1114 Évszázadok: 11. század – 12. század – 13. század Évtizedek: 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek – 1150-es évek – 1160-as évek Évek: 1109 – 1110 – 1111 – 1112 – 1113 – 1114 – 1115 – 1116 – 1117 – 1118 – 1119 Események január 7. – V. Henrik német-római császár nőül veszi Matildát, I. Henrik angol király lányát. Koprno Koprno falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik. Fekvése Šibeniktől légvonalban 21, közúton 32 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 11 km-re délnyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe ősidők óta lakott. A község legjelentősebb ókori lelőhelye Koprno határában található, ahol egy a 2. és 5. század közötti illír-római erődített település maradványai között Epona kelta istenséget ábrázoló dombormű került elő. A település első írásos említése 1274-ből származik, amikor X. Gergely pápa Lyonban kelt levelében megerősíti Kolobat trogiri püspököt a Koprno településre vonatkozó ítélkezési jogában. 1298-ban a šibeniki püspökség alapításakor a sitnoi plébániához tartozó Koprnonak 153 lakosa volt. Károly Róbert magyar király 1322-ben egy Miklós nevű magyar nemesnek adományoz birtokot Karno mezején, a mai Koprno területén. 1357-ben Csúz János horvát bán Šibenik városának adományoz birtokokat Koprno, Nevest és Partenić határában. 1358-ban I. Lajos magyar király Šibenik városának területéhez csatolta. 1423-ban megemlítik a Szűz Mária templomot, amely akkoriban épülhetett. Koprno még 1460 előtt önálló plébánia lett, mely egészen az 1560 körüli időkig működött. Az 1528-as összeírás szerint a településhek öt háza volt. 1569-ben egy forrás megerősíti, hogy a település török uralom alatt áll. Ebből a korból földművesek és katonák fennmaradt síremlékei is származnak. 1677-ben Koprno a szomszédos településkkel együtt a petrovo poljei káplánhoz tartozott. 1688-tól mirlovići plébániához, majd 1856-tól az unešići plébániához tartozott. 1709-ben Koprnonak öt háza volt 69 lakossal. 1712-ben Calegari šibeniki püspök meglátogatta a Zagora plébániáit, majd neki köszönhetően megújították a koprnoi Szent Lőrinc templomot. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1856-ban az akkor alapított unešići plébániához csatolták. 1874-ben megkezdődött és 1877-ben befejeződött a vasútvonal építése. 1925-re egészen Splitig megépült a pályatest. 1881 és 1884 között megépült a településen áthaladó Drniš – Trogir főút. 1884-ben megengedték a helyi dohánytermelést, mely a település egyik fő bevételi forrása lett. A falunak 1857-ben 239, 1910-ben 317 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1957-ben került elő az Epona kelta istent ábrázoló ókori dombormű, mely a falut országszerte híressé tette. Az értekes műtárgyat ma a šibeniki múzeumban őrzik. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 97 lakosa volt, akik főként földműveléssel foglalkoztak. Nevezetességei Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma a 13. században épült. Később említenek egy Szűz Mária tiszteletére épült templomot is, melyet 1423 körül építettek. A régi kis Szent Lőrinc templomot a 18. században megújították, majd 1861 -ben bővítették és újjáépítették. 1965 és 1966 között új harangtornyot építettek hozzá. A templomnak három oltára van. A főoltár kőből és márványból épült, a Szűzanya képe, valamint Szent Paszkál és Szent Lőrinc szobrai díszítik. Velencei munkák a 18. századból. A templomot 1997 és 1998 között teljesen felújították. A körülötte fekvő temetőt 1990-ben bővítették és betonfallal kerítették el. A cseppkövekben gazdag Smokvica-barlang. A 200 méter mély Golubinka-barlang az emberhal élőhelye. Ivy Mike Ivy Mike volt a kódneve az Egyesült Államok első hidrogénbombatesztjének. A bombát 1952. november elsején robbantották fel a csendes-óceáni Enewetak-atollon az Ivy hadművelet részeként. Ez volt az első teszt, amelyben egy Teller–Ulam típusú lépcsős fúziós szerkezetet próbáltak ki és általában ezt tartják az első sikeres hidrogénbombatesztnek, amelyben a robbanás hatóerejének jelentős része származott magfúzióból. A szerkezet méretei és fúziós üzemanyaga (kriogenikus folyékony deutérium) miatt nem volt bevethető termonukleáris fegyverként; kizárólag egy rendkívül óvatos kísérletnek szánták, hogy jóváhagyják a megatonnás nagyságrendű robbantások koncepcióját. A szerkezet jellegzetességei és előkészületek A 62 tonnás Mike szerkezet tulajdonképpen egy épület volt, ami jobban hasonlított egy gyárra, mint egy bombára. Jelentések szerint orosz mérnökök a szerkezetet gúnyosan termonukleáris berendezésként emlegették. A közepén egy óriási, henger alakú termosz helyezkedett el, amibe a kriogenikus deutériumot tették. A nehéz kezelhetősége ellenére azért választották ezt a folyékony üzemanyagot, mert leegyszerűsítette a kísérletet és az eredményeket könnyebben vizsgálhatóvá tette. A berendezés tetején elkerítve (a megfagyást és ezáltal a működésképtelenséget elkerülendő) kapott helyet egy szokványos TX-5 fissziós bomba, amelynek szerepe a magfúzióhoz szükséges körülmények létrehozása volt. A termosz közepén egy henger alakú plutóniumból készült rúd haladt keresztül (a „gyertya”), aminek a magfúzió beindításában volt szerepe. A tartályt egy 4,5 tonnás urán köpeny borította. Ezt kívülről ólom és polietilén hab lapokkal fedték le, amik egy sugárzási csatornát hoztak létre a fissziós bomba robbanásából szárazó röntgensugarak számára, amelyek ezáltal a tartályba vezetődve a deutériumot és a plutóniumrudat összenyomva beindíthatták a magfúziót. A legkülső réteg egy 25–30 cm vastag acélból álló tok volt. A „Sausage”-nak („Kolbász”) elnevezett berendezés átmérője 2,03 méter, hossza 6,19 méter volt és körülbelül 54 tonnát nyomott. Az egész Mike szerkezet (a kriogenikus felszereléssel együtt) 73,8 tonnás volt és egy nagyméretű alumínium hullámlemezekből készült épületben, az úgynevezett robbantási kabinban helyezték el, amit az Enewetak-atoll részét képező Elugelab szigeten állítottak fel. Egy 2,7 kilométer hosszú töltésút kötötte össze Elugelab, Teiter, Bogairikk és Bogon szigeteket. Az út tetején egy alumínium-burkolatú furnércső húzódott végig, amit hélium tartalmú ballonokkal töltöttek meg. Ez lehetővé tette, hogy a robbanás során kibocsátott neutron- és gamma-sugárzás akadályok nélkül jusson el a Bogon szigeten felállított személyzet nélküli mérőállomásra. A tesztben összesen 9350 katonai és 2300 civil személy vett részt. Az Enewetak-atolltól délre elhelyezkedő Parry szigeten egy nagyméretű üzemet létesítettek, ahol a szerkezet hűtéséhez szükséges folyékony hidrogént, valamint az üzemanyagként szolgáló folyékony nehézhidrogént állították elő. A robbantás A robbantást 1952 november elsején, helyi idő szerint reggel 07:15-kor (greenwichi középidő szerint október 31-én 19:15-kor) hajtották végre. A robbanás hatóereje becslések szerint 10,4-12 megatonna volt. A végső energiahozam 77%-a azonban az urán burkolat gyors hasadása szolgáltatta, ami nagy mennyiségű radioaktív kihullási terméket eredményezett. A tűzgömb körülbelül 5,2 km széles volt, a gombafelhő pedig kevesebb, mint 90 másodperc alatt 17 km magasságba emelkedett. Egy perccel később 33 km magasságot ért el, mielőtt 37 km magasan stabilizálódott volna. Ekkor a felhő teteje nagyjából 160 km átmérőjű volt, a szára pedig 30 km. A robbanás egy 1,9 km széles és 50 m mély krátert hozott létre az Elugelab sziget helyén. A robbanás által keltett légnyomás és tengeri hullámok a teszt-szigetekről minden növényzetet letéptek. A robbanás központjától 50 km távolságban elhelyezett hajókra radioaktív korall törmelék hullt és az atoll körüli terület súlyosan szennyezett lett. A robbanás helyén az intenzíven koncentrálódó neutronfluxus két új kémiai elemet (einsteinium és fermium) eredményezett. BSMT2000 A BSMT2000 egy audio digitális jelfeldolgozó processzor (DSP); Brian Schmidt tervezte, különböző flipper (pinball) és videojátékokban való felhasználásra (nevezetesen a Data East flipperautomatákban, csakúgy mint utódaiban, a Sega Pinball és Stern Pinball gépekben). A csip a Texas Instruments TMS320C15 digitális jelfeldolgozó processzor egy speciális maszkolt ROM-os változata. A beágyazott kód lehetővé teszi a programozó számára maximum 11 hangminta használatát / lejátszását 24 kHz-es mintavételezési frekvenciával, valamint egy igény szerinti ADPCM formátumú csatorna használatát. A csip neve a „Brian Schmidt Egércsapdája” (Brian Schmidt's Mouse Trap) rövidítéséből származik. A BSMT2000 csipet először az 1991-es Batman játékgépekben alkalmazták, és a 2003-as Terminator 3: Rise of the Machines játékban használták utoljára. 2003-ban a BSMT csip készleteinek kimerülése miatt, a Stern a csipnek egy hardveresen emulált változatát használta fel a WhiteStar II flipper hardverében – egy Atmel AT91SAM CPU-val és három Xilinx FPGA-val megvalósított eszközt – a korábbi WhiteStar-alapú flipperekkel visszafelé való kompatibilitás fenntartása érdekében. A BSMT2000-et jelenleg számos videojáték-emulátor emulálja, pl. a MAME, PinMAME, és az M1 Audio Hardware Emulator is. Tyra Banks Tyra Lynne Banks (Inglewood, Kalifornia, 1973. december 4. –) amerikai szupermodell, televíziós személyiség, műsorvezető, színész- és énekesnő. Először Párizs, Milánó, London, Tokió és New York kiválóságaként lépett a kifutóra, de nagy áttörést ért el a reklámszakmában is. A szupermodellt valóságshow-jából ismerhetik a legtöbben. Az Topmodell leszek! (America's Next Top Model) 2003-ban debütált, ezen kívül 2005 óta vezeti önálló talk show-ját, a The Tyra Banks Show-t, amely 2008-ban Emmy-díjat nyert. Gyerekkor Tyra a kaliforniai Inglewoodban született második gyerekként (bátyja, Devin Banks 1968-ban született). Apja, Donald Banks számítógépfejlesztő, anyja, Carolyn divattervező és fotográfus. Szülei 1980-ban váltak el, mikor Tyra hatéves volt. A két szülő kapcsolata azonban továbbra is békés volt. Később Carolyn hozzáment Clifford Johnsonhoz. Tyra egy Los Angeles-i katolikus lánygimnáziumba járt (Immaculate Heart High School), ahol gyakran gúnyolták osztálytársai magassága és súlya miatt. Már középiskolában érdekelte a modellkedés. Sikeresen bejutott a Loyola Marymount University-be, de nem maradt sokáig, ugyanis Párizsba költözött, hogy felépítse modellkarrierjét, habár 15 évesen kezdte el. Magánélet 1993-ban egy közös barát révén találkozott John Singleton rendezővel. 1995-ben elkezdtek járni és Tyra szerepelhetett kedvese filmjében, a Higher Learningben. A szupermodellt sokan támadták a filmbeli megjelenése miatt, de Singleton biztosított mindenkit arról, hogy Tyra kizárólag tehetségének köszönhette szerepét. Azonban 1996-ban elváltak útjaik. Rövidesen Seallel, a híres énekessel folytatott viszonyt. 2002-től 2004-ig a Sacramento Kings kosárlabdacsapat egyik játékosával, Chris Webberrel volt együtt. A szupermodell 2006 egyik novemberi The Tyra Banks Show-jában Jackie Christie-vel, Doug Christie NBA-sztár feleségével folytatott beszélgetés során könnyekkel küszködve beszélt volt kapcsolatáról. Modellkedés Sok divattervező figyelt fel Tyra-ra párizsi hete alatt. Megfogta őket a megjelenése a kifutón és 25 ajánlatot kapott, amire egy újonc esetében még nem volt példa. Olyan neves cégekkel, illetve személyekkel dolgozott együtt, mint Anna Sui, Coors Light, a CoverGirl, Badgley Mischka, Bill Blass, Cynthia Rowley, Christian Dior, a Dolce & Gabbana, Donna Karan, Gemma Kahng, a H&M, Isaac Mizrahi, Maria Snyder, a McDonald's, Michael Kors, a Milk, Nicole Miller, a Nike, Oscar de la Renta, a Pepsi, Perry Ellis, Randy Kemper, Richard Tyler, Rifat Ozbek, a Swatch, Todd Oldham, Tommy Hilfiger, a Victoria's Secret és Yves Saint Laurent. Olyan világhírű divatmagazinok címlaplánya volt, mint a Vogue, a Harper's Bazaar, a Cosmopolitan és az Elle. Ő volt az első afroamerikai nő, aki a GQ és a Sports Illustrated Swimsuit Issue címlapján szerepelt. 1997-ben megkapta a VH1 legjobb szupermodelljének járó díját. A Victoria's Secret legelismertebb fekete modelljévé vált. Tyra 2005 májusában jelentette be, hogy kiszáll a szépségiparból és belevág a tévézésbe. Utoljára a Victoria's Secret Fashion Show 2005 keretein belül lépett kifutóra. Számos alkalommal kérte fel a Playboy magazin egy-egy fotózásra, de a szupermodell mindig nemet mondott. Tévés karrier Tyra tévés karrierje a The Fresh Prince of Bel-Air negyedik évadjával kezdődött, amelyben Will régi barátját, Jackie Ames-t alakította és hétszer jelent meg a sorozatban. A szupermodell szerepelt már a Felicity-ben, a MADtv-n, a Nick Cannon's Wild 'N Outban, a Coyote Ugly-ban és a The Price Is Rightban. Jelenleg modellkereső valóságshow-jának, az Topmodell leszek! (America's Next Top Modelnek) a háziasszonya, illetve a saját nevével fémjelzett The Tyra Banks Show műsorvezetője, amely tartalma a fiatal nőknek szól. A talk show szlogenje: "Minden nőnek van egy története, ami Tyrával is megtörtént." A műsorban többek közt megismerhetjük a volt szupermodell gyerek- és serdülőkorát. Az első két széria Los Angelesben került felvételre, míg a harmadik évadtól már New Yorkban forgatnak. Idén cameo-t kapott a Gossip Girl (Pletykafészek) című sorozatban (s01e04), ahol egy színésznőt játszott, akinek karrierje krízisben van. Zenélés A sztár olyan énekesekkel készített videoklipet, mint Michael Jackson, Tina Turner, Mobb Deep és George Michael. Ám 2004-ben kiadta saját dalát, a "Shake Your Body-t", melynek videójában az America's Next Top Model második szériájának versenyzői és Jay Manuel is szerepelt. Többek közt az ANTM főcímdalát is ő énekli. A "Shake Your Body" című számával nem aratott sikert, zeneileg megbukott. Kenton/North Denver Avenue megállóhely Kenton/North Denver Avenue megállóhely a Metropolitan Area Express sárga vonalának megállója az Oregon állambeli Portlandben. Az Interstate Avenuen, az északi Argyle és északi Denver utcák kereszteződésénél elterülő megálló szélső peronos. A peronokon található műalkotások a történelmi Kenton kerületet mutatják be, például az egykori hizlalótelepet, valamint a megállóval szemközt, az utcán felállították az amerikai kultúra részét képező Paul Bunyan szobrát, amelyet felvettek a Történelmi Helyek Nemzeti Jegyzékébe. Lindsay Davenport Lindsay Ann Davenport (Palos Verdes, 1976. június 8. –) korábbi egyéni és páros világelső, olimpiai bajnok, visszavonult amerikai profi teniszező. Három egyéni, három páros Grand Slam-tornát nyert, valamint megnyerte az 1996-os atlantai olimpián a női egyes aranyérmét. 1998-at, 2001-et, 2004-et és 2005-öt is a világranglista élén zárta. Egyéniben 98, párosban 32 héten keresztül vezette a világranglistát. 2014-ben a teniszhírességek csarnokának (International Tennis Hall of Fame) tagjai közé választották. Yul Brynner Yul Brynner (Vlagyivosztok, 1920. július 11. – 1985. október 10.) orosz születésű Oscar-díjas amerikai színész. Legismertebb szerepei a sziámi király alakítása A király és én című Rodgers & Hammerstein-musicalben színpadon és a filmvásznon, II. Ramszesz szerepe Cecil B. DeMille 1956-ban készült Tízparancsolat című filmjében, illetve Chris Adamsé A hét mesterlövész című klasszikus westernfilmben. Gazdag, mély hangjáról volt ismert és kopaszra borotvált fejéről. Utóbbira A király és énben játszott szerepéhez volt szüksége, de aztán megőrizte mint „védjegyet”. E szerepe miatt Hollywoodban „a Király” becenéven volt ismert. Gyerekkora és ifjúkora Julij Boriszovics Brinyer (Юлий Бори́сович Бри́нер) néven (Eredetileg egy n-nel írta a nevét, a második később adódott hozzá.) Vlagyivosztokban született. Anyja, Maruszja Blagovidova egy orosz orvos lánya volt. Apja, Borisz Bryner mérnök és feltaláló svájci származású volt és egytizenhatod részben mongol vér is csörgedezett az ereiben.[forrás?] Julijt apai nagyapjáról, Jules Brynerről nevezték el. Háttere az amerikaiak számára egzotikus volt, de úgy döntött, hogy még tovább színesíti: azt állította, hogy mongol leszármazottként, Taidje Khan néven született Szahalinon. A valós részleteket fia, Rock Brynner 1989-ben kiadott Yul Brynner-életrajza tárta fel. A régebbi lexikonokban a téves adatok szerepelnek. Miután Borisz Bryner elhagyta a családot, az anya Yult és lánytestvérét, Verát Harbinba, Kínába vitte, ahol a YMCA iskolájába jártak. 1934-ben Párizsba költöztek. A második világháború idején - 1941-től a D-napig Yul francia nyelvű rádióbemondóként dolgozott az Egyesült Államok Háborús Információs Irodája (United States Office of War Information) számára, amelynek üzeneteit az éteren keresztül közvetítette a németek által megszállva tartott Franciaország lakói felé. Színészi pályája Színészi és modell karrierje húszas évei elején kezdődött. George Platt Lynes meztelenül is fényképezte. Legismertebb és elismertebb alakítása Mongkut sziámi király szerepe volt A király és én című broadwayi musicalben. Ezt élete során összesen 4625-ször játszotta el: megjelent az eredeti produkcióban, a későbbi turnéváltozatokban, az 1977-es és 1985-ös broadwayi felújításokban. Megjelent a filmváltozatban is, és ezért elnyerte a legjobb férfiszínész Oscar-díját, majd a rövidéletű tévéfilmváltozatban (Anna és a király), amelyet a CBS vetített 1972-ben. Brynner egyike volt annak a kilenc embernek, akik a filmes Oscar-díjat és a színházi teljesítményért adományozott Tony-díjat is elnyerték ugyanazért a szerepért. Filmes karrierje 1956-ban repülőrajtot vett: nem csak A király és én filmváltozatában szerepelt ebben az évben, hanem a Tízparancsolat című filmben is Charlton Hestonnal és az Anastasia című filmben Ingrid Bergmannal. A 173 magas Yul Brynner a Tízparancsolat forgatása előtt annyira tartott attól, hogy Charlton Heston fizikuma elhomályosítja a szereplését, hogy a filmre intenzív súlyemelő gyakorlatokkal készült. Később olyan filmek sztárja volt, mint a bibliai Salamon és Sába (1959), A hét mesterlövész (1960), a Tarasz Bulba (1962), az Arnold, a bajkeverő (1968) és a Feltámad a vadnyugat (1973). Együtt játszott Marlon Brandóval a Morituri című filmben, Katharine Hepburn volt a társa a The Madwoman of Chaillot című vígjátékban és William Shatner a Karamazov testvérek 1958-as filmváltozatában. Barbara Bouchet-vel játszott a Death Rage című filmben 1976-ban. Utolso filmes megjelenései közt volt a Feltámad a vadnyugat (1973) és az Eljövendő világ (1976). Szerepelt az 1969-es A csodatevő című filmben is. Élete vége fele trichinosisban szenvedett és beperelte a New York City-i Plaza Hotel Trader Vic's éttermet, azzal vádolva, hogy itt szerezte a betegséget a nem kellőképpen megfőzött disznóhústól. Magánélete Yul Brynner négyszer házasodott, első három házassága válással végződött. Három természetes gyermeke volt és kettőt adoptált. Első feleségével, Virginia Gilmore színésznővel 1944 és 1960 közt voltak házasok és egy gyermekük volt, ifjabb Yul Brynner, aki 1946. december 23-án született. Apja a Rock becenevet adta neki, Rocky Grazianóról, aki 1947-ben lett a ökölvívás középsúlyú világbajnoka. Rock történész, regényíró és tanít a poughkeepsie-i Marist College-ban, illetve a danburyi Nyugat-connecticuti Állami Egyetemen. 2006-ban könyvet adott ki apjáról és a család történetéről Empire and Odyssey: The Brynners in Far East Russia and Beyond címmel (Birodalom és odüsszeia: A Brynnerek a távol-keleti Oroszországban és azon túl). Brynnernek a hírek szerint az 1950-es évek elején viszonya volt Marlene Dietrichhel és az 50-es évek közepén Judy Garlanddal. Lánya, Lark Brynner házasságon kívül született (1958-ban) és az anyja nevelte fel. Második felesége, Doris Kleiner, akivel 1960 és 1967 közt voltak együtt, chilei modell volt. A hét mesterlövész forgatása idején vette el. Egy gyermekük született, Victoria Brynner, akinek a keresztanyja Audrey Hepburn lett. Harmadszor 1971-ben házasodott. A francia Jacqueline de Croisset-val, Philip de Croisset kiadóvezető özvegyével egy évtizedig voltak együtt. Két vietnami gyermeket fogadtak örökbe: 1974-ben Miát és 1975-ben Melodyt. Negyedik felesége 1983-tól haláláig Kathy Lee volt. Tüdőrákban halt meg. Halála előtt nagy hatású reklámfilmet készített a dohányzás ártalmairól, amelyet csak halála után vetítettek. Filmjei 1980 - Lost to the Revolution (rövid film) ... Narrátor (hangja) 1976 - Eljövendő világ (Futureworld) ... The Gunslinger 1975 - Az utolsó harcos (The Ultimate Warrior) 1973 - Feltámad a vadnyugat (Westworld) 1972 - Mr. Süket trükkjei ... The Deaf Man 1971 - Világítótorony a világ végén ... Jonathan Kongre 1971 - Isten veled, Sabata! (Adios, Sabata) 1971 - Catlow 1969 - A csodatévő 1969 - Az aranylúd-akták (The File of the Golden Goose) ... Peter Novak 1969 - A neretvai csata (Bitka na Neretvi) 1968 - Arnold, a bajkeverő (Villa Rides) ... Pancho Villa 1967 - A hosszú párbaj (The Long Duel) 1967 - A hasonmás (The Double Man) 1967 - Hármas kereszt (Triple Cross) 1966 - Keresztül-kasul ... Baron Von Grunen 1966 - A hét bátor mindig győz ... Chris 1966 - A mák virága is virág (Poppies Are Also Flowers) 1966 - Az óriás árnyéka (Cast a Giant Shadow) ... Asher Gonen 1966 - A nagyszerű hét visszatérése (Return of the Seven) 1965 - Morituri (The Saboteur, Code Name Morituri) 1964 - Menekülés Ashiyából (Flight From Ashiya) 1964 - Bandita kerestetik (Invitation to a Gunfighter) 1963 - A Nap királyai (Kings of the Sun) 1962 - Menekülés Zahrainból (Escape from Zahrain) 1962 - Tarasz Bulba (Taras Bulba) 1961 - Szereti ön Brahmsot? 1960 - A hét mesterlövész (The Magnificent Seven) ... Chris 1960 - Orfeusz végrendelete 1959 - Salamon és Sába királynője (Solomon and Sheba) ... Salamon 1959 - Az utazás (The Journey) 1958 - A kalóz (The Buccaneer) 1958 - A Karamazov testvérek (The Brothers Karamazov) 1956 - Anasztázia (Anastasia) ... Bounine 1956 - Anna és a sziámi király (The King and I) 1956 - Tízparancsolat (The Ten Commandments) ... Ramszesz 1953 - Omnibus (tv-sorozat) ... François Villon 1949 - New York kikötője (Port of New York) ... Paul Vicola 1944 - Mr. Jones and His Neighbors (tv-sorozat) ... Mr. Jones Halobaculum gomorrense A Halobaculum gomorrense egy extrém halofil, pálcika alakú archea. Elsőként a Holt-tengerből izolálták. Az Euryarchaeota törzs Halobacteria osztályába tartozik. Axel Hirsoux Axel Hirsoux (Manage, 1982. szeptember 28. –) vallon énekes. Ő képviselte Belgiumot a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, a dán fővárosban, Koppenhágában. Versenydala a Mother volt. Ő volt az első vallon énekes, akit Flandria választott ki Belgium képviseletére az Eurovíziós Dalfesztiválon. Zenei karrier 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál 2014. március 16-án megnyerte az Eurosongot, a flamand eurovíziós válogatóversenyt, így a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Koppenhágában ő képviselhette hazáját. 2014. május 6-án, a dalfesztivál első elődöntőjében lépett fel, ahol nem sikerült továbbjutnia a döntőbe. Mattias Nilsson Mattias Nilsson (Östersund, 1982. február 19. –) svéd sílövő. Rákóczi 2. sz. barlang A Rákóczi 2. sz. barlang egy fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Leírása A barlang az Esztramos-hegyen létesített, már nem működő kőfejtő egyik felhagyott bányatárójából nyílik. A táróbejárattól 350 méterre van a barlang bejárata. A jelentősége az ásványaiban és a rendkívül sokféle képződményében rejlik. A legtöbb járata a víz alatt található. A függőleges kiterjedése 53 méter. A járatainak a többsége magas, keskeny és hasadékszerű, amelyeknek az alján karsztvíz található. A barlang le van zárva és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, barlangjáró gyakorlattal látogatható. A Tornaszentandráson lévő öt fokozottan védett barlang egyike, a másik négy az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang és a Rákóczi-oldaltáró barlangja. Az Esztramos-hegy hat fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik öt az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang és a Rákóczi-oldaltáró barlangja. Előfordul az irodalmában Surrantós-barlang (Fleck, Vid 1982) és Rákóczi-barlangcsoport 2. sz. barlangja néven is. Kialakulása és képződményei A barlang a triász időszaki mészkőben, függőleges hasadékok mentén alakult ki, részben vízszint alatti kioldással. Az 534 méter hosszú barlang különösen gazdag ásványvilággal rendelkezik, a lehető legváltozatosabb cseppkőformák találhatók benne. A különböző aragonitképződmények mellett különösen gyakoriak a borsókövek, de montmilch, többféle kalcit, barit és gipsz is található a barlangban. A fokozott védelmét nem csak a képződményei és a genetikai, a morfológiai értékei indokolták, hanem az is, hogy így sikerült megvédeni a további szennyezéstől. A barlang egyik nevét, a Surrantós-barlang nevet ugyanis egy mesterséges, függőleges akna (surrantó akna) adta, amelyen a hegy tetején, a felszínen lefejtett kőtörmeléket egészen a bánya 7. szintjéig dobták le, ahonnan futószalagok segítségével szállították azt a szabadba. Az erős, befelé irányuló huzatot produkáló barlangot így sokáig arra használták, hogy kiszívja a meddő ledobásakor keletkező port a 7. szint járataiból, így a barlang bejárati részei meglehetősen elszennyeződtek. Kutatástörténete A barlang felfedezéséhez az Esztramos-hegyen folytatott bányászati tevékenység vezetett, de ez a tevékenység volt az okozója sok barlang pusztulásának is. Az Esztramoson az 1830-as évektől vasércet, 1948-tól mészkövet fejtettek. A bánya legalsó, úgynevezett 7. szintjén, egy 169,5 méter tengerszint feletti magasságban nyíló vágatból kiágazó táró hajtása közben, 1965-ben fedezték fel a barlangot. A vágat végén nyíló üreg kutatását a Vámőrség Barlangkutató Csoport kezdte meg. Egy kisebb nyílás átrobbantása után bejutottak a barlang hatalmas, két–három méter széles, nagyjából 50 méter hosszú fő hasadékába, amelyben gumicsónakkal lehetett közlekedni. Az oldalágakban újabb tavakat és aknasorokat találtak. A Rákóczi 1. sz. barlang kutatásának is új lendületet adott a Rákóczi 2. sz. barlang felfedezése, ugyanis a kutatók kapcsolatot próbáltak feltárni köztük, mert az egymáshoz legközelebbi pontjaik távolsága csak 70 méter. Hamar kiderült, hogy száraz járat feltárására nincs remény, így mindkét barlangban számos búvármerülést végeztek a remélt, összekötő járat feltárásának az érdekében. 1968-ban az FTSK Delfin könnyűbúvárai merültek a barlangban kilenc méteres mélységet elérve, majd 1975–1976-ban végeztek ismét kutatást. Az ismert járatok hosszát a Rákóczi 2. sz. barlangban csak 1975-ben, egy átmeneti vízszintcsökkenéskor sikerült gyarapítani, amikor megnyílt egy addig vízzel elárasztott szifon, de a két barlang közötti, remélt kapcsolatot nem, csak az úgynevezett Y-ág végpontját sikerült megtalálni. Azóta nem tártak fel újabb járatokat. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang. 1982-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben részletesen le van írva, az országos barlanglistában szerepel a neve és egy névváltozata, valamint egy térképen van a helye megjelölve. 1985-ben a barlang volt a helyszíne a Kinizsi Kupa nevű, országos barlangversenynek. 1990-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben Németh Zsolt és Nyerges Attila elkészítette a barlang részletes barlangtérképét. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy 533,3 méter hosszú, 53 méter függőleges kiterjedésű és 120 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint a hossza 533 méter és a függőleges kiterjedése 53 méter. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt. Vivinho Welvis Dias Marcelino, ismert becenevén Vivinho (Uberlândia, 1961. március 10. – 2015. szeptember 13.) brazil labdarúgócsatár. Pályafutása Uberlândiában született. 1983-ban kezdett hivatásszerűen játszani, amikor is védő volt a helyi klubban szülővárosában. 26 éves volt, amikor 1986-ban Serie A játékosa, ahol 5 gólt rúgott 1983–1986 között, és megnyerte a Serie B-t 1984-ben. 1986-ban csatlakozott a Vascohoz, ahol 54 mérkőzés alatt 13 gólt szerzett. Mielőtt 1990-ben elhagyta volna a Vascot, megnyerte a Campeonato Carioca-t 1987-ben, 1988-ban, valamint a Serie A-t 1989-ben. 1990-ben csatlakozott a Botafogo, amely a Vasco riválisa volt. Itt 52 meccsen 4 gólt lőtt. 1993-ban egy évadot a Goiás EC keretében töltött. 1994-ben visszatért szülővárosa csapatához, majd 1995-ben a Fortaleza EC védője volt. Válogatottság Három mérkőzést játszott a brazil labdarúgó-válogatott színeiben 1989-ben. Az elsőt 1989. március 15-én Ecuador, a harmadikat Paraguay ellen 1989. április 12-én, utóbbin ő szerezte az egyetlen brazil gólt Brazíliának. Halála Vivinho 2015. szeptember 13-án halt meg, miután elájult otthonában; kórházba szállították, de nem élte túl. A halál okát még nem hozták nyilvánosságra. Jegyzetek http://www.netvasco.com.br/news/noticias11/22515.shtml Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Vivinho című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Cukortartó A cukortartó kristálycukor vagy kockacukor tárolására, illetve a portól és nedvességtől való megvédésére szolgáló edény. Készülhet kerámiából, fémből, üvegből, porcelánból. Története Magyarországon Magyarországon a 17. század elején a gazdag háztartásokban már az asztali készlet része volt a rézből vagy ezüstből készített cukortartó, ekkor még nádmézpornak való edény megnevezéssel. Az edény használata szélesebb körben a 18. században terjedt el. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár 1719-es dátummal hozza a baldog kave vagy czukor tartó kifejezést, de még 1796-ban is előfordult a nádméztartó iskátulya megnevezés. Az 1718-ban alapított szoldobágyi üveghuta 1727-től kezdve gyártott cukortartót, a tatai fajanszgyár termékei között szintén szerepelt a 18. században. Magyarország első porcelángyárában, Telkibányán a termelés beindulásától, 1831-től gyártottak cukortartót. Egy 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő miniszteri rendelet szerint a közétkeztetésben az étkezőasztalon cukortartó nem helyezhető el. Horváth Sándor (katona) Vitéz Horváth Sándor (Simaháza, 1915. február 2. – 1957. augusztus 6.) magyar katona, a Szovjetunióba hurcolt politikai fogoly. Katonai érdemeinek elismerése, hogy a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem kitüntetettje. A keleti fronton A keleti fronton Horváth Sándor hadnagy 1942 nyarán egy felderítés folyamán egy erdőben 4 orosz páncélgépkocsira talált, amelyet csak egy katona őrzött. A többi orosz valahol távolabb fedezte magát, mert az erdő magyar tüzérségi tűz alatt állt. Az oroszt leütötte, két honvédjével két páncélost beindított és kivezetett az erdőből, majd erősítéssel visszatérve a magukhoz tért oroszokat kézigránátokkal leküzdötte, így a másik két páncéljármű is a honvédek zsákmánya lett. A közelben tartózkodó Jány vezérezredes intézkedésére azonnal kitüntették a Magyar Koronás Bronzéremmel. Más alkalommal önként vállalkozott arra, hogy az arcvonalak közt folyó Don partjának egy szakaszát felderíti. Este elindult két rajjal (24 fő). A térdig érő hóban egész éjjel meneteltek, és emberei reggelre kimerültek. A hadnagyot már csak egy tiszthelyettes kísérte, a többiek pihenő után visszatértek a századhoz. A hadnagy és a tiszthelyettes kúszva közelítették meg s Dont. Ott felderítették, hogy az oroszok a folyón a jeget „hizlalták”, hogy idővel a megvastagodott jég tetején a folyó egy részén átkelhessenek. Horváth hadnagynak az a terve támadt, hogy felrobbantja a jeget, ezért a tiszthelyettest robbanószerért hátraküldte. Ekkor váratlanul 15 szovjet katona támadt rá. Egyet lelőtt, hármat megsebesített, de géppisztolya beakadt, mire az oroszok rávetették magukat, lefogták, és előretolt állásukba hurcolták. Egy földes bunkerben egy orosz főhadnagy tolmács segítségével órákon át vallatta. Minden holmiját elszedték, kézigránátjait egy keskeny asztalra tették. Közölték vele, hogy felakasztják, de lehet, hogy csak ijesztésnek szánták. Pár óra múlva az oroszok figyelme valamelyest ellankadt. Horváth hadnagy az asztalra könyökölt, és a már elfogásakor kibiztosított egyik német kézigránátjának meghúzta a zsinegét. Hármat számolt, majd kiugrott az ajtónyíláson. A következő pillanatban a kézigránát felrobbant, és felrobbantotta az asztalra kitett többi kézigránátot is. A bunker megremegett, azután odabenn minden elcsendesedett…. Horváth a hóba vetette magát, majd a dermesztő hidegben ingujjban végigfutott a lövészárkon. Egy meglepett katona útját állta, ennek elragadta géppisztolyát, fejbe verte és kiugrott a futóárokból. Szaladt a magyar vonalak felé, miközben utána lőttek. Az egész területet aknák borították. Időnként meghúzódott a hóban, a nagy hidegben csak egy szál ruha volt rajta. Közben lőttek rá, és eltalálták az oldalán és a bal karján, de nem követték a bozótos elaknásított területen. Ó szerencsésen elszökellt a magyar drótakadályokig, ahol összeesett. Századparancsnoka, Mátrai százados maga hurcolta be a fedezékbe. Soron kívül 15 nap szabadságot kapott, és Vécsey Béla alezredes felterjesztette a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremre, és előléptették főhadnaggyá. Egészséges szervezete kiheverte a sebesülést, ugyanúgy, mint egy évvel korábban a Délvidéken, amikor Battyánál a csetnikekkel tűzharcba kerülve kézigránáttól nyolc sebet kapott… 1946-ban letartóztatták, és 8 évet a Gulág táboraiban töltött Pecsora vidékén. 1992-ben a honvédelmi miniszter posztumusz őrnaggyá léptette elő. 1968-as wimbledoni teniszbajnokság Az 1968-as wimbledoni teniszbajnokság volt az első alkalom, hogy az open erában került lebonyolításra a verseny. Ez azt jelentette, hogy ettől kezdve már nemcsak amatőrök, hanem hivatásos teniszezők is részt vehettek a tornán. A férfiaknál az ausztrál Rod Laver, nőknél az amerikai Billie Jean King nyert a 82. alkalommal megrendezett tornán, amelyre június 24–július 6. között került sor. Döntők Férfi egyes Rod Laver – Tony Roche, 6–3, 6–4, 6–2 Női egyes Billie Jean King – Judy Tegart, 9–7, 7–5 Férfi páros John Newcombe / Tony Roche – Ken Rosewall / Fred Stolle, 6–3, 6–8, 14–12, 6–3 Női páros Billie Jean King / Rosie Casals – Françoise Durr / Ann Haydon-Jones, 3–6, 6–4, 7–5 Vegyes páros Ken Fletcher / Margaret Court – Alex Metreveli / Olga Morozova, 6–1, 14–12 Juniorok Fiú egyéni John Alexander – Jacques Thamin, 6–1, 6–2 Lány egyéni Kristy Pigeon – Lesley Hunt, 6–4, 6–3 Fiú és lány páros versenyeket először 1982-ben rendeztek Wimbledonban. Morvaszentjános Morvaszentjános (korábban Szentjános, szlovákul Moravský Svätý Ján, németül Sankt Johann an der March) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban. Fekvése Malackától 18 km-re északra, a Morva bal partján fekszik. Nevének eredete Nevét templomának védőszentjéről kapta. Története Területén már a Nagymorva Birodalom előtti időszakban éltek emberek, akiknek bronzból és vasból készített használati tárgyait megtalálták. A tatárjárás után IV. Béla a szentjánosi uradalmat Resicki Péternek adta, aki kastélyt is épített a faluban. Első említése 1449-ből származik. A 15. században az uradalom a Révayaké, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. Ezután Éleskő várának uradalmához tartozott. A 16. században a falu nevezetes volt habán kerámiáiról. A habánok a század második felében telepedtek itt le. Iskoláját Mária Terézia uralkodása alatt nyitották meg, ahol egészen 1884-ig német nyelvű volt a tanítás. A 17. századtól Szentjános mezőváros volt vásártartási joggal. Urai a Keglevichek, Batthányiak, Zichyek, Jeszenákok és Erdődyek voltak. A 18. századtól postahivatal is működött a településen. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1879-ben alakult. Vályi András szerint "SZENT JÁNOS. Svati Ján. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ’s az Uraságnak házaival ékes; fekszik térséges, és homokos helyen, az Éleskői Uradalomhoz tartozik. Annakelőtte itten Anabaptistáknak Társaságjok vala; de M. Teréziának közbevetése, ’s Barkóczy Primásnak igyekezete által a’ R. Katolika Hitre tértek. Még azután is mozogtak ismét II. József alatt; de Hg. Batthyáni ő Eminentziájának elintézése által 1783-dikban ismét letsillapíttattak. Postája, és Harmintzadgya is van; határbéli földgyei leginkább gabonát, árpát, és kendert teremnek; réttye, mezője elég van, szőleje nintsen; két pusztáji is vagynak, erdője hasznos, Morva vize nedvesítí; piatza Nagy Lévárdon." Fényes Elek szerint "János-Szent, (Szvati Jan), vegyes német-tót m. v., Poson vármegyében, a Morva vizétől 1/2, Posontól 7 mfd. távolságra. Kath. paroch. templom. Urasági lakház. Harminczad és posta hivatal. – Lakosai közt, kik 1578. kath., 190 zsidóra mennek, hajdan több anabaptisták voltak, de a r. kath. hitre téritettek Mária Therézia és Batthyáni primás alatt; később II. József alatt ismét mozogván, herczeg Batthyánitól lecsillapíttattak 1785-ban. Isteni tiszteletöket német nyelven tartják. Határa Sz. Jánosnak róna, tágas, nagy részt homokos, azonban rozst, árpát, kendert jót terem; legelője elég; – erdeje szép, benne sok vad. Van két vizimalma is. F. u. gr. Batthyáni János özvegye s feje egy uradalomnak, melly másképpen éleskőinek neveztetik." Neve korábban Szentjános volt; 1913-ban már Morvaszentjános néven említik. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A 20. században szeszfőzde és konzervgyár működött itt. Népessége 1910-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 2001-ben 2001 lakosából 1959 szlovák volt. 2011-ben 2125 lakosából 1959 szlovák. Neves személyek Itt született 1821-ben Boltizár József (1821-1905) római katolikus pap, esztergomi segédpüspök. Itt született 1844-ben Andrej Kubina jezsuita áldozópap. Itt hunyt el 1881-ben Lukácsy Béla római katolikus plébános, országgyűlési képviselő. Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840 és 1851 között épült a korábbi barokk templom helyett, melynek tornya megmaradt. A Zichy-kastély 1866 -ban épült barokk stílusban , később leégett és a birtokos Hirsch család kétemeletesen építette újjá. 1917 -ig a Hohenlohe hercegi család birtoka volt. 1965 -óta szociális otthon működik benne. Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt kápolna. Habán kápolna. Púdzsa (hinduizmus) A púdzsa (szanszkrit: ����, pūdzsā, angol: puja) szó jelentése imádat, dicsőítés. A hinduizmusban végzett vallási gyakorlat, egy vagy több isten-istenség felé irányuló istentisztelet vagy rituálé. A púdzsá rituáléja megtalálható a buddhizmusban, a dzsainizmusban és a szikh vallásban is, más-más módon. Maga a szó a korai dravida virág + ajánlás szóból származhat. A virágok a hinduizmusban jobb áldozatok, mert így nem kell állatot ölni. Minden pizonnyal a púdzsa rituáléja a legelterjedtebb hindu gyakorlat, ahogyan a hinduk áldozatokkal és ajándékokkal fordulnak az istenekhez és istennőkhöz, mintha látogatókként és vendégekként tisztelnék őket. A púdzsában nyilvánvaló, hogy az istenség jelen van az istenimádó előtt a képmásban, és a kezdő szertartások közül soknak az a célja, hogy az istenséget leszállítsák a képmásba. Az avatára egyik formája az arcavatára, Visnu leszállása a faragott templomi képmásba, kő (mula) vagy fém (utsava-vigraha) formájában. A hindu istentisztelet magva a meditáció, a nyugalmas elmélyedés. A hinduizmusban nincsen közös istentisztelet olyan értelemben, mint a kereszténységben. A templomok (lásd hindu templom) "píthák", misztikus szellemi erőközpontok, az áldozatok és szertartások helyei, de a hívők a maguk módján, egyénenként kapcsolódnak be a hely szent áramkörébe. A szertartások a szellemi koncentrációra szolgálnak. Mindennél fontosabb eszköz erre a jelképek, képes ábrázolások tisztelete, a múrti-púdzsa. Ez a hinduizmusnak az a része, amelyet a nyugati bírálók félreértenek és bálványimádásnak tartják. A Szanátana Dharma ("az örök törvény") sokrétű útjai közt mindenesetre megvan a legkezdetlegesebb szemléletnek megfelelő istentiszteleti forma is, s ez csakugyan határos a bálványimádással, mert a tamasz-jellegű alacsony értelem az isteni erőket azonosítja azok durva-fizikai megjelenítésével. De alig akad olyan hindu, aki magát a képet vagy szobrot imádná. A hindu képtisztelet rendkívül hasonlít a képtisztelet katolikus felfogásához. Segédeszközt lát az istentisztelet egyéb külsőségeiben, amelyek a szellem legfogékonyabbb funkcióján, a képzeleten át hatnak és az átélést segítik. A púdzsa (istentisztelet) a látható szimbólumokkal kapcsolatosan három tevékenységet ölel fel. Ezek: dhjána , a jelképek külső szemléletéből fakadó benső meglátás és átélés sztuti, a dicsőítő ének, himnusz, amely Isten ( Ísvara ) megnyilvánuló mivoltának attribútumaira vonatkozik dzsapa , az ima, amely Isten nevét invokálja és az érzés áramát mintegy mozgásban tartja a hívőben Az igazi púdzsában ez a három tevékenység a szellemi elmélyedésbe olvad, a meditációba, mely legmagasabb fokán a szamádhi elragadtatásába torkol. A vallási életben sokkal fontosabb szerep jut az otthoni vallásgyakorlatnak, az egyéni istentiszteletnek. A bráhmanok a mindennapi púdzsát a házi oltárnál vagy az erre a célra elkülönített házi szentélyükben végzik el, amikor is a családfő a család védőistenéhez imádkozik, miután tiszteletüket tették a múrtinak (az istenszobornak). A púdzsa során virágfüzért tesznek a múrti nyakába, füstölőket és mécseseket gyújtanak és mantrát recitálnak. Az erre a rituáléra elkülönített házi szentélyt más célra sohasem használják fel. A magasabb kaszthoz tartozó hinduk házi bráhmant (puróhita) tartanak, aki a mindennapos púdzsájukat vezeti. Az istenségnek különböző dolgokat kínálhatnak fel: illatos kenetet, ruhát, ételt, virágot stb. Amikor a hívő felkínálja az ajándékát, allegorikusan az abban jelképezett magas transzcendenciának ajánlja vászanáit (karmikus hatásait). A púdzsát bárhol elvégezhetik, a házi szentélyben vagy oltárnál, a templomban, vagy akár a természetben. A hozzá tartozó rituálék: a mantra a hívő lábának megmosása az arc és a kezek megmosása, a száj kiöblítése füstölők és gyertyák égetése az istenség lábának szimbolikus megmosása virágfüzér a múrti nyakába, illetve felöltöztetése ajándék felajánlása a hívők leborulása az istenség vagy szentély körbejárása A púdzsa elemzésében három alapvető elemet azonosíthatunk: megtisztulás leborulás étel megosztása ( praszáda ) Hangfelvételek Púdzsá - női ének Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése. Guru Stotram Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése. Frank Musker Frank John Musker (1951–) brit dalszerző. Az 1980-as és 1990-es években alkotta munkássága legjavát, akkoriban együtt dolgozott többek között Robert Miles-szal, Jennifer Rush-sal, a Bucks Fizzel, Sarah Brightmannel, valamint Zuccheróval. Brian Mayjel és Elizabeth Lamersszel közösen írta a „Too Much Love Will Kill You” című dalt, amelyért 1997-ben Ivor Novello-díjat kaptak. Gare des Martres-de-Veyre Gare des Martres-de-Veyre vasútállomás Franciaországban, Les Martres-de-Veyre településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare du Cendre - Orcet (Gare de Saint-Germain-des-Fossés, Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal) Gare de Vic-le-Comte (Gare de Nîmes, Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal) Mattyasóc Mattyasóc (szlovákul Liptovské Matiašovce) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. Alsó- és Felsőmattyasóc egyesítésével keletkezett. Fekvése Liptószentmiklóstól 14 km-re északnyugatra a Choc-hegység és a Nyugati-Tátra között a Szuha patak völgyében fekszik. Története Határa már a hallstatti és a római korban is lakott volt. Alapítói határőrzők és pásztorok voltak. 1262-ben IV. Béla a Szélnye feletti erdős telületet András besztercebányai bírónak adta. A falut először Felsőszélnyének nevezték. Későbbi nevét arról a Mátyásról kapta 1348-ban, aki 1287-ben IV. Lászlótól kapta a területet és elsőként telepedett le itt. Első írásos említése 1348-ban történt, mint Mátyás fiainak tulajdona. 1412-ben "Mathye villa," 1462-ben "Mathiassfalawa" alakban említik. Két településként a 17. században tűnik fel, 1628-ban "Also Matiassowcze," illetve 1600-ban "Fölsö Mattiasfalu" néven. A korábbi Felsőszélnye lett Felsőmattyasóc, míg Mátyásfalvából lett Alsómattyasóc. Utóbbi templomát már 1356-ban említik. Azonban a 17. és a 19. század között a két településrész hivatalosan egy közigazgatási egységet képezett egy bíró irányítása alatt. A jobbágyok mellett szabad emberek és nemesek is éltek itt. Két nemesi kúriája volt. A későbbiekben nagyrészt a Mattyasovszky család birtoka. A családnak kiterjedt birtokai voltak Sáros, Nógrád, Zemplén és Trencsén vármegyékben is. Lakói az idők során elszegényedtek, zselléri sorba süllyedtek. 1584-ben Alsómattyasócon négy, Felsőmattyasócon egy nemesi kúria állt. A falu Szent László templomát Mattyasovszky László építtette. Később a lakosok többségben az ellenreformáció hatására újra katolikusok lettek. Iskoláját a 17. és 18. század fordulóján építették, tanítói egyúttal a község jegyzői is voltak. 1784-ben Alsómattyasócnak 31 háza és 233 lakosa, Felsőmattyasócnak 15 háza és 132 lakosa volt. 1828-ban Alsómattyasócnak 31 háza és 256 lakosa, Felsőmattyasócnak 16 háza és 151 lakosa volt. A 19. században árvizek, a 20. század elején tűzvész pusztított, melyben 20 ház égett le. Ebben az időben sokan vándoroltak ki Ameribába, illetve Pestre és Bécsbe dolgozni. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "Alsó, és Felső Matyasócz. Két tót falu Liptó Várm. földes Ura Matyasovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek N. Palugyához 1 mértföldnyire, határbéli földgyeik jól termők, 589réttyeik, legelőjök elég, erdője kevés." Fényes Elek szerint "Matyasócz (Alsó), Dolna Matyasovce, tót falu, Liptó vmegyében, 227 kath., 21 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ut. p. Bertelenfalva." "Matyasócz (Felső) Horne Matyasovce, tót falu, Liptó vmegyében, 144 kath., 7 evang. lak. Sok nemesi lakházak; vendégfogadó. F. u. mind a kettőnek a Matyasovszky és más nemes család." A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott. Népessége 1910-ben Alsómattyasócnak 190, Felsőmattyasócnak 103 szlovák lakosa volt. 2001-ben 420 lakosából 417 szlovák volt. 2011-ben 300 lakosából 297 szlovák volt. Nevezetességei Szent László temploma a 16. század elején épült, 17. századi lőrésekkel, sarokbástyákkal ellátott erődfal védi. Sabadel-Latronquière Sabadel-Latronquière település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Sabadel-Latronquière Montet-et-Bouxal, Prendeignes, Saint-Cirgues és Sainte-Colombe községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fernando Sor Fernando Sor (1778. február 14. – 1839. július 10.) spanyol gitárművész és zeneszerző volt. A bécsi klasszicizmus egyik legkiválóbb gitárművészeként tartják számon. Spanyolországban "A gitár Beethovenjének" is nevezik. Művei Op. 1 , 6 Divertimento - 18?? Op. 2 , 6 Divertimento - 18?? Op. 3 , Változatos Téma és Menüett - 18?? Op. 4 , Fantázia - 18?? Op. 5 , 6 Rövid Darab - 18?? Op. 6 , 12 Etűd - 18?? Op. 7 , Fantázia - 18?? Op. 8 , 6 Divertimento - 18?? Op. 9 , Bevezető és Variációk a " A varázsfuvola " ( Mozart ) témájából - 1821 Op. 10 , Fantázia - 18?? Op. 11 , 2 Változatos Téma és 12 Menüett - 18?? Op. 12 , Fantázia - 18?? Op. 13 , 6 Divertimento - 1819 Op. 14 , Nagy Szóló - 1822 Op. 15a , " Spanyol tréfák" és egy Menüett - 1810/22 Op. 15b , C-dúr Szonáta - 1810/22 Op. 15c , C-dúr Változatos Téma - 1810/22 Op. 16 , Bevezető, Téma, és Variációk a "Nel Cor Più Non Mi Sento"-ra (Paisiello) - 18?? Op. 17 , 6 Keringő - 18?? Op. 18 , 6 Keringő - 18?? Op. 19 , 6 Ária a " A varázsfuvolaból " - 18?? Op. 20 , Bevezető és Változatos Téma - 18?? Op. 21 , "Isten veled!" - 18?? Op. 22 , Nagy Szonáta - 1825 Op. 23 , Divertimento - 1825 Op. 24 , 8 Rövid Darab - 1825 Op. 25 , Nagy Szonáta - 1827 Op. 26 , Bevezető és Variációk a "Que Ne Suis-je La Fougère!"-re - 1827 Op. 27 , Bevezető és Variációk a "Gentil Houssard"-ra - 1827 Op. 28 , Bevezető és Variációk a "Marlbrough S'en Va-t-en Guerre"-re - 1827 Op. 29 , 12 Etűd - 18?? Op. 30 , Fantázia és Gyönyörű Variációk - 1828 Op. 31 , 24 Haladó Darab Kezdőknek - 18?? Op. 32 , 6 Rövid Darab - 18?? Op. 33 , 3 Darab - 1828 Op. 34 , "A Buzdítás"; Duett - 1828 Op. 35 , 24 Gyakorlat - 1828 Op. 36 , Nem használt Op. 37 , Szerenád - 18?? Op. 38 , Divertimento ; Duett - 1830 Op. 39 , 6 Keringő ; Duett - 1830 Op. 40 , Fantázia és Variációk (egy Skót ária ) - 18?? Op. 41 , "A Két Barát"; Duett - 1830 Op. 42 , 6 Rövid Darab - 18?? Op. 43 , "Az Én Bosszúm"; 6 Semmiség - 18?? Op. 44a , 24 Etűd - 18?? Op. 44b , 6 Könnyű Keringő ; Duett - 1831 Op. 45 , 6 Darab - 18?? Op. 46 , "Emlékezés a Barátságra" - 1831 Op. 47 , 6 Rövid Darab - 1832 Op. 48 , "Hogyan Szeretnéd?"; Rondó - 1832 Op. 49 , Hadi Divertimento ; Duett - 1832 Op. 50 , "A Csend" - 1832 Op. 51 , "Egy Jó Órában"; 6 Keringő - 1832 Op. 52 , "Falusi" Fantázia - 18?? Op. 53 , "Az Első Lépés"; Duett - 1832 Op. 54a , Koncertdarab - 1832 Op. 54b , Fantázia ; Duett - 18?? Op. 55 , 3 Könnyű Duett - 18?? Op. 56 , "Egy Este Berlinben " - 18?? Op. 57 , 6 Keringő és egy Galopp - 1834 Op. 58 , Könnyű Fantázia - 18?? Op. 59 , Gyászos Fantázia - 18?? Op. 60 , 25 Haladó Etűd - 18?? Op. 61 , 3 Könnyű Duett - 1837 Op. 62 , Divertimento ; Duett - 1838 Op. 63 , " Oroszországi Emlékek"; Duett - 18?? Alesso Alesso, eredeti nevén Alessandro Lindblad (1991. július 7. –) svéd DJ és elektronikus zenei producer. Pályafutása Alesso 2011-ben lett világszerte ismert saját számaival és remixeivel. Nadia Ali Song Pressure című számához készült remixe az egyik legtöbbet játszott volt 2011-ben. A DJmag toplistáján szintén 2011-ben szerepelt először, a 70. helyet érte el, 2012-ben 20., 2013-ban pedig már 13. volt. Legismertebb számai a Matthew Komával közösen készített Years, a Dirty South-szal együtt készített City of Dreams, Sebastian Ingrossóval a Calling, és a OneRepublic If I lose myself című számához készített remixe. 21547 Kottapalli A 21547 Kottapalli (ideiglenes jelöléssel 1998 QK38) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. augusztus 17-én. Elektra (keresztnév) Az Elektra görög mitológiai eredetű női név, jelentése: sugárzó vagy borostyánkő. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok március 15. május 26. Híres Elektrák Élektra görög mitológiai alak Axel Springer SE Az Axel Springer SE németországi központú lapkiadó vállalat. Története Axel Springer 1946-ban alapította meg Nyugat-Németországban a céget, amely mára már több európai leányvállalattal is rendelkezik. A vállalkozás fő profilja a nyomtatott sajtó: napilapok, magazinok, hirdetési újságok és különleges kiadványok széles köre. A cég 1998-ban közel ötmilliárd márka vagyonnal rendelkezett és 12 ezer munkatársa volt. Jelenleg 50 újságot és magazint ad ki, például a Die Weltet és a Bildet. Az anyacég külföldi terjeszkedését Spanyolországban és Magyarországon kezdte az 1980-as évek végén, tevékenységét később Ausztriára, Franciaországra, Svájcra, Csehországra, Lengyelországra, Szlovákiára és Romániára is kiterjesztette. Az Axel Springer SE fő profilja Németországon kívül saját könyv- és hírlapkiadókkal, nyomdákkal és saját terjesztési hálózatokkal egészül ki. A lapkiadó az írott sajtó mellett az elektronikus médiában és az interneten is jelen van. Magyarországi leányvállalata A német cég által alapított Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. nevű leányvállalat a magyarországi lappiac jelentős szereplője. Gare de Buire-sur-l’Ancre Gare de Buire-sur-l'Ancre vasútállomás Franciaországban, Buire-sur-l'Ancre településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Lille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Méricourt - Ribémont Gare d’Albert Puerto Ricó-i karcsúboa A Puerto Ricó-i karcsúboa (Epicrates inornatus) az óriáskígyófélék (Boidae) családjába és a valódi boák (Boinae) alcsaládjába tartozó szárazföldi kígyófaj. Előfordulása Puerto Rico szigetén honos. Megjelenése A legnagyobb kígyó a szigeten, testhossza 1.8-2.7 métert is elérheti. Bőrének a színe barna, sötétebb mintázattal. Életmódja Kisebb emlősökkel, denevérekkel, madarakkal és gyíkokkal táplálkozik. Szaporodása Elevenszülő, a nőstény 23-26 kis boát szül. Fiatal egyedet még sosem tartottak fogságban, a fiatal egyedek táplálkozása még nem tisztázott. Mendicino Mendicino község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Fekvése A megye délnyugati részén fekszik. Határai: Belmonte Calabro, Carolei, Castrolibero, Cerisano, Cosenza, Dipignano, Domanico, Fiumefreddo Bruzio, Lago és Longobardi. Története A település első írásos említése a 12. századból származik. Egyes történészek szerint valószínűleg az enotrik által alapított Pandosia területén épült fel. A 19. század elején, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust Cerisano része lett, majd hamarosan elnyerte önállóságát. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Nicola-templom Santa Maria-templom San Pietro e San Bartolomeo-templom Villadoz Villadoz község Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Villadoz Badules községgel határos. Lakosainak száma 90 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Bruce Timm Bruce Walter Timm (1961. február 8. –) amerikai karaktertervező, animátor és producer. Emellett ír, és rajzol képregényeket, és ismert a DC Comics animációs "részleg", a DC animációs univerzum létrehozásáért. Rajzolói hatásai és stílusa Timm minimalista, szögletes stílusa az 1950-es és 1960-as évek képregényeinek és az art déco építészeti stílusra vezethető vissza. Ő teljesen autodidakta, és nem részesült semmiféle rajzolással kapcsolatos oktatásban. A rágyakorolt legnagyobb hatást elért szerzőknek az alábbiakat sorolja fel: Jack Kirby, Harvey Kurtzman, Jim Steranko, John Buscema, Wally Wood, Frank Frazetta, Dan DeCarlo, és Alex Toth. Habár osztozott James Tuckerrel Superman: A rajzfilmsorozat és az Igazság ligájája sikereiben, Timm tervezte az összes szereplőt a Batman: A rajzfilmsorozathoz (kivéve Mr. Fagyt, akit Mike Mignola, és Man Bat-et meg az Agyagpofát, akiket Kevin Nowlan tervezett meg). Animáció Korai karrier Timm korai animációs karriere változatos volt; a Filmation-nél kezdett, ahol a Blackstar, a Flash Gordon, a He-Man és az Univerzum Mesterei, és a Tarzan: A magányos erdőőr kinézetén dolgozott (szintén foglalkozott a G.I. Joe hátterével is). Dolgozott még számos más munkaadóval is, mint például Ralph Bakshi, Don Bluth Productions, munkát keresett a Marvel Comics-nál és a DC Comics-nál, nem sok szerencsével. 1989-ben, Timm csatlakozott a Warner Bros.-höz. A Warner-nél, Timm az Tiny Toon Adventures-ön dolgozott. DC animációs univerzum Mindamellett legnagyobb ismertségét későbbi munkáival, a különböző DC Comics szuperhősökről szóló rajzfilmsorozatokkal (ismertebb rövidítés: DCAU, azaz DC animated universe) vívta ki. A Tiny Toons-os partnerével, Eric Radomski-val, Timm társrendezte a Batman: A rajzfilmsorozatot, és szintén társrendezte a Superman: A rajzfilmsorozatot, a A Batman új kalandjait, és a Batman Beyondot. Ezenkívül a Batman Beyond: Return of the Joker producere is volt még az Igazság ligája animációs változatának elkészítése előtt. Ez a sorozat Igazság ligája határok nélkül-lel folytatódott. Timmnek nem sok köze volt a Tini titánok rajzfilmsorozathoz, csak egy hiba miatt lett feltüntetve vezető producerként. Timm társrendezte, és volt a producere a Superman Doomsday-nek is. Képregények Miközben Timm elsősorban az animációs munkáiról volt ismert, igazából ő képregényrajzoló szeretett volna lenni. Habár álma nem vált valóra (mivel az élete a rajzfilmekhez közel sodródott), Timm csinált mini-, és pároldalas sorozatokat, többnyire a DC Comics számára. 1994-ben, Timm és Paul Dini (író) megnyerték az Eisner-díjat, 'Egyedülálló történetek' kategóriában a Mad Love című alkotásukért. Timm ugyanazt a díjat kapták Dinivel, Ronnie del Carmen-nel, és a többiekkel a Batman Ünnepi Különleges Kalandjaiért, (egy pároldalas, sok karácsonyi témájú történettel). Bruce Timm találta ki Harley Quinn-t társával, Paul Dini-vel Dini eredeti ötletéből dolgozva. 2004-ben, Timm és Dini (Shane Glines, kihúzóval) kiadtak egy három kiadványból álló minisorozatot, a Harley & Ivy-t. Nieuw Amsterdam vasútállomás Nieuw Amsterdam vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Emmen városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zwolle–Stadskanaal-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Emmen Zuid vasútállomás Dalen vasútállomás 1915-ös Grand Prix-szezon Az 1915-ös Grand Prix-szezon volt a Formula–1 előtti éra tizedik szezonja. Az első világháború kitörése miatt Európában nem, csak Amerikában rendeztek versenyt. Alestorm Az Alestorm egy többnemzetiségű zenekar. 2004-ben alakultak a skóciai Perth-ben. Kalóz-témájú dalaik és kinézetük miatt sokan "pirate metal"-nak nevezték el a műfajt, amelyben játszanak. Fennállásuk alatt 5 stúdióalbumot jelentettek meg. Nevük szójáték a népszerű Halestorm rockegyüttes nevével. A zenekar folk, power és "pirate" metal műfajokban játszik. Lemezeiket a Napalm Records jelenteti meg. Eredetileg "Battleheart" volt a nevük, és sima power metal bandaként kezdték karrierjüket, ezen a néven még csak kislemezeket dobtak piacra. Az egyik daluk hatására alapítottak egy új műfajt, "pirate metal" néven. Első önálló koncertjüket hazánkban 2017 októberében tartották, a Barba Negra Music Clubban. Korábban csak vendégzenekarként léptek fel itthon. Tagok Christopher Bowes - éneklés, keytar (gitár-szintetizátor keverék hangszer) (2004-) Gareth Murdock - basszusgitár (2008-) Peter Alcorn - dobok (2010-) Elliot Vernon - billentyűk, "kemény" éneklés (2011-) Bodor Máté - gitár (2015-) Korábbi tagok Gavin Harper - gitár (2004-2008) Dani Evans - basszusgitár (2006-2008) Doug Swierczek - dobok (2006) Ian Wilson - dobok (2007-2008, 2008-2010) Alex Tabisz - dobok (2008) Tim Shaw - gitár (2008) Diszkográfia Captain Morgan's Revenge (2008) Black Sails at Midnight (2009) Back Through Time (2011) Sunset on the Golden Age (2014) No Grave but the Sea (2017) Klemm Antal Klemm Antal (eredetileg Klemm Imre; Léka, 1883. szeptember 1. – Pécs, 1963. december 23.) nyelvész, finnugrista, bencés szerzetes, a nyelvtudományok doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1927) tagja. A finnugor nyelvek összehasonlító mondattani kutatása területén kifejtett munkássága rendkívül jelentős, a magyar nyelv mondat- és szószerkezeti sajátosságainak történeti alakulását felvázoló monográfiája napjainkig hiánypótló munka. 1923-tól 1955-ig Magyarország különböző egyetemein oktatott a magyar és az összehasonlító finnugor nyelvészet egyetemi tanáraként. Életútja A bencések kőszegi és soproni gimnáziumaiban végezte középiskolai tanulmányait. 1902-ben érettségizett majd még ebben az évben belépett a Szent Benedek-rendbe, s 1907-es pappá szenteléséig a pannonhalmi tanárképző főiskolán, majd 1907–1908-ban a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Ez utóbbi tanintézetben szerezte meg 1908-ban magyar–latin–német szakos tanári oklevelét, 1909-ben pedig finnugor összehasonlító nyelvészetből védte meg bölcsészdoktorátusát. 1908 és 1910 között a pannonhalmi bencés gimnázium magyar- és finnugrisztikatanáraként tevékenykedett, 1909–1910-ben több ízben külföldi – brüsszeli, laibachi (ma Ljubljana), római és stockholmi – egyetemeken folytatott nyelvészeti tanulmányokat. 1910-től a pannonhalmi bencés tanárképző főiskola tanára lett, 1911-ben és 1913-ban Finnországban, Szentpéterváron, Párizsban és Londonban hallgatott nyelvészeti stúdiumokat. 1923-ban magántanári képesítést szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen mint a magyar történeti mondattan előadója, de pannonhalmi tanári állását is megtartotta, sőt, 1930-tól a pécsi Erzsébet Egyetemen is oktatott finnugrisztikát nyilvános rendkívüli tanárként. 1932-ben pannonhalmi és budapesti katedrájától egyaránt megvált, amikor a pécsi tudományegyetemen véglegesítették a magyar és finnugor összehasonlító nyelvtudomány nyilvános rendes tanáraként. Az 1937/1938-as tanévben a bölcsészettudományi kar dékáni tisztét is betöltötte. 1940-től, a pécsi bölcsészkar Szegedre költöztetésével az alföldi város egyetemén oktatott mint a magyar és finnugor nyelvtudomány, 1946-tól mint a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára, 1950-től 1955-ös nyugdíjazásáig pedig az általa szervezett magyar nyelvészeti tanszék vezetését bízták rá. Az 1944/1945-ös tanévben a szegedi tanintézmény prodékáni feladatkörét is ellátta. Munkássága Fő kutatási területe az összehasonlító finnugor nyelvészet volt, azon belül is tudományos érdeklődése az egyes nyelvek mondattani vonatkozásaira irányult. A mordvin, az osztják és a vogul nyelv kiváló ismerője volt, életének legnagyobb vállalkozása – a halála miatt befejezetlenül maradt – összehasonlító finnugor mondattani szintézis volt. Szintaktikai vizsgálatain belül különösen nagy figyelmet szentelt a finnugor nyelvek tárgyas ragozási rendszerének, a létige mondatalakító szerepének és a tagadásnak, de tanulmányozta a finnugor nyelvek hang- és alaktantörténetét is. Az első világháború során foglyul ejtett mordvin katonákat gyűjtött össze Pannonhalmán, akiktől eredeti népi szövegeket jegyzett le, illetve vett hanglemezre a Bécsi Egyetem számára. Finnugor mondattani kutatásai vezették el a magyar nyelv behatóbb mondatelméleti vizsgálatához, amelynek során közép- és újkori nyelvemlékek és egyéb források alapján háromkötetes munkájában vázolta fel a magyar szintaxis változásának történetét Magyar történeti mondattan, 1928–1942). Jelentősek a névtan és a szótan területén végzett munkái, emellett általános nyelvészettel és nyelvfilozófiával szintén foglalkozott, eklektikus értelmezésében a nyelv pszichológiai-logikai-történeti produktum. Társasági tagságai és elismerései Tudományos eredményei elismeréseként 1922-től a Szent István Akadémia rendes tagja volt, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1927-ben választotta levelező tagjai közé. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették, s levelező tagságát csak 1989-ben, posztumusz állították vissza. Több hazai és külföldi tudományos társaság munkájában részt vett: választmányi tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, 1925-től a helsinki Finnugor Társaság (Suomalais-ugrilainen Seura) tagja, 1938-tól az akkor alakult Észt Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Munkásságáért 1921-ben az MTA Sámuel-jutalmát, 1925-ben a Szent István Akadémia Fraknói-nagyjutalmát nyerte el. Főbb művei Baróti Szabó Dávid nyelve nyelvújítási szempontból. Budapest, Athenaeum, 1908, 72 p. = Nyelvészeti Füzetek 50. Mordvin szövegek. Budapest, 1916, 55 p. A mordvin alárendelő viszony. in: Nyelvtudományi Közlemények XXXIX. 1920. 357–400. Zur Geschichte der sog. Tempora in den finnisch-ugrischen Sprachen. in: Finnisch-ugrische Forschungen 1925. A létige szerepe az osztjákban és a vogulban. in: Nyelvtudományi Közlemények XLVI. 1927. 386–401. A mondattan elmélete. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1928, 164 p. (1927-ben elhangzott akadémiai székfoglalója) Magyar történeti mondattan I–III. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1928–1942, 219 + 156 + 278 p. = A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve. Pécs és a Mecsek neve. Pécs, Pannonia, 1935, 20 p. = Pannonia Könyvtár 1. Pécsi helynevek. Pécs, Pannonia, 1935, 13 p. = Pannonia Könyvtár 16. A pécsi Nyírkállai-kódex magyar glosszái. in: Pannonia III. 1937. 264–275. A magyar szenvedő ige. in: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1942, 186–195. Nyelvtudomány, logika, lélektan. in: Magyar Nyelv 1948. Magyar leíró nyelvtan történeti magyarázatokkal: Szótan, hangtan. Budapest, 1951. Fogarassy Miklós Fogarassy Miklós (Budapest, 1939. június 27. – 2013. augusztus 14.) magyar könyvtáros, irodalomtörténész, író, műkritikus, szociológus. A Mészöly Miklós Társaság alelnöke volt. Életpályája Szülei: Fogarassy Béla és Makara Anna (1909–1993) voltak. Középiskolai tanulmányait a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban járta ki. 1957–1962 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. 1959–1963 között az ELTE BTK magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1961-től jelentek meg művei. 1962–1968 között az Írószövetség Könyvtárának munkatársa volt. 1968-tól az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának munkatársa, az Új Könyvek című lap egyik szerkesztője, a hazai gyermekkönyvtárak és a könyvtári-informatikai fejlesztések egyik országos referense volt. 2002-ben nyugdíjba vonult. Irodalmi és képzőművészeti alkotásokról írt, elsősorban XVII. századi festőkről és XXI. századi magyar írókról, költőkről. Művei Olvasó a labirintusban (olvasásszociológiai írások, Kamarás Istvánnal, 1981) Vermeer: A festőművészet (esszé, 1987) Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Életrajzi kislexikon kortárs írókról, költőkről (szerkesztette, 1988) Tandori-kalauz (1996) Magasiskola. In memoriam Mészöly Miklós ; vál., szerk., összeáll. Fogarassy Miklós; Nap, Bp., 2004 ( In memoriam ) Vermeer. Két esszé ; Orpheusz, Bp., 2009 Szabó István : A barátság szelleme. Levél- és dokumentumgyűjtemény ; előszó, szerk., jegyz. Győri János és Fogarassy Miklós; Kortárs, Bp., 2009 ( Kortárs levelezés ) Az olvasó. Írások Lakatos András tiszteletére ; szerk. Fogarassy Miklós; Osiris–OSZK, Bp., 2009 "Még nem kelt fel a nap". Mészöly Miklós Elégiája ; Kalligram, Pozsony, 2009 Díjai Soros-ösztöndíj (1988-1989, 1991, 1994) Jegyzetek Pápai Pedagógus Lexikon MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Kortárs Online Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Nozéma A nozéma, más néven gyomorvész vagy májusi vész egy méhbetegség. Kórokozói spórás egysejtűek, a Nosema apis vagy a Nosema ceranae. Erősen fertőző betegség, ami a kifejlett háziméhek leggyakoribb betegsége. Az édesharmatméz támogatja. Az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban a rovarirtóval érintkező méhek hajlamosabbak rá. Nevével ellentétben bármikor előfordulhat, nemcsak májusban jelentkezhet. Gyakori társfertőzése a Malphigi-amőba. A két betegség együtt még az erősebb családok kaptárait is képes kiüríteni. Kórokozója A hagyományos típusú nozémát Nosema apis okozza, egy mikrospórás egysejtű (Microsporidia), így többnyire a gombákhoz számítják. Először 1909-ben írta le Enoch Zander. Nyugalmi állapotában spóraként tiszta 4 °C-os vízben egy, a méhek ürülékében két évig életképes. Ezzel szemben baktériumokkal szennyezett vízben, elpusztult méhekben vagy kiszáradva nem bírja sokáig. 33 °C körüli hőmérsékleten a spórák 21 napig életképesek. Legkedvezőbb számára a 30-35 °C-os hőmérséklet, és a fészekben is éppen ilyen hőmérséklet a legkedvezőbb. 1996-ban leírták az indiai méh hasonló betegségének kórokozóját is. Ez a Nosema ceranae. Azonban még ma is keveset tudunk arról a betegségről, amit az indiai méhben okoz. Kínai kutatók (Huang és társai) 2005-ben a háziméhben is megtalálták a Nosema ceranaet Tajvanon. Nem sokkal később Spanyolországban is felfedezték, és a spanyol kutatók (Higes és társai) leírása szerint sokkal virulensebb a hagyományos nozémánál. A betegség lefolyása súlyosabb: hasmenés nincs, ezzel szemben erősebb károkat okoz a méhek beleiben. Többnyire az idősebb gyűjtőméhek szenvednek tőle, akik a családjuktól távol halnak meg, így a család legyengül. Az azóta eltelt években az új nozéma rohamosan elterjedt. Bármikor képes megbetegedést okozni, nemcsak tavasszal, ami a kórokozó erősebb ellenálló-képességét mutatja. Emellett a feltevések szerint még a visszafertőződés valószínűsége is növekedett. A két típus csak laboratóriumi vizsgálattal különíthető el. A kutatók gyanítják, hogy a korábbi tömeges méhpusztulás hátterében is az új nozéma állt, de ezt eddig még nem bizonyították be. Franciaországban az 1990-es évek végén, Németországban 2002-2003-ban volt tömeges méhpusztulás. Spanyolországban az új nozéma lassanként kiszorítja az eredetit. 2005/2006 telén egy német referencialabor vizsgálatai tíz családból nyolcnál megtalálták az új nozémát. 2006-ban Svájcból és Olaszországból jelentették, hogy kapcsolatot találtak a méhek fokozott elhullása és az új nozénma között. Német kutatók (Ritter, CVUA Freiburg) már 2006-ban felvetették, hogy lehet, hogy az új nozéma már korábban is itt volt, csak nem vettük észre. A betegség lefutása azért változhatott meg, mert a méheket legyengítette az atka és más tényezők. Egy Bajorországban 131 méhcsaládon végzett vizsgálat megerősítette ezt az elméletet. A Varroa atka kórokozókat is közvetít, így vírusokat is, amelyek tényleg legyengítik a méhek védekezőképességét. Az esetek mindössze 14,5%-ában voltak jelen spórás egysejtűek; ezek felében a nozéma kórokozóit találták meg. A vírusok és az új nozéma szerepe vitatott. Klee és társai régebbi és újabb nozémaminták vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az új kórokozó az utóbbi évtizedekben váltott eredeti gazdájáról a háziméhre. Meglepő gyorsasággal terjedt el az európai kontinensen, Ázsiában és Amerikában. Egyelőre írország és Új-Zéland mentes az új nozémától. Hiányzó minták miatt nem lehet megállapítani, hogy mi a helyzet Afrikában, Ausztráliában és Nagy-Britanniában. Mivel már jelen van a dán szigeteken is, és viharos gyorsasággal képes terjedni, ezért valószínű, hogy nemsokára világszerte megtalálható lesz. Terjedése A nozéma a méhek ürülékével terjed. Amit az ürülék beszennyez, az közvetíti a betegséget. Más családba többnyire léppel, méhészeti eszközökkel vagy rablással kerül át. Mivel a fertőzött méhek rossz dajkák, és korán más munkákra térnek át, a frissen kelt méhek nem fertőzöttek. Miután a spórák bejutottak a méh testébe, felélednek, és megtelepednek a középbél hámjában. Itt elkezdenek növekedni és szaporodni, amivel tönkreteszik a sejtet. Egy hét alatt a sejtek megtelnek spórákkal. Ezeket az emésztőenzimek szabadítják ki, majd kijutnak a szabadba és fertőznek tovább. Tünetei A legtöbb tünete nem jellemző, ezért összetéveszthető más betegségekkel. Legerősebben a dolgozók pusztulnak, a herék ritkábban betegszenek meg. Előfordul, hogy az anya is megbetegszik, petefészke sorvadni kezd. A család elnéptelenedik, vagy annak ellenére nem népesedik, hogy fiasítása is van, és élelemben sincs hiány. Fő tünete a hasmenés. A hagyományos nozémában sárga foltok láthatók a kaptárban és a kaptáron kívül is. Az ürüléket feltakarítják a frissen kelt fiatalok, amivel megfertőződnek. A beteg méhek gyakran röpképtelenekké válnak, és csomóban lógnak a kaptár előtt. Az új nozémában a kaptár tiszta, de a röpképtelen méhcsomó itt is apatikusan ül a kaptár előtt. Megfigyelhető a potroh megvastagodása, a hiányzó szúróreflex és az anya gyors cseréje. A virágpor hasznosításának romlása miatt a méhek élettartama és a méztermelés is csökken. A bél belső felülete megújul; ha ez lépést tud tartani az élősködő szaporodásával, akkor a beteg méh állapota javulhat is. Maga a kórokozó a méh egész testében is elterjed. Ha az anya is megbetegszik, akkor lecserélik, mert egyre kevesebbet petézik. A Higes és társai által Spanyolországban leírt új nozéma több tekintetben is különbözik a hagyományos típustól. A bélben a sejtpusztulás nagyobb és gyorsabb. Hiányzott a klasszikus hasmenéses, méhcsomós kórkép. Ennek okaként azt jelölték meg, hogy főként a gyűjtőméhek betegedtek meg, akik otthonuktól távol haltak meg. Emiatt egyre csökkent a behordott élelem, ami a család további gyengülését eredményezte. Ritter ezzel szemben leírta a klasszikus tüneteket, de kiemelte, hogy bármikor megjelenhet az év folyamán.) Télen ez az egész család kihalását okozta, azonban nem lehetünk abban bizonyosak, hogy ez az új nozéma miatt történt. A betegségnek kedvez, ha a méhek sokáig húzódnak fürtbe, ha rossz a téli eleség, vagy ha a családot megviseli a tél. A nem nozémás hasmenés tovább súlyosbítja a betegséget. Hogyha hasmenés is társul a nozémához, akkor a család menthetetlen. Idegmérgek (rovarölők) hatása Az újabb tanulmányok megerősítik a rovarölők közvetett hatását a kórokozó növekedésére. Amerikai kutatók 2012-es cikkükben arról írtak, hogy a családokat három költéscikluson át az Imidacloprid nem halálos adagjának tettek ki. Ezután a frissen kelt méheket érintkezésbe hozták a nozémával. Habár az adagok nem hatottak az élettartamra és a táplálékgyűjtésre, a kezelt családokban szignifikánsan nőtt a nozémával fertőződő méhek száma. Francia kutatók 2011-ben Orléans-ban hasonló eredményre jutottak a Fipronil és a Thiacloprid rovarölőkkel. Az amerikai kutatók megerősítették a francia INRA kutatóközpont (Avignon) 2009-es eredményeit, akik szintén Imidaclopridot használtak. Már Örösi is kétféle nozémát írt le, és a súlyosabb változatot annak tulajdonította, hogy a beteg családok már előzőleg is le voltak gyengülve, viszont cáfolja, hogy a cukros etetés miatt törne ki a nozéma. Felismerése A mintát úgy kell csomagolni, hogy össze ne nyomódjon postázás közben. A laboratóriumi vizsgálatban fénymikroszkóppal keresik a paraziták spóráit az elhullott méhek beleiben. Nem tudnak különbséget tenni a kétféle nozéma között. A méhész is könnyen felismerheti a nozémát. Ehhez hüvelyujjának körme és mutatóujjának ujjbegye közé kell csípnie az elpusztult méh fullánkját, és az ahhoz szorosan csatlakozó végbelet. Ha ennek tartalma üveges fehér, akkor az megerősíti a nozéma gyanúját. Egészséges méhben ennek sárgának-világosbarnának kell lennie. Azonban, ha az elpusztult méhek bele sárgás, az még nem zárja ki a nozémát. Kezelése A nozéma kezeléséhez használható antibiotikum a fumagillin, ami gátolja a spórák növekedését a bélben, azonban nem irtja ki őket. Sok méhész bizalmatlan az antibiotikummal szemben, és inkább a biológiai módszereket és a fertőtlenítést választja. Ajánlatos fertőtleníteni az eszközöket és a lépeket. A spórák érzékenyek az ecetre (legalább 60%-os ecetsav, védőfelszerelést kell használni), a formalinra, az ultrahangra és a gammasugárzásra, de elpusztítja őket a viasz beolvasztása és a keretek és a kaptár végigperzselése is. A fiasítás pótlására új, tiszta lépeken kell fiasítást beadni. A legyengült családot etetni kell. Az Apimondia megelőzésként javasolja a Protofil nevű növényi készítményt. A lépek építtetése, az öreg lépek lecserélése is segít megelőzni a nozémát. A biológiai kezelés részeként a családot leröptetéssel és a leröptetett kijáró méhek lekénezésével megszabadítják az idősebb méhektől, és az új nemzedéket a kijáró és a fészek szűkítésével és takarásával tartják melegen. Szükség esetén anyát cserélnek. Ha a család nagyon legyengül, akkor már nem igyekeznek megmenteni. Más állatok nozémája A nozéma nem tagjai más rovarokat is megtámadnak. A Nosema vespula európai darazsakat, a Nosema trichoplusiae az ezüstgammás aranybagoly lepkét, a Nosema furnacalis a fényiloncafélék közé tartozó Ostrinia furnacalist, a Nosema necatrix a Mythimna unipuncta bagolylepkét, és a Nosema bombycis a selyemlepkét. Ez utóbbi a selyemhernyó egyik legfontosabb betegsége. A Nosema fajokhoz hasonló kórokozók emlősöket is megbetegíthetnek. A házinyúl egy ismert betegségét az Encephalitozoon cuniculi okozza, ami a nyúl agyának sejtközötti állományát roncsolja. Egyes hasonló fajok akár még az ember agyát is képesek megfertőzni. Mindezeket a betegségeket hagyományosan nozémának hívják, mivel kórokozóit korábban a nozémák közé sorolták. Peter Joseph Lenné Peter Joseph Lenné (Bonn, 1789. szeptember 29. – Potsdam, 1866. január 23.) német kertművész, tájépítész. Életútja A párizsi füvészkertben tanult és egyúttal építészettel is foglalkozott, majd Münchenben Schellel együtt a laxenburgi díszkert tervezetét dolgozta ki. 1816-ban Potsdamba hívták meg kertészménöknek és ekkor végezte Sanssouci, a berlini állatkert és a magdeburgi Frigyes Vilmos-kert parkozását. Lenné kezdeményezésére alapították a potsdami királyi faiskolát és kertészeti intézetet. 1847-ben a királyi nemzetgazdasági kollégium tagja, 1854-ben a királyi kertek főigazgatója lett. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Forrás Bokor József (szerk.). Lenné, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Esterházy Dániel Báró galántai Esterházy Dániel (Galánta, 1585. július 26. – Sempte, 1654. június 14.) magyar főnemes, nádorjelölt, az Esterházy család cseszneki ágának alapítója. Élete Esterházy Ferenc pozsonyi alispán és Illésházy Zsófia fia volt. Aranysarkantyús vitézzé avatták, császári-királyi tanácsos volt, majd 1647-ben és 1649-ben az adószámadást vizsgáló bizottság tagja. Nádorságra is jelölték. Ő szerezte meg családjának Csesznek várát. Házassága és leszármazottjai 1623. február 20-án Lakompakban vette feleségül rumi és rábadoroszlói Rumy Judit (1606–1663) úrhölgyet, Rumy Mihály és Debreczenyi Anna lányát, Gáta úrnőjét. Rumy Judittól húsz gyermeke született. Klencke Atlasz A Klencke Atlasz először 1660-ban jelent meg, ez a világ egyik legnagyobb atlasza. 1,75 méter magas, 1,9 méter széles, amikor nyitva van, ezért a British Library az értesülések szerint hat embert alkalmaz a mozgatására. Ez egy világatlasz, ami 41 rézkarcot tartalmaz fali térképek formájában, rendkívüli, ritka, és kivételesen jó állapotban van. A térképeket falra való kiakasztásra szánták. A térképek kontinenseket és egyes európai államokat ábrázolnak. János Maurice a Nassau holland herceg jóváhagyásával jöttek létre. Tartalmaz művészeti metszeteket Blaeu, Hondius és mások által. Johannes Klencke mutatta be, holland cukorkereskedők képviseletében Károly Király II. Anglia királya előtt 1660-ban az alkalomból, hogy helyreállította a trónt. A konzorcium azt remélte, hogy kedvező kereskedelmi megállapodásokat kap Nagy-Britanniától a cukornád ültetvényekhez Brazíliában. Johannes Klencke egy holland kereskedő család sarja volt. II. Károly angol király rajongott a térképek iránt, ezt a térképet elzárva tartotta a ritkaságok között a Whitehall-ban. 1828-ban IV. György brit király a British Múzeum-nak adta. Az 1950-es években újra lett kötve és felújítva. Ma a Régész Térképészeti osztályon van, a British Library-n belül, Londonban. 1998 óta látható a térképek bejárati terménél. 2010 áprilisában jelent meg nyilvánosan először, 350 év után, egy kiállítás keretében, a British Library-ban. 2012-ig a Klencke Atlasz volt a világon a legnagyobb atlasz, ez valószínűleg 350 évig tartott. 2012 februárjában a Gordon Cheers ausztrál kiadó megjelentetett egy új atlaszt Earth Platinum néven, ami körülbelül egy lábbal nagyobb, így valószínűleg a legnagyobb atlasz a világon; ez 31 példányban készült. 2017-ben a British Museum digitalizálta az atlaszt, és elérhetővé tette az interneten. Pamíri rassz A pamíri rassz (más néven pamíro-fergánai, közép-ázsiai folyamközi, pamíri-iráni avagy közép-ázsiai típus) egy embertípus elnevezése az antropológiában. Eredete L. Osanyin a turanid típus elterjedési területének déli részén, a pamíri rasszot különítette el, amely szerinte rendszertanilag a turanid és az armenid között foglal helyet. De vannak más nézetek is, melyek szerint ez a típus az őseurópai andronovo és az orientalid típus keveredéséből alakult ki. Ám az is elképzelhető, hogy az indoafgán típusból jött létre fejrövidüléssel. Kialakulási területe valószínűleg a „Hétfolyam köze” és Irán közötti terület lehetett és az iráni nyelvű népekkel azonosítják. Mai legklasszikusabb lelőhelye Pamír vidéke, a Tiensan, az Altaj, az Amu- és a Szír-darja, valamint az Iráni fennsík területén lehetett. Ma a leggyakoribb a tadzsikok, az üzbégek és a karakalpok között. Jellemzői Nagyközepes vagy magas termet. A férfiak átlagos testmagassága 168-170 cm vagy e fölötti. A testalkat általában szikár, vékony. A fej kerek és viszonylag kicsi, igen rövid, a fej-jelző értéke 85 körüli. A fej széles vagy középszéles, a nyakszirt enyhén domború vagy lapos, jellemző a lambdatáji lapulat. A homlok meredek, középmagas, a csontos szemöldökív gyengén vagy közepesen fejlett. Magyarországi előfordulása A pamíri átlagmagasság a magyaroknál magasabb, mint a keleti népeknél, átlagban 168,94 cm a férfiaknál, a nőknél pedig 157,54 cm. Előfordulása a dunántúli Zalacsébben 25,0%-os, Dudaron 24,5%-os , Őriszentpéteren 24,3%-os, a Duna-Tisza közi Érsekcsanádon 22,1%-os, a Vas megyei Szentkirályon 21,3%-os, a palócföldi Nádújfalun 21, 9%-os, Mátraderecskén 20,6%-os, a tiszántúli Szamosszegen 31,3%-os, Kisújszálláson 26,8%-os, Dögén 24,2%-os, a felvidéki Zoborvidéken 21,9%-os, Martoson és Kamocsán 21,1%-os, a kárpátaljai Nagydobronyban 24,8%-os, Csíkszentgyörgyön és Bánkfalván 17,7%-os és Gidófalván és Bodokon 16,3%-os. Ezenfelül megtalálhatóak Magyarországon pamíri típusnak a turaniddal kevert formája is. Ez a legnagyobb számban Fajszon, Dunaszentbenedek környékén, Mátraderecskén és Egerbocson. A magyar nyelv napja A magyar nyelv napja a közfigyelmet igyekszik ráirányítani a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. 2009 óta április 23-án ünnepeltük, 2011-től viszont november 13-án. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án megtartott IX. tisztújító közgyűlésén, elfogadva Graf Rezső javaslatát, április 23-át a magyar nyelv napjának kiáltották ki. 2008-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv Múzeuma a ma Sátoraljaújhely részét képező Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. E törvény többek között kimondta: „1. § Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.” Nagylábú A nagylábú (angolul bigfoot, sasquatch) Észak-Amerika állítólagos szörnyetege, melynek létezését lábnyomán kívül semmiféle fizikai bizonyíték nem támasztja alá. A legenda születése Nagy nyomokat hagy az erdőkben. Az indiánok sasquatchnak nevezik. Akik látták, egy nagy emberszabású lénynek írták le, így erős hasonlatosságot mutat az állítólagos jetivel és más folklórban leírt majomemberekkel. A téma népszerűsége miatt a bulvármédia kedvelt alapanyaga, többen bevallották már, hogy nagy lábnyomokat hamisítottak a hegyekben, majd "megtalálták" ezeket. 2008 nyarán Matthew Whitton és Rick Dyer amerikai amatőr kutatók csalását leplezték le. Mivel több mint két méter magas, teste erőtől duzzad és izmos, azt gondolnánk, nehezen tud elbújni az emberi tekintetek elől. Kiegyenesedve jár, akár az ember, de a testét borító rövid, sötét szőr azt jelzi, nem homo sapiens. Sem tetemet, sem csontokat, semmiféle maradványokat nem találtak, pedig immáron több mint két évszázada folyik a kutatás. Az egyetlen bizonyíték, ami a rejtélyes lény létezésére utal, az a hatalmas lábnyoma. Ezért nevezték el Nagylábúnak. Oly sok legendás amerikai szörnyhöz hasonlóan Nagylábú is központi helyet foglal el az őslakosok szájról szájra járó legendáiban. Sasquatchnak hívják: az erdő erős óriása. Az első nagyobb érdeklődés akkor volt, amikor az európai telepesek is megtapasztaltak néhány különös jelenséget. 1811-ben egy fehér kereskedő, David Thopmson a Sziklás-hegység északi részében hatalmas, harmincötször húsz centis lábnyomokra bukkant. Az évek múlásával egyre több és több történet terjedt el az erdő szőrös óriásáról, és 1884. július 4-én aDaily Colinst című napilap büszkén tájékoztatta olvasóit: egy vonat személyzete lefogott egy különös, eddig nem ismert állatot. Ám a csapdában csalt zömök, szőrös főemlős minden valószínűsége szerint egy csimpánz lehetett. Az amerikai és kanadai hegyekben egyre több történet keringett Nagylábú megjelenéséről, még azt is lehetett hallani, hogy bandákba verődött különös lények támadtak emberekre. Senki sem gondolta, hogy egyetlen lényről van szó. Az volt az általános vélekedés, hogy a különös és ismeretlen fajhoz számtalan egyed tartozik. Akkoriban a rejtélyes állat főleg a favágóknak, bányászoknak és a környéken élő, dolgozó embereknek volt érdekes. Minden megváltozott 1958-ban, amikor Jerry Crew, aki bulldózerkezelőként dolgozott a Kalifornia állambéli Humboldt megyében, gipszből kiöntötte a különös lábnyomot. Negyven év múltán Crew felesége és ismerősei is felfedték az azóta már elhunyt férfi titkát: maga faragta az álnagylábakat, ő és kollégái teherautóhoz kötött kötéllel húzatták magukat, hogy a nagy lendülettől jelentősen megnőjön a nyomok közötti távolság. Ezek a nyomok sok helyütt feltűntek, ahol Crew dolgozott. A helyi újság munkatársa lefényképezte Crew-t, és a fénykép bejárta az egész Egyesült Államokat. Lényegében ez a kép - egy férfi a kezében tartja egy ismeretlen és rejtélyes élőlény lábnyomának gipszöntvényét - indította útjára a modern Nagylábú legendát. A Patterson film 1968 októberében Robert Patterson és Bob Gimlin Észak-Kaliforniában, a Bluff patak mentén lovagoltak. Kifejezetten azzal a céllal mentek oda, hogy Nagylábú után kutassanak. Egyszer csak váratlanul megjelent előttük Nagylábú, és Pattersont ledobta a hátáról a ló. Miközben Gimlin puskát fogott az állatra, Patterson gyorsan felpattant, és elindult a Nagylábú felé, kezében már ott volt a működő kamera, amit azért vittek magukkal, hogy filmfelvételt készítsenek a lényről, ha sikerül a nyomára bukkanni. Az eredmény talán eddig a legrejtélyesebb bizonyíték. A filmkockákon egy hatalmas szőrös, kétlábú lény látható, amint lassú, esetlen mozgással a bozótos fele tart. A filmfelvételt alaposan áttanulmányozó szakértők arra a véleményre jutottak, hogy a filmszalagon egy nőstény Nagylábú mozgását rögzítette, ugyanis a lény mellkasán jól kivehető két emlőmirigy. Bár a bizonyíték elképesztő, sokan megkérdőjelezték a hitelességet. Vannak szakértők, akik azt állítják: ha valamivel nagyobb sebességgel játsszák le a filmet, akár úgy is tűnhet hogy egy állati szőrbe bújt ember van a kockán. Ám a rövidke filmfelvétel sok szempontból meghökkentően új megvilágításába helyezte el a Nagylábú jelenséget. A biotechnológia szakértők azt állítják, hogy egy olyan élőlény, mint amilyennek a Nagylábú a beszámolók alapján tűnik, csak akkor tud kiegyenesedve járni, ha lapos, sík felületű talpa van. A filmszalagon szereplő lénynek lapos, sík felületű talpa van. Kezdetben a szakemberek szinte biztosra vették, hogy a film puszta hamisítvány, ám semmilyen árulkodó jelet sem sikerült találniuk, ami megerősíthette volna feltevésüket. Egy orosz tudósokból álló csapat a film helyes sebességét próbálta meghatározni, és végül arra a következtetésre jutottak, hogy a lénynek valóban lassú, nehézkes a mozgása. Ám ehhez mindenképpen hozzátartozik az is: maga Gimlin sem zárta ki annak a lehetőségét, hogy tudtán kívül részt vett egy nagyszabású átverésben, amit a barátja eszelt ki. Hogy ez igaz-e vagy sem, sosem fogjuk megtudni, ugyanis Patterson 1972-ben elhunyt rákbetegségben. A legenda tovább él A hatalmas majomemberről szóló beszámolók az utóbbi időben új és meglehetősen bizarr elemekkel gazdagodtak. Néhányan azt állították, hogy ufókat láttak azon a környéken, ahol a Nagylábú gyakori megjelenését regisztrálták. Az újabb leírások szerint Nagylábú nagy, zölden csillogó szemekkel néz a világba, és egy tüzesen izzó gömböt cipel magával. Ez talán különösen fejleményeknek tűnhet, de az erdő szőrös óriásáról mindig is azt beszélték, hogy nem csak fizikai erővel bír, és elterjedt volt az a vélekedés, hogy ha meghalnak, testük eltűnik az éterben. Bigfoot Field Researchers Organization (BFRO) A társaság tagjai lelkes amatőrök. Céljuk, hogy segítsék a kutatásokat, és egy helyre gyűjtsék a rendelkezésre álló adatokat. A nagy testű állatok életmódjának tanulmányozásában bevált módszereket és technikákat alkalmazzák, hogy közelebb kerüljenek ehhez az új majomfajhoz. Eddig semmilyen eredménnyel nem jártak, hiszen a feltételezett állatfaj egyetlen maradványa sem ismert. A legtöbb kutató elméletileg is elképzelhetetlennek tartja, hogy egy nagy testű élőlény, amelynek stabil populációhoz elegendően nagy a példányszáma ennyire rejtve maradjon. A magyar nyelv szótára A magyar nyelv szótára, népszerű nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár. Az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár, nagy hatású és sokáig használt mű, Czuczor Gergely bencés papköltő és Fogarasi János jogtudós és nyelvész munkája. Története Elkészítésére Czuczor, aki 1836-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályán rendes tag, Fogarasival az Akadémiától kapott megbízást nevezett intézmény 1844. december 16-ai közgyűlésén. Maga Széchenyi István kereste fel a pannonhalmi főapátot, hogy Czuczor a munkához megkapja elöljárója hozzájárulását. Czuczor ezután költözött Pestre, 1845-ben. A szerkesztők a magyar irodalmi alkotásokból, a köznyelvből gyűjtöttek, tulajdonneveket és a nyelvújítás során keletkezett szavakat, az elavultnak tekintett, illetve nyelvjárási szavakat is felhasználták. Bár a megbízás értelmező szótárról szólt, munkájuk kiterjedt a szótörténeti elemzésre is. Czuczor az 1848-as forradalom leverését követően börtönbe került, de a munkát ott is folytatta. Hatéves ítéletét nem kellett letöltenie, mert az Akadémia kérelmére 1851-ben kegyelmet kapott. Ezután 1866-ban bekövetkezett haláláig már szinte csak a nyelvtudománnyal foglalkozott. 1845-től Czuczor és Fogarasi együtt dolgozott a szótáron, Czuczor halála után Fogarasi egyedül irányította az anyaggyűjtést. A szótárt az Athenaeum adta ki hat kötetben. Az MTA nyelvtudományi bizottsága 1895. december 12-én határozta el Volf György javaslatára, hogy az addigra már elavultnak kikiáltott szótár helyett újabb készüljön. Ilyen (átfogó, befejezett) szótár azonban az 1950-es évekig nem készült. Az akkor megjelent szótárak (A magyar nyelv értelmező szótára, hét kötetben, 1959, és A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, három kötetben, 1967–1976) az azóta eltelt időszak alatt elavultak. A Czuczor–Fogarasi ma a 19. század közepe nyelvállapotának és a magyar nyelv eredetének kutatásához kulcsmű.[forrás?] Források Czuczor Gergely és Fogarasi János (1862): A magyar nyelv szótára. Első kötet. Pest. (Első rész: A–Befondolódzik.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1862): A magyar nyelv szótára. Első kötet. Pest. (Második rész: Befont–Dsunk.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1864): A magyar nyelv szótára. Második kötet. Pest. (Első rész: E–Fogadott.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1864): A magyar nyelv szótára. Második kötet. Pest. (Második rész: Fogadvány–Hym.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1865): A magyar nyelv szótára. Harmadik kötet. Pest. (Első rész: I–Kímélyes.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1865): A magyar nyelv szótára. Harmadik kötet. Pest. (Második rész: Kimélyít–Lyüki.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1867): A magyar nyelv szótára. Negyedik kötet. Pest. (Első rész: M–Munkálati.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1867): A magyar nyelv szótára. Negyedik kötet. Pest. (Második rész: Munkálatlan–Őzvadászat.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Első rész: P–Piperevágy.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Második rész: Piperéz–Rémületésség.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Harmadik rész: Rémvadász–Sasfa.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Negyedik rész: Sasfészek–Szakáj.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Ötödik rész: Szakajt–Szent-András.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Hatodik rész: Szentandráshava–Szűzvirág.) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest. (Első rész: T–Térdszorító) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest. (Második rész: Térdvánkos–Túlnyomó) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest. (Harmadik rész: Túlnyomólag–Vacsorálik) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest. (Negyedik rész: Vacsoráló–Véréskacsa) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest. (Ötödik rész: Véréskáposzta–Vitorlasor) Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest. (Hatodik rész: Vitorlász–Zsüzsök) További ismertetők Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. (A mű elektronikus változata a Magyar Elektronikus Könyvtárban.) Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. (A mű elektronikus változata az ősi nyelvek honlapján.) A Világhálón elérhető szótárpéldányok Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. (A mű kötetei DjVu formában.) Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. (A mű kötetei PDF formában.) Eden Lord Eden Lord a Kés/Alatt című sorozat ötödik évadának szereplője. AnnaLynne McCord alakítja. Eden Julia új szerelmének, Olivia Lordnak a lánya. Már a kezdetektől fogva vonzódik Julia volt férjéhez, Seanhoz, és eleinte ki is alakul köztük valami. Ám mikor Sean észreveszi, hogy tizenkét éves lányát, Annie-t károsan befolyásolja, a viszony elhidegül köztük. Eden ráveszi a lányt, hogy zsírleszívásra van szüksége, amit Sean visszautasít. Ezután Eden megzsarolja Sean legjobb barátját és üzleti partnerét, Christiant: zsírleszívást követel a hallgatásáért cserébe (Christian viszonyt kezdett Juliával). Ehelyett viszont csak fogyasztótablettákat kap, majd Christian azt mondja az anyjának, hogy ellopta tőle. Ezért Eden hat hétre elvonóra kerül, és amikor visszatér, bosszút esküszik. Azt hazudja, hogy az elvonón megtámadták, és ezért megműtteti a kezét. Megpróbálja ugyan felfedni a titkot, de nem jár sikerrel, és Seannal is szorosabbra fűződik a viszonya. A karácsonyi epizódban megmérgezi Juliát egy higanyos süteménnyel. Amíg ő betegeskedik, Kimber segítségével beszáll a pornóiparba. Miután Julia felépül, azt hazudja, hogy feladja magát a rendőrségen, de ehelyett fejbelövi Juliát egy pisztollyal. Emiatt Juliának részleges amnéziája lesz. Pürkerec Pürkerec a Hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében. Fekvése Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település. Története Pürkerec 1450 körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is. 1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták. 1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. 1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. 1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926). 1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták. 1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. 1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt. 1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt. Nevezetességek Evangélikus temploma Ortodox temploma 1912 - 1915 között épült. Hiedelmek, babonák, népszokások Termésvarázslás Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás. A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat. A termésvarázslás módjai: Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát. A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek. A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!" A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen. Borica-tánc Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják. A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket. Híres emberek Itt született 1882 . augusztus 16 -án Buna Anna református pedagógus és szakíró Itt született 1931 . július 18 -án Barkó György romániai magyar színész. 1992-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság Az 1992-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság a nyolcadik ilyen jellegű labdarúgó-torna volt ebben a korosztályban, melyet 1992. március 10. és június 3. között rendeztek meg. Az Európa-bajnoki címet Olaszország szerezte meg. A sorozatban induló 32 válogatottat 8 csoportba sorsolták. A csoportgyőztesek továbbjutottak és negyeddöntők keretein belül összesorsolták őket. Itt oda-visszavágós alapon dőlt el a továbbjutás. A tornának nem volt kijelölt házigazdája. Egyenes kieséses szakasz i – Idegenben szerzett több gól. Negyeddöntők 1992. március 10. és március 25. között rendezték a negyeddöntő mérkőzéseit. Elődöntők 1992. április 9. és április 25. között rendezték az elődöntő mérkőzéseit. Döntő 1992. május 28-án és június 3-án rendezték a döntő mérkőzéseit. Robert Estienne Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, 1503 – Genf, 1559. szeptember 7.) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, Henri (I.) Estienne (Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, 1502 körül. Családja és foglalkozása Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni. Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt (az olajfát) használta. 1527 és 1528-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. 1531-ben fejezte be a Dictionarium seu latinae linguae thesaurus címmel írt latin szótárát, mely mérföldkövet jelentett nem csak a latin szótárírásban, hanem általában a nyomdászat történelmében is. Munkássága I. Ferenc francia király 1539-ben kinevezte a latin és héber nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy Claude Garamond görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Számos ókori görög és római szerző írásának első kiadását is sajtó alá rendezte. Ezeken kívül számtalan iskolai tankönyv hagyta el műhelyét. A Sorbonne teológusainak ellenségessége miatt Robert Estienne 1550-ben, Párizsból Genfbe kényszerült költözni. A család párizsi nyomdáját öccse, Charles vitte tovább, aki főleg íróként szerzett magának hírnevet Franciaországban. Robert Estienne Genfben kinyomtatott könyvei közül talán a leghíresebb az 1551-ben megjelent görög nyelvű Ótestamentuma, amelyben először jelent meg a szöveg ma is használt, versek szerinti tagolása. Technikailag fejlett nyomdája a legigényesebb vásárlók igényeit is kielégítette. Ő maga is művelt ember volt, képzett filológusként magas szinten ismerte a latin nyelvet. Sikeres kiadványait sokan másolták, utánozták. Château-Chinon (Ville) Château-Chinon település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 2071 fő (2015). Château-Chinon Château-Chinon és Saint-Hilaire-en-Morvan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Börger Börger település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 2735 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Marián Zemene Marián Róbert Zemene (Hőlak, 1936.) szlovák történész, levéltáros, oktató. Élete 1953-1958 között a pozsonyi Comenius Egyetemen végzett levéltáros-történész szakon. A trencséni levéltárban helyezkedett el, majd 1961-től a levéltár átköltözését követően a nyitrai fiók vezetője lett. 1968-ban Nyitrán a Pedagógiai Kar külső előadója. 1975-1982 között levéltárigazgató, de politikai okokból elmozdították állásából. 1990-ben rehabilitálták. 1990-1994 között a nyitrai Konstantin Egyetem előadója. 1999-től a nagyszombati Cyril és Metód Egyetem egyháztörténeti előadója. Elsősorban Szlovákia regionális, egyház- és kultúrtörténetével foglalkozik, valamint levéltártannal és a történelem segédtudományaival. Elismerései 1979 Križka medál 1989 levéltárosi emlékplakett 1996 belügyminiszteri kitüntetés (megyei medál) 1998 Nyitra városának díja Művei Nitrianske revolučné letopisy Historické symboly mesta Nitry Nitrianske biskupstvo v 9.-13. storočí Nitra v slovenských dejinách Významné osobnosti Nitry (társszerző) 1998 Dejiny Nitry od najstarších čias po súčasnosť. Nitra. (társszerk. Gabriel Fusek ) 2002 Vývoj cirkevnej správy v Nitre od najstarších čias. In: Richard Marsina (zost.): Nitra v slovenských dejinách. Martin, 148-158. 2009 Soblahov (tsz. Milan Šišmiš) 2010 Stará Turá (társszerk.) Tyumenyi terület A Tyumenyi terület (oroszul Тюменская область) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Tyumeny. 2010-ben népessége 1 340 608 fő volt. Népesség A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, jelentős a tatár, az ukrán, a kazah és a német kisebbség száma is. Nemzetiségi összetétel: Politikai vezetés A Tyumenyi terület élén a kormányzó áll: Vlagyimir Vlagyimirovics Jakusev: 2005. november 24. – 2018. május 18. Alekszandr Viktorovics Moor: 2018. május 29. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt. Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én. Városok Tyumeny , a terület fővárosa, Zavodoukovszk Isim (Tyumenyi terület) Tobolszk Jalutorovszk Járások A járások neve: Abatszkojei járás , Armizonszkojei járás Aromasevói járás Berdjuzsjei járás Vagaji járás Vikulovói járás Golismanovói járás Iszetszkojei járás Isimi járás Kazanszkojei járás Nyizsnyaja Tavda-i járás Omutinszkojei járás Szladkovói járás Szorokinói járás Tobolszki járás Tyumenyi járás Uvati járás Uporovói járás Jurginszkojei járás Jalutorovszki járás Jarkovói járás Berénts Keresztély Berénts Keresztély (Ócsa, 1742. december 22. – Nagykároly, 1793) piarista rendi pap. Élete A humaniórákat a kegyesrendiek pesti gimnáziumában 1761-ben végezvén, a rendbe lépett és a bölcseletet és teológiát tanította Nagykárolyban tizennégy évig, azután Kassán egyházi szónok lett, innen áthelyezték Kolozsvárra, de egyéb helyeken is megfordult, mire ismét visszakerült Nagykárolyba plébánosnak és iskolaigazgatónak. Ott halt meg 1793-ban. Munkái Halotti beszéd. Betski László emlékezetére. Nagy-Várad. 1780. Inscriptio molis funereae a Chrisostomo Hannulik. Nagy-Károly, 1781. Felséges királyné asszonynak Mária Theresia halálának fájdalmas emlékezetére készült beszéd. U. ott. 1781. Urnapi prédikáczió. Kassa, 1789. Örömnap, melyet II. Leopold törvényes megkoronáztatása emlékezetére szentelt. Nagy-Károly, 1790. Gróf Károlyi Antal halotti tiszteletének alkalmatosságával tartott beszéd. U. ott, 1791. Révai a hozzá írt versét közli Elegyes Versei 247–249. l. Stazione di Sassari Stazione di Sassari vasútállomás Olaszországban, Szardínia régióban, Sassari településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ozieri Chilivani–Porto Torres Marittima-vasútvonal Sassari-Alghero-vasútvonal Sassari–Sorso-vasútvonal Sassari-Tempio-Palau-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Sant'Orsola railway station Stazione di Caniga Sassari Santa Maria railway station Santa Maria di Pisa railway station 1992-es US Open (tenisz) Az 1992-es US Open az év negyedik Grand Slam-tornája, a US Open 112. kiadása. New Yorkban rendezték meg augusztus 31. és szeptember 13. között. A tavalyi győztesek, a férfiaknál a svéd Stefan Edberg, a nőknél a jugoszláv Szeles Mónika egyaránt megvédte címét. Döntők Férfi egyes Stefan Edberg - Pete Sampras, 3–6, 6–4, 7–6, 6–2 Női egyes Szeles Mónika - Arantxa Sánchez Vicario, 6–3, 6–3 Férfi páros Jim Grabb / Richey Reneberg - Rick Leach / Kelly Jones, 3–6, 7–6, 6–3, 6–3 Női páros Gigi Fernández / Natallja Zverava - Jana Novotná / Larisza Szavcsenko, 7–6, 6–1 Vegyes páros Nicole Provis / Mark Woodforde - Helena Suková / Tom Nijssen, 4–6, 6–3, 6–3 Juniors Boys' Singles Brian Dunn – Noam Behr 7–5, 6–2 Girls' Singles Lindsay Davenport – Julie Steven 6–2, 6–2 Boys' Doubles Jimmy Jackson / Eric Taino – Marcelo Ríos / Gabriel Silberstein 6–3, 6–7, 6–4 Girls' Doubles Lindsay Davenport / Nicole London – Katie Schlukebir / Julie Steven 7–5, 6–7, 6–4 Forrás A verseny hivatalos honlapja Daniel Elliott Huger Daniel Elliott Huger (Charleston, 1779. június 28. – Sullivan’s Island, 1854. augusztus 21.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Dél-Karolina, 1843–1845). Klenovšćak Klenovšćak (olaszul: Clenosciacco) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Lanišćéhez tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget északi részén a Ćićarija-hegység területén, Buzettől 8 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra egy völgyben fekszik. Itt halad át a Lanišćéből Brestre menő út. Erdei utak kötik össze a szomszédos Slum, Trstenik és Rašpor falvakkal. Története Klenovšćak a középkorban a rašpori uradalom része volt. Első írásos említése az 1358-as urbáriumban történt „Clunischach” alakban. A falu felső részét Kaštelnak nevezik, közelében áll a Szent Katalin tiszteletére szentelt templom a temetővel. Az aquileai pátriárka és a goriciai grófok uralma alatt állt. A terület 1394-ben velencei uralom alá került. A 19. században Buzet község része lett. A falunak 1857-ben 130, 1910-ben 156 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból, állattartásból éltek. Egyházilag a közeli Brest plébániájához tartoztak. Áruikat főként Triesztben értékesítették. 1944. augusztus 10-én a környező településekkel együtt német és olasz csapatok felgyújtották, lakóit elhurcolták. 2011-ben mindössze 5 lakosa volt. Puge állomás Puge (Bugae) állomás a szöuli metró 1-es vonalának állomása Incshon (Incheon) város Puphjong-ku (Bupyeong-gu) kerületében. 1996-ban nyitották meg. Otocsán Otocsán (horvátul Otočac) város és község Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Brlog, Brloška Dubrava, Čovići, Dabar, Doljani, Drenov Klanac, Glavace, Gorići, Hrvatsko Polje, Kompolje, Kuterevo, Ličko Lešće, Lipovlje, Podum, Ponori, Prozor, Ramljani, Sinac, Staro Selo, Škare és Švica települések tartoznak hozzá. Fekvése Zenggtől légvonalban 30, közúton 45 km-re délkeletre a Mala Kapela és a Velebit-hegység között a Gacka folyó völgyében fekszik. A várost a folyó két részre Alsó- (Donji Grad) és Felsővárosra (Gornji Grad) osztja. Története A Gacka völgye a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszaktól kezdve folyamatosan lakott volt. A római hódítás előtt e területet illír törzsek lakták. A rómaiak i. e. 33-ban foglalták el és "Arupium" néven virágzó várost alapítottak itt. Itt vezetett át a Görögországba menő fontos római út. A gackai egyházközséget a 9. században említik először. Otocsán mai nevét az „otok” (sziget) főnévből kapta. Horvát neve Otočac tulajdonképpen kis szigetet jelent, mivel egészen a 18. századig a Gacka-folyó természetes szigetén állt és csak csónakkal lehetett megközelíteni. Erődfalai és tornyai olyan kitűnően védték, hogy hosszú története során sohasem foglalta el az ellenség. Az erőd körül a lakók cölöpökre épített házakban éltek, melyeket ugyancsak csónakon lehetett elérni. Otocsánt mai nevén a 11. században a legrégibb horvát nyelvemléken a baskai táblán említik, amikor Dmitar Zvonimir horvát király az otocsáni Szent Miklós templomot a baskai Szent Lúcia kolostor szerzeteseinek adja. 1300-ban királyi adományként a település a Frangepánok uralma alá kerül. Városi jogait is Károly Róberttől kapta. A Frangepánok falait megerősítették, templomokat építettek és megalapozták a város kulturális életét. A család három évszázadig tartózkodott itt, de később is egészen 1671-ig a birtokában maradt. II. Dujam, III. Frigyes, Zsigmond és Márton grófok székhelye is itt volt. Otocsán virágkorát Frangepán Zsigmond idején élte. Várát 1316-ban említik először. 1460. március 5-én II. Piusz pápa egyházmegye központjává tette, a Szent Miklós templomot pedig székesegyházi rangra emelte. A fokozódó török fenyegetettség kedvezőtlenül hatott a város fejlődésre. A püspökséget 1535-ben megszüntették és Zengghez csatolták. Környékét a török többször is dúlta, de a várat sikertelenül próbálta elfoglalni, mivel kedvező földrajzi fekvése bevehetetlenné tette. 1619-ben a katonai határőrvidék parancsnoksága a város fölötti azonos nevű magaslatra felépíttette a Fortica erődöt ezzel végképpen meghiúsítva hogy a török elfoglalja és a tengermellék felé nyomuljon tovább. Amint a török veszély alább hagyott a város a falakon kívül is kezdett terjeszkedni, 1746-tól pedig Mária Terézia katonai határőrvidék központjává tette. A török veszély elmúltával a település fejlődésnek indult. 1746-ban heti vásártartási jogot kapott. Népiskoláját 1727-ben, katonai főiskoláját 1782-ben alapították. Fiúiskoláját 1870-ben polgári iskolává alakították. Nikola Maštrović tábornok 1844-ben színházat alapított, amely előadásait német és horvát nyelven tartotta. 1868-ban Horvátországban harmadikként megalakult a helyi tűzoltóság. 1873-ban korának egyik legnagyobb horvát mecénása Josip Juraj Strossmayer boszniai és szerémségi püspök támogatásával megalakult a helyi olvasókör. 1857-ben 2181 lakosa volt, 1910-ben 3419 lakosából 2269 horvát és 772 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásának székhelye volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Lakói közül sokan főként az otocsáni 133. brigád keretein belül részt vettek a honvédő háborúban. A harcokban a várost és a történelmi városmagot is súlyos károk érték, melyeket azóta nagyrészt helyreállítottak. Különösen heves támadás érte Otocsánt és a Gacka völgyét a jugoszláv haderő és szerb fegyveresek részéről 1991. augusztus 25-én és 26-án. Csak Podumról két nap alatt mintegy ezer aknavetőgránát hullott Otocsánra. A várost Gospić, Fiume és Károlyváros irányában is elvágták a külvilágtól. A szeptember közepéig tartó támadások alatt a város élelmiszerellátás, templom és posta nélkül maradt. Támadták az üzemeket és a Gacka szállodát is, melyet a hadsereg Udbináról és Bihácsról felszálló repülői rakétákkal többször is eltaláltak. Szeptember 20-án a szállodát két bombatalálat is érte. A Szentháromság templomot is lerombolták (1991. szeptember 15.), súlyos károk érték az iskolákat, a kórházat, a lakóházakat és gazdasági épületeket. A több évig tartó háborúnak számos horvát katona és civil esett áldozatul. A város és környéke csak 1995 augusztusában szabadult fel végleg. Városképéhez ma hozzátartoznak a Konzum és Lidl áruházak, az újjáépített városi park, a piac, a 2002-ben épített új városi könyvtár, a számos sport és kulturális létesítmény. A foglalkoztatottság bővítésével a város ifjúságának elvándorlását hivatott megakadályozni az ipari övezet fejlesztése. Fejlődik a város alap-, közép- és felsőfokú oktatása is. 2001-ben alapították meg a fiumei egyetem itteni tagozatát, amely ma a gospići Nikola Tesla egyetem keretében működik. 2011-ben a városnak 4 203, a községnek összesen 9 754 lakosa volt. Nevezetességei A Felsőváros központjában áll a Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplom. Egyhajós épület, félköríves szentéllyel és három oldalon mellékkápolnával. A templomot 1648 -ban egy tűzvésszel kapcsolatban említik először, amely valószínűleg egy török támadás következtében pusztított és amelynek következtében a templom teljesen leégett. 1684 és 1702 között részben gótikus stílusban építették újjá. Az újjáépítés alatt a városfalakon belül álló Szűz Mária templom volt a város plébániatemploma. 1710 és 1718 között az épületet hosszabbították és magasították. A megújult templomot 1718. október 19-én ismét felszentelték. 1730 -ban új harangtorony építésébe kezdtek. Története során többször érték súlyos károk. 1760 . február 16 -án egy szélviharban keresztje ledőlt, tornya súlyosan megrongálódott, 1991 . szeptember 15 -én pedig a közeli laktanyából jugoszláv katonák gránáttal találták el és a gyorsan terjedő tűz következtében az egész tetőszerkezet elpusztult. Károk érték a főoltárt és két mellékoltárt is. A templomnak 1774 -ig öt oltára volt, melyeket a Szentháromság, a Háromkirályok, a Szent Kereszt, a Kármelhegyi Boldogasszony és Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. 1774-ben két új oltárt szenteltek Szent Miklós püspök, valamint Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére. 1776 -ban új szószék, 1777 -ben új padok készültek. 1780 -ban elkészült a főoltár körüli falfestés, 1782 -ben pedig a toronyra került új óra. A templom megújítását Mária Terézia királynő és fia II. József is támogatta. 1868 -ban villámcsapás miatt szenvedett károkat, mely után a felújítást Ferenc József király négy új harang adományozásával segítette. A templomnak hét késő barokk - klasszicista oltára van, szószéke , keresztelőmedencéje a 18. században készült. Oltárképei közül kiemelkedik a „Keresztre feszítés” M. Shieder 1867 -ben készített munkája. A sekrestye főfalán látható „Béke Királynője” freskót a császári és királyi 79. gyalogezred főhadnagya Čeh Maksimilijan Duchek festette 1916 -ban elesett honfitársai emlékére. Az otocsáni plébánia őrzi Petar Andreis püspök pecsétjét és egy püspöki mitrát a 15. századból . A város feletti Fortica-dombon 1619-ben építették fel a város és környéke védelmére a kis Fortica-erődöt. Az erőd háromszög alaprajzú két emeletes építmény volt sarkain kúp alakú toronysisakkal fedett hengeres tornyokkal, melyeket felfelé vékonyodó, lőréses erődfalak kötöttek össze. Belül a falak kis háromszögletű udvart fogtak közre közepén ciszternával. A falak emeleti részeit belülről fából ácsolt folyosókon lehetett megközelíteni. A nyugati toronyban lakott a parancsnok, első és második szintje gabonatárolásra is szolgált. Az északi toronyban részben a raktár, részben a konyha volt elhelyezve. Az erőd bejárata a déli oldalon a város felé nyílott és mivel kapuja magasan a föld felett volt kezdetben csak létrákon, később lépcsőkön lehetett megközelíteni. Az erőd a 19. század elején kezdte elveszíteni jelentőségét, erről tanúskodik az a tény, hogy 1804 -ben lőporraktárnak alakították át. A 19. század második felére a katonaság végleg elhagyta és állapota egyre romlott. Anyagát az új házak építéséhez hordták el. A 20. század elejére a romok beerdősültek és a fák a II. világháborúig akadálytalanul nőttek. 1941 -ben az olaszok kivágták a Fortica-domb fáit és ágyúállásokat helyeztek el rajta. Ma az erődnek csak alapfalai láthatók, folyik a régészeti feltárás és a tereprendezés. A Fortica-domb aljában található az 1725 -ben épített Hétfájdalmú Szűzanya kápolna. Az Alsóvárosban áll az 1723 -ban épített Szűz Mária kápolna. Az 1962 -ben alapított Gacka múzeum Otocsán és környékének történeti és kulturális emlékeit mutatja be. Négy állandó kiállítása van. Régészeti anyagából jelentős a ličko lešćei barlangban talált, a kőkorszaktól a vaskorig terjedő időszakból származó leletek, főként cserépmaradványok, a vrhovinai Bezdanjača barlang bronzkori leletei és a főként rézből, üvegből és borostyánkőből készített tárgyakból álló gazdag ókori japod gyűjtemény. A múzeum jelentős festményekből, rajzokból, írásos dokumentumokból, néprajzi, az itt élt mintegy nyolcvan nemesi család címereiből, az otocsáni 133. ezred honvédő háborús emlékeiből valamint használati tárgyakból álló gyűjteménnyel is rendelkezik. Szent György vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1863 -ban állami pénzből épült az akkori katonai gyakorlótér északnyugati szélén a Jelačić-ezred pravoszláv vallású katonái számára. Belseje a pravoszláv vallás előírásai szerint került kialakításra, ikonosztázát a katolikus templom Szentháromság képének alkotója festette. A városi park az I. világháború után az egykori katonai gyakorlótér (Exerzierplatz) parkosításával létesült. A teret északról, nyugatról és délről eredetileg a határőrezred épületei vették körül. Délen a Gacka szigetén a 19. század elején még láthatók voltak az egykori vízivár romjai, majd 1829 -től ez a rész beépült a Felsőváros épületeivel. A gyakorlótér keleti szélén a Szentháromság templom állt, majd 1863-ban az északnyugati szélén elépült a pravoszláv templom is. Ugyanilyen gyakorlóterek voltak akkoriban Ogulinban, Károlyvárosban, Belováron, Peterinján és más városokban is. A tér katonai jellege 1916-ban kezdett megszűnni, amikor felépült a császári és királyi 79. gyalogezred elesett hőseinek emlékműve egy kilenc és fél méter magas obeliszk, majd a háború után elkezdődött a park kialakítása. Fákat ültettek, virágágyásokat létesítettek, öntöttvasból készített padokat helyeztek el. A két világháború között a parknak külön kertésze volt, aki a virágokat gondozta. Déli része játszótérnek volt kialakítva. Sólyomröptetéseket, tűzoltó- és katonai felvonulásokat is tartottak itt. Az 1916-ban emelt hősi emlékművet a szerb-horvát-szlovén hatóságok leromboltatták, majd 1926 -ban I. Péter szerb király sokkal igénytelenebb emlékművét emelték a helyére. A II. világháború elején ezt is lerombolták és 1955 -ig nem állt itt emlékmű. Ekkor egy partizán emlékmű került ide, melyet 1991-ben ledöntöttek. A honvédő háború után 1995 és 2005 között a parkot újrarendezték, teljesen körülkerítették, megújultak a sétányok és lépcsők, megújult a 19. század elején épített régi kút, új padokat helyeztek el és bevezették a közvilágítást. A határőrezred parancsnoki épülete 1843 és 1848 között épült. Itt voltak az ezred irodái és parancsnokainak lakásai. Később már csak tiszti lakások voltak benne, majd a II. világháború után polgári használatra adták át. Homlokzatát nemrég újították fel. Az egykori katonai kórház 1837 és 1843 között épült a határőrezred katonáinak ellátására. 1873 -ban polgári használatra adták át és egészen 1971 -ig polgári kórházként működött. Ekkor a város másik részén új kórházat építettek a régi épület pedig pusztulásnak indult. 2009 -ben egy városi projekt keretében teljesen felújították és ma diákotthonként szolgál. A Gackán átívelő régi kőhíd 1876 -ban épült. Nuada kardja Az ír mitológiában a Claíomh Solais (korábbi helyesírással An Claidheamh Soluis, A Fény Kardja) Goriasból származott, és Nuada Airgeadlámh („Ezüstkezű Nuada”, a legendabeli Tuatha Dé Danann nép vezetője, ír nagykirály) tulajdona volt. A legenda szerint a kard ellenállhatatlan volt, és ellenségeit kétfelé vágta. A Tuatha Dé Danann Danu istennő népe volt, akik eredetileg a Duna folyónál laktak, de később az Északi szigetekre (Northern Isles) vándoroltak, amelynek városaiban mágiát tanultak és ahonnan ajándékokat hoztak. A kard egyike az írek négy legendás kincsének. A másik három a Lia Fáil, a Végzet Köve, Lugh lándzsája és a Dagda üstje. Menekültek világnapja A menekültek világnapja (június 20.) a világ menekült embereinek életét és vívmányait ünnepli meg és egyben a helyzetükre is felhívja a figyelmet. Története 2000. december 4-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése az 55/76-os határozatával a menekültek világnapjává nevezte ki június 20-át, amit 2001. óta minden évben megünnepelnek. A 2001-es év különleges voltát adta, hogy egyúttal az 1951. július 28-án Genfben aláírásra került menekültügyi egyezmény 50. évfordulójára is emlékeztek. E mellett a június 20-i dátumot azért választották, mert az egybeesik az afrikai menekültek napjával. Az ünnep jellemzői Minden év június 20-án az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa és számtalan civil szervezet emlékezik meg a napról. Céljuk felhívni a figyelmet arra a több millió menekültre és kitelepítettre, akik háború, üldözés vagy egyéb konfliktusok miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. Több mint 100 országban emlékeznek meg a napról. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa minden évben kiválaszt egy témát (jelmondatot) és az eseményeket e köré a téma köré szervezik az egész világon. A szervezők világszerte ösztönzik a részvételt az ünnepségeken. Hasonló ünnepek Az afrikai menekültek világnapját az Afrikai Egységszervezet indítványára 1975 óta ünneplik. A római katolikus egyház minden év januárjában tartja az elvándorlók és menekültek világnapját, melyet X. Pius pápa vezetett be 1914-ben. APÉ Piciliász Az APÉ Piciliász, vagy röviden APÉP (görögül: Aθλητική Ποδοσφαιρική Ένωση Πιτσιλιάς, magyar átírásban: Athlitikí Podoszferikí Énoszi Piciliász, magyar fordításban: Piciliai Atlétikai Labdarúgó-szövetség, nyugati sajtóban: APEP FC, APEP Pitsilia) egy ciprusi labdarúgócsapat egy kis falucskából, Piciliából, székhelye azonban Kiperúndában található. Játékosok A klub korábbi magyar labdarúgói Kovács Dániel Nagy Gábor Seper Ákos Szili Attila Totka Dániel Basly Basly település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 1152 fő (2015). Basly Bény-sur-Mer, Colomby-sur-Thaon, Douvres-la-Délivrande, Fontaine-Henry és Thaon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Belső régió (Omán) A Belső régió (arabul al-Mintaka ad-Dáhilijja, arab betűkkel ������� �������� [al-Min�aqa ad-Dā�iliyya]) az Omán kilenc tartománya közé tartozó öt régió egyike az ország északi részén. Északról Bátina régió, északkeleten Maszkat kormányzóság, keleten a Keleti régió, délen a Középső régió, nyugaton pedig Záhira régió határolja. Székhelye Nizva városa. Területe 31 900 km², lakossága a 2010-es népszámlálás adatai szerint 326 651 fő, az összlakosság 11,8%-a. Közigazgatási beosztása A Belső régió nyolc körzetre (vilája) oszlik. Ezek: Adam, Bahla, Bidbid, Hamrá, Izki, Manah, Nizva, Szumáil. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der Regionen und Distrikte in Oman című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás A 2010-es ománi népszámlálás adatai. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 1.) 6309 Elsschot A 6309 Elsschot (ideiglenes jelöléssel 1990 EM3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1990. március 2-án. Idared Az Idared egy amerikai almafajta, világszerte közkedvelt, de csökkenő jelentőségű. Magyarországon széles körben elterjedt. Rendkívül jól tárolható, ezért fő funkciója a kései friss fogyasztási piac ellátása volt. Gyümölcsének minősége erősen függ a termőhelyi és környezeti tényezőktől. Húsa fehéres, vajszínű, bőlevű, kemény, roppanós. Íze nem jellegzetes, de kellemes, harmonikus, nem túl savas. Története Az Amerikai Egyesült Államok Idaho államában jött létre a fajta a Jonathan és Wagener fajták keresztezésével, melyre 1926-ban került sor. Az Idared szelekcióját 1935-ben végezték, kereskedelmi forgalomba pedig 1942-ben került. Magyarországon először Porpáczi Aladár telepítette, de a vizsgálatok során a gyümölcsök színeződését kedvezőtlennek találták, így a vele kapcsolatos vizsgálatok leálltak. Új lendületet csak akkor nyertek, amikor a világpiacon kezdett meghatározó fajtává válni az Idared. Ekkor Tamássy István, Migend D. és Szabó Tibor honosították. Mivel a fajta egyik legnagyobb előnye a hosszú eltarthatóság, az ULO (Ultra low oxygen) tárolás bevezetése jelentősen csökkentette értékét világpiaci szinten. Ugyanakkor Magyarországon a modern tárolási rendszerek hiánya miatt továbbra is jelentős fajta maradt, arányának növekedése azonban nem várható. Jellemzői Gyümölcse Gyümölcse nagy méretű, lapított, néha szabálytalan, ami időnként problémát jelent a gépi osztályozásnál. Héja közepesen vastag, élénkpiros. Húsát világos, fehéres vajszín jellemzi, kemény, roppanó, bőlevű. Gyors puhulásra nem hajlamos, eltarthatósága kiváló. Íze enyhén savanykás, harmonikus. Aromája és zamata közepes. A nem megfelelően színeződött gyümölcsöknek sokszor a beltartalmi értékei is elmaradnak az elvárttól, ugyanakkor a korona külső részéről szüretelt, hosszú vesszőkön termett erősen színeződött gyümölcsök íze néha szintén kedvezőtlen, mivel a sok fény lehetővé teszi a gyors színeződést, amit nem követ megfelelő gyorsasággal a beltartalmi értékek változása, így az ilyen gyümölcsök sokszor túl korán betakarításra kerülnek. Optimális fogyasztási érettségét 3-4 hónap tárolás után éri el. Sikeres fajtaként számos újabb almafajta kialakításában is felhasználták a nemesítők. Néhány példa: Arlet ( Golden delicious x Idared) Fiesta (Cox's Orange Pippin x - Idared) Herefordshire Russet (Cox's Orange Pippin x - Idared) Fája, hatásrendszere Kezdetben erős vagy középerős növekedésű, mely a termőre fordulás után jelentősen mérséklődik. A korona kissé szétterülő, jól elágazódik. Virágainak nagy részét a hosszú vesszőin hozza. A korona folyamatos karbantartást, metszést igényel. Termesztési jellemzők Korán termőre forduló, bőtermő fajta. Középkorai, elhúzódó virágzás jellemző rá, fagyra nem kifejezetten érzékeny, ritkán szenved fagykárt. A korona ritkításán túl a gyümölcsritkítást is igényli. Ilyen esetben termésbiztonsága jó, hullásra nem hajlamos. Az elhúzódó virágzás következtében érése is elhúzódó, többmenetes betakarítást igényel, mely jelentősen megnöveli a termesztés költségeit. A betegségek közül a tűzelhalásra nagyfokú érzékenységet mutat. A lisztharmatra szintén érzékeny, de a Jonathannál kevésbé. A nektriás rákosodásra és a varasodásra kis mértékben hajlamos, sebgyógyulási intenzitása jó. A tárolási betegségekre nem, de a nyomásra érzékeny, így óvatos tárolást igényel. Kis mértékben öntermékeny, vagy önmeddő. Megporzó fajtát igényel. Felhasználása Sokoldalúan használható fajta. Legnagyobb előnye a kiváló tárolhatóság. Az októberi szüretet követően megfelelő körülmények között minőségét akár a nyári hónapokig is megőrzi, ugyanakkor friss fogyasztásra csak 3-4 hónapnyi tárolás után válik ideálissá. A friss fogyasztás mellett konyhai és élelmiszeripari célokra is felhasználható. A sűrítmény gyártás egyik főfajtája. Sergio Valdés Sergio Valdés Silva (Santiago, 1935. június 22. –) chilei válogatott labdarúgó. A chilei válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Világbajnoki bronzérmes (1): 1962 1124 Stroobantia Az 1124 Stroobantia (ideiglenes jelöléssel 1928 TB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eugène Joseph Delporte fedezte fel 1928. október 6-án, Uccleben. Lalleu Lalleu település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 587 fő (2015). Lalleu Tresbœuf, La Bosse-de-Bretagne, La Couyère, Ercé-en-Lamée és Thourie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csevice-patak (Nógrád megye) A Csevice-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád megyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északnyugati irányban halad, majd Tar településtől délre éri eléri a Csevice-patakot. A Csevice-patak vízgazdálkodási szempontból a Zagyva Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patakba torkollik a Szalajka-patak. Jet set Az újságírásban a jet set kifejezés a gazdag emberek olyan társadalmi csoportját jelölte, akik körbeutazták a világot, hogy olyan közösségi eseményekben vegyenek részt, amelyek a közönséges emberek számára elérhetetlenek voltak. A kifejezés, amely a café society-t váltotta fel, abból az utazási életmódból származott, ahol az egyik stílusos vagy egzotikus helyről a másikra utaznak sugárhajtású repülőgéppel. A jet set kifejezést Igor Cassininak, a New York Journal-American újságírójának tulajdonítják, aki Cholly Knickerbocker álnéven írt a lapba. Bár az 1950-es években a sugárhajtású légi utasszállítást elsősorban a gazdagok számára hozták létre, elterjedése mégis a légiközlekedés jelentős demokratizálódásához vezetett. Tehát noha a kifejezés még mindig használatban van, már nem azokra alkalmazzuk, akik sugárhajtású gépekkel utaznak. Mindazonáltal azt a jelentését továbbra is megőrizte, amely azokat a független, jelentős vagyonnal rendelkező embereket jelenti, akiknek van idejük, hogy gyakran és minél szélesebb körben csak az élvezetért utazgassanak. Története A BOAC 1952. május 2-án megnyitotta a világ első menetrend szerinti kereskedelmi járatát a de Havilland Comet használatával, majd miután 1953–54 során számos baleset történt, leállították, és 1958-ban a Comet 4 bevezetésével indították újra. Az első sikeres szolgáltatás 1958 októberétől a tipikus jet set útvonal volt London és New York City között. Ezt a Pan Am követte a Boeing 707-es géppel, ennek első menetrend szerinti járatát 1958. október 26-án indították útnak New York City és Párizs között. További városok voltak még a szokásos jet set útvonalakon Los Angeles, Párizs és Róma. A jet set üdülőhelyek, amelyek fehér homokkal és sós vízzel voltak ellátva, a modern előírásoknak megfelelően voltak kialakítva. Acapulco, Nassau és Huntington Hartford új Paradise Islandje (1962-ben nyílt meg) elfoglalta Bermuda helyét. Eközben Cannes, Capri, St. Tropez, Marbella, Portofino és válogatott kisvárosok a francia és az olasz Riviérán jelezték a jet set útvonalát. A görög szigetek, mint például Mykonos 1974-ben kerültek fel az útvonalak közé. Ennek az elitnek az eredeti tagjai azok az „előkelőségek” voltak, akik nem féltek a nyilvánosságtól, és akik félig nyilvános helyeken, például éttermekben vagy éjszakai klubokban szórakoztak, ahol a paparazzik – egy tipikusan jet set jelenség – fotózták őket. Ők voltak az első generációja azoknak, akik egy hétvégét eltöltöttek Párizsban vagy egy parti kedvéért átruccantak Rómába. Ezt az életmódot mutatta be Federico Fellini a La Dolce Vita című filmben (1960). Az első jel, hogy a jet set kifejezés elveszíti ragyogó élét, az volt, amikor a Vogue magazin megalkotta a Beautiful People (Szép emberek) kifejezést 1962 tavaszán. Ez a szókapcsolat kezdetben az akkori elnök, John F. Kennedy és felesége, Jacquelin Kennedy körül formálódó csoportra utalt. 1964. február 15-én a Vogue akkori olvasói megtanulhatták, hogy „mi az, amit a szép emberek megtesznek a jó kinézetükért”. A két kifejezés egy ideig párban futott; 1970-ben Cleveland Amory már félt, hogy „a Beautiful People és a Jet Set meg van félemlítve a jelenlegi gazdaság által”. Az 1973-as olajválság egy olyan komolyabb gazdasági fenyegetés volt, amely megkérdőjelezte a csupán élvezetekért való repülés gondolatát. Az első jel, hogy a jet set kilépett a kizárólag városi használatból, egy 1974-es countrydal volt, a (We're not) The Jet Set, amelyben a szerzők, George Jones és Tammy Wynette szembeállították saját „old Chevrolet set” életmódjukat az akkori ragyogó „jet setting” életmóddal. A megfáradt jet set második hullámát a szuperszonikus Concorde repülőgép 1976-os bevezetése indította el. A menetrend szerinti járatok 1976 január 21.-én indultak el az olajkereskedelem nyomán a London-Bahrein üzleti útvonalon és a tipikus jet set Párizs-Rio de Janeiro (Dakar érintésével) útvonalon. 1977. novemberétől a Concorde két szabványos jet set célpont között is közlekedett; Londonból vagy Párizsból New York City-be, az utaslisták állandó anyagot szolgáltattak a pletykalapok számára. A Concorde visszaállította a terminust: "A rocksztároktól az előkelőségekig a Concorde biztosította a lehetőséget a jet set életmódhoz", legalábbis a NOVA retrospektív "Supersonic Dream" műsora szerint. Azonban a Concorde megbukott a hangrobbanás, az átrepülési jogok be nem tartása, a hatalmas üzemanyag fogyasztás és végül egy katasztrofális baleset miatt. A típust 2003-ban vonták ki a forgalomból. Helyette a Boeing 747 Jumbo - ami állandóan tele volt utasokkal - forradalmasította a légiközlekedést Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon A török elleni szövetségesek azok az országok voltak, akik az 1526 és 1699 közötti magyarországi oszmán-török háborúkban részt vettek. A konfliktus több mint százhetven esztendeje majdnem minden európai állam részt vett, nemcsak mint effektív hadviselő fél. Az 1683-tól 1699-ig tartó török kiűzésekor a kontinens legtöbb feléből érkeztek önkéntesek (köztük több reguláris ezred) mint például Svédországból, Angliából, vagy Hollandiából, melyek ténylegesen nem álltak hadban az Oszmán Birodalommal. A török ellen szövetségbe tömörülő államokat gyakran említik Szent Liga néven. A török elleni háborúk idején többször is alakult ilyen csoportosulás: 1571 -ben V. Piusz pápa szervezésében ( Szent Liga (1571) , 1593 -ban VIII. Kelemen pápa ösztökélésre ( Szent Liga (1593) , majd 1684 -ben XI. Ince pápa szervezésében ( Szent Liga (1684) . Ez utóbbi szövetség valósította meg a török kiűzését Magyarországról, Erdélyből és a Balkán északi szláv vidékeiről. Az „állandóan érintett” államok Habsburg Birodalom – a két fronttá vált országot (Horvát és Magyar) birtokolja Horvátország Magyar Királyság A résztvevők abc-sorrendben Bádeni Őrgrófság Bajorország Bolgárok – a hosszú háborúban bolgárok igen nagy számmal harcoltak Magyarországon és Havasalföldön is Brandenburg Cseh Királyság – 1620 -tól megszűnt önálló államként, de a cseh erők továbbra is harcoltak a törökökkel Francia Királyság – hagyományos jó kapcsolatokat ápolt Isztambullal Frankföld Ferrarai Hercegség Hessen Johannita (Máltai) Lovagrend Lengyelország-Litvánia ( 1569 előtt még Lengyel Királyságként ) Lotaringia Mantovai Hercegség Milánói Hercegség Német-római Birodalom – gyakorlatilag minden török elleni háborúban jelen volt Oroszország – közvetve volt érintve Pápai Állam Perzsia (Szafavida Birodalom) – közvetve volt érintve Pfalz Piemonti Fejedelemség Raguzai Köztársaság Rajnai Szövetség – több állam csoportosult benne, de csak a Rajna menti területek vettek részt katonailag a háborúban Savoyai Hercegség Spanyol Királyság Svábföld Szászország Székelyek – 1562 -ben szabadságukat elvesztett a közszékelyek felkelést indítottak János Zsigmond ellen, aki épp a török oldalán hadakozott a Habsburgokkal Szerbek – nem független státuszú terület, de a törökök hátában a keresztény liga megsegítésére többször szervezkedtek Toszkán Nagyhercegség Türingia Velencei Köztársaság Zaporozsjei kozákok – néhány háborúban, mint a hosszú háborúban rengeteg kozák szolgált a magyar, az osztrák és a havasalföldi seregben, továbbá másik fronton a kozákok lekötötték a törököket és a tatárokat. Résztvevő, állami, vagy nemzeti szuverenitással nem bíró felek Európai önkéntesek – A török kiűzésekor, de különösen Buda visszafoglalásánál küzdöttek. Európa legtöbb keresztény nemzetéből álltak be önkéntesek (olykor egész csapatok) harcolni az oszmán-törökök ellen. Név szerint franciák , dánok , olaszok , németek , csehek , svédek , hollandok alkottak egész egységeket, de szórványosan különböző idealista gondolkodású önkéntesek, akik között egyszerű parasztok, vagy polgárok mellett, egyházi személyek, tisztek, katonák, nemesek, tüzérek, vagy értelmiségiek, törvényen kívüliek, kalandorok egyaránt megtalálhatóak voltak Európa minden nemzetéből Szent István Lovagrend (Toszkána) Német Lovagrend Egyéb szövetségesek Erdélyi Fejedelemség Havasalföld Moldva E három hivatalosan török vazallusnak számított, a szultánt voltak kötelesek támogatni a háborúkban, de nem egy esetben álltak a keresztény oldalon. Janet Suzman Dame Janet Suzman (Johannesburg, 1939. február 9.) Oscar-díjra jelölt dél-afrikai színésznő, rendező. Nagynénje, Helen Suzman híres dél-afrikai aktivista és politikus volt, aki a faji megkülönböztetés ellen harcolt. Élete Három testvére van: egy bátyja, Jonathan, egy öccse, Paul és egy húga, Margaret. Édesapja Saul Suzman orosz származású vagyonos dohánykereskedő volt, aki egy farmján nevelte fel Suzmant. Suzman angolt és franciát tanult a Witwatersrandi Egyetemen (Johannesburg), mielőtt 1959-ben Londonba emigrált. Felvételt nyert a Londoni Zene- és Színházművészeti Akadémiára, és Manchesterben játszott a Library Színházban, amikor érdeklődést keltett, és átigazolták a Royal Shakespeare Company (RSC) társulatába. A hatvanas és hetvenes években olyan jelentős shakespeare-i színművek főszerepeit nyerte el, mint A makrancos hölgy Kate-je, Jeanne d’Arc (VI. Henrik), Portia a A velencei kalmárból és Ophelia a Hamletből. Nem kellett sok, hogy a színpadról a televízióba jusson, és az RSC a BBC Play of the Month műsorban sugározza a Három nővért, a Macbethet és a Hedda Gablert. 1971-ben megkapta első filmes főszerepét a Cárok végnapjai című történelmi drámában, amiért Oscar-díjra jelölték. Az Antonius és Kleopátra színpadi sikerén felbuzdulva filmre rögzítették, és 1974-ben sugározták a televízióban. Suzman továbbra is a színházi karrierjére összpontosított, és néha vállalt el filmes szerepeket, mint a Black Windmill és az Elkárhozottak utazása. 1981-ben Mexikóban forgatta Ian McKellennel A szerelem oltárán című filmet, amely az angol író, D. H. Lawrence és felesége önkéntes száműzetésének éveiről szól. 1986-ban Suzman elvált férjétől, a rendező Trevor Nunntól, és egyedül nevelte közös fiúkat, Josht. A színészkedéstől visszavonulva a rendezői székbe telepedett, a mai napig a színházban tevékenykedik (2017). Beludzsisztáni konfliktus A Beludzsisztáni konfliktus egy fegyveres konfliktus a beludzsok és a Pakisztáni és Iráni hadsereg között. A Beludzs régiót feldarabolták és hűbérbirtokokra osztották 1947 előtt. A 19. században foglalta el Nyugat-Beludzsisztánt Irán. 1872-ben húzták meg a határokat. 1947. augusztus 14-én és 15-én nyerte el függetlenségét India és Pakisztán. A fejedelmi Kalat régió új Pakisztán szomszédságába került. A függetlenség előfeltételének egyike ezeknek az újonnan alakult országoknak, hogy a fejedelmi területek határosak lesznek vagy a territóriumaiknak joguk lesz területeik bővítésére vagy szuverenitásuk megtartására. A Kalat fejedelmi terület 1947. augusztus 11-én jelentette be függetlenségét, Mir Ahmed Yar Khan kinyilvánította ki Kalat szuverenitását. Villaherreros Villaherreros település Spanyolországban, Palencia tartományban. Villaherreros Villovieco, Arconada, San Mamés de Campos, Villasarracino, Castrillo de Villavega, Abia de las Torres és Osorno la Mayor községekkel határos. Lakosainak száma 203 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Korallcsőrű papagáj A korallcsőrű papagáj (Pionus sordidus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Dél-Amerikában Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Alfajai kis korallcsőrű papagáj (Pionus sordidus antelius) perui korallcsőrű papagáj (Pionus sordidus corallinus) ecuadori korallcsőrű papagáj (Pionus sordidus mindoensis) északi korallcsőrű papagáj (Pionus sordidus ponsi) kolumbiai korallcsőrű papagáj (Pionus sordidus saturatus) Megjelenése Testhossza 28 centiméter, testtömege 250-275 gramm. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.) Parrots.org Papagajonline.hu MOME Mozgó A MOME Mozgó elsősorban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakának filmjeit mutatja be évente. Nyáron, illetve ősszel kerülnek levetítésre az új animációs diploma- és vizsgafilmek az Örökmozgó moziban, három napig tart. 2009-ben a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál rövidfilmjeit is meg lehetett nézni a MOME Mozgó keretén belül. MOME Mozgó 2009: Diplomafilmek Tóth Balázs: Freeze! - 3'58" Szederkényi Bella: Orsolya - 7'21" Nagy Gergely : MTV Pixel Ikonok - 2' Lanczinger Mátyás : All That Cats - 4'44" Farkas Juli: Az izmos királylányok - 4'4" Molnár Tünde: Simon vagyok - 12'8" Candler megye Candler megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Georgia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Metter. Lakosainak száma 10 937 fő (2013. július 1.). Candler megye Bulloch, Evans, Tattnall, Toombs és Emanuel megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Puhoi Puhoi új-zélandi település Aucklandtől 50 kilométerre északra, az új-zélandi 1-es főút mentén, a 10 kilométer hosszú Puhoi folyó partján található. Közigazgatásilag Auckland régióban helyezkedik el. 2008-ban a településnek 493 lakosa volt, akik 173 háztartásban éltek. Nevének eredete Neve a folyó maori nyelvű nevéből ered, ami lassút jelent és a víz folyására utal. Története A települést 1863. június 29-én alapították a mai Csehország területéről, az akkori Staab városkából érkezett német telepesek, ezért bohémiai településnek is nevezeték. A bevándorlók vezetője Martin Krippner volt. Az első csoportot még kettő követte 1866-ig. A telepesek a gyarmati kormányzattól földet kaptak, az ezen lévő erdőt maguknak kellett kiirtaniuk. A római katolikus telepesek 1881-re felépítették ma is álló templomukat, amit Szent Péternek és Pálnak szenteltek, mivel az ő névnapjukon alapították a falut. Puhoiban ma a templomon kívül egy szálloda és egy vegyesbolt (General Store) is működik az alapítást követő évekből. A falu múzeuma az egykori katolikus elemi iskola (1923-1964) épületében van. A település lakói a gazdálkodás mellett kisiparral, sajtkészítéssel, mustárgyártással is foglalkoznak. Filmek A település festői képe, műemlékei több új-zélandi film helyszínéül, díszletéül is szolgáltak. (Trespasses (1984); Sylvia (1985); The Tommyknockers (TV sorozat, 1992); Bridge to Terabithia (2007). Jegyzetek Puhoi Structure Plan Te Aka Online Māori Dictionary. Te Whanake: Māori language online. [2013. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.) Trespasses aka: Omen of Evil - 1984. New Zealand Films on VHS and DVD. (Hozzáférés: 2010. május 5.) Sylvia - 1985. New Zealand Films on VHS and DVD. (Hozzáférés: 2010. május 3.) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Puhoi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás ↑ Puhoi Structure Plan: Puhoi Structure Plan 2010. (angolul). Rodney District Council (2010) (Hozzáférés: 2016. márc. 15.) (pdf: 1,7 MB oldal ) arch Achille Valenciennes taxonjai Ezen a listán azok a taxon nevek szerepelnek, amelyeket Achille Valenciennes (1794 – 1865) alkotott. Azok a taxon nevek, amelyek nincsenek belinkelve, manapság csak szinonimaként használtak (az alábbi lista nem teljes): Emlősök anatóliai leopárd (Panthera pardus tulliana) Valenciennes, 1856 - a leopárd egyik alfaja Madarak Tyúkalakúak Arborophila torqueola (Valenciennes, 1826) - Perdix torqueola Valenciennes, 1826 Arborophila torqueola torqueola (Valenciennes, 1825) - Perdix torqueola torqueola Valenciennes, 1825 Harkályalakúak Campethera maculosa (Valenciennes, 1826) Campephilus leucopogon (Valenciennes, 1826) Mulleripicus funebris (Valenciennes, 1826) Halak Porcos halak Kékcápaalakúak Prionodon obvelatus Valenciennes, 1844 - sötétcápa vaksi pörölycápa (Sphyrna tudes) (Valenciennes, 1822) Sphyraena tudes (Valenciennes, 1822) Spyrna tudes (Valenciennes, 1822) Zygaena tudes Valenciennes, 1822 - vaksi pörölycápa Squalus malleus (Valenciennes, 1822) - közönséges pörölycápa Zygaena malleus Valenciennes, 1822 - közönséges pörölycápa Heringcápa-alakúak Lamna oxyrhina Cuvier & Valenciennes, 1838 - röviduszonyú makócápa Tüskéscápa-alakúak Scymnus micropterus Valenciennes, 1832 - grönlandi cápa Sugarasúszójú halak Elefánthalak Notopterus buchanani Valenciennes, 1848 - pávaszemes késhal Notopterus maculatus Valenciennes, 1832 - pávaszemes késhal Vastres Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1847 - Arapaima Arapaima agassizii (Valenciennes, 1847) Vastres agassizii Valenciennes, 1847 - Arapaima agassizii Vastres arapaima Valenciennes, 1847 - arapaima Vastres cuvieri Valenciennes, 1847 - arapaima Arapaima mapae (Valenciennes, 1847) Vastres mapae Valenciennes, 1847 - Arapaima mapae Heterotis adansoni Valenciennes, 1847 - Heterotis niloticus Heterotis ehrenbergii Valenciennes, 1847 - Heterotis niloticus Osteoglossum minus Valenciennes, 1847 - arawana Gyíkfejűhal-alakúak Gyíkfejűhal-félék Nyugat-Afrikai gyíkfejűhal (Elops lacerta) Valenciennes, 1847 Tarponfélék Megalops Valenciennes, 1847 atlanti tarpon (Megalops atlanticus) - Valenciennes, 1847 Megalops atlantica Valenciennes, 1847 Tarpon atlanticus (Valenciennes, 1847) - atlanti tarpon Megalops indicus Valenciennes, 1847 - Megalops cyprinoides Angolnaalakúak Anguilla canariensis (Valenciennes, 1843) - európai angolna Heringalakúak Heringfélék Dussumieria (Cuvier & Valenciennes, 1847) Harengula (Cuvier & Valenciennes, 1847) Sardinella (Cuvier and Valenciennes, 1847) Meletta suoerii Valenciennes, 1847 - Alosa alabamae Alausa vulgaris Valenciennes, 1847 - fattyúhering Meletta venosa Valenciennes, 1847 - Alosa pseudoharengus Pristigasteridae Pellona (Valenciennes, 1847) Pontyalakúak Leuciscus baldneri Valenciennes, 1844 - sujtásos küsz Leuciscus cordilla Valenciennes, 1844 - Alburnus albidus Leuciscus dolabratus Valenciennes, 1844 - szélhajtó küsz Leuciscus albuloides Valenciennes, 1844 - Alburnus chalcoides Abramis erythropterus Valenciennes, 1844 - karikakeszeg Abramis micropteryx Valenciennes, 1844 - karikakeszeg Petényi-márna (Barbus peloponnesius) (Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1842) Barbus plebeius Valenciennes, 1842 - olasz márna Barbonymus balleroides (Valenciennes, 1842) Gobio obtusirostris Valenciennes, 1842 Chondrostoma seva Valenciennes, 1844 - Chondrostoma soetta Cyprinus fischeri Valenciennes, 1844 - kurta baing Leuciscus burdigalensis Valenciennes, 1844 Leuciscus rostratus Valenciennes, 1844 - nyúldomolykó görög cselle (Pelasgus stymphalicus) (Valenciennes, 1844) Leuciscus stymphalicus Valenciennes, 1844 Phoxinellus stymphalicus (Valenciennnes, 1844) Pseudophoxinus stymphalicus (Valenciennes, 1844) - görög cselle Leuciscus ryzela Valenciennes, 1844 - Rutilus pigus Leuciscus sardella Valenciennes, 1844 - olasz koncér Leuciscus albiensis Valenciennes, 1844 - fejes domolykó Leuciscus frigidus Valenciennes, 1844 Leuciscus squalius Valenciennes, 1844 - fejes domolykó Squalius peloponensis (Valenciennes, 1844) Leuciscus agassii Valenciennes, 1844 - vaskos csabak Leuciscus agassizi Valenciennes, 1844 Leuciscus agassizii Valenciennes, 1844 Leuciscus souffia agassizi Valenciennes, 1844 Telestes agassizi (Valenciennes, 1844) Telestes agassizii (Valenciennes, 1844) - vaskos csabak Vimba elongata (Valenciennes, 1844) Leuciscus parvulus Valenciennes, 1844 - szilvaorrú keszeg fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) (Valenciennes, 1844) Hypopthalmichthys molitrix (Valenciennes, 1844) Hypothalmichthys molitrix (Valenciennes, 1844) Hypothamicthys molitrix (Valenciennes, 1844) Leuciscus molitrix Valenciennes, 1844 - fehér busa Pontylazacalakúak Alestidae Brycinus Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1850 Brycinus macrolepidotus Valenciennes, 1850 Pontylazacfélék Astyanax orbignyanus (Valenciennes, 1850) Cynopotamus (Cuvier & Valenciennes, 1850) Mylesinus (Cuvier & Valenciennes, 1850) Mylesinus schomburgkii Valenciennes, 1850 Myleus altipinnis (Valenciennes, 1850) Myleus lobatus (Valenciennes, 1850) Mylossoma acanthogaster (Valenciennes, 1850) Pygocentrus palometa Valenciennes, 1850 Pygocentrus caribe (Valenciennes, 1850)- Pygocentrus cariba Serrasalmus caribe Valenciennes, 1850 - Pygocentrus cariba Serrasalmus humeralis Valenciennes, 1850 Serrasalmus marginatus Valenciennes, 1837 Serrasalmus serrulatus (Valenciennes, 1850) Tometes (Cuvier & Valenciennes, 1850) Tometes trilobatus Valenciennes, 1850 Grundulus (Cuvier & Valenciennes, 1846) Lebiasinidae Lebiasina (Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1847) Piabucina (Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1850) Pyrrhulina (Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1846) Harcsaalakúak Zacskósharcsafélék Clarias dussumieri Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1840 - Clarias -faj Clarias lazera Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1840 - afrikai harcsa Clarias nieuhofii Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1840 - Clarias-faj Clarias abbreviatus Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1840 - lehet, hogy szinonima Claroteidae Auchenoglanis occidentalis (Valenciennes, 1840) Auchenaspis occidentalis (Valenciennes, 1840) Auchenoglanis biscutatus occidentalis (Valenciennes, 1840) Auchenoglanis occidentalis occidentalis (Valenciennes, 1840) Auchenoglannis occidentalis (Valenciennes, 1840) Pimelodus occidentalis Valenciennes, 1840 - Auchenoglanis occidentalis Chrysichthys maurus (Valenciennes, 1840) Törpeharcsafélék kék harcsa (Ictalurus furcatus) Pimelodus furcatus (Valenciennes, 1840) - kék harcsa Tepsifejűharcsa-félék Ancistrus bufonius (Valenciennes, 1840) Ancistrus calamita (Valenciennes, 1840) Hypostomus bufonius Valenciennes, 1840 Hypostomus calamita Valenciennes, 1840 - Ancistrus bufonius Ancistrus cirrhosus (Valenciennes, 1836) Hypostomus cirrhosus Valenciennes, 1836 - Ancistrus cirrhosus Ancistrus erinaceus (Valenciennes, 1840) Hypostomus erinaceus Valenciennes, 1840 - Ancistrus erinaceus Ancistrus temminckii (Valenciennes, 1840) Ancistrus temmincki (Valenciennes, 1840) Hypostomus temminckii Valenciennes, 1840 - Ancistrus temminckii Óriásharcsafélék Pangasius Valenciennes in G. Cuvier & Valenciennes, 1840 Lazacalakúak Salmo ascanii Valenciennes, 1848 - tavi szaibling Thymallus aeliani (Valenciennes, 1848) - pénzes pér Thymallus eliani (Valenciennes, 1848) Thymallus gymnogaster (Valenciennes, 1848) Thymallus gymnothorax (Valenciennes, 1848) - pénzes pér Csukaalakúak Umbra Nattered (in. lit.) + U. Krameri (Cuvier & Valenciennes, 1846) - lápi póc Aulopiformes Alepisaurus azureus Valenciennes, 1850 - Alepisaurus ferox Saurida Valenciennes, 1850 - gyíkhalféle nem Percopsiformes Aphredoderus (Lesueur in Cuvier & Valenciennes, 1833) Horgászhalalakúak Csáposhal-félék Antennarius multiocellatus (Valenciennes, 1837) Antennarius pardalis (Valenciennes, 1837) Antenarius mesogallicus (Valenciennes, 1837) - Histrio histrio Antennarius nesogallicus (Valenciennes, 1837) Chironectes nesogallicus Valenciennes, 1837 Chironectes pictus Valenciennes, 1837 Histrio pictus (Valenciennes, 1837) Pterophryne picta (Valenciennes, 1837) - Histrio histrio Horgászhal-félék Lophius americanus Valenciennes, 1837 Lophius vomerinus Valenciennes, 1837 Ogcocephalidae Halieutaea Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1837 Ogcocephalus notatus (Valenciennes, 1837) Tőkehalalakúak Nezumia sclerorhynchus (Valenciennes, 1838) Kakashalalakúak Zeus japonicus Valenciennes, 1835 - kakashal Zeuss japonicus Valenciennes, 1835 - kakashal Sügéralakúak Doktorhalfélék Ctenochaetus marginatus (Valenciennes, 1835) Naso brachycentron (Valenciennes, 1835) Naseus brachycentron Valenciennes, 1835 Naso branchycentron (Valenciennes, 1835) - Naso brachycentron Naseus brevirostris Valenciennes, 1835 - foltostüskés unikornishal Naso brevirostris (Valenciennes, 1835) - foltostüskés unikornishal Naso tonganus (Valenciennes, 1835) Naseus tonganus Valenciennes, 1835 - Naso tonganus Naso vlamingii (Valenciennes, 1835) Naseus vlamingii Valenciennes, 1835 Naso valmingi (Valenciennes, 1835) Naso vlamigii (Valenciennes, 1835) Naso vlamingi (Valenciennes, 1835) - Naso vlamingii Zebrasoma gemmatum (Valenciennes, 1835) Árgushalfélék Scatophagus Cuvier in Cuvier & Valenciennes, 1831 Gurámifélék Colisa Cuvier in Cuvier & Valenciennes, 1831 - Trichogaster Nyálkáshalfélék Ecsenius frontalis (Valenciennes, 1836) - nyálkáshalféle Blennius ruber Valenciennes, 1836 - csíkos nyálkáshal Blennius cagnota (Valenciennes, 1836) - édesvízi nyálkáshal Blennius inaequalis (Valenciennes, 1836) - édesvízi nyálkáshal Gébfélék Amblyopinae Odontamblyopus roseus (Valenciennes, 1837) Amblyopus roseus Valenciennes, 1837 - Odontamblyopus roseus Amblyopus mayenna Valenciennes, 1837 - Odontamblyopus rubicundus Taenioides gracilis (Valenciennes, 1837) - Amblyopinae-faj Amblyopus gracilis Valenciennes, 1837 - Taenioides gracilis Trypauchen Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1837 Gobiinae Acentrogobius caninus (Valenciennes, 1837) Acentrogobius viridipunctatus (Valenciennes, 1837) Ctenogobius viridipunctatus (Valenciennes, 1837) Gobius viridipunctatus Valenciennes, 1837 - Acentrogobius viridipunctatus Amblygobius phalaena (Valenciennes, 1837) Amblygobius sphynx (Valenciennes, 1837) Arcygobius baliurus (Valenciennes, 1837) Acentrogobius baliurus (Valenciennes, 1837) Gnatholepis baliurus (Valenciennes, 1837) Gobius baliurus Valenciennes, 1837 Isthmogobius baliurus (Valenciennes, 1837) - Arcygobius baliurus Aulopareia unicolor (Valenciennes, 1837) Bathygobius albopunctatus (Valenciennes, 1837) - Bathygobius coalitus Bathygobius cyclopterus (Valenciennes, 1837) Bathygobius soporator (Valenciennes, 1837) Caffrogobius nudiceps (Valenciennes, 1837) Cryptocentrus Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1837 Cryptocentrus cryptocentrus (Valenciennes, 1837) Cryptocentrus niveatus (Valenciennes, 1837) Deltentosteus quadrimaculatus (Valenciennes, 1837) Glossogobius celebius (Valenciennes, 1837) Glossogobius kokius (Valenciennes, 1837) Gobiodon histrio (Valenciennes, 1837) Gobiodon quinquestrigatus (Valenciennes, 1837) karcsú géb (Gobius geniporus) Valenciennes, 1837 Mahidolia mystacina (Valenciennes, 1837) Gobius mystacina Valenciennes, 1837 Gobius mystacinus Valenciennes, 1837 Mahidoria mystacina (Valenciennes, 1837) Waitea mystacina (Valenciennes, 1837) - Mahidolia mystacina Mauligobius maderensis (Valenciennes, 1837) Myersina filifer (Valenciennes, 1837) Oplopomus Valenciennes, (ex. Ehrenberg) 1837 Oplopomus oplopomus (Valenciennes, 1837) Gobius fluviatilis Valenciennes, 1837 - Padogobius bonelli Priolepis Valenciennes (ex Ehrenberg) in Cuvier & Valenciennes, 1837 Priolepis semidoliata (Valenciennes, 1837) Psammogobius biocellatus (Valenciennes, 1837) Valenciennea muralis (Valenciennes, 1837) Valenciennea sexguttata (Valenciennes, 1837) Gobius lota Valenciennes, 1837 - kígyófejű géb Yongeichthys criniger (Valenciennes, 1837) Gobionellinae Awaous Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1837 Awaous banana (Valenciennes, 1837) Awaous flavus (Valenciennes, 1837) Awaous guamensis (Valenciennes, 1837) Awaous nigripinnis (Valenciennes, 1837) Awaous pallidus (Valenciennes, 1837) Ctenogobius smaragdus (Valenciennes, 1837) Oligolepis acutipennis (Valenciennes, 1837) Oxyurichthys papuensis (Valenciennes, 1837) Oxyurichthys tentacularis (Valenciennes, 1837) Stenogobius genivittatus (Valenciennes, 1837) Oxudercinae Apocryptes Valenciennes, 1837 Boleophthalmus Valenciennes, 1837 Boleophthalmus dussumieri Valenciennes, 1837 Boleophthalmus dentatus Valenciennes, 1837 Boleophthalmus dussumierei Valenciennes, 1837 - Boleophthalmus dussumieri Parapocryptes rictuosus (Valenciennes, 1837) Apocryptes rictuosus Valenciennes, 1837 - Parapocryptes rictuosus Periophthalmodon freycineti Valenciennes, 1837 - Periophthalmodon freycineti Periophthalmodon schlosseri freycineti Valenciennes, 1837 - Periophthalmodon freycineti Periophthalmus argentilineatus Valenciennes, 1837 Periopthalmus argentilineatus Valenciennes, 1837 - Periophthalmus argentilineatus Apocryptes dentatus Valenciennes, 1837 - Pseudapocryptes elongatus Scartelaos histophorus (Valenciennes, 1837) Boleophthalmus chinensis Valenciennes, 1837 Boleophthalmus histophorus Valenciennes, 1837 Boleophthalmus sinicus Valenciennes, 1837 - Scartelaos histophorus Sicydiinae Sicydium Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1837 Sicyopterus cynocephalus (Valenciennes, 1837) Sicyopterus laticeps (Valenciennes, 1837) Ajakoshalfélék Coris auricularis (Valenciennes, 1839) Labrus donovani Valenciennes, 1839 - foltos ajakoshal Labrus nubilus Valenciennes, 1843 - foltos ajakoshal Papagájhalfélék Scarus coelestinus Valenciennes, 1840 Scarus festivus Valenciennes, 1840 Scarus globiceps Valenciennes, 1840 Scarus oviceps Valenciennes, 1840 Scarus prasiognathos Valenciennes, 1840 Scarus rivulatus Valenciennes, 1840 Scarus russelii Valenciennes, 1840 Scarus scaber Valenciennes, 1840 Scarus trispinosus Valenciennes, 1840 Scarus quoyi Valenciennes, 1840 Callyodon dussumieri (Valenciennes, 1840) - kékszegélyes papagájhal Scarus dussumieri Valenciennes, 1840 Scarus lacerta Valenciennes, 1840 Scarus scabriusculus Valenciennes, 1840 - kékszegélyes papagájhal Korállszirtihal-félék Chromis crusma (Valenciennes, 1833) Chromis limbata (Valenciennes, 1833) Tüskésmakréla-félék Hynnis insanus Valenciennes, 1862 - Alectis indica Decapterus scombrinus (Valenciennes, 1846) - Decapterus muroadsi Nauclerus abreviatus Valenciennes, 1833 - kalauzhal Nauclerus annularis Valenciennes, 1833 Nauclerus brachycentrus Valenciennes, 1833 Nauclerus compressus Valenciennes, 1833 Nauclerus leucurus Valenciennes, 1833 Nauclerus triacanthus Valenciennes, 1833 Seriola dussumieri Valenciennes, 1833 Seriola succincta Valenciennes, 1833 Seriola succinta Valenciennes, 1833 - kalauzhal Seriola lalandi Valenciennes, 1833 Seriola rivoliana Valenciennes, 1833 Díszsügérfélék Lepomis punctatus (Valenciennes, 1831) Pomotis ravenellii (Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1831) - naphal Huro Cuvier in Cuvier & Valenciennes, 1828 - Micropterus Aranymakrahal-félék Coryphaena azorica Valenciennes, 1833 - Coryphaena equiselis Coryphaena lessonii Valenciennes, 1833 Lampugus neapolitanus Valenciennes, 1833 Lampugus punctulatus Valenciennes, 1833 - Coryphaena equiselis Coryphaena argyrurus Valenciennes, 1833 - Coryphaena hippurus Coryphaena dolfyn Valenciennes, 1833 Coryphaena dorado Valenciennes, 1833 Coryphaena margravii Valenciennes, 1833 Coryphaena scomberoides Valenciennes, 1833 Coryphaena suerii Valenciennes, 1833 Coryphaena virgata Valenciennes, 1833 Coryphaena vlamingii Valenciennes, 1833 Lampugus siculus Valenciennes, 1833 - Coryphaena hippurus Haemulidae Boridia Cuvier in Cuvier & Valenciennes, 1830 Brachydeuterus auritus (Valenciennes, 1832) Conodon Cuvier in Cuvier & Valenciennes, 1830 Opistognathidae Opistognathus cuvierii Valenciennes, 1836 Gnathypops cuvieri (Valenciennes, 1836) Opisthognathus cuvieri Valenciennes, 1836 Opisthognathus cuvierii Valenciennes, 1836 Opistognathus cuvieri Valenciennes, 1836 - Opistognathus cuvierii Sügérfélék Aspro Cuvier In Cuvier & Valenciennes, 1828 - bucó Fűrészfogú sügérfélék Anyperodon leucogrammicus (Valenciennes, 1828) Cromileptes altivelis (Valenciennes, 1828) Epinephelus caninus (Valenciennes, 1843) Epinephelus chlorocephalus (Valenciennes, 1830) Epinephelus chlorostigma (Valenciennes, 1828) Epinephelus corallicola (Valenciennes, 1828) Epinephelus diacanthus (Valenciennes, 1828) Epinephelus erythrurus (Valenciennes, 1828) Epinephelus faveatus (Valenciennes, 1828) Epinephelus goreensis (Valenciennes, 1830) Epinephelus miliaris (Valenciennes, 1830) Epinephelus morio (Valenciennes, 1828) Epinephelus morrhua (Valenciennes, 1833) Epinephelus quoyanus (Valenciennes, 1830) Epinephelus rivulatus (Valenciennes, 1830) Epinephelus sexfasciatus (Valenciennes, 1828) Epinephelus trimaculatus (Valenciennes, 1828) Niphon Cuvier in Cuvier & Valenciennes, 1828 Serranus psittacinus Valenciennes, 1846 Tengeri durbincsfélék Argyrozona argyrozona (Valenciennes, 1830) Crenidens Valenciennes in G. Cuvier, 1830 Pagellus Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1830 Petrus rupestris (Valenciennes, 1830) Pterogymnus laniarius (Valenciennes, 1830) Sparidentex hasta (Valenciennes, 1830) Lepényhalalakúak Paralichthys orbignyanus (Valenciennes, 1839) Tengeripérhal-alakúak Cestraeus (Valenciennes in Cuvier & Valenciennes, 1836) Fogaspontyalakúak zebrafogasponty (Aphanius fasciatus) (Valenciennes, 1821) spanyol fogasponty (Aphanius iberus) (Valenciennes, 1846) Nyálkásfejűek mélytengeri agyaras hal (Anoplogaster cornuta) (Valenciennes, 1833) Anoplogaster cornutus (Valenciennes, 1833) Hoplostethus cornutus (Valenciennes, 1833) - mélytengeri agyaras hal Tüskésbőrűek Cidaris lima Valenciennes, 1847 - Prionocidaris baculosa Puhatestűek Fusinus turris (Valenciennes, 1832) Conus scalaris Valenciennes, 1832 Saxicava clavis Valenciennes, 1846 - Hiatella arctica Virágállatok Rhipidogorgia Valenciennes, 1855 - Gorgonia Gorgonia coarctata (Valenciennes, 1855) Gorgonia cribrum Valenciennes, 1846 Gorgonia crinita Valenciennes, 1855 Gorgonia occatoria (Valenciennes, 1855) Gorgonia subtilis Valenciennes, 1855 Gorgonia venosa Valenciennes, 1855 Phycogorgia fucata (Valenciennes, 1846) Hidraállatok Stylaster sanguineus Valenciennes in Milne Edwards & Haime, 1850 3336-os busz A 3336-os jelzésű regionális autóbusz Balassagyarmat, autóbusz-állomás és Felsőpetény, bánya között közlekedik Ipolyszög, Érsekvadkert, Rétság és Nőtincs településeken keresztül. A járatot a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. Niger az 1984. évi nyári olimpiai játékokon Niger az egyesült államokbeli Los Angelesben megrendezett 1984. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az 1976-os és 1980-as bojkott után visszatérő ország a játékokon 2 sportágban 4 sportolóval képviseltette magát, akik érmet nem szereztek. Paul Sauvage Paul Sauvage (La Souterraine, 1939. március 17. –) francia válogatott labdarúgó. A francia válogatott tagjaként részt vett az 1960-as Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Francia bajnok (1): 1961–62 2012–2013-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2012–2013-as magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Női NB I 2012–13) tíz csapat részvételével 2012. augusztus 11-én rajtolt. A címvédő az MTK Hungária FC. A bajnokság csapatai A 2012–2013-as magyar nemzeti labdarúgó-bajnokság első osztályát tíz csapat részvételével rendezik, melyből hat fővárosi, négy vidéki egyesület. Változások az előző idényhez képest A Belvárosi NLC csapatától a Ferencvárosi TC megvonta a névhasználati jogot és így ebben az idényben saját nevén indult. Győri Dózsa Hegyvidék SE Alapszakasz Végeredmény Utolsó frissítés: 2013. április 14. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. egymás elleni eredmények összpontszáma, 4. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 5. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma 6. gólkülönbség, 7. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Kereszttáblázat Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2013. április 14. Forrás: MLSZ adatbank 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Rájátszás - Felsőház Az alapszakasz befejezése utáni állás Az alapszakasz befejezése utáni állás az alapszakaszból hozott egymás elleni eredményekkel. Utolsó frissítés: 2013. április 14. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. egymás elleni eredmények összpontszáma, 4. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 5. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma 6. gólkülönbség, 7. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Végeredmény Utolsó frissítés: 2013. június 23. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. egymás elleni eredmények összpontszáma, 4. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 5. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma 6. gólkülönbség, 7. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Kereszttáblázat Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2013. június 23. Forrás: MLSZ adatbank 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Rájátszás - Alsóház Az alapszakasz befejezése utáni állás Az alapszakasz befejezése utáni állás az alapszakaszból hozott egymás elleni eredményekkel. Utolsó frissítés: 2013. április 14. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. egymás elleni eredmények összpontszáma, 4. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 5. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma 6. gólkülönbség, 7. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Végeredmény Utolsó frissítés: 2013. május 18. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. egymás elleni eredmények összpontszáma, 4. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 5. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma 6. gólkülönbség, 7. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Kereszttáblázat Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2013. május 18. Forrás: MLSZ adatbank 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Osztályozó 5–4-es összesítéssel a Nagypáli NLSE bennmaradt az NB I-ben. Források és jegyzetek 4 pont levonva Az alapszakasz 9. fordulójában csatárként szerepelt Péter Zoltán lemondott a csapat érdekében Edzőváltás a Viktóriánál MLSZ adatbank www.noilabdarugas.hu Nyári NB I-es játékoskeringő: visszatérők és vándormadarak a holtszezonban MOS Technology 6510 A MOS Technology 6510 egy a MOS Technology, Inc. által tervezett mikroprocesszor, a rendkívül sikeres MOS 6502-es processzor egy változata. A 6502-től való legfontosabb eltérés egy 8 bites általános célú I/O port hozzáadása volt, azonban ennek a portnak a 6510 legelterjedtebb változatában csak hat kivezetése volt. Emellett a 6510 címbusza támogatja a háromállapotú működést, ami igen hasznos az egyéb külső áramkörökkel, pl. a videovezérlővel való együttműködésben. A 6510-est szinte kizárólag a Commodore 64 otthoni számítógépbe építették, és ennek jóval kisebb számban gyártott hordozható változatába, az SX-64-be. Mindkettőben a processzor szám feletti kivezetései a számítógép memória-lapkezelését (a memóriabankok lapozását) vezérelték, valamint a C64-esnél a Datassette kazettás magnetofont (a motorvezérlést, nyomógombok érzékelését és az adat-írási vonalakat; az adat-olvasást egy másik I/O csip kezelte). Ezekben a gépekben a $0001 cím vezérelte többek között a memóriaterületek konfigurációját, így beállítható volt, hogy a processzor számára hozzáférhetővé váljon szinte a teljes 64 KiB RAM, a BASIC és kernel ROM-ok és a memóriába leképzett I/O portok "kilapozásával". Változatai 1985-ben a MOS elkészítette a 8500 jelű csipet, a 6510 HMOS változatát. A processz technológiáját kivéve ez a csip teljesen megegyezik az NMOS technológiával készült 6510-zel. A 8500-at eredetileg a C64 modernizált változatába, a C64C gépbe szánták, de már 1985-ben megjelentek kisebb szériában olyan C64-es gépek, amelyekben 8500-as processzor volt a 6510 helyén. Végül 1987-ben hivatalosan bejelentették, hogy a processzor a megfelelő alaplapon, a hozzá tartozó 85xx HMOS csipkészlettel kerül forgalomba. A 6510-es processzor 7501 ill. 8501 jelű változata a Commodore C16, C116 és Plus/4 otthoni számítógépeibe került beépítésre; ezekben az I/O port nem csak a Datasette magnót, hanem még a CBM Bus interfészt is vezérelte. A 2 MHz órajelen való működésre képes 8502 változatot a Commodore C128-ban használták. Ezek a processzorok mind opkód-kompatibilisek egymással – utasításkészletük teljesen megegyezik, a nemdokumentált avagy illegális opkódokat is beleértve, kivéve a 8502-t, ahol a nemdokumentált opkódok működésében eltérések vannak. A Commodore 1551 lemezmeghajtó egységet egy 6510T jelű processzor működtette, amely a 6510 nyolc I/O vonallal ellátott változata. Ennél a processzornál az NMI és az RDY jelek nem használhatók. A 6510 / 8500 processzorok adatbusza 8 bites, címbusza 16 bites, 1 db 6 bites I/O porttal rendelkeznek (P0-P5 lábak, a port a RAM $0001 cím bitjeire van leképezve), órajeleik a C64 gépekben: 0.9852484444MHz (PAL), 1.0227277143MHz (NTSC), a videokimenettől függően. Kliburszkyné Vogl Mária Kliburszkyné Vogl Mária, 1941–1973 között Földváriné Vogl Mária (Rákospalota, 1912. július 17. – Budapest, 1996. november 1.) geokémikus, a földtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), majd rendes (1985) tagja. Jelentős szerepet játszott a korszerű geokémiai analitikai módszerek meghonosításában és továbbfejlesztésében. Kliburszky Béla (1909–1982) geokémikus felesége, Földvári Mária mineralógus, a magyarországi termoanalitika legjelentősebb szaktekintélyének anyja. Életútja Szülei Vogl Vinzor Antal és Földes Mária Anna voltak. 1935-ben mennyiségtan–természettan–kémia szakos tanári, majd 1937-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1936-tól 1987-es nyugdíjazásáig a Magyar Állami Földtani Intézet alkalmazásában állt, az első évtizedekben tudományos munkatársként, 1962-től a geokémiai osztály vezetőjeként, 1964-től laboratóriumi főosztályvezetőként, majd 1975 után tudományos tanácsadóként. Ezzel párhuzamosan címzetes egyetemi tanárként előadásokat tartott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a Mérnöki Továbbképző Intézetben. Munkássága Tudományos munkássága elsősorban a kvantitatív geokémiai vizsgálati módszerek fejlesztésére és meghonosítására irányult. Az 1950-es években későbbi férjével, Kliburszky Bélával együtt fejlesztette ki a differenciál-termoanalízis elvén alapuló első magyarországi készüléket, amely a vizsgált közeg hőtartalmát (entalpia) és annak változásait mérve az agyagásványok, karbonátok és bauxitok alkotórészeinek minőségi azonosítására egyaránt alkalmasnak bizonyult. Ő kezdeményezte és irányította az 1950-es évektől a Magyar Állami Földtani Intézetben a magyarországi nyomelemek kataszteri felmérését, az ún. területi ritkaelem-kutató programot. Az ásvány- és kőzetgenetikai szempontból jelentős munka számottevően gazdagította a ritkaelem-kutatás geokémiai módszertanát. Foglalkozott meteoritikával, egyebek mellett a kabai és a mikei meteorit geokémiai vizsgálatával, az optikai emissziós színképelemzés (OES) bevezetésével hozzájárult a földtani képződmények abszolút korának meghatározásához, és megkísérelte az agyagásványok tipológiai felosztását is. Szervezőmunkájának köszönhetően kezdte meg működését a Magyar Állami Földtani Intézetben 1962-ben a geo-mikrobiológiai, 1973-ban pedig a szerves-geokémiai laboratórium (előbbi az 1970-es évek végén megszűnt, utóbbi máig működik). Társasági tagságai és elismerései Tudományos eredményei elismeréseként 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja volt. Emelletti tiszteleti tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak, s részt vett az amerikai Geokémiai Társaság (Geochemical Society) munkájában is. Főbb művei K és Na tartalmú elegyüvegek elektromos ellenállásának vizsgálata. Budapest, szerző, 1936, 24 p. Az üveg elektromos vezetőképessége. Budapest, 1937. Nátrongabbró a Bódva-völgyben. Budapest, 1950. (Pantó Gáborral) A somogymegyei Mike községben hullott meteorit vizsgálata. in: Földtani Közlöny 1953. ( Sztrókay Kálmánnal ) Neue grundsätzliche Gesichtspunkte zur Theorie und Praxis der Differentialthermoanalyse. in: Acta Geologica 1954. (Kliburszky Bélával) Geokémiai vizsgálatok magyarországi kőszenek hamuin. in: Földtani Közlöny 1955. ( Szádeczky-Kardoss Elemérrel ) A differenciális termikus elemzés szerepe az ásványtanban és a földtani nyersanyagkutatásban. Budapest, Műszaki, 1958, 90 p. Angolul: The role of differential thermal analysis in mineralogy and geological prospecting. Budapest, Akadémiai, 1958, 102 p. Korszerű geokémiai vizsgálati módszerek: Aktiválásos eljárások, tömegspektrográfia. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1964, 44 p. Rétegazonosítás nyomelemvizsgálatok alapján. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1965, 35 p. Földtani időszámítás a klasszikus módszerek és az abszolút módszerek összehasonlításával. Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1965, 39 p. A ritka elem dúsulások felismerésének alapelvei. Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet, 1967, 266 p. Összefoglaló értékelő jelentés a területi ritkaelemkutatás tájékozódó jellegű kutatási fázisának eredményeiről. Szerk. Földváriné Vogl Mária. Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet, 1971, 95 p. A területi geokémiai kutatás elméleti és gyakorlati módszerei. Budapest, Műszaki, 1975, 240 p. Angolul: Theory and practice of regional geochemical exploration. Budapest, Akadémiai, 1978, 272 p. Geochemistry of the young alkaline bazaltic volcanism of Hungary. Budapest, 1983. ( Pantó Györggyel ) A geokémia időszerű problémái. Budapest, Akadémiai, 1987, 33 p. (1986-ban elhangzott akadémiai székfoglalója) Le Girouard Le Girouard település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 1009 fő (2015). Le Girouard La Chapelle-Achard, Grosbreuil, Nieul-le-Dolent és Sainte-Flaive-des-Loups községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fyrisån A Fyrisån Uppsala folyója, svédországi Uppland tartományában ered és a Mälaren tóba ömlik. A folyót korábban Full-, vagy Sala-folyó néven nevezték, mely utóbbi a svéd királyok Gamla Uppsalában fekvő csarnokaira utal. A folyót a 17. században a 10. század végén a közelben lezajlott, a skandináv mitológiában nagy szerepet játszó fýrisvellir-i csata emlékére nevezték el Fyrisnek. A folyó a Mälaren tó irányából Uppsala központjáig hajózható, innen két bukógát miatt a továbbhajózás lehetetlen. 2007-ben a halak számára úsztatócsatornát, úgynevezett hallépcsőt építettek a folyón, hogy a veszélyeztetett balinok továbbra is eljuthassanak ívóhelyeikre. Minden év áprilisának utolsó napján a diákok veszik birtokba a folyót, amelyen saját készítésű tutajaikkal próbálnak hajózni, többnyire megjósolható sikerrel. Nemesleányfalu Nemesleányfalu Nagyvázsony része 1950 óta, azelőtt önálló község volt Veszprém vármegye Veszprémi járásában. Története 1082-ben említik Praedium Lean néven, mint a Veszprémi egyházmegye birtokát. Ez a falu a mai temető helyén feküdt. Az akkori templomnak, melynek romjai még mindig látszanak, a védőszentje Jakab apostol volt. 1443-ban már biztosan Leányfalu volt a település neve. A török hódoltságalatt ez a település is elpusztult. A nagyvázsonyi vár luteránus katonái telepítették újra a falut a mai helyén. Ők már nemesek voltak, mint a falu neve elé később ragasztott nemes szó is utal. A falu népessége növekedett a békés időkben. Látnivalók ̈* Evangélikus templom Český Těšín Český Těšín (németül: Teschen, lengyelül: Czeski Cieszyn, magyarul: Tessény) kisváros Csehországban, a Morva-sziléziai kerületben. Fekvése A cseh-lengyel határon fekvő település. Lengyelországhoz tartozó része Cieszyn. Története Český Těšín 1920-ban jött létre az első világháborút követő békeszerződések eredményeképpen, mivel az egykori Tescheni Hercegség területét felosztották Csehszlovákia és Lengyelország között. Teschen várost kettéosztották, a határfolyó lengyel oldalán fekvő rész a Cieszyn és a cseh oldali rész a Český Těšín (Cseh Teschen) nevet kapta. A két várost az Olše folyó választja ketté. 1938-ban a müncheni egyezmény alapján Lengyelország megkapta Český Těšín városát és a környező vidéket. A határt a második világháború után visszaállították. A város híres volt nemzeti és kulturális sokféleségéről, főképpen német, lengyel, és zsidó közösségek éltek itt, de az Osztrák–Magyar Monarchia idején kisebb magyar közösség is élt a városban. Český Těšín legrégibb épülete az 1848-ban épült empire stílusú kápolna a temető közelében. A neogótikus Jézus Szíve római katolikus templomot 1894-ben Ludwig Satzky bécsi építész építette. Nevezetességek A Jézus Szíve katolikus templom 1894 -ben épült. Kápolna 1848 -ban épült. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1918–1919-es osztrák labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1918–1919-es osztrák labdarúgó-bajnokság az osztrák labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának nyolcadik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 10 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Rapid Wien csapata nyerte. A bajnokság végeredménye A Rapid Wien az 1918-19-es szezon bajnoka. Dorking (tyúk) A dorking egy olyan házityúk fajta, melynek eredete egészen a római időkre visszavezethető. Fajtatörténet Az idős kultúrfajta, mely hosszú időkön keresztül főleg Angliában volt népszerű, mára igen ritkává vált. Manapság rohamosan csökken a háztartásokban tartott baromfik száma, kevés ember tart a háza táján tyúkokat, így minden eddig kitenyésztett fajta fogyatkozásban van.Angol tyúkfajta, mely főleg Anglia déli részében (Sussex és Surrey grófságokban), továbbá Franciaországban, Normandiában van elterjedve; nevét Dorking angol várostól kapta. Fajtabélyegek, színváltozatok Kockás test. Hosszú, mély hát. Farktolla telt és széles, fenntartott. Melltájék széles, mély. Szárnyak testhez simulóak. Feje nagy, de nem goromba felépítésű. Arca piros, gyengén tollazott. Szeme vörös. Csőr erős, hússzínű. Piros egyszerű taraja van. Füllebenyek közepesen fejlettek, pirosak, toroklebeny nagy. Nyak rövid, erős. Combok teltek, húsosak, rövidek. Csüd rövid és erős, világos hússzínű, 5 ujjú. Színváltozatok: Ezüstszürke, sötét, fehér, fekete, karvalyszínű, piros, . Tulajdonságok Érdekes, hogy nagyban hasonlítanak a német lazac tyúkra; széles, hosszú hát és a dorkingnak is 5 ujja van négy helyett. A fajta elsősorban húsfajtaként teljesít jól. Nagy, széles, telt tanyasi fajta, melynél rögtön szembeötlik a húsfajta tulajdonsága. Nyugodt temperamentumú. Alsószúcs Alsószúcs (szlovákul Dolná Súča) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Fekvése Trencséntől 8 km-re északra a Szucsanka patak partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. A mai települést 1208ban "Suchan" néven említik először. 1244-ben "Zudczan", 1398-ban "Castrum Zudcze", 1429-ben "Castrum Zucha", 1439-ben "Nagh Sucha" néven szerepel. 1244-ben Bogomér ispán és a szúcsai uradalom birtoka. Szúcsa várát 1318-tól említik, ekkor Csák Mátéé, majd királyi vár. Tulajdonképpen Trencsén várának egyik előváraként szolgált. 1421-től a Stiborici Stiboroké, 1430-tól a királynéé, 1439-től Cillei Ulriké. 1454-ben Hunyadi János váltotta meg, majd királyi vár. 1493-ban II. Ulászló király Szapolyai Jánosnak adta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el és Podmaniczky János nyitrai püspöknek adományozta, ettől kezdve a Podmaniczkyaké volt. 1550-ben Salm császári serege elfoglalta és lerombolta. 1582-ben már romként említik. 1598-ban 68 ház állt a faluban. A 17. században komlóültetvényei voltak és sörfőzde működött, lakói főként mezőgazdaságból éltek, fával és szövetekkel kereskedtek . 1720-ban 13 adózója volt a falunak. 1787-ben 234 házában 260 családban 1505 lakos élt. 1828-ban 203 háza és 1587 lakosa volt. 1899-ben alakult hitelszövetkezete. Vályi András szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén. " Fényes Elek szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén. " A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Lakói kosárfonással, szövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1925-ben nagy árvíz pusztított a községben. 1944 októberében partizáncsoport kezdte meg tevékenységét területén. A Krasín hegyen televíziós átjátszóállomás épült. Népessége 1910-ben 1590, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1919-ben 1573 lakosából 1568 csehszlovák és 5 magyar volt. 2001-ben 2877 lakosából 2836 szlovák volt. 2011-ben 2967 lakosából 2776 szlovák volt. Nevezetességei Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1687 -ben épült barokk-klasszicista stílusban. 1754 és 1756 között átépítették. Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült. A falutól nyugatra állnak Szúcsa egykori várának romjai. Tatami A tatami (japánul: �) szőnyeg a hagyományos japán stílusú házaknál használt padlóburkolati anyag. Az alapját hagyományosan rizsszalmából készítik (bár manapság előfordul, hogy faforgács lapokat, vagy polisztirolhab lemezeket használnak), amit kákából készült gyékénnyel borítanak. A tatamit szabványméretek szerint készítik, amelyek vidékenként eltérhetnek, de mindegyikben közös, hogy a szőnyeg hosszanti oldala kétszer hosszabb a rövidebb oldalánál. A hosszabb széleit általában szegélyezéssel látják el, de létezik szegély nélküli tatami is. A japán etikett szerint nem illik a tatami szegélyezésére rálépni. Ennek több magyarázata is létezik. Egyik oka, hogy a tatami széle a leggyengébb része, a finom selyem, vagy pamut könnyen megrongálódhat és elszakadhat. Egy másik magyarázat szerint régebben luxuscikknek számítottak, és gyakran a szegélybe hímezték az adott család címerét. A címerre való rálépés egyet jelentett a családi büszkeség meggyalázásával. Története A tatami egyedi padlóburkolati elem, ami kizárólagosan Japánban alakult ki. Egy több funkcióval rendelkező gyékényszőnyeg, amit használhatnak padlóburkolásra, valamint ülő- és alvóhelyként is. Létrejötte kapcsolatban áll a székek és ágyak hiányával a japán lakókörnyezetben. A világ minden táján a primitív lakóhelyeken a puszta föld maga volt a ház padlója. A japán házakban sem volt másképp, bár már a korai időktől kezdve szalmát és rizspelyvát terítettek szét ülő- és alvóalkalmatosságok gyanánt. Az emelt padlózatú faházakban vékony, növényrostokból készült szőnyegeket, állatbőrt, vagy ruhadarabokat terítettek le. A tatami is egy ilyen leterített szőnyeg volt. Elnevezése a japán tatamu (��) igéből származik, melynek jelentése: összehajt, halmoz. Ez arra utal, hogy a tatamikat összehajtogatták és egymásra pakolták, amikor nem voltak használatban. Amikor az 5. és 6. században Japán kapcsolatokat alakított ki az ázsiai szárazfölddel, a japánok megismerkedtek a székkel és más ülőalkalmatosságokkal, de valamilyen oknál fogva nem lettek népszerűek. Helyettük egy vastag, kerek párna, a varóda (��) terjedt el széles körben. A Kofun-korban (����, Kofun dzsidai, kb. 300-tól 710-ig) megismerkedtek az ággyal szintén a kontinens jóvoltából. Ősi krónikák a talajra helyezett fa- és bambuszépítményeket említenek, amik tetejére szalmát, ruhát, vagy szőnyeget terítettek, de valószínűleg csak az előkelők használták ezeket. Amit ma tataminak nevezünk, a Heian-korban (����, Heian dzsidai, 794-től 1185-ig) jelent meg a sinden-zukuri (���, shindenzukuri) építészeti stílusú lakásokban, és ágyként, valamint párnaként, ülőhelyként funkcionált. Okidatami-nak (���) nevezték, és a szoba különböző részeire fektették le igény szerint. A ma ismert tatamihoz hasonlóan téglalap alakúak voltak, kb. 180*90 cm-es nagyságban. A méretei alapján úgy tűnik, hogy az emberi testről mintázták és ágyként használták. A 15. században a soin-zukuri (���, shoinzukuri) stílusú szamurájlakásokban történt meg az a változás, amelytől kezdve a tatamit nem ideiglenesen leterített szőnyegként vagy párnaként, hanem a padló burkolására használták. A három funkcióval és a szőnyegek méretéből adódó könnyű egymáshoz illeszthetőségével a tatami szoba elnyerte tökéletességét. A tatami egyre népszerűbb lett és 17. század végére a köznép otthonaiba is bekerült. A modern japán lakásokban is gyakran találhatóak tatamival borított szobák, amik más hagyományos japán építészeti elemeket is tartalmaznak, és "japán szobának", vasicunak (��, washitsu) nevezik. Méretei Bár a tatami szőnyeg nagysága önmagában nem határozza meg a lakás méretét, évszázadokon keresztül a japán házakat a tatamik szobánkénti száma és nagysága szerint egységesítették. A szobák, az oszlopok és a gerendák méreteit és a tartóoszlopok közötti távolságokat is a tatamik nagysága szerint határozták meg. A második világháború előtt három szabványméret létezett. A Kiotó környékén használatos kjóma tatami mérete 95,5*191 cm, a nagojai ainoma tatami 91*182 cm, a tokiói edoma pedig 88*176 cm méretű. A világháborút követően a lakóházak mérete nagymértékben lecsökkent, és a korábbiaknál kisebb, 80, illetve 70 cm szélességű szőnyegek jelentek meg a vasbeton szerkezetű lakásokban, illetve faszerkezetű házakban. A japán mértékegységrendszer szerint többféle módon mérhetjük a tatamit. Hossza 1 ken (�) = 6 saku (�) ≈ 1,82 m Területe 1 dzsó (�) = 0.5 cubo (�) ≈ 1,65 m2 A ken egy tatami hosszát jelöli, tehát egy szőnyeg 1 ken hosszú és fél ken széles, a hagyományos japán hosszmérték szerint 6 saku hosszú és 3 saku széles. A szobák méretét gyakran a tatamik száma alapján határozzák meg, erre a dzsó mértékegységet használják, ahol 1 dzsó egy tatamit jelöl. A cubo alatt két, a hosszanti oldaluknál négyzet alakban egymáshoz illesztett tatamit értünk. A japán teaszoba, a csasicu (��) hagyományosan 4+1⁄2 tatami méretű. Arcos de las Salinas Arcos de las Salinas település Spanyolországban, Teruel tartományban. Arcos de las Salinas Puebla de San Miguel, Camarena de la Sierra, La Puebla de Valverde, Torrijas, La Yesa, Alpuente, Aras de los Olmos, Santa Cruz de Moya és Ademuz községekkel határos. Lakosainak száma 106 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: (6946) 1980 RX1 A (6946) 1980 RX1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne és L. Houziaux fedezte fel 1980. szeptember 15-én. Achmad Nawir Achmad Nawir (1911 – 1995. április) holland-indiai válogatott indonéz labdarúgó-fedezet és orvos. Az első ázsiai válogatott tagja, amely világbajnokságon szerepelt. Pályafutása A HBS Soerabaja csapatának a labdarúgója volt. Ő volt az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a holland-indiai válogatott csapatkapitánya, a Magyarország elleni 6–0-s verességgel búcsúztak a tornától. Érdekesség, hogy a magyar csapatkapitánynak, Sárosi Györgynek is ugyanolyan doktori diplomája volt, mint Nawirnak. Az indonéz játékos a meccsek alatt is hordta szemüvegét. A válogatott az 1938-as labdarúgó-világbajnokság-selejtezőkön játék nélkül jutott túl, mert ellenfelük, Japán visszalépett. Nawir a világbajnokságok történetének egyetlen szemüvegben pályára lépő játékosa. Nawir és legtöbb csapattársa két válogatott mérkőzést játszott: a magyarok kívülin a torna után lejátszott, Hollandia elleni 9–2-es vereséget hozó találkozón léptek pályára. Ez volt Holland-India utolsó válogatott meccse, mert Indonézia 1945-ös függetlenné válásáig nem játszottak több meccset. 2006-os olasz labdarúgóbotrány A 2006-os olasz labdarúgó-botrány (Calciopoli) májusban robbant ki érintve mind az első mind a másodosztályt. Az olasz rendőrség olyan telefonbeszélgetéseket nyomozott le, amely csapatmenedzserek valamint a játékvezetői szervezet között zajlott le, és tárgya a mérkőzések megvesztegetése volt. A botrány leginkább érintett tagja a Juventus volt. Mellette a Milan, Fiorentina, Lazio, az Internazionale és a Reggina bukott le. Eredet A nápolyi ügyészek telefonbeszélgetések másolatait hallgatták le, melyek szerint Luciano Moggi, a Juventus akkori vezérigazgatója a GEA World menedzserirodájával folyatott megbeszéléseket a bírói kiküldöttségekről. Az irodának, melynek alapítója volt maga Moggi, egyik alkalmazottja volt fia, Alessandro, illetve a válogatott szövetségi kapitányának Marcello Lippinek a fia Davide. A történtek után a Juventus teljes vezetősége lemondott, szintúgy Franco Carraro a FIGC elnöke. Büntetések Idő hiányában - mivel hamarosan kezdődött az új idény - gyorsan kellett döntenie a szövetségnek. Az UEFA 2006. július 25-éig várta a döntést, legfőképpen arról, hogy mely csapatok szerepeljenek a BL-ben illetve UEFA-kupában. A bizonyítékokat így alaposan nem tudták kivizsgálni. Július 4-én a szövetség egyik ügyésze Stefano Palazzi javasolta, hogy a Juventust a Serie C1-be, azaz a harmadosztályba sorolják vissza, míg a Fiorentinát és a Laziót a Serie B-be. Ezek mellett pontlevonással is kívánta sújtani a csapatokat: a Milannak 3, a Juventusnak 6 míg a Fiorentinának és a Laziónak egyaránt 15 pontos hátrányból kellett volna kezdenie az évet. A legsúlyosabb érintés pedig az volt, hogy mind a 2005-ös, mind a 2006-os bajnoki címet elvették a torinói klubtól. Később ezeket az ítéleteket enyhítették. Ennek értelmében a Juventustól elvették a két bajnoki címüket (a 2006-ost odaítélték az Internek), lesorolták őket a másodosztályba, ahol végül 9 pontos hátrányból kellett nekivágniuk az új idénynek, kizárták őket a BL következő idényéből valamint 3 zárt kapus hazai mérkőzést kellett játszaniuk. A Milan enyhébb büntetést kapott. 30 pontot levontak a csapattól a bajnokságban, így indulhattak a bajnokok ligájában (egyből a csoportkörbe kerültek), az új idényt 8 pontos hátrányból kellett kezdeniük és 1 zárt kapus mérkőzést kellett játszaniuk. A Laziótól elvették az UEFA-kupa indulást, a következő idényt 3 pontos hátrányból kezdhették meg, valamint 2 zárt kapus mérkőzést kellett játszaniuk. A Fiorentina kicsit szigorúbb büntetést kapott. Eltiltották a csapatot a BL indulástól, 15 pontos hátrányból indulhattak a következő szezonban, ahol 2 zárt kapus mérkőzést kellett lejátszaniuk. A Regginát is bűnösnek találván az ügyészség augusztus 13-án ítéletként a másodosztályba való visszasorolást, majd ott 15 pontos hátrányt szabtak ki a csapatra. 17-én enyhítették a büntetést, így az élvonalban maradhatott a klub, ám a ponthátrányt meghagyták. Ezen felül a klubot megbírságolták 68 000 fontra és az akkori klubelnököt Pasquale Lillo Fotit 20 000 fontra valamint 2 és fél évre eltiltották a labdarúgástól. Forrás „Olasz bundabotrány: mennyországból a pokolba”, origo.hu, 2006. július 15. „Enyhített büntetések”, origo.hu, 2006. július 25. origo.hu Edgard Varèse Edgard Victor Achille Charles Varèse, akinek nevét Edgar Varèse, Edgard Varese változatban is használták (1883. december 22. – 1965. november 6.) franciaországi születésű olasz származású zeneszerző, aki 1915-ben az Egyesült Államokba költözött és 1926-ban amerikai állampolgárságot kapott. Életrajza Párizsban született 1883. december 22-én. Először matematikát és természettudományokat tanult. 1904-ben beiratkozott a párizsi Schola Cantorum zeneiskolába, ahol Roussel és d’Indy tanítványaként zeneszerzést tanult. 1906-ban a párizsi Conservatoire mesterosztályába járt, ahol Widor tanítványa volt. 1907-ben Berlinben Busonival is megismerkedett. 1919-ben New Yorkban szimfonikus zenekart alapított New Symphony Orchestra néven. 1921-ben az első amerikai egyesületet (International Composer's Guild) alapította meg azon zeneszerzők számára, akik a kortárs zene támogatását célozták. Legfontosabb műveit New Yorkban írta, ezeken keresztül ismerte meg a világ és ismerte fel, hogy a zenei hangzás területén forradalmian újat alkotott. 1913-tól elektronikus hangszerekkel kísérletezett. Nagy hatással voltak rá Paul Valéry elméleti írásai, melyek a tudomány és technika fejlődésének a modern művészetekre gyakorolt hatására irányították a figyelmet. Varèset műszaki és zenei tehetsége együttesen segítette abban, hogy ezeket a gondolatokat a gyakorlatban is megvalósítsa. Kísérletei a zenei hangzás kiterjesztésére irányultak: olyan hangforrásokat, melyek korábban a zenén kívül álltak, bevont kompozícióiba: egyenjogúsította a zajokat, zörejeket. Ezeket az új elemeket szigorú szerkesztési elvek szerint építette alkotásaiba. Művei Korai műveit, melyekkel nem volt megelégedve, a szerző saját maga semmisítette meg 1962-ben. Un grand sommeil noir , dal Paul Verlaine költeményére énekhangra és zongorára (1906) Amériques nagy zenekarra (1918–1921; átdolgozva 1927) Offrandes szoprán hangra és kamarazenekarra (Vicente Huidobro és José Juan Tablada szövegére)(1921) Hyperprism 9 fúvós és ütőhangszerre, valamint szirénára (1922–1923) Octandre fuvola, klarinét, oboa, fagott, kürt, trombita, harsona, és nagybőgőre (1923) Intégrales fúvós és ütőhangszerekre (1924–1925) Arcana zenekarra (1925–1927) Ionisation 13 ütőhangszerre (1929–1931) Ecuatorial szóló basszus énekhangra (vagy uniszono férfikórusra), rézfúvósokra, orgonára, ütőhangszerekre és ondes-martenotra (Francisco Ximénez szövegére) (1932–1934) Density 21.5 szóló fuvolára (1936) Tuning Up zenekarra (vázlatai 1946; Chou Wen-Chung fejezte be 1998-ban) Étude pour espace szoprán énekhangra, kórusra, 2 zongorára és ütőhangszerekre (1947); Dance for Burgess kamaraegyüttesre (1949) Déserts for wind, percussion and electronic tape (1950–1954) La procession de verges elektronikus zene (Thomas Bouchard Around and About Joan Mirò filmjéhez) (1955) Poème électronique elektronikus zene a brüsszeli világkiállítás Philips pavilonja részére (1957–1958) Nocturnal szoprán énekhangra, férfi kórusra és zenekarra (befejezetlen) (1961) Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Forrás Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1985. ISBN 963-330-540-3 Prades (Pyrénées-Orientales) Prades település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 6040 fő (2015). Prades Catllar, Eus, Los Masos, Clara-Villerach, Codalet, Ria-Sirach és Taurinya községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Háromnapos varsói csata (1656) A háromnapos varsói csata a lengyel-litván-tatár sereg és az egyesült svéd-brandenburgi hadak közt 1656. július 28-30-án lezajlott ütközet. Előzmények A tatárok hordái a nyáron betörtek a hercegi Poroszországba. X. Károly Gusztáv svéd király Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem seregével egyesülve a főváros felé vonultak. A csata lefolyása A lengyel-litván haderőt személyesen II. János Kázmér lengyel király irányította. Serege egyik szárnyán néhány ezer főnyi tatár sereg is ott volt, a segédcsapatokban pedig a kozákok, akik még a tavasszal álltak vissza ideiglenesen a lengyelekhez, de oroszlánul harcoltak a betörő svéd és német hadak ellen. A csata második napján a litván huszárság ugyan egyetlen rohammal ketté vágta a svéd sereget, de július 30-án kemény harcban a svédek kerekedtek felül. A lengyelek stratégiai visszavonulást rendeltek el, s kénytelenek voltak feladni Varsót, amit csak néhány hónappal ezelőtt foglaltak vissza Arfuid Wittembergtől. Rákóczi hadjárata A főváros elvesztése ellenére Károly Gusztáv Krakkót már nem tudta elfoglalni, ráadásul az ősszel vívott prostki csatában a svédek és porosz szövetségeseik olyan súlyos vereséget szenvedtek a tatároktól és a lengyelektől, hogy megint Varsó feladására kényszerültek. Ekkor Károly Gusztáv II. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől kért segítséget, akivel közösen 1657-ben bevonult Varsóba. Nueva Numancia (metróállomás) Nueva Numancia metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 1-es vonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 1-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Puente de Vallecas (Pinar de Chamartín) Portazgo (Valdecarros) Brummen vasútállomás Brummen vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Brummen községben, Brummen településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Arnhem–Leeuwarden-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Zutphen vasútállomás Dieren vasútállomás 2012–2013 a magyar labdarúgásban A magyar labdarúgás 2012–2013-as szezonja 2012. július 5-én kezdődött, nemzetközi kupamérkőzésekkel. Az OTP Bank Liga első mérkőzését július 27-én rendezték, az utolsó fordulóra 2013. június 2-án került sor. A magyar labdarúgó-válogatott 2012. augusztus 15-én játszotta le első találkozóját és 2013. június 6-án az utolsót. Bajnoki tabellák OTP Bank Liga Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma.1 A Debreceni VSC a 2013–14-es Európa-liga 2. selejtezőkörében indulhat, kupagyőztesként. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes NB II Keleti-csoport Utolsó frissítés: 2012. július 17. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes „Döntött a CAS: marad a zárt kapu”, mlsz.hu, 2013. március 12. (Hozzáférés ideje: 2013. március 21.) A Cegléd csapata 2 pont levonást kapott A Vác csapatát kizárták Nyugati-csoport Utolsó frissítés: 2013. június 1. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Magyar csapatok európaikupa-szereplése UEFA-együttható A nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatóját a magyar csapatok Bajnokok Ligája-, és Európa-liga-eredményeiből számítják ki. Michael Vick Michael Vick (Newport News, Virginia, 1980. június 26. –) amerikai futballista a National Football League-ben. Az Atlanta Falcons irányítója volt egészen 2007 augusztusáig, amikor illegális kutyaviadalok szervezése miatt őrizetbe vették, majd 21 hónapos börtönbüntetésre ítélték. Életrajza Az egyetem alatt a Virginia Tech csapatával Sugar Bowl-t nyert a Florida State University ellen. Szintén a Virginia Technél játszott az öccse, Marcus. Rajta kívül még egy rokona, az unokatestvére is NFL irányító volt, az Oakland Raiders-nél. A 2001-es drafton Vick első kiválasztott játékosként az Atlanta Falconshoz került. Egyedi stílusával, ami az irányító- és a futójáték sajátos keverékéből állt, az NFL egyik legnagyobb reménysége és színfoltja lett. Ezzel a játékkal sikerült a 2002-es idényben megtörni a Green Bay Packers veretlenségét a Lambeau Field-en, vagyis hazai pályáján. 2003-ban egy Preseason meccsen a Baltimore Ravens ellen súlyos lábsérülést szenvedett és emiatt szinte az egész szezont ki kellett hagynia. Az utolsó 4 mérkőzésen, ahol újra tudott játszani, a Falcons 3-1-es mérleget produkált, legyőzve a Carolina Panthers-t, a Tampa Bay Buccaneers-t és a Jacksonville Jaguars-t. Az Atlanta szerencséjére 2004-ben Vick az egész szezont végig tudta játszani remek teljesítményt nyújtva, 11 győzelmet elérve az alapszakaszban, bejutva így a Playoff-ba, ahol csak az NFC konferenciadöntőben szenvedtek vereséget, méghozzá a Philadelphia Eagles csapatától. Vick 2017-ben visszavonult. Demény Piroska (népzenegyűjtő) Demény Piroska, Demény Dezsőné Szabó Piroska (Torda, 1917. június 27. – Kolozsvár, 1994. április 10.) kolozsvári zenei középiskolai tanár, népzenegyűjtő, Demény Dezső pszichológus felesége, Demény Attila zeneszerző, operarendező édesanyja. Életútja Szülővárosában járt iskolába, Putnokon érettségizett. 1941-ben végezte el a zongora szakot a kolozsvári zeneakadémián, 1951-ben ugyanott a művészeti főiskolán zenetanári oklevelet szerzett. 1951-től a kolozsvári zenei középiskola tanára. A kolozsvári táncház több későbbi zenészének volt osztályfőnöke, a népzenét már diákkorban megkedveltető mentora. Több közös folklórkiadványban jelentek meg népdalgyűjtései (az 1954-es Faragó-Jagamas-féle Moldvai csángó népdalok és népballadák c. munkában Szabó Piroska I. néven szerepel). A romániai magyar rádió- és tévéadások keretében 1971-től haláláig „Vetettem violát”, „Szivárvány havasán” és más címek alatt sok száz hiteles, erdélyi falvakban gyűjtött magyar népzenei felvételt mutatott be. Népzenei gyűjtéseinek digitalizálását a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtára végezte el, ahol a gyűjtemény tartalmi feltárása folyamatban van, és fokozatosan kerül internetes közreadásra. A hetvenes évek végén lezárt, aranyosszéki gyűjtéséből készült kézirata halála után mintegy fél évtizeddel jelent meg. Kötetek Demény Piroska: Aranyosszék népzenéje . Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta , a CD-mellékletet szerkesztette Pávai István . A szöveget gondozta Asztalos Ildikó. Néprajzi Múzeum, Budapest, 1998. 191 p., kottával illusztrált. ISBN 963-7106-55-3 Édesanyám sok szép szava / Adám Joákimné Kurkó Julianna énekei ; Albert Ernő gyűjtése ; a dallamokat hangszalagról lejegyezte... Demény Piroska. Bucureşti : Kriterion, 1989. 202 p. ISBN 973-26-0017-9 Les Chapelles-Bourbon Les Chapelles-Bourbon település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 436 fő (2015). Les Chapelles-Bourbon Neufmoutiers-en-Brie, Tournan-en-Brie, Châtres, La Houssaye-en-Brie és Marles-en-Brie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (6967) 1991 VJ3 A (6967) 1991 VJ3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Szuzuki Kenzó és Urata Takesi fedezte fel 1991. november 11-én. Aying Aying település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 5074 fő (2015. december 31.). Halvány geze A halvány geze (Iduna pallida) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjába tartozó faj. Korábban a Hippolais nembe sorolták. Előfordulása Középkelet-Európa déli részétől Ázsia középnyugati részéig, valamint Afrika északi és középső részéig költ, telelni Afrika középső részére és az Arab-félsziget délnyugati részére vonul. A természetes élőhelye nyílt, fűves térségek. Alfajai Iduna pallida elaeica (Lindermayer, 1843) – költési területe délkelet- Európától észak- Afganisztánig , télen a Szahel-övezet középső és keleti részén és ettől délre; Iduna pallida laeneni (Niethammer, 1955) – közép- és délkelet- Niger , Csád , észak- Nigéria , észak- Kamerun , nyugat- Szudán ; Iduna pallida pallida (Hemprich & Ehrenberg, 1833) – költési területe nyugat- és észak- Egyiptom , észak- Szudán , télen Szudántól Eritreáig ; Iduna pallida reiseri (Hilgert, 1908) – költési területe Algéria , Tunézia , Líbia , délkelet- Marokkó , télen a Szaharától délre vonul; Iduna pallida alulensis (Ash et al., 2005) – észak- Szomália partvidéke. A korábban alfajnak tekintett spanyol geze (Iduna opaca) az újabb rendszerezések szerint külön faj, Spanyolországban és északnyugat-Afrikában költ, a Szahel-övezet nyugati részén és attól délre telel. Megjelenése Testhossza 12-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter, testtömege 8-13 gramm. Életmódja Rovarokkal és lárváikkal táplálkozik. Szaporodása A fák vékony ágaira készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák még egy hétig a fészekben tartózkodnak. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres fészkelő, májustól augusztusig tartózkodik a területen. Védettsége Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Ómassa Ómassa egy kistelepülés a Bükk belsejében, a Garadna-völgy nyugati szegletében. A turizmus nem számottevő, de mivel sok gyalogos turistaút itt fut össze, a túrázók gyakran érintik a helyet, itt tartanak pihenőt. Története A település Fazola Henriknek és a Garadna-pataknak köszönheti létrejöttét. Fazola 1771-ben az előző évben talált vasérc feldolgozására építtetett vaskohót itt, ahol fel tudta használni a vízenergiát. A települést először német munkások lakták. Az olvasztó 1814-ig működött, ekkor áttelepítették Újmassára. A településre ekkor szlovák favágók és üvegfúvók költöztek. A massát lebontották, köveiből épült a település általános iskolája, melynek falán emléktábla őrzi a lebontott massa emlékét. Az Újmassán épült őskohó ma is áll, ipartörténeti műemlék, mellette múzeumot rendeztek be. Ómassa Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták. Nevezetességei A település népi lakóházakkal büszkélkedhet. Kis kápolnája 1983 és 1986 között épült. Ómassa turistautak kedvelt kiindulóhelye szép természeti környezetének köszönhetően. Nincs messze tőle az Újmassai őskohó , Lillafüred valamint a szentléleki pálos kolostorrom . A turisták Ómassán egy kulcsosházban szállhatnak meg. Infrastruktúra Elektromos áram szolgáltatás. A település ellátása a Miskolc-Nyugati 120/35/10 KV-os alállomásról történik. Ivóvízhálótat van, hiszen a Miskolci vízművek az itt lévő Garadna-patak forrásból fedezi vízszükségleteinek nagy részét. Vezetékes gáz nincs, télen csak fával lehet fűteni. Éppen ezért az elszigetelt medencében megreked az égéstermék. A házak mentén aszfaltozott út van, melyek később gyalogos ösvényekké szűkülnek. A 15-ös számú helyi járatú autóbusznak ez a végállomása, mellyel közvetlenül elérhető az 1-es villamos. Megközelítése Lillafüredtől 8 kilométer távolságra van aszfaltozott úton. A 15-ös busz végállomása. Gare de Ceppe Gare de Ceppe vasútállomás Franciaországban, Biguglia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bastia-Ajaccio-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saltatojo Gare de Casatorra 21674 Renaldowebb A 21674 Renaldowebb (ideiglenes jelöléssel 1999 RG18) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 7-én. Nógrád Volán A Nógrád Volán Zrt. Nógrád megye, illetve Salgótarján, Balassagyarmat és Bátonyterenye helyi helyközi-távolsági autóbusz-közlekedését ellátó közlekedési vállalat volt 2014-ig, amikor a többi Volán Vállalathoz hasonlóan beleolvadtak egy-egy közlekedési központba. A Nógrád Volán jogutódja a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ lett. Székhelye Salgótarján volt. Története 1949. április 1-jén a MAVART helyett létrejött a MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat, 2 fővárosi és 21 vidéki főnökséggel. A MÁVAUT-nak Nógrád megyében Balassagyarmaton volt főnöksége, a balassagyarmati főnökségnek pedig kirendeltsége volt Salgótarjánban. Első átszervezésre 1953-ban került sor, amikor országosan megalakult 9 Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG), amiben Nógrád megye a miskolci AKIG-hoz került. 1953. augusztus 7-én Autóközlekedési Vállalatokat (AKÖV) hoztak létre, Nógrád megyében a 33. számú AKÖV jött létre salgótarjáni főnökséggel, balassagyarmati kirendeltséggel. Az AKÖV 1955. július 1-jén indította meg első helyi járat vonalát Salgótarjánban, Baglyasalja és Zagyvaróna között, 2 autóbusszal, ma ez a 14-es busz. Az AKÖV-ök átalakításával 1961. október 1-je után megyénként már csak egy vegyes profilú vállalat működött, így a salgótarjáni 33. számú Autóközlekedési Vállalat helyén megalakult a 2. számú AKÖV. 1963-ban Balassagyarmaton elkészült az autóbusz-állomás, Salgótarjánban pedig egy ideiglenes indítóállomás. 1964-ben épült meg az AKÖV nagybátonyi forgalmi-műszaki telepe. 1967-ben Szécsényben és Nógrádkövesden létrejött egy térségi telep. Ugyan csak a 60-as években Balassagyarmaton is indított helyi járatot a Vasútállomás és a Városi Tanács Kórház között, a mai 1-es busz útvonalán. Az AKÖV-vállalatok 1969-ben vették fel a „Volán” nevet. 1975-ben Kisterenyén a vasúti el- és felfuvarozás új szociális és forgalomirányító létesítménnyel bővült, valamint ebben az évben készült el Salgótarjánban a távolsági és a helyi autóbusz-állomás. 1978. május 1-jén átadásra került a balassagyarmati új forgalmi-műszaki komplex telep, és elkészült a nógrádkövesdi és keszegi kirendeltség beruházása. A Minisztertanács 1.032/1983. számú határozatával 1984. január 1-jétől létrejöttek a gazdaságilag önálló Volán vállalatok, a Nógrád megyei Volán vállalat 1986. január 1-jétől viseli a Nógrád Volán nevet. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határozatában 1992. december 31-től átalakította a Nógrád Volánt állami vállalatról részvénytársasággá. 1995 júniusától a cég tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A társaság 1997-ben jelentősen átszervezte a salgótarjáni helyi járatokat: Ekkor szűntek meg a felhalmozódott autóbuszvonal-rendszerek és megszűnt az északi autóbusz-állomás. Ennek a helyén ma egy Penny Market áruház helyezkedik el. 2005 és 2012 között a BKV szerződéses alvállalkozójaként a budapesti tömegközlekedésben is szolgáltatott, új Volvo-Alfa Localo típusú autóbuszokkal, valamint használtan beszerzett Volvo 7000A és Volvo 5000A csuklós buszokkal. A Volvo csukló buszok sok meghibásodása miatt a BKV 2009 áprilisában felmondta ezekre a szerződést, így a Nógrád Volán 2012-ig csak szóló buszokkal képviselte magát a fővárosban. 2012-ben európai uniós forrásból intelligens utastájékoztató rendszer került kiépítésre. A fejlesztés során az autóbusz-állomány nagy részét felszerelték GPS-szel, lehetővé téve, hogy központokban és az interneten (https://web.archive.org/web/20170109150201/http://menetrend.nogradvolan.hu/) valós időben lehessen követni a járművek tartózkodási helyét. Ehhez kapcsolódóan Balassagyarmaton és Szécsényben LCD monitorokat szereltek fel a járatok indulása, érkezése és egyéb forgalmi információk kijelzésére, Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Pásztón és Rétságon pedig dinamikus megállóhelyi táblák kerültek kihelyezésre. 2014. december 31-én a volán a 2013. évi CLXXVI. törvény 25.§ (4) bekezdés alapján az Agria Volánnal, a Hatvani Volánnal, a Jászkun Volánnal és a Mátra Volánnal együtt beolvadással egyesült a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központtal. A beolvadás után a cég által kiszolgált területet a KMKK Zrt. Nógrád Megyei Területi Igazgatósága szolgálja ki a mai napig. A cég arculata Logó A logó egy kék vagy piros alapú kerekített sarkú téglalap amelyben elhelyezkedik a Nógrád Volán Zrt. felirat. Járműszínek A helyközi buszok színezése általában kék és fehér, amelyen fehér alapon kék csíkok illetve a sárvédő körüli rész kék színű. a cég logója általánosan kék színű. A helyi buszok színezése nagyon változatos de az általános szín a piros csíkok és sárvédő körüli rész, valamint egy piros logó. Ám a legtöbb busz nem kapta meg az „egyenruhát”. Vannak aranyozott felületű, kék, zöld csíkos, egyedi- és BKV festésű buszok is. Járműpark A Nógrád Volán járműparkja meghatározó része Ikarusból állt. Az állomány fiatalítása érdekében a 2000-es években új MAN és használt Volvo és Marcopolo autóbuszokat vásárolt. Ezek mellett 2005 és 2008 között újonnan vásárolt Volvo-Alfa Regiók és Credók, valamint 2012 után budapesti alvállalkozásból elhozott Volvo-Alfa Localók tovább csökkentették az állomány átlagéletkorát, és növelte az alacsony padlós buszok számát. Ikarus 256 , 260 , 263 , 266 , 280 411 , 412 , 415 , 417 , 435 , 480 C56 , C80 E94 , E95 Credo EC 11 , EC 12 MAN SL 222 , SL 223 Lion's Coach Rába Contact 092 Volvo 5000A 7000 , 7000A Alfabusz Localo , Alfabusz Regio Marcopolo Andare Class Viale Irisbus Ares (DI-CAM alvállalkozás) Drögmöller Comet Enterprise Plasma Isuzu Turquoise Iveco Daily Ikarus 55 , 66 283 436 Karosa ŠM 11 1590 az irodalomban Az 1590. év az irodalomban. Új művek Megjelenik a Károlyi-biblia vagy vizsolyi biblia, Károlyi Gáspár protestáns Biblia-fordítása; a legrégibb fennmaradt teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia . Edmund Spenser : A tündérkirálynő (eredeti címe: The Faerie Queen); a hősköltemény első három része. A második három részt 1596 -ban adták ki. Dráma William Shakespeare első királydrámáin, a VI. Henrik (King Henry VI) trilógián dolgozik, melyet később a III. Richárddal tetralógiává egészít ki. Megjelenik Christopher Marlowe Tamburlaine (A nagy Tamerlán) című drámájának mindkét része. (1590 elején vagy 1589 végén) – Thomas Lodge és Robert Greene angol szerzők közösen írt komédiája: A Looking Glass for London and England (London és Anglia tükre). Guarino Veronese (vagy Giovanni Battista Guarino) itáliai humanista pásztorjátéka: Il Pastor fido (A hűséges pásztor). Születések 1590 – Grigore Ureche moldvai krónikaíró; krónikáját (Letopisețul Țării Moldovei) tartják az első román nyelvű, irodalmi igényekkel írt műnek († 1647 ) Ogemaw megye (Michigan) Ogemaw megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Michigan államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa West Branch. Lakosainak száma 21 234 fő (2013. július 1.). Ogemaw megye Oscoda, Gladwin, Alcona és Crawford megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Salavas Salavas település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 639 fő (2015). Salavas Grospierres, Labastide-de-Virac, Sampzon, Vagnas és Vallon-Pont-d’Arc községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Boxberg (Majna-Tauberi járás) Boxberg település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 6533 fő (2014. december 31.). Háromszínű Láng Szociális Mozgalom A Háromszínű Láng Szociális Mozgalom, röviden Háromszínű Láng olaszországi politikai párt, amelyet 1995. március 3-án alapított Pino Rauti, aki az Olasz Szociális Mozgalom egykori tagja – 1990–1991 között a párt főtitkára – volt a párt 1995-ös megszűnéséig. A helyében létrejövő Nemzeti Szövetségnek nem akart tagja lenni, így alapította meg ezt a pártot. A párt ifjúsági szervezete a Gioventú della fiamma (A Láng Fiataljai), ahol 14–30 év közötti szimpatizánsok a tagok. Története Eredete A párt eredete az Olasz Szociális Mozgalom Fiuggiban megtartott 1995-ös utolsó kongresszusához köthető, amikor Gianfranco Fini hivatalosan is bejelentette a párt megszűnését, és megtartották az újonnan létrejövő Nemzeti Szövetség első kongresszusát. Fini bejelentette, hogy az új párt inkább a nemzeti konzervativizmus és jobboldali kereszténydemokrata irányzatokat fogja követni, hogy be tudják tölteni az Olasz Kereszténydemokrata Párt megszűnésével keletkezett űrt. Pino Rauti főtitkársága A párt főtitkára Pino Rauti lett, aki az Olasz Szociális Mozgalom baloldali szárnyának volt vezetője. Az ő vezetése alatt az 1996-os olaszországi parlamenti választásokon a párt mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban a kompenzációs listák szavazatokból 0,9%-ot ért el. Ebben az évben tartották meg a párt első kongresszusát Chianciano Termében, ahol vállalták, hogy az MSI ideológiáját viszik tovább. Az 1999-es európai parlamenti választásokon Olaszország összes választókerületében állított jelöltet, a párt Roberto Bigliardo személyében kapott egy európai parlamenti mandátumot, országosan a szavazatok 1,6%-át érte el. 2001-es választások 2000. április 20-án a Massimo D'Alemma vezette második kormány elbukott, a köztársasági elnök többek közt ezt a pártot is felkérte kormányalakításra. Willy van de Kerkhof Willy van de Kerkhof (Helmond, 1951. szeptember 16. –) 63-szoros holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, középpályás. Ikertestvére René van de Kerkhof szintén válogatott labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban Az FC Twente csapatában kezdte a labdarúgást, ahol 1970-ben mutatkozott be a holland élvonalban. 1973-ban a PSV Eindhoven együtteséhez szerződött. 1978-ban holland bajnok, kupagyőztes és UEFA-kupagyőztes lett a PSV-vel. 1988-ban vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1973 és 1986 között 63 alkalommal szerepelt a holland válogatottban és öt gólt szerzett. Két világbajnokságon vett részt (1974, 1978). Mindkét alkalommal tagja volt az ezüstérmes csapatnak. 1976-ban a jugoszláviai Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett a holland válogatottal. Sikerei, díjai Világbajnokság ezüstérmes: 1974 – NSZK, 1978 - Argentína Európa-bajnokság bronzérmes: 1976 – Jugoszlávia Holland bajnokság bajnok: 1977–78, 1985–86, 1986–87, 1987–88 Holland kupa győztes: 1978 UEFA-kupa győztes: 1977–78 FIFA 100 (2004) Daniel Libeskind Daniel Libeskind (Łódź, 1946. május 12.) lengyel származású amerikai építész. Nevéhez számos híres épület kötődik, többek között a berlini Jüdisches Museum, a denveri Art Museum, a manchesteri Imperial War Museum, és az ontariobeli Royal Ontario Museum. 2003-ban Libeskind megnyerte a New York-i World Trade Center újjáépítésére kiírt nemzetközi pályázatot. Identitás, Hagyomány, Szuverenitás Az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (angolul: Identity, Tradition and Sovereignty) egy politikai csoportosulás az Európai Parlamentben. Tagjai szélsőséges nacionalisták és szélsőjobboldaliak. A tagok közös alapító okiratukat 2007. január 9-én írták alá, és juttatták el a parlament elnökéhez, Josep Borrellhez. Hivatalos elismerésére január 15-én került sor. 2007. november 14-én formálisan megszűnt, mivel a Nagy-Románia Párt képviselői egy vita után kiléptek. Tagjai Ausztria Egy tag: Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) (Andreas Mölzer) Belgium Három tag: Vlaams Belang (Philip Claeys, Koenraad Dillen, Frank Vanhecke) Bulgária Három tag: Támadás Párt (Dimitar Sztojanov, Szlavcso Binev, Dimitar Csukolov) Franciaország Hét tag: Nemzeti Front (Bruno Gollnisch, Carl Lang, Jean-Marie Le Pen, Marine Le Pen, Fernand Le Rachinel, Jean-Claude Martinez, Lydia Schenardi) Olaszország Két tag: Alternativa Sociale ( Alessandra Mussolini ) Háromszínű Láng Szociális Mozgalom (Luca Romagnoli) Románia Öt tag: Nagy-Románia Párt (Daniela Buruiană, Eugen Mihăescu, Viorica Moisuc, Petre Popeangă, Cristian Stănescu) Egyesült Királyság Egy tag: független (Ashley Mote) Kritikája, ellentmondásai Bruno Gollnisch ellen holokauszttagadás miatt folyik eljárás. Dimitar Sztojanov indított e-mailes lejárató kampányt a magyarországi roma származású képviselő, Járóka Lívia ellen a korábbiakban: „ …akár még vehetsz is magadnak egy [cigány] feleséget, 12 vagy 13 éveset… ” Alessandra Mussolini Benito Mussolini unokája. Más, a csoportosulással kapcsolatos személyek állítólag támogatták Franco tábornokot vagy a nemzetiszocializmust . Intel Atom Az Intel Atom az Intel legkisebb mikroprocesszora, amit a világ legkisebb tranzisztoraiból építettek fel. Alacsony áramfogyasztás jellemzi (1-9 watt). Alapvetően az új generációs mobil eszközökhöz fejlesztették ki (mobile internet devices, MIDs), azonban a kis teljesítményű PC-khez is használható. Az első Atom architektúra esetén 45 nm-es technológiát felhasználva 47 millió tranzisztort integráltak egy chipre, melynek felülete 26 mm². A magot többször áttervezték, néhány modell x86-64 támogatást kapott, majd megjelentek a többmagos változatai is. Aztán 32nm-re, 22nm-re, majd 14nm-re is kiterjesztették a gyártást, mikroarchitekturális átalakításokon is átesett az architektúra a sebesség növelésének érdekében. Eredetileg netbookokba, laptopokba, notebookokba szánták, de újabban mobiltelefonokba, tabletekbe, beágyazott szerverekbe szánt verziói is léteznek, néhányat ennél is kisebb csíkszélességen gyártanak. 2008. március 2-án, Kaliforniában mutatták be. Adatok 2012 előtti termékek: 2012 utáni szériák: Penwell (Atom Z2420, Atom Z2460, Atom Z2480, Atom Z2610), 32 nm , 1,2 GHz–2 GHz. Cloverview: 32 nm, max. 2 GHz Briarwood: 32 nm, max. 2 GHz, 14 W Berryville: 2 magos processzorok, Vivante 2D és PowerVR 3D csipek a processzorba integrálva, 32 nm, 10–20 W Merrifield (Atom Z3460, Atom Z3480): 1,6 GHz–2,13 GHz. PowerVR grafikus mag integrálva a csipben. 22 nm gyártástechnológia. SoFIA 3G-R (Atom x3-C3130, Atom x3-C3230RK, Atom x3-C3405, Atom x3-C3440, Atom x3-C3445). 2–4 mag, 2 W körüli TDP, 28 nm gyártástechnológia, ARM Mali grafikus mag integrálva a csipben. Órajele 1–1,4 GHz. Bay Trail (Atom Z3770, Atom Z3770D, Atom Z3740, Atom Z3740D, Atom Z3680, Atom Z3680D, stb.): 2–4 mag, kétmagosak esetén HT támogatással. x86-64 utasításkészlet, 1,8–2,4 GHz, 22 nm gyártástechnológia. Avoton: szerverekben is használt Atom processzorok, max. 8 processzormag, 6–20 W modelltől függően közötti fogyasztással, 22 nm gyártástechnológiával Rangeley: maximum 2 GHz-s órajel, 7–20 W TDP, maximum 8 processzormag, 22 nm Cherry Trail (Atom x5-Z8300, Atom x5-Z8500, Atom x7-Z8700), 14 nm gyártástechnológia, 4 mag, 4 W, max 2,4 GHz. Megjegyzés: A lista nem teljes, az Intel az Atom szériát a régebbi gyártósorain is folyamatosan gyártja, hogy maximálisan kihasználja a gyártókapacitásait, amelyekkel különféle területeket céloz meg, és különféle típusú és számú processzormagokat, grafikus és multimédia csipeket integrál ezekben, melyeket néha más vállalatoktól licencel. Több száz Atom márkanév alatt futó processzormodell létezik. Királyi könyvek A Királyi könyvek (Libri Regii, Liber Regius) a Habsburg-házi uralkodók idején (pontosabban 1527-1867, illetve -1918) vezetett iktatókönyvek, jegyzékek, kivonatok, melyekben különféle kancelláriai ügykörök fő adatait gyűjtötték össze, mint birtokadományozás, nemesítés, nemességújítás, nemesség megerősítése, határozatok a kétes nemességi vizsgálat ügyében, családi leszármazási bizonyítások, cím- és méltóságadományozások (főispánság, királyi tanácsosság, zászlósuraság, a király legfőbb kegyúri joga alá tartozó főpapi kinevezés), adományozások, honosítások és ezek érvényesítéséhez szükséges eskütétel bizonyítékai, testületek (városok, vármegyék, káptalanok, társulatok) részére adott címeres pecsét és jelvények használatának engedélyezése, községi kiváltságok adományozása (adó-, rév-, vámmentesség, vásártartás joga) és ezek megerősítése, testületi kiváltságok (céhlevelek, alapszabályok), a magántulajdonban levő ingatlanok felmentése a közterhek alól (exemptio), a királyi kincstár (fiscus) jószágainak lekötése az érdemek megjutalmazása fejében (inscriptio), magánügyletek királyi jóváhagyása (végrendelet, jobbágyfelszabadítás, birtokátruházás, ajándékozás, hitbizomány-alapítás), egyes jogügyletek hivatalos adatai (perhalasztás, pertörlés, megkegyelmezés, fizetési halasztás, házassági dispensatio, utódok törvényesítése, fiúsítás stb.), magánoklevelek átírása, a találmányok szabadalmát biztosító pátensek, elvi jelentőségű határozatok közigazgatási, igazságszolgáltatási, pénzügyi, katonai ügyekben stb. Egyes adatok szerint már az Anjouk idején is vezettek ilyen könyveket, de ezek Buda 1541-es elfoglalásakor valószínűleg elpusztultak. Biztosan 1356-tól állapítható meg, hogy az uralkodó által kiadott okleveleket regestrumba vezették. Ehhez hasonló helyi regisztereket vezettek úgyszólván a magyar okleveles írásbeliség kezdeteitől a hiteleshelyek, a káptalanok is. Az oklevélmásolatokat itt is kötetekbe gyűjtötték. Ilyen másolati könyvek (chartularium, liber traditionum) voltak azok, amelyekbe egyes intézmények a saját birtokaikra, kiváltságaikra vonatkozó fontosabb okleveleiket bemásoltatták. A fogalmazványokat (protocolla) ugyancsak többször bevezették a királyi könyvekbe. A magyar királyi könyvek (libri regii) megfelelőit a pápai udvarban regisztrumoknak (registra) nevezték. A Királyi könyvekhez ugyancsak hasonlóak voltak Cseh- és Morvaországban az ún. országos táblák (cs: Desky zemské, Desky zemské a dvorské, tabulae terrae, de: Landtafel). Más Habsburg országokban is léteztek hasonló jegyzékek az uralkodói privilégiumok, nemesítések, rangemelések, címerjavítások, honosítások, törvényesítések stb. vezetésére. Ezek neve Magyarországon kívül Salbuch (Saalbuch) volt. Külföldön a szabad helyhatósági testületek mint a német birodalmi és az olasz köztársasági városok is vezettek iktatókönyveket, és néhol, mint például Velencében, aranykönyvnek nevezték. Franciaországban már a 15. századtól kezdve különös gondot fordítottak az aranykönyveken kívül a hivatalos címeriktató könyvekre is, melyek az időnként tartott címervizsgálatokat egészítették ki. Nálunk ilyen vizsgálatoknak kevés nyomát találjuk. Ilyen lehetett az a rendelet, mely a szolgabíráknak meghagyta, hogy a „magyarországi nemes familiák czímereiket pecsétnyomóik által tisztán lenyomva” összegyűjtsék és felküldjék. Kezdetben az összes ügyet egy könyvben iktatták, majd 1786-tól első- és másod osztályú Királyi könyvet vezettek. Az első osztályú könyvekben az állandó érvényű, gyökeres jogot bizonyító kiadványokat vezették (nemesség, cím-, pecsétadomány, privilégiumok stb.), a másod osztályú könyvekbe írták be a személyhez kötött, életfogytig tartó okiratokat (méltóság-, hivataladományozás, papi állások betöltése stb.). 1867-ben, az udvari kancellária megszűnésekor, és az "Ő Felsége személye körüli m. kir. minisztérium" felállításakor a királyi könyveket hosszas tárgyalások után 1872-ben Bécsből a Magyar Országos Levéltárba szállították át, azzal a feltétellel, hogy az azokban található nemeslevelekről, rangemelésekről, honosításokról név- és tárgymutató készüljön az Ő felsége személye körüli minisztérium számára. Ennek eredménye lett az Illéssy-Pettkó-féle kiadvány, mely 1895-ben nyomtatásban is megjelent. A legrégibb fennmaradt királyi könyvek 1527-től a magyar, 1690-től az erdélyiek. Ezeken kívül János Zsigmond idejéből is van egy királyi könyv. A 340 év alatt a Királyi könyvek 82 vaskos kötete (első osztályú) jött létre, ebből 67 a magyar udvari kancellárián és 15 az Erdélyi Udvari Kancellárián. Az utóbbiakat (Liber Regius Transylvaniae) csak 1690-től vezették, amikor Erdély Habsburg uralom alá került, 1848-ig, Erdély és Magyarország egyesüléséig. Erdélyben a nemzeti fejedelmek kancelláriáján külön Királyi könyveket vezettek, melyeket részben a kolozsmonostori konvent, részben a gyulafehérvári káptalan levéltáraiban őriztek. A Királyi könyvekbe nem minden kiadott nemesi oklevelet vezettek be. Főleg a 16. és 17. században mutatkoznak nagy hiányosságok. A bejegyzések sem egységesek. Néha csak rövid utalás van egy-egy nemesi oklevél kiadására, máskor csak a címert írták le. Később a címereket már be is festették a Királyi könyvekbe (az első festett címer Mayer Mihályé, 1754. december 14., az erdélyi királyi könyvekben a Kökösi testvéreké, 1790. november 18.), de ez ezt követően is gyakran elmaradt, részben a hivatalos címerfestő hanyagsága miatt, részben azért, mert a megadományozott sajnálta érte a költséget. Az 1920. évi I. törvénycikk 6. §-a értelmében megszűnt a király személye körüli minisztérium, és ennek irattárát Bécsből Budapestre, az Országos levéltárba szállították. Köztük volt a Királyi könyvek 68-73. kötete is, melyekbe az I. Ferenc József és IV. Károly által adományozott, illetve engedélyezett nemességek, bárói, grófi, hercegi rangemelések, nemesi előnevek, címerek, nemesi névváltoztatások és címek vannak bejegyezve. Ezek mutatóját Gerő József adta ki 1940-ben. A Királyi könyvek 1527-1767 közti, valamint 1527-1918 közti fakszimile anyagát az Arcanum kiadó adta ki CD és DVD formátumban, mely a legfontosabb dokumentumok közreadása, a 73 kötetben szereplő összesen mintegy 38 ezer bejegyzés, köztük több száz középkori oklevél másolata, a kötetekben található csaknem háromezer színes címerképpel együtt. Irodalom Illéssy János - Pettkó Béla : A Királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czim, czimer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1867 . Budapest, 1895. Gerő József: A Királyi könyvek. Az I. Ferenc József és IV. Károly király által 1867-től 1918-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címerek jegyzéke . Budapest, 1940. Királyi könyvek CD-n (Arcanum): I.: 1–9. kötet, 1527–1647. 2000. október, ISBN 963-8611-81-2 II.: 10–17. kötet, 1647–1683. 2001. március, ISBN 963-8611-89-8 III.: 18–26. kötet, 1682–1703. 2001. szeptember, ISBN 963-9374-08-3 ISBN 9789639374089 IV.: 27–38. kötet, 1703–1740. 2002. szeptember, ISBN 963-9374-39-3 V.: 39–47. kötet, 1740–1767. 2002. december, ISBN 963-9374-52-0 Királyi könyvek DVD-n (Arcanum): Libri Regii · Királyi Könyvek 1527–1918 . 2006. december, ISBN 978-963-7374-47-0 Erdélyi Királyi könyvek CD-n (Arcanum): I.: 1–9. kötet, 1581–1610. 2003. február, ISBN 963-9374-57-1 II.: 10–19. kötet, 1614–1635. 2003. május, ISBN 963-9374-65-2 III.: 20–29. kötet, 1630–1656. 2004. március, ISBN 963-9374-81-4 Kollega Tarsoly István: Királyi Könyvek. 1867–1918 . 1994 Lásd még: heraldika Megjegyzések Ezek eredetileg (kb. a 13. század második felétől) olyan jegyzőkönyvek voltak, melyekbe a peres ügyeket, majd a birtokadományokat jegyezték be. Az udvari táblák (cs: desky dvorské, desky manské, desky lenní, tabulae curiae, de: Hoflehntafel) eredetileg a királyi udvari bíróság jegyzőkönyvei voltak. A legkorábbi 1380-83-ból maradt fenn és 1869-ig vezették ezeket. Fontos forrásai a genealógiának és a heraldikának is. Ezeket a 18. század végén és a 19. században kezdték vezetni a bécsi egyesített udvari kancellárián. A cseh részt 1920-ban átadták Csehországnak, melyek az 1530-1832 közti évekre 187 kötetet és 7 kötetnyi eredeti regisztert (mutatót) tesznek ki. Kazinczy József Abauj vármegyei szolgabíró 1820. januárius 12-én kelt levele (Bárczay 44.) Tádzsikisztán hadereje Tádzsikisztán hadereje a szárazföldi erőkből és a légierőből áll. Fegyveres erők létszáma Aktív: 6800 fő Szolgálati idő a sorozottaknak: 24 hónap Szárazföldi erők Létszám 6000 fő Állomány 2 gépesített lövész dandár 1 hegyi dandár 1 tüzér dandár 1 kisegítő dandár 1 rakéta ezred Felszerelés 35 db harckocsi ( T–72 ) 35 db páncélozott gyalogsági harcjármű ( BMP–1 ) 30 db páncélozott szállító jármű ( BTR–60 , BTR–70 , BTR–80 ) 12 db vontatásos tüzérségi löveg Légierő Létszám 800 fő Felszerelés 5 db harci helikopter ( Mi–8 , Mi–17 , Mi–24 ) Nuevo Mester de Juglaría A Nuevo Mester de Juglaría (jelentése spanyolul „Új középkori dalnokköltészet”) tradicionális és középkori kasztíliai zenét játszó spanyol folklóregyüttes. 1969. november 16-án alakult – eredetileg Clan 5 néven – a Kasztília és León-i Segoviában. Az egyik legnagyobb múlttal rendelkező spanyol együttes több mint 20 kiadott lemezzel, 2 könyvvel, és 38 koncertsorozattal, amelyeken összesen 1500 koncertet adtak a világon. Legkiemelkedőbb művük a Los Comuneros („A közösségi lázadók”), egy musical, amely az 1520–1522-es kasztíliai népfelkelés történetét zenésíti meg. Az eredeti felvétel 1976-ban készült, majd élő, bővített változatban újból kiadták 2004-ben. Tagok Llanos Monreal – ének, ütőhangszerek, gitár és fuvola Fernando Ortiz de Frutos – ének, dulzaina ( oboa ), gitár, fuvola, klarinét , szaxofon Rafael San Frutos – ének, gitár, billentyűsök és dulzaina Francisco García – ének, basszus és kontrabasszus Luis Martín – ének, bandurria és lant Jesús Martín – ének, gitár és lant Álvaro Mendía – billentyűsök Rodrigo Muñoz – dobok és ütőhangszerek Milagros Olmos – ének Javier Castro – ének Diszkográfia 1971 • Romances y canciones populares – „Románcok és népdalok” (élő) 1972 • Levántate, niña – „Kelj fel, kislány” 1973 • Romances y canciones populares (vol. II) 1974 • Romances y canciones populares (vol. III) 1975 • Romance de «El Pernales» – „El Pernales románca” 1975 • Segovia viva – „Éljen Segovia” 1976 • Los Comuneros ( musical a 16. századi kasztíliai felkelésről) 1977 • Párate y te contaré – „Állj meg és elmesélem” 1978 • 10 años de canción tradicional – „10 év tradicionális zenével” (élő) 1980 • Contentos estamos – „Elégedettek vagyunk” 1982 • A bombo y platillo – „Dobbal és cintányérral” 1984 • El día de la función – „Az előadás napja” 1984 • Recopilatorio 2 (válogatás) 1986 • Coplas del tío Sidín – „Sidín bácsi népdalai” ( CD még nem jelent meg) 1988 • Para bailar – „Táncra fel” (népdalok gyerekeknek) 1990 • La voz del vino – „A bor hangja” 1992 • Plaza Mayor – „Főtér” 1994 • 25 aniversario – „25. évforduló” (válogatás) 1996 • Todos en un cantar – „Mindannyian egy énekben” 1998 • Del Romancero segoviano – „A segoviai románcköltőről” 2001 • A ti, querido cochino – „Neked, kedves disznó” 2003 • El Romancero III (válogatás) 2004 • Los Comuneros 25 años después (az 1976-ban kiadott lemez bővített, élő előadása) 2006 • Recopilatorio Universal (válogatás) 2007 • Todo Duero – „Minden a Duero folyóról” Hangminta Toledo se subleva („Toledo felkel”) – részlet a Los Comuneros 25 años después élő musicalből ( 2004 ) Le Hommet-d’Arthenay Le Hommet-d’Arthenay település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 395 fő (2015). Le Hommet-d’Arthenay Le Dézert, Amigny, Les Champs-de-Losque, La Chapelle-en-Juger, Graignes-Mesnil-Angot, Pont-Hébert és Tribehou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Maucomble Maucomble település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 407 fő (2015). Maucomble Bosc-Mesnil, Bully, Esclavelles és Saint-Saëns községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ogg Az Ogg bitfolyam (bitstream) formátum – melyet a Xiph.org Alapítvány fejleszt – egy keretrendszer, aminek célja az olyan multimédiás formátumok támogatása, melyek szabadon felhasználhatóak anélkül, hogy azok után jogdíjakat kellene fizetni, vagy a felhasználhatóságukat bárki korlátozná; valamint a szabványok is nyíltak és szabadon elérhetőek legyenek. Az Ogg bitfolyam az RFC 3533-ban került definiálásra. A projekt számos komponense kínál alternatívákat az alábbi zárt kódú és/vagy jogdíjas eljárások helyett: MP3 és MPEG RealAudio és RealVideo QuickTime WAV és AVI Windows Media Audio és Windows Media Video Az Ogg elsődleges komponense a hangkódolásra használható Vorbis. További komponensek a Theora, ami videoanyagok tömörítésére használatos; a Speex, ami emberi hangot tömörít; a FLAC, ami magas hanghűségű audiotömörítést biztosít. Bár többen azt hiszik, hogy az Ogg Terry Pratchett Korongvilág c. regényciklusának Ogg anyójáról kapta nevét, valójában nem erről van szó. A szó egy zsargon, melyet a Netrek játékban használtak; eredeti jelentése egy kamikaze támadás, később pedig bármi, amit az ember anélkül tesz, hogy előre megfontolná annak hatását a rendelkezésre álló erőforrásokra és lehetőségekre; az indulásakor az Ogg projekt ambiciózus céljai ilyennek látszottak a PC hardver képességeit figyelembe véve. Ogg kodekek Audiokodekek veszteséges Speex: beszédet tömörít, alacsony bitrátával (~8-32 kbit/mp/csatorna) Vorbis : általános célú hangtömörítő közepes és magas bitrátákon (~32-256 kbit/mp/csatorna) veszteségmentes Squish: archív minőségű hangtárolásra; a legelső Ogg kodek FLAC : archív minőségű hangtárolásra Videokodekek Theora : Az On2 cég VP3 kodekének adaptációja az Ogg keretrendszerbe, Vorbis tömörítésű hanggal multiplexálható Tarkin: kísérleti kodek, 3D wavelet-transzformációkat használ Szúrcsapolás Szúrcsapolásnak (punkció) nevezzük valamely szerv vagy testüreg anyagának kinyerésére alkalmazott módszert. A szúrcsapoláshoz leggyakrabban vékonyabb (tű – az esetek többségében speciálisan az adott célra kifejlesztett punkciós tű) vagy vastagabb (ún. trokár) eszközt használnak. A szúrcsapolás történhet diagnosztikus (kórismézési) vagy terápiás (gyógyítási) céllal. A diagnosztikus céllal alkalmazott punkcióval leggyakrabban vért csapolunk, de ugyanígy nyerünk mintát például magzatvízből, agy-gerincvelői folyadékból (liquor), csontvelőből, ízületi folyadékból vagy kóros folyamatokból (tömlők (ciszták), gennygyülemek, hasűri váladékok, bevérzések). Bizonyos szervekből is nyerhetünk szúrcsapolással szövetmintát (máj, tüdő, különböző szervek daganatai, például emlődaganatok). Terápiás céllal gyakran alkalmaznak szúrcsapolást kóros folyadékgyülemek, például hasvízkór (ascites), ízületek gennyesedése vagy bevérzése, a mellhártyaüreg folyadékgyülemei (fluidothorax) lebocsátására. A szúrcsapolás útján nem csak folyadékot bocsáthatunk le, hanem gyógyszereket is adagolhatunk (például szubarachnoidális anesztézia során). 1920-as Tour de France Az 1920-as Tour de France a francia kerékpárverseny 14. kiírása. 1920. június 27-én kezdődött, Párizs-ból indult a mezőny és július 27-én ért véget, Párizsban. A verseny esélyesei Christophe, Mottiat, Thys, Belloni, Alavoine és Henri Pelissier volt. A 113 kerékpáros ebben az évben is szponzorok nélkül maradt, 31-et az egyes osztályba (profi), 82 pedig a második osztályba került (amatőr). A verseny nagy nyári melegben zajlott, a negyedik szakaszra már 65-en visszaléptek. A kezdeti szakaszokon négy-öt kerekes állt az összesített lista élén, nem tudott senki előnyre szert tenni, a sárga trikót csak a kilencedik szakaszban kapta meg Thys. A versenyt a belga kerékpárosok uralták, a legjobb francia Honore Barthelemy volt, sokat bukott, eltörte a csuklóját, kificamodott a válla, Párizsban hősként ünnepelte a közönség. A Tour de France történetében első háromszoros bajnok lett a belga Philippe Thys, négy szakaszt megnyert, hétszer lett második, mindig az első öt között végzett. 2013-as Európa-liga-döntő A 2013-as Európa-liga-döntő az Európa-liga története során a negyedik, az elődjét, az UEFA-kupa-döntőket is figyelembe véve pedig a 42. döntő volt. A mérkőzésnek az amszterdami Amsterdam ArenA adott otthont 2013. május 15-én. A találkozót a Chelsea nyerte. A mérkőzés győztese részt vesz a 2013-as UEFA-szuperkupa döntőjében, ahol az ellenfél a 2012–2013-as UEFA-bajnokok ligája győztese lesz. A helyszín A mérkőzés helyszíne az Ajax stadionja, az 52 342 férőhelyes Amsterdam ArenA volt. Itt rendezték az 1998-as UEFA-bajnokok ligája-döntőt, valamint a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszíne is volt. Út a döntőig Mindkét csapat az UEFA-bajnokok ligája csoportkörében szerepelt, és csoportharmadikként kerültek át az Európa-liga egyenes kieséses szakaszába. Az eredmények az adott csapat szempontjából szerepelnek. Gustave Moreau Gustave Moreau (Párizs, 1826. április 6. – Párizs, 1898. április 18.) francia festő, a szimbolizmus jeles képviselője. Élete, munkássága Gustave Moreau apja, Louis Jean Marie Moreau kiváló építész volt, anyja Adele Pauline des Moutiers nagy műveltségű asszony, aki muzsikus családból származott. A szülők idejekorán felismerték fiuk művészi képességeit, és figyelmet fordítottak klasszikus műveltségének megteremtésére, a görög és a latin klasszikusok megismerésére. Gustave François-Édouard Picot-nál, a francia historikus festőnél tanult, és barátja lett Théodore Chassériau, a későbbi romantikus festő. A Gustavnál idősebb ifjú munkái erős hatást gyakoroltak rá. Hosszabb időt töltött Olaszországban, ahol tanulmányozhatta kedves festőinek munkáit, a régi római kori emlékeket, ami elmélyítette érdeklődését az antik világ iránt. Egyik első ismert festménye az 1852-ben készült, mindössze 23×16 centiméteres Pietà volt, amely ma az angoulême-i székesegyházban található meg. Néhány képét bemutatta az 1853-as Szalonon (Egy kép az Énekek énekéből, Dareiosz halála) és a Nagy Kiállításon (Athéniak és a Minotaurusz, Mózes leveszi szandálját az ígéret földjén). Moreau sohasem nősült meg. Az 1860-as évek elején megismerkedett Adelaide-Alexandrine Dureux-vel, aki magántanító volt, nagypolgári családból származott, és tíz évvel volt fiatalabb a festőtől. Titkos szerelmi viszony alakult ki közöttük, ami közel harminc évig, Alexandrine haláláig tartott. Moreau annyira titkolta kapcsolatát és annyira tartott attól, hogy magánélete a külvilág előtt téma legyen, hogy kortársai nőgyűlölőnek, sőt homoszexuálisnak gondolták, olyan festőnek, aki műterme magányában alkot, és azon kívül nem érdekli semmi. Ismert szimbolista műve az Oidipusz és a szfinx, amit az 1864. évi Szalonon mutatott be. 1865-ben készült el Orfeusz című művével (a témához még visszatért életében). Feltűnő, hogy Moreau a témáját szinte kizárólag a mitológiából és a Bibliából vette, ami kora festészeti törekvéseivel, a realista ábrázolással ellentétes volt. Moreau fiatal korától kezdve a maga útját járta, távol tartotta magát a divatos áramlatoktól, az impresszionizmus is hidegen hagyta. „Nem adok hitelt annak, amit a szemem lát, amit a kezem tapint, viszont hitelt adok annak, amit a szívemben érzek” – mondta. Különös helyet foglalnak el Moreau életművében a mitológiai nőalakok: gyakran olyan nőket választott festményei témájául, akik erősek, uralkodnak a férfiakon, legalábbis a sorsuk felett. A „femme fatale”, a végzet asszonya témája olyan erősen vonzotta, hogy ezekhez a témákhoz rendre vissza-visszatért. Többször megfestett témája Salomé volt. Ezek a képek olyan hatásosak voltak, hogy a korszak írói is felfedezték a témát, és több irodalmi mű született hatására. A Jelenés című festmény Moreau egyik jellegzetes alkotása. A képen Keresztelő Szent János szelleme fényes sugárözönben megjelenik Salomé előtt, aki bosszúból a szent fejét követelte, mert visszautasította őt. Történetileg az ezt megelőző eseményt ábrázolja a Heródes előtt táncoló Salomé képén: itt követeli Keresztelő János fejét táncáért cserébe Salomé. Messalina című festményén a római császárlány csillapíthatatlan érzéki vágyát akarta szemléltetni, aki egy fiatal matrózt vont bűvkörébe, előrevetítve annak halálát. Feltűnő, hogy az eddigiekben tárgyalt „kemény” nőalakoktól mennyire különbözik az az akvarell, illetve az ez alapján készült olajfestmény, amely Lédát és a hattyút ábrázolja meghitt együttlétükben: Léda arcvonásai a szelíd Alexandrine-t idézik. A következő évek igen szomorúak voltak Moreau életében: 1884-ben meghalt a művész szeretett édesanyja, és nem sokkal később Alexandrine is megbetegedett. Az odaadó ápolás ellenére 1890-ben ő is meghalt. Csak nehezen vette rá magát a további munkára, de Orpheusz Eurüdiké sírjánál című képe mégis kikívánkozott belőle. Az előzetes vázlaton meg is örökíti kedvese A – D monogramját, a kész festményen pedig a gyászoló Orpheusz vonásaiban a festőre lehet ismerni. Kései remekműve a Jupiter és Szemelé. A kép középpontjában Jupiter (Zeusz) isten áll, előtte a halandó Szemelé, aki azt kéri tőle, hogy isteni valójában jelenjen meg előtte. A dörgés, villámlás közepette megjelenő isteni lény hatását azonban nem tudja elviselni, meghal, elporlad. Moreau ezen a képén sokáig dolgozott, a már szinte kész képhez alul és jobb oldalon új vásznakat illesztett, és alulra megfestette a holtak birodalmát, jobb oldalra pedig virágos, gyümölcsös ágakat. A gyümölcs az újjászületést jelképezte Moreau-nál (Alexandrine-re gondolva), mert szerinte „az élet szakrális formában megújul”. Öt év telt el Alexandrine halála óta, és ez a festmény a veszteség felett érzett fájdalomból született. Moreau 1891-ben az École des Beaux-Arts tanára lett, és sok fauvista művész tanult nála, például Henri Matisse, Georges Rouault, Jean Puy és Albert Marquet. Oktatási stílusára jellemző volt, hogy növendékei egyéniségének kialakulását nem fojtotta el, segítette saját formanyelvük kialakulását, miközben saját stílusát sem erőltette rájuk. Ily módon – ha akaratlanul is – hozzájárult egy új és fontos művészeti mozgalom kialakulásához. Utolsó éveiben úgy határozott, hogy a házat, ahol szüleivel élt, ahol ő is lakott és alkotott, meghagyja múzeumnak. Utolsó két évében a házat rendbe hozatta és elrendezte alkotásait. 1898-ban meghalt „az álomgyűjtés szakembere”, ahogy magát nevezte, 72 éves volt. A montmartre-i temetőben nyugszik, ugyanott, ahol Alexandrine. Életműve több mint 8000 darabból áll: olajképek, vízfestmények, rajzok, amelyek többsége egykori házában, a párizsi Gustave Moreau Nemzeti Múzeumban (Rue de la Rochefoucauld 14.) vannak elhelyezve. A múzeumot 1903-ban nyitották meg a nyilvánosság előtt, ez lett Franciaország első képzőművészeti magángyűjteménye. Az utóbbi években megnyitották az épület addig elzárt lakószobáit is a látogatók előtt. André Breton gyakran látogatta a kiállítást, és Moreau-t a szürrealizmus előfutárának tekintette. FK Jūrmala-VV A Jūrmala-VV, teljes nevén Futbola Klubs Jūrmala-VV egy lett labdarúgócsapat. A klubot 2003-ban alapították FK Jūrmala néven. Jelenleg az első osztályban szerepel. Jelenlegi keret 2009. június 19. szerint. Aisne (folyó) Az Aisne folyó Franciaország területén, a Oise bal oldali mellékfolyója. Földrajzi adatok A folyó az Argonne-i erdőben, Meuse megyében ered 238 m magasan, és Compiègne-nél, Oise megyében torkollik az Oise-ba. Hossza 353 km, vízgyűjtő területe 7939 km². Átlagos vízhozama 65,4 m³ másodpercenként. Kisebb hajókkal majdnem teljes hosszán hajózható, csatornák kötik össze a Maas és Szajna folyókkal. Mellékfolyói az Aire és a Vesle. Megyék és városok a folyó mentén Meuse Marne : Sainte-Menehould Ardennes : Vouziers , Rethel Aisne : Soissons Oise : Compiègne Az Aisne mentén az első világháború vége felé több csata is zajlott, ld. első aisne-i csata, második aisne-i csata és harmadik aisne-i csata. Nagyorrú cápa A nagyorrú cápa (Carcharhinus altimus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A nagyorrú cápa világszerte előfordul. Az Atlanti-óceán nyugati felén az Amerikai Egyesült Államokbeli Floridától egészen Venezueláig, míg ugyanez óceán keleti felén Szenegál és Ghána között található meg. A Földközi-tengerben is van állománya. Az Indiai-óceánban az elterjedése a Vörös-tenger, a Dél-afrikai Köztársaság és India között terül el. A Nyugat-Csendes-óceánban Kína, Ausztrália és Hawaii között találhatók meg az állományai. A Kelet-Csendes-óceánban a Kaliforniai-öböltől egészen Ecuadorig lelhető fel. Megjelenése Ez a szirticápa általában 250 centiméter hosszú, de 300 centiméteresre is megnőhet. 226 centiméteresen már felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 167,8 kilogrammot nyomott. Testalkata tömzsi és orsószerű. Pofája hosszú és széles. Az orrlyukait nagy lebenyek takarják. A fogai háromszög alakúak és fűrészes szélűek. A két hátúszó között jól látható kiemelkedés van. A mell- és hátúszói nagyok és egyenesek. Háti része és oldalai szürkések, alig kivehető mintázatokkal, míg hasi része fehér. A mellúszók belső sarkai feketések. Életmódja Szubtrópusi cápafaj, amely a korallzátonyok közelében él, 20-810 méteres mélységek között. Általában 80-220 méter mélyen tartózkodik. A kontinentális selfeket és lejtőket kedveli; a sekély vízben ritka. A fiatal inkább fentebbi szinteken úszik. Tápláléka csontos halak, más cápák, tüskésrájafélék és tintahalak. Szaporodása A nagyorrú cápa elevenszülő; a szikzacskó méhlepényszerűen kapcsolódik a nőstény szöveteihez. Kétévente ellik egy almot. Az alomban 1-13 kis cápa lehet, az átlag azonban 9. A Földközi-tengerben augusztus és szeptember között, míg a Madagaszkár környékén szeptember és október között jönnek világra a kis cápák. Születésükkor 60-90 centiméteresek. Párosodáskor egymáshoz simulnak. Felhasználása Ennek a cápának csak kisebb mértékű a halászata. Húsáért és májolajáért halásszák. Mammelzen Mammelzen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Acidalia Planitia Az Acidalia Planitia egy síkság a Mars bolygón. A vulkanikus Tharsis-régió és az Arabia Terra között fekszik, a hatalmas Valles Marineris ároktól északkeletre. Középpontjának koordinátái é. sz. 49,8°, k. h. 339,3°49.8, 339.3. A régió nagy része a Mare Acidalium négyszögben helyezkedik el, kisebb része az Ismenius Lacus négyszögben. Az Acidalia Planitia tartalmazza a híres Cydonia régiót, ami az erősen kráterezett felföldhöz kapcsolódik. A síkság a nevét Giovanni Schiaparelli csillagásztól kapta. Az Acidalia Planitia korábbi, ma már nem használt neve: Mare Acidalium. Ezt a nevet most a Mare Acidalium négyszög viseli. Az Acidalia Planitia egyes helyein kúpszerű képződmények találhatók. Vízmosások A marsi vízmosások szűk, kacskaringós csatornák, főleg kráterek meredek oldalán találhatók. Első ízben a Mars Global Surveyor képein fedezték fel őket. Geológia értelemben fiatal képződmények, mivel kevés becsapódási kráter található bennük. A kultúrában A marsi című regényben (írója: Andy Weir), és a belőle készült Mentőexpedíció c. filmben ezen a területen száll le az Ares 3 űrhajó, és egy hatalmas homokviharban bekövetkezett baleset következtében a főhősnek a túlélésért kell küzdenie. Tatianosz Tatianosz (szírülː ������, ógörögül: Τατιανός, latinul: Tatianus), (120 körül – 172) az ókeresztény bibliatudós, az úgynevezett apologeták egyike. Tatianosz Szíriából származott, és szónokként élt Róma városában. Szent Jusztinusz, a későbbi vértanú térítette keresztény hitre 150 körül. Tatianosz megtérése után írta a görögökhöz intézett szónoklatát, egy fontos hitvédelmi művét, illetve Diatesszaron címen a legkorábbi ismert evangéliumi harmóniát (a négy evangélium kanonikus összefoglalása egy ötödikbe). Jóllehet az egyházzal a nem szakította meg a közösséget, mindazonáltal hajlott a gnosztikus tanok felé, és szigorú aszkézisben élt. Forrás Bokor József (szerk.). Tatianus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. május 30. Georgije Zubković Georgije Zubković vagy Zubkovics György (szerbül: Георгије Зубковић) (Budapest, 1878. április 23. - Budapest, 1951. április 11.) budai püspök (episzkópa). Életrajza Georgije Zubković Budapesten született 1878. április 23-án. Apja Arsen Zubković volt, aki a magyar királyi bíróságon dolgozott bíróként és elnöke volt a budai egyházmegyének. Georgije az iskoláját a szerb egyházi iskolában kezdte Budán, majd a gimnáziumban folytatta, ahol 1898-ban érettségizett. A papi karon doktorált 1903-ban Csernovicban. Ugyanebben az évben a bezdini kolostorba került. 1911-ben pap lett, mivel 1903-11 között hallgatója volt a temesvári papneveldének. Budai püspökké 1913. február 18-án nevezték ki, a következő napon már Szentendrén volt. A második világháború után itt élt haláláig. Georgije Zubković ezt a tisztségét egészen haláláig, 1951. április 11-éig töltötte be. Munkássága A püspöknek nagy szerepe volt, hogy az első világháború után a magyarországi szerbek optáltak az új államba, amely propagandát a belgrádi kormány javasolta és terjesztette. Ezért több írás is megjelent, hogy minél több szerbnek kell élnie a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban. A csonka Magyarországot a szerbek 70%-a elhagyta. A másik nagy probléma a Szerb Ortodox Egyházba beintegrálni a budai püspökséget. A püspök több, mint 4300 könyves könyvtárat tartott fent, amely ma a püspöki udvar része Szentendrén. Forrás Szteván Csamprag emlékére (Szentendre, 2001) Crash (magazin) A Crash egy ZX Spectrum számítógéppel foglalkozó magazin volt. 1984 és 1991 között a felszámolásáig adta ki a Newsfield Publications Ltd, majd 1992-ben a Europress. Története A Crash-t eredetileg Roger Kean, Oliver Frey és Franco Frey alapította 1983-ban, mint egy postai úton megrendelhető szoftverkatalógus, amiben több oldalnyi teszt is megtalálható volt. 1984 februárjában jelent meg az újság első lapszáma, amely kizárólag csak a Spectrumra megjelent játékokkal foglalkozott (ellentétben a vetélytársaival, amikben komolyabb technikai leírások is megjelentek). Kean és a Frey testvérek a magazin teljes élettartama alatt közreműködtek az újság szerkesztésében. A Newsfield által utoljára kiadott lapszám az 1991 októberi volt. A kiadó felszámolása után a magazint az Europress 1991 decemberében újraindította egészen 1992 augusztusáig , az utolsó szám megjelenéséig. Ezután a Crash-t felvásárolta az EMAP; a Sinclair User kiadója, aki egyesítette a két újságot. Ez a valóságban több hónapig nem jelentett mást mint a Crash logójának megjelenése a Sinclair User kiadványain. Népszerűsége 1986 októberére a Crash-ből rendszeresen több mint 100 000 példány kelt el. Az ABC számításai szerint az újság 1986 januárja és júniusa között havonta 101 483 példányban fogyott; több mint az ország bármely más számítógépes újságjából. Tartalom A legtöbb szerkesztői tartalom (például az előzetesek és az olvasói levelekre való válaszok) Lloyd Mangram; egy kitalált személy nevéhez fűződik, amiket az újság alkalmazottai írtak. Mangramot a magazinban egy férfiként ábrázolták papírzacskóval a fején lyukkal kivágva a szemeinél. Ez éles ellentétben áll a magazin későbbi éveiben használt gyakorlattól, amiben minden tesztnél feltüntették annak írójának arcképét. Lloyd Mangram cikkei gyakran hivatkoztak a régi Hermes írógépére, ami valószínűleg ugyanúgy a képzelet szüleménye mint maga Mangram is és inkább a magazin írói közötti viccről lehet szó az esetleges késésekre. Vetélytársai A Crash 1985 augusztusi számában szerepelt az „Unclear User”; a konkurens Sinclair User magazin paródiája. Ez egy bírósági döntéshez vezetett, amiben meghatározták, hogy minden egyes lapszámot vissza kellett hívni az újságárusoktól és a következő lapszámban bocsánatot kellett kérniük. Azonban a lapszámot sok előfizető már megkapta a döntés előtt. Borító A Crash legtöbb jellegzetes borítóját Oliver Frey rajzolta. A Retro Gamer újságban megjelentek a Crash elülső borítói poszterként és Oliver Frey munkáit naptárként is kiadták. A legtöbb munkája 2006-ban megjelent egy könyvben. A 41. lapszám (1987 június) borítóján egy különösen erőszakos kép jelent meg; két barbár harca, ahol az egyik épp elvágja a másik torkát. A W H Smith túl durvának ítélte meg a képet és a magazint az újságárusok csak a polcok legtetejére tehették ki. Henry L. Dawes Henry L. Dawes (Cummington, 1816. október 30. – Pittsfield, 1903. február 5.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Massachusetts, 1875–1893). Bastevo Bastevo (macedónul: Баштево) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Kriva Palanka községben. Népesség 2002-ben 13 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Gare du Theil-de-Bretagne Gare du Theil-de-Bretagne vasútállomás Franciaországban, Le Theil-de-Bretagne településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Châteaubriant-Rennes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Retiers (Gare de Châteaubriant, Châteaubriant-Rennes-vasútvonal) Gare de Janzé (Gare de Rennes, Châteaubriant-Rennes-vasútvonal) Robert Lansing (politikus) Robert Lansing (Watertown, 1864. október 17. - New York, 1928. október 30.) amerikai politikus, külügyminiszter. Élete Ifjúkora Lansing 1864-ben született New York államban, Watertown városában. Szülővárosában végezte mind az általános, mind a középiskolát. S itt kezdte meg jogi tanulmányait (később nemzetközi jogásznak diplomázott) s végezte joggyakorlatát. Lansing már ekkor is rámenősnek bizonyult, s nem minden döntésben alázkodott meg felettesei előtt. Későbbi életében ezen tulajdonságának köszönhetően lesz kénytelen lemondani hivataláról. Politikai pályafutása 1892-től nemzetközi jogászként tevékenykedett és rendszeresen szerepelt mint az USA törvényszékének és kormányának tanácsadója. Ezen titulusai révén nagy ismertségre tett szert, s a későbbiekben kapcsolatba került Woodroow Wilsonnal, a majdani amerikai elnökkel. 1915-ben, a demokrata párt tagjaként figyelemmel követte az európai eseményeket, s miután William Jennings Bryan lemondott. Lansing került a helyére, így ő lett Wilson elnök első kormányának második külügyminisztere Bryan után. Többek között nevéhez fűződik az az egyezmény amelyben az Egyesült Államok elismerte a Japán Császárság különleges jogait Kínában. Azonban mint korábban is, egyes kérdésekben nem volt hajlandó engedni a felettesinek, így több nézeteltérése adódott Wilson elnökkel. Lansing ellenezte az amerikai elnök részvételét a békekonferencián, illetve el akarta halasztani a Népszövetség felállítását. S bár Lansing érvelései bebizonyosodtak (ugyanis az elnök hamarabb hazautazott a békekonferenciákról), azonban nem tudta megmenteni hivatalát, így 1920. február 13-án lemondani kényszerült a külügyminiszteri címéről. Később mint jogász tevékenykedett. További élete A nemzetközi jog elismert szakértőjeként számos könyvet írt, köztük a versailles-i békeszerződésről és annak következményeiről. 1928. október 30-án hunyt el (64 éves korában), New Yorkban. Tájmel Veronika Tájmel Veronika (Veszprém, 1987. november 23. –) válogatott labdarúgó, középpályás. Pályafutása Klubcsapatban 2001-ben mutatkozott be az élvonalban a Viktória FC csapatában. A szombathelyi együttessel egy bajnoki címet nyert. 2007-ben az osztrák FC Südburgenland csapatához szerződött. Egy idény után a német TSV Crailsheim együtteséhez igazolt, ahol az őszi szezont töltötte. A válogatottban 2006 és 2008 között két alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 2003–04 2.: 2004–05 3.: 2001–02, 2002–03, 2005–06 Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Pills ’n’ Thrills and Bellyaches Az 1990-es Pills 'n' Thrills and Bellyaches a Happy Mondays harmadik nagylemeze. A Q magazin 2000-es minden idők 100 legjobb albuma listáján a 31. helyet foglalta el, míg 2005-ben a Channel 4 nézői minden idők 51. legjobb albumának választották meg. A borítót a Central Station Design készítette. Eredetileg kedvelt édességek csomagolásának montázsából állt volna össze a borítókép, de az amerikai gyártók tiltakozása miatt ezt megváltoztatták. Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Boyle megye Boyle megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kentucky államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Danville. Lakosainak száma 29 013 fő (2013. július 1.). Boyle megye Mercer, Garrard, Lincoln, Casey, Marion és Washington megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Belvárosi Mozi (Szeged) Koordináták: é. sz. 46,253271°, k. h. 20,151241°46.253271, 20.151241 A Belvárosi Mozi Szeged egyik filmszínháza. Az alapítása óta nagyobb kihagyás nélkül azonos épületben működő intézményt még az első világháborút követő években hozták létre, így ez a város legrégebbi mozija. Történet Az épület helyén 1919-ig a szegedi vár helyén kialakított utolsó beépítetlen telkek egyike volt. Itt működött az egyik belvárosi kávéház kerthelyisége, ahol 1906 óta már nyilvános mozgóképvetítéseket is tartottak. A háború fellendítette a városban a mozik forgalmát: a harci eseményekre és hírekre kíváncsi városiak a mozik filmhíradóiból tájékozódtak az eseményekről. A város és egyben a vidéki Magyarország legnagyobb mozijának felépítésére többnyire keresztény tőkések és kisbefektetők részvételével 1919 januárjában megalakult a Belvárosi Mozi Rt. (A város többi filmszínháza zsidó vállalkozók tulajdonában állt.) A vállalkozásnak összesen 126 alapító tagja volt. Az intézmény épületének eredeti terveit a budapesti Szivessy Tibor készítette, a tervezett épületben a mozi mellett cukrászda és lakások is helyet kaptak volna. Az építkezés azonban a szegedi Sebestyén Endre tervei szerint indult meg. Sebestyén törölte a tervből a lakásokat és alaposan átalakította a belső elrendezést is: a vetítőtermet színházi előadásokra is alkalmassá tették, a Deák Ferenc utcai oldalon pedig (eredetileg itt lettek volna a lakások) egy teraszt alakítottak ki a dohányzó mozilátogatók számára. (Az eredeti tervező kártérítési pert kezdett jogai megsértése miatt.) Az új moziban 1920. szeptember 8-án vetítették le az első filmeket. Az épület nem csak filmszínházi, de kisebb színházi előadásom megtartására is alkalmas volt, az első előadásokat 1920 októberében tartották meg. A némafilmek korszakában jellemző volt, hogy a filmszínházak zenei aláfestéssel vetítették a filmeket, e célból a Belvárosi mozi saját 16 tagú zenekart tartott fenn. Az 1910-es évek moziipari konjunktúráját az 1920-as évek megtorpanása követte. Szegeden sorban szüntették meg működésüket a mozik, 1925-re a Belvárosi maradt az egyetlen minden nap nyitva lévő vetítőhely. Az első hangosfilmet 1930-ban mutatták be. Az épületben a második világháború előtt komolyzenei koncerteket is tartottak, egy ilyen alkalmával lépett föl Bartók Béla is az épületben. A mozi virágkora az 1940-es évek elejére tehető, amikor országos ősbemutatók mellett a fő tulajdonos Lippai család által gyártatott filmeket is vetítettek. Az intézményt 1949-ben államosították. Az 1980-as évek első felében a szomszédos Nemzeti Színház felújítása alatt a színház társulata a Belvárosi moziban tartotta az előadásait. A rendszerváltozás után a vidéki mozik nehéz helyzetbe kerültek. Szegeden a város szélén megnyílt bevásárlóközpont mozija jelentette verseny miatt több belvárosi vetítőhely is bezárt. A Belvárosi Mozit a városi önkormányzat összevonta az Ifjúsági Ház nevű programszervező intézményével. A létesítményt ugyanakkor modernizálták is, új berendezéseket szereztek be, 2009-ben pedig az egyik termet 3D-s filmek vetítésére is alkalmassá tették. A Belvárosi mozi épülete legutóbb 2011-ben került a városi közvélemény érdeklődésének fókuszába, amikor elavultsága és balesetveszélyes mivolta miatt az épület kezelését ellátó Ifjúsági Ház vezetése be kívánta zárni a létesítményt. 3364 Zdenka A 3364 Zdenka (ideiglenes jelöléssel 1984 GF) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1984. április 5-én. Asztalnokmester Az asztalnokmester az asztalnokok felügyelője az udvarban ill. a királyi udvarházak rendszere felett, udvari főtisztviselő, főméltóság. Első említését 1148-ból ismerjük. Megfelelője a frank mintára szerveződő európai udvarokban a szláv stolnik, francia sénéchal, az angol steward. Az asztalnokmester neve megváltozott az újkorban. A királyi étekfogómester (dapiferorum regalium magister) az 1608. évi koronázás utáni I. és az 1687. évi X. törvénycikk értelmében az ország báróinak és kisebb zászlósainak egyike, a főrendekhez tartozott, az ország felső táblájának, majd a főrendiháznak, illetve a felsőháznak a tagja volt. Asztalnokok Báró Apor Péter leírása szerint a főuraknak is volt asztalnoka, melynek funkciója annak ceremónia-mesteri szerepében megegyezett a heroldéval. Nukleáris holokauszt A nukleáris vagy atom holokauszt alatt az emberi civilizáció a teljes és a legnagyobb mértékű megsemmisítését értjük. Ezt a politikai jelszót mindenekelőtt az 1980-as években, az akkori NSZK-ban használták. Kifejezte az akkori szuperhatalmak, az USA és a Szovjetunió közötti hidegháborús fegyverkezési verseny beláthatatlan következményeitől való félelmet. A holokauszt fogalom az 1980-as években a német nyelvterületeken még nem az európai zsidók teljes megsemmisítését jelentette. Történelmi előfordulása A fogalmat Erich Fromm már 1961-ben használta, az Oroszország, Németország, Kína - Észrevételek a külpolitikához tanulmányában írt arról a reményéről, hogy a hidegháborús fegyverkezési verseny atomholokausztként való végződése egyre valószínűtlenebb. Ez a kifejezés a Szövetségi Németországban jelszóként különösen az 1980-as években a békemozgalom terjedésében és a tömegmédiában volt használatos. Példaképp Karl-Heinz Janßen nyilatkozott 1980-ban egy Zeit-cikkben arról, hogy az 1962-ben Kubai rakétaválság idején „mindkét világhatalom a nukleáris holokauszt szélére sodródott”. A '80-as évek politikai vitáit a NATO úgynevezett kettős határozata erősen befolyásolta. Ehhez jött az USA akkori elnöke, Ronald Reagan biztonsági- és külpolitikájával szembeni aggodalom, amely széles körben terjedt a polgári körökben. Amerika Szovjetuniós főtárgyalóját, Paul H. Nitze-t, 1983-ban egy Spiegel-interjúban kérdezték: „A következő háború, ha egyáltalán lesz, tehát egy nukleáris holokauszt lesz?” A Kelet-Nyugat konfliktus befejezése és az atomleszerelés ahhoz vezetett, hogy a fogalom mögött álló fenyegetés megszűnt. Búcsú a csigaháztól A Búcsú a csigaháztól a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozat első évadának első epizódja. A forgatókönyvet Kertész György írta. Cselekmény Beköszönt a tavasz, a kis hangyák járnak a füvön egy morzsa kiflicsücsökkel. Katica tanácsára a csigaház felé igyekeznek. Odabent nem csiga lakik, hanem Vízipók, úszkálni akar a tóban a szabad ég alatt. Ekkor találkoznak Keresztespókkal, aki elmondta egy rendes pók nem úszkálhat a vízben. Vízipók ezen mérgelődik, kis hangyák rábeszélnek Keresztespóknak, hogy ő nagyon rendes póknak tűnik. Alkotók Rendezte : Szabó Szabolcs , Szombati Szabó Csaba Írta : Kertész György Dramaturg : Bálint Ágnes Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Operatőr : Barta Irén, Polyák Sándor Hangmérnök : Bársony Péter Vágó : Czipauer János Rajzolták : Haui József , Katona János, Neuberger Gizella, Újváry László Színes technika : Kun Irén Gyártásvezető : Doroghy Judit, Vécsy Veronika Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió és a Kecskeméti Filmstúdió Szereplők Vízipók : Pathó István Keresztespók : Harkányi Endre Szürke hangya : Hacser Józsa Narancssárga hangya : Voith Ági Katica : Detre Annamária Ferruccio Lamborghini (motorversenyző) Ferruccio Lamborghini (Bologna, 1991. január 9. –) olasz motorversenyző, legutóbb a MotoGP nyolcadliteres géposztályában versenyzett. Lamborghini a MotoGP-ben eddig öt futamon indult, pontot nem sikerült szereznie. Cuq-Toulza Cuq-Toulza település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 697 fő (2015). Cuq-Toulza Auriac-sur-Vendinelle, Le Cabanial, Le Faget, Aguts, Algans, Cambon-lès-Lavaur, Lacroisille, Mouzens, Péchaudier és Puylaurens községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piloña Piloña település Spanyolországban, Asztúria autonóm közösségben. Piloña Nava, Asturias, Cabranes, Villaviciosa, Colunga, Parres, Ponga, Asturias, Caso, Sobrescobio és Laviana községekkel határos. Lakosainak száma 7178 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 1139 (szám) Az 1139 (római számmal: MCXXXIX) az 1138 és 1140 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1139-es a kettes számrendszerben 10001110011, a nyolcas számrendszerben 2163, a tizenhatos számrendszerben 473 alakban írható fel. Az 1139 páratlan szám, összetett szám, félprím. Kanonikus alakja 171 · 671, normálalakban az 1,139 · 103 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 17, 67 és 1139. Az 1139 húsz szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb a 6061. Csillagászat 1139 Atami kisbolygó Michaël Guigou Michaël Guigou (Apt, 1982. január 28. –) olimpiai, világ-, és Európa-bajnok francia kézilabdázó, posztját tekintve balszélső. Jelenleg a francia Montpellier HB játékosa. Pályafutása Pályafutását szülővárosában Aptban kezdte 1988-ban. 1998-ban Avignonba igazolt, de itt csak egy szezont töltött. 1999-től a Montpellier HB csapatát erősíti. A francia bajnokságot eddig 8 alkalommal (2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010) sikerült megnyernie. A francia válogatottban 2002. július 3-án mutatkozhatott be egy Japán elleni mérkőzésen. A nemzeti csapattal az összes rangos nemzetközi-tornát sikerült megnyernie legalább egyszer. A világbajnokságot négy, az Európa-bajnokságot három alkalommal, míg az olimpiát kétszer nyerte meg. Sikerei Válogatottban Olimpia 1. hely : ( 2008 , 2012 ) Világbajnokság : 1. hely : ( 2009 , 2011 , 2015 , 2017 ) 3. hely : ( 2005 ) Európa-bajnokság 1. hely : ( 2006 , 2010 , 2014 ) 3. hely : ( 2008 ) Klubcsapatban Francia bajnokság : 1. hely : (2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012) 2. hely : (2001, 2007) Francia-kupa : 1. hely : (2001, 2002, 2003, 2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2012, 2013, 2016) Francia-szuperkupa : 1. hely : (2004, 2005, 2006, 2007) Francia-ligakupa : 1. hely : (2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2010, 2011, 2012, 2014, 2016) Bajnokok Ligája Győztes : 2018 Egyéni A 2009-es és a 2011-es világbajnokságon beválasztották az All Star csapatba. Szent Erzsébet legendája A Szent Erzsébet legendája (német címe Die Legende von der heiligen Elisabeth) Liszt Ferenc S.2 jegyzékszámú oratóriuma. Szövegét Otto Roquette írta, bemutatója – Ábrányi Kornél magyar fordításában – a Pesti Vigadóban volt 1865-ben, Liszt vezényletével. A mű születése Wartburg várának restaurálásakor Moritz von Schwind (1804–1871) osztrák festő hat képből álló freskósorozatot festett a templomba 1854–55-ben, amelyeken Árpád-házi Szent Erzsébet életének főbb eseményeit örökítette meg. Liszt igen fogékony volt a képzőművészeti alkotások iránt, több művét is inspirálták. Ezek a freskók is felkeltette az érdeklődését, és elhatározta egy oratórium megírását a témára (addig még nem próbálkozott a műfajjal, így ez lett első oratóriuma). Liszt érdeklődött ugyan az opera műfaja iránt is, de a fiatalkori Don Sanchén kívül soha nem írt operát, valószínűleg elismerve barátja, Wagner eredményeit a műfajban. Az oratórium cselekményének vázlatát Wittgenstein hercegnő írta meg, és ennek nyomán készítette a szövegkönyvet Otto Roquette (1824–1896) német költő 1856-ban. A szöveg nem sikeredett túl jóra, túl hosszú volt, erős operalibrettó jellege volt, a jellemek és a drámai hatás kidolgozatlan volt stb., ez azonban Lisztnek nem tűnt fel, sőt igencsak tetszett neki. 1857-ben Weimarban neki is látott a komponálásnak, a munka azonban alaposan elhúzódott, csak 1862-re lett kész vele. „A Szent Erzsébet legenda partitúrája az utolsó hangig kész…” – írta, immár Rómából Franz Brendelnek, a Neue Zeitschrift für Musik szerkesztőjének 1862. augusztus 10-én. Nyilván magyarországi bemutatóra gondolt, mert egy november 10-ei keltezésű, Mosonyi Mihálynak írt levelében ezt írta: „Ha óhajom valósággá válik, ez a mű az új magyar zeneirodalmat gyarapítja majd integráns módon.” Szokásához híven azonban ezután is sokat csiszolt még a művén, és csak 1869-ben engedte nyomtatásban megjelentetni. Zongorakivonatát már ezt megelőzően, 1867-ben kiadták. Liszt Ferenc az oratóriumot II. Lajos bajor királynak ajánlotta. Liszt eredetileg Wartburgban akarta bemutatni az oratóriumot, de ez nem jött létre, és Weimar sem érdeklődött iránta. A Szent Erzsébet legendájának ősbemutatója a Pesti Vigadóban volt, a Liszt által alapított Pestbudai Zenede negyedszázados jubileuma alkalmából. A hivatalos bemutató 1865. augusztus 15-én volt, de már előtte egy nappal, a nyilvános főpróbán is elhangzott a darab. Ezt követően még augusztus 23-án is megismételték az előadást. Mindhárom alkalommal Liszt vezényelt. Hatalmas volt a siker, a lelkesedés minden várakozást felülmúlt. Ábrányi Kornél e szavakkal áradozott Liszt művéről a Zenészeti Lapok augusztus 17-i számában: „A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, a legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni. […] A magyar főváros alig látott még hasonló nagyszerű lelkesülési pillanatot…” Liszt egész életében meleg szívvel gondolt vissza a siker napjaira, amiket úgy emlegetett, mint a Szent Erzsébet legenda „nagy napját”. „…Valamiféle nyilvános esemény lettem” – mondta Wittgenstein hercegnének a bemutató utáni reggelen. A Szent Erzsébet legendáját ezt követően 1866-ban Münchenben (Bülow vezényletével) és Prágában (itt Smetana vezényelt) mutatták be. A következő évben, 1867. augusztus 28-án Weimarban is elhangzott az oratórium. Szereplők Énekkar: vegyeskar, gyermekkar Történet Az oratórium két részből áll, mindkettő három-három képből. Liszt így mutatta be a műve felépítését a Mosonyinak írott levelében: „Ami magát a művet illeti, csak azt mondhatom Önnek, hogy kórusokra és szólókra oszlik; 6 zárt, de összefüggő számból áll; ezek a következők: 1. Erzsébet Wartburgba érkezése (nb. kísérője, a magyar mágnás, mindjárt kezdetben színre lép). – 2. A rózsacsoda. – 3. A keresztes lovagok. – 4. Zsófia őrgrófné. – Erzsébet kiűzése a Wartburgból. – 5. Erzsébet imája. – A szegények kórusa. – Erzsébet halála. – 6. Hohenstaufen Frigyes ünnepélyesen, eltemeti a szentet. Ezekhez járul még a zenekari bevezető (az E-dúr főmotívummal […]) súlytalanul, dallamosan, imitációsan szőve, és néhány betoldott zenekari tétel, mint a Keresztesek indulója, és egy Interludium (az 5. szám után).” A zene A Szent Erzsébet legendája hatalmas zenemű, mintegy háromórás. Az oratóriumot Liszt néhány, szám szerint öt jellegzetes motívumra építette fel. Ez az első eset, hogy a vezérmotívum-technika megjelenik oratóriumban, de Liszt szinte minden megjelenésekor változtatja, módosítja a témát (metamorfózis-módszer), így ahány megjelenésük van, annyi színnel, hangulattal térnek vissza. Liszt hiteles, régi egyházi dallamokat szeretett volna felhasználni művéhez, ezért különböző helyekről, emberektől várt segítséget. Vejét, Émile Ollivier francia politikust is megkérte, hogy segítsen: „Ahhoz, hogy munkámnak nagyon feltűnő, katolikus zamatot adjak, szeretném benne feldolgozni valamelyik liturgikus intonációt, hisz ezekkel mai modern zenénkben semmi sem ér fel” – írta. Segítséget azonban innen hiába várt, jószerivel csak a magyaroktól, főleg Mosonyitól kapott jól használható anyagot. A partitúra végén Liszt felsorolta ezeket a dallamokat, és köszönetet mondott a segítőknek. Az első dallamot, amely átszövi az egész oratóriumot, Mosonyi Mihály másolta ki számára a régi magyarországi egyházi énekeskönyvek Erzsébet-dallamai közül (5. antifóna: Quasi Stella matutina). Ez ugyan a portugáliai Erzsébetre vonatkozik, de ezt Liszt nem tudhatta. A második motívum Náray György (1645–1699) 1695-ben, Nagyszombatban megjelent Lyra coelestis című gyűjteményéből származik, ezt Mátray Gábor (1797–1875) jegyezte le Liszt számára („Szent Erzsébet asszony életirül”). Ez adja az alapját a szegények kórusának, ami az utolsó képben is visszatér. A harmadik téma Liszt magyaros motívuma, amely a magyar mágnás dalában jelenik meg először, majd később még többször. A negyedik dallam egy középkori német zarándokének („Schönster Herr Jesu”), amely Alexander Wilhelm Gottschalg tiefurti kántortól származott, és a keresztesek indulójának alapját adja, de visszatér az utolsó képben is. Az ötödik motívum egy gregorián dallamból származó témamag, amely a rózsacsoda jelentben jelenik meg először, de később a keresztesek indulózenéjénél is feltűnik. Az alábbiakban az egyes képekben feltűnő főmotívumok láthatók, amiből jól kiderül, hogy miképpen alakította Liszt e hatalmas művét formailag szervesen egységes szerkezetűvé. A zenekari hangszerelés: három fuvola (egyik esetenként piccolo), két oboa, angolkürt, két klarinét, két fagott, négy kürt, három trombita, három harsona, basszustuba, három üstdob, cintányér, nagydob, kisdob, mély harang, hárfa, harmónium vagy orgona, vonósok. Az oratóriumból – a már említett zongorakivonaton kívül – Liszt zongoranégykezest is készített a Keresztesek indulója, a Vihar és az interludium dallamaiból. Göllheim Göllheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 3771 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: 4730 Xingmingzhou A 4730 Xingmingzhou (ideiglenes jelöléssel 1980 XZ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1980. december 7-én. 15A busz (Budapest) A budapesti 15A jelzésű autóbusz az Arany János utca és a Fővám tér között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Története 1948. szeptember 6-ától 15A jelzéssel a Ferenciek tere és a Szent István körút között közlekedett járat, mely később megszűnt. 1988. május 16-án újraindították a betétjáratot az Arany János utcai metróállomás és a Dimitrov (későbbi Fővám) tér között. 1989. március 1-jétől az Arany János utca felé hosszabb útvonalon, a Báthory utcában közlekedett. 1992. július 25-étől a Váci utca és a Fővám tér átalakítása miatt a rakpartról közvetlenül kanyarodott ki a Vámház körútra. Takarékossági okok miatt 1993. december 31-én megszüntették. Fersius Kristóf Fersius Kristóf (Bártfa, 16. század – 17. század?) protestáns lelkész. Élete Bártfai származású; Sárospatakon tanult, azután Brugesben és 1586. május 16-ától Wittenbergben folytatta tanulmányait; innét Horváth Gergely meghivására, 1587. szeptember 6. szülővárosában a tanítói s lelkészi állását elfoglalta. Munkái Confessio de S. Coena. Vittebergae, 1587.? Randonnai Randonnai település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 767 fő (2015). Randonnai Irai, Beaulieu, Bresolettes, Normandel, La Poterie-au-Perche és Les Aspres községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Charles Simonyi Charles Simonyi (született Simonyi Károly) (Budapest, 1948. szeptember 10. –) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója. Második magyarként kétszer is járt a világűrben. Ő volt a Nemzetközi Űrállomás eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója. Apja Simonyi Károly fizikus. Életpályája A számítástechnikával először középiskolásként került kapcsolatba, amikor éjjeliőrként egy szovjet Ural–2 típusú elektroncsöves számítógép vezérlőtermére vigyázott. Az egyik mérnök megtanította a gép programozására, és az ifjú Károly 18 éves korában már fordítóprogramokat készített, sőt egyik programját egy állami vállalat meg is vásárolta. 1966-ban Dániába ment, ahol az első dán számítástechnikai cégnél, a Regnecentralen-nél dolgozott. 1968-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol beiratkozott a Kaliforniai Egyetemre Berkeley-re. Olyan híres emberek tanultak itt, mint Gordon E. Moore (Moore-törvény), Gróf András (Andrew Grove, az Intel későbbi főnöke) és Andrew S. Tanenbaum, a MINIX megalkotója. 1972-ben főiskolai diplomát szerzett mérnöki matematikából, "Statisztika és matematika" szakirányon. Ezután a Stanford Egyetemen tanult tovább, és a Xerox PARC-nál dolgozott Alan Kay és Robert Metcalfe mellett. Butler Lawsonnal közösen kifejlesztette az első alakhű WYSIWYG szövegszerkesztőt, a „Bravo”-t Alto személyi számítógépre. 1977-ben doktorált számítástudományból, disszertációjában a metaprogramming nevű programfejlesztés-módszertannal foglalkozott, amely nagy méretű szoftverprojektek hatékonyságának növelésére szolgál. 1981-ben Metcalfe javaslatára megkereste Bill Gates-t, aki munkát kínált neki a Microsoftnál. Simonyi Károly itt a Wordöt és az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését vezette. Jelentős elméleti és gyakorlati eredményeket ért el az alkalmazások hordozhatóságát megkönnyítő ún. „virtuális gép” technológia területén. Ezzel azonban megelőzte korát, mert az MS-DOS rohamos elterjedése miatt a programok hordozhatóságának jelentősége lecsökkent. Ő vezette be a Microsoftnál az objektumorientált programozást, amit a Xeroxnál tanult meg, és kifejlesztette a magyar jelölést a változók megnevezésére. Simonyi a Microsoftnál dolgozott a cég legsikeresebb periódusában, a cég egyik vezető szoftverfejlesztője lett. Karrierje során jelentős magánvagyont (kb. 1 milliárd USD) halmozott fel, a Forbes magazin szerint ő a 374. leggazdagabb amerikai. 2002-ben váratlanul elhagyta a Microsoftot, hogy üzlettársával, Gregor Kiczales-szel, a Brit Columbiai Egyetem professzorával megalapítsa az Intentional Software Corporationt. Milliárdos amerikaiként Simonyi Károly jelentős mecénási tevékenységet folytat, nagy összegű adományokkal támogat különböző művészeti, tudományos és közművelődési programokat. Professzori ösztöndíjat alapított az Oxfordi Egyetemen Charles Simonyi Professor of the Public Understanding of Science néven, majd 2004 januárjában 50 millió dollárral létrehozta a Charles Simonyi Művészeti és Tudományos Alapítvány-t. Űrhajós pályafutása Az 5. és a 7. űrturista Űrutazásai: Először 2007. április 7-étől 21-éig, másodszor 2009. március 26-ától április 8-áig járt a Nemzetközi Űrállomáson. 2009 áprilisáig ő a második „magyar” űrhajós, aki egyben az ötödik és hetedik űrturista is. Első útjára 2007. április 7-én közép-európai idő szerint 19 óra 31 perckor indult a Szojuz TMA–10 űrhajóval és 21-én a Szojuz TMA–9-cel tért vissza. A másodikra 2009. március 26-án 12 óra 49 perckor a Szojuz TMA–14-gyel indult és április 8-án a Szojuz TMA–13-mal tért vissza. Az első repülésre való felkészülést 2006. szeptemberben kezdte el Csillagvárosban. 2007-ben, a 12. „látogató expedíció” egyetlen résztvevőjeként, négyféle kutatómunkát is végzett az ISS fedélzetén, amint azt a Moszkva melletti Koroljovban lévő Repülésirányító Központ közölte: Az IZOM című programban Simonyi a mélyen húzódó emberi izmok sorvadását vizsgálta a súlytalanság körülményei között, regisztrálva saját maga szubjektív deréktáji fájásérzetét a nap folyamán. A MINTA nevű kísérleti programban az ISS-en élő mikroorganizmusok fajtáit tanulmányozta, s egyben az űrrepülés körülményeihez való alkalmazkodásukat kutatta. A PILLE-ISS elnevezésű programban a saját magát érő kozmikus sugárterhelést mérte a magyar gyártmányú Pille dózismérővel . A Mátrix Z1 című programban az ISS fedélzetére különböző időpontokban eljuttatott videokamerák CCD mátrix érzékelőinek állapotát fürkészte, és kísérleti videofelvételeket készített a Földről. Űrrepülése közben amatőrrádiós kapcsolatot létesítettek vele a Puskás Tivadar Távközlési Technikumból és hat kiválasztott diák tehetett fel neki kérdéseket április 13-án hajnalban. 2007. április 21-én tért vissza a Szojuz TMA–9 űrhajóval, a tervekhez képest egy nappal később. A 2009-es útján az ISS fedélzetéről március 29-én kapcsolatba lépett a Műegyetemi Rádióklubbal és az első magyar műholdat építő diákokkal. Az ember tragédiája egyik idézetével üzent minden magyarul beszélő embernek. Kitüntetések A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2007) Győr-Moson-Sopron Megyéért Kék szalag kitüntető cím , Nemeskér, 2008. 8533 Oohira A 8533 Oohira (ideiglenes jelöléssel 1993 BM) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Urata Takesi fedezte fel 1993. január 20-án. Asztiruvasz Asztiruvasz (luvi a2-sa-ti-ru-wa/wi-sa2 ) az újhettita Karkemis uralkodója volt az i. e. 9–8. század környékén. Uralkodói címei: szuverén hős és király. Uralkodásának kezdetét i. e. 848-ra teszik, de ez teljesen bizonytalan. Az bizonyos, hogy elődje, Szangarasz ebben az évben Arame jahani király szövetségeseként betört Hamát területére, majd Hadad-Ezrá revansa után a forrásokban többé nem tűnik fel. Ám mivel i. e. 831–829-ben még valószínűsíthető a jelenléte, Asztiruvasz trónra lépésének ideje meghatározhatatlan. I. e. 790 körül hunyt el, ebben az időben trónörökös fia, Kamanisz még kiskorú volt, ami további alátámasztás arra, hogy i. e. 848-ban még valószínűleg nem uralkodott. A kor erősen forráshiányos, Asztiruvaszt egyetlen egykorú felirat sem említi, utódai alatt is csak négy. Ebből kettőt fia régense, Jaririsz íratott, amelyekben erősen dicséri Asztiruvasz uralkodását. Szangarasz és Asztiruvasz uralkodása között akár két vagy több további uralkodó is lehetett, akikről semmit sem tudunk. Uralkodói címei közül a szuverént már Szangarasz is viselte, a hős és a király pedig szokványos hettita–luvi uralkodói titulus. Jaririsz idején Karkemis virágzó miniállam, széles körű nemzetközi kapcsolatokkal, békés kereskedelemmel, amit valószínűleg Asztiruvasz alapozott meg. Izentrópikus állapotváltozás Az Izentrópikus állapotváltozás egy olyan idealizált, adiabatikus, termodinamikai állapotváltozás, amelyben a termodinamikai rendszer és környezete között nem jön létre hőátadás, továbbá a folyamata visszafordítható. Ideális gázok esetében, amelyeknek nincs belső súrlódása, az adiabatikus állapotváltozás egyben izentrópikus állapotváltozás is, vagyis a folyamat során a rendszer entrópiája nem változik. Egy ilyesfajta állapotváltozás valódi (tehát nem idealizált) folyamatok összehasonlítására használatos, például mérnöki tevékenységeknél. Dorogi hanglemezgyár A Dorogi Hanglemezgyár, a Hungaroton hanglemezeket és kazettákat is gyártó vállalata 1976 és 1996 között működött Dorogon az Esztergomi út 47. szám alatt. Évente több mint tízmillió hanghordozót gyártottak. Kezdetben csak a Hungarotonnak, majd az 1980-as évek végén megjelenő kis és világméretű kiadóknak is préseltek itt lemezeket. A gyár területén jelenleg a Dr. Padló Logistics nevű cég tevékenykedik. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) A magyar hanglemezkiadás 1951-ben kezdődött Magyarországon, amikor az állam megalapította a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot, melynek közel négy évtizeden át Magyarországon szinte kizárólag csak a szocialista országok márkái – Melódia, Eterna, Supraphon – jelentettek konkurenciát. Ennek hatására a magyar komoly– és könnyűzenei előadók és művészeink többsége is itt készítette felvételeit. Az 1960-as évektől megerősödött az export, így a korábbi Qualiton márkanevet felváltotta a Hungaroton márkanév. A Qualiton a népzenei termékeké maradt, majd az 1970-es évektől kisebb labelek jöttek létre (Pepita, Bravó, Krém, Start). 1976-ban a budapesti ipar dekoncentrációjával összefüggésben a Hungaroton kitelepült Dorogra, és felépítette a dorogi hanglemezgyárat. A '70-es és a '80-as évek jelentette az aranykort a lemezgyárnak, és a kiadónak, ugyanis abban az időben az előadók, és együttesek elérték az akkoriban százezer hanghordozó eladása után járó aranylemezt, a komolyzenei kiadványok pedig alacsony áruknak köszönhetően nagy számban terjedtek a világban. A könnyűzene több pénzt hozott a konyhára, de a komolyzene exportjából származó bevétel fedezte az import alapanyagok árát. A '80-as évek végén – 1988-ban – a hazai piac liberalizálása megváltoztatta a helyzetet, így hirtelen elérhetővé váltak azok a nyugati felvételek is (C. C. Catch, Modern Talking, Falco, stb.) melyeket azelőtt szinte csak nyugatról lehetett beszerezni. Igaz, ezeknek az ára az akkori fizetésekhez képest elég drága volt. Az 1990-es évek Az 1990-es évek elején visszaesett a Hungaroton forgalma, egyrészt azért, mert esedékessé vált a dorogi gyárra felvett bankkölcsönök visszafizetése, illetve az új hanghordozó, a CD elterjedése is szinte halálra ítélte a gyárat. Ezen okokból kifolyólag a vállalat felszámolás után meg is szűnt, így 1992-től Hungaroton Gong néven jelentek meg az új könnyűzenei lemezek, a komoly- és népzenei kiadványok pedig Hungaroton Classic márkanév alatt jöttek ki. 1995-ben privatizálták a dorogi hanglemezgyárat, majd 1995 áprilisában meg is szűnt. 1996-ban a gyár egy kis helyiségben még működött, de egyre nyilvánvalóvá vált, hogy a lemezgyártás véget ér. A jövő Magyarországon több mint tízezer lelkes lemezgyűjtő, DJ él, akik mind a mai napig esküsznek a hanglemezre, más néven vinylre. A kiadók többsége úgy véli, hogy az illegális letöltések miatt jelentősen csökkent a lemezekből járó jogdíjak bevétele, így többen is elgondolkoztak, hogy talán mégiscsak be lehetne újra indítani egy lemezgyárat Magyarországon. A volt dorogi gyár gépei Angliába kerültek, ahol a mai napig is a magyar gépsoron gyártják az ott megjelenő hanglemezeket. Ennek köszönhetően a gyártósort szinte lehetetlen előállítani, és a gépek megvétele sem egyszerű. Mindenesetre cég már lenne, aki a borítókat gyártaná. Díjak, elismerések A Hungaroton klasszikus kiadványai gyakran nyernek díjakat nemzetközi színekben. Említésre méltó a két MIDEM díj (Cannes Festival Awards) a Dohnányi hegedűversenyekért (1999) illetve a Bartók összkiadásért (2002), továbbá a Classical Internet Awards (2004) Kocsis Zoltán vezényelte Bartók szuper audói CD-ért, mely három díjat is elnyert. Forrás https://drpadlo.hu/dorog.html Csibefutam A Csibefutam (eredeti cím: Chicken Run) 2000-ben bemutatott amerikai–brit gyurmafilm, amelynek rendezői Peter Lord és Nick Park, és a 4. DreamWorks-film. A producerei Peter Lord, Nick Park és David Sproxton, a forgatókönyvírója Karey Kirkpatrick, a zeneszerzői Harry Gregson-Williams és John Powell. A mozifilm DreamWorks Animation, az Aardman Animations és a Pathé gyártásában készült, a DreamWorks Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmdráma, filmvígjáték és kalandfilm. Amerikában 2000. június 21-én, Nagy-Britanniában 2000. június 30-án, Magyarországon 2000. augusztus 17-én mutatták be a mozikban. A filmet a Wallace és Gromit alkotói készítették el. Cselekmény A történet az 50-es években játszódik az angliai Yorkshire-ben, a Tepsi-tanyán, mely egy II. világháborús fogolytáborra emlékeztet. A farm egyik tyúkja, Rozsda (eredeti nevén: Ginger), aki nem riad vissza semmitől, megpróbálja kiszöktetni a csirkéket a telepről, különféle tervek, valamint Csóró (Nick) és Csali (Fetcher), a két csempész patkány segítségével. Alkalomadtán megpróbálkoznak a kerítés alatti ásással megszökni. Mindazonáltal Rozsdát mindig elfogja a farm egyik tulajdonosa, Tepsi gazda (Mr. Tweedy) és kutyái. Amíg az említett csirkét magánzárkában tartják, Mac, az intelligens, de kissé lökött tyúk segítségével a többiek újabb koncepciókat dolgoznak ki, hogy megvalósítsák szökésük egyetlen reményét: átrepülni a kerítés fölött. Szökésüknek nem elhanyagolható okai vannak, többek között a szigorú selejtezési rendszer. Itt amelyik egyed nem tojik elegendő mennyiségű tojást egy hét alatt, a tepsiben végzi. Eközben Tepsiné (az eredetiben: Mrs. Tweedy), a farm gazdasszonya és tulajdonképpeni ügyvivője a gazdaság pénzügyi fenntartásával küzd, az egyre csökkenő tojástermelés mellett. Kapzsisága nem ismer határt: kezdi megelégelni az alacsony profitot. Arculatváltás mellett dönt, ezért rendel egy pitegyártó gépet. Ezalatt Tepsi gazda azt gyanítja, a csirkék szökést terveznek. Neje azonban paranoiaként fogja fel ötletét, melyet elutasít a maga durva és hatalmaskodó módján. Amíg a gazdasszony a házhoz szállítást várja, az egyik éjszakán egy Rhode Island-fajtájú vörös kakas, Rocky landol a telepen, szárnyát törve. Míg a többiek csodálkozva szemlélik a jövevényt, Rozsda meggyőzi, hogy segítsen nekik megtanulni repülni. Rocky persze nem tud repülni, így megpróbálja az időt húzni, azáltal, hogy a csirkéket látszólag hiábavaló edzéseken, gyakorlatokon át próbálja a repülés alapjaira okítani, amíg ő sérült szárnyát ápoltatja. Ekkortájt Tepsiék megkezdik a tyúkok felhizlalását, hogy megfelelőek legyenek, mire megérkezik a gép. A szerkezet hamarosan megérkezik. Amikor a gazda megkezdi az összeszerelését, Rozsda rájön Tepsiné aljas tervére, és arra, hogy idejük vészesen fogy a szökésre tett erőfeszítések tekintetében. A szerelés végeztével Tepsi gazda megpróbálja a főkolompost a gépen keresztül feldolgozni, de Rocky megmenti, és közben sikerül elrontania a pitegépet. Ezzel adnak még maguknak egy kis időt, míg a gazda a javítással bajlódik. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Chicken Run című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Televíziós megjelenések TV2, Comedy Central Fertrève Fertrève település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 113 fő (2015). Fertrève Tintury, Anlezy, Frasnay-Reugny, Biches, Montigny-sur-Canne, Diennes-Aubigny és Ville-Langy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Man in the Mirror A Man in the Mirror Michael Jackson amerikai énekes dala. 1988 januárjában jelent meg Jackson Bad című albumának negyedik kislemezeként. Szerzői Siedah Garrett és Glen Ballard, producere Jackson és Quincy Jones. Megjelenésekor pozitív kritikákat kapott, és ez lett az album negyedik dala, ami az első helyre került az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistán, amit két hétig vezetett. Grammy-díjra jelölték az év felvétele kategóriában 1988-ban. A dal a Bad albumon kívül megjelent Jackson HIStory: Past, Present and Future (1995), Number Ones (2003), The Ultimate Collection (2004), The Essential Michael Jackson (2005) és This Is It (2009) című válogatásalbumain is. Ez a dalcím lett a címe egy Jacksonról forgatott életrajzi filmnek is, mely 2004-ben készült, Jackson engedélye nélkül. A Man in the Mirror: The Michael Jackson Story című tévéfilmben Flex Alexander alakítja az énekest. Háttere A dalt Siedah Garrett és Glen Ballard szerezte, háttérénekesei közt szerepel Garrett, a The Winans és az Andrae Crouch Kórus. A gospelkórus használata ebben az időben vált népszerűvé, miután David Bowie 1986-ban megjelent Underground című dalában (a Fantasztikus labirintus főcímdalában) is gospelkórus volt hallható; Jackson legközelebb Will You Be There című dalához használta. A Man in the Mirror Jackson egyik kedvence a dalai közül. A dal G-dúrban íródott, tempója 100 BPM. Jackson hangterjedelme Ab3-C6. Fogadtatása A Man in the Mirror Jackson negyedik listavezető dala lett az albumról az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistán. A dal a lista 48. helyén nyitott 1988. február 6-án, és a listán töltött nyolcadik hetén, 1988. március 26-án érte el az első helyet, ahol két hétig maradt. A brit slágerlistán 1988-ban a 21. helyet érte el, 2009-ben azonban, Jackson halálát követően ismét felkerült a slágerlistára, a 11. helyre, és a következő héten elérte a 2. helyet (az első helytől Cascada Evacuate the Dancefloor című dala tartotta vissza). Ezen a héten több mint tíz másik Michael Jackson-dal is szerepelt a top 40-ben. A Man in the Mirror 15 héten keresztül maradt a top 100-ban. Ausztráliában megjelenésekor a 39. helyet érte el; az énekes halála után itt is újból felkerült a slágerlistára és a 8. helyet érte el. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az iTunes letöltései közt is első helyen szerepelt. Videoklip A videoklip eltér Jackson korábbi klipjeitől, mert az énekes alig szerepel benne, csak a végén jelenik meg. A klip nagy része különféle történelmi események híradásaiból lett összevágva; látható benne egy atomrobbanás, a John Fitzgerald Kennedy és a Robert Kennedy elleni merénylet, az iráni túszdráma, a Live Aid, a Farm Aid, és sok híres ember, köztük Martin Luther King, Lech Wałęsa, Teréz anya, Desmond Tutu, John Lennon, Yoko Ono, Mahatma Gandhi, Anvar Szadat, Menahem Begin, Jimmy Carter, Mihail Gorbacsov, Rosa Parks, Ronald Reagan, Pieter Willem Botha, Moammer Kadhafi és Adolf Hitler. A dalhoz készült egy másik videoklip is, ez a Moonwalker című film elején látható, és a Bad turné fellépéseiből vágták össze. A dal videoklipje szerepel a Number Ones és a Michael Jackson’s Vision DVD-ken. Fellépések Jackson a dal egy hosszított változatát előadta az 1988-as Grammy-díjkiosztón. A Bad turné második szakaszán záródalként adta elő a dalt. A Dangerous turné számlistáján szintén szerepelt a Man in the Mirror. 1996. július 16-án Bruneiben adta elő a turné keretén belül; ez volt a dal utolsó előadása a 2001-es United We Stand: What More Can I Give jótékonysági koncert előtt. A dal instrumentális intróját játszották Jackson temetési szertartásának végén, amikor az énekes koporsóját kivitték; ezután a fény megvilágított egy mikrofont, ami az üres színpad közepén állt. Ezután egy ima következett, melynek témája a dalhoz hasonló volt. A dal az utolsó felcsendülő dal a Michael Jackson’s This Is It dokumentumfilmben. Számlista 12" és CD kislemez Man in the Mirror (Single Mix) – 5:02 Man in the Mirror (Album Mix) – 5:18 Man in the Mirror (Instrumental) – 5:02 7" kislemez Man in the Mirror – 5:02 Man in the Mirror (Instrumental) – 5:02 Feldolgozások 1990-ben Tuck Andress oklahomai gitáros akusztikus instrumentális változatban dolgozta fel Reckless Precision című albumán. 2003-ban Siedah Garrett is felvette akusztikus változatban, második, Siedah című albumán. 2005-ben a Rythme Fatal és Redd Angel dolgozta fel a Man in the Mirror című albumon. 2008-ban James Morrison angol zenész dolgozta fel Songs for You, Truths for Me című, második albumának deluxe kiadásán. 2011-ben Siedah Garrett élőben is előadta a dalt megemlékezésül Michael Jacksonról a marokkói Mawazine fesztiválon. 2011-ben Patrick Stump a dal a cappella-változatát adta elő a Billie Jean, Scream Thriller dalokkal és Jackson más dalaival együtt. 2006-ban Papoose amerikai rapper felhasznált a dalból egy részletet Gonna Make a Change című dalában, mely a The Boyz in the Hood című mixtape-en jelent meg. 2008-ban Rhymefest amerikai rapper használta fel a dal instrumentális változatát és a Jackson énekelte refrént egy freestyle raphez. Ez a Mark Ronson Presents: Man in the Mirror című kiadványon jelent meg. 1989-ben Dionne Warwick amerikai énekesnő adta elő az 1989-es Soul Train Music Awards díjkiosztón. 2009-ben, Jackson halála után a U2 ír együttes 360 World Tour turnéja keretén belül előadta a dal egy részletét Angel of Harlem című daluk végén. 2009-ben a The Fray amerikai együttes két koncertjén is előadta a dal refrénjét, Never Say Never című dalukkal (június 25-én, Jackson halálának napján) és Look After You című dalukkal (egy hónappal később). 2009-ben a Nobel-békedíj kiosztásakor adott koncerten részt vevő összes előadó együtt adta elő a dalt a finálé részeként, köztük Wyclef Jean , Toby Keith és a Westlife . 2009-ben Amy Studt angol énekes adta elő turnéján. 2009. augusztus 22-én Leehom Wang kínai-amerikai előadó adta elő a dalt Music-Man turnéján. A dalt kislemezen is kiadta, ezt aznap ingyen osztogatta a közönségnek. 2009-ben a The All-American Rejects amerikai együttes előadta a dal refrénjét Gives You Hell című daluk akusztikus előadásának részeként a Kidd Kraddick in the Morning műsorban. 2010-ben Whitney Houston amerikai énekesnő előadta a dalt I Look to You turnéja moszkvai koncertjén. 2010-ben a The Liaison együttes adta elő a dalt Jackson halűlának évfordulója alkalmából. 2010-ben Chris Brown amerikai énekes adta elő a BET Awards díjkiosztón, de a dal közben elsírta magát és nem tudta befejezni. 2011-ben Celine Dion kanadai énekesnő adta elő Jackson több más dalával együtt Celine in Las Vegas című fellépésén. 2011-ben Adam Levine , a Maroon 5 frontembere és Javier Colon énekes adták elő a The Voice című sorozat fináléjaként. Kasganji összecsapás A kasganji összecsapásra 2018. január 26-án került sor India Uttar Prades állam nyugati részén, Kasganj városában, mikor egy 22 éves kereskedelmi tanuló, Chandan Gupta életét vesztette egy olyan összecsapásban, mely a város muzulmánok által lakott részén tört ki. Erre India 69. köztársaság napi rendezvénye alkalmából engedély nélkül szervezett "Tiranga bicikliverseny" alatt került sor, melyet az Indiai Néppárt diákszárnya, az Akhil Bharatiya Vidyarthi rendezett meg. Előzmények 2018. január 26-án megrendeztek egy Tiranga yatra nevű eseményt, melynek a szervezői között ott voltak az RSS-hez kapcsolódó diákcsoport, az Akhil Bharatiya Vidyarthi Parishad (ABVP) tagjai is, hogy együtt emlékezzenek meg a köztársaság kikiáltásának 69. évfordulójáról. A bicikliversenyt előzetesen nem hagyták jóvá a helyi hatóságok. Az összecsapások akkor kezdődtek, miután Badu Nagar területén egy csoport ellenezte, hogy bizonyos szlogeneket a magasba emelve vigyenek biciklisták a Bilran-kapu környékéről induló Tiranga Yatra alatt. A rendőrök szerint azonban akkor tört ki az összecsapás, amikor egy másik csoport egyik tagját egy tőlük különböző csoport megpofozta. A 22 éves Chandan Guptát agyonlőtték, egy másik, Noushad nevű fiút pedig lábon ért találat miatt vittek kórházba. Gupta elhamvasztásáról visszafelé menet a gengszterek boltokat gyújtottak fel illetve rongáltak meg. Következmények Az Uttar Pradesi Rendőrség egy speciális csoportot hozott létre. Adityanath jógi részvétét fejezte ki az összecsapásokban elhunytak iránt, és felszólította az embereket, hogy állítsák helyre a békét és a harmóniát. A kormány a kerületben befagyasztotta az internet-szolgáltatást. Január 28-án 81 embert vettek őrizetbe. Dr Puja Shakun Pandét, a Hindu Mahasabha tagját, államminisztert megelőző célból saját házában őrizetben tartották. Ram Naik kormányzója szerint a Kasganjban történt csoportos összecsapás szégyenfolt az állam számára. A Bahujan Samaj Párt régebbi helyi vezetője és az állam egykori főminisztere, Mayawati a közösségi erőszak miatt az Indiai Néppártból kikerült kormányt tette felelőssé, és kritikával illette az államot irányító Adityanath jógi kormányát is. Kalraj Mishra szerint az incidens nagyon szerencsétlen esemény volt. Canko Cvetanov Canko Nikolaev Cvetanov, bolgárul: Цанко Hиколaeв Цветанов; (Szvisztov, 1970. január 6. –) bolgár válogatott labdarúgó, edző. A bolgár válogatott tagjaként részt vett az 1994-es világbajnokságon és az 1996-os Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Bolgár bajnok (1): 1990–91 Bolgár bajnok (3): 1993–94, 1994–95, 2001–02 Bolgár kupa (2): 1993–94, 2001–02 Wim Jonk Wilhelmus ("Wim") Maria Jonk (Volendam, 1966. október 12. –) holland labdarúgó, korábban a holland labdarúgó-válogatott tagja is volt. Pályafutása Jonk egy amatőr csapatban, az RKAV Volendamban kezdte pályafutását, majd 1986-ban a profi klub, az FC Volendam szerződtette le. Középpályásként sok góljával hozzásegítette a csapatot az első osztályba kerüléshez 1987-ben. Ezután felfedezte őt az Ajax, ahová 1988-ban igazolt. Man with a Movie Camera (album) A Man with a Movie Camera az angol The Cinematic Orchestra zenekar negyedik lemeze. Az 1929 Man with a Movie Camera (Ember a felvevőgéppel) néma dokumentumfilm remake-jének a filmzenéje is, amit az orosz Dziga Vertov rendezett. Az album a zenekar 2008-as "Live At The Roundhouse" koncertfelvételén újra kiadásra került. Számok "The Projectionist" – 0:06 "Melody" – 0:20 "Dawn" – 4:00 "The Awakening Of A Woman (Burnout)" – 10:20 "Reel Life (Evolution II)" – 6:57 "Postlude" – 1:45 "Evolution (Versao Portuense)" – 5:47 "Work It! (Man With A Movie Camera)" – 8:05 "Voyage" – 0:22 "Odessa" – 2:05 "Theme De Yoyo" – 2:20 "The Magician" – 2:26 "Theme Reprise" – 2:53 "Yoyo Waltz" – 1:17 "Drunken Tune" – 4:50 "The Animated Tripod" – 1:12 "All Things" – 6:06 Graval Graval település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Graval Flamets-Frétils, Mortemer és Nesle-Hodeng községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1142 (szám) Az 1142 (római számmal: MCXLII) az 1141 és 1143 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1142-es a kettes számrendszerben 10001110110, a nyolcas számrendszerben 2166, a tizenhatos számrendszerben 476 alakban írható fel. Az 1142 páros szám, összetett szám, félprím. Kanonikus alakja 21 · 5711, normálalakban az 1,142 · 103 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 571 és 1142. Az 1142 egyetlen szám valódiosztó-összegeként áll elő, ez az 1738. Csillagászat 1142 Aetolia kisbolygó Canly Canly település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 808 fő (2015). Canly Arsy, Longueil-Sainte-Marie, Le Fayel, Grandfresnoy és Jonquières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Polar (sör) A Polar (spanyol nevének jelentése: sarki) Venezuela legismertebb söre, a 21. század elején a belföldi sörfogyasztás 80%-át tette ki. Története Az első Polar sör gyártása 1941. március 14-én kezdődött el a Caracas nyugati részén található antímanói kis főzdében, amely 100%-ban venezuelai tőke befektetésével jött létre. 1942-ben az addigi egyliteres kiszerelésről áttértek a ma is népszerű 0,33 literesre (az úgynevezett tercióra), majd egy évvel később Carlos Roubicek sörfőzőmester segítségével megújították a receptet. 1947-ben megváltoztatták a sörösüveg kinézetét: az addigi barna, tömzsi üveg helyett zöld színű és karcsúbb formájút vezettek be. 1950-ben a keleti országrészben is megkezdődött a Polar Pilsen gyártása, egy év múlva pedig megkezdték a terjesztést az Estadio Universitario stadionban is. 1970-ben visszatértek a barna színű üveg használatára, az 1970-es évtized során pedig új gyárat nyitottak meg a nyugati országrészben. 1991-ben ismét módosítottak az üveg alakján, 2002-ben pedig a címkén szereplő jegesmedve kinézetét tervezték át: az eddig ülve ábrázolt állat ettől kezdve négy lábon áll. Ugyanekkor vezették be reklámcélokból a szép venezuelai nőket bemutató naptárukat. 2016-ban, az alapítás 75. évfordulója alkalmából jelent meg a piacon a 355 ml-es, nem visszaváltható üveg. 2016 áprilisának végén az országot sújtó gazdasági válság következtében a Polar sör gyártását is kénytelenek voltak felfüggeszteni, mivel nem jutottak elegendő alapanyaghoz. Az üzletekben korlátozást kellett bevezetni: meghatározták, hogy egy személy legfeljebb mennyi sört vásárolhat összesen. Nicolás Maduro elnök, aki „bűncselekménynek” titulálta a gyárbezárásra vonatkozó döntést, többször is megvádolta a cég elnökét, Lorenzo Mendozát, hogy több másik magáncéggel együtt egy összeesküvésben vesz részt az Amerikai Egyesült Államokkal, amelynek célja, hogy ártson a venezuelai gazdaságnak. A Polar Pilsen-naptár A sör egyik legfontosabb reklámeszköze a 2002 óta létező naptár, amelyben venezuelai modellek fényképei jelennek meg. A naptár szereplői: Gabriella Ferrari (2014–) Georgina Mazzeo (2015–) Grabiela Concepción (2013–) Anmarie Camacho (2015–) Antimon Az antimon egy kémiai elem a periódusos rendszer Va csoportjából, vegyjele Sb, rendszáma 51, atomi tömegegysége 121,75. Gyógyszerészetben használt latin neve antimonium, régies neve stíbium, nyelvújításkori magyar neve: dárdany. Jellemzői Több allotróp módosulata ismeretes. Ebből az ezüstfehér színű, félfém jellegű, rideg (mozsárban könnyen porítható) formája stabil szobahőmérsékleten. Az elektromosságot és a hőt gyengén vezeti, olvasztott állapotban jobban, mint kristályosban. A sárga és fekete formája instabil és nemfém jellegű. Antimongőz -90 °C alá történő hirtelen lehűtésével a sárga módosulat keletkezik, amely már -80 °C-on fémes módosulattá alakul. Fény hatására a fekete módosulat keletkezik, amely piroforos jellegű. Tömény SbCl3 oldat elektrolízisekor a katódon a robbanó módosulat keletkezik. Az antimon és egyes ötvözetei hűtésre kitágulnak. Előfordulása Becslések szerint a földkéregben 0,2-0,5 ppm van jelen. Elemi állapotban is előfordul a természetben, de gyakrabban ásványokban. Ásványai közül ismertebbek az antimonit (Sb2S3), diszkrazit (Ag2Sb), tetraedrit (Cu2SbS3), valamint a szenarmontit, valentinit és antimonokker (ezek antimon-oxidok). Története Vannak bizonyítékok, melyek alátámasztják azt a feltevést, hogy az antimon ismert volt már az ókorban is. Az antimon-szulfidot mint fekete szemöldök- és szempillafestéket használták a korabeli nők a Közel-Keleten. Pedaniosz Dioszkoridész az antimon-szulfidot stimmi néven említi, és Idősebb Plinius „stibium” -ként. Később a „stibium” a fémet jelölte és nem a szulfidot. Dioszkoridész szerint, ha a stimmit faszénnel hevítik, fém válik ki, pont, mint az ólom esetében. Innen az a feltevés, hogy az antimon ismert volt az ókorban, de összetévesztették az ólommal. Később Constantinus Africanus említi az antimon szót, amit először az arab Geber alkimista használt 800 körül. A szó eredete vitatott. Egyesek szerint az arab i�midből származna és Geber használta, mások a görög anti (ellen) és monos (egyedül) szóösszetételből származtatnák, mivel az antimon sosem jelenik meg egyedül, hanem más fémekkel együtt, vagy a francia moine (szerzetes)-ből származna mivel a szerzetesek foglalkoztak ilyen mérgekkel (ismert volt az antimon-oxid és kálium-bitartarát keveréke, mint hánytató). A XIII. század írásaiban találkozunk az antimonnal egy ötvözetben (réz + 6% antimon) ami „Albertus Magnus aranya”-ként ismert és nagyon jó hamisítvány volt. A XVII. század elején megjelent egy könyv az antimonról („Currus triumphalis antimonii”), ahol leírták tulajdonságait, előállítását, egyes vegyületeit és felhasználását. A könyv szerzője a Szent Benedek-rendi Basilius Valentinius (1392-1450) szerzetes, akinek kéziratait Johann Thölde alkimista adata ki. Későbbi kutatások cáfolják ezeket az állításokat, és a könyv valódi szerzőjeként Johann Thöldét tartják és úgy vélik, a bencés szerzetes nem is létezett, hanem Thölde álnév alatt adta ki könyvét. Az első tudományos kézikönyvet az antimonról Nicolas Lemery (1645–1715) írta. 1789-ben Lavoisier bejegyzi az antimont a kémiai elemek közé. Előállítása Az antimonitból előállítható vassal történő redukcióval: A keletkező antimon alacsonyabb hőmérsékleten olvad, mint a vas-szulfid és könnyű elválasztani tőle. Ugyancsak antimonitból előállítható pörköléssel, és utána a keletkezett oxidból szénnel redukálhatjuk. Tulajdonságai Vegyületeiben oxidációszáma -3, +3, és +5 lehet, ezek elsősorban kovalens jellegűek. 800 °C-on a levegő jelenlétében ég és fehér füst alakú antimon-trioxid keletkezik. Porítva és klórt tartalmazó edénybe szórva ég és antimon-pentaklorid keletkezik. Hevítve kénnel, arzénnel és foszforral reagál. A sósav és kénsav nem támadja meg, a salétromsav oxidálja és a koncentráció függvényében trioxid, vagy pentaoxid keletkezik amelyek hidratálódnak savképzéssel. Sói vízben oldva hidrolizálnak és oldhatatlan vegyületek keletkeznek. Hatása az élővilágra Az antimon és vegyületeinek nagy része mérgező. Az antimonmérgezés tünetei nagyon hasonlóak az arzénmérgezéséhez. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet. Egy tanulmány kimutatta, hogy savas gyümölcsitalok antimon-oxidot oldanak ki a modern PET flakonokból, a koncentráció esetenként egy évnél rövidebb tárolási idő esetén is túllépi a megengedett határt. Az ivóvízben a megengedett antimonmennyiség országonként változik: Anglia 20 µg l −1 (mikrogramm per liter) Kanada 6 µg l −1 Németország 5 µg l −1 Japán 2 µg l −1 Felhasználása Az antimon egyes vegyületeit (oxidok, szulfidok, nátrium-antimonát és antimon-triklorid ) felhasználják tűzálló zománcok előállítására a kerámiaipar részére és éghető anyagok tűzállóságának növelésére Leishmaniasis kezelésére is alkalmazzák IFN-gamma mellé az antimon(III)-szulfid és kálium-klorát keverékét gyufa gyártására használják az elektronika diódák, infravörösfény-detektorok és Hall-effektuson alapuló eszközök gyártásánál alkalmazza jelen van különböző ötvözetekben: ólom-antimon (kemény ólom), amit vízvezetékek, lefolyók, ólomakkumulátorok rácsainak gyártására használnak ólom-ón-antimon, amit nyomdákban, betűk gyártására használnak ólom-ón-réz-antimon: siklócsapágyak gyártásánál használt súrlódáscsökkentő ötvözet az „ólommentes” forrasztóónok 5% antimont tartalmaznak Szemfesték Több ókori kultúrában így Egyiptomban is, antimon-tartalmú szemfestéket használtak, ami szerintük védte a szemet a naptól és a szembetegségektől. Egyiptomi neve mesdemet volt. Vegyületei antimon(III)-klorid Legegyszerűbben antimonitból és tömény sósavból lehet előállítani főzéssel. Desztillálással tisztítható (forráspontja 223 °C). A tiszta antimon(III)-klorid 73 °C-on kristályosodik és egy átlátszó, lágy, vajszerű anyag keletkezik, sűrűsége 3,0. Innen származik a régi „antimonvaj” elnevezés. Erősen nedvszívó és a levegő nedvességével egy olajszerű oldatot képez. Jól oldódik szén-diszulfidban, kloroformban, éterben, acetonban, abszolút alkoholban. Oldódik kevés vízben, de oldatát ha hígítjuk hidrolizál és fehér csapadék alakjában antimon-klorid-oxid válik ki. Sok vízzel melegítve, az antimon-klorid-oxid antimon-oxiddá alakul, ami sósavval újra regenerálja az antimon(III)-kloridot. Nátrium-klorid oldatba oldva egy komplex vegyület keletkezik. Az antimon(III)-kloridot vas- és réztárgyak színezésére (barnítás) használják. antimon-oxid Az antimon-trioxid (Sb 2 O 3 ), az antimon oxidálásával, vagy a hidroxid víztelenítésével lehet előállítani. Fehér kristályos por amely hevítéskor megsárgul, de lehűtve újra fehér lesz. 656 °C-on megolvad és 700-on forr. Gőzének sűrűsége megfelel a Sb 4 O 6 molekuláris képletnek. Amfoter jellemű. Jól oldódik bázisokban antimonitok képződése közben. Ezeket a meta-antimonossavból lehet származtatni, amit oldatból nem lehet elkülöníteni. Ahol H[SbO 2 ] hidrogén-[dioxo-antimonát(III)], elavult neve meta-antimonossav H 3 [SbO 3 ] hidrogén-[trioxo-antimonát(III)], elavult neve ortoantimonossav A természetben két módosulata fordul elő: a szenamontit és a valentinit. Felhasználják a fehér zománcok előállításánál. Az antimon-tetroxidot (Sb 2 O 4 ), az antimon(III)-oxid, vagy az antimon(V)-oxid 900 °C-on történő hosszas hevítésével lehet előállítani. Vízben oldhatatlan színtelen, kristályos, melynek X sugaras elemzésével megállapították hogy tulajdonképpen az antimon(III) és antimon(V) oxidjainak a kombinációja. A természetben mint antimonokker fordul elő. Az antimon(V)-oxid (Sb 2 O 5 ), az antimon salétromsavval való oxidálásával lehet előállítani. Tisztán elég nehéz előállítani mivel a hevítéssel történő víztelenítésnél oxigént is veszít és keletkezik Sb 2 O 4 is. Világossárga színű és vízben gyengén oldódik. Belőle származtathatók az antimonsavak, melyek közül a legfontosabb a H[Sb(OH) 6 ] (hexahidroxo-antimonsav), amit tiszta állapotban nem lehet elkülöníteni, de elkülöníthetők a sói, az antimonátok. Antimon(V)-oxid és kálium-hidroxid hevítésével és az olvadék kevés vízből való kristályosításával előállítható a kálium-[hexahidroxo-antimonát(V)], K[Sb(OH) 6 ]. Ennek tömény oldata, Na + ionok jelenlétében kicsapja a nátriumot, Na[Sb(OH) 6 ] fehér csapadék formájában. antimon(III)-szulfid Sb2S3 Előállítható a két elem megfelelő arányban való összeolvasztássávval, vagy az antimon(III) kicsapásával, hidrogén-szulfiddal. A csapadék narancssárga színű és az antimon kimutatására használják az analitikai kémiában. Ha levegő hiányában hevítjük átalakul az ólomszürke módosulatba amely azonos a természetben is előforduló ásvánnyal, az antimonittal, 500 °C-on megolvad. Az antimonit a rombos rendszerben kristályosodik és tűszerű kristályai elérhetik a 15–20 cm-t. Ha a hevítést levegő jelenlétében végezzük akkor antimon-tetraoxid keletkezik. antimon(V)-szulfid Sb2S5 Hasonló eljárásokkal lehet előállítani mint antimon(III)-szulfidot (antimon(V)-kloridból és hidrogén-szulfidból). Tiszta állapotban nátrium-[tetratio-antimonát(V)]-ből állítható elő híg savak hatására Szép narancssárga színű por, és ezért nevezték „sulfur auratum”-nak. Felhasználják a vörös gyufa gyártására (kálium-kloráttal) és a vörös kaucsukáruk vulkanizálására (220 °C-on bomlik és kén szabadul fel ami vulkanizál és a keletkezett Sb2S3 pedig színező). hidrogén-antimonid SbH3 Előállítható antimon(III)-oxidból és sósavból. Szobahőmérsékleten gáznemű (olvadáspontja -88,5 °C és forráspontja -17 °C), kellemetlen szagú. Nagyon instabil, már szobahőmérsékleten könnyen bomlik, főleg ha érdes felülettel érintkezik, vagy a kémcső falán van antimon tükör egy előző kísérletből. A tiszta hidrogén-antimonit 200 °C-ra hevítve robban. Franklin (Pennsylvania) Franklin város az USA Pennsylvania államában. Lakosainak száma 6545 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Glorianes Glorianes település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 23 fő (2015). Glorianes Rodès, Boule-d’Amont, La Bastide, Baillestavy, Finestret, Joch és Rigarda községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Spinetoli-Colli Stazione di Spinetoli-Colli vasútállomás Olaszországban, Marche régióban, Spinetoli településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ascoli Piceno–San Benedetto del Tronto-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Spinetoli Villa San Pio X Stazione di Offida-Castel di Lama Colli del Tronto railway station I. e. 5. évezred Események i. e. ~5000–4000 között: A Jeges-tenger jégmentes. i. e. 4500 körül: szántásos mezőgazdaság kifejlődése Európában i. e. 4500 körül: Susa és Kis települések Mezopotámiában i. e. 4570–4250 körül: Merimde kultúra a Nílus mellett i. e. 4400–4000 körül: Badari kultúra a Nílus mellett i. e. 4000 körül: a tenger szintje a mai magasságig emelkedik Találmányok, felfedezések az arany és a termésréz használatának kezdete ( rézkor ) a kerék megjelenése Mezopotámiában az írás megjelenése a Kárpát-medencében ( tatárlakai lelet , Vinča–Tordos-kultúra ) a vízibivaly háziasítása Kínában Érdekességek a Biblia szerint a világ teremtése és a zsidók időszámításának kezdete erre az időszakra tehető. (a Mózes első könyve alapján végzett számítások szerint) "Egy nap mint, ezer esztendő, és ezer esztendő annyi mint egy nap." i. e. 4004: A szabadkőműves naptár időszámításának kezdete, a Fény Éve (Anno Lucis), a bibliai Teremtés éve. Hárskút (Szlovákia) Hárskút (szlovákul 1948-ban Lipovníknak átnevezve) túlnyomórészt még magyar lakosú község Felvidéken, Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Fekvése Rozsnyótól 8 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. Története A szoroskői hágó alatt, Hárskút térségében IV. Béla – a Bebek család őseinek adott – 1243-as adománylevele alapján kolostor és templom, valamint királyi kastély állott, ami – Kardos István kutatásai alapján – nagy valószínűség szerint bencés monostor lehetett. (Más források hibás adata, hogy a ciszterciek építettek itt 1141-ben kolostort és templomot, ami nem áll meg, mert az első ciszterci kolostor a történelmi Magyarország területén csak 1142-ben épült Cikádoron, a Tolna megyei Bátaszék helyén; az írországi Mellifons in Hibernia híres cisztercita kolostorát keverték össze Hungáriával, amihez Pázmány Péter tekintélye is hozzájárult.) A falut 1364-ben „Korna Lypa" néven említik először a Bebek család birtokaként, akik kisorosz, rutén pásztorokat is telepítettek ide – amint arról számos család- és dűlőnév is tanúskodik (Demárka, Dusa, Orosz-telke). 1430-ban 34 portát számoltak itt össze. A falu később az Andrássyak kransznahorkai uradalmához tartozott. 1570-ben 38 lakóház és 3 zsellérház állt a faluban. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÁRSKÚT. Magyar falu Torna Várm. földes Urai G. Andrásy, és Kotsó Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dernő mellet Gömör Vármegyének szélénél, határja középszerű." 1828-ban 109 házában 876 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Hárskut, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/4 mfdnyire: 744 kath., 474 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó gyümölcs. Erdő. Méhtenyésztés. Határja részint róna, részint hegyes, s elég termékeny. F. u. gr. Andrásy György." Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hárskút, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 135 házzal és 550 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt került az Andrássyak birtokába. A XVIII. század közepén a Melczer család is birtokos volt itt. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Ide tartozik Szoroskő puszta is. A róm. kath. templomot 1721-ben építették. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó." A falu Mátyás koráig Torna vármegye része, majd 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. A mai közigazgatási beosztás szerint is a rozsnyói járáshoz tartozik, de az már a kassai kerület része. Ismert szülötte a falunak Barczi Géza Kassán működő festő. A község zászlaját és címerét 1999-ben szentelték fel. Népessége 1910-ben 540 magyar lakta. 2001-ben 540 lakosából hivatalosan 462 magyar és 73 szlovák. 2011-ben 511 lakosából 381 magyar és 117 szlovák. Nevezetességei Mai, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a régi, román stílusú templom felhasználásával épült gótikus stílusban . 1721 -ben és 1856 -ban átalakították és 1894-ben bővítették. Búcsújáróhely ünnepe a Rózsafüzér királynője . Plébániája az egykori kolostor alapjain 1787 -ben épült, 1894 -ben átalakították. Források és jegyzetek http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 1.) Koreai-félsziget A Koreai-félsziget egy félsziget Kelet-Ázsiában. 1100 km hosszan nyúlik be a Csendes-óceánba, keletről a Japán-tenger, délről a Kelet-kínai-tenger, nyugatról a Sárga-tenger határolja. Északi részén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea), délen a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) helyezkedik el. Területe a szigetekkel együtt 220.847 km². A félszigetet az 1953-as fegyverszüneti egyezmény alapján a 250 km-es Koreai demilitarizált övezet vágja ketté. Északon kb. 22 és fél, délen kb. 50 millió ember él. 8552 Hyoichi A 8552 Hyoichi (ideiglenes jelöléssel 1995 HE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A. Nakamura fedezte fel 1995. április 20-án. Jorge Maqueda Jorge Maqueda (Toledo, 1988. március 15. –) világbajnok spanyol kézilabdázó. Részt vett a 2012-es londoni olimpiai játékokon. Pályafutása Klubcsapatban Az 1,95 méter magas és 102 kilogrammos Maqueda Toledóban született 1988-ban, de gyermekkorától Queróban, Toledó tartományban élt és hazájában, a Barcelonában kezdte pályafutását. A 2012-2013-as szezont megelőzően igazolt külföldre, a francia HBC Nantes csapatához, korábban a Alcobendas és az Aragón csapatában játszott 2009 és 2012 között. A katalán csapat játékosaként pályára lépett a Bajnokok Ligájában, a Nantestal pedig az EHF-kupában. 2015 nyarán a macedón Vardar Szkopjéhoz szerződött, 2017-ben pedig aranyérmet szerzett a Bajnokok Ligájában. 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban megnyerte a Macedón Kupát, valamint a 2016-os, 2017-es és 2018-as bajnokságot. 2018 nyarától a Pick Szeged játékosa. A válogatottban A spanyol válogatottal bronzérmet szerzett a 2011-es világbajnokságon, a 2013-as hazai rendezésű tornán pedig tagja volt az aranyérmes csapatnak. 2016 december 11-ig 119 nemzetközi meccset játszott , ahol 284 gólt dobott. A Seychelle-szigetek a 2013-as úszó-világbajnokságon A Seychelle-szigetek három úszóval vett részt a 2013-as úszó-világbajnokságon, akik hat versenyszámban indultak. Forrás Úszás adatok MTV München 1879 Az MTV München 1879 (teljes nevén: Männer-Turn-Verein München von 1879 e.V.) egy 1879-ben alapított müncheni sportegyesület, mely rendelkezik torna, kézilabda, ökölvívó, judo, jégkorong, tenisz, asztalitenisz, tollaslabda, súlyemelő, karate, tánc és röplabda osztállyal. Történelem 1879. június 27-én négy tornász, Franz-Paul Lang, Ferdinand Dix, Josef Hailer és Max Meisinger megalapította a sportegyesületet. Az évek során tornász osztály mellett további osztályok alakultak meg: 1880-ban vívás; 1898-ban labdarúgás; 1900-ban birkózás és jégkorong; 1910-ben atlétika. 1900. február 27-én a labdarúgók kiváltak és megalapították az FC Bayern Münchent. 1920-ban megalakul a kézilabda, 1926-ban az ökölvívó és judo, 1928-ban a jégkorong, 1937-ben a tenisz és asztalitenisz, 1956-ban a tollaslabda, 1966-ban a súlyemelő, 1967-ben a karate, 2000-ben a tánc, 2004-ben a röplabda osztály. Pandelísz Karaszevdász Pandelísz Karaszevdász (görög nyelv: Παντελής Καρασεβδάς) (Asztakosz, 1877 – Agrinio, 1946. március 14.) olimpiai bajnok görög sportlövő. A legelső újkori nyári olimpián, az 1896. évi nyári olimpiai játékokon, Athénban indult sportlövészetben, három versenyszámban: hadipuskában olimpiai bajnok lett, összetett szabadpuskában 5. lett. katonai pisztolyban helyezését nem ismerjük. Katonai pályára lépett és ezredesként szerelt le. Később politikus és sportvezető lett. MÁV 377 sorozat A MÁV XII. osztályú, 1911-től 377 sorozatú mozdonyai a magyar vasúti mellékvonalak, magán- és iparvasutak legáltalánosabban elterjedt, sok száz darabot számláló, szertartályos gőzmozdonyai voltak. Mindenfajta vontatási feladatot jól ellátott. Különböző gyárak (MÁV Gépgyár, az ÁVT Gépgyára, a Bécsújhelyi Mozdonygyár, a linzi Krauss és az aradi Weitzer János Gép- Waggongyár és Vasöntöde Rt.) építették a 19. század utolsó tizenöt évében. Nagy példányszámának köszönhető, hogy még a második világháború utáni évtizedekben is jó néhány darab működött, különböző ipari üzemekben. Története Az 1881-ben üzembe helyezett X. osztályú (később 20 sorozatú) mellékvonali szertartályos mozdonyokkal a MÁV igen kedvező tapasztalatokat szerzett, így egy nagyobb teljesítményű, szintén szertartályos típus beszerzése mellett döntött az V. osztályú (később 374 sorozatú) mozdonyainak felváltására, illetve kiegészítésére. Az új típus számára mintaként a kkStB 97 sorozatú C tengelyelrendezésű három kapcsolt kerékpárú szertartályos típusa szolgált, azonban minden részlete teljesen hazai tervek alapján készültek. Vonalai ugyan a Bécsújhelyi Mozdonygyár külső keretes stílusát követi, mégis jellegzetesen magyar típusról van szó. Szerkezete Keret és futómű A XII. osztályú mozdonyok három hajtott kerékpárral rendelkeznek, melyeket mereven a 15 mm-es folytvas lemezekből összeszegecselt külső keretbe ágyaztak. A mozdony merev tengelytávja, mely egyúttal a teljes tengelytáv is, mindössze 2 800 mm. Kerékpárok lemezrugói közé nem építettek himbaszerkezetet. A hátsó kerékpár alátámasztja az állókazánt, így csak a gőzhengerek számítanak „túllógó” tömegnek. Kazán A mozdonyok hosszkazánját az akkor tervezői felfogás szerint igyekeztek minél alacsonyabbra helyezni. Az alul kb. 1 m széles, 13 és 16 mm-es lemezekből álló tűzszekrény kezdetben hullámos tetejű Haswell-rendszerű, később az általánosan elterjedt mennyezetcsavaros porosz-, más néven Becker-rendszerű volt. A rostély kis mérete miatt nem buktatható kivitelű, az esése 1/7,2. A 3024 mm hosszúságú és 1 m átmérőjű két övből álló hosszkazánt 10 mm-es folytvas lemezekből szegecselték össze. Az első kazánövön helyezték el a gőzdómot, a második övre a homoktartály került. A gőzdómra közvetett terhelésű rugómérleges biztonsági szelepet szereltek. A kazánba 109 darab 40,5/46 mm átmérőjű folytvas tűzcsövet építettek. A korai változatok füstszekrénye rövid, 650 mm hosszúságú volt, melyhez általában „gólyafészkes” vagy Klein-rendszerű fordított kúp alakú kémény csatlakozott és a kéményben helyezték el a szikrafogót. A későbbi változatok füstszekrényét a szikraszórás csökkentésére 1,5 m hosszúra növelték és itt a füstszekrényben helyezték el az amerikai rendszerű szikrafogót, melyhez a karcsú Prüssmann-rendszerű kémény csatlakozott. A gőzfúvó „békaszájú” volt. A kazánt 1–1 db Friedmann-rendszerű nem szívó, 7, illetve 6 mm-es nyílású frissgőz-lövettyű táplálta vízzel. Gépezet A két, kereten kívül elhelyezett gőzhenger a kapcsolt kerékpárok közül a középsőt hajtotta. A keresztfejek kétvezetékesek voltak. A hajtó- és csatlórudak téglalap-alakú keresztmetszettel készültek. A gőzhengerek kagylós síktolattyúkkal készültek, melyeket nyitott, Stephenson-rendszerű vezérművek szabályoztak. A vezérművet szintén a kereten kívül helyezték el, elrendezése hasonló volt az Ia. és Id. osztályú (később 220, illetve 221 sorozatú mozdonyokéhoz. Segédberendezések A mozdonyok egy részét kezdetben Hardy-rendszerű légűrfékkel is ellátták, ezt azonban leszerelték róluk, így ezután kizárólag kézifékkel fékezhették őket. A féktuskók a mozdony kerékpárjait elölről fékezték. A mozdonyok vízkészletét a szertartályos mozdonyoknál elterjedt módon a hosszkazán két oldalán elhelyezett víztartályban, míg a szenet a mozdony vezetőállásának („konyhájának”) hátsó részében kialakított szénférőben tárolták. Sorozatgyártás A XII. osztályba sorolt mozdonyok első példánya 1885-ben készült el. A rendkívül jól bevált típust a MÁV 18 éven keresztül folyamatosan rendelte: 1903-ig 493 db-ot szerzett be nemcsak a tervező MÁV Gépgyártól, de az az ÁVT Gépgyára, a Bécsújhelyi Mozdonygyár, a linzi Krauss és az aradi Weitzer János Gép- Waggongyár és Vasöntöde Rt. is készítette ezeket a mozdonyokat. A XII. osztályú mozdonyok számos, ebben az időszakban megnyitott ún. másodrangú (mai szóhasználattal: mellék-) vonal jellegzetes, univerzális járművei voltak. A MÁV-on kívül számos hazai magánvasút, így a Kassa–Oderbergi Vasút (13 db), a BHÉV (15 db), a Torontáli HÉV (14 db), a Magyar Északkeleti Vasút (2 db) és a Debrecen–Nyírbátori helyi érdekű vasút (5 db), valamint még több bánya- és iparvasút is szerzett be ilyen típusú mozdonyokat. A MÉKV és a Thév mozdonyai később e vasutak államosításával a MÁV állományába kerültek. A mozdonyok 1894-ben új hadijelet kaptak, mely a típus esetén lett. 1907-től a korszerűbb mellékvonali mozdonyok fokozatosan kiváltották a vonali szolgálatból a XII. osztályú mozdonyokat, melyek ezután kedvelt állomási tolatómozdonyok és számos iparvállalat is szívesen vásárolt a MÁV-tól használtan ilyen gőzösöket. A típus engedélyezett vonatterheléseit a MÁV számításokkal az alábbiak szerint állapította meg: A típus 1911-ben a 377 sorozatjelet kapta. A 377 sorozatú mozdonyok közül az első világháború előtt négy, míg a háború után további hármat korai kivitelű Brotan-kazánnal láttak el. Hadba vonulva A típus szerepet kapott az első világháború harcaiban is: a magyar páncélvonatokat egy vagy két 377-es továbbította. Két okból esett a választás e kevésbé korszerű típusra: kis tengelyterhelésű volt, így még páncélburkolattal nehezítve is közlekedhetett a gyengébb felépítményű mellékvonalakon is, egyszerű szerkezetű volt: ikergépezete könnyű indítást tett lehetővé, míg a beépített légfék hiánya miatt egy esetleges találat nem fékezte be a vonatot. A kiválasztott 13 db mozdonyt egyfajta szendvicsszerkezettel burkolták be, mely helyettesíthette a drága páncéllemezt, sőt a jellemző harctevékenységek során annál hatásosabb is volt. A burkolattal ellátott 377-esek szolgálati tömege 31..34 tonnára növekedett. A MÁV nem számozta át ezeket a mozdonyokat. A MÁV mozdonyainak nagyjavítását műhelyei között 1918-tól nem területenként, hanem típusonként osztotta el. A 377 sorozat mozdonyainak nagyjavítására a Sátoraljaújhelyi Műhelyt, a Zólyomi Műhelyt, a Szegedi Műhelyt, a Piskii Műhelyt, a Temesvári Műhelyt, a Brassói Műhelyt, a Pécsi Műhelyt és a Zágrábi Műhelyt jelölték ki. Az első világháború után A vesztes első világháború után az elszakított területeken maradt, a tanácsköztársaság bukását követő román megszállás során elhurcolt, valamint a trianoni békeszerződés következtében az utódállamoknak ítélt vasúti járművek között a 377 sorozatú mozdonyok nagy része is a határokon túlra került. Az 1919-ben meglévő 828 db eloszlása az alábbiak szerint alakult: MÁV 205 db, CFR 123 db, ČSD 53 db SHS 92 db, PKP 2 db, FS 12 db. A háború után megmaradt és az után szállított mozdonyokat a MÁV 1926. január 1-jétől új pályaszámcsoportokba tervezte sorolni. A síktűzszekrényes mozdonyok kijelölt pályaszámcsoportja a 377,001–198, a Brotan-kazános példányoké 377,251–256 lett volna. Az átszámozást végül nem hajtották végre. A Magyarországon maradt 377-esek az ország egész területén megtalálhatóak voltak. Honos fűtőházaik 1930. februárjában: Budapest-Északi, Budapest-Ferencváros, Szolnok, Cegléd, Vác, Adonypuszta-Szabolcs, Kunszentmiklós, Hegyeshalom, Szombathely, Jutas, Keszthely, Pápa, Zalaegerszeg, Miskolc, Jászapáti, Kisterenye, Dombóvár, Sárbogárd, Pécs, Kaposvár, Bátaszék, Siklós, Debrecen, Tiszafüred, Nádudvar, Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Püspökladány , Kisújszállás, Szeged, Hódmezővásárhely, Orosháza, Békéscsaba, Vésztő, Kecskemét és Mezőtúr. Ez általában csak néhány mozdonyt jelentett az egyes telepeken. 10 db vagy annál több 377-es csak Kisterenyén (25 db), Kaposváron (12 db), Mezőtúron (12 db), Kecskeméten (11 db), Budapest-Északi fűtőháznál (10 db), Jászapátiban (10 db) és Mátészalkán (10 db) állomásozott. A 203 db jármű tekintélyes része (87 db) javítatlanul letétben félre volt állítva. Az üzemelő mozdonyok havi átlagos futásteljesítménye az 1930-as évek közepén 1466 km volt. Románia A CFR a mozdonyokat az eredeti, MÁV-os sorozatjel és pályaszámok megtartásával, a páncélozott mozdonyok közül a CFR-hez került 2 db, ugyancsak „békés” társaikkal azonos sorozatjellel és számon üzemeltek tovább. A mozdonyok Temesvár, Brassó és Arad fűtőházhoz tartoztak és a környéken található másodrangú vonalak teher- és személyvonatait továbbították. Elhasználódás miatt 1935-re 64 mozdonyt töröltek az állagból, a többit vegyes (szén + olaj) tüzelésűre építették át és Westinghouse-rendszerű önműködő fékkel látták el. A 377-esek 1951-ig üzemeltek Romániában, utoljára Arad fűtőháznál szolgálva. Csehszlovákia A ČSD az első években szintén a korábbi sorozat- és pályaszámokon üzemeltette a járműveket. A Monarchia vasúttársaságai járműparkjának végleges felosztása után, 1925-ben bevezetett jelölési rendszerben a MÁV mozdonyai a 310.401–42 pályaszámcsoportba kerültek, míg a KsOd mozdonyait a 310.501–13 pályaszámokkal sorolták be. A páncélozott mozdonyok körül 4 db került a ČSD-hez. A mozdonyok „békés” társaikkal azonos sorozatjellel üzemeltek tovább, kivéve a Csehszlovákiába került 377,116-ot, mely átszámozása után először a ČSD 310,412 pályaszámon, majd – tekintve, hogy társainál nagyobb tömegű volt – a 313,901 pályaszámon üzemelt tovább. Ezen a mozdonyon megmaradt, magasabb, ívesebb mozdonysátor-tető, mely szokatlan külsőt kölcsönzött e járműnek. A szintén páncélozott és még nagyobb tömegű 310,440 pályaszámú mozdonyt 1925-ben 314,901-re számozták át. Az első bécsi döntést követően a 310.4 sorozatú mozdonyok közül a MÁV-nak át nem adott 15, míg a 310.5 sorozatból a még állományban lévő mind a 10 példányt a Szlovák Vasutak (SŽ) változatlan pályaszámokon vette állagba. Jugoszlávia Az SHS utódjánál, a JDŽ a mozdonyok 1933-ban a 152 sorozatjelet kapták. A páncélozott mozdonyok közül 1 db került az SHS-hez, onnan a JDŽ-hez, ahol „békés” társaikkal azonos sorozatjellel üzemeltek tovább. „Repartíciós” mozdonyok A MÁV mozdonyállaga – így a 377 sorozatú mozdonyok száma is – bővült a bécsi döntések és a délszláv területi revíziók következtében. Így: a ČSD -től 13 db, míg a JDŽ -től (illetve Jugoszlávia 1941 -es felosztása után valójában már a HDŽ-től, a még abban az évben megszületett Római Egyezmény alapján) a még állagban lévő 26 darabból 10 db mozdony a MÁV -hoz került. A tapasztalatok szerint a 377-esek a háború éveiben 100 elegytonna-kilométerenként 16–16,3 kg szenet és 4,38 gramm hideg-, illetve 9,18 gramm hidegkenő-olajat fogyasztottak. Ardres Ardres település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 4320 fő (2015). Ardres Guemps, Louches, Nielles-lès-Ardres, Nortkerque, Les Attaques, Autingues, Balinghem és Brêmes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Franklin Story Musgrave Franklin Story Musgrave dr. (Boston, Massachusetts, 1935. augusztus 19. –) amerikai orvos, űrhajós. Az egyetlen űrhajós, aki küldetései során repülte mind az öt űrrepülőgépet. John Glenn 1998-as visszatéréséig, a legidősebb (61 éves) űrhajós címet viselte. Életpálya 1953-ban belépett a hadseregbe, ahol repülőgép szerelőként (villanyszerelő, technikus, fedélzeti főnök) tevékenykedett. Szolgált Dél-Koreában, Japánban, Hawaiin valamint a Távol-Keleten. Több mint 7500 órát repült (repülőgép/űrhajó), 160 különböző katonai és polgári repülőgéppel. Több mint 800 ejtőernyős ugrása közül 100 szabadeséssel történt. 1958-ban a Syracuse Egyetemen matematikából és statisztikából szerzett oklevelet. Az Eastman Kodak Company keretében matematikusként és műveletek elemzőjeként dolgozott. 1959-ben az University of California keretében működés elemzésből és számítógépes programozásból szerzett diplomát. 1964-ben az University College of Physicians keretében sebészorvosi diplomát szerzett. 1966-ban az University of Kentucky intézetben fiziológiából és biofizikából tett tudományos fokozatot. Amit 1987-ben megvédett. Kutatás profilja a szív-és érrendszeri betegségek és a testmozgás élettani szerepe. 1967. augusztus 4-től a NASA 6. csoportjában a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült kiképzésben. Dolgozott a Skylab-programban (tervezés, fejlesztés). Volt mentőszemélyzeti tag, támogató (tanácsadó, feladatmegoldó) csoporttag (STS–31, STS–35, STS–36, STS–38, STS–41). Részt vett az űrrepülőgép berendezéseinek, űrruhájának, életfenntartó rendszereinek, az életminőség állapotának fejlesztésében. 1979-1984 között az űrhajósok vizsgálatát, ellenőrzését végző Shuttle Avionics Integrációs Laboratórium (JSC) tagja. Hat űrszolgálata alatt összesen 53 napot, 9 órát és 55 percet (1281 órát, 59 percet 22 másodpercet) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1997. szeptember 2-án fejezte be. A Denver Health Medical Center részmunkaidős tudományos munkatársa. Írásai Szerzője, társszerzője huszonöt tudományos közleménynek Űrrepülések STS–6 , a Challenger űrrepülőgép első repülésén küldetés specialista. A TDRSS–1 műholdat állították pályára, valamint több kutatási és kísérleti feladatot hajtottak végre. Sikeresen végrehajtották a Space Shuttle program első űrsétáját (EVA1), ahol 4 óra 17 percet töltött az űrrepülőn kívül. Az űrséta során első alkalommal használtak az Extravehicular Mobility Unit (EMU) űrruhákat. Első űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 00 órát és 23 percet (120 óra) töltött a világűrben. 3 370 437 kilométert ( 2 100 000 mérföld) repült, 80 alkalommal kerülte meg a Földet . STS–51–F , a Challenger űrrepülőgép 8. repülésén küldetés specialista, felszálláskor/visszatéréskor rendszermérnök. A küldetés során harmadik alkalommal járt a világűrben a Spacelab mikrogravitációs laboratórium. Elvégeztek 13 fő kísérletet, továbbá csillagászati, asztrofizikai és élettudományi megfigyeléseknek tettek eleget. Második űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 22 órát, 45 percet és 26 másodpercet töltött a világűrben. 5 284 350 kilométert tett meg, 127 alkalommal kerülte meg a Földet. STS–33 , a Discovery űrrepülőgép 9. repülésén küldetés specialista. Az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által végrehajtott titkos küldetés részese. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 00 órát, 6 percet és 48 másodpercet töltött a világűrben. 3 400 000 kilométert tett meg, 79 alkalommal kerülte meg a Földet. STS–44 , az Atlantis űrrepülőgép 10. repülésén a hasznos teher parancsnoka. A küldetés célja sikeresen telepíteni a Defense Support Program (DSP) műholdat. Több tudományos kísérletet és kutatási tevékenységet végeztek. Egy hosszú távú űrrepülés orvosbiológiai kísérletéhez végeztek méréseket. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 22 órát 50 percet és 44 másodpercet töltött a világűrben. 4 651 112 kilométert tett meg, 110 alkalommal kerülte meg a Földet. STS–61 , az Endeavour űrrepülőgép 5. repülésén küldetés specialista, missziós szakember. Az első Hubble űrtávcső (HST) karbantartási és javítási küldetése. Ötödik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát 58 percet és 33 másodpercet töltött a világűrben. Három űrsétát (kutatás, szerelés) végzett, összesen 22 óra 2 perc időtartamban.. 7 135 464 kilométert tett meg, 163 alkalommal kerülte meg a Földet. STS–80 , a Columbia űrrepülőgép 21. repülésén küldetés specialista, missziós szakember. Ez volt a leghosszabb űrrepülés, de technikai okok miatt nem tudták végrehajtani a legfőbb műveleteket (műholdak pályára állítása, a tervezett Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésének egyik tervezett lépése lett volna. Hatodik űrszolgálata alatt összesen 17 napot, 15 órát 53 percet és 18 másodpercet töltött a világűrben. 10,9 millió kilométert tett meg, 279 alkalommal kerülte meg a Földet. Tartalék Személyzet Skylab–2 pilótája Robert Mugabe Robert Gabriel Mugabe (Salisbury, 1924. február 21. –) zimbabwei politikus, a Zimbabwei Köztársaság volt miniszterelnöke, majd elnöke. Uralma alatt diktatórikus hatalmat épített ki, és az ország gazdaságilag tönkrement. Családja, gyerekkora 1924-ben látta meg a napvilágot egy, a fővárostól, Salisbury-tól (ma: Harare) északnyugatra elhelyezkedő kis faluban, Matibiriben. Szegény katolikus vallású családban nevelkedett, apja, Gabriel Mugabe Matiriti asztalos volt. A három fiúgyermek közül Robert volt a legfiatalabb. 1934-ben apjuk elhagyta a családot, hogy munkát keressen Bulawayóban (a második legnagyobb város az országban), így a család helyzetét még rosszabbra fordította. Mugabe jezsuita iskolában tanult, igen vallásos nevelést kapott. Később, szülőföldjét hátrahagyva, felvételizett a Fort Hare dél-afrikai egyetemre. 1951-ben sikerrel diplomázott, élete során még 6 különböző felsőfokú oklevelet kapott különböző felsőoktatási intézményektől (például a Londoni Egyetemtől). Mugabe több előadást is tartott a Chalimbanai Tanárképző Főiskolán (Zambia) 1955-től 1958-ig, azután tanított a Takoradi-i Apowa Szakközépiskolában (Ghána) 1958-tól 1960-ig. Itt találkozott Sally Hayfronnal, ki később Mugabe első felesége lett. Ghánai tartózkodása során nagy hatással volt rá az ottani miniszterelnök, Kwame Nkrumah tevékenysége, és ez később az egész politikáját meghatározta. Politikai karrierje 1960-ban tért vissza Zimbabwéba, s még ebben az évben belépett a Nemzeti Demokratikus Pártba. Ez a párt lett a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) alapja, s a névváltozás után a Ian Smith vezette gyarmati hatóságok betiltották további működésüket. Mugabe 1963-ban kilépett a pártból és csatlakozott a rivális Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unióhoz (ZANU), mely ekkor már olyan későbbi meghatározó politikusok gyűjtőhelye volt, mint Ndabaningi Sithole, Edgar Tekere, Edson Zvobgo, Enos Nkala. A ZANU-ra már ekkor kihatottak a Pán-Afrikai Kongresszus eszméi, mely Dél-Afrikában működött. A nemzeti liberalizmus keveredett a szovjet kommunista eszmékkel. Hamar ismert személyiség lett az országban, erőteljes hangvételű beszédeivel a gyarmati rendszer és hatóság ellen tüzelte a közvéleményt. Pártjával együtt követelte az angolok mielőbbi kivonulását, Zimbabwe (akkor Dél-Rodézia) teljes függetlenségét. 1964-ben Mugabét egyik beszéde következtében letartóztatták, elkövetkező tíz évét börtönben töltötte. A politikus itt nem tört meg, hanem tovább képezte önmagát, folyamatosan tanult és ügyvédi diplomát szerzett. 1974-ben szabadult, s pártjában nőtt a népszerűsége. Vértelen puccsal átvette a hatalmat a párt felett, s létrehozott a szervezeten belül egy katonai szárnyat. Ez bizonyította, hogy a ZANU immár a passzív ellenállás helyett a tettek mezejére kívánt lépni, és erőszakkal akarták elüldözni Ian Smith kormányát. Robert Mugabe az évek elteltével a párt első és legfontosabb embere lett, háttérbe szorítva az alapító Ndabaningi Sitholét. A ZANU ezután több partizántevékenységet is folytatott a gyarmati hatóságok ellen, ám a rivális ellenzéki pártok ellen is fellépett erőszakkal. A ZAPU elnöke, Joshua Nkomo elleni sikertelen merényletet például sokan Mugabénak tulajdonították, de ezt soha nem tudták rábizonyítani. 1978-ban nemzetközi nyomásra Ian Smith kénytelen volt választásokat kiírni. Ekkor már az afrikai országok legtöbbje független volt, így több amerikai hírességtől kezdve európai politikusokig felszólalt Smith katonai uralma ellen. A külföldnek zavaró volt, hogy Smith még mindig az apartheid szellemében kormányoz. A választásokon se a ZAPU, se a ZANU nem állított ki listát, nem indultak a választásokon, így bojkottálták a szavazást, amely szerintük csak látszatból történt meg. Az UANC győzött, az új miniszterelnök Abel Muzorewa lett. Változás nem történt az ország életében, hiszen továbbra is a fehérek vezették az országot, csak a vezető személye változott. Sokan választási csalásról beszéltek, és a nyugat is ezt a véleményt hangoztatta. Nemzetközi figyelők kíséretében 1980-ban újra megtartották a választásokat. Zimbabwe miniszterelnöke, majd elnöke A ZANU 57 helyet szerzett meg a 80 férőhelyes parlamentből, így ők kapták meg a kormányalakítás jogát. Robert Mugabét miniszterelnöknek választották, az elnök Canaan Banana lett. Az Ian Smith vezette RF-nek (Rodéziai Front) sikerült elérnie, hogy Mugabe bevegye őket a kormányzásba. Az RF a választások során 20 mandátumhoz jutott, így a Mugabe-kormánynak abszolút többsége volt a törvényhozásban. 1980. április 18-án kikiáltották Zimbabwe függetlenségét. Mugabe fő politikai támogatói a sonák voltak, akik az ország északi részén laktak. Az új miniszterelnök koalícióba lépett legfőbb riválisával, a ZAPU-val. Így időlegesen a kormány megnyerte magának a délen lakó ndebelék és a fehér közösség szimpátiáját. A ZAPU lassú folyamatban egyesült a ZANU-val, Joshua Nkomo kormányzati pozíciót kapott. A ZAPU beolvasztása fegyveres viszályt szült az országban, a ndebelék ellen a kormány katonai csapással válaszolt. Mugabe 1987-ben megszüntette a miniszterelnöki hatalmat és elnöknek nevezte ki magát, megszerezve az ország felett az abszolút hatalmat. Azóta Mugabét többször is újraválasztották, gyakran vitatott körülmények között. Gukurahundi 1983 és 1985 között a hadsereg körülbelül 20 ezer ndebele civilt gyilkolt le. Az etnikai mészárlást a nemzetközi közvélemény elítélte, a zimbabwei hadsereg kegyetlenségei a napvilágra kerültek. Az Észak-Koreában kiképzett 5. brigád vezetője Perence Shiri volt (aki ma Zimbabwe légierejének parancsnoka), Mugabe unokatestvére, aki saját magát „Fekete Jézusnak” hívta. A 20 ezer áldozat legtöbbje ártatlan civil volt. Bukása 2017 novemberében Mugabe hatalma váratlanul megrendült, miután leváltotta Emmerson Mnangagwa alelnököt, vélhetőleg azzal a céllal, hogy helyette feleségét, Grace Mugabét helyezze az alelnöki pozícióba. Menesztése után Mnangagwa Dél-Afrikába menekült. November 13-án Constantino Chiwenga tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke figyelmeztette Mugabét, hogy a hadsereg közbeavatkozhat, ha további tisztogatások lesznek, de Mugabe hívei elítélték a fenyegetést. November 15-én a hadsereg elfoglalta a közmédia épületeit, Mugabét pedig házi őrizet alá helyezték. November 18-án nagyszabású tüntetés volt Hararéban, ahol a tömeg Mugabe távozását követelte. November 19-én a ZANU leváltotta Robert Mugabét a pártelnöki tisztségből, és felszólította, hogy november 20-ig mondjon le az elnökségről, különben parlamenti eljárást indítanak az elmozdítására. Grace Mugabét és az elnök számos hívét kizárták az állampártból, az új pártelnök pedig Emmerson Mnangagwa lett. Mugabe november 20-án televíziós beszédben utasította el, hogy távozzon a hatalomból, de másnap lemondott. November 24-én beiktatták utódját, Emmerson Mnangagwát, aki beiktatási beszédében méltatta Mugabe életművét. Mnangagwa korábban „maximális biztonságot és kényelmet” ígért Mugabénak és családjának. Trespaderne Trespaderne község Spanyolországban, Burgos tartományban. Lakosainak száma 1046 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Szajat-Nova Szajat-Nova (grúz nyelven: �����-����) (születési neve: Arutyin Harutjun) (Tbiliszi, 1712. június 14. – Haghpat, 1795. szeptember 22.) örmény trubadúr (aşık), zeneszerző, költő, énekes és az örmény apostoli ortodox egyház szerzetese. Élete Gyermekkorát Tbiliszi közelében töltötte egy kis faluban. Már ifjú korában felfigyeltek szép énekhangjára. Családjával Tbiliszibe költözött és valószínűleg takácsmesternél lett tanonc, mert néhány dalszövege erre a mesterségre utalt. Népdalok mellett saját megzenésített lírai költeményeit énekelte kamándzsa kísérettel. Az örményen kívül grúz, perzsa és azeri nyelven is írt dalokat. Tbiliszi kozmopolita közösségében rendkívül népszerű lett, és a dalok királyának (Szajat-Nova) nevezték. A híres trubadúrt II. Erekle grúz király kinevezte udvari költőjének és zenészének. 1759-ben kegyvesztett lett, száműzték a királyi udvarból. A népemlékezet szerint azért, mert beleszeretett a király húgába, Anna hercegnőbe. Felesége halála után Szajat-Nova az örmény apostoli ortodox egyház szerzetese lett Haghpat kolostorában a grúz határ közelében. Perzsa katonák gyilkolták meg 1795-ben. Körülbelül 200 dalt biztosan neki tulajdonítanak, de valószínűleg több ezret is írt. 1969-ben Szergej Ioszifovics Paradzsanov A gránátalma színe című filmjében Szajat-Nova lírai költeményei és dalai hangzanak el. Jerevánban utcát és zeneiskolát neveztek el róla. Suinae A Suinae az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik alcsalád. Az ide tartozó fajokat a disznó névvel jelölik. „Disznó” alatt ugyanakkor a köznapi szóhasználatban általában csak a házisertést (Sus scrofa domestica) értik. Rendszertani besorolásuk A legtöbb rendszerező szerint az összes élő disznófaj (beleértve a házisertést és a babirusszát is), néhány fosszilis fajjal együtt ebbe az alcsaládba tartozik. Míg mások, például Jan van der Made őslénykutató 2010-ben kijelentette, hogy szerint egyes élő taxonokat, köztük a Phacochoerini- és a Babyrousini-fajokat, külön-külön alcsaládokba kéne áthelyezni. Az őslénykutatók még abban sem értenek egyet, hogy a fosszilis taxonok közül, például a Suoidea csoportbeli - csoport, mely magába foglalja a disznóféléket, pekariféléket (Tayassuidae), valamint néhány kihalt családot - állatok alsóbb taxonjai, tulajdonképpen melyik felsőbb taxonhoz tartoznak. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi 5 nemzetség és 18 emlősnem tartozik (ezt a listát, mely a Classification of Mammals része 1997-ben Malcolm C. McKenna és Susan K. Bell állították össze): Suini Gray , 1821 - 4 nem † Eumaiochoerus miocén † Hippopotamodon miocén - pleisztocén ; szinonimája: Limnostonyx † Korynochoerus miocén - pliocén † Microstonyx miocén Sus Linnaeus, 1758 - miocén - jelen Potamochoerini Gray, 1873 - 5 nem † Celebochoerus (pliocén - pleisztocén) Hylochoerus Thomas , 1904 (pleisztocén - jelen) † Kolpochoerus van Hoepen & van Hoepen, 1932 (pliocén - pleisztocén; szinonimái: Ectopotamochoerus , Mesochoerus , Omochoerus , Promesochoerus ) Potamochoerus Gray, 1854 (miocén - jelen) † Propotamochoerus (miocén - pliocén) Hippohyini Thenius, 1970 - 3 nem † Hippohyus Falconer & Cautley, 1847; miocén - pliocén † Sinohyus miocén † Sivahyus miocén - pliocén Phacochoerini Gray, 1868 - 4 nem; egyes rendszerezők külön, a Phacochoerinae alcsaládba helyezik † Metridiochoerus Hopwood, 1926; pliocén - pleisztocén varacskosdisznó (Phacochoerus) F. Cuvier, 1826; pliocén - jelen † Potamochoeroides pliocén, talán a pleisztocén kort is elérte † Stylochoerus pleisztocén Babyrousini Thenius, 1970 - 1 nem; egyes rendszerezők külön, a Babyrousinae alcsaládba helyezik Babyrousa Perry, 1811 Incertae sedis (az alábbi faj nincs nemzetségbe sorolva) Porcula Hodgson, 1847 törpedisznó (Porcula salvania) Hodgson, 1847 2005-ben Peter Grubb a „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a fenti listát használja az élő taxonok rendszerezéséhez. Hlevci Hlevci falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Skradhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 40 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, az A6-os autópálya közelében fekszik. Története A falunak 1890-ben 57, 1910-ben 52 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 16 lakosa volt. Blagoje Paunović Blagoje Paunović (szerb cirill betűkkel Благоје Пауновић; Medveđa, 1947. június 4. – Belgrád, 2014. december 8.) Európa-bajnoki ezüstérmes szerb labdarúgó, edző. Pályafutása A válogatottban 1967 és 1973 között 39 alkalommal szerepelt a jugoszláv válogatottban. Részt vett az 1968-as Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai BEK-döntős (1): 1965–66 Európa-bajnoki döntős (1): 1968 Réchicourt-le-Château Réchicourt-le-Château település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 552 fő (2015). Réchicourt-le-Château Avricourt, Azoudange, Foulcrey, Gondrexange, Maizières-lès-Vic és Moussey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nemti megállóhely Nemti megállóhely egy megszűnt Nógrád megyei megállóhely, Nemti településen, melyet a MÁV üzemeltetett. Elhelyezkedése Az állomás Nemti központjában található, 200 méterre a település főútjától. Vasútvonalak A Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal egyik állomása volt, személyvonat utoljára 2007. március 3-án közlekedett. Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Mátramindszent vasútállomás Kisterenye vasútállomás Blagovari járás A Blagovari járás (oroszul Благоварский муниципальный район, baskír nyelven Благовар районы) Oroszország egyik járása a Baskír Köztársaságban, székhelye Jazikovo falu, nevét viszont egy másik hozzá tartozó falu, Blagovar után kapta. Népesség 1970-ben 29 813 lakosa volt, melyből 13 616 baskír (46,3%), 8 198 tatár (20,6%). 1989-ben 24 272 lakosa volt, melyből 14 520 tatár (59,8%), 1 899 baskír (7,8%). 2002-ben 25 770 lakosa volt, melyből 12 472 baskír (48,4%), 5 955 tatár (23,11%), 5 108 orosz(19,82%), 995 ukrán, 616 német, 120 mari, 100 csuvas. 2010-ben 26 004 lakosa volt, melyből 11 131 baskír (42,8%), 7 361 tatár (28,3%), 5 675 orosz (21,8%), 730 ukrán, 108 mari, 91 csuvas, 34 fehérorosz, 21 mordvin, 16 udmurt. Ajak megállóhely Ajak megállóhely egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútállomás, Ajak településen, melyet Ajak önkormányzata üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Pátroha vasútállomás Kisvárda vasútállomás FK Senica Az FK Senica egy labdarúgócsapat Szenicében, Szlovákiában. A klubot 1921-ben alapították. Jelenleg a szlovák labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel. Története A negyedosztálytól egészen az első osztályig A 2008/09-es idényben még a 4. vonalban szerepeltek, de rá egy évre egyesültek az Inter Bratislava együttesével. A játékosok az Interből érkeztek és Inter Bratislava néven kezdték meg a szereplésüket, bár ez sok vitát szült a szlovák labdarúgó-szövetséggel és végül megváltoztatták a csapat nevét FK Senica-ra. Az egyesület nevei A klub fennállása során több alkalommal is nevet változtatott. Ezek a következők voltak: 1921 - Železná únia Senica 1928 - AC Senica 1934 - FC Senica 1946 - Sokol Chemické závody (ChZ) 1969 - TJ SH Senica 2002 - FK SH Senica (merged with FK 96 Ress Častkov) 2008 - present - FK Senica TU2 A TU2 (oroszul: ТУ – Тепловоз узкоколейный / Tyeplovoz uzkokolejnij, magyarul: keskenynyomtávú dízelmozdony) a Szovjetunióban gyártott és használt keskeny nyomtávolságú dízel-villamos mozdony. A Szovjetunió 750 mm-es nyomtávú gyermekvasútjain és egyéb keskeny nyomtávolságú vasútjain nagy számban alkalmazták, illetve néhány szovjet utódállamban még szolgálatban áll jelenleg is. Története 1953-ban fejlesztették ki a szovjet keskeny nyomtávolságú vasutakon használt gőzmozdonyok leváltására. A mozdony prototípusa az 1954-ben két példányban megépített TU1 volt, melyet azonban sorozatban nem gyártottak. A módosított mozdony, a TU2 1955-ben készült el. A TU1-től csak a dízelmotor-generátor egységben különbözik. Tesztelését a szovjet Vasúti Minisztérium saturai Központi Tudományos Kutatóintézetnél végezték. 1955-ben indult el a sorozatgyártása a Kalugai Gépgyárban, ahol a gyártás 1958-as beszüntetéséig közel 300 db készült belőle. Az első három elkészült példányt a litvániai Panevėžys és az észtországi Pärnu keskeny nyomtávolságú vasútjain is kipróbálták. A futáspróbák során 76 km/h-ás maximális sebességet sikerült elérni vele, de a szovjet keskeny nyomtávolságú vasúti pályák rossz állapota miatt a legnagyobb üzemi sebességét 50 km/h-ban határozták meg. A 2000-es évek elejétől már nem üzemelnek Oroszországban, de Ukrajna és Litvánia keskeny nyomtávolságú vasútjain még megtalálhatók. Műszaki jellemzői A TU2 dízel-elektromos mozdony. A hajtáslánc elektromos komponensei egyenáramúak. A mozdonyba egy 223,7 kW (300 LE) teljesítményű, 1D12 típusú, V12 hengerelrendezésű négyütemű dízelmotort építettek be, melynek üzemanyagfogyasztása óránként 60 kg, olajfogyasztása 3,6 kg/óra. Ez hajtja a 195 kW teljesítményű, 450 V névleges feszültségű egyenáramú generátort, valamint a segédberendezéseket. Bo-Bo tengelyelrendezésű. Két forgóvázába négy, egyenként 55 kW maximális teljesítményű DK–806A vontatómotort helyeztek el. Verdelais Verdelais település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 1014 fő (2015). Verdelais Semens, Toulenne, Sainte-Croix-du-Mont és Saint-Maixant községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vanuatu címere Vanuatu címere egy barna dombon álló, kezében dárdát tartó melanéz harcost ábrázol. A harcos mögött látható egy fehér szarv és egy zöld namele. Alul egy sárga szalagon az ország mottója olvasható: „Long God yumi stanap” (Istennel együtt létezünk). Gusztáv henceg A Gusztáv henceg a Gusztáv című rajzfilmsorozat első évadának tizentizenhetedik epizódja. Rövid tartalom Gusztáv örökösen henceg horgásztudományával, bizonyítani azonban nem tud. Alkotók Írta és rendezte : Temesi Miklós Zenéjét szerezte : Kovács Béla Operatőr : Klausz Alfréd Hangmérnök : Horváth Domonkos Vágó : Czipauer János Háttér : Szálás Gabriella Rajzolták : Kaszner Margit, Vörös Gizella, Zsilli Mária Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Gyártásvezető : Kunz Román Készítette a Pannónia Filmstúdió. (7341) 1991 VK A (7341) 1991 VK egy földközeli kisbolygó. Eleanor F. Helin és Kenneth J. Lawrence fedezte fel 1991. november 1-jén. Verderio Inferiore Verderio Inferiore település Olaszországban, Lombardia régióban, Lecco megyében. Verderio Inferiore Aicurzio, Bernareggio, Robbiate, Ronco Briantino, Sulbiate, Verderio Superiore és Cornate d’Adda községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Altach Altach település Ausztria legnyugatibb tartományának, Vorarlbergnek a Feldkirchi járásában található. Területe 5,36 km², lakosainak száma 6 346 fő, népsűrűsége pedig 1 200 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 412 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Nagyselyk Nagyselyk (románul: Șeica Mare, németül: Marktschelken, szászul Marktšielken) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Fekvése Nagyszebentől 31 km-re északra fekszik. Nevének eredete Neve bizonytalan, de valószínűleg német eredetű. Talán köze van a német Schalk ('jobbágy, szolga') szóhoz. 1308–10-ben Selk, 1318-ban Seelk, 1337-ben Seel, 1357-ben Zelk, 1365-ben Schelken, 1412-ben Schelk maior, 1415-ben Schelka mairos, 1430-ban Sek, 1503-ban Gross Schelken, 1507-ben Nagy Schelk, 1541-ben Matschelk és Martschelkn, 1733-ban N Sejk, 1808-ban Seiká máre, 1854-ben Nagy-Selyk és Marktschelken alakban írták. Lakossága 1850-ben 1333 lakójából 600 volt román, 583 német, 119 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 586 evangélikus, 522 görögkatolikus, 199 ortodox és 12 református vallású. 1910-ben 1664 lakosából 846 volt román, 646 német és 166 magyar anyanyelvű; 636 evangélikus, 445 görögkatolikus, 404 ortodox, 95 református, 29 római katolikus, ugyanennyi zsidó és 15 unitárius vallású. 2002-ben 3480 lakosából 3280 vallotta magát román, 98 magyar, 74 cigány és 28 német nemzetiségűnek; 3179 ortodox, 143 görögkatolikus, 82 református és 30 evangélikus felekezetűnek. Története Szász alapítású település. Első említésekor mindjárt mint káptalan székhelye tűnik fel. 1336-ban említik először Nagyselykszék székhelyeként, amely Medgyesszékkel együtt „Kétszék” néven csak a középkor végén lett a Királyföld része. Akkor Kisselyk, Asszonyfalva, Nagybaromlak, Mardos, Sálfalva, Hásság és Kiskapus tartozott hozzá. Élén a Nagyselyken székelő királybíró állt. Nagyselykszék 1552–55-ben beolvadt Medgyesszékbe, de a gyakorlatban később is, egészen a 19. század elejéig használták a nevét. 1412-ben Stibor vajdától nyert szabadalmat országos vásár megtartására. 1516-ban 62 házbirtokos családfő, négy özvegy, négy pásztor és egy molnár lakta. 1520-ban II. Lajostól megkapta a szabad bíróválasztás jogát. 1541-ben országgyűlés helyszíne volt. A 16. században posztókészítői, vargái, takácsai, kovácsai, fazekasai és kőművesei önálló céhet alkottak. Iskoláját először 1595-ben említették. 1705 tavaszán—nyarán hétezer kuruc táborozott benne hatvannégy napig, mialatt a legtöbb lakója Kisselykre menekült. Ősszel a visszatérő kurucok felgyújtották. Közelében 1707 júliusában Tige császári katonái győzelmet arattak egy kétezer főből álló kuruc sereg felett. 1777-ben határvitát vívott egy péterfalvi nemes földesúrral az 1470-ben földrengésben elpusztult Répafalva (Rependorf határáért). A nagyselykiek ekkor már háromszáz éve használták a területet, amely azonban a középkorban a péterfalvi birtok része volt. Románok délen, a Nagyszeben felé vezető út menti kiszélesedő völgyben laktak. Az első román templomot 1777-ben építették fából, amelyet az ortodoxok 1857-ben bővítettek, míg a görögkatolikusok 1900-ban kőtemplomot építettek maguknak. 1849. január 19-én itt pihent meg Bem főserege. 1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. A 19. század második felében a nagyselyki román asszonyok arany- és ezüstszállal szőtt kötényeket, függönyöket és bútorszövetet készítettek. 1894-ben megalakult a helyi Racotana takarékpénztár. 1935 húsvétvasárnapján, miközben a szászok az istentiszteletet hallgatták, az állami zászló alatt felvonuló román diákok, rokonszenvezők tömegétől kísérve lerombolták az 1525 körül épült, hat méter magas pellengért. 1964-ben hozzácsatolták Hidegvíz falut is. Szász lakóinak többsége a 20. század harmadik harmadában elvándorolt. A nagyselyki származású szászok első találkozóját 1984-ben rendezték meg Németországban. Látnivalók Evangélikus temploma eredetileg a 13. században, torony nélkül épült. 1520-ban kezdték meg erődítését. Ennek során középhajóját megmagasították, dongaboltozattal látták el, új kereszthajót építettek, és védőfallal vették körül, amelyet hat toronnyal erősítettek meg. A falhoz később különböző épületek kapcsolódtak: az óratorony, a városháza, az iskola, a mészárszék és a tömlöc. 1563-ban a kórus fölé védőemeletet emeltek. A templomot 1800-ban meghosszabbították, 1806-ban pedig fölépítették a tornyot. Védőfalát 1906-ban elbontották. Legutóbbi restaurálására 1936-ban került sor. Barokk oltára 1776-ból, orgonája 1839-ből való. Egyik harangját a 15. század közepén öntötték. Híres emberek Itt született Kappel Izidor ( 1881 . május 31. – Kolozsvár , 1964 . március 17. ) magyar orvos, orvosi szakíró. Nike Total 90 A Nike Total 90 a Nike egyik márkája, ami egy sportfelszerelés kifejezetten labdarúgásra kifejlesztve. A terméksorozat főként cipőket, shortokat és pólókat tartalmaz, de egyéb termékekből is áll, mint például sportszárak, sípcsontvédők, táskák, kapuskesztyűk és labdák. A Total 90 felszerelések nagy részét sportcélokra tervezték, és változatos anyagokat használtak fel a készítésekor, melyek elnyelik az izzadságot és átengedik azt a szabadba, így az gyorsan elillanhat. A jobban szellőző anyagok általában a felületen vannak. Napjainkban a Nike bemutatta az új labdarúgócipőjét, a Nike Total 90 Laser-t. Jellemzője az egyenletes rúgófelület, ami tökéletesíti a pontosságot, a csavarást és az erőt. A cipő híres használói között van Wayne Rooney, Roberto Carlos, Fernando Torres, Fabio Cannavaro, Rafael Márquez, Torsten Frings és Michael Essien. A Total 90 labdarúgócipőknek 5 generációja van: a Total 90, a Total 90 II, a Total 90 III, a Total 90 Supremacy és a Total 90 Laser. Ranger–9 A Ranger–9 (angolul: útkereső) amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold. Küldetés A szondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryban fejlesztettek ki. A NASA a Hold látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a Surveyor-programmal, majd a Lunar Orbiter-programmal folytatódott és az Apolló-programmal, a Holdra szállással csúcsosodott ki. A Mariner-program keretében a kifejlesztett rendszert használták. A sok kudarc miatt a törölték a szeizmométer tartály ledobását, egyszerű művelettel kellett a Holdba csapódnia. Jellemzői 1965. március 21-én a Cape Canaveral Air Force Station kilövőállomásról egy 140 tonnás három és fél (indításnál szilárdhajtóanyagú segédrakéták) fokozatú Atlas-Agena B rakétával állították Föld körüli pályára. 185 kilométer magasságú Föld körüli parkolópályán történő repülést követően, az orbitális egység utolsó fokozatának újraindításával sikeresen elérték a második kozmikus sebességet, biztosítva a Hold megközelítését. Hossztengelyében stabilizált, a Hold–Nap összekötő egyenessel párhuzamos volt. Március 23-án a korrekciós manővert biztosító hideggázrakétákkal kiigazították pályaelemét. 2263 kilométer magasságból 19 perc alatt 5814 igen jó minőségű felvételt sikerült továbbítania a földi vevőállomások felé. Az utolsó, értékelhető képet 25 (!) centiméter magasságból szolgáltatta. 64,5 óra repülés után március 24-én az Alplhonsus kráter belsejébe, a tervezett becsapódási helytől 4,5 kilométerrel, 2,67 kilométer/másodperces sebességgel ütközött a Holddal. A becsapódás helye: 12,83°D, 357,63°K, ez az Aphonsus kráterben, a központi csúcs mellett van. A szondát egy hatszögletű vázra építették. Az energiaellátást kettő napelemtábla (8680 napelemlapocskával) illetve akkumulátorok segítségével (AgZn) biztosította. A testben illetve a tetején levő kúpos műszeres térben helyezték el a vidikon-televíziós kamerákat, az elektronikát és a helyzetszabályzót, a telepeket, a vezérlőegységet, a rádióadókat, a helyzetszabályzó hideggáz tartályt- illetve fúvókát. Egyéb tudományos műszereket nem tartalmazott. Átmérője 1,52 méter, magassága 2,51 méter. A nyitott napelemtáblák 4,57 méterrel növelték meg az átmérőjét. Tömege 366 kilogramm. A rádiókapcsolatot egy kis botantenna és egy, a Földre irányított, 1,2 méter átmérőjű parabolaantenna biztosította. Bessie Smith Bessie Smith (Chattanooga, Tennessee, USA, 1894. április 15. – Clarksdale, Mississippi 1937. szeptember 26.), amerikai blues énekes. Hamar elvesztette szüleit, emiatt egy nővére nevelte, és Clarence bátyja énekelni és táncolni tanította. Csekély fizetség ellenében már kislányként Chattanooga utcáin énekelt, aztán bekerült egy vándor színtársulatba, ahol táncolt. Itt szerepelt Ma Rainey is (egyike az első ismert blues-énekesnőknek), aki önzetlenül foglalkozott vele. Bessie Smithnek 1918-ban már saját showműsora volt. Az első lemeze, (Downhearted Blues – Columbia kiadó) 1923-ban jelent meg és átütő sikert aratott (780 000 példány kelt el rövid néhány hónap alatt). A következő tíz évben 160 felvételt készítettek vele, és igen jól keresett. Gyakran együtt lépett fel Fletcher Hendersonnal, Louis Armstronggal, Coleman Hawkins-szal. Armstronggal közösen vették lemezre a St. Louis Bluest, és egy rövidfilmben is szerepelt, aminek a címe azonos ezzel a dallal. Közben – főleg az amerikai délen – a koncertjei mellett színpadon is sikeres volt. A harmincas évek elején lemezeladásai erősen megcsappantak, mert akkor már a szving hódított. Bessie Smith fiatalon hunyt el egy autóbaleset következtében. Miként Albee színdarabja, igen sokan azt feltételezik, hogy halálának közvetlen oka az volt, hogy a bőrszíne miatt egymás után több kórház egyszerűen nem vette át a sérült énekesnőt a mentőktől. Sok évvel később Janis Joplin adott pénzt a sírkövére, mert jeltelen sírban nyugodott. J. D. Salinger Blue Melody c. novellája (1948) és Edward Albee Bessie Smith halála c. drámája (1959) is emléket állít alakjának. Västra Götaland megye Västra Götaland megye (Västra Götalands län) Nyugat-Svédország egyik megyéje. Szomszédai Värmland, Örebro, Östergötland, Jönköping és Halland megyék. Norvégiában az Østfold megyével határos. A megyét a Vättern és Vänern tavak, valamint a Skagerrak-szoros veszik körül. Tartomány Fő szócikkek: Västergötland tartomány, Bohuslän tartomány, Dalsland tartomány A megye a történelmi tartományok területein fekszik. Címer Fő szócikkek: Västergötland tartomány címere, Bohuslän tartomány címere, Dalsland tartomány címere A megye létrejöttekor, 1999-ben kapta címerét. A címerben a három történelmi tartomány címere valamint Göteborg címere van összevonva. Ha a korona is rajta van, akkor a Megye Adminisztrációs Bizottságát jelöli. Paneheszi A Paneheszi vagy Panehszi (p3-n�s�) ókori egyiptomi név, jelentése: „a núbiai”. Innen ered a héber Pinhász név. Híres viselői: Paneheszi , hivatalnok Ehnaton idején (XVIII. dinasztia) Paneheszi, I. Amenhotep papja II. Ramszesz idején; a TT16 sír tulajdonosa (XIX. dinasztia) Paneheszi , vezír Merenptah idején (XIX. dinasztia) Paneheszi, Kús alkirálya XI. Ramszesz idején (XX. dinasztia) A név korábbi változata: Neheszi, ezen a néven egy XIV. dinasztiabeli uralkodó ismert. Henry Wood Sir Henry Joseph Wood (London, 1869. március 3. – Hitchin, Anglia, 1944. augusztus 19.) angol karmester, orgonista. Neve a londoni Promshoz kötődik leginkább, a fesztiválnak alapító és 50 éven át vezető karmestere volt. Halála után Wood tiszteletére a Proms hivatalos neve Henry Wood Promenade Concerts lett. Wood a Royal Academy of Music professzora, valamint Anglián kívül is világszintű zenekarok, többek között a New York-i Filharmonikusok, a Berlini Filharmonikusok, a Bostoni Szimfonikus Zenekar vendégkarmestere volt. Művészi pályája Kezdetek Wood tanulmányait 1886 és 1889 között a londoni Royal Academy of Music növendékeként végezte orgona és zeneszerzés szakon. Pályája kezdetén magán énekórákat ad valamint korrepetitor, és 1889-től pedig már karmester az Arthur Rousbey Opera társulatnál, majd több kisebb operatársulattal turnézott Anglia szerte. Ezután jelentősebb megbízatást kapott a Carl Rosa Opera társulatnál, Csajkovszkij Anyeginjének angliai premierjét vezényelte 1892-ben. Proms A fiatal huszonhat éves Wood 1895-től a Robert Newman által a londoni Queen's Hallban elindított promenádkoncertek vezető karmestere lett. A minden évben nyolc héten át tartó fesztivál koncertjeire a Queen's Hall Orchestra-val ugyancsak kevés próba jutott, Wood a hét hat napján megtartott koncertekre összesen csak heti 9 órát próbálhatott, ennek ellenére folyamatosan emelni tudta a koncertek színvonalát. A fesztivál programján minden hétfőn Wagner-művet, pénteken Beethovent játszottak, ezt a hagyományt évtizedeken át megtartották. A romantikus szerzők művei mellett Wood később barokk és kortárs művekkel szélesítette a repertoárt, mint Richard Strauss, Debussy és Schoenberg. A Queen's Hallban adott koncerteken kívül vezényelt Anglia más fesztiváljain, (Sheffield, Norwich, Birmingham, Wolverhampton és Westmorland), valamint koncertezett Anglia szerte (Cardiff, Manchester, Liverpool, Leicester és Hull). A kontinensen kívül is vezényelt, vendég karmesterként fellépett a New York-i Filharmonikusokkal, majd 1911-ben Mahler halála után felkínálták számára a New York-i Filharmonikusok vezető karmesteri posztját is, de Wood a felkérést visszautasította. Anglián kívül koncertezett többek között a Berlini Filharmonikusokkal is, és 1915-ben felkérték a Bostoni Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri posztjára, de ezt a felkérést sem fogadta el, inkább Nagy-Britanniában folytatta karrierjét. Bár Wood zeneszerzést is tanult, művészi tevékenysége mégis karmesterként ismert, ugyanakkor zenekari átiratokat írt, 1921-ben egy zürichi zenekari fesztiválon Purcell színpadi műveinek témáiból készült saját átiratát vezényelte, a Purcell Suite-et, valamint Albéniz- és Vivaldi-átiratokat is. 1923-tól kinevezték egykori alma materének, a Royal Academy of Music professzorának. Wood 1925-ben nagy sikerrel vezényelte a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekart Hollywoodban, majd újból meghívták 1926-ban és 1934-ben is. A koncert műsorán J. S. Bach és Stravinsky művei szerepeltek. Miután 1927-ben a BBC vette át a promenádkoncertek feletti kontrollt, Henry Wood továbbra is a fesztivál vezető karmestere maradt. A II. világháború kitörésekor, 1939-ben a BBC megvonta támogatását a Promstól, Wood magánbefektetők segítségével folytatta a koncertsorozatot, majd 1942-től felújította a fesztivál és a BBC közti kapcsolatot. Sir Henry Wood 1944-ben bekövetkezett haláláig (Hitchin, Hertfordshire) a Proms vezető karmestere maradt. Magánélete 1898-ban Wood korábbi növendékével, az orosz származású énekesnővel, Olga Urusovával kötött házasságot, akivel számos közös koncertet adtak, majd halála után, 1911-ben Muriel Greatorex lett második felesége. Lemezei Wood 1908-ban készítette első lemezfelvételeit a His Master's Voice (HMV) égisze alatt, a lemezeken feleségét, Olga Urusovát kísérte. Majd 1915 és 1925 között 65 lemezt vett fel a Columbia lemez társasággal, 1925-től 9 év alatt további 36 lemezt készített immár jobb technikai körülmények között szintén a Columbia égisze alatt, 1935-től a Decca számára is készített felvételeket. Wood lemezfelvételei halála után a katalógusokban már nem nagyon szerepelnek. A The Record Guide – egy az ’50-es években megjelenő angol lemezkatalógus – katalógusában 1956-ban egy lemeze sem szerepelt. Néhány lemezét jelenleg CD-n újra kiadják, köztük a Decca és a Columbia által 1936 és 1938 között készített Vaughan Williams műveinek felvételeit, valamint az 1929-ben a Columbia égisze alatt Albert Sammonsszal felvett Elgar Hegedűversenyét. Művei Wood közreadott Handel- és Purcell-átiratokat, valamint Paul Klenovsky álnév alatt J. S. Bach d-moll toccata és fuga zenekari átiratát. Több könyvet is megjelentetett: H. Wood: The Gentle Art of Singing , 4 köt. (1927–28) H. Wood: My Life of Music (1938) H. Wood: About Conducting (1945) Díjai 1911-ben Henry Wood megkapta a lovagi címet, 1921-ben első angol karmesterként a legrangosabb angol zenei díjjal, a Royal Philharmonic Society Arany medáljával tüntették ki. Michel Desjoyeaux Michel Desjoyeaux (Concarneau, 1965. július 16. –) francia tengerész és szólóvitorlázó. Az egyetlen, aki kétszer is megnyerte a Vendée Globe megálló nélküli földkerülő szólóvitorlás versenyt: a 2000/2001-es és a 2008/2009-es kiírást. Összesen több, mint 25 nagy futamot nyert. Beceneve: „A Professzor”. Élete Michel Desjoyeaux édesapja Henri Desjoyeaux, aki elindította az egyik első vitorlázást oktató iskolát, a Les Glénans-t, később a La Forêt-Fouesnant jachtkikötő és vitorlázó képzési központ alapjait tette le. Így Michel Desjoyeaux-nak és öt testvérének már gyerekkorától kezdve lehetősége nyílt a vitorlázásra. Michelt később Eric Tabarly képezte tovább, és 1985-ben – 20 évesen – vele együtt vett részt a Whitbread Round the World Race (jelenleg Volvo Ocean Race) földkerülő vitorlás versenyen a Côte-d'Or hajóval. 1990-ben megnyerte a kétszemélyes transzatlanti versenyt, a TwoSTARt, Jean Maurel kapitánnyal. A 2000/2001-es Vendée Globe-on a PRB nevű vitorlással versenyzett. A versenyen egy ideig Yves Parlier vezetett, akitől sikerült átvennie a vezetést (később Parlier árbóctörést is szenvedett), és a Horn-fokig 670 tengeri mérföldes előnyt szereznie. Ám az egyenlítői vizekig a brit Ellen McArthur befogta, és többször váltották egymást az élen a Doldrums vizein. Ezután McArthur egy félig elsüllyedt konténerrel ütközött, ami lelassította, javításokra kényszerítette, és innen nem volt kérdéses Michel Desjoyeaux győzelme. Végül 93 nap 3 óra 57 perces idővel nyerte meg a versenyt. 2007 májusában Desjoyeaux új hajóra váltott. Ez pedig a Foncia, amely az IMOCA-60 (nyitott) osztály képviselője. A hajó az őt szponzoráló francia pénzügyi csoport, a Foncia nevét viseli. Ezzel a hajóval első futamán, 2007 júniusában Desjoyeaux új rekordot állított fel a St Nazaire–Saint-Malo-vonalon (Record SNSM). 2007 második felében megnyerte a Transat Jacques Vabre futamot. 2008/2009-ben a Fonciával Vendée Globe-győzelmet aratott újra, immáron másodszorra új csúcsot jelentő 84 nap 3 óra 9 perc 8 másodperces idővel. 2009-ben megnyerte a Regatta Isztambul Europa Race-t, isztambuli indulással, Nizza, Barcelona, Brest (Bretagne) kikötésekkel. A hajót később spanyol versenyzőknek adták el: Iker Martineznek és Xabi Fernándeznek, akik a 2010/2011-es Barcelona World Race-n második helyet értek el, az immár Mapfre névre átkeresztelt hajóval. Desjoyeaux ebben az időben már a következő hajóját építette (vízre bocsátás: 2010. szeptember 20.), amelyet ugyanúgy Fonciának neveztek el. Desjoyeaux La Forêt-Fouesnant-ban (Bretagne) él és edz, ahol a Marina Port-la-Foret-et, a távolsági vitorlás versenyek országos képzési központját az édesapja alapította. Michel Desjoyeaux nős, három gyermek édesapja. Díjai Vendée Globe-győztes 2000/2001 és 2008/2009-ben Solitaire du Figaro-győztes 1992, 1998 és 2007-ben Route du Rhum-győztes 2002-ben A szóló transzatlanti verseny 2004-es győztese Szülte a Szűz szent Fiát! A Szülte a Szűz szent Fiát! kezdetű karácsonyi dal a Cantus Catholici-ben jelent meg. Szövegét Sík Sándor írta. Feldolgozás: Jegyzetek Kisdi Benedek – Szölősy Benedek: Cantus Catholici. Lőcse (1651) 25. o. Források Szülte a Szűz szent Fiát. Szegedi piaristák (Hozzáférés: 2016. dec. 20.) (kotta és szöveg) Szent vagy, Uram!. Szerkesztette Harmat Artúr és Sík Sándor . Budapest: Szent István Társulat . 1974. ISBN 963-360-015-4 34. ének Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 34. ének Ludvig József : Mennyből az angyal: Karácsonyi énekek. Miskolc: KONCERT 1234 Kft. 17. o. gitárakkordokkal Felvételek Ének-zene. Tudásháló (Hozzáférés: 2016. dec. 20.) Szülte a szűz szent fiát - karácsonyi dalok. YouTube (2015. nov. 14.) (Hozzáférés: 2016. dec. 20.) (audió) Szülte A Szűz Szent Fiát. Városmajori katolikus templom kórusa YouTube (2015. dec. 24.) (Hozzáférés: 2016. dec. 20.) (audió) Santa Maria del Rosario a Portamedina (Nápoly) A Santa Maria del Rosario a Portamedina vagy Santa Giovanna d’Arco vagy Rosariello a Portamedina templom Nápoly történelmi központjában, az egykori városkapu, a Porta Medina közelében. Története A templomot 1568-ban építették a Santo Spirito kongregáció számára. A hozzá tartozó kolostor a 17. században épült meg. 1724 és 1742 között jelentősen kibővítették és átépítették. Mai formáját az 1742-es restaurálási munkálatok után nyerte el. Ekkor kapta a külső és belső stukkózásait. A késő barokk homlokzatot valószínűleg Domenico Antonio Vaccaro vagy tanítványa tervezte. 1929-ig a domonkosrendieké volt. A kolostort ezt követően iskolává alakították át. A templombelső egyhajós, két oldalkápolnával. Nincs kupolája. A templom nem látogatható. Michel Deville (filmrendező) Michelle Deville (Boulogne-Billancourt, 1931. április 13. –) francia filmrendező, forgatókönyvíró. Életpályája Mint amatőr kedte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Molière Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Az 1984-es cannes-i filmfesztivál zsűritagja volt. Az 1995-ös cannes-i filmfesztivál zsűritagja volt. Munkássága Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részült a Nyakunkon a veszély című filmjéért. Filmjei Filmrendezőként Ma este vagy soha ( Ce soir ou jamais ) (1961) (forgatókönyvíró is) A hazug lány (1962) (forgatókönyvíró is) Egy asszonyért, egy asszonyért (1963) (forgatókönyvíró és filmproducer is) Lucky Jo (1964) (forgatókönyvíró is) A veszedelmes szerep (1966) A Mona Lisa tolvaja (1966) (forgatókönyvíró is) Benjamin - avagy egy szűz emlékiratai (1968) (forgatókönyvíró is) A medve és a baba (1970) (forgatókönyvíró is) Raphael (1971) A kékruhás nő (1973) Az 51-es dosszié (1978) (forgatókönyvíró is) Titkos utazás (1980) (forgatókönyvíró is) Mély vizek (1981) (forgatókönyvíró is) Kölyökbanda (1983) Szabad szívek (1984) Nyakunkon a veszély (1985) Fajankó (1986) (forgatókönyvíró is) Ártatlan gyönyör (1988) (forgatókönyvíró is) Rendező-asszisztensként Toledoi szerelmesek (1953) Kábítószer razzia (1955) Díjai César-díj a legjobb eredeti vagy adaptált forgatókönyvnek (1979) Az 51-es dosszié (Gilles Perrault-tal közösen) César-díj a legjobb rendezőnek (1986) Nyakunkon a veszély chicagoi nemzetközi filmfesztivál Arany Hugó-díja (1999) La maladie de Sachs Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 254. old. Franklin megye (Pennsylvania) Franklin megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Pennsylvania államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Chambersburg. Lakosainak száma 152 085 fő (2013. július 1.). Franklin megye Juniata, Perry, Cumberland, Adams, Frederick, Washington, Fulton és Huntingdon megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: MTV Video Music Award a legjobb videojáték betétdalért Az MTV Video Music Award a legjobb videojáték betétdalért díjat 2004 és 2006 között adták át azzal a céllal, hogy nagyobb nézettséget érjenek el. Amikor 2007-ben átalakították a Video Music Awards-ot, a kategóriát megszüntették. MTV Video Music Award a legjobb videó összeállításért Az MTV Video Music Award a legjobb videó összeállításért díjat csak 1991-ben adták át. 6439 Tirol A 6439 Tirol (ideiglenes jelöléssel 1988 CV) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1988. február 13-án. Monlezun Monlezun település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 198 fő (2015). Monlezun Blousson-Sérian, Laveraët, Marciac, Pallanne, Ricourt, Saint-Christaud, Tillac és Troncens községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kassa-Dél Kassa-Dél (szlovákul: Juh) Kassa településrésze Szlovákiában, a Kassai kerületben, a Kassai IV. járásban. Területe 9,72 km², lakossága 2011-ben 23 467 fő volt. Polgármestere Jaroslav Hlinka. Fekvése Kassa óvárosától délre fekszik. Stazione di Susegana Stazione di Susegana vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Susegana településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Velence–Udine-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Conegliano Stazione di Spresiano Luxemburgi Katalin osztrák hercegné Luxemburgi Katalin (ismert még mint Csehországi Katalin, németül: Katharina von Luxemburg, csehül: Kateřina Lucemburská; 1342. augusztus 19. – 1395. április 26.), a Luxemburgi-házból származó cseh és német királyi hercegnő, aki IV. Habsburg Rudolffal kötött házassága révén osztrák hercegné 1365-ig, majd V. Bajor Ottóval kötött második házassága révén bajor hercegné és brandenburgi választófejedelemné. Katalin volt Luxemburgi Károly és Blanche de Valois királyné második leánya, egyben a fiatalon elhunyt Luxemburgi Margit magyar királyné testvére. Katalin egyik házasságából sem származtak utódok, így gyermektelenül hunyt el 1395. április 26-án, ötvenkét évesen. Testvérei Katalinnak egy édestestvére volt, Margit, aki Nagy Lajos magyar király első felesége volt. Apja többi házasságából a következő féltestvérei születtek: apja második házasságából, amit Anna (*1329-†1353) bajor hercegnővel kötött: Vencel (*1350-†1351) Apja harmadik Świdnicai Annával kötött házasságából: Erzsébet (*1358-†1373) III. Albert osztrák herceg neje Vencel (*1361-†1419) a későbbi IV. Vencel cseh és német király Apja negyedik, Pomerániai Erzsébettel kötött házasságából: Anna (*1366-†1394) II. Richárd angol király felesége Zsigmond (*1368-†1437) magyar és cseh király, német-római császár János (*1370-†1396), Görlitz hercege Károly (*1372-†1373) Margit (*1373-†1410) III. János nürnbergi várgróf neje Henrik (*1377-†1378) Élete Édesapja IV. Károly német-római császár és cseh király. I. (Vak) János cseh király és Přemysl Erzsébet cseh hercegnő legidősebb fia. Édesanyja Valois Blanka francia hercegnő, apja első felesége; Charles de Valois francia hercegnek és harmadik felesége, Mahaut d'Chatillon harmadik leánya. Házasságai Katalin első férje IV. Rudolf osztrák herceg volt, vele 1350 körül házasodtak össze. Férje 1365-ben meghalt. Nem egészen egy évvel később Katalin másodszor is férjhez ment. Házastársa ezúttal V. Ottó bajor herceg és brandenburgi választófejedelem volt. Ő 1379 novemberében halt meg. Mindkét házassága gyermektelen maradt. Fokföldi szula A fokföldi szula (Morus capensis) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Afrika déli tengerparti részein honos. Kóborlásai során eljut Dél-Amerikába és Ausztráliába is. Megjelenése Testhossza 84-94 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 171-185 centiméter, testtömege 2600 gramm. Életmódja Kisebb halakkal táplálkozik. Szaporodása Nagy telepekben a tengerparton fészkel. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.) Krakowiak A krakowiak (vagy krakoviak, am. „krakkói”) lengyel nemzeti tánc, amely Krakkó városától nyerte nevét, melynek vidékén leginkább elterjedt. Páros tánc, melyet a vezénylő pár után több pár lejt aszerint, amint az első kijelöli. Mielőtt a tánc kezdődik, a vezénylő pár rövid versszakos dalt énekel, amit a többi utánoz s aztán hol egymásután, hogy együttesen lejtik a kijelölt táncfigurákat. A dal és a tánc zenéje előbb melankolikus, majd vidám hangulatot tükröz vissza 2/4-es ütemben, a 3/4-es mazurkától ebben különbözik. A lengyel népdalok jórészt a krakowiak ritmusa szerint alakulnak s nagyon elterjedtek egész Lengyelországban. Maga a tánc Cracovienne címen ismeretes a balettekben, ahol Elssler Fáni honosította meg a negyvenes években. Chopin a zenéjét eszményítette nagyobb műformákban is, nagyobb keretű önálló koncertjeiben, ahol mint zártételt használta fel. Fehértorkú tinamu A fehértorkú tinamu (Tinamus guttatus) a tinamualakúak (Tinamiformes) rendjébe, ezen belül a tinamufélék (Tinamidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt August von Pelzeln osztrák ornitológus írta le 1949-ben. Előfordulása Dél-Amerika északi részén, Brazília, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 32-36 centiméter, a hím testtömege 623–652 gramm, a tojóé 680–800 gramm. Vékony pikkelyes lába és csupasz nyaka, kicsi feje és súlyos teste van. Életmódja Lehullott gyümölcsökkel, magvakkal, esetenként rovarokkal táplálkozik. Rossz repülő, ezért veszély esetén inkább a talajon fut el. Szaporodása Fészekalja 5 tojásból áll. melyet szinte a csupasz földre rak. Thule (sziget) Thule (néha ultima Thule) mitikus sziget Európa északi részén. Bármely valós vagy elképzelt szigetet is nevezték Thulénak, az mindig az ismert világ legészakibb pontjának számított. Thule az ókorban Első említése Pütheasz utazásaiból ismert, aki az i. e. 4. században először járt görögként a Brit-szigeteken, és valószínűleg körül is hajózta. Ő említ egy Thule nevű szigetet a mai Skócia partjaitól északra, ami valószínűleg a Shetland-szigetekkel azonos. Ahogy egyre többen és egyre jobban megismerték Európa földrajzát, Thule úgy tolódott egyre északabbra. Jelentette a Feröer-szigeteket, Izlandot vagy Skandináviát, Norvégia egy részét, végül Grönlandot. A leírások szerint Thule egyheti hajójárásra fekszik az Orkádoktól, a kerülete 40 ezer stadion és nem él meg rajta sem növény, sem állat, mivel a földje állandóan fagyos. Gustav Redslob 1855-ben német nyelvű monográfiát írt Thuléról. Thule ma Ha Thule a mindenkori legészakibb ismert szigetet jelenti, akkor több, Grönlandtól északra fekvő apró sziget is szóba jöhet, mint "Thule". Az első ilyen szigetet 1978-ban fedezték fel a Kaffeklubben-szigettől északra, a 83° 40’ 32.5", és nyugati hosszúság 30° 40’ 10.1" metszéspontjában. Az Oodaag nevet adták neki, és a mérések szerint 50 méter hosszú és 50 méter széles volt, magassága 1 méter. A sziget később valószínűleg elsüllyedt. 1996-ban egy 10x10 méteres szigetet fedeztek fel, ami kicsivel északabbra feküdt Oodaagtól. További kutatások során 2003 júliusában egy 20 méter hosszú szigetet fedeztek fel légifelvételeket tanulmányozva, de ennek hivatalos koordinátái nem ismertek, létezése nincs megerősítve. Jegyzetek Hol található a világ északi vége?. ng.hu, 2013 [last update]. (Hozzáférés: 2013. január 17.) Forrás Thule. kislexikon.hu, 2013 [last update]. (Hozzáférés: 2013. január 17.) Thule, a világ északi vége. lazarus.elte.hu, 2008 [last update]. (Hozzáférés: 2013. január 17.) I. P. Magidovics: A földrajzi felfedezések története. Budapest, Gondolat kiadó, 1961 National Geographic - Föld - Hol található a világ északi vége?. ng.hu, 2013 [last update]. (Hozzáférés: 2013. január 17.) Búzafalva Búzafalva (szlovákul: Buzice) Kassamindszent településrésze, 1961 előtt önálló falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Fekvése Kassától 10 km-re, délkeletre található. Története 1427-ben „Buzapeterfalua” néven említik először, ekkor 3 porta volt a faluban Búza Péter birtokában. „Buzafalwa” néven 1444-ben szerepel először oklevélben. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÚZA FALVA. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, ámbár fája épűletre nintsen, földgyeinek, és réttyeinek felét a’ víz járja, de mivel határja termékeny, és Kassához közel vagyon, holott vagyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli.” Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Búzafalva, tót falu, Abauj vármegyében, ut. p. Kassához délre 1 1/2 órányira: 260 r. kath., 48 g. kath., 36 ref., 54 zsidó lak. Határa rónán fekszik s bő termékenységű. F. u. Korotnoky, Péchy, Kende örökösök, s kassai seminarium.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.” 1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. 1961-ben vonták össze Bernátfalva, Csontosfalva és Kassamindszent településekkel. Paulhac-en-Margeride Paulhac-en-Margeride (okcitán nyelven Polhac) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 104 lakosa volt. A megye (és egyben Languedoc-Roussillon régió) legészakibb fekvésű községe. Fekvése Paulhac-en-Margeride a Margeride-hegység gerincén fekszik, 1168 méteres (a községterület 1056-1497 méteres) tengerszint feletti magasságban, Le Malzieu-Ville-től 13 km-re északkeletre, Lozère, Cantal és Haute-Loire megyék határán a Dège patak völgyében. A község északi határán magasodik a Mouchet-hegy (1497 m), a Margeride legmagasabb csúcsa. A község területének 35%-át (548 hektár) borítja erdő (nagyrészt fenyves). Nyugatról Clavières, Julianges és Saint-Privat-du-Fau, északról Auvers, keletről La Besseyre-Saint-Mary és Saugues, délről Le Malzieu-Forain községek határolják. A községhez tartoznak Brossous, Dièges és Vachellerie szórványtelepülések. Le Malzieu Ville-lel (12 km) és Saugues-al (17,5 km) a D989/D589-es, Auvers-al (9 km) a D23/D41-es; Ruynes-nel (19 km) pedig a D123/D4-es megyei út köti össze (az utak számozása a megyehatár átlépése után megváltozik). Története A falu a történelmi Gévaudan tartományban fekszik. A 11. században említik először, mint a Mercoeur-báróság részét. 1928-ban hivatalos neve Paulhacról Paulhac-en-Margeride-re változott. A második világháború alatt a Mont Mouchet-n több ezer ellenálló táborozott, a náci megszállók ennek megtorlásaként 1944 júniusában az egész falut felégették (a templomon kívül egyetlen lakóház maradt épen). A község fő gazdasági ágazata a szarvasmarhatartás, a korábban jelentős burgonyatermesztés háttérbe szorult. Címerét, mely a gévaudani fenevadat ábrázolja, 2001-ben fogadták el, tervezője Jean-Claude Molinier. Nevezetességei Templom a a 12. században épült román és gótikus stílusban A Notre-Dame-de-Beaulieu kápolna Szűz-Mária-szobra révén zarándoklatok célpontja. A helyi ellenállás (maquis) vezetőjének, Alfred Coutarel nek emlékoszlopot állítottak. Számos útmenti gránitkereszt található a község területén (Dièges-ben 19. századi, Vachellerie-ben 1774 -ből származó keresztek, valamint Croix de Fau-nál a Margeride hágójánál). Vachellerie-ben három 19. századi tanyaépület maradt fenn. Ez a településrész az egyetlen, mely megmenekült a megszállók bosszújától. 477 (szám) A 477 (római számmal: CDLXXVII) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 477-es a kettes számrendszerben 111011101, a nyolcas számrendszerben 735, a tizenhatos számrendszerben 1DD alakban írható fel. A 477 páratlan szám, összetett szám, kanonikus alakban a 32 · 531 szorzattal, normálalakban a 4,77 · 102 szorzattal írható fel. Hat osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 3, 9, 53, 159 és 477. Ötszögszám. Tizenötszögszám. A 477 négyzete 227 529, köbe 108 531 333, négyzetgyöke 21,84033, köbgyöke 7,81339, reciproka 0,0020964. A 477 egység sugarú kör kerülete 2997,07939 egység, területe 714 803,43488 területegység; a 477 egység sugarú gömb térfogata 454 614 984,6 térfogategység. Csider Károly Csider Károly (Szkáros, 1827. január 7. – Rimaszombat, 1890. június 17.) ügyvéd, újságíró. Élete Atyja Csider Antal református lelkész volt; ősei a katolikusok vallásüldözése elől menekültek Csehországból Magyarországba. Középiskoláit Sárospatakon végezte s a jogot a pesti egyetemen hallgatta. A szabadságharc alatt ő is honvéd lett és fél évig harcolt, midőn a Márczius Tizenötödike című laphoz állott belső munkatársnak; irt más szabadelvű lapokba is. 1875. nyarán a rimaszombati kerület megválasztotta országos képviselőjének. 1884 áprilisában lett a gömöri református egyházmegye főgondnoka. 2007-es Formula–1 francia nagydíj A francia nagydíj volt a 2007-es Formula–1-es világbajnokság nyolcadik futama. Időmérő edzés Felipe Massa 1:15,034-es idővel megszerezte a pole-pozíciót, a második Lewis Hamilton, harmadik Kimi Räikkönen lett. Futam Räikkönen a rajtnál megelőzte Hamiltont, majd a boxkiállásoknál Massát is. Alonso technikai problémák miatt csak a tizedik helyre tudta kvalifikálni magát. Jarno Trulli, Anthony Davidson és Vitantonio Liuzzi az első körben összeütközött egymással. A holland Christijan Albers, amikor a 30. körben a boxkiállásáról túl hamar elindult, magával húzta a tankolócsövet még bokszutca kijáratánál is tovább, amely elindulása után elszakadt. A Spyker egyik szerelője is elesett a baleset során. Scott Speed volt az ötödik, egyben utolsó kieső a futamon, aki az 55. körben kényszerült feladni a versenyt. A leggyorsabb kört Massa autózta, ideje 1:16,099 volt. A dobogósok utáni pontszerzők Kubica, Heidfeld, Fisichella, Alonso és Jenson Button voltak. A verseny után Räikkönen 4, Massa 2 ponttal csökkentette hátrányát Hamiltonnal szemben. Statisztikák Vezető helyen: Felipe Massa: 40 (1-19 / 23-43) Kimi Räikkönen: 30 (20-22 / 44-70) Kimi Räikkönen 11. győzelme, Felipe Massa 7. pole-pozíciója, 5. leggyorsabb köre. Ferrari 196. győzelme. Curry megye (Új-Mexikó) Curry megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Új-Mexikó államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Clovis. Lakosainak száma 50 598 fő (2013. július 1.). Curry megye Bailey és Parmer megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Pramokain A pramokain (INN: pramocaine) fehér kristályos por. Jól oldódik vízben és alkoholban, 1:35 arányban kloroformban. Éterben gyakorlatilag oldhatatlan. Helyi érzéstelenítő. Kisebb bőrpanaszok, vérzések okozta fájdalom és viszketés, pl. rovarcsípés, napozás okozta leégés, kisebb sérülések, égések ellen adják. Ugyancsak alkalmazzák nem fertőzés okozta végbélpanaszok ellen. Ellenjavallt vírus-, gomba- vagy bakteriális fertőzés esetén. Reverzibilisen kötődik az idegsejtek membránjában található feszültségfüggő nátriumcsatornákhoz, ezáltal gátolja az ionáramlást, az akciópotenciál kialakulását, stabilizálva a membránt. Mellékhatásként szúró/égető érzést okozhat. Készítmények Önállóan: Amlactin AP Anugesic Balsabit Campho-Phenique Fleet Pain Relief Hemorrhoidal Anesthetic Cream Itch-X PrameGel Pramox Prax proctoFoam Sarmed Tronolane Tronotene Tronothane Vagisil Hidrokortizonnal kombinációban: proctoFoam HC Epifoam Hydrocortisone acetate and Pramoxine hydrochloride Pramosone proctoFoam HC Cinkkel kombinációban: Anusol Plus Nestosyl Polysporin Itch Relief Magyarországon nincs forgalomban. Kalmük nyelv A kalmük nyelv (saját elnevezéssel хальмг келн vagy өөрдин келн) az altaji nyelvekhez, azon belül a mongol nyelvek közé tartozó egyetlen európai mongol nyelv, amit a Kaszpi-tenger térségében beszélnek. A Kalmük Köztársaságban hivatalos nyelv, a kalmük nyelvet beszélők száma folyamatosan növekszik. Ennek ellenére a mai napig veszélyeztetett nyelvként tartják számon. Történet A kalmükök őshazája feltehetően Mongólia volt, mivel a tudósok szerint Dzsingisz kán szeretett volna területet biztosítani ennek a népnek is. Néhány évvel később a kalmük nyelvet beszélők elkezdtek vándorolni Szibériába és sok ideig ott maradtak. Miután az oroszok birodalma folyamatosan nőtt, a kalmükök száma pedig folyamatosan csökkent és közben életterük további vándorlások után a kaukázushoz közelre tevődött át. Szerencsére a nyelv beszélőinek száma az elmúlt években ismét nőni kezdett, és ez a mai napig megfigyelhető (lásd itt). Hivatalos státusz A kalmükök által lakott terület Oroszország egyik köztársasága, ahol a nyelv hivatalos státuszú. Cirill írást használ a mongollal együtt. A kalmük az egyetlen buddhista nép Európában. Információk Európa sivatagi buddhistái: a kalmükök A Simpson család – A film A Simpson család – A film (eredeti cím: The Simpsons Movie) 2007-es animációs vígjáték David Silverman rendezésében, A Simpson család című televíziós rajzfilmsorozat alapján. A forgatókönyv a sorozat tizenegy legtevékenyebb írójának munkája. A szereplők hangjait a sorozatból megismert színészek szolgáltatják, így Dan Castellaneta, Julie Kavner, Nancy Cartwright, Yeardley Smith, Hank Azaria, Harry Shearer, Pamela Hayden és Tress MacNeille, továbbá egy jelentős mellékszerepben feltűnik Albert Brooks, illetve Tom Hanks és a Green Day együttes is megjelenik egy-egy kisebb epizódszerepben. Miután A Simpson család nagyvászonra ültetésére tett korábbi kísérletek elbuktak a forgatókönyv hossza és az alkotók hiánya miatt, a produkciós munkálatok 2001-ben kezdődtek meg. Számos cselekményötlet merült fel a forgatókönyvírókban. A szkriptet százszor is átírták, még az animáció megkezdését követően is. Mindez azt jelentette, hogy „két filmnyi” elkészült anyagot ki kellett vágni, köztük Isla Fisher, Minnie Driver, Erin Brockovich és Kelsey Grammer cameóját. Kapcsolt termékekre szóló szerződést kötöttek a Burger Kinggel és egyebek mellett a 7-Elevennel, akik válogatott üzleteket alakítottak át A Simpson családban szereplő Kwik-E-Martsszá. A film bemutatója a Vermont államban található Springfieldben volt, miután a város megnyerte a Fox pályázatát, melyre az USA összes Springfield nevű városa benevezhetett. Történet A Green Day koncertet ad a springfieldi tavon, s az előadás végén kudarcba fullad próbálkozásuk, hogy a környezetvédelem fontosságáról beszéljenek a lakosságnak. A rendkívül szennyezett víz szétmarja a rajta úszó színpadot, ami elsüllyed, s az együttes a tóban leli halálát. A banda temetésén a templomban Nagypapára látomás tör rá, de csupán Marge tulajdonít neki jelentőséget. Lisa és a város új lakója, az ír Colin előadást tartanak „Mocskos igazság” címmel, s meggyőzik az embereket a tó megtisztításáról. Ezalatt Homer „úgysem mersz”-t játszik Barttal, s így a fiú meztelenül gördeszkázik végig Springfield utcáin, Wiggum rendőrfőnök azonban nyakoncsípi. Komoly megaláztatás éri, s végül Ned Flanders lesz az, aki segítő kezet nyújt neki. Apja ügyet sem vet rá, ehelyett örökbefogad egy malacot. Az állat ürülékét egy kertbe telepített, már túlcsorduló silóban gyűjti, ami elborzasztja Marge-ot; felszólítja Homert, hogy szabaduljon meg tőle. Homer azonban képtelen kivárni a sort a megsemmisítőnél, ezért a gyorsabb megoldást választja: a silót a tóba dobja. A disznótrágya komoly mértékben beszennyezi a vizet, egy mókus mutálódását is okozva. A közelben túrázik Flanders és Bart, akik ráakadnak a torz állatra, ám azonnal feltűnik a Környezetvédelmi Ügynökség, s befogják a mókust. Russ Cargill, a KÖVÜ igazgatója azzal járul Schwarzenegger elnök elé, hogy Springfield rendkívüli szennyezett, így a kormánynak meg kell tennie a megfelelő lépéseket. Az elnök parancsára az Ügynökség egy hatalmas üvegbúrát helyez Springfieldre, elzárva a lakosságot a külvilágtól. A rendőrség rátalál Homer silójára a tóban, a feldühödött tömeg pedig Simpsonék háza felé indul. A családnak az utolsó pillanatban sikerül elmenekülnie; a Maggie homokozójában keletkezett aknán keresztül kijutnak a búrából, s Alaszkába szöknek. Látva, hogy a búra repedezni kezdett, az emberek pedig könnyen megszökhetnek, Russ Cargill az elnök manipulálásával eléri, hogy elrendeljék a város lerombolását. Alaszkában a Simpson család a tévében egy reklámot lát, amiben Tom Hanks az új Grand Canyont promótálja, s Marge rájön, hogy ennek helyén most Springfield áll. Ő és a gyerekek úgy döntenek, visszamennek és megakadályozzák otthonuk elpusztítását, ám Homer nem kíván segíteni azoknak, akik meg akarták ölni. Családja otthagyja és vonattal visszaindul Springfieldbe. Egy rejtélyes inuit sámánasszony segítségével Homerre rátör a reveláció: hogy megmentse magát, meg kell mentenie családját és Springfieldet. Eközben Marge, Lisa, Maggie és Bart Cargill fogságába esik, s visszakerül a búra alá. Az Ügynökség vezetője tájékoztatja a lakosságot, hogy városukat lerombolják. Egy helikopter érkezik az üveggömb fölé, s egy kötélen bombát ereszt a város fölé. Homer ezalatt felmászik a búra oldalán, s épp akkor ereszkedik le a kötélen, mikor a lakók rájöttek, felmászva rajta kijuthatnak. Homer mindenkit visszalök, még a bombát is leszakítja, így mentőakciója kudarcba fullad. Észrevesz azonban egy motort. Korábban már sikerült egy kisebb gömbön körbemotoroznia, s most ebben látja a megoldást: fel kell jutni a búra tetejéhez, s a lyukon ki kell hajítani a bombát. Homer megragadja Bartot, s kettejüknek sikerül kijuttatni a robbanószerkezetet, épp mielőtt működésbe lép. A detonáció hatására az üveg teljesen megreped és széthullik. A város Homert ünnepli, aki Marge-dzsal a naplementébe motorzik. Springfield újjáépül. Hogyan született meg a forgatókönyv? A Simpson család stábját már a sorozat kezdete óta elszórakoztatta egy filmváltozat gondolata, de a dolgok sosem alakultak kellőképp. Matt Groening úgy érezte, egy egész estés filmben lehetőségük lenne szélesíteni a határokat és olyan jeleneteket animálni, amik tévésorozat számára túlzottan összetettek. A negyedik évad „Kamp Krusty” című epizódja eredetileg filmnek készült, azonban nehézségek adódtak a megfelelő hosszúság elérésében, így a tervet elvetették, s így évadpremier lett belőle. Hosszú ideig a projekt nem jutott egyről a kettőre. Nehéz volt megfelelő sztorit találni, s a stábnak sem volt elegendő ideje, hogy befejezzenek egy filmet, mivel a sorozat lefoglalta teljes munkaidejüket. Groening egy Fantázia-paródiát is elképzelt Simstasia címmel, azonban ez sosem készült el, részben mert nem sikerült filmhosszúságú forgatókönyvet írni. Halála előtt Phil Hartman színész szeretett volna egy élőszereplős Troy McClure-filmet (Hartman karaktere a sorozatban), s többen is úgy nyilatkoztak a stábból, hogy szívesen részt vennének benne. A szereplők hangját szolgáltató színészekkel 2001-ben született szerződés, s ezután megkezdődtek a munkálatok a forgatókönyvön. Groening és James L. Brooks visszahívta Mike Scullyt és Al Jeant, hogy producerként ők is közreműködjenek. Ezt követően a rendezéshez megállapodtak David Silvermannel, aki a projektért hagyta ott állását a Pixarnál. A „lehető legerősebb” írócsapatot verbuválták össze, közöttük többen is a korai évadokban működtek közre; David Mirkint, Mike Reisst, George Meyert, John Swartzweldert és Jon Vittit választották ki. Ian Maxtone-Graham és Matt Selman később csatlakozott. Brooks, Groening, Scully és Jean szintén szerepet vállalt a szkript egyes részeinek megírásában. Sem az 1993-ban kreatív különbségek miatt távozó Sam Simon, sem pedig az amúgy a Simpson-stábbal való közös munkára ismét vágyó Conan O’Brien nem vett részt a filmben. O’Brien így tréfálkozott: „Az igazat megvallva, aggódom amiatt, hogy az agyam Simpson-író része tönkrement, miután 14 éven át beszéltem Lindsay Lohannel és azzal a gyerekkel a Tuti gimiből, úgyhogy talán így a legjobb mindenkinek”. Hasonlóképpen nem állt be a sorba Brad Bird, akit „elszórakoztattak a fantáziálgatások közreműködéséről”, de nem tudott időt szakítani rá, mert lefoglalta a L’ecsó. A producerek egy olyan megállapodást is érvényesítettek a Foxszal, hogy bármikor otthagyhatják a munkálatokat, ha „nem elégedettek az eredménnyel.” A forgatókönyvön való munka folytatódott 2003-tól, s nem is szünetelt, írásának helye pedig egy kis házikó volt, ahol Matt Groening fejében 1987-ben először merült fel A Simpson család ötlete. Az írók hat hónapot töltöttek a cselekmény megbeszélésével, s kiválasztottak egy „félfenekű” ötletet; Al Jean azt javasolta, a család mentsen meg lamantinokat, ebből lett a 2005-ös Bonfire of the Manatees epizód. Emellett ott volt a Truman show-szerű elképzelés, miszerint a szereplők felfedezik, hogy életük egy tévéműsor, ám ezt Groening elvetette, mivel úgy érezte, „Simpsonék sosem voltak tudatában annak, hogy sztárok.” Groening olvasott egy városról, aminek meg kellett tisztítani a vízellátását a disznódefekátumtól, s ez ihlette a film induló ötletét. A döntés, hogy Flanders fontos szerephez jusson, szintén nagyon korán született meg, mivel Jean szerette volna látni Bartot, amint azon elmélkedik, milyen is lenne az élete, ha Flanders lenne az apja. Miután végül eldöntötték a film alapsztoriját, az írók hét külön részre bontották. Jean, Scully, Reiss, Swartzwelder, Vitti, Mirkin és Meyer mind huszonöt oldalt írtak, s egy hónap múlva találkoztak ismét, hogy egy „nagyon kezdetleges vázlatban” elegyítsék a hét részletet. A forgatókönyvírók majdnem úgy írták a szkriptet, ahogyan a sorozat esetében is alkalmazták őket; egy asztal körül ülve hoztak fel ötleteket, miközben próbálták megnevettetni egymást. Groening azt is szerette volna, ha a film drámaibb a tévés epizódoknál, mivel „tényleg valami olyat szeretnénk nyújtani, amit nem láttak ezelőtt. Vannak pillanatok, mikor tulajdonképpen elfelejted, hogy rajzfilmet nézel, ám ez igen nehéz, ha olyan rondák a szereplők, mint a Simpson család.” A forgatókönyv száz revízión ment keresztül. A bemutatót eredetileg 2006 nyarára tervezték, azonban Al Jean a 2004-es Comic-Con Internationalen elmondta, hogy a producerek nem sajnálják az időt, hogy biztosan tökéletes film szülessen. 2005-ben Nancy Cartwright elmondta a BBC Radio 1-nak, hogy a szereplőknek megvolt az első felolvasása, amit további kettő követett. Groening a filmet a sorozat befejezése utánra szánta, „de ezen tervét a jó nézettség meghiúsította”. A producerek kezdetben aggódtak amiatt, hogy egy film elkészítése negatív hatással lesz a sorozatra, mivel nem akad elég munkaerő, ami mindkét projektet kellően felügyelje. Ahogy a sorozat haladt előre, több írót és animátort béreltek fel, hogy a tévéműsor és a film munkálatai egyszerre folyhassanak. 2006. április 1-jén a Twentieth Century Fox végül megerősítette, hogy A Simpson család – A film 2007. július 27-én kerül a mozikba világszerte. Hogy elejét vegyék a spoilerek kiszivárgásának, a film cselekményét titokban tartották, a forgatókönyvet pedig hét lakat alatt. Főhajtásként A jedi visszatér álneve, a Blue Harvest előtt, a filmet Yellow Harvestként tüntették fel, ezen a néven regisztrálták az Egyesült Államok Védjegyadatbázisába. A film bemutatója előtt néhány héttel némi információt közzétettek a történettel kapcsolatban. Groening megjegyezte, „Nem tudom elképzelni az embereket, amint fellapozzák a tévéújságot és azt gondolják, ’Megnézem az eheti A Simpson családot, mert tetszik a története.’ Egyszerűen odakapcsolsz és nézed, hogy mi történik.” Jelentősebb díjak és jelölések A film 2 díjat nyert el különböző kritikusi és szakmai szervezetektől. Blairsville (Georgia) Blairsville város az USA Georgia államában. Lakosainak száma 652 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Feröer földrajza Feröer egy vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. A szigetcsoportot az Északi-Atlanti-óceán veszi körül; tőle északra kezdődik a Norvég-tenger. Koordinátái é. sz. 61° 59′ 53″, ny. h. 6° 46′ 23″61.998055555556, -6.7730555555556. Területe 1395,74 km², melyen sem nagyobb tavak, sem jelentősebb folyók nem találhatók. Kiterjedése észak-déli irányban 118, kelet-nyugati irányban 78 km> Partvonala 1289 km hosszú. Domborzat Feröer Izlandhoz hasonlóan a Grönlandtól Skóciáig húzódó, forróponttevékenység során keletkezett vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt hatalmas rétegvulkán maradványa. A vulkán központi része a mai szigetektől nyugatra helyezkedett el. A szigeteket főként bazalt alkotja. A szembeötlő, sima, párhuzamos bazaltrétegek kelet felé lejtenek. A vulkánmaradványt a jégkorszak egy részében összefüggő jégtakaró fedte; a melegebb időszakban csak a legmagasabb részeket fedte jégsapka. A jégsapkákból minden irányba leereszkedő gleccserek U alakú gleccservölgyeket vájtak ki, a tengerszint alatt is folytatódó glaciális erózió fjordokat alakítottak ki, amelyek a vulkánmaradványt részekre vágták. Az abrázió folyamatosan pusztítja a szigeteket. A szigetcsoport 18 szigetből áll, amelyeket néhány kilométer, esetenként néhány száz méter széles tengerszorosok választanak el egymástól. Az egyes szigetek partvonala rendkívül tagolt, bonyolult. A szigeteken kívül 11 holm és 750 sziklazátony tartozik Feröerhez. A partvonal hossza összesen 1289 km; a szigetek egyetlen pontja sincsen 5 km-nél messzebb az óceántól. Feröer legmagasabb csúcsa a Slættaratindur (882 m) Eysturoy szigeten, amelyet a Gráfelli, a Villingadalsfjall, a Kúvingafjall és a Teigafjall követ, valamennyi 800 m feletti magassággal. A szárazföld átlagos magassága 300 m. A szigetek domborzatát jégformálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U alakú völgyek jellemzik. Vízszintes területek alig vannak. Az abrázió, elsősorban a nyugati partokon, több száz m magas sziklafalakat (Vestmannai madársziklák), sziklakapukat, tengerrel elöntött barlangokat, látványos sziklatornyokat (Óriás és Boszorkány) alakított ki. Vízrajz A szigetcsoportot az Északi-Atlanti-óceán veszi körül. tőle északra kezdődik a Norvég-tenger, melynek határa a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet lehatárolása alapján érinti Fugloy északkeleti csúcsát. Feröeren jelentős folyók vagy tavak nem találhatók, csak számos apró patak és kisebb állóvíz. Legnagyobb tavai a Sørvágsvatn (3,6 km²), a Fjallavatn, a Sandsvatn, a Toftavatn és az Eiðisvatn. Éghajlat Feröer éghajlata a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Tórshavnban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség eléri az 1500 mm-t. Minden hónapban gyakori a csapadék, de a tél a legcsapadékosabb. Évente átlagosan 280 napon esik eső vagy hó. Állandóan hóval vagy jéggel borított területek nincsenek a szigeteken. A legrövidebb nappal 5 óra, a leghosszabb 19 óra hosszú. Feröer fekvésének és az alacsony fényszennyezésnek köszönhetően ideális hely a sarki fény megfigyelésére, de az északi félgömb leglátványosabb csillagképei – a Nagy Medve, a Kis Medve és a Cassiopeia is tisztán láthatók. A 2015. március 20-i napfogyatkozás például mintegy 3000 látogatót vonzott. Növényvilág A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Állatvilág A szigetek elszigetelt fekvése miatt – a legközelebbi kontinentális szárazföld Norvégia, 500 km-re keletre – egyes fajok természetes úton egyáltalán nincsenek jelen: többek között a hüllők, teknősök, édesvízi halak és ragadozók. Utóbbiak közül két kivétel az őshonos kúpos fóka, valamint a fjordokban is megjelenő Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin. A feröeri vizekben előforduló többi cet, például a kardszárnyú delfin elkerüli a fjordokat. A Polycera faeroensis nevű csigafaj révén Feröerről egy tengeri állatfajt neveztek el. Híres Feröer madárvilága: ornitológusok mintegy 367 fajt figyeltek meg, melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel. Az ország nemzeti madara a csigaforgató. A háziállatokat – juh, szarvasmarha, ló (a feröeri póni külön fajta), kutya, macska – csak az ember hozta magával. A tavakba betelepített édesvízi halak a pisztráng és a lazac. Ezek mellett a nyulak, a patkányok és az egerek vadon is szaporodnak. Egyes rovarfajok szintén nincsenek jelen a szigeteken: nincsenek példáuk szúnyogok, de méhek sem. Jellemző a nagy gyökérrágólepke, amely 2004 óta az új 200 koronás bankjegyen is látható. Új (az 1990-es évek vége óta) a darázs, amelyet feltehetőleg hajón hurcoltak be Európából, amikor építőanyagot szállítottak az új labdarúgó stadionhoz. 2013-as WTCC argentin nagydíj A 2013-as WTCC argentin nagydíj volt a 2013-as túraautó-világbajnokság nyolcadik fordulója. 2013. augusztus 4-én rendezték meg a Autódromo Termas de Río Hondo-n, Argentínában. Időmérő Y - Yokohama bajnokság Első futam Y - Yokohama bajnokság Cursorius A Cursorius a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 5 faj tartozik: futómadár (Cursorius cursor) szomáliai futómadár (Cursorius somalensis) vörös futómadár (Cursorius rufus) vörösfejű futómadár (Cursorius temminckii) indiai futómadár (Cursorius coromandelicus) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolás Feröer madárfajainak listája A világon élő mintegy 10 000 madárfaj közül Feröeren jelenleg 367 fajt tartanak nyilván. 2014-ben atlasz jelent meg Feröer vonuló madarairól, amely 90 faj 1992–2009 közötti gyűrűzéseinek eredményeit foglalja össze. Rend: búváralakúak (Gaviiformes) – 4 faj Család: búvárfélék (Gaviidae) északi búvár (Gavia stellata) sarki búvár (Gavia arctica) jeges búvár (Gavia immer) fehércsőrű búvár (Gavia adamsii) Rend: vöcsökalakúak (Podicipediformes) – 6 faj Család: Vöcsökfélék (Podicipedidae) kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) gyűrűscsőrű vöcsök (Podilymbus podiceps) vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena) búbos vöcsök (Podiceps cristatus) füles vöcsök (Podiceps auritus) feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) Rend: viharmadár-alakúak (Procellariiformes) – 8 faj Család: albatroszfélék (Diomedeidae) dolmányos albatrosz (Thalassarche melanophris , más néven Diomedea melanophris) Család: viharmadárfélék (Procellariidae) északi sirályhojsza (Fulmarus glacialis) mediterrán vészmadár (Calonectris diomedea) nagy vészmadár (Puffinus gravis) szürke vészmadár (Puffinus griseus) atlanti vészmadár (Puffinus puffinus) Család: viharfecskefélék (Hydrobatidae) európai viharfecske (Hydrobates pelagicus) villás viharfecske (Oceanodroma leucorhoa) Rend: gödényalakúak (Pelecaniformes) – 2 faj Család: kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis) Rend: gólyaalakúak (Ciconiiformes) – 12 faj Család: gémfélék (Ardeidae) szürke gém (Ardea cinerea) vörös gém (Ardea purpurea) nagy kócsag (Egretta alba) vagy (Ardea alba) kis kócsag (Egretta garzetta) pásztorgém (Bubulcus ibis) bakcsó (Nycticorax nycticorax) törpegém (Ixobrychus minutus) bölömbika (Botaurus stellaris) Család: gólyafélék (Ciconiidae) fekete gólya (Ciconia nigra) fehér gólya (Ciconia ciconia) Család: íbiszfélék (Threskiornithidae) batla (Plegadis falcinellus) kanalasgém (Platalea leucorodia) Rend: lúdalakúak (Anseriformes) – 44 faj Család: récefélék (Anatidae) bütykös hattyú (Cygnus olor) énekes hattyú (Cygnus cygnus) vetési lúd (Anser fabalis) rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus) nagy lilik (Anser albifrons) kis lilik (Anser erythropus) nyári lúd (Anser anser) sarki lúd (Chen caerulescens) kanadai lúd (Branta canadensis) apácalúd (Branta leucopsis) örvös lúd (Branta bernicla) vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) mandarinréce (Aix galericulata) fütyülő réce (Anas penelope) álarcos réce (Anas americana) kendermagos réce (Anas strepera) csörgő réce (Anas crecca) tőkés réce (Anas platyrhynchos) kormos réce (Anas rubripes) nyílfarkú réce (Anas acuta) böjti réce (Anas querquedula) kékszárnyú réce (Anas discors) kanalas réce (Anas clypeata) barátréce (Aythya ferina) örvös réce (Aythya collaris) cigányréce (Aythya nyroca) kontyos réce (Aythya fuligula) hegyi réce (Aythya marila) pehelyréce (Somateria mollissima) cifra pehelyréce (Somateria spectabilis) Steller-pehelyréce (Polysticta stelleri) tarka réce (Histrionicus histrionicus ) jegesréce (Clangula hyemalis) fekete réce (Melanitta nigra) pápaszemes réce (Melanitta perspicillata) füstös réce (Melanitta fusca) izlandi kerceréce (Bucephala islandica) kerceréce (Bucephala clangula) örvös bukó (Mergus serrator) nagy bukó (Mergus merganser) halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis) kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala) Rend: sólyomalakúak (Falconiformes) – 21 faj Család: halászsasfélék (Pandionidae) halászsas (Pandion haliaetus) Család: vágómadárfélék (Accipitridae) darázsölyv (Pernis apivorus) barna kánya (Milvus migrans) rétisas (Haliaeetus albicilla) kékes rétihéja (Circus cyaneus) fakó rétihéja (Circus macrourus) hamvas rétihéja (Circus pygargus) barna rétihéja (Circus aeruginosus) karvaly (Accipiter nisus) héja (Accipiter gentilis) egerészölyv (Buteo buteo) gatyás ölyv (Buteo lagopus) szirti sas (Aquila chrysaetos) törpesas (Hieraaetus pennatus) Család: sólyomfélék (Falconidae) fehérkarmú vércse (Falco naumanni) vörös vércse (Falco tinnunculus) kék vércse (Falco vespertinus ) kis sólyom (Falco columbarius) kabasólyom (Falco subbuteo) északi sólyom (Falco rusticolus ) vándorsólyom (Falco peregrinus) Rend: tyúkalakúak (Galliformes) – 7 faj Család: fácánfélék (Tetraonidae) sarki hófajd (Lagopus lagopus) alpesi hófajd (Lagopus mutus) nyírfajd ((Lyrurus tetrix)) vagy (Tetrao tetrix) vörös fogoly (Alectoris rufa) fogoly (Perdix perdix) fürj (Coturnix coturnix) fácán (Phasianus colchicus) Rend: darualakúak (Gruiformes) – 12 faj Család: darufélék (Gruidae) daru (Grus grus) Család: guvatfélék (Rallidae) guvat (Rallus aquaticus) haris (Crex crex) kis vízicsibe (Porzana parva) törpevízicsibe (Porzana pusilla) pettyes vízicsibe (Porzana porzana) vízityúk (Gallinula chloropus) kék fú (Porphyrio porphyrio) szárcsa (Fulica atra) Család: túzokfélék (Otididae) túzok (Otis tarda) Rend: lilealakúak (Charadriiformes) – 87 faj Család: csigaforgatófélék (Haematopodidae) csigaforgató (Haematopus ostralegus) Család: gulipánfélék (Recurvirostridae) gulipán (Recurvirostra avosetta) Család: ugartyúkfélék (Burhinidae) ugartyúk (Burhinus oedicnemus) Család: székicsérfélék (Glareolidae) székicsér (Glareola pratincola) feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni) Család: lilefélék (Charadriidae) bíbic (Vanellus vanellus) aranylile (Pluvialis apricaria) ezüstlile (Pluvialis squatarola) parti lile (Charadrius hiaticula) kis lile (Charadrius dubius) ékfarkú lile (Charadrius vociferus) széki lile (Charadrius alexandrinus) havasi lile (Charadrius morinellus) Család: szalonkafélék (Scolopacidae) nagy goda (Limosa limosa) kis goda (Limosa lapponica) kis póling (Numenius phaeopus) nagy póling (Numenius arquata) füstös cankó (Tringa erythropus) piroslábú cankó (Tringa totanus) tavi cankó (Tringa stagnatilis) szürke cankó (Tringa nebularia) mocsári cankó (Tringa melanoleuca) sárgalábú cankó (Tringa flavipes) erdei cankó (Tringa ochropus) remetecankó (Tringa solitaria) réti cankó (Tringa glareola) terekcankó (Xenus cinereus) billegetőcankó (Actitis hypoleucos) pettyes billegetőcankó (Actitis macularia) kőforgató (Arenaria interpres) sarki partfutó (Calidris canutus) fenyérfutó (Calidris alba) apró partfutó (Calidris minuta) Temminck-partfutó (Calidris temminckii) Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis) Baird-partfutó (Calidris bairdii) vándorpartfutó (Calidris melanotos) tengeri partfutó (Calidris maritima) havasi partfutó (Calidris alpina) sarlós partfutó (Calidris ferruginea) erdei szalonka (Scolopax rusticola) nagy sárszalonka (Gallinago media) sárszalonka (Gallinago gallinago) kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) sárjáró (Limicola falcinellus) cankópartfutó (Tryngites subruficollis) pajzsos cankó (Philomachus pugnax) vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicarius) Család: halfarkasfélék (Stercorariidae) szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus) ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudus) Család: sirályfélék (Laridae) hósirály (Pagophila eburnea) gyűrűscsőrű sirály (Larus delawarensis) viharsirály (Larus canus) ezüstsirály (Larus argentatus) heringsirály (Larus fuscus) dolmányos sirály (Larus marinus) jeges sirály (Larus hyperboreus) sarki sirály (Larus glaucoides) kacagó sirály (Larus atricilla) Franklin-sirály (Larus pipixcan) szerecsensirály (Larus melanocephalus) dankasirály (Larus ridibundus) Bonaparte-sirály (Larus philadelphia) kis sirály (Larus minutus) rózsás sirály (Rhodostethia rosea) Csüllő (Rissa tridactyla) fecskesirály (Xema sabini) vagy (Larus sabini) Család: csérfélék (Sternidae) lócsér (Sterna caspia) küszvágó csér (Sterna hirundo) sarki csér (Sterna paradisaea) tavi csér vagy Forster-csér (Sterna forsteri) rózsás csér (Sterna dougallii) álarcos csér (Sterna anaethetus) kis csér (Sterna albifrons) kenti csér (Sterna sandvicensis) fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) kormos szerkő (Chlidonias niger) Család: alkafélék (Alcidae) alkabukó (Alle alle) alka (Alca torda) vastagcsőrű lumma (Uria lomvia) lumma (Uria aalge) fekete lumma (Cepphus grylle) lunda (Fratercula arctica) Rend: galambalakúak (Columbiformes) – 6 faj galambfélék (Columbidae) szirti galamb (Columba livia) kék galamb (Columba oenas) örvös galamb (Columba palumbus) vadgerle (Streptopelia turtur) balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Rend: kakukkalakúak (Cuculiformes) – 3 faj Család: kakukkfélék (Cuculidae) pettyes kakukk (Clamator glandarius) kakukk (Cuculus canorus) sárgacsőrű esőkakukk (Coccyzus americanus) Rend: bagolyalakúak (Strigiformes) – 8 faj Család: gyöngybagolyfélék (Tytonidae) gyöngybagoly (Tyto alba) Család: bagolyfélék (Strigidae) füleskuvik (Otus scops) hóbagoly (Nyctea scandiaca) macskabagoly (Strix aluco) karvalybagoly (Surnia ulula) gatyáskuvik (Aegolius funereus) erdei fülesbagoly (Asio otus) réti fülesbagoly (Asio flammeus) Rend: lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) – 1 faj Család: lappantyúfélék (Caprimulgidae) lappantyú (Caprimulgus europaeus) Rend: sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) – 2 faj Család: sarlósfecskefélék (Apodidae) havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba) vagy (Apus melba) sarlósfecske (Apus apus) Rend: szalakótaalakúak (Coraciiformes) – 4 faj Család: jégmadárfélék (Alcedinidae) jégmadár (Alcedo atthis) Család: gyurgyalagfélék (Meropidae) gyurgyalag (Merops apiaster) Család: szalakótafélék (Coraciidae) szalakóta (Coracias garrulus) Család: bankafélék (Upupidae) búbos banka (Upupa epops) Rend: harkályalakúak (Piciformes) – 3 faj Család: harkályfélék (Picidae) nyaktekercs (Jynx torquilla) nagy fakopáncs (Dendrocopos major) zöld küllő (Picus viridis) Rend: verébalakúak (Passeriformes) – 142 faj Család: pacsirtafélék (Alaudidae) kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra) hegyi kalandrapacsirta (Melanocorypha bimaculata) szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) búbos pacsirta (Galerida cristata) erdei pacsirta (Lullula arborea) mezei pacsirta (Alauda arvensis) havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) Család: fecskefélék (Hirundinidae) partifecske (Riparia riparia) szirtifecske (Ptyonoprogne rupestris) vörhenyes fecske (Hirundo daurica) vagy (Cecropis daurica) molnárfecske (Delichon urbica) Család: billegetőfélék (Motacillidae) sárga billegető (Motacilla flava) citrombillegető (Motacilla citreola) hegyi billegető (Motacilla cinerea) ausztrál sarkantyúspityer (Anthus novaeseelandiae) parlagi pityer (Anthus campestris) réti pityer (Anthus pratensis) erdei pityer (Anthus trivialis) olívhátú pityer (Anthus hodgsoni) rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus) tundrapityer (Anthus gustavi) csendes-óceáni vízipityer (Anthus rubescens) parti pityer (Anthus petrosus) Család: királykafélék ((Regulidae) tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) sárgafejű királyka (Regulus regulus) Család: csonttollúfélék (Bombycillidae) csonttollú (Bombycilla garrulus) Család: vízirigófélék (Cinclidae) vízirigó (Cinclus cinclus) Család: ökörszemfélék (Troglodytidae) ökörszem (Troglodytes troglodytes) Család: szürkebegyfélék (Prunellidae) havasi szürkebegy (Prunella collaris) hegyi szürkebegy (Prunella montanella) erdei szürkebegy (Prunella modularis) Család: rigófélék (Turdidae) kövirigó (Monticola saxatilis) flótázó fülemülerigó (Catharus ustulatus) örvös rigó (Turdus torquatus) fekete rigó (Turdus merula) fenyőrigó (Turdus pilaris) szőlőrigó (Turdus iliacus) léprigó (Turdus viscivorus) vándorrigó (Turdus migratorius) himalájai földirigó (Zoothera dauma) Család: óvilági poszátafélék (Sylviidae) foltos tücsökmadár (Locustella lanceolata) réti tücsökmadár (Locustella naevia) berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) rozsdás nádiposzáta (Acrocephalus agricola) cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) berki nádiposzáta (Acrocephalus dumetorum) nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) kis geze (Hippolais caligata) déli geze (Hippolais polyglotta) kerti geze (Hippolais icterina) fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli) sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) barna füzike (Phylloscopus fuscatus) vastagcsőrű füzike (Phylloscopus schwarzi) királyfüzike (Phylloscopus proregulus) vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) északi füzike (Phylloscopus borealis) zöld füzike (Phylloscopus trochiloides) barátposzáta (Sylvia atricapilla) kerti poszáta (Sylvia borin) mezei poszáta (Sylvia communis) kis poszáta (Sylvia curruca) karvalyposzáta (Sylvia nisoria) feketetorkú poszáta (Sylvia rueppelli) kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala) bajszos poszáta (Sylvia cantillans) törpeposzáta (Sylvia conspicillata) Család: újvilági poszátafélék (Parulidae) kucsmás lombjáró (Dendroica striata) Család: légykapófélék (Muscicapidae) kékfarkú (Tarsiger cyanurus) szürke légykapó (Muscicapa striata) kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) örvös légykapó (Ficedula albicollis) kis légykapó (Ficedula parva) házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) cigánycsuk Saxicola rubicola) kormos hantmadár (Oenanthe leucura) hantmadár (Oenanthe oenanthe) apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) déli hantmadár (Oenanthe hispanica) pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina) sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti) Család: őszapófélék (Aegithalidae) őszapó (Aegithalos caudatus) Család: cinegefélék (Paridae) kormosfejű cinege (Parus montanus) fenyvescinege (Parus ater) széncinege (Parus major) kék cinege (Parus caeruleus) Család: fakuszfélék (Certhiidae) hegyi fakusz (Certhia familiaris) Család: sárgarigófélék (Oriolidae) sárgarigó (Oriolus oriolus) Család: gébicsfélék (Laniidae) tövisszúró gébics (Lanius collurio) kis őrgébics (Lanius minor) nagy őrgébics (Lanius excubitor) vörösfejű gébics (Lanius senator) pusztai gébics más néven Izabella gébics (Lanius isabellinus) Család: lombgébicsfélék (Vireonidae) pirosszemű lombgébics (Vireo olivaceus) Család: varjúfélék (Corvidae) szajkó (Garrulus glandarius) szarka (Pica pica) fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) havasi csóka (Pyrrhocorax graculus) csóka (Corvus monedula) vetési varjú (Corvus frugilegus) kormos varjú (Corvus corone) dolmányos varjú (Corvus cornix) holló (Corvus corax) Család: seregélyfélék (Sturnidae) pásztormadár (Sturnus roseus) seregély (Sturnus vulgaris) Család: sármányfélék (Emberizidae) citromsármány (Emberiza citrinella) kerti sármány (Emberiza hortulana) rozsdás sármány (Emberiza caesia) törpesármány (Emberiza pusilla) erdei sármány (Emberiza rustica) aranyos sármány (Emberiza aureola) kucsmás sármány (Emberiza melanocephala) nádi sármány (Emberiza schoeniclus) sordély (Miliaria calandra) más néven (Emberiza calandra) sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) hósármány (Plectrophenax nivalis) fehértorkú verébsármány (Zonotrichia albicollis) Család: pintyfélék (Fringillidae) erdei pinty (Fringilla coelebs) fenyőpinty (Fringilla montifringilla) karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) nagy keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus) keresztcsőrű (Loxia curvirostra) szalagos keresztcsőrű (Loxia leucoptera) trombitás sivatagipinty (Rhodopechys githagineai) vagy (Bucanetes githagineus) zöldike (Carduelis chloris) csíz (Carduelis spinus) tengelic (Carduelis carduelis) sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris) kenderike (Carduelis cannabina) zsezse (Carduelis flammea) szürke zsezse (Carduelis hornemanni) csicsörke (Serinus serinus) süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) Család: csirögefélék (Icteridae) bobalink (Dolichonyx oryzivorus) Család: verébfélék (Passeridae) házi veréb (Passer domesticus) mezei veréb (Passer montanus) Sulcus sinus sagittalis superioris A sulcus sinus sagittalis superioris egy barázda a squama frontalison mely a homlokcsont (os frontalis) része. A homlokcsont belső felszínén található ez a hatalmas vertikális árok. A sinus sagittalis superior található benne és tapadást biztosít a falx cerebrinek. Vécék Japánban Japánban a vécék elsőre sokkal bonyolultabbaknak, kidolgozottabbaknak tűnhetnek, mint más fejlett országokban. Megkülönböztetnek kétféle vécét: a guggolós vécét - ami meglepően megszokott a nyilvános mosdókban a mai napig - és a második világháború után elterjedt vízöblítéses vécéket és piszoárokat. A jelenlegi legkorszerűbb a nyugati stílusú vécé a bidével ellátott vécé, amellyel a japán háztartások 77,5%-a rendelkezik. Japánban ezeknek a bidéknek a közismert neve a vosuretto (�������), ami egy bejegyzett védjegy a Toto Ltd. márka által. Ezek a fajta vécék magukba foglalnak sok olyan jellegzetességet, amelyeket Ázsián kívül aligha tapasztalunk. Például a vécéülőke-melegítőt, illatosítót és többféle bidéfunkciót. Elnevezések Az a szó, hogy toire (���) az angol "toilet" szó rövidítése. Nemcsak a vécére, hanem magára a helyszínre is, a mosdóra is használják. Akárcsak az anime-t úgy a toire szót is gyakran hibásan francia jövevényszónak gondolják a szó végi francia hangzása miatt. Szépen kifejezve otearai-nak (����, szó szerint kézmosás) vagy kesóshicu-nek (���, mosdó) hívják. Ezek nemcsak az amerikai angol washroom-hoz hasonlóak, hanem a magyar mosdó szóhoz is, ami megmutatja a helyszínt ahol mosakszik az ember. Másik közismert neve a vécének a bendzso (��, kényelem helye vagy ürítés helye) ami a ben szóból (�, "kényelem" vagy "ürülék") ered. Használják az általános iskolában, az uszodákban és más hasonló nyilvános helyeken, igazából ez nem különösen udvariatlan szó, bár egyesek más szót használnának. Sok gyerekjátékban amikor a gyerek kiesik akkor azt mondják, hogy a bendzsó-ba került. A vécét – tehát a csésze vagy a földbe beépített tartályt, a víztartályt stb. – benki-nek (��) hívják. Benza (��) a vécéülőke. Az éjjeli edény pedig, legyen szó gyerekekről, idősekről vagy kórházi betegekről, azt omaru-nak nevezik (���). A Japán Vécé Egyesület November 10-én ünnepli nem hivatalosan a Vécé-napot, azért ezen a napon mert 11/10-et (hónap, nap) betűként is ki lehet olvasni azaz ii-to(ire), amely azt jelenti "Jó vécé". Vécé típusok Guggolós vécé A guggolós vécé hagyományosnak számító Japán vécé (��, vasiki), amit ázsiai vécének is hívnak, mert szerte Ázsiában ezzel a megoldással lehet találkozni. Az angolvécétől mind a szerkezet mind pedig maga az alkalmazás módszereiben különbözhet. Látszatra úgy néz ki, mint egy mini piszoár belesüllyesztve a földbe. Japánban a legtöbb porcelánból, de néhány helyen (pl. vonaton) rozsdamentes acélból készülnek. Használata nem feltétlen egyszerű elsőre a nyugati embernek. A vécé fölé kell guggolni a földből kidomborodó félgömbű burokkal szembe. Különbözik, megszokottól, hogy nem egy nagy vízzel teli csészébe gyűjti össze a végterméket, hanem egy sekély szállítóvályú gyűjti azt össze. Minden más tartozék, mint a víztartály, elvezető csövek és maga az öblítés mechanikája megegyezhetnek az angolvécével. Öblítéssel a víz továbbtereli a szennyvizet a gyűjtőmedencén keresztül a szennyvíz-csatornarendszerbe. Az öblítés elvégzése az hasonló mint a angolvécéknél, kivéve, hogy itt megtalálhatunk pedált is ami erre a célra szolgál. Legtöbbször találkozni "kicsi" (�) és a "nagy" (�) írásjegyekkel, amivel a víz mennyiségét tudjuk kiválasztani. Az előbbi az a vizelet az utóbbi pedig a széklet lehúzására szolgál. Akkor, ha a széklet lehúzása fennáll, elterelés szempontjából inkább a "kicsi" öblítést választják, aminek más hangja van, mint a "nagy" öblítésnek, de erről bővebben lejjebb olvashatunk. Két változata gyakori: egyik ahol a vécé egy szinten van a talajjal, és a másik ahol kb. 30 cm-el felette van egy emelvényen. Talán az utóbbinál a férfiaknak könnyebb a vizelet ürítése guggolás nélkül, de igazából mindkettő megfelel a cél érdekében. Székletürítésnél pedig nincs különbség. A vécé fölé áll – a burokkal szemben – és lehúzva a nadrágját (hölgyeknél felhúzva a szoknyát) és a fehérneműjét a térdéig lehúzva. Mindezek után pedig leguggol a lyuk fölé, de minél közelebb az elejéhez, mert megeshet, hogy a székletet nem sikerül a lyukba ejteni. Ezért láthatunk sok nyilvános vécében figyelmeztetést miszerint "Egy lépéssel közelebb, kérem". Külföldiek és kezdők gyakran megfogták a csövet (vízvezeték cső) ami vécé elején van, így érdemelte ki az angol nevet "grunt bar" ami nyersfordításban morgó rudat jelenthet. Egy másik elsőre viccesnek tűnő ötlet terjedt el a külföldiek által, miszerint nehogy "baleset" érje őket az ürítés során, az alsó ruházatot teljesen levették és felakasztották a belső akasztóra mielőtt leguggoltak volna. Nyilvánvalóan előnyös abból a szempontból, hogy ezeket a vécéket nagyon egyszerű tisztítani. Illetve olcsóbb előállítani és kevesebb vizet használ fel az angolvécékhez képest egy öblítés során. Érdemes azonban megemlíteni, hogy sok ember azt vallja, hogy sokkal higiénikusabb az ülőke hiánya miatt. De mint tudjuk nem feltétlen az üléssel való érintkezés rejtheti a legnagyobb egészségügyi kockázatot, ha belegondolunk a láb-lábfejre visszafröccsenés lehetőségére. A víz nélküli vályú csökkenti a visszafröccsenés esélyét az ürítés során. De mivel az ürülék addig ott van a szabad levegőn, amíg le nem húzzák ezért sokkal erősebb szag terjedhet, ellentétben az angolvécénél, ahol rögtön a vízbe jut a termék, ez a hatás könnyen észrevehető a japán mosdókban vagy a környékükön. Létezik a guggolós és angolvécé ötvözete, amolyan pottyantós vécé. Toto Ltd. nevéhez fűződik a szvaretto (�����) ülőke, amit csak rá kell helyezni a guggolós részre és így olyan mint egy angolvécé. Azért hasonló a pottyantóshoz, mert mindez az emelvénnyel ellátott vécénél okosabb megoldás. De ez az ötletes keresztezés inkább vidéki területen elterjedt, hogy a külföldi vendégek otthon érezhessék magukat. Angolvécé Azt az öblítős vécét amire rá lehet ülni (ülőkével ellátott) jósikinek hívják (�� nyugati típusú vécé). Az angolvécék, illetve a csúcstechnológiával ellátott vécék ma már sokkal elterjedtebbek a Japán háztartásokban a hagyományos guggolós vécéknél. Érdekes azonban, hogy ma mai napig lehet találni ott felejtett matricákat a mosdók ajtaján egyes lakásokban, a helyes (guggolós)vécé használatáról. Azonban ne lepődjünk meg, ha a nyilvános mosdóban (iskolákban, templomokban, vonat állomásokon) guggolós vécével találkozunk, mert azok még mindig ilyennel vannak felszerelve. Otthonaikban a japán emberek ugyanakkor jobban szeretnek ülni a vécén, leginkább ezalatt érteni az idősebbeket és mozgássérülteket akiknek megerőltető a hosszan tartó, fizikailag megterhelő vagy kényelmetlen guggolás. Japánban az angolvécékbe bele van építve a vízkímélő lehetőség, így ránk van bízva a "kis" és "nagy" öblítés lehetősége. Sok vécénél találkozhatunk azzal a megoldással, amikor a viz egy csaptelepen keresztül van vezetve a tartályba, biztosítva ezzel egy igen okos megoldást, a kézmosás és a vízkímélés egyszerre történő megvalósítását. Japán bidé A modern technikával felszerelt vécét Japánban gyakran Super Toiletnek, Vosurettonak (�������, angolul "washlet"), illetve Onszui szendzsó benzáj-nak (������, meleg vízzel mosó WC-ülőke) is nevezik. Világszerte ez az egyik legkidolgozottabb vécétípus elképesztő mennyiségű funkcióval van ellátva. A "Washlet Zoe" Toto márka modellje még a Guinness Rekordok Könyvebe is bekerült mint a legkifinomultabb, hét funkcióval is ellátott vécé. Habár ez a modell 1997-ben lett bemutatva valószínű, hogy a Toto legutóbbi modellje a "Neorest" sok tekintetben felülmúlja. Maga a bidé ötlete az nem japán ötlet, az első bidével egyesített vécéülőke 1964-ben az Egyesült Államokban lett gyártva. A csúcstechnológiával ellátott vécék berobbanásának ideje 1980-ra tehető, amikor bemutatta a Toto a "Washlet G" sorozatát, így magára aggatva a Vosuretto (Washlet) elnevezesét. Japánban 2002-ben majdnem a háztartások felében ilyen vécé volt, ami meghaladja a számítógépek számát is. Míg első ránézésre úgy néz ki, mint egy angolvécé, azalatt sok extrát tartalmaz, például a szárító, ülőkemelegítő, masszázs, vízsugár-, automata vécéfedő szabályozás, automata öblítés, vezeték nélküli távirányítás, szobahőmérséklet és levegő szabályozás (ami vagy magába a vécébe vagy pedig magába az ülőkébe van beépítve). Ezeket vagy a távirányítón vagy pedig a falba épített panelen érhetjük el. Jellegzetességek A legalapvetőbb jellegzetesség az a beépített bidé, egy ceruza nagyságú cső bújik elő a vécé karimája alól, így kilövellve a vizet. Két irányt tud változtatni hátulra (hátsófélre) és előre (nemi területekre). A cső soha nem érintkezik a használó altestével. Ugyanakkor öntisztító is mert a használat előtt és után letisztítja magát. Azzal, hogy elülső vagy hátulsó oldalát tisztítja a használónak azt egyszerűen a kapcsolótáblán tudjuk kiválasztani. Általában a cső minden irányba tud fordulni így elérve a tisztítandó területet. Vannak vécék amik két csövet használnak a két irányba. A kezelőmotor hozzá van kapcsolódva a nyomáskapcsolóhoz vagy közelségérzékelőhöz és csak akkor lép működésbe, ha a vécé használatba kerül, tehát ráülnek. Az első vosurettókba még nem volt beépítve ez az automata szenzor. Számos kíváncsi használó – miközben nézik a vécét – megnyomják ezt gombot, hogy szemügyre vehessék a működését, meglepő módon meleg vízsugarat kapnak az arcukba. Ülőkemelegítő a másik nagyon elterjedt jelleg, még azokon a vécéken is megtalálni, amelyeken nincs bidé. Mivel a legtöbb japán háztartásokban nincs központi fűtés (helyette pl. hősugárzó van), ezért hideg van, főleg a mosdókban télen. Az ülőkemelegítő 30 °C és 40 °C közé állítható. Speciálisabb átalakítások Legtöbb modern vécénél a vízhőjét és nyomását be lehet programozni, úgy ahogy a használója kívánja. De alapjában a szeméremrész alacsonyabb nyomású vizet kap mint a hátsó táj. Kutatások szerint Japánban a bidé-víz hőmérséklete egy picivel magasabb a testhőnél, 38 °C az optimális. A csövet lehet manuálisan is igazítani (előre-hátrafelé). A luxus vosurettók még pulzáló, vibráló vízsugarat is tudnak engedni, amit az aranyérre és székrekedésre való tekintettel lett beépítve. A legtöbb speciálisabb vosuretto még a vízsugárhoz szappant is tud adagolni. Egy ilyen vosurettóval a vécépapír használatával is fel lehet hagyni, igaz vannak emberek akik mindkettőt használják – bidé, papír – de a papír használatával nem lehet a szeméremrészt tisztítani. Néhányak törölnek a mosás előtt, vagy mosnak a törlés előtt, vagy csak mosnak, és vannak olyanok akik csak törölnek. Másik említésre méltó speciálisabb jelleg az a szárító – 40 °C és 60 °C között – ami a szárítandó területet szárítja meg Automata vécétetővel felszerelt vosurettóval is találkozhatunk, amiben közelség érzékelő van elrejtve, ezáltal nem kell a vécétetőhöz se érni használat előtt-után – leöblítést követően egy bizonyos idő után záródik le – nagyon higiénikus. Újítás, az intelligens szenzor, ami különbséget tesz ha az ember szemben (arccal) vagy háttal (arc nélkül) van, így mozgatva a fedőt. Vagy emellett van beépített fékpántokkal ellátott vécéülőke, ami megakadályozza a hangos lecsapódást. Kellemesebb időtöltés szempontjából van olyan is ami zenét tud lejátszani (néhány Inax vécé például, Felix Mendelssohn, Op. 62, 6. számú dalának az első pár szólamát játssza). Automata öblítés és az illatosítás mellett a baktériumnak ellenállóbb felületű vécéülőke is egy újítás. Vannak kimondottan idősebb korosztálynak tervezett modellek amik kartámasszal vannak ellátva az egyszerűbb felüléshez. A legutóbbi innováció az ózonos szagtalanítás, ami nagyon gyorsan megsemmisíti a kellemetlen szagokat. Az újabb, energiatakarékosabb vosuretto el tudja tárolni a vécén töltés időpontját, idejét, így kalkulálva a vécéhasználat átlagát és ehhez igazítja a vécémelegítést is. Ezeken kívül lehet még bennük világítás, vagy légkondicionáló (karima alatt) a forró meleg napokra tekintettel. A falba épített panelon a szöveg japánul van, néhányukon azért már piktogramok is találhatók. De például az öblítés gomb az gyakorta csak kandzsival írt, míg a mindenféle bidé funkciót ábrával is megtűzdelik. Tehát az egyszerű öblítés elvégzése – egy japán írásban nem járatos embernek – nem egyszerű feladat. Ha nem is a legújabb vosurettók, de a modernebbek még felszereltek a vécét lehúzó kis karral (ált. a víztartály oldalán vannak). Jövőbeli fejlesztések Nemrégiben, kutatóknak egészségügyi szenzort sikerült beépíteniük ezekbe a vécékbe, ami többek között a vécéhasználó vércukrát vizeletéből, de ezen kívül a pulzusát, a vérnyomását, a testzsír százalékát is tudja megmérni, de más méréseket is szeretnének elérni a kutatók e téren. Például a mért adatokat automatikusan elküldené a doktornak a beépített, internet képes mobiltelefon eszközről. A beszélő vécé fejlesztés alatt áll. Például, hogy a vécé köszönteni tudja a használóját és szóbeli parancsokat is végre tudjon hajtani. Ezek a fejlesztések csak elvétve találhatóak meg a japán otthonokban, és nehéz megjósolni, mennyire fognak elterjedni. A Toto, NAIS és más gyártók már dolgoznak az akkumulátoros, mobil vécéülőkén is. Vosuretto-szindróma Ha a nagynyomású bidét gyakran használja, a túlzott tisztaság által a baktériumokat – azokon a területeken – gyors elterjedésükre készteti, és így létrejöhetnek bizonyos bőrbetegségek, gyulladások. Ezeknek is vannak nevei, néhány proktológusnak köszönhetően, "bidészindróma" (vosuretto sókógun ����������) vagy "Meleg vizű vécéülőke szindróma" (on-szüi ben-za sókógun �������). Piszoárok A piszoárok nem sokban különböznek nyugatiaktól. Női piszoárok (Sanistand) nem terjedtek el Japánban, bár voltak próbálkozások a Toto által 1951 és 1968 között, több-kevesebb sikerrel. Az amerikai női piszoárt próbálták elterjeszteni, ami tölcsér alakú volt és a földre volt helyezve. Igaz, hogy nem voltak elterjedtek, csak pár darab maradt, például az 1968-as tokiói nyári olimpiai stadionban, amit azért raktak oda, hogy mindenféle kultúrából jövő ember se érezze magát kényelmetlenül. Tipikus japán kiegészítők Természetesen a japán vécékben, mosdókban ugyanúgy megtalálni azokat amiket a világ más országaiban, például vécépapírt, vécékefét, mosdókagylót stb. De ez fordítva nem igaz, vannak amiket kizárólag a japán vécékben találhatunk. Otohime Sok japán nő már annak a gondolatától is kellemetlenül érzi magát, hogy meghallják ahogyan vizeletet űrít (Paruesis). Ahhoz, hogy ne lehessen hallani a vécében folyó dolgokat, sok nő folyamatosan lehúzta a vécét, ami nagyon sok víz elpazarlását jelentette. Mivel a figyelem felhívó kampányok nem tudtak véget vetni ennek a jelenségnek, az 1980-as években bemutattak egy eszközt ami a lehúzás hangját imitálta le. Ennek a neve (Toto által) otohime (��, szó szerint "Hang hercegnője", ugyanakkor azonos hangzású a legendás Tojama-hime: Otohime becenevével). Mára ez az eszköz a legtöbb női mosdóban megtalálható. Az otohime vagy egy elemmel működő, falba szerelt vagy pedig a vosurettóba beépített eszköz. Használatakor csak meg kell nyomni a gombot vagy modernebb vécéknél mozgásérzékelővel működik. Ezután hangos öblítés hallatszik. A hang vagy leáll magától egy kis idő után vagy második gombnyomásra továbbra is fent lehet tartani a hanglejátszást (addig amíg ki nem kapcsoljuk). Becslések szerint ezzel 20 liter vizet is meg lehet spórolni egy használat alatt. Mindezek ellenére, több japán nő túl mesterségesnek tartja az otohime hangzását, ezért továbbra is folyamatos lehúzás mellett döntenek. Mosdópapucs A japán kultúrában hajlamosak különválasztani a tiszta és nem tiszta tereket, ami igazából abban nyilvánul meg, hogy a tiszta-tisztátlan területek között a kapcsolat minimális. Például a házon belüli részt tisztának, a házon kívülit pedig tisztátalannak tartják. Ez megmagyarázza, hogy miért veszik le a cipőjüket a lakás belső területére való belépés előtt. Régen a vécéket házon kívül helyezték el és cipőt húztak a mosdó felé vezető útra. Habár a vécék ma már többnyire a házon belül találhatóak, a higiéniai kondíciókra való tekintettel mégis tisztátlan területnek számítanak. Ahhoz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a két terület találkozását, sok mosdóban külön odahelyeznek mosdópapucsot (������� toire szurippa), amit a vécé területére való belépés előtt kell cserélni, így azt is jelezve, hogy a vécé használatban van. Ezek lehetnek egyszerű papucsok (gumiból) a helynek megfelelő piktogramokkal, feliratokkal, illetve gyerekeknek rajzokkal díszítve. Külföldiek gyakori baklövése amikor elfelejtik visszacserélni a mosdópapucsot az otthoni papucsra, ennélfogva összekeverve a tiszta és tisztátalan területeket. Nyilvános vécé Nyilvános vécéket könnyen találni Japánban, többek között bevásárló központokban, szupermarketekben, (nagyobb) könyves boltokban, CD-boltokban, parkokban, konbinikben (����), illetve metró-vonat állomásokon. Néhány régebbi nyilvános mosdónak azonban nincs ajtaja. A 90-es évek elején lendületet vett a nyilvános vécék barátságosabb és tisztább arculatának átváltoztatása. Az angol- és guggolós vécével ellátott nyilvános mosdók száma növekszik. Ennek ellenére mai napig a Tokióban és környékén a legtöbb vonatállomásokon és szerte Japánban az iskolákban kizárólag guggolós vécé van. Továbbá a parkokban, templomokban, tradicionális japán éttermekben és régebbi épületekben is ezzel a típussal találkozhatunk. Angol-vécét ezzel a kandzsival jelölik: �� (jósiki) amely szó szerint "Nyugati típus"-t jelenti. A mozgássérült vécé pedig mindig angol-vécé. A szappan, kéztörlő vagy szárító nem annyira elterjedtek ezekben a helyiségekben. De ezek közül is környezetvédelmi szempontból inkább a kézszárítóval találkozhatunk. Azonban az embereknél általában van zsebkendő, kis törülköző, és vannak olyanok is akik szappant is tartanak maguknál erre az alkalomra. Az újabb és jól felszereltebb vécék már komfortosabbak, a szárítók és a csapok mozgásérzékelővel vannak ellátva, a takarékoskodás és higiénia jegyében. Kultúrája A japán kultúra és vallás lényegi része a higiénia és a tisztaság, tehát tisztának lenni (mindenféle tekintetben) nagyon fontos, például a 'tiszta' szó japán megfelelőjét a 'kirej'-t(���, ��) szép, szűzi', illetve rendesnek fordíthatnánk. Kultúra szempontjából megmagyarázhatjuk a vosurettók sikerét. Ezzel együtt pedig a légfrissítők piaca is megnövekedett. A japán városokra oly jellemző túlzsúfoltság megmutatkozik a lakásokban is, így nagyon kevés belülről zárható szoba van a tradicionális japán házakban. Úgyhogy a vécé azon kevés helyiségek közé tartozik, ahova el lehet vonulni zárt ajtók mögé. Vécék gyakori dísze a könyvespolcokon található karakter figurák, a falon pedig poszterek. Ha a lakás adottságai biztosítják, akkor a vécé és a fürdő két külön helyiségben van, tiszta-tisztátlan kapcsolat elkerülése miatt. Nemcsak a guggolós vécé, hanem a vosuretto is megdöbbenést vált ki a külföldiekben. Ezért sok humoros beszámolót olvashatunk, egyéni használatról, kíváncsiság vezette gombok össze-vissza nyomkodásáról és azok által okozott meglepetésekről. A The Washington Post című lapban például van egy cikk amiben egy amerikai diplomata tapasztalatát olvashatjuk a japán vécével kapcsolatban. Miután elvégezte a dolgát, nem tudta lehúzni a vécét a gombok többségzavarában. Japán nyelvet ismerte, de a vécé kultúrát nem. Úgyhogy elkezdte nyomkodni a gombokat, az otohime, a beépített szárító funkciókon kívül a bidé funkciót is megtalálta, így nemcsak ő és a ruhája, hanem az egész helyiség vizes lett. Ma már a legtöbb, újabb vosurettón nyomásérzékelő van, így a beépített funkciók csak akkor működnek ha a használó ül a vécén. De a gombokon elvétve ma már találhatunk angolul szavakat, a kultúrsokk elkerülése végett. Környezetvédelmi aspektusok A vosurettók környezetvédelmi hatása különbözik a normál vécékétől. Az modernebb technika kevesebb vizet használ és az öntisztító funkció szintén csökkenti a tisztítószerek használatát. Vannak vécék amik a vízmennyiséget a használat módjától függően is képesek szabályozni, attól függően, hogy az ülőke fel volt-e hajtva. Illetve ezzel a vécépapír használata is visszaszorul. Azonban ezek a vécék energiát fogyasztanak és ezzel a japán háztartásokban a becsült értékek szerint az energiafelhasználás 5%-át teszik ki. Vidéken olyan vécék is vannak amelyek kevés vagy szinte egyáltalán nem használnak vizet. Az utóbbiak vészhelyzeti vécéként is funkcionálnak földrengések idejére. Piaca Egy vosurettót 55 000 Ft-ért már lehet venni, de az átlag ára 100 000 ft körül mozog. A legkorszerűbb és legújabb modellek, amik már többek között kerámia csészéből állnak, 1 millió forintba is kerülhetnek. A Toto Ltd. a legnagyobb vécé-, vosurettogyártó világszerte. De emellett az Inax, NAIS és a Panasonic is ezek gyártásával foglalkozik. A csúcstechnológás vécék piaca 1997-ben 800 millió dollár volt. A legnagyobb termelő a Toto volt 65%-kal, ezután következett az Inax 25%-kal. Legelső piaca amire termelni lehet még mindig Japán, de Toto jelentései szerint külföldi eladások 5%-a az árbevételek összességének. Elsődleges külföldi piac az Kína, ahol több mint 1 millió vosurettót add el évente a Toto. Az Egyesült Államokban például jóval a japán eladások alatt van, ahhoz képest, hogy 2001-ben havi 600-as egysége 1000-re ugrott a 2003-as évre. Európában évente átlagos 5000 vosuretto eladása fűzhető a Totóhoz. Míg a legtöbb európai ember az ilyen japán vécéket csupán érdekesnek tartja, addig az ilyen beszerelt vécék száma emelkedőben van Európában. Első számú helyiségek közé tartozik a mozgássérült vécé. A rokkantság függvényében a mozgássérültnek nehézségei lehetnek a tisztítást illetően. Így ezeknek az embereknek hozzájárul külső segítséget kizárva az alapos tisztításhoz a precíz vízsugárnak, a szárítónak köszönhetően. Japánon kívüli gyenge eladásoknak számos okai vannak. Elsőre furcsának tűnik egy nem-japán vásárlónak, így nagyobb ok lehet az, hogy maga a vosurettoötletet meg kell szokni a vevőnek, ehhez idő kell. Japánban az első eladások szintén alacsonyak voltak a 80-as években, de kis akklimatizálódás után 1985-ben megugrott az eladások száma. 1990 körül a japán háztartások 10%-ának volt vosurettója, és ez a szám 2002-re már kicsivel több mint 50%-ra ugrott. A Toto hasonló haladást vár a külföldi eladások terén. Másik ok, amiért nem terjed el még annyira, az a tápegység hiánya a vécékben. Gyakorlatilag az összes japán vécében van konnektor, ezzel szemben a külföldiekről ez nem mondható el. Ausztráliában, Új-Zélandon, Írországban és Angliában, többek között, hivatalosan meg van tiltva, hogy magasfeszültségű egységek egyenek beszerelve víz közelében, vagy ott, ahol az ember vizes lehet (egészségi és biztonsági okokból). Harmadik hátrány: alsó lefolyású vécéknél maximum 10–15 cm van a fal és a vécé között, nos a japán vécéknél ez a távolság 30 cm. Tehát az európai vécét nem könnyű lecserélni japán vécére, árról nem is beszélve. Végül pedig Európában nagyon elterjedt a bidé, Észak-Amerikában azonban semmiféle bidét nem használnak. Története Dzsómon-kor alatt (i.e. 14,000-300) a települések patkó alakban voltak elhelyezve, középen egy térrel, a település körül pedig szeméthalmazok. Ezekeben a szaméthalmazokban megkövesedett emberi illetve kutya ürüléket találtak, más néven koprolitokat. Ez pedig azt bizonyíthatja, hogy a szemét dombokat vécéként is használhatták. Legkorábbi csatornarendszer a Jajoi-korból ( i.e.300-i.sz. 250) van. Az akkori "vécé" folyóvizet használt, 3. századbeli Sakurai városban (Nara prefektúra) talált leletek alapján. Fudzsivara Palotában, Kasiharában (Nara prefektúra) egy másik pöcegödörre bukkantak és az elemzések alapján már ekkor volt egy árnyékszékhez hasonló megoldás. Nara-kor (710-784) alatt a szennyvízelvezetést a fővárosban, Narában hozhatták létre, ami 10–15 cm széles folyamból állt és a használónak a folyam fölé guggolva tudta elvégezni a dolgát. Vécépapír helyett még a csűgi-t (��) használták, ami egy lapos fapálca volt. [39] Később alga váltotta fel a csűgi-t, ezután pedig az Edo-korban az úgy nevezett vasi (hagyományos japán papír) váltotta fel. A hegyes vidékeken ekkortájt még használták emellett a fa pálcákat és nagyobb leveleket is. Gyakran a vécét patakra építették; az egyik leghíresebb öblítős vécét Akita-várban találták meg, ami a 8. századból való. Árnyékszék elterjedésével, az emberi ürüléket is elkezdték használni trágyaként. — ez nagyon fontos volt egy olyan országban ahol a Buddhizmus és azzal kapcsolatban levők vegetáriánusok voltak (többnyire). Ez az életmód pedig csökkentette a lábasjószágtól való függést. A gazdagabb emberek étrendje sokkal jobb volt, így a székletük is, ezt a székletet drágábban adták el. Egészen a visszamenve a 9. századig, különböző régebbi leírások alapján, törvényekbe foglalták a tiszta és szennyvízcsatorna felépítésének sarkallását. „Rabokat alkalmanként beosztották a csatornák kitisztítására kormányzati hivatalokba illetve a keleti és nyugati pontokon is esős éjszaka utáni reggelen.” (Közigazgatási Jogról Összegyűjtött Értelmezések, Rjo no suge) A második világháború után emberi ürülék árusítása már nem volt olyan nagyon elterjedt, higiéniai okok és a műtrágya elterjedés miatt. Emiatt lehet Japánnak olyan mértékű a tisztasági szintje a mostani időkben. Például Japánban, az ürített dolgoknak volt megoldása, nem úgy mint Európában ahol csak úgy kidobták az utcára. Első nyugati (Edo-kor) le volt döbbenve, milyen tiszta városba érkezett. Okinaván a vécé általában a disznóóllal volt összekapcsolva, így egyszerűbben tudták odaadni a disznóknak az emberi ürüléket. A második világháború után az amerikai hatóságok ezt betiltották, higiéniai okokra utalva. Azucsi–Momojama-kor alatt (1568-1600), lett kiépítve a "Tajko szennyvízcsatorna" az Oszakai várkastély körül és ez mai napig működik, modernizálva természetesen. 1884-től kezdődött a modernebb csatornázás, az első téglát és kerámiát is felhasználó csatornarendszer volt például Tokió egyik kerületében Kanda-ban. Több vízvezeték és csatornarendszert telepítettek a Nagy Kantói földrengés után annak érdekében, hogy megelőzzék a jövőbeli földrengések vonatkozásában kialakuló járványok terjedését. A szennyvízvezeték építései a II. világháborúban nőttek meg a növekvő társadalommal együtt. 2000-re a lakkosság 60%-a volt a csatornarendszerhez csatlakozva. Nemzetközi csatornahálózat napja Szeptember 10-én van. Angolvécék és piszoárok a 20. század elején kezdtek feltűnni Japánban, de használatuk csak a II. világháború után, az amerikai megszállást követően terjedt el. Az amerikaik tartózkodtak az emberi ürülékkel való trágyázásától, persze értették az ökológiailag való fen tarthatóságát, de szégyellték a gusztustalansága miatt. Vidéki területeken ahol ezt a gyakorlatot fenntartották, hamar az újrafelhasználást az eladhatóság cserélte fel. Különösen a Sinkjó közösségben (Nara prefektúrában) ahol ezt az újrafelhasználást tudatosan politikai vezetők követelték meg. Bizonyíték arra, hogy Japánban még mindig van a hulladék hagyományosan való újrahasznosítására, azt a csatornához nem bekötött fertőző tartályok bizonyítják. Japánban 1977-ben az angolvécék eladása felülmúlta a guggolós vécék eladását. Akkor még a beépített bidé funkcióval ellátott vécémodellek Svájcból és az Egyesült Államokból érkeztek, és csak 1980-ban jelent meg a Toto a vosurettóval. Ma már több japán cég is a vezető márkák közé tartozik ezekkel a vécékkel. Tatárszentgyörgy Tatárszentgyörgy község Pest megyében, a Dabasi járásban. Fekvése Tatárszentgyörgy Pest megye déli részén, az ország földrajzi középpontjának közelében fekszik. Területét északon Dabas, északkelet felől Táborfalva (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) határolja. A tatárszentgyörgyi határ beékelődik Bács-Kiskun megye területébe, ahonnan Ladánybene, Kunbaracs, Kunadacs és Kunpeszér határolják. A község a Duna-Tisza közén, azon belül a Duna–Tisza közi homokhátság peremén található, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti síksággal érintkezik. A település jellegét meghatározza, hogy a Dabast Ladánybenével és Örkényt Kunszentmiklóssal összekötő két út kereszteződésében fekszik. A 17. század óta a falu képe sokat változott, de eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét – az északkeleti tengelyében kiszélesedő torkú utcával – máig megőrizte. A Tatárszentgyörgyi határ jellegzetes alföldi pusztai táj. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, ma is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák kellemes élményt kínálnak a városból vidékre látogató, kikapcsolódásra vágyó ember számára. Története Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már említette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak. Az Árpád-korban Tatárszentgyörgy területén két község, Esső és Zádog létezett. Előbbi nevét a mai község külterületén fekvő Esőpuszta őrzi. A tatárjárás alatt mindkét község elpusztult, a terület vélhetően évtizedekre pusztává vált. A néptelen környéken később kunok telepedtek meg, akiket később tévesen tatároknak neveztek. A templom melletti halomból nagy kun korsót ástak ki. A községet először 1508-ban említik egy adománylevélben, amelyben II. Ulászló király Kubinyi Lászlónak adja a falut. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. 1710-ben határában táborozott II. Rákóczi Ferenc kuruc serege. A község területét 1783-ban Grassalkovich Antal szerezte meg, ő kezdte el a mai település kialakítását. 1873-ban Tatárszentgyörgyöt Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, aki a település északi és keleti határában több ezer hektárnyi, többnyire sívó homokkal borított területet néhány éven belül továbbértékesített az államkincstár számára. Az állam a megszerzett területen a mai napig katonai lőteret üzemeltet. A település római katolikus temploma a 19. század közepén épült. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 2085 lakosa volt, melyből 2045 magyar volt. Ebből 1923 római katolikus, 98 református, 34 evangélikus volt. A rendszerváltozás után a település többször is az országos sajtó érdeklődésének fókuszába került. 1993 nyarán a falu határát sújtó sáskajárás miatt került a címlapokra. 1993-ban Tatárszentgyörgyön forgatták a Magyar Televízió Frici, a vállalkozó szellem című sorozatát, amely egyéni vállalkozások alapítására kívánta ösztönözni az attól a tervgazdálkodás évtizedei alatt elszokott vidéki lakosságot. A rendszerváltozást követő időszakot a megye perifériáján fekvő község megsínylette, a 2000-es évtized végére a fokozódó társadalmi feszültség több jelével szembesült az ország: 2007-ben egy rablást követően a Magyar Gárda rendezett felvonulást a községben, majd egy cigányok ellen irányuló gyilkosságsorozat egyik helyszínévé vált a falu. Népesség A település népességének változása: Közélete Polgármesterei Szehofner József ( FIDESZ - KDNP ) Nevezetességei Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható. Katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obeliszk áll. A község nyugati külterületének egy részén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpuszta. MÁV 91 sorozat A MÁV MÁV 91-es számú „mozdonysorozata” csak egyetlen, 001 pályaszámú mozdonyból állt. Beceneve "Muki". A mozdonyt a dombóvári Fatelítő Üzem részére készítették a linzi Krauss mozdonygyárban 1915-ben. Mivel a dombóvári üzemben a szükséges tolatómozgásokat a fokozott tűzveszély miatt hagyományos gőzmozdonnyal elvégezni nem lehetett, ezért ezt a „tűznélküli” mozdonyt alkalmazták. A mozdony kazánját időnként a gyár stabil kazántelepéről töltötték fel forró vízzel, és az ebből felszabaduló gőz szolgáltatja a hajtóerőt. Szerkezete Kazán A mozdonyok kazánja egy 5 méter hosszú, 1,68 m belső átmérőjű, három, 15 mm-es lemezekből szegecselt övből álló tartály, melyet kékazbeszt matracokkal és hullámpapír-réteggel hőszigeteltek. A legkülső réteg egyszerű pléhburkolat. A töltő gőzcső a hengerkazán elhelyezett, lyukacsokkal ellátott cső, mely a hengerkazánból a kazán (így a mozdony) homlokán távozik. A csővégre visszacsapó szelepet és elzáró szelepet szereltek. A középső kazánövön helyezték el a nagyméretű gőzdómot, melyre 2 db közvetett terhelésű rugómérleges biztonsági szelepet szereltek. A gőzdómban helyezték el a vízelválasztót és a szelepes gőzszabályzót, melynek szabályozó rudazatát a kazánon kívül, jobb oldalon vezették el. Gépezet A két, kereten kívül, a mozdonysátor alatt elhelyezett gőzhenger a kapcsolt kerékpárok közül az elsőt hajtotta. A jobb oldali forgattyút a bal oldalihoz képest 90°-kal előbbre ékelték a kerékpártengelyre. A dugattyúrúd nem átmenő rendszerű volt. A keresztfejek egyvezetékesek voltak. A gőzhengerek Trick-rendszerű külső beömlésű síktolattyúkkal készültek, melyeket Heusinger–Walschaert-rendszerű vezérművek szabályoztak. Az ellenforgattyú hátramenetben a forgattyút közel 90°-kal követi, más szóval a forgattyúhoz képest hátramaradóként ékelték föl. Ennek megfelelően előremenetben a lengőívkő a lengőív (kulissza) felső részén helyezkedett el. A kormányvonórudat kormányemeltyűvel szabályozták. Keret és futómű A mozdony 800 mm futókör-átmérőjű, kapcsolt kerékpárokkal készültek. A kerékpárok tengelyeit a tengelyvonalban teljesen átfúrták. A tengelyágy-vezetékeket és a csapágyakat egyedi kenőbeles kenőberendezésekkel látták el. A belső elrendezésű, szegecseléssel készült keret két Martin-folytvaslemez hossztartóból állt, melyeket a két végén a mellgerendák kötött össze. Segédberendezések A mozdonyra kéziféket szereltek fel. A féktuskók a mozdony kerékpárjait egy oldalról, kívülről fékezték. A gőzben lévő alkatrészek kenéséről egy négynyílású Friedmann-rendszerű RF jelű dugattyús melegalkatrész-kenőszivattyú gondoskodott. Kedvezőtlen tapadási viszonyok esetén a sátorból kézzel működtethető homokoló juttatott homokot a kapcsolt kerékpár belső oldalához. A homoktartályt a futóhidak alá, a két kerékpártól egyenlő távolságra helyezték el. Működtetése A mozdony kazánját ¾-részben hideg vízzel töltötték fel, majd a üzem kazántelepéből a töltő gőzcsövön át gőzt juttattak a kazánba. A gőz lecsapódott és leadta a hőjét, egészen addig, míg a kazánban lévő gőz nyomása meg nem egyezett a kazántelep nyomásával. A mozdony indításakor a gőzdómban fejlődött gőzt a szokásos módon a hengerekbe bocsátották, ezzel a kazánban csökkent a gőznyomás, így a víz forrásba jött és a nyomás kiegyenlítődéséig gőz fejlődött. Ennek megfelelően a mozdony szolgálata alatt a gőznyomás és a vízhőmérséklet fokozatosan csökkent. A minél hosszabb üzemidő elérése érdekében kis hengertöltésekkel kellett mozogni. A kazánfalakra lerakódott vízkövet a hagyományos gőzmozdonyokkal ellentétben nem távolították el, mert az a kazán hőszigetelését javította. Mentir para vivir A Mentir para Vivir (Hazudj, hogy élhess) egy 2013-as mexikói telenovella a Televisától. Főszereplői: David Zepeda, Mayrín Villanueva, Altair Jarabo és Diego Olivera. Magyarországon még nem került bemutatásra. Gerald Mayr Dr. Gerald Mayr német paleontológus és ornitológus, aki egyben a németországi Frankfurt am Mainban levő Senckenberg Naturmuseum madártani kurátora is. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Mayr”. Mayrnak számos írása jelent meg a fosszilis madarakról, főleg az egykoron Európában élő paleogén földtörténeti időszakbeliekről. Ez az őslénykutató az eocén kori Messel lelőhely állatvilágának az egyik szakértője. Gerald Mayr által alkotott és/vagy megnevezett taxonok Azok a taxon nevek, amelyek nincsenek belinkelve, manapság csak szinonimák (az alábbi lista nem teljes). Madarak Aequornithes Mayr, 2010 Hoazinavis Mayr et al., 2011 Hoazinavis lacustris Mayr, Alvarenga & Mourer-Chauviré, 2011 Tápai Szabina Tápai Szabina (Kiskunhalas, 1986. január 30. –) magyar kézilabdázó. Szülővárosában kezdett el kézilabdázni, 2002-től a Cornexi-Alcoa (az utolsó évben Fehérép-Alcoa) játékosa volt hat idényen keresztül. Csapatával 2005-ben EHF-kupát nyert. Pályafutása 2001-2002: Kiskunhalas 21 mérkőzés / 82 gól 2002-2003: Cornexi-Alcoa 20 mérkőzés / 5 gól 2003-2004: Cornexi-Alcoa 16 mérkőzés / 58 gól 2004-2005: Cornexi-Alcoa 20 mérkőzés / 94 gól 2005-2006: Cornexi-Alcoa 13 mérkőzés / 77 gól 2006-2007: Cornexi-Alcoa 17 mérkőzés / 70 gól 2007-2008: Fehérép-Alcoa 19 mérkőzés / 73 gól 2008-2009: Randers HK 5 mérkőzés / 4 gól 2009-2010: Arvor 29 Bays de Brest 12 mérkőzés / 43 gól 2010-2011: SYMA Váci NKSE 2011-2012: Váci NKSE 2014-2015: Vasas SC 2015-2016: Fehérvár KC Eredményei EHF-kupa győztes (2005) Bajnoki 4. hely (2003, 2005, 2007, 2008) Magyar Kupa ezüst (2006) NB 1/B keleti csoport 3. hely (2002) A magyar válogatottban 2003: Ifjúsági Eb - bronz 2005: Junior vb - 4. hely 2006: Főiskolás vb - ezüst Egyéb sikerei 2003-ban Ifjúsági Eb All Star csapat tagja 2004-ben az év junior játékos 2005-ben Miss Kézilabda 2005 2006-ban a Bombázók - Női ügyességi verseny győztese 2007-ben a Kelet-Nyugat mérkőzés legjobb játékosa Magánélet Testvére, Tápai Andrea szintén kézilabdázó. Férje Kucsera Gábor, világbajnok kajakos. 2013. október 24-én megszületett Bence nevű gyermekük. 2018 áprilisában bejelentették, hogy második közös gyermeküket várják. Egyéb 2016-tól 2017-ig férjével, Kucsera Gáborral szerepeltek az Édes élet című reality-sorozatban. 2018-ban szerepel A nagy duettben. Partnere Takács Nikolas Maurice Couve de Murville Maurice Couve de Murville (Reims, 1907. január 24. – Párizs, 1999. december 24.) francia politikus, jogász, diplomata. Élete Jogi doktorást szerzett és 1930-ban államigazgatási pénzügyi ellenőrként kezdte pályáját. 1940-ben a Compiègne-i fegyverszünetet Ellenőrző Wiesbadeni Bizottság egyik tagja lett. Tisztséget vállalt a Vichy-kormányban, de a Torch hadművelet befejeződése után 1943 márciusában diplomata útlevéllel Algírba utazott. Először Henri Giraud hadseregtábornokhoz, Charles de Gaulle riválisához csatlakozott és a Nemzeti Felszabadítási Bizottság tagja lett. 1945 februárjában a Francia Köztársaság Ideiglenes Kormányát képviselte Rómában. Nagykövet volt Kairóban(1950–1954), 1954-ben az Észak-atlanti Tanácsban a francia delegációt vezette. Ezt követően Washingtonban (1955–1956), majd Bonnban (1956–1958) volt nagykövet. 1958-ban de Gaulle külügyminiszterré nevezte ki, és 1968-ig irányította a külügyeket. Az Európai Unió Tanácsában az Általános Ügyek Tanácsának elnöki tisztségét többször is betöltötte (1959, 1962, 1965, 1968). Georges Pompidou utolsó kormányában a gazdaságért és pénzügyekért felelős miniszter volt. 1973 és 1986 között a nemzetgyűlés, majd 1995-ig a szenátus tagjaként vett részt a politikai életben. A nemzetgyűlés külügyi bizottságát elnökölte 1973 és 1981 között. Geopolitikai elképzelései változatlanok maradtak, Mitterand elnökkel értett egyet, aki ellenezte az Amerikai Egyesült Államok fegyverkezési versenyét a 80-as években. Couve de Murville nem helyeselte Franciaország részvételét az öbölháborúban. Kitüntetései A Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje A Katolikus Izabella-rend nagykeresztje Írásai Une politique étrangère, 1958–1969 (1971) Le Monde en face (1989) Tombak A tombak egy olyan rézcink-ötvözet, melynek cinktartalma a 18%-ot nem haladja meg. Színe aranysárga. Ebből az ötvényből a XVII. sz.-ban Sziámból sok iparművészeti tárgyat hoztak Európába tambaga néven. A tombakot vörösötvözetnek is nevezik s géprészek meg szobrok öntésére használják. Amennyiben a cinktartalom nem haladja meg a 6%-ot, úgy ez az ötvözet alkalmas tűzzománc alá hordozónak. Jelentősége a vörösréztől eltérő sárgás színében rejlik. A tombak eredetileg egy iráni eredetű ütőhangszer (dob) neve is, melynek teste tombakból készül. Tombakot használnak olcsó ékszerek, bizsuk készítésére, de rugalmas manométercsöveket, úgynevezett tágulócsöveket is készítenek belőle. Jól forrasztható, plattírozással acélanyagú töltényhüvelyeket is bevonnak vele korrózióvédelem céljából.[forrás?] Forrás Bokor József (szerk.). Tombak, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 30. Tomboló Hold A Tomboló Hold Kaszás Attila egyetlen szólóalbuma, mely 1998-ban jelent meg a BMG Ariola gondozásában. A Még egy… és Úgy néztél rám tegnap című számokhoz videoklip is készült. Résztvevők Zenei rendező: Závodi Gábor Hangmérnökök, keverés: Fekete „Samu” Tibor, Reményi László Fotók: Kovács Zita Borítóterv és grafika: Somarjai Kiss Tibor Fekete „Samu” Tibor: billentyűs hangszerek (1, 3, 4, 7, 13), basszus (1, 3, 4, 7, 10, 13), dobprogram (1, 3, 4, 7, 13) Presser Gábor : billentyűs hangszerek (2, 12), vokál (2), basszus (12), dobprogram (12) Skuta Miklós: billentyűs hangszerek (5, 6, 10, 11, 14), programozás (5, 6) Závodi Gábor: vokál (5, 12), billentyűs hangszerek (8, 9), basszus (8, 9), dobprogram (8, 9) Madarász Gábor : gitár (1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13), akusztikus gitár (1, 2, 3, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13) Sipeki „Pipi” Zoltán : akusztikus gitár (4, 5, 14), gitár (5) Comba Imre: harmonika (10) Hárs Viktor : bőgő (14) Solti János : dobok (1, 2, 3, 4, 5, 12, 13) Szentmihályi „Michael” Gábor: dobok (6, 8) Dorozsmai Péter : dobprogram (10), ütőhangszerek (14) Reményi László: dobprogram (11) Czerovszky Henriett : vokál (1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13), ének (4) Bársony Attila: vokál (1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13) Forrás Allmusic.hu a CD kísérőfüzete Niklas Andersen Niklas Andersen (Frankfurt am Main, 1988. augusztus 4. –) német labdarúgóhátvéd. Édesapja a norvég válogatott Bundesliga-gólkirály Jørn Andersen, apai nagymamája pedig a kézilabdázó Bjørg Andersen. 21A busz (Miskolc) A miskolci 21A jelzésű autóbuszok a Szondi György utca és az Újgyőri főtér között közlekedtek. A vonalat a 2010. március 1-jei átszervezés alkalmával hozták létre, a 99-es vonal megszüntetésével és a 21-es buszjáratok útvonalának meghosszabbításával (gyakorlatilag a két vonal összevonásával) egy időben. A járat 2011. június 5-ével megszűnt. Szent György szerb ortodox templom (Temesvár) A temesvári Szent György szerb ortodox templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Temes megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az TM-II-m-A-06169 sorszámon szerepel. Házi-réti-patak A Házi-réti-patak a Pilisben ered, Pest megyében, mintegy 210 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak a forrásától kezdve közel délkeleti irányban folyik majd Pilisvörösvár belterületeitől északi irányban elhaladva, a városhoz tartozó külterületek keleti részén eléri a Háziréti-víztározót. Vizét ezután a tározón szintén keresztülfolyó Határ-réti-árok szállítja tovább. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén folyik. A Határ-réti-árok az egyesülés helyétől nem messze eléri Solymár területét, majd újabb mintegy másfél-két kilométer után beleömlik az Aranyhegyi-patakba, aminek folyása Rómaifürdő alatt, a Dunánál ér véget. La Chapelle-Thouarault La Chapelle-Thouarault település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 2070 fő (2015). La Chapelle-Thouarault Saint-Gilles, Cintré, L’Hermitage, Breteil és Mordelles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fokszám (gráfelmélet) A gráfelméletben egy gráfban egy csúcs fokszáma azoknak az éleknek a száma, amik illeszkednek a csúcsra. Egy csúcs fokszámának jele . Irányítatlan gráfok Egy irányítatlan gráf egy csúcsának fokszáma a csúcsba befutó élek száma, úgy értve, hogy a hurokéleket kétszer számoljuk. Az ábrán látható gráfhoz az alábbi fokszámok tartoznak: Fokszámösszeg-képlet, kézfogáslemma Fokszámösszeg-képlet: Egy gráfban a fokszámok összege mindig páros, pontosabban az élek számának kétszerese. Ennek következménye, hogy a páratlan fokú csúcsok száma páros (kézfogás-lemma). Irányított gráf Irányított gráfokban megkülönböztetjük a csúcsok kifokát és befokát: a kifok azt adja meg, hány él indul egy csúcsból, a befok pedig azt, hogy hány végződik benne. A befok jele , a kifoké pedig . Az ábrán látható gráfhoz az alábbi fokszámok tartoznak: Irányított gráfban a befokok és a kifokok összege is egyenlő az élek számával. Különleges fokszámértékek Egy gráf egy csúcsát izolált csúcsnak nevezzük, ha a fokszáma nulla. Ha a fokszám egy, levélről beszélünk; ez a fogalom elsősorban fák kapcsán fordul elő, mivel egy legalább két csúcsú fának mindig van legalább két levele. Ha egy irányított gráf egy csúcsának nulla a befoka, forrásnak, ha a kifoka nulla, nyelőnek nevezzük. Ha egy gráf minden csúcsának fokszáma k, k-reguláris gráfnak hívjuk. Azt az összefüggő gráfot, aminek pontosan 0 vagy 2 páratlan fokszámú csúcsa van, Euler-gráfnak mondjuk. (Ezek pontosan azok a gráfok, amiket meg lehet rajzolni egyetlen vonallal.) Fokszámsorozat A fokszámok sorozata egy gráf csúcsainak fokszámait tartalmazza nemnövekvő sorrendben (például d1 ≥ d2 ≥ … ≥ dn). Egy fokszámsorozat megvalósítható, ha van olyan gráf, melynek ez a fokszámsorozata. A fokszámok sorozata gráfinvariáns, tehát izomorf gráfoknak mindig ugyanaz lesz a fokszámsorozatuk. Viszont a fokszámsorozat nem azonosít egyértelműen egy gráfot, tehát, mint az ábrán látható esetben is, tartozhat nem izomorf gráfokhoz ugyanaz a sorozat. Best of Bee Gees Vol. 2 A Best of Bee Gees Vol. 2 című lemez a Bee Gees Olaszországban, és Franciaországban kiadott válogatáslemeze. Címében azonos csak a Best of The Bee Gees Vol2 1973-as kiadvánnyal. Az album dalai Let There Be Love (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:32 I.O.I.O (Barry és Maurice Gibb) – 2:57 Don't Forget To Remember (Barry és Robin Gibb)- 3:27 Saved By The Bell (Robin Gibb) – 3:06 Lamplight (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:47 One Million Years (Robin Gibb) – 4:05 August-October (Robin Gibb) – 2:31 Sweetheart (Barry és Maurice Gibb) – 3:09 Railroad (Billy Lawrie, Maurice Gibb) – 3:38 I'll Kiss Your Memory (Barry Gibb) – 4:26 Lonely Days (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:51 Tomorrow, Tomorrow (Barry és Maurice Gibb) – 4:07 Janov (Bruntáli járás) Janov (németül: Johannestal) város Csehország Bruntáli járásában. Janov Jindřichov, Město Albrechtice és Petrovice településekkel határos. Lakosainak száma 300 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2007-es MotoGP-világbajnokság A MotoGP 2007-es szezonja az 59. gyorsaságimotoros-világbajnoki szezon volt, melyet március 10. és november 4. között rendeztek. A 125 köbcentiméteres kategória világbajnoka Talmácsi Gábor, a 250 köbcentimétereseké Jorge Lorenzo, míg a MotoGP (más néven királykategória) világbajnoka Casey Stoner lett. A 125 cm3-ben, és az egész MotoGP-ben is Talmácsi révén először diadalmaskodott kelet-európai versenyző. Ebben a szezonban több szabálymódosítást végeztek, leginkább a MotoGP-t illetően. A legfőbb szabálymódosítás az volt, hogy a királykategória motorjainak hengerűrtartalmát 990 cm3-ról 800 cm3-re csökkentették. Ezzel a módosítással kapcsolatban sokan úgy gondolták, hogy valószínűleg a Honda profitálhat ebből a legtöbbet, ugyanis a szakértők szerint vélhetően könnyebben „álltak át” 800 köbcentiméterre a többi gyártónál. Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem a Hondák, hanem a Ducatik - közülük is főleg Casey Stoner - domináltak a szezon során. Stoner végül simán, 10 győzelmet aratva, 125 pontos előnnyel végzett a pontverseny élén a spanyol Dani Pedrosa előtt. Érdekesség, hogy az ötszörös MotoGP-világbajnok Valentino Rossi ezzel az évvel együtt sorozatban másodszor nem lett világbajnok (2006-ban Nicky Hayden győzte le), ez korábban sosem fordult vele elő. Ebben az évben, részben a csökkentett hengerűrtartalom miatt, a MotoGP csapatai 31 garnitúra gumit használhattak el pilótánként egy versenyhétvégén. A csapatok többsége egyébként Bridgestone gumikat használt a sokkal inkább hőmérsékletérzékeny és sokkal pályaspecifikusabb Michelin-ekkel szemben. A világbajnokság végeredménye A kék háttérrel jelzett versenyző nyerte az év újonca díjat. A kék háttérrel jelzett versenyen esett az eső. Pontozás: A MotoGP végeredménye (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) A 250 cm3 végeredménye (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Gyártók versenye A pontozás az adott gyártó legjobb eredményt elérő versenyzőjének pontszáma alapján történik. Kis-Rába A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra visszajut a Rábába Győr mellett. A Kis-Rába Kapuvár folyója. Vízterület Nick határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. A nicki műgát 1934-ben épült és ezzel Európa második duzzasztója. 2000-ben újították fel. A Kis-Rábában lévő vízmennyiséget a kiágazásban zsiliprendszerrel lehet szabályozni. A leágazás kezdettől fogva árvízvédelmi szempontból az egyik legveszélyesebb szakasza a Rábának, emiatt már 421 éve töltést építettek, mely a mai napig is szükséges. A gyors folyású oldalág vize egykor malmokat hajtott. A Miklós-majorig terjedő szakasz végig szabályozott, a vízfolyás mindkét oldalán gátrendszer van kiépítve. A toroktól a Miklós-majorig nagyesésű a folyóvíz, ezen a víz áramlási sebessége és oxigéntartalma nagyobb, mint a Rába folyóé. A víz szélessége 10-15 méter között váltakozik. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében kavicsos, sóderes. Halállomány A halfauna szempontjából a Kis-Rábában azonos halak élnek, mint a Rábában, mivel nincsenek lassú folyású szakaszok, mindenütt 1,5-2,3 m/s. a vízsebesség, ezért itt tartósan az áramlást kedvelő reofil fajok tudnak megmaradni. A befolyó mellékágak lassan folyó vizébe - pl. Geráb, Kőris- patak, Répce árapasztó csatorna - a limnofil fajok vannak túlsúlyban. A Kis-Rába fő halai a márna, balin, paduc, harcsa, csuka, keszegfélék. Mono (album) A Mono a The Icarus Line első teljes hosszúságú albuma. 2000-ben a Buddyhead Records, majd 2001. május 8-án a Crank! lemezkiadó gondozásában jelent meg. Az album japán kiadása egy bónusz dalt is tartalmaz ("Kill Cupid With A Nail File", 1999-es kiadású 7 inch-es kislemez). Számlista "Love Is Happiness" – 3:38 "You Make Me Nervous" – 3:29 "L.O.S.T." – 3:43 "Enemies In High Places" – 3:25 "In Lieu" – 8:15 "Feed A Cat To Your Cobra" – 2:53 "Oh Faithless" – 4:02 "Please Fire Me" – 4:15 "Keep Your Eyes Peeled" – 4:45 "Best Two Out Of Three" – 2:24 "Rape Of The Holy Mother" – 1:59 "SPMC" – 10:57 Füredi Nikolett Füredi Nikolett (Budapest, 1978. szeptember 10. –) magyar színésznő. Pályája Gór Nagy Mária színitanodájában végzett. A Magyar Rádió Gyerekkórusának 12 éven át volt a tagja. Franciaországban, Svájcban és Japánban lépett fel. Nyugat-Európában német nyelven játszott a Dorian Gray, az Evita és a Die Nacht der Musicals című darabokban. A Budapesti Operettszínház vendégművésze. Énekel a TV2 Popdaráló című műsorában. 2013-ban a Jégvarázs című Disney filmben Elsa a Hókirálynő énekhangját adta. Színpadi szerepek Szabó Magda : Abigél....Zsuzsanna testvér Lévay Szilveszter –Michael Kunze: Rebecca – A Manderley-ház asszonya ....Beatrice Alfred Grünwald - Fritz Löhner-Beda - Ábrahám Pál : Bál a Savoyban....Madeleine Együtt a banda - Musical-show Sylvester Levay - Michael Kunze: Elisabeth ....Elisabeth, Ausztria császárnéja Andrew Lloyd Webber - Tim Rice : Evita....Eva Peron Bálint Ágnes - Bor Viktor - Lénárt László: Frakk, a macskák réme....Szerénke Alexandre Dumas - A 3 testőr ....Constance Lévay Szilveszter - Michael Kunze: Mozart! .... Waldstätten bárónő Szurdi András - Szikora Róbert - Szomor György - Vinnay Péter - Valla Attila: Katonadolog....Hegedűs Jutka Gerard Presgurvic: Rómeó és Júlia (musical)....Capuletné Ábrahám Pál - Földes Imre - Harmath Imre: Viktória....Viktória Szakcsi Lakatos Béla - Müller Péter Sziámi - KERO: Szentivánéji álom (worldmusical)....Titánia Kálmán Imre : A cirkuszhercegnő....Palinska Fedora Frank Wildhorn - Leslie Bricusse: Jekill és Hyde....Emma Siros (Pyrénées-Atlantiques) Siros település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 731 fő (2015). Siros Arbus, Artiguelouve, Aussevielle, Denguin és Poey-de-Lescar községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Andrea Martí Andrea Martí (Mexikóváros, Mexikó, 1987. augusztus 31. –) mexikói színésznő. Élete Andrea Martí 1987. augusztus 31-én született Mexikóvárosban. Karrierjét 2008-ban kezdte a Pobre rico...pobre című sorozatban. 2009-ben kapta meg élete első főszerepet a Mujer comprada című sorozatban José Ángel Llamas partnereként. 2012-ben főszerepet játszott a La mujer de Judas című telenovellában Anette Michel, Víctor González, Géraldine Bazán és Daniel Elbittar mellett. Filmográfia 2016 - La Doña - Regina Sandoval 2015 - La Querida del Centauro - Bibiana 2014 - Las Bravo - Lucía Barbosa 2013 - Prohibido amar - Olga Ramírez 2012 - La mujer de Judas - Natalia Leal/Natalia Castellanos Del Toro 2011 - A cada quien su santo - Antes que caiga la noche 2010 - Lo que callamos las mujeres - En mi mentira 2010 - A cada quien su santo - El santo del almendro 2010 - Prófugas del destino - Beatriz Torres "Betty"/Sor María 2009 - Mujer comprada - Angélica Valdez 2009 - Secretos del alma 2008 - Pobre rico... pobre - Ingrid Peláez Elgon méh Az elgon méh a háziméh egy kitenyésztett fajtája. Az Elgon-hegyről nevezték el, ami egy kialudt vulkán Kenya és Uganda között, ahonnan néhány anyát és herét vittek Svédországba. A kelet-afrikai méh (A.m. monticola) egy kis elterjedési területű fajta, ami csak Közép-Afrikában él 2000 méteres tengerszint fölötti magasság fölött. A kelet-afrikai felföldi méhhel szemben a monticola szelíd. Svédországban keresztezték a buckfast méhhel. A harmadik ős a szaharai méh volt. Az 1990-es években stabilizálódott, és ekkor nevezték el. 2000 óta a svéd Erik Österlund üzemszerűen szaporítja. Az elgon méh Erik Österlund védett márkajegye. A tenyésztés egyik célja, hogy a méh ne atkásodjon. Szelíd, egészsége jó. A meitnerium izotópjai A meitneriumnak (Mt) erős radioaktivitása miatt – a többi transzaktinoidához hasonlóan – nincs stabil izotópja, így standard atomtömege nem adható meg. Táblázat Megjegyzések A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük. A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeknél kiterjesztett bizonytalanságot használunk. İdris Güllüce İdris Güllüce török politikus, miniszter (Hasankale, 1950. február 11. –). Recep Tayyip Erdoğan kormányában környezetvédelmi és várostervezési miniszter 2013. december 26. óta, valamint Isztambul tartomány parlamenti képviselője (AKP). Életrajz A Yıldız Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát, majd a gebzei Technológiai Intézetben szerzett mesterfokozatot szervezeti menedzsment szakon, ezt követően Líbiában dolgozott. A politikai karrierjét helyi szinten kezdte, az isztambuli Tuzla körzet polgármestereként. Később tagja volt az üsküdari városi tanácsnak, valamint az isztambuli városi tanács alelnökeként kiadott egy könyvet A regionális kormányzatok problémái és azok megoldásai címmel. 2007-ben az általános választásokon tagja lett a török parlamentnek, majd 2011-ben újraválasztották. 2009–2013 között a parlament Közmunkaügyi, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának volt az elnöke. A 2013-as korrupciós botrány A botrány kitörését követően nevezték ki miniszternek. Magánélete Nős, öt gyermeke van, és középszinten kommnikál angolul, arabul. Arequipa Arequipa egy nagyváros Peru déli részén, az azonos nevű tartomány és megye székhelye. Lakossága 2012-ben körülbelül 861 000 fő volt. Peru harmadik legnagyobb városa, de a legnagyobb azok közül, amelyek nem tartoznak a fővárosi agglomerációhoz. Ipari, kereskedelmi és kulturális központ. A város történelmi központját, amelynek legtöbb régi épülete tégla formájúra faragott, vulkanikus eredetű kövekből épült, az UNESCO 2000-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Története A mai város területén a spanyol hódítás előtt csak néhány inka nemes és letepeített lakó (mitma) élt. Az első spanyolok, akik ide érkeztek és itt telepedtek le, a Domonkos-rendhez tartozó Pedro de Ulloa, Diego Manso és Bartolomé de Ojeda voltak. A várost azonban nem ők, hanem az 1540. augusztus 15-én Francisco Pizarro helytartójának, García Manuel de Carbajalnak a vezetésével ide érkező telepesek (szám szerint 96-an) alapították meg Villa Hermosa de Arequipa néven. A városi címet hivatalosan a következő évben kapták meg I. Károly spanyol királytól, csakúgy, mint a Misti vulkánt is ábrázoló címert: ez utóbbit 1541. október 7-én. 1575-ben Francisco de Toledo alkirály a lakók spanyol koronához való hűségének elismeréséül a Muy noble y muy leal ciudad („nagyon nemes és nagyon hűséges város”) címet adományozta a településnek, ezt pedig II. Fülöp és III. Fülöp király is megerősítette. A lakók legfontosabb tevékenységévé a mezőgazdaság vált: hamar meghonosították a szőlőt és az olajbogyót, így (főként a Yauca vidékén) fellendült az olívaolaj, a bor és a szőlőből készült pálinka gyártása. A környéken nagy mennyiségben fellelhető vulkáni kőzetet felhasználva templomok, kolostorok és gazdag haciendatulajdonosok nagy házai épültek fel, amelyek mára értékes műemlékekké váltak. Az 1790-es években a város lakossága 37 000 volt, ebből 22 000 spanyol származású, 6000 indián, 5000 mesztic és 3700 afrikai (köztük 1200 rabszolga), így Arequipa a spanyolok egyik legfontosabb bástyájának számított (a fővárosban, Limában például 30% alatt volt a spanyolok aránya ugyanebben az időszakban). Többek között ennek volt köszönhető, hogy az élet nyugodtan, például lázadások nélkül telt a városban, bár földrengések (1582-ben, 1687-ben és 1784-ben) többször is nagy pusztítást végeztek itt. Amikor a 19. század elején Latin-Amerikában sokhelyütt függetlenségi mozgalmak alakultak, a város kreol lakói közül is számosan ezen eszmék mellé álltak, de a város vezetése spanyolhű maradt. 1814-ben a függetlenségpárti cuzcói Mateo Pumacahua 5000 emberével legyőzte Francisco Picoaga seregeit, és bevonult Arequipába, ahol ideiglenes kormányzati juntát alakított. A várost azonban hamarosan visszaszerezték a spanyolpártiak, Pumacahua is elmenekült, de az umachiri csata után elfogták és 1815-ben kivégezték. Ugyancsak fontos szereplője volt a függetlenségi harcnak az arequipai költő, Mariano Melgar, aki szintén erre a sorsra jutott. 1856 végén Manuel Ignacio de Vivanco hívei (kezdetben egy Masías és egy Gamio nevű fiatal) felkelést indítottak a városban Ramón Castilla kormányzása ellen, aki szerintük a vidéki tartományok kárára használta fel az ország pénzügyi forrásait. A környéken állomásozó katonák többsége csatlakozott a felkeléshez, és kikiáltották a chilei száműzetéséből hazatérő Vivancót elnöknek. Ő azonban hiába járta végig a kikötőket, nem kapott segítséget, Castilla pedig Aricában maga köré gyűjtött egy kisebb sereget, és elvágta velük az Arequipát a kikötővel összekötő utat, megszüntetve ezzel a felkelők utánpótlási lehetőségeit, majd nyolc hónapig tartó ostrom alá vette a várost, amelyet végül 1858 márciusában vett be. Ezután azonban a békésebb fejlődés évei köszöntöttek a városra: a déli vasút megnyitása és az Angliába irányuló egyre növekvő gyapjúexport fellendítette Arequipa iparát. 1931-ben újabb forradalom tört ki a településen, ezúttal Luis Sánchez Cerro pártján, Augusto Leguía elnök ellen, akit, miután a felkelés túlterjedt a város határain, meg is döntöttek. Látnivalók Szent Mária-székesegyház Sziénai Szent Katalin-kolostor Iglesia de la Compañía (templom) Múzeumok Mercado San Camillo (piac) A környéken Colca Cañón Templomok (Iglesia y convento La Merced, Iglesia de San Francisco) Sport A város legjelentősebb sportklubja az 1915-ben alapított FBC Melgar labdarúgócsapat, amely 1981-ben és 2015-ben is bajnoki címet szerzett. A Melgarnak nincs saját stadionja, hazai mérkőzéseiket a város legnagyobb, 60 000 férőhelyes pályáján, az Estadio Monumental de la UNSA-ban játsszák. Óriásbogárformák Az óriásbogárformák (Dynastinae) a bogarak (Coleoptera) rendjének, a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Sok ide tartozó faj jellegzetes szarvszerű kinövéseket visel, különösen a hímek. Ebbe az alcsaládba tartozik a Föld egyik legnagyobb rovara, az akár 170 mm-t is elérő herkulesbogár (Dynastes hercules), és az egyik legnagyobb tömegű bogár, a Megasoma actaeon. Elterjedésük Az alcsalád képviselői Antarktika kivételével minden kontinensen megtalálhatók. A mintegy 1500 leírt fajt mintegy 225 nembe sorolják. Legnagyobb fajszámban Dél-Amerika és Afrika trópusi területein élnek. Legkevesebb (65) fajuk a Palearktikumban él. Európában 13, Magyarországon 2 fajuk található meg. Jellemzőik Közepes vagy nagy, néha óriás (10–170 mm) méretű, zömök testű bogarak. Gyakran jelentős ivari dimorfizmust figyelhetünk meg náluk: a nagyobb termetű hímek fejükön és/vagy előtorukon szarvszerű kinövéseket viselhetnek, a nőstényeknél ezen nyúlványok legtöbbször hiányoznak. Testük erősen szklerotizált, vörösesbarna, barna vagy fekete színezetű, néha (Chalcosoma) fémfényű. Fejük kicsi. A csápok tövét a fejpajzs oldalszegélye eltakarja, így az felülről nem látható. Rágóik lemezszerűek, felülnézetben általában jól láthatóak. Csápjuk 9 vagy 10 ízű, 3 ízű legyezővel. Szárnyfedőjük erősen domború, a potrohot végig befedi. Hártyás szárnyaik jól fejlettek. Lábaik (különösen az elülső pár) viszonylag hosszúak, bár a talajban fejlődő fajoknak rövid, erős ásólábaik vannak. Rendszerezésük A felsorolás nem tartalmazza az összes ismert taxont. Magyarországon előforduló fajok Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) (Linnaeus, 1758) Butabogár (Pentodon idiota) (Herbst, 1789) Ranunkulin A ranunkulin a boglárkafélék családjának (Ranunculaceae) növényeiben található bomlékony glikozid. Amikor a növény megsérül, a ranunkulin enzim hatására glükózra és a protoanemonin nevű méregre bomlik. Magyarnándor Magyarnándor község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Fekvése Magyarnándor az ország északi részében, az Északi középhegység részét képező Cserhát hegység közepén, alacsony hegyek, dombok között helyezkedik el, Balassagyarmattól 14 kilométerre délre. Megközelíthetősége Kelet-nyugat és észak-dél irányú utak kereszteződésében található a község. Így az Aszód-Balassagyarmat közötti úton Szlovákia, illetve a Rétság-Bánk-Romhány felőli út folytatásaként Cserháthalápon át Hollókő, vagy Pásztó és a Mátra, esetleg Hatvan és az Alföld felé lehet eljutni. Budapest közúton 90 kilométer, Gyöngyös 70 kilométer után érhető el. Magyarnándorból Budapestre vasúton közvetlenül lehet eljutni. A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető útra, amely áthalad Magyarnándoron; vagy elérhetjük vasúton is, az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon. Neve A település neve eredetileg Nándor volt, ami talán egy bolgár népnév lehetett. A név alapján feltételezhető, hogy a IX. sz.-i bolgár dukátus idején – ami a mai Nógrádban érte el területének legészakibb kiterjedését – katonai szállást létesíthettek ezen a helyen. A megtisztelő magyar jelzőt községünk 1906-ban kapta. Története Nándor (Magyarnándor) első írásos említése egy, a váci káptalan által 1287-ben kiállított oklevélből való. 1332-ben a falu plébániája már fennállt. Említették a település nevét 1336-ban is az esztergomi érsekség tizedjegyzékében. Nándorban magyar ajkú, római katolikus vallású lakosok telepedtek le. Szlovák telepesek (mint a környékbeli falvakba) nem érkeztek. Egy 1542. évi adóösszeírás szerint a nándori plébános 2 forint adót fizetett. Településünket az 1559.évi török adóösszeírásban a budai szandzsákban Mehmed bin Musztafa tímárbirtokaként tartották számon. Ekkor a töröknek adót fizetők száma 25 fő volt a faluban. Ebben az időben a Kajács, Román, és Darános voltak a leggyakoribb családnevek, és Mihál, Gergel, Pál, Petre és Ambrus a leggyakrabban előforduló férfinevek a faluban. A török időkben már állt a „Tabán” feletti dombon a Szent Miklós tiszteletére szentelt, valószínűleg szalmatetős kis templom, és mellette külön épített kő haranglábbal melyben három harang „lakott”. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Nádasdy Ferenc birtoka volt, 1633-ban pedig, újra török területként, öt adóköteles háztartást írtak itt össze. Balassa Imrének 1660-ban jelentős részbirtokai voltak itt. 1715-ben és 1720-ban 15-15 magyar háztartást vettek számba a vármegyei összeírásokban. 1740-ben Jeszenszky- és Gerhard családok voltak az itteni birtokosok. 1770-ben részben az alsópetényi uradalomhoz tartozott, részben Eszterházy Miklósé, 1826-ban pedig a báró Prónay család birtoka. A török idők után lassan nőtt a lakosság száma, amivel együtt járt különféle mesteremberek megtelepedése is. Említés esik a faluban működő molnárról (ekkor már van malma Nándornak), kovácsról, sörfőzőről. Ez időben már fellelhetők a ma is olyan gyakori családnevek, mint a Varga, Nagy, Poroszka, Bagyal, Seres. Az 1782-85-ben, II. József idejében felvett országleírás, és népszámlálás adataiból kitűnik, hogy Nándorban ekkor 91 ház volt 108 családdal és 602 lakossal. Ebből 290 nő volt. A faluban ebben az időben csak két szilárd épület található, a templom és a plébánia. 1767-ben Nándorban született az a Poroszkay János, aki előbb a váci papnevelő intézet rendes tanára, majd kanonok, később székesegyházi főesperes lett, és őrkanonokként halt meg, és aki már 1825-ben 6.000 váltóforintot hagyott a Magyarnándorban építendő új, nagy templom költségeire. Az 1870-es népszámláláskor Nándor a kékkői járáshoz tartozott. A népesség ekkor 796 fő, ebből 373 férfi és 423 nő volt. Három tanítóval működött már iskola is. 1896-ban adták át a forgalomnak az Aszód-Balassagyarmat közötti vasútvonalat, amely a főváros elérését tette lehetővé. A vasút a község gazdasági fejlődése számára is jótékonyan hatott. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Látnivalók A 2008-ban 150 éves római katolikus templom. 1855. április 21-én helyezték el az új templom alapkövét. A több mint három évig tartó építkezést bizonyos Carolus Duliczky nevű építőmester kezdte el, ám nemsokára Kanizsai Alajos váci uradalmi építész folytatta és fejezte be. Végül a templomot 1858. december 12-én szentelte fel a szintén nándori születésű Poroszkay Péter romhányi esperes, aki a jeles alkalomból ajándékozta a templomnak a ma is az eredeti helyén látható, Szent Miklóst ábrázoló oltárképet. Rézparti víztározó sporthorgászatra kiválóan alkalmas kilenchektáros tó, melyet sétaúton járhatunk körbe. A tó fölött magasodó hegyekről gyönyörű kilátást élvezhetünk. A víztározó gyönyörű helyen létesült. A megkapóan nyugodt környezet természetfotózásra, horgászatra, kirándulásra kiválóan alkalmas. Az 1997-ben létesült tározót és a tavat délről körülölelő hegyeket gazdag madárvilág lakja. E hegyek egyik geológiai érdekessége a tó fölött kialakult képződmény, egy homokkő-ív, amely a kőzet sajátos eróziójából keletkezett. A tóban horgászható halak: ponty, amur, keszeg, süllő, csuka. Az egyre népszerűbb tavon évente több horgászversenyt is rendeznek. (Horgászjegy vásárolható a községben.) A környék erdői és tisztásai jelentős szarvas-, őz- és vaddisznóállománynak adnak otthont. A vadállomány bel- és külföldi vadászokat vonz. Hősök szobra: A község központjában található első világháborúban elesett negyven katona emlékművét 1933-ban Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte föl. Az emlékművön, melynek tetején a Magyar Szent Korona műkőből készült mása látható. 1953-óta emléktábla őrzi a község 27 második világháborús áldozatának a nevét is. Az emlékműnél a doni áttörés évfordulójakor januárban, és Hősök Napján, május utolsó vasárnapján tartanak megemlékezéseket. Mária kápolnácska (káponka) a falu déli kivezető útja mentén található. 19. század végén épült, többször felújították. A káponka köszönti elsőként a faluba érkezőt, és az innen távozót. Az oldalain lévő fülkékben valamikor Nepomuki Szent János és Mária szobrok voltak elhelyezve. Ma a nyugati (út felőli) oldalon Mária, a Magyarok Nagyasszonya szobor látható a kis Jézussal, fején a Szent Koronával, Nagy-Magyarország címerével. Községháza: A Polgármesteri Hivatal és a körjegyzőség épülete. Az ötvenes években emelt épület eleinte csak Magyarnándor közigazgatási teendőinek ellátását szolgálta. Ma már a magyarnándori polgármester hivatala mellett három község közigazgatási feladatainak adminisztrációja zajlik itt. A körjegyzőséghez Magyarnándor, Cserháthaláp és Debercsény községek tartoznak. Buttler-kastély Jeles személyiségek Magyarnándor jeles személyiségei Poroszkay János Magyarnándorban született 1767-ben. Teológiát végzett a budai egyetemen, ahol hittudorrá avatták. A váci papnevelő intézetben az egyházjog, a történelem és a biblicum rendes tanára, tanulmányi felügyelő. 1799-ben bagi plébános, majd 1808-tól kispréposti és kanonoki kinevezést kapott az uralkodótól. 1822-ben székesegyházi főesperes lett, majd megkapta a babóti címzetes apátságot. Őrkanonokként halt meg 1825-ben. Szülőfalujában Magyarnándorban építendő templomra 6.000 váltóforintot hagyott. Poroszkay Péter 1802-ben született Magyarnándorban. Teológiát végzett a bécsi egyetemen, mint pazmanita. 1825-ben szentelték pappá. 1828-ban püspöki iktató, majd szertartó és szentszéki jegyző lett. Zsámbokon, Romhányban plébános, 1858-ban pedig kerületi esperes lett. 1863-ban székesegyházi kanonok, 1872-ben dornaui címzetes prépost, majd 1888-ban bekövetkezett haláláig olvasókanonok volt. Ő szentelte fel 1858. december 12-én az új nándori templomot, és ajándékozta a templomnak a Szent Miklóst ábrázoló oltárképet. Kőszeghy Albert 1888-ban született Magyarnándorban. Kántortanító. Középiskolába Vácott, képzőbe Léván járt. Előbb Ipolyvarbón, Mohorán működött, majd 1929-től Magyarnándorban. A Nemzeti Egységpárt titkára, községi képviselő, közgyám, a Hitelszövetkezet könyvelője, és a Hangya igazgatója. Az orosz, román és az olasz fronton is harcolt az első világháborúban. Bronz Vitézségi Éremmel és Károly Csapatkereszttel tüntették ki. Funkcióiból látható, hogy általános közmegbecsülés övezte. 1952-ben halt meg, Magyarnándorban van eltemetve. Bolla Gyula Magyarnándorban működött, mint leventeoktató, tanító. Életéről viszonylag keveset tudunk. A rábízott fiatal gyerekeket hazaküldte, nem vitte ki a frontra a németek utasítása ellenére. Ő maga is hazaindult feleségével szekéren Szécsényhalásziba (ma Ludányhalászi). 1944 decemberében az oroszok a szügyi vasúti őrháznál lőtték agyon várandós feleségével együtt. Édesanyja Ludányhalásziban temette el. Konczek József 1942-ben született Magyarnándorban. Tanár, újságíró, író-költő. 1962 óta több folyóirat, így az Új Írás, a Napjaink, az Alföld, a Palócföld, a Polisz, a Céh, az új Horizont, a Napút és az ungvári Netpansíp közölte írásait. Kötetei: Galambok, galambok a történelemben (ELTE, 1984), Episztola (Salgótarján, 1987), Egy szó (Palócföld könyvek, 1987), Damó (Masszi Kiadó, 2001), A tájjal maradtam (Hét Krajcár Kiadó, 2006), Formáért sóvárgó (Hét Krajcár Kiadó, 2008) és fanyar meséit tartalmazó Az okos szamár (Hungarovox, 2008). Ideje egy részét „hazatérve”, Magyarnándorban tölti. Marklohe Marklohe egy község Németországban, a Weser-Nienburgi járásban. Lakosainak száma 4451 fő (2016. december 31.). Földrajza Marklohe Nienburg/Weser községgel határos. Altendorf (Oberfranken) Altendorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1542 fő (1987. május 25.). Költő László Költő László (Váncsod, 1948. december 17.) magyar régész. Élete Az általános iskolát helyben és Hajdúszováton végezte. 1967-ben érettségizett a Debreceni Vegyipari Technikumon, majd egy évig dolgozott vegyésztechnikusként a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat hajdúszoboszlói üzemében, mint minőségellenőrző laboráns. 1968-1973 között a Veszprémi Vegyipari Egyetemen végzett. Ezt követően 1975–1980 között az ELTE régészet szakát is elvégezte. 1983-ban doktori fokozatot szerzett. 1973–1983 között a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum vegyész-muzeológusa volt, ahol megszervezte a Vegyészettörténeti archívumot, majd 1983-tól a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságához került Kaposvárra. Itt régészként dolgozott, majd osztályvezető, és 2007-2011 között múzeumigazgató volt. Nevéhez fűződik a somogyfajszi Őskohó Múzeum létrehozása. Tagja volt 1982-1994 között az MTA VEAB Iparrégészeti Munkabizottságának. 1994-től az Archaeometriai Munkabizottság titkára, illetve 1998-tól az Archeocomp Egyesület elnöke volt. Ezen kívül tagja a Magyar Régész Szövetségnek, a Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, és a PAB Régészeti Bizottságnak. Ásatásokat végzett többek között Alsóbogát-Csalánosi dűlő, Balatonszemes-Landler J. u., Darány – Komáromi u., Fonyód-Magyar Bálint Ált. iskola, Gyugy-Kossuth u., Kaposvár 61-es út 26.sz. lelőhely, Kaposvár – Városi Kertészet, Kereki-Homokbánya, Kéthely-Melegoldal, Siófok-Kiliti M7/65, Somogysámson-Marótpuszta agyagbánya, Somogyvámos-Gyümölcsény, Vörs-Majori-dűlő, Vörs-Papkert B lelőhelyeken. Elismerései 1987 Szocialista kultúráért 1997 Somogy Megye Közgyűlésének Elnöki Oklevele 2004 Kuzsinszky Bálint-emlékérem 2013 Schönvisner István-díj Művei 1975 Olajadalékok bázisos jellegének potenciometriás vizsgálata. MÁFKI közleményei 16, 63–73. (tsz. Markóné Monostori Bernadett) 1976-1983 Évfordulónaptár..., Magyar vonatkozású kémia- és vegyipartörténeti évfordulók. Magyar Kémikusok Lapja 1976–1983. 1981 Röntgenemissziós analízis későavarkori bronztárgyakon. In: Iparrégészeti kutatások Magyarországon - Sopron 1980. VEAB Értesítő 4, 165–179. (tsz. Kiss Varga Miklós) 1982 Avarkori bronztárgyak röntgenemissziós analízise. SMMK 5, 5–68. 1982 The examination of the platings of late Avar bronze casts. In: Problems of completion, ethics and scientifical investigation in the restoration. III. Int. Rest. Sem., Veszprém, 11–20.7.1981. Budapest, 128–140. (tsz. Kiss Varga Miklós) 1983 Régészeti következtetések avarkori bronzok elemzési adataiból. Múzeumi Műtárgyvédelem 12, 267–278. 1984 Újabb eredmények a röntgenemissziós analízis régészeti alkalmazásában. In: Iparrégészet II. VEAB Értesítő, 283–288. (tsz. Kiss Varga Miklós) 1988 Composition analysis of Roman age enamelled bronze objects. In: Archeometrical Research in Hungary. Budapest, 141–144. (tsz. Kiss Varga Miklós) 1990 A Balatonszemes, Landler Jenő utcai honfoglaláskori lovas sír. In: Szemes, Tanulmányok Balatonszemes múltjáról és jelenéről. Balatonszemes, 85–101. 1990 X-Ray Fluorescence Analysis of bronze Objects from the Avar Age. ATOMKI Annual Report 62. (tsz. Kiss Varga Miklós) 1990 Analyse römischer Ringfibeln. Savaria 19/1, 103–106. (tsz. Kiss Varga Miklós) 1991 A Kéthely-melegoldali Keszthely-kultúrás temető. MFMÉ 1984–1985/2, 171–186. 1993 Honfoglaláskori tegezes sír Vörsön. HOMÉ 30–31/2, 433–445. 1994 VII–VIII. századi avar temető Balatonkiliti határában. SMMK 10, 37–72. 1998 "Archaeometria" In: Ilon Gábor (szerk.): A régésztechnikus kézikönyve I. PANNICULUS ser.B. 3, 295–310. 4807 Noboru A 4807 Noboru (ideiglenes jelöléssel 1991 AO) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kobayashi, T. fedezte fel 1991. január 10-én. Serves-sur-Rhône Serves-sur-Rhône település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 749 fő (2015). Serves-sur-Rhône Arras-sur-Rhône, Ozon, Vion, Érôme és Ponsas községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: MÁV M46 sorozat A MÁV M46 sorozat a MÁV részére szállított, nem villamosított pályákra szánt közepes terhelhetőségű dízel-hidraulikus erőátvitelű dízelmozdony-sorozat. Ipari sorozatjele: A27 (ahogy az ipari M40-esek is). 1961 és 1964 között összesen kilenc darabot gyártottak belőle. Beceneve: Kispúpos. Története Az 1960-as évek elején az általános dízelesítési programnak köszönhetően szüksége volt a MÁV-nak egy legfeljebb 12 tonna tengelynyomású, minimum 60 km/h végsebességre képes univerzális mozdonyra. Megtervezésére a Ganz-MÁVAG-ot kérték fel, amely neki is látott a DHM3-1 jellegű, dízel-hidraulikus mozdony megtervezéséhez. Két prototípus el is készült, melyek 1962-ben álltak közforgalomba, igaz, a MÁV ekkor csak bérelte őket és kizárólag személyszállítást végezhettek velük. A próbameneteken szerzett tapasztalatok alapján kezdtek hozzá a DHM4-1 típusjelű mozdonyok fejlesztéséhez. Ez az elődjétől annyiban tért el, hogy más, erősebb motort és új hajtóművet kapott. Az új típusból készített két prototípus 1964-65-ben kezdte meg a próbameneteket, majd 1965 végén M46 2001 és 2002 pályaszámokon a MÁV tulajdonába kerültek. Ekkorra főerőátvitelük áttételét úgy módosították, hogy képesek legyenek 90 km/h elérésére. A két prototípus üzemeltetése nem vált be, így 1967-ben visszakerültek a Ganz-MÁVAG tulajdonába, ezzel egy időben az első két nullszériás mozdony (M46 2003 és 2004) a MÁV tulajdonába került. A prototípusok ezután A27 2001 és 2002 pályaszám alatt a miskolci Lenin Kohászati Művek tulajdonába kerültek, ahol a nyolcvanas évek közepéig dolgoztak. A ma is létező egyetlen példány a 2001-es, mely a Magyar Vasúttörténeti Parkban van kiállítva, közel eredeti színezésben. Az M46-osokból még öt darab készült, de rossz üzemkészségük, rendszeres meghibásodásaik, valamint a felváltásukra képes MDmot, M43 és M47 mozdonysorozatok megjelenése miatt végül nekiláttak selejtezésüknek. Az utolsó, a 2003-as pályaszámú példányt 1981-ben vonták ki végleg a forgalomból. Buzgyaki járás A Buzdjaki járás (oroszul Буздякский район, baskír nyelven Бүздәк районы) Oroszország egyik járása a Baskír Köztársaságban, székhelye Buzgyak. Népesség 1970-ben 38 638 lakosa volt, melyből 20 644 tatár (53,4%), 13 314 baskír (34,5%). 1989-ben 30 515 lakosa volt, melyből 19 758 tatár (64,7%), 9 001 baskír (26,2%). 2002-ben 31 178 lakosa volt, melyből 15 833 tatár (50,78%), 12 528 baskír (40,18%), 2 218 orosz (7,11%), 149 ukrán. 2010-ben 30 688 lakosa volt, melyből 18 239 tatár (60,2%), 9 213 baskír (30,4%), 2 236 orosz (7,4%), 109 csuvas, 89 ukrán, 62 mari, 14 fehérorosz, 12 mordvin, 3 udmurt. Kludenbach Kludenbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Kludenbach Todenroth, Metzenhausen és Kirchberg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szürke szíbia A szürke szíbia (Heterophasia gracilis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj. A magyar neve forrással nincs megerősítve. Rendszerezés A fajt John McClelland angol orvos és ornitológus írta le 1840-ben, a Hypsipetes nembe Hypsipetes gracilis néven. Előfordulása Dél- és Délkelet-Ázsiában, Kína, India és Mianmar területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint lombhullató erdők. Állandó, nem vonul faj. Megjelenése Testhossza 22,5–24,5 centiméter, testtömege 34–42 gramm. Életmódja Rovarokkal, bogyókkal és kisméretű gyümölcsökkel táplálkozik. Prata Camportaccio Prata Camportaccio település Olaszországban, Sondrio megyében. Lakosainak száma 2981 fő (2017. január 1.). Prata Camportaccio Chiavenna, Mese, Lombardy, Novate Mezzola, Piuro, Samolaco és Gordona községekkel határos. Népesség A település népességének változása: U6 (Bécs) Az U6 (eredeti német nevén U-Bahnlinie 6) a bécsi metróhálózat második leghosszabb tagja és Bécs egyetlen könnyűmetrója. Műszakilag nagyban különbözik az első 4 metrótól, mivel itt a járművek nem harmadik sínből, hanem felsővezetékből kapják az áramot. A metró az 1898-ban megnyitott régi bécsi városi vasút viaduktjain halad. A vonal színe: barna. Története Gőzvasút az 1800-as évek végén A metró története egészen a Stadtbahn megépítéséig nyúlik. A Stadtbahn Bécs városát átszelő vasútvonalakból állt. A bécsi Stadtbahn ezen a néven 1898-tól 1989-ig üzemelő helyi tömegközlekedési eszköz volt, amelyet Otto Wagner építész egyik fő művének is tartanak. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el. Azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. Egyrészről a vonalak nem érintették a belvárost, így az utazók többsége nem tudta használni, másrészről a menetjegyek is túl drágák voltak, illetve a díjszabás nem volt a villamoshálózatéval összehangolva. Érdekes módon a menetidők hosszabbak voltak, mint a párhuzamosan futó villamosvonalak esetében. Az alacsony jegyárbevétel miatt az üzemeltetés erősen veszteséges volt. Az első világháború gazdasági következményei miatt pedig drága mulatságának tűnt, ezért a közlekedést 1918. december 8-án leállították. A vonatokat a háborús helyzet lezárása után 1922. június elsején indították újra. A népszerűség azonban nem javult, így az állami vasúttársaság abbahagyta az üzemeltetést, helyére Bécs városa lépett. A hálózatot ekkor leválasztották a vasúti hálózatról elektronizálták és Wiener Elektrische Stadtbahn néven újraindították 1925-ben. A gőzüzemű vasút villamosítása Az 1925-ös átadással az elektromos Stadtbahn a korábbi gőzvasút Vorortelinie, Wientallinie, Donaukanallinie és Gürtellinie szakaszán üzemelt. Az áramot a felsővezetékből kapta, a járművek pedig kinézetre igen hasonlítottak egy egyszerű villamosra, sőt normál villamosként is tudtak működni, a vonal ekkor már összességében igen hasonlított a majdani U6-ra. Az elektromos Stadtbahnhálózat így évtizedeken át töretlenül működött a mai 4-es és 6-os metró vonalán. Az elektromos Stadtbahnhálózat évtizedeken át működött megbízhatóan, azonban az 1970-es években már elavultnak számított, így ezt a hálózatot is elkezdték modernizálni. Először csak teszt jelleggel átépült a Heiligenstadt–Friedensbrücke szakasz (ma: U4-es vonal), mely 1976 óta szállít utasokat. Ezt követően a Stadtbahn Wientallinie és Donaukanallinie vonalai fokozatosan lettek átalakítva metróvá, melyre a 4-es metrót vezették. A Gürtellinie még sokáig Stadtbahn üzemű maradt. 1979-ben bemutatták az új E6 típusú motor- és c6 típusú pótkocsikat, melyek 1980-tól kezdve fokozatosan álltak szolgálatba. További fejlesztés volt még az 1980-ban újonnan épült Thaliastraße állomás, majd 1987-ben Michelbeuern állomás átadása. Az utolsó üzemelő Stadtbahnvonal megszüntetését 1983-ban kezdték el. A terve szerint a Stadtbahn felhasználásával építenek Bécsnek egy ötödik metróvonalat. A déli végállomását Meidling vasútállomásnál (akkori nevén Philadelphiabrücke) képzelték el. A Stadtbahn az átalakításban először 1985-ben lett érintett, amikor is Meidling Hauptstraße ↔ Gumpendorfer Straße szakaszt 1985. április 15-én megszüntették, mivel az új 6-os metrót már nem tervezték Meidling Hauptstraßehoz bevinni. Átadják a 6-os metrót 1989-ben a Stadtbahn véglegesen megszűnt. Ekkor adták az U6-os metrót, melyet az egyetlen üzemelő Stadtbahnvonal, a Gürtellinie felhasználásával alakítottak ki. Ezt a szakaszt a többi Stadtbahnvonallal ellentétben azonban nem fokozatosan, hanem egyszerre alakították át metróvá. Költséghatékonyságból nem építettek ki harmadik sínt, az áramellátást változatlanul felsővezeték segítségével oldották meg, ami máig is így működik. Új szerelvényeket sem vásároltak, hanem a régi Stadtbahnkocsikat, az E6 és c6 járműveket közlekedtették egy kisebb átalakítással. A metróvá alakításal egyidejűeg megnyitották déli irányba pluszba kiépült a vonalat is Philadelphiabrücke (ma: Bahnhof Meidling) állomásig. A régi Gürtellinie utódjakét szolgáló 6-os metró a 4-es metrót már nem Meidling Hauptstraße megállónál, hanem egy új állomásnál keresztezte, aminek a Längenfeldgasse nevet adták. Längenfeldgasse állomás megépülésével az U4 vonalát is módosították, mivel eredetileg a Wien folyó partján haladt. A 6-os jelzésű metró 1989. október 7. óta szállít utasokat, akkor még Philadelphiabrücke állomástól indult, majd Nußdorfer Straße megállóig egyben haladt, majd két részre bontva északon egyes vonatok Friedensbrückehez, még másikak Heiligenstadthoz közlekedtek. A Friedensbrückei ág megszüntetése 1991. március 4-én a Nußdorfer Straße ↔ Friedensbrücke szakaszt megszüntették. Nußdorfer Straße állomás változatlanul megmaradt, Friedensbrücke állomáson pedig alapból átment az U4, így köztes állomások híján egyik metróállomás sem maradt metró nélkül. A szakasz megszüntetése után minden járatnak Heiligenstadt lett az északi végállomása. A megszüntetett pályát a később megépített Spittelau állomásig meghagyták, onnantól pedig járdává át alakították. Hosszabbítás délen Siebenhirtenig, északon Floridsdorfhoz 1995. április 15-e óta Philadelphiabrücke (ma: Bahnhof Meidling) megállótól meghosszabbítva, Siebenhirten végállomásig járnak a járatok. Ez egy 5,1 km-es hosszabbítás volt, ahol főleg takarékosságból a felszínen vezették a metrót. A teljes elkészülés előtt a már meglévő pályára rávezették a 64-es gyorsvillamost. Új állomásai Siebenhirten, Perfektastraße, Erlaaer Straße, Alterlaa, Am Schöpfwerk és Tscherttegasse állomások lettek. 1996. május 4-én a köztes állomás nélküli Nußdorfer Straße és Heiligenstadt közötti szakaszt megszüntették, hogy a 6-os metró egy új, hosszabb pályán közlekedhessen. A megszüntetett vonalszakasz hídjai kisebb-nagyobb kihagyással még ma is láthatóak. A korábban szintén megszüntetett, de el nem bontott Friedensbrücke felé vezető pálya egy részének felhasználásával 1996-ban tovább hosszabbodott a vonal. A 4-es metróval történő találkozásra az újonnan átadott Spitelau állomást jelölték meg. Az U4-et ezen az új ponton metszve a 6-os metrót egészen Floridsdorfig hosszabbították, így nyerte el mai formáját. 1996. május 4-e óta használhatják az utasok Floridsdorf és Nußdorfer Straße között a 6-os metrót. Új állomásai Floridsdorf, Neue Donau, Handelskai, Dresdner Straße, Jägerstraße és Spittelau. Járművek A vonalon az 1980-as évek közepe óta közlekedtek E6-os motrokocsik c6-os pótkocsikkal, kezdetben még Stadtbahn-járműként. Ezek a kocsik villamosként is tudtak közlekedni. A Stadtbahn metróvá építésekkor egy kisebb átalakítással megtartották őket a vonalon, így csökkentették a költségeket. 2004-ben a Wiener Linien rendelt T sorozatú kocsikat is, melyek kompatibilisek voltak a régebbi gyártmányú kocsikkal, közel 15 évig vegyes szerelvényekben közlekedtek. Egy ilyen vegyes szerelvény felépítése a következő volt: E6+c6+T+c6+E6. A régebbi E sorozatúkocsik 2008. december 24-én búcsúztak el a vonaltól. Azóta csak az alacsony-padlós T1 és T sorozatú kocsik közlekednek. A megnövekedett igények miatt 2014-ben újabb 20 metrókocsit vásároltak, melyből 5 szerelvényt tudtak összeállítani. Ezek a kocsik alkalmasak arra, hogy hagyományos villamoskocsiként közlekedjenek, ám erre többek között nagy űrszelvényük miatt sem sűrűn kerül sor Bécsben. A járműkiadást a Stadtbahnnal egyidős Michelbeuern kocsiszín látja el. Állomáslista és átszállási lehetőségek Egyes időszakokban minden második szerelvény csak Alterlaa megállóig közlekedik! Kapcsolódó szócikkek Stadtbahn Bécsi metró U4 T metrókocsi-típuscsalád Jegyzetek A Wiener Linien hivatalos blogja Forrás A Wiener Linien weboldala U6 pics/Bilder Stadtverkehr-Austria-Wiki – Linie U6 Schnellstraßenbahn 64 Fotoreportage der Linie U6 Wer allzuviel auf einmal will IHO mivel utaznak Bécsben - Gőzüzemű vasútból modern metróvá (magyarul) Dália Kacsa Dália Kacsa (Paperetta Yè-Yè) olasz kitalált szereplő a Donald Kacsa-univerzumban, akit Romano Scarpa rajzoló hozott létre (hogy azért egy tizenéves is legyen a csapatban). Különösen Olaszországban, Dániában és Brazíliában népszerű, de máshol, mint például az Egyesült Államokban, gyakorlatilag ismeretlen. Ami az egyik legizgalmasabb olasz karakterré teszi (és tökéletesen eladhatatlanná az amerikai piacon), az a származástörténete, ugyanis Dália Dagobert McCsip örök szerelmének, Csillám Aranykának az unokája. (Bár az első történetet követően soha nem tűntek fel együtt, és nincs is különösebb jelentősége a családi kapcsolatnak.) Mivel Amerikában szívesebben látják Aranykát a regényesebb "sóvárgó hősnő" szerepében, nem valószínű, hogy Dália valaha is nagyobb népszerűségre tenne szert. Egyes vad találgatók még azt is megkockáztatják (mivel Aranyka második szerelmét soha nem láttuk), hogy Dália talán valójában Dagobert törvénytelen unokája (erre persze nincs semmilyen bizonyíték). Brazíliában elég népszerű figura, így kapott egy saját sorozatot, amelyben a barátaival tűnik fel (Os Adolescentes). Magyarul csak két történetben jelenik meg ("A három kulcs kincse", Böhöm-könyv 3. és "Dagobert bácsi és a Foxan-féle közvélemény-kutatás", Donald Kacsa zsebkönyv 8.). Catocastro A Catocastro egy olaszországi folyó. A Calabriai-Appenninekből ered, átszeli Cosenza megyét, majd Amantea városa mellett a Santa Eufemia-öbölbe torkollik. Forrás (olaszul) www.fiumi.com Ben Bernanke Ben Shalom Bernanke (Augusta, Georgia, Amerikai Egyesült Államok, 1953. december 13. –) amerikai közgazdász, 2006–2014 között a Federal Reserve (röviden Fed, az USA központi banki rendszere) Kormányzótanácsának elnöke. Korábban az USA elnöke mellé rendelt Gazdasági Tanácsadók Tanácsa (Council of Economic Advisers, CEA) elnöke volt, illetve a Federal Reserve Kormányzótanácsának tagja. George W. Bush elnök 2005. október 24-én jelölte Alan Greenspan, az amerikai jegybanki rendszer akkori elnöke utódjául. 2006. február 1-jén iktatták be, miután jelölését január 31-én megerősítette a Szenátus. Ben Bernanke lett a 2009-es év embere a Time magazin szerint. A Fed éléről 2014. február 1-jén távozott. Életpályája A dél-karolinai Dillonban nőtt fel, egy húga és egy öccse volt. Édesapja, Philip, gyógyszerészként, illetve félmunkaidőben színházi menedzserként dolgozott, édesanyja, Edna eredetileg tanár volt. Bernankééké egyike volt a térség kevés zsidó családjának. A helyi Ohav Shalom zsinagógába jártak, Ben anyai nagyapjától, Jonastól tanult héberül, aki hivatásos Tóra olvasó és hébertanár volt. Apja és nagybátyja az Ausztriából az első világháború után bevándorolt apai nagyapától vásárolt gyógyszertárat vezették. A nagyapa az 1940-es években költözött New Yorkból Dillonba. Bernanke kiemelkedő tanuló volt az általános iskolában. Az East általános (elementary school), a J.V. Martin középszintű (junior high school) és a Dillon középiskolában (high school) tanult. Matematikából külön tanulmányokat végzett, szerkesztette az iskolai újságot, osztályában első helyen végzett és az államban a legmagasabb SAT pontszámot (1600-ból 1590-et) érte el abban az évben. Szaxofonon játszott. 1971-ben a Harvard Egyetemre iratkozott be, a következő éveket a Winthrop-házban töltötte, és 1975-ben summa cum laude B.A. fokozattal végzett közgazdaságtanból. PhD fokozatot 1979-ben a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (Massachusetts Institute of Technology) szerzett. Ezután hat évig a Stanford Graduate School of Business intézményben tanított, órákat adott a New York-i Egyetemen (New York University), majd a Princeton Egyetem professzora lett. Utóbbi egyetemen 1996-tól 2002 szeptemberéig a Közgazdaságtudmányi Tanszék vezetője volt, ekkor a közszférában kezdett el dolgozni, de 2005 júliusáig még tanított a Princetonon. Több előadást adott a monetáris politikáról és elméletről a London School of Economics intézményben, három könyvet írt makrogazdasági, egyet mikroökonómiai témában. A Nemzeti Közgazdasági Kutató Iroda Monetáris Gazdasági Programjának vezetője volt és szerkesztette az American Economic Review című folyóiratot. Különös érdeklődést mutatott a nagy gazdasági világválság politikai és gazdasági okai iránt, erről a témáról sokat írt. Milton Friedman 90. születésnapjának ünneplésekor, 2002. november 8-án, már a Federal Reserve Kormányzótanácsának tagjaként, a következőket mondta: „Hadd fejezzem be azzal, hogy a Federal Reserve hivatalos képviselőjeként enyhén félrehasználom a státuszomat. Ezt szeretném mondani Miltonnak és Annának, a nagy válságról. Igazatok van, mi csináltuk. Nagyon sajnáljuk. De hála nektek, nem fogjuk újra ezt tenni.” 2002-ben, amikor a defláció szó egyre többször bukkant elő a hírekben, Bernanke egy beszédének a deflációt vette témájául. Kifejtette, hogy a pénzteremtés fizikai lehetősége a kormányzat kezében van, amiből az is következik, hogy pénzteremtéssel elkerülheti a deflációt. A beszédben Milton Freedmant idézte arról, hogy a defláció legyőzhető a gazdaságba „helikopterrel dobott” pénzzel. Bernankét kritikusai e beszéd alapján ma is gyakran „Helikopter Ben” néven emlegetik, vagy Bernanke „helikopteres nyomdagépére” utalnak. A beszédhez fűzött jegyzetben Bernanke megjegyezte, hogy „az emberek tudják, hogy az infláció erodálja az államadósság reálértékét, ezért az állam érdeke, hogy valamekkora inflációt teremtsen”. Bernankét Greenspannél kevésbé ideologikusan merevnek tartják, és tartózkodott attól, hogy politikai ügyekben állást foglaljon. Például Greenspan nyíltan támogatta Bill Clinton elnök deficitcsökkentési tervét és a Bush-féle adócsökkentéseket. Amikor Bernankét kérdezték az adópolitikáról, annyit mondott, hogy ez nem az ő dolga, ő a monetáris politikával foglalkozik, a politikusokat pedig azért választják, hogy a költségvetési politika és a szélesebb szociális ügyek az ő dolguk legyen. A Fed élén töltött első hónapjait kommunikációs nehézségek árnyékolták be. Az átláthatóbb Fed politika híve volt, de fel kellett adnia eredeti elképzelését, hogy a központi bank világosabb inflációs célokat állítson fel, mert az erre vonatkozó nyilatkozatok drasztikus hatással voltak a részvénypiacra. 2015-ben a Citadel Investment Group nevű amerikai fedezeti alap tanácsadója lett. Kerelőszentpál Kerelőszentpál (románul Sânpaul, cigányul Sînpala) falu Romániában, Maros megyében, Kerelőszentpál község központja. Fekvése Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra a Maros bal partján a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik. Története Árpád-kori település. Nevét 1332-ben Sanctus Paulus néven említik először. A 16. században Alárdi Ferenc építtette várkastélyát. Itt volt 1575. július 19-én a kerelőszentpáli csata Báthory István és Bekes Gáspár serege között, mikor Báthory István megverte a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspár hadait. A menekülők egy része Báthory csapatai elől a várkastélyba menekült aki azt elfoglalása után leromboltatta. Báthory Istvánnak ez a győztes csata biztosította Erdély függetlenségét, és nyitotta meg az utat Báthory számára a lengyel királyi trón felé. Ebben a csatában harcolt Balassi Bálint magyar költő is, Bekes Gáspár zsoldjában, de Báthory fogságába esett, és így jutott ki Lengyelországba. 1610-ben Haller István a régi lerombolt várkastély helyén új várkastélyt építtetett. 1704-ben a kurucok foglalták el. A harcok során elpusztult. 1760-ban a régi helyén újabb barokk kastélyt emeltek. 1910-ben 944, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány és román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1992-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görögkatolikus. Látnivalók Barokk Haller-kastélya jelenleg elhanyagolt állapotban áll. Közelében egy kápolnában van a Haller család temetkezőhelye. Képek a kerelőszentpáli Haller-kastélyról A faluban 14. századi római katolikus templom áll. A katolikus templom szomszédságában helyezkedik el a magtár. Híres emberek Itt született 1918 -ban Szabó László művelődési szakember, újságíró, író. Aretaon asperrimus Az Aretaon asperrimus a rovarok (Insecta) osztályába, botsáskák (Phasmatodea) rendjébe és a Heteropterygidae nevű családba tartozó faj. Széles körben elterjedt terráriumi díszállat. Elterjedése A faj Borneó szigetén őshonos, Sabah tartományban. Megjelenése A nőstények 80-90 mm nagyságúak, a hímek legfeljebb 60 mm-esre nő. A nőstények barnák, hasoldaluk világos. Tojócsövet (ovipositor) viselnek. A hímek szintén barna színűek, hátukon és oldalukon világos sávok vannak. Mindkét nem szárnyatlan, és tüskés kinövéseket visel, mely a hímeknél kifejezettebb. Életmódja Fogságban szeder, tölgy, mogyoró, tűztövis, rózsa, málna, madárbirs és bükk levelével táplálhatjuk. Tartása során magas páratartalmat igényel. Egyedfejlődés A nőstény, 5 mm-es, vaskos petéit a földbe helyezi, melyből 2-6 hónap múlva kelnek ki a 15 mm-es nimfák. Wassigny Wassigny település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 971 fő (2015). Wassigny Étreux, Mennevret, Oisy, Ribeauville, Tupigny, La Vallée-Mulâtre, Vénérolles és Mazinghien községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Varasd vármegye Varasd vármegye (horvátul: Varaždin, Varaždinska županija, németül: Komitat Warasdin, szlovákul: Varaždínska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein. Területe 1991 óta Horvátország része. Földrajz A vármegye területének nagy része dombság, csak északi részén található a Dráva folyó síkság. Északról a Magyar Királyság Zala vármegye, keletről szintén a Magyar Királyság Somogy vármegyéje, délről Belovár-Kőrös és Zágráb vármegyék, nyugatról pedig Stájerország határolta. Történelem A vármegye területe a 12. században lett a Magyar Királyság része, mert ekkor jött létre a magyar-horvát perszonálunió. 1526-tól a Habsburg Birodalom része volt. 1918-tól Jugoszlávia, majd 1991-től a független Horvátország része. Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 307.010 személy volt, ebből: 300.033 horvát (97,72%) 2.384 szerb (0,77%) 1.172 német (0,38%) 1.095 magyar (0,35%) Közigazgatás A vármegye nyolc járásra volt felosztva 1917-ben: Ivánci járás, székhelye Ivánc (horvátul: Ivanec) Klanyeci járás, székhelye Klanyec (horvátul: Klanjec) Krapinaszentmiklósi járás, székhelye Krapinaszentmiklós (horvátul: Krapina) Ludbergi járás, székhelye Ludberg (horvátul: Ludbreg) Pregradai járás, székhelye Pregrada (horvátul: Pregrada) Újmarofi járás, székhelye Újmarof (horvátul: Novi Marof) Varasdi járás, székhelye Varasd (horvátul: Varaždin) törvényhatósági jogú város Zlatari járás, székhelye Zlatar (horvátul: Zlatar) A mesebanda − Dr. Seuss kacagtató kacatjai A mesebanda − Dr. Seuss kacagtató kacatjai (eredeti cím: The Wubbulous World of Dr. Seuss) amerikai televíziós bábfilmsorozat, amelyben Dr. Seuss mesefigurái szerepelnek. A főszereplő, A macska (The Cat in The Hat). Amerikában a Nickelodeon mutatta be, Magyarországon az M2 tűzte műsorra. 1993–1994-es szlovák labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1993–1994-es szlovák nemzeti labdarúgó-bajnokság első osztálya, tizenkét csapat részvételével rajtolt. Ez volt az első bajnoki szezonja Szlovákiának. A történelmi első bajnokságot, az ŠK Slovan Bratislava nyerte, míg a liga első gólkirálya, Pavol Dina lett, az FK DAC 1904 Dunajská Streda játékosa. Brvenica Brvenica (macedónul Брвеница) az azonos nevű község székhelye Macedóniában. Népesség Brvenicának 2002-ben 2 918 lakosa volt, melyből 2 834 macedón (93,15%), 68 szerb, 1 bosnyák, 15 egyéb. Brvenica községnek 2002-ben 15 855 lakosa volt, melyből 9 770 albán (61,6%), 5 949 macedón (37,5%), 136 egyéb. A községhez tartozó települések Brvenica Blace (Brvenica) , Volkovija (Brvenica) , Dolno Szedlarce , Gyurgyurnica , Miletino , Radiovce , Sztencse , Tenovo , Cselopek (Brvenica) . Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Schwechtje Mihály Schwechtje Mihály (Budapest, 1978 –) magyar filmrendező, bölcsész, egyetemi tanársegéd. Életpályája 1978-ban született Budapesten. A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán, elektronikus sajtó szakirályon végzett. 2005-2010 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán szerezte második diplomáját. Mellette az ELTE filmelmélet-filmtörténet szakát is elvégezte. 2011-2014 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusz hallgatója volt. 2013-tól az intézmény oktatója. Első nagyjátékfilm rendezése, a tinédzserek elleni internetes zaklatásokkal foglalkozó Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) 2018 őszén került a hazai mozikba. Rendezői munkái Egy szép nap (2004) Büfé két ablakkal (2005) Az utolsó férfi (2006) Az alma (2007) Örvény (2008) Hideg berek (2008) Ünnep (2009) Szép magyar szó-kép-tár (2010) Porcukor (2010) A pingvinkonstrukció (2013) Terápia (2017) Aki bújt, aki nem (2018) Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018) Edna O’Brien Edna O’Brien (Tuamgraney, Clare grófság, 1932. december 15. –) ír író Élete Edna O’Brien 1932. december 15-én született Írországban Michael O’Brien és Lena Cleary gyermekeként. 1941-1946 között egy zárdában nevelkedett. Főiskolai tanulmányait a Gyógyszerészeti Főiskolán végezte Dublinban. 1950-ben diplomázott. Rövid ideig gyógyszerészként dolgozott. Fiatal korától ír. Londonban él. Díjai A Yorkshire Post regény díja (1971) Kingsley Amis-díj (1993) Európai Irodalmi Díj (1995) Magánélete 1954–1964 között Ernest Gébler író volt a párja. Művei The Country Girls (1960, magyarul: Vidéki lányok, 1974) The Lonely Girl (1962) Girls in Their Married Bliss (1963) August Is a Wicked Month (1964) Casualties of Peace (1966) The Love Object (1968) A Pagan Place (1970) Night (1972) A Scandalous Woman (1974) Mother Ireland (1976) Johnny I Hardly Knew You (1977) Arabian Days (1977) Mrs. Reinhardt and Other Stories (1978) The Dazzle (1979) Returning: A Collection of New Tales (1982) A Fanatic Heart (1985) Vanishing Ireland (1987) Tales for the Telling (1987) The High Road (1988) On the Bone (1989) Lantern Slides (1990) Time and Tide (1992) House of Splendid Isolation (1994) Down by the River (1996) James Joyce (1999) Wild Decembers (2000) Magyarul Vidéki lányok. Regény ; ford. Udvarhelyi Hanna; Európa, Bp., 1974 ( Európa zsebkönyvek ) Kis piros székek ; ford. Lukács Laura; Park, Bp., 2018 Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 Janus (teknős) Janus egy kettős torzok mór teknős (Testudo graeca), 1997. szeptember 3-án keltetőgépben bújt elő egy tojásból a Genfi Természettudományi Múzeumban, aminek az ott élő Janus a kabalaállata lett. Élethosszát tekintve jelenleg csúcstartó a kétfejű teknősök között. Története Nevét Ianusról, a római mitológiában kétfejűként ábrázolt istenről kapta. Fejlődési rendellenessége következtében mindkét fejének független az agya; gondozói szerint a jobb oldali feje dominánsabb, a bal oldali flegmatikusabb alkat. A vadonélő mór teknősök a páncéljukba húzzák a fejüket és a lábaikat, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól, de Janusnak – és a hozzá hasonló rendellenességgel élő teknősöknek – erre nincs lehetőségük, mert a két fej együtt nem fér el a páncélban. Mivel a teknősnek mindkét feje jól funkcionál két, önálló akarattal rendelkezik – ami sokszor ellentmond egymásnak -, ezért mozgása sem összehangolt, illetve előfordul, hogy a két fej egymástól próbálja elvenni az élelmet – ez mindig sok látogatót vonz. A fenti okok miatt Janus természetes élőhelyén már nagy valószínűséggel elpusztult volna, fogságban azonban a múzeum kabalájaként és a látogatók kedvenceként elkényeztetik a teknőst: gondozói UV-fény alatt tartják, rendszeresen sétáltatják, masszírozzák és naponta megfürdetik, hogy a páncélja kemény, erős és az állat egészséges maradjon. Menyhárt Jenő Menyhárt Jenő (Budapest, 1959. április 15. –) magyar underground zeneszerző, dalszövegíró, gitáros és énekes. Életpályája Apja villamosmérnök, anyja pedig gépírónő volt. Alapító tagja volt az URH-nak és az Európa Kiadónak. Az 1980-as évektől játszottak kisebb megszakításokkal. Underground zenekarként a műveiket nem adták ki hivatalosan. Az URH-ban együtt dolgozott Müller Péter Sziámival, a Trabantban pedig Víg Mihállyal, többször is meghívták játszani a Balaton együttesbe. Könyvei Para-Kovács Imre: Amerika kiadó. Beszélgetések Menyhárt Jenővel ; Glória, Bp., 2006 Az agitátor ; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2008 Polgári foglalkozás A polgári foglalkozás eredetileg egyes katonák civil foglalkozását jelentette. Ma főleg a sportsajtóban elterjedt gyűjtőfogalom amatőr sportolók, játékvezetők illetve edzők más, általában a sporttevékenységen kívüli ("polgári") foglalkozásának a megnevezésére. Kivételesen amatőr színészek vagy képzőművészek egyéb tevékenységét is jelölheti. (pl. Csontvári Kosztka Tivadar mint gyógyszerész). Az illető polgári foglalkozása általában kevésbé ismert, mint amiről az illető sportoló, művész stb. nevezetes. Forrás origo.hu Thamnophilus aethiops A Thamnophilus aethiops a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Megjhelenése A hím tollazata sötétkék, a tojóé barna. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 20.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Divitz-Spoldershagen Divitz-Spoldershagen település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 466 fő (2014. január 1.). Népesség A település népességének változása: Polgári jogi igény A polgári jogi igény a büntetőeljárásban a magánfél vagy az ügyész által érvényesített olyan igény, amely a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányul. (A magánfél olyan sértett, aki polgári jogi igényt, pl. kártérítési igényt érvényesít a büntető bíróság előtt.) Janusz A. Zajdel-díj A Janusz A. Zajdel-díj (Nagroda Fandomu Polskiego imienia Janusza A. Zajdla) egy lengyel sci-fi-díj, amelyet 1984 óta adnak a legjobb novella és a legjobb regény kategóriában a díjazást megelőző évre vonatkozóan. Regény és novella kategóriában díjazzák a jelölteket. A szavazás és díjátadó ünnepséget minden évben a Polcon-on tartják meg. Története Eredetileg Sphinx volt a díj neve, de az első győztes 1985 július 19-én bekövettkezett halála után a Janusz A. Zajdel-díj nevet kapta. Forrás http://zajdel.fandom.art.pl/laureaci.html Archivált másolat. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 12.) a díj honlapja Chênehutte-Trèves-Cunault Chênehutte-Trèves-Cunault település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1033 fő (2015). Chênehutte-Trèves-Cunault Gennes-Val-de-Loire, Les Rosiers-sur-Loire, Saint-Clément-des-Levées, Saint-Martin-de-la-Place, Saumur és Verrie községekkel határos. Fekvése Saumurtól északnyugatra fekvő település. Története Itt valaha gazdag Benedek-rendi apátság állt, melynek mára csak a 12. században épült hatalmas temploma maradt meg. A csodálatos fekvésű, imponáló méretű épülettől néhány méterre már a Loire vize hömpölyög. Ez a templom a Saint Beno�t apátság temploma után ez a Loire-völgy második legnagyobb román kori temploma, gazdag belső díszítése vonzza a látogatókat, több mint 200 különböző oszlopfője archaikus szobordíszítésekkel ellátott. Az itt feltárt freskómaradványok közül a legrégebbi egy 3 méter magas szt. Kristóf-alak. Egy fából faragott ereklyetartó Szt. Maxentiolus ereklyéit tartalmazza. Népesség A település népességének változása: Uzor Az Uzor régi magyar személynév, az úz török népnév -r kicsinyítőképzős alakja, aminek az eredeti jelentése nyíl. Rokon nevek Ozor : régi magyar személynév, valószínűleg az Uzor alakváltozata, de más vélemény szerint szláv eredetű. Uzon : régi magyar személynév, valószínűleg az Uz személynév kicsinyítőképzős alakja, ami az úzoknak a nevéből ered, de származhat az ótörök uzun szóból is, aminek a jelentése hosszú . Gyakorisága Az 1990-es években az Uzor, Ozor, Uzon szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok Uzor, Uzon január 15. január 16. április 18. Ozor január 16. Híres Uzorok, Ozorok, Uzonok Ónodi Ozor Máté Bongheat Bongheat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 438 fő (2015). Bongheat Égliseneuve-près-Billom, Estandeuil, Glaine-Montaigut, Mauzun, Neuville és Trézioux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (13128) 1994 PS28 A (13128) 1994 PS28 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 12-én. If (Pink Floyd-dal) Az If egy dal a Pink Floyd Atom Heart Mother című albumáról. Csendes, melankolikus dal. Waters kíséri magát akusztikus gitáron, majd belép az együttes többi tagja is. A szöveg némileg Bródy János Ha én rózsa volnék című szövegére emlékeztet: "If I were a swan I'd be gone / If I were a train I'd be late / And If I'm were a good man / I'd talk to you more often than I do" = "Ha hattyú volnék, elmennék / Ha vonat lennék, elkésnék / Ha jó ember lennék, többet beszélnék veled". Waters gyakran játszotta később Radio K.A.O.S. című albumának turnéján. Robert Walser Robert Walser (Biel, 1878. április 15. – Herisau, 1956. december 25.) svájci író, költő volt. Műveit német nyelven publikálta. „Még életében elfelejtik, csak a hetvenes években fedezik fel újra. Pedig üstökösként tűnik fel a század eleji Berlinben.” Élete és munkássága Robert Walser sokgyermekes családban született Bielben, a svájci-francia határon. Németül és franciául egyaránt beszélt. Testvére, Karl Walser, ismert festőművész és divattervező lett. Általános iskolai tanulmányai után a család rossz anyagi helyzete miatt ott kellett hagynia a gimnáziumi előkészítőt. A fiatal művész lelkes színházlátogató volt. 1892-től 1895-ig gyakornokként dolgozott egy bankban. 1894-ben pszichés gondokkal küzdő anyja hosszú betegeskedés után elhunyt. Robert ezután Stuttgartba ment Karlhoz, aki akkor irodai dolgozóként kereste kenyerét. Robert Walser színésznek akart állni, de próbálkozásai eredménytelenek maradtak. Ezt követően Zürichben irodai ügyintézőként dolgozott. Ő az első a világirodalomban, aki erről a hivatásról ír műveiben. Első verse 1898-ban jelent meg egy napilapban. Már ekkor felfigyeltek rá, és ettől kezdve számos novellája és verse jelent meg egy magazinban. 1905-ig Zürichben élt, közben Münchenben is járt. Első könyve 1904-ben jelent meg. A következő évben Berlinbe költözött, Karl mellett dolgozott. A fiatal Franz Kafkára nagy hatást gyakorolt Walser új, addig ismeretlen irodalmi stílusa. Számos novellája és prózai műve jelent meg újságokban, magazinokban. 1913-ban visszatért Svájcba. Itt ismerkedett meg Lisa Mermettel, egy mosónővel, akivel szoros barátságot kötött. 1914-ben meghalt apja is. Walser előszeretettel sétált utcán és természetben egyaránt, akár még éjjel is. 1929-ben felvételét kérte a Bern melletti Waldau falucska elmegyógyintézetébe. Innen 1933-ban áthelyezték Herisauba, a születési hely szerinti kanton ( Appenzell-Auserrhoden) elmegyógyintézetébe, az író ettől fogva élete végéig, 1956-ban bekövetkezett haláláig ott maradt. 1906 és 1908 között három regényt írt: A Tanner-testvérek, A segéd, Jakob von Gunten. Később ugyan még megjelent néhány kispróza-kötete (az utolsó A rózsa címen 1925-ben), de nagyobb kompozíciókra nem gondolhatott. Magyarul is kiadott művei A séta. Válogatott prózai írások ; vál., ford., utószó, jegyz. Halasi Zoltán; Magvető, Bp., 1999 Jakob von Gunten. Napló ; ford. Bán Zoltán András; Scolar, Bp., 2006 ( Scolar szépirodalom ) A Tanner testvérek. Regény ; ford. Nádori Lídia; Scolar, Bp., 2008 ( Scolar szépirodalom ) A mindenes ; ford. Báthori Csaba; Scolar, Bp., 2013 Kert a világ. Versek, 1909 / Gedichte ; ill. Karl Walser, ford. Báthori Csaba; Napkút, Bp., 2015 Fritz Kocher dolgozatai ; ill. Robert Walser, ford. Báthori Csaba; Napkút, Bp., 2018 Prats-de-Mollo-la-Preste Prats-de-Mollo-la-Preste település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 1127 fő (2015). Prats-de-Mollo-la-Preste Setcases, Camprodon, Molló, Lamanère, Mantet, Py, Casteil, Le Tech és Serralongue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Loudes Loudes település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 902 fő (2015). Loudes Borne, Chaspuzac, Lissac, Saint-Jean-de-Nay, Saint-Paulien, Saint-Vidal és Vazeilles-Limandre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Blangy-sur-Ternoise Blangy-sur-Ternoise település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 727 fő (2015). Blangy-sur-Ternoise Tilly-Capelle, Humerœuille, Maisoncelle, Rollancourt, Béalencourt, Blingel és Éclimeux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Robert Warzycha Robert Warzycha (Siemkowice, 1963. augusztus 20. –) volt lengyel válogatott labdarúgó, jelenleg a KS Górnik Zabrze vezetőedzője. Fia a szintén labdarúgó Konrad Warzycha. Sikerei, díjai Játékosként Budapest Honvéd FC Hungarian Cup 1995-96 Columbus Crew: US Open Cup : 2001-02 Edzőként Columbus Crew: Supporters Shield : 2008-09 Servius Tullius Servius Tullius (a hagyomány szerint élt ? – Kr. e. 535, uralkodott Kr. e. 578 – Kr. e. 535) a hatodik római király a Római Királyság élén. Hagyomány Egy rabnő fia volt, akit Tarquinius Priscus és felesége Tanaquil isteni csodajelek folytán örökbe fogadtak, s akit utódjukká neveltek (a népi etimológia ebből vezeti le a Servius nevet). Később Claudius császár egyik beszédében értékesebb történelmi adat fordul elő Servius Tulliusra nézve, mely szerint Tarquinius Priscus idején egy Mastarna nevű etruriai ember vezette Rómába honfitársainak telepét, mely a Caelius hegyen ütött tanyát, míg maga Servius Tullius Róma királya lett. A későbbi hagyomány szerint Servius Tullius olyan tekintélyes volt, hogy Numa Pompiliuson kivül nem volt a királyok sorában hozzá fogható. Nemcsak az istentisztelet rendszerének teljes kialakítása fűződik a nevéhez, hanem az adórendszer emléke is, mely egyfelől mint a társadalmi osztályok alapja, másfelől mint az általános hadkötelezettség egy nemének kulcsa, sok száz éven által Servius Tullius-féle alkotmány néven volt ismeretes. A serviusi alkotmány, hasonlóan a Szolónéhoz, timokratikus volt, vagyis a legvagyonosabbak tartották a hatalmat kezükben. Ugyanezen beosztás volt a katonai szervezet alapja is. A hagyomány lassanként az egész közjogot Servius Tulliusra vezette vissza, egyúttal pedig halálát is úgy írja le, hogy rokonszenves legyen. Állítólag Servius Tullius két leányát Tarquinius Priscus fiai Lucius és Aruns vették feleségül, ezek közül Aruns neje Tullia sógorával Luciussal szőtt bűnös viszonyt, mire előbb mindketten megmérgezték házastársaikat, majd új házasságra lépvén, a patriciusok egy töredékével fellázadtak Servius Tullius ellen és őt is megölték. Mi több, Tullia atyjának az utcán heverő holttestén keresztül kocsikázott, amiért azt a helyet Vicus Scelebratusnak nevezték. Serviusi alkotmány A serviusi alkotmány, amely többek között vagyonos osztályokra, classisokra osztotta a népet, amelynek centuriái alapján működött az új népgyűlés, a comitia centuriata, nem keletkezhetett az i. e. 5. század közepe előtt. A plebejusok és patríciusok harca ekkorra érlelte meg rá a körülményeket, és a vagyoni beosztást végző censor tisztsége is ekkoriban jött létre. Ez az alkotmány ekkor illik bele a Római Köztársaság törvényeinek sorába. Serviusi falak A köztársaságkor falait nevezték serviusi falaknak, amit minden bizonnyal tévesen tulajdonítanak Servius Tulliusnak. Az ő korában valószínűleg valamiféle földsánc védhette Rómát. Custer megye (Idaho) Custer megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Idaho államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Challis. Lakosainak száma 4249 fő (2013. július 1.). Custer megye Lemhi és Blaine megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Babócsa vára A régészeti kutatások alapján bebizonyosodott, hogy Babócsán három erődített hely, azaz vár létezett a középkorban. Története Az első vár Árpád-kori eredetű, motte típusú földvár volt, amely a Rinya bal partján valamikor a 11–13. század körül keletkezhetett és még a Tibold nemzetség tagjai, Babócsa egykori birtokosai építették, akiknek itt volt a birtokközpontjuk is. Ez a vár a későbbi „Török-várnak” az úgynevezett elővára volt. Ez a korai vár 30 méter × 35 méter széles lehetett, a Rinya holtága folyta körbe. Az erődítményt a török korban is használták. A másik vár a Török-vár volt, amely a község szívében később épült fel, és amelynek első írásos említése 1439-ből származik. 1398-tól a Marczali, majd 1490-től Báthori-család birtokközpontja, rezidenciája is volt. Egy 1490-es oklevél szerint a nemzetség birtokmegosztásakor György főlovászmester, somogyi főispán kapta meg királyi adományként. Erről egy 1495-ből való oklevél is említést tesz. 1496-ban II. Ulászló király is töltött itt néhány napot a Báthoryak vendégeként. Később, a török háborúk idején mint Szigetvár elővárának, Babócsának is fontos szerep jutott a végvári harcokban: 1555-ben a várat Toigon Ozman török hadvezér foglalta el, majd 1556-ban a törökök a várat felgyújtották, azután elhagyták. Ugyanebben az évben ütköztek meg Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás hadai Ali basa hadaival Babócsa mellett. 1562-ben a vár újra magyar kézben volt, kapitánya ekkor Perneszi Farkas volt. 1566-ban, Szigetvár eleste után a vár ismét török kézre került. Az 1568–1569 közötti török zsoldlajstrom adatai szerint a várőrség 558 emberből állt. Zrinyi Györgynek 1594. március 21-én a török kardcsapás nélkül feladta Berzencét. Másnap Zrínyi Csurgó alá vonult hadaival, és mikor annak ostromát megkezdte, Hasszán aga, Segesd parancsnoka, annyira megijedt az ágyúk bömbölésétől, hogy a várat felgyújtva, megrémült hadaival Babócsára menekült. Csurgó bevétele után Zrinyi Babócsa ostromára határozta el magát, de a hóolvadás következtében a Rinya áradása megakadályozta az átvonulást, és mivel az egyetlen hidat, mely Nagykorpád községben volt, a törökök lerombolták, kénytelen volt Kanizsára visszatérni. 1595 augusztusának végén Herberstein Zsigmond, Zrinyi György és Hajmásy Kristóf, mintegy 10 000 emberből álló sereget gyűjtve össze, Babócsa ostromára indultak és Korpádnál hidat verve, átkeltek a folyón. Mikor azután Csurgóról a Babócsától félmérföldnyire fekvő Rinyaszentkirályra értek, a babócsai török őrség felgyújtotta a várat és 8 ágyúját otthagyva, Szigetvár felé menekült. Herberstein és Zrinyi birtokukba vették a várat, melyet kijavíttattak, majd ezzel elkészülve, Zrinyi György várparancsnokul Horváth Miklós századost helyezte oda Kanizsáról. A magyar katonaság hadnagya Hajmásy, a németeké Wilhelm Uhrmüller lett. 1597-ben a szigeti bég megtudva, hogy Horváth Miklós nincs Babócsán és hogy az ottani őrség legnagyobb részét harcba hívták, négyezer emberrel megtámadta Babócsa várát. De Végh Gergely és az ottani német hadak keményen védték magukat, a török pedig csak akkor hagyta abba az ostromot, mikor meghallotta, hogy Zrinyi György hadaival Kanizsa alá ért, mert azt hitte, hogy Zrinyi a babócsaiak segítségére siet. 1600 nyarán Murád basa Babócsa elfoglalását határozta el. Babócsát Pethő Gergely 200 magyarral és Uhrmüller 100 német lovassal négy napon át védte, de mivel segítséget sehonnan sem remélhettek, feladták a várat. Ibrahim Szigetváron vette Babócsa elestének hírét, ahol seregét megpihentette, mire roppant hadával Babócsára vonult, hol rendkívüli tanácskozást tartott, majd Kanizsa ellen vonult. Nem sokkal később már szinte az egész vármegyében a török volt az úr egy-két, a Balaton déli partján levő vár kivételével, a 16. század végére pedig már csak Babócsa és Kis-Komár voltak magyar kézben, Somogy vármegye ekkor már csak névleg állt fenn. Babócsa ura ekkor Báthori István gróf, Somogy vármegye főispánja volt. Az 1600-as hadjárat folyamán aztán Babócsával együtt Komárváros, Lak, Bolondvár, majd Kanizsa is török kézre került, ezzel az egész vármegye török uralom alá került. Babócsa elestével a Báthoriak is kiszorultak a vármegyéből. Az 1618–1619-ből fennmarad feljegyzések szerint a török várőrség ekkor 359 emberből állt. Az 1664. évi téli hadjárat alatt gróf Zrínyi Miklós, a költő, foglalta vissza Babócsa várát a törököktől, és 1664. február 11-én innen keltezte a bécsi udvarnak szóló jelentését is, sikeres téli hadjáratról számolva be benne, egyben fegyvert és katonát kért a királytól az elfoglalt vár megtartására. A várat valószínűleg ezen téli hadjáratkor rombolták le annyira, hogy többé már nem tartották érdemesnek helyreállítani. Dán Gunhilda Dániai Gunhilda (1020 körül – 1038. július 28.), a későbbi III. Henrik német-római császár első felesége. Nagy Knut angol, norvég és dán király, s második felesége, Normandiai Emma leánya. Származása A szülők 1016-ban házasodtak össze, miután az asszony első férje elhunyt. (Emma első hitvese II. Ethelred angol király volt, akit pont Knut édesapja, I. Svend dán és norvég király fosztott meg erőszakkal a trónjától, 1013-ban. 1014-ben meghalt Svend, s Ethelred két évre ismét visszaszerezte koronáját. 1016. április 23-án elhunyt Ethelred is, akit legidősebb élő fia, Vasbordájú Edmund követett a trónon. Edmund még az év november 30-án meghalt. Edmundnak született két fia, Eduárd és Edmund, ám ők nem követhették néhai apjukat Anglia trónján, mivel Knut azonnal magához ragadta a hatalmat, a két herceget pedig száműzte az akkori svéd király, III. Olaf svéd király udvarába, aki egyébként Knut féltestvére volt anyai részről. Knut azt mondta bátyjának, hogy amint megérkezik hozzá Eduárd és Edmund, azonnal ölesse meg őket, ám Olof képtelen volt ezt megtenni, s titokban Kijevbe küldte a két száműzött herceget, ahol leánya, Ingegerd volt a nagyhercegné. Később Eduárd herceg útja Magyarországra vezetett, ahol Ingegerd veje, Árpád-házi András magyar herceg trónigényét támogatta 1046-ban, az ottani korona megszerzése érdekében.) Apai nagyszülei: I. Svend dán és norvég király, s második hitvese, Świętosława Anyai nagyszülei: I. Richárd normandiai herceg és második neje, Gunnora Apai féltestvérei egy ismeretlen nevű leány (1012 körül – 1020), ő sajnos belefulladt a Bosham patakba Harold (1015 körül – 1040. március 17.), a későbbi I. Harold angol király , aki Ælfgifu-t vette feleségül, kivel egy közös gyermeke született, Ælfwine (belőle később szerzetes lett) Sweyn (1016 körül – 1035), Norvégia későbbi uralkodója, aki nem nősült meg, s gyermekei sem születtek, így halála után koronáját I. (Jó) Magnus (a néhai II. Olaf norvég király törvénytelen fia) kapta meg Anyai féltestvérei Eduárd (1003 és 1005 között – 1066. január 5.), Anglia későbbi uralkodója, aki 1045. január 23-án nőül vette Wessex-i Edit grófnőt, ám házasságukat közös megegyezéssel nem hálták el, így gyermekük sem született. Eduárdot a trónon II. (Godwin) Harold követte, aki Edit másodszülött bátyja volt. Goda (1004 – 1047 körül) Alfréd (? – 1036) Édestestvére II. Hardeknut dán király (1018 körül – 1042. június 8.) Házassága 1036-ban Gunhilda hozzáment a leendő III. Henrik német-római császárhoz, II. Konrád és Sváb Gizella fiához. A frigy II. Konrád és Knut békekötését volt hivatott elősegíteni, egy vitatott fennhatóságú terület, Kiel város (Észak-Németországban, Schleswig-Holstein tartományban) határainak megrajzolása kapcsán. A megállapodás létrejöttével nagyjából egy időben, 1035-ben Knut sajnos elhunyt. Gunhilda akkor már 1025 óta élt a német udvarban, hogy megtanulja az ottani nyelvet és a szokásokat. Házasságkötésük után Gunhilda felvette a Kunigunda nevet. Egy leányuk született csupán, Beatrix (1037 – 1061. július 13.), a quedlinburgi és a gandersheimi apátság későbbi zárdafőnökasszonya. A két elismert, kora középkori krónikaíró, Alberic de Trois-Fontaines és Malmesbury-i Vilmos szerint Gunhildát egyszer még házasságtöréssel is megvádolták rosszakarói, ám az asszony vétlenül került ki az ellene folyó perből, s mindenki legnagyobb meglepetésére elhatározta, hogy apáca lesz belőle. Tervét végül nem valósította meg, s úgy tűnik, nemsokára rendeződött is a férjével való kapcsolata. 1038-ban II. Konrád német-római császárt megkérték, hogy foglaljon állást egy területi vita kapcsán, mely IV. Guaimar salerno-i herceg és IV. Pandulf capua-i herceg közt folyt már egy ideje. Konrád végül úgy döntött, inkább az áll érdekében, hogy Guaimar-t támogassa a vitás kérdésben. A két rivális herceg csapatai Mezzogiorno tartományban (Dél-Olaszországban) csaptak össze, a harc pedig a salerno-i herceg győzelmével fejeződött be, a német-római császár hathatós katonai segítségével. Ezután Mezzogiorno teljes lakossága II. Konrád vazallusa lett. Erre a csatára már a későbbi III. Henrik és Gunhilda is elutazott a császárral. 1039. június 4-én aztán elhunyt II. Konrád, s a császári trónon fia, Henrik követte őt, aki 1028-tól már egyébként is apja társuralkodója volt. III. (Fekete) Henrik német-római császárt 1046. december 25-én koronázták meg. Halála Mikor egyik útjáról épp hazafelé tartott, Németországban súlyos járvány tört ki, melynek számos halálos áldozata lett sajnos, s köztük volt a csupán 17-18 esztendős Gunhilda is. Kislánya, Beatrix körülbelül 1 éves volt, mikor félárva lett. Göppingen járás Göppingen járás egy járás Baden-Württembergben. Göppingen járás Alb-Donau járással határos. Lakosainak száma 252 749 fő (2015. december 31.). Népesség A járás népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: JimJam A JimJam 2006-ban, Olaszországban indult gyerektévé. Műsora Romániában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon Hollandiában, Belgiumban, Portugáliában, Ausztriában, Izraelben, Svájcban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Thaiföldön, az arab államokban, Oroszországban és Ukrajnában fogható. 2016. július 5-én szélesvásznú adásra váltott. Műsorok Az adó nagyon sok, kisgyerekeknek szóló, a Minimaxról lekerült sorozatot vetít, de újdonságok is műsorra kerülnek. Jelenlegi műsorok Agi Bagi A hármasikrek A hatalmas dzsungel Angelina Balerina Apró állatmesék Barney és barátai (az egyetlen műsor ami a csatorna indulása óta műsoron van) " Bing (televíziós sorozat) " Bob, a mester ( 2002 . június 22. - 2007 . április 28. ) Boj Bori Chirp Clay Play Connie, a boci ( 2004 . június 5. - 2008 . szeptember 13. ) Doodleboo Dot ( 2017 . május 13. - 2018 . április 21. ) Dougie jelmezben Én kicsi pónim – Varázslatos barátság Franklin ( 2000 . június 10. - 2007 . február 17. ) Gazoon Gyurmajátékok Hip-hip hurrá Irány Dínóföld! Irány Okido! Játékidő Joe és Jack Kit és Kate Már ezt is tudod Mesék a dzsungelből Mesék a dzsungelből – Felfedezők Minden, ami Olimpia Noksu Nouky és barátai Oto és a zene Pingu Pöttöm bolygók Rejtélyek Tesz-Vesz városban Ruff Ruff, Tweet és Dave Sam, a tűzoltó Suzy állatkertje Találd ki, mennyire szeretlek! Tesz-Vesz város ( 1996 . október 19. – 2007 . december 29. ) Thomas, a gőzmozdony Tork Transformers Mentő Botok VilágegyeTEm Wussywat Yaya és Zouk ( 2017 . május 27. - 2018 . március 10. ) Szünetelő műsorok A bűvös kulcs A Jarmik Állati barátok Állati barátok: Víz alatti küldetés Állati családok Antony, a hangya A város hősei (Sugárzását az M2 vette át) Benjamin farmja Bojhosrét Erdei barátok Fedezzük fel együtt! Forma mesék Gombby Zöld-szigete Hubbák Hunyor-major (Sugárzását az M2 és a Minimax vette át) Igloo Goo Ismerd meg a tengert! Jakab kandúr kalandjai Kipper Lapka malac Majomparádé Mi a manó? Mio Mao Oswald Percy, a parkőr Rubbadubbers ( 2004 . június 5. - 2006 . szeptember 9. Snapatoonik Wobbyland – A kalimpálók földje Filmek A Hókirálynő A két pöttöm A kincses sziget Anasztázia A Negyedik király A Notre Dame-i toronyőr A szépség és a szörnyeteg A Végtelen történet Boj különkiadás: Kalandtúra Camelot Dex Hamilton Dzsungel király Én kicsi pónim: A barátok mindig velünk vannak Én kicsi pónim: A hercegnő parádéja Én kicsi pónim: A kívánságcsillag Én kicsi pónim: A legszebb szülinap Én kicsi pónim: Elveszett szivárvány Én kicsi pónim: Felhőtánc Egyiptomi mesék Flipper és Lopaka Gulliver utazásai Gyuszi nyuszi kalandjai Heidi Herkules Hófehérke és a hét törpe Houdini Karácsonyi cincogás Katuri Koldus és királyfi Különleges karácsonyi küldemény LMek Noé bárkája Pocahontas Su-Ling legendája Tarkavidék hőse Tarzan kalandjai a dzsungelben Varázsvilág hercegnője Vudlik: A film Magyarország a 2005-ös fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon Magyarország a spanyolországi Madridban megrendezett 2005-ös fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Az ország a versenyen 7 sportolóval képviseltette magát. Pannonhalmi Zsuzsa Pannonhalmi Zsuzsa (Újpest, 1949. április 29. –) Ferenczy Noémi-díjas magyar keramikus, érdemes művész, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke, a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ vezetője. Férje Gál István János mérnök, leánya dr. Gál Anikó molekuláris biológus. Életpályája Szakmai tanulmányait Mattioni Eszter, Kiss Roóz Ilona és Laborcz Ferenc irányítása alatt kezdte meg. A Magyar Iparművészeti Főiskolát végezte el 1974-ben kerámia szakon, mestere: Csekovszky Árpád. A diploma után az Iparművészeti Vállalat Kerámiaüzemének tervezője lett. Kis szériás prototípusokat tervezett. Alkalma volt porcelán, félporcelán alapanyagra különböző agyagmázakat, új máz és alapanyag kísérleteket végezni és azt gyakorlatban alkalmazni. Tervei között készletek, tárgyegyüttesek, növénytartók, építészeti burkolattervek szerepeltek. A feladatai közé tartozott a Török Pál utcai Művészeti Szakközépiskola esti tagozatán a kerámia szakos diákok tanítása. 1979-től péceli műtermében önállóan dolgozik. Két terület fontos számára: az építészethez kapcsolódó plasztikai munkák, önálló teret meghatározó szobrok, építmények, és a finom, nagyon könnyed porcelánok (plasztikák), használati tárgyak stb. A kerámiaművészeti alkotótelepek munkájában rendszeresen részt vesz, így Siklóson a Kerámia a kertben című programban vett részt, Kecskeméten a Nemzetközi Kerámia Stúdióban legalább 10 alkalommal dolgozott ösztöndíjasként. 1996-ban neki jutott az a feladat, hogy a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot létrehozza, amely Hódmezővásárhelyen - ahol Közép-Európa legnagyobb kerámiaközpontja van - kiváló technológiai háttérrel azóta is működik (150 művész, 8 országból). A vásárhelyi tapasztalat számára mint művész számára nagyon jelentős, hiszen a programokban az aktív részvétel sok új információt, tudást jelent. Ez a technikai, régészeti, néprajzi, restaurátori, történelmi, művészettörténeti, stb. tudás beépül a művészeti munkájába, jelentősen gazdagítja azt. 2005-ben a szimpózium megtartása mellett a 12 hónapon keresztül működő Hódmezővásárhelyi Kerámia Művésztelep, és a Művészeti és Oktatási Központ indult el. Díjak, elismerések 1976 - VIT pályázat 1982 - Művészeti Alap nívódíja 1994 - Gádor-díj 1996 - Ferenczy Noémi-díj 1998 - Ipari Formatervezési Pályaművek kiállítása, miniszteri dicséret 2000 - Pécel Város Díszpolgára 2014 - Érdemes művész Egyéni kiállításai (válogatás) 1974 - Kecskemét , Erdei Ferenc Művelődési Központ 1982 - Zürich , Városháza 1983 - Salgótarján – Képcsarnok ( Takács Judittal ), Inota – Erőmű Kultúrháza 1984 - Szolnok – Aba Novák Terem, Szolnok – Repülőtiszti Főiskola Kultúrháza 1985 - Kecskemét – Iványi-Grünwald Terem (Takács Judittal), Szolnok – Repülőtiszti Főiskola Kultúrháza 1986 - Vác – Madách Galéria 1987 - Budapest – Derkovits Terem (Czeglédi Júliával és Pál Istvánnal), Szeged – Gulácsy Lajos Terem 1988 - Pécs – Ferenczy Terem (Kárpáthy Jenővel) 1989 - Budapest – Csók István Galéria 1990 - Budapest – Mednyánszky Terem, Szeged – Gulácsy Lajos Terem 1991 - Kaposvár – Bernáth Aurél Terem 1992 - Montreux , Svájc – Városháza, Szeged – Gulácsy Lajos Terem 1993 - Hódmezővásárhely – Tornyai János Múzeum 1994 - Gödöllő – Városháza, Debrecen – Városi Könyvtár, Nagykanizsa – Zsigmondy Galéria 1995 - Stuttgart – Magyar Intézet, Szirák – Kastély Galéria, Budapest – Csók István Galéria 1996 - Budapest – Duna Palota , Szirák – Teleki-Degenfeld-kastély, Galéria 1997 - Hatvan – Grassalkovich Kastély Barokk terem, Keszthely – Goldmark Művelődési Központ 2000 - Gödöllő – Királyi Kastély 2001 - Szirák – Teleki-Degenfeld-kastély, Galéria, Stuttgart , Németország – Magyar Intézet, Heidelberg , Németország – Evangélikus templom 2003 - Pécel – Ráday Kastély 2004 - Rákoscsaba – Csigaház, Gödöllő – Királyi Kastély , Vigadó Galéria , Budapest 2005 - Hódmezővásárhely - Alföldi Galéria 2006 - Rijeka , Horvátország , Lovran , Horvátország 2009 - Építőművészek Szövetsége, Budapest 2010 - Újpest Galéria, Budapest 2011 - Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Budapest 2012 - Iisalmi , Finnország 2014 - Duna Palota , Budapest 2014 - Semmelweis Szalon, Budapest 2014 - Gorka-ház, Verőce 2014 - Pécel – Ráday Kastély Márványistálló 2015 - Tihanyi Bencés Apátság Köztestületi tagságai Magyar Népköztársaság Művészeti Alap majd Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 1974 Magyar Szilikátipari Tudományos Egyesület, 1974 Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, 1982 Magyar Keramikusok Társasága, 1982 Gödöllői Új Iparművészeti Műhely, 2000 (alapító tag) Wartha Vince Kerámiaművészeti Közalapítvány (alapító tag) Csekovszky Árpád Kerámiaművészeti Alapítvány Péceli Parnasszus Alapítvány Péceli Városvédő Egyesület Iparművészeti Múzeum Baráti köre Egyesület HUNGART Vizuális Jogkezelő Egyesület választmányi tag Köztestületi választott tisztségek Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete – Elnökségi tag 1996 – Iparművész Alelnök 2001-től Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége – Elnökségi tag 1997–2005 Magyar Keramikusok Társasága elnöke 1996-tól Gödöllői Új Iparművészeti Műhely Közalapítvány kurátora 2000-től Wartha Vince Kerámiaművészeti Közalapítvány elnöke 2001-től Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány - Művészeti Tanács 1998, 2002, 2006 (Miniszter által kinevezve) Köztéri alkotásai (Válogatás) 1982: Újpest; szószék, úrasztala. 10 m², (bauxit meddő, 1280 °C). Építész: Harsányi Attila. 1982: Bassersdorf (Svájc); ”Életfa” (2 m x 1 m) és 5 db „Termések” (1 m x 0,5 m) fali plasztika. Bauxit meddő, 1280 °C. 1982: Pestszentimre, Betlehem Kápolna; szószék , úrasztala , baptisztérium 26 m². (Bauxit meddő, 1280 °C.) Építész: Marosi Béla 1983: Dunaharaszti; szószék, úrasztala. „Életfa” 6 m2. (Bauxit meddő, 1280 °C.) Építész: Surányi István, Harsányi Attila. 1984: Pécel, Petőfi Sándor Általános Iskola aula; „Életfa” 32 m². (Bauxit meddő, 1280 °C.) 1985: Debrecen; baptisztérium, 30 m² (porcelánsamott, 1300 °C). Építész: Kálmán Ernő, Mohácsi Péter 1986: Iklad, Általános Iskola aula; figurális falikép „Gyermekpár”, 21 m². Porcelánsamott, 1300 °C. Építész: Tell Márta 1991-92: Kispest; baptisztérium, 27 m². (Porcelánsamott, 1300 °C.) Építész: Harsányi Attila. 1992: Iklad; Általános Iskola: figurális napóra „Napraváró” 2,3 m, fali napóra „Nap és Éj” 6 m² (porcelánsamott, 1300 °C). Csillagász: Bartha Lajos 1992. Pécel, Zeneiskola hangversenyterme; „Viva la musica” figurális fali dombormű, 12 m². (porcelánsamott, 1300 °C) 1994: Bag; „Bag 600 éves” emlékoszlop-történet 6 tételben, Ø 0,8 m x 7 m (porcelánsamott, 1300 °C). Építész: Gál István János. 1994: Pécel, Községháza; címer 150 cm x 120 cm (színezett porcelánsamott, 1300 °C). 1995: Albertirsa; szószék, úrasztala, baptisztérium, 70 m². Porcelánsamott, 1300 °C. Építész: Czibula Zoltán 1995: Iklad, Általános Iskola zsibongó; figurális fali plasztika, 20 m². (porcelánsamott, 1300 °C) 1995: Tura, Szent János tér; „ Szent János” ivókút, pavilon Ø 5 m x 5 m, kút 220 cm x 140 cm (porcelánsamott, 1300 °C) Építész: Gál István János. Kertészeti terv: Jenei Sára 1996. Pécel, Szemere Művelődési Ház kertje; „Paula” díszkút Ø 3 m x 3 m (porcelánsamott, 1300 °C). Építész: Gál István János. Kerttervező: Dékány Margit 1997: Pesterzsébet, Szent Erzsébet tér; „Árpád-házi Szent Erzsébet” szoborkompozíció, nyolcszög Ø 0,6 m x 5 m (porcelánsamott, 1300 °C). Építész: Gál István János. 1998: Budapest, III. ker., magánház; Szent Kristóf fali plasztika, 4 m². Porcelánsamott, 1300 °C 1998: Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert; Ø 0,4/1 m x 2,5 m. Porcelánsamott, 1300 °C. Építész: Gál István János 1999: Budapest XVII. ker. Szabadság sugárúti Általános Iskola; Napóra Ø 0,55 m / 1,5 m x 4,5 m. Porcelánsamott, 1300 °C. Építész: Gál István János. Csillagász: Bartha Lajos 2000: Aszód, Podmaniczky Zeneiskola kertje; „VIOLA de GAMBA” zeneoszlop, Ø 0,3 m x 3 m. (porcelánsamott, 1300 °C) 2000: Iklad, Általános Iskola aula; Iklad címere 60 cm x 80 cm. Porcelánsamott, 1300 °C 2000: Budapest, III. ker., magánház; terasz mellvéd plasztika (organikus ülőpad növényi ornamentikával). Porcelánsamott, 1300 °C 2000: Budapest, Pesterzsébet, Szent Erzsébet tér, Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom; „Jézus Szíve” mellékoltár, 3 m x 2,5 m. Porcelánsamott, 1300 °C 2001: Kútvölgyi Mária engesztelő kápolna „Táborhegyen” Zarándokház; Táborhegyen dombormű 13 m x 1,2 m. Porcelánsamott, 1300 °C. Építész: Gál István János 2002: Iklad, Ráday Gedeon Művelődési Ház; Gróf Ráday Gedeon (I.) szoborkompozíció (porcelánsamott, 1300 °C), 4 m x 12 m 2002: Pálháza; „Szarvas kút”, Ø 5 m x3 m. Porcelánsamott – bronz – terméskő, 1300 °C. Építész: Gál István János 2003: Kecskemét, Baptista templom végfala; „Kegyelem” című fali plasztika és baptisztérium, 40 m². Porcelánsamott, 1300 °C 2006: Hódmezővásárhely, „Sárkány csúszda” 6,5 m x 1,4 m x 2m, terrazzó 2006: Kincsesház Alapítványi Iskola fali plasztika 15 m², porcelánsamott, 1300 °C 2007: Lelkek emlékére emlékkereszt Hódmezővásárhely, 47. főút 2008: Hódmezővásárhely, „Kígyó csúszda” 7 m x 1,5 m x 3 m, terrazzó 2009: Galgamácsa, „Életfa” – fali plasztika, Ø 3m. (Porcelánsamott, 1300 °C) 2010: Galgamácsa, „Madaras ivókút” 2m x 0,5m x 0,5m, terrazzó 2014: Pécel, Parnasszus – Pegazus szoborkompozíció Művei gyűjteményekben Iparművészeti Múzeum , Budapest Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kerámia Alkotótelep, Siklós Általa szervezett kiállítások 1995. Prága Magyar Intézet- Magyar Kerámia AIC (Nemzetközi Kerámia Akadémia) rendezvényéhez, a prágai Iparművészeti Múzeum kerámia kiállításához kapcsolódva 1995. Budapest Csók Galéria- Őszi Kerámia Tárlat- GÁDOR -díj alapítása minden év őszén megrendezett kiállítás. GÁDOR -díj átadás (a szakma szavazata alapján) 1996. KÉZ-MŰ - kiállítás, hangverseny, vásár - Az Iparművészeti Múzeumban Karácsonyi vásár-minden év adventi időszakában, 160 művész részvételével. (Ez a rendezvény 10. alkalommal került megrendezésre 2006-ban) 1996. Az agyag mesterei-kiállítás - Vigadó Galéria- jótékonysági Hangverseny a Vigadóban a Magyar kerámia-művészet I. kötetének javára 1996. Hódmezővásárhely Tornyai János Múzeum- In memoriam Tornyai János - a Magyar Keramikusok Társasága kiállítása 1999. Iparművészeti Múzeum- Fél évszázad kerámiaművészete-című kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferenciák. 1997. Keszthely Balatoni Múzeum -PELSO Kerámia és Gobelin Biennále (alapítás)-1999. 2001, 2003, 2005, 2007, 2009. április 3. 1997. Pécel Ráday-kastély- KÖNYV - tárgy Biennále (összművészeti kiállítás) 1999, 2001, 2003, 2005, 2007 2001. Millenniumi kiállítás sorozat Magyarországon: Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Gödöllő, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Budapest 2001. Műcsarnok - Millenniumi Iparművészeti Kiállítás és szakmai konferenciák 2001. Gödöllői Királyi Kastély: Öt Kontinens kerámiaművészete- a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből válogatás 2003. Kerámia Fesztivál: Kiállítás sorozat (8 helyszín) Gerbaud cukrászda, Vigadó Galéria - Mesterek, műhelyek-című kiállítás. Gödöllő - Kerámia az építészetben, Kecskemét, NKS Galéria. Fiatal Iparművészek Stúdiója – Fiatal keramikusok kiállítása, Hódmezővásárhely Tornyai János Múzeum. A Fesztivál záró eseménye: Koncert a Magyar kerámiaművészet II. Mesterek, műhelyek, iskolák-című enciklopédia javára 2004. Iparművészeti Múzeum: Wartha Vince emlékkiállítás, konferencia 2004 Hódmezővásárhely: Vásárhelyi Kerámia Napok: Kiállítás, konferencia 2005. Gödöllő Királyi Kastély: Kerámiaművészeti Alkotótelepek Magyarországon. (Siklós, Kecskemét, Hódmezővásárhely) - Tudományos tanácskozás 2005. Vallauris kiállítás 2007. Hódmezővásárhely –Vallauris kerámiaművészete 2007. Komáromi Monostori Erőd és Hadkultúra történet, Kortárs Kerámia művésze 2008. Vallauris, Hódmezővásárhely művészete 2008. Hódmezővásárhely-Zenta- Szlovákia HÍD kiállítás 2008. Hódmezővásárhely Művészeti-,Oktatási- és Kutatási Központ, a Wartha Vince Művészeti Alapítvány kurátorainak bemutatkozó kiállítása 2009. Hódmezővásárhely, „a KERT” című szimpózium beszámoló kiállítása 2009. Komáromi Monostori Erőd és Hadkultúra történet, Visegrádi négyek kerámiaművészete Publikációk A Magyar Keramikusok Társaságáról, Magyar Iparművészet 1995 (4) 36-38. A magyar kerámiaművészet I. 1999.*alkotók, adatok 1945-1998 című Kerámiaművészeti Enciklopédia. (Az MTA Művészettörténeti Intézete és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus közreműködésével) Magyar Keramikusok Társasága 1993. Őszi Kerámia Tárlat Őszi Kerámia Tárlat 1994. MKT Magyar Keramikusok Társasága 1995 (katalógus) Pelso ’97 katalógus Pelso ’99 katalógus Pelso ’2001 katalógus Pelso ’03 katalógus Pelso ’05 katalógus Pelso ’07 katalógus Iparművészet – Millenniumi Országos Iparművészeti kiállítás katalógus 2001 Millenniumi Országos Iparművészeti kiállítás és konferenciák- Műcsarnok – Magyar Iparművészet 2001 (2) Senior-Junior szimpózium (NKS) katalógus, 1996 Vásárhelyi Kerámia Szimpózium 1998 - 2003, katalógus Magastűzön, 1994 A szabadban, 1996 Dán Klára Klára (Klari) Dán von Neumann, született Dán Klára (Budapest, 1911. augusztus 18. – San Diego, 1963. november 10.) tudós, a számítógép-programozás úttörője. Élete Budapesten született 1911. augusztus 18-án gazdag zsidó családban, Dán Károly és Stadler Kamilla gyermekeként. Édesapja az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjeként szolgált az első világháborúban, melyet követően a család a Tanácsköztársaság elől Bécsbe költözött. A proletárdiktatúra bukása után visszaköltöztek Budapestre. A család jólétben élt, gyakran tartottak összejöveteleket, melyeken Klára sok embert ismert meg. Tizennégy éves korában országos bajnok lett műkorcsolyában. A budapesti Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett 1929-ben. 1931-ben összeházasodott első férjével, Engel Ferenccel, majd pedig 1936-ban hozzáment második férjéhez, Rapoch Andorhoz. Neumann Jánossal a második világháború kitörése előtt ismerkedtek meg, mikor az hazalátogatott Budapestre. Amikor Neumann elvált első feleségétől, Dán Klára is elvált Rapoch Andortól. 1938-ban összeházasodtak és kivándoroltak az Egyesült Államokba. 1943-ban a Statisztikai Számítási Csoport vezetője lett a Princetoni Egyetemen, majd 1946-ban átkerült a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumba, ahol a MANIAC I-en dolgozott programozóként. Neumann János halála után, 1958-ban ismét megházasodott, negyedik férje Carl Eckart fizikus lett, akivel San Diego La Jolla kerületébe költözött. 1963-ban hunyt el, amikor La Jolla-i otthonukból autóval a tengerpartra hajtott, majd ott besétált a hullámverésbe és megfulladt. A San Diegó-i halottkémi hivatal jelentése a halálát öngyilkosságnak minősítette. Munkássága A világ első programozóinak egyike. Programozói munkájával matematikai problémák megoldásához járult hozzá. Ő volt a Neumann János és Julian Bigelow által a Los Alamos-i Tudományos Laboratóriumban fejlesztett MANIAC nevű számítógép programozója. Az ENIAC egyik első programozója volt, részt vett vezérlőberendezéseinek tervezésében is. Az időjárás előrejelzésével foglalkozó meteorológusokat tanította programozásra. Ő írta az előszót Neumann Jánosnak a Silliman-előadások keretében megjelent posztumusz művéhez, melynek szerkesztett változata később a Yale University Press kiadásában The Computer and the Brain címmel jelent meg (magyarul először A számológép és az agy címmel, Szalai Sándor fordításában a Gondolat Kiadó adta ki 1964-ben). Nagytavas Nagytavas, (1899-ig Sáros-Sztaskóc, szlovákul: Veľké Staškovce) Sztaskóc község része, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. Fekvése Sztropkótól 14 km-re északkeletre fekszik. Története A települést 1400 körül soltész alapította, első írásos említése 1414-ben történt. 1427-ben 15 háztartása volt. 1600 körül malom és öt ház állt Sztaskócon. 1715-ben 9, 1720-ban 5 adózó háztartása volt. Vályi András szerint "SZTASKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jékelfalusy Uraság, lakosai egygyesűlt ó hitüek, fekszik n. k. Havojhoz 1, dél. Makoczhoz 1/2, n. ny. Gribovhoz 1 1/2, é. Vladicsához fél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem, földgye hegyes, kőszíklás, agyagos, erdeje, szőleje nints. " Fényes Elek szerint "Sztaskócz, orosz falu, Sáros vmegyében, Zemplén vmegye szélén, 3 romai, 158 gör. kath. lak. F. u. Dessewffy. Ut. p. Alsó-Komarnyik." 1863-ban 314 lakosa volt, többségben görögkatolikus ruszinok. A 20. század elején a korábbi Sztaskóc már két falura oszlik, Kis- és Nagytavasra. 1910-ben 176, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A két község Kis- és Nagytavas 1960-ban egyesült újra. Nevetességei Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1903-ban épült neobarokk stílusban. If Only I Could 2013 Az If Only I Could 2013 című dal az amerikai-német Sydney Youngblood 1989-ben megjelent dalának 2013-as remixe, melyben Bruce Niederfeld & Markus S. Aka Supermercato közreműködtek. A remixeket BK Duke készítette, aki egyben a dal producere is volt. A dal slágerlistás helyezést azonban nem ért el. Megjelenések CD Single Sensation Media Group – 4034677405499 If Only I Could 2013 (BK Duke Radio Edit) 3:06 Mixed By [Add On's Track 1] – Frederic Kokott, Producer, Remix – BK Duke If Only I Could 2013 (BK Duke Extended Mix) 5:09 Producer, Remix – BK Duke If Only I Could 2013 (BK Duke Remix) 3:35 Producer, Mixed By – Günther Geiger Az 50 első randi Az 50 első randi (eredeti cím: 50 First Dates) 2004-ben bemutatott amerikai romantikus vígjáték, Adam Sandler és Drew Barrymore főszereplésével. A film hat filmes díjat nyert el, és további nyolcra jelölték. A film ötlete megtörtént orvosi eseteken alapul. Cselekmény Hawaii-szigetek Henry Roth tengerbiológus (Adam Sandler) delfineket, fókákat és pingvineket ápol és gyógyít, kedvenc rozmárjával kommunikál, munka után pedig magányos turistanőkkel kerül intim kapcsolatba azok nyaralása alatt. Elvből nem kezd ki helyi lányokkal, és nem bocsátkozik hosszútávú kapcsolatba, de egy reggel egy gyorsbüfében meglátja a bájos szőke Lucyt, aki éppen a reggelijéből készít gofriházat, s megszegi ezt az elvét. A közös reggeli nagyszerűen alakul, de másnap kiderül, hogy Lucy semmire sem emlékszik a vidám randiból, mivel rövid távú memóriája egy egy évvel korábban történt autóbalesetben jóvátehetetlenül megsérült. Henrynek nem marad más választása, mint hogy minden nap újra és újra meghódítsa Lucyt. Henry nem adja fel, nap mint nap sziporkázó ötleteket bevetve „megismerkedik” vele, hogy (ha minden jól sikerül) délutánra elcsattanjon az első csók… Lucy nincs tudatában ennek, s szerető környezete is mindent megtesz a látszat fenntartására. Apja megszerzi annak az újságnak a több száz példányát, amire Lucy még emlékszik, így a lány mindig ugyanazt a számot olvassa. Esténként ugyanazt a (felvett) mérkőzést nézik a tévében, amit Lucy nagyon vár. Lucy ugyanannak a könyvnek ugyanazt az oldalait olvassa minden este. Fivére egy kigyúrt, kissé ostoba, pösze macsó (Sean Astin), aki a testedzésen kívül közreműködik a normális élet látszatának fenntartásában (például apjával minden nap fehérre festik az egyik helyiség falait, hogy Lucy másnap festhessen rájuk - apja a lefestés előtt lefényképezi az alkotásait). Henry helyi jó ismerőse a szabad életre ácsingózó, sokgyerekes bennszülött barát (akinek a két szem színe erősen eltér) (Rob Schneider), akinek egy cápa harapott a hasába, ennek ellenére nem tartja őket veszélyes állatnak. Ő mindenféle ötlettel látja el Henryt (amiket neki magának lenne kedve megvalósítani, ha nem lenne családos ember egy hatalmas feleség mellett). Lucy többször szembesül a valósággal, például amikor lejár az autója engedélye (Lucy úgy tudja, hogy október van). Ekkor közösen elmennek autóval abba az elmeklinikára, ahol annak idején Lucyt kezelték. Itt az orvos, Dr. Keats (Dan Aykroyd) egy koponyaátvilágítás után elmondja nekik, hogy Lucy állapota stabil, de nem lehet javulásra számítani („vigasztalásképpen” bemutatja nekik az intézményben lakók közül Tomot, akinek csak 10 másodpercnyire terjed ki a memóriája - ami azon túl történt, arra már nem emlékszik). Henry ennek ellenére nem hagyja magára a lányt, bár egyszer Lucy javaslatára szakítanak, hogy Henry normális életet élhessen. Henry egy videokazettát készít Lucynak, amiben bemutatja az „ismerőseit” és a környezetét. Lucy kézzel írt naplót kezd vezetni, miután megismerkedik Henryvel, és az alapján sejti, hogy ők barátok, és hogy valamiért ő maga nem emlékszik a részletekre. Lucy tehetségesen rajzol és Henryről rengeteg festményt készít, a legkülönfélébb stílusokban és technikákkal. Henry megkéri Lucy kezét, amibe a lány beleegyezik. Henry az izraelita vallásnak megfelelő esküvőt rendez. A befejező jelenetben Lucy ébredése után egy neki címzett videokazettát talál, amiben Henry mutatkozik be neki. Amint Lucy kilép az ajtón, egy hajón találja magát, ami sarkvidéki vizeken halad (ide Henry már tíz éve szeretett volna eljutni, hogy tanulmányozhassa a rozmárok víz alatt zajló, a tudomány által kevéssé ismert életét). Lucy örömmel üdvözli apját és a Henry által bemutatott, néhány éves kislányát a fedélzeten. Fogadtatás Az amerikai filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 44%-ra értékelte 172 vélemény alapján. Roger Ebert filmkritikus 3 csillagot adott rá a lehetséges 4-ből. Díjak, jelölések elnyert díjak: 2004, BMI Film & TV Awards, „legjobb filmzene-díj” - Teddy Castellucci 2004, MTV Movie Awards, „legjobb páros” - Adam Sandler , Drew Barrymore 2004, Teen Choice Awards, „legjobb randis film” 2004, Teen Choice Awards, „vígjátékban legjobb színész” - Adam Sandler 2005, Kids' Choice Awards, USA, „Blimp Award”, „kedvenc színész” - Adam Sandler 2005, People's Choice Awards, USA, „legjobb páros” - Adam Sandler, Drew Barrymore jelölések: 2004, MTV Movie Awards, „legjobb színész” - Adam Sandler 2004, MTV Movie Awards, „legjobb színésznő” - Drew Barrymore 2004, Teen Choice Awards, „legjobb vígjáték” 2004, Teen Choice Awards, „vígjátékban legjobb színésznő” - Drew Barrymore 2004, Teen Choice Awards, „legjobb páros” - Adam Sandler, Drew Barrymore 2004, Teen Choice Awards, „legjobb csók” - Adam Sandler, Drew Barrymore 2005, Kids' Choice Awards, USA, „Blimp Award”, „kedvenc színésznő” - Drew Barrymore 2005, Motion Picture Sound Editors, USA, „legjobb hangvágás mozifilmben” - J.J. George, Stuart Grusin Dalok a filmben The Maile Serenaders: My Sweet Sweet Nicole Kea: Breakfast in Bed The Ventures : Hawaii Five-O Harve Presnell: They Call the Wind Mariah Bob Marley & The Wailers: Could You Be Loved Manfred Mann : Blinded by the Light Toots & the Maytals : Pressure Drop Wayne Wonder: Hold Me Now 311: Rub a Dub O-Shen: Throw Away the Gun Elan Atias: Slave to Love Leon Redbone & Ringo Starr : My Little Grass Shack (In Kealakekua Hawaii) The Flaming Lips : Do You Realize Paul McCartney : Another Day 311: Amber No Doubt : Underneath It All Jason Mraz : I Melt With You The English Beat: Hands Off She’s Mine Seal : Lips Like Sugar Dryden Mitchell: Friday I’m in Love The Beach Boys : Wouldn’t It Be Nice Adam Sandler és Rob Schneider: Ula’s Luau Song Wyclef Jean (featuring Eve): Your Love (L.O.V.E. Reggae Mix) Wyclef Jean: Baby Adam Sandler: Forgetful Lucy Ziggy Marley : Drive Israel Kamakawiwo'ole : Somewhere Over the Rainbow UB40 : Every Breath You Take 311: Love Song Mark McGrath (of Sugar Ray): Ghost in You Bob Marley & The Wailers: Is this Love Will.I.Am & Fergie Ferg: True The Makaha Sons Of Ni'Ihau: Aloha Ka Manini Snoop Dogg : From tha Chuuuch to da Palace The Cure : Boys Don’t Cry The Blanks: Over the Rainbow Quadriga A quadriga négylovas ókori díszkocsi, a harci szekér egy speciális változata. A keleti, elsősorban egyiptomi mintájú harci kocsi egy kései utódja, amely eltávolodott az eredeti funkciótól. A név etimológiája a latin quadri- és iugum szavak összetételére vezethető vissza. Ez annyit jelent: „négy járom”, a négy ló befogására alkalmazott rendszer alapján. Négy ló befogása ugyanis kétféleképpen lehetséges. Vagy páronként, egymás előtt, vagy a négy ló egymás mellett helyezkedik el. Az előbbi nem quadriga, csak az utóbbi. Ennek ellenére a quadrigában is egyetlen iga van, a középső két ló közti rúd. A két szélső lovat csak „szálakkal” (funalis) kötötték a szekér elé, a lovak mögött elhelyezett hosszú keresztrúdhoz. Története Gyakran alkalmazták díszítményként a diadalívek tetején. Első ábrázolását az i. e. 7. század – i. e. 6. századból ismerjük, de nem zárható ki, hogy jóval korábban is használatban volt. III. Tukulti-apil-ésarra reliefjein tipikus quadrigák jelennek meg az i. e. 8. században. Az asszírok azért alkalmaztak négy lovat, mert nehéz, magasított és mellvéddel ellátott szekeret húztak, amelyen négy harcos foglalt helyet a korábbi egyiptomi kétszemélyes és a hettita három személyes helyett. Egyes értelmezések szerint quadrigaszerű a Enúma elis mítosz újbabiloni változatában Marduk szekere is. Mezopotámiából Szírián keresztül terjedhetett el a használata először a Földközi-tenger keleti medencéjében, később nyugaton a görög településeken illetve Rómában. A görögökhöz hettita közvetítéssel is eljuthatott, amit a homéroszi Iliasz bizonyít, ahol a hadvezérek harci szekerekkel is rendelkeztek (lásd Akhilleusz és Hektór párharca). Görögországban már kiterjedten használták, ekkor tethrippon („négy ló”) volt a neve. A görögök és a rómaiak elsősorban versenyzésre használták. Sem a görög, sem a római harcászat nem alkalmazta a harci szekereket, a lovasságot is csak csekély mértékben. A kocsiversenyek a legnépszerűbb műsorok voltak a sportrendezvényeken. Egy ilyen látható a Ben-Hur című film leghíresebb jelenetében. A szekér ennek megfelelően átalakult. A test kisebb lett, mint a harci szekereké volt, mivel már csak egy, legfeljebb két ember foglalt helyet benne. A tengelytávja viszont maradt széles, így stabil jármű volt. A négy ló a könnyített szekeret és a kevesebb embert nagy sebességgel volt képes vontatni. A quadriga harci vonatkozása Rómában a triumphusra korlátozódott. A római birodalomban a győztes hadvezér diadalmenete során többnyire quadrigán vonult fel az őt ünneplő tömeg előtt. Ábrázolásai mozaikokon, festményeken láthatók. Szobrok nem maradtak fenn az ókorból. Érméken is gyakran előfordulnak, ezek közül is kiemelkednek az i. e. 3. századi szicíliai görög városállamok, elsősorban Szürakuszai pénzei, amelyeken Héliosz napisten egy quadrigát hajt. Ez az ábrázolás a görög Apollón kultuszokon alapult, aki négylovas szekéren járta be az eget, és sokszor napistenként is tisztelték Héliosz helyett. A másik istenség, aki gyakorta feltűnik quadrigán, Victoria, a győzelem istennője. Doubravník Doubravník település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Doubravník Olší, Běleč, Ochoz u Tišnova, Borač, Skorotice, Sejřek, Černvír és Pernštejnské Jestřabí településekkel határos. Lakosainak száma 846 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Véghseő Klára Véghseő Klára (Sátoraljaújhely, 1953. május 27. –) képzőművész. Szülei: Véghseő Bertalan építész és Ember Klára testnevelőtanár. 1967-ben kezdte meg tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában festő-díszítőfestő szakon. 1971-ben érettségizett, majd 1971–72-ben a Nyomdaipari Szakközépiskolába járt. Felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakára, és 1971–77 között olyan mestereknél tanult, mint Somogyi Gábor, Birkás Ákos, Németh László, Sarkantyu Simon és Szabó János. 1977-ben diplomázott festő szakon, és ugyanekkor középiskolai rajztanári diplomát is szerzett. 1977-től a Magyar Képzőművészeti Alapítvány és a Fiatal Művészek Stúdiójának is a tagja volt. 1988–90 között a Vizual Art Alkotói Közösség tagja volt, melynek keretén belül ügynökök értékesítették a festményeit. 1992-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. 1997-ben csatlakozott az Olajág Keresztény Művészek Társaságához. 1990–2005 között a Motivart Stúdió keretein belül értékesítette festményeit. Számos hazai és külföldi kiállítóteremben, galériában voltak kiállításai. 2009-ben hozta létre saját festőklubját, hol rajzot és festészetet oktat gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt kiscsoportos, illetve egyéni formában. 2011-ben kezdett jobb agyféltekés rajzolással foglalkozni, attól kezdve tanítja így rajzolni tanítványait. Tanítványainak már több csoportos és egyéni kiállítása is volt. Festészete posztimpresszionista hagyományokból indult, a Képzőművészeti Főiskola után kezdte megtalálni egyéni hangját. A lírai-absztrakt festészet felé tolódott, akkor még nem vonzotta a realitás. Anyaként képeiben is megjelentek a mesebeli motívumok, kedvenc témái: Alice Csodaországban, a Kisherceg, bohócok, felhőn hintázó figurák, varázslatos tájak. Ahogy nőttek a gyerekek, a témái is úgy változtak. Bejárta Olaszországot, Franciaországot, művésztelepeken vett részt, itthon is. Festett sikátorokat, hegyeket, vízpartot. Témái az emberi psziché mélységeit is feltárták, vonzotta a mitológia, irodalmi alakokat is megjelenített, mint például: Daphné, Danaé, Anyegin és Tatjána, Faust, Lear király. Megfestette a zodiákusjegyeket, de nem szokványos módon, hanem azok színhangulatának ábrázolásával, ahogy egyik jegy színe átolvad a másikba. Mindezt egy kör alaprajzú kiállítóhelyen mutatta be. A zene is végigkíséri az életét. Egy performance keretében egy beatkoncerten élőben, három óra alatt megfestette a zenészeket, a végén elárverezték a hatalmas vásznat. Már a főiskolán készültek nagyméretű képei, amelyek felülnézetből ábrázoltak egy szimfonikus zenekart. Három gyermeke közül kettő: Osgyányi Sára és Osgyányi Ranvig Róza szintén festőművészek lettek. Brycinus A Brycinus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és az Alestidae családjába tartozó nem. Rendszertani besorolásuk A Brycinus-fajokat, mint a többi afrikai pontylazacalakút, a pontylazacfélék (Characidae) családjába sorolták, de a későbbi tanulmányozások után, a biológusok rájöttek, hogy a Brycinus-fajok és rokonaik, egészen távoli rokonságban állnak a pontylazacfélékkel. Akváriumokban való tartásuk E halfajok, mint általában a többi Alestidae-faj, ragadozó életmódot folytatnak. Az akváriumokban való tartásuk hasonló a dél-amerikai pontylazacalakúak tartásához. El kell kerülni, hogy gyengébb felépítésű akváriumi halakat tegyünk melléjük, viszont egészen jól kijönnek a kisebb méretű bölcsőszájúhal-félékkel és az egyéb kisebb tömzsi alkatú halakkal. Rendszerezésük A nembe az alábbi 28 faj tartozik. A fajok többségét, már a 20. század elején is ismerték. 2009-től nem fedeztek fel új Brycinus-fajt. Brycinus abeli (Fowler, 1936) Brycinus affinis (Günther, 1894) Brycinus bimaculatus (Boulenger, 1899) Brycinus brevis (Boulenger, 1903) Brycinus carmesinus (Nichols & Griscom, 1917) Brycinus carolinae (Paugy & Lévêque, 1981) Brycinus derhami Géry & Mahnert, 1977 Brycinus ferox Brycinus fwaensis Géry, 1995 Brycinus grandisquamis (Boulenger, 1899) Brycinus imberi (Peters, 1852) Brycinus intermedius (Boulenger, 1903) Brycinus jacksonii (Boulenger, 1912) Brycinus kingsleyae (Günther, 1896) Brycinus lateralis (Boulenger, 1900) Brycinus leuciscus (Günther, 1867) közönséges molnárlazac (Brycinus longipinnis) (Günther, 1864) Brycinus luteus (Roman, 1966) Brycinus macrolepidotus Valenciennes, 1850 Brycinus minutus (Hopson & Hopson, 1982) Brycinus nigricauda (Thys van den Audenaerde, 1974) Brycinus nurse (Rüppell, 1832) Brycinus opisthotaenia (Boulenger, 1903) Brycinus poptae (Pellegrin, 1906) Brycinus rhodopleura (Boulenger, 1906) Brycinus sadleri (Boulenger, 1906) Brycinus taeniurus (Günther, 1867) Brycinus tholloni (Pellegrin, 1901) Andreas Deidrich Andreas Deidrich, 17. századi erdélyi szász bölcseletdoktor, gimnáziumi igazgató. Élete Azonos nevű apja Feleken volt lelkész. Nagyszebenben született, 1608 májusától a wittenbergi egyetemen tanult, azután három és fél évig a nagyszebeni iskolánál működött közre, és 1612-ben lektor lett. Amikor 1613-ban az iskola igazgatóját Báthory Gábor egyik hajdúja leszúrta, a városi tanács az iskola felügyeletét Peter Besodner lelkészre bízta. Deidrich azonban – addig nem látott önkéntes módon – ténylegesen ellátta a rektori feladatkört, így 1614-ben igazgatóvá választották. Az iskolai könyvtárat szakok szerint rendezte. 1619-ben azonban meggyengült egészsége miatt nyugalomba vonult. Halálának ideje ismeretlen. Művei Itinerarium Scholasticum an. 1616. a restituto autem Cibinio tertio, pro exemplo inventionis poeticae, suis in Schola Patriae auditoribus conscriptum… Cibinii, 1616. Tyrocinium Philosopico-Theologicum ad utriusque studii, sed diversimode demonstrandum, pio studio descriptum… A. 1618. a restituto Cibinio, anno quinto. U. ott. [A ma már ismeretlen nyomtatvány feltehetőleg a szebeni iskola számára a filozófia és teológiai tanulmányok rendjét és tantervét tartalmazta.] If Only I Had My Mind on Something Else / Sweetheart Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Maurice Gibb – ének, gitár, zongora, basszusgitár Geoff Bridgeford – dob stúdiózenészek A lemez dalai If Only I had My Mind On Something Else (Barry és Maurice Gibb) ( 1968 ), mono 2:33, ének: Barry Gibb Sweetheart (Barry és Maurice Gibb) ( 1969 ), mono 3:09, ének: Barry Gibb , Maurice Gibb Top 10 helyezés A kislemez dalaiból nem született Top 10 helyezés. Alternatív jobboldal Az alternatív jobboldal (röviden: alt-jobb, angolul: Alt-Right) egy újszerű politikai irányzat, amely elutasítja a hagyományos jobboldali konzervativizmus legnépszerűbb tanait. Az alternatív jobboldal nagymértékben használja az internetet és ezen belül a közösségi médiát. Az Egyesült Államokban ez kezdetben és legerősebben olyan weboldalakon jelent meg, mint például a Twitter, a 4chan és a 8chan, ahol sokszor névtelen felhasználók hoznak létre tartalmakat. Az általuk gyakran használt internetes mémekkel való kommunikáció során nehéz eldönteni, hogy a politikai vélemény mekkora része vehető komolyan, és mekkora rész az, ami pusztán figyelemfelkeltési célból íródott. Az alternatív jobboldal számára a közösségi média (különösen a Twitter) rendkívül fontos az üzenetek közvetítésében. A fogalom Donald Trump republikánus elnöki jelölésével, majd megválasztásával került a széles köztudatba. Trump támogatói között jelentős számban találhatók olyan választók, akik az alternatív jobboldali irányzathoz köthetők. Ezen választók közös jellemzője, hogy elutasítják a bevándorlást, a multikulturalizmust és a politikai korrektséget. Főbb jellemzők Az alternatív jobboldalnak nincsen egységes, kiforrott nézetrendszere. Az elsősorban internetes fórumbejegyzések és kommentek, esetleg blogok formájában létező tartalmak összefogása és értelmezése nehézkes. Az alternatív jobboldal néhány tagjának írásai tartalmaznak antiszemita, faji nacionalista, jobboldali populista és etnicista elemeket. Az alternatív jobboldal tagjai a politikai korrektséget általában elutasítják. Kritikája A hagyományos jobboldali, illetve konzervatív körök általában kritizálják az alternatív jobboldalt, azt rasszistának és gyűlöletkeltőnek bélyegezve. A baloldali, illetve a liberális irányzatok képviselői is hevesen támadják a mozgalom tagjait, részben ugyanezen indokokból. Internetes mémek használata Az alternatív jobboldal egyik legfontosabb ismertetőjele az internetes mémek széleskörű használata. Ebből kifolyólag sokan megkérdőjelezik, hogy itt valóban egy komoly politikai állásfoglalás történik, vagy pusztán csak trollkodásról van szó. Más szakértők szerint a mémek csupán arra szolgálnak, hogy humoros formában elfedjék a valójában keményen rasszista vagy épp egyenesen neonáci nézeteket. Szürkehasú szaffó A szürkehasú szaffó (Taphrolesbia griseiventris) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez és a kolibrifélék (Trochilidae) családjához tartozó Taphrolesbia nem egyetlen faja. Rendszerezése A fajt Władysław Taczanowski lengyel zoológus írta le 1883-ban, a Cynanthus nembe Cynanthus griseiventris néven. Előfordulása Az Andokban, Peru nyugati részén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyvidéki cserjések és szántóföldek. Megjelenése Testhossza 17 centiméter. Életmódja Nektárral táplálkozik. Villanueva de los Castillejos Villanueva de los Castillejos község Spanyolországban, Huelva tartományban. Villanueva de los Castillejos Alosno, Gibraleón, San Bartolomé de la Torre, Cartaya, Sanlúcar de Guadiana, El Granado és El Almendro községekkel határos. Lakosainak száma 2747 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Thár-sivatag A Thár-sivatag vagy Nagy-Indiai-sivatag (hindi: ��� �������, rádzsasztáni: ��� �����, urdu: ������ ���) az indiai szubkontinens északnyugati részén, Pakisztán és India határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km. A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai Rádzsasztán állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az Indus völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a Szatledzs folyó, délen a gudzsaráti Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű (Lasiurus scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig pozsgás cserjék és elszórtan nőtt fák. Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a monszun 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri. Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek. A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A kulán (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A chinkarai gazella ívóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt. A kutatók szerint a régió Kr. e. 2000 és Kr. e. 1500 között kezdett elsivatagosodni, és mai formájában Kr. e. 1300 és Kr. e. 900 között alakult ki. Főbb városok Dzsaiszalmer, Bíkánér, Dzsódhpur. Gercsely Gercsely (szlovákul: Hrčeľ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Fekvése Tőketerebestől 12 km-re dél-délnyugatra, a Helmec-patak jobb partján fekszik. Története 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Gertschol” alakban említik először, ekkor már plébániája is volt. 1410-ben „Gerchel” néven a Toronyay család birtoka. 1481-ben „Gerchen” néven szerepel. A 16. században a Perényiek a birtokosai. 1557-ben 7 portája létezett. 1715-ben 21 ház nélküli jobbágytelke és 7 háztartása volt. 1787-ben 60 házában 417 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERCSELY. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Zóltán és több Uraságok, lakosai katolikusok, és külömbfélék, fekszik Velestéhez és Kisztéhez közel, térséges nyirkos, és követses határja, három nyomásbéli, erdeje vagyon, szőleje nints, rét nélkül szűkölködik, piatzok Kassán, és Újhelyben.” 1828-ban 69 háza volt 506 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak. 1831-ben lakói rész vettek a koleralázadásban. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Geresely, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Velejtéhez közel: 76 római, 233 görög kath., 195 ref., 39 zsidó lak. Ref. templom. 735 hold jó szántóföld. F. u. többen.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gercsely, a Helmeczke-patak mellett fekvő kisközség 500, erősen magyarosodó tót lakossal, kik nagyobb részben gör. kath. vallásúak. Házainak száma 91. A falu postája, távírója és vasúti állomása Velejtén van. Első birtokosául 1410-ben Toronyai Pált találjuk, kit a leleszi káptalan egyes részekbe iktat. 1415-ben a Csicseri és a vele osztályos családok, továbbá Hruszkai János bírják. 1418-ban Fodor Ferencz, 1427-ben a Nagytárkányi család, 1432-ben Cselei Anna és Borbély János, 1445-ben Ronyvai Miklós és az Uporiak, 1447-ben Bulcsó Benedek és Makó Jakab, 1474-ben a Nyárasapátiak, 1481-ben a Czékeiek és Gercselyiek kapnak itt egyes részeket. A Csicseriek és osztályos társaik részeit 1487-ben Csicseri Zsigmond Ráskai Balázsnak zálogosítja el. 1501-ben Vassai Istvánt, 1511-ben pedig Czékei Petronellát, Bánffi Pétert, Eödönffi Imrét, Dobó Zsófiát, Gerendi Lászlót, Upori Borbálát és Czékei Jánost, 1548-ban Némethi Ferenczet iktatják egyes részeinek birtokába. 1581-ben Melyth Pált, három évvel később a Kéri Járay családot, 1588-ban Duleszkai Horváth Menyhértet találjuk a birtokosok között. Az 1598-iki össszeírás csak CzoborMihályt, Melith Pált és Malikóczy Gábort említi, holott ez összeírás előtt a Cseleyek, továbbá Ferenczy István, Berencsy Pál és Zováthy Benedek is birtokosai voltak. 1616-ban Zmeskál Jaroszlav, 1654-ben Keczer Sándor, 1656-ban Ujhelyi András, később meg az Tárczay család is említtetnek az egykorú levelekben. A XVIII. század végén és a mult század első felében a Zoltán, Vékey, Vladár, Szakács, Kozma, Szabó, Inczédy, Zeltvay, Püspöky, Almásy, Bernáth, Héczey, Bodnár, Balogh, Füzesséry, Boka, Kigyósy, Csorba és Kövér családok voltak a birtokosai, most pedig a Markovits Miksáé. 1663-ban a pestis, 1831-ben a kolera pusztította lakosait, kik szintén részt vettek az akkori pórlázadásban. A faluban csak református templom van, mely 1800-ban épült. Ide tartozik Ugró gőzmalomtelep.” 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. Népessége 1910-ben 528-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 787 lakosából 672 szlovák és 109 cigány volt. 2011-ben 901 lakosából 834 szlovák és 49 cigány. Híres emberek Itt született 1816 -ban Albert Pál törvényszéki ülnök, jogi szakíró. Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma 1906 -ban épült a korábbi, 1800 -ban épített és 1900 -ban lebontott klasszicista templom anyagából. 11702 Mifischer A 11702 Mifischer (ideiglenes jelöléssel 1998 FE117) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 31-én. Gnaw Their Tongues A Gnaw Their Tongues nevű holland zenekar 2004-ben alakult meg Drachtenben. Története Az együttes a black metal, drone metal, noise, dark ambient, indusztriális metal műfajokban játszik. Maurice de Jong zenész alapította. Első nagylemezük 2006-ban jelent meg. De Jong már több név alatt is kiadott albumokat, ez a zenekar összesen 10 stúdióalbumot dobott piacra. Az együttes egyszemélyes projekt, hiszen csak De Jong szerepel benne. Diszkográfia Spit at Me and Wreak Havoc on my Flesh (2006) Reeking Pained and Shuttering (2007) An Epiphanic Vomiting of Blood (2007) All the Dread Magnificence of Perversity (2009) L'arrivée de la mort triomphante (2010) Per Flagellum Sanguemque, Tenebras Veneramus (2011) Eschatological Scatology (2012) Abyss of Longing Throats (2015) Hymns for the Broken, Swollen and Silent (2016) Genocidal Majesty (2018) Fa (anyag) A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos xilém, a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek. A fa heterogén, higroszkópos, sejtes szerkezetű és anizotróp anyag. 40–50%-ban cellulóz, 15–25%-ban hemicellulóz rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% lignin rakódik. Tartalmazhat még gyantát, zsírokat, olajokat, viaszt, csersavat, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% víz van. A fát mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, bútorokat, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt, gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A kitermelt fát sok hagyományos mesterség mellett elsősorban a faipar és a vegyipar hasznosítja. Az élő fa A fák évelő, fás szárú növények. Három jól elkülöníthető részük van, a gyökér, a törzs és az ágakat, leveleket magában foglaló korona. Magasságuk néhány métertől akár 50–100 méterig, törzsük átmérője 10 centimétertől több méterig terjedhet. Nincs rá egyértelmű szabály, de az ennél kisebb, vagy a föld fölött rögtön elágazó fás növényeket inkább cserjének nevezik. Faanyagként leginkább a törzsüket hasznosítják. Kívülről befelé haladva a következő részekből épül fel: Kéreg. A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól. Háncs. A kéreg belső részén lévő, rostos, nem fás szövet. Ennek rostacsövei szállítják a levelekben szintetizált szerves anyagokat oda, ahol a fa felhasználja vagy raktározza azokat. Kambium. Osztódó sejtekből álló, szabad szemmel nem látható réteg, amely kifelé a háncs, befelé a fatest sejtjeit hozza létre körkörös rétegekben. A mérsékelt égövi fáknál a kambium évszakonként eltérő ütemben osztódik: tavasszal a legaktívabb, és az első fagyok beálltáig dolgozik, majd télire felfüggeszti működését. Ettől lesz az ilyen fák szerkezete évgyűrűs . Fatest. Statikai, tartó szerepe mellett ebben találhatóak azok az elemek, amelyek a gyökértől a levelekig szállítják, raktározzák a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat. Elsősorban ez a fa felhasználható, megmunkálható anyaga. Részei a szíjács és a geszt. Bél. A fa testének legbelső, középponti része. Nagy üregű, vékony falú sejtekből épül fel. Átmérője néhány millimétertől 1-2 centiméterig terjedhet. A fát kivágása, a fakitermelés változtatja át élőlényből ipari nyersanyaggá. Jelentősége, hasznossága nagyrészt annak köszönhető, hogy – a lágy szárú növényekkel ellentétben – elhalása, nedvességtartalmának elvesztése után is hosszú ideig megőrzi állagát, kedvező mechanikai tulajdonságait. A fatest szerkezete Sejtek A kitermelt, felhasználásra kész fa anyagának túlnyomó része a növény elhalt sejtjeinek sejtfalaiból és az ezek közötti üregekből tevődik össze. E sejtfalak tartósságukat, merevségüket a sejtfalvastagodás során beépülő cellulózrostoknak, keménységüket az ezek közé rakódó ligninnek köszönhetik. A fonál alakú, hosszú, párhuzamosan futó cellulóz makromolekulák kristályrácsba rendeződve úgynevezett micellumokat alkotnak. A micellumok a nem kristályos részekkel együtt elemi rostokat, micelláris kötegeket, ezek pedig mikrofibrilláris kötegeket képeznek, melyek szövedékei a sejtfalrostok, fibrillumok. Ez utóbbiak alkotják a sejtfal egyes rétegeit, lamelláit, melyekből a végleges sejtfal áll össze. A sejtfal belsejében illetve a felszínén különböző kémiai anyagok halmozódhatnak föl, az előbbi jelenséget inkrusztációnak, az utóbbit adkrusztációnak nevezzük. Inkrusztálódó anyag például a lignin, a festékanyagok, a kova, a kalcium-oxalát, a kalcium-karbonát, a nyálka és a mézga. A para és a viasz viszont többnyire adkrusztálódik. A fa nem homogén anyag. Különböző formájú, funkciójú, de általában a fa hossztengelye irányában megnyúlt sejtekből épül fel, és e sejtek falai is rostos szerkezetűek. Ez eredményezi a fa anizotróp természetét, vagyis azt, hogy a fizikai hatásokra való reagálása azok irányától is függ. Faelemek A fa sejtjei – eredeti rendeltetésüktől függően – különböző méretűek, alakúak, felépítésűek, a faelemek ezekből és ezek egymásba kapcsolódásaiból keletkeznek. Ezek közül a legfontosabbak: Tracheida, vagyis vízszállító sejt. A végein kihegyesedő, hosszúkás, vízszállítást végző, egyetlen sejtből álló elem. Kialakulása után sejtplazmája felszívódik, élettelen. Trachea, azaz edény. Egymás után elhelyezkedő megnyúlt, tág üregű sejtekből alakul ki úgy, hogy azok elválasztó falai felszívódnak vagy perforálódnak, a sejtek elhalnak. Az így létrejövő csövecske az élő fában a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat szállítja a gyökerektől a levelekhez. Faparenchima, eredetileg a fa szövetrendszerének élő, sejtplazmát tartalmazó, kész tápanyagokat továbbító és raktározó eleme. Vékony falú, nagy üregű sejt: ebben állítja elő a fa a színezőanyagokat, alkaloidákat, illóanyagokat, olajokat, kristályos ásványi anyagokat. Viszonylag sok fehérjét tartalmaz, ezért ez a farontó gombák támadásának fő célpontja. Farost, erősen vastagodott falú, szűk üregű, hosszúkás, a végein kihegyesedő faelem. Kialakulása után a sejtplazmája felszívódik, élettelen. Szilárdító feladata van. A fentieken kívül léteznek még átmeneti elemek, mint az edényszerű tracheida, a rostszerű tracheida, a tracheidaszerű edény, a pótlórost, a rekeszes rost. A bélsugarak vékony falú parenchimatikus sejtjei az élő fában sugárirányban szállítják, raktározzák a tápanyagokat. Minden fatestben megtalálhatók. Makroszkópos szerkezet A fa makroszkópos, vagyis szabad szemmel látható sajátosságai nemcsak az anyag szépsége, felhasználhatósága szempontjából lényegesek, de a fafaj azonosításában is segítségünkre lehetnek. Ezek a jellegzetességek a fatest különböző irányú metszésfelületein különböző módokon mutatkoznak. Kereszt- vagy bütümetszet a rostirányra, tehát a fa hossztengelyére merőleges metszésfelület. A fa középvonalán, belén áthaladó, a rostokkal párhuzamos metszet a sugármetszet. Húrmetszet minden olyan metszet, ami párhuzamos a rostokkal, de nem halad át a fa belén. A fa anyagának makroszkópos jellegzetességei: Évgyűrűk. A mérsékelt övi fák mindhárom metszetén felismerhetők, kialakulásukat az évszakok váltakozása okozza. Leginkább a bütümetszeten szembetűnők, mint a bél körüli koncentrikus körök vagy ellipszisek. Az évgyűrűben két pászta különíthető el: a tavaszi vagy korai pászta a tavasszal, az intenzívebb tápanyagfelvétel idején képződött, lazább szövetekből áll, a nyáron létrejött „őszi” vagy kései pászta ennél tömörebb. A sugármetszeten az évgyűrűk párhuzamos vonalakként, a húrmetszeten parabolikus vagy szabálytalan görbékként látszanak. A trópusi fafajoknak nincsenek évgyűrűik, de a csapadékosabb és szárazabb időszakok váltakozása gyakran azokhoz hasonló növekedési zónákat hoz létre. Edények, tracheák vagy pórusok. Ha szemmel látható méretűek, akkor a bütümetszeten apró likacsokként, a sugár- és húrmetszeten finom hosszirányú karcok, árkok formájában jelentkeznek. Az edényeket gyakran tilliszek vagy színes mézgaanyagok töltik ki. Állhatnak egyesével, ikerpórust vagy likacssugarat alkotva. Ha a korai pászta edényei feltűnően nagyobb átmérőjűek, mint a kései pásztáé, akkor likacsgyűrűt alkotnak. Ilyenkor gyűrűs likacsú , ellenkező esetben szórt likacsú fáról beszélünk. Az edények gyakran túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk őket. Gyantajáratok. A gyanta vízben oldhatatlan, amorf váladékanyag, és általában a sejteken kívüli gyantajáratokban található. A bütümetszeten ezek apró pontok, többnyire a kései pásztában. A gyantatáska több gyantajárat összeolvadásával, a szövetek feloldódásával alakul ki az évgyűrűvel párhuzamosan – szélessége néhány milliméter, hossza több centiméter lehet. Bélsugarak. Ha szemmel látható méretűek, akkor a keresztmetszeten a középpontból sugárszerűen szétágazó finom vonalaknak látjuk őket, a sugármetszeten fényes, vonalas, a rostirányra merőleges csíkos rajzolatokként, kisebb vagy nagyobb bélsugártükrökként , a húrmetszeten orsó alakú rövid vonalkákként. Színük a fa alapszínénél világosabb, vele azonos, vagy sötétebb is lehet. Állhatnak egyedül vagy halmozottan, az évgyűrűk határán megvastagodhatnak. Parenchimák. A környező szöveteknél világosabb színükkel különülhetnek el a bütümetszeten. Különböző helyeken, sokféle elrendezésben csoportosulhatnak. Geszt és szíjács. Az élő fa növekedése során a belül elhelyezkedő évgyűrűk szöveteit fokozatosan kikapcsolja az életműködésből. Ezekbe a szövetekbe tartósító anyagok, lignin, fagumi, csersav, festékanyag, ásványi sók épülnek be, és kizárólag mechanikai, tartó funkciójuk marad meg. A fatestnek ez a része a geszt . Az ezt körülvevő, a kéregig tartó, a fa életfolyamataiban még részt vevő szövetek összessége a szíjács . A geszt legtöbbször sötétebb, mint a szíjács; határvonaluk általában egy évgyűrű, a két rész átmenete lehet éles vagy fokozatos. A geszt kiterjedése az egyes fafajokra jellemző tulajdonság. A kitermelt faanyagban a geszthez hasonlóan nyilván a szíjács is elhal, de mivel ebbe nem épülnek be a gesztet tartóssá tevő anyagok, faanyagként a szíjács illetve a széles szíjácsú fák gyakran gyengébb minőségűek, mint a geszt, a széles gesztű fák. Lombos és tűlevelű fák A faanyagokat felépítésük, tulajdonságaik éles eltérései alapján a lombos illetve tűlevelű kategóriákba soroljuk aszerint, hogy a zárvatermők törzsébe vagy a fenyőalakúak rendjébe tartozó növényből származnak-e. A lombos fák felépítése a tűlevelűekénél jóval összetettebb. Az élő fában a vizet változatos formájú edények, tracheák szállítják, a tracheidák szerepe másodlagos, egyes fajoknál ezek hiányozhatnak is. Az edények az évgyűrűben szórtan vagy gyűrűszerűen helyezkednek el, gyakran nagyok. A fatestet külön elemek, a farostok, rosttracheidák szilárdítják. Több a faparenchima. A tűlevelű fák felépítése egyszerűbb. A fatest túlnyomórészt tracheidákból áll, ezek jóval hosszabbak, mint a lombos fákban. Edényei nincsenek. A tracheidák nemcsak a folyadékot továbbítják, hanem ezek dolga a fa szilárdítása is: a korai pásztákban létrejövő elemek inkább a vizet szállítják, a kései pászta vastagabb falú, szűkebb üregű elemeinél a szilárdító szerep kerül előtérbe. Parenchima kevés van, vagy nincs is. Több fafaj testét gyantajáratok hálózzák be. Trópusi fák A trópusi fafajok szövete nem tér el lényegesen a mérsékelt égövi fákétól, de néhány különbség azért megfigyelhető: A trópusi fák felépítése egyenletesebb, mivel a trópusi éghajlaton a fa viszonylag folyamatosan, megszakítás nélkül fejlődik, így nem alakulnak ki benne évgyűrűk, eltérő mechanikai tulajdonságú zónák. A mérsékelt égövi szórt likacsú fák pórusainak átmérője általában kicsi, míg a trópusi szórt likacsú fák pórusai gyakran nagyok. A trópusi fafajok szövetében sok a parenchima – esetenként a fa tömegének nagyobbik fele is lehet. A felhasználása során ez akkor lehet kényelmetlen, ha ezek a vékony falú sejtek csomókba rendeződve itt-ott meggyengítik a fa struktúráját. A trópusi fákban gyakoriak a gyantajáratok, a latex- és kaucsukjáratok; ezek gyakran táskákat alkotnak. Egyszikű fás növények Az egyszikűek osztályában is találhatók fás növények. A bambuszok, pálmafélék, a nádbútorok gyakori anyagaként használt rattan fás anyaga alapvető vonásaiban különbözik az eddig tárgyaltaktól. Míg a tűlevelű és lombos fák esetében a vastagsági növekedést a fatestet körbefogó kambium osztódása eredményezi, az egyszikűeknél ez nem jellemző. A fatest itt nem a külső felületén körkörösen képződő új sejtek révén vastagodik, hanem az anyag egész térfogatában. A belső részek növekedése kívül feszültségeket, húzóerőt kelt. Ez a feszültség eredményezi a pálmafélék anyagának laza szerkezetét, a kemény anyagú bambuszféleségeknél ez a feszültség úgy oldódik meg, hogy belsejükben üreg alakul ki. A fa tulajdonságai Szag A fák gyakran szagosak, illatosak, elsősorban azok, amelyek illóolajokban gazdag gyantaféléket, balzsamokat tartalmaznak. A frissen termelt, frissen megmunkált fa szaga erősebb; idővel teljesen el is tűnhet: ez okozza például az erdeifenyő faanyagát feldolgozó asztalosműhelyek, vagy akár a frissen vágott karácsonyfa jellemző gyantaillatát. Szaguk miatt egyes fafajok bizonyos – főleg élelmiszeripari – termékek tárolására nem alkalmasak. Más esetekben tudatosan használják fel a fa illatát, például a kubai szivarok hagyományos csomagolásakor a cedrela, „szivarláda-fa” dobozoknál a szivar aromájának gazdagítására. A valódi cédrusfából készült szekrények, fiókok állítólag távol tartják a ruhamolyokat. Az illatos kámforfa valaha az árnyékszékek komfortját emelte. A fából nyerhető illatanyagokat, mint amilyen a szantálfaolaj, a kozmetikai ipar hasznosítja. Egyes trópusi fafajok aromatikus pora, illóanyagai nyálkahártya-gyulladást, bőrgyulladást, fejfájást, hányingert okozhatnak. Illatos fák: cédrus, ciprus, rio paliszander , cedrela , guajakfa . Szín Amikor a fa színéről beszélünk, valójában egy sokrétű, összetett jelenségről van szó. A fa durva- és finomszerkezete bonyolult, a különböző irányú metszeteken teljesen eltérő képet mutat, ráadásul a fény nem közvetlenül a fa felszínéről verődik vissza, hanem kis mértékben behatol a fa anyagába, ahol a különböző faelemek eltérő módon hatnak rá. A finom pórusok lágy, selymes hatásúak a fény szóródása miatt, a bélsugarak viszont gyakran kis tükrökként verik vissza a fényt, kristályos csillogást adva a felületnek. A fa színe, fénye, megjelenése ezért nagyban függ a megvilágítás irányától is. De éppen ez a gazdagság, változékonyság adja a fa különleges szépségét, varázsát, ami értékes használati tárgyak, bútorok, szobrok, hangszerek készítésekor kap jelentőséget. A különböző fajhoz, alfajhoz tartozó, különböző helyeken termett fák színskálája a majdnem fehértől a sárgán, narancssárgán, barnán, szürkén, vörösön, ibolyaszínen át egészen a feketéig terjed. Ebből a trópusi fafajok mutatnak különösen nagy színgazdagságot, szinte csak a tiszta kék és az élénk zöld hiányzik a palettáról. Általában a gesztnek van sötétebb, tüzesebb színe, a szíjács legtöbbször világosabb, szürkésebb. Ha a fának eltérő színű, árnyalatú évgyűrűhatárai vagy növekedési zónái vannak, azok a fa különböző metszetű felületein jellegzetes erezetként, rajzolatként jelentkeznek. Egyes faanyagokban a farostok irányeltérései a megvilágítás irányától függően fényesebb és sötétebb területekből álló dekoratív mintázatot eredményeznek. A fa színe hőkezeléssel, gőzöléssel sötétebbé, melegebbé, a rostok telítésével mélyebbé tehető, pácokkal, színezékekkel teljesen meg is változtatható. A fa levegővel, fénnyel érintkező felületei idővel sötétednek, szürkülnek vagy fakulnak. Élénk színű fák: bukszus (sárga), paduk (narancs, vörös), amarantfa (bíbor). Fekete fák: ébenfa , grenadilfa . Sűrűség A fa sűrűsége nagyon fontos jellemző, amiből a fa egyéb fizikai tulajdonságaira is következtethetünk. Mértékegysége g/cm³ (gramm per köbcentiméter), angol nyelvű irodalomban gyakran pcf (pounds per cubic foot). 1 pcf = 0,016 g/cm³. Mivel a fa higroszkópos anyag, sűrűsége erősen függ a nedvességtartalmától, ezért fontos tudnunk, hogy egy adott érték nyers, azaz élőnedves anyagra, légszáraz (12%–18% nedvességtartalmú) vagy abszolút száraz anyagra vonatkozik-e. A légszáraz fára gyakran a lutro rövidítés utal (német lufttrockenes Holz), az abszolút szárazra az atro (német absolut trockenes Holz). Így például egy bizonyos faféleségből 1 atro tonna tömeg nagyobb térfogatot, nagyobb mennyiséget képvisel, mint 1 lutro tonna. Az egyes fafajok anyagának sűrűsége jelentősen különbözhet, a balsafáé például 0,13 g/cm³, a guajakfáé 1,4 g/cm³ körüli, noha a szilárd része, a sejtfal sűrűsége viszonylag szűk határok között marad. A cellulóz sűrűsége 1,58 g/cm³, a ligniné 1,38–1,41 g/cm³, a legnagyobb részben ezekből az anyagokból összeálló sejtfalak 1,52 és 1,62 g/cm³ közötti sűrűségűek. A fafajok sűrűségének nagy különbségeit tehát nem anyaguk különbözősége okozza, hanem anatómiai sokféleségük – elsősorban pórusosságuk, a beléjük zárt levegő mennyiségének különbözősége. A fa sűrűsége nemcsak a fajtól függ, de a fa termőhelyétől, annak éghajlatától is, és egyazon fatesten belül is változhat. Régebbi szakkönyvekben, táblázatokban a sűrűség helyett gyakran az ezzel arányos fajsúly, térfogatsúly szerepel, mértékegysége mN/cm³. Ha értékét elosztjuk a nehézségi gyorsulással (kb. 10 m/s²), megkapjuk a sűrűséget. Nedvesség A friss, élőnedves fában a víz kétféle módon van jelen: a sejtüregekben szabad, cseppfolyós alakban, illetve a sejtfalak molekulái között megkötött formában. A fa száradásakor először a sejtüregekben található víz távozik el, ekkor a fa tömege, sűrűsége csökken, de mechanikai tulajdonságai nem változnak számottevően. E folyamat végén már csak a fa rostjai tartalmaznak vizet: ezt az állapotot rosttelítettségi pontnak nevezzük. Mérsékelt égövi fáknál ez a pont 25–30% nedvességtartalmat jelent, trópusi fák esetén tágabb határok között, 14–60% között lehet. Ez után a további száradás már a fa mechanikai tulajdonságaira is erősen kihat, innentől kezdve a fa zsugorodik, ugyanakkor keményebbé, nehezebben megmunkálhatóvá válik. A száraz fa nedvesebb légköri viszonyok közé kerülve vagy vízbe merítve viszont újra nedvességet vesz fel, amíg a nedvességi egyensúly a fa és környezete között helyre nem áll. Eközben a fa dagad. Ez az alakváltozás a fa anizotróp jellegéből adódóan különböző irányokban más és más mértékű. A zsugorodás és a dagadás a legkisebb a fa rostjainak irányában (0,1–0,6%), arra merőlegesen sugárirányban jóval nagyobb (3–8%), és legnagyobb húrirányban, az érintők irányában (5–18%). A fa dagadásakor fellépő erők hatalmasak lehetnek, felületegységre vetítve elérhetik a 10 000 N/cm² nagyságrendet is. A különböző irányú elmozdulások eltérő mértéke az anyagban feszültségeket kelt, bizonyos esetekben deformációt – vetemedést, repedést stb. – okozhat. Ezt csak szakszerű kezeléssel, tárolással lehet megelőzni. A fa zsugorodásának és dagadásának, vagy ellenkezőleg: használat közbeni stabilitásának mértéke fafajonként változó, a felhasználhatóság szempontjából lényeges tulajdonság. Keménység A faanyag egyik legfontosabb, a mindennapokban legtöbbször emlegetett tulajdonsága a keménysége. E sajátosság alapján különböztetünk meg puha- és keményfát, lágy- és keménylombos anyagot. Keménységnek azt az ellenállást nevezzük, amelyet az anyag egy másik test behatolásával szemben kifejt. A különböző fafajok anyaga különböző keménységű lehet, de a sűrűség és a keménység között – azonos nedvességtartalom esetén – szoros összefüggés van. Ugyanabban a fatestben a geszt keményebb a szíjácsnál, mérsékelt égövi fák évgyűrűiben a kései pászta keményebb, mint a korai. A rostiránnyal párhuzamosan mért keménység nagyobb, legalább kétszer akkora, mint a rostirányra merőleges. A keménység nagyban befolyásolja a szilárdságot, a kopásállóságot és a megmunkálhatóságot. Meghatározásának egyik ismert eljárása a Brinell-féle módszer. A Brinell-keménység mérésekor 10 mm átmérőjű golyót nyomnak adott nagyságú erővel a fatestbe, a keménységre az így okozott horpadás átmérőjéből lehet következtetni. Fa esetén leggyakoribb mértékegysége a MPa, azaz megapascal. A Janka-féle eljárás – ami kimondottan faanyagok keménységét méri – ennek fordítottja: egy 11,28 mm-es, átmérője feléig az anyagba benyomott golyó mindig 1 cm² felületre hat, az ekkora benyomódáshoz szükséges erő adja meg közvetlenül a Janka-keménység mérőszámát. A fával dolgozó mesteremberek munkájuk során a fa keménységét ezekhez hasonló módon becsülik meg: hüvelykujjuk körmét megpróbálják az anyagba mélyeszteni, és ha semmilyen, vagy csak alig észrevehető nyom marad a felületen, akkor keményfáról, máskülönben a nyom mélységétől függően közepes keménységű, illetve puhafáról van szó. Szilárdság A szilárdság az anyag különböző igénybevételekkel: nyomással, húzással, hajlítással, nyírással stb. szembeni ellenállása. Ha az igénybevétel nagyobb feszültséget okoz, mint az adott anyag részecskéit összetartó erő, az anyag szerkezete megbomlik: eltörik, elszakad, elreped stb. A különböző igénybevételeknek megfelelő szilárdság az a feszültség, amelynél ez bekövetkezik. Ezeket a feszültségeket jobbára meghatározott felületen, keresztmetszeten ható erőkként írjuk le, tehát erő/felület jellegű mennyiségek. Mértékegységük lehet N/cm² (newton per négyzetcentiméter), SI mértékegységrendszerben kPa (kilopascal) vagy MPa (megapascal), angol nyelvű irodalomban gyakran psi (pounds per square inch). 1 MPa = 100 N/cm² = 1000 kPa; 1 psi = 6,895 kPa. A fa szilárdsága függ annak keménységétől, nedvességtartalmától, göcsösségétől, az igénybevétel irányától, ismétlődésétől és sebességétől. Rugalmasság, hajlékonyság A külső erők által okozott igénybevételek a testekben alakváltozást okoznak, de az erőhatás megszűntével többé-kevésbé visszanyerhetik eredeti formájukat. Annál rugalmasabbnak tekintünk egy anyagot, minél nagyobb mértékű deformációt képes elviselni maradandó alakváltozás nélkül. A fa rugalmasságát nagyon sok tényező befolyásolja: az alakváltozás anatómiai iránya, az anyag rostszerkezete, keménysége, nedvességtartalma, hőmérséklete stb. A fa merevsége annál nagyobb, minél nagyobb erő szükséges egy adott mérvű rugalmas alakváltozás eléréséhez. Ennek mértéke a rugalmassági modulus. A fának talán legértékesebb tulajdonsága, hogy rostjaira merőleges irányú hajlító igénybevétel esetén – rugalmassága mellett – tömegéhez képest rendkívüli merevséget mutat. Ez teszi lehetővé, hogy íjat, hangszereket, vízi, szárazföldi és légi járműveket, tetőszerkezeteket, hidat stb. készítsenek belőle. Nagy nedvességtartalom, magas hőmérséklet hatására a fa ideiglenesen elveszítheti rugalmasságát, meghajlíthatóvá válik, majd új formájában visszanyerheti eredeti merevségét. Ezen alapul például a vesszőfonás ősi mestersége vagy a hajlítottbútor-gyártás. Rugalmas, merev fák: kőris, tiszafa. Hajlékony, görbíthető fák: dió, nyír Gőzöléssel jól hajlítható: bükk, dió, nyír, juhar. Szigetelőképesség A fa üreges szerkezete miatt rossz hővezető, tehát jó hőszigetelő, különösen a kis sűrűségű, vékony sejtfalakból felépülő anyag. A hőszigetelés rostokra merőlegesen kb. kétszer jobb, mint rostirányban, és többszöröse a tömör tégláénak. Ilyen jellegű felhasználásának határt szab, hogy 100 °C fölötti hőmérsékleteken a fában visszafordíthatatlan kémiai átalakulások kezdődnek, még magasabb hőmérsékleten pedig meggyullad. Alacsony hővezető képessége eredményezi többek között a fa otthonos, meleg tapintását is. A teljesen száraz fa elektromos szigetelő, de minél nedvesebb, annál jobban vezeti az áramot. Ez teszi lehetővé a fa nedvességtartalmának elektromos áram segítségével történő meghatározását is. A fa tartalmi anyagai, rostszerkezete is befolyással van vezetőképességére. A fa hangelnyelő képessége jobb, mint mondjuk a betoné vagy a tégláé, ennek ellenére a tapasztalat szerint a fa födémek, lépcsők jobban továbbítják a lépészajokat, mint a más anyagokból készültek. Ezekben az esetekben a fa rugalmas, ugyanakkor könnyű anyagában létrejövő hajlítási hullámok vezetik, sugározzák a hangot. A faanyagnak ez a tulajdonsága teszi azt is lehetővé, hogy hangszerek hangsugárzó alkatrésze, rezonánsa, és sokféle idiofon hangszer készülhessen belőle. Jó hőszigetelő: abachi Tartósság A fa tartóssága határozza meg, hogy mennyi ideig képes ellenállni a környezet romboló hatásainak, meddig tud rendeltetésének megfelelni. Ez a tulajdonság az években kifejezett használati időtartammal jellemezhető. A tartósságot egyrészt a fa belső tulajdonságai, másrészt a környezet, a felhasználás helyén uralkodó viszonyok határozzák meg. A fa természetes tartósságára sűrűségéből, a sejtjeinek tápanyagtartalmából, gesztjének színéből, gyanta- és csersavtartalmából következtethetünk. Egy fajon belül legtöbbször a nagyobb sűrűségű anyag a tartósabb, de általában jellemző, hogy a kis és közepes sűrűségű lombos fafajok többsége nem rendelkezik nagy ellenálló képességgel. A farontó gombák, rovarok számára a vonzerőt elsősorban a sejtekben található fehérjék, cukrok, keményítő jelentik, ezek mennyisége nagyban befolyásolja a fa élettartamát. A szíjács ilyen szempontból veszélyeztetettebb, mint a geszt. A geszt színét a belerakódott tartósító hatású festő- és cserzőanyagok határozzák meg, ezért elmondható, hogy a sötétebb geszt általában ellenállóbb. A sejttartalom minősége és mennyisége az évszakokkal változik, a télen kitermelt faanyag e szempontból állítólag kedvezőbb. A fában megszilárduló gyanták és a csersavtartalom növelik a fa tartósságát. A külső, környezeti tényezők lehetnek fizikai, kémiai természetűek, ilyen például a légkör oxigénjének korróziós hatása, a cellulózoxidáció, vagy a napfény ultraibolya sugárzása általi roncsolás, melyek következtében a felület színe szürkül vagy halványul, az anyag rugalmassága csökken, rideg, törékeny lesz. A biológiai károsítók – baktériumok, farontó gombák, rovarok, tengeri állatok – okozta meghibásodásokat a faanyag betegségeinek nevezzük. Állandóan száraz helyen minden fafaj eléggé tartós. A nedvesség a farontó gombák egyik életfeltétele, de víz alatt a másik fontos életelemük, az oxigén hiányzik; emiatt az állandóan víz alatt lévő fa szintén sokáig használható marad. A fa élettartama szempontjából a legrosszabb, ha a nedvesség és a szárazság váltakozik, vagy ha állandóan nagyon nedves levegő veszi körül. Tartós fák: tölgyek, vörösfenyő, guajakfa . Fahibák Fahibák a faanyag fajra jellemző alakjától, anatómiai szerkezetétől, színétől való eltérések. Általában a felhasználás szempontjából hátrányosak, de egyes fahibák esztétikai értelemben előnyösek is lehetnek, például a hullámos rostúság vagy a csomorosság. Alaki hibák a sudarlósság, tővastagodás, ormósság, görbeség, villásnövés. Felépítési hibák a nyomott- és húzottfa, évgyűrűtorzulás, hullámos rostúság, egyenlőtlen évgyűrűszélesség, csavartrostúság, csavarodott növés, csomorosság, göcsösség, gyantatáska, elgyantásodás. Szöveti elváltozások: rendellenes gesztképződés, álgeszt, fagy-álgeszt, kettős szíjács, fagyléc, fagyrepedések. Károsítók okozta fahibák : baktériumok, farontó gombák okozta felületi elszíneződés, kékülés, fülledés, korhadás, a fagyöngyfélék kártétele, a rovarok kártételei. Térfogatváltozás okozta fahibák a vetemedések – teknősödés, görbülés, kajszulás – és a repedések. A faanyag előállítása Fakitermelés Azt az életkort, amely egy bizonyos „véghasználatra”, kivágásra szánt faállomány korát jellemzi, vágásérett kornak nevezzük. Ez a kor fafajtól, termőhelytől és a felhasználás céljától függően évtizedekben vagy néha évszázadokban mérhető. A fakitermelés során a fa mint élőlény elpusztul, de értékes, sokoldalúan használható nyersanyagként születik újjá. A fakitermelésnek főbb munkaműveletei a fa kidöntése, gallyazása, az úgynevezett erdei választékok létrehozása. Ide sorolható ezeken kívül a fa közelítésével és erdei szállításával kapcsolatos műveletek összessége is. A fa kidöntésének két fő módja a hajkos és az irtásos döntés. A kettő között a lényegi különbség, hogy az előbbinél a tuskó a földben marad, míg az utóbbinál a fát tövestől termelik ki. Előkezelés A kitermelt élőnedves fa víztartalmát szárítással kell lecsökkenteni a felhasználás helyének megfelelő értékre. Ez egyrészt javítja a faanyag mechanikai tulajdonságait, fokozza ellenálló képességét, másrészt a zsugorodás során a fa elnyeri nagyjából véglegesnek tekinthető geometriai méreteit. A nedvességtartalom elvesztése közben az eltérő zsugorodás miatt a fában feszültségek keletkezhetnek, amik repedésekhez, deformációkhoz vezethetnek. Ezt kíméletes, lassú természetes szárítással lehet elkerülni. Ilyenkor a fát máglyába rakják, és nyitott, levegős, de a csapadéktól védett helyen tartják. A száradási időtartam ez esetben a fafajtól, az anyag vastagságától, az időjárástól, a máglyázási módtól függően hónapokig, évekig, egy évtizedig is tarthat. A mesterséges szárítás jóval gyorsabb, zárt térben, magasabb hőmérsékleten, néha 100 °C fölött, száraz levegő áramoltatása mellett történik. A mesterséges szárítást is meg kell, hogy előzze hosszabb-rövidebb idejű természetes szárítás. Gőzöléssel a fa átmenetileg megpuhítható, hogy késelésre, hámozásra, hajlításra alkalmas állapotba kerüljön. Ám a gőzölésnek egyéb, maradandó hatásai is vannak: elpusztítja a fában élő rovarokat, gombákat, kilúgozza a számukra táplálékul szolgáló anyagok egy részét, kiegyenlíti az anyagban lévő feszültségeket, csökkenti a vízfelvevő képességét. A fa ezáltal ellenállóbbá, stabilabbá válik. A gőzölés a fa színére is rendszerint jó hatással van. Gőzölőkamrákban, atmoszferikus vagy túlnyomásos gőztérben történhet, de a fa vízben való főzése is hasonló eredményre vezet. Faválasztékok A faválaszték a különböző alakú, méretű, rendeltetésű fa nyersanyagok gyűjtőfogalma. A fa védelme A faválasztékok természetes tartóssága a felhasználásuk, beépítésük előtt alkalmazott védőkezeléssel megnövelhető. Ha a fa már fertőzött, a kezelést a károsítók elpusztítása után kell alkalmazni. A fát lehetőleg meg kell védeni a farontó gombáktól fungicidek , a rovaroktól inszekticidek segítségével, a tűztől gyúlékonyságot, égést csökkentő, lángmentesítő anyagok használatával. A kátrány és az ásványolajok gombák és rovarok ellen alkalmazhatók nedves helyeken, bányában, vasúti talpfákon, távíróoszlopokon. Zárt térben a vízben oldódó szervetlen higany-, cink-, réz- és bórvegyületek is hatásosak. Vannak olyan szervetlen vegyületek, amelyeknek keverékei a fába jutva nehezen oldható sókomplexeket alkotnak, így nedvességnek kitett helyen lévő anyag esetén is használhatók. A réz-naftenát, a klór-naftenát és a penta-klór-fenol szintén alkalmasak a nedvesség károsító hatásainak kivédésére. Ezeket az anyagokat sokféle eljárással lehet a faanyagok felületére, belsejébe juttatni. Mázolás, szórás, mártás, áztatás esetén a pórusokban ható kapilláris erőket lehet erre a célra felhasználni, de zárt térben túlnyomás, vákuum alkalmazásával, diffúziós, nedvkiszorító eljárásokkal a védőszereknek a fába való behatolása tovább növelhető. A fa mechanikai feldolgozása Megmunkálás A fa mechanikai megmunkálásában forgácsoló és forgácsmentes eljárásokat különböztetünk meg. A fa forgácsoló alakításakor az alakítandó darabról a fölösleget éles forgácsoló szerszámok segítségével forgács formájában választják le, szemben a forgácsmentes alakítással, aminek során nem történik forgácsveszteség. Forgácsoló eljárások a fűrészelés, vésés, gyalulás, fúrás, esztergálás, marás, kaparás, reszelés, csiszolás. Forgácsmentes eljárás a hajlítás, a tömörítés, a préselés. Határeset az, amikor az előállított termék maga tekinthető forgácsnak, például a hasítás, késelés, hámozás, aprítás, köszörülés esetében. Ezeket az eljárásokat szintén a forgácsoló megmunkálás körébe szokás sorolni. A fa megmunkálásánál – eltérően például a fémekétől – figyelni kell arra, hogy a rostos szerkezete miatt tulajdonságai erősen függenek a megmunkálás anatómiai irányától. Rendszerint az A, B és C főirányt különböztetik meg. A főirányú a megmunkálás a rostokra merőleges síkban, illetve irányban. Ennek erőszükséglete nagy, a forgácsolt felület durva. B főirányú a rostirányú forgácsolás. Ennek erőszükséglete kevesebb, mint az A főirányú munkáé, a felület minősége pedig jobb. C főirányú a harántirányú, a rostok síkjában végzett, de azokra merőleges irányú megmunkálás. Ennek erőszükséglete csekély, a forgácsolt felület minősége az A és B közötti. A fa forgácsolásakor nagy jelentősége van a szerszámok élességének, emellett gépi megmunkálásnál a forgácsolás, az előtolás sebességének is; utóbbiak rossz megválasztása az anyag szakadozásához, égéséhez, egyéb hibákhoz vezethet. Rögzítés A fa méretei – főleg rostjaira merőleges irányban – korlátozottak, ezért nagyobb tárgyakat, szerkezeteket fából csak több darabból, szilárd vagy oldható rögzítésekkel, kötésekkel lehet elkészíteni. A fakötések lényege, hogy az egymáshoz rögzítendő faalkatrészek illeszkedő részeit úgy alakítják ki, hogy minél nagyobb felületen, minél szervesebben, teherbíró módon csatlakozhassanak. Feladatuk szerint lehetnek hosszabbító (toldó), szélesítő, sarok-, közbe- és keresztkötések, lapbakötések stb. Megoldásuk, kialakításuk szerint lehetnek lapolások, egyenes vagy fecskefarkú beeresztések, csapozások, fogazások. A legtöbb faanyag ragasztással nagyon jól rögzíthető. A ragasztás műveletei: a felületek pontos illesztése, megtisztítása, a ragasztóanyag felvitele, a ragasztott felületek összepréselése, pihentetése. Hagyományos faragasztók a bőrből, csontból készített, tökéletesen illeszkedő felületeken nagyon erős kötést adó, meleg glutinenyvek. Ezek fő hátránya, hogy jó eredményt csak a frissen készített enyvvel érhetünk el, és csak száraz környezetben tartós. A tej fehérjetartalmából készült hideg kazeinenyv nagyobb nedvességingadozást is elvisel. Elsősorban ipari célra gyakran használnak meleg eljárással nagyon gyorsan kötő karbamid–formaldehid-gyantát. A poli(vinil-acetát) alapú vizes diszperziós faragasztó, köziismert nevén a fehér enyv nagyon kényelmesen használható és szinte minden szempontból helyettesítheti a meleg enyvet. Tartós nedvesség hatására azonban megduzzad, ilyenkor kötőereje csökken. Fa ragasztására többek között még kontaktragasztók, epoxiragasztók, ciánakrilát alapú pillanatragasztók is használhatók. A fa rögzítéséhez használnak fém kötőelemeket is, szögeket, ácskapcsokat, facsavarokat, vasalásokat, a hordók, kádak dongáinak összeszorításához abroncsokat stb. is. Ezek használatához célszerű ismerni az adott fa szög- és csavarállóságát, vagyis hogy a szög, csavar mennyire kötődik a hozzá, mekkora terhelést bír ki. Felületkezelés A felületkezelés célja a fa színének, fényének ízlés szerinti megváltoztatása, illetve az anyag megvédése a környezet hatásaitól. A fa színe halványítással, színezéssel, pácolással változtatható meg; ellenállóbbá, fényesebbé viaszok, olajok impregnálásával vagy a felületen megkeményedő filmképző anyagok segítségével, festéssel, lakkozással tehető. A felületkezelésre használt anyagokat dörzsöléssel, mártással, ecseteléssel, szórással vihetjük fel. Festésre, lakkozásra a felületet előbb csiszolással, pórustömítéssel kell előkészíteni, ami után több, vékony rétegben, azok száradási idejét figyelembe véve hordjuk fel az anyagokat. Tükörfényes felületet a megkeményedett lakkréteg csiszolásával, polírozásával állíthatunk elő. A fa kémiai hasznosítása Gyanták, gumik Az élő fák hasznosításának egyik módja a gyanta kinyerése. A legjelentősebb a fenyőgyanta a terpentin; az ebből, a terpentinolaj elpárologtatása után visszamaradó szilárd anyag a kolofónium. A balzsamtartalmú trópusi fákból nyert anyagok a gyógyászat, a kozmetikai ipar, a lakk- és festékipar nyersanyagai. Ilyen a benzoe, a szandarak, a damár, a kopál, a masztix stb. Egy fatörzs évente 1–4 kg nyersgyantát adhat. Fontos ipari nyersanyag még az egyes trópusi fákból nyerhető latex – ez nyersgumit tartalmaz, ami a gumigyártás alapanyaga – és a gumiarábikum, amiből ragasztóanyag készül. A fa mint tüzelőanyag A fa éghető anyag. Elégetése a hőenergia előállításának egyik legősibb módja, és a világ nagy részén ma is nélkülözhetetlen a fűtéshez, főzéshez, egyes háziiparokhoz. A felmelegített fa 100 °C fölött gázokat kezd kibocsátani, és ezek 220–290 °C között nyílt láng hatására lángra lobbannak, de az anyag tartósan még nem ég. 350–470 °C között a távozó gázok már külső láng nélkül is meggyulladnak: ez a gyulladási pont. Az égés folyamán a hőmérséklet folyamatosan nő, tartós fatüzelésnél 800–1100 °C-ig. A száraz fa fűtőértéke (14–16 MJ/kg) mintegy fele a kőszénének, de mivel kénmentes, a környezetet kevésbé károsítja. A fa megújuló, de legalábbis megújítható energiaforrás. A tüzelőanyagként használt fa, a tűzifa mennyiségét a kereskedelemben kétféle módon szokás mérni: tömege alapján mázsában, vagy térfogata alapján erdei köbméterben. Egy mázsa (jele: q) = 100 kg, de fontos tudni, hogy a fa tömege nagyon erősen függ a nedvességtartalmától, ezért leggyakrabban élőnedves fára vonatkozik. A tűzifa térfogatának mérésekor az okoz nehézséget, hogy az a fűrészárutól eltérően szabálytalan formájú, nem lehet úgy összerakni, hogy a teret kitöltse. Az erdei köbméter emiatt gyakorlatilag legtöbbször 1,7 köbmétert, 1×1×1,7 métert jelent, ami például 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarang 1 méter hosszan. Ez megfelel nagyjából 10-12 q élőnedves keményfának. A fa égése után visszamaradó szilárd anyag a hamu. A régi szappanfőzők, kelmefestők, fehérítők, cserzők lúgot készítettek belőle. Nagy mennyiségben használtak fahamut a hamuzsír, vagyis kálium-karbonát előállítására: ez volt az üveg, a szappan, a feketelőpor gyártásának egyik fontos alapanyaga. A fa száraz lepárlása A száraz lepárláshoz a fát zárt térben 430 °C-ig hevítik, hogy az anyagát alkotó szerves vegyületekből szenet és egyéb bomlási termékeket nyerjenek. A fa lepárlásának hagyományos módja az erdei szenítés, szénégetés. A hasábokra darabolt fát szabályos rendben szorosan egymás mellé és egymásra állítgatják, lehullott falevelekkel, majd földdel betakarják. Ez a boksa. Belsejében üreget hagynak, és azt gyúlékonyabb anyaggal, forgáccsal, fahulladékkal töltik ki. A boksát a tetején gyújtják be. A fa lassan, füst nélkül, gőzölögve, 8–12 napig izzik, majd eloltják; az elkészült faszenet zsákokba töltik. Régen lakatosok, bádogosok fémek izzításához vásárolták, és ezzel fűtötték a régi vasalókat is. Ma már leginkább csak grillezéshez használjuk. Így, boksaszenítéssel csak faszenet állíthatunk elő, a fa többi alkotórésze veszendőbe megy. Ezzel az eljárással egy köbméter bükkfából 130–140 kg faszén nyerhető. A fát vándor- vagy állandó retortában lepárolva abból egyéb termékeket: metanolt, ecetsavat, hangyasavat, kátrányt is kinyerhetünk. Egy köbméter bükkfa lepárlásával retortában 190–200 kg faszenet, 50–60 kg kátrányt, 30–38 kg ecetsavat, 11–12 kg metanolt állíthatunk elő. Cellulózgyártás A cellulóz fontos ipari nyersanyag: papír, papírvatta, mesterséges szálasanyagok, celofán, robbanóanyagok, lakkok alapanyaga. A száraz fa átlagos cellulóztartalma 55%, amibe 25% lignin épült be. Feltárásához a fát aprítják, majd vegyszerekkel nyomás alatt főzik, hogy az inkrusztáló anyagok kioldódjanak belőle, utána bizonyos esetekben fehérítik is. Aszerint, hogy a feltáráshoz kalcium-biszulfitot, nátrium-szulfátot vagy nátrium-hidroxidot használnak-e, megkülönböztetjük a szulfit-, szulfát- és nátroncellulózt. Ipari célra a legalkalmasabb cellulózforrás a lucfenyő, de sok más tűlevelű és lombos fafaj is megfelel erre. Cserző- és színezőanyagok Az élő fa cserző- és színezőanyagok kiválasztásával növeli tartósságát, a kártevők elleni ellenálló képességét. A cserzőanyagok, a csersavak a kéregben, a fatestben, a gyökérben, gubacsokban halmozódhatnak fel. Kinyerésükhöz a felaprított növényi részeket lágy vízzel kilúgozzák, majd az oldatot besűrítik. Nyersbőr cserzésére használják, vagyis arra, hogy a bőrt a víznek, a rothadásnak ellenálló anyaggá tegyék. Régen a színezőanyagok festőfákból való kinyerése fontos iparág volt, mára az olcsó szintetikus festékek miatt jelentősége csökkent. A vörös színű festéket szolgáltató brazilfa (Caesalpinia echinata, börzsönyfa, pernambuco) Brazília névadója lett. A fa szólásokban Kemény fából faragták: szilárd, határozott egyéniség, hajlíthatatlan jellem. Fából vaskarika: képtelen, lehetetlen dolog, logikai ellentmondás. Rossz fát tesz a tűzre: csínyt, tiltott dolgot követ el. Fát lehet vágni a hátán: végtelenül türelmes, elnéző. Fabatkát sem ér, nem ér egy fagarast sem: teljesen értéktelen. Nagy/kemény fába vágta a fejszéjét: nehéz, erejét szinte meghaladó vállalkozásba fogott. Ordít, mint a fába szorult féreg: elkeseredetten, kétségbeesetten, kegyetlenül ordít, üvölt. Sulza Sulza település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Kastély tér (Varsó) A varsói Kastély tér (lengyelül: Zamkowy w Warszawie) Varsó főtere a várban. A téren áll III. Zsigmond lengyel király oszlopa, amely Varsónak a legrégibb emlékműve és szimbóluma. Clemente Molli készítette. A tér keleti oldalán áll a második világháború pusztítása után felújított királyi palota, Mazovia herceg rezidenciája. Később a lengyel királyok és Litvánia főhercegeinek lakosztálya a 16. századtól a 18. századig. A nácik felrobbantották a II. világháborúban. 1949-ben a teret összekötötték egy mozgólépcsővel, a kastély alá visz az alagúthoz és a viadukthoz. 1907-ben a viaduktot modernizálták. Haumann Petra Haumann Petra (Budapest, 1975. november 24. –) magyar színésznő, szinkronszínész. Volt férje Király Attila, édesapja: Haumann Péter a Nemzet Színésze, testvére: Haumann Máté. Élete 1998-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már 1997-ben játszott a Vígszínházban és a József Attila Színházban, valamint a Madách Színházban (1998-ig). 1999-2000 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 2001-2003 között a kecskeméti Katona József Színházban szerepelt. Közben Turay Ida Színtársulatában is játszott. 2004-ben szerepelt a Playboyban. Színházi szerepei Lionel Bart: Twist Olivér (OLIVÉR) Mrs. Corney Ugo Betti: Bűntény a kecskeszigeten....Silvia Márkus Alfréd - Harmath Imre - Vadnai László: A csúnya lány....Irma Sarkadi Imre : Elveszett paradicsom Christopher Hampton: Emberbarát Bojan Papazov: A három tökfej....Rút lány Janika....Újságíró Mitch Leigh - Joe Darion: La Mancha lovagja.... Spiró György : Liliomfiék az Alföldön, avagy Fogadó a Nagy Kátyúhoz....Mariska Szirmai Albert: Mágnás Miska....Marcsa Thomas Mann : Mario és a varázsló....Silvestra Neil Simon: Mezítláb a parkban....Corie Bratter Békeffy István : Okos mama....Mária Ivo Brešan: Paraszthamlet....Andja, Ophélia szerepében Pici Malcolm....Ann Leonard Gershe: A pillangók szabadok....Jill Tanner Shakespeare : A velencei kalmár....Nerissa Filmjei Játékfilmek A Szent Lőrinc folyó lazacai ( 2003 ) Pizzás ( 2001 ) Tévéfilmek A Nagy fejedelem ( 1997 ) A Szórád-ház ( 1997 ) Mi hárman ( 1998 ) Kisváros ( 2000 ) Presszó ( 2008 ) Jóban Rosszban ( 2009 ) Szinkronszerepei Miss Pszichozsaru: Angel Brown - Erica Gimpel Vízizsaruk: Constable Tayler Johnson - Raelee Hill Szívtipró gimi : Anita Scheppers - Lara Cox Templomos lovagok kincsei: Mimi - Rebecca Cotinaut Angel: Cordelia Chase - Charisma Carpenter Angyalok Amerikában: Harper Pitt - Mary-Louise Parker Vadmacska: Estrella Marina - Cristina Dieckman Frank Riva: Nina Rizzi - Mélanie Maudran Kardok királynője: Vera Hidalgo - Elsa Pataky Partvidéki szerelmesek: Béatrice Vallebone - Sophie De La Rochefoucauld Irak: Pvt. Brenda 'Mrs. B.' Mitchell - Nicki Aycox Shark- Törvényszéki ragadozó: Raina Troy - Sophina Brown A hatodik kapocs: Anya - Shiri Appleby Halott ügyek: Christine Wren - Joely Collins Rúzs és New York : Victory Ford - Lindsay Price Menedék : Andrea - Zoë Saldana Tiszta lappal : Louise - Keira Knightley Doktor House : Martha M. Masters - Amber Tamblyn Poliamoria Poliamoria, magyarul többszerelműség (a görög πολύ [poly, jelentése sok vagy több] és a latin amor [szerelem] szóösszetételből) kettőnél több személy közötti intim kapcsolat egyidejű gyakorlata, kívánsága vagy elfogadása, melyről minden szereplőjének tudomása van és amelyhez hozzájárul. Nem tévesztendő össze a poliszexualitással. A poliamoria kifejezést gyakran rövidítik mint poli, illetve nevezik mint konszenzusos, etikus vagy felelős nonmonogámia. A szexuálisan nem kizárólagos intim kapcsolatokra vonatkozó fogalmat néha tágabb értelemben használják, bár ennek mértékében nincs teljes egyetértés; hangsúlyozott viszont, hogy az erkölcsiség, az őszinteség és a nyíltság széleskörűen elismert mint döntő meghatározó jellemző. A „többszerelmű” kifejezés vonatkozhat egy kapcsolat számos időbeli fázisának természetére, filozófiájára, illetve a kapcsolat orientációjára (leginkább nemi és szexuális orientációjára). Néha mint összefoglaló kifejezés használatos, mely magában foglal számos különböző plurális kapcsolati formát; a többszerelmű viszonyok sokfélék, tükrözik a részt vevő egyének választásait és filozófiáit. A poliamoria kevésbé specifikus kifejezés, mint az egynél több házasfél bírásának gyakorlatát vagy állapotát jelentő poligámia. A poligám kultúrák többsége tradicionálisan többnejű, ahol egy férjnek több felesége van. A többférjű társadalmak, melyekben egy feleségnek több férje van, sokkal kevésbé gyakoriak, de léteznek. A házasság nem előfeltétel a többszerelmű kapcsolatokban. A többszerelmű kapcsolatok döntő jellemzője a „tudomás és a beleegyezés minden érintett partner részéről”. A poliamoria megkülönböztető jegye a poligámia tradicionális formáitól (v.ö. „megcsalás”) az az ideológia, mely szerint a nyitottságnak, jó szándéknak, őszinte kommunikációnak, etikus viselkedésnek dominálnia kell a résztvevők mindegyikének körében. Az Egyesült Államokban 2009 júliusában a becslések szerint több mint 500.000 többszerelmű kapcsolat létezett. A magukat többszerelműnek tekintő emberek tipikusan visszautasítják azt a nézetet, hogy a szexuális és párkapcsolati kizárólagosság szükséges a mély, elkötelezett, hosszú távú szerelmi kapcsolathoz. Mindazok, akik nyitottak vagy érzelmileg alkalmasak a többszerelműségre, beszállhatnak egy többszerelmű kapcsolatba függetlenül attól, hogy egyedülállók vagy monogám, illetve nyitott párkapcsolatban vannak. A szex nem szükségszerű elsődleges középpont a többszerelmű kapcsolatokban, amelyeket általában hosszú távú kapcsolatépítést kereső, egymást kölcsönösen elfogadó egyének alkotnak, akik számára a szex csak egyik aspektusa társas viszonyaiknak. A többszerelmű kapcsolatok a gyakorlatban résztvevőiktől függően nagyon különfélék és egyéniek. Sokak számára az ilyen kapcsolatok a bizalom, a hűség, a kölcsönösen elfogadott határok, a komperzió (compersion) eszményi értékeire, úgyszintén a féltékenység, a kisajátítási törekvés legyőzésére és a korlátozó kulturális minták visszautasítására épülnek. Létezhet erőteljes intim kötődés három vagy több személy között. A többszerelmű kapcsolatok fenntartásához szükséges sajátos készségek és magatartások növelik a kihívásokat, melyek ritkán találhatók meg a hosszú távú kapcsolatok hagyományos „randevú és házasság” modelljében. A poliamoria egy sokkal folyékonyabb, rugalmasabb szemléletet kíván a szerelmi kapcsolatban, sőt még a szabályok és határok összetett rendszerének működtetésében is. Ráadásul egy többszerelmű kapcsolatban a résztvevők nem rendelkezhetnek, partnerüktől sem várhatják el, hogy rendelkezzenek a kapcsolat tartamának prekoncepciójával, ellentétben a monogám házasságokkal, ahol általában a cél az élethosszig tartó egyesülés. Mindazonáltal a többszerelmű kapcsolatok sok éven át képesek fennállni, illetve fennállnak. Poliamoristák Deborah Anapol, a „Polyamory: The New Love without Limits” című könyv szerzője. Émile Armand, a többszerelműség történetének egyik legbefolyásosabb 20. századi francia aktivistája, individualista anarchista Martin Cahill, ír gengszterfőnök és Francis Cahill és Patricia, a testvére Natalie Clifford Barney, írónő Karl Barth, teológus, egyházalapító, szocialista és atomfegyver ellenző, Nelly Barth, és Charlotte von Kirschbaum, protestáns teológusnő Michèle Bernstein, francia író (Guy Debord-ral és Michele Mochot-val) Bertolt Brecht , költő és drámaíró Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre , francia egzisztencialista filozófusok, regényírók, szövegkönyvírók, politikai aktivisták Paul Bocuse , francia sztárszakács, gasztronómiai és szakácskönyv szerző C. T. Butler, a Food not Bombs alapítója Paxus Calta, amerikai poliamoria aktivista Albert Camus , francia filozófus és regényíró Gala Dalí, modell (Paul Éluard-ral és Max Ernsttel) Guy Debord, filmkészítő, író, alapító tagja a Szituacionista Internacionálénak (Michèle Bernstein és Michele Mochot társaságában) Amelia Earhart , a repülés női úttörője, az első jelentős női pilóta Dossie Easton és partnernője Janet Hardy, a szerzői a „The Ethical Slut” című könyvnek. Havelock Ellis, orvos, pszichológus, író, társadalmi reformer és Edith Ellis Paul Éluard , francia költő (Max Ernsttel és Gala Dalíval) Max Ernst , szürrealista festő (Paul Éluard-ral és Gala Dalíval) Janet Farrar, brit neopogány író Georg Forster, természettudós, újságíró és forradalmár a felvilágosodás idején James Goldsmith, angol-francia milliomos, iparmágnás és Lady Annabel Goldsmith Terisa Greenan, amerikai író, színész, filmkészítő, a Family: the web series című filmsorozat alkotója Nina Hartley , amerikai pornószínésznő, filmrendező és szex oktató Ken Haslam, aneszteziológus és poliamoria aktivista Robert A. Heinlein , science-fiction író Franz Hessel, Henri-Pierre Roché és Helen Hessel, történetüket a Jules und Jim című film dolgozta fel François Truffaut rendezésében. Etty Hillesum, holland tanítónő, író, misztikus, (1943-ban, Auschwitzban halt meg) és Julius Spier, pszicho-tenyérjós Aldous Huxley , író (feleségével Laura Huxley-vel és Mary Hutchinsonnal) Gustav Klimt , festő, Emilie Flöge Alekszandra Mihajlovna Kollontaj , orosz forradalmárnő, szovjet politikus, diplomata, író, a marxista feminizmus képviselője Sasha Lessin, a World Polyamory Association alapítója Judith Malina, színész- és rendezőnő, Julian Beck, művész és Hanon Reznikov, a The Living Theatre alapítója Elise Matthesen, amerikai esszéista, költő, író, ékszerkészítő iparművész William Moulton Marston, Elizabeth (Sadie) Holloway Marston amerikai pszichológusok és Olive Byrne Edna St. Vincent Millay , amerikai feminista költő, színműíró Lee Miller, fotográfus, Roland Penrose, festő és David E. Sherman Louis Mountbatten , brit államférfi, tengerésztiszt és felesége Edwina Mountbatten Edith Nesbit, Hubert Bland, és George Bernard Shaw ír színműíró, kritikus, politikai aktivista Graham Nicholls, angol művész és író Birgitte V. Philippides, festőnő Erwin Schrödinger , fizikus, a kvantumelmélet megalapozója, Annemarie Bertel, Hilde March, Arthur March Morning Glory Zell-Ravenheart, ír-benszülött amerikai neopogány költő, író, előadó, papnő Jennifer Diane Reitz, amerikai író, programozó, webképregény szerző, a transzszexualizmus támogatója Rainer Maria Rilke , költő és Lou Andreas-Salomé , írónő és pszichoanalitikus Bertrand Russell , matematikus, filozófus és Constance Malleson és Miles Malleson, mindketten színészek Percy Bysshe Shelley , költő Robyn Trask, a Loving More magazin szervező szerkesztője Voltaire , francia filozófus, Émilie du Châtelet és Jean François de Saint-Lambert Dieter Wedel, rendező, Dominique Voland, színésznő, Uschi Wolters tanárnő Vita Sackville-West, angol író, költő, kerttervező, Harold Nicolson diplomata és Violet Trefusis, író Virginia Woolf és a Bloomsbury Csoport számos más tagja, mint Bertrand Russell , Clive Bell, Vanessa Bell, Duncan Grant, John Maynard Keynes , Ottoline Morrell, Phillip Morrell, Adrian Stephen, David Garnett , Dora Carrington, Lytton Strachey, és Ralph Partridge Arnold Zweig , német író és Beatrice Zweig, festő Filmek Szomorú vasárnap , német-magyar 1999; Rendező: Rolf Schübel; Szereplők: Stefano Dionisi, Joachim Król, Ben Becker, Marozsán Erika , Nick Barkow: Das Lied vom traurigen Sonntag című regényéből Sem kávé, sem tévé, sem szex , svájci 1999; Rendező: Romed Wyder; Szereplők: Vincent Coppey, Alexandra Tiedemann, Pietro Musillo Cécile Cassard tizenhétszer , francia 2002; Rendező: Christophe Honoré; Szereplők: Béatrice Dalle, Romain Duris, Jeanne Balibar When Two Won't Do , kanadai 2001; Rendezők: Maureen Marovitch és David Finch; dokumentumfilm Álmodozók , olasz-francia-brit 2003; Rendező: Bernardo Bertolucci ; Szereplők: Michael Pitt, Eva Green , Louis Garrel Three of Hearts: A Postmodern Family , USA 2004; Rendező: Susanne Kaplan; dokumentumfilm Nézz az égre! , kanadai-brit 2004; Rendező: John Duigan; Szereplők: Charlize Theron , Penélope Cruz , Stuart Townsend Festeni vagy szeretkezni , francia 2005; Rendezők: Arnaud és Jean-Marie Larrieu; Szereplők: Sabine Azéma, Daniel Auteuil , Amira Csar, Sergie Lopez Csók, macsók! , amerikai-brit 1999; Rendező: Gregg Araki ; Szereplők: Kathleen Robertson, Johnathon Schaech, Matt Keeslar, Kelly Macdonald, vígjáték Crustacés et coquillages , francia 2004; Rendezők: Olivier Ducastel és Jacques Martineau; Szereplők: Valeria Bruni Tedeschi, Gilbert Melki, Jean-Marc Barr Estélyi ruha , francia 1986; Rendező: Bertrand Blier ; Szereplők: Gérard Depardieu , Michel Blanc, Miou-Miou Banditák , amerikai 2001; Rendező: Barry Levinson ; Szereplők: Bruce Willis , Billy Bob Thornton , Cate Blanchett Pourquoi pas! , francia 1977; Rendező: Coline Serreau; Szereplők: Sami Frey, Christine Murillo, Mario Gonzáles Obsession , német-francia 1997; Rendező: Peter Sehr; Szereplők: Heike Makatsch , Charles Berling, Daniel Craig Jules és Jim , francia 1962; Rendező: François Truffaut ; Szereplők: Jeanne Moreau , Oskar Werner , Henri Serre, Marie Dubois Nyári szeretők , amerikai-görög 1982; Rendező: Randal Kleiser; Szereplők: Peter Gallagher , Daryl Hannah , Valérie Quennessen Henry és June , amerikai 1990; Rendező: Philip Kaufman ; Szereplők: Maria de Medeiros, Fred Ward és Uma Thurman Vicky Cristina Barcelona , amerikai-spanyol 2008; Rendező: Woody Allen ; Szereplők: Scarlett Johansson , Penélope Cruz , Rebecca Hall , Javier Bardem , Chris Messina Három , német 2010; Rendező: Tom Tykwer; Szereplők: Sophie Rois, Devid Striesow, és Sebastian Schipper Édeshármas , amerikai 1994; Rendező: Andrew Fleming; Szereplők: Lara Flynn Boyle , Stephen Baldwin , Josh Charles és Alexis Arquette Marston professzor és a két Wonder Woman , amerikai 2017; Rendező: Angela Robinson; Szereplők: Luke Evans , Rebecca Hall és Bella Heathcote Internetes filmsorozat Family: the web series Serényfalva Serényfalva (korábban Málé, Serényimál majd Serényifalva) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. A Putnoki-dombságban, a Keleméri-patak völgyében fekszik, a 26-os főút mellett, nem messze a szlovák határtól. Ózdtól 15 kilométer, Miskolctól 42 kilométer választja el. Története A települést először a 13. század elején említik a krónikák. Ekkor a Hanva nemzetség birtokolta, elsősorban pásztorkodásra használta majd a jelenlegi község területe Málé néven királyi tulajdon lett. A nemzetség megtarthatta a lőrisfalvai, illetve a miklósfalvi területeit. Málé fejlődése a Putnoky család idejében, az 1300-as évek első felében indult meg. 1427-ben a pápai tizedszedők 41 telket említenek, de a török betörések, az ezzel kapcsolatos háborúk miatt a település 1566-ra fokozatosan elnéptelenedett. 1570-ben habár felépítenek néhány házat, 1680-ra a település teljesen visszafejlődött, lakatlan lett. Az új tulajdonosoknak, a Serényieknek újra kellett telepíteni a falut, ezt Trencsén vármegyei birtokukról idevándorlókkal oldották meg. Azóta a lakosság folyamatosan gyarapszik. Az 1930-as évektől a község területéhez tartozott Pogonyipuszta és Lódombpuszta is, és ekkor már a Putnoki járáshoz tartozott. A legnagyobb földbirtokos gróf Serényi Béla volt, de a talaj nagy részét alkotó agyagos üledék adta előnyöket kihasználva már működött a máig is termelő téglagyár is. A 20. század elejétől a lakosság az iparban, a téglagyárban dolgozott, a mezőgazdaságból viszonylag kevesen élnek. A művelésre alkalmas terület nagy részét a Bábolnai Mezőgazdasági Rt. műveli. A határ egy részét erdő borítja, de erdőgazdálkodással csak kevesen foglalkoznak. 2004-ben a község elnyerte a "Virágos Falu" címet. Népcsoportok A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: Elnevezésének változásai A falu neve a 20. század folyamán többször változott. 1928-ig Málé volt az elnevezése, majd Serényimál, 1929-től pedig Serényifalva lett, végül 1957-ben kapta a község a ma is érvényes Serényfalva nevet. Nevezetességei Római katolikus templom: a 18. században épült, barokk stílusú. Nepomuki Szent János -szobor. Millenniumi emlékmű. A felújított polgármesteri hivatal. Református templom. Mindenütt pormentesek az utak, van vezetékes ivóvíz, gáz- és telefonvezeték is. Az önkormányzat vendégházában szállást is talál a turista, és szép kirándulásokat tehet a környékre. Jelentős vadállomány van a környékbeli erdőkben. Településfejlettségi mutatók Lakások száma: 332 db Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 75% Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 70% Burkolt, portalanított utak aránya: 100% Kábeltelevíziós hálózat: van Óscar González Óscar Javier González Marcos (Salamanca, 1982. november 12. –). Spanyol futballista, jelenleg a görög Olimbiakósz középpályása. Karriere Profi pályafutását a Real Valladolid capatánál kezdte, ahol 2000 november 11-en debutált a spanyol élvonalban a Las Palmas ellen. A 2003/2004-es szezonban ő volt a csapat házi gólkirálya, de ettől függetlenül a kiscsapat nem tudta megőrízni elsőosztályú tagságát. 2004 nyarán 3 millió euróért a Real Zaragoza csapatához került, ahol az első szezonjában alapember lett. Olympiacos 2008 nyarán az Olimbiakósz került 2,5 millió euróért, 3 évre szóló szerződést írt alá a görög csapattal. Ebben az évben görög bajnok lett. 18 bajnoki és 5 kupamérkőzésen lépett pályára. Összesen 4 gólt szerzett. Sikerei, díjai Spanyol labdarúgó-szuperkupa győztes (2005) görög bajnok : 2009 Görög labdarúgókupa győztes (2009) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Oscar González Marcos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Adatlapja az Olimpiacos hivatalos honlapján 6526 Matogawa A 6526 Matogawa (ideiglenes jelöléssel 1992 TY) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kin Endate és Kazuro Watanabe fedezte fel 1992. október 1-jén. Cibenzolin A cibenzolin (INN: cibenzoline; másik neve cifenline) szívritmuszavarok elleni gyógyszer. Ventrikuláris (kamrai) és szupraventrikuláris tachycardia (szapora szívverés) megelőzésére használják, beleértve a gyógyszer okozta és szívinfarktus utáni tachycardiát. Az I.C osztályba tartozik, de vannak bizonyos tulajdonságai, melyek a III. és IV. osztályra jellemzőek. Mind intravénásan, mind szájon át adható. Felezési ideje 8–12 óra, ami napi kétszeri szedést tesz szükségessé, de az adagolásnál a veseműködést is figyelembe kell venni. Az összehasonlító tanulmányok szerint a cibenzolin legalább olyan jó hatékonyságú, és a betegek által legalább olyan jól tolerált szer, mint az I. osztály többi gyógyszere. Ugyanakkor az I. osztálybeli szerek hátrányaival is rendelkezik, ami miatt szívizomkárosodott betegnél életveszély esetét kivéve nem szabad használni. Készítmények Szukcinát formájában: Cibenol Cipralan Exacor Magyarországon nincs forgalomban cibenzolin-tartalmú készítmény. Praying Mantis A Praying Mantis egy angol hard rock, heavy metal együttes, melyet 1974-ben Londonban alapított Chris és Tino Troy. A zenekar a brit heavy metal új hulláma (NWOBHM) zenei mozgalom korai képviselői közé tartozik, és jelentősen segítette annak kialakulását. Karrierjük alatt 10 nagylemezt jelentettek meg, a tizenegyedik 2018-ban várható. Lemezeiket a BMG/Arista, a Pony Canyon és a Frontiers kiadók jelentették meg. Tagok John Cuijpers - ének (2013 óta) Tino Troy - gitár (1974 óta) Andy Burgess - gitár (2007 óta) Chris Troy - basszusgitár (1974 óta) Hans in't Zandt - dobok (2013 óta) Diszkográfia Time Tells No Lies (1981) Throwing Shapes (1984) Predator in Disguise (1991) A Cry for the New World (1993) To the Power of Ten (1995) Forever in Time (1998) Nowhere to Hide (2000) The Journey Goes On (2003) Sanctuary (2009) Legacy (2015) Gravity (2018) Praying Mantis / High Roller (split-lemez, 1980) Turn the Tables / Tell Me The Nightmare's Wrong / A Question of Time (EP, 1982) Only the Children Cry / Whose Life Is It Anyway? / A Moment in Life / Turn The Tables (EP, 1993) The Best of Praying Mantis (válogatáslemez, 2004) Metamorphosis (EP, 2011) 2013-as wimbledoni teniszbajnokság – férfi páros Ez a szócikk tartalmazza a 2013-as wimbledoni teniszbajnokság férfi páros mérkőzéseit. A címvédők Jonathan Marray és Frederik Nielsen voltak, ezúttal azonban nem egymás oldalán vettek részt a versenyen. Marray Colin Fleminggel játszott, s a harmadik körben estek ki a Robert Lindstedt–Daniel Nestor-kettős ellenében. Nielsen párja Grigor Dimitrov volt, őket a Julien Benneteau–Nenad Zimonjić-páros búcsúztatta a második körben. A viadalt Bob Bryan és Mike Bryan nyerték meg, a fináléban 3–6, 6–3, 6–4, 6–4-re legyőzve az Ivan Dodig–Marcelo Melo-duót. Kiemeltek Bob Bryan / Mike Bryan (győztesek) Marcel Granollers / Marc López (első kör) Alexander Peya / Bruno Soares (harmadik kör) Lijendar Pedzs / Radek Štěpánek (elődöntő) Iszámul-Hak Kuraisi / Jean-Julien Rojer (harmadik kör) Robert Lindstedt / Daniel Nestor (negyeddöntő) Makszim Mirni / Horia Tecău (harmadik kör) Mahes Bhúpati / Julian Knowle (negyeddöntő) Colin Fleming / Jonathan Marray (harmadik kör) Santiago González / Scott Lipsky (második kör) Julien Benneteau / Nenad Zimonjić (negyeddöntő) Ivan Dodig / Marcelo Melo (döntő) Michaël Llodra / Nicolas Mahut (második kör) Róhan Bópanna / Édouard Roger-Vasselin (elődöntő) Łukasz Kubot / Marcin Matkowski (harmadik kör) Treat Conrad Huey / Dominic Inglot (harmadik kör) Schwerstedt (bei Weimar) Schwerstedt település Németországban, azon belül Türingiában. Schwerstedt Krautheim községgel határos. Népesség A település népességének változása: Füstös cankó A füstös cankó (Tringa erythropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Elterjedése, élőhelye Skandináviában és Észak-Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Dél-Ázsiába, Afrikába, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékére, illetve Észak-Amerikába is. Fátlan és erdős tundrák vizeinél és mocsarainál honos. Megjelenése Átlagos testhossza 29-31 centiméter, szárnyfesztávolsága 61-67 centiméteres, testtömege 125-210 gramm. Egyik legnagyobb testű cankó-faj. Lába hosszú, élénk piros színű. Hosszú nyaka és ugyancsak hosszú, tövén piros vékony és egyenes fekete csőre miatt igen karcsúnak látszik. A tojó és a hím egyforma színezetű, násztollazatban szinte koromfekete, a költés után ezt kivedlik és világos szürke színűek lesznek. a Kirepülő fiókák első vedlésükig erősen pettyezett barnásszürke színűek, ilyenkor könnyen összetéveszthetőek a hasonló színű, de kevéssel kisebb piroslábú cankóval. Életmódja Partokon, zátonyokon, tómedrekben szurkálással szedegeti apró csigákból, kagylókból, tengeri rákokból és férgekből álló táplálékát, de gyomrában már kis halakat is találtak. Szaporodása Tavak, mocsarak partján a zsombékokra, növényi anyagokból rakja fészkét. A fészkelési időszak május közepétől június derekáig tart. Fészekalja 3-4 tojásból áll. Kárpát-medencei előfordulása Márciustól májusig, illetve augusztustól novemberig Magyarországon rendszeres vendég, de átnyaraló példányok is előfordulnak. Védettsége Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 forint. Salles-d’Aude Salles-d’Aude település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 3215 fő (2015). Salles-d’Aude Coursan, Fleury, Vinassan és Nissan-lez-Enserune községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Božičany Božičany település Csehországban, a Karlovy Vary-i járásban. Božičany Nová Role, Nejdek, Mírová, Černava és Chodov településekkel határos. Lakosainak száma 641 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Doug Liman Doug Liman (1965. július 24. –) amerikai filmrendező és producer. Legismertebb filmjei A Bourne-rejtély (2002) és a Mr. és Mrs. Smith (2005). Társas játék A Társas játék az HBO 2011-es magyar televíziós sorozata, amely az izraeli When Shall We Kiss? formátumán alapul. A Született lúzer után az HBO Magyarország második saját gyártású, és az első folytatásos saját gyártású sorozata. A Társas játék vezető rendezője Herendi Gábor, főszereplői Martinovics Dorina, Simon Kornél, Balsai Móni, Thuróczy Szabolcs, Pokorny Lia és Gazsó György. A 2011-es első évad sikere után 2013-ra készült el a már eredeti, nem feldolgozás második évad. Az első évad tizenhárom része 2011. október 23. és 2012. január 8. között került adásba, míg a második évad 2013. október 6-án kezdődött és december 22-én ért véget. Történet A sorozat a hat főszereplő sorsát követi nyomon, különös tekintettel magán- és szerelmi életükre, amelyek gyakran összetalálkoznak. Első évad Léna (Martinovics Dorina) és Dávid (Simon Kornél) egymásba szeretnek, ám Dávid korábbi barátnője, Timi (Réti Adrienn) bejelenti, hogy terhes. Hogy el tudja tartani a születendő gyermeket, Dávid jobban fizető állást vállal, így Léna munkatársa lesz Iván (Thuróczy Szabolcs) cégénél, aki Léna szeretője. Léna, hogy ne kelljen Dávid közelében lennie, akivel sokat veszekednek, elkezdi keresni ismeretlen apját (Rudolf Péter), ám a megtalált apában csalódnia kell. Eközben találkozik Paullal (Gálffi László), aki magával vinné külföldre a lányt. Timi felajánlja Dávidnak, hogy elvetethetik a babát, de elvetél, és Dávid is szakít vele. Léna szándékosan lekési gépét, és segít anyjának (Básti Juli) felkészülni egy reklámszerepre, amely után a nő meghal. Dávid és Léna, miután a fiú megbizonyosodott arról, hogy a lány már nem Iván szeretője, egymásra talál. Gabi (Pokorny Lia) nagy orra miatt sikertelen a férfiaknál, ezért az interneten keres alkalmi kapcsolatot magának, akit meg is talál Léna főnöke, a nős Iván személyében. Iván felesége, Judit (Balsai Móni) – aki Gabi közeli barátnője – rájön, hogy férje csalja, és kapcsolatot kezd a leszbikus masszőr Dorkával (Tornyi Ildikó). Gabi, hogy ne csak sötét hotelszobában merjen találkozni Ivánnal, plasztikai műtétre szánja rá magát, ám az altatás miatt kómába kerül, így a műtét meghiúsul. Míg kómában fekszik, főnöke, Antal (Gazsó György), aki szerelmes belé, vigyáz telefonjára, és válaszol Gabi nevében Iván üzeneteire, majd egy félreértés miatt eljátssza Gabi udvarlójának szerepét annak családja előtt. Gabi húga, Laura (Kovács Patrícia) sikeretenül próbálja elcsábítani Antalt. Gabi, amikor felébred, rájön, hogy szeretője Iván, és hogy Antal szereti őt, ő pedig viszont szereti. Juditnak egyre terhesebb kapcsolata Dorkával, így szakítanak, de férjét is elzavarja otthonról, és új kapcsolatot keres. Második évad Léna és Dávid boldog kapcsolatban élnek, és saját reklámcéget alapítanak. Mikor Dávid elviszi Lénát biciklizni, a lány gerincsérülést szenved, és kórházba kerül. Miközben Dávidot okolja a történtekért, beleszeret kezelőorvosa (Fekete Ernő) öccsébe, Milánba (Szabó Kimmel Tamás), aki betegnek adja ki magát. Mikor Dávid lebuktatja Milánt, Léna mindkettejükre megharagszik. Mikor újra elkezd nyitni a két férfi felé, rájön, hogy titkárnőjük, Petra (Döbrösi Laura) beleszeretett Dávidba, így Milán felé sodródik, akit kitartója (Udvaros Dorottya) el is zavar. Amikor Petra bevallja érzéseit Dávidnak, ő visszautasítja; miközben a férfi Léna családjának becsületét próbálja megmenteni, hogy így nyerje vissza korábbi barátnőjét – sikeresen. Mikor Milánnak külföldre kell menekülnie Lénát is vinné magával, de ő Budapest és Dávid mellett dönt. Gabi, aki terhes lett Ivántól, unja életét Antallal, és megpróbálja újrakezdeni kalandjait Ivánnal, de Laura (Petrik Andrea) ténykedése miatt ez nem válik valóra. Azonban amikor Gabi és Antal esküvőjén feltűnik Iván, Antal az oltárnál hagyja Gabit, és Judit, akit Gabi próbált elkerülni, ekkor eszmél rá barátnője és volt férje kapcsolatára. Ekkorra Judit beleszeret Léna orvosába, aki egyik barátnője, Flóra (Parti Nóra) férje. Judittal össze is költöznek, ám Judit és Iván gyerekei rosszul fogadják az új apukát. Flóra, hogy Ivánnal szövetkezve szétválassza barátnőjét és férjét, saját gyermekeit is Juditra bízza, akiknek azt a feladatot adja, hogy viselkedjenek rosszul. Végül Flóra és Iván – aki korábban impotenciával küzdött – egymásba szeretnek, és Flóra felhagy a háborúskodással. Most Gabi kéri meg Antal kezét, de az esküvő másodszor is meghiúsul, mert beindul a szülés, így harmadjára esküsznek össze. Gyártás Az HBO Central Europe 2010 májusában állapodott meg az Armoza Formats céggel, hogy saját területein adaptációkat készíthet Dalit Kahan When Shall We Kiss? című izraeli sorozatából – korábban az HBO egy másik izraeli sorozatformátumot is vett, a Be Tipult. 2011 tavaszán bejelentették, hogy a Be Tipul magyar változata előtt készül el a When Shall We Kiss? magyar remake-je, amely a 2007–2009-es Született lúzer után az HBO Magyarország második fikciós sorozata, az első teljesen HBO-felügyelte magyar produkció és az első folytatásos saját gyártású műsora. Ekkorra már elkészült a Be Tipul román változata, a magyar HBO viszont elsősorban dokumentumfilmek gyártásával foglalkozott, a válság sújtotta magyar televíziós piacon pedig a valóságshow-k, gameshow-k és szappanoperák uralkodtak. A forgatókönyv írását Kahan történetének alapján Divinyi Réka vezette, aki treatmenteket írt, amelyek alapján Bodzsár Márk, Czető Bernát László és Szekér András írtak párbeszédváltozatokat, majd Divinyi állította össze a végső változatot. A forgatás 2011. március 16-án kezdődött, a tizenhárom epizódból hetet Herendi Gábor, hatot Fonyó Gergely vezényelt le, de logisztikai okokból egymás részeihez is forgattak jeleneteket. Balsai és Tornyi ágyjeleneteihez dublőröket használtak. A sorozat Budapesten és környékén forgott, és részt vett benne a Pioneer Pictures produkciós cég. 2012 őszére elkészítették a Be Tipul magyar változatának első évadját Terápia címmel. A Társas játék második – immáron eredeti, Kahannak csak a karaktereit alapul vevő – évadja írásának már 2011 augusztusában nekiállt Krigler Gábor treatmentjei alapján egy új írógárda, amelynek Bodzsár Márk is tagja volt, de három hónapnyi munka után leálltak, és újraszervezték az írócsoportot. Az évadot végül Vészits Andrea, Jeli Viktória és Baráthy György írták másfél évig, Vészits vezetésével. Hivatalosan 2013. május 7-én, sajtótájékoztatón jelentették be a folytatást, amelynek másnapján a forgatás is elkezdődött. A forgatás az előző évadhoz képest kétszer annyi helyszínen zajlott, hatvannégy forgatási napon. A rendezői székben ezúttal Herendi Gábor mellett Fazakas Péter ült. Lővey Laura szerepében terhessége miatt Kovács Patríciát Petrik Andrea váltotta. Sugárzás Az első évad első két epizódját – az október 14-i, RaM Colosseum-beli díszbemutató után – 2011. október 23-án, vasárnap, a magyar HBO kódolatlan hétvégéjén – amikor nem csak az előfizetők foghatják az adót – mutatták be, majd a további tizenegy rész 2012. január 8-ig, szintén vasárnaponként került adásba. Emellett az első öt rész – regisztrációhoz kötve – ingyen is megtekinthető volt az HBO GO szolgáltatáson 2011 decemberének végéig (a teljes évad csak az előfizetőknek volt megtekinthető, amely akkor még csak a Tarr Kft.-nél és a Vidanetnél volt elérhető). A sorozatot az HBO is több ízben ismételte, és az HBO GO-n is elérhető maradt. A második évad indulása előtt 2013. szeptember 28–29-én Társas játék-maraton keretében az HBO ismételten leadta az első évadot. Az október 3-án a RaM Colosseumban tartott díszbemutatón a stábtagokon és a sajtón túl megjelent Oroszlán Szonja, Osvárt Andrea, Szabó Győző, Till Attila, Kamarás Iván, Liptai Claudia, D. Tóth Kriszta, Palvin Barbara, Bereczki Zoltán és Frei Tamás is, valamint fellépett a Budapest Bár. Az új évad első két része 2013. október 6-án került adásba, majd a többi ezt követően vasárnaponként december 22-ig. Az első két rész – ezúttal regisztráció nélkül is – ingyen megtekinthető volt az HBO GO-n. Fogadtatás Kritikai fogadtatás A sorozat első évadja többnyire pozitív kritikákat kapott, amelyek főleg a gyér magyar sorozatfelhozatalhoz viszonyítva kiemelkedő minőségűnek találták. Varga Balázs filmtörténész a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet online lapjában, a Filmkultúrában a remake elkészítésével kapcsolatban így fogalmazott: „…hogy a kultúraközi újramegfilmesítésekre is igaz, hogy nem a hasonlóságok, hanem az olykor nüansznyi különbségek a lényegesek. Mindez azonban mit sem érne, ha nem sikerült volna érdekes és szerethető karaktereket teremteni, és egy olyan, kiváló színészgárdát alkalmazni, amelynek többsége filmben-tévében alig kapott eddig komoly szerepet. A szerethető karakter + jó színészválasztás + eleven dialógus + humor kombináció nem mondható ismeretlen vagy új receptnek, csak épp nem olyan könnyű összehozni. A Társas játék esetében egészen komoly találati aránnyal sikerült.” Az Index televíziós blogja, a comment:com szerint is „…jók a színészek […] Ha ehhez vesszük, hogy ez talán az első olyan sorozat, amiben a főhősök nem úgy beszélnek egymással, mintha egy űrlapot olvasnának fel, és egyetlen reklámot sem vágnak a pofánkba, akkor már egyértelmű az HBO megalkotta a rendszerváltás utáni legjobb magyar sorozatot.” A Kultúrpart kritikájában az első három rész után a sorozatot és főleg a dialógusokat katasztrofálisnak és életidegennek nevezte. A Sorozatjunkie az első három rész után azt írta: „talán még nemzetközi szinten is megállja a helyét”, kiemelte a színházi maníroktól mentes színészi játékot, főleg Simon Kornélét és Balsai Móniét, valamint a fényképezést. Az évad felénél megjelenő kritikájukban megerősítették a korábban említett pozitívumokat, míg negatívumként megemlítették „a fejét néhol felütő modorosság”-ot. Az évad végén azt írták, hogy „többnyire jó, aztán elfogadható” volt, és hogy „egy közepes, néha jó sorozatot is fel tud dobni az, hogy Budapesten játszódik.” A második évad – amely már teljesen magyar forgatókönyvírók és alkotók munkája volt – kritikái főleg a komorabb hangulatra és a gyengébb történetre hívták fel a figyelmet. Kalmár Csaba, az Origo kritikusa azt írta: „[a] sok hazugság mellett megfigyelhető, hogy csak a libidó mozgatja a karaktereket…” A comment:com kritizálta az orvosi nyelv rossz használatát és Básti Juli karakterének visszahozását, valamint azt írta: „…hogy még nem árt, ha követjük az összeszerelési útmutatókat. Mert hát a forgatókönyvben van néhány bénán felskiccelt karakter, vagy találkozás.” Ezzel szemben azonban leszögezte, hogy a Társas játék „[a]z egyetlen jó magyar sorozat.” Díjak és elismerések A sorozat második évadja a 2013-as Kamera Korrektúra díjkiosztón második helyezést ért el a tévéfilm és -sorozat kategóriában. Zene A sorozat készítésekor különös gondot és nagyobb összeget szántak a részek zenei aláfestésének összeállítására. Az első évad főcímdalát Odett énekelte, míg a második évadé a „Játszanék veled” volt Knoll Gabi és Pásztor Anna előadásában. A második évad zenéi duplaalbumon is megjelentek a Warner Music Grouphoz tartozó Magneoton gondozásában 2013. október 14-én. Annak leírásában ez szerepel a dalok kiválasztásáról: A kiadvány a MAHASZ válogatás- és mixlemezek slágerlistáján első helyet ért el 2013 novemberében. A második évad filmzenealbumának dalai: Cuvier-féle csőröscet A Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a csőröscetfélék (Ziphiidae) családjába tartozó faj. A Ziphius emlősnem egyetlen faja. Előfordulása A Cuvier-féle csőröscet a nyílt tengerekben, szinte az egész világon elterjedt a sarki tengerek kivételével, és a hidegebb vizekben is kevésbé gyakori. Az európai partokhoz ritkán vetődik el, de a Földközi-tengerben, a Vizcayai-öbölben és a spanyol partoknál azért gyakrabban megfigyelik. Megjelenése Testhossza 500 - 700 centiméter, kiálló, csőrszerű arcorra és kissé kidomborodó feje van. Orrürege a fejcsúcstól a teljes hossz körülbelül egynyolcadára-egytizedére nyílik. A hátuszony és a farokúszó között néhány kúpszerű kiemelkedés látható. A torkon két barázda fut szét elölről hátrafelé. A hímeknek, de ritkábban a nőstényeknek is, a két alsó állkapocsfél csúcsán egy-egy kúpos fog ül. A nőstények többi foga, és részben a hímeké is, a fogínyben rejtőzik. Ezenkívül a csőröscetek egész családjára jellemző, hogy farokúszójuk hátsó széle nincsen középen bemetszve. A Cuvier-féle csőröscet a leggyakoribb, sötét teste többnyire láthatóan elüt világos fejétől és háti oldalától. Színezete azonban erősen változó. Életmódja Túlnyomórészt szabadon úszó tintahalakkal táplálkozik. 30-40 fős csapatokban úszik. Meglehetősen egyszerre buknak le és jönnek fel, egyszerre általában körülbelül 10 percig tartózkodnak a felszínen és 20-40 percig a víz alatt. Ez az állat tartja a merülési rekordot az emlősök között, 2992 métert. A Cuvier-féle csőröscet szaporodási ideje, évszakos vándorlása és világállományának nagysága kevéssé ismert. Ordinszkojei járás Az Ordinszkojei járás (oroszul Ордынский район) Oroszország egyik járása a Novoszibirszki területen. Székhelye Ordinszkoje. Népesség 1989-ben 38 231 lakosa volt. 2002-ben 39 209 lakosa volt, melynek 93%-a orosz, a többi főleg ukrán, német és kazah. 2010-ben 36 708 lakosa volt, melyből 34 342 orosz (93,9%), 819 német (2,2%), 329 kazah (0,9%), 314 ukrán (0,9%), 155 tatár (0,4%), 103 örmény (0,3%), 75 üzbég (0,2%), 68 fehérorosz (0,2%), 64 azeri (0,2%), 38 csuvas, 36 tadzsik, 30 mordvin, 20 lengyel, 19 koreai, 16 mari, 14 kirgiz, 13 grúz, 13 moldáv, 11 baskír, 11 komi, 11 észt, 10 lett stb. Tribunus plebis A tribunus plebis vagyis néptribunus a főbb magistratusok közé tartozott. A tisztség kialakulása A tisztség a patriciusok és a plebejusok földért való harcának köszönhető eredmény volt, ami a köztársaság első két évszázadának legnagyobb belpolitikai összecsapásaként zajlott. A plebejusok kitartó, szívós harcának eredménye volt, hogy i. e. 494-ben jogaik védelmében különleges jogállású tisztségviselőt (tisztségviselőket) választhattak. A tisztség választása és jogállása A plebeiusok közvetlen választottak először két képviselőt. A választottak száma rövid időn belül négyre, majd a nép számának gyarapodásával tízre emelkedett. Különleges tisztségviselők voltak. Fő feladatuk a plebeiusok érdekeinek védelme, jogaik feletti őrködés volt, ezért megakadályozhatták a magistratusok intézkedéseinek végrehajtását, kivéve a censorok utasításait. Csak plebeius volt választható erre a tisztségre. Tiltó szavuk a veto volt (veto=megtiltom), mellyel bármely intézkedést, törvényjavaslatot, határozatot és ítéletet azonnal megszüntethettek. Személyük szent és sérthetetlen volt (sacrosanctus), házukban minden plebeius védelmet élvezett, menedéket talált. Összehívhatták a plebeiusok gyűlését, később a senatus összehívására is jogot kaptak. Segítőik a aedilis plebis-ek voltak akik a Ceres szentélyében a plebeiusok levéltárát és pénztárát őrizték. Jelentősebb néptribunok A tribunus plebis hivatala beépült a Közhivatalnoki szervezetbe. Az i.e 367-re megválasztott Gaius Licinius Stolo és Licinius Sextius Lateranus néptribunusok Törvényjavaslatot fogadtadtak el a plebeiusok teljes egyenjogúsítására, valamit a hódításokkal szerzett közbirtokok igénybevételének korlátozására, valamint birtoklásának rendjéről (lex Licinia Sextia de modo agrorum). Patriciusok harca a néptribunusokkal A patríciusok különösen Stolot támadták, igyekeztek emlékét beszennyezni. Patricius feleségének bántalmazásával rágalmazták, elterjesztették róla, hogy elsőként szegte meg az általa is szorgalmazott földtörvényt. Ezeket a rágalmakat későbbi századok történészei is átvették. Egyes plebeiusok meggazdagodásával és beházasodásával új arisztokrata csoport alakult ki, beválasztották őket a senatusba és nobilitasnak nevezték el őket. A birtoktörvényt nem sikerült következetesen megvalósítani, mert a közföldek nagy részét a nobilisok elfoglalták. A birtokviszonyokban a helyzet nem javult. A későbbiek során a tribunátus rendkívüli hatalomra emelkedett. Markovics Sándor Markovics Sándor (Sződ, 1856. október 30. – Budapest, 1909. január 4.) nyelvész, lapszerkesztő, állami főreáliskolai tanár. Élete Markovics Miklós 1848-49-es Württemberg-ezredbeli honvéd-huszár hadnagy, később gárdatiszt és Kollonics Amália fia. Középiskoláit Vácon és Budán végezte, a pesti egyetemen előbb természettudományi tanulmányokat folytatott, később nyelvtudományiakat. 1882-ben a magyar és német nyelv és irodalomból nyert tanári oklevelet. A budai Zeneakadémiát és a pesti konzervatóriumot is elvégezte. 1880-tól 1887-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáránál mint gyakornok volt alkalmazva. 1887-től a győri állami főreáliskolában tanított. Neje Auer Janka volt. Írásai Cikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1879. Az ugor nyelvek elágazása, 1885. Könyvism.); a Nyelvtudományi Közleményekben (1879. Tung); a Magyar Nyelvőrben (1880. Szók és szólások egy régi magyar könyvből, 1885., 1886. Czigány szók a magyarban); a Magyar Könyv-Szemlében (1883. A legelső magyar abéczéskönyv); a Győri Hiradóban (1888. Néhány szó iparosainkhoz, Néhány szó leányainkról, Egyesületeinkhez, A szülőkhöz, Nem való gyermek kezébe a puska, Közgazdaságunk hanyatlása sat.), a Győri Hirlapban (1889. 33. sz. A dajka könyve, költői elb.); a középiskolai tanáregylet Közlönyében (1900. Az idegen élőnyelvek különösen a német nyelv tanítása szemléltető alapon); a Győri Közlönyben (1891. 102. sz. Daudet A. után ford.); a Győri Naplóban (1895. 1. sz. tárcza). Munkái Mordvin dalok. Budapest, 1885. (Bemutatta 1883. jún. 20. Különnyomat a Kisfaludy Társaság Uj F. XIX. Évlapjaiból). A nyelvrokonságról és a magyar nyelv rokonságáról. Győr, 1888. (Különnyomat a főreáliskolai Értesítőjéből.) Néhány szó az ifjusági könyvtárakról. Győr, 1898. Német nyelv-, olvasó- és gyakorlókönyv szemléltető alapon. Budapest, 1900-1901. Két rész. (Hegedűs I.-nal együtt. Mind a két részben az Übungsbuch-ot írta). Tájékoztató a Markovics-Hegedűs-féle Német nyelv-, olvasó- és gyakorlókönyvhez. Budapest, 1901. Szerkesztette a Győri Hiradót 1887-1888. (Lasz Samuval együtt). Arany János összes munkáinak kiadásánál (Budapest, 1883-85) Ráth Mór megbizásából a sajtó alá rendezéssel bizatott meg és a kiadás összes jegyzeteit, bibliográfiai összeállításait, magyarázatait írta. Két zeneműve: Farsangi mesék és Csolnakon c. megjelent a Pesti Hirlap mellékleteként 1893 körül. Álnevei és jegye Ilvai Sándor, Goromba, Markotai, Börcsi, Jean d'Or, Ipari, Don Mephisto, Rigorosus és + (a Győri Hirmondóban, Győri Hirlapban és a Győri Naplóban). Winkelbach Winkelbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Női 1000 méteres gyorskorcsolya az 1984. évi téli olimpiai játékokon Az 1984. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 1000 méteres versenyszámát február 13-án rendezték. Az aranyérmet a keletnémet Karin Enke nyerte meg. A Magyarországot képviselő Hunyady Emese a 30. helyen végzett. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR : olimpiai rekord Szüry Lajos Szüry Lajos (Pata, 1818. július 8. – Budapest, 1889. június 30.) királyi tanácsos, Komárom vármegye első alispánja. Szüry Dénes író, műfordító apja. Élete Gimnáziumi és jogi tanulmányait Pécsett végezte és 21 éves korában ügyvédi oklevelet nyert; elvégezte Magyar-Óvárott a gazdasági tanfolyamot is. Közpályáját 1841-ben kezdte Szerém vármegyében, ahol 1848-ig mint megyei aljegyző, alügyész, táblabíró és mint törvényszéki elnök működött. Szerkesztette a követi utasításokat és levelezője volt Kossuth Pesti Hírlapjának. Az 1848-as alvidéki nemzetiségi fölkelés (amelynek apja áldozatul esett) Szerém megye elhagyására és komárommegyei birtokára húzódni késztette. Itt mint nemzetőr vett részt a szabadságharcban. Az 1850-es években a bírói pályára lépett, és ezen a téren 1865-ig működött, amikor Komárom vármegye első alispánjává nevezték ki. 1866-ban a főispán elhunytával megbízták a megye ideiglenes kormányzásával. 1867-ben nyugalomba vonult; ezen alkalomból az alkotmányos kormány előterjesztésére királyi tanácsossággal tüntették ki. Visszavonulása után mint komárommegyei földbirtokos élénk részt vett a megye közéletében: tagja volt a vármegye közigazgatási bizottságának és az adókivető bizottságoknak. Cikkei a Pesti Hirlapban (1842. 149. 1843. 223., 242., 267. sz. Szerémi levelek). Munkája A megye és szab. kir. város t. cz. közönségéhez. Komárom megye ideiglenes kormányzójától és szab. kir. Komárom városa ideiglenes királyi biztosától. Komárom, febr. 26. 1867. (Proclamatió egy ívrét lapon). Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909. Szüszthéma teleion A szüszthéma teleion (görög ’teljes rendszer’) az ókori görög zeneelmélet hangrendszere. Két oktáv hangterjedelmet fog át úgy, hogy négy azonos felépítésű, ereszkedő diatonikus tetrachordot és egy „hozzákapcsolt hangot”, proszlambanomenoszt foglal magában. A tetrachordokat párosával szünaphé, közös hang kapcsolja össze, az így létrejövő egységeket diazeüxisz, azaz egy egész hangköz választja el egymástól illetve a proszlambanomenosztól. Ez a „változatlan rendszer”, a szüszthéma ametabolon. A „változó rendszer”, a szüszthéma metabolon úgy jön létre, hogy a szüszthéma ametabolon kiegészül egy tetrachordon szünémmenónnal, azaz egy ötödik hasonló felépítésű tetrachorddal, amely – mint a neve is mutatja – diazeüxisz helyett szünaphéval kapcsolódik a középhanghoz, a meszéhez. Ez a tetrachord az eredeti rendszer tetrachordon diezeügmenónja egy hanggal mélyebbre transzponálva (e' – d'– c' – h helyett d' – c' – b – a), aminek a félhang hangköze így a meszé fölé kerül. A hangrendszer harmóniái – vagyis a különböző oktávtípusok, hangfajok – abban különböznek egymástól, hogy a diatonikus tetrachordokon belül hol helyezkedik el a félhang. A dór hangfaj esetén a félhang legalul van (felülről lefelé haladva: egész hang – egész hang – félhang), a fríg esetén középen (egész hang – félhang – egész hang), a líd esetén felül (félhang – egész hang – egész hang). A mellékhangfajok – a hüpodór, hüpofríg, hüpolíd stb. a főhangfajokból származtathatóak. A „hüpo” (’lent’) előtag magyarázata, hogy az alaphangfaj „felső” (mélyebb) tetrachordja itt „lefelé” (magasabbra) helyeződik át (figyelembe veendő, hogy a görögök a mai szokással ellentétben felülről lefelé építették fel hangsoraikat). A hangfajokat kétféleképpen ábrázolhatjuk. Egyik lehetőség, hogy mindegyiket a törzshangok sorozatának egy-egy oktávnyi kivágataként értelmezzük, pl. dór: e' – e, mixolíd: h – H stb. A másik, hogy a hangokat egy rögzített oktáv keretébe illesztjük, és ezen belül módosítjuk őket az adott hangfaj sajátosságainak megfelelően, pl. az e' – e keretben a fríg: e' – d' – cisz' – h – a – g – fisz – e. Ez utóbbi módszer a lírajátékkal függ össze, ahol a húrokat a szükséges harmóniának megfelelően az adott oktávkereten belül hangolták be. A szüszthéma teleion legkorábbi leírása Eukleidésztől maradt fenn, a legteljesebb pedig Ptolemaiosztól. A középkori zene a hét oktávfajtából vezette le a nyolc tonust, amelyekből a mai nyugati hangrendszer kifejlődött. Pausz Ádám Pausz Ádám (Győr, 1697. december 25. – 1724. április 5.) Jézus-társasági áldozópap és tanár. Élete 1716. március 1-jén Bécsben lépett a rendbe. 1717-ben ugyanott novícius volt, 1718-ban latin nyelvet tanított a kőszegi gimnáziumban, 1719 és 1721 között Kassán hallgatott filozófiát, 1722-ben a gyulafehérvári gimnáziumban latint, 1723–1724-ben Kolozsvárt latin nyelvet és retorikát tanított Munkái Kornisiorum stemma et origo... Zrini gloriosus interitus... Heroae fortitudine argumenta. Claudiopoli, 1724. Sisara Jahelis manu prostratus. U. ott, 1724. Sisters (Scandal-dal) A Sisters a Scandal japán pop-rock együttes huszonötödik kislemeze, amely 2015. szeptember 9-én jelent meg az Epic Records Japan gondozásában. Háttér A kislemezt 2015. július 23-án, egy nappal az azt megelőző kiadványuk, a Stamp! megjelenése után jelentették be a Line Music Live Cast című internetes műsorában. A „lányrock himnusz” stílusú címadó dal szövegét Szuzuki, míg zenéjét Szaszazaki írta. A szabadságról szóló dalszöveget elsősorban az 1966-ban bemutatott Százszorszépek című csehszlovák filmdráma és több egyéb régi film inspirálta. A szám visszatekintés az együttes gyökereire, hiszen az merít az EDM, a gospel és az ír zene stíluselemeiből. A Life Is a Journey című B oldalas számot Ogava szerezte. A dalnak kezdetben nem volt „hookja”, Ogava a B-szakaszt (refrén) szánta annak, így a szám címe is Szore de va gokigen jó volt. Az együttes első világkörüli turnéja, a Scandal World Tour 2015: Hello World alatt kibővítette a dalt egy hookkal, ami mivel az utazásról szól, ezért végül a Life Is a Journey címet kapta. A lemez producere Tamai Kendzsi, míg hangmérnöke Tom Lord-Alge volt. A kiadvány csomagolását a Nylon Japan divatmagazin készítette el, a fizikai változathoz egy ráadás fotófüzet is járt. Videoklip A kislemez címadó dalának videoklipjét 2015. augusztus 6-án forgatták egy Tokió külvárosában található stúdióban. A klipet előző videójukhoz hasonlóan Tanabe Hidenobu rendezte, Jositaka Muranami operatőri munkájával. A videóban az együttes tagjain kívül 200 női rajongó is szerepel, akiket a 2015. július 23-a és július 30-a között jelentkezett 8000 fő közül választottak ki. A klipben az együttes a 200 női rajongó előtt adja elő a dalt, a fellépésen az együttes története során először volt megengedett a fényképek készítése. A videóban 10 rajongót külön kiemeltek, ahogy az Instagramon megosztják a képeiket. A videoklip rövidített változatát 2015. augusztus 28-án tették elérhetővé az együttes YouTube-csatornáján, míg a teljes hosszúságú verziója szeptember 1-je és szeptember 8-a között a zenekar hivatalos rajongói klubján, a Club Scandal weboldalán keresztül volt megtekinthető. Élő előadások A kiadvány címadó dalának első élő előadása 2015. augusztus 21-én, a zenekar kilencedik évfordulóját megünneplő koncerten volt. Első televíziós előadása 2015. augusztus 17-én volt a TV Tokyo Premium MelodiX! című műsorában, melyet augusztus 31-én az NHK Music Japan című műsora követett. A kislemez bemutatója a sibujai Tower Records lemezbolt épületében volt 2015. szeptember 9-én. A „Scandal Sisters Release Party! Sisters & Brothers Special Live!” elnevezésű rendezvény keretében egymás után két koncertet is adtak, melyeken 300–300 fő vehetett részt, az egyiken kizárólag nők, míg a másikon kizárólag férfiak. Nyaa Torrents Nyaa Torrents (nevének eredete a japán ��� [nyaa] hangutánzó szóból ered, ami a macskanyávogás hangutánzó szava) BitTorrent webhely, ami a kelet-ázsiai (japán, kínai és koreai) médiára fókuszál. Ez az egyik legnagyobb publikus anime-elkötelezett torrent tracker oldal. A webhely 2014 szeptember elején egy nagy DDoS támadás célpontjává vált. 2017. május 1-jén a .se, .eu és .org domainneveket deaktiválták, a webhely moderátorai később megerősítették, hogy a tulajdonos vette le önként. Atelognathus reverberii Az Atelognathus reverberii a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Batrachylidae családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Argentína endemikus faja. Argentína Río Negro tartományában, a Somuncura-fennsíkon honos 1000–1200 méteres magasságban. Természetes élőhelye szubtropikus vagy tropikus száraz bozótosok, mérsékelt övi rétek, édesvízi mocsarak. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Tautológia A logikában a tautológia egy azonosan igaz állítás, másképpen ítéletlogikai törvény. Definíció A tautológia egy olyan állítás, amely a saját értelménél fogva igaz: igazságtartalmuk közvetlenül következik a benne szereplő fogalmak definíciójából, illetve az axiómákból. Lazábban értelmezve sokszor mondják más analitikus jellegű állításokról, hogy értelmetlen tautológiák – ez a szóhasználat azonban pongyola, hiszen a tautológia az analitikus állításokhoz hasonló, de annál szűkebb osztály. Van olyan vélekedés, miszerint a matematika és logika minden igaz állítása tautológia. Példa A táblázat első oszlopa egy X állítás I igaz és H hamis logikai értékekkel. A második oszlop ennek az állításnak a tagadását képező állítás logikai értékeit tartalmazza és elmondja, hogy ha X állítás igaz, akkor az ellentéte nyilván hamis, vagy megfordítva. A harmadik oszlop a logikai vagy kapcsolatba hozza X állítást és tagadását. Mivel egy állítás és annak tagadása között az egyik mindenképp igaz, ezért a vagy relációba hozott összetett állítás nyilvánvalóan mindig igaz, azaz tautológia. A formula tehát tautológia, mert az igazságtáblájában a formula alatt csak I igazságértéket találunk. Nyelvtudományi és irodalmi tautológia Hasonló, vagy azonos jelentésű szavak ismétlése, ami rendszerint stílushibának számít. A köznyelvben úgy hivatkoznak rá: „kétszer mondja ugyanazt.” Például: „erkölcsi moralitás”. Tudományos tautológia Fogalom meghatározása önmagával; logikai hiba. Például: „A bútor olyan bútor, amely…” A nyelvészetben a tautológia terjengős szerkezet, felesleges minősítést jelöl. Iskolás definíciója: "ugyanannak a dolognak a többszöri megfogalmazása". Logikai tautológiák A logikai tautológia egy olyan állítás, ami minden logikailag lehetséges világban lehetséges. Például: "Az ég néha kék" kijelentés nem tautológia, mert létezhetnek olyan világok, ahol az ég sohasem kék. De "A kék az kék" mondat tautológia, mert a külső tényekre való tekintet nélkül igaz. A tautológia ellentéte az ellentmondás, amely egy olyan állítás, amely mindig hamis, tekintet nélkül arra, hogy egyes részei igazak lehetnek. Fütyülőlúdformák A fütyülőlúdformák (Dendrocygninae) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik jól elkülöníthető alcsaládját alkotják. Nevüket jellegzetes füttyentő hangjukról kapták, melyekkel az egyedek kommunikálnak egymással. A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan Dendrocygnidae néven leválasztja őket a récefélék közül és önálló családként sorolja be. Előfordulásuk A trópusi és szubtrópusi régiókban nagy elterjedésűek. A legtöbb faj viszonylag kis területet foglal el, melyek ritkán fedik egymást. A sujtásos fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) elterjedése viszont különös képet mutat: a faj megtalálható Amerikában, Kelet-Afrikában, Madagaszkáron és Dél-Ázsiában is, s ami még különös, ezen az óriási és szaggatott elterjedési területen alig található kimutatható különbség a fajon belül. Megjelenésük Külső megjelenésük alapján, amely a récefélék családján belül meglehetősen primitív jellegeket mutat, jól megkülönböztethető madarak a lúdformák (Anserini) és a réceformák (Anatini) alcsaládjaiba sorolt fajoktól. Általánosan jellemző rájuk, hogy kis termetű, hosszú lábú, felegyenesedett testtartású madarak. Tipikus jellemzőik a hosszú nyak, melyet repülés közben messzire előrenyújtanak és a szintén eléggé megnyúlt lábak, melyeket viszont hosszan hátranyújtanak. Jól gyalogolnak a szárazon és jól is úsznak. Szárnyuk széles, repülésük inkább manőverező, mint gyors. A tojó és hím színezete minden fajnál azonos, a tojók többnyire egy kicsivel nagyobbak. Gyakori színük a barna, a szürke és homokszín. A sujtásos fütyülőlúd és másik három faj lágyéktollai megnyúltak és díszítő tollakként funkcionálnak. Pelyhes fiókáik feltűnő színezetűek, nem hasonlítanak egyetlen más réceféle fiókájához sem. A különös sajátosságot egy halványsárga vagy fehér sáv adja, mely a szem alatt körülfut a fejen, mintegy alulról szegélyezve a fejtető sötét sapkáját. Az Afrikában elterjedt vöcsökrécék (Thalassornithini) nemzetségébe egy faj tartozik: a vöcsökréce (Thalassornis leuconotus). Mivel ez a faj a bukáshoz alkalmazkodott, ezért alakja eltér az igazi fütyülőludakétól. Ezt a fajt korábban a réceformák (Anatinae) alcsaládján belül a halcsontfarkú récék (Oxyyurini) nemzetségébe sorolták, főleg alaktani bélyegek alapján. Később kiderült, hogy csak a hasonló életmódhoz való alkalmazkodás miatt hasonlítanak egymásra. Jelenleg a fütyülólúdformák közé sorolják, de ott önálló nemzetséget kapott. Egyes szisztematikusok nem értenek egyet a fajnak a fütyülőrécék közé sorolásával. Ők külön alcsaládba helyezik a réceféléken belül Thalassornithinae néven. Életmódjuk A fütyülőludak javarészt növényevők, főleg vízinövényekkel és azok magvaival táplálkoznak. Több fajuk is inkább éjszaka aktív és nappal pihennek vagy tollászkodnak. Néhány fajuk szívesen tartózkodik pihenés közben a fákon. (Erre utal a latin Dendrocygna név is, ami falakó ludakat jelent.) Költési időszakon kívül nagy csapatokban élnek, melyek állandó napi mozgásban vannak a táplálkozó és pihenőhelyek között. Az egyedek egymással gyakran kommunikálnak magas tónusú fütyülő hangjukon. A fütyülőludak a vízen és a szárazföldön is otthonosan és gyorsan mozognak. A vöcsökréce táplálékkeresés közben vagy ha veszélyben érzi magát a víz alá bukik. Szaporodásuk A fütyülőludak egy életre választanak párt maguknak. A kapcsolat a páron belül igen szoros, és kölcsönös tollászkodással gyakran meg is erősítik kötődésüket társuk iránt. A párzást követően a fütyülőlúd-pár kölcsönös utótánccal kedveskedik egymásnak: mindkét egyed hasonló mozdulatokat végez, kiterjesztvén a másik felé eső szárnyát. Fészküket faodvakba, üregekbe, bozótosba építik és pehelytollakkal bélelik ki. A tojó 10-15 tojást rak le. Néha több tojó rakja le tojásait ugyanabba a fészekbe és szélsőséges esetekben a tojások száma elérheti a százat is. A fiókák általában négy hétnyi kotlást követően bújnak ki a tojásokból és nyolc hét múlva már röpképesek is. Rendszerezésük Az alcsaládba az alábbi 2 nem és 9 faja tartozik: vöcsökrécék (Thalassornis) vöcsökréce (Thalassornis leuconotus) fütyülőludak (Dendrocygna) apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) piroscsőrű fütyülőlúd (Dendrocygna autumnalis) gyöngyös fütyülőlúd (Dendrocygna guttata) pálmafütyülőlúd (Dendrocygna arborea) sujtásos fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) sarlós fütyülőlúd (Dendrocygna eytoni) vándorfütyülőlúd (Dendrocygna arcuata) jávai fütyülőlúd (Dendrocygna javanica) A fajok valódi rokonsági viszonyait jól szemlélteti a következő diagram (N.N. = név nélküli taxoncsoport): Diána A Diána női, római mitológiai név, jelentése ragyogó. Diána a görög Artemisz istennő római megfelelőjének a neve. A név jelentése bizonytalan, talán a dies (nap, nappal) szóval függ össze. Diána a vadászat istennője, ill. a fény/világosság, a szülés és születés istennője. Gyakorisága Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 70–92. leggyakoribb női név. Névnapok június 9. június 10. szeptember 18. Híres Diánák Kovács Diána modell, playmate Igaly Diána sportlövő olimpiai bajnok Detre Diána sokszoros magyar bajnok szörföző, olimpikon Groó Diana filmrendező, forgatókönyvíró Kőszegi Diána gojátékos Diana Krall jazzénekes, jazz zongorista és zeneszerző Nyári Diána színésznő Póth Diána műkorcsolyázó Diana Rigg angol színésznő Diána Blake , a Scooby-Doo franchise szereplője Diana Ross énekesnő Diána walesi hercegné (Lady Diana Spencer) Ürge-Vorsatz Diána klímakutató (8495) 1990 QV1 A (8495) 1990 QV1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry E. Holt fedezte fel 1990. augusztus 22-én. Eső után (film, 1999) Az Eső után (eredeti címén, japánul: ���� (Ame agaru)) egy 1999-ben bemutatott, történelmi környezetben játszódó japán játékfilm Koizumi Takasi rendezésében, amely egy kiváló kardforgató rónin életének egy rövid szakaszát mutatja be. A mű többet is elnyert a Japán Filmakadémia díjai közül, győzött például a legjobb film kategóriában is. Cselekmény A történet egy nagy folyó partján kezdődik, amely a hosszú, és még akkor is tartó eső miatt annyira megáradt, hogy nem lehet rajta átkelni, így a közeli Macuba fogadó megtelik vendégekkel: mintegy tucatnyi szegény ember mellett itt lakik egy jobb módú rónin, Miszava Ihei és felesége, Tajo is. A hosszú esős napok egyikén Miszava mindenki meglepetésére valahonnan sok finom ételt és italt hozat, amivel nagy jókedvre deríti az ilyen nagy lakomákat talán még soha sem látott szegényeket. Amikor eláll az eső, arra még várni kell, hogy a folyó lejjebb apadjon. Addig is Miszava sétál egyet az erdőben, ahol véletlenül meglát egy csoport, egyébként egy klánhoz tartozó szamurájt, akik közül ketten párbajozni kezdenek. Közéjük áll, hogy megakadályozza a fölösleges vérontást, és már ekkor kiderül, hogy ő maga is ügyes kardforgató. A jelenetet meglátja a birtok és a klán ura, Sigeaki, aki rögtön ki is fejezi tetszését Miszavának, sőt, meg is hívja őt saját várába. Ott elmondja neki, hogy régóta keresnek egy kardmestert a várba, ám mindeddig nem találtak megfelelőt, de most úgy tűnik, Miszava elég tehetséges lenne a feladatra. Jó kedélyű beszélgetésbe elegyednek, ennek során pedig kiderül néhány dolog Miszava múltjából: korábban könyvelő volt egy birtokon, ám ezt a munkát nagyon megunta, és elszökött, így vándorló szamuráj lett belőle. Kardforgató technikájának különlegessége nem más, mint rendkívüli magabiztosságot sugárzó nyugodtsága, amellyel még a híres edói mestert, Cudzsi Gettant is meg tudta zavarni, aki ezért elvállalta, hogy tanítja őt, sőt, még egy kiváló kardot is ajándékozott neki. A birtokon élők egy részében azonban irigységet kelt, hogy egy hirtelen felbukkant kívülállót akarnak megtenni kardmesterré, aki ráadásul még ajándékokat is kap. Kezdetben csak annyit érnek el, hogy kötelező legyen előtte bemutatót tartania. Amikor erre sor kerül, és néhány embert már legyőz, de senki más nem akar kiállni ellene, Sigeaki dönt úgy, hogy akkor ő teszi próbára Miszavát, méghozzá egy valódi lándzsával, miközben a mesterjelöltnek csak fakardja van. A harcot így is Miszava nyeri, sőt, az urat még bele is löki a sövény túloldalán levő tavacskába. Amikor ezért udvariasan mentegetőzni kezd, az úr nagyon feldühödik (mint később kiderül, nem is a vereségen dühödött fel, hanem hogy a győztes milyen „irgalmat” mutatott iránta), így Miszava egyelőre visszatér a fogadóba, és nem tudja, hogy mi vár rá: megnyugszik-e az úr vagy örökre megharagudott rá. Útközben irigyeinek egy csoportja rátámad az erdőben, de ő egyedül legyőzi az egész csoportot. Hamarosan követek érkeznek a fogadóba, akik bejelentik: hajlandók lettek volna szerződtetni kardmesterként, de kiderült, hogy Miszava a közelmúltban többször is pénzért párbajozott, ez pedig nem méltó egy ilyen pozíciót betöltő szamurájhoz, ezért mégsem lehet ő a kardmester. Ekkor derül ki, hogy az a sok finomság, amit korábban a szegények között osztott szét, az ilyen párbajok bevételéből származik. Felesége is ekkor érti meg, hogy hiba volt korábban férjét megpróbálnia lebeszélni a párbajokról, mert olyan nagy boldogság volt látni a szegények örömét. Ezt a követek szemébe is mondja, akik szó nélkül távoznak. Visszatérve elmesélik uruknak, amit hallottak, ő pedig ismét megváltoztatja döntését: mégis elfogadja Miszavát. Ő azonban eddigre már átkelt a folyón és gyalog útnak indult, ezért maga Sigeaki száll lóra és a rónin nyomába ered. A film véget ér, mielőtt utolérné. Szereplők Terao Akira ... Miszava Ihei, a rónin Mijazaki Josiko ... Tajo, a rónin felesége Mifune Siró ... Sigeaki, a vár ura Josioka Hidetaka ... Gonnodzsó Harada Mieko ... az örömlány Nakadai Tacuja ... Cudzsi Gettan Végvári Gyula Végvári Gyula (Debrecen, 1935. május 9. – Hódmezővásárhely, 2013. december 31.) magyar keramikus, pedagógus. Életpályája 1953–1958 között a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Gádor István és Borsos Miklós tanítványa volt. 1958–1967 között a hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője volt. 1961-ben a Magyar Kerámikusok Társasága és a Művészeti Alap, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja volt. 1970-ben a Siklósi Kerámia Szimpozion résztvevője volt. 1974–1981 között a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola oktatója volt. 1994 óta Szentendrén élt. Művei Majolika csempe (1962, Szeged ) kompozíció (kerámia, 1966, Szentes ) falikép (mázas samott, 1969, Budapest ) falikép (mázas kerámia, 1970, Budapest ) Hagymakompozíció (1970, Makó ) kompozíció (kerámia, 1973, Budapest ) faliképek (kerámia üvegbeégetéssel, 1975, Mesterszállás ) térplasztika (mázatlan kerámia oxidokkal, 1978, Budapest ) Mikrokozmosz (1979, Hódmezővásárhely ) Térplasztika (1979, Csanádpalota ) Vízivilág kerámiafal (1979, Csongrád ) Térplasztika (1979, Hódmezővásárhely ) homlokzati felirat és háttérplasztika (1980, Makó , József Attila Könyvtár) Kiállításai Egyéni 1963 Budapest Válogatott, csoportos 1958-1988, 2003 Hódmezővásárhely 1959-1960, 1965-1966, 1995 Budapest 1968, 1970, 1982 Pécs 1982-1983 Siklós Díjai Munkácsy Mihály-díj (1967) Nemzetközi Kerámia kiállítás, I. díja (1965) Szegedi Nyári Tárlat, Alkotói díj (1972) Tornyai János-plakett (1972) Greatest Hits (Blink-182) A Greatest Hits a Blink-182 legutolsó, válogatásalbuma. 2005-ben adták ki, az együttes 17 legjobb száma van rajta. A legtöbb szám az albumon a többi nagylemezről átvett sláger, amelyekből klipet is forgattak. Viszont az utolsó két szám (Not Now /Another Girl, Another Planet) teljesen új, nincs fönt egyetlen másik nagylemezükön sem. Számlista Carousel M&M's Dammit Josie What's My Age Again All the Small Things Adam's Song Man Overboard (live) The Rock Show First Date Stay Together for the Kids Feelin' This Miss You Down Always Not Now Another Girl, Another Planet Jánoshegy (városrész) Jánoshegy egybeírva Budapest egyik városrésze a XII. kerületben. Elnevezését a János-hegy után kapta, amin található. Itt található Budapest legmagasabb pontja (528,16 m). Fekvése Határai: Budakeszi út a Jánoshegyi út legészakibb kanyarjához délre futó turistaúttól - Árnyas út - Remete út - a Tündér-sziklát délről megkerülő turistaút - Tündérhegyi út a Kossuth emlékműig - az innen a Jánoshegyi útra vezető turistaút - Jánoshegyi út - a Jánoshegyi út legészakibb kanyarjához délre futó turistaút a Budakeszi útig. Története 1847-ben a dűlőkeresztelő során kapta mai nevét a német Johannesberg tükörfordításaként. Le Plantay Le Plantay település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 541 fő (2015). Le Plantay Chalamont, Marlieux, Saint-Nizier-le-Désert, Versailleux és Villars-les-Dombes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Květa Peschke Květa Peschke (született: Květoslava Hrdličková) (Bílovec, 1975. július 9. –) cseh hivatásos teniszezőnő, párosban Grand Slam-tornagyőztes és korábbi világelső, Fed-kupa-győztes, olimpikon. 1995 óta versenyez a profik között. Egyéniben egy WTA-tornán szerezte meg a végső győzelmet, legjobb eredményeit párosban érte el: összesen 30 WTA-tornát nyert meg. Ebből az egyik egy Grand Slam-győzelem, amelyet 2011-ben ért el Wimbledonban Katarina Srebotnik partnereként, s amelynek köszönhetően 2011 júliusában – Srebotnikkal holtversenyben – világelső lett párosban, és 10 héten keresztül álltak a világranglista élén. Mivel 2011-ben további öt tornát megnyertek még közösen, a WTA az év párosának (Doubles Team of the Year), az ITF pedig az év női párosának választotta meg őket. Peschke – szintén Srebotnikkal – 2010-ben bejutott a Roland Garros döntőjébe is. Vegyes párosban háromszoros Grand Slam-döntősnek vallhatja magát: 2006-ban, 2010-ben és 2012-ben jutott be a US Open fináléjába, sorrendben Martin Damm, Iszámul-Hak Kuraisi, illetve Marcin Matkowski partnereként. A legjobb világranglista-helyezése egyéniben a huszonhatodik volt, amelyet 2005 novemberében ért el. 1998–2011 között tagja volt Csehország Fed-kupa-válogatottjának, amellyel 2011-ben megnyerte a Fed-kupát. A döntőben az oroszokkal játszottak Moszkvában, s Lucie Hradecká partnereként az utolsó, mindent eldöntő páros meccsen lépett pályára, amelyet 6–4, 6–2-re nyertek meg a Marija Kirilenko–Jelena Vesznyina-kettős ellen. Férje és edzője a német Torsten Peschke, akivel 2003. május 5-én házasodtak össze Berlinben, ekkor vette fel férje nevét. Korábbi versenyeinek eredményei Květa Hrdličková néven találhatók meg. WTA-döntői Egyéni Győzelmei (1) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Páros Győzelmei (30) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Megjegyzések Az ITF, vagyis a Nemzetközi Teniszszövetség férfi teniszezőknek is kiosztja a díjat. Tomnatek (Bihar megye) Tomnatek (Tomnatic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Révtől délnyugatra, a DJ 764-es út közelében fekvő település. Története A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott és 1941 előtt Rév része volt. A Második bécsi döntést követően vált külön Révtől Tomnatec (Tomnatic) néven. 1941-ben 614 román lakosa volt. Az 1977-ben végzett népszámláláskor 611, 1992-ben 437 román lakosa volt. A 2002-es népszámláláskor 409 lakosából 407 román, 1 magyar és 1 szlovák volt. Trichey Trichey település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 42 fő (2015). Trichey Étourvy, Thorey, Rugny, Arthonnay, Mélisey és Quincerot községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Danne-et-Quatre-Vents Danne-et-Quatre-Vents település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 674 fő (2015). Danne-et-Quatre-Vents Saint-Jean-Saverne, Hultehouse, Lutzelbourg, Phalsbourg, Eckartswiller, Haegen és Saverne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szakály Aurél Szakály Aurél (Szombathely, 1968. július 30. –) magyar színész. Életpályája Szombathelyen született 1968. július 30-án. A körmendi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, és a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett programozó matematikus diplomát. Nagykanizsán, munka mellett kezdett el a helyi színjátszó csoportban tevékenykedni. 1995 és 1998 között Zalaegerszegen a Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdió növendéke volt. 1998-tól a Hevesi Sándor Színház társulatának tagja, 2002-től színművésze. Fontosabb színházi szerepei Aldous Huxley: A Mona Lisa mosoly (Tea rózsával)...Második börtönőr Békeffi István : Janika...boy Rákoss Péter: A mumus...II. Mumus Molnár Ferenc - Kocsák Tibor - Miklós Tibor : A vörös malom...Részeg polgár; ördög Molnár Ferenc : Játék a kastélyban...Almády, a színész Molnár Ferenc : Liliom...Hugó Edmond Rostand : Cyrano de Bergerac...1. szakács; kadét Georges Feydeau: A férj vadászni jár...Első rendőr Friedrich Schiller : Haramiák...Grimm Alan Jay Lerner: My Fair Lady...Háziúr Zerkovitz Béla - Szilágyi László : Csókos asszony...Dugonits Jean Anouilh: Eurüdike...Szállodai inas Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn...Avram, könyvárus William Shakespeare : Rómeó és Júlia...Péter, Júlia dajkájának szolgája William Shakespeare : Lear király...Burgund hercege William Shakespeare : III. Richárd...Rivers grófja, Erzsébet bátyja William Shakespeare : Vízkereszt, vagy bánom is én...Vitéz Fonnyadi Ábris (Böföghy barátja) William Shakespeare : Makrancos hölgy, avagy a személyiség megzabolázása...Gremio Illyés Gyula - Litvai Nelli : Szélkötő kalamona...Kőszáli király Dobozy Imre : Tizedes meg a többiek...SS hadnagy Arthur Miller : A salemi boszorkányok...Danforth főbíró Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde...ördög; vándor Nagy Ignác : Tisztújítás...Hajlósi, aljegyző Bereményi Géza : Shakespeare királynője...Lovász; II. Színész; Katalin Zágon István - Nóti Károly - Eisemann Mihály : Hippolyt, a lakáj...Nagy András Rideg Sándor : Indul a bakterház...Csendőr Móricz Zsigmond : Úri muri...Csugari Friedrich Dürrenmatt : Az öreg hölgy látogatása...Orvos; Rádióriporter; Vonatvezető Lázár Ervin : A kisfiú meg az oroszlánok...Rendőr, Segítőkész, De Rendőr, Artúr, Építész Terrence Mc Nally - David Yazbek: Alul semmi...Malcolm Mcgregor Frank L. Baum - Tompagábor Kornél - Monostori János: Óz, a nagy varázsló...Bádogember Madách Imre : Az ember tragédiája...Harmadik a népből, Harmadik polgár, Első mesterlegény Szabó Magda : Régimódi történet...Koporsós Szabó Magda - Hajdu Sándor : Sziget-kék...József (taliga, Lukács, szomorú madár) Luigi Pirandello : Így van, ha így tetszik...Centuri, nyomozó Vaszary János : A vörös bestia...G.B. Morrison, amerikai pénzember Tasnádi István : A magyar zombi...Speed Tasnádi István : Tranzit...Büdös ember Tasnádi István : Közellenség...Günther (/ Hinz / Csikós II) Gádor Béla - Tasnádi István : Othello Gyulaházán...Ösztöndíjas csehszlovák íróbarátunk Horváth Károly - Tömöry Péter: Canterbury mesék...Takács,később Elemző pártütő, Aleyn Csukás István : Kutyánszky Kázmér, a versíró kutya...Kázmér Kurt Weill - Bertolt Brecht : Koldusopera...Fűrész Róbert Katona József : Bánk bán...Tiborc Galt Macdermot - Gerom Ragni - James Rado: Hair...McDonald, dadogós Ken Ludwig: Botrány az operában...Londíner Ken Ludwig: Primadonnák...Larry Dario Fo: Egy anarchista véletlen halála...Újságíró Bornemisza Péter: Magyar Elektra...Aegistus királ John Kander - Fred Ebb - Bob Fosse: Chicago...Fogarty őrmester (Riporter 1., Ügyész) Presser Gábor - Horváth Péter - Sztevanovity Dusán : A padlás...Témüller (azelőtt házmester, most önkéntes segéderő) Presser Gábor - Varró Dániel - Teslár Ákos: Túl a maszat-hegyen...Náthás Angol Költő Lionel Bart: Olivér!...Mr. Sowerberry (temetkezési vállalkozó) Forgách András : Holdvilág és utasa...Lutphali Suratgar Huszka Jenő : Gül baba...Kücsük Ali Fenyő Miklós - Novai Gábor - Böhm György - Korcsmáros György : Hotel Menthol...Oktán, (a benzinkutas) Füst Milán : Boldogtalanok...Dr. Beck Gyula (kórházi orvos) Szigligeti Ede : Liliomfi...ifjú Schwartz Adolf Anton Pavlovics Csehov : Cseresznyéskert...Jepihodov (Szemjon Pantyelejevics, könyvelő) Brandon Thomas - Aldobolyi Nagy György - Bradányi Iván : Charley nénje......Stephen Spittigue (oxfordi ügyvéd) Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly : János vitéz...Strázsamester Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor : Mágnás Miska...Mixi gróf Hamvai Kornél : Szigliget...Furák Tamás (kritikus) Dale Wassermann - Mitch Leigh - Joe Darion: La Mancha lovagja...Cervantes (Don Quijote) April De Angelis: Színésznők...Csávó Szálinger Balázs : Köztársaság...Marcus (római származású kalóz, őr) Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais : Figaro házassága...Figaro (belső inas és mindenes) Müller Péter - Seress Rezső : Szomorú vasárnap...Jani (a pincér) Krusovszky Dénes : Az üveganya...Robi (Krammer volt cégénél munkás) Balogh Elemér - Kerényi Imre - Rossa László: Csíksomlyói passió...Lucifer (Prefektus Eunuchorium, Centurio) Pierre Barillet - Jean-Pierre Grédy: A kaktusz virága...Gerard (Fogorvos) Ray Cooney: A miniszter félrelép...A hulla Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság...Bill Jaroslav Hašek - Spiró György : Svejk...Stábfoglár (Tar úr; Baloun; Lengyel katona) Nagy Tibor - Bradányi Iván - Pozsgai Zsolt : A kölyök...Med, a menhely lakója; Apa Tolcsvay László - Müller Péter - Bródy János : Doctor Herz...Olivér Pedro Calderón de la Barca : Az élet a-moll (álom)...Astolfo Görgey Gábor : Komámasszony, hol a stukker?...K. Müller Tamási Áron : Csalóka szivárvány...Fecske Székely Csaba : Szeretik a banánt, elvtársak?...Róbert (monodráma) Francis Veber: Balfácánt vacsorára...Cheval Sarkadi Imre : Az ötödik pecsét...Keszei, fényképész Kálmán Imre : Csárdáskirálynő...Leopold Mária Lippert-Weilersheim hercege Bertolt Brecht : A szecsuáni jólélek...Vang, vízárus Hunyady Sándor - Márkus Alfréd : Lovagias ügy...Virág Székely János : Caligula helytartója...Probus Arthur Miller : Az ügynök halála...Howard Wagner Déry Tibor – Pós Sándor - Presser Gábor – Adamis Anna : Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról...József Filmek, tv Tasnádi István: Közellenség (színházi előadás tv-felvétele) (2015) Tavak völgye (Mongólia) A Tavak völgye (mongol nyelven: Нууруудын хөндий, magyarra átírva: Núrúdin höndij) hegyközi lefolyástalan medence Mongólia délnyugati részén, Bajanhongor tartományban és kisebb részben Dél-Hangáj tartomány déli felén. Jellemzői A völgy északon a Hangáj-hegység platója és délen a Góbi-Altaj hegyei által közrezárt száraz, enyhén hullámos vidék. 1000-1400 m tengerszint feletti magasságban fekszik, hossza kb. 500 km, legnagyobb szélessége 100 km. Laza üledékkel kitöltött kisebb medencék sorából áll, melyeket alacsony dombok, sziklás gerincek választanak el egymástól. Területe nagy részt félsivatag, ahol gyér a növényzet, homok-, szoloncsak- és felrepedezett agyagos talajok (takir) az uralkodók. Tavak, folyók Jellemzői a kisebb-nagyobb lefolyástalan sóstavak, melyek mérete és partvonala a szárazabb vagy csapadékosabb évektől függően állandóan változik. A költözőmadarak vonulási útvonalain fontos pihenőhelyül szolgálnak. Északról, a Hangáj-hegységből kisebb folyók indulnak le a medence felé, de többségük vize elvész a száraz félsivatagban. A tavakat tápláló jelentősebb folyók: a Bajdrag (Байдраг гол, kb. 300 km), a Tüj (Түйн гол) és a Tácin (Таацын гол). Jelentősebb tavai Bőn-Cagán-tó (Бөөн цагаан нуур) – a völgy legnagyobb tava, 1311 m magasságban terül el. Területe 252 km 2 , legnagyobb hossza 24 km, legmélyebb része 15-16 m. Partjai laposak, helyenként mocsarasak. Ide ömlik a Bajdrag nagyobbik ága. Adgín-Cagán-tó (Адгийн цагаан нуур) – az előzőtől keletre fekszik, a Bajdrag mellékága táplálja, ha vize nem vész el a félsivatagban. Tácin-Cagán-tó (Таацын цагаан нуур) – a négy közül a legkisebb tó, beléömlik az azonos nevű folyó. Orog-tó (Орог-нуур) – közvetlenül a Góbi-Altajhoz tartozó Ih Bogd-hegység északi lábánál, 1216 m magasságban fekszik. Területe 140 km 2 , legmélyebb része 4,5 m. Csapadékos években édesvízű, szárazabb években vize kissé sós. Ide ömlik a Tüj (Tüjn gol). A völgy négy tavát 1998-ban fölvették a ramsari egyezmény jegyzékébe mint a vizes élőhelyek egyik nemzetközi jelentőségű helyszínét. Interszexualitás Az interszexuális vagy interszex emberek olyan biológiai nemi jellegzetességekkel rendelkeznek, amelyek nem sorolhatóak be kizárólagosan tipikus női vagy férfi kategóriába, vagy mindkettőnek megfelelnek. Ezek a különbözőségek megjelenhetnek a kromoszómákban, nemi mirigyekben, hormonokban vagy nemi szervekben is, tehát eredményezhetnek kívülről látható vagy nem látható tulajdonságokat. Nehéz megbecsülni hány ember interszexuális, a legtöbb számítás 0,5-1,7% közé teszi, amely nagyjából olyan gyakori, mint a vörös haj. Az interszexuális jelző nem az egyén nemi identitását vagy szexuális irányultságát írja le, hanem egy testi állapotot. Ugyanúgy azonosíthatják magukat férfiként, nőként, transzneműként vagy egyéb nemi identitással, illetve lehetnek heteroszexuálisak, homoszexuálisak, stb. Előfordul, hogy egy interszex embert születésekor fiúként vagy lányként sorolják be, és eszerint is nevelik, de később mégis más nemi identitása lesz. A történelem során az interszex embereket hermafroditaként is hívták, ám ez a megnevezés ma már nem használatos, félrevezető és általában megbélyegző. Az orvosi szakirodalom az interszexualitás helyett jelenleg a szexuális fejlődési zavart (DSD, disorders of sex development) használja, ám ezt számos interszex ember és szervezet ellenzi, mivel feleslegesen patologizálja, orvosilag kezelendőnek írja le ezt az állapotot. Az interszex embereknek gyakran kell szembenézniük megbélyegzéssel vagy diszkriminációval, gyakran születésüktől fogva. Ezek akár olyan súlyos formákat is ölthetnek mint a csecsemőgyilkosság, elhagyás vagy a család általi stigmatizáció. Világszerte előforduló gyakorlat, hogy az interszex csecsemőket vagy gyerekeket, akik például nem egyértelműen bekategorizálható nemi szervvel rendelkeznek, műtéti vagy hormonális csonkító és „normalizáló” beavatkozásnak vetik alá, hogy társadalmilag elfogadott nemi jegyekkel rendelkezzenek. Ezek a műtétek széles körben vitatottak, mivel inkább kozmetikai, mint orvosi jellegűek, illetve a gyerekek beleegyezése nélkül történnek. Ezek a műtétek sokszor egész életen át tartó fizikai és pszichés károkat okoznak. Ezt az orvosi gyakorlatot egyre gyakrabban tekintik az emberi jogok megsértésének, és több emberi jogi és etikai szervezet adott ki nyilatkozatot ez ügyben. 2015-ben a világon elsőként Málta és Görögország fogadott el olyan törvényt, amely védi az interszex embereket a hátrányos megkülönböztetéstől, Máltán pedig külön törvény védi az interszex emberek testi önállóságát és integritását. Az interszexualitást gyakran az LMBT-mozgalom részeként tekintik (LMBTI), bár kapcsolódása elég összetett. Emi Koyama szerint az LMBTI nem alkalmas arra, hogy az interszex embereket érintő emberi jogi problémákat orvosolja, azt a téves benyomást keltheti, hogy az LMBT embereket védő törvények az interszex embereket is védik. Más vélemények szerint bár az interszexuális emberek lehetnek heteroszexuálisak vagy vonzódhatnak a saját nemükhöz is, az LMBT aktivizmus általánosságban küzd az olyan emberek jogaiért, akik az elvárt bináris biológiai és társadalmi nemi normákon kívül esnek. Meghatározás Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala szerint Születéskor egy ember biológiai nemét több tényező határozza meg, ide tartozik: a nemi kromoszómák száma és típusa; a nemi mirigyek típusa — petefészek vagy herék; a nemi hormonok; a belső nemi szervek (mint például a nőknél a petefészek ); a külső nemi szervek Azokat az embereket, akik születéskor nem kizárólag tipikusan férfi vagy kizárólag tipikusan női jegyekkel rendelkeznek, interszexuálisnak vagy interszexnek hívjuk. Egyes interszex jegyek nem mindig láthatók születéskor: vannak csecsemők, akik nem egyértelműen besorolható nemi szervekkel születnek, vannak, akiknek belső szervei (herék, petefészek) nem egyértelműen meghatározható. Előfordul, hogy az egyén nem tudja magáról, hogy interszex, nem látható a külsején, és csak akkor derül ki, ha valamiért genetikai tesztnek veti alá magát. Események Az interszex tudatosság napja (Intersex Awareness Day) egy nemzetközi ünnep október 26-án, amely felhívja a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel az interszex embereknek kell szembenézniük. 1996-ban Bostonban ezen a napon tartottak először nyilvános demonstráció interszex emberek. Az interszex emlékezés napját (Intersex Day of Remembrance), más néven az interszex szolidaritás napját világszerte november 8-án tartják. Ezen a napon született Herculine Barbin, egy 19. századi francia interszex ember, akinek emlékiratait Michel Foucault fedezte fel és adta ki Herculine Barbin, más néven Alexina B. címmel. Interszexualitás a kultúrában Irodalom Alexander Galajda, a balkezes költő színre lép (szerző: Maria Georg Hoffmann) Egy test, két lélek (szerző: Jeffrey Eugenides) Herculine Barbin, más néven Alexina B. (szerző: Michel Foucault) Filmek Baj van a nemével (rendező: Roz Mortimer) Both (rendező: Lisset Barcellos) Intersex Exposition: Full Monty (rendező: Shorona se Mbessakwini) Shotgun (rendező: Jordy Jones) Tintahalriadó (rendező: Elisabeth Scharang) XXY (rendező: Lucia Puenzo) Ószeminárium Az Ószeminárium, Nagyszeminárium vagy Szent Adalbert Központ az esztergomi bazilika szomszédságában a Várhegy tövében áll, a Szent István tér északi oldalán. Az épületben eredetileg papnevelő intézet működött, ami 1865. október 8-án nyitotta meg kapuit. Leírása Az ószeminárium több, mint 80 méter hosszú, az északi és déli homlokzata közti szintkülönbség 10 méter, amit egy kétszintes alépítmény egyenlít ki. Érdekessége, hogy a déli - bazilikára néző - homlokzata klasszicista, míg északi homlokzata romantikus stílusban készült. A déli homlokzaton, – a főbejárat felett olvasható – felirat: Pietati et Scientiis. A bejárat két oldalán, fülkékben Szelepcsényi György és Oláh Miklós érsekek szobrai állnak. Teljes alapterülete 2 hektár, hasznos területe 12 000 négyzetméter. Ez volt a Dunántúl legnagyobb középülete. Átlagos belmagassága 4,5 méter. A második emeletet közvetlenül meg lehet közelíteni a Várhegyről is az öntöttvasból készült, úgynevezett Sóhajok hídján. Nevét onnan kapta, hogy hajdani szigorúságáról híres intézmény leendő papjai belépés előtt még egy nagyot sóhajtottak. Így aztán az esztergomiak a hidat – valószínű a velencei minta alapján – elnevezték Sóhajok hídjának. Története A török hódítás elől 1530-ban Nagyszombatra menekült az esztergomi érsekség. Ott alapította Oláh Miklós esztergomi érsek az első magyar szemináriumot 1566. május 19-én. Az alapító okirat az Ószeminárium folyosóján, egy vitrinben van kiállítva olyan oklevelekkel, és iratokkal együtt, amelyek többek között, Pázmány Péter, vagy Mátyás király kézjegyével vannak ellátva. Az érsekség visszaköltözése után az új épület volt hivatott befogadni a nagyszombati szemináriumot, ami 1850-től már egy Vízivárosi kolostorban működött, Esztergomban. Az építkezés 1820-ban indult meg. Első építője Packh János, építtetője pedig Rudnay Sándor prímás volt, aki az egész Várhegynek új funkciót képzelt a Bazilikával, az azt körbevevő épületegyüttessel és a Sötétkapuval. a munkákat helyi építőmesterek végezték. Ezekben az években a kanonok sor épületei elkészültek, de a szeminárium csak az alapokig, a föld szintjéig épült fel. Az építkezés negyven éven át szünetelt, és csak 1861-ben folytatódott Hild József vezetésével, és valószínűleg Prokopp János érseki uradalmi mérnök közreműködésével. A több éves szünet okát nem tudni, de valószínű, hogy minden erőt a főszékesegyház építésére akartak fordítani. Végül 1865. október 8-án nyitották meg a Szent István Királyról és a Boldogságos Szűzről Nevezett Érseki Ősrégi Papnevelő Intézetet. Becslések szerint 1861 és 1865 között az építkezés 300 000 forintba került. 1861-ben Hild még 250 000-re becsülte az épület befejezésének teljes összegét. Az épületbe költözött papneveldében a főegyházmegye növendékein kívül Nagyváradról, Munkácsról, Eperjesről, Nyitráról és Boszniából is tanultak. Számuk elérte a kétszázat. A második világháború alatt katonai menedéknek használták. Államosítása után, 1953-tól katonai nevelőintézet működött az épületben, majd 1955-től a Szovjet Hadsereg vette át, és katonai kórházat rendezett be benne. Az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek fő helyszíne volt. (Lásd az Esztergom története szócikket) Az épületet egészen 1990. január 18-ig használta a hadsereg, aminek következtében állaga jelentősen leromlott. Az egyház 1993-ban kapta vissza, de a felújítások megkezdésére még tíz évet kellett várni. Az épület mellé, Szentgyörgymező irányába egy száz fő elszállásolására alkalmas vendégházat építettek. 2002 és 2009 között a Mindszenty Emlékhely működött az emeleten, ami később a bazilikába költözött át. A felújításra közel 3 milliárd forintot fordított az Esztergom – budapesti főegyházmegye, ebből 755 millió forintot az Esztergomi Hittudományi Főiskola vezette felsőoktatási konzorcium (tagjai: PPKE, VJRKTF) által megvalósított HEFOP 4.1.2 felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési projekt tett ki. A teljes felújítás 2006 nyarára, a Bazilika felszentelésének 150. évfordulójára készült el. A szemináriumot Erdő Péter újra felszentelte. A ceremóniát megelőző szentmisén Scitovszky János prímás miseruháját és Oláh Miklós pásztorbotját viselte, amit máskor a Keresztény Múzeumban őriznek. A jubileumi ünnepségre Sólyom László, köztársasági elnököt, és több politikust is meghívtak. A nagyszeminárium épületének hivatalos neve Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ lett. A felújítások után kutatási központ, az Esztergomi Hittudományi Főiskola, egy konferencia központ, az Érseki Levéltár, Érseki Könyvtár, a Keresztény Múzeum, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (a mai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar) valamint a PPKE BTK Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoportja kaptak helyet a hatalmas épületben. Sith A Sith egy misztikus lovagrend a Csillagok háborúja című sorozatban. A Sith-Rend történelme A Rend hajnala A Sith-Rend olyan erőhasználókból állt, akik az Erő sötét oldalának technikáit alkalmazták. Az egész pár évezreddel a Jedi-Rend megalakulása után történt. Pár Jedit, akik elbuktak próbáikon és a Sötét Oldalt használták, a Jeditanács kizárt a Rendből. A Sötét Jedik a Korriban nevű bolygón telepedtek le, ahol egy különleges, humanoid és gyík keverékű élőlények éltek, akiket Sith-eknek neveztek. A Sith-ek istenként néztek a Sötét Jedikre, akik kihasználva őket magasabb tudáshoz jutottak a sötét oldal által. A Sötét Jedikből lettek idővel a Dark Lord of the Sith-ek, azaz a Sith Sötét Nagyurai. A Nagy Hiperűr Háború (Y. e. 5000) A Sithek évezredeken keresztül irányították saját Birodalmukat, amikor egy Naga Sadow nevű Sith lett a Birodalom ura. Sadow két hiperűr-utazó, Gav és Jori Daragon érkezését kihasználva háborút indított a Köztársaság ellen, azonban vereséget szenvedett. A Sithek Naga és egy másik nagyúr (a Valódi Sith Birodalom későbbi császára) kivételével mind elbuktak. Naga a Yavin 4-re menekült. A Sith-háború (Y. e. 3997-3996) Évezredekkel később egy tehetséges Jedi-növendék, Exar Kun, Vodo-Siosk Baas mester tanítványa, a Korribanon történő kalandjai folyamán Freedon Nadd Sith-nagyúrral veszi föl a kapcsolatot, aki beavatja őt a Sithek titkaiba. Az új tanítás segítségével kialakítja saját filozófiáját a Jedi Kódexről, ami eltorzítása volt mindennek ami jó és igaz. Ennek segítségével egy nagyon erős testvériséget hozz létre és elsőként veszi a Sith Sötét Lovagja címet (Darth). Exar Kun a Yavin 4-en építi kis birodalmát a Masassi nevű népből, kik fölött uralkodik. Exar Kun idővel maga mellé állítja Ulic Qel-Droma Jedi-lovagot, és ketten alkotják majd a Sith-Rendet. Exar Kunt azonban Ulic kiadja a Jediknek, mikor az visszatér a Világos Oldalra Nomi Sunrider Jedi-lovag segítségével. Az összes Jedi megindult a Yavin 4-re, ahol Exar Kun felfogván, hogy nem tud elmenekülni, egy sith rituálé során elpusztította testét, de szellemét meghagyta. A rituálé következtében a Masassikat elpusztította. A szelleme később még visszatér, amikor Luke Skywalker Jedi Akadémiát hoz létre a Yavin 4-en, a tanítványok közül egy engedett a csábításnak, de utána Han Solo visszahozza a Sötét Oldalról, és a tanítványok közös erővel végleg megsemmisítik a Sötét Árnyat. De Kun beírta magát mindörökre a Sith Sötét Urai közé, aki kirobbantotta a galaxis egyik legnagyobb háborúját. A Jedi Polgárháború Pár évtizeddel később kitört a mandalóriai háború. Ugyanis az Exar Kun-féle háború után a Köztársaság nagyon meg volt gyengülve. Ezt kihasználva a harcos nép a Mandalorok támadást indítottak a meggyengült Köztársaság ellen. Vezetőjük Madalore the Ultimate.A Jedik nem akartak beavatkozni a harcba, amíg Revan és barátja Malak ellenszegülve a parancsnak, támadást nem indítottak ellenük. Revan legyőzte Mandalore-t egy párbajban, majd elrejtette a maszkját egy jéggel borított bolygón. Érezvén, hogy a támadás mögött nagyobb hatalom bújik meg Revan és követői elindultak a felderítetlen régiók felé nyomozni. Itt találtak rá a szörnyű igazságra: a sithek nem pusztultak ki, egész idáig elrejtőzve értek a Dromund Kaason és az erejüket gyűjtötték a visszatámadásra. Revan és Malak megkísérelte megdönteni az Uralkodó hatalmát, ám ő túl erősnek bizonyult, és megtörte az akaratukat átállította őket a sötét oldalra. Ezután visszaküldte őket a Köztársaság területére, bábként, hogy felderítést végezzenek a Köztársaság erejéről. Ám ők megtagadták ezt, és helyette saját rendet alakítottak: Egy mester, és egy tanítvány. Később rábukkantak a Csillagkohó nevű állomásra, amelynek erejét tulajdonították Revan és Malak átállásának. A meggyengült Köztársaság sok csatát veszített, és úgy tűnt már nem maradt remény. Ekkora úgy döntöttek, hogy megkísérelnek egy különítmény feljuttatni Revan hajójára, és őt elpusztítani. Egy maroknyi jedi, és egy ígéretes tanítvány Basstila Shan szállt szembe Revannel. Malak látva a lehetőséget, egy jó sith tanítványhoz méltóan kiadta a parancsot Revan hajójának támadására. A támadás hatására a hídon lévők mind meghaltak, kivéve Basstila-t és Revan-t, aki elveszítette az eszméletét. Basstila kimentette őt, és a Tanács elé vitte, ahol kimosták az agyát, és egy Köztársasághoz hű katonát neveltek belőle. Sith árnyékháború Öt évvel később a mandalóriai háborúk hőse, Meetra Surik, a jedi száműzött visszatért a galaxisba. Szinte egy jedi sem maradt, mert Darth Nihilus a Katarr nevű bolygón elpusztította a jedi tanácsot és a bolygó összes élőlényét. A Peragus nevű bolygón találkozik egy idős jedi-mesterrel, Kreiával. Ketten Atton Rand segítségével elmenekültek Darth Sion elől. Megérkezvén a Telos IV nevű bolygóra, hosszas kalandok után találkoznak Atris mesterrel. Őt hidegen hagyja Meetra, és kijelenti, hogy ha újra jedi akar lenni, be kell bizonyítania, konkrét dolgot azonban nem mondott. Egy kis droid, T3-M4 megszerzett pár adatot Atristől, amiben megadták a megmaradt jedi-mesterek hollétét. Mettra egyre növekvő csapatával felkereste a megadott bolygókat. Közben Kreia elmeséli, hogy ő is egyike volt a három nagy sithnek, ámde a két tanítványa, Sion, a fájdalom ura és Nihilus, az éhség ura elárulták és elüldözték őt. Célja az volt a Triumvirátus létrehozásával, hogy megölje az összes Jedit. Ő volt az árulás nagyasszonya. Az egyik bolygón találkoztak Nihilus tanítványával, Visas Marral, akit Meetra legyőzött, de az életét megkímélte, így ő is velük tartott. A jedi mesterek (Kavar, Zez-Kai Ell és Vandar) a Dantuinon találkoztak, ekkor Kreia felfedte valódi énjét, és megölte a Jedi mestereket. Az újra Darth Trayává változott Kreia elment a Telosra, Atrist a sötét oldala térítette, majd visszament a Malachor V-re. Eközben Telshoz megérkezett Nihilus, mert elhitte Kreia hazugságát, hogy a bolygón jedik vannak. Flottájával megtámadta a bolygót. Meetra viszont Visassal legyőzte őt és Carth Onasi admirálissal megnyerte a csatát. Ezután a Malachorra ment, ahol megölte Darth Siont és Trayat. Ezután a Jedi-rend újjáépítését az immár jedi Visasra és a többi tanítványára hagyta, majd követte Revant Az Új Sithek támadása Évezredekkel később egy Markal nevű Jedi válik ki ismét a Jedi-Rendből, és hozza vissza a Sith-Rendet. A Rend azonban ismét elbukik, mert a Sithek két csoportra oszlanak. Az egyik csoport az Uralkodó-Sithek, amelyek egész rendszereket uralnak, a másik az Árnyék-Sithek, amelyek még a Jedik között megtalálhatóak. Végül úgy hiszik, eljött az ő idejük és háborúba kezdenek a Köztársasággal szemben, melyet Darth Markal vezet. De egy Monn Kortan nevű padawan legyőzi őt. A Sitheknek két vezérük lesz. Tarvel Nine és Monn Kortan, akik egymással is háborúzni kezdenek. A Jedik így megállítják a Sitheket egy időre. Több száz év telik el amikor a Sith-ek egy Sötét Testvériség nevezetű csoportba tömörülnek Kaan Nagyúr vezetésével. Ádáz küzdelmet folytatnak a Jedikkel és a Ruusan bolygón küzdenek meg egymással. Közben egyik tanítványuk Bane gyorsan fejlődik és nagyon átjárja a Erő. A sötét oldal egyik hatalmas Sith Nagyura lesz belőle. Elhagyja a Sith akadémiát és titkos Sith holokronra bukkan ami által még hatalmasabb ereje lesz. Új ismereteket szerez és e cél miatt csapdába csalja a Sith-eket. Elpusztítja őket egy ősi Sith varázslattal (Gondolat bomba), és velük együtt több száz Jedi is meghal. A Jedik ezután azt hiszik a Sith-ek végleg elpusztultak és megkezdik a Régi Köztársaság békéjének fenntartását. Ezalatt Bane titokban újraszervezte a Sith Rendet, de kikiáltotta, hogy mostantól csak 2 Sith lehet: egy mester és egy tanítvány. Kötelezővé tette a Darth név viselését is. Darth Bane első tanítványa Darth Zannah lesz. Ők ketten teszik le az Új Sith Rend alapjait. Ezer éven keresztül a Sithek rejtve maradtak mindenki elől. Ezalatt a Sith-ek egy teljesen új életformát sajátítottak el. Rejtőzködtek és titokban tevékenykedtek. Hatalmas Galaxis-szintű információs rendszert építenek ki. Beépülnek mindenhova, de a háttérből irányítanak. Az ERŐ újabb és mélyrehatóbb megismerését tanulták. Újra teremtették önmagukat. A Sötét oldal olyan megismerését sajátították el, amivel az ERŐ leghatalmasabb mesterei lettek. Egy Sith Nagyúr, Darth Plagueis elsajátította a sötét oldal segítségével az élet létének fenntartását, amit később átadott utódjának és tanítványának Darth Sidious-nak (a későbbi Palpatine főkancellár). Darth Sidious megölte mesterét és immáron újdonsült és hatalmas Sith Nagyúrként megkezdte a Sith-ek bosszújának leleményes előkészítését. Tanítványt fogadott maga mellé, Darth Maul néven és megkezdik a Naboo bolygó blokádját. Ezzel kezdetét veszi a Baljós árnyak. A Klónok Háborúja A Geonosisi csatával elkezdőik a Klónok háborúja. Az egyik Sith Nagyúr Dooku grófból lett Darth Tyranus megküzd három Jedivel. Az ifjú Anakin Skywalker egyik kezét levágja, míg Obi-Wan Kenobi Jedi-mestert megsebesíti. Yoda mesterrel is összecsap, de menekülőre fogja. A csata után vált világossá, hogy a Sith-ek visszatértek. Három éven át tartó háború kezdődik a Köztársaság és a Droid-hadseregek között. A Sith-ek a háttérből Grievous tábornokkal (félig idegen lény, félig robot) vezetik a Droid-hadsereget. Keserves és ádáz háború kezdődik a Jedik és a szakadár harcosok között. Elnyúlik a háború és közben a Jedik szétszóródnak a Galaxisban. Dooku grófot végül megölik a Coruscant elleni támadás során. Egy ifjú Jedi-lovag, Anakin Skywalker győzi le. Pár nappal később Palpatine főkancellár elárulja Anakinnak, hogy valójában ő a Sith Nagyúr. Anakin elárulja őt a Jedi-Tanácsnak. Négy Jedi-mester (Mace Windu, Saesee Tiin, Agen Kolar és Kit Fisto) betörtek a kancellár hivatalába, ahol halálos fénykardpárbajt vívtak vele. Három Jedi-mester meghalt, de Mace Windu legyőzte őt, azonban mielőtt végezhetett volna vele, Anakin Skywalker lefegyverezte, Sidious Nagyúr pedig Erő-villámaival lökte ki az ablakon. Anakin Skywalker átállt a Sötét Oldalra (új Mesterétől a Darth Vader nevet kapta), hogy megmentse szerelmét, Padmé Amidalát.Darth Vader betört a Jedi-Templomba az 501-es osztaggal (klónkatonákkal), és az összes ott lévő Jedit elpusztították, beleértve a kisgyerek padawanokat is. A 66-os parancs végigsöpörve a galaxison arra utasította a klónokat, hogy végezzenek a vezéreikkel, a Jedikkel. Ez volt a Sith-ek bosszúja. A nagy Jedi-Tisztogatást feltehetően csak két Jedi-mester élte túl: Yoda és Obi-Wan Kenobi. Darth Vader eközben a Mustafar bolygón kivégezte a Kereskedelmi Szövetség szakadár vezetőit, majd megvívott egykori mesterével, Obi-Wan Kenobival is. A küzdelemben alulmaradt, és súlyosan megsebesült, egyik karját és mindkét lábát levágta Obi-Wan, majd súlyosan megégett a lávafolyam partján. Az Első Galaktikus Birodalom Császára, Darth Sidious közben Yoda mesterrel vívott meg. Egyikük sem tudott a másik fölé kerekedni és ezért kettejük küzdelme eldöntetlen maradt, Yoda elmenekült. Darth Sidious (a Császár) pedig Darth Vader segítségére sietett, hogy megmentse új tanítványának életét, ami csak úgy sikerült, hogy Darth Vader félig gép, félig ember maradt. Ezután a két Sith megkezdte a Sötét Birodalomban könyörtelen uralkodását. A Birodalom A Birodalom fennállása idején rengeteg Jedi-lovagot megölnek a túlélők közül. Darth Sidious belátta, hogy Vader Nagyúr nem elég számára, több titkos tanítványa is van, köztük a legismertebb Mara Jade volt. Darth Sidious Kezeinek egyike, ami egy Sith-ekből álló csoport volt, és a Birodalom idején magas rangot tudhattak magukénak. Végül a yavini csata előtt Darth Vader szembenéz egykori mesterével, Obi-Wan Kenobival. Most legyőzi egykori Jedi-mesterét, mivel Obi-Wan feláldozza magát és így fizikai síkon megszűnik létezni. A csata után Darth Vader és Darth Sidious meg akarta szerezni magának a fiatal Jedi-padawan Luke Skywalkert, Darth Vader/Anakin Skywalker fiát. Darth Vader a Bespinen megküzd az ifjú Skywalkerrel, és megfosztja őt jobb kezétől, és Anakin Skywalker egykori kékes színű fénykardjától. Felfedi előtte, hogy ő az apja. Át akarja állítani az ifjú Jedit a Sötét Oldalra, de az megtagadja a lehetőséget. Luke Skywalker egy évvel később, mint megerősödött Jedi-lovag tér vissza, új, zölden izzó fénykardjával. Darth Vader az Új Halálcsillag ügy után újra Luke kutatásába kezd. Luke-al végül az Endoron találkoznak újra, ahol az megadja magát a Birodalomnak, és Vader szeme elé kerül, aki megnézte fénykardját, és megdicsérte őt szép munkájáért. Darth Sidious elé vitte Luke-ot, aki teljesen biztos volt abban, hogy Luke át fog állni melléjük. Azonban Luke legyőzi Darth Vadert, de nem öli meg és ellentmond gyűlöletének, és megtagadja az áttérést. Darth Sidious dühében majdnem megöli Luke-ot a villámaival, de Darth Vader nem bírja szenvedni látni saját fiát, ezért megöli Sith-Mesterét, és visszatér a világos oldalra, de később meghal a Darth Sidious okozta villámok káros hatásaitól. Luke túléli a Halálcsillagot, és elkezdi elsajátítani a Jedik halhatatlanságához vezető utat, Obi-Wan Kenobi és Yoda segítségével, akik ez ERŐ-n keresztül tanítják őt, mint leendő Halhatatlant. Ő lesz az Új Köztársaság első Jedi-mestere. Sith tanítások A Kettő szabálya Darth Bane, a Sith Sötét Nagyura alkotta meg e szabályt a Hetedik ruusaani ütközet, és a Sötétség Testvériségének pusztulása után, hogy megakadályozza a Sithek egymás ellen fordulását, és hogy a Sötét oldal teljes hatalmát ki tudják aknázni, ne szóródjon szét több személy között. "Egyszerre mindig csak kettő létezhet, egy mester és egy tanítvány. Sem több, sem kevesebb. Az egyik, hogy birtokolja a hatalmat; a másik, hogy sóvárogjon a hatalom után!" /Darth Bane/ A Sötét Kódex A Sötét Kódex a sötét Jedire vonatkozik, de a Sith is ilyen alapokkal kezdte kiterjeszteni a hatalmát. A Sithek a sötét oldal gyermekei, tele igazi gyűlölettel és haraggal, tetteik lényege az agresszió. A Jó rendbeli Jediknek szigorú előírásaik, szabályaik vannak, a sötét Jedinek, Sithnek nincs ilyesmi, szabadon cselekszenek, azt csinálnak, amit akarnak, hogy lényük legyen érzelmekkel, vágyakkal maguk, mesterük felé. A sötét Jedi és a Sith erejüket sötét és csábító érzelmekből merítik, mint a félelem, düh, gyűlölet és harag. Nagyon kevesen el is érik hogy igazi Dark Lord of The Sith-ek legyenek. Ez az, ami erőt és hatalmat ad a sötét Jedinek/Sithnek. A sötét jedik írtak egy kódexet, amit figyelmesen kísértek, bár a jedik nem is tudták, hogy létezett: Nincs béke, harag van. Nincs félelem, hatalom van. Nincs halál, halhatatlanság van. Nincs gyengeség, sötét oldal van. Én vagyok a sötétség szíve. Nem ismerek félelmet, de félelmet okozok az ellenségeimnek. Én vagyok a világok pusztítója. Ismerem a sötét oldal hatalmát. Én vagyok a gyűlölet lángja. Az egész univerzum előttem hajol meg. A sötétségnek áldozom magamat, ahol igazi életet találtam a világosság halálában. Avagy: A béke hazugság, csakis szenvedély van. A szenvedélyen keresztül erőhöz jutok. Az erő segítségével hatalmat szerzek. A hatalom által győzedelmeskedem. A győzelmen keresztül a láncaim lehullnak. Az Erő felszabadít. A Sitheknek létezik egy ősi legendájuk a Sith’ariról, mint a legtökéletesebb létezőről. Ez a Sith’ari majd felemeli, s elpusztítja a Sitheket, de a folyamat alatt erősebbé teszi őket, mint valaha is voltak. Ez nagyon sok Sithet ösztönzött arra, hogy a lehető legkeményebben dolgozzon céljai elérésének érdekében. Ez a Sith Darth Bane volt, aki megformálta a Kettő Szabályát (ez látható feljebb). Híres Sithek Magyarázat: Sith Lord: a Sith Sötét Nagyura, a Sith Rend vezetője a sötét oldal legfőbb megtestesítője. Darth Krayt idején felváltja a Sith Legfőbb Nagyura cím. Sith Tanítvány: egy Sith Lord tanítványa, aki azonban soha nem lépett Mestere helyébe, és nem lett belőle Lord. Sötét Tanítvány: Jedikből , vagy más, erő-érzékeny emberekből a sötét oldal használóivá vált egyének. Használatos még rájuk a Sötét Jedi kifejezés is. Aranykor Ajunta Pall - A Sith Lordok Rendjének alapítója Karness Muur - A Sith Lordok Rendjének alapítója XoXaan - A Sith Lordok Rendjének alapítója Tulak Hord - Sith Lord Marka Ragnos - Sith Lord, a Sith Aranykor a halálával ér véget Sith Birodalom Naga Sadow - Sith Lord Ludo Kressh - Sadow ellenfele a Sith Lord címért Freedon Nadd - Sith Lord Exar Kun - Sith Lord Ulic Qel-Droma - Sith Lord A klasszikus Sith Rend Darth Andeddu - Sith Lord, az első aki a "Darth" előnevet használja Darth Traya - Sith Lord Darth Revan - Sith Lord Darth Malak - Sith Lord Darth Bandon - Sith Lord Darth Nihillus - Sith Lord Darth Sion - Sith Lord Sith Császár - Sith Lord Darth Malgus - Sith Lord Darth Desolous - Sith Lord Darth Phobos - Sith Lord Darth Ruin - Sith Lord Dark Underlord - Sith Lord Darth Riven - Sith Lord, az utolsó aki a "Darth" nevet használja A Testvériség kora Belia Darzu Lord Vilia Lord Chagras Lord Xelian Lord Arkadia Lord Odion Lord Daiman Kaan Nagyúr - Ő hozta létre a Sötét Testvériséget Qordis Nagyúr Kas'im Nagyúr Kopecz Nagyúr Githany Sith „reformáció” Darth Bane (Dessel) - Sith Nagyúr, a "Sith'ari", a Sith Rend első újraalapítója Darth Zannah - Sith Nagyúr Darth Cognus - Sith Nagyúr Darth Millennial - Sith Nagyúr Darth Glovic - Sith Nagyúr Darth Vectivus - Sith Nagyúr Darth Tenebrous - Sith Nagyúr Darth Plagueis - Sith Nagyúr Galaktikus Birodalom Darth Sidious (Palpatine) - Sith Nagyúr Darth Maul - Sith Tanítvány Darth Tyrannus (Dooku gróf) - Sith Tanítvány Carnor Jax - Sötét Tanítvány Asajj Ventress - Sötét Tanítvány Kharys - Sötét Tanítvány Darth Vader (Anakin Skywalker) - Sith Tanítvány Flint - Sötét Tanítvány Starkiller (Galen Marek) - Sith Tanítvány A Birodalom bukása után Cronal - Sötét Tanítvány Desann - Sötét Tanítvány Maris Brood - Sötét Tanítvány Alora - Sötét Tanítvány Tavion Axmis - Sith Lovag Lady Lumiya - Sötét Tanítvány Vergere - Sötét Tanítvány Az új Sith Rend Darth Caedus - Sith Nagyúr Darth Krayt - A Sith Legfőbb Lordja, a Sith rend 2. újraalapítója Darth Wyyrlok (1.) - Sith Nagyúr Darth Wyyrlok (2.) - Sith Nagyúr Darth Wyyrlok (3.) - A Sith Legfőbb Lordja Darth Stryfe - Sith Nagyúr Darth Azard - Sith Nagyúr Darth Kruhl - Sith Nagyúr Darth Maladi - Sith Nagyúr Darth Saarai - Sith Nagyúr Siti Eszter Siti Eszter Ágnes (Nagykanizsa, 1977. november 12. –) magyar válogatott kézilabdázó. A magyar válogatott színeiben Európa-bajnokságot nyert, illetve világbajnoki ezüstérmes lett. Nővére, Beáta is válogatott kézilabdázó, edző. Pályafutása Nővérével együtt Nagykanizsán kezdett kézilabdázni, édesapja kosárlabdázott, édesanyja testvérei pedig kézilabdáztak. A nagykanizsai nevelőegyesületéből Budapestre került, hol 1995-ig a Vasasban, majd 1995 és 1998 között a Ferencvárosban játszott. Ezt egy rövid váci kitérő követte (1998–1999), majd 1999 és 2003 között a Fradi egyik sikerkorszakában erősítette a zöld-fehéreket. A Ferencvárosban 249 mérkőzésen szerepelt. 2003 és 2008 között Dániában a FCK Håndbold, majd Szlovéniában az RK Krim Ljubljana színeiben szerepelt. 2008-ban visszatért Magyarországra, és a fehérvári Alcoánál folytatta pályafutását. 2009-ben visszavonult az aktív kézilabdázástól, de 2012 nyarán a székesfehérvári csapat irányítójaként újra visszatért a pályára. Sikerei Nemzeti Bajnokság I : Győztes : 1996, 1997, 2000, 2002 Magyar Kupa : Győztes : 1996, 1997, 2001, 2003 Szlovén Kézilabda Bajnokság : Győztes : 2007, 2008 Szlovén Kupa : Győztes : 2007, 2008 Női kézilabda-világbajnokság : Ezüst : 2003 Bronz : 2005 Női kézilabda-Európa-bajnokság : Győztes : 2000 Bronz : 2004 Tavannanna Tavannanna (hettita ������ fta-u̯a-na-an-na(-aš), vagy tawana[nna]) hettita papnő, I. Labarnasz hettita király felesége, a Hettita Birodalom királynéja az i. e. 17. század és az i. e. 16. század fordulója körül. Neve sok dokumentumban fennmaradt, a későbbi korokban minden királyné címként viselte a nevét, vagy uralkodói névként felvette, ahogyan férje neve az uralkodói cím szinonimája lett. A név felvétele azt jelképezte, hogy az uralkodópár az ország főpapja és főpapnője lett. Tavannanna jelentősége talán hozzájárult ahhoz, hogy a hettita uralkodóházban matrilineáris öröklés nyomai is kivehetők, mindenesetre a hettiták országában a királyi hercegnők férjei jóval gyakrabban jutottak trónra, mint más ókori államokban. Ez még az után is így maradt, miután Telipinusz törvényben rögzítette az elsőszülött fiú jogát, csak I. Szuppiluliumasz után rögzült a fiági örökösödés mintegy 250 évvel később. Származása ismeretlen, bár neve talán luvi eredetű. A királyok között az első luvi eredetű név csak jó két évszázaddal később, I. Muvatallisznál tűnik fel, leszámítva, hogy Labarnasz nevét is a luvi nyelvre (*tapar) akarják visszavezetni. Craig Melchert 2003-ban a PIE *(s)téh2wen(o)- rekonstrukciót közölte, melynek jelentése „az igazi”. Az óvatosabb történészek csak annyit állítanak ez alapján, hogy luvi vagy hurmai uralkodó volt az apja. Vannak, akik Huccijasz vagy Tudhalijasz neszai királyokat vagy Huccijasz calpai királyt jelölik meg apjának. Talán a testvére volt a Labarnaszt követő I. Hattuszilisznek, bár Hattuszilisz évkönyvei szerint ő Tavannanna testvérének fia volt. Bár a későbbi korokban nem volt szokás a testvérházasság, nem elképzelhetetlen, hogy Labarnasz testvére volt. Valószínűleg volt egy leánygyermeke, aki egy puruszhandai herceghez ment feleségül. Fiúgyermeke – szintén valószínűleg – nem volt, így szállt a hatalom unokaöccsére(?), Hattusziliszra. Mágiaügyi Minisztérium A Mágiaügyi Minisztérium Harry Potter világában az egyes államok varázslótársadalmának hatalmi központja, mely (bár a neve ezt sugallná) nem része a mugli kormányzatnak. Bővebb információnk csak a brit minisztériumról van, a továbbiakban erről lesz szó. A minisztérium élén a miniszter áll, aki nemcsak a végrehajtó hatalom feje, hanem a törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban is részt vesz: rendeleteket alkot és bírósági tárgyalásokon elnököl. Megválasztásának módjáról nincs információnk. A brit mágiaügyi minisztérium székhelye London belvárosában van, elrejtve a muglik elől. Többféleképpen is meg lehet közelíteni: az átriumban lévő kandallókon át, hopp-port használva, illetve a látogatói bejáraton át, amely egy egyszerű telefonfülkének van álcázva. A hetedik részben a dolgozók egy nyilvános WC-ből jutnak be az épületbe. Az érkezőket az átrium közepén elhelyezkedő szökőkút, a Mágikus Testvériség kútja fogadja. A szökőkutat öt aranyszobor alkotja: egy varázsló, egy boszorkány, egy kentaur, egy kobold és egy házimanó. A három varázslény rajongó tekintettel néz a két emberalakra. A szökőkút az ötödik kötet végén, a harcban tönkremegy. A szökőkútba bedobált pénzekkel a Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotályt támogatják. A liftekhez, ami a minisztérium alosztályaihoz vezet, el kell haladni a Biztonsági Őrszolgálat előtt, ahol megvizsgálják a pálcákat, hogy a minisztériumban ne lehessen átkot, rontást küldeni egymásra. A Mágiaügyi Minisztérium szintjei Az épület szintjei a föld alatt helyezkednek el, így az ablakokon át látható időjárás a Mágikus Gondnokság munkájának eredménye. Az egyes szintek elrendezése a következő: 10. szint: tárgyalótermek 9. szint: Rejtély- és Misztériumügyi Főosztály: Idő Kamra, Próféciák Terme, Halál Kamra, Agy Szoba, Bolygó Szoba, Zárt Szoba, Kísérleti Bűbájok Bizottsága 8. szint: átrium, Recepció, Biztonsági Őrszolgálat, Liftek, Mágikus Testvériség Kútja, Mágikus Gondnokság 7. szint: Varázsjátékok és Mágikus Sportok Főosztály: Brit-Ír Kviddicsliga Központi Irodája, Nemzeti Köpkő Klub, Bizarr Találmányok Szabadalmi Hivatala 6. szint: Mágikus Közlekedésügyi Főosztály: Hop Hálózati Felügyelet, Seprű-ellenőrzési Hivatal, Zsupszkulcs Felügyelet, Hoppanálási Vizsgaközpont 5. szint: Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya: Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület, Nemzetközi Varázsjogi Hivatal, Mágusok Nemzetközi Szövetségének Brit Tagozata 4. szint: Varázslény-Felügyeleti Főosztály: Bestia tagozat, Mágus-Kentaur Kapcsolatok Hivatala, Veszélyes Lények Likvidálását Jóváhagyó Bizottság, Vérfarkas Nyilvántartó- és Befogó Egység, Sárkányügyi Kutató- és Ellenőrző Központ; Értelmes Lény tagozat, Mágus-Kobold Kapcsolatok Hivatala, Házimanók Áttelepítése Részleg, Vérfarkassegítő Iroda; Szellem tagozat; Kártevőügyi Tanácsadó Iroda 3. szint: Mágikus Balesetek és Katasztrófák Főosztálya: Varázsbaj-elhárító Osztag, Amneziátor Parancsnokság, Muglimagyarázat Szerkesztő Bizottság, Félrevezetési Ügyosztály, Mágus-Mugli Kapcsolatok Hivatala 2. szint: Varázsbűn-üldözési Főosztály: Auror Parancsnokság, Varázsbűn-üldözési Kommandó; Wizengamot Végrehajtási Szolgálat, Hamis Védővarázsok és Önvédelmi Eszközök Felkutatása és Elkobzása Ügyosztály, Mugli Tárgyakkal Való Visszaélési Ügyosztály, Mugliivadék-ellenőrző Bizottság; Varázshasználati Főosztály, Mágiai Vizsgahivatal, Tárgybűvölésügyi Ellenőrző és Nyilvántartó Hivatal, Animágus Nyilvántartó Iroda 1. szint: Miniszteri Hivatal: mágiaügyi miniszter, Miniszteri Hivatal államtitkára, miniszteri tanácsos, Miniszteri Titkárság Mágiaügyi miniszterek listája A mágiaügyi miniszter vezeti a Mágiaügyi Minisztériumot, melynek számos feladata van. Elsődleges, hogy a muglik elől eltitkolják a varázslótársadalom létezését. A mágiaügyi miniszter vezeti a teljes varázslótársadalmat, akárcsak a mugli világ elnökei az övékét. Ulic Gamp 1707-1718 Damocles Rowle 1718-1726 Perseus Parkinson 1726-1733 Eldritch Diggory 1733-1747 Albert Boot 1747-1752 Basil Flack 1752 Hesphaestus Gore 1752-1770 Maximilian Crowdy 1770-1781 Porteus Knatchball 1781-1789 Unctuous Osbert 1789-1798 Artemisia Lufkin 1798-1811 Grogan Stump 1811–1819 Josephina Flint 1819-1827 Ottaline Gambol 1827-1835 Radolphus Lestrange 1835-1841 Hortensia Milliphutt 1841-1849 Evangelina Orpingfran 1849-1855 Priscilla Dopant 1855-1858 Dugald McPhil 1858-1865 Faris Spavin 1865–1903 Venusia Crickerly 1903-1912 Archer Evermande 1912-1923 Lorcan McLaird 1923-1925 Hector Fawley 1925-1939 Leonard Spencer-Moon 1939-1948 Wilhelmina Tuft 1948-1959 Ignatius Tuft 1959-1962 Nobby Leach 1962–1968 Eugenia Jenkins 1968-1975 Harold Minchun 1975-1980 Millicent Bagnold 1980–1990 Cornelius Caramel 1990–1996 Rufus Scrimgeour 1996–1997 Pius Thicknesse (1997–1998) Kingsley Shacklebolt (1998–2019?) Hermione Granger (2019?–) Forrás: pottermore.com Wizengamot A Mágiaügyi Minisztériumban székel a Wizengamot, a varázslók legfelsőbb bírósága. Ismert Wizengamot tagok: Amelia Bones, Cornelius Caramel, Griselda Marchbanks, Tiberius Ogden, Bartemius Kupor, Dolores Jane Umbridge. Korábban Albus Dumbledore is tagja, sőt főmágusa volt. Varázsló Tanács A Varázsló Tanács a mágiaügyi minisztérium elődjének számít. Feloszlásáig a Tanács és annak elnöke vezette a Varázslótársadalmat. Varázslótanács Elnökei: Barberus Brutte (1269 körül) - Ő terjesztette el a Kviddics játékban a Golden Snidget-et, miután egy meccs alkalmával 150 galleont ajánlott fel annak a játékosnak aki elkapja a madarat. A 150 galleon emlékére ér ma az Aranycikesz elkapása 150 pontot. Burdock Muldoon (1448-1450) Elfrida Clagg - Ő nyilvánította a Golden Snidgetet védett madárrá. Bam Bam város Kermán tartományban, Iránban. Fekvése Az Iráni‑magasföld déli peremén, a sivatagban fekvő település. Története Bam eredete a Kr. e. 4. századra, az Akhaimenida időszakra vezethető vissza. Fontos kereskedelmi útvonalak, (selyemút) kereszteződésében épült. A város az oázisban létesített földalatti öntözőcsatornáinak (qanats) köszönhette fennmaradását. Virágkorát a 7–11. században élte. Ősi fellegvára, az Arg-é Bam a középkori erődített városok népi építészetének legjellemzőbb példája kb. Kr. e. 248-224 körül, a Pártus Birodalom idején épült sárból (Chineh) és iszaprétegekből. A legtöbb épület azonban a Szafavida dinasztia uralkodása alatt létesült. A modern Bam városa jóval később jött létre mint a fellegvár. Fokozatosan fejlődött, majd mezőgazdasági és ipari központtá vált. A város földalatti csatornahálózatának (qanats) köszönhetően citrusfélék termelésével vált ismertté. Híres a textil‑ és ruhaipara. 2003-ban nagyerejű földrengés rongálta meg a várost és a híres fellegvárát is, melyet mára már részben sikerült helyreállítani. Idegenforgalma is fellendült, egyre többen látogatják ókori citadelláját. Schöllkrippen Schöllkrippen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3197 fő (1987. május 25.). Schöllkrippen Schöllkrippener Forst községgel határos. Ordódy Pál Ordódi és rozsonmiticzi Ordódy Pál (Pest, 1822. augusztus 26. – Bad Ischl, 1885. augusztus 26.) politikus, közlekedésügyi miniszter. Élete Jogi tanulmányai végeztével, 1844-től Komárom vármegye aljegyzője. 1848-ban Szalay Lászlót, mint titkára kísérte el a német parlamentbe, Frankfurtba. A világosi fegyverletétel után külföldre emigrált, ahol Teleki László gróf hívei közé tartozott. Hazatérése után, 1849-ben egy pótválasztáson országgyűlési képviselő lett, majd 1849-ben a szabadságharc leverése után bebörtönözték. 1861-ben Komárom vármegye főjegyzője lett és annak egyik országgyűlési képviselője a Deák-párt színeiben. Hű párttag volt, a kiegyezésben és a balközéppel való fúzió után is követte pártját. Péchy Tamás lemondása után Tisza Kálmán kormányában egy ideig a közlekedésügyi tárcát vezette. Miniszteri mandátuma alatt fejlesztette a MÁV hálózatát és árvízvédelmi munkálatokat sürgetett, majd Szeged újjáépítését kezdeményezte. Forrás Révai nagy lexikona (XIV. kötet, MONS–OTTÓ) Magyar életrajzi lexikon Blasztosz Blasztosz (2. század) ókeresztény író. Ő volt a címzettje Szent Iréneusz A szakadásról című írásának, amely létrejöttének oka talán a húsvéti vita miatt fenyegető veszély, amikor a kis-ázsiaiak és I. Viktor pápa (189–199) között csaknem szakadásra került sor. Fejér Bertalan Fejér Bertalan (1831. augusztus 18. – Máramarossziget, 1881. május 30.) bölcsészdoktor, líceumi tanár, megyei tanfelügyelő. Élete Húsz évig működött az ifjúság nevelése és tanítása körül, mint a máramarosszigeti református líceum tanára és 1876-tól mint Máramaros megyei királyi tanfelügyelő. Munkái Máramarosmegye kir. tanfelügyelőségének Évkönyve I. 1. füzet. (Az 1876. okt.-1877. év végeig terjedő időről.) M.-Sziget, 1878. Cikkei a Családi Körben (1866. A máramaros-szigeti jótékony egylet történetének rövid vázlata, Gizella, első magyar királyné), a Hazánk és a Külföldben (1867. A Suliguli és Vidéke), a Máramaros vármegye egyetemes leirása c. munkában (Bpest, 1876. Felsőbb oktatásügy, Nőnevelési intézetek); programmértekezései: A bölcsészettudomány feladata, A testgyakorlatról lélektani alapon (Máramaros-szigeti ev. ref. főgymnasium Értesítője 1863. 1874.) Okey Az okey egy Törökországban igen népszerű táblajáték, a römi egy változata, melyet nem csak otthon, de kávéházakban is szívesen játszanak, illetve internetes változatai is vannak. Játékszabályok Az okeyt 106 darab, fából készült négyzettel játsszák. A négyzeteken különböző színű számok szerepelnek 1-től 13-ig. Minden számból nyolc darab van: két piros, két fekete, két sárga és két zöld. Ezen kívül van még két darab szám nélküli négyzet, melyet sahte okey-nek, azaz „hamis jokernek” hívnak. A játékot maximálisan négy fő játszhatja, mindig az órával ellentétes irányban haladva. A cél, hogy elfogyjon az összes négyzet. A játék során azonos színű, emelkedő számú vagy azonos számú, különböző színű négyzeteket kell kirakni, általában hármas (üçlü) vagy négyes (dörtlü) sort, és a lényeg, hogy a játékosnál a játék végén nem maradhat olyan négyzet, amiből nincs sora. Minden játékos 14 négyzetet kap, a többi az asztalon marad egy pakliban, ahonnan húzni lehet, egy négyzetet megfordítanak, hogy látható legyen a szám: ennél a számnál egy számmal nagyobb, de azonos színű négyzet lesz a joker (okey). Így például ha a piros 9-es a felfordított négyzet, akkor a piros 10-es lesz a jokernégyzet. Okey-készlet hiányában a játék két pakli franciakártyával is játszható, ilyenkor a szabályok némiképp módosulnak. Dannemois Dannemois település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 831 fő (2015). Dannemois Soisy-sur-École, Courances, Cély, Moigny-sur-École és Videlles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sahunyjai járás A Sahunyjai járás (oroszul Шахунский район) Oroszország egyik járása a Nyizsnyij Novgorod-i területen. Székhelye Sahunyja. Népesség 2010-ben 41 511 lakosa volt, melynek 96,9%-a orosz. 2013–2014-es Európa-liga (selejtezők) A 2013–2014-es Európa-liga selejtezőit négy fordulóban bonyolították le 2013. július 2. és augusztus 29. között. A rájátszás párosításainak győztesei jutottak be a 2013–2014-es Európa-liga csoportkörébe. A mérkőzések oda-visszavágós rendszerben zajlottak. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapat jutott tovább a következő körbe. Ha az összesítésnél az eredmény döntetlen volt, akkor az idegenben több gólt szerző csapat jutott tovább. Amennyiben az idegenben lőtt gólok száma is azonos volt, akkor 30 perces hosszabbításra került sor a visszavágó rendes játékidejének lejárta után. Ha a 2×15 perces hosszabbításban gólt/gólokat szerzett mindkét együttes, és az összesített állás egyenlő volt, akkor a vendég csapat jutott tovább idegenben szerzett góllal/gólokkal. Gólnélküli hosszabbítás esetén büntetőpárbajra került sor. 1. selejtezőkör Ebben a körben 76 csapat vett részt. A párosítások győztesei a 2. selejtezőkörbe jutottak. 1. selejtezőkör, párosítások A párosításokat 2013. június 24-én sorsolták. A párosítások győztesei a 2. selejtezőkörbe jutottak. A sorsoláshoz képest a pályaválasztói jogot felcserélték. 2. selejtezőkör Ebben a körben 80 csapat vett részt. 38 csapat az 1. selejtezőkör továbbjutójaként, és itt csatlakozott 42 csapat. A párosítások győztesei a 3. selejtezőkörbe jutottak. T: Az 1. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert. A dőlt betűvel írt csapatok az 1. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal. 2. selejtezőkör, párosítások A párosításokat 2013. június 24-én sorsolták. A sorsoláshoz képest a pályaválasztói jogot felcserélték. 3. selejtezőkör Ebben a körben 58 csapat vett részt. 40 csapat a 2. selejtezőkör továbbjutójaként, és itt csatlakozott 18 csapat. A párosítások győztesei a rájátszásba jutottak. 3. selejtezőkör, párosítások A párosításokat 2013. július 19-én sorsolták. Rájátszás Ebben a körben 62 csapat vett részt. 29 csapat a 2. selejtezőkör továbbjutójaként, és itt csatlakozott 33 csapat, beleértve az UEFA-bajnokok ligája 3. selejtezőkörének 15 vesztes csapatát is. A párosítások győztesei a rájátszásba jutottak. Rájátszás, párosítások A párosításokat 2013. augusztus 9-én sorsolták. Az első mérkőzéseket augusztus 22-én, a visszavágókat augusztus 29-én játszották. A győztesek a csoportkörbe jutottak. A sorsoláshoz képest a pályaválasztói jogot felcserélték. 2013. augusztus 14-én az UEFA kizárta az ukrán Metaliszt Harkiv csapatát az európai kupasorozatokból egy 2008-ban lejátszott mérkőzés manipulálása miatt. A döntés értelmében a PAÓK a BL rájátszásába került, a Makkabi Tel-Aviv pedig játék nélkül bejutott az Európa-liga csoportkörébe. A Harkiv a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult, amely azonban elutasította az ukrán csapat beadványát. Rájátszás, 2. mérkőzések A mérkőzés az 59. percben félbeszakadt, mert a stadion éttermében tűz ütött ki. A mérkőzést 2013. augusztus 30-án 11 órától folytatták. Kamarás Gyula Kamarás Gyula (Bácsalmás, 1914. június 30. – Budapest, 1968. május 31.) színész, rendező. Élete 1936-ban elvégezte a Színiakadémiát, majd Debrecenbe szerződött Horváth Árpád társulatához. Később rövidebb ideig Budapesten a Vígszínház és a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja is volt. 1943-tól került újra a Vígszínház társulatába. A második világháborút követően számos helyen megfordult: Nemzeti Színház, Vígszínház, a Rádió színtársulata, Vidám Színpad, Ifjúsági Színház, a Petőfi Színház, Jókai Színház. 1960-tól már rendezőként a Néphadsereg Művészegyüttesének lett tagja. Az 1960-as évek közepén a győri Kisfaludy Színházban is rendezett. 1939-től szerepelt filmekben, a Sárga rózsa férfi főszereplője volt 1940-ben. Főbb szerepei Hamlet (Shakespeare) Bánk bán, Biberach (Katona J.: Bánk bán) Petrucchio (Shakespeare: Makrancos hölgy) Főbb rendezései Hašek–Burian: Švejk Shakespeare: Hamlet Bródy Sándor: A tanítónő Bíró L.: Sárga liliom Gorkij: Ellenségek Euripidész: Trójai nők Watzmann A Watzmann a harmadik legmagasabb németországi hegymasszívum az Alpokban. A csúcspontját Watzmann-Mittelspitzének („Középső-csúcs”), illetve Großer Watzmannak („Nagy Watzmannak") nevezik. A masszívum a Berchtesgadeni-Alpok második legmagasabb kiemelkedése a Hochkönig-masszívum (2941 m) után. A Watzmann keleti fala a Keleti-Alpok legmagasabb fala. A hegységből három főcsúcs emelkedik ki: a Mittelspitze 2713 m, a Südspitze 2712 m és a Hocheck 2651 m magas. A hegygerincet a Südspitz és a Hocheck között Watzmanngratnak hívják. A kisebb csúcsokból főleg a Kleiner Watzmann („Kis Watzmann”) ismert, amit gyakran Watzmannfraunak („Watzmann asszonya”) vagy röviden Watzfraunak („Watzmann-né”) is hívnak, valamint a Watzmann „gyermekei” (Watzmann-Kinder). Berchtesgadenből nézve jobbra látszik a Großer Watzmann, balra a Kleiner Watzmann és köztük a Watzmann-Kinder. Ezen a híres látványon alapul a Watzmann legendája. Fekvése Felső-Bajorország délkeleti szegletében fekszik a Königssee közelében. A Watzmann három község: Ramsau, Berchtesgaden és Schönau am Königssee része, és a Berchtesgadeni Nemzeti Parkhoz tartozik, amit 1978-ban hoztak létre. A völgyben fekvő két falu, Ramsau és Schönau több mint 2000 m-rel a főcsúcs alatt fekszik. Ilyen szempontból a Watzmannt jelentős magasságkülönbség jellemzi a Keleti-Alpok más részeihez képest. Az ekkora völgy-hegycsúcs magasságkülönbséget általában csak a négyezer méternél magasabb hegyek múlják felül. Geológia A Watzmann az Északi-Mészkőalpok része. A csúcsterület viszonylag erózióálló mészkőből áll, mint például a dachsteini mészkő. Az üledékes kőzetek a korai triászból származnak, ezek mintegy 230 millió évvel ezelőtt a Tethys-óceán fenekén rakódtak le. Ennek a mészkőnek igen jellegzetes a gazdag kövülettartalma. Többnyire kagylók maradványai, mint például Megalodon-félék találhatók benne. A dachsteini mészkő rétegeződése főleg a keleti fal reliefjén ismerhető jól fel. Ezek a rétegek egykor vízszintesek voltak, ma 30-40°-ben lejtenek. Az Alpok keletkezése idején tektonikus mozgások formálták őket. A hegység talapzata a törékeny Ramsau-dolomiton áll. Főleg a nyugati oldalon, a kaviccsal felszórt Wimbachtal völgyben és a keleti falnál bukkan elő, ahol az Eisbach („Jégpatak”) a Königssee-be torkollik. A patak folyamatosan sodor hordalékot a tóba, így földtörténeti léptékben mérve, viszonylag rövid idő alatt két részre fogja osztani a tavat. Növény- és állatvilág A nagy magasságkülönbség és az ökológiai változatosság miatt különösen gazdag a növény- és állatvilág. Az alacsonyabb szinten főleg hegyi bükkfaerdők dominálnak, melyek a magasban szubalpin vegyes erdőkbe váltanak. A felső erdős zónákban tűlevelű erdők uralkodnak, főleg lucfenyők, vörösfenyők és havasi cirbolyafenyők nőnek. Ezeket a természetes erdőket azonban kivágták, helyükbe lucfenyő monokultúrák léptek. A berchtesgadeni sópárló nagy faigényének következményei főleg a Watzmann könnyen megközelíthető északi oldalán látszanak. Ebben a régióban 2000 m magasság fölött összefüggő erdő már nem nő. Itt többnyire kisebb bokrok fordulnak elő, mint például a borzas havasszépe, a havasi törpefenyő, a havasi éger (Alnus viridis) és különböző fűfajták, valamint olyan növények, amelyek sziklarepedésekben és omladékon nőnek. A nemzeti parkban és különösen a Watzmannál, a Keleti-Alpok számos növényfaja fordul elő, olyanok, melyek a Bajor-Alpok többi részén hiányoznak. Néhány példa: A Watzmann állatvilágához többféle patás állat tartozik, például az őz, a gímszarvas és a zerge. További alpesi állatok: a havasi nyúl, a siketfajd, a nyírfajd és az alpesi hófajd, valamint császármadarak. Emellett élnek itt szirti sasok, alpesi szalamandrák és fekete keresztes viperák. Havasi mormoták csak a Trischübel-hágó környékén fordulnak elő. Kőszáli kecskék csak ritkán tűnnek elő, amikor vadcsapásokon a Hagengebirge és a Röth erdeiből átjönnek. Előbbieket a Watzmann különböző magasságú területein élő állatfajai egészítik ki. Hó- és jégmezők A Watzmannon néhány hó- és jégmező egész évben megmarad. Ezek között az úgynevezett Watzmann-gleccser a felső vájatnál a legnagyobb, és jégkápolnája a könnyű elérhetősége miatt a legismertebb. A Szent Bertalan-kápolnától egy órán belül elérhető. A jégkápolna valószínűleg az Alpok legalacsonyabban fekvő hómezőjének része, mely egész évben fennmarad. Az alsó vége az Eisbach patak völgyében található, mintegy 930 m magasan. A jelenség hatalmas lavinákból táplálkozik, melyek tavasszal a keleti falról lezuhannak és a fal szegletében felhalmozódnak. Néha kialakul egy kapuszerű boltív is azon a helyen, ahol az Eisbach előbukkan. Néhány korábbi haláleset miatt az arra járókat táblák figyelmeztetik, hogy veszélyes belelépni. Mérete és alacsony folyássebessége miatt a Watzmann-gleccser gleccserként való osztályozása a tudósok között vitatott. 1959 óta a Glaciológiai Bizottság gleccsernek tekinti. A nyugati részén egy második világháborús katonai szállító repülőgép, egy Junkers Ju 52 maradványai fekszenek, amely még 1940 októberében zuhant le. A keleti falon még egy másik jégmező is található, amit Schöllhorneisnak neveznek. A Kederbacher-Weg („Kederbachi út”) vezet át ezen a mezőn. Mind a gleccservájat, mind a jégmező a müncheni Christian Schöllhorn nevét visel, aki a keleti fal első ismert áldozata volt. 1890. május 26-án zuhant le a mező felső végénél a szakadékba, miközben halálos sérülést szenvedett. A keleti falon, néhány száz méterrel a Mittelspitze alatt még egy kisebb hómező található. A Watzmann legendája Az északi irányból készített fényképeken és festményeken jobbról balra egymás mellett sorban állnak a „család” tagjai (kép). Bal oldalon az asszony, jobb oldalon a király és köztük a gyermekeik. A legenda szerint egykor a kegyetlen Waze vagy Wazemann király uralkodott az országon. A feleségével és gyermekeivel együtt félelmet és borzalmat ébresztett az emberekben. Amikor egy parasztcsaládot lovával összetaposott, a parasztasszony elátkozta őt, hogy Isten kővé változtassa a királyt és családját. Ezután a föld megnyílt, tüzet köpött, a király és családja kővé változott. Egyes legendák szerint, a Königssee és az Obersee a királyi család összefolyt véréből keletkezett. Ludwig Ganghofer író a legenda néhány motívumát használta fel Die Martinsklause („Márton remetelaka“) című történelmi regényében. A könyv 1894-ben jelent meg, amelyből 1951-ben Richard Häussler rendezett filmet. Alpinizmus A Mittelspitzét először valószínűleg a szlovén Valentin Stanič mászta meg 1800 augusztusában. Stanič a Hocheck irányából vezető útvonalat választotta. Léteznek viszont olyan források is, melyek szerint már 1799-ben megmászták. A Südspitzét először Peter Carl Thurwieser hódította meg 1832-ben a Schönfelden keresztül. Legtöbbször északról, a Ramsau falu Wimbachbrücke nevű részéről, vagy Hinterschönau-ról, a Watzmannhauson át (1928 m) érik el a csúcsot. Átkelés a Watzmann hegygerincen Az átkelés a Watzmann hegygerincen (Watzmannüberschreitung) egy népszerű és élménydús túraútvonal. A főgerinc három csúcsát legtöbbször északról déli irányban járják végig. Általában két szakaszban teszik meg ezt a túrát. Az első napon a Watzmannhausig mennek fel, és másnap kelnek át a hegyen. A Watzmannhausról először a Hocheckre vezet fel az útvonal, onnan át kell menni a hosszú és nyílt gerincen, aminek a legmagasabb emelkedése a Mittelspitze. Ezután következik a Südspitze és a gerinc vége. A leereszkedés egy meredek és kőhullásveszélyes ösvényen vezet, ami különféle alpesi tájakon megy végig. Az omladékos Wimbach völgyén át jut vissza a kiránduló a völgybe. Az éjszakát a Hocheck egy menedékházában is el lehet tölteni. A három csúcson elsőként a ramsaui hegyi vezető, Johann Grill, akit becézve Kenderbachernek is hívtak, valamint Johann Punz kelt át 1868-ban. A két hegymászó 1852-ben elsőként érte el a Kleiner Watzmann csúcsát is. 1881-ben Grill és Otto Schück mászta meg elsőként a keleti falat is. A kalandvágyó turista képességeitől és kondíciójától függ, hogy meddig tart az átkelés. Ez az idő általában 12 és 15 óra között van. Élsportolók 5 órán belül is le tudják küzdeni a terepet. Kevésbé gyakorlott túrázóknak 15 óránál is több időt vehet igénybe az átkelés. A túra népszerűsége miatt néha késések is előfordulnak. Egyes napokon több mint 100 hegymászó teszi meg a túrát. A mászókra különböző nehézségi fokú terepek várnak. A Hocheck és Mittelspitze közötti szakasz viszonylag enyhe. Ezután következik egy szakasz, amin az UIAA-skála szerinti II. fokú részeket kell legyűrni. Rossz idő esetén az átkelés még nehezebb, mert a sziklákat a sok hegymászó simára csiszolta, így eső vagy hó, esetleg ködpára esetén még csúszósabb a talaj. A legveszélyesebb részeken drótköteles biztosítást helyeztek el, itt a túra útvonala részben olyan, mint egy Via Ferrata. A Watzmann keleti fala A Keleti-Alpok legmagasabb fala A Südspitze meredek keleti fala (Bartholomäwand) az Alpok egyik leghíresebb és legismertebb sziklafala. Azonban sokáig vitatott volt, hogy a Keleti Alpok legmagasabb fala-e. Az 1800 m magas meredély felülmúlja a Keleti-Alpok minden más falának a magasságát: A Triglav (2864 m) északi fala kb. 1500 m A Birnhorn (2634 m) déli fala kb. 1400–1500 m A Hochstadel (2680 m) északi fala kb. 1300–1400 m Ennél magasabbra csak sokkal kevésbé meredek hegyoldal emelkedik, mint például a Wiesbachhorn 2400 m magas keleti szárnya. Útvonalak A berchtesgadeni úton kívül más útvonalak is vezetnek a Südspitze felé. Néhány példa: Kederbacherweg : ezt az útvonalat Johann Grill beceneve után nevezték el, aki elsőként mászta meg a falat. (Az ő csoportja azonban a Mittelspitzére mászott fel, nem a Südspitzére .) Salzburger Weg (Salzburgi út) Münchner Weg (Müncheni út) Frankfurter Weg (Frankfurti út) Polenweg (Lengyelek útja) Franz-Rasp-Gedächtnisweg (Franz-Rasp-emlékút) Az erősen strukturált és nem nagyon meredek falon gyakran lehet változtatni az útvonalat. A felső részen, 2380 m magasan (a „Massiger Pfeiler“ nevű szikla alatt) a „Biwakschachtel“ nevű hegyvidéki pihenő/alvóhely található, ami főleg hirtelen időváltozás esetén fontos menedék. Nehézségek és veszélyek Az első átkelés óta 99 ember vesztette életét a hegyen. Ez több halálos áldozatot jelent, mint az Eiger keleti falán, bár hegymászó is több próbálkozik megmászni a Watzmann meredélyét. A magasabb baleseti arány azzal magyarázható, hogy sok embernek nincs meg a szükséges felkészültsége. A fal az Alpok egyik legmagasabb fala, bár technikailag nem túl nehéz. A legegyszerűbb útvonalat, melyet Josef Aschauer 1947-ben véletlenül tett meg, berchtesgadeni útnak (Berchtesgadener Weg) nevezik. Ezen „csak“ az UIAA-skála III. fokú nehézségével kell megbirkózni, ami egy mintegy 100 méteres szakaszon át tart. Azoknak a sportmászóknak, akik ennél magasabb nehézségi fokú hegyeket is meg tudnak mászni, szintén fontos figyelembe venniük, hogy olyan nehézségekre kell számítani, amelyre kisebb falakon és mászóparkokban alig készíthetnek fel. Sokszor alábecsülik a szükséges fizikai és mentális kondíciót és azt is, hogy nehéz a tájékozódás. Nincs lehetőség idejében felismerni a nyugatról közeledő viharfrontokat. A fal középétől a visszafordulás ugyanolyan nehéz, mint tovább mászni a csúcsra. A kederbachi és a salzburgi úton bizonyos körülmények között szinte lehetetlen visszafordulni. Ehhez még hozzájárul, hogy folyton fennáll a kőhullás veszélye, főleg szép hétvégéken, amikor sok, kötéllel összekötött hegymászó a berchtesgadeni úton túrázik. Télen és tavasszal, amikor a sziklákat hó fedi, lavinaveszély van. Ilyenkor csak a területet jól ismerő profi hegymászók mászhatnak a falra vagy kelhetnek át a gerincen. Különösen a hóolvadás idején, májusban és júniusban történik a legtöbb halálos áldozatot követelő baleset, mert több tonna hó hirtelen válhat le a szikláról. Csak amikor a téli hótömegek június végére vagy július elejére kiolvadtak és lecsúsztak, kezdik el a berchtesgadeni hegyi vezetők a rendszeres túravezetést a falon. Különleges teljesítmények A legkülönlegesebb teljesítményt a Watzmannon Hermann Buhl egyedül hajtotta végre. Az 1953. február 28-áról március 1-re virradó éjszakán mászta meg a behavazott salzburgi utat kb. kilenc óra alatt. Utána még átkelt az egész gerincen, és felmászott a Hocheckre. Buhlnak ez volt a felkészülése a Nanga Parbat-expedíciójára. Ugyanebben az évben elsőként mászta meg a nyolcezer méteres hegyet. A keleti falon legtöbbször Heinz Zembsch hegyi vezető mászott fel. 2008 októberéig 366-szor mászott fel a falon. Előtte sok éven át Franz Rasp volt a keleti fal „házmestere”. Ő több utat elsőként tett meg egyedül. 1988. január 1-jén Rasp más hegymászókkal együtt lezuhant és meghalt a fal 295. megmászása közben. 1988 őszén Albert Hirschbichler Sankt Bartholomätól mindössze 2 óra 10 perc alatt mászta meg a keleti falat, és jutott fel a Südspitzére. A nyugati szárnya A Watzmann nyugati fala a Wimbach-völgytől mérve 1700 m magas. A ramsaui dolomit és dachsteini mészkő közötti határvonal kb. 2000 m magasan található. A felső részen hasonlít a keleti falhoz, csak kevésbé meredek. Az alsó részen két hatalmas árokrendszer húzódik az oldalán keresztül. A töredezett talajon sok havasi törpefenyő fordul elő. Az útvonalak a nyugati szárnyon fárasztóak, a tájékozódás különösen nehéz. 1900 körül ez a fal még népszerűbb volt, és sokszor mászták meg különböző útvonalakon. Itt is voltak halálos áldozatok. Ma már csak ritkán másszák meg, és főként csak leereszkedés közben. Hegymászás a Watzmannon A Watzmann leghíresebb mászóútvonalai a keleti falon találhatók. Ezen kívül még sok egyéb, magas és igényes hegymászási lehetőség van. A legtöbb a Kleiner Watzmann majdnem függőleges, nyugati falán van. A több tucat útvonal között a legnehezebbek VII. fokúak, mint például az úgynevezett Sakrische Eck. Több útvonal főleg a Watzmannkinder hatalmas déli lejtőin, valamint a Hocheck és Mittelspitze keleti falain található. Említésre méltó a Wiederroute a Mittelspitze keleti falán, ami mászástechnikailag könnyű és a tájat tekintve óriási élmény. A Watzmann többi falán is vezetnek útvonalak, de ezek nem érhetők el gyorsan, emiatt a hegymászókat nem érdekli annyira. Ilyen például a Hachelkopf Franz Rasp által megmászott északi fala. További csúcsok Kleiner Watzmann (Watzmannfrau) A 2307 méter magas „Watzmann asszonya” a főcsúcsok után a legjelentősebb csúcs. A szokásos útvonal északról, a Kührointalm legelőről vezet a Kederbichel nevű jégkori morénán át fel a gerincre. Az út itt leszűkül és egy mászószakasszá válik, amit a köznyelv Gendarmnak (csendőrnek) nevez. A legnehezebb nehézségi szint az UIAA-skála szerint II. fokú. A felmenet nem nagyon nehéz, azonban nincsenek drótbiztosítások, mint a Mittelspitzére vezető úton, könnyen észrevehető jelek sincsenek. A csúcs alatt van egy kis barlang, amiben hegymászók meghúzódhatnak éjszakára. A túrát jól össze lehet kötni a keleti gerincen átvezető leereszkedéssel a Mooslahnerkopfhoz. Ez az átkelés technikailag könnyű és nagyon látványos, de nehéz megtalálni az utat. Csak néha-néha vannak Steinmandlok, amik mutatják az utat. Ez az útvonal könnyebb a normál útvonalnál, de hosszabb. Tapasztalt és a helyet jól ismerő hegymászók keleti irányban is leereszkedhetnek, a csorbán át az első Watzmann „gyerekéhez“ és aztán le a Königssee-hez. Útközben fekszik a Watzmannlabl rét, amit a helyi lakók tájékszernek tekintenek. A sokat látogatott Großer Watzmannal ellentétben ez a rész inkább magányos hangulatú. Egy markáns pont a Kleiner Watzmann nyugati fala. Ez a szinte függőleges meredély, a Südspitze keleti fala mellett, a legjelentősebb mászófal a Watzmannon. Watzmannkinder A legenda szerint hét „gyerek“ (Kinder) volt, viszont csak öt különálló csúcs létezik: Kind 2247 m Kind 2232 m Kind 2165 m Kind: Watzmann-Jungfrau („Watzmann-szűz“) 2270 m Kind 2225 m A Berchtesgadener Alpen alpin című alpesi kalauz szerint van egy hatodik „gyerek“, ami egy 2225 m-es csúcs. Ez a csúcs a Mittelspitze keleti falából emelkedik ki, ahol a Skischarte („sí-hasadék“) található. Az egyes „gyerekek” pontos magassága vitatott, mert nincs olyan hivatalos térkép, ami feltüntetné az összes magasságot. A harmadik gyerek sítúrák jelentős célja. Az irodalomban gyakran olvasható, hogy a magassága 2232 m, de ezt valószínűleg összekeverték a második gyerek magasságával. A Watzmann „gyerekei” észak felől érhetők el legegyszerűbben. Részben ösvényeken és jelöletlen helyeken, de mászni is kell. Télen népszerű síelő hely. A déli falak meredeken törnek le az Eisbach völgyébe. Egy ritkán végrehajtott, de a szakértők körében megbecsült túra az összes Watzmann „gyerek” felkeresése egyetlen túra keretében. Grünstein A Grünstein 1304 m magasságával a Watzmann hegymasszívum legkisebb és legkönnyebben elérhető csúcsa. Közvetlenül Schönau mögött emelkedik. A Hammerstiel parkolótól vagy a Königssee-szánkópályától indulnak turistautak a hegyre. A csúcs alatt a Grünsteinhütte menedék- és vendégház található. Mivel magas szintű hegymászó képzettségre nincs szükség, a Grünstein egy népszerű túracél, amelyről szép panoráma níylik a berchtesgadeni völgykatlanra. Hirschwiese A 2114 m magas Hirschwiese, illetve Hirschwieskopf a Watzmann-masszívum legdélibb csúcsa. A Südspitze után húzódó gerincen található, aminek a legalacsonyabb pontja a Schönfeldscharte. Az 1765 m magas Trischübel-hágótól, ami a Watzmann és a Steinernes Meer között fekszik, meredek füves területen át egy jelzett ösvény vezet a platóhoz, ahol két csúcs van, melyek néhány percnyi gyaloglásra fekszenek egymástól. A távol fekvő táj, annak szépsége, és különösen a Watzmann szokatlan perspektívája miatt néps zearű kirándulók között. Emellett a Hirschwiese a Watzmann-masszívum egyetlen csúcsa, ami több mint kétezer méter magas, és turistautakon elérhető. Más csúcsok Mivel a hegy egy tömböt alkot, csak néhány további csúcsa emelkedik ki rajta: Großer Hachelkopf (2065 m) a Hirschwiesétől keleti irányba elágazó gerincen található, ami a Burgstallsteinen Sankt Barholomä felé húzódik. Mivel a Hirschwiesétől nem vezet ösvény, ez az út fárasztó, de hegymászói képesség nem szükséges végigjárásához. A Großer Hachelkopf kevésbé ismert és távolabb esik, emiatt csak ritkán látogatott. Innen azonban páratlan látványt tárul a Watzmann keleti falára. A Grießspitze (2257 m) a Südspitze délnyugati gerincének egyetlen markáns kiemelkedése. A déli gerincével együtt körülöleli a Schönfeldet . Kirándulók ritkán jutnak el oda, mert csak jelöletlen ösvényeken és mászással érhető el. A Mooslahnerkopf (1815 m) szigorúan véve nem önálló csúcs. A Kleiner Watzmanntól keleti irányban húzódik. A Watzmannfrau lábánál fekszik a Kührointhütte . Innen egy ösvény vezet fel, melyről fenséges látvány tárul a mélyen fekvő Königssee-re. A Mooslahnerkopf a Berchtesgadener Land egyik legszebb kilátóhelyének számít. A gerinc, ami a Mooslahnerkopfról nyugati irányba a Kleiner Watzmannig húzódik, technikailag könnyebb, mint a jelzett útvonal, ami a Kederbichlen át vezet a Watzmannfrau-ra . A Falzköpfl (1928 m) sem önálló csúcs, de egy messziről jól látható kiemelkedés a Hocheck széles északi lejtőjén. Főleg azért híres, mert oda építették a Watzmannhaust , a Watzmann legjelentősebb menedékházát. A Schapbachriedel (1329 m) egy erdős hegykúp a masszívum északi részén, közvetlenül a Grünstein délnyugati oldalán fekszik. Magassága ellenére, a Schapbachriedel kevésbé ismert, mint a Grünstein , mert erdővel teljesen borított, így nem jó a kilátás a völgybe, továbbá jelzett turistautak sincsenek. A Watzmann és Németország legmagasabb hegyei A Watzmannt gyakran Németország második legnagyobb hegyeként tüntetik fel, ez pedig nem helyes, mert a Wetterstein-hegységben a Zugspitzén kívül még több magasabb kiemelkedés van. Az orográfia (hegyrajz) szerint egy olyan képződmény, mely legalább 30 m magasan kiemelkedik környezetéből, csúcsnak számít. Egy hegy (illetve hegymasszívum) kiemelkedésének legalább 100–300 m magasnak kell lennie, hogy hegynek számíthasson. Eszerint az osztályozás szerint a Wetterstein-hegységben hét olyan csúcs van, amely magasabb a Watzmann legmagasabb pontjánál. A Hochwanner a legszigorúbb szokásos kritériumok alkalmazásával is kétségtelenül önálló csúcs. 2744 m magassággal a második legnagyobb csúcs a Zugspitze után. Ebből következik, hogy a Watzmann a harmadik helyen áll. Ha kisebb kiemelkedéseket is beleszámítunk, amik teljesítik a 30 m kritériumot, akkor a Watzmann-Mittelspitze csak Németország nyolcadik legmagasabb csúcsa. Mivel a Zugspitze és a Hochwanner a német-osztrák határon áll, a Watzmann a legmagasabb hegy, amely teljesen német területen fekszik. Egyéb 1974-ben keletkezett a „Der Watzmann ruft” c. musical. A szerzők leírják a gonosz hegy állandó hívását, melyet olyan férfiak követnek, akik érvényesülési vágyból akarnak felmászni a hegyre, de az úton közülük gyakran meghalnak. A „Watzmann-Gams” egy 1971 óta, a Német Alpesi Egylet által évente rendezett verseny síhegymászásból. A versenyzők Kührointtól síléccel mennek fel a hatodik Watzmannkindre, majd utána vissza a kiindulóponthoz. Santaliestra y San Quílez Santaliestra y San Quílez község Spanyolországban, Huesca tartományban. Santaliestra y San Quílez Foradada del Toscar, Graus, Perarrúa és La Fueva községekkel határos. Lakosainak száma 87 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Argentína a 2010. évi téli olimpiai játékokon Argentína a kanadai Vancouverben megrendezett 2010. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alpesisí Férfi Női Sífutás Férfi Vékony Antal Vékony Antal (Tiszaújlak, 1848. június 20. – Máramarossziget, 1903. március 15.) tanár, író, költő. Élete 1866-ig a máramarosszigeti kollégiumban tanult, ezután Pesten hallgatott teológiát. 1870-ben tanári oklevelet szerzett, s ettől fogva haláláig gimnáziumi tanár volt Máramarosszigeten. Modern nyelvre írta át Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzát. (Sziget ostroma, 1892.) Költeményeket írt a Máramaros című lapba. Cikkei az Igazmondóban jelentek meg. Művei (válogatás) 1876. Emlékvers Teleki Domokos sírjánál 1877. Csatáry József emlékezete 1886. A dongó 1892. Sziget ostroma Lipthay Antal Kisfaludi és lubellei Lipthay Antal (Szécsény, 1745 - Padova, 1800. február 17.) magyar katona, altábornagy. Élete A nemesi származású kisfaludi és lubellei Lipthay család sarja. Lipthay Sándor (1714-1765) és Tapolcsányi Erzsébet harmadik gyermeke. Ezredének négy századával a törökök elleni háború elején Újpalánkánál 1788. szeptemberében a szultán csapatainak partraszállását megakadályozta, majd 1790. január 6-án a negotini csatában jelentős győzelmet vívott. Tábornokká léptették elő, majd 1795-ben már Itáliában harcolt, 1796. augusztus 6-án a castiglionei csatában súlyos sebet kapott. Sebesüléséből meglepően gyorsan felépült, majd 1799-ben már részt vett az itáliai hadjáratban. A veronai harcokban ezúttal több súlyos sérülést is kapott, és ezek egyikébe nem sokkal később belehalt. Hadi tettei mellett Lipthay Antal szerezte családjának bánsági birtokait is. Családja Neje Antonia von Obell (1757-1812) volt, akitől három gyermeke született: Lipthay Frigyes ( 1785 - 1839 ), 1830 -ban bárói címet szerzett; felesége: zsombolyai Csekonics Karolina ( 1789 - 1871 ), Csekonics József dandártábornok leánya Lipthay Anna; férje: dezséri báró Rudnyánszky Sándor Lipthay Ernesztina; férje: Joseph von Zedlitz báró ( 1790 - 1862 ) Tátrai Vilmos (hegedűművész) Tátrai Vilmos (Kispest, 1912. október 7. – Budapest, 1999. február 2.) Kossuth-díjas (1958) hegedűművész. Életpályája Felvidéki cipszer-családból származó családjában szinte mindenki zenélt amatőr fokon, így Tátrai Vilmos már hatesztendős korától hegedült, koncertezett is. Tanulmányait Kladivko Vilmosnál, Szerémi Gusztávnál, Waldbauer Imrénél, Rados Dezsőnél és Lajtha Lászlónál végezte (MÁVAG Zeneiskola, Nemzeti Zenede, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola). 1927 és 1931 között Fricsay Richárd honvédzenekarában játszott, majd színházi zenekaroknál és a Budapesti Hangversenyzenekarnál volt állásban. 1936–1937 között a Buenos Aires-i Rádiózenekar koncertmestere volt, 1940-ben Törökországban dolgozott, miközben 1940–1944 között a Székesfővárosi Zenekar, majd két évig a Rádiózenekar (1945–1946) hangversenymestere volt. 1946-tól 1978-ig (a „Ferencsik-korszak” alatt), az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere volt. Többnyire e zenekar tagjaiból szervezte meg az 1957-ben a Magyar Kamarazenekart, amelynek szintén több mint harminc évig vezetője volt. 1946. október 8-án lépett először közönség elé a Tátrai Vonósnégyessel, akkor Rényi Albert (2. hegedű), Iványi József (mélyhegedű) és Dénes Vera (gordonka) társaságában. Ezzel az együttessel 1948-ban megnyerte a budapesti nemzetközi Bartók-kvartettverseny első díját, amely nagy nemzetközi elismerést is kiváltott. Később Szűcs Mihály, Konrád György, Várkonyi István és Banda Ede is tagja volt az együttesnek. 1971-től haláláig tanított a Zeneakadémia hegedű tanszakán. Pályafutása alatt minden kontinensen, Európa valamennyi országában fellépett. Mintegy kétszáz lemezfelvétel, több, mint hatvan magyar mű ősbemutatója fűződik a nevéhez. Díjai 1948 – a budapesti Bartók-verseny I. díja 1952, 1972 – Liszt Ferenc-díj 1958 – Kossuth-díj 1966 – Érdemes művész 1970 – Kiváló művész 1985 – Bartók–Pásztory-díj 1999 – XIII. kerület díszpolgára Kornai Péter Kornai Péter (Budapest, 1954. május 27. –) médiavállalkozó, producer, műgyűjtő-mecénás. Élete Apja, Kornai Tamás a magyar reklámszakma meghatározó személyisége volt. Kornai Péter 1984-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola (Egyetem) produceri, gyártási szakán. Makk Károly, Huszárik Zoltán, Tarr Béla, Jeles András, Bódy Gábor, Sándor Pál, Sára Sándor, Bereményi Géza munkatársa volt. 1982-től 1990-ig a Hunnia Filmstúdió főgyártásvezetője volt. Irányítása alatt mintegy 60 játékfilm készült. 1984-től 2 éven keresztül a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. 1988-ban „Da Capo” címmel Gödrös Frigyes írása alapján játékfilmet rendezett, melyet a Variety International Film Guide külön méltatott. 1990-ben a rendszerváltáskor üzleti vállalkozásokba fogott. 1990-ben Kontúr Klinika néven megalapította az első magyar esztétikai sebészetet. 1995-től több médiavállalkozásnak volt társtulajdonosa. Művészeti érdeklődése a film mellett a képzőművészetre terelődött. 2000-ben felfedezte Németh Miklós kolorista festőművészt. Három kötetben katalogizálta és kiadta műveit és az Ernst Múzeumban Kornai Collection néven kiállítást rendezett 2000 decemberében Németh Miklós jelentősebb műveiből. 2001-ben megalapította Kornhauser és Társa néven saját televíziós médiavásárló cégét, mely szponzorációs területen az egyik legjelentősebb Magyarországon. 2004-ben projektbeindító mecénása volt a Cipők a Duna-parton című Can Togay Balázs Béla-díjas filmrendező és Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész által készített világhírű emlékműnek. Tachov (Česká Lípa járás) Tachov település Csehországban, Česká Lípa-i járásban. Tachov Ždírec, Okna, Doksy és Dubá településekkel határos. Lakosainak száma 214 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Manga János Manga János (Pereszlény, 1906. június 24. – Budapest, 1977. szeptember 2.) magyar folklorista, a néphagyomány és népművészet szakavatott kutatója. Pályája Már fiatal korában gyűjtött népzenét, előbb az Ipoly mentén később más felvidéki tájakon és a közeli Észak-Magyarországon is. Manga János 1929-től felvidéki falukban, később Érsekújvárott tanított. A budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaként 1941-től dolgozott, majd 1949-ben a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója, 1960-ban lett a Népművelési Intézet igazgatója, azután nyugdíjazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, osztályvezetőjeként tevékenykedett. Az ünnepi népszokások, a római katolikus vallásos néprajz és a pásztorművészet voltak a kutatási területe. Leginkább Ipolymente és a Garammente, a Zoborvidék és a Mátyusföld szakértője volt. A magyar-szlovák kapcsolat jeles ismerője, tanúja. Manga Jánosnak a Felvidékről származó fotói (kb. 600 db) digitalizált formában hozzáférhetőek a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Adattára jóvoltából. Manga János születésének 90. évfordulója alkalmából 1996. szeptember 20-án konferenciát rendezett a balassagyarmati Palóc Múzeum és az MTA Néprajzi Kutatóintézetének támogatásával. Művei 1930 Farsangi történet. A Hét 1930/4. 1930 Luca alakja a falusi nép babonás hitében. A Hét 1930/50. 1931 Födémes múltjából. A Hét 1931/23. 1936 Pogánykori emlékek az ipolyvölgyi palóc néplélekben. Magyar Írás 1936/8, 75-81. 1937 Dudák, sípok, furulyák gramofonlemezen s egyéb gyűjtemények. Komáromi Lapok 1937/39. 1938 Népzenegyűjtés Nyitra vidékén. Tátra 1938/2, 46-52. 1938 A martosi kurjázás, a palóc kiszehajtás és a nagypéntekhajnali mosdás az Ipolyban. Érsekújvár és Vidéke 1938. április 17, 4. 1939 A visszatért Felvidék néprajza. In: Visszatért Felvidék. Budapest. 1941 A téli ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén . Ethnographia 1941, 189-217. 1941 A tavaszi ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén. Néprajzi Értesítő 1941, 281-318. 1942 A nyári ünnepkör szokásai a nyitramegyei Menyhén. Néprajzi Értesítő 1942, 63-68. 1942 Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén. Budapest. 1956 Morena a jej maďarské obmeny. Slovenský národopis 1956, 421-452. 1963 Pásztorművészet. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1968 Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1973 Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest, Corvina Kiadó. 1975 Slovenské etnické skupiny v Maďarsku. In: Národopis Slovákov v Maďarsku 1975. 1976 Magyar pásztorfaragások. Budapest, Corvina Kiadó. 1979 Palócföld. Budapest, Gondolat Kiadó. Tachycineta A Tachycineta a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nemek az alábbi 9 faj tartozik: odúfecske (Tachycineta bicolor) bahamai fecske (Tachycineta cyaneoviridis) aranyfecske (Tachycineta euchrysea) karolinai fecske (Tachycineta thalassina) Tachycineta leucorrhoa chilei fecske (Tachycineta leucopyga vagy Tachycineta meyeni) tumbesi fecske (Tachycineta stolzmanni) mangrovefecske (Tachycineta albilinea) Tachycineta albiventer Capdenac-Gare Capdenac-Gare település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 4542 fő (2015). Capdenac-Gare Asprières, Naussac, Causse-et-Diège, Sonnac és Capdenac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: U–542 Az U–542 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a hamburgi Deutsche Werft AG-től 1941. június 5-én. A hajót 1943. április 7-én állították szolgálatba. Egy harci küldetése volt, ellenséges hajót nem süllyesztett el. Pályafutása Az U–542 egyetlen járőrútjára 1943. október 21-én futott ki Kielből, kapitánya Christian-Brandt Coester volt. November 28-án az Atlanti-óceán északi részén, északkeletre az Azori-szigetektől a Brit Királyi Légierő Vickers Wellington harci gépe mélységi bombákkal megsemmisítette. A teljes legénység, 56 ember odaveszett. Őrjárat * A hajó nem jutott el célállomására, elsüllyesztették Seth (Holstein) Seth település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Füzesséry Sándor Tövisi és füzesséri Füzesséry Sándor (Sátoraljaújhely, 1825 – Budapest, 1880. február 9.) katolikus pap, apát, egyházi író, országgyűlési képviselő. Élete 1849-ben szentelték pappá, előbb Bólyon, 1874-től pedig Sátoraljaújhelyen volt plébános. Később apát és a királyhelmeci kerület országgyűlési képviselője lett. Munkái Egyházi beszéd, melyet Szent István király napján a sátoralja-ujhelyi templomban ez ünnepen tartott első búcsú alkalmával mondott. Sárospatak, 1861. Egyházi beszéd, melyet sátoralja-ujhelyi plébánossá lett beiktatása alkalmakor híveihez intézett. Sárospatak, 1874. Emlékbeszéd herczeg Bretzenheim Ferdinand özvegye, szül. Schwarzenberg Carolina herczegnő gyásztiszteletének alkalmával. Sárospatak, 1875. Csillag Róza Csillag Róza (Goldstein Róza, Irsa, 1832. október 23. – Bécs, 1892. február 20.) magyar opera-énekesnő (mezzoszoprán). Élete A Nemzeti Színháznak, majd a bécsi Operaháznak volt tagja. Itt 1858-ban lépett fel Giacomo Meyerbeer „Profétá”-jában, amelyben a mezzoszoprán szerepet énekelte. 1873-ig Csillag ünnepelt kedvence volt a bécsi operaközönségnek, később a bécsi Zenekonzervatórium tanára lett. Megjegyzések A Magyar zsidó lexikon az 1840-es évet jelöli meg születési idejének, hiányos hónap/nap és születési hellyel, halálozási időnek pedig az 1885-ös év van feltüntetve. A halálozási hely megegyezik a Színművészeti Lexikonéval, de a hónap/nap adat a Magyar zsidó lexikonból szintén hiányzik.) Keresztet ábrázoló zászlók képtára Ez a galéria kereszt motívumot ábrázoló zászlókat mutat be. Kis napfénykolibri A kis napfénykolibri (Heliangelus micraster) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1872-ben. Alfajai Heliangelus micraster cutervensis Simon, 1921 Heliangelus micraster micraster Gould, 1872 Előfordulása Az Andok hegységben, Ecuador déli és Peru északnyugati részén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdő és legelők. Megjelenése Testhossza 10-11 centiméter, testtömege 3,6-6,4 gramm. Stazione di Besana Stazione di Besana vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Besana in Brianza településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Monza–Molteno–Lecco-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Renate-Veduggio Stazione di Villa Raverio Rapport Richárd Rapport Richárd (Szombathely, 1996. március 25. –) magyar nemzetközi sakknagymester, sakkolimpiai ezüstérmes, csapatban Európa-bajnoki bronzérmes, magyar bajnok (2017), U20-as világbajnoki ezüstérmes (holtversenyben az 1. helyezettel), U18-as csapat Európa-bajnoki bronzérmes, U10-es Európai Unió bajnok. Egyike annak az öt magyar sakkozónak, aki átlépte a 2700 Élő-pontos szupernagymesteri határt, és 2016. júliusban elért 2752 pontjával 2016. októberben a sakkozók örökranglistája 37. helyén állt. 2016 nyarán megnősült, felesége Jovana Vojinović női sakknagymester (WGM), Szerbia 2014-es női sakkbajnoka. Gyerekkora Rapport a családjával a Vas megyei Sé faluban él, édesapjától tanult meg négyévesen sakkozni. Egy rossz matematika osztályzat miatt kezdett el kilencévesen intenzíven edzeni. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által támogatott Maróczy Géza Központi Sakkiskola tanulója lett 2006-ban. Még 2006-ban a 10 évesek korcsoportjában megnyerte az Európai Unió bajnokságát Mureckban. 2008-2010 között a Csuti Antal Sportklub Zalaegerszeg csapatában játszott, 2010 óta a Szombathelyi Haladás játékosa. Edzője Ruck Róbert, szakmai menedzsere dr. Flumbort András. A nagymesteri cím megszerzése Rapport a nemzetközi mesteri címet 2009-ben kapta. Ebben az évben a budapesti First Saturday versenyen kiharcolta az első nagymesteri normát. 2010 márciusban Szentgotthárdon a Gotth'Art Pokal versenyen harmadszor is teljesítette azt, így 2010 áprilisában a FIDE hivatalosan is megadta neki a nagymesteri címet. A nagymesteri cím feltételeinek teljesítése napján a kora: 13 év, 11 hónap és 6 nap, azaz a legfiatalabb magyar nagymester, eddig ezt a rekordot Lékó Péter tartotta. Világszerte az ötödik legfiatalabb nagymester. Jelenleg a Felix Promotion sportmenedzser-iroda csapatának tagja. 2010-ben tagja volt az U18 Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett magyar válogatottnak, egyéniben a mezőny 3. legjobb eredményét érte el. A MITROPA Kupán csapatban 2009-ben 3., 2010-ben 2., 2011-ben 4., 2012-ben az 1. helyet szerezte meg. Ez utóbbi évben egyéniben is az 1. helyen végzett. A legfiatalabb magyar, aki elérte a 2700-as Élő-pontszámot. Eredményei Szentgotthárd: A nemzetközi sakknagymesteri cím birtokosa lesz, Magyarország legfiatalabb sakknagymestere Villámverseny : Felsőőr, 1. helyezés Országos Ifjúsági Csapatbajnokság: Miskolc, csapat 1. hely, Tábladíj 1. tábla legjobbja Szerb csapatbajnokság: Az ő győzelmével marad benn szerb csapata az 1. osztályban Gibraltar Open: A gibraltári versenyen szupernagymestereket, nemzetközi szinten is nagyon elismert világnagyságokat vert meg, pl: Francisco Vallejo Pons (élő értékszáma: 2698), Alekszander Oniscsuk (élő értékszám: 2689) Magyar Ifjúsági Rapid Csapatbajnokság: 1. hely Sibenik Mitropa Kupa : Felnőtt 1. hely csapatban + Tábladíj Gibraltár Gibraltár Open: ifjúsági különdíj Szombathely Pungor János emlékverseny: 1. hely Athén U20-as világbajnokság : megosztott 1. hely Varsó Rapid Európa-bajnokság: 10. hely Varsó Rapid Európa-bajnokság: ifjúsági különdíj Wijk aan Zee Tatasteel nagymesterverseny B csoport: 2. hely (az 1. helyezettel megegyező pontszámmal) Malmö Meghívásos nagymesterverseny 1. hely. Biel Meghívásos nagymesterverseny 6. hely. Németország Neckar Open 1. hely. Franciaország Clichy csapatbajnokság csapat 1. hely, legjobb pontszerző. La Coruna Xadrez Entre Faros 3. hely. Bulgária II. Duna menti országok rapid versenye 1. hely. Sigeman & Co Chess Tournament 1. hely Nigel Short és Nils Grandelius előtt (holtverseny után) Rapidsakk Európa-bajnokság 1. hely Villámsakk Európa-bajnokság 4. hely Riga, Sakkfesztivál 1-2. hely (teljesítményérték: 2809) Zürich: 38. Zurich Weihnachtsopen Master holtversenyes 3–5. helyezés Abu Dhabi: 22. nemzetközi sakkfesztivál holtversenyes 1–4. hely Checkmate Malta: 1. helyezés Reykjavík Open holtversenyes 2. helyezés Checkmate London: 1. helyezés 2017-ben a 36. Zalakarosi Sakkfesztiválon holtversenyben az első helyen végzett. A fesztivál egyben nyílt magyar bajnokság is volt, így eredményével első magyar bajnoki címét szerezte. Élő-pontszáma alapján indulhatott a 2017-es sakkvilágkupán, ahol az 1. fordulóban 2–0-ra nyert a perui Emilio Cordova ellen, a 2. fordulóban a nála magasabban rangsorolt kínai Vej Ji ellen a rájátszásban harcolta ki a továbbjutást. A 3. fordulóban a szintén kínai Li Csao ellen 2,5–1,5-re győzött, míg a 4. fordulóban a 2015-ös Európa-bajnok orosz Jevgenyij Najer 2,5–1,5 arányú legyőzésével bejutott a negyeddöntőbe, ahol a legmagasabban rangsorolt kínai Ting Li-zsen állította meg. Ezzel a szereplésével élete eddigi legjobb eredményét érte el, és a világkupák történetében a második magyar sakkozó Polgár Judit után, aki a negyeddöntőbe jutott. A II. Vergani Cup nemzetközi versenyen az olaszországi Villorbában az első helyen végzett. A Gibraltar Tradewise elnevezésű svájci rendszerű szupertornán a 2. helyen végzett. Csapateredményei A 2014-es sakkolimpián tagja volt az ezüstérmet szerzett magyar válogatottnak. A 2016-os sakkolimpián a csapat első táblásaként szerepelt. 2015-ben a Sakkcsapat Európa-bajnokságon a magyar válogatott 2. táblásaként a legjobb eredményt elérve tábláján egyéni aranyérmet nyert. Játékereje 2017. szeptemberben a hivatalos FIDE nyilvántartás szerint az Élő-pontszáma 2675, amivel a világranglista 68. helyén állt. Eddigi legmagasabb pontszáma 2752 volt, amelyet 2016. júliusban ért el. Legjobb világranglista-helyezése a 16. hely, amelyre 2016. szeptemberben került. Rapid-sakk kategóriában az Élő-pontszáma 2729, villámsakkban 2600. Először 2015. januárban egy hónapig előzte a magyar ranglistán Lékó Pétert az 1. helyen. 2015. decemberben ismét, ekkor már hosszabb időre, 2017. februárig a magyar ranglista élére került. Az U18 korosztályban 2015. áprilisig világranglista vezető volt. Az U20 junior korosztályban 2016. januárban a világranglista élére került, és ezt a helyezését tartotta 20. életéve betöltéséig. Díjai, elismerései Junior Prima díj (2010) Vas Megye 2010. Ifjúsági Sportolója Vas Megye 2010. Felfedezett Sportolója Vas Megye 2012. Ifjúsági Sportolója Az év magyar sakkozója (2015, 2017) Emlékezetes játszmái A 2017-es Tata Steel Masters sakktornán legyőzte a regnáló világbajnok Magnus Carlsent. Rapport Richárd–Magnus Carlsen (Tata Steel, 2017), Nimzovitsch–Larsen-támadás (ECO A06) Vékonyréteg-tranzisztor A mikroelektronikában vékonyréteg-tranzisztor (angol rövidítéssel TFT, thin-film transistor) egy vékonyrétegekből kialakított térvezérlésű tranzisztor. Elsősorban képpontok elektromos kapcsolásánál alkalmazzák egyes monitorokban, amely eszközöket ennek megfelelően TFT-kijelzőnek neveznek. Története A vékonyréteg-tranzisztorok kialakítását először Lilienfeld javasolta 1930-ban kiadott szabadalmában, mely a ma MESFET-nek nevezett eszközök alapjait fektette le. Néhány évvel később hasonló leírást adott a mai MISFET eszközök koncepuális alapjairól. Az ezt követő évtizedekben két fontos eredmény született, melyek hozzájárultak a mai FET-ek kifejlesztéséhez. Az egyik az 1947-ben Bardeen és Brattain által kialakított első pontkontaktus-tranzisztor volt, a másik pedig Schockley 1952-es, félvezető átmenetből kialakított térvezérlésű tranzisztore, azaz JFET-e. Az első vékonyréteg-tranzisztorok a 60-as években jelentek meg, és ezen évtized fontos terméke a MOSFET is. 1979-ben alkalmaztak először hidrogénnel passzivált amorf szilíciumot (a-Si:H) a tranzisztor aktív anyagaként, mely egészen napjainkig használatos. Bár az amorf szerkezet miatt ennek kicsi a mobilitása, előnye, hogy nincsenek benne szemcsehatárok, így nagy felületű kijelzők kialakítására is alkalmas. Az AMLCD eszközök (aktív mátrixú folyadékkristályos kijelzők) kialakításakor széles körben alkalmazták. A 80-as években olyan eljárások jelentek meg, melyekkel leküzdhetők voltak a polikristályos anyagok alkalmazási nehézségei. Ilyen például a lézersugárral való kristályosítás (ELA, excimer laser annealing), illetve előrelépések a CVD-eljárásoban. A 90-es évekre jelent meg a fenti eljárásokra alapozva az LTPS, azaz az alacsony hőmérsékleten hőkezelt polikristályos szilícium. Az LTPS-alapú kijelzők fejlesztésével párhuzamosan még a 90-es években megjelentek a szerves alapú kijelzők, melyek nagy előnye, hogy előállításuk alacsony hőmérsékleten hajtható végre (megelőzve ezzel bizonyos káros folyamatokat a gyártás során). Máig nem megoldott azonban ezen eszközök stabilitása. A 2000-es években jelentek meg az átlátszó oxidokon alapuló eszközök. Ezeknek számos előnyük van, melyek miatt sokan úgy vélik, hogy hamarosan átveszik a szilíiumalapú eszközök helyét, bár ehhez még kiterjedt kutatómunka szükséges. Felépítése Típusai A térvezérlésű tranzisztort vékonyrétegek egymásra helyezésével alakítják ki például egymást követő litográfiás, illetve rétegleválasztási lépésekkel. A rétegrendet aszerint választják ki, hogy az adott alkalmazáshoz technológiailag, jellemzőit tekintve és áráben melyik a legmegfelelőbb. Az ábrán látható négy alapesetnek mind-mind megvannak a tipikus előnyei és hátrányai. Az ipari alkalmazásokban azonban ezeknél általában összetettebb szerkezeteket is alkalmaznak, illetve a fenti alapeseteken kívül más elrendezések is elképzelhetők, melyekkel különféle szempontok szerinti optimalizálást érnek el a gyakorlatban. Részei Félvezető csatorna A hagyományos térvezérlésű tranzisztorokhoz hasonlóan a TFT-k aktív anyaga is felvezető. A félvezetőből kialakított csatornán átfolyó áram a kapuelektródára adott feszültséggel befolyásolható. Ennek alapja a téreffektus: a kapuelektródán levő töltések tértöltés-tartonányában elhelyezkedő félvezetőben az energiasávok elhajlanak, így a kapuelektródán felhalmozott töltés szerint a csatorna vagy vezető, vagy szigetelő tulajdonságú lesz. A csatornán tehát akkor folyik áram, ha a kapu nyitott állapotú. A félvezető csatorna anyagával szemben a legfontosabb elvárások jellemzően a következők: Nagy töltéshordozó-mobilitás. Nagy küszöb alatti meredekség (angol rövidítéssel gyakran SS , sub-threshold slope , vagy sub-threshold swing ) Stabil és reprodukálható küszöbfeszültség (V th , mely a kapcsoláshoz szükséges kapufeszültséget jellemzi). Elektródák A kapuelektróda kialakítása akkor megfelelő, ha viszonylag kevés feszültséggel nagyon jól nyitható-csukható a csatorna vezetési sávja. Ehhez célszerű a kapuelektródát minél közelebb helyezni a csatornához. Azonban ha e kettőt elválasztó szigetelő réteg már túl kicsi, elképzelhető, hogy áran indul a csatorna és a kapuelektróda között, ami hibás működéshez vezetne. Ezért fontos szempont, hogy milyen anyagot választanak a kapueketróda és a csatorna közötti oxid anyagának. A legmegfelelőbben általában a nagy dielektromos állandójú oxidok, például a hafnium-oxid. A csatornán folyó áram attól is függ, hogy a két végén elhelyezett elektródákon mekkora az elektromos feszültség. Az elektródákat ugyanúgy nevezik, mint a hagyományos térvezérlésű tranzisztoroknál: az áram a forrás felől a nyelő felé folyik (a negatív töltésű elektronok esetén a részecskék nettó árama természetesen az áram irányával ellentétes). Ezeket a TFT-ben gyakran nem fémből alakítják ki, ugyanis ha kijelzőben kerül alkalmazásra, ott elvárás az átlátszóság. Vannak fényáteresztő vezető anyagok, melyek alkalmazásával a tranzisztor teljesen átlátszó lehet. Ilyen anyag például az indium-ón-oxid (angol rövidítéssel ITO, indium tin oxide). Saillans (Drôme) Saillans település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 1229 fő (2015). Saillans Aubenasson, Chastel-Arnaud, Espenel, Mirabel-et-Blacons, Saint-Sauveur-en-Diois és Véronne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bacourt Bacourt település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 111 fő (2015). Bacourt Morville-sur-Nied, Prévocourt, Thimonville és Tincry községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Josep Gómes Josep Gómes (La Massana, 1985. december 3. –) andorrai válogatott labdarúgó, jelenleg a spanyolországi CD Illescas kapusa. Kiválóan beszél angolul. Pályafutása Gómes La Massana városában született és egész pályafutását spanyol alsóbb osztályú egyesületekben töltötte, megfordult az FC Andorra, az UD Ibiza-Eivissa, a CD Ciudad de Vícar és a CF San Rafael csapatában is. 2006 óta az andorrai válogatott tagja. Tagja volt a válogatott történelmi győzelmének, amikor az andorrai válogatott története során először győzte le a magyar válogatottat 1–0-ra. Válogatott 2017. október 10-én frissítve Hamilkár A Hamilkár föníciai eredetű férfinév, jelentése: Melkart isten kegyessége, jóindulata, illetve Melkart szolgája. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok november 12. Híres Hamilkárok Hamilkar Barkasz (Hamilcar Barcas) pun hadvezér, Hannibal apja 1972 a filmművészetben Események március 31. – Párizsban bezárja kapuit a Gaumont Palace, Franciaország leghíresebb mozija. július 7. – 18 hónappal a 20th Century Foxtól való elbocsátása után Richard Zanuck otthagyja a Warner Bros. vezetői posztját. Dawid Brownnal, a Fox korábbi alelnökével Zanuck-Brown Company néven saját stúdiót alapít. október 7. – Olaszországban betiltják Pier Paolo Pasolini Canterbury mesék című filmjét szeméremsértő tartalma miatt. A Warner Bros. egyesül a Kenney Service céggel. A belőle létrejött Warner Communications Inc. 6590 alkalmazottjával a tömegkommunikáció valamennyi területén működik. Sikerfilmek A Keresztapa – rendező Francis Ford Coppola Mi van, doki? – főszereplő Barbra Streisand és Ryan O’Neal Kabaré – főszereplő Liza Minnelli – rendező Bob Fosse Amit tudni akarsz a szexről… – rendező Woody Allen Gyilkos túra – rendező John Boorman A szökés – rendező Sam Peckinpah Lady Sings the Blues – rendező Sidney J. Furie Magyar filmek Botütés saját kérésre – rendező Rózsa János Csudavilág – rendező Rózsa János Emberrablás magyar módra- rendező Várkonyi Zoltán Forró vizet a kopaszra! – rendező Bacsó Péter Fuss, hogy utolérjenek! – rendező Keleti Márton Füredi Annabál – rendező Szomjas György Hahó, a tenger! – rendező Palásthy György Harminckét nevem volt – rendező Keleti Márton A határozat – rendező Ember Judit , Gazdag Gyula Hekus lettem – rendező Fejér Tamás Holt vidék – rendező Gaál István Ifivezetők – rendező Bódy Gábor Macskajáték – rendező Makk Károly Magyar vakáció – rendező Szomjas György Makra– rendező Rényi Tamás Még kér a nép – rendező Jancsó Miklós Nyulak a ruhatárban – rendező Bácskai Lauro István Nápolyt látni és… – rendező Bácskai Lauro István A primadonna – rendező Sándor Pál Romantika– rendező Kézdy-Kovács Zsolt Szeminárium – rendező Szörény Rezső Utazás Jakabbal – rendező Gábor Pál Volt egyszer egy család – rendező Révész György Díjak, fesztiválok Oscar-díj Film: Francia kapcsolat Rendező: William Friedkin – Francia kapcsolat Férfi főszereplő: Gene Hackman – Francia kapcsolat Női főszereplő: Jane Fonda – Klute 1972-es cannes-i filmfesztivál Velencei Nemzetközi Filmfesztivál 1969–1978 között nem adtak ki díjakat. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve: Canterbury mesék Rendező: Jean Pierre Blanc – A kései gyermek Férfi főszereplő: Alberto Sordi – Di Noi úr szabadságon Női főszereplő: Elizabeth Taylor – Hammersmith elment Születések január 1. – Catherine McCormack színésznő január 2. – Taye Diggs színész január 11. – Amanda Peet színésznő március 12. – Pindroch Csaba színész március 23. – Judith Godrèche színésznő június 12. – Robin Tunney színésznő augusztus 12. – Rebecca Gayheart színésznő szeptember 28. – Gwyneth Paltrow színésznő november 1. – Jenny McCarthy színésznő december 26. – Gryllus Dorka színésznő Halálozások január 1. – Maurice Chevalier francia színész január 8. – Wesley Ruggles rendező, producer január 17. – Rochelle Hudson színésznő február 2. – Jessie Royce Landis színésznő február 7. – Walter Lang rendező március 20. – Marilyn Maxwell színésznő április 5. – Isabel Jewell színésznő április 5. – Brian Donlevy színész április 30. – Gia Scala színésznő május 3. – Bruce Cabot színész május 15. – Nigel Green színész május 21. – Margaret Rutherford színésznő július 6. – Brandon De Wilde színész augusztus 7. – Joi Lansing színésznő október 8. – Gózon Gyula színész október 9. – Miriam Hopkins színésznő Filmbemutatók 1776 – rendező Peter H. Hunt Barry McKenzie kalandjai – rendező Bruce Beresford Blacula – rendező William Crain A burzsoázia diszkrét bája – rendező Luis Buñuel Canterbury mesék – rendező Pier Paolo Pasolini Cowboyok – rendező Mark Rydell Csibész – főszereplő Cicely Tyson Egy olyan szép lány, mint én – rendező François Truffaut Fellini-Róma – rendező Federico Fellini A fiatal Churchill – rendező Richard Attenborough Fritz, a macska – rendező Ralph Bakshi Godzilla vs. Gigan – rendező Jun Fukuda Gyilkos túra – rendező John Boorman The Heartbreak Kid – rendező Elaine May Játszd újra, Sam! – rendező Woody Allen A jelölt – rendező Michael Ritchie Lady Sings the Blues – rendező Sidney J. Furie A majmok bolygójának meghódítása – rendező J. Lee Thompson A Mattei-ügy – rendező Francesco Rosi A mesterdetektív – főszereplő Laurence Olivier és Michael Caine Napfivér, Holdnővér – rendező Franco Zeffirelli Napoleon és Samantha – rendező Bernard McEveety Az ördög jobb és bal keze – főszereplő Terence Hill Az ötös számú vágóhíd – rendező George Roy Hill A Poszeidón-katasztrófa – rendező Ronald Neame Prime Cut – főszereplő Lee Marvin és Gene Hackman A rendőrség megköszöni – olasz bűnügyi film Shaft és a nagy zsákmány – rendező Gordon Parks Solaris – rendező Andrej Tarkovszkij A stadion őrültjei - rendező Claude Zidi Superfly – rendező Gordon Parks Jr. Suttogások és sikolyok – rendező Ingmar Bergman Szenzáció! – rendező Billy Wilder A szökés – rendező Sam Peckinpah Téboly – rendező Alfred Hitchcock Utolsó tangó Párizsban – rendező Bernardo Bertolucci Lescout Lescout település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 700 fő (2015). Lescout Lempaut, Saint-Avit, Saint-Germain-des-Prés, Soual és Verdalle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Folyó fizetési mérleg Egy ország lakosainak a külfölddel lebonyolított bizonyos gazdasági ügyleteinek nyilvántartására szolgál a folyó fizetési mérleg. (A folyó fizetési mérleg a fizetési mérleg részmérlege.) Az ügyletek nyilvántartása pénzben történik egy meghatározott időszakra (általában 1 év). A mérleg egyik oldalára a beáramló külföldi valutás, a másikra a kiáramló külföldi valutás ügyletek kerülnek. Szerkezete A folyó fizetési mérleg az alábbi részmérlegekre bontható: 1930–1931-es olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály) A Serie A 1930–31-es szezonja volt a 31. elsőosztályú labdarúgó-bajnokság Olaszországban. A Scudettót a Juventus nyerte. Ez volt a harmadik bajnoki címük. Forrás Almanacco Illustrato del Calcio - La Storia 1898-2004 , Panini Edizioni, Modena, 2005 Gobiconodon zofiae A Gobiconodon zofiae az emlősök (Mammalia) osztályának a Gobiconodonta rendjébe, ezen belül a Gobiconodontidae családjába tartozó faj. Tudnivalók A Gobiconodon zofiae fajt eddig csak Kína (Yixian Formation) területén fedezték fel. Az állat a hauterivi korszakban élt, vagyis 136,4 - 130 millió évvel ezelőtt. A holotípus, IVPP V12585 egy hiányos koponyából és egy alsó állkapocsból áll. Antoni Bohdziewicz Antoni Bohdziewicz (Vilnius, 1906. szeptember 11. – Varsó, 1970. október 20.) lengyel filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár. Életpályája Szülővárosában az egyetemen filozófiát tanult, majd 1931-ben Párizsban telepedett le, ahol 1935 végéig mint újságíró és műkritikus dolgozott. Rövidfilmeket is forgatott (A bokszolók világa). Hazatérése után (1935) csatlakozott a haladó szellemű Start kollektívához. A második világháborúban a Honi Hadsereg aktív tagja volt. 1957–1963 között a Droga alkotói csoport rendezője és művészeti vezetője volt. Az 1959-es cannes-i filmfesztivál zsúritagja volt. 1968–1970 között a TOR Filmstúdió tagja volt. Munkássága Sokirányú munkássága során filmkritikákat írt, rendezett színházban és rádióban egyaránt, megszervezte Krakkóban a filmfőiskolát, s is, valamint Lódzban maga is tanított. A dokumentáris műfajról lassanként áttért a játékfilmek készítésére. Egy ellenállási témával mutatkozott be (És utánunk mások jönnek; 1949), majd kosztümös, klasszikus témák felé fordult (Bosszú, 1957; Szénrajzok, 1957). Rendkívül nagy gondot fordított a fiatal nemzedék képzésére. Növendékei közé Tartozott Jerzy Kawalerowicz (1922–2007) lengyel filmrendező, forgatókönyvíró is. Filmjei És utánunk mások jönnek (Za wami pójda inni) (1949) Bosszú (Zemsta) (1957) Az éjszaka vége (Koniec nocy) (1957) Szénrajzok (Szkice weglem) (1957) Valóság (Rzeczywistosc) (1961) Microgadus A Microgadus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Microgadus proximus (Girard, 1854) - típusfaj Microgadus tomcod (Walbaum, 1792) Vélelem A vélelem (latinul praesumptio, németül Erfahrungssatz) valóságnak elfogadott előfeltételezés, más szóval bizonytalan dolog feltételezése. Célja az egyik tényből egy másik tényre való következtetés helytállósága, a döntés alapjául vett valószínű tényállás megállapítása érdekében. Általában egy jogalkotási eszköz, amely a jogalkalmazást segíti. Egyes vélelmek ellen van helye bizonyításnak, míg a jogi fikció esetén soha. Kivételesen szerződésekben is előfordulhatnak vélelmek. Összevetése a jogi fikcióval Egy konkrét eset jogilag releváns tényeinek megállapítása háromféle módon történhet: bizonyítási eljárással, vélelemmel, illetve fikcióval. A jogi fikció végső soron azt jelenti, hogy egy tényállásról azt mondjuk ki, hogy azonos egy másik tényállással – holott tudjuk, hogy ez nem így van – azért, hogy valamely jogkövetkezményt alkalmazni lehessen, anélkül, hogy hosszadalmas bizonyítási eljárást kellene lefolytatni. A vélelem és a fikció annyiban közös, hogy a jogszabály mindkét esetben egyes tényállási elemeket adottnak ír elő, és ezekhez automatikus jogkövetkezményt kapcsol. A vélelem és a fikció elhatárolását a valósággal való kapcsolat, illetve a megtámadhatóság adja. A vélelem esetén egyrészt nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vélelemben szabályozott tényállás ténylegesen megfelel a valóságosnak. Egyes vélelmek ellen van helye bizonyításnak, míg a jogi fikcióval szemben soha. Fajtái A megcáfolhatóság szerint Megdönthető (megcáfolható) vélelem: ellene van helye bizonyításnak Megdönthetetlen (abszolút) vélelem: ellene nincs helye bizonyításnak (főleg szerződésekben fordul elő) A vélelmet felállító szerint Törvényes vélelem (praesumptio iuris) - a hatása a perben abban áll, hogy, mentesül a bizonyítás terhe alól az, akinek a javára szól Bírói vélelem (praesumptio hominis) - a bírónak a vélelmet csak olyan biztos és meghatározott tények alapján szabad felállítania, amelyek a vita tárgyával közvetlen összefüggésben vannak. Példák törvényes vélelemre Apasági vélelem (apaság vélelme) Vélelmezett fogamzási idő Kézbesítési vélelem A vélelem megdöntése A vélelem bíróság előtt megdönthető `megcáfolható), amennyiben az ellenkezőjét bizonyítják. Forrás Bíró Endre: Jogi szótár 524. old. Magyar katolikus lexikon Charras Charras település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 356 fő (2015). Charras Combiers, Feuillade, Grassac, Mainzac, Rougnac és Beaussac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Queen-videográfia A brit Queen együttes videográfiája 1981-től kezdődően számos videoklip válogatást, koncertfilmet, és az együttes történetét feldolgozó dokumentumfilmet tartalmaz. A házi videók világszerte VHS kazettán és laserdiscen jelentek meg az 1980-as és 1990-es években. 2000-től már csak DVD kiadások készülnek. Léteznek Queen-videók, amelyek csak Japánban vagy csak az Egyesült Államokban, az együttes ottani kiadója által kerültek forgalomba. Női 100 méteres síkfutás a 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az atlétikai versenyszámokat Trabzonban rendezték. A női 100 méteres síkfutás előfutamait július 25.-én, az elődöntőit és a döntőjét pedig július 26.-án rendezték. Selejtező Minden selejtezőcsoport első 3 helyezettje (Q) illetve a további legjobb 4 időeredménnyel (q) rendelkező sportoló jutott tovább az elődöntőbe. Knipolegus nigerrimus A Knipolegus nigerrimus a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban a Muscicapa nembe Muscicapa nigerrima néven. Alfajai Knipolegus nigerrimus hoflingi Lenciono-Neto, 1996 Knipolegus nigerrimus nigerrimus (Vieillot, 1818) Előfordulása Brazília területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi erdők, legelők, sziklás részek és cserjések. Megjelenése Testhossza 17,5–18 centiméter. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Hivatkozások A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. április 14.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. április 14.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. április 14.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. április 14.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. április 14.) (angolul) Fabio Liverani Fabio Liverani (Róma, 1976. április 29.) szomáli származású olasz labdarúgó, edző. Pályafutása Liverani szomáli apa és olasz anya gyermekeként született. Első csapata a Serie C2-es Viterbese volt. 2000-ben a Perugiához szerződött, majd 2001-ben következett az első nagycsapat pályafutása során, a Lazio. Itt lett igazán jó játékos, az eltöltött öt év alatt több, mint 100 meccsen játszott a Lazio színeiben. 2006-ban a Fiorentina szerződtette. Első szezonjában tevékeny részt vállalt a „violák” feljutásából. A következő szezonban is itt játszott, amikor a Fiorentina negyedik lett a bajnokságban. 2008 óta a Palermo játékosa, valamint odaszerződésétől kezdve csapatkapitánya. A válogatottban 2001-ben, Lazióhoz való igazolásakor mutatkozhatott be. Eddig háromszoros válogatott, egyetlen nagy tornán sem szerepelt. Dequeizmus és queizmus A „dequeizmus” és „queizmus” (spanyolul: dequeísmo és queísmo) a spanyol nyelvben a de que, illetve que igei vonzatok felcserélt használatára (hiperkorrekcióra) utal. Dequeísmo A dequeísmo vagy „dequeizmus” azt jeleni, hogy que kötőszó-vonzatú igéket helytelenül, illetve feleslegesen (hiperkorrekt módon) de elöljárószóval kiegészítve használják, például dile de que venga ’mondd meg neki, hogy jöjjön’ a szabályos dile que venga helyett. Queísmo A queísmo vagy „queizmus” az előzővel ellentétes jelenség, vagyis amikor a de que vonzatból elhagyják a de elöljárószót, például estoy seguro que viene ’biztos vagyok (abban), hogy jön’ a szabályos estoy seguro de que viene helyett. Roberto Soldado Roberto Soldado Rillo (Valencia, 1985. május 27. –) spanyol labdarúgó csatár, a Fenerbahçe SK játékosa. Pályafutása Első meccsét a Real Madridban az Olympiakosz ellen játszotta, ahol a 86. percben győztes gólt szerzett.A spanyol bajnokságban 2005. október 23-án debütált a Valencia ellen 2-1-re elvesztett mérkőzésen. A bajnokságban először a CA Osasuna kapujába talált be. Ebben a szonban a Real Madrid B csapatában 19 gólt szerzett, amivel a Segunda División góllövőlistáján a második helyen végzett. 2006 júniusában kölcsönadták az Osasuna csapatához, ahol 30 bajnokin 11 gólt szerzett, a kupában pedig 3-szor talált be. 2007-ben visszavette a Real Madrid, de a bajnokságban mindössze ötször léphetett pályára, ebből egyszer kezdőként a Deportivo ellen. 2008 júliusában a Getafe CF csapatához igazolt.Első gólját a Málaga CF elleni 2-1-es vereség alkalmával szerezte. 2009. január 25-én mesterhármast lőtt a Sporting de Gijónnak. A 2009-10-es szezont kiválóan kezdte, ugyanis háromszor is betalált a Racing Santander kapujába. Ezután hosszú ideig nem szerzett gólt, majd úhabb mesterhármast ért el a Xerez CD ellen. 2009. december 19-én kétszer talált be a Sevilla FC hálójába, amelynek köszönhetően csapata 2-1-es győzelmet aratott. A szezonban 26 meccsen 16 gólt szerzett. 2010. júniusában a Valencia CF csapatához igazolt.Első gólját a Bursaspor elleni 4-0-s Valencia-sikerrel végződő BL-meccsen szerezte szeptember 14-én.2011. április 2-án mesternégyest szerzett korábbi csapata, a Getafe ellen. Egy héttel később két góllal vette ki a részét a Villarreal felett aratott 5-0-s győzelemből. 2011. novemberében 3 gólt rúgott a Genk csapatának a BL csoportkörében. A válogatottban 2007 júniusában mutatkozott be a válogatottban Lettország ellen, majd Liechtenstein ellen is pályára léphetett. 2012. február 29-én mesterhármast lőtt a Venezuela elleni mérkőzésen. Tottenham Hotspur 2013. augusztus 1-én 28 millió euróért a Tottenham-ba igazolt. Sikerei, díjai Spanyol bajnok: 2008 Igazságos világba vetett hit Az igazságos világba vetett hit olyan kognitív torzítás, mely szerint az emberi cselekvések végül morálisan igazságos és megfelelő konzekvenciákat eredményeznek, lehetővé téve, hogy a nemes és becstelen cselekedetek méltó jutalmat és büntetést vonjanak maguk után. Más szavakkal, az igazságos világba vetett hit olyan tendencia, mely szerint konzekvenciákat tulajdonítunk vagy várunk el egy meghatározatlan hatalomtól, mely a morális egyensúly megóvásáért felelős. A torzítás ennek eredményeképpen (gyakran akaratlanul) egy olyan felsőbb hatalom létezését feltételezi, mely valamilyen kozmikus igazság, érdem, stabilitás és rend fenntartásáért felelős az univerzumban. A torzítás gyakran fellelhető a nyelvhasználat során is, különböző beszédfordulatokban: „Azt kapta, amit megérdemelt.”, „Ami felmegy, le is jön.”, „Úgy aratsz, amint vetsz.”. Az 1960-as évektől, Melvin J. Lerner(en) vitaindító munkája óta a torzítás ezen jellegzetességét több szociálpszichológus tanulmányozta. A kutatások azóta is folynak a témában, a feltevés bejósló erejét vizsgálva különböző szituációkban és kultúrák között, tisztázva és bővítve az igazságos világgal kapcsolatos hiedelmek elméleti megértését. Eredet Az igazságos világba vetett hit jelenségét sok filozófus és társadalomtudós vizsgálta, de Melvin Lerner munkája helyezte csak azt a szociálpszichológiai kutatás középpontjába. Melvin Lerner Melvin Lerner igazság hiedelmeket tanulmányozott, illetve az igazságos világba vetett hitet a negatív szociális interakciók tükrében vizsgálta. Munkáját Stanley Milgram engedelmesség-tanulmányai kiegészítésének tekintette. Választ keresett arra, hogy a kegyetlen, szenvedést okozó diktatúrák hogyan tudják fenntartani a támogatottságot és a bennük élő emberek hogyan fogadják el a szociális normákat és törvényeket, melyek nyomorúságot és szenvedést eredményeznek számukra. Lerner érdeklődését az keltette fel, hogy többször volt szemtanúja olyan helyzeteknek, ahol a megfigyelők az áldozatokat okolták saját szenvedésükért. Pszichológusi klinikai gyakorlata alatt mentális betegek kezelését figyelte meg olyan egészségügyi alkalmazottakkal, akiket ugyan melegszívű, iskolázott embereknek ismert, mégis a betegeket okolták rossz sorsukért. Szintén meglepte, amikor diákjai lekicsinylően nyilatkoztak a szegényekről, teljesen figyelmen kívül hagyva a rendszert, mely hozzájárul a szegénységükhöz. Egyik kutatásában, melyben díjazottakat figyelt meg, azt találta, hogy mikor két személyt random mód választottak ki egy elvégzett feladat megjutalmazására, a megfigyelők értékelése sokkal pozitívabb volt a véletlenszerűen díjazott személyről, mint a nem díjazottról. A létező szociálpszichológiai elméletek, köztük a kognitív disszonancia nem magyarázták teljesen ezt a jelenséget. A megfigyelt jelenség okaink megértése ösztönözte Lernert az első kísérletek elvégzésére a témában. Korai bizonyítékok 1966-ban Lerner és munkatársai egy kísérletsorozatot kezdtek el, melyben sokk paradigmát használtak a viktimizációt megfigyelők reakcióinak vizsgálatára. Az első ilyen kísérletben, melyet a kansasi egyetemen hajtottak végre, 72 női résztvevőt kértek arra, hogy nézzék végig, amint egy szövetséges különböző feltételek mellett elektro-sokkot kap. Kezdetben a kísérleti alanyok szomorúak voltak a szövetséges szenvedése láttán. Azonban, ahogy a szenvedések folytatódtak, a megfigyelők pedig továbbra is tehetetlenek voltak közbeavatkozni, elkezdtek negatívan beszélni az áldozatról. Minél nagyobb volt a sokk mértéke, annál negatívabb volt a hangvétel. Mindazonáltal, amikor a résztvevőknek azt mondták, az áldozat megfelelő kompenzációban fog részesülni a szenvedéseiért, nem nyilatkoztak róla negatívan. Lerner és munkatársai, csak úgy mint más kutatók, megismételték ezeket az eredményeket későbbi kutatásokban is. Elmélet Hogy megmagyarázza ezeket az eredményeket, Lerner feltételezte egy igazságos világba vetett hit létezését. Egy igazságos világ olyan, melyben a cselekvéseknek és körülményeknek megjósolható, megfelelő következményei vannak. Ezek a cselekvések és körülmények jellemzően az egyének viselkedései és tulajdonságai. A speciális körülmények, melyek bizonyos konzekvenciákkal járnak szociálisan meghatározottak az adott társadalom normái és ideológiái által. Lerner funkcionálisan adaptívnak állítja be az igazságos világba vetett hitet: fenntartja a hiedelmet, miszerint az egyén megjósolható módon tudja befolyásolni a körülötte levő világot. Ez egyfajta „szerződésként” funkcionál a világgal viselkedésünk következményeire nézve. Emellett lehetővé teszi, hogy tudjunk tervezni és elkötelezzük magunkat hatékony, célorientált viselkedések iránt. Lerner eredményeit és teoretikus munkáját az 1980-ban megjelent The Belief in a Just World: A Fundamental Delusion című tanulmányában foglalja össze. Lerner azt feltételezte, hogy a hiedelem nagyon fontos az emberek számára saját pszichikai jóllétük fenntartásában. Mindazonáltal az embereknek nap mint nap kell azzal a ténnyel szembesülniük, hogy a világ nem igazságos: emberek milliói szenvednek minden ok nélkül. Lerner szerint bizonyos stratégiákat alkalmazunk arra, hogy minimalizáljuk az igazságos világba vetett hitünket fenyegető állításokat. Ezek a stratégiák mind racionálisak, mind irracionálisak lehetnek. Racionális lehet az igazságtalanság realitásának elfogadása, ezzel próbálva meg megelőzni azt vagy helyrehozatalt biztosítani; illetve saját korlátaink elfogadása. A nem racionális stratégiák közé tartozik a tagadás és a visszavonulás, valamint az esemény újraértelmezése. Van néhány tipikus mód, melyek szerint a emberek újra értelmeznek egy eseményt, hogy ezáltal az beleilleszthető legyen az igazságos világba vetett hitrendszerükbe. Az egyik ezek közül újraértelmezi a kimenetet, az okot és/vagy az áldozat személyiségét. Amikor ártatlanok igazságtalan szenvedését látjuk, az egyik legmeghatározóbb módja egy eseményészlelés újraértelmezésének, ha a szenvedés áldozatát felelőssé tesszük szenvedéséért. Pontosabban a megfigyelők az áldozatok viselkedését vagy személyiségjegyeit okolják a történtekért. Ezen gondolkodásmód egy mellékhatása, hogy az egyének általa kevesebb személyes sérülékenységet érzékelnek, mert úgy hiszik, ők semmi olyat nem tesznek vagy tettek, ami negatív kimenetelt eredményezne. Ez szorosan kapcsolódik a szociálpszichológusok által megfigyelt alapvető attribúciós hibához. Alternatívák Bűntudatcsökkentés Az igazságos világba vetett hit feltevésének egyik alternatív magyarázata szerint az áldozat szerepének felnagyítása saját bűntudatunk csökkentését eredményezi. A megfigyelők felelősnek vagy bűnösnek érezhetik magukat, ha maguk is részesei a helyzetnek, kísérletnek. Annak érdekében, hogy saját bűntudatukat csökkentsék, leértékelik az áldozatot. Lerner és munkatársai szerint azonban nincs adekvát bizonyíték erre. Egyik tanulmányukban azt találták, az áldozat leértékelése olyan esetekben is megtörtént, amikor a megfigyelők nem voltak részesei a kísérletnek, ezáltal nem kellett volna bűntudatot érezniük. Monster (dal) A Monster a címadó dala Lady Gaga amerikai énekesnő második, The Fame Monster című albumának. Gaga a dalt az album másik hét számával egy időben, 2008–09-es világ körüli turnézása alatt írta. A számot a szex és a kapcsolatoktól való félelme ihlette, szövege pedig arról szól, hogy Gaga beleszeret egy férfiba, akiről tudja, hogy egy rossz ember, mégis ragaszkodik hozzá. A Monster szövegében több utalás is hallható zombikra, illetve a Just Dance címmel megjelent debütáló kislemezére. A refrén tartalmaz egy részletet a The Fame Ball turné Pop Ate My Heart című videós átvezetéséből. A Monster-t Lady Gaga, RedOne és Space Cowboy szerezték, producere pedig RedOne volt. A kritikusok vegyes fogadtatásban részesítették, többen a The Fame Monster legjobb számai közé sorolták, többen viszont bírálták dalszövege miatt. Bár nem jelent meg kislemezként, több ország hivatalos kislemezlistájára fel tudott kerülni. Az Egyesült Királyságban a hatvannyolcadik, Új-Zélandon a huszonkilencedik, Magyarországon pedig a hatodik helyen szerepelt. A dalt az énekesnő előadta The Monster Ball nevű turnéjának mindkét változatán, illetve a népszerű amerikai műsorvezetőnő, Oprah nevével fémjelzett The Oprah Winfrey Show-ban. Háttér A Monster (»Szörnyeteg«) Lady Gaga The Fame Monster című albumának egyik dala, amelyet az énekesnő világ körüli turnézása közben írt a dal producere, RedOne, illetve Space Cowboy közreműködésével. Gaga egy interjúban elmondta, hogy az album erről a számról kapta a címét, ezzel tisztázva azt a téves feltételezést, miszerint a Dr. Dre rapperrel közösen tervezett fülhallgató (Monster Heartbeats) lett volna a névadó. „Elég vicces, mert már márciusban megírtam ezt a számot, a Monstert, erre az újra kiadott albumra” – nyilatkozta az énekesnő a Rolling Stone magazinnak (Dre-vel csak júniusban találkozott és kezdett együtt dolgozni). Az album dalai a hírnév sötét oldalát jelenítik meg; mindegyik egy-egy „szörnyetegtől” való félelemmel foglalkozik, ezért került ez a szám a lemez címébe. Lady Gaga az MTV-nek elmondta, hogy akárcsak Alejandro című számában itt is énekel a szextől való félelméről, ugyanakkor a dal elsősorban a „ragaszkodástól való félelmet” jeleníti meg. Kompozíció A Monster a dance-pop és a szintipop stílusokba sorolható. A dal azzal kezdődik, hogy Lady Gaga azt énekli: „Don't call me Gaga” („Ne hívj Gagának”). A 80-as éveket idéző dobok és a szintihasználat a PopMatters írója, Evan Sawdey szerint egy meglehetősen játékos környezetbe helyezik a dalt. A refrénben egy Timbalandéhez hasonlatos férfihang hallható. A dal ütemmutatója 4/4, 168-as percenkénti ütésszámmal. C-moll hangnemben íródott, Gaga hangterjedelme E3-tól B4-ig terjed. A Monster az F–G–Am–Em akkordmenetet követi. Ahogy az album több dalában, a Monsterben is találhatóak zombikra utaló részek: „He ate my heart…” („Megette a szívem…”). A szövegben Gaga utalást tesz első kislemezére, a Just Dance-re: „I wanna Just Dance, but he took me home instead” („Csak táncolni akarok, de ő mégis hazavitt engem”). Michael Hubbard a MusicOMH-tól úgy vélte, a dal utolsó verzéjében hallható „He tore my clothes right off/ He ate my heart and then he ate my brain.” („Letépte a ruháimat/ Megette a szívemet majd megette az agyamat.”) sorok „egy kicsit hátborzongatóvá” teszik a szám végét. Fogadtatás Brian Linder az IGN Music-tól „dance-orgiaként” beszélt a számról és méltatta az ötletes szövegéért is. Evan Sawdey, a PopMatters kritikusa „vidám” és „csintalan” jelzőkkel illette a számot, és a Dance in the Dark-hoz hasonlóan „meglepően hatásos popzenei koktélnak” találta. Ugyanakkor megjegyezte, a Monster „olykor szétesik a metaforák területén (egy fiú, aki felfalja a szívedet: rendben; na de hogy az agyadat is megeszi? )” [a kritika írója ezzel a „He ate my heart then he ate my brain” szövegrészre utal]. Ben Patashnik, az NME zenei lap írója „elhagyhatónak” találta a számot a The Fame Monster albumról. Jaime Gill a Yahoo! Music-tól így írt a dalról: „A Monster egy izgő-mozgó kis bestia, amely befészkeli magát a fejedbe, és szinte lehetetlen kiszedni belőle.” Nick Hyman az Under The Radar magazintól a The Fame Monster albumról írt kritikájában kiemelte a Monster „fülbemászó refrénjét.” Bill Lamb az About.com-tól „tiszta […] dance-pop mennyországként” jellemezte a dalt, és a Bad Romance, Telephone, illetve a So Happy I Could Die mellett a The Fame Monster legjobb számai közé sorolta. Élő előadások Lady Gaga a The Oprah Winfrey Show-ban Bad Romance és Speechless című dalaival együtt adta elő a Monstert. Napszemüveget, fekete egyrészes ruhát viselt, arany színű tüskékkel a bal vállánál; és parókája is tüskéket formázott. Az előadást azzal kezdte, hogy a színpadon megjelenve lóbálni kezdte láncos buzogányát, egy szintén tüskékkel borított fémgolyót. A dalt az első refrén elénekléséig adta elő, majd a Bad Romance-szel folytatta a produkciót. Gaga The Monster Ball turnéján is elénekelte a számot. A turné első változatán fekete tollas ruhában adta elő, tánclépéseivel megidézve Michael Jacksont. A megújított turnén Gaga egy fehér, rongyfoszlányokkal borított jelmezben kezdi énekelni a dalt, melyből csak arca látszik ki. A refrén első eléneklése közben ezt leveszi magáról, és az alatta lévő, vállainál és a lába közötti résznél tollakkal díszített ruhában folytatja előadást, hajában pedig egy ideig csillogó kendőt visel. Később táncosai a magasba emelik, majd körbeveszik és úgy tesznek, mintha rátámadnának. Miután félrevonulnak, Gaga ismét egy új, fekete ruhában jelenik meg, nyakát és mellkasát pedig a „támadás” eredményeként művér borítja be. A számot kezeit a magasba emelve fejezi be. A Monster előadása egyik manchesteri koncertjén kisebb botrányt keltett, ugyanis ezt az előadását kapcsolatba hozták, egy a koncert előtt nem sokkal történt tömegmészárlással: egy helyi taxisofőr tizenkét embert ölt meg. „Szörnyen ízléstelen volt ahogy eljátszotta hogy egy ilyen véres támadás áldozata. Amit láthattunk […] megjelenítette mindazt az erőszakot, ami Cumbirában néhány órával előtte történt – érzéketlen volt.” – írta Lynn Costello, az Anyák az Erőszak Ellen nevű brit szervezettől. Chris Rock amerikai komikus/színész később védelmébe vette az énekesnőt a hivalkodó, provokatív viselkedése miatt ért bírálatokkal szemben. „Nos, ő Lady Gaga” - mondta. „Nem pedig »Lady Uralkodj Magadon«. Jó magaviseletet vársz egy embertől, akit Gagának hívnak? Tényleg erre számítasz?” Slágerlistás helyezések Az Egyesült Királyságban a Monster az album megjelenését követő magas digitális letöltéseknek köszönhetően a 68. helyen debütált a brit kislemezlistán 2009. december 12-én, de a következő héten eltűnt a listáról. Miután Új-Zélandon az ottani rádiók elkezdték játszani a dalt, a sok digitális letöltés következtében a Monster debütált a hivatalos új-zélandi kislemezlistán a 30. pozícióban. A következő héten egy helyet javítva a 29. helyre lépett előre. Magyarországon a Mahasz által minden héten közzé tett Single (track) Top 10 elnevezésű hivatalos magyar kislemezlistán a The Fame Monster megjelenését követően a 6. helyen debütált 2009. november 23-án, azonban a következő héten már nem szerepelt a listán. Ausztráliában szintén nem sokkal az album megjelenése után 2009. november 9-én a 80. helyet szerezte meg. Az Egyesült Államokban a Billboard Hot Dance Club Songs listáján a 49. helyen debütált a dal 2010. szeptember 18-án. A Monster a legjobb helyezését 2010. október 9-én érte el, amely a 29. pozíció volt. Összesen nyolc hétig szerepelt ezen a listán a dal. A Latin Pop Airplay elnevezésű listán a 32. helyen debütált a dal, a legjobb helyezése pedig a 22. pozíció volt. Az általában Spanyolországból származó latin zenéket felvonultató rádiós listán összesen tizennégy hétig volt jelen a dal. A Nielsen SoundScan mérései szerint a Monster a digitális letöltések által megközelítőleg 207 000 példányban került eladásra az Egyesült Államokban. Görög bizánci katolikus egyház A görög bizánci katolikus egyház teljes egységben áll a római katolikus egyházzal, amely felhasználja a bizánci liturgiát. Koine és modern görög nyelven folyik a szertartása. Története Az 1274-es második lyoni zsinat és az 1439-es bázel–ferrara–firenzei zsinat megkísérelte helyrehozni a kelet-nyugati egyházszakadást a görög és a latin keresztények között. A török uralom alatt voltak görögkatolikusok akik közeledtek Rómához. A bizánci rítust folytató katolikusok az 1880 évek után építették első templomaikat, Malgara és Thrace településeken. Izajás Papadopoulos - aki a Thrace templomot építette -, 1911-ben megkapta püspöki felajánlást, és rábízták alapítsa meg a bizánci rítusú görögkatolikusok egyházát. Az I. világháború után kialakult görög-török viszály jelentősen csökkentette a görögkatolikusok számát. 2002-ben körülbelül 5000 főt számoltak össze. Jelenlegi kinevezett püspök-exarchája Manuel Nin O.S.B. Herbéviller Herbéviller település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 228 fő (2015). Herbéviller Domèvre-sur-Vezouze, Fréménil, Mignéville, Ogéviller, Pettonville, Réclonville és Saint-Martin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Geretsried Geretsried település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 20 722 fő (1987. május 25.). Fekvése Münchentől 35 km-el délre, Wolfratshausen déli szomszédjában,Starnbergi-tó-tól 10 km-el keletre a Loisach és Isar folyók között fekvő település. története Nevét 1083-ban említették először az írásos források "Gerratesried" néven. Később a település neve "Geroldsried" vagy Geroltzried. 1736-tól a Geretsried helynevet használták. Verhnyij Uszlon-i járás A Verhnyij Uszlon-i járás (oroszul Верхнеуслонский район, tatárul Югары Ослан районы) Oroszország egyik járása Tatárföldön. Székhelye Verhnyij Uszlon. Népesség 1989-ben 19 894 lakosa volt. 2002-ben 17 957 lakosa volt. 2010-ben 16 641 lakosa volt, melyből 10 952 tatár, 4 148 orosz, 1 032 csuvas, 49 ukrán, 37 mari, 27 mordvin, 15 udmurt, 11 baskír. Knittlingen Knittlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 7946 fő (2014). 1995-ös Amstel Gold Race Az 1995-ös Amstel Gold Race volt a 30. holland kerékpárverseny. Április 22-én került megrendezésre, össztávja 256 kilométer volt. Végső győztes a svájci Mauro Gianetti lett. Eljas Eljas település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Lakosainak száma 936 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Monster High: Szellemlánc A Monster High: Szellemlánc, a Monster High 2015-ben bemutatott 3Ds animációsfilmje. Történet Spectrát visszahívják a szellemsuliba, hogy ott tanuljon ne pedig a Monster Highban, ám az iskola igazgatója Hazajáró igazgatónő több dijákot akar az iskolába rakni, hogy megszabaduljon békjolóitól.Clawdeen, Draculaura, Sirena, Twyla és Rochelle elindulnak Spectra felkutatására és szellemé változtatják magukat, eközben Spectra találkozik régi barátjával Porterrel, amint megérkeznek a lányok Kiomi, River és Vandalával, amint megtalálják Spectrát ő elviszi őket az igazgatónő előtt, ám megtalálja őket is így békjolóval látja el majd kideríti mittő lettek szellemek és a Monster High néhány dijákját szellemmé váltotatja (Operetta, Scarah, Heath), majd a Monster High teljes csapata ellen indul, ám a lányok sem tétlenkednek. Magyar hangok Ungvári Zsófia - Spectra Talmács Márta - Clawdeen Szabó Zselyke - Draculaura Hermann Lilla - Sirena Nemes Takách Kata - Twyla Farkasházi Réka - Rochelle Simonyi Balázs - Porter Ferenczy Liza - Kiomi Vicsek Eszter - Vandala Csomor Csilla - River Udvaros Dorottya - Hazajáró igazgatónő Erdély Miklós Erdély Miklós (Budapest, 1928. július 4. – Budapest, 1986. május 22.) építész, író, költő, képzőművész, filmrendező, teoretikus. Életpályája 1946-ban a Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot tanult Kisfaludi Strobl Zsigmond irányításával, de mesterének Bokros Birman Dezsőt vallotta, aki mellett magánúton folytatott művészeti tanulmányokat. 1974-ben Kassák Lajos-díjat kap. 1947-51: építész-mérnöki oklevelet kapott a BME-n. Az 1956-os forradalomban a Magyar Írók Szövetsége tagjaként kezdeményezője és egyik irányítója volt az emlékezetessé vált „Őrizetlen pénz az utcán” akciónak („Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családjának. Magyar Írók Szövetsége.”). 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, felvették, de tanulmányait nem tudta elkezdeni. Tanulmányutakat tett Párizsban, Londonban, Belgiumban, Jeruzsálemben és az Amerikai Egyesült Államokban. 1961-62-ben KÖZTI dolgozójaként részt vett a Budai Vár rekonstrukciójában. A Budapesti Építőanyagipari Vállalatnál helyezkedett el, kidolgozta a fotómozaik technikáját, amely attól kezdve a MURUS elnevezésű kisvállalkozása révén biztosította a megélhetését. 1971-ben a Székesfehérvár várossá válásának ezredik évfordulójára emelendő emlékműre kiírt pályázaton Vígh Tamással közösen elnyerték az első díjat az úgynevezett Életfa tervükkel, a kivitelezés azonban elmaradt. A hagyományos képzőművészeti műfajok mellett az akcióművészet, az environment és a koncept art jelentős képviselője. Elméleti beállítottságú avantgárd művészként, filmrendezőként és íróként e különböző művészeti ágak új kifejezési lehetőségeinek, magának a művészeti tevékenységnek és annak elemzésével foglalkozott. Művészetfelfogása médiacentrikus. Az 1950-es években az Európai Iskola körébe tartozó, visszavonultan alkotó művészek – Korniss Dezső, Barta Lajos, Csernus Tibor és tanítványai (Lakner László, Szabó Ákos) – körében találta meg a számára inspiráló légkört. Ekkor ismerkedett meg Pilinszky Jánossal és Altorjai Sándorral. Az 1960-as évek közepén ismerkedett meg Altorjay Gáborral és Szentjóby Tamással, s rajtuk keresztül a happening és a fluxus irányzatokkal. Erdély Miklós azonban a konceptuális művészet felé fordult. 1977-ben elindította a FAFEJ (Fantáziafejlesztő gyakorlatok), 1978-ban az INDIGO (Interdiszciplináris Gondolkodás) kurzusát, ahol a keleti filozófia és a kortárs művészet kapott hangsúlyt. Egy új művészgeneráció nőtte ki magát (Enyedi Ildikó, Böröcz András, Révész László László, Sugár János, Szirtes János). Az 1970-es és az 1980-as években olyan írók vallották barátjuknak, mesterüknek, mint Nagy Pál, Papp Tibor, Petőcz András, Tábor Ádám. Kiállításai Csoportos kiállítások (válogatás) 1970 - R-kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem R-épület, Budapest 1971 - Párizsi Biennálé, Párizs 1971 - Kunstzone, München 1972 - st. Jauby - Jovanovics - Lakner - Miklós - Pauer - Tot, G. Foksal, Varsó 1972 - Direkt hét, Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár 1973 - Kopernikusz kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest 1973 - Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár [Jovánovics Gy., Legéndy P., Major J., Pauer Gy., Szentjóby T.] 1973 - Szövegek/Texts . Nemzetközi kísérleti költészeti kiállítás. 1973 - Aspekten van Hedendaagse Hongaarse Kunst, T'Hoogt, Utrecht 1974 - Kép/Vers , Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1974 - 4. Rajztriennálé , M. Architektury, Wrocław 1975 - 1976 - Montázs (Erdély Miklós szervezése), Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1976 - Mőbiusz (Erdély Miklós szervezése), Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1976 - Kreativitás-Vizualitás . A kreativitási gyakorlatok műveinek bemutatója, Józsefvárosi Galéria , Budapest 1976 - Expozíció - Fotó/Művészet , Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan 1977 - Kelet-európai konceptuális fotográfia , Technische Hochschule, Eindhoven 1978 - Kelet-európai konkrét és vizuális költészet , Van Gogh M., Amszterdam , S'Hertogenbosch Modern M. (NL) 1978 - V. Nemzetközi Rajztriennálé , M. Architektury, Wrocław 1978 - INDIGO - Szén és szénrajz , Marczibányi téri Ifjúsági H. 1979 - "INDIGO" kiállítások a MOM Művelődési Központban , Budapest 1979 - Fotogramok , Józsefvárosi Kiállítóterem , Budapest 1979 - Works and Words , De Appel, Fundatie Kunsthuis, Amszterdam 1979 - Textil - textil nélkül , Fiatal Művészek Klubja, Velemi Alkotóműhely, Velem 1980 - Tendenciák 1970-1980 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest 1980 - Iparterv 1968-1980 , Iparterv 1980 , 1982 - Rajz/Drawing , Pécsi Galéria, Pécs 1980 - Prospekt 80/1., 6 magyar művész , M. van Hegendaagse Kunst, Gent 1980 - Rajzkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1980 - Künstler aus Ungarn , Kunsthalle, Wilhelmshaven 1980 - INDIGO - Aquarell , Bercsényi Kollégium, Budapest 1981 - Tendenciák 1970-1980 6., Kemény és lágy, posztkonceptuális tendenciák , Óbuda Galéria, Budapest 1981 - Vonal , Pécsi Galéria, Pécs 1982 - III. Esztergomi Fotóbiennálé , Vármúzeum , Esztergom 1983 - Film/Művészet , Budapest Galéria, Budapest 1983 - Az INDIGO csoport rajzkurzusának kiállítása , Szépművészeti Múzeum, Budapest 1983 - Az avantgard meghalt , Bercsényi Kollégium, Budapest 1984 - Magyarország a tiéd lehet! , Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1984 - Orwell und die Gegenwart , Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs 1984 - Frissen festve , Ernst Múzeum , Budapest 1985 - 4. B. der Europäischen Grafik , Baden-Baden 1985 - 101 Tárgy. Objektművészet Magyarországon , Óbuda Galéria, Budapest 1985 - Hanglemez, Városligeti Műjégpálya, Budapest 1985 - A természet/The nature , Pécsi Galéria , Pécs 1985 , 1986 - Contemporary Visual Art in Hungary , Glasgow , Csók István Képtár, Székesfehérvár Halálát követően 1986 - Pillanatkép/Magyar festők három nemzedéke, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz , Műcsarnok , Budapest 1986 - Eklektika '85 , Magyar Nemzeti Galéria , Budapest 1986 - 1987 - Aspekte ungarischer Malerei der Gegenwart , Erholunghaus der Bayer AG, Leverkusen , Stadthalle Hagen, Stadthaus Galerie, Münster 1987 - Szövegek. Kép-vers/Vers-kép , Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1987 - Mágikus művek , Budapest Galéria Lajos u., Budapest 1987 - Régi és új avantgárd (1967-75). A huszadik század magyar művészete , Csók Képtár, Székesfehérvár 1988 - Expressiv. Kelet-európai művészet 1960-tól , Museum Moderner Kunst/Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs , Hirshhorn Museum and Sculpture Garden, Washington 1988 - Hommage à Iparterv I. , Fészek Galéria , Budapest 1989 - Hommage à Iparterv III. , Fészek Galéria, Budapest 1989 - Szimmetria , Magyar Nemzeti Galéria , Budapest 1989 - Más-kép , Ernst Múzeum , Budapest 1989 - Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete , Csók Képtár, Székesfehérvár 1990 - Ressource Kunst/Erőforrások , Műcsarnok , Budapest 1991 - Kortárs képzőművészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből , Magyar Nemzeti Galéria , Budapest 1992 - Free Worlds • Metaphors and Realities in Contemporary Hungarian Art , Art Gallery of Ontario 1992 - Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben , Magyar Nemzeti Galéria , Budapest 1992 - 1993 - Das offene Bild. Aspekte der Moderne in Europa nach 1945 , Westfälisches Landesmuseum Münster, Museum der bildenden Künste, Lipcse 1993 - A gondolat formái I-II. , Óbudai Társaskör Galéria, Óbudai Pincegaléria, Budapest 1993 - 3x4 (Altorjay Gábor, St. Auby Tamás), Artpool Művészetkutató Központ, Budapest 1994 - 80-as évek - Képzőművészet , Ernst Múzeum, Budapest 1994 - Több mint tíz , Ludwig Múzeum , Budapest 1996 - Figure - Form - Fantasy. An overview of the recent decades of Hungarian art , The Contemporary Art Centre of Vilnius , Litvánia 1996 - Viszontlátásra! (Marcel Duchamp magyarországi hatásai) , Budapest Galéria Lajos u., Budapest 1996 - 1998 - A művészeten túl , Ludwig Múzeum , Neue Galerie, Graz , Antwerpen 1997 - Diaszpóra (és) művészet , Zsidó Múzeum, Budapest 1998 - A magyar neoavantgarde első generációja 1965-1972. , Szombathelyi Képtár , Szombathely . 1999 - Global Conceptualism. Points of Origin 1950s-1980s , Queens Museum of Art, New York . Egyéni kiállításai (válogatás) 1977 - Bújtatott zöld (environment), Jókai Művelődési Ház, Budaörs 1980 - A kalcedoni zsinat emlékére (environment), Bercsényi Kollégium, Budapest 1980 - 1981 - Stabilizáció (installáció), G. Savremene Umjetnosti, Zágráb 1981 - Veszély (environment), The IX. Cracow Meeting, Pawilon Wystawowy, Krakkó 1983 - G. Arte Verso, Genova 1985 - Csutak Magdolna lakása, Bécs 1986 - Erdély Miklós gyűjteményes kiállítása, Óbuda Galéria, Budapest Halálát követően 1987 - Tribute to Miklós Erdély, Millennium Film Workshop Inc, New York 1991 - Erdély Miklós (1928-1986) , Csók Képtár és Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 1992 - Miklós Erdély. Opere dagli anni '50 al 1986 , G. Spicchi dell'Est, Róma 1994 - Önösszeszerelő délutánok , Artpool Művészetkutató Központ, Budapest 1998 - Erdély Miklós (1928-1986) életműkiállítás + INDIGO , Műcsarnok , Budapest. Művei Könyvei 1974 , 1991 - Kollapszus orv., (versek), Magyar Műhely, Párizs 1991 - Második kötet , Párizs , Bécs , Budapest 1991 - Művészeti írások (válogatott művészeti tanulmányok I., szerk. Peternák M.), Budapest 1995 - A filmről (filmelméleti írások, forgatókönyvek, filmtervek, kritikák). Válogatott írások II., összeállította Peternák M., Budapest. Filmjei 1974 , 1988 - Partita , 1974 (standard kópia: 1988. Balázs Béla Stúdió K-szekció) 1977 - Álommásolatok 1979 , 1981 - Verzió , 1979 (standard kópia: 1981 . Balázs Béla Stúdió ) 1981 , 1988 - Vonatút , 1981 (standard kópia: 1988 . Balázs Béla Stúdió K-szekció) 1985 - Tavaszi kivégzés , 1985 ( Balázs Béla Stúdió ). Irodalom (válogatás) Pályi A.: Happening és színház. Gondolatok a "Három kvarkot Marke királynak" kapcsán, Színház, 1969/4. Groh, K.: Aktuelle Kunst in Osteuropa. DuMont, Köln, 1972 Varga V.: Partita (BBS Sokszorosítás, Budapest, 1975) Petőfi S. J.: Szöveg és jelentés, Magyar Műhely, 1981/64. Beke L.: Erdély Miklós, Híd, 1982/3. Beke L., Hegyi L., Baránszky L., Perneczky G., Enyedi I., Halász A., Bartholy E., Murgács G., Peternák M., Kozma G.: Erdély Miklósszám, Magyar Műhely, 1983/67. Sebők Z.: Armageddon, Jóvilág. A Bölcsész Index Antológiája, Budapest, 1984 Földényi F. L.: Tanulj meg felejteni! (Erdély Miklós: Ásványgyapot), Tartóshullám. A Bölcsész Index Antológiája, Budapest, 1985 Peternák M.: Erdély Miklós: Tavaszi kivégzés (1985). Elemzés-vázlat Peternák M.: Vonatút (Erdély Miklós filmjéről), Mozgó Film, 2. sz., BBS, Budapest, 1986 Beke L.: Erdély Miklós munkássága. Krono-logikai vázlat képekkel 1985-ig Szőke A.: Erdély Miklós festészetéről Peternák M.: Hol kezdjem? (gyűjt., kat., Óbuda Galéria, 1986) Kornis M.: Mindenből egy, egyből minden, Filmvilág, 1986/8. Bartholy E.: Mélyinterjú Erdély Miklóssal, Hasbeszélő a gondolában. A Tartóshullám antológiája, Bölcsész Index, Budapest, 1987 Beke L.: Film Möbius-szalagra. Erdély Miklós munkásságáról, Filmvilág, 1987/9 Peternák M.: Erdély Miklós 1928-1986, Magyar Építőművészet, 1988/1. Kovalovszky M.: Erdély Miklósról, Vigilia, 1989/6. Petőcz András: Jegyzet Erdély Miklósról, Holmi, 1990/9/1037-1040. Perneczky G.: Erdély Miklós, és műve, a dekonstruktív tautológia (gyűjt., kat., Szent István Király Múzeum és Csók Képtár, Székesfehérvár, 1991) Peternák M., Beszélgetés Erdély Miklóssal, 1983 tavaszán, Árgus, 1991/5. Erdély D., "Mi kis" életünk, Árgus, 1991/5, 1992/1. A senki földjén, a Beszélő melléklete Erdély Miklósról, Új folyam, 1991. október 26. György P.: Erdély Miklós - a szelíd botrány művésze, Holmi, 1992/8. Beke L.: Das Lebenswerk Erdély Miklóss, Hegyi L.: Hommage für Erdély Miklós, Künstlerhaus Bethanien, Berlin, 1992 Kurdy Fehér J.: Az egytől lásd a szépet és indulj felé (~ művészetszemléletéről), Jelenkor, 1992/5. Babarczy E.: Határátlépő. Erdély Miklós (értelmezési kísérlet), Új Művészet, 1992/4. Forgács É.: Egy mítosz természetrajza. Erdély Miklós és a neoavantgárd magánya, 2000, 1993/10. Szenes Zs., Mújdricza P., Erdély D.: gyök -1, mint ANTIBÁLVÁNY, avagy a mélypont ünnepélye. Beszélgetés ~ műtermében, Pompeji, 1993/1-2. Petőcz András: Erdély Miklós: A filmről. In: Élet és Irodalom, 1995. jún. 30. Szőke A.: "Titok a jövő jelenléte", Tudomány a művészet határain belül Erdély Miklós művészetében, Nappali ház, 1997/1. Petőcz András: A titok. Jegyzet Erdély Miklósról. In: Balkon, 1998/10. 20-21. Hornyik Sándor: Avantgárd tudomány? A modern természettudományos világkép recepciója Gyarmathy Tihamér, Csiky Tibor és Erdély Miklós munkásságában ; Akadémiai, Bp., 2008 ( Művészettörténeti füzetek ) Kreativitási gyakorlatok, fafej, indigo. Erdély Miklós művészetpedagógiai tevékenysége, 1975-1986 ; összeáll. Hornyik Sándor, Szőke Annamária; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–2B Alapítvány–Erdély Miklós Alapítvány, Bp., 2008 Berényi Zsuzsa: Erdély Miklós és az Indigo Csoport. Portrék. Kolta Galéria, Budapest, 2011. február ; Képírás Művészeti Alapítvány, Kaposvár, 2011 Müllner András: Tükör a sötétséghez. Erdély Miklós Kollapszus orv című kötetéről ; Magyar Műhely Bp., 2016 Filmek Maurer D.: Kreativitási gyakorlatok, 1976/ 1987. (BBS) Gazdag Gy.-Jeles A.-Antal I.: BBS dokumentumfilm (részlet): Bódy Gábor és Erdély Miklós beszélgetése, 1981. (MTV TV-műsor) Ungarische Kunst Heute, Rend.: Kluth, M., (közrem.: Beke L. és Hegyi L.), WDF-WDR, 1984 Altorjay G.-McCagg, B.: EMlék (Videó), 1988. "Műrész". A TV1 kulturális hetilapja: Erdély Miklós 1928-1986 (szerk.-rend.: Révész L. L., szakértők: Sebők Z., Török T.), 1991. november 13. Fitz P.-Kálmán J.: Kép-szín-tér, 1991. december 1. (MTV1) (H)arc-képek. Szemadám Gy. műsora: Erdély Miklósra a tanítványok emlékeznek, 1993. november 22. (MTV1) Galántai Gy.: Önösszeszerelő délutánok az Artpool-ban. (Sugár J., Beke L., György P., Nagy P., Berényi P., Birkás Á., Maurer D., Enyedi I., Böröcz A. visszaemlékezései) (VHS videó), 1994. Kisfaludy A.: Törvénytelen muskátli, 1996. A balatonboglári kápolnatárlatok története 1970-73., I-II. rész., rend.: Soós Á., szerk.: Római R., szakértő-riporter: Sasvári E., 1998. szeptember 1., 3. (MTV2) Erdély Miklós kiállítása a Műcsarnokban, rend.: Xantus J., szerk.-riporter: Orsós L. J., Publikum, 1998. (TV1). Edvard Kardelj Edvard Kardelj (kiejtése Eduard Kardel) 1910. január 27., Ljubljana – 1979. február 10., Ljubljana) szlovén származású jugoszláv kommunista politikus, a munkásönigazgatás teoretikusa. A legbefolyásosabb szlovén politikus volt korában. 1937-től mindvégig Tito legfontosabb és leghűségesebb harcos- és politikustársa, a titoizmus és a Jugoszláv Kommunista Szövetség (JKSZ) fő ideológusa volt. Borisz Kidriccsel kidolgozta az önigazgatás koncepcióját. A második világháború ideje alatt Pijade és Gyilasz is hasonló jelentőségű teoretikusnak tűnnek, de Pijade sokkal idősebb volt nála, Gyilasz pedig később összeütközésbe kerül Titóval. A föderatív Jugoszlávia koncepcióját is nagyrészt az ő tervei alapján változtatgatták. A legtöbb felmerülő problémára az önigazgatás fokozását javasolta. Tiszteletére a horvátországi Ploče városát néhány évig Kardeljevónak nevezték. Magyarul megjelent művei Beszéd az Egyesült Nemzetek szervezetének közgyűlésén Párisban, 1948. szeptember 29-én (1948) A szocialista demokrácia a jugoszláv gyakorlatban ( Belgrád , 1955) Szövetkezeti politikánk feladatairól (A Magyar Szó 1956 . július 22-iki . melléklete) A szocializmus és a háború. A koegzisztencia politikájának kínai bírálatáról (Fórum, Újvidék , 1960) A szlovén nemzeti kérdés fejlődése (Fórum, Újvidék , 1961) Társadalmi és gazdasági viszonyok az önigazgatású társult munkában. Szöveggyűjtemény (Fórum, Újvidék , 1974) Szocialista önigazgatás (Fórum, Újvidék , 1976) A szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődési irányai (Fórum, Újvidék , 1977) A Jugoszláv Kommunista Szövetség (Fórum, Újvidék , 1980) Visszaemlékezések: küzdelem az új Jugoszlávia elismeréséért és függetlenségéért 1944–1957 (Fórum, Újvidék , 1981) Inugami Gjóbu Az Inugami Gjóbu (����; Hepburn: Inugami Gyoubu) vagy másnéven Gjóbu-danuki (���; Hepburn: Gyoubu-danuki) egy bake-danuki (azaz szörny tanuki). Az Inugami Gjóburól szóló történetek Japán több prefektúrájában is fellelhetőek, többek között Macujama és Ijo prefektúrákban ( Ijo mai neve Ehime prefektúra). Emellett ismert még a Macujaimai 808 tanuki lázadásának történetéből (����������; Hepburn: Matsuyama Sōdō Happyakuya-danuki Monogatari). Ez a történet a három egyik legismertebb tanuki történet a Sodzsodzsi Tanuki-bajasi és a Bunbuku Csagama mellett. A legenda és eredete Macujaimai 808 tanuki lázadásának története Ijo Nagusa (���� Hepburn:Iyo Nagusa) történelmi feljegyzései alapján készült. A feljegyzések arról az O-le Szódó-ról (����Hepburn: O-Ie Sōdō) szólnak, amely az 1805-ös nagy gjóhói éhinség alatt történt. Az O-le Szódó(k) a japán nemesi családok (szamuráj és arisztokrata családok egyaránt) közötti viták megnevezése. Ezek főleg a korai 17. századra voltak jellemzőek (Edo korszak ideje.) Az Edo korszakban a kódan (Hepburn: kōdan) vagy hagyományos nevén kósaku (Hepburn: koushaku) [a kódan egy hagyományos japán stílusa a történetmesélésnek] történelmesélő Nanrjú Tanabe (Hepburn: Nanryū Tanabe) szerint ez egy olyan szellem történet volt amiben a szellemeken kívül jókai és tanuki elemek is vannak. A történet a kódanon keresztül vált ismertté ezért sok változata fellelhető amelyek kisebb nagyobb részletekben eltérnek egymástól, de a történet lényege mindenütt megegyezik. Sikokuban rendkivül sok tanuki népmese és legenda lelhető fel, de ezek közül kiemelkedik a macujamai, ugyanis ezen történet gyökerei egészen Tendzsi Császár (Hepburn: Tenji) koráig vezethető vissza, ezen időszaktól kezdve egyre nőtt a számuk míg nem elérte a 808-at, amely a legendákban is megjelenik. Ezen 808 tanuki vezetője volt Inugami Gjóbu, aki egy öreg barlangban lakott Kumajamában és hosszú éveken át védelmezte Macujama várat. Az alá tartozó 808 tanukit ����, Hepburn:Happyakuya-danukinak is hívták. A „Gjóbu” (��: szó szerinti fordításban: büntető részleg) egy olyan cím amelyet a macujamai urak őse adományozott neki. Ezzel együtt elnyerte a hűbéresek bizalmát és szoros kapcsolatott ápolt a helyi emberekkel. A Macujama Oki no Kami (����� Hepburn:Matsuyama Oki no Kami) korszakaban amikor az O-le Szódó történt Inugami Gjóbut a lázadó oldal felhasználta. Úgy támogatta a felkelést, hogy ő és követői furcsa jelenségeket idéztek elő. Azonban a Inomóto no Roku (Hepburn: Inōmono no Roku) című szellemtörténetben a harcos Inó Budajú (����� Hepburn: Inō Budayū) lázadásáért megbüntette egy isteni erővel felruházott rúddal ami Usza Hacsiman Dai-boszacutól (Hepburn: Usa Hahiman Dai-bosatsu) kapott, amelynek segítségvel Inugami Gjóbut és az általa vezetett 808 tanukit elzárta Kumajamában. A barlang még ma is megtalálható Kutaninagumiben (����), Macujama városában. Azonban ma már Jamagucsi Reisinnek (����Hepburn: Yamaguchi Reishin) nevezik. A történet különböző variációi Ahogy már korábban is említve lett a történetnek sok variációja van. A különböző variációk főleg abban a részletben térnek el egymástól, hogy Inugami Gjóbut (akinek a várat kellett volna védelmeznie, de ehelyett a lázadók oldalára állt) milyen módón győzte le Budajú. Gotó Kogenta Masanobu (�������) egy fiatal szamuráj, aki a lázadók oldalán állt gyilkossági kísérletet hajtott végre Inugami Gjóbu ellen. A kudarc után egyességet kötöttek arról. hogy mindaddig ameddig Inugami Gjóbu segít a lázadóknak káoszt okozni életben maradhat. Így amikor a lázadók elkezdtek mozgolódni nem volt más választása, mint furcsa jelenségeket előidézni, hogy betartsa az egyességet. Amikor Budajú megjelent a vár alatt Inugami Gjóbu rettegni kezdet ugyanis félte isteni erejű rúdját és el akarta kerülni Budajúval való összetűzést, amit viszont nem sikerült véghez vinnie és vereséget szenvedett. Inugami Gjóbu ne volt jó véleménnyel a vár akkori uráról, aki elhanyagolta a feladatát és a tradíciókat. Így szövetkezett Kongendával és elkezdett szervezkedni a vár ura ellen. Azonban Budajú azt a felkérést kapta, hogy verje le a lázadást, így amikor kiderült, hogy Inugami Gjóbu a lázadók oldalán van őt is leverte a lázadókkal együtt. A lázadók úgy csalták csapdába Inugami Gjóbut, hogy eleinte szövetségesként kezelték, azonban amikor elkezdte hadműveleteit mindenért őt tették felelőssé, így ő lett a bűnbak. Legyőzésére pedig Budajút kérték fel, aki elzárta őt és alárendeltjeit. Budajú nem isteni erejű rudat hanem egy fakalpácsot használt, amit a jókaiok vezetőjétől Szanmoto Gorózaemontól (������� Hpeburn: Sanmoto Gorōzaemon) kapott. Ezzel szemben a történetnek olyan verziói is vannak, hogy Inugami Gjóbu nem a lázadók hanem a vár ura oldalán állt. Azonban nem volt képest végzetes csapást mérni a lázadókra, így Budajút hívták segítségül. De olyan verziók is fellelhetőek amelyekben Budajú fel sem tűnik. Bütykösgyíkfélék A bütykösgyíkfélék (Xenosauridae) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba 2 nem és 2 faj tartozik. Shinisaurus (Ahl, 1930) - 1 faj krokodilfarkú bütykösgyík (Shinisaurus crocodilurus) Xenosaurus (Peters, 1861) - 4 faj Xenosaurus grandis Newman-bütykösgyík (Xenosaurus newmanorum) Xenosaurus platyceps Xenosaurus rectocollaris Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása 1931 a sportban 1931 főbb sporteseményei a következők voltak: Az Újpest nyeri az NB1 -et. Ez a klub második bajnoki címe. Louis Schneider megnyeri az Indianapolisi 500 -at Francesco Camusso nyeri a 19. Giro d’Italiat Születések január 17. – Jurij Vasziljevics Rudov , szovjet színekben olimpiai és világbajnok orosz tőrvívó, edző († 2013 ) január 26. – Jim Nevin , ausztrál kerékpárversenyző, olimpikon († 2017 ) január 29. – Ernest Schultz , francia válogatott labdarúgó, edző († 2013 ) február 3. – John Molyneux , angol labdarúgó, hátvéd († 2018 ) március 23. – Viktor Lvovics Korcsnoj , szovjet-svájci nemzetközi sakknagymester († 2016 ) március 29. – Alfred Lücker , olimpiai bronzérmes német gyeplabdázó († 2008 ) április 2. – Hevesi István , olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2018 ) április 16. – Giuseppe Secchi , olasz labdarúgó, csatár († 2018 ) május 26. – Dennis Green , olimpiai bronzérmes ausztrál kajakozó († 2018 ) június 3. – Lindy Remigino , olimpiai bajnok amerikai futó († 2018 ) június 13. – Jean-Jacques Marcel , francia válogatott labdarúgó († 2014 ) június 24. – Bárány Árpád , olimpiai bajnok vívó július 31. – Nick Bollettieri , amerikai tenisztréner, az International Tennis Hall of Fame (Teniszhírességek Csarnoka) tagja augusztus 4. – Ger van Mourik , holland labdarúgó, hátvéd, edző († 2017 ) augusztus 26. – Markovits Kálmán , kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 2009 ) augusztus 27. – Németh Zoltán , röplabdázó, edző († 1988 ) augusztus 31. – Jean Béliveau , kanadai jégkorongozó († 2014 ) szeptember 24. – Mark Petrovics Midler , szovjet színekben olimpiai és világbajnok orosz tőrvívó, edző († 2012 ) október 1. – Hennie Hollink , holland labdarúgó, edző († 2018 ) október 6. – Aldo Aureggi , olimpiai ezüstérmes olasz vívó október 13. – Raymond Kopa , világbajnoki bronzérmes, aranylabdás francia válogatott labdarúgó († 2017 ) október 17. – Nyikolaj Andrejevics Kamenszkij , világbajnoki ezüstérmes szovjet-orosz síugró († 2017 ) október 25. – Jimmy McIlroy , északír válogatott labdarúgó, edző († 2018 ) november 6. – Peter Collins , brit Formula–1-es autóversenyző († 1958 ) november 16. Tom Corcoran , amerikai alpesisíző, olimpikon († 2017 ) José Casas Gris , Európa-bajnok spanyol válogatott labdarúgókapus († 2010 ) december 10. – Peter Baker , angol labdarúgó, hátvéd († 2016 ) december 11. – Pierre Pilote , Stanley-kupa -győztes kanadai jégkorongozó, HHOF-tag († 2017 ) december 23. – Johnny Brooks , angol válogatott labdarúgó, csatár († 2016 ) december 26. – Roger Piantoni , francia válogatott labdarúgó († 2018 ) Alexis Neiers Alexis Christine Neiers (1991. június 20. –) egy televíziós személyiség, feltörekvő modell és elítélt bűnöző. Szerepelt a E! valóság showjában, a Vadócokban anyjával, Andrea Arlington-Dunn-nal, és testvéreivel, Gabby Neiers-zel és Tess Taylor-ral. Vadócok 2010. március 4-én startolt az E! csatornáján a Vadócok, egy valóság show Alexis, az örökbefogadott "testvére" Tess Taylor, a biológiai húga Gabby Neiers és anyjuk, az egykori playboy modell Andrea Arlington életéről. A show Alexis és Tess modellkarrierjére és Los Angeles-i partizós életmódjukra fókuszál. A műsort kritizálták a lányok szexuális bohóckodásai és a család látszólag bizarr viselkedése miatt. Nem sokkal az első rész leforgatása után Alexist letartóztatták "Bling Ring" rablásokban való részvétel miatt és a műsor végül bemutatja a lány letartóztatását, tárgyalásokat és a börtönéletét. A műsorból nem készült második évad. "Bling Ring"-ben való részvétele 2009. november 16-án Neiers nem vallotta magát bűnösnek, mikor azzal vádolták, hogy feltételezetten részt vett a hollywoodi Bling Ring rablásokban. A betörők hírességek otthonait célozták meg, köztük Paul Oakenfold, Orlando Bloom, Lindsay Lohan, Rachel Bilson, Paris Hilton, Ashley Tisdale és Audrina Patridge házát. Alexis azt állította, hogy ittas volt Orlando Bloom otthonának kirabolása során és "nem biztos abban, mi is történt". Egy társa, Nich Prugo máshogy mesélte el a történteket, mondván Alexis tudatában volt a rablásnak és állítólag látható, hogy besétál Bloom rezidenciájára a biztonsági kamera felvételein. A Neiers ház átkutatása során rábukkantak egy Marc Jacobs táskára, ami állítólag Rachel Bilson tulajdona és egy Chanel nyakláncra, ami Lindsay Lohané. Alexis tagadta, hogy ezek a tárgyak lopottak lennének. 2010. május 10-én Alexis nem tagadta bűnösségét első fokon a Bloom rezidencia kirablásáért, így 180 nap börtönfogságra ítélték 3 év próbaidővel. Neiers 2010. június 24-én kezdte letölteni büntetését és 2010. július 24-én kiengedték, miután 1 hónapot töltött a 6 hónap helyett börtönben. Börtönfogságának utolsó 5 napjában Lindsay Lohan cellája mellett volt. Elmondta, hogy egyáltalán nem létesített semmilyen kapcsolatot Lohannel és hogy Lohan nem okozott semmiféle bajt. Sofia Coppola nemrég forgatott egy filmet ezekről a "Bling Ring" rablásokról, amelyben Emma Watson játssza Alexis karakterét. Médiás és magánélete A Vadócok leadás után sok jóváhagyatlan kép jelent meg Alexisről és Tessről a www.thedirty.com oldalán. Habár ügyvédek is kérvényezték a képek levételét, amelyek között olyanok is vannak, amelyen a lányok füveznek, az oldal szerkesztője Nik Richie elutasította azt. 2010 decemberében Alexis bejelentkezett a malibui SOBA Rehabilitációs Központba, mert egy év rehabilitációra küldték, miután letartóztatták fekete kátrány és egy hamis floridai személyi igazolvány birtoklátásáért. Mindkettőt akkor fedezték fel, mikor Neiers nem tudott bejelentkezni a próbaidő felügyelőjével, mikor próbaidőn volt a "Bling Ring"-ben való részvételéért és a felügyelő fizette neki a látogatást és lakást keresett neki. Alexis a testvérével, Tess-szel volt a rehabilitációs kezelésen. Kezelése közben Neiers elkezdett egy iskolát, annak érdekében, hogy megkapja a CASAC (Megbízott Alkohol és Drogfüggőség Tanácsadó) tanúsítványt, amellyel alkohol- és drogfüggőség tanácsadó lehet. 2011 októberében fejezte be az iskolát és szabadidejében önkéntes munkát végez különböző rehabilitációs központokban Malibuban. Alexis reméli, hogy sikerül nyitnia egy nagy közösségi központot fiataloknak és fiatal felnőtteknek, akik kábítószer függőségben szenvednek. 2011. december 8-án Alexis részt vett a www.thedirty.com weboldal rádiójának egyik műsorában. Beismerte a Vadócok forgatása alatti drogfüggőségét(Xanax-függőségét), alkohol- és OxyConin függőségét, hozzátéve, hogy a Best Western Hotelben élt és drogozott, ráadásul koldult az utcán, mikor nem a műsort forgatták. Azt is elmondta, hogy kiskorában szexuálisan molesztálták, ami szintén hozzájárult drogproblémáihoz. Hozzátette, hogy már nem beszél Tess-szel és hogy 2 éve teljesen tiszta. Queen Rock Montreal A Queen Rock Montreal a brit Queen együttes 1981. november 24-én és 25-én Montréalban, a Montreal Forumban adott koncertjének felvétele. Ausztráliában 2007. október 28-án, Európában október 29-én, Amerikában október 30-án jelent meg dupla CD-n. Az album dalai Első lemez: Intro – 1:59 We Will Rock You (gyors) ( Brian May ) – 3:06 Let Me Entertain You ( Freddie Mercury ) – 2:48 Play the Game (Mercury) – 3:57 Somebody to Love (Mercury) – 7:53 Killer Queen (Mercury) – 2:00 I’m in Love with My Car ( Roger Taylor ) – 1:59 Get Down, Make Love (Mercury) – 2:03 Save Me (Mercury) – 4.14 Now I’m Here (May) – 5:31 Dragon Attack (May) – 3:11 Now I'm Here (Reprise)"" - 1:53 Love of My Life (Mercury) – 3:56 Második lemez: Under Pressure (Queen & David Bowie ) – 3:50 Keep Yourself Alive (May) – 3:29 Dobszóló – 3:00 Gitárszóló – 5:11 Flash (May) – 2:11 The Hero (May) – 1:51 Crazy Little Thing Called Love (Mercury) – 4:15 Jailhouse Rock (Jerry Leiber, Mike Stoller) – 2:32 Bohemian Rhapsody (Mercury) – 5:28 Tie Your Mother Down (May) – 3:52 Another One Bites the Dust ( John Deacon ) – 4:00 Sheer Heart Attack (Taylor) – 3:53 We Will Rock You (May) – 2:09 We Are the Champions (Mercury) – 3:27 God Save the Queen (felvételről) (May) – 1:27 Videó A koncertalbum megjelenésével egyidőben a filmfelvételek is megjelentek feljavított DVD kiadásban, ugyancsak Queen Rock Montreal címen, habár a koncert videofelvételének korábbi változata már 2001-ben megjelent We Will Rock You címmel VHS-en és DVD-n. A kiadványnak létezik egy extra változata, amelynek második lemezén az együttes 1985. július 13-i Live Aid előadása, interjúk, és egyéb extrák találhatók meg. A videó a második helyet érte el a brit DVD eladási listán, és aranylemez minősítést kapott. A kiadvány dalai Első lemez: Intro – (2:04) We Will Rock You (gyors) – (3:06) Let Me Entertain You – (3:03) Play the Game – (3:54) Somebody to Love – (7:38) Killer Queen – (2:00) I'm in Love With My Car – (2:02) Get Down Make Love – (4:53) Save Me – (4:07) Now I'm Here – (5:29) Dragon Attack – (3:14) Now I'm Here (Reprise) – (2:00) Love of My Life – (3:44) Under Pressure – (3:42) Keep Yourself Alive – (3:33) Dobszóló – (3:03) Gitárszóló – (5:22) Crazy Little Thing Called Love – (4:16) Jailhouse Rock – (2:46) Bohemian Rhapsody – (5:30) Tie Your Mother Down – (3:48) Another One Bites the Dust – (4:01) Sheer Heart Attack – (3:54) We Will Rock You – (2:11) We Are the Champions – (3:25) God Save the Queen – (2:18) Bónuszlemez: Live Aid , 1985. július 13. Bohemian Rhapsody (Mercury) Radio Ga Ga (Taylor) Hammer to Fall (May) Crazy Little Thing Called Love (Mercury) We Will Rock You (May) We Are the Champions (Mercury) Magyarország az 1979-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon Magyarország az ausztriai Bécsben megrendezett 1979-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Az ország a versenyen 8 sportolóval képviseltette magát. Hamisból minden következik A „hamisból minden következik” elve vagy latinul az „ex falso sequitur quodlibet” (illetve „ex contradictione sequitur quodlibet”) a klasszikus logika (és néhány nem klasszikus logika) következtetési szabálya, mely szerint ha 'A' és 'B' mondatok, akkor Azaz ha egy érvelés során egy 'A' mondatot elfogadunk, de elfogadjuk a tagadását, vagyis 'nem A'-t is, akkor innentől kezdve akármelyik 'B' mondatot el kell fogadnunk. Az 'A és nem A' ellentmondásból ugyanis bármi és bárminek az ellenkezője is következik. A sémának nagy tudományelméleti jelentősége van. Ha klasszikus logikát fogadunk el és egy tudományos elméletben ellentmondásra jutunk, akkor ez (elvileg) teljesen hasznavehetetlenné teszi az elméletet, mert minden kijelentés automatikusan igaz lesz. Ilyen ellentmondásra (antinómiára) lelt Russell a Cantor-féle naiv halmazelméletben. Bizonyítások Természetesen egy logikai következtetési szabályt mint elvet nem lehet igazolni a szó klasszikus értelmében. Ellenben igazolni lehet, hogy a szabálynak megfelelő séma érvényes különböző formális reprezentációkban. Az elvet a modellelméleti következményre és a levezetésre vonatkozólag igazoljuk. Természetes nyelvi érv Igazolni fogjuk, hogy tetszőleges 'B' mondattal, adott 'A'-ra fennálló ellentmondás esetén: Ugyanis: (Ez utóbbi következtetési szabályt diszjunktív szillogizmusnak nevezzük.) Szemantikai következtetési szabály Elsőrendű formális nyelvben, a következményreláció tekintetében az ex falso quodlibet sémája így szól. Tetszőleges φ és ψ mondatokra Ez azt jelenti, hogy minden esetben, amikor egy modell (intuitíve: egy adott világleírás) a { φ, ¬φ } mondathalmaz mindkét eleméhez az igaz logikai értéket rendeli, a modell a ψ mondathoz is az igaz logikai értéket rendeli. Nem teljesen nyilvánvaló, hogy ez tényleg így van. Mivel a φ és ¬φ mondat nem veheti fel egyszerre az igaz értéket, ezért { φ, ¬φ }-nek nincs modellje (nincs olyan világ, ahol mindegyik eleme igaz). De ekkor ψ a { φ, ¬φ } minden modelljében igaz, mert ellenkező esetben lenne olyan modell, amiben φ és ¬φ igaz, de ψ hamis, világos, hogy ez lehetetlen. Az igazolás közben a klasszikus logika szabályai szerint érveltünk. Vajon felhasználtuk-e az ex falso quodlibet sémáját? Ha nem, az érvelés mindenképpen igazolja a sémát. Ha igen, akkor is, de akkor megszorítást kell tennünk, hogy csak a modellelméleti következményrelációra vonatkozóan igazoltuk, hogy ugyanúgy, ahogy a klasszikus logikában érvényes a szóban forgó séma, úgy a modellelméleti rendszerben is. Arra is fel kell hívunk a figyelmet, hogy a bizonyításban lényegesen kihasználtuk az ellentmondásmentesség elvét (azaz, hogy nem lehet egyszerre egy dolog valamilyen és az ellenkezője is). Hilbert-kalkulus A logika axiomatikus tárgyalásában az ex falso quodlibet szabálya következik az axiómákból. Egy olyan rendszerben, ahol a ¬ és ∨ logikai konstansok az alapvetőek, könnyen igazolhatjuk a philoni kondicionálisra vonatkozó azonosság segítségével. Legyen ugyanis φ és ψ két tetszőleges mondat és tegyük fel, hogy φ ∧ ¬φ levezethető. Ekkor premissza (1)-ből a konjunkció első tényezőjét állítva (1)-ből a konjunkció második tényezőjét állítva diszjunkcióval hozzáadva ψ-t a kondicionális jelentése alapján (2) és (5)-ből a levezetés szabályával. Gentzen-féle levezetési rendszer A klasszikus logikában az ex falso quodlibet következik a kettős tagadás törlésének törvényéből (¬¬φ φ). A klasszikus logika ilyen redundanciája számos esetben megmutatkozik. Az intuicionista logikában az ex falso quodlibetet külön levezetési sémaként kell felvenni, tekintve, hogy ebben a kettős tagadást nem lehet törölni. Lássuk a klasszikus levezetést! premissza indirekt feltétel a redukció ad abszurdumhoz (1)-ből a konjunkció első tényezőjét állítva ( kiküszöbölési szabálya) (1)-ből a konjunkció második tényezőjét állítva ( kiküszöbölési szabálya) (3) és (4) ellentmondásából redukció ad abszurdummal állítva a (2) indirekt feltétel tagadását (5)-ből törölve a kettős tagadást Ellenvetések A parakonzisztens logikák elvetik a szabályt, illetve csak korlátozott érvényűnek gondolják. A releváns logikában például nem lehet egy ellentmondásból mindenre következtetni, például érvényes, de általában már nem, mert eszerint a logika szerint csak „releváns következtetéseket” lehet levonni a premisszákból, olyat, amely nem használja fel érdemben a premisszákat nem. Egy logika pont attól parakonzisztens, hogy nem érvényes benne korlátozatlan formában az ex falso quodlibet. Érdekességek Egy anekdota szerint Bertrand Russell egy előadásán a hallgatóság kérésére demonstrálta a séma működését. Azt kérték, igazolja, hogy ha 2 + 2 = 5, akkor ő a római pápa. A következőképpen érvelt: „Tegyük fel, hogy 2 + 2 = 5. Ekkor persze 4 = 5. Vonjunk le mindkét oldalból 3-at, kapjuk 1 = 2. Én és a Pápa két külön személy vagyunk, de 2 = 1, tehát mi ketten ugyanazok vagyunk, azaz én vagyok a római pápa.” Ruzsa Imre a Bevezetés a modern logikába című könyvben a következő kommentárt fűzi a sémához: „Az ex falso quodlibet tehát olyan, mint a pokol kapujának kulcsa. Lehet, hogy a kezünkben van, de vajon van-e olyan ember, aki használni is akarja.” God Is an Astronaut A God is an Astronaut (jelentése: Isten egy űrhajós) egy ír poszt-rock zenekar. 2002-ben alakultak meg a Wicklow megyei Glen of the Downs-ban. Tagjai: Torsten Kinsella, Niels Kinsella és Lloyd Hanney. Volt tagok: Michael Fenton, Gazz Carr és Jamie Dean. Pályafutásuk alatt 7 nagylemezt jelentettek meg, a nyolcadik 2018 áprilisában jelent meg. Lemezeiket a Napalm Records, Revive Records, Rocket Girl kiadók dobják piacra. Érdekes nevüket a "Nightbreed" című filmben elhangzott idézetről kapták. A "The End of the Beginning" és a "From Dust to the Beyond" című számok klipjeit az MTV (Music Television) is leadta. Magyarországon is felléptek már, több alkalommal is. Legelőször 2011-ben koncerteztek itthon, a Dürer Kertben, majd egy évvel később, 2012-ben ugyanitt ismét játszottak. Harmadszor 2014-ben léptek fel hazánkban, ezúttal az A38 Hajón. 2015-ben negyedszer is "tiszteletüket tették" Magyarországon, szintén a Dürer Kertben. Diszkográfia Stúdióalbumok The End of the Beginning (2002) All is Violent, All is Bright (2005) Far from Refuge (2007) God is an Astronaut (2008) Age of the Fifth Sun (2010) Origins (2013) Helios / Erebus (2016) Epitaph (2018) Egyéb kiadványok A Moment of Stillness (2006, EP) Salsomaggiore Terme Salsomaggiore Terme település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Parma megyében. Lakosainak száma 19 762 fő (2017. január 1.). Salsomaggiore Terme Medesano, Vernasca, Alseno, Fidenza és Pellegrino Parmense községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Purnululu Nemzeti Park A Purnululu Nemzeti Park Nyugat-Ausztrália Kimberley régiójában található. A nemzeti park 2003 óta világörökségi helyszín. Elhelyezkedése A park Nyugat-Ausztrália északkeleti részén található, a tőle délre lévő Halls Creek közelében. A parktól északra Kununurra város fekszik. A Purnululu nevet az őslakos kija népcsoport adta a környező homokkő területnek, amely a Bungle Bungle-hegységben helyezkedik el. A hegység teljes terjedelmével a park területén belül fekszik. A hegység legmagasabb kiszögelése 578 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A terület vízszintes barnás-szürkés csíkozású homokkőkupoláiról híres. A homokkő csíkozását a képződésekor a tengerfenékre lerakódó agyag vas-oxid tartalma és sűrűsége okozza. A szürke csíkokat a cianobaktériumok megjelenése okozza. Megközelítése A parkot a Spring Creek Track-en keresztül lehet megközelíteni, a Great Northern Highway felől. A park megközelítőleg 250 kilométernyire fekszik Kununurrától déli irányban. A Spring Creek Track végénél található a park látogatóközpontja. A Spring Creek Track 53 kilométer hosszú és kizárólag a száraz évszakban használható április elseje és december 31-e közt, ám akkor is csak négykerék meghajtású járművekkel vehető igénybe. Megbízható navigáció esetén mindössze három órát vesz igénybe a park elérése. A parkot helikopterrel is meg lehet közelíteni, mivel van helikopterleszállóhely. A terület eredeti tulajdonosai és egyben őslakosai a kitja népcsoport tagjai voltak. Stazione di Vezzano Ligure Stazione di Vezzano Ligure vasútállomás Olaszországban, Vezzano Ligure településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa–La Spezia–Genova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Arcola Scalo di Santo Stefano Magra Stazione di Cà di Boschetti Motívum (büntetőjog) A motívum a büntetőjogban a bűncselekmény elkövetésének indítóoka. Ha a bűncselekmény törvényi tényállása nem tartalmazza a motívumot, akkor annak csak a büntetés kiszabása körében, mint a bíróság által mérlegelendő enyhítő vagy súlyosító körülménynek van jelentősége. Összehasonlítása a céllal A motívum sok tekintetben hasonlít a célhoz: a cél az az eredményképzet, amelynek elérésére az elkövető törekszik, a motívum pedig az, ami őt erre a cselekvésre készteti. Néhány motívum aljas indok Kamenec (Rokycany járás) Kamenec település Csehországban, Rokycany-i járásban. Kamenec Němčovice, Radnice, Hlohovice és Lhotka u Radnic településekkel határos. Lakosainak száma 67 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Micropygidae A Micropygidae család a tengerisünök osztályának Diadematoida rendjébe tartozik. Rendszerezés Kierechinus nem (Philip, 1963) Micropyga nem (Agassiz, 1879) Micropyga tuberculata (Agassiz, 1879) Micropyga violacea (de Meijere, ?) Charvieu-Chavagneux Charvieu-Chavagneux település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 8879 fő (2015). Charvieu-Chavagneux Pont-de-Chéruy, Tignieu-Jameyzieu, Colombier-Saugnieu, Janneyrias, Anthon és Chavanoz községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1973-as NFL-szezon A National Football League 1973-as szezonja az 54. szezon volt az amerikai professzionális amerikai futball ligában. A szezont a Super Bowl VIII zárta, amelyet a címvédő Miami Dolphins a Minnesota Vikings ellen nyert meg. Alapszakasz ↑ a: A N.Y. Jets a Baltimore előtt végzett az AFC East divízióban, a jobb egymás elleni eredmény miatt (2–0). ↑ b: A Cincinnati a Pittsburgh előtt végzett az AFC Central divízióban, a jobb konferencia eredménye miatt (8–3; Pittsburgh: 7–4). ↑ c: A Kansas City a Denver előtt végzett az AFC West divízióban, a jobb divízió eredménye miatt (4–2; Denver: 3–2). ↑ d: A Dallas a Washington előtt végzett az NFC East divízióban, az egymás elleni mérkőzéseken született jobb pontkülönbség miatt (13 pont). ↑ e: A San Francisco a New Orleans előtt végzett az NFC West divízióban, a jobb divízió eredménye miatt (2–4; New Orleans: 1–5). Rájátszás *Megjegyzés: az 1975-ös NFL-szezonig a rájátszásban a pályáválasztói jogok évente cserélődtek. 23. Arany Málna-gála A 23. Arany Málna-gálán (Razzies) – egyfajta ellen-Oscar-díjként – az amerikai filmipar 2002. évi legrosszabb filmjeit, illetve azok alkotóit díjazták tizenegy kategóriában. A „győztesek” kihirdetésére 2003. március 22-én, a 75. Oscar-gála előtti napon, egy „ultra-kisköltségvetésű ceremónia” keretében került sor a santa monicai Sheraton Hotelben. Az értékelésben az USA 39 államában és 12 külföldi országban élő 563 filmkedvelő, kritikus, újságíró és filmes szaktekintély G.R.A.F.-tag vett részt. 2003-ban a díjalapító John Wilson egyszeri alkalomra új kategóriát alkotott, a leggázosabb tinédzserfilm elnevezéssel. Első alkalommal fordult elő, hogy egy alkotás egyszerre nyerte el mind a legrosszabb film, mind pedig a legrosszabb remake díját: Guy Ritchie romantikus vígjátéka, a Hullámhegy, 7 jelölésből 5 díjat „vitt el”. Nagyszámú jelölést kapott még az Álmok útján (8 jelölés, 2 díj), a Csillagok háborúja II: A klónok támadása (7 jelölés, 2 díj), valamint a Pinokkió (6 jelölés, 1 díj). Ez utóbbi, Roberto Benigni alkotása lett az első nem angol nyelven forgatott játékfilm, melyet legrosszabb filmnek jelöltek. A 23. díjkiosztón immár két egymás utáni évben nyerte popsztár a legrosszabb színésznői kategóriát. Három díjat ítéltek oda Madonnának; ő lett a legrosszabb színésznő (Britney Spears-szel megosztva), a legrosszabb mellékszereplő, valamint a legrosszabb páros egyik tagja. E három trófeával kilencre növelte Arany Málna díjainak számát, eddigi 15 jelölése pedig első helyre juttatta az összes művésznő között a Razzie addigi történetében. Madonna és Guy Ritchie az első férj és feleség, egyben a legrosszabb rendező és színésznő, akik együtt nyertek díjat a John és Bo Derek házaspár óta. Fong Sai-yuk 2. A Fong Sai-yuk 2. (kantoni címmel: Fong Sai Yuk juk jaap, angol címén, The Legend 2) egy 1993-ban bemutatott harcművészeti film, Jet Livel a főszerepben, Corey Yuen rendezésében. A film a Fong Sai-yuk című alkotás folytatása. A filmet az All Movie Guide dicsérte kiváló harckoreográfiájáért. Forrás Hong Kong Cinemagic All Movie Guide Mauves-sur-Loire Mauves-sur-Loire település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 3200 fő (2015). Mauves-sur-Loire Le Cellier, Saint-Mars-du-Désert, Carquefou, Thouaré-sur-Loire és Divatte-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Petrijanec Petrijanec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Donje Vratno, Družbinec, Majerje, Nova Ves Petrijanečka, Strmec Podravski és Zelendvor falvak tartoznak hozzá. Fekvése Varasd központjától 9 km-re északnyugatra a Varasdot a szlovéniai Ptujjal összekötő 2-es számú főút mellett fekszik. Története A római korban itt haladt át az Emonából (Ljubljana) Sirmiumba (Szávaszentdemeter) vezető római út, melynek egyik állomása Aqua Viva a mai Petrijanec területén feküdt. Az egykori Bán majortól nyugatra eső település első írásos említése még "Plementinovec" néven történt 1398-ban Cillei Herman birtoklevelében. Ekkor a településen még csak néhány ház állt, ahol az ispán és az uradalmi tisztségviselők laktak. A major szolganépének két települése állt a közelben, melyek közül a régebbit Staro Vesnek, azaz régi helynek hívták. Mivel azonban a lakosság száma nagyon megnövekedett azon a területen, melyet a földesúrtól kaptak új falut építettek maguknak. A 16. században a Zrínyi Miklós és Székely Lukács vezette török ellenes harcok során Staro Ves leégett és az itt élők is Novo Vesre, az újabb faluba költöztek. A 16. század elején Nova Vesen kápolna is épült, melyet gróf Draskovich János építtetett. A kőből épített kápolnát az 1663-as egyházi vizitáció is megemlíti és az évszázadok során többször is átépítették. Egykor a falu közelében egy "Bijeli pil"-nek nevezett kőoszlop is állt, melyen Szűz Mária a gyermek Jézussal, a Szentháromság, Szent István első vértanú és Szent Donát képe volt látható és ma a Varasdi Városi Múzeumban található. Petrijanec plébániáját 1334. augusztus 4-én említik először Ivan zágrábi főespesenek a zágrábi káptalan helyzetéről írt levelében, mely Ivan Tkalčićnak a zágrábi püspökség történeti emlékeiről 1874-ben írt művében jelent meg először. Ebben a szerző a varasdi főesperesség 12 plébániáját sorolja fel, köztük a butinai Szent Péterről nevezett plébániát is. A település akkori neve ugyanis Butina volt. 1440 és 1638 között az egyházi irodalom a plébániáról nem tesz említést, sőt megállapítja. hogy az ebben az időben megszűnt. Területe ekkor a vinicai plébániához tartozott. Az 1638-as egyházi vizitációból arra következtethetünk, hogy a plébániát egy évvel korábban 1637-ben alapították újra. A mai egyházközség területéből azonban Strmec és Nova Ves még 1696-ig Vinicához tartozott. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemplom a 17. század első felében épült fel a korábbi templom helyén. A templomot az 1776. augusztus 22-i nagy földrengés súlyosan megrongálta, úgyhogy csak a Szent Rozália kápolna maradt épen. Ezután húsz évig itt tartották az istentiszteleteket. Az új, ma is működő plébániatemplomot 1796-ban építették fel és a kórus felett olvasható emléktábla szerint 1822-ben szentelte fel Josip Žalec általános püspöki helynök Szent Péter és Pál tiszteletére. A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben a községnek 4994, a falunak 1464 lakosa volt. Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1796-ban épült. Legértékesebb műtárgyai Szent Lukács és Szent Márk evangélista, valamit Szent Péter és Pál apostolok szobrai, melyeket még templomot sújtó tűzvészből mentettek meg. A főoltárkép 1867 -ben Bécsben készült. Jézus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek. A főoltár melletti Szent Rozália kápolna a régi templom épen maradt része. A templomnak még a Lourdes-i Szűzanya és Szent Pál tiszteletére szentelt oltárai vannak. A toronyban levő három harangot 1938-ban Ljubljanában öntötték. A plébánia épülete 1800 körül épült. A régi városháza 18. századi épülete. Szent Flórián-oszlop. Szent György-szobor (18. század). Jézus-szobor. A népi építészet helyi emlékei. Aqua Viva régészeti lelőhely római emlékekkel (temető, római út, pénzérmék lelőhelye). Csillagközi invázió (regény) A Csillagközi invázió (angolul: Starship Troopers) Robert A. Heinlein 1959-ben kiadott regénye. A regény első személyben lett írva. A cselekmény egy fiatal katona, Juan „Jonnie” Rico körül folyik, és leírja fejlődését a mobil gyalogság egy fiatal kadétjaként, majd kiképzett katonájaként, végül pedig tisztként fejezi be. A történet nagyobb része a „csótányoknak” nevezett pókszerű űrlények elleni háború alatt folyik le. Azonban a regényt nem annyira az akciósorozatok, mint inkább az elmélkedések töltik ki. Az iskolai órákon és a párbeszédeken keresztül Heinlein előadja saját elképzelését egy jövőbeli politikai rendszerről, valamint több filozófiai és etikai kérdést érint meg. A regény 1960-ban a Hugo-díjat nyerte meg. A könyvet a katonai sci-fi alapítójának tekintik. 1997-ben filmet rendeztek megközelítőleg a könyv alapján, melyet Paul Verhoeven rendezett. Heinlein katonai háttere és politikai nézetei Robert Heinlein az Amerikai Haditengerészeti Akadémián végezte tanulmányát, ahol 1929-ben vizsgázott le, majd öt évet szolgált a haditengerészetnél. A USS Lexington repülőgép-hordozón szolgált 1931-ben, majd az USS Roper rombolón 1933 és 1934 között. Ezek után tuberkulózisa miatt leszereltették. Heinlein nem harcolt háborúban, és a második világháborúban a philadelphiai hajógyárban dolgozott mint kutató. Mivel soha nem vett részt igazi harcokban, ennek kapcsán később bírálták a Csillagközi inváziót, mely több harci jelenetet ír le. Heinlein szerint ihlete onnan jött, hogy 1958. április 5-én egy újsághirdetésben a „Nemzeti Bizottság az Épelméjű Nukleáris Politikáért” nevű szervezet felhívta az Egyesült Államok kormányát, hogy egyoldalúan hagyja abba az atomfegyverek tesztelését. Válaszul Robert és felesége, Virginia, megalapították a kis „Patrick Henry lígát”, mellyel támogatást akartak keríteni a tesztelések folytatásához. A sikertelen kampány alatt Heinleint többen bírálták a sci-fi irodalmi körökön belül és kívül is. A Csillagközi inváziót ezért úgy tekinthetjük, mint Heinlein próbálkozását, hogy elmagyarázza és megvédje akkori katonai és politikai nézeteit. Fő témák Politika A Csillagközi invázió egyben esszé és regény is. A könyv nagy része tantermekben folyik le, ahol a diákok megvitatják tanárukkal a politikai rendszert, melyben élnek. A rendszer alapvető sajátossága az, hogy teljes joggal rendelkező állampolgárok csak azok lehetnek, akik képesek feláldozni magukat hazájukért, vagyis a közösségért. Az összes állampolgárnak megvan minden más joga: szólás-, vallás- és más szabadság, valamint senkit sem különböztetnek meg neme, faji vagy nemzeti hovatartozása miatt. Emellett szavazni csak a teljes állampolgároknak van joguk. A teljes állampolgárság eléréséhez a személynek önkéntesen jelentkeznie kell a katonaságba, és legalább két évet kell töltenie benne. A katonaság senkit sem utasít el, még a harcképteleneknek is találnak valami munkát, amit elvégezhetnek. Viszont senkit sem tartanak vissza, mindenki bármely pillanatban kivonulhat a katonaságból, de ezzel örökre elveszti jogát a teljes állampolgárság megszerzéséhez. A két év letelte után a katona leszerel, és megkapja összes jutalmát. A regény szerint a XX. század demokráciái azért pusztultak el, mert elhitették az emberekkel, hogy megkaphatnak bármit, amit akarnak, felelősség nélkül. Az egyik szereplő, Dubois tanár kritizálja az amerikai függetlenségi nyilatkozatot, mely kijelenti, hogy az embereknek joguk van „életre, szabadságra és a boldogság keresésére”. Szerinte a boldogság keresése nem is jog, mivel senki sem tud meggátolni abban egy embert, hogy megpróbálja boldognak éreznie magát, viszont az élet és a szabadság csak akkor lehetséges, ha drágán megfizettünk érte. A Csillagközi invázióban Heinlein kifejti kommunistaellenes nézeteit is. A szereplők támadják Karl Marxot („lenyűgöző csaló”), a munkaérték-elméletet („Bármilyen sok munkát is fordítok arra, hogy a homokozólapátba préselt homoksütit almás rétessé változtassam, az erőfeszítéseim ellenére is csak értéktelen homok marad”), továbbá Platón Államát („hangyaszerű kommunizmus”). Katonai hagyomány A koreai háború hat évvel a regény kiadása előtt fejeződött be, és Heinlein többször is megemlíti regényében, pl. olyan állítással, hogy „a történelemben még egy honvédelmi minisztérium sem nyert meg egy háborút”. Az amerikai hadifoglyok is meg vannak említve, valamint a kommunista agymosás, amin végigmentek. A regényben a tanár megkérdi Ricot, hogy erkölcsös-e egyetlenegy embert is hátrahagyni, vagy háborút kell kezdeni érte. Rico megvitatja, hogy érdemes-e egyetlen ember megmentéséért esetleg több ezer vagy millió embert is föláldozni, vagy ha nem egy emberért, akkor talán ezerért. Végül kijelenti, hogy „nem számít, hogy ezer, vagy csak egy, uram. Harcolunk!” USS Stargazer A USS Stargazer (NCC-2893) egy föderációs űrhajó a Star Trek-történetekben. Története Ez a Constellation osztályú hajó volt az első csillaghajó, aminek Jean-Luc Picard a kapitánya volt. Picard eredetileg a Stargazer első tisztje volt, ám amikor a kapitány, Daithan Ruhalter 2333-ban egy bevetés során halálos sérülést szenvedett, kinevezték a hajó kapitányává és egészen 2355-ig be is töltötte ezt a tisztet. Ekkor a Maxia-rendszerben egy ferengi hajó támadt a Stargazerre, ami felett Picard a később "Picard-manőverként" megismert taktikával sikeresen győzedelmeskedett. Az eljárás lényege az volt, hogy olyan érzékcsalódást keltsen mintha a hajó egyszerre két helyen lenne, és az így megzavarodott ellenség meglepettségét kihasználva azután pedig torpedókkal és fézerrel tüzeljen az ellenséges hajó gyenge pontjaira. Az ütközet során azonban a Stargazer olyan súlyos, javíthatatlan sérüléseket szenvedett, hogy legénysége az elhagyására kényszerült. Évekkel később, 2364-ben már az Enterprise-D kapitányaként Picard találkozott egy másik ferengi hajó legénységével, akik "Maxia hősének" hoztak "ajándékot". Mint kiderült ez nem volt más, mint Picard régi hajója a Stargazer. Picard amúgy a Stargazeren együtt szolgált Jack Crusher parancsnokhelyettessel, az Enterprise-D hajóorvosának, Beverly Crushernek a férjével is, aki a barátja volt és aki 2354-ben, szintén bevetés közben hunyt el. Picardot emiatt később bűntudat gyötörte. A ferengi hajó kapitánya, Daimon Bok azonban egyáltalán nem minden hátsó szándék nélkül hozta a hajót: Bok fia a Maxiánál történt ütközetben vesztette életét, és ezt akarta a kapitányon a Stargazer segítségével megbosszulni. Picard gondolatait már egy ideje folyton a Maxia-ütközet kötötte le, álmaiban is folyton visszatért, mivel mint később kiderült a ferengi egy tudatmódosító készülékkel folyamatosan befolyásolta a kapitány gondolatait. Bok terve az volt, hogy a tudatmódosított Picard-ot a Stargazerre csalja és ráveszi: hajtsa végre a "Picard-manővert" az Enterprise-zal szemben mintha megint a Maxia-ütközetben lenne, azaz semmisítse meg ugyanúgy a saját, új hajóját mint azt, amin Bok fia szolgált - mindezt stílszerűen a Stargazerrel. A terv azonban nemcsak azért nem vált be, mert az Enterprise-on rájöttek Picard manipulálására és arra is, hogy ebben az állapotban az azóta az Akadémián is oktatott manőverre készül, hanem mert közben a ferengik Bokot is félreállították, mert egy olyan dologra vesztegeti az időt, ami nem a profitról szól. A manőver sikeres, de a támadás sikertelen végrehajtása után sikerült a Stargazer hídján tartózkodó kapitányt rávenni semmisítse meg a gömböt, ami az állapotát okozta és ezután a kapitány hazatranszportált. A hajó modelljét egyébként emlékként Picard az irodájában tartotta. A Stargazert ezután elvontatták, majd felújítását követően a Csillagflotta Múzeumában helyezték el. Háttér A Stargazert és az így létrejött Constellation osztályt a Star Trek két akkori vezető látványtervezője, Rick Sternbach és Andrew Probert alkották meg a fejlesztett Constitution osztályú Enterprise bolti makettjének felhasználásával. Lényegében két Constitution osztálynyi hajóalkatrészt dolgoztak egybe látványos módosításokkal: két pár hajtóműgondola vízszintesen, két impulzushajtóműegység függőlegesen, két tányéregység felső burkolata alulra és felülre, majd az ezekhez kapcsolódó egyedi készítésű hajtóműpilonok, szélesítések, bővítések, és egyéb plusztartozékok alkották a hajót. Érdekesség, hogy először a Picard irodájában szereplő modell készült el sárga színben, névtelenül, NCC-7100-as regisztrációs számmal, amihez akkor még nem fűztek különösebb jelentőséget, de mikor sorra került az epizód, melyben szerepel Picard régi hajója, Sternbach és Probert egy új, sokkal autentikusabb makettet készítettek: a föderációs hajókra jellemző szürkéskék színben és NCC-2893-as regisztrációs számmal készült el a Stargazer. Hofheim am Taunus Hofheim am Taunus település Németországban, Hessen tartományban, Frankfurt am Main vonzáskörzetében. Lakosainak száma 38 363 fő. Népesség A település népességének változása: Comitativus A comitativus (ejtsd komitatívusz) (társhatározó eset, a latin comes „kísérő“) ill. sociativus (a latin. socius „társ“) egy nyelvtani eset és eszerint a névszóragozás alkotó eleme. Jelöli a cselekvésben résztvevőt, aki az alanyt kíséri a cselekvésben. Az indoeurópai nyelvek zömében egy elöljáró + névszó szerkezet felel meg a „valakivel/valamivel együtt“ jelentéstartalomnak. Mint önálló nyelvtani eset „comitativus“ néven a finnugor nyelvekben (többek közt a finnben, az észtben), a magyarban, a baszkban és a sumerben, a hurro-urartui nyelvcsaládban (a hurriban), valamint „sociativus“ néven több dravida nyelvben (többek közt a tamil, a maláj nyelvben) fordul elő. Példák sumer: lu dam=ani=da mu-nda-ĝen-Ø (A férj/feleség =3. személy birtokos = comitativus („ventiv“ a latin venire , 'jönni‘ igéből származtatott tulajdonság – megjelöli a beszélő irányában való mozgást) 3. szem. comitativus – menni, 3. szem. alany) „A férj a feleségével jött.” finn: ystävinenne „az ön barátaival”; a comitativus ritkán és csak többes számhoz kötött birtokos névmási végződésekkel használatos. A köznyelvben ehelyett a kanssa suffixumot használják. észt: minuga „velem”, majaga „a házzal”, majadega „a házakkal” északi számi nyelv : mánáin „a gyermekkel”, mánáiguin „a gyermekekkel“; a lexéma gu(ob)i = bajtárs, a comitativus jelölő morfémájává vált. mari nyelv : книгаште knigašte „könyvvel, a könyvvel” magyar: barátommal , barátnőjével ; velem ; azaz a comitativust a -val/-vel raggal képezzük. Ennek a ragnak a „v”-je a szóvégi mássalhangzókkal összeolvad és azt megkettőzi. Személyes névmásoknál –vel rag helyett „vel-” előtag vezeti be a commitativust (velem , veled) , miközben ugyanez a mutató névmásoknál ismét rag: ezzel , azzal . Ezen túl lényegesen ritkábban fellép a -stul/-stül rag személyek vagy tárgyak együttesének jelöléseként: családostul , barátnőstül . tamil: ��������� ma�aiviy-ō�u „a feleségestül”, �������� a�p-u�a� „szeretettel”; az -ō�u és -u�a� végződéseknek igen sok variációja van. Krculi Krculi (olaszul: Staveri) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Žminjhez tartozik. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 15 km-re délre, községközpontjától 1 km-re keletre fekszik. Története 1880-ban 99, 1910-ben 116 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. Az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Žminj község 1993-ban alakult meg. 2011-ben a falunak 131 lakosa volt. Sunger Sunger falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mrkopaljhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 30 km-re keletre, községközpontjáról 3 km-re északnyugatra, a horvát Hegyvidék középső részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 665, 1910-ben 609 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. A falunak 2011-ben 318 lakosa volt. Nevezetességei Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1863-ban épült. Egyhajós épület félköríves szentéllyel. Főoltárán Szent Cirill és Metód szobrai mellett Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk szobrai állnak. Fábián pápát teljes pápai ornátusban, Szent Sebestyént fához kötve nyilakkal átlőve ábrázolja. A főoltártól balra nyílik a sekrestye, melynek bejárata délről nyílik. A hajóban két mellékoltár áll, balról Páduai Szent Antal, jobbról Szent György vértanú tiszteletére szentelve. Az oltárok fából vannak faragva. A hajó boltozatán a négy evangélista képe látható. A hajót a hagyományos keresztút szegélyezi. A bejárat felett a megújítás éve, az 1904-es felirat láthat. A toronysisak rézlemezekkel, a hajó feletti tető bádoggal fedett. A harangtoronyban egy harang található. A templom területét falazott vaskerítés övezi. Hamme (Kelet-Flandria) Hammel belgiumi város, amely a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Dendermonde járásban található. A város, amelynek több, mint 23 000 lakosa van, a Schelde és a Durme folyók torkolata között, szinte teljesen sík vidéken fekszik, amelyet a tengertől hódítottak vissza. Közigazgatásilag Hamme városához tartozik még a szomszédos Moerzeke település, illetve St. Anna, Zogge és Kastel falvak. Látnivalók, érdekességek A város főterén álló, 12. szd-i Sint-Pieters Banden templomot 1740-ben klasszicista stílusban átépítették, eredeti állapotában csak a nyugati torony maradt meg. Moerzeke területén található a X. Piusz pápáról elnevezett kápolna, ahol a flamand pap, Edward Poppe van eltemetve. Poppe-t 1999-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta. Hamme közelében található a Lippenbroek polder , amely a Schelde folyó torkolatának édesvízi része és jelenleg itt próbálják a torkolatra jellemző tájat és élővilágot visszaállítani. A Durme folyó torkolatának közelében áll Filip De Pillecyn flamand író, Hamme szülöttének emlékműve. Politika A város polgármesterei: Theodore Vermeire (1839–1859) Philippe De Kepper (1896–1897) Gustave Van Driessche ? Lambrechts ? Van Overstraeten Edmond De Geyter Gustave Boeykens (BSP) (1971–1976), Louis Baert (CD&V) (1977–1993) Paul Van de Casteele (CD&V) (1994–) A város híres szülöttei Ferdinand Bracke, kerékpárversenyző Jules De Brouwer, belga munkáspárti politikus Herman Brusselmans, író Amaat Joos, népművész Filip De Pillecijn, író Kristel Verbeke, énekes, színésznő Petrus Vertenten, hittérítő Cigányosd Cigányosd (Țigăneștii de Beiuș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Az Érchegység alatt, a laksági völgyben, Belényestől délkeletre, Dragánfalva, Körössebes és Kisszedres közt fekvő település. Története Cigányosd nevét 1692-ben említette először oklevél Csigany falua néven. 1808-ban Cziganyest, Cziganyesd, 1888-ban Cziganyesd-Pantasesd-Pakalesd, 1913-ban Cigányosd néven írták. Cigányosd, Czigányfalva birtokosai a 18. század második és a 19. század első felében a Ferdényi, gróf Batthyány, gróf Zichy, Lakatos és Petrás családok voltak, a 20. század elején pedig gróf Zichy Jenő volt a nagyobb birtokosa. 1910-ben 460 lakosából 5 magyar, 455 román volt. Ebből 12 görögkatolikus, 443 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. Nevezetességek Görög keleti temploma - 1600 körül épült. Hofstetten-Grünau Hofstetten-Grünau település Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, a Sankt Pölten-Land járásban. Tengerszint feletti magassága 317 méter, területe 35,93 km². Lakosainak száma 2597 fő (2016. január 1.). Stazione di Vigonza-Pianiga Stazione di Vigonza-Pianiga vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Vigonza településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Velence-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Dolo Stazione di Ponte di Brenta Zubin Potok Zubin Potok kisváros és egyben közigazgatási terület Koszovó északnyugati részén, Kosovska Mitrovica Kerületben. A város és a hozzá tartozó közigazgatási részek egyben Észak-Koszovó részét is képezik, amely a déli, albánok lakta országrésztől némileg független módon bonyolítja ügyeit, mivel itt többségében szerb lakosság él. Az 1991-es népszámláláskor 8479 ember élt a városban és a hozzá tartozó közigazgatási területeken. Gazdaság Zubin Potok gazdasági termelésének fő ágát a mezőgazdaság képviseli, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés némileg visszaesett az utóbbi időkben a befektetések hiánya miatt. A helyi gyárak termelésére igen rossz hatással van, hogy az albán és a koszovói albán oldalon elmaradnak a vásárlók. A város gyárainak többsége szerb tulajdonú anyavállalattal rendelkezik, ám az itt dolgozó munkaerő csak rendszertelen munkarendben tud dolgozni és csak rendszertelenül jutnak fizetéshez. A környék gyárainak termékeit elsősorban Szerbiába szállítják. Lakott települések a közigazgatási egységben A közigazgatási egységben az alábbi lakott települések találhatóak (elöl a szerb, azután az albán megnevezések szerepelnek): Szőlősvégardó Szőllősvégardó (ruszinul Ардовиць/Ардув (Ardovéc / Ardüv), ukránul Підвиноградів (Pidvinohragyiv / Pidvynohradiv), oroszul Подвиноградов (Podvinogradov), szlovákul Ardovec) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban. Fekvése Nagyszőlőstől 5 km-re nyugatra fekszik, Csonkás, Mátyfalva és Oroszvölgy tartozik hozzá. Története 1295-ben Ordov néven említik először. Királyi erdőóvók alapították a 13. században. Református temploma a 15. században épült, a romos templomot 1912-ben még helyreállították, de az 50-es években lebontották. 1910-ben 1141, többségben magyar lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Ma 3500 lakosa van. Rez A Rez - a készítés időszakában K-Project, Project Eden és Vibes néven emlegették - egy rögzített útvonalas lövöldözős (videojátékos körökben jobban elfogadott angol nevén rail shooter) játék, amit a Sega Japánban 2001-ben jelentette meg Dreamcast és PlayStation 2 játékkonzolokra. Az európai Dreamcast és az Egyesült Államokbeli PlayStation 2 megjelenés 2002-ben történt meg. A játékot a United Game Artist fejlesztette, akik a Sega egyik divíziója. A fejlesztő csapat néhány tagja a korábban feloszlott Team Andromeda emberei, akik a Panzer Dragoon sorozat fejlesztésében vettek részt. A játék kigondolója és producere Mizugucsi Tecuja. Cége a Q Entertainment jelentette meg 2008-ban a játék nagy felbontású verzióját, a Rez HD-t Xbox Live Arcade platformra. A játék nevezetessége, a hagyományos hangeffektek lecserélése elektronikus zenékben használt hangokra. Miközben a játékos megsemmisíti az ellenfeleket és ezáltal előidéz bizonyos hangokat, azok a játék zenéjével karöltve egyedi hangélményt adnak. A játék a szinesztéziára épít, ami a Trance Vibrator perifériával fokozható. Történet A játék helyszíne egy futurisztikus számítógép, amit "szuperhálózat" néven emleget a K-project, ahol a rengeteg lebegő adatot egy Édennek hívott mesterséges intelligencia vezérli. Éden túlterhelődött a hálózatról összegyűjtött rengeteg tudástól és a rendszer egy leállító parancs sorozatot küld szét, amik célba érése és aktiválódása katasztrofális eredményhez vezet. A játékos egy hackert irányít, aki belép a K-project rendszerbe és célul tűzi ki Eden újraindítását, miközben megsemmisíti a vírusokat és a tűzfalakat, ezeket analizálva lép tovább a belső körzetekbe és találja meg Édent. A K-project név és a játék vizuális, valamint szinesztézia inspirációja az orosz festőtől, Vaszilij Vasziljevics Kandinszkijtől származik. Nevét a stáblista végén említik, mint fő inspirátort. A Rez nevet az Underworld zenekar azonos című zeneszáma ihlette. Játékmenet A Rez egy rail shooter, amiben a játékos egy kötött útvonalon halad át a számítógépes hálózatokon. A játékost egy változó külsejű avatár jelképezi. Nem lehet szabadon mozogni a térben, irányítani csak egy célkeresztet lehet. E célkereszttel és a befogó gomb nyomvatartásával lehet egyszerre maximum 8 ellenfelet kijelölni, majd a gomb felengedésével megtörténik a tüzelés. Ha a játékos nem elég gyors és eltalálja egy ellenfél, az avatárja átalakul és egy alacsonyabb fejlettségi szintre kerül. Legalacsonyabb szint esetén egy bekapott találat a játék végét jelenti. Alacsony szinten egy gömb jelképezi a játékost, magasabb szinteken pedig egy emberi figura. Néhány ellenfélből extra felvehető elemek esnek ki kilövésük után. A kék színű kockákkal a fejlettségi szint növelhető - megfelelő mennyiség összeszedése után, a vörös kockákkal az overdrive (magyarul kb. túlvezérlés) lehetőséget kapja meg, ami aktiválásával a képernyőn látható összes ellenfél kilövésre kerül. Pont gyűjtő játékmódban zöld kocka is felbukkanhat, ami mindössze plusz pontokkal jutalmazza a játékost. A felsorolt elemeket azok kilövésével lehet felvenni. A játék 5 területen vezet végig. Az első 4 terület mindegyike tíz-tíz rétegen keresztül és mindegyik végén van egy végső küzdelem egy nagyobb, masszívabb főellenfél ellenfél ellen. Az 5. terület több és hosszabb területet ölel fel, aminek a végén az előző 4 főellenfél kicsit egyszerűsített verziójával és egy végső nagy főellenféllel kell megküzdeni. A végső küzdelem teljesítésével teljesül Éden újraindítása. A főellenfelek nehézsége változó, ami játékos teljesítményétől függ. A Sega ezzel az alkalmi játékosoknak akart kedvezni, de megmarad a kihívás is a gyakorlottabb játékosoknak, így növelve számukra az újrajátszhatósági értéket. Ezen túlmenően a területek végigjátszása után további alternatív játékmódok, szín variánsok és titkos területek nyithatók meg. Ellentétben a legtöbb játékkal, a Rez nem tartalmaz hangeffekteket, vagy beszélt dialógusokat. Ehelyett a játék az elektronikus zenére helyezi a hangsúlyt, ami a háttérben egyre gazdagabb lesz, ahogy a játékos fedezi fel területeket. A zenét tovább fokozzák a harc közben létrehozott hanghatások (például a cinek és a dobok), az ellenfelek és a környezeti hatások. A környezet, az ellenfelek és a játékos is a zene ütemére változik, pulzál. A Sega a reklámokban a szinesztéziára, az érzékeket érő hatásokra fókuszált. Zene A játék zenéje Rez / Gamer's Guide to… címen jelent meg, ami a következő zeneszámokat tartalmazza: Keiichi Sugiyama - Buggie Running Beeps 01 (5:20) Mist - Protocol Rain (7:08) Ken Ishii - Creation the State of Art (Full Option) (6:33) Joujouka - Rock Is Sponge (7:31) Adam Freeland - Fear (Rez Edit) (5:06) Coldcut & Tim Bran - Boss Attacks (Remix) (7:15) EBZ - F6 G5 (7:48) Oval - Octaeder 0.1. (3:22) Ken Ishii - Creative State (6:20) Oval - P-Project (5:38) Elle Fanning Mary Elle Fanning (Conyers, Georgia 1998. április 9.) amerikai színésznő. Dakota Fanning testvére. Életrajza Családja Az Amerikai Egyesült Államok Conyers nevű városában született. Testvérén kívül, aki szintén színésznő, nagynénje, Jill Arrington is médiaszereplő, az ESPN riportere. Színészi pályafutása 2001-ben, háromévesen szerepelt először filmben. A Nevem Samben szintén szereplő nővére által eljátszott Lucy Diamond Dawson kétéves kori alteregóját alakította, majd a Harmadik típusú emberrablásoknak 2002-ben bemutatott részében, (Charlie and Lisa) szintén az egyik szereplő gyerekkori megtestesítőjeként volt látható. A következő évben, 2003-ban a korábbiakhoz képest változást jelentett az Amy-nek ítélve és az Oviapu szerepe, bár utóbbiban, csak mellékszereplőként tűnt fel. Még ebben az évben a CSI: Miami helyszínelők, majd 2004-ben a CSI: New York-i helyszínelők egy-egy részében jelent meg. A két sorozat között pedig az A titkos ajtó című filmben. 2005-ben, egy rövidfilmet leszámítva, csak a Lelkipásztor-kutya vígjátékban dolgozott. Egy év múlva az ekkora már elismertté vált Doktor House egyik részében mutatkozott meg. A 2006-os évben, a Doktor House mellett, több filmben játszott: Sajttársak, Déja vu, Különleges ügyosztály, Az elveszett szoba. Az évben a legjelentősebb szerepe, Bábelben volt, ahol Brad Pitt és Cate Blanchett lányát játszotta. 2004-ben szinkronizált, a Totoro – A varázserdő titkában Mei szerepét. Ugyanebben az évben forgatták a Sajttársakat. 2006 végén a Cserbenhagyás-ban játszotta Emmát, Joaquin Phoenix és Jennifer Connelly gyászoló lányát. A film egy tragikus autóbaleset utóhatásával foglalkozik, amelyben Emma öccse meghalt. 2008-ban kapott egy kis szerepet a Benjamin Button különös életé-ban, mint fiatalabb változata Cate Blanchett karakterének. 2007-ben főszerepet kapott a Phoebe in Wonderland -ben, mint Phoebe.Ez egy fantasztikus történet egy kislányról, aki nem tudja követni a szabályokat. 2007. júliusától októberig a Diótörő 3D-t forgatták, melyben ő volt Mary. A film az 1920-as években játszódik Bécsben, egy kislányról szól, akinek a keresztapja ad egy különleges babát neki karácsony estéjén. A filmet Budapesten forgatták, és 2010. végén jelent meg. 2008. márciusában Elle és Dakota lettek volna a A nővérem húga sztárjai, de a lehetőség elmúlt, amikor Dakota megtudta, hogy le kell borotválnia a haját. Helyükbe Abigail Breslin és Sofia Vassilieva léptek. 2009. áprilisában jelentették be, hogy Elle lesz a főszereplője az Oscar-díjas forgatókönyvíró Sofia Coppola új filmjének, a Made in Hollywood-nak. A cselekmény középpontjában egy "rossz fiú" áll, aki arra kényszerül, hogy újra átgondolja az életét, amikor a lánya (Elle Fanning) váratlanul megérkezik. A 67. Velencei Filmfesztiválon ez a film nyerte el a fődíjat. 2011-ben ő is részt vesz a Az igazi kaland-ban. Ő fogja játszani Lilly-t, a 13 éves lányt, aki illegálisan dolgozik az állatkertben. Forrás Elle Fanning a PORT.hu -n (magyarul) Elle Fanning az Internet Movie Database oldalain Elle Fanning az Internetes Szinkron Adatbázis ban (magyarul) 2014-es GP3-szezon A 2014-es GP3-szezon a sorozat történetének ötödik bajnoksága volt. A címvédő az orosz Danyiil Kvjat volt, aki ebben az évben debütált a F1-ben a Scuderia Toro Rosso csapat autójában. A csapatok között a francia ART volt a bajnoki titulus őrzője. A bajnoki címet a Red Bull pártfogoltja, Alex Lynn szerezte meg első brit pilótaként. A csapatok közül a Carlin lett a bajnok. Tesztek Előszezoni tesztek A szezont megelőzően három, kétnapos tesztet tartottak az Ibériai-félszigeten. Az első, portugáliai tesztelésen nem vett részt a Formula–1-es Force Indiával szerződését a GP3-ra is kiterjesztő Hilmer Motorsport. Mivel a tesztek délelőtti és délutáni szakaszból álltak, ezért a körszámnál az első szám a délelőtt, a második a délután teljesített köröket jelenti. Csapatok és versenyzők 1: A Hilmer helyett az orosz Russian Time indult volna, de Igor Mazepa halála után a csapat nehéz helyzetbe került, s csak a GP2-es indulást vállalták el. Átigazolások Csapatváltások Alex Fontana; Jenzer Motorsport pilóta → ART Grand Prix pilóta Patric Niederhauser; Jenzer Motorsport pilóta → Arden International pilóta Jimmy Eriksson; Status Grand Prix pilóta → Koiranen GP pilóta Eriksson a szezon előtt az orosz Russian Time csapattal kötött szerződést, de az istálló visszalépése miatt végül a finn csapat versenyzője lett. Dino Zamparelli; Marussia Manor Racing pilóta → ART Grand Prix pilóta Nick Yelloly; Carlin pilóta → Status Grand Prix pilóta Patrick Kujala; Koiranen GP pilóta → Marussia Manor Racing pilóta Dean Stoneman; Koiranen GP pilóta → Marussia Manor Racing pilóta Carmen Jordá ; Bamboo Engineering pilóta → Koiranen GP pilóta Adderly Fong ; Status Grand Prix pilóta → Jenzer Motorsport pilóta Újonc pilóták Alex Lynn ; FIA európai Formula–3-as bajnokság pilóta → Carlin pilóta Victor Carbone; Indy Lights pilóta → Trident pilóta Roman de Beer; szünet → Trident pilóta Emil Bernstorff; Német Formula–3-as bajnokság pilóta → Carlin pilóta Jann Mardenborough; FIA európai Formula–3-as bajnokság pilóta → Carlin pilóta Marvin Kirchhöfer ; Német Formula–3-as bajnokság pilóta → ART Grand Prix pilóta Santiago Urrutia; F3 Open pilóta → Koiranen GP pilóta Alfonso Celis, Jr. ; Formula Renault 2.0 NEC pilóta → Status Grand Prix pilóta Ivan Taranov; Protyre Formula Renault bajnokság pilóta → Hilmer Motorsport pilóta Nelson Mason; FIA európai Formula–3-as bajnokság pilóta → Hilmer Motorsport pilóta Beitske Visser ; ADAC Formel Masters pilóta → Hilmer Motorsport pilóta Mathéo Tuscher; WSR 3.5 pilóta → Jenzer Motorsport pilóta Denis Nagulin; F3 Open pilóta → Trident pilóta Visszatérő pilóták Richie Stanaway; WEC pilóta → Status Grand Prix pilóta Pål Varhaug ; GP2 pilóta → Jenzer Motorsport pilóta Távozó pilóták Danyiil Kvjat ; MW Arden pilóta → Formula–1 pilóta Josh Webster; Status Grand Prix pilóta → Porsche Carrera Cup Great Britain pilóta Jack Harvey; ART Grand Prix pilóta → Indy Lights pilóta Carlos Sainz, Jr.; MW Arden pilóta → WSR 3.5 pilóta Conor Daly; ART Grand Prix pilóta → United Sports Car Championship pilóta és GP2 Facu Regalia; ART Grand Prix pilóta → GP2 pilóta Giovanni Venturini; Trident pilóta → International GT Open pilóta Kevin Korjus; Koiranen GP pilóta → Európai Le Mans Sorozat pilóta Tio Ellinas; Marussia Manor Racing pilóta → GP2 pilóta David Fumanelli; Trident pilóta → Blancpain Sprint széria pilóta Alexander Sims; Carlin pilóta → Brit GT bajnokság pilóta Emanuele Zonzini; Trident pilóta → Olasz GT bajnokság pilóta Versenynaptár A 2014-es versenynaptárat 2013 decemberében véglegesítették. Kiesett a korábban önálló helyszínként szereplő, valenciai Ricardo Tormo versenypálya, viszont első alkalommal rendezhet futamot Ausztria és Oroszország. Eredmények Patric Niederhauser futamgyőzelmét és leggyorsabb körét a versenyt követően technikai szabálytalanság miatt elvették, a leggyorsabb körért járó két pontot nem osztották ki. A bajnokság állása Az első versenyre elért pole-pozícióért plusz 4 pont, a leggyorsabb körért az első és a második versenyen is plusz 2 pont jár. Forrás „GP3 Series returns to action in Estoril”, GP3 Series, 2014. március 26. (Hozzáférés ideje: 2014. március 27.) (angol nyelvű) „GP3: A Force India a GP3-ban is összeállt a Hilmer Motorsporttal”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 25.. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. március 27.) „GP3: Dino Zamparelli volt a leggyorsabb az estorili teszt első napján”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 27. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) „GP3: Lynn nyerte a második estorili tesztnapot”, Roós András, RacingNews.hu, 2014. március 29. (Hozzáférés ideje: 2014. március 29.) „Jerez GP3 test: Nick Yelloly and Status GP fastest on day one”, GP3 News, Autosport.com, 2014. április 10. (Hozzáférés ideje: 2014. április 11.) (angol nyelvű) „Jimmy Eriksson fastest on Day 2 of testing”, GP3 Series, 2014. április 11. (Hozzáférés ideje: 2014. április 11.) (angol nyelvű) „GP3: Yelloly volt a leggyorsabb Barcelonában”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. április 17.. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. április 18.) „GP3: Bernstorff elsőségével zárult az idei utolsó teszt”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. április 18.. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. április 18.) „GP3 Series announce line up for 2013–15”, GP3Series.com, GP2 Series Limited, 2012. október 1.. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 15.) (angol nyelvű) „GP3: Fontana az ART Grand Prix színeiben indul”, Molnár Dávid, Ultimate Sport.hu, 2014. február 4.. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. február 5.) „GP3: Kirchhöfer érkezésével teljes az ART csapat”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 7.. [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. március 7.) „GP3: Zamparelli az ART Grand Prix-nál folytatja”, Molnár Dávid, Ultimate Sport.hu, 2014. február 19.. [2014. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. február 19.) „GP3 Series reveal 2014 Teams' Racing Numbers”, GP3Series.com, GP2 Series Limited, 2013. december 10.. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. január 15.) (angol nyelvű) „GP3 - Niederhauser, Visoiu és Carbone is a 2014-es mezőnyben!”, Hanzséros Tünde, mcsatorna.hu, 2014. január 17.. [2014. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 17.) „GP3: Marden’ az Ardennél”, Molnár Dávid, Ultimate Sport.hu, 2013. február 17.. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. február 17.) „GP3: Carmen Jorda a Koiranennel folytatja”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. április 18.. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. április 18.) „Marussia Manor salta Sochi Stoneman da Koiranen, Kujala con Trident”, ItaliaRacing.net, Inpagina, 2014. október 8.. [2014. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. október 17.) (olasz nyelvű) „GP3: Eriksson csapatot vált”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 7.. [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. március 7.) „GP3: Urrutia a Koiranenhez szerződött”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 21.. [2014. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. március 21.) „GP3: Alex Lynn a Red Bull Junior program tagjaként csatlakozik a Carlinhoz”, Molnár Dávid, Ultimate Sport.hu, 2013. december 18.. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 15.) „Bernstorff to race in Carlin’s 2014 GP3 line up”, GP3 Series, GP2 Motorsport Limited, 2014. február 13.. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. február 17.) (angol nyelvű) „GP3: Sa Silva idén is a Carlinnál marad”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 21.. [2014. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. március 21.) „GP3: A Marussia bejelentette versenyzőit”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 19.. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. március 19.) „GP3: A Hilmer Motorsport veszi át a Russian Time helyét”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. március 13.. [2014. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. március 13.) „GP3: Ivan Taranov a Hilmer Motorsport legújabb versenyzője”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. április 9.. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. április 9.) Hensby, Paul. „Martsenko, Agostini join Hilmer for GP3 Austria”, The Checkered Flag, 2014. június 18. (Hozzáférés ideje: 2014. június 21.) (angol nyelvű) Hensby, Paul. „Gilbert, Balthasar join Silverstone GP3 Series Grid”, The Checkered Flag, 2014. július 4. (Hozzáférés ideje: 2014. július 5.) (angol nyelvű) „A hétvégén rajtol a GP3 idei szezonja”, Bognár Viktor, formula.hu, 2014. május 8. (Hozzáférés ideje: 2014. május 9.) Allen, Peter. „Hoher to race for Jenzer in Hungary in place of Fong”, Paddock Scout, 2014. július 24. (Hozzáférés ideje: 2014. július 28.) „2014 GP3 Series Round 6 Preview: Spa-Francorchamps, Belgium”, GP3 Series, GP2 Motorsport Limited, 2014. augusztus 22.. [2014. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 21.) „Ryan Cullen and Kang Ling join Trident for GP3 finale”, Peter Allen, PaddockScout.com, 2014. november 20. (Hozzáférés ideje: 2014. november 21.) (angol nyelvű) „A Tridentnél debütál a GP3 első dél-afrikai versenyzője”, Hanzséros Tünde, mcsatorna.hu, 2014. január 14.. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 15.) „GP3: Yelloly a Status GP-nél folytatja”, Molnár Dávid, Ultimate Sport.hu, 2014. február 27.. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. február 27.) „GP3: Új-zélandi versenyzővel erősít a Status GP”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. április 24.. [2014. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. április 24.) „GP3: A Status GP Alfonso Celis-szel erősít”, Molnár Dávid, RacingNews.hu, 2014. április 10.. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. április 11.) „GP3: A Russian Time jövőre csatlakozik a sorozathoz”, Molnár Dávid, Ultimate Sport.hu, 2013. szeptember 27.. [2014. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 17.) „GP3 - Jimmy Eriksson a Russian Time-nál versenyez idén”, Hanzséros Tünde, mcsatorna.hu, 2014. január 24.. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 24.) „F1: 19 éves orosz lesz Vergne társa 2014-ben a Toro Rossónál”, Nemzeti Sport Online, nemzetisport.hu, 2013. október 22. (Hozzáférés ideje: 2014. január 20.) „Webster wins 2014/15 Porsche GB Scholarship”, Simon Paice, TheCheckeredFlag.co.uk, 2013. október 25. (Hozzáférés ideje: 2014. január 20.) (angol nyelvű) „Racing driver Jack Harvey reveals Indy Lights deal and prepares to move to USA”, DMarshall__LE, ThisisLincolnshire, 2013. december 13. (Hozzáférés ideje: 2014. január 24.) (angol nyelvű) „WSR FR3.5: A Nato-Sainz párossal vág neki a 2014-es évnek a DAMS”, Molnár Dávid, Ultimate Sport.hu, 2013. december 18.. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. január 24.) „TUSC: Tagliani, Daly join RSR PC class lineup”, Tony DiZinno, MotorSportsTalk, 2014. január 15. (Hozzáférés ideje: 2014. január 24.) (angol nyelvű) „Végleges a GP2-sorozat 2014-es mezőnye”, Gellérfi Gergő, formula.hu, 2014. április 3. (Hozzáférés ideje: 2014. április 4.) „GP2-es csapatot indít a Force India”, Strommer Benjamin, formula.hu, 2014. február 7. (Hozzáférés ideje: 2014. március 21.) „New entry Eurotech enters Lambo for Valsecchi-Venturini!”, International GT Open, GT Sport, 2014. április 10. (Hozzáférés ideje: 2014. április 22.) (angol nyelvű) „Kevin Korjus hakkab kihutama Euroopa Le Mansi sarjas”, Gunnar Leheste, Delfi, 2014. február 20. (Hozzáférés ideje: 2014. április 22.) (észt nyelvű) Allen, Peter: Ellinas to make GP2 debut with MP in Barcelona (angol nyelven). Paddock Scout, 2014. május 8. (Hozzáférés: 2014. május 9.) Watkins, Gary. „Alex Zanardi returns to motorsport with ROAL BMW Blancpain GT seat”, Autosport.com, Haymarket Publications, 2014. január 21. (Hozzáférés ideje: 2014. május 9.) (angol nyelvű) „Ecurie Ecosse gunning for British GT and Blancpain Endurance Series crowns in 2014”, Ecurie Ecosse, VSS, 2014. január 30. (Hozzáférés ideje: 2014. május 9.) (angol nyelvű) „CAPELLO-ZONZINI, IL PRIMO EQUIPAGGIO AUDI PER IL TRICOLORE GT”, ACI Sport Italia, 2014. április 18. (Hozzáférés ideje: 2014. május 9.) (olasz nyelvű) „22 futamból áll a GP2, 18-ból a GP3 naptára”, Gellérfi Gergő, formula.hu, 2013. december 15. (Hozzáférés ideje: 2014. január 15.) „Niederhauser excluded, Yelloly handed win”, GP3 Series, GP2 Motorsport Limited, 2014. november 23. (Hozzáférés ideje: 2014. november 23.) (angol nyelvű) 1995-ös UNCAF-nemzetek kupája (keretek) Ebben a listában találhatóak az 1995-ös UNCAF-nemzetek kupája keretei. A lista nem teljes! Group A Belize Szövetségi kapitány: Costa Rica Szövetségi kapitány: Toribio Rojas Salvador Szövetségi kapitány: Jose Omar Pastoriza B csoport Guatemala Szövetségi kapitány: Jorge Roldán Honduras Szövetségi kapitány: Panama Szövetségi kapitány: 2014-es Gerry Weber Open A 2014-es Gerry Weber Open tenisztornát a németországbeli Halléban rendezték meg 2014. június 9. és június 15. között. A torna 2014-ben ATP World Tour 250 Series kategóriájú volt. A mérkőzéseket füvön játszották. Döntők Egyéni Roger Federer – Alejandro Falla 7–6(2), 7–6(3) Páros Andre Begemann / Julian Knowle – Marco Chiudinelli / Roger Federer 1–6, 7–4, [12–10] Pénzdíjazás A torna összdíjazása 809 600 euró volt. Andrej Viktorovics Nazarov Andrej Viktorovics Nazarov (oroszul: Андрей Викторович Назаров ) (Cseljabinszk, Szovjetunió, 1974. május 22. –) orosz jégkorongozó, aki az NHL-ben szerepelt a San Jose Sharksban, a Tampa Bay Lightningban, Anaheim Mighty Ducksban, Boston Bruinsban, a Phoenix Coyotesban és a Minnesota Wildban. A Dinamo Moszkva játékosaként draftolta a San Jose Sharks 1992-ben tizedik kiválasztottként. Ugyanebben az évben már orosz színekben bronzérmet nyert az ifi EB-n. Az 1993–1994-es szezonban érkezett Észak-Amerikába, ahol a Kansas City Blades csapatában szerepelt az IHL-ben. Az NHL szünetelése alatt ismét a Kansas Cityben szerepelt, majd amikor a bajnokság elindult, már szerephez jutott a San Jose-ban is. 1998-ban, egy gyenge félszezon utána a San Jose elcserélte a Tampa Bay Lightninggal. Itt nem tudott gyökeret verni és 1999 januárjában a Calgary Flameshez került. 1999-2000-ben 32 pontot szerzett, amely pályafutásának legeredményesebb szezonja volt. 2000-ben újra csapatot cserélt. Az Anaheimben 16 mérkőzésen szerepelhetett, majd a szezon hátralevő részét a Boston Bruinsban játszotta végig. Két bostoni év után a Phoenix Coyotes következett, ahol három szezont húzott le. Az lockout alatt visszatért hazájába a Metallurg Novokuznyeck, majd az Avangard Omszk csapatába, akikkel az elődöntőig jutott az orosz bajnokságban. 2005 nyarán Nazarov újabb, immár a hetedik NHL csapatához, a Minnesota Wildhoz igazolt, ahol csak néhány mérkőzésen számítottak rá. 2006 júliusában bejelentette visszavonulását. Jelenleg nevelőegyesületénél, a Traktor Cseljabinszknál vezetőedző az Orosz Szuperligában. Invesztitúraharc Az invesztitúraharc a középkori Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a Frank Birodalomig, a Karoling dinasztiából származó Nagy Károlyig nyúlnak vissza. A pápa 800 karácsonyán császárrá koronázta Nagy Károlyt. Ez a lépés azonban nézeteltéréshez vezetett az egyházi és a világi nagyhatalom között. Nagy Károly saját hatalmát, mint keresztény császár, Istentől származtatta és elkezdte gyakorolni a püspökök kinevezési jogát, az invesztitúrát. A pápa viszont magát tekintette a főhatalomnak, mivel ő koronázta meg a császárt. A rákövetkező századok invesztitúraharcainak gyökerei erre az időre tehetők. A pápaság és a császári hatalom legsúlyosabb nézeteltérései 1075–1122 között zajlottak. A 11. században konfliktus alakult ki a pápaság, azaz a kor reformpápái (ld. Cluny mozgalom) és a Német-Római Császárság között az egyházi vezetők beiktatása (az invesztitúra) kérdésében. A császárok az államuk belső szuverenitásával, a pápa az egyház különálló szerveződésének elvével érvelt. Az invesztitúraharc állomásai A harcok IV. Henrik és VII. Gergely között 1075-ben VII. Gergely pápa a Dictatus papae című enciklikájában deklarálta, hogy a római egyház isteni alapítású, így a római pápa hatalma egyetemes, ezáltal kiterjed az egyházi tisztségviselők kinevezésének és elmozdításának kizárólagos jogára. A pápai oklevél kiadására az adott okot, hogy Henrik 1071-ben a pápa beleegyezése nélkül nevezte ki Milánó új érsekét. Az új érsek ráadásul egy olyan személy volt, akit II. Sándor pápa korábban kiközösített. A Dictatus Papae ellen IV. Henrik császár levélben fejezte ki tiltakozását, és új pápa megválasztását követelte, egyszersmind megvonta császári támogatását. Az elkövetkező hónapok során Henrik belső hatalmát kívánta stabilizálni. Eközben azonban újabb püspököket nevezett ki, többek közt Fermóban és Spoletóban. Az 1076-os böjti zsinaton a pápa levelében kiközösítette a császárt, és kijelentette, hogy a császári trón üres. Ezzel előállt az a helyzet, hogy a két méltóság kölcsönösen elmozdította a másikat annak pozíciójából. A német arisztokrácia üdvözölte a császár elmozdítását, és a kitörő polgárháborúban felkeltek a császár ellen, erődöket építettek, ami korábban törvénytelen volt. Az elégedetlenségüket vallásos köntösbe bújtatták. Henriknek nem maradt más választása, mint legalább addig visszavonulnia, amíg elég erős hadsereget tud kiállítani. 1077-ben megmaradt hűséges követői élén Canossába utazott pápai megbocsátásért (Canossa-járás). A pápa a bűnbocsánat jegyében kénytelen volt megbocsátani, a német arisztokrácia azonban új királyt választott Rudolf von Rheinfeld személyében. Henrik részéről a Canossa-járás bölcs taktikai manővernek bizonyult, mellyel időt nyert hatalmának visszaállítására. 1080-ban az elsteri csatában Henrik legyőzte Rudolfot, aki belehalt sérüléseibe. A császár ezután, 1084-ben elfoglalta Rómát, ahol egy ellenpápával (III. Kelemen) ismét császárrá koronáztatta magát. A pápát erőszakkal akarta elmozdítani, hogy egy barátságosabbat helyezzen Szent Péter trónjára, ám Gergely behívta szövetségeseit, az Itáliában tartózkodó normannokat, akik 1085-re kiszorították a német hadakat. Azonban fosztogatásba kezdtek, ezért a nép felkelt a pápa ellen, akinek menekülnie kellett: délre vonult a normannokkal, és Salerno városában halt meg 1085. május 25-én. Henrik győzedelmesen tért vissza birodalmába. Az új pápa, II. Orbán elsősorban az 1095-ös clermonti zsinaton elhangzott beszédéről híresült el, mely az első kereszteshadjáratot indította el. A harcok kiújulása II. Paszkál pápa 1102-ben újfent kiátkozta IV. Henriket, aki egy jeruzsálemi zarándoklattal kívánta a pápát döntésének visszavonására bírni. Az utazásra azonban nem került sor, mert a császárt fia, a pápa által támogatott Henrik 1105-ben letette és fogságba vetette. 1106-ban IV. Henrik elhunyt. Fia, V. Henrik azt remélte, apja halálával a harcok végleg lezáródtak. Ráadásul 1111-ben V. Henrik a pápát is foglyul ejtette és megfosztotta mind az invesztitúra, mind a császárkoronázás jogától. A fogságból kiszabadulva Paszkál pápa azonnal visszaszerezte elvett jogait. V. Henrik, akárcsak apja, a pápai kiátkozás alatt halt meg. A wormsi konkordátum A wormsi konkordátum a Dictatus papae mellett a korszak egyik legjelentősebb okirata volt, melyet 1122-ben adtak ki. Már 1119-ben találkozott II. Kallixtusz, valamint V. Henrik császár a vitás kérdések rendezése céljából. A harcokat lezáró dokumentum többek között ezeket tartalmazta: a császár lemondott az invesztitúrajogról, és a püspökök választásában szabad kezet adott a birodalom egyházának; a pápa befolyást biztosított a császárnak a vitás kérdések esetén szükséges döntéshozatalban. Az új egyházi vezetőknek pedig hűségesküt kellett tenniük a császárnak. III. Sándor III. Sándor pápa idején a pápa-császár harc egész Itáliára kiterjedt, az itáliai városok és a német hódítók küzdelmévé vált. Az észak-itáliai városok 1167-ben Milánó vezetésével létrehozták a Lombard Ligát. Milánó közelében 1176-ban a legnanói csatában a Liga legyőzte Barbarossa Frigyes német-római császár seregét. A viszálynak az anagni szerződés, majd egy évre rá a Velencében aláírt békeszerződés vetett véget. Frigyes elismerte III. Sándort törvényes pápának, továbbá lemondott Róma város prefektusságáról, ezzel a Patrimonium Petri feletti jogairól is. A pápaság ismét győztesen került ki a császárral folytatott küzdelemből. Kronológia 1073–1085: VII. Gergely pápa idején vált teljessé a pápai primátus, aki a politikai hatalomra is igényt tartott 1075: Dictatus papae 1076: Wormsi birodalmi gyűlés: megfosztották méltóságától a pápát → a pápa kiátkozza IV. Henrik 1077: Canossa-járás 1085: Salernoban meghalt VII. Gergely, mert a IV. Henrik ellen vívott csatában a normannokat hívta segítségül 1122: V. Henrik és II. Kallixtusz megkötötte a wormsi konkordátumot , mely lezárta az invesztitúraharcot. A wormsi konkordátum azonban csak átmenetileg biztosította a békét. 1123: I. lateráni zsinat . Hivatalosan újra lezárták a harcot. 1176: Legnanói csata : Barbarossa Frigyes seregei súlyos vereséget szenvednek a Lombard Ligától . 1198–1216: III. Ince pápának olyan világuralmi pozíciója volt, amely egyik más pápának sem. 1254: A német birodalom önálló tartományokra esett szét. A nagy interregnum kezdete. Saint-Maur-des-Bois Saint-Maur-des-Bois település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 148 fő (2015). Saint-Maur-des-Bois Saint-Aubin-des-Bois, Boisyvon, La Chapelle-Cécelin és Sainte-Cécile községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sunny Bunnies A Sunny Bunnies 2015-től futó orosz televíziós számítógépes animációs sorozat. Oroszországban a Disney Channel adja Magyarországon is a Disney Channel tűzte műsorra. A YouTube-ra április óta angolul kerülnek fel az epizódok. Nem szólalnak meg a szereplők. Ismertető A sorozat középpontjában 5 színes nyuszi van (Turbo, Big Boo, Iris, Shiny és Hopper). Általában Sunny Parkba vannak és mindig van egy kalandjuk. Szereplők Turbo – A nyuszik vezetője, magabiztos, szerető, és kedves, de valahogy mindig parancsolgat a barátainak. Narancs taraj van a fején és a fülei mindig felfelé állnak. Big Boo – Egy túlsúlyos nyuszi, aki szereti a fagylaltot, és mindent megtesz érte, annak ellenére, hogy ügyetlen. Ő és Hopper gyakran harcolnak egymással, de végén mindig kibékülnek. Egy nagy világoslila nyuszi, és a fülei kicsik. Iris – Egy sötétlila nyuszi és van egy testvére, Shiny. Mindent együtt csinálnak. Nem sokat sír. Egy lila nyuszi egy nagy rózsaszín masnival fején. Shiny – Egy világoskék nyuszi, van egy ikertestvére, Iris. Ellentétben a testvérével, neki nincs íja. Fél a magasságtól. Sír, amikor elviszik a dolgait, vagy ha valami különleges tárgya tönkremegy. Ápolt a haja és van egy kicsi százszorszép a jobb oldalán. Hopper – A legfiatalabb nyuszi. Csintalan, ő az, aki mindig elindítja a kalandokat. Csinál kegyetlen dolgokat is, amiért a barátai haragszanak rá, de mindig bocsánatot kér. Egy világoszöld nyuszi. Chasselay (Isère) Chasselay település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 416 fő (2015). Chasselay Varacieux, Brion, Serre-Nerpol és Roybon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cristiano Novembre Cristiano Novembre (Brindisi, 1987. június 15.) olasz labdarúgó, jelenleg a Juventus FC harmadik számú kapusa. Alfa és Omega 2: Ünnepi farkaskaland Az Alfa és Omega 2: Ünnepi farkaskaland (eredeti címén Alpha and Omega 2: A Howl-iday Adventure) 2013-ban készült amerikai 3D-s animációs film, amely az Alfa és Omega-sorozat 2. része. Cazac (Haute-Garonne) Cazac település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 87 fő (2015). Cazac Ambax, Casties-Labrande, Labastide-Paumès, Riolas és Sénarens községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alfaj Az alfaj (latinul: subspecies) a zoológiában és a botanikában a fajon belüli ún. másodrendű taxonómiai egység. Egy állat- vagy növényfajon belül a különböző populációkat akkor tekintjük eltérő alfajoknak, ha öröklődő tulajdonságaikban jelentősen különböznek (az alfajok közti különbség lényegesen nagyobb mint az alfajon belüli egyedi variabilitás), és ha eltérő földrajzi elterjedési területük van. Az elterjedési terület határán az eltérő alfajok természetesen szabadon kereszteződnek és átmeneti formákat hoznak létre. Így például a leopárd számos, morfológiailag eltérő, és földrajzilag elkülönült alfajra tagolódik, ilyenek az afrikai leopárd (Panthera pardus pardus), amuri leopárd (Panthera pardus orientalis), ázsiai leopárd (Panthera pardus fusca), indokínai leopárd (Panthera pardus delacouri) stb. Nem leopárd-alfaj viszont a fekete párduc – hanem változat –, hiszen ez a színváltozat, bár első látásra markánsan eltérőnek tűnik, de a sárga-fekete mintás színváltozattal keverten fordul elő, akár egyazon alomban vegyesen is. Az alfaj jelölése a tudományos nevekben Az alfaj latin neve mindig három szóból áll: 1. szó (nagybetűvel) – azonosítja a genus t ( növényeknél és gombáknál nemzetség , állatoknál nem ), 2. szó (kisbetűvel) – a fajt , 3. szó (kisbetűvel) – az alfajt. Az alfajon belüli egységek Szükség esetén az alfajon belül egyes esetekben elkülöníthetők változatok (varietas) mint harmadrendű taxonómiai egységek. Mesterséges szelekcióval (tenyésztéssel) a háziasított növények és állatok fajain belül fajták (cultivar) hozhatók létre. Ez azonban nem rendszertani (taxonómiai) kategória. 1973-as wimbledoni teniszbajnokság – férfi egyes Az 1973-as wimbledoni teniszbajnokság férfi versenyét a csehszlovák Jan Kodes nyerte a szovjet Alex Metreveli előtt. Kiemeltek Ilie Năstase , (Negyedik kör) Jan Kodeš, (Bajnok) Alex Metreveli, (Döntős) Roger Taylor, (Elődöntős) Owen Davidson, (Negyedik kör) Jimmy Connors , (Negyeddöntős) Björn Borg , (Negyeddöntős) Jürgen Faßbender, (Negyeddöntős) Max Brandt Max Brandt (1872 – ?) német nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Német labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1910-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet beszélte.Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1910-ben búcsúzott. Magyar vonatkozás A játékvezető három büntetőrúgást is ítélt, egyikből sem lett gól! Véres kard Régen a véres kard a hadba hívás jele volt, a véres kard szertehordozására indultak a nemesek a hadba. Hérodotosz azt írta a szkítákról, hogy a hadak istenének szentelt kardokat a foglyok vérével öntözték le. A vogulok, finnek, hunok egyaránt hittek az égből aláhullott szent kardokban. Magyarországon nagy veszedelem idején a hírvivők és kikiáltók véres kardot hordoztak körül az országban, különösen a tatárjárást és a mohácsi vészt megelőző időkben. A nemesi felkelés (latinul insurrectio) az 1809-es győri csatáig létező katonai szervezési mód volt. Hasonló mozgósítási gyakorlat hagyománya számos országban él. Forrás A Pallas nagy lexikona Ciklobutirol A ciklobutirol (INN: cyclobutyrol) színtelen kristály. Vízben kevéssé, alkoholban, acetonban, dioxánban, éterben, kloroformban jól, alkálilúgok vizes oldatában 7,5–8 pH mellett korlátlanul oldódik. Az epeterápiában használt gyógyszer. Gátolja az epe koleszterin- és foszfolipid(en)-kiválasztását az epesav(en)termelés csökkentése nélkül. Gátolja az 5′-nukleotidáz(en) és alkalin foszfodiészteráz I(en) enzim termelését, de nem befolyásolja az albumin előállítását. Puskás László (festő) Puskás László (Ungvár, 1941. február 22. –) görögkatolikus lelkész, festőművész, mozaik-alkotó művész, író. Pályafutása Édesapja, id. Puskás László (1910–1969) az ungvári görögkatolikus székesegyház papja volt. 1959 és 1965 között a lembergi Iparművészeti Főiskola szövött-textil szakán tanult. Mesterei voltak: Karlo Zvirinszky, Ivan Szkobalo, Ungváron Koczka András. 1967-től 1972-ig adjunktusként dolgozott a lembergi Iparművészeti Főiskola festészeti tanszékén. 1974-ben Magyarországra telepedett le. Tanulmányúton járt a Szovjetunióban, Francia-, Olasz-, Németországban, Jugoszláviában, Kanadában, Izraelben és Belgiumban. A Pázmány Péter Teológiai Akadémián tanult, 1993-ban Kárpátalján szentelték görögkatolikus pappá. 1996t-ól főszerkesztője a Communio nemzetközi teológiai folyóirat ukrán kiadásának. Görögkatolikus papi szolgálatát Ungváron látja el. Díjak, elismerések 1959: UNESCO-ezüstérem 1967: KOMSZOMOL KB-díj 1977-80: Derkovits-ösztöndíj 1980: MM nívódíja Egyéni kiállítások 1971 • Képző- és Iparművészeti Szövetség Kiállítóterem, Lemberg (kat.) 1972 • Ukrán Képzőművészeti Múzeum, Lemberg 1973 • Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség Kiállítóterme, Kijev (kat.) • Egry József Terem, Nagykanizsa 1975 • Gulácsy Terem, Szeged (kat.) • Marczibányi téri Művelődési Ház, Budapest (kat.) 1977 • Mednyánszky Terem, Budapest (kat.) 1983 • MGTSZ Galéria, Kerepestarcsa (kat.) • Derkovits Gyula Terem, Szombathely [Puskás Nadiával] (kat.) 1986 • Csepel Galéria, Budapest (kat.) 1987 • Börzsöny Múzeum [Puskás Nadiával], Szob (kat.) 1988 • Magány-galériák, Nürnberg • Neustadt • Bamberg (kat.). Válogatott csoportos kiállítások 1964, 1966 és 1974 között moszkvai össz-szövetségi kiállításokon vett részt és gyakran külföldi bemutatókra is kiküldték képeit: például: 1973 • Szocialista országok festészeti biennáléja, Szczecin (PL) 1975 és 1988 között gyakran szerepelt a Műcsarnok országos kiállításain, valamint a szegedi nyári tárlatokon 1985 • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Állami Képtár, Lemberg • Állami Múzeum, Kijev • Állami Tretyjakov Képtár, Moszkva • Lvovi Nemzeti Múzeum, Lemberg • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Művészeti Múzeum, Dnyipropetrovszk. Köztéri művei Káma (szövött gyapjú, 1971, Perm, Szovjet Komi Autonóm Köztársaság, Művelődési Központ) poliptichon (13 darabos, rétegelt lemez, tempera, 1973, Sztebnik (SZU), a Kálium Kombinát Művelődési Házának előcsarnoka) dekoráció (mozaik, 1974, Eszeny [UA], Kárpátalja, Művelődési Ház homlokzata) görögkatolikus templomok hajóiban, szentélyeiben és mennyezetén olaj-kazeines szekkó falfestés: Garanda (1977) • Galvács (1979) • Nyírkáta (1984) • Balsa (1985) • Vencsellő (1986) • Fábiánháza (1987) • székesegyház, Toronto (1989) • székesegyház, Hajdúdorog (1989-90) • Sárospatak (1991) • Felsőzsolca (1991). keresztplasztika (kerámialap, égetett angofestés, 1994, Halásztelek, templom) triptichon (mozaik, 1994, Bököny, templom homlokzat) triptichon (mozaik, 1997, Újvidék [YU], templom) Ikonosztázok, olajtempera, fatábla: Hajdúsámson (1980) • Legyesbénye (1982) • Mogyoróska (1988-89) • Halásztelek (1993) • Vizsoly (1994-96). Ungvár, görögkatolikus székesegyház homlokzatán, Romzsa Tódor mozaik, 1997. Krakkó, Isteni Irgalmasság-templom Magyar Kápolnájában: magyar szentek és boldogok mozaik-sorozat, 2004. Rábé (Törökkanizsa, Szerbia) Szent Adalbert-templom mozaikoltárkép, 2005. Kazincbarcika, Szent Család templom, mozaikoltárkép, 2007. Publikációi A hely, ahol állsz, Szent Föld (fotóalbum), Budapest, 1989 Puskás László-Bacsóka Pál: Házad ékessége: Görögkatolikus templomok, ikonok, ikonosztázok Magyarországon, Nyíregyháza 1991. Dávid ben József Kimhi Dávid ben József Kimhi (héberül: ��� ����), rövidítve Redák (héberül: ��"�), (Narbonne, 1160 körül – Narbonne, 1232) középkori franciaországi zsidó hittudós és nyelvész. Jószéf ben Izsák Kimhi fiaként született. Michlól című szótára és nyelvtana kiszorította Jóna ibn Dzsanah (Abú al-Walíd Marwán) 11. századi héber tudós hasonló művét, és később középkori keresztény tudósok is használták. Ugyanakkor Dávid ben Kimhi Biblia-exegétaként is működött, és racionalizmusa ellenére a Rási után a legnépszerűbb ilyen szerzőként tartották nyilván a régi zsidó irodalomban. A prófétai könyvek mellett néhány hagiografát kommentált, több helyen követve Maimonidész vallásfilozófiáját. A zsoltárok könyvéhez fűzött magyarázatában keresztény-ellenes polémiát folytatott, de írt önálló vitatkozó művet is Vikkuach címmel. Jegyzetek Kecskeméti, i. m., 256. o. Forrás Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , I. köt., 256. o. Akmal Shorakhmedov Akmal Shorahmedov (üzbégül: Акмал Шораҳмедов); oroszul: Акмал Шорахмедов (Akmal Sorahmedov); Dzsizak, Szovjetunió, 1986. május 10. –) üzbég labdarúgó, a Bunyodkor hátvédje. Derive (szoftver) A Derive egy komputeralgebrai rendszer, melyet a muMATH utódjaként a Soft Warehouse Honoluluban dolgozott ki, ma a Texas Instruments tulajdona. A Derive-ot muLISP nyelven írta a Soft Warehouse. Az első kiadása 1988-ban volt. 2007. június 29-étől nem fejlesztették tovább TI-Nspire formában. Az utolsó és egyben legvégső verziója a Derive 6.1 for MS-Windows. Mivel a Derive jelentősen kisebb memória igényű volt a maga kategóriájában a többiekhez képest, kiválóan futtatható volt régebbi és kisebb számítógépeken is. Csak Windows és DOS platformokon működött, valamint TI zsebkalkulátorokban. Irodalomjegyzék Jerry Glynn, Exploring Math from Algebra to Calculus with Derive, A Mathematical Assistant , Mathware Inc, 1992, ISBN 0-9623629-0-5 Leon Magiera, General Physics Problem Solving With Cas Derive , Nova Science Pub Inc 2001, ISBN 1-59033-057-9 Vladimir Dyakonov. Handbook on application system Derive . Moscow (Russia) 1996, Phismatlit, 320 p, ISBN 5-02-015100-9 Vladimir Dyakonov. Computers algebra systems Derive . Moscow (Russia) 2002, SOLON-R, 320 p, ISBN 5-93455-139-6 Magyar vonatkozás Számos oktatási intézményben használták pl. ELTE, Corvinus Egyetem. Magyarországi disztribúció Wireless LAN A WLAN (wireless LAN) rádióhullámot használó vezeték nélküli helyi hálózat, ami szórt spektrum vagy ortogonális frekvencia-osztásos multiplexálás technológia segítségével lehetővé teszi a közeli számítógépek összekapcsolódását. Számítógépek vezetékes hálózathoz kapcsolására és önálló ad hoc hálózatok létrehozására egyaránt alkalmas. A legnépszerűbb WLAN szabványcsalád a Wi-Fi (IEEE 802.11); a WiFi és a WLAN nevet gyakran egymás szinonimájaként használják. Leggyakoribb változatai a 802.11b (11 Mbit/s sávszélesség, 2.4 GHz-es frekvencia), 802.11a (54 Mbit/s sávszélesség, 5 GHz-es frekvencia) és a 802.11g (54 Mbit/s, 2.4 GHz). A készülőfélben levő 802.11n tervezett sebessége 248 Mbit/s. Andrejszki Judit Andrejszki Judit (Budapest, 1967. december 1. –) a magyar régizenei élet jelentős alakja. Barokk szoprán, csembalista és orgonista, aki világszerte népszerűsíti a magyar régizenét. A magyar régizenei élet aktív résztvevőjeként különös hangsúlyt fektet a régi korok zenéjének és hangzásvilágának bemutatására, mesterkurzusokon történő elsajátítására. Rajongói által angyali jelzőt viselő hangjával és egyedi, őserőből táplálkozó előadásmódjával 1987 óta számos országban és helyszínen kápráztatja el közönségét. Tanulmányok Budapesten született és nőtt fel. Az újpesti Komját Aladár utcai Általános és Zenetagozatos Iskola diákjaként számos városi ünnepségen szerepelt. Hara Lászlóné növendékeként zongoraversenyeken elért első helyezéseivel Újpest hírnevét öregbítette. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium orgona szakát Lehotka Gábor és Szathmáry Lilla tanítványaként végezte el. A konzervatóriumot külföldi képzések követték: a barokk éneklés technikáját Marcin Bornus-Szczyciński által sajátította el Lengyelországban, majd Ausztriában, Hollandiában és Nagy-Britanniában mesterkurzusokon vett részt. 2017-ben a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai szakán szerzett diplomát. Formációk Egyik alapítója, énekese és csembalistája az 1987-ben alakult Musica Profana régizene együttesnek, mellyel neves magyar és külföldi együttesekkel és szólistákkal léptek fel különböző zenei produkciókban és fesztiválokon: Ausztria, Erdély - Csíkszeredai Régizene Fesztivál, Franciaország - Saint Donat Bach Festival és Tours, Horvátország, Lengyelország - varsói Nemzeti Opera, Németország – Tage Alter Musik in Herne, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia – Radovljicai Régizene Fesztivál. Nyitottságukat a népzene felé többek között a Fonó Zenekarral és Sebestyén Mártával való közös koncertjeik is alátámasztják. Táncos produkciókban is részt vesznek: rendszeresen dolgoznak együtt a Company Canario Historikus Táncegyüttessel. Közös fellépéseik mellett reneszánsz és barokk táncházakat is tartanak. Tagja az 1998-ban alakult Corvina Consort régizene együttesnek is, mely számos nagysikerű koncertet adott hazánkban és külföldön egyaránt. Fellépéseiknek adott helyszínt többek között Ausztria, Belgium, Erdély, Észtország, Finnország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország és Szlovákia. A csapat több nemzetközi elismerésben és díjban részesült: Choc-díj (1999 és 2008), TOP10 CD’s of the Year (2001 és 2004), Midem Classical Awards-díjra nevezés (2008). 2009 óta dolgozik Sebestyén Mártával, akivel a régizene és népzene rejtett összefüggéseit hozzák napvilágra és formálják azokat felejthetetlen előadássá. Számos közös koncertet tudhatnak magukénak nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben, Franciaországban, Hollandiában, Montenegróban, Spanyolországban és a Vajdaságban is. Judit művészetének meghatározó vonulata ez a zeneileg és emberileg egyaránt inspiráló találkozás. A reneszánsz és barokk zenéket bemutató, 2014-ben alakult Bacchus Consort együttesben szopránként és csembalistaként örvendezteti meg hallgatóságát. Kiváló fiatal zenésztársaival több hazai helyszínen nyújtanak betekintést különböző országok reneszánsz és barokk zenei világába. Az 1981-ben alakult, világszerte híres Mandel Quartet régizene együttessel 2014 óta játssza a középkor és a reneszánsz korok zenéjét. Szólista 1990 óta a korszerű komolyzenét létrehozó After Crying együttes számos lemezén csendül fel hangja. 2008-ban, a Reneszánsz Évben szólistaként jutott el Indiába és aratott páratlan sikert régizenei estjeivel. 2009-ben a Balázs Elemér Grouppal a régmúlt korok zenéjét a jazz értelmezési tartományába helyezték; koncerteztek Innsbruckban, Londonban, Pécsett és Rómában is. Az Early Music produkcióban énekelt Nuria Rial spanyol szopránénekessel és a Voces4 énekegyüttessel. Szopránként Havasi Balázs zongoraművésszel a New York-i Carnegie Hall-ban (2015), a Papp László Budapest Sportarénában, a Budapest Kongresszusi Központban és Bukarestben több alkalommal lépett színpadra. Hangszeres és énekes szólistaként Magyarország kiemelkedő kamarazenei- és énekegyütteseinek megannyi lemezén működik közre. Budapest zenei kulturális életének meghatározó alakja; rendszerint énekel és zenél egyházi jótékonysági rendezvényeken. Énekesként és hangszerjátékosként számos színházi produkció részese. Oktató 2010 óta nemzetközi (Csíkszereda, Temesvár) és hazai barokk mesterkurzusokat tart. Ez utóbbit évente, a Győri Reneszánsz és Barokk Hét keretein belül, ahol a barokk ének iránt érdeklődők a barokk díszítéstechnika ismereteit sajátíthatják el általa. Diszkográfia After Crying Overground music (1990) De profundis (1996) Első évtized (1996) After Crying 6. (1997) Almost pure instrumental (1998) Bootleg symphony (2001) Show (2003) XXV - Jubileumi koncert (2CD+DVD) (2013) Corvina Consort Balassi Bálint énekelt versei (2005) Magyarország egyházzenéje (Sacred Music) (2006) The Songs of Solomon (2006) Choralis Constantinus 500 I. (2009) Mátyás király és Beatrix esküvője (2009) Psalterivm Genevan Psalms (2010) Choralis Constantinus 500 II. (2012) Jani Gabriella Barokk zenei válogatás (2001) Musica Poetica Kegyetlen Nimfa (1998) Musica Profana Begone Sweet Night (1991) In Paradise (1999) Fechtschule (2001) Noël (2002) Kájoni Kódex (2004) Antico & Moderno (2009) Sebestyén Márta Örvendezzünk! Rejoyce! (2011) Angyali szó zengedez (2012) Szvorák Katalin A nap megszentelése (2009) A Teremtés dicsérete (2010) Takács Szilvia Joseph Haydn : Angol canzonetták (2009) Hangfelvételek Egressy Béni: Óh, ne mondj engem rózsádnak - Andrejszki Judit (ének), Horváth Anikó (fortepiano) Egressy Béni: Szorítsd hozzá derekát - Andrejszki Judit (ének), Horváth Anikó (fortepiano) Több száz év egy órában - zenés utazás Andrejszki Judittal HAVASI: Fireworks Suite - Andrejszki Judit (ének) Georg Friedrich Händel: Singe Seele Gott Zum Preise - Andrejszki Judit (ének), N. Kovács Mariann (hegedű), Demjén András (cselló), Vonnák Kinga (csembaló) Antonio Vivaldi: In Furore - Andrejszki Judit (ének), Musica Profana (Ismeretlen szerző): Csordapásztorok - Andrejszki Judit (ének) Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen (a Kájoni Kódexből) - Andrejszki Judit (ének), Musica Profana John Dowland: Come Heavy Sleep - Andrejszki Judit (ének), Győri István (lant) Luis de Narváez: La cancion del emperador - Andrejszki Judit (ének), Musica Profana (Ismeretlen szerző): Sweet was the song - Andrejszki Judit (ének), Caius Hera (lant) (Ismeretlen szerző): Igaz Messiás (a Kájoni Kódexből) - Andrejszki Judit (ének), Musica Profana Surrexit Christus - Andrejszki Judit, Szvorák Katalin Népzene és régizene ünnepi koncert Gyulán - Sebestyén Márta, Andrejszki Judit és a Sebő-együttes Hamr na Jezeře Hamr na Jezeře település Csehországban, Česká Lípa-i járásban. Hamr na Jezeře Ralsko, Křižany, Osečná, Stráž pod Ralskem és Dubnice településekkel határos. Lakosainak száma 431 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Outagamie megye (Wisconsin) Outagamie megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Wisconsin államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Appleton. Lakosainak száma 180 345 fő (2013. július 1.). Outagamie megye Shawano, Brown és Calumet megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Bő Bő (horvátul Biba) község Vas megyében, a Sárvári járásban. Fekvése Büktől 3 km-re keletre, Sárvártól 21 km-re északnyugatra, Szombathelytől 31 km-re északkeletre, a Répce partján fekszik. Kerékpárút köti össze a termálfürdőket Locsmándtól Bükön át egészen Bőig. A falu nyugati oldaláig terjeszkedik a Bük–Bő–Gór-víztározó. Története A község területe ősidők óta lakott. Ezt bizonyítja az az itt talált kőkorszaki kőszerszám, melyet ma a soproni múzeum őriz. A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő nyári szállása volt itt, a község neve ugyanis a török eredetű bő (= nemzetségfő) főnévből származik. A falu első írásos említése egy 1239-ben kelt okiratban történik Beu alakban. Az okirat szerint a falu birtokosa az Osli nembeli Szatmár fia Miklós itteni birtokait a templomosoknak adományozta. Ezt a rokonság később megtámadta, de a király a perben a templomosok javára döntött. A lovagrend konventet létesített itt, mely hiteleshelyként működött. 1265-ben Buu néven szerepel egy oklevélben. A 14. század elején a templomosokat követően a johanniták kapták meg a birtokot. 1345-ben Kysbeu, 1366-ban Kys Beu, 1384-ben Beu, 1434-ben Bew, 1478-ban Bw alakban említik. Kisbő említése a Damonyai család birtokaként történt, mely megnevezés nem külön falut, csak külön birtokrészt jelölhetett. 1483-ban lakói a soproni johanniták közbenjárására kiváltságokat kaptak, melyeket 1499-ben II. Ulászló kiterjesztett. A kapott vámmentesség és a tized alóli felmentés, majd a vásártartási jog a települést a mezővárosok közé emelte. 1500-ban Bő a környéken vívott harcok során elpusztult, de újjáépítették. 1522-ben a Nádasdy család szerzett birtokot a településen. A 16. század második felében lakói felvették a református hitet. 1580-ban tűzvész pusztított. 1636-ban a johanniták birtokát a jezsuiták szerezték meg, majd ezek feloszlatása után birtokrészük a Jankovich családé lett, akik egészen 1945-ig birtokolták. 1660-ban a jezsuiták a katonaság segítségével elűzték a protestánsokat. A 17. században a mezőváros jelentős virágzásnak indult, melyben közrejátszott négy országos állatvására is. Egymás után alakultak céhei is. 1785-ben 107 házában 625 lakos élt. Egykor kétszintes kastély állt a településen, melyet a 19. században lebontottak. Vályi András szerint "BŐ. Mező Város Sopron Vármegyéb. birtokosa Gróf Jankovits Uraság, fekszik Cseprégtöl egy mértföldnyire, lakosai katolikusok, diszesíttetik az Uraságnak szép kastéllyával, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Bő, v. Beő, magyar mv. Sopron vgyében, a Répcze mellett, Vas vármegye szélén, Csepreghez délre 1 mfd., 800 kath. lak., s paroch. templommal. Határa róna és igen termékeny; van 1362 h. szántóföldje, 91 hold kövér rétje, 120 h. erdeje, 10 hold legelője. Birja Jankovich Izidor." 1872 -ben elveszítette mezővárosi rangját. 1910 -ben 1181, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezéskor Vas megyéhez csatolták. Ma a település életében meghatározó Bükfürdő közelsége. A gyógyturizmus fellendülése itt is érezteti hatását. A község léletszáma megemelkedett, számos külföldi vásárolt itt házat, melyeket felújítanak. A lakosok jelentős része a vendéglátásból él, több étterem is működik a településen. Egészen pontosan két panzió, egy étterem, egy söröző, egy borozó, és egy disco működik ezen a kis helyen egyszerre. Kétéves előkészítés és 5 hónapos kivitelezést követően 2011. június 8-án adták át a Büköt Bővel összekötő 3,128 m hosszú kerékpárutat, így már egészen Locsmándig a kiépített úton lehet kerekezni. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 4,2% németnek, 0,4% horvátnak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,4%, református 1%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 0,9% (21% nem nyilatkozott). Nevezetességei Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom középkori eredetű, déli oldalán előkerült eredeti csúcsíves kapuzata is. 1747-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1834-ben klasszicista stílusban építették át. Andrest Andrest település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 1402 fő (2015). Andrest Pujo, Tarbes, Bazet, Gayan, Marsac, Oursbelille, Sarniguet, Siarrouy és Aurensan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 665-ös busz A 665-ös jelzésű elővárosi autóbusz Szigethalom, autóbusz-állomás és Ráckeve, HÉV-állomás között közlekedik. Meri (Ozirisz-főpap) Meri ókori egyiptomi pap volt, Ozirisz főpapja Abüdoszban a XIX. dinasztia idején, I. Széthi és II. Ramszesz uralkodása alatt. Apja, Hat szintén Ozirisz főpapja volt, anyját Juinak hívták. Meri apját követte a főpapi székben I. Széthi uralkodása alatt, és II. Ramszesz uralkodásának első évtizedében is betöltötte ezt a pozíciót. Felesége, Maianui a főpapi pozíciót Hat előtt betöltő To (más néven Tjai) lánya volt. Merinek és Maianuinak két fia ismert, Wenennofer, aki követte apját a főpapi székben, és Paréhotep, aki vezír lett. Meri neve Wenennofer számos emlékművéről ismert. Egy közös szobruk, mely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (Cairo JdE 35257) említi, hogy Meri szülei Hat, Ozirisz főpapja, és Jui. Egy abüdoszi családi emlékművön (Cairo Museum JdE 35258) Meri két jelvényt tart kezében. A Wenennofer abüdoszi sírkápolnájában talált töredékek is említik szüleit. Ignacy Łukasiewicz Jan Józef Ignacy Łukasiewicz (Zaduszniki, 1822. március 8. – Chorkówka, 1882. január 7.) örmény származású lengyel gyógyszerész, akinek először sikerült kőolajból világítóolajat (petróleumot) előállítania. A lengyel olajipar megalapítója. Nevéhez fűződik az első lengyelországi olajkút fúrása (1854-ben), valamint az első lengyel olajfinomító megépítése (1856-ban). Életrajza Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Zaduszniki faluban született, örmény származású értelmiségi családban. Apja, Józef Łukasiewicz részt vett a Kościuszko-féle felkelésben. A család anyagi gondjai miatt Ignacy születése után nem sokkal Rzeszówba költözött. Cypripedium A Cypripedium az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó nemzetség. Előfordulásuk A Cypripedium-fajok előfordulási területe magába foglalja Észak-Amerikát, Közép-Amerika északi felét és Európát, valamint Ázsia északi és keleti részeit, továbbá Délkelet-Ázsia jó részét, főleg a Himalája hegység alsóbb vidékeit. Dél-Amerikában, csak Francia Guyanában található meg ez a növénynemzetség. Európában és Ázsiában hiányzanak Izlandról, Írországból, Portugáliából, Közép-Ázsiából, az Arab-félszigetről és India legnagyobb részéről. Azonban az Északi sarkvidék több szigetén is fellelhetőek. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 52 faj és 7 hibrid tartozik: Cypripedium acaule Aiton Cypripedium arietinum R.Br. Cypripedium bardolphianum W.W.Sm. & Farrer boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) L. - típusfaj Cypripedium calcicola Schltr. Cypripedium californicum A.Gray Cypripedium candidum Muhl. ex Willd. Cypripedium conzattianum R.González & Lizb.Hern. Cypripedium cordigerum D.Don Cypripedium debile Rchb.f. Cypripedium dickinsonianum Hágsater Cypripedium elegans Rchb.f. Cypripedium fargesii Franch. Cypripedium farreri W.W.Sm. Cypripedium fasciculatum Kellogg Cypripedium fasciolatum Franch. Cypripedium flavum P.F.Hunt & Summerh. Cypripedium formosanum Hayata Cypripedium forrestii P.J.Cribb Cypripedium franchetii Rolfe Cypripedium gomezianum R.González & Lizb.Hern. Cypripedium guttatum Sw. Cypripedium henryi Rolfe Cypripedium himalaicum Rolfe Cypripedium irapeanum Lex. Cypripedium japonicum Thunb. Cypripedium kentuckiense C.F.Reed Cypripedium lentiginosum P.J.Cribb & S.C.Chen Cypripedium lichiangense S.C.Chen & P.J.Cribb Cypripedium ludlowii P.J.Cribb Cypripedium luzmarianum R.González & R.Ramírez Cypripedium macranthos Sw. Cypripedium margaritaceum Franch. Cypripedium micranthum Franch. Cypripedium molle Lindl. Cypripedium montanum Douglas ex Lindl. Cypripedium palangshanense Tang & F.T.Wang Cypripedium parviflorum Salisb. Cypripedium passerinum Richardson Cypripedium plectrochilum Franch. Cypripedium reginae Walter Cypripedium segawae Masam. Cypripedium shanxiense S.C.Chen Cypripedium sichuanense Perner Cypripedium subtropicum S.C.Chen & K.Y.Lang Cypripedium susanae R.González & Lizb.Hern. Cypripedium taibaiense G.H.Zhu & S.C.Chen Cypripedium tibeticum King ex Rolfe Cypripedium wardii Rolfe Cypripedium wumengense S.C.Chen Cypripedium yatabeanum Makino Cypripedium yunnanense Franch. Cypripedium × alaskanum P.M.Br. Cypripedium × andrewsii A.M.Fuller Cypripedium × catherinae Aver. Cypripedium × columbianum Sheviak Cypripedium × herae Ewacha & Sheviak Cypripedium × ventricosum Sw. Cypripedium × wenqingiae Perner 8831 Brandstrom A 8831 Brandstrom (ideiglenes jelöléssel 1989 CO5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1989. február 2-án. Krems in Kärnten Krems in Kärnten osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1716 lakosa volt. Elhelyezkedése Krems Karintia északi részén fekszik, közvetlenül határos Stájerországgal és Salzburg tartománnyal is. 207 km2-ével a negyedik legnagyobb területű karintiai önkormányzat; kiterjed a Katsch- és Lieser-völgyekre, valamint hozzá tartozik a Nockberge bioszférapark egy része. Az önkormányzat 7 katasztrális községben 33 falut és településrészt fog össze, amelyek lakossága 335 (Eisentratten) és 0 (Winkl) között változik. A környező települések: délre Bad Kleinkirchheim, Radenthein, Millstatt am See, délnyugatra Seeboden am Millstätter See, nyugatra Gmünd in Kärnten, északnyugatra Rennweg am Katschberg, északkeletre Thomatal (Salzburg), keletre Stadl-Predlitz (Stájerország). Története 1197-ben említés történik a salzburgi érsek birtokában lévő Rauchenkatsch várról Kremsbrückétől északra, de azt már 1201-ben romba döntötte egy földrengés. Az önkormányzat legrégebbi temploma az 1351-ben már említett Sankt Nikolai-beli Szt. Miklós-templom. Innerkremsben a 14. század vége óta bányásztak vasércet, ennek bizonyítéka az 1399-ben V. Gregor érsek által kiadott bányászati jog. 1400 körül Eisentrattenben is működött egy vashámor. 1566-ban egy Jakob Türgg nevű polgár már nagyolvasztó kohót is üzemeltetett. A vasipar addig működött, amíg 1883-ban fel nem hagytak az ércbányászattal. Az 1861-ben épült 10 m magas kohó ma ipartörténeti műemlék és szerepel a község címerében. Kremsbrücke 1872-ben vált önállóvá Gmündtől. Belőle 1902-ben Eisentratten vált ki, amelyet 1958-ban kiegészítettek a megszüntetett Puchreit község egyes részeivel. A mai önkormányzat 1973-ban jött létre Kremsbrücke és Eisentratten egyesítésével. Lakosság A kremsi önkormányzat területén 2016 januárjában 1716 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 2157 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,7%-a volt osztrák, 1,5% pedig német állampolgár. 68,2%-uk katolikusnak, 28,5% evangélikusnak, 1,8% felekezeten kívülinek vallotta magát. Látnivalók a 19. századi kohó Eisentrattenben Sankt Nikolai temploma az eisentratteni evangélikus templom a Nockberge bioszférapark Szurovikinói járás A Szurovikinói járás (oroszul Суровикинский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Volgográdi területen. Székhelye Szurovikino. Népesség 1989-ben 38 256 lakosa volt. 2002-ben 38 956 lakosa volt. 2010-ben 37 104 lakosa volt, melyből 31 588 orosz, 1 186 kazah, 578 ukrán, 457 csecsen, 420 cigány, 389 tatár, 333 fehérorosz, 304 udmurt, 273 azeri, 254 tabaszaran, 240 örmény, 105 dargin, 100 török, 78 mari, 77 moldáv, 60 csuvas, 59 német, 58 koreai, 54 üzbég, 46 avar, 38 tadzsik, 30 grúz, 30 lezg, 27 oszét, 27 rutul, 19 komi, 19 nogaj, 16 lengyel, 14 mordvin, 12 kumik stb. Lábaspotrohúak A lábaspotrohúak (Diplura) a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egyik, részben bizonytalan rendszertani helyzetű rendje. Nevüket (diploos - kettő, oura - farok), két feltűnő, fonál- vagy fogószerű potrohfüggelékükről kapták. Közel 700, eddig leírt fajukból hazánkban 10 ismeretes. Származásuk, elterjedésük A rend leszármazásának molekuláris biológiai alapon lehetségesnek tűnő változatait a hatlábúaknál ismertetjük. Megtaláljuk őket gyakorlatilag minden olyan szárazföldön, ahol van növényzet. Megjelenésük, felépítésük Toruk 3, megnyúlt potrohuk tíz, jól megkülönböztethető szelvényből áll. A jellegzetes fartoldalékokon (cerci) kívül további ismérvük, hogy 1. potrohszelvényük hasoldalán 1 pár csökevényes láb nő, az 1-7.-en pedig lábcsuták és csípőhólyagok. Sárgásfehér testüket finom sertékből álló bunda fedi. Rágójukat és állkapcsukat a rovaroktól eltérően nem ízületek kötik össze a fej külső falával, hanem alaprészeik a fej belsejében helyezkednek el, és csak a hegyük nyúlik ki onnan. Alsó ajkuk nagyrészt összenőtt a fej falának szomszédos részeivel. Csápjuk gyöngyfüzérszerűen ízelt, szemük nincs. Gyakran Malpighi-edényeik sincsenek. A légzésüket vékony falú ventrális zacskók segítik. Ezek a potrohszelvények hasoldalán helyezkednek el párosával, többnyire behúzott állapotban. Ha a levegő nagyon nedves, a zacskókat vér duzzasztja meg, és ilyenkor hólyagszerűen előbuggyannak. Életmódjuk, élőhelyük A talajban, illetve mohában tevékenykedő, mindenevő állatok. A fényt kerülik. Több évig élnek. Rendszertani tagolásuk A rendet két alrendre, illetve 3 öregcsaládra osztják fel: Dicellurata alrend 1 öregcsaláddal: Japygoidea öregcsalád 5 családdal: Dinjapygidae Evalljapygidae Heterojapygidae Japygidae Parajapygidae Dicellurata - Rhabdura alrend 2 öregcsaláddal: Campodeoidea öregcsalád 3 családdal: Campodeidae Octostigmatidae Procampodeidae Projapygoidea öregcsalád 3 családdal: Anajapygidae Octostigmatidae Projapygidae A fentieken kívül nyilvántartanak még két, családba nem sorolt, kihalt nemet: †Onychojapyx †Plioprojapyx Dlapkin Dol Dlapkin Dol (macedónul: Длапкин Дол, albánul Llapkidolli) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Kicsevói járásában, 2013-ig a Zajaszi járás része volt, ami teljes egészében beolvadt a Kicsevói járásba. Népesség 2002-ben 636 lakosa volt, akik közül 633 albán, 1 macedón és 2 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Görögország és a Ciprusi Köztársaság himnusza A görög nemzeti himnusz a kiváló Zákinthosz-szigeti (Ζάκυνθος) költő, Dionisziosz Szolomosz (Διονύσιος Σολωμός) (1798-1857) hatalmas, 158 versszakos költeményén alapszik, melynek címe: Himnusz a Szabadsághoz (Ύμνος εις την ελευθερίαν). Ezt az 1821-évi, az Oszmán Birodalom elleni nemzeti felkelés ihlette és a Korfu ( Κέρκυρα) szigetéről származó Nikolaosz Mandzarosz ((Νικόλαος Μάντζαρος) (1795-1872) írt zenét hozzá 1828-ban. Bár a királyság idején egy a némethez hasonló királyi himnusz volt használatos, a Himnusz a Szabadsághoz már a forradalom óta népszerű volt és gyakran hangzott el hazafias ünnepségeken. Hivatalosan, 1865-től vált nemzeti himnusszá. Eleftheria – a Szabadság tulajdonképpen egy jelképes nőalak, bár nem olyan erotikus és földi mint Delacroix nőalakja, inkább egy ősi görög istennőre hasonlít. Ugyanez a dallam egyúttal a Ciprusi Köztársaság himnusza is. Az eredeti görög szöveg Szolomosz – a függetlenségi háborúról Trikoupisszal folytatott beszélgetései eredményeként – 1823-ban írta meg Himnusz a szabadsághoz című, 158 versszakból álló versét. Ennek első két versszaka lett azután 1864-től a görög himnusz – közeli barátja, Nikolaosz Mandzarosz zenéjével. Az első néhány versszakot Gáldi László fordításában is olvashatjuk. ΄Υμνος εις την Ελευθερίαν Σε γνωρίζω από την κόψη του σπαθιού την τρομερή, σε γνωρίζω από την όψη που με βία μετράει τη γη. Απ' τα κόκαλα βγαλμένη των Ελλήνων τα ιερά, και σαν πρώτα ανδρειωμένη, χαίρε, ω χαίρε, Ελευθεριά ! Paweł Sobek Paweł Szczepan Sobek (Bytom, 1929. december 23. – Perth, Ausztrália, 2015. szeptember 14.) lengyel labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban 1945–1950 között valamint 1951–1964 között a Szombierki Bytom játékosa volt. 1951-ben a Górnik Radlin szerződtette. 1965-ben Ausztráliába költözött, ahol a Cracovia játékosa lett. Miután nyugdíjba vonult, bekerült a Nyugat-Ausztráliai labdarúgók hallhatatlanjai közé. A válogatottban 1952–1953 között öt alkalommal képviselte Lengyelországot, amelyek között az 1952-es olimpiai labdarúgó torna is benne volt. Atletico Partick Az Atletico Partick egy angol szituációs komédia volt, melyet 1995-1996 között sugárzott a BBC csatorna. Szereplők Gordon Kennedy - Jack Roan Aline Mowat - Karen Roan Tom McGovern - Ally Steven McNicoll - Lachie Iain McColl - Pettigrew Clive Russell - Bonner Anne Marie Timoney - Marie Ronnie Letham - Gazza Fő cselekmény A főalak, aki köré a történet épül, Jack Roan, akit jobban érdekel a labdarúgás, mint a felesége, Karen, aki Ally mellett talált vigaszt, aki jobban szerette a szexet, mint a labdarúgást. Jack legjobb barátja Pettigrew, akinek a neje boszorkánysággal foglalkozik. A csapat, ahol játszanak, az Atletico Partick, egy hétvégi amatőr csapat. Epizódok Pilot epizód (1995) Atletico Partick AFC (1995. augusztus 28.) Első évad (1996) Első rész (1996. július 25.) Második rész (1996. augusztus 1.) Harmadik rész (1996. augusztus 8.) Negyedik rész (1996. augusztus 15.) Ötödik rész (1996. augusztus 22.) Hatodik rész (1996. augusztus 29.) További információk http://www.phill.co.uk/comedy/partick/index.html Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Atletico Partick című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Trinidad és Tobago címere Trinidad és Tobago címere egy fordított V alakú fehér sávval osztott pajzs, amelynek felső része fekete és két sárga, egymás felé repülő kolibrit ábrázol. Az alsó rész vörös színű, három vitorlás hajóval Kolumbusz flottájából, amelynek zászlóshajója a Trinidad nevet viselte. A pajzsot két madár tartja, egy skarlátbatla és egy vöröstorkú erdeityúk, melyek a két szigetet jelképezik. A pajzs tetején egy aranyszínű, díszes sisakot helyeztek el, a felett pedig egy hajókormányt és egy pálmafát ábrázoltak. Alul, fehér szalagon olvasható az ország mottója: „Together We Aspire, Together We Achieve” (Együtt készülünk, együtt visszük véghez). Adamstown (Pitcairn-szigetek) Adamstown a Pitcairn-szigetek fővárosa és a brit tengerentúli terület egyetlen települése. Népessége Adamstown népességét 56 fő teszi ki, amely a Pitcairn-szigetek teljes lakossága: a szigetcsoport többi tagja lakatlan. Adamstown az a hely, ahol az emberek étkeznek és alszanak, a sziget többi területein pedig földet művelnek. A település jelenleg az egyik legkisebb főváros a világon. Műholdas internet- és telefoneléréssel rendelkezik, televíziócsatornák is így foghatóak. A kommunikáció elsődleges módja itt még mindig az amatőr rádió. Egyetlen elnevezett utcája a Hill of Difficulty (a Nehézség dombja). Nagyjából 10 ember él a Pitcairn-szigetek egyetlen kerületében, Kundur Marqa területén, mely egy ázsiai kerület.[forrás?] Története A település története együtt fonódott a szigetcsoport történetével, amely a 11. században kezdődött a polinézek letelepedésével. A polinézok egy új kultúrát alapítottak, amely négy évszázadon át virágzott, majd eltűnt. A szigetre 1790-ben telepedett le britek egy csoportja az HMS Bounty hajóról, illetve néhány velük tartó tahiti ember. Földrajz A település a Pitcairn-sziget északi felén található és a Csendes-óceán felé néz. Közel található a Bounty-öbölhöz, ahol a sziget egyetlen tengeri kikötője található. Éghajlat Adamstown forró, nedves éghajlattal rendelkezik, éves csapadékösszege 1700 mm körül alakul. A hőmérsékleti adatok nem változnak sokat az év során. A település a trópusi éghajlati övben fekszik. Híres személyek Fletcher Christian ( 1764 – 1793 ): a szigetre érkező első angol hajón kitört lázadás vezetője John Adams ( 1767 – 1829 ): lázadó a szigetre érkező első angol hajóról Ned Young ( 1762 – 1800 ): lázadó a szigetre érkező első angol hajóról Thursday October Christian ( 1790 – 1831 ): a szigetre érkező első angol hajón kitört lázadás vezetőjének fia Joshua Hill ( 1773 – 1844 ?): amerikai felfedező, aki a britek után, 1832 -ben érkezett a szigetre Steve Christian ( 1951 –): Pitcairn első polgármestere Meralda Warren ( 1959 –): művész, költő Maniraptoriformes A Maniraptoriformes a dinoszauruszok egyik kládja, amelybe az ornithomimosaurusok és a maniraptorák tartoznak. Ezt a csoportot Thomas R. Holtz Jr. hozta létre, ide sorolva az Ornithomimus és a madarak legújabb közös ősét és annak valamennyi leszármazottját. Fosszilis bizonyíték A közelmúltban sok olyan fosszíliát fedeztek fel, főként Kínában, amely ebbe a kládba tartozik. A tollas dinoszauruszok közül is sok ide sorolható. A csoport egyik tagja, az alvarezsaurida Shuvuuia fosszíliája olyan béta-keratin fehérje maradványait tartalmazza, ami megegyezik a madarak tollaiban levővel. A maniraptoriformesek sok, majdnem teljes fosszíliája a késő jura korból származik. A Bajorországban felfedezett Archaeopteryx 155–150 millió évvel ezelőtt élt. Az Ornitholestes, a WDC DML 110 azonosítójú troodontida, a Coelurus fragilis és a Tanycolagreus topwilsoni mind 150 millió évvel ezelőttről, a Morrison-formációból, Wyoming államból származnak. A jelenleg vitatott korú kínai Daohugou-pad (Taohukou-pad), melyből az Epidendrosaurus és a Pedopenna ismertté vált, körülbelül 160 vagy 145 millió éves lehet. A kora kréta kori fosszíliák nagy elterjedése és a morfológiai bizonyíték arra utalnak, hogy a maniraptoriformesek fő fejlődési ága még a jura időszak vége előtt különvált. A közelmúltig úgy vélték, hogy a Tyrannosaurus rokonai maniraptoriformesek voltak, de ez jelenleg valószínűtlennek tűnik. A kutatások története 1994-ben Thomas Holtz egyik tanulmánya közeli rokonságot állapított meg az Ornithomimosauria alrendág és a Troodontidae család között, és e két csoportnak a Bullatosauria nevet adta. Holtz 1999-ben elvetette ezt a lehetőséget, és a legtöbb őslénykutató jelenleg úgy tartja, hogy a troodontidák jóval közelebb állnak a madarakhoz, illetve a dromaeosauridákhoz, mint az ornithomimosaurusokhoz, ezért a Bullatosauriát elvetették. A név a két csoport közös jellemzőjére, a duzzadt ékcsontra utalt. Holtz a csoportot olyan kládként definiálta, amely tartalmazza a Troodon és az Ornithomimus legújabb közös ősét és annak valamennyi leszármazottját. A fogalmat ma redundánsnak tekintik, ezért a Bullatosauria klád a Maniraptoriformes szinonimájának számít. Osztályozás Az alábbi kladogram nagyrészt Phil Senter (2007-es) cikke alapján készült. 1 Maniraptoriformes, 2 Ornithomimosauria, 3 Maniraptora, 4 Therizinosauroidea, 5 Therizinosauridae, 6 Alvarezsauridae, 7 Oviraptorosauria, 8 Oviraptoridae, 9 Ingeniinae, 10 Paraves, 11 Avialae, 12 Aves, 13 Ornithurae, 14 Deinonychosauria, 15 Troodontidae, 16 Dromaeosauridae, 17 Unenlagiinae, 18 Microraptoria, 19 Dromaeosaurinae Lásd még Coelurosauria Maniraptora Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Maniraptoriformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Schweitzer, Mary Higby, Watt, J.A., Avci, R., Knapp, L., Chiappe, L, Norell, Mark A., Marshall, M. (1999). „Beta-Keratin Specific Immunological reactivity in Feather-Like Structures of the Cretaceous Alvarezsaurid, Shuvuuia deserti”. Journal of Experimental Biology (Mol Dev Evol) 255, 146–157. o. Benton, Michael J.. Vertebrate Palaeontology, 3rd edition (2004). Hozzáférés ideje: 2010. július 13. Weishampel. The Dinosauria (2004) Senter, P. (2007). „A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda)”. Journal of Systematic Palaeontology. DOI:10.1017/S1477201907002143. Holtz, T.R. Jr. (1994). „The phylogenetic position of the Tyrannosauridae. Implications for theropod systematics”. Journal of Paleontology 68, 1100–1117. o. I’ll Be Lovin’ U Long Time Az I’ll Be Lovin’ U Long Time Mariah Carey amerikai popénekesnő harmadik kislemeze E=MC² című albumáról. Számos európai országban, ahol a Bye Bye nem jelent meg, ez volt az album második kislemeze. A közepes tempójú dal részletet használ fel a DeBarge Stay with Me című számából. Carey júniusban jelentette be, hogy ez a dal lesz a harmadik kislemez, amikor Japánban járt az album promóciója miatt. Megjelent egy remixe is, melyben T.I. rappel; a videoklip ehhez a változathoz készült. Megjelentetése A dalt elsőként Japánban adták ki, ahol Carey júniusi promóciós turnéja során élőben is előadta a 2008-as japán MTV Video Awards díjkiosztón. A dal egy a japán baseballmeccs tévés közvetítésének a főcímzenéje is volt, a meccset Carey is nézte május 28-án. Japánból az énekesnő Hawaiira repült, hogy leforgassa a videoklipet. Az I’ll Be Lovin’ U Long Time-ot 2008. július 1-jén küldték el az urban, rhythmic-crossover és popzenei rádióknak. A remixet ugyanekkor adták hozzá az iTunes-hoz. A dal a 62. helyen nyitott a Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs slágerlistán, amelyen ez Carey 45. dala. A dal hallható a 2008-ban megjelent Ne szórakozz Zohannal című filmben, melyben az énekesnő kisebb szerepet kapott. Fogadtatása A Los Angeles Times azt írta a dalról az albumról írt kritikájában: „Az I’ll Be Lovin’ You Long Time-ban olyan közvetlenül, sallangoktól mentesen énekel, hogy az már-már megdöbbentő – mint smink nélkül látni egy dívát.” A Fox News szerint a dalban „épp csak annyi újítás van, hogy sikerüljön elérnie a legkiszámíthatatlanabb dolgot: hogy rádiós sikerré váljon”. Az Allmusic szerint a dalban megvan az a könnyedség, ami az album nagy részéből hiányzik A Slant Magazine kritikája kevésbé volt kedvező, szerintük a dalban „Mariah nevetséges és betegesen nincs semmi önkritikája”, a dal úgy hangzik, mint „ballagási dal keresztezve egy '80-as évekbeli vígjátéksorozat főcímdalával”. A remixről a Blender magazin írt kritikát, melyben megjegyezte, hogy Carey „tiszta pophangulatban van, híres hangterjedelmét kordában tartja, és közel marad a dallamhoz”, a dal pedig „késői, de nagyszerű új benevező a nyár dala címért”. Videoklip és remixek Carey Japánból Hawaiira repült leforgatni a dal videoklipjét. A forgatás 3 napig tartott, 2008. június 8-tól 10-ig. A rendező Chris Applebaum, aki Rihanna Umbrella című dalának klipjét is rendezte. A videoklipet először a BET 106 & Park című műsorában mutatták be, 2008. július 3-án este 6-kor (ET/PT), majd a Yahoo! Musicon aznap éjfélkor. A TRL-en július 7-én adták először. Az iTunes-on július 10-én jelent meg. A BET 106 & Park Top 10 Live műsorában 17 napig állt az első helyen; a brit MTV Base Chart műsorában szintén az első helyre került, Ázsiában a Chart Attack műsorban pedig a 2. helyre. Remixpályázat 2008. július 11-én bejelentették, hogy július 15-én remixpályázat kezdődik: az Indaba Music közzétette weboldalán a dal zenei alapjait, hogy aki részt vesz a pályázaton, az remixelhesse a dalt. A győztes jutalma 5000 dollár és a remixe hivatalosan is megjelenhet A versenyt a The Progressions duó nyerte. Megjelenési dátumok Hivatalos remixek, verziók listája I’ll Be Lovin’ U Long Time (Album/Main Version) – 3:01 I’ll Be Lovin’ U Long Time (Radio Edit) – 3:11 I’ll Be Lovin’ U Long Time (Instrumental) – 3:10 I’ll Be Lovin’ U Long Time (Remix feat. T.I. ) – 3:50 I’ll Be Lovin’ U Long Time (Remix feat. LL Cool J ) – 3:26 I’ll Be Lovin’ U Long Time (Remix feat. LL Cool J and Ghostface Killah ) I’ll Be Lovin’ U Long Time (The Progressions Remix) Változatok I’ll Be Lovin’ U Long Time (Album Version) I’ll Be Lovin’ U Long Time (Instrumental) I’ll Be Lovin’ U Long Time (Remix featuring T.I.) I’ll Be Lovin’ U Long Time (Instrumental) Forrás Mariah Shoots New Video in Hawaii Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. MariahCarey.com, 2008. június 9. Elérés: 2008. június 10. Mariah Brings 'Lovin' to MTV Japan, Receives Video Vanguard Award Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. MariahCarey.com, 2008. június 2. Elérés: 2008. június 10. FMQB: CHR Available for Airplay. FMQB.com. Elérés: 2008. június 14. Katy Perry Fends Off Jonas Bros. Atop Hot 100 Richard Cromelin: CD: Mariah Carey's 'E=MC2'. 2008. április 12. Elérés: 2008. június 10. Roger Friedman: Mariah Carey's New Album: First Review. FOX News, 2008. április 9. Elérés: 2008. június 10. Stephen Thomas Erlewine. Mariah Carey Stays in Cruise Control on E=MC2. Allmusic, 2008. április 11. Elérés: 2008. július 8. Eric Henderson. Slant Magazine Music Review: Mariah Carey: E=MC². Slant Magazine, 2008. április 10. Elérés: 2008. július 8. Listen: T.I. Buys Mariah Expensive Luggage. Blender, 2008. június 18. Elérés: 2008. június 24. http://www.mtv.co.uk/channel/mtvbase/shows/the_base_chart http://www.mtvasia.com/Onair/Shows/ChartAttack/chart.html Kerri Mason: Mariah Carey single at center of online contest. Yahoo! News, 2008. július 11. Elérés: 2008. július 12. Mariah Remix Contest Winner Mariahcarey.com news.news. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 24.) http://www.play.com/Music/MP3-Download-Track/4-/7259551/I-ll-Be-Lovin-U-Long-Time/Product.html?aid=7259551 https://www.amazon.fr/Ill-Be-Lovin-Long-Time/dp/B001CSRMKA/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1220897727&sr=8-1 Mariah Carey - I'll be lovin' u long time Universal Music https://www.amazon.co.uk/Ill-Lovin-Long-Time-VINYL/dp/B001CSRMKA/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1225729995&sr=1-1 The Billboard Hot 100: I'll Be Lovin' U Long Time. Billboard.com, 2008. július 26. Elérés: 2008. július 19. Hot R&B/Hip-Hop Songs: I'll Be Lovin' U Long Time. Billboard.com. 2008. július 26. Elérés: 2008. július 19. Pop 100: I'll Be Lovin' U Long Time. Billboard.com. 2008. július 26. Elérés: 2008. július 19. http://www.theofficialcharts.com/top40_singles.php UK Airplay Chart Estonia Airplay Chart http://francecharts.site.voila.fr/ http://www.standby.fm/megatop100bubbling.htm Japan Hot 100 Singles: I'll Be Lovin' U Long Time. Billboard.com, 2008. június 13. Elérés: 2008. június 13. http://acharts.us/song/36819 Lithuanian Airplay Chart Archiválva 2008. augusztus 9-i dátummal az Archive.is-en Elérés: 2008. augusztus 21. Panama Airplay Chart. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) http://www.ifpicr.cz/hitparadask/index.php?a=titul&hitparada=18&titul=145184&sec=1021af05f6580dab1df0fe0b5aa85824 http://www.recordreport.com.ve/publico/?i=anglo Cazzano Sant’Andrea Cazzano Sant’Andrea település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 1680 fő (2017. január 1.). Cazzano Sant’Andrea Casnigo, Cene, Leffe és Gandino községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Bad Kleinen Bad Kleinen település a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában. A Schwerini-tó északi partján fekszik. 1915-ig Kleinen volt. Városrészek Következő városrészek léteznek: Története Írott forrásban elsőként 1178-ban tűnik fel Kleinen néven (egy III. Sándor pápa oklevelében). 1848-ban adták át a (Hagenow Land–)Schwerin–Wismar-vasútvonal, ami a második volt Mecklenburgban. 1850. május 13-án nyílt meg a Bad Kleinen–Rostock-vasútvonal. Ez nagyban hozzájárult Kleinen közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. 1870. július 1-jén elindult az első vonat a Bad Kleinen–Lübeck-vasútvonalon. 1895-ben Kleinen fődőhely lett. Turistalátványosságok A tojásalagút (Eiertunnel) A hoppenradei kastély Híres bad kleineniak Till Lindemann (a Rammstein együttes énekese) Wendisch Rambowban nőtt fel. Gottlob Frege (német matematikus, logikatudós és filozófus) meghalt 1925 . július 26-án Bad Kleinenben. Hottenbach Hottenbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Stazione di Cadeo Stazione di Cadeo vasútállomás Olaszországban, Cadeo településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Bologna-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Fiorenzuola Stazione di Pontenure Dlouhá Ves (Havlíčkův Brod járás) Dlouhá Ves település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban. Dlouhá Ves Šlapanov, Stříbrné Hory, Přibyslav, Pohled és Bartoušov településekkel határos. Lakosainak száma 439 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Dlouhé Mosty Dlouhé Mosty (németül Langenbruck) Františkovy Lázně településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Központi településétől 3.5 km-re délkeletre fekszik 432 m tengerszint feletti magasságban. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 11 lakóháza és 40 lakosa van. Írott források elsőként 1374-ben említik. Františkovy Lázně városhoz 1976-ban csatolták, korábban Tršnice településrésze volt. Nyergesújfalu vasútállomás Nyergesújfalu vasútállomás egy Komárom-Esztergom megyei vasútállomás, Nyergesújfalu városában, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tát megállóhely Nyergesújfalu felső megállóhely Ellenőr (folyóirat, 1927–1940) Az Ellenőr kezdetben hetenként, majd kéthetenként megjelenő lap Kolozsvárt, a Kolozsvári Tükör (1912-20), majd Tükör (1922-23), ill. Vágóhíd (1924-27) folytatása. Saját megjelölése szerint politikai, társadalmi és közgazdasági lap, valójában üzleti jellegű riportlap. Felelős szerkesztője Tóth Sándor újságíró. 1940 szeptemberében szűnt meg. Antonio Resines Antonio Resines (Spanyolország, Torrelavega, 1954. augusztus 7. –) spanyol színész. Filmekben és a televízióban is szerepelt. A filmjein kívül legismertebb szerepe Diego volt a Los Serrano című sorozatban 2003 és 2008 között. 1997-ben Goya-díjat kapott A szerencsecsillag című filmben nyújtott alakításáért. Magánélete Apja José Ramón ügyvéd, anyja Amalia háziasszony volt. Egy nővére és négy húga van. Van egy fia, Ricardo. Filmjei La dama boba 2006 ). Otros días vendrán 2005 ). El mundo alrededor 2005 ). Tánger 2004 ). Nehézfiúk 2003 ). El oro de Moscú 2003 ). Trileros 2003 ). Besos de gato 2003 ). El embrujo de Shanghai 2002 ). Marujas asesinas 2002 ). Al sur de Granada 2002 ). Az 507-es széf 2002 ). A kapus 2000 ). Pídele cuentas al Rey 2000 ). La niña de tus ojos 1998 ). A boldogság ideje 1997 ). Hátsó utakon 1997 ). A szerencsecsillag 1997 ). - Goya-díj A malvarrósai villamos 1996 ). La Ley de la frontera 1995 ). Boldogan boldogtalan ( 1994 ) Minden férfi egyforma 1994 ). Börtönbe mindenki ( 1993 ) Acción mutante 1993 ). La marrana 1992 ). Hogyan legyünk nők anélkül, hogy belehalnánk 1991 ). Todo por la pasta ( 1991 ). El baile del pato ( 1989 ). El vuelo de la paloma 1989 ). Amanece, que no es poco 1988 ). Moros y cristianos 1987 ). Vidám élet 1987 ). Lulú de noche 1986 ). Ártalmatlan kicsapongások 1985 ). Sal gorda 1983 ). La colmena 1982 ). Vecinos 1981 ). Ópera prima 1980 ). Televíziós szerepei Los Serrano (2003–2008) A las once en casa (1998–1999) Los ladrones van a la oficina Eva y Adán: agencia matrimonial Robles Investigador Zalagyömörő Zalagyömörő község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. Fekvése Zalagyömörő, Sümeg város vonzáskörzetében, Sümeg északnyugati szomszédjában lévő, a Sopront a Balatonnal összekötő 84-es főút mentén elhelyezkedő község. Vonattal elérhető a Tapolca–Sümeg–Ukk-vasútvonalon. Története Zalagyömörő nevét 1423-ban említette először oklevél Vggyemerew (Ukkgyömörő) néven. 1424-ben Gemere, 1480-ban Gyemerew néven írták. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor kisnemesek lakták. 1720-ban is nemesi kiváltságokat élvezett egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig. 1910-ben 1053 lakosából 1052 magyar volt. Ebből 1034 római katolikus, 19 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés óta tartozik Veszprém megyéhez. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,1%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (12,7% nem nyilatkozott). Nevezetességei Római katolikus templom. Épült 1788-ban. Gondolat tó (2005-ben újították fel) Óvoda Scientist Scientist, Overton Brown, más néven Hopeton Brown (Kingston, 1960 –) jamaicai dub zenész. Scientist-et eleinte King Tubby (Osbourne Ruddock) pártogolta, aki a dub zene egyik úttörő személyisége volt. Az 1970-es évek végén elhagyta King Tubby stúdióját és a Channel One Studio fő hangmérnöke lett. Lemezek Introducing Scientist: The Best Dub Album in the World ( 1980 ) Allied Dub Selection ( 1980 ) – közreműködő: Papa Tad's Heavyweight Dub Champion ( 1980 ) Big Showdown at King Tubby's ( 1980 ) – közreműködő: Prince Jammy Scientist Meets the Space Invaders ( 1981 ) Scientist Rids the World of the Evil Curse of the Vampires ( 1981 ) Scientist Meets the Roots Radics ( 1981 ) Scientist in the Kingdom of Dub ( 1981 ) Scientific Dub ( 1981 ) Dub Landing Vol. 1 ( 1981 ) Jabby You & Michael Prophet Meets Scientist at the Dub Station ( 1981 ) First, Second and Third Generation ( 1981 ) – közreműködő: King Tubby és Prince Jammy Dub War ( 1981 ) World at War (198?) Dub Landing Vol. 2 ( 1982 ) – közreműködő: Prince Jammy High Priest of Dub ( 1982 ) Dub Duel ( 1982 ) – közreműködő: Crucial Bunny Scientist Encounters Pac-Man ( 1982 ) Seducer Dub Wise ( 1982 ) Scientist Wins the World Cup ( 1983 ) Dub Duel at King Tubby's ( 1983 ) – The Professor Scientist & Jammy Strike Back ( 1983 ) – közreműködő: Prince Jammy The People's Choice ( 1983 ) Crucial Cuts Vol. 1 ( 1984 ) Crucial Cuts Vol. 2 ( 1984 ) 1999 Dub ( 1984 ) King of Dub ( 1987 ) International Heroes Dub ( 1989 ) Tribute to King Tubby ( 1990 ) Freedom Fighters Dub ( 1995 ) Dub in the Roots Tradition ( 1996 ) Repatriation Dub ( 1996 ) King Tubby Meets Scientist in a World of Dub ( 1996 ) – közreműködő: King Tubby King Tubby's Meets Scientist at Dub Station ( 1996 ) – közreműködő: King Tubby Dubbin With Horns ( 1995 ) Dub Science ( 1997 ) Dub Science, Dub For Daze, Volume 2 ( 1997 ) Scientist Meets the Crazy Mad Professor at Channel One Studio ( 1997 ) Respect Due (Joseph I Meets the Scientist in Tribute to Jackie Mittoo) ( 1999 ) Mach 1 Beyond Sound Barrier ( 1999 ) Scientist Dubs Culture Into a Parallel Universe ( 2000 ) All Hail the Dub Head ( 2001 ) Ras Portrait ( 2003 ) Pockets of Resistance ( 2003 ) Nightshade Meets Scientist ( 2005 ) - közreműködő: Wadi Gad Dub From the Ghetto ( 2006 ) NATO Légi Vezetési és Irányítási Rendszer Igazgatási Szervezet A NATO Légi Vezetési és Irányítási Rendszer Igazgatási Szervezet – angolul NATO ACCS Management Organization, rövidítve NACMO – 1989-ben alakult. Létrehozását az Észak-atlanti Tanács rendelte el, működésének jogi kereteit pedig az 1990. július 18-án a Tanács által elfogadott Alapító Okirat adta meg. A szervezet az Észak-atlanti Tanácsnak közvetlenül alárendelt, tagjai az ACCS programban részt vevő NATO tagállamok. A legfőbb döntéshozó testülete a NATO Légi Vezetési és Irányítási Rendszer Igazgatási Szervezet Igazgatótanács - angolul NATO ACCS Management Organization Board of Directors, rövidítve NACMO BOD. Feladata Alapvető feladata biztosítani és harmonizálni az ACCS program tervezési és végrehajtási tevékenységét. Ennek során biztosítja a jóváhagyott hadműveleti követelményeknek való teljes megfelelést, minimalizálja a katonai kockázatokat. Döntéseinél, a végrehajtás során figyelembe veszi a politikai, gazdasági, ipari és technikai feltételeket; rugalmasan válaszol azok változásaira. Legfontosabb működési területei: Az ACCS fogalmi meghatározása és fő rendszerterveinek elkészítése; Az ACCS rendszer egységességének biztosítása és megvalósításának egységes irányítása, kezelése Az ACCS beszerzési eljárásainak kidolgozása, a beszerzés végrehajtása és megvalósításának irányítása a hadműveleti követelmények messzemenő figyelembe vételével; A különböző ACCS konfigurációk kezelése Tagállamok Alapító tagállamok (1990) Amerikai Egyesült Államok Belgium Dánia Egyesült Királyság Franciaország Görögország Hollandia Kanada Német Szövetségi Köztársaság Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Törökország Később csatlakozott államok 2000 – Csehország , Lengyelország , Magyarország 2006 – Bulgária , Észtország , Lettország , Litvánia , Románia , Szlovákia , Szlovénia Meghívott államok 2008 - Izland Szent Mihály-templom (Hamburg) A Szent Mihály-templom (St. Michaelis Hauptkirche) Hamburg legfiatalabb, de mégis legnevezetesebb főtemploma. Ez Elbától nem messze, egy kisebb dombon, az Ost-West Strasse déli oldalán áll. A nép ajkán a „Michel” (Miska) nevet kapta. Az Elbán érkező hajókról már messziről látható, jellegzetes tornyát a város jelképének tekintik. A névadó Mihály arkangyal hatalmas bronzszobra 1912 óta a homlokzaton, a bejárat fölött győzedelmeskedik az ördög felett. Története A 17. század elején a forgalmas kikötő és a virágzó kereskedelmi központ bevételéből a város 1616–1625 között az abban az időben áttörhetetlennek tartott falrendszert épített a harmincéves háború fenyegetéseinek elhárítására. Az erődítmény részként Johan van Valckenburgh holland hadmérnök tervei szerint egyebek közt huszonkét bástyát is építettek. Ugyancsak Valckenburgh tervei alapján kettéválasztották az Alster már eddig is szabályozott medrét. Ezzel két tavat (Külső-Alster és Belső-Alster) alakított ki, nyugat és észak felé jelentősen megnagyobbítva a város területét. A nyugati részen újonnan kialakított, védett terület, az Újváros (Neustadt) lakossága néhány éven belül húszezer főre nőtt, gyorsan kinőve az ellátására eredetileg épített templomot. Az új templomot elődéhez (amit ma „Kis Szent Mihály-templomnak” — Kleine St. Michaelis-Kirche) — hívnak) közel, Cristoph Corvinus tervei alapján építették fel 1649–1661 között, majd 1665–1668 között toldották hozzá a tornyot Peter Marquart irányításával. A tornyot Marquart saját, néhány évvel korábbi munkájáról, a Szent Katalin-templom tornyáról mintázta A 17. században ez volt a legnagyobb német templom, a müncheni Szent Mihály-templom evangélikus ellenpárja. 1685-ben a város a plébániát az ötödik fő plébániának ismerte el. A templom 1750. március 10-én egy villámcsapás után porig égett. Az új templom Johann Leonhard Prey és Ernst Georg Sonnin tervei alapján, 1762-ben készült el, de a tornyot csak 1776–1786 között állították helyre. 1906-ban ismét leégett, ekkor azonban J. Faulwasser, H. Geissler és E. Meerwein irányításával már alig öt év alatt, 1907–1912 között helyreállították. A harmadik templom csaknem átvészelte a második világháborút, de pár nappal annak vége előtt három olyan súlyos bombatalálatot kapott, hogy csak a torony és a kripta maradt épen. A legtöbb építész úgy vélte, hogy az épület helyreállíthatatlan, de Gerhard Langmaack (1898–1986) vállalkozott a feladatra, és a templomot 1952-ben ismét felszentelhették. 1983 óta folyamatosan felújítják. Az épület A kissé meghosszabbított főtengelyű görög kereszt alaprajzú templom hossza 71, szélessége 51 m. A falak szinte teljesen a Sonnin-féle (második) templomból maradtak meg; a mai templom egyébként is csaknem hű mása az eredetinek. A keskeny, magas ablakok felfelé törnek, amint ez a gótikus építészetben szokás, de a reneszánszra jellemző módon kerek ívek zárják őket. Ugyancsak reneszánsz jellegűek a lendületes oromzatok és a tetőtér egymásra épülő elemei. A 132 m magas, rézzel borított, barokk templomtoronyban 82,5 m magasan teraszt alakítottak ki, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és az Elbára. A kilátóhely 449 lépcsőn vagy lifttel érhető el. A torony hegyes csúcsának végén egy gömb ül. A torony alsó része a harangok szintjéig még a legelső templomból maradt meg — annyi módosítással, hogy falait Sonnin 6 m vastagra erősítette meg. Berendezése A templomcsarnok az uralkodó fehér-arany színkombinációnak köszönhetően ünnepélyes benyomást kelt. A nyugati és a két oldalsó szárnyat karzat szegélyezi. A torony bejáratánál álló díszes, kovácsoltvas gyűjtőpersely 1763-ban készült, az eredeti templom berendezéséből maradt fenn. A fehér márvány keresztelő medence ugyancsak 1763-ban készült, Livornóban . Az oltár és a szószék is márvány és ugyancsak itáliai munka — ezek 1912-ből valók: a 20 m magas oltárt díszítő üvegmozaik Krisztus feltámadását ábrázolja, az oltár asztala fölötti bronz domborművön az utolsó vacsora látható, az oldalsó domborművek Krisztus életének egyes jeleneteit mutatják be; A templom eredeti orgonája az 1906-os tűzvészben pusztult el; a helyébe állított új 1912-ben készült el a ludwigsburgi Walcker orgonagyárban. 12 173 sípjával ekkor ez volt a világ legnagyobb orgonája. Az 1945-ös bombatalálatok annyira megrongálták, hogy el kellett bontani. Most is álló utódát a bajorországi Steinmeyer műhelyben készítették 1962-ben; megjelenése elődjéét idézi. Az északi karzaton álló kisebb koncertorgona is Walcker-gyártmány, de amikor az új orgonát felállították, ezt is megnagyobbították. Egyéb A torony északi oldala mellett 1912 óta áll Luther Márton igen kifejező, csöppet sem idealizált szobra: Otto Lessing olyan makacsnak, dölyfösnek ábrázolja a Luthert, amilyen valószínűleg lehetett is. A torony csarnokában áll Ernst Georg Sonnin szobra, Oscar Ulmer műve (1906). Az építész sírja a templom kriptájában van. Délelőtt tíz órakor a toronyból trombitakoncert hallható. I’m Not Your Toy Az I'm Not Your Toy egy dal az angol elektropop duótól, a La Roux-tól. Tagjai, Elly Jackson és Ben Langmaid a producerek és dalszövegírók is egyben. Debütáló korongjukon, a La Roux-on kapott helyet a szám. 2009. szeptember 28-án jelent meg, mint az album negyedik kislemeze. Fogadtatása A dal értékelései nem egységesek, vannak köztük dicsérők és negatívak egyaránt. David Balls a Digital Spy-től két csillagot adott (az előző kislemezek, az In for the Kill és a Bulletproof megkapták a maximális ötöt). Szerinte "korántsem olyan elragadó, mint előző slágerlista-uraló kislemezük". Videoklip Az AlexandLiane által rendezett videó trópusi jelenetekből áll, egy növényekkel körülvett medence körül játszódik a kisfilm. Az énekesnő alteregóját nézi, amint egy fürdőben, az említett medence mellett előadja a számot. Közönsége többféle korosztályból tevődik össze. Kezdetben nem lelkesednek túlzottan az előadásért, viszont aztán elkezdik élvezni a szerzemény ritmusát. A klip végén mindenki táncol és nevet. A videó 2009. szeptember 3-án került fel a La Roux hivatalos YouTube csatornájára. Joseph Kent Joseph Kent (Calvert megye, 1779. január 14. – Bladensburg, 1837. november 24.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Maryland, 1833–1837). Mankovice Mankovice település Csehországban, Nový Jičín-i járásban. Mankovice Vražné, Odry, Suchdol nad Odrou, Jeseník nad Odrou és Bernartice nad Odrou településekkel határos. Lakosainak száma 590 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Stazione di Cairo Montenotte Stazione di Cairo Montenotte vasútállomás Olaszországban, Cairo Montenotte településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Alessandria–San Giuseppe di Cairo-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di San Giuseppe di Cairo Stazione di Rocchetta Cairo Ellenőr (napilap, 1869–1882) Az Ellenőr politikai napilap volt Pesten. Csernátony Lajos indította meg 1869. március 1-jén, aki a lap szerkesztője és kiadó-tulajdonosa volt; 1877. február 6-ától Palásthy Sándor, 1878. augusztus 13-án pedig Hindy Árpád vette át a szerkesztést. 1881. december 15-étől Láng Lajos volt a lapvezér. 1877. április 15-étől esti kiadásban is megjelent. Fekete Ignác 1882-ben lett a lap munkatársa. Amikor 1882. augusztus 31-én A Honnal egyesült, az Ellenőr megszűnt és a két lap Nemzet címmel jelent meg ismét. Forrás Bokor József (szerk.). Ellenőr, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2010. július 25. Bettina von Arnim Bettina Brentano von Arnim (Arnim grófnője, eredetileg Elisabeth Catharina Ludovica Magdalena Brentano) (Frankfurt am Main, 1785. április 4. – Berlin, 1859. január 20.) német írónő, a romantika jeles képviselője. Bettina gyakran a Bettine nevet használta, így életrajzokban gyakran találkozhatunk ezzel a formával is. Életpályája Bettina a hetedik volt Peter Anton Brentano nagykereskedő és felesége, Maximiliane tizenkét gyermeke közül. 13 éves koráig a fritzlari orsolyásrendi kolostorban tanult. Szülei halála után Sophie von La Roche nevű nagyanyjával (aki fiatal korában szintén híres író volt) lakott előbb Offenbachban, ahol számos művésszel, tudóssal, német jakobinussal és francia emigránssal ismerkedett meg. Nagyanyja halála után váltakozva valamelyik testvérénél lakott, többek között Kasselben, ahol 1807 tavaszán meglátogatta Goethét, Münchenben, Landshutban. Gunda nővére hozzáment Friedrich Carl von Savigny ügyvédhez, akivel Marburgban laktak; Bettina időnként náluk is lakott, majd 1810-ben velük együtt Berlinbe költözött. 1811-ben hozzáment Achim von Arnimhoz, akit már Frankfurtban megismert bátyja, Clemens Brentano iskolatársaként és barátjaként. Házasságuk húsz éven át, Achim 1831-ben hirtelen bekövetkezett haláláig tartott, hét gyermekük született. Ezután következett írói pályájának legtermékenyebb időszaka, emellett férje és saját műveinek kiadásával foglalkozott. 1858-ban agyvérzést kapott, amiből már nem tudott felépülni. 1859. január 20-án családi körben hunyt el. Férje mellé, a wiepersdorfi kastély templomának temetőjébe temették. Leszármazottai Az Achim von Arnimmal kötött házasságukból a következő gyermekeik születtek: Freimund Johann (1812. május 5. – 1863. március 2.) Siegmund Lucas (1813. október 2. – 1890. február 22.) Friedmund Anton Nepomuk (1815. február 9. – 1883. július 24.) Kühnemund Waldemar (1817. március 24. – 1835. június 24.) Maximiliane Marie Catharine (1818. október 23. – 1894. december 31.) Armgart Catharina Gisela (1820. március 4. – 1880. január 17., Irene Forbes-Mosse írónő anyja) Gisela (1827. augusztus 28. – 1889. április 4.), írónő Művészi tevékenysége Számos levélregényt írt, a művek alapjául szolgáló leveleket alaposan átdolgozta minden erre való utalás nélkül. Kiemelendő 1835-ben megjelent regénye Goethe és egy gyermek levélváltásáról, amely nagy sikert aratott és jelentősen befolyásolta a kialakuló Goethe-képet, illetve helyét a német romantikában. Az eredeti leveleket 1921-ben találták meg. A Die Günderode című levélregényében Karoline von Günderrodéval való barátságáról és Günderrode öngyilkosságáról ír. Emellett komolyan foglalkozott zenével és rajzolással, de ebben egyebek mellett háziasszonyi teendői és anyagi korlátai is erősen korlátozták. Művei Goethes Briefwechsel mit einem Kinde , levélregény, 1835 Die Günderode , levélregény, 1840 Dies Buch gehört dem König , 1843 Clemens Brentanos Frühlingskranz, aus Jugendbriefen ihm geflochten , levélregény, 1844 Ilius Pamphilius und die Ambrosia , 1848 An die aufgelöste Preußische Nationalversammlung , 1849 Róla szóló művek Kertész Erzsébet : Bettina három élete Milan Kundera : Halhatatlanság (részben) Boophis blommersae A Boophis blommersae a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj. Nevét Rose Marie Antoinette Blommers-Schlösser tiszteletére kapta. Előfordulása A faj Madagaszkár endemikus faja. A sziget északi részén, az Amber Mouintain Nemzeti Parkban valamint délebbre, a Tsaratanana régióban honos 500–900 m-es magasságban. Természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi párás síkvidéki erdők, folyók. Megjelenése Kis méretű békafaj, hossza körülbelül 24 mm. Háta világosbarna, hasi oldala sárgásfehér. Vohburg an der Donau Vohburg an der Donau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 5863 fő (1987. május 25.). Vohburg an der Donau Pförring, Münchsmünster, Oberdolling, Großmehring, Manching, Ernsgaden, Geisenfeld, Aiglsbach és Dürnbucher Forst községekkel határos. Szent Mihály-templom (Sopron) A Szent Mihály-templom Sopron legkorábbi plébániatemploma. A kora középkor szokásainak megfelelően a temetőben építették, így az erődített városfalon kívülre került. Története, látnivalói A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom eredetijét a 13. században román stílusban emelték, és a 15. században gótikussá építették át. Mai alakját a 19. század neogótikus rekonstrukciója formálta. 15. századi szobrot, falképeket is őriz. A nyugati homlokzaton emelkedő torony alsó szintje jól láthatóan középkori, viszont a bejárat béllete és kerete 19. századi, miként a felső szint is a nagy kőrácsos és csúcsíves ablakokkal és kőcsipkés, körbefutó erkéllyel. A hajó támpillérei is középkoriak. A templomban is harmonizáló, de különböző évszázadokban épített részletek váltakoznak: gótikus ülőfülkék és neogótikus árkádok. A főhajót díszítő oszlopfők és konzolok a középkori mester tudását dicsérik, de rajtuk a festés 19. századi. A kettősség a főhajó szentélyében a legteljesebb: a Storno Ferenc tervezte neogótikus oltárépítmény szerencsésen erősíti az égbe törő gótikus kőbordák lendületét. A nyolcszög alaprajzú, 13. századi Szent Jakab-kápolna mindmáig megőrizte román stílusjegyeit. Több középkori, 15. századi falfestmény, illetve azok töredékei erősen megújított formában láthatók, az 1460-1470 körül készült fa Madonna-szobor viszont az évszázadok patinája mellett eredeti szépségét is őrzi. A templom neogótikus berendezését az 1859–1866 közötti helyreállítás idején készítették id. Storno Ferenc tervei szerint. Megőrzött barokk oltárainak képét Altamonte és Troger iskolájának képviselői festették. A templom cintermében őrzött sírkövek között 17. századi, késő reneszánsz munka is látható. Ingyenesen, szabadon látogatható. Szent Jakab-kápolna Külön említést érdemel a templom Szent Jakabról elnevezett kápolnája. Részlete egy nyolcszög oldalaival záródó rotund, vagy egykori rotunda. Szent Jakabról elnevezett rotunda kápolna áll a jáki templom előtt is. A rotundák a templomok egy ősibb rétegét képviselik az európai építészetben. A legismertebb rotunda és nagytemplom együttesek a középkori Magyar Királyságban: Ják, Bény; Európában Firenze és Pisa. Egy másik különleges értéke a Szent Jakab képolnának ősi kőfaragása a Szent Mihály-templom felé néző kapu timpanonján. Életfa áll középen és annak két oldalán egy egy sárkányfigura áll egymással szemközt. A sárkányfiguráknak két lába és vízilény farka látszik. Szemközt néző két sárkányfigura nálunk Zalaháshágy templomából ismert még, de Eurázsia keleti tájain sokfelé megtalálhatók Mongóliáig, Kínáig és Japánig is. Ismert a két sárkány figurája a viking művészetben is. Az ú.n. Attila szablya pengevájatának berakása is szemközti sárkányokat ábrázol. Bangerz A Bangerz Miley Cyrus negyedik albuma amely 2013. október 16-án jelent meg. Az album 1. helyen debütál a Billboard 200-on és az első héten 600 000 példányban kelt el. Az USA-ban több mint 3 millió példányban kelt el. Világszerte több mint 7 milliót adtak el belőle. Az album vezető kislemeze 2013. június 3-án jelent meg. A We Can’t Stop 2. helyen debütált a Billboard Hot 100-on. A dal azonnal élére tört a top listáknak. 2013. június 19-én megjelent hozzá a videoklip, amely megdöntötte a VEVO rekordot a több mint 12 milliós megtekintésével az első nap. A We Can’t Stop videója volt a leggyorsabb videó, amely elérte a 100 milliós álomhatárt a Youtube-on. 2013. augusztus 25-én megjelent az album második kislemeze a “Wrecking Ball”, amely szintén a top listák élére tört. Billboard Hot 100-on is elérte az első helyet. A pop balladához szeptember 9-én megérkezett a sokakat megbotránkoztató video. Cyrus az első napos több mint 22 milliós megtekintésével megdöntötte a VEVO rekordot, melyet szintén az ő dala a We Can’t Stop tartott. A Wrecking Ball videójának csupán 5 napra volt szüksége, hogy elérje a 100 milliós megtekintést, ezzel megdöntve az előző csúcstartó video rekordját, amely szintén Cyrus dala volt. A harmadik kislemez a Bangerz albumról az Adore You. Miley 2013. december 26-án szerette volna meglepni rajongójait a videoval, de valaki 1 nappal korábban kiszivárogtatta. Ennek hatására nem is sikerült december 26-án rekordot döntenie mivel csak 11 millióan tekintették meg az első nap. Emiatt Cyrus ki is kelt magából twitter oldalán. Jászsági-főcsatorna A Jászsági-főcsatorna a Hevesi-síkon ered, az Alföld északi részén, Heves megyében. A főcsatorna a tiszasülyi Tisza-holtágba torkollik. A főcsatornába torkollik a Hanyi-ér, Saj-foki-főcsatorna és a Tiszasülyi-főcsatorna. Ciklussztratigráfia A ciklussztratigráfia (angolul: cyclostratigraphy) a rétegtan (sztratigráfia) azon ága, amely a lerakódott kőzeteket keletkezésük ciklusossága alapján vizsgálja. Az elsőrendű ciklusok (200–400 millió éves szakaszok) a szuperkontinensek létrejöttével majd szétválásával vannak összefüggésben. A másodrendű ciklusok vagy szuperciklusok (10–100 millió éves szakaszok) a lemeztektonikához kötődnek. A harmadrendű cilusok („mezotémák”, 1–10 millió éves szakaszok) a lemezmozgásokon kívül összefüggésben állnak az eljegesedésekkel is. A negyedrendű ciklusok (ciklotémák) a Milanković-elmélet szerinti napsugárzási periódusokhoz kötődnek. Az ötödrendű, „kis” ciklusok (0,01–0,2 millió éves szakaszok), a Milankovich-görbéken kívül más csillagászati erőkhöz is kötődnek. Szűkebb értelemben a ciklussztratigráfia kifejezést csak a csillagászati erők által befolyásolt rétegszerkezetek vizsgálatára is használják. A csillagászati ciklusok ebben az összefüggésben a Föld Nap körüli pályájának periodikus módosulásai a Naprendszer más erőinek hatására. Ezek következtében változnak a földfelszín besugárzási viszonyai, ez kihat az éghajlatra és ennek nyomán az üledékek lerakódására. A Föld főbb keringési ciklusai növekvő sorrendben a következők: a precesszió, amelynek jelenlegi fő periódusai 19 és 23 ezer évesek; a tengelyferdeség változásai, melynek fő periódusai jelenleg 41 ezer év illetve 1,2 millió év, és az excentricitás, melynek jelenlegi fő periódusai körülbelül 100 ezer év, 405 ezer év és 2,4 millió év. Mindezek a ciklusok hatásukat természetesen egymással kombinálódva fejtik ki. A kőzetlerakódások ciklussztratigráfiai elemzése segítheti a múltbéli geológiai események időpontjának pontosabb meghatározását, valamint az éghajlat történeti alakulása okainak vizsgálatát. Rataje nad Sázavou Rataje nad Sázavou település Csehországban, a Kutná Hora-i járásban. Rataje nad Sázavou Úžice, Český Šternberk, Sázava, Staňkovice, Drahňovice, Ledečko, Zbizuby, Soběšín, Samopše, Uhlířské Janovice és Podveky településekkel határos. Lakosainak száma 522 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ténaro-fok A Ténaro-fok (görögül: Ακρωτήριον Ταίναρον), más néven Matapan-fok (görögül: Κάβο Ματαπάς) földnyelv, ami Görögországban, a Peloponnészoszi-félsziget délnyugati csücskén található. Itt vívták a Matapan-foki tengeri csatát. A fok Peloponnészoszon belül a Mani-félszigeten, Lakóniában (másik nevén Lakedaimón) helyezkedik el. Utóbbi terület az ókorban a spártai államszövetséghez tartozott. A Matapan-fok a görög szárazföld legdélibb pontja, a Meszíni-öblöt választja el a Lakóniai-öböltől. A Matapan-fok területére 1882-ben egy világítótornyot építettek. Az építmény négyszögletű, henger alakú, kőből épített tornyának a magassága tizenhat méter. A jelenleg is üzemelő torony fókusztávolsága mintegy negyvenegy méter a tengerszinttől számítva, és minden húsz másodpercben ad le két fehér fényjelzést. A második világháború idején a torony nem működött egészen 1945-ig, amikor a Görög Haditengerészet úgy döntött, hogy újjáépíti az ország világítótorony-hálózatát. Történelme A Matapan-fok évezredeken keresztül fontos hely volt. Csúcsánál egy barlang van, amelyről a régi görög legendák úgy tartották, hogy az Hadésznak, a halál istenének lakóhelye. A régi spártaiak számos templomot építettek a különböző istenek tiszteletére. A barlang fölötti dombon találhatók a tenger istenének, Poszeidónnak szentelt templom romjai. A Bizánci Birodalom korában a templomot keresztény templommá alakították, ahol a hívők még ma is keresztény szertartásokat folytatnak. A Matapan-fok egy időben olyan hely volt, ahol zsoldosok vártak arra, hogy foglalkoztassák őket. A Matapan-foki csata 1941. március 27. és 29. között egy jelentős tengeri csata, a Matapan-foki csata zajlott le a Brit Királyi Haditengerészet és az Ausztrál Királyi Haditengerészet néhány hajója, valamint az Olasz Királyi Haditengerészet (Regia Marina) között, amelyből a britek kerültek ki győztesen. A csata fő eredménye az volt, hogy drasztikusan csökkentette a jövőbeni olasz tengerészeti tevékenységet a keleti mediterrán térségben. Okány Okány község Békés megye Sarkadi járásában. Fekvése Békés megyében, a Körös-vidéken, Sarkadtól északra, Vésztő keleti szomszédjában fekvő település. Megközelíthetősége Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Sarkadkeresztúr és Vésztő között található. Története Okány nevének eredetére nincs biztos magyarázat. A honfoglaló magyarok körében elterjedt sámánista vallás főistenének, Okan istennek a neve azonban feltűnő hasonlóságot mutat a település nevével, így elképzelhető, hogy erre vezethető vissza. Okányt már a 13. század elején megemlíti a Váradi Regestrum egyik lakosával kapcsolatban, „kinek kezét Váradon a tüzes vas megégette” 1249-ben Pál országbíró és zalai főispán volt birtokosa. A 15. században az Okányi és henczidai Bacsó családé volt. 1507-ben Werbőczy István országbíró és Torday Miklós kapták fele-fele részben királyi adományként. 1572-ben a Bajoni család kapott királyi adománylevelet az egész falura. Később birtokosok voltak itt a Szlávy, Uray, Noszlopy és Gorove családok is. A 20. század elején a Svarcz család birtoka volt, szép úrilakkal, melyet még a Szlávyak építtettek. Okányhoz tartoztak Nyárfás, Romogy, Halmágy, Uruk, Pálos, Körösös, Varjas, Ebüllő, Tóhegy, Balázs és Csókás puszták is. A községen kívüli dombon - a helyi hagyomány szerint - valamikor a szkíta király, Attila tiszteletére a települést őrző Oge-Kán egyistenhitű, kör alakú kolostort építtetett, aminek romjaira telepedett a későbbi keresztény kápolna. Okány a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Schwarcz-nagykastély, a 19. században épült, ma szociális otthon. Schwarcz-kiskastély, a 19. században épült, ma községi rendezvények alkalmankénti helyszíne, illetve önkormányzati szolgálati lakásokat alakítottak ki egy részéből. A helyi köznyelveben csak Internátusként ismert. Nyárilak, a 20. sz. elején épült, ma vaskereskedés. A református templom A településen átfolyó legdélibb Sebes-Körös holtág. A település az őskortól lakott és soha sem halt ki. Honfoglaló magyar és addig ott élt szkíták régi falujának ásatási helye a tsz-hez vezető úton, a régi zsidótemető mögött. A partiumi határárok a vésztői úton Zsidótemető és holokauszt-emlékmű (1988), Határ u. Híres szülöttei Kemény László (1899-1970) - színész, érdemes művész (1965) Pribojszky Mátyás - citeraművész Dr. Rónavölgyi Sándor EU-s jogvédő, a Helsinki Emberi Jogi Bizottság tagja Szegedi Ernő - szobrász Sportélete A település sportéletében jelentős szerepet játszik az Okány Községi Sportkör. Jelenleg működő szakosztálya a labdarúgóké, a csapat a Békés megyei II. osztály Északi csoportjában szerepel, klubszíneik a kék-fehér. 1931-ben alapították a csapatot, majd a második világháborút követően, 1948-ban újraalakult a sportkör, immár egy saját sportpályával is kiegészülve. A csapat többszörös bajnok a megyei III. vonalban. 1978-ban, 1998-ban, 2005-ben és 2010-ben is megnyerte a legalsóbb ligát, amik után rendszeresen csak rövid ideig tudott egy szinttel feljebb megkapaszkodni. A csapat legutolsó nagyobb sikere a 2013-2014-es szezonban elért megye III-as bajnoki második hely, ezt követően jutottak fel a megyei másodosztályba és a mai napig is ott játszanak. Az elmúlt években a logikusan és előrelátóan gondolkodó vezetőségnek köszönhetően egyre nagyobb célokat tűznek ki célul. 2018 tavaszán a csapat már dobogós helyen áll a megyei második vonalban és utánpótlásában is egyre több tehetséges helyi fiatal bontogatja szárnyait az egyesületben. Az egyesület igen aktív a közösségi médiában. Facebook oldalukat megyei szinten kimagasló létszámban közel ezren követik. A csapat Facebook oldal itt érhető el: www.facebook.com/okanyksk Testvértelepülése Szárazajta (Székelyföld); Capucine Capucine (eredeti neve: Germaine Lefebvre) (Saint-Raphaël, 1928. január 6. – Lausanne, 1990. március 17.) francia származású amerikai színésznő, fotómodell. Életpályája és munkassága Saumur-ban járt iskolába. Fotómodell volt, majd Párizsban híres divatcégek (pl. a Dior-ház) manökenje lett. Művésznevét - amely a kerti sarkantyúka francia neve - ebben az időszakban kapta. Modellkedése alatt találkozott Audrey Hepburnnal is. Egy amerikai utazás során terelődött rá Gregory Ratoff színész-rendező figyelme. 1948–1990 között 36 filmben és 17 televíziós produkcióban volt látható. 1949-ben debütált a filmvásznon. A magyar származású Charles Vidor (Vidor Károly) szerződtette őt a Liszt Ferenc életéről szóló film, a Befejezetlen dal - Liszt Ferenc (1960) hősnőjének. A siker hatására végképpen átpártolt a stúdiók világába. Főként külső megjelenése, kitűnő fényképarca révén jutott többnyire dekoratív feladatokhoz. Az elkövetkező néhány évben hat nagy mozifilm készült vele. Ezek közé tartozott az Irány Alaszka! (1960), ahol egy prostituáltat alakított, és az Egy séta a Wild Side-on 1962-ben. Magánélete 1950-ben hat hónapon keresztül Pierre Trabaud (1922–2005) amerikai színész volt a férje. Ezt követően viszonya volt Charles K. Feldman (1904–1968) filmproducerrel. Az 1960-as évek elején megismerkedett William Holden (1918–1981) amerikai színésszel. Ők két filmben játszottak együtt: Az oroszlán-ban (1962) és A hetedik nap-ban (1964). William Holden felesége Brenda Marshall (1915–1992) amerikai színésznő volt, de ők ketten két évig kapcsolatban éltek. Miután kapcsolatuk véget ért, Holden 1981-es haláláig barátok maradtak. 1990. március 17-én lausanne-i lakásának nyolcadik emeletéről ugrott ki. Filmjei A kétfejű sas (1948) Befejezetlen dal - Liszt Ferenc ( Song Without End ) (1960) Irány Alaszka! (1960) Sztrogoff Mihály diadala ( Le triomphe de Michel Strogoff ) (1961) Az oroszlán (1962) Egy séta a Wild Side-on ( Walk on the Wild Side ) (1962) A Rózsaszín Párduc (1963) A hetedik nap (1964) Mi újság, cicamica? (1965) Tündéri nők (1966) Rókamese (1967) Fellini-Satyricon (1969) Fräulein Doktor (1969) Finom holttest (1969) Vörös nap (1971) Javíthatatlan (1975) Jackpot (1975) Blöff (1976) Pokoltól a győzelemig (1979) Nápolyi krimi (1979) Elil rózsája (1979) A rózsaszín párduc nyomában (1982) A Rózsaszín Párduc átka (1983) Gyilkos sorok (1985) Dalban élek (1985) Kék vér (1990) Lestanville Lestanville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 94 fő (2015). Lestanville Auzouville-sur-Saâne, Saint-Ouen-le-Mauger és Saint-Pierre-Bénouville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Málta az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Málta a dél-koreai Szöulban megrendezett 1988. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 6 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Vitorlázás * - nem ért célba Cyrtochilum flexuosum A Cyrtochilum flexuosum az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Cyrtochilum flexuosumot széles körben termesztik; Dél-Amerikában őshonos. Megjelenése Kúszó gyöktörzsén 2–5 centiméter távolságban megvastagodott, 2–8 centiméter hosszú, tojásdad vagy hosszúkás, lapított hajtások erednek, amelyek szártagjai állgumóvá vastagodnak. Mindegyik szártagon egyesével vagy párosával hosszúkás, nyelv alakú, 10–35 centiméter hosszú, 2,5–5 centiméter széles levelek vannak. Virágai 1,5–2 centiméter hosszúak, az 5 lepellevél kicsi, hosszúkás, sárga és barna foltok vagy sávok tarkítják, többnyire hátratörtek; a mézajak világító sárga, 2 kis oldalkaréjjal, a nagy középső karéj széles kerekded és a csúcsán kicsípett. A lepellevelek fodros szélűek, a mézajak sima, tövén egy háromrészes, húsos, bordázott, részben vöröses, részben világos képződmény látható. A virágok 60–120 centiméter hosszú, dús virágú bugákban fejlődnek. Termése hosszanti réssel felnyíló, sok apró magot tartalmazó tok. Super Bowl XLVII A Super Bowl XLVII a 2012-es NFL-szezon döntője. A mérkőzést a New Orleans Saints stadionjában játszották, New Orleansban, 2013. február 3-án. A kezdés időpontja helyi idő szerint 17:30, magyar idő szerint február 4-én hajnali 0:30 volt. A mérkőzést a Baltimore Ravens nyerte. A mérkőzést az Egyesült Államokban a CBS televízió társaság közvetítette. A társaság valamennyi reklámidőt értékesítette, néhány félperces reklámidő több mint 4 millió dollárba került, amely új rekord. A mérkőzés előtt a himnuszt Alicia Keys énekelte. A félidőben fellépett a többszörös Grammy-díjas Beyoncé, aki 2004-ben a Super Bowl XXXVIII-on a himnuszt énekelte. A döntő résztvevői A mérkőzés egyik résztvevője a San Francisco 49ers, amely az alapszakaszból az NFC második kiemeltjeként jutott a rájátszásba 11–4–1-es mutatóval. Erőnyerőként csak a konferencia-elődöntőben játszott először. Itt hazai pályán a Green Bay Packerst győzte le. A konferenciadöntőben idegenben játszott az első kiemelt Atlanta Falcons ellen. A Falcons 17–0-ra is vezetett, a 49ers azonban fordított és 28–24-re megnyerte a mérkőzést. A San Francisco korábban ötször játszott Super Bowlt (1982, 1985, 1989, 1990, 1995), mindegyiket meg is nyerte. A másik résztvevő a Baltimore Ravens volt. A Ravens az alapszakaszban 10–6-os mutatóval végzett az AFC North divízió első helyén, ezzel az AFC negyedik kiemeltjeként jutott a rájátszásba. A wild card-fordulóban hazai pályán győzte le az Indianapolis Coltsot. A konferencia-elődöntőben idegenben, kétszeri hosszabbítás után tudta legyőzni az első kiemelt Denver Broncost. A konferenciadöntőben ismét idegenben a New England Patriotsot győzte le. A Baltimore korábban csak egyszer, 2000-ben játszott Super Bowlt, amelyet megnyert. A mérkőzés érdekessége volt, hogy a 49ers és a Ravens vezetőedzője, Jim Harbaugh és John Harbaugh testvérek, emiatt a mérkőzés Harbaugh Bowl néven is elterjedt. Először fordult elő, hogy a Super Bowl résztvevőinek vezetőedzői testvérek. A mérkőzés A mérkőzést 34–31-re a Baltimore Ravens nyerte, amely története második Super Bowl-győzelmét aratta. A legértékesebb játékos a Ravens irányítója, Joe Flacco lett, aki három touchdown-passzt adott. A harmadik negyed elején Jacoby Jones egy kezdőrúgás utáni visszahordással 108 yardos touchdownt szerzett, ez a Super Bowlok történetének leghosszabb touchdownja lett. 1 perc 32 másodperccel a harmadik negyed kezdete után a stadionban kialudt a világítás, a mérkőzés 36 perces kényszerszünet után folytatódhatott. A hibát az egyik kapcsolóállomás okozta, amelynek éppen a kábelhiba elleni védelem volt a feladata. Az Egyesült Államokban 108,4 millió néző látta a mérkőzést a televízióban, amely ekkor a harmadik legnézettebb tévéműsornak számított. The Birthday Party (együttes) A The Birthday Party egy Ausztráliából származó punkzenekar volt. Tagok: Nick Cave, Mick Harvey, Tracy Pew, Phill Calvert és Rowland S. Howard. 1978-ban alakultak meg Melbourne-ben. Eredetileg "The Boys Next Door" (A szomszéd fiúk) volt a nevük. Nick Cave a csapat leghíresebb tagja, ő a Birthday Party-n kívül is jelentős és elismert zenésznek számít. Ez volt az első zenekar, amelyben Cave benne volt, és így indult meg a karrierje. Miután ez az együttes feloszlott, megalapította saját bandáját, Nick Cave and the Bad Seeds néven. A "Születésnapi buli" főleg post-punkot játszott, de jelen voltak a gothic rock vagy a noise-rock műfajokban is. Fennállásuk alatt 3 nagylemezt jelentettek meg a Birthday Party név alatt. The Boys Next Door néven egy stúdióalbumot adtak ki. 1983-ban feloszlottak. Mára már kultikus és befolyásos együttesnek számít, hiszen innen indult el Nick Cave karrierje. Diszkográfia/Stúdióalbumok Door, Door (1979) (Boys Next Door néven) The Birthday Party (1980) Prayers on Fire (1981) Junkyard (1982) François Picard François Picard (1921. április 26. – Nizza, 1996. április 19.) francia autóversenyző. Pályafutása 1954-ben megnyerte a Penya Rhin-nagydíjat, valamint Charles Pozzi társaként győzött a Reims-i 12 órás versenyen is. 1956 és 1958 között minden évben rajthoz állt a Le Mans-i 24 órás viadalon, azonban egy alkalommal sem ért célba. 1958-ban részt vett a Formula–1-es világbajnokság marokkói versenyén. A futamon összeütközött Olivier Gendebienel. François súlyosan megsérült a balesetben, és noha később teljesen felépült, felhagyott az autóversenyzéssel. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Fűrészesfogú sügér A fűrészesfogú sügér (Epinephelus aeneus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A fűrészesfogú sügér előfordulási területe az Atlanti-óceán keleti fele, beleértve a Földközi-tenger déli részét is. Nyugat-Afrika mentén egészen Angola déli részéig több helyen is fellelhető. Korzika tengervizeiben, csak 2012-ben találták meg. A kanári-szigeteki és a Zöld-foki Köztársaság-i példányokról nincs hivatalos megerősítés. Megjelenése Ez a halfaj elérheti a 120 centiméteres hosszúságot is, de általában csak 60 centiméteres. 50 centiméteresen már felnőttnek számít. Az eddig kifogott legnagyobb példány 25 kilogrammos testtömegű volt. A hátúszóján 10-11 tüske és 14-16 sugár van, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 7-9 sugár látható. A farokúszója lekerekített. Életmódja Szubtrópusi tengeri hal, amely a homokos tengerpartok mentén él, de olykor a lagúnákba és a folyótorkolatokba is beúszik. 20-200 méteres mélységek között tartózkodik. Táplálékának az összetétele: csontos halak 58%, sáskarákok (Stomatopoda) 21%, egyéb rákok 10% és fejlábúak 10%. Szaporodása A fűrészesfogű sügér nemváltó hal. Nőstényként jön világra, aztán egy bizonyos kor vagy méret elérésével hímmé válik. A legtöbb példány esetében az átalakulás a 9 kilogrammos halaknál történik meg, bár már kifogtak 3-5 kilogrammos hímeket is. Tunézia vizeiben 10-13 évesen vagyis 6-15 kilogrammosan, azaz 80-110 centiméteresen vált nemet. Egy 44 centiméteres és 2,2 kilogrammos nőstény körülbelül 789 436 ikrát képes termelni, míg egy 87 centiméteres és 12,6 kilogrammos nőstény akár 12 589 242 ikrát is kibocsáthat. Felhasználása Ennek a fűrészfogú sügérnek ipari mértékű a halászata. Nyugat-Afrikában közkedvelt halfaj. Frissen vagy füstölve árusítják. Tenyésztésével kísérletezések folynak. A sporthorgászok is kedvelik. Érdekességek Neve angolul white grouper, mely kifejezést több másik halra is használják, (például Hyporthodus flavolimbatus, nyugat-indiai csíkos sügér (Epinephelus striatus) és a venezuelai sügér (Mycteroperca cidi) fajokra.) Afrikában nagyon népszerű halfaj, a helyi konyhák specialitása. Érdekesség, hogy a 2000 frankos CFA (Afrikai valutaközösségi frank) bankjegyen a fűrészesfogú sügér szerepel. A bankjegy másik oldalán közlekedési eszközök és egy híd látható. Manmohan Szingh Dr. Manmohan Szingh (pandzsábiul: ������ ����, hindiül: ������ ����) (Pandzsáb, 1932. szeptember 26. –) India 17. miniszterelnöke. Szingh az indiai nemzeti kongresszus tagja és 2004. május 22. óta India első szikh miniszterelnöke 2014. májusig. Sokan őt tartották a legképzettebb indiai miniszterelnöknek. A modern India történetének egyik legnagyobb hatású alakjának tartják; 1991-ben tett szert hírnévre az indiai gazdaságliberalizáció elindításával – akkor még pénzügyminiszterként, Narasimha Rao miniszterelnök kormányában. Családi háttér 1932. szeptember 26-án született a pandzsábi Gah városában (ma Pakisztán). 1958 óta házas; felesége Gursaran Kaur, három gyermekük van. Pályafutása A Cambridge-i Egyetem-en végzett. Marokkó az 1976. évi nyári olimpiai játékokon Marokkó a kanadai Montréalban megrendezett 1976. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 9 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Marokkó a 4. naptól csatlakozott az afrikai országok bojkottjához, és nem vett részt a további versenyeken. Szűcs Gabriella (kézilabdázó) Szűcs Ibolya Gabriella (Nagyvárad, 1984. augusztus 31. –) korábbi magyar válogatott kézilabdázó, a HC Dunărea Brăila balátlövője. 2015 óta a román válogatott tagja. Pályafutása Szűcs Gabriella tizenegy évesen kezdett kézilabdázni Debrecenben. Tizennégy éves korában igazolta le az első osztályban szereplő DVSC, amely csapat színeiben kilenc idényen keresztül szerepelt. Megjárta a korosztályos válogatottakat, több siker is fűződik ehhez az időszakhoz. Ifjúsági Európa-bajnokságról, és junior Európa- és világbajnokságról is éremmel tért haza a magyar csapattal. Mára pedig 24 évesen a felnőtt válogatott rutinos tagjának számít. 2008-ban igazolt a román bajnokcsapathoz, az Oltchim Valceához. 2011-ben visszatért a Debreceni VSC-hez, de fél év után újra Zilahban folytatta tovább. Majd 2013-tól Nagybányán, a HCM Baia Mare együttesénél folytatja a pályafutását. Húga, Nikolett szintén kézilabdázó, ő a Tajtavill-Nyíradony csapatában játszik. Sikerei Klubcsapatban Magyar Kupa : 3. helyezett: 2008 Magyar válogatottban Ifjúsági Európa-bajnokság : 3. helyezett: 2001 Junior Európa-bajnokság : 2. helyezett: 2002 Junior világbajnokság : 2. helyezett: 2003 Világbajnokság : 3. helyezett: 2005 Európa-bajnokság : 3. helyezett: 2004 Olimpia : 4. helyezett: 2008 Román válogatottban Világbajnokság : 3. helyezett: 2015 Fűrészesrájafélék A fűrészesrájafélék (Pristidae) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába és a Rhinopristiformes rendjébe tartozó család. Rendszertani besorolásuk és védelmük Korábban az úgynevezett fűrészesrája-alakúak rendjének volt az egyetlen családja, 2 nemmel és 7 fajjal tartozik. 2016 óta a Pristiformes-t átnevezték Rhinopristiformes-ra és a meglévők mellett egyéb családokat, illetve nemeket és fajokat helyeztek beléje. A Természetvédelmi Világszövetség (angolul World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, IUCN) Súlyosan veszélyeztetettnek (Critically Endangered, CR) minsősíti a család összes faját; emiatt, csak a Pristis microdon nevű faj lehet akváriumban tartani, de azt is, csak a helybéli akváriumokban és, csak védelmi célokból. Az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában tilos a halászatuk. Előfordulásuk és élőhelyük A fűrészesrájafélék a Föld három fő óceánjának (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán), a trópusi és szubtrópusi részein élnek. Gyakran felkeresik a folyótorkolatokat is, sőt néhány faj, felúszik a folyókba, és két fajnak a Nicaragua-tóban is van állománya. Ezek a halak, a sekély vizű, partmenti részeket kedvelik ahol a homokos fenéken zsákmányra várhatnak. Legtöbbjük egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Megjelenésük A fűrészesrájafélék legfőbb jellemzője a fejen levő fűrészes, csőrszerű képződmény, amelynek oldalain fogak ülnek. Az összes faj teste, cápaszerű, és szürkés színű. A legkisebb az 1,4 méter hosszú Pristis clavata, míg a legnagyobbak a Pristis microdon, a nagy fűrészesrája (Pristis pectinata) és a Pristis pristis fajok, amelyek a 7 méteres hosszúságot is meghaladhatják. Egyes források említést tesznek 11 méteres testhosszal, és 2000 kilogramm feletti testtömeggel rendelkező példányokról is.[forrás?] Mivel a porcos halak közé tartoznak, nincs rendes csontozatuk, hanem, csak porcos képződményeik. Hiányzik az úszóhólyagjuk, emiatt a felhajtóerőt az olajban gazdag májaik biztosítják. Szaporodásuk A fűrészesrájafélék ál-elevenszülő halak, vagyis a hímek által megtermékenyített peték, a nőstények petefészek vezetékeinek üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya állatok kitolják az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadékok a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődnek az anyjuk testéből. Rendszerezés A családba az alábbi 2 nem és 7 faj tartozik: Anoxypristis White & Moy-Thomas, 1941 – 1 faj Anoxypristis cuspidata (Latham, 1794) Pristis Linck, 1790 – 6 faj; típusnem Szuvorov-rend A Szuvorov-rend (oroszul: Орден Суворова, transzliteráció: orgyen szuvorova) a régi orosz katonai hagyományok tiszteletére 1942. július 29-én alapított kitüntetése a Szovjetuniónak. Az érdemrend névadójának az újkor egyik legnagyobb stratégáját, Szuvorovot választották a Legfelsőbb Tanács döntéshozói. Ezt a második világháborús kitüntetést azzal a céllal hozták létre, hogy a katonai parancsnokok közül a harctéren kiemelkedő képességet felmutatókat el tudják ismerni. Három különböző fokozatot alapítottak a rendhez, így van 1., 2., 3., osztálya is. A legmagasabb elismerést elsőként Zsukov marsallnak adományozták 1943. január 28-án. Az elismerésről Az első osztályát a rendnek azok a magasabb parancsnokok kaphatták meg, akik a hadműveletek során a győzelem kivívásához kivételes képességeket tudtak felmutatni. Az érem 55 mm ötágú tömör platina csillag a közepében 30 mm arany medállal, melyen Szuvorov arcképe látható. Az érdemérem alsó részén levélkoszorú, a felsőn pedig cirill betűkkel található írás „Alekszandr Szuvorov” stratéga neve. Az ötágú csillag legfelső szárában a vörös csillag is beépítésre került. Nem mondható, hogy túl gyakran adományozták oda a legmagasabb fokozatú Szuvorov-érdemrendet, hiszen a legendás Zsukov marsallon és kevés katonai vezető mellett, a katonai stratégának nem-igen mondható Sztálint és a jugoszláv Tito marsallt tüntették ki. A másodosztályát a rendnek azok a hadtest-, hadosztály- és dandárparancsnokok kaphatták, akik győzelmet arattak a nagyobb létszámú ellenség felett. Az érem 50 mm ötágú tömör arany csillag, vörös csillag nélkül. A közepében 25 mm arany érdeméremmel, mely alakra megegyezik az első osztályúval, csak ezüstből készült. A harmadosztályát a rendnek azok az ezredparancsnokok, törzsfőnökök, zászlóalj- vagy századparancsnokok kapták, akik győzelemhez juttatták csapataikat kiemelkedő katonai vezetői képességeik révén. Az érem megegyezik méretben és kialakításban a másodosztályúval, csak ezüst színével tér el tőle. A hivatalos álláspont ellenére az első és a másodosztályát nem csak a harcban közvetlenül résztvevőknek adományozták, hiszen a győzelem érdekében a gazdaságban tevékenykedő vállalatvezetők, hadfelszerelést és fegyvereket tervező mérnökök is részesültek elismerésben. A Szovjetunió felbomlását követően az Oroszországi Föderáció megtartotta az elismerési formát. Híres első osztályú kitüntettek Lavrentyij Pavlovics Berija Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (2 alkalommal) Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij Georgij Konsztantyinovics Zsukov . (2 alkalommal.) Tibor Fischer Tibor Fischer (Stockport, 1959. november 15. –) magyar származású angol író, akinek első regénye, az 1992-ben megjelent A béka segge alatt Betty Trask-díjat kapott, valamit felkerült a Man Booker-díj rövid listájára. Műveit 25 nyelvre fordították le. Élete és pályafutása Szülei magyar kosárlabdázók voltak, 1956-ban hagyták el az országot és telepedtek le Angliában. Fischer Londonban nőtt fel, majd a Cambridge University latin és francia szakán tanult. 1988 és 1990 között a The Daily Telegraph magyarországi tudósítójaként dolgozott, 1993-ban a Granta irodalmi folyóirat a húsz legjobb fiatal angol író közé választotta, számos díjat nyert novelláival, mielőtt 1992-ben megjelent A béka segge alatt című első regénye, melyet édesapja története ihletett. A regényt ötvenhatszor utasították vissza, mielőtt végül kiadót talált neki. Fekete humoráról vált ismertté, az Agyafúrt agyag című regényének mesélője például egy 5000 éves sumer edény. Tagja a Királyi Irodalmi Társaságnak, a Canterbury Christ Church University kreatív írás kurzusának programigazgatója. Művei A béka segge alatt (Under the Frog, 1992) A gógyigaleri (The Thought Gang, 1994) Agyafúrt agyag (The Collector Collector, 1997) Aki hülye, ne olvassa (Don't Read This Book If You're Stupid, 2000) Voyage to the End of the Room (2003) Megváltás Miamiben (Good to be God, 2008) Crushed Mexican Spiders (2011) The Hungarian Tiger (2014) Magyarul A béka segge alatt ; ford. Bart István; Európa, Bp., 1994 A gógyigaleri ; ford. Széky János; Helikon, Bp., 1996 Aki hülye, ne olvassa! ; ford. Lóránd Zsófia, Hamvai Kornél, előszó Békés Pál; Gondolat, Bp., 2005 ( Gondolat világirodalmi sorozat ) Agyafúrt agyag ; ford. Bozai Ágota; Magyar Könyvklub, Bp., 2005 Megváltás Miamiban ; ford. Vajda Tünde; Helikon, Bp., 2011 A magyar tigris ; ford. Farkas Ákos; Helikon, Bp., 2014 Díjai és elismerései Betty Trask-díj (1992) Man Booker-díj rövid lista (1992) Joseph Larmor Joseph Larmor Sír (Magheragall, County Antrim, 1857. július 11. – Holywood, County Down, 1942. május 19.) ír fizikus, matematikus. Életpálya A Royal Belfast Academical Institution, Queen's University Belfastban valamint Cambridge-ben a St John's College-ben fizikát, Galwayben a Queen's College-ben matematikát tanult. 1885-től matematikát tanított Cambridge-ben, 1903-tól itt lett a matematika professzora. Kutatási területei Tudományos munkássága során a villamos energia, a dinamika, a termodinamika és az elektron elméleti anyagát használta. Elméleti fizikus volt, aki meggyőződéssel hitt az éterben és Írország egységében. Megjósolta a tér időbeni tágulását. Nem értett egyet Albert Einsteinnel a távolság- és idődilatáció kérdésében. Elutasította a tér görbület és a s relativitáselmélet gondolatát. Elméletileg helyesen határozta meg a gyorsuló elektron sugárzási terét és az elektronok rezgésére vezette vissza a színképvonalak felhasadását külső mágneses térben. Írásai Több publikációja, értekezése, könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabb elméleti fizika könyve 1900-ban jelent meg, a Tér és az Anyag (Aether and Matter) címmel. Szakmai sikerek Róla nevezték el a Larmor-precessziót (atomok, elektronok mágneses momentumának precessziója külső mágneses térben). Hét tenger kikötője A Hét tenger kikötője (eredeti angol címe: Port of Seven Seas) James Whale rendezésében készült, 1938-ban bemutatott fekete–fehér amerikai filmdráma. Magyarországon a filmet 1939 elején mutatták be. A film a neves francia író-rendező, Marcel Pagnol három műve, az ún. Marseille-trilógia összevont cselekményének alapján készült. A trilógia első két része: a Marius (bemutató: 1929-ben) és a Fanny (1931-ben) eredetileg színpadi mű volt; a harmadik rész: César már egyenesen filmre íródott, és az abból készült francia filmet maga Marcel Pagnol rendezte, 1936-ban mutatták be. Cselekménye Honoré Paisse középkorú marseille-i kereskedő régóta szerelmes egy halárúsnőbe, a fiatal Madelonba, aki azonban Mariusba, Panisse legjobb barátjának, Cesarnak a fiába szerelmes. Marius a tengerre vágyik és egy napon levélben tudatja Marionnal, hogy három évre leszerződött tengerésznek. Pár héttel később Madelon rájön, hogy gyermeket vár Mariustól. Elkeseredésében elfogadja Panisse házassági ajánlatát és bevallja neki, hogy gyermeke lesz. A férfi nagyon megörül, mert régóta szeretne gyereket. A házaspár boldogan él, az asszony kisfiúnak ad életet. Három év múltán Marius hazaérkezik. Első útja Madelonhoz vezet, akit még mindig szeret. Az asszony kéri, hogy térjen ki útjából, ne dúlja fel a házaséletet. Marius tudja, hogy a gyermek az övé, és szeretné rávenni az asszonyt, hogy hagyja el férjét és menjen vele a gyermekkel együtt. Madelon még mindig szereti Mariust és már-már enged a kérésnek, amikor közbelép Cesar, a fiú apja. Az idős ember imádja fiát, de világosan látja a helyzetet. Elmagyarázza a fiataloknak, hogy ezt nem tehetik meg a férjjel. Az életet ugyan Marius adta a gyermeknek, de mást semmit nem tett. Panisse ellenben otthont adott neki, ruházta, nevelte, minden gondolata a gyermek, valójában tehát Panisse a gyermek igazi apja. Madelont meggyőzik Cesar szavai. Belátja, hogy mindent Panisse-nek köszönhet, legyőzi szívében a szerelmet. Ő maga kéri Mariust, hogy menjen vissza a tengerre. Főbb szereplők Wallace Beery – Cesar Frank Morgan – Panisse Maureen O'Sullivan – Madelon John Beal – Marius Jessie Ralph – Honorine Cora Witherspoon – Claudine Etienne Girardot – Bruneau E. Alyn Warren – Escartefigue kapitány Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Apahida) Az apahidai Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07518 sorszámon szerepel. Környezetvédelmi licencdíj A környezetvédelmi licencdíj a környezetvédelmi termékdíj helyett a hulladékhasznosítást koordináló szervezetnek fizetendő összeg, mely koordináló szervezetenként és anyagfajtánkként változik. A koordináló szervezetek a licencdíj fejében átvállalják a termékdíj fizetésre kötelezett vállalatok meghatározott feladatait, amelyek ezáltal mentesülnek a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség alól. A koordináló szervezethez történő csatlakozás esetén a csomagolási hulladék kibocsátásához kapcsolódó adók kb. 50 százalékkal csökkenthetők. Környezetvédelmi termékdíj fizetésre az kötelezett, Aki a belföldi előállítású termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója. Reklámhordozó papír, kenőanyagok esetén az első forgalomba hozó első vevője. Közösségen belüli behozatal esetén a termékdíj-kötelezett termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója. Nem közösségi termékdíj-köteles termék importja esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós. Kereskedelmi (ital-) csomagolás első belföldi forgalomba hozójának első továbbforgalmazó vevője. Forrás 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 94/2002. kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól Bad Rippoldsau-Schapbach Bad Rippoldsau-Schapbach település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2149 fő (2014). Japán oroszlánfóka A japán oroszlánfóka (Zalophus japonicus) egy, a fülesfókafélék (Otariidae) családjába tartozó kihalt fókafaj. Néha a kaliforniai oroszlánfóka (Zalophus japonicus) alfajának tekintik. Előfordulása A Távol-Kelet partjainál élt. Megjelenése A bikák testtömege 450–560 kg volt, testhosszuk 2,3-2,5 m volt, nagyobbak voltak, mint a kaliforniai oroszlánfókabikák. A tehenek testhossza 1,64 m volt, szőrük világosabb volt, mint a bikáké. Kihalása A tápláléka (csakúgy, mint a többi oroszlánfókafajnak) halak voltak, azokat túlhalászták a japán halászok. Az utolsó kolónia Korea partjainál élt 1950-ben. 23649 Tohoku A 23649 Tohoku (ideiglenes jelöléssel 1997 CJ5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. N. Sato fedezte fel 1997. február 1-én. Atlétika az 1912. évi nyári olimpiai játékokon Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon az atlétikában 30 versenyszámban avattak bajnokot. Éremtáblázat A táblázatban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve. Merititesz Merititesz (mr.t-�t=s; „apja által kedvelt”) ókori egyiptomi női név. Ismert viselői: I. Merititesz királyné, Hufu fáraó felesége (IV. dinasztia); II. Merititesz hercegnő, Hufu fáraó és talán I. Merititesz királyné lánya; a gízai G7650-es sírba temették férjével, Ahethoteppel (IV. dinasztia); III. Merititesz, Dzsedefré fáraó legidősebb fiának, Hornit hercegnek a lánya (IV. dinasztia); Merititesz, Neuszerré fáraó lányának, Hamerernebtinek és Ptahsepszesz vezírnek a lánya (V. dinasztia); IV. Merititesz , I. Pepi fáraó felesége; férje piramisa mellett temették egy kisebb piramisba (VI. dinasztia); Merititesz, II. Ramszesz fáraó egyik lánya; a hercegnőket ábrázoló abüdoszi listán a 23.; lásd még: II. Ramszesz gyermekeinek listája (XIX. dinasztia). Forrás Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.60 Dodson & Hilton, op.cit., p.64 Dodson & Hilton, op.cit., p.76 Dodson & Hilton, op.cit., p.172 Max Weber Max Weber (eredeti nevén: Emil Maximilian Weber) (Erfurt, 1864. április 21. – München, 1920. június 14.) német közgazdász, szociológus. Értékelése Karl Marx és Émile Durkheim mellett a modern szociológia alapító atyja. Legfontosabb munkái a társadalomtudományok racionális alapokra fektetéséről szólnak, de sokat publikált közgazdasági témákban is. Legfontosabb műve A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, mely a vallásszociológiai munkássága kezdetét jelentette. Weber szerint a keleti és nyugati világ fejlődése közötti különbség oka elsősorban a vallás. A politika mint hivatás című művében az államot a fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumával rendelkező szervként írta le, ami a politikatudomány kulcsfogalmává vált. Élete és pályája Weber a németországi Erfurtban született, id. Max Weber és Helene Fallenstein a hét közül legidősebb gyermekeként. 1868-ban születik öccse, Alfred Weber, aki szintén közgazdász és szociológus. Édesapja politikus, későbbi parlamenti képviselő, így házukban gyakran megfordultak neves tudósok és a politikai élet szereplői, így az ifjú Weber gyermekkorát pezsgő légkörben töltötte. Korán érő típus volt: 13 éves korában szüleinek két történelmi típusú esszét ajándékozott karácsonyra, melyek A német történelemről, különös tekintettel a császár és a pápa helyzetére illetve A római birodalmi korszak I. Konstantin császártól a népvándorlásig címet viselték. 14 éves korában tanulmányt írt, melybe számtalan referenciát helyezett el Homérosz, Vergilius, Cicero és Titus Livius munkáira, valamint jelentős ismeretekkel rendelkezett Goethe, Spinoza, Kant és Schopenhauer írásaival kapcsolatban is az egyetemi tanulmányai megkezdése előtt. Ennek ismeretében egyértelműnek tűnt, hogy Weber a társadalomtudományok művelésének szenteli magát. 1882-ben kezdte meg jogi tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, ahol főszakként édesapja szakterületét választotta. A jogi tárgyak mellett közgazdasági és középkori történelmi előadásokat hallgatott, valami rengeteg teológiai témájú szöveget olvasott. Egyetemi tanulmányai során a sorkatonai szolgálatának is eleget tett. 1884 őszén visszatért szüleihez és a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait, melyet csak a Göttingeni Egyetemen töltött rövid időre, illetve katonai kiképzések idejére szakított meg. A berlini bíróságon dolgozott, majd 1886-ban letette szakvizsgáját. Az 1880-as évek végén történelemmel foglalkozott. Jogi doktorátusát 1889-ben szerezte jogtörténeti témájú disszertációjával, mely a Középkori gazdasági szervezetek címet viselte. Habilitációját két évvel később a Római agrártörténelem és jelentősége az alkotmány- és magánjog területén címmel írta meg. Ennek megfelelően jogosulttá vált az egyetemi tanári kinevezésre. A disszertációi között eltelt két évben Weber aktuális társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1888-ban belépett a Társadalompolitikai Egyletbe (Verein für Socialpolitik), melyet azok a német közgazdászok és a történeti iskola tagjai alapítottak, akik a kor széles körű társadalmi problémáinak megoldását elsősorban a közgazdaságtantól remélték, és akik nagy kiterjedésű statisztikákat készítettek ezen problémák tanulmányozására. 1890-ben a „Verein” megbízta a lengyel kérdés vizsgálatával, így a külföldi paraszti munkaerő bevándorlását elemezte az iparosodott Németország keleti tartományaiba. A tanulmányt kiváló módszertani kutatási metodikája miatt sokan dicsérték és Weber az agrárgazdaságtan elfogadott szakértőjévé vált. 1893-ban elvette unokatestvérét, Marianne Schnitgert, aki feministaként és íróként már ismert volt. Következő évben a Freiburgi Egyetemre kinevezték a közgazdaságtan tanárának, majd 1896-ban a Heidelbergi Egyetemre került. 1897-től egészen 1901-ig betegsége – valószínűleg idegösszeomlás – miatt gyakran kellett teljesen szüneteltetnie tudományos munkáját: halála előtt apjával összeveszett és nem volt alkalma kibékülnie. 1903-ban Weber a Társadalomtudományi és Szociálpolitikai Iratok című újság társszerkesztője lett. Úgy érezte, hogy nem képes visszatérni a rendszeres tanításhoz, ezért kutatóként dolgozott tovább, amiben egy 1907-es örökség is segítette. 1904-ben az Egyesült Államokba látogatott és részt vett a Művészeti és Tudományos Konferencián, amit a Louisianai Világkiállítással együtt tartottak St. Louisban. 1905-ben jelent meg leghíresebb műve, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (magyarul csak 1982 óta olvasható). Ez a tanulmány alapozta meg későbbi, a kultúra és vallás nemzetközgazdasági hatásaival foglalkozó kutatásait. Az első világháborúban egy ideig a heidelbergi katonai kórház igazgatójaként szolgált. 1918-ban a Német Fegyverszüneti Bizottság tanácsadója volt a Versailles-i békeszerződés megkötésekor és részt vett a Weimari alkotmány megírásában. Weber tartott egy német kommunista forradalom kitörésétől, ezért javaslatára került be a 48. cikkely a német alkotmányba, melyet később Adolf Hitler használt fel a hadi jog bevezetésére. 1918 után visszatért a tanításhoz, először a Bécsi Egyetemen, majd következő évtől a Lajos–Miksa Egyetemen. Münchenben megalapította az első német szociológiai tanszéket, de szociológusként maga sosem kapott kinevezést. A politikával kapcsolatos foglalkozást az 1919 és 1920 közötti jobboldali mozgolódás miatt hagyta abba; müncheni kollégái és diákjai lenézték beszédeiért és baloldali magatartásáért az 1918–1919-es Német Forradalom során. Jobboldali diákok egy csoportja a lakása előtt is tüntetett. Tüdőgyulladásban halt meg 1920. június 14-én München-ben. Művei jelentős részét halála után találták meg és posztumusz adták ki őket. Írásait olyan nagyságok elemezték, mint Talcott Parsons és C. Wright Mills. Munkássága és eredményei Ma Webert Marxszal és Durkheimmel együtt a modern szociológia alapítóinak tekintik, miközben kortársai elsősorban történésznek és közgazdásznak tartották. Míg azonban Durkheim Comte-hoz hasonlóan a pozitivistákhoz tartozott, addig Weber az antipozitivisták közé sorolható, csakúgy, mint barátja és a német szociológia jeles képviselője Werner Sombart. Weber munkássága indította el az antipozitivista forradalmat a társadalomtudományokban, amely hangsúlyozta a különbséget a társadalom- és természettudományok között. A hatalomról alkotott elméleteiben megkülönböztette a fizikai kényszer fenyegetésén alapuló hatalmat az uralomtól, amelynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése, hogy a kormányzat jogos, azaz legitim. A legitimitás 4 formáját különböztette meg: a transzcendentális (a hatalmat vallási érvekkel bizonyították, például Egyiptomban a Napkirály), tradicionális (királyi), a karizmatikus (népvezérek) és a racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követő) uralom legitimitását. Weber a történeti fejlődésben a racionális uralom térhódítását gondolta, annak jó és rossz oldalaival együtt. Tudományos munkásságának jelentős részét a vallásszociológiai kutatások alkotják. Ezek alapkérdése, hogy hogyan hatottak a különböző vallások a társadalomra, a politikára és a gazdaságra. Webernél a gazdaság, különösen a kapitalista gazdaság kifejlődése, a modern gazdaság kialakulása függ az adott társadalom vallási nézeteitől (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme). Vallásszociológiája Weber vallásszociológiai munkássága A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művel kezdődött, majd a Kína vallása: Konfucianizmus és taoizmus, India vallása: a hinduizmus és buddhizmus szociológiája, és Az ókori zsidóság című elemzésekkel folytatódott. Kisebb szünetekkel élete végéig dolgozott ezeken a művein, melyek nagy része a Világvallások gazdasági etikája című művében kapott egységes formát. A vallásszociológiával kapcsolatos kutatásainak 1920-ban bekövetkezett váratlan halála vetett véget, amely megakadályozta Az ókori zsidóság tervezett folytatását is - a Zsoltárok könyvéről, a talmudi zsidóságról, a korai kereszténységről és az iszlámról szóló tervezett tanulmányokkal. A három általa vizsgált fő téma (1.) a vallási eszmék hatása a társadalmi folyamatokra, (2.) a vallási eszmék és a társadalmi rétegződés közötti kapcsolat és (3.) a nyugati civilizáció megkülönböztető jellegzetességei volt. Vallásszociológiai munkásságának fő célkitűzése az volt, hogy megtalálja Kelet és Nyugat fejlődési iránya eltérésének okait, anélkül azonban, hogy eközben értékelné ezt a két nagy kultúrkört - szemben azzal, ahogyan azt Weber néhány, a szociáldarwinista paradigmát követő kortársa tette. Weber elsősorban arra törekedett, hogy megmagyarázza a Nyugati civilizáció meghatározó jegyeit. A Nyugati civilizáció fejlődésének vizsgálata során Weber arra a következtetésre jutott, hogy a kálvinista (általánosabban: a protestáns) eszmék meghatározó befolyással bírtak a nyugati társadalmi intézményekre, és az európai, illetve az amerikai gazdaság fejlődésének irányára, de azt is hangsúlyozta, hogy ezek az eszmék nem egyedüli tényezők voltak ebben a fejlődésben. További ilyen tényezőkként említi Weber a tudományos kutatás racionalizmusát, a megfigyelésnek a matematikával történő egyesítését, a jogtudomány és a tudományos munkaszervezés elméletét, a kormányzati adminisztráció és a gazdasági vállalkozások racionális szisztematizációját. Végül, a vallásszociológiai kutatás, Weber szerint, a varázslat alól feloldást, „a világ varázstalanítását” tárhatja fel olyan fázisként, amely alapvetően meghatározza a Nyugati civilizáció arculatát. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Weber nagyszabású munkája, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme életművének leghíresebb írása. Sokan hangsúlyozzák, hogy ezt a könyvet nem annyira a protestantizmusnak szentelt részletes tanulmánynak kell tekintenünk, mint inkább Weber kései műveihez szóló bevezetésnek – különös tekintettel a vallási eszméknek a gazdasági tevékenységre gyakorolt hatásait vizsgáló kései írásaira. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című könyvében Weber annak az elképzelésének ad hangot, hogy a kapitalizmus fejlődését alapvető módon határozták meg a kálvinista eszmék és a kálvinista erkölcs. Noha a vallási áhítatot a leginkább úgy szokták elképzelni, mint ami világi ügyek, és – ennélfogva – a gazdasági törekvések elutasításával jár együtt, úgy tűnik, a protestáns vallás esetében mégsem teljesen ez a helyzet. Ez a mű elsősorban ennek az ellentmondásnak a feloldásával foglalkozik. A „kapitalizmus szellemét” Weber úgy határozza meg, mint azon eszmék és szokások összességét, amelyek a gazdasági haszonra való racionális törekvésre irányulnak. A „kapitalizmus szellemének” meghatározása után a szerző a mellett érvel, hogy jó okunk van arra, hogy a felsorolt tényezők többségének gyökereit a reformációban keressük. Webert megelőzően több szerző felfigyelt már a protestantizmus és a kereskedelmi szellem közötti kapcsolatra – így például többek között William Petty, Montesquieu, Henry Thomas Buckle és John Keats. Weber rámutatott arra, hogy a protestantizmus – különösen a kálvinizmus – támogatja a gazdasági haszonra való törekvést, és a világi tevékenységeket, olyannyira, hogy ezeknek pozitív szellemi és erkölcsi jelentést ad. Ez ugyan nem volt ezeknek az eszméknek a kifejezett célja, hanem csupán egyfajta melléktermékük volt - mégis, ez a melléktermék szükségszerűen következett a protestáns tanítások belső logikájából; és az ezeken a tanításokon alapuló életvezetési tanácsok, mind direkten, mind indirekten támogatták a gazdasági haszonra való törekvésen alapuló tervezést és önmegtagadó életvitelt. Az egyik elterjedt illusztráció szerint ilyen a cipész, aki munkája fölé hajolva, az általa elkészített műben és mű által dicséri az Urat. Hovatovább a protestantizmus fölmagasztosította a világi tevékenységek mindegyikét, „elhivatásoknak” („Beruf”) nevezve őket, amelyek gyarapítják a közjót, és amelyeket megáldott az Úr és amelyek a maguk módján épp annyira üdvösek és üdvözítők, mint bármelyik „szent” tevékenység. Az a református nézet, amely szerint az élet valamennyi területe szent, amennyiben azt Istennek ajánlva űzik, és az élet táplálása és gyarapítása isteni célkitűzésének szándékába állítják, alapvetően meghatározta a munkáról vallott össztársadalmi képet. Weber azt állította, hogy azért hagyott fel a protestantizmus vizsgálatával, mert kollégája, Ernst Troeltsch, teológia professzor megjelentetett egy alapvető munkát, A keresztény egyházak és szekták társadalmi tanításairól címmel. Egy másik ok Weber döntése mellett az volt, hogy ez a szöveg gondoskodott szerzője számára egy átfogó perspektíváról az egyes társadalmak és vallások széles körű összehasonlítására – amit Weber későbbi írásaiban folytatott. Magyarul A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme ; ford. Vida Sándor; Franklin, Bp., 1924 ( Ember és természet ) Gazdaság és társadalom. Szemelvények ; összeáll. Varga Iván, ford. Józsa Péter, bev. Kemény István; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1967 Állam, politika, tudomány. Tanulmányok ; összeáll. Kemény István, Varga Iván, ford. Józsa Péter; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1970 Gazdaságtörténet. Válogatott tanulmányok ; ford., jegyz. Erdélyi Ágnes, vál. Bertalan László, utószó Hahn István; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1979 A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Vallásszociológiai írások ; ford. Gelléri András et al., utószó Lukács József, jegyz. Berényi Gábor; Gondolat, Bp., 1982 ( Társadalomtudományi könyvtár ) Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai ; ford., jegyz. Erdélyi Ágnes; Közgazdasági és Jogi, 1987–1999 1. Szociológiai kategóriatan ; 1987 2/1. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái társadalmi szervezetek: közösségek, társulások, vallások ; 1992 2/2. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái ogszociológia ; 1995 2/3. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái z uralom szociológiája I. ; 1996 2/4. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. Az uralom szociológiája II. ; 1999 A politika mint hivatás ; ford. Lannert Judit, László Géza; Művelődéskutató Intézet, Bp., 1989 ( Medvetánc füzetek ) A tőzsde ; ford. Mezei I. György, utószó Bácskai Tamás; Ikva, Bp., 1995 ( Szociológiai horizontok ) A tudomány és a politika mint hivatás ; összeáll. Fehér M. István Józsa Péter ford. átdolg. Glavina Zsuzsa; Kossuth, Bp., 1995 A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme ; ford. Józsa Péter, Lissauer Zoltán, Somlai Péter, jegyz. Berényi Gábor; 2. bőv. kiad.; Cserépfalvi, Bp., 1995 ( A társadalomtudomány klasszikusai ) Tanulmányok ; ford. Józsa Péter et al.; Osiris, Bp., 1998 ( Osiris könyvtár. Szociológia ) A megértő szociológia néhány kategóriájáról ; in: Erdélyi Ágnes: A társadalmi világ ideáltipikus felépítése. Tanulmányok ; Typotex, Bp., 2003 A tudomány és a politika mint hivatás ; ford. Glavina Zsuzsa; 2. átdolg. kiad.; Kossuth, Bp., 2004 Vallásszociológia. A vallási közösségek típusai ; ford., jegyz. Erdélyi Ágnes; Helikon, Bp., 2005 ( Bertalan László társadalomtudományi könyvtár ) Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás ; összeáll., szerk., jegyz. Hidas Zoltán, ford. Ábrahám Zoltán et al.; Gondolat–ELTE TTK, Bp., 2007 ( Társadalomtudományi könyvtár ) Politikai szociológia. Politikai közösségek. Az uralom ; ford., jegyz. Erdélyi Ágnes; Helikon, Bp., 2009 ( Bertalan László társadalomtudományi könyvtár ) Voiscreville Voiscreville település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 127 fő (2015). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kobb Farkas Gróf Kobb Farkas Frigyes (németül Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, másként Cobb vagy Kopp, Bitburg vagy Niederweis, akkori Luxemburgi Hercegség, Német-római Birodalom, 1610 – 1679) német katonatiszt, Habsburg német-római császári ezredes, táborszernagy. 1645–1646 között császári alezredes a Gallas gyalogezrednél, később bajor ezredes. 1660-tól a szatmári német helyőrség parancsnoka. Történelmi szerepe szatmári várkapitány korában, a Petrőczy-Szuhay-Szepessy-féle felkelés alkalmával kezdődött. Ügynöke, Barkóczy István által, pénzzel, ígéretekkel és a „császár szavával” átpártolásra bírta a magyar hajdúságot, miután az ő német és horvát hada időközben egyesült a Spankau és Esterházy vezetése alatt álló fősereggel. Györke mellett (akkori Abaúj vármegye) 1672. október 26-án az ütközet hevében vitte végbe árulását, megbuktatva az egész felkelés ügyét (lásd: györkei csata). A legyőzött felkelőkkel szemben Kobb szörnyű kegyetlenségeket követett el. Szabályszerűen vadászta őket, felakasztatta, karóba húzta, kerékbe törte azt, aki kezébe került. 1670-ben Strassoldo helyébe a kiirtás kérlelhetetlen politikáját képviselő Kobb tábornokot tette kassai főkapitánnyá, és a 13 felvidéki megye katonai főparancsnokává. Kobb azzal kezdte küldetését, hogy körleveleket bocsátott ki, melyekre vörös akasztófát, karót és kínzókereket festetett, halálnak halálával fenyegetve mindenkit, aki a kurucokkal tart, vagy fegyvert mer hordani. Egyedül a kassai piacon 22 magyart húzatott karóba, és azonkívül még 40-et végeztetett ki ugyanott a legválogatottabb kínzások közt. Szintén 1677-ben Kobb Wesselényi ellen megindulva, átkelt a Tiszán, de tapasztalva, hogy a zsoldjában lévő magyarok mind sűrűbben szöknek el, hadait visszavonta, csupán Barkóczyt és Collaltót hagyta hátra a Tisza-vonal védelmére. Időközben a francia külügyi politika, Teleki Mihály erdélyi magatartása és a mind komolyabb méreteket öltő magyarországi elégedetlenség hatására a bécsi udvar a békülékenyebb politika felé hajlott. E fordulat első ténye volt, hogy még 1677-ben visszahívták a „véreskezű” Kobb tábornokot Kassáról, és a helyébe emberségesebb utasításokkal Wrbna grófot küldték ki főkapitányul. Kobb Farkas neve hosszú időn át átkos emlékezetű maradt; együtt emlegették Spork, Spankau és Caraffa nevével. Villaviciosa (Asztúria) Villaviciosa egy község Spanyolországban, Asztúria autonóm közösségben. Villaviciosa Siero, Gijón, Sariego, Cabranes, Nava, Asturias, Piloña és Colunga községekkel határos. Lakosainak száma 14 455 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Krhová Krhová település Csehországban, Vsetíni járásban. Krhová Valašské Meziříčí, Hostašovice és Zašová településekkel határos. Lakosainak száma 2013 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Varga Zoltán (koreográfus) Varga Zoltán (Salánk, 1944–) magyar koreográfus, néptáncoktató, tánccsoport-vezető. Élete 1944-ben született Salánkon, szülőfalujában azonban mindössze néhány hetet élt, a családját ugyanis – miután apja a település jegyzőjeként működött – a közeledő szovjet front elől az ország belső részére, Tokod környékére telepítették. A következő évek a család számára vándorlással teltek, mígnem hosszabb időre is le tudtak telepedni, a Somogy megyei Balatonszentgyörgyön, majd nem sokkal később Keszthelyen. Varga Zoltán a középiskolai tanulmányait is ez utóbbi városban, a Vajda János Gimnáziumban végezte, majd 1962 és 1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán tanult. Közben, még diákként a Bartók Béla Táncegyüttes tagja lett (1964-től), ahol többek között Timár Sándor és Vásárhelyi László tanítványa, később az alőbbinek asszisztense volt. 1978-ban elvégezte a Népművelési Intézet művészetoktatói tanfolyamát „B”, majd alkotóművészi munkássága elismeréseként „A” kategóriában is. 1979 és 1981 között a Népművelési Intézet Táncosztályának szakreferense, 1981 és 1991 között a Bartók Béla Táncegyüttes művészeti vezetőjeként és koreográfusaként dolgozott. 1990-1992 között a Magyar Táncművészeti Főiskola évfolyamvezető néptánc-módszertan tanára volt, és koreográfusként segítette az ország számos néptáncegyüttesét. 1992-ben a Magyar Állami Népi Együttes tánckarával megnyerte a Magyar Televízió Rábai Miklós koreográfus-versenyét. 1993-ban szakmai programot és tantervet dolgozott ki a Fóti Népművészeti Szakközépiskola számára, amely az ország első ilyen típusú iskolája volt, és azóta is működik. 1993 és 97 között az említett intézet szakképzésvezető tanára volt. 1994-ben költözött Solymárra, és a helyi művelődési ház részéről néhány éven belül felkérést kapott arra, hogy indítson a településen – ahol addig csak a sváb táncnak voltak valódi, szervezett keretei – feleségével, Lőrincz Beátával együtt magyar néptánccsoportot. 1995 óta ezért Solymáron is dolgozik, gyakorlatilag megszakítás nélkül: az első években az Apáczai Csere János Művelődési Ház gyermek néptánccsoportját vezette, majd 1999-ben megalapította a községben a Cédrus Táncegyüttest, illetve a Műhely Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. 2000-ben a Magyar Állami Népi Együttes millenniumi műsorának, a Táncos Magyaroknak egyik koreográfus alkotója volt, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti Tanácsadó Testületének tagja. Hetvenéves születésnapi köszöntése – mely egybeesett táncos pályája 50 éves jubileumának ünneplésével – 2014. szeptember 27-én zajlott a budapesti Művészetek Palotájában; az egész estés rendezvényen többek között közreműködött a Sebő és a Rojtos együttes, Herczku Ágnes és Heinczinger Miklós, a székelyföldi Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és mások; az ünnepeltet Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Kelemen László népzenész, a Hagyományok Háza igazgatója méltatta. Varga Zoltán rendszeresen vesz részt zsűritagként magyar és nemzetiségi néptáncversenyeken egyaránt. Külföldi vendégszerepléseken vett részt Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Brazíliában, Bulgáriában, Csehországban, Egyiptomban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Izraelben, Litvániában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában, Szlovákiában, Törökországban, Tunéziában és Ukrajnában. Elismerései Magyar Érdemrend lovagkeresztje – 2018 Ettersburg Ettersburg település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Villayerno Morquillas Villayerno Morquillas község Spanyolországban, Burgos tartományban. Villayerno Morquillas Burgos, Quintanilla Vivar, Valle de las Navas és Hurones községekkel határos. Lakosainak száma 196 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Szinkronizálás (filmgyártás) A szinkronizálás egy olyan filmgyártási tevékenység, melynek során egy már meglévő kép- és hanganyaghoz általában az eredetitől eltérő nyelven új dialógusokat vesznek fel lecserélve (vagy részben elfedve) az eredetit. Több formája létezik: Klasszikus értelemben vett szinkronizálás (szinkron), melynek során a meglévő képanyag idegen nyelvű beszéd (dialógus) sávját teljes egészében eltávolítva teljesen új dialógusokat vesznek fel. Ez megszokott metódusa különböző mozi, illetve tv-filmek, tv-sorozatok, reklámfilmek stb. magyarításának. Hangalámondás , melynek során az eredeti képanyag – általában idegen nyelvű – hanganyagát lehalkítva rögzítenek a hanganyaghoz újabb dialógusokat, párbeszédeket stb. Hangalámondással általában dokumentumfilmekben találkozhatunk, bár Magyarországon a VHS -korszakban sokszor jellemzőek voltak az ún. „alábeszélős” filmek. Utószinkron , amikor az eredeti (hang)felvételben keletkezett zavar miatt – közlekedés zaja, állathangok, különböző gépek által keltett zajok stb. – az eredeti dialógusok használhatatlanná válnak; ezek helyett rögzítik újra őket. Angol nyelvterületen ezt ADR-nek nevezik. Andrezel Andrezel település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 285 fő (2015). Andrezel Verneuil-l’Étang, Yèbles, Aubepierre-Ozouer-le-Repos, Champeaux, Crisenoy, Fouju és Guignes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Compiègne Compiègne település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 40 200 fő (2015). Compiègne Jaux, Choisy-au-Bac, Clairoix, Lacroix-Saint-Ouen, Margny-lès-Compiègne, Rethondes, Saint-Jean-aux-Bois, Trosly-Breuil, Venette és Vieux-Moulin községekkel határos. Látnivalók Legfontosabb épülete a kastélya, több uralkodó kedvelt lakóhelye, amelyet Kopasz Károly építtetett és XV. Lajos építésze, Gabriel újjáépített. Nem annyira építészetileg jelentős, mint inkább bútorzata, értékes festményei (Oudry, Desportes, Coypel stb.), művészi kincsei és főképpen parkja és a közeli erdő (egykor Cotie Sylva, 14 500 hektárnyi terület) miatt. Érdekes épület még a Jeanne d’Arc-torony (a XIII. századból), a városháza és Jeanne d’Arc emlékszobra. Története Compiègne-ban, a régi Compendiumban már Kopasz Károly alapította a Saint-Corneille apátságot. 833-ban itt fosztották meg trónjától Jámbor Lajost, és 987-ben itt halt ki V. Lajossal a Karoling-dinasztia. A százéves háborúban birtoklásáért angolok, franciák és burgundiaiak többször küzdöttek. 1430-ban itt esett fogságba az orléans-i szűz. XIII. Lajos 1624-ben Svédországgal, 1635-ben Hollandiával itt kötött egyezséget. I. Napóleon ide internálta IV. Károly spanyol királyt és itt találkozott először 1810-ben Mária Lujzával. III. Napóleon korában Compiègne a császári udvar kedvelt lakóhelye volt. A közeli erdőben írták alá 1918-ban Németország, majd 1940-ben Franciaország kapitulációját. Népesség A település népességének változása: Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás Bokor József (szerk.). Compiegne, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Révay család A báró/gróf szklabinai és blatnicai, illetve nemes trebosztói és bisztricskai Révay család egy régi magyarországi nemesi család. Története A család a horvát–szlavónországi Szerém vármegyéből származik. Első ismert ősét, Jakabot, a 13. század elején említik. A család a mohácsi vész után Turóc vármegyébe került, ahol a megye örökös főispánjai lettek. Későbbi birtokukra, Szklabinyára, Blatnicára és Mosócra 1540-ben, illetve 1560-ban Ferenc adománylevelet, s vele együtt bárói rangot kapott. Ebből az ágból származó Péter még grófi rangig is eljutott, de az ő ága 1855-ben leányágon kihalt. A másik ágat az előbbi Ferenc testvére, István alapította, és a nemesi oklevélen kívül bárói rangra emelkedtek. Kempelen Béla pótlék kötetében is szerepel a család: Itt említi meg, hogy Révay Simon és unokaöccsét, Révay László bárókat 1916. december 30-án grófi rangra emelték. Jelentősebb tagjai Révay Ferenc ( 1489 – 1553 ) Révay Péter ( 1568 – 1622 ) Révay László ( 1600 – 1667 ) Révay Erzsébet ( 1660 ?– 1732 ) Révay Antal ( 1718 – 1783 ) Révay Simon, báró ( 1820 – 1880 ) Révay Simon, gróf ( 1865 – 1928 ) Révay István ( 1899 – 1989 ) Révay József ( 1902 – 1945 ) Révay Kálmán ( 1911 – 1950 ) Kastélyaik Kemenespálfa Mosóc Kisselmec Tajnasári 889 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 830-as évek – 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek Évek: 884 – 885 – 886 – 887 – 888 – 889 – 890 – 891 – 892 – 893 – 894 Macoupin megye Macoupin megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Carlinville. Lakosainak száma 46 880 fő (2013. július 1.). Macoupin megye Sangamon, Madison, Montgomery, Morgan és Greene megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Betws-y-Coed Betws-y-Coed falu Walesben, a Conwy folyó völgyében, 534 lakossal. A Betws vagy Bettws név eredete feltehetően az óangol bed-hus, azaz imaház szó. Első fennmaradt említése Betus alakban 1254-ből való. A falu a Snowdonia Nemzeti Parkban található, abban a völgyben, ahol a Conwy folyó a Llugwy folyóval és a Lledr folyóval találkozik, és ahol a 6. század végén kolostor létesült. A falu nagyon lassan fejlődött a helyi ólombányászattal együtt. 1815-ben a Thomas Telford által épített Waterloo-híd jelentős előrelépést hozott. A falu fontos szálláshellyé vált a Corwen (keletre) és Capel Curig (nyugatra) vezető útvonalakon, ennek nyomán a délre Blaenau Ffestiniog valamint északra Llanrwst és Conwy felé vezető utakat is javították. 1868-ban a vasútállomás megépítése a lakosság számának növekedését eredményezte. Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Bucsonfalva) A bucsonfalvi Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-B-04532 sorszámon szerepel. Bauquay Bauquay település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 309 fő (2015). Bauquay Aunay-sur-Odon, Le Mesnil-au-Grain és Saint-Agnan-le-Malherbe községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alvógébfélék Az alvógébfélék (Odontobutidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak: Micropercops Micropercops borealis Micropercops cinctus Micropercops dabryi Micropercops swinhonis Neodontobutis Neodontobutis aurarmus Neodontobutis hainanensis Neodontobutis macropectoralis Neodontobutis tonkinensis Odontobutis Odontobutis haifengensis Odontobutis hikimius Odontobutis interrupta Odontobutis obscura Odontobutis platycephala Odontobutis potamophila Odontobutis sinensis Odontobutis yaluensis Perccottus amurgéb (Perccottus glenii) Sineleotris Sineleotris chalmersi Sineleotris namxamensis Terateleotris Terateleotris aspro Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolás Paál Ferenc (tanár) Paál Ferenc (Kolozsvár, 1832. október 14. – Kolozsvár, 1903. január 13.) állami tanítóképző-intézeti igazgató-tanár. Élete Kolozsváron végezte iskoláit (egy évi megszakítással, mely idő alatt honvéd volt) 1852-ben a református kollegiumban, ahol azután két évig teológiát is hallgatott, ezzel párhuzamosan nevelő volt báró Bornemissza Ignácnál. 1855-ben gróf Haller Györgyhöz ment nevelőnek Medgyesre, ahol egyidejűleg a szászok főgimnáziumában és a vele kapcsolatos polgári iskolában a magyar nyelvet tanította. 1857-ben a berlini egyetemre ment, ahol bölcseleti s természettudományi előadásokat hallgatott és a téli félévben rendes látogatója volt a Diesterweg szervezte tanítóképzőnek. Berlinből hazatérve, gróf Teleki Domonkosnál nevelősködött Kolozsvárt 1866-ig, amikor a székelyudvarhelyi református kollegium tanárának választották meg. Működése kezdetén újra szervezte az ifjúsági önképzőkört. Tanított a jogakadémián neveléstani és bölcseleti tárgyakat. 1870-ben az akkor átalakuló kolozsvári állami képző-intézet igazgatójává nevezték ki, és részt vett a megalakulással kapcsolatos szervezési munkákban. 1896-ban nyugalomba vonult. A kolozsvári Család és Iskolának munkatársa volt. Művei Beköszöntő értekezés. Székely-Udvarhely, 1866. (Jenei Viktoréval egy füzetben jelent meg.). Zene-Abécze. A hangjegyírás és olvasás okszerű ismertetése. Pest, 1873. (Ism. Néptanítók Lapja 1888. 727. l.). Iskoláink és az egészségtan. Budapest, 1875. Olvasókönyv az alsófokú ipariskolák számára. I. kötet. Az ipariskolák I. oszt. számára. Kolozsvár, 1884. Kiss Sándorral együtt. (Ism. Néptanítók Lapja 1884. 548., 1886. 61. l. 4. kiadás. Kolozsvár, 1890.). Nösselt Frigyes Világtörténelme leányok számára. Ó-kor. Nösselt Frigyes után németből magyarra fordították Demeter Sándor, Kiss Lajos és Paál Ferencz. Debrecen, 1886. Papa Don’t Preach A Papa Don't Preach egy dal Madonna amerikai énekesnő harmadik stúdióalbumáról, a True Blue-ról. A dal szerzője az énekesnő mellett Brian Elliot volt. A dal megjelenésére 1986. június 11-én került sor a Sire Records gondozásában. Megjelenését követően a dal az énekesnő több válogatásalbumán is megjelent már, többek között a The Immaculate Collection (1990) és Celebration (2009) albumokon, de ekkor már a Warner Bros. lemezkiadó gondozásában. A Boomerang Közép- és Kelet-Európa műsorblokkjainak listája Ez a lap a közép- és kelet-európai Boomerang csatorna műsorblokkjait és azoknak tartalmát sorolja fel. Jelenlegi műsorblokkok Boomerang kincsesláda Hétköznapi maraton blokk, amelyben meglepetésszerűen változnak a műsorok, ebből ered a blokk neve. Műsorai: Az ifjú Robin Hood kalandjai, Bébi bolondos dallamok, Bolondos dallamok, Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki, Garfield Show, Gógyi felügyelő, Mr. Bean, Scooby-Doo, merre vagy?, Taz-mánia, Tom és Jerry, Tom és Jerry-show Boomerang mókatár Iskolaszünetekben jelentkező maraton-blokk, hasonló a Szünidei rajzfilmmaratonhoz. A Boomerang Kincsesláda kibővített változatának is tekinthető. Műsorai: Az ifjú Robin Hood kalandjai, Bébi bolondos dallamok, Bolondos dallamok, Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki, Garfield Show, Gógyi felügyelő, Mr. Bean, Scooby-Doo, merre vagy?, Taz-mánia, Tom és Jerry, Tom és Jerry-show Boomerang Mozi A csatorna filmeket és különkiadásokat sugárzó műsorblokkja, az egyetlen, amelyben a műsorokat szünetek osztják fel. A Cartoon Network Mozi itteni megfelelője. Korábban folyamatosan szerdán és szombaton, jelenleg minden hétvégén jelentkezik. Szünetelő műsorblokkok Boomerang bajnokság A 2014-es futball-bajnokság alkalmából vetített blokk, amelyben a fontosabb sorozatok sportosabb témájú epizódjait gyűjtötték össze. Műsorai: A Jetson család, Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki, Lazy Town, Tom és Jerry és a továbbiak Boomerang Matiné Maraton-blokk, amely 2014 decemberében debütált ezen az adásváltozaton. Téli szünetben, délelőttönként két sorozatból volt maratoni vetítés. Műsorai: Garfield Show, Rózsaszín Párduc és barátai, Tom és Jerry és a továbbiak. Boomerang nyári maraton Szintén egy maraton blokk, amely 2014 nyarán volt látható. A legnépszerűbb sorozatokból állították össze. Műsorai: Pöttöm kalandok, Rózsaszín Párduc és barátai, Szilveszter és Csőrike kalandjai, Tom és Jerry, Tom és Jerry újabb kalandjai Cartoonito Óvodásoknak szóló programblokk, amelyben premiertartalmak is voltak. Külön arculata és ajánló-blokkja is volt. 2014. január 1-én megszűnt, jelenleg csak két műsora aktuális: a Lazy Town éjjel és a Bébi bolondos dallamok a maraton-blokkokban. Műsorai: Bébi bolondos dallamok, Cartoonito mesék, Gerald MacBoing Boing, Kac-kac kócok, Jelly Jamm, Krypto, a szuperkutya, Lazy Town, Paddington medve, Pizsamás banánok, Tűzoltó mesék Vasárnapi kerge kalandok A kedvenc Hanna-Barbera sorozatok legmozgalmasabb részeiből vetített összeállításokat minden vasárnap. Műsorai: Dili Dolly kalandjai, Maci Laci kincset keres, Süsü keselyűk, Turpi úrfi Vernéřov (Aš) Vernéřov (németül Wernersreuth) Aš településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Korábban önálló község. Fekvése Az Aši-kiszögellés keleti részén, Aš-tól 4 km-re keletre fekszik. Története Német telepesek alapították. A 15. században a Zedtwitz-család birtokába került. Ónlelőhelyének feltárását követően 1490-ben II. Ulászló a Zedtwitz-családnak bányászati jogot adományozott. Bányája a 18. század kezdetéig működött, ma védett technikai műemlék. A 19. század végén a községnek megközelítőleg 1000 lakosa volt. Lakosságának nagymértékű csökkenése 1946-ban, német nemzetiségű lakosságának kitelepítése által következett be, lakosainak száma megközelítőleg 100-ra csökkent. Nevezetességek Az első világháború hősi halottainak emlékműve. Temetőjét az 1990-es években állították helyre. Az akkor még fellelhető, előkerült régi sírköveit visszahelyezték. Péter-forrás (csehül Petrova studánka ). A forrást 1912 -ben Gustav Geipel aschi polgár építtette ki. 1994 -ben újították fel. A helyi iskola hagymakupolás tornya. Vernéřovi-ónbánya. A létesítmény ma védett technikai műemlék. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Vernéřov (Aš) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Historical lexicon of municipalities in the Czech Republic – 1869–2011 Obce Ašska v proměnách času, 2008 Uboldo Uboldo település Olaszországban, Varese megyében. Lakosainak száma 10 582 fő (2017. január 1.). Uboldo Gerenzano, Origgio, Rescaldina, Saronno és Cerro Maggiore községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bubnics Mihály Bubnics Mihály (szlovákul: Michal Bubnič) (Borostyánkő, 1877. május 22. – Rozsnyó, 1945. február 22.) rozsnyói püspök. Pályafutása Édesapja ácsmester volt. Elemi iskoláit Borostyánkőn és Somorján, gimnáziumi tanulmányait Szentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban, a teológiát Esztergomban végezte. A szemináriumban elérte, hogy szlovák nyelven is lehessen gyakorló prédikációkat tartani. 1900. június 22-én szentelték pappá Szentgyörgyön. 1900 és 1902 között Szentgyörgyön, majd 1908-ig Pöstyénben működött mint káplán. A világi hivatalok bevonásával népnevelő előadásokat szervezett, illetve szövetkezet alapításával segítette a helység anyagi talpra állását. 1908-ban Vágmedencére helyezték, ahol előbb adminisztrátor volt, majd plébános 1923-ig. Elérte, hogy 13 éven át nem volt per a községben. Hitelintézetet alapított, iskolát és tanítói lakásokat, szövetkezeti házat építtetett, valamint szobrot emelt plébános elődjének, Ján Hollý költőnek. Az általa írt passiójátékokat nyári vasárnapokon adták elő, több mint száz alkalommal. 1919-ben ifjúsági egyesületet szervezett (Slovenská omladina) szlovák, német és magyar tagozattal, melynek 20 000 magyar fiatal is tagja lett. 1923 végén került Nagytapolcsányba mint esperes; itt is kultúrházat, népiskolát alapított. Ekkor nevezték ki pápai kamarássá. Püspöki pályafutása A pápa 1925 október 31-én szcilliumi címzetes püspökké és a rozsnyói egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezte ki, a magyar és a csehszlovák kormány előzetes beleegyezése nélkül. 1925. december 8-án szentelte püspökké a pozsonyi Szent Márton-dómban Marián Blaha besztercebányai püspök, Csárszky József kassai és Jantausch Pál nagyszombati segédpüspök segédletével. Székét december 15-én foglalta el. A magyar főiskolások Prohászka-köreit bekapcsolta az Actio Catholicába. A pápa megbízta az 1938-as budapesti Eucharisztikus világkongresszus szlovák szervezetének vezetésével. A Rozsnyói egyházmegyét 1928-ban feloszlatni, székhelyét pedig a fővárosbam Pozsonyba áthelyezni szándékozó csehszlovák kormány Marián Blaha és Karol Kmeťko pártolásával bizottságot küldött Rómába, de Bubnics – Csárszky József és Vojtassák János segítségével – meg tudta ezt akadályozni. Miután Rozsnyó a bécsi döntéssel visszatért Magyarországhoz, 1939. július 19-én XII. Piusz pápa az egyházmegyét újra az egri érsekség alá rendelte, Bubnicsot pedig kinevezte rozsnyói megyés püspökké. Ez év október 1-jén iktatták be. Elérte, hogy a szlovák katolikus ifjúsági szövetség a KALOT keretében Magyarországon is tovább működhessen. Tagja volt a magyar országgyűlés felsőházának. 1945. január 9-én a püspöki palotát megszálló partizánok megkínozták, és bár később elengedték, a kórházban belehalt sérüléseibe. A pozsonyborostyánkői családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Művei Magyar politikai és közigazgatási compass 1919–1939. Budapest, 1939. Dvanásťročný Ježiš (A tizenkét éves Jézus), színmű Pašie (Passió), színmű IETF Az IETF feladata az Internet-en használatos szabványok használatának szabályozása, az RFC-ken keresztül, illetve az Internet legfelső szintű felügyelete. Az 1980-as években az Internet fejlesztéséért felelős szerv az Internet Activities Board (IAB) volt, mely kezdetben az amerikai védelmi minisztérium fejlesztési ügynökségének (DARPA) részeként működött. Ahogy az Internet nőtt, a 12 IAB tag elégtelennek bizonyult és különböző szervezeteket hoztak létre a munka folytatásához (engineering, end-to-end protocolls, security, privacy), melyeket a katonai zsargon miatt a "task force" elnevezéssel illettek. Tagságuk általában a téma iránt érdeklődő kutatókból állt. Később az első ilyen csoport, az Internet Engineering Task Force (IETF) jelentősége túlnőtt a többin, feladatai oly számosak lettek, hogy különböző munkacsoportokat (working groups) kellett benne létrehozni. Ahogy a feladatok növekedtek, az IAB már nem tudta elvégezni a szükséges napi adminisztrációt, ezért létrejött az Internet Engineering Steering Group (IESG). Az IESG terület-igazgatókból áll, akik a saját területükön dolgozó számos munkacsoportot felügyelik. Az IESG élén az IETF elnöke áll. A munkacsoportok fejlesztik a szabványokat, melyeket az IESG nyújt be szabványosításra az IAB-nak, melyet idôközben az Internet Architecture Board névre kereszteltek át. Ez a felépítés évekig működött, ám számos probléma adódott. Egyrészt ahogy az IAB katonai kapcsolatai fokozatosan leépültek, megszűnt az a szervezet, amely felelős lett volna a kapott szabványokért. Az IAB tagjai, akik önkéntesek voltak, hirtelen egy nagyon fontos terület döntéshozó vezetőiként találták magukat. Bárki, akinek nem tetszett a végzett munka, vagy a kidolgozott szabványok, őket tette felelőssé érdekei csorbulásáért. Éppen ezért született 1992-ben az Internet Társaság (Internet Society, ISOC), amely egy nonprofit szervezet, célja az Internet és technológiájának fejlesztése, tagjai érdeklődő felhasználók és gyártók. Az Interneten belüli számok (címek, protokoll-kódok, különböző mezők értékei, stb.) kiosztását az Internet Assignment Number Authority (IANA) végzi. A címtér ingyenes. A jelenleg az IETF-ben folyó munkát érdeklődő önkéntesek végzik. Formális tagság nincs, bárki feliratkozhat bármelyik munkacsoport levelező listájára és résztvehet bármely IETF találkozón, melyet négyhavonta rendeznek. Az IETF működési elvét 1992-ben az ISOC megalakulásakor fogalmazta meg igen találóan Dave Clark: „Elvetjük a királyokat, az elnököket és a szavazást; amiben hiszünk, az a majdnem teljes konszenzus és a működő kód." Vagyis az IETF döntéseit nem egy kívülrôl kinevezett és nem egy választott vezető hozza, ez tekintélyelvű döntésekhez vezethet. Ha a konszenzus nem alakul ki és az IETF tartósan két pártra szakad, akkor mindkét párt megoldását publikálják és a felhasználókra, a piacra bízzák a döntést. Ez történt az SNMP (Simple Network Management Protocol) esetén is, ahol a vetélytárs egy OSI protokoll átalakított változata volt, vagy az OSPF (Open Shortest Path First) esetén, ahol szintén az OSI származék IS-IS volt a mérleg másik serpenyőjében. Hasonló kezd kialakulni az RSVP (Resource Reservation Protocol) és az ST2 (Stream Protocol) között is. Forrás HUPwiki Blizna Donja Blizna Donja falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik. Fekvése Split központjától légvonalban 28, közúton 48 km-re, Trogirtól légvonalban 14, közúton 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 11 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Vilaja-hegységtől délnyugatra, a Boraja-hegységtől délkeletre fekszik. Története A falunak már a 9. században állt Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma. Magát a települést 1251-ben említik először. Az akkori Blizna a mai Donja- és Gornja Blizna területén feküdt. Története során Trogir városához tartozott, majd a spliti Papalić, később pedig a trogiri Kvarko család birtoka lett. Egyházilag 1298 és 1560 között a szomszédos Mitlo plébániájához tartozott.. A település területe 15. század elejétől évszázadokig velencei fennhatóság alatt állt. A török háborúk sok szenvedést hoztak a lakosság számára. A lakosság legnagyobb része a jól védhető tengerparti városokba és a szigetekre menekült. A török veszély megszűnésével 1687-ben megalapították a bliznoi Szent Antal plébániát. Minthogy a sinji ferences atyák aktívan részt vettek az új lakosság betelepítésében a plébánia is a sinji ferences kolostorhoz tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 342, 1910-ben 349 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falu lakossága 2011-ben 258 fő volt. Lakosság (1948-ig Blizna néven. 1953-tól 1981-ig Donja Blizna néven. 1991-ben egy részét Mitlohoz csatolták. 1921-ben és 1931-ben az adatok Blizna Gornja lakosságát is tartalmazzák.) Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma egyszerű, négyszög alaprajzú épület. 1965-ben építették betonból Ante Barač tervei szerint. 1989-ben és 1996-ban megújították. Új harangtornya 1985-ben épült. Legértékesebb műtárgyai Szent Antal és Szűz Mária szobrai tiroli munkák. A plébániatemplom és a plébániaház között építették 1850-ben a Szent Antal kápolnát. Homlokzata felett kis harangtorony látható benne egy haranggal. Fából faragott oltárán a szent szobra áll. A blizna gornjai Szűz Mária templomot már 1300 -ban említik a trogiri püspökség oklevelei, de maga a templom a 9. századból származik. Falait kerekített támpillérek támasztották, melyek a korabeli királyi templomok jellegzetességei. Később a tatárok és a törökök is lerombolták és alapfalaira építették az új, félköríves apszisú templomot. Homlokzatába falazták be a régi templom ószláv fonásdíszítésű kövét a “MAR(ia)” felirattöredékkel. Ennek a templomnak a közelében kezdték el építeni 1745 -ben a mai templomot, de 1757-ig csak az apszisa épült meg. A templom egyszerű épület, bejárata felett nyolc osztatú kő rózsaablakkal , homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, melyben két harang látható. Az oldalfalakon nyitott hármas ablakok találhatók. A főoltár fából készült 1859-ben, rajta a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának képével, mely Antonio da Treviso alkotása. A mellékoltárokon Szent Péter és Pál apostolok képe, Szent István vértanú és Szent Márk szobra, (tiroli munka), a templomhajóban levő két oltáron Szent Balázs és a Lorettói Szűzanya szobrai találhatók. Az oldalfalon levő képen Szent István vértanúsága, egyszerű helyi alkotás látható. A templomba egy régi fakereszt is áll. Az épületet több alkalommal is újították, utoljára 2000-ben, amikor új tetőt kapott és új járdát építettek köré. A templom körül temető található régi sírkövekkel és sírkőlapokkal. Az ószláv temetőrészt 2000-ben feltárták és a 68 sírban talált maradványokat antropológiai vizsgálatra Zágrábba szállították. Mifepriszton A mifepriszton egy szintetikus szteroid, amit korai terhességek művi megszakítására használnak. Az USA-ban a Danco Laboratories gyártja Mifeprex néven. A tesztek korai fázisában RU-486 volt a neve a kifejlesztő francia Roussel Uclaf cég után. Bevezetése kisebb-nagyobb vitákat vont maga után minden országban, legutóbb hazánkban. Saint-André-d’Olérargues Saint-André-d’Olérargues település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 423 fő (2015). Saint-André-d’Olérargues La Roque-sur-Cèze, Sabran, Saint-Marcel-de-Careiret és Verfeuil községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 671 Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek – 690-es évek – 700-as évek – 710-es évek – 720-as évek Évek: 666 – 667 – 668 – 669 – 670 – 671 – 672 – 673 – 674 – 675 – 676 Langdorf Langdorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1779 fő (1987. május 25.). Langdorf Zwiesel, Regen (Stadt) és Bodenmais községekkel határos. Niobé (keresztnév) A Niobé görög mitológiai név, a jelentése bizonytalan. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok szeptember 15. Híres Niobék Niobé , görög mitológiai alak Kerpel Lipót Kerpel Lipót (Leopold Kerpel, Kismarton, 1818. – Bécs, 1880. április 2.) festő. Életrajz Festeni id. Markó Károlynál tanult Firenzében. 1846-tól Bécsben élt, 1848-ban elutazott Moszkvába, innét került vissza Bécsbe 1860-ban, Finnországon keresztül. Munkái festett táj- és arcképeket, kőrajzok. Tájképei aprólékosan kidolgozottak, realista stílusjegyeket hordonzak magukon. Egyik alkotását a Magyar Nemzeti Galéria, két itáliai tájképét a kismartoni Wolf-múzeum őrzi. Fraknó vára c. műve megtalálható a soproni Liszt Ferenc Múzeumban. A part A part (The Beach) egy 2000-es amerikai film, melyet Danny Boyle rendezett. A főbb szerepekben Leonardo DiCaprio, Virginie Ledoyen, Guillaume Canet és Tilda Swinton látható. A film forgatókönyvét Alex Garland azonos című, 1996-ban megjelent, regénye alapján Alex Garland és John Hodge írta. Cselekmény Richard, egy hátizsákkal a világot járó fiatalember azért utazik el Thaiföldre, hogy valami kalandra, izgalomra bukkanjon. Egy olcsó bangkoki szállodában megismerkedik két francia turistával, Etienne-nel és Françoise-zal, valamint Daffyvel, aki egy titkos szigetről mesél neki. Richard másnap egy cetlit talál az ajtaján, annak a szigetnek a kézzel rajzolt térképét, melyről még előző nap hallott. Daffy keresésére indul, akit a szobájában, holtan talál meg. Richard rábeszéli Françoise-t és Etienne-t, hogy induljanak útnak a szigetre. Ahhoz, hogy úticéljukhoz eljussanak, kilométereket kell úszniuk a nyílt tengeren keresztül. Mikor elérik a partot, egy zárt közösséget találnak, akik titokban telepedtek le a szigeten. A helyiek befogadják őket, így ez a földi paradicsom az ő otthonukká is válik, és nem vágynak vissza az eddig ismert világba. Forgatás A film nagy részét a dél-thaiföldi Phiphi-szigeteken, pontosabban az itt található Phi Phi Lee-n forgatták. Sezen Aksu Sezen Aksu, lánykori nevén Fatma Sezen Yıldırım, (Törökország, İzmir, 1954. július 13.) az egyik legnagyobb török énekesnő, aki nélkül – úgy tartják a törökök – nem létezne török popzene. Pályafutása Sezen Aksu a szülőhelyén lévő mezőgazdasági főiskolára járt, de abbahagyta tanulmányait, hogy teljes erővel a zenére koncentrálhasson. Első kislemeze, a Haydi Şansım/Gel Bana (Gyerünk, szerencsém/Gyere hozzám) 1975-ben jelent meg. Mégis felfedezetlen tehetség maradt egészen 1976-os kislemeze, az Olmaz Olsun/Vurdumduymaz (Bárcsak meg sem történt volna/Érzéketlen) megjelenéséig, mely első helyre került a török zenei listákon. Első albuma 1978-ban jelent meg Serçe (Veréb) címmel, melyről később becenevét is kapta. Később két filmben is játszott és élőzenét felvonultató klubot nyitott Isztambulban. Zenéje ezekben a években konzervatívnak mondható, mégis megkapó, popos melódiákkal, melyet legjobban Gülümse (Mosolyogj) című 1991-es albuma illusztrál. 1995-ben, Aksu kiadott egy kísérleti albumot, Işık Doğudan Yükselir (A nap keleten kel) címmel, mely klasszikus nyugati és regionális török zenei tradíciókon alapszik. Az album, mely a progresszív rock legkiválóbb példája, meghozta Sezen Aksu-nak az európai ismertséget is. Sezen Aksu dolgozott együtt más zenészekkel, például Tarkannal, ő írta az énekes Şımarık című dalát, mely meghódította az európai slágerlistákat is. Sezen Aksu négyszer volt férjnél és vált el, egy fia van, első férjétől, Sinan Özer-től. Albumai Allahaısmarladık (Isten áldjon) 1977 Serçe (Veréb) 1978 Sevgilerimle (Szeretettel) 1980 Ağlamak Güzeldir (Sírni szép) 1981 Firuze (Türkíz) 1982 Sen Ağlama (Ne sírj) 1984 Git (Menj) 1986 Sezen Aksu '88 1988 Sezen Aksu Söylüyor (Sezen Aksu énekel) 1989 Gülümse (Mosolyogj) 1991 Deli Kızın Türküsü (Egy őrült lány dala) 1993 Işık Doğudan Yükselir (A nap keleten kel) 1995 Düş Bahçeleri (Álomkertek) 1996 Düğün ve Cenaze (Esküvő és temetés) 1997 Adı Bende Saklı (Neve bennem rejtőzik) 1998 Deliveren (Őrültcsináló) 2000 Şarkı Söylemek Lazım (Énekelni kell) 2002 Yaz Bitmeden (Mielőtt véget ér a nyár) 2003 Bahane (Kifogás) 2005 Bahane Remixes (Bahane Remixes) 2005 Kardelen (Hóvirág) 2005 Tempo 2006 Deniz Yıldızı (Tengeri csillag) 2008 V250 Az AnsaldoBreda V250 típusjel egy nagysebességű villamos motorvonatot takar, melynek típusneve (a jellegzetes orr-része után) "Albatrosz". A motorvonatok a belga-holland nagysebességű forgalom számára készültek az NS Hispeed, az NS nagysebességű közlekedéssel foglalkozó leányvállalata és az SNCB/NMBS megrendelésére, a "Fyra" márkanevű vonatokhoz. Mivel a járművek legyártása jelentős késésben volt és az első példányok rövidesen megbízhatatlannak bizonyultak, a forgalomból végleg kivonták őket és a további példányok megrendelését visszamondták. Pótlásukra a Holland Vasút ETCS-szel felszerelt Bombardier TRAXX mozdonyokat bérel az Angel Trainstől és 77 darab ICRm személykocsiját csoportosította át. Műszaki jellemzése A szerelvények háromáramrendszerűek, 25 kV váltakozó áramú, 3 kV és 1,5 kV egyenáramú felsővezetéki rendszerek alatt tudnak működni. El vannak látva holland, belga és német vonatbefolyásoló rendszerrel, bár a német alkalmazás eleinte nem volt tervezve. A 19 szerelvényt eredetileg 2007-ben kellett volna leszállítania a gyártónak, de 2008 augusztusáig csak egyetlen prototípus szerelvény készült el, amely csak 2009-ben kezdte el a próbafutást a csehországi Velim-i próbapályán. Utasforgalomban 2012. december 9-től vettek részt az első (a Holland Vasútnak szállított) példányok, azonban a sorozatos meghibásodások miatt 2013. január 17-én már ki is vonták őket a forgalomból. A holland és a belga vasút is visszamondta a további szerelvényekre szóló megrendelését, az elkészült 9 darabot pedig visszaküldték a gyártónak. A vonatok formatervezése az olasz Pinifarina cég munkáját dicséri. A gyártó a szintén olasz AnsaldoBreda cég. 548 utas szállítására alkalmas, beleértve a 139 első osztályú helyet is. A V 250 típusú vonat felépítésében és rendszerében azonos az Ansaldo Breda jövőbeni HST 350 típusáéval. A nyolc kocsi, két és fél vonatból áll: motorkocsi + mellékkocsi + motorkocsi + 2 mellékkocsi + motorkocsi + mellékkocsi + motorkocsi. Az áramszedést két áramszedő végzi, amely mind a három feszültségen elegendő. Mindegyik motorkocsin megtalálható egy IGBT vontatási inverter, míg a két mellékkocsi egy a 25 kV feszültségre való transzformátort tartalmaz. A vonat gyorsulása 0,57 m/s2, az üzemi fékezés 1 m/s2, míg a vészfék 1,2 m/s2. A forgóvázak acélból készülnek. Mindegyik hajtott forgóváz tengelyére egy vontatómotort szereltek. A mellékkocsi forgóvázkeretei egyszerűsített kivitele a hajtott forgóvázénak, de rendelkezik egy merevítő rúddal, hogy megfelelő szilárdságot nyújtson a tengelyre szerelt tárcsásfék fékpofáinak, míg a hajtott forgóvázaknál kerékre szerelt tárcsa van. Az utolsó kocsi egy kényelmes vezetőfülkét tartalmaz, ahol a vonatszemélyzet is elfér. A vonat két végét automatikus vonókészülékkel szerelték fel, és energia elnyelő berendezéssel. Miközben a kocsiszekrények alumíniumból készültek, a vezetőfülke acélból, hogy mint egy túlélő kabin működjön. A vonatot úgy tervezték, hogy deformáció nélkül ellenálló legyen 1500 kN statikus terhelésnek, és 6 MJ ütközési erőnek. A vegyes, mechanikus és elektrodinamikus üzemi fékezés esetén, ez utóbbi energiavisszatápláló, függően a felsővezeték felvevő képességétől, vagy a motorkocsik tetetéjére szerelt ellenállásokon alakul hővé a fékezési energia. A fékezésnek mind a két fajtáját egy elektronikus rendszer ellenőrzi, és vezérli. Elsőbbséget ad az elektrodinamikus fékezésnek, és a legkedvezőbb megoldást választja ki a lehetséges kombinációkból. A pneumatikus fék úgy van beállítva, hogy a vészfékezés esetén az működjön, továbbá biztonsági kiegészítő fékezést nyújt a két mellékkocsira szerelt sínfék. A vonatra a TCMS kommunikációs hálózatot szerelték fel, amely a vonat működését felügyeli, és szükség esetén riaszt. A vonat oldalszél esetén mutatott stabilitását szélcsatornában 1:10 modellel vizsgálták. A járműmakett különböző helyén nyomást mérték, és ennek segítségével határozták meg a kereszt merevítők helyét és számát. Világossá vált, hogy az ütközési erőknek megfelelő megoldások rontják az aerodinamikus oldal erők hatását a stabilitásban, amit az orr rész szélesebb hosszirányú keresztmetszete okoz, összehasonlítva a használatos nagysebességű vonatok első részével. Ez indokolttá tette a vonat felépítésének megváltoztatását, a motorkocsi motorizációját megnövelték, ezzel a jármű nettó tömegét is, valamint az első forgóváz tengelyeinek terhelését is. Az első kocsi alakját, hosszirányú keresztmetszetét nem tudták csökkenteni, a befogadó képességének megőrzése miatt. A futási szimulációk segítettek a kocsiszekrény frekvencia és vibráció mátrixát felállítani különböző sebességek mellett annak érdekében, hogy a komfort igényeket kielégítsék. Ez a felépítés tervezésében új felfüggesztések beépítését, a kocsiszekrény torziós merevségének javítását tette szükségessé. Az, hogy a teljes kocsiszekrény egy hegesztett cső alakú szerkezet legyen ez egy világos funkcionális és technológiai igény volt. A választás végül is egy könnyű sajtolt ötvözetre esett, mert ez eredményezte a tengelyterhelés csökkentését. Tervezett viszonylatok Amszterdam – Schiphol – Rotterdam Amszterdam – Schiphol – Rotterdam – Breda Hága – Rotterdam – Breda Czapkay Lajos József Czapkay Lajos József kisszebeni (Névvariáns: Czapkay Lajos Róbert; Kisszeben, 1818 – San Francisco, Kalifornia, USA, 1882. május 27.) magyar orvos, katonaorvos, amerikai diplomata és konzul Romániában. Élete Részt vett a szabadságharcban. A világosi fegyverletétel után elhagyta hazáját, de Oderbergben felismerték és fogolyként Bécsbe vitték. Innen megszökött, Berlinbe és Hamburgba menekült, majd Londonba, utána Amerikába utazott. 1850. május 9-én érkezett New Yorkba bátyjával Czapkay Imre szabadságharcossal. Később Philadelphiába ment, ahol orvosdoktori oklevelet nyert. 1854-ben a kaliforniai Maryville-be költözött és aranyásó lett, de kevés sikerrel. Még ennek az évnek őszén San Francisco-ba utazott, ahol orvosként dolgozott tíz évig. Igen kiterjedt praxisa volt, éves jövedelme a 60 000 dollárt is elérte. Házakat építtetett, melyeket sokáig Hungarian Blocknak („magyar tömb”) neveztek, később helyén hatalmas toronyházak épültek, ma is ez San Francisco legértékesebb telke. Mikor elég vagyonra tett szert, lemondott az orvosi pályáról és 1864-ben visszatért Philadelphiába, e lépését két gyermekének halála is siettette. A washingtoni kormány képviselőnek nevezte ki a stettini nemzetközi kiállításra, ahol a porosz koronaherceg aranyéremmel tüntette ki. Innen Bécsbe, majd Romániába utazott, és tapasztalatait emlékiratként elküldte a washingtoni kormánynak. Konstantinápoly, Trieszt, Velence, Torino és Firenze meglátogatása után Pestre utazott 1866 elején. Innen Bécsen, Párizson és Londonon át Liverpoolba ment, ahol április 28-án hajóra szállt és május 9-én visszaérkezett Washingtonba. Ezután az elnök kinevezte az Egyesült Államok konzuljává és diplomáciai ügynökévé Romániába. Június 30-án ebben a Kongresszus is megerősítette, és 1867. május 1-jén elfoglalta új állomását. Ugyanebben az évben meglátogatta Budapestet is. Az 1870-es évek elején elhagyta bukaresti állomását. San Francisco-ba utazott, hogy eladja házait és visszaköltözzön hazájába, azonban szerencsétlenségére tőzsdespekulációkba bocsátkozott és a bányabörzén elvesztette egész vagyonát, mely megközelítette az egymillió dollárt. 1875-ben újra praktizálni kezdett, de a betegek nem keresték föl többé, s régi jó barátai is elhagyták és szegényen halt meg. Munkái Több amerikai levele jelent meg politikai és más lapokban; külföldi munkáit Szinnyei nem sorolja fel. A magyar orvosok és természetvizsgálóknak 1865. augusztus 2-án Pozsonyban tartott gyűlésén Kubinyi bemutatta a Kaliforniából magával hozott termésarany-gyűjteményét. Arcképe Appelrath rajza után a Horn és Beck kőnyomdájában jelent meg Pesten. Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Járamagura) A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07701 sorszámon szerepel. Han Szonghjok Han Szonghjok (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Han Song-hyok; 1987. december 11. –) észak-koreai labdarúgó, a Rimjongszu (Rimyongsu) SC középpályása. Scinax lindsayi A Scinax lindsayi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Brazíliában, Kolumbiában és valószínűleg Venezuelában él. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi nedves síkvidéki erdők, időszakos édesvizű mocsarak. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Nippon Ichi Software A Nippon Ichi Software (���������; Hepburn: Nippon Ichi Sofutowea) (korábban Prism Kikaku) japán videojáték-fejlesztő és kiadó cég, amely elsősorban a Disgaea sorozat révén ismert. Története A vállalatot 1991 szeptemberében alapították Prism Kikaku néven, Japán Gifu prefektúrájában. 1993. július 12-én a vállalat székhelyét áthelyezték és a céget újra bejegyeztették, ezúttal Nippon Ichi Software név alatt. Azóta a cég nemzetközi vállalattá nőtte ki magát, amely elsősorban modern konzolos videojátékok fejlesztésével és megjelentetésével foglalatoskodik. Az NIS Americát, a Nippon Ichi Software észak-amerikai tevékenységeivel foglalkozó leányvállalatát 2003. december 24-én alapították. A cég székhelye a kaliforniai Santa Anában van, és a Nippon Ichi-játékok lokalizációja, értékesítése és megjelentetése a fő feladata. A NIS America első Észak-Amerikában megjelentett játéka a Phantom Brave volt. A NIS America az anyacég műveinek nemzetközi, azon belül is az észak-amerikai megjelentetésére jött létre, tekintettel a játékaik egyre növekvő népszerűségére. A leányvállalat megalapítása előtt megjelent NIS-játékokat külsős kiadó lokalizálták és forgalmazták. Ezek közé tartozik Disgaea: Hour of Darkness, melyet az Atlus jelentett meg Észak-Amerikában és a Koei Európában, a La Pucelle, melyet a Mastiff jelentett meg Észak-Amerikában vagy a Rhapsody: A Musical Adventure, melyet szintén az Atlus jelentett meg az észak-amerikai piacon. A kiadó ismert lett az észak-amerikai piacon, az RPGLand weboldal „az év államokbéli kiadója” díját is megnyerte 2009-ben. A 2008-as és 2009-es években a vállalat pénzügyi eredményei hatalmasat estek. A cég 2009 januári pénzügyi jelentése szerint több, mint 97%-os bevételesést mutatott fel az előző évvel szemben. A cég részvényeinek záróára 36 200 jen volt pénteken a JASDAQ-n. Amikor a piac hétfő reggel kinyílt és a befektetők reagálni kezdtek a vállalat pénzügyi jelentésére, akkor a részvények ára 7 000 jenre estek vissza. 2012-ben a Nippon Ichi Software bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe a „legtöbb stratégiai szerepjátékot megjelentető cég” rekordjával. Játékai A Nippon Ichi Software által fejlesztett és/vagy megjelentett játékok Nippon Ichi Indie Spirits A Nippon Ichi Software 2016. december 28-án bejelentette a Nippon Ichi Indie Spirits (���Indie Spirits) nevű alkiadóját, mely nyugati független fejlesztésű videojátékokat lokalizál a japán piacra. A program 2017. február 9-én, a Nidhogg, a Back to Bed és az Emily Wants to Play megjelenésével indult be. A programban megjelent játékok kizárólag digitális formában, a PlayStation Store-on keresztül érhetőek el. Törölt játékok Makai Wars (fejlesztő) - PS3, PSP Egyéb média Animék Makai szenki Disgaea Eien no Aseria Pandora Hearts Észak-amerikai kiadások Ano hi mita hana no namae vo bokutacsi va mada siranai Arakava Under the Bridge Brave 10 Uszagi Drop Cardcaptor Sakura Kitakubu kacudó kiroku Dansi kókószei no nicsidzsó Denpa onna to szeisun otoko Dororon Enma-kun (2011-es sorozat) Fusze teppó muszume no torimonocsó Gensiken nidaime Hanaszaku Iroha Szarai-ja gojó Kanodzso ga Flag vo oraretara Katanagatari Kimi ni todoke Love Live! Nagi no aszukara Nacume júdzsin-csó Nekogami jaojorozu Haijore! Nyaruko-szan Otome jókai zakuro Pandora Hearts Persona: Trinity Soul Szeikimacu Occult Gakuin Vagaja no oinari-sztama Toradora! Toaru hikúsi e no koiuta Toaru hikúsi e no cuioku Umineko no naku koro ni Wagnaria!! JuruJuri Játékok és figurák A NIS America a játékaikhoz kapcsolódó játékokat és figurákat is forgalmaz. Olajos István Olajos István (Székelyudvarhely, 1915. december 2. – Fejérd, 1944. október ?) erdélyi magyar festő, grafikus. Életútja Félárván nevelkedett; anyja mosással, alkalmi munkával teremtette elő taníttatásának költségeit. 1934-40 között (egy év megszakítással) végezte el a Kolozsvárról Temesvárra költöztetett Szépművészeti Iskolát. Első ízben 1939-ben, majd 1941-ben a Barabás Miklós Céh fiatal művészeinek kiállításán jelentkezett. Mint a céh tagja, később is részt vett a szervezet kiállításain. 1941-ben a budapesti Műbarát, 1943-ban a kolozsvári Méhkas Diákszövetkezet tárlatain láthattak alkotásaiból. Lírai finomságú, többnyire kisméretű képei (tájak, portrék, aktok) olajban, pasztellben és akvarellben készültek. A francia posztimpresszionisták, mindenekelőtt Van Gogh művészete hatott rá. 1940-44 között a Szilágy megyei Füzesszentpéteren, illetve Kolozsváron tanított. 1944 őszén, a Maniu-gárdák garázdálkodása idején ismeretlen tettesek a fejérdi erdőben meggyilkolták. Emlékkiállítását 1993-ban szervezték meg Kolozsváron. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 Krimsky Géza Krimsky Géza (Személyi adatai ismeretlenek.) erdélyi magyar költő, író. Munkássága A farkasok c. háromfelvonásos népszínművét 1902-ben mutatta be a kolozsvári Nemzeti Színház, Buridán szamara c. vígjátékát jutalomban részesítette az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT). Sárga rózsa c. elbeszélő költeménye 36 énekben Jókai Mór hasonló című regényét "dalnak" dolgozta fel (Kolozsvár, 1930). Břežany (Klatovy járás) Břežany település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Břežany Pačejov, Nalžovské Hory, Malý Bor, Hradešice és Horažďovice településekkel határos. Lakosainak száma 192 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Bálint Csanád Bálint Csanád (Kassa, 1943. szeptember 24. –) Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kora középkor régészete. Szélesebb ismertséget a nagyszentmiklósi kincs kutatási eredményeinek feldolgozásával kapcsolatban szerzett. 1994 és 2012 között az MTA Régészeti Intézete igazgatója. Bálint Alajos (1902–1983) régész, múzeumigazgató fia. Életpályája 1961-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar régészet–történelem szakára, ahol 1966-ban szerzett régész és középiskolai tanári diplomát. Tanárai többek között László Gyula, Bóna István és Czeglédy Károly voltak. Diplomájának megszerzése után a poitiers-i Középkori Civilizáció Felsőfokú Tanulmányi Központ ösztöndíjasa volt. 1967-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeumban kapott segédmuzeológusi állást, majd 1971 és 1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett aspirantúrát. 1974-ben az MTA Régészeti Intézete tudományos munkatársa, később főmunkatársa, majd csoportvezetője lett. 1994-től az intézet igazgatója. Tisztségében többször megerősítették, az intézetez 2012. év végéig vezette. 1976-ban védte meg a történettudományok (régészeti) kandidátusi, 1992-ben az akadémiai doktori értekezését. 1990-ben az MTA Régészeti Bizottságának tagja, később a bizottság elnöke lett. 1994 és 2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének doktori képviselője volt, emellett az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa egyik alelnökeként is dolgozott. 2001-ben megválasztották az MTA levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává. 2002 és 2008 között az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztály elnökhelyettese volt. Emellett a Vagyonkezelő Kuratóriumba és a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságába is bekerült. Akadémiai tisztségei mellett számos tudományos társaság tevékenységében vesz részt: 1995-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat alelnöke, 2000-ben a Pro Archaeologia Hungarica Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. 2001-től a Magyar Akkreditációs Bizottság plénumának tagja. Ezenkívül a Varia Archaelogica Hungarica című tudományos szakfolyóirat alapítója. A Német Régészeti Intézet és az Olasz Keletkutatási Intézet tagjai közé fogadta, az Academia Europaea (London) és a Reial Acadèmia de Bones Lletres (Barcelona) levelező tagja. Munkássága Fő kutatási területe a kora középkori sztyeppei népek régészete, ezen belül az eurázsiai sztyeppék népei. Emellett a Kárpát-medence kora középkori régészetével is foglalkozik, ezzel kapcsolatban részletesebb kutatási vannak a nagyszentmiklósi kincs tekintetében. A sztyeppei népek anyagi kultúrájuk viszonyát vizsgálja a nagy keleti (Mongólia, Kína, India) és az egykorú európai civilizációkhoz. Monográfiákban feldolgozta a kora középkori sztyeppei népek régészetét, valamint a honfoglalás korabeli dél-magyarországi leleteit. Első elemzést adott a késő avar kori telepkerámiának és sikerült feldolgoznia a Transzkaukázus (Kaukázuson túli) kor középkori régészeti és numizmatikai leleteit a 6–7. századi eurázsiai sztyeppék szempontjából. Jelentősebb tudományos eredménye a nagyszentmiklósi kincs (a mai romániai Nagyszentmiklós mellett talált huszonhárom kora középkori aranyedény) leleteinek rendszerezésében és feldolgozásában vállalt szerepe. Itt a kincs származásával, a vele kapcsolatos analógiák és egyéb régészeti kérdéseivel foglalkozik. A 2000-es években az avarok és a szlávok, valamint a honfoglaló magyarok hagyatékának, továbbá a kultúra vitatott kérdéseivel (amelyek akkoriban aktuálisnak voltak tekinthetőek) foglalkozott. Igazgatóként modernizálta az intézet tematikáját és biztosította a kutatások anyagi feltételeit, valamint bevezette az interdiszciplináris kutatási módszerek alkalmazását. A történeti kérdések megválaszolásának genetikai módszere nemzetközi érdeklődést váltott ki. Több mint százhetven tudományos és tudománynépszerűsítő publikáció szerzője vagy társszerzője. Műveit magyar, angol, német és francia nyelven publikálja. Díjai, elismerései Kuzsinszky Bálint-díj (1990) Akadémiai Díj (1991) Rómer Flóris-díj (2004) Ipolyi Arnold-díj (2014) Széchenyi-díj (2016) Főbb publikációi L’archéologie française et les incursions hongroises (1968) Kelet-Európa és a Kárpát-medence kora középkori régészete, a honfoglaláskor régészete, a magyar őstörténet és honfoglaláskor pénztörténete (1976, 1980) Einige Fragen des Dirhem-Verkehrs in Europa (1981) Die Archäologie der Steppe (1989) Südungarn im 10. Jahrhundert (1991) Die spätawarenzeitliche Siedlung von Eperjes, Kom. Csongrád (1991) A koraavarok, Kelet és Bizánc (1994) A kora középkori kelet-európai steppe régészete és a 9–10. századi magyarok (1996) Der Schatz von Nagyszentmiklós und die bulgarische Forschung (2000) A nagyszentmiklósi kincs: Régészeti tanulmányok (2004) Zobrazenie na terči zo Starého Města. In: Fusek, G. (red.): Zborník na počesť Dariny Bialekovej. Nitra, 31-34. (2004) A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor (2007) Genetika és (magyar) őstörténet: a közös kutatás kezdeténél (2008) Avar Goldsmiths’ Work from the Perspective of Cultural History (2009) Der Schatz von Nagyszentmiklós. Archäologische Studien zur frühmittelalterlichen Metallgefässkunst des Orients, Byzanz' und der Steppe ; ford. németre Albrecht Friedrich; Balassi, Bp., 2010 ( Varia archaeologica Hungarica ) "Mi" az avar? ; MTA, Bp., 2013 ( Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián ) A kép – sokféle nézetben ; szerk. Bálint Csanád; Archaeolingua Alapítvány, Bp., 2014 ( Tudományos témák találkozásai ) A nagyszentmiklósi kincs ; Kossuth, Bp., 2016 ( A magyar történelem rejtélyei ) Roy Dubard Bridges Roy Dubard Bridges (Atlanta, Georgia, 1943. július 19. –) amerikai pilóta, űrhajós, vezérőrnagy. Életpálya 1965-ben a Légierő Akadémiáján (USAF) mérnöki diplomát szerzett. 1966-ban a Purdue Egyetemen űrhajózási ismertekből szerzett oklevelet. 1967-ben szerzett pilóta jogosítványt. Szolgálati repülőgépe az F–100 Super Sabre lett. A vietnámi háborúban 262 harci bevetésen vett részt. 1969-től a Training Squadron Vance Air Force Base (Oklahoma) pilóta oktató. 1970-ben tesztpilóta kiképzésben részesült, oktatóként folytatta szolgálatát. 1975-től az USAF (Washington) helyettes vezérkari főnöke (kutatás, fejlesztés, beszerzés, űrhajós kiválasztás). Több mint 4460 órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő). Repült gépek: T–2 Buckeye, T–28, T–33, T–37, T–38, T–41, A–37, A–7, A–9, A–10, B–26, B–52, B–57, F–104, F–106, F–4, KC–135. 1980. május 19-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–4, STS–5, STS–6 és STS–7 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Egy űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 22 órát és 45 percet (191 óra) másodpercet töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1986 márciusában fejezte be. 1997 márciusa óta a Kennedy Űrközpont igazgatója. 2003. augusztus 10-től a NASA Langley Research Center, Hampton (Virginia) igazgatója. Űrrepülések STS–51–F, a Columbia űrrepülőgép 2. repülésének pilótája. Technikai okok miatt előbb tértek vissza a Földre. Egy űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 22 órát, 45 percet és 26 másodpercet töltött a világűrben. 5 284 350 kilométert (3 283 543 mérföldet) repült, 127 alkalommal kerülte meg a Földet. Zalaújvár Zalaújvár (horvátul Pribislavec) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében. Fekvése Csáktornyától 3 km-re keletre fekszik. Története A települést 1366-ban "Poss. Porbozlouhaza" alakban említik először. 1478-ban már mai horvát nevén "Pribislawecz" alakban szerepel a csáktornyai uradalom tartozékai között. Régi magyar neve Porboszlóháza és horvát neve is minden bizonnyal a szláv Pribislav személynévből származik. A település valószínűleg sokkal régebbi, mint az első említése és már 1334-ben a muraközi plébániák első írásos említésekor a drávaszentmihályi plébániához tartozhatott. Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1691-ben Zrínyi Ádám halála után a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy már 1831-ben állt itt egy szép udvarház, körülötte rendezett parkkal, melyet valószínűleg még a 17. században építtetett gróf Zrínyi Ádám, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fia. Ennek a helyén építtette 1870-ben a Festetics család a mai is álló pompás neogótikus kastélyt. Vályi András szerint " PRIBISLAVECZ. Elegyes horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Csáktornyához közel, mellynek filiája, határja jól termő." 1910-ben 1121, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. 2001-ben 2929 lakosa volt. Nevezetességei A Festetics-kastélyt 1870 -ben építtette gróf Festetics György egy korábbi udvarház helyén neogótikus stílusban. A kastélyt szép park és kert övezi, benne kis kápolnával. Bár a kastély a háború alatt kárt szenvedett, ma is a Muraköz egyik legszebb romantikus épülete. Ma a helyi alapiskola működik benne. Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1867 -ben épült. Mai formáját az 1903 -as bővítés után érte el. A hajó 16,89 m hosszú és 9,16 m széles, a szentély szélessége 5,74 m. 1975 -ben építették hozzá a sekrestyét. Az oltárkép ismeretlen festő alkotása, gróf Festetics György ajándéka. 892 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek Évek: 887 – 888 – 889 – 890 – 891 – 892 – 893 – 894 – 895 – 896 – 897 Események A magyarok Arnulf keleti frank király szövetségében Szvatopluk ellen harcolnak. Holasovice Holasovice település Csehországban, a Opavai járásban. Holasovice Opava, Brumovice, Velké Heraltice, Stěbořice és Neplachovice településekkel határos. Lakosainak száma 1358 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Triscsuk Krisztina Triscsuk Krisztina (Bokszitogorszk, 1985. július 17. –) magyar válogatott kézilabdázó, a német Thüringer HC játékosa. Sikerei, díjai Magyar Kupa : Ezüstérmes : 2006 Bronzérmes : 2011 EHF-kupa Győztes: 2016 Európa-bajnokság : Bronzérmes : 2012 Betűk (heraldika) A betűk a heraldikában a pajzson, esetleg más címerrészeken előforduló jelképek. A címerképek közé tartoznak. Főleg az olasz és a spanyol heraldikában használják a pajzson vagy a pajzs mellett. Idővel az adott név kezdőbetűi mellett egész szavak, rövidítések és rövid mondások (betűjeligék) is megjelentek a címerekben. Ezeket gyakran címerjavításként vettek használatba és külön értelmük van. Feloldásuk hozzájárul a címer történetének ismeretéhez. A Klaniczay család cí merében az EDUCATIO szó olvasható. A Máriaffi család 1742-es címerjavításában M.D. monogram, a Mária szó, M.F. monogram és az "et ad me conversio ejus" mondat olvasható. A betűjelige (de: Buchstabendevise) olyan jelmondat vagy szólás, melyre ezek szavainak kezdőbetűivel utalnak. Ilyen például a W. G. W (Wie Gott Will). A legismertebbek közé tartozik III. Frigyes császár (1440-1493) A. E. I. O. V. alakú rövidítése (ahol a V az U-nak felel meg), melynek többféle megfejtése is van. A betűcímerek (de: Buchstabenwappen) mezője egy vagy több betűt tartalmaz. Ilyen címerek már a 15. században is előfordultak. Ehhez hasonlók a monogramcímerek (de: Initialwappen). Főleg a városcímerek között fordulnak elő és általában az adott település kezdőbetűinek felelnek meg. Egyes nemesi címerekben az uralkodó monogramja is szerepel, melyet tulajdonosuk gyakran kitüntetésképp kapott. Néha egy-egy olyan szó (de: Wort) is megjelenik a címerben, melyet antiheraldikus címerképnek tartanak. Ilyen pl. a FIDELITAS szó Karlsruhe címerében, a LIBERTAS San Marino államcímerében, mely ott nem címerkép, hanem jelmondat. Vojsak Vojsak falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Pregradához tartozik. Fekvése Krapinától 8 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre a horvát Zagorje északnyugati részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 154, 1910-ben 251 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott. A településnek 2001-ben 161 lakosa volt. Kriogenika A kriogenika a fizikatudománynak az az ága, amely az anyagok nagyon alacsony hőmérsékleteken való viselkedését vizsgálja. Nincsen rá sztenderd definíció, milyen hőmérsékleten ér véget az egyszerűen fagyottnak tekintett állapot, és hol kezdődik a kriogenikus állapot. Egyes tudósok akkor tekintenek egy gázt kriogenikusnak, ha -150°C, vagy ennél hidegebb hőmérsékleten cseppfolyósítható. Az amerikai National Institute of Standards and Technology (Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet) definíciója szerint a -180°C és az annál is hidegebb hőmérsékleti zóna a kriogenika vizsgálati terepe. Ennek az a logikája, hogy az úgynevezett permanens gázok (mint a hélium, hidrogén, neon, nitrogén,oxigén és a levegő) forráspontja −180 °C alatt van, míg a Freon fagyasztógázok, szénhidrogének és egyéb köznapi fagyasztógázok forráspontja −180 °C felett. A szupravezető anyagok felfedezése, amelyeknek a kritikus hőmérséklete jelentősen a folyékony nitrogén forráspontja felett van, felkeltette az érdeklődést a "magas" hőmérsékletű kriogén fagyasztás megbízható, olcsó technológiái iránt. A "magas hőmérsékletű kriogenikus" hőmérsékleti zóna az általánosan alkalmazott definíció szerint a folyékony nitrogén forráspontjától -195.79°C kezdődik, és a felső határa -50°C. A szélsőségesen alacsony hőmérsékletű anyagokat kutató tudós a kriogenikus. A kriogenikusok a Kelvin-, vagy a Rankine-skálát használják a hőmérséklet mérésére, amelyek kezdőpontja az abszolút nulla fok, nem a Celsius-, vagy a Fahrenheit-skálákat, amelyek nulla pontja más. Nevének eredete A kriogenika görög nyelvű szóösszetétel: κρύο (krio) – "hideg" + γονική (genika) – "az előállításával kapcsolatos". Kriogenikus folyadékok Kriogenikus folyadékok, a forráspontjukkal, Kelvinben. Lánctört A lánctört egy olyan kifejezés, aminek alakja Egy lánctört egyszerű, vagy reguláris, ha , egyébként általános. A lánctörtek vizsgálatakor gyakran elhagyják az egész értékű -t. Definíció A lánctört fogalma Egy lánctört egy alakú emeletes tört. A két forma átalakítható egymásba, ezért elég a második típust tekinteni. Sőt, ilyenből van olyan is, amiben a nevezők mind pozitív egészek: negatív számok esetén az egész tört elé tesszük a negatív előjelet. Ezekkel a feltételekkel a lánctört az alakban is írható, ahol a zárójelben levő számok a lánctört jegyei. Függvénysorozat A lánctörtek alakú rendezett párok, ahol , komplex számok sorozata, ahol minden n-re. egy sorozat a kiterjesztett komplex síkon, ahol ahol -k a komplex síkon értelmezett lineáris törtfüggvények: Így az edik részszámláló, az -edik résznevező, és a lánctört -edik közelítése. Típusaik Véges lánctörtek Egy lánctört véges, ha egy bizonyos n szám után véget ér. Egy egyszerű példa: ahol a jegyek meghatározhatók az euklideszi algoritmussal. Végtelen lánctörtek Ha a lánctörtnek végtelen sok jegye van, akkor végtelen. Ezek értéke irracionális; a résztörtek közelítést adnak erre az értékre. Ha minden n-re egy, és a nevezők periodikusan váltakoznak, akkor a lánctört periodikus. Lagrange tétele szerint egy lánctört akkor és csak akkor periodikus, ha van olyan racionális együtthatós másodfokú egyenlet, aminek megoldása. Irracionalitás Vezessük be a következő jelölést: legyen b0 = 0, és tekintsünk egyszerű lánctörteket. Legyenek továbbá satöbbi. Ezzel ahonnan így ezzel tehát . Ha egy i indextől kezdve racionálisak lennének, akkor ui, ui+1, ui+2, … egyre kisebb lenne, és a nullához kellene tartania, és így a lánctört nem lehet véges. Periodikus lánctörtek Egy lánctört periodikus, ha vannak számok, hogy minden számra. A legkisebb ilyen a lánctört periódusa. Ekkora lánctört az alakba írható. A lehető legkisebb -re az sorozat a lánctört előszakasza, aminek hossza Joseph-Louis Lagrange egy tétele szerint egy lánctört pontosan akkor periodikus, ha értéke egy racionális együtthatós másodfokú egyenlet megoldása. Példák: Legyen . Mivel egynél nagyobb, ezért vonjuk le az egészrészt: . Ekkor . Átrendezéssel , így amiből . Mivel , azért . Hasonlóan mutatható meg, hogy Fejtsük -t lánctörtbe! így különvesszük az egészrészt: Felírjuk -t, mint reciprokának reciprokát. Kapjuk: A harmadik binomiális tétel miatt , ennélfogva . Mivel , azért írhatjuk, hogy: azaz . Tehát x-1 lánctörtbe fejtése és ehhez már csak egyet kell adni, hogy négyzetgyök kettőt kapjunk. Nem periodikus lánctörtek A végtelen, nem periodikus törtek olyan irracionális számoknak felelnek meg, amik vagy transzcendensek, vagy kettőnél magasabb fokú algebraiak. Példa: köbgyök kettő lánctörtes alakja : . Az e Euler-konstans lánctörtbe fejtve: : ahol is a könnyen felismerhető minta folytatódik a végtelenségig. Különlegesen fontos a π lánctörtbe fejtésének a π irracionális voltának és approximálhatóságának bizonyításában. A lánctört jegyeiben semmilyen minta nem ismerhető fel: Lambert megtalálta a tangensfüggvény lánctörtbe fejtését: és ez alapján belátta, hogy a nullától különböző racionális számok tangense irracionális. Továbbá bebizonyította, hogy π irracionális, amihez felhasználta Adrien Marie Legendre egy lemmáját, és azt, hogy Az általános lánctörtbe fejtést 1656-ban Lord William Brouncker fedezte fel a Wallis-szorzat segítségével. Ez a lánctört azonban az egyszerű lánctörtekkel ellentétben nagyon lassan konvergál. A kifejezés majdnem minden valós szám esetén ugyanahhoz a számhoz konvergál. Ez a Hincsin-konstans. Ez megfelel az lánctörtjegyek mértani közepének. A Hincsin-konstans közelítő értéke , és nem ismert, hogy irracionális-e. A majdnem mindenütt kifejezésben a kivételeket azok a számok jelentik, amik lánctörtes alakjában a jegyek felismerhető minta szerint következne. Ilyen például az e szám négyzetgyöke és négyzete, aminek első néhány lánctörtes jegye Lánctörtbe fejtés Egy α pozitív szám lánctörtes alakja egy lánctörtbefejtő algoritmussal számítható, ami az euklideszi algoritmus kiterjesztése a valós számokra. Az algoritmus kezdetekor A lánctört minden egyes jegyéhez a következőket kell tenni: Az i -edik jegy, a i α i egészrésze. Racionális α esetén az egyik ai egész szám lesz, a lánctört utolsó jegye. Ezzel az eljárás véget ér. Irracionális α szám estén meg kell adni egy i lépésszámot, különben az algoritmus nem ér véget. Példaként tekintsük négyzetgyök kettő lánctörtbe fejtésáét a második jegyig: Eszerint négyzetgyök kettő lánctörtes alakja Kiértékelés Véges lánctörtekre kiszámítható a pontos érték; a végtelen lánctörtek értéke közelítőleg adható meg. Felszálló módszer A lánctörtet alulról felfelé oldja meg: minden -re. Leszálló módszer A lánctört kiértékelését az első résztörtnél kezdi. Az fn közelítések egymásba skatulyázott intervallumokat adnak. minden -re. Ezzel az n-edik közelítő tört. Konvergencia Egy lánctört konvergens, ha létezik a határérték. Ekkor ez az f a lánctört értéke. Ha fn nem korlátos, azaz minden -hez van n, hogy minden -ra, akkor nem beszélhetünk a szokásos értelemben vett lánctörtről. Ekvivalens lánctörtek Az és a lánctörtek ekvivalensek, ha mindegyik közelítésük egyenlő. Legyen . Mivel itt nem közönséges, hanem lánctörtekről van szó, ezért itt nem szabad egyszerűsíteni. Ekkor teljesülnek e következő ekvivalenciák: Ebből és : ekvivalens -vel, ahol minden -ra. Konvergenciakritériumok A leszálló kiértékelésből minden -ra. Ezzel két lánctört különbsége így a lánctörtek közelítő értékei pozitív jegyek esetén felváltva kisebbek és nagyobbak, mint a pontos érték. Következik, hogy a lánctört fn közelítő értéke megegyezik a Reguláris lánctörtek Legyen bn>0 minden n-re. Ekkor a lánctört akkor és csak akkor konvergál, ha a sor divergál. Konvergenciasebesség Lochs tétele szerint majdnem minden nulla és egy közötti számra hosszú távon egy lépés lánctörtjegyet ad. Ezzel a lánctört nem sokkal hatékonyabb, mint a tizedestört alak. Alkalmazások A valós számok közelíthetők lánctörtekkel. Megmutatható, hogy egy irracionális szám legjobb racionális közelítése lánctörtbe fejtéssel, és annak részleges kiértékelésével kapható, és ennél pontosabbat csak a nevező növelésével lehet adni. A hiba a nevező reciprokának négyzetével arányos. Például a fent említett lánctört rendre a következő közelítéseket adja: Ezek váltakozva kisebbek és nagyobbak π pontos értékénél, és a hiba egyre kisebb. Az an jegyek nagyságából kiolvasható, hogy milyen jól közelíthető az adott α=[a0;a1, ...] szám. Az algebrai számok nem közelíthetők tetszőleges pontossággal. Joseph Liouville ezt kihasználva adta az első példát transzcendens számra. Ha an elég gyorsan nő, akkor α egy jól approximálható Liouville-szám. Jó approximálhatóságuk miatt ezek a számok transzcendensek. A lánctörtek gyakorlati számításokra nem alkalmasak, mert nincs olyan módszer, amivel két lánctört gyorsan összeadható, kivonható, szorozható, vagy osztható lenne, és nem létezik gyors gyökvonási eljárás sem. Létezik egy faktorizáló algoritmus, ami a faktorizálandó szám négyzetgyökének lánctörtbe fejtésén alapul. A működés előfeltétele, hogy a faktorizálandó szám ne legyen négyzet. 1834-ben Vincent publikált egy módszert, ami egy egész együtthatós négyzetmentes polinom gyökeit lánctörtek segítségével szétválasztja. Minden így kapott intervallumon a polinomnak egy gyöke van, ahova az adott intervallumon a Newton-módszer konvergál. Történeti áttekintés Már nagyon régóta ismeretes, hogy a számok közelíthetők lánctörtekkel. Felhasználják a naptárkészítésben, szökőévek kiszámításában, fontos konstansok közelítésére, és számok irracionális voltának bizonyítására. Először Pietro Cataldi 1613 -ban kiadott könyvében jelentek meg lánctörtek, de szó esik róluk Daniel Schwenter könyvében, a „Deliciae Physic-Mathematicae”ban (1636) is. 1655-től John Wallis több művében is foglalkozott velük. Christiaan Huygens nagy törteket és természeti konstansokat közelített velük: így számította ki Naprendszer-modelljéhez a fogaskerekek áttétét. A Szaturnuszhoz például kellett. Három lánctörtjeggyel a relatív hiba körülbelül 0,01%: Leonhard Euler levelezésében először a Riccati-differenciálegyenletekkel kapcsolatban jelentek meg a lánctörtek. Hamarosan azonban már maguk a lánctörtek kezdték érdekelni, és megalapozta a lánctörtek elméletét. Belátta, hogy a számok lánctörtbe fejthetők az euklideszi algoritmus általánosításával; hogy a racionális számok lánctörtes alakja véges; hogy a végtelen periodikus lánctörtek másodfokú racionális együtthatós egyenletek megoldásai; és hogy a lánctörtes közelítés valamilyen értelemben a legjobb. Ezek közül egyeseket már Huygens is ismert, de Euler erről nem tudott. A lánctörtbe fejtéshez Lord William Brouncker is kidolgozott egy algoritmust. Euler 1759-ben kimutatta, hogy az új algoritmus valójában megegyezik a régivel. Johann Heinrich Lambert 1766-ban lánctörtekkel bizonyította π irracionális voltát. Bolyai Farkas szintén foglalkozott a témával. Mortiz Abraham Stern 1832-ben megalkotta az első összefoglalást a lánctörtekről. A Brit Indiai-óceáni Terület címere A Brit Indiai-óceáni Terület címere egy kék színű pajzs, amelyen három fehér hullámos sáv, egy pálmafa, rajta egy koronával, valamint egy brit zászló látható. A pajzs fölött egy újabb korona, illetve egy bástya és a terület zászlaja látható, oldalról pedig két teknős (egy közönséges cserepesteknős és egy közönséges levesteknős) tartja, utalva a helyi élővilágra. Alul egy szalagon olvasható a terület mottója: „In tutela nostra Limuria” (Limuria bennünk bízik). Jávai orrszarvú A jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj, egyike a ma élő öt orrszarvúfajnak. A rendkívül ritka állat ugyanabba a nembe (Rhinoceros) tartozik, mint közeli rokona, az indiai orrszarvú, de 3,1–3,2 méteres hosszúságával és 1,4–1,7 méteres magasságával mérete közelebb áll a keskenyszájú orrszarvúéhoz (Diceros bicornis). A többi orrszarvúfajjal ellentétben csak a kifejlett hímek viselnek tülköt, és ez is jóval kisebb, mint a többi orrszarvúé, nem nagyobb 25 centiméternél. A három ázsiai orrszarvúfaj közül korábban a jávai orrszarvú volt a legelterjedtebb. Előfordulási területe magába foglalta a Jáva és Szumátra szigeteket, valamint Délkelet-Ázsiát, Indiát és Kínát. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajnak minősíti ezt a ritka állatot; az indok az, hogy a vadonban már csak nagyon kevés példánya ismert, és állatkertekben sem található egyetlen sem. A nagytestű emlősök között a jávai orrszarvú az egyik legritkább. Az Indonéziához tartozó Jáva sziget nyugati végén levő Ujung Kulon Nemzeti Parkban már csak kevesebb mint hetven példány él. Egy másik állománya is létezett még nemrég, amely a vietnámi Cát Tiên Nemzeti Parkban élt, azonban ez 2011-ben már bizonyítottan kihalt. Ennek a fő oka az orvvadászat, mivel az orrszarvúak tülkének a hagyományos kínai orvoslásban nagy kereslete van. A feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök 50 000-65 000 amerikai dollárt ér. Amikor az európaiak gyarmatosítani kezdték a térséget, a jávai orrszarvú kedvelt vadásztrófeává vált. Élőhelyének elvesztése és a délkelet-ázsiai háborúk, mint például a vietnámi háború, hozzájárultak az orrszarvú egyedszámának drasztikus csökkenéséhez, továbbá az ott élő állomány folyamatos zavarása megakadályozta a visszaszaporodást más néven a természetes reprodukciót. Utolsó vadon élő és védett populációja az Ujung Kulon Nemzeti Parkban található, azonban itt sincs teljes biztonságban, mivel továbbra is veszélyeztetik az orvvadászok, a betegségek, a kis genetikai változatosság és az ennek következtében fellépő beltenyészet. Ez az orrszarvúfaj a vadonban körülbelül 30–45 évet élhet. Eredeti természetes élőhelye a síkvidéki esőerdők, a nedves láprétek és az ártéri területek voltak. Általában magányos állat, kivéve a párzási időszakban, vagy amikor a borjaikat nevelik, illetve dagonyázó pocsolyáknál vagy ásványi sók lelőhelyeinél kisebb csoportban összegyűlhetnek. Az emberen kívül a kifejlett jávai orrszarvúnak nincsen természetes ellensége. Általában kerüli az embert, de ha veszélyben érzi magát, akkor támadólag léphet fel. A kutatók és a természetvédők ritkán tanulmányozzák közvetlenül, egyrészt mert annyira ritka, másrészt mert tartanak attól, hogy a kihalás szélén lévő faj életkörülményeit tovább ronthatják ezzel. Főleg kihelyezett kamerák felvételei és ürülékük alapján mérik fel viselkedésüket és egészségi állapotukat. Az öt ma élő orrszarvúfaj közül a jávai orrszarvú a legkevésbé tanulmányozott. Két felnőtt állatot a borjukkal együtt filmre vett egy kihelyezett kamera. A felvételt 2011. február 28-án a WWF (Természetvédelmi Világalap) és az Indonéziai Nemzeti Parkok Hivatala közzé tette, bizonyítva, hogy a jávai orrszarvú még szaporodik a természetben. 2012 áprilisában a nemzeti parkokért felelős hivatal közzé tett egy másik videofelvételt, melyen 35 különböző példány látható; köztük tehenek borjukkal, valamint párzásra összeállt párok is. Felfedezése és neve Az európai természetkutatók először 1787-ben tanulmányozhatták ezt a fajt, miután Jáván két példányt kilőttek. E példányok koponyáit küldték el az akkor már híres természettudósnak, a holland Petrus Campernek, aki azonban 1789-ben meghalt, mielőtt publikálhatta volna felfedezését, mely szerint a jávai rinocérosz egy önálló faj, nem pedig az indiai orrszarvú egyik változata. Alfred Duvaucel francia természettudós és kutató, Georges Cuvier mostohafia, Szumátrán lelőtt egy ilyen orrszarvút, a példányt pedig elküldte mostohaapjának, aki 1822-ben új fajnak nyilvánította. Szintén ebben az évben Anselme Gaëtan Desmarest francia zoológus, Rhinoceros sondaicusnak nevezte el az állatot. A ma is élő orrszarvúak közül a jávai orrszarvút fedezték fel utolsóként. Desmarest először szumátrainak tartotta az általa leírt példányt, de később átírta jávai származásúnak. A rinocérosz szó (ami a faj nemének elnevezése is: Rhinoceros) az ógörög nyelvből származik; és egy összetett szó: rhis = „orr” és ceras = „szarv”, ami magyarul nem egyéb, mint „orrszarvú”. A tudományos fajneve a sondaicus a Szunda-szigetekből ered, hiszen ez a szigetcsoport magába foglalja az orrszarvú által lakott szigeteket, vagyis Jávát és Szumátrát. A jávai orrszarvúnak egyéb laikus nevei a következők: szundai orrszarvú vagy kisebb egyszarvú rinocérosz (a nagyobb egyszarvú rinocérosz az indiai orrszarvút illeti). Kifejlődése Feltételezések szerint az első orrszarvúfélék a kora eocén korszakban váltak el a többi páratlanujjú patásoktól (Perissodactyla). A mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint a jelenkori orrszarvúak ősei és a lófélék (Equidae) ősei, körülbelül 50 millió évvel ezelőtt válhattak szét. A mai orrszarvúfélék családja Eurázsiában jelent meg először, az eocén kor vége felé. A mai fajok ősei, körülbelül a miocén kor idején terjedtek szét Ázsiából. A Rhinoceros emlősnem ma is élő két fajának kövületei legelőször a körülbelül 1,6–3,3 millió éves leletekben jelenik meg Ázsia területén. A molekuláris vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a két állat külön fajként létezett már 11,7 millió évvel ezelőtt is. Habár e két faj neme (Rhinoceros) a típusneme az orrszarvúfélék családjának (Rhinocerotidae), mégsem állnak szoros rokonságban a többi orrszarvú fajjal. Különböző kutatások feltételezik, hogy az indiai és a jávai orrszarvú a fosszilis Gaindatheriummal vagy Punjabitheriummal állt közeli rokonságban (a Rhinoceros testvér taxonjai). A család részletes kladisztikai vizsgálata szerint a Rhinoceros nem és a kihalt Punjabitherium egy kládot alkot a szumátrai orrszarvú nemével (Dicerorhinus). Más kutatások szerint a szumátrai orrszarvú az afrikai orrszarvúakkal állhat közelebbi rokonságban. A szumátrai orrszarvú a többi ázsiai orrszarvútól körülbelül 15 millió éve válhatott el, de ez már sokkal korábban, akár 25,9 millió éve is bekövetkezhetett, amire mitokondriális adatokból lehet következtetni. Legközelebbi rokona és a Rhinoceros emlősnem másik élő tagja, az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis). Előfordulása A legoptimistább becslések szerint is manapság már száz jávai orrszarvú sem él vadon, emiatt a világ legveszélyeztetettebb fajai közé sorolják. Ennek az orrszarvúfajnak az utolsó menedéke Jáva nyugati csücskében van, az úgynevezett Ujung Kulon Nemzeti Parkban. Előfordulási területe valaha kiterjedt volt, ami az indiai Asszámtól és Bangladestől kezdve, Mianmaron, Thaiföldön, Kambodzsán, Laoszon és Vietnámon keresztül, délfelé a Maláj-félszigetig és egyes indonéziai szigetekig terjedt. Elterjedésének északi határát Kína déli része, míg déli határát a névadó Jáva sziget képezte. Valószínűleg Borneón is élt. Élőhelye részben megegyezett az indiai, illetve a szumátrai orrszarvúakkal. Ez az emlősállat főleg a síkvidéki, sűrű esőerdőket, nedves lápréteket, bővizű folyók nádasait és ártéri területeket választja élőhelyéül, ahol bőven van iszap és sár dagonyázni. Bár az alacsonyabban fekvő vidékeket népesítette be előszeretettel, alfajai megtalálhatók voltak Vietnámban magasabb hegységekben is (2000 méteres magasságig), ahová valószínűleg az emberek terjeszkedése és az orvvadászok miatt kényszerült felhúzódni. Az állat elterjedési területe legalább háromezer éve egyre szűkül I. e. 1000 körül még Dél-Kínában is élt, de ahogy az emberek egyre többen lettek, az állat körülbelül évente félkilométernyit délre húzódott. Indiából valószínűleg a 20. század első évtizedében halt ki. A Maláj-félszigeten vadászata 1932-re a kihalását eredményezte. A vadászfeljegyzések szerint ez az orrszarvú még egészen az 1950-es évek végéig élt Szumátra szigetén. A vietnámi háború végére úgy vélték, hogy Ázsia kontinentális területén a jávai orrszarvú vietnámi alfaja kihalt. Helyi vadászok és favágók, azonban látni vélték a jávai orrszarvút a kambodzsai Cardamom-hegység közelében, de a keresésükre indított kutatások nem jártak eredménnyel. Az 1980-as évek végén viszont a vietnámi Cát Tiên régióban egy kis állományra bukkantak, de 2010-ben orvvadászok ezeket is levadászták. Egyes vélemények szerint Borneón is éltek jávai orrszarvúk, azonban lehetséges, hogy az itt talált leletek a szumátrai orrszarvúhoz tartoznak, melyek kis állománya még ma is él a szigeten. Alfajai Ennek az orrszarvúfajnak korábban három alfaja élt, manapság viszont már csak az egyikük létezik. Rhinoceros sondaicus sondaicus Desmarest, 1822. A törzsalfaj, melyet indonéziai szunda orrszarvúnak is neveznek. Korábban elterjedt volt Jáva és Szumátra szigeteken, manapság viszont az Ujung Kulon Nemzeti Park területére, azaz Jáva szigetének nyugati csücskére szorult vissza; itt már csak kevesebb, mint 70 példány él. Van olyan vélemény, hogy a Szumátrán fellelt alfaj egy különálló alfajt képez, a kihalt R. s. floweri -t, azonban ezt a feltevést nem fogadják el széles körben. † Rhinoceros sondaicus annamiticus Heude, 1892. Az állatot vietnámi orrszarvúnak is nevezték. Korábban Kína déli részén, Vietnámban, Kambodzsában , Laoszban , Thaiföldön és Malajziában fordult elő. Tudományos alfajneve, az annamiticus a délkelet-ázsiai Annamite-hegységből ered; mivel elterjedése e hegységet is magába foglalta. A vietnámi Cát Tiên Nemzeti Parkban korábban felfedezett állományt 2006-ban 12 fősre becsülték. Ezek az állatok a park alföldi erdeiben éltek. A genetikai vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a vietnámi és az indonéziai alfajok közös őse valamikor 300 ezer és 2 millió évvel ezelőtt élt, vagyis a két alfaj ez után vált szét. Ennek az újra felfedezett alfajnak is az ember lett a veszte: orvvadászok 2010 áprilisában lőtték le az utolsó példányát. Kisebb termetű alfaj volt. † Rhinoceros sondaicus inermis Lesson, 1838, más megnevezéssel indiai szunda orrszarvú . Korábban Bengál (nagyjából a mai Nyugat-Bengál (India) és Banglades ) és Burma területén élt, de valószínűleg már 1925 előtt kihalt. Alfajneve, az inermis „fegyvertelent” jelent, ugyanis a kifejlett bikáknak is nagyon kicsi a tülke, a teheneknek pedig a fajra jellemzően eleve hiányzik. Ennek az alfajnak a típuspéldánya egy tülök nélküli tehén volt. Burmában a politikai helyzet nem tette lehetővé, hogy kutassák az orrszarvút, de annak a valószínűsége, hogy az alfaj még 1925 után is fennmaradt volna, nagyon csekély. Megjelenése A jávai orrszarvú kisebb, mint az indiai orrszarvú; mérete majdnem megegyezik a keskenyszájú orrszarvúéval. Jáva legnagyobb állata, továbbá a második legnagyobb állat Indonéziában az ázsiai elefánt (Elephas maximus) után. Fej-testhossza 2–4 méter, marmagassága 1,4–1,7 méter. Testtömegét 900–2300 kilogramm közötti széles tartományban említik a különböző jelentésekben, de megbízhatóbb adatok érdekében soha nem végeztek méréseket és egyelőre nem is tervezik, mert a fajt olyannyira veszélyezteti a kihalás, hogy semmivel nem akarják megzavarni a szaporodásban. A nemek mérete között nincs látható különbség, bár a tehenek valamivel nagyobbak lehetnek a bikáknál. A fényképek és a lábnyomok méreteinek alapján a vietnámi alfaj szignifikánsan kisebb volt, mint az indonéziai. Ahogy az indiai orrszarvúnak, a jávai orrszarvúnak is egyetlen tülke van; míg a másik három élő orrszarvúnak 2–2 tülök ül az orrán, illetve a pofáján. A jávai orrszarvú tülke a legkisebb a többi élő fajhoz képest, hossza általában 20 centiméter, de a feljegyzett leghosszabb is csak 27 centiméteres. Kizárólag a bikáknak van tülke. Az összes élő orrszarvú kifejlett példánya közül csak a szóban forgó faj tehenének nincsen tülke, bár egyik-másik tehén apró dudort növeszt a tülök helyén, ami kb. 2,5–5 centiméteres. A jávai orrszarvú a tülkét ritkán használja verekedésre (a felvételek alapján legalábbis nem), inkább dagonyázáskor a sár terelésére, evéskor a növények szájhoz hajlítására és haladáskor a sűrű aljnövényzet megnyitására használja. A többi legelésző orrszarvúfajhoz (keskenyszájú, indiai és szumátrai) hasonlóan hosszú, kicsúcsosodó felső ajkai vannak, amivel könnyen meg tudja ragadni az élelmét. Alsó metszőfogai hosszúak és hegyesek, inkább ezeket használja verekedésre. A metszőfogak mögött, két sorba rendeződve 6–6 alacsony koronájú őrlőfog van; ezekkel rágja meg a durva növényeket. Mint a többi orrszarvú faj, a jávai hallása és szaglása is nagyon jó, azonban a látása eléggé gyenge. Bőre szürke vagy szürkésbarna színű, enyhén foltos, szőrzet nélküli testét bőrredőket képezve fedi. A redők a háton, a marnál és a vállnál találhatók, mozaikszerű elrendeződése páncélozott megjelenést kölcsönöz az állatnak. A marnál levő bőrredő kisebb, mint az indiai fajnál, de ugyanúgy nyeregszerűen hat. Rokonához hasonlóan a kifejlett állatokon is található a farok és a fülek végén némi szőrzet. Oldalról nézve farka kicsit jobban eláll a hátsó lábak vonalától. A jávai orrszarvút ritkán figyelik meg közvetlenül, vagy végeznek méréseket rajta. A kutatók megpróbálnak a legkevésbé beavatkozni a kihalás szélén lévő faj életébe. Főleg kihelyezett kamerák felvételei és ürülékük alapján tanulmányozzák, de ezekből csak kevés adathoz juthatnak, és azok sem mindig pontosak. Életmódja Ez az állatfaj általában magányos. A fajtársak csak a párzási időszakban keresik fel egymást, illetve a tehenek borjukat vigyázzák. Olykor több példány is összegyűlik a dagonyázó és ásványi sók lelőhelyeinél. A dagonyázást mind az öt orrszarvúfaj kedveli, mivel ez hűti le a testüket, valamint megóvja a betegségektől és az élősködők elszaporodásától. A jávai orrszarvú általában nem maga vájja a dagonyázó helyet, inkább a más állatok által kivájt gödröt, vagy a természetes mélyedéseket használja, amiket esetleg megnagyobbít kisméretű tülkével. A „sónyaló” helyek is fontos „csomópontok”, mivel csak itt juthat a táplálkozásában nélkülözhetetlen ásványi anyagokhoz (a talaj nyalásával vagy az iszap elfogyasztásával). A bika területe, körülbelül 12–20 négyzetkilométeres, míg a tehéné ennél kisebb, csak 3–14 négyzetkilométeres. A bikák területe ritkán nyúlik át egymáséiba, a teheneké gyakrabban. Territoriális verekedésekről nem lehet tudni, eddig nem figyeltek meg ilyet a kutatók. A bika ürülékkupacokkal és vizeletspricceléssel jelöli meg területét. Ezek mellett jelenlétét a lábával felkapart talajjal és kidöntött facsemetékkel adja tudtára fajtársainak. Más orrszarvúfajoknak megvan az a sajátságos szokása, hogy hatalmas ürülékkupacokat készítenek, majd ezzel hátsó lábaikat összekenik, de a jávai orrszarvú (sem a szumátrai) nem követi ezt. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy az esőerdők nedves és sűrű aljnövényzetében nem tudják a szagukat hatékonyan elég nagy területen szétterjeszteni. A jávai orrszarvú alig ad ki hangot magából, jóval csendesebb, mint a szumátrai orrszarvú. Csak nagyon kevés hangfelvétel létezik jávai orrszarvútól. A kifejlett állatnak nincs természetes ellensége az emberen kívül. Ez a faj rendkívül félénk, főleg a vietnámi állománya volt ilyen, hiszen az ember közelségét észlelve a sűrű növényzetbe húzódott vissza. Ez a tulajdonsága a túlélés szempontjából persze nagyon hasznos, ugyanakkor a tanulmányozását majdnem ellehetetleníti. A félénksége ellenére, ha túl közel merészkednek hozzá, akkor agresszívvé válhat és megtámadhatja az embert. Támadáskor az állkapocscsontjából (mandibula) felfelé álló hegyes metszőfogait használja, miközben fejével alulról felfelé döfköd. Becslések szerint megérheti a 30–45 éves kort. Táplálkozása Növényevő, táplálkozása igen változatos. Főleg a növények hajtásait, vékonyabb ágait, friss lombozatát és a lehullott gyümölcsöket fogyasztja. Az általa kedvelt legtöbb növény az erdő napos részein nőnek: tisztásokon, bozótosokban; olyan helyeken, ahol nemigen vannak magas fák. Az orrszarvú csemetéket is kidönt, hogy hozzáférjen a friss levelekhez. Táplálékát felső ajkával ragadja meg, fogó mozdulattal. Az összes orrszarvú közül a jávai faj alkalmazkodott leginkább a különböző növénytársulásokhoz. Korábban valószínűleg füvet is legelt nyílt területeken, de mára a sűrű erdőbe szorult vissza, ahol elsősorban nem a talajról táplálkozik. Úgy becsülik, hogy naponta 50 kilogrammnyi táplálékot fogyaszthat el. Ahogy a szumátrai fajnak, a jávai orrszarvúnak is szüksége van ásványi sókra. Az élőhelyén, amikor még nagy területeken elterjedt volt, számos ilyen ásványi lelőhely akadt, amiben az Ujung Kulon Nemzeti Park viszont nem gazdag; valószínűleg emiatt isznak tengervizet, ahogy azt néhányszor megfigyelték. Szaporodása Az ivarérettséget a bika nyolc, a tehén négyéves korban éri el; nincs meghatározott párzási időszakuk. A vemhesség 16 hónapig tart, ennek végén a tehén egy borjat hoz a világra. Az elválasztás két év után következik be. A jávai orrszarvú és az ember A jávai orrszarvú – és az összes többi orrszarvúfaj – egyedszáma csökkenését az ember okozza, főleg az állatok tülkének értéke miatt. Kínában az orrszarvú tülköt már kétezer éve árusítják, a kínaiak hiedelme szerint a tülöknek gyógyítóereje van. Az orrszarvú bőréből továbbá védőfelszereléseket készítettek a kínai katonák számára, Vietnámban pedig úgy vélik, hogy gyógyítja a kígyómarást. Mivel ez az orrszarvúfaj számos olyan helyen is élt, ahol az emberek többsége nagy szegénységben élt, az állatvédőknek nagyon nehéz volt rávenni őket, hogy ne öljék meg az egyébként haszontalannak vélt állatokat; a szegény embereknek jól jött a tülökért kapott pénz. Amikor 1975-ben érvénybe lépett a Washingtoni egyezmény (CITES), a jávai orrszarvú az 1. listára került, amely a különösen veszélyeztetett fajokat foglalja magába. Ennek a határozatnak az értelmében minden nemzetközi kereskedés ezzel az állattal, vagy valamelyik testrészével szigorúan tilos. A feketepiacon keresett termék az orrszarvúak tülke akár 65 ezer amerikai dollárt is adnak kilójáért. Mint sok más afrikai és ázsiai nagytestű állatot, a jávai orrszarvút is ősidők óta vadásszák. Nagyobb mértékben az európaiak megérkezése után következett ez be, mivel modern lőfegyverrel könnyű elejteni és tülke rendkívül értékes trófea. Ez viszont oda vezetett, hogy olyan mértékben csökkent állománya, hogy mikorra a természettudósok felmérték a pusztítást, az állat már csak Jáván és Vietnámban fordult elő, a többi élőhelyről már teljesen kipusztították. Az állománycsökkenéséhez az élőhelyek elvesztése is hozzájárult, bár ez a tényező manapság már nem jellemző, hiszen utolsó menedéke védett. Elterjedési területének korábbi helyein emberi települések és mezőgazdasági jellegű kultúrtájak létesültek. A megmaradt élettere azonban már nem segít az állatnak kiheverni az orvvadászat okozta veszteségeket, hiszen annak ellenére, hogy szigorú védelem alatt áll, a jávai orrszarvú fennmaradása bizonytalan. A megmaradt állomány ugyanis egyetlen helyen él és már száz alatti példányból áll csak. A drasztikusan lecsökkent egyedszám miatt a betegségek és a beltenyészet okozhatja majd a faj végzetét. A környezetvédő genetikusok becslései szerint a faj fennmaradásához és genetikai sokszínűségéhez legalább száz egyed kellene. Ujung Kulon 1883-ban a jávai Ujung Kulon-félszigetet erősen megrongálta a Krakatau kitörése. A jávai orrszarvúak idővel visszatelepültek ide, azonban az emberek csak kisebb számban tértek vissza; emiatt a félsziget az állatok utolsó menedéke lett a szigeten. 1931-ben, amikor ez az orrszarvúfaj a kihalás szélén állt a Szumátra szigetén, a Holland Kelet-India kormánya védettnek nyilvánította, és ez a határozat azóta is érvényes. Az Ujung Kulonban az első orrszarvúszámlálást 1967-ben végezték el, ekkor 25 állatot számoltak. 1980-ra ez a szám megduplázódott; azóta is egészen mostanáig körülbelül 50 példány él; számuk nem csökkent, de nem is nőtt. Bár nincs természetes ellensége, a táplálékforrásért versengenie kell az elvadult szarvasmarhákkal; ilyenformán az orrszarvú szaporodását a táplálékért folyó versengés is meggátolhatja. Ezt a nemzeti parkot az indonéz erdészeti miniszter igazgatja. 2006-ban négy új borjat vettek számba, ez pedig rekordszámot jelentett. 2011 márciusában rejtett kamerákkal jávai orrszarvúakat köztük borjakat is lefilmeztek ami bizonyítja, hogy szaporodnak. 2011 januárja és októbere között a kamerák 35 különböző példányt vettek fel. 2011 decemberében 38 ezer hektáros területet jelöltek ki nekik a szaporodás fellendítéséhez; a hatóságok 2015-re 70–80 példányra szeretnék növelni az állományt. 2012 áprilisában a WWF és a Nemzetközi Orrszarvú Alapítvány (International Rhino Foundation) 120 új kamerát adományozott a már meglevő 40 fára erősített fényképezőgép mellé, remélve, hogy megfigyelhetik az állatok mozgását, illetve szaporulatát. A legújabb felmérés szerint sokkal kevesebb tehén van, mint bika. A nemzeti park keleti részén 17 orrszarvúból csak négy tehén; ez is hátrányosan érintheti a faj fennmaradását. Az Ujung Kulon a faj utolsó menedéke, itt él a faj összes példánya, ami szaporodás szempontjából előnyösebb, mint a szumátrai orrszarvú állománya esetén, ami több, geográfiailag elszigetelt területen szóródik szét. Az egy területen lévő nagyobb egyedszám hátrányt is jelent, hiszen egy nagyobb járvány vagy természeti csapás (pl. szökőár) örökre megpecsételheti a sorsát. Manapság az orvvadászat már nem jelent annyira nagy veszélyt, mint az afrikai orrszarvúk esetén, mivel szigorúbban ellenőrzik a tülkükkel történő kereskedelmet, továbbá az indonéz hatóságok aktívan vigyázzák a területet, és mert a kevés megmaradt orrszarvúra nehéz ráakadni az Ujung Kulon Nemzeti Park egyébként is elszigetelt nagy területén. Ezek ellenére a faj fennmaradása kétséges. 2012-ben az ázsiai orrszarvú fajmegőrzési programjának keretében (Asian Rhino Project) kidolgoztak egy tervet a cukorpálma (Arenga pinnata) kiirtására, amely a jávai orrszarvú tápláléknövényeit szorítja ki a parkból. Az orrszarvúknak a területen vadonélő tulokfélével banteng (Bos javanicus) is versenyeznie kell a táplálékért, ami ugyanezeket a növényeket fogyasztja. Mivel ennek állománya növekszik, ezért a hatóságok azt tervezik, hogy elkerítik a park nyugati részét előlük. Cát Tiên A jávai orrszarvú korábban széles körben elterjedt volt Délkelet-Ázsia területén, az 1970-es évek közepére, azaz a vietnámi háború befejezte után, a zoológusok úgy vélték, hogy a jávai orrszarvú kontinentális állományai kihaltak. A háborúban vívott csaták, a napalm gyújtóbombák és az Agent Orange lombirtók használata, valamint a taposóaknák és a helybéliek orvvadászata mind az orrszarvú kihalásához vezetett. 1988-ban amikor egy vadász elejtett egy tehenet, egy pillanatra úgy tűnt, hogy a faj valahogy mégis túlélte a háborút. Az orrszarvút keresve 1989-ben a kutatók átvizsgálták Vietnám déli erdeit és Đ�ng Nai folyónál 15 különböző orrszarvúhoz tartozó lábnyomot találtak. 1992-ben itt jött létre a Cát Tiên Nemzeti Park. Az orrszarvúak váratlan felbukkanása azonban nem volt tartós, hiszen a 2000-es évek elejére a megmaradt vietnámi állomány is tovább csökkent és a kutatók attól tartottak, hogy nincs remény a túlélésre. Felméréseik szerint csak 3–8 példány maradt és ezekből egy sem volt bika. A környezetvédők között felmerült, hogy egyáltalán fennmaradhat-e a vietnámi állomány, és hogy esetleg jó lenne-e, ha Indonéziából hoznának orrszarvúakat. Mások azonban még bíztak a megmaradt állomány túlélőképességében. 2009 októbere és 2010 márciusa között begyűjtött ürülékek genetikai vizsgálata után kiderült, hogy az összes lelet csak egy példánytól származik. 2010. május elején pedig egy talán az utolsó elpusztult jávai orrszarvútetemre találtak. Az állatot lelőtték, tülkét pedig levágták az orvvadászok. 2011 októberében a Nemzetközi Orrszarvú Alapítvány is megerősítette a jávai orrszarvú vietnámi állományának a kihalását. Ilyenformán az utolsó példányok ebből az orrszarvúfajból már csak az Ujung Kulon Nemzeti Parkban élnek. Fogságban Jávai orrszarvút már több mint száz éve nem tartottak a világ állatkertjeiben. A 19. században legalább négy ilyen orrszarvú volt látható Adelaide, Kalkutta és London állatkertjeiben. Legalább 22 fogságban tartott jávai orrszarvúra van bizonyíték, az igazi szám azonban meglehet nagyobb, hiszen hasonlósága miatt gyakran összetévesztették a rokon indiai orrszarvúval. A jávai orrszarvú sohasem tűrte jól a fogságot. A legidősebb állatkertben tartott példány 20 évesen pusztult el, ez pedig feleannyi, mint amennyit a vadonban él. Nincs adat vagy feljegyzés arra, miszerint valaha is fogságban született volna jávai orrszarvú. Az utolsó fogvatartott példány 1907-ben pusztult el; ez a dél-ausztráliai Adelaide állatkertben élt, ahol indiai orrszarvúként mutatták be. Germicid lámpák A germicid vagy baktériumölő lámpák speciális UV-C tartományú fényforrások. Ez a rövid hullámú ultraibolya sugárzás roncsolja a kórokozók DNS-ét, ionizálja az oxigént és ózon keletkezik, ami szintén fertőtlenítő hatású. Két típusa van: a kis- és a középnyomású. Kisnyomású lámpák A kisnyomású lámpák lényegében fénycsövek fénypor nélkül. Továbbá az üvegük a szokásos boroszilikát üveg, helyett kvarc vagy speciális lágyüveg. Ez a két módosítás lehetővé teszi, hogy a higany által sugárzott 253,7 nm-es sugárzás módosítatlanul jusson ki. A fénypor hiánya ellenére valamennyi látható fény is keletkezik. Gyakori, hogy a műanyag alkatrészeket vagy fémmel árnyékolják, vagy kerámiával helyettesítik. Leggyakrabban felületi fertőtlenítésre alkalmazzák. Középnyomású lámpák A középnyomású lámpák működésüket tekintve inkább a higanylámpára hasonlítanak. Ezek egy széles sávú UV-C sugárzást bocsátanak ki, egyetlen vonal helyett. Elterjedten alkalmazzák ipari vízkezelésre, mint nagy intenzitású forrást. Hatásfokuk kisebb, mint a kisnyomású lámpáké, de kisnyomású lámpákat nagyon nehéz nagy teljesítményekben (>1 kW) gyártani. A középnyomású lámpák nagyon intenzív kékes fehér fénnyel világítanak. Kiegészítő eszközök Mint minden kisülő lámpa, negatív elektromos ellenállású karakterisztikát mutat, ezért külső ballaszttal kell az átfolyó áramot szabályozni. A középnyomású lámpák általában külső gyújtó alkalmazását is igénylik. Alkalmazások A laboratóriumi, illetve kórházi eszközök fertőtlenítésén kívül több területen is használnak germicid lámpákat. Így például légkondicionáló rendszerekben mind az átáramló levegő, mind a kondenzációs tartály fertőtlenítésére. Vízkezelő rendszerekben, mind ivóvíz, mind szennyvíz kezelésre, valamint uszodatechnikában. Bár a klórozást nem váltja ki, de jelentősen csökkenthetővé teszi a felhasznált vegyszermennyiséget. Biztonsági megfontolások A rövidhullámú UV káros az emberekre. Nem csupán leégést, és hosszú távon bőrrákot okoz, de a szaruhártya fájdalmas gyulladását is kiválthatja, ami akár maradandó látáskárosodást is okozhat. Ezért a sugárzást árnyékolni kell. Mivel az UV-C sugárzás képes kémiai kötéseket felbontani, a műanyagok (például szigetelések, tömítések) a szokásosnál látványosan gyorsabban elöregednek. Más potenciális veszélyforrás a keletkezett ózon, mint mérgező anyag. Oviraptorinae Az Oviraptorinae ('tojástolvajok') a madárszerű maniraptora theropoda dinoszauruszok Oviraptoridae családjának egyik alcsaládja. Osztályozás és fajok Az oviraptoridák osztályozása vitatott. Az Oviraptoridae családot hagyományosan a kis, rövidkarú és fejdísztelen tagokból álló „Ingeniinae” alcsaládra (a nevet korábban lefoglalták egy gerinctelen csoport számára), és a nagyobb, fejdíszes oviraptoridákat tartalmazó Oviraptorinae alcsaládra osztották fel. A későbbi filogenetikus tanulmányok kimutatták, hogy a Caenagnathidae sok tradicionális tagja valójában közelebbi rokonságban áll a fejdíszes oviraptoridákkal. Mivel magát a Caenagnathust többé már nem tekintik a csoport részének, az alcsaládot rendszerint Elmisaurinae-nek nevezik. Az ingeniinákat jelenleg az oviraptorinák közé sorolják be, az új, alapvető, alak szerinti felosztásnak megfelelően. Az alábbi taxonómia a Thomas R. Holtz, Jr. által 2010-ben publikáltnak felel meg. Oviraptorinae Banji long – egy állkapocscsont , a csípő és a hátsó láb darabjai révén ismert kezdetleges forma, amely a kínai Mangchuan-formációból származik. Citipati osmolskae – több jó állapotban megőrződött példány, köztük fészkelő felnőttek, tojások és egy embrió alapján nevezték el. Egy előrefelé álló tarajjal rendelkezett, és az Oviraptor kortársaként élt, ugyanazon az élőhelyen, a mongóliai Djadochta-formációban. Citipati sp. – egy ideiglenesen a Citipati nemhez kapcsolt példány, melyet az 1980-as években fedeztek fel a mongóliai Djadochta-formációban, és korábban Oviraptornak tartottak. A kazuáréra emlékeztető, előrefelé lejtő fejdíszt viselt. Conchoraptor gracilis – a mongóliai Barun Goyot-formációból származó, kis termetű, fejdísztelen, vékony második lábujjal rendelkező faj. Sok példányt kapcsoltak hozzá, de nem készültek róla olyan részletes tanulmányok, amelyek pontosan megmutatták volna, hogy hová tartozik. Heyuannia huangi – az elsőként elnevezett, Kínából származó oviraptorida, amely nagyon hasonlít az Ingeniára , de több csípőtáji csigolyája és a csuklójával összeforrt első ujja révén megkülönböztethető. A Dalangshan-formációban fedezték fel. „Ingenia” yanshini – a mongóliai Barun Goyot-formációból származik, és sok olyan leletet kapcsoltak hozzá, amely valószínűleg más fajhoz tartozik. A Conchoraptor kortársa volt, és további munkát igényel a két nem maradványainak szétválogatása. Az „Ingenia” keze az igen nagy első, és a megkisebbedett második és harmadik ujjról különböztethető meg. Az név „Ingenia” foglalt és későbbiek során lecserélődhet. Khaan mckennai – szintén a Conchoraptorra hasonlít, de a harmadik ujja megkisebbedett. A mongóliai Djadochta-formációban találtak rá, ahol a Citipati mellett élt. Machairasaurus leptonychus – egy kéz és egy részleges mellső láb alapján ismert „ingeniina”, melynek enyhén hajlott karmokban végződő ujjai növényevő étrendre utalnak. A mongóliai Barun Goyot-formációban fedezték fel. Nemegtomaia barsboldi – a hozzá tartozó (először tévedésből az Ingeniához kapcsolt), kitűnő állapotban megőrződött koponya maradvány eredetileg a Nemegtia nevet kapta, lelőhelyére a mongóliai Nemegt-formációra utalva. Oviraptor philoceratops – a késő kréta kori Mongóliában élt. 1924-ben találtak rá a Djadochta-formációban. A pofája hosszabb, a fejdísze pedig látszólag kiterjedtebb volt, mint a csoport többi tagjáé. A legtöbb illusztrációja valójában a Citipati sp. alapján készült. Rinchenia mongoliensis – a késő kréta kori Mongóliából, a Nemegt-formációból származik, és eredetileg az Oviraptor mongoliensis nevet kapta. A fejdísze a feje közepén nagyon magas volt. Szűz Mária-fatemplom (Nagyborszó) A nagyborszói Szűz Mária-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szilágy megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SJ-II-m-A-05018 sorszámon szerepel. Polsingen Polsingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1864 fő (2015. december 31.). Polsingen Westheim, Heidenheim, Treuchtlingen, Oettingen in Bayern, Munningen, Wemding, Donau-Ries járás és Wolferstadt községekkel határos. Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Kálna) A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07542 sorszámon szerepel. 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság (döntő) A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság döntőjét a bécsi Ernst Happel Stadionban, 2008. június 29-én 20:45-től játszották. A mérkőzés győztese nyerte a 13. labdarúgó-Európa-bajnokságot. A két résztvevő a korábbi háromszoros Európa-bajnok Németország és az 1964-es Eb-győztes Spanyolország volt. A találkozón 1–0-ra a spanyolok nyertek Fernando Torres góljával. Statisztikák UEFA.com – Kezdőcsapatok UEFA.com – Események Wittman Tibor Wittman Tibor (Jászberény, 1923. január 15. – Szeged, 1972. július 31.) történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora (1962). Fia Wittmann Tibor, a SZTE Orvostudományi Karának egyetemi tanára, orvosprofesszor. Kutatásai hatalmas területet foglaltak magukban: Magyar reformkor (19. század első fele). 17. századi Habsburg-ellenes harcok. A harmincéves háború. A németalföldi forradalom (16. sz.) és Németalföld aranykora. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet gazdasági kérdései az un. "árforradalom" kapcsán. A 16-17. század államelméletre vonatkozó kérdések. A spanyol abszolutizmus és a spanyol gyarmati uralom hanyatlásának gazdasági kérdései az Audencia Charcas területén. A teljes Latin-Amerika története. Életpályája 1946-ban a budapesti egyetemen az Eötvös Kollégium tagjaként történelem–latin szakos tanári diplomát szerzett. Pécsett és Budapesten a tanárképző főiskolán, majd 1957–1958-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanított (ma Debreceni Egyetem). 1959-től a szegedi egyetemen tanított, ahol a középkori egyetemes történeti tanszéken tanszékvezető docens, majd 1961-től haláláig tanszékvezető egyetemi tanár. A kandidátusi fokozatot 1955-ben, a tudomány doktora fokozatot 1962-ben érte el. Az 1963/64-es tanévben dékánhelyettesi megbízást is vállalt, 1964–1967 között pedig ő töltötte be az oktatási rektorhelyettesi tisztséget. 1967-ben megalapította a Latin-Amerika történetével foglalkozó tanszéket. Nagy érdeme a Latin-Amerika története Tanszék megalapítása, amely 1993 óta Hispanisztika Tanszék néven működik a SZTE Bölcsészettudományi Karán, s továbbra is intenzíven foglalkozik Latin-Amerika történetével, de egyben Spanyolország történelmével is. Egyik legfőbb kutatási területe a Habsburg-ellenes erdélyi függetlenségi harcok nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata mellett a nyugat-európai történelem, de egyre több időt szentelt az un. "harmadik világ", azon belül is Latin-Amerika és Kuba történetének. Kivált a középkorban, de elmaradottabb területeken később is az irodalmi alkotások sem elhanyagolható történelmi forrásokat jelenthetnek, szinte természetes, hogy a történész Wittman a régi magyar irodalom területén is adott közre kutatási eredményeket. Számos tanulmányutat tett. Rövidebb ideig tartó meghívásoknak tett eleget Csehszlovákiában (1955), Belgiumban (1957), Franciaországban (1963), Bolíviában (1966, 1968). Meghívták Chile, Peru, NDK, Spanyolország, Anglia, Szovjetunió (1957. 3 hónap), a Vietnami Demokratikus Köztársaság (1963. 3 hónap), s Kuba (1964. 3 hónap) tudósai is. Példás családi életet élt, korán ragadta el a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik. Művei (válogatás) A centralisták és a magyar középosztály megteremtésének gondolata. (Bölcsészdoktori disszertáció). Budapest, ( 1946 .) Történelem szakdidaktika ; VKM, Bp., 1950 ( Pedagógiai főiskolák jegyzetei ) Történelmünk haladó hagyományai ( 1604 - 1918 ). ( Budapest , 1951 ) 88 p. Bethlen Gábor ( Budapest , 1952 ). 154 p. A nemzeti monarchia megteremtéséért vívott harc a cseh-magyar szövetség keretében a terjeszkedő Habsburg uralom ellen: 1619 - 1620 . Kandidátusi értekezés. 1954 . 207 p. I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 1631-1648 ; sajtó alá rend., bev. Makkai László, szerk. Wittman Tibor; Akadémiai, Bp., Kiadó, 1954 Az "árforradalom" és a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai ( 1566 – 1618 ). Budapest, ( 1957 ) 71 p. Egyetemes történet 1566-1648 ; Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 1959 * A "koldusok" uralma Flandriában ( 1577 – 1585 ) (Akadémiai doktori értekezés, ( 1960 ) Függetlenségi harcok az erdélyi fejedelmek vezetésével ; Központi Pedagógus Továbbképző Intézet, Bp., 1961 ( Történelemtanároknak ) Magyarország története. 2. köt. 1526-1790. Társszerzőkkel. Budapest , ( 1962 ). 662 p. 32 t. Németalföld aranykora. ( Budapest , 1965 ). 345 p. II. Fülöp ( Budapest , 1967 ) Egyetemes történet. 1500-1789 ; Tankönyvkiadó, Bp., 1968 Les gueux dans les "bonnes villes" de Flandre (1577-1584). Budapest, ( 1969 ). 422 p. Latin-Amerika története ( Budapest , 1971 ) Das Goldene Zeitalter der Niederlande ( Németalföld aranykora ); németre ford. Irene Kolbe; Corvina, Bp., 1975 Estudios historicos sobre Bolivia ( La Paz , 1975 ) Estudios económicos de Hispanoamerica Colonial ( Budapest , 1979 ) Historia de América Latina ( Latin-Amerika története ); spanyolra ford. José Ignacio López Soria, előszó Anderle Ádám ; Corvina, Bp., 1980 Társasági tagság Magyar Történelmi Társulat ( 1948 - 1972 ) Bachten van Kupe ( Belgium ), ( 1960 - 1972 ) Díjak, elismerések Az oktatásügy kiváló dolgozója, 1956 Tomás Frias Autonóm Egyetem ( Bolívia ) díszdoktora, 1966 Rhegmatorhina gymnops A Rhegmatorhina gymnops a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Brazília középső részén honos. Természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi párás síkvidéki erdők. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. január 6.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. július 16.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. július 16.) Lesůňky Lesůňky település Csehországban, a Třebíči járásban. Lesůňky Šebkovice, Dolní Lažany, Jaroměřice nad Rokytnou és Horní Újezd településekkel határos. Lakosainak száma 89 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Badacsonyörs megállóhely Badacsonyörs megállóhely egy Veszprém megyei vasútállomás, Badacsonytomaj településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Ábrahámhegy megállóhely Badacsonytomaj vasútállomás Brandenburgi Haditengerészet A Brandenburgi Választófejedelemség Haditengerészetét a 16. században szervezték meg. Története A brandenburgi hadiflotta megszervezése a 16. században történt. A hadihajók eleinte a brandenburgi partvidék védelmét voltak hivatottak ellátni, ám a 17. században feladatkörük kibővült. A haditengerészet nagyarányú fejlesztése I. Frigyes brandenburgi választófejedelemhez köthető. Frigyes nagy összegeket fordított a hadiflotta növelésére, melynek eredményeként 1680-ra a Brandenburgi Haditengerészet több mint harminc aktív állományú hadihajóval rendelkezett. Ennek köszönhetően a Brandenburgi Választófejedelemség képessé vált eredményesen beavatkozni a régió háborúiba (északi háború, svéd-brandenburgi háború) és a Balti-tengeren számottevő tényezővé vált. 1682-ben a Brandenburgi Afrika Társaság közreműködésével a Guineai-öbölben megalapult az első „német” gyarmat Brandenburgi Aranypart (Groß Friedrichsburg) néven. Ezzel a Brandenburgi Haditengerészet új feladatot kapott, hiszen fontossá vált az állandó forgalom és a kereskedelmi útvonalak biztosítása az anyaország és a gyarmat között. A választófejedelem halálát követően a ország tengerészete is hanyatlásnak indult. I. Frigyes porosz király és brandenburgi választófejedelem 1701-ben a Brandenburgi Haditengerészetet beolvasztotta a Porosz Haditengerészetbe. Őt követte a trónon I. Frigyes Vilmos aki felismerte, hogy a Porosz Királyság hadiflottája nem versenyezhet a tengeri nagyhatalmakkal, hanem sokkal inkább a kontinens legerősebb szárazföldi hadseregének létrehozására kell törekednie. Ennek szellemében Frigyes Vilmos 1721-ben Porosz Aranypart gyarmatot 7200 dukátért eladta a hollandoknak. Utódja, Nagy Frigyes pedig folytatta politikáját. Moustier-en-Fagne Moustier-en-Fagne település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 61 fő (2015). Moustier-en-Fagne Eppe-Sauvage, Trélon, Wallers-en-Fagne, Baives és Chimay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A British Racing Motors Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Fontenai-les-Louvets Fontenai-les-Louvets település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 253 fő (2015). Fontenai-les-Louvets Le Bouillon, Livaie, Saint-Didier-sous-Écouves, Saint-Nicolas-des-Bois és Tanville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Égboltfelmérés Az égboltfelmérés átfogó csillagászati észleléssorozat, melynek során az égbolt egészének vagy egy részének nagyon nagy mennyiségű, hasonló objektumáról igyekeznek néhány alapvető adatot gyűjteni, későbbi statisztikai feldolgozás, vagy tudományos szempontból érdekes, különleges objektumok keresésének céljából. Az égboltfelméréseket jellemezhetjük a megfigyelt égterület méretével (azaz léteznek az egész égboltot, vagy csak egy kisebb területet lefedő programok), és az elektromágneses hullámoknak azzal a tartományával, amelyben a megfigyeléseket végezték (azaz léteznek rádió-, mikrohullámú, infravörös, látható fény tartományában végzett, ultraibolya, röntgen- és gammafelmérések is). Az adatok kiértékelésében nagy jelentősége van az alkalmazott módszereknek, melyek az igen nagy feldolgozandó adatmennyiség miatt ma már kizárólag számítástechnikai jellegűek, a módszer gyakorlatilag a számítástechnika fejlődésével terjedt el. Tudományos jelentősége A megfelelő égitestek tulajdonságainak elemzésével számos, enélkül elképzelhetetlen felfedezés születik, emellett az észlelt objektumokat katalogizálják. Tejútrendszerünkön belül például a csillagok mozgásának és színképének elemzésével sikerült olyan csillagáramlatok létét kimutatni, melyek más, a Tejútrendszer által elnyelt kisebb galaxisok maradványai. A csillagok galaxismag körüli sebességének eloszlásából következtettek a sötét anyag létezésére. A COBE és WMAP felmérések adataiból többek között megállapítható volt a Világegyetem életkora (13,72 milliárd év), a mikrohullámú háttérsugárzás mintázata pedig segít a Világegyetem keletkezésére vonatkozó elméletek közül a jó kiválasztásában. A nagyon távoli Ia típusú szupernóvák vöröseltolódásának mérésével megállapítható, a Világegyetem tágulásának változása. Nevezetes égboltfelmérési programok Sloan Digital Sky Survey (SDSS) , az égbolt nagy részére kiterjedő, látható fényben és a közeli infravörös tartományban végzett felméréssorozat, melynek harmadik szakasza megvalósításáról 2008 elején döntöttek. 2 Micron All Sky Survey (2MASS) , a teljes égboltot lefedő, közeli infravörösben (J, H, K sáv, azaz 1,21, 1,59, és 2,15 mikron ) készült felmérés, 1997 - 2001 között. Infrared Astronomical Satellite (IRAS) Az amerikai-angol-holland infravörös űrtávcső 1983 -ban repült, és a teljes égboltot felmérte a 12, 25, 60 és 100 mikronos tartományban. Digitized Sky Survey (DSS) Korábbi, fényképlemezre készült égbolt-atlaszok digitalizálásával foglalkozik. Cosmic Background Explorer (COBE) A műhold a teljes égboltot felmérte a mikrohullámú háttérsugárzás hullámhosszán, 1989 -ben. Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) A COBE-nél lényegesen pontosabb adatokat szolgáltatott a mikrohullámú háttérsugárzásról, 2001 -től. Utódja a Planck műhold 2009-től. 2 degree Field Galaxy Redshift Survey (2dFGRS) : Az északi és a déli galaktikus pólus környékén (két ellentétes irányban) végzett felmérés elsősorban távoli galaxisok vöröseltolódásának , így távolságának meghatározására irányult, az Angol-Ausztrál Obszervatórium 3,9 méteres távcsövével, 1997 és 2002 között. A távcsőre szerelt műszer látómezeje volt két fok, mely a kísérlet nevét adta, a lefedett égterület mintegy 1500 négyzetfok volt. 6 degree Field Galaxy Survey (6dFGS) Catalina Sky Survey Lincoln Near-Earth Asteroid Research ( LINEAR ) SpaceWatch Tervezett programok SkyMapper az 1,35 méteres távcsővel a déli égbolton kívánnak az SDSS -hez hasonló felmérést végezni. Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System, azaz Panoramikus Felmérőtávcső és Gyorsreagálású Rendszer) : Az USAF programja elsősorban a földsúroló kisbolygók felmérésére. VLT Survey Telescope VISTA („Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy”) , az ESO 2009 -ben elkészült 4,1 méteres távcsöve. Large Synoptic Survey Telescope , (LSST, Nagy Szinoptikus felmérő Távcső) , 2015 őszén helyezik üzembe Discovery Channel Telescope (DCT) LAMOST Lowell Observatory Near-Earth-Object Search Dark Energy Survey, a sötét energia tulajdonságainak megismerésére, 2010 őszén indul Dobai Bálint Dobai Bálint (Zilah, 1983. augusztus 28. –) költő. Életpályája 2004 óta publikál verseket irodalmi lapokban. Honlapot indított 2006-ban (ld. külső hivatkozások). 2009-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Közlések Versek Helikon 2004. augusztus – XV. évfolyam 2004. 15. (411.) szám Irodalmi Jelen 2006. április – VI. évfolyam 54. szám Helikon 2006. április – XVII. évfolyam 2006. 8. (454.) szám Debreceni Disputa 2006. szeptember – IV. évfolyam 9. szám Helikon 2006. december – XVII. évfolyam 2006. 24. (470.) szám Irodalmi Jelen 2007. február – VII. évfolyam 64. szám Helikon 2009. január 10. – XX. évfolyam 2009. 1. (519.) szám Litera.hu 2009. március 1. – A litera bemutatja: Dobai Bálint költőt Helikon 2009. március 25. – XX. évfolyam 2009. 6. (524.) szám Székelyföld 2009. június – XIII. évfolyam 6. szám. Élet és Irodalom 2009. szeptember 4. – LIII. évfolyam 36. szám Irodalmi Jelen 2010. január 25. Helikon 2010. február - XXI. évfolyam 4. (456.) szám Szkholion 2010/1. szám Élet és Irodalom 2010. május 14. - LIV. évfolyam 19. szám Magyar Napló 2010. június - XXII. évfolyam 6. szám Székelyföld 2010. október - XIV. évfolyam 10. szám Alföld 2011. január - LXII. évfolyam 1. szám Irodalmi Jelen 2011. március - XI. évfolyam 113. szám Újnautilus 2011. április - Tébolyult kohóban; Közel-kelet mno.hu 2012. január 1. - Versinterjú Tempevölgy 2012. február - Mint a vízóraaknában Makkai Bence: Dombok Fények Mesék - képtár, 2012. április - Falu Hévíz 2012/2. - Titántorkú Sámson [verse #5] Helikon 2012. 12. - Gászreakció; Lombik Irodalmi Jelen 2012. október 29. - Az én királyságom; Ha barátomnak... Székelyföld 2013. május - Titántorkú Sámson [verse #6-8] Versek a szerző weboldalán Kötetei 2009 – Megfáztam egy temetésen (versek, Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár ) 2014 – Titántorkú Sámson (metálmítosz, Orpheusz Kiadó, Budapest) Titántorkú Sámson. Metálmítosz ; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2018 Róla írták A Litera.hu NetNaplójában Nagy Koppány Zsolt bejegyzése: Litera.hu Orbán János Dénes ajánlója a Litera.hu-n: Új kaján Márton Ágota kritikája a Helikon 2010. június 25-i számából: Tér, idő s gondolat Borsodi L. László kritikája a Székelyföld 2010. októberi számából: Szétgyalogolt utakon új Olimposz felé Potozky László: Metál az ész, fém a hajam (kötetkritika a Várad folyóirat és portál 2014/5. számában) Varga Melinda: Toldi Miklós rockénekesként született újjá (kötetkritika az Irodalmi Jelenen, 2014. szeptember 12.) Díjak 2009 – Méhes György Debüt díj Koch Sándor (orvos) Koch Sándor (Budapest, 1925. január 19. – Budapest, 2009. február 5.) virológus professzor, az MTA doktora, a gyermekbénulás elleni Salk-vakcina, majd a Sabin-csepp magyarországi előállítója. Élete 1925-ben született a mineralógus Koch Sándor és Oppenheimer Márta biológia–kémia szakos tanár édesanyja gyermekeként. A szegedi Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd 1943-ban a Szegedi Tudományegyetem (akkor: Horthy Miklós Tudományegyetem) egyetem orvosi szakára iratkozott be. 1950-ben „Sub Laurea Almae Matris” („az egyetem babérkoszorújával”) avatták doktorrá, majd mindjárt tanársegéddé nevezték ki. Egyetemi tanulmányai mellett Ivánovics György keze alatt dolgozott a Mikrobiológiai Intézetben. Itt 1953-ban a Humán Oltóanyag Intézet Vírusosztályának vezetőjének nevezték ki, ahol az általa kifejlesztett új típusú vakcinák közül a kiütéses tífusz és a mumpsz elleni készítményeket máig használják. Innen az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) vírusosztályára kerül, ahol a polio-laboratórium vezetőjeként munkatársaival sikerrel jutottak el a gyermekbénulás ellen védelmet jelentő Sabin-cseppek előállításáig. Egyéves tanulmányutat tett a Pasteur Intézetben, majd 1964-ben kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. 1976-ban az ELTE címzetes professzora lett. Kiváló tanár, szenvedélyes nevelő volt, átütő erejű gondolatai, műveltsége vonzotta köré az önkéntes tanítványokat, lelkesen vitázó barátokat. Otthona „Sodrás Klub” néven volt ismert. Koch Sándor 1990-1998 között Budapest II. kerülete önkormányzati képviselőjeként, 1990-1994 között alpolgármesterként vállalt közéleti szerepet. 2009. február 5-én, súlyos betegségben hunyt el. Hamvasztása után 2009. február 26-án búcsúztatták el a budapesti Farkasréti temetőben. Díjak II. Kerületért Emlékérem (2001) Magyar Örökség díj (2008. december) Eötvös József-koszorú (1998) Szentágothai János-díj Főbb művei Száznál több publikációja között (tan)könyvek, fejezetek, szakcikkek, esszék, ismeretterjesztő és egyéb műfajú alkotások is találhatók. Az általános virológia alapjai I-II. A sejtbeszéd nyelve Szubjektív virológia (cikksorozat) Croismare Croismare település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 621 fő (2015). Croismare Chanteheux, Crion, Jolivet, Laneuveville-aux-Bois, Marainviller, Moncel-lès-Lunéville és Sionviller községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Namíbia a 2011-es úszó-világbajnokságon Namíbia a 2011-es úszó-világbajnokságon három úszóval vett részt. Gare de Hachette Gare de Hachette vasútállomás Franciaországban, Locquignol településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Creil–Jeumont-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Aulnoye-Aymeries Gare de Landrecies Szintetizmus Szintetizmus (görög eredetű szóból származik: szüntheszisz=összetétel) a posztimpresszionisták egy irányzata, a Pont-aveni iskola használta, hogy megkülönböztesse magát az impresszionistáktól. Émile Bernard vezette be ezt a művészettörténeti fogalmat, először cloisonnizmus néven. Jelentése Émile Bernard, Paul Gauguin, Louis Anquetin, Paul Sérusier felfogásában: törekedni a tiszta színek, a vonaljáték egységére, a szimbolikus tartalom és az összegző, dekoratív forma szintézisére. Gyakorlata Nagy sikerrel művelték ezt a művészeti felfogást és technikát, ezt mutatta Volpini párizsi Művészeti Kávéházában rendezett 1889-es kiállításuk. A szintetizmus legkiválóbb képviselője kétségtelenül Paul Gauguin, hiszen az 1890-es években Tahitin teljességgel kibontakoztatta a szintetizmust, Émil Bernard, Anquetin, Charles Laval, Cuno Amiet, Paul Sérusier és mások is alkotottak a szintetizmus jegyében igen figyelemre méltó műveket. Vincent van Gogh iskolán kívül alkotott a szintetizmus jegyében is. A szintetizmust főleg a Pont-aveni iskolában művelték az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején. Paul Gauguin, Émile Bernard, Paul Sérusier együttesen kísérletezték - és dolgozták ki ezt a művészeti felfogást és technikát, a Gauguin körül összegyűlt Pont-aveni iskola minden tagja tett hozzá valamit egyéni stílusával. A szintetizmus egyben már a szimbolizmus irányába is mutat, majd a szimbolizmus képzőművészeti irányzatát főleg a Nabis képzőművészeti csoportosulás bontakoztatja ki. Migránsok Calais körül 1999 óta Afrikából és Ázsiából származó migránsok ezrei gyülekeznek Calais körül, hogy illegálisan az Egyesült Királyságba jussanak. Az ügy érintette a brit és francia kormányzatot, az Eurotunnel és a P&O Ferries társaságokat, valamint az Egyesült Királyság felé tartó tehergépkocsi-vezetőket és cégeiket. A Sangatte menekülttábor (1999-2002) 1999 óta egyre több migráns – köztük sok nő és gyerek – aludt Calais és külterületeinek utcáin, feltehetőleg azt remélve, hogy a Csatorna-alagúton keresztül vagy a P&O Ferries társaság kompjain a La-Manche Csatornán átkelve Nagy-Britanniába juthatnak. 1999-ben a francia kormány kérésére a Francia Vöröskereszt fél mérföldre a Csatorna-alagút bejáratától egy hatalmas raktárépületben létrehozta a Sangatte menekülttábort. A tábort 600 ember befogadására tervezték, de 2002-re már 2000 migráns zsúfolódott itt össze rossz körülmények között. Az etnikai csoportok között a feszültségek egyre növekedtek. A Eurotunnel 2001-es nyilatkozata szerint minden éjjel közel 200, többnyire a Sangatte-ból érkező menekültet állítottak meg, akik Nagy-Britanniába próbáltak illegálisan átjutni. A társaság felszólította Franciaországot, hogy zárja be a tábort. 2001 karácsonyán menekültek tömege törte át a biztonsági korlátokat és 500-an megrohamozták a Csatorna-alagutat. Az Eurotunnel társaság 2002-re 6 millió fontot költött biztonsági intézkedésekre, hogy az 1,700 holdas terminál területét kerítésekkel, szögesdróttal, kamerákkal és naponta 360 biztonsági őrrel védje. 2002 májusában egy focimeccs a Sangatte kurd és afgán lakói között verekedésbe illetve lázadásba torkollott, amelyben egy migráns meghalt és többen megsebesültek. 2002 december 2.-án a francia belügyminiszter, Nicolas Sarkozy kihirdette a Sangatte 2002 december 30-ra tervezett végleges bezárását, amennyiben a brit kormány ígéretet tesz 1000 kurd és 250 afgán menekült befogadására, illetve számukra 3 hónapos munkaengedély biztosítására. A fennmaradó 300-400 ember francia tartózkodási engedélyt kapott volna. „Dzsungelek” (2002–2014) 2002 után a migránsok „dzsungeleknek” hívott nyomornegyedekben és kültéri táborokhelyeken aludtak. Ezeket rendszeresen kifosztották, vagy a rendősórség dózerolta le őket, mielőtt máshol épültek újra fel. A migránsok jótékonysági szervezetektől kaptak ételt. Akiket elkaptak miközben megpróbáltak tehergépkocsikra feljutni és ott elrejtőzni, bevitték a rendőrségre, figyelmeztetést kaptak, majd szabadon visszatérhettek a „dzsungelükbe”. 2002 és 2009 között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa állandó irodát állíttatott fel Calais-ban, ahol menekültügyi kérdésekben tanácsadással szolgálnak a migránsoknak. 2009 áprilisában egy rendőrségi rajtaütés során ledózeroltak egy tábort és 190 migránst letartóztattak. Egy nagy 'dzsungelben' a Calais körüli erdőkben fém rácsokból készült műanyag borítású sátrakban 700-800, főként afgán migráns élt egészségtelen körülmények között. Ezt a tábort 2009 szeptemberében rombolták le, letartóztattak 276 tüntető migránst, majd elszállították őket. Ugyanezen a napon délután a tábort ledózerolták. A „dzsungel” lakóit a közeli Centre de Rétention of Coquelles-ben börtönözték be, illetve más francia fogdákba szállították mielőtt szabdon engedték volna őket, és visszagyalogolhattak Calais-ba. E tábor lerombolását követően a francia hatóságok kilátásba helyezték a papír nélkül ott tartózkodók Afganisztánba való hazatelepítését. 2014 júliusában a francia rendőrség még egyszer kiutasított migránsokat egy calais-i táborból. A Csatorna kompjainak lerohanása (2014) 2014 szeptemberére közel 1500, főként eritreai, szudáni, afgán és szomáli migráns élt rögtönzött táborokban és elhagyatott épületekben Calais környékén. Calais-ban, akik rendszeresen megkíséreltek a csatornán közlekedő kompokon elrejtőzni és Nagy-Britanniába jutni. Szeptember 4.-én a P&O Ferry dokkján 100 migráns áttörte a kaput, átmászott a kerítéseken és megrohant Nagy-Britanniába tartó kompokat. Az egyik hajó legénysége bevetette fedélzeti vízágyúját, hogy megakadályozza a feljutásukat a fedélzetre. Néhány nappal később 250 migráns megpróbálta lerohanni a járműveket egy kamionparkolóban, hogy azokon az Egyesült Királyságba juthassanak. A rendőrség könnygázzal oszlatta fel a csoportjukat. Szeptember 17.-én 250 migráns – miután lerombolták a kerítéseket és átvágták a szögesdrótot – lerohanták a kompokhoz sorban álló teherautókat. A rendőrség könnygázat és gumibotokat használt hogy visszaszorítsa őket. Ezek az incidensek után a brit kormány ígéretet tett egy 12 millió fontos hozzájárulásra, amivel Franciaországnak segítene megállítani a migránsokat, akik a Csatornán próbálnak illegálisan Nagy-Britanniába jutni. Októberben a migránsok száma Calais-ban 1,500 volt. Október közepén ismét 350 migráns próbált meg teherautókra mászva eljutni Nagy-Britanniába, a rendőrség könnygázt vetett be. Ismeretlen időpontban egy szíriai menekültnek sikerült elérnie az Egyesült Királyságot egy tehergépkocsikkal megrakott traileren, majd menekültstátuszt igényelt és kapott. Jules Ferry központ, „új dzsungelek”, támadások tehergépkocsik ellen (2015) 2015 januárjában a francia kormány megnyitotta a Jules Ferry központot a calais-i migránsok számára egy korábbi gyermek-üdülőközpont területén. Itt 50 nőnek illetve gyermeknek biztosítanak éjszakai szállást, férfiakat nem fogadnak. A migránsok itt naponta egyszer meleg ételhez juthatnak, napközben használhatják a zuhanyzókat és mellékhelyeségeket, illetve feltölthetik mobiltelefonjaikat. 2015 áprilisáig több, mint 1000 férfi aludt a szabad ég alatt Calais környékén, akik újra felépítették kunyhóikat, és ezzel az „új dzsungelt”. A jótékonysági szervezetek munkatársai szerint az „új dzsungel” 100 lakója nyújtotta már be menedékkérelmét Franciaországban. 2015 júniusában a rendőrség lebontott néhány kisebb táborhelyet Calais-ban. Június közepén Calais város tanácsa 3000-re becsülte a táborhelyeken élő migránsok számát. Migránsok egy csoportja kövekkel teli táskákat helyezett az útra Calais mellett, azzal a céllal, hogy közlekedési dugót okozzanak és könnyebben feljuthassanak a teherautókra még a erősen biztosított kikötő területe előtt, amely a rendőrséggel való összeütközésekhez vezetett. Stefan Lorenz Stefan Lorenz (Kelet-Berlin, Német Demokratikus Köztársaság, 1981. szeptember 19. –) német labdarúgóhátvéd. Bátyja a szintén labdarúgó Michael Lorenz. Kockakettőzés A kocka megduplázása – az ún. déloszi probléma – egyike az antik görög matematikusok által vizsgált és megoldatlan geometriai szerkesztési feladatoknak. Eszerint egy olyan kocka élét kellene megszerkeszteni, amelynek térfogata kétszerese egy adott kocka térfogatának. E térbeli szerkesztés síkbeli rokona a négyzet megduplázása, ami euklideszi szerkesztéssel megoldható, azonban a kocka kétszerezése nem. A déloszi jóslat Több ókori forrás (Plutarkhosz, Eutokiosz, Eratoszthenész) is beszámol arról a mondáról, ami a problémát Délosz lakóihoz köti. Eszerint a délosziak Apollón Delphoiban működő jósdájához fordultak, amikor városukat a pestis megtámadta. Az orákulum szerint Apollón kocka alakú oltárát kell kétszeresére cserélni, hogy a járványtól megszabaduljanak. A valóságban a feladat a monda keletkezését megelőzően is foglalkoztatta a tudósokat. A régészeti leletek között figyeltek fel olyan szarkofágokra, dobozokra, ládákra, amelyeknél a belső üreg térfogata a tömb térfogatának fele, alakja ahhoz hasonló. Ez a kockakettőzésnél általánosabb megfogalmazása ennek a matematikai problémának. A probléma analízise A geometriai szerkesztések elméletének eredménye szerint azok a szerkesztési feladatok, amelyek analitikusan irreducibilis harmadfokú egyenlethez vezetnek, nem oldhatók meg euklideszi szerkesztéssel. A kockakettőzés ilyen, ami a következőképpen látható be: Jelölje az adott kocka élét és a szerkesztendőét . A két kocka térfogatának aránya a kikötés szerint: . Ebből a következő harmadfokú egyenlet írható fel: , aminek megoldása . Az adott kocka oldalát egységnyinek választva a feladat az irreducibilis harmadfokú egyenlet pozitív valós gyökének, az hosszúságú szakasznak a megszerkesztését jelenti. Már az i. e. 430-ban Khiosz szigetéről Athénba települt Hippokratész rájött, hogy probléma az folytonos arány ismeretlenjeinek megszerkesztésével oldható meg. Eljutott a probléma általánosításához, ami a kocka térfogatának arányú ( esetben az 1:2 arányú) megváltoztatását írja elő. Ez az egyenletekkel írható le, s megfogalmazva azt követeli meg, hogy az és közé két középarányost illesszünk be. A probléma síkbeli megfelelőjének megoldását már ekkor ismerték. Ez a négyzet területének arányú arányú megnövelését tűzi ki feladatul, ami az aránypár megoldásával egyenértékű. A megoldást, a mértani közép szerkesztését az érettségizettek jól ismerik. A szerkesztést illusztráló ábrában látszik az a két derékszögű háromszög, aminek hasonlóságából a szerkesztés helyessége kiolvasható. A térbeli feladat az és szakaszok két középarányosát keresi. Ehhez három hasonló háromszögre van szükség, amelyeknek megfelelő oldalpárjai és . A téma története A feladatot az a kikötés teszi megoldhatatlanná, hogy a szerkesztéshez csak körzőt és vonalzót szabad használni (euklideszi szerkesztés). A történészek szerint legelőször a khioszi Hippokratész (i. e. 430 k.) foglalkozott a feladattal behatóbban, bár ebből sejteni lehet, hogy az korábban is ismert volt a tudományos világban. A megoldás keresésében szinte minden neves ókori matematikus részt vett: Arkhütasz (i. e. 390 k.), Platón (i. e. 390 k.), Eudoxosz (i. e. 370 k.), Menaekhmosz (i. e. 350 k.), Eratoszthenész (i. e. 240 k.), Nikomédész (i. e. 240 k.), Apollóniosz (i. e. 210 k.), Hérón (i. sz. 60 k.), Papposz (i. sz. 320 k.) neve áll a listán. Mint a többi nevezetes antik probléma (körnégyszögesítés, szögharmadolás, körosztás) megoldásához, a kockakettőzéshez is igénybe vettek magasabb rendű szerkesztést: speciális vonalzókat, rajzeszközöket, kúpszeleteket, görbéket. A megoldhatatlanságot az ókorban már sejtették, de bizonyítása csak az újkori matematikusoknak sikerült. Az európai reneszánsz, majd a felvilágosodás matematikusai (Pascal, Newton stb.) gazdagították a megoldások sorát. Néhány nevezetesebb szerkesztést (nem időrendben) bemutatunk. Égerszög Égerszög község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Szendrőtől 17, Miskolctól közúton 50 kilométerrel északra. Nevének eredete Neve az éger fanév és a „sarok, szeglet, zug” jelentésű -szög utótag összetételeként arra utal, hogy a falu az Éger-völgy (Henc-völgy, Rét-völgy) fölső szakaszán (szögében) épült. Története A középkorban a mai Égerszög területén alakulhatott ki – feltehetően a 12. században – Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgálónépének települése. Az itt lakók vaskohászattal foglalkozhattak; a település határában meg is találták az erre utaló salaknyomokat. A környéken sok fa nőtt, ezekből égették a kohók működtetéséhez szükséges faszenet. Az erdőirtással felszabadított területeket mezőgazdasági művelésbe vonták. 1270-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, akik vezetője Böjte (Buhte) volt. A vízóvók birtokát a 13. század végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, végül Porcs fia Domokos nádor foglalta el, és Kovácsi települését Égerszöggé nevezte át. Ezután a falu Tomori Elus János kisnemes kezére került. Hiteles dokumentumok szerint a 14. század közepén már biztosan kőtemploma állt; ennek maradványait nem ismerjük. Zsigmond király 1424-ben Bessenyő Pálnak adományozta a falut, és így az a tornai uradalomhoz került. 1436-ban Berencsi Sáfár István szerezte meg, majd e család kihaltával Vitéz János esztergomi érseké lett. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdonába került. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd elvette János királytól, és főkamarásának, Horváth Gáspárnak adományozta. Horváth özvegye 1559-ben eladta Mágóchy Gáspárnak és Tamásnak. A 16. században az itt élők áttértek a református hitre. A török megszállás alatt a portyázó csapatok Égerszöget sem kímélték, bár a település pontos története a 17. századból nem ismert. A 18. századból már dokumentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermeléssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak. Sokáig Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, Gömör és Borsod határvidékén. A 19. század első felében 77 lakóházában 633, református vallású lakos élt. A falu ekkor volt a legnépesebb, ezután lakosainak száma lassan csökkent, aminek fő okai közül a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés felhagyása, a szőlőültetvények pusztulása említendő. A 20. század első felének megpróbáltatásai után 1950-ben önálló tanácsú község lett, majd 15 év múltán a szőlősardói közös tanács részévé vált. 1979-től a rendszerváltásig Perkupával volt közös tanácsa. Önállóságát 1990-ben kapta vissza, körjegyzőségének székhelye ma Szőlősardó. Égerszög nevét a határában, a Pitics-hegy tövében, 1954-ben felfedezett Szabadság-barlang tette országosan ismertté. 1995-ben a településen található 6 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Danca-barlang, a Gyökér-kúti-víznyelőbarlang, a Keserű-tói-víznyelőbarlang, a Névtelen-nyelő, a Piticsalji-víznyelő és a Szabadság-barlang. A Pitics-hegy tetején álló kilátóból a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeit is látni. Népcsoportok 2004-ben a település minden lakosa magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: Látnivalók A műemlék református templom ot 1791 -ben építették késő barokk stílusban. Téglalap alaprajzú, sarkain támpilléres oromzatos épület, nyeregtetővel. A 8 m *18 m-es templombelsőt hevederívek között két csehsüvegboltozat fedi. Két végén faragott oszloppal alátámasztott, egyszerű fakarzat áll. 1929 -ben 24 méter magas, karcsú, órapárkányos, hegyes sisakos harangtornyot építettek a déli oldal közepéhez eklektikus stílusban , egy 75 kg-os és egy 120 kg-os haranggal. A nem túl értékes berendezés is zömmel 1924-ben került a helyére; egyes famunkákat egy helyi asztalosmester, Molnár Gál Benjamin [forrás?] készített el. Valószínűleg ekkor szedték le a 18. század végi, medallionokban festett növényi motívumokkal díszített famennyezetet is. Ennek 12 nagyobb és 5 kisebb tábláját a karzat alsó részének javítására használták fel; ezek ma is láthatók. A templom más berendezésein is látszanak korábbi festéknyomok a mázolás alatt. Az úrasztala ajtaján a „1782 Posgai István Curátorságában készült ez asztal és szék B.P. által” felirat olvasható. Lehet, hogy bútordarabok mesterének névbetűi Bede Pál t, a környék más templomaiban is dolgozott festőasztalost jelzik. Népi lakóházak: A település főutcáján bontatlan egységben számos, a 19. század második felében épült, szinte eredeti állapotban fennmaradt, perkupai stílusú népi lakóházat találunk. Ezek az épületek jól jelzik egykori építtetőik jó vagyoni helyzetét. A helyi önkormányzat 2004-ben helyi védelem alá helyezte a ritka épületegyüttest; az egyik házat a Műemlékvédelmi Felügyelet is védetté nyilvánította. 1941-ben rettenetes erejű pusztító szélvész tört a falura, elsodorta a háztetőket és hatalmas fákat tépett ki gyökerestől. Az egyik fát a vihar átrepítette a falu felett, majd a templom toronycsillagának vágta úgy, hogy derékszögben elhajlította a kakast és a csillagot tartó vasrudat. Másfél évtized után, 1957-ben állították helyre budapesti barlangászok. A falu határában 1954 . november 14-én fedezték fel az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb cseppkőbarlangját, az azóta a Világörökség listájára is fölkerült Szabadság-barlangot . A barlangot turisták nem látogathatják. Az 1990-es évek közepétől rendszeres falunapokat tartanak Égerszögön, immár a Gömör-Tornai Fesztivál részeként. 2004 nyarán szendrői tűzoltók segítségével helyreállították és kultúrház udvarán felállították a falu egykori tűzoltó szerkezetét. A „holt falu”, a temető ugyancsak archaikus, népi díszítéseket őriz. Még ma is álló, az elhunyt kora és neme szerint különbözőképpen faragott, régi oszlopos fejfái a galyasági temetők egykori változatosságát örökítik át korunkba. Környező települések Imola (8 km), Kánó (3 km), Szőlősardó (3 km), Teresztenye (3 km); a legközelebbi város Szendrő (17 km). Herma A herma szó görög eredetű. Eredetileg olyan négyszögletű kőoszlopot jelent, amelyen csak a fejet és a falloszt (nemi szervet) faragták ki. A középkortól készített büszt alakú ereklyetartókat is hermának nevezik (a szó Magyarországon – számos más országtól eltérően – főleg az utóbbi értelemben ismert). Eredeti értelemben Az elnevezés állítólag onnan ered, hogy a pelaszgok kar és láb nélkül ábrázolták Hermész istent. A későbbi korokban Athénban a hermákat Hipparkhosz athéni türannosz honosította meg, ezeket a remekműveket általában tereken állíttatta fel, és feliratokkal díszíttette őket. A meghonosításuk után szépen lassan bekerültek a lakásokba is, ám feltehetően eredetileg csak szobrászati kísérletek voltak, melyeken a későbbi korok sem változtattak. A későbbi Olaszország területén is találunk hermákat, melyek feltehetőleg Görögországból kerültek ide, itt határkövek szerepét töltötték be. Ezeken felül az ókorban hermáknak nevezték az utak mellett található egyfajta kőhalmokat is, amelyek útmutatásként szolgáltak az utazónak, hogy ne tévedjen el. Az utazó, aki arra tévedt, hálából rádobott még egy követ a segítség megköszönéseképpen. Előfordultak az ókorban úgynevezett kettős hermák is, ilyen az athéni stadion feltárásakor megtalált Apollón és Hermész herma is. Az építészetben A herma jelentése az építészetben: szabadon álló, lefelé keskenyedő hasáb alakú pillér, melyet felső részén fej, vagy a pillér szerves folytatásaként egy mellszobor zár le. Hermának nevezik az emberi felsőtestben végződő, alátámasztásul szolgáló négyzetes, a falsíkból kiugró pilléreket is. Jellemzően egy díszes barokk kapuzat két szélén hermák támasztják meg az előrehajló erkélyt. Ereklyetartóként A hermák készítése nem szűnt meg az ókorban, a középkor is átvette ezt az ábrázolási módot, a herma szó ebben az időben egyre inkább összeforrt a szentek tiszteletével és az ornamentikával, különösképp az ötvösművészetben alkalmazott figurák kidolgozásának művészetével. A herma általában az általa ábrázolt személy csontjait tartalmazta, mégsem jelent egyet az ereklyetartóval, mert egyedi stílussal rendelkezett, minden egyes hermának ugyanazok voltak a formai elemei. Így történt ez Magyarországon is, ahol sok ilyen ötvösművészeti remekmű született. Ma már maguk a hermák (ereklyetartók) is ereklyének számítanak. Magyar vonatkozású hermák Szent László hermája Szent István-hermák Szent Kálmán hermája Szent Márton hermája The Coca-Cola Company A The Coca-Cola Company (TCCC) a világ legnagyobb alkoholmentes üdítőital- és szirupgyártója és eladója. A cég központja az Egyesült Államokban található, Georgia állam Atlanta városában. Legismertebb terméke a Coca-Cola. A TCCC az USA egyik legnagyobb vállalata, részvényeit a New York-i tőzsdén (NYSE) jegyzik; a részvény megtalálható a 30 cég részvényét tartalmazó Dow Jones Ipari Átlagban valamint az 500 nagy céget jegyző S&P 500 tőzsdeindexben. A Coca-Colát 1884-ben John Stith Pemberton gyógyszerész találta fel. A TCCC 2005-ös éves beszámolója szerint a cég italait azóta több, mint 200 országban forgalmazzák. Általában a TCCC csak az üdítőitaloknál használt szirup koncentrátumot gyártja maga, az üdítőitalokat az egyes országok Coca-Cola franchise tulajdonosai palackozzák. A Coca-Cola italon túl a cég még megközelítően 500 másik márka tulajdonosa. Története John Stith Pemberton gyógyszerész 1884-ben készített egy Pemberton's French Wine Coca névre hallgató, borból és kokainból álló italt, egy úgynevezett cocawine-t (kokabor). Italát egy Angelo Mariani nevű korzikai vállalkozó hasonló összetételű és nagy népszerűségnek örvendő Vin Mariani-ja alapján keverte ki. Egy évvel később Atlanta városa és a környező Fulton megye alkoholtilalmat vezetett be, és Pemberton nekiállt egy alkoholmentes változat kidolgozásának. Az új italnak a Coca-Cola nevet adta, mivel élénkítőszerként tartalmazott dél-amerikai kokalevél kivonatot, ízesítőnek pedig kóladiót használt, amely utóbbiban koffein is volt. Az új ital első reklámja 1885. május 29-én jelent meg az Atlanta Journal-ban. 1887-ben a morfiumfüggő Pemberton cégének egy részét eladta Asa Griggs Candler-nek, aki 1888-ban megalapította a Coca Cola Corporation-t. Ebben az évben Pemberton az ital jogait másodszor is eladta, J.C Mafield, A. O. Murphey és E. H. Bloodworth üzletembereknek. Mindezzel egyidőben Pemberton alkoholista fia, Charley Pemberton is elkezdte a termék saját változatát árulni. Ekkor tehát Coca-Colának három különböző gyártója is volt. 1899-ben Candler 1 dollárért két üzletembernek eladta a Coca-Cola kízárólagos palackozási jogát az USA jelentős területére. Benjamin Thomas és Joseph B. Whitehead ezután megalapította a Coca-Cola Bottling Company-t. 1919-ben Candler a cégét eladta Ernest Woodruff atlantai bankárnak. Az USA második világháborús hadba lépését követően a Coca-Cola Company ingyen üdítőt küldött az amerikai katonáknak. Az amerikai hadsereg „műszaki tiszti” beosztásban engedélyezte a Coca-Cola alkalmazottainak, hogy a frontvonalban is jelen legyenek, hogy ott szolgálhassák ki kólával a katonákat. A cég több külföldi országban is palackozóüzemet alapított, hogy az italt minél egyszerűbben juttathassa el a katonákhoz, és ezzel megalapozta a későbbi nemzetközi terjeszkedését is. Az ital népszerűsége a háború után hazatért katonáknak köszönhetően korábban nem látott magasságokba szökkent. Még az USA világháborúba lépése előtt próbált a Coca-Cola Company szirup koncentrátumot szállítani Németországba és az elfoglalt területekre, de a felmerült nehézségek miatt Max Keith, német Coca-Cola palackozójának igazgatója inkább kifejlesztetett egy új üdítőt, a Fantát. 1982-ben a Coca-Cola Company megvásárolta a Columbia Picturest. A filmstúdió 1989-ig volt a Coca-Cola Company tulajdonában, ekkor eladták a Sony-nak. Bevétel A cég 2005-ös évi jelentése alapján több, mint 200 országban értékesítenek Coca-Cola termékeket. A beszámoló szerint a világszerte napi szinten fogyó 50 milliárd adag italból a cég 1,3 milliárd adagot ad el. Csak a Coca-Cola (vagy „Coke”) márkanév alatti eladásokból kitelik a cég összbevételének 55%-a. Az évi jelentés szerint az eladások földrajzi megoszlása: 27% az Egyesült Államokban 27% Mexikóban , Brazíliában , Japánban és Kínában 46% a világ többi országában Palackozóüzemek A TCCC és leányvállalatai általában csak az üdítők alapjául szolgáló szirup koncentrátumot gyártják le, amelyet ezután a Coca-Cola-franchise tulajdonos palackozóüzemek töltenek üvegbe vagy dobozba. A sziruphoz vizet, márkától függően szénsavat és édesítőt adnak. A palackozóüzemek a kész termékeket több-kevesebb köztes cég részvételével kiskereskedelmi egységeken, éttermeken és italautomatákon keresztül értékesítik. 2005-ben a Coca-Cola Company-nak 51 palackozó és disztribúciós cégben volt tulajdona, amely az összforgalom 58%-át tette ki. A Coca-Cola Company részvétele a legfontosabb palackozókban: 36% a Coca-Cola Enterprises-ben. Ez a palackozó USA népességének 78%-ának, Kanada népességének 98%-ának, valamint Nagy-Britannia , Franciaország , a Benelux és Monaco népességének egészének palackoz üdítőket. 40% a Coca-Cola FEMSA-ban, amely Mexikó népességének 78%-át, Brazília népességének 16%-át, Kolumbia népességének 98%-át, Guatemala népességének 47%-át, Argentína népességének 30%-át, valamint Costa Rica , Nicaragua , Panama és Venezuela lakosságának teljes egészét látja el Coca-Cola üdítőkkel. 24% a Coca-Cola Hellenic Bottling Company SA-ban, amely az olasz népesség 67%-át, valamint Örményország , Ausztria , Fehéroroszország , Bosznia-Hercegovina , Bulgária , Horvátország , Csehország , Észtország , Görögország , Magyarország , Lettország , Litvánia , Macedónia , Moldova , Nigéria , Észak-Írország , Lengyelország , Románia , Oroszország , Szerbia , Montenegró , Szlovákia , Szlovénia , Svájc és Ukrajna egészét látja el a cég termékeivel. 34% a Coca-Cola Amatil-ban, amely Indonézia népességének 98%-át, valamint Ausztrália , Indonézia , Új-Zéland , Dél-Korea , Fiji és Pápua-Új-Guinea népességének egészét fedi le. 27% a Coca-Cola Bottling Company-ban, amely az USA második legnagyobb palackozója. Márkanevek A Coca-Cola Company több, mint 200 országban összesen közel 400 márkanév tulajdonosa. Ezek közé tartozik a cég fő terméke, a Coca-Cola („Coke”), valamint a cukormentes, aszpartám-tartalmú Coca-Cola Light (egyes piacokon Diet Coke) (1982); a koffeinmentes Caffeine-free Coke; a cseresznyés ízesítésű Cherry Coke (1985) és Diet Cherry Coke (1986); a citromos ízesítésű Coke with Lemon (2001) és Diet Coke with Lemon (2001); a vaníliás ízesítésű Vanilla Coke (2002) és Diet Vanilla Coke (2002); az alacsony szénhidrát-tartalmú Coca-Cola C2 (2004); a limettával ízesített Coke with Lime és Diet Coke with Lime (2004); a norvég piacra készült, nem aszpartám tartalmú Diet Coke with Splenda (2005); a fiatal férfiak számára készült kalóriamentes Coca-Cola Zero (akiknek a Diet Coke túl nőies) (2005); a cseresznyés-vaníliás Coca-Cola Black Cherry Vanilla és Diet Coke Black Cherry Vanilla (2006) és a kávé ízesítésű, közepes kalóriatartalmú Coca-Cola Blāk. A TCCC első kalóriamentes kísérlete a Tab volt 1963-ban, amikor a cukrot próbálták szaharinnal helyettesíteni. Bár a Diet Coke nagyrészt kiszorította a Tabot a piacról, annyit azért még eladnak belőle, hogy érdemes legyen fenntartani a gyártását. A TCCC a kólaízű üdítőkön túl még sokféle más ízben is gyárt termékeket. Az első ilyen termék a Fanta, amelyet 1942-1943 környékén fejlesztett ki a német palackozóüzemet vezető Max Keith, miután elfogyott a Coca-Cola alapanyaga és Amerikából a háború miatt nem rendelhetett újat. Az éppen rendelkezésre álló anyagoktól függően az eredeti Fantának egy kicsit mindig más íze volt, de akkora népszerűségre tett szert, hogy a háború után a TCCC a Fanta márkát is magáévá tette. A szintén német Fanta Klare Zitrone (~citrom ízű átlátszó Fanta) később Sprite néven futott be, a cég egyik bestsellere lett és szembeszállt a konkurens Pepsi/Schweppes 7UP-jával (szevenáp, és nem „zup”). Az 1990-es években a cég új márkákkal reagált az egészséges táplálkozás iránt tanúsított, egyre növekvő fogyasztói igényekre, és több szénsavmentes italmárkát is készített. Ilyen volt a Minute Maid gyümölcsdzsúsz, a Powerade sportital, a Nestlével közösen létrehozott Nestea jeges tea, a Fruitopia gyümölcsital és többek között a Dasani ásványvíz. (Ez utóbbiról lásd még: 2004-es kémiai Ig_Nobel-díj) 2004-ben, valószínűleg az Atkins-diétához hasonló alacsony szénhidrát-tartalmú táplálkozási divat miatt a Coca-Cola bejelentette, hogy kifejleszti a klasszikus kóla alacsony szénhidrát-tartalmú változatát, a C2 Cola-t. A C2 magas fruktóz-tartalmú kukoricaszirupot, aszpartámot, Splenda édesítőt (E955) és aceszulfám K édesítőt (E950) tartalmaz. A C2-t úgy tervezték, hogy íze minél jobban hasonlítson a klasszikus kóláéhoz. Bár a C2 energia- és szénhidrát-tartalma a hagyományos kóláénak a fele, nem szándék a Light kóla kiváltása. A C2 eddigi alacsony eladásai miatt a termék jövője kérdéses. Vállalatkritika Az olasz gazdálkodói szervezet, a Coldiretti Calabria kritizálta a céget, hogy tisztességtelenül alacsony áron veszi meg a Fanta-hoz felhasznált narancskoncentrátumot, ami szélsőségesen megnehezíti a dél-olaszországi narancsszüretelők életét. Magyarországon forgalmazott termékek Coca-Cola Coca-Cola Zero Coca-Cola Cherry Coca-Cola light Fanta Sprite Kinley Lift Naturaqua: szénsavas, enyhén szénsavas és szénsavmentes változatban kapható ásványvíz NaturAqua Emotion: több ízben kapható ízesített ásványvíz Nestea Cappy Cappy Ice Fruit Cappy Pulpy Powerade VI. Antiokhosz szeleukida uralkodó VI. Antiokhosz Epiphanész Dionüszosz (Aντιóχoς Επιφανής Διόνυσος, Kr. e. 148 vagy Kr. e. 147 – Kr. e. 138 ?) ókori hellenisztikus trónkövetelő, a Szeleukida Birodalom uralkodója volt (Kr. e. 145-től haláláig), I. Alexandrosz Balasz és egyiptomi felesége, Kleopatra Thea gyermeke volt. Pénzérméin a Theosz (Isten) melléknév is előfordul. A gyermek Antiokhosz apja Kr. e. 145-ös bukásakor vele együtt menekült Arábiába a nabateusokhoz, akik Alexandrosszal ellentétben meghagyták fia életét. Rövidesen az egyik főminiszter és hadvezér, Diodotosz Trüphón állt mögé II. Démétriosz Nikatór ellenében, és megszerezte számára a nemrég függetlenedett palesztinai zsidóság vezetőinek, Jonatán és Simon Makkabeusnak a támogatását. Velük rövidesen Szíria nagy részét sikerült elfoglalnia Antiokheiával, a fővárossal egyetemben, mire Démétriosz Mezopotámiába vonult vissza. Hatalmát konszolidálva Diodotosz Kr. e. 142 körül megölte bábját (de lehet, hogy Antiokhosz csak Kr. e. 138 körül halt meg), és magának szerezte meg a trónt. Férfi 100 méteres mellúszás a 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A Trabzonban rendezett 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszó versenyszámok közül a férfi 100 méteres mellúszást július 28-án rendezték. Cedeira Cedeira település Spanyolországban, A Coruña tartományban. Cedeira Valdoviño, Cerdido, Ortigueira és Cariño községekkel határos. Lakosainak száma 6888 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Moutiers-sous-Argenton Moutiers-sous-Argenton település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 595 fő (2015). Moutiers-sous-Argenton Massais, Argentonnay, Bressuire, Le Breuil-sous-Argenton, La Chapelle-Gaudin, Coulonges-Thouarsais és Mauzé-Thouarsais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: La Grange (Doubs) La Grange település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 92 fő (2015). La Grange Rosières-sur-Barbèche és Provenchère községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nisivaki Ajaka Nisivaki Ajaka (�� ��; Hepburn: Nishiwaki Ayaka), becenevén A-csan (�����; Hepburn: A-chan) (Hirosima, 1989. február 15.) a japán Perfume electropop együttes tagja. Pályafutása Hirosimában született és nőtt fel, és a hirosimai színésziskolában tanult, ahol megismerte az együttes két másik tagját, Ómoto Ajanót és Kasino Jukát. Kasino és Nisivaki 2001-ben alapította az együttest az akkori harmadik taggal, Kavasima Júkával együtt, aki azonban tanulmányai miatt hamar kilépett. Ómoto Nisivaki felkérésére lépett a helyére. Húga, Szajaka a 9nine nevű együttes tagja. Réz(II)-oxid A réz(II)-oxid (CuO; nyelvújításkori magyar nevén rézéleg) fekete színű por, vízben oldhatatlan. Reakciói Hidrogén vagy szén-monoxid segítségével tiszta rézzé redukálható: Savakkal reagáltatva réz(II)sókat alkot: Salétromsavval réz(II)-nitrátot Sósavval réz(II)-kloridot Kénsavval réz-szulfátot Ecetsavval réz-acetátot Glicinnel réz-aminoacetátot Citromsavval réz-citrátot Előállítása Réz hevítésekor keletkezik, de a kapott anyag nem tiszta, réz(I)-oxidot is tartalmaz. Ezért tiszta réz(II)-oxidot a következő anyagok hevítésével állítják elő: Réz-karbonát Réz(II)-hidroxid Réz(II)-nitrát Dobermann A dobermann az egyetlen német fajta, amely kitenyésztőjének Friedrich Louis Dobermann-nak (1834. január 2. – 1894. június 9.) nevét viseli. Története Dobermann úr adószedő volt, de egyúttal ellátta a gyepmesteri és sintéri teendőket is, így feladatai közé tartozott, hogy a kóbor kutyákat befogja. Ezek közül választotta ki a legvadabb egyedeket, amelyeket aztán a pároztatások során felhasznált. A fajta tenyésztésében a legnagyobb szerepet az ún. „mészároskutyák” játszották, amely akkoriban egy tudatosan szelektált „fajtának” számított, amelyek a mai rottweiler korai ősének tekinthetők. Ezeket az elsősorban Türingiában előforduló fekete-rozsdabarna jegyekkel rendelkező juhászkutyákkal keresztezték. Dobermann úr ezeket a keverék egyedeket használta fel tenyésztő munkája során az 1870-es években. Alkalmazása Ez a „fajta” nemcsak mint éber jelzőkutya, hanem mint őrző-védő feladatokra kiválóan alkalmas munkakutya és házikutya került be a köztudatba, a XX. század elejétől pedig rendőrkutyaként is széles körben elterjedt. A dobermann tenyésztés célja egy középnagy, erőteljes, izmos felépítésű kutya létrehozása, amely tömegessége mellett igen elegáns és nemes felépítésben testesül meg. A dobermann napjainkban kísérő-, védő- és munkakutyaként alkalmazható, de a családi környezethez is kitűnően alkalmazkodik. Általános leírása Elegáns és nemes felépítésű, erős és szikár a testalkata. Régebben vágták a fülét és a farkát (kupírozás). Hazánkban - úgy mint Európa legtöbb országában - az Állatvédelmi törvény 2012. augusztus 1-jei hatályba lépésekor megtiltották a fül csonkolását minden fajta esetében. A fajtagondozó Németország módosította az addig érvényben lévő standardet és 2016. augusztus 1-je óta a fajta FCI által jóváhagyott standartja szerint is tilos a fül és farok vágása. Elfogadott szín: fekete vagy barna tisztán körülhatárolt rozsdavörös jegyekkel. A kék és az izabella színek nem elfogadottak. A dobermann nagy mozgásigényű, igen okos és könnyen tanuló fajta. Szeret feladatokat végrehajtani, ezért minden egyeddel rendszeresen kell foglalkozni. Általában indokolatlanul áll agresszív kutya hírében, bár fontos hogy már kölyök kora óta határozottan és következetesen neveljük. Könnyen képezhetők, engedelmes, hűséges házőrzők. Nemcsak bátrak, hanem éberek, mozgékonyak és energikusak is. Mivel erős állatok, mindig figyeljünk rá, ha kisgyerek közelébe kerül. Mivel a fajta nem rendelkezik aljszőrzettel (ami megóvná a hidegtől és a melegtől egyaránt), ezért lakásban való tartásra alkalmas. Méretei Marmagassága: 68–72 cm (kan), illetve 63–68 cm (szuka). Testtömeg: 32–45 kg. Várható élettartam: 10–14 év A szépirodalomban Bálint Ágnes a Szeleburdi család című regényében Laci írja a naplójába: „most kupírozás a divat. Nem hiszem, hogy a dobermannok találták ki.” És le is rajzol egy kupírozás előtti, majd pedig egy utáni dobermannt. Réz Kálmán Kolossvári Réz Kálmán (Jászladány, 1869. szeptember 12. – Jászberény, 1946. december 31.) plébános, a Jász Múzeum volt igazgatója. Életpályája Egerben teológiát végzett és 1892. február 25-én ott szentelték pappá. Káplán volt Nagyivánon, Bükkszenterzsébeten, Recsken, 1895-ben Tiszanánán, 1896-ban Füzesabonyban, 1897-ben Mezőkövesden, 1899-ben Egerben. Plébános volt 1901-től Sajógalgócon majd 10 évig, ezután Tiszapalkonyán teljesített papi hivatást közel 11 évig. A Tanácsköztársaság ideje alatt Tiszapalkonyán megkínozták és halálra ítélték, az akasztófa alá állították, de sikerült elmenekülnie, életben maradt. Ez az eset egészségét megviselte, nyugdíjba ment és Jászberényben telepedett le. A Jász Múzeum igazgatója volt 1926-tól 1945-ig. A jászkürt és a jász öntudat népszerűsítése volt az egyik fő tevékenysége. Ő találta ki a jászavatás szertartását is. „Aki a Zagyva vizét a Lehel kürtből itta, azonnal jásszá lett, erről pedig egy díszes oklevelet is kapott a múzeum igazgatójától.” Körülötte kibontakozott egy helytörténeti kutatócsoport (Blénessy János, Porteleki József, Németh Ferenc, Komáromy József), kiknek munkássága jelentős korszak a jászsági helytörténeti és régészeti kutatásokban. Széles körű írói tevékenységet is végzett. Több újságnak is volt a tudósítója, a Jász Hírlapnak 1944-ig a munkatársa volt. Emlékezete Sírját 2006-ban a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították, sírhelye a jászberényi Fehértói temetőben található. Nyikolajevka (Miskinói járás) Nyikolajevka (orosz betűkkel: Николаевка, baskír nyelven: Николаевка) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. Népesség 2002-ben 15 lakosa volt, melynek 87%-a tatár. 2010-ben lakatlan település. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw Adelophryne pachydactyla Az Adelophryne pachydactyla a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az Eleutherodactylidae családjába tartozó faj. A fajról kevés adat ismert. A típuspéldányt Fazenda Luzitanián kakaófarmon találták kakaófák alatt. Előfordulása A faj Brazília endemikus faja. Brazília Bahia államában a tengerparti területeken honos. Kiscseres Kiscseres (románul: Cireșu Mic) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Temesvártól keletre, Lugos és Kricsó közt fekvő település. Története Kiscseres 1956 előtt Cserestemes része volt. Ekkor vált külön a településtől. 1966-ban 83 lakosából 10 román, 4 magyar, a többi egyéb volt. Szinuszcsomó A szinuszcsomó a szív jobb pitvarának falában lévő, a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központ. Módosult szívizomsejtekből áll, amelyek sejthártyája – a normális (munka) szívizomsejtekével ellentétben – fokozottan átengedi a nátriumionokat (ún. szivárgó Na+-áramok), ezáltal a legnegatívabb membránpotenciál is pozitívabb a munkaizomsejtekéhez képest. A diasztolés hiperpolarizáció egy különleges Na+-áramot indít el (funny-áram), ami a pacemaker-potenciál kialakulásának feltétele, és periodikus depolarizációhoz vezet. Külső hatások hiányában ez kb. egy másodperc utáni összehúzódást, és ezzel percenként 60 szívverést eredményez; ezt az ütemet a plexus cardiacus gyorsítani, a bolygóideg pedig lassítani tudja. Saint-Médard (Indre) Saint-Médard település Franciaországban, Indre megyében. Lakosainak száma 44 fő (2015). Saint-Médard Châtillon-sur-Indre, Palluau-sur-Indre, Préaux, Le Tranger és Villedômain községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Alfred de Vigny Alfred de Vigny (Loches (Indre-et-Loire), 1797. március 27. – Párizs, 1863. szeptember 17. ) francia romantikus költő, író, drámaíró, műfordító, katonatiszt, a Francia Akadémia tagja. A Becsületrend tiszti fokozatát adományozták a költőnek. Élete Arisztokrata katonacsaládból származott. Édesapja, a Hétéves háború veteránja, már idős volt, amikor Alfred megszületett. A házaspár négy gyermeke közül ő maradt csak életben. Kétéves korában Párizsba költöztek. Rendkívül gondos nevelésben részesítette édesanyja, aki ismerte Jean-Jacques Rousseau műveit. Az Emil, vagy a nevelésről című Rousseau műben leírtak alapján foglalkoztak vele (jeges fürdő, száraz diéta, testgyakorlás, vívás, lövészet, matematika, zene, rajz és festés). A Bonaparte gimnáziumba járt, ahol lelkiismeretesen, de kedvetlenül készült az École Polytechnique felvételi vizsgájára. 1814. július 6-án a Királyi Testőrgárda hadnagya lett. Az Elba szigetéről visszatért Napóleon elől menekülő XVIII. Lajost kísérő testőrség tagja volt. Katonáskodása idején már verseket írt. 1822-ben a Le Conservateur Littéraire (Az irodalom védelmében), Victor Hugo és fivérei által alapított irodalmi lap közölte első versét (Bál) és Byronról írt tanulmányát. Eljárt Charles Nodier irodalmi összejöveteleire, Hugo esküvőjén tanúként volt jelen. A laktanya egyhangú életére ráunt, 1827-ben végleg elhagyta a katonai pályát és az írásnak szentelte minden idejét. Feleségével, a jómódú angol származású Lydia Benburyvel Párizsban telepedett le. A Poèmes antiques et modernes verseskötete után jelent meg a Cinq-Mars, az első igazi francia történelmi regény. Vonzotta a romantikus színház, Shakespeare Othellóját lefordította verses formában. Viharos szerelmi kapcsolat fűzte a korszak egyik leghíresebb színésznőjéhez, Marie Dorvalhoz. Két drámát is írt a színésznőnek, a Chatterton nagy sikert hozott a szerzőnek és Marie Dorvalnak is. 1837-ben szakított Marie-val, édesanyja meghalt, összetűzött költő- és íróbarátaival. Hirtelen elhallgatott, nem publikált, csak önmagának írt, elkezdte remete életét. 1845-ben hatszori sikertelen próbálkozás után lehetett csak a Francia Akadémia tagja. Odaadóan ápolta a szinte teljesen vak feleségét. 1863-ban gyomorrákban halt meg. Művei Poèmes antiques et modernes (1822) Éloa, ou La Sœur des Anges (1824) Cinq-Mars (1826) Roméo et Juliette (1828), Shakespeare Rómeó és Júlia művének verses fordítása Shylock (1828), A velencei kalmár Le More de Venise (1829) ( Othello verses fordítása) La Maréchale d'Ancre (1830) L'Almeh (sivatagi jelenet) (1831) (befejezetlen) Les Consultations du Docteur Noir : Stello ou les Diables bleus : première consultation (1832) Quitte pour la peur (1833) (dráma) Servitude et grandeur militaires (1835) Chatterton (1835) dráma Daphné : seconde consultation du Docteur Noir (1837) (befejezetlen), (1913) (posztumusz) Les Destinées (1864) (posztumusz) Journal d'un poète (1867) (posztumusz) Mémoires inédits (1958) (posztumusz) Œuvres complètes (1883-1885) (posztumusz) Magyarul megjelent művei Cinq-Mars összeesküvése ; ford. Benedek Marcell; Genius, Bp., 1924 (Nagy írók – nagy írások) Renaud kapitány élete és halála ; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára) Halálos ítélet ; Palatinus, Bp., 1943 (Palatinus kisregénysorozat) Az utolsó golyó ; Sík, Bp., 1943 A királynő hozománya ; Soóky, Bp., 1944 Lauretta ; ford. ifj. Stadler Aurél; Minerva, Szubotica, 195? (Minerva ifjúsági kiskönyvtár) Laurette/Laurette (Kétnyelvű kiadás). Bp., Terra, 1960. Költői elmélkedések. Alphonse de Lamartine (1794-1869), Alfred de Vigny (1797-1863), Gérard de Nerval (1808-1855), Alfred de Musset (1810-1857) versei ; ford. Babits Mihály et al.; Interpopulart, Szentendre, 1995 (Populart füzetek) A farkas halála / La mort du loup ; összeáll., vál., utószó Baranyi Ferenc, versford. Baranyi Ferenc et al.; Eötvös, Bp., 1999 (Eötvös klasszikusok) ISBN 9789639024670 (kétnyelvű kiadás) Stello ; ford. Tálasi István; Eötvös, Bp., 2013 (Eötvös klasszikusok) ISBN 9789639955462 A francia romantika költői. Lamartine, Vigny, Nerval, Musset ; szerk. Bárdos László, Pór Judit, vál. Bárdos László, ford. Bajcsi Cecília et al.; Európa, Bp., 1989 (Lyra mundi) Cinq-Mars összeesküvése , Tarandus Kiadó, 2011. ISBN 0219003826047 Alfred de Vigny válogatott versei (mek.oszk) Csipkés gyöngyvessző A csipkés gyöngyvessző ( Spiraea crenata) a rózsafélék családjába tartozó kis cserje. Magyarországon sztyeppei reliktumfaj, korábban kipusztultnak hitték, de 2000-ben ismét megtalálták. Megjelenése A csipkés gyöngyvessző kb. 1 méter magas lombhullató cserje. Vesszői sűrűn, felfelé állnak. Fiatal hajtásai vörösbarnák, kissé szőrösek. Levelei megnyúlt elliptikus alakúak, esetleg lándzsásak; hosszuk 2–4 cm, szélességük 0,8–1 cm. Széle a csúcs felé gyengén csipkésen fogazottá válik vagy ép marad. A levél csúcsa lehet tompa vagy hegyes is. A levélen három erős ér fut végig egymással nagyjából párhuzamosan a tövétől a csúcsig. A generatív hajtásokon a levelek keskenyebbek, a vegetatívokon fordított tojásdad alakúak. Májusban vagy június elején virágzik. Virágai a hajtások csúcsán dús fürtökben jelennek meg. A virágzat kb. 2 cm-es, félgömb alakú, benne 10-12 kisebb virággal. Az egyes virágok átmérője 0,6-0,8 cm; öt szirmuk fehér, kerekded, kb. 3 mm hosszú. A porzószálak hosszabbak, mint a szirmok. Termése tüszőtermés, amelyben 2-10 apró, lapos, hosszúkás mag található. A termés július-augusztusra érik meg. Gyökérről sarjadzva vegetatív szaporodásra is képes. Két alakját különböztetik meg: a S. crenata forma heterophylla levelei nagyobbak, méretük különböző. A S. crenata forma homophylla levelei kicsik, egyforma nagyságúak. Elterjedése és termőhelye Az eurázsiai sztyeppék növénye, élettere Délkelet-Európától a Kaukázuson keresztül egészen az Altájig húzódik. Ukrajnától nyugatra csak kis, szigetszerű populációi ismertek; elterjedésének nyugati határa kb. a magyarországi Duna-szakasznál található. Szlovákiában csak egyetlen helyről ismert, Bulgáriában kritikusan veszélyeztetett faj. Magyarországon jégkorszaki sztyeppei reliktum. Sokáig kipusztultnak vélték, 2000-ben fedezték fel ismét Pusztamonostor temetőjében. A környező sztyeppei kísérőnövények alapján a botanikusok úgy vélik, hogy nem mesterséges telepítésről van szó. Később a Tiszántúlon is felfedezték. Erdőszéleken, sztyeppei cserjésekben más bokrokkal együtt található meg. Európában elsősorban a száraz, meszes, esetleg köves talajt részesíti előnyben. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Eferdingi járás A Eferdingi járás Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban található. Alőr Alőr (románul Urișor, németül Felsendorf) falu Romániában Kolozs megyében, a Mezőségben. Első írásos említése 1405-ből való. Nevének változatai: 1405-ben Alewr, 1582-ben Also-Eör, 1750-ben All-Őr, 1857-ben Alőr és Alsó-Őr. A trianoni békeszerződés előtt Belső-Szolnok vármegye Kackói járásához tartozott. A 18. századtól kezdődően a faluban jelentős létszámú zsidó közösség élt; 1807-ben templomot is avattak. 1818-ban egy Binder nevű alőri zsidó vállalkozó tervet nyújtott be egy a Szamos feletti híd építésére, amely Dés és Alőr közötti összeköttetést biztosította volna, az akkor működő komp helyett. Binder felajánlotta a híd építéséhez szükséges összeget, de tervét elutasították. A faluban található zöldes trachittufát építészeti célokra bányászták. A településnek 1910-ben 675 román és német lakosa volt, 1956-ban 850. Macskássy Katalin Macskássy Kati (Verebély Tiborné) (Budapest, 1942. július 13. – Budapest, 2008. március 7.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező. Életpályája Macskássy Gyula és Steinitz Aranka gyermekeként született. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1966-1971 között. A Pannónia Filmstúdióban kifestő, rajzoló, vágó és PR titkár volt. 1971-ben a Balázs Béla Stúdióban készített el első filmjét. Gyermekek rajzaiból és szövegeiből, szociológiai, pszichológiai és politikai animációs filmeket, mesefilmeket, tv-sorozatokat, ismeretterjesztő filmeket, dokumentum- és reklámfilmeket készített. 1972-ben házasságot kötött Verebély Tibor orvossal. Két gyermekük született; Tibor Botond (1973) és Vera Sára (1975). 2008. március 7-én hunyt el Budapesten. Filmjei A Mézga család különös kalandjai (1969) Mi lenne Budapesten, ha... (1970) Gombnyomásra (1973) Nekem az élet teccik nagyon (1975) Egy másik bolygó Ünnepeink (1981) Családrajz (1982) Mit vinnél magaddal (1986) Testünk Tücsök és hangya (1987) Másféleszűek “Óh, gyermekek, Tietek a jövő" Van itt jó is, rossz is (1997) Paraszt dekameron (2001) Megtalált színek Ami igaz, az igaz Micimackó klub Az én házam Kicsoda a micsoda Sosemvolt cigányország Díjai Arany Meteor-díj (1975) UNICEF-díj (1977) Balázs Béla-díj (1984) Gyermekekért Díj (1989) Érdemes művész (1990) a trevisói gyermek- és ifjúsági filmfesztivál fődíja (1999) Fellini-díj (2000) a Kamera Hungária-fesztivál díja (2000) Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 Iharkút Iharkút (németül: Ahornbrunn) község volt Veszprém megyében, a Pápai járásban, napjainkban Bakonyjákó lakatlan külterülete. Fekvése A Bakonyban Veszprém és Pápa között, nem messze Németbányától és Bakonyjákótól feküdt Iharkút község. Története Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a juhar (ihar) fáról kapta. Már az Árpád-korban lakott hely volt, a török időkben a környék településeihez hasonlóan pusztává vált. Újratelepítését az Esterházy család kezdeményezte, akik telepes svábokat hívtak a Bakonyba. Iharkút lakói ekkor erdei munkából és favágásból éltek. A második világháború után a falu hanyatlásnak indult. A németajkúakat kitelepítették, a maradék lakosságot pedig a környékbeli ipari nagyvárosok szívták el. Iharkút lakossága 1960-ban 150 fő volt. Sorsát az alatta található bauxitvagyon felfedezése pecsételte meg. A község alatt található bauxitvagyon kitermelését 1979-ben kezdték meg. A fogyatkozó falu önállóságát 1981-ben megszüntették, területét a szomszédos Bakonyjákóhoz csatolták. Iharkút utolsó lakosainak Bakonyjákón, Németbányán, Herenden, továbbá Pápán juttattak új házakat, lakásokat. A falu temetőjét is áttelepítették. A falu épületeit lebontották, Iharkút területét pedig egy hatalmas külszíni bauxitbánya foglalta el. Nevezetességei A település helyén létrejött hatalmas külszíni fejtések közül némelyik 50-60 méter vastagságban tárt fel kréta korú szárazföldi rétegsorokat. Ezekből az üledékekből kerültek elő az első dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről. 2010-re a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársai által végzett ásatások nyomán már egy teljes szárazföldi gerinces fauna vált ismertté a lelőhelyről. Ez a bakonyi dinoszaurusz lelőhely hazánkban egyedülálló. 2000 óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók. A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz, egyetlen faja a Hungarosaurus tormai), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil, egyetlen faja az Iharkutosuchus makadii), és a Bakonydraco (repülő hüllő, egyetlen faja a Bakonydraco galaczi). Jelenleg a területen zajló rekultiváció (földmunkák, omlásveszély) miatt a lelőhely még nem látogatható (kivételt képez a németbányai-bakonyjákói szervezésű hivatalos "kisvonatos" túra). A még élő egykori iharkúti lakosok és azok leszármazottai elhatározták, hogy hajdani falujuknak emléket állítanak. Így jött létre az Iharkút emlékpark. Az egykori falu helyének közepén egy harangláb és kereszt áll. Évente egyszer az iharkútiak összegyűlnek az emlékhelyen. Carcano A Carcano név egy olasz forgó-toló záras karabély családot jelöl. A fegyvert 1891-ben, a 6,5x52 mm-es Mannlicher-Carcano Cartuccia Pallotola Modello 1895-ös modellű töltényre fejlesztették ki, vezető tervezője Salvatore Carcano, a kivitelező pedig a Turin Arsenal volt. Az első példány már 1890-ben elkészült Model 91 (M91) típusjelzéssel. Az M91 képezte az olasz csapatok alapfegyverét az első világháború során, puska és karabély változatban is, a második világháborúban német alakulatokat is felszereltek vele. Számos konfliktusban is használták, Finnországban, Szíriában, Tunéziában és Algériában is. A Warren-jelentés szerint ilyen fegyvert használt John Fitzgerald Kennedy meggyilkolásakor a magányos merénylő. Változatok Fucile di Fanteria Modello 1891 (hosszú gyalogsági puska, 1891) Moschetto Mod. 91 da Cavalleria (karabély, 1893) Moschetto per Truppe Speciali Mod.91 (vagy 6,5 mm M91 TS, karabély speciális alakulatok számára, 1897) Moschetto di Fanteria Mod. 91/24 (karabély, rövidebb csővel, 1924) Moschetto di Fanteria Mod. 91/28 (1928) Moschetto di Fanteria Mod. 91/28 con Tromboncino (a 91/28 változata, 38,5 mm-es gránát vetővel) Fucile di Fanteria Mod. 1938 (Model 1938 rövid változat, 7,35 mm-es) Moschetto di Fanteria Mod. 91/38 (Model 1938 rövid változat, 6,5 mm-es) Fucile di Fanteria Mod. 91/41 (6,5 mm-es hosszú gyalogsági puska, 1941) Elnök-püspök Az elnök-püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészi vezetője, a három püspök egyike, az országos felügyelővel együtt alkotják az országos elnökséget. 2001-ig használatos elnevezése: püspök-elnök. Jelenleg (2017 óta) Fabiny Tamás viseli a tisztséget. Az elnök-püspököt (és helyettesét) a MEE zsinata választja a hivatalban lévő püspökök közül. Hivatalos kapcsolatot tart az ország más keresztyén egyházaival, külföldi egyházakkal. Beszámol a zsinaton az országos egyház életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről. Hivatalos kapcsolatot tart a magyar állami szervekkel és más társadalmi szervezetekkel. Végrehajtja az országos presbitérium határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását. Sürgős döntést igénylő kérdésekben – az egyházkerületi elnökségek azonnali értesítése mellett – dönt az országos presbitérium határozatainak keretei között, és annak legközelebbi ülésén beszámol ezekről. Munkáltatói jogokat gyakorol az országos irodaigazgató felett az országos presbitérium által meghatározott keretek között. Összehívja az országos presbitérium üléseit, és azokon elnököl. Felügyeli az egyház hivatalos lapjának szerkesztését és megjelentetését. Az elnök-püspök nem gyakorol semmilyen hatalmat a többi püspök és azok egyházkerületei felett. Püspök-elnökök Kapi Béla , a Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke ? –1948 Túróczy Zoltán , a Dunántúli Egyházkerület püspöke 1948–1952 Vető Lajos , az Északi evangélikus egyházkerület püspöke 1952–1956 Ordass Lajos , a Déli evangélikus egyházkerület püspöke 1956–1957 Vető Lajos , az Északi Egyházkerület püspöke 1957–1967 Káldy Zoltán , a Déli Egyházkerület püspöke 1967–1987 Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke 1987. június–1990 Harmati Béla , a Déli Egyházkerület püspöke 1990–2000 Elnök-püspökök Szebik Imre , az Északi Egyházkerület püspöke 2001 – 2006. február 28. Ittzés János , a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke 2006. március 1. – 2010. november 26. Gáncs Péter , a Déli Egyházkerület püspöke 2010. november 26. – 2017. november 24. dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke 2017. november 24. – Järvamaa Järvamaa (észtül: Järva maakond) vagy Järva megye Észtország 15 megyéjének egyike. Az ország központi részén foglal helyet, Lääne-Virumaa megye határolja keletről, Jõgevamaa megye délkeletről, Viljandimaa megye délről, Pärnumaa megye délnyugatról, Raplamaa megye nyugatról és Harjumaa megye északról. A megye közigazgatása A megye egy városból (észtül: linna) és 11 községből (észtül: vald) áll. Város: Paide Községek: Albu Ambla Imavere Järva-Jaani Kareda Koeru Koigi Paide Roosna-Alliku Türi Väätsa András calabriai herceg András (1327. november 30. – Aversa, 1345. szeptember 18.), más néven Endre, calabriai herceg, Károly Róbert magyar király fia, I. Johanna nápolyi királynő férje (consort). A hatodik életévében járó herceget apja 1333-ban dinasztikus célból Nápolyba vitte és ott Róbert nápolyi király gyámsága és védelme alá helyezte. Az idegen udvarban nevelkedett herceg 15 éves korában lépett házasságra Johannával, Róbert unokájával. Róbert nápolyi király halála után András, a nápolyi udvarban felszínre törő hatalmi törekvések áldozatává vált. A magyar királyi ház határozott és áldozatos fellépési kísérletei akaratlanul is tragédiához vezettek. Lassan nyilik závár, kilincs, Világ gyúlad, meg ellobog… Jobbra, balra oldalganak A latrok, gyilkosok. Az előzetesen kitervelt és Aversában végrehajtott gyilkosságnál, a korabeli költő Petrarca szerint: gonoszabbat a görög drámaírók fantáziája sem tudott kigondolni. A 18. évében járó András halála súlyos következmények – diplomáciai bonyodalmak, pápai vizsgálat, kivégzések, bosszúhadjáratok – sorozatát indította el. A magyar királyi ház által bűnrészességgel vádolt nápolyi királynő ellen nem indult vizsgálat. S neje tovább alszik. Sólyma Viraszt András teteminél; Eldöglik a madár, - a nő Késő vénségig él! Az eseményekről egymásnak ellentmondó krónikák adtak tudósítást. Származása, rokonai Édesapja Károly Róbert (1288–1342) magyar király, édesanyja Piast Erzsébet (1305–1380) magyar királyné. Bátyja Nagy Lajos (1326–1382) magyar király, öccse István (1332–1354) szlavón-dalmát herceg. Másik két bátyja Károly és László még kiskorukban meghaltak. 1333. szeptember 26-án eljegyezték Johannával a későbbi nápolyi királynővel, 1342-ben kötötték meg a házasságot. Egyetlen gyermekük Martell Károly született, aki a nevét dédapja, Martell Károly után kapta. Élete Születése, magyarországi gyermekévei A Thuróczi-krónika tudósítása szerint 1327. április 1-jén a fehérvári székesegyház tetőzete – egyetlen harangtorony kivételével – teljesen leégett. Az épület tetőzetének helyreállításáról és ólommal fedéséről maga a király, Károly Róbert intézkedett. Gyermekéveit valószínűleg Visegrádon töltötte, a hercegek – Lajos és András – nevelői Drugeth Miklós és Kenesich Miklós voltak. A király visegrádi vár alatti házában, 1330. április 17-én Záh Felicián a királyi család ellen merényletet kísérelt meg, a sikertelen merénylet során a hercegeket védelmező két Miklós is „halálos” sebet kapott. Sorsának alakulását meghatározó események A Nápolyi Királyság öröklési rendje – kettős királyság gondolata Anjou Károly Provence hercege és IV. Orbán pápa megbízottai által képviselt szentszék között, az 1264 nyarán létrejött hűbéri szerződés a Szicíliai Királyság örökösödési rendjét is meghatározta. Anjou Károly – I. Károlyként – 1265. június 28-án kezdte meg hivatalos uralkodását, ekkor a megegyezés okmányait újra aláírta és esküvel is megerősítette. Az öröklési rend szerint az elsőszülött kizárja az utóbb születettet, a fiú pedig kizárja a leányt. II. Károly és Árpád-házi Mária elsőszülött fia Martell Károly, 1295 őszén járvány áldozata lett, így a trón jogos örökösévé ekkor hétéves fia Károly "Ubert" (Károly Róbert) lépett előre. Nagyapja azonban a nápolyi trón örököseként Róbertet (Bölcs Róbert) – harmadszülött fiát - jelölte meg, végrendeletében pedig Róbert és fiai elhalálozása esetére, Róbert legidősebb élő öccsének – Fülöp Tarantó és Achaja hercege – ágát jelölte ki. Sánta Károly 1309. május közepén bekövetkezett halálát követően, az időközben magyar királlyá lett Károly Róbert trónigényét bejelentette. A trónöröklés kérdése V. Kelemen pápa elé került, aki az 1309. augusztus 1-jén tartott konzisztóriumon – tapasztaltabb uralkodó szükségességére hivatkozva – Róbert mellett foglalt állást. Az ügy ezzel nem zárult le, mert 1312-ben – az aragón király követe szerint – Róbert már a magyar király fegyveres fellépésétől tartott, aki 1317-ben és 1323-ban még a Salernói Hercegségre vonatkozó igényével is fellépett. Róbert nápolyi király fia és örököse, Károly Calabria hercege 1328. november 10-én meghalt, két kiskorú leánygyermeket hagyva maga után, Johannát és Máriát. Bölcs Róbert a nápolyi trónt – apja végrendelete ellenére - lányunokái számára igyekezett biztosítani, célja eléréséhez a megfelelő támaszt és szövetségest a jog szerinti örökösben, Károly Róbertben látta. A házasság szervezését a két idősebb gyermek Lajos és Johanna között már 1330-ban elindította, amely egyben a kettős királyság létrehozásának valós lehetőségét is jelentette. XXII. János 1331. január végén Sancia nápolyi királynéhoz írt levelében arra vonatkozó utalás is található, hogy a házasságot maga a pápa javasolta - ez egyben a kettős királyság tervének pápa általi támogatottságát is igazolja. 1331 elején Avignonban, a magyar király követe a házassági tárgyalások magyar oldalról történt felfüggesztéséről értesíti a pápát. Ennek okaként Károly Róbert a salernói hercegségre és a Monte Sant’Angeló-i uradalomra való elsődleges igényét jelölte meg, melyek apai örökségként megilletik. A pápa, 1331. február 15-én Károly Róberthez írt levelében nehezményezte a magyar király merev álláspontját és felszólította, hogy a kereszténység és dinasztiája érdekeit képviselve álljon el örökösödési igényeitől, és mielőbb hozza létre a házasságot. XXII. János ugyanekkor, a királyné és további öt báró közbenjárását is kérte a cél eléréséhez. 1332 elején Valois Fülöp francia király – a pápához írt levelében – a két nápolyi hercegnő, nővérének Valois Katalinnak – I. Tarantói Fülöp özvegyének – fiaival történő házasságára kért engedélyt. A pápa válaszában azt közölte, hogy ebben az ügyben már nem tehet semmit, mivel Róbert király kérésére már kiadta a diszpenzációt a magyar király fia és Johanna házasságkötéséhez. A pápa ugyanekkor a nápolyi királynál a magyar házasság megkötését sürgette. A magyar király követe Piacenzai Jakab királyi kápolnaispán és pozsonyi prépost 1332 tavaszán érkezett Nápolyba, feladata a házasságra vonatkozó szerződés megkötése volt, amelyben, arra az esetre ha a nagykorúság elérése előtt valamelyik fél elhalálozna, kikötötték, hogy annak helyére fiatalabb testvérének – András illetve Mária – kell lépnie. A szerződést a pápa 1332. június 30-án hagyta jóvá. Ezt megelőzően, még június 16-án azonban már kibocsátott egy bullát, amely a magyar király két fiának a két nápolyi hercegnő eljegyzésére adta meg az engedélyt. Augusztus 20-án a pápa új diszpenzációt adott ki, ami ekkor már – név szerint nem megjelölt – egy hercegre és egy hercegnőre vonatkozott, de hamarosan ezt is érvénytelenítették. Ugyanis az időközben a pápához megérkezett megbízólevél – amit a magyar király Piacenzai Jakab részére kiállított – két eljegyzés megkötésére vonatkozott. Így az 1332 tavaszán megkötött eljegyzés érvénytelenné vált. A tárgyalások bizonyára tovább folytatódtak, a pontos részletekről nincs tudósítás. András és Johanna eljegyzése - házassága A magyar király személyes bekapcsolódása már 1331-ben felvetődött, Róbert pedig már az év tavaszán előkészületeket tett a Nápolyban történő fogadására. A következő évben Károly Róbert el is indult Nápolyba, de Fehérvárról betegsége miatt visszatért Visegrádra. A nápolyi király 1333. április 27-én kiadott rendeletében hajók felszereléséről intézkedett, a szlavón partokhoz küldött hajóknak 600 ló átszállítására kellett alkalmasnak lenniük. Károly Róbert 1333 júliusában indult el újra Visegrádról, az előkészületekkel Csór Tamást bízta meg - aki ekkor már András herceggel Zenggben tartózkodott. A magyar király indulásáról és visszaérkezéséről a Thuróczi-krónika is tudósít, mely szerint a király kíséretében Telegdi Csanád esztergomi érsek Báthori András váradi püspök Piacenzai (Longobárd) Jakab csanádi püspök, Dancs zólyomi és liptói ispán és sok más nemes utazott. A nápolyi király közben kiadott rendeleteiből az a következtetés vonható le, hogy a nápolyi udvar nem tudott arról, hogy Károly Róberttel melyik herceg érkezik Nápolyba. A Villani krónikája szerint a magyar király és kísérete július utolsó napján érkezett meg Bastia városába. Manfredoniában nagybátyja János Durazzo hercege nagy tisztelettel fogadta és Nápolyig kísérte. Nápoly előtt Róbert király fogadta, a városba érkezésük után nagy ünnepély vette kezdetét. XXII. János pápa 1332. augusztus 30-án a magyar királyhoz írt levelében örömét fejezte ki Károly Róbert Nápolyba érkezése miatt. Az új eljegyzés – ünnepélyes keretek között, a két király és Sancia királyné, valamint a két ország jelenlévő főurainak eskütételével – a hatéves András és a hétéves Johanna között 1333. szeptember 26-án történt meg. Másnap Róbert király Andrást Calabria hercegévé tette meg, a kiskorú jegyespárnak a Castel Nuovóban külön udvartartást rendeztek be. A házassági szerződést a pápa 1333. november 18-án hagyta jóvá. A szerződés szerint András a törvényes kor elérésekor veszi majd feleségül Johannát. Ha Johanna időközben elhalálozna, akkor András Johanna húgát, Máriát vette volna feleségül. Ha viszont András nem érné meg a törvényes kort, akkor Johannát vagy Máriát a magyar király később kijelölendő egyik fia veszi majd feleségül. A szerződésben nincs utalás vagy kikötés András herceg későbbi királlyá koronázására vonatkozóan - ennek a krónikákba történő beépülése a későbbi események következménye. A nápolyi király október 18-án, az eljegyzési költségekhez való hozzájárulás végett alattvalóinak írt felszólításában, indokként csak Johanna, mint leendő királynő jogára hivatkozott. Károly Róbert 1334 tavaszán tért vissza Magyarországra, a visszautat szintén Csór Tamás készítette elő. A következő év nyarán a magyar király Csór Tamást újra Nápolyba küldte, Tamás úr valószínűleg mindent rendben talált, mert augusztus 27-én már ismét Magyarországon volt. A következő nyolc évről nincs Andrással kapcsolatos érdemi információ. A későbbi történések azt igazolják, hogy Róbert a magyar királlyal kötött szerződéstől nem tért el. András herceget már megérkezésekor megkedvelte, a Nápolyban élő magyar udvarnokok némelyikének adományt is adott. Róbert az esküvő időpontját 1342 húsvétjának negyednapjára tűzte ki. Erről a Nápolyi Királyság tartományait – és bizonyára a magyar királyi udvart is – már az előző év augusztusában értesítette. Károly Róbert magyar király 1342. július 16-án halt meg, így az esküvő megtartásáról még biztosan értesült. A meghívó szerint az esküvőt húsvét napján (március 31.) András herceg ünnepélyes lovaggá ütése előzi meg. 1342 áprilisában meghalt XII. Benedek pápa, az új pápát, VI. Kelement májusban választották meg. Felszentelését követően, Róbert nápolyi király hódolati esküjének átvételével Aymerik bíborost bízta meg. Más elfoglaltságai miatt a bíboros csak a következő évben érkezett Nápolyba, ahol Róbert királyt már nem találta életben. A „Bölcs”-nek nevezett Róbert nápolyi király 1343. január 19-én távozott az élők sorából. Végrendeletét három nappal előtte, január 16-án, tanúk – Sancia királyné, Johanna és András herceg, Mária hercegnő, és más bárók – jelenlétében rögzítették írásba, melynek megtartását a jelenlévők esküvel is megfogadták. Róbert nápolyi király végrendelete Végrendeletében trónörökösként Johannát és Máriát jelölte meg – András mint a királynő férje uralkodhat. Utasítása szerint, ha Johanna törvényes utódok nélkül halna meg, úgy a trónra Mária válik jogosulttá. András ez esetben a salernói hercegséget kapja, melyet mint a nápolyi királynő és király hűbérese birtokolhat. A végakarat szerint Johanna és András, illetve Mária 25 éves korukig nem vehetnek részt a kormányzásban, ha a tilalom ellenére ezt mégis megtennék, akkor minden intézkedésük és rendeletük érvénytelennek és hatálytalannak tekintendő. A trónörökösök 25 éves koráig a kormányzást egy öttagú kormánytanács látja el, melynek tagjai Sancia özvegy királyné, Fülöp cavailloni püspök - kancellárhelyettes, Filippo di Sanguieto Altofiume grófja, Goffredo Marzano Squillace grófja, a királyság főtengernagya és Carlo de Artois Sant’Agata de’ Goti grófja. Róbert király arról is rendelkezett, hogy Máriát Lajos magyar király vegye feleségül. Ha azonban ez a házasság – Lajos cseh eljegyzése, illetve házassága miatt - már nem jöhet létre, akkor Mária a francia király legidősebb fiához vagy annak öccséhez menjen feleségül. Végrendeletében kitért még a királyság egységének - Provence és Forcalquier – megtartására vonatkozóan is. Végrendelete, elődei végrendeleteihez hasonló eredményességgel érvényesült. Hatalmi viszonyok alakulása a nápolyi udvarban Róbert nápolyi király végrendelete nem tartalmaz az érintettek megkoronázására vonatkozó utalást. Az önálló uralkodás feltételeként szokatlanul magas életkor betöltését írta elő, így a koronázás, végrendelete értelmében 1351–1352 előtt még nem is lett volna esedékes. 1343 augusztusáig a kormányzás az elhunyt király végakaratának megfelelően folyt – az elsődleges trónörökösként kijelölt Johanna a rendeleteket a kormánytanács helybenhagyása mellett írta alá – ezt követően azonban már függetlenül kezdett intézkedni. A kormányzásban valószínűleg zavarok keletkezhettek, ugyanis a pápa november végén Aymerik bíborost Nápolyba küldte a rendeletek felülvizsgálata céljából. VI. Kelemen egy évvel Róbert halálát követően – megkérdőjelezve Róbert rendelkezésének jogosságát a kormánytanács kijelölésére – kijelentette, hogy a királyság kormányzását érintő kérdésekben egyedül a szentszék az illetékes. Az új pápa már Róbert halálát követően hozzájárult az elhunyt király végrendelkezésének semmibevételéhez, ugyanis Mária hercegnő és Durazzói Károly 1343. március 26-án megkötött házasságához az előzetes diszpenzációt kiadta. VI. Kelemen – a XXII. János által képviseltektől eltérően – valószínűleg más érdekeket képviselt. A II. Károly által taníttatott XXII. János a nápolyi király, VI. Kelemen pedig a francia király feltétlen híve volt. A probléma valódi okait a Valois Fülöp francia király által felkarolt házassági terv körül – ami elől még XXII. János pápa, Róbert álláspontját képviselve kitért - kell keresnünk. A nápolyi udvar részét képező tarantói és durazzói párt nem nézte jó szemmel Róbert király magyar szövetségét. Ehhez jogalapul II. Károly végrendelete is szolgálhatott. Tevékenységük egymás háttérbe szorítására és a két királyi hercegnő kezének megszerzésével, hatalmuk biztosítására irányult. Céljaik elérésének legfőbb akadályát így András herceg jelentette. Jelentősebb befolyással a tarantói párt rendelkezett. A tarantói hercegné, II. Katalin címzetes konstantinápolyi latin császárnő a francia királyon – féltestvérén – keresztül találta meg a kapcsolatot a pápai udvarral. A fiatalon – 1331-ben - megözvegyült hercegné fő támasza, a firenzei kereskedőből rövid idő alatt felemelkedett Niccolò Acciajuoli volt. Az eszes és eszközökben nem válogató Acciajuoli a tarantói hercegek nevelője és birtokaik kormányzója lett. A durazzói párt élén a szintén özvegy - Durazzói János 1335-ben halt meg - és francia származású Périgord Ágnes állt. A Durazzók érdekeit a pápai udvarban Ágnes fivére, Talleyrand kardinális képviselte. A két hercegnő hatalmi ügyeik viteléhez megfelelő segítőket talált a nápolyi udvarban is. Johanna nevelése Filippa de Cathania kezében volt. Róbert király halálát követően a nápolyi udvarba érkező Petrarca – Johanna udvari papja – „sok farkas őrizetére bízott két bárányt lát és országot király nélkül”. Az udvarban tartózkodott Giovanni Boccaccio is – aki léhább erkölcsi felfogása ellenére – munkáiban az udvari erkölcsök szintén elriasztó rajzát adja. Közben azonban Johanna züllött udvara „ mint valami közönséges csapszék a világ gúnytárgyává vált ” - írta a kortárs olasz szerző. Johannát férfiak egymással versengő hada zsongta körül. András herceg magyar környezete és Fra Roberto (Robertus de Mileto) – a Róbert által András mellé rendelt ferences szerzetes – megpróbálta a herceget elszigetelni a léha udvari környezettől, ezek a törekvések és a magyar királyi udvar beavatkozási kísérletei akaratlanul is a tragédia előidézőjévé váltak. Teljes erővel indult meg a kettős küzdelem András kiszorítására és a gyűlölt magyar befolyás teljes letörésére. Johanna a Nápolyba érkező Aymerik bíboros előtt 1344 augusztusában tette le a hűbéri esküt, András herceg ezen az eseményen mint tanú volt jelen. Sancia királyné kolostorba vonult, Aymerik bíborost a pápa a kialakult ellentétek miatt, Johanna és a francia király sürgetésére visszahívta. A visszahívás ügyében a nápolyi udvar részéről Durazzói Lajos járt el, megbízatásai közé tartozott András megkoronázásának halogatása is – hivatkozva arra, mivel a magyarok Avignonban pénzzel dolgoztak, ő is azonos eszközöket használt. Johanna Artois Károlyt (Artus Károly) főkamarássá, Cabanis Róbertet pedig főudvarmesterré nevezte ki. Az új pápai megbízott – 1345 elején – Vilmos chartresi püspök lett, akit a pápa Nápolyba küldött, hogy az ellentéteket szító, név szerint megjelölt hét udvarnokot és négy udvarhölgyet távolítsa el. 1345. június 14-én a pápa engedélyt adott a fiatal párnak, hogy magukat megkoronáztassák. Ugyanakkor intette Johannát, hogy ne ellenezze tovább András megkoronázását és felszólította, hogy a koronázás céljából minél előbb menjenek Avignonba. A pápa augusztus elején Johannához írt levele örömmel nyugtázta a rend helyreálltát. A koronázási bullát VI. Kelemen 1345. szeptember 20-án – András herceg temetése napján – állította ki, rendelkezése szerint a királyi párnak nem kell Avignonba mennie, a koronázást Vilmos püspök fogja végezni. András hercegnek ezt megelőzően – a kiközösítés terhe mellett – esküt kell tennie a pápa által megerősített örökösödési rendre vonatkozóan – Johanna utód nélküli halála esetén a trónt Mária örökli. Ugyanakkor felhívással fordult a tarantói és durazzói hercegekhez is, hogy többé ne akadékoskodjanak. A magyar királyi ház fellépési kísérletei A magyar királyi udvar András herceg megkoronázása és tényleges királyi hatalmának biztosítása ügyében már közvetlenül Róbert nápolyi király halála után megpróbált fellépni. Nagy Lajos magyar király leendő apósának Károly morva őrgrófnak közbenjárását kérte öccse ügyének támogatásához. 1343. február 25-én a magyar király IV. Frigyes osztrák herceg társaságában Prágában tartózkodott, Károly a pápa támogatásának megszerzése céljából Preujló boroszlói püspököt küldte Avignonba. Levelében a magyar király őseinek az egyház szolgálatában tett érdemeire hivatkozva kérte VI. Kelement, András ügyének rendezésére. András herceg és magyar környezetének tájékoztatása - felismerve a nápolyi udvar megváltozott erőviszonyait - a magyar királyi házat arra az elhatározásra késztette, hogy Erzsébet királyné fia érdekeinek képviseletében még az évben személyesen induljon Nápolyba. A magyar királynét nápolyi útjára többek között Küküllei János is elkísérte, a Thuróczi–krónika részeként fennmaradt munkájában erről az alábbiak szerint tudósít: A magyar királyné szentszékhez küldött követségének tagjai voltak többek között Nagymartoni Pál országbíró, Vasvári Vid nyitrai püspök és Csór Tamás is. A magyar követség, Sancia nápolyi királyné és Johanna követségével egyidejűleg indult Avignonba. A magyar királyné követelésére és a nápolyi küldöttség kérésére, az 1344. január 19-i konzisztóriumon Aymerik bíboros indítványa alapján került sor András herceg királlyá koronázásának engedélyezésére. Az engedély megadásáról VI. Kelemen pápa a herceget és a három királyi asszonyt 1344. február 2-án levélben értesítette – ezen levél kézhezvételétől Johanna Andrást már királynak nevezi. A királyi cím felvételére azonban Johanna férjeként és nem pedig egyeduralkodóként kerülhetett sor. Időközben a magyar királyné a nápolyi érsekkel és egész kíséretével Rómába ment, ahol város előkelői nagy tisztelettel fogadták, október elején tért vissza Nápolyba. Erzsébet királyné 1344. február 25-én – a pápa levelének kézhezvételét követően – indult vissza Nápolyból és május 21-én érkezett meg Visegrádra. Elutazása előtt a legbefolyásosabb urak közül, a köztiszteletben álló Bertrando del Balzo (Bertrand de Baux) országbíró vállalt kezességet András sértetlenségéért. Avignonból a magyar követek a szentszék 44 ezer márkás igényével tértek haza, melyet újabb követek által a velencei domonkosoknál helyeztek letétbe. Az aversai tragédia Az összeesküvés és a gyilkosság résztvevői Az udvari összeesküvésben két jelentős befolyással bíró család közvetlenül is részt vett. A Johanna által 1344-ben főkamarássá kinevezett Artus Károly és a főudvarmesterré, majd a tragédia előtt egy hónappal főkapitánnyá is kinevezett Cabanis Róbert családja. A kormánytanács tagjának Artus Károlynak felesége Niccolò Acciajuoli nővére, Andrea volt – így a felgöngyölítetlen szálak Valois Katalinhoz, Acciajuoli támaszához vezetnek. A gyilkosság egyik főszereplője – aki a hurkot András nyakába dobta – Artus Károly fia Artus Bertrand volt, de segédei között apja is tevékenyen közreműködött. Cabanis Róbert – akit már Aymerik bíboros is meg akart fosztatni az állásától – anyjával Filippával és testvérével Sanciával, főként az előkészítésben és szervezésben jeleskedtek. Ezen családhoz tartozott még Artus Bertrand másik segédje, Gasso Dynisiac (főmarsall) – Filippa veje – és egy udvarhölgy, Margherita di Ceccano is. Artus Bertrand, Cabanis Róbert és a gyilkosság egy másik résztvevője Jacopo Capano – állítólag – szerelmi viszonyt is folytatott Johannával. Az összeesküvés szűkebb körének résztvevői már június hónapban összejövetelt tartottak Capuában, ahol új személyek bevonásáról döntöttek – de időközben Sancia által már méreggel is próbálkoztak. A capuai gyűlést követően további udvari ifjakat és András közvetlen környezetéből is újabb személyeket vontak be. Ezek némelyike előtte adományt és évjáradékot is kapott. Így az összeesküvők köre jelentősen kibővült. A teljesség igénye nélkül felsorolható személyek: Giovanni di Lagonessa, Rostanio di Lagonessa, Thommaso Pace két fia és Nicola di Mellizano – mint Artus Bertrand további közvetlen segítői a gyilkosság végrehajtásában, Raymondo de Cathania királyi udvarmester, Caracciolo testvérek – Enrichetto főajtónálló, Corrado d’Unfredo di Montefusco – András herceg ajtónállója, Pietro d’Unfredo di Montefusco – Johanna titkára, Paccio Mambriccio di Tropea – kamarás és istállómester, Francesco de Luco – komornyik, Thommaso Pace teremőr, Corrado di Catanzaro, Cecco di Quinserino, Bertholdo Bulgari, Pietro di Pino, Giovanni Pobosello. A későbbiek során Nagy Lajos magyar király az összeesküvők létszámát nyilván túlzóan, de mintegy kétszázra becsülte. A tragédiát követően, a Johanna-párti források András herceg jellemét igyekeztek kedvezőtlen színben beállítani. A cselekmények közvetlen ismerői - VI. Kelemen pápa, Petrarca, Boccaccio, Cola di Rienzo – viszont egybehangzóan a legnagyobb dicsérettel emlékeztek meg a magyar hercegről. Vannak utalások arra is, hogy András egyre fenyegetőbben lépett fel – ellenfelei nem láttak más kiutat és elszánták magukat a gyilkosságra. A megfelelő alkalmat a végrehajtásra Sancia királyné 1345. július 28-án bekövetkezett halála, valamint a Szicília ellen augusztus 17-én megkezdett háború is megalapozta. A gyilkosság Az Aversába való kimenetel időpontja – a Nápolyban és az Aversában kiadott oklevelek alapján – szeptember 12-re vagy 13-ra tehető. Szeptember 18-án az egész napi vadászat és az azt követő lakoma után, a királyi pár a szolgálattevő személyzettel a San Pietro a Maiella-kolostorban szállt meg. András herceg magyar kíséretét, az ő utasítására Aversa várában helyezték el. A gyilkosságra az éjszaka közepén, de még 18-án került sor, leírása többféle változatban is fennmaradt: Chronicon Estense (Johanna-ellenes verzió), Chronicon Mutinense (Johanna-párti verzió). Az eseményeket a Villani-krónika az alábbiak szerint örökítette meg: A dulakodás okozta lármára András herceg dajkája Izabella („Domina Ysabella, domicella Ungara”) figyelt fel, aki András holttestét – nyakában a hurokkal – a kertben, a segítségül hívott barátokkal együtt találta meg. A holttestet a templomba vitték, és reggelig imádkoztak mellette. Johannát is értesítették, de ő reggelig nem hagyta el szobáját, ekkor a gyülekező nép elől a várba ment – szeptember 24-én, egy ekkor kiadott oklevél szerint még ott tartózkodott. A Villani-krónika szerint, András magyar dajkája tanúja volt az eseménynek. Amikor a magyar lovagok megérkeztek, mindent elmondott nekik magyarul, hogy a nápolyiak ne értsék. Johanna szeptember 22-én Aversából a firenzei köztársasághoz írt levelében a tragédiát András könnyelműségére vezette vissza, szerinte András nem hallgatva mások tanácsára önként indult sétára a parkba. Johanna a magyar királyi udvart a tropeai püspök útján értesítette. Temetése, síremléke ANDREAE CAROLI UBERTI PANNONIAE REGIS F. NEAPOLITANOR.REGI JOANNAE UXORIS DOLO ET LAQUEO NECATO URSI MINUTULI PIETATE HIC RECONDITO NE REGIS CORPUS INSEPULTUM SEPULTUMVE FACINUS POSTERIS REMANERET FRANCISCUS BERARDI F. CAPYCIUS SEPULCHRUM TITULUM NOMENQ. P. MORTUO ANNOR.XIX. MCCCXLV András herceg holttestét másnap Durazzói Károly vitette be Nápolyba, a San Gennaro székesegyház Szent Lajos-kápolnájába történt temetéséről Ursillo Minutolo nápolyi kanonok gondoskodott. Meggyilkolt férje lelki üdvéért, Johanna 1345. október 27-én rendelt misét. A sírt időközben áthelyezték, a jelenleg látható fehérmárvány síremléket Francesco Capece nápolyi kanonok készíttette, melyen a következő felirat olvasható: Andrásnak, Károly Ubert Pannonia királya fiának, a nápolyiak királyának, kit felesége, Johanna ármánya és kötele megölt, Orso Minutulo kegyessége ide elhelyezett, nehogy a király teteme temettetlen maradjon és a gonosz tett az utódok előtt el legyen temetve (födve), Berardi fia Capece Ferencz állította e sírkövet a 19. évében 1345 szeptember 17-én megholtnak.: Utóhatások - következmények Néhány nappal a gyilkosságot követően – más forrás szerint a temetés napján – egy alárendelt udvaroncot (Thommaso Pace) kivégeztek. Johanna a gyanúsított egyéneket továbbra is megtűrte az udvarban, egészen az 1346 elejére tehető lázadásig. András herceg magyar dajkája a királynő mellett maradt és az 1345. december 25-én megszületett Martell Károly dajkája lett. Martell Károlyt születésének másnapján a cavailloni püspök keresztelte meg. A marseille-i polgárok már 1345 decemberében kérelemmel fordultak a pápához, hogy az járjon el a gyilkosokkal szemben, az iratokból kitűnőleg Johannát nem gyanúsították. A pápa február 1-jén, a lehető legnagyobb egyházi és világi büntetést helyezte kilátásba a gyilkosok számára. A forrongások Nápolyban februárban kezdődtek, a bűnösök felelősségre vonására - de nem Johanna ellen – irányultak. Március elején – a hatalmi játszmában – fellázított nép a három durazzói herceggel és Róbert tarantói herceggel az élén a Castel Nuovo elé vonulva elfogta a fegyvereseivel fellépő királyi udvarmestert Raymondo de Cathaniát, és annak vallomása alapján kikényszerítette a gyanúsítottak kiadását. A Chronicon Siculum szerint már március 6-án és 9-én folytak kínvallatások és kivégzések, ezt követően pedig augusztus 2-án és 7-én. A királynő – mivel gyanú merült fel ellene, vagy más okból – a vizsgálat megindítását teljesen a pápára hagyta. A hivatalos pápai bullát csak 1346. június 3-án adták ki Avignonban. A pápától Bertrand de Baux országbíró június 5-én kapott megbízást a vizsgálat megindítására, Nápolyban Johanna a pápai bullát csak július 4-én hirdette ki. Augusztus elején Gasso Dynisiacot, Cabanis Róbertet és további két főt a kínvallatások során kivégeztek. Az ítéletet október 7-én hirdették ki. November 20-án, kínvallatását követően Sancia asszonyt máglyán megégették. Anyja Filippa, fogvatartása alatt, december 29-én vesztette életét. Artus Károly és fia Bertrand Sant'Agata várába zárkóztak, Valois Katalin közreműködésével a pápai hatóság kezébe kerültek, fogvatartásuk alatt – Károly még augusztus végén, vagy szeptember elején Beneventben – valószínűleg mérgezés áldozatai lettek. 1346. szeptember 20-án meghalt Valois Katalin. Bertrand de Baux illetékessége Johannára nem terjedt ki, a szentszék ezért Bertrand Deus bíborost bízta meg a vizsgálattal – a bíboros csak november 20-án érkezett meg Nápolyba. A rend mielőbbi helyreállítása céljából Johanna letételét javasolta, a vizsgálat lefolytatása nem történt meg, pedig a pápa a küszöbön álló háború miatt – látszólag – sürgette. Nagy Lajos válaszát Johannának 1345. november 29-én keltezte, mentegetődzését nem fogadta el, szigorú megtorlást helyezett kilátásba. Avignonba küldött követei útján 1346 elején, Johannát már bűnrészességgel is vádolta. A magyar királyi ház kezdetben diplomáciai úton próbált fellépni. Nagy Lajos látva, hogy békés úton nem tud eredményt elérni, 1347 júniusában megindította eső nápolyi hadjáratát. A második nápolyi hadjárat alatt – pápai közvetítéssel – Johannával kötött fegyverszüneti megállapodás szerint, Johanna bűnrészességében a pápa és bíbornokai döntenek – a per lefolytatásáról nincs hiteles bizonyíték. Johannát második férjével Tarantói Lajossal együtt, 1352. május 23-án Rómában koronázták meg. Megjegyzések A bevezető szakasz versrészletei Tompa Mihály 1855-ben írt, András herceg sólyma című költeményéből származnak. Johannának is volt egy azonos nevű, még kiskorában meghalt testvére. II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária ötödik fia. Csór Tamás a Csór nemzetségből származó Péter fia. 1330-ban az I. Bazarád havasalföldi vajda elleni poszadai csatában lovának átadásával segíti Károly Róbert menekülését, ezt követően jelentős megbízásokat kap: többek között királyi főajtónálló mester, liptói és kőrösi főispán, csókakői, gesztesi és ó-budai várnagy. Giovanni Villani (1276-1348) firenzei kereskedőcsaládból származó történetíró. Halálát követően munkáját öccse Matteo és annak fia Filippo folytatta. Krónikájában, András herceg tragédiájára vonatkozó részleteket - állítása szerint - a herceg nevelőjétől, a magyarnak nevezett Miklóstól vette. Cavaillon: provence-i település. Artois Károly: Róbert nápolyi király törvénytelen fia. Azonos a később Artus Károlyként és Carlo d'Artuggióként nevezett személlyel. Forcalquier: középkori grófsági székhely a jelenlegi Felső-Provence-ban. Az egymással szomszédos provence-i és forcalquier-i grófságok, 1246-ban Anjou Károly Rajmund-Berengár lányával kötött házassága révén kerültek a 3. Anjou-ház birtokába. II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária nyolcadik fia. Filippa de Cathania: mosónőből - Róbert 1301-ben született fia mellett - lett dajka, második férje a Rajmondo de Cabanis által vásárolt, mór származású szakács volt, aki megkeresztelését követően ura után vette fel a Cabanis nevet, később kamarássá majd udvarnaggyá lépett elő. Johanna anyjának – Valois Máriának – halála után Filippa és annak lánya Sancia, Morcone grófné nagy befolyással bírt Johanna személyiségének fejlődésére. Gravinai Domonkos: nápolyi jegyző és történetíró, András herceg megöletése után állását elvesztette. Chronicon (1342-1350)-ját Nagy Lajos magyar király biztatására írta meg. Chronicon Estense: (Ferrarai-krónika) szerkesztette Giulio Bertoni és Paolo Vinci ( - 1478), Ludovico Antonio Muratori (1672-1750) forráskiadványainak 15. kötetében található változatában maradt fenn. Chronicon Mutinense: (Modenai-krónika) szerkesztette Iohannis de Bazano (1188- 1363), Ludovico Antonio Muratori (1672-1750) forráskiadványainak 15. kötetében található változatában maradt fenn. Tizenkettedik könyv /51. - Hogyan s miért ölték meg Andrást, akinek Jeruzsálem, Sicilia s Apulia királyának kellett volna lennie. A több forrásban is említett dajka valódi neve, Erzsébet (Izabella) volt. Az Isolda név használta valószínűleg tévedésen alapszik, Johanna dajkáját hívták Isolda Puldericának - akit Nagy Lajos 1347-ben, Nápolyban kivégeztetett. II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária unokája. Nagy Lajos az első nápolyi hadjárat során 1348-ban Aversában kivégeztette. Nem azonos a szintén Durazzói Károlynak nevezett II. Károly magyar királlyal, aki testvérének a fia és lányának Durazzói Margitnak pedig a férje volt. A síremlékről első ízben Goró Lajos (1786-1843) a Tudományos Gyüjtemény 1826. évi 8. kötetében, majd Simonyi Ernő (1821-1882) a Századok 1868. évi 3. füzetében közölt tudósítást. Chronicon Siculum: ismeretlen nápolyi szerzőtől származó krónika (1343-1396), Josephi de Blasiis által 1887-ben kiadott változatában maradt fenn. Royat Royat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 4775 fő (2015). Royat Chamalières, Ceyrat, Orcines és Saint-Genès-Champanelle községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Benguela Benguela kikötőváros és közigazgatási székhely Angolában. A települést Magyar László, a híres magyar Afrika-kutató és felfedező útleírása szerint 1617-ben a portugál da Cerveira Perreira Emanuel alapította az Atlanti-óceán partján a déli szélesség 12°36’00’’ és a keleti hosszúság 13°22’0’’ alatt. A város helyén a portugálok már 1587-ben építettek egy erődöt, ami fontos kiindulópontként szolgált a bennszülöttek elleni katonai fellépésekhez. A lakosság száma 1982-ben 41000 fő volt. Kikötőjén keresztül bonyolódik elsősorban Angola marhahús és állati bőr exportja. A lakosság főként a halászatban, a halfeldolgozásban és a hajógyártásban talál munkalehetőséget. A Benguela-vasút nyugati végállomása. Ez a vasútvonal teremt kapcsolatot Angola, Zaire, Zambia, Zimbabwe és Mozambik között. Katolikus püspöki székhely. A városról kapta az elnevezést a tőle északra elhelyezkedő Benguelai-öböl és a Benguela-áramlás. banner (Unix) A banner egy Unix program, melynek kimenetele egy nagyméretű kép ASCII karakterekből rajzolva. Leggyakrabban nagyméretű nyomtatott szövegek látványos különválasztására használják. 10 karakter fölött minden bemeneti változót külön sorba ír, ezért ha több szót szeretnénk egy sorba nyomtatni, a parancssor szabályai szerint jelezni kell, hogy a szóközök nem a bemeneti változó határait jelzik. Ehhez hasonló program a figlet, amely több betűtípus használatára is alkalmas. Példa Egy példa a terminálban futó banner program kimenetére: Egy példa a Mac OS X-ben lévő, nyomtatásra optimalizált banner program kimenetére: Varkaus vasútállomás Varkaus vasútállomás vasútállomás Finnországban, Varkaus településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pieksämäki–Joensuu railway Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Udomszaj tartomány Udomszaj (nemzetközi alakban Oudomxai) Laosz egyik tartománya az ország északnyugati részén. 1976-ban hozták létre, amikor leválasztották Luangprabang tartományról. A tartományi székhely 1987-ben költözött Ban Nahinból Muang Xayba. Közigazgatás Udomszaj tartomány területe a következő körzetekre oszlik: Beng (4-05) Houn (4-06) La (4-02) Namo (4-03) Nga (4-04) Pakbeng (4-07) Xai (4-01) Buckethead Buckethead (1969. május 13. –) egy amerikai gitáros és zeneszerző. Ismertetőjelei a fehér műanyag maszk és a KFC-vödör a fején. Termékeny zeneszerző a 294 szólóalbumával, ezen kívül 44 albumon zenélt együtt más együttesekkel. A zenéje több különböző stílust foglal magába, mint például a thrash metal, funk, jazz, bluegrass, ambient és az avant-garde. Az igazi Buckethead Buckethead valójában Brian Carroll gitáros, akiről korábban (1989-ben) kép jelent meg a Guitar for the Practicing Musician című amerikai gitárújságban. A kép alatti rövid bemutató szerint Brian Caroll 20 éves (1989-ben), kaliforniai lakos. Zeneileg hatással voltak rá: Michael Jackson, Paul Gilbert, Louis Johnson, Joe Satriani, Shawn Lane, Jennifer Batten. Felszerelés Erősítők: Marshall JCM-800 és Mesa Boogie fejek Pedálok: Wah-Wah Rack - effektek: Rocktron Intellifex és Rockman Gitárok: Gibson Les Paul 1959 - Erősen átszabott, fehér hardverrel és DiMarzio hangszedőkkel Gibson Les Paul 1969 - Erősen átszabott, fehér hardverrel, Killswitch-csel és DiMarzio hangszedőkkel Gibson SG Gibson SST Gibson Chet Atkins Jackson Y2KV Jackson doubleneck ESP MII custom Steinberger GS Ibanez X Series Rocket Roller II Ibanez(Purple) RG550 Takamine Acoustic. Diszkográfia 1992: Bucketheadland 1994: Giant Robot 1996: The Day of the Robot 1998: Colma 1999: Monsters and Robots 2001: Somewhere Over the Slaughterhouse 2002: Funnel Weaver 2002: Bermuda Triangle 2002: Electric Tears 2003: Bucketheadland 2 2004: Island of Lost Minds 2004: Population Override 2004: The Cuckoo Clocks of Hell 2005: Enter the Chicken 2005: Kaleidoscalp 2005: Inbred Mountain 2006: The Elephant Man's Alarm Clock 2006: Crime Slunk Scene 2007: Pepper's Ghost 2007: Decoding the Tomb of Bansheebot 2007: Cyborg Slunks 2008: Albino Slug 2009: Slaughterhouse on the Prairie 2009: A Real Diamond in the Rough 2009: Forensic Follies 2009: Needle in a Slunk Stack 2010: Shadows Between the Sky 2010: Spinal Clock 2010: Captain Eo's Voyage 2010: 3 Foot Clearance 2011: It's Alive 2011: Empty Space 2011: Underground Chamber 2011: Look Up There 2012: Electric Sea 2012: Balloon Cement 2012: The Shores of Molokai 2012: Racks 2012: March of the Slunks 2012: The Silent Picture Book 2013: Forgotten Library 2013: Pike 12 2013: Pike 13 2013: The Mark of Davis 2013: Pike 15 2013: The Boiling Pond 2013: The Spirit Winds 2013: Pike 18 2013: Teeter Slaughter 2013: Thaw 2013: Spiral Trackway 2013: Sphere Facade 2013: Telescape 2013: Slug Cartilage 2013: Pancake Heater 2013: Worms for the Garden 2013: Halls of Dimension 2013: Feathers 2013: Splatters 2013: Mannequin Cemetery 2013: Pearson's Square 2013: Rise of the Blue Lotus 2013: Pumpkin 2013: Thank You Ohlinger's 2013: The Pit 2013: Hollowed Out 2013: It Smells Like Frogs 2013: Twisterlend 2013: Pikes 2013: Coat of Charms 2013: Wishes 2014: Backwards Chimney 2014: Pike 43 2014: You Can't Triple Stamp a Double Stamp 2014: The Coats of Claude 2014: Rainy Days 2014: Roller Coaster Track Repair 2014: Hide in the Pickling Jar 2014: Monument Valley (album) 2014: Pitch Dark 2014: Pike 51 2014: Factory 2014: City of Ferris Wheels 2014: The Frankensteins Monsters Blinds 2014: The Miskatonic Scale 2014: Cycle 2014: Night Gallery 2014: Outpost 2014: Ydrapoej 2014: Footsteps 2014: Citacis 2014: Outlined for Citacis 2014: Grand Gallery 2014: Aquarium (Buckethead album) 2014: Hold Me Forever 2014: Leave the Light On 2014: Abandoned Slaughterhouse 2014: Assignment 033-03 2014: Pike 69 2014: Snow Slug 2014: Celery 2014: Closed Attractions 2014: Final Bend of the Labyrinth 2014: Infinity Hill 2014: Twilight Constrictor 2014: Pike 76 2014: Bumbyride Dreamlands 2014: Pike 78 2014: Geppetos Trunk 2014: Cutout Animatronic 2014: Carnival of Cartilage 2014: Calamity Cabin 2014: Dreamless Slumber 2014: Whirlpool 2014: Walk in Loset 2014: Our Selves 2014: Interstellar Slunk 2014: Red Pepper Restaurant 2014: The Time Travelers Dream 2014: Listen for the Whisper 2014: Pike 91 2014: The Splatterhorn 2014: Coaster Coat 2014: Magic Lantern 2014: Northern Lights 2014: Yarn 2014: Passageways 2014: Pilot (Buckethead album) 2014: Polar Trench 2014: The Mighty Microscope 2014: In the Hollow Hills 2015: Sideway Streets 2015: Squid Ink Lodge 2015: Project Little Man 2015: The Moltrail 2015: Forest of Bamboo 2015: Weird Glows Gleam 2015: Collect Itself 2015: The Left Panel 2015: Wall to Wall Cobwebs 2015: Night of the Snowmole 2015: Creaky Doors and Creaky Floors 2015: Herbie Theatre 2015: Glow in the Dark 2015: Marble Monsters 2015: Infinity of the Spheres 2015: Vacuum 2015: Elevator 2015: Solar Sailcraft 2015: Louzenger 2015: Shaded Ray 2015: The Other Side of the Dark 2015: Scroll of Vegetable 2015: Rotten Candy Cane 2015: Along the River Bank 2015: Tourist 2015: Paint to the Tile 2015: Tucked into Dreams 2015: Forever Lake 2015: Down in the Bayou Part Two 2015: Down in the Bayou Part One 2015: Chamber of Drawers 2015: Embroidery 2015: Digging Under the Basement 2015: Haunted Roller Coaster Chair 2015: Firebolt 2015: Hideous Phantasm 2015: Giant Claw 2015: Observation 2015: Hats and Glasses 2015: Last Call for the E.P. Ripley 2015: Nautical Nightmares 2015: Blank Bot 2015: Scream Sundae 2015: Kareem's Footprint 2015: Carrotcature 2015: Popcorn Shells 2015: Invisable Forest 2015: Chickencoopscope 2015: Heaven Is Your Home (For My Father, Thomas Manley Carroll) 2015: Fog Gardens 2015: Carnival Cutouts 2015: Whisper Track 2015: The Cellar Yawns 2015: Ancient Lens 2015: Herbie Climbs a Tree 2015: Upside Down Skyway 2015: Twisted Branches 2015: Half Circle Bridge 2015: Land of Miniatures 2015: Bats in the Lite Brite 2015: Four Forms 2015: Blue Tide 2015: Ghoul 2015: Orane Tree 2015: Region 2015: Shapeless 2015: Ognarader 2015: The Windowsill 2015: Washed Away 2015: A Ghost Took My Homework 2015: Crest of the Hill 2015: The Blob 2015: Last House on Slunk Street 2015: Quilted 2015: 31 Days Til Halloween: Visitor from the Mirror 2015: 30 Days Til Halloween: Swollen Glasses 2015: 29 Days Til Halloween: Blurmwood 2015: 28 Days Til Halloween: The Insides of the Outsides 2015: 27 Days Til Halloween: Cavern Guide 2015: 26 Days Til Halloween: Bogwitch 2015: 25 Days Til Halloween: Window Fragment 2015: 24 Days Til Halloween: Screaming Scalp 2015: 23 Days Til Halloween: Wax 2015: 22 Days Til Halloween: I Got This Costume from the Sears Catalog 2015: 21 Days Til Halloween: Cement Decay 2015: 20 Days Til Halloween: Forgotten Experiment 2015: 19 Days Til Halloween: Light in Window 2015: 18 Days Til Halloween: Blue Squared 2015: 17 Days Til Halloween: 1079 2015: 16 Days Til Halloween: Cellar 2015: 15 Days Til Halloween: Grotesques 2015: 14 Days Til Halloween: Voice from the Dead Forest 2015: 13 Days Til Halloween: Maple Syrup 2015: 12 Days Til Halloween: Face Sling Shot 2015: 11 Days Til Halloween: Reflection 2015: 10 Days Til Halloween: Residue 2015: 9 Days Til Halloween: Eye on Spiral 2015: 8 Days Til Halloween: Flare Up 2015: 7 Days Til Halloween: Cavernous 2015: 6 Days Til Halloween: Underlair 2015: 5 Days Til Halloween: Scrapbook Front 2015: 4 Days Til Halloween: Silent Photo 2015: 3 Days Til Halloween: Crow Hedge 2015: 2 Days Til Halloween: Cold Frost 2015: Happy Halloween: Silver Shamrock 2015: 365 Days Til Halloween: Smash 2015: The Wishing Brook 2015: Rooms of Illusions 2015: Sunken Parlor 2015: Screen Door 2015: Hornet (Buckethead album) 2015: Crumple 2015: Trace Candle 2015: Teflecter 2015: Wheels of Ferris 2015: Pike Doors 2015: Old Toys 2015: Rain Drops on Christmas 2016: Mirror Realms 2016: Cove Cloud 2016: Out of the Attic 2016: Dragging the Fence 2016: Buildor 2016: Florrmat 2016: Happy Birthday MJ 23 2016: Arcade of the Deserted 2016: The Creaking Stars 2016: Cabs 2016: Rooftop 2016: Drift (Buckethead album) 2016: Lightboard 2016: 22222222 2016: Coupon Báll Dávid Báll Dávid (Budapest, 1982. május 28. –) zongoraművész. Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, háromszoros Fischer Annie ösztöndíjas, Köztársasági ösztöndíjas, a Debreceni Egyetem Universitas Alapítványának díjasa, Robicsek Péter és Ari Kupsus-díjas. Élete Nyolcévesen kezdett zongorázni, az Aelia Sabina Zeneiskolában, Karapetián Karin növendékeként. Ütőhangszereken és hegedűn is tanult. 1994-ben a II. győri országos ütőhangszeres szóló- és duó-találkozón első díjat nyert. 12 évesen, 1994-ben felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium (BBZSZ) előkészítő tagozatára, Benkő Zoltán osztályába. Hetedik évfolyamos korától végig magántanulóként folytatta tanulmányait. 1999-ben a BBZSZ zenekarával, Szabó Tibor vezényletével az intézmény ünnepi hangversenyén Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémia nagytermében. 2001-től A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Nádor György és Kemenes András növendéke volt. 2006-tól az Akadémia doktori iskolájának hallgatója lett, 2011-ben doktorrá avatták. Kocsis Zoltán dirigálásával ezidáig öt alkalommal lépett fel: Beethoven V., Esz-dúr zongoraverseny (2008), Liszt II., A-dúr zongoraverseny (2009), Prokofjev III. zongoraverseny (2015). 2015. szeptemberében a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenyén Schönberg op. 42. zongoraversenyét adták elő a Müpában, majd az év decemberében Kocsis Sztravinszkij Petrushka című művének zongoraszólamára kérte fel Bállt. 2009 óta rendszeresen koncertezik a Budapesti Fesztiválzenekarral és Fischer Ivánnal. 2013-ban elnyerte a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjat Ludwig van Beethoven kései zongoraszonátáinak (Op. 101., 106., 109., 110., 111.) előadása és a megszerzett tapasztalatok beépítése a pedagógiai gyakorlatba címmel, melynek teljesítését kiváló minősítéssel fogadtak el. Oktatói tevékenységet a Debreceni Egyetemen (2014 decemberéig[forrás?]) és a Nyíregyházi Főiskolán (2015. januárig[forrás?]) is folytatott, 2013-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Oktatói tevékenysége 2006–2010: Váci Bartók Béla AMI, zongoratanár 2009–2014 : Debreceni Egyetem, tanársegéd 2012–2015 : Nyíregyházi Főiskola, főiskolai adjunktus 2013– : LFZE, egyetemi adjunktus Publikációk A nemes feladat: Emlékezés Földes Andorra születésének századik évfordulóján (Parlando, 2013/6) Adalék Földes Andor életművének tanulmányozásához (Parlando, 2014/1) A zongorapedagógia lehetőségei - a Bartók-Reschofsky-féle zongoraiskola (Parlando, 2014/4) Interpretációs kérdések - Az előadó-művészet és a zenei nevelés szemszögéből (Kultúra és Közösség, 2014/2) Ludwig van Beethoven kései zongoraszonátáinak előadása és a megszerzett tapasztalatok beépítése a pedagógiai gyakorlatba (Nemzeti Kiválóság Hírlevél, 2014/3) Búcsú Benkő Zoltántól (Parlando, 2015/3) A zenetanulás és a zenetanárok jelentősége (Kultúra és Közösség, 2016/3) Versenyeredményei 1995. Nemzetközi Ifjúsági Zongoraverseny, Szlovákia - 5. díj; 1997. Nemzetközi Ifjúsági Zongoraverseny, Szlovákia - 2. díj; 1998. Országos Zongoraverseny, Magyarország - Nagydíj, különdíj; 2000. Weiner Leó Kamarazenei Verseny, Magyarország - Különdíj; 2002. Nemzetközi Nyári Akadémia, Ausztria - Bartók-díj; 2002. Földes Andor Zongoraverseny, Magyarország - 2. díj; 2003. XXII. Nemzetközi Zongoraverseny, Spanyolország - 3. díj; 2003. Magyar Rádió Országos Zongoraversenye - 3. díj; 2004. I. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny, Szeged - 1. díj, Különdíj; 2005. I. Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny, Pécs - 3. díj; 2006. Földes Andor Zongoraverseny, Magyarország - 3. díj; 2009. Nemzetközi Zongoraverseny, Olaszország - Diploma di Merito; 2009. Nemzetközi Zongoraverseny, Norvégia - 3. díj; 2010. Nemzetközi Zongoraverseny, Japán - Közönségdíj; 2011. Végh Sándor Zenei Verseny, Budapest - I. díj; 2018. Grand Prize Virtuoso, Ausztria – I. díj Jelentősebb hangversenyei 2003. Meghívás a Kiotói Nemzetközi Fesztiválra, Japán, 2004. Meghívás és koncertturné a Santanderi Fesztivál keretében, Spanyolország, 2004. Mesteriskola Alicia De Larocchával, és hangverseny Klaus Thunemannal, Spanyolország, 2005. Salle Cortot, Párizs, 2008. Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Kocsis Zoltán, Martonvásár, 2009. Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Kocsis Zoltán, koncertkörút, 2011. 02. Művészetek Palotája, Pannon Filharmonikus Zenekar, vez. Peskó Zoltán, 2011. 11. 06. Liszt-est, Kioi Hall, Tokió, 2013. 02. Franck Szimfonikus változatok, Budapesti Fesztiválzenekar, vez. Takács-Nagy Gábor, 2013. 02. Bartók-maraton, MüPa, 2014. 02. Bartók 2 zongoraverseny, Miskolci Szimfonikus Zenekar, vez a párizsi Conservatoire növendékei, Miskolc 2015. 05. Prokofjev 3. zongoraverseny, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez. Kocsis Zoltán, Székesfehérvár 2015. 09. Schönberg Zongoraverseny op. 42., Nemzeti Filharmonikusok, vez. Kocsis Zoltán, Müpa, Budapest 2017. 09. Szkrjabin: Prometheus, MR Szimfonikusok, vez. Kovács János, Müpa, Budapest 2009–2018. Amerikai, európai és ázsiai koncertturnék a Budapesti Fesztiválzenekarral, vez. Fischer Iván (pl. Carnegie Hall, Lincoln Center, New York; Kennedy Center, Washington; Teatro Colón, Buenos Aires; Salle Pleyel, Párizs; Musikvereinsaal, Bécs; Festspielhaus, Salzburg; Royal Festival Hall, London; Argentína, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország, Kína, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Svájc) Faipar A faipar a fa feldolgozásával foglalkozó ipar. A fa olyan természetes anyag, mely könnyen beszerezhető, jól alakítható, rugalmas, állati- és növényi nedvekkel és levekkel kiválóan színezhető és bizonyos feltételek mellett még időt álló is. (Velence közel egy évezrede áll vörösfenyő cölöpökön.) A fa őseinknél az élet legrangosabb szimbóluma, a családjaink eredetének és elágazódásainak bemutatására használták és használjuk ma is, rajzolt sziluettjét. A legrégebbi építményeinknél, a jurtáink tartófal rácsait készítették hajlított fából, ma is megcsodálandó mérnöki szerkezeti megoldással és pontossággal. E rácsszerkezeteket gyapjúnemezzel fedték a huzat, az eső és a lehűlés megakadályozására. Ezekben a praktikus otthonokban szintén, fából készített lovaglónyereg szolgált kényelmes ülőhelyként, az alvásnál pedig a fejtámasz szerepét töltötték be. Régen hazánkat hatalmas erdőségek és árterek mocsaras rétjei borították, ahol, sás, nád, fűzvessző és természetesen a fa szinte korlátlan mennyiségben kínálták magukat építésre és használati tárgyak készítésére. Később megjelennek a kezdetleges ácsolt és rönkfából készült bútorok, kerítések, kapuk és gazdasági épületek (ólak, csűrök, górék). A letelepedés erdőirtással, mocsarak lecsapolásával és a földművelés kialakulásával járt. A munkaeszközök, szerszámok nagy része is fából készült. Felhasználják, part- és védművek, hidak építésére is, de a bányaművelés is elképzelhetetlen lett volna fa nélkül. A 16. században a kínaiak találmánya [forrás?] alapján hazánkban is megkezdődik a papírgyártás, amelynek később szintén a fa lesz legfontosabb alapanyaga. Napjainkra az erdőterületek oly mértékben lecsökkentek, hogy a fa becses és igen drága árucikké vált, a belőle készülő használati tárgyak egyre keresettebbek. A fa, mint építőanyag A fa, mint építőanyag egyidős az emberiséggel. Kezdetben, mint a természetben fellelhető és megmunkálható anyag, ez állt rendelkezésre, de később már teljesen világossá váltak a fa kiváló tulajdonságai. A fa azonban új építőanyagok felfedezésével, a technikai, technológiai fejlődéssel, az iparszerű folyamatok terjedésével, és ezzel párhuzamosan az erdőterületek drasztikus csökkenésével háttérbe szorult. Teherhordó szerkezeteink jórészt betonból, vasbetonból és acélból készülnek. Ugyanakkor az utóbbi néhány évtizedben a Föld környezeti problémái felhívták a figyelmet a környezettudatosság fontosságára, az emberek ismét törekszenek arra, hogy összhangban éljenek a természettel (például a keleti kultúra betör a mai Európába). Talán részben ezért, ismét előtérbe került a fa, mint építőanyag. Valóban a fát számos előnyös tulajdonsága teszi kiváló építőanyaggá. Könnyen, sokoldalúan megmunkálható. Növekedésének irányában magas szilárdságú, haránt irányban azonban kevéssé. Ez elsősorban az építkezés során fontos, hiszen a szerkezet tervezésénél ezt a szempontot veszi alapul a gyártó. A fa súlyához képest nagy szilárdságú, könnyen megmunkálható és kombinálható. A többi építőanyaghoz képest a fa jó hőszigetelő, levegővel töltött sejtszerkezete révén kevéssé vezeti el a meleget. Ugyanakkor ebből a rossz hővezetési tulajdonságából következik, hogy tűzálló, nehezen éghető, belső rétegei lassan melegszenek fel, ellentétben a fémmel, amely, ha eléri olvadáspontját, menthetetlen. Tűz hatására a külső rétegek elszenesednek, amelyek tovább növelik a hőszigetelő hatást, mivel akadályozzák az oxigén bejutását a belsőbb rétegekbe. A faszerkezetes házak jó hőszigetelő képessége továbbá abban rejlik, hogy lehetőség van vastag hőszigetelő rétegek szerkezetbe való beépítésére. Márpedig a jó hőszigetelés kisebb fűtési költséget jelent, mivel a faszerkezetes házakat könnyű kifűteni, azaz a ház gyorsan átmelegszik, nincsenek úgynevezett meleg átnyúlások, amikor a falak csak akkor adják le a tárolt hőt, amikor a helyiségnek már éppen hűlnie kellene. Így a szoba lehűtéséhez szükséges nyáresti szellőztetések rövidebbek a kisebb hőtárolásnak köszönhetően. A falak és a kinti levegő közötti kisebb hőmérséklet különbség megakadályozza a kellemetlen légáramlatok kialakulását, kellemes klímát biztosít, továbbá megakadályozza a nedvesség lecsapódását, így a sarkok bepenészedését is. Ha ökológiai irányból közelítjük meg a dolgot, elmondható, hogy a fa az egyetlen megújítható erőforrás, az erdőtelepítéseknek köszönhetően. Előállításához nem szükséges fosszilis energia, sőt, mint ismeretes, a fa növekedése közben szén-dioxidot von el a levegőből, amivel csökkenti az üvegházhatást. Feldolgozása után tovább- és újrahasznosítható, akár további alapanyagként, akár fűtőanyagként. A fa mint építőanyag élettartama nagyban függ a szakszerű kezeléstől, légszáraz állapot biztosításától, feldolgozásától. Így a házban lévő szerkezet akár száz-százötven évig semmiféle alakváltozást nem szenved, és állékonyságából sem veszít. A fa otthonos, meleg hatást kelt, jól kombinálható egyéb anyagokkal a lakberendezés során, és ma újra divatját éli. Az építőiparban használatos faipari termékek csoportosítása Fa alapanyagú épületszerkezeti elemek felhasználásával lehetőség van alacsony energiaigényű, vagy akár a passzív házakhoz szükséges kiemelkedő hőszigetelő képességű határolószerkezetek szárazépítészeti technológiával történő létrehozására. Az alábbiakban bemutatott anyagok elsősorban ragasztással készülnek, fontos kiemelni, hogy a formaldehid ragasztóanyag használata - a mérgező gázok fejlődése miatt – nem megengedett, a ragasztóanyag megválasztásánál ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Rúdelemek Tömör fa alapú elemek Fűrészelt gerenda Ragasztott tartók Furnér alapú elemek Furnérlemezből ragasztott tartó Furnércsíkokból ragasztott tartó Forgács alapú elemek Összetett I tartók; Jellemzői: csekély súly, kézzel építhető; nem vetemedik, mérettartó; vékony gerinc miatt minimális hőhíd ; egyszerű gépészeti áttörések Táblaelemek Tömör fa alapú elemek Egyrétegű tábla Többrétegű, ragasztott elemek Párhuzamos rostirányú anyagokból Merőleges rostirányú anyagokból Furnér alapú elemek Építő furnér lemez Furnérozott lemez Forgács alapú lemezek Préselt forgácslemez Ragasztott forgácslemez Műgyantával ragasztott forgácslemez Cementkötésű forgácslemez Farost alapú elemek Porózus farostlemez Középnehéz farostlemez Kemény farost lemez A hazai faipar története Fafeldolgozás (elsődleges faipar) Ökológiai szemléletű és ökonomikus fahasznosítást feltételezve három termékpályát és három felhasználási kört kell áttekintenünk. A kitermelt faanyagot így három csoportra bonthatjuk: értékes hengeres fa, ipari vékonyfa és tűzifa. Termékpályák hengeres fa – fűrészelt, illetve furnér és rétegelt falemez termékek, ipari vékonyfa – agglomerált lemezek (farostlemezek, forgácslapok), cellulóz- és papíripar, tűzifa – energia. Felhasználói kör: építőipar , bútoripar, lakosság, közüzemek, illetve saját /üzemi/ energiatermelés. Felhasználása A fának több mint 10 ezer felhasználási célja, módja és területe ismert. A felhasználás területei Bútoripar: polcok, székek, padok, asztalok, ágyak, bölcsők, szekrények, szekrénysorok, kárpitosipar Épületasztalos-ipar: ajtók, ablakok, paletták Építőipar : faházak, faváz-szerkezetek, tetőszerkezetek, hidak, felüljárók, lépcsők, dobogók, támfal, móló, fagyapot Burkolás: padlóburkolás (hajópadló, svédpadló), lambéria, íves faházborító, teraszburkolatok, parketta Járműipar: hajógyártás, repülőgépgyártás, autógyártás (műszerfal, plató), szekér, vasút, talpfa, vagonok Tárolóeszközök: ládák, rekeszek, hordók, dongák, kád, raklapok, konténerek, csomagolóanyag-ipar, dobozok Tüzelőanyag: tűzifa, brikett, pellett, energiaipar: fűrészpor, csiszolatpor, forgács, apríték, erdei eselék Művészet: fafaragás, faszobrászat, intarziakészítés, dísztárgykészítés, fegyvermarkolatok, belsőépítészet Hangszergyártás: orgona, fuvola, oboa, klarinét, fagott, pikoló, hárfa , zongora , hegedű , gordonka, brácsa, nagybőgő, cseleszta, üstdob, cimbalom , xilofon, gitár , síp Sportszergyártás: ütők (pingpong, tenisz, baseball, krikett, tollas, squash) biliárd dákó, pingpongasztal, síléc, szánkó, gördeszka, számszeríj, tomfa, horgászbot, kajak, kenu, csónak, sporthajó Egyéb: bútorlap-gyártás, lap-lemez ipar, gyufagyártás, játékgyártás, szerszámnyelek, szaunák, papírgyártás, képkeretezés, kerítéselemek, modellezés, koporsókészítés Egyéb termékek: sámfa, vállfa, fogpiszkáló, létra, sétabot, ceruza, kefe, fésű Samaran (Gers) Samaran település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 88 fő (2015). Samaran Aujan-Mournède, Chélan, Esclassan-Labastide, Lagarde-Hachan, Panassac és Saint-Arroman községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1217 (szám) Az 1217 (római számmal: MCCXVII) az 1216 és 1218 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1217-es a kettes számrendszerben 10011000001, a nyolcas számrendszerben 2301, a tizenhatos számrendszerben 4C1 alakban írható fel. Az 1217 páratlan szám, prímszám. Kanonikus alakja 12171, normálalakban az 1,217 · 103 szorzattal írható fel. Két osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1 és 1217. Proth-prím, azaz k · 2� + 1 alakú prímszám. Az 1217 huszonnégy szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb a 3639. Csillagászat 1217 Maximiliana kisbolygó Concorès Concorès település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 321 fő (2015). Concorès Dégagnac, Gourdon, Peyrilles, Saint-Chamarand, Saint-Clair és Saint-Germain-du-Bel-Air községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Híres kecskemétiek listája A város híres szülöttei Történelmi személyiségek Darányi Ignác ( 1811 . március 11. – 1877 . június 11. ) ügyvéd és jószágigazgató, a budapesti református egyháztanács és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági választmányi tagja. Ferenczy Ida ( 1839 . április 7. – 1928 . június 28. ) Erzsébet királyné bizalmasa és felolvasónője Francia Kiss Mihály ( 1887 – 1957 ) a Rongyos Gárda parancsnoka Gáspár András ( 1804 – 1884 ) honvéd tábornok Héjjas Iván ( 1890 – 1950 ) szélsőséges politikus, a Rongyos Gárda parancsnoka Kada Elek ( 1852 – 1913 ) író, polgármester, városfejlesztő id. Dr. Karácsonyi István (1921-1996) 1956-os rabszabadító főügyészhelyettes Vágó Béla ( 1881 . augusztus 9. – 1939 .), kommunista politikus Tudósok Ballagi Aladár ( 1853 – 1928 ) történész Dékány Mihály ( 1848 – 1909 ) jogász, minisztériumi osztálytanácsos Hornyik János ( 1812 – 1885 ) történetíró, az MTA tagja Horváth Cirill József ( 1804 . október 17. – 1884 . november 5. ) filozófus, író, egyetemi tanár, az MTA tagja Karl Heinrich Hugelmann ( 1844 . október 6. – 1930 . május 25. ), jogász, statisztikus és történész Kocsis Pál ( 1884 . december 1. – 1967 . február 24. ) szőlőnemesítő. Lakatos Ferenc Ottó ( 1865 . április 6. – Arad , 1942 . május 25. ) erdélyi minorita rendfőnök, Arad plébánosa, egyházi író. Bodócs István - fizikus, meteorológus 1887. június 6-án itt született Leindler László ( 1935 . október 1. –) matematikus, az MTA tagja Moshe Sanbar ( 1926 – 2012 ) közgazdász Teres Ágoston ( 1931 – 2007 ) pap, csillagász Wagner Richárd geográfus, klimatológus, egyetemi tanár (Kecskemét, 1905 . március 21. – Szeged, 1972. április 1.) Művészek Balog Brigitta (1990. október 31.-) énekesnő Bihali Roland Mátyás (1988. január 26.-) 2009 óta a No Thanx zenekar énekese, tanulmányait a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán folytatja. Bozsek Márk (1988. május 30.-) a Barátok közt című sorozat színésze Bozsó János ( 1922 – 1998 ) festőművész Dömötör Zsuzsa (1954-) karmester, karvezető Fényes Adolf ( 1867 – 1945 ) festőművész Györgyi Anna ( 1967 –) színésznő Katona József ( 1791 – 1830 ) drámaíró, a Bánk Bán szerzője Kőházy Ferenc ( 1983 .) FankaDeli néven ismert underground zenei előadó Kelemen László ( 1760 – 1814 ) az első magyar hivatásos színtársulat vezetője Kerekes Ferenc ( 1948 - 2001 ) szobrászművész Kocsis Tibor ( 1981 . szeptember 1. ) magyar énekes, az X-Faktor 2011 -es győztese Kodály Zoltán ( 1882 – 1967 ) zeneszerző és zenepedagógus Komonyi Zsuzsi ( 1982 . július 21. –) énekesnő, színésznő Korb Flóris ( 1860 – 1930 ) építész Latabár Kálmán ( 1902 – 1970 ) színész, táncos-komikus Mezei Mária ( 1909 – 1983 ) színésznő Moór Emánuel ( 1863 . február 19. – 1931 . október 20. ) zeneszerző, feltaláló Nagy Adrienn ( 1988 . január 20. ) - "Adri" művésznéven futott be 2010-ben , 2014-től a Jóban Rosszban sorozat szereplője (énekes, színész) Orosz István ( 1951 . október 24. ), grafikusművész, animációsfilm-rendező. Piros Ildikó ( 1947 –) Kossuth-díjas színésznő Polyák Ferenc ( 1954 –) fafaragó, a Népművészet Mestere Ripka Kálmán ( 1994 . június 26. ) - színész, a Jóban Rosszban sorozat szereplője Szabó Máté ( 1981 . augusztus 12. ), színész, szinkronszínész, énekes és a TV2 műsorvezetője Szomor Máté ( 1758 – 1810 ) színész, az első magyar hivatásos színtársulat tagja Tabák Lajos ( 1904 . február 28. - 2007 . november 20. ) fotográfus Varga Zsuzsa ( 1976 . december 9. –), a Vénusz együttes énekese volt 2002 -ig, azóta szóló karrierbe kezdett Sportolók Babos Ágnes ( 1944 –) világbajnok kézilabdázó, edző Balzsay Károly ( 1979 . július 23. –) ökölvívó, a WBO volt világbajnoka Bóbis Gyula ( 1909 – 1972 ) olimpiai bajnok birkózó Boronkay Péter ( 1981 –) kétszeres világbajnok paratriatlonista Fazekas Nándor ( 1976 –) kézilabdázó, olimpikon Földi Imre ( 1938 – 2017 ) olimpiai bajnok súlyemelő Kardos Ernő ( 1954 . július 30. –) válogatott labdarúgó Kókány Regina ( 1995 . január 5. -) labdarúgó, hátvéd, jelenleg az MTK Hungária FC labdarúgója Orbán Nándor ( 1873 – 1963 ) öttusázó Polyák Imre ( 1932 – 2010 ) olimpiai bajnok birkózó, a Nemzet Sportolója Tóth László ( 1895 – 1964 ) újságíró, sakkszakember, polgármester Jeles polgárai Történelmi személyiségek Klapka György honvédtábornok Molnár Erik jogász, történész, politikus Reile Géza városvezető A természet-, és társadalomtudományok jeles személyei Beke József nyelvész Gila János népművelés-történész Józsa Krisztián oktatáskutató Fórián-Szabó Zoltán piarista szerzetes, fizika-kémia szakos tanár, plébános Hajnóczy Iván irodalomtörténész, Katona József-kutató Hanusz István természettudományi szakíró Heltai Nándor nyomdász, népművelő, újságíró, helytörténész Henkey Gyula antropológus Hanga István órás, múzeumalapító Kálmán Lajos néprajzgyűjtő Kiss Árpád genetikus Kovács Zoltán okleveles német nyelvtanár Kunszabó Ferenc író, szociográfus Leskowsky Albert hangszergyűjtő, múzeumvezető Magyari Béla tartalék űrhajós Mathiász János növénynemesítő Mészöly Gyula növénynemesítő Nemesszeghyné Szentkirályi Márta zenepedagógus, a Kodály-iskola alapítója Orosz László tanár, irodalomtörténész 1948 -tól Szabó Kálmán néprajztudós Szekér Endre nyelvész, kritikus Szilády Károly nyomdász, könyvkiadó Varga Mihály író, újságíró, szerkesztő 1950 -től Zám Tibor író, szociográfus Művészek Bahget Iskander fotóművész Buda Ferenc költő Dobozi Eszter zenepedagógus, költő Farkas Gábor Ybl-díjas főépítész Hajnal József költő, szerkesztő Horváth Mihály püspök, író Iványi-Grünwald Béla festőművész Jókai Mór író 1842 – 1844 között Kecskeméti Vég Mihály 16. századi zsoltárszerző Kerényi József Ybl-díjas főépítész Korda Vince díszlettervező Mátyási József költő Melocco Miklós szobrászművész Mihályi István Trombitás, zenész Petőfi Sándor költő 1828 - 1830 között Pintér Lajos költő, szerkesztő Prohászka József festőművész Radó Vilmos színigazgató Sántha György költő Ulrich Gábor ( 1967 –) Balázs Béla-díj -as filmrendező, képzőművész Vásárhelyi Zoltán karnagy Sportolók Gyimesi Zoltán sakkozó, sakkedző és nemzetközi nagymester Korsós Dorina válogatott kézilabdázó Máday Norbert harcművész Majoros István ( 1974 . július 11. –) kötöttfogású olimpiai bajnok 2004-ben Messzi István súlyemelő Héjjas Valéria válogatott röplabdázó (1980-) Törös Olga ( 1914 – 2015 ) olimpiai bronzérmes tornász, edző, testnevelő tanár Díszpolgárai Kecskemét városának díszpolgárai: 1856 Pajor Titusz, főbíró 1857 Rózsahegyi István, Paulini Vilmos, Bach Sándor, Hauer István, Grüne Károly, Kempen János, Augusz Antal 1870 Andrássy Gyula , Deák Ferenc , Eötvös József , Horváth Boldizsár 1876 Tisza Kálmán , Péchy Tamás 1884 Miklós Gyula 1890 Szapáry István 1893 Jókai Mór 1900 Beniczky Ferenc, Darányi Ignác 1911 Nemes Marcell 1917 Ráday Gedeon 1920 Dömötör Sándor 1921 Apponyi Albert 1926 Bethlen István 1927 Dr. Zsitvay Tibor , Dr. Pekár Gyula 1928 Klebersberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter 1947 Kodály Zoltán 1967 Kovtum, Andrej Ignatyejevics 1974 Rózsa János 1979 dr. Szegedi Sándor 1984 Nyers Rezső , politikus 1987 Fehér Sándor 1988 Josef von Ferenczy 1993 dr. Kálmán Lajos, népzenekutató, Radó Vilmos , színházigazgató 1994 dr. Orosz László , irodalomtörténész, dr. Dömötör Endre, orvosprofesszor 1997 Bozsó János , festőművész. 1998 Gömöri Ferenc, vendéglátóipari vállalkozó 1999 Dr. Szekér Endre, irodalomtörténész 2000 Szarka Balázs 2001 dr. Ruppert József, paptanár 2002 dr. Svébis Mihály, orvos-igazgató 2003 dr. Iványosi Szabó Tibor, levéltári igazgató 2004 Sántha György költő (posztumusz), Majoros István olimpiai bajnok birkózó. 2007 Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke Montaïn Montaïn település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 109 fő (2015). Montaïn Saint-Sardos, Bourret, Cordes-Tolosannes, Labourgade és Larrazet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bayerischer Rundfunk Bayerischer Rundfunk (magyarul: Bajor Rádió és Televízió) Bajorország Regionális közszolgálati médiuma, amely magában foglalja a rádió és televíziós műsorok sugárzását is, emellett regionális műsorok gyártásával is foglalkozik, amelyeket a Das Erste országos vételében adásba küldenek. Felépítése Rádió Földi sugárzású, URH-n fogható programok: Bayern 1 – Popzenei rádió az 1980-as és 1990-es évek slágereivel Bayern 2 – Kulturális és hírműsorok Bayern 3 – Popzenei rádió a mai slágerekkel BR-Klassik – Klasszikus zenei rádió B5 aktuell – Hírműsorok Digitális sugrázású, műholdas és digitális kábelen elérhető rádiók: Bayern plus – Slágerek Puls – Ifjúsági műsorok B5 plus – B5 aktuell kiegészítő adója BR Heimat - Népzenei műsorok BR Verkehr – Közlekedési hírek Televízió BR Fernsehen - Televíziós csatorna, amely napi 24 órában sugároz. Szervezeti felépítése Jogszabályi háttér A BR működését a Bajor Médiatörvény (Bayerische Rudfunkgesetz) határozza meg. A törvény kimondja, hogy a BR, mint Bajorország közszolgálati médiuma köteles elkerülnie a magán érdekek érvényesítését, emellett a médiumnak joga van bizonyos mértékű szervezeti autonómiára. A médiumot három szervezet irányítja: az Intendáns, a médium Tanácsadó Testülete és az Igazgatótanács. Az Intendáns feladata a BR képviseletét ellátni ő a személyi felelős a BR műsorkínálatáért valamint az egész médiatársaság üzemszerű működéséért és felelős a médiatörvény betartatásáért a BR műsorai esetében. A Tanácsadó Testület feladata, hogy az Intendánssal és az Igazgatótanáccsal együttműködjön. Ennek értelmében a testület az Intendánsnak ad tanácsot a műsorok elkészítését illetően. Reklámok, Szponzorok A Bayerischer Rundfunk nem sugároz reklámokat, hanem szponzorokból és a Bajor Állam finanszírozásából működik. Ugyanakkor a médiatársaság a Bavaria Film produkciós cégtől 2002 és 2005 között mintegy 1,5 millió euró összegű bevételre tett szert burkolt reklámozás (Scheichwerbung) miatt, amit a Marienhof című sorozatban tett. Stúdiók A BR rádiós műsorait a Münchenben található székházban készíti. A televíziós műsoroknak több stúdiója Bajorországban: Würzburgban a Regionalstudio Mainfranken, Regensburgban a Regionalstudio Ostbayern, Nürnbergben a Studio Franken és Münchentől északra Unterföhringben található a legnagyobb stúdió. (9475) 1998 QC19 A (9475) 1998 QC19 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. augusztus 17-én. Kertitörpe-rendezés A kertitörpe-rendezés (angolul gnome sort) egy tömb elemeinek sorba rendezésére szolgáló algoritmus. Az algoritmust először Dr. Hamid Sarbazi-Azad, a Sharif University of Technology Számítástechnikai tanszékének professzora publikálta 2000-ben, és ő nevezte el „buta rendezés”-nek; ám ezt később Dick Grune keresztelte el „kertitörpe-rendezésnek”, mivel az algoritmus menete őt arra emlékeztette, ahogy egy kerti törpe rendezné a virágcserepek egy sorát. Hasonlít a beszúrásos rendezésre, azonban az elemek a buborékrendezésre emlékeztető módon, sorozatos cserék után kerülnek a helyükre. Elve egyszerű, nem használ beágyazott ciklusokat. Várható végrehajtási ideje O(n2), de O(n)-hez közelít, ha az elemek már közel sorrendben vannak, azaz a sorozat „majdnem” rendezett. Az algoritmus megkeresi az első olyan helyet, ahol két egymást követő elem rossz sorrendben van, és megcseréli őket. Ha egy ilyen csere után rossz sorrend keletkezik, az csak közvetlenül a legutolsó csere előtt lehet, így ezt is ellenőrizzük. Csere után ismét ellenőrzés következik, ezért a cserék addig folytatódnak, amíg az elem a megfelelő helyre nem kerül. Példakód Egy C-nyelven írt példakód: Égly Égly település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 5590 fő (2015). Égly Ollainville, Arpajon, Avrainville, Boissy-sous-Saint-Yon, Breuillet, Bruyères-le-Châtel és Saint-Yon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piri mindent tud A Piri mindent tud 1932-ben bemutatott fekete-fehér, magyar filmvígjáték Kabos Gyula, Dajka Margit, Páger Antal, Rátkai Márton főszereplésével. A filmet Székely István rendezte. Cselekménye Két színész és egy színházi súgó szerény körülmények között él egy bérelt lakásban Budapesten. A két férfi jelképes tétekben állandóan kártyázik egymással, és Bognár Béla felesége, Piri vezeti a háztartást. A hangulat azonban jó, szerepeik szövegéből idéznek az adott helyzethez illő párbeszédeket. A gázművek két embert küld a lakásba, hogy számlatartozás miatt kikapcsolják a gázt. Mivel nem tudnak 9 pengő 60-at kifizetni, a gázórát leplombálják. Nem sokkal később levelet kapnak a háziúrtól, aki felszólítja őket, hogy a hét végéig fizessék ki a lakbértartozásukat, vagy el kell hagyniuk a lakást. Eközben a háziúr, aki mellesleg üzletember, amerikai üzletemberekhez indul tárgyalni, akik kanári-tenyésztő telepet akarnak létesíteni a Duna egyik szigetén. A háziúr anyósa azonban úgy gondolja, hogy veje megcsalja a lányát, ezért felhív egy magándetektívet, aki megígéri neki, hogy egy női nyomozót állít az ügyre. A három barát elhatározza, hogy megpróbálnak fizetési haladékot kérni, azonban nincs bátorságuk hozzá, végül Piri úgy dönt, hogy ő beszélni fog vele. A háziúr, Fodor L. Árpád lakásához érve az anyós azt hiszi, hogy a női nyomozó érkezett meg, és elmondja neki a feladatot. Piri gyorsan kapcsol, kérdez pár dolgot, jegyzetel, még előleget is kap a munkára. A lakáson kívül találkozik az igazi női nyomozóval, akinek Piri azt mondja, hogy már nem aktuális a megbízás és fájdalomdíjként pénzt ad neki. A kint várakozó férfiak (akik közben kártyáztak) hitetlenkedve nézik a kapott előleget, amit Piri mutat nekik. Gyorsan bevásárolnak, szép ruhákat vesznek (Piri bundát is), és a gázszámlát is kifizetik, így a gázórát visszakapcsolják náluk. Piri az anyós közlése alapján a Ritz Hotelbe megy, ahol Fodor Árpád valóban amerikai üzletemberekkel tárgyal. Piri leül az asztalukhoz, mint tört magyarsággal beszélő, Amerikában, Chicagóban élő magyar. Ugyanekkor tartják a hotelban a kanári kongresszust is, amin szépségversenyt tartanak a madarak között. Ezen a két amerikai elnököl, így a Fodor Árpád és Piri kettesben marad. Mivel férje a féltékenységtől nem tud otthon maradni, ezért a két férfi is megérkezik a hotelba, ahol látják Pirit és az idegen férfit bizalmasan beszélgetni. Piri odamegy hozzájuk és határozottan kéri, hogy hagyják őt egyedül dolgozni, amit a férje meg is ígér, azonban ezt nem tudja betartani. Valahonnan indiai ruhákat és álbajuszt, álszakállt szereznek, így a hotelben ebben az álruhában mozognak. Még egy verebet is kerítenek, amit befestenek sárgára, hogy kanárinak látszódjon. A versenyen is részt vesznek vele. Mivel a veréb nem énekel, helyette Bognár Béla fütyörészik, amivel később megnyerik a versenyt. Fodor azt javasolja Pirinek, hogy menjenek át Budára, a Zöld Hordó étterembe. Piri férje is követi őket, ezúttal huszárnak öltözve. Piri azt mondja a férfinak, hogy tud tenyérből jósolni, és pár dolgot „kiolvas” a tenyeréből (ezeket az anyós mondta el neki), amit a férfi meglepve fogad (például a kedvenc étele nevét: túrós palacsinta). Fodor azt mondja Pirinek, hogy szereti. Ő azonban ezt elhárítja és elmegy telefonálni az anyósnak. Eközben megérkezik a háziúr felesége, Margit, akit az anyja felzaklatott azzal a gyanúval, hogy a férje megcsalja. Amikor látja az idegen nővel iszogatni, a gyanú beigazolódni látszik, Piri férje számára is. Amikor felesége elmegy telefonálni, odamegy a férfihoz és mintha régi iskolatársa lenne, figyelmezteti, hogy a nő magándetektív, aki őutána nyomoz. Amikor Piri visszatér az asztalhoz, Fodor elmondja neki a tényt, miszerint megtudta, hogy Piri magándetektív. A feleség biztatja Bognárt, hogy vágja pofon a másik férfit, amit ő bevallott gyávaságból visszautasít. Végül Piri őt üti pofon. Ekkor megérkezik az anyós, hogy tetten érje a vejét, azonban Piri igazolja, hogy a Fodor teljesen ártatlan, nincs szó másik nőről. Az anyós kifizeti Pirinek a kialkudott 1000 pengő tiszteletdíjat és minden jól végződik. Fogadtatás A közönség jól fogadta a filmet, de anyagilag nem lett sikeres. Szereposztás További szereplők: Horváthy Elvira, Kürti Teréz, Sugár Lajos, Balla Kálmán, Pataky Ferenc, Zilahy Gyula, Bálint Béla, Várnai Jenő, Justh Gyula. Érdekesség A film kópiája a második világháború alatt elkallódott és csak jóval később került elő. Dajka Margitnak ez volt az első filmfőszerepe. Páger Antalnak ez volt az első filmes szerepe. A Vietnámi Köztársaság gazdasága A Vietnámi Köztársaság (Dél-Vietnám) gazdasága nyitott, fejlődő piacgazdaság volt. 1963 és 1973 között az ország piaca szabad jellegű volt. Mindazonáltal a gazdasági fejlődés alapja a négy vagy ötéves tervek voltak. A gazdaság az első 10 évben stabilan állt, majd a háború elhúzódása miatt nehézségekbe ütközött a gazdaság is. Ennek következtében bizonytalanná vált a gazdasági növekedés, megnőtt az költségvetési hiány mértéke, nagy lett az infláció és a kereskedelmi mérleg hiánya. A dél-vietnámi kormánynak kétszer kellett földreformot végrehajtania. Gazdasági és technikai segítségekkel az Egyesült Államok fontos szerepet játszott az ország gazdaságában. Növekedési szakaszok 1965 előtt Az 1965 előtti korszakra a dél-vietnámi GDP gyors emelkedése volt a jellemző. Ehhez a fogyasztási árindex mérsékelt növekedése társult. A Vietnámi Köztársaság korai költségvetési mérlegei általában többletet mutattak, de ez a mérleg 1961-től a deficit irányába billent át. Továbbra is magas maradt a beruházások mértéke, az ipar és a mezőgazdaság is magas növekedési rátákat tudott felmutatni. 1955-ben Ngô Đình Di�m kormánya megalapította a Nemzeti Bankot, az Árfolyamhivatalt, s bevezetett egy új, dél-vietnámi đ�ng nevű fizetőeszközt, ami a francia indokínai piaszter helyébe lépett, kezdetekkor pedig 1 USD értéke 35 d�ng volt. Elkezdték az 1960-ig tartó földreformot. A használaton kívüli földeket kimérték, s felosztották a földművesek között. Egy ember tulajdonában legfeljebb 1 négyzetkilométernyi (100 hektárnyi) földterület lehetett. Az ezen felüli területet el kellett adni a kormánynak, s a kormány az így megszerzett földterületeket tovább adta azoknak a földműveseknek, akiknek szüksége volt rá. A földet megművelőknek és a tulajdonosoknak szerződést kellett kötniük, melynek kötelezően részét képezte a földbérletről szóló bekezdés. A földbirtokok átalakításának az lett a következménye, hogy Dél-Vietnám termőterületének kétharmada a gazdag földbirtokosok tulajdonába került. Ennek következtében Nguy�n Văn Thi�u kormányának ismét földreformot kellett indítania, hogy megváltoztassa ezt a földszerkezetet. 1956-ban a Vietnámi Köztársaság elfogadott egy alkotmányt, mely részletesen szabályozta a Nemzeti Gazdasági Bizottság felállítását. A bizottság élén a Vietnámi Köztársaság elnökhelyettese állt. Az ország ugyanebben az évben csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz. 1957. márciusban Ngô Đình Di�m kihirdette Vietnám 1. Elnökének Kiáltványát, melyben külföldi és hazai befektetők figyelmét kívánta arra felhívni, hogy fektessenek be minél nagyobb összegeket az ország területén, s biztosította őket arról, hogy a kormányzat szem előtt tartja a befektetők érdekeit, s ezt a folyamatot támogató döntéseket fog meghozni (előnyös adókulcsok, földbérlet, jövedelemadó...). Ngô Đình Đi�m kormánya exportorientált iparosítási politikát folytatott, céljai között ott volt az import javak hazaival történő helyettesítése s a kereskedelmi protekcionizmus bevezetése. Vámokat és nem vám jellegű költségeket vetettek ki, hogy megakadályozzák a kevésbé tőkeigényes ipari termékek kereskedelmét. Ennek eredményeképp 1961-ben Biên Hòában létrehozták Vietnám első papírgyárát, az An Hao Papírgyárat. Ez biztosította a gazai papírkereslet 30–40%-ának a kielégítését. Ugyanakkor elsőbbséget adtak a gépek, berendezések, alapanyagok importjának, melyek szükségesek voltak a védett iparágak fejlődéséhez. Ugyanakkor számos termék exportja állami támogatást élvezett. Az átváltási árfolyam is az exportot segítette. Az ország exportja 1955 és 1965 között egyenletesen növekedett. A kormány az 1957–1962 közötti ötéves gazdasági tevének ez volt az egyik legfőbb célja. A Vietnámi Köztársaság gazdasága ezen időszak alatt haladónak mutatkozott, de belső konfliktusok, zavargások (fegyveres összetűzések klikkek között, folyamatos államcsínyek, a Dél-vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front egyre nagyobb hatalma) gátat vetett ezen politikák eredményessége elé. 1965–1969 közötti időszak Ebben az időszakban megnőtt a feketegazdaság szerepe, megugrott a költségvetési deficit. A gazdaságot hiperinfláció sújtotta, a fizetőeszközt gyorsan értékelték le, s ennek következtében mély gazdasági válság alakult ki. A háború negatív hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre. Mindezek közül leginkább az 1968-as Tet Offenzíva gyakorolta a legrosszabb hatást a gazdaságra. 1965-ben Dél-Vietnám ahelyett, hogy rizst exportált volna, ebből a terményből is behozatalra szorult. A rizst egészen az ország 1975-ös megszűnéséig importálniuk kellett. Ennek az volt az oka, hogy a gabonafélék hozama 1965. és 1968. között lecsökkent. 1968-ban a terményhozamok emelkedni kezdtek, mely leginkább a művelésbe vont terület növekedésével és a terményhozam növekedésével magyarázható. Utóbbi leginkább a műtrágyázás elterjedése, a gépesítés és az új, nagy termelékenységű fajták eredményeképp jött létre. A rizsimport 1975-ig történt fennmaradását az magyarázza, hogy a NFL felügyelete alatt álló területeken növekedett a rizs iránti kereslet, mivel egyre több és több észak-vietnámi katona jött a déli ország területére. 1965-ben felfüggesztették az exportorientált iparosítási politikát, ami számos, újonnan létrehozott iparágban problémákhoz vezetett. Ilyen terület volt a textilágazat, a nádcukorral foglalkozó terület. Ezzel párhuzamosan más iparágak felélesztésére csoportosították át a pénzeket. 1968 és 1972 kivételével ismét növekedett az ipari termelés. Ezekben az években a termelés mértéke stabil maradt, ennek legfőbb indoka a háború (Ted Offenzíva, Észak-Korea légi támadásai). Ebben az időszakban került sor a kódnevén Bong Lan kampányként (Chi�n d�ch Bông Lan) elhíresült valutareformra, melynek keretében Nguy�n Văn Thi�u 1966. június 18-án hivatalba lépett kormánya új, a Második Köztársaság bankjegyei néven ismertté vált bankjegysorozatot hozott forgalomba. 1969–1975 közötti időszak Mikor az Egyesült Államok és szövetségesei elhagyták Dél-Vietnámot, az ország gazdaságának nagy keresleti visszaeséssel kellett szembenéznie. Annak ellenére, hogy növekedett a hazai forrású bevétel és az amerikaiaktól is kaptak segélyeket, a költségvetési deficit nagyon megugrott. A kormánynak saját magának kellett a katonai cselekmények hatásait vállalnia. Erre az időszakra a hiperinfláció volt a jellemző. Egy átlagos saigoni ember fogyasztói árindexét alapul véve az infláció elérte a 36,8%-ot. Ez a ráta 1973-ban 44,5% volt A Vietnámi Köztársaság létezésének utolsó évében a kormány importkorlátozásokat vezetett be, serkenteni akarta az exportot és a hazai termékek fogyasztását. Ez egyszerre vezetett az export és az import emelkedéséhez. Blowin’ in the Wind A Blowin' in the Wind című szám Bob Dylan szerzeménye, melyet az 1962. áprilisi, The Freewheelin’ Bob Dylan című albumon adtak ki. Protest song, amely a béke, háború, és szabadság filozofikus kérdéseit boncolgatja. Népszerűsége az idő múlásával sem csökkent, amit valószínűleg annak köszönhet, hogy a dalban felbukkanó kérdések nem konkrét politikai eseményt feszegetnek. Több száz előadó feldolgozása közül a legismertebbek közé tartozik: „Peter, Paul and Mary” folk zenei trió, Chet Atkins country gitár virtuóz, Judy Collins folk énekesnő, Sam Cooke soul énekes, Marlene Dietrich, Elvis Presley, Stevie Wonder, John Fogerty, Me First and the Gimme Gimmes, és a Forrest Gump című díjnyertes filmben, az egyik szereplő, Jenny is előadta (Joan Baez énekelte). 2005-ben, Dolly Parton dolgozta fel. Dylan először két versszakkal adta elő a számot. Dylan-gyűjtők között ma is forog az a legelső felvétel, amit a Gerdes Folk City-ben rögzítettek. Röviddel ezután a fellépés után adta hozzá a számhoz a középső versszakot. Néhány kiadott változatban felcserélődik a második és harmadik versszak, valószínűleg azért, mert Dylan nem írta újra a szöveget, csak a végére biggyesztette az új részt. 1999-ben a „Blowin' In The Wind” megkapta azt a speciális Grammy-díjat, amit a történelmi jelentőségű, legalább 25 éves slágereknek ítélnek oda, és így bekerült a Grammy Hall Of Fame-be. A legtöbb interjúból az derül ki, hogy Dylan soha nem érezte úgy, hogy különösebben büszke volna erre a számra. Munkás dalnak nevezte, talán az eredetére utalva ezzel, hiszen a dallamát a "No More Auction Block"-ból vette, és a szöveg szerkezetének néhány részét pedig az 1953-as "I Really Don't Want to Know" című számból. 1963-ban Dylan először lépett fel ezzel a számmal az Egyesült Királyság tévénézői előtt, egy BBC televíziós felvételen. 1975-ben a számot egy Srí Lankai angol nyelvkönyvben költeményként hozták fel. Felfordulást okozott az eset, mert Dylan száma Shakespeare egyik szonettjének a helyére került. 2004-ben, ez a szám lett a Rolling Stone magazinban minden idők legjobb 500 szerzeményei közül a 14. 5037 Habing Az 5037 Habing (ideiglenes jelöléssel 6552 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Günther német ellenkirály Schwarzburgi Günther (németül: Günther von Schwarzburg), (1304 – 1349. június 14.), német ellenkirály 1349-ben. Élete Ifjúkora Günther Schwarzburg grófjainak leszármazottjaként és VII. Henrik blankenburgi gróf legkisebb fiaként született. Günther katonaként tüntette ki magát. Olyan jó szolgálatot tett IV. Lajos császárnak, hogy őt tette meg utódjává a német királyi trónon. Megválasztása 1349. január 30-án a brandenburgi őrgróf, a mainzi érsek, a szász-lauenburgi herceg és a rajnai palotagróf választotta meg Frankfurtban. Február 6-án megkoronázták. A négy Wittelsbach választófejedelem szemben állt Luxemburgi Károllyal, aki IV. Lajost követte a császári trónon. Uralkodása Támogatói azonban hamarosan cserbenhagyták: a palotagróf, akinek leányát Károly feleségül vette, valamint a bajor hercegek pártot váltottak, saját rokonai pénzért elárulták. Günther ennek ellenére harccal akarta megvédeni királyságát, ám csapatai egy részét II. Eberhard württembergi gróf megverte, mire a másik fele szétszéledt. Az egyetlen ember, akitől még segítséget remélhetett volna, Lajos brandenburgi őrgróf, a néhai IV. Lajos császár fia. Ő azonban a Brandenburgban 1320-ig uralkodó dinasztia utolsó tagja nevében fellépő ál-Valdemár elleni küzdelemmel volt elfoglalva. Lemondása, halála Az egyébként is komoly gondokkal küzdő Günther ekkor súlyosan megbetegedett, és még ez év májusában 20 000 márka ezüst fejében lemondott királyságáról. Három héttel később halt meg Frankfurtban és a városi katedrálisba temették, ahol 1352-ben mellszobrot állítottak neki. Gyermekei Günther 1331. szeptember 9-én vette feleségül Erzsébetet (? – 1380. április 4.), IV. Henrik honstein–klettenbergi gróf leányát, aki 5 gyermeket szült férjének: Henrik ( 1339 – 1357 . novembere ) Zsófia (? – 1392 ) Erzsébet (? – 1380 ), Ilm-i apáca Ágnes (? – 1399 . április 13. ) Mathilda (? – 1381 . június 26. ) Weinbergen Weinbergen település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Skublics Károly Besenyői és velikei Skublics Károly (Besenyő, Zala vármegye, 1779. március 31. – Alsórajk, Zala vármegye, 1853. augusztus 21.) zalaszentbalázsi földbirtokos, táblabíró, könyvtáralapító. Élete A nemesi származású besenyői és velikei Skublics család sarja. Édesapja, besenyői és velikei Skublics László (1734–1796), táblabíró, édesanyja zétényi Csukás Lúcia volt. Apai nagyszülei besenyői és velikei Skublics Sándor (1695–1754) és lukafalvi Szarka Anna (1711–1789) voltak. Skublics Károly, zalaszentbalázsi földbirtokos, a gyermektelen unokatestvérétől, Skublics Imre (1771–1830) Zala vármegyei főjegyzőtől, a nagy és értékes könyvtárát örökölte. Ezt a könyvtárt 1831-ben, Skublics Károly Zala vármegyének adományozta. Átadáskor a katalógus szerint a könyvtár 790 művet tartalmazott 1954 kötetben: magyar, német, francia, latin, görög, angol és olasz nyelvű kiadványokat. Házasságai és leszármazottjai Első nejét, Hilf Johannát (1783–1805), Pesten 1803. szeptember 5-én vette el. A második neje Petrás Anna (1782–1831) volt. Mantallot Mantallot település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 228 fő (2015). Mantallot Berhet, Langoat, Pommerit-Jaudy és Prat községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Adeodát Az Adeodát latin eredetű férfinév, jelentése: Istentől adott. Női párja: Adeodáta. Rokon nevek Az Adeodát anyakönyvezhető rokon neve: Deodát : rövidült alak Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években az Adeodát és a Deodát egyaránt szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepeltek a 100 leggyakrabban adott férfinév között. A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es és a 2010-es években az Adeodát és a Deodát nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között. Névnapok Adeodát, Deodát: június 19., június 26., november 8. Raveland A Raveland című album Marusha németh techno előadó 1994. június 6-án megjelent első, debütáló albuma. Megjelenések CD Low Spirit Recordings – 523349-2 We Are The Bass (2:00) Trip To Raveland (5:36) Somewhere Over The Rainbow (5:30) Voltage Pulse (4:28) It Takes Me Away (5:01) Girl I House You (4:08) Go Ahead! (5:01) Ravechannel (4:47) Audio Space (4:27) Upside Down (5:16) Hermann Carl George Brandt Hermann Carl George Brandt (1850 – 1920) amerikai-német nyelvész. Életrajza A németországbeli Vilsenben született. 1872-ben diplomázott a New York állambeli clintoni Hamilton College-ben. 1874 és 1876 között az intézményben tanított. 1883-ban a német nyelv és irodalom professzora lett Hamiltonban, élete hátralévő részét is itt töltötte. Kiadott egy német-angol és angol-német szótárt. Nitrozil-bromid A nitrozil-bromid szervetlen vegyület, képlete NOBr. Szobahőmérsékleten vörös színű gáz. Nitrogén-monoxid és bróm reakciójával keletkezhet. Nyiredy Jenő Nyiredy Jenő (Nagyajta, 1865. február 17. – Budapest, 1932. november 19.) gyógyszerész, egyetemi oktató. Nyiredy Géza testvéröccse. Élete, munkássága Nyiredy Jenő a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban érettségizett 1883-ban. Egyetemi tanulmányait is itt végezte, a Ferenc József Tudományegyetemen kapott gyógyszerész oklevelet 1887-ben, majd doktori fokozatot 1888-ban. 1891-től Magyaróváron, 1897-től Keszthelyen, 1899-től Debrecenben, 1901-től ismét Magyaróváron, majd 1907-től Kassán tevékenykedik tanárként. Később Budapesten a Közgazdasági Egyetem előadója lett. A gazdasági felsőoktatásban végzett munkájának elismeréseként 1918-ban tanácsosi, 1922-ben gazdasági akadémiai igazgatói címmel tüntették ki. 1925-ben nyugalomba vonult. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének társelnöke, a magyarországi unitárius egyház igazgatótanácsának tagja, a budapesti unitárius egyház tiszteletbeli gondnoka volt. 1932. november 19-én hunyt el Budapesten. Egyik fia, István országos szaktekintélyű állatorvos, bakteriológus lett, aki az Országos Állategészségügyi Intézet bakteriológiai osztályának vezetőjeként tevékenykedett. Másik fia, András (?–1964) építész mérnök lett. Egan Lajos Borostyánkői Egan Lajos (Csáktornya, 1852. október 2. – ?, 1920. szeptember 15.) fiumei kormányzó-helyettes, miniszteri tanácsos. Élete Eleinte a fiumei magyar király tengerészeti hatóság mérnöki osztályának volt a főnöke, később pedig a helyi kormányzóságon iparfelügyelői teendőkkel is megbízott miniszteri tanácsos, majd 1917-től kormányzóhelyettes volt. Elnöki megnyitója: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye (1911) Családja Egan Ede (1816–1880) és Koch Júlia (1828-1902) gyermeke, testvére Egán Ede, házastársa Hanke Berta (1862–1940) volt, akit 1883. december 15-én vett feleségül. Fia Egan Béla (1885–1914). Forrás Egan Lajos. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.) Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1990. VII. kötet Ebeczky Béla–Ézsöl Mihály. 98. hasáb. VI. Pál pápa Boldog VI. Pál (Giovanni Battista Enrico Antonio Maria Montini) (Concesio, Brescia megye, 1897. szeptember 26. – Castel Gandolfo, 1978. augusztus 6.) római pápa 1963 és 1978 között. Ő felügyelte elődje, Szent XXIII. János pápa által összehívott II. vatikáni zsinat legtöbb döntésének meghozatalát. A korai évek Giovanni Montini helyi nemesi család fiaként született Concesióban. 1916-ban kezdte meg papi tanulmányait, és 1920-ban szentelték pappá. A Szent Gergely Egyetemen, a Római Egyetemen és az Accademia dei Nobili Ecclesiasticin tanult. 1937-től XI. Piusz pápa államtitkárának, Pacelli bíborosnak a helyettese. Amikor Pacelli XII. Piusz néven pápa lett, megerősítette Montinit ebben a pozíciójában, majd az új államtitkár 1944-es halála után szerepét maga a pápa vette át, Montini továbbra is betöltötte ezt a posztot. Tevékenységét némi homály fedi ebből az időszakból; nem pontosan ismert szerepe a Vatikán diplomáciai tevékenységében a második világháború idején. Kritika alapját képezi a Szentszék kapcsolata a fasiszta Galeazzo Ciano gróffal, Mussolini (utóbb kivégzett) vejével és külügyminiszterével. Montinit többen vádolták azzal, hogy a fasisztákkal tárgyalt és előnyöket szerzett tőlük a Vatikán számára, hogy segített magas rangú náciknak elmenekülni a hitleri birodalom összeomlásakor. Ugyanakkor nagyobb összegekkel segítette az üldözött európai zsidóságot. Bár elvileg a vatikáni kormányzat egyik alkalmazottja volt csupán, Montini gyakorlatilag XII. Piusz leghűbb támogatója és a korszak egyik legbefolyásosabb embere volt. Meg nem erősített információk szerint Montini és Alcide de Gasperi megpróbáltak találkozót összehozni Maria José belga hercegnő (az olasz király menye, Umbertó piemonti herceg felesége) és az Egyesült Államok vatikáni követe, Myron Taylor között, hogy Olaszország különbékét köthessen az Államokkal; a találkozás azonban nem jött létre. Milánó érseke 1954-ben Montini a Milánói főegyházmegye érseke lett. A hagyomány szerint ezt a rangot az kapja meg, akit a pápa bíborossá szándékozik kinevezni, amint üresedés van a bíborosok sorában. Sokak meglepetésére XII. Piusz nem nevezte ki Montinit bíborossá (nem volt köztudott, hogy az 1952-es titkos konzisztóriumon ő nem fogadta el a kinevezést). Bár sokan XII. Piusz későbbi örökösének tekintették, Montini, mivel nem volt bíboros, nem követhette Piuszt a pápai trónon, így annak halála után (1958) Angelo Roncalli bíboros lett az új pápa XXIII. János néven, aki viszont szinte azonnal bíborosi rangra emelte Montinit. Pápasága Montini bíborost mindenki János pápa leendő utódjának tekintette. Támogatta János döntését a második vatikáni zsinat összehívására. Amikor János 1963-ban elhunyt, Montini lépett a pápai trónra VI. Pál néven. Az ő uralma alatt fejeződött be a vatikáni zsinat, 1965-ben. Ugyanebben az évben felállította a püspöki szinódust, de két dolgot kivont a hatáskörükből: a papi nőtlenséggel és a fogamzásgátlással kapcsolatos döntéseket; később mindkét témakör nagy port felverő enciklikái témája lett. Feloszlatta a nemesi testőrséget és a palotaőrséget, és a Svájci Gárdát tette meg a Vatikán egyedüli fegyveres erejévé. Ő volt az utolsó pápa, akit a pápai tiarával koronáztak meg; utódja, I. János Pál eltörölte e ceremóniát. VI. Pál tiaráját, amelyet milánói egyházmegyéjétől kapott ajándékba, a Washingtonban álló Szeplőtelen fogantatás Bazilikájának adományozta, ajándékképpen az amerikai katolikusok számára. 1977-ben magánkihallgatáson fogadta Kádár Jánost. Sikerrel érte el a templomi hitoktatás engedélyezését és az utolsó börtönbe zárt szerzetes (Lénárd Ödön) szabadon bocsátását, de a szerzetesrendek újbóli engedélyezését már nem. Nyilatkozata szerint elégedett volt Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) elnökének tevékenységével is. Kanonizációs eljárás 2014. május 10-én az Apostoli Szentszék bejelentette, hogy VI. Pál pápa boldoggá avatása 2014. október 19-én fog megtörténni, ugyanis Ferenc pápa ehhez megadta hozzájárulását. 2014. október 19-én Ferenc pápa, XVI. Benedek emeritus pápa jelenlétében, délelőtt 10 óra 30 perckor boldoggá avatta egykori elődjüket, VI. Pál pápát, akinek liturgikus ünnepét születésnapjában: szeptember 26-ában jelölte meg. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Enciklikái Ecclesiam suam (1964. augusztus 6.) Mense maio (1965. április 29.) Mysterium fidei (1965. szeptember 3.) Christi Matri (1966. szeptember 15.) Populorum progressio (1967. március 26.) Sacerdotalis caelibatus (1967. június 24.) Humanae vitae (1968. július 25.) - A helyes születésszabályozásról. Apostoli levelei Quarta Sessio (1965. augusztus 28.) Postrema Sessio (1965. november 4.) Petrum et Paulum Apostolos (1967. február 22.) Signum Magnum (1967. május 13.) Recurrens mensis october (1969. október 7.) Quinque iam anni (1970. december 8.) Evangelica Testificatio (1971. június 29.) Marialis Cultus (1974. február 2.) Nobis in Animo (1974. március 25.) Paterna cum benevolentia (1974. december 8.) Gaudete in Domino (1975. május 9.) - A keresztény örömről Evangelii Nuntiandi (1975. december 8.) Bán (keresztnév) A Bán magyar eredetű férfinév, egykori méltóságnév. Képzett nevek Bános : régi magyar személynév, a Bán kicsinyítőképzős származéka Bánk Gyakorisága Az 1990-es években a Bán és Bános egyaránt szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok Bán: február 12. , június 5. , augusztus 28. Bános: január 24., április 16. Dragutin Dimitrijević Dragutin Dimitrijevic szerb vezérkari ezredes (barátai hatalmas termete miatt az egyiptomi bikaisten után csak "Ápisz" nak nevezték) fiatal tiszttársaival 1903-ban, - még mint vezérkari százados - létrehozott egy anarchista szervezetet, s 1903. június 11-én éjszaka Belgrádban kegyetlenül meggyilkolták Obrenovic I. Sándor szerb királyt, s feleségét, Draga Masint. A királyt 19 pisztolylövéssel és ugyanannyi kardcsapással, a királynét pedig 36 pisztolylövéssel és több mint 40 kardcsapással ölték meg, s a gyilkosság után meztelen holttestüket az emeletről kidobták a "Konak" (királyi palota) kertjébe. Másnap a meggyilkolt királyhoz hű minisztereket és katonatiszteket ugyancsak megölték, s Karagyorgyevic I. Petárt kiáltották ki királlyá, a miniszterelnök pedig Pasic lett. Az összeesküvők kapcsolatban voltak az Orosz cári birodalommal, bizonyítja ezt az, hogy az addig Osztrák-Magyar Monarchiával fennálló barátságos szerb kapcsolat hamarosan ellenségessé változott, a cári Oroszországgal ugyanakkor Szerbia szoros barátságba került. Ez a külpolitikában is megmutatkozott. Amikor a Monarchia 1908-ban megváltoztatta a megszállt Bosznia-Hercegovina birodalmon belüli státusát, - okkupálásról (megszállás) annektálásra (a birodalomhoz csatolás), - a tartományokra igényt tartó Szerbiában a Monarchia területi épsége ellen olyan mérhetetlen izgatás indult, hogy a Monarchia kénytelen volt Szerbiát ultimátummal kötelezni az izgatást irányító Narodna Odbrana nevű társadalmi szervezet feloszlatására. A Szerb királyság a japán háborútól és az 1905. évi polgári forradalomtól legyöngült Orosz birodalom tanácsára az ultimátumban közölt feltételeket ugyan elfogadta, de az izgatás tovább folyt a Monarchia ellen. A szerb tisztek által szervezett anarchista összeesküvés, mely eddig Szerbiában a belpolitikai helyzetet kívánta megváltoztatni, 1911-ben - Egyesülés, vagy halál - néven "terror-szervezetté" változott, mert alapszabálya szerint a "terrorista tetteket" előnyben részesítette a szellemi propagandával szemben, s most már idegen országokban is tervezett gyilkosságokat, elsősorban külföldi uralkodók, magasabb rangú főtisztek, kormányfők ellen. A szervezetet más néven "Fekete Kéz"- nek (Cserna Ruka) is nevezték, vezetője a királygyilkos Dragutin Dimitrijevic, - most már vezérkari ezredes, - a szerb titkosszolgálat vezetője lett, helyettesei Vukovic és a rókaképű Tankosic őrnagy voltak. A Fekete Kéz tagjai a szerb hadsereg tisztjei, főképpen törzstisztek, magas rangú szerb kormányhivatalnokok és az I. és II. Balkán-háború véreskezű szerb szabadcsapatainak katonái, - a komitácsik - voltak. Dragutin Dimitrijevic szoros barátságban állt Artamanov ezredessel, az Orosz birodalom belgrádi nagykövetségének katonai attaséjával. A Fekete Kézzel szemben állt a trónörökös - Sándor régens - és Pasic miniszterelnök is, aki az 1912 és 1913-ban - a két Balkán háborúban - szerzett területeket igyekezett pacifikálni, s nem szívesen keveredett volna háborúba a Monarchiával. A Fekete Kéz a meghódított területeken katonai közigazgatást, a Pasichoz közelálló főbb kormánytagok és főtisztviselők polgári közigazgatást kívántak bevezetni, emiatt a két szemben álló fél között olyan ellentét alakult ki, hogy Pasic 1914. június 4-én kénytelen volt feloszlatni a szerb parlamentet, s augusztus 1-jére választásokat kiírni. (Pasic és hívei azért nem akartak a meghódított területeken katonai közigazgatást, mert sok korrupciót követtek el a pacifikáció során, amit a Fekete Kéz jól ismert.) A Monarchia Potiorek táborszernagy - Bosznia kormányzója - javaslatára 1914 júniusában a szarajevói és a raguzai hadtest részvételével Boszniában hadgyakorlatot tervezett, amit a Boszniában lakó szerbek provokációnak tekintettek. Mikor megtudták, hogy a tervezett hadgyakorlaton a Monarchia trónörököse személyesen vesz részt, elhatározták, hogy a trónörökös ellen merényletet fognak elkövetni. Ehhez azonban szükségük volt pisztolyokra és bombákra. Miután Boszniában ez nem állt rendelkezésükre, megkeresték Belgrádban tanuló, szarajevói középískolákból kicsapott ismerőseiket, hogy szerezzenek fegyvereket a merénylet végrehajtásához. A Belgrádban tanuló boszniai szerb középiskolások, Gavriló Princip, Trifko Grabez és Nedeljko Cabrinovic nyomdász a Fekete Kéz egyik vezetőjéhez, - Tankosic őrnagyhoz - fordult fegyverekért, aki Dragutin Dimitrijevic ezredessel egyetértett a merénylet végrehajtásával, s a Kragujeváci Arsenalból két pisztolyt és négy kézigránátot adtak a fiúknak a merénylet végrehajtásához, s ellátták őket ciánkálival is, hogy azt a merénylet végrehajtása után vegyék be, s így megbízóikat ne tudják elárulni. A bombák és pisztolyok kezelésére pedig a Belgrád melletti topcsideri katonai lőtéren a Fekete Kézhez tartozó Milán Ciganovic, volt komitácsi képezte ki őket. A fiúk aztán május 18-án elindultak Boszniába, illegálisan átkeltek a Drinán, s a fegyvereket eljuttatták Szarajevóba. A hadgyakorlatot Tarcin mellett - a szerb határtól mintegy 60 kilométerre - 1914. június 26-27-én a trónörökös részvételével a Monarchia két hadteste megtartotta. Másnap, június 28-án vasárnap, a szerbek szent Vitus napján a trónörökös főherceg feleségével együtt belátogatott Szarajevóba, ahol délelőtt 10 óra tájban Cabrinovic bombát dobott a főherceg gépkocsijára, de az a gépkocsi ponyvájáról lecsúszott, s a mögötte menő gépkocsi alatt robbant fel, s több embert megsebesített. Cabrinovicot elfogták, de mivel a ciánkáli nem hatott, élve került a rendőrök kezére. A trónörökös pedig sértetlenül érkezett a városházára, ahol rövid ünnepség után visszatértek a városközpontba. A gépkocsivezetőket azonban rosszul tájékoztatták a megváltoztatott útvonalról, s a trónörököst és feleségét szállító gépkocsi Potiorek utasítására éppen ott kezdett manőverezni, ahol Princip állt egy üzlet ajtaja mellett, előlépett s néhány lépésről agyonlőtte a trónörököst és feleségét. A ciánkáli nála sem hatott. Délelőtt 11 óra volt. A Monarchia nyomozói aztán nagyon könnyen feltárták a merénylet résztvevőinek személyét, s azt, hogy a merényletet Szerbiában egy "terrorszervezet" irányította. A Monarchia július 23-án egy 48 órán belül lejáró ultimátumot adott át Szerbiának, melyben a Szarajevóban feltárt adatok alapján megállapítható volt, hogy a merényletet Szerbiában szervezték és irányították, a merénylők a fegyvereket szerb katonai raktárból kapták, ezért követelte a szerb kormánytól, hogy a nyomozást szerb területen folytassák a Monarchia közegeinek bevonásával. A szerb trónörökös és Pasic is nagyon jól tudta (de az antant is), hogy a nyomozás kétségtelenül megállapítja, hogy a Fekete Kéz tagjai, - tehát szerb katonatisztek - a merénylet előkészítői, ha pedig ezt megállapítják, akkor a tiszteket felelősségre kell vonni, esetleg ki kell adni a Monarchiának. Ez pedig az anarchiában vergődő Szerbiában polgárháborúhoz vezetne, ami az országot megsemmisítené. Pasicnak ugyan jól jött volna a Fekete Kéz ily módon történő felszámolása, de a fenyegető polgárháború miatt ezt nem merte vállalni. A diplomácia szemétdombjáról ekkor elővették azt, hogy a Monarchia ezzel a követelésével beavatkozik Szerbia szuverenitásába, ezért - az orosz cár katonai támogatást biztosító távirata után - az ultimátumot elutasították, a Monarchia pedig 1914. július 27-én este 6 órakor a diplomáciai kapcsolatot megszakította Szerbiával. Miután pedig súlyos sérelmének orvoslására más módja nem maradt, másnap - 1914 július 28.-án - a háborút is megüzente a Szerb királyságnak. Ezt követték a Központi hatalmak és Antant államok egymást követő hadüzenetei, amivel kezdetét vette az "első világháború." Az Antant hatalmai - Oroszország, Franciaország és Anglia - pedig vállaltak egy világháborút egy "terrorista" szervezetért, s azt megtűrő országért. A Központi hatalmak csapatai aztán 1915 őszén tönkre verték a szerb seregeket, az ország teljes területét elfoglalták, a szétvert szerb seregek maradványai aztán Korfura és Görögországba menekültek. A szerb trónörökös és Pasic ekkor megtalálta a módját a Fekete Kézzel történő leszámolásnak, a szervezet vezetőit a menekülő csapatokban szétszórták, Dragutin Dimitrijevic vezérkari ezredest pedig egy koncepciós perben, - a szerb trónörökös ellen elkövetett sikertelen merénylet vádjával - halálra ítélték, s 1917. június 26-án két társával együtt Szalonikiben agyonlőtték. Kertész Erzsébet Kertész Erzsébet (álnevei: Elbert S. Payne, Marjorie Wyne) (Szolnok, 1909. szeptember 29. – Budapest, 2005. március 25.) József Attila-díjas (2000) magyar író. Élete és munkássága Szülei: Kertész Miklós és Reiser Irén voltak. 1927-1933 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémia–földrajz szakán tanári oklevelet szerzett. Kezdetben könyvtárosként dolgozott (Az Ujságnál), majd 1936-1940 között a Dolgozó Asszonyok Lapja főszerkesztő-helyettese, 1940-től szabadfoglalkozású író volt. Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes csíkos könyvekben jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának,, Jósika Miklós feleségének az életrajza), a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai Vilmáról az első magyar orvosnőről szóló) című könyv. Utolsó kötete saját életrajzi regénye volt, amely csak néhány évvel halála előtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel. Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt. Művei Úrilányok (elbeszélések, 1929) Gyönyörű nyár! (regény, 1935) A családi panzió (regény, 1937) Júliusi szerelem (regény, 1938) Kislányok a nagyvárosban (ifjúsági regény, 1938) Nagylányok (ifjúsági regény, 1938) A ligeti nagytanács (gyermekregény, 1939) Szonja (ifjúsági regény, 1939) Kandi és Bandi az állatkertben (mese, 1939, 1950) A szabadság angyala (regény, 1940) Testvérke (ifjúsági regény, 1941) Afrikai éjszakák (regény, 1941) Cowboy csapda (regény, 1941) Visszahív a préri (regény, 1941) Zsuzsi vakációja (ifjúsági regény, 1941) Négylevelű lóhere (ifjúsági regény, 1942) Utazás Játékországban (meseregény, 1942) Zsuzsi az intézetben (ifjúsági regény, 1942) Nincs hozománya! (regény, 1942) Zsuzsi Virágospusztán (ifjúsági regény, 1942) Riport és szerelem (regény, 1942) Zsuzsi a Vadrózsa Szövetségben (ifjúsági regény, 1943) Zsuzsi menyasszony lesz (ifjúsági regény, 1947) Zsuzsi férjhez megy (ifjúsági regény, 1947) Zsuzsi pénzt keres (ifjúsági regény, 1947) Csévi utca 11/d (ifjúsági regény, 1947) Elizabeth (regény, 1948) Mint fűszál a réten… (ifjúsági regény, 1950) Kaland a Szamócában (ifjúsági regény, 1957) Szonya professzor (ifjúsági regény, 1962) Vilma doktorasszony (regény, 1965) Teleki Blanka (regény, 1966) Harriet regénye (regény, 1967) Szendrey Júlia (ifjúsági regény, 1969) Az első Gertrudis (regény, 1970) Szamóca-lányok (ifjúsági regény, 1973) Csipkebolt Brüsszelben (ifjúsági regény, 1974) A lámpás hölgy (ifjúsági regény, 1976) A tábornok lánya (ifjúsági regény, 1978) Úttörő asszonyok (ismeretterjesztő, elbeszélés, 1979) Bettina három élete (ifjúsági regény, 1981) Kossuth Zsuzsanna (életrajz, 1983) Jenny, Laura, Tussy (ifjúsági regény, 1984) Titkos házasság (ifjúsági regény, 1985) A fejedelemasszony (életrajz, 1986) Zöldfa utcza 38 (regény, 1987) A három Róza (regény, 1995) Fiút vártak, lány született (regény, 2000) Műfordításai G. Schmitt: Két szív egymásra talál (regény, 1937) James Oliver Curwood : Szerencsés hasonlatosság (regény, 1937) V. G. Ligyin: A nagy folyó (regény, 1953) N. Kalma: Liftes Jim (elbeszélések, 1954) Sz. Mogilevszkaja: A pintyőke (ifjúsági elbeszélés, 1954) L. Kasszil: A napsugár szerelmese (regény, 1956) N. N. Noszov: Hurrá, itt a nyár (ifjúsági regény, 1960) Díjai A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1967) Szocialista Kultúráért (1984) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) IBBY-életműdíj (1999) Rochegude (Gard) Rochegude település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 240 fő (2015). Rochegude Méjannes-le-Clap, Rivières, Saint-Denis, Saint-Jean-de-Maruéjols-et-Avéjan, Saint-Victor-de-Malcap és Tharaux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szent Miklós-fatemplom (Gorbolyfalva) A Szent Miklós-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01156 sorszámon szerepel. Tony Yayo Tony Yayo (született Marvin Bernard néven 1978. március 31-én, New Yorkban). Hiphop előadó, a G-Unit tagja. Életrajza 1998-ban 50 Centtel és Lloyd Banksszel megalapították a G-Unit nevű hiphop csapatot. Nagy sikerű demó CD-ket készítettek. Később amikor fel akarta venni az első stúdióalbumát, letartóztatták illegális fegyverviselésért, amiért több hónapot ült. Az első G-Unit album megjelenésekor börtönben volt. Az albumon többször is megemlítik, hogy Free Yayo, ezzel is mutatva hogy kitartanak mellette és várják a társai. Miután szabadult elkészítette az első stúdióalbumát a Thoughts of a Predicate Felont, ami 2005. augusztus 30-án jelent meg. Kislemezek Thisis50.com/profile/TonyYayo G-Unit.hu G-Unit.lap.hu Források és jegyzetek Billboard.com - Discography - Tony Yayo - Thoughts of a Predicate Felon Szvétecz Ernő Szvétecz Ernő szlovénül Ernest Svetec (Tótfalu, 1892. október 18. – Jakutföld, 1925. k.) magyarországi szlovén kommunista. A ma Szentgotthárd részét képező Rábatótfalu községben született Szvétecz Mihály és Korpics Anna gyermekeként. Eredetileg asztalosnak készült, s inasként dolgozott a gornja radgonai vasút közelében. Húszéves korában kapcsolatba került a baloldali mozgalommal, s propaganda, valamint szervező tevékenységeket folytatott a karintiai Villachban. Az első világháborúban katonaként szolgált az orosz front Kárpátokban húzódó szakaszán 1914 és 1915 között. 1915-ben az oroszok foglyul ejtették és Kelet-Szibériába internálták. Az októberi forradalomból kivette a részét, mint agitátor, s az azt követő szovjet-oroszországi polgárháborúban harcolt a fehérgárdisták ellen Szibériában. A háború után továbbra is Szovjet-Oroszországban maradt. 1925-ben a Jakut Köztársaságban utólagos ellenforradalmi megmozdulás tört ki 1925-ben. A bolsevik erők egyik parancsnokaként részt vett a felkelők elleni harcban, ahol életét vesztette. A szocializmus idején a magyarországi szlovének egyik jelentős személyeként tartották számon a kommunista mozgalmakban végrehajtott tevékenységéért. Szülőfalujában utcát neveztek el róla, amely a rendszerváltás után is fennmaradt. Mantorras Pedro Manuel Torres (Huambo, 1982. március 18. –) angolai válogatott labdarúgó. Fekete rigó A fekete rigó (Turdus merula) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. Triviális neve mellett az eurázsiai fekete rigó néven is szokták emlegetni (különösen Észak-Amerikában, azért, hogy megkülönböztessék az amerikai fekete rigótól,) de Magyarországon egyszerűen fekete rigónak nevezik, mert ez nem vezet a hasonló küllemű helyi madárfajokkal való összekeveréshez. A fekete rigó őshonos költőhelye Európa és Ázsia, valamint behurcolt madárfaj Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban, Peruban, Brazíliában, Argentínában, Uruguayban és a Falkland-szigeteken, valamint Ausztráliában, ahol kártevőként tekintenek rá, ezen kívül Új-Zélandra is betelepítették. Számos alfaja létezik, amelyek széles körben elterjedtek, melyek közül néhány ázsiai alfaját időnként önálló madárfajként emlegetik. Szélességi körtől függően a közönséges fekete rigó bizonyos területeken áttelel, míg más élőhelyeiről telente melegebb tájakra vonul. Szép énekével kellemes hangulatot teremt az erdőkben, sőt ma már akár a városokban is gyakran lehet vele találkozni. A hím fekete rigó szinte egész teste fekete, kivéve narancssárga csőrét és szemgolyója körüli gyűrűjét, míg a nőstények és a fiókák elsősorban sötétbarna színezetűek. E madárfaj egyedei erdőkben, kertekben építi fel sárral bélelt, csésze formájú fészkét. Mindenevő, főleg rovarokat, gilisztákat, bogyókat és gyümölcsöket fogyaszt. Mindkét nem védelmezi territóriumukat és ilyenkor hevesen ellenállnak a betolakodóknak, ám telelési területükön és vándorlás közben jóval barátságosabban viselkednek egymással. A párok egész évben a területükön maradnak azokon a vidékeken, ahol az éghajlat elég enyhe ehhez. A fekete rigó Svédország nemzeti madara. Taxonómia és rendszertan A közönséges fekete rigót Carl von Linné írta le a Systema Naturae című művének tizedik kiadásában, 1758-ban, mint Turdus merula (mint T. ater, rostro palpebrisque fulvis). Másodlagos elnevezése a latin turdus szóból származik és a merula jelentése fekete madár, amelyet franciául merle néven emlegetnek, és skót elnevezése emiatt lett merl. Mintegy 65 alfaj tartozik a Turdus nemzetségbe, melyeknek jellegzetesen kerek fejformája, hosszúkás szárnyai és dallamos éneke van. A közönséges fekete rigó tűnik a szigeti rigó (T. poliocephalus) legközelebbi rokonának, mely Délkelet-Ázsiában honos, valamint a Csendes-óceán délnyugati szigetein, amely területeken e madárfaj bizonyos mértékben már eltér az őseitől. Egyelőre nem tisztázott, hogy miként lett e madárfaj elnevezése "fekete rigó". 1486-ban jegyezték fel először a nevét ennek a fajnak, ám ezen elnevezése nem jelentette a hasonló színezetű, esetenként méretű egyéb madárfajoktól való megkülönböztetést, mint például amilyen a kormos varjú, a holló, a vetési varjú, vagy a csóka. Az óangolban és a modern angol nyelvben a bird, azaz madár szó elsősorban a kis termetű, vagy fiatal egyedeket jelöli, míg a nagyobb testűekre a fowl szót alkalmazzák a tizennyolcadik század óta. Abban az időben a fekete rigó volt az egyetlen jellegzetes, fekete színű madárfaj a Brit-szigeteken. A tizenhetedik századig a fekete rigóra Angliában nem a blackbird kifejezést, hanem más szavakat használtak. Ilyen elnevezései voltak például az ouzel, az ousel, vagy a wosel , melyek az óangolból származnak, valamint nevezték még osle néven is, amely a német Amsel névből eredeztethető. Az ouzel, mint elnevezés a későbbiekben a költészetben maradt fenn, és mind a mai napig fennmaradt az örvös rigó (Turdus torquatus) angol nevében, melyet ring ouzel-nek hívnak, valamint a vízirigó (Cinclus cinclus) köznyelvben elterjedt angol nevében, amely a water ouzel. Magyarul a Turdus merula és alfajai „fekete rigónak’’ írandók, mert itt a fajnév és nemnév kötelező elválasztásáról van szó. Ha az alfaj még egy jelzőt is tartalmaz, akkor az alfajnév három szóban írandó, mint például „eurázsiai fekete rigó”. Más nembe tartozó, köznyelven szintén „feketerigók” viszont egybeírandók, mint a „szomáliai feketerigó”. Az újvilági csirögefélék (Icteridae) család tagjait időnként a fekete rigók közé sorolják, mert néhány fajuk magas fokú hasonlóságot mutat a közönséges fekete rigóval és más óvilágbeli madárfajokkal, ugyanakkor nincs köztük közeli evolúciós kapcsolat, inkább az újvilági poszátafélék és a tangarafélék állnak hozzájuk közel. A kifejezést gyakran a kisebb termetű fajokra alkalmazzák, melyeknek részben, vagy teljes egészében fekete tollazatuk van, legalább párzási időszakban a hímeknek, leghíresebbek ezek közül a Molothrus nembe tartozó madárfajok, a gracklék, valamint találtak további húsz madárfajt, melyeket még feketerigónak hívnak, mint például a vörösszárnyú feketerigó és a dallamos feketerigó. Alfajai Mivel a fekete rigó elterjedési területe igen nagy, számos földrajzilag elkülönülő alfaja ismert. Ezen alfajok meghatározása Clement et al. 2000-es rendszerezésén alapul. A T. m. merula , alfajának fészkelőhelye Európa nagy részét magába foglalja, Izlandtól a Feröer-szigetekig és a Brit-szigetektől az Ural-hegységig kiterjedően. A hetvenedik szélességi foktól északra igen ritkán fordul elő. Egy kisebb populációja található a Nílus völgyében. Az északabbi részeken fészkelő egyedek a telet a Földközi-tenger medencéjében, Cipruson és Észak-Afrikában töltik. A T. m. azorensis kis populáció az Azori-szigeteken . A hím sötétebb és fényesebb tollazatú, mint a közönséges fekete rigó. A T. m. cabrerae , mely alfajt Ángel Cabrera, spanyol zoológusról nevezték el, mely Madeirán és a Kanári-szigetek nyugati részén fészkel. A T. m. mauretanicus , egy másik alfaj, mely hím egyedeinek sötétebb, fényes tollazata van. Ezen alfaj Marokkó északi és középső vidékein, Algéria partvidéki részein és Tunézia északi részein fészkel. A T m. aterrimus Magyarországon költ, míg délebbre Görögország keleti és déli részein, Krétán , Délkelet-Európa, Krím-félsziget , Kaukázus , Törökország és Irán északi részein fészkel. Télire Törökország déli részére és Észak-Egyiptomba vándorol, valamint Irakban és Irán déli vidékein telel. Ezen alfaj kisebb termetű, mint a közönséges fekete rigó. Hímje fakóbb, míg a nőstény világosabb tollazatú, mint egy átlagos fekete rigó. A T. m. syriacus a Földközi-tenger medencéjében, Dél- Törökországban Jordániától délre, Izrael és a Sínai-félsziget északi részein fészkel. Többnyire nem él vándorló életet, ugyanakkor a populáció bizonyos tagjai telente délebbre, vagy nyugatabbra vonulnak a Jordán-folyó völgyébe, vagy a Nílus deltájába, Észak-Egyiptomba, Kairótól délebbre. Mindkét nem sötétebb tollazatú és szürkébb, mint a közönséges fekete rigók. A T. m. intermedius ázsiai alfaj, amely Közép- Oroszországtól Tádzsikisztánig , valamint Afganisztán nyugati és északkeleti vidékein és Kína keleti részein fészkel. Többnyire állandóan fészkelőhelyén él, nem költöző madár, ám egyes egyedei a magasabb hegyvidéki régiókból Afganisztán déli részeire és Irak egyes területeire vonulnak telelni. Nagyobb egyedszámú alfaj, koromfekete hímmel és barnásfekete nősténnyel. A T. m. mandarinus fészkelőhelyei Kína középső és déli vidékein találhatóak. Részben költözőmadár, ezért Hongkong , Laosz és Vietnám számít telelési területének. A hím koromfekete, míg a nőstény barnás árnyalattal koromfekete és mellénél halványabb színezetű. Nagyobb egyedszámú alfaj. A T. m. sowerbyi , melyet James Sowerby, brit naturalistáról és illusztrátorról neveztek el, Kelet-Szecsuantól Kujcsouig fészkel. Részben költöző madár, ezért bizonyos egyedei Kína déli részein és Indokínában töltik a telet. Hasonlít a mandarinus alfajra, de kisebb nála és mellkasa sötétebb. A T. m. nigropileus 1820 méteres magasságban fészkel a Nyugati-Ghátokban , India nyugati részén és a Nyugati-Ghátok északi, valamint középső vidékein. Ezen alfaj bizonyos egyedei télire délebbre húzódnak. A hím barnás-palaszürke árnyalatú, sötét sapkával, míg a nőstény közepesen barna tollazatú, amely mellső részein halványabb árnyalatú. Kicsi, de viszonylag széles sárga kör fut e madarak szeme körül. A T. m. spencei , melyet William Spence brit etimológusról neveztek el, nagyon hasonló a nigropileushoz , de kevésbé jellegzetes sapkája van. Fészkelőhelye a Keleti-Ghátok , Indiában. Nem bizonyított, bár gyakran használt feltevés, hogy a nigropileus alfajba integrálódott a Nallamala-dombságban. A T. m. bourdilloni , melyet Thomas Fulton Bourdillon erdőmérnökről neveztek el, elterjedt a 900 méteres magasságban Kerala déli részén és Tamilnádunál . A T. m. kinnisii , melyet John Kinnisről neveztek el, aki a brit hadsereg sebésze volt Srí Lankán, Srí Lanka hegyvidéki területein fészkel 900 méteres magasság fölött. A hím egyöntetűen kékesszürke árnyalatú és a nőstény is hasonló, csak barnával vegyítve. Mérete a nigropileus alfajéhoz hasonló, de szemei körül vöröses-narancssárga gyűrű található. További alfajainak listája: Turdus merula agnetae – El Hierro és La Palma szigete a Kanári-szigetek közül Turdus merula algirus – Algéria Turdus merula maximus – Himalája , Tibet , Nyugat-Kína Turdus merula simillimus – Dél-India és Srí Lanka Turdus merula buddae Turdus merula insularum Hasonló madárfajok Európában a fekete rigót könnyedén össze lehet téveszteni a halványabb szárnyú, örvös rigóval, (Turdus torquatus), vagy a jóval kisebb seregéllyel, (Sturnus vulgaris). A Srí Lankán élő alfajok közül a T. m. kinsii hasonlít a ceyloni fütyülőrigóra, (Myophonus blighi) és az egyszínű rigóra (Turdus unicolor). Ugyanakkor a korábban élt fajai kékes tollazatúak voltak, halványabb beggyel. A Turdus nemzetségbe tartozó hasonló, rigóféle madarak nem tartoznak a fekete rigók közé, például a dél-amerikai chiguanco rigó (Turdus chiguanco) sem. Az indiai feketerigó és a tibeti feketerigó korábban a fekete rigók alfajai közé tartozott. Megjelenése Testhossza 23,5-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 34–38 centiméter, súlya 80–125 gramm. Csőre sárga, szeme fekete, lábai barnák, hosszú farktolla van. A hím fényes , fekete tollazatú, barnásfekete lábakkal, sárga színű pupilla körüli gyűrűvel, és narancssárgás csőrrel, a tojó kormos barna színű, fakó, sárgásbarna csőrrel, barnásfehér torokkal és egy halvány folttal a begyén, míg a fiatalok az első vedlésig testük felső részén halványan, mellükön erősebben pettyezett mintájúak. Az első éves hímek hasonlítanak a felnőtt hím egyedekre, de sötétebb csőrük van és halványabb a pupilla körüli gyűrűjük és szárnyaik inkább barnás árnyalatúak, szemben testükkel, amely fekete tollazatú. Kiváló énekes, csak nappal énekel, de nagyvárosokban a megvilágítás hatására éjszaka is lehet hallani a hangját. A hímek csőre valamilyen módon sötétebbé válik telente. Elterjedése és élőhelye Európa és Ázsia nagy részén megtalálható. Eurázsián kívül Makaronézia szigetein és Északnyugat-Afrikában is fészkel. Betelepítették Ausztráliába, Tasmániába és Új-Zélandra. Sikertelenül próbálták meghonosítani az Egyesült Államokban, a Fidzsi-szigeteken, a Dél-afrikai Köztársaságban és Szent Ilona szigetén. Sík-, domb- és hegyvidékeken egyaránt gyakori faj. Nagyobb városokban is megtelepszik. A közönséges fekete rigó Eurázsiában, Észak-Amerikában, a Kanári-szigeteken és Dél-Ázsiában fészkel. Ausztráliába és Új-Zélandra az ember közreműködésével jutott el. A madárpopulációk a déli és a nyugati területeken letelepedtek, míg az északabbi, valamint a magasabb hegyvidéki területeken élő populációk költöző madarak. Vándorló egyedei a teleket Észak-Afrikában és Ázsia trópusi vidékein töltik. A városokban élő példányok többnyire a városokban töltik a telet a hidegebb éghajlati övben, mindeközben a vidéki fajtársaiknál több táplálékmennyiséghez jutnak és ezen kedvező körülmények miatt korábban jelölik ki területeiket és korábban is kezdenek párosodni. Elterjedési területein belül főleg a sűrű aljnövényzettel bíró erdőségekben fészkel. Ugyanakkor a kertek alkotják a legideálisabb fészkelőhelyet e madárfaj számára, ahol hektáronként akár 7,3 pár egyed is lehet, miközben az erdőségekben ez a sűrűségi arány ennek csak mintegy tizede. Beépített, vagy nyílt térségekben ennél jóval kevesebb az egyedszám. Az örvös rigó a magasabb, hegyvidéki térségekben fokozatosan veszi át a fekete rigó életterét. A fekete rigó Európában 1000 méterig, Észak-Afrikában 2300 méterig, míg az indiai szubkontinensen és Sri Lankán 900 és 1820 méterig, ugyanakkor a Himalája hegyláncai közt élő egyedek (T. m. maximus) 3200-4800 méteres tengerszint feletti magasságig bukkannak fel. Ez utóbbiak a telet 2100 méteres magasság környékén töltik. Két ázsiai Turdus fajt is a rigófélék közé sorolnak, melyek a galléros rigó (T. albocinctus) és a szürkeörvös rigó (T. boulboul), melyeket szintén feketerigónak hívnak, valamint Afrikában a szomáliai rigó (T. (olivaceus) ludoviciae), köznyelvi nevén a „szomáliai feketerigó”. Ez a kiterjedt élőhellyel rendelkező madárfaj Eurázsia számos pontján felbukkanhat, de Észak-Amerikában feljegyeztek olyan esetet 1971-ben, mikor Québecben bukkant fel fekete rigó. 1994-ből van olyan feljegyzés, mely szerint Új-Fundland és Labrador területén, Bonavista településnél élt vadon élő fekete rigó, és ezen fajok szerepelnek az amerikai madárfajok listáján. Életmódja, viselkedése Bogarakat és azok lárváit, pattanóbogarakat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányolnak, de nagyon szeretik a gyümölcsöket is. Egy részük állandó, más részük a Földközi-tenger nagy szigetein és Olaszországban tölti a telet. A hím fekete rigó védelmezi a fészkelőhelyet, elkergetve a többi hímet a környékről a meghajlás és futás fenyegetés mutatásának alkalmazásával. Ez egy rövidebb futást takar, ahol a fej fel van emelve, majd a farkával tompítja meghajlását. Ha párharcra kerül sor a hímek között, akkor az általában csak rövid ideig tart és többnyire a támadó gyors elkergetésével jár. Tavasszal a tojók is igen agresszív viselkedésűek, amikor a többi tojóval az értékesebb fészkelőhelyekért folyik a verseny. A tojók közt is előfordul párharc, amely kevésbé gyakori, ám annál hevesebb. A csőr külleme fontos a fekete rigók közti párbeszédek során. A területét védelmező hím egyed jóval agresszívebb viselkedést mutat élénk narancssárga csőrével, míg egy első éves hím csőre sárgás, amely a fiatalok egyik jellemzője. A tojó nem mutat különbséget csőr tekintetében a hímtől, ám fényesebb csőre van, Ameddig megfelelő mennyiségű téli eledelhez van hozzáférése a madaraknak, addig mind a hím, mind pedig a tojó a területükön maradnak akár egész évben is, ahelyett, hogy más területeket vennének birtokba. A költöző egyedek társaságkedvelők és kisebb csapatokban vonulnak és kisebb, laza csoportokban vándorolnak a telelőterületeken. Vándorlás közben a költöző egyedek előbb gyors szárnycsapásokkal haladnak előre, majd vitorlázva csökkentik a repülési magasságot, ami eltér e faj gyors repülési módjától, és a többi nagyobb testű rigóféléétől. A csésze formájú fészek fűszálakból, levelekből, vagy egyéb növényi részekből áll, melyet sárral tapasztanak össze. A fészek építésében kizárólag a nőstény vesz részt. A tojó 3-5, (általában négy) kékeszöld, barnáspiros pettyekkel díszített tojást tojást rak, amely a tojásdad alakjának kiszélesedő részén nehezebb. A tojás 7,2 gramm súlyú, melynek mintegy 6 százalékát teszi ki a héj. Az európai és az északabbi fajok tojásainál az indiai szubkontinensen élő egyedek tojásai halványabb árnyalatúak. A tojó 12-14 napig kotlik, mielőtt a fiókák vakon és csupaszan kikelnek. A fiókák kirepüléséhez további 10-19 napnak kell eltelnie (átlagosan 13,6 nap), miközben mindkét szülő táplálja a kicsinyeket és eltávolítják az ürüléket a fészekből. A fészkek gyakran rosszul rejtettek más madárfajokhoz viszonyítva, ezért számos alkalommal (89 százalékban) a fészekrakás eredményét a ragadozók teszik tönkre. A fiatalokat a szülők még további három hétig etetik, miután elhagyták a fészket és elkezdik a fiókák a szülőket követni az élelem után való kutatásban. Ha a tojó új fészekaljat hoz létre, akkor a hím folytatja a kirepült fiókák etetését és a táplálékszerzésre való tanítását. A másodszori költés elég gyakori és gyakran a korábban már használt fészekben költi ki új fészekalját. A harmadszori költés gyakorisága annál nagyobb, minél délebbi területen vizsgáljuk a fekete rigók életterét. Egy átlagos feketerigó mintegy 2,4 év várható élettartammal bír, valamint a madarak gyűrűzéséből tudjuk, hogy a legidősebb eddig élt példány 21 évet és 10 hónapot élt meg. Szaporodása Ágvillába, bokorra, tüskés cserjére építi gallyakból, fűszálakból álló, sárral összetapasztott, mély, csésze alakú fészkét. A hímek februárban foglalják el territóriumukat. A hím énekével csalogatja a tojókat, az idegen hímeket elüldözi. A 4–5 tojáson, amelyek halványzöldesek, halvány rozsdás és ibolyás színű pöttyökkel, 14 napig kotlik a tojó. Két hét után a fiókák kiugrálnak a fészekből, a pár még két hétig eteti őket, majd új fészekaljba kezdenek. A hím fekete rigó fejét le-fel hajtva futkározva jelzi a tojónak párosodási szándékát, nyitott csőrrel és fojtott énekkel. A tojó mindaddig mozdulatlan marad, amíg fel nem szegi fejét és meg nem emeli farktollait, jelezvén, hogy készen áll a párosodásra. Ezen madárfaj monogám tipus, ezért párjuk mellett általában életük végéig kitartanak. A párok különválási aránya húsz százalék fölötti, mely a gyenge megtermékenyítés után szokott bekövetkezni. Jóllehet monogám párkapcsolatban él a legtöbb fekete rigó, ugyanakkor kutatások bebizonyították, hogy 17 százalékra tehető az extra apaság, azaz a hím egyedek mintegy 17 százalékban sikerrel párosodnak más nőstényekkel is a párjukon kívül. A fekete rigó márciusban kezd el szaporodni, ám a keletebbi és az indiai szubkontinensen élő fajtársai ennél akár egy, vagy több hónappal is később kezdenek el párosodni. Új-Zélandon a fekete rigók augusztusban kezdenek el költeni. A fekete rigó pár a megfelelő fészekrakóhelyet bokrok, kúszónövények szövevényében találja meg, előnyben részesítve a tüskés, vagy örökzöld bokrokat, mint például a borostyán, a magyal, a lonc és a galagonya. A rigók időnként fészerekben, csűrökben, vagy egyéb ember által épített melléképületekben fészkelnek. Éneke és hívójelei Az elsőéves hím fekete rigó, amelyik már ivarérett és ezért részt vesz a párosodás jogáért folytatott versenyben, kedvező időjárás esetén már január végén elkezdi éneklését, hogy ezáltal is kijelölhesse felségterületét, melyeket március végén az idősebb hímek éneklése követ. A hímek dala változatos és dallamos, kissé hajlított trillázás, melyeket fák tetején, tetők ormain, vagy magasabban fekvő pontokon állva ad elő, elsősorban a márciustól júniusig tartó időszakban, néha július elejéig. Számos egyéb hívójel is ismert a fekete rigóknál, ide értve a "szííí" és a "púk-púk-púk" figyelmeztetést, amelyet a területre belépő földön járó ragadozók (például macskák) megpillantásakor hallat, valamint a különféle "csink" és "csúk-csúk" hangelemek. A területét védelmező hím változatlan formában adja a "szink-szink" hangjeleit esténként (általában sikertelenül), hogy elzavarja a többi hímet és megakadályozza ezáltal, hogy az ő területén kezdjenek el énekelni. Akárcsak más énekesmadarak, a fekete rigó is magas "szííí" hangot hallat, ha ragadozómadarak bukkannak fel és a hangot gyorsan változtatja, ezzel is megnehezítve annak forrásának megtalálását a növényzetben. Természetes ellenségei és élősködői Az ember közeli környezetben a fekete rigók legnagyobb természetes ellenségei a házi macskák, amelyek leginkább a frissen kikelt fiókákat veszélyeztetik, melyek igen sérülékenyek ebben a korban. A rókák (Vulpini), valamint a ragadozó madarak, mint például a karvalyok (Accipiter nisus), valamint az Accipiter nemzetségbe tartozó többi ragadozó madár szintén elejtik a rigókat, amikor alkalmuk nyílik rá. Habár csak nagyon kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a fekete rigók létszámát csökkentenék, vagy tojásaikat elfogyasztanák, ám a varjúfélék (Corvidae), mint például a szarkák és a szajkók (Garrulus glandarius) hatással vannak a fekete rigók egyedszámára. E madárfaj esetenként az élősködő kakukkfélék (Cuculidae) áldozatává válik és a kakukk (Cuculus canorus) felnevelteti vele fiókáit, ám ez csak elenyésző esetekben fordul elő, mivel a rigók felismerik a kakukkok felnőtt egyedeit és képesek felismerni a nem odaillő tojásokat. Az Egyesült Királyságban 59 770 rigófészket vizsgáltak meg és mindösszesen háromban volt kakukktojás, amely mindössze 0,005 százaléka a vizsgált fészkeknek. Az Új-Zélandra behurcolt fekete rigók, amelyek már közel 130 éve nem találkoztak kakukkokkal, mivel az nem él a szigetországban, elvesztették a kakukkokat felismerő képességüket, ám továbbra is felismerik a fészekbe nem illő tojásokat. A többi énekesmadárnál is általánosan előfordulnak élősködők, így a fekete rigó állományát is érintik. A fekete rigók 88 százalékánál található valamilyen élősködő, elsősorban a testükben, mint például az Isospora és a Capillaria. A rigók több, mint 80 százaléka fertőzött valamilyen vérben előforduló parazitával, mint amilyen például a Leucocytozoon, a Plasmodium, a Haemoproteus és a Trypanosoma fajok. A fekete rigók életük jelentős részét a földön töltik élelem után kutatva, ahol kullancsokkal fertőződhetnek, melyek külső élősködők, és főleg a rigók fejéhez tapadnak hozzá. Franciaországban a vidéken élő fekete rigók 74 százaléka volt megfertőzve a kullancsok Ixodes fajával, miközben a városi populációnak csak mintegy 2 százalékát érintette ugyanez a probléma. Ez részben azért van így, mert a kullancsok számára jóval nehezebb a rendszeresen nyírt gyepterületeken és a művelt kertekben újabb és újabb hordozó állatokat találniuk, mint a gondozatlan vidéki környezetben, valamint azért is van így, mert a kullancsokat hordozó őzek, rókák és vaddisznók jóval nagyobb számban élnek vidéken. A kullancsok Ixodes faja képes átvinni a különböző kórokozókat, vírusokat és baktériumokat az egyik állatról a másikra és, mint ismeretes képesek a Borrelia baktériumot a madarakra átvinni, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ez nagyban befolyásolná a fekete rigók fizikai állapotát, kivéve, ha legyengült a szervezetük, vagy éppen vándorlás utáni időszakban vannak. A fekete rigó az egyik olyan ismert állatfaj, amely képes félig éberen aludni. Ilyenkor az agyuk egyik féltekéje gyakorlatilag pihen, miközben elektroenkefalográfiai eszközökkel kimutatható, hogy a másik agyfél éber marad. Ennek az a haszna a rigók számára, hogy olyan helyeken is képes nyugodtan és biztonságban aludni, ahol magas a ragadozók száma, vagy vándorlás során, miközben éberen figyel környezetére. Védettsége Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Napjainkban nem ismertek egyedszámát drasztikusan csökkentő tényezők. A fekete rigónak viszonylag nagy kiterjedésű élőhelye van, amely, mintegy 10 millió négyzetkilométert foglal magába. Egyedeinek számát csak az európai kontinensen mintegy 79 és 160 millió példány közé teszik a szakemberek. Ennélfogva a kevésbé veszélyeztetett fajok közt szerepel az úgy nevezett Vörös listán, amely a veszélyeztetett állatfajokat sorolja fel. Néhány kisebb helyi populációjától eltekintve a fekete rigó állománya folyamatosan növekszik. Azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági területek térhódítása miatt eltűnnek a bokorsorok, és sövények, valamint ahol túlzott mértékben használnak rovarölő szereket, ott csökken a számuk, hiszen mind az életterüket, fészkelő helyeiket, mind pedig a táplálékukat elveszítik. A fekete rigót 1857-ben hurcolták be Ausztráliába, ahol széles körben elterjedtté vált, és napjainkban már a Bass-szoros szigetein és Tasmaniában is élnek példányai. Ugyanakkor e madár az ausztrál kontinensen kártevőnek minősül, mivel megcsipkedi a puhább héjjal bíró gyümölcsöket, elsősorban a cseresznyét, szőlőt és más bogyós gyümölcsöket. A fekete rigó ezen felül kiszorítja az őshonos madárfajokat eredeti élőhelyükről és elveszi azok fészkelő helyeit is. A fekete rigó az ezüstös pápaszemesmadárral karöltve a legelterjedtebb behurcolt madárfajok Új-Zélandon. Az énekes rigóval együtt hurcolták be a szigetországba 1862-ben és országszerte elterjedt fajjá vált az 1500 méteres tengerszint feletti magasság alatti régiókban, akárcsak a közeli Campbell-sziget és Kermadec-szigetek területén. Számos őshonos és egzotikus gyümölcsöt fogyaszt, és elég nagy szerepet játszik az erdők fafajainak terjesztésében is. Villelongue-d’Aude Villelongue-d’Aude település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 308 fő (2015). Villelongue-d’Aude Ajac, Alaigne, La Bezole, Courtauly, Loupia, Monthaut és Pomy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Crotram A Crotram egy horvát villamosgyártó konzorcium. A konzorcium két horvát cégből áll, akik az első horvát alacsony padlós villamost, a TMK 2200-at gyártják. Európában rajtuk kívül csak 11 cég (a francia Alstom, az olasz Ansaldobreda, a kanadai Bombardier, a spanyol CAF, az olasz Fiat, a német Leoliner, a lengyel Pesa, a német Siemens, a cseh Škoda, a lengyel Solaris és a svájci Stadler) gyárt alacsony padlós villamosokat. A konzorciumot alkotó cégek az Elektroindustrija Končar és a Gredelj, mindkettő Zágrábból. Habár mindegyik cég azonos fontosságú a konzorciumban, a Gredlej a villamos értékének csupán 13%-át állítja elő a jármű karosszériájának gyártásával. A Končar végzi a villamos berendezések és az elektronika beszerelését valamint a végszerelést . Eleinte a Đuro Đaković is a konzurcium tagja volt, de röviddel a projekt megindulása után kilépett, mikor a hidraulikus rendszer és a forgóváz fejleszétese és gyártása két német céghez került (Systemtechnik GmbH & Co. KG, Antriebstechnik GmbH). A villamos így, nagyjából 70%-ban horvát gyártmány. A konzorcium neve nyilvánvalóan az angol Croatia és tram (Horvátország, illetve villamos) szavakból ered TMK 2200 A TMK 2200 (más néven ZET 2200, NT 2200) egy 100%-ban alacsony padlós villamos. Jelenleg Zágráb (Horvátország) városában a ZET (Zágráb tömegközlekedési vállalata) üzemelteti a típust. Itt a nyomtáv 1000 milliméter, azaz keskeny nyomközű a hálózat . A ZET 70 járművet rendelt 2003-ban miután a Crotram konzorcium alacsony árajánlata alapján megnyerte a közbeszerzési eljárást a Siemens AG Combino és az Ansaldobreda S.P.A Sirio nevű típusával szemben. A villamosok a hálózat adottságainak megfelelően egyoldaliak és egyirányúak (azaz csak a jármű egyik oldalán vannak ajtók és csak az egyik végén van vezetőállás, a végállomásokon hurokforduló segítségével 'állnak irányba'). A szerződésnek megfelelően 2005 tavasza és 2007. május 29 között került leszállításra az első 70 villamos. Mivel a ZET elégedett volt a járművek minőségével 2007 közepén további 70 darabot rendelt, ami 2009. májusáig lesz átadva. A 100. villamos ünnepélyes átadása 2009. január 6-án volt. A jármű a szokatlan 22100 pályaszámmal állt forgalomba. A ZET által rendelt mind a 140 villamos 32 méter hosszú, 5 modulból áll, de a ZET további 60 rövidebb (3 modul, nagyjából 21 méter) villamos vásárlását jelentette be. A második széria ára 130 millió euró (egy jármű 1,85 millió euró) ami magasabb mint a 2003-ban rendelt villamosok 112 millió eurós ára. Az alacsonyabb termelési költségeknek köszönhetően a megnövekedett ár még mindig nagyon versenyképes összehasonlítva a nyugat-európai árakkal ahol egy villamos ára akár 2,5 millió euró is lehet. A TMK 2200-as sorozat iránt már külföldi városok is kifejezték érdeklődésüket. Varsó, több francia város, Rabat és Casablanca (Marokkó), de még az ausztrál Melbourne is. Néhány konkrét előkészület is lezajlott már: A łódźi Regionális Villamos (Lodzki Tramwaj Regionalny, Zgierz -Łódź- Pabianice ) fejlesztésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást a Crotram nyerte, de az eredményt végül megsemmisítették és a lengyel PESA nyerte a megismételt tendert. 2006 szeptemberében megállapodást kötöttek a belgrádi hatóságokkal egy villamos átadására tesztelésre, ám végül ez nem valósult meg. 2007-ben a finn HKL ( Helsinki közlekedési vállalata) érdeklődött a TMK 2200 után. A Končar a ZET egy járművét (2263 pályaszám) küldte Helsinkibe 2007 december 5-én. A HKL-nek a hálózat növekedése és az 1970-es években gyártott Valmet Nr 1 típusú villamosok kiváltása, valamint az alacsony padlós Bombardier Variotram villamosok kiváltása miatt van szüksége új villamosokra. A HKL 40 darabot vett a Bombardier Variotramtípusból, de a nagyon rossz rendelkezésre állásuk miatt elkezdtek új típus után nézni, többek közt a Crotram villamosa is esélyes. Ha a HKL rendelne a TMK 2200 típusból egy rövidebb változatára lenne szükség. A tesztüzem során az utasoktól kritikát kapott a TMK 2200 a kevés ülőhely és lábtér valamint zajossága miatt. 2008-ban Zágráb Szófiának ( Bulgária ) adott egy járművet tesztelésre. 2008 októberében érkezett a 2282 pályaszámú villamos Szófiába, ahol 1009 milliméter a nyomtáv. A Crotram 2008-ban a ZET 2287 pályaszámú villamosával részt vett a két évente Berlinben megrendezésre kerülő InnoTrans kiállításon is. Technikai jellemzők A villamos 32 méter hosszú, 3 forgóvázas és két befüggesztett szekcióból áll. A modul rendszer azonban lehetőséget ad hosszabb vagy rövidebb változatok gyártására is. A jövőben szélesebb, normál nyomtávú (1435 milliméter) változat is készül, a tervek szerint 2010-re. A villamos teljesen számítógépes vezérlésű, 43 számítógép vezérli és felügyeli a jármű összes funkcióját. Meghajtása aszinkron motoros, a forgóvázak tengely nélküliek így lehet a villamos alacsony padlós. A felfüggesztés és a csuklószerkezet hidraulikus. A villamos maximális sebessége 70 km/h, elektronikusan leszabályozva. A járművek légkondicionáltak, zártláncú kamerás megfigyelő rendszerrel ellátottak. A villamosok belépési magassága 300 milliméter, ami a jármű belsejében 350 milliméterig emelkedik ezáltal a mozgáskorlátozott utasok is könnyen tudják használni. Technikai adatok: Üzemeltető: ZET Zágráb Tápfeszültség: 600V DC Beépített motorteljesítmény: 390 kW Kerékképlet: Bo+Bo+Bo+ Nyomtáv: 1000 mm Legkisebb bejárható ívsugár: 16,5 m Hossz: 32000 mm Szélesség: 2300 mm Ülő- és állóhely: 46/156 (4 fő/m2) Egyéb hivatkozások a TMK 2200 villamosra Ez a szócikk részben vagy egészben a Crotram című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Képek a TMK 2200-ról Képek Končar Gredelj Crotram a Veke honlapján Crotram Szófiában Jaroslav Burgr Jaroslav Burgr (Velké Přítočno, 1906. március 7. – 1986. szeptember 15.) világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott labdarúgó. A csehszlovák válogatott tagjaként részt vett az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Játékosként Csehszlovák bajnok (7): 1926–27, 1931–32, 1935–36, 1937–38, 1938–39, 1943–44, 1945–46 Közép-európai kupa győztes (2): 1927, 1935 Világbajnoki döntős (1): 1934 Kosesd Kosesd románul: Coșești, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Marosillyétől délnyugatra, a Facsádi úttól északra fekvő település. Története Kosesd az 1491-ben feltűnő Gurbunyest helyén települt. Később nevét 1733-ban Kossesd, 1750-ben Kostest, 1760–1762 között, valamint 1808-ban és 1913-ban Kosesd formában említették a korabeli oklevelekben. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott. 1910-ben 261 görögkeleti ortodox román lakosa volt. Katolikus Shalom Közösség A Katolikus Shalom Közösség (portugálul Comunidade Católica Shalom) egy olyan katolikus lelkiségi mozgalom, mely a római katolikus egyház tanítását vallva fő céljának a fiatalok evangelizálását tekinti. Története A Katolikus Shalom Közösséget Moysés Louro de Azevedo Filho alapította 22 éves egyetemistaként (társalapítójuk Maria Emmir). 1982-ben az észak-brazíliai Fortalezában nyitott egy kávézót Shalom néven a fiatalok evangelizálása céljából, majd másik négy fiatallal nyitott egy bárt is, ahol mindenki önkéntesként dolgozott. Az első épületet 1983-ban kibővítették és a „ Shalom da Paz” ( A Béke Shalomja) néven lett ismert, mivel a Béke Királynője plébánia területén helyezkedett el. A Katolikus Shalom Közösség egy ifjúsági csoporttal kezdte meg működését: pizzériát nyitottak a fiatalok találkozási helyeként. A közösség évről évre növekedett, egész Brazíliát behálózó evangelizációs központokat hozott létre, majd eljutott számos más országba, köztük Olaszországba és Franciaországba, Svájcba, Izraelbe, Kanadába, Angliába, de jelen vannak Uruguayban, Algériában, Madagaszkáron, Francia Guyanában, Portugáliában, és 2009 óta Magyarországon is. Erdő Péter bíboros hívta meg őket, hogy Budapesten is nyissanak egy kávézót és járják az országot. A Közösség 2007. február 22-én szentszéki jóváhagyást nyert mint a hívők pápai jogú nemzetközi társulata, amit 2012-ben véglegesítettek. 2010-ben 40 házuk működött Brazíliában, és 14 házuk más országokban. Tevékenysége A Katolikus Shalom Közösség karizmájának alapját három összetevő alkotja: Szemlélődés: a feltámadt Krisztus szemlélése által igyekeznek megtalálni a János evangéliumában említett, feltámadt Krisztus által adott békét ( Jn 20,21 - SZIT fordítás ). A béke héberül shalom. Erről kapta a Közösség a nevét. Egység: a szemlélődés útján megtapasztalt békét közösségben élik meg. Evangelizálás: a közösség fő célja a fiatalok evangelizálása. A megtapasztalt és megélt békét hirdetik az embereknek. Új formákkal, eszközökkel igyekeznek elérni a társadalom minden tagját. Különösen a fiatalokat célozzák meg. Pizzázókban, kávéházakban, koncerteken, fesztiválokon keresztül igyekeznek elérni őket. Brazil dalokat és csoportos brazil táncokat tanítanak. A közösségnek két ága van: Az Életközösség tagjai (kb. 3 000 fő) teljes egészében az imádságnak és a küldetésnek szentelik magukat. 1985-ben jött létre, az alapító által leírt szabályok szerinti életre tesznek ígéretet. A tagok misszionáriusok. Vagyonközösséget alkotnak, és a közösség házaiban élnek. Képzésük első évében kapnak egy Tau formájú keresztet (ami a héber ábécé utolsó betűje). A keresztre a „Shalom” szó van tűzzel égetve, héber betűkkel. A kereszt zsinórja bézs vagy sötétbarna színű a képzettségtől függően. Minden alkalommal, mikor leveszik vagy megcsókolják, ezt mondják: „Köszönöm Uram, hogy kiválasztottál engem”. A Szövetség Közösség tagjai (kb. 150 000 fő), a nem elkötelezett, úgynevezett külső tagok ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, de karizmájukat saját családjukban, munkájukban, a társadalomban élik meg. 1986-ban jött létre. Hetente kétszer járnak össze imádkozni. A tagok misszióba küldhetők. Képzésük első évében ők is kapnak egy Tau formájú keresztet, aminek zsinórja szürke vagy fehér, a képzettségtől függően. Budapesten három, hetente összejáró imacsoportjuk van. Emellett rendszeresen tartanak ún. Lectio Divina imádságokat, lelkigyakorlatokat. Az imádság mellett a programok szervezésére munkacsoportokat is alakítanak: zenekar és tánccsoport (dicsőítések, koncertek, brazil tánctanítás stb.), Internetes csoport (reklámozás, online és elektronikusan elérhető anyagok, a magyar honlap működtetése), fordító csoport, díszítő csoport, buliszervező csoport, az imacsoportokért felelős csoport, az ún. Szentlélek Szemináriumért felelős csoport. Budapesten a IX. kerületben, az Assisi Szt. Ferenc plébánián (Bakáts tér 13.) találhatók meg. Szervezete A Katolikus Shalom Közösség Általános Vezetőségének (Governo Geral) székhelye Fortalézától 27 km-re, Aquirazban található, amit Diakonia-nak neveznek. Az alapító a Moderátor. A Moderátor és az Általános Gyűlés különböző referensek segítségével vezetik a Közösséget. Ők a következő tisztségeket töltik be: Moderátor Helyettes, Apostoli Referens, Missziós Referens, Nemzetközi Referens, Általános Képzési Referens és Gazdasági Referens. A referensek mellett bizottságok is működnek: Az Emberi Méltóság Védelmének Bizottsága, a Közös Ügyek Bizottsága, a Liturgia Bizottság és a Hivatások Felelős Bizottsága. La Hoz de la Vieja La Hoz de la Vieja település Spanyolországban, Teruel tartományban. La Hoz de la Vieja Obón, Montalbán, Vivel del Río Martín, Segura de los Baños, Maicas, Cortes de Aragón, Teruel és Josa községekkel határos. Lakosainak száma 86 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Erdős Mihály Erdős Mihály (1939 - ) - pilóta, műrepülő. Életpályája 1968 előtt mint Társadalmi repülőoktató tevékenykedett az MHSZ-nél. 1968-ban tagja volt a Magdeburg-ban rendezett V. Műrepülő Világbajnokság magyar csapatának Durucz Jenővel, Farkas Sándorral, Farkas Gyulával, és Kovács Pállal együtt, majd csapattag volt a következő, 1970-es angliai VB-n is. 1971-től 1977-ig a honvédség keretein belül tevékenykedő térképészeti és rádió-felderítő egységnél repült AN-2 és L-410 típusú gépen, valamint a LI-2-esen, melyet azonban típusként nem kapott meg, mivel az közben selejtezésre került. 13 honvédségnél töltött év után lett nyugdíjas, de csak papíron, mivel azóta is repül és oktat is műrepülést Budaörsön. Scooby-Doo! Vámpírmusical A Scooby-Doo! Vámpírmusical (eredeti cím: Scooby-Doo! Music of the Vampire) egyik tagja a Scooby-Doo franchise alapján készített egész estés animációs filmeknek, mely azok csoportosításának alapján a negyedik generációs Scooby-filmek közé sorolható, amerikai készítésű. Ez az első Scooby-Doo filmadaptáció, mely egyben egy musical is. Történet Scooby és a Rejtély Rt. egy vámpírfesztiválra mennek, ahol vendéglátójuk, Vincent Van Helsing, vámpírkutató és író felfedi előttük a titkot, hogy gyűjteményében egy félholt vámpír is helyet kapott, aki hamarosan teljes életre kel. Dallista A dalok a szinkronizált változatban is maradtak angol nyelvűek az eredeti hangokkal és előadókkal. Madagascar: Operation Penguin A Madagascar: Operations Penguin egy 2005-ös akciójáték, amit Game Boy Advance-re adtak ki és amely a DreamWorks Madagaszkár című filmje alapján készült. Játékmenet A játék a Madagaszkár cselekményét meséli el a pingvinek szemszögéből. Kilenc hónappal A Madagaszkár-pingvinek és a karácsonyi küldetés eseményei után a kommandós pingvincsapat ráébred, hogy New York nem az ő világuk, ezért Kapitány akciót szervez, hogy eljussanak az Antarktiszra. A játékos Közlegényt irányítja, akivel különféle feladatokat kell ellátni a central park-i állatkertben, amiben egy-egy pályán a film négy főszereplője (Alex, Marty, Melman és Gloria) is a segítségére lesz. A történet bemutatja a szökés utáni részeket is, vagyis a hajóra jutást és annak elfoglalását, valamint a Madagaszkáron lévő harcot a fosszák ellen. A játék elején minden küldetést a pingvinek bázisán kezd a játékos egy rövid ismertetővel, aztán a felszínen mászva, különböző alagutakon át lehet eljutni a különböző pályákra (egy pályára többször is vissza lehet menni). Pályáról pályára haladva fejlődik Közlegény is, különböző mozdulatokat és tárgyhasználatokat (pl. hallal támadás, ellenfelek és gondozók elöli rejtőzés, kólával való repülés) tanul. A pályákon gyűjthető medál pontként, a fejlődés miatt pedig a korábbi pályákra visszatérve további medálok gyűjthetőek. Értékelések Az IGN látogatói 9.1 pontot adtak a játékra a 10-ből. A Gamezone szintén pozitív értékelést adott neki, bár úgy vélték, hogy több és változatosabb minijátékkal jobb lett volna. A Console Gamworld dicsérte a játék szellemes párbeszédeit, és leginkább a fiatal játékosoknak ajánlotta, akik rajongói a filmeknek. A Game Chronicles szintén dicsérte, de önismétlőnek tartotta. Pom Poko – A tanukik birodalma A Pom Poko – A tanukik birodalma (���������; Hepburn: Heisei Tanuki Gassen Ponpoko; angol címén: Pom Poko) 1994-ben bemutatott japán animációs fantasy vígjáték, ami Takahata Iszao rendezésében és írásában és a Studio Ghibli gyártásában készült. A filmet Japánban 1994. július 16-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 2007. december 11-én jelent meg DVD-n. Cselekmény A történet az 1960-as évekbeli Japánban játszódik, amikor is a Takaga-erdőben építkezni kezdenek. Az egyre csökkenő terület miatt a Tama-hegységbeli nyestkutyák, azaz a tanukik háborúzni kezdenek a megmaradt területek feletti uralomért. A nagy harcok közepette ráébrednek, hogy a megmaradt területek se lesznek elegek nekik, ezért hát összefognak, hogy közösen megmentség az otthonukat. Bevételek A Pom Poko sokáig volt első helyezett Japánban a bevételi listán 1994-ben, összesen 2.63 milliárd jen bevételt termelt. Díjak, jelölések Japán ezt a filmet akarta jelölni az Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, de végül nem jutott be a teljes listára. A film szintén indult a 49. Mainichi Filmfesztiválon, ahol elnyerte a legjobb animációs film díját. 1938 (szám) Az 1938 (római számmal: MCMXXXVIII) az 1937 és 1939 között található természetes szám. A matematikában A tízes számrendszerbeli 1938-as a kettes számrendszerben 11110010010, a nyolcas számrendszerben 3622, a tizenhatos számrendszerben 792 alakban írható fel. Az 1938 páros szám, összetett szám. Kanonikus alakja 21 · 31 · 171 · 191, normálalakban az 1,938 · 103 szorzattal írható fel. Tizenhat osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 6, 17, 19, 34, 38, 51, 57, 102, 114, 323, 646, 969 és 1938. Az 1938 egyetlen szám valódiosztó-összegeként áll elő, ez az 1518. Mihai Bravu (Tulcea megye) Mihai Bravu község Tulcea megyében, Dobrudzsában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Satu Nou és Turda. Fekvése A település az ország délkeleti részén található, a megyeszékhelytől, Tulcsától harmincnyolc kilométerre délnyugatra. Története Régi török neve Kamber, románul Camber. Első írásos említése a 16. századból való. Mai nevét a 20. században kapta, II. Mihály havasalföldi fejedelem után. Lakossága A nemzetiségi megoszlás a következő: Híres emberek Anastasia Kostova (Mihai Bravu, 1935 . január 25. – Szófia , 2010 . szeptember 27. ): bolgár nemzetiségű népdalénekes. Deszovo Deszovo (macedónul: Десово, albánul Desova) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Dolneni járásában. Népesség 2002-ben 1 026 lakosa volt, melyből 566 bosnyák, 290 albán, 145 macedón, 20 török, 3 szerb, 2 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Kisfaludy Zoltán Lajos Kisfaludi Kisfaludy Zoltán Lajos (Gyömöre (Zala megye), 1854. július 20. – Táp, 1904. október 15.) római katolikus plébános. Élete Kisfaludy Elek, Győr- később Zala megye szolgabírája és Raffel Erzse fia, nagyatyja testvére volt Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor költőknek, Kisfaludy Zoltán pedig testvére Kisfaludy Árpád Béla egyetemi tanárnak. Iskolába járt Sümegen és a gimnáziumot Győrött végezte; ugyanott a IV. osztály után kispap lett. A gimnáziumi VII. és VIII. osztályokat egy év alatt végezte és mint teológus a III. és IV. évet is egyszerre. Káplán volt Halászin (Moson megye), Gyömörén (Győr megye), Sajtoskálon (Sopron megye), Répceszemerén, Lébényszentmiklósón (Moson megye) és Győrszigeten, 1889-től plébános Sápon (Győr megye). 1895-ben a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagjává választotta. A nagy szeminárium Szent-Imre egyletének elnöke volt és mint teológus több verssel és értekezéssel jutalmat nyert. Ez időben munkatársa volt az Egri Népújságnak, ahol Kondorosi névvel több verse és novellája jelent meg; valamint a Magyar Sionnak, melybe költeményt és bírálatot írt különféle nevek és jegyek alatt; írt az akkori Magyar korona napilapba és a Győri Közlönybe is és mind a két lapnak külső munkatársa volt. Káplánkodása idején a Győri Közlönyön kívül, (melyben a botbüntetésről c. cikke feltűnt), írt a soproni Népiskolai Lapokba és Katholikus Szemlébe Végház, Hajnal, Kalamus álnevek és Z. jegy alatt. 1891 elején átvette a Szent István Társulat által Budapesten kiadott Népiratkákat, melyből szerkesztése alatt megjelent 100 füzet; maga írta a 39. sz. Mit izen a római pápa minden katholikus embernek? 1891. (2. kiadás 1894.) 51. A bucsuki kőkereszt, vagy ne járj a fonóba 1891. 55. A római pápa üzente a munkások állapotáról 1892. 65. Szent László király 1892. 73. Újabb falusi levelek a polgári házasságról 1894. 75. A római pápáról 1893. 114. Ezer esztendő, vagy a magyarok honfoglalása 1896. (A 39., 51., 65., 75., 114. Végházi álnévvel, a többi névtelenül jelent meg.) Szerkesztette még a Szent István Társulat által kiadott Magyar Nép Könyvtárát 1891-től, a Kis Lelki Manna hangjegyes kiadásának és a Lelki Manna ima és énekes könyveknek szövegét. Magyarországi kastélyok listája Ez a magyarországi kastélyok listája: Budapest Andrássy-palota , III. kerület Budavári Palota , I. kerület Czuba-Durozier-kastély , XXII. kerület Csodák Palotája , XXII. kerület Drechsler-palota , VI. kerület Duna-palota , V. kerület Festetics-palota , VIII. kerület Gizella-kastély , XVI. kerület Gresham-palota , V. kerület Károlyi-palota , V. kerület Károlyi-palota , VIII. kerület, Pollack M. tér 10. Kiscelli Schmidt-kastély , III. kerület Klotild paloták , V. kerület Klebelsberg-kastély , II. kerület Lánchíd Palota , I. kerület Művészetek Palotája , IX. kerület New York-palota , VII. kerület Nyéki vadászkastély , II. kerület Péterffy-palota , V. kerület Podmaniczky–Vigyázó-kastély , XVII. kerület Prímási palota , I. kerület Rendőrpalota , XIII. kerület Sacelláry-kastély , XXII. kerület Sándor-palota , I. kerület Stefánia Palota , XIV. kerület Száraz-Rudnyánszky-kastély , XXII. kerület Törley-kastély , XXII. kerület Wenckheim-palota , VIII. kerület Zichy-kastély , III. kerület Bibliográfia Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok. (ISBN 963-5964-31-5) Dercsényi Balázs, Koppány Tibor, Hegyi Gábor: Magyar kastélyok. Officina Nova Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-7836-63-2 Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon-sorozat Kötési energia A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában. A kötött rendszer alacsonyabb helyzeti energiával rendelkezik, mint a részei; ez tartja össze a rendszert. A szokásos megállapodás az, hogy ehhez egy pozitív kötési energia tartozik. Általánosságban a kötési energia azt a munkát jelenti, amelyet a rendszert összetartó erővel szemben kell végezni ahhoz, hogy a test részeit olyan messze távolítsuk egymástól, amelynél a további távolítás csak elhanyagolható munkával jár. Az elektron kötési energiája annak az energiának a mennyisége, amely ahhoz szükséges, hogy kiszabadítsuk az elektront az atombeli pályájáról. Az atommag kötési energiája az erős kölcsönhatásból származik, és az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy az atommagot szabad neutronokra és protonokra szedjük szét. Atomi szinten a kötési energia az elektromágneses kölcsönhatás eredménye, és azt az energiát jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy az atomot szabad elektronokra és egy atommagra bontsuk. Az asztrofizika területén az égitestek gravitációs kötési energiája az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy az égitestet űrhulladékká (porrá és gázzá) szedjük szét. Ez a mennyiség nem keverendő össze a gravitációs helyzeti energiával, amely ahhoz szükséges, hogy eltávolítsuk két testet – például egy égitestet és a holdját – egymástól végtelen távolságra anélkül, hogy darabjaira szednénk azokat (az utóbbi energia alacsonyabb). Tömegdefektus A kötött rendszer alacsonyabb energiájú, mint az alkotórészei, amikor nincsenek kötött állapotban, emiatt a tömegüknek kisebbnek kell lennie, mint az összetevők tömegeinek összege. Olyan rendszerek esetén, melyeknél a kötési energia alacsony, ez a kötés utáni „veszteség” elég kicsi hányada lehet a teljes tömegnek. A nagy kötési energiájú rendszerek esetén azonban a hiányzó tömeg könnyen mérhető rész. Mivel a rendszerben minden energiaforma (amelyek nincs nettó impulzusa) rendelkezik tömeggel, érdekes kérdés, hogy hová lesz a kötési energia. A válasz nem az, hogy „átalakul” energiává (ez egy gyakori félreértés); hanem az, hogy átalakul hővé vagy fénnyé, és ebben a formában eltávozhat más helyre. A kötési energiából származó „tömegdefektus” csupán egy olyan tömeg, amely eltávozott. Mégis a tömeg megmarad, mivel a tömeg megmaradó mennyiség minden egyes megfigyelő rendszeréből nézve, amíg a rendszer zárt (hiszen az energia megmaradó mennyiség, a tömeg pedig ekvivalens az energiával). Emiatt, ha a kötési energia fény energiájává alakul, a tömeg például foton tömegévé alakul. Például, ha két nagy test (például a Föld és egy meteoroid) a gravitációs mező vonzó hatása miatt összeütközik, a becsapódáskor keletkező hő a testek mozgási energiájából, áttételesen pedig a gravitációs mező energiájából származik. A rendszer azonban nem veszt tömeget (a kötési energiával kapcsolatosan) egészen addig, amíg ez a hő ki nem sugárzódik a világűrbe (ekkor azonban nyílt rendszernek kell tekintenünk a Földet és a meteort). Egészen hasonló megfontolások érvényesek a kémiai és atommagbeli helyzetre. A magreakciókban viszont az a tömeghányad, amely eltávozik fény vagy hő formájában, és mint kötési energia jelenik meg, gyakran sokkal nagyobb hányada a rendszer tömegének. Ez amiatt van, mert az erős kölcsönhatás (a magerő) sokkal erősebb a többi erőnél. Magreakciók esetén a „fény” – amelynek ki kell sugárzódnia, hogy eltávozzon a kötési energia – közvetlenül gamma-sugárzás lehet. De itt ismét nem jelenik meg tömegveszteség az elméletben, amíg a sugárzás el nem távozik, és amíg még a rendszer részének tekintjük, hiszen addig a tömeg még jelen van gamma-foton(ok) tömegeként. A magfúzió és a maghasadás által kibocsátott energia megegyezik a fűtőanyag és a keletkező fúziós vagy hasadási termékek kötési energiájának különbségével. A gyakorlatban ezt az energiát a fűtőanyag és a termékek tömegének különbségéből is kiszámítható, amikor a hő és a sugárzás eltávozott. Atomok kötési energiája Egyetlen atom kötési energiája (E_b: binding energy) a következőképp számolható: ahol: Pontosabb számítások esetén figyelembe kell venni, hogy táblázatokban többnyire a semleges atomok vannak, azaz az elektronokat is figyelembe kell venni a számításoknál. Egy konkrét mennyiségi példa: a deuteron A deuteron a deutériumatom magja. Egy protont és egy neutront tartalmaz. Az összetevők tömegei: A deuteron tömege: A tömegkülönbség = 2,01649 u – 2,014102 u = 0,002388 u. Mivel a nyugalmi tömeg és az energia közötti váltószám 931,494 MeV/u, így a deuteron kötési energiája Másképpen kifejezve, a kötési energia [0,002388/2,01649] · 100% = nagyjából 0,1184%-a a teljes tömeghez tartozó energiának. Ennek 1,07·1014 J/kg = 107 TJ/kg energiatartalom felel meg. Ide tartozó mennyiség még a fajlagos kötési energia, ami nem más, mint az egy nukleonra jutó kötési energia. Jele: ε. ε = ΔE / A A mag kötési energiájának görbéje Az elemek periódusos rendszerében a könnyű elemek a hidrogéntől a nátriumig tartó sorozata mérhetően egyre nagyobb kötési energiával rendelkeznek nukleononként, ahogy a tömegszám növekszik. Ez a növekedés az egy nukleonra eső erő növekedése miatt van, mivel minden újabb nukleont vonz az összes többi nukleon, és egy sokkal szorosabban kötődnek az egészhez. A növekvő kötési energia tartományát egy relatív stabilitás tartománya követi (szaturáció) a magnéziumtól a xenonig tartó sorozatban. Ebben a tartományban a mag elég naggyá válik, hogy a magerők ne tudják átérni a magot. Ebben a tartományban a magerők növekedő vonzó hatását nagyjából ellensúlyozza a protonok közötti elektromágneses erők taszításának növekedése növekvő tömegszámnál. Végül a xenonnál nehezebb elemekben a nukleononkénti kötési energia csökken, ahogy az tömegszám növekszik. Ebben a tartományban az elektromágnesség taszító hatásának növekedése nagyobb, mint a magerők vonzó hatásának növekedése. A kötési energia görbéjének csúcsánál a nikkel-62 található, a legszorosabban kötött mag, ezt pedig a vas-58 és a vas-56 követi. (Ez az alapvető oka, hogy a vas és a nikkel olyan gyakori anyag a bolygók belsejében, mivel ezek bőségesen termelődnek szupernóvákban. A kötésienergia-görbe közepes méretű magoknál található maximuma a kétféle ellentétes erő hatótávolságának a különbsége miatt jön létre. A vonzó magerő (erős kölcsönhatás), amely a protonokat és a neutronokat egymástól egyforma távolságban tartja, kis hatótávolságú, erős exponenciális csökkenés tapasztalható az erő nagyságában a távolság növekedésével. Ellenben a taszító elektromágneses kölcsönhatás – amely a protonokat eltávolítaná egymástól – jóval kevésbé csökken a távolsággal (a távolság négyzetével fordított arányban). Azoknál a magoknál, amelyek négy nukleonátmérőnél nagyobb átmérőjűek, a taszító hatás – amelyet a beépülő protonok okoznak – jobban csökkenti a kötési energiát, mint a hozzáadott újabb nukleonokra ható vonzó magerők vonzó hatására bekövetkező kötésienergia-növekedés; emiatt a mag egyre lazábban kötött lesz, ahogy a mérete növekszik, bár a legtöbbjük még stabil. Végül a 209-nél több nukleont tartalmazó magok (6 nukleonnyi átmérőnél nagyobbak) túl nagyok lesznek ahhoz, hogy stabilak legyenek, és spontán módon bomlanak könnyebb magokra. A fúzió során a nagyon könnyű elemek kapcsolódnak össze szorosabban kötött elemekké (például a hidrogén héliummá), a maghasadáskor (fisszió) pedig a energia szabadul fel, miközben a legnehezebb elemek (például urán és plutónium) lazábban kötött elemekre (például báriumra és kriptonra) hasadnak. Mindkettő kölcsönhatás energiát termel, mivel erősebben kötött közepes mérető elemeket hoz létre. A kötési energia mérése Ahogy feljebb a deutérium példáján látható, a mag kötési energiája elég nagy ahhoz, hogy könnyedén mérhető legyen mint tömegdeficit a tömeg–energia ekvivalencia alapján. Az atom kötési energiája egyszerűen az a kibocsátott energia, amely a szabad nukleonok atommaggá egyesítésekor felszabadul. Minden mag, amely elég sokáig létezik, hogy megmérjék a tömegét, mérhetően könnyebb, mint a megfelelő számú szabad proton és neutron együttese. Ha ezt a tömegkülönbség – amelyet tömegdefektusnak hívnak – ismert, akkor Einstein E=mc² képletével könnyedén kiszámítható bármely mag kötési energiája. Például az atomi tömegegység (1,000000 u) definíció szerint a 12C atom tömegének 1/12-ed része – de a 1H atom (amely egy proton és egy elektron) atomtömege 1,007825 u, tehát minden egyes 12C mag átlagosan a tömegének nagyjából 0,8%-át elvesztette a kialakulása során, ebből a tömegkülönbségből számítható a kötési energiája. GG Allin Jesus Christ Allin (Kevin Michael), ismertebb művésznevén GG Allin (New Hampshire, Northumberland, 1956. augusztus 29. – 1993. június 28.) amerikai punkénekes. A kellemetlenségek elkerülése miatt szülei később Kevin Michaelre változtatták fiuk nevét. GG Allin a rocktörténet többféle „leg”-jét is magának tudhatja, többek közt hívták a „legvadabb”, „legkegyetlenebb” előadónak is, koncertjei, performanszai általában nagy visszhangot és botrányt okoztak. Az előadásain a legvadabb punkoktól az értelmiségi művészetkedvelőkön át a sznobokig mindenki előfordult. Többször került összetűzésbe a hatóságokkal, melyeket nem vett túlságosan komolyan. Már kamasz kora óta alapítgattak zenekarokat bátyjával (Merle), melyekben általában dobosként lépett fel. 1977-től 1984-ig a Jabbers nevű zenekarral játszott együtt, mely zenekar csak aláfestésként szolgált GG Allin fellépéseihez és performanszaihoz. A ’80-as évek elejétől kezdve pedig már kizárólag csak a saját művészi megnyilvánulásaival foglalkozott, a zene teljesen másodrendűvé vált az egyéb akciói mellett. A színpadon előszeretettel verte a fejét véresre, különféle önkínzásokat és perverz játékokat mutatott a közönségnek, előszeretettel dobálta a közönséget ürülékkel és különféle testnedvekkel. Erős kábítószerfüggő volt, mely a civil életével teljesen összefonódott, mint ahogyan az előadásai is – vagyis a civil élete és a művészi élete közt szinte semmi különbség nem volt, ugyanúgy élt, ahogyan és amit alkotott. 1993. június 28-án egy koncert utáni reggelen (melyet egy nagy ivászat előzött meg) holtan találták, kábítószer- (valószínűleg heroin-) túladagolás volt halála oka. GG Allin nevét nem elsősorban a zenéjével, hanem előadásaival és élő koncertjeivel írta be a rockzene történetébe. Olaszliszkai lincselés Az olaszliszkai lincselés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán történt brutális gyilkosság ismert elnevezése. Az áldozat, Szögi Lajos, kocsijával a falun áthajtva egy elé lépő helyi roma kislányt majdnem elsodort. Ekkor autójával megállt, hogy meggyőződjön róla, a gyereknek nem esett baja. Bár a kislány valóban nem szenvedett sérülést, annak hozzátartozói rátámadtak az autót vezető tanárra, kirángatták a volán mögül és gyermekei szeme láttára halálra verték. Az eset kapcsán nyolc személy került előzetes letartóztatásba, ellenük különös kegyetlenséggel elkövetett csoportos emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség. Az elhúzódó eljárás miatt az előzetes letartóztatásba kerültek közül ketten házi őrizetbe kerültek, mivel az előzetes letartóztatás ideje fiatalkorúak esetében nem haladhatja meg a két évet. 2009. május 29. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta, és rájuk a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki. Az eset 2006. október 15-én Szögi Lajos (44) tiszavasvári földrajz-biológia szakos tanár két kisebbik lányával, Emesével (14) és Zsófival (5) a közeli Vámosújfaluba tartott. Délután fél négykor, Olaszliszkán áthaladva a közlekedési szabályokat betartó tanár autója előtt átszaladt az úttesten egy helyi kislány, Kitti (11); s ennek következtében az út melletti vízelvezető árokba esett. A média többször tévesen tájékoztatta a közvéleményt úgy, hogy a tanár kocsijával a kislányt elsodorta. A valóságnak megfelelően a vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy: „a jármű nem ütötte el, a visszapillantó tükörbe sem akadt bele és az autón sodródási nyomok sem maradtak vissza”. Szögi Lajos megállt, hogy megnézze, nem lett-e baja a gyereknek, de az autóból kiszállni már nem tudott, mert addigra a lány bátyja a kocsihoz rohant, és annak motorháztetejére felugorva, ököllel a szélvédőre ütött, ami betört. Szögi Lajos ekkor megpróbált az autóval elindulni, de nem tudott, mivel ekkora odaért a kislány apja, még fiatalkorú bátyja és további három rokona, akik együttes erővel kirángatták a kocsiból a férfit; majd ütlegelni, rugdosni kezdték. Ezalatt Kitti anyja kicsivel távolabbról – bujtogatva az ütlegelőket – azt kiabálta, hogy „Öljétek meg a magyart, mert meghalt a gyerek!”, holott esése után a lány a házuk udvarára beszaladt, és éppen „balesetének” hírét vett anyjának címezve mondta: „Ne sírjál anya! Élek!”. A későbbi harmad- és negyedrendű vádlottak családjában évekkel korábban történt egy halálos kimenetelű baleset, hasonló körülmények között. Emiatti felindulásukkal próbálták az azonos rokoni körbe tartozó (gyanúsított, majd terhelt, végül elítélt) elkövetők utólag megmagyarázni, hogy emberi mivoltukból kivetkőzve a köztiszteletben álló és közmegbecsülésnek örvendő többgyermekes családapára és tanárra közel 100 ütést és rúgást mértek. A legtöbb rúgást a kislány bátyja követte el, egy másik rokon pedig nekifutásból rúgta fejbe Szögi Lajost. Kitti apja az udvarba is beszaladt, ahonnan egy baltát hozott elő, amivel le akarta vágni a földön fekvő, miattuk már súlyosan sérült ember fejét. Szögi Lajos könyörgött, hogy a lányait ne bántsák, a lincselők viszont ezután csak azért is azt ordították a két kislánynak, hogy ha nem fogják be a szájukat, akkor meg fogják erőszakolni őket. Ők ekkor elmenekültek a város közepe felé, és egy szembe jövő asszony autóját megállítva, majd a telefonját elkérve értesítették édesanyjukat és nővérüket. Mire Sátoraljaújhelyről a mentők megérkeztek, Szögi Lajos már belehalt súlyos fejsérüléseibe. Az elsődleges orvosszakértői vélemény szerint 45 ütés, rúgás érte a tanárt. Az ütések, rúgások, netán valamilyen tompa tárgytól származó sérülések túlnyomórészt a fejét és a nyakát találták el – közvetlenül ezek okozták a férfi halálát. A rendőrség három gyanúsítottat vett őrizetbe, köztük a helyi cigány önkormányzat akkortájt megválasztott képviselőjét. Később a gyanúsítottak körét megváltoztatták, bővítették. Az elhunytat október 21-én helyezték örök nyugalomra Tiszavasváriban. Temetésén gyászolók több ezres tömege vett részt. A család mély gyászán és a személyes, valamint családja barátainak és ismerőseinek megrendülésen túl Szögi Lajos halála és annak szörnyű körülményei az egész országot megrázták. Hasonló eset, melynek elemei kísértetiesen hasonlítanak Szögi Lajoséra (vétlen áldozat; másokat védő áldozat; többszörösen büntetett az elkövetők egy része; földön fekvő áldozatok rugdosása) az érintettségük miatt már más országokat is lesújtó, Marian Cozma meggyilkolása. Bírósági tárgyalás A bűnügyet első fokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon Czibrik Attila bíró tanácsa tárgyalta. A bíróság elvetette az erős felindulást mint enyhítő körülményt, és megállapította, hogy a tettesek szándéka az áldozat megölése volt, így a bűncselekmény nem minősíthető halált okozó testi sértésnek. 2009. május 29-én a bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés illetve felbujtás miatt, és egy tettesre életfogytiglani, öt másikra 15 évi, kettőre pedig (ők fiatalkorúak voltak) 10 évi fegyházbüntetést szabott ki. Az elítéltek fellebbeztek, így az ügy másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódott. A jogerős ítéletet 2009. november 13-án hirdette ki az ítélőtábla, miszerint a nyolc vádlottból hárman életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak, hárman 15-15-17 év fegyházbüntetést, ketten pedig 10-10 évet a fiatalkorúak börtönében. Ezután 2010. október 20-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság első fokon egyetemlegesen 46 millió forint kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezte a büntetésüket töltő elkövetőket, ami decemberben jogerőre emelkedett. Az elítéltek nevén azonban ekkor már nem volt értékesíthető vagyontárgy. A magyar Országgyűlés 2010 decemberében Fideszes többségi döntéssel nem vette tárgysorozatba azt a képviselői törvénymódosító javaslatot, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben az állam átvállalhassa az elkövetőt terhelő kárenyhítést. 2011. november 14-én a lincselési per 4 tanúja vádlottként állt a bíróság elé hamis tanúzás és hatóság félrevezetése miatt. Viták az esemény kapcsán Az eset ismét előtérbe tolta a cigánybűnözés problémáját, valamint a cigányok egy részének gyakran óriási szociális, anyagi és erkölcsi elmaradottságát a többségi társadalomtól és beilleszkedési nehézségüket. Ezenkívül széles körben újonnan megemlítették a halálbüntetés visszaállítását, amit már nemcsak ezzel a különösen kegyetlen gyilkossággal indokoltak. Az ügy kapcsán indult eljárásban részt vevő nyolc gyanúsított közül a kislány apja később, 2007 februárjában százmillió forint nem vagyoni kártérítésre és egymilliárd forint közérdekű célra fordítandó bírság kiszabására nyújtott be keresetet, mivel ügyvédje érvelése szerint „a bíróság és az ügyészség a »meglincselte, meglincselték« kifejezéseket használta”, mely „pedig sértette védence személyiségi jogait, hátrányosan befolyásolta a gyanúsított, valamint a romák megítélését a közvélemény előtt, és emellett akár az ítélkezési folyamatot is befolyásolhatja”. A keresetben többek között megjelölt Miskolci Városi Bíróság, illetve a megyei főügyészség – mivel nem jogi személyek – nem perelhetők, így az erről született jogerős döntés értelmében ellenük per nem indítható. A döntés után a keresetben megjelölt alpereseket az ügyben eljáró intézményekről az ügyben eljáró bírókra, ügyészekre változtatta a gyanúsított ügyvédje. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a „lincselés” szót köznapi jelentésének megfelelően alkalmazták nyilatkozataikban, másfelől az hivatalos iratokban nem szerepelt. Számos cigány politikus és jogvédő a keresettől való elhatárolódásra szólította fel a lakosságot, mivel „az (…) nemcsak az olaszliszkai, hanem az egész ország romáinak és a cigányság megítélésének árt.” 2007 júliusában a felperes állítása szerint visszavonta a keresetet. A döntést nyilvánosan nem indokolták, az MTI információi szerint azért döntöttek így, mert nem akartak ellenérzést kelteni a romákkal szemben. Ügyvédjét azonban döntéséről elfelejtette értesíteni, így a per megindult. Külön érdekesség, hogy a romapage.hu internetes portálon is Lincselés Olaszliszkán cím szerepel 2008 novemberében az egyik gyanúsítottat kiengedték a börtönből, mivel kiskorú volt a gyilkosság elkövetése idején, így két évnél tovább nem tartható előzetes letartóztatásban. Ezután házi őrizetben tartják majd fogva. Szögi Lajos emlékezete Szögi Lajos emlékére 2006-ban a gyilkosság helyszínén emlékművet avattak, 2011 óta pedig október 15-én emléknapot tartanak a településen. Ezen a napon gyászlobogókat helyeznek ki a falu közintézményeire. 2015-ben a tiszavasvári Zalka Máté utcát Szögi Lajos utcára nevezték át. A történtek kapcsán Borbély Szilárd drámát írt, amely 2010 novemberében jelent meg a Kalligram folyóiratban. A művet 2015-ben állította színpadra a budapesti Katona József Színház, a Szögi család tiltakozása ellenére. Magyarországi kínaiak A magyarországi kínaiak egyes becslések szerint körülbelül húszezren lehetnek, bár a hivatalos adatok 11-12 ezer főről tudnak. Budapesten él a térség legnagyobb kínai kolóniája. Tömeges betelepülésük a rendszerváltás után kezdődött elsősorban üzletnyitás (ruhaüzlet, étterem) és vendégmunka-vállalás céljából. A kínaiak rendszerint le is telepednek az országban, ezért gyermekeiket magyar iskolába járatják. Főként Budapesten, de emellett az ország egész területén élnek. Történelem A Kelet-Közép-Európába irányuló kínai bevándorlás az 1980-as években vette kezdetét, bár kínai kereskedők már a 20. század elején is megfordultak a régióban. Az első néhány ezer kínai munkás azután érkezett a térség szocialista nagyvállalataihoz, hogy a szovjet blokk több évtizedes távolságtartás után újramelegítette kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. Az igazi lökést azonban nem a vendégmunka lehetősége, hanem a magyar és a kínai állam között 1988-ban köttetett vízummentességi megállapodás adta a migrációnak. Ennek az egyezménynek köszönhető, hogy Magyarországon jött létre a régió legnagyobb, több tízezer fős kínai közössége, és Budapest a kínai diaszpóra régiós hubja, kereskedelmi központja lett. A legelső hullámban a kínaiak mintegy negyede Pekingből érkezett, később a legtöbben Fucsienből és Csöcsiangból jöttek, a mai kínai közösség legnagyobb részét e két tartomány szülöttei és leszármazottaik teszik ki. Statisztikai adatok Az 1992-es, kb. 30-40 ezres csúcshoz képest a Magyarországon tartózkodó kínai állampolgárok száma jelentősen visszaesett a következő évtizedben. Sokan hazamentek, illetve nyugat vagy a régió más országai felé hagyták el az országot, a kétezres évekre már csak 10-15 ezren lehettek. A kínai bevándorlásnak a 2010-es évek elején indult – de azóta eltörölt – letelepedési kötvényprogram adott új lendületet. Becslések szerint ennek hatására újra 20-25 ezer környékére nőhetett a magyarországi kínai közösség létszáma, bár a kötvényesek közül sokan egyáltalán nem vagy csak időszakosan tartózkodnak az országban. 2007-ben hivatalosan 6800 kínai tartózkodott munkavállalóként Magyarországon. A valóság az érintettek szerint is ennek minimum háromszorosa. Közülük eddig kevesebb mint százan kapták meg a magyar állampolgárságot. 2013-tól lehetőség van úgynevezett letelepedési államkötvényt venni 250 ezer euró névértékben. Eddig 2200 kínai állampolgár vette igénybe, bár azt nem tudni, hogy ebből hányan tartózkodtak eleve Magyarországon. Kínai vállalatok Magyarországon Körülbelül száz kínai állami vállalatnak van Magyarországon képviseleti irodája, illetve működő vállalkozása.[forrás?] 1995-ben több mint ezer bejegyzett kínai cég létezett, és harminc olyan piacot lehetett összeszámolni, amelyen döntően kínai termékeket árultak. Nagyobb bevásárlóközpontokat (pl. Asia Center) vásárolnak országszerte. 2006-ban a kínai alapítású cégek száma meghaladta a 3000-et, melynek összértéke 120 millió dollár volt. A kínai cégek 10 ezer munkahelyet teremtettek Magyarországon. Oktatás, média Budapesten egy kétnyelvű (magyar–kínai) általános iskola is létesült 2004 szeptemberében, amelyben kétszáznál többen tanulnak. 2011-ben Európában egyedülálló módon hat különböző napilap jelent meg kínai nyelven Magyarországon. Ezek közül a legismertebb az Új Szemle, melynek kínai nyelvű weboldala is van. Ismert magyarországi kínaiak Liu Shaolin Sándor − olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó; édesapja kínai, édesanyja magyar. Feng Ya Ou Ferenc − a ByTheWay nevű fiúzenekar énekese; apai ágon kínai, anyai ágon magyar. Lásd még Kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok Külső hivatkozások Általános cikkek Mészáros Klára: Kínaiak Európában Riportok Hangyaszorgalmú nép Magyarországon (Hetek, 1998. 09. 12.) Kínaiak Magyarországon (Hetek, 2007. 03. 09.) Hazai kínai negyed – Titokzatos vendégek (Hetek, 2004. 06. 25.) Hol van a magyar Kína fővárosa? Véget ért a kínai aranykor Pesten (Origo, 2007. december 10.) (egyvégtében, képek nélkül itt olvasható ) A halott és bujkáló kínaiak legendája (Index, 2009. december 15.) (angolul) Parallel lives: the Chinese community of Budapest (Café Babel, 2015. október 13.) Videók Miért éppen Magyarország? - Kína (2009) (film a YouTube-on a kínai bevándorlókról, társadalmi különbségekről, itteni nevelkedésről, integrációról, identitásról stb.) Kicsi ország, kicsi Kína – A titkos kínai birodalom Magyarországon (ismeretterjesztő filmsorozat 4 × 25 percben, 2015/2016): 1. rész , 2. rész , 3. rész , 4. rész Sajtó (kínaiul) Új Szemle – a magyarországi kínaiak lapja Forrás Made in China: érdemes kínaiul tanulni (Metropol, 2011. június 7.) „Kitérve a sokakat izgató kérdésre, hogy hány kínai él Magyarországon, a hivatal bevándorlási kérdésünkre azt közölte, hogy »az ázsiai származású bevándorlók tekintetében mintegy húszezer főre tehető a hazánkban huzamosan élők száma«. A BÁH adatai szerint az ázsiai országok állampolgárai közül legnagyobb számban kínaiak élnek nálunk: tizenegyezren.” – Hány kínai él itt hivatalosan? (Index, 2009. január 24.) Miért él már csak húszezer kínai Magyarországon? (HVG, 2009. augusztus 18.) 200 milliárdért ment Veres Kínába (Index, 2008. október 30.) Dénes, Előd Fruzsina, Csurgó. „Bejártuk a budapesti kínaiak zárt világát”, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 17.) (hu nyelvű) Kínaiak Magyarországon Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt (Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt, 2015. január 3.) www.mediainfo.hu Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Összefoglaló a magyar–kínai multikulturális két tanítási nyelvű iskola létrehozásáról (Oktatási és Kulturális Minisztérium), Harmadik tanévét zárta a két tannyelvű iskola (a XV. kerület honlapja, 2007. június 26.) Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyílt a kerületben (a XV. kerület honlapja, 2004. szeptember 7.), Látogatóban a kínai–magyar iskolában (a XV. kerület honlapja, 2005. március 8.) Cikk az iskoláról (Cikk az iskoláról, 2009. december 15.) Virágzik a kínai média hazánkban (Virágzik a kínai média hazánkban, 2015. január 3.) Feng Ya Ou Ferenc - kép, 2015. január 3. Budapest Főváros Önkormányzata 1997. Jelentés a Budapesten élő kínaiakról Nyíri Pál 2002 . „Párhuzamos globalizáció. Kínaiak Magyarországon” In: KovácsJános Mátyás (szerk.) 2000, A zárva várt Nyugat: Kulturális globalizáció Magyarországon. Budapest: Sik Kiadó 138–166 Nyíri Pál 1998. „Létezik-e kínai maffia?” Belügyi Szemle 12. Nyíri Pál 1999. New Chinese Migrants in Europe. (Új kínai migránsok Európában)Aldershot: Ashgate Nyíri Pál 2000. „Kivándorolni hazafias? – Peking szerepe a kínai diaszpóra iden-titásépítésében”. In: Sik Endre – Tóth Judit (szerk.) Diskurzusok a vándorlásról.Budapest: MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont – SíkKiadó 82–90 OECD 2001. (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) MigrationPolicies and EU Enlargement: The Case of Central and Eastern Europe. (Migrációspolitika és az EU-bővítés: Kelet-Közép-Európa esete) Párizs Sik Endre 1996. „Külföldiek Magyarországon (1995–1997)”. In: Sik – Tóth 1996.9–14. Sik Endre – Tóth Judit 1996. Táborlakók, diaszpórák, politikák. Budapest: MTA Poli-tikai Tudományok Intézete Migrációs Kutatócsoport Évkönyve Tóth Judit 1996. „Kína és a kínaiak a magyar sajtóban” In: Sik – Tóth 1996.139–160.178NYÍRI PÁL Manucsehr Nazári Manucsehr Nazári (perzsául: ������ ����, a nemzetközi sajtóban Manouchehr Nazari; Teherán, 1942. május 10. –?) iráni nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása fizikaprofesszor. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetésből 1965-ben vizsgázott. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1992-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Iráni labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1974-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1991-ben búcsúzott. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Olaszországba a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket az AFC zónában vezetett. Sportvezetőként Aktív pályafutását befejezve a FIFA JB és az AFC JB nemzetközi ellenőre. Malajziában a játékvezetés elősegítésére tanácsadóként dolgozott. 2002-től 2008-ig az Iráni Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának elnöke. Szakmai sikerek 2000 -ben és 2002-ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965 -ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. 2009-ben Malajziában aranyéremmel tüntették ki. Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) 30 éves játékvezetői/sportvezetői tevékenységéért „pajzsot” adományozott részére. The Early Years (Deep Purple-album) Az ugyanezt a címet viselő Bee Gees-albumot lásd itt: The Early Years A The Early Years a Deep Purple 2004-ben megjelent válogatásalbuma. A lemezen hallható számok 1968-69-ből származnak, helyet kaptak nagylemezen nem hallható számok, valamint újrakeverések is. Számok listája "And the Address" (remix) (Blackmore/Lord) – 4:33 "Hush" (Monitor Mix) (Joe South) – 4:11 "Mandrake Root" (Blackmore/Evans/Lord) – 6:09 "I'm So Glad" (remix) (Skip James) – 7:07 " Hey Joe " (remix) (Billy Roberts) – 7:13 "Kentucky Woman" (alternatív változat) (Neil Diamond) – 5:30 "Listen, Learn Read On" (Blackmore/Evans/Lord/Paice) – 4:01 "The Shield" (Blackmore/Evans/Lord) – 6:03 "Wring That Neck" (BBC adás) (Blackmore/Lord/Simper/Paice) – 4:40 "Anthem" (Evans/Lord) – 6:28 "Bird Has Flown" (Evans/Blackmore/Lord)) – 5:32 "Blind" (Remix) (Lord) – 5:28 "Why Didn't Rosemary?" (Blackmore/Lord/Evans/Simper/Paice) – 5:01 "Lalena" (instrumentális) ( Donovan ) – 5:09 Czigány Károly Czigány Károly (Veszprém, 1832. október 27. - Kővágóörs, 1893. február 24.) jogász, író. Életútja A négy alsó gimnáziumi osztályt szülőhelyén, az 5. és 6. osztályt a soproni evangélikus líceumban, a 8. és első évi bölcseletet a pápai református kollégiumban, a jogot a pesti egyetemen végezte, majd bírói és ügyvédi vizsgát tett. Azután tisztviselő volt a kaposvári törvényszéknél, később az eszterházi és sümegi járásbíróságnál. 1861-ben alkotmányos szolgabíró, azután gyakorló ügyvéd és később földbirtokos volt Kővágóörsön; a zalai evangélius esperesség világi felügyelőjeként is működött. Révfülöpi villájában a 19. század utolsó harmadában a vidék társadalmi életének egyik központjának számított. Megfordult itt több író és művész is, köztük Jókai Mór. Társadalmi és bölcseleti kérdésekkel foglalkozó írásait a Balaton környéki, a zalai, a győri és a fővárosi lapokban publikálta. Révfülöp fürdőteleppé történő kialakításáért sokat tett. 1912-ben emlékoszlopot emelt számára a Balatoni Szövetség, melyet közadakozásból állítottak fel. A révfülöpi helytörténeti gyűjteményben megtalálható több kézirata. 1875-ben jelent meg: Szerény üdvözlet Jókai Mór 50 éves jubileumára, ad notam Gvadániy (Hon és Zala); ezután számos lélektani, társadalmi és politikai cikket írt a következő lapokba: Keszthely, Balaton, Rábavidék, Győri Közlöny, Népjog, Hon, Budapesti Hirlap (1884.) Ország-Világ (1886.) és Zalai Hirlap (1889.) Munkája Lélek naplója. Veszprém, 1886-88. Két kötet. (Ism. Nemzet 1886. 177. sz.) Álnevei és jegyei Badacsonyi, Cz. K., – x. y. (Hon, Zala, Keszthely, Budapesti Hirlap 1875-85.) Rozier-en-Donzy Rozier-en-Donzy település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 1444 fő (2015). Rozier-en-Donzy Sainte-Agathe-en-Donzy, Bussières, Civens, Cottance és Pouilly-lès-Feurs községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tajvani labdarúgó-szövetség A tajvani labdarúgó-szövetség (kínaiul: ��������) Tajvan nemzeti labdarúgó-szövetsége. 1936-ban alapították. A szövetség szervezi a Tajvani labdarúgó-bajnokságot valamint a Tajvani kupát. Működteti a Tajvani labdarúgó-válogatottat valamint a Tajvani női labdarúgó-válogatottat. Székhelye Tajpejben található. Shantae (sorozat) A Shantae-széria népszerű videojáték sorozat. A sorozatot a WayForward Technologies indította útjára 2002-ben. A sorozatról ? A sorozat részei Shantae (2002 – Game Boy Color) Shantae: Risky's Revenge (2010 – Nintendo DSi, iOS, Microsoft Windows, PlayStation 4, Wii U) Shantae and the Pirate's Curse (2014 – Nintendo 3DS, Wii U, Microsoft Windows, Amazon Fire, Xbox One, PlayStation 4) Shantae: Half-Genie Hero (2016 – Microsoft Windows, PlayStation 4, PlayStation Vita, Wii U, Xbox One, Nintendo Switch) Szereplők Shantae - A játék főszereplője, egy szépséges dzsini lány. Mimic bácsi - Shantae nagybátya. Bolo - Shantae gyerekkori barátja. Sky - Shantae legjobb barátnője. Wrench - Sky papagája. Rottytops - Shantae barátnője, egy barátságos zombi lány. Riskh Boots - Shantae főellensége, egy gonosz kalóz nő a hét tenger királynője. Polgármester - A falu polgármestere. Marosy László Marosy László (Pécsvárad, 1899. május 23. – 1985. február) honvéd alezredes. Élete Édesapja Marosy Lipót köztisztviselő, édesanyja Kalivoda Ilona. Mérnök szeretett volna lenni, de szüleinek nem volt a taníttatáshoz pénzük. László mivel negyedik gyermek volt a családban, ezért katonaiskolába adták. Nagyszebenben járt kadettiskolába, Budapesten a Ludovika Akadémián végzett. Először a határőrségnél, majd Pécsett szolgált, mint kiképző és oktató tiszt. 1933-ban, külön engedéllyel megnősült. Felesége Geyer Jolán (szülei Geyer Oszkár ny. ezredes és Zsolnai Stefánia). Két fiúgyermeke született: László és István. 1938-ban a várpalotai Gyalogsági Lőiskolára helyezték, ahol kiváló minősítéseket szerzett. Kétszer volt a háború alatt hivatalos kiküldetésben, Németországban. 1944 tavaszán Pélmonostorra vezényelték zászlóalj parancsnoknak, majd két hónap múlva a frontra, a Kárpátokba. Az oroszok nem tudták áttörni a vonalaikat, majd a románok jóvoltából bekerítették őket és menekülni kényszerültek. Onnan kórházba került Parádra. A nyilas hatalomátvételt követően bajtársaival nem esküdtek fel az új hatalomra. Pestre ment, ahol találkozott Kiss János altábornaggyal, aki azt az utasítást adta neki, hogy menjen Pécsre és szervezzen ellenállást a németekkel szemben. Civilben a bányatelepen meg is kezdte, de letartóztatták. Sikerült megszöknie, majd a németek részleges távozása után egyenruhában intézkedett. A középületekhez kirendelt őrséget és a laktanyaőrséget hazaküldte, az aláaknázott objektumokról az aknákat leszereltette. Megakadályozta, hogy a németek elhajtsák a megye vágóállat állományát, és parancsára Pécsett maradt az a kórházvonat, amelynek Dr. Mihályi István volt a parancsnoka. Meggyőzte Vörös Mártont, aki a helyi vöröskereszt képviselője volt, és többedmagával, fehér zászlóval az oroszok elé ment. Ott fogadta Nyeszberov alezredes, az elővéd parancsnoka, majd Sarohin tábornok. A második világháború után közvetlenül ezredesi kinevezése előtt B-listázták. Elvesztette a rangját és nyugdíjat sem kapott. Volt favágó, szőlőmunkás, végül biztosítási ügynök lett a határsávban. Az ÁVH sokszor zaklatta, különösen éjszakánként, hogy írjon alá, de ő nem volt hajlandó. Letartóztatták 1951. szeptember 1-jén és Kistarcsára vitték. 1953-ban feloszlatták az internáló tábort. Szeptember 13-án került haza súlyos betegen. Ettől kezdve emberkerülő lett. Otthon dolgozgatott háziiparosként. A nyolcvanas évek elején ugyan visszakapta a rangját, de nyugdíjat nem kapott. 86 éves korában hunyt el. Attignat-Oncin Attignat-Oncin település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 527 fő (2015). Attignat-Oncin La Bauche, La Bridoire, Lépin-le-Lac, Saint-Béron, Saint-Franc, Saint-Thibaud-de-Couz és Vimines községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Drahota Andrea Drahota Andrea (Veszprém, 1941. július 15. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Életpályája A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult ipar szakon 1959–1961 között. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1965-ben végezte el. 1963 óta szerepel filmekben. Egy évig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott (1965–1966). 1966–1991 között a Thália Színház illetve az Arizona Színház tagja volt. 1991–1993 között szabadfoglalkozású színész volt. 1993–2001 között a Nemzeti Színház, illetve a Pesti Magyar Színház színésznője volt. 2001 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Vidám Színpad művésznője volt. Férje 1964–2005 között Kozák András színész volt, gyermekei: Ágnes és Dániel. Színpadi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 123. Ugyanitt hatvanegy színházi fotón is látható. Férjével, Kozák Andrással közös bemutatóik száma: 65. Corneille: Cid....Elvira William Shakespeare : Ahogy tetszik ....Második apród a száműzött herceg kíséretében Diderot: Az apáca....Apáca García Lorca: Rosita leányasszony....Rosita William Shakespeare : II. Richárd....A királyné Gorkij: A nap fiai....Antonovna William Shakespeare : Rómeó és Júlia....Júlia; Capuletné Kövesdi Nagy Lajos: Szegény kis betörő....Vera William Shakespeare : Troilus és Cressida ....Cassandra Bródy Sándor : A tanítónő....Tanítónő Fejes Endre : Mocorgó....Judit Goethe: Torquato Tasso....Leonora D'Este Osztrovszkij: Vihar....Katyerina Neruda: Joaquin Murieta tündöklése és bukása....Barna énekesnő Babel: Mária....Katyerina Dante: Isteni színjáték....Beatrice Ortutay-Kazimír: Kalevala....Külli; Louhi Móricz Zsigmond : Légy jó mindhalálig....Viola Goda Gábor : A planétás ember....Szatyorka Teréz Frisch: Játék az életrajzzal....Kürmann úr feleségét játssza Milton: Elveszett paradicsom....Éva Martin du Gard: A Thibault-család....Rachel Göpfert Moravia: A világ olyan, amilyen....Lena Gosztonyi János : A nagy lehetetlen....Ottilia Gosztonyi János : A néma énekesnő....Kovácsné Jánosy–Kazimír: Ramajana....Szitá Illyés Gyula : Bál a pusztán....Veron Takeda-Miyosi-Namiki: Csusingura....Kaojo Pagogyin: Arisztokraták....Szonja Greene: Csendes amerikai....Phuong Kazimir-Weöres: Karagőz....Karagőz felesége Németh László : Gandhi....Lady Mountbatten Diderot: Fecsegő ékszerek....Mirzoza Zsolt Béla : Erzsébetváros....Lici Kazimir Károly -Ortutay: Ezeregyéjszaka....Seherezádé Kerényi-Miczkiewicz-Slowacki-Krasinski: Lengyel fantázia....Anya László-Bencsik Sándor : Történelem alulnézetben....Juli Komlós-Marton: Thália kabaré... Rákos-Kazimír: Agyagtáblák üzenete - Gilgames....Ereskigal Malraux: A remény....Dolores Kazimir Károly : Petruska....Tatjana Madelon Katona József : Bánk bán ....Gertrudis Kellér Andor : Bal négyes páholy....Giza Rabelais: Gargantüa és Pantagrüel....Glugla Mándy Iván : Gong....Cserépkalapos nő Czakó Gábor : Gang....Kíntornásné Longfellow: Hiawata....Nokómisz Karinthy Ferenc : Házszentelő....Péteri Luca Iwaszkiewicz: Chopin....De Roziéres Bulgakov: A Mester és Margarita....Margarita Satrov: Égszínkék lovak, vörös füvön....Clara Zetkin Kassák Lajos : Egy ember élete....Jolán Hochhuth: Jogászok....Tina Mesterházi Lajos : Pesti emberek....Mónika Shaw: Vissza Matuzsálemhez....Orákulum Cseres Tibor : Parázna szobrok....Thormayné Móricz Zsigmond : Rokonok....Lina Hofmannsthal: Akárki....Halál Hernádi Gyula : Királyi vadászat....Zita királyné; Aldoboi Éva Illyés Gyula : Fáklyaláng....Kossuthné Kazimir Károly : Szép asszonyok egy gazdag házban....Holdasszony Petrov: Szerelmem, színház....Nadja Fényes Samu : Kassai asszonyok....Ráskayné Boccaccio: Dekameron.... Babel: Alkony....Dvorja Verebes István : Kettős ünnep....özv. Tarkáné Németh László : Harc a jólét ellen...Tölcséry Mihályné William Shakespeare : Lóvátett lovagok....Királylány Molière : Versailles-i rögtönzés....Madeleine Béjart Molière : Gömböc úr....Nérine Miller: Szerelmi történet-féle....Angela Miller: Nem emlékszem semmire....Leonora Karvas: Gyönyörök kedden éjfél után....Lady Elisabeth Harsányi Zsolt : A bolond Ásvayné....Ásvayné Chase: Barátom, Harvey....Veta Louise Simmons Kányádi Sándor : Kétszemélyes tragédia....Asszony William Shakespeare : Hamlet, dán királyfi....Gertrud Czakó Gábor (író) : Fehér ló avagy Duna-party kocsmológia....Suttogó Dunai Ferenc: Párhuzamos pofonok....Aranka Loewe: My fair lady....Pearce-né Kaiser: A főnyeremény....Juel kisasszony Móricz Zsigmond : Nem élhetek muzsikaszó nélkül....Pepi néni Molnár Ferenc : A hattyú....Symphorosa Hubay Miklós : Hová lett a Rózsa lelke? (Nizsinszki)....Emília Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok....Volanges-né Bock: Hegedűs a háztetőn....Golde Harling: Acélmagnóliák....M'Lynn Eaton Csehov: Sirály....Arkagyina Eisemann-Szilágyi: Tokaji aszú....Tarcali Darázs Katalin Kálmán Imre : Csárdáskirálynő....Cecília Csiky Gergely : A nagymama....Langó Seraphine Goldman: Az oroszlán télen....Eleonóra Jókai Mór : A kőszívű ember fiai....Baradlayné Verebes István : Remix, avagy a három nagylány....Margot Lamb Arthur Miller : A salemi boszorkányok....Rebecca Nurse William Shakespeare : Tévedések vígjátéka....Emília Christie:...és már senki sem! (Tíz kicsi néger)....E.C. Brent Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde....Éj McPherson: Marvin szobája....Ruth García Márquez: Száz év magány....Ursula Iguarán William Shakespeare : III. Richárd....York hercegné Szép Ernő : Vőlegény....Gyengusné Turgenyev: Egy hónap falun....Anna Szemjonovna Martin McDonagh: Piszkavas....Mag Folan Charles Dickens : Copperfield Dávid....Trotwood kisasszony Schiller: Stuart Mária....Hanna Kenedy Thomas: Nyolc nő....Madame Channel Parti Nagy Lajos : Ibusár....Anyuska Szophoklész: Elektra....Indiánasszony Sultz Sándor : Zöldalma....Ágnes Előadóestjei Levél a hitveshez (1978) Játék és valóság (1980, Kozák Andrással ) Szinkronszerepei A fejnélküli lovas: Louisa Poindexter - Lyudmila Savelyeva Languszta reggelire: Carla Rebaudengo Spinosi - Claudine Auger Pisztolypárbaj: Nora Tenneray - Jane Alexander Suttogások és sikolyok : Karin - Ingrid Thulin Tombol a hold: Jill Matthews - Nanette Newman Díjai Jászai Mari-díj (1972) A filmkritikusok díja (1973) A filmszemle díja (1973) Érdemes művész (1986) AnyLogic Az AnyLogic a The AnyLogic Company által kifejlesztett multi-metódusú szimulációs modellező eszköz. Az AnyLogic története Az 1990-es évek elején nagy érdeklődést mutattak az egyidejű folyamatok modellezésének és szimulálásának matematikai megközelítése iránt. Ez a megközelítés alkalmazható a párhuzamos és elosztott programok pontossága elemzésére. A szentpétervári Technikai Egyetem Elosztott Számítógépes Hálózat (Distributed Computer Network, DCN) kutatócsoportja kifejlesztett egy ilyen jellegű szoftvert, ami a programok pontosságát elemezi; ez az új eszköz a COVERS (Concurrent Verification and Simulation) nevet kapta. Ez a rendszer engedélyezte a rendszer struktúrájának és viselkedésmódjának grafikai modelljelölését. Ezt az eszközt a Hewlett Packard részére folytatott kutatásokhoz vetették be. 1998-ban e kutatások sikere arra indította a DCN laboratóriumot, hogy alapítson egy vállalatot egy újkorú szimuláció-szoftver kifejlesztésére. Különös súlyt helyeztek az alkalmazott módszerek kifejlesztésére: szimuláció, teljesítményelemzés, szabálytalan rendszerek viselkedése, optimalizálás és vizualizálás. Az új, 2000-ben kiadott szoftver az informatika legújabb előnyeire alapult: objektum orientált megközelítés, alapvető UML elemek, modern Java programozási nyelv, modern GUI stb. Az eszközt AnyLogic-nak nevezték, mivel mindhárom ismert modellezési megközelítés alkalmazását támogatja: rendszerdinamika , diszkrét esemény szimuláció, ágens-alapú modellezés, + e három modell bármely kombinációja egyetlen modellen belül. Az AnyLogic első verziója az AnyLogic 4, mivel a számozás a COVERS 3.0-tól folytatódott. 2003-ban nagy előrelépés történt, az AnyLogic 5 szabadalmaztatására került sor. Fő célja a vállalatszimuláció volt, a következő területeken: Kereskedelem és Konkurencia, Egészségügy , Termelés, Ellátásilánc , Logisztika , Kiskereskedelem, Üzleti folyamatok, Társadalom - és ökoszisztéma dinamika, Védelem, Projekt- és befektetési menedzsment, Informatika infrastruktúra , Járókelő dinamika és forgalom szimuláció, Légi közlekedés , Napenergia . Az AnyLogic 7-es főverziója 2014-ben jelent meg. Az AnyLogic 7 modellfejlesztési környezete az Eclipse platformra alapszik. Az AnyLogic 7 egy többplatformosságú szimuláció szoftver, mivel Windows, Mac OS és Linux-on is működtethető. AnyLogic és Java AnyLogic tartalmaz egy grafikai modellezési nyelvet, és lehetőséget kínál a felhasználó számára a szimulációs modellek Java kóddal való kiegészítésére. Az AnyLogic Java tulajdonsága lehetővé teszi a modellek sajátos kiegészítését java kóddal, valamint Java appletek szerkesztését, melyeket bármely szokványos böngészővel meg lehet nyitni. Ezeknek az appleteknek köszönhetően az AnyLogic modellek nagyon könnyen megoszthatók vagy weboldalra helyezhetők. A Java appleteken kívül, a Professional verzió lehetővé teszi a Java runtime alkalmazások alkotását, melyek kioszthatók a felhasználók részére. Ez az egyéni Java alkalmazás alapként szolgálhat a döntéshozatalt támogató eszköz számára. Többmetódusú szimulációs modellezés Az AnyLogic modellek bármely fő szimulációs modellezési mintára alapozhatóak: diszkrét esemény vagy folyamatközpontú (DE), rendszerdinamikai (SD), és ágens-alapú (AB). A rendszerdinamikai és a diszkrét esemény szimuláció hagyományos megközelítés, a ágens-alapú viszont új. Technikailag, a rendszerdinamikai megközelítés rendszerint folyamatos eljárásokkal foglalkozik, amíg a diszkrét esemény (ami alatt minden GPSS leszármazott, más néven folyamatközpontú szimulációs megközelítés érthető), és az ágens-alapú modellek főleg diszkrét időben működnek, pl. egy eseményről a másikra váltanak. A rendszerdinamikai és a diszkrét esemény szimulációt történelmileg egyetemeken tanították teljesen eltérő egyetemistacsoportoknak, mégpedig menedzsment és közgazdaság, ipari és operációkutatási mérnököknek. Ebből kifolyólag két különböző szakmai közösség létezik, mely soha sem kommunikál egymással. Közel a mai napig, az ágens-alapú modellezés majdnem kizárólag egyetemi tantárgynak számított. Viszont, a folyamatosan növekvő igény a vállalatok globális optimalizálására, arra késztette a modellezőket, hogy megfontolják a megközelítésmódok egyesítését, annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjenek azokba az összetett interdependens folyamatokba, melyek igen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogyan felelnek meg a szimulációs megközelítések az elvonatkoztatási szintnek? Mivel a rendszerdinamika aggregátumokkal foglalkozik, nyilvánvalóan a legmagasabb elvonatkoztatási szinten van alkalmazva. A diszkrét esemény modellezés alacsony, egész közepes elvonatkoztatással van alkalmazva. Ami az ágens-alapú modellezést illeti, ez a technológia minden elvonatkoztatási szinten alkalmazható, az ágensek igen sokféle természetű és skálájú objektumokat modellezhetnek: „fizikai” szinten az ágensek lehetnek például gyalogosok, gépkocsik vagy robotok, közepes szinten – ügyfelek, legmagasabb szinten – versenyben lévő vállalatok. Az AnyLogic lehetővé teszi a modellezőnek ezeknek a szimulációs megközelítési módoknak ugyan azon modellen belüli egyesítését. Nincs egy megadott rangsor. Készíthetünk például egy modellt a csomagszállító iparról, ahol a szállítók ágensekként vannak modellezve, melyek függetlenül egymástól cselekednek és reagálnak, amíg a szállítási és infrastruktúra hálózatuk belső működése diszkrét esemény szimuláció által modellezhető. Hasonlóan lehet felhasználókat ágensekként modellezni, melyeknek aggregátum természete egy rendszerdinamikai modellt lát el, olyan folyamatokat összeállítva, mint bevételek vagy kiadások, melyeket nem kell feltétlenül egy egyedülálló tényezőhöz kötni. Ez a vegyes nyelvi megközelítés közvetlenül alkalmazható széles körű összetett modellezési feladatok esetében, melyek bármelyék egyetlen megközelítési módszert alkalmazva modellezhetőek, kompromisszumoktól eltekintve. Szimulálási nyelv Az AnyLogic szimulálási nyelv a következő elemekből áll:: A készlet és áramlás diagramokat rendszerdinamikai modellezéshez alkalmazzák. Az állapotdiagramokat alapvetőleg ágens-alapú modellezésnél alkalmazzák a tényezők viselkedésének ábrázolása erdekében. Gyakran alkalmazzák diskrét esemény modellezésnél is, pl. gephiba szimulálásához. Folyamatábrákat az algoritmusok ábrázolásához alkalmazzák. Alkalmazhatóak diskrét esemeny modellezésnél is, pl. hívásirányításhoz, vagy ágens-alapú modellezésnél, mint pl. a tenyező dontési logika esetében. A termelési folyamatábrák az alapvető szerkezetek a folyamatok diszkrét esemény modellezéshez. Ha megtekintjük a folyamatábrát, látható miért tekintik a diszkrét esemény modelleket folyamat orientált modelleknek. Ez a szimulálási környezet szintén tartalmaz: alacsony szintű modellezési szerkezeteket (változókat, egyenleteket, paramétereket, eseményeket), ábrazolási formákat (vonalak, vonalláncok, ellipszisek, stb.) analizis eszközöket (adatállományok, hisztogramok, raszterek és grafikonok), kapcsolati eszközöket, mintaképeket és kísérleti vázakat. AnyLogic könyvtárak Az AnyLogic a következő alapkönyvtárakat tartalmazza: Az Process Modeling könyvtár a DE szimuláció termelés, ellátási lánc, logisztika és egészségügy területén való alkalmazásához ajánlott. Az Process Modeling könyvtár objektumait felhasználva, modellezhetőek tényleges rendszerek, entitások értelmében (ügyletek, ügyfelek, gyártmányok, részek, járművek, stb.), folyamatok (művelet sorozatok melyek természetesen sorrendeket, késleltetéseket, készletfelhasználásokat feltételeznek) és készletek. A folyamatok diagramok, folyamatábrák segítségével vannak ábrázolva. A Pedestrian könyvtár ajánlott a járokelő áramlatok „fizikai” környezetben való szimulálásához. Lehetővé teszi a forgalmas épületek (például metró állomások, ellenőrzési pontok, stb.) vagy utcák (számos járókelő) modellezését. A modellek statisztikai információt nyújtanak a járókelők sűrűségéről különböző területeken. Ez biztosítja az elméleti teherrel bíró szolgáltatási pontok elfogadható teljesítményét, felbecsüli az időzéstartamokat bizonyos pontokban, valamint felismeri a lehetséges belső geometriai problémákat – mint a túl sok akadály hatását – és egyéb felhasználást biztosít. A Pedestrian könyvtárral készített modellek folyamatosan haladnak az útvonalukon, reagálva a különböző akadályokra (falak, egyéb területek), valamint a többi járókelőre. A járókelők összetett viselkedéssel rendelkező, kölcsönhatásban lévő ágensekként vannak szimulálva, viszont az AnyLogic Pedestrian könyvtár magas szintű interfészt nyújt a járókelő modellek gyors létrehozásához folyamatábrák segítségével. A Rail Yard könyvtár modellezésben, szimulálásban és bármilyen komplexitású és léptékű vasúti operációk szemléltetésében nyújt segítséget. A rail yard modell kombinálható az diszkrét esemény vagy ágens-alapú modellekkel is, melyek összefüggésben állnak a fel- és lerakodással, az áruellátással, a karbantartással, az üzleti folyamatokkal vagy más szállítási tevékenységgel. Az alapkönyvtárokon kívül, a felhasználó alkothat és osztályozhat saját könyvtárakat is. Alacska-busz (Budapest) A budapesti Alacska-busz a Népliget, metróállomás és az Alacskai úti lakótelep között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. Története 2000. augusztus 28-án indult új járat a Népliget, metróállomás és az Alacskai úti lakótelep között Alacska-busz néven. 2007 áprilisában a járat jelzését 254-esre változtatták, valamint a Szentlőrinci út és Pestszentimre, központ elnevezésű megállóhelyeken is megállt. Kocsoládfalva Kocsoládfalva település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Szilágy megyében, Nagyilondától délnyugatra, a Szamos folyó jobb partja és a Dumbrava hegy közötti keskeny völgyben, valamint Létka és Aranymező között fekvő település. Nevének eredete A török eredetű Kocsola személynévből keletkezett magyar névadással, a magyar -d helynévképző hozzáadásával (pl. Sámsond), vö. Kucsuláta, Kocsoládfalva. Története Kocsoládfalva nevét 1405-ben tűnt fel először az oklevelekben Kocholathfalva néven, mikor Zsigmond király Kővár várát, s az alatta fekvő falut Balk fiainak Demeternek és Sandrinnak és Drág fiainak Györgynek és Sandrinnak adományozta . Kocholathfalva Kővár tartozékai közül való oláh falu volt. 1424-ben történt osztozkodáskor a falu Balkfi Sandrin fiainak Jánosnak és Lászlónak jutott. 1543-ban Drágfi Gáspáré, 1546-ban pedig már özvegyéé volt. 1556-ban Izabella királyné Drágfi György utód nélküli halála miatt a birtokot Báthory Györgynek és nejének Annának, s fiuknak Istvánnak adományozta. 1565-ben Báthory György fellázadt Miksa császár ellen, de lázadását leverték, ezért feje váltságául Kővá várát és tartozékait - köztük Kocsoládfalvát is - cserébe adta a császárnak. 1567-ben II. János király visszafoglalta Kővárt és tartozékait, és beregszói Hagymási Kristófnak adományozta. 1650-ben II. Rákóczi György e tisztán Kővárhoz tartozó birtokot Leményi Rácz Boldizsárnak és nejének Péter Borbálának adta zálogba. 1699-ben Rácz János árváinak, Rácz Istvánnak és Mósa Lászlónak volt itt birtoka. 1702-ben birtokosai voltak Mósa László és Gergely, Butyán János, Rácz Zsigmond és András. 1786-ban birtokosai voltak Vankai Mihály, Rácz József és János, Mósa József, Flóra János, Szabó László, Szilas Makovej, Vajda Gábor, Tyifor György, Száva Von és Dimitur és Nemes Szimjon. 1831-ben 245 lakosa volt. 1886-ban 293 lakosa volt, melyből 284 görögkatolikus, 9 zsidó volt. 1891-ben 291 lakosából 257 görögkatolikus román és 16 izraelita volt. 1898-ban báró Jósika Sámuelé volt, aki apósától báró Jósika Leótól örökölte. Kocsoládfalva a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma 1850 -ben épült. 1864 -ben szentelték fel Szűz Mária tiszteletére. A község egyik nevezetessége volt az 1800-as évek végén a Dumbrava-hegyen levő kerek-tó (tengerszem), amely az 1800-as évek végén még több mint 400 méter kerületű volt. Azonban a környékén az erdőt kivágták, és a tó apadásnak indult. A hagyomány a tavat feneketlennek tartotta. Egy falu melletti barlangban régészek a térség egyedüli barlangrajzaira bukkantak, melyek i.e. 25 000 körül készülhettek és egy macskafélét, egy vadlovat és egy madarat ábrázolnak. Jégmag A jégmag a régmúltban felgyűlt, az idők folyamán újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, melyeket jégfúrással nyernek a tömbökből. Csapdába esett levegőbuborékokat tartalmaz, ezek összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában. A kainozoikumi eljegesedés periódusairól ma több forrásból is lehet információt találni, de a legfontosabb az Antarktisz jegéből kifúrt jégmag, amelynek legmélyebb részei 400 000 évesek, így ennyit vissza tudnak tekinteni a Föld légköri viszonyaira. A jégmag minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. Az Antarktiszról (nemzetközi sarki év), a Grönlandról illetve gleccserekből gyűjtenek a kutatók általában jégmagokat. A tudósok ki tudják számítani az éghajlat milyenségét a hidrogénatomok különböző típusainak, vagy izotópjainak arányaiból. A deutérium a hidrogén egyik izotópja; ha egy jégmintában sok van belőle, az arra utal, hogy a hőmérséklet melegebb volt, illetve ha kevés, akkor hidegebb. A tudósok a légköri gázok aránylagos koncentrációját úgyszintén ki tudják számolni a jégmagokból. Az antarktiszi Vosztok kutatóállomáson 2003-ban olyan jégmintát vettek, melyből 420 000 évre visszamenőleg meg tudják állapítani a Föld légköri gázainak koncentrációját. Az Epica (Dome C) mag (75°S 123°E), melyet 2004. június 10-én emeltek ki, 720 000 évre szolgál adatokkal. A Dome F (77°19′S 39°42′E) jégmag 1996-os fúrásánál 320 000 évre, 2006/2007-es fúrásánál 720 000 évre visszamenőleg nyújtott adatokat. Pedro Abad Pedro Abad település Spanyolországban, Córdoba tartományban. Pedro Abad Adamuz, Montoro, Bujalance és El Carpio községekkel határos. Lakosainak száma 2864 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lettország címere Lettország címere három középkori hercegség, Latgale (kék mezőben aranyszínű felkelő nap), Kurzeme (ezüstszínű mezőn vörös oroszlán) és Vidzeme (vörös mezőn ezüstszínű griffmadár) címerpajzsából áll. Az egykori három hercegséget jelképezi a pajzs feletti három aranyszínű csillag is. A pajzsot egy vörös oroszlán és az ezüstszínű griffmadár tartja, tölgyfaágakon állva. Cinnyricinclus A Cinnyricinclus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nemhez eredetileg 3 faj tartozott, de ma már csak egy fajt sorolnak ide. ametiszt fényseregély (Cinnyricinclus leucogaster) A másik kettő faj számára új nemet hoztak létre, a Pholia nemet és ma már oda sorolják őket. rozsdáshasú fényseregély (Pholia sharpii) , régebben (Cinnyricinclus sharpii) Abott-fényseregély (Pholia femoralis) , régebben (Cinnyricinclus femoralis) – ezt a fajt a Poeoptera nembe is sorolják Poeoptera femoralis néven Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. április 30.) Amalfi-part Az Amalfi-part (Costiera Amalfitana) Nápolytól délre, a Salernói-öböl északi részén húzódik. A meredek partról rálátni a tengerre, a környéken pedig egész 1400 m magas hegyek látványa bűvölik el a látogatót. A táj kivételes szépsége már az ókorban is téma volt, bár évszázadokon keresztül csak a tengerről vagy gyalog lehetett megközelíteni. Amalfi városa a teljes partrésznek kölcsönözte nevét. Itt jött létre Olaszország első tengeri köztársasága a 10. században, gazdag kereskedelmi kapcsolatokkal, melyek Pisa és Genova növekedése révén erősödtek meg. Az Amalfi-part a 19. században vált igazán híressé, amikor 1857-ben utak építése által a part könnyeben elérhetővé vált. Akkoriban a hely gyorsan ismertté vált és az európai művészek valamint tudósok ide vonultak vissza. A táj szépségét a kanyargós, néha túl keskeny, beborított sziklakiszögellések és meredek szakadékok fokozzák. Az Amalfi-part és települései 1997 óta részei az UNESCO Világörökségének. Települései Amalfi Atrani Cetara Conca dei Marini Maiori Minori Praiano Positano Ravello Scala Tramonti Vietri sul Mare Maroth Maroth település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Surendra Sikhrakar Surendra Sikhrakar (1970. január 30. –) nepáli nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói szolgálatot is végzett. Az I. Liga játékvezetőjeként 2009-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Nepáli labdarúgó-szövetség (ANFA) Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1997-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett., vagy működő társának 4. bíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 2009-ben búcsúzott. Sportvezetőként Aktív pályafutását befejezve a Nepáli Labdarúgó-szövetség, az AFC JB valamint a FIFA JB instruktora, a FUTURO-III képzésen részt vett játékvezetők egyik mentora (pályafutást figyelemmel kísérő, segítő). Kálnoki Izidor Kálnoki Izidor, 1885-ig Kaufmann, (Sümeg, 1863. november 10. – Budapest, Terézváros, 1930. november 28.) újságíró, író, műfordító. Élete Kaufmann József és Alt Róza fia. Testvére Kálnoki Henrik (1858–1925) újságíró, közgazdasági szakíró volt. Középiskoláit Budapesten végezte, s bár a budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, mégis újságíró lett. 1885-ben az Egyetértés, később a Magyar Hírlap munkatársaként tevékenykedett, majd a Pesti Napló helyettes szerkesztőjének tették meg. Az 1890-es években ezredéves kiállítás sajtóosztályának vezetője volt, az Új Idők segédszerkesztője (1896 áprilisáig) és a Magyar Szalon főmunkatársa és szerkesztője (1896 augusztus-december, Hevesi Józseffel). 1897. április 3-tól a Vasutasok Lapját is szerkesztette, 1925-ben főmunkatársa lett Az Újság c. lapnak. Halálát epehólyagrák és szívizom-elfajulás okozta. Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely c. művét ő ültette át először magyarra (1903). A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra. Álnevei és jegyei Vulpes, Verus, K. I. és -i -r. a szépirodalmi napilapokban. Fő művei Rossz emberek (Bp., 1894); Apa és fia (elb., Bp., 1911); Veronkáék szerencséje (r., Bp., 1911); Apró komédiák (színművek, Bp., 1912); Igen Czenczi (r., Bp., 1912); Az Újság (karcolatok, 1913); Klárika doktor (r., 1917); Az áldott lelkű Márta asszony (1917); A kapitány meséi (1919); Dionysos füle (r., 1920). Stazione di Castelfranco Emilia Stazione di Castelfranco Emilia vasútállomás Olaszországban, Castelfranco Emilia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Bologna-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Samoggia Stazione di Modena Litoria eucnemis A Litoria eucnemis a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és Indonéziában él. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi nedves síkvidéki erdők, szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidéki erdők, folyók, időszakos folyók, kertek, lepusztult erdők. A fajra élőhelyének elvesztése jelent fenyegetést. Lebilincselő karácsony A Lebilincselő karácsony (eredeti cím: Holiday in Handcuffs) 2007-ben bemutatott romantikus vígjáték, tévéfilm. Főszereplők Melissa Joan Hart, Mario Lopez, Markie Post és Timothy Bottoms. Magyarországon 2008. június 21-én mutatta be az HBO. Cselekménye Trudie Chandler egy kis kávézóban dolgozik, de szeretne továbblépni és jobb munkát találni. Azonban elkésik az apja által szervezett állásinterjúról. Barátja karácsonykor nem hajlandó elmenni vele a lány szüleihez és a kávézóban szakít vele. Trudie szeretne megfelelni szülei elvárásainak, akiknek megígérte, hogy bemutatja a barátját, ezért kétségbeesésében egy vendéget, David Martint (aki éppen a barátnőjét várja, akinek meg akarja kérni a kezét) elrabolja a kávézóban lévő muzeális pisztollyal (amiről később kiderül, hogy töltve volt). A férfinak beköti a szemét, hogy ne lássa, merre mennek és a kapaszkodóhoz köti a kezét. A szülők egy mindentől távol lévő faházban várják őket, ahol nincs vezetékes telefon, és az ünnep megzavarásának elkerülésére a mobiltelefonokat és a kocsik kulcsait egy titkos helyen tartják (ennek felügyeletét Trudie elvállalja). A lány Nick néven mutatja be a férfit, akiről korábban beszélt nekik. Trudie még a fiú bemutatása előtt elmondja, hogy „Nick” nagyon vicces, és azt fogja mondani, hogy őt elrabolta a lányuk, ezért a szülők nem veszik komolyan, amikor David ezzel áll elő. David Trudie fivérétől kölcsönkéri annak mobilját, és sikerül telefonálnia a barátnőjének, majd néhányszor megpróbál elmenekülni, de ezek a próbálkozások sikertelenek. Végül elhatározza, hogy eljátssza a lány által rá kényszerített szerepet, hogy aztán annál nagyobb legyen a csalódás. Közben azonban, ahogy lassan megismerik egymást, David szerelmes lesz a lányba. A karácsonyi vacsora jó hangulatban telik. Az anya beolvas a férjének, Jake bevallja, hogy homoszexuális, Katie (Trudie húga) elmondja, hogy egy éve abbahagyta a jogi főiskolát, és az apja által a tanulásra küldött pénzből egy pilates-stúdiót nyitott. Eközben megérkezik a rendőrség és mindenkit letartóztat (David kivételével). Mivel David végül nem tesz feljelentést, másnap reggel elengedik őket. David megvárja Trudie-t, aki visszaadja neki az eljegyzési gyűrűt, amit David karácsonykor adott neki, amikor mindenki előtt „megkérte a kezét”. Trudie hónapokig nem hall semmit a fiúról, aki nem jelentkezik nála, mert a barátnőjével az eljegyzésükre készülődnek. David azonban időnként szórakozottnak látszik. Trudie Valentin-nap tájékán az újságban David és barátnője eljegyzési hírét olvassa. Trudie nem ment vissza a kávézóba dolgozni, hanem festői ambícióit igyekszik kiélni és képeket fest. Egy kisebb galéria meghívja egy kiállításra, ahol egyik festményével ő is részt vesz. A festményei Davidnek is tetszettek, amiket véletlenül a lány rajzfüzetében látott a faházban. A kiállításon nemcsak Trudie fivére, hanem szülei és húga is megjelennek, pedig nekik nem küldött meghívót, mert nem akart veszekedést. Szülei azonban ezúttal megértést mutatnak lányuk művészi ambíciói irányában, és a szülők kapcsolata is nyitottabbá vált. Trudie meglepődik, amikor megtudja, hogy a képét megvette valaki. A galériából távozóban a kocsijánál valaki beköti a szemét, de hamar kiderül, hogy David „rabolta el”. Egy közeli épületbe viszi, ahol önálló építészeti és művészeti irodát nyitott. Ennek első darabja Trudie képe, amit David vásárolt meg. David a faházban köztük lezajlott beszélgetések során jött rá, hogy meg kell valósítania régi célját, ezért nyitott önálló irodát. David bevallja Trudie-nak, hogy szereti, és Trudie is hasonlóan érez a fiú iránt. Szereposztás Melissa Joan Hart ( Nemes Takách Kata ) - Trudie Chandler Mario Lopez ( Czvetkó Sándor ) - David Martin/„Nick” Markie Post ( Kiss Mari ) - Mrs. Chandler Timothy Bottoms ( Incze József ) - Mr. Chandler June Lockhart ( Földi Teri ) - Dolores nagyi Kyle Howard ( Karácsonyi Zoltán ) - Jake Chandler, Trudie fivére Vanessa Lee Evigan ( Simonyi Piroska ) - Katie Chandler, Trudie húga Layla Alizada ( Biró Anikó ) - Lucy, Trudie munkatársnője a kávézóban Travis Milne - Ryan, Jake fiúbarátja Marty Hanenberg - Mr. Portnoy Ben Ayres - Nick Cedric De Souza - Tadzs, Trudie indiai származású főnöke a kávézóban Magyar szinkronhangok: Internetes Szinkron Adatbázis Forgatási helyszínek A Lebilincselő karácsony forgatási helyszíne Calgary volt (Alberta tartomány, Kanada) 2007 nyarán. Érdekesség A film képaránya 4:3-as. A film hossza az amerikai változatban 120 perc a reklámokkal együtt. Fogadtatás A filmet 6,7 millió néző látta és ebből 2,4 millió volt 18 és 49 éves közötti, ezzel ez a film lett a legnézettebb az ABC Family történetében. Megjelenése A film DVD-n 2008. október 7-én jelent meg. Zanclostomus A Zanclostomus a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, valamint a kakukkfélék (Cuculidae) családjába és a selyemkakukkformák (Phaenicophaeinae) tartozó nem. Rendszerezés Beorolása vitatott, egyes rendszerezők a Phaenicophaeus nembe sorolják az ide tartozó fajokat is. A nembe az alábbi 4 faj tartozik: piroscsőrű selymeskakukk (Zanclostomus javanicus vagy Phaenicophaeus javanicus) tarkacsőrű kakukk (Zanclostomus calyorhynchus vagy Phaenicophaeus calyorhynchus) Zanclostomus curvirostris vagy Phaenicophaeus curvirostris Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 10.) Zipcodezoo.com szerinti rendszerbesorolás Jégtánc a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon a műkorcsolya jégtánc versenyszámát február 19. és 22. között rendezték. Az aranyérmet a kanadai Tessa Virtue–Scott Moir-páros nyerte meg. A Magyarországot képviselő Hoffmann Nóra–Zavozin Maxim-kettős a 13. helyen végzett. Eredmények A végső sorrendet a kötelező tánc, az eredeti tánc és a kűrben kapott pontszámok összege határozta meg. 2457 Rublyov A 2457 Rublyov (ideiglenes jelöléssel 1975 TU2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1975. október 3-án. Takada Kazumi Takada Kazumi (Sizuoka, 1951. június 28. – 2009. október 1.) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 16 mérkőzést játszott. Amalocichla Az Amalocichla a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Amalocichla sclateriana Amalocichla incerta Forrás Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. december 15.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. december 15.) Hírérték A hírérték az információelmélet egyik alapfogalma.Egy esemény vagy döntés bizonytalanságának a mértéke. Választást és a választás alapjául szolgáló véges számú elemből álló készletet tételez fel. Minél nagyobb a lehetséges alternatívák száma, annál nagyobb a választás hírértéke. Egysége a bit. Shannon definíciója Claude Shannon szerint egy üzenet értéke nem annak hosszával, hanem inkább a váratlanságával hozható kapcsolatba (Shannon-Weaver: A kommunikáció matematikai elmélete). A hírértéket Shannon a nevéhez fűződő logaritmikus formulával fogalmazta meg. Egy S hírforrás valamely p valószínűséggel (relatív gyakorisággal) kibocsátott h hírének az értéke: Magyarázata A definíció a Shannon-féle kommunikációs modellre hivatkozik. A formulában szereplő k és a (a logaritmus alapja) szabadon választható, a mértékegységet meghatározó paraméterek. A p valószínűség reciproka a megfelelő esemény bekövetkezésének váratlansága: a kis valószínűségű esemény nagyon „meglepő”, a nagy valószínűségű viszont „banális”. Szokás a formulát a paraméterek elhagyásával és a tört kiküszöbölésével idézni: A logaritmus biztosítja, hogy a mérték additív legyen, azaz egy összetett hír értékét a részek értékének összege adja: . Feltesszük a modellben, hogy az összetett hír komponensei független valószínűségű eseményekről tudósítanak. (Vö. valószínűségszámítás) A formula a hőtanban használt egyik mennyiség, az entrópia formulájára emlékeztet, s a hírforrás (kibernetikai rendszer) átlagos hírértéke is rokonítható azzal. Példa A magyar kártya 32 lapjából egyet p=1/32 valószínűséggel húzunk ki. Az eseményről tudósító hír (bináris) értéke . Ha külön közlik a kihúzott kártya színét és értékét, akkor e részletek értéke illetve , s ezek összege adja a teljes hír értékét. Forrás Kislexikon Papp Lajos (orvos) Dr. Prof. Papp Lajos (Aranyosgadány, 1948. március 21.) Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója. A Kaposvári Egyetem emeritus professzora. Élete 1951-ben, hároméves korában családjával együtt kitelepítették a szülőfalujából. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az ősi házba. 1966-ban, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után, a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, következő évben műtőssegéd lett. 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. A Pécsi Városi Kórház sebészgyakornoka volt 1973–1975 között. A POTE Anaesthesiologia, Intenziv Therapia és Sebészeti Osztály gyakornokaként dolgozott 1975–1977 között. Aneszteziológia és intenzív terápia (1978), általános sebészet (1982), szívsebészet (1983) szakorvosi vizsgát tett. A Harvard Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója (1984–1985). 1989 óta az orvostudományok doktora (a kandidátusi fokozat kihagyásával). 1977 és 1991 között a városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán dolgozott. 1991 májusától egyetemi tanár. 1991 májusában a Szabolcs utcai Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatójának nevezték ki. 1994-ben a hatalom eltávolította az igazgatói székből. (Igazgatóként küzdött a korrupció ellen, harcolt a betegek érdekeiért és az igazságért.) 1994-től a HIETE zalaegerszegi Szívsebészeti Tanszék és zalaegerszegi Szívsebészet, Szívgyógyászat alapító egyetemi tanára. 1997-től egyúttal a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Sebészet és Szívsebészet igazgató egyetemi tanára, 1999-től 2008-ig az általa alapított Szívgyógyászati Klinika igazgató professzora. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum elnöke (2001. márc.–máj.). A PTE Szívgyógyászati Klinika Igazgatója volt 2008-ig, amikor is lemondott minden pozíciójáról és kérte nyugdíjaztatását. Úgy döntött, hogy ami az egészségügyben történik az sem erkölcsileg, sem szakmailag nem vállalható. 2011-től a Kaposvári Egyetem emeritus professzora. 1997. október 23-án Pongrátz Gergely kérésére a forradalom negyvenedik évfordulóján ünnepi beszédet mondott a Corvin közben. 2007 augusztusában Zétényi Zsolttal megalapította a Kárpát-Haza Nemzetőrséget. Díjai, elismerései 1996 Év nemzetközi embere (Oxford) 1998 Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme 2001 Széchenyi-díj 2003 Magyar Örökség díj 2003 Budapest V. kerületének díszpolgára 2006 Kaposvár díszpolgára 2006 Prima díj (tudományos kategória) 2006 Prima Primissima díj (közönség-díj) 2007 Juliánus-díj (Julianus Alapítvány Csíkszereda) 2008 Pro Cultura-díj (Pázmány Péter Felsőoktatási díj) 2008 Pro Civitate-díj (Pécs) 2008 Teleki Pál Érdemérem 2009 Árpád-pajzs 2010 Csernus Mihály-emlékérem 2011 Budapest díszpolgára 2011 A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal 2014 Zalaegerszeg díszpolgára 2014 Pesti Srác Díj 2015 Bocskai-díj 2015 Ambassador díj 2016 Wass Albert-díj 2016 Magyar Kultúra Lovagja 2016 Tőkés-díj 2016 Zala megye díszpolgára Magánélete Nős, felesége Varga Zsuzsanna (nyug. orr-fül-gégész, audiológus). Lánya Katalin (1979, környezetvédő mérnök), fia Lajos (1975, dipl. szociális munkás). Unokái Kincső (2007), Csenge (2009) és Koppány (2012). Két testvére van. László (1946) biológus, MTA rendes tagja, Gábor (1954) sebész, traumatológus, ortopéd szakorvos, főorvos. Szakterületei Kutatási területe: - coronaria keringés physiológiája és pathophysiologiája - szívsebészet Szívkeringés-kutatással, a szívizom vérkeringésének fiziológiájával foglalkozott. A világon először Magyarországon vezették be az általa kidolgozott kardio-teletermográfiát (1980). Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a patológiás és az épszívizom biokémiai vizsgálatainak terén. Tanulmányozta az izomtranszformációt, és az intracelluláris szabad Ca- és Mg-meghatározás technikáját. Különösen jelentősek még az akut coronaria bypass és intermittáló sinus coronarius occlusio hatásának vizsgálata akut lokális ischaemiában. Alapkutatásokban: fiziológia, patofiziológia kutatásokban a világon először leírt, publikált megállapításai: Az Inozin cardiotonikus és cardioprotektív hatásai. Teletermográfiával észlelt és rögzített szívfelszíni hőemisszió és az epicardiáris véráramlás lineáris összefüggése. A cardiotonikus gyógyszerek szívsebészeti műtéti halálozást befolyásoló direkt összefüggései. Nem a szív a keringés energiaforrása. Klinikai kutató munkában elért legfontosabb eredményei: 1980-81-ben hazánkban elsőként kísérleti körülmények között kidolgozták, majd emberi szívműtétekre adaptálták a komputer kiértékelésű epicardialis mapping technikát, melyet a thermographiával szimultán alkalmazták. Megteremtették a ritmusbetegségek szívsebészeti kezelésének legfontosabb feltételét, valamint a bal kamrai aneurysmák egzakt körülhatárolásának, illetve a coronaria bypassműtétek hatásosságának megbízható vizsgálómódszerét. Klinikai munkája során a betegellátás terén elért legfontosabb eredményei: Szívsebészként, elsőként vezette be a hazai szakmai gyakorlatba: - kiterjesztett coronaria endarterectomiákat (mindhárom ágra terjedő részleges, vagy egy-két főágra terjedő teljes desobliteratiot) - teljes revascularisatiora törekvő hatos-hetes-nyolcas-kilences coronaria bypass műtéteket - együlésben végzett coronaria bypass és carotis endarterectomia műtéteket - együlésben végzett szív és tüdőműtéteket - együlésben végzett többes billentyű beültetés és coronaria bypass műtétek - a dissectio aortae teljes reconstructiojának plasztikai műtétjét (suspensios eljárás) Szervezeti tagságok (Minden szakmai társaságból kilépett) Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottság Kardiológiai Szakmai Kollégium Szívsebész Szakcsoportja (elnök) Magyar Élettani Társaság Magyar Farmakológiai Társaság Magyar Kardiológusok Társasága (2004) Magyar Kardiológiai Társaság Magyar Sebész Társaság American College of Angiology Cardiovascular and Interventional Radiological Society of Europe The International Society for Cardiovascular Surgery Magyarok Szövetsége Esések Iskolája Egyesület alapító tag és elnöke (2012.06.27.) Írásai Tudományos munkássága nemzetközi hírű. Számtalan publikációja jelent meg a világ kiemelkedő szakmai lapjaiban. Eddig megjelent könyvei: „Jöjjön el a Te országod” (Kairosz Kiadó Bp., 2003) Quo vadis Domine? (Kairosz Kiadó Bp. 2003) Verbum cordis (Kairosz Kiadó Bp. 2005) Magyarokhoz (Kairosz Kiadó Bp. 2006) Szabadíts meg a gonosztól (Kairosz Kiadó Bp. 2008) Csodák és tragédiák életemben (Kairosz. Kiadó Bp. 2009) Segíts Ég! (Kairosz Kiadó Bp. 2010) Úton… (Kairosz Kiadó Bp. 2012) Gyógyító Gondolatok. Breviárium (Kairosz Kiadó Bp. 2013) Puy-Saint-Pierre Puy-Saint-Pierre település Franciaországban, Hautes-Alpes megyében. Lakosainak száma 529 fő (2015). Puy-Saint-Pierre Briançon, Puy-Saint-André és Saint-Chaffrey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Katona József Színház (Kecskemét) A Katona József Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel. A magyarországi kulturális és társadalmi élet 19. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. Magyarországon a legtöbb színház a dualizmus néhány évtizede alatt épült, mintegy színházépítési láz vonult végig az országon. Története Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, a bécsi Fellner és Helmer tervezésében, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel. Avatásán Ferenc József és felesége Sissy királyné is rész vett. Emléküket tábla is őrzi a színházban. Stílustörténeti körülmények A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A Fellner és Helmer tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, amely aztán a magyar szecesszió időszakában bontakozott ki. Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József szoborportréja. A színház felújítására 1986-87-ben az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor. A színház vezetőinek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. Az intézményhez kapcsolódik a helyi Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház. A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma, 1949. október 10-től: 752; ugyanitt háromszázhét színházi felvétel is látható. Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a Szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában. Társulat (2018-2019) Igazgató: Cseke Péter Főrendező: Rusznyák Gábor Művészeti vezető: Réczei Tamás Zenei vezető: Károly Kati Aradi Imre Bánovits Vivianne Bognár Gyöngyvér Csapó Virág Csombor Teréz Danyi Judit Decsi Edit Dobó Enikő Dunai Tamás Farkas Ádám Fazakas Géza Ferencz Bálint Fischer Lilian Hajdú Melinda Hegedűs Zoltán Jablonkay Mária Kiss Jenő Kiss Zoltán Kocsis Pál Koltai-Nagy Balázs Konfár Erik Kovács Gyopár Kovács Gyula Kovács Lotti Körtvélyessy Zsolt Kőszegi Ákos Lakatos Máté Magyar Éva Märcz Fruzsina Nagy Katica Nagy Viktor Nagyhegyesi Zoltán Orth Péter Pál Attila Réti Erika Sára Bernadette Sirkó László Szabó Emília Szegvári Juli Szemenyei János Váry Károly Zayzon Zsolt A színház igazgatói Kövessy Albert (1900-1905) Mariházy Miklós (1908-1920, 1926-1927) Bárdossy Pál (1920-1922) Csáky Antal (1922-1926) Gulyás Menyhért (1927-1928) Deák Ferenc (1928-1930) Velenczey István (1951-1953) Radó Vilmos (1958-1974) Miszlay István (1974-1976) Jancsó Miklós és Hernádi Gyula (1983-1984) Gyurkó László (1984-1985) Lendvayi Ferenc (1986-1991) Illés István (1992-) Bal József (1995-1998) Bodolay Géza (1998-2008) Cseke Péter (2008-) Örebro község Örebro község (svédül: Örebro kommun) Svédország 290 községének egyike. A mai község 1974-ben jött létre. Települései A községben 19 település található: Hermann Obrist Hermann Obrist (Kilchberg, Zürich kanton, 1862. május 22. – München, 1927. február 26.) svájci származású szobrász a szecesszió időszakában. Élete és munkássága 1876-ban került Weimarba, ahol anyja Goethe egykori kerti házának közelében lakott. 1886-tól hosszú utazásokat tett. 1890-ben Párizsba költözött. 1895-től Münchenben élt. Itt saját házat épített. 1914-ben ő készített a plasztikáit annak a színháznak, amelyet Henry van de Velde tervezett a kölni Werkbund-kiállításra. Love the Fall A Love The Fall egy dal Michael Paynter ausztrál énekestől. A szám Paynter debütáló, This Welcome Diversion című albumán kapott helyet. A felvételen a The Veronicas is közreműködött, akikkel 2008-ban ismerkedett meg az énekes. 2010. június 21-én jelent meg a kislemez digitálisan, majd július 9-én CD formátumban. Utóbbin az Are You Alive? című dal is helyet kapott. Videoklip A videoklip 2010. június 15-én jelent meg. A kisfilmben Michael mellett az együttes két tagja, Lisa Origliasso és Jessica Origliasso is szerepet kapott. Slágerlistás helyezések A Love the Fall lett Paynter első top 20-as kislemeze Ausztráliában. Golica A Golica (németül: Kahlkogel) (1836 m) a nyugati Karavankák egyik hegycsúcsa, Jesenice fölött, Szlovéniában. Leginkább nárciszmezőiről ismert, melyek áprilisban és májusban odacsalogatják a természetkedvelőket. A csúcshoz közel egy hegyi ház található. A házból és a csúcsról is szép kilátás nyílik az osztrák Karinthiára, valamint a Júliai-Alpokra. Az erdőhatár fölött, 1582 méter magasságon van a Koča na Golici hegyi ház. Régebben két hegyi ház volt a Golicán: a Német ház, mely a jelenlegi ház helyén állt, valamint a Szlovén ház, mely a csúcson volt. Mindkét házat fölgyújtották a partizánok a második világháború alatt, hogy azokat ne használhassák a németek. Manapság a hegyen kecskék legelnek, 1957-ig pedig a környező falvakban élő emberek lekaszálták a füvet. A helybeliek büszkék a hegyre, többek között mert említik a Na Golici (A Golicán) hagyományos szlovén népzenében is. A nárciszmezők Májusban (meg az időjárástól függően április végén és június elején is) a Golica lábánál nagy számban jelennek meg a csillagos nárciszok (Narcissus poeticus radiiflorus). A nárciszok évelő virágok hagymával, a szél által terjednek, ami miatt főleg füves, pusztás területeken találhatók. A Kárpát-medencében is sok helyen található, főleg hegyek lábánál. A második világháborúig egészen a csúcsig terjedtek ezek a virágok, manapság pedig jóval alacsonyabb magasságig mennek. Az ok erre a talaj mechanizált megmunkálása és a kémiailag előállított kálium és foszfor alapú műtrágyák használata, melyet arra használnak, hogy a fű magasabbra nőjön. Ezen kívül a nárcisz nem felelnek meg a legelőkön - ameddig a levele zöld, addig mérgező a háziállatok számára. Ezért régebben a pásztorok csak augusztusban terelték a hegyre a nyájakat. A Golicán nő még a veszélyeztetett Crepis bocconi virág, valamint az Alpesi Korpafű (Diphasiastrum alpinum). Celine (Jasztrebarszka) Celine falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik. Fekvése Zágrábtól 34 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra fekszik. Története 1857-ben 78, 1910-ben 139 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 80 lakosa volt. Anyakönyv Az anyakönyv egy plébánia, egyházközség vagy település írásos nyilvántartása, amelyet a születésekről, házasságkötésekről, illetve halálesetekről vezetnek. Kezdetben az adott katolikus egyház plébánosa (Mária Terézia 1750-es pátense értelmében esetleg a káplán, a kórusvezető kántor, a sekrestyés, a harangozó, a templomgondnok vagy más személy) vezette, majd a szekularizáció után bevezetésre került a világi, állami anyakönyvezés, de emellett az egyes vallási felekezetek tagjainak anyakönyvezése is folytatódott. Nemcsak a nemesek, hanem szinte minden társadalmi csoport kutatására alkalmas. Mivel semleges, adatszerű források és egy település szinte minden lakóját tartalmazzák, rendkívül értékesek a tudomány számára. Az anyakönyvekre vonatkozó hatályos magyar szabályozást az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet tartalmazza. Az anyakönyv kifejezés a latin matricula megfelelője, mely a latin matrix 'anya, anyaállat, anyaméh, anyakönyv, törzskönyv' kicsinyítő képzős származéka. Franciaországban Napóleon polgári törvénykönyve vezette be a polgári anyakönyvezést, Angliában és Wales-ben 1837-ben, a Monarchiában 1895-ben tértek át az állami anyakönyvezésre. Az anyakönyvezés fejlődése A kereszténység első századaiban a diakónus a dyptichákról olvasta fel az élők és meghaltak neveit és imát is mondott értük. Kétféle dypticha létezett: a vivorum és a mortuorum. A középkorból a templomok és kolostorok mellett eltemetettekről szórványosan maradtak fenn halotti jegyzékek. Az 1212-es párizsi zsinat elvetette a kötelező anyakönyvvezetést. I. Ferenc francia király (1515-1547) adott ki rendeletet arról, hogy az elhalálozott hűbéresekről a lelkészeknek jegyzéket kell vezetniük. A városi könyvek, krónikák a 13. századtól jöttek létre. Ezek négy csoportra oszthatók: 1. emlékiratok (memorabilita, eredetileg minden bejegyzés ide tartozott), 2. közigazgatási iratok (privilégiumok, pénzügyek, formulárok, másolatok, regiszterek), 3. városi bírói könyvek (bírói, tanácsi iratok, delegált bíróságok), 4. árvaügyi és az egyes városi intézmények könyvei. Ezek is fontos genealógiai adatokat tartalmaznak. A mai anyakönyvezési gyakorlatot a Tridenti Zsinat 24. ülése (1563) fektette le. Az ülés első jegyzőkönyvének első fejezete a házasságok anyakönyvezéséről (matrica copulatorum) intézkedik, a második a megkereszteltek (matrica baptisatorum) és a keresztszülők jegyzékbe vételéről. A halotti anyakönyvezésről (matrica mortuorum) és az anyakönyvi bejegyzések tartalmáról csak az ún. római rituálé, V. Pál pápa rendelete intézkedett 1614-ben. A plébánosokat három könyv vezetésére utasította: egyet a bérmáltakról, egyet a népességről (status animarum) és egyet az elhalálozottakról. Ezeken anyakönyveket Matrica tripartitának is nevezték. A születéseket, házasságokat és halálozásokat az egyházi és nem a patrimonális, feudális hovatartozás szerint tartották nyilván. Magyarországon az 1515. évi veszprémi egyházmegye zsinata intézkedett először a megkereszteltek feljegyzéséről. Ezt és a Tridenti Zsinat határozatainak bevezetését a török előnyomulása odázta el. A Győri egyházmegye 1579-es zsinata a veszprémi határozatokat ismételte meg. A Tridenti Zsinat határozatainak végrehajtásáról az 1611-es nagyszombati egyházmegyei zsinat intézkedett. Pázmány Péter, esztergomi érsek az V. Pál által kiadott Rituale Romanumot az egész országban kötelezővé tette. A legrégibb fennmaradt római katolikus anyakönyvek, melyeket a Tridenti Zsinat határozatai szerint szerkesztettek a következők: Turócszentmárton (1601), Kőszeg (1633), Pápa (1638), Győr-Káptalan-domb (1642), Győr-Belváros (1643), Sárvár (1646), Sopron (1652), Gyöngyös (1654), Sopronbánfalva (1656), Ágfalva (1661). A tridenti Zsinat határozatai befolyásolták a protestáns egyházak anyakönyvezési gyakorlatát is. A türelmi rendelet (1782) előtt az evangélikusok adatait is a katolikus anyakönyvekbe vezették be. A legrégibb evangélikus anyakönyvek a következők: Kassa (1587), Bártfa (1592), Selmecbánya (1594), Szepesszombat (1599), Sopron (1656), Ágfalva (1665), Nemeskér (1689), Nemescsó (1701), Vadosfa (1707), Celldömölk és Pápa (1708). A mai Magyarország területén a legrégibb református anyakönyv a kiskunhalasi 1678-ból, majd Győr (1682), Debrecen és Pápa (1703) következik. A magyarországi szerb ortodox anyakönyvek közül a legrégibbek a szentendrei (1725) és a szegedi (1727), majd Baja (Nagytemplom 1732, Kistemplom 1742), Eger (1748), Mohács és Siklós (1752) követi. A román ortodox egyházban csak néhány településről vannak egyházi anyakönyvek: Gyula-Miklósváros, Kétegyháza, Körösszegapáti (1779), Mezőpeterd, Vekerd (1783). A szerb és a román ortodox anyakönyvek a Nagy Péter cár írásreformjai előtti cirill betűkkel íródtak. A görögkatolikus anyakönyvek közül Magyarországon a legrégibbek a következők: Boldogkőváralja (1724), Baktalórántháza (1749), Tokaj és Hajdúdorog (1750), Hosszúpályi és Nagyléta (1764), Álmosd és Bodrogkeresztúr (1772). A nazarénus felekezet első anyakönyvei Kálon 1858-ból, Baranya megyében 1860-tól ismertek; Battonya, Szeged, Algyő (1870). A baptista egyház anyakönyvei Karcagon 1881-ből, Bonyhádon 1884-ből maradtak fenn. Az izraelita közösség születési anyakönyvei az 1760-as évektől kezdődnek: Nagytétény (1760), Lovasberény (1764), Balatonboglár (1768), Zsámbék (1769), Kaposvár (1771), Marcali (1774). A zsidó anyakönyvek jelentős része az 1930-as, 40-es évekig tart. A türelmi rendelet (1782) értelmében nemcsak a katolikus, hanem a református, evangélikus, görögkeleti egyházak és zsidó hitközségek is vezettek anyakönyveket, de ezek nem számítottak hivatalos okiratnak. Az evangélikusok számára a katolikus papok kizárólag anyakönyvezők voltak. Ezért a 18. század második felétől ezért az anyakönyvekben két oszlop van a katolikus és a protestáns felekezetek számára. A lutheránus és református anyakönyveket 1829-ben ismerték el hivatalos okiratnak, de a katolikus papok felügyelete alatt. Az evangélikus anyakönyveket végül 1866-ban elismerték jogerős okiratnak. Ettől az évtől vezettek anyakönyveket a járási hivatalok és a városi magisztrátusok a nem vallásos személyek számára is. A zsidó anyakönyveket 1766-tól a helyi vagy a lakhelyhez legközelebbi rabbi vezette, 1797-től segéd anyakönyvelő által, a katolikus papok felügyelete alatt. A zsidó nevekkel gyakran volt gond, ezért II. József 1787-ben elrendelte, hogy minden zsidó polgár válasszon állandó családnevet. Mivel a német nyelvű anyakönyvekben vezették őket, a zsidók általában valamilyen német nevet választottak maguknak. A zsidó családok kutatását nehezíti az is, hogy ugyanazon faluban azonos névvel szerepelhetnek olyan családok is, melyek nincsenek rokonságban egymással. A korai anyakönyveket II. József uralkodásáig általában nem rovatok szerint, hanem folyamatosan vezették, napok és hónapok szerint. A rovatok (megkereszteltek, házasság, elhalálozottak) a 18. század utolsó negyedétől kezdtek elterjedni. A római rituálé szerint vezetett anyakönyveknél a 18. század elejéig a feljegyzéseket általában egy könyvben vezették. A 17. század második felében van példa arra is, hogy a három anyakönyvet külön-külön könyvben vezették. A 18. század első felében a helyet, dátumot és az esemény leírását kezdik külön oszlopokban feljegyezni. Az 1787-es udvari dekrétum értelmében megjelentek a sablonszerű, majd a 19. század elejétől az előnyomtatott anyakönyvek. II. József rendelete szerint az anyakönyvnek tartalmaznia kellett a születés évét, hónapját és napját, a gyermek nevét, nemét és azt, hogy törvényes vagy házasságon kívüli-e, a szülők kereszt- és vezetéknevét, vallását, a keresztszülők teljes nevét, a házasságon kívüli gyermek apjának a nevét, ha elismerte az apaságot. A házassági anyakönyvnek tartalmaznia kellett az esküvő évét, hónapját, napját, a házszámot, a vőlegény kereszt- és vezetéknevét, vallását, életkorát, családi állapotát (nőtlen, özvegy), a menyasszony keresztnevét, vallását, korát, családi állapotát (hajadon, özvegy), a tanúk kereszt- és vezetéknevét, családi állapotát. A tanúknak mindig alá kellett írni az anyakönyvet. A halotti anyakönyveknek hat oszlopban tartalmaznia kellett a halál évét, hónapját és napját, a házszámot, a vallást, a halott nevét és korát, a halál okát. A korai születési anyakönyvek csak a legfontosabb adatokat tartalmazták (a gyermek neve és születésének dátuma, a szülők és keresztszülők neve, a születés helye). Néha a keresztelést végző pap neve is szerepel. Mária Terézia 1770-ben elrendelte, hogy anyakönyvezni kell a házasságon kívül született gyermek apjának a nevét, ha elismerte az apaságot. 1771-től a birodalom egyes tartományaiban vezetni kellett a házak és a telkek számát is. A házassági anyakönyvben megadták a jegyesek nevét, családi állapotát (hajadon, özvegy), a születés helyét és a tanúk nevét. Néha a menyasszony anyjának nevét is megtudjuk. A halotti anyakönyv megadja az elhalt nevét, gyermekkorúnál a szülők nevét, a lakhelyet és az életkort, mely a régebbi anyakönyvekben gyakran hiányzik. Itt van bejegyzés arról, hogy özvegyről van-e szó, esetleg arról, hogy hány évig tartott a házasság. A foglalkozás rendszerint a 19. századtól szerepel. A 18. században még csak néhány foglalkozást adnak meg (orgonista, molnár, üveges, tanító stb.). A szülők és néha a jegyesek foglalkozását, a halálozás okát később következetesebben jegyezték fel. A zsidó anyakönyvek tartalmazzák a szülészbába nevét, a fiúk esetében a körülmetélés dátumát és az azt végző személy nevét. 1852-től az anyakönyvekben megjelent a „megjegyzések” rovat az anyakönyvi adatok javítása, a vezetéknév megváltoztatása, halottá nyilvánítás, a halál különleges körülményei számára. Néha itt szerepel bejegyzés a halálról és az esküvőről, hogy elsőszülött-e a gyermek. A katolikus anyakönyvek nyelve többnyire latin. Az 1840: VI. tc. 7. §-a értelmében 1843-50 között megjelent a magyar nyelv. A régebbi evangélikus anyakönyveket is latinul vezették, 1844-50-től magyarul (1850 után a felvidéki szlovák környezetben bibliai cseh nyelven). A régebbi zsidó anyakönyvekben uralkodik a német nyelv, később a magyar. 1868-tól lehetővé vált a polgári házasságkötés, 1895-ben pedig bevezették az állami anyakönyvezést, de az egyes felekezetek továbbra is vezettek saját anyakönyveket. Az anyakönyveket ma két példányban, a helyi önkormányzatok vezetik. Az anyakönyvek használata A családkutatás során alapvető szerepet kapnak a hiteles anyakönyvi adatok, ezért az ősök adatainak felderítésénél a legkorábbi ismert ősnek – ahonnan elindulhat a korábbi felmenők felderítése – ismerni kell származási helyét és vallását is, hogy a felmenőket tovább lehessen keresni, a területileg illetékes levéltárban vagy más intézményben. Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Ezért régebbi anyakönyvek általában idegen (latin, esetleg német) nyelvűek, sok rövidítést tartalmaznak és régies, gyakran csak nehezen olvasható (mivel gót) betűkkel íródtak, a családkutatónak rendelkeznie kell a fontosabb nyelvi, paleográfiai, genealógiai stb. ismeretekkel. A munkát nehezíti a nevek eltérő írásmódja, az, hogy egy személy esetleg többször is házasságot kötött, nehezen olvasható az aláírása stb. Az 1614-es római rituálé a születési anyakönyvek számára a következő formulákat írta elő: Az úr… évében … napján … hónapjában … én, … a Szent … templomának papja, … városában/falvában megkereszteltem ezen gyermeket, aki … napján született, … szülőktől, … egyházából, aki a … nevet kapta. A keresztszülők … fiú volt, … egyházából, a további keresztszülők …, a fiú/leány megadásával, … egyházából. A házassági anyakönyvek számára a következő formulát írták elő: … évében, … havának … napján, a három előző kihirdetés utáni három ünnepet követően, melyek közül az első … napján történt, a második … napján, a harmadik … napján és az ünnepi istentiszteletek alkalmával semmilyen törvényi kifogás nem merült fel, én …, … templomának gondnoka … városában, megkérdeztem … ifjú legényt, … egyházából és … szüzet (vagy néhai … özvegyét, amikor … egyházából való özvegy volt) és jelenlétükben kölcsönös ünnepélyes beleegyezésüket vévén házastársakká nyilvánítottam őket a tanúk … (ministráns?) fiú jelenlétében, aki … egyházához tartozik és … fiú jelenlétében, aki … stb. Később a Szűzanya egyházának szertartása szerint megáldottam őket. A halotti anyakönyveknél a következő formulát kellett használni: … évében, … napján, … havában … fiú/leány … faluból, életének … évében (ha ismert), … házban a Szűzanya egyházának közösségében visszaadta lelkét az Úrnak. Testét eltemették … napján, … templomában, általam, … által meggyóntatván és a szentségek kiszolgáltatása után … napján. Az egykori Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió állami szervei hatalmas egyházi anyakönyvi anyagot gyűjtöttek össze. A történeti Magyarország Ausztriához és az egykori Jugoszláviához került területeinek anyakönyveiről vannak magyarországi másolatok, de ezek nem teljesek. Az anyakönyvek kutatását jelentősen megkönnyítik a különféle segédletek. 1780-tól rendelet írta elő, hogy az anyakönyvekhez betűrendes mutatót (index) kell készíteni, amit 1802-ben a régi anyakönyvekre is kiterjesztettek. Egyes tartományokban elrendelték az anyakönyvek leírásának elkészítését, és ezt a konzisztóriumokban kellett elhelyezni. A genealógusok, elsősorban az amatőr családkutatók munkáját szinte teljesen meghatározza, hogy az állami levéltárakban található anyakönyvek mennyire hozzáférhetők. Az ún. holt anyakönyvek (általában 1900-ig) nagyrészt a levéltárakban találhatók, míg az ún. élő anyakönyvek (1900-tól) a városok anyakönyvi hivatalaiban vannak elhelyezve. Ezek általában nem tanulmányozhatók, de egyes országokban anyakönyvi kivonatot lehet belőlük kérni. A Magyar Országos Levéltár a személyi jogok védelme címén 1975-ben zárolta az 1867 és 1966 közti időszak anyagát és bizonyos jogi megszorítások ma is nagyban hátráltatják a kutatást. Ezzel szemben jó néhány utódállam levéltáraiban szinte szabadon hozzá lehet jutni a levéltári anyagokhoz. Ezért az amatőr kutatók számára szinte csak a mormon egyház Salt Lake City-i vagy nürnbergi adatbázisa hozzáférhető. Az egyházi levéltárak anyaga azonban nagyrészt kutatható. 1987 óta Magyarországon számos családkutatói iroda jött létre, amelyek meghatározott javadalmazás fejében képesek elvégezni az anyakönyvi és egyéb genealógiai kutatásokat. Az anyakönyvek hasznosítása Fontos adatokkal szolgálnak a genealógia, a történettudomány, demográfia stb. számára az egykori népesség főbb életrajzi, statisztikai, esetleg egészségügyi stb. állapotára nézve. Az anyakönyvek gyakran tartalmaznak adatot a társadalmi helyzetre vonatkozóan (nobilis - nemes, colonus - paraszt). A római rituálé szerint vezetett, folyamatos szövegű anyakönyvekben a bejegyző gyakran tudósított egyéb eseményekről is. Az életrajzi adatokon kívül gyakran sok egyéb adat is megtalálható: a templomi vagyon jegyzéke, adatok a templomi orgonáról, a felújítási munkákról, a házalók, kereskedők, drótosok, üvegesek stb. vándorútjairól, a halál okáról, a járványokról. Néha a jelentős belföldi és külföldi események krónikaszerű bejegyzései is megtalálhatók (különleges események, katasztrófák, időjárási különlegességek). Vidéken az első pontos népszámlálásokat az anyakönyvek alapján hajtották végre. A francia történeti demográfusok is az anyakönyvek kutatására alapozták módszerüket. M. Fleury és L. Henry ún. családrekonstrukciós módszere ma is iránymutató. Az 1960-as évektől az USA mormon felekezetének támogatásával (Salt Lake City, Utah) az állami anyakönyvezés magyarországi bevezetéséig (1895. október 1.), a többi országhoz hasonlóan, lefényképezték az összes egyházi anyakönyvet. (Magyarországon 1959 és 1966 között.) Céljuk az összes ember családfájának az összeállítása. A mikrofilm-adatbázis, térítés ellenében, Magyarországon is hozzáférhető, ezekről összefoglaló katalógus is készült. A Magyar Országos Levéltár Reprográfiai Osztálya minden tekercsről rendelkezik részletes katalógussal is. A MOL-ban lévő mikrofilmek beiratkozás után bárki által ingyenesen kutathatóak. Az anyakönyvek adatait néha a címertan is hasznosítani tudja. Forgon szerint régi otrokocsi anyakönyvi feljegyzés volt az Ebeczky család címeréről a baji református levéltárban. Banyeres de Mariola Banyeres de Mariola község Spanyolországban, Alicante tartományban. Lakosainak száma 7102 fő (2017). Banyeres de Mariola Alcoy, Beneixama, Biar, Onil, Bocairent, Fontanars dels Alforins és Ontinyent községekkel határos. Testvértelepülések Campan Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Rock Island megye Rock Island megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye Rock Island, legnagyobb városa Moline. Lakosainak száma 147 258 fő (2013. július 1.). Rock Island megye Clinton és Mercer megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Široka Kula Široka Kula falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik. Fekvése Gospićtól 11 km-re északkeletre a Likai karsztmezőn, a 25-ös számú főút mentén, a Lika partján fekszik. Története Široka Kulát a török uralom előtti időkben Široki Turanjnak nevezték. Itt volt egykor a likai zsupánság székhelye a likai terület legnagyobb várával. Róla kapta a falu is nevét, mely magyarul széles tornyot jelent. E vidéket 1527-ben foglalta el a török és szandzsák székhelyévé tette. Ebben nemcsak a vár erőssége, hanem stratégiai szempontból kedvező fekvése is szerepet játszott. Široka Kula közelében egy másik vár is állt, Grebenar vára egy nagyméretű kolostorral. A kolostorhoz templom is tartozott, melynek gótikus falai és mozaikpadlójának maradványai még a múlt század közepén is láthatók voltak. 1651-ben Zrínyi Péter Široka Kulánál verte meg a törököt. Területe csak 1689-ben szabadult fel a több mint 160 évi török megszállás alól. A felszabadulás után Široka Kula a likai határőrezred 12. századának parancsnoki székhelye lett. 1766-ban házat építettek a parancsnokság számára. Široka Kulán a várral szemben 1734-ben építették fel a Szent Mátyás templomot, mely 1769-ben és 1942-ben is leégett, végül 1945-ben lebontották. Plébániáját 1816-ban alapították. 1834-ben megnyílt a település első iskolája. Az akkori Široka Kulán 175 ház állt, melyekben 1966-an laktak, közülük 1435 görögkeleti, 531 római katolikus volt. A görögkeleti hívek számára a településen külön parókia létesült. A régi templomot 1891 nyarán lebontották, 1891 és 1892 között felépítették az Istenanya Mennybevétele templomot, amely 1941/42-ben leégett és 1948-ban lebontották. A falunak 1857-ben 2312, 1910-ben 3050 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. 1900 és az I. világháború között többen vándoroltak ki Amerikába. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A lakosság száma azóta folyamatosan csökken. 1991-ben lakosságának közel kétharmada szerb, egyharmada horvát volt. 1991. október 13-án a szerbek Široka Kula és Bukovac negyven polgári lakosát mészárolták le, közülük harmincnégy široka kulai volt. A lakosság megpróbáltatásai azután kezdődtek, hogy a helyi szerbek választás elé állították a horvátokat vagy elmenekülnek, vagy vállalják a következményeket. A JNA egységei erre már ellátták őket automata és félautomata fegyverekkel. A feszültség augusztus 29-én tovább fokozódott. Ekkor a szerbek gyalogsági fegyverekből és aknavetőkből lőni kezdték a horvát polgári lakosságot. A támadások különösen éjjel fokozódtak. Az ott maradtaknak megtiltották, hogy házaikat háromszáz méteres körön túl elhagyják. A gyakorlatban azonban ez a kör a házból való kimenetelt jelentette, még az állatokat sem tudták etetni. A fenyegetésnek a házak tetejének vagy az ablakok lövésével adtak nyomatékot. Állandó rettegésben tartották őket. Október 13-án délután a szerb fegyveresek megparancsolták a horvát civileknek hogy menjenek „óvóhelyre”. Ezen a napon tanúk látták ahogy a helyi szerbek a környékbeli szerbekkel együtt alaposan felfegyverkeznek. Minden szerb fegyverben és egyenruhában volt még a nők is. A horvátok egy részét két házba zárták, amely szintén horvátoké volt, majd gránátokkal felgyújtották őket. A legfiatalabb áldozat tizenhárom egyéves kislány volt. Egy csoport horvát civilt 11 főt az egyik ház pincéjébe hajtottak, melyet később szintén felgyújtottak. Egy csoport bement a pincébe és közéjük lőtt nyolcat megölve közülük. A három túlélőt kihajtották a pince elé és ott lőtték le. Testüket egy felgyújtott istállóba húzták be. Néhány idős embert a saját házába zártak, majd rágyújtották. Azok a horvátok akiknek sikerült elmenekülni a mészárlás elől a falun kívül a bokrok között várták be az éjszakát, majd Perušićon találtak menedéket. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a "Vihar" hadművelet során foglalta vissza a települést. Az áldozatok, szám szerint 40 lakos emlékére emlékművet emeltek, melyet Petar Dolić akadémiai szobrászművész készített. Ezért a háborús bűntettért 1994-ben hét szerbet ítéltek el, akik még 2006-ban is szabadlábon voltak. Több áldozatot találtak a környező barlangokban is, legtöbbjüket a širokakulai plébániához tartozó területen levő Golubnjači I és II. barlangokban, ahol szintén emlékművet állítottak tiszteletükre. 16 személyt pedig még mindig nem találtak meg. A falunak 2011-ben már csak 120 lakosa volt. Ez a szakasz részben vagy egészben a Pokolj u Širokoj Kuli 13. listopada 1991. című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Nevezetességei Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma 1734-benépült, 1942-ben felgyújtották, 1945-ben teljesen lebontották. 1997-ben alapjait kiásták és teljesen újjáépítették. Az építés még mindig nem fejeződött be teljesen. A templom mellé emlékművet állítottak az 1942-es és az 1991-es szerb mészárlások áldozatainak. Scooby-Doo újabb kalandjai A Scooby-Doo újabb kalandjai (eredeti angol címén The New Scooby-Doo Movies) egy rajzfilmsorozat, amely az eredeti Scooby-Doo, merre vagy? 1969-es sorozat egyik spin-offja a Hanna-Barbera szombat reggeli rajzfilmjei közül. 1972. szeptember 9-én volt a premiere. Különlegessége a sorozatnak, hogy a megszokott 20-25 perces epizódok helyett egy része 45 percből áll. Eredetileg 16 epizódot vetítettek le belőle, majd később eredeti csatornája, a CBS megrendelt újabb 8 epizódot. (Akkoriban Amerikában ez szokás volt, a rajzfilmsorozatok első évadja 20-26 epizódból álltak, majd rendeltek általában további 6-8 részt.) Magyarországon a Turner rendelte be a magyar szinkront, és 2008-tól kezdték adni a sorozatot, melyet a Boomerang és a Cartoon Network máig ismétel időközönként. Valamennyi epizódjában a sorozatnak a Rejtély Rt. tagjai akkoriban különös hírnévre szert tévő sztárokkal találkoznak. Az viszont változik, hogy a sztárvendégek egy-egy Hanna-Barbera rajzfilmből vannak kiválasztva és kitalált szereplők (pl.: Addams Family, Speed Buggy) vagy pedig létező sztárok (pl.: Cher, Don Knotts, Sandy Duncan). Megjelenés DVD-n 2005-ben elkezdték kiadni USA-ban DVD-n a sorozatot, de nem sikerült leszerződni az összes sorozatbeli vendégszereplővel, így nem adták ki a teljes spin-offot. Epizódok Magyarországon az epizódok nem kerültek adásba magyar címmel, a részek elején csak azt mondják be magyarul, ki lesz az aktuális sztárvendég. A Turner műsorbeosztásaiban használja a hivatalos magyar címeket. Gőzturbina A gőzturbina általában túlhevített vízgőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítja át. Korábban erre a célra dugattyús gőzgépet használtak, melyet Thomas Newcomen talált fel és James Watt jelentősen megújított. A gőzturbina teljesen kiszorította a gőzgépeket elsősorban jobb hatásfoka, másrészt a jobb teljesítmény/súly arány miatt, végül pedig, mivel a gőzturbina forgórészét egyszerű a generátor forgórésszel összekapcsolni. A gőzturbina a gőzgéppel ellentétben nem igényel bonyolult, az alternáló mozgást forgó mozgássá alakító mechanizmust. A gőzturbina a hőerőgépek egy fajtája. Jó termodinamikai hatásfoka annak köszönhető, hogy a hőenergiát több fokozatban alakítja át mechanikai energiává, szemben például Watt gőzgépével, ahol a folyamat egyetlen fokozatban (hengerben) zajlott le. Ezzel az erőmű összhatásfoka is közelebb kerül az ideális, visszafordítható Carnot-körfolyamatéhoz. Működési elve Egy tipikus gőzturbinában a nagynyomású és nagy hőmérsékletű gőzt fúvókákon átvezetve felgyorsítják (gyakran szuperszonikus sebességre). A gőzáram a forgórészre sugárirányba felerősített hajlított lapátokra (ún. futólapátokra) fúj, ezek között áthaladva megforgatja a forgórészt és közben kicsit veszít hőenergiájából, vagyis nyomásából és hőmérsékletéből. A futólapátozás által eltérített gőzáramot az álló részbe erősített álló terelő-lapátokkal visszafordítják és rávezetik a következő sor futólapátra, majd ez folytatódik addig, amíg a gőz hőmérséklete csaknem eléri a környezet hőmérsékletét. Ezen a hőmérsékleten a gőz nyomása sokkal kisebb az atmoszferikus nyomásnál, így a turbina utolsó fokozataiban erős vákuum uralkodik. A jó hatásfokú gőzturbina igen sok fokozatból áll, ezeket egy forgórészen nem is lehet elhelyezni, ezért két-három forgórész között osztják el. A fokozat akciós vagy reakciós elven működhet. A reakciós turbinánál az áramló gőz lapátokra ható reakcióereje forgatja meg a forgórészt. Az akciós fokozatban az álló lapátokon történik meg az egész fokozatra eső nyomásesés és hőtartalom (entalpia) változás. A reakciós fokozatnál a hőesés 50%-a futólapátozásra esik, így a futólapátozáson is van nyomásesés. Ez a működésbeli különbség szerkezeti következményekkel is jár: Az akciós fokozat állólapátjait ú.n. diafragmába erősítik. A diafragma a turbinaházba szerelt tárcsa, amelyet a tengelytől labirint-tömítés választ el. A reakciós turbina futólapátozása és a ház közötti réseket kis értéken kell tartani, hogy a gőz meg ne kerülje munkavégzés nélkül a lapátozást. Általában elmondható, hogy a rések nagysága alapvetően befolyásolja a turbina hatásfokát. Mivel a reakciós turbina futólapátjain is van nyomásesés, ez jelentős tengelyirányú erőt okoz, melyet vagy úgy egyenlítenek ki, hogy a forgórészt szimmetrikusra készítik, vagy ú.n. kiegyenlítő dobot alakítanak ki természetesen labirint tömítéssel, amelyre ható nyomáskülönbség ellentétes irányú, de közel azonos tengelyirányú erőt ad. A legegyszerűbb kis turbináknál egyetlen szelep fojtásával lehet a gőz mennyiségét szabályozni. Nagyobb gépeknél azonban mind az akciós, mind a reakciós gőzturbinák első fokozata egy akciós szabályozó fokozat (Curtis-fokozat), amely előtt több fúvókacsoport helyezkedik el. Ezekre a fúvókákra külön-külön vezérelt szelepeken keresztül jut a gőz. Indításnál minden szelep zárva van, majd az első szelep nyitásával vezérlik a gőzmennyiséget. A második szelep csak akkor kezd nyitni, ha az első már teljesen kinyitott, és így tovább. Így a fojtási veszteségeket (melynek során a gőznyomás munkavégzés nélkül csökken) alacsony értéken lehet tartani. A korszerű turbinák 4-6 szabályozószeleppel készülnek. A labirint-tömítések sok kis fojtást tartalmaznak, ezeken a gőz egy része ugyan megszökik, de mennyisége korlátok között tartható. A labirint-tömítésen átjutott gőzt természetesen nem engedik szabadba, hanem lecsapatják és visszavezetik a kazánba. A gőzturbinák szabályozása Szabályozószelepekkel történik. Amikor a szelep nincs teljesen nyitva, fojtásos állapotváltozás zajlik le, ami veszteségekkel jár. Ezért, hogy a gőzturbina hatásfoka részterhelésen is viszonylag jó legyen, a reakciós turbinákba is egy akciós szabályozó fokozatot építenek be, melyhez több szabályozószelepeken és a hozzájuk tartozó fúvókákon keresztül vezetik a gőzt. Így a gőzáramnak mindig csak egy kis része szenved fojtást. A szabályozószelepek kialakítása olyan, hogy finoman lehessen változtatni a turbinába beömlő gőz mennyiségét. A szabályozószelepek nyitását fordulatszám szabályozó vezérli, amíg a turbina önállóan üzemel. Erőművi turbináknál a turbina után kapcsolt generátort rákapcsolják a villamos hálózatra, amelyet több erőmű táplál és amelyre kiterjedt fogyasztói rendszerek csatlakoznak. Az ú.n. párhuzamos kapcsolás után a turbina fordulatszámát a villamos hálózat frekvenciája szabja meg. Ha azonban valami üzemzavar következik be és a generátor terhelés nélkül marad, a turbina felesleges többlet teljesítménye gyorsítani kezdi a turbina és a vele összekapcsolt generátor forgórészét, ekkor a fordulatszám szabályozónak kell meggátolni, hogy a rendszer veszélyesen felgyorsuljon. Biztonság kedvéért a gőzturbinák kötelezően fel vannak szerelve a szabályozórendszertől független gyorszáró szelepekkel, melyeket egy túlfordulat-védő érzékelő, illetve más védelmi berendezések hozhatnak működésbe. Ipari és hőszolgáltató turbinák szabályozása bonyolultabb. Ezeket is fordulatszám szabályozással helyezik üzembe, de a generátor hálózatra kapcsolása után a fordulatszámot már a hálózati frekvencia szabja meg. Ellennyomású turbinák szabályozása a kilépő gőz nyomása szerint történik, ezeknek a gépeknek a leadott teljesítményét a fogyasztó gőzigénye határozza meg. Az elvételes gőzturbinák szabályozása ennél is összetettebb, ezek kombinált fordulatszám és nyomásszabályozással rendelkeznek, bizonyos korlátok között a gőzfogyasztók és villamos fogyasztók igényeit is ki tudják egyidejűleg elégíteni. Segédberendezések A forgórészek siklócsapágyakban forognak. A kenőrendszert nagy olajtartály, szivattyúk és szűrők, valamint olajhűtők egészítik ki. Az olaj hűtésére nem elsősorban a súrlódási veszteségek miatt van szükség, hanem mivel a forgórész forró gőzben forog, az olaj is felmelegszik. A szelepek működtetését általában hidraulikus szervomotorok végzik, ehhez szintén hidraulika folyadék-tartályra, szivattyúkra, szűrőkre és hűtőkre van szükség. A nagy erőművi turbinákból kiömlő kisnyomású gőzt kondenzátorban le kell csapatni. A kondenzátor tulajdonképpen egy hőcserélő, melynek egyik oldalán a gőz ill. a lecsapódott víz áramlik, másik oldalán pedig hűtővíz. A vákuum fenntartásához vákuumszivattyúkat használnak, melynek célja az, hogy az esetleges tömítetlenségeken betörő levegőtől megtisztítsák a kisnyomású turbinát és a kondenzátort. A gőzturbinák igen gondosan megtervezett és legyártott gépek. A hőtágulás sok problémát okozhat, melyet nagyon alapos tervezéssel és üzemeltetéssel lehet elkerülni. Egy korszerű gőzturbina teljes hőtágulása tengelyirányban 35–50 mm-et is elérhet, amit meggátolni nem lehet. Arra kell törekedni, hogy a különböző alkatrészek közötti hőmérsékletkülönbség lehetőleg kicsi legyen, mert ettől függ a közöttük lévő hézag megengedhető értéke. Általában a gőzturbináknak csak egy pontja nem mozdul el a hőtágulás folytán, ezt fix pontnak hívják. A többi résznek ehhez képest szabad hőtágulást biztosítanak. Fontos, hogy a csatlakozó csővezetékek hőtágulásából se ébredjenek akkora erők és nyomatékok, hogy a turbinát deformálják vagy felemeljék. Másrészt, mivel a sugárirányú rések a legkisebbek, fontos, hogy a turbina alkatrészei körszimmetrikusan melegedjenek és hűljenek. A turbina indítása meglehetősen lassú folyamat, esetleg több órát vesz igénybe. A leállítás ugyanilyen lassan kell, hogy történjen. A turbina leállás után is forró marad. A forgórész körszimmetrikus lehűlését úgy biztosítják, hogy a teljes kihűlésig egy tengelyforgató berendezés segítségével lassan forgatják a forgórészt. Fajtái A kondenzációs turbinák azok a gépek, melyek az együttműködő villamos rendszer fő terhelését fedezik. A turbinából kiáramló gőzt nagy, vízzel hűtött hőcserélőkben, a kondenzátorokban lecsapatják. A turbina kisnyomású részében vákuum uralkodik. Ellennyomású turbinákból kilépő gőz légkörinél nagyobb nyomáson és hőmérsékleten távozik, ipari folyamatok fűtésére használják. A turbinába beömlő gőz mennyiségét a kilépő gőz nyomása szerint szabályozzák. Teljesítményét nem a villamosenergia igény szabja meg, hanem az ipari fogyasztó hőigénye. Ezért ezek a gépek csak úgy működnek, ha a fordulatszámukat a nagy villamos hálózatra kötött generátor frekvenciája tartja állandó értéken. Elvételes turbinák gőzének egy részét magasabb nyomáson ipari fogyasztókhoz viszik, ezek ugyancsak nem dolgozhatnak önállóan. Fűtőturbinák kiömlő gőzét egy hőcserélőbe vezetik, ez vizet melegít, mely azután lakások és egyéb épületek fűtését szolgálja (ez a távfűtés gazdaságos módja). Története A gőzturbina őse - Alexandriai Hérón labdája - alig volt több egy játéknál. 1629-ben Giovanni Branca gőzzel hajtott kereket szerkesztett. A modern gőzturbina több feltaláló munkája révén alakult ki. A francia származású svéd mérnök, Gustaf de Laval tejcentrifugák meghajtásához készített egyfokozatú akciós turbinát. Turbináiban alkalmazta először a Laval-fúvókát, mellyel a gőzáramot szuperszonikus sebességre lehet gyorsítani, és először készített olyan forgórészt, amely a kritikus fordulatszám felett üzemelt. Első kisméretű turbinája 1883-ban készült el. Laval turbináival igen kisméretű, egyszerű szerkezetű és az üzemvitelre sem kényes, de kevéssé jó hatásfokú erőgépeket épített. Egy ír mérnök, Charles A. Parsons találta fel a nagy teljesítményű reakciós turbinát és alkalmazta először hajók hajtására és erőművekben. 1884-ben készítette el első 7,5 kW-os turbináját, mely dinamót hajtott. Parsons találmányát egy amerikai, George Westinghouse vásárolta meg, aki rendkívül intenzív fejlesztésbe kezdett. Parsons reakciós turbináit igen nagy teljesítményhatárok között lehet építeni. Még Parsons élete folyamán a gőzturbinák teljesítménye 10 000-szeresére nőtt. Az amerikai Charles G. Curtis 1896-ban készítette első akciós turbináját. Ez a kis helyigényű, jó hatásfokú, gazdaságos szerkezet azóta minden nagyobb gőzturbina nagynyomású szabályozó-fokozataként terjedt el, de kisebb gépeknél önállóan is megállja helyét. A svéd Ljungström radiális átömlésű ipari turbinákat kezdett gyártani. Ezek a turbinák kisebb teljesítményűek (~30 MW-ig), de a többi gőzturbinához képest igen gyorsan lehet indítani és változtatni a teljesítményüket. Műszaki adatok A korszerű, hőerőművekben alkalmazott kondenzációs gőzturbinák műszaki paraméterei: Gőznyomás a turbina előtt: 50–250 bar (tipikus: 120 bar) Gőz hőmérséklet a turbina előtt: 540–620 °C Teljesítmény: 120-1000 MW Fordulatszám: Európában 3000 f/perc (50 Hz) vagy 1500 f/perc, Amerikában 3600 f/perc (60 Hz) vagy 1800 f/perc Tóra A Tóra (héberül: ������� Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány a 18. századig, kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat. A Mózesi könyveket a zsidók az időszámításunk előtti 2. századig egy könyvként kezelték és Tórának (héber: tanítás, intés, eligazítás, papi döntvény, szabály, törvény) nevezték, amely elnevezés ma is használatos. A Tóra a Héber Biblia részét képezi, de a zsidó vallás azon belül különleges jelentőséget tulajdonít neki. A Tóra a zsidók legrégibb írásos emlékeit őrzi és leírja a zsidó nép őstörténetét a világ teremtésétől, Istennel kötött szövetségein keresztül, a Mózes közvetítése által kapott törvényekig. Az időszámításunk kezdete körüli időkben a Tórát technikai okokból öt könyvre osztották és Pentateukhosznak is nevezték (a pente = öt és teukhosz = tekercs, könyv görög szóból). Részei Mózes első könyve ������ -Börésit Geneszisz vagy Genesis (görög: eredet, származás – mert a világ, az emberiség és a zsidó nép keletkezését mondja el). Mózes második könyve , ���� -Smot Exodosz vagy Exodus (görög: kimenet – mert az úgynevezett egyiptomi fogságból való kivonulást írja le). Mózes harmadik könyve , ����� -Vájikrá Leuitikon vagy Leviticus (görög képzésű szó a héber Léviből: a lévikről vagy levitákról szóló könyv). Mózes negyedik könyve , ����� - Bömidvár Arithmoi vagy Numeri (görög illetve latin: számok – mert népszámlálással kezdődik). Mózes ötödik könyve , ����� - Dvárim Deuteronomion vagy Deuteronomium (görög: második törvény). Az első könyv a bibliai őstörténetet és a pátriárkák történetét tartalmazza, a második, harmadik és negyedik könyv a Mózes-történetet és a Sínai-hegyi törvényhozás eseményeit beszéli el, az ötödik könyv pedig megismétli a törvényt és buzdít annak megtartására. A Mózesi szerzőség A Mózesnek tulajdonított könyvek Mózesi szerzőségét Ibn Ezra (elhunyt 1167) középkori zsidó tudós nyomán a 17. században Spinoza vonta először kétségbe. Lásd bővebben Bibliakritika. A 18. században Jean Astruc az istennevek váltakozása alapján a Mózesi könyveket két fő forrásra (az egyik a Jahve, a másik az Elohim istennevet használja) és tíz kisebb forrásra vezette vissza. A modern tudományos bibliakritika Julius Wellhausennek a századforduló táján végzett kutatásai alapján a Mózesi könyveket a következő forrásoktól származtatja: A legrégibb a Jahve istennevet használó jahvista forrás , amelynek ősibb részét laikus forrásnak is nevezik, mivel a kultusz iránti érdeklődése csekély. A jahvista forrás istenfogalma kezdetleges, erősen antropomorf , stílusa konkrét és egyszerű. Keletkezési ideje az időszámításunk előtti IX. század közepe és a 8. század közepe közötti időszak, keletkezési helye a déli országrész. Nem sokkal ez után keletkezett az elohista forrás , mely az Elohim istennevet használja, oktató stílusban Elohimra vezeti vissza a történéseket és különös figyelmet szentel a prófétai mozgalomnak. A deuteronomiumi forrás szónoki stílusban íródott, különös gondot fordít a Jahve-kultuszra, és csak a jeruzsálemi templomban bemutatott áldozatot tartja törvényesnek. Keletkezési ideje Jósiás júdai király vallási reformjának időszaka. A papi forrás a babiloni fogság időszakában keletkezett több papi nemzedék munkája gyümölcseként. Jellemzője a száraz, ünnepélyes stílus, a teológiai érdeklődés, a kronológiai és egyéb számadatok, valamint nemzetségtáblák közlése. Az egymással fokozatosan egybeépülő forrásokból a fogság után, az időszámításunk előtti V. század végén jött létre egy végső papi szerkesztés (redicatio) következményeként a mózesi könyvek mai formája. Nizsna Nizsna (szlovákul Nižná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban. Gazdasági jelentőségét az Orava (OTF) televíziógyár adja. Fekvése Alsókubintól 22 km-re északkeletre, Turdossintól 4 km-re délnyugatra az Árva völgyében fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg. Története Ősidők óta lakott hely. Határában Osztrazsicén a hallstatt korból származó, sánccal körülvett kis erőd és a puhói kultúrához tartozó település maradványaira bukkantak. A település a 14. században keletkezett. 1420-ban "Nissne Ves" néven említik. A falut valószínűleg turdossini telepesek alapították a 15. század elején, az árvai uradalomhoz tartozott. lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1624-ben mintegy 440 lakosa volt. A község súlyos károkat szenvedett a kuruc harcokban és a török ellen vonuló lengyel sereg 1686-os pusztításai során. 1715-ben 505 lakosa volt. 1778-ban 717 ember lakta. Már 1785-ben működött itt papírgyártó műhely, a 19. században serfőző, kallómalmok és vasgyár is üzemelt. 1828-ban 183 házában 1179 lakos élt. Lakói a mezőgazdaság mellett posztószövésből, tutajozásból éltek. Vályi András szerint "NISNYA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, kő Templomjok van, fekszik Krasznahorkán alól, Árva vize mellett, a’ melly mellett vagyon Osztrasitza nevű hegy, mellyen régi várnak jeleit láthatni; határja jó, vagyonnyai is jelesek. " Fényes Elek szerint "Nizsna, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján, 1171 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földe buzát is terem, lent pedig legtöbbet s legjobbat termeszt az egész megyében. Van papiros-malma, sörfőzőháza, 4 liszt-malma, s 72 3/8 sessiója. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg" A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. A 20. században ipara kifejlődött, főleg televíziógyáráról ismert. Népessége 1910-ben 910, szlovák lakosa volt. 2001-ben 4073 lakosából 4000 szlovák volt. 2011-ben 4017 lakosából 3909 szlovák volt. Nevezetességei Szent Gálnak szentelt római katolikus temploma 1614 -től az 1620-as évekig épült, a 17. század végén kőfallal vették körül, majd 1715 -ben barokk stílusban megújították. Kerék-Bárczy Szabolcs Kerék-Bárczy Szabolcs (Székesfehérvár, 1971. március 25. –) közpolitikus, szakközgazdász. Tanulmányai A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatos osztályában érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Budapesten végezte; a Külkereskedelmi Főiskolán szerzett külkereskedelmi szaküzemgazdász diplomát, 1992-ben. 1994-ben ugyanitt kapta a Public Relations szaküzemgazdász minősítést is, majd 1995-1997 között a Harvard Egyetemen (John F. Kennedy School of Government) vette kézhez „public policy” mesterdiplomát. Pályája Pályáját a miniszterelnöki hivatalban kezdte: a miniszterelnök kabinetfőnökének titkára volt 1992-től 1994-ig, majd az MDF országgyűlési képviselőcsoportjában képviselő tanácsadójaként, az MDF frakció gazdasági kabinetjének titkáraként dolgozott, 1995-ig. Közben 1994-95-ben a Külkereskedelmi Főiskolán adjunktusként oktatott. 1997-98-ban a Matáv Rt. lobbistájaként tevékenykedett, majd 1998-99-ben visszatért a Miniszterelnöki Hivatalba mint a miniszter kabinetfőnöke. 1999-2001 között a külügyminiszter főtanácsadójaként, majd 2001-től három éven keresztül a Magyar Köztársaság Los Angeles-i főkonzuljaként szolgált. Tudományos munkássága Számos amerikai egyetemen és konferencián tartott előadást nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok témakörben. 2004-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola címzetes docense lett. 2004-től 2006-ig az Euro-Phoenix Pénzügyi Tanácsadó Kft. igazgató helyettese volt. Politikai tevékenysége 1997–2001 között a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének Országgyűlés által választott tagja volt. 1999-ben a German Marshall Fund ösztöndíjasa. 2007-től 2010-ig a Magyar Demokrata Fórum szóvivője és a Külügyi Kabinet vezetője, 2008-2010 között az MDF országos elnökségének tagja. 2009-2013 között Bokros Lajos európai parlamenti képviselő tanácsadója, 2011-2013 között a Szabadság és Reform Intézet ügyvezető igazgatója. 2013-ban belépett a Demokratikus Koalícióba, amelynek színeiben a 2014-es országgyűlési választáson veszített a budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületben. A 2014. október 12-i önkormányzati választásokon a DK XII. kerületi listájáról önkormányzati képviselővé választották. Miután 2016. szeptember 1-én, a 168 Óra hasábjain megjelent Paradigmaváltást! című írásában éles kritikát fogalmazott meg a pártjával szemben, a DK elnöksége távozásra kényszerítette, ezért az aznapi elnökségi ülés után bejelentette, hogy lemond elnökségi tagságáról, és kilép a pártból. Chazilly Chazilly település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 136 fő (2015). Chazilly Rouvres-sous-Meilly, Cussy-le-Châtel, Longecourt-lès-Culêtre, Sainte-Sabine, Meilly-sur-Rouvres és Musigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Darstein Darstein település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Neptune (Star Trek) A Neptune egy 12 hajóból álló hajóosztály a földi Csillagflottában, a kitalált Star Trek univerzumban. A Föld első térhajtóművel rendelkező hadihajója, melyet a Föld védelmére terveztek. Főbb adatai típusa: Hadihajó Elkészült egységek: 12 db, ebből 2 elpusztult Építési időszak: 2132-2139 Méretek: hossz 120 méter, szélesség 80 méter, magasság: 20 méter, szintek száma: 4 Tömeg: 40 000 tonna Legénység: 35 fő Fegyverzete: 2 db fáziságyú, teljes kimeneti energia: 4 terawatt 2 db 2-es típusú torpedóvető + 12 torpedó Védelmi rendszerek: Burkolata könnyű egyrétegű monotánium burkolat és 2 cm polarizált páncélzat. Kis teljesítményű szerkezeti integritás mező generátor. Sebesség: normális 1,5-es fokozat, de képes 1,7-es fokozatra is Erősségi index (Galaxy osztály = 1): Sugárfegyver tűzerő : 0,08 Torpedó tűzerő : 0,2 Fegyverzet hatótávolsága és pontossága : 12 Pajzs erőssége : nincs Burkolat erőssége : 50 Sebesség : 3 Harci manőverezhetőség : 2600 Összesített erősségi index : 19 Diplomáciai fokozata: 2 Élettartam: 30 év Felújítási időszakok: minimálisan évente, jelentősen 10 évente 1997-es férfi vízilabda-Európa-bajnokság Az 1997-es férfi vízilabda-Európa-bajnokságot 1997. augusztus 13. és augusztus 22. között rendezték meg Spanyolországban, Sevilla városában. A tornát 1977 után először magyar férfi vízilabda-válogatott nyerte. A torna első 8 helyezettje kijutott az 1998-as világbajnokságra. Lebonyolítás A tornán 12 csapat vett részt. 2 darab 6 csapatos csoportban körmérkőzések után dőlt el a csoportbeli helyezés. A csoportokból az első 4 helyezett jutott tovább a negyeddöntőbe, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A csoportok első helyezettjei közvetlenül az elődöntőbe kerültek. A második és harmadik helyen végzett csapatok keresztbe játszással döntötték el az elődöntőbe jutást. A győztesek az elődöntőbe kerültek, a vesztesek az 5–8. helyért játszhattak a csoportkör negyedik helyezettjeivel. A csoportkör 5. helyezettjei a 9. helyért, a 6. helyezettek a 11. helyért mérkőztek. Magyarországi tiltakozások 2006 őszén A 2006. őszi magyarországi tiltakozások 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án. A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a kormányfő távozását követelő sikertelen ultimátumát követően ugyanitt tartott a Fidesz is tüntetéssorozatot. 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között. Este egy csoport folyamatos „Gyurcsány, takarodj!” skandálással zavarta meg az Ötvenhatosok terén tartott egyperces, országos néma tiszteletadást, amelyen a biztonsági figyelmeztetés ellenére részt vett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek. Az utcai tüntetések október 23-a után a Kossuth tériek egy csoportjának a Batthyány-örökmécsesnél tartott napi összejöveteleiként folytatódtak, vidéken is kisebb létszámban. Az eseménysorozat utolsó nagyobb megmozdulása 2007. november 4-én a Fidesz fáklyás felvonulása volt Budapesten, ahol az emléknapon más jobboldali, nemzeti radikális illetve szélsőjobboldali csoportok is tartottak kormányellenes rendezvényeket. A rendőrség a tiltakozásokkal kapcsolatban összesen 472 embert állított elő, 284-et bűncselekmény, 117-et szabálysértés, 71-et pedig egyéb szabályszegés miatt. 2008 októberéig 62 személy ellen indult büntető- és 12 személy ellen indult szabálysértési eljárást szüntettek meg. Egy ember ügyészi megrovást kapott, kettőt pedig elítéltek, három ember ügyét a bíróság az illetékes önkormányzathoz utalta, egy ember figyelmeztetést, tizenkét másik pénzbírságot, heten pedig elzárást kaptak. 219 emberrel szembeni büntetőeljárás még nem volt lezárva, 82 másik személy ügyében pedig a rendőrség nem rendelkezett információkkal A rendőrök, pontosabban a REBISZ emberei közül összesen 45 személy ellen indult eljárás, közülük hármat nem jogerősen, míg hármat jogerősen ítéltek el, tizenhárommal szemben megszüntették az eljárást, további tizenegyet pedig jogerősen, kilencet nem jogerősen felmentettek. Egy esetben még tart a nyomozás, egy másik ügyben pedig még nem tűzték ki a tárgyalást. A többi négy rendőr ellen pótmagánvádas eljárás folyik. A fenti 472 tüntető és 45 rendőr ellen összesen 348 eljárás indult, melyek közül 224-et szüntettek meg, jogerős ítélet 38 esetben született, ebből 22 magánszemélyekkel szemben 35 személy összesen 28 kártérítési pert indított az állam ellen, melyek közül 2008. szeptember 10-ig 12 zárult le. Két eset elkésett, a többi tízben a bíróság kártérítés - összesen 7 201 918 Ft - kifizetésére kötelezte az államot, pontosabban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A többi 16 ügyben még nem született ítélet. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése A balatonőszödi beszéd felvételét szeptember 17-én, vasárnap délután közel egy időben juttatták el szinte az összes országos médiumnak. A teljes szöveget később lejátszotta a Magyar Rádió, átiratát pedig este megjelentette Gyurcsány Ferenc a blogján és az MSZP a honlapján. Este a budapesti Kossuth téren, a Parlament előtt tiltakozók kezdtek gyülekezni. A be nem jelentett tüntetésen a kormány lemondását és új választások kiírását követelték. Az egyre növekvő tömeg a következő jelszavakat skandálta: „Elkúrtad, elkúrtad”, „Nagy a jólét (héjjáó)!”, „Táncolj, Feri! Búcsúbuli!”, „Gyurcsány, gyere ki!”, „Vesszen a kormány!”, „Gyurcsány, takarodj!” illetve „Ötvenhat, ötvenhat”. A rendőrség békésen reagált, a tömeg a hangoskodókat vagy radikálisabb kijelentéseket tevő személyeket leintette. Később újabb rendőrök érkeztek a térre, a kordon védelmét megerősítették, amire a tömeg a „Magyar rendőr velünk van!” skandálásával reagált. A tiltakozók nagy üdvrivalgása közepette egy kis traktorral vontatott gulyáságyú érkezett a tér közepére. Vezetője Betlen Farkas, Verőce polgármestere azt mondta: addig marad a téren és élelmezi saját költségén a tüntetőket, amíg követeléseik nem teljesülnek, azaz amíg a kormány le nem mond. (Ezt az ígéretét az ÁNTSZ fellépése miatt nem tudta megtartani.) Este 11 óra körül Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya is a helyszínre érkezett, és bejelentette, hogy kampányidőszak lévén a be nem jelentett tüntetés mint választási gyűlés legális, a rendőrség feladata a Parlament és a rend védelme. A Kossuth térre vezető utcákat rendőrautók zárták le. A budapesti események hatására több vidéki városban, településen is tiltakozások kezdődtek, melyeken (akárcsak Budapesten) többen is beszédeket mondtak. Éjfél után kb. 250 rohamrendőr volt a Kossuth téren, több ezer tüntetővel szemben. Hajnali 1 körül lezárták a Gyurcsány Ferenc házához vezető Szemlőhegy utcát, mivel a tüntetők egy csoportja megindult arrafelé. Egy másik, néhány száz fős csoport a köztársasági elnök budavári hivatala, a Sándor-palota elé vonult, ahol a „Gyurcsány, takarodj!” jelszót skandálták, és Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek szervezője mondott beszédet. A Kossuth téri tömeg egy harmadik része egy traktort kísérve elindult az MSZP székház (Köztársaság tér) felé is, de ők a Nyugati pályaudvarnál visszafordultak. A hangosítást a téren éjféltől a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom biztosította, és táblával jelent meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A tüntetők Gyurcsány- és kormányellenes feliratokat, magyar és Árpád-sávos zászlókat lobogtattak. A megjelent ismert személyiségek Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Csurka István – akinek felbukkanására a tömeg „Nem kell Csurka!” rigmussal reagált –, a MIÉP elnöke és ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, a MIÉP volt alelnöke voltak. Szeptember 18. Az MSZP elnöksége és frakciója a nap folyamán kiállt Gyurcsány Ferenc és a reformok folytatása mellett. Az SZDSZ a koalíció folytatása és Gyurcsány Ferenc mellett foglalt állást; képviselője, Eörsi Mátyás szerint Magyarországon „akkor állna elő új helyzet, ha a Fidesz is beismerné, hogy sok éven keresztül hazugságok uralták” a politikáját. A Fidesz–KDNP frakciószövetség felkérte Sólyom Lászlót, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására, az MSZP-t pedig a két párt levélben szólította fel, hogy vonja meg a kormányfőtől a bizalmat. Bejelentették, hogy minden alkotmányos eszközzel megpróbálják elérni Gyurcsány Ferenc lemondását, és nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a tüntetések résztvevőivel. A párt elnöke, Orbán Viktor az eseményekre tekintettel a tervezettnél egy nappal korábban, este 11 óra körül hazaérkezett brüsszeli útjáról, de másnap délutánig nem szólalt meg nyilvánosan. Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozatban jelentette ki, hogy „a tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével.” Kifejtette, hogy „a demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.” Egyúttal leszögezte, hogy a köztársasági elnöknek semmiféle alkotmányos közjogi beavatkozási lehetősége nincs ilyen helyzetben. A kormányszóvivő cáfolta, hogy a kormány javasolná a rendkívüli állapot bevezetésének megfontolását, vagy hogy ülésezett volna a Nemzetbiztonsági Kabinet. A tüntetők a budapesti Kossuth téren napközben petíciót fogalmaztak, amely szerint a kormány „csalással” került hatalomra, ezért követelték, hogy Gyurcsány mondjon le, s ha ez nem történik meg, Sólyom László oszlassa fel a parlamentet és írjon ki új választásokat. A Magyar Nemzeti Párt nevű formáció ugyancsak a miniszterelnök lemondását követelte, emellett a történelmi egyházakra is kiterjedő teljes átvilágítást, és „leszámolást” a „balliberális médiával”. Wittner Mária Fidesz-képviselő szintén Gyurcsány lemondását és új választások kiírását követelte, továbbá megkérdőjelezte a köztársasági elnök legitimitását, mivel szerinte Sólyom „Kun Béla unokája”. Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek egyik szervezője bejelentette, hogy szombaton, a tervezett Fidesz-nagygyűlés napján „megkezdődik a rendszerváltás”. Estére körülbelül tízezer tüntető gyűlt össze a budapesti Kossuth téren. Miután a tüntetők közül valaki söröspalackot és petárdát dobott a Parlament felé a rendőrség megerősítette az épület védelmét. Az MTV-székház ostroma A Szabadság téren Toroczkai László, a HVIM vezetője azt követelte az MTV-től, hogy olvassák be petíciójukat. Toroczkai Kossuth téri beszéde szerint a televízió munkatársai arrogánsan viselkedtek velük, a kérésüket elutasították, Baló György megtagadta a petíció átvételét, majd megvető kifejezéssel az arcán otthagyta őket, helyette a rendőrök vezetője vette át a papírt. Ezzel szemben Bende Balázs, az MTV szerkesztője azt mondta, két személy próbált bemenni a tévé épületébe, és azt akarták, hogy valaki a vezetésből hallgassa meg mondandójukat, de semmilyen petíció nem volt náluk. A beolvasásra akkor nem került sor. A Kossuth térre visszatérve Toroczkai felszólította az embereket, hogy menjenek át a televízióhoz, mire a majdnem tízezer fős tömeg egy része este tíz óra tájban átvonult az MTV székházához, és a közülük kiváló néhány száz fős kemény mag előbb szóban, majd tettleg is rátámadt az épület védelmére kivezényelt rendőrökre. Szeptember 19-ére virradó éjjel a tüntetők megostromolták az MTV Szabadság téri székházát. A kialakult csetepaté és dobálózás eredményeképpen a rendőrök beszorultak a bejáraton belülre, melyet aztán igyekeztek teljesen eltorlaszolni. A tüntetők utcakövekkel sörösüvegekkel és egyéb tárgyakkal kezdték dobálni az épületet, illetve a rendőröket, akik könnygázzal és tűzoltófecskendővel próbálták visszaverni a kapu ellen indított rohamokat. Fél tizenkettőkor a rendőrök egy vízágyús járművel egy időre megtisztították a kapu környékét, ám néhány perc múlva a víz kifogytával vissza kellett vonulniuk. A tüntetők ezt követően elkezdték felgyújtani a bejárat környéken parkoló, főleg MTV-s autókat, az egyikről a tűz később átterjedt a székház kapujára is. A kiérkezett tűzoltókat a tüntetők akadályozták a tűzoltásban, nevezetesen elvették tőlük a tömlőket, hogy a rendőröket támadják vele. Fél egy körül egy második tömegoszlatási kísérletet tett a rendőrség, egy vízágyús jármű és mintegy nyolcvan gyalogos rendőr részvételével, de a kísérlet szervezetlensége és elhibázottsága miatt percek alatt kudarcba fulladt. A gyalogos kíséret nélkül maradt kocsit a tüntetők rövid idő alatt működésképtelenné tették, majd a személyzetét kiszedték és elvitték a mentőkhöz, miközben a „magyar rendőr velünk van!” rigmust skandálták. A rendőrség sikertelen kísérletet tett az épület megvédésére, majd a kiürítés mellett döntött. Kert Attila hírigazgató végül átvette a tüntetők petícióját. A televízió adását nem sokkal korábban felfüggesztették, a munkatársak elmenekültek az épületből. A tüntetők egy csoportja éjjel két óra tájban bement a magára hagyott székházba, a többség csak körülnézett és egymást fényképezte, ám vandálok egy csoportja kifosztotta a büfét, a ház több szobájából elvitt mozdítható számítógépeket, az archívumból pedig több tucat kazettát. Az MTV munkatársainak nem esett bántódása, de 113 rendőr és mintegy 50 demonstráló[forrás?] is megsebesült. Az okozott kár csaknem 232 millió forint volt. A televízió ostroma közben egy, a tömegből kivált másik csoport a Szabadság téri szovjet katonai emlékműről lefeszegette a címert és helyére egy nemzetiszín, valamint egy Árpád-sávos zászlót helyezett. A televízió épületére szintén kitűzték az Árpád-sávos zászlót. Fejes István, a Jobbik III. kerületi szervezetének elnöke a székház lépcsőjén állva jelen volt a köztelevízió ostrománál, Goró Oszkár, a Fidelitas alelnöke pedig egy tárgyat hajított az épületre. Gorót később a Fidelitas kizárta, a rendőrség pedig letartóztatta. Az MTV adásának újraindulása után a tüntetők nyilatkozatát felolvasták. Az MTV vezetősége szerint csak hajnalban vették át az írást, azt megelőzően senki nem tudatta velük, hogy petíciót szeretnének átadni. i Reggel 9 óra körül még mindig volt néhány száz tüntető a Parlament épülete előtt, 10 körülre már csak néhány tucatnyian maradtak. A nap folyamán a kérdésben megszólalt az ellenzék és a köztársasági elnök is. Sólyom László köztársasági elnök az MTV székházánál történteket köztörvényes bűncselekményekként írta le és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák. Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket vádolta a kialakult helyzetért. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el. Az ország több pontján jelentős tömegek vonultak az utcára tüntetni. Egerben a helyi MSZP székház, míg Miskolcon a megyei iroda ablakait törték be tüntetők. A Köztársaság téri MSZP székháznál a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. Ötvenheten megsérültek, többen súlyosan. A Hír TV közvetítése az eseményekről Az eseményekről élőben kezdettől fogva csak a Hír TV közvetített, melynek adását átvették a magyar adók, valamint a CNN, és a Reutersen keresztül a BBC, az EuroNews és a Sky News is. A Hír TV riporterének, Császár Attilának a tudósítását, amelyben a székházat megrohamozó tüntetőket „forradalmárok”-ként írta le és az eseményeket az 1956-os forradalomhoz hasonlította, éles bírálatok érték. Az ORTT több televíziós közvetítéssel kapcsolatban hatósági ellenőrzést rendelt el. A televízió ostromát a mérések szerint több mint egymillió magyarországi néző látta élőben. Másnap, szeptember 19-én, az MTV székházából kitiltották a Hír TV stábját az ostrom elfogult közvetítésének vádjával, amit a Hír TV vezetése közleményben utasított vissza. Az ORTT október 11-i döntésében egymillió forintra büntette a Hír TV-t, mert szerinte az megszegte a médiatörvényt, amikor forradalomnak állította be az MTV ostromát. A BBC tudósítója, Nick Thorpe ugyanakkor tudósításaiban megkésett forradalomként említi a magyarországi eseményeket. Öt nappal később, október 16-án Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja votum separatumot adott közre a Hír TV megbírságolásával kapcsolatban, a testület döntését szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak minősítve. Események az „ostromot” követően Az ostrom másnapján A 20-áról 21-ére virradó este, röviddel éjfél után ismét rendbontásra került sor Budapesten. A randalírozók és a rendőrök összecsaptak a Rákóczi úton, a Nagykörúton, a Blaha Lujza téren. 26 rendőr megsérült, négyen súlyosan. A Blaha Lujza téren az MDF ott felállított kampánysátrát szétszedték és tönkretették, az újrafelhasználható borosüvegekből készített „diadalív” alkotórészeit pedig szétdobálták, nagy részét a rendőrök felé, míg kisebb részével több helyen is az ablaküvegeket törték be. Reggelre kb. 60 demonstráló maradt a Kossuth téren. A tüntetők egyik vezetője, Takács András bejelentette egy Nemzeti Kerekasztal megalakításának szándékát. Lehetséges résztvevőként említette meg a Fideszt, a KDNP-t, az MDF-et, a Jobbikot, a MIÉP-et, a Magyarok Világszövetségét és a Batthyány Társaságot, az ebben való részvételt azonban a parlamenti pártok azonnal visszautasították. A rendőrség a sérültek helyére újabb egységeket vezényelt vidékről a fővárosba, a Szabadság teret lezárták. A rendőrség új eszközökkel szerelte fel a rohamrendőröket, számítva újabb zavargásokra. Délelőtt Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a köztársasági elnökkel tárgyaltak a kialakult helyzetről. Később kiadták közös nyilatkozatukat, amelyben felszólítottak mindenkit, aki megmozdulásokat szervez, hogy mérlegelje a rendezvény megfelelő biztosítottságát. A Magosz szolidaritást vállalt a budapesti tüntetőkkel, és megígérte, hogy élelemmel látja el őket. Délben a rendőrség az interneten adott ki körözést több rendbontó ellen. A Fidesz (a KDNP egyetértésével) a szeptember 23-ra meghirdetett nagygyűlését a helyhatósági választások utánra halasztotta, arra hivatkozva, hogy a rendészeti, illetve a kancelláriaminiszter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója készülő bombamerényletekről szóló jelentésre figyelmeztette a párt vezetőit; az ugyanekkorra a Köztársaság térre hirdetett gyűlést a Jobbik is lemondta. Mindhárom szervezet indoklásában szerepelt, hogy a magyar hatóságok „képtelenek vagy nem hajlandóak” megvédeni a békésen tüntető állampolgárokat az „erőszakos provokációktól”. Szilvásy György kancelláriaminiszter és Petrétei József rendészeti miniszter cáfolták, hogy bombamerényletről lett volna szó, azonban Simicskó István, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetője szerint a jelentés egy lehetséges robbantásos merényletről is szólt, mely sokkal hitelt érdemlőbb volt, mint a tavaszi. Ezen jelentés alapján beszélte le a Fideszt nagygyűlése megtartásáról. A Kossuth téren a tüntetők megszavazták jelképüknek a fehér színt és megalakították az önkéntes „nemzetőrséget”, melynek egyetlen feladata a „rend védelme”, vagyis a tömegből a rendbontók kiszűrése és átadása a hatóságoknak. Az ELTE rektora elrendelte az egyetem (a már 19-én 14 órakor bezárt Ajtósi-Dürer és Trefort-kerti épületegyüttesek mellett) a lágymányosi épületeinek ideiglenes bezárását is a Hallgatói Hálózat nevű szervezet engedély nélkül oda meghirdetett gyűlése miatt. Politikai vita az események kiváltó okairól Az erőszakba torkolló tiltakozások mögöttes okaként a kormánypártok politikusai a legnagyobb jobboldali párt, a Fidesz hatalmi politikáját, közelebbről a kormány „illegitimitását” hangsúlyozó retorikáját jelölik meg, sőt, olyan vádak is megfogalmazódtak (még MSzP-s politikusok szájából is), miszerint Orbán Viktor szervezte volna a tüntetéseket, valamint riasztólag és szlogenszerűen újból köztudatba próbálták emelni az „utcai politizálás” fogalmát, mint a demokráciával ellentétes tevékenység megtestesülését. A Fidesz, a radikális jobboldal és más, Gyurcsány iránt kritikát megfogalmazó személyek és szervezetek azonban a miniszterelnök személyében látták az erőszak okát. A tiltakozókkal szembeni rendőri fellépést pedig diktatórikus hatalmi intézkedésnek minősítették, amely nem a törvényes rend megőrzését, hanem az ellenvélemény elnyomását szolgálta. Szeptember 21. éjjele Szeptember 21-éről 22-re virradó éjjel, fél 2 körül több ezer tüntető indult az Oktogonról az Andrássy úton a Hősök tere felé. A rendőrség az Andrássy út 60. előtt megállította őket, majd könnygázzal oszlatta a tömeget, miután mintegy húsz tüntető dobálta a rendőri sorfalat. 2 körül 100 rendőr érkezett az Oktogonra, a Liszt Ferenc tér magasságában kordont állítottak fel. A tömeg nagyobb része a Blaha Lujza tér, kisebb része a Nyugati tér felé indult. A rendőrség ezután mindenhol könnygázgránátokkal oszlatott. Ezen a napon 16 sérültje volt a zavargásoknak. Éjszaka megrongálták az MSZP két pécsi és a szombathelyi épületét. Reggel gyorsított eljárásban megkezdődött a zavargások miatt bíróság elé állítottak első tárgyalása. Napközben Egerben százan demonstráltak, és bejelentették egy „forradalmi intézőbizottság” megalakulását. Délután a humanisták közleményben utasították el az erőszakot, ugyanakkor kifejezték véleményüket, hogy a kormány legitimációja megszűnt, ellenzéke pedig nem hiteles. Ötvenen voltak a Hallgatói Hálózat tandíjellenes békés demonstrációján. Este a Kossuth téren a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom egy képviselője petíciót mutatott be, melyben követelték az összes országgyűlési képviselő lemondását. A Fitch Ratings hitelminősítő intézet 21-én délután negatívra módosította Magyarország közepes adósbesorolásának kilátását, azzal az indoklással, hogy megnőtt a kockázata a Gyurcsány által irányított reformcsomag bukásának. A Moody’s hitelminősítő szeptember 23-án ugyancsak negatív felülvizsgálatra jelölte Magyarország közepes adósbesorolásának kilátását. Szeptember 22. éjjele A szeptember 22-éről 23-ra virradó éjjel a rendőrség nagy erőkkel vonult a Blaha Lujza téren ácsorgó, maximum félszáz fős „tömeg” (nagy részük újságíró) ellen, kilenc embert előállítottak garázdaságért, vagy rendőri intézkedésnek való ellenállásért. Hajnalban ismeretlen tettesek felgyújtották az újpesti MSZP irodát. Délután betörték a párt csepeli irodájának ajtaját. Késő délutánra a MIÉP szervezett demonstrációt, amelyeken néhány száz fő vett részt. A tüntetők a kormányfő távozását követelve vonultak a Baross térről a Múzeumkertbe, majd onnan a Rákóczi térre. A nagygyűlésen a zavargásokat „békés szabadságharc”-nak nevezték. Egy nőt, aki „Éljen Gyurcsány, aki beismerte, hogy hazudott” feliratú transzparenst tartott a kezében, és a miniszterelnök mellett akart felszólalni, ebben megakadályoztak, és kivezették a térről. Miskolcon három-négyszáz tüntető vonult fel. A zavargások előtti állapothoz képest erre a napra csaknem 7%-ot esett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. Este a Kossuth téren tízezren tüntettek. A Havanna lakótelepen plakátragasztás közben három szocialista aktivistát megtámadtak. A létrán álló alól kirúgták a szerkezetet, az aktivisták ezután egy kapualjba húzódtak, ahonnan értesítették a rendőröket, akik forró nyomon elkapták és előállították a randalírozókat. Szeptember 23-tól az önkormányzati választásokig Gyurcsány Ferenc Angela Merkel német kancellárasszonnyal történt szeptember 22-i találkozója után a magyar sajtónak azt nyilatkozta, hogy a kancellár ismeri a múlt hét végén nyilvánosságra került hangkazetta szövegét, s egyetértett azzal, hogy a beszéd olyan bátor kezdeményezés volt, amelyet Magyarországnak már rég meg kellett volna tennie., ezzel szemben a berlini kancelláriahivatal közölte, hogy „a német kormány nem értékelte a magyarországi eseményeket és a jövőben sem fogja”, így a bátor szó sem hangzott el a megbeszélések során, csupán Gyurcsány informálta a német kancellárt, Angela Merkel pedig elítélte az erőszakot. Az eset újabb belpolitikai vitát generált az egyébként is feszült helyzetben. Szintén Szeptember 23-án a Kossuth téren felszólalt Schmitt Pál Fidesz-alelnök, európai néppárti képviselő (utóbbi mivoltában) aki a – korábban a fehér színt már magukénak választó – tüntetőket a „hazugság és az erőszak elutasítását” jelképező fehér szalag és ruhadarabok viseletére szólította fel. Magyar származású amerikai és európai egyetemi tanárok, kutatók a Magyar Lobbi nevű szervezetbe tömörülve nyílt levélben fordultak a magyar köztársasági elnökökhöz, azt kérve tőle, kezdeményezzen bizalmatlansági indítványt a parlamentben. Az Új Magyarországért Egyesület az Országgyűlés civil irodájának átadott petíciójában követelte alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. A petíció szövege: „A nép nevében követeljük: 1. Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és ideiglenes kormány felállítását. 2. Tárgyalások azonnali megkezdését. Követeléseink elodázása vagy elutasítása a tüntetések eszkalációjához vezet. A beadástól számított 48 órán belül választ kérünk.” A dokumentumot Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás írták alá, szerepelt rajta Tőkés László neve is. Ugyanezt a petíciót átvette Szabó György, a köztársasági elnök protokollfőnöke is. Megkezdték az MTV székház helyreállítását: a falakat meszelni kezdték. Ötven közéleti személyiség aláírásával adta ki „Elegünk van a látványpolitizálásból” című nyilatkozatát a Védegylet. Többek között aláírta a dokumentumot Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró, Bogár László közgazdász, Czakó Gábor író, Elek István közíró, Pokol Béla egyetemi tanár, Schiffer András ügyvéd, Solymosi Frigyes akadémikus és Térey János író. Tamás Gáspár Miklós utólag visszavonta aláírását. Szeptember 26-án a Magyar Nemzet címlapján jelent meg Mádl Ferenc, Bod Péter Ákos, Farkas Ádám, Freund Tamás, Granasztói György, Király Miklós, Kodolányi Gyula, Martonyi János, Sára Sándor, Szokolay Sándor és Zlinszky János nyílt levele a kormányfőhöz, amelyben Gyurcsány Ferencet lemondásra szólították fel. Sólyom László köztársasági elnök közleményében kijelentette, hogy Magyarország hatályos alkotmánya sem az ideiglenes kormány, sem az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmát nem ismeri, ezért ezek azzal összeegyeztethetetlenek lennének. Szintén megismételte korábbi álláspontját, mely szerint köztársasági elnökként nem áll jogában Gyurcsány Ferencet lemondásra felszólítani, erre csak az országgyűlési képviselők többségének van lehetősége. Az ÁNTSZ fertőzésveszélyre hivatkozva 28-án bezáratta a Kossuth téri ingyenes melegkonyhát, mely korábban sok hajléktalant vonzott a térre. Újabb részletek az őszödi beszédből A miniszterelnök blogjában megjelent az MSZP frakció május 26-án tartott ülésének mindaddig ismeretlen egy órájának tartalma. A kormányfő itt beszélt először a reformok megkezdéséről, a tervezett intézkedésekről. A Védegylet a miniszterelnököt, Gusztos Péter a Fidesz frakció a Kossuth téri tüntetéseken részt vevő tagjait szólította fel lemondásra. A választások után Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzati választások befejezte után, melyet elsöprő többséggel a Fidesz és szövetségesei nyertek, október 1-jei beszédében kétségtelenné tette, hogy Gyurcsány Ferencet tartja a kialakult helyzet fő felelősének és egyúttal felhívta a kormánypártok figyelmét arra, hogy a miniszterelnököt leváltani csak nekik van lehetőségük. Bizalmi szavazás, Fidesz ultimátum Október másodikán Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy bizalmi szavazást kér magáról az Országgyűlésben, miközben az MNB 2006 levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egyeztetéseket javasolt. Néhány órával később Orbán Viktor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a bizalmi szavazást „ócska, hazug trükknek” tartja, s amennyiben a kormánypártok 72 órán belül nem menesztik Gyurcsány Ferencet, és nem kezdenek tárgyalásokat az általa javasolt szakértői kormányról, a Fidesz nagygyűléseken ad nyomatékot követelésének. A nap folyamán tárgyalások kezdődtek a Fidesz és az MNB 2006 között, melyek alig egy nappal később, október 3-án megszakadtak, mivel a „Kossuth téri” tüntetők nevében tárgyaló szervezet képviselői nem tartották kompetensnek az ellenzéki párt delegáltját. Eközben a „Kossuth téri” tüntetők honlapja, a kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozza az MTV-székház ostromában és az azt követő zavargásokban résztvevők ügyében eljáró bírák és ügyészek nevét, akik szerintük „törvénytelenségek végrehajtói”. A lépést „a nyilvánvalóan megtorló, egyúttal megfélemlítő célzatú rendőri és bírósági jogtiprásra válaszul” kívánták megtenni. Az október 3-i, zárt MSZP frakcióülésen a párttagság egyhangúlag amellett döntött, hogy támogatja Gyurcsány Ferencet az Országgyűlés bizalmi szavazásán. Még aznap, délután Sólyom László nyilatkozatában elítélte a Fidesz és a KDNP azon döntését, mely szerint nem kívánnak részt venni a pénteki, október 6-i parlamenti ülésen. A két párt ennek hatására megváltoztatta korábbi döntését. Október 4-én az SZDSZ is bejelentette, hogy frakciója egyhangúlag a miniszterelnök mellett fog voksolni a parlamenti bizalmi szavazáson. Délutánra baloldali értelmiségiek egy kis csoportja kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett a budapesti Vörösmarty térre, amely azonban az MSZP kérésére végül elmaradt. Reggel Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke bejelentette, az alkotmánybírósághoz fordulnak a „pedagógusokat és diákérdekeket sértő, közoktatási törvény és kormányrendelet visszavonása erdekében”. Október 5-én a Fidesz és a KDNP által egy esetleges szakértői kormány felállítására kezdeményezett ötpárti tárgyalás, mivel csak az MDF, a Fidesz és a KDNP jelent meg, sikertelenül zárult. A Fidesz a Kossuth térre október 6-án 4 órára gyűlést hirdetett, pártállásra való tekintet nélkül, melyre azt kérte, hogy a résztvevők hozzanak magukkal egy nemzeti színű lobogót, egy mécsest és egy jó hangos vekkert is. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök felszólította Orbánt, hogy ha nem tartja a parlamentet a népképviselet szervének, akkor mondjon le és ne zavarja tovább az alkotmányos rendet.[forrás?] Október 6-án az Országgyűlésben név szerinti bizalmi szavazáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 207 igennel 165 ellenében, tartózkodás nélkül bizalmat kapott. Orbán Viktor rögtön a szavazás után, a Kossuth térre meghirdetett Fidesz-nagygyűlésen beszédet mondott. Szerinte „a választók szembekerültek választott vezetőikkel. A miniszterelnök nem hallgat az emberekre, az emberek pedig nem hallgatnak a miniszterelnökre. Ez nem vezet sehova, a következményei pedig beláthatatlanok, zuhan a forint, a devizahiteleket felvett családok rosszul járnak, elmennek az országból a befektetők”. „Az ország stabilitása érdekében” nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, hogy „a kormánypártok tartsák tiszteletben a választók akaratát”, és az önkormányzati választások eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterelnököt és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére, továbbá a válság kezelésére szolgáló politikai programként meghirdette az „Igen, Magyarország!” kartát. A tüntetésen a szervezők szerint 350 ezren, a téren lévő tudósítók szerint 50-100 ezren vettek részt, de a nagygyűlés vége után is több ezren folytatták a demonstrációt késő estig. A forint euróhoz viszonyított árfolyama a miniszterelnököt megerősítő bizalmi szavazás hírére három forinttal erősödött. A Kossuth téren folytatódott a békés demonstráció, melyen kora délután megjelentek egy dohánylobbiellenes szervezet képviselői (ők a hetekben már mondtak beszédet a téren), valamint a Baumag-botrány károsultjainak csoportja (ők is megjelentek már korábban, 28-án), illetve még aznap országos méretű gazdatüntetés zajlott le, mintegy 50 városban félpályás útlezárással tiltakoztak a kormány és Gyurcsány Ferenc személye ellen, miközben késő délután a kossuthter.com honlapon megjelent hét bíró és két ügyész neve, akik a zavargások résztvevőinek ügyében jártak el. Október 7-én a budapesti Kossuth téren több mint tízezer ember előtt felszólalt Áder János, az Országgyűlés Fideszes alelnöke, aki bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesznek Gyurcsány Ferenc ellen. A feljelentést az ügyészség később bizonyítékok hiányában elvetette. Újabb kiszivárgott hangfelvételek Október 8-án újabb hangfelvétel került nyilvánosságra, melyben Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter zárt körben történt megszólalásában a 2006 és 2010 között az országba érkező fejlesztési pénzek elosztásának lehetőségeiről beszélt, kijelentve, hogy a minisztérium mindent megtesz a területfejlesztési törvény a szocialistáknak kedvező módosítása érdekében. Este, Szombathelyen kétszázötven-háromszáz tüntető előtt felszólalt Toroczkai László, aki kijelentette, hogy „szervezi a forradalmat” és „szervezi a nemzeti ellenállást vidéken”. Ugyanitt védelmébe vette az országos körözés alatt álló Budaházy Györgyöt. A Magyar Rádió másnap újabb részleteket tett közzé az MSZP október 7-i választmányi ülésének hangfelvételéből. A bemutatott részleteken Szekeres Imre alelnök arról beszélt, hogy a szocialista pártnak újra kell gondolnia az SZDSZ-hez és az MDF-hez fűződő kapcsolatát a helyhatósági választások eredményének fényében, és az MDF-el keresnie kellene az együttműködést. Október 10-én a budapesti Kossuth téren felszólaló Semjén Zsolt KDNP elnök beszédében bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői bojkottálni fogják az MTV Nap-Kelte című műsorát. A budapesti II. és III. kerületi ügyészség személyes adatokkal való visszaélés miatt nyomozást rendelt el ismeretlen személy ellen, miután a kossuthter.com nyomán a kuruc.info a zavargásokban részvétellel vádoltakkal szemben eljáró bírák és ügyészek személyes adatait – telefonszámukat, címüket és fényképüket is – közzétette. Október 11. Október 11-én este egy fiatal és saját bevallása szerint is feldúlt felszólaló „az ide fegyverek kellenek” felkiáltással kívánta a kormányt az óceánba kergetni, majd verseket olvasott fel. Az index.hu az eseményeket fegyveres felkelésre való felszólításként értékelte. A fegyverre kelésre való felszólítást gyér, a verseket erősebb taps és éljenzés követte. A következő két felszólaló viszont – a fiatalember indulatai iránti megértésük kifejezése ellenére – higgadtságra szólítottak fel. Az incidenst az MNB 2006 másnapi közleményében provokációs kísérletnek minősítette. Az esetről videofelvétel is készült, mely még aznap felkerült az internetre. Október 12–23. A Magyar Televízió 13-án kb. félórás összeállítást közölt az este folyamán arról, hogy hogyan éli meg Gyurcsány Ferenc ezeket a napokat, mely a mind a Magyar Nemzet, mind az Index kritikusa szerint is egyoldalúra sikerült. A műsor bevezetőjében azt állítottak, hogy az ellenzéki Fideszt is megkeresték egy hasonló műsor elkészítése céljából, de ezt a Fidesz sajtószolgálata cáfolta. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint megszűnt a közszolgálati Magyar Televízió, s ma már csak kormánytelevízióról lehet beszélni. A Fidesz szóvivője útján jelentette be, hogy október 23-án önálló megemlékezést tart Budapesten, illetve nem vesz részt azokon az 56-os megemlékezéseken, amelyeken Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólal. Az önkormányzati választások után megalakult új Fővárosi Közgyűléssel Demszky Gábor sikertelenül próbálta elfogadtatni azt a javaslatát, miszerint a jövőben ő és koalíciós többsége dönthetne arról, a budapesti tüntetéseken milyen eszközöket használhatnak (hangosítás, színpad- és látványtechnika). Ezt a tervezetet később, MDF-es támogatással mégis sikerült keresztülvinni. Október 14-én a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a nyilas hatalomátvétel 62. évfordulóját megelőző napon tiltakozó emlékgyűlésen ítélte el a szerintük egyes tüntetéseken megnyilvánuló antiszemitizmust és azokat a fideszes politikusokat, akik szerintük „védelmükbe vették a Parlament előtt Árpád-sávos zászló alatt zsidózó tüntetőket is”. A Kossuth téren este az MNB 2006 szónoka, Takács András két beszédében elítélte mind a rasszizmust, mind az Antifasiszta Szövetség nyilatkozatát, amelyet a Rákosi-korszak módszereihez hasonlított. Ugyanaznap kizárták az MSZP-ből a választmányi ülésen elhangzott beszédek kiszivárogtatásáért felelősnek tekintett Sipos Józsefet, aki már korábban lemondott a pártban betöltött tisztségeiről. Orbán Viktor Fidesz-elnök a Magyar Nemzetben jelentetett meg egy programadó és helyzetértékelő cikket (Az igazság szabaddá tesz címmel), ebben feladatként „az utolsó figyelmeztetés” megadását, a szocialista párt támogatottságának mélypontra süllyesztését jelölve ki. Október 16-án, a „Kossuth tériek” előző napi bejelentésére reagálva, miszerint nem hajlandók az ünnepség idején sem elhagyni a teret, több mint kétszáz, köztük neves közéleti személyiségek (többnyire a pártpolitikai baloldal értelmiségi holdudvarából) felhívásban kérték meg a Kossuth téri tüntetőket, hogy október 20. este 7 óra és november 4. éjfél között „a Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése, és az arra való felkészülés érdekében függesszenek fel minden térfoglalást, tüntetést” Ha ezt nem tennék meg, az illetékes hatóságokat kérik, hogy „minden jogszerű eszközzel tegyék alkalmassá a Kossuth Lajos teret e mindannyiunk számára fölemelő évforduló megünneplésére”. A Magyar Írószövetség eközben nyilatkozatban ítélte el „a kormány és a miniszterelnök hazugságait”. 20-án Sólyom László köztársasági elnököt Petrétei József rendészeti miniszter tájékoztatta a kialakult helyzetről. A köztársasági elnök azt kérte a minisztertől, hogy a rendőrség maximálisan biztosítsa az idelátogatók személyes biztonságát, mégpedig erőszak alkalmazása nélkül. Bene László ezután nyilatkozatban közölte: nem kívánják a demonstrálók távozását a Kossuth térről, és a rendőrség erőszakos módszerekkel sem tesz kísérletet az eltávolításukra. Kordonozással kettéválasztják a teret, hogy a demonstrálók gyakorolhassák jogukat és a vendégek nyugodtan ünnepelhessenek. Állami kitüntetések, kézfogás Az állami kitüntetések átadásakor nem fogott kezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, volt alkotmánybíró; Mészáros Gyula, a Pofosz veszprémi elnöke; Borbély István, a Történelmi Igazságtétel Bizottság Csongrád megyei elnöke; Cseh Imre Márton; Homola István, a TIB tatabányai elnöke, Csete István nyugállományú alezredes és Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag-tagozatának elnöke. További tüntetések A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett 13-ai demonstárción több százan tiltakoztak a tanárok kötelező óraszámának emelése és a várható pedagógus-elbocsátások ellen Budapesten. Október 14-én 800 fő részvételével szervezett tüntetést a budapesti Kossuth térre a különböző fegyveres és rendvédelmi szervezetek dolgozóit tömörítő szakszervezeti szövetség. Ugyanezen napon Egerben egri, debreceni és székesfehérvári tűzoltók részvételével rendezett tüntetést a Hivatásos Tűzoltók Szakszervezete a kormány által a szolgálati törvényben tervezett módosítások ellen. Október 18-án kétszázan vettek részt a Magyar Gyógyszerész Kamara budapesti tüntetésén a képviselői irodaház előtt, ahol a kormány által tervezett gyógyszerforgalmazási könnyítések és a patikaalapítás liberalizációja elleni tiltakoztak. Délután Budapesten a várbeli Dísz téren háromezren tüntettek a HÖOK szervezésében az egyetemi tandíj bevezetése ellen. A demonstrációt támogatta a Pestszentlőrinci Nagycsaládosok Egyesülete is. Október 23. Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án és október 24-én Budapesten és néhány más magyar városban is tüntetések, zavargások törtek ki. A nap folyamán számos helyszínen voltak összecsapások rendőrök és a többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelő tüntetők között. Az események során és utólag is sokan vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának indokoltságát. A rendőrség ismeretlen okokból nem biztosította, hogy a tömegoszlató akciók ne érjék el az ellenzéki Fidesz-MPSZ által szervezett békés megemlékezést, a rendőri akciók következtében így számos olyan békés tüntető - néhányan súlyosan, sokuk könnyebben - megsérült, akiknek nem volt közük a korábbi zavargásokhoz. A símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így utólag jórészt nem lehet megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát. Az összetűzések másnap reggelre befejeződtek. Október 23-a után Október 25-én a Fidelitas tiltakozó akciót szervezett az ORFK Teve utcai közponja elé a „rendőri brutalitás" ellen. Október 28-án a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a délutáni, várbeli rendezvényen bejelentette, hogy a Kossuth tér helyett a Batthyány-örökmécsesnél folytatja a tiltakozásokat. Megszavazták, hogy 2006. november 25-én „alkotmányozó nemzetgyűlést” hívnak össze, melyet az Ötvenhatosok terén (korábbi Felvonulási tér) meg is tartottak. A Kossuth tériek a rendőrséggel kötött megállapodásuk értelmében a budapesti Batthyány-örökmécsesnél egy hónapon át, minden nap 17 és 21 óra között engedélyezetten tüntettek a kormány ellen, így egész novemberben tovább folytatódtak a tüntetések, a korábbinál azonban jóval kevesebb résztvevővel. November negyedikére, a forradalom leverésének a napjára a Fidesz csendes, fáklyás szolidaritási menetet hirdetett, mely az Andrássy út 60-tól az Astoriáig haladt. A meneten részt vevő tömeg nagyságát a szervezők 170 ezerre becsülték, más források becslései 20 ezer fő körül mozogtak. A menethez hangos, radikális csoportok is csatlakozni próbáltak, a szervezőknek azonban egészen az Astoriáig sikerült megakadályozniuk a két tömeg keveredését. A rendezvény után egy ötszáz fős csoport a Blaha Lujza térre, majd az Oktogon felé, végül a Vörösmarty térre indult, de végül menet közben feloszlott. Folytatódtak a vidéki tüntetések is, az év végéig minden héten, legalább 2-3 alkalommal az ország több pontján is félpályás útlezárással tiltakoztak a kormány programja, illetve Gyurcsány Ferenc ellen. A rendőrség szerepe és megítélése az eseményekben A rendőri fellépéseket erőteljes bírálat érte jogvédők és civil szervezetek részéről is: egy részük hibásnak és aránytalannak ítélte a tömegoszlatás elmulasztását az MTV ostromakor éppúgy, ahogy a jogtalan eszközöket is alkalmazó végrehajtását az október 23-i zavargások idején. Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt parlamenti bizottság hallgatta meg a kérdésben. Különféle bizottságok, mint a kormánypárti Gönczöl-bizottság, illetve a Morvai Krisztina vezette Civil Jogászbizottság eltérő értékelését adták a rendőrség által elkövetett hibáknak. Az őszi események rendőrségi kezelését értékelő belső rendőrségi vizsgálat (ennek eredménye az ún. Papp-jelentés) súlyos szakmai hibákat állapított meg, a megnevezett felelősök egy részét később előléptették. 2008. október 21-ig 472 tüntető és 45 rendőr ellen összesen 348 eljárás indult, melyek közül 224-et szüntettek meg, jogerős ítélet 38 esetben született, ebből 22 magánszemélyekkel szemben. A tiltakozások folytatása 2008 őszéig Miután Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2006. október 23-án meghirdette a kormány intézkedései elleni népszavazást mint „az utolsó demokratikus eszközt” a kormány megbuktatására, az utcai tüntetések intenzitása alábbhagyott, november közepére szórványossá vált. A „Kossuth tériek” egy csoportja az 1956-os forradalomra utalva az akkori „Márciusban újrakezdjük!” (MÚK) jelszóval ősszel a tüntetések újrakezdését ígérte március 15-étől. Megjegyzések A zavargások során a rendőrség eleinte csak gumibotot és bilincset, majd könnygázt , később már vízágyút is használt. A szeptember 20-ai és október 23-ai tömegoszlatásnál megjelentek a lovasrendőrök is. Október 23-án a rendőrség könnygázt és vízágyút, gumibotot és gumilövedékeket vetett be. Éles lőfegyverrel adtak le figyelmeztető lövéseket a rendőrök az MTV-székház ostrománál . Vízágyúkból kilőtt festékspriccelést is bevetettek. Rendőrség által meg nem erősített, a médiában elhangzott információk szerint viperát is használtak a rendőrök Szeptember 20-án a Hír TV és az MTV székházában, szeptember 21-én az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szalay utcai épületében, a Keleti pályaudvaron , az RTL Klub székházában és a Budapesti Corvinus Egyetemen , szeptember 23-án a Déli pályaudvaron volt bombariadó . Az átvizsgálás idejére mindegyik épületet ki kellett üríteni. A zavargások és az ezek miatt fennálló biztonsági kockázat hatására a Fidesz, a Jobbik, a Magosz és a HÖOK is lemondta tervezett rendezvényét. Ugyanígy tettek a Critical Mass és a 21. Plus Budapest Nemzetközi Maraton szervezői is. Belváros-Lipótváros önkormányzata egy 2002 -es egészségügyi minisztériumi rendeletre hivatkozva megállapította, hogy a tüntetők a túlzott hangerő miatt birtokháborítást követtek el. Az Alkotmánybíróság (Ab) háromtagú tanácsa alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Önkormányzat 2006. október 26-ai rendeletmódosítását, mely a zavargások miatt közterület-használati engedélyhez kötötte volna az építmények, berendezések, valamint járművek elhelyezését politikai rendezvényeken; illetve önkormányzati engedélytől tette volna függővé, hogy fővárosi közterületen többek közt színpadi és hangosító berendezéseket állíthassanak fel, még a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények esetében is. 3744-es busz A 3744-es jelzésű autóbuszvonal Miskolc és Tiszaújváros környéke egyik helyközi járata, amit az ÉMKK Zrt. lát el a két város között, Nyékládháza és Ónod érintésével. Egyetlen indítása Polgárig közlekedik. Közlekedése A járat Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Miskolci járás székhelye, az ország egyik legnépesebb települése, Miskolc autóbusz-állomásáról (Búza tér) indul, végállomása a Tiszaújvárosi járás székhelye, Tiszaújváros. A két város között nem ez a legrövidebb útvonal, mivel ide tartoznak az Ónodon át közlekedő járatok. Nyékládházán egyes járataihoz vasúti csatlakozás is van. Egyetlen, munkanap esti járat a Hajdú-Bihar megyei Polgárig közlekedik. Napi fordulószáma viszonylag magasnak mondható, de a teljes útvonalat kevés indítás járja végig. Tórshavni dóm A Tórshavni dóm (feröeriül: Havnar kirkja vagy Dómkirkjan) Feröer második legrégebbi fennmaradt temploma, Tórshavn óvárosában. A fehérre festett és és palával fedett épület 1788-ban épült. A Tinganes félsziget északi részén fekszik, és a város egyik fő látnivalója. Az ország legtöbb templomához hasonlóan az evangélikus Feröeri Népegyházhoz tartozik. 1990 óta Feröer püspökének székhelye, ezért viseli a dóm nevet. Történelem A középkorban minden valószínűség szerint nem volt valódi templom Tórshavnban, legfeljebb egy imaház. Csak 1609-ben épült valódi templom a Tinganes félszigeten, amikor IV. Keresztély dán király utasítást adott rá, hogy templomépítés céljából fát szállítsanak Feröerre. 1780-ban Rasmus Jørgen Winther lett a város lelkésze, aki két évvel később kezdeményezte egy új templom felépítését. Az építkezést végül 1788-ban fejezte be Johannes Poulsen helyi építőmester. Az új templom felszentelése után, 1798-ban Keresztély templomát lebontották, és a faanyagot árverésen értékesítették. A bútorzat egy része átkerült az új templomba. Ebben az időben Tórshavn olyan kicsi volt, hogy a templom a városon kívül, tőle északra állt - ugyanazon a helyen, ahol ma is, bár azóta teljesen átépítették. Az 1788-ban épült templomról nem maradt fenn átfogó leírás, csak néhány rajz és régi fénykép; ezek alapján nagyon hasonló lehetett a 19. század első felében épült falusi templomokhoz. A város lakossága 1788-ban 600, 1865-ben 900 fő körül volt. 1865-ben Guðmundur Sigurðsson izlandi születésű építőmester átalakította a templomot, ami látványos külső átalakulást okozott, de a szerkezetet nem érintette jelentősen. A nyáron kezdődő és decemberre el is készülő átépítés során keleti irányban hozzátoldottak az épülethez, a tornyot magasabbra építették (két szintje közül a felső a toronyóra, az alsó a harang otthona), és az épületet kívül-belül átfestették. Az épületet Andreas Djurhuus szentelte fel december 17-én. Azóta nem történt gyökeres szerkezeti változtatás. 1935-ben a kórust négy méterrel meghosszabbították a fűtési rendszer kiépítése miatt, és új sekrestyét építettek. 1968-ban szintén a kórust bővítették egy irodával és néhány kisebb helyiséggel. Magában a főhajóban 44, a galérián 14 pad található. Jellemzők Az oltárkép Az 1647-ből származó oltárkép a templomhajó északi falán található. A kép az utolsó vacsorát ábrázolja. Felirata: „Gud Allermechtigste Hans Hellige Ord och Sacramenter Till Ere och denne Steed til Zirat haffuer Hans Sevrensen fordum Kiøbmand her paa Ferøe foraerit denne Altertaffle til Torßhaffns Kiercke 1647” (A Mindenható Isten, az Ige és a szentségek dicsőségére, és e hely díszítésére készíttette Hans Sevrensen egykori feröeri kereskedő ezt az oltárképet a tórshavni templomba, 1647). Az oltárkép egy egyszerű késő reneszánsz mű, oszlopokkal szegélyezett középső résszel, lábazattal és egy kis felső résszel. A középső részen található festmény a számos 17. századi dán festmény közé sorolható, amelyek Peter Candid (V. Vilmos bajor herceg udvari festője) által a müncheni ferences ház számára készített, és Raphael Sadeler nyomatai által népszerűvé lett utolsó vacsoráját követik. 1961-ben állította helyre Ernst és Holmer Trier a helyi festő, Fraser Eysturoy segítségével. A festmény 100 x 100 cm-es. A harang A harangot 1708-ban vették. A „Norske Löve” (Norvég Oroszlán) nevű hajóról származik, amely 1707 szilveszterén süllyedt el a Lambavík fjordnál. A harang felirata: „Danscke Ostindische Compagnies Scheb Nordische Löwe 1704” (A Dán Kelet-indiai Társaság Nordische Löve hajója, 1704), valamint a társaság koronás monogramja. A harang 30 cm magas, a külső perem átmérője 41,5 cm. Algimia de Almonacid Algimia de Almonacid település Spanyolországban, Castellón tartományban. Algimia de Almonacid Aín, Alcúdia de Veo, Almedíjar, Gaibiel, Matet és Vall de Almonacid községekkel határos. Lakosainak száma 268 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kerék Imre Kerék Imre (Háromfa, 1942. június 29. –) József Attila-díjas magyar költő, műfordító, kritikus, tanár. Életpályája Szülei: Kerék Imre és Bognár Ilona volt. Kisgyermekkorában félárvaságra jutott. Általános iskolai tanulmányait Háromfán végezte el. Középiskolai tanulmányait a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban járta ki. 1961–1962 között a Somogyi Néplapnál volt újságíró. 1962-1966 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz-rajz szakos hallgatójaként tanult. 1966-1969 között Sávolyban, 1969–1974 között Fertőszéplakon tanított. 1974-től Sopronban tanít, valamint a Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola könyvtárosa. Munkássága Első versei tizenéves korában jelentek meg. Több mint húsz kötetet publikált; műfordítóként Rilke, Trakl, Busta és Rubcov verseit ültette át magyarra. Magánélete 1969-ben feleségül vette Balogh Ilonát. Két gyermekük született; Szabolcs (1970) és Mónika (1972). Művei Zöld parázs (versek, 1977) Rézholdak, réznapok (versek, 1985) Epigrammák (1988) Ágas-bogas koronák (gyermekversek, 1990) Ezüstsíp (gyermekversek, 1992, 1997) Születésem hava (versek, 1992) Öböl madárral (válogatott versek, 1995) Poéták: csoda-nyelvek (versek, 1995) Amíg a Hold följön (versek, 1996) Tóparti alkonyat (versek, 1998) Tarka szőttes (gyermekversek, 1998) Tavaszváró (versek, 1998) Vénusz kertében nőtt alma (versek, 1999) Virágvölgy (összegyűjtött versek, 2002) Virág, fa, madár (német költők versei, 2008) Dombos út (versek és versfordítások, 2009) Kerék Imre–Németh István Péter: Négykezes avagy Ugyanazon költemények poétai fordításai dunántúli klavírra ; Visual.hu Kft., Tapolca, 2012 Aranylen. Új versek, 2012-2014 ; Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 2015 Mint eleven igézet ; Önkormányzat, Akasztó, 2017 ( Kiskun Helikon ) Műfordításai Avetik Iszahakjan versei (társfordító, 1975) Borisz Paszternak versei (társfordító, 1979) Musztaj Karim: Holdfogyatkozás (dráma, 1980) Nyikolaj Rubcov versei (versek, 1981) Visszhang (versfordítások, 1987) Rilke versek (kétnyelvű kiadás, 1996) Átváltozások (versfordítások, 1997) Georg Trakl versek (kétnyelvű kiadás, 1997) Duics Pál-Kerék Imre: Sopron (fotók: Duics Pál, esszé Sopronról: Kerék Imre) (háromnyelvű kiadás, 1997) Christine Busta versek (kétnyelvű kiadás, 2000) Valse brillante. Hermann Hesse versei a szerzőpáros fordításában ; ford. Kerék Imre, Németh István Péter; Visual.hu Kft., Tapolca, 2013 Johann Wolfgang Goethe: Római elégiák ; ford. Kerék Imre, Németh István Péter; Visual.hu Kft., Sopron–Tapolca, 2014 Díjai A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja (1978) A Győr-Sopron Megyei Tanács művészeti díja (1978, 1984) Szocialista Kultúráért (1979) Radnóti-díj (1989) Kormos István-díj (1995) Az Év Könyve-díj (1997) Arany János-díj (1998) József Attila-díj (2003) Háromfa Község Díszpolgára (2003) 246 (szám) A 246 (kétszáznegyvenhat) a 245 és 247 között található természetes szám. A matematikában Szfenikus szám. Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként. Tizennyolcszögszám. Mária Antónia portugál infánsnő Mária Antónia portugál infánsnő (Maria Antonia Amelia Camila Carolina Eulália Leopoldina Sofia Inês Francisca de Assis e de Paula Micaela Gabriela Rafaela Gonzaga Gregória Bernardina Benedita Andresa de Bragança; Bronnbach, Württembergi Királyság, Németország, 1862. november 28. – Colmar-Berg, Luxemburg, 1959. május 14.) portugál infánsnő, I. Mihály portugál király leánya, I. Róbert parmai herceg második felesége, Zita császárné és királyné édesanyja. Élete A Bragança-házból származó Mária Antónia portugál infánsnő (királyi hercegnő) 1862-ben született Bronnbachban, a Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegi birtokon, a Württembergi Királyság területén. Édesapja I. Mihály portugál király (1802–1866) volt, VI. János portugál király és Carlota Joaquina spanyol infánsnő fia. Mihály király 1828–34 között uralkodott Portugáliában, uralmát az 1831–34-es polgárháború után saját bátyja, Dom Pedro döntötte meg. 1851-től haláláig németországi száműzetésben élt. Édesanyja Adelheid Zsófia löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő (1831–1909) volt, Konstantin zu Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg (1802–1838) és Marie Agnes von Hohenlohe-Langenburg hercegnő (1804–1833) leánya. Hét gyermekük sorában Mária Antónia hercegnő volt a legfiatalabb: Mária (Maria das Neves) infánsnő (1852–1941), aki 1871-ben Alfonz Károly spanyol herceghez, Juan de Borbón y Bragançának, Montizon grófjának és Habsburg-Estei Mária Beatrix osztrák főhercegnőnek fiához, az utolsó trónkövetelőhöz a spanyol Bourbonok karlista ágán. Mihály Mária Károly Egyed infáns (1853–1927), portugál trónkövetelő (a királypártiak számára II. Mihály portugál király), a Bragança-ház feje, aki 1877-ben Erzsébet Thurn und Taxis hercegnőt, majd 1893-ban Mária Terézia löwenstein-wertheim-rosenbergi hercegnőt vette feleségül. Mária Terézia Immakuláta infánsnő (1855–1944), Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főhercegnek , I. Ferenc József császár öccsének harmadik felesége. Mária Jozefa (José) infánsnő (1857–1943), aki 1874 -ben a szemorvos Károly Tivadar bajor herceghez (Karl Theodor in Bayern) ment feleségül. Adelgunda infánsnő (1858–1946), Guimarães hercegnője, aki 1876-ban a Bourbon-házból való Henrik parmai herceghez, Bardi grófjához, III. Károly parmai uralkodó herceg egyik fiához ment feleségül. Mária Anna (do Carmo) infánsnő (1861–1942), aki 1893-ban IV. Vilmos luxemburgi nagyherceghez ment feleségül. Mária Antónia infánsnő (1862–1959), parmai hercegné. Házassága, gyermekei 1884. október 15-én, a Zell am See melletti Fichorn-kastélyban házasságot kötött az özvegy, kilencgyermekes I. Róbert Bourbon-parmai herceggel (1848–1907), III. Károly (Ferdinánd) parmai herceg (1823–1854) és Louise Marie Thérèse de Bourbon francia királyi hercegnő (1819–1864) legidősebb fiával, aki 1854–1859 között Parma utolsó uralkodó hercege volt (bár kiskorúsága miatt nevében anyja uralkodott régensként). Házasságukból tizenkét gyermek született: Adelheid Erika Pia Antónia (1885–1959), aki Benedikta nővér néven apáca lett. Szixtusz (Sisto) Ferdinánd Mária Ignác Alfonz Róbert (1886–1934), aki 1919 -ben Hedwige de la Rochefoucauld hercegnőt (1896–1986) vette feleségül. Ferenc Xavér (Saverio) Károly Mária Anna Lajos (1889–1977), aki 1927 -ben Madeleine von Bourbon-Busset hercegnőt vette feleségül, 1974 -től haláláig ő volt Parma címzetes hercege. A címet fia, Károly Hugó (1930–2010) örökölte, és viselte 1977-től haláláig. Franciska Jozefa Mária Terézia Erzsébet (1890–1978) Zita Mária Grácia Mikaéla Raffaella Gabriella (1892–1989), aki 1911 -ben házasságot kötött a Habsburg–Lotaringiai-házból való Károly osztrák főherceggel (1887–1922), aki 1914-től az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, majd 1916-tól IV. Károly néven magyar király , I. Károly néven osztrák császár lett. Félix (Felice) Mária Vince (1893–1970), aki 1919 -ben Sarolta luxemburgi nagyhercegnőt vette feleségül. René (Renato) Károly Mária József (1894–1962), aki 1921 -ben Margit dán királyi hercegnőt (Margarethe von Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg, 1895–1992), Valdemár dán királyi herceg leányát vette feleségül. Mária Antónia Zsófia Ludovika Jozefa Mikaéla (1895–1977) Izabella Mária Anna (1898–1984) Lajos (Luigi) Károly Mária Lipót Róbert (1899–1967), aki 1939 -ben Savoyai Mária olasz királyi hercegnőt, III. Viktor Emánuel király leányát vette feleségül. Henrietta Anna Mária Immakuláta Ludovika Antónia (1903–1987) Kajetán (Gaetano) Mária József Piusz (1905–1958), aki 1931-ben Margarethe Marie Therese von Thurn und Taxis hercegnőt vette feleségül. Uersfeld Uersfeld település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Che (film) A Che 2008-as Che Guevara életét bemutató film, Steven Soderbergh rendezésében, Benicio del Toro főszereplésével. A film nem időrendben halad az eseménysoron. Az első rész, aminek címe: Az argentin, a kubai forradalomra fókuszál. Fidel Castro, Guevara és más forradalmárok Fulgencio Batista diktátor hatalmának sikeres megdöntése után két évvel játszódik a film. A második rész, amely a Gerilla címre hallgat, Che Guevara kísérletére koncentrál, hogy bolíviai forradalmat szítson és Guevara utolsó éveiről. Terrence Malick filmkészítő eredetileg egy jeleneten dolgozott, limitálta Guevara bolíviai forradalmi kísérletét. Soderbergh, amikor felismerte, hogy nincs kontextus Guevara bolíviai ténykedésére, úgy döntött, hogy a kubai forradalomban és az ENSZ-ben betöltött 1964-es szerepét kellene megjeleníteni. A filmben Benicio del Toro játssza Che Guevarát, Elvira Minguez Celia Sanchezt, Rodrigo Santoro Raúl Castrót, és Demian Bichir Fidel Castrót. 1964-ben Havannában Che Guevarával interjút készített Lisa Howard. 1955-ben egy összejövetelen Mexikóvárosban, Che Cguevara első ízben találkozik Fidel Castróval. Meghallgatja Castro tervét és aláírja részvételi szándékát a júliusi 26.-i forradalomban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése előtt Che Guevara lelkes beszédet mondott az amerikai kapitalisták ellen, védve rezsimének szétverését. 3746 Heyuan A 3746 Heyuan (ideiglenes jelöléssel 1964 TC1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1964. október 8-án. Scorn A Scorn egy brit együttes volt 1991 és 2011 között. Mick Harris és Nic Bullen, a Napalm Death tagjai alapították. Indusztriális metal zenekarként kezdték, Bullen kilépésével viszont inkább az elektronikus zene és annak irányzatai felé fordultak. 1991-ben alakultak Birminghamben, 1997-ben feloszlottak. 2000-től 2011-ig újból működött az együttes, 2011-ben véglegesen feloszlottak. Első öt lemezüket az Earache Records adta ki, a többi album pedig kisebb kiadók gondozásában jelent meg. Tagjai Mick Harris Nicholas Bullen Justin Broadrick (első albumukon) James Plotkin Diszkográfia Vae Solis (1992) Colossus (1993) Evanescence (1994) Gyral (1995) Logghi Barogghi (1996) Zander (1997) Whine (koncertalbum, 1997) Greetings from Birmingham (2000) Plan B (2002) List of Takers (2004) Stealth (2007) Refuse: Start Fires (2010) Czipóné Balczár Magdolna Czipóné Balczár Magdolna (Borsodnádasd, 1950–) magyar festőművész, tanár. Életpályája Tanári diplomáját az egri Tanárképző Főiskolán szerezte. 1985 és 1986 között posztgraduális képzésen vett részt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A pályán való elindulását Mikó István művésztanárnak, egykori szakkörvezetőjének, szakmai fejlődését Blaskó János, Seres János, Nagy Ernő, főiskolai tanárainak, további biztatásokat pedig Somodi László festőművésznek köszönheti. Nyaranta rendszeresen dolgozik alkotótáborokban. Ezek közül néhány: Tokaj, Gyula, Tihany, Kőszeg, Pilisvörösvár, Sárospatak, Magyarpolány, Árcsó. 1990-től szervezője és programfelelős vezetője a Rajztanárok Alkotóműhelyének, Sirokon. 1984-től 2008-ig az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola rajztanára, 1988 és 2009 között a Heves megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetének szaktanácsadója volt. 2002 és 2010 között óraadó tanárként tanított az EKF Gyakorló Iskolája Művészeti Szakképző Tagozatán. Tagság 1987 Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Tanulmányutak 1993 Bécs 1997 Erdély 1998 Szlovákia ( Lőcse , Bártfa , Kassa ) 2000 Olaszország ( Toszkána ) 2002 Olaszország ( Róma , Nápoly , Pompeji ) 2003 Görögország ( Peloponnészoszi félsziget, Athén , Delphoi ) 2004 Spanyolország ( Katalónia ) 2005 Franciaország ( Párizs és a Loire menti kastélyok) 2007 Németalföld ( Belgium ) 2008 Milánó és az olasz tavak 2010 Olaszország ( Padánia ) Kiállításai 16 éves kora óta több mint száz alkalommal vett részt különböző kiállításokon. Csoportos kiállítások 1966 Országos Vasas Képzőművészeti Kiállítás, Salgótarján 1966 Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás, Budapest 1986 Országos Pedagógus Képzőművészeti Kiállítás, Szeged 1989 Országos Pedagógus Képzőművészeti Kiállítás, Budapest, Fáklya Klub 1993 XV. Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás, Szolnoki Galéria, Szolnok 1993 IX. Országos Portré Biennále, Hatvani Galéria, Hatvan 1996 Országos Pedagógus Kiállítás, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Galéria 1996 Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének Kiállítása, Napház Galéria, Érd 1997 XVI. Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás, Budapesti Kongresszusi Központ, Budapest 1999 Rajztanárok Alkotóműhelyének Jubileumi Kiállítása, Moldvai Győző Galéria, Hatvan 2001 „Régiók millenniumi találkozása a képzőművészetben”, Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza 2003 II. MROE Biennále, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, Budapest, 2003 Amatőr Artium „Esszencia” Vajdahunyad vára , Budapest 2004 „Vizuális Művészeti Fesztivál”, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, Budapest 2005 XV. Országos Portrébiennále, Moldvai Győző Galéria, Hatvan 2006 Esszencia Kiállítás, Millenniumi szalon, Olof Palme-ház , Budapest 2006 MROE Jubileumi tárlat, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, Budapest 2007 XVI. Országos Portrébiennále, Moldvai Győző Galéria, Hatvan 2008 MROE Biennále, Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, Budapest 2008 XVIII. Országos Tájképbiennále, Moldvai Győző Galéria, Hatvan 2009 Amatőr Artium „Esszencia” Kiállítása, Vajdahunyad vára, Budapest Önálló kiállítások 1996 Általános Művelődési Központ Galériája, Ózd 2001 Megyei Művelődési Központ Galériája, Eger 2002 Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ, Heves 2003 Mátra Művelődési Központ Galériája, Gyöngyös 2003 Moldvay Győző Galéria, Hatvan Elismerései 1993 Egyéni alkotói díj: Amatőr Artium Országos Képző-és Iparművészeti kiállítás (Szolnok) 2001 Eger város oktatás- és nevelésügyéért (Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata) 2002 „Kiváló művészi és pedagógiai munkájáért”(Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete) 2003 Egyéni alkotói díj: Amatőr Artium Országos Képző-és Iparművészeti kiállítás (Budapest) 2008 Amatőr Artium Heves megyei tárlatán festészeti kategória III. díj 2011 Egyéni alkotói díj, festészeti kategória, XXI. Országos Képző- és Iparművészeti Tárlat Heves megyei kiállítás 2013 Németh László-díj NGC 83 Az NGC 83 egy elliptikus galaxis az Andromeda (Androméda) csillagképben. Felfedezése Az NGC 83 galaxist 1828. augusztus 17-én fedezte fel John Herschel. Tudományos adatok A galaxis 6227 km/s sebességgel távolodik tőlünk. 9007 James Bond A 9007 James Bond (ideiglenes jelöléssel 1983 TE1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1983. október 5-én. Nevét a Ian Fleming által megalkotott James Bond nevű karakter után kapta. Algol osztály Az Algol osztály, vagy korábbi nevén Fast Sealift Ship (FSS, gyorsjáratú szállítóhajó), vagy SL–7 napjaink leggyorsabb teherszállítóhajó-osztálya mely hajók képesek 33 csomós sebességgel is haladni (kb. 61 km/h). 1972–1973-ban épültek nagysebességű konténerszállító hajóknak, innen ered SL–7 nevük a Sea-Land Services, Inc. után, magas fenntartási költségük azonban behatárolta jövedelmezőségüket. Kilenc évvel később, 1981–1982-ben mind a nyolc megépült hajót átvette az Amerikai Haditengerészet és az utolsó átalakításával átadták a Military Sealift Command alárendeltségébe 1986-ban. Az átalakítás során minden hajóegységet négy toronydaruval láttak el, továbbá Ro-Ro (roll-on/roll-of) képességűek lettek, a teherteret átalakították gumikerekes és lánctalpas járművek szállítására. A hajók magas üzemeltetési költségei miatt mindet az ún. csökkentett működési állapotban (Reduced Operating Status) tartották és tartják a Készültségi Tartalékerő (Ready Reserve Force) állományában, azonban a tartós tárolási eljárástól függetlenül bármelyik 96 órán belüli indulásra készen áll. Hadrendbe állásukkal egy-egy fényes csillagról kapták a nevüket. A USNS előtag a United States Naval Ship rövidítése, nemzetközi jelölése az aktív katonai szolgálatú legénységgel ellátott hajóknak. Hajóegységek SS Algol (T–AKR–287) (korábban SS Sea-Land Exchange ) SS Bellatrix (T–AKR–288) (korábban SS Sea-Land Trade ) SS Denebola (T–AKR–289) (korábban SS Sea-Land Resource ) SS Pollux (T–AKR–290) (korábban SS Sea-Land Market ) SS Altair (T–AKR–291) (korábban SS Sea-Land Finance ) SS Regulus (T–AKR–292) (korábban SS Sea-Land Commerce ) SS Capella (T–AKR–293) (korábban SS Sea-Land McLean ) SS Antares (T–AKR–294) (korábban SS Sea-Land Galloway ) Lannéanou Lannéanou település Franciaországban, Finistère megyében. Lakosainak száma 381 fő (2015). Lannéanou Plouigneau, Botsorhel, Plougonven és Scrignac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Papp Árpád (játékvezető) Papp Árpád (1896 – 20. század) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Játékvezetésből 1938-ban vizsgázott. Az MLSZ Magyar Futballbírák Testülete (JT) minősítésével NB II-es, majd NB I-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen segítette társait partbíróként. A nemzeti játékvezetéstől 1959-ben búcsúzott. Aktív játékvezetőként bekapcsolódott a szövetségi munkába. 1958-ban az MLSZ és a Budapesti Labdarúgó Alszövetség (BLASz) JT különválásakor a BLASZ JT elnökség tagjaként, a Küldő Bizottságot vezette. Az NB III-as Mátra csoport Játékvezetői Bizottság (JB) elnöke. Rock ’N Soul Az 1964-es Rock 'N Soul Solomon Burke nagylemeze. Az albumon hét Top 100-as dal található. Eredetileg 1964 novemberében jelent meg, de 1997 márciusában, és 1998-ban újra kiadták. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Dalok Az album hét top 100-as dalt tartalmaz, melyek: Just Out of Reach (Of My Two Open Arms), Cry to Me, Can't Nobody Love You, If You Need Me, You're Good For Me, Goodbye Baby (Baby Goodbye) és He'll Have to Go. Saint-Avit-de-Vialard Saint-Avit-de-Vialard település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 162 fő (2015). Saint-Avit-de-Vialard Cendrieux községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Marquises-szigeteki gyümölcsgalamb A marquises-szigeteki gyümölcsgalamb (Ptilinopus mercierii) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe és a galambfélék családjába tartozó kihalt faj. Előfordulása Egykor a Francia Polinézia területén élt, ott is csak a Marquises-szigeteken. Életmód Csapatosan keresték gyümölcsökből álló táplálékukat. Kihalása Kihalásában szerepet játszott a nagy baglyok betelepítése és a vadászat is. A faj utolsó példányait 1988-ban látták. Wolfgang Ketterle Wolfgang Ketterle (Heidelberg, Németország, 1957. október 21.) amerikai fizikus, aki 2001-ben kapott fizikai Nobel-díjat a munkásságáért. Napjainkban a amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) fizika professzora. Publikációk Bose-Einstein Condensation in a Gas of Sodium Atoms Observation of interference between two Bose condensates Output Coupler for Bose-Einstein Condensed Atoms Observation of Bose-Einstein Condensation of Molecules Nepál az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Nepál a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 2 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Rozsdás tüskefarkú Az rozsdás tüskefarkú (Anabacerthia amaurotis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írták le 1823-ban, az Anabates nembe Anabates amaurotis néven. Sorolták a Philydor nembe Philydor amaurotis néven. Előfordulása Brazília déli, Argentína északi és Paraguay keleti részén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdőkben. Megjelenése Testhossza 15-16 centiméter. Életmódja Ízeltlábúakkal táplálkozik. Scotobleps gabonicus A Scotobleps gabonicus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az Arthroleptidae családba tartozó Scotobleps nem monotipikus faja. Elterjedése A faj Kamerunban, a Kongói Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Egyenlítői-Guineában, Gabonban, Nigériában és valószínűleg Angolában honos. Természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi párás síkvidéki erdők. Vízfolyásokban szaporodik, kedveli a széles, sekély, homokos partú vizeket. Természetvédelmi helyzete A fajra nézve jelenleg nincs jelentős fenyegetés, bár állománya feltehetőleg csökken az erdős területek csökkenése következtében. Piroscsőrű szalagoskolibri A piroscsőrű szalagoskolibri (Trochilus polytmus) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A piroscsőrű szalagos kolibri csak Jamaicán, a Nagy-Antillák harmadik legnagyobb szigetén található meg. Ez a szigetország nemzeti madara. Napfényes tisztások lakója, de jól alkalmazkodik az emberi környezethez is és kertekben is előfordul. Mivel nem a zárt erdők lakója, így az erdőirtások nyomán élettere jelentősen megnőtt. Megjelenése Testhossza 25 centiméter, farokhossza elérheti a 17 centimétert és testtömege 5 gramm. A hím könnyen felismerhető hosszú farktollairól és feltűnően csillogó tollazatáról. A tojó valamivel kisebb a hímnél, hasoldala fehér. Faroktollai sokkal rövidebbek, a végük fehér. Csőre hosszú és keskeny. A madár így be tud hatolni vele a virágkelyhekbe. A hím csőre élénkebb piros, csúcsa fekete. Életmódja Nappal aktív; éjjel lelassul az anyagcsere, hogy energiát takarítson meg. Tápláléka túlnyomórészt nektár, de repülő rovarok is fogyaszt. Szaporodása A költési szezon többnyire az esős évszak előtt és után (október és május) között van. Évente 1-2 fészekaljat rak. Egy fészekaljban 2 fehér, hosszúkás tojás található. A kotlás 14-19 napig tart. A fiatal madarak 3-4 hét után repülnek ki. Rokonai Sokáig nemének egyetlen képviselőjének tartották, míg 1902-ben fel nem fedezték a nemzetség másik képviselőjét a feketecsőrű szalagoskolibrit (Trochilus scitulus). Ezt egy ideig csak a piroscsőrű szalagos kolibri alfajának tartották csupán, de nemrég kiderült, hogy valódi teljes értékű faj. Megjelenésében nagyon hasonlít piroscsőrű rokonára, csak a csőre fekete. Jamaica keleti részén honos, továbbá a Kajmán-szigeteken is előfordul. Amíg egy fajnak tartották a kettőt, a piroscsőrű szalagos kolibrit egyszerűen csak szalagos kolibrinek hívták magyarul. Miután viszont kiderült hogy a fekete csőrű forma önálló faj a megkülönböztethetőség miatt piroscsőrű szalagos kolibrire nevezték át. Sok helyütt ma is egyszerűen mint szalagos kolibriként hivatkoznak rá. Iracema Trevisan Iracema Trevisan (Poços de Caldas, 1981. szeptember 28. –) brazil zenész, gitáros és divattervező. Ő volt a brazil CSS indie-electro együttes basszusgitárosa. 2008-ban lépett ki az együttesből, Párizsban él, azóta divattervezőként működik. H. Bóna Márta H. Bóna Márta (Komárom, 1944. július 24. – Budakeszi, 2011. május 31.) magyar meteorológus. Élete Heilingbrunnerné Bóna Márta családja az 1947-es szlovák–magyar lakosságcsere során költözött Felvidékről a dunántúli Rácalmásra. Itt járt általános iskolába, ahol édesanyja tanítónő, édesapja iskolaigazgató volt. A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium reál tagozatán érettségizett. Később Budapesten az ELTE matematika-fizika szakára járt, majd meteorológiát hallgatott. 1968-ban szerzett diplomát. 43 éven keresztül dolgozott az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, mindvégig az előrejelzés különböző területein. A hetvenes évek elejétől kezdve tájékoztatta a televízió képernyőjén és a rádió csatornáin keresztül az ország lakosságát az időjárás várható alakulásáról. Közismert és kedvelt médiaszemélyiség volt: egy 900 fős nézői felmérés alapján a leghitelesebb televíziós meteorológusnő volt 2010-ben. Tagja volt a Magyar Meteorológiai Társaság választmányának. Rendszeresen publikált a Légkör című folyóiratban, valamint lektora volt az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadásában megjelent 1977-es Meteorológiai táviratok kézikönyve című műnek. Munkáját nyugalomba vonulása után is folytatta. 1987-től haláláig Budakeszin élt. Kitüntetése Munkásságáért 2001-ben Pro Meteorológia Emlékplakett miniszteri kitüntetést kapott. Érdekességek Szerepelt Szirmai Márton Summertime című kisjátékfilmjében, 2009-ben. Bóna Miklós matematikus nagynénje volt. Forrás Országos Meteorológiai Szolgálat Index.hu Demokrata Népszava Blikk IMDb Honvédelmi Közlöny Antikvarium.hu Zágrábi érsekek listája A lista az 1853-ban megszervezett Zágrábi érsekség érsekeit sorolja fel. Villeneuve-le-Roi Villeneuve-le-Roi település Franciaországban, Val-de-Marne megyében. Lakosainak száma 20 732 fő (2015). Villeneuve-le-Roi Orly, Athis-Mons, Paray-Vieille-Poste, Vigneux-sur-Seine, Ablon-sur-Seine és Villeneuve-Saint-Georges községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Budai László (labdarúgó, 1928) Budai László, Bednarik (Rákospalota, 1928. július 19. – Budapest, 1983. július 2.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője volt, 39 válogatott mérkőzésen tíz gólt rúgott. A sportsajtóban Budai II néven ismert, beceneve Púpos volt. Katonatiszt volt, a pályán Kocsissal vakon megértették egymást. Játszott a londoni "évszázad mérkőzésén" is, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az FTC-vel és a Honvéddel ötször hódította el a magyar bajnoki cimet és egyszer a Mitrópa kupát is. Rákospalotán nyugszik. A REAC stadionja az ő nevét viseli. Pályafutása Játékosként 1948-ban került a Ferencvároshoz. Tagja volt az 50 éves jubileumi bajnokcsapatnak 1949-ben. A Fradiban összesen 84 mérkőzésen szerepelt, ebből 60 bajnoki, 15 nemzetközi, 9 hazai díjmérkőzés volt. Ezeken 37 gólt szerzett (25 bajnoki, 12 egyéb). 1950-ben Kocsis Sándorral együtt a kommunista sportpolitika nyomására kényszerből az akkor kialakítandó elitcsapathoz a Bp. Honvédhoz kellett igazolnia. A nevében szereplő római II.-est is a Honvédban kapta, mert a csapatban akkor már (1946 óta) játszott egy Budai László nevű labdarúgó. 1960-ban egy motorkerékpár elütötte és szárkapocscsont-törést szenvedett. A válogatottban A válogatottban 1949. május 8-án mutatkozott be egy osztrákok elleni 6–1-es siker alkalmával, ugyanezen meccsen debütált Czibor Zoltán is a válogatottban. Összesen 39-szer öltötte magára a címeres mezt és 10 gólt szerzett. 1950. június 4-én Varsóban Lengyelország ellen négyszer talált az ellenfél hálóját, a mérkőzést 5–2-re nyertük meg. Érdekesség, hogy ezután két teljes évig nem szerepelt a válogatottban. A helsinki olimpián egyszer lépett pályára, tagja volt a legendás londoni 6–3-nak, a svájci világbajnokságon két mérkőzésen szerepelt - Dél-Korea és Uruguay ellen. Sikerei, díjai Ferencváros Magyar bajnokság Bajnok: 1948-1949 Bp. Honvéd Magyar bajnokság bajnok: 1950-ősz, 1952, 1954, 1955 Válogatott olimpiai bajnok: 1952, Helsinki világbajnoki ezüstérmes: 1954, Svájc A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951) Munka érdemrend (1953) A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) Emlékezete Tiszteletére a Rákospalotai EAC stadionját Budai II László Stadionnak nevezik. 2011 november 25-én a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Budai László is felkerült. A vállalat így állított a legendás csapatnak emléket. Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében. VIII. János pápa VIII. János (latinul: Ioannes), (kb. 820, Róma – 882. december 16., Róma) foglalhatta el Szent Péter trónját a történelem folyamán a 108.-ként 872. december 14-én. A 9. század egyik legnagyobb alakja volt, aki elfoglalhatta az egyház legfőbb trónját. Tízéves pontifikátusa során nem hagyta érintetlenül az egyház egyetlen részét sem. Kapcsolatai átszőtték a nyugati birodalmakat, és Kelet-Európa kialakuló államait is. Bizánccal jó kapcsolatokat tartott fenn, amire főként azért volt szüksége, mert a nagy nemzetközi befolyás ellenére saját háza tájékán sok ellensége volt. Rómában korrupt püspökök és hivatalnokok harcoltak uralma ellen, míg Itália déli részén a keresztény hercegek és a szaracénok is gyakran János ellen fordultak. Élete Korai évei Valószínűleg a század első negyedében látta meg a napvilágot a hajdani hatalmas birodalmi városban, Rómában. Apját Gundusnak nevezték. Családjáról nem maradtak fenn valósághű adatok, így neveltetéséről, gyermekkoráról nem tudunk biztosat. Kolostorban taníttaták, ahol közel került a Biblia tanításaihoz, és hamarosan a klérus tagjai közé került. 853-ban IV. Leó pápa archidiakónusi rangra emeli. Ezt a címét 869-ig birtokolta, amikor diakónussá szentelték fel. Ebben a minőségében választotta meg a római zsinat 872. december 14-én pápának. Személyében egy rendkívül határozott személyiség lépett a trónra, aki hajlamos volt a nyers kifejezésekre, a szenvedélyességre és a szókimondóságra. Kelet keresztényei János mindenképpen elődjei politikáját akarta folytatni, főként azokat az elveket akarta érvényre juttatni, amelyeket Miklós pápa neve jelzett. Ezen törekvését gyakran hangoztatta, azonban mégsem tudott mindig eleget tenni ennek az elvárásnak. Európa keleti régióiban is lassan megszilárdultak az új államok határai, és a hittérítők is egyre nagyobb sikerekkel tértek vissza Rómába. Ez igaz volt a nevezetes szerzetespárra is, Szent Metódra és Szent Cirillre. 869-ben Cirill Rómában meghalt. II. Adorján Metódnak érseki palliumot adott, és visszaküldte a szentet Morvaországba, hogy folytassa munkáját. A pápa elismerte a szláv nyelvű liturgiát is, hogy ezzel könnyítse a keleti területek térítését. Azonban Róma effajta döntése nem tetszett a német hercegeknek és püspököknek. Főként politikai okai voltak ennek, és emiatt hamarosan Metód ellen fordultak. Üldözni kezdték az érseket, és 871-ben elfogták és bebörtönözték Metódot. Csak 873-ban sikerült a pápának elérnie, hogy engedjék szabadon a szerzetest. A szabadság elnyeréséért cserébe János betiltotta a szláv nyelvű liturgiát. De a pápa ragaszkodott ahhoz, hogy Metód hivatalában maradjon, és szabadulása után azonnal Rómába rendelte, mert a szerzetes ellen újabb vádak merültek fel. Pár évvel később János színe előtt elsimultak a vádak, és az egyházfő újra engedélyezte a szláv nyelvű misézést, Metódot pedig visszaküldte Morvaországba. János támogatása nem maradt hatás nélkül, ugyanis az új szláv államok sorra az Apostoli Szentszéket, és benne a pápát fogadták el vezetőjüknek. János többször is megpróbálta rábeszélni a bolgárok vezetőjét, Borisz herceget, hogy ne Konstantinápolyt kövesse a vallási kérdésekben, de itt nem járt sikerrel. Az itáliai politikai nehézségek miatt jó kapcsolatokat épített ki Bizánccal, amelynek trónját I. Baszileiosz foglalta el. A pátriárka hivatalában pedig a Rómabarát Ignatiosz ült, így ez kezdetben nem is volt nehéz. Azonban 877-ben Ignatiosz meghalt, és trónjáról a császár úgy döntött, hogy azt a korábban száműzött és kiátkozott Phótiosz töltheti be. Baszileiosz engedett az ügyes hízelgésnek, de János kezdetben nem akarta elfogadni Phótioszt Konstantinápoly élén. Végül a pápának is be kellett látnia, hogy a száműzetés után megzabolázódott Phótiosz foglalja el a pátriárkai hivatalt, így 881-ben megbékélt a császár döntésével. Nagy Károly hagyatéka Amikor János pontifikátusa megkezdődött, Ifjabb Lajos viselte a római császár címet. Lajos ugyan nem uralkodott Itália felett, a pápa mégis őt támogatta a nyugati világ uralkodói közül a legjobban. Az egyházfő elérte Kopasz Károlynál, hogy engedje át Lotaringia területét Lajosnak. Ezért János katonai segítséget várt a császártól a szaracénok ellen. Azonban Lajos 875 augusztusában meghalt, és birtokai Károlyra szálltak át. A pápa biztonságba helyezte Lajos özvegyét, Engelberga császárnét, majd felvette a kapcsolatot Lajos utódjával, Kopasz Károllyal. 875. december 25-én János császárrá koronázta Károlyt. Ettől kezdve a mai Franciaország lett a pápaság legfőbb szövetségese. A császári korona ugyanis végleg ellehetetlenítette Károly ellenségeit, tehát ezzel megszilárdult az uralkodó helyzete nyugaton. A császár hálás volt Jánosnak, és 876-ban dekrétumában rögzítette, hogy a római pápa minden egyházak feje, akit mindenkinek követnie kell. Ezen felül több állami jogot is a pápának engedett át. Mindez azonban hidegen hagyta az egyházfőt, ugyanis János leginkább hathatós katonai segítséget várt a császártól a szaracénok ellen. Károly sokat hezitált, és végül 877. október 6-án meghalt. A császári trón utódlása kulcskérdés volt Róma számára, ezért nem meglepő, hogy János aktív részt vállalt a kérdés eldöntésében. Először Boso herceget támogatta, aki akkoriban kapta meg Provence királyságát, ezért nem akarta elvállalni a nagy feladatot. Végül II. Lajos gyermekére, Kövér Károlyra esett a választás. 881 februárjában koronázta meg János a Nyugat-római Birodalom császárává, de a félkegyelmű uralkodó nem tudott segítséget nyújtani Itáliának és Rómának. Szaracénok Persze akkoriban ez sovány vigaszt nyújtott Jánosnak, de az iszlám hitű szaracénok tették igazán nagy pápává. Felszentelésétől kezdve haláláig küzdött a pogány hadakkal és Dél-Itália áruló hercegeivel. Kezdetben a keresztény uralkodók segítségére számított, de hamar belátta, hogy az vagy lehetetlen vagy nagyon lassú és kevés. Ezért amikor a szaracén flotta már Rómát fenyegette, és ráadásul II. Guido spoletói herceg is korlátozta a pápai hatalmat, úgy döntött, hogy a problémát maga fogja megoldani. A történelem során először nyíltan hadvezérré, admirálissá és a pápai seregek parancsnokává nevezte ki saját magát. Többször küldött ajándékokat és pénzt a déli hercegeknek, hogy azok ne a szaracénokat, hanem a keresztény hadakat támogassák. Ezek a szövetségek törékenyek és gyakran csalfák voltak, de legalább az esetek nagyobb részében távol tartotta a hercegek támadásának veszélyét János feje felől. Megépíttette Johannopolist, amely Róma egyik előretolt erődjévé vált. A két mérföldnyi kerületű erődöt a szaracénok gyakran csak A vén széltoló Péter városának őreként emlegették. 876-ban került sor először a pápai flotta támadására. A Kirké-hegyfoknál váratlanul lepte meg a János vezette hajóhad a szaracén kalózok bárkáit, és győzelmet is aratott felettük. De a pápának már arra nem volt elég ereje, hogy tartóssá tegye sikereit, és a császárok segítségére is hiába várt. Ezért János haláláig önállóan küzdött a pogány hadak ellen. Ármánykodás az örök városban Amikor II. Adorján pápa meghalt, és a keresztény egyház élére a római zsinat újra pápát választott, Formosus, Porto püspöke élénken ellenezte János megválasztását. A püspök pontosan tudta, hogy az új egyházfőjelölt hamar átlát majd homályos gazdasági kapcsolatain, ezért amikor csak lehetett keresztbe tett Jánosnak felszentelése után is. Formosus félelmei be is igazolódtak, hiszen az új pápa gyakorta szóba hozta, hogy az egyház bizonyos gazdasági posztjain olyan nemesek ülnek, akik velejükig korruptak, de II. Lajos császár támogatását élvezik. Ehhez a társasághoz kötődött Formosus püspök is. Amikor végül 875-ben Lajos meghalt, János rendet akart teremteni. A római egyház primiceriusát, Gergelyt szégyentelen sikkasztónak, míg testvérét, a secundicerius Istvánt legfőbb cinkosának tartották. Sógorukat, Aventinusi Györgyöt gyilkossággal és fajtalankodással vádolták. Ők voltak a társaság legfőbb vezetői, de többen is cinkosságot vállaltak velük. Lajos halála után János ítélőtáblája elé hívta őket, de a nemes kompániának egy ideig sikerült kibúvót találnia. Ezalatt minden követ megmozgattak, hogy János ellen egyre nagyobb tömegeket meggyőzzenek, de hiába. A szaracénok táborának is segítséget ajánlottak, de sötét árulásuk hamar kudarcba fulladt. Amikor már mindennel megpróbálkoztak, és János túl erős ellenfélnek bizonyult számukra, elmenekültek Rómából, de magukkal vitték a pápai kincstár tetemes részét is. Így János csak annyit tudott elérni, hogy egy zsinaton kiátkozták őket. Egy Európa-szerte ismert pápa János pontifikátusának legjelentősebb momentuma a szaracénok elleni harc volt, ezért ritkán hagyta el Itáliát vagy Rómát. De hírnökei, hivatalnokai Európa minden uralkodójánál jelen voltak. Az egyházfő így nemcsak a mai Franciaország, Németország és Olaszország ügyeibe folyt bele. Többször hozott döntést Spanyolországgal kapcsolatban is. A félig pogányok bitorolta félszigeten megalapította az Oviedo központú metropolita egyházat. Az ország politikájába is beleszólt, amikor annak első törvénykönyve a Gót Kódex fordítása Rómába érkezett. János a törvények közé vetetett fel több egyházi jogot, így büntetendőnek ismerttette el a szentségtörést. Uralkodása alatt támadta meg az Alfréd király vezette Dánia Angliát. Ezért érkezett Rómába személyesen Burgred merciai király. Burgred arra kérte a pápát, hogy próbálja meg békére bírni a barbár dánok urát. Az uralkodón kívül, Edred, Canterbury érsek is levélben kereste fel Jánost, hogy akadályozza meg Alfréd túlkapásait. Az egyházfő ígéretet tett arra, hogy követeivel felkeresi a dán uralkodó udvarát, de határozott eredménnyel nem hitegette a briteket. Gyilkosság? Több lexikon és a hagyomány is úgy tartja, hogy János egyike a középkor nyolc meggyilkolt egyházfőjének. Azonban történelmileg ezt nem támasztja alá semmi. A legtöbb történelmi forrás csak szárazon annyit jegyzett fel, hogy VIII. Jánost 882. december 16-án érte a halál. De van egy korabeli krónika, amelyet Fulda monostorában készítettek, és teljesen másként ír a pápa haláláról. A fuldai írások szerint az egyházfő egyik rokona meg akarta szerezni az egyházi kincsek egy részét, és ezért folyamatosan mérget adott be a pápának. De amikor rádöbbent, hogy ez a módszer túl lassú, egy kalapáccsal fejbe vágta Jánost, aki azonnal szörnyet halt. Ekkor rádöbbent tettére, és végzett magával is. VIII. János mint Johanna a nőpápa? Az több mint valószínű, hogy csak egy abszurd legenda, miszerint VIII. János valójában nő volt. A történet csak négyszáz évvel később kelt lábra és összefüggésben állhat némely pápa nem éppen erkölcsös életmódjával, illetve a hatalmukkal visszaélő pápák miatti ellenszenvvel. A konstanzi zsinaton is előkerült a kérdés, részben a husziták tették szóvá. Az effajta történeteket a protestánsok a katolikus egyház miatti gyűlöletük okán is előszeretettel terjesztették a 17. században, ahogy tette ezt David Blondel református író is 1647-es értekezésében. A mondának számos különféle változata ismert: Johanna egy angol hittérítő lánya volt, aki németföldön látta meg a napvilágot. Angliai János néven szerzetesnek állt, mert beleszeretett egy ifjú szerzetesbe, akivel hált is a kolostor falai között. Miután lelepleződtek a Szentföldre akartak szökni, de Johannát szerelme elhagyta Athénban és Rómába ment. Mivel okos és éleslátású ember volt Johanna eljutott a pápai trónusig, de inasa (más verziók szerint egy titkár) – aki tudta, hogy kicsoda valójában – teherbe ejtette. Ezzel szemben egyes történetek nem adják meg az apa személyét. 857-ben egy körmeneten kezdődött el a szülés, ahol fény derült VIII. János kilétére és a felbőszült római tömeg halálra kövezte őt is és gyermekét is. Megint más verziók többféle kivégzést említenek, sőt olyasmi is ismert, hogy nem ölték meg, hanem száműzték. Olyan abszurd bizonyítékokat állítanak fel a monda valóságában hívők, miszerint az esemény helyszínén egy anya és gyermekének szobra van, amit az esemény emlékeztetőjeként emeltek, hogy a körmenetek elkerüljék azt a helyet. Állítólag volt egy szobor Johannáról amit Zakariás pápa névre keresztelt VIII. Kelemen pápa. A legbizarrabb bizonyítéknak kikiáltott tárgy egy lyukas ülőkéjű szék, amit a pápai beiktatás szertartásánál használtak állítólag a 11.-16. század között, mellyel a pápa nemét állapították meg (ugyanis több más legenda van női pápákról). A legendák ellenben igen sok ellentmondást tartalmaznak, egyrészt az évszámokat illetően is, sőt a bizonyítékokra is megtalálták idővel a magyarázatot. A mendemondákat II. Piusz pápa kevés sikerrel próbálta megdönteni. A mai történészek viszont igazolták, hogy csak a pápasággal szembeni rosszindulat szülte mindezt, amihez okot szolgáltatott az egyes pápák sorozatos kötelezettségszegése. Az említett anya-gyermek szoborból sem egy van Rómában, vagy akár Itália szerte, a lyukas ülőkéjű pedig csak ókori római közfürdőből származó emlék mindössze. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Záhi Havássz Záhi Havássz (arabul: ���� ����, Zāhi �awāss, Damietta, 1947. május 28. –) egyiptomi régész, egyiptológus és az egyiptomi kulturális miniszter helyettese. Pályafutása során terepi régészként Egyiptom számos jelentős lelőhelyén dolgozott a Nílus deltavidékétől a nyugati sivatagon át Felső-Egyiptomig. Élete Havássz eredetileg ügyvédnek készült, majd Alexandriában görög–római régészetet tanult. 1967-ben szerezte régészeti diplomáját. 1980-ban a Kairói Egyetemen egyiptológiából szerezte B.Sc. fokozatát, majd Fulbright-ösztöndíjjal 1987-ben Ph.D. fokozatot nyert el Pennsylvaniában egyiptológia és szír-palesztin régészet tárgyban. 1988-tól a kairói egyetemen, valamint a Kalifornia Egyetem Los Angeles-i intézetében egyiptomi régészetet és egyiptomi kultúrtörténetet tanított. 1993-ban egyetemi katedráit feladva a gizai fennsík főfelügyelője lett, majd 1998-tól annak igazgatója. 2002-től az egyiptomi régiségek legfelsőbb tanácsának főtitkára, 2009-től miniszterhelyettes. Amellett, hogy számos projektet irányított a gyakorlati régészet területén, Havássz több könyvet írt, még többet szerkesztett, dokumentumfilmek állandó szereplője – vagy narrátorként vagy szakértőként – és szövegírója. Ezek miatt az egyiptológia művelőinek egy része úgy tartja, hogy Havássz kisajátítja az egyiptológia tudományát. A Nagy Szfinx helyreállítását is ő vezette, valamint minden, a memphiszi nekropolisz területére eső kutatást. Az elmúlt években élénken foglalkozott Tutanhamon rejtélyének kibogozásával. 2005. január 6-án CT-vizsgálatnak vetette alá a múmiát a halál okának kiderítésére, és még abban az évben publikálta az uralkodó halálára vonatkozó elképzeléseit. A kormányzat 2011. március 3-i átszervezését követően, március 6-án beadta a lemondását. A lemondását azzal indokolta, hogy a forradalom után a kormányzat nem képes megvédeni a műemlékeket, nem garantálják a biztonságot. Március 30-án bejelentette, hogy újra ő a kulturális miniszter, és az új miniszterelnök ki is nevezte, de július 17-én ismét lemondatta. Sarah Jane kalandjai A Sarah Jane kalandjai (The Sarah Jane Adventures) a BBC-n már hosszú ideje futó sci-fi sorozat, a Doctor Who (Ki vagy, doki?) fiataloknak készült spin-off-ja. A sorozat 2007. január 1-jén indult, eddig három évad készült. Magyarországon 2009 elején sugározták a Cartoon Network Sarah Jane kalandjai címmel az első évadot. Az új sorozat főhőse Sarah Jane Smith újságírónő (Elisabeth Sladen), aki hosszú ideig volt a harmadik és negyedik Doktor útitársa még 1973–1976-ban, 18 epizódban. A BBC 1981-ben már tervezett egy melléksorozatot Sarah Jane Smith-szel az élen, ebből azonban csak a kezdő pilot film, a K-9 and Company (K-9 és társai) valósult meg. Sarah Jane ezután hosszú időre eltűnt, majd a 2006-os szezonban ismét megjelent K-9-cel, a robotkutyával együtt a School Reunion (Osztálytalálkozó) részben. Mint Elisabeth Sladen, Sarah Jane megszemélyesítője mondta egy riportban: "Én ugyan elhagytam Sarah Jane-t, de Sarah Jane sohasem hagyott el engem." Epizódok A kezdő pilot résztől eltekintve (amelyik 60 perces) az egyes történeteket 2x25 perces részekben adták, hasonlóan a régi Doctor Who sorozathoz. A második évadot 2008, a harmadikat 2009 őszén sugározta a BBC. A negyedik évadot 2010 márciusában kezdték el forgatni s ősszel kerül adásba, az ötödik pedig 2011-ben. Magyarországon csak az első négy évad jelent meg, 2009-ben adta a Cartoon Network majd a M2 (televízióadó) adta vasárnap délután a harmadik évadtól. Az ötödik évad félbeszakadt Elisabeth Sladen halála miatt. Rockdale megye (Georgia) Rockdale megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Georgia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Conyers. Lakosainak száma 86 919 fő (2013. július 1.). Rockdale megye Gwinnett, Henry, DeKalb, Walton és Newton megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Mazda RX-8 A Mazda RX-8 a Mazda Motor Corporation által előállított sportautó. Először a 2001-es Észak Amerikai Nemzetközi Autó Show-n mutatkozott be. Ez az RX-7-es, szintén Wankel-motoros autó utódja. Stílus Az RX-8 egy első-középső motor elrendezésű, hátsókerék-meghajtású 2+2 coupé. Az autó az ideális 50:50 arányú tömegelosztású. Díjak 2006 októbere óta az RX-8 legalább 37 nemzetközi autós díjat nyert. Kishely Kishely, (1899-ig Mesztyiszkó, szlovákul: Mestisko) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 471 lakosából 424 szlovák volt. Fekvése Felsővízköztől 5 km-re délre az Ondava jobb partján fekszik. Története 1414-ben még "Wywaras" alakban említik először, 1618-ban már szláv nevén "Meszticzka" alakban szerepel. A makovicai uradalom része volt. 1427-ben 52 portája volt. 1787-ben 38 házában 312 lakos élt. 1828-ban 47 háza volt 378 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században homokbányája működött. Vályi András szerint "MESZTISKA. Tót, és orosz falú Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Bártfához 2 mértföldnyire, határjának egy nyomása őszi vetést nehezen terem, más két nyomása jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője hasznos, fája van mind a’ két féle." Fényes Elek szerint "Meszticzkó, tót-orosz f., Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Radoma fil. 297 r., 71 g. kath. 8 zsidó lak." 1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. A falut 1945. január 19-én súlyos harcok árán foglalta el a szovjet hadsereg. A harcokban a falu szinte teljesen leégett, két lakos meghalt és tíz megsebesült. A házakat még ebben az évben újjáépítették és önkéntes tűzoltó egyesület alakult. A termelőszövetkezet 1948-ban alakult meg a községben. 1955-ben új iskolát, 1957-ben új kultúrházat építettek. 1962-ben kereskedés és mozi nyílt a faluban. Az 1970-es években kiépült a vízvezetékhálózat, mely a falu határában levő forrásokból táplálkozik. A katolikus templomot az 1990-es években renoválták. 2001-ben 492 lakosából 482 szlovák volt. Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1843-ban épült. Nepáli nyelv A nepáli nyelv vagy nepáli bhása (dévanágari: ������ ����, egyéb nevein: kelet-pahari, gorkhali, gurkhali, khaskura) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni alcsaládjának indoárja ágába tartozó nyelv. Elsősorban Nepálban, továbbá Indiában, Bhutánban beszélt nyelv. A túlnyomó többség Nepálban használja, amelynek állami és nemzeti nyelve. A maradék: Indiában kb. 6 millióan, Bhutánban kb. 150 ezren; anyanyelvként világszinten 20-25 millió ember beszéli. Hivatalos nyelvként Nepálban, India Szikkim államában és Nyugat-Bengál északi részén, Dardzsiling körzetében elismert. A nyelv a dévanágari írásrendszert használja. Első nyelvemléke a 16. század közepéről való. 1957 óta nyelvtudománya és irodalmi akadémiája működik. Nepáli bhása kifejezések ������ - namaszte : üdvözletem ������� ��� �� �� - tau�pāīko nāma ke ho ?: Mi a neved? ���� ��� ���� �� - mero nāma āloka ho : A nevem Āloka/ Āloka-nak hívnak ������� ����� � - timīlāī kaszto csa ?: Hogy vagy? � ������ ��� - ma nepālī hū� : Nepáli vagyok. ������� ����� - nepālamā baneko : Nepálban készült. ���� ���� ���� ���� � - khānā khāne �hāu� kahā� csa ?: Hol találok egy étkezőhelyet? Szótár Google Translate Sampans (Jura) Sampans település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 1119 fő (2015). Sampans Biarne, Billey, Flagey-lès-Auxonne, Champvans, Dole, Jouhe és Monnières községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bagnatica Bagnatica település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 4335 fő (2017. január 1.). Bagnatica Albano Sant’Alessandro, Montello, Calcinate, Bolgare, Brusaporto, Costa di Mezzate és Seriate községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Erekció Az erekció vagy merevedés a pénisznek az az állapota, amikor megkeményedik, megnagyobbodik és megemelkedik; szexuális izgalom esetén ez gyakran előfordul fiúknál, férfiaknál, illetve hím állatoknál. Az erekció teszi lehetővé a közösülést és néhány más szexuális tevékenységet, bár nem mindegyikhez elengedhetetlen. A merevedést szexuális izgalom mellett súrlódás, a fityma visszahúzódása vagy a telt húgyhólyag nyomása is előidézheti. Egészséges férfiaknál az éjszaka folyamán számos alkalommal előfordul az alvás REM-fázisaiban, és a reggeli merevedés is gyakori ébredéskor. Ezeket spontán merevedésnek hívják, általában hetente 2-3 alkalommal fordulnak elő, és arról tanúskodnak, hogy jól működnek az erekciós pályák. Az erekció fiúmagzatoknál már a méhben is előfordul. Az erekció mechanizmusa Az ember esetében az erekció fiziológiailag két együttműködő mechanizmus révén jön létre: több vér áramlik az erektilis szövet ereibe, és kevesebb vér áramlik kifelé. A szóban forgó érrendszereket barlangos testeknek (corpora cavernosa) és szivacsos testnek (corpus spongiosum) hívják. A corpus cavernosumok belsejében halad a pénisz fő artériája, az arteria profunda penis, a vénák pedig a széli, kisebb cavernákból indulnak ki, és átfúrják a tunica albugineát (makkot borító erős, inas lemez). A cavernás testek artériái dugóhúzószerűen csavarodottak, így képesek a pénisz nagyobbodását követni. A paraszimpatikus hatásra a tájék izomzata ellazul, több vért engedve a cavernákba; más izmok összehúzódása lecsökkenti a kiáramlást. A centrális nagyobb cavernák telítődve összenyomják a széli kisebb cavernákat és a belőlük elvezető vénákat, ezáltal a vér nem tud elfolyni és bekövetkezik a merevedés (erekció). A befolyt vértől a pénisz megkeményedik, megnagyobbodik, keresztmetszetében és hosszában egyaránt, és megemelkedik olyan szögben, ami a vízszintes alattitól a közel függőlegesig terjedhet. A fityma eközben visszahúzódik és láthatóvá teszi a makkot. A corpus spongiosum (a húgycső barlangos testje) erekciója nem olyan nagyfokú, mint a másik két cavernás testté, mert nincs erős tunica albugineája, és a vénás elfolyása állandó. Emiatt a húgycső erekció alatt is átjárható, és így lehetséges a sperma kilövellése. Erekció alatt a glans penis (makk) is megtartja képlékenységét (corpus spongiosum penis része), ezzel is segítve a hímvessző női nemi csatornába jutását. Az erekciós folyamat hibái Ha az erekciós mechanizmus nem megfelelően működik, azaz nehezen és/vagy nem kielégítő ideig jön létre és áll fenn, így megnehezítve a közösülést, merevedési zavarról beszélünk. Ha pedig a merevedési zavar olyan szintű, hogy maximálisan ellehetetleníti a szexuális együttlétet, az esetben már impotenciáról van szó. Az impotenciát embereknél beültetéssel (protézis) vagy gyógyszerekkel kezelik. Egyes gyógyszereket közvetlenül a barlangos testbe fecskendeznek vagy húgycsőkúpként alkalmaznak – ezek közvetlen erekciót hoznak létre szexuális izgalom nélkül is –, míg másokat szájon át vesznek be, és a szexuális izgalommal együtt okoznak erekciót. Kényelmetlen helyzetek A merevedés és annak hiánya is kellemetlen lehet, a körülményektől függően. Az erekció kellemetlen lehet ha a férfi vagy fiú nem akarja mások tudomására hozni, hogy szexuális izgalomban van, ha a merevedést nem szexuális izgalom, hanem például súrlódás stb. okozta, és a férfi vagy fiú nem akarja azt a képzetet kelteni, hogy szexuális izgalomban van, olyan helyzetekben, amikor a merevedés nem helyénvaló, például osztályteremben vagy közterületen. Az erekció hiánya kellemetlen lehet ha a férfi vagy fiú partnerrel van együtt, és tévesen kelti azt a benyomást, hogy nem találja vonzónak a másikat. Ez utóbbi a partnernek is csalódást okozhat, ha izgatónak találja az erekciót, és mindkettejüknek egyaránt, mivel leszűkül ezáltal a szexuális lehetőségeik köre. Egyéb érdekességek, információk A fiatalkorúak számára elérhető filmek és újságok számos országban nem mutathatnak be erekciót; ennek ábrázolása gyakran az egyik határvonal lágy és kemény pornográfia között. Az erekciót nudistastrandokon sem veszik jó néven, és a férfiaktól elvárják, hogy elfedjék merevedésüket, amíg el nem múlik.[forrás?] Egyes országokban a körülmetélést rutinszerűen alkalmazzák fiúcsecsemőkön (például az Egyesült Államokban). A megmerevedett pénisz bőre ilyenkor szoros és nem mozgatható a törzsön. Erekció még a halál után is előfordulhat, ha valamilyen okból megnövekszik a nyomás a pénisz belsejében, például ha a rothadás során gázok szabadulnak fel. A nők csiklójában ugyancsak található erektilis szövet, és szexuális izgalomtól szintén megmerevedhet; a mellbimbó merevedését azonban nem erektilis szövet okozza. Férfi 1500 méteres gyorskorcsolya az 1992. évi téli olimpiai játékokon Az 1992. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya férfi 1500 méteres versenyszámát február 16-án rendezték. Az aranyérmet a norvég Johann Olav Koss nyerte meg. A Magyarországot képviselő Madarász Csaba a 42. helyen végzett. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Piroslábú hangyászpitta A piroslábú hangyászpitta (Grallaria watkinsi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászpittafélék (Grallariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Peru északnyugati és Ecuador délnyugati részén honos. Természetes élőhelye, trópusi vagy szubtrópusi száraz erdőkben van. Hivatkozások A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) Avibase - magyar neve Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület egy, a Duna–Ipoly Nemzeti Park működési területén lévő 30 hektár területű, országos jelentőségű természetvédelmi terület, mely Budapesten, a Sas-hegyen található. Számos védett, valamint fokozottan védett állat- és növényfajnak ad otthont, geológiai értékei és különleges fekvése miatt egy igazi menedék a város közepén nem csak az élővilág, de az idelátogatók számára is. A terület védelme Pest-Buda, majd 1873 után a gyors fejlődésnek indult Budapest terjeszkedését sokáig szinte mindenki örömteli folyamatnak látta. A jómódú polgárok villákat építtettek az erdők, a gyümölcsösök és a legelők helyén, emellett az ipari telephelyek és a közlekedés is egyre több természetes élőhelyet emésztett fel a főváros körül. A terjeszkedő háztenger egyre szorosabbra fonta gyűrűjét a Sas-hegy körül is. A második világháborút megelőző időszakban a parcellázások elérték a hegy főgerincét. A parcellázatlan főcsúcsok és a déli lejtő területe pedig „közkert” szerepkört kapott a főváros rendezési tervében, így a kopár részek erdősítése megkezdődött. Ma már rémképnek látjuk, de a 20. század első felében közeli lehetőségnek tűnt a hegy teljes urbanizációja. Szerencsére 1780 és 1940 között a hegyen változó intenzitású, de kiterjedt kutatások folytak. A kutatók – amellett, hogy újabb és újabb növény- és állatfajokat írtak le – kezdték belátni, hogy a Budai-hegység egyes részeit mindenképpen meg kell óvni a város terjeszkedésétől. Elsőként Pénzes Antal Budapest élővilága című könyvében vetette fel 1942-ben „a Sas-hegy felső, sziklás és füves része” megvédésének fontosságát, a területen található természeti értékek: sziklaalakzatok, dolomit- és lösznövényzet, és az ehhez kötődő, főleg posztglaciális-xerotherm ritkaságokat felmutató állatvilág védelme érdekében. Tizenöt évnek kellett eltelnie, míg az Országos Természetvédelmi Tanács 985/1957. számú határozata létrehozta a 30 hektáros „Sashegy” Természetvédelmi Területet. A határozat a fokozott védettség ismérveit, azaz a főváros szélén fekvő terület bekerítését, szigorú őrzését, erdősítését, élőhely-rekonstrukcióját, s mindenféle hasznosítási tilalmát írta elő. A megvalósítás 1958-ban kezdődött meg. Sokáig fegyveres őrök is tartózkodtak a hegyen. A Budai-hegység természeti értékeinek védelme szempontjából igen jelentős lépés volt, hogy 1978-ban létrehozták a Budai Tájvédelmi Körzetet. Ennek területe sokszorosa a Sas-hegyi Természetvédelmi Területnek, de Buda természetvédelmi értékein belül a Sas-hegy kiemelt jelentősége továbbra is megmaradt. A rendszerváltást követő évtizedben megváltozott a természetvédelem jogi szabályozása és intézményrendszere, és a területen új károsító tényezők is jelentkeztek. A lakóövezetek közti zöldterületek, közparkok, kutyafuttatók területének csökkenésével megnövekedett a természetvédelmi területekre nehezedő lakossági nyomás. Sajnos a Sas-hegyen is egyre több lett az illegális behatoló. A kutyasétáltatás, a kerékpározás és a szinte állandó zavarás miatt több ritka állatfaj már eltűnt a területről. A látogatók egy része tudta, hogy tilosban jár, mások jóhiszeműen azt gondolták, hogy egy kis sétával nem tesznek kárt a terület élővilágában. A kiépített tanösvények mellett új ösvényeket tapostak, ezzel megindították az eróziót, tűzrakóhelyeket létesítettek. Jelentős területek károsodtak, számos védett érték jelenleg is pusztulóban van. Ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – mint természetvédelmi hatóság – az új jogrendnek megfelelő határozatában, 2003-ban megerősítette a Sas-hegy védelmét. A terület látogathatóságát korlátozta, úgy döntött, hogy a vendégek csak a kijelölt tanösvényeket és pihenőhelyeket vehetik igénybe. 2007-ben a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság elnyerte az Európai Unió INTERREG programjának támogatását a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület megújítására, védelmére és az értékek bemutatására. A pályázat keretében 2008 tavaszán, a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület fennállásának 50. évfordulójára a látogatóközpontban új kiállítás épült. A Sas-hegy kutatói Balogh János Borbás Vince Boros Ádám Janka Viktor Kitaibel Pál Pénzes Antal Sadler József A Sas-hegy környékének változásai A Sas-hegyet már évszázadok óta nem köti össze természetes erdőtakaró a Budai-hegység többi részével. Nemcsak tűzifát vágtak a Budán letelepedők, de már II. Géza király idején (1141–1162) is irtották a budai vár környéki erdőket, hogy szőlőt telepítsenek. Az első szőlők Óbudán, a Kis-Gellért-hegyen és a Sas-hegyen voltak. Ezeken a területeken sokáig fehérborokat termesztettek. A török hódoltság visszavetette a szőlő- és bortermelést, de a 17. század végén a törökök elől menekülő szerbek Budán is elterjesztették a balkáni vörösborkultúrát. A leghíresebb fajta a kadarka volt, a legjobb minőségű borokat a Sas-hegy, a Gellért-hegy, a Nap-hegy, a Rókus-hegy, a Mátyás-hegy, a Szemlő-hegy napos oldalai adták. Az egész borvidék névadója a Sas-hegy volt. Egy Buda és Pest környékéről 1778-ban készült térkép tanúsága szerint a budai oldalon Óbudától a Rózsadombon át Budaörs határáig mindenhol szőlők voltak. A Sas-hegyen csak a sziklás hegycsúcsok emelkedtek ki a szőlőültetvényekből. Borbás Vincének a főváros és környékének növényzetéről írt könyve éppen a virágzó borkultúra utolsó éveiben, 1879-ben jelent meg. A Sas-hegyről azt írja, hogy itt főként sárga és piros duka, kék kadarka és piros bakator fajtákat termesztettek, melyekből értékes vörösbor érlelődött. A szőlőkben gyümölcsfák: kajszi, őszibarack, mandula, cseresznye, meggy is termettek. A szőlőbirtokokat határoló kőgátakon akkoriban szaporodott el a Balkánról betelepített orgona és a krisztustövis. A hegy lábáig terjedő lösztakaró be nem telepített szegélyében akkoriban tömegesen nyílt a macskahere és a vetővirág. A buda–sas-hegyi borkultúra pusztulását elég pontosan meg lehet határozni. 1882-ben még kiváló termést szüreteltek, aztán néhány év alatt a filoxéra – ez a rendkívül szapora gyökértetű – teljesen kiirtotta a budai szőlőket. A kipusztuló szőlők helyére néhol gyümölcsösöket ültettek, máshol spontán módon elkezdődött a cserjésedés, beerdősülés. A Sas-hegy olyan messze esett a várostól, hogy sokáig szóba sem jött a beépítése. A hegy lábánál, a Budaörsi út mellett felépített Károly király laktanya nem serkentette a város további terjeszkedését. Az első igazi változást 1929-30 hozta el, mikor a Sas-hegy északi oldalán, a hegytetőhöz nagyon közel felépítették a Notre-Dame de Sion francia apáca-rendházat és nevelőintézetet. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest – A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története 1870-1930 című könyvében lelkesen írja, hogy ez az épület természetesen ösztönözni fogja a további építkezéseket is. „A Sashegy, mely eltekintve meredek szőlőitől, maga volt a kopárság és műveletlenség, most már bele fog kapcsolódni a nagy hegyvidéki kultúrába.”– mondja Siklóssy. Ferdinandy György Leltár a hegyen című visszaemlékezéséből tudhatjuk, hogy két világháború között a gyümölcsösök helyén valóban elkezdődött a villák építése, de csak a Hegyalja út város felőli oldalán. Mikor 1942-ben Pénzes Antal Budapest élővilág című könyvében felvetette a Sas-hegy természetvédelmi területté nyilvánításának fontosságát, a mainál még sokkal kevésbé volt fojtó a város szorítása. Isépy István Sziget a háztengerben című cikkében nem csupán gyermekkori benyomásaira emlékezik, de egy háború utáni térkép alapján is megbizonyosodik arról, hogy akkoriban a Sas-hegytől délnyugati irányban lakóházakat legközelebb Budaörs mai belterületén lehetett találni, ami a csúcstól légvonalban kb. 4 km távolságra volt. De Pénzes Antal jól érzékelte a Sas-hegyre leselkedő veszélyeket. Már a 30-as években elkészültek azok a tervek, amelyek a hegyet szinte a csúcsig felparcellázták volna, a hegycsúcsra pedig parkot terveztek, ennek megfelelően elkezdődött a feketefenyők ültetése. Ezt a jövőképet a szocialista rendszerben is támogatták, amit jól mutat az a kis késéssel, 1962-ben kiadott térkép, amelyen már el is tűnt a zöld terület a Sas-hegyről. Mindent szép szabályos rózsaszín utcahálózat foglalt el. Szerencsére az utolsó pillanatban, 16 évvel Pénzes Antal kezdeményezése után, 1958-ban 30 hektáron létrehozták a sas-hegyi természetvédelmi területet. Az ötvenedik évfordulón megállapíthatjuk, hogy a védetté nyilvánítás nagyon fontos lépés volt, hiszen a legértékesebb területek beépítését megakadályozta, de máig nagy kérdés, hogy sikerül-e keretek közé szorítani a legális és illegális látogatók rohamát. Csak akkor sikerülhet megvédeni a terület páratlan értékeit, ha ehhez sikerül megnyerni Budapest lakosságának támogatását. A Sas-hegy geológiája A Sas-hegy a Budai-hegység déli részén elnyúló hegysorozat keleti tagja, amely a Gellért-hegy és az Ördög-orom között helyezkedik el. Fő tömegét a földtörténeti középkor triász időszakában lerakódott kőzet, elsősorban dolomit alkotja. Körülötte eocén korú Budai Márga és egy apró foltban oligocén Kiscelli Agyag is található. Ezek a földtörténeti újkorban keletkezett fiatalabb kőzetek palástszerűen ölelik körül a hegyet. A védett területet délről egy jelentős K–Ny-i csapású törés határolja. A hegyet szinte körbeveszik a görbült, íves, helyenként széttartó vetők és azok a tektonikus vonalak, amelyek mentén a kőzetek vízszintesen mozdultak el. E vízszintes elmozdulások okozta nyomás következtében préselődött ki a Sas-hegy. A hegy szerkezetalakulásának fő időszaka az eocén és oligocén volt. A kiemelkedéssel párhuzamosan a Sas-hegy rideg dolomitja össze is tört: „sokcsúcsú” tömege nyolc rögből áll, amelyet ÉÉNy–DDK-i csapású, egymással közel párhuzamos törések (apró völgyek) választanak el egymástól. A Sas-hegy állatvilága Hajdanán, a Budai-hegységben a hegytetőktől a Duna partjáig lenyúló, mozaikos szerkezetű, elegyes erdők változatos aljnövényzetükkel és virágszőnyegükkel bőséges táplálékot biztosítottak az állatvilágnak. Ebben a tündérkertben a szitakötőktől a sasokig, az afrikai atkától a bölényig számos állat otthonra lelt. A Sas-hegy, mint a hegyvidék előretolt bástyája nyúlt bele az alföldi erdőtengerbe és a Lágymányos mocsaraiba. A hegylábakon, a különböző kitettségű oldalak változatos mikroklímájú zugaiban sajátos keveredését láthatjuk az alföldi és a hegyvidéki, a szubmediterrán, a kontinentális és a jégkori fajoknak. Aztán jött az ember, akinek szintén értéket jelentett a táj változatossága, és rátelepült a sokoldalú természeti erőforrásokra, a korlátlannak tűnő élelemforrásra. Több település is kialakult a hegyek lábain. A lakóövezetekből gyümölcsösök, legelők nyúltak fel a hegytetőkig, az alacsonyabb részeken szántók létesültek. A történelem úgy hozta, hogy itt alakult ki Magyarország fővárosa, az itteni települések terjeszkedésnek indultak. A középkor során kipusztult a bölény, a nagyobb vadak és csúcsragadozóik visszahúzódtak a hegység belsejébe, majd a 19. század során zömük eltűnt a budai térségből. Ekkorra szigetelődött el a Sas-hegy a Budai-hegyektől. Bár a lakóövezetek elérték a hegy lábát, de a hegy művelésbe fogott oldalain még nem voltak állandóan lakott épületek. A gyümölcsösökben zajló idényjellegű munkák csak alkalmanként zavarták a hegy felső részein megmaradt karszt-bokorerdő és a sziklakibúvások élővilágát. 1873 után a környező települések egyesülése és a birodalmi álmok ugrásszerű fejlődésnek indították Budapestet. A lágymányosi vizes élőhelyeket betöltötték, lakó- és iparnegyedek foglalták el a Duna és a Sas-hegy közti térséget. A jómódú polgárság villái elkezdtek felkapaszkodni a hegyre. A főgerinc szabadon maradt részei a főváros lakosságának kedvelt kirándulóhelyévé váltak. Ez az élővilág jelentős zavarásával, és a megmaradt élőhelyek degradálódásával járt. A nagyvadak közül az ember közelségét jól elviselő őz és a termesztett haszon- és dísznövényeket is kedvelő vaddisznó még a 20. században is időnként meglátogatta a budai kerteket és a Sas-hegy térségét. Aztán a terület elszigetelődésével párhuzamosan a nagy testű emlősök lassan elmaradtak. Ma már a mezei nyúl is ritkaságnak számít, és rókát is csak ritkán láthatunk. A hegylábi élőhelyek felszámolódása és a megnövekedett zavarás miatt több érzékeny madárfaj (kövirigó, parlagi sas és a gólya) eltűnt. A hegy elszigetelődése a felszíni vizektől a kétéltű faunát csökkentette, ma már csak szórványosan látható, hallható egy-két faj. Mivel a „dolomitjelenség” leginkább a talaj közelében érvényesül, így az állatvilág különlegességeit is elsősorban itt kell keresnünk. A megmaradt gyepterületek változatos dolomitflórája ma is rendkívül gazdag ízeltlábú-faunát tart el. A gyakori pók- és rovarfajok mellett mintegy 20 olyan ízeltlábú fajt ismerünk, amelyek vagy endemikusak, s e területről írták le a tudomány számára, vagy más országokban honosak, ám hazánkban csak innen ismerik őket. Ezek zöme a jégkor végén, a boreális (fenyő-nyír) kort leváltó mogyoró és tölgykor maradványfajai (posztglaciális, xerotherm reliktumok), talajközelben élő, helyhez kötött életmódú, többnyire oligo- vagy monofág táplálkozásúak. Ezért a dolomithegyek déli lejtőin tenyésző karsztbokorerdőkben, szikla- és pusztafüves gyepeiben élnek. Szerencsére még sok gyík sütkérezik a sziklákon vagy a bokrok tövében, és szemünk elé kerül egy-két rézsikló is. Kiemelten fontos hüllőfajaink a fokozottan védett pannon gyík és a haragos sikló. Az előbbi előfordulása a karsztbokorerdők szélein tömeges, a haragos siklóé már meglehetősen bizonytalan. Az itt fészkelő madárvilág talán lehetne gazdagabb is, de az állandó zavarás, a kertekből átjáró macskák és a sok fészekrabló varjúféle miatt a költési időszakban csak a leggyakoribb fajok láthatók. Annál több a táplálkozni idejárók száma. A város magasabb épületein fészkelő vörös vércsék szinte állandóan a hegyen tartózkodnak, de gyakran megfigyelhetjük az erdőkből belátogató karvalyokat, egy-egy héját, egerészölyvet, kabasólymot. A növekedő hegylábi erdőnek köszönhetően, az utóbbi években már „saját” karvalya is van a hegynek, többször is megfigyelhető volt a költése. A tavasz a vörösbegyek, füzikék, barátkák énekétől hangos. A nyári forróságban csak a város moraja nyomja el a csendet. Néha a bokrok közül zajosan felrepül egy-egy fácán. A tél közeledtével új énekek hallatszanak a cserjésekből: északról megérkeznek a süvöltők, a fenyőpintyek, vidékről behúzódnak a tengelicek és a ritka bajszos sármányok. A Sas-hegy faunája már soha nem lesz olyan sokszínű, mint mikor a budai erdők szerves része volt, de mostani elszigeteltségében is meglepően gazdag állatvilágnak ad otthont. A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen a legfontosabb feladat, hogy a látogatóknak úgy tudjuk bemutatni az értékeket, hogy megszűnjön az állandó zavarás és az élőhelyek erodálódása. Ha az eredeti életközösségek regenerálódnak, akkor várhatóan emelkedni fog az újra otthonra, menedékre lelő állatfajok száma. A Sas-hegy növényvilága A Sas-hegy, üledékes kőzetekből felépülő, fiatal rög. A mintegy fél kilométer hosszú dolomitgerincet négy-öt szorosan álló sasbérc alkotja. A főgerinc és a belőle kiágazó oldalgerincek falai különböző égtájak felé néznek. Vannak a környezetüknél jóval melegebb, a téli napsütésben is felmelegedő oldalak, míg a gerincek túloldalán, a környezetüknél hűvösebb, szeles, vagy árnyas lejtőkön járhatunk. Ennek az a jelentősége, hogy dolomithegyeinkben, az éghajlatváltozások bekövetkeztekor, az élőlények kis távolságot megtéve át tudtak menekülni a nekik megfelelő mikroklímájú zugokba. Magyarország dolomithegységeiben az utóbbi 50 000 év szinte minden éghajlatának élővilágából találhatunk fajokat. Az északias kitettségű lejtőkre, sziklafalakra húzódtak a mainál hidegebbet kedvelő jégkori fajok, míg a napsütésben szinte izzó déli oldalakon szubtrópusi és sivatagi származású élőlények maradtak fenn. Ezért hazánk leggazdagabb, legváltozatosabb élőhelyei a dolomithegységek. A fajtársaiktól elszakadt, elszigetelt kis közösségek (populációk) az évezredek alatt folyamatosan alkalmazkodni kényszerültek a mindenkori éghajlathoz, az alapfajhoz képest megváltoztak, így önálló alfajjá, fajjá váltak. Ezeket nevezi a tudomány maradvány-bennszülött (reliktum-endemikus) fajoknak. A Sas-hegy növényvilága is a fent leírt jelenség miatt különleges, ezért tett szert európai hírnévre. A több száz éves használat és a kis kiterjedés ellenére, a Sas-hegyen a jelenlegi szárazföldi éghajlat élővilága mellett találhatunk szubmediterrán, félsivatagi és jégkori maradványfajokat is. A hegy legrégebbi lakosságát (populációt) a nyúlfarkfű (Sesleria) képezi. Ősei a lehűléskor (glaciális) telepedtek meg – a havasokban és a hegyvidéki zónában látható, tarka nyúlfarkfű-gyep valamelyik formájában. A jégkorszak elmúltával, a felmelegedés során e gyepek visszahúzódtak északra vagy a magasabb tengerszint feletti zónákba. A nyúlfarkfű-populációk az északias lejtőkön húzták ki legtovább és ott csapdába is estek. Az éghajlat folytatódó felmelegedése során a populáció „törzsállománya”, a hidegkedvelő többség lassan kipusztult, míg a melegtűrés mutációját hordozó egyedek fennmaradtak, elszaporodtak. A populáció uralkodó génállománya eltolódott ebbe az irányba, a havasi-alhavasi nyúlfarkfűből kialakult egy dombvidéki faj – ez a budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana). E példából láthatjuk, hogy a Sas-hegyen nem igazi jégkori maradványfajjal van dolgunk, hiszen megváltozott, alkalmazkodott a jelenlegi körülményekhez. A déli lejtőn hasonlóan alakult a posztglaciálisban felvándorolt, a mainál melegebbet kedvelő, szubmediterrán fajok sorsa. Elszigetelődésük egy kicsit később, 5-10 ezer éve történt meg, zömük nem is vált új fajjá. A sztyeppi (kontinentális) fajok a hegy és környező vidék teljes területét birtokukba vehették, az ő szempontjukból már nem a klímaváltozás, hanem a város terjeszkedése (urbanizáció) tette szigetté az élőhelyet. A hegyen négy klíma (szubalpin-boreális, szubmediterrán, sztyeppi, lombhullató erdő) növényvilágából találhatunk küldötteket 6-8 élőhelyen (ezek nem a klasszikus értelemben vett növénytársulások). A hegy eredeti, természetes élőhelyeiről azt mondhatjuk, hogy a hegy lábánál alighanem mészkedvelő tölgyesek álltak, melyeknek legjellemzőbb fafajai a csertölgy és a molyhos tölgy voltak. Kicsit följebb, az oldalakon, sőt még a csúcsok közelében is, romjaiban felismerhető a molyhos tölgyes karsztbokorerdő. A helyén többnyire töviskés-cserjés, orgonások és gyepek találhatók. A meredek, keleti letörés sziklai vegetációja és berkenyései sziklai cserjésre utalnak. A gyepek közül jó állapotú a zárt dolomit-sziklagyep, a budai nyúlfarkfűgyep és a pusztafüves lejtősztyepp. A nyílt dolomit-sziklagyep, az árvalányhajas sziklagyep és az éles mosófüves jelentősen degradálódott a taposások miatt. A meleg, száraz hegyoldalak állandósult irtásrétjei és sziklagyepei lettek az erdős pusztai fajok utolsó menedékei. Hazánkban, az ilyen mozaikos élőhelyeken találkozhatunk a legtöbb védett növényfajjal, számos rovar- és pókkülönlegességgel. Maga a Sas-hegy is több faj leíróhelye (locus classicus). Mintegy félszáz védett növényfaj él a területen, ezek közül talán a legkülönlegesebbek a jégkorból itt rekedt budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) és István király-szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephanii), és a mainál melegebb, szárazabb klímából fennmaradt magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és csikófark (Ephedra distachya). A tavaszi látványos virágszőnyegben eleinte a sárga keresztesek (Alyssum-fajok, Draba lasiocarpa, Biscutella leavigata) a meghatározóak, majd különféle színű nőszirmok (Iris pumila), kékellő kökörcsinek (Pulsatilla grandis), aranyló héricsek (Adonis vernalis) és orchideák (Cephalanthera damasonium, Orchis purpurea, O. tridentata, Anacamptis pyramidalis) pompáznak. Később sárga és rózsás-pirosas fészkesek (Inula, Centaurea, Jurinea), kékes-lilás harangvirágok (Campanula) uralják a gyepeket. Idegenhonos fák és cserjék A Sas-hegy mai képéhez hozzátartoznak az ember által betelepített és a kertekből bevándorolt idegenhonos fásszárú fajok: A hajdani gyümölcsösök, szőlők maradványai a mandulák (Amygdalus communis), almák (Malus), körték (Pyrus) és az amerikai vadszőlő (Vitis riparia). Telepítés eredményeként találkozhatunk erdei- és feketefenyőkkel (Pinus sylvestris, Pinus nigra), akáccal (Robinia pseudoacacia), orgonásokkal (Syringa vulgaris), aranyfásokkal (Forsythia), aranyesősökkel (Laburnum anagyroides), ecetfa- (Rhus hirta) és jeneszter- (Spartium unceum) sövényekkel, alásfásokkal (Ptelea trifoliata), foltokban madárbirsesekkel (Cotoneaster). Többnyire a madaraknak köszönhető a tujafélék (Thuja, Biota), loncok (Lonicera) és néhány távolkeleti madárbirsfaj (pl. Cotoneaster horizontalis) megjelenése. A bálványfa (Ailanthus altissima) magjait pedig feltehetően a szél telepítette be. Forrás Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja Duna-Ipoly Nemzeti Park - Budai Sas-hegy TT Petőfiszállási tanyák megállóhely Petőfiszállási tanyák megállóhely egy Bács-Kiskun megyei vasútállomás, Petőfiszállás településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cegléd–Szeged-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Petőfiszállás vasútállomás Csengele vasútállomás Hódítások könyve A Hódítások könyve kelták egyik legtöbbet emlegetett témája, az Ír-sziget benépesítésének története, amely a 8. században látott napvilágot egy Nennius nevű szerző tollából. Ebből az írásból a 11. század végére már csak egy szövegtöredék létezett, amit a keresztény szerzetesek a történetíró szövegeivel kiegészítve a 12. században Lébor Gabala Eirean néven, a fennmaradt írásokkal, és természetesen hitük tanításának kombinálásával jegyeztek le. A hat honfoglalás: A Lébor Gabala teremtéstörténete A szöveg azzal kezdődik, hogy Isten megteremti a világot. Ádám és Éva, az első emberpár gyermekeit egészen Noé-ig vezeti. Itt válik el a történet a bibliaitól: Noé fia Bith, az ő lánya Cessair. Az első népet róla nevezték el cessairoknak. Cessair népe Róluk nem sok adat található, a történet szerint nem bárkákon érkeztek. Ők voltak az első honfoglalók, akik a későbbi Munster tartomány partjainál léptek az ekkor még kopár szigetre, aminek csak néhány folyója, egy tava és egy lakhatásra alkalmas mezeje volt. Noé fia, Bith is túlélte a vízözönt. Az ő lánya Cessair, akiről később a népet elnevezték. Férje Fintainn (Fintan) az Óceán (Bóthair) fia volt. Cessair kisebb bárkákat épített, amelyben helyet kapott Bith és 17 felesége, Ladra – a kormányos – és 17 felesége és Fintainn szintén ugyanennyi asszonyával. A föld, ahova a vízözön elől menekültek, tiszta volt és bűntelen, ezért hitük szerint ellent kellett állnia a vízözönnek. A baj akkor történt, mikor Bith féltékenységében megölte a kormányost. Ekkor ő és Fintainn 25-26 arányban elosztották egymás közt a feleségeket, de a veszekedés ezután is tovább folytatódott. Fintainn ezt megelégelte, és elment, mire felesége belehalt bánatába. Lassan követték őt a többiek is, és a vízözön előtt 40 nappal nem élt köztük senki a szigeten. Az óceán fia varázserejének köszönhetően élte túl a vízözönt, mert lazaccá változott, és elúszott a habokban. Egy barlangban éldegélve végignézte a katasztrófát, és figyelemmel kísérte az utánuk következő népek sorsát is. Lazacból sassá, kossá, majd emberré vált. A történet szerint Szent Patrik megérkezését is megélte, és elmesélte a szerzetes írnokának a népek történetét. A Partholónok népe A második nép, akiket Partholónoknak neveztek el vezetőjükről Partholónról, minden mesterség atyjáról. Görögország felől érkeztek a szigetre, miután vezetőjük megölte szüleit, mert meg akarta szerezni tőlük a királyságot. Vele tartottak feleségei, és fiai is. Partholón nem volt tökéletes vezér. Bal szemét egy csatában vesztette el, amit ha rávetített az országára, népére és családjára, megmutatta azok gyengeségeit. Népe hét évig vándorolt, mire megérkeztek a szigetre. Magukkal hozták a földre az első javakat, gulyákat, csordákat, és mesterségeket is. A szigetre érve elfoglalták az egyetlen lakható mezőt, majd újabb négy tisztást, tavakat és síkságokat alkottak a földön. Hét mesterember jött velük. Ezek a földművesek és favágók teremtették meg először az élet lehetőségeit. Halásztak és vadásztak, ők főztek először húst, és sört is csináltak, ami a kelták szerint életet ad. Négy marhát hoztak magukkal, amit tenyészteni kezdtek. Létrehozták az első vendégfogadót, és vendégül látták az ide érkező idegeneket, és azokat, akik átlépték a törzsi határokat. Partholón bűnösként lépett az Ír szigetre, ami már magában tovább hordozta a további bajokat. Az ő felesége, Daldnat követte el a házasságtörést egy toba nevű szolgával, mikor férje vadászni ment. Mikor ezt Partholón megtudta, felsége azt mondta neki, hogy az a bűnös, aki nem őrzi eléggé a tulajdonát. A nép is a nőnek adott igazat, Partholón ezért törvényt hozott a házasságtörés ellen, amiben az is benne volt, hogy a férfiak figyeljenek jobban feleségükre. A 2. nép létszáma a szigetre érkezés után 300 évvel ötezerre emelkedett. Ők voltak azok, akik megvívták az első harcot a fomoiriakkal, az egyszemű, egykezű, egylábú varázserővel rendelkező óriásokkal. Vezérük, Partholón halála után leszármazottai 520 évig birtokolták az országot. De egy járvány ölte meg őket Beltane napján, két hétfő között. Közülük csak Tuan Mac Cairill (Szarvas) maradt életben, aki lazaccá, szarvassá, bikává, majd sassá változva követte a századokat. A Nemedek A harmadik nép a Nemed (nevük a Nemeton vagyis szent ember, szent hely szóból származik). Sokan voltak, rengeteg hajóval indultak el a Földközi-tenger felől, miután egy nagy torony tetejéből megpillantották Írország földjét, és alkalmasnak találták arra, hogy új hazájuk legyen. Útközben sokan elsodródtak közülük, és csak egy hajó érkezett meg a szigetre, 30 évvel a partholónok után. Ők voltak az elsők, akik neveket adtak a dolgoknak, és ezért megteremtették az életet, vagyis befejezték a teremtést. A nemedek erdőirtásokat végeztek, erődöket és kőköröket építettek ittlétük alatt. Létrehoztak négy új tavat, és tizenkét mezőt is a meglévők mellé. Felosztották a szigetet északi és déli részre. A felső volt a tökéletes, az alsó pedig az alárendelt fél. A két magasabb rendű osztály, a tanultak, és a harcosok északon éltek. Minden helyen két-két királyi székhelyet hoztak létre. A népet szerencséjük háromszor segítette meg a fomoiriak ellen. (A kelta hit szerint, amit háromszor elvégeznek, vagy háromszor történik meg egymás után az szerencsés és eltéphetetlen lesz). Ezután a saját igájukba hajtották a fomoiri népet, akik bevehetetlen erődöket építettek nekik. Ez az erőd Emhain Macha mellett volt, ami később az ulsteri királyok törvényülő helyévé vált. Nemed halála után a fomoriak legyőzték a nemed népet, és adóként a termés kétharmadát és a Samhain napján született csecsemőket követelték. A sok vereség és veszteség után a nép fellázadt az elnyomóik ellen. A 30 túlélő egy része észak felé ment, hogy nagy varázserőt nyerjen, a másik délre, Görögország felé menekült, ahonnan később Fir Bolg néven tértek vissza. Fir Bolgok A megmenekült nemediek Görögországban szolgaként, alattvalóként éltek. Nevük, a Fir Bolg jelentése a (bőr)szütyősök vagy zsákosok népe, fir (emberek, törzs) arra utal, hogy új hazájukban meredek sziklákra kellett bőrszütyőkben földet hordaniuk, hogy termékennyé tegyék a görög király területeit. Más magyarázat szerint nevük a Bolg, Beleg szavakból származik, ami eredetileg belga törzsnév lehetett. A Fir Bolg nép augusztus 1-jén lépett az ír földre. Ők szervezték meg az igazságszolgáltatást, és felosztották a szigetet öt tartományra. Ezek ma az Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath (Mide) nevet viselik. Ők vezették be a szakrális királyságot, és a nevükhöz fűződik a rituális királygyilkosság. Hitük szerint, a jó termés, a gazdagság és a boldogság a királytól függött, ha hagyták volna megöregedni és megbetegedni, a nép sorsa is rosszra fordult volna. Öt vezetővel érkeztek, akik a tartományokat uralták. Királyuk Eochaid Mac Eire igazságos uralkodó volt. A hiedelem szerint egyszer azt álmodta, hogy egy fekete madársereg lepi el mezőit és ő a legnagyobb madár szárnyát levágja. Tanácsadója azt mondta, hogy ismeretlen harcosok jönnek, és Connaught tartomány egyik hegyén telepednek le. Danu istennő népe A Tuatha Dé Danann (tuath törzs, nép) szintén a nemedek leszármazottja volt. A világ északi szigeteiről jöttek, ahol a fekete lábúak népétől (valószínűleg itt a szöveg a vikingekre gondol) elsajátították a mágikus tudományokat. Az égből érkeztek, hogy meghódítsák a Zöld szigetet. Connaught tartományban kötöttek ki egy 600 méter magas hegyen. Egyesek szerint megérkezésük után hajóikat elégették, hogy ne tudjanak többé visszatérni oda ahonnan jöttek. Békés szándékkal érkeztek a szép földre, amit jogos örökségüknek tartottak. A tudást, a mágikus ihletet, a vallást, a druidaművészetet hozták el az Ír szigetre. Néhány északi városból ereklyéket is hoztak magukkal. Failasból a La Failt, vagyis a végzet kövét; Goriasból a Sléa Buát, a győzelem dárdáját; Findiasból a Cliamh Solaist, a fény kardját; Muriasból pedig Daghda Üstjét. A La Failt megérkezésük után Tarában helyezték el. Ez a kő arról nevezetes, hogy felsikolt, ha a valódi király a közelébe ér. A Sléa Buá, a mágikus dárda arról volt nevezetes, hogy soha nem tévesztett célt. Nuada kardja, a Cliamh Solais, ami halálos, gyógyíthatatlan sebet ejt. A negyedik ereklye Daghda üstje, amiből soha nem fogy ki az étel. Aki eszik belőle, addig nem távozhat, míg jól nem lakott. A már említett négy városból négy varázsló is jött a néppel. Megérkezésük után Danu népe az ország északi felét kérte a Fir Bolgoktól. Eochaid király nem volt hajlandó átadni a földet, és így megkezdődött az első csata Írország birtoklásáért. A két nép négy napig harcolt egymással Connaughtban. Az első napon a mágusok tüzes esőt szórtak a Bolgokra, ami megállította őket. A második napon Eochaid fürödni ment a tóhoz, Danu harcosai megtámadták, de egy ismeretlen segítője akadt, és a király megmenekült. Ekkor a Fir Bolgok cselhez folyamodtak és kihívták Danu népét egy hurling versenyre (ami talán a gyeplabda és a rögbi keveréke volt). Ezt a játékot általában a kelták nagy ünnepeken játszották. Miután a Tuatha Dé Danann harcosai lerakták fegyvereiket, a Fir Bolgok orvul lemészárolták őket, és győzelmük biztos tudatában el akarták hagyni a mezőt. Ekkor Danu druidái egy kőkört vontak a mező köré, hogy addig ne tudja senki a területet elhagyni, míg nem döntik el tisztességesen a csata kimenetelét. Az ezt követő összecsapásban mindkét nép harcosai elestek, de Danu népének mágus-orvosa lánya, Airmid segítségével gyógyvizet fakasztott, majd ebbe a varázserejű kútba dobálta a halottaikat, akik épen és egészségesen álltak újból harcba. Három gyereke és a varázslónők, Badb, Macha, és Morrigan is segítették. Nem minden sérülést tudtak meggyógyítani. Ha a fejet leválasztották a testről, vagy az agyvelőt megszerezték, a harcost nem lehetett feltámasztani. A kelták hite szerint, a harcos ereje a fejében és az agyvelejében lakozott. Amikor az ellenfél agyvelejét megszerezték, meszes vízzel összekeverve golyót formáltak belőle. Ha a golyót parittyából kilőtték egy ellenséges harcosra, és eltalálták, az számára a biztos halált jelentette. Az agyvelőben lakozó harcos lelkét és gondolatait használták fel arra, hogy birtokba vegye az ellenfél testét, mert úgy tartották, a halott újra élni akar. Az öldöklésben Eochaid levágta Nuadának, a Danu nép királyának a kezét. Nuada harcosai megrémültek, mikor a király megsérült, mert a nép nem volt sérthetetlen. Végül a druidák segítségével győztek. Amikor Eochaid megszomjazott, Danu varázslói kiszárították az összes tavat és folyót az országban. Amíg a király vizet keresgélve eljutott a tengerig, három Tuatha harcos megtámadta, és megölte, így a Fir Bolgok királyuk oltalma nélkül elvesztették a csatát. A harc ötödik napján úgy egyeztek meg, hogy a Fir Blogoké lesz Connaught, a Thuatha Dé Danann-é pedig a többi tartomány. Danuék a sérült király helyett újat választottak, Szép Bres-t. (A 12. századig élt az a szokás, hogy a királyt nem a szellemi, hanem a test jegyek alapján választották ki.) Bres apja fomoiri, anyja a Tuathák népéből származik, de amilyen szép volt, olyan gonosz is. Kettőssége, isteni és démoni származása vívott örök harcot egymással, amiben Bres végül elbukott. Mikor a fomoiriak kérték a jussukat, az új uralkodó nekik kedvezett, és a másik nép szolgasorsba került. Többek között erdőket kellett telepíteniük, gyűrűvárakat kellett építeniük, fát kellett hordaniuk a fomoriak tüzeihez, a mesterek nem készíthettek fegyvereket, és nem énekelhettek. A bárdok nem kaptak ételt és sört. Az istenek népe egy darabig tűrte az igát, végül a tanult osztály megbeszélést tartott. Coirbre, a költő átokverset írt Bresnek, amitől a király hatalma meggyengült. Dian Cecht orvos és kovácsisten, fiai segítségével ezüstkart készített Nuadának. Ettől fogva a volt királyt Ezüstkarú Nuadának hívták. A régi király még ekkor sem volt hibátlan, Dian Cecth fia, Miach húsból és vérből kijavította a kart. A kovács ekkor féltékenységből megölte saját fiát. Miután tökéletessé vált, Nuada újra uralkodhatott Danu népe felett. Brest elűzték, aki a fomoiriakhoz menekült, hogy megkezdje a harci előkészületeket. Ekkor Nuada várába ért egy idegen, gyönyörű harcos, őt senki nem ismerte. Állítólag vagy Lugh hegyén szállt le, vagy az istenek kínjából és kívánságaiból született. Ő volt Lugh Samildanach (Sok Művészet Mestere). Nem tartozott teljesen Danu népéhez. Az apja Tuatháktól, anyja a fomoiriaktól származott. Egy druida azt jósolta Balornak, a fomoiriak királyának, hogy saját unokája öli meg. Ő ekkor bezáratta lányát, Ethne-t egy üvegtoronyba, hogy senki ne férhessen hozzá. Ám egy kovácsisten Cian (nevének jelentése fő vagy valaminek a feje) Birogh druidanő segítségével követte Balort, mert az ellopta csodálatos tehenüket. Így talált rá a lányra a toronyban, akihez női ruhában tudott csak bejutni. Három gyermekük született, de csak Lugh élte túl, a többit a király a tengerbe vetette. Fegyvere a Sléa Buá, a győzelem dárdája, parittyája, csodapajzsa és kardja segítette a harcokban. Nuada királyhoz csak úgy juthatott be, hogyha olyan mesterséget tudott, amit senki. Ő azt mondta, hogy mindenhez ért, beengedték, de a király próbára tette egy Fidchell (sakkhoz hasonló) játékkal. Nuada önként átadta a 2. csata vezetését Lughnak. Mozgósították a druidákat és a bárdokat is. A druidák tűzesőt szórtak az óriásokra, a mágikus kút és varázsénekekkel feltámasztották az elesetteket. A nép Morrigan hadistennő segítségével a tengerbe szorította az ellenséget. A fomoiriaknak Lugh nagyapja, Ártószemű Balor segített, kinek 3 embernagyságú fején akkora szem volt, hogy azt csak négy harcos emelhette fel. Akire ránézett, azt megbénította, vagy megölte pillantásával, mert gyerekkorában egy mérges varázsital gőze átitatta a szemét, ahogy belenézett. Lugh parittyával eltalálta az óriás szemét, és így a fomoiriak elvesztették a csatát. A csata után a vesztesek elmentek egy szigetre tort ülni, és ellopták Daghda hárfáját. Lugh láthatatlanná tevő gondolatköpenyével és két társával utánuk eredt. Mikor odaért, meglátta a hangszert egy szögön lógni, és füttyentett és a nevén nevezte a hangszert, mire az leugrott a szögről, és Lugh-hoz röppent, levágva közben 12 fomoiri fejét. Az isten ekkor hárfázni kezdett, a vidámság húrjával nevetésre ingerelte az óriásokat, a nyugalom húrjával pedig halálba altatta őket. Az óriások elterültek, és megkövülve nagy szigeteket alkottak. Az istenek elfogták Brest, de nem ölték meg, hanem arra kérték, fordítsa jóra a sok gonoszságot, amit tett. Bres értett a jósláshoz, és a mezőgazdasághoz is. Segítségével mindig bőség lakozott az ír földön. Lugh még 40 évig uralkodott a Danuk népe felett, mikor lejárt az ideje, a Tir na n-Og-ba (A fiatalság földje) költözött. Daghda követte őt a trónon 80 évig, majd unokái és azok feleségei vezették a népet tovább. Mil fiai Az írek eredetét Noéig vezették vissza a szerzetesek. Állítólag ők voltak a szkíták ősei. Vezérük Fénis, aki részt vett a Bábel torony építésében is. Miután Isten megharagudott, és összezavarta a nyelveket, csak ő volt az aki mindenre emlékezett. Fénis unokája Gaedeal Galas (Zöld Gaedeal) volt, akit egy kígyó harapott meg Egyiptomban. Mózes gyógyította meg, de a harapás zöldes színű helyét nem tudta eltüneteni. Az írek és a zsidók ősei egyidőben éltek Egyiptomban, és egyidőben kezdtek el vándorolni. Zöld Gaedeal volt aki kitalálta az ír nyelvet. Unokája Sru, miután uralkodó lett, elindul vissza a néppel Szkítába. Hajósokká váltak, és bejárták a tengereket. A Kaszpi-tengeren 7 évig vesztegeltek a szirének éneke miatt. Druidájuk betömte a fülüket méhviasszal, és így távozhattak. Meghódították Spanyolországot. Breoghan volt a királyuk, aki tornyot épített Spanyolország hódítói ellen. Később fia Ith ennek a toronynak a tetejéről megpillantotta Írországot. Mil, a király másik fia visszament Szkítába, és elvette a királylányt, Sangot, aki meghalt, majd Egyiptomba érve elvette feleségül Scota-t. 32 gyermeke született több asszonytól. Sang fiai Donn (Sötét) és Aireach. Scota (neve ír asszonyt jelent) gyermekei Éibheair vagy Éber (jelentése ír ember Hiberniából), Amharigin vagy Amerigin (költő), Glúenhal, Érie (Írország neve), Colptha (a Boyne folyó torkolatának neve lett, itt léptek először földre Mil fiai), Éranann (jelentése írek csoportja), és Érieamhón (egy az írek közül). A szigetre elsőként Ith érkezett, ám őt megölték. Beltane napján aztán jöttek a többiek is. Először három istennővel találkoztak, Eire, Fodhola és Banbha üdvözölte őket, és Eire megjósolta nekik, hogy a föld örökre az övék lesz. Végül Mil legidősebb fia Donn megharagította az istennőt, aki átkot szórt rájuk: Nem lesz boldogságuk a szigeten. Mil fiai mágikus csatát kezdtek a Thuatha Dé Danann-nal. A druidák széllel próbálták elűzni őket, ám az írek ősei mégis partra szálltak, és varázslójuk, Ameirgin mágiájának segítségével győzedelmeskedtek az istennő népe felett. Miután Mil fiai fohászkodtak az egyik istenséghez, Eire megkérte a hódítók druidáját, hogy róla nevezzék el a szigetet, s ez így is történt. Ameirgin mágikus versekkel és a szavak hatalmával késztette az isteni lényeket, hogy vonuljanak vissza a vizek mélyére és a föld alá. Megegyeztek, hogy a felszíni világ az embereké lesz, de az összes többi hely felett a később tündéreknek nevezett istenek uralkodnak majd. A Hódítások könyve szerint az istenek elmenekültek, mások szerint még ma is ott élnek a Sidhe-ekben, vagyis a tündérdombokban meghúzódva. A Tuatha Dé Danann helyett most Daoine Sidhe, vagyis az Üreges dombok népe néven ismerjük, és azóta is a boszorkányok, mágusok tanítóiként, segítőiként tartják őket számon. Armand Carrel Armand Carrel (Rouen, 1800. május 8. – Párizs, 1836. július 24.) francia hírlapíró és politikus. Élete A Saint-Cyr-i Katonaiskolában nevelték és 1819-ben altiszt lett. 1823-ban a franciák spanyolországi intervenciójakor önkéntesként harcolt Francisco Espoz y Mina csapatában Spanyolországban, de a franciák elfogták és halálra ítélték, melytől csak formahiba mentette meg. Ezután Párizsba ment, ahol Thierry biztatására megírta Skócia történetét, 1827-ben pedig az angol ellenforradalom történetét II. Károly és II. Jakab korában. 1830-ban Mignet és Thiers társaságában a Nationalt szerkesztette, mely csakhamar nagy tekintélyre emelkedett. Kíméletlen támadásaival és jellemének tisztaságával a kormány legveszélyesebb ellenfele volt, amiért is köztársasági eszméiért minduntalan üldözték. 1834-ben a köztársaságiak szerencsétlen felkelése után, a nemzet szabadságát nagy merészséggel védelmezte; midőn pedig mint a National ideiglenes szerkesztőjét a pairek kamarája elé idézték, Ney tábornagy elítéltetését vetette a testület szemére, amiért aztán a National felelős szerkesztőjét 10 000 frank pénzbírságra és 2 évi börtönre ítélték és ekkor a lapot is a legszigorúbban megfenyítették. Amikor a köpönyegforgató (akkoriban kormánypárti) Émile de Girardin méltatlan támadásokkal illette a Nationalt, párbajt vívott vele, melyben azonban halálosan megsebesült. Temetése alkalmával a liberális párt nagy tüntetést rendezett a kormány ellen. Iratait Oeuvres politiques et líttéraires cím alatt Émile Littré és Paulin adták ki (Párizs, 1857-58). Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 1977-es Formula–1 svéd nagydíj A svéd nagydíj volt az 1977-es Formula–1 világbajnokság nyolcadik futama. Futam A rajtnál Watson megelőzte Andrettit, aki mellett Scheckter is elment. Az amerikai a 2. körben visszavette a vezetést, és a sorrend a 30. körig változatlan maradt, amikor Scheckter megpróbálta megelőzni Watsont, s összeütköztek. A dél-afrikai kiesett, míg Watsonnak ki kellett állnia a boxba. Ennek következtében Hunt feljött a második helyre, akit szorosan követett Depailler, Mass, Laffite és Reutemann. Ekkor Laffite elkezdett támadni, és öt kör alatt Huntig bezáróan megelőzte az előtte haladókat, és megkezdte a felzárkózást a tizenöt másodperccel előtte léve Andrettire. Eközben Mass megelőzte Depaillert és Huntot, s átvette a harmadik helyet. A negyedik pozícióban ekkor Reutemann autózott. Két körrel a leintés előtt Andrettinek majdnem elfogyott az üzemanyaga, ezért kénytelen volt kiállni tankolni. Laffite az élre állt, és megszerezte a sportág első francia győzelmét. Mass lett a második, Reutemann a harmadik, Depailler a negyedik, Watson az ötödik, míg Andretti a hatodik. Statisztikák Vezető helyen: John Watson: 1 (1) Mario Andretti: 68 (2-69) Jacques Laffite: 3 (70-72) Jacques Laffite 1. győzelme, Mario Andretti 5. pole-pozíciója, 4. leggyorsabb köre. Ligier 1. győzelme. Ronnie Peterson 100. versenye. Jackie Oliver utolsó versenye. 5100 Pasachoff Az 5100 Pasachoff (ideiglenes jelöléssel 1985 GW) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1985. április 15-én. Soós Elemér Sóvári Soós Elemér (Nádasd, 1844. június 16. – Budapest, 1929. február 2.) honvéd ezredes, genealógus, hadtörténész. Élete Soós Sándor selyemtenyésztési főfelügyelő és báró Schuster Natalia fia. Magánnevelésben részesült és a gimnázium 6. osztályából vizsgát tett, majd tanulmányait 1857-től a kassai és hainburgi katonai nevelőintézetben végezte. 1861-ben hadnagy, 1866-ban főhadnagy, 1874-ben százados, 1883-ban őrnagy, majd 1891-től ezredes lett. 1893-ban Budapesten vonult nyugalomba, ezt követően fő tevékenységét családja történetének megírása és a magyar várak kutatása tette ki. 1866-ban hadnagyi rangban századparancsnoki beosztásban részt vett a custozzai csatában. Az első világháborúban egy hátországi sebesült gondozó ezrednél vállalt szolgálatot. Cikkei jelentek meg a Hadtörténelmi Közleményekben, az Archaeologiai Értesítőben és más szaklapokban. Kéziratgyűjteményét az OSZK őrzi. A heraldikai és genealogiai társaság választmányi tagja. Művei 1886 A soóvári Soós-család czímere. Turul . 1890 Micz-bán eredete. Turul. 1890 Az 1278-iki morvamezei csata . Hadtörténelmi Közlemények. 1898-1899 A kövesdi vár történetéhez adatok. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1898-1899 Sáros-Patak város és vár történetéhez adatok. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1898-1899 Adatok a leleszi prépostság történetéhez. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1902 Péter mester. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1902 Zomotor földje. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1902 Adatok Zemplén árpádkori földrajzához. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1902 Mátyás király levele Zemplén vármegyéhez. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1902 A Baksa nemzetség czímere. Turul. 1906 A felsőkubini várhelyről. Arch. Ért. 1906, 67-69. 1910 A munkácsi vár . Hadtörténelmi Közlemények 11. 1910 Pata. In: Stiller János (szerk.): Gyöngyösi Kalendárium 1911. Gyöngyös, 52-59. 1912 A magyarországi várak történeti fejlődése. Budapest. 1914 A tokaji vár története, hadi és műleírása. Sátoraljaújhely. 1914 Eger vár-város története, hadi és műleírása. Eger. 1916 A tihanyi vár története, hadi- és műleirása. 1916 Ráhó végvár története, hadi- és műleirása . Budapest. 1917 A szerencsi vár története, hadi és műleirása. 1926 Sóvár története, hadi és műleirása. Budapest. Eszeny várkastély (kézirat) Hrussó vára . Kézirat hagyatéka: OSzK, Fol. Hung. 3105, 3512 Jasmila Žbanić Jasmila Žbanić (Szarajevó, 1974. december 19. –) bosnyák filmrendező. Ismert filmje a Szerelmem, Szarajevó (Grbavica), amely 2006-ban Arany Medve díjat nyert az 56. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. 2010-es Na putu című filmjét Arany Medvére jelölték a 60. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Élete A szarajevói Előadóművészeti Akadémia rendezői szakán szerzett oklevelet. Egy ideig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott a vermonti Bread and Puppet Theater bábszínészeként, valamint egy Lee De Long műhely bohócaként. Boszniába visszetérve 1997-ben megalapítzotta a Deblokada művészegyesületet, és dokumentumfilmeket és rövidfilmeket kezdett készíteni. 2006-os Szerelmem, Szarajevó című filmje Arany Medve díjat nyerte a berlini filmfesztiválon, és a Legjobb európai film címet is elnyerte. Úton (Na putu) címjét szintén a berlini fesztivál fődíjára jelölték 2010-ben. Új filmje, amelynek megjelenését 2016 őszére tervezik, a srebrenicai mészárlást jeleníti meg. Filmográfia Autobiografija (1995) Poslije, poslije (1997) Noć je, mi svijetlimo (1998) Ljubav je... (1998) Red Rubber Boots (2000) Sjećaš li se Sarajeva (2003) Images from the Corner (2003) Birthday (2004) Elveszett tárgyak (2005) Szerelmem, Szarajevó (Grbavica) (2006) Úton (Na putu) (2010) For Those Who Can Tell No Tales (2013) Otok ljubavi (2013) Szerelemsziget (2014) Díjai A Soros Kortárs Művészeti Központ díja az Autobiografija illetve a Poslije, poslije című filmjeiért A Szarajevói Filmfesztivál különdíja a Noć je, mi svijetlimo című filmjéért Arany Medve valamint az Ökumenikus Zsűri díja az 56. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a Szerelmem, Szarajevó című filmért (2006) A Les Arcs Filmfesztivál Femme de Cinema díja a For Those Who Can Tell No Tales című filmjéért (2013) Litostrov Litostrov település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Litostrov Říčany, Říčky, Domašov, Rosice, Rudka, Zbraslav és Příbram na Moravě településekkel határos. Lakosainak száma 127 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Confracourt Confracourt település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 211 fő (2015). Confracourt Combeaufontaine, Cornot, La Neuvelle-lès-Scey, Rupt-sur-Saône, Scey-sur-Saône-et-Saint-Albin, Vauconcourt-Nervezain és Vy-lès-Rupt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: No Fixed Address A No Fixed Address a kanadai Nickelback 2014-ben megjelent nyolcadik stúdióalbuma. Ez a zenekar első albuma, amit a Republic Records adott ki, a Roadrunner Records elhagyása után. Az album dalai A dallistát 2014. augusztus 22-én jelentették be. A dallista változásait 2014. október 29-én erősítették meg. La Magdelaine-sur-Tarn La Magdelaine-sur-Tarn település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 1155 fő (2015). La Magdelaine-sur-Tarn Bondigoux, Bessières, Layrac-sur-Tarn, Mirepoix-sur-Tarn, Montjoire, Vacquiers és Villematier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bazuel Bazuel település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 540 fő (2015). Bazuel Pommereuil, Le Cateau-Cambrésis, Catillon-sur-Sambre, Mazinghien és Ors községekkel határos. Népesség A település népességének változása: CryEngine A CryEngine videojáték-motor, melyet a Crytek német játékstúdió fejlesztett. A vállalat összes játékát ez a motor hajtja, kezdve a motor eredeti kiadásán futó Far Crytól. A motort folyamatosan frissítik, hogy támogassa az új konzolokat és hardvereket. A Crytek engedélyezési rendszere alatt számos külsős játékot is a CryEngine hajt meg, így többek között a Sniper: Ghost Warrior 2-t vagy a Snowt. A Ubisoft Dunia Engine néven karban tart egy az eredeti Far Crynál használt CryEngine-verzió erősen módosított, belsős változatát, melyet elsősorban a Far Cry sorozat későbbi játékainál alkalmaztak. Verziók CryEngine 1 A CryEngine 1 videojáték-motor, melyet először a Far Cry című first-person shooternél használtak. A motort a Crytek eredetileg az Nvidiának fejlesztette techinkai demóként, azonban amikor a Crytek meglátta a motorban rejlő lehetőséget egy teljes értékű játékot fejlesztett belőle. A Crytek a pixel és vertex shaderek 3.0-as változatát támogató videokártyák megjelenésével párhuzamosan megjelentette a motor 1.2-es verzióját, ami már kihasználta a jobb grafika opció bizonyos lehetőségeit. Később a cég megjelentette az 1.3-as verziót, ami támogatja a HDR megvilágítást. A motort egy külsős fejlesztőcég, az NCsoft is licencelte az Aion: The Tower of Eternity című MMORPG-jükhöz. A Ubisoft 2006. március 30-án felvásárolta a Far Cry franchise összes szellemi tulajdonát, illetve örök időre szóló licencet váltott a CryEngine Far Cry-kiadásának használatához. CryEngine 2 A CryEngine 2-t először a Crytek Crysis című játékában, a motor frissített változatát pedig először a Crysis egyik melléktörténetében, a Crysis Warheadben használták először. 2009 márciusában a Game Developers Conference-en Xbox 360 és PlayStation 3 platformokra bemutatták a CryEngine 2 utódját, a CryEngine 3-at. A CryEngine 2 első külsős licencelője az építészetre és várostervezésre szakosodott francia IMAGTP volt. A vállalat célja az volt a motorral, hogy egy olyan programot hajtsanak meg vele, mellyel az ügyfeleiknek az építkezés megkezdése előtt pontosan be tudják mutatni, hogy hogyan nézne ki az adott épület vagy építmény. 2011. március 7-én a Simpson Studios is licencelte a CryEngine 2-t, hogy a terraformált Marson játszódó nagyon sok szereplős online világot készítsenek el. A Crytek 2007. május 11-én bejelentette, hogy a CryEngine 2 segítségével egy új szellemi tulajdonon alapuló, nem a Crysis sorozat részét képező és még csak nem is first-person shooter játékot készítenek. 2007. szeptember 17-én a Ringling College of Art and Design lett az első olyan felsőoktatási intézmény, mely a CryEngine 2-t oktatási célokra licencelte. CryEngine 3 A Crytek 2009. március 11-én bejelentette, hogy a március 25–27. között megrendezésre kerülő Game Developers Conference-en be fogják mutatni a CryEngine 3-at. Az új motort úgy fejlesztették, hogy az Microsoft Windows, PlayStation 3, Xbox 360 és Wii U platformokon is működjön. A motor Windowson támogatja a DirectX 9-es, 10-es és 11-es verzióját is. 2009. június 1-jén bejelentették, hogy a Crysis 2-t a motor új változata fogja meghajtani. A CryEngine 3 2009. október 14-én jelent meg. 2010. március 1-jén az i3D szimpóziumon egy új technikai demót mutattak be, mely demonstrálja a „kaszkád fényterjedési kötetek a valós idejű közvetett megvilágításhoz” elnevezésű technológiát. 2011. június 11-én az Ausztrál Védelmi Erő bejelentette, hogy a haditengerészeit egy a CryEngine 3 szoftverrel meghajtott virtuális helikopter-hordozón fogja kiképezni. 2011. július 1-jén elérhetővé vált a CryEngine Mod SDK elnevezésű verziója, mellyel a Crysis 2-höz lehet egyedi pályákat, modokat és tartalmakat készíteni. A Crytek 2011. augusztus 17-én CryEngine SDK néven egy a CryEngine nemkereskedelmi célokra ingyenesen használható változatát is megjelentetett. A Crytek 2011. szeptember 9-én bejelentette, hogy meg fogják jelentetni konzolokra a Crysis eredeti verziójának CryEngine 3 motorral hajtott változatát. A játék 2011. október 4-én jelent meg a PlayStation Network és az Xbox Live kínálatában. CryEngine 2013. augusztus 21-én a Crytek a CryEngine 3.6.0-s verziójától kezdve egyszerűen „CryEngine” néven hivatkozik a videojáték-motorjára, illetve bejelentette, hogy annak következő változatát nem fogják sorszámmal ellátni. Ennek oka az, hogy az új motor szinte semmi hasonlóságát nem mutat fel a korábbi CryEngine-verziókhoz. Mindezek ellenére az engedélyeseknek elérhető fejlesztői csomagokon továbbra is szerepelnek verziószámok. Az új CryEngine-változat már támogatja a Linux, illetve a PlayStation 4, Xbox One és Wii U platformokat is. A Crytek későbbi eseményeken való szereplései során virtuális valóságon alapuló rendszereken is használták a CryEngine-motort, így például a vállalat 2015-ös Game Developers Conference-sajtótájékoztatója során bemutatott „Back to Dinosaur Island” című bemutatóján is. CryEngine-t használó játékok 2004 - Far Cry ( Microsoft Windows ) - Crytek Frankfurt 2005 - Far Cry Instincts ( Xbox ) - Ubisoft Montreal 2006 - Far Cry Instincts: Evolution (Xbox) - Ubisoft Montreal 2006 - Far Cry Instincts: Predator ( Xbox 360 ) - Ubisoft Montreal 2006 - Far Cry Vengeance ( Wii ) - Ubisoft Montreal 2008 - Aion: Upheaval (Microsoft Windows) - Aion Team Development Dept 2007 - Crysis (Microsoft Windows) - Crytek Frankfurt 2008 - Crysis Warhead (Microsoft Windows) - Crytek Budapest 2008 - Vigilance (Microsoft Windows) - Harrington Group 2009 - Blue Mars (Microsoft Windows) - Avatar Reality 2009 - Entropia Universe (Microsoft Windows) - MindArk 2011 - Crysis ( PlayStation 3 , Xbox 360 ) - Crytek Frankfurt 2011 - Crysis 2 (Microsoft Windows, PlayStation 3, Xbox 360) - Crytek Frankfurt 2012 - Cabal 2 (Microsoft Windows) - ESTsoft 2012 - Fibble – Flick ’n’ Roll ( Android , iOS ) - Crytek Frankfurt 2012 - Nexuiz (Microsoft Windows, Xbox 360) - IllFonic 2013 - ArcheAge (Microsoft Windows) - XL Games 2013 - Crysis 3 (Microsoft Windows, PlayStation 3, Xbox 360) - Crytek Frankfurt 2013 - MechWarrior Online (Microsoft Windows) - Piranha Games 2013 - Monster Hunter Online (Microsoft Windows) - Tencent Holdings 2013 - Panzar (Microsoft Windows) - Panzar 2013 - Sniper: Ghost Warrior 2 (Microsoft Windows, PlayStation 3, Xbox 360) - City Interactive 2013 - State of Decay (Microsoft Windows, Xbox 360, Xbox One) - Undead Labs 2013 - Warface (Microsoft Windows, Xbox 360) - Crytek Kiev 2014 - Enemy Front (Microsoft Windows, PlayStation 3, Xbox 360) - CI Games 2014 - Lichdom: Battlemage (Microsoft Windows) - Xaviant 2014 - The Collectables (Android, iOS) - Crytek Frankfurt 2014 - Ultraworld (Microsoft Windows) - Neon Serpent 2015 - Lex Mortis (Microsoft Windows) - Denis Esie 2015 - Rolling Sun (Microsoft Windows) - Merhunes 2015 - The Cursed Forest (Microsoft Windows) - KPy3O 2015 - The Lost Valley (Microsoft Windows) - AndrewDrumov 2015 - Wander (Microsoft Windows) - Wander MMO 2015 - War of Rights (Microsoft Windows) - Campfire Games 2016 - Rise of Nusantara (Microsoft Windows) - Palm Studio 2017 - Traction Wars (Microsoft Windows) - Traction Wars Team TBA - ASTA: The War of Tears and Winds (Microsoft Windows) - Polygon Games TBA - Civilization Online (Microsoft Windows) - XL Games TBA - God Slayer (Microsoft Windows) - Changyou.com TBA - Icarus Online (Microsoft Windows) - WeMade Entertainment TBA - King of Wushu (Microsoft Windows, PlayStation 4 , Xbox One) - Snail Games TBA - Legend of Yulong 2 (Microsoft Windows) - Snail Games TBA - Ostrov (Microsoft Windows) - Whitefox Studios TBA - Project Heart and Soul (Microsoft Windows, PlayStation 4) - Reach Game Studios TBA - Project TGO (Microsoft Windows) - OnNet USA TBA - Resistance and Liberation (Microsoft Windows) - Resistance and Liberation Development TBA - Shadow of the Eternals (Microsoft Windows, Wii U ) - Precursor Games TBA - Snow ( Linux , Microsoft Windows, OS X , PlayStation 4) - Poppermost Productions TBA - The Memory of Eldurim (Microsoft Windows) - Liminal Games 2013 - Ryse: Son of Rome (Microsoft Windows, Xbox One) - Crytek Frankfurt 2014 - Sonic Boom: Rise of Lyric (Wii U) - Big Red Button 2015 - Armored Warfare (Microsoft Windows) - Obsidian Entertainment 2015 - BattleCry (Microsoft Windows) - BattleCry Studios 2015 - Everybody’s Gone to the Rapture (PlayStation 4) - The Chinese Room 2015 - Evolve (Microsoft Windows, PlayStation 4, Xbox One) - Turtle Rock Studios 2016 - Homefront: The Revolution (Linux, Microsoft Windows, OS X, PlayStation 4, Xbox One) - Deep Silver Dambuster Studios 2016 - Kingdom Come: Deliverance (Linux, Microsoft Windows, OS X, PlayStation 4, Xbox One) - Warhorse Studios 2016 - Sniper: Ghost Warrior 3 (Microsoft Windows, PlayStation 4, Xbox One) - CI Games 2016 - Star Citizen (Linux, Microsoft Windows) - Cloud Imperium Games TBA - Arena of Fate (Microsoft Windows, PlayStation 4, Xbox One) - Crytek Black Sea TBA - Human Element (Microsoft Windows, PlayStation 4, Xbox One) - Robotoki TBA - Hunt: Horrors of the Gilded Age (Microsoft Windows, PlayStation 4, Xbox One) - Crytek Frankfurt TBA - Miscreated (Microsoft Windows) - Entrada Interactive TBA - Robinsion: The Journey (Microsoft Windows) - Crytek Frankfurt TBA - Umbra (Microsoft Windows) - SolarFall Games TBA - Windwalkers (Microsoft Windows, PlayStation 4, Xbox One) - Forge Animation Anzelma Az Anzelma az Anzelm férfinév női párja. Rokon nevek Zelma Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványos volt. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Anzelma sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok április 21. Vas István-díj A Vas István-díj egy magyar irodalmi díj, amit Földi Anikó, a Vas István-életmű jogdíjainak örököse alapította azzal a céllal, hogy olyan költőkre hívja fel a figyelmet az elismeréssel, akik már sokat letettek az asztalra, de még nem részesültek magasabb szakmai elismerésben. A kurátorok – Réz Pál, Várady Szabolcs és Lator László – igyekeznek mindig a legígéretesebb fiatal tehetségek közül választani, figyelembe véve a díj névadójához kapcsolódó irodalmi szellemiséget is. A díjat eredetileg minden évben Vas István születésének napján, szeptember 24-én adták volna át, egyszerre emlékezvén meg a költőről és a díjazottról, ám 2007-ben a díjátadó későbbre tolódott. Díjazottak 2008: Imre Flóra 2007: Szakács Eszter 2004: Kántor Péter 2003: Kőrizs Imre 2002: Imreh András 2001: Tóth Krisztina 2000: Mesterházi Mónika Forclaz-malom A Forclaz-malom Argentína Entre Ríos tartományának egyik műemléke, ma múzeumként működik. Története Építettője az a Juan Bautista Forclaz volt, aki 1859-ben, hatéves korában születivel érkezett Svájcból Argentínába, miután apja, Jean, a család már ott élő tagjaitól azt a hírt kapta, hogy itt jól termő földek vannak és nagy a fejlődési lehetőség. A felnövő fiatalember mezőgazdasági munkákkal foglalkozott, majd 1880-ban házasságot kötött María Margarita Pralonggal, akivel kilenc gyermekük született. Kezdetben egy 3–4 öszvér erejével hajtott malmot épített fel, de ez nem működött elég hatékonyan, ezért úgy döntött, inkább szélmalmot létesít. Az építkezés 1888 végén kezdődött el, a malom két év alatt készült el. A munkálatokban családtagjain kívül fiatal kőművesek is segédkeztek, köztük például Alejo Delaloye. A belső gépeket 1890-ben helyezték el benne. Forclaz számítása ezúttal sem vált be, a környék szelei nem voltak elegendően erősek ahhoz, hogy jól hajtsák a szélmalmot, ezért később ehelyett is a közelben található régi malmot kellett használnia. A használaton kívüli malmot 1985-ben nyilvánították nemzeti műemlékké, 1996-ban pedig egy 380 000 pesós állami támogatásból felújították. 2003-ban a tartomány építészeti örökségévé nyilvánították, majd 2011-ben múzeumként nyitották meg. Leírás A malom Argentína Entre Ríos tartományában, Colón megye székhelye, Colón és San José között található egy mezőgazdasági területen, az uruguayi határtól alig több mint 4 kilométerre. A kőalapokon álló, csonkakúp alakú építmény lábánál 25 méter kerületű, fala 1 méter vastag. Három méteres magasságig kőtéglákból épült fel, efelett azonban hagyományos égetett téglákból áll. Záró kupolája, amely függőleges tengely körül is forgatható, 13 méter magasságban található, a vitorlákat tartó tengelyt az ebben található szerkezetre erősítették fel. A ma hiányzó vitorlák egykor 6 méter hosszúak voltak. Az épület két darab, 2 méter magas bejárati ajtóval, ezeken kívül pedig még két–két ablakkal rendelkezik. A nyugatra néző ajtóba dátumokat karcoltak bele. Confusion is Sex A Confusion is Sex a Sonic Youth 1983-ban megjelent bemutatkozó albuma. A DGC kiadó 1995-ben újra kiadta az albumot, melyhez a Kill Yr Idols-ból további számokat adott. Az albumon hallható a The Stooges I Wanna Be Your Dog című koncertfelvétele is. A borítón Kim Gordon basszusgitáros és Thurston Moore gitáros rajza látható. Ugyanez a rajz volt látható a zenekar korábbi pályája során megjelent posztereken is. A Confusion is Sex a Sonic Youth egyetlen olyan albuma, melyen Lee Ranaldo gitáros basszusgitáron játszik, elsősorban a Protect Me You című dalban. Az albumot Wharton Tiers vette fel saját, Chelsea-beli stúdiójában, melyet annak az épületnek az alagsorában rendezett be, melynek felügyelője volt. A dalok többségét Jim Sclavunos dobos rövid, zenekarbeli közreműködése alatt vették fel, az album számainak többségén ő játszik a dobon. Mivel Sclavunos nem volt megelégedve a nem hagyományos Tiers stúdió működésével, továbbá a zenekar többi tagjával sem találta meg a zenei hangot, elbocsátották, helyére Bob Bertet vették fel, aki a Making The Nature Scene című számban dobol. Bert az albumon ebben a számban, valamint az I Wanna Be Your Dog című szám élő felvételén játszik. Az album jellegzetessége az óraütésre és harangokra hasonlító gitárhang. Ezt a hangzást a fogólap és a húrok közé dugott csavarhúzóval érték el. Említésre méltó a Protect Me You című szám, melyben Ranaldo és Moore ezt a technikát alkalmazza. Számok 1983 (She's in a) Bad Mood Protect Me You Freezer Burn / I Wanna Be Your Dog Shaking Hell Inhuman The World Looks Red Confusion Is Next Makin the Nature Scene Lee is Free (instrumental) 1995 (She's in a) Bad Mood Protect Me You Freezer Burn / I Wanna Be Your Dog Shaking Hell Inhuman The World Looks Red Confusion Is Next Making the Nature Scene Lee Is Free (instrumental) Kill Yr. Idols Brother James Early American Shaking Hell (live) Éless Béla Éless Béla (Kassa, 1940. április 23. –) magyar színész, rendező, színházigazgató, "a színházcsináló". Életpályája Éless Béla és Papp Rózsa gyermekeként született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika szakán végzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult. 1958-1962 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi színpadán kabarékat rendezett, zenei műsorokat vezetett. 1963-1973 között a Tatabányai Bányász Színpad tagja volt, amelynek alapító rendezője is volt. Olyan produkciók létrejötte fűződik ehhez az időszakhoz, mint a Kukabúvárok, az Übü király és a Madarak. 1974-1984 között a Budapesti Perem Színpad alapítója, művészeti vezetője, rendezője volt. Kiemelkedő produkciók: Koordinációk, Svejk a II. világháborúban. 1976-1985 között a Magyar Rádió rendezője volt. 1986-1988 között a József Attila Színház rendezője és színésze volt. 1987-1996 között a Tatabányai Jászai Mari Színház alapítója, 1989 óta igazgató-művészeti vezetője. Kiemelkedő produkciók: Pillantás a hídról, Kakukkfészek, Play Strindberg, Öbölből vödörbe. 1997. július 1. és 2008. június 30. között a Budaörsi Játékszín alapítója, igazgató-művészeti vezetője volt. 2008. október 1. óta az Éless-Szín alapítója, igazgató-művészeti vezetője. Színpadi szerepei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 70. Alexandre Dumas : A három testőr....Séquier, főpecsétőr Éless Béla: Téblábolás a porondon.... Rozewicz: Nevetséges öregúr.... Arthur Miller : Pillantás a hídról....A Bevándorlási Hivatal első tisztje Bertolt Brecht : Koldusopera....Fűrész Róbert Grigorij Gorin: Felejtsétek el Herosztratoszt!....Második polgár Éless Béla: Kóconkóc....Tigris Gáspár Margit : A császár messze van....Jancsics Gyárfás Endre : Dörmögőék csodajátéka....Berci Nógrádi Gábor : Segítség, ember!....Kutya Jean Kerr: Mary, Mary....Parker Bringsvaerd: A hatalmas színrabló....A hatalmas színrabló; Marcona őrszem George Bernard Shaw : Segítség! Orvos!....Dr. Cutler Walpole Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres....Első színész Wehner Tibor : Azthiszem.... Wehner Tibor : Proszcéniumpáholy.... Nathan R. Nash: Az esőcsináló ember....Seriff Molnár Ferenc : Liliom....Berkovics Hawemann: Mondj egy szót...!....A halász Ken Kesey : Kakukkfészek....Dr. Spivey Alfonso Paso: Ön is lehet gyilkos....Caballo Montanus: Münchhausen, az űrbáró....Kapitány Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz!....Croker Molnár Ferenc : Játék a kastélyban....Lakáj Gyárfás Endre : Dörmögőék űrvendége....Menyét Jevgenyij Svarc: Hétköznapi csoda....Fővadász Jókai Mór : A bolondok grófja....Jenő Miklós Tibor : Darabot Dianáról!....Ausztrál Bertolt Brecht: Dobszó az éjszakában....Bulltrotter Görgey Gábor : Ünnepi ügyelet....Mentős Görgey Gábor : Wiener Walzer....Kalauz Feydeau: Az úr vadászni jár....Bridois Arisztophanész : Lysistrate....Hírnök Dario Fo : A dög bújjék...! (A csöcsös ördög)....Mirone atya John Steinbeck : Az édentől keletre....Horace Quinn Alkaiosz-Euripidész-Feleki-Szemonidész: Szegény, szegény Oresztész!.... Niccolò Machiavelli : Clízia, szépleány....A Szerző és Ramondo Coward: Akt hegedűvel....George Steinbeck: Egerek és emberek....Főnök Ben Turán Róbert: Melina (avagy a torzó)....Lefterisz Theolidesz Bargagli: A zarándoknő....A poroszlók kapitánya Márai Sándor : Kassai polgárok....Petrus Heltai Jenő : Bernát (...aki szalma)....Tábornok (főpincér) O’Neill: Vágy a szilfák alatt....Seriff Arisztophanész : Madarak....Metón Ödön von Horváth : Mit csinál a kongresszus?....Elnök Heltai Jenő : Az édes teher - Hogyan adtam férjhez a feleségemet?....Pakrácz Tóni Móra Ferenc : Aranykoporsó....Pantaleon Heltai Jenő : A néma levente....Tiribi Feydeau: Fel is út, le is út....Firmin Hunyady Sándor : Júliusi éjszaka....Isti Mary Chase: Barátom, Harvey....Omar Gaffney Lope de Vega : A furfangos menyasszony....Finardo Görgey Gábor : Huzatos ház....Rendező Sardou: Szókimondó asszonyság....Despréaux Magnier: Oscar....Philippe Andrew Bergman: Társasjáték New Yorkban....Martin Hampton: Hollywoodi mesék.... Bertolt Brecht Polgár András : Az atléta halála....Bangó M. Parker: A szerelmes nagykövet....South kapitány Albee: Mindent a kertbe....Perry Eörsi István : A fogadás....Portás Színházi rendezései A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 45. Breffort: Irma, te édes (1980) Kiss Dénrs: Héterősek (1986) Éless Béla: Téblábolás a porondon (1987) Rozewicz: Nevetséges öregúr (1987) Mózes Lajos: A győztes szolgalegények (1987) Éless Béla: Kóconkóc (1988) Gyárfás Endre : Dörmögőék csodajátéka (1989) Nógrádi Gábor : Segítség, ember! (1990) Bringsvaerdt: A hatalmas színrabló (1991) Wehner Tibor : Azthiszem (1992) Wehner Tibor : Proszcéniumpáholy (1992) Terlouw: Kiből lehet király (1992) Hawemann: Mondj egy szót...! (1993) Foissy: Öbölből vödörbe (1994, 2006) Montanus: Münchhausen, az űrbáró (1994) Gyárfás Endre : Dörmögőék űrvendége (1995) Jevgenyij Svarc : Hétköznapi csoda (1997) Defoe: Robinson és Péntek (1998) Bertolt Brecht : Dobszó az éjszakában (1999) Görgey Gábor : Ünnepi ügyelet (2000) Görgey Gábor : Wiener Walzer (2000) Vörösmarty-Görgey: Handabasa avagy a fátyol titka (2000) Tordon Ákos Miklós : Kökény király lakodalma (2001) Dario Fo : Dög bújjék...! (A csöcsös ördög) (2001) Steinbeck: Az édentől keletre (2002) Alkaiosz-Euripidész-Feleki-Szemonidész: Szegény, szegény Oresztész! (2002) Niccolò Machiavelli : Clízia, szépleány (2002) Ben Turán Róbert: Melina (avagy a torzó) (2003) Bargagli: A zarándoknő (2003) Márai Sándor : Kassai polgárok (2004) Eugene O’Neill : Vágy a szilfák alatt (2004) Arisztophanész : Madarak (2004) Ödön von Horváth : Mit csinál a kongresszus? (2005) Móra Ferenc : Aranykoporsó (2005) Heltai Jenő : A néma levente (2005, 2009) Lope de Vega : A furfangos menyasszony (2006) Hampton: Hollywoodi mesék (2007) Polgár András : Az atléta halála (2008) Éless Béla: Kukabúvárok (2008) Albee: Mindent a kertbe (2010) Eörsi István : A fogadás (2010) Feydeau: Az Úr vadászni jár (2011) Díjak, kitüntetések Fiatal Rendezők Díja – MR. (1981) Tatabányáért Művészeti Díj (1992) Az MTV Elnökének Különdíja (1975) BDSZ Művészeti Díj (1990) MSZOSZ-díj (1996) Meskó Ilona Meskó Ilona (Debrecen, 1981. június 21. –) magyar zeneszerző és karmester. Tanulmányai A Zeneakadémián 2005-ben zeneszerzés szakon Vajda János, Petrovics Emil, Kocsár Miklós, Fekete Gyula, Vidovszky László, Serei Zsolt, Csemiczky Miklós és Tallér Zsófia vezetésével, 2010-ben karmester szakon Gál Tamás, Ligeti András, Medveczky Ádám és Tihanyi László vezetésével szerzett diplomát. Részt vett Sári József ausztriai és Betsy Jolas franciaországi zeneszerzéskurzusain illetve Jurij Szimonov budapesti karmesterkurzusain. 2002-ben első helyezett a Vántus István nemzetközi zeneszerzőversenyen, 2003-ban a Kincses zeneszerzőversenyen. 2006-ban, 2009-ben és 2010-ben elnyerte a Kodály Zoltán ösztöndíjat. Pályafutása 2001-2009 között a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zongorakísérője, majd 2007-től zeneszerzés főtárgytanár ugyanott. 2014-től a Bartók Béla zeneművészeti Szakközépiskolában zeneszerzéstanár, 2016-tól mentortanár. A Ventoscala Szimfonikus Zenekarnak 2003-as megalakulása óta karmestere és művészeti vezetője. Számos magyar és nemzetközi mesterkurzuson és hangversenyen zongorakísérőként és korrepetitorként is működik. 2011-2014-ben nemzetközi karmesterkurzusokat tartott a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Művei rendszeresen felhangzanak magyar és külföldi fesztiválokon. Repertoárja Mintegy 200 szimfonikus és versenymű a barokktól a kortárs zenéig. Művei Danse Macabre - szimfonikus költemény, Ave Maria, Pater noster, Fleurs du mal - szimfonikus költemény, Eszmélet - szimfonikus szvit, Pezzo per clarinettista, Jancsi és Juliska mesejáték, Jinger Ring, Vivat, crescat, floreat, Idyllium, Swan Sonata, Fo(u)r Corpus, COnceRtino oPpUre fantaSia per trombone, Poesie, Dans le passé, Canti del mulino, Flauto Concerto, Idyllium, Swan Sonata, Szénnévált szeretők, Könnyező Nárcisszák, Török kávé, Adom burkolt című..., Nárcisz és Psyché dalai - Kantáta, Két dal, Una cartolina illustrata di Ungheria, T(w)o Corpus, Pezzo per Corno e Pianoforte, T(w)o Corpus, Paysages Intimes, Flauto Concerto, Dans le passé, Nagy Szent Gergely pápa alkonyi himnusza Családja Férje Dobszay Péter karmester és orgonista, gyermeke Dobszay László Jack-ciklus A Jack-ciklus (magyarul Jankó-, Jancsi- vagy János-ciklus) Bruno Bettelheim fogalma, az olyan Angliában keletkezett – és onnan kiindulva előbb az egész angol nyelvterületen, majd a különböző népek történeteiben is elterjedt – tündérmesék összessége, melyekben a „Jack” nevű, eleinte félnótás főhős megöli az óriást, illetve a sárkányt. A „Jack-mese” első két (Az égig érő paszuly, Három alku) változata együttvéve a fiúgyermek teljes szexuális fejlődését, annak minden fázisát ábrázolja, mely szülőnek és gyermeknek egyaránt tanulságos. Bár keltezésük a középkorra vagy még korábbra tehető, folyamatosan készülnek fel- és átdolgozások. Eredet Szájhagyomány útján terjedt el. Mitikus természete az idegen világok felfedezésében, és az „óriás” nem csak a saját, hanem a közösség érdekében való elpusztításában is tetten érhető. A „Jack”-meséket legkorábban a 15. században írták le először, a legelőbbit “Jack and His Stepdame” (még kézzel) 1400 körül, a későbbit “The Friar and the Boy” címen (már nyomtatásban) 1512-ben publikálták, majd a 18.-19. században az “A History of Jack and the Giants” következett. Ezek a történetek nem csak gyerekeknek szóltak, felnőttek is mesélték egymás között. Egészen pikáns, helyenként trágár változatokat is lejegyeztek. De az 1700-as években Amerikába tartó skót új telepesek - akik valószínűsíthetően elterjesztették a földrészen ezt a történetet - is megalkották saját Jack-példaképüket. Az amerikai kultúrkörben az addig elterjedt összes Jack-mesét Richard Chase gyűjtötte egybe 1943-ban megjelent könyvében. Ezekben Jack farmer legény lett. Változatok A két valószínűsíthető alapmű a Három alku ( Jack and His Bargains ) - feltételezések szerint a legkorábbi - és Az égig érő paszuly ( en:Jack and the Beanstalk ) - amelyik a legismertebb, legelterjedtebb a ciklus meséi között - volt, majd később Az óriásölő János ( en:Jack the Giant Killer ) - ami valószínűleg az ősi kelta és walesi mitológia alapján keletkezett - Elterjedése A keletkezés pontos helye, mivel még a szájhagyományok útján terjedt, nehezen meghatározható, de valószínűsítik, hogy „Jack” a cornwalli angol néphagyomány mesehőse. A 15. század végére, 16. század elejére már Németországban, és egész Nagy-Britannia, Írország, a nyugati Skót-felföld területén is elterjedt. Ezután került át az észak-amerikai folklór Appalache-hegységi népi kultúrájába valamikor az 1800-as évek előtt és kezdte meg világhódító útját. Általános jellemzők A Jack-ciklushoz tartozó mesék Angliában keletkeztek, de az Appalache-hegység térségében is nagy tradíciója van. Ε tündérmese-sorozat fontosabb motívumai szerte a világon megtalálhatóak különböző népek meséiben. A mesehős kezdetben mindannyiszor gyermeki lelkű, látszatra valamiféle rossz vásárt csinál, a tulajdonába került értéktelennek tűnő (csere)tárgy varázserővel rendelkezik (varázsmag, aranytojást tojó szárnyas, a beszélő hangszer). Gyakori szereplő az emberevő óriás, melynek túljárnak az eszén és meglopják. A cselekmény mindig egy jellemépülésre épül, és a rossz alapkörülmények/tulajdonságok megszüntetésére irányul, amit a mese végére sikerül is elérni. E jelentésgazdagságában is kitűnő mese-ciklus ezen motívumok segítségével olyan mesévé kapcsolódik össze, mely arról szól, hogy a serdülőkorú fiúnak meg kell szereznie társadalmi és szexuális függetlenségét, és rosszul teszi az a szülő, amelyik ezt nem engedi, megértetik vele, hogy milyen kockázatokkal jár a gyermek fejlődése, hogy támogatnia és bátorítania kell a gyermek személyiségének és szexualitásának kifejlődését, ahol és amikor erre szükség van. Megjegyzések Galambos Attila, Stephen Sondheim: Vadregény című musicaljének fordítása (2013) alapján). Szilágyi Zsuzsa: 100 klasszikus mese fordítása (2008) alapján → „Jancsi és az égig érő paszuly” Kúnos László fordítása alapján Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek /The uses of enchantment. The meaning and importance of fairy tales./ tanulmánya alapján, mely felhasználásával készült Stephen Sondheim: Vadregény című musicalje. Katherine Mary Briggs(wd) A Dictionary of British Folk Tales című négykötetes műve alapján. Richard Chase, ed., The Jack Tales, Houghton Mifflin Co., 1943, ISBN 0-395-06694-8 Ugandai labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1968-ban alapított ugandai labdarúgó-bajnokság első osztálya az ugandai labdarúgás legmagasabb divíziója. Gólkirályok Notes: Az 1973-as bajnokságban Joy Ssebuliba 17 góllal vezette a góllövőlistát, viszont az országban dúló polgárháború miatt félbehagyták a pontvadászatot. Czvetkó Sándor Czvetkó Sándor (Veszprém, 1965. augusztus 18. –) magyar színész. Élete 1965. augusztus 18-án született Veszprémben. 1984 és 1988 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, Kerényi Imre osztályában. Az egyetem után Egerben a Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött. 1990 óta tagja az Arany János Színháznak. Főként fiatal hősöket ábrázol. Jelenleg a Körúti Színház tagja. Színházi szerepeiből A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 54; ugyanitt hat színházi felvételen is látható. Molnár Ferenc : A doktor úr - Csató A Három Testőr - Buckingham Balogh Elemér , Kerényi Imre : Csíksomlyói passió - Pilátus , Mojzes , Jeremiás , Ábrahám , 1. pásztor , Petrus Sarkadi Imre : Elveszett paradicsom - Zoltán D. R. Wilde: Mennyből az angyal - Neil Rheingold Nem fizetünk - Luigi Hans Christian Andersen : Panna, a pöttöm - Vakond úr Neil Simon : Pletyka - Welch Dallos Szilvia : Utószinkron - Szalóki Herman Wouk : Zendülés a Caine hajón - Willie Seward Keith alhadnagy James Kirkwood, Nicholas Dante: Michael Bennett emlékére - Tim Molière : Mizantróp - Philinte Dés László : Valahol Európában - Egyenruhás William Shakespeare : A Windsori víg nők - Sir Hugh Evans walesi pap 1977-es férfi röplabda-Európa-bajnokság Az 1977-es férfi röplabda-Európa-bajnokságnak Finnország adott otthont 1977. szeptember 25. és október 2. között. Ez volt a tizedik férfi röplabda-Európa-bajnokság. A mérkőzéseket négy városban rendezték. A tornán 12 csapat vett részt. Az Eb-t a címvédő Szovjetunió nyerte, a magyar csapat negyedik lett. Lebonyolítás A 12 csapatot 2 darab, 6 csapatos csoportba sorsolták. A csoportokban körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportokból az első két helyezett jutott az elődöntőbe. Az elődöntők győztesei játszották a döntőt, a vesztesek a bronzéremért mérkőzhettek. The Gathering (album) A The Gathering az izraeli Infected Mushroom együttes psychedelic trance (goa) albuma. Számok Release Me – 8:29 The Gathering – 7:44 Return of the Shadows – 8:13 Blue Muppet – 8:09 Psycho – 8:38 Montoya Remix – 8:20 Tommy the Bat – 7:29 Virtual Voyage – 8:24 Over Mode – 8:36 Szent Paraszkiva-fatemplom (Szerfalva) A szerfalvi Szent Paraszkiva-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-A-04640 sorszámon szerepel. Steiner-ciklois A geometriában a Steiner-ciklois vagy deltoidgörbe egy három csúcsú hipociklois. Másként, egy nagyobb körön belülről csúszás nélkül görgő kör egy kerületi pontja írja le, ami másfélszer vagy háromszor fordul körbe. A deltoid nevet a delta görög betűről kapta, mivel hasonlít a delta nagybetűre. Általánosabban a deltoidgörbe vonatkozhat egy olyan görbére, aminek három csúcsát a külsejére nézve konkáv görbék kötik össze, így a görbén belüli pontok konkáv halmazt alkotnak. Egyenletei A deltoidgörbe forgatás és eltolás erejéig leírható a következő paraméteres egyenletekkel: ahol a a gördülő kör sugara. Komplex koordinátákkal ugyanez így néz ki: A t változó kiküszöbölésével az egyenletet a Descartes-koordinátákkal fejezzük ki: eszerint a deltoidgörbe negyedfokú algebrai síkgörbe. Poláris koordinátákban az egyenlet: A görbének három csúcsa, szingularitása van a helyeken. A fenti paraméterezésből következik, hogy a görbe racionális, így nemszáma 0. A deltoidgörbét érintői két helyen is elmetszik. Ha az érintő egyszer körbefordul, akkor az érintési pont kétszer fordul körbe. A deltoidgörbe evolvense aminek kettős pontja van az origóban. Ez megmutatható az y ↦ iy képzetes forgatással, aminek eredménye kettős ponttal a valós sík origójában. Terület és kerület A közrezárt terület , ahol a a gördülő kör sugara. Ez kétszerese a gördülő kör területének. A görbe ívhossza 16a. Története A cikloisokat már Galileo Galilei és Marin Mersenne tanulmányozta 1599-től, de a gördülő körök pontjai által leírt görbékkel Ole Rømer kezdett el foglalkozni 1674-ben, amikor a fogaskerék legjobb alakját kereste. Leonhard Euler összefüggésbe hozta a deltoidgörbét egy optikai problémával. Alkalmazásai A deltoidgörbék a matematika több területén is felbukkannak: A harmadrendű unisztochasztikus mátrixok komplex sajátértékeinek halmaza A harmadrendű unisztochasztikus mátrixok keresztmetszete Az SU(3) csoport unitér mátrixainak lehetséges nyomainak halmaza Két deltoidgörbe metszete hatodrendű komplex Hadamard-mátrixok egy családját paraméterezi. Egy háromszög Simpson-vonalai Steiner-görbét burkolnak. Jakob Steiner 1856-ban írta le a görbe alakját és szimmetriáját. A háromszögek területfelezői tágabb értelemben vett deltoidgörbét burkolnak. A görbe csúcsai a háromszög oldalfelező pontjai; a görbe szakaszai hiperbolaívek, amelyek aszimptotái a háromszög oldalai. A Steiner-ciklois egy javasolt megoldás Kakeya tűproblémájára. Takeda vár „Kastély az égben, a reggeli fényben.” A 15. században épült, Hjógo prefektúrában található Takeda vár egyike Japán legvarázslatosabb történelmi építményeinek. Különösen akkor, ha egy hirtelen jött lehűlés ködfelhőket emel a 350 méter magas csúcson álló falak köré. Leírása A Harry Potter-kötetekből ismerős lehet a Durmstrang Intézet: a tökéletesen elrejtett iskola a hegyben, sötét boszorkányokkal és varázslókkal. Ha ez az iskola létezne a való életben, akkor a tökéletes helye a japán Takeda vár lehetne. Ez a látványos vár Hjógo prefektúrában található, a Wadajamacso kerületében, Aszagóban. Ma a várrom 400 méter hosszan fut, és több, mint 300 méter széles. Azért különleges, mert az őszi reggelek lélegzetelállítóak, napkeltétől reggel 8 óráig. Ekkor sűrű köd lóg az ég fölött, mivel az éjszakai hőmérséklet drasztikusan csökken. A hatás valóban lélegzetelállító, mint egy vár az égen úszó felhőkben. Gyakran nevezik japán Machu Picchu-nak. A vár és annak minden szépsége, ősi dicsősége a turisták százezreit vonzza minden évben. A látogatók száma növekedni kezdett, miután 2012-ben itt forgatták az Anata e című japán filmet. Története Úgy tartják, hogy a Jamana szamurájok daimjója építtette a várat 1443-ban. A vár többször gazdát cserélt, amíg Hirohide Akamacu uralma alá került 1600-ban. Hirohide egy katona volt, aki az uralkodó, Tokugava Jejaszu oldalán harcolt Szekigaharában. Sajnos egy évvel később Hirohide szeppukut követett el. Ő volt a vár utolsó ismert tulajdonosa, halála után rövid idő alatt elhagyatottá vált. Szerkezete Sajnos elkerülhetetlen, hogy a szerkezet ne rongálódjon, mivel régi már. A váron elkezdtek megmutatkozni az „öregedés” első jelei. Annak érdekében, hogy segítsenek megőrizni állapotát, a helyi hatóságok bevezették, hogy a turisták csak 300 jen fejében léphetnek be a kastélyba. Ez egy 40 perces túra a hegy lábától. Természetesen az ősz (szeptembertől novemberig) a legjobb alkalom arra, hogy meglátogassák a helyet, ha szeretnék látni a cseresznyevirágzást is. Ez az a szezon, amikor a törtrózsaszín sakurafák felcsillannak a vár területén, jelképezve a szamurájok rövid és kemény életét. Leung Ting Leung Ting (1947-) a Leung Ting Wing Tsun kung-fu alapítója, valamint a Nemzetközi Wing Tsun Szövetség alapítója és állandó elnöke. Yip Man nagymester utolsó személyes tanítványa[forrás?] Leung Ting az 1950-es évek végén, tizenhárom éves korában találkozott először a Wing Chun kungfuval, amikor nagybátyjai elvitték Leung Sheung iskolájába. Leung Sheung Yip Man nagymester első hongkongi tanítványa a volt, nagy tapasztalatú, elkötelezett harcművész. Az ő kezei alatt ismerkedett meg Leung Ting a Wing Chun művészetével, és a tanulás hat éve alatt kiemelkedő tudású gyakorlóvá vált. Húszéves volt, amikor mestere bemutatta a tanítástól akkor már visszavonult Yip Man-nak. Az idős nagymester fantáziát látott az ambiciózus és igyekvő fiatalemberben, és bár előzőleg úgy döntött, hogy végleg felhagy a tanítással, korábbi elhatározása alól kivételt téve tanítványául fogadta őt. Leung Ting, állítása szerint, kilenc hónapon át, heti két alkalommal tanult az idős mestertől, s az így töltött idő alatt - szintén állítása szerint -, úgynevezett „zárt ajtók mögött képzett” tanítványként, a művészet legjavát sajátíthatta el a mesterétől. Mint instruktor, 1967-ben a hongkongi Baptista Kollégiumban kezdett kungfut tanítani, ahol iskolai tanulmányait végezte. Óráit tanítványok tucatjai látogatták, és hírneve hamar szárnyra kapott. Leung Ting elmondása szerint ez volt ugyanis az első eset, hogy valaki kungfut oktatott egy Hongkongi Egyetem falain belül. 1970-ben Leung Ting megnyitotta első önálló edzőtermét, majd 1969-ben megszervezte az első nyilvános kungfu bemutatót is. A bemutató a Yip Man nagymester által alapított Wing Chun Athletic Association égisze alatt jött létre, és az idős mester személyes jelenléte tette fel rá a koronát: az eseményen jelen volt Yip Man nagymester, és több más stílus kiemelkedő, közismert mestere is. A Leung Ting Wing Tsun alapítása Yip Man nagymester 1972 decemberében történt halála után a nagymester több tanítványa is magáénak követelte a stílus örököse címet. Mivel Yip Man nem nevezte ki a hivatalos örökösét az iskola továbbviteléhez, mindannyian önmagukat hirdették hivatalos vezetőként és a stílus igazi örököseként. A méltatlan csatározások láttán Leung Ting végül 1973-ban úgy döntött, hogy megalapítja a Leung Ting Wing Tsun Martial Art Associationt. Az iskola nevének írásmódját, hogy a többitől való megkülönböztetést is kifejezze, Wing Chun-ról Wing Tsun-ra változtatta, majd világszerte a stílus lázas népszerűsítésébe kezdett. Kihívásokat fogadott el, és bemutatókat tartott Európában; elsők között volt hajlandó nem kínaiakat is kínai harcművészetre tanítani. Kitartó munkája eredményeként az azóta International Wing Tsun Association névre keresztelt szervezet a világ hatvanöt országában van jelen, és több mint egymillió tagot számlál. Tevékenységének köszönhető az, hogy napjainkra a Leung Ting Wing Tsun az egyik legnépszerűbb kung-fu stílussá vált, szerte a világon. Híres a gyakorlatias képzésről, és a közelharcban való kiemelkedő hatékonyságáról. Leung Ting legmagasabb fokozatú tanítványai továbbképzéseket tartottak az FBI, a Bundeswehr és a GSG9 (a német terrorelhárító szolgálat), valamint a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a Határőrség különleges egységeinek. Leung Ting 1973-ban szerzett bölcsész-diplomát angol valamint kínai nyelvből és irodalomból, a Hongkongi Baptista Főiskolán. 1979-ben már az Amerikai Egyesült Államokban szerezte meg a filozófia doktora címet, majd 1979-ben a bolgár Sportakadémia a harcművészetek díszdoktora címmel tüntette ki. Tanulmányai és tudományos képzettsége megkönnyítette Leung Ting számára a Wing Chun stílus mélyebb értelmének felfedezését, elsajátítását és alapos továbbfejlesztését, oktatási és fokozatrendszerének kialakítását. Mára a világ minden országában, egységes tematika szerint oktatják a Leung Ting Wing Tsun kungfut, és bár a tanulók vizsgáztatása is központi irányítás alatt, de egyre szubjektívebb elbírálás alapján történik. Leung Ting művészete Leung Ting 1978-ban adta ki első könyvét a Wing Tsun kungfuról. Az első négy kiadás mindegyike pár hónap alatt elfogyott, s végül a könyv 1990-ig tíz kiadást ért meg. Népszerűségét mutatja, hogy még Magyarországon is három kiadása jelent meg, amelyek azóta már elérhetetlenek a könyvárusi forgalomban. Ezek a visszajelzések arra buzdították a nagymestert, hogy további könyveket adjon ki, immár ne csak a Leung Ting Wing Tsunról, hanem más harcművészeti rendszerekről, sőt a chi-kung elméletéről is. A könyveket többek között kínai, angol, magyar, német, spanyol, olasz nyelveken adták ki. A kínai harcművészetek és a kínai kultúra szakértőjeként, valamint átfogó tudományos ismeretei miatt több producer és tv-társaság is kikérte Leung Ting szakmai segítségét a televíziós filmkészítésben. 1976 óta huszonnégy különböző sorozatban és mozi-filmben működött közre rendezőként, 1998-ban és 1999-ben pedig kétszer járt az Indiai Nemzeti Rendőrakadémián oktatni, és ez alatt forgatta le Bombay-ben a „Mester” című indiai kungfu-filmet. Kostelec (Jičín járás) Kostelec település Csehországban, a Jičíni járásban. Kostelec Staré Místo, Veliš, Chyjice és Jičíněves településekkel határos. Lakosainak száma 36 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ugar (település) Ugar, 1904-ig Ublya (szlovákul: Ubľa, ukránul: Vublja) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 808 lakosából 485 szlovák, 223 ruszin és 60 ukrán volt. Fekvése Szinnától 25 km-re délkeletre az Ublya-patak partján fekszik. Közúti határátkelőhely Ukrajna (Kisberezna) felé. Története A települést soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második felében. 1567-ben "Oblia" néven említik először. A Drugeth család birtokaként homonnai uradalomhoz tartozott, később a Szirmay, Dernáth és Schmidegh családé. 1600-ban 63 lakóház állt a településen, ezen kívül temploma, plébániája és egy-két a soltész tulajdonában álló háza volt. Ekkor a község a környék legnagyobb települése volt. A falu régi temploma a 15. – 16. században épült. A 17. században és a 18. század elején a lakosság száma csökkent. 1715-ben 26, 1720-ban 17 háztartása volt. A faluban három malom is állt. A 19. század elejétől a Lobkowitzoké. 1828-ban 126 házában 943 lakosa volt. Lakói főként erdőgazdálkodással foglalkoztak. Vályi András szerint " UBLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Smideg Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Cziróka vize mellett, Szinához egy mértföldnyire; határja meglehetős, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ kétféle van, malma helyben, piatza Homonnán." Fényes Elek szerint " Ublya, orosz falu, Zemplén vármegyében, Szinna fil. 13 romai, 930 g. kath., 18 zsidó lak. Gör. szentegyház, 936 h. szántóföld. Erdő. Malom. F. u. gr. Schmidegg. Ut. p. Unghvár." Zemplén vármegye monográfiája szerint "Ugar, előbb Ublya, Ung vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 153 háza és 951, nagyobb részben gör. kath. vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s azután a Szirmayak s a gróf Van Dernáth családé lett. Ennek utódja lett gróf Schmiddegh Ferencz, azután gróf Nádasdy Ferencz, kitől 1846-ban herczeg Lobkovitz Lajos vette meg s most a herczeg Lobkovitz Rudolfé. E községben 1879-ben az éhinség uralkodott s 1892-ben s 1903-ban az árvíz okozott nagy kárt. Görög katholikus temploma 1826-ban épült." 1910-ben 976, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 2001-ben 881 lakosából 566 szlovák, 176 ruszin, 112 ukrán volt. Gazdaság A faluban működik Szlovákia egyetlen gombkészítő üzeme, mely évente 1,5-4 millió gombot állít elő. Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1826 -ban épült. Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt ortodox temploma van. Vízilabda a 2007. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2007. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a vízilabda mérkőzéseit július 23. és 27-e között rendezték Belgrádban. A fesztiválon csak férfi válogatottaknak rendeztek versenyt. Peer-kódex Peer-kódex néven ismeretes egy késő középkori magyar nyelvemlék. A XVI. század elején keletkezett, 298 levél terjedelmű munka hat ismeretlen nevű másoló műve. A kódex tartalma és külső jegyei alapján többen a kiváló scriptoriummal és festőműhellyel rendelkező nagyvázsonyi pálos kolostor szerzeteseiként tevékenykedő scriptorok munkájának tartják, de a bizonyítékok nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthető lenne a pálos eredet. A kompilláció imádságokat, legendákat, éneket tartalmaz. (pl. Ének Szent László királyról, Vásárhelyi András éneke a Szűz Máriához, Apáti Ferenc feddő éneke). Nevét egykori tulajdonosáról, Peer Ferenc kegyesrendi tanárról kapta, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában van. A Volf György-féle Nyelvemléktárnak a II. kötetében jelent meg 1874-ben. Jegyzetek Pálos kódexek Peer-kódex Forrás Magyar irodalmi lexikon . Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926. 641–642. o. (reprint kiadás, Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-38-7) Peer-kódex . A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi KACSKOVICS-REMÉNYI Andrea, OSZKÓ Beatrix, Budapest, Argumentum Kiadó, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2000. (Régi Magyar Kódexek, 25.) Low-Life Az 1985-ös Low-Life a New Order harmadik nagylemeze. Ez az egyetlen lemez, amelynek borítóján a tagok fényképei szerepelnek. A fedőlapon Stephen Morris dobos/billentyűs látható, belül négy további fénykép található, ezek kicserélhetőek a fedőlapon lévővel, így a lemez birtokosa dönti el, hogy melyik kép legyen a borítón. Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. (9867) 1991 VM A (9867) 1991 VM a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Natori Akira és Urata Takesi fedezte fel 1991. november 3-án. Villepreux Villepreux település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 10 000 fő (2015). Villepreux Bois-d’Arcy (Yvelines), Chavenay, Les Clayes-sous-Bois, Fontenay-le-Fleury, Noisy-le-Roi, Rennemoulin és Saint-Nom-la-Bretèche községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Slagelse Slagelse Dánia egyik városa, Sjælland szigetén, már a pogány időkben is kultikus helynek számított. 1000 körül pénzt vertek Slagelsében, a 11. században temploma is épült. 1288-ban városi státusra emelkedett. Védőszentje Sankt Anders, legenda szól arról, hogyan bővítette ki a település területét. 1333-ban épült a Sankt Mikkels Kirke (Szent Miklós) gótikus templom. Figyelemre méltó az 1931-ben emelt Vor Frue Kirke, azaz a Miasszonyunk templom üvegmozaik ablaka. A Det gamle Kloster (Öreg kolostor) freskóiról híres, falfestményeit Niels Larsen készítette. Dánia legnagyobb írói közül többen is tanulói voltak az 1600 és 1800 között itt működő latin iskolának, így B. S. Ingemann, J. S. Baggesen és H. C. Andersen. Iratos hajdúk Az iratos katonák, hajdúk a királyi végvárakban szolgálatot teljesítő magyar gyalogos katonák. Elnevezésük onnan származik, hogy a fizetésüket megelőző mustra (személyük, lovaik, fegyvereik és felszereléseik megszemlélése) során nevüket és a tisztségükért járó fizetés összegét beírták egy füzetbe, az úgynevezett mustralajstromba. Havi fizetésük két magyar forint volt. Idézet Pogrányi Benedek levele Pállfy Istvánhoz (1636. április 25.): „...Az fölötte való nagy fizetlenség végett, Császár Urunk Őfelsége iratos fizetésén levő iratos katonái, és hajdu szóknak és az Török birodalomba alá mennek, mely dolog mind az végházaknak, mindpedig országunknak melly nagy fogyatkozásra legyen, Nagyságod meggondolhatja. Holott az közülünk kiszökő katonák és hajduk ruhátalan, fegyvertelen, lovatlan és erőtlen voltunkat az pogányságnak előbeszélhetik, azhonnan az ellenségnek szive bátorodik...” Forrás Kereszt és Félhold a török kori Magyarországon (1526–1699), Encyclopaedia Humana Hungarica 05. Balogh Zoltán: Drégelypalánk. Takáts Sándor : Bajvívó magyarok. szerk. Réz Pál, Budapest 1956. MEK: Bajvívó magyarok NLite Az nLite számítógépes programot Dino Nuhagic készítette. A programmal a Windows 2000, Windows XP (32/64 bit), Windows Server 2003 telepítő lemezei testre szabhatóak. Fő felhasználási területek: szervizcsomagok, javítások integrációja beépített komponensek eltávolítása, letiltása meghajtóprogramok integrálása és eltávolítása felügyelet nélküli telepítés A program utódjának tekinthetjük a Windows Vista alakítására készített vLite-ot, van egy NTlite nevű program is, amivel a Windows 7-et is igény szerint alakíthatjuk. Az nLite a Windows 10-ig minden Windows telepítőlemez testreszabását támogatja 2014 óta. HAVK Mladost Zagreb A HAVK Mladost Zagreb a legsikeresebb horvát vízilabdaklub, melynek székhelye a fővárosban Zágrábban található. Jelenleg a horvát bajnokság első osztályában szerepel. A klubot 1946-ban alapították, színei: sárga és kék. A jugoszláv bajnokságot 6, a horvát bajnokságot 10, a jugoszláv kupát 1, a horvát kupát 8, a bajnokok ligáját 7 (1967, 1968, 1969, 1971, 1989, 1990, 1996), a LEN-kupát 1 (2001), a LEN-szuperkupát pedig 3 alkalommal (1976, 1989, 1996) nyerte meg. Sikerei Hazai Jugoszláv bajnok: (6) 1962 , 1967 , 1969 , 1971 , 1989 , 1990 Horvát bajnok: (10) 1992 , 1993 , 1994 , 1995 , 1996 , 1997 , 1999 , 2002 , 2003 , 2008 Jugoszláv kupagyőztes: (1) 1989 Horvát kupagyőztes: (8) 1992 , 1993 , 1997 , 1998 , 2002 , 2005 , 2010 , 2011 Nemzetközi LEN-bajnokok ligája 1. hely (7) : 1967 , 1968 , 1969 , 1971 , 1989 , 1990 , 1996 2. hely (4) : 1971 , 1993 , 1997 , 2000 LEN-kupa 1. hely (1) : 2001 LEN-szuperkupa 1. hely (3) : 1976 , 1989 , 1996 2. hely (1) : 1991 LEN-kupagyőztesek Európa-kupája 1. hely (2) : 1976 , 1999 2. hely (1) : 2002 Gombaszögi Margit Gombaszögi Margit, Gombaszögi Mária Magdolna (Budapest, 1880. május 19. – Budapest, Terézváros, 1925. november 12.) színésznő. Gombaszögi Frida, Ella és Irén testvére. Életútja Grün József és Weisz Rozina leánya. A Gombaszögi (Grün) leányokat övező legendárium szerint: Margit volt a nővérek közül a legszebb. Előbb a Népszínházban volt karénekes, majd 1897-ben a Magyar Színházhoz került, ahol már színésznőként kapott szerződést. A Gésák főszerepében lépett először színpadra, majd játszott a Szulamit, New York szépe, A bibliás asszony, A kék asszony és más operettekben, nagy sikert aratva. 1908. november 11-én Gödöllőn férjhez ment Romeiser Rezső Vilmos Nándor szolgabíróhoz és ezután visszavonult a színpadtól. Fiatalon, 44 éves korában hunyt el petefészekrák következtében. Síremlékét, Pásztor János szobrászművész alkotását 1927-ben avatták fel a Kerepesi úti temetőben. 1951-ben erre a sírhelyre, Margit mellé temették hugát, Gombaszögi Ella színésznőt is. Fontosabb szerepei Molly (Jones: Gésák) Sulamith (Goldfaden E.) Marjorie May (Kerker: New York szépe) Welcome to the Videos A Welcome to the Videos egy DVD, amely 1998-ban jelent meg és a Guns N’ Roses nevű amerikai hard rock együttes videoklipjeit tartalmazza 1987-től, 1994-ig. Videók listája Welcome to the Jungle (Appetite for Destruction) Sweet Child o’ Mine (Appetite for Destruction) Paradise City (Appetite for Destruction) Patience (G N’ R Lies) Don’t Cry (Original Version) (Use Your Illusion I) Live and Let Die (Use Your Illusion I) November Rain (Use Your Illusion I) Yesterdays (Use Your Illusion II) The Garden (Use Your Illusion I) Dead Horse (Use Your Illusion I) Garden of Eden (Use Your Illusion I) Estranged (Use Your Illusion II) Since I Don’t Have You ("The Spaghetti Incident?") Sok rajongó hiányolta a You Could Be Mine videoklipet a Use Your Illusion II albumról. A klip a Terminátor 2. – Az ítélet napja című film jelenetei miatt nem kerülhetett fel a DVD-re. Az It’s So Easy az Appetite for Destruction albumról licencgondok miatt nem kerülhetett fel. A „Don’t Cry” alternatív verzióját nem rakták fel, mivel lényegében ugyanaz mint az eredeti. A „Knockin’ on Heaven’s Door” klipje, amelyet a Freddie Mercury emlékkoncerten vettek fel, szintén jogi okok miatt nem szerepel. Közbeszerzési Értesítő Közbeszerzési Értesítő a Közbeszerzési Hatóság hivatalos lapja. A Közbeszerzési Hatóság gondoskodik a szerkesztéséről. A közbeszerzési és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos hirdetmények ellenőrzés után közzétételére kerülnek. Itt jelennek meg továbbá Közbeszerzési törvény (Kbt.) által előírt egyéb adatok, információk. A Közbeszerzési Értesítőben kizárólag a Kbt-ben meghatározott dokumentumok (közlemények, tájékoztatók, felhívások, egyéb hirdetmények) tehetők közzé. A Közbeszerzési Értesítő elérhető a Közbeszerzési Hatóság hivatalos honlapján. A Közbeszerzési Hatóság által meghatározott rendszerességgel jelenik meg, 2008. július 1-től kizárólag elektronikus formában. Hiteles kiadványnak a teljes lapszámot tartalmazó, elektronikusan aláírt, pdf formátumú dokumentum minősül, amely térítésmentesen elérhető. A hirdetmények főbb típusai Tartalmazza valamennyi hazai közbeszerzési eljárással kapcsolatban közzétett hirdetményt , az Európai Unió Hivatalos Lapjába közzétételre megküldött hirdetményeket is, tájékoztató jelleggel. Minden év elején itt jelennek meg az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárok, valamint a nemzeti értékhatárok. A Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, összefoglalja a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, és azt a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteszi. Tartalmazza továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróságok határozatait, valamint a Hatóság feladataihoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat (pl. ajánlást, elnöki tájékoztatót, jogszabályokat stb.). Történeti áttekintés Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőző időszakban a hazai közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban készített hirdetmények hivatalos forrása kizárólag a Közbeszerzési Értesítő volt. 2004. május 1-jétől, Magyarország európai uniós csatlakozása óta, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetmények hivatalos megjelenési helye az Európai Unió Hivatalos Lapjának (Official Journal) Kiegészítése. Kizárólag elektronikus formában jelenik meg, a TED-adatbank (Tenders Electronic Daily) honlapján, az európai közbeszerzések hivatalos internetes oldaláról érhető el. Pegazus terv (Csillagkapu) Ismertető Az Ori fenyegetés miatt a CSKP tovább keresi azt a fegyvert, amivel megállíthatják legújabb ellenségeiket. Merlin fegyverét szeretnék megtalálni, ő volt az az Ős (Myrdin, vagy Moros), aki 10 000 éve visszatért Atlantiszról a Földre. Elhagyva felemelkedett létét, de hatalmának és tudásának nagy részét megtartva, emberi alakot vett fel, hogy elkészítse a hatásos fegyvert az Ori fenyegetés ellen. A keresés alatt, Daniel Jackson és Vala Mal Doran felkeresi Atlantiszt, amely most egyféle földi előőrsként szolgál a Pegazus galaxisban. A város hologramszobájában felfedezik Morgan le Fay-t, aki a számítógépes tudásbázis holografikus kivetítéseként jelenik meg, egy 30-35 éves nő képében. Danielék abban bíznak, hogy az ősi város tudásával közelebb jutnak ahhoz, hogy megtalálják Merlin szuperfegyverét. Eközben, Carter, Mckay és Mitchell csatlakozik az Odüsszeia csapatához egy veszélyes akcióban. Az Ori által a Tejútrendszerben megépített szuperkapun át a CSKP nem tud kitárcsázni, ezért kidolgoztak egy tervet. E szerint elhelyeznek egy csillagkaput a földközeli szuperkapu mellé, majd egy másikat is egy, a Pegazus galaxisban lévő fekete lyuk mellé. A pegazusi csillagkapuból tárcsázva a szuperkapu mellett lévő csillagkaput, a fekete lyuk jellegzetességei miatt nem lehet lekapcsolni többet az összeköttetést. (Az ötlet a Stargate SG-1 második évadjának Egy végtelennek tűnő pillanat című epizódjából származik.) Ez a fekete lyuk óriási tömegvonzásából ered, mely az időt is torzítja, így egy féreglyuk fenntarthatóságának idejét a maximális 38 percről szinte a végtelenségig kitolja. A CSKP egy termonukleáris eszközt a földközeli csillagkapu mellett felrobbantva, megpróbálja átugratni a nyitott féregjáratot a szuperkapura, mely így az Ori számára is használhatatlanná válna, ezáltal nem tudna inváziós flottát bocsátva a Földre. Sajnos, az első próbálkozások nem sikerülnek. Míg az Odüsszeia próbálkozik, az atlantiszi parancsnokság felfedez egy lidérc kaptárhajót, mely bemérve az Odüsszeia pozícióját, feléjük igyekezik. Atlantsiz nem tudja erről értesíteni csapatát, mivel a fekete lyuk zavarja a földi csatahajó kommunikációját. Ezért tárcsázzák a CSKP-t a Földön, akik Teal'c-en keresztül (aki Goa'uld bombázójáról (Al'kesh) rejtett módban felügyeli a szuperkapu elleni műveleteket) próbálja elérni a CSK1 csapatát. Daniel, Weir és Vala rájön, hogy Morgan nem csupán egy holografikus eszköz, ő egy valódi felemelkedett Ős, az igazi Morgan le Fay, aki átlépett a felemelkedett-ember határon azért, hogy segítse őket az Ori elleni harcban. Le Fay elmondja, hogy Atlantisz elhagyása után a Földön csak primitív civilizáció-kezdeményeket találtak, ezért sokan közülük a Földön maradtak, irányítva és egyben megalapítva a földiek kultúráit. Ebben a formában töltötte életét Morgan és Merlin is, míg meg nem találták a felemelkedéshez vezető utat. Később, mikor Merlin visszatért emberi alakjába, hogy megalkossa az Ori-ellenes szuper fegyvert, a többi Ős ezt rossz szemmel nézte, hiszen Merlin megsértette a "be nem avatkozás" szabályát. Le Fay-t küldték, hogy figyeljen Merlinre, így ellenségekké váltak. Eközben, dr. McKay rájön arra, hogy a próbálkozások azért nem sikerültek, mert a termonukleáris robbanások kis erővel történtek, túl rövid ideig. Emiatt a féreglyuk nem tud átugrani a szuperkapura. Tervei szerint két robbantást akar véghezvinni oly módon, hogy az első robbanás után kis idővel következzen be a második. Épp ki akarják próbálni ezt, mikor Teal'c jelenti, hogy egy Ori hajó érkezett a szuperkapuhoz, valószínűleg azért, hogy az inváziós flotta megérkezését segítse. Eközben a Lidérc cirkáló is megérkezett az Odüsszeia mellé, épp az erre figyelmeztető üzenet után. Atlantiszon, Daniel és Weir próbálja meggyőzni Morgant, és az őket mindig figyelő többi Őst is, hogy segítsenek megtalálni a szuperfegyvert, hiszen ha a harcul elbukik, és a galaxisban lévő összes ember hite megerősíti az Orit, akkor az Ori elindul, hogy leszámoljon ősi ellenségével, az Ősökkel. Az Odüsszeia először a fekete lyuk felé menekül a lidérc cirkáló elől, hogy kihasználva annak gravitációs erejét, onnan mintegy kipattanva, visszafelé jelentősen meg tudja növelni sebességét. Elhaladván a Lidérc cirkáló mellett, az Odüsszeia felsugározza a fekete lyuk miatt megzavart pajzsrendszerrel működő hajóra a termonukleáris bombáit, és felrobbantja. A lidérc cirkáló felrobban, a keletkező robbanás pedig sikerrel ugrasztja át a féreglyukat a Föld melletti szuperkapura. A szuperkapu megnyílásakor, a pont felette lévő Ori hajó közepe dezintegrálódik, emiatt felrobban. Atlantiszon Morgant sikerül meggyőzni, épp elmondana valamit ("Merlin fegyvere nem…"), amikor a többi Ős közbelép, és elragadják Morgant az emberek elől. Daniel sem tudja eldönteni, hogy eme segítség miatt milyen sors vár majd Morganre. A küldetés sikerrel járt, a pegazusi fekete lyuk mellett nyitott féregjárat miatt a tejútrendszeri szuperkapu használhatatlanná vált az Ori számára. Megjegyzések Az artúri-mitológiakörben, Morgan le Fay egy nagy hatalmú varázslónő, Artúr király féltestvére. Ők ketten gyakran ellenségeskedtek egymással. Joe Flanigan és David Nykl most először vendégszerepeltek a sorozatban. Dr. McKay a 48 óra, a Megváltás és Moebius részekben bukkant fel ezelőtt a sorozatban. Dr. Weir régebben Az elveszett város (itt még Jessica Steen alakította) és az Új világrend részekben szerepelt. McKay megköszönte ebben a részben Carternek, hogy amikor a víz alatt rekedt Ugróban rekedt (Grace Under Pressure rész), ott volt mellette (McKay hallucinált, és eme hallucinációban Samantha terelte a helyzet megoldása felé). Ebben a részben tűnt fel először a Lidérc kaptárhajó a Csillagkapu sorozatban. Ebben az epizódban pusztul el először egy Ori csatahajó és egy Lidérc kaptárhajó a Csillagkapu sorozatban. Ebben az epizódban hagyja el először az Odüsszeia a Tejútrendszert. Más esetekben mindig a Daedalus látogatott el a Pegazusba. Mozgasd a tested (Momo-album) A Mozgasd a tested! című album Momo máig egyetlen stúdióalbuma, mely a Triola kiadónál jelent meg 1991-ben. Az albumról a legnagyobb sláger a Zöld Versenybringa című sláger, melyből videoklip is készült. Az album hanglemezen és kazettán jelent meg. Megjelenések LP Magyarország Triola (2) – TMC 101 A1 Csipkerózsika 3:41 A2 Zöld versenybringa 3:22 A3 Miért kell suliba járni? 3:28 A4 A világ minden gyermekével testvérek vagyunk 3:45 A5 Monky-Monky (Új Táncőrület!) 3:34 A6 Kis pimasz 2:35 B1 Fiatal, magányos szívek 3:55 B2 Mozgasd a tested! 4:04 B3 Fagylaltárus lány 3:21 B4 Nem tudok ellenállni 3:37 B5 Minden jó, ha a vége jó 3:56 Szivárvány-vízesés A Szivárvány-vízesés, vagy maori nevén Waianiwaniwa Új-Zélandon található a Kerikeri-folyón, Kerikeri városka közelében. Új-Zéland többi vízesésével ellentétben ez a vízesés nem csak a könnyen erodálható kőzetrétegbe vágott utat magának, hanem a keményebb bazaltréteg melletti lágyabb üledékes kőzetbe is. A vízesés akkor keletkezett, amikor a víz utat talált magának az üledékes kőzetben. A 27 méteres magasságból aláhulló vízesés népszerű a turisták körében és az új-zélandi környezetvédelmi hivatal védelme alatt áll. A vízeséshez a Rainbow Falls Walk sétaút vezet, melyet a mindössze 3,5 km hosszú Kerikeri River Track sétaúton keresztül lehet megközelíteni. A Kerikeri River Track sétaút a Kerikeri-folyó vízgyűjtőterületén halad keresztül, érintve Kerikeri városának történelmi építészeti emlékeit is, mint például a Stone Store, a Mission House, a St. James-templom és a Rewa's Village. A sétaút a folyó északi partja mentén fut egy természetes kiviélőhelyen, illetve több fiatal kauri és totaraligeten. The Good Fight A Diane védelmében egy amerikai jogi és politikai televíziós drámasorozat, amelyet a CBS streaming szolgáltatásához készítenek, a CBS All Accesshez. A streaming szolgáltatás első saját gyártású sorozata. A sorozat A férjem védelmében folytatása, amelyet szintén Robert King és Michelle King készített. Az első évad 10 részből áll, 2017. február 19-én debütált. Első részét a CBS csatornán vetítették le, a maradék kilencet a CBS All Accessen adták. A sorozat bemutatását először 2017. májusára tervezték, de előre hozták, miután a Star Trek: Discovery premierjét a késések miatt el kellett halasztani. A sorozat Diane Lockhart (Christine Baranski) életét követi, ahogy kitúrják cégéből, a Lockhart, Deckler, Gussman, Lee, Lyman, Gilbert-Lurie, Kagan, Tannebaum, & Társaiból egy hatalmas pénzügyi átverés után, amely keresztlánya, Maia (Rose Leslie) hírnevébe és Diane megtakarításaiba kerül és arra készteti őket, hogy csatlakozzanak Lucca Quinnhez (Cush Jumbo), Chicago egyik kimagasló ügyvédi irodájánál. Főbb szerepekben Baranski, Leslie, Jumbo, Erica Tazel, Sarah Steele, Justin Bartha és Delroy Lindo, visszatérő szerepekben Paul Guilfoyle és Bernadette Peters. 2017. március 15-én a CBS All Access berendelte a második évadot. Előzmény Egy évvel A férjem védelmében fináléja után egy hatalmas pénzügyi átverés elpusztítja a fiatal ügyvéd, Maia hírnevét valamint mentora, Diane Lockhart, elveszti minden megtakarítását. Mindkettejüknek el kell hagynia a Lockhart, Deckler, Gussman, Lee, Lyman, Gilbert-Lurie, Kagan, Tannebaum, & Társai ügyvédi irodát és Diane korábbi beosztottjához, Lucca Quinnhez csatlakoznak a Reddick, Boseman, & Kolstadnál, egy tekintélyes afroamerikai céghez, akik az Illinois állambeli rendőrségi túlkapásokkal foglalkozó ügyeikkel szereznek maguknak hírnevet. Falcon 1 A Falcon 1 a világ első teljesen magánfinanszírozású űrhajózási hordozórakétája. A két fokozatú, részben többször felhasználható rakétát a Space Exploration Technologies (SpaceX) cég fejlesztette ki a 2000-es évek második felére az Egyesült Államokban. Az első fokozat többször felhasználható, ejtőernyővel tér vissza az óceánba. Az első fokozatot rögzítik az indítóállványhoz, és az indítás előtt begyújtva elérik vele a teljes tolóerőt. Amennyiben a hajtómű működésével probléma merül fel, a hajtómű leállítható, és a tüzelőanyag automatikus leengedése után javítható. A tervek szerint a rakétával a jelenlegi áraknál lényegesen olcsóbban lehet hasznos terhet juttatni alacsony Föld körüli pályára. Történet A rakéta első három indítása sikertelen volt, a negyedik indítási kísérletet 2008. szeptember 29-én végezték el, teljes sikerrel. Az eredeti rakéta továbbfejlesztett változata a Falcon 1e, melynek első startját 2010-re tervezték. Azonban a cég leállította a fejlesztést a költség hatékonyság miatt, és a Falcon kilenc 2010 június 4.-ei startja miatt. Az első fokozat Merlin hajtóművének áttervezésével (ablatív hűtés helyett regeneratív hűtést alkalmazva), az alacsony Föld körüli pályára állítható teher tömegét 420 kilogrammról 900 kilogrammra növelték volna. A Falcon 1e üzembe állítása után az eredeti Falcon 1-esek repüléseit leállították volna. A SpaceX cég tervezi a rakéta alapján a nagyobb, Falcon 9 nevű hordozórakétát is, melyet 2009-ben szándékoztak először indítani. Végül 2010-ben repült először. 2013-ban debütált végül a rakéta.azóta 28 alkalommal repült (2016.08.20) Adolf Strauß Adolf Strauß (Schermcke, Porosz Királyság, 1879. szeptember 6. – Lübeck, 1973. március 20.) német katona. A második világháborúban tanúsított szolgálataiért megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét, négy alkalommal a Wehrmachtberichtben is megemlítésre került. A Barbarossa hadművelet során a 9. német hadsereg (9. Armee, Közép Hadseregcsoport) vezetője volt. A háború végét brit fogságban töltötte. Forrás Életrajza Deutsch Mordecháj Deutsch Mordecháj (? – 1773) rabbi Tanítványa volt Oppenheim Dávid prágai főrabbinak. 1712-től kezdve Polinban és Caslovban működött, s az utóbbi helyt írta Mor Dérór (Prága, 1738) c. művét. Ezután Csehországot a háborús viszonyok miatt elhagyta, és 1740-től Galgócon volt rabbi haláláig. Fia volt Deutsch Menáchem nyitrai, unokája Deutsch Áron Dávid szintén nyitrai rabbi, az Óhel Dávid szerzője. GYSEV M 1–2 A GYSEV Ml—2 psz. 1 A tengelyelrendezésű benzin-mechanikus sínautóbusza. Gyártotta : Ganz, Budapest, 1925. Ugyanilyen sínautóbuszt szerzett be a DSA is és 1-3 pályaszámokon közlekedtette őket. Kifejlesztése A különböző vasúttársaságok már a századfordulót megelőzően szembesültek a személy és teherforgalom szétválasztásának igényével mind az utazóközönség részéről, mind gazdasági szempontból. Ennek hatására születtek meg az első gőzmotorkocsik, majd a belsőégésű motorok fejlődésével az 1920-as évek elejére a belső égésű motoros motorkocsik és sínautóbuszok. A GYSEV és a DSA vezetői a hazai vasúttársaságok közül elsőként – részben a fokozódó gazdasági nehézségek kényszerítette költségcsökkentés érdekében - építtetett sínautóbuszt a Ganz gyárral. A GYSEV a már korábban üzembe állított Pearl osztrák kissínautóbuszokat kívánta felváltani gazdaságosabb nagyobb befogadóképességűre, a DSA pedig nyári időszakban a balatoni forgalomban kívánta felhasználni un. „gyűjtőüzemben”, vagyis a balatoni fürdőhelyek utazóközönségét szállította a kevés helyen megálló gyorsvonatokhoz. 1925-ben a GYSEV 2 db, a DSA pedig 3 kéttengelyes sínautóbuszra adott megrendelést a Ganz gyárnak. Műszaki felépítésük A járművek autóbuszra emlékeztető karosszériával készültek. Erőforrásként Ganz AmC1 130 típusú négyhengeres négyütemű soros benzinmotort építettek bele. Az 56 LE-s motor teljesítményét ötfokozatú mechanikus sebességváltó és kúpkerekes kardánhajtás adta át a jármű hátsó kerékpárjának. A motor Bosch villamos indítókészülékkel vagy kézzel volt indítható. A vezetőállás az utastértől elkülönítetten került kialakításra. Itt helyezték el a motorkocsi irányításához szükséges vezérlő, kapcsoló ellenőrző készülékeket és műszereket, a Rezsny-féle sebességmérőt, a tuskós kézifék és a hátsó kerek belső felére ható ferodóbetétes pofás fék működtető kerekeit. A karosszéria laprugókkal támaszkodott az alvázra. A kocsiszekrény elektromos világítással volt felszerelve, a fel és leszállásra a két végén mindkét oldalon elhelyezett ajtók szolgáltak. A II. osztályú utastérben 29 ülést helyeztek el. A kocsit az ülések alatt elhelyezett radiátorokkal fűtötték, melybe a motor hűtővizét vezették be. Ez azonban kevésnek bizonyult, ezért 1927-ben német légfűtőberendezést szereltek pótlólag fel. Az utasok számára a nagyméretű ablakok biztosítottak megfelelő kilátást. Üzemük a GYSEV-nél A GYSEV 1925 júliusában állította forgalomba M1 és M2 pályaszámmal ellátott sínautóbuszait a Győr–Sopron-vasútvonalon. A két jármű 1935-ig vett részt a menetrendszerű forgalomban, amikor a GYSEV forgalomba állította helyettük az új, két és négytengelyes Ganz motorkocsijait. Ezután kisegítő szolgálatot láttak el. A sínautóbuszok a második világháborúban súlyosan megsérültek, majd helyreállításuk után egy ideig a Vörös Hadsereg használta őket. 1946-ban visszaadták a GYSEV-nek, ahol 1953-as selejtezésükig különvonati szolgálatot láttak el. Üzemük a DSA-nál A DSA, mint a bevezetőben már említésre került, kezdetben nyári időszakban a balatoni forgalomban üzemeltette 1-3 pályaszámú járműveit, ahol a déli parton mindössze három helyen megálló gyorsvonathoz hordta az utasokat a fürdőhelyek megállóhelyeiről. 1931-ben a Sopron–Szombathely-vasútvonalon gyorsvonati szolgálatban közlekedtek. 1932-ben a DSA beleolvadt a MÁV-ba, a sínautóbuszok 4-6 pályaszámokat kaptak és Dombóvár és Székesfehérvár környékén közlekedtek. A II. világháború alatt a 4 psz-ú kocsi Miskolcra került és a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon közlekedett. A MÁV sínautóbuszai a II. világháború alatt eltűntek. A 4 psz-ú megsemmisült, a 4-es és 6-os valószínűleg Csehszlovákiába került, de ott nem kapott pályaszámot. Sorsuk ismeretlen. Sardan Sardan település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 278 fő (2015). Sardan Brouzet-lès-Quissac, Carnas, Gailhan és Orthoux-Sérignac-Quilhan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: GYSEV UIC pályaszámok Jelmagyarázat Általános forma: ab cd efg xxx-y a=9 (kivétel nélkül minden esetben) b= 0 – gőz-, hibridmozdony, városi vasutak és trolibusz 1 – villamos mozdony (V ≥ 100 km/h) 2 – dízel mozdony (V ≥ 100 km/h) 3 – nagysebességű villamos motorkocsi/vonat (V ≥ 190 km/h) 4 – villamos motorkocsi/vonat (V < 190 km/h) 5 – dízel motorkocsi/vonat9 6 – különleges mellék-, vagy pótkocsi* 7 – villamos tolatómozdony (V < 100 km/h) 8 – dízel tolatómozdony (V < 100 km/h) 9 – speciális, építési és karbantartási járművek cd=országkód x=mozdonyszám y=ellenőrzőkód Járművek M40 40x: 92 43 0408 40x-y M42 001: 98 43 0428 001-4 M44 3xx: 98 43 0448 3xx-y 247 50x: 95 55 0247 50x-y 1446 51x: 95 55 1446 51x-y V43 3xx: 91 43 0430 3xx-y 1047 50x: 91 43 0470 50x-y 415 50x: 94 55 2415 50x-y Hollandia vasúttársaságainak listája Ez a lista a Holland vasúttársaságok nevét tartalmazza. Vasúttársaságok NS - Nederlandse Spoorwegen ACTS - ACTS Nederland B.V. AN - Arriva Nederland CXX - Connexxion ERS - ERS Railways B.V. ITL - ITL-Benelux B.V. R4C - rail4chem Benelux B.V. RN - Railion Nederland B.V. RRF - Rotterdam Rail Feeding Shunter - Shunter Tractie B.V. Syntus - Syntus B.V. Veolia - Veolia Transport Nederland B.V. Bánkuti Miklós Bánkuti Miklós (Budapest, 1911. – Budapest, 1980. április 7.) költő. Élete 1911-ben született Budapesten, polgári családban. Apja előbb lakatosmesterként, majd villamossági vállalkozóként dolgozott. Az elemi iskola elvégzését követően a Madách Imre Gimnáziumba került, ahol 1929-ben érettségizett. Ezután egy évet Bécsben töltött a Siemens–Schuckert-gyárban mint gyakornok, majd Budapesten, egy kft. Váci utcai telepén helyezkedett el. 1934-ben műszerészi segédlevelet, 1942-ben pedig mesteri oklevelet szerzett. A második világháború kitörése után hadiüzemben dolgozott, ahonnan németellenes magatartása miatt 1944 elején eltávolították. Tevékenyen részt vett a nemzeti ellenállásban a Kelemen csoport tagjaként, Pesthidegkút környékén. A háború után fényképészriporterként, előfizetés gyűjtőként, majd 1950-től nyugdíjaztatásáig technikusként dolgozott. Folyamatosan anyagi nehézségekkel küszködtek súlyos beteg feleségével együtt. Az évtizedeken át periférián sínylődő költő élete utolsó éveiben testileg-lelkileg megtört, amihez az anyagiakon kívül jelentős mértékben hozzájárult a költői lét sorozatos kudarca is. Véglegesen visszahúzódott pesthidegkúti magányába. 1980. április 7-én váratlan szívroham végzett vele. Beteg, mozgásképtelen felesége három évvel élte túl. Férje kívánságának eleget téve, a kéziratos hagyatékot Zászlós Levente irodalomtörténész-költőre hagyta. Munkássága Első verse 1936-ban jelent meg. Ezután 1948-ban a Magyarok című folyóirat közöl tőle két verset, majd 1949-ben, az utolsó megjelent számban teszik közzé a költő Könny és korom című versciklusának nagyobbik részét. A teljes anyag megjelentetését Darázs Endre akadályozta meg. Kolozsvári Grandpierre Emilnek köszönhetően versei két alkalommal a rádióba is eljuthattak. 1952-ben két versét közli a Vigilia című katolikus folyóirat, ezt követően csak 1964-ben lát napvilágot három verse a dunántúli Jelenkorban. Utolsó nyomtatásban megjelent verse a gyászjelentésen volt olvasható: „Bújócska a mi egész életünk, egymás elől leplezgetjük magunk s nem kell félni, hogy fény lövell reánk, az iram túl gyors, hamar meghalunk.” Hagyatékának gondozója, Zászlós Levente visszaemlékezése szerint Budapest 1945-ös ostromában érett igazi, jelentős költővé. Megfogalmazása szerint „a homéroszi élmény nyers valósága a tűz és vér minden iszonyatával együttesen jelenítődik meg frissen rögzített lírai naplójában, a Könny és korom-ban”. Értékelése szerint ez a ciklusa már egyértelműen az eredeti költői hangvétel adománya, amelyben a kiteljesedő életmű minden jellegzetessége együtt van, s nem csupán az egyszerű versolvasónak ígéri a katarzis élményét, hanem még a képzett filológus számára is szolgál meglepő fölismerésekre vezető késztetéssel. Zászlós szerint Bánkuti költői eszközei hagyományosak: nem a nyelvi újítók közül való, eredetisége és értéke inkább lávaömlésszerű indulatiságának erejében rejlik, mivel egyszerre nyers és kifinomult, harsány és tompított, s jól érzékeli, hogy a téma nem tűri a költői míveskedést. Zászlós szerint nem a megkésett naturalizmus védelméről van itt szó, hanem éppen ellenkezőleg: annak szükségszerű jelenlétéről, adott esetben pótolhatatlanságáról. Zászlós Levente szerint Bánkuti Miklós verseinek szépségét, költői erejét kortárs kritikusai pontosan érzékelték, s értékelésük ma is helytálló. Az alább idézett levélrészletek, noha az elismerés hangján szólnak, jól dokumentálják, hogy bizonyos szelektív szempontok mennyire befolyásolták már a koalíciós időkben is, vagyis még a Rákosi-korszakot megelőzően a költők mozgási lehetőségét, amely a fordulat évével a reménytelen vergődések korszakába fordult. „Kedves Barátom, lassan, de végül mégiscsak sikerült elolvasnom Könny és korom című versciklusát, amelyhez őszinte szívvel gratulálok, néhány valóban elsőrangú vers is akad benne. Gondolkozzék rajta, nem tudna-e még hozzáírni néhány verset, optimista hangulatúakat, amelyek feloldanák az ostromversek sötét hangulatát. Így könnyebben találna kiadót is a ciklusra. – Grandpierre Emil.” „Egy vagy két, esetleg három olyan versre volna szükség a ciklus végén, ami egész tartalmában határozottan kifejezi a háború végét, azt az örömet, amit a költő és az emberek általában éreznek, ha egy iszonyat véget ért és beköszönt a béke. A Magyarok szempontjából csak akkor érdekes az egész sorozat, ha a végén a komor hangulat optimista, mégpedig nem erőszakoltan optimista versekkel feloldódik. Kérem mielőbbi válaszát. Üdvözlettel: Grandpierre Emil” „Kedves Barátom, megkaptam a Könny és korom befejezését – tetszett. A költeménysorozat egy részét közlöm a márciusi számban. Néhány verset ki kell hagyni - nem hangoznék jól. Következő alkalommal a második felét is közlöm. – Egyébként írtam érdekében Bóka Lászlónak, hogy eredménnyel-e, majd kiderül. Írja meg egyszer, mivel foglalkozik, honnan ez az állandó pesszimizmus? Viszontlátásig üdvözli: Grandpierre Emil” „Igen tisztelt Uram! Igaz örömmel olvastam verseit: költő szólal meg bennük. Ha valamennyi verse olyan volna, mint a »Mert három lóból«, azt kellene írnom, hogy szinte nem is látom útját már a költői fejlődésnek, annyira kész a költői mondanivaló is, a forma is. Ismétlem: valóban tehetségesnek tartom Önt és valóban olyannak, aki fejlődhetik. Kérem, tájékoztasson időnként költői útjáról: nagyon érdekel. Ha tanácsra van szüksége, szívesen állok rendelkezésére. Bp. 1949. január hó 18-án. Őszinte tisztelettel: Dr. Bóka László államtitkár.” „Miklós, nagy mű formálódik benned! Megrendítő s felemelő emberi-isteni színjáték az, amit felidézel. Az ostrom idejének tapintható tisztaságú, szörnyű s mégis magasztos ideje éppen olyan erővel s tiszta erkölcsiséggel forr verssé benned, mint a világtörténelem villámfényeiben a káoszba látott csodás rend. 1957. II. 2. László Gyula (régészprofesszor)” „B. Miklós megfogta a tartalmával: ezt a témakört nagyon kerülte az irodalom. A tartalom szükségképpen együtt jár bizonyos nyersebb realizmussal, ez üdvére válik. – Szabó Lőrinc” „Kötete gondos válogatással kiadást érdemelne, de kiadónk igen súlyos anyagi és papírgondokkal küzd, s ezért nem tudunk verseinek megjelentetésére vállalkozni. 1958. jan. 2. Béládi Miklós irodalmi vezető, Magvető.” Az áhított kötet „Égő hóvirágok” címmel végül 1995-ben jelenhetett meg a Szenci Molnár Társaság áldozatvállalásának köszönhetően. A költő akkor már tizenötödik éve pihent a Farkasréti temetőben. Megjelent verseskötete Égő hóvirágok (Válogatott versek. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1995) Emlékezete 2006-ban a NapSziget a Művészetekért Alapítvány Bánkuti Miklósról elnevezett irodalmi díjat hozott létre, melyet 2007-től kezdve minden esztendőben március 1-jén adnak át. A NapSziget folyóirat a díjátadást megelőző évfolyamában közölt legkiemelkedőbb lírai alkotás szerzőjét jutalmazza ezzel a díjjal. Eddigi Bánkuti Miklós-díjasok: Zalán Tibor (2007), Csák Gyöngyi (2008), Móritz Mátyás (2010), Oláh András (2011), Harcos Katalin (2013), Balogh József (posztumusz, 2013), Debreczeny György (2014). A díjat a hagyaték gondozója, Zászlós Levente irodalomtörténész, költő adja át. Szivárványlóri A szivárványlóri vagy sokszínű lóri (Trichoglossus haematodus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a lórifélék (Loriidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Gyakori madár Kelet-Ausztrália erdős vidékein. Ezenkívül megtalálható még Új-Guineában és a szomszédos csendes-óceáni szigeteken délre egészen a Salamon-szigetekig, az Vanuatuig és Új-Kaledóniáig. Alfajai Szivárványlóri (Trichoglossus haematodus haematodus) – ez az alapfaj. Hazája Buru, Amboina, Ceram, Cermalaut, Goram, Watubela, Nyugati-Pápua szigetek, a Kai-szigetek nyugati tagjai és Új-Guinea nyugati részének partvonala (Ezek mind Indonéziához tartoznak) Kékarcú szivárványlóri (Trichoglossus haematodus intermedius) - Új-Guinea szigetének északi részén honos. Trichoglossus haematodus brooki - az Aru-szigetekhez tartozó spriti szigetén él. Sötéttorkú lóri (Trichoglossus haematodus nigrogularis) - az Aru-szigeteken, a Kai-szigeteken és Új-Guinea szigetének déli felén él. Trichoglossus haematodus djampeanus - kizárólag Tanahjampea szigetén él, Celebesztől délre (Indonézia) Trichoglossus haematodus forsteni - Szumbawa, Indonézia Trichoglossus haematodus massena - Új-Guinea szigetének keleti részén és a szomszédos Louisiade-szigeteken, a Karkar-szigeten valamint a Bismarck-szigeteken , a Salamon-szigeteken és Vanuatu szigetein honos. Bali szivárványlóri (Trichoglossus haematodus mitchellii) – Bali és Lombok szigetén él. Feje sötéten csíkozott barnásfekete, az alapfajnál kisebb. Ninigo szivárványlóri Trichoglossus haematodus nesophilus - Ninigo és Hermit szigetén honos, melyek az Admiralitás-szigetek tagjai nyugatra a főszigettől Manustól ( Pápua Új-Guinea ) Trichoglossus haematodus flavicans - az Admiralitás-szigeteken és a Bismarck-szigetek közé tartozó Új-Hannover szigetén honos. Trichoglossus haematodus rosenbergii - Biak szigetén él (Indonézia) Trichoglossus haematodus micropteryx - Új-Guinea keleti részein honos. Trichoglossus haematodus stresemanni - kizárólag Kalaotoa szigetén él, Celebesztől délre (Indonézia) Trichoglossus haematodus fortis - Szumba , Indonézia Hegyi lóri (Trichoglossus haematodus moluccanus) – Ausztrália keleti részén és Tasmániában honos. Ez a legismertebb alfaj, hossza 30 centiméter, feje violakék, sötétkék csíkozással, nyakörve sárgászöld, torka feketés, begye skarlátvörös. Hasa mély bársonykék. Trichoglossus haematodus flavotectus - Wetar sziget (Indonézia) Trichoglossus haematodus caeruleiceps - Új-Guinea déli része Trichoglossus haematodus deplanchii - Új-Kaledónia és a szomszédos Loyalty-szigetek területén honos Egyes rendszerezések szerint már önálló fajok: Timori szivárványlóri (Trichoglossus haematodus capistratus) vagy Trichoglossus capistratus - Timor szigetén honos Floresi szivárványlóri (Trichoglossus haematodus weberi) vagy Trichoglossus weberi – kizárólag Flores szigetén él. Alapszíne zöld, homloka kékes, az alapfajnál kisebb Önálló fajjá sorolták: Vöröshasú lóri (Trichoglossus rubritorquis) régebben Trichoglossus haematodus rubritorquis – Ausztrália északi részén él. Tarkótájéka kék, széles narancsvörös övvel, homloka és pofatájéka violakék, hasa csíkozásmentes vörös. Megjelenése A testhossza 25-28 centiméter és testtömege 100-157 gramm. A tollazata nagyon színes: háta zöld, feje kék, nyakán sárga csík fut. Melle narancsvörös, hasa sötét ibolyakék. Farka hosszú, hegyes és rikító zöld. A vörös csőr felső és alsó része csipesz módjára fogja össze a táplálékot. A nagy, húsos nyelv hegyén lévő kefeszerű sörték megkönnyítik a nektárivást. Lábát kicsi, rövid pikkelyek borítják. Lábfején 4-4 hosszú ujja van, melyekből 2-2 előre, 2-2 pedig hátra mutat, így a madárnak biztos a tartása az ágak között és fára mászáskor. Hangja éles rikoltozás, melyet jobbára repülés közben hallat, evés közben inkább csicsereg. Életmódja Jobbára síkvidéken fordul elő, de ritkán felmerészkedik hegyek közé is. Erdőségekben él, de szívesen látogatja az emberi települések kertjeit és parkjait is. Röpte nyílsebes, iránytartó. Társas lény, rajokban keres táplálékot. A virágzó fákon akár száz fős csapat is lakmározhat egyszerre, éktelen lármát csapva. Tápláléka főként virágpor, nektár, gyümölcsök, de magok, bogyók, rovarok és lárvák is. A szivárványlóri 10 évig él. Szaporodása Költésének időpontja a földrajzi szóródásnak megfelelően változik. A költési időszak Seram szigetén decemberben, Új-Guineában januárban, ausztráliai élőhelyén főként augusztus és január között van. A fészek egy faodúban található. A fészekaljban rendszerint 2 fehér tojás van, melyeken a tojó 25 napig kotlik. Mindkét szülő neveli a fiókákat. A fiatal madarak 7-8 hét elteltével repülnek ki. Crystal Planet A Crystal Planet a gitáros Joe Satriani 1998-ban instrumentális rock stílusban készült albuma. Számok listája Minden számot Joe Satriani írt, kivéve, ahol külön jelezve van. Up in the Sky – 4:10 House Full of Bullets – 5:33 Crystal Planet – 4:34 Love Thing – 3:50 Trundrumbalind – 5:13 Lights of Heaven – 4:23 Raspberry Jam Delta-V – 5:21 Ceremony – 4:53 With Jupiter in Mind – 5:47 Secret Prayer – 4:27 A Train of Angels (Joe Satriani, Z.Z. Satriani) – 3:42 A Piece of Liquid (Joe Satriani, Z.Z. Satriani) – 3:04 Psycho Monkey (Joe Satriani, Z.Z. Satriani) – 4:36 Time – 5:05 Z.Z.'s Song – 3:00 A zenészek Joe Satriani - gitár, basszus, billentyű és harmonika Stuart Hamm - basszus Jeff Campitelli - dod és ütősök Eric Caudieux - billentyűs, ütősök és szerkesztés Eric Valentine - dob, basszus, billentyű és ütősök Rhoades Howe - ütősök Elk Thunder - ütősök Vasas SC A Vasas SC vagy röviden Vasas nagy múltú magyar élvonalbeli labdarúgócsapat Budapest XIII. kerületéből. Története során hat alkalommal nyert magyar bajnoki címet, négy alkalommal pedig kupagyőztes volt. A magyar labdarúgócsapatok élvonalbeli mérkőzései alapján számított eredményességi listán az 5. helyet tudhatja magáénak. Jelenleg a másodosztályban szerepel. Története 1910-es évek 1911. március 16-án megalakult a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a Vasas. A labdarúgók a kezdeti időkben alacsonyabb osztályokban szerepeltek, de öt év alatt három osztályt előre lépve az első vonalban is bemutatkozhattak az 1916-17-es bajnokságban, és azt a 6. helyen zárták. 1920-as évek Az első érmekre 1924-ig kellett várni. Ekkor csakúgy, mint egy évvel később bronzérmet szerzett a csapat, és Takács II Gyula szerezte a legtöbb gólt a bajnoki küzdelmek során (26 találat), így ő lett a klub első gólkirálya. A 20-as évek végéig a Vasas stabil középcsapatnak számított, ám 1928-ban a 10. helyet megszerezve (12 csapatos volt a bajnokság) kiesett az NB I-ből. 1930-as évek 1930-ban sikerült a visszajutás. A pályaavató mérkőzésen 5-2 arányban a Vasas legyőzte a Ferencvárost. Ez a pálya még a Béke utca-Forgách utca által határolt nem túl nagy területet jelentette. Az újbóli fölkerülés rövid fellángolásnak bizonyult, mert újabb kiesés következett és egy nehéz időszak küszöbére került a csapat. Ekkor még semmilyen támogatást nem kapott az államtól a Vasas. 1940-es évek A vergődés az 1941/42-es szezonig tartott. A Vasas mint bázisklub akkoriban még anyagi gondokkal küszködött. A 40-es évekre tehető a Vasas és a kommunista párt szorosabb kapcsolatának kialakulása. A Magyar Kommunista Párt koncepciója szerint a sporton keresztül lehet a tömeget megnyerni. Tervükben egy munkásklub kiemelt támogatása szerepelt. A választás a Vasasra esett, 1946-ban valósultak meg az elképzeléseik. A támogatás nem csak pénzbeli segítségnyújtást jelentett, hiszen ekkor kapott a klub székházat és az MKP által a Vasashoz került a Pasaréti úti hatalmas sportterület. A klubban betöltött pozíciókat szintén az MKP tagjai „uralták”. (A klub elnöke például ekkor Kádár János volt.) Szereplését tekintve a gárda tartósan az élmezőnyben tartózkodott, második harmadik helyek színesítették a palettát. Óriási szenzációnak számított, hogy 1947-ben Szovjetunióban szerepelt a Vasas vendégcsapatként, amely legtöbbször a Ruzsa – Lőrincz, Moór, Lóránt – Pósa, Nagy I. – Illovszky, Berzi, Szilágyi I, Szilágyi II, Kántor felállásban szerepelt. 1950-es évek Akárcsak a 20-as, a 40-es évek végén is visszaesés volt tapasztalható. Kevesebb pénz jutott a Vasasra, az akkorra már MDP-vé alakult párttól. Ez a mélyrepülés azonban nem tartott sokáig és a klub első nagy sikerét a Magyar-kupa megnyerése jelentette 1955-ben. A forradalom előtt, alatt és után is piros-kék sikerek voltak a korabeli évek meghatározó eseményei. 1956-ban Közép-európai kupát nyert a csapat: a Népstadionban 100 000 néző előtt lejátszott mérkőzésen 9-2-re nyert az osztrák SK Rapid Wien ellen. A KK-t története során ötször nyerte el a Vasas. Az 1957-es évszámot végre a Vasas első bajnoki címe fémjelezte. A forradalom utáni első bajnokság ugyan még „csonka” volt (11 fordulós), de azt csapatunk nyerte: leginkább a Kovalik, Kárpáti, Kontha, Sárosi, Bundzsák, Berendi, Raduly, Szilágyi I, Kaszás Lelenka, Csordás tizenegynek köszönhetően. Gólkirály, pedig 17 találattal Szilágyi I Gyula volt. Mint bajnokcsapat, jogot szerzett a Bajnokcsapatok Európa-kupájában való indulásra. Első fordulóban a svájci BSC Young Boys volt az ellenfél. Az idegenbeli 1-1 után, a visszavágón 2-1-es Vasas-győzelem született. A következő körben nem kisebb csapat, mint a holland Ajax várta a Vasast. Az amszterdam 2-2 után a Népstadionbeli hazai mérkőzésen 4-0 arányban győzelmet aratott a magyar csapat. Az elődöntőben a kor legnagyobb csapatával a Real Madriddal került szembe a Vasas. Az első mérkőzésre ezúttal is idegenben került sor. Spanyolországból súlyos, 4-0-s vereséggel tértek haza. A Real Madridban akkor Kopa, Didi , Santamaria, Di Stefano és nem utolsósorban Puskás Ferenc játszott. A visszavágónak ismét a telt házas Népstadion adott otthont, ahol Bundzsák Dezső és Csordás Lajos góljaival megverték a spanyolokat. Ennek a sporttörténelmi diadalnak számító mérkőzésen az alábbi Kamarás – Kárpáti, Teleki, Sárosi – Bárfy, Berendi – Raduly, Csordás, Bundzsák, Szilágyi I, Lenkei összeállítású csapat szerepelt sikeresen világhírű ellenfelével szemben. 1960-as évek Innentől számítják a Vasas aranykorát, amely a 60-as években teljesedett ki. 1957-ben, 1960-ban, 1961-ben, 1965-ben és 1966-ban a Vasas nyerte a bajnokságot. A csapat edzői Illovszky Rudolf és Baróti Lajos voltak. Szentmihályi, Kárpáti, Mészöly, Kovacsics, Sárosi, Bundzsák, Berendi, Mathesz, Kékesi, Machos, Farkas, Ihász, Pál II, Korsós, Fister, Molnár, Varga, Bakos voltak azok a játékosok, kiknek nevéhez fűződött az a bizonyos aranykor. 1966-ban a csapat veretlenül nyerte a bajnokságot, és Farkas János gólkirályi címet szerzett 25 találattal. Az 1960-as években végül megoldódott a pálya kérdése. A Vasas addig is a XIII. kerületben játszott, csakhogy a Latorca utcában, később, pedig az Építők-pályán. 1961-ben lett az angyalföldiek otthona a Fáy utca, amely a mai napig is ekképpen üzemel. 1970-es évek 1970-es években folytatódott a Vasas jó szériája. ’73-ban kupagyőzelem a Budapest Honvéd FC ellen (4-3 arányban), majd mindmáig az utolsó bajnoki cím megnyerése 1977-ben. A csapat korabeli összeállítása: Mészáros, Török, Komjáti, Hegedűs, Kántor, Gass, Zombori, Müller, Várady, Kovács, Izsó volt. Az edző ismételten Illovszky Rudolf volt. 1980-as évek A bajnoki címeket ekkortájt az Újpest nyerte, így a többi csapat nem igazán tudott érvényesülni. Innentől kezdve a Vasas igazán kimagaslóan nagy sikert nem könyvelhetett el. Két kupagyőzelem a 80-as évekből (’82 és ’86) jelentette ekkor a sikereket. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a csapat hanyatlő korszakba került volna, általában az élmezőnyhöz tartozott – igaz, hangos sikerek nélkül. 1990-től kezdve viszont már a stabil középcsapat jelzővel lehetett a Vasast illetni. 1990-es évek Jelentősebb játékosai az időszaknak Babócsy, Nahóczky, Mészöly G., Tuboly, Zvara, Pecha, Gubucz, Klink, Galaschek, Nagy T, Claude és Szíjjártó volt. 1995-ben már közel került a Vasas a kieséshez. Az őszi szezon végén a kieső, 15. helyen telelt a csapat. A tavaszi szezont Verebes József irányítása alatt kezdték, de három győzelem után amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is. Illovszky Rudolf vette át a csapat irányítását, és többek között egy 10 mérkőzéses veretlenségi sorozatot produkálva az idény végén a 10. helyen zárt a csapat. 1998-ban, 2000-ben és 2001-ben három bronzérem következett, majd ezután kezdődtek a bajok. 2000-es évek A 2001–02-es bajnokságban utolsóként kiesett a csapat az élvonalból. Kaotikus hangulat uralkodott az egyesületnél. Slavko Kovacsics, Komjáti András, Kiss László és Tornyi Barnabás sem tudta megmenteni a csapatot a bukástól. Az NBI/B-ben pénztelenség és szenvedés jellemezte a csapatot. Ez a későbbi megszűnéshez vezetett. Fél évre eltűnt a Vasas a magyar futball palettájáról. 2003-ban egy Vasas-szurkoló nagyvállalkozó, Jámbor János és az újjáalakult Vasas vezérkar, Markovits László vezetésével megteremtették azt a lehetőséget, mellyel a Vasas újra életre kelt. Innentől datálódik az újkori Vasas kialakulása. A Kecskeméti TE csapatának versenyzési jogát megvásárolva, az NB I/B-ben szerepelt a Bp. Vasas a 2003-04-es szezonban és a második helyet megszerezve feljutott az élvonalba. 2006-ban a Vasas a bajnokság végén ismét kiesett az NB I-ből. A megfiatalodott együttes élére Mészöly Géza került, de a pénzügyi gondokkal küzdő, emiatt a másodosztályba visszaminősített FTC helyett mégis elindulhatott a 2006–2007-es szezonban az első osztályban. A bajnokság végén a csapat az 5. helyen végzett. 2008. december 31-ével véget ért egy ötéves periódus, hiszen Jámbor János eladta üzletrészét, és a Vasas Futball Kft. 100%-os tulajdonosa a Vasas Sport Club lett. Végül a csapat az őszi 3. helyezés után, a bajnokság végén a 10. helyezett lett. 2009. december 21-én A Vasas Futball Kft. 99 százalékos tulajdonrészét egy luxemburgi érdekeltségű cég vásárolta meg, az erre vonatkozó előszerződést november 26-án már aláírták. Az új edző az olasz Giovanni Dellacasa lett, őt a 2010 őszi idény nagyon rossz eredményei után a csapat egykori játékosa, Komjáti András követte. 2010-es évek A 2011–12-es bajnokságban utolsó előttiként ismét kiesett a csapat az élvonalból. A 2014–15-ös bajnokságban első helyen jutott vissza a csapat az élvonalba. A következő szezonban az utolsó pillanatig kiélezett küzdelemben sikerült kivívnia a bennmaradást a Puskás Akadémiával szemben. A 2016-17-es szezont kiválóan kezdve, a csapat a 7. forduló után az FTC előtt vezeti a bajnokságot. 5 győzelem - MTK (i), DVSC (o), Videoton(i), FTC (i), Honvéd (o) - mellett 1 döntetlen - DVTK (i) -, 1 vereség - (Újpest (o) - a mérleg. A csapatból Bernd Storck szövetségi kapitány a Feröer ellen készülő vb-selejtező bő keretbe Nagy Gergelyt, Korcsmár Zsoltot, Vida Mátét és Hangya Szilvesztert hívta meg, míg az U21-es keretbe Osváth Attila, Szivacski Donát, Berecz Zsombor és Ádám Martin kapott meghívót a Liechtenstein elleni Eb-selejtezőre. A 2017-18-as szezont követően a Vasas 12. helyen végzett a bajnokságban, és kiesett a másodosztályba. Névváltozások 1911 - 1925 Vas-és Fémmunkások Sport Clubja 1926 - 1943 Vasas SC 1943 - 1944 Nemzeti Nehézipari Munkások Kinizsi SC 1944 - 1949 Vasas SC 1949 - 1957 Budapesti Vasas SC 1957 - 1992 Vasas SC 1992 - 1993 Vasas SC-Smirnoff 1993 - 1995 Vasas Ilzer 1995 - 1996 Vasas Casino Vígadó 1997 Vasas SC 1997 - 2001 Vasas Danubius Hotels 2001 - 2003 Vasas SC 2003 - 2009? Budapesti Vasas SC 2009 - 2011 Vasas SC 2011 – 2012 Vasas–HÍD 2012 – Vasas SC Nemzetközi kupaszereplés Összesítés *M: Mérkőzések száma, Gy: Győzelmek száma, D: Döntetlenek száma, V: Vereségek száma, RG/KG: Rúgott gólok száma / Kapott gólok száma, G: Gólarány Merdeka Torna Malajzia nemzeti évfordulója tiszteletére rendezett tornasorozat. A nemzeti tornára 1995-ben a Vasas SC is meghívást kapott. Csoportgyőztesként döntőt játszott. Jelenlegi keret 2018. augusztus 12. szerinti állapot. A félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. A Vasas SC bajnoki múltja A Vasas eredményei a Magyar labdarúgó-bajnokság, első osztályában. Híres játékosok * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. Szurkolók A csapat Magyarországon az egyik legnépesebb szurkolótábort tudhatja magáénak 2010-es felmérés alapján körülbelül 140-150 000 szurkolója van és ezzel a 3-4. helyre sorolható. A Vasasnak eddig 7 szurkolói csoportja volt amiből jelenleg 4 is működik. A régebbi csoportok egykori tagjai közül is kijárnak meccsekre, de már nem aktívak, a tábort az Armata Rossoblu vezeti. A szurkolói csoportok: Angelland V.I.P. (1997–) Armata Rossoblu (2006–) Blood Reds (1993–) Ultra' Vasas (1996–2006) Vasas Pirates (1993–1998) Tripolis force(1993-) Red-Blue Army (2013-2014) Szezonok A Vasas SC 2004–2005-ös szezonja A Vasas SC 2005–2006-os szezonja A Vasas SC 2006–2007-es szezonja A Vasas SC 2007–2008-as szezonja A Vasas SC 2008–2009-es szezonja A Vasas SC 2009–2010-es szezonja A Vasas SC 2010–2011-es szezonja A Vasas SC 2011–2012-es szezonja A Vasas SC 2015–2016-os szezonja A Vasas SC 2016–2017-es szezonja A Vasas SC 2017–2018-as szezonja Férfi 1 méteres műugrás a 2012-es úszó-Európa-bajnokságon A férfi 1 méteres műugrást a 2012-es úszó-Európa-bajnokságon május 16-án rendezték meg. Délelőtt a selejtezőt, késő délután a döntőt. Eredmény Zölddel kiemelve a döntőbe jutottak. Kohanjac Kohanjac falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Žakanjéhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 21 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, a Károlyvárost a szlovéniai Metlikával összekötő főút mellett dombok között fekszik. Története A települést már középkorban említik, a Zrínyieknek egykor kastélyuk is állt itt. 1857-ben 156, 1910-ben 110 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 96-an lakták. A žakanjei Nagyboldogasszony plébániához tartoztak. Nevezetességei A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája. Mazzola Mazzola település Franciaországban, Haute-Corse megyében. Lakosainak száma 27 fő (2015). Mazzola Alzi, Bustanico, Pianello és Sant’Andréa-di-Bozio községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Taksony (település) Taksony (németül: Taks) Dunamenti nagyközség Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. Népszerű horgász- és csónakázóhely, nyári üdülőhely. Fekvése Budapest közigazgatási határától délre kb. 10 km-re található. Északi irányban Dunaharaszti található, a két települést egymástól a Duna–Tisza-csatorna választja el. Keletre Alsónémedi, míg déli irányban Dunavarsány található. Történelme Árpád unokájának, Taksony fejedelemnek (931-973) a birtoka volt, akit állítólag itt temettek el, s később I. András bátyját, Leventét is. A 19. század elején bontották le az Árpád korban épített templomát. Terra Toxun alakban 1281-ben említik. 1283-ban a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák kapták meg. A török időkben elpusztult község 1711 után Württembergből (ma Baden-Württemberg, Németország) jött németekkel települt be. 1754-től a budai klarissza apácáké, feloszlásuk után (1782) a vallásalapé lett. Nevezetességei Szent Anna-templom. 1804-1811 között épült, a második világháború s az 1956 -os földrengés tönkretette, új templomot építettek. Taksony fejedelem fejszobra. Domonkos Béla műve, a főúton áll. Wass Albert mellszobra a Szent Anna téren, Gábor Emese alkotása Neves taksonyiak Arnold György ( 1781 - 1848 ) zeneszerző, karmester, egyházi karnagy Krisz Rudi popsztár Kugler Attila kajakozó, 2016-os riói Olimpia olimpikonja Itt hunyt el 1953-ban Várady Béla római katolikus plébános, a két világháború közötti Csehszlovákia közéleti szereplője. Neschers Neschers település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 830 fő (2015). Neschers Chadeleuf, Champeix, Chidrac, Coudes, Pardines, Plauzat és Sauvagnat-Sainte-Marthe községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mladá Boleslav-i járás Mladá Boleslav-i járás (csehül: Okres Mladá Boleslav) közigazgatási egység Csehország Közép-Csehországi kerületében. Székhelye Mladá Boleslav. Lakosainak száma 115 379 fő (2007). Területe 1022,83 km². Települései Bakov nad Jizerou • Bělá pod Bezdězem • Benátky nad Jizerou • Bezno • Bílá Hlína • Bítouchov • Boreč • Boseň • Bradlec • Branžež • Brodce • Březina • Březno • Březovice • Bukovno • Ctiměřice • Čachovice • Čistá • Dalovice • Dlouhá Lhota • Dobrovice • Dobšín • Dolní Bousov • Dolní Krupá • Dolní Slivno • Dolní Stakory • Domousnice • Doubravička • Horky nad Jizerou • Horní Bukovina • Horní Slivno • Hrdlořezy • Hrušov • Husí Lhota • Charvatce • Chocnějovice • Chotětov • Chudíř • Jabkenice • Jivina • Jizerní Vtelno • Josefův Důl • Katusice • Klášter Hradiště nad Jizerou • Kluky • Kněžmost • Kobylnice • Kochánky • Kolomuty • Koryta • Kosmonosy • Kosořice • Košátky • Kováň • Kovanec • Krásná Ves • Krnsko • Kropáčova Vrutice • Ledce • Lhotky • Lipník • Loukov • Loukovec • Luštěnice • Mečeříž • Mladá Boleslav • Mnichovo Hradiště • Mohelnice nad Jizerou • Mukařov • Němčice • Nemyslovice • Nepřevázka • Neveklovice • Niměřice • Nová Telib • Nová Ves u Bakova • Obrubce • Obruby • Pěčice • Pětikozly • Petkovy • Písková Lhota • Plazy • Plužná • Prodašice • Předměřice nad Jizerou • Přepeře • Ptýrov • Rabakov • Rohatsko • Rokytá • Rokytovec • Řepov • Řitonice • Sedlec • Semčice • Sezemice • Skalsko • Skorkov • Smilovice • Sojovice • Sovínky • Strašnov • Strážiště • Strenice • Sudoměř • Sukorady • Tuřice • Ujkovice • Velké Všelisy • Veselice • Vinařice • Vinec • Vlkava • Vrátno • Všejany • Zdětín • Žďár • Žerčice • Židněves Frederiksberg palota A Frederiksberg palota (dánul: Frederiksberg Slot) barokk stílusban épült kastély a koppenhágai Frederiksbergben, a koppenhágai állatkert mellett. Építését 1699-ben kezdték el, 1735-ben nyerte el a végső formáját. A királyi család nyári rezidenciájaként szolgált, 1869-től tisztképző akadémia működik benne. Nem összetévesztendő a Frederiksborg palotával. Történelem IV. Frigyes még trónörökös korában sokat utazott Európában és különösen érdeklődött az olasz építészet iránt. Mikor visszatért Dániába, engedélyt kért apjától, V. Keresztélytől egy nyári palota építésére. Az Ernst Brandenburger által tervezett eredeti épület 1703-ban készült el; ekkor még csak egy kis, egyszintes kastély volt. 1709-ben Johan Conrad Ernst kibővítette háromszintes, H-alakú épületté, ekkor kapta jellegzetes olasz barokk külsejét. A harmadik és utolsó kibővítés 1733-ban kezdődött, Laurids de Thurah tervei alapján megnagyobbították és félkörbe zárták a szárnyakat. IV. Frigyes 1716-ban a palotában látta vendégül Nagy Péter orosz cárt, és felesége halála után itt vette hivatalosan is feleségül szeretőjét, Anne Sophie Reventlowot. Miután VI. Frigyes felesége, Mária Zsófia királyné itt halt meg 1852-ben, a kastély üresen maradt és állaga romlásnak indult. 1868-ban a hadügyminisztérium kapta meg, és a következő évben beköltöztették a hadapródiskolát. Az épületet kétszer is felújították, először 1927 - 1932 között, aztán 1993-tól 1998-ig. A megtervezés után döntöttek úgy, hogy egy kápolnát is berendeznek a palotában. Kívülről nincs is nyoma, a keleti szárny hat ablaka tartozik hozzá. Az 1710-ben felszentelt barokk kápolnát Wilhelm Friedrich von Platen és Ernst Brandenburger tervezte. A tisztképző akadémia beköltözésekor a kápolnát felszámolták, de az 1930-as években az eredeti berendezéssel visszaállították és istentiszteletet is tartanak benne. A kastély és a kápolna látogatható. A park A palota előtt terül el a frederiksbergi park, melyet még az első épülettel egyidőben, 1703-ban létesítettek. H.H. Scheel és J.C. Krieger építette a szimmetrikus sövénylabirintusokkal, szökőkutakkal és hársfasorokkal ékesített, jellegzetes barokk parkot. 1795 és 1804 között az akkori ízlés szerint átépítették, ebben a formájában látható ma is. Ekkor készült a kínai pavilon és az Ápisz-templom is. Grisel Grisel település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Grisel Tarazona, Vera de Moncayo, Trasmoz, Lituénigo és Santa Cruz de Moncayo községekkel határos. Lakosainak száma 75 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Gare de Landrecies Gare de Landrecies vasútállomás Franciaországban, Landrecies településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Creil–Jeumont-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Hachette Gare d’Ors Adolf Šimperský Adolf Šimperský (Prága, 1909. augusztus 5. – 1964. február 15.), csehszlovák válogatott labdarúgó. A csehszlovák válogatott tagjaként részt vett az 1934-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Csehszlovák bajnok (7): 1928–29, 1929–30, 1930–31, 1932–33, 1933–34, 1934–35, 1936–37 Világbajnoki döntős (1): 1934 Szivós Márton Szivós István Márton (Budapest, 1981. augusztus 19. –) világbajnok magyar vízilabdázó, id. Szívós István, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó unokája, ifj. Szívós István szintén olimpiai bajnok vízilabdázó fia. Pályafutása A KSI-ben kezdett el a vízilabdával foglalkozni majd a Honvéd játékosa volt. Egy évet játszott Olaszországban is. 2012 májusától az A-Híd Szeged, 2014 májusától az Egri VK igazolt játékosa. 2014 áprilisában, egy mérkőzésen jelentkező mellkasi fájdalmai után kezdődő infarktust állapítottak meg nála. Ezt követően szívkatéteres műtétet hajtottak végre rajta és rövid rehabilitáció után újra sportolhat. Eddigi eredményei Klub: Magyar bajnok (2001, 2002, 2003, 2004, 2005 – Domino-BHSE) Olasz bajnok (2006 – Pro Recco) Magyar Kupa-győztes (4) 2006, 2010 – Domino-BHSE, Groupama Honvéd, 2012, 2013 A-Híd Szeged Olasz Kupa-győztes (2006 – Pro Recco) Euroliga-győztes (2004 – Domino-BHSE) Európai Szuperkupa-győztes (2004 – Domino-BHSE) Bajnokok Ligája- illetve Euroliga-döntős (2002, 2003, 2005 – Domino-BHSE, 2006 – Pro Recco) Országos serdülőkupa győztes (1996 – KSI) Országos serdülőbajnok (1996, 1997, 1998 – KSI) Válogatott: Ifjúsági Európa-bajnok (Maribor, 1997) Ifjúsági Európa-bajnoki bronzérmes (Szófia, 1999) Junior világbajnoki bronzérmes (Isztambul, 2001) Universiade-győztes (Tegu, 2003) Világliga-győztes (Long Beach, 2004) Világbajnoki ezüstérmes (Montreal, 2005 és Melbourne, 2007) Világliga ezüstérmes (Belgrád, 2005 és Cseljabinszk, 2013) Világkupa ezüstérmes (Budapest, 2006) Kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (Belgrád, 2006) (Budapest, 2014) Európa-bajnoki bronzérmes (Eindhoven, 2012) Világbajnok (Barcelona, 2013) Díjai, elismerései Faragó-díj (2000) Arany Vízilabda Vándordíj (2009) Honvédelemért cím (2012) Magyar Ezüst Érdemkereszt (2012) Darázs Antal Darázs Antal (Szeged, 1946. június 1. – Szeged 2005. június 21.) magyar autóversenyző, motorversenyző, az autókrossz hazai megalapítója. Életpályája 1963-ban, 19 éves korában saját építésű gokartjaival versenyzett, 1964-től 1973-ig motokrossz versenyző volt. Egy évig, 1967-ben salakmotorral is szerencsét próbált, és itt is megmutatta különleges tehetségét, hiszen az országos bajnokság 3. helyén végzett. 1976 tavaszán megépítette az első magyar autókrossz versenyautót (más néven szöcskét). Az első autocross versenyét 1977-ben futotta Csehszlovákiában. Versenyzői karrierje során számos ütőképes autót épített, amikkel a hazai és a nemzetközi porondon is kiemelkedő eredményeket ért el. Pályafutása során hatszor volt magyar bajnok. A 2004. évi bajnokság volt az utolsó teljes bajnoksága, amit végül meg is nyert. 2005-ben állt utoljára rajthoz, Nyirádon. Ekkor már súlyos beteg volt, de megmutatta, hogy ennek a sportágnak ő a legnagyobb versenyzője. Nem sokkal a verseny után elhunyt. Sikerei, díjai Magyar bajnok: 1980, 1981, 1991, 1995, 1997, 2004. 1984-ben: Európa bajnoki 7. helyezett. Zóna Bajnokság 1600 ccm: két 2. hely Zóna Bajnokság 3500 ccm: egy 2. és egy 3. hely Emléke 2016-ban Szeged-Alsóvároson, egykori lakóházán emléktáblát avattak. Vasasszentiván Vasasszentiván (románul Sântioana) település Romániában, Kolozs megyében. Fekvése Kolozsvártól 58 km-re északkeletre, Szamosújvártól 16 km-re délkeletre, Vasasszentegyed, Cege és Mohaly közt fekszik. Története 1305-ben Szenthyuan néven említik először. A Vasas előtag legelőször 1583-ban bukkant fel. A település lakossága a középkorban római katolikus, majd a reformációt követően a református vallásnál állapodott meg. 1602-ben Giorgio Basta katonái a falut lerombolták, a lakosságot lemészárolták, csak 2 fő élte túl a pusztítást. A lakosság pótlására román jobbágyokat telepítettek a faluba. 1305-ben Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma volt. Az 1602-es pusztítást követően feljegyzik, hogy temploma megmaradt épségben, de a papilak romokban áll. 1643-ra már a temmplom is romokban állt, 1754-ben pedig egykori létezésére már csak egy román határnév emlékeztetett: Locul bisericii ungureşti ("a magyar templom helye"). Az egykori templom helyéről előkerült sírköveket Torma Károly földbirtokos a saját udvarába hordatta és lépcsőt épített belőlük a kúriájába. Vasasszentiván a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott. Lakossága 1910-ben 492 lakosából 405 román, 70 magyar, 13 német és 4 cigány volt. 2002-ben 576 lakosa volt, melyből 556 román, 16 cigány és 4 magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Híres emberek Itt született 1955 -ben Ioan-Aurel Pop a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora. Hivatkozások Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro Forrás Léstyán Ferenc : Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Egres (Fülek) Egres Fülek egyik városrésze. Története A városrész maga a 20. században települt be, a város szocialista átépítése nem érintette. A városrészt főleg a helyi Tsz és munkásszálló alkotja. Megközelítése Egyaránt Fülek és Fülekkovácsi felől a 71-es úton. Steinmann Henrik Steinmann Henrik (Budapest, 1932. március 27. – Budapest, 2009. november 7.) entomológus. Életpályája Egyetemi aspirantúrai témája az egyenesszárnyúak idegrendszere, izomzata és kiválasztórendszere volt, aminek befejezéseképp fiatalon, 28 évesen nyerte el a biológiai tudományok kandidátusa címet. A Természettudományi Múzeum Állattárában az Orthopteroidea-Neuropteroidea Gyűjtemény vezetője volt, amit százezres gyűjteménnyé fejlesztett az 1960–1980-as években. Dr. Mahunka Sándorral együtt tagja lett az első akadémiai egyezményes zoológiai expedíciónak is 1970-ben. Munkássága Zombori Lajos társszerzővel jelentették meg A rovartest alaktani kifejezései című munkájukat három kötetben ("fej", "tor" és "potroh"). A köteteket előbb magyar, majd angol nyelven adta ki az Akadémiai Kiadó. A tudományos kiadvány sikerét jelzi, hogy Pekingben kínai változatban is megjelent. Végül 1999-ben Dictionary of Insect Morphology címmel a berlini nagy hírű deGruyter Verlag jelentette meg a 400 oldalas könyvet. Steinmann Henrik az 1980-as években írta meg legjelentősebb művét, a Föld bőrszárnyúinak (Dermaptera) monográfiáját. A négy vaskos kötet összesen 1400 oldal terjedelmű, a patinás Das Tierwelt sorozatban látott napvilágot 1986–1993 folyamán. A világ Dermaptera-specialistáinak körében általánosan ismert a világmonográfia – sajnos hazai körökben ez nem kellően tudatos. A négy kötetet egészíti ki a World Catalogue of Dermaptera (1989). Az 1990-es években állította össze a "World Catalogue of Odonata" művét két kötetben, ami ugyancsak világhírnevet szerzett számára az 1997. évi kiadását követően. Steinman Henrik a tudományos közéletben is jelentős szerepet játszott. Az Akadémia Zoológiai Bizottságában a titkári teendőket több éven át látta el. Szerkesztője volt a Magyarország Állatvilága sorozatnak, a Rovartani Közleményeknek és az Acta Zoologica Hungaricának. Sokoldalú zoológiai felkészültségét jól jelzi, hogy az igényes ismeretterjesztésből is kivette részét. Az Élet és Tudomány hetilapnak az 1960-as, 1970-es években rendszeres szerzője volt. Egyenként 200–300 oldal terjedelemben négy népszerűsítő könyve jelent meg: Építőművészek az állatvilágban 1978-ban, Az állatok fegyverei 1979-ben, Az állatok násza 1980-ban, a Társak és ellenségek az állatvilágban 1985-ben. Főbb munkái Szitakötők (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984) Tevenyakú fátyolkák, Vízifátyolkák, Recésszárnyúak és Csőrös rovarok (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967) Állattani gyűjtőúton Koreában (Állattani közlemények, 1971) Egyenesszárnyú rovarok (Orthoptera) központi idegrendszerének kiemelése, totális festése és összehasonlító vizsgálatának módszerei (Állattani közlemények, 1960) Stazione di Cittaducale Stazione di Cittaducale vasútállomás Olaszországban, Cittaducale településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Terni–Sulmona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Cotilia Stazione di Rieti 1942-es magyar gyeplabdabajnokság Az 1942-es magyar gyeplabdabajnokság a tizennegyedik gyeplabdabajnokság volt. A bajnokságban hét csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Ütött gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás Sporthírlap 1942.11.07. Alamedilla Alamedilla település Spanyolországban, Granada tartományban. Alamedilla Alicún de Ortega, Dehesas de Guadix, Guadahortuna, Pedro Martínez, Huelma és Cabra del Santo Cristo községekkel határos. Lakosainak száma 606 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Keskenycsőrű todi A keskenycsőrű todi (Todus angustirostris) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a todifélék (Todidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Hispaniola szigetén, a Dominikai Köztársaság és Haiti területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint ültetvények. Euoplocephalus Az Euoplocephalus (jelentése 'jól páncélozott fej', az ógörög ευ- / eu- 'jól', οπλο- / oplo- 'páncélozott' és κεφαλη / kephalé 'fej' szavak összetételéből) az ankylosaurus dinoszauruszok egyik legnagyobb, kisebb elefánt méretű neme. Mivel ez a legjobb fosszilis rekorddal rendelkező ankylosaurus, tüskés páncélzatát, alacsonyan hordott testét és buzogányszerű farkát jól dokumentálták. Anatómia Az ankylosauridák között az Euoplocephalus méretét csak a Tarchia és az Ankylosaurus haladta meg. Az Euoplocephalus hossza körülbelül 5,5 méter, a tömege pedig körülbelül 2,5 tonna lehetett. A szélessége elérte a 2,4 métert. Az Euoplocephalus koponyája több anatómiai részlet által is megkülönböztethető a többi ankylosauridáétól, ezek közé tartozik például a szemek előtti területen levő csont mintázata; a szemek feletti, feltehetően csontos szemhéjként szolgáló csontok formája; az orrüreg bejáratánál levő orrtornác mélysége; a felső állcsont fogsorának mediális hajlata; az aránylag kisméretű, zománcperem nélküli és különféle hornyokkal ellátott fogak. A koponya felülnézetből egy lekerekített egyenlő szárú háromszögre emlékeztet, és kissé szélesebb, mint amilyen hosszú. A legtöbb madármedencéjű dinoszauruszra jellemzően a nyak rövid, a lapocka súlyos és robusztus, a mellső lábak rövidebbek, mint a hátsók. A farok hosszú és egy csontos buzogányban végződik. Az Euoplocephalust, a szinonimáit (a Scolosaurust) és elvetett szinonimáit (a Dyoplosaurust) a régi rekonstrukciók gyakran ábrázolják egy olyan buzogánnyal, amiből két nagy függőleges tüske áll ki. Ez a hiba a Nopcsa Ferenc által készített rekonstrukción alapul; az általa használt példány farka hiányos volt, épp annál a kúpos tüskepárnál végződött, amiről később kiderült, hogy a farok közepénél található. A rekonstruált farok épp a tüskék után végződött. Egyes művészek kombinálták a tüskéket a farokbuzogánnyal, összekeverve a két pontatlanságot. A farok távoli feléhez elcsontosodott inak tartoztak. Az Euoplocephalus gerince hét nyak, 13 hát, három keresztcsonti és legalább 21 farokcsigolyából állt; a farokcsigolyák száma azért bizonytalan, mert a buzogány kialakulásakor több is összeforrt. A csigolyák összeforrása más ankylosauridáknál is megfigyelhető; lehetséges, hogy az összeforrás mértéke az életkorhoz kapcsolódott. Ahogy más ankylosaurusok esetében is, az utolsó négy hátcsigolya és az első farokcsigolya összeforrt a keresztcsonttal, egy megerősített synsacrumot hozva létre. Az Euoplocephalus fejét és testét csontos páncélzat borította, kivéve a lábakat és feltehetően a farok végét. A páncélzat nagy részét kisebb elemek alkották. Ezek között nagyobb lapos bőrcsontok (scutumok), kúpos és kör alakú lemezek rendeződtek el átlós sávokban. Két sáv takarta a hasi és az oldalsó nyaki felületeket, további négy a törzs elülső részét, három a csípőt, négy pedig a farok elülső felét védte. Az elképzelés szerint a sávos elrendezés némi mozgásszabadságot tett lehetővé. A test egyes részein különféle nagy bőrcsontok helyezkedtek el. Például a nyakpáncélzathoz nagy tarajos lemezek tartoztak, a váll területén a test középvonalánál magas lemezek, a keresztcsont felett korong alakú bőrcsontok, a farok utolsó sávjában pedig magas, kúpos bőrcsontok voltak. A lábak páncélzata alig ismert. A karok felső részét nagy tarajjal ellátott lemezek védték. Emellett az Euoplocephalus fejének hátsó részéből két piramis alakú szarv állt ki. Osztályozás és leletanyag Az első példányt (a holotípust) 1902-ben Lawrence Morris Lambe őslénykutató fedezte fel, és a leletnek a Stereocephalus nevet szánta. A név azonban már foglalt volt (egy rovarhoz tartozott), ezért 1910-ben lecserélte Euoplocephalusra. A névnek több mint egy tucatnyi hibás változata jelent meg a szakirodalomban. Egy alkalommal úgy vélték, hogy a nem megegyezik az Ankylosaurusszal. A kanadai Albertában és az egyesült államokbeli Montanában több mint 40 példány fosszíliáit találták meg, ami az Euoplocephalust a legjobban ismert ankylosauridává tette. 15 koponya, fogak és néhány majdnem teljes csontváz került elő, melyekhez még páncélelemek kapcsolódtak. E maradványok között a leggyakoribbak a páncélzat különálló lemezei. 1971-ben Walter P. Coombs megjelentetett egy, az észak-amerikai ankylosaurusokról szóló jelentős áttekintést. Kijelentette, hogy az Euoplocephalushoz hasonló számos példány (melyek közül sokat saját nembe és fajba soroltak be) koponyája annyira eltérő, hogy vagy minden ismert példányt új fajba kell besorolni, vagy minden példány egyetlen faj (az E. tutus) egyedileg eltérő példánya. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy csak egyetlen ankylosaurus faj élt a késő kréta kor campaniai korszakában, Coombs szinonimává tette az Anodontosaurust, a Dyoplosaurust és a Scolosaurust valamint az Euoplocephalust, illetve az E. tutust, miáltal e faj létezése majdnem tíz millió évre, avagy a teljes campaniai korszakra kiterjedt. Ez a szinonímia több évtizeden át fennmaradt, míg végül az Albertai Egyetem tudósai elkezdték a fosszíliák felülvizsgálatát. Egy újabb tanulmány szerint a Dyoplosaurus érvényes taxon, és az Euoplocephalusétól eltérő egyedi jellemzői, például a háromszögletű karmok révén azonosítható. Ősbiológia Az Euoplocephalus a mostani értelmezés szerint sokkal tovább létezett, és több egyedi fauna tagja volt, mint kortársai (bár lehetséges, hogy a jelenleg Euoplocephalushoz kapcsolt fosszíliák több különféle nemhez tartoznak). Az Euoplocephalus fosszíliáit a Dinosaur Park- és Horseshoe Canyon-formációkban a kanadai Albertában. valamint a Judith River-formációban az egyesült államokbeli Montanában találták meg. A fosszíliái 76,5–67 millió évvel ezelőttről, a campaniai–maastrichti korszakból, a késő kréta korból származnak. Az ankylosauridák farokbuzogányát gyakran fegyverként értelmezik. Az elcsontosodott inak jelenléte az Euoplocephalus farkának távoli felén támogathatja ezt az elméletet. Mivel az inak csak a farok távoli felét merevítették, az elülső fele oldalirányban szabadon mozoghatott. Az elcsontosodott inak közvetíthették a lendítő erőt a buzogányhoz, és megerősíthették az azt tartó csigolyát. A buzogányt az állat valószínűleg a talaj közelében tartotta. Egy 2009-es vizsgálat megállapította, hogy a nagy ankylosaurus buzogányok elegendő erőt hozhattak létre ahhoz, hogy a becsapódáskor csontot törjenek, az átlagos és kisebb méretűek azonban nem. Azt is kijelentették, hogy a farkat lengető viselkedés valószínű az ankylosauridáknál, bár nincs információ arról, hogy a farkat használták-e fajok közötti védelemre, illetve a fajtársakkal való harcok során. Lehetséges, hogy az Euoplocephalus a modern orrszarvúfélékhez és vízilófélékhez hasonlóan képes volt a futásra is. A felkarcsont és a váll ízületének formája, valamint a felkart kinyújtó izmok elrendeződése alapján a felső kar a testhez képest kissé lefelé dőlve helyezkedett el. Az Euoplocephalus páncélzata feltehetően keratinból állt, vagy a bőrön helyezkedhetett el, ahogy a modern krokodilok esetében. A test védelme mellett a véredényekkel jól ellátott páncélzat a hőszabályzásban is szerepet játszhatott. A szemek feletti szemhéj csontok a szemek számára további védelmet nyújthattak. Ezek a csontok a szemhéj izmok között helyezkedtek el, és valószínűleg eléggé mozgathatók voltak ahhoz, hogy a szemek elé kerülhessenek. Az Euoplocephalus szemei aránylag kicsik voltak, de ez nem jelenti szükségképpen azt, hogy a látása korlátozott volt, bár úgy tűnik, hogy az állat szaglása a látásánál jóval fejlettebb lehetett. Az összetett légzőjáratok alapján az Euoplocephalusnak jó szaglása volt, noha az endocranium öntvények nem mutatnak megnagyobbodott szagló területet. A mongóliai ankylosauridákkal foglalkozó Teresa Maryańska a specializálódott orrkagylók elrendeződése alapján kijelentette, hogy a légzőjáratok főként az emlősökéhez hasonlóan a belélegzett levegő kezelésében játszottak szerepet, az Euoplocephalus pedig hasonló orrcsontokkal rendelkezett. Az Eoplocephalust a többi ankylosaurushoz hasonlóan növényevőnek tartják. Széles pofája azt jelzi, hogy a vízilovakhoz hasonlóan nem válogatta meg a táplálékát. Ez alapján más ökológiai fülkét töltött be, mint a szűkebb pofájú kortárs nodosauridák. Az ankylosaurusokról sokáig azt gondolták, hogy az állkapcsuk le-fel mozgásával táplálkoztak, de úgy tűnik, hogy az Euoplocephalus jóval összetettebb mozgásra is képes volt. A fogak kopása és az állkapocs ízületek (az alsó állcsontnál és az alsó állcsont négyszögcsont ízületénél) arra utalnak, hogy az alsó állcsont a rágásnál hátra mozdult, és kissé befelé fordult. Ez a mozdulat darabolhatta fel az élelmet. V metrókocsitípus A V metrókocsitípus a bécsi metróhálózat egyik meghatározó járműtípusa, amellyel a 6-os metró kivételével minden metróvonalon lehet találkozni. A járműtípus prototípusa 1998 és '99 között készült és 2001-ben állt forgalomba, a többi sorozatkocsit pedig 2005 óta folyamatosan gyártják. A V típusú kocsikra részben a régi U típusú járművek cseréje miatt, részben pedig a metróhálózat bővülésével jelentkező nagyobb járműszükséglet miatt van igény. Története Az egykori Bécsi Közlekedési Vállalat (Wiener Verkehrsbetriebe) 1998-ban egy 60 metrószerelvényre szóló keretszerződést kötött a Siemens/Adtranz/Elin konzorciummal. A szerződés szerint a metrószerelvényeknek egyenként hat kocsiból kell állniuk és teljes hosszukban átjárhatóknak kell lenniük. Az új szerelvények egy részét az U1-es és U2-es vonalak új szakaszaira szánták, másik részét pedig az 1970-es években gyártott öreg szerelvények cseréjére kívánták felhasználni. 2000 márciusában a prototípust már a jogutód Wiener Linien cég vette át tesztelésre (időközben az Adtranz céget a Bombardier magába olvasztotta). A prototípus először 2000 végén a 3-as vonalon szállított utasokat, majd egy rövid ideig a 2-es metró vonalán is bemutatkozott. A közlekedési vállalat 2002 szeptemberében rendelte meg az első 20 szériaszerelvényt, ezek 2005 februárja óta többé-kevésbé folyamatosan érkeznek az osztrák fővárosba. Először 2006. augusztus 23-án szállítottak utasokat a V típus szériajárművei, akkor az 1-es és 3-as viszonylaton. Egy év múlva, 2007-ben a 4-es, majd végül 2008-ban a 2-es vonalon is megjelentek a sorozatjárművek. Az 50. új szerelvényt 2014 októberében vették állományba, jelenleg 57 db-ból áll a flotta. A jelenlegi tervek szerint a 67. és egyben utolsó szerelvény 2017-ben lesz állományba véve. Technikai adatok A szerelvények mindegyike hat kocsiból áll, a szerelvényt csak a négy közbülső kocsi hajtja. Tengelyelrendezése: 2'2'+Bo'Bo'+Bo'Bo'+ Bo'Bo'+Bo'Bo'+2'2'. A szélső, meghajtás nélküli kicsik típusjelzése a kis v, míg a hatott közbülsőeké a nagy V, de az egész szerelvényt egyben nagy V betűvel jelölik. Egy teljes szerelvény összesen 260 ülőhellyel és 618 állóhellyel rendelkezik. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Triebwagen V (U-Bahn Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás A Wiener Linien hivatalos bloga Stadtverkehr Wiki Wiener Untergrund Fanpange der Wiener Linien Ornice Ornice falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik. Fekvése Gospićtól 7 km-re délkeletre a Likai karsztmezőn, a Gospićot Gračaccal összekötő 50-es számú úttól délre fekszik. Története A település a török kiűzése után keletkezett amikor Bukovica környékéről érkezett pravoszláv vlahok települtek ide. A letelepedés fejében határőrszolgálatot láttak el. Közigazgatásilag a ribniki századparancsnokság alá, egyházilag a divoseloi parókiához tartoztak. A falu lakosságát hivatalosan csak 1890-től számlálták önállóan, addig Divoselo része volt. 1890-ben 159, 1910-ben 146 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. augusztus 5-én az usztasák egy nap alatt Divoselo, Lički Citluk és Ornice összesen 907 szerb polgárát mészárolták le. A mit sem sejtő embereket Kruškovacra hívták össze. A mészárlásról egyetlen túlélője egy 12 éves gyermek számolt be, akiben az élmény kitörölhetetlen nyomokat hagyott. A rémképek egész életén át elkísérték. Az áldozatok emlékére a szomszédos Divoseloban emlékmúzeumot építettek. 1991-ben lakosságának 91 százaléka szerb nemzetiségű volt. A honvédő háború során a szerb erők innen támadták a közeli Gospić városát. 1993 szeptemberében a horvátok ellencsapásakor Divoselót, Citlukot és Ornicét teljesen lerombolták. A falvak lakossága elmenekült és legnagyobb részük sohasem tért vissza. A falunak 2011-ben mindössze 6 lakosa volt. Lakosság (1857 és 1880 között lakosságát a szomszédos Divoselóhoz számították.) Borgo d’Ale Borgo d’Ale település Olaszországban, Vercelli megyében. Lakosainak száma 2391 fő (2017. január 1.). Borgo d’Ale Alice Castello, Azeglio, Bianzè, Cossano Canavese, Maglione, Moncrivello, Settimo Rottaro, Tronzano Vercellese, Viverone és Borgomasino községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Maár-Laza Bori Maár-Laza Bori, születési nevén Laza Borbála (Dunaújváros, 1988. augusztus 10. –) meteorológus. Gyermekkorát Iváncsán töltötte. Dunaújvárosba járt középiskolába, majd egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatnál meteorológus, illetve 2015. március 15-e óta az M1 napi aktuális csatorna egyik időjárás-jelentője. Herne Herne város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Fekvése Bochumtól 7 kilométerre északra, a Rajna-Herne csatorna mellett található. Története Nevét 880 körül említették először a Werden kolostorral kapcsolatban. Herne urai a 12. századtól a von Strünkede lovagok és utódaik voltak, egészen 1812-ig. A város a Ruhr-vidékkel együtt fejlődött. 1847-ben nyitották meg a Köln-Minden vasutat, majd elkezdődött Herne falu ipari várossá fejlődése. 1856-ban Herne első bányájaként nyílt meg a Shamrock-bánya. 1897. április 1-jén Herne megkapja a városi jogokat. 1914-ben befejeződött a Rajna-Herne-csatorna és a Wanne-West és Ost-kikötők építése. Nevezetességek Strünkende lovagok vizivára (Wasserschloss Strünkende) - Az Emscher-völgyi Múzeum (Emschertalmuseum) található benne. Jegyzetek https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/LaenderRegionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/Administrativ/Aktuell/05Staedte.html Forrás Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5 Bokor József (szerk.). Herne, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Andy Murray Andrew Murray (Dunblane, Skócia, 1987. május 15. –) kétszeres olimpiai bajnok skót hivatásos teniszező. Eddigi pályafutása során 28 egyéni ATP-tornagyőzelmet szerzett, közülük kettőt Grand Slam-versenyen, s kilencet Masters-tornán ért el. 2012-ben megnyerte a US Opent, a fináléban Novak Đokovićot legyőzve, így négy elveszített döntő után tudott Grand Slam-tornán diadalmaskodni: a 2008-as US Openen, a 2010-es és a 2011-es Australian Openen, valamint a 2012-es wimbledoni tornán három alkalommal Roger Federertől, egyszer pedig Novak Đokovićtól kapott ki. 2013-ban előbb döntőt játszott az Australian Openen, majd megnyerte a wimbledoni viadalt, mindkét fináléban Đoković ellen játszva. 2011-ben ő lett a hetedik játékos az open erában, aki egy szezon folyamán mind a négy Grand Slamen bejutott legalább az elődöntőbe. 2012. augusztus 5-én a londoni olimpián a svájci Roger Federert legyőzve olimpiai bajnoki címet nyert, ugyanezen az olimpián vegyes párosban Laura Robson partnereként ezüstérmet szerzett. A 2016-os riói olimpián megvédte egyéni olimpiai bajnoki címét. 2006-ban ő volt az első brit teniszező 106 év után, akit megbírságoltak egy Davis-kupa meccsen. Testvére, Jamie jelenleg az egyik legjobb brit páros játékos. Karrierje 2009 A 2009-es évet jól kezdte, megnyerte az Abu-Dzabiban zajló bemutató tornát, majd megnyerte a dohai tornát is, az elődöntőben sorozatban harmadszor Federert verte meg, a döntőben két játszmában Andy Roddick fölött aratott győzelmet. Az Australian Openre esélyesként érkezett, de kikapott a 4. fordulóban Fernando Verdascótól. Ezután Rotterdamban versenyzett, és meg is nyerte a tornát, a döntőben Rafael Nadalt győzte le. Ez volt idei második tornagyőzelme, összességében a tizedik. 2012 Murray edzője a 2012-es évtől a korábbi világelső Ivan Lendl lett. A szezont a Brisbane Internationalon kezdte, ahol 22. címét szerezte meg az Olekszandr Dolhopolov ellen játszott döntőben. A 2012-es év első Grand Slam-tornáján, az Australian Openen negyedik kiemeltként indulhatott. A felső ágra került, ami azt jelentette, hogy a döntőbe jutásért többek közt Novak Đoković lehet az egyik, akit le kell győznie. A papírforma érvényesült, így az elődöntőben találkoztak is, ahol Murray öt szettben veszítette el a mérkőzést a későbbi bajnok Đoković ellen 6–3, 3–6, 6–7(4), 6–1, 7–5-ös eredménnyel egy 4 óra 50 percig tartó küzdelemben. 2012 tavaszán negyedik kiemeltként vett részt az év második Grand Slam-tornáján, a Roland Garroson. A salakos borításon játszott tornán eddigi legjobb eredménye a 2011-es elődöntő volt, ezt most nem sikerült elérnie, mert a negyeddöntőben a spanyol David Ferrer ellen veszített 6–4, 6–7(3), 6–3, 6–2-es eredménnyel. 2012 júniusában a wimbledoni tornán negyedik kiemeltként vett részt és az alsó ágra került, ahol Rafael Nadal számított a legnagyobb ellenfélnek (viszont meglepően korán kiesett). A torna közben gyakran hallhattuk, hogy Andy Murray számára a legszerencsétlenebb a sorsolás, hiszen a legtöbb nagy nevet neki kell megvernie ahhoz, hogy döntőt játszhasson élete első Grand Slam győzelméért. Murray első komolyabb ellenfele a 16. kiemelt Marin Čilić volt a negyedik körben, őt három szettben búcsúztatta. A következő ellenfele a negyeddöntőben az a David Ferrer volt, aki néhány héttel azelőtt búcsúztatta Murray-t a Roland Garroson, az eredmény pedig négy szoros szettben született meg: 7-6(5), 6(6)-7, 6-4, 7-6(4) a brit játékos javára. Az döntőbe jutásért a francia Jo-Wilfried Tsongát győzte le négy szettben, így élete negyedik Grand Slam döntőjébe jutott, amelyek közül harmadjára találkozott Roger Federerrel. Füves borításon ekkor még nem teniszeztek egymás ellen, egymás elleni mérlegük elég szoros volt, viszont a legnagyobb tétű meccseiket mindig a svájci nyerte. Az első szett Murray-é lett 6-4 eredménnyel, majd az esős londoni idő miatt a második szettben szünetet kellett tartani. A wimbledoni centerpálya lefedése több, mint 30 percet vesz igénybe, így a bemelegítéssel együtt majdnem egyórás szünet következett. Az új körülmények (fedett pályás füves borítás) Federer játékának kedveztek inkább és ez érezhető is volt a döntő további alakulásán, mert a következő három szettet a svájci nyerte: 7-5, 6-3, 6-4. Murray tehát negyedik Grand Slam döntőjét sem tudta megnyerni. A londoni olimpián, hazai pályán 3 számban indult: férfi egyesben, férfi párosban testvére Jamie Murray oldalán, és vegyes párosban a mindössze 18 éves Laura Robsonnal. Szereplése abszolút eredményesnek mondható, mert bár férfi párosban az első körben búcsúzott, vegyes párosban és egyesben is a döntőig jutott. Egyesben az első ellenfele a svájci Stanislas Wawrinka volt, majd a negyeddöntőben a 11. kiemelt Nicolás Almagrót és az elődöntőben a második kiemelt Novak Đokovićot búcsúztatta. A döntőig minden mérkőzés két nyert szettig zajlott, a döntő viszont 3 nyert szettig. Az olimpiai döntőben a néhány héttel azelőtti wimbledoni döntő visszavágója valósult meg, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazzal az ellenféllel találkozott a brit versenyző, de most a svájci Roger Federert 6–2, 6–1, 6–4-re nagyon simán legyőzve olimpiai bajnoki címet nyert. A torna során mindössze egy szettet veszített el a harmadik körben Márkosz Pagdatísz ellen. A férfi egyes döntőjének napján zajlott a vegyes páros döntő is, ahol Andy Murray és Laura Robson a fehérorosz Viktorija Azaranka és Makszim Mirni által alkotott párostól kapott ki 2–6, 6–3, [10–8]-as eredménnyel. Az olimpiát tehát egy arany- és egy ezüstéremmel zárta. A US Open előtt címvédőként érkezett a Cincinnati Masters tornára. Harmadik kiemeltként csak a második körben kellett először játszania, ahonnan simán tovább is jutott, viszont a harmadik körben a selejtezőből szerencsés vesztesként feljutó francia Jérémy Chardy elbúcsúztatta őt 6-4, 6-4-es eredménnyel. A US Openen Rafael Nadal visszalépése miatt harmadik kiemeltként indulhatott világranglistás negyedik helyezése ellenére. Murray az első körön könnyen túlesett, bár az első játszma során akadtak nehézségei Alekszandr Bogomolov ellen (kétszer elvesztette az adogatását), viszont miután megtalálta a játékát 6–2, 6–4, 6–1-es eredménnyel jutott tovább. Következő ellenfele a horvát Ivan Dodig volt, akit három szettben ejtett ki a versenyből 6–2, 6–1, 6–3-as eredménnyel. A harmadik körben a spanyol Feliciano López ellen lépett pályára, akit négy szettben győzött le, melyek közül három játszmát rövidítéssel nyert meg Murray. A legjobb 16 között Miloš Raonićot múlta felül három szettben, majd Marin Čilić következett. Mivel Roger Federer a negyeddöntőben kiesett, az elődöntőben a világelsőt búcsúztató Tomáš Berdych lett az ellenfele, akivel szemben négy szettben vívta ki a jogot a részvételre ötödik Grand Slam-döntőjében. Murray pályafutása során másodjára jutott be a US Open döntőjébe, 2008-ban sikerült neki először. Ebben az évben két kemény pályán erős játékos csaphatott össze a férfi egyes fináléjában, a másik döntős a címvédő Novak Đoković volt. Az első szettet majdnem másfél óra alatt a brit nyerte 7–6(10)-os eredménnyel, majd a második játszmában is dupla brékelőnyt szerzett, de a szerb játékos 4–0-s állásról visszajött, végül mégis Murray nyerte meg 7–5-re a szettet. A következő két játszmában Đoković játéka érvényesült, így 6–2, 6–3-as eredménnyel simán nyerte meg azokat. Döntő szettre került tehát sor, amelyben Murray dupla brékelőnyt szerzett, majd szerválhatott a mérkőzésért, s végül 6–2-es eredménnyel övé lett a győzelem. Murray első Grand Slam-győzelmével véget vetett egy 76 éven át tartó időszaknak, amelyben brit játékos nem tudott nyerni ilyen rangos tornán. Juan Martín del Potro (2009) mellett ő lett a második játékos, aki Federer, Nadal és Đoković dominanciája mellett döntőt tudott nyerni a 2005-ös Australian Open óta. Győzelmének köszönhetően a skót játékos a világranglista 3. helyére került a US Opent követő héten. The Gun Club A The Gun Club egy amerikai együttes volt. Főleg post-punkot és cowpunk-ot játszottak, de jelen voltak a psychobilly, punk rock és punk blues műfajokban is. "The Cyclones" és "The Creeping Ritual" néven is ismertek voltak. 1979-ben alakultak meg Los Angelesben. Tagok: Jeffrey Lee Pierce, Kid Congo Powers, Don Snowden, Brad Dunning, Terry Graham, Rob Ritter, Anna Statman, Ward Dotson, Billy Persons, Annie Ungar, Patricia Morrison, Jim Duckworth, Dee Pop, Jimmy Joe Uliana, Desi Desperate, Romi Mori, Nick Sanderson, Simon Fish, Rainer Lingk, Robert Marche, Efe, Mike Martt, Randy Bradbury, Brock Avery és Elizabeth Montague. Karrierjük alatt hét nagylemezt dobtak piacra, melyből a legelső bekerült az 1001 lemez, amelyet hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe. 1985-ben feloszlottak, de 1986-tól 1994-ig újból összeálltak a tagok egy kis időre. Jeffrey Lee Pierce 1996-ban bekövetkezett halála miatt az együttes véglegesen feloszlott. Diszkográfia Fire of Love (1981) Miami (1982) The Las Vegas Story (1984) Mother Juno (1987) Pastoral Hide and Seek (1990) Divinity (1991) Lucky Jim (1993) Slatina (Nový Jičín járás) Slatina település Csehországban, Nový Jičín-i járásban. Slatina Bílovec, Tísek és Skřipov településekkel határos. Lakosainak száma 770 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Nesles Nesles település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 960 fő (2015). Nesles Condette, Halinghen, Neufchâtel-Hardelot és Verlincthun községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kauffenheim Kauffenheim település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 210 fő (2015). Kauffenheim Leutenheim, Forstfeld és Roppenheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Daróc (Románia) Daróc románul: Daroț, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Bálványosváralja mellett fekvő település. Története Daróc Bálványosváralja községhez tartozó falu Kolozs és Beszterce-Naszód megye határvonalán, amelyet néhány szétszórtan elhelyezkedő tanya alkot. 1956 körül vált önálló településsé 68 lakossal. 1966-ban 75, 1977-ben 87, 1992-ben 57, a 2002-es népszámláláskor 41 magyar nemzetiségű lakosa volt. A falucska egykori iskoláját 1997-ben református imaházzá alakították. Dobsinai-jégbarlang A Dobsinai-jégbarlang (szlovákul: Dobšinská ľadová jaskyňa, németül: Dobschauer Eishöhle), Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja, amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 2000 óta a Világörökség része, bár nem a Szlovák-karszt területén helyezkedik el. Fekvése Szlovákiában a Szepes-Gömöri karszt területén, ezen belül Szlovák Paradicsomban fekszik. Dobsina várostól légvonalban 6 kilométernyire északnyugat felé a Ducsa-hegy oldalában, a tengerszint fölött 969 méter magasságban található. Bejárata az alatta folyó Gölnic völgyénél 130 méterrel magasabban fekszik. Megközelítése A barlang autóval a Poprád és Rozsnyó közötti 67-es úton érhető el, Poprádtól körülbelül 30 km-re, Rozsnyótól Dobsinán keresztül körülbelül 40 km-re, Dobšinská településrésznél található. Innen gyalog kell felmenni a barlanghoz. Az 1 km-es útvonal utolsó szerpentines szakaszát a tanösvény bemutató táblái szegélyezik. Az út szintkülönbsége 130 méter, a feljutás körülbelül 25 percet vesz igénybe. Története A helyiek régóta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén levő „Jéglyukat”, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. Juhászok és vadászok hűsöltek a kiáramló hideg levegőjénél, a közelben lakók hordták innen a jeget. Első írásos említése 1863-ból származik Hunfalvy Jánostól, de a belsőbb szakaszait senki sem ismerte, mert síkos, lejtős talaján senki sem próbált lejutni. Felfedezése 1870. július 15-én Ruffinyi Jenő dobsinai királyi bányamérnök, Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő valamint még öt társuk kötelekkel, létrákkal és egyéb szükséges eszközökkel felszerelve a Jéglyuk kikutatására indultak. Pack József bányász, Gáll János és Jakab Lipták János brigádvezetők kiszélesítették a nyílást, felállítottak egy csörlőt, majd leeresztették Ruffinyit. Ő egy mécses fényénél látta meg a jégképződményeket, visszatért a felszínre, majd rövid pihenő után újra leereszkedett és elkezdte a barlang felmérését. Megvizsgálta a Kis és Nagy termet, valamint a „Pokol” feletti térséget. Kiépítése A felfedezés után a barlangot Dobsina város vette át, az erdészeti hivatal gondoskodott a barlang védelméről. Az Osztra szikla alatti erdészlakban az érdeklődők számára egy szobát tartottak fenn 6 ággyal. 1871-től a barlangot fából ácsolt lépcsőkkel és járdákkal tették járhatóvá a látogatók részére. Világítást készítettek és idegenvezetőt is biztosítottak, valamint tájékoztató kiadványt adtak ki, amelyben leírták a nyitvatartást, a belépődíj összegét, a világítás költségét, a közeli vendéglő árait és a Poprád valamint a Dobsina városokból történő odautazás díjait. Tudatták benne a barlang rongálásának és a nem megfelelő világító eszközök használatának tilalmát. 1872-ben és 1873-ban a Gölnic völgyében a város egy kis szállodát építtetett, amelyet később kibővítettek. A fokozódó érdeklődés miatt további épületek megépítésére volt szükség. 1877-ben a barlang bejárata felett emléktáblát avattak a felfedezők neveivel. 1878-ban a szállodától a barlangig sétányt építettek. Igyekeztek megőrizni az eredeti növényzetet, szépítették a barlang környezetét, így itt egy hegyi park jött létre. Tekepályát és fürdőt is emeltek a szálloda mellé. 1881-ben megkezdték a barlang elektromos kivilágításának kísérleteit. A villanyvilágítás 1881. július 24-én gyulladt fel először, de ez csak kísérlet maradt. 1882-től Bunsen-lámpákat használtak a világításhoz. 1883-ban bizottságot alapítottak a jégbarlang igazgatására, 1885-ben a szálloda leégett, helyére újat építettek. 1887-ben az Osztrák–Magyar Monarchia területén elsőként, Európában az elsők között készült el a barlang villanyvilágítása, amelyhez az áramot egy aggregát termelte a felszínen. 1897-ben posta és távíró állomást is létesítettek. 1911-ben a látogatók részére fa menedékházat emeltek a barlang bejárata mellé. Jellemzői A barlang hossza 1483 m, s egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi. A barlang levegőjének hőmérséklete 0 °C, jégrétegeinek vastagsága 30–40 m, térfogata 110 000 m3. Kialakulása a többi karsztbarlangéhoz hasonló módon történt, a csapadékvíz, majd a felszín alatti vízfolyások oldották ki a mészkőből a barlangrendszert. Különlegességét, a ma is folytatódó jégképződést az okozza, hogy bejárata a barlang legmagasabb pontján van, csaknem ezer méter tengerszint feletti magasságban, ezért a barlangi levegő relatíve legmelegebb része folyamatosan kiáramlik a barlangból, amennyiben a külső hőmérséklet alacsonyabb, és helyébe a hidegebb, nehezebb levegő áramlik be. Nyáron a levegőcsere minimálisra csökken. A barlang bejárata északra néz, napfény soha nem éri. A barlang így tulajdonképpen egy jégverem, amely megőrizte a jégkorszak idején keletkezett jégtömböt, sőt az telenként tovább gyarapszik. A Dobsinai-jégbarlang jó példája az érzékeny klimatológiai egyensúlynak: amikor a jégbarlangot összekötötték a Sztracenai-barlangrendszer járataival, a megváltozott huzatviszonyok miatt olvadni kezdett a hosszú idő alatt felhalmozódott jégtömeg. Amikor az átjárót ajtóval lezárva megszüntették a léghuzatot, a jelenség megszűnt, visszaálltak a jól ismert régi viszonyok. Hatása A barlang feltárása nagy visszhangot váltott ki. Jókai Mór is hamarosan meglátogatta, mivel nagyon érdeklődött Magyarország minden természeti érdekessége iránt. Benyomásait A lőcsei fehér asszony című regényében örökítette meg. A különleges barlang nemzetközileg is nagy érdeklődést keltett. Hamarosan a kor számos híressége felkereste, köztük Fridtjof Nansen sarkutazó, Ferdinand de Lesseps, a Szuezi-csatorna építője, Léo Delibes és Jules Massenet francia zeneszerzők. Aojama Hirosi Aojama Hirosi, nyugaton Hiroshi Aoyama (Icsihara, 1981. október 25. –) japán motorversenyző, jelenleg a MotoGP királykategóriájának a tagja. Testvére, Suhej szintén motorversenyző. Karrierje Kezdetek Karrierjét ugyancsak a 250-esek között kezdte 2000-ben, szabadkártyásként. Sokáig csak a japán versenyeken indult, ezeken a szabadkártyásoktól szokatlan módon rendkívül jól szerepelt, 2003-ban a dobogóra is felállhatott, második lett. 250 cm3 2004-ben immár teljes szezonra szóló szerződést kapott a Hondától. Első évében legjobb eredménye két harmadik hely volt. 2005-ben megszerezte első győzelmét, a hazai pályán, Motegiben. 2006-ban a KTM-hez szerződött, ahol első évében két győzelmet szerzett, a gyár első két győzelmét ebben a géposztályban. Az év végén, hasonlóan 2005-höz, ismét negyedik lett. 2007-ben hatodik lett, az évad során újabb két futamot nyert meg. 2008-ban ismét KTM-mel versenyzett, azonban ebben az évben egyszer sem sikerült győznie. Legjobb eredménye egy malajziai második hely volt, ahol a pole pozíciót is megszerezte. 2009-re, a KTM 250 köbcentiméteres géposztályból való kiválásával visszatért a Hondához, a Team Scot szatellit csapathoz, a nagy rivális Takahasi helyére, aki a MotoGP-ben folytatta. A többi motorhoz képest elavult Hondával (a Honda a többi csapathoz képest bő egyéves lemaradásban volt) kiválóan teljesített, folyamatos kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően megszerezte a világbajnoki címet a jobb motorokkal rendelkező, ám többször is versenyeket feladni kényszerülő Héctor Barberá, Marco Simoncelli és Álvaro Bautista előtt. MotoGP A MotoGP-be 2010-re került fel, csapata az Interwetten Racing volt. A viszonylag gyenge motorral azokon a versenyeken, amelyeken elindult, az összesen pontszerzőként intették le. Legjobb eredménye egy hetedik hely volt, ezen kívül nem sikerült bekerülnie a legjobb 10-be egyetlen nagydíjon sem. Az évad során hat versenyt is ki kellett hagynia egy Silverstone-ban összeszedett csigolyatörés miatt. 2011-re a Gresini Racing szerződtette, ahol félig gyári körülmények között dolgozhatott csapattársával, Simoncellivel. Ebben az évben eredményei már jelentősen javultak. Az évad második versenyén, Spanyolországban például negyedik is volt, az egész évet figyelembe véve pedig közel duplaannyi pontot szerzett, mint egy szezonnal korábban. Az utolsó előtti versenyen, Malajziában csapattársával, Marco Simoncellivel történt a szezont beárnyékoló halálos baleset. 2012-ben mindössze egy futamon vett részt, az Avintia Racing a szezonzáró valenciai versenyen adott neki lehetőséget. 2013-ban visszatért teljes szezonra, azonban az Avintia motorjában és Aojama eredményeiben nem volt túl sok köszönet. A tizennyolc futamból mindössze hatszor, vagyis csak a versenyek egyharmadán tudott pontot szerezni, és ezeken sem fért be egyszer sem a legjobb tíz közé, legjobb eredménye egy malajziai tizenegyedik hely volt. A kimondottan gyenge idény után Aojama 2014-re a Gresini Racing csapatához szerződött. Az év során rendkívül kiegyensúlyozottan teljesített, és minden futamon célba is tudott érni. Egy kivételével a pontszerzés is minden alkalommal összejött, az összképbe egy hollandiai tizenhatodik hely rondít bele. 2015-ben három futamon helyettesítette a sérült Dani Pedrosát, immár a Honda gyári csapatának tesztpilótájaként. Superbike 2012-ben a teljes szezont a Superbike világbajnokságban töltötte, egy Honda nyergében, a Ten Kate Racing színeiben. A szériamotorokra történő váltás nem sikerült igazán jól Aojamának, ugyanis legjobb eredménye mindössze két nyolcadik hely volt, év végén pedig hatvanegy és fél pontja csak a tizennyolcadik helyre volt elég. Teljes Superbike-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) A Debreceni VSC 2015–2016-os európaikupa-szereplése A Debreceni VSC az Európa-liga 2015–2016-os szezonjában a 2014–2015-ös magyar bajnokság 4. helyezettjeként szerzett indulási jogot, mégpedig úgy, hogy a Ferencvárosi TC megnyerte a Magyar Kupát és 2. lett a bajnokságban, így az UEFA szabályzatának 3.04 pontjának értelmében a bajnokság 4. helyezettje az európai kupa induló, és nem a Magyar Kupa-döntő vesztese. Európa-liga, 1. selejtezőkör 2015. június 22-én a svájci Nyonban megtartott sorsoláson a debreceni csapat kiemelt volt és az 5. kalapba került. A következő klubok közül kaphatott ellenfelet: a montenegrói FK Sutjeska Nikšić, a kazah Ordabaszi Simkent FK, az észt JK Sillamäe Kalev, a litván FK Atlantas Klaipėda és a máltai Balzan Youths FC. Végül a montenegrói csapat lett az első selejtezőkörben az ellenfél. 1. mérkőzés A FK Sutjeska Nikšić a montenegrói bajnokság második helyezettjeként indulhatott az Európa-liga küzdelmeiben. Használt rövidítések (magyar rövidítés – angol rövidítés – poszt): Asszisztensek: DagAndrew Neeson (északír) (partvonal) James Eakin (északír) (partvonal) Negyedik játékvezető: Evan Boyce (északír) 2. mérkőzés Továbbjutott a Debreceni VSC, 3–2-es összesítéssel. Használt rövidítések (magyar rövidítés – angol rövidítés – poszt): Asszisztensek: Karel De Rocker (belga) (partvonal) Jo de Weirdt (belga) (partvonal) Negyedik játékvezető: Wim Smet (belga) Európa-liga, 2. selejtezőkör A 2. selejtezőkör sorsolását az 1. selejtezőkör sorsolásával azonos napon tartották. A Debrecen ellenfele a lett Skonto FK és az ír Saint Patrick’s mérkőzés továbbjutója lett. A Skonto FK a lett bajnokság második helyezettjeként indulhatott az Európa-liga küzdelmeiben. A balti együttes az 1. selejtezőkörben 4–1-es összesítéssel lépett túl az ír Saint Patrick’son. 1. mérkőzés Használt rövidítések (magyar rövidítés – angol rövidítés – poszt): Asszisztensek: Lars Rix (dán) (partvonal) Henrik Sønderby (dán) (partvonal) Negyedik játékvezető: Michael Tykgaard (dán) 2. mérkőzés Használt rövidítések (magyar rövidítés – angol rövidítés – poszt): Asszisztensek: Anton Averjanov (orosz) (partvonal) Igor Demesko (orosz) (partvonal) Negyedik játékvezető: Vladimir Moskalev (orosz) Statisztika Továbbjutott a Debreceni VSC, 11–4-es összesítéssel. Európa-liga, 3. selejtezőkör A 3. selejtezőkör sorsolását 2015. július 17-én tartották. A Debrecei VSC a norvég Rosenborg BK együttesével küzd meg a rájátszásért. A norvég csapat az 1. selejtezőkörben a feröeri Víkingur Gøta csapatát 2–0-s összesítéssel, míg a 2. selejtezőkörben az izlandi KR Reykjavík alakulatát 4–0-s összesítéssel búcsúztatta. 1. mérkőzés Használt rövidítések (magyar rövidítés – angol rövidítés – poszt): Asszisztensek: Mark Gavin (ír) (partvonal) Robert Clarke (ír) (partvonal) Negyedik játékvezető: Tomas Connolly (ír) 2. mérkőzés A mérkőzést megelőző Budapest Honvéd elleni bajnoki összecsapáson a csapatkapitány Szakály Péter combhajlítója beszakadt, így biztosan el sem utazik a csapattal és kénytelen kihagyni a visszavágót. Beharangozó A találkozót megelőző hétvégén a párharc mindkét csapata bajnoki találkozót játszott. A hajdúsági együttes Budapest Honvéd ellen végzett 3–3-ra úgy, hogy a találkozón kétszer állt fel két gólos hátrányból (0–2-ről és 1–3-ról), Castillion, Balogh és Tisza voltak a gólszerzők. A norvég Rosenborg a 13. helyezett Sarpsborgot fogadta, de csak nehezen tudta legyőzni alsóházi riválisát, de végül 3–2-re hozta az összecsapást. A hazaiak nyugodtan várhatják ezt a találkozót, hiszen az odavágón győzni tudtak, méghozzá úgy, hogy három gólt is szereztek idegenben. Azt, hogy mégsem veszik félvállról a találkozót jelzi, hogy a norvégok vezetőedzője három alapemberét is pihentette a hétvégi bajnokin. A trondheimiek kiváló formában vannak, a bajnokságban utolsó három mérkőzésüket megnyerték, és hétpontos előnnyel vezetik a tabellát, az Európa-ligában pedig eddigi öt találkozójukból négyet megnyertek, és csak egy meccsen végeztek 0–0-s döntetlenre. Találkozó előtti nyilatkozatok Használt rövidítések (magyar rövidítés – angol rövidítés – poszt): Asszisztensek: Alan Camilleri (máltai) (partvonal) Edward Spiteri (máltai) (partvonal) Negyedik játékvezető: Philip Farrugia (máltai) UEFA csapat koefficiens Évről évre Dőlttel a még le nem zárult szezonban elért eredményt jelöltük. Noasaurus A Noasaurus ('északnyugat-argentin gyík') a húsevő theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban, a késő campaniai–maastrichti korszakok idején élt. Kisméretű (kevesebb, mint 2,4 méter hosszú) ceratosaurus volt, melyet Jaime Powell és José Bonaparte fedeztek fel a késő kréta korban (a kora maastrichti korszakban) körülbelül 70 millió évvel ezelőtt keletkezett Lecho-formációban, az argentínai Salta tartományban. Az élőhelyén talált nagyobb abelisauridák közeli rokona volt, melyekkel együtt egy bazális abelisauroidea ősből fejlődött ki. Bár az első beszámoló szerint a fejlett dromaeosauridákéhoz hasonló sarló alakú lábkarommal rendelkezett, a későbbi tanulmányokból kiderült, hogy a karom valójában a mellső lábán helyezkedett el. A típusfajról, a Noasaurus lealiról Bonaparte és Powell 1980-ban készített leírást. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Noasaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Agnolin, F.L., Chiarelli, P. (2009. november 19.). „The position of the claws in Noasauridae (Dinosauria: Abelisauroidea) and its implications for abelisauroid manus evolution”. Paläontologische Zeitschrift published online. DOI:10.1007/s12542-009-0044-2. Lessem, D. (1993. május 1.). „Jose Bonaparte: Master of the Mesozoic”. Omni. Kaufman megye Kaufman megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye Kaufman, legnagyobb városa Terrell. Lakosainak száma 108 568 fő (2013. július 1.). Kaufman megye Van Zandt, Hunt, Rockwall, Dallas, Henderson és Ellis megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Kaufmann Dávid Kaufmann Dávid (Kojetein (Morvaország), 1852. június 7. – Karlsbad, 1899. július 6.) vallásfilozófus, történész, a rabbiképző intézet tanára. Élete Teológiai tanulmányait a boroszlói rabbi-szeminariumban, a bölcseleti- s nyelvészetieket pedig az ottani és a lipcsei egyetemen végezte. 1877-ben az akkor megnyitott budapesti országos rabbiképző intézet tanárává nevezték ki, ahol a zsidó vallásbölcselet és történelem tanáraként működött, többnyire az általa rövid idő alatt elsajátított magyar nyelven tartván előadásait. Szerkesztette 1892-től Braun M.-mel együtt a Frankel Z. által alapított és Graetz H. által folytatott, Boroszlóban megjelenő Monatschrift für Geschichte und Wissenschaft d. Judenthums című folyóiratot. Értékes héber kéziratokból és könyvekből álló gyűjteménnye volt, melyet családja a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott. Publikációi Cikkei és értekezései a Göttingische gelehrte Anzeigenben (1880. R. Samuel b. Meier als Schrifterklärer, 1881. Iscrizioni inedite o mal note, greche, latine, ebraiche, di antichi sepolcri giudaici di Napolitano edite e illustrate di G. J. Ascoli. Geschichte des Erziehungswesens und der Cultur der Juden in Frankreich und Deutschland im X-XIV. Jahrhundert és könyvism., 1882-től könyvismertetések sat.); a Revue des études juives-ben (1882. Delivrance des juifs de Rome en 1555., Liste des rabbins dressé par Azriel, Trabotto, La discussion sur les phylacteres, 1883. Le neveu de Maimonide, 1884. Le prétendu D'Isaac Israéli sur le livre Yeçira, Les cercles intellectuels de Batalyousi, 1885. Samuel ibn Abbas dans Abraham ibn Daud, Pline l'Ancien en Judée, Les martyrs d'Ancone, La synagoge de Cordoue, 1886. Études d'archéologie juive 1. La synagogue de Hammam-Lif, 1887. Une liste d'anciens livres hébreux, Sens et origine de symbole tumulaires de l'encien-Testament dans l'art chrétien primitif sat.); a Zeitschrift der deutschen Morgenländischen Gesellschaft című folyóiratban (1883. Sáadja' Alfajjumi's Einleitung... inIbn Tibbon's Übersetzung, 1886. Das Wörterbuch Menachem Ibn Saruk's nach Codex Bern. 200., 1887. Die Schüler Menachem's und Dunasch's ..., 1895. Ein Responsum des Gaons, R. Hâja über Gottes Vorherwissenund die Dauer des menschlichen Lebens); az Oesterreichische Monatschrift für den Orient-ben (1884. Leopold Zunz, 1885. Mission en Palestine et en phénicie, entreprise 1881. par M. Ch. Clermont-Ganneau, Zwei Göttinger Machsor-Handschriften ... sat.); a Magyar Zsidó Szemlében (1886. A kutyajutalom. Deut. 23., 19., A szamárfő sat.); a Századokban (1888. Irodalomtörténeti apróságok, Pótlék Szabó K., Régi M. Könyvtára II. kötetéhez); az Archaeológiai Értesítőben (1895. Magyarország legrégibb zsidó temetője); írt még a Magazin für die Literatur des In- und Auslandes, Jewis Chronicle, Jewis Messenger, Jewis Quarterly Review, Mosé (Corfu), Israelitische Wochenschrift, Jüdisches Literaturblatt sat. folyóiratokba. Munkái George Eliot and Judaism en attempt to appreciate Daniel Deronda. Translated by J. W. Ferrier. London, 1877. Rede zur Einweihung der Synagoge in der Landes-Rabbinen-Schule zu Budapest am 6. October 1877. Bpest, 1878. (50 példányban.) Die Lichter am Abend. Predigt am Sabbath vor dem Chanuckfeste (24. Kislew, 5641), gehalten in der Synagoge der Landes-Rabbinenschule zu Budapest. U. ott, 1880. Al-Batlajusi nyomai a zsidó vallás-philosophiában és jelképes körei héber fordításának kiadása. Bpest, 1880. (Különnyomat a Rabbiképző-intézet Értesítőjéből. Németül: Lipcse, 1880.) Ein Wort im Vertrauen an Herrn Hofprediger Stöcker. Berlin, 1880. Vom Jüdischen Katechismus. Bpest, 1884. (Magyarul a M. Zsidó Szemlében, olaszul a Moseban.) Adalékok a középkor physiologiája és psychologiájának történetéhez. Bpest, 1884. (Különny. a Rabbiképzőintézet Értesítőjéből. Ism. 1885: M. Zsidó Szemle és Egyet. Philol. Közlöny. Németül: Lipcse, 1884.) Paul de Lagardes jüdische Gelehrsamkeit. Eine Erwiderung. Leipzig, 1887. Études d'archéologie juive et chrétienne I. Paris, 1887. Zur Geschichte jüdischer Familien: I. Samson Wertheimer. Wien, 1888. II. R. Jair Chajjim Bacharach. Trier, 1894. (Ism. A Liter. Centralblatt 15. sz.) A zsidók utolsó kiűzése Bécsből és Alsó-Ausztriából. Bpest, 1889. (Németül is. Online ) Okmányok Wertheimer Sámson élettörténetéhez. U. ott, 1891. (Németül is.) Mélanges d'archéologie juive et chretienne. Paris, 1888. Jakob Mantino. Une page de la renaissance. Versailles, 1894. (Különny. a Revue des études juives 1893. XXVII. kötetéből.) Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte. Nach dem Berichte Isak Schulhofs (1650-1732.) Megillath Ofen. Herausgegeben und biographisch eingeleitet. Trier, 1895. (V. ö. budavár vívásának egy szemtanuja és leírója az IMIT 1895. Évkönyvében.) Studien über Salomon Ibn Gabirol. Bp, 1899. Online Gyűjteménye Weisz Miksa: Néhai Dr. Kaufmann Dávid tanár könyvtárának héber kéziratai és könyvei . Alkalay, Budapest, 1906. Kaufmann Dávid és középkori héber kéziratgyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményében 17078 Sellers A 17078 Sellers (ideiglenes jelöléssel 1999 HD3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. John Broughton fedezte fel 1999. április 24-én. 2009-es Superbike San Marinó-i nagydíj A 2009-es Superbike San Marinó-i nagydíj volt a Superbike és a Supersport világbajnokság nyolcadik futama. A versenyt Misanóban rendezték június 19. és június 21. között. Eredmények Supersport A versenyt a nyolcadik kör után le kellett állítani, miután egy baleset következtében olaj került a pályára. A versenyt később újraindították, az eredmény pedig a két verseny összesítéséből született meg. László József (orvos) László József (Kutyfalva, 1932. február 12. –) kutatóorvos, orvosi szakíró, egyetemi tanár. László Gyula (1926) borász másodunokatestvére. Életútja Középiskoláit a marosvásárhelyi Református Kollégiumban kezdte s a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban végezte (1951), a moszkvai 1. számú Orvosi Egyetemen szerzett érdemdiplomát (1957). A marosvásárhelyi OGYI élettani tanszékén kezdte pályáját. 1965-től a klinikai funkcionális vizsgálatok szakorvosa, az orvostudományok doktora (1973); elsőként szervezte meg Romániában az orvosi elektronika és biokibernetika tanszékét (1978), előadó tanár (1990). Tudományos érdeklődési területe főleg a biológiai – elsősorban idegi – szabályozás, a vér- és nedvkeringés, valamint a kutatás módszertana. Tíz újítás szerzője, több elektronikai készüléke kis-szériás gyártásba került. Szakfolyóiratokban megjelent vagy bel- és külföldi tudományos összejöveteleken előadott dolgozatainak száma több mint másfél száz. A környezet és az élő szervezet viszonyáról, a memóriáról a TETT (1985/3 és 1986/4), a biológiai öregedésről A Hét Évkönyve (1987) hasábjain értekezett. Munkái Prelucrarea statistică a datelor experimentale (kőnyomatos jegyzet, Marosvásárhely, 1973); Az életműködések szabályozása az emberi szervezetben (szakmonográfia, társszerző Szabó István , 1981); Az emberi szervezet anyagcseréje és energetikája (szakmonográfia, társszerző Szabó István, 1985). Társasági tagság Erdélyi Múzeum-Egyesület (az Orvosi Szakosztály alelnöke 1994-) Jack Ruby Leon Jack Ruby, születési nevén Jacob Leon Rubenstein (Chicago, 1911. április 25. – Dallas, 1967. január 3.) amerikai bártulajdonos, Lee Harvey Oswald gyilkosa. Élete Ortodox zsidó családban született Chicagóban. Szülei Lengyelországból emigráltak az Egyesült Államokba. Apja ács volt, aki nem vetette meg az alkoholt, anyja írástudatlan volt. Chicago nyomornegyedeiben ismerkedett meg a fajgyűlölettel, ami érzékenyen érintette. Családja elviselhetetlen volt számára, apját többször is letartóztatták garázdaság miatt, míg anyjának dührohamai voltak, később elmegyógyintézetbe is került emiatt. Ruby kerülte az iskolát, ezért 11 éves korában a Zsidó Szociális Gondozó a Fiatalkorúak Intézetébe küldte, ahol testvéreivel együtt másik családhoz adták gyámságba. Ruby nem részesült megfelelő neveltetésben, és mindössze nyolc osztályt végzett el. Az iskola után az alvilági élet felé fordult, 1933-ban énekes pincér lett egy étteremben a nyugati parton. Négy év múlva visszatért Chicagóba, ahol alkalmi munkákból élt, többek között toborzóként dolgozott egy maffiához köthető szakszervezetnél. 1943-ban behívták a Légierőhöz. Kezdetben öt hétig a Long Island-i Farmingdale-ben szolgált, ezek után déli támaszpontokra került, ahonnan 1946 februárjában őrvezetői rangból szerelt le. 1947-ben Dallasba költözött éjjeli mulatót működtető nővéréhez. Ekkorra már ellentmondásos személyiségként ismerték: többször került összeütközésbe a törvénnyel, egyesek kegyetlennek, mások szelíd és rendes embernek tartották. Bár hivatalosan tagadták, de feltehetően összeköttetésben állt az FBI-jal. Otthonosan mozgott a bűnözők világában, szoros kapcsolatot ápolt hírhedt személyekkel, valamint a dallasi rendőrséghez is bizalmas viszony fűzte. 1947-1959 között sikertelenül próbálkozott több dallasi lokál felvásárlásával. 1953-ban megvette a „Vegas Club”-ot, majd 1959-ben a „Sovereign Club”-ot, melyet „Carousel”re keresztelt át. Mind a két létesítmény sztriptízbárként üzemelt, ezeket még Oswald meggyilkolásakor is vezette. Nightclubjaiban rendszeresen vendégül látta a helyi rendőröket, ezzel korrumpálva őket. Nem vallott semmilyen politikai nézetet. Az Oswald-gyilkosság előzményei Lee Harvey Oswald 1963. november 22-én feltételezhetően meggyilkolta Kennedy amerikai elnököt. Oswaldot nem sokkal ezután elfogták, és a rendőrségen szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, így nem volt könnyű bárkinek is hozzáférni. Őrök álltak a lifteknél és a lépcsőházi feljáróknál, mindenkit ellenőriztek, az újságírók is csak sajtóigazolvánnyal igazolhatták magukat, akit pedig felengedtek Oswaldhoz az első emeletre, az külön belépőt kapott. Ennek ellenére, valószínűleg a rendőrökkel ápolt jó kapcsolatának köszönhetően Ruby péntek éjjel feljutott Oswaldhoz (a Warren-bizottság jelentése szerint). Amikor bemutatták az elnök és Tippit rendőr feltételezett gyilkosát a sajtó képviselőinek, Ruby azok közé tartozott, akik kijavították Wade kerületi ügyészt, miszerint Oswald nem a Szabad Kubáért Bizottság tagja, hanem a Becsületes Elbánást Kubával Bizottságé. A jelentés szerint Ruby Oswald meggyilkolása előtt csak ekkor került kapcsolatba a merénylet eseményeivel. Seth Kantor hosszú ideig dolgozott Dallasban a Scripps-Howard lapok washingtoni riportereként. A gyilkosság idején már öt éve ismerte Rubyt, ha csak felületesen is. Kantor azt állította, hogy Rubyt is látta a Parkland kórházban, ahol ő és több újságíró tartózkodott Kennedy halálának bejelentésekor. Kantort tapasztalt, megbízható újságírónak ismerték, aki pontos, részletes beszámolót adott a találkozásról. A bizottság szerint azonban „Kantor csak egy-két perccel 1 óra 30 perc előtt vagy után lehetett a kórházban, s ezért nem valószínű, hogy látta Rubyt.” Kennedy meggyilkolása után az összes rendőrautót a helyszínre vezényelték, Tippit kivételével, akinek az Oak Cliff körzetbe kellett mennie. Tippit mégis a gyilkosság helyszínéről jelentkezett be, a rádióügyeletes megdöbbenésére, de akkor már azt a parancsot kapta, hogy maradjon a helyszínen. Ez idő alatt a rendőrségi rádiót végig zavarták. Tippit rendőr meggyilkolásakor a szemtanúk két embert láttak a helyszínen, az egyik egy köpcös ember volt, feltételezhetően Ruby, a másik pedig Igor Vaganov. A három ember (Oswald, Ruby és Vaganov) egy mérföldön belül laktak a gyilkosság helyszínétől, és ismerték is egymást. A rendőrségi körözést Oswald személyleírása alapján adták ki (azonosítatlan rendőrautóból), mely szerint a körözött személy megölt egy rendőrt, és fegyver is volt nála. Oswald a Texas moziba ment, ahol alig 10-20 ember tartózkodott. A kiérkező rendőrök előbb egy nézőt motoztak meg a tizedik sorban, aztán fogták el Oswaldot. A terv szerint valószínűleg ekkor akarták őt agyonlövetni Ő azonban (bár verekedett a rendőrökkel) fegyverhasználatra nem adott okot, ezért másik tervet kellett kitalálni. A gyilkosság Oswald börtönbe került, ezért nehéz volt bárkinek is a közelébe férkőznie. Az egyetlen alkalmat a likvidálására a vasárnap délelőtt jelentette, amikor a rendőrség a dallasi főkapitányságról a megyei börtönbe szállította át. Ez volt az egyetlen időpont, amikor Ruby szemtől szembe kerülhetett Oswalddal. Az átszállításra azonban nem tűztek ki meghatározott időpontot. Curry rendőrfőnök előző éjjel a riportereknek adott interjújában úgy tájékoztatott, hogy délelőtt 10 óra környékén kerül sor az átszállításra, de Oswaldot csak 11 óra 20 perckor vezették ténylegesen elő. Ruby később a Warren-bizottságnak tett vallomásában azt állította, hogy csak vasárnap reggel határozta el, hogy végez Oswalddal. Mások állítása szerint viszont már péntek este óta foglalkozott a gondolattal. (Ennek abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy előre megfontolt szándék vagy hirtelen elhatározás vezérelte, mivel a két elkövetési mód büntetési tétele is különböző.) Vasárnap reggelre azonban már biztosan ez volt a szándéka, mivel úgy ment el otthonról, hogy magával vitte a pisztolyát, amit egyébként autójában tartott. A riporterek már délelőtt tíz órakor a főkapitányságon voltak, Ruby azonban nem kapkodott, mindössze 11 előtt pár perccel indult el otthonából, bár ekkorra már az eredeti tervek szerint elvileg átszállították volna Oswaldot. Mialatt a rendőrségen az utolsó lépéseket végezték az átszállításhoz, Ruby a városközpontba ment autójával, ahol egy távíróhivatal előtt parkolt le, mindössze kb. száz lépésre a rendőr-főkapitányságtól. Levéltárcáját és abban minden okmányát az autó csomagtartójába tette, majd bement a hivatalba, és 25 dollárt adott fel egy alkalmazottjának, aki előleget kért tőle. A felvevő tisztviselő 11 óra 17 perckor bélyegezte le a vevényt. Ezalatt vitték le Oswaldot Fritz százados irodájából az alagsorba. A távíróhivatal tisztviselője szerint Ruby a pénz feladása után egyenesen a kapitányság felé vette az irányt, 11 óra 18-19 perc körül. Oswaldot egy percre rá, 11 óra 20 perckor vezették ki az alagsori börtönirodából, Ruby pedig mindössze egyetlen perc múlva, 11 óra 21-kor lelőtte, ami pontos időzítésre utal, mivel épp akkor ért oda, amikor Oswald nagyon sebezhető volt mivel két detektívhez volt bilincselve. Feltételezhető, hogy ha már 10 órakor a helyszínen lett volna, több mint egy óra alatt szemet szúrt volna valakinek még a fogoly elővezetése előtt, viszont ha pár perccel később indul el otthonról, vagy több időt tölt a hivatalban, akkor pedig lekéste volna Oswald elővezetését. Ezek után vált kérdésessé, hogy előre megtervezett gyilkosságról volt-e szó. A Warren-bizottság előtt Ruby maga is célzott rá a Warren bizottság előtt, hogy hibásan adták meg az átszállítás időpontját. A bizottság szerint Ruby a mintegy 1200 dallasi rendőr közül nem ismert többet 25-50-nél, máshol viszont azt állítja, hogy a rendőrség régebbi és akkori tagjainak, valamint Ruby alkalmazottainak és ismerőseinek közléséből kiderül, hogy Rubynak jóval több barátja van a rendőrségen, mint bármelyik átlagembernek. Arra viszont, hogy Ruby kedvezményeket kért volna az ismerős rendőrtisztektől, vagy netán megfenyegette volna őket, nincs hiteles bizonyíték. Az 1964. június 7-i dallasi kihallgatása során Ruby egyszer felszólította Decker seriffet és a teremben lévőket, hogy hagyják el a termet, majd azt kérte, hogy eljuthasson Washingtonba, ha meg akarják tudni az igazat. Valószínűsíthető, hogy többet tudott, mint amit elmondott, mivel félt, hogy a hozzá közel állókon torolják majd meg, amit mond. Dorothy Kilgallen 1964 tavaszán került sor Ruby tárgyalására Dallasban, ahol több száz újságíró jelent meg. Köztük volt az Egyesült Államok egyik leghíresebb újságírónője, Dorothy Kilgallen, a New York Journal-American népszerű munkatársa, a „The Voice of Broadway” (A Broadway hangja) című napi pletykarovat szerkesztője, aki értékes kapcsolatokkal rendelkezett a politikai és a művészvilágban egyaránt. Dallasból írt cikkében azt állította, hogy ha Wade kerületi ügyész akarná, tanúkat szerezhetne, akik bizonyítanák, hogy Ruby és Oswald ismerték egymást. A nő személyesen is ismerte Rubyt, és egyedül ő kapott rá engedélyt, hogy négyszemközt készíthessen hosszabb riportot vele, amely február 22-én jelent meg. Az interjú idézte Rubynak a következő mondatait: „Ideges vagyok és félek. Úgy érzem, közeledik valami, nem tudom, hogy mi. Talán az a pont, ahol az ember széttörik. Talán, nem tudom....” A négyszemközti beszélgetés után napokig nem jelent meg a tárgyalóteremben. 1964. augusztus 20-án Dorothy Kilgallen nyilvánosságra hozta annak a vallomásnak a teljes jegyzőkönyvét, amelyet Jack Ruby tett a Warren-bizottság előtt. A cikk pontokban sorolta fel Ruby fontosabb kijelentéseit. „1. Ruby kijelentette a főbírónak, hogy az elnök meggyilkolása egy összeesküvés eredménye volt, azonban ő (Ruby) abban nem vett részt.” „2. Megkerülte a közvetlen választ arra a kérdésre, hogy vajon Tippit rendőr és a két másik személy találkozott-e Ruby Carousel nevű mulatójában röviddel a gyilkosság előtt.” A dokumentumok hitelesek voltak. Az FBI nagyszabású nyomozásba kezdett az ügyben. Dorothy néhány hónap múlva ismét New Orleansba érkezett, hogy találkozzon Guy Bannisterrel, (az FBI volt különleges ügynökével és a városi rendőrség volt helyettes főnökével), de Bannister időközben elhunyt szívroham következtében. 1965. november 4-én ezt mondta barátainak: „Öt napon belül napvilágra hozom ezt az egész (Kennedy) ügyet.” Ám négy nap múlva a New York Journal-American első oldalán közölte a gyászjelentést, miszerint Dorothy Kilgallen elhunyt. A rendőri jelentés szerint alkoholra bevett nagy mennyiségű altató okozta a halálát. Készülő cikksorozatának dokumentumait és feljegyzéseit sem otthonában, sem a szerkesztőségben nem találták meg. Halála Ruby a Warren-bizottságnak is könyörgött, hogy vigyék el Dallasból, mert életveszélyben érezte magát. Az FBI a texasi hatóságokat vádolta, de miután azok megfenyegették őket, hogy kitálalnak az ügyben, miszerint J. Edgar Hoover célpontja Robert F. Kennedy volt, akit el akart volna távolíttatni az Igazságügy-minisztériumból, az FBI abbahagyta a dallasi nyomozást, a nyomozóik egy részét pedig megkezdett kihallgatások félbeszakítására, félig kész jegyzőkönyvek abbahagyására utasították. Rubyt 1964. március 5-én halálra ítélték, ám 1966. október 5-én Texas állam Fellebviteli Bírósága a per formai hibáira hivatkozva megsemmisítette az ítéletet, és elrendelt egy új tárgyalást az ügyben, melynek helyszínéül Wichita Falls várost jelölték meg. A tárgyalást 1967 februárjára tűzték ki. Bírói utasításra Rubyt már 1966. december 15-én át kellett volna szállítani Dallasból a tárgyalás helyszínére, aki ekkorra már két évet töltött a börtönben, és bár 1964-ben még makacsul hallgatott, bízva pártfogói közbenjárásában, ekkorra már nem számíthatott segítségre. A dallasi börtön különleges, ablak nélküli, speciálisan őrzött 6 M cellájában 1966. december 9-én Ruby váratlanul rosszul lett, 48 órával azután, hogy a dallasi hatóságok kézhez kapták a bírói végzést: Rubyt december 15-én át kell szállítani. Úgy vélték, Ruby csak náthában szenved, és meg fog gyógyulni, így átszállítható. Dr. Callahan, a börtönorvos otthon értesült róla, hogy Ruby hirtelen rosszul lett, és „rendkívül súlyos állapotára való tekintettel” Bill Decker seriff elrendelte, hogy vigyék a Parkland kórházba, ahol állítólag Kennedy és Oswald is meghalt korábban. Az orvosok rákot diagnosztizáltak nála, és megműtötték. Kevesebb mint egy hónap múlva, 1967. január 3-án Ruby meghalt. Dr. Eugene Frenkel és Dr. Earl Rose, a dallasi megyei kórház orvosai a kórbonctani vizsgálat után megállapították, hogy nem a rák, hanem a műtét következtében kialakult tüdőembólia okozta halálát. Ruby temetésére 1967. január 4-én, Chicagoban került sor. Hannibal hadművelet A Hannibal hadművelet (németül Unternehmen Hannibal) a világ legnagyobb tengeri evakuáló-akciója volt, amit a német Kriegsmarine hajtott végre a második világháború végén 1945 január-májusa között a célból, hogy kimentse az ottani német lakosságot, illetve a körbezárt hadosztályokat az egykori Kelet- és Nyugat-Poroszország, valamint Kurland területéről. Előzmények A németek számára rosszul alakult az 1944-es év. A keleti fronton a Wehrmacht egyre gyorsuló ütemben kényszerült hátrálni, és a Vörös Hadsereg már 1944 augusztus-szeptemberében elérte az 1941-es német-szovjet határt, amit még Barbarossa hadművelet kezdetén lépett át a Harmadik Birodalom hadereje. Mivel a német erők, különösen az Einsatzgruppék sok kegyetlen, nemzetközi jogba ütköző törvénytelenséget elkövettek a szovjetek ellen folytatott háborúban (a kegyetlenkedések mindkét oldalról mindennaposak voltak), ezért várható volt, hogy a bolsevik politikai tisztektől és pár írótól (pl. Ilja Ehrenburg) feltüzelt egyszerű vöröskatonák szörnyen fognak bánni a német polgári lakossággal. Ehrenburg uszító verseiben német civilek megölésére biztatta a szovjet hadsereg katonáit, aminek meg is lett az eredménye: a Német Birodalom területére lépő vöröskatonák az egyik első elfoglalt keletporosz falu lakóit bestiális kegyetlenséggel kivégezték, a Nemmersdorfi mészárlás néven elhíresült akció az utolsó lökés volt a civil lakosság megfélelmítésére. Kelet-Poroszország evakuálását már többen is javasolták, amit a hadvezetőség is támogatott. Azonban Erich Koch, Gau Ostpreußen körzetvezetője megtiltotta a lakosság preventív célú kitelepítését, helyette civilek százezreit vezényelte az ún. Keleti-fal (ném.: Ostwall) építésére a tartomány keleti határára. A kelet-poroszországi offenzíva 1945. január 12-én a lakosságot teljesen felkészületlenül érte, hogy a szovjet hadsereg nagy erőkkel benyomult az országrészbe. Ezért a civil lakosság az utolsó pillanatig a helyén maradt és csak a legvégső pillanatban kezdett spontán és szervezetlen menekülésbe. A támadó vörös csapatok gyors ütemben nyomultak előre, bekerítve és felmorzsolva a védekező német csapatokat. Ilyen körülmények között adta ki a parancsot a flottának Karl Dönitz nagyadmirális 1945. január 21-én hivatalosan is a Hannibal hadművelet megvalósítására, azaz a civil és katonai egységek evakuálására. Ez azonban nem vonatkozott mindenkire, a katonáknak és férfiaknak a parancs szerint az utolsó töltényig harcolniuk kellett. A főbb városokat Hitler erőddé (Festung) nyilvánította, amelyet mindenáron tartani kellett. Ezek közé tartozott például Königsberg, Danzig és Gotenhafen is. Január 23-án a Vörös Hadsereg elérte és bevette Elbinget (ma: EŁblag, Lengyelország), ezzel elzárta a szárazföldi menekülési útvonalat nyugat felé. A menekülés a továbbiakban csak tengeri, vagy légi úton volt lehetséges. A menekülők egy tekintélyes része messze keleten, Königsberg, Pillau térségében várt behajózásra. A nagyobb részük a szárazföldi út bezárultával átkelt a befagyott vizű Visztula-öblön (ném.: Frisches Haff) és a Visztula-turzáson keresztül érte el Danzig és Gotenhafen környékét, amelyeket a német hadsereg csaknem a háború légvégéig tartott. Az evakuálás A mentésben a Kriegsmarine gyakorlatilag minden egysége részt vett, nehézcirkálók, cirkálók, rombolók, torpedónaszádok, de kereskedelmi és civil egységek is, halászhajók, utasszállító gőzösök, mindenféle hajó. A haditengerészet keleti főparancsnoksága szám szerint 672 db kereskedelmi hajóutat és 409 hadihajóutat szervezett, a nagyobb kikötőkben a menekültek behajózását, konvojok összeállítását és védelmét. A menekülteknek rendkívüli hidegben kellett tömegszállásokon vagy a szabad ég alatt táborozniuk, néha hetekig, hiányos ellátás, tüzérségi és légitámadások közepette. A kereskedelmi hajóknak gyakran a legnehezebb időjárási körülmények közepette kellett kikötniük és kifutniuk. Pillau, Danzig, Gotenhafen, Hela és Kolberg kikötőiben összpontosították a hajók zömét. A menekültek főbb elszállítási és összpontosítási körzeteihez, valamint a fontosabb, még szabadon lévő menekülőutak védelmére Wehrmacht és Volksstrum egységeket vezényeltek, akiknek védelmezniük kellett a - főként légitámadások ellen - kiszolgáltatott menekülteket. Ilyen körülmények között adta ki január 21-én Dönitz admirális a parancsot a „Hannibál hadművelet”-re, amely május 9-ig, egy nappal a német fegyverszünet napja utánig tartott: ezen a napon foglalták el az utolsó kikötőt, Danzigot a szovjet csapatok. Ezen idő alatt a német haditengerészet Kelet- és Nyugat-Poroszországból, valamint Pomerániából tengeri úton összesen 2,5 millió polgári és katonai személyt szállított a Wermacht főparancsnokságának kimutatása szerint Dániába és Schleswig-Holsteinbe. Danzig–Gotenhafen–Hela kikötőiből 1 347 000, Pillauból 592 000, Kolbergből 77 500, Swinemündéből 70 000 és Kurföldről 100 000 főt. A háború vége, a sorozatos légitámadások és a krónikus üzemanyaghiány ellenére is a német haditengerészet végig uralta a tengert. A veszteség „minimális” volt: a szovjetek összesen 5 hajót süllyesztettek el tengeralattjáró-támadásokkal, és ezek során mintegy 33 000 ember veszett oda, amely a menekültek kb. 1%-a, miközben a szárazföldön menekülő milliókból, egyes számítások szerint, minden hatodik ember elpusztult. Jól mutatta ez a szovjet haditengerészet gyengeségét. Veszteségek A majd négy hónapig tartó, minden idők legnagyobb tengeri mentőakciójává váló Hannibal hadművelet meglepően kevés veszteséggel zárult. Szerepet játszott ebben a Kriegsmarine tagjainak bátor és önfeláldozó magatartása, a Luftwaffe szintén példaértékű helytállása, valamint a szárazföldi csapatok elkeseredett harcai a sokszoros túlerővel szemben, akik biztosították makacs harcokban a menekülést nyugati irányban. Így a tengeri úton szállított menekülőknek csupán 1%-a, mintegy 33 000 ember lelte halálát a Balti-tengerben. Ezek között volt a Wilhelm Gustloff, a Goya, Orion és a SS General von Steuben hajók katasztrófái. A Wilhelm Gustloff lett a világtörténelem legnagyobb hajókatasztrófája, több, mint 10 000 embert rántott magával a hullámsírba. Laosz az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Laosz az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 5 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Censy Censy település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 55 fő (2015). Censy Moulins-en-Tonnerrois, Jouancy, Noyers, Pasilly és Sarry községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Devecseri Szilárd Devecseri Szilárd (Szombathely, 1990. február 13. –) magyar válogatott labdarúgó. Jelenleg a Zalaegerszegi TE játékosa. Pályafutása A válogatottban A magyar felnőtt válogatottba Egervári Sándor hívta meg először 2013 szeptemberében, az észtek elleni 5-1-re megnyert világbajnoki selejtezőn a 61. percben állt be Laczkó Zsolt helyére. A magyar válogatott Hollandia elleni 8–1 arányban vesztes találkozón öngólt vétett, egy beadást követően a saját kapujába fejelt. Štěnovice Štěnovice település Csehországban, a Dél-plzeňi járásban. Štěnovice Losiná, Čižice, Štěnovický Borek, Plzeň és Útušice településekkel határos. Lakosainak száma 2071 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Zasavica II Zasavica II (Засавица II) vagy Donja Zasavica (Доња Засавица) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Szávaszentdemeter községben. Kohászati Múzeum A Kohászati Múzeumot Miskolc Felsőhámor nevű városrészében, a Palota u. 22-ben rendezték be. Lillafüredről is megközelíthető: közel van a lillafüredi vízesés lábához és az Anna-barlanghoz. Feladata a hazai vaskohászat, fémművesség, főként a helyi (massai, diósgyőri) kohászat történetének bemutatása. A múzeum a tárgyi gyűjteményen, maketteken, diaporámákon kívül jelentős fotógyűjteménnyel, valamint szakkönyv- és szakfolyóirat-gyűjteménnyel is rendelkezik. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum intézménye. Története A kohászati emlékek gyűjtésével foglalkozó Központi Kohászati Múzeumot 1949-ben alapították, alapító igazgatója Korompai Viktor Győző volt. Első nyilvános kiállítása 1958-ban „A diósgyőri vasgyár 90 éve” című lett. Az állandó kiállítást a Lenin Kohászati Művek diósgyőr-vasgyári vendégházában rendezték be, ezt a vasgyár alapításának 190. évfordulójára emlékezve 1960. szeptember 25-én Csergő János kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg. 1963-ban alapították a Massa Múzeumot az Őskohó szomszédságában, és eleinte mindkettőt a diósgyőri kohászat tartotta fenn. A folyamatosan növekvő anyag kinőtte az ideiglenes helyszínt, és a múzeum 1968–69-ben költözött mai helyére; ezt a kiállítást 1970. július 28-án nyitották meg. Igazgatója ekkor Szinvavölgyi Oszkár volt. Külső létesítményei az Őskohó, az 1979-ben felépített vízikerekes hámor és a műszaki skanzen (1982 óta). Az Őskohóban évente egyszer, a Fazola-napok keretén belül látványcsapoláson mutatják be az egykori kohó működését. 1994 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (2009-ig Országos Műszaki Múzeum) társintézménye. Az épület 1778–79-ben épült barokk stílusban Johann Nepomuk Frieser körmöcbányai mérnök és bányasáfár tervei alapján, még Fazola Henrik idején. A „Kancellária” épületét eredetileg irodaként, lakásként és raktárként használták. A 19. század közepén átalakították, egy újabb szintet húztak az addig egyemeletes épületre. 1940-ben újra átalakították, eredeti homlokzatát ekkor vesztette el. 1985 óta műemlék; 2010-ben felújították. A ház mellett áll Fazola Frigyes vas emlékoszlopa. Talapzatán a felirat: Fazola / Frigyes / 1774–1849 / A / Diósgyőr- / Hámori / vasgyár / fejlesztője / bányakutató. Az épületnek az emlékoszlop felé néző falán elhelyezett kovácsoltvas díszen a kohászok fogója és a bányászok két, keresztbe tett kalapácsa látható, a zömmel német betelepült mesteremberekre emlékező, kétnyelvű körfelirattal (fölül: Jó szerencsét, alul: Glückauf). Az utcai homlokzat kovácsoltvas felirata: Kohászati Múzeum. A bejárat melletti két, ugyancsak vasból öntött emléktábla feliratai az épület történetét ismertetik. A kiállítás A múzeum első emeletén először Fazola Henrikkel kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki. A nyersvasgyártást bemutató teremben a vasgyártás történetét szemléltető diaporámák láthatók, de itt nézhető meg a nevezetes imolai, 10–12. századból származó kohó és a kőszegfalvai bucakemence – az ásatási állapot szerinti elhelyezésben. Itt lehet végigkísérni még a nagyolvasztók fejlődéstörténetét is, de meg lehet ismerni a nagyolvasztóban lejátszódó folyamatokat is. A következő terem az acélgyártásé. Itt lehet megtekinteni az egyes acélgyártási eljárásokat (kavaró eljárás, tégelyacél-gyártás, acélgyártás Siemens-Martin kemencében, elektroacél-gyártás, konverteres eljárások). A fémek anyagvizsgálatának fejlődéséről is itt lehet képet alkotni, illetve a vasöntészet termékeiből is van kis összeállítás. A második emelet első termében a kovácsolás történetével, technikája, technológiája fejlődéstörténetével lehet megismerkedni. Látható itt többek között, hogyan kovácsoltak az ókori Egyiptomban, miként készültek a középkori fegyverek, és jellegzetes kovácsolt termékek is megtekinthetők. A korszerű kovácsolás gépeit modellek mutatják be. A hengerlés termében a hengerlési technológiák, a gépi berendezések fejlődéséről lehet képet alkotni, de itt tekinthető meg a drót- és csavargyártás történetéről szóló anyag is. A múzeum itt állítja ki a magyar vasutaknál, a 19. század közepétől használt különféle síneket. Egy következő teremben a mindenkori időszaki kiállítás anyaga tekinthető meg. Falkenberg (Niederbayern) Falkenberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3480 fő (1987. május 25.). Falkenberg Malgersdorf, Arnstorf, Schönau, Hebertsfelden, Eggenfelden, Unterdietfurt, Rimbach, Simbach (bei Landau) és Reisbach községekkel határos. Vízköpő A vízköpő az ereszcsatorna megnyújtott végződése, amelynek az a célja, hogy az esővíz az épület falától minél távolabb érjen földet. A képzőművészetben díszkutak, szökőkutak részeként is előfordul. A gótika korában kezdődött el a vízköpők alakos kidolgozása. A kőből faragott alak többnyire képzeletbeli állat, de lehet torz vagy ruhátlan (bűn jelképeként) emberfigura is. A késő középkori vízköpőfigurák drôlerie-ként is értelmezhetők. A vízköpők legendája Francia legenda szerint II. Chlothar frank király Szt. Romanus-t, egykori kancellárját Rouen, egyházi tartomány püspökévé tette. Szt. Romanus visszaüldözte a lényt Rouen tartományba egy feszület és egy önkéntes rab segítségével, a lények elégtek, de a saját lángjuk edzette részek (nyak, fej) ellenálltak a tűznek. Ezután a fejeket az újonnan épített templomok falaihoz építették, hogy elriassza a gonosz szellemeket és megvédje a templomokat. St. Romanus megemlékezésén minden évben Rouen érseke jogot kap, egy rab szabadon engedésére, amíg a szent ereklyetartót körbe viszik, (lásd Rouen szócikkben). A vízköpő egy olyan, hosszú nyakú sárkány volt, amelynek denevérszárnyai voltak és szájából tüzet ontott. Története Amikor vízköpőkről beszélünk, általában a középkori vízköpőket értjük rajta, de bármely kor épületének vízelvezetéseit is hívhatjuk így, amikor nem ereszcsatornákról beszélünk. Az ókori egyiptomi építészetében a vízköpők oroszlán fejjel jelentek meg. Hasonló oroszlánszájú vízköpő látható a görög templomokon is, faragott vagy modellezett márvány vagy terrakotta (égetett agyag) szobrok díszítették a párkányokat. Kiváló példa erre a 39 fennmaradt oroszlán fejű vízköpő szobor Zeusz templomán. Eredetileg 102 vízköpő volt, de súlyuk miatt (márvány), sok leesett és ki kellett cserélni. Sok középkori katedrálison találhatók vízköpők és kimérák. A leghíresebb példa erre a párizsi Notre-Dame. Néhány vízköpő szerzeteseket formáz, vagy állatok és emberek kombinációja, sok közülük humoros megjelenítés.. Ezek a szokatlan állat keverékek vagy kimérák nem szolgáltak vízelvezető jelleget és egyre inkább groteszk formát öltöttek. Inkább díszítés gyanánt lettek felhasználva, sem mint vízelvezetőként. Ám mára már csak a vízköpő jelző maradt fent mint gyűjtő név. A dísz és nem dísz vízköpő a tető könyökfalára épült eszköz, amely összegyűjti és elvezeti az esővizet az épületekről. Ilyen formában a 18. század elejéig használták építészeti elemként. Azután viszont egyre több épülethez vettek lefolyócsöveket a víz elvezetésére a tetőtől a talajig, így már csak néhány épületen használták a vízköpőket. Ennek főbb oka az volt, hogy megrémítették az embereket, illetve a nehezebbek leestek, ezzel anyagi károkat okozva. 1724-ben a nagy-britanniai országgyűlés elfogadta a London Building Actot (az épületekre és utcákra vonatkozó építkezési törvényt), mely szerint minden új épületen ereszek és csatornák legyenek. Vízköpők a katolikus templomokon A vízköpők kétféleképp voltak megtekinthetők az egyházi történelem folyamán. Elsődlegesen a gonosz fogalmát közvetítették a vízköpő formáján keresztül a hétköznapi írástudatlan emberek számára. Másodlagosan a vízköpők elriasztják a gonosz lelkeket az egyház környékéről, innen ered, hogy a gonosz nem tud belépni a templom falai közé. Viszont néhány középkori pap nézetei átváltottak egyfajta bálványimádássá a vízköpők irányába. A 12. században Clairvaux-i Szent Bernát beszédet mondott a vízköpők ellen: Mit csinálnak ezek a fantázia szülötte szörnyek a kolostorokban, a barátok szemei inkább azokat fürkészi? Mit jelentenek ezeknek a tisztátalanoknak ezek a furcsa vad oroszlánok és szörnyek? Milyen szándékkal vannak elhelyezve ezek a teremtmények, a félig szörnyek, a félig emberek vagy ezek a foltos tigrisek? Látok különféle testeket egyforma fejjel és különféle fejeket egyforma testtel. Itt egy négylábú teste egy kígyófejével, ott egy hal teste egy négylábú fejével, aztán megint egy állat félig ló, félig kecske... Ha nem szégyelljük magunkat érte, akkor legalább bánjuk meg, amit rájuk költöttünk. Lester Burbank Bridaham egyet ért azzal, hogy a vízköpők és kimérák a francia gótikus szobrászat furcsa elemei: Sok szimbolikus szobra van a gótika időszakainak, de körültekintőnek kell lennünk a túl sok értelmezés miatt. Állatot formázó vízköpők Az ókori Egyiptomiaknak, görögöknek, etruszkoknak és az ókori rómaiaknak is voltak állat formájú vízköpőik. A 12. században a római katolikus templomok erősebbek lettek és sok új hívet toboroztak, nagyjából ez idő tájt jelentek meg a vízköpők Európában. A lakosság nagy része ebben az időben analfabéta volt, így a különböző vallások képeken keresztül közvetítették hitüket. A középkor sok lényének tulajdonítottak misztikus erőt. Továbbá emberi tulajdonságokkal ruháztak fel egyes állatokat, vagyis az állatokat megszemélyesítették. Ez leginkább a pogányok köreiben volt gyakori, hogy ezeket a lényeket a katolicizmus ellen használják fel. Néhány állatot (mint az orrszarvú vagy a rinocérosz) melyek ismeretlenek voltak nyugat európában a középkor folyamán a vízköpőkkel azonosították (mint például a laoni katedrálison). A modern vízköpőknek ezért nincsen szimbolikus jelentésük. Peyrusse-Vieille Peyrusse-Vieille település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 76 fő (2015). Peyrusse-Vieille Couloumé-Mondebat, Gazax-et-Baccarisse, Louslitges, Peyrusse-Grande és Saint-Pierre-d’Aubézies községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Conor Donovan Conor Donovan (Fuquay-Varina, Amerikai Egyesült Államok, 1996. január 8. –) amerikai labdarúgó, aki jelenleg a Orlando City játékosa. II. János Pál-szobor (Makó) A II. János Pál pápát ábrázoló makói szobor a belvárosi Szent István-plébániatemplomban található. A szoborállítás ötlete 2011-ben, egy, a Máriaradnai kolostorhoz történt zarándoklat során merült föl a hívekben, akik az ottani kegytemplomban láttak egy frissen felszentelt szobrot. Czank Gábor plébános egy évvel később, a pápa születésének 92. évfordulója kapcsán döntött a gyakorlati megvalósítás mellett. A szobor egész alakos, körülbelül 150 centiméter magas; a pápát egyik kezében pásztorbottal, másikkal híveinek áldást osztva ábrázolja. Az alkotást a Szentatya hazájában, Lengyelországban, Częstochowa városában készítették helyi mesteremberek; a szűkebb régióban nincs másik alkotás, amely a makói hívők körében is népszerű, 2011-ben boldoggá avatott egyházfőt ábrázolná. A szobor felszentelésével egy időben, 2012. május 18-án a templomban Magyaros Rita (Veronika nővér) több ereklyét is tartalmazó, a pápa életét bemutató magángyűjteményét is kiállították. Aubres Aubres település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 414 fő (2015). Aubres Teyssières, Châteauneuf-de-Bordette, Condorcet, Nyons, Les Pilles és Venterol községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pisont játék A pisont egy bonyolult szabályrendszerű, a játékot gyakran kísérő italozás miatt azonban mégis szórakoztató társasjáték, amely minimális eszközigénye (2 db hagyományos dobókocka) révén bárhol, bármikor játszható. Alapvetően a játék nem törvényszerűen kötődik alkoholfogyasztáshoz, leggyakrabban mégis egy korty (általában alacsony szesztartalmú italból) lehúzása az elvégzendő egységfeladat. A játék történelmi kialakulása okán leginkább a selmeci diákhagyományok kultúrköréhez köthető, napjainkban leggyakrabban a bursch-ok játsszák. Ajánlott játékosszám 3 és 10 fő között. A játék lényege A játék lényege abban rejlik, hogy szinte az összes számkombináció nevezetes, ám számos egyedi szabály létezik és bárki újakat állíthat fel. A huzamosabb idő után már bonyolultnak tűnő matematikai szabályok pontos alkalmazása, a halmozódó szorzók számítása nagyobb létszámú társaság esetén komoly szellemi erőfeszítést igényel. Az alap játékszabályok A játékosok kört alkotva foglalnak helyet a játéktér (pl. asztal) körül, melyen egyszerre dobnak a két, hagyományosan hatlapú dobókockával. A dobás értéke mindig a számok összege, nem pedig helyiértéke. A kezdő dobó személyének eldöntéséhez a "nulladik körben" minden játékos dob a kockákkal, a legkisebb összeget dobó játékos kezdi a tényleges első kört. Minden játékos egyszer dob, majd tovább adja a kockákat a következő játékosnak. Aki a játék kezdetétől (a nulladik kört nem számítva) először dobja ki a 2+1-es számkombinációt, az a játékos lesz a Pisont, fejére papírcsákót húznak. Szerepe a játék szempontjából kiemelt, mert innentől fogva az összes olyan dobás esetén, amelyben a 3-as szám szerepel, innia kell 1 kortyot. Ha a következő körben újra 2+1-et dob, kétszeres Pisonttá válik, így a 3-as szám legközelebbi előfordulásakor már kétszeres szorzó érvényes az általa megivott kortyok számára. (Nem ritka a 4-5-szörös Pisont sem, de a krónikák jegyeztek már fel 12-szeres Pisontot is.) Pisont az asztalt csak EKS-sel (kupájának fenékig ürítésével) hagyhatja el. Nevezetes dobások Növekvő sorrendben elnevezéseikkel és a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel: 0+0 és 0+1 (ha mindkét, vagy az egyik kocka leesik az asztalról): végzetes hiba, ezért minden játékos megissza kupája tartalmát 1+1 , a "Legszánalmasabb Dobás" : a dobó játékos egy kortyot kénytelen inni 2+1 : az új Pisont tiszteletére minden játékos iszik 1 kortyot 2+2 : a megegyező értékeknél a dobó játékos "felez", azaz az egyik kocka értékét kiosztja egy tetszőlegesen választott játékostársának, a másik felét megissza ő maga 3+1 : ha van Pisont, akkor a szorzójának megfelelő számú kortyot iszik 3+2 : a dobót megelőző játékos iszik 1 kortyot ha van Pisont, akkor a szorzójának megfelelő számú kortyot iszik ő is 3+3 : minden játékos gyorsan megfogja az orrát, a dobó dönti el, ki volt a leglassabb, arra oszt 1 kortyot megegyező értékek, tehát a dobó a felét megissza, a felét kiosztja ha van Pisont, akkor a szorzójának kétszerese számú kortyot iszik ő is 3+4 : a dobót követő játékos iszik 1 kortyot ha van Pisont, akkor a szorzójának megfelelő számú kortyot iszik ő is 4+1 : a dobót megelőző játékos iszik 1 kortyot 4+2 : minden játékos gyorsan megfogja az orrát, a dobó dönti el, ki volt a leglassabb, arra oszt 1 kortyot 4+4 : megegyező értékek, tehát a dobó a felét megissza, a felét kiosztja 5+1 : ugyanaz, mint 4+2 5+2 : ugyanaz, mint 3+4 5+5 : minden játékos 1 kortyot iszik a legkerekebb dobás tiszteletére megegyező értékek, tehát a dobó a felét megissza, a felét kiosztja 6+6 : megegyező értékek, tehát a dobó a felét megissza, a felét kiosztja További szabályváltozatok A türelmetlen dobó büntetése (azaz ha azelőtt dob, mielőtt játékostársai befejezték volna az ivást), hogy neki is meg kell innia azt a mennyiséget, amelyet az éppen ivók fogyasztottak. A csaló dobó büntetése (azaz ha rázás közben helyesen tippeli meg a kockák összegét), hogy kupája tartalmát fenékig kell ürítenie (EKS!). A hardcore Pisont szabály igen elterjedt egyes baráti körökben, ekkor az összes 6-os szám dupla 3-asnak számít, így a Pisont által elfogyasztott italmennyiség a többszörösére nő. A többes Pisont szabálya az, amikor az újonnan 2+1-et dobó játékos nem veszi át az előző tisztjét, hanem második Pisonttá válik. Már aktív Pisont újbóli 2+1-es dobásával deaktiválja, úgymond ki-be kapcsolja aktuális tisztjét. Kisebb társaság, vagy huzamosabb idő után így előfordulhat, hogy valamennyi játékos Pisont lesz. Az asztalt időlegesen elhagyó a játékos egy szomszédját bízza meg a rá eső kortyok számlálásával. Ha visszaérkezésekor a megbízott nem emlékszik, vagy túl nagy számot mond, a két játékos együtt issza meg a mondott számot. Akinek 4 neve van, arra bármikor ráruházható a Pisont. Mizson A Műegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a játék Mizson néven fut, hasonló szabályokkal: Az óra járásával ellentétes irányban halad a kör A két kocka értékeire a szabályok: 1+1 : a dobót kinevetik, s innia kell egy kortyot 2+1 : a dobó első mizson lesz, az addigi első mizson pedig második, s így tovább (a játék elején meg kell egyezni a mizsonok számával; egy ember lehet többszörös mizson is) Ha valaki két egymást követő körben 2+1-et dob, akkor hozhat egy tetszőleges szabályt (pl. a Buffalo: csak a bal kezedben tarthatod a poharadat), amit ha valaki megszeg, s azt a többiek észreveszik, a pohara egész tartalmát meg kell innia. A két kocka összegére a szabályok: 3 : a mizsonok isznak 7 : a dobót megelőző játékos iszik 9 : a dobót követő játékos iszik 10 : aki utoljára megfogja az orrát, az iszik Dupla dobása esetén a dobó egyet iszik, a többit pedig szétoszthatja (tehát pl. 6+6 esetén 1-et iszik, 5-öt szétoszt akár 1, akár 5 játékosnak) Egri István Egri István (született Klein) (Budapest, 1905. május 21. – Budapest, 1980. július 10.) magyar színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista; érdemes és kiváló művész; Náray Teri színésznő férje volt. Lányai: Egri Kati és Egri Márta. Életpályája 1929-ben a színész, 1930-ban a rendező szakon diplomázott a Színművészeti Főiskolán. A Belvárosi Színházban indult színészi pályája. Ezzel egyidejűleg Hevesi Sándornál rendezést tanult. 1931-től 1932-ig a Magyar Színház, 1932–1933 között pedig a Kamara Színház tagja volt. 1933–1935 között nem volt egyetlen színháznak sem a tagja. Néhány kisebb szerepet játszott a Vígszínházban és az Új Thália-ban. 1935-ben a Vígszínház tagja lett. Az 1939-es zsidó törvények miatt nem játszhatott színházban, tanított és újságírással foglalkozott. 1944-ben munkaszolgálatra vitték, Auschwitz-ba került, ahonnan 1945 tavaszán került haza. A Nemzeti Színház tagja lett. 1946–1948 között ismét a Vígszínház tagja volt. 1948-ban a Pesti Színház igazgatója lett, 1949-ben pedig az Ifjúsági Színház igazgatójának nevezték ki. 1950-ben a Belvárosi Színház főrendezője, 1953-tól pedig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője lett. 1956–1958 között a Petőfi Színház főrendezője, majd igazgatója, 1958–1962 között a József Attila Színház, 1962–1965 között pedig a Jókai Színház tagja volt. 1965-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol tíz éven át játszott. 1975-ben a Zeneakadémia ének tanszékének oktatója volt. 1975–1978 között a Madách Színház tagja volt, és a Győri Kisfaludy Színházban rendezett. 1978-ban visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig, 1980-ig volt a tagja. Első színpadi rendezése 1939-ben volt, Tamási Áron: Énekes madár című darabját rendezte a Szolnoki Szigligeti Színházban. 1971-ben rendezte a Magyar Televízióban Molière: A képzelt beteg című vígjátékából készült tévéjátékot. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak részletezve (1945-) Szereplő: 35 előadás Rendező: 67 előadás Náray Terivel egy darabban: 1 előadás Náray Terit rendezte: 6 előadás Szinkronszerepei Krisztina királynő (Queen Christina) [1933] .... Érsek (David Torrence) Téboly (Fury) [1936] .... Seriff (Edward Ellis) Hófehérke és a hét törpe (Snow White and the Seven Dwarfs) [1937] .... Morgó Zola élete (The Life of Emile Zola) [1937] A Manderley-ház asszonya (Rebecca) [1940] .... Julyan ezredes (C. Aubrey Smith) Waterloo Bridge (Waterloo Bridge) [1940] .... Tábornok (C. Aubrey Smith) Anna Karenina (Anna Karenina) [1948] Francis (Francis) [1950] .... Hooker ezredes (Ray Collins) Per a város ellen (Processo alla città) [1952] .... Perrone felügyelő (Paolo Stoppa) Julius Caesar (Julius Caesar) [1953] .... Artemidorus (Morgan Farley) Kopogd le a fán! (Knock on Wood) [1954] .... Kreuger doktor (Steven Geray) Mulató a Montmartre-on (French Cancan) [1954] .... Henri Danglard (Jean Gabin) Vörös és fekete (Le rouge et le noir) [1954] .... Pirard abbé (Antoine Balpetré) Átkelés Párizson (La traversée de Paris) [1956] .... Grandgil (Jean Gabin) Kocsubej (Kochubey) [1957] .... Ordzsonikidze A vád tanúja (Witness for the Prosecution) [1957] .... Bíró (Francis Compton) Idegen a cowboyok között (The Big Country) [1958] .... Henry Terrill őrnagy (Charles Bickford) Kövessen, fiatalember! (Suivez-moi jeune homme) [1958] A nagy családok (Les grandes familles) [1958] .... Noël Schoudler (Jean Gabin) Nyomorultak (Les Misérables) [1958] .... Javert (Bernard Blier) Rendkívüli történet (Ch. P. - Chrezvychainoe proisshestvie) [1958] .... Szaharov (Pavel Usovnichenko) Archimedes, a csavargó (Archimède, le clochard) [1959] .... Archimedes / Joseph Hugues Guillaume Boutier-Blainville (Jean Gabin) Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) [1959] .... Mille, zenész (Martin Hellberg) A béke első napja (Pervyy den mira) [1959] .... Főorvos (Arkadi Vovsi) Az Eiffel-torony árnyékában (Rue des Prairies) [1959] .... Henri Neveux (Jean Gabin) Emberi sors (Sudba cheloveka) [1959] Napkelte előtt (Nakanune) [1959] .... Nikolaj Stakhov (Boris Livanov) Aki szelet vet (Inherit the wind) [1960] .... Matthew Harrison Brady (Frederic March) A búcsú (Kirmes) [1960] .... Wirt Balthausen (Benno Hoffmann) Az édes élet (La dolce vita) [1960] .... Don Eugenio Mascalchi (Prince Eugenio Ruspoli di Poggio Suasa) Kísértetkastély Spessartban (Das Spukschloß im Spessart) [1960] Orvos válaszúton (Vsude zijí lidé) [1960] .... TSZ elnök (Vladimír Hlavatý) Öt töltényhüvely (Fünf Patronenhülsen) [1960] .... Bolanos őrnagy (Fritz Diez) Az utolsó tanú (Der letzte Zeuge) [1960] Az áldozat közbeszól (Der Ermordete greift ein) [1961] .... Laroche professzor (Arthur Jopp) Eltűnt egy asszony (Tereza) [1961] .... Elbich (Vladimír Hlavatý) Fiatalok voltunk (A byahme mladi) [1961] Ítélet Nürnbergben (Judgment at Nuremberg) [1961] .... Dan Haywood főbíró (Spencer Tracy) Két élet (Dve zhizni) [1961] Láng az utcákon (Flame in the Streets) [1961] .... Jacko Palmer (John Mills) Malachiás csodája (Das Wunder des Malachias) [1961] .... Reuschel püspök (Kurt Ehrhardt) Mamlock professzor (Professor Mamlock) [1961] .... Mamlock professzor (Wolfgang Heinz) Pooley katona esküje (Der Schwur des Soldaten Pooley) [1961] A szép amerikai (La belle Américaine) [1961] A torpedó visszalő (Watch Your Stern) [1961] .... Humphrey Pettigrew admirális (Noel Purcell) Válás olasz módra (Divorzio all'italiana) [1961] .... Don Calogero (Ugo Torrente) Agglegények (Les célibataires) [1962] .... Elie de Coëtquidan (Fernand Ledoux) Altona foglyai (I sequestrati di Altona) [1962] .... Albrecht von Gerlach (Fredric March) Csak ketten játszhatják (Only Two Can Play) [1962] Egy év kilenc napja (9 dney odnogo goda) [1962] .... Butov, az Intézet igazgatója (Szergej Blinnyikov) Királyfi gyermekek (Königskinder) [1962] Párbaj a szigeten (Le combat dans l'ile) [1962] A halottak nem beszélnek (Tote reden nicht) [1963] Hogyan lettem vezérigazgató? (Carambolages) [1963] .... Norbert Charolais (Louis de Funés) Nyomoz a vőlegény (The Man from the Diners' Club) [1963] .... Mr. Martindale (Everett Sloane) A rendőrségen történt (Eto sluchilos v militsii) [1963] .... Prosin alezredes (Mark Bernes) Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute) [1963] A törvény balkeze (The Wrong Arm of the Law) [1963] A két veronai nemes (Zwei Herren aus Verona) [1964] .... Milánó hercege (Hans Karl Friedrich) A tábornok kutyája (Der Hund des Generals) [1964] .... Főállamügyész (Karl Meixner) Háború és béke - Andrej Bolkonszkij (Voyna i mir I: Andrey Bolkonskiy) [1965] .... Ilja Andrejevics Rosztov (Viktor Stanitsyn) A halál ötven órája (Battle of the Bulge) [1965] .... Conrad (Hans Christian Blech) Júlia és a szellemek (Giulietta degli spiriti) [1965] .... Nagypapa (Lou Gilbert) A különleges osztály (Neobycejná trída) [1965] Egymillió karátos ötlet, avagy a Róka nyomában (After the Fox) [1966] .... Az Interpol igazgatója (Maurice Denham) Baleset (Accident) [1967] .... Provost (Alexander Knox) A Szent Péter-hadművelet (Operazione San Pietro) [1967] A bostoni fojtogató (The Boston Strangler) [1968] .... Dr. Nagy (Austin Willis) A könnyűlovasság támadása (The Charge of the Light Brigade) [1968] .... Lord Cardigan (Trevor Howard) Ölj meg, csak csókolj! (Straziami, ma di baci saziami) [1968] .... Vincenzo Pittiluti, a borbély (Michele Cimarosa) Pajzs és kard (Shchit i mech) [1968] Minden eladó (Wszystko na sprzedaz) [1969] Cromwell (Cromwell) [1970] Mr. Tibbs nyomoz (They Call Me MISTER Tibbs!) [1970] .... Marden kapitány (Jeff Corey) Goya (Goya - oder Der arge Weg der Erkenntnis) [1971] .... Jovelianos (Ernst Busch) Rémület a levegőben (Terror in the Sky) [1971] Volt egyszer egy zsaru (Il était une fois un flic...) [1971] A Dominici-ügy (L'Affaire Dominici) [1973] .... Az esküdtbíróság elnöke (Daniel Ivernel) Az ezredeseket akarjuk (Vogliamo i colonnelli) [1973] Illumináció (Iluminacja) [1973] .... Włodzimierz Zonn professzor, dékán, csillagász A köd (Ceata) [1973] .... A professzor (Toma Dimitriu) Ahová lépek, ott fű nem terem (La moutarde me monte au nez) [1974] .... Igazgató (Jean Martin) Conrack (Conrack) [1974] Joachim, dobd a gépbe! (Jáchyme, hod ho do stroje!) [1974] Penny Gold (Penny Gold) [1974] .... Charles Blachford (Joseph O'Conor) Ulzana (Ulzana) [1974] Neveletlenek (Conduct unbecoming) [1975] .... Benjamin Strang ezredes (Trevor Howard) Griffin és Phoenix (Griffin and Phoenix: A Love Story) [1976] .... Professzor (Milton Parsons) Hangjátékok A Piros Oroszlán (1962) .... A tábornok Díjai Érdemes művész (1963) Kiváló művész (1974) Napkutya (együttes) A Napkutya egy 2012-ben alakult magyar alternatív rockzenekar. Történetük Az együttes 2012-ben alakult Oplasznik Péter vezérletével. Az öttagú Napkutya zenekar tagjainak mindegyike különböző formációkban már megjárta a kis klubokat és legnagyobb színpadokat is. Dalukat játszotta az MR2-Petőfi Rádió is. Az együttes első lemeze 2013. április 13-án jelent meg Ugatni szabad címmel. Tagok Jelenlegi tagok Oplasznik Péter – ének, gitár, dalszerző Nagy Amarillisz – ének Szusza József – basszusgitár Knapp "G" Zoltán – dob Vendégművész Feltcher G' – billentyű Diszkográfia Nagylemezek 2013: Ugatni szabad 2015: "Hol a labda" Páfrányfenyőfélék A Ginkgoaceae vagy páfrányfenyőfélék a Ginkgopsida rend egyetlen ma élő családja, amely a mezozoikum idején terjedt el. A családba egyetlen ma élő nemzetség tartozik, a Ginkgo, ezen belül egyetlen ma élő faj, a Ginkgo biloba, amelyet gyakran élő kövületnek tekintenek. A földtörténet korábbi korszakaiban több más nemzetség is elterjedt volt. Rendszertan A Ginkgoaceae család a következő 6 kihalt és 1 ma élő nemzetséget foglalja magába: Arctobaiera † Baiera † Eretmophyllum † Ginkgo Ginkgoites † Sphenobaiera † Windwardia † Raúl Bravo Raúl Bravo Sanfélix (Gandía, 1981. április 14. –) spanyol válogatott labdarúgó, jelenleg a görög PAE Véria hátvédje. Pályafutása A Real Madridban Habár Raúl Bravo a Valenciához közeli Gandía szülötte, ennek ellenére mégis a Real Madrid saját nevelésű játékosának számított, így ő is egy volt a spanyol csapat megannyi tehetséges fiatalja közül, aki a csapat híres „utánpótlásgyárából” került ki. Raúl Bravo végigjárta a szamárlétrát klub és válogatott szinten egyaránt. 2001. október 6-án mutatkozhatott be először a Real Madrid csapatában az Athletic Bilbao elleni mérkőzésen, ahol Bravo a megsérült Roberto Carlos helyére állhatott be. Néhány hónap alatt nagyot fordult a fiatal labdarúgóval a világ, mivel a szezont az akkor csak negyedik ligás C csapatban kezdte, s az esztendő végére a „királyi gárda” felnőtt csapatában találta magát. A 2001–02-es szezon végére Bajnokok Ligája-győztes lett és ő lett Roberto Carlos első számú tartalékja a védelem bal oldalán. Sejthető volt, hogy a csúcsformában játszó brazil mellett a fiatal spanyol nem nagyon rúghat labdába. Kölcsönben a Leedsnél Roberto Carlos többször hízelgően nyilatkozott leendő utódjáról, s Raúl Bravo egyszer azt mondta, hogy egyáltalán nem bánja hogy a Real Madrid kispadjára szorul, hiszen az a Roberto Carlos játszik az ő posztján, aki a világ legjobb balbekkje és neki még rengeteget kell tanulni tőle, hogy úgy tudjon játszani majd, mint a brazil zseni. Éppen ezért 2003-ban kölcsönadták a Leeds Unitednek, ahol megismerhette az angol futballstílust, mely feltehetően nem ártott karrierjének, de mindössze öt mérkőzésen léphetett pályára, s nem tudott igazán maradandót alkotni a fokozatosan csődközelbe jutó csapatban. Visszatérés Madridba 2003 nyarán Leedsből visszatért Madridba, de nem a védelem bal oldalán, hanem a védelem tengelyében játszott többnyire Pavónnal és Helguerával. A 2003–04-es idényben nem játszott rosszul, de néha bizonytalankodott, s az idény végére kikerült a kezdőcsapatból. A következő három szezonban sem tudta hosszú időre visszaszereznie helyét a Real Madrid kezdőcsapatában, bár amikor játszott, akkor rendre nem vallott szégyent, de kiélezett helyzetekben gyakran vétett kapitális hibákat, ami annak is köszönhető, hogy Vanderlei Luxemburgo és Fabio Capello sem a balhátvéd posztján játszatta, hanem inkább vésztartalékként vetették be a védelem különböző pontjain. 2006 tavaszán három évvel meghosszabbította az akkor lejáró szerződését, de nyilvánvaló volt számára, hogy sokáig nem maradhat Madridban, mivel a spanyol Miguel Torres és a brazil Marcelo rendre jobb teljesítményt nyújtott, mint ő. A 2006–07-es szezonban csak elvétve küldte pályára Fabio Capello, s gyakran a csapat utazó keretébe sem fért be, bár nyújtott néma vigaszt számára, hogy 2003 után újra spanyol bajnok lehetett. Az idény végén már nem maradhatott tovább Madridban, s inkább Görögországba igazolt. Az Olimpiakószban 2007 júliusában nyilvánvalóvá vált, hogy Raúl Bravo a görög Olimpiakószba igazol. A görögök láttak még fantáziát a védőben, s 1,5 millió euró ellenében sikerült megszerezniük a spanyol hátvédet. Raúl Bravo négy évre írt alá, s ezzel az üzlettel évente 1,3 millió eurót keresett. Az első görögországi szezonjában a hátvéd meglehetősen kevés mérkőzésen jutott szóhoz, s ennek az egyik fő oka az volt, hogy Raúl Bravót meglehetősen sok sérülés hátráltatta az idényben. A következő szezonban már sikerült bejátszania magát a kezdőcsapatba, s egykori nevelőegyesülete, a Real Madrid elleni Bajnokok Ligája mérkőzéseken is kiválóan játszott. A 2009-es esztendő már nem sikerült valami rózsásan a játékos számára, mivel a csapat új edzője, Ernesto Valverde fegyelmi vétségek miatt száműzte a csapatból. Nem sokkal később Bravo több hónapra lesérült, s miután felgyógyult, a görög élcsapat kölcsönadta a spanyol bajnokság egyik kiesés ellen menekülő együttesének, a Numanciának. A spanyol bajnokságba visszatérő Bravo nem találta a közös hangot új csapatával, s mindössze 6 mérkőzésen lépett pályára. 2009 nyarán visszatért Görögországba, ahol visszaszerezte a helyét a kezdőcsapatban. A játékosnak minden bizonnyal jót tett a száműzetés, mivel a meccseken kiváló formában játszott, s ennek eredményeként az idényben több mint 30 mérkőzésen lépett pályára az Olimpiakósz szerelésében. A 2010–11-es szezonban ismét Ernesto Valverde lett az Olimbiakósz edzője, akivel Bravo továbbra sem volt jó viszonyban, ennek ellenére a spanyol védő 18 mérkőzésen lépett pályára az idényben, s végül görög bajnoki címet ünnepelhetett. Az edzőjével való folyamatos összecsapások miatt szerződését nem hosszabbította meg a görög klub, s az idény végén átadólistára került. A Rayo Vallecanoban A 2011-es átigazolási időszak utolsó napjaiban Raúl Bravo a Rayo Vallecano csapatához szerződött ingyen, miután lejárt a szerződése a görög Olimpiakósz-nál. A válogatottban Raúl Bravo a spanyol válogatottban 2001. augusztus 21-én mutatkozhatott be Magyarország ellen. Iñaki Sáez rendre meghívta a válogatott keretébe, de a spanyol hátvédsor általában nélküle állt össze. 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Puyol sérülése miatt mindhárom csoportmérkőzésen kezdőként kapott szerepet, a spanyol csapat azonban nem jutott tovább a csoportjából. A 2004-es Európa-bajnokság után már többször nem húzhatta fel a spanyol válogatott mezét. Nobody’s Perfect A Nobody's Perfect a Deep Purple 1988-ban megjelent dupla koncertalbuma. A felvételek több időpontban történtek a The House of Blue Light turnéjukon 1987-88-ban. Az albumon helyet kapott a "Hush" új stúdióváltozata, az együttes fennállásának 20. évfordulója alkalmából. 1999-ben egy kibővített, 2 CD-s kiadás jelent meg a Mercury Records gondozásában. Felvételek időpontja 1987. május 23. Irvine Meadows, Kalifornia , Egyesült Államok 1987. május 30. Phoenix , Arizona , Egyesült Államok 1987. szeptember 6. Verona , Olaszország 1987. augusztus 23. Oslo , Norvégia 1988. február 26. Hook End Manor, Anglia Az album dalai A Hush kivételével az összes dal Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice szerzeménye. Eredeti kiadás "Highway Star" - 6:10 "Strange Kind of Woman" - 7:34 "Perfect Strangers" - 6:25 "Hard Lovin' Woman" - 5:03 "Knocking at Your Back Door" - 11:26 "Child in Time" - 10:35 "Lazy" - 5:10 "Black Night" - 6:06 "Woman from Tokyo" - 4:00 "Smoke on the Water" - 7:46 "Hush" (Joe South) (stúdiófelvétel) - 5:30 1999-es kétlemezes kiadás "Highway Star" - 6:10 "Strange Kind of Woman" - 7:34 "Dead or Alive" (Blackmore, Gillan, Glover) - 7:05 "Perfect Strangers" (Blackmore, Gillan, Glover) - 6:24 "Hard Lovin' Woman" (Blackmore, Gillan, Glover) - 5:03 "Bad Attitude" (Blackmore, Gillan, Glover, Lord) - 5:30 "Knockin' at Your Back Door" (Blackmore, Gillan, Glover) - 11:24 "Child in Time" - 10:36 "Lazy" - 5:10 "Space Truckin'" - 6:02 "Black Night" - 6:06 "Woman from Tokyo" - 3:59 "Smoke on the Water" - 7:43 "Hush" (Joe South) - 3:32 Pissed Jeans A Pissed Jeans egy amerikai zajrock/hardcore punk csapat Allentown városából, Pennsylvania államból. Az együttes bevallása szerint a nyolcvanas évek hardcore punk és post-hardcore csapatai hatottak a zenéjükre. A csapat több kislemezt és négy nagylemezt jelentetett meg ezidáig. Jelenlegi kiadójuk az amerikai Sub Pop. A Sub Pop-nál jelent meg az együttes 2007-ben kiadott Hope For Men című lemeze. A legutóbbi kiadványuk a Honeys címet viseli és 2013 februárjában látott napvilágot. Az Allmusic elmondása szerint “Amikor úgy érzed, hogy a világ már megint csapdába ejtett, akkor szerencsére mindig ott a Pissed Jeans, hogy segítsen egy kicsit kimászni az egészből, amíg nem tálalod meg a számításodat.” Diszkográfia Nagylemezek (LP) Shallow (Parts Unknown, 2005) "I'm Sick" "Boring Girls" "Ugly Twin" "Ashamed of My Cum" "Closet Marine" "I Broke My Own Heart" "Little Sorrell" "Wachovia" Hope For Men (Sub Pop, 2007) "People Person" "Secret Admirer" "A Bad Wind" "Scrapbooking" "I've Still Got You (Ice Cream)" "Fantasy World" "I'm Turning Now" "Caught Licking Leather" "The Jogger" "My Bed" King Of Jeans (Sub Pop, 2009) "False Jesii Part 2" "Half Idiot" "Dream Smotherer" "Pleasure Race" "She is Science Fiction" "Request for Masseuse" "Human Upskirt" "Lip Ring" "Spent" "R-Rated Movie" "Dominate Yourself" "Goodbye (Hair)" Honeys (Sub Pop, 2013) "Bathroom Laughter" "Chain Worker" "Romanticize Me" "Vain in Costume" "You're Different (In Person)" "Cafeteria Food" "Something About Mrs. Johnson" "Male Gaze" "Cathouse" "Loubs" "Health Plan" "Teenage Adult" Kislemezek (EP) Throbbing Organ/Night Minutes (Parts Unknown, 2004) Don't Need Smoke to Make Myself Disappear/Love Clown (Sub Pop, 2006) Sam Kinison Woman/The L Word (Sub Pop, 2010) HMS Active (1911) A HMS Active a Brit Királyi Haditengerészet egyik Active-osztályú felderítőcirkálója volt. A cirkáló építését 1910. július 27-én kezdték a Pembroke Dockyard hajógyárában, ahonnan 1911. március 14-én bocsátották vízre. Pályafutása Hadrendbe állításakor az Active lett a Harwich Force 2. romboló rajának vezérhajója. A 2. romboló raj a La Manche-csatorna keleti bejáratának védelmét látta el. 1915-ben áthelyezték a Nagy Flottához, így az 1916. május 31-én és június 1-jén zajló jütlandi csatában, már ennek a flottának a tagjaként vett részt. A hajó túlélte a csatát, majd az év hátralevő részében a Portsmouthban állomásozó 4. romboló raj vezérhajójaként szolgált. 1917-ben az Active Queenstownban állomásozott, de az év későbbi részében áthelyezték a Földközi-tengerre. A cirkáló túlélte az első világháborút, de 1920. május 21-én eladták szétbontásra. Takács István (festő) Takács István (Mezőkövesd, 1901. augusztus 17. – Mezőkövesd, 1985. április 21.) magyar festőművész, grafikus. Főleg templomokban festett freskói híresek, mint a mezőkövesdi Szent László- vagy a kerepesi Szent Anna-templomban található, szenteket ábrázoló festmények. 2012. december 14-én Mezőkövesden a Városi Galéria épületében megnyílt a Takács István Állandó Gyűjtemény kiállítása. Életpályája Mezőkövesden, tősgyökeres matyó parasztcsaládban született. A gimnáziumi érettségi után Pestre került az Iparművészeti Iskolába. A festészeti szakra iratkozott be, keserű nélkülözésekkel küzdötte magát előre. Öt évet töltött itt el alapos munkával, mesterségének minden fogását elsajátítva. Művészete Különösen bravúros mennyezetképeit látványos gazdagság, magasban lebegő tömegek, égbenyúló távlatok és a föld könnyed összekapcsolása jellemzik. A bibliai és a földi szereplők fölött mindig nyitva áll az ég, az egyház és hazánk szentjeivel. Tökéletes folytatója volt a legnagyobb barokk mestereknek. Képeit gazdag képzelettel helyezte el korunk templomaiba, keze nyomán a templomok falai látszólag megnyíltak és szabad kilátást nyitottak az égi magasságokba. Külön fejezetet érdemelnének még gyönyörű szép matyó madonnái, melyeken a népi ízlés stilizáló művészi bravúrral fémjelzi nem mindennapi tehetségét. A színek sajátosan az övéi, ez az, amiben az ő festészete valahogy más, mint a reneszánsz, és más, mint a barokk. Talán úgy lehetne mondani, hogy a szó klasszikussá érlelt értelmében matyó. Takács István nem volt modern festő abban az értelemben, hogy nem hódolt be különféle tiszavirág-életű izmusoknak, de modern annyiban, amennyiben modern a minden idők tanulságait és szépségeit magában egyesítő örök művészet, és minden idők minden emberéhez szólván a mai ember számára is megvan a maga mondanivalója. Fontosabb művei Matyó Madonna Jézus csodatétele Vasárnap nagymiséről Madonna Az utolsó vacsora Szent Imre Matyó menyecske fejkendőben Chenaud Chenaud település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 325 fő (2015). Chenaud Bazac, Les Essards, Saint-Quentin-de-Chalais és Parcoul-Chenaud községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magánhangzó-harmónia A hangtanban használt magánhangzó-harmónia terminus több szótagú szó összes magánhangzójára vonatkozó hasonulási jelenséget nevez meg, amely abban áll, hogy a szótő magánhangzóit egy vagy néhány bizonyos vonás jellemzi, és olyan toldalékváltozatokat, valamint olyan esetleg szükséges kötőhangzókat vesz fel, amelyek ugyanazzal/ugyanazokkal a vonással/vonásokkal rendelkeznek. Ez jellemző például a finnugor nyelvekre (magyar, finn, észt stb.) és a török nyelvekre (török, kazah stb.). A magyar nyelvben A magyarban a magánhangzó-harmónia elsősorban a magánhangzók két, a képzési helyük (nyelvállás) szerinti kategóriába tartozása szerint valósul meg. Ezek egyike az elöl képzetteké (i, í, e, é, ö, ő, ü, ű), a másik a hátul képzetteké: a, o, ó, u, ú. Ezek az elnevezések viszonylag újkeletűek. Használja őket például Siptár 2006 és Kálmán – Trón 2007. Hagyományosan a zenéből átvett, a hangszínre vonatkozó terminusokat használnak: az elöl képzetteknek a „magas” felel meg, a hátul képzetteknek pedig a „mély”. Előfordulnak még az elöl képzettekre a „palatális” vagy „világos”, a hátul képzettekre pedig a „veláris” vagy „sötét” jelzők. Az á magánhangzónak sajátos a helyzete. Elöl képzett ugyan, de közelebb áll a hátul képzettekhez, mint a többi elöl képzett, és analóg módon az elölképzett é-vel, amely az ugyancsak elöl képzett e-vel váltakozik (pl. kéz ~ kezek), az á a hátul képzett a-val váltakozik (pl. nyár ~ nyarak), ezért a magánhangzó-harmónia szempontjából a hátul képzettek közé tartozik. A magyar szótövek többsége, főleg a régiek és a viszonylag régen a nyelvbe került jövevényszavak ún. egyféle hangrendűek, azaz magánhangzóik vagy mind elöl képzettek (pl. fehér, idő, gyümölcs), vagy mind hátul képzettek (pl. kutya, álom). Vannak ún. vegyes hangrendű régi szavak is (pl. leány, béka, csikó), de főleg viszonylag nem régen a nyelvbe került jövevényszavak ilyenek (pl. sofőr, kosztüm, allűr, attitűd). A legtöbb szuffixum típusú toldaléknak és a kötőhangzóknak két változata van, az egyik elöl képzett mássalhangzóval, a másik hátul képzettel, hogy harmonizáljanak a szó többi magánhangzójával, hagyományos terminussal szólva illeszkedjenek hozzájuk. Ilyenek például a -ban/-ben, -ó/-ő, -ú/-ű toldalékok. Toldalékilleszkedési példák: házban, kertben, váró, kérő, lábú, fejű. Vannak három változatú toldalékok is, például -hoz/-hez/-höz. A harmadik változat is elöl képzett magánhangzós, és ugyanakkor az ajkak állása szerint ajakkerekítéses (vagy labiálisnak nevezett) is, és olyan szótövekhez járul, amelyek egyedüli vagy utolsó magánhangzója is elöl képzett és ajakkerekítéses. Példák ezzel a toldalékkal házhoz, kerthez, földhöz. Nem mindegyik toldalék harmonizálhat, mivel egyeseknek csak egyetlen változatuk van, pl. -ért, -kor, -nék: lábért, kézért, körért, négykor, karácsonykor, emelkednék, mosakodnék, öltözködnék. A vegyes hangrendű szavak esetében a toldalékok harmonizálása nem egységes. A toldalék az utolsó szótag magánhangzójával harmonizál, ha az hátul képzett (leányról, bíróság). Ha az utolsó szótagban ö, ő, ü vagy ű van, akkor a toldalék elöl képzett magánhangzós: sofőrrel, kosztümben. Egyéb esetekben ingadozás van, olyan értelemben is, hogy egyes szavakhoz két toldalékváltozat járulhat: kocsiban, kávéban, Athénben vagy Athénban, Ágnessel vagy Ágnessal. Az utolsó szótagbeli i, í és é semlegesek a harmónia szempontjából: röviden, de papíron; örménynek, de tányérnak; keveréket, de maradékot. Szende – Kassai 2001 szerint egyszótagú szavakban is semlegesek: hírek, de hidak; bérek, de célok, hélyak. Összetett szavak nem számítanak vegyes hangrendűeknek, ha az utolsó tagjuk nem ilyen hangrendű. A toldalékok ezzel harmonizálnak: hadseregben, évjáratban. Szende – Kassai 2001 a magánhangzó-harmoniához közelálló jelenséget lát a mutató névmások és bizonyos helyhatározószók esetében ezek közelségre ~ távolságra utaló jellege és alakjuk elöl képzett magánhangzós ~ hátul képzett magánhangzós volta közötti összefüggésben: ez ~ az, itt ~ ott, ide ~ oda. A finn nyelvben A finn nyelvben is a mássalhangzó-harmónia legáltalánosabb szabálya ugyanazokba a kategóriákba tartozó magánhangzókra vonatkozik, mint a magyarban: ä, ö, y (elöl képzettek) és a, o, u (hátul képzettek), de az elöl képzett e és az i ebben a nyelvben is semlegesek, megtalálhatók lévén egyazon szóban mindkét kategóriába tartozó magánhangzókkal együtt. Példa a magyar -ban/-ben rag megfelelőjével: metsässä ’erdőben’, talossa ’házban’. A török nyelvben A török nyelvben is elöl képzettekre és hátul képzettekre oszlanak a magánhangzók a harmónia szempontjából. Például a főnevek többes száma a -ler/-lar toldalékkal alakul: evler ’házak’, atlar ’lovak’. Az NSZK az 1972. évi téli olimpiai játékokon Az NSZK a japán Szapporóban megrendezett 1972. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 10 sportágban 78 sportoló képviselte, akik összesen 5 érmet szereztek. Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ~ - az ugrás során elesett Szánkó * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el * - egy másik csapattal azonos időt értek el Sárfalva Sárfalva románul: Șăulești, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése A Maros bal partján, Dévától keletre, Szántóhalma és Piskitelep közt fekvő település. Nevének eredete Sál ~ Sálfalva elnevezése valószínű, hogy a Saul személynévből ered, nevét egykori Sauli nevű köznemes birtokosáról kaphatta. Története Nevét 1377-ben említette először oklevél Sauli köznemes nevében. 1387-ben Salfalua, 1406-ban Sawli, 1429-ben Salfalwa, 1587-ben Sallyffalwa, 1750-ben Seulest, 1760–1762 között Sárfalva, Szeulesd, 1808-ban Sárfalva, Seulie, 1913-ban Sárfalva néven írták. 1520-ban birtokosai a Barcsai és Sálfalvi ~ S. Sálfi családok, 1587-ben pedig a Dedaczy, Zentt Gyeorgy, Joffew, Zentt Imreh, Barcza, Hecze, Salfalwa, Dedaczy, Zentt Gyeorgy, Joffew, Zentt Imreh, Barcza, Hecze családok birtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott. 1910-ben 459 lakosából 14 magyar, 441 román volt. Ebből 9 református, 445 görögkeleti ortodox volt. Zátonyi Sándor (pedagógus, 1952) Zátonyi Sándor (Csepreg, 1952. február 16. –) magyar matematika-fizika-számítástechnika szakos középiskolai tanár, több fizikatankönyv szerzője, Zátonyi Sándor matematika-fizika szakos tanár fia. Emiatt megkülönböztetésül nevét ifj. Zátonyi Sándor alakban is használja. Tanulmányok Csepregen járt általános iskolába. A középiskola első két évfolyamát a csepregi gimnáziumban (ma Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium), az utolsó kettőt a család Sopronba költözése miatt a Széchenyi István Gimnáziumban végezte, itt is érettségizett. Sorkatonai szolgálata letöltése után a szegedi József Attila Tudományegyetemen tanult, és itt szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet 1977-ben. 1986–1988 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen levelező tagozaton számítástechnika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Munkahelyek Pályája során mindvégig Békéscsabán dolgozott. 1977–től az Egészségügyi Szakközépiskola tanára, a fizika munkaközösség vezetője. 1984–től a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, az oktatástechnológiai csoport vezetője. 1988–tól a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanára, majd 1998-tól hét tanéven át a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója volt. Az iskola 2005–ben két másik középiskolával összevonva Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, néven működik tovább, tanárként itt dolgozott tovább 2014 őszén történő nyugdíjazásáig. Egyéb tevékenységei Rendszeresen részt vett a fizikatanári ankétokon, ezeken több alkalommal előadást tartott, műhelyfoglalkozást vezetett, illetve az ankétok eszközkiállításain számos általa tervezett-készített kísérleti eszközt is bemutatott. Tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, jelenleg a Békés-megyei csoport elnöke. A társulat keretében szintén számos előadás, kísérleti bemutató, verseny és egyéb rendezvény szervezője, közreműködője. Több fizikatanítással kapcsolatos honlapot üzemeltet, ezek közül országszerte ismert a FizKapu elnevezésű honlapja, amely a fizika tanításával és tanulásával foglalkozik. A magyar nyelvű Wikipédián Fizped néven szerkesztőként dolgozik, és a Wikimedia Commons szerkesztésében ugyancsak Fizped néven tevékenykedik. Publikációi Könyvek A C16 és Plus/4 az általános iskolai fizikatanításban (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Novotarde, 1986, ISBN 963-02-5105-1 Fizika 6/1 (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, ISBN 963-18-5060-9 Fizika 6/2 (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, ISBN 963-18-5414-0 Fizika 6/3 (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995, ISBN 963-18-6164-3 Fizika 6/4 (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, ISBN 963-18-6910-5 Fizika 6/5 (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997, ISBN 963-18-7634-9 Fizika 6/6 (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998, ISBN 963-18-8399-X Tanácsok a Fizika 6/1. és Fizika 6/2. tankönyvek és témazáró feladatlapok használatához (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, ISBN 963-18-5929-0 Tanácsok a Fizika 6/3. és Fizika 6/4. tankönyvek és témazáró feladatlapok használatához (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, ISBN 963-18-7405-2 Fizika 7. (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998, ISBN 963-18-8847-9 Fizika 8. (dr. Zátonyi Sándorral), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, ISBN 963-18-9379-0 Fizika 9. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002, ISBN 963-19-2074-7 Fizika 10. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002, ISBN 963-19-2467-X Fizika 11. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, ISBN 963-19-3920-0 Fizika 9. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009, ISBN 978-963-19-6082-2 Fizika 10. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009, ISBN 978-963-19-6320 5 Fizika 11. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009, ISBN 978-963-19-6321-2 Fizika 9. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011, ISBN 978-963-19-6830-9 Fizika 10. , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2012, ISBN 978-963-19-6831-6 Folyóiratcikkek (válogatás) Középiskolai tanulókísérleti készlet az optika tanításához , A Fizika Tanítása, 1982/1. COMMODORE 16 programok az általános iskolai fizika tanításához , A Fizika Tanítása, 1986/1. A számítógép mint kísérleti eszköz , Pedagógiai Technológia, 1989/1. Mechanika C Plus/4 készlet az általános iskolai fizikához , A Fizika Tanítása, 1989/3-4. Új fizika tanterv és tankönyvsorozat (dr. Zátonyi Sándorral) , Iskolakultúra, 1993./17. Kísérletek a rezgések és hullámok témakörből , A Fizika Tanítása, 1997/5. Fizikás honlapjaim , Fizikai Szemle 2006/3. → A cikk Digitális multiméter az elektrosztatika tanításában , Nukleon 2014/1. → A cikk Díjazott kísérleteim , Fizikai Szemle 2014/3. → A cikk Színes kísérletek egyszerűen , Fizikai Szemle 2018/1. → A cikk a 25. oldalon Kitüntetések, díjak Miniszteri Dicséret (1990) Vándorplakett (1997) Ericsson-díj (2004) MTESZ Emlékérem (2005) Mikola Sándor-díj (2008) Öveges József-díj (2013) Rátz Tanár Úr életműdíj (2014) Apáczai Csere János-díj (2016) Grodnó Grodnó (németül: Grodnau) Máriafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban. Fekvése Felsőőrtől 10 km-re északra, Máriafalvától 2 km-re északkeletre a Borostyánkői-hegység lábánál, a Grodnói-patak partján fekszik. Története Neve ősi szláv településre utal, mely a falu nevének felbukkanásától jóval régebben keletkezett. A mai települést 1388-ban "Kroghdnugh" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település "Karadna" néven szerepel. Lakói főként a borostyánkői uradalomhoz tartozó bányászok voltak. Fejlődését alapvetően a közeli borostyánkői kén és rézbányák határozták meg. 1636-ban a település a Batthyány család birtoka lett. 1669-ben földesurai Batthyány Pál és Kristóf a települést a pinkafői uradalomhoz csatolták. 1763-ban a gyimótfalvi uradalom része lett. Vályi András szerint " GRODNAU. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Márjásdorfhoz nem meszsze, mellynek filiája, Borostyánkőhöz fél mértföldnyire, határbéli földgyei soványak lévén, harmadik Osztálybéli." Fényes Elek szerint " Grodnau, német falu, Vas vmegyében: 150 kath., 159 ágostai lak. A jormansdorfi urad. tartozik." Vas vármegye monográfiája szerint " Grodnó, lakosainak száma 462, akik németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 61. Postája Máriafalva, távírója Tarcsa, Szalónak." 1910-ben 382, többségben német lakosa volt jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A településnek 1958-ig csak egy fa haranglába volt, ekkor épült fel mai temploma. Nevezetességei A település kisméretű Jézus Szíve templomát 1958-ban építették, jórészt Amerikába kivándorolt grodnóiak adományából. Híres emberek Itt született 1925. június 16-án Otto Muehl képzőművész, akcióművész, a bécsi akcionisták alapító tagja. Szent Skolasztika Szent Skolasztika (480 körül–547) egy katolikus szent. Itáliában született, Nursiai Szent Benedek ikertestvére volt. Élete Apáca lett, egy közösséget vezetett Szent Benedek Monte Cassinó-i kolostorától öt mérföldre. Fiatal korától elkötelezett volt Isten mellett (egyes beszámolók szerint Benedeknél is istenfélőbb volt és Benedek Skolasztika halála után lett szent). Legendája A leggyakoribb róla szóló történet szerint évente találkozott testvérével, hogy együtt imádkozzanak és szent szövegekről és ügyekről beszéljenek. Utolsó találkozásukkor, mikor Benedek estefelé vissza akart menni a kolostorába, Skolasztika tiltakozott és könyörgött, hogy maradjon folytatni a beszélgetést, Benedek azonban ragaszkodott a visszatéréshez. Ekkor Skolasztika imára kulcsolta a kezeit és egy pillanat múlva elsötétült az ég és vihar tört ki a ház környékén. Benedek felkiáltott: Skolasztika így válaszolt: Benedek nem tudott visszamenni és az éjszakát beszélgetéssel töltötték. Három nap múlva Benedek megtudta, hogy Skolasztika meghalt. CF Laguna A Club de Fútbol Laguna egy megszűnt mexikói labdarúgócsapat, amelynek otthona Coahuila állam egyik legnagyobb városa, Torreón volt. Története során 11 szezon idejéig az első osztályú bajnokságban is szerepelt, legjobb eredménye egy 9. helyezés. Neve onnan származik, hogy Torreón a Comarca Lagunera nevű vidék központja. Története A Laguna története az 1950-es évek elején kezdődött, amikor a guadalajarai Club Atlas alelnöke, Alberto Alvo, aki üzleti okokból gyakran járt Torreónban, részt vett egy, a CD San Isidro fából készült lelátós pályályán rendezett amatőr focibajokságon, ahol azt javasolta barátjának, egy Carlos Rosas Figueroa nevű üzletembernek, hogy megszervezhetnének a városban egy új csapatot, amit Alvo közbenjárásával akár az éppen azokban az években alakuló másodosztályú bajnokságban is elindíthatnának. Az ötlet többeknek megtetszett, így 1953. november 16-án egy csoport spanyol mezőgazdász és üzletember megalapította a CF Lagunát, amelynek első elnöke Ángel Fernández lett. A másodosztályban szereplő klubok nem fogadták örömmel a Laguna csatlakozását, mivel akkoriban csak az ország déli részén levő csapatok szerepeltek ott, emiatt mindegyiküknek sok időbe és pénzbe került volna a torreóni vendégszereplés. Valószínűleg segített önmaguk elfogadtatásában az az ajánlat, amit a Laguna tett feléjük: vállalták, hogy 25 évig minden alkalommal 500 pesóval hozzájárulnak a vendégcsapatok látogatásához. Végül 1954-ben kezdhették meg szereplésüket a másodosztályban. 1968-ban sikerült megnyerniük a másodosztályt, így a következő évtől az első osztályban szerepelhettek. Bár 1970-ben az utolsó helyen végeztek, de mivel épp akkor növelték meg az első osztályú csapatok számát, így elkerülték a kiesést. Kimagasló eredményt ezután sem tudtak elérni, az alapszakaszok során az első tízbe is csak kétszer kerültek be, sőt, 1973-ban és 1974-ben, amikor csoportjuk utolsó helyén végeztek, még pótmérkőzéseket is kellett játszaniuk, hogy elkerüljék a kiesést. Ezeket az akadályokat azonban sikerrel vették: 1973-ban a Club Zacatepecet végül három mérkőzésen összesítve 4–1-re legyőzték (aztán a Zacatepec a CF Pachuca ellen kerülte el a kiesést), 1974-ben pedig a San Luist múlták felül 2–0-ra. Az utolsó szezon 1977–1978-ban érkezett el, ennek végeztével ugyanis a Deportivo Neza felvásárolta a Lagunát. Bajnoki eredményei A csapat első osztályú szereplése során az alábbi eredményeket érte el: Borhyaena A Borhyaena az emlősök (Mammalia) osztályának a Sparassodonta vagy az oposszumok (Didelphimorphia) rendjébe, ezen belül a Borhyaenidae családjába tartozó nem. Tudnivalók A Borhyaena 20-15 millió évvel élt ezelőtt, Dél-Amerika területén. Az állat nagy, medveszerű erszényesszerű ragadozó volt, amelynek hossza elérte az 1,5 métert. Testtömege körülbelül 100 kilogramm lehetett. A Borhyaena egész talpfelülete érte a földet, és testfelépítése erőteljes volt. Valószínűleg lesből támadott, mivel rövid lábai nem voltak alkalmasak gyors szaladásra. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoztak: †Borhyaena macrodonta típusfaj - szinonimája: Pseudoborhyaena longaeva †Borhyaena tuberata - szinonimák: Borhyaena zitteli , Borhyaena sanguinaria , Arctodictis australis , Acrocyon patagonensis , Conodonictis exterminator , Conodonictis rapax , Conodonictis saeva , Dynamictis fera , Dynamictis excavata Eltérési negativitás Az eltérési negativitás (EN(MisMatch Negativity)) az eseményhez kötött potenciál (EKP) egy fajtája, ami akkor figyelhető meg, ha egy sor bemutatott, hasonló inger (standard) között megjelenik egy eltérő (deviáns). Ennek oka, hogy az aktuális inger input nem egyezik meg az emlékezetben tárolt reprezentációval (ezért vizsgálata alkalmas az emlékezet természetének feltérképezésére, „egy mikrofon az emlékezetbe” , Schröger, 2007). Az EN egy negatív hullámkomponens, mely a deviáns inger bemutatása után 150-250 ms-mal jelentkezik, centrális középvonali maximummal. Bármilyen inger modalitás előidézheti, de a legjobban kutatott az auditoros ill. a vizuális ingerekre megjelenő EN. Az EN hullám akkor is kiváltódik, ha a személyek figyelme máshova irányul, és a szabálysértés nem tudatosul, így az eltérési negativitást egy automatikus folyamat eredményeként kezelik. Történet Az auditoros EN-t Risto Näätänen fedezte fel 1978-ban. A vizuális inger által kiváltott EN sokáig kívül állt a tudományos érdeklődés körén, valószínűleg, mert a temporális információfeldolgozás a vizuális tár esetében nem tűnt olyan hangsúlyosnak, mint auditoros tár esetében. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a szekvenciális szabályszerűségek reprezentálása valamint a jövőbeli események előrejelzése fontos kognitív funkciók, tekintet nélkül a szenzoros modalitásokra (Czigler et al., 2002). A vizuális EN-t Rainer Cammer írta le 1990-ben (Camman R., 1990). Automatikusan kialakuló szekvenciális szabályszerűség reprezentáció A bemutatott ingerek közötti idő befolyásolja a EN megjelenését. Például Sussman és Gumenyuk (2005) kísérletükben kakukktojás paradigmát használtak, ahol deviáns és standard ingereket mutattak be, melyek hangszínükben különböztek egymástól (például 494 és 440 Hz). Az ingerek bemutatási sorrendje mindig ugyanaz volt (pl. SSSSDSSSSDSSSSD…), és arra kérték a kísérleti személyeket, hogy ne figyeljenek a bemutatott ingerek hangszínére. Azt találták, hogy amennyiben az ingerek bemutatása közötti idő alacsony (200 ms) nem figyelhető meg EN, megfigyelhető azonban ha sok idő telik el az ingerek bemutatása között (400, 600, vagy 800 ms). Ez azt sugallja, hogy a szekvenciális szabályszerűség automatikusan reprezentálódott gyors ingerbemutatás esetén. Kimura et al. (2010) vizuális ingerek bemutatásával ismételte meg az előbb leírt kísérletet, ahol a deviáns és a standard inger fénysűrűségükben különbözött egymástól. Szintén nem volt megfigyelhető EN, amennyiben rövid idő (160 ms) telt el a bemutatott ingerek között, mutatkozott azonban, ha sok (480 vagy 800 ms). A két kísérlet eredményének tükrében elmondható, hogy az automatikusan kialakuló szekvenciális szabályszerűség auditoros, ill. vizuális modalitások esetében alapvető vonásaikat tekintve megegyeznek. Gyakorlati felhasználás A gyakorlati felhasználás érdekében is megindultak a kutatások, főként az időskori kognitív zavarok, a Parkinson-betegség, skizofrénia, az afáziák, valamint az olvasási zavarok területén. E kutatások célja egyrészt az automatikus információfeldolgozás és a szenzoros emlékezet esetleges károsodásának vizsgálata ezekben a kóros állapotokban, másrészt az eltérési negativitás hiányának vagy szokatlan megjelenésének diagnosztikus, illetve prognosztikus felhasználása (Czigler és Winkler, 1999). Például Alzheimer kór esetén nagyobb amplitúdójú EN figyelhető meg, főleg ha a bemutatott ingerek közötti idő hosszú, csakúgy mint Parkinson kór, ill. alkoholizmus esetében. Valamint egy 2010-es kutatás eredményei szerint skizofrén személyeknél rövidebb ideig figyelhető meg EN skizofrén epizód lezajlása előtt, így az epizódok bejóslására alkalmas módszer lehet. Hrutov Hrutov település Csehországban, a Jihlavai járásban. Hrutov Kněžice településekkel határos. Lakosainak száma 97 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Piszkarjovkai emléktemető A piszkarjovkai emléktemető (oroszul: Пискарёвское мемориальное кладбище, latin betűkkel: piszkarjovszkoje memorialnoje kladbiscse) Szentpétervár egyik temetője, a Legyőzhetetetlenek sugárútján (Проспект Непокорённых). Főképp a második világháborús leningrádi ostrom áldozatai nyugszanak itt. Az emlékmű-komplexum Az emlékmű-komplexumot Alekszandr Vasziljev és Jevgenyij Levinson tervezte, és 1960. május 9-én nyílt meg. Mintegy 420 zere civilt és a Leningrádi Front 50 ezer katobáját temették itt el 186 tömegsírba. A bejárat közelében örökláng ég. Márványtábla örökíti meg, hogy 1941 szeptember 4 és 1944 január 22 között 107 158 légibomba hullt a városra és 148 478 tüzérségi lövedék, 16 744 embert megöltek, 33 782-t megsebesítettek, és 641 803-an haltak éhen. Az építészeti kompozíció központjában Vera Iszajeva és Robert Taurit bronz emlékműve áll, amely az orosz Anyaföld Anyát jeleníti meg. A látogatók az örökmécstől gránitlapokon jutnak el a 480 méter hosszú fő ösvényhez, amely a méltóságteljes emlékműhöz vezet. Az emlékmű mögötti gránitfalra Olga Fjodorovna Bergholz költőnő szavait vésték: Keszei László Keszei László (1911 – ?) magyar labdarúgó. Koszmosz–113 Koszmosz–113 (oroszul: Космос 113) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Második nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold, kiegészítve biológiai kísérletekkel. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Programja a Koszmosz–109-cel megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. 1966. március 21-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,7 perces, 65 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 207 kilométer, az apogeuma 313 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 10 nap. Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. 1966. március 29-én 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Uherské Hradiště-i járás Az Uherské Hradiště-i járás (csehül: Okres Uherské Hradiště) közigazgatási egység Csehország Zlíni kerületében. Székhelye Uherské Hradiště város. Lakosainak száma 145 840 fő (2009). Területe 991,37 km². Települései (Városok félkövér betűvel szedve) Babice - Bánov - Bílovice - Bojkovice - Boršice - Boršice u Blatnice - Břestek - Březolupy - Březová - Buchlovice - Bystřice pod Lopeníkem - Částkov - Dolní Němčí - Drslavice - Hluk - Horní Němčí - Hostějov - Hostětín - Hradčovice - Huštěnovice - Jalubí - Jankovice - Kněžpole - Komňa - Korytná - Kostelany nad Moravou - Košíky - Kudlovice - Kunovice - Lopeník - Medlovice - Mistřice - Modrá - Nedachlebice - Nedakonice - Nezdenice - Nivnice - Ořechov - Ostrožská Lhota - Ostrožská Nová Ves - Osvětimany - Pašovice - Pitín - Podolí - Polešovice - Popovice - Prakšice - Rudice - Salaš - Slavkov - Staré Hutě - Staré Město - Starý Hrozenkov - Strání - Stříbrnice - Stupava - Suchá Loz - Sušice - Svárov - Šumice - Topolná - Traplice - Tučapy - Tupesy - Uherské Hradiště - Uherský Brod - Uherský Ostroh - Újezdec - Vápenice - Vážany - Velehrad - Veletiny - Vlčnov - Vyškovec - Záhorovice - Zlámanec - Zlechov - Žítková Principális-völgy A Principális-völgy a Zalai-dombság egyik kistája Zala megye területén. A 120 km²-es területű kistáj az Egerszeg–Letenyei-dombság és a Zalaapáti-hát között húzódó meridionális völgy, amely az északi Felső-Zala-völgyet a déli helyzetű Mura bal parti síkkal köti össze. Földtan és domborzat A komplex meridionális völgy földtani mélyszerkezete megegyezik a szomszédos Egerszegi–Letenyei-dombságéval és Zalaapáti-hátéval. A medencealjzatot triász és kréta időszaki karbonátos kőzetek, valamint devon és szilur korabeli metamorfitösszletek építik fel. A völgy több szakaszban süllyedt meg, ennek okai a szerkezeti mozgások mellett a folyóvízi erózióra és a szél felszínalakító munkájára (defláció) vezethetőek vissza. A megsüllyedt völgyfenék aljzatára a pleisztocén során folyóvízi homok, helyenként vályog és lösz rétegződött. Bajcsa térségében szénhidrogénkészleteket rejt az alapkőzet. A Principális-völgy felszínalaktanilag különböző időszakokban és különböző mértékben megsüllyedt, 2-3 km széles völgyszakaszok füzére. Alsórajk és Kilimán térségében keresztezi a földszerkezeti Balaton-vonal, itt található a völgy legmagasabb pontja (153 m), egyben vízválasztója is. Innen süllyed a terület északi és déli irányban egyaránt, északi végpontján 133 méteres, déli peremén 138 méteres tengerszint feletti magasságig. Északi részén meredek völgylejtők választják el a keleti és nyugati irányban elterülő hátságoktól, a lejtők dél felé egyre alacsonyabbak, a völgyfenék pedig egyre szélesebb, Nagykanizsa déli térségében már 5 km széles völgymedencét alkot. A völgyben fut a Zala völgye felől a Murába ömlő, 57,5 km hosszú Principális-csatorna. A csatornát a korábban lefolyástalan, mocsarak és lápok borította völgy vízfeleslegének lecsapolására építették ki a 19. században. Vízbősége déli irányban haladva dinamikusan nő, középvízhozama Nagykanizsánál már 58,2 m³/s. A völgy északi részének csekély vízfeleslegét a jóval kisebb vízhozamú (0,25 m³/s), 16 km hosszú Foglár-csatorna vezeti le a Zalába. Állóvizei közül a legnagyobbak a mesterséges bajcsai (73 ha) és palini (24 ha) halastavak. Éghajlat Mérsékelten hűvös kistáj, az átlagos évi hőmérséklet 9,5–9,7 °C között alakul, területi különbségekkel a hűvösebb északi és enyhébb déli vidékek között. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete északon 16,0 °C, délen 16,3 °C. Az évenkénti napsütéses órák száma 1950 körül mozog. A csapadékmennyiség éves átlaga 700–750 mm közötti, ezzel mérsékelten nedves kistájaink közé tartozik. Az északi és déli szél gyakorisága a völgy iránya következtében kiegyenlített. Talaj és növényzet A szomszédos hátságokkal érintkező völgylejtők uralkodó talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj (36%), amelyet foltokban lepusztult, köves és földes kopárok borítanak (3%). A mélyebben ülő völgyfenék déli szakaszát réti talaj (22%), középső vidékét lecsapolt síkláptalaj (18%), északi részeit pedig lápos réti talaj (21%) borítja. Északi irányban haladva nő a szántöföldek kiterjedése, a legelők és természetes gyepek rovására. A völgy, különösen annak déli szakasza korábban lefolyástalan mocsárterület volt, amelynek helyét – a területet lecsapoló Principális-csatornának köszönhetően – mára üde láprétek, zsombékosok, magassásosok és égerligetek foglalták el. Ez a folyamat több értékes növényfaj eltűnésével járt (pl. lápi hízóka), s a mai franciaperjés rétek és mocsárrétek is meglehetősen fajszegények (mocsári sás, réti imola, csermelyaszat stb.). A magasabban fekvő területek természetes erdőtársulásai a gyertyános-kocsányostölgyesek és a szubmediterrán bükkösök, illetve a kistáj déli részén korábban természetes keményfaligetek is voltak. Az erdők nagy részét mára kiirtották s helyüket részben telepített akácosok vették át. Természetvédelem alatt áll a Nagykapornakhoz tartozó Remetekert erdőrezervátum. Népesség A Principális-völgy lakossága 10 553 fő (2001), népsűrűsége negyedével alatta marad az országos átlagnak (87,9 fő/km²). Településhálózata rendkívül egyenetlen, a bő lefolyású déli völgyszakasz évszázadokon keresztül lápvidéknek adott otthont, így a megtelepedésre alkalmatlan volt. A csekély vízfeleslegű északi völgyrész legnagyobb települése Nagykapornak (975 fő), mellette két-két aprófalu (Misefa, Nemesrádó) és törpefalu (Gyűrűs, Orbányosfa) található ezen a területen. A déli kiszélesedett völgymedencében terül el Nagykanizsa belterületi részének nyugati fele (Kiskanizsa), illetve tartozéktelepülései közül Bajcsa, Korpavár és Miklósfa. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakosság 80%-a római katolikus, 2,6%-a református, 1,8%-a pedig evangélikus felekezetű. A népesség döntő része, kb. 98,9%-a magyar nemzetiségű, mellettük egyedül a cigányság részaránya közelíti meg a 0,5%-ot. Devil May Cry 4 A Devil May Cry 4 a japán Capcom által fejlesztett akció, 3D-s külső nézetes videojáték, amit 2008-ban Xbox 360-ra, PlayStation 3-ra és Windows-ra adtak ki, 2011 februárjában pedig iOS-re adták ki. A történet kronológiai helyezése szerint a Devil May Cry anime és a második videojáték közé helyezhető. Ez a negyedik Devil May Cry játék. A játék cselekménye alatt Fortunában járunk, ahol Dante mellett új karaktereket is megismerhetünk, köztük Nero-t, aki játszható karakter. A játék során ők ketten ellenségként harcolnak egymás ellen, majd barátként mentik meg egymást. A játék során egy Sanctus nevű papot és annak cinkosát, Agnus-t kell legyőzniük. A játékban új fegyverek és ellenfelek lépnek színre. Dante-nál használható a harmadik játékban használt 'stílus módok'. Visszatérő karakterek Lady (aki a harmadik játékban jelent meg) és Trish (aki az első játékban jelent meg), de kettejük közül Trish szerepel többet. A játék eladásban és a rajongók véleményében jól teljesített 2008-ban. Az Xbox 360, PS3 és Windows platformon játszók 82%-os szavazást ítéltek (PC-n teljesített leghátul, 78%-kal). A GameSpy szavazásán az 5 csillagból 4-et ítélt a játéknak. Karakterek listája Dante: Az eddigi játékok főszereplője és játszható karaktere. Ellenségként, majd barátkánt jelenik meg a játékban, ahol vagy segít Neronak, vagy el akarja tenni láb alól. Nero: Egy fiatal félvér, aki még gyermekkorában árvaként került a Fortunába, ahol Kyrie-vel és Credóval együtt nőttek fel. Játszható karakter, vele kezdünk, és vele fejezzük be a játékot. Kyrie: Credo húga, Nero szerelme. Egy fiatal lány, aki a Fortunában született és nőtt fel. Énekesnő, a játék alatt fontos szerepe van. Credo: Kyrie bátyja, valamint Fortuna Kard Rendjének tábornoka. A játék során vívott Sanctus ellen harcban életét veszti. Sanctus: A játékban a főellenség, akit Dante az elején meggyilkol, majd felélesztik. Agnusszal cinkostársakká válnak, hogy megszerezzék Sparda erejét. Credo az ő keze által hal meg, őt azonban Nero öli meg, hogy kiszabadítsa Kyrie-t és megmentse a várost. Agnus: A játék egyik ellensége, aki rossz viszonyban van Credóval. Meg akarta szerezni Nero Devil Bringerét, de kudarcba fulladt a terve. Elrabolja Kyrie-t, hogy aztán Nerót is elkaphassa Sanctusszal. A csata során Dante öli meg. Lady: A démonvadász lány is visszatér, de keveset szerepel. Ő értesíti Dantét, hogy Fortunába kell mennie. Az Epilógus videóban megjelenik. Trish: A démon származású démonvadász nő, aki Lady-nél többet láthatunk a játék során. Részt vesz a Fortunában kitört csatában, s segíti Dantét. Főleg az emberek védelmére siet. Az Epilógus videóban megjelenik. A történet alatt őt láthatjuk Gloria alakjában, aki Sanctus után kémkedik. Cselekmény röviden Nero szemszögéből A játék elején az új karakter és hősünk, Nero az Operaházba siet, ahol Kyrie énekel. Miután a Scarewrovokat legyőzte, s odaért, Sanctus megkezdi beszédét, majd imádkoznak. Nero unja és kimenne, de követi Kyrie, az imát pedig Dante zavarja meg, aki a mennyezeti üvegen keresztül betör és megöli Sanctust. Az emberek menekülni kezdenek, Dante próbálná megállítani, de Sanctus mindenkit megöl. Kyrie Neróval menekül, amikor bátyja, Credo segítségére sietne, akit hátba akart támadni Dante, de nem sikerült. Dante talán bántani akarta Kyrie-t, de Nero sietett a segítségére, s megmentette, majd megkérte a testvérpárt, hagyják el az épületet, míg leköti Dantét, s harcolnak. A harc végül döntetlen lett, Dante pedig elmenekült. Itt mutatkozik meg Nero jobb keze, s Devil Bringer. A játék ekkor kezdődik. Miután Credo és Kyrie az emberekkel a központba vették az irányt, Nero is elindul, bár nem velük. A város másik kijáratánál hagyja el a várost, a kikötőnél. Eljut a havas hegyekbe és a Fortuna kastélyban (a Ferrum Hills-ben Berial, a kastélyban Bael ellen harcol). Eljut az elszigetelt szobába, ahol egy alagúton, majd egy társasjátékhoz hasonló játékon jut át, majd Agnushoz jut. Legyőzi ugyan, de csapdába ejti. Ott található meg a kettétört Yamato-kard (Vergil kardja). Nero magához véve átváltozik, Agnus pedig menti magát, és elmenekül. Ezután Nero az erdőbe jut, ahol váratlanul felbukkan Dante. Miután lerázta, folytatja útját. Az erdőben harcol Echidnával, akit legyőz. Eljut végül a központba, ahol Credo ellen harcol, s legyőzi. Készül megölni, amiért elárulta, de Kyrie is megjelenik, aki észreveszi a jobb kezét. Agnus is a helyszínre érkezik, aki elárulja a lánynak, hogy szíve választottja valójában démon. Miután Agnus elrabolja Kyrie-t, Credo, majd Nero is utána sietnek. Nero végül egy szobába jut, ahol megtalálja Kyrie-t, de Sanctus magával viszi, miutáb legyőzte Agnust. A lánynak ajándékozott nyakláncot még sikerül letépni a nyakából. Eljut a Savior-szoborhoz, ahol harcol Sanctusszal. Legyőzte, de amikor az utolsó csapást mérné rá, megállni kényszerül, mert Kyrie-t találta volna el, így csapdába esik. Sanctus magához veszi a Yamatót, majd a megérkező Credót megöli. A helyszínre érkezik Dante és Trish. Nerót végül elkapja Sanctus, s foglyul ejti őt is. Credo még a halála előtt megkéri Dantét, hogy húgát, Kyrie-t és Nerót mentse meg, majd meghal. Miután Dante kiszabadította, ismét nála a Jamato, s megy elintézni Sanctust, s kiszabadítani Kyrie-t. A 19. küldetés ugyanolyan, mint a 6, csak Boss Ellenségeket kell legyőzni. Az utolsó pályán már Sanctust kell legyőzni, s Kyrie-vel kijutni a szoborból, majd azt legyőzni. Meghálálja Danténak a segítséget, majd miután Dante kérte, tartsa meg a Yamatót, a jobb kezébe olvasztotta. Kyrie-nek visszaadná a nyakláncot, s megcsókolná, de Scarewcrowok zavarják meg, s elintézi őket. Dante szemszögéből A játék elé helyezhető az a cselekmény, amikor Lady megkéri, menjen a Fortuna-ba. Az elejét olvasd föntebb. Az operaház után az erdőben egy pillanatra találkozik Neroval, majd a szikla széléről leugrik. A központban újra találkozik Nero-val, aki menne tovább, de nem engedi, így harcba folyik a helyzet. Ismét döntetlenül jönnek ki, de megbékélnek, s tovább engedi Nerot. Odaérkezik Gloria, vagyis Trish, majd együtt követik a szoborig Nerot. Elkapja a sérült és zuhanó Credot, majd beszélgetésbe merül Sanctus-szal és Neroval. Miután Nerot is elkapta, elindul a központból vissza a városba, külön Trish-től. Azon az úton halad, ahol Nero jött. Először Echidna-val harcol az erdőben, akitől a Beowulf-hoz hasonló Gilgamesh fegyvert szerezni meg, majd Beal testvérével, Dagonnal a kastély udvarán, ahol a Pandora fegyvert szerzi meg, majd Berial-tól a Lucifer fegyvert. Visszaérve a városba legyőzi az útjába kerülő démonokat, s az operaházban legyőzi Agnus-t. Visszaszerzi a Yamatot, ketté vágja a Pokol Kapuját, amin keresztül a városba juthatnak a démonok. Megérkezik a szoborhoz, s sikerül megsebesítenie. A kardot bejuttatja Nerohoz a szobor mellkasán található kék kristályon keresztül. Szól Neronak, hogy ideje harcolnia neki is. Nero elindul Kyrie-ért, míg ő feltartoztatja a szobrot. Miután Nero legyőzte Sanctus-t, a szobor is megáll. Látja, amint a szobor homlok kristályán keresztül Nero és a karjaiban Kyrie-vel kiugrik. A szobor még él, akit el akarna intézni, de Nero veszi át. Míg Nero elintézi a szobrot, ő vigyázz Kyrie-re. Végül elbúcsúzik Nero-tól, előtte megkérve, tartsa meg a Yamatot. Az Epilógus videóban Lady meghozza a munkájáért járó jutalmat, ami nem sok. Újságot olvas, amikor csörög az irodája telefonja, amit Trish fogad, értesítve, hogy új melót kap, s indulnak. Ezzel vége a Devil May Cry 4 játéknak Helyszínek Operaház: Ahol kezdődik és befejeződik a játék. Dante itt vívja Nero elleni első harcát, majd Neroval elindulunk és elkezdjük a játékot. Dante-val itt győzzük le Agnus-t. Fortuna utcái: Az utcán számos ellenség és ajándék vár ránk. Ferrum Hills: Neroval és Dante-val is itt küzdünk meg Berial, a Pokoltűz Hódítója ellen. Ha Dante-val legyőzzük, megkapjuk a Lucifer nevezetű fegyvert. Fortuna kastély: A havas hegyekben található kastély, ahol Baellel majd Dagonnal küzdünk meg. Dante vs. Dagon harcnál Dagon legyőzésénél a Pandora fegyvert kapjuk meg. Az elszigetelt szoba: Itt Neroval és Dante-val mehetünk. Itt találjuk az alagúthoz hasonló termet, majd azt a szobát, ahol a társasjátékhoz hasonló szoba van, majd Agnus. Fortuna erdeje: Az erdő veszéllyel van tele (szokták mondani). Ez alól a játék se kivétel. Rengeteg veszély és szörny vár ránk. Itt találkozunk Echidnával is. Dante vs. Echidna harcnál Echidna legyőzésével kapjuk meg a Gilgamesht (ami szerintem hasonló a 3. játékban használható Beuwolf fegyverrel). Fortuna központja: Itt Neroval harcolhatunk Credo ellen, s ahol több veszély is vár. Dante-val menekülni kell a központból, mert robbanásra vár, ami időre megy. Bloody Palace: Ez a játék végig vétele után működik. Itt Dante-val vagy Neroval a fejlesztett technika és képesség segítségével a ránk uszító szörnyek ellen harcolhatunk. Nehézségi fokozatok A játék kezdetén Human és Devil Hunter módon kezdünk, s mindig újat kapunk, ha egyet végigjátszottunk. Human (Ember) A játék alapértelmezett nehézségi szintje. Az ellenség ilyenkor aligha könnyen sebezhető. Ha BOSS ellenséggel szembe kerülünk, több kárt okoznak. Devil Hunter (Démon vagy Ördögvadász, bár az előbbi jobban passzol ) A játék másik alapértelmezett nehézségi szintje. Ilyenkor Normal nehézségnek számít. Son Of Sparda (Sparda fia) A nehézségi módok Nehéz mód megfelelője. Ha a Devil Hunter módot végig visszük, akkor érhető el. Az ellenségnek több egészségi pontja van, több ellenség jön. Ilyenkor kevesebb kárt tudunk adni, de többet kapunk. Dante Must Die (Dante-nak meg kell halni) Ha ezt a módot végig visszük, elérhető lesz a Son of Sparda mód. Erősebbek lesznek az ellenfelek, a Boss Ellenség több kárt képes okozni. Alkalmas a Devil Triggert használni. Heaven or Hell (Menny vagy Pokol) Ha a Son of Sparda mód végig van véve, akkor érhető el. Talán ezt módható az egyik olyan könnyű módnak, amiben ha a játékost vagy az ellenséget egyetlen lövés, vágás éri, azonnal meghal. Ha a játékos meghal 3-4 alkalommal használhat Arany Gömböt, ami feltámasztja. Hell and Hell (Poklok-pokla) A Dante Must Die mód végig vételekor érhető el. Hasonló az előző módhoz, de csak háromszor alkalmazható az Arany Gömb használata. Míg mi egy támadástól meghalunk, az ellenfél nem. Legendary Dark Knight (Legendás Sötét Lovag) A legeslegnehezebbnek mondható mód. Ez a mód csak a PC verzión érhető el. Hasonló a Son of Sparda módhoz, de itt már több száz ellenfél támad ránk egyszerre. Játékmenet A játékmenet hasonló az előző sorozatokhoz. Mint a többi játék, itt is küldetésekből áll a játék. A Teljesítmény itt is osztályozva lesz egy küldetés végén, mint a többiben (D=Deadly (Halálos), C=Carnage (Vérontás), B=Brutal (Brutális), A=Atomic (Atom), de itt is található további osztályzás (S=Smokin, SS=Smokin' Style, SSS=Smokin' Sick Style). Ezeket úgy érhetjük el, ha harc során minden megtanult technikát alkalmazunk, s növeljük, ami miatt jobb osztályzatot érhetünk el a végén, mivel a játék a harcra fekteti leginkább a hangsúlyt. A játékosnak el kell kerülnie az ellenség támadását. A Devil Trigger használata most is szükséges, ami lehetővé teszi a gyors mozgást, a regenerálódást, valamint hogy könnyen sebezhessük meg ellenfelünket. Ha elfogy a Devil Triggert jelző jel (ami az életcsík alatt látható), Devil Start használjunk. Fejlesztés, alkotás 2006. szeptember 6-án jelentette be a japán Famicu videojáték-magazin, hogy a Devil May Cry 4-ben az eddigi főhős, Dante nem lesz játszható karakter, s hogy nem szerepel benne, hanem az új karakter, Nero veszi át a helyét. Ezt később megváltoztatták a rajongók kérésére. Icuno Hideaki a Famicuban tett interjújában elárulta, hogy fejlesztenek a korábbi játékokhoz képes. Eleinte lehetetlennek látták Nero Devil Bringer megalkotását a konzol irányítása miatt, de végül megalkották. Kobajasi Hirojuki kijelentette a Game Informer interjújában, hogy a játék Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra fog megjelenni. A PC-s változat kiadása késett. Fogadtatás Japánban és az USA-ban egyformán jól fogyott a játék. Cudzsimoto Haruhiro, a Capcom elnöke 2008. február 20-án bejelentette, hogy a játékot 2 millió példányban kelt el az első hónapban. 2008. március 31-én Xbox 360-ra és PS3-ra 2,3 millió példányban kelt el. A Famuci értesülése szerint Japánban a PC verzió 304.652 példányban kelt el. A Metacritic értékelése szerint 84%-ot ítélt a játéknak. Az ausztrál Xbox World szerint 100-ból 90-et adott, mondván, hogy a játéknak annyi hibája van, hogy ismétlődnek a pályák, zavaróak a kameranézetek. PlayStation 3 Magazine 100-ból 80-at ítélt a játéknak. A játék nehézségeiről számolt be. A GameTrailers 10-ből 8,6-os szavazatot adott, dicsérve a hanghatást és a szentimentális párbeszédet. Az IGN 10-ből 8,7-es szavazatot adott. Forrás https://en.wikipedia.org/wiki/Devil_May_Cry_4 (angolul) Peñaflor de Hornija Peñaflor de Hornija település Spanyolországban, Valladolid tartományban. Peñaflor de Hornija Medina de Rioseco, Valladolid, Villanubla, Wamba, Valladolid, Torrelobatón, San Pelayo, Castromonte és La Mudarra községekkel határos. Lakosainak száma 305 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Marakánaara A marakánaara vagy vöröshátú ara (Primolius maracana) más néven (Ara maracana) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Argentína, Brazília és Paraguay örökzöld és lombhullató erdeiben él. Megjelenése Testhossza 40 centiméter. Csőre fekete, arca fehér, feje teteje sötétzöld, hasa alja és homloka piros. Életmódja Tápláléka legfőképp magvakból áll, de ezek mellett fogyaszt gyümölcsöket és dióféléket. Szaporodása A marakánaara 2-4 éves korában válik ivaréretté. A kifejlett tojó fészekalja általában 2 tojásból áll, melyen 29 napig kotlik. A fiókák a kikelés után 11 héttel tanulnak meg repülni. A szaporodási időszak körülbelül december és február közzé esik. Természetvédelmi helyzete Ezt a fajt legfőképp az erdőirtás érinti. Argentínában sok gazdálkodó írtja, mert kártevőnek tartja. CITES 1 listába tartozó faj. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 26.) Ez a szócikk részben vagy egészben a Blue-winged Macaw című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Holló István (festő) Holló István (Budapest, 1966.) magyar festőművész, a Magyar Festők Társaságának tagja. Tanulmányok 1992-98 ELTE Bölcsészettudományi Kar, Kulturális Antropológia Szakcsoport. 1988-91 Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar Kiállítások 2018. Ezűstgerely 2018- Sport a magyar kortárs művészetben, SportAgóra, Budapest II. Hatvani Kisgrafika Tárlat, Hatvani Galéria, Hatvan 2017. Nők, férfiak és más dolgok- egyéni kiállítás, Magyar Műhely Galéria, Bp. Visszacsatolási effektus, MAMÜ Galéria, Budapest Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján Életjelek- egyéni kiállítás, Mácsai Galéria, AJAMK, Budapest Gondolkodó terek, RAM, Budapest Privát Budapest, H-15 Galéria, Budapest 2016. III. Országos Rajztriennálé, Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján XXII. Országos Tájkép Biennálé, Hatvani Galéria, Hatvan Élő magyar festészet, Szent Adalbert Központ, Esztergom Magyar Festészet Napja, Újlipótvárosi Klub-Galéria, Budapest 100 éves a dadaizmus, Vajda Lajos Stúdió, Szentendre Római P’Art 14 – szabadtéri kiállítás, Bp. III. Kórház utca Egyéni kiállítás, Volvo Galéria, Budapest 2015. Terítve, Latarka Galéria, Lengyel Intézet, Budapest XX. Országos Portré Biennálé, Hatvani Galéria, Hatvan Egyéni kiállítás, Volvo Galéria, Budapest Római P'Art 14, Budapest Galéria, Budapest Kisvárosi Anzix, Gaál Imre Galéria, Budapest 9. Nemzetközi Groteszk Triennálé, Vaszary Képtár, Kaposvár BicikliArt, Kortárs Galéria, Tatabánya 2014. Jel –Jelbeszéd, Mazart Galéria, Budapest 20 éves, Újlipótvárosi Klub-Galéria, Budapest XXI. Magyar tájak, Országos Tájkép Biennálé, Hatvani Galéria. Hatvan Gondold.át c. kiállítás, Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény Friss üzenet 2, Újpest Galéria, Budapest Gondold.át c. kiállítás, Jankovich Kúria, Rácalmás Gondold.át c. kiállítás, Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófok Gondold.át c. kiállítás, Symbol Art Galéria, Budapest Kívül-belül - dobozkiállítás, Vízivárosi Galéria, Budapest KÉP – TÁR - HÁZ 2014, Szombathelyi Képtár KECSKEMÉT ARCAI III, Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ, Kecskemét R-EMARQUE - V. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálét, Hermann Ottó Múzeum, Miskolc 2013. XIX. Arcok és Sorsok Országos Portré Biennálé , Hatvan Reformáció és tolerancia, időszaki kiállítás, Evangélikus Országos Múzeum, Budapest 32. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Dornay Béla Múzeum, Salgótarján Budapest Art Expo, Művész Malom, Szentendre XVII. Magyar Tájak Országos Tájkép Biennálé válogatás, Németvölgyi Általános Iskola, Budapest 2012. XVII. Magyar Tájak Országos Tájkép Biennálé, Hatvan 59. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely Bács Emese/ Holló István kiállítása, Hatvani Galéria, Hatvan XIV. Táblaképfestészeti Biennálé, REÖK, Szeged 2011. Arcok és sorsok, XVIII. Országos Portré Biennálé, Hatvani Galéria, Hatvan Országos Kortárs Egyházművészeti Kiállítás, Hatvani Galéria, Hatvan Egyéni kiállítás, Újlipótvárosi Klub-Galéria, Budapest XXXI. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, József Attila Művelődés Központ, Salgótarján Holló István festmény kiállítása, Forrás Művelődés Ház, Kerepes 2010. Kortárs Képzőművészeti Árverés, Művészház Galéria, Budapest 57. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely Újbuda Képkeretben, Újbuda Galéria, Budapest Powera, kortárs képzőművészeti kiállítás és vásár, FKSE rendezésében, Szentendre Freeline A freeline San Franciscoból származó extrém sport. Ryan Farelly 2005-ben hozta létre a hozzá szükséges sporteszközt, mely két különálló deszkából áll, amikhez külön erre a célra kifejlesztett nagy teherbírású felfüggesztésekkel kapcsolódik két-két kerék. A gördeszkázás, a snowboardozás a szörfözés és a görkorcsolyázás élményét egyesíti. Jelentősen egyensúlyérzék fejlesztő hatású. Története Ryan Farelly ötlete 2003-ban San Franciscoban fogalmazódott meg, mikor a downhill, vagy más néven lejtőző deszkázást akarta forradalmasítani. Szeretett volna egy módszert amivel ezeket a lejtőzéseket könnyebben irányíthatóvá és élvezhetőbbé lehetne tenni. A korai prototípusok inkább egysoros gördeszkához hasonlítottak, azonban egy véletlen folytán észrevette, akkor is képes uralni egyensúlyát ha két külön elemen áll. Így találta fel ezt az újabb extrém megoldást. Modellek OG Ez az eredeti Freeline-modell. Két különálló lapból és masszív 1,5 tonnás teherbírású 356-T6 típusú alumíniumból öntött felfüggesztésből áll. Hosszanti irányban a laphoz képest keresztbe helyezkedik el az ABEC-7-es csapágyakon forduló 2-2 db széles kerék. A felső részen a gördeszkákon használt griptape feladata a talpak csúszkálásának gátlása. A felszerelés a lábhoz, csakúgy mint a gördeszkánál nincs rögzítve semmilyen egyéb módon. GROM Az egyszerűbb kivitelezésű könnyű rétegelt falapból készített deszkák alumínium felfüggesztéssel kapcsolódnak a kerekekhez. Kisebb tengelytávolságukkal az OG modellnél könnyebben irányíthatók. Kezdők részére segédkerekek csatlakoztathatók hozzájuk, melyek a stabilitást segítik a helyes technika elsajátításáig. Képviselői Külföldön A világ legkülönbözőbb pontjain kb. 25 millió freelineos van. Európa szerte igen népszerű, főként Hollandiában, Német- és Franciaországban. Mivel a tengeren túlról származik természetesen az USA-ban és Mexikóban valamint a napjainkban mindenben feltörekvő távol-keleti országokban (Japánban) is ismerik. Magyarországon Hazánkban 2010 óta ismert. Kereskedelmi forgalomba 2010. májusában került. A sportot főleg fiatalok űzik. Budapesten a Magyar Freeline Csapat tart edzéseket. Kansas kormányzóinak listája Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Kansas államának kormányzóit sorolja föl. Az állam az ország közepén található, ezért hivatkoznak sokszor Kansasra úgy, mint az ország szívére (Heartland). A nevét a Kansas folyó után kapta, amely keresztül szeli az államot, s a folyó nevét pedig az itt élő kansza indián törzsről nevezték el. A törzs nevét (őshonosan kką:ze) gyakran fordítják úgy, mint „a szél emberei” vagy úgy, hogy „déli szél emberei”. Évezredekig a terület számos amerikai őslakos törzsnek adott otthont, akik bölények vadászatával foglalkoztak. Az első európai telepesek az 1830-as években kezdtek beszivárogni, de tömeges letelepedésekre csak az 1850-es években került sor, a nagy politikai csatározások közepette a rabszolgakérdés felett. Amikor 1854-ben az Egyesült Államok hivatalosan megnyitotta a területet a telepesek előtt, Új-Angliából abolicionisták, Missouriból pedig a rabszolgaságot támogató szomszédos telepesek igyekeztek letelepedni, s ezáltal az állam hovatartozását meghatározni, hogy Kansas szabad állam, vagy rabszolgatartó legyen. Ezáltal az állam melegágya lett az erőszaknak és a káosznak ezekben a korai napokban, amikor ezek az érdekcsoportok rendszeresen összecsaptak. Ezért nevezték az államot "vérző Kansasnak" (Bleeding Kansas). Végül 1861. január 29-én a rabszolgaságot ellenzők győzedelmeskedtek. Kansas 1861. január 29-én sorrendben harmincnegyedikként lett az Egyesült Államok tagállama. A kormányzói széket négy évre lehet elnyerni, s az adott kormányzó egy alkalommal újraválasztható. Jelenleg hivatalban a 46. kormányzó a Republikánus Párthoz tartozó Sam Brownback tölti be a kormányzói tisztséget 2011. január 3-tól. A helyettes kormányzó a szintén republikánus Jeff Colyer. A pártmegoszlás az alábbi volt: Demokrata : 12 Republikánus : 33 Populista: 2 She’s So Unusual Az 1983-as She’s So Unusual Cyndi Lauper debütáló nagylemeze. Világszerte 18 millió példányban kelt el. 2003-ban 494. lett a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Teknős (település) Teknős (szlovákul: Korytárky) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. 2011-ben 976 lakosából 956 szlovák volt. Fekvése Herencsvölgytől 5 km-re délnyugatra fekszik. Története Területe a középkorban Végles várának uradalmához tartozott. A 16. – 17. században a Gyetva környéki kiterjedt legelőkre és irtványföldekre pásztorkodó, földművelő lakosság települt. A falu létezésének első közvetett bizonyítéka egy 1638-as feljegyzés, mely szerint a véglesi uradalomban új falu jött létre. Az első hitelt érdemlő feljegyzés a faluról a gyetvai katolikus plébánia 1661. évi anyakönyvében található. Mindazonáltal Teknős egészen a 20. század közepéig Gyetva nagy kiterjedésű határának része volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. 1936-ban nyílott állami iskolája, melyet 1944 decemberében a szlovák nemzeti felkelés idején németek szálltak meg. A települést 1945. február 10-én szovjet és román csapatok szabadították fel. Az iskolában ekkor román katonai kórházat rendeztek be. 1955-ben Gyetvából kivált Krivány, melynek Teknős településrésze lett. Teknős 1993. január 1-jén nyerte el önállóságát Kriványtól. 1998-ban új templom építettek, melyet a Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szenteltek fel. 2001-ben 1032 lakosából 1025 szlovák volt. Nevezetességei Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1998-ban épült. Jóhannes Valgeirsson Jóhannes Valgeirsson (1968. január 6. –) izlandi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása bróker. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 2002-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 2010-ben vonult vissza. =Nemzetközi játékvezetés Az Izlandi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2004-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. FIFA JB besorolás szerint 3. kategóriás bíró. Az izlandi nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával az 5. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2009-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Dél-Afrikába a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság Az európai labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Ausztriába és Svájcba a XIII., a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Oleg Alekszandrovics Sztrizsenov Oleg Alekszandrovics Sztrizsenov (oroszul: Олег Александрович Стриженов; Blagovescsenszk, 1929. augusztus 10. –) orosz szovjet színész. Az 1950-es évek közepétől mintegy másfél-két évtizedig a szovjet mozinézők első számú kedvence, a fiatal lányok bálványa volt. Pályája Az Amur partján fekvő határvárosban, Blagovescsenszkben született, ahol katonatiszt apja szolgált. Családjuk az 1930-as évek közepén Moszkvába költözött, Oleg Sztrizsenov ott járt iskolába. Bátyja, Gleb példáját követve választotta a színészi pályát. A Vahtangov Színház mellett működő Scsukin Színiiskolában végezte tanulmányait és szerezte meg diplomáját 1953-ban. Először Tallinnba, az ottani Orosz Drámai Színház társulatához került, a következő szezonban a leningrádi Puskin Színházban lépett fel, majd 1957-ben Moszkvában a Filmszínészek Színházának tagja lett. 1966-tól tíz éven át a Moszkvai Művész Színház művésze volt (bár már korábban is ott lépett fel), 1976-tól újra a Filmszínészek Színházához tartozott. Még a Tallinni színház művésze volt, amikor szerződtették a Lenfilm Stúdió produkciója, a Vihar Itália felett (A bögöly) főszerepére. A szőke, világos szemű, megnyerő külsejű Sztrizsenov fekete hajjal, olaszos temperamentummal játszotta a romantikus forradalmár, Artur szerepét és azonnal belopta magát a mozinézők szívébe. Az angol írónő, E. L. Voynich kalandos története után az amerikai író, Jack London izgalmas története következett, melynek mexikói forradalmár hősét, Riverát alakította A mexikói (1955) címszerepében. Bár a film a kritikusoknak nem tetszett, a nézők szimpátiáját elnyerte. Harmadik filmjével, egyben harmadik főszerepével már nem csak hazájában, hanem külföldön, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon is egyértelmű sikert aratott. A negyvenegyedik című polgárháborús filmben (1956, rendezője Grigorij Csuhraj) a vörösök fogságába esett fehérgárdista tisztet alakít, akit egy fiatal katonalány (Izolda Izvickaja) őrzésére bíztak; a különös helyzetben a lány beleszeret ellenségébe, de csak úgy tudja megakadályozni őt küldetésének teljesítésében, hogy agyonlövi. Sztrizsenov fehérgárdistája művelt, kulturált, kellemes modorú férfi, akiről még néhány szakadt ruhadarabban is lerí finom származása. Ő ugyanúgy teljesíteni akarja vállalt feladatát, mint a lány a magáét: a tragikum a helyzetből, az egyéni érzelmek és a társadalommal szemben vállalt kötelesség összeütközéséből fakad. A film sikere után Sztrizsenov újabb fehérgárdista szerepekre kapott felkéréseket, de azokat visszautasította. Ügyelt arra, nehogy „beskatulyázzák”, és hogy ne kelljen negatív hősöket játszania. Állítólag Grigorij Csuhraj következő filmjének (Ballada a katonáról) főszerepét is rá akarta bízni, de a rendező egy forgatáson megsérült, és a felvételeket elhalasztották, közben pedig Sztrizsenov elfogadta egy másik rendező, Ivan Pirjev ajánlatát a Fehér éjszakákban az Álmodozó szerepére (partnere a még főiskolás, ebben a filmben debütáló Ljudmila Marcsenko volt). Újabb kosztümös szerepek, természetesen főszerepek következtek, most már orosz klasszikus művek adaptációiban: a Dosztojevszkij-regény mellett két Puskin-műben (A kapitány lánya Grinyov szerepében, a Pique Dame German szerepében), az 1960-as években Csehov A párbaj című kisregénye (Lajevszkij) és A három nővér című drámája (Tuzenbach) filmváltozatában. Sikeresen formálta meg a nagy orosz zeneszerző, Csajkovszkij alakját egy francia-szovjet koprodukcióban (Regényes élet, 1965). Többnyire kalandos vagy romantikus történetekben, drámai szerepekben volt látható. Kortárs figurákat ritkábban játszott, közülük elsőként (Kezedben az élet, 1959) egy lakónegyedben fellelt lőszerraktár felszámolását irányító parancsnokot. Az Akit nem lehet elítélni című filmdrámában (1969) egy polgári repülőgép pilótáját, Jegorovot alakítja. Jegorov egy tizenhat évvel korábbi tragikus esemény szenvedő hőse, és története az egyik repülőútján váratlanul folytatódik: az utasok között van korábbi felesége, annak férjeként egykori barátja és saját, őt nem is ismerő fia. Sztrizsenov ezzel az alakítással a szovjet mozinézők szavazatai alapján az 1970-es év legjobb színésze lett. Komikus szerepben alig volt látható. Jellemző, hogy vígjátékban először csak több mint tíz évvel pályakezdése után vállalt feladatot, az is rendhagyó volt: kettős szerepet alakított, ő volt a robot és annak tudós feltalálója egyszerre (Robertnek hívták). Az 1970-es években csillaga már hanyatlóban volt. Arisztokratikusnak mondott alkatának megfelelő feladatot kapott Volkonszkij herceg (Boldogság tündöklő csillaga, 1974), illetve Golicin herceg (I. Péter ifjúsága, 1980) alakjának életre keltésével. Nézői sikere volt a Föld, poste restante háborús történetnek is, melyben szovjet felderítőt játszott ( a film másik központi figuráját Oleg Zsakov játssza). Grigorij Csuhraj véleménye szerint Sztrizsenov nem kapott igazán neki való szerepeket és jó rendezőket sem. Az 1980-as évek közepétől már alig állt kamera elé. 2000-ben főszerepet játszott egy fiatal rendező munkájában: a Helyettem orosz származású angol milliomosa hajóutat tesz a Volgán gyermekkora kisvárosa felé, de tolószékhez van kötve, ezért szerződést köt egy fiatal rendezővel, hogy az kívánságait teljesítse. Sztrizsenov önérzetes, nehezen „kezelhető” színész hírében állt. Fénykorában megengedte magának, hogy otthagyjon egy-egy forgatást vagy visszautasítson szerepeket. Ez történt Lev Tolsztoj regénye, a Háború és béke filmváltozatának előkészületeinél is, amikor nem fogadta el Szergej Bondarcsuk rendező felkérését Bolkonszkij herceg szerepére. Az ügyben még Jekatyerina Furceva akkori kulturális miniszterhez is behívatták, de hiába. Magánélet Első felesége (született Marina Alekszandrovna Bebutova) színésznő volt, akivel a Vihar Itália felett forgatásán ismerkedett meg, a film befejezésekor már össze is házasodtak. Bebutova fölvette férje nevét: Marianna Sztrizsenova. Házasságukból született lányuk, Natalja. Második felesége (Ljubov Vasziljevna Lifencova; első házassága után neve: Ljubov Vasziljevna Zemljanyikina) színésznő volt, fölvette férje nevét: Ljubov Sztrizsenova. 1974-ig maradtak együtt. Házasságukból született fiuk, Alekszandr Olegovics Sztrizsenov színész, filmrendező. Harmadik felesége (született Lionella Ivanovna Szkirda) színésznő volt, Sztrizsenov előtt kétszer házasodott. Második férje Ivan Pirjev rendező volt, akinek fölvette nevét (Lionella Pirjeva). Az esküvő után néhány hónappal Pirjev meghalt. Sztrizsenovval 1976-ban kötött házasságot, mely életre szólónak bizonyult. Fölvette új férje nevét: Lionella Sztrizsenova. Filmjei 1951 – Sportbecsület (Спортивная честь) – (Epizódszerep) 1955 – A bögöly / Vihar Itália felett (Овод) – (Ethel Lilian Voynich regénye alapján. R. Alekszandr Fajncimmer) 1955 – A mexikói (Мексиканец) – ( Jack London műve alapján. R. Vlagyimir Kaplunovszkij) 1956 – A negyvenegyedik (Сорок первый) – (Lavrenyov novellája alapján. R. Grigorij Csuhraj ) 1958 – Utazás három tengeren – Afanaszij Nyikityin, 1–2. rész (Хождение за три моря) – (Indiai-szovjet film) 1958 – A kapitány lánya (Капитанская дочка) – ( Puskin kisregényéből. R. Vlagyimir Kaplunovszkij) 1959 – Fehér éjszakák (Белые ночи) – ( Dosztojevszkij regényéből. R. Ivan Pirjev) 1959 – Kezedben az élet (В твоих руках жизнь) – (R. Nyikolaj Rozancev) 1960 – Északi történet (Северная повесть) – ( Konsztantyin Pausztovszkij azonos című művéből. R. Jevgenyij Andrikanyisz) 1960 – Pique Dame (Пиковая дама) – (Operafilm Puskin / Csajkovszkij műve alapján. German [Sztrizsenov] zenei hangját a Nagy Színház tenorja, Zurab Andzsparidze szólaltatta meg. R. Roman Tyihomirov) 1961 – A párbaj (Дуэль) – (Csehov kisregényéből. R. Tatyjana Berezanceva, Lev Rudnyik) 1961 – A gyáva (Трус) – (Csehszlovák film) 1962 – Looping (В мёртвой петле) – ( Dovzsenko Filmstúdió ) 1963 – Optimista tragédia (Оптимистическая трагедия) – (R. Szamszon Szamszonov) 1964 – A három nővér (Три сестры) – (Csehov drámájából, Tuzenbach báró szerepében. R. Szamszon Szamszonov) 1965 – Regényes élet / Harmadik ifjúság / A búcsú éjszakája (La Nuit des adieux / Третья молодость / П. И. Чайковский) – (Francia-szovjet filmen. R. Jean Dréville, Iszaak Menaker) 1966 – A nevűk azonos (Перекличка) – (Tadzsikfilm Stúdió. R. Danyiil Hrabrovickij) 1966 – Isten veled! (Прощай) – (Háborús film) 1968 – Robertnek hívták (Его звали Роберт) – (A robot és a tudós feltaláló kettős szerepében) 1969 – Akit nem lehet elítélni (Неподсуден) – (R. Vlagyimir Krsznopolszkij, Valerij Uszkov) 1970 – Kabuli küldetés, 1–2. rész (Миссия в Кабуле) 1972 – Föld, poste restante (Земля, до востребования) – (Háborús film. R. Venyiamin Dorman) 1974 – Boldogság tündöklő csillaga (Звезда пленительного счастья) – (Romantikus történelmi film, címe egy Puskin-verssor. R. Vlagyimir Motil) 1975 – Az utolsó áldozat (Последняя жертва) – (Főszerep A. N. Osztrovszkij azonos című színművének filmváltozatában) 1978 – Karl Marx. Fiatal évek (Карл Маркс. Молодые годы) – (Szovjet-NDK életrajzi film. R. Lev Kulidzsanov) 1980 – I. Péter ifjúsága (Юность Петра) – (Szovjet-NDK film Alekszej Tolsztoj I. Péter című regényéből. R. Szergej Geraszimov) 1983 – Megsemmisítést elkezdeni! (Приступить к ликвидации) – (Főszerep, rendőrezredes) 1985 – Novgorod Nagyságos Úr (Господин Великий Новгород) – (Háborús film. R. Alekszej Szaltikov) 1986 – Kedvenc bohócom (Мой любимый клоун) 1987 – Az akció (Акция) – (Háborús film) 1987 – Szigorúan bizalmas (Оглашению не подлежит) – (Polgárháborús film) 2000 – Helyettem (Вместо меня) – (R. ifj. Vlagyimir Baszov) 2004 – Öt csillag (Пять звёзд) – (Főszerep. Ukrán produkció) Gaugrehweiler Gaugrehweiler település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Villers-le-Tourneur Villers-le-Tourneur település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 187 fő (2015). Villers-le-Tourneur Hagnicourt, Jandun, Neuvizy, Puiseux, Raillicourt, Vaux-Montreuil és Montigny-sur-Vence községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Scuola di Santa Maria della Misericordia (Velence) A Scuola di Santa Maria della Misericordia céhes iskola és templomi épület Velence történelmi bevárosában, a Cannaregio negyedben. A nagy területen elhelyezkedő építmény a Rio della Sensa és a Canale della Misericordia csatornák találkozásánál, a Fondamenta dell’Abbazia utcájában áll. A templom a X. századból, míg a scuola maga a XIII. századból származik. A mai templomhomlokzatot 1659-ben hozták létre, mégis megőrizte XV. századra utaló stílusjegyeit. A scuola mai székhelye a Rio dell Sensa túloldalán, 1583-ban keletkezett, Jacopo Sansovino mester munkája, ám befejezetlen maradt. Kivitelezését a megnövekvő létszám tette szükségessé. További scuolák Velencében A városban hat nagyobb céhes intézmény működött a XVI. század folyamán: Scuola Grande di San Teodoro - alapítása: 1258 ; Scuola Grande di Santa Maria della Carità - alapítása: 1260 ; Scuola Grande di San Marco - alapítása: 1261 ; Scuola Grande di San Giovanni Evangelista - alapítása: 1261 ; Scuola di Santa Maria della Misericordia - alapítása: 1478 ; Scuola Grande di San Rocco - alapítása: 1478 . Forrás Ileana Chiappini, Franco Cristinelli, Gianni Formenton: Venedig und seine Umgebung , kiad. Azienda di Promozione Turistica, 1998. Alta Macadam: Velence (Blue Guide sorozat), Corvina Kiadó, Bp. 1994. ISBN 963-13-3888-6 Olasz Wikipédia cikkei 2009-es brit túraautó-bajnokság A 2009-es brit túraautó-bajnokság volt a sorozat 52. szezonja. Tíz fordulóból állt, fordulónként három futammal. Április 5-én vette kezdetét a Brands Hatchben, és ugyanott ért véget október 4-én. A bajnokságot az északír Colin Turkington nyerte az angol Jason Plato és az olasz Fabrizio Giovanardi előtt. Végeredmény Versenyzők Pontozás: Gyártók * Vauxhall 10 pont büntetést kapott a megengedett motorhasználat túllépéséért. Csapat bajnokság * Vauxhall 10 pont büntetést kapott a megengedett motorhasználat túllépéséért. Az Omnitrix idegen lényeinek listája A Ben 10-sorozatokban előforduló idegen lények listája. Az első 10 idegen Csupakéz Csupakéz egy Tetramand (tetra görögül négyet jelent, mand a latin manus kéz szóból ered) a Khoros-ról. Ez a bolygó hajdanán civilizált volt, de lassú hanyatlás után egy sivatagos, erőszakos lények lakta hellyé vált, ahol csak a legerősebb maradhat életben. Ennélfogva, a Tetramandoknak sűrű és nagyon erős izomzatuk van, bőrük igen vastag, szinte bárminek ellenáll. Hatalmas ugrásokra képesek erős lábizmaik miatt. A maga négyméteres magasságával, négy kezével és négy szemével, Csupakéz igazi cséphadaró. Olyan erős, hogy képes földrengéseket vagy lökéshullámokat létrehozni ha erősen összeüti a kezeit. Hátránya éppen nagyságából fakad. A kisebb és fürgébb ellenfelekkel szemben alulmarad lomhasága és lassú gondolkodása miatt. Ben gyakran ölti magára ezt az alakot, szereti erővel megoldani a helyzetet. Eredeti neve Fourarms aminek jelentése "Négykéz" Gyémántfej Gyémántfej egy Petrosapien, (A Petro jelentése kő, míg a Sapien-é intelligens élőlény; a Petrosapien intelligens követ jelent.) Petropiából (Görög mozaikszó, a petro, és a topos szavakból, jelentése "Kőhely"). Testét a gyémántnál is erősebb, kristályos bőr fedi. Ez szinte bármilyen támadásnak ellenáll, a lő, vagy sugárfegyverek esetében prizmaként is használható. Gyémántfejnek hatalmában áll manipulálni a testét alkotó kristályokat, így majdnem minden sérülésből pillanatok alatt regenerálódik. Kezéből ki tud lőni tűhegyes lövedékeket. Karjából különböző szúrófegyvereket tud kialakítani. Ezenfelül a testén kívül is képes kristályokat létrehozni a legváltozatosabb alakban és formában. Gyengesége az erős hanghullámok által keltett rezonancia, ez szétrepesztheti kristályos testét. Magyar neve tükörfordítása az eredeti Diamondhead verziónak. Meti Meti egy Galvanic Mechomorph, biomechanikus lény (Mecho jelentése "gépi", a morph szó jelentése "egyesülni".) A Galvan B holdról származik, ami a Galvan Prime nevű bolygó körül kering. Egy tudományos kísérlet véletlenszerű eredményeként jött létre ez a faj. Meti a gépek mestere. Ereje abban áll, hogy képes összeolvadni bármilyen géppel és igen magas szintre fejleszteni a berendezés képességeit. Továbbá zöld plazma sugarakat tud kilövellni a szeméből. Amennyire ért a gépekhez annyira nincs hatalma az élő organizmusok felett. Semmilyen élőt nem tud irányítani, még az érző robotokat is nagyon nehezen. Gyenge pontjai a maró hatású anyagok, vegyszerek, savak, lúgok. Ezek hatalmas pusztítást vihetnek végbe érzékeny áramköreikben. Eredeti neve Upgrade, melynek jelentése felfejleszteni. Lánglovag Ez az idegen a Pyros nevű, Naphoz hasonló csillagon honos. Ennek megfelelően teste lángokból áll és nagyon forró. Lánglovag egy igazi "tűzgyújtó". Képes lángcsóvákat, vagy tűzlabdákat kilövellni a kezeiből. Hatalmában áll repülni is a tűz segítségével. Félelmetes tűztornádókat tud generálni és mivel ő irányítja a tüzet, akár olyan gyorsan el is olthatja, amilyen gyorsan létrehozta azt. Gyengesége a víz, és az olyan vegyületek, melyek eloltják a tüzet. Ha egy Pyronit nedves lesz, elveszti az erejét, vagy akár meg is halhat. Ha Lánglovag testét előveszi a megfázás, ereje megfordul: Havat és jeget tud kilőni. Eredeti neve Heatblast, aminek jelentése Hőrobbanás. -kép-Lánglovag Villámmanó Ő a kineceleran fajhoz tartozik (szóösszetétel a kinet és az accelerate szavakból, kinet jelentése mozgás, az accelerate szó jelentése gyorsulni.) Külsőre hasonlít egy velociraptorhoz, áramvonalas feje és nagy lábai, valamint hosszú farka és éles, karmos ujjai vannak. Ez az idegen a Kinet bolygón él, ahol minden nagyon felgyorsult ütemben halad. Villámmanó képes az 500 km/h-s sebességre is, ezáltal hatalmában áll felszaladni a falakon, vagy nem szilárd talajon (pl. vízen) is futni. Forgószeleket is létre tud hozni, ha körbe-körbe rohan. Fő ereje fürgeségében rejlik, ezzel ellensúlyozza viszonylagos fizikai gyengeségét. Gyors reflexei és kifinomult idegrendszere is segítik a harcban. Gyenge pontja az elektromágneses hullámok, ezek megzavarják finom idegrendszerét. Másik nagy probléma lehet, ha a lába nem éri a földet, mert akkor pörögni kezd a levegőben. Eredeti neve XLR8 ami az accelerate (gyorsulni) szóból lett kialakítva. Ragacska Egy alig 15 centiméteres idegen, a Galvan Prime nevű bolygóról. Mérete révén szinte bármilyen gépbe be tud mászni és belülről megjavíthatja, vagy tönkreteheti azt. Amilyen kicsi, annyira intelligens, kreatív és találékony. Ragadós végtagjai lehetővé teszik számára, hogy akár függőleges felületen is mozoghasson. Bár hatalmas intelligenciája sokszor kamatoztatható, a harcban mégsem vethető be, mert fizikailag ő a leggyengébb űrlény. Könnyen rátaposhatnak, vagy összezúzhatják, parányi mérete miatt. Ragacska a véletlenszerű átalakulások egyik fő célpontja. Eredeti neve Grey Matter, ami magyarul szürkeállományt jelent. Reppencs Ez a rovarszerű idegen a Lepidopterra esőerdő-bolygóról származik (a Lepidodterra szó jelentése pillangó, lepke). Rendelkezik a repülés képességével, fantasztikus mutatványokra képes a levegőben. Négy, kocsányon lógó szeme segítségével hatalmas területet lát át. Ragadós nyálkát tud kilövellni a szájából és a szemeiből. Ez a nyálka intenzív hőhatásra robbanékonnyá válik. Mint minden rovar, így Reppencs is elbírja súlyának többszörösét. Viszont, ha víz éri a szárnyait, röpképtelenné válik, és úszni sem tud. Reppencsnek ezenfelül nagyon penetráns szaga van. Eredeti neve Stinkfly, minek jelentése tükörfordításban Büdöslégy. Szellem A legijesztőbb űrlény mind közül, egy ectonurit, Anur Phaetos sötét világából származik. Szürke testén csak egy szem található, bár azt testének bármely pontjára el tudja juttatni. Szabadon tudja változtatni a protoplazmáját, így át tud menni mindenféle szilárd tömegen, vagy akár láthatatlanná is válhat, ha a helyzet úgy kívánja. Képes továbbá ideiglenesen birtokba venni más élőlények testét is. Szellem mellkasában hat, fekete-fehér csáp található, melyek főleg elrettentésre szolgálnak, bár kisebb tárgyakat meg tud fogni velük. Ben nem szívesen ölti magára ezt az alakot, mert kellemetlenül érzi magát benne. Mint kiderült, ezt az érzést az okozta, hogy a Szellem öntudata végig jelen volt, abban a kis DNS-ben is. Mikor kiszabadult az omnitrix-ből felfedte igazi valóját. Rémes, fordított koponyáján egy fekete szemével, éles, karmos ujjaival, helyenként kilógó csontjaival és a mellkasából kígyózó csápokkal igazán félelmetessé vált. Mivel szétszaggatta a testét körülvevő második bőrt, nem volt többé immunis a napfényre. A napfényt ugyanis ki nem állhatja, mert kárt tesz a szervezetében, vagy meg is ölheti. Minél sötétebb van, a Szellem annál erősebb. Ilyenkor energia nyalábokat is ki tud lőni a csápjai közül. Eredeti neve Ghostfreak, ami tükörfordításban annyit tesz, Szellemkorcs. Vadorzó Vadorzó a Vulpin bolygón honos. Ez az égitest a galaxis szemétlerakójává vált, élővilágát kiirtották az erős radioaktív hulladékok. Csak igen kevés létforma tudott életben maradni, ilyen szélsőséges környezetben. ezek egyike a vulpimancer (Vulpin rókát jelent, a -mancer utótag pedig varázslót). Bár szeme nincs, többi érzékszerve hihetetlenül fejlett, s a nyakán lévő kopoltyú-szerű nyílások segítségével képes hőképet alkotni az agyában. Erős fizikuma páratlan atlétikai képességekkel ruházza fel. A hátán lévő tüskék tetszés szerint kilőhetőek. Vadorzó nem képes azonban a beszédre, csak hörgésekkel, nyögésekkel és vonításokkal tud kommunikálni. Gyengesége, hogy a gyors mozgásokat képtelen nyomon követni, nagy hőhatásra pedig érzékszervei megzavarodnak. Eredeti neve Wildmutt, jelentése tükörfordításban, Vad korcs. Penge Penge a Pisccis Volann nevű bolygóról származik (Pisces latinul halakat jelent). Penge igazán vízben érzi otthon magát, képességi közt szerepel a víz alatti légzés és a kiváló úszótehetség. Hatalmas, erős állkapcsa veszedelmes fegyvernek bizonyul, szinte bármit át tud harapni. Bár lényegében vízi élőlény, rövidebb időre a szárazföldön is bevethető. Azonban gyorsan kiszárad, ezért mindig vízközelben kell maradnia. A fejéből egy kocsány nő ki, melynek végén egy foszforeszkáló gömb van, ez sötétben látható igazán. Eredeti neve Ripjaws, ami a rip (rest in peace, sírköveken gyakran látható) és a jaws (állkapocs) szóösszetételből jön létre. További idegenek Ágyúgolyó Ennek az idegennek az eredete nem egészen tisztázott. Az egyik teória szerint, Vadorzó bolygójáról, a Vulpinról származik, ebben az esetben a faj neve Vulpinic Tortugan. Mivel a sorozatban azonban Ágyúgolyó megnevezése Aruburian Pelarota, anyabolygója pedig az Aruburia, inkább ez utóbbi tűnik valószínűnek. Maga a lény igen termetes jószág, széles, vaskos teste képes egy hatalmas labdává összegömbölyödni. E golyó külső váza rendkívül ellenálló, szinte bármilyen fegyver, vagy vegyszer hatástalan vele szemben. Ez a burok olyan erős, hogy ellenáll a légkörbe való belépés során keletkező súrlódásnak is. Összegömbölyödött állapotában is van belül hely legalább két utasnak, akik úgyszintén sértetlenek maradnak, bármilyen külső behatás esetén is. Ez tulajdonképpen ki is meríti Ágyúgolyó képességeinek listáját. Mivel ez az idegen ilyen hatalmas, mozgása nehézkes és bizonytalan. Magas súlypontja miatt könnyen eldőlhet bármelyik irányba. Ágyúgolyó az első olyan idegen alak, aki véletlenszerű átalakulás következtében vált elérhetővé. Bár Ben kezdetben nem szívlelte ezt a formát, a későbbiekben mégis sokszor magára öltötte Ágyúgolyó alakját és nagyjából megtanulta használni képességeit is. Szinte bizonyos, hogy ez a faj, ha nem is teljesen, de majdnem kihalt, a Nagy Ciha ugyanis elpusztította a pelaroták szülőbolygóját, nem sokkal azelőtt, hogy Ben szert tett erre az idegenre. Eredeti neve Cannonbolt, ami tükörfordításban azt jelenti, Ágyúvillám. Venyige Ez növény alapú idegen, nevezetesen a Flourana (szóösszetétel a flóra és a fauna szavakból) a Flors Verdance dzsungelbolygóról származik, bár megvetette a lábát más égitesteken is, például a Xenon-on. Képességei igen sokoldalúak. Meg tudja növeszteni bármelyik végtagját, hogy segítségükkel körbefonjon dolgokat. Mivel ilyen nyúlékony, teste igen strapabíró. A hátán termő magok, robbanékonyak, vagy füstbombaként is bevethetőek. Fejét egy, a vénusz légycsapója növényhez hasonlító, tüskés képződmény veszi körül, ami tetszés szerint összezárható. Ez igen hatékonyan védi a fejet, mikor Venyigének éppen a föld alatt kell másznia. Mikor így összezárja ezt a szájat a feje körül, akkor sincs gondban, mivel a flouranáknak három látószervük van, egy a fejükön, egy-egy a két vállukon. Hasonlóan bármely más növényhez, Venyige gyenge pontját is a szélsőséges hőmérsékletek, a tűz és a fagy jelentik. Ez a második idegen alak, mely véletlenszerű átalakulással vált elérhetővé. Eredeti neve Wildvine, ami vadszőlőt jelent. Benfarkas Ez az első olyan idegen alak, melynek DNS-ét az omnitrix kívülről gyűjtötte be. Mikor Ben a Yenaldooshi-val harcolt, az megkarmolta az órát, így került be DNS-e az állományba. Benfarkas a Loboan fajhoz tartozik (lobo latinul farkast jelent), melynek szülőbolygója a Luna Lobo. Vadorzóhoz hasonlóan, e lény képességei is igen atletikusak. Erős lábizmainak köszönhetően, Benfarkas is hatalmas ugrásokat tud produkálni. Vadorzóval ellentétben azonban, ő rendelkezik a látás képességével, mely igen éles és tiszta, viszont színtelen. Hallása, szaglása és ízérzékelése egyedülálló. Legbámulatosabb képessége viszont az, hogy képes dobhártyarepesztő hanghullámokat kibocsátani a négyfelé nyitható száján. Mivel ezidáig Ben csak egyszer bújt Benfarkas bőrébe, keveset tudunk eme idegen gyengeségeiről. Eredeti neve Benwolf, magyar jelentése tükörfordítása az eredetinek. Benmúmia A faja Thep Khufan.Az Anur Khufos bolygóról származik. Az omnitrix szintén kívülről gyűjtötte be a DNS-ét. Benmúmia képességei nagyjából megegyeznek Venyigéjével: A kezein lévő szalagok segítségével bármit körbe tud tekerni, és e szalagok a levegőben is tudnak menetirányt módosítani, nem úgy mint Venyige csápjai. A múmia teste hihetetlenül könnyű, és szinte bármilyen sérülésből másodpercek alatt képes regenerálódni. Gyenge pontjai még szintén nem ismeretesek. Eredeti neve Benmummy, a magyar ennek a tükörfordítása. Benviktor Talán ez az egyik legérdekesebb idegen mind közül. Eredete Transylian.Bolygója Anur Transylian.Külsőre nagyon hasonlít Dr. Frankenstein szörnyére, inkább robotikus, mint élő. A hátából kinyúló, két elektromos cella segítségével képes intenzív elektromos lökéseket létrehozni. Teste elektromagnetikus, ellenáll a vákuummnak, és nagy fizikai erővel rendelkezik. Gyengeségei nem ismertek. Eredeti neve szintén Benvictor, bár Ben maga nem nevezte még el, a nevet a rajzfilm készítői ötölték ki. Böffencs Ezt az alakot Xylene tette elérhetővé Ben számára. A gourmand fajhoz tartozik, bolygója pedig a Peptos XI. (utalás a pepszin nevű emésztőnedvre). A kis, zöld idegen képessége nem mindennapi: mindent felfal. Négy, nyúlós és hosszú nyelvének, valamint rendkívül erős gyomornedveinek köszönhetően Böffencs, szinte bármit meg tud emészteni, bár ezalól a pizza biztosan kivétel. Ha eszik, lézeres köpeteket tud képezni, melyek igen pusztító hatásúak. Ha viszont nem jut emészthető dologhoz, képessége hasznavehetetlen, fizikailag pedig nem elég erős egy csatához. Eredeti neve Upchuck. Detto Dettóról szintén kevés információnk van. Nem tudjuk milyen fajhoz tartozik és melyik bolygón honos. Képességeit viszont ismerjük. Ez pedig nem más, mint a sokszorozódás. Ez az idegen korlátlan mennyiségben képes reprodukálni magát, ezáltal létrehozván önállóan gondolkodó és tevékenykedő klónokat. A nagyszámú osztódásnak azonban nincs sok értelme, mert minden osztódásnál megfeleződik a lény ereje. Detto csakis létszámbeli fölényre alapozhat a harcban, fizikailag ugyanis elég gyenge. További problémát jelent, hogy amit az egyik klón érez, azt érzi az összes többi is, így tehát ha az egyik elpusztul, elpusztul mind. A klónok éppen olyan gyorsan újra egyesülhetnek eggyé, mint amilyen gyorsan létrehozták őket. Viszont ha nincs minden klón együtt, akkor Ben Detto alakjában ragad, amíg a klónok újra nem egyesülhetnek. Eredeti neve Dittó. Óriás Az Omnitrix titka című Ben 10-moziban tűnik fel ez az idegen. Az Omnitrix feltalálója, Azmuth teszi elérhetővé Ben számára. Ez a lény a méretével tarol, kb. 100 méteres, felhőkarcolónyi magasságával szinte elpusztíthatatlan. Eszméletlen erejű ütésekre, rúgásokra, taposásokra és hajításokra képes. Méretéhez viszonyítva azonban nem tűnik annyira ellenállónak, például Vilgax fájdalmat okozott neki, mikor belemart hegyes karmaival a kezébe. Gyengesége: A fején található taréj érzékenysége. Származás: ismeretlen. Faj: to'kustar. Magasság: 100 m. Eredeti neve Way Big. Csupaszem Ennek az idegennek rengeteg szeme van. Ezekből képes zöld energiasugarakat lövellni. Szinte az egész testén megtalálhatóak ezek a kisebb-nagyobb szemek. A mellkasán lévő szeme a legnagyobb, ez képes a legerősebb sugarak kilövésére. az összes többi szemét is ebbe az egy, nagy szembe tudja egyesíteni, a legnagyobb erejű sugár érdekében. Ironikus módon a fején nem található egyetlen szem sem, az arcát két nagy, denevérszerű fül tölti ki. Gyengeségei konkrétan még nem ismertek, ám feltételezhető, hogy bármilyen szemet irritáló anyag veszélyes ránézve. A prizmák és tükrök pedig visszaverhetik rá a saját energiasugarait. Faj: Batchen Decor. Bolygója: Bat Shadow. Valószínűleg ez az idegen alak is egy véletlenszerű átalakulás eredménye lehet, de ezt nem tudjuk biztosan. Eredeti neve Eye Guy. Nagy Fagy Egy lepkeszerű lény szárnyát magára tudja tekerni, tud fagyasztani a leheletével és anyagtalanná is tud válni. Echo Echo Egy kis idegen testét kettéválasztó vonallal erős hangsugarakat tud kibocsátani és tud osztódni. Óriásszaurusz Úgy néz, ki mint egy dinoszaurusz csak a feje nem, amikor akar még egyszer olyan nagyra nő meg. Kromakő Gyémántfej fajának a Petrosapiennek egy védelmezője Sugilite. Ő az egyetlen aki a Crystalline fajba tartozik, illetve Kromakő (Angolul Chromastone), aki az ő másolata az Omnitrixben. A Petropia az anyaviláguk, bár egy legenda szerint a Mor' Otesi-ből származnak. Kromakő egy nagy erejű idegen, aki képes bármilyen energiát elnyelni, és visszalőni azt. Teste lila kövekből áll, olyanokból, ami a Petrosapienekt is felépíti. Vilgax egy támadást követően darabokra törte Kromakövet, de Gyémántfej képes volt újjáépíteni, és életben tartani, majd Tetrax hozta elő újra. Kromakő a Ben 10 Idegen Erőben, Ben 10 Végső Idegenekben és a Ben 10 Omniversben is feltűnik. X-lény Az egyik legerősebb lény a Galaxisban. A Forge of Creation világából származik. Bármire képes, uralja az időt. A lény gyengesége, egyben különlegessége, hogy 2 nagyhatalmú "Isten" örök vitája miatt X-Lény semmit nem ér. Bellicius a Harag és Serena a sajnáltatás "istene" sohasem jut dűlőre, így addig X-Lény sem csinál semmit. Ha Ben átváltozik az idegenné, akkor lesz meg a 3. személy. Ha ketten egyetértenek egy döntésben, akkor fogja X-Lény megvalósítani azt. Sugárrája Úgy néz ki mint egy rája a víz alatt is úszik, és a felszínen repül a szeméből és a farkából sugarat lövell ki. Észlény Olyan, mint egy rák ki tudja nyitni a Koponyáját és látszik az agya ilyenkor villámot tud szórni, villámot az ollóiból is tud szórni. Majompók Az egész teste olyan, mint egy majomé, csak négy szeme van, négy keze, pókhálót lő a farkából. Láplövő A teste növényből van, képessége az, hogy szuper erős, irányít minden fajta növényt és a kezéből tüzet lő. Hólyag Hólyag teste instabil, de a kis UFO a feje fölött olyanná alakítja, amilyenné akarja, képessége az, hogy sérthetetlen, folyik és savat lő a kezéből. Bloxx Bloxx egy LEGO építőkockákból fölépülő űrgorilla. Képes bármilyen egyszerű, nagyméretű tárggyá, alakulni, nagy formákat fölvenni sérüléseit kijavítani és roppant erőseket ütni. Feedback Magas, vézna, fekete-fehér színű és egy szemű idegen. A fején lévő csápokon és a farka végén lévő aranyszínű konnektordugókkal illetve az ujjai legvégén található aranyszínű csőcsatlakozókkal képes elszívni az ellenség összes elektromos energiáját, és azzal tölteni saját magát. Végül az elszívott energiát hasznosítja, és áramtámadásokkal sújt le az ellenségre. Shocksqatch Ő egy nagy, sárga-fekete-fehér szőrű, szürke bőrű, jetire emlékeztető lény. Rendkívül erős idegen. Képes elképesztő mennyiségű elektromos energiát generálni, majd azzal elektromos villámokat gerjeszt, amiket majd az ellenségeire szór. Gravattack Gravattack tulajdonképpen egy kisbolygó, középpontjában olvadt magmával. Saját gravitációs erejével képes az ellenséget tömegvonzását csökkenteni vagy növelni, így kihívói pihekönnyűvé vagy éppen 100 tonnás monstrummá is válhatnak! Mennykőcske Egy rovarszerű keményfejű idegen akinek az ugrás a legjobb támadása, de meg is tud nőni a testrésze mint Venyigének. Labdazsizsik Egy kis bogár aki labdákat nyom ki magából. Picuri Egy centiméteres, egyszemű és szürke lény. A nanomechiai faj tagja. Egy robot. Képes akár 1 nanométeresre is összehúzódni, repülni és energiavillámokat szórni. Frász Tigrisére emlékeztető mintázatú, farkas-tigris-ember keverék. Rendkívül buta, agresszív és erős lény. Az Appoplexian faj tagja. Karmaival bármit át tud vágni. Sarkcsillag Kétméteres, sárga-fekete-szürke lény. A biosovortiai faj tagja. Mágneses erejének köszönhetően képes fémeket vonzani és ha szétesik, darabjai újra összeállnak. Medúza Egyméteres, kék-fehér, medúzáéra emlékeztető formájú lény. Az amperi faj tagja. Képes repülni, gyorsan úszni, energiapajzsot létrehozni és elektromos bombákat lőni. Vizigót Embermagas vörös-fekete lény. Az orishai faj tagja. Kőkemény páncélja van, ami megvédi a támadásoktól. Képes vízostort létrehozni. Búgócsiga Embermagas, sárga-zöld teknősbéka. A geochelone aerio faj tagja. Képes repülni és szelet gerjeszteni. Immúnis Gwen mannájára. Karófúró Kétméteres, sárga páncélú, ember-egér keverék. A talpaedai faj tagja. Szuper erős és képes alagutat fúrni, földrengést kelteni. Erőgép Vörös, fénylő, radioaktív és zöld kényszerzubbonyt viselő lény. A prypiatosian-B faj tagja. Képes lézert lőni és bármit elolvasztani. Sarkigyík Fagyasztó sugarat lő ki a szájából, képes a falon megtapadni és nagyot ugrani. Időgép Egy robot páncélt viselő idegen időutazó képességekkel. Gyorsjárat Egy kék és fekete színű idegen szuper sebességgel. Erősebb elődjénél, Villámmanónál. Egyszarvú Egy orrszarvúbogár-szerű lény. Képessége ugyanolyan mint Böffencsé, csak ő a szarvából lövi a lézert, és csak akkor nyitja ki a száját amikor eszik. Kickin' Hawk Óriási kakasra hasonlít. Erőteljes nagy rúgásai vannak. Alkarján pengék találhatóak. Erős csőre van. Astrodactyl Hátizsákjának köszönhetően szuper sebességre és villámgyors mozgásra, fényostorával pedig hatalmas csapásokra képes. Kacs-ó Ez a lény a kezeit lövi ki, és képes az ellenfelét körbetekerni. Gyengeség: ha megfagyasztják nem tud kitörni. Magasság: 3 méter körül G-nóm Kis goblin-ördög szerű lény. Képessége hogy akármit hipergyorsan tönkretesz, de ugyanolyan gyorsan meg is tudja javítani. Legnagyobb gyengesége, hogy erős kényszere van a zúzásra. Toepick Zöld bőrű, ogre-szerű idegen, egy sötétzöld-fekete színű fém sisak található a fején. A fém sisakból két szarv áll ki az oldalán. A sisaknak 5 rácsa van, bár három-e közül az ajtó. Toepick a félelemre alapoz. Ha kinyílik az ajtó és megmutatja az arcát mindenki halálra ijed. Repeszgránát A megszálló faj tagja. Atomix Azmuth teszi elérhetővé Ben számára. Gutrot Vegyi anyagokat készít. Vámpír Vámpír szerű idegen és tud repülni. Walkatrout Egy kék halszerű idegen. A teste csúszós és képes a víz alatt lélegezni. Jóéjt Lovag Egy tündérszerű idegen képes az álmokat irányítani. Molestache Egy vakondszerű idegen és egy sárga bajusza van. A Legrosszabb Egy sárga duci idegen elpusztíthatatlan de a fájdalmat érzi és nem hatékony a harcban. Megawatt Fő képessége az elektromosság, és az elektromos tárgyak manipulálása. Faja és szülőbolygója eddig ismeretlen, de a gyengeségét már tudjuk: Ha olyan környezetbe kerül ahol semmi nem vezeti az áramot, (pl. ha üvegbe zárják) képességei hasznavehetetlenek. BEN 10.000 A jövőben, Ben már tízezer különböző űrlénnyé tud átváltozni. Ezek közül néhány olyat is láthatunk amelyek a fiatal Ben számára még nem elérhetőek. Articquana Ő egy hal és gyíkszerű kék idegen, aki a leheletével képes mindent megfagyasztani. Faja, szülőbolygója, gyengeségei még nem ismeretesek. Köpködő Leginkább egy sünhalhoz hasonlító barna űrlény, aki jó nagy adag nyálkát tud kilövellni a szájából. Faja, bolygója, gyengeségei nem ismeretesek. Eredeti neve Spitter, a magyar ennek tükörfordítása. Megawatt A sorozat első évadában már találkozhattunk ezzel a kis idegennel. Fő képessége az elektromosság, és az elektromos tárgyak manipulálása. Faja és szülőbolygója eddig ismeretlen, de a gyengeségét már tudjuk: Ha olyan környezetbe kerül ahol semmi nem vezeti az áramot, (pl. ha üvegbe zárják) képességei hasznavehetetlenek. Eredeti neve Buzzshock. Ideiglenes idegenek Megfázott idegenek A Mellékhatások című részben Ben megfázott, de a megfázása az Omnitrixben lévő idegenekre is hatással volt. Vadorzó Vadorzót érinti talán leginkább ez a vírusfertőzés. Ilyenkor ugyanis megvakul, nem érzékel semmit a külvilágból, képességei hasznavehetetlenek.Ez meg fogja változtatni... Csupakéz Hónaljában zöld mirigyek váladékoznak, ami nagyon büdös tud lenni. Lánglovag A tűz készítése helyett inkább jeget és vizet tud lőni és készíteni. Mutálódott idegenek Ezen űrlény-egyvelegek az omnitrix hibás működése során jöttek létre. A Dr. Animo és a mutáns sugár című részben lejött az Omnitrix teteje, és ezért Ben egyszerre két idegenné változott mindig át, ám egyik kombináció sem bizonyult hatékonynak. Reppencskar Csupakéz Reppencs testében. A repüléshez túl nehéz és hiányzik belőle Csupakéz ereje is. Angol neve: Stinkarms. Faj: Lepidopteran/Tetramand. Bolygója: Lepidopterra/Khoros bolygó. Gyémántragacs Bár sérthetetlen, mint Gyémántfej, adottságait Ragacska méretével nem igen tudja kamatoztatni. Angol neve: Diamond Matter. Faj: Petrosapien/Galvan. Bolygója: Galvan Prime/Petropia bolygó. Lángpenge Talán ez a legrosszabb kombináció. Pengének vízre van szüksége az életben maradáshoz, a víz viszont elpusztítja Lánglovagot. Pillanatok alatt kiszárad és tüzet is nehezen tud lőni a kezeiből. (A részhez kapcsolódó Animo által létrehozott idegenek: Denevérlág, Reppencspapa.) Fall River Rovers Az Egyesült Államok egyik legkorábban létrehozott labdarúgó egyesületét 1884-ben Fall River Rovers néven alapították. Rövid pályafutásuk alatt számos trófeával büszkélkedhetnek. Története A 19. század végén Fall River gazdaságilag az Egyesült Államok egyik legfejlettebb régiójaként volt számon tartva a helyi textiliparnak köszönhetően. A labdarúgás nagy népszerűségnek örvendett és a kis városban több csapat is a szárnyait bontogatta. Közéjük tartozott a Rovers együttese is, akik 1884. februárjában alakultak. Először amatőr rendezvényeken szerepeltek, ahonnan két kupagyőzelmet is abszolváltak 1888-ban és 1889-ben. 1915-től vettek részt az SNESL bajnokság küzdelmeiben, de első igazi sikerüket az US Open Cup 1917-es kiírásában szerezték, amikor magabiztosan meneteltek a döntőig, ahol az akkoriban verhetetlen csapatnak vélt Bethlehem Steel együttesét 1-0 arányban győzték le. 1921-ben az újonnan alakult ASL-be Fall River a nagyobb sikerek érdekében egy egyesített klubot hozott létre a helyi csapatokból, és a Rovers csapata is beleolvadt a Fall River United egyesületébe. Sikerei 2-szeres SNESL bajnok: 1917, 1921 1-szeres Lamar Hunt US Open Cup győztes: 1917 Híres játékosok Chick Albin Frank Booth Ralph Caraffi Neil Clarke Francis Higgins Thomas Swords NStB Turnau - Chrudim Az NStB TURNAU - CHRUDIM egy szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt az uszták-magyar k.k. Nördlichen Staatsbahn-nál (NStB). Története Az NStB ezt a 18 db mozdonyt a WEB-től vásárolta 1852-ben. A gyár ugyanabban az évben két egymást követő sorozatban szállította a mozdonyokat (hét és tizenegy db ) eltérő kazánméretekkel (lásd a táblázatban). A mozdonyok 117-134 pályaszámokat és TURNAU, RAITZ, ŘIP, NACHOD, ADERSBACH, ŽIŽKABERG, TRAUTENAU, NEPOMUK, NEUHAUS, ŠARKA, NEUWALD, FALKENAU, PRACHIN, KRUMAU, HOŘOWIC, EULE, BYDSCHOW, CHRUDIM neveket kaptak Amikor 1855-ben az NStB-t privatizálták, az új tulajdonos StEG a 382-399 pályaszámokat adta a mozdonyoknak. 1873-ban a második számozási rendszerben ezeket 316-333--ra változtatta és a IIIf osztályba sorolta őket. 1897-ben a maradék két mozdony (a FALKENAU és a EULE) 2153 és 2154 pályaszámokat kaptak. 1900-ban mindkettőt selejtezték. A k.k. Südöstliche Staatsbahn (SöStB) 1852-ben szintén vásárolt 2 db 2B tengelyelrendezésű mozdonyt amely megegyezett a 11 db nagyobb kazánteljesítményű gépekkel a Bánáti Steyerdorfer Montanbahn (Reschitza–Orawicza)számára. Ezek 125-126 pályaszámokat és a RESCHITZA és ORAVITZA neveket kapták. Arnas Arnas település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 3594 fő (2015). Arnas Beauregard, Fareins, Saint-Georges-de-Reneins, Saint-Julien, Villefranche-sur-Saône, Denicé és Gleizé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alan Oakes Alan Arthur Oakes (Winsford, 1942. szeptember 7. –) már angol labdarúgó, a Manchester City csúcstartója az 564 pályára lépéssel. Sikerek Az év játékosa (Manchester City): 1975 KEK győztes : 1970 FA-kupa győztes : 1969 Ligakupa győztes : 1970, 1976 Charity Shield győztes : 1968, 1972 Első osztály bajnok : 1967–68 Másodosztály bajnok : 1965–66 Find 815 A Find815 a Lost c. sorozathoz kapcsolódó online játék. A játékban egy Sam Thomas nevű férfinak segítünk, hogy megtalálja Sonyat, a szerelmét, aki utaskísérő volt a lezuhant repülőn. A játék vagy 2004. november-december körül játszódik, illetve a közötti időpontok is szóba jöhetnek. A játék 2008. január 1-jétől január 31-ig tartott. A sorozatban Naomi utalt rá, hogy megtalálták a Oceanic 815-ös járatát. A játék végén Samék találták meg az ál-roncsot. Frissítve Az oldalt frissítették 2008. március 28-án. A játék várhatóan folytatódni fog. A játékban megtudott dolgok A Maxwell Group a Widmore vállalat egyik vállalata. A Sziget a Csendes-óceánon van. A Sziget a Szunda-árok környékén van. 2004. december 26-án Szumátra szigetét gigantikus erejű földrengés és hatalmas szökőár pusztította végig. Élő irodalmi Nobel-díjasok listája A 2016. március 31-ei állapot szerint jelenleg 17 élő irodalmi Nobel-díjas van. A 17-ből öten nők; a legtöbben (6 fő) angol anyanyelvűek; születésük alapján heten európaiak. 2016-ban két díjazott hunyt el: március 31-én Kertész Imre október 13-án Dario Fo A táblázat rendezhető; az NDÉK feloldása: életkora a Nobel-díj elnyerésekor; a Megjegyzés rovat megállapításai nem az összes, hanem csak az élő díjazottakra vonatkoznak. Leeds Leeds városa West Yorkshire megyében, Angliában található. A mai Leeds története visszanyúlik az V. századig: Elmet uralkodása alatt létezett egy „Loidis” nevű erdő, s ebből alakult ki Leeds város neve. Az ipari forradalom során Leeds a gyapjúgyártás meghatározó ipari központjává vált, mielőtt kereskedelmi és oktatási központtá alakult, helyet adva nemzetközileg is ismert és elismert egyetemeknek. Ma Leeds Anglia legnagyobb üzleti és finanszírozási szolgáltatások központja London után, továbbá a legnagyobb jogi központ is, így a statisztikák szerint Anglia leggyorsabban fejlődő városa. Leeds lakossága 761 100 (2007-es becslés), a nyugat-yorkshire-i régió kulturális, pénzügyi és kereskedelmi életének központja, amely egy 2001-es becslés szerint 1,5 millió lakost számlált. Leeds része a Leeds-Bradford Városi Övezetnek (Leeds-Bradford Larger Urban Zone – LUZ), a harmadik legnagyobb az Egyesült Királyságban, a londoni és a manchesteri után, becsült lakossága 2004-ben 2,4 millió lakos volt, tíz másik közigazgatási területtel együtt – Leeds városi övezetének összlakossága ezáltal 2,9 millió lakos. Leeds az összes angliai helyi közigazgatás közül, Birmingham után, a második. A leedsi körzetnek több mint 65%-át borítja zöldövezet, és a városközpont alig húsz mérföldre fekszik a Yorkshire Dales Nemzeti Parktól, ily módon az egyik legkitűnőbb tájjal, látvánnyal rendelkezik egész Angliában. A történelmi belvárosnak, amely Leeds központjában fekszik, 443 247 lakosa van. A Leeds név néha csak erre a történelmi központra utal, amely nem foglalja magába a külvárosokat és más negyedeket, mint például Horsforth, Pudsey, Otley vagy Wetherby, amelyek csak 1974 óta a város részei. Története A „Leeds” név eredetileg a „Loidis”, kelta eredetű szóból származik. Ahogyan Beda Venerabilis is írta: „...regione quae vocatur Loidis” – a régió, amely Loidis néven ismert. Leeds „Ledes” néven volt megemlítve a Domesday Bookban, 1086-ban, miután a név először „Leedes” formát öltött, majd később, végül is megkapta a „Leeds” nevet. Leeds a középkorban egy mezőgazdasági piacközpont volt, és az első szabadalomlevelét 1207-ben kapta meg. A Tudor időszakban Leeds leginkább egy kereskedő város volt, kézzel készített gyapjúruhával és más termékekkel kereskedett Európával. A lakosság folyamatosan növekedett 10 000 lakostól egészen a 17. századig, és a 18. századra már 30 000 lakost számlált. Egy adott ponton Anglia kereskedelmének majdnem a fele Leedsen keresztül hagyta el vagy jött be az országba. Az ipari forradalom idején Leeds gyorsan növekedett, és a népesség 1840-es években már 150 000 volt. A város ipari fejlődését kisegítette a Liverpool és Leeds között ásott csatorna 1816-ban, és a vasút kiépítése 1848-ban. 1893-ban Leeds várossá avanzsált. A gyárak fejlődtek az ipari forradalom során, azaz a fémből készült szerszámok, gőzgépek és fogaskerekek gyártása, akárcsak a textíliák, vegyi anyagok, bőrművesség és fazekasság iparágak is. Nagy mértékben termeltek ki szenet, és a Middleton Railway, az első sikeres kereskedelmi gőzműködésű vonat a világon, ami Middletonból szállított szenet Leeds központjába. A 20. századra ez a társadalmi és gazdasági központja a régiónak elkezdett változni, látván a felsőoktatásban a lehetőségeket, olyan intézményeket hozva létre, mint a ma is híres University of Leeds, Leeds Metropolitan University és a Leeds Trinity & All Saints egyetemek. Erre a periódusra még jellemző volt az egészségügyi intézmények bővülése is, mint például a Leeds General Infirmary és a St James's Hospital. A második világháború után csökkenés mutatkozott a másodlagos gyáraknál, cégeknél, akik a 19. században még jól fejlődtek. 1951-ben a munkaképes lakosság fele még kézművességben dolgozott, de 1971-re ez az arány a harmadára változott. Leeds a kézműves munkahelyeinek a harmadát vesztette el 1971 és 1981 között. Mégis, van még pár tervező gyárak, amelyek turbina fűrészlapokat, alkatrészeket, fémötvözeteket, szelepeket és csővezetékeket állított elő az olajipar számára, kapcsoló berendezéseket, rézötvözeteket, sebészeti és kórházi felszereléseket, pumpákat, motorokat és fűtőtesteket. Az 1980-as években a konzervatív államvezetés felállított egy városi fejlesztési tanácsot, amely az angol városok fejlődéséért volt felelős: akik ezt visszautasították, kivonták a helyi önkormányzat felügyelete alól, és az állami támogatás azzal a céllal jött, hogy felgyorsítsa a privatizálást az elmaradt régiókban. A (Leeds Development Corporation – LDC) leedsi fejlesztési tanács 1988-tól 1995-ig működött, és ráirányította a figyelmet két elmaradt ipari szekcióra, a Kirkstall Valley alsó része és a városközpont folyópartjának délkeleti részére. Az LDC elismerései közé tartozik, hogy felújított rengeteg folyóparti tulajdont, a Granary Wharf kinyitása és a Királyi Katonaság fejlesztése. Földrajza Leeds a Pennines hegy keleti oldalán, az Aire folyó völgyében fekszik, amelyen keresztül éri el utakkal és vasúttal a Pennines hegy nyugati oldalán fekvő városokat. A város legmagasabb pontja 340 m, amely Bradforddal határos területen fekszik, a Rombalds Moor hegyen, az Ilkley Moor nevű csúcs, továbbá a legalacsonyabb pontja 10 m, a város keleti részén: ahol a Wharfe folyó átvágja a határvonalat Észak Yorkhire-al, délre a Thorp Arch Trading Estate-től, és ahol az Aire folyó találkozik az Észak Yorkshire-i határvonallal, a Fairburn Ings közelében. Északi és keleti irányból a város Észak Yorkshire-al van körülvéve: a Harrogate övezet északra, és a Selby övezet keletre. A fennmaradó határvonalak Nyugat Yorkshire egyéb területeivel van körülvéve: Wakefield délről, Kirklees délnyugatról, és Bradford övezete nyugatról. A város területei A város jelenlegi határait 1974 április elsején húzták meg. Azelőtt egy kisebb megye volt, amely Leedshez tartozott, és a város mai, különböző részei teljesen más közigazgatás alatt voltak. Ez a kisebb megye magába foglalta Armley, Beeston, Bramley, Chapel Allerton, Farnley, Headingley / Burley, Holbeck, Hunslet, Leeds, Osmondthorpe, Potter Newton, Seacroft, Temple Newsam (még idetartozott Austhorpe, Colton, Halton, Halton Moor és Whitkirk is) és Wortley területeket. Az 1974 utáni városi kialakítás továbbá magába foglalta Morley és Pudsey municipiális területeit, Tadcaster, Wetherby és Wharfedale vidéki területeit, és Aireborough, Garforth, Horsforth, Otley és Rothwell városi területeit, amely nyomán alakult ki a mai Leeds területi egysége. Gazdasága Leeds városát megszavazták Anglia legjobb üzleti városának, a felmérést az Omis Research készítette 2003-ban , de két évvel később, 2005-ben már a harmadik helyen szerepelt, Manchester és Glasgow mögött. Egyes vélemények szerint ez a leggyorsabban fejlődő város az országban, és sokrétű gazdasággal rendelkezik, szolgáltatási szektorral és a most meghatározó kézműves gyártással egyaránt. Leeds gyors fejlődése hozzájárult Nagy-Britannia gazdasági földrajzának megváltoztatásához, hiszen Leeds ma a legnagyobb pénzügyi központ az országban, a fővároson kívül. Új, harmadfokú iparágak vannak, a kiskereskedelem, a telefonközpontok, irodák és a médiatermékek amelyek hozzájárultak a folyamatos gazdasági fejlődéshez a '90-es évektől kezdve. Leeds sikeresen lett első az országban, mivel teljes területén van széles sávú internet és digitális lefedettség, ami kulcsszereplővé tette az új médiaszektor egyesítésben. Olyan cégek, mint a Freeserve, Energis, Sportal, TEAMtalk, Contactmusic.com és Ananova Leedset országos urává tette az internetes iparnak. Most több, mint 33%-a az ország internet mennyiségének Leedsen halad át, amely értelmében a város az egyik legfontosabb regionális központ az országban. A 124,000 foglalkoztatott főt meghaladó szektor, az üzleti és pénzügyi szektor, a legnagyobb számú alkalmazott ezen a területen az Egyesült Királyságban a fővároson kívül. A gazdaság továbbá azért is számít erősnek, mert alacsony a munkanélküliek aránya a városban. Viszont a leedsi gazdaság igazán csak pár éve robbant be, de ez a fejlődés sajnos nem jellemző a város összes kerületére. Sok déli és keleti része Leeds központi részének fejletlen maradt, de ezek a területek is kezdenek lassan élni a helyi befektetések lehetőségével. Korábban elmaradt régiók, mint Chapeltown és Kirkstall, hasznot húztak a gazdasági fejlődésből. Leeds rengeteg fajta üzlettel rendelkezik, és a Lonely Planet útikönyvei szerint a város 'a kelet Knightsbridge-e'. A sokrétű vásárlási lehetőségek, a legegyszerűbb, egy árucikket forgalmazó kisüzlettől, egészen a nagyáruházakig, mint például a Harvey Nichols és a Louis Vuitton ruhaüzletei, felfejlesztették Leeds kereskedelmét. A Victoria Quarter, egy régi, bevásárló épület, négy üveggel fedett sétáló-bevásárló utcát takar, a County Arcade, a Cross Arcade, a Queen Victoria utca és a King Edward utca. A Briggate utcában található, Leeds legfontosabb bevásárló utcájában. Más említésre méltó bevásárló helynek számít a Leeds Kirkgate Market, a Granary Wharf, a Leeds Shopping Plaza, a Headrow Shopping Centre, a The Light, a The St John's Centre, a The Merrion Centre Leeds, a Birstall Retail Park és a White Rose Centre. Ezenfelül az Eastgate Quarters kimagaslóan kibővíti a bevásárló zónát, és nemsokára itt fog felépülni egy John Lewis és egy Marks and Spencer üzlet. A Trinity Quarter egy nagy bevásárlóközpont, amit a számítások szerint 2010-ben fognak megnyitni a nagyközönség számára. Ez a befektetés az egyik utolsó passzusa egy városközpont fejlesztő tervnek, és a Leeds Shopping Plaza átalakításának. Leeds több elismerésben részesült a turizmus területén elért eredményeiért; megszavazták a Condé Nast Traveler utazási magazin olvasói a "Anglia kedvenc célpontjának" 2004-ben, "a legjobb angol város Londonon kívül" elismerést 2005-ben, továbbá a The Good Britain Guide utazási magazin "az év legnépszerűbb városa" címet szavazta meg neki szintén 2005-ben. A város közel helyezkedik el az Anglia földrajzi középpontjához, könnyen elérhető célpontnak számít, mert az M1-es autópálya összeköti Londonnal és az M62-es pedig Manchesterrel, közel vannak hozzá Kingston upon Hull és Liverpool kikötővárosok, az A1-es nemzeti út pedig északkal köti össze. A Leeds Bradford Nemzetközi Repülőtér az egyik legjobban fejlődő regionális repülőtér, mintegy 87 százalékos utasszám növekedéssel az elmúlt öt évben. A heti járatok száma meghaladja 450-et, amelyek összekötik Európa 70 legnépszerűbb üzleti és vakációs célpontjával. A leedsi turizmus becslések szerint fenntart húsz munkahelyet, és egy átlagos évben a város idevonz 1.5 millió turistát, akik éjszakára is maradnak és 10 millió napi látogatót. A várost látogatók évente, körülbelül £735 milliót költenek el a városban. Nagyobb helyi és regionális látványosságnak számít a Royal Armouries, a Leeds Art Gallery, a Henry Moore intézet és a West Yorkshire játszóház. Leeds szintén az egyetlen város a fővároson kívül, amely rendelkezik úgy saját operával, mint saját balett intézettel: a nemzetközileg is elismert Opera North és a Northern Ballet Theatre balettintézet. Az utóbbi időben Leeds sok fejlődésen esett át, amelyek meghatározzák a mostani város látképét. Jelenleg 16 felhőkarcolót építenek, vagy tervbe van véve, és ezek közül mindegyik magasabb a 'West Riding House'-nál (80 m) amely Leeds legmagasabb épülete volt az 1972–2005–ös időszakban. A Bridgewater Place, elterjedtebb helyi beceneve a 'Dalek', nemrég lett Leeds legmagasabb épülete. Egy magasabb épület a 'Lumiere' felhőkarcoló (171 m) építése a tervek szerint 2012-ben fog befejeződni, de az építkezés leállt 2008. július 9-én, mert a világgazdasági válság miatt a kormány nem folyósított több pénzt. Léteznek tervek még egy, az előzőnél is magasabb épületre, a Criterion Place 'Kissing Towers'-e, de nem kezdték el építeni ugyanolyan okból kifolyólag. Amióta elhalasztották a 'Lumiere' építését, a befektetők javaslatot tettek a városi tanácsnál, hogy gondolják újra a terveket, és hogy még a jelenlegi tervektől eltérően is magasabbra építsék. Közlekedése Helyi érdekeltségű A busz és vasúti közlekedés Leeds környékén a West Yorkshire Metro céggel van karban tartva és fejlesztve, amelyet a leedsi városi tanács tart fenn. A leedsi közlekedés elsőrangú lebonyolítója a buszhálózat. A főellátók a First Leeds és az Arriva Yorkshire cégek, és a város déli felét látják el. A buszhálózat magasszinten működik, úgy idegenvezetőkkel ellátott városnéző buszokkal, mint kiforrott buszhálózattal és busz prioritássokkal. Az ingyenes city busz összeköti a Leeds City Busz Állomást, a Leeds City Állomást, az egyetemeket és a leedsi központi kórházat, minden hatodik percben indul és hétfőtől szombatig közlekedik. A Leeds City megállótól a New Station megállóig a MetroVonatok, üzemeltetve a Northern Bell által, eljutnak a vonatok a külvárosba és a város más kerületeibe is. A MetroVonatok hálózata folyamatosan fejlődik a '80-az évektől kezdődően, sajnos ennek ellenére pár évvel ezelőtt túlzsófolttá vált, azáltal is, hogy megnyitották a glasshoughtoni állomást 2005-ben. A város összes külvárosi területe a Metrokártya 1-es és 2-es övezetéhez tartozik. Leeds előző villamoshálózatát 1959-ben zárták be, hozzávetőlegesen akkor, amikor az Egyesült Királyság több más városában is. A központi villamosvonalak helyén a Queens Hall nevű koncerttermet építettek, amit le is bontottak 1989-ben. A Bramley villamosvonalak is lebontásra kerültek 1969-ben. Még létezik villamosállomás az Abbey Roadon, Kirkstallban, és villamosvonal is áll még Roundhayben. A '90-es és a 2000-es években a városnak szándékába állt felállítani egy villamoshálózatot Supertram név alatt. A kormány visszautasította az ötletet, mert nem akart a költségvetésen túl költekezni, és a Közlekedési Minisztérium inkább egy buszalapú gyorshálózatot hozott volna létre egy villamoshálózat helyett. Az 1930-as években a leedsi városi tanács felvetette lehetőségként egy kétszer akkora földalatti villamoshálózat kiépítését, mint egy magas villamoshálózat, központi kormánypénzekből finanszírozva. A terveket elvetették, amikor közbeszólt a második világháború, és az erre szánt pénzeket a háborúra fordították. Leeds Európa legnagyobb városa, ahol nincs meghatározó közlekedési rendszer. 2007-ben a Közlekedési Minisztérium előterjesztette az üzleti trolibusz rendszer ötletét. Az építkezést 2011-ben kezdték volna el, ám forráshiány miatt a munka nem kezdődött el. A First Yorkshire a trolibusz helyett 200 modern hybrid busz beszerzéset tervezi. Leeds városa rendelkezik egy belső, a várost körülölelő körgyűrűvel, amely részben autópályának számít, és egy külső körgyűrűvel. A városközpont egy része sétálóutcák sokasága, és csak az óra járásának megfelelő irányban lehet körüljárni. A legutóbbi fejlesztések észak Leeds részében, ahol az M621-es autópálya elérte a 7-es szintet fejlettségében, és ezzel együtt be is fejeződött az eredetileg 1971-ben megtervezett belső körgyűrű, továbbá egy híd felépítése amely az A64-es autópályán van, és az út továbbtart az M621-esig. Ez az új útkapcsolat segítséget nyújt abban, hogy a nagyobb forgalmat eltereljék a városból, és átirányítani az autópályára. Egy másik projekt, amely építése majd csak 2008 végén fog elkezdődni, a már régen várt 45-ös csomópont megépítése az M1-es autópályán. Kerülőutak, pihenők és körforgalmak is részei az autópálya építésének. Most, egy dupla országutat építenek, az East Leeds Link Road-ot a 45-ös csomópont felé, amely egyenesen Leedsbe tart, Cross Greenen és Hunsleten keresztül. Ez a projekt is része a leedsi városi tanács fejlesztési programjának, amely elősegíti a befektetéseket a kelet leedsi régióba, amely egy óriási kihasználatlan területnek számít. A leedsi városi tanács támogat egy "autómegosztó" klubot, név szerint a WhizzGot, egy autó bérbeadási szerveződés, amelynek 50 fontos éves díja van, amellyel harcba szeretnének szállni a fokozott károsanyag-kibocsátással a városban és környékén. A séma szerint a helyi lakosok és az üzleti szférákban dolgozóknak lehetőséget adnak egyrészt pénzmegtakarításra, másrészt rendelkezésükre ad alacsony károsanyag-kibocsátó autókat, bármikor amikor szükségük van rá. Így, az autóklub tagjai kevesebbet fogják igénybe venni az autóikat, és helyette sétálnak, bicikliznek vagy a tömegközlekedést veszik igénybe. Több, mint 30 autót biztosítottak rendelkezésre városszerte, és bérelhetők órára (körülbelül £6 volt az óradíj 2008 augusztusában). Az autók egyedi készítésű kártyával és egyedi pinkóddal hozzáférhetőek. Nemzeti és regionális érdekeltségű A leedsi városi állomás egyike a legforgalmasabb vasútállmásoknak az országban Londonon kívül, több, mint 900 vonattal, és több, mint 50 000 áthaladó utassal naponta. Vonatkapcsolatok érhetők el innen London felé, Birmingham, és közép Anglia, Manchester és az északnyugat, a keleti part, Bristol, Newcastle upon Tyne, és Skócia felé is, ugyanúgy ahogy helyi és regionális célpontok is. Az állomáson 17 peron található, a legtöbb az országban Londonon kívül. Két vasúti vonal is megy Londonba. A főútvonal a keleti parti főútvonal mellett van, amelyen félóránként indul vonat a King’s Cross pályaudvarra. A kelet középföldi vonatok egy sokkal lassabb alternatívát nyújtanak Sheffield, Derby és Leicester irányába, és érkezik a londoni St Pancras nemzetközi vasútállomásra, együtt Eurostar nemzetközi vonatok csatlakozásával. Leeds egy nagy, modern buszállomással rendelkezik a Dyer utcában. Egy részleg fenn van tartva a National Express szolgáltatásai számára a maradék helyet más szolgáltatók használják buszokat üzemeltetve amelyek a környező városokba mennek, és egy kis részét pedig helyi úticélok kiszolgálására használják fel. A városon kívüli buszokat a FirstBus és az Arriva Yorkshire üzemelteti. A Harrogate & District cég buszokat indít Harrogatebe és Riponba. A Keighley & District cég buszjáratokat tart fenn Shipley, Bingley és Keighley irányába. A Yorkshire Coastliner cégnek úticéljai Leedsen keresztül Bridlington, Filey, Pickering, Scarborough, Thornton-le-Dale, és Whitby Tadcasteren keresztül, York és Malton. Leeds fókuszpontja az A58, A61, A62, A63, A64, A65 és A660-as utaknak. Napjainkban az M1 és az M62 autópályák találkozása a város déli felén, és az A1 elhaladása a város keleti felén, a várost autópálya központtá tette az országos, északi autópálya hálózatban. A Leeds Bradford nemzetközi repülőtér Yeadonban található, 16 km-re a város északnyugati szélétől, és egyaránt vannak charter és előtervezett járatai, amelyek Európába, Egyiptomba, Pakisztánba, Törökországba, és az Egyesült Államokba repülnek. A világ más részeivel is van repülési kapcsolat Londonon keresztűl, A Heathrown keresztül, a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren keresztül és amszterdami Schipholon keresztül. 2007-ben a Bridgepoint Capital megvásárolta a repülőteret a helyi tanácstól £145.5 millióért. Az új tulajdonosok be akartak fektetni £70 milliót, főképpen az utas és a kisekereskedelmi szektort feljavítva. A cég két célt tűzött ki 2015-ig: az évi 7 millió utas megduplázása, és 20 új járat beindítása. A Bridgepoint Capital már kiadott egy tervet a terminálok bővítésére, amely £28 millióba fog kerülni a cégnek. Közvetlen vonat jár Leedsből a manchesteri repülőtérre, amely hétköznaponként óránként indul és 2-3 óránként hétvégén és éjszaka. Az út önmaga csak 1½ óra. A Robin Hood Airport Doncaster Sheffield repülőtér 64 km-re van Leeds délkeleti részétől. Leeds úti, vasúti, és busz összeköttetésben áll Kingston upon Hullal, ami alig egy órára van, ahonnan el lehet utazni Rotterdamba és Zeebruggebe, kompon keresztül, amiket a P&O Ferries cég tart fenn. Oktatása Iskolák Leeds sok oktatási intézménnyel rendelkezik, az 'Education Leeds' felelősséget érez a helyi fiatalok állami oktatásásban. Az 'Education Leeds' egy non-profit cég, amelyet a leedsi városi tanács üzemeltet, amely oktatási feladatokat lát el az agglomeráció területén 2001 óta. 2009 januárjában bejelentették, hogy az agglomeráció területén 38 középiskola, amelyből 8-at teljes munkaidős rendőri felügyelet őriz, a maradék 30 iskolát 16 rendőr között osztották fel. Az állítmány, miszerint a rendőrök letartóztathatnak és kereshetnek gyerekeket, 250 ellen támadást kapott az agglomeráció iskoláitól 2008-ban. Bob Bowman, a west Yorkshire-i rendőrőrs közrendőre kijelentette, hogy "nincs meghatározott probléma a leedsi iskolákban más városokhoz viszonyítva, de nem ülhetünk a babérjainkon". Magánszektor A város legrégebbi és legnagyobb magán iskolája a Grammar School, amely hivatalosan 2005-ben jött létre, pontosan miután egybevonták a Leeds Grammar Schoolt és a Leeds Girls' High School iskolákat. Mindkét iskola meghatározó történelemmel bír, amelyek visszanyúlnak az időben 1552-ig és 1857-ig.Más különálló iskolák a Fulneck iskola és a Gateways iskolák. Kollégiumok A város otthont ad több felsőoktatási kollégiumnak is, név szerint a Leeds City College, a legnagyobb felsőoktatási kollégium Leedsben, a Joseph Priestley College, a Leeds College of Building és a Notre Dame Catholic Sixth Form College-ok. Kollégiumok összevonása 2009 április elsején a Park Lane College, a Leeds Thomas Danby, és a Leeds College of Technology kollégiumok egyesültek és létrehozták a Leeds City College-t. Ez csak az első lépés volt az egyesítésben, a tényleges újraszervezés, az órák újraszervezése, új épületek, melléképületek létrehozása és régiek lebontása, vagy akármelyik most működő épület bezárása, stb. előreláthatólag csak évek múlva fognak befejeződni. Egyetemek Leedsben két egyetem található, az egyik a University of Leeds, hozzávetőlegesen 31.000 tanulóval, akik közül 21.500 nappali tagozatos, a másik a Leeds Metropolitan University, körülbelül 52.000 tanulóval, akik közül 12.000 nappali tagozat egyik szekciójába tartozik, és 2.100 a nappali másik tagozatához tartozik. Található itt pár felsőoktatási kollégium is, a Leeds College of Art, korábbi nevén a Jacob Kramer College, és egészen 2009-ig College of Art and Design, a Leeds Trinity & All Saints, a Leeds College of Music, a legnagyobb zenei kollégium az Egyesült Királyságbam, a Northern School of Contemporary Dance és a Leeds City College, amely egyaránt ajánl tovább és felsőoktatási lehetőséget is a tanulni vágyók számára. Amely tény hozzájárult, hogy Leeds rendelkezzen az országban a legnagyobb tanulóközöséggel. Továbbá a várost megszavazták a The Independent című újságban a legjobb továbbtanulási célpontnak az országban. A Leeds Trinity & All Saints magánegyetemmé szeretne válni a közeljövőben, és Leeds Trinity néven akar tovább működni. Híres szülöttei Híres emberek, akik itt születtek, vagy a környéken: Akadémikusok: A költő Alfred Austin, a kultúratörténész Richard Hoggart, a mechanikai mérnök és fizikus John Smeaton, és a helytörténész Richard Vickerman Taylor. Színészek: Peter O’Toole , Malcolm McDowell, Elizabeth Dawn (mint Vera Duckworth), Tom Wilkinson , Steven Waddington, Matthew Lewis (mint Neville Longbottom a Harry Potter filmekben), Angela Griffin, Frances Burnett, Geoffrey Bayldon és John Simm. Előadóművészek: Julian Barratt , a BBC Radio 1 DJ-je Chris Moyles, az előzőleg DJ aztán TV bemondó Sir Jimmy Savile , az énekesnő Corinne Bailey Rae, a Spice Girl Mel B , együttesek: a The Pigeon Detectives és a Kaiser Chiefs , a komikusok: Ernie Wise, Vic Reeves, Barry Cryer, Leigh Francis (mint Avid Merrion) és az XFM DJ-je aztán előadóvá avanzsáló Alex Zane. Írók: A drámaíró Alan Bennett, a regényíró Barbara Taylor Bradford, a gyerekkönyv-szerkesztő Arthur Ransome , a költő Tony Harrison, és a költő, regényíró és fordító Barry Tebb. Mások: Az amerikai gangster Owney Madden, a volt miniszterelnök Herbert Henry Asquith, a bútortervező Thomas Chippendale , a Newsnight bemondója Jeremy Paxman, a sportadások bemondója Gabby Logan, a Newsround bemondója John Craven, a modell Nell McAndrew, a sztárséf Marco Pierre White, a snooker játékos Paul Hunter , a rögbi liga játékosa Ellery Hanley, a rögbijátékos Jason Robinson, és a rögbi világkupa győztese Mike Tindall. Testvérvárosai Leeds a következő városokkal áll testvérvárosi viszonyban: És a következő városokkal tart fenn szoros kapcsolatot: Anemonia viridis Az Anemonia viridis a virágállatok (Anthozoa) osztályának a tengerirózsák (Actiniaria) rendjébe, ezen belül az aktíniák (Actiniidae) családjába tartozó faj. Rendszertan Még nem ismert, hogy az Anemonia viridis (Forsskål, 1775) és az Anemonia sulcata (Pennant, 1777) ugyanannak az aktíniafajnak két különböző alfaja, vagy különálló fajok. Előfordulása Az Anemonia viridis előfordulási területe az Atlanti-óceán északkeleti részén és az Északi-tengerben van. A Földközi-tengerben is megtalálható. Alfajai Az alábbi taxonok e faj alfajai lehetnek, bár a WoRMS szerint az összes nomen dubium, azaz „kétséges név”: Anemonia viridis rustica Anemonia viridis smaragdina Életmódja Tengeri élőlény, amely a tengerpartok árapály térségében található meg. A Critomolgus actiniae és Paranthessius anemoniae nevű evezőlábú rákok élősködnek ezen az aktínián. Doctor Who: The First Adventure A Doctor Who: The First Adventure egy számítógépes játék a Doctor Who című sci-fi sorozat alapján. A játékot kizárólagosan BBC Micro-ra adták ki 1983-ban. A játék főszereplője az Doktor (vagyis az akkor aktuális ötödik). A szoftver négy minjátékot tartalmaz, amik híres játékok (Pac-Man, Frogger, Space Invaders, Torpedó) Doctor Who tematikával lettek fűszerezve. Ez volt az első hivatalosan engedélyezett Doctor Who játék, mivel korábban adtak ki nem-hivatalos játékokat korábban a sorozat alapján. Ez a szócikk részben vagy egészben a Doctor Who: The First Adventure című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Shin Megami Tensei: Devil Survivor A Shin Megami Tensei: Devil Survivor Japánban Megami Ibunroku Devil Survivor (�������������) egy RPG játék, amit az Atlus adott ki Nintendo DS-re. Japánban 2009. január 15-én, Amerikában 2009. június 23-án adták ki. A karaktereket Suzuhito Yasuda rajzolta. Játékmenet A Shin Megami Tensei: Devil Survivor egy japán körökre osztott RPG játék. A játékos négy embert irányíthat a harcokban. Minden embernek lehet két démona is. Amikor a játékos megüti ellenfelét (vagy fordítva) akkor a játék külső nézetből belsőbe vált. Ha az ellenfelek gyengéit támadja meg a játékos, akkor többet támadhat egyszer. Ha az összes ellenfél vagy a csapatuk vezetője meghal, akkor a kamera újra külső nézetbe vált. Ha meghal a játékos démona, akkor azt varázslattal vissza lehet hozni, vagy lehet újat venni helyette. Ha a játékos és annak összes csapata meghal, akkor a harc után újjáélednek, de ha bizonyos helyeken hal meg, akkor vége van a játéknak. Ha a játékos nem harcol, akkor Tokió különböző részeire mehet el. Ezeken a helyeken beszélgethetnek emberekkel, a kérdéseikre adott válasz befolyásolhatja a játék végkimenetelét. Mint a többi Megami Tensei játékban, ebben is lehet a démonokat kombinálni. Történet Tokiót a Japán Védelmi Erő lezárja a démonok támadásai miatt. A főhős egy 17 éves középiskolai tanuló két barátjával Atsuro Kiharával és Yuzu Tanikawával a városban ragad. Szereplők Tizenkét irányítható karakter van a játékban. A főhős döntései miatt csatlakozhatnak hozzá emberek, de akár meg is halhatnak miatta. A játéknak hét befejezése lehet (Atsuro, Naoya, Amane, Yuzu, Gin, Haru, illetve egy hosszabb jelenettel kísért "Küldetés elbukva" befejezés a 6. napon), amint az egyik meg lett nyitva, annak az arcképe felkerül a főmenübe (kivéve az utolsót, amely nem számít önálló befejezésnek). Kritikák A japán Famitsu magazin 33/40-es értékelést adott a játékra. A Gamespot 9/10-et. Stazione di Cormons Stazione di Cormons vasútállomás Olaszországban, Cormons településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Udine–Trieszt-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di San Giovanni al Natisone Koszmosz–134 Koszmosz–134 (oroszul: Космос 141) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Második nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Programja a Koszmosz–131-el megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. 1966. december 3-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,4 perces, 64.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 205 kilométer, az apogeuma 291 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 10 nap. Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. 1966. december 11-én 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. 1998 100 legnagyobb slágere Ez a lista a Billboard magazin első Hot 100 zenéjét tartalmazza 1998-ből. Neszmély vasútállomás Neszmély vasútállomás egy Komárom-Esztergom megyei vasútállomás, Neszmély városában, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Várhegyalja megállóhely Dunaalmás megállóhely Doctors (televíziós sorozat) A Doctors (hangul: ���, Takthoszu, latin betűkkel: Dakteoseu) egy 2016-ban bemutatott dél-koreai televíziós sorozat, melyet az SBS csatorna vetít Kim Nevon (Kim Rae-won) és Pak Sinhje (Park Shin-hye) főszereplésével. Szereplők Pak Sinhje (���, Park Shin-hye) : Ju Hjedzsong (���, Yoo Hye-jeong) Kim Nevon (���, Kim Rae-won) : Hong Dzsihong (���, Hong Ji-hong) Jun Gjunszang (���, Yoon Gyun-sang) : Csong Jundo (���, Jeong Yun-do) I Szonggjong (���, Lee Sung-kyung) : Csin Szou (���, Jin Seo-woo) Finida Finida (olaszul: Finida) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik. Fekvése Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 1 km-re délkeletre, az Umag – Buje út mellett fekszik. Története Finida (latinul: finita) a községek határterületeinek egykori elnevezése volt, mely a település nevében a mai napig fennmaradt. Ezek a határterületek, melyeket nagyrészt legelők, erdők, szántóföldek alkottak a múltban gyakran voltak határviták, összetűzések színhelyei. Különösen érvényes volt ez a velencei és az osztrák fennhatóság alatti községek határvidékére. Finida lakosságát csak 1948-tól számlálják önállóan. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 378 lakosa volt. Lakói főként a turizmussal és vendéglátással foglalkoznak, de sokan foglalkoznak mezőgazdasággal is. Leelanau megye Leelanau megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Michigan államban található. Megyeszékhelye Suttons Bay Township, legnagyobb városa Suttons Bay. Lakosainak száma 21 747 fő (2013. július 1.). Leelanau megye Schoolcraft, Benzie, Charlevoix, Antrim, Grand Traverse, Delta és Door megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Suzanne Lenglen Suzanne Rachel Flore Lenglen (Párizs, 1899. május 24. – Párizs, 1938. július 4.) francia teniszezőnő, kétszeres olimpiai aranyérmes, egyéniben és párosban nyolcszoros, vegyes párosban ötszörös Grand Slam-győztes. Pályafutása során egyéniben 81 tornagyőzelmet ért el, 341 mérkőzést nyert és csak hét alkalommal vesztett, amely 97,99%-os eredmény, és rekordnak számít. Párosban 73, vegyes párosban 11 versenyen győzött. Wimbledonban három alkalommal is, 1920-ban, 1922-ben és 1925-ben megnyerte az egyéni, a páros és a vegyes páros küzdelmeket is. 1921–1926 között állt a világranglista első helyén. 1978-ban a teniszhírességek csarnokának (International Tennis Hall of Fame) tagjai közé választották. Pályafutása Az 1920-as antwerpeni olimpián egyesben, és Max Decugis oldalán vegyes párosban lett aranyérmes. Női párosban, Élisabeth d’Ayen társaként bronzérmet szerzett. 1914 és 1926 között huszonegy Grand Slam-tornát nyert meg, ebből nyolcszor egyéniben győzött. Hatszor nyerte meg a Roland Garrost, két-két alkalommal egyéniben, párosban és vegyes párosban. Tizenöt wimbledoni győzelmet aratott: egyéniben és párosban hat-hat alkalommal, vegyes párosban háromszor. Négy alkalommal győzött a World Hard Court Championships tornán, amely a Roland Garros elődjének tekinthető. 1926-ban, a nők között elsőként profi karrierre váltott. 1926–1927-ben részt vett egy hosszú amerikai bemutatósorozaton, amelyen 38 mérkőzést játszott, és ez kikezdte egészségi állapotát. Orvosai tanácsára visszavonult az aktív játéktól, és egy tenisziskolát alapított, és több könyvet írt a teniszről. Extravagáns és temperamentumos stílusával és a pályán mutatott briliáns játékával ő volt az, aki igazán népszerűvé tette a női teniszt, az első „sztár” a női teniszezők között. Még filmekben is szerepelt. Harminckilenc évesen, leukémiában hunyt el. Róla nevezték el a Roland Garros második legnagyobb nézőtérrel rendelkező pályáját. 1944–1945-ös svéd labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az Allsvenskan 1944-45-ös szezonja volt a bajnokság huszonegyedik kiírása. A bajnokságban 12 csapat vett részt, a győztes az IFK Norrköping lett. Ez volt a klub második bajnoki címe. Gauss-kvadratúra A numerikus analízisben használt kvadratúra fogalma egy adott függvény integráljának a közelítése, általában az integrálási tartományból választott függvényértékek súlyozott átlagával. A Carl Friedrich Gaussról elnevezett Gauss-kvadratúra olyan kvadratúra, amely pontos értéket ad 2n − 1 vagy alacsonyabb fokú polinomok esetén az xi pontok és wi súlyok megfelelő megválasztása esetén (i = 1,...,n). Az integrálási tartományt általában [−1, 1]-nek véve, a kvadratúra A fenti Gauss-kvadratúra csak akkor szolgáltat pontos értékeket, ha az f(x) függvény polinommal jól közelíthető a [-1,1] intervallumban. Általában használt súlyok például: (Gauss-Csebisev) és (Gauss-Hermite). Gauss-kvadratúrák és ortogonális polinomok A Gauss-kvadratúrák lényege, hogy mi magunk válasszuk meg nem csak a súlyokat, hanem az abszcisszákat is, ahol a függvényt meg szeretném közelíteni. A Gauss-kvadratúrák foka kétszer magasabb lesz mint a Newton-Cotes formulák foka, ugyanannyi függvényértékelés esetén. Azonban magasabb fok nem mindig jelent nagyobb pontosságot is. Nagyobb fok akkor jelent nagyobb pontosságot amikor az integrálandó függvény sima és jól meg lehet közelíteni egy polinommal. A Gauss kvadratúrák előnye, hogy adott W(x) és N egész szám esetén találunk egy rend wj súlyt és xj abszcisszát úgy, hogy a megközelítés ,egzakt ha f(x) polinomiális. Ebben az esetben Ez a partikuláris megválasztása súlyfüggvénynek a Gauss-Csebisev integrálás. Az integrálandó kifejezést úgy is fel lehet írni, hogy a súlyfüggvény W(x) nem látható egyértelműen: Legyen g(x)=W(x)f(x) és vj=wj / w(xj) és akkor (1)-es így alakul: Amikor a súlyokat és az abszcisszákat keressük egy adott W(x) függvény esetén jól meg kell gondolnunk, hogy az (1)-es a vagy a (2)-es képletet szeretnénk alkalmazni. A Gauss-kvadratúrák elmélete visszanyúlik egészen Gaussig 1814-re, aki folytonos törteket használt, hogy kifejlessze a témát. 1826-ban Jacobi újraértékelte Gauss eredményeit az ortogonális polinomok segítségével. Az ortogonális polinomok bevezetéséhez lerögzítünk egy (a,b) intervallumot, és bevezetjük egy f és g függvény skaláris szorzatát egy súlyfüggvényen W-n: A skaláris szorzat egy szám és nem x-nek egy függvénye. Két függvény ortogonális ha a skaláris szorzatuk nulla. Egy függvény normalizált ha az önmagával való skaláris szorzata egységnyi. Egy olyan polinomrendszert, amely mind ortogonális és egyenként normalizált polinomokat tartalmaz ortonormált polinomrendszernek nevezzük. Ortogonális polinomok generálása Inicializálunk majd generálunk: ,ahol A (3)-as képletben definiált polinomok főpolinomok, vagyis a főegyütthatója [p1(x)-nek az x^j] egységnyi. Ha elosztunk minden pj(x) polinomot skalárral akkor egy ortonormális polinomrendszert kapunk. Kimutatható, hogy minden pj polinomnak pontosan j különböző gyöke van az (a,b) intervallumban. Továbbá kimutatható, hogy pj(x) polinom gyökei közreékelődnek a pj-1(x) polinom j-1 gyöke közé úgy, hogy két szomszédos pj-1(x) gyök között van egy pj(x) gyök. Ez akkor nagyon fontos amikor meg akarjuk találni a polinom összes gyökét. Az összes gyököt azért szeretnénk megtalálni mert az N pontos Gauss kvadratúra formula abszcisszái pontosan a PN(x) polinom gyökei. Természetesen ugyanazon intervallum és súlyfüggvény esetén. Miután ismerjük x1,…,xN abszcisszákat meg kell keresnünk a wj súlyfüggvényt j=1,2,…,N esetén. Az egyik módszer a súlyok kiszámolására: Megoldva az egyenletrendszert megkapjuk a wj-ket. Ezen wj-k megfelelők az első N ortogonális polinom esetén. Ki lehet mutatni, hogy az integrálja következő N-1 polinomnak is egzakt, tehát a kvadratúra egzakt minden olyan polinomra amelynek foka 2N-1 -nél kisebb. Egy másik módszer a súlyok kiszámítására: a az ortogonális polinom deriváltja. -a p0,…,pN ortogonális polinomok generálása, aj, bj együtthatók kiszámolása -meghatározni a pN(X) gyökeit és kiszámolni a nekik megfelelő súlyokat Klasszikus ortogonális polinomok esetében aj, bj együtthatók ismertek így az első lépés kihagyható. Viszont ha nem egy klasszikus súlyfüggvényünk van akkor az ortogonális polinomok felépítése nem olyan egyszerű. A súlyok és az abszcisszák kiszámolása Ez a művelet változhat könnyűtől egészen nehézig annak függvényében, hogy mennyit tudunk súlyfüggvényekről és a hozzuk rendelt polinomokról. Klasszikus esetben, tanulmányozott ortogonális polinomok esetében gyakorlatilag minden ismert még a polinomok zérus helyei is jól meg vannak közelítve. Ezt használjuk mint kezdeti megközelítést, lehetővé téve, hogy a Newton módszer gyorsan konvergáljon. A Newton módszer megköveteli a P'N(x) derivált ismeretét, amit a PN PN-1 függvényében fejezünk ki. A következőkben itt vannak azok a súlyfüggvények, intervallumok, rekurencia képletek/relációk amelyek generálják a leggyakrabban használt ortogonális polinomokat és a nekik megfelelő Gauss kvadratúra formulákat Most egyedi módszereket adunk arra, hogy hogyan számoljuk az abszcisszákat és súlyokat ezekben az esetekben. Először a leggyakoribb abszcisszák és súlyok halmaza, a Gauss-Legendre. A módszer az (x1,x2) integrálási határt átviszi (-1,1)-be és xj-ket és wj-ket nyújt a Gauss formuláknak. A következő 3 módszer kezdetben megközelíti a gyököket. Az első a Gauss-Laguerre abszcisszák és súlyok, amelyeket a következő integrálási formulával használunk: A következő módszer a Gauss-Hermite abszcisszák és súlyok esetén használható. Ha ezen függvények standard normalizálását használjuk, ahogy az meg van adva az (5)-ös képletben, nagy N-ek esetén a számolás túlcsordul a különböző faktorok megjelenése miatt. Ezt elkerülhetjük ha egy ortogonális polinomrendszert használunk . A rekurencia a következő lesz: A súly képlete így alakul a derivált képlete pedig És végül az integrálandó formula Ismerve a rekurenciákat A továbbiakban azt az esetet tárgyaljuk, amikor nem tudunk jó megközelítést adni az ortogonális polinomok zérus helyeire,de ismerjük az aj, bj együtthatókat amik generálják őket. Amint láttuk az előbbiekben a pN(x) gyökei az N pontos Gauss kvadratúra abszcisszái. A leghasznosabb összefüggés a súlyok kiszámolására az (5)-ös. A p'N deriváltat ki lehet számolni a (3)-as képlet lederiválásával. A (3)-as összefüggés viszont csak monikus polinomok esetében igaz, más normalizálások esetén bejön még egy plusz faktor , ahol az együtthatója a pN polinomban. Kivéve azokat a speciális eseteket amelyeket már letárgyaltunk, a Newton módszer nem a legjobb gyökkeresési módszer. Sokkal gyorsabb ha a Galub-Welsch algoritmust használjuk, amely Wilf eredményeire épül. Az algoritmus szerint ha a (3)-as összefüggésben az xpj tagokat bal oldalra visszük és a p{j+1}-es tagokat a jobb oldalra akkor a rekurencia reláció felírható mátrix alakban: vagy Itt a T tridiagonális mátrix, p a p0,p1,…,pN-1 oszlop vektor és eN-1 egy egységvektor egy 1-sel az (N-1) pozícióban és zérusok minden más pozícióban. A T mátrix szimmetrizálható egy diagonális hasonlósági transzformációval D: A J mátrixot Jacobi-mátrixnak nevezzük. A (6)-ból láthatjuk, hogy ekvivalens azzal, hogy xj sajátértéke a T -nek. Amíg a sajátértékeket egy hasonlósági transzformáció szolgáltatja addig xj sajátértéke a J szimmetrikus tridiagonális mátrixnak. Továbbá Wilf rámutatott arra, hogy ha vj megfelelő sajétvektora az xj sajátértéknek v v=1 és akkor ahol ahol vj,1 a v első komponense. Ortogonális polinomok nem klasszikus súlyokkal A Stieltjes eljárás kiszámolja az a0-át és p1(x)-et a (3)(4)-ből Ismerve p0 és p1-et ki tudjuk számolni a1-et és b1-et a (4)-ből. Most ki kell számolnunk a skaláris szorzatot! polinomiális x-ben, számolom a skaláris szorzatot de csak ha ismerem az első 2N momentumát a súlyfüggvénynek : Ezt nem használjuk mert nagyon pontatlan. Suck és Donován rájöttek, hogy a numerikus stabilitás nagyon megjavul, ha az alapú polinomrendszert helyett használjunk egy ismert ortogonális polinomrendszert a -et -A változtatott momentum ahol kielégíti analóg módon a (3)(4)-et ahol természetesen ismertek. Majd Wheeler adott egy hatékony algoritmust : Inicializálunk: Majd k=1,2,..,N-1 számoljuk: A Wheeler-algoritmus megköveteli, hogy a megváltoztatott momentum legyen pontosan kiszámítva. Az algoritmus nagyon hatásos véges (a,b) intervallum esetén, végtelen intervallum esetén az algoritmus nem távolítja el a hibák nagy részét. Ebben az esetben Gautschi azt javasolja, hogy csökkentsük le az intervallumot egy véges intervallumra változócsere segítségével. Anette Olzon Anette Olzon (eredeti neve Anette Ingegerd Olsson) svéd énekesnő 1971. június 21-én született Katrineholmban, Dél-Svédországban. 2012 októberéig a szimfonikus metalt játszó finn Nightwish együttes énekese volt, akit 2000 jelentkező közül választottak ki 2007 januárjában. Ezt megelőzően a svéd Alyson Avenue együttes tagja volt. Életrajz Anette zenekedvelő családban nőtt fel, és kisgyerekkorától foglalkozik énekléssel, valamint oboával. 13 éves korától rendszeresen részt vett zenei tehetségkutató versenyeken, valamint a dániai Helsingör Zeneakadémiáján csiszolta oboatudását, 17 éves korában pedig csatlakozott élete első együtteséhez, ami a Take Cover nevet viselte. 21 évesen már szólószerepet énekelt a Gränsland című rockoperában, ezután elvégezte a Göteborgi Balettakadémiát. Ekkoriban énekelt duettet Michael Borrmannal, a Jaded Heart egykori énekesével annak Conspiracy című albumán. Énekelt több kórusban és együttesben, jelenleg pedig Malmőben a Zeneművészeti Egyetemen vesz magánórákat. Anette Olzon házastársi kapcsolatban él a svédországi Helsingborgban, három gyermeke van (három fiú - közül az egyik nemrég született). Karrier Alyson Avenue (1989–2005, 2015 -) Olzon 1989-ben csatlakozott az Alyson Avenue nevű zenekarhoz, ahol később átvette a férfi vokalista helyét. Az együttes nagyon jó visszajelzéseket kapott az 1999-ben elkészült demója után, ezért nemsokára több lemezszerződés-ajánlatot kaptak különböző kiadóktól. Az együttes billentyűse és dalszerzője, Niclas Olsson összeszedte a csapatot, hogy egy négy számból álló demót készítsenek, ami meghozta a lemezszerződést az AOR Heaven kiadóval. 2000 novemberében megjelent első lemezük, a Presence of Mind lelkes kritikákat kapott. A következő lemez, az Omega 2003-ban jelent meg. Az együttes 2006-ban oszlott fel. Olzon 2007-ben csatlakozott a Nightwish-hez, az Alyson Avenue pedig új énekesnővel folytatták tovább a zenélést - egészen 2013-ig.2013-ban a csapat énekesnője elhagyta a zenekart, majd tavaly Kiderült, hogy ismét Anette a zenekar teljesjogú énekesnője. 2015-ben jelentette be, hogy visszatért a zenekarba, és Niclas Olssonnal már dolgoznak az új dalokon. Nightwish (2007–2012) Anette Olzon hivatalosan 2007 elején csatlakozott a Nightwish-hez, miután az együttes őt választotta ki a több mint 2000 jelölt közül azon a pályázaton, amit Tarja Turunen, az előző énekesnő 2005. októberi kényszerű kilépése nyomán írtak ki. Az együttes az új tag személyazonosságát azonban titokban tartotta egészen 2007. május 24-éig, az Eva című kislemez internetes megjelenése előtti napig, ami Olzon első közös munkája a Nightwish-sel. 2012. október 1-jén jelentette be az együttes, hogy a csapat és Anette útjai elváltak egymástól. Szólókarrier (2012 -) Anette első szólóalbuma Shine címmel jelent meg 2014. március 28-án, ennek előfutára volt a "Falling" című dal 2013 decemberében és a "Lies" 2014. február 14-én. A lemez csak mérsékelt sikereket ért el, emiatt 2015-ben úgy döntött, visszavonul a zeneipartól. Elvégzett egy ápolónői tanfolyamot, közösségi oldalain pedig edzés-tippeket, egészséges ételek receptjeit osztotta meg követőivel. 2016 szeptemberében az énekesnő bejelentette: visszatér az énekléshez, a finn Sonata Arctica volt gitárosával, Jani Liimatainennel készít közös albumot. Ez évben az olasz gótikus metált játszó csapattal, a Secret Sphere-rel is dolgozott együtt, közös daluk a Lie To Me címet kapta és a zenekar One Night In Tokyo című DVD-jén hallható. Diszkográfia Stúdiólemezek 2000 - Presence of Mind [Alyson Avenue] 2004 - Omega [Alyson Avenue] 2007 - Dark Passion Play [Nightwish] 2011 - Imaginaerum [Nightwish] 2014 - Shine [Anette Olzon] Egyéb lemezek 2009 - Made in Hong Kong (And in Various Other Places) (koncertlemez) [Nightwish] 2012 - Imaginaerum - The Score (filmzene) [Nightwish] Kislemezek 2004 - I Am (Your Pleasuremaker) [Alyson Avenue] 2007 - Eva [Nightwish] 2007 - Amaranth [Nightwish] 2008 - Bye Bye Beautiful [Nightwish] 2008 - The Islander [Nightwish] 2011 - Storytime [Nightwish] 2012 - The Crow, the Owl and the Dove [Nightwish] 2014 - Lies [Anette Olzon] Pfaffenhofen an der Ilm járás Pfaffenhofen an der Ilm járás egy járás Bajorországban. Pfaffenhofen an der Ilm járás Freising, Dachau, Ingolstadt, Neuburg-Schrobenhausen, Eichstätt, Kelheim és Aichach-Friedberg járásokkal határos. Lakosainak száma 88 449 fő (1987. május 25.). Népesség A járás népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Apache PDFBox Az Apache PDFBox egy nyílt forráskódú teljesen Javaban írt könyvtár, amely segítségével létre lehet hozni, renderelni, nyomtatni, szétvágni, összeolvasztani, megváltoztatni és szöveget és metaadatokat lehet kinyerni PDF fájlokból. Az Open Hub több mint 4 000 véglegesítési számot (commit-ot) (az Apache projektként való indulás óta) jelentett, amelyet 17 közreműködő több mint 120 000 sor kódsora reprezentált. A PDFBox jól kialakított érett kódbázis, melyet egy átlagos méretű fejlesztő csoport tart karban évenként növekvő véglegesítési számmal. A COCOMO modellt használva ez 33 emberév erőfeszítésnek felel meg. Felépítése Az Apache PDFBox a következő komponensekből áll: PDFBox: fő rész FontBox: font információkat kezel JempBox: kezeli az XMP metaadatokat Preflight (opcionális): ellenőrzi a PDF fájlokat, hogy megfelelnek-e a PDF/A-1b-nek. Története A PDFBox-ot 2002-ben indította a SourceForge-on Ben Litchfield, aki a PDF fájlokból akart kinyerni szöveget a Lucene számára. 2008-ban vált az Apache Incubator részéve, és 2009 vált felső szintű Apache projektté. A Preflight-et eredetileg PaDaF néven az Atos worldline fejlesztette ki. 2011-ben a projektnek adományozták. 2015 februárjában az Apache PDFBox létrehozota a PDF Association egy nyílt forráskódú partner szervezetét. Örökkön örökké (Így jártam anyátokkal) Az Örökkön örökké az Így jártam anyátokkal című televízió-sorozat kilencedik évadjának legutolsó, dupla része. Ez a sorozat záró epizódja, mely minden eddigi kérdésre megadja a választ. Eredetileg 2014. március 31-én vetítették, az Egyesült Államokban egy epizódként, míg Magyarországon egy hónappal később, két részre szétszedve. Cselekmény Első rész Az epizód egy múltbeli visszatekintéssel kezdődik, amikor a banda először találkozott Robinnal. Majd a jelenben Barney és Robin esküvőjén a házaspár együtt táncol, Ted pedig megpillantja az Anyát a zenekarban. Barney is felismeri a lányt, aki miatt volt bátorsága megkérni Robin kezét, és megkérdezi tőle, hogy még mindig jár-e az akkori barátjával. Amikor nemmel felel, Barney egyből arra gondol, hogy össze kellene hoznia Teddel. Ted viszont éppen távozni készül, mert elhagyja New Yorkot, és indul Chicagóba. Könnyek között köszönnek el egymástól a többiekkel, majd a farhamptoni vasútállomásra megy. Az eső szakad, ráadásul a vonat is késik háromnegyed órát. Ahogy eddig láthattuk, egy idős hölgynek meséli el a történetét, aki annak végeztével arra biztatja, hogy menjen vissza az esküvőre, és hívja randira azt a lányt. Egy pillanattal később kiderül, hogy igazából ott állt mellettük pár lépéssel mindvégig, kezében a sárga esernyővel. Ted ennek ellenére sem akar odamenni, mert úgy véli, úgyis Chicagóba költözik, így az egésznek nem lenne értelme. Újabb ugrás után a következő nap este járunk. Marshall és Lily meglepődik, mert Ted is ott ül a MacLaren's-ben, azt állítva, hogy nem ment sehová, mert megismert egy lányt. Marshall szerint ez is ugyanolyan, mint az eddigi randijai, de Lily szerint ezúttal másról van szó. Visszakerülve az előző estére, az idős hölgy tovább győzködi Tedet, hogy oda kellene mennie a lányhoz. Ted azt állítja, hogy harmincas éveiben már senki nem vágyik nagy esküvőre, ennek ellenére látjuk, ahogy 2015-ben hőlégballonos esküvőt tervez. Ted megkérdezi Barneyt, hogy vannak Robinnal, de ő röviden csak azt mondja, hogy jól, bár a munkájuk miatt keveset találkoznak. Nem sokkal később megérkezik az Anya a bárba, és közli, hogy esküvőről szó sem lehet: nem fog beleférni a menyasszonyi ruhájába, ugyanis gyermeket vár. Előreugrunk 2016-ba, ahol az összes főszereplő egyszerre átható, először a show történetében. Marshall elmondja, hogy vissza kell mennie az utált munkakörébe céges jogásznak. Ezután mindenki megdöbben, amikor kiderül, hogy Barney és Robin elváltak. Kiderült számukra, hogy az életritmusuk és a rengeteg elfoglaltságuk miatt egyszerűen nem jut idejük egymásra. Örülnek egymás társaságának, és azt is felfedezik a véletlen jelekből, hogy Lily a harmadik gyerekkel terhes. 2016 Halloweenjére ugorva Marshall és Lily úgy érzik, kinőtték a házat, ezért nagyobba költöznek. A búcsúztató buliba meghívnak mindenkit, de Robin nem öltözik be, és közli, hogy úgy érzi, mintha már nem is tartozna a társasághoz, majd elmegy. Barney ismét csajozni kezd, Ted boldog a feleségével, Lilyék pedig boldog családi életet élnek, és ezt fáj látnia. Megvallja Lilynek, hogy a barátságuk nem ér véget, de ezután minden más lesz, majd elmegy. Második rész 2018-ra ugorva láthatjuk, ahogy a bárban együtt lóg Barney, Ted, és Lily. Marshall közben érkezik meg, és közli, hogy hamarosan bíró lesz. Közben Barney folytatja a nagy csajozásokat, és megvallja Lilynek, hogy ezt azért csinálja, mert megpróbálta Robinnal, de ha vele nem ment, nem fog menni mással sem. Ezután a banda elmegy a Robotok vs. pankrátorok rendezvényre, ahol Barney elhenceg azzal, hogy teljesítette a tökéletes hónapot: 31 különböző nővel feküdt le. Számára óriási sorscsapásként azonban kiderül, hogy az egyikük terhes lett. 2020-ban láthatjuk, ahogy Ted elviszi lányát, Pennyt a GNB épületébe, ahol összefut Robinnal. Elhívja ebédelni, amit elfogad. Ezután a kórházba mennek, ahol megszületett Barney lánya, Ellie. Barney megfogja a kislányt, és ahogy ránéz, könnyek között fogadja meg, hogy mindene, ami van, mától az övé, végleg felhagyva a csajozással. Ezután Ted egy második lánykérést tervez, majd végre egybekelnek. Az esküvő napján beállít Robin, aki sajnálja, hogy annyi mindenről maradt le. Gratulál Barneynak az apasághoz, majd elmondja, hogy az Anya hívta őt meg. Marshall bejelenti, hogy indul a Legfelsőbb Bíróság egyik bírói posztjáért. Ezután Ted elmondja a mese végén a gyerekeinek, hogy hálát ad Istennek, hogy volt mersze odamenni az anyjukhoz a vasútállomáson azon a bizonyos napon, mert így azzal a nővel lehetett, akit annyira szeretett, jóban-rosszban. A rosszat szó szerint kell érteni, ugyanis az is kiderül, hogy 2024-ben a felesége meghalt egy betegségben. Azon a bizonyos napon Ted odament hát hozzá, ahol felismerik egymásban Cindy exszobatársát, Mosby professzort az egyetemről, sőt még a sárga esernyőt is, bizonyítván, hogy korábban már közvetve volt egymáshoz közük. Ted azt mondja, az esernyőben benne volt a monogramja: T.M., mire a lány közli, hogy az az ő neve, Tracy McConnell. Emlékezett rá, hogy egyszer elvesztette az ernyőt, de visszakerült hozzá. Teddel ezután beszélgetni kezdenek. Ezzel zárul a történet 2030-ban, ami azonban a gyerekek szerint egyáltalán nem az anyjukról szólt, hanem arról, hogyan lavírozott különböző nők és Robin közt az apjuk. Rámutatnak arra, hogy tudják, hogy az apjuk kedveli őt, és ők is szeretik, és arra bátorítják, hogy hívja fel telefonon. Ted meg is tenné, de aztán támad egy ötlete. Akárcsak a legelső alkalommal, Ted a kék kürttel megy Robin lakására és azzal a kezében invitálja őt el. Az epizód és a sorozat egy montázzsal végződik a főszereplőkről. Alternatív befejezés A negatív fogadtatás miatt a DVD-kiadásra egy új, pozitív kicsengésű befejezés is felkerült. Ez azzal kezdődik, hogy Lily tósztot mond Tedék esküvőjén, melyben elmondja, hogy hosszú és nehéz út vezetett idáig. Ted ezt azzal narrálja, hogy tényleg hosszú volt, és ebben igaza is van. De nem volt nehéz,hiszen ez az élet,és abban a dolgok csak megtörténnek. A dolgok elromlanak, aztán megjavulnak, és amikor Ted felébred minden reggel a felesége mellett, mindig rádöbben, milyen egyszerű is volt minden. Ezután visszaemlékezések láthatóak, majd a legvégén a jelenet, amikor Ted megszólítja a feleségét a farhamptoni állomáson. Ted ekkor csak annyit mond: "Látjátok? Egyszerű. Hát srácok, így jártam anyátokkal.". Ezután a főszereplőkről készült montázs jön, majd a sárga esernyő képe. Ebből a verzióból nem derül ki Barney és Robin további sorsa (bár a montázs és a narráció sejteti, hogy talán újra összejönnek), se az, hogy mi volt az Anya 2024-es betegsége, de annyi bizonyos, hogy életben van. Kontinuitás Az első jelenet " A lila zsiráf " című epizóddal egyszerre játszódik, a karakterek ugyanabban a ruhában láthatóak. A tekintet, ahogy Ted az Anyára néz a zenekarban, látható volt már a "Zenekar vagy DJ?" című részben. Ted és Robin ugyanúgy szalutálnak, ha katonai rangokra hasonlító szavakat hallanak, mint korábban. Mint kiderül, Barney teljesen elfelejtette azt a kalandot, ami Tednek úgy megmaradt: amikor megnyalták a Szabadság Harangját. (" A szabadság édes íze ") A búcsúzkodásnál Marshall megemlíti, hogy irigyli Tedet, mert Chicagóban bármikor ehet Gazzola pizzát. A pizzériát korábban bezárták ("Kettős állampolgárság"), de aztán később újranyitották (" A pókerparti "). Az epizódban a karakterek egy hatalmas pacsival búcsúznak el egymástól. Akkorával, hogy Barney és Ted kezét be is kell kötözni - ez a kötés látható a "Farhampton" című részben is. Marshall a háromnapos szabályra hivatkozik,amikor azt mondja, még ne hívja fel az Anyát. A "Robbanó húsgolyók" című epizód 2021-ben játszódó jelenetében se Barney, se Robin kezén sincs jegygyűrű, ami előrevetíti válásukat. Marshall már "A tanú" című részben is megitta Lily italát, hogy ezzel leplezze a terhességét. Ted még mindig "félcédulának" öltözik Halloweenkor. Marshall fizet Lilynek, miután elveszíti a fogadást, és Ted nem Robint veszi el. Kiderül, hogy az Anya neve Tracy. Ez megmagyarázza, miért hüledeztek a gyerekek " A pulykával tömött pocak " című részben, amikor az apjuk egy Tracy nevű sztriptíztáncosra célzott tréfásan, hogy ő az anyjuk. Ted éppen 15 évvel azután nősül meg, hogy elhatározta: megkeresi élete párját. Ez a rész megmagyarázza azt is, ami az "Őrült, rossz értelemben" című epizódban is volt: hogy Lily és Robin miért találkoznak olyan ritkán. Penny 2015-ben született, ahogy azt a " Trilógiák " című epizódban láthattuk. Végül beteljesül a "Külön ágyak" című részben Barney és Ted által részegen tett fogadalom: Robin először Barney-é lesz, de ha 40 évesen szingli lenne, akkor Tedé. Tracy megszegte a szabályt: sose hívj exet az esküvődre - amikor meghívta Robint. Érdekességek A Tedet játszó Josh Radnor bevallotta, hogy a sorozat készítői neki már az első évad során elmondták, hogy fog véget érni a sorozat, és ezt mindvégig titokban tartotta. Marshall kopaszsága a jövőbeli részek némelyikében látható, más részekben viszont megvan neki az egész haja, bár kicsit őszesen. Egy kimaradt jelenetben Lily visszafizette volna a fogadásért járó pénzt Marshallnak, miután Ted és Robin újra találkoznak. Egy másik kimaradt jelenetben Robin mint bikaidomár lett volna látható. Az a jelenet is kimaradt, ahol Robin az esküvői zenekar kíséretével énekli el a "Let's Go To The Mall" című slágerét. Erich Obermayer Erich Obermayer (Bécs, 1953. január 23. –) válogatott osztrák labdarúgó, hátvéd, edző. Pályafutása Klubcsapatban Az FC Wien csapatában kezdte a labdarúgást, majd 1969-től az Austria Wien korosztályos csapatában játszott. 1971-ben mutatkozott be az első csapatban. Egész pályafutását az Austriánál töltötte, ahol 8 bajnoki címet és 5 osztrák kupa győzelmet ért el az együttessel. 1989-ben 36 évesen vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1975 és 1985 között 50 alkalommal szerepelt az osztrák válogatottban és egygólt szerzett. Részt vett az 1978-as argentínai és 1982-es spanyolországi világbajnokságon. Edzőként 2000-01-ben a Floridsdorfer AC, 2004-05-ben az 1. Simmeringer SC, 2013-ban az FCM Traiskirchen vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Osztrák bajnokság bajnok (8): 1975–76 , 1977–78 , 1978–79 , 1979–80 , 1980–81 , 1983–84 , 1984–85 , 1985–86 Osztrák kupa győztes (5): 1974, 1977, 1980, 1982, 1986 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) elődöntős (1): 1978–79 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) döntős (1): 1977–78 elődöntős (1): 1982–83 Adria (keresztnév) Az Adria női név az Adriána név rövidülése, jelentése: hadriai. Rokon nevek Adrianna, Adriána, Adrienn Gyakorisága Az 1990-es években az Adria név szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Adria sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnap március 4., március 5., szeptember 8. HMS Suffolk (1903) A HMS Suffolk a Brit Királyi Haditengerészet egyik Monmouth-osztályú páncélos cirkálója volt, melyet 1903-ban bocsátottak vízre, és 1920-ig állt szolgálatban. A 9800 tonna vízkiszorítású, 20 csomós sebességet elérő hajó, 680 fős legénységgel rendelkezett. A Suffolk fő fegyverzete 14 darab 152 mm-es ágyúból állt. A fő fegyverzetet néhány kisebb ágyú és torpedóvető cső egészítette ki. A hajó részt vett az első világháborúban is, ahol ideiglenesen Sir Christopher Craddock ellentengernagy Észak-amerikai és Karib-tengeri parancsnokságának zászlóshajója lett. Később a Suffolknál gyorsabb, HMS Good Hope lett az ellentengernagy zászlóshajója, de a Coronel-foki csatában az új zászlóshajó Craddockkal együtt odaveszett. A Suffolkot 1920. július 1-jén eladták ócskavasnak, majd 1922-ben, Németországban szétbontották. Alan Williams (rögbijátékos) Alan Frank Williams (Amerikai Egyesült Államok, New Jersey, West Orange, 1893. október 7. – Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia Los Angeles, 1984. december 3.) olimpiai bajnok amerikai rögbijátékos és mérnök. A University of California, Berkeleyen tanult de átiratkozott a Cornell Egyetemre és mérnöki diplomát szerzett. Vissztérve nyugatra, San Franciscoba, bekerült az 1924. évi nyári olimpiai játékokon játszó amerikai rögbicsapatba és olimpiai bajnok lett. Az első világháborúban mérnökként vett részt és később az amerikai vasútépítésben vett részt. 2015-ös holland labdarúgó-szuperkupa A 2015-ös volt a Szuperkupa 26. döntője és azon belül a 20. Johan Cruijff-kupa. A döntőt augusztus 2-án rendezték meg. A helyszín Amszterdamban volt, pontosabban az Amsterdam ArenA-ban. A döntő két résztvevője a bajnoki cím nyertese a PSV Eindhoven, és a kupagyőztes, az FC Groningen voltak. Az FC Groningen csapata története során először játszott a Szuperkupában, mivel eddig még sosem sikerült sem a bajnokságot, sem a kupát megnyernie. A bajnok PSV simán, háromgólos különbséggel legyőzte a kupagyőztes ellenfelét. Ezzel a győzelemmel pedig megerősítette vezető helyét a Szuperkupa eddigi győzteseinek a listáján. Az eddigi 26 döntőből ez volt a 15. melyen a bajnokcsapaté lett a siker. Egyéb Holland labdarúgó-szuperkupa Jókő Jókő (szlovákul Dobrá Voda, németül Schwarzenstein, latinul Bona Aqua) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában. Fekvése Nagyszombattól 25 km-re északra, a Kis-Kárpátok északi részén, a hegyekkel és erdőkkel övezett Jókői-völgy délkeleti részén fekszik. A Bláva patak folyik át rajta. Nevének eredete A települést az északi határában emelkedő hegyen épült vár neve alapján nevezték el. Története A falu területén valószínűleg már a 9. században szláv település volt, melyet később is folyamatosan laktak. Írott forrásokban a 11. században tűnik fel először. A település története szorosan kapcsolódik a felette emelkedő várhoz. Jókő várát a 13. században az Abák építették. Első említése 1262-ben „Dobrawoda" alakban történik. Királyi vár, 1386-ban morva zálogbirtok. 1390-ben Zsigmond király visszafoglalta, 1394-ben hívének, Stíbornak adta. 1434-től ismét a királyé, majd 1436-tól a Guti Országh családé. Később több birtokosa is volt, többek közt a Losoncziak és a Pálffyak. Legutóbb 1657-ben bővítették. A 18. században Erdődy János még lakta, majd romladozni kezdett, villámcsapás is érte. 1830-ban még rabokat őriztek itt, majd a 19. században a Pálffyaké, falai aránylag jó állapotban állnak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÓKŐ. Mező Város, és Vár Nyitra Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vitentzhez, és Lancsárhoz sem meszsze; a’ Vár pedig, melly egyszersmind ez Uradalomnak feje, fekszik a’ Várostól fél órányira, egy nagy magos hegyen; leg inkább a’ hajdúk laknak benne. Nevezetes a’ Városbéli forrás, mellynek Marias a’ neva: hanem a’ folyó vizet Blavának nevezik, melly sok malmokat hajt; fája tűzre, és épűletre van, malma helyben, legelője tágas, réttyei jók." A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jókő, (Dobra Vodo, Gutenstein), tót mv., Nyitra vmegyében, kősziklás hegyek közt egy mély völgyben, N.-Szombathoz 2, Nyitrához 5 mfldnyire. Számlál 1445 kath., 15 zsidó lak., kik földmivelésből, cserépedény-csinálásból s mesterségekből élnek. Határa hegyes; földjei homokosak; erdeje nagy s tele vadakkal. F. u. Erdődy Józsefné; – e város feje egy uradalomnak." Borovszky monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Jókő nagyközség, a Kis-Kárpátokhoz csatlakozó Fehér-hegységben, a Blava-völgyben. Lakosainak száma 1204, akik tótajkuak és r. kath. vallásuak. Postája Dejte, táviró- és vasúti állomása Nagy-Szombat vagy Jablonicz. Jókő községet tótul Dobra-voda-nak (jó víz) nevezik, kitünő hidegvizü forrásai után, melyek nagy számban fakadnak itt. Negyvenkettőt ismernek e forrásokból. Köztük legnevezetesebb a templom melletti sziklából fakadó Blava-forrás, mely a Blava-patak kútfeje. Van egy időszaki forrása is. Lakosai nagyrészt agyagedény-készítéssel, kőfaragással, kötélveréssel és mészégetéssel foglalkoznak. Mészégető-telepük érdekes és egész kis falut képez. Földesurai voltak 1394-ben Stibor vajda, 1434-ben korona-birtok volt, 1436-ban Országh Mihály, a XVI. század elején Losonczy István, 1583-ban Ungnád Kristóf, a XVII. században Tököly István, 1824-ben Erdődy József gróf, 1855 óta a birtok a Pálffyaké. A község temploma előtt egy kőoszlop áll, annak emlékére, hogy a Mátyás király hadai elől menekülő Svehla nevü cseh hadvezért a jókőiek elfogták, amiért Mátyás király a községet mezővárosi rangra emelte; az ezzel járó kiváltságokat III. Ferdinánd, I. Lipót és III. Károly feltételesen megerősítette. A község egy XVII. századbeli érdekes, községi birtokkönyvet őrizett meg. Jókő régi temploma csúcsives stilü volt és körülbelül a jelenlegi templom helyén állott. Roskadozó állapota miatt a múlt század végén lebontották s helyébe e század elején építették a mai templomot. A helység közelében, nyugotra, a Szt.-Háromság kápolna áll, melyet Paulovits György jókői lakos 1730-ban építtetett. A plébánia könyvtára egy érdekes kéziratot őriz. Ez az efezusi Xenofonnak az efezusi Abrakomaz és Anthia példás szeretetéről szóló görög munkájának Fodor Gerzson által 1781-ben végzett magyar fordítása. A községben kórház is van, melyet Laczkovics Márton jókői esp. plébános alapított. A temetőben nyugszik Holly János, tót költő, aki az elsők közt volt, kik a nagy Szlávia eszméjét hangoztatták. Közel a városhoz, ettől nyugotra, magas hegytetőn áll a híres jókői vár, mely még romjaiban is imponál. Meredek hegyfalak közé ékelt mély völgy vezet oda. Ebben a várban székeltek a nagy jókői uradalom hatalmas urai: Stybor vajda, guthi Országh Mihály, Losonczy István, Choron János, Ungnád Kristóf, a Forgáchok, Erdődyek, Thurzók, Pálffyak. Történeti szerepléséről más helyen szólunk bővebben." 1906-ban földrengés rázta meg a települést. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott. Népessége 1910-ben a falunak 1433, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2011-ben 831 lakosából 803 szlovák. Nevezetességei Határában, központjától 1,5 km-re északra, 360 m magas hegytetőn állnak Jókő várának emeletnyi magas maradványai. Erről Fényes Elek így ír: „1/2 órányira a várostól meglehetős épségben láthatni egy régi hegyen lévő várat, mellyet a köznép templariusok lakhelyének tart, most pedig egy urasági tömlöcztartó több hajdukkal lakik benne; minthogy az itteni erős fogházak végett a gr. Erdődyné minden uradalmaiból levő rabok itt tartatnak. A várhegy éjszaki oldalában van egy meglehetős nagyságu üreg, hol hajdan egy remete több esztendeig élősködött. Az oltárt, a tűzhelyet, s egy hosszu padot, mind kősziklába vágva most is meg lehet különböztetni. Végre emlitést érdemel itten a Bláva vizének eredete, t. i. azon kősziklának alján, mellyen a k. paroch. templom épült, több források fakadnak fel, és egy közülök emberkar vastagságnyira, s mindnyájan egy tóban gyülnek öszve. Vize ezen tónak sohasem fagy be, a legnagyobb melegben hideg, s olly nyomása van, hogy kifolyásától nem messze már malmot hajthat." Híres emberek A faluban élt és dolgozott Ján Hollý szlovák író, költő. A plébánia épületében emlékszobája található. Céron Céron település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 270 fő (2015). Céron Le Bouchaud, Urbise, Artaix, Bourg-le-Comte, Chambilly és Chenay-le-Châtel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Forgács Ottó Forgács Ottó (Budapest, 1921. február 2. – 1999) Balázs Béla-díjas (1966) magyar operatőr, egyetemi tanár. Életpályája 1940–1945 között filmgyári munkás volt. 1945–1947 között laboránsként dolgozott. 1947–1950 között világosítóként tevékenykedett. 1950–1951 között a Hunnia Filmgyár segédoperatőre, 1951-től operatőre volt. 1950–1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 1963-tól a Magyar Televíziónak is dolgozott. Filmjei Gyarmat a föld alatt (1951) A képzett beteg (1952) Állami Áruház (1952) Böske (1955) Mese a 12 találatról (1956) Égi madár (1957) Csigalépcső (1957) Micsoda éjszaka! (1958) Szerelem csütörtök (1959) Kard és kocka (1959) Két emelet boldogság (1960) Az arcnélküli város (1960) Négyen az árban (1961) Napfény a jégen (1961) Legenda a vonaton (1962) Az aranyember (1962) A szélhámosnő (1963) Mindennap élünk (1963) Özvegy menyasszonyok (1964) A pénzcsináló (1964) Tilos a szerelem (1965) Sok hűség semmiért (1966) Az első esztendő (1966) Ketten haltak meg (1966) Sikátor (1966) Az özvegy és a százados (1967) Bors (1968) A völgy (1968) Hazai pálya (1968) Az örökös (1969) Az alvilág professzora (1969) A varázsló (1969) Csak egy telefon (1970) Hahó, Öcsi! (1971) Hahó, a tenger! (1972) Egy srác fehér lovon (1973) Kopjások (1975) Vakáció a halott utcában (1978) Tótágas (1978) Égigérő fű (1979) Családi kör (1980-1981) Forrás Hermann Péter: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-9051-195 Kokubu Hiroko Kokubu Hiroko (����; Hepburn: Hiroko Kokubu; Sibuja, 1959. augusztus 26. –) japán dzsesszzongorista, zeneszerző, műsorvezető. Fő műfaja ugyan a dzsessz, de dalaiban megtalálhatóak a klasszikus és a latin zene, a brazil zene vagy a blues elemei is. Pályafutása 1959. augusztus 26-án született a tokiói Sibujában. Középiskolai tanulmányát a Kanagava Prefektúrai Tama Középiskolában végezte, diplomáját a Kunitacsi Zeneiskola zongoraszakán szerezte. A diplomája megszerzése után New Yorkba költözött, ahol többek között Barry Harristől vett zongoraleckéket. Bemutatkozó nagylemeze 1987. október 21-én jelent meg More Than You Know címmel a Victor Entertainment gondozásában. A kiadványt a GRP Records az Egyesült Államokban és Kanadában is megjelentette. 1993-ban Amano Kijocugu dzsesszgitárossal megalapították a Tengoku Project (��������; Hepburn: Mennyország projekt) formációt. Közösen két albumot, a Heavent és a Heaven and Beyondot készítettek el, de Kokubu a gitáros 1991-ben megjelent Azure című nagylemezén is zongorázott. Diszkográfia Stúdióalbumok More Than You Know ( ����������� ; 1987. október 21. ) Globe Trotting ( ������������ ; 1988. november 21. ) Point of No Return ( ��������������� ; 1990. január 21. ) Light and Color ( ����������� ; 1991. május 21. ) Pure Heart ( ������� ; 1995. augusztus 26. ) (XRCD) Heaven ( ��� ; 1993. szeptember 22. ) (Amano Kijocuguval) Heaven and Beyond ( ������������ ; 1995. szeptember 21. ) (Amano Kijocuguval) Bridge ( ���� ; 1997. május 21. ) Diary ( ����� ; 1998. október 7. ) Piano Letter ( ������� ; 1999. november 20 ) Piano Tapestry ( ���������� ; 2001. május 23. ) Piano Anniversary ( ������������ ; 2002. augusztus 26. ) Piano Voices ( ��������� ; 2003. szeptember 21. ) Ora! ( ��! ; 2007. október 11. ) Piano icsi-csó! ( �����! ; 2015. január 21. ) Válogatásalbumok Moments (1996 januárja) Welcome Home Best & More ( ��������� ���&�� ; 2002. június 21. ) Winter Selection ( ������������ ; 2005. november 30. ) Summer Selection ( ���������� ; 2006. július 26. ) Autumn Selection ( ����������� ; 2007. október 11. ) Spring Selection ( ������������ ; 2008. március 5. ) Kislemezek Szekai va Melody/Vaszurenai jo ( ��������/����� ; 1999. október 6. ) Flowers (ai ga jobi au toki) ( Flowers ���������� ; 2000. július 2. ) Azzurro Fantasia ( ����������� ; 2000. március 23. ) Koncertfelvételek New York Uncovered ( �������������� ; 2004. október 21. ) (XRCD) „Undercovered” Concert at Tokió Aojama enkei gekidzsó ( “Uncovered”����� at ��������� ; 2005. november 30. ) Műsorvezetőként Rádió Jazz Tonight ( ��������� ) (NHK-FM) Televízió Sumi jújú Kokubu Hiroko no kjó kara anata mo Jazz Pianist (NHK Educational TV) My júdzsin (M-dzsin) (TV Toyko) Olekszandr Mikolajovics Bondarenko Olekszandr Mikolajovics Bondarenko (ukránul: Олександр Миколайович Бондаренко; Zaporizzsja, 1966. június 29. –) ukrán válogatott labdarúgó. Első magyar NB I-es mérkőzése 1994. április 9. Soproni VSE - BVSC Budapest volt, ahol csapata 1–0-s vereséget szenvedett el a Győr-Moson-Sopron megyei együttestől. Sikerei, díjai FK Csornomorec Odessza : Ukrán bajnoki bronzérmes : 1993 Ukrán kupagyőztes : 1992 BVSC Budapest : Magyar bajnoki ezüstérmes : 1996 Magyar kupa ezüstérmes : 1996, 1997 Paralia Katerini Paralia (görögül: Παραλία) ismert és népszerű üdülőfalu Észak-Görögországban, a Közép-Makedónia régióban, Pieria tartomány keleti partján. Elhelyezkedése A falu az Égei-tenger Thermai-öblének nyugati partján (Olümposzi Riviéra vagy partvidék), a Pieriai síkságon az Olümposz (Olympos) hegy közelében fekszik. 70 km-re található Thessalonikitől, Görögország 2. legnagyobb városától, 24 km-re az Olümposztól (Litochoro) és mintegy 7 km-re Katerinitől. 2011 óta közigazgatásilag Katerinihez tartozik. Az üdülőfalu Paralia fiatalos, nyüzsgő üdülőfalu, lüktető éjszakai életével, számos szórakozási lehetőségével, bárjaival, klubjaival, hagyományos görög konyhát felvonultató tavernáival, számos apró üzletével. A hosszú homokos, fokozatosan, lassan mélyülő tengerpartja mind a kisgyermekes családoknak, mind a fiataloknak, mind az idősebbeknek remek kikapcsolódást ígér. A vízisport lehetőségek széles palettája az aktív kikapcsolódást keresők részére nyújt felüdülést. Az egykori kis halászfaluból mára a riviéra egyik jelentős települése lett, fejlődése az 1980-as években kezdődött és máig tart. Nevezetességei Legfőbb nevezetessége az 1993-ban St. Paraskevi (Görögül: Αγία Παρασκευή) tiszteletére emelt ortodox keresztény Agia Fotini templom. Közlekedés A régió nemzetközi repülőtere Thessalonikiben van. A Görögország fővárosát, Athént Thessalonikivel és Macedóniával (Macedón Köztársaság, Evzoninál) összekötő A1. autópálya (Görögül: Αυτοκινητόδρομος 1) és a Piraeus–Platy vasútvonal halad el Paralia közelében. A legközelebbi vasútállomás Kateriniben található. Kis – elsősorban halászhajókat fogadó – kikötővel rendelkezik. A faluból rendszeres buszjáratok indulnak Katerinibe, csatlakozással a helyi és távolsági buszjáratokhoz. A településen ezen kívül számos helyen nyílik robogó és autó bérlésére lehetőség. Érdekesség A paralia szó önmagában tengerpartot jelent magyarul; Görögországnak sok száz Paraliája van. Ennek az üdülőfalunak a helyes elnevezése Paralia Katerini (Katerini tengerpartja), a magyar utazók körében azonban egyszerűsítve csak Paraliaként terjedt el.[forrás?] Pfalz D.III A Pfalz D.III német gyártmányú vadászrepülőgép volt az első világháborúban. Bár a pilóták az Albatros és Fokker repülőket jobban kedvelték, a Pfalz D.III-at széleskörűen alkalmazta a német légierő 1917 vége és 1918 közepe között. A háború után gyakorló repülőgépként használták. Története A világháború előtt a Pfalz Flugzeugwerke egyfedelű Morane-Saulnier-eket készített licenc alapján. A légierő ezeket Pfalz A- és E-sorozatszámok alatt regisztrálta. 1916-ban a gyár megvásárolta a Roland D.I és D.II licencét és szeptemberben megkezdte gyártásukat (előbbiből 20, utóbbiból 200 db készült). Novemberben új főmérnököt vettek fel, Rudolph Gehringert. Gehringer azonnal megkezdte a munkát egy teljesen új vadászrepülőgép tervein: a prototípus 1917 áprilisában készült el. A Rolandokhoz hasonlóan a D.III-nak egyhéjú (monocoque) törzse volt, vagyis a szokásos favázra erősített furnérborítás helyett hajlított rétegelt falemezből készült, amitől a törzs erősebb, könnyebb és áramvonalasabb lett. A módszer azonban munkaigényesebb és drágább is volt és a törzs idővel, a nedvesség beszívásával hajlamos volt a vetemedésre, amitől romlottak repülési képességei. A szárnyakon a csűrőlapok az akkor már elterjedt acél helyett fából készültek. A légierő ígéretesnek ítélte a prototípust és leállíttatta a Rolandok gyártását. Az első Pfalz D.III változatból 70-et rendeltek, majd kisebb változtatások után (mint kormány méretének növelése) újabb 300-ra adtak rendelést. 1917 augusztusában megérkeztek a frontra az első Pfalz D.III-asok. Először a Jasta 10 (10. repülőszázad) kapott belőlük, utána a Jasta 4. A pilóták jobbnak ítélték ugyan, mint a Rolandokat, de többre tartották nála az Albatros D.III és D.V típusokat. Úgy vélték, hogy az Albatrosokhoz képest a Pfalzot nehézkesebb irányítani, lassúbb, motorja gyengébb és rosszabb az emelkedése. Kanyarodáskor hajlamos volt "megcsúszni", így nagyon alacsonyan repülve fennállt a földnek csapódás veszélye a kanyarokban. Időnként belassult és túl könnyen megpördült, bár ez utóbbi tulajdonságát a tapasztalt pilóták fel tudták használni az ellenség előli kitérésre. Előnye robusztus felépítése és szilárd szárnyszerkezete volt. Az Albatrosok szárnytartói hajlamosak voltak a törésre; ezzel szemben a Pfalz alkalmas volt a nagy magasságból indított zuhanótámadásokra. Ezt főleg megfigyelőléggömbök ellen lehetett jól alkalmazni, mert az őket védő légvédelmi ágyúk a ballon magasságára voltak beállítva. D.IIIa A legfőbb panasz a repülőgép ellen az volt, hogy a géppuskákat beépítették a törzsbe, így ha elakadtak, a pilóta nem tudta megjavítani őket repülés közben. Ezt a megoldást még a Rolandoktól örökölte. A gyár 1917 novemberében kihozta a D.IIIa-t, ahol a géppuskákat már a törzs felső borítására szerelték. Ezenkívül megnagyobbították a vízszintes vezérsíkot, kissé levágtak az alsó szárny végéből és erősebb motort szereltek bele. A Pfalz kb 260 D.III-at és 750 D.IIIa-t gyártott. Többségüket a bajor repülőszázadok kapták. Az utolsó sorozat 1918 májusában készült el (ebből néhányat Törökország kapott), utána átváltottak a D.XII előállítására. 1918. április 30-án még 433 D.IIIa volt szolgálatban; augusztus végére ez 166-ra csökkent. Egy részüket átirányították a pilótaiskolákba, de kb. 100 a fegyverletételig frontszolgálatban maradt. A Pfalz D.III-ból egyetlen eredeti példány sem maradt fenn, de készült róla néhány másolat. Rendszeresítő országok Német Birodalom Oszmán Birodalom Műszaki paraméterei személyzet: 1 fő szárnyfesztávolság: 9,4 m szárnyfelület: 22,17 m 2 törzshossz: 6,95 m magasság: 2,67 m üres súly: 695 kg felszállósúly: 933 kg maximális sebesség: 165 km/ó hajtómű: 1 db 180 lóerős hathengeres, soros, vízhűtéses Mercedes D.IIIa motor fegyverzet: 2 db 7,92 mm-es LMG 08/15 Spandau géppuska Ilja Vlagyimirovics Cimbalar Ilja Vlagyimirovics Cimbalar (oroszul: Илья́ Влади́мирович Цымбала́рь, ukránul: Ілля Володимирович Цимбалар, Illja Volodimirovics Cimbalar; Odessza, Szovjetunió, 1969. június 17. – Odesza, Ukrajna, 2013. december 29.) elhunyt ukrán és orosz válogatott labdarúgó, középpályás. Pályafutása Klubcsapatokban Pályafutását szülővárosában, a Csernomercnél kezdte. 1987-ben a Gyinamo Ogyesszában lépett először pályára felnőtt bajnoki mérkőzésen, majd az SZKA Ogyesszához igazolt. A szovjet hadsereg csapatánál három bajnoki évadot töltött, majd 1989-ben újra a Csernomorec színeiben lépett pályára. 1992-ben ukránkupa-győztes, 1993-ban pedig ukrán bajnoki bronzérmes lett. 1993-ban az orosz Szpartak Moszkvához szerződött. A piros-fehér alakulattal hat orosz bajnoki címet nyert, és kétszer hódította el az orosz kupát. 1994-ben a Szpartak játékosaként döntött úgy, hogy Ukrajna helyett Oroszország labdarúgó-válogatottját választja. 1995-ben az Év Labdarúgója lett Oroszországban. 2000-ben igazolt a fővárosi rivális Lokomotyiv Moszkvához, majd 2001-ben a dagesztáni Anzsi Mahacskalához. 2002-ben vonult vissza az aktív labdarúgástól, majd az Anzsi alelnöke lett. 2004-ben az FK Himki szakmai stábjának tagjaként visszaköltözött a fővárosba, és a Szpartak Moszkva tartalékcsapatának vezetőedzője lett. 2006-ban a harmadosztályú Szpartak-MZSK Rjazany csapatát feljutásig vezette. 2008-ban egy szezonig az FK Nizsnyij Novgorod vezetőedzője volt, 2010-ben pedig Igor Legyahov segítőjeként a Sinnyik Jaroszlavlnál dolgozott. Válogatott 1992-ben bemutatkozott az újonnan formálódott ukrán nemzeti csapatban, azonban később mégis a szbornaját, az orosz labdarúgó-válogatottat választotta. 1994-ben részt vett az Egyesült Államokban rendezett labdarúgó-világbajnokságon, és 1996-ban az angliai Európa-bajnokságon is. Utóbbin Olaszország ellen gólt is szerzett. Halála 2013. december 29-én szívinfarktusban hunyt el. 44 éves volt. Sikerei és díjai Orosz bajnokság (Premjer-liga) Orosz kupa Ukrán bajnokság Ukrán kupa Az Év Orosz Labdarúgója (1): 1995 Forrásjegyzetek 1991-től ukrán csapatként Csornomorec Odesza néven. Ilja Szobolev: Умер Илья Цымбаларь (orosz nyelven). Rosszijszkaja Gazeta, 2013. december 29. (Hozzáférés: 2013. december 29.) Audembert Audembert település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 412 fő (2015). Audembert Hervelinghen, Leubringhen, Leulinghen-Bernes, Saint-Inglevert, Tardinghen, Wissant és Bazinghen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Budapest autóbuszvonal-hálózata 1967-ben Budapest autóbuszvonal-hálózata 1967-ben – a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) üzemeltetésében – az alábbi vonalakból állt: Mai közterületnevek A fenti táblázatokban szereplő közterületek, intézmények neve napjainkban: Trubín (Beroun járás) Trubín település Csehországban, a Berouni járásban. Trubín Svatá, Trubská, Zdice és Králův Dvůr településekkel határos. Lakosainak száma 451 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Mracelj Mracelj falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Vojnićhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 36 km-re, községközpontjától 15 km-re délkeletre a Kordun területén, a Petrova gora déli előterében fekszik. Története A falunak 1857-ben 169, 1910-ben 240 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 92 lakosa volt. Iljinszkiji járás Az Iljinszkiji járás (oroszul Ильинский район) Oroszország egyik járása a Permi határterületen. Székhelye Iljinszkij. Népesség 1989-ben 24 646 lakosa volt. 2002-ben 21 141 lakosa volt, melynek 95,3%-a orosz, 1,7%-a komi-permják nemzetiségű. 2010-ben 19 634 lakosa volt, melyből 18 739 orosz, 229 komi, 140 tatár stb. Ujhelyi István Ujhelyi István (Berettyóújfalu, 1975. február 28.) magyar jogász, politikus. 2014-től a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti képviselője, és az MSZP-DK európai parlamenti delegációjának vezetője. 2002–2014 között MSZP-s országgyűlési képviselő. 2010–2014 között az Országgyűlés alelnöke. 2006–2010 között előbb az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. 2000–2010 között a MSZP elnökségének tagja, 2004–2010 között és 2014-től a párt alelnöke. 2018-tól az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) rendkívüli nagykövete. Származása Szülei: Ujhelyi István és Bánlaki Szidónia. Tanulmányai A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett 1993-ban. Jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szerzett 2002-ben. A politikában 1993-ban lépett be az MSZP-be, ahol tevékenykedett az alapszervezet vezetőjeként, megyei alelnökként, és az Ifjúsági Tagozat elnökeként is. A párt Országos Választmányának, majd 2000. november 26-ától az Országos Elnökségnek tagja. 2004 októberétől a párt alelnöke. 1994–2002 között Szeged önkormányzati képviselője volt. 2002-től 2010-ig az 1. választókerület országgyűlési képviselője volt. 2002 októberétől miniszterelnöki főtanácsadó, majd 2004–2006 között kormánymegbízott, 2006. július 1-jétől 2008 májusáig az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, ahol a turizmusért és sportfejlesztésért felelt, 2009. január 2-ától – a kormányfő felkérésére – a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnökeként dolgozott a 2010-es választások lezárulásáig. A 2010-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról nyert mandátumot. Az ifjúsági szervezetek delegáltjaként a Magyar Televízió Közalapítvány, majd a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának tagjaként tevékenykedett. 1995-től a Baloldali Ifjúsági Társulás, 1999-től a Fiatal Baloldal országos alelnöke, 2002-től 2004 novemberéig Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnöke, 2004 és 2005 között a IUSY (Szocialista Ifjúsági Internacionálé) alelnöke. 2010–2014 között az Országgyűlés alelnöke. 2014 júliusától az MSZP alelnöke. Véleménye szerint „sziszifuszi munkával újjá kell építeni az MSZP szinte eltűnt vidéki hálózatát”. 2014 augusztusában elindította a „Nyíltlevél-sorozat Magyarország polgáraihoz” kezdeményezését, melynek keretében hétről-hétre igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét a demokrácia hazai állapotára. Az Európai Parlamentben A 2014-es európai parlamenti választáson az MSZP listájának 2. helyéről szerzett mandátumot. Az Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság alelnöke, a A Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja, a Külügyi Bizottság és a A Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja. Kijelentette, hogy elsősorban a külföldön dolgozó, több százezer - elsősorban fiatal - magyar munkavállaló intézményesített uniós érdekképviseletéért kíván dolgozni Brüsszelben, és a hazatérésüket segítő Hazaváró-programot indított el. 2014 júliusában kezdeményezésére létrejött a FÉSZEK (Fiatalok Érdekvédelmi Szervezetének Európai Központja), melynek célja a szociáldemokrata érzelmű külhoni fiatalok összefogása. Válaszul a Magyarországot is sújtó orosz agrár embargóra, 2014 augusztusában elindította a "Harapj egy magyar almába!" (#harapjaszankciókra) akciót, melyben arra kéri a magyar embereket, hogy fogyasszanak minél több magyar zöldséget, gyümölcsöt és ezt örökítsék is meg egy fényképen. 2014 októberében 17 helyen nyitotta meg európai uniós képviselői irodáját. Többek között Siklóson, Pécsen, Kalocsán, Békéscsabán, Gyöngyösön, Salgótarjánban, Vácon és Győrben. Szanyi Tibor lemondása után, 2014 októberében megválasztották az MSZP-DK 4 fős, közös európai parlamenti delegációjának vezetőjévé. A pártok közötti korábbi megállapodás értelmében megbízatása a parlamenti ciklus feléig szól. 2014 októberében a HOTREC rigai közgyűlésén meghirdette a Tourism on the S.P.O.T. kezdeményezését, melynek révén az ifjúsági munkanélküliség csökkenését reméli az Európai Unió országaiban. 2014 októberében kérdést nyújtott be az Európai Bizottsághoz, hogy Magyarországon tervezett internetadó megfelel-e az uniós alapértékeknek, így például az információhoz való szabad hozzáférés elvének, annak fényében, hogy az EBESZ állásfoglalása értelmében az internethez való hozzáférést alapvető emberi jognak kell tekinteni, és a szólásszabadsághoz hasonlóan tiszteletben kell tartani. 2014 októberében az Európai Parlament 750 ezer eurót szavazott meg az általa kezdeményezett World Bridge Tourism elnevezésű projekt megvalósítására, melynek célja az európai turisztikai ágazat felkészítése a Kínából, Brazíliából, Indiából és Oroszországból érkező megnövekedett turistaforgalom speciális igényeinek kiszolgálásara. Családja Nős. Első felesége Péntek Éva. Gyermekeik: Balázs (2000), Eszter (2002), Emese (2004), Enikő (2006). Második felesége Wessely Orsolya (1983). Gyermekük: Csenge Szidónia (2017). Jegyzetek MSZP: megválasztották az alelnököket, ATV, 2014. július 19. Mindenki érzi, hogy mást kell csinálni, Origo, 2014. augusztus 4. Nyíltlevél-sorozat Magyarország polgáraihoz, MSZP, 2014. augusztus 11. Ujhelyi István az EP turisztikai alelnöke, pbkik.hu, 2014. július 11. Hazaváró programot indít Ujhelyi István, MSZP, 2014. július 2. Hazaváró-program, MSZP, 2014. július 8. Ujhelyi MSZP-csoportot alapított Brüsszelben, Szeged.hu, 2014. július 10. „Rövidgatyás” fogadóórát tartott Ujhelyi a SZIN-en, Szeged.hu, 2014. augusztus 29. Megalakult az MSZP külhoni csoportja Brüsszelben, MSZP, 2014. július 9. Hegedűs Orsolya a FÉSZEK megalakulásáról, YouTube, 2014. július 22. A FÉSZEK Facebook oldala, Ujhelyi: harapjunk a szankciókra!, MSZP, 2014. augusztus 19. MSZP: Az agrárium fekete éve lesz az idei, Agrárhírek.hu, 2014. augusztus 20. dr. Ujhelyi István Siklóson nyitott jelképesen európai képviselői irodát, YouTube, 2014. október 1. Ujhelyi: ne zsaroljon a Fidesz uniós forrásokkal!, Stop, 2014. október 5. Szanyi Tibor már nem EP-delegációvezető, Index, 2014. október 16. Tourism on the S.P.O.T., Riga, 2014. október 16. Ujhelyi javaslata az ifjúsági munkanélküliség ellen, Szeged.hu, 2014. október 18. Ujhelyi az Európai Bizottsághoz fordult, Szeged.hu, 2014. október 22. Brüsszel támogatja az EU-s turisztikai projektet, , Index, 2014. október 29. Mokka: Ujhelyi István és családja, TV2, 2009. június 30. Szegedi politikusok, sok gyerekkel, Délmagyarország, 2007. október 30. Máris újra szerelmes! 24 év után vált el a négygyerekes MSZP-s politikus, Blikk, 2016. június 1. Forrás Beszél és mond is: Ujhelyi teljesítménye az EP-ben , Szegedi Hírek, 2015. július 25. A turisztika több figyelmet igényel , Szegedi Hírek, 2014. december 26. Rendhagyó megemlékezés , a NOL TV videója, 2014. október 24. Csak egy nap - Ujhelyi István , a NOL TV videója, 2014. október 15. Dési János (Pápai Gábor karikatúráival): A magyar szürke 48 árnyalata , Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2014, ISBN 978-615-5353-40-6 Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 , CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-8477-64-4 Mahmoud Dahoud Mahmoud Dahoud (Amuda, 1996. január 1. –) szíriai kurd születésű német labdarúgó, a Borussia Dortmund középpályása. Kezdetek Dahoud Szíriában, kurd többségű Amuda városában született 1996-ban, újév napján. A labdarúgással azonban már Németországban ismerkedett. Rendelkezik mindkét ország állampolgárságával. Klubcsapatban 2010-ben került a Borussia Mönchengladbachhoz a Fortuna Düsseldorf csapatától. Az első csapatban 2014. augusztus 28-án, a 2014–2015-ös Európa-liga FK Sarajevo elleni rájátszásában. A bosnyák csapatot 7–0-ra verték meg. 2017 márciusában a Borussia Mönchengladbach megállapodott a Borussia Dortmunddal, hogy a következő szezontól Dahoud a sárga-fekete csapatban folytatja pályafutását. Válogatottban Egyaránt játszhatna a német és a szír válogatottban. Az U18-as és az U19-es szinten Németországot választotta. Sikerei, díjai Németország U21 U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság : 2017 Høje-Taastrup község Høje-Taastrup község (dánul: Høje-Taastrup Kommune) Dánia 98 községének (kommune, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) egyike. A 2007. január 1-jén életbe lépő közigazgatási reform nem érintette. Települések Települések és népességük: Hedehusene ( 11402 ) Reerslev ( 647 ) Taastrup ( 32102 ) Sengeløse ( 1361 ) Vridsløsemagle ( 287 ) Daum Ahron Ahron Daum (1951. január 6.) izraeli születésű modern ortodox rabbi, pedagógus, író és Frankfurt am Main korábbi főrabbija, jelenlegi lakhelye Antwerpen, Belgium. Személyes élete és tanulmányai Ahron Daum 1951. január 6-án született Bnei Brak, Izraelben. Vallásos askenázi zsidó családban született. Apja, Schmuel Daum jelentős pedagógus, író és közösségi személyiség, kiemelkedő lengyelországi és történelmi csehországi (Bohemia) rabbinikus családból származik. Anyja, Rivka Gina Daum egy tehetős kereskedő családból származik Sopronból, Magyarországról. Három fiatalabb fiútestvére van. Az intenzív vallási képzését 13 éves korában kezdte a híres litván-haszid „Ruzhin” jesivában Bnei Brakban. 14 éves korában az Egyesült Királyságba ment folytatni tanulmányait a Ha-Rama jesivában, majd később a jól ismert Etz Chaim cionista jesivába Montreux-ban, Svájcban. 1975-ben, miután Svájcban megszerezte BSC diplomáját, Londonban Jews’ Collegeba ment, ahol BA diplomát szerzett zsidó tanulmányokból (kitüntetéssel). 1978-tól a New York-i Yeshiva Egyetem Rabbi Isaac Teológiai Szemináriumára (RIETS ’82) járt, ahol bibliai tanulmányokból MA diplomát szerzett (kitüntetéssel) és a rabbivá avatását személyesen Prof. Rabbi Joseph Soloveitchik írta alá és adta át. Visszautasította tanulmányainak folytatását azzal a céllal, hogy megszerezze a Dayan címét, visszatért Európába, ahol feleségül vette Francine Frenkelt, akitől három leánya született. Héber, angol, német, francia, holland és jiddis nyelven is beszél valamint arámi és latin passzív tudása van. Rabbinikus pályafutás 1982-ben Svájcban közösségi rabbiként kezdte rabbinikus pályafutását a francia és német kétnyelvű településen, Bielben. 1986-ban hagyta el ezt a pozíciót, hogy posztdoktori kutató legyen a Christlich-Jüdische Intézetben Luzernben, amely kapcsolatban van a Luzerni Egyetem Teológiai Karával. 1987-ben elfogadta a németországi Frankfurt am Main Zsidó Hitközségének főrabbi posztját, amely abban az időben Nyugat-Németország legnagyobb és legtekintélyesebb zsidó hitközsége. Frankfurt főrabbijaként eltöltött időszakára esik az oroszországi zsidó bevándorlók nagy hulláma az egykori Szovjetunióból Németországba, különösen Frankfurtba. Az legfontosabb feladat ezeknek az embereknek – akik többségében bizonytalan anyagi helyzetben voltak – a zsidó hitközségbe való integrálása volt. Daum rabbinak volt a legfőbb feladata az integrálása ezeknek az embereknek, akiket a zsidó gyökereiktől több mint 90 éven át elszakítottak. Ez gyakran nagyon összetettnek bizonyult, mivel a Szovjetunióban igen csekély erőfeszítés volt a zsidó identitásuk megerősítésére, nehézségeket előidézve ezen emberek zsidó státuszának tisztázására. A bevándorolók egy része nem mutatott érdeklődést és ekképpen teljes apátiát mutattak a zsidó élet irányába. Így, frankfurti közösségi rabbiként az egyik legfőbb feladata az volt, hogy megoldja a Szovjetunióból újonnan érkezők zsidó státuszuk tisztázásnak problémáját. Ezen felül Daum rabbi hajtóereje volt a közösség vallási és kulturális tevékenységének, nemcsak, de legfőképpen a zsidó hitközség a korábbi Szovjetunióból érkező új tagjai számára. Zsidó kultúra napokat szervezett, pl: Klezmer tánczenével és a vallási segítségnyújtás területére specializálódott szónokokkal a korábbi Szovjetunióból érkező új közösségi tagok szükségleteihez átalakítva, valamint örökségi utazásokkal olyan óriási zsidó történelmi értékkel bíró helyekre, mint Worms, Mainz és Michelstadt városaiba. A frankfurti közösségben rabbiként eltöltött 5 éve alatt Ahron Daum volt az egyetlen aktív rabbi. Teljes körű feladatokat látott el Frankfurt közösségében, amely hozzávetőleg 6000-7000 embert számlált. Kézben tartotta a Shabbat és ünnepek szervezését, beleértve a kortárs kérdésekkel foglalkozó prédikációkat. Amellett, hogy rendszeres tóra tanításokat adott sábátkor és hétköznapokon a közösség tagjainak, rendszeresen ellátogatott a négy meglévő zsinagógát ezenfelül a Nagyünnepek, Hanuka és Pészah alkalmából meglátogatta a két meglévő zsidó idősek otthonát. Rendszeresen vett részt temetéseken és tett Síva látogatásokat, tekintet nélkül az elhunyt személy státuszára; legyen az ismert vagy nem ismert, gazdag vagy szegény. Felülvizsgálta közösségi szokások kóserságát, mint például az éttermek, hentesboltok, kóser ételek a Lufthansának valamint esetenkénti ünnepek, mint a bat-/bar-micvó és házasságkötések nagy szállodákban. Továbbá rendkívül fontos volt Daum rabbi számára, hogy a Mikve a Halakha magas szabályainak megfelelő felújítására buzdítson. Meir Posen rabbi, a korszak legnagyobb az Európában építendő Mikvék halakhai szaktekintélyének, támogatásával biztosította, hogy a magas halakhai szabályok és frankfurti Mikve kósersége találkozzon. Nemcsak az éves közösségi Szédert vezette több száz résztvevővel, hanem megszervezte a közösségi Sukkah-t a közösségi tagoknak és gyakran hívott meg közösségi tagokat a Shabat asztalához, nem megkülönböztetve a tagokat, hogy a közösség központjában vagy annak perifériájában vannak. Apjával, Shmuel Daummal együtt rendszeresen szervezett Kabálát Shabbatot a Baumweg zsinagógában, és hivatali ideje alatt Frankfurt Av Beth Din-je is volt. Mint ilyen aktívan foglalkoztatta a gijur, a kóser, a din Tóra és vallási válások kérdéseivel. A gijurt illetően Daum rabbinak megvolt perspektívája és tapasztalata vallási rabbinikusi bíróként (Beth Din), mint ahogyan tanárként és mentorként. 15 év tapasztalatát foglalta magában azon nem-zsidók felkészítésére, akik zsidókká szeretnének válni a Halakha által elfogadott gijurral. 1993-ban családi okokból lemondott a főrabbi posztjáról és Antwerpenbe, Belgiumba költözött, ahol már családja legnagyobb része eddig is élt. Itt kezdett el judaizmust tanítani állami iskolai rendszeren belül és zsidó nappali iskolákban. 1995-ben elfogadta a zsidó jogi egyetemi tanári pozíciót a Wilrijki (Antwerpen) az Összehasonlító vallástudományi Karon. Az ottani oktatói valamint a Halakha munkája elismeréséül a kar zsidó jogi Honoris Causa professzori címmel tüntette ki. 2001 óta a feleségével együtt segítségnyújtó projektek sorozatát kezdte el Baalei Teshuva, a zsidó tanulmányok iránt érdeklődő nem-zsidók és jövendőbeli zsidók számára. Jelenleg ez kitölti ideje nagy részét és energiáját és ezen segítségnyújtó tevékenységek részeként rendszeresen szervez – a hollandiai székhelyű Shalom Centre-rel együttműködve – tanulói napokat különböző témakörökben a zsidó tanulmányokon belül. Munkái és publikációi Prof. Ahron Daum rabbi termékeny író, aki a zsidó tanulmányok területén belül széles témákban írt. Amíg Svájcban élt állandó munkatársa volt a halakhai cikkeknek a zsidó svájci-német hetilapnak, a „Jüdische Rundschau”-nak. Frankfurt főrabbijaként rendszeresen jelentek meg írásai "Die Jüdische Allgemeine" és a kéthavi magazin "Die Gemeinde" számára. 2010 óta havi rovatja van a Belgiumban legszélesebb körben forgalomba hozott zsidó kiadványban, a Joods Actueel magazinban. Ebben a rovatban a zsidó tanulmányok teljes spektrumát lefedi, mint például a közkedvelt sorozata a judaizmus történetéről a megvilágosodás óta. Két könyv szerzője. Az első könyve a "Halacha aktuell" egy német nyelven íródott kétkötetes munka, amely halakhai problémákkal foglalkozik valamint a jelenlegi érdekességekkel ahogyan azok megjelennek a halakhai irodalomban és még különösebben a Responsa-ban. Ez a munka azért különleges, mert ez volt az első a háború utáni időszakban németül megjelent könyv, amely széleskörűen foglalkozott a halakhai kérdésekkel a Responsa irodalomban. Ezért nagy lelkesedéssel fogadták a halakhai világban és elismerést vívott ki számos kiváló halakhai szaktekintélytől. A könyv bizonyos szakaszai rabbinikusi héberül íródtak és később külön "Iyunim b’Halacha" címmel kerültek kiadásra. Második könyve a "Die Jüdische Feiertage in Sicht der Tradition" (A zsidó ünnepek a tradíció nézőpontjából). A kétkötetes antológia halakhai szakaszokat, liturgikus észrevételeket, homiletikai gondolatokat valamint folklór és tréfás történeténeket tartalmaz a zsidó ünnepekhez és Shabbathoz kapcsolódóan. Jelenleg számos hollandul írt könyvön dolgozik, amelyek a Kabbala, a zsidó történelem, a kortárs zsidó világ és különböző kapcsolataival foglalkozik. Kiadott munkák Könyvek Halacha aktuell, Jüdische Religionsgestze und Bräuche im modernen Alltag (Haag und Herchen Verlag, Frankfurt am Main, 1992, 2 Vol., p. 387 – p. 773) Iyunim b’Halacha (Haag und Herchen Verlag, Frankfurt am Main, 1992, p. 93) Die Feiertage Israels, Die jüdischen Feiertage in er Sicht der Tradition (Herchen Verlag, Frankfurt am Main, vol. I, 1993, p. 556, vol. II, 1994, p. 557) "Das aschkenasische Rabbinat : Studien über Glaube und Schicksal" (Julius Carlebach) / Die Rolle des Rabbiners in Deutschland heute (Ahron Daum) Bánáti sáfrány A bánáti sáfrány vagy bánsági sáfrány (Crocus banaticus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó sáfrány (Crocus) nemzetség egyik ősszel virágzó faja. Elterjedése, élőhelye A Balkán-félsziget, Ukrajna, Szerbia, Romániában pedig Erdély endemikus növénye. Élőhelyei a hegyvidéki völgyek és lombhullató erdők. Megjelenése, jellemzői 10-12 centiméter magasra nő. Hat lilás lepellevele közül a belső három feleakkora, mint a külsők. Sötét, kékeslila bibéje számos finom szálú sallangra oszlik. Porzói sárgák. Szeptembertől novemberig virágzik. Termést a következő év tavaszán hoz. Levelei is akkor láthatók. Fehér színváltozata is ismert. Elzange Elzange település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 745 fő (2015). Elzange Distroff, Inglange, Kœnigsmacker, Oudrenne és Valmestroff községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nyugati lugasépítő A nyugati lugasépítő (Chlamydera guttata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Western Bowerbird). Előfordulása Ausztrália területén honos. Alfajai Chlamydera guttata carteri Mathews, 1920 Chlamydera guttata guttata Gould, 1862 Megjelenése Testhossza 24-28 centiméter, testtömege 120-150 gramm. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 8.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.) Arne Selmosson Arne Bengt Selmosson (Götene, 1931. március 29. – Stockholm, 2002. február 19.) világbajnoki döntős svéd válogatott labdarúgó. A svéd válogatott tagjaként részt vett az 1958-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Világbajnoki döntős (1): 1958 Vásárvárosok kupája (1): 1960–61 Arne Tollbom Henning Arne Emil Tollbom (Helsinki, 1911. március 20. – Stockholm, 1971. november 16.) olimpiai bronzérmes svéd párbajtőrvívó. Jómadarak (rajzfilmsorozat) A Jómadarak 1981-ben vetített magyar televíziós rajzfilmsorozat, amely 1979-től, 1980-ig készült. Ismertető Alacsony-kövér és hosszú-sovány figura a két "jómadár". Az epizódok során egymáson próbálják ki erejüket, ügyességüket, ötleteiket. Alkotók Rendezte : Gyulai Líviusz , Cseh András Írta : Gyulai Liviusz Zenéjét szerezte : Zsedényi Erzsébet Operatőr : Bacsó Zoltán Hangmérnök : Bársony Péter Vágó : Czipauer János Mozdulattervezők : Bakai Piroska, Kecskés Magda Rajzolták : Botlik Anna, Orbán Anna, Radvány Zsuzsa, Sostarics Yvette Munkatársak : Gellér Hedvig, Körmöci Judit, Lakos Éva, Zsebényi Béla Színes technika : Fülöp Géza, Szabó László Gyártásvezető : Bende Zsófi Produkciós vezető : Imre István Készítette a Magyar Televízió a Pannónia Filmstúdió Epizódlista Párbaj Két bűvészinas Horgász szerencse Játszanak Légyvadászat Kutyahűség Cipekedők Zenebona Száguldó torta Hajótörött Összerakható ház Mese Olvasni akarok Finn Légierő A Finn Légierő (FAF vagy FiAF) (finnül: Ilmavoimat, svédül: Flygvapnet) része finnország haderejének. Szervezete A Finn Légierő létszáma 3100 fő (mely mozgósítás után 38 000 főre növelhető). Repülési idő: 120 óra Állomány Főparancsnokság ( Tikkakoski ) Lappföldi Légi Parancsnokság ( Rovaniemi ) 11. vadászrepülő század Támogató század Javítóüzem Satakuntai Légi Parancsnokság ( Tampere ) 21. vadászrepülő század Támogató század Javítóüzem Karéliai Légi Parancsnokság ( Kuopio ) 31. vadászrepülő század Légi kiképző ezred (Kauhava) 41. vadászrepülő század Kiképző központ Logisztikai központ Légierő Akadémia (Tikkakoski) A Drót epizódjainak listája A Drót című 2002 - 2008 vetített HBOs televíziós sorozat epizódlistája és az egyes epizódok rövid ismertetése. Csongrád megye Csongrád megye (2020. június 4-étől érvényes új nevén: Csongrád-Csanád megye) Magyarország délkeleti részén található. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun megye határolja. A Tisza szeli ketté, székhelye Szeged. Földrajz Domborzat Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m) Éghajlat A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája. Vízrajz A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében. Élővilág, természetvédelem Lásd: Csongrád megye védett természeti értékeinek listája A megye szélső települései égtájak szerint: a megye legészakibb települése Nagytőke ( Szentesi kistérség ), a megye legdélibb települése Kübekháza ( Szegedi kistérség ), a megye legkeletibb települése Pitvaros ( Makói kistérség ), a megye legnyugatibb települése Pusztamérges ( Mórahalmi kistérség ). Történelem Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járását és Központi (Makói) járását – kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része –, illetve Békés megyéhez csatolták Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából. A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Az új megye neve - ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló új megyéjével - egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál neve. A Csongrád megyei Tanács alakuló ülésén ez ellen felszólalt Kiss Imre, Makó város polgármestere is, de elutasították azt a javaslatát, ami Csanád-Csongrádra vagy Csongrád-Csanádra módosította volna a megye hivatalos nevét. „Ilyen irányú kérésemet hamar elintézték azzal, hogy a megye neve Csongrád megyének van bejegyezve, és ezen már nem lehet, de nem is akarnak változtatni, bármennyire kérem és követelem azt.” - írja a kommunista politikus később önéletrajzában. Legutóbb a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt a névváltoztatás, a párt helyi politikusai új névként a Csongrád-Csanád-Torontál megyét javasolták. 2017. október 3-án az Országgyűlés megszavazta a megye nevének megváltozását, amely Csongrád-Csanád megyére fog módosulni 2020. június 4-én. A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják. Közigazgatási beosztás 1950–1990 között Járások 1950–1983 között Az 1950-es megyerendezés előtt Csongrád megyéhez három járás tartozott (Csongrádi, Kiskundorozsmai, és a Szentes székhelyű Központi). A megyerendezéskor ide csatolták Csanád megyétől a Makó székhelyű Központi és a Kiszombor székhelyű Torontáli járást, egyidejűleg a névazonosság elkerülése érdekében a két Központi járást székhelyük után Makói illetve Szentesi járásnak nevezték el. E változások folytán a megyerendezés után, 1950. március 16-ától a megyében öt járás volt (Csongrádi, Kiskundorozsmai, Makói, Szentesi és Torontáli, Kiszombor székhellyel). Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Kiskundorozsmai járás székhelyét áthelyezték Szegedre és nevét ennek megfelelően Szegedi járásra változtatták, a Torontáli járást pedig felosztották a Makói és a Szegedi között, így a tanácsrendszer bevezetésekor Csongrád megye négy járásra oszlott (Csongrádi, Makói, Szentesi és Szegedi). Ezt követően 1983-ig a négy járásból kettő szűnt meg: a Csongrádi 1956-ban és a Makói 1978-ban. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez mindössze két járás tartozott (Szegedi és Szentesi). Városok 1950–1983 között Az 1950-es megyerendezéskor Csongrád megyéhez két megyei város tartozott, Csongrád és Szentes, harmadikként Csanád megyétől csatolták ide Makót. Ezen kívül Hódmezővásárhely és Szeged törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, e két város attól kezdve Csongrád megyéhez tartozott. Csongrád azon kevés megyék közé tartozik, ahol 1950 és 1983 (sőt, 1922 és 1989) között egy település sem szerzett városi rangot, így azok száma 1983-ban továbbra is öt volt. A tanácsok megalakulásától 1954-ig Hódmezővásárhely és Szeged közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Csongrád, Makó és Szentes közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Csongrádi, a Makói illetve a Szentesi járáshoz tartozott. Szeged 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez, majd 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. 1954 és 1971 között a többi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város. Városkörnyékek 1977‑1983 között Csongrád megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék (Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi), mindegyik 1977-ben. Eredetileg mind a négy városkörnyéket csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó néhány község alkotta, 1978 végén azonban a Makói járás megszüntetésekor annak teljes területét a Makói városkörnyékhez osztották be. Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között 1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Kistelek és Mórahalom, melyek 1989-ben alakultak várossá. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt. Önkormányzat és közigazgatás Járások Csongrád megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Kistérségek Csongrád megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak: Népesség A török hódoltság és a felszabadító háborúk során a megye népessége jelentős mértékben megfogyatkozott, a népsűrűség még az 5 fő/km² sem érte el, 1715-ben mindössze 8 lakott település volt a megye mai területén: Szeged, Makó, Vásárhely, Mindszent, Csongrád, Szentes, Kiszombor és Magyarcsanád, a két utóbbi szerb falu kivételével mind magyar többségűek voltak. A 18. század elejétől változó intenzitással, de folyamatos volt a Kárpát-medence középső és északi, sűrűbben lakott, főként magyar vidékeiről (Jászság, Palócföld) a népesség lehúzódása a ritkán lakott, elvadult vidékre. Például a korábban lakatlan Kiskundorozsmát jász és palóc telepesek népesítették be, az 1719-ben összeírt 120 fős népesség száz év alatt, 1819-re 6572 főre növekedett, 1930-ban pedig már megközelítette a 19 000 főt. Az országon belüli vándormozgalmakon kívül a helyi nagyvárosok is (főként Szeged) jelentős szerepet játszottak a magyarság "újkori honfoglalásában", a nagyra nőtt mezővárosok népességfeleslege kirajzott a lakatlan pusztákra. A korábban jelentős szerb népesség kétszáz év alatt nagyrészt beolvadt a magyarságba. Gazdaság A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155). Mezőgazdaság Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick. Bányászat A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található. Közlekedés A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé). Közutak A megyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épül majd meg a nagylaki határátkelőhöz. A megyében található elsőrendű főút az 5-ös főút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as főút (Szeged-Nagylak). Másodrendű főutak közül legjelentősebb a 47-es főút (Szeged-Debrecen), ami Szeged és Hódmezővásárhely között az algyői Tisza híd kivételével négysávos. További másodrendű utak a 45-ös főút (Hódmezővásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös főút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendű út a 451-es főút (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es főút (Kiszombor-országhatár). A megye buszközlekedését a Tisza Volán bonyolítja le. Vasút A megye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%. A megye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)-Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok InterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal. Szolnok-Szentes közötti szakaszán napi 1 pár közvetlen sebesvonat is közlekedik Budapest felé, viszont Hódmezővásárhely és Makó között a vasúti személyszállítás 2009 decemberében megszűnt. A megye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. A megye egyetlen nemzetközi kapcsolatot biztosító vasútvonala a Szeged-Röszke-Szabadka vonal volt, amely nemzetközi kishatárforgalmat bonyolított le a 2015-ben történt bezárásáig. Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A megye szélét érinti a Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél. A trianoni békeszerződéssel több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentősebb a Szeged–Temesvár vasúti fővonal volt, de Újszentiván–Gyála–Törökkanizsa felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az Alföld–Fiumei Vasút részeként épült, egykor a békéscsabai vonal folytatását jelentő Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka-vasútvonal. Egykor Zentára is indultak Szegedről vonatok a Horgos–Zenta-vasútvonalon keresztül. A megye vasúthálózatának Apátfalva-Nagyszentmiklós felé volt kapcsolata Araddal és Temesvárral is. Megszűnt nagyvasúti vonal az 1972-ben bezárt Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal. A megyében több kisvasút működött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentősebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi Kisvasút volt. Hidak Csongrád megye nagyobb folyóin 9 állandó híd található, ebből 7 a Tiszán, és 2 a Maroson. Vasúti híd (147-es vonal) Közúti híd (451-es főút) Algyői vasúti híd (135-ös vonal) Algyői közúti híd (47-es főút) Szeged , Móra Ferenc híd (M43-as autópálya) Szeged , Bertalan híd Szeged , Belvárosi híd Makó , Közúti híd (43-as főút) Makó , Vasúti híd (121-es vonal) 2010 augusztusára felépül egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként. Távoli terv a szegedi vasúti híd újjáépítése. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. Az híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összekötő, Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál. Egykor komp működött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze és Szelevény között. Kultúra Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt. Múzeumok és kiállítóhelyek A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria és az Emlékpont, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum. Lásd még: Csongrád megyei múzeumok listája Csongrád megyei fesztiválok és rendezvények listája Turizmus Lásd: Csongrád megye turisztikai látnivalóinak listája Dél-Alföld turisztikai régió Csongrád megyei fesztiválok és rendezvények listája Települései Csongrád megyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Városok (Népesség szerinti sorrendben, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján): Hsziang (folyó) A Hsziang (Xiang)-folyó (Xiangjiang) (kínai:��, �� vagy �|pinjin: Xiāng Jiāng, Xiāng Shǔi) egy Kína déli részén fekvő folyó. A Linguj megyei (Lingui megyei) Hajjang hegyből (Haiyang hegyből) (���) eredő folyó Honan tartomány legnagyobb folyója, és a Jangce egyik legnagyobb mellékfolyója. 856 km hosszú, melyből 670 km Honanban folyik. Nagyobb városok a folyó mentén Hengjang (Hengyang) Csucsou (Zhuzhou) Hsziangtan (Xiangtan) Csangsa (Changsha) 1998–1999-es szlovén labdarúgó-bajnokság (első osztály) A PrvaLiga 1998–1999-es szezonja volt a bajnokság nyolcadik kiírása. A bajnokságban 12 csapat vett részt, a győztes a Maribor Teatanic lett. Nabucco (opera) A Nabucco (korábban Nabuccodonosor) Giuseppe Verdi egyik legnépszerűbb, négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet-Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. Ősbemutatójára 1842. március 9-én került sor a milánói Teatro alla Scalában. Magyarországon 1847. január 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A Nabucco premierjének hatalmas sikerével Verdi az európai zeneszerzők élvonalába került. A darab leghíresebb kórusműve a Va' pensiero (Zsidók kórusa), mely hazafias szövege miatt az olaszok egyik kedvelt dala lett az 1848-as forradalom során. A címszereplő II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király. Cselekménye Első felvonás A zsidók Jahvehez fohászkodnak, hogy mentse meg őket a babiloni seregektől. Zakariás főpap túszként fogva tartja Fenénát, Nabucco babiloni király lányát. Fenéna egykor megmentette a fogságból Izmáelt, a zsidók királyának unokaöccsét és követte őt Jeruzsálembe. Most Izmáel ugyanezt akarja tenni, de útját állja Abigél, aki Nabucco elsőszülött lányának tartja magát. Abigél zsidónak álcázva bejut a templomba és felajánlja, hogy megmenti, de segítségét és egyben szerelmét elutasítja Izmáel. A lány bosszút esküszik. Nabucco elfoglalja a templomot. Zakariás azzal fenyegetőzik, hogy megöli Fenénát, de Izmáel közbelép. A templomot kifosztják, a zsidókat rabságba hurcolják. Izmáelt a zsidók hazaárulónak bélyegzik meg. Második felvonás Nabucco Fenénát régensnővé nevezte ki és folytatja háborúját a zsidók ellen. Baál papjai fenyegetve érzik magukat a zsidóbarát Fenéna által. Abigél, aki időközben megtudja, hogy tulajdonképpen egy rabszolganő gyermeke és nem Nabucco lánya, szövetkezik a főpapokkal és azt az álhírt terjeszti, hogy a király elesett a háborúban. Zakariás áttéríti Fenénát a zsidó vallásra. Izmáelt a törzse halálra ítéli, de Fenéna áttérése megmenti őt, hiszen ilyenformán egy zsidó nőnek segített, ami nem bűn. Nabucco halálhírétől megtévesztve a babiloniak Abigélt akarják királynőnek. Miközben Abigél Fenénától a koronát követeli, közbelép Nabucco, káromolja a babiloni isteneket és a zsidók istenét és azt parancsolja, őt imádják istenként. Ebben a pillanatban lecsap egy villám és a király megőrül. Harmadik felvonás Abigél királynőként fogadja a hódolókat. A főpap eléje teszi a zsidók és Fenéna halálos ítéletét. Az elmeháborodott Nabucco felfedezi, hogy trónját elfoglalták, de Abigél meggyőzi őt, hogy minden a javára történik és aláíratja vele a halálos ítéleteket. Amikor Nabucco rájön, hogy ez egyben leánya, Fenéna halálát is jelenti, meg akarja fosztani Abigélt a koronától és fel akarja fedni előtte valódi származását, de Abigél tönkreteszi a terhelő iratokat. A zsidók szabadságuk és hazájuk elvesztésén keseregnek. Zakariás ellenállásra szólítja fel őket és megjövendöli Babilon pusztulását. Negyedik felvonás Abigél parancsára letartóztatják Nabuccót. A királyt rémálmok gyötrik: hangok riasztják fel álmából és azt hiszi, hogy még mindig hadban áll a zsidókkal. Amikor megérti, hogy leányát, Fenénát kísérik a vesztőhelyre, a zsidók istenéhez könyörög bocsánatért és segítségért. Elméje kitisztul és néhány hozzá hű katonával elindul lánya megmentésére. Kezdődik az áldozati szertartás. Nabucco időben megérkezik katonáival és megparancsolja a zsidók szabadon engedését és Baál bálványának ledöntését. Abigél meghal (megmérgezi magát), de előtte a zsidók és Fenéna bocsánatát kéri. Híres áriák, kórusművek Mio furore, non più costretto – Nabucco áriája (első felvonás) Ben'io t'invenni, o fatal scritto! – Abigél áriája (második felvonás) Vieni, o Levita – Zakariás imája (második felvonás) È l'Assiria una regina – Abigél hódolóinak kórusa (harmadik felvonás) Va', pensiero, sull'ali dorate – zsidók kórusa (harmadik felvonás) Dio di Giuda, perdono! – Nabucco imája (negyedik felvonás) Timeliopsis A Timeliopsis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: bozóti mézevő (Timeliopsis fulvigula) egyenescsőrű mézevő (Timeliopsis griseigula) Erick van Egeraat Erick van Egeraat (Amszterdam, 1956. április 27. –) holland építész. Alkotásai között kiemelkednek a budapesti ING-székház és az Utrechti Egyetem Hijmans van den Bergh Orvosi Fakultása. 2006-ban a Budapestért díjjal lett kitüntetve, 2007-ben pedig a Rietveld díjjal. Irodája Erik van Egeraat Associates (EEA) Rotterdam-ban, Londonban, Moszkvában, Prágában, és Budapesten működött, de 2009-ben csődbe ment. Pellagra A pellagra (pelle agra = durva bőr) a niacin (B3-vitamin) hiánya okozta betegség. Tüneteit először Casal állapította meg 1735-ben. A betegség előfordulása a későbbiekben is gyakori volt minden olyan területen, ahol az egyik fő és szinte kizárólagos táplálékot a kukorica jelentette. A hiánybetegség manapság már leginkább csak Indiát és a dél-afrikai országokat sújtja. A pellagra legjellemzőbb elváltozása a bőrön a napsugárzásnak kitett helyeken megjelenő sötét foltok és a szaruréteg túlburjánzása, de ezek mellett az emésztőrendszer nyálkahártyáját és az idegrendszert érintő tünetek is jelentkezhetnek. A betegség ma már gyógyítható, az ellene hatásos hatóanyag a niacin. Tünetek A pellagra fő tünetei a következők: kinövések a bőrön a napnak kitett helyeken dermatitis – a bőr gyulladása hasmenés idegrendszeri tünetek: agresszivitás , demencia , levertség, álmatlanság Zórád Géza Csejtei Zórád Géza, Zorád Géza Sándor Kornél (Temesvár, 1890. február 2. – Budapest, 1969. június 20.) festőművész, karikaturista, illusztrátor. Zórád Ernő nagybátyja. Életrajz Zórád István és Breitkopf Ida gyermekeként született Temesváron. Tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. 1907-től a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban szerepelt olaj- és pasztell-technikával készült figurális tájképeivel. 1921. október 29-én Budapesten házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb, szombathelyi születésű Miklós Annával, Miklós János és Takács Anna lányával, akitől 1930-ban elvált. 1930. december 19-én Budapesten újból megházasodott: a nála 14 évvel fiatalabb, érsekújvári születésű Papácsy Kornélia Máriát, Papácsy Elemér és Csizmazia Emma lányát vette feleségül, tőle 1954-ben vált el. Illusztrátorként élclapok számára dolgozott, számtalan adoma-illusztrációt készített. Művészetén a müncheni iskola hatását érezni, amely egész életpályán végigkíséri. Művei elsősorban tájképek, valamint mesterien kidolgozott figurális jelenetek, de a történelmi Magyarország különböző tájait is megfestett a Felvidéktől egészen Erdélyig. Realista stílusban festett, tájképein megfigyelhetők a nagybányai iskola mestereinek, többek közt Ferenczy Károly hatása is. Termékeny alkotó volt. Halálát tüdőgyulladás okozta. Kanári füzike A kanári füzike (Phylloscopus canariensis) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába és a Phylloscopus nembe tartozó faj. Korábban a csilpcsalpfüzike alfajának tekintették. 12-14 centiméter hosszú. A Kanári-szigeteken él. Többnyire rovarokkal, pókokkal táplálkozik. Januártól júniusig költ, fészekalja 2-5 tojásból áll. Alfajai P. c. canariensis (Hartwig, 1886) – nyugat- Kanári-szigetek ; P. c. exsul (E. J. O. Hartert, 1907) – Lanzarote (feltételezhetően kihalt, 1986-ban látták utoljára). Vadjuh A vadjuh (Ovis) az emlősök (Mammalia) osztályába, a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nemnek 6 faja van, csak egy faját sikerült háziasítani: a juhot. Argali juh (Ovis ammon) (Linnaeus, 1758) Muflon (Ovis aries) Linnaeus, 1758 Kanadai vadjuh vagy vastagszarvú juh (Ovis canadensis) Shaw, 1804 Alaszkai vadjuh (Ovis dalli) Nelson, 1884 Szibériai juh (Ovis nivicola) Eschscholtz, 1829 Urial (Ovis vignei) Blyth, 1841 Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában Ferenczi Krisztina 2014-ben megjelent könyve. A könyv Magyarországon a Tény Kiadó, illetve a Tény 2014 Kft. gondozásában jelent meg. Tóth József (szabadságharcos) Tóth József (Monor, 1927. július 24. – Budapest, 1959. február 26.) kocsikísérő. Életútja Házasságon kívüli gyermekként jött a világra, édesanyja alkalmi munkákból élt. Nyolc elemit végzett, majd a Kertimag Termelő Vállalatnál volt segédmunkás. Ezután FÜSZÉRT-nél mint kocsikísérő dolgozott. 1950-ben házasodott, két gyermeke születetett. 1956. október 30-án élelmiszer-rakománnyal ment a fővárosba. Kóté Sörös Józseffel csatlkozott a Vajdahunyad utcai felkelőcsoporthoz. A Köztársaság térre vonultak, de nem tudni, hogy volt-e szerepe az ostromban és a lincselésben. November 4-e után mint fegyveres ellenálló, golyószórós működött. November 5-én este tette le a fegyvert, amit azonban a Conti utcában véletlenül elsütött, a parancsnok így csak könnyebben sérült a lábujján. Hazatért dolgozni a FÜSZÉRT-hez. 1957. július 18-án tartóztatták le és mint a „Wittner Mária és társai” per negyedrendű vádlottja állt a bíróság elé. Első és másodfokon is halálos ítéletet szabtak ki rá, amit a kegyelmi tanács is egyöntetűen jóváhagyott. 1959. február 26-án végezték ki. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991-ben 1956-os emlékérmet adományozott Tóth József számára a Magyar Köztársaság nevében. Nacho Fernández José Ignacio Fernández Iglesias, röviden Nacho (Madrid, 1990. január 18. –) spanyol focista, a jelenleg a Real Madrid hátvédje. Karrierje Nacho Fernández Madridban született, 11 évesen csatlakozott a Real csapatához. Az ifi csapatban a 2008–2009-es szezonban mutatkozott be, a nagy csapatba pedig 2011. április 23-án, a Valencia CF elleni győztes találkozón. Nacho egyike volt azoknak a fiatal játékosoknak, akik elutazhattak a csapat amerikai túrájára. José Mourinho szeptember 2-án bejelentette, hogy Nacho, Álvaro Morata és Jesús mellett az első csapathoz csatlakozott. Statisztika Klub 2017. december 9-én frissítve Válogatottban 2018. június 15-én frissítve Sloupno (Havlíčkův Brod járás) Sloupno település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban. Sloupno Slavíkov, Bezděkov, Libice nad Doubravou és Podmoklany településekkel határos. Lakosainak száma 40 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alappajzs Az alappajzs a címertanban négy egymásra helyezett pajzs esetén a legalsó (alappajzs-nagy pajzs-boglárpajzs-szívpajzs), Bertényi Iván négy egymásra helyezett pajzs esetén az alappajzs-nagy pajzs-középpajzs-szívpajzs elnevezéseket javasolta. illetve az ennél több egymásra helyezett pajzsnál a legalsó. Az egyes pajzsoknak elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a felső pajzs által kitakart részletek ellenére az alsóbb pajzsokon elhelyezett címerábrák is felismerhetők maradjanak, ugyanakkor a pajzsok nagysága arányos legyen egymással. Ezért az egymásra helyezett pajzskompozícióknál nagy fontosságot kap a címerfestő gyakorlata, jó ízlése. Az egymásra helyezett pajzsok alakjának nem szükséges azonosnak lenni, de kerülni kell az anakronizmusokat. Elsősorban az államcímereknél és az uralkodói, állami nagycímereknél fordul elő, ahol esetenként törekszenek arra, hogy az uralkodóház, a társországok (kiscímere) és a tartományok címere külön-külön pajzsra kerüljön. Lényegében tehát pajzsegyesítési módszerről van szó egyetlen pajzs, az alappajzs által, miközben az ország tartományi és igénycímerei a legalsó pajzsra kerülnek. Elméletileg számtalan pajzsot helyezhetünk egymásra, de a gyakorlatban hétnél több pajzs egymásra helyezésének már nem sok értelme van, mert a középső pajzs annyira kicsi lesz, hogy felismerhetetlenné válnak a rajta levő címerábrák. Ezért ha a pajzsra öt vagy több kispajzsot akarnak elhelyezni, azok általában nem egymásra kerülnek, hanem az alappajzs különféle szegleteibe. Rózsa Endre Rózsa Endre (Pécs, 1941. október 30. – Budapest, 1995. április 18.) József Attila- és Bethlen Gábor-díjas költő, a Kilencek költőcsoport tagja. Élete Pécsett érettségizett, egy évig operátorként dolgozott az uránbányában, majd az ELTE Bölcsészettudomámányi karán magyar-történelem tanári diplomát szerzett. 1967-ben az Eötvös Egyetemi Klub igazgatója volt. Itt ismerkedett meg a Kilencek többi tagjával. Nagy László írta az első előszót első közös antológiájukhoz az Elérhetetlen Földhöz, de megjelentetésére két évet várni kellett. 1968-ban munkát változtatott; rövid ideig nevelőtanár volt, majd a Fonómunkás című üzemi lapban publikált. Az Elérhetetlen Föld megjelenésével lett országosan ismert. 1975–76 között a Fiatal írók József Atilla körének titkára volt. 1978–85 között Vácott élt. 1979–80 között a Művelődésügyi Minisztérium alkalmazottja volt. 1980-tól a Móra könyvkiadó Kozmosz könyvek sorozatát szerkesztette. Verseskötetei 1970 Kavicsszüret 1974 Senki ideje 1979 Kietlen ünnep 1985 Sárkányeregető (gyerekversek) 1987 Az anyag emlékezete 1989 Szomjúság örökmécsei 1993 Árnyékszobrok (válogatott és új versek) 1998 Az ámokfutó álmai (hátrahagyott versek) Kitüntetései 1979 József Attila-díj 1994 Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Kilenceknek 2009 Bethlen Gábor-díj a Kilenceknek (posztumusz) Villette-de-Vienne Villette-de-Vienne település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 1770 fő (2015). Villette-de-Vienne Marennes, Chaponnay, Simandres, Chuzelles, Luzinay és Serpaize községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bahrein uralkodóinak listája Bahrein jelentéktelen sziget volt a Perzsa-öbölben, egészen a XVIII. századig. Azelőtt folyamatosan nagybirodalmak, az Arab Birodalom, a Török Birodalom majd a Brit Gyarmatbirodalom része volt. 1783-ban nyerte el részleges függetlenségét, amelyből kifolyólag saját sejkek irányították, mígnem 1971-ben lett független emirátus. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a King of Bahrain című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. 9179 Satchmo A 9179 Satchmo (ideiglenes jelöléssel 1991 EM1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Az Oak Ridge Observatoryban fedezték fel 1991. március 13-án. Torlengua Torlengua település Spanyolországban, Soria tartományban. Torlengua Serón de Nágima, Almazul, Deza, Bordalba, Fuentelmonge és Cañamaque községekkel határos. Lakosainak száma 59 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vörös-szakadék A Vörös-szakadék (románul Râpa Roșie, németül Rote Berg) egy érdekes természeti képződmény Romániában, az erdélyi Szászsebes városától 3 km-re északkeletre. A városból is jól láthatók a vöröses agyagoszlopok. 1950-ben 10 hektáros természetvédelmi területté nyilvánították. Megközelíthetőség Közúton az A1-es autópályán Szászsebesig mehetünk, majd ott Lámkerék felé kell letérni a DN1-es főútra. Földrajza A Székásmenti-dombság nyugati szélén található 300–425 méteres tengerszint feletti magasságban, a Székás-patak jobb partján. Szélessége 800 m, magassága 80–100 méter, területe 25 ha. A vörös színű szakadékot a talajerózió formálta: a domboldalból suvadással jött létre. Anyaga vörösagyag, szürke, vörös és porhanyós fehér homokkő, vörös és téglaszín márga és fehér márgás mészkő. Három – egy 25, egy 21 és egy 11 méter hosszú – barlang nyílik belőle. Élővilága Védett növényei a csikófark, a fekete fodorka, a gyászoló imola, a kései szegfű, a piros madárbirs és a sugaras fejvirág. Shoshone megye Shoshone megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Idaho államban található. Megyeszékhelye Wallace, legnagyobb városa Kellogg. Lakosainak száma 12 690 fő (2013. július 1.). Shoshone megye Bonner, Clearwater, Latah és Kootenai megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Bahreini nemzetközi repülőtér A Bahreini nemzetközi repülőtér (IATA: BAH, ICAO: OBBI) (arabul: ���� ������� ������) Bahrein északkeleti csücskében, az Al Muharraq nevű szigeten helyezkedik el, kb. 7 km-re a főváros, Manáma központjától. A Gulf Air és a Bahrain Air elsődleges közlekedési csomópontja. 2006-ban egy 300 milliós (USD) bővítés és fejlesztés kezdődött, ennek végén többemeletes autóparkoló és üzletközpont épül meg a fő terminál mellett. A bővítés magában foglalja a fő kifutó felújítását, új kerítést, csúcstechnikás biztonsági berendezéseket és egy új repülőgép-parkolót. A repülőtérnek háromcsillagos besorolása van a Skytrax értékelő rendszerében, hét másik repülőtérrel együtt. Története Az első menetrend szerinti, kereskedelmi repülőgép 1932-ben érkezett meg a repülőtérre egy London–Delhi között közlekedő Handley Page H.P.42 repülőgép képében (beceneve Hannibal volt). A gépen 24 utas volt, az út Londonból több napig tartott a mintegy 160 km/órás sebesség mellett. Ez a menetrend szerinti szolgáltatás tette a repülőteret a Perzsa-öböl első nemzetközi repülőterévé. A második világháború alatt a repülőteret az USA Légiereje a Central African Wing repülésirányító-központjának 13-as állomásaként használta. A repülőtér közbenső megállóként szolgált Irán, illetve az Ábádáni repülőtér felé, a Sardzsai repülőtér vagy Omán irányába a Karacsi–Kairó útvonalon. A második világháború végétől Bahrein függetlenné válásáig (1971 decemberéig) az angol királyi légierő (Royal Air Force) használta, mint katonai repülőteret, ami ekkor RAF Muharraq néven volt ismert. Az akkori létesítmények többségét a függetlenné vált állam Gulf Air légitársasága kapta meg, kisebb részt maradt a US Navy-nél (USA Haditengerészet), mint légitámogató egység (angol rövidítéssel: ASU). Fontosabb dátumok 1936: Egy Handley Page H.P.42 repülőgép kétszer egy héten közlekedik London és India között Bahrein érintésével. 1937 : Hatalmas hidroplánok rendszeres kiszolgálása a mai Mina Salman-i hajósklub helyén. Az 1950-es évektől a BOAC heti több járatot közlekedtetett Bahreinen keresztül. Ezek között volt heti járat Karacsiba , Szingapúrba , Hongkongba és heti háromszor Sydney -be. 1950 nemcsak fontos mérföldkő a Muharraq-i repülőtér életében, hanem fontos lépés Bahrein kereskedelmi repülésének történetében is. Ebben az évben alakult meg egy új légitársaság, a Gulf Aviation Company (a Gulf Air elődje). A társaságnak kezdetben mindössze egyetlen, használt Anson Mark II gépe volt (ami korábban Az-Zahranba menő utakon szolgált). Két éven belül azonban a flotta négy de Havilland és Douglas DC–3 gépre bővült. Abban az időben ez a repülőtér volt a Perzsa-öböl térségében a legmodernebb és legfejlettebb jó kifutóval, irányító toronnyal, világítással, kommunikációs eszközökkel és éttermekkel felszerelve. A repülőtér vonzóvá vált az olyan légitársaságoknak, mint: Middle East Airlines, Air India , Air Ceylon és az Iran Air. Legtöbbjük DC–3 Dakota gépeket használt. 1961 december: új utasterminál nyílik. 1970 -71: a RAF Muharraq visszaminősítése, majd bezárása. 1971 december: új létesítmények megnyitása, köztük egy olyan gépbeálló, ami egyszerre négy Boeing 747 fogadására alkalmas. 1976 : az első rendszeres szuperszonikus repülés a British Airways Concorde gépével London–Bahrein között. 1980 – 1990 között nagyobb átalakítások a külső megjelenésen. Az összes nagyobb légitársaság indít ide járatokat. 1994 : egy új 100 milliós (USD) terminál létesül. Gare de L’Argentière-les Écrins Gare de L'Argentière-les Écrins vasútállomás Franciaországban, L'Argentière-la-Bessée településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Veynes–Briançon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Montdauphin - Guillestre Gare de Briançon Gavà Gavà település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 46 538 fő (2017). Földrajza Gavà Sant Climent de Llobregat, Viladecans, Castelldefels, Sitges és Begues községekkel határos. Testvértelepülések Olocau Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Angelica nővér Angelica nővér (olaszul: Suor Angelica) Giacomo Puccini egyik egyfelvonásos operája, a Triptichon második része. Szövegkönyvét Giovacchino Forzano írta. Ősbemutatójára 1918. december 14-én került sor a New York-i Metropolitan operaházban. Cselekménye Az esti áhítat után az apácák a kolostorkertbe mennek, ahol Eifrerin nővér néhányukra vezeklést ró ki. A nővérek az elmúlt évben elhunyt társaikért imádkoznak. Titokban apró kívánságokat dédelgetnek, kivéve Angelica nővér, aki ezt szóvá is teszi. A többiek nem hisznek neki. A nővér hét éve él a kolostorban és mindenki úgy tudja, hogy egy előkelő családból származik. Két kolduló apáca érkezik a hírrel, hogy a kolostor kapuja előtt egy díszes hintó áll. Angelicát a fogadószobába hívják, ahol találkozik nénjével, a hideg és megközelíthetetlen hercegnővel. A hercegnő közli Angelicával, hogy őt bízták meg a családi vagyon elosztásával és mivel Angelica húga most házasodik, teljesíti a feladatát és Angelicának pedig csak a papírokat kell aláírnia. Az apáca a vőlegény felől érdeklődik. Azt a választ kapja, hogy olyasvalaki, aki a szerelem okán elnézi a szégyent, melyet Angelica hozott a családra. Angelica alázattal megvallja, hogy életét a Szűzanya tiszteletének áldozta és csak egyetlen áldozatot nem képes meghozni: nem feledheti fiát. A hercegnő ridegen tudatja fele, hogy a fia néhány éve megbetegedett és meghalt. Angelica a hír hallatán összerogyik. Később a kertbe lopózik és mérgező növényeket gyűjt, melyekből halálos italt készít. Alig issza ki a mérget, amikor belenyilal a felismerés: az öngyilkosság bűn. Kétségbeesésében a Szűzanyához imádkozik. Ekkor feltárul a templom ajtaja és megjelenik a Szűzanya, oldalán egy szőke fiúcskával, Angelica fiával. A nővér a kezét gyermeke felé nyújtva hal meg. Híres áriák, kórusművek Senza mamma o bimbo tu sei morto - Angelica áriája Bahri mamlúkok A bahri mamlúkok, arabosan al-bahrijja (arab írással �������; tudományos átiratban al-ba�riyya) elterjedt, ám némileg pontatlan megnevezése az Egyiptomra és Szíriára kiterjedő Mamlúk Birodalom 1250–1382/1390 között uralkodó szultánjainak. A kortárs és későbbi arab történetírás általában a „türk” megnevezést használta rájuk (pl. daulat at-turk: „a türkök dinasztiája/állama”), utalva elsöprő többségük származására. Noha 25 uralkodót sorolunk közéjük, csupán heten voltak ténylegesen is mamlúkok, és mindössze hármuk tartozott az eredetileg is bahrijjának nevezett csoportba: a szultánságot megalapító al-Muizz Ajbak (1254–1257), továbbá a megszilárdításáért sokat tevő az-Záhir Bajbarsz (1260–1277) és al-Manszúr Kaláún (1279–1290). A többi uralkodó az ő szabad születésű leszármazottaik, illetve mamlúkjaik közül került ki. A név eredete A Dzsingisz kán utódai által vezetett mongolok az 1230-as években elfoglalták a kelet-európai sztyeppvidéket. Hadjárataik nyomán a közel-keleti rabszolgapiacokra nagy számban kerültek különböző türk, jobbára kipcsak származású rabszolgák, akiknek egy részét a muszlim fejedelmek vásárolták fel, hogy kiképezve, iszlámra nevelve és felszabadítva őket ütőképes és lojális hadsereget hozzanak létre belőlük. Az ilyen, rabszolgából lett katonákat a 9. század óta alkalmazták az iszlám világ különböző államaiban. Eleinte gulámoknak („ifjú”) nevezték őket, de a 13. századra már a mamlúk („birtokolt”) elnevezés vált általánossá. A tehetségesebb mamlúkok nem ritkán vezető katonai és államigazgatási pozíciókat szereztek. Asz-Szálih Ajjúb, Egyiptom 1240–1249 között uralkodó, ajjúbida szultánja elődeinél jóval több, mintegy 800-1000 kipcsak mamlúkot vásárolt saját testőrsége (a halka) számára, akiket a Nílus ar-Rauda nevű szigetén épített kaszárnyában helyezett el. Mivel a Nílust a köznyelv a „tenger” jelentésű al-bahr névvel illette, Ajjúb szultán mamlúkjaira rajtaragadt a bahri elnevezés. (Az uralkodó melléknevéről a szálihi, tbsz. szálihijja elnevezés is használatos volt.) A trón megszerzése és megszilárdítása Asz-Szálih Ajjúb 1249-es halála után a trónörökösnek, a délkelet-anatóliai Hiszn Kajfából induló al-Muazzam Túránsáhnak hosszú idejébe telt Egyiptomba jönni, eközben IX. Lajos francia király hadai Kairó felé közeledtek. Az ütőképes bahri sereg azonban az al-manszúrai csatában legyőzte a kereszteseket és foglyul ejtette a királyt, biztosítva Túránsáh számára a trónt. Az érkező szultán azonban igyekezett kiszorítani a bahri előkelőségeket a hatalomból, és saját kíséretére próbált támaszkodni, ami kiváltotta Ajjúb háztartásának haragját, ami Túránsáh meggyilkolásához vezetett. A mamlúkok ekkor asz-Szálih Ajjúb özvegyét, Sadzsar ad-Durrt tették trónra, miközben egy vezetőjük, az asztalnoki (dzsásnikír) rangot viselő Ajbak főparancsnokká (atabég) lépett elő. A nőuralom hónapokon belül lázadásokhoz vezetett. Ekkor Ajbak magát nyilvánította szultánná al-Muizz titulussal, de mamlúktársai napokon belül kikényszerítették a lemondását, és egy gyermekkorú ajjúbida herceget tetettek trónra al-Asraf Músza személyében. Az államot továbbra is a bahri előkelőségek irányították, akik között rivalizálás kezdődött. Ajbak feleségül vette Sadzsar ad-Durrt, míg legfőbb ellenfele, a kamarási (dzsamdár) tisztséget betöltő Aktaj a hamái Ajjúbidák közé nősült be, és uralkodói előjogokat követelt magának. Ajbak, aki időközben igyekezett saját mamlúkkíséretet kialakítani (uralkodói nevéről őket muizzijjának nevezték), végül megölette Aktajt, mire annak szövetségesei és hívei (mintegy 700 katona) Bajbarsz al-Bundukári vezetésével a szíriai Ajjúbidákhoz menekült, és az ő szolgálatukba állt. Riválisaitól megszabadulva Ajbak 1254-ben ismét átvette a hatalmat, tovább folytatva kíséretének megerősítését. A féltékeny Sadzsar ad-Durr azonban 1257-ben megölette Ajbakot; ekkor hívei az elhunyt fiát, a kiskorú Alit tették trónra, végül egyik Ajbak egyik mamlúk emírje, a hvárezmi származású al-Muzaffar Kutuz lépett trónra (1259–1260). Ő a mongol fenyegetésre való tekintettel összefogott a bahrik maradékával, és egyesült seregük megállította Hülegü ilhán hadait Ajn Dzsálútnál. Kutuzt a hazaúton meggyilkolta Bajbarsz, aki sikeres és energikus uralkodóként tartós uralmat tudott bevezetni, egyben meg tudta szilárdítani a mamlúk származású szultánok uralmát. Ő maga szintén saját mamlúksereget vásárolt (záhirijja), de több régi harcostársát is magas pozíciókban hagyta. Bajbarsz 1277-es halála után fia, asz-Szaíd Muhammad örökölte a trónt, ám önállósodási kísérletei ahhoz vezettek, hogy a rangidős mamlúk tisztek és hivatalnokok letették a trónról, és egy bahri emír, Kaláún al-Alfi gyámsága mellett egy másik fiára, Szalámisra bízták a trónt. Kaláún hónapokon belül megszilárdította a helyzetét és átvette a szultáni hatalmat, így Ajbak és Bajbarsz után ő lett a harmadik tényleges bahri mamlúk szultán (1279–1290). Kaláún saját mamlúkjait már elsősorban a Kaukázus északi oldaláról származó cserkeszek közül vásárolta, és a kairói fellegvár egy tornyában (arabul burdzs) szállásolta el őket, ezért burdzsinak nevezték őket. A bahri mamlúkok vége Asz-Szálih Ajjúb 1249-ig létrehozott seregét a keresztesek és mongolok ellen vívott háborúk, valamint az egymás elleni áskálódás és hatalmi harc mellett az idő is megtizedelte. A korosodó katonák létszáma és ütőképessége folyamatosan csökkent, és az szultánok által szerzett újabb és újabb rabszolgaseregek gyorsították az eljelentéktelenedésüket. Kaláún idejére maradékaik már elsősorban helyőrségi feladatokat láttak el. (Emiatt egyes helyőrségeket még a 15. században is bahrinak neveztek.) A híradások szerint az utolsó bahri mamlúk, aki Ajjúb szultán seregében szolgált, 1307-ben halt meg. Kaláúnt követően 14 leszármazottja (a Kaláúnidák), valamint négy, hozzájuk kötődő mamlúk szerezte meg a szultáni címet, mígnem egy cserkesz származású mamlúk, az-Záhir Barkúk a 14. század végén átvette a hatalmat, megnyitva az új, a krónikákban cserkeszeknek (dzsarákisza) nevezett szultánok sorát. Utóbbiakat, ha lehet, még pontatlanabbul burdzsi mamlúkoknak (burdzsijja) szokták nevezni, noha a Kaláún által felállított, eredeti burdzsi sereghez csak hasonló származásuk kötötte őket. Borkheide Borkheide település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: Paraszkénion A paraszkénion, az ókori görög színházakhoz épült kis kamrák voltak, amelyeket valószínűleg öltözőként használtak. Károly Tivadar bajor herceg Károly Tivadar bajor herceg (Herzog Carl Theodor in Bayern) (* Possenhofen, 1839. augusztus 9. – † Kreuth, 1909. november 30.), a Wittelsbach-ház Pfalz–Birkenfeld–Gelnhausen mellékágának tagja, korának elismert szemszakorvosa, Erzsébet királyné öccse. Élete Károly Tivadar a hercegi család possenhofeni kastélyában született, Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő 5. gyermekeként. Családjában a „Lúd” becenevet kapta. 14 éves korában belépett a bajor hadseregbe. 1866-ban részt vett az porosz–osztrák háborúban, lovassági tábornoki (General der Infanterie) rangig vitte. Első feleségének, Zsófia hercegnőnek 22 éves korában bekövetkezett halála nagyon megviselte. 1867-ben családja ellenkezésének dacára elhagyta a hadsereget, és orvosi tanulmányoknak szentelte magát. A müncheni Lajos–Miksa Egyetem (LMU) diákja lett, ahol filozófiát, jogtudományt, nemzetgazdaságtant és orvostudományokat tanult. Tanárai között voltak: Justus von Liebig kémikus; Ludwig von Buhl patológus és Philipp von Jolly pszichológus. 1870-ben tanulmányait félbe kellett szakítania a porosz–francia háború miatt, amelyben a 3. Bajor Könnyűlovas Ezred parancsnokaként szolgált. A háború után visszatért tanulmányaihoz. 1872-ben a Müncheni Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták, 1880-ban pedig megszerezte az orvosi diplomát. Ezek után kórházi szemészorvosi gyakornokként dolgozott Horner professzor mellett Zürichben, Arlt és Billroth professzorok mellett Bécsben. 15 éven át praktizált felváltva Münchenben, Tegernsee-ben és Meranban. 1877-ben Mentonban (Dél-Franciaországban) kezdett praktizálni. 1888-ban szemészeti rendelőt nyitott tegernsee-i kastélyában. Második felesége, Mária Jozefa gyakran asszisztált neki. 1895-ben feleségével közösen telket vásároltak Münchenben, megalapították és felépítették a Károly Teodor Szemészeti Klinikát (Augenklinik Herzog Carl Theodor), ahol a működés első 14 évében több mint 5 000 hályogműtétet végeztek el, és sok más szembeteget is elláttak. A klinika ma is a Nymphenburg utcai épületben működik, általános elismertség mellett. Károly Tivadar herceg számos kitüntetést kapott élete során: a Leuveni Katolikus Egyetem tiszteletbeli doktora, a porosz dragonyosok ötödik ezredének tiszteletbeli ezredese, a Brüsszeli Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagja, Saint Hubert rendjének lovagja, az Aranygyapjas rend lovagja (1862), a Fekete Sas rendjének lovagja. Károly Tivadar Kreuth-ban halt meg 1909-ben. A tegernsee-i kastély kriptájában helyezték örök nyugalomra. Özvegye 1917-ben a klinikát egy alapítványnak adta át. Az intézmény vezetését 1943-ig Károly Tivadar korábbi asszisztense, Heinrich Zenker, majd 1978-ig ennek fia, Carl Zenker látta el. Házasságai, gyermekei Károly Tivadar kétszer nősült. Első feleségét, Zsófia szász királyi hercegnőt (1845–1867), I. János szász király és Amália Auguszta bajor királyi hercegnő leányát 1865. február 11-én vette feleségül Drezdában. Egy gyermekük született: Amália (1865–1912), aki a Württembergi-házból származó II. Vilmos Károly herceghez, Urach grófjához ment feleségül. Kislányának születése után Zsófia hercegnő légúti betegséget kapott, amelyet egy súlyos influenzafertőzés tovább súlyosbított. A 22 éves fiatalasszony 1867. március 10-én elhunyt. A herceg másodszor 1874. április 29-én nősült meg, Mária José (Jozefa) portugál infánsnőt (Maria José de Bragança, 1857–1943), I. Mihály portugál király leányát vette feleségül. Az esküvőt Kleinheubachban tartották. A második házasságból öt gyermekük született: Zsófia Adelheid (1875–1957), aki Hans Veit zu Toerring-Jettenbach grófhoz ment feleségül. Erzsébet Gabriella (1876–1956), aki I. Albert belga király felesége lett. Mária Gabriella (1878–1912), aki Rupprecht bajor koronaherceghez ment feleségül. Zangbergben, a szalézi (sales-i) apácák intézetében nevelkedett évekig. A festészet és zene nagy rajongója és művelője volt. Számos zenedarabot írt. Édesapja példája a tudományok iránti érdeklődést is felkeltette benne és nem egyszer segédkezett anyjával együtt apja műtéteinél. Lajos Vilmos (1884–1968) Ferenc József (1888–1912) Levéltetvek A levéltetvek (Aphidoidea) a rovarok (Insecta) osztályába és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó öregcsalád. A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik. Magyarországon a lombos és tűlevelű növényeken károsító fajok száma meghaladja a hetvenet. Rendszerezés Az öregcsalád két családja: valódi levéltetűfélék (Aphididae) gubacstetvek (Eriosomatidae) Néhány ismertebb faj A zöld levéltetű (Macrosiphum rosae) a rózsákat támadja meg, ezért rózsalevéltetűnek is nevezik. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. Csápjai, a testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött. A fekete cseresznye-levéltetű a világon mindenfelé megtalálható, a cseresznye- és meggyfák leveleit és hajtásait szívja. A lisztes káposzta-levéltetű az egész világon a keresztesvirágúakat lepi el (ide tartozik a káposzta is). Az almalevéltetű az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában fordul elő. Amikor nem használja szúró szájszervét, akkor a teste alá húzza. Előfordulásuk A levéltetvek a világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övi és a trópusi éghajlaton. Megjelenésük Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró-szívó. Életmódjuk Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. Táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket. Sok növénybetegséget, így például vírusokat terjesztenek (vírusvektorok). Szaporodásuk Ősszel párzanak. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron. A nyári családalapító anyák (meg nem termékenyített nőstények) egy-egy napon legfeljebb 20 utódot tudnak a világra hozni. Olga Nyikolajevna Rubcova Olga Nyikolajevna Rubcova (oroszul: О́льга Никола́евна Рубцо́ва, az angol szakirodalomban: Rubtsova, a német szakirodalomban: Rubzowa), (Moszkva, 1909. augusztus 20. – Moszkva, 1994. december 13.) szovjet női sakkozó, a negyedik női sakkvilágbajnok (1956–1958), az első női sakkolimpia aranyérmese, az első női levelezési sakkvilágbajnok, kétszeres női levelezési sakkolimpiai bajnok, az első női levelezési sakkcsapat világbajnokságon győztes szovjet csapat tagja, a Szovjetunió ötszörös női sakkbajnoka, nemzetközi sakk versenybíró, sakk szakíró. A sakk történetében az egyetlen személy, aki mind a tábla mellett, mind a levelezési sakkban egyéni világbajnoki címet szerzett. Emellett mind a hagyományos, tábla melletti sakkban, mind a levelezési sakkban a szovjet csapat tagjaként olimpiai bajnoki címet is nyert. Női nemzetközi mester 1950-től, nemzetközi mester 1956-tól, női nemzetközi nagymester 1976-tól. Levelezési sakkban 1972-től nemzetközi levelezési mester, 1975-től női nemzetközi levelezési mester. 2015-ben a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek csarnoka) tagjai közé választották. Élete és családja Már gyerekkorában megtanult sakkozni apjától, Nyikolaj Rubcov (1882–1962) állami díjas professzortól, aki maga is neves sakkozó volt, versenyen Aljechinnal is játszott. 1936-ban mérnöki címet szerzett a Bauman Műszaki Főiskolán. Első férje Iszaak Mazel (1911–1945) sakkmester volt, aki 1941/42-ben Moszkva bajnoka lett, majd a második világháború végén hadnagyként szolgálva 33 éves korában, 1945-ben Taskentben meghalt. Későbbi férje Abram Poljak (1902–1996) szovjet sakkmester és edző volt. Lányuk Jelena Fatalibekova (Rubcova) szintén erős sakkozó lett, női nemzetközi nagymester, aki a Szovjetunió junior bajnoka, majd 1974-ben felnőtt női bajnoka volt, később kétszeres szenior Európa-bajnok és háromszoros szenior világbajnok lett. Sakkpályafutása 17 évesen, 1926-ban megnyerte a Komszomolszkaja Pravda által szervezett tömegsakkversenyt. 1927-ben, 18 éves korában megnyerte a Szovjetunió első női sakkbajnokságát. 1927–1967 között, 40 év alatt 20 alkalommal játszott a bajnoki döntőben, négy alkalommal végzett az első helyen (1927, 1931, 1937, 1949), ezen kívül 1935-ben az országos bajnoki címért vívott mérkőzésen 7–2 (+6=2-1) arányban legyőzte Szemjonovát. Négy alkalommal végzett a harmadik helyen (1936, 1948, 1952, 1954) és 1945-ben a 3–4. helyet szerezte meg. 1965-ben ő és a lánya is a szovjet női sakkbajnokság döntőjének résztvevője volt. Három alkalommal volt Moszkva bajnoka (1947, 1950 és 1953/54). 1956–1958 között ő volt a sakkozás történetének negyedik női világbajnoka. 1957-ben az első női sakkolimpián győztes szovjet válogatott első táblásaként szerepelt. 1950-ben lett női nemzetközi mester. 1956-ban a női világbajnoki címhez a Nemzetközi Sakkszövetség a nemzetközi mesteri címet adományozta neki. 1976-ban kapta meg a női nemzetközi nagymester fokozatot. 1964-től nemzetközi versenybíróként is működött. Levelezési sakkpályafutása 1968–1972 között ő volt a levelezési sakkozás első női világbajnoka. Az 1972–1977 között zajló 2. női levelezési sakkvilágbajnokságon az 1–2. helyen végzett, de a holtverseny eldöntése nem neki kedvezett. Az 1978–1984 között zajló 3. női levelezési sakkvilágbajnokságon az 5. helyet szerezte meg (ekkor már 75 éves volt). Utoljára 83 éves korában jutott be a levelezési sakkvilágbajnokság döntőjébe, ahol a 11. helyezést érte el. Tagja volt az 1969–1979 között zajló első levelezési sakkcsapat világbajnokságon győztes szovjet válogatottnak. Első táblásként tagja volt az 1974–1979 között zajló 1., és az 1980–1986 között zajló 2. női levelezési sakkolimpián győztes szovjet válogatottnak. 1972-ben nemzetközi levelezési mesteri, 1975-ben női nemzetközi levelezési mester címet szerzett. Világbajnoki mérkőzései A Vera Menchik halála miatt megüresedett női világbajnoki címért kiírt versenyen 1949/50-ben a világbajnoki címet megszerző Ljudmila Rugyenko mögött a 2. helyet szerezte meg. Az 1952-es világbajnokjelölti versenyen csak 8. lett, de a következő világbajnoki ciklusban, az 1955-ös versenyt már megnyerve jogot szerzett arra, hogy a világbajnoki címért mérkőzhessen. Az 1955–56-os világbajnoki ciklusban a FIDE úgy döntött, hogy a világbajnoki címért hárman mérkőzzenek meg: a címvédő, az előző világbajnoki döntő vesztese, valamint a világbajnokjelölti verseny győztese. Ennek megfelelően 1956-ban hárman küzdöttek a női világbajnoki címért: Jelizaveta Bikova, Ljudmila Rugyenko, valamint Olga Rubcova. A hármas körmérkőzésen nyolc-nyolc mérkőzést vívtak egymással, amelyet végül Olga Rubcova nyert meg, ezzel ő lett a sakkozás negyedik világbajnoka. A világbajnoki címet elvesztő versenyzőnek ebben az időszakban lehetősége volt arra, hogy visszavágót kérjen. Erre 1958-ban került sor. A 6. játszma után még Rubcova vezetett 4–2 arányban, azonban ekkor Bikova hat egymás utáni győzelmet szerzett, és meggyőző fölénnyel 8,5–5,5 arányban (+7=3-4) győzött, ezzel visszahódította a női világbajnoki címet. 1959-ben is bejutott a világbajnokjelöltek versenyére, de csak a 9. helyet szerezte meg. Utoljára 1971-ben jutott be a világbajnokjelöltek zónaközi döntőjébe, ahol a 10. helyezést érte el. Emlékezete Születésének 100. évfordulójára emlékversenyt rendeztek, amelyet lánya, Jelena Fatalibekova nyert meg. Emlékének tiszteletére 2006–2008 között nemzetközi levelezési sakkemlékversenyt rendeztek, olyan erős mezőnnyel, amely női nemzetközi levelezési nagymesteri norma teljesítését is lehetővé tette. Ez volt eddig minden idők legerősebb női nemzetközi levelezési versenye. 2015-ben a World Chess Hall of Fame tagjai közé választották. Megjelent művei Творчество советских шахматисток. (сост. Рубцова, Чудова) — М.: ФиС, 1963. — 200 с.: ил. Hans Holbein (festő, ?–1524) Idősebb Hans Holbein (Augsburg, kb. 1460 – Isenheim, 1524) német festő. Bajorországban, született és Elzászban halt meg. Ő és testvére, Sigismund Holbein vallásos műveket festett késői gótikus stílusban. Id. Hans Holbein egyik úttörője a német művészet átalakításának, amely a gótikából indult a reneszánsz stílus felé. Híres fametszetkészítő művész és a könyvillusztrátor volt. Legismertebb munkája az 1511-ben kiadott A balgaság dicséretének, Rotterdami Erasmus művének illusztrálása. A fiainak, ifjabb Hans Holbeinnek és Ambrosius Holbeinnek ő volt az első mestere. Művei Szűz Mária halála , 1501 körül, Kunstmuseum Bázel, Bázel , Svájc The Agony in the Garden , 1505 körül, Furstlich Furstenbergisches Schlossmuseum, Donaueschingen 34 éves nő portréja , 1516 /17, Kunstmuseum Bázel, Bázel, Svájc Női arckép , 1524 körül, Le Musée d'Unterlinden de Colmar, Colmar , Franciaország Szűz Mária halála , Szépművészeti Múzeum , Budapest La Porcherie La Porcherie település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 532 fő (2015). La Porcherie Benayes, Lamongerie, Masseret, Meilhards, La Croisille-sur-Briance, Saint-Germain-les-Belles és Saint-Vitte-sur-Briance községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pello Bilbao Pello Bilbao López de Armentia (Gernika-Lumo, 1990. február 25. –) baszk profi kerékpáros. Jelenleg a kazah Astana csapatban versenyez. Pont de Langlois (Van Gogh festményei) A Pont de Langlois (Langlois hídja, más néven az arles-i híd) Vincent van Gogh négy, 1888 tavaszán festett képének a témája és egyben – különböző variációkban – a művészettörténészek által használt elnevezése. Van Gogh az Arles melletti hidat több változatban festette meg, ezenkívül rajzokat is készített arról. Az 1888 márciusában és áprilisában készített olajfestményeken mosónők is szerepelnek a képen, míg májusban egy esernyős hölggyel örökítette meg a hidat. Mindhárom változatban feltűnik lovaskocsi és a háttérben ciprusok is. A korábbi változat színei vörös árnyalatúak, míg a későbbié világosabbak, tartózkodóbbak. A híd elnevezése – Langlois – az akkori hídőr nevéből származik. Van Gogh-ot ezek a hidak hazájára emlékeztették, amint arról fivérének írt leveleiben is megemlékezett. A híd nevét azonban félreértette: a hagyatékában szereplő 469. és 488. számú leveleiben azt „Pont de l'Anglais” („Az angol hídja”), nevezi. Ennek következtében a művészettörténetben mindmáig fennmaradt a „Pont de l'Anglois” írásmód is. Az olajfestmények közül az egyik a kölni Wallraf-Richartz-Museum-ban, a másik az otterloi Kröller-Müller Múzeumban, egy harmadik az amszterdami Van Gogh Múzeumban látható, míg a negyedik magántulajdonban van. Van Gogh ecsetvonásai a kölni festményről itt látható fotón rendkívül plasztikusan jelennek meg. A híd é. sz. 43° 40′ 29″, k. h. 4° 37′ 10″43.674722222222, 4.6194444444444 Az eredeti, 1820 és 1830 között fából épült, nyitható híd ma már nem létezik. Az Arles-től Bouc felé vezető csatorna abban az időben a jelenlegi N113-as országúttal párhuzamosan haladt. Ezen a csatorna 70. méterénél és 540. méterénél volt egy-egy híd. Van Gogh képeiből kikövetkeztethető, hogy a második hidat örökítette meg. A mai Van Gogh híd Arles központjától mintegy 3 km-re délre, a városka szélétől 2 km-re található. Ezt 1959-ben építették fel környékbeli hasonló hidak mintájára, majd 1997-ben felújították. A csatorna további szakaszán még 8-10 hasonló híd áll. Finn ábécé A finn ábécé a finn nyelv írására szolgál. Az ábécé a latin írást használja, formailag megegyezik a svéd ábécével. Az ábécét a 16. századtól használták, bár ekkor még nem tartalmazta a svéd eredetű betűket. Mivel Finnország 1809-től Svédország része volt, a hivatalos nyelv is a svéd lett. 1863-tól teljes egészében átvették a svéd ábécét, amit máig használnak. 1892-től a finn is hivatalos nyelv lett a svéd mellett, de ez nem volt hatással az ábécére. Az ábécé jellegzetessége a svéd ábécében is meglévő Å, Ä, Ö betűk, amiket azonban svéd hatásra az ábécé végére rendeztek. Érdekes, hogy az Å betű hivatalosan ugyan az ábécé része, de a finn helyesírás nem használja, csak régies illetve svéd nevekben. A teljes, 29 betűből álló ábécé: A betűk nevei: A B, C, F, G, Q, W, X, Z és Å betűk csak nevekben, illetve idegen eredetű szavakban fordulnak elő. Általános, hogy a nem nevekben szereplő C, Q, W, X, Z betűket „finnesítik”, azaz átírják őket a finn hangrendszernek megfelelő betűkkel: a C-t k-val, illetve ts-sel vagy egyszerű s-sel; a Q-t általában k-val; a W-t v-vel; az X-et ks-sel vagy egyszerűen s-sel; a Z-t ts-sel vagy egyszerű s-sel. A G csak az ng kapcsolatban található meg a finn nyelvben. Ezen kívül skandináv nevekben találkozhatunk még a Æ, Å, Ø, Ð, Þ betűkkel is, de ezeket is általában átírják a finn ä, ä, ö, d, th megfelelőikkel. Néhány idegen – főként szláv – eredetű szóban megtalálható még az Š és Ž betű is, melyekkel az [�] és [�] hangokat jelölik, pl.: šakki („sakk”), Tšekki („cseh”), Brežnev („Brezsnyev”). Ezek a betűk az alapbetűik alá rendeződnek, mintha nem is lenne rajtuk mellékjel. Egyes források sh, zh formát használják helyettük, de ez tévedésekre adhat okot, pl.: pasha (két különálló s és h hanggal – „húsvéti édesség”) → pašša („pasa”). Phaenicophilus A Phaenicophilus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a tangarafélék (Thraupidae) családjába sorolják a nemet. A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Phaenicophilus palmarum Phaenicophilus poliocephalus Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete (szk. Jednota výtvarných umelcov Slovenska) szlovákiai kisebbségi művészek egyesülete. 1920. október 16-án alakult meg Besztercebányán. Kezdeményezője és igazgatója Flaché Gyula festőművész volt. Célkitűzése a szlovákiai képzőművészek egyesítése és problémáik megoldásának segítése volt. Miután a nemzeti alapon szerveződő Szlovák Képzőművészek Egyesülete (Spolok slovenských umelcov) elutasította meghívásukat, a szlovákiai kisebbségi művészek egyesületévé vált. 1922-ben nagyszabású kiállítást rendeztek Prágában, melynek költségei nagy terhet róttak az egyesület további működésére. 1925-ben Losoncon és Pozsonyban rendeztek csoportos kiállításokat. 1924 után további kisebbségi egyesületek is megkezdték működésüket, például a kassai Kazinczy Társaság képzőművészeti szakosztálya, a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya és a pozsonyi Művészegylet is aktivizálódott, az egyesület egyre inkább háttérbe szorult. 1931 után nincs nyoma a további működésének. Tagjainak munkásságát főleg a pozsonyi Művészegyletben lehet továbbkövetni. Rózsabokorba jöttem a világra A Rózsabokorba jöttem a világra egy csárdás. Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris című népszínművében adták elő 1878. november 29-én a Népszínházban. Feldolgozás: Kotta és dallam Rózsabokorba jöttem a világra, nem dajkált az édesanyám hiába. Járt utánam három falu legénye, én meg csak úgy hitegettem, csalogattam, válogattam belőle. Források Rózsabokorba' jöttem a világra. Szegedi piaristák (Hozzáférés: 2016. ápr. 10.) (kotta és szöveg) Rózsabokorba jöttem a világra. Magyarnóta (Hozzáférés: 2016. ápr. 10.) (szöveg, audió) Daloskönyv: Rózsabokorba jöttem a világra. Szerk.: Kríza Kálmán mek.oszk.hu (1992. dec. 16.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 10.) (kotta és szöveg) Kola József: Tulipános láda: Száz magyar dal könnyű átiratban harmonikára, ujjrenddel. Budapest: Editio Musica. 1978. 64. o. ISMN 9790080032572 Népies dalok. Szerkesztette: Kerényi György . Budapest: Akadémiai Kiadó. 1961. 118. o. Farkas Ferenc : 50 csárdás: Énekre és zongorára. Ötödik kiadás. Budapest: Editio Musica. 1971. 2. kotta Felvételek Rózsabokorba jöttem a... Énekel: Kállai Bori YouTube (2010. márc. 6.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 10.) (videó) Rózsabokorba jöttem a világra... Énekel: Bognár Rita, kísér Szalai Antal és cigányzenekara YouTube (2011. okt. 2.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 10.) (videó) 1:11-ig. Rózsabokorba jöttem a világra. Lakatos Sándor és zenekara YouTube (1969. márc. 24.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 10.) (audió) Rózsabokorba jöttem a világra. Délibáb együttes YouTube (2008. júl. 3.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 10.) (videó) 1:46-ig. Hans Karl Georg von Kaltenborn-Stachau Hans Karl Georg von Kaltenborn-Stachau (Magdeburg, 1836. március 23. – Braunschweig, 1898. február 16.) porosz hadügyminiszter. Élete és pályafutása Hadapród-iskolában nevelkedett, ahonnan a hadiiskolába került. A porosz–osztrák–dán háború alatt az altonai vasútvonal katonai felügyelőbizottságának (linienkommission) volt a tagja. 1865-ben százados lett és mint ilyen 1866-ban részt vett az porosz–osztrák–olasz háború háborúban. 1870–71-ben mint őrnagy harcolt a franciák ellen. 1875-ben alezredes, 1878-ban ezredes, 1884-ben vezérőrnagy és a testőrhadtest törzskari főnöke. 1885-ben a 2. gyaloghadosztály, 1888-ban pedig a 3. hadtest parancsnoka lett, végül 1890. október 4-én Julius von Verdy du Vernois helyére porosz hadügyminiszterré nevezték ki. Ebben az állásban keresztülvitte 1893-ban azt a törvényt, melynek értelmében a német hadsereg létszámát 70 000 emberrel felemelte, a tényleges szolgálati időt ellenben 2 évre szállította le. 1893. október 19-én lemondott. Forrás Bokor József (szerk.). Kaltenborn-Stachau, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Eurovision: You Decide (2017) A 2017-es Eurovision: You Decide egy angol zenei verseny volt, melynek keretén belül a nézők és a szakmai zsűri kiválasztotta, hogy ki képviselje az Egyesült Királyságot a 2017-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben. A 2017-es You Decide volt a második változata a nemzeti döntőnek. A résztvevők A 10 résztvevőt 2017. január 23-án ismertették a BBC Radio 2 reggeli műsorában. Döntő A döntőt január 27-én rendezte a BBC hat előadó részvételével Londonban, a Eventim Apollo-ban. A végeredményt a nézők és a szakmai zsűrik szavazatai alakították ki ki. A zsűri Bruno Tonioli – koreográfus, táncos és televíziós személy Sophie Ellis-Bextor – énekes és zeneszerző CeCe Sammy – vokál és előadóművész, televíziós személy Mocsári kocsord A mocsári kocsord (Peucedanum palustre) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe tartozó növényfaj. Leírása 80–150 cm magasra nő meg, gyöktörzsének csúcsa nem rostos, szára csöves belű, szögletes barázdált. Levelei két-háromszorosan szárnyasan összetettek, a levélcimpák keskeny-lándzsásak, 1–2 mm szélesek. A levél gerince egyenes. Július–augusztusban virágzik, ernyője 15–30 cm sugarú, gallér- és gallérkalevelei széles hártyás szegélyűek, Termése tojásdad, 3–5 mm hosszú. Élőhelye Lápokban, mocsarakban, égeres láperdőkben él. Közép-Európában szórványos, délen Észak-Olaszországig és Dél-Franciaországig fordul elő. Nálunk mocsarakban, magassásosokban, nádasokban, nedves rétekben, zsombékosokban található meg, egyre fogyatkozóban. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él. Kisoldal A Kisoldal (csehül: Malá Strana) a cseh főváros egyik történelmi, Prága 1784-es létrehozásában részt vevő városrésze. Nevét elhelyezkedéséről kapta, ugyanis a Vltava bal partján, a Hradzsin tövében a nagyobb területű és népességű Óvárossal és Újvárossal szemközt helyezkedik el; előbbivel a Károly híd kapcsolja össze. Területe 137,28 ha, lakosainak száma 2001-ben 6809, 2006-ban 6445 volt. Történelme A városrész a 10. század környékén kezdett benépesülni, hivatalosan II. Ottokár nyilvánította önálló településsé 1257-ben. A középkorban ez lett a német telepesek legfontosabb Prágában. A barokk időkben sorra épültek itt a nemesi paloták, a városrész egységes képét nagyrészt ma is ezek határozzák meg. A negyed központja a Kisoldali tér, ahol a Szent Miklós-templom a barokk templomépítészet remeke. A hozzá csatlakozó jezsuita rendház a kevés magyar vonatkozású prágai hely egyike: itt lakott II. Rákóczi Ferenc, amit emléktábla is jelez. Ma a negyed egyszerre kormányzati központ (itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, több minisztérium és nagykövetség), valamint a turisták kedvenc célpontja. Utóbbit elősegítik a pihenő-sétáló zöld negyedek, a Kampa, és a Petřín-hegy. A városrész híres szülötte Jan Neruda, akinek nevét és itteni munkásságát utca őrzi. A városrész lakosairól szól a Moldvaparti históriák című könyve. Lakosság A városrész népességének változása: Neu Boltenhagen Neu Boltenhagen település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 607 fő (2014. január 1.). Népesség A település népességének változása: Illeville-sur-Montfort Illeville-sur-Montfort település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 880 fő (2015). Illeville-sur-Montfort Appeville-Annebault, Brestot, Écaquelon, Flancourt-Catelon, Montfort-sur-Risle és Rougemontiers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mike Hoare Thomas Michael Hoare zsoldos katona, aki az afrikai és Indiai-óceáni térségben végrehajtott bevetései révén vált ismertté. Korai évek és hivatásos katonai szolgálat Az ír származású Hoare Indiában született. A második világháborúban a brit hadsereg páncélos hadosztályában teljesített szolgálatot Észak-Afrikában, ahol századosi rendfokozatot ért el. A háború után Dél-Afrikába, Durbanba vándorolt ki, ahol vadászexpedíciókat szervezett és zsoldosként különböző afrikai országokban harcolt. Kongói válság A kongói válság alatt Mike Hoare két különböző zsoldoshadosztályt irányított: 1960–61 Az első bevetését az újonnan függetlenné vált Kongótól elszakadni vágyó Katanga tartományban hajtotta végre. A 4 Commando nevű egységet vezényelte. Ekkor vette feleségül Phyllis Simmst, aki stewardessként dolgozott. 1964 Moise Csombe , a Kongói Köztársaság miniszterelnöke megbízatást adott Mike Hoare ezredesnek, hogy irányítsa az 5 Commando nevű katonai egységet, amely megközelítőleg 300 főből állt, akiknek nagy része dél-afrikai volt. Az egység küldetése az volt, hogy harcoljon a szimba lázadó csoport ellen, akik az elszakadásért küzdöttek. Később Hoare és a zsoldosai a belga ejtőernyős csapatokkal, kubai száműzött pilótákkal és CIA-zsoldosokkal összehangolva erőiket megpróbáltak 1600 polgári személyt (többnyire európaiakat és misszionáriusokat) Stanleyville-ből, a szimba lázadóktól megmenteni a Vörös Sárkány hadműveletben. Hoare könyve a kongói harcokról Congo Mercenary című könyvében a Kongóban katonaként eltöltött időszakról ad leírást. Számos esetet feldolgoz, köztük azt is, amikor az ő egységéhez tartozó egyik zsoldosról azt állították, hogy megerőszakolt és meggyilkolt egy fiatal lányt. A könyvében ecseteli, hogy tagja volt annak a katonai bíróságnak, aki elé került az ügy. A bíróság másik két tagja azt tanácsolta, hogy büntetésként vagy végezzék ki a férfit, vagy kapjon harmincöt ütést kilencágú korbáccsal. Hoare ítélete szerint – amelyet végül végrehajtottak – az elkövetőnek a nagylábujját kellett feláldoznia tudván, hogy hivatásos labdarúgó volt. Hoare bevallja, hogy ő maga lőtte le a férfi nagylábujját egy automata pisztollyal. A seychelle-i ügy Azok a seychelle-i száműzöttek, akik Dél-Afrikába menekültek 1978-ban tárgyalni kezdtek a dél-afrikai kormánnyal James Mancham exelnök nevében azzal a céllal, hogy puccskísérletet szervezzenek az új elnök, France-Albert René ellen. A hadműveletről az Amerikai Egyesült Államok fővárosában, Washington D.C.-ben döntöttek, miután az amerikaiak úgy ítélték meg, hogy veszélybe kerülhet a Diego Garcia szigeten létesített új katonai támaszpontjuk, illetve meggyőződtek arról, hogy René nem korrumpálható az amerikaiak kénye-kedve szerint. Mancham szövetségesei felvették a kapcsolatot Hoare-vel – aki akkortájt polgári lakosként Dél-Afrikában tartózkodott – és próbálták rábeszélni, hogy vegyen részt az akcióban ötvenhárom zsoldossal egyetemben, akiket a dél-afrikai különleges csapatokból (Recces), leszerelt rodéziai katonákból és volt kongói zsoldosokból verbuváltak. Hoare beleegyezését adta. A katonai puccs előestéjén, Hoare és társai álruhát viseltek és úgy tettek, mintha a sörivást igen kedvelő Ősi Habnyelő Rend tagjai lennének. Egy swázi királyi sugárhajtású géppel érkeztek Mahé-szigetére saját fegyvereikkel a fedélzeten. Hoare kilencfős előőrse megelőzve a többieket már 1981. november 25-én este a szigeten volt. Egy éber vámos akadályozta meg a puccsot, amikor észrevette, hogy az egyik zsoldos csomagjából egy AK-47 rohamfegyver kandikál ki. Negyvenöt zsoldosnak sikerült az Air India légitársaságnak azzal a gépével elmenekülnie, amely akkor szállt le, amikor a repülőtér az ő ellenőrzésük alatt volt. A gépet sikerült eltéríteniük és a dél-afrikai Durbanba irányítaniuk. Az „ottfelejtett” négy zsoldost a Seychelle Köztársaság hazaárulás vádjával elítélte, de később a dél-afrikaiakkal való egyezkedést követően 3 millió US dollár váltságdíj fejében elengedték őket. 1982 januárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy nemzetközi bizottságot nevezett ki, hogy vizsgálatot folytasson a puccskísérlet körülményeinek felderítésére. Az ENSZ-jelentés megállapította, hogy a dél-afrikai védelmi ügynökségek részesei voltak az eseményeknek, és fegyverekkel, valamint lőszerrel látták el a zsoldosokat. A dél-afrikai biztonsági szolgálatokkal kapcsolatba hozták a gépeltérítőket, akiket először emberrablással vádoltak, aminek nincs alsó büntetéshatára, de később nemzetközi nyomásra a vádat a magasabb büntetési kategóriájú gépeltérítésre minősítették át. A tárgyalások alatt Hoare kitartott a véleménye mellett, miszerint a dél-afrikai kormány áldását adta a katonai műveletre: „Dél-Afrikára úgy tekintek, mint a civilizáció bástyájára abban az Afrikában, amely a totalitárius kommunizmus támadásának van kitéve. Én ennek a harcnak az arcvonalában veszek részt, és a közös létünkért küzdök”. 1985-ben helyezték szabadlábra. A zsoldosok egyikét, egy amerikai vietnami veteránt gépeltérítés bűntettében nem találták bűnösnek, mert a tűzharcban súlyosan megsérült, és emiatt ájultan tették fel a repülőgépre. A többieket három hónap magánzárkában letöltött időszak után csendben kiengedték. Pellouailles-les-Vignes Pellouailles-les-Vignes település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 2396 fő (2015). Pellouailles-les-Vignes Le Plessis-Grammoire, Verrières-en-Anjou és Villevêque községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mai Zetterling Mai Zetterling (Västerås, 1925. május 24. – London, 1994. március 14.) svéd színésznő, rendező. Fiatalkora 1925. május 24-én született Västeråsban egy munkásosztálybeli családban. Gyermekkorában rövid ideig Ausztráliában is élt. Színészi pályafutása 17 éves korában kezdődött a Dramatennél, a svéd nemzeti színháznál, és a második világháború alatt már filmekben is bemutatkozott. Karrierje Az áttörést az Őrjöngés (1944) hozta el számára, melynek a forgatókönyvét Ingmar Bergman jegyezte. Nem sokkal később Angliába költözött, ahol gyorsan hírnevet szerzett magának Basil Dearden Fizess a múltadért! című háborús drámájával (1947) a főszerepben. A következő évben egy rövid időre hazatért Svédországba, hogy Ingmar Bergmannal dolgozhasson a Zene a sötétben című drámában. Ezután ismét Angliában forgatott, olyan ismert sztárokkal játszott együtt, mint Tyrone Power, Dirk Bogarde, Richard Widmark, Laurence Harvey, Peter Sellers, Herbert Lom, Richard Attenborough, Keenan Wynn, Stanley Baker és Dennis Price. Alakításaival kora egyik szexszimbólumának tartották, főleg drámákban és thrillerekben jeleskedett, de hatékony volt a vígjátékokban is, emellett nagyon aktívan vett részt a brit televíziózásban az '50-es és '60-as években. Rendezői pályafutása a '60-as évek elején kezdődött, a The War Game-mel (1962), mely egy politikai dokumentumfilm volt, amit BAFTA-díjra is jelöltek. Első nagyjátékfilmje a svéd gyártású A szerető pár volt 1964-ben. A produkciót erős szexuális utalásai és meztelen jelenetei miatt kitiltották a Cannes-i fesztiválról. Kenneth Tynan kritikus szerint a film "az egyik legambiciózusabb debütálás az Aranypolgár óta". Zetterlingnek nem csak ez az egy filmje váltott ki vitát a nyílt szexuális ábrázolás miatt. Amikor több kritikus is megjegyezte, hogy "Mai Zetterling úgy rendez, mint egy férfi", a munkáiban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a feminizmus. Az 1968-ban bemutatott A lányok egy férfiak irányította társadalomról szól, a produkcióban a kor legnépszerűbb svéd színészei szerepeltek: Bibi Andersson, Harriet Andersson, Gunnar Björnstrand, Erland Josephson. Magánélete 1985-ben jelent meg önéletrajzi könyve az All Those Tomorrows. 1994. március 14-én halt meg 68 éves korában rákban. Londonban egy Nemzeti Levéltár által kibocsátott dokumentum szerint Zetterlinget egy ideig megfigyelte a brit titkosszolgálat, mert felmerült a gyanúja, hogy kommunista volt. Falun és Kopparbergslag Falun és Kopparbergslag (svédül: Falun och Kopparbergslagen) Falun városát, valamint a város és a szomszédos faluni rézbánya (Stora Kopparberg) körül fekvő történelmi iparvidéket, Kopparbergslagot foglalja magában. Története A svéd koppar szó jelentése ”réz”, a bergslag (szó szerint ”hegyi törvény”) pedig egyfajta, privilégiumokkal rendelkező, hegyi gazdálkodással foglalkozó területi önszerveződést jelentett. Kopparbergslag vidéke Dalabergslag (a dalarnai bergslag) része volt, és Aspeboda, Enviken, Vika (Hosjö-vel együtt), Stora Kopparberg, Sundborn, Svärdsjö (Svartnäs-szel) és Torsång egyházközségek, valamint Falun város alkották. Ma ezek mindegyike (Torsång kivételével) Falun község részei. Ezen kívül a községhez tartozik még Bjursås is, Felső-Dalarnában. Világörökségi helyszín Az UNESCO 2001. december 13-án közzétett listáján 1027 számon felvette a rézbányát és a környező települést a világörökségi helyszínek közé. A 42.8200 ha területen a 13. század óta folytattak az emberek bányászati tevékenységet. A 17. században alapították Falun városát, mely a mai napig megőrizte számos bányászathoz kapcsolódó történelmi jelentőségű épületét. A megmaradt ipari és egyéb a bányászathoz kapcsolódó emlékekkel együtt a környék betekintést ad az évszázadokkal korábbi bányászat mindennapjaiba. Rózsafélék A rózsafélék (Rosaceae) a rózsavirágúak rendjének (Rosales) alapi helyzetű növénycsaládja, 100-120 nemzetséggel és 3-4000 fajjal. Tagjai lombhullató vagy örökzöld fák, cserjék vagy évelő lágy szárú növények. Ide tartozik sok csonthéjas magvú gyümölcsöt termő fa (kajszi- és őszibarack, cseresznye, meggy, szilva), de az alma, körte és birs is. Jellemzők Leveleik csaknem mindig szórtan állók, pálhásak. Nincs endospermium, a csésze- és sziromlevelek száma is 5. Először itt alakult ki a kétszikűekre jellemző ötkörös, körönként öttagú virág (pleziomorf állapot). Virágaik ritkán magánosak, többnyire változatos buga-, álernyő-, fürt-, füzér- vagy fejecske virágzatokba egyesülnek. A virág kétivarú, aktinomorf szimmetriájú, jellemzően rovarmegporzású. A porzók száma sok vagy az ötnek többszöröse. A vacok sokféleképpen jelenik meg a családban: csésze, korsó alakú vagy csőszerű is lehet. A magház fokozatosan alsó állásúvá válik. Terméseik lehetnek: tüsző-, aszmag-, csonthéjas vagy áltermések (terméscsoportok). Rendszerezés A rózsafélék a kétszikűek között központi helyzetű család, jól felismerhető rokonságot mutat az ősi zárvatermő csoportokkal (Magnoliales, Annonales, Aristolochiales, Laurales, Piperales, Nymphaeales, Ranunculales). Hagyományosan a termés szerkezete alapján négy alcsaládra osztották: Rosoideae (aszmag- vagy csonthéjas termés), Spiraeoideae (tüsző- vagy toktermés), Maloideae (almatermés) és Amygdaloideae (csonthéjas termés). Ezeknek az alcsaládoknak a monofiletikusságát a molekuláris genetikai eredmények, a metabolitok eloszlása és a kromoszómaszámok csak részben támasztották alá. Az eddig sikeresen azonosított kládok a következők: Rosoideae alcsalád: ez változott a legkevésbé. Hagyományosan az apró, aszmag vagy csonthéjas termést növesztő nemzetségeket sorolták ide, ahol a termés húsos része (például a szamóca esetében) gyakran valójában a vacokserlegből (hypanthium) vagy a termőlevelek kocsányából fejlődő áltermés . Az alcsaládot kissé szűkítették (kivették például a Dryade nemzetségcsoportot nitrogénmegkötő képessége miatt), de így is szerteágazó csoportot alkot 5-6 nemzetségcsoporttal, 20-nál több nemzetséggel ( rózsa , szeder , szamóca , Potentilla vagy pimpó, Geum ). Az idesorolt nemzetségek kromoszómaszáma 7, termőleveleik számosak. Poliploidia , hibridizáció , agamospermia (aszexuális magképzés) nehezíti meg a fajok elkülönítését. Spiraeoideae alcsalád: hagyományosan a nem húsos, öt részből álló tüsző- vagy toktermésű nemzetségeket sorolták ide. A korábbi Spiraeoideae alcsalád para - vagy polifiletikusnak bizonyult. Az új rendszerezésben a Spiraea , Sorbaria és néhány rokon nemzetségre korlátozták az alcsaládot. Ezek kromoszómaszáma 9, termésük tüsző, leveleik pálhátlanok. Legnagyobb nemzetsége a gyöngyvessző (Spiraea) . Maloideae (vagy Pomoideae ) alcsalád: hagyományosan az ötmagvú, hártyás falú valódi termést tartalmazó almatermést (a termőlevelek összenőttek egymással és a vacokkehellyel; a húsos vacokban a valódi termések tüszőcsoportot képeznek) növelő nemzetségeket sorolták ide ( alma , körte , galagonya , birs , madárbirs , berkenye ). Kromoszómaszámuk 15, 16 vagy 17, ami valószínűleg egy korábbi 8 vagy 9 kromoszómás állapotból, allopoliploidia révén jött létre. Nagyjából változatlan maradt a korábbi leíráshoz képest, de a molekuláris és citológiai információk alapján még néhány tok- vagy tüszőterméses nemzetséget is ide soroltak: a 17-es haploid kromoszómaszámú, fás szárú Lindleya és Vauquelinia , az almatermésű, 15-ös kromoszómaszámú Kageneckia , és az alcsalád többi nemzetségének testvércsoportját alkotó, lágy szárú, 9-es kromoszómaszámú Gillenia nemzetség került még ide. Az ide tartozó génuszokat gyakran erőteljes hibridizáció , agamospermia teszi rendszertanilag nehezen kezelhetővé, változékonnyá (például madárbirs, galagonya, berkenye, alma). Prunoideae (vagy Amygdaloideae) alcsalád: egy termőlevél van, melyből szinte mindig csonthéjas termés fejlődik. A kromoszómaszám 8. A kiterjesztett alcsaládba tartozó nemzetségek: Exochorda, Maddenia, Oemleria, Prinsepia és Prunus . Ez utóbbi, legnagyobb fajszámú (Prunus) nemzetséget egyes rendszerezők nemzetségekre szedik szét, mások alnemzetségekre bontják, újabb genetikai kutatások pedig Amygdalus-Prunus és Cerasus-Laurocerasus-Padus kládokra bontását támogatják. Dryadeae nemzetségcsoport : kaszattermésűek, legtöbb fajuk képes a Frankia nitrogénmegkötő baktériumok segítségével megkötni a légköri nitrogént. Öt nemzetség tartozik ide: Dryas, Cercocarpus, Chamaebatia, Cowania és Purshia . Neillieae nemzetségcsoport: ide tartozik a Neillia (benne a Stephanandra -val) és a Physocarpus nemzetség. Ez utóbbi két csoport közül a Neillieae a Maloideae testvércsoportjának tűnik, a Dryadeae pedig talán a Rosoideae testvércsoportja. Néhány egyéb nemzetséget (például Kerria) egyik eddigi csoportba sem sikerült besorolni. Dezső Tamás (asszirológus) Dezső Tamás (Budapest, 1962. október 11.) történész, asszirológus, habilitált egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja 2006-tól 2015-ig. Életpályája Középiskolai tanulmányait az érdi Vörösmarty Gimnáziumban végezte, 1982-ben nyert felvételt az ELTE Bölcsészettudományi Karára, magyar-történelem szakpárra. A mesterfokozat megszerzése után 1997-ben történettudományokból PhD-fokozatot szerzett. 2001-től egyetemi docens az ELTE BTK Hebraisztika és Assziriológia Tanszékén, intézetigazgató-helyettes, majd Manherz Károly dékán kutatási dékánhelyettese. Főként assziriológiával foglalkozik. Dékánként Miután Manherz Károlyt 2006 nyarán Hiller István kultuszminiszter felsőoktatási államtitkári pozíció betöltésére kérte fel, a kar vezetését Dezső Tamás vette át, átmeneti jelleggel megbízott dékánként. 2007-ben az ELTE BTK Kari Tanácsa egyhangúlag megválasztotta a kar dékánjának, ezáltal ő lett Magyarország legfiatalabb dékánja. Dékáni programja keretében folytatta elődje munkáját, az ELTE BTK rossz állapotban lévő Ajtósi Dürer sori campusának felszámolását. Dékánsága alatt a korábban ott székelő Angol-amerikai és Germanisztikai Intézeteket a BTK közös épületkomplexumába, a belvárosban található Trefort-kert egyik újonnan felújított épületébe telepítette át, így hosszú idő után újra egy helyen centralizálódott a területileg széttagolt kart. Felsőoktatási körökben tudományos munkássága mellett ismert hallgatóbarát törekvéseiről és az oktatási tárcával kialakított jó viszonyáról. Az ELTE anyagi problémákkal küzdő Bölcsészettudományi Kara 2010-ben a dékán közbenjárása nyomán kapott meg bizonyos eredetileg nem várt anyagi támogatásokat az Oktatási Szakállamtitkárságtól. A kar belföldi kapcsolatai mellett jelentős nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is törekszik. 2015-ben leköszönt a dékáni pozícióból, utóda Borhy László akadémikus, a Régészettudományi Intézet igazgatója lett. Jegyzetek general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.) Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán. Emberi Erőforrások Minisztériuma. kormany.hu (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.) Hagyomány, megtartás, fejlődés – interjú Borhy Lászlóval Művei Dezső Tamás - John E. Curtis: Assyrian Iron Helmets from Nimrud, now in the British Museum, Iraq 53. (1991), 105-126. Oriental Influence in the Aegean and Eastern Mediterranean Helmet Traditions in the 9th – 7th Centuries B.C.: The Patterns of Orientalization, Oxford, 1998. Near Eastern Helmets of the Iron Age, Oxford, 2001. Reconstruction of the Assyrian Army of Sargon II (721—705 B.C.) Based on Nimrud Horse Lists, State Archives of Assyria Bulletin 15. (2006), 93-140. Šubria and the Assyrian Empire, Acta Antiqua Acad. Scient. Hung. 46. (2006), 33-38. The Reconstruction of the Neo-Assyrian Army (As depicted on the Assyrian palace reliefs, 745—612 BC), Acta Archaeologica Acad. Scient. Hung. 57. (2006), 87-130. Az asszír lovasság története, In: Ókor 2006/3-4., 62-70. Szimbólumok az asszír hadseregben, Kapitány, Á. – Kapitány, G., szerk., “Jelbeszéd az életünk”. A szimbolizáció története és kutatásának módszerei, Budapest, 1995., Osiris-Századvég, 303-328. Scale Armour of the 2nd Millennium B.C., Bács, T.A., ed., A Tribute to Excellence. Studies Offered in Honor of Ernő Gaál, Ulrich Luft, László Török , (Studia Egyptiaca XVII), Budapest, 2002., La Chaire d Asszír katonai hírszerzés, Horváth, L. – Laczkó, K. – Mayer, Gy. – Takács, L., eds., ΓENEΣIA. Tanulmányok Bollók János emlékére, Budapest, 2004., Typotex Kiadó, 321-350. Szerk.: Ókori és keleti művészet, Budapest, 2006 100 év után. Emlékkonferencia a Keleti Népek Ókori Története Tanszék alapításának 100. évfordulóján ; szerk. Bács Tamás, Dezső Tamás, Niederreiter Zoltán; ELTE Eötvös, Bp., 2011 ( Antiqua et orientalia ) The Assyrian army ; Eötvös University Press, Bp., 2012- Aegyptiaca et Assyriaca. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből ; szerk. Bács Tamás, Dezső Tamás, Vér Ádám; ELTE Eötvös, Bp., 2015 ( Antiqua et orientalia ) César Delgado César Fabián Delgado Godoy (Rosario, 1981. augusztus 18. –) argentin válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Rosario Central játékosa. Pályafutása Klubcsapat A Rosario Central csapatánál nevelkedett, majd itt is lett profi játékos 2001-ben. 2003-ban a mexikói Cruz Azul játékosa lett. 2008-ig volt a klub labdarúgója és ez időszak alatt több mint 150 mérkőzésen képviselte a csapatát. 2008 januárjában a francia Olympique Lyon 11 millió eurót fizetett érte. január 20-án debütált a bajnokságban az RC Lens csapata ellen a 62. percben Fred váltotta őt. 2009. október 20-án a bajnokok ligájában az angol Liverpool FC ellen szerezte meg a sorozatban az első gólját. A klubnál töltött időszaka alatt francia bajnok és francia kupagyőztes lett. 2011. június 11-én a mexikói Monterrey csapatába igazolt. 122 tétmérkőzésen 27 gólt szerzett és kétszeres gólkirály lett a klubvilágbajnokságon, valamint kér alkalommal a csapattal megnyerte a CONCACAF-bajnokok ligáját. 2015-ben visszatért nevelőklubjához a Rosario Central csapatához. Válogatott Az U23-as csapat tagjaként részt vett a 2004-es olimpián, amelyt megnyertek. A felnőtt válogatottban a 2004-es Copa Américán, valamint a 2005-ös konföderációs kupán is a keret tagja volt. A 2004-es Copa Américán a brazil labdarúgó-válogatott ellen a döntőbe a 87. percben gólt szerzett. Sikerei, díjai Klub Cruz Azul Copa Panamericana: 2007 Olympique Lyonnais Francia bajnok : 2007–08 Francia kupa : 2007–08 Monterrey CONCACAF-bajnokok ligája : 2011–12, 2012–13 Válogatott Argentína U23 Olimpiai játékok : 2004 Egyéni FIFA-klubvilágbajnokság gólkirálya: 2012, 2013 Désaignes Désaignes település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 1087 fő (2015). Désaignes Le Lac-d’Issarlès, Lamastre, Nozières, Saint-Agrève, Saint-Basile, Saint-Jeure-d’Andaure, Saint-Prix és Saint-Jean-Roure községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Baiern (település) Baiern település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1048 fő (1987. május 25.). Fekvése Glonntól délkeletre fekvő település. Itt születtek, itt éltek Edgar Ende -festő - itt töltötte utolsó éveit az egykori iskolaépületben. Meghalt 1965. december 27-én, az Antholingi temetőben temették el. Nevezetességek Szt. Jakab templom Zöld csörgőkígyó A zöld csörgőkígyó (Trimeresurus gumprechti) egyedülálló a csörgőkígyók között, mivel ázsiai faj. Ragyogó zöld színe jellegzetes külsőt kölcsönöz neki. Miután egy mekong-deltai kutatás során rájuk találtak, egy rózsaszín százlábú, egy csíkos nyúl, valamint egy 11 millió éve kihaltnak hitt sziklapatkány társaságában, a felfedezés pontos helyét titokban tartották, nehogy gyűjtők s vadorzók özönljék el. Fontos óvni az ökoszisztémát, különben ez az állat és még sok élőlény kihalhat. A kutatáson 279 új halfaj, 88 pók, 88 béka, 22 kígyó (többek közt ez is) valamint 15 új emlős került elő. Mint minden rokonának, ennek a fajnak is erős a mérge. Előfordulása Kína, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám területén honos. Viselkedése A zöld csörgőkígyó általában békés állat. Támadni csak élelemszerzés céljából, illetve olyankor szokott, amikor valaki fizikailag zaklatja. A csörgőkígyófélékre jellemző csörgő hangot is ilyenkor szokta hallatni. A zöld csörgőkígyó életének nagyobbik részét a sziklák között rejtőzködve tölti. Külső jellemzői Nagy fejű, viszonylag vastag állat. Hasonló a guatemalai pálmaviperához. 2002-ben fedezték fel. Evolúciós értelemben véve fejlett faj. A faj szerepel az IUCN Vörös Listáján. Az első csörgőkígyók akkor kezdtek kifejlődni, amikor még virágzott a megafauna, vagyis hatalmas állatok (mamutok, óriáslajhárok, kardfogú tigrisek, stb.) csatangoltak bolygónkon. Gare de Marienthal Gare de Marienthal vasútállomás Franciaországban, Haguenau településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Vendenheim–Wissembourg-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Bischwiller Gare de Haguenau Irun Irún (baszk nyelven Irun) egy spanyol város Baszkföldön, Gipuzkoa tartományban. Baszkföld egyik legnagyobb városa. Mivel közvetlenül a francia határánál fekszik, így fontos kereskedelmi és logisztikai központ. A város folyója a Bidasoa (franciául: Bidassoa) határfolyó bal partján terül el, vele szemben a jobb parton Hendaye francia határváros fekszik. A városnak fejlett vasúti infrastruktúrája van, mivel itt találkoznak a francia SNCF normál nyomtávolságú 1 435 mm-es és a spanyol RENFE 1 668 milliméteres nyomtávú vonatai. A két határvároson áthaladnak az E5, E70 és E80 európai főútvonalak, ide érkezik a francia A63 autópálya (Autoroute de la Côte Basque), amely a spanyol AP-8 autópályában folytatódik. Irún közigazgatási területéhez tartozik a Bidasoa folyón fekvő Fácánok szigete (franciául: Île des Faisans, spanyolul: Isla de los Faisanes), itt írták alá 1659. november 7-én a pireneusi békeszerződést. Irún legfőbb fesztiválja az Alarde, amelyet a félszigeti háború alkalmából rendeznek meg. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Paray-sous-Briailles Paray-sous-Briailles település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 634 fő (2015). Paray-sous-Briailles Créchy, Loriges, Marcenat, Saint-Pourçain-sur-Sioule és Varennes-sur-Allier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: San Cristobal szigeti berkiposzáta A San Cristobal szigeti berkiposzáta (Horornis parens) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Cettiidae családba és a Horornis nembe tartozó faj. 11-12 centiméter hosszú. A Salamon-szigetek San Cristóbal (Makira) szigetének sűrű erdőiben él, 600 méteres tengerszint feletti magasságig. Kis gerinctelenekkel táplálkozik. Decemberben költ. Freren Freren település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 5033 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Eurytela Az Eurytela a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó Biblidinae alcsalád egyik neme. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Eurytela hiarbas Eurytela dryope Eurytela alinda Eurytela narinda Forrás Eurytela Kolibri-kód Kolibri-kód (Angliában Hummingbird, Amerikában Redemption, Franciaországban Crazy Joe címen fut) 2013-ban bemutatott angol-amerikai akció-thriller, melyet Steven Knight írt. A film főszereplője Jason Statham. Cselekménye Joseph "Joey" Smith, az angol katonai haditengerészet leszerelt katonája hajléktalan veteránként a londoni utcákon él. Nyomasztják a traumatikus afganisztáni szolgálat emlékképei. Egy utcai verekedésben súlyosan megsérül, menedéket keres egy üres lakásban. Felveszi a tulajdonos személyazonosságát, és segítségért fordul egy Cristina nevű fiatal lengyel apácához, aki a belvárosban dolgozik, és a hajléktalanoknak étel oszt. Joey katonai kiképzésének köszönhetően hamar hasznossá teszi magát, gyorsan belecsöppen a sötét és komplikált londoni alvilágba a kínai maffia szolgálatában. Hogy megőrizze józan eszét, a pénzt, amit megszerez, mások megsegítésére fordítja. Miután tudomást szerez róla, hogy egy Max Forrester nevű perverz férfi meggyilkolta a barátját, mindent kockára tesz a bosszúért, majd visszasüllyed a hajléktalanok világába. Szereplők Jason Statham –– Joseph Smith / Joey Johns, ex-tengerészgyalogos ( Epres Attila ) Agata Buzek –– Cristina nővér, fiatal lengyel apáca ( Major Melinda ) Christian Brassington –– Max Forrester, szexuálisan aberrált gyilkos Vicky McClure –– Dawn Benedict Wong –– Mr Choy Ger Ryan –– apáca Victoria Bewick –– Isabel Siobhan Hewlett –– Tracey Ian Pirie –– Pimp Paray János Paray János (Pest, 1812. – Kaposvár, 1878. március 28.) orvosdoktor, megyei főorvos. Élete Előbb segéd volt a pestvárosi kórháznál, azután gyakorló orvos szintén Pesten. 1859-ben Bordog község egyéves járandóságot fizetett ki számára, ekkor Paray Sárd községben működött mint orvos. 1868-tól haláláig Somogy megye főorvosa volt. 1870-ben rövid ideig a kaposvári kórházat is igazgatta. Munkája Evacuationes sanguinis topicae. Specimen inaugurale. Budae, 1839. Faluvégi Lajos Faluvégi Lajos (Mátraderecske, 1924. október 22. – Budapest, 1999. december 5.) magyar közgazdász, pénzügyminiszter. Életpályája Tanulmányait 1943-ig a Kossuth Lajos Felsőkereskedelmi Iskolában, majd 1962-ig az MKKE-n végezte. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes tanára. 1945-től a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, 1968–1971 között pénzügyminiszter-helyettes, 1980-ig pénzügyminiszter, 1980–1986 között miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. 1987-ben nyugállományba vonult. Ezután 1988-tól 1993-ig a Magyar Könyvvizsgálók Egyesületének elnöke, 1989 májusától 1990 júniusáig a Tőzsdetanács elnöke, 1990–1993 között a Budapesti Értéktőzsde felügyelő bizottságának tagja volt. Pártpolitikusként 1975–1988 között az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. Ő hívta fel a figyelmet elsőként az államadósságra. Főbb művei Költségvetési gazdálkodás ( 1962 ) Állami pénzügyek és gazdaságirányítás (1973) Pénzügyeink a hetvenes években (1980) Gazdasági építőmunkák feltételei és a pénzügyi politika (1980) A tervezés mai értéke (1983) Számvitel, adózás és vállalkozás (szerk.,1991) Kitüntetés Lengyel Gyula emlékérem (1987) Emlékezete 2004-ben, családi kezdeményezésre, Faluvégi Lajos nevével alapítvány jött létre, hogy életművének és munkásságának emléket állítson, valamint a hazai befektetési kultúra fejlesztésében részt vegyen. Ceratophrys A Ceratophrys a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Ceratobatrachidae családjába tartozó nem. Előfordulása A nembe tartozó fajok Dél-Amerika trópusi vidékein honosak. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Ceratophrys aurita Ceratophrys calcarata Nagy szarvasbéka (Ceratophrys cornuta) Ceratophrys cranwelli Ceratophrys joazeirensis Díszes szarvasbéka (Ceratophrys ornata) Ceratophrys stolzmanni Ceratophrys testudo Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System A Ceratophrys az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Continvoir Continvoir település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 420 fő (2015). Continvoir Avrillé-les-Ponceaux, Benais, Bourgueil, Les Essards, Gizeux, Hommes, Restigné, Rillé és Saint-Michel-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Arnshöfen Arnshöfen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Mártély vasútállomás Mártély vasútállomás egy Csongrád megyei vasútállomás, Mindszent településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szolnok–Hódmezővásárhely-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Mindszent vasútállomás Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely Huayangosaurus A Huayangosaurus a stegosaurus dinoszauruszok egyik neme, amely a középső jura időszakban, a bath és callovi korszakok idején, mintegy 165 millió évvel ezelőtt élt Kínában, 20 millió évvel ismertebb rokona, az észak-amerikai Stegosaurus megjelenése előtt. A neve (a felfedezőhelyéül szolgáló) Szecsuan tartomány másik nevéből Huayangból (Huajang) és az ógörög σαυρος / szaürosz 'gyík' szóból származik. 4,5 méteres hosszával jóval kisebb volt a Stegosaurusnál. A Huayangosaurust a középső jura időszaki Shaximiao (Sahszimiao) Formáció alsó részén találták meg a sauropodák közé tartozó Shunosaurusszal, Datousaurusszal, Omeisaurusszal és Protognathosaurusszal, az ornithopodák közé tartozó Xiaosaurusszal és egy húsevővel, a Gasosaurusszal együtt. Anatómia A többi stegosaurushoz hasonlóan a Huayangosaurus négy lábon járó, kis koponyával és faroktüskékkel rendelkező növényevő volt. Ismertebb rokonához, a Stegosaurushoz és a csoport többi tagjához hasonlóan a Huayangosaurus két sor egyedi lemezt viselt. A lemezek függőlegesen álltak az állatok háta mentén. A Huayangosaurus lemezei sokkal tüskeszerűbbek voltak a Stegosauruséinál. Azonban a Stegosaurushoz hasonlóan két pár hosszú, vízszintes tüske helyezkedett el a farkán. A Huayangosaurus 4,5 méteres hosszával az egyik legkisebb ismert stegosaurus volt. Felfedezés és fajok A Huayangosaurus maradványai tizenkét példány alapján ismertek, melyeket a Dashanpu (Tasanpu) lelőhelyen fedeztek fel a szecsuani Zigong közelében, nevüket pedig Dong Zhiming (Tung Cse-ming), Tang Zilu (Tang Ce-lu), és Zhou Shiwu (Csou Si-vu) alkotta meg 1982-ben. A típusfaj a H. taibaii. A Huayangosaurus felállított csontvázai a Zigong Dinoszaurusz Múzeum kiállításának részét képezik Zigongban és a Chongqingi (Csungcsing) Községi Múzeumban, a kínai Szecsuan tartományban. Osztályozás A legbazálisabb stegosaurusként saját, Huayangosauridae nevű családjában helyezték el. Alaktanilag különbözik a későbbi stegosauridáktól. A koponyája szélesebb volt, és a szája elején premaxilláris fogak voltak. Ezek a fogak az összes későbbi stegosaurusnál hiányoznak. Ősbiológia Sok más stegosaurushoz hasonlóan a hátán lemezek sorakoztak, a farkából pedig tüskék álltak ki. A csípője felett két nagy tüske helyezkedett el, amik talán a fentről jövő támadás elhárítására szolgáltak (és a későbbi stegosaurusoknál megrövidültek). A lemezei kisebbek voltak a Stegosauruséinál, és a felületük is jóval elmaradt azokétól. Emiatt sokkal kevésbé hatékony hőszabályzó lehetett, ha a feltételezésnek megfelelően valóban ez volt a feladata. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Huayangosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Fastovsky, D.E. and Weishampel, D.B..szerk.: Fastovsky, D.E. and Weishampel, D.B.: Stegosauria:Hot Plates, The Evolution and Extinction of the Dinosaurs (2nd Edition). Cambridge University Press, 107–130. o. (2005). ISBN 0-521-81172-4 Dong, Zhiming. Dinosaurs from China. China Ocean Press, Beijing & British Museum (Natural History) (1988). ISBN 0-565-01073-5 Dong, Zhiming. Dinosaurian Faunas of China. China Ocean Press, Beijing (1992). ISBN 3-540-52084-8 Dong, Z., Tang, Z. and Zhou, S.W. (1982). „[Note on the new Mid-Jurassic stegosaur from Sichuan Basin, China]” (kínai nyelven). Vertebrata PalAsiatica 20 (1), 83–87. o. Sereno, P, Dong, Z-M (1992). „The skull of the basal stegosaur Huayangosaurus taibaii and a cladistic diagnosis of Stegosauria”. Journal of Vertebrate Paleontology 51, 318–343. o. Előreformátor Előreformátoroknak nevezik azokat a személyeket, akik a középkor második felében az egyházat reformpróbálkozásokkal próbálták megújítani, a 16. századi reformációt megelőzően. A négy nagy előreformátor A négy fő személy a wormsi Luther-emlékmű talapzatán, annak lábainál láthatóak. Mindannyian újítást akartak vinni az egyház életébe, de a tényleges megújításig nem jutottak el. Pierre Valdes (Vald Péter) ( 1140 k. – 1218 előtt) – Franciaország John Wycliffe (Wycliff János) ( 1320 – 1384 ) – Anglia Ján Hus (Husz János) ( 1369 – 1415 ) – Csehország Girolamo Savonarola ( 1452 – 1498 ) – Itália Mozgalmak arnoldisták valdensek lollardok husziták , cseh-morva testvérek Öszvér Az öszvér a háziszamár (Equus asinus) és a ló (Equus caballus) keresztezéséből származó hibrid; általában erős, szívós és igénytelen haszonállat. Hegyvidéken is biztonságos járása miatt évezredek óta használják teherhordóként, igavonóként, de hátasnak is. A lóöszvér (egy lókanca és egy szamárcsődör hibridje) a ló anyára, a szamáröszvér (szamárkanca és lócsődör hibridje) a szamár anyára hasonlít. Mind a kétféle öszvér génjeinek egyik fele ló, a másik fele szamár eredetű, küllemük azonban annyira különbözik, hogy sok nyelvben külön szavakat is használnak a kétféle öszvérre. Az öszvérnek soha nincs „szamár-szürke” színe, mert mindig a ló színeit örökli. Az elnevezés lehetséges eredete Az állattenyésztés szavai az ótörök nyelvekből gyarapodtak, ilyen a bika, ökör, tinó, borjú, kecske, kos, sajt, túró, gyapjú, béklyó, gyeplő, karám, ól, disznó, ártány (ma: herélt sertés), tyúk, teve. Az öszvér szavunk a Néprajzi lexikon szerint az iráni jövevényszavaink (tehén, tej, nemez, hús, szekér, gulya) közé tartozik, de nem hoz iráni párhuzamot. Másik lehetséges etimológiája szerint a keverékre utaló magyar szóösszetétel össz + vér, amit a TESZ kategorikusan elvet. Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótár meghatározása szerint ismeretlen eredetű magyar szó, ami megegyezik A magyar nyelv történeti etimológiai szótárának álláspontjával. Fajtái Lóöszvér Gyakoribb a lóöszvér (latinul: Equus mulus), amelynél ló a kanca és háziszamár a csődör. (angolul mule, franciául mulet, németül Maultier, spanyolul mula) A lóöszvér – a lókanca és a szamárcsődör közötti keresztezésből származó hibrid – nagyobb testi erővel, a betegségekkel szembeni nagyobb ellenállással és hosszabb élettartammal rendelkezik, mint bármelyik szülője. Termete a lóéhoz hasonló, hangja hasonló a szamár ordításához. Teherbírása akár a lóé, de erősebb és szívósabb. Keresi a lovak társaságát. Szamáröszvér Ritkább a szamáröszvér (latinul: Equus hinnus), amelynél háziszamár a kanca és ló a csődör. (angolul hinny, franciául bardot, németül Maulesel, spanyolul burdégano) Nagyon ritka. Lomha, a feje otromba, szőrzete durva, több benne a szamár-, mint a lójelleg. Hangja nyerítés. Tenyésztése Magyarországon Korábban Magyarországon a szamártenyésztéssel semmilyen állami vagy társadalmi szervezett nem foglalkozott. Kivétel volt Mezőhegyes, ahol az Állami Ménesbirtokon a 19. század utolsó évtizedétől 1961-ig a tenyészcél az öszvér előállítására alkalmas, nagy testű szamármének előállítása volt. Ennek érdekében olasz import szamárménekkel nemesítették a céltudatosan szelektált állományukat.ló Szaporodás, termékenység Miután a ló és a szamár rendes körülmények között soha sem párosodik, különböző módozatokhoz kell folyamodni a tenyésztésnél. Egyik eljárás az, hogy a kanca lónak bekötik a szemét, előzőleg azonban mén-lovat vezetnek hozzá s így csapják be. Ugyanígy járnak el a mén-ló esetében is. Sokkal egyszerűbben történik meg a fedeztetés, ha a csikókat egymás társaságában nevelik fel. Ezt az eljárást követték az ókorban a rómaiak is. A lókanca valamivel hosszabb ideig hordja ki az öszvércsikóját. Az öszvér mindig az anyjára hasonlít. Az erősebb, nyugodtabb lóöszvér a lóra, a kisebb termetű, virgoncabb szamáröszvér a szamárra hasonlít, de a fülük és a farkuk majdnem egyforma. Az öszvér átlagosan 20-30 évig él, de nem ritkán 40 évig is. Egyesíti magában a ló és szamár szülők tulajdonságait. Az öszvér elterjedt használatát kiváló munkabírása, igénytelensége indokolta. A ló kromoszóma száma 64 (32 pár), a szamáré 62 (31 pár), az öszvéré azonban 63 (31 és fél pár), Mivel az öszvér kromoszómaszáma nem páros, a kromoszómák nem képesek maradéktalanul párba rendeződni, ezért általában nem képes utódot létrehozni. A megtermékenyüléskor egy-egy kromoszóma kerül a spermiumba és a petesejtbe minden párból, ezért a létrejövő megtermékenyített petesejt (zigóta), majd a megszülető öszvér minden egyes testi sejtje, páratlan számú, hatvanhárom darab kromoszómával fog rendelkezni. Mivel az ivarsejtek képződése során a kromoszómapárok összekapcsolódnak, egyikük kimarad, így nem jönnek létre nemzőképes spermiumok és petesejtek. Az öszvércsődör mindig terméketlen (steril), az öszvérkanca azonban termékeny (fertilis), bár nagyon ritkán, de ló- vagy szamárcsődörtől megtermékenyülhet. Több mint 60 dokumentált esetben született utódja, a lóval vagy szamárral párosodott öszvérkancának. Az öszvércsődöröket általában ivartalanítják. Erre azért van szükség, mert ugyan nem szaporodóképesek, de szexuális ösztöneik vannak és egy felgerjedt öszvércsődör nagyon veszélyes, hiszen az öszvér a lovaknál is erősebb állat. Forrás A Pallas nagy lexikona Becze József: A szamár tenyésztése és az öszvér Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955. Anyai hatás és anyai öröklődés. Mindentudás Egyeteme, III. kötet, 231-241, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004. Holtak Ösvénye A Holtak Ösvénye egy fiktív hely J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura c. regényében. A megnevezés egy hegység – az Ered Nimrais, azaz Fehér-hegység – alatt húzódó titokzatos utat jelöl, amely Dwimorbergtől Dúnhargig vezet. Kísértetjárta, félelmetes hely. Története Középfölde másodkorában a dúnföldi emberek szövetséget kötött Isildurral, és megfogadták, hogy örökké hűségesek maradnak hozzá. Sauron azonban megrontotta őket, és esküszegőkké váltak. Büntetésből örökké a Fehér-hegység közelében kellett maradniuk, készen arra, hogy ha majd Isildur méltó utóda hadba szólítja őket, teljesítsék kötelességüket. Erre a harmadkor 3019. évében, a Gyűrűháború idején került sor, amikor Aragorn megidézte őket, s az ő segítségükkel szabadította fel Pelargirt az umbari kalózok megszállása alól. Forrás J. R. R. Tolkien : A Gyűrűk Ura Robert Foster: Tolkien enciklopédia A-tól Z-ig , Szukits, 2001, Holtbiztos tipp A Holtbiztos tipp (The Dead Pool) című akciófilm az ötödik és egyben utolsó film a Piszkos Harry-sorozatban. Harry Callahan felügyelő szerepében ismét Clint Eastwoodot láthatjuk. A filmet San Franciscóban, Kalifornia államban forgatták. Kisebb szerepekben feltűnik Liam Neeson és az akkor még ismeretlen Jim Carrey is. A filmet 1988-ban mutatták be az amerikai mozik, a kritikusok vegyesen fogadták, egyesek szerint a leggyengébb rész a sorozatban. Cselekmény A hírnév utoléri Harry Callahan felügyelőt (Clint Eastwood), aki börtönbe juttatta Lou Janero maffiavezért. Egy éjszaka Harryt megtámadják Janero emberei, ám a felügyelő könnyen végez mindegyikkel. Ezután új társat kap Al Quan személyében és megbízást a drogos rocksztár, Johnny Squares (Jim Carrey) halálának kivizsgálására. Nem sokkal ezután egy általa felszámolt rablás áldozatánál Harry talál egy listát, amin több híresség neve is szerepel, köztük ő is. Ez a „Haláltotó”, egy új, bizarr játék, ami során felírnak 8 hírességet és megtippelik halálának idejét. Az nyer, akinek a listájáról a legtöbb híresség hal meg. Peter Swannak (Liam Neeson), Squares klipjének rendezőjének is van egy ilyen listája, ám ő mindent tagad, de ettől még ő az első számú gyanúsított. Ezután Harry találkozik Samantha Walker riporterrel. A nő egy részletes riportot akar csinálni Harryvel, ám a nyomozó visszautasítja a dolgot. Még aznap este megtámadják őket Janero emberei, a felügyelő ismét sikeresen visszaveri a támadást. Másnap reggel Harry ellátogat a börtönbe Janeróhoz és megfenyegeti, ha valami történik vele, az egyik sittes barátja, akivel kintről levelezik, jön és megöli. Janero megijed, ezért visszavonja az utasítást Callahan megölésére, mi több, még testőröket is küld, akiket felbukkanásukkor Harry támadóknak nézve jól összever. Közben egy másik hírességet a kocsijában egy, az alá beguruló kis, bombával felszerelt rádió-távirányítású autóval robbantanak fel, miután kitolat a garázsából. A helyszínen a törmelék közt Harry megtalálja a kisautó egyik kerekét, bár akkor még nem tudja hogy került oda. Callahan segít megoldani egy ügyet, ami során egy Gus Wheeler nevű férfi azt vallja magáról, hogy ő gyilkolta meg a listán szereplő embereket és ezért fel akarja gyújtani magát. Kiderül azonban, a férfi csak ezért mondta ezt, hogy felhívja magára a figyelmet. Véletlenül mégis felgyullad, ám Harry segít rajta. Közben kiderül az is, hogy a valódi gyilkos Harlan Rook, akinek elborult személyisége van, ezért Peter Swannak képzeli magát. Másnap reggel Callahan és Quan kocsival utaznak, mikor feltűnik egy kis rádió-távirányítású autó, amit Rook irányít. Harrynek eszébe jut a korábban talált kisautókerék és azonnal rájön, mi a helyzet. A gázra lép, sikeresen kicselezi az autót, ám a városon keresztüli kergetőzés végén egy zsákutcába szorul. Megvárja, míg a kisautó begurul a kocsija alá, és utána hirtelen hátramenetbe kapcsol, kocsija így kisebb robbanást szenved, ami során társa, Quan megsebesül. Őt kórházba viszik, Harry kisebb sérülésekkel megússza. Közben Rook Swannak kiadva magát interjút ajánl Samantha Walkernek és egy kikötői raktárba hívja, ahol túszul ejti a nőt. Callahan elmegy a kikötőben található filmstúdióba. Rook arra kényszeríti Harryt, hogy dobja el a 44-es Magnumját, különben megöli a nőt. Callahan kénytelen ezt megtenni, Rook elveszi a pisztolyt, ezután eszeveszett hajsza kezdődik, Rook közben kilődözi a pisztoly összes golyóját. Harry elbújtatja Samanthát egy szobába, majd tovább menekül Rook elől. A mólón bújik el, Rook követi. Harry megjelenik egy szigonnyal a kezében miután tudatosítja Rookkal, hogy pisztolyából kifogyott a töltény. Harry elsüti a szigonyt és Rook meghal, miután a szigony egy bódé falához szögezi. A film végén Callahan és Walker távozik a helyszínről, miközben a rendőrök megérkeznek. Szereposztás Az 1980-as évek híres rockbandája, a Guns N’ Roses kétszer is feltűnik a filmben. Johnny Squares temetésén a zenekar összes tagja látható (Axl Rose, Slash, Izzy Stradlin, Duff McKagan és Steven Adler), a film egy másik jelenetében pedig Slash azt a szigonyt süti el, amit Harry a film végén ugyancsak használ. A zenekar Welcome to the Jungle című száma a videoklip forgatása alatt és akkor hangzik fel, amikor a gyilkos túszul tartja fogva a riporternőt. Az autósüldözés Callahant San Francisco hegyes utcáin keresztül üldözik a jelöletlen Oldsmobile 98 rendőrautójában egy irányított távolsági bombával, amit Rook kezel. Az autó valójában egy módosított Associated RC10 homokfutó, a tartozékok pedig egy 1963-as Chevrolet Corvette modellből valók. "Jammin'" Jay Halsey világbajnok irányította a modellautót. A hangokat az utómunkálatok során vették fel. A jelenet sok kritikusnak volt ismerős a San Francisco-i zsaru című filmből, valamint Eastwood elmondta, hogy ez az egyik kedvenc jelenete a filmből. Részletek A kritikai reakciók vegyesek voltak (a Rotten Tomatoes-on 54%-ot kapott). Néhányan azt mondták, hogy jó film volt, főleg az autóüldözéses jelenet sikerült jóra. Roger Ebert filmkritikus csaknem megadta neki a legmagasabb értékelését (3,5 csillag a 4-ből) és azt mondta, hogy pont olyan jó film, mint az első rész. A film egyik figyelemreméltó szereplője Jim Carrey (a stáblistán James Carrey-ként van feltüntetve), akinek ez volt az egyik első szerepe[forrás?]. Jim Carrey egy Guns N’ Roses számot, a Welcome To The Jungle-t adja elő a forgatáson. Carrey a meghallgatások idején egy Post-Nuclear Elvis Lounge Act című videofelvételt készített. Ez felkeltette a producerek figyelmét, így a színész bekerülhetett a Rózsaszín Cadillac című, következő Eastwood-filmbe is. Harry Callahan kocsija a filmben egy 1985-ös évjáratú Oldsmobile 98 Regency. A film társírói a Life Extension könyvek szerzői Durk Pearson és Sandy Shaw voltak. Az ő történetük sarkallta Eastwood visszatérését Harry Callahanként. Durk Pearson feltűnik egy kisebb cameo szerepben, ő az, aki a temetési jelenetben Axl Rose mellett áll. A halállistán szereplő nevek valójában azoknak az embereknek a nevei, akik Eastwoodal együtt dolgoztak a filmen (Jack Green operatőr, Michael Cipriano segédvágó, Lloyd Nelson szkript-író és Glenn Wright jelmeztervező). A film rendezője, Buddy Van Horn korábban elvállalt egy kisebb szerepet a Piszkos Harryben, az ugrásos jelenetben. Amikor Al megmutatja Harrynek a halállistát az étteremben, ezeket a neveket olvassa: "Tony Engelhart... Michael Cipriano... Harry Callahan." De a listán a Tony Engedal név szerepel. Érdekességek A filmben 14 ember hal meg. Ez az egyetlen olyan folytatás, ahol említést tesznek a Skorpió nevű gyilkosról, akit Harry az első részben kapott el. Ez az egyetlen film a Piszkos Harry-sorozat ban, amiben egy Top 10-es dal hallható (Guns N’ Roses: Welcome To The Jungle ). A zenekar tagjai nagy rajongói a sorozatnak, és Harry Callahan karakterének. A stáb engedélyt kapott, hogy ismét [San Francisco (Kalifornia)|San Franciscóban]] forgasson, annak ellenére, hogy sok tüntető tiltakozott a film ellen, mert úgy gondolták, hogy Harry Callahan karaktere nem vet jó fényt a városra. Ez az egyetlen Piszkos Harry-film , amiben nem szerepel Albert Popwell. A Piszkos Harry ben rablót, a Magnum erejében stricit, Az igazságosztóban Ed Musztafát, az Igazság útjában Horace Kinget játszotta. A Liam Neeson által játszott Peter Swan filmrendező munkái közt fellelhető a Time After Time , Cujo , és az It's Alive III: Island of the Alive is. A Marvel Comics képregénykiadó egyik figuráját, Deadpoolt erről a filmről nevezték el (a film eredeti címe ugyanis The Dead Pool ). Frank Miller képregény író/rajzoló a Piszkos Harry-sorozat egyik nagy rajongója, egy interjúban elmondta, hogy neki csalódást okozott a film és ezért írt egy Sin City-történetet , a Yellow Bastardot, amit ő úgy fog fel, hogy neki ez az utolsó Piszkos Harry-film. Az első részben szereplő, Skorpiót játszó Andrew Robinson után ebben a részben is felbukkan egy gyakori kardassziai szereplőt alakító színész a Star Trek: Deep Space Nine -ból: a Gul Dukatot alakító Marc Alaimo , aki az egyik Harry által összevert, Janero által megbízott testőr. Szarka Gyula Szarka Gyula (Vágsellye, 1962– ) Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző. Testvérével, Szarka Tamással a Ghymes együttes alapító tagja. Pályafutása A felvidéki Királyréven nőtt fel. Zenei tanulmányait a Galántai Zeneiskolában alapozta meg, ahol zongorázni és gitározni tanult. 1980-ban a pozsonyi Duna utcai Gimnáziumban érettségizett. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári diplomát, ezt követően öt évig a nádszegi általános iskolában tanított. 1983-ban, főiskolai évei alatt alapította meg testvérével az első zenekarukat, amely 1984-től viseli a Ghymes nevet. Ezekben az időkben tanult meg önképző módon bőgőzni. 2000-ben feleségével, Szarka Zsuzsával létrehozták a Nádszegi Napszínházat. Többek között fellépett: Hobo, Gerendás Péter, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Jordán Tamás és a Vujicsics együttes. 2004 áprilisában jelent meg első szólóalbuma, az Alku. A lemezt színházi darab formájában a Kolibri Színházban láthatta a közönség. A 2007-es és a 2008-as évadban a Komáromi Jókai Színházban mesekoncert sorozatot tartott Csak a világ végire... címmel. A Ghymes zenészek közül: Varga Bori és Kún Csaba, a színház színészei közül: Holocsy Katalin és Bernáth Tamás vettek részt az előadásban. 2007-ben megjelent második szólólemeze a Bor és lányka, amely egy hónap alatt aranylemez lett. A Forrás Színház Toldi előadásához írt zenéje kibővítve CD-n is megjelent 2009-ben. 2006 óta, az évente megrendezésre kerülő Ghymes Fesztivál főszervezője. A fesztivál a magyar kortárs zenei, színházi és irodalmi élet bemutatására törekszik. A zene mellett a Szent György-hegyi Hegymagason borászkodással is foglalkozik. 2011. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesült testvérével, Szarka Tamással. Művei A Ghymessel 1988: Az ifjúság sólyommadár 1991: Ghýmes 1993: Üzenet 1995: Bennünk van a kutyavér 1996: Tűzugrás 1998: Rege 2000: Smaragdváros 2001: Üzenet (újrakiadás) 2002: Héjavarázs 2003: Ghymes koncert 2004: éGHYMESe 2005: Csak a világ végire... 2006: Messzerepülő 2007: Mendika 2008: Álombálom 2010: Bennünk van a kutyavér 2010 2010: Szikraszemű Egyéb Ghymes lemezek: 2001: A nagy mesealbum (mint közreműködő) 2002: Bakaballada (Hobo-val) 2003: A nagy mesealbum II 2006: Üvegtigris 2 Szólólemezei 2004: Alku 2007: Bor és a lányka 2009: Toldi Egyéb lemezek Hétrét együttes: Hetric Free Folk lemezén Az ördög tánca című dalt énekli Nagy Szabolcs:Régi jó időből lemezén A bor legendája című számot énekli Színpadi művei Kolibri Színház: Alku Forrás Színház: Toldi Szegedi Szabadtéri Játékok: Benyovszky (táncjáték - Ghymes) Komáromi Jókai Színház: Csak a világ végire... (mesekoncert) Díjai A Ghymessel: Nyitott Európáért díj (1999) Don Quijote-díj (2001) Magyar Művészetért díj (2001) Arany Zsiráf díj – world music/jazz kategória (2001, 2002) eMeRTon-díj – a legjobb határon túli magyar zenekar (2002) Artisjus-díj (2005) Fonogram díj (2005) Bartók Béla-emlékdíj (2006) Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Díja - Kemény Zsigmond-díj (2008) Magyar Örökség díj (2008) Kossuth-díj (2011, Szarka Tamással megosztva) Borászat: Hamvas-fürt borművészeti díj (2008) Őszharmat késői szüretelésű olaszrizling bora ezüstérmes lett a XVIII. Szent-György-hegyi napokon rendezett borversenyen (2010) Deák Ferenc (kanonok) Deák Ferenc (18. század) kanonok. Élete Nagytárkányi, később girincsi, majd miskolci plébános volt. 1736. augusztus 15-én Szűz Mária mennybevitelének az ünnepén Deák Ferenc tartotta az ünnepi szentmisét. Itteni szolgálata alatt ő kezdeményezte a Csupros Mária-szobor felállítását, amelyre 1738-ban került sor az akkor még új Mindszenti templom előtt, a mindszenti és miskolci polgárok kívánságára. Ennek fenntartására ajándékozta 20 kapás szőlejének árát, s ennek kamatjából gyújtották meg minden szombaton és Mária vigélyein a szobron lévő mécsest. A szegények mindszenti házáról sem feledkezett meg, ennek is 60 kapás szőlőt ajándékozott. Mivel a protestánsok megtérítésében gróf Erdődy Gábor Antal egri püspök jobb kezének számított, 1741-ben az egri káptalan választott kanonokja lett. Amikor az itteni szeminárium rektoraként szolgált a pestisjárvány idején, 1743. július 21-én fogadalmat tett, hogy minden hónap harmadik vasárnapján szentbeszédet tart a Fájdalmas Szűz előtt és a szenvedő népért szentolvasót végez. 1745-ben az ő tulajdonát képezte az egri Széchenyi utca 16. szám alatt álló épület. Később mellei fontisról címzett apát és máramarosi főesperes volt 1751-ben. Munkái Domus sapientiae, az az A bölcsességnek háza, mellyet ... Andrásy Klára ... Sennyei István ... özvegye ... ötven négy esztendeig épített, és most temetése alkalmatosságával ... élő nyelvel ki hirdetett ... P. D. F. Nagy tárkányi plébános. (Évszám nélkül) Az égig támasztott Jákob lajtorjáján példáztatott mennyei boldogság nyolcz fok garádicsa. (Kende Katalin, Keresztes Lászlóné asszony felett tartott halotti prédikáczió.) Kassa, 1730. Közönséges orvosság, melylyel Barkóczi Krisztina asszony Sennyei Imre házas társa magát erősítette, amelyet temetési szomorú alkalmatosságával… az egybegyült népek eleibe terjesztett. Kassa, 1733. Felezési idő A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik. Tipikus példa a radioaktív atommagok bomlása. A radioaktív bomlás jellemzői: a τ közepes élettartam (röviden: élettartam), a T1/2 felezési idő és a λ bomlási állandó. A még el nem bomlott radioaktív atommagok száma exponenciálisan csökken az idő múlásával (exponenciális bomlástörvény). A bomlási állandó az idő együtthatójaként jelenik meg az e szám negatív hatványaként felírt exponenciális kitevőjében. A közepes élettartam elnevezésben a közepes jelző az élettartamok várható értékére utal, amely speciálisan az exponenciális eloszlás esetében (a radioaktív bomlás sztochasztikus hátterét adja) megegyezik azzal az idővel, amely alatt a bomlatlan magok száma e-ed részére csökken. A bomlási állandó és a közepes élettartam egymás reciprokai: λ=1/τ. Fontosabb összefüggések Először levezetés nélkül közöljük a fontosabb összefüggéseket: A felezési időre vonatkozó kapcsolat származtatása Egy radioaktív izotóp bomlásánál az izotópok számát az időben csökkenő exponenciális függvény írja le: ahol N(t) az izotópok száma a t időpillanatban, N(0) pedig az N értéke t = 0 pillanatban, λ pedig egy magtól függő állandó, amit bomlási állandónak nevezünk. Mivel a felezési idő azt az időtartamot adja meg, amely alatt a kezdeti érték felére csökken N, ez a következőképp számolható: ahol T1/2 a felezési időt jelöli, ezt szeretnénk kifejezni az egyenletből. A felezési idő független a kezdeti értéktől, az N(0) kiesik az egyenletből, és a felezési időt a következőképp kapjuk: Mivel , írhatjuk, hogy Innen Biológiai felezési idő Biológiai vagy eliminációs felezési időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt a szervezet a felvett vagy véráramba juttatott radioaktív, toxikus vagy gyógyhatással rendelkező anyag mennyiségét a felére csökkenti. Jelölése T1/2. Az eliminációban biológiai (anyagcsere, kiválasztás), fizikai (radioaktív bomlás) és kémiai (vegyületek lebomlása) folyamatok együttesen vesznek részt. A gyógyszertanban, ezen belül a farmakokinetikában használatos felezési idő megadja azt az időtartamot, ami alatt a vérbe jutott gyógyszer koncentrációja a felére csökken. Habár ebben a folyamatban is több tényező játszik szerepet, májon keresztül történő elimináció esetén a folyamat leírható egy exponenciális függvénnyel: ahol: Ct a koncentráció t idő elteltével, C0 a kezdeti koncentráció t = 0 időpontban, k az eliminációs konstans. Az eliminációs konstans és a felezési idő közötti összefüggést az alábbi egyenlet adja meg: Chevaigné-du-Maine Chevaigné-du-Maine település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 177 fő (2015). Chevaigné-du-Maine Saint-Julien-du-Terroux, Charchigné, Javron-les-Chapelles, Lassay-les-Châteaux és Madré községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 392 Wilhelmina A 392 Wilhelmina (ideiglenes jelöléssel 1894 BF) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Maximilian Franz Joseph Cornelius Wolf fedezte fel 1894. november 4-én. Felfalusi József Felfalusi József (?, 1660. v. 1661. – ?Marosvásárhely, 1715) református lelkész, tanár. Élete 1686 előtt a Bethlen Miklósnak Mihály fia mellett volt nevelő. 1686-tól külföldi egyetemeken tanult (Franeker, Leiden, Odera-Frankfurt); hazajövetele után folytatta a nevelőséget. 1691. június 14-én a marosvásárhelyi református kollégium rektori hivatalába iktatták be; 1692. március 6-án ugyanott a református egyház megválasztotta papjának. 1711-ben a marosszéki egyházmegye esperesévé választották, 1713-ban a főkonzisztórium tagja lett. Neje volt Tofaeus Zsófia, a Szakácskönyv írója, Tofaeus Mihály erdélyi református püspök leánya. Munkái Disputatio philosophica de innata Dei idea, Franequerae, 1689. Latin üdvözlőverset írt Diósi Andráshoz és 1702-ben Dálnoki Benkő Mártonhoz . Maidai csata A maidai csata 1806. július 4-én zajlott le a Jean Reynier vezette francia-olasz-lengyel-svájci erők és a John Stuart parancsnoksága alatt álló angol-nápolyi-szicíliai hadsereg között Maidánál (Calabriában, Olaszország délnyugati részén). Előzmények I. Ferdinánd a nápolyi kettős királyság uralkodója úgy döntött, hogy csatlakozik a harmadik koalíció Napóleon elleni erőihez. Az austerlitzi csata után, 1806 tavaszán a francia csapatok megtámadták a Nápolyi Királyságot, miután az angol hadsereg állítólag megvédte a királyságot, mielőtt evakuálta volna erőit Itáliából. A nápolyi-szicíliai erőket a campotenesei csatában szétzúzták, Ferdinánd Szicíliába menekült, átengedte a nápolyi koronát a franciáknak. Napóleon a testvérét, Joseph Bonapartét ültette a trónra. 1806. júliusában a franciák teljesen szétzúzták a nápolyiak ellenállását, eltekintve a calabriai felkeléstől és a gaetai helyőrségtől. A francia Masséna tábornok erői egy hosszadalmas ostrom elé néztek. Az angolok egy a nápolyiakat támogató expedíció megszervezése mellett döntöttek, melyet Calabriába irányítottak azzal a céllal, hogy támogassák a francia-ellenes felkelést és hogy megelőzzenek egy lehetséges inváziót Szicília ellen. A csata Az angol hadsereg 5000 emberrel, John Stuart vezérőrnagy vezetésével Messinából július 27-én kihajózott és három nappal később partra szállt a Santa Eufemia-öbölben. Ebben az időben a francia erők Jean Reynier tábornok vezetése alatt csak 6000 emberrel tudtak szembeszállni velük. A két hadviselő fél 1806. július 4-én találkozott a maidai síkon, az angolok egy alacsony gerincet foglaltak el. Ahogy a Reynier franciái előrenyomultak, az angolok gyilkos sortüzet bocsátottak ki közvetlen lőtávolságról. A franciák meginogtak, amikor az angolok szuronyra váltottak, az utolsó akció mindössze 15 percig tartott. Stuart, ahelyett, hogy kísérletet tett volna Gaeta felmentésére, déli irányba vonult és kisebb csetepaték sorozata után visszatért Szicíliába. Ez utóbbi tettéért sokan kritizálták. Ennek ellenére a saját hazájától győzelméért lovagrend kitüntetést, évi 1000 font sterling járadékot; Ferdinánd királytól pedig a Maida grófja címet kapta. Következmények A csatában az angolok csak 45 halottat és 282 sebesültet vesztettek, míg a franciák vesztesége 500 halott, 1100 sebesült és 400 hadifogoly volt. Masséna 15 ezer emberrel július 18-án elfoglalta Gaetát, Stuart megakadályozta Szicília elleni támadást. 1806-ban, az austerlitzi csata után a Nápolyi Királyság a franciák kezébe került. Napóleon a bátyját, Joseph Bonaparte-t emelte a nápolyi trónra. Miután József 1808-ban megkapta a spanyol trónt, Napóleon húga, Karolina és férje, Joachim Murat került a nápolyi trónra. IV. Ferdinánd eközben a Szicíliai Királyság uralkodója is volt, III. Ferdinánd szicíliai király néven. Miután 1814-ben a nemzetközi koalíció legyőzte Napóleon seregeit, az európai nagyhatalmak megerősítették Murat-t nápolyi királyként. A nagyhatalmak, főleg Nagy-Britannia azonban gyanakodva figyelték uralkodását, Murat helyzete egyre bizonytalanabbá vált. 1815-ben, amikor Napóleon száz napra ismét visszaszerezte a francia trónt, Murat a támogatásáról biztosította őt. A tolentinói csatában az osztrák seregek leverték Murat hadait, és visszahelyezték IV. Ferdinándot Nápoly trónjára. A waterlooi csata után Ferdinánd király elfogatta és kivégeztette Murat-t. Marcal-közi-csatorna A Marcal-közi-csatorna a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében, mintegy 120 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Koroncónál eléri a Marcalt. A Marcal-közi-csatorna egyike a Marcal folyót övező azon mellékcsatornáknak, melyeket a múlt században hoztak létre a folyó völgyében, azzal párhuzamosan haladva. Előtted, Jézusom, leborulok Az Előtted, Jézusom, leborulok Jézusról szóló egyházi ének, mely a Bozóki-énekeskönyvből származik. Jegyzetek Bozóky Mihály: Katholikus karbeli kótás énekeskönyv. Vác: (kiadó nélkül). 1797. 196. o. Források Szent vagy, Uram!. Szerkesztette Harmat Artúr és Sík Sándor . Budapest: Szent István Társulat . 1974. ISBN 963-360-015-4 143. ének Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 143. ének Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 207. ének Felvételek Sajónémeti templom. YouTube (2015. máj. 23.) (Hozzáférés: 2017. feb. 6.) (videó) Előtted Jézusom - Jézus ének - H143. www.szolgalohittan.hu (Hozzáférés: 2017. feb. 6.) (audió) SzVU 143. YouTube (2011. jan. 2.) (Hozzáférés: 2017. feb. 6.) (audió) orgona Fresnay-le-Long Fresnay-le-Long település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 324 fő (2015). Fresnay-le-Long Étaimpuis, La Houssaye-Béranger, Saint-Maclou-de-Folleville, Saint-Victor-l’Abbaye és Varneville-Bretteville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Irwin Corey Irwin Corey (Brooklyn, New York, 1914. július 29. – Manhattan, New York, 2017. február 6.) amerikai komikus, színész. Filmjei Mozifilmek How to Commit Marriage (1969) Fore Play (1975) Retkes verdák rémei (Car Wash) (1976) New York foglyai (Thieves) (1977) Chatterbox! (1977) Fairy Tales (1978) The Comeback Trail (1982) Stuck on You! (1982) Kasszafúrók (Crackers) (1984) The Perils of P.K. (1986) That's Adequate (1989) Jack (1996) Nem én vagyok Rappaport (I'm Not Rappaport) (1996) The Boys Behind the Desk (2000) A jade skorpió átka (The Curse of the Jade Scorpion) (2001) Irwin & Fran (2013) Tv-filmek Basic Values: Sex, Shock & Censorship in the 90's (1993) Tv-sorozatok The Edge of Night (1956) The Steve Allen Show (1956–1957) Omnibus (1958) The Phil Silvers Show (1959) Jackie Gleason: American Scene Magazine (1964–1965) Doc (1975–1976) The Smothers Brothers Comedy Hour (1989) Vadász-réti-patak A Vadász-réti-patak a Budai-hegységben eredő, rövid vízfolyás, az Aranyhegyi-patak mellékága. Zömmel a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló területen folyik. A duzzasztásával jött létre a Nagy-Szénás északi vonulatainak a lábánál található Jági-tó. Vízgyűjtő területe A Vadász-réti-patak elsősorban a Nagy-Szénás hegytömbje, valamint annak északi előhegyei, az Iváni-hegy, a Kis-Szénás és a Nádor-hegy, valamint nyugat felől a Hárs-hegy irányából lefolyó vizeket gyűjti össze. A térségben folytatott szénbányászat megkezdése előtt a völgyében fakadó források a jelenleginél jóval nagyobb vízhozamú, állandó források voltak, a szénbányászat beindulásával azonban ezek vízhozama jelentősen lecsökkent, és – helyi lakosok elbeszélése szerint – a bányászat felhagyását követően sem állt vissza a korábbi vízhozamuk. A patakvölgyben már a 20. század első felében – pontosan nem ismert időpontban – több egymást követő völgyzáró gátat is kialakítottak azzal a céllal, hogy a kialakuló tavakban halakat, elsősorban pisztrángot tenyésszenek, de a terv a patak vízhozamának csökkenése miatt kútba esett. Később egy budapesti horgászegyesület újból kísérletet tett a patak vizének tóvá duzzasztással történő hasznosítására, de ez a projekt sem volt hosszú életű. Jelenleg a völgyet egy nagy gát zárja le, a visszaduzzasztással létrejött Jági-tó népszerű kirándulóhely. A Jági-tavat elhagyva a Vadász-réti-patak vize a völgy vastag üledékrétegének köszönhetően nagyrészt láthatatlanul, a felszín alatt folyik, búvópatakként. Pilisszentiván sporttelepét elhagyva, a megszűnt 831-es busz végállomásául szolgáló buszforduló térségében éri el a község nyugati határában fakadó Aranyhegyi-patakot, és a falu néhány méterrel arrébb húzódó főutcáját a két vízfolyás már egyesülve keresztezi. A Vadász-réti-patak élővilága Mivel a Vadász-réti patak majdnem teljes hosszában természetvédelmi oltalom alatt álló, szennyező forrásoktól úgyszólván mentes területen húzódik (vizét legfeljebb a tőle északra húzódó mezőgazdasági területekről leszivárgó vegyszermaradványok szennyezik), élővilága gazdag. A patak vizének faunája, melyre a kétéltűek és vízirovarok bőséges faj- és egyedszáma jellemző, főleg a Jági-tó partjainál tanulmányozható. Nevének eredete A patak a hivatalos nevét kézenfekvően onnan kapta, hogy a völgyét, illetve az attól északra elterülő mezőgazdasági területet Vadász-rétnek nevezik. E rét helyi sváb népi neve Jägerwiesen, amit mondanak Jagerwiesennek is, ennek megfelelően a patakot is gyakran emlegetik az ebből származtatott sváb-magyar keveréknyelvű névvel Jági-pataknak, esetleg (idősebbek szóhasználatában) Jágervíznek. Ide vezethető vissza a patak felduzzasztásával kialakult Jági-tó neve is, amely majdhogynem teljes értékű elnevezésévé vált a tónak, a hivatalosabb Vadász-réti víztározó elnevezéssel csak igen elvétve lehet találkozni. 7016 Conandoyle A 7016 Conandoyle (ideiglenes jelöléssel 1991 YG) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Urata Takesi fedezte fel 1991. december 30-án. Nevét Arthur Conan Doyle (1859–1930) skót író után kapta. Cerbois Cerbois település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 432 fő (2015). Cerbois Brinay, Lazenay, Limeux, Lury-sur-Arnon, Preuilly és Quincy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cerbère Cerbère település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 1349 fő (2015). Cerbère Portbou és Banyuls-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Wernigerode Wernigerode település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 33 108 fő (2015. december 31.). Fekvése A Harz-hegység keleti peremén, Nordhausentől északra fekvő település. Története A város valamikor a 10. században keletkezhetett, magva a Holtemme és a Ziliacherbach összefolyásánál levő kis magaslaton, a jelenlegi városközpont helyén lehetett. 1110-ben a terület tulajdonosai várat építettek itt és 1121-től s 1121-től a Weringerode grófi címet használták. 1229-ben a település városjogot kapott és 1279-től erődítményrendszerének keleti, nyugati és déli kapujánál az átmenő árukért vámot szedtek. Mivel Wenigerode fontos kelet-nyugati és észak-déli útvonal kereszteződésében feküdt, a vámszedés nagy gazdasági jelentőséggel bírt, és a város csakhamar megkapta a pénzverés jogát is. A település keleti kapuja előtt jött létre a megerősített Újváros, saját piaccal és városházával. 1429-ben kihaltak Wernigerode grófjai és a hűbérbirtok Stolberg grófjaira szállt. Wernigerode a 15. és a 16. században virágzó város lett, számos itt meghonosodott iparággal. A város fejlődését azonban az ismétlődő tűzvészek súlyosan hátráltatták, mígnem a harmadik tűzvész után 1528-ban az Óvárost és az Újvárost egyesítették és újjáépítették. A lakosságot a tűzvészeken kívül pestisjárvány is sújtotta, de nem múlt el nyomtalanul fölötte a harmincéves háború sem. 1751-ben egy újabb tűzvész pusztított, rendkívüli károkat okozva; a város barokk házai az ezt követő időszakból származtak. 1806-ban a grófság a Westfalen királyság birtokába került. Az 1800-as évek legvégén a vasút, főleg a Harzquerbahn megépítésével a város turistaforgalma is nagymértékben megnőtt. Nevezetességek Barokk kastély - az 1100 körül épült vár helyén 1671-1676 között épült. Hűbéri múzeum (Feudalmuseum) Városháza - a piactéren épült késő gótikus stílusban. Szent Szilveszter templom - a 13. századból való, kora gótikus stílusban épült háromhajós épület. Szent János templom - 1279-ben épült. Szent György kápolna - 1359-ben épült. Népesség A település népességének változása: Želiv Želiv település Csehországban, a Pelhřimovi járásban. Želiv Křelovice, Sedlice, Humpolec, Koberovice, Senožaty, Svépravice és Červená Řečice településekkel határos. Lakosainak száma 1150 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Peltasztész A peltasztész (ógörögül: πελταστής) az ókori görög könnyűgyalogság távolfegyverekkel felszerelt harcosa. A fegyverzete hajítódárda, parittya vagy könnyű íj volt. A fegyvernem a könnyített pajzsról (pelt) kapta a nevét. A pelt szalma- vagy nádfonatú, bőrrel bevont pajzs volt, alakját félholdként írják le általában, de irodalmi források alapján kerek is lehetett, vagy ovális, melynek két oldalán körcikk alakú kivágás volt. A pajzsot a bal karra rögzítve hordták, így lehetőséget adott a bal kéz viszonylag szabad használatára. A tartalék dárdák, kövek hordozására vagy az íjfeszítésre is alkalmassá vált. A peltasztészek általában semmilyen páncélzatot nem viseltek a sisakon kívül, ezért gyors mozgású, új taktikai elemek végrehajtására alkalmas fegyvernemet alkottak. A hajítódárdájukat (gerely) szíjjal tekerték körbe, ami eldobás közben letekeredett, perdületet és további energiát adva a fegyvernek, ami így pontosabban és nagyobb erővel talált. Eredete A peltasztész harcosok a görög hadművészetben elsőként Athénben, Iphikratész újításaként (i. e. 390) tűntek fel. Iphikratész thrák származású felesége révén kapcsolat tehető fel a könnyűgyalogos thrák hadviseléssel, de a makedón I. Alexandrosz seregének pezetairosz harcosainak mintája is szóba jöhet. Athénben gümnoi néven nevezték ezeket a könnyűgyalogosokat (jelentése meztelen), és a fegyvernem kialakítását a perzsa-háborúk után előálló helyzet tette szükségessé: Athén túlzottan a flottára ügyelt, szárazföldi hadserege gyenge volt és nem akadt elegendő gazdag ember a hopliták kiállításához, felfegyverzéséhez, ezért ilyen módon lehetett a leggyorsabban és legolcsóbban fejleszteni a sereget. Spártában viszont a hoplita-fegyverzettel rendelkező szabad polgárok száma fogyatkozott meg drasztikusan. Epitadeusz reformjai után hagyaték és ajándék címén bárkire átírhatták földparcelláikat a szabad polgárok - azaz megnyílt a kiskapu a földek adásvétele előtt. Az eladósodott spártaiak immár törvényesen adogatták el földjeiket. Viszont az, aki nem rendelkezett a nehézfegyverzetű gyalogos fegyvereivel, illetve nem vett részt a közös étkezéseken, elvesztette politikai jogait. (A közös étkezéseket a vagyonosodó vezetőréteg kezdte erősen elhanyagolni.) E két törvényi kitétel okán a vagyoni sor alsó és felső végéről egyaránt fogyatkoztak a polgárok, szaporodtak a jogvesztettek. Spárta i. e. 480-ban még 8000-nél több hoplitát tudott kiállítani, i. e. 371-ben ez a szám alig több 1500-nál, az i. e. 4. század második felére 700-ra csökkent. A könnyűfegyverzetű gyalogság korábban is jelen volt a harcmezőkön, Spárta haderejében a perioikoszok, más poliszokban a szegényebb szabadok alkották. Sosem voltak azonban döntő jelentőségűek, a fő ütközeteket a hopliták phalanxai vívták. A hoplita phalanx azonban csak a görög poliszok egymás közötti csatározásaiban volt hatékony, ahol és amikor tisztelték az ősi hagyományokat, az egyéni vitézséget, a testi erőt és a közelharcot. Amikor olyan ellenfelekkel kerültek szembe, akik más módon küzdöttek (thrákok, makedónok, perzsák, illírek), gyakran maradtak alul. Már Xenophón Anabasziszának leírásaiban feltűnnek a dárdás és kardos könnyűgyalogosok, akik fontos szerepet játszottak egyes csatákban. Külön említi a krétai íjászokat és rhodoszi parittyásokat. Ők azonban a hadjárat kezdetén még csak kis szerepet játszottak, a nagy visszavonulás közben lettek egyenrangú ellenfelei a perzsa távolfegyvereseknek. (Tízezer görög hadjárata) I. e. 480-ban I. Xerxész seregében is szolgáltak kisázsiai könnyűfegyverzetű gyalogosok. Ezért a perzsa minta sem kizárható a peltasztész fegyvernem elterjedésének okai közül. Története A peltasztészek a görög hadviselésben a peloponnészoszi háborúban kaptak először nagy szerepet, az i. e. 4. századra már a gyalogság fő típusává lettek. Mindez a legfejlettebb poliszok i. e. 5. század végi válságának kortünete. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi testvérháborúk szinte összgörögséget érintő volta miatt a szabad közösségek létszáma mindenhol lecsökkent, ami a haderő apadásához vezetett. Az egyetlen lehetséges megoldás a zsoldoscsapatok igénybevétele lett, akik győzelem esetén behozták bérüket. De a háborúk elhúzódása és a tartós eredmények hiánya inkább a válság elmélyüléséhez vezetett. Anyagilag is megterhelő volt az amúgy is kimerült államoknak, de a zsoldosok bármikor felhasználhatók voltak a politikai-katonai kalandokban. Bármely katonai akció is készült ezután, első lépésben mindig szponzort kellett keresni, aki finanszírozta a sereget, de helyzetét bármikor kihasználhatta, s gyakorta ki is használta. A pénzforgalom fejlettsége meghozta azt az időt, amikor kíméletlen elszántsággal kezdték fegyvereiket vagyonszerzés céljaira felhasználni. Az i. e. 4. század folyamán a peltasztész harcmodor útkeresése folyt. Hajítódárda helyett néha lándzsát, néha gerelyt kaptak fegyverzetül, kiegészítve parittyás és íjász alakulatokkal. Néha egyszerűen csak könnyített hoplita volt, mint a makedón phalanx harcosának előképe. Olyan is előfordult, hogy néhány hajítódárda eldobása után a nagyobb döfőlándzsával, vagy karddal harcoltak tovább. A peltasztész szó az i. e. 3. századra a zsoldos szinonímájává vált. Alkalmazása Az első időkben a szárnyakon elhelyezett tömör csoport volt, ami számosságban sokszor felülmúlta a fő hadsereget, a hoplitákat. Szerepük a lovasság támogatása, valamint a phalanx zárt sorainak megbontása és a menekülők üldözése volt. A mantineiai csata során például alig néhány ezer könnyűgyalogos harcolt, a hadrendben a szárnyak legszéleit alkották. A gaugamélai csatában a peltasztészek már jelentős szerepet játszottak Mardoniosz lovasságának feltartóztatásában, és a döntő rés képzésében. A peltasztész katonák első nagyarányú és mindent eldöntő bevetése a szphaktériai csata során történt. A spártai Epitadasz meggondolatlanul rontott rá phalanxával az athéni hopliták mozdulatlan soraira. A peltasztészek ekkor előszaladtak az athéni sorok mögül, oldalról és hátulról támadva távolsági fegyvereikkel (hajítódárda, gerely, parittya, íj). A spártai hopliták azonnal megtámadták őket, de a mozgékony könnyűgyalogságot nem érhették utol. Az üldözésben kimerült és felbomlott sorú hoplitákat végül az athéniak zárt rendben is megtámadták, a visszavonulókat az időközben mögéjük érkező íjászok fogadták. A spártaiak megadták magukat. Parciális korreláció A parciális korreláció egy olyan statisztikai módszer, amely során két kvantitatív, folytonos változó kapcsolatát egy harmadik, az előző kettővel valószínűleg kapcsolatban álló változó hatásának kontrollálásával, kiszűrésével vizsgáljuk. A parciális korreláció arra ad tehát választ, hogy milyen mértékű lenne X és Y változók között a kapcsolat, ha kiszűrnénk Z változó hatását az X és Y változóra. Az X változót tekintjük itt a független változónak, az Y-t pedig a függő változónak. A parciális korreláció alkalmazása Parciális korrelációt abban az esetben számítunk, amikor feltételezzük, hogy a két változó között fennálló korreláció valamilyen harmadik, háttérváltozó hatására vezethető vissza, amely mindkettővel erősen korrelál. Például általában elmondható, hogy a gyermekek intelligenciája korrelál a magasságukkal. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a magasabb gyerekek okosabbak, hanem feltételezzük, hogy van egy olyan háttérváltozó, amely mindkettő tényezővel összefügg. Ebben az esetben ez a háttérváltozó az életkor: az idősebb gyerekek magasabbak, és a mentális életkoruk (így a mért intelligenciájuk) is magasabb, mint a fiatalabbaké. Mivel a testmagasság és az intelligencia szint is erősen korrelál az életkorral, ezért matematikailag nem meglepő, hogy közöttük is együttjárást figyelhető meg. Mindez azért lehetséges, mert a korreláció nem ok-okozatot mér, hanem együttjárást, vagyis azt, hogy két változó értékei mennyire változnak együtt, mennyire jósolható be az egyik változó értékeinek változásából a másik változó értékeinek változása. A parciális korreláció alkalmazásának feltételei A parciális korreláció alkalmazásának feltétele, hogy a változók kvantitatívak, többdimenziós normális eloszlásúak és hasonló szórásúak legyenek. Ez azt jelenti, hogy Y változó bármely rögzített X=x érték mellett normális eloszlású, és ugyanez igaz X változóra is adott Y=y érték mellett, valamint Z változóra rögzített X=x vagy Y=y érték esetén. Tehát Y, X és Z együttes eloszlása normális. Erre azért van szükség, mert így biztosítható, hogy közöttük csak lineáris kapcsolat áll fenn, a korreláció ugyanis csak ezt a fajta kapcsolatot tudja vizsgálni. Ez azt is jelenti, hogy mindvégig figyelembe kell vennünk, hogy a parciális korreláció módszere csak arra alkalmas, hogy a háttérváltozó lineáris hatását kiszűrje. Más jellegű háttérhatások (például U alakú vagy exponenciális) még továbbra is fennállhatnak. A parciális korreláció kiszámítása A parciális korreláció során a két változónkból (X és Y) kiszűrjük azt a részt, amely a háttérváltozónkkal (Z) összefügg (korrelál), majd a fennmaradó, tehát a háttérváltozótól független részeikre számítunk korrelációt. Így megtudjuk a kettő közötti „tiszta” együttjárást. (Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy a háttérváltozókat mi választjuk ki, így nem lehetetlen, hogy továbbra is van valamilyen további háttérváltozó, amivel nem számoltunk, és ami befolyásolja a két célváltozónk kapcsolatát.) Ennek a számításnak a matematikai háttere az alábbiak szerint alakul. Mindkét változónkat felbontjuk két részre: egy Z-től függő és egy maradék, Z-től független részre. Ahol Xz és Yz a két vizsgált változónk Z-vel összefüggő része, míg Xf és Yf a Z-től független részük. Xf és Yf tehát a két eredeti változónk azon részei, amelyek nincsenek lineáris kapcsolatban Z-vel. Ezután kiszámoljuk ezeknek az Xf és Yf maradékoknak a korrelációját. Így megkapjuk X és Y Z-től független parciális korrelációs együtthatóját. Ez azonos azzal az értékkel, amelyet akkor kapnánk, ha a két változó kapcsolatát a Z háttérváltozó állandó szinten tartásával vizsgálnák. Az egész parciális korrelációs képlet tehát így néz ki: Ahol X és Y Z-től független parciális korrelációs együtthatója, X és Y egyszerű korrelációs együtthatója, X és Z korrelációs együtthatója, vagyis X Z-vel összefüggő része, pedig Y Z-vel összefüggő része. Ennek a parciális korrelációnak a szignifikanciáját, vagyis a változók függetlenségét állító nullhipotézistől (H0: ) való eltérését az alábbi képlettel számíthatjuk ki: Ahol a t a t-statisztikát jelöli, amely n-3 szabadságfokú t-eloszlást követ. Amennyiben az általunk számolt t érték nagyobb, vagy egyenlő a t-eloszlás táblázatában az n-3 szabadságfokhoz és az általunk meghatározott szignifikancia értékhez (pl. 0,05 vagy 0,01) tartozó értékkel, akkor mondhatjuk, hogy a két változó közötti (parciális) korreláció szignifikáns, tehát elvethetjük azt a hipotézist, miszerint nincs közöttük kapcsolat. (Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk az elsőfajú hiba lehetőségéről.) A parciális korrelációs együttható értéke a korrelációhoz hasonlóan -1 és 1 közé esik, amely megmutatja az együtt járás irányát (pozitív vagy negatív), valamint annak erősségét. A 0 parciális korrelációs együttható jelzi azt, ha a két változónk között nincsen összefüggés. Ha az együttható abszolút értéke 0 és 1 közé esik, akkor feltételezhetjük, hogy van a két változó között sztochasztikus kapcsolat abban az esetben is, ha kiszűrjük Z hatását. Miután kiszámítottuk a parciális korrelációs együtthatót, ezt összehasonlíthatjuk a korrelációs (kontrollálatlan) együtthatóval, s ezáltal megtudhatjuk, hogy az általunk kiszűrt változó mennyiben befolyásolta X és Y változók kapcsolatának erejét. A parciális korrelációs együtthatóról elmondható, hogy vagy egyenlő a korrelációs együtthatóval, vagy annál kisebb. Amennyiben a parciális korrelációs együttható egyenlő a korrelációs együtthatóval, abban az esetben a kiszűrt változónknak nem volt lényeges hatása a két változó kapcsolatára. Mindezekkel a képletekkel és számítási lépésekkel több lineáris háttérváltozót is kiszűrhetünk, csupán ezek esetében is ki kell számolnunk az X-re és Y-ra vonatkozó hatásukat. Így megnézhetjük akár azt is, hogy egy darab független változó, a többi, általunk mért további független változótól függetlenül, önmagában mennyiben befolyásolja a függő változónk alakulását. A parciális korreláció kiszámítása statisztikai programokban A gyakorlatban segítségünkre vannak a statisztikai programok, amelyek megspórolják nekünk a számításokkal töltendő időt, és pár kattintással megtudhatjuk a minket érdeklő eredményeket. Különösen hasznos ez, ha nem csak 2 változónk és 1 háttérváltozónk van, hanem ennél sokkal több. SPSS Az SPSS programban a parciális korrelációt az Analyze - Correlate - Partial... menüpont alatt találhatjuk meg. A Partial Correlations ablakban a célváltozóinkat a Variables részbe kell tennünk, míg a háttérváltozónkat, amelynek a hatását ki akarjuk szűrni, a Controlling for részbe. Az Outputban egy táblázatot kapunk, amely megmutatja a két változó háttérváltozóra kontrollált korrelációját. Ha lefuttatunk egy korrelációelemzést is (Analyze → Correlate → Bivariate…), a két korrelációs együtthatót megvizsgálva láthatjuk, hogy a két változó kapcsolatát valóban befolyásolta-e a háttérváltozó, és milyen mértékben. A parciális korrelációt és a Pearson-féle korrelációt egyben tartalmazó táblázatot kapunk, ha a Partial Correlations ablakban az Options… menüpontban bejelöljük a Zero-order correlations pontot, amely megjeleníti a páronkénti korrelációs együtthatót nekünk a táblázatban. (Érdemes külön figyelni a szignifikancia szintre, mivel a parciális korrelációs táblázatban nem jelöli őket külön csillaggal az SPSS, míg az egyszerű korrelációs táblázatban igen.) RopStat A RopStat programban a parciális korrelációt a Statisztikai elemzések - Változók kapcsolatának vizsgálata - Korrelációs és parciális korrelációs mátrix készítése menüpont alatt találhatjuk. Ezután a Változók kapcsolatának vizsgálata ablakban külön pakolhatjuk az X és Y változókat, a háttérváltozónk pedig a Kiparciálandó változók részbe kerül. Érdemes bejelölni a p-értékek kilistázása részt, hogy a szignifikanciát is mutassa a program. Az Outputban szintén megtalálhatjuk a két változó parciális együtthatóját, amelyet Excelbe átkonvertálva táblázatban is megtekinthetünk. Ugyanígy, ha elmentjük az Outputot a Teljes output file-ba, majd lefuttatunk egy egyszerű korrelációt, összehasonlíthatjuk az X és Y kontrollálatlan korrelációs együtthatóját a Z háttérváltozó hatására kontrollált parciális korrelációs együtthatójával. Öt lépés Kairó felé Az Öt lépés Kairó felé (eredeti cím: Five Graves to Cairo - „öt sír Kairóig”) 1943-ban bemutatott romantikus háborús dráma. Fekete-fehér, szinkronizálatlan film. Rendező Billy Wilder, a főbb szerepekben Franchot Tone és Anne Baxter játszik. A film egyike azon filmeknek, amik Bíró Lajos színdarabja, a Színmű négy felvonásban alapján készült. A film története a második világháború idején játszódik. Cselekménye „1942 júniusában a brit nyolcadik hadsereg számára rosszul mennek a dolgok. Megverték és szétszórták őket, menekülniük kell. Tobruk elesett. A győzelmes Rommel és az Afrika Korps visszaszorította a briteket Kairó és a Szuezi-csatorna irányába.” 1942, Líbia és Egyiptom közötti sivatag, nagyjából a Tobruk – Kairó vonalon. A líbiai sivatagban egy magányos brit harckocsi közeledik a homokbuckákon. Legénysége meghalt, egy főt kivéve. John Bramble szakaszvezető (Franchot Tone) az egyetlen túlélő. Kimászik a tankból és valahogy elvergődik egy lakott településig, Szidi Halfajáig. Az Empress of Britain (=Britannia űrnője) szállodánál a napszúrás miatt delíriumba esik és láthatatlan katonákhoz beszél. A szállodatulajdonos Farid (Akim Tamiroff) sós víz itatásával segít rajta. A személyzet rajta kívül még egy francia szobalányból áll, ő Mouche (Anne Baxter), aki valamikor Marseille-ből jött. A szakács az előző napi német bombázáskor elmenekült, a pincér, az elzászi származású Davos pedig a pincében meghalt. Bramble elájul, de ekkor megérkeznek a németek a településre. Faridnak csak annyi ideje van, hogy az élettelen testet a pult mögé húzza (Mouche azt ajánlja, hogy hagyja szem előtt, mert akkor a németek csak az angolt ölik meg). A németek a szállodában állítják fel parancsnokságukat, Erwin Rommel (Erich von Stroheim) tábornagy vezetésével. Bramble közben magához tér, és a személyzet szobájában a pincér ruháiba öltözik. Amikor Rommel személyes beszélgetésre hívja és brandyvel kínálja, kiderül, hogy az igazi Davos német kém volt. Megtudja, hogy a németek nagy sebességgel haladnak tovább Kairó felé, és Davost előre fogják küldeni, hogy az ellenséges erőket kikémlelje és semlegesítse. Bramble ellopja a bohém, állandóan operákat éneklő olasz ezredes, Sebastiano (Fortunio Bonanova) kézifegyverét, hogy másnap, amikor beviszi a reggelit, azzal ölje meg Rommelt. Másnap reggelre azonban a fegyver eltűnik, mert Mouche elrejtette az ajtó szemöldökfája fölé, és ő szolgálja fel a reggelit Rommelnek, aki azonban mogorván fogadja a nőt. Mouche azt kéri tőle, hogy szabadítsa ki egyik testvérét, aki egy fogolytáborban van Németországban. Rommel ridegen tájékoztatja, hogy három példányban kitöltött kérvényt kell beadnia a Vöröskereszthez, mert ő személyesen nem tehet semmit. Még aznap fogoly brit tiszteket hoznak ebédre a hotelbe, akik közül az egyik felismeri, hogy Davos személye „megváltozott”. Bramble gyorsan elmondja neki, hogy kicsoda ő. A tiszt parancsot ad rá, hogy ne ölje meg Rommelt, mert akkor nem tudnak információkat kiszedni belőle. Az ebédnél baráti beszélgetés alakul ki az ellenséges tisztek között, sőt Rommel azt is felajánlja, hogy 20 kérdésre hajlandó válaszolni. A brit tisztek a korábbi csaták alkalmával alkalmazott taktikájáról faggatják, majd a jövőbeli eseményekre terelődik a szó. Nyilvánvaló, hogy a gyors előrenyomulás feltétele a megfelelő logisztika, vagyis az utánpótlás biztosítása. Rommel elárulja, hogy a szárazföldön közlekedő teherautók csak álcázásból kellenek. A megfelelő mennyiségű üzemanyagot a tankokhoz, a vizet a katonáknak és a lőszert már jó előre elrejtették a sivatagban 5 sírban, így azok felhasználásával gyorsan el tudnak jutni Kairóig, és ezt az utánpótlási vonalat a britek nem tudják megtámadni. Bramble rájön, hogy a németek régészeti ásatások ürügyével jártak korábban Egyiptomban és akkor ásták el a készleteket. Rommel a szobájában még a térképet is megmutatja neki, „amin az angolok nem találnák meg a raktárakat, pedig ott van a szemük előtt” - mondja neki, és Bramble sem fedezi fel őket. Rommel „Y”, „P” és „T” jelzésű raktárakról beszél. Bramble a szobájában rájön, hogy a térképen látható betűkről van szó, ahol Egyiptom angol neve szerepel: „EGYPT”. Bramble elhatározza, hogy később visszamegy Rommel szobájába és lemásolja a térképet. Bramble és Mouche a történet során többször összecsapnak. Mouche nyíltan kifejezi ellenszenvét a britekkel szemben. Mint kiderül, ez a Dunkirk-i csata miatt van, ahol a németek a tengerbe szorították a katonákat, köztük franciákat is és Mouche egyik fivére ott halt meg. Bár Rommel nem segít neki másik testvére megmentésében, Schwegler hadnagy (Peter van Eyck) hajlandónak mutatkozik rá, hogy táviratozzon Berlinbe, ahol befolyásos barátai vannak. Mouche megadja neki testvére és a tábor nevét. Schwegler azonban valójában nem küld táviratot sehova, ahogy nem sokkal később maga Rommel mondja el a lánynak, és megmutatja neki a hamis táviratokat. Éjszaka angol repülőgépek bombázzák a térséget, mindenki levonul a pincébe. Bramble kihasználja a helyzetet, és egy darab szúnyoghálóra felrajzolja a térkép szélességi és hosszúsági vonalait és a német raktárak helyzetét (amik a betűk közepén lévő köröknél vannak). A bombázás azonban elmozdítja a pincében a romokat, és láthatóvá válik a valódi Davos ortopéd cipője. Schwegler szembesíti ezzel Bramble-t, aki elmenekül, de Schwegler üldözi és többször utána lő (de nem találja el). Végül Bramble lelövi Schweglert Rommel szobájában, majd elvonszolja a személyzeti szobába. Schweglert keresni kezdik és meg is találják a személyzeti szobában. A gyilkossággal Mouche-t vádolják, bár Rommel megértően viszonyul az esethez és feltételezi, hogy a lány önvédelemből tette. Másnapra szabályos tárgyalást ígér neki. Bramble-t még aznap este 9-kor elviszik oldalkocsis motoron Kairó felé. Bramble előzőleg átadott Faridnak néhány hamis bizonyítékot, amik azt mutatták volna, hogy ő ölte meg Schweglert. A Bramble által szállított létfontosságú információk birtokában a britek felrobbantják a németek két raktárát (ezt csak a térképen mutatják, ahol a két betű közepe „robban”), így Rommel nem tud tovább haladni Kairó felé. Bramble Kairóban egy elegáns női esernyőt vásárol, amiről Mouche korábban azt mondta, hogy ilyet szeretne. Az angol csapatok visszafoglalják a kis települést, ahol Bramble pincérként tevékenykedett. Bramble (akit előléptettek), az esernyőt elővéve a harckocsiból, vidáman megy a hotelbe. Farid azonban szomorú hírt közöl vele. A németek megtartották a tárgyalást, el is engedték volna Mouche-t, de ő többször azt kiáltotta, hogy „a britek visszajönnek!”, ezért rémhírterjesztésért halálra ítélték, majd halálra verték. Bramble kimegy a közeli temetőbe, ahol csak katonasírok vannak, és a lány sírján hagyja az ernyőt. Szereposztás Franchot Tone - John Bramble angol szakaszvezető / Davos, pincér Anne Baxter - Mouche, szobalány Akim Tamiroff - Farid, egyiptomi szállodatulajdonos Erich von Stroheim - Erwin Rommel , német tábornagy Peter Van Eyck - Schwegler, német hadnagy Fortunio Bonanova - Sebastiano, olasz ezredes Megjelenése A mozik 1943. május 4.-n mutatták be (tehát még a film történetéül szolgáló második világháború alatt), DVD-n 1997. június 10-én jelent meg. Fogadtatás A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 100%-ra értékelte 13 vélemény alapján. Bosley Crowther, a The New York Times kritikusa vegyes értékelést adott a filmnek. Csak a Rommelt alakító színész teljesítményével volt elégedett. A Variety magazin szerint a film „dinamikus, állandóan mozgásban van”, és dicséri Wilder rendezését, amivel „a történet különböző elemeit kézben tartja, és fenntartja a feszültséget a nagyszerűen ábrázolt figurákkal”. Dave Kehr, a Chicago Reader kritikusa szerint „erőteljes kémfilm”. Díjak, jelölések Jelölések: A filmet három Oscar-díjra jelölték: „legjobb vágás”, „legjobb fényképezés” és „legjobb művészeti rendezés” kategóriákban. (Hans Dreier, Ernst Fegté, Bertram C. Granger). Forgatási helyszínek A belső felvételek helyszíne a Paramount Studios volt - 5555 Melrose Avenue, Hollywood, Los Angeles, Kalifornia, USA Érdekesség Billy Wilder először Cary Grantet szerette volna Bramble szerepében látni, de Grant többször visszautasította. A német szerepeket német színészek játszották, és a filmben németül is megszólalnak, bár a nézők kedvéért gyakorlatilag végig angolul beszélnek. Az autentikus német kiejtés alól von Stroheim kivétel volt, akin időnként hallatszott, hogy Ausztriából származik és 24 éves korában az Egyesült Államokba emigrált. A szerepe szerint brit főhőst amerikai színész játszotta, akinek kiejtése jól hallhatóan amerikai volt. Ghánai labdarúgó-szövetség A mai Ghána területén a 19. század végén honosodott meg a labdarúgás, az ország Atlanti-óceáni partvidékét meghódító európaiak által. Az első jelentősebb labdarúgócsapat 1903-ban alakult Excelsior néven, ezt követően egymás után jöttek létre az egyesületek főleg Accra, Cape Coast és Sekondi településeken. 1952-ben az ország kormányzósága az úgynevezett 14. Rendeletben létrehozta az Aranyparti Sport Szövetséget, melynek felügyelete alá tartozott a labdarúgás is. 1956-ban rendezték meg az állam első labdarúgó-bajnokságát. 1957-ben alakult meg a Ghánai Amatőr Labdarúgó Szövetség. 1958-ban a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség valamint az Afrikai Labdarúgó-szövetség is felvett tagjai sorába Ghánát. Az 1962-es afrikai nemzetek kupája selejtezőiben indult először az ország válogatottja, de nem sikerült kijutnia a kontinensviadal döntőjébe. Egy évvel később viszont itt rendezték meg az 1963-as afrikai nemzetek kupáját, ahol nem kis meglepetésre a házigazdák az első helyet szerezték meg. Hasonló sikereket még három alkalommal ért el a csapat 1965-ben, 1978-ban valamint 1982-ben. Házigazdája is további három viadalnak volt az ország 1978-ban, 2000-ben Nigériával közösen valamint 2008-ban. Az ország labdarúgásának újabb jelentős fordulópontjának számított, amikor kvalifikálta magát a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra és újoncként a csoportból is tovább tudott jutni, legyőzve Csehországot és az Egyesült Államokat, a nyolcad-döntőben Brazília együttese állította meg az afrikai csapat menetelését. A 2010-es labdarúgó-világbajnokságra első afrikai csapatként jutott ki a selejtezőkből. Wertingen Wertingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6829 fő (1987. május 25.). Hüseyin Kenan Aydın Hüseyin Kenan Aydın (1962. október 22. –) zaza kurd származású, török születésű német politikus. 13 éves korában került Németországban, 1980 és 1984 között Duisburgban dolgozott acélmunkásként. 1983-tól 2005 januárjáig az SPD tagja volt. A Baloldali Párt tagja. Droyßig Droyßig település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 1992 fő (2016. december 31.). Droyßig Kretzschau, Wetterzeube, Heideland, Walpernhain, Osterfeld és Meineweh községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Drozdik Orsolya Drozdik Orsolya (külföldön: Orshi Drozdik) (Abda, 1946. február 15. –) magyar grafikus. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének habilitált egyetemi tanára, számos külföldi képzőművészeti intézmény vendégelőadója. Performanszokat, installációkat, fotókat, rajzokat, szobrokat, festményeket készít. Életrajz 1970–77-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán képezte magát, mesterei: Iván Szilárd, Raszler Károly. 1976–77-ben a Rózsa nevű posztkonceptuális művészeti csoporttal dolgozott együtt. 1978-ban elindult nyugati országokba és a tengeren túlra, hogy tapasztalatokat szerezzen. 1978–79-ben Amszterdam-ban, 1979–80-ban Kanadában, 1980-tól New Yorkban élt. 1975-től műveiben a nők reprezentációjának kérdése foglalkoztatta. Individuális mitológia (1975–77) című performansz-, fotó-, rajz- és ofszetsorozatában foglalkozik először a nőiség ábrázolásának problematikusságával. Korai sorozat performanszaiban: az Individuális Mitológia és az AktModell címűben, a kortárs képzőművészek között elsőként tette szisztematikus kritikai elemzés tárgyává a művészettörténet és a művészeti oktatás nőábrázolásának problematikusságát. A Megpróbálok átlászó lenni (I Try To Be Transzparent) 1980, Kettős arckép (Double), 1980, Átlóeltérítés (Diverted Shadow) Géniusz (Geniu) című performanszaiban a nőművész kirekesztettségét állítja szembe, az egyetemes művészet patriarhális értékrendjével. Munkáiban a női test a kritikai tereket kijelölő, meghatározó vonatkoztatási rendszer. A nőművész nézőpontjának elemző módszerét a Szituáció, Identifikáció (1976), az AktModell (1976–77), az Individuális Mitológia (1975–77), a Pornográfia (1978–79) című sorozataiban fektette le. Későbbi munkásságának is központi kérdése marad ez a téma. A nőiség ábrázolási módszerét nemcsak művészeti, de tudományos diskurzusban is elemzi. A Biológiai metaforák (1983–85) festményinstallációjában saját belső testrészeit – egy kommunista párttitkár és egy amerikai üzletember portréjával –, saját ironikus önarcképeivel állítja ki. 1983-tól természettudományi és orvosi múzeumokban készített Disztópium Infinit (1984/2002) című sorozatfotóit a Kaland a Technikai Disztópium-ban című installációsorozatban dolgozza fel. Ebből a szisztematikusan gyűjtött és elemzett anyagból építi fel a hiányzó tudósnőt, Edith Simpsont, mint saját, 18. századi „pszeudó perszonáját”. A Népszerű Természetfilozófia (1988) című installációja a valóság és igazság tudományos reprezentációját dekonstruktív módszerrel elemzi, a Morbid Condition (1989) a nő testének 18–19. századi természettudományos és orvosi diskurzusát vizsgálja. A Fragmenta Naturae (1990) Linné növényekre – társadalmi modell alapján – kidolgozott szexuális taxonómiai rendszerét, nőnézőpontú posztmodern kritikai módszerrel elemzi. Az 1990-es években, Az Én manufakturálása (Manufacturing the Self) című installációi sorozatában ismét a női test ábrázolási kérdéseivel foglalkozik. Vizuális kutatásainak elemzéséből hozta létre, a nemzetközileg ismert Az én manufakturálása: a testi én című installációját. Munkáit New York neves galériáiban, múzeumaiban is kiállította, amelyeket New York Times, Art in America, Art Forum stb. értékelése kísért. Ezekből a művekből válogatotta retrospektív kiállítását a Ludwig Múzeumban (2001/02). Egy Mária Terézia csillár című nagy volumenű munkáját 2009–2010-ben a Kiscelli Múzeum mutatta be, majd 2012-ben Debrecenben a Modern és Kortárs Művészeti Központban A másik Vénusz címmel új és régebbi munkáiból rendezett tematikus retrospektív kiállítást. A 2000–2008-as években készült Rúzsfestmények A’La Fontana, majd később TestHajlatok Mindennek vége Baba kék (2012/14) című sorozatai a festészeti modernizmus módszerét és technikáját elemző festmény installációk. A hazai nőnézőpontú gondolkodás aspektusainak megalapozását szolgálta Sétáló agyak című könyvének összeállítása (1998, Kijárat Kiadó), ezt később szépirodalmi írásai is megerősítik. Számos elbeszélése Forgács Zsuzsa szerkesztésében jelent meg. Az Individuális Mitológia, konceptuálistól a posztmodernig című könyvében művészeti módszerét és annak közvetlen közegét foglalja össze, amely a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg 2006-ban. Műfajai: performansz, installáció, fotó, festmény, szobor, rajz, rézkarc, ofszet. Művészetének stílusát a konceptuális művészet, a posztkonceptuális művészet és a posztmodern művészeti irányzatokba sorolják. Ars poétikája "A nő nézőpontja mindig a legfontosabb volt a munkáimban. Installációim posztmodern feminista stratégiákra építettek. Az írást és a vizuális tevékenységemet nem választom szét, számomra ugyanannak a dolognak különböző megfogalmazásai ezek. Amit nem írok meg verseimben, azt megrajzolom, amit nem rajzolhatok meg, elbeszéléssé alakítom, ha elkeseredem, gipszbe öntöm sebeimet, és így telik az életem." (Drozdik Orsolya) Társasági tagság Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Festő Szakosztáy Díjak Kondor Béla ösztöndíj ( 1976 ) Prince Bernard díj, Amszterdam ( 1985 ) The Pollock-Krasner Foundation, Inc. ösztöndíj USA , ( 1990 ) The Gordon Matta-Clark ösztöndíj, USA ( 1990 ) Cartier Foundation díja, Franciaország CAVA ösztöndíj, Miami, FL USA ( 1993 - 95 ) Gottlieb Foundation ösztöndíj, USA ( 2001 ) Munkácsy Mihály-díj ( 2003 ) Katalógusok Drozdik Orsolya, Az Alteregók prelűdje, katalógus, Budapest Galéria, Budapest, 1984 CEPA, Adventure in Technos Dystopium, Orshi Drozdik, CEPA jurnal, Buffalo , 1988, USA Strange Attractors: Signs of Chaos, New Museum of Contemporary Art, New York, NY, USA, 1989. Laura Trippi írásával. Tierra Encantada, Kansas City Art Institute, Kansas City, MO, USA, 1990. Susan Hapgood esszéjével. New Art, Harry N. Abrams Inc. New York, 1990 Adventures in Technos Dystopium - Kaland a Technikai Disztópiában, Ernst Múzeum , Budapest, 1990. Annie Novanta, it:Galleria d'arte moderna di Bologna , Bologna , Olaszország , 1991, Renato Barilli írásával. The Interrupted Life, en:New Museum , The New Museum of Contemporary Art New York, NY, USA, 1991. Beelden In De Keopel, Arnhem Múzeum, Arnhem , Hollandia , 1991. Anneke Oele and Eleanor Heartney esszéjével. The Body - A test, en:Renaissance Society at the University of Chicago, Chicago , IL, USA, 1991. Science Fiction, en:List Visual Arts Center , Massachusetts Institute of Technology, MIT , Cambridge , MA, USA, 1992. Essays by Jan Avgikos, Kathy Kline, Helaine Posner and John Tower. Manufacturing The Self, The Non Self, en:Maubuisson Abbey , fr:Herblay , Herblay, Franciaország, 1993. Time and Tide, The Tyne International Exhibition of Contemporary Art. Mike Collier, Corinne Diserens, Brian Hatton, írásaival, Newcastle , Anglia , 1993. Boundary Rider, Sydney biennálé en:Sydney Biennial , Anthony Bond kurátor, Sydney , Ausztrália , 1992-1993. Manufacturing the Self; Body Self/Medical Erotic, Orshi Drozdik in Peter Kilchmann Gallery, Zürich , Svájc Anderson Gallery , Commonwealth University, Richmond , VA, USA, 1994. John Welchman, Rene Amman irásaival. Sao Paulói biennálé en:São Paulo Art Biennial (International Biennal Sao Paulo), katalógus, Sao Paulo , Brazília , 1994 Le corps pathologique; Orshi Drozdik, La salle Blanche, Museé des Beaux-Arts de Nantes, 1995 március, Nantes Franciaország, Jonas Storsve esszéje . Kunst Hallék: nyitó kiállítás a felújított Műcsarnokban, Műcsarnok Budapest, 1995 Body (A test), New South Wales Contemporary Art Museum , Sydney, Anthony Bond írásával , 1997 Sarajevo 2000, MUMOK Ludwig Múzeum, Bécs, Ausztria , Hegyi Loránd és Néray Katalin írásával, 1998 La Casa, Il Corpo, il Cuore, de:Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien , Wien, Bécs , Ausztria , Hegyi Loránd és Néray Katalin írásaival, 1999 Modern Magyar nőművészet, szerk. Keserű Katalin, Kijárat Kiadó, 2000. Budapest Kortárs Gyűjtemény a Ludwig Múzeumban, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum , LUMU, Budapest 2001 Drozdik, Orshi: Adventure and Appropriation. Kaland az appropriáció/kisajátítás után, Retrospektív katalógus 1975–2001. Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum , Budapest, 2002 Orshi Drozdik, Passion After Appropriation, Szenvedély az appropriáció után, Kortárs Művészeti Múzeum és Művészeti Pavilon, 2003, Zágráb , Horvátország Esszék, cikkek, könyvek Drozdik, Orshi: Adventure in Technos Dystopium. Budapest, 1990, Ernst Múzeum . Drozdik, Orshi: Manufacturing The Self: Medical Erotic. Manufacturing the Self: Body Self. Peter Kilchmann Galéria, Zürich és Anderson Galéria, Richmond, Virginia, 1994, Commonwealth University. Drozdik Orsolya: Kulturális amnézia, avagy a történelmi seb. In Balkon, 1995. január, 4–7. o. Drozdik Orsolya (szerk.): Fátyol alatt, feminista tanulmányok. Kézirat. 1995, 1996. Drozdik Orsolya: A történelmi seb. Az én fabrikálása. A testi én. In Balkon, 1995. október–november, 21–24. o. Drozdik Orsolya (szerk.): Sétáló agyak. Feminista tanulmányok, Budapest, 1998, Kijárat Kiadó. Drozdik, Orshi: Adventure and Appropriation. 1975–2001. Budapest, 2002, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. Drozdik, Orshi: Individuális Mitológia, Konceptuálistól a posztmodernig, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 9639567795 Drozdik Orsolya: Vallomás Villoruebo Villoruebo község Spanyolországban, Burgos tartományban. Villoruebo Palazuelos de la Sierra, Villamiel de la Sierra, Tinieblas de la Sierra, Villaespasa, Campolara, Jurisdicción de Lara, Torrelara és Revilla del Campo községekkel határos. Lakosainak száma 81 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Hans Stacey Hans Stacey (1958. március 9. –) holland tereprali-versenyző, a kamionosok kategóriájában egy alkalommal nyerte meg a Dakar-ralit. Első alkalommal 2004-ben vett részt a Dakar-ralin. Az évben egy DAF-al a kilencedik helyen ért célba. 2005 óta a MAN gyár kamionjával áll rajthoz. 2005-ben kiesett, 2006-ban második lett, még 2007-ben megnyerte a versenyt. 2008-ban, a terrorfenyegetettség miatt elmaradt Dakar-ralit, a Közép-Európa Rali helyettesítette, melyen Hans az első lett. 2009-ben a nevével ellentétben Dél-Amerikában megrendezett versenyen, a hatodik szakaszon kiesett. Jovan Atanasija Došenović Jovan Atanasija Došenović vagy magyarosan Dosenovics János Atanáz (? – Buda, 1811-1814 körül) magyarországi szerb ortodox lelkész, költő. Élete Horvátországban, a Likai kerületben született, később ortodox lelkész lett. Munkái Učastije radostei iz dolžnija ljubvi G. Mojsesu Miokovicu episk. Karlstadt od strani klira Lickago. Velencze, 1807. (Köteles szeretet örömnyilvánítása a likai klérus részéről Miokovics Mózes károlyvárosi püspöknek) Čislenica ili nauka računa, Budim, 1809. (Számtan) Liriceska pjenija, Budim, 1809. (Lírai költemények) Azbukoprotes, Budim, 1810. (Lírai költemények) Herta A Herta németből átvett név, Nerthus germán termékenységistennő nevének félreolvasása révén keletkezett, egyúttal a német Herberta és Hartwiga nevek beceneve is. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok június 14. Híres Herták Hertha Feiler (1916–1970) színésznő Herta Müller írónő ProVideo A ProVideo Film & Distribution Kft. 2009-ben alakult magyarországi, elsősorban filmforgalmazó cég. A cég a filmek DVD és Blu-ray forgalmazását intézi, többek közt a Warner Bros.-nak és a Disney-nek, valamint azok leányvállalatainak otthoni forgalmazását segíti elő, valamint az HBO produkcióit is ők adják ki. Honlapjukon ezen felül már az általuk forgalmazott filmekhez kapcsolódó tárgyakat is árulnak. Licencek Warner Bros. DC Entertainment Lions Gate Entertainment Walt Disney Pictures Pixar Marvel Studios LucasArts StudioCanal HBO Thinkway (játéklicenc) Cartamundi (játéklicenc) Sárgaúszójú tonhal A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj. Előfordulása A sárgaúszójú tonhal az összes óceán trópusi és szubtrópusi részén megtalálható. A Földközi-tengerből hiányzik. Megjelenése A kifejlett állat testhossza átlagosan 150 centiméter, de 239 centiméteres példányt is fogtak már. A felnőttkort 78-158 centiméteresen éri el. Az eddigi legnehezebb példány 200 kilogrammot nyomott. A hátúszóján 11-14 tüske és 12-16 sugár, míg a farok alatti úszóján 11-16 sugár ül. 39 csigolyája van. A mellúszói közepesen hosszúak. A hal színezete fémesen fekete vagy sötétkék, a hasa felé indulva előbb sárga, utána pedig ezüstös. A hason körülbelül 20 darab függőleges, de szaggatott csík van. A hátúszók és a farok alatti úszó sárga színűek. Életmódja Főleg nyílt vízi halfaj, de néha a brakkvízbe is beúszik. A felszíntől egészen 250 méter mélységig található meg, de általában 100 méter mélyen tartózkodik. A 15-31 Celsius-fok között érzi jól magát. Tápláléka apró halakból, rákokból és kalmárokból tevődik össze. A rajokat azonos korú fajtársaival, vagy azonos méretű rokon fajokkal alkotja. A kifejlett példányok disznódelfinfélékkel (Phocoenidae) is társulnak. Legfeljebb 9 évig él. Szaporodása Az ívási időszakban a nőstény többször is rakhat ikrákat. Általában nyáron ívik. Az ikrák szabadon lebegnek a nyílt vízen. Veszélyeztetettsége, felhasználása A sárgaúszójú tonhal rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján; ennek ellenére ipari méretben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik. Tenyésztése érdekében kísérletek folynak. Fagyasztva, konzervbe tárolva, vagy füstölve árusítják. Igen keresett halfaj. 2605 Sahade A 2605 Sahade (ideiglenes jelöléssel 1974 QA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Félix Aguilar Obszervatórium fedezte fel 1974. augusztus 16-án. Vörös fonal A vörös fonal egy védelmet nyújtó eszköz, melyet a kabbalista tanítók hoztak be a köztudatba. Kétszeres funkciója van, megvédi viselőjét mások irigy tekintetétől, valamint segít megszabadulni a saját féltékenységtől és a Gonosz Szemtől. A fonal egy vörös gyapjúszál, melyet a bal csukló körül viselnek. A kabbala tanítói szerint ez nélkülözhetetlen eszköz a testi és lelki védelem szempontjából. Vörös szín ereje A vörös színnel a Bibliában is találkozhatunk a halál és a rombolás erőitől való védelemmel kapcsolatban. A vörös a spektrum legalacsonyabb rezgésszámú színe, így a kabbalában a Fény legalacsonyabb fokát, és a szélsőséges negativitást jelöli. De akkor miért a legnegatívabb színt és a legalacsonyabb frekvenciájú energiát használják a negatív erők elleni védelemként? Mert ez ugyanúgy működik, mint a modern orvostudomány vakcinái. Amikor beoltanak bennünket egy betegség ellen, akkor annak a betegségnek a legyengített kórokozóit juttatják belénk. A spirituális úton való immunissá tevés is ugyanezen az elven működik. A gyapjúszalagban lévő vörös szín a negatív energia legyengített változata, amely így immunissá tesz bennünket a Gonosz Szem negatív energiáival szemben. A Vörös Fonal hatásmechanizmusa tehát abban rejlik, hogy egyfelől képessé tesz bennünket a negatív hatások távol tartására, másfelől ezeket a negatív hatásokat át is alakítja spirituális ellentettjükké. A vörös fonal alkalmazása A Vörös Fonal technikáját a kabbala bölcsei fejlesztették ki, és Izraelben jelent meg először. A bibliai ősanya, Ráhel sírját tekerték körbe egykor vörös szalaggal. Ráhelt a kabbalisták a világ ősanyjának tartják, akinek legfőbb vágya a gyermekei védelmezése volt a gonosztól. Egy anya szereteténél nincs hatalmasabb erő a világon. Így a Vörös Fonalat a Ráhel alakjához való kötődés itatja át a szeretet és a védelem erejével. Miután a hívők a sír köré tekerték a szalagot, azt darabokra vágták, és a bal csuklójukon kezdték el viselni. A kabbala szerint minden a pozitív, vagy a negatív energiához kötődik. A féltékenység és irigység negatív energiái a szemen keresztül sugároznak ki, ebből alakult ki az ősi kifejezés, a Gonosz Szem. A Gonosz Szem az emberiség bölcsességének része. A bal kar és a bal kéz az elfogadást képviseli, míg a jobb kar és a jobb kéz az adakozást. Ezért a negatív erők a bal oldalunkon keresztül jutnak be a testünkbe. Így a Vörös Fonal bal csuklónkon való hordásával, a negatív erőket már a belépés pillanatában fel tudjuk fogni, és át tudjuk alakítani. Fontos, hogy a fonalat egy olyan ember kösse fel a csuklónkra, akiben megbízunk, akit szeretünk, és aki viszont szeret bennünket. De még a fonal felhelyezése előtt kérjük a Fényt, hogy adjon erőt ahhoz, hogy embertársaink felé kedvességet, megbocsátást sugározzunk, tudjuk értékelni és megbecsülni, amink van, és ne legyünk féltékenyek mások javaira. A fonalat a bal csuklónkra először egy egyszerű csomóval kössük fel, majd ezt ismételjük meg hat alkalommal, amíg összesen hét csomót nem kapunk. Ezek a csomók jelentik a fehér fényt, melyet a szivárvány hét színe tartalmaz, és a hét spirituális dimenziót, mely jelen valóságunkkal van összeköttetésben. Miután felkerült csuklónkra a fonal, meg kell fogadnunk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a negatív gondolatokat és pletykákat, akármennyire erős is legyen a kísértés. Ha a Vörös Fonal magától elszakad a kezünkön, az azt jelenti, hogy megtette a dolgát. Kössünk fel egy másikat a csuklónkra, ugyanúgy, ahogy az előzőt tettük fel. Ha azonban a Vörös Fonal már pár nap elteltével leesik, nem árt megvizsgálnunk embertársainkhoz való viszonyunkat és energiáinkat. A Vörös Fonal viselése mellett alázatosnak is kell lennünk. Ne beszéljünk sokat saját sikereinkről, mert így könnyen az irigy tekintetek célpontjává válhatunk. Ez nem azért történik, mert az emberek alapvetően gonoszak, hanem mert így működik az emberi természet a materiális világban. A sikereinkkel való hencegéskor, az örömünk nagyjából tíz percig tart, míg a Gonosz Szem hatása akár tíz napig, tíz hétig, vagy akár tíz évig is üldözhet bennünket. Tehát a saját érdekünkből kell szerénynek és visszafogottnak lennünk. Megvásárolható védelem? A Vörös Fonal az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején került be a köztudatba, mikor olyan hírességek kezdték el viselni, mint Madonna, Demi Moore vagy Britney Spears. Akkor a vallási közösség egy kisebb csoportja tiltakozott a kabbala eszméi tömegcikké válása ellen. Ők úgy gondolták, hogy a kabbalát meg kell őrizni a spirituálisan érett hívők számára. Már a 16. század kabbalistái megjósolták, hogy a 21. századra a vallás olyan mértékben háttérbe fog szorulni, hogy szükségessé válik a kabbala bölcsességeinek tömegek elé való feltárása. A legnagyobb kabbalista gondolkodók[pontosabban?] hasznosnak tartják, hogy a tudást minél szélesebb körben terjesszék, és minél több emberrel ismertessék meg. A bölcsességeket nem szabad elrejteni könyvtárakba és iskolákba, hanem bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. Tehát nincs semmi rossz abban, ha olyan termékeket árulnak a boltok polcain, amik arra tanítanak bennünket, hogy legyünk toleránsak és ne legyünk féltékenyek másokra. Címeradomány A címeradomány a címerek adományozását jelenti hivatalos formában, uralkodói jóváhagyás mellett. Névváltozatok: de: Wappenverliehung Rövidítések: Az élő heraldika kezdetén a címereket mindenki saját maga vette fel. Ez a jog még ma is mindenkit megillet. A 14. század elejétől, előbb az uralkodói kegy megnyilvánulásaként a címerjavításkor, majd az ugyancsak kitüntetésként felfogható címeradományozással megindult a címerek hivatalos okleveles formában történő kiállítása. Ez egyaránt érdekében állt az uralkodói udvaroknak, melyek ellenőrzést gyakorolhattak a címerügy fölött és illetéket vethettek ki rá, másrészt a címerviselők is igazolni tudták általa társadalmi rangjukat és jogukat az adott címer viselésére. A legelső címeradományok még címerrajz nélkül készültek és csak leírták a címert. Hamarosan azonban megjelentek a díszes és ünnepélyes formában kiállított címeres levelek, rajta a címerek miniatúrájával. A címeradományok elsősorban a nemesi családok címereihez köthetők, de jelentős volt a városi címerek adományozása is. Az első ismert európai városi címeradomány, Kassa címerére vonatkozik 1369-ből. Ezt megelőzően 1327-ből való Doncs mester címere, de ez inkább címerjavításnak tekinthető. A címeradomány vonatkozhat a címerre vagy a címerre és a nemességre a nemesítés alkalmával. Előfordult nemesség adományozása címer nélkül is, de ezek száma a 18. századtól egyre kevesebb. Magyarországon 1526-ig a címeradományozás kezdeményezője leggyakrabban a király volt vagy a kérelmező magas rangú pártfogója szóban kérte az uralkodótól. 1526 után a kérelmező írásban, úgynevezett címerkérő folyamodványban nyújtotta be a kérelmét a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához, Erdélyben az Erdélyi Udvari Kancelláriához. A címeres leveleket a király, illetve a fejedelem sajátkezű aláírásával és pecsétjével is ellátta. Magyarországon csak nemességgel együttjáró címeradományok léteztek, illetve a megyék és a városok részesültek címeradományban, ami a kollektív nemesség egy formájának is tekinthető, a vele járó, bizonyos mértékű adózási és képviseleti jogokkal. Címeradományban polgárok is részesülhettek nemesi cím nélkül. A német birodalomban a 16. század óta a polgári címerekre vonatkozóan a palotagrófok (de: Pfalzgraf, la: comites palatini, a magyar nádor megfelelője) is rendelkeztek a címeradományozás jogával. Ezenkívül más testületek és jogi személyek is rendelkeztek ezzel (pl. a prágai egyetem az általa promoveált doktorokra nézve). A címert meg lehetett szerezni jogügylet, adásvétel útján is. Ennek meghatározott díja volt. Ha az armalisták címereit is ide számítjuk, ez a forma Magyarországon nagyon el volt terjedve és a földesúri kötelékek alóli mentesítés, az ún. manumissio előzte meg. Néha uralkodói kiváltságként egyes magas rangú arisztokraták is megkapták a nemesítés, és ezzel együtt valószínűleg a címeradományozás jogát. Magyarországon ilyen volt az Esterházy család hercegi ágának nemesítési joga 1712-ből. Magyarországon néha a vármegye alspánja is nemesített. Magyarországon a király mellett a királyné is bírt adókivetési joggal, udvartartása, kancelláriája volt, egyház feletti patrónusi és nemesítési joggal rendelkezett. Kapnikbánya Kapnikbánya (románul Cavnic) város Romániában, Máramaros megyében. Alsó- és Felsőkapnik egyesülése. Fekvése Nagybányától 32 km-re keletre, a Partium és a történelmi Erdély határán, a Gutin-hegységben, az Öreg-Gutin 1443 m magas csúcsa alatt, egy 6 km-es völgyvonulatban fekszik. Nevének eredete Nevét a Kapnik folyóról kapta, amely mellett épült. A szláv kopaonik (= az amit megástak), utótagja az ércbányászattal kapcsolatos. Története Ősi bányásztelepülés, itt már a rómaiak is bányásztak. 1336-ban, Károly Róbert király korában Capnic néven említik, már ekkor község jellege volt. Kapnikbánya már a 15. században a vidék bányászatának központja. 1455-ben Hunyadi János megerősíti Kapnikbánya régi szabadalmi jogait - Nagybánya és Felsőbánya szabadalmaival együtt. Az itteni bányászat és a község azonban már ebben az első időszakában is sokat szenvedett: 1460-ban a törökök lerombolták, emiatt egy időre szünetelt is itt a bányászat. 1465-ben Mátyás király ismét megerősíti a település szabadalmi jogát. A 16. század elején újból virágzásnak indult, de az erdélyi fejedelmek és a magyar király közötti bányákért folyó harc annyira tönkretette az itteni bányákat, hogy a 16. század második felére a bányaművelés már teljesen szünetelt. 1571-ben Miksa király újból elkezdte a bányák művelését, azonban azok ismét a Báthoriak kezébe kerültek. 1588-ban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a bányákat bérbe adta Herberstein Felicián-nak, aki rablógazdálkodásával teljesen tönkretette azokat. Ettől kezdve a 18. század elejéig a kapniki bányák az erdélyi fejedelmeké voltak, akik azokat állandóan bérlők útján műveltették. 1620-ban Bethlen Gábor megvonta a bérletet ifj. Herneistein Felicziántól és saját kezelésbe vette a bányákat, azonban halála után ismét haszonbérbe adták azokat. Különb gazdálkodás azonban a Rákócziak idején sem folyt itt. A vasvári béke alapján Kapnikbánya – Erdély végvidékeként – továbbra is az erdélyi fejedelmek kezén maradt, I. Apafi Mihály alatt még sorsa rosszabbra fordult, az ő halála után szünetelt is itt a bányászat 1691-től 1702-ig, mikor a bécsi kormány újra megkezdte és fellendítette itt a bányaművelést: 1706-ban a Kővárvidék ide tartozó falvainak (Kápolnok, Gyertyános és Garbonácz) lakosságát kötelességük teljesítésére szorították - bár e falvakat szerette volna elperelni a Kővárvidék ura, de ez nem sikerült neki. Az utolsó tatárjárás során, 1717-ben Kapniknál benyomuló krími tatár hadak lerombolták a települést, de ezt követően a Bagossy László vezérlete alatt álló tiszaháti nemesség csapatai szétverték őket. 1722-ben a többi bányakerületből is sok családot telepítettek ide. 1727-ben a bányavidéket a nagybányai bányaigazgatósághoz csatolták. 1753-ban Művelésbe fogták az eddig elhanyagolt altárnát is. 1761-ben bányatörvényszéket állítottak fel. 1786-ban a telepet úttal kötötték össze Felsőbányához. A 19. század első évtizedeire egy időre újra megállt itt a fejlődés, és csak 1845 után virágzott fel ismét itt a bányászat. A község és határa többnyire kamarabirtok volt. 1910-ben 3517 lakosából 1864 magyar (52,99%) és 1604 román (45,60%) volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Magyarláposi járásához tartozott. 2002-ben 5.205 lakosából 4.205 román (80,78%), 911 magyar (17,50%), 54 cigány (1,03%) és 35 egyéb (0,67%) nemzetiségű volt. A kapniki bányák Az itteni bányáknak két aknájuk és két altárnájuk volt. Kapnikbányát 7 km hosszúságú bányavasút kötötte össze a Felsőbányáig húzódó vasútvonallal. A bányákhoz több zúzó és hengermű, valamint nagy kohótelep is tartozott. A város maga két részből áll: „Alsó- és Felső Handal”-ból. Alsókapnik volt a kincstári kohótelep. Felsőkapnikon pedig a bányaművek voltak. Nevezetességek Az 1717 -ben a benyomuló krími tatár hadakon aratott győzelem emlékére egy 3 méter magas emlékoszlopot emeltek a következő felirattal: „ Anno 1717. usque hic fuerunt tartari. ” Sípálya Híres emberek A helybeliek szerint itt született Born Ignác geológus 1742 -ben. Szobra van a katolikus plébánia udvarán. Itt született Jendrassik Jenő filozófus, egyetemi tanár, rektor 1824 -ben. Itt született Krizsán János magyar festő 1886 . január 27 -én. Itt született Szaucsek István zeneszerző, (Amikor majd nem leszek már…) 1886 . szeptember 26 -án. Itt született Papp Simon geológus, az MTA tagja 1886 . február 14 -én. A múzeum épületén am emléktábla hirdeti ezt. Itt született Krupiczer Antal szobrász és kiállítóművész 1944 -ben. Itt született Schöber Emil természettudományi szakíró 1860 -ban. Itt szolgált Buzás Gerő katolikus pap, író. Egyéb híres emberek névsorát lásd: Debreczeni Z. László Gutinok című könyvében, vagy a http://kapnikbanya.uw.hu honlapon a „Híres emberek” link alatt. Hertelendy Ferenc Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc Szerafin Mihály (Lesencetomaj, 1859. szeptember 13. – Lesencetomaj, 1919. május 19.), főrendiház tagja, zalai és később temesi főispán. Élete Az ősi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy családban született. Apja, Hertelendy Kálmán (1820-1875), Zala vármegye főispánja, anyja, nagymádi és várbogyai Bogyai Leontin (1830-1870) volt. Középiskolát Budapesten és Pozsonyban végezte, államtudományi jogból Budapesten szerzett oklevelet. Tanulmányai befejeztével először katona, huszár főhadnagyként szolgált, és lesencetomaji birtokát kezelte. 1884-től mérsékelt ellenzéki programmal országgyűlési képviselő. 1900-ban belépett a Szabadelvű Pártba és a párt színeiben a tapolcai választókerület képviselője. 1903. december 19.-e és 1906. február 14.-e között Zala vármegye főispánja volt. Később, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke. 1908–1910 között temesi főispán. Számos közgazdasági írása jelent meg, többek között a „Borászati Lapok” c. szakfolyóiratban. Igen tevékeny résztvevője volt a közgazdasági életnek. Házasságai és gyermeke Kenézlőn, 1887. október 20.-án feleségül vette leéki és kenyézlői Farkas Adél (1864-1889) kisasszonyt, leéki és kenézlői Farkas Ferenc (1835-1914), földbirtokos, és dévaványai Halassy Ida lányát. A házasságukból egyetlen leány született: Hertelendy Nandine, kiskamoni dr. Szalay Géza temesmegyei nagybirtokos felesége. Felesége halála után, majd Galsán, 1894. augusztus 26.-án vette gyulai Gaál Irént, gyulai Gaál Ödön (1842-1904) és magurai Augusz Ilona lányát. Második házasságából származott: Hertelendy Ferenc ( 1895 -†?) Koszmosz–253 Koszmosz–253 (oroszul: Космос 253) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műszaki műhold-sorozat tagja. Első nemzedékű Zenyit–2 (oroszul: Зенит-2) felderítő műhold. Küldetés Kialakított pályasíkja mentén fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. A Zenyit–2 GRAU-kódja (11F61) ember szállítására kifejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1968. november 13-án a Pleszeck űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával juttatták alacsony (LEO = Low-Earth Orbit) Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,7perces, 65,4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 197 kilométer, az apogeuma 330 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap. Koszmosz–247 programját folytatta. Teljes hossza 4.3 méter, átmérője 2.3 méter, mindkét végét kúpforma zárja, Hővédelemmel (árnyékolás módszere) látták el a kamerák (fényképező készülék) és a műszeres egységet, sűrített nitrogénnel biztosították a működési stabilitást. Az orrkúpban kapott helye a műszeres egység, a farkúpban a motoregység (manőverezés, fékezés). Fotóegysége a Ftor-2R (oroszul: Фтор-2Р), SA–10 (felbontás 30-50 méter) és SA–20 (felbontás 10 méter) kamera. 500 filmkazetta biztosította a képrögzítést. A fedélzeten elhelyezett rádióadók (Kust-12M; oroszul: Куст-12М) által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehet levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak. 1968. november 18-án 5 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. 1980-as Le Mans-i 24 órás verseny A 48. Le Mans-i 24 órás versenyt 1980. június 14. és június 15. között rendezték meg. Megjegyzések Pole pozíció - #70 Dick Barbour Racing - 3:40.02 Leggyorsabb kör - #9 Equipe Liqui Moly - Martini Racing - 3:40.60 Táv - 4608.02 km/h Átlagsebesség - 191.899 km/h Forrás http://www.uniquecarsandparts.com.au/le_mans_1980.htm Csaláncsípés A Csaláncsípés a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozat második évadának második epizódja. A forgatókönyvet Kertész György írta. Cselekmény Az árvíz után szépen süt a nap, Keresztespók pedig hintázik. Vízipók a Kristálypalotára gondolja. Keresztespók elesik a csalánlevélre, megcsípte szegény. Vízipók elmagyarázza a csalánról, majd virágporos hintőporral gyógyítja meg magát. Vízicsigák örülnek, hogy Vízipók épségesen visszatér. Kitakarítják algákat a Kristálypalota körül, Vízipók odaad nekik csemegének. A hidra -aki a csalánozók közé tartozik- Vízipók hátára lövöldöz mérges nyilával. Vízipók lefékezi, hogy miért lövöldözik rá, amikor egyszer se bántott életében. A hidra elmondja, hogy azért lövöldözi, mert úgy tud elkergetni őt. Vízipók parancsára a hidra kettéválva eltávozik. Vízipók elkéri a hintőport Keresztespóktól. Alkotók Rendezte és tervezte : Szabó Szabolcs , Haui József Írta : Kertész György Dramaturg : Bálint Ágnes Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Operatőr : Polyák Sándor Segédoperatőr : Pethes Zsolt Hangmérnök : Bársony Péter Hangasszisztens : Zsebényi Béla Vágó : Czipauer János Háttér : Neuberger Gizella Rajzolták : Katona János, Liliom Károly, Vágó Sándor Kihúzók és kifestők : Gömöry Dorottya, Gulyás Kis Ágnes Színes technika : György Erzsébet Gyártásvezető : Vécsy Veronika Produkciós vezető : Mikulás Ferenc Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió és a Kecskeméti Filmstúdió Szereplők Vízipók : Pathó István Keresztespók : Harkányi Endre Fülescsiga : Móricz Ildikó Rózsaszín vízicsiga : Géczy Dorottya Kék vízicsiga : Felföldi Anikó Hidra : Horkai János Második Boc-kormány 2009. december 23-án a Románia parlamentje megszavazta az új kormányt. A koalícióban a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vett részt, a miniszterelnök a korábbi Emil Boc. Az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi posztot és három minisztériumot kapott. Az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) párt 2010-ben a román parlament független képviselőiből alakult, 2010 nyarától vett részt a kormányban. 2012. február 6-án a kormányfő lemondott, utódja Mihai Răzvan Ungureanu lett. Megalakulása Az első Boc-kormány 2009 októberi bukása után a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kiegészülve, a Demokrata Liberális Párttal szemben immár parlamenti többségbe került ellenzék Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert javasolta a miniszterelnöki tisztségre. A Demokrata Liberális Párthoz közel álló Traian Băsescu államfő azonban ezt nem fogadta el, és a 2009. november-decemberi elnökválasztásig húzta az időt. A kétfordulós közvetlen elnökválasztáson kis különbséggel ismét ő győzött a szociáldemokrata Mircea Geoanăval szembe. Ezután az RMDSZ kivált az ellenzéki egységből, és a Demokrata Liberális Párttal megállapodott a kormányzati részvételről. Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő bírálta a döntést. Kormányösszetétel A második Boc-kormány összetétele 2009. december 23. és 2012. február 9. között: Tevékenysége Az RMDSZ a koalíciós tárgyalásokon elérte, hogy – bár egy évvel korábban az első Boc-kormány eltávolította a magyar nemzetiségű prefektusokat hivatalukból – Hargita és Kovászna mellett Hunyad, Szilágy és a Kárpátokon túli Vaslui megye legfőbb kormányzati hivatalnoka, kilenc megyében pedig az alprefektus magyar nemzetiségű lehet. Az első kormányátalakításra 2010. szeptember 3-án került sor. Emil Boc hat miniszterét cserélte le, köztük a pénzügyminisztert. 2011 szeptemberében Leonard Orban, az Európai Bizottság (EB) korábbi tagja az európai alapok lehívásáért felelős miniszter lett. Gazdaságpolitika A kormány gazdasági megszorító intézkedéseket akart bevezetni: a tervek szerint 2010-ben befagyasztják a nyugdíjakat, a közalkalmazotti bérek közül pedig csak a legalacsonyabbak emelkednek. Csökkentik a közszféra állományát is: a közoktatásból 15 ezer, a Román Állami Vasúttársaságtól (CFR) 11 ezer alkalmazottat bocsátanak el. A szakszervezetek tiltakoznak az intézkedések ellen. A megszorítások célja, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben ne emelkedjen 6,8 százalék fölé, ugyanis ez a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 20 milliárd eurós hitelszerződés feltétele. Ezért emelték 2010. július 1-től 19 százalékról 24 százalékra az áfát is, ami miatt erősen visszaesett a fogyasztás. A közalkalmazotti bérek csökkentése, az adóemelések és az elbocsátások miatt számos tüntetés volt, a kormánypártok és Traian Băsescu elnök népszerűsége lecsökkent. Egészségügy reform 2012 januárjában az egészségügy tervezett privatizációja utcai megmozdulásokat váltott ki országszerte, követelve Traian Băsescu és a kormány lemondását. Az új egészségügyi törvénytervezet elfogadását államfő sürgette, aki a lakosság és a szakma egy részének elégedetlensége hatására visszavonta társadalmi vitáról a tervezetet. Ugyanakkor továbbra is sürgeti egy újabb jogszabály kidolgozását az egészségügy megreformálása érdekében. A miniszterelnök január 23-án menesztette Teodor Baconschi külügyminisztert, mivel előző nap az internetes blogjában, a verekedésbe torkollott 22-ei bukaresti utcai tüntetések után „közönséges, ostoba, erőszakos tömegnek” nevezte a tüntetőket. A kormány felbomlása Emil Boc 2012. február 6-án kormánya nevében bejelentette lemondását. Boc a kabinet pár perces ülését követően közölte döntését, amelynek okaként a „politikai-szociális feszültséget” jelölte meg. A kabinet vezetését ideiglenesen Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter látja el. Traian Băsescu államfő Mihai Răzvan Ungureanu volt külügyminisztert, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg a kormányalakítással. Az új kormány megalakulásáig a régi ügyvezető maradt. A román sajtó szerint Boc lemondása előre eltervezett, az IMF-delegáció távozása utánra volt időzítve, már 2011 decemberében tárgyalt róla a miniszterelnök és a pártelnök. Így egyrészt pártjuk, a PD-L csökkenő népszerűségét próbálták megállítani és a 2012-es választásokig növelni, másrészt az utcai tüntetéseket próbálták lecsillapítani. Goodbye to Yesterday A Goodbye to Yesterday (magyarul: Viszlát a tegnapnak) egy dal, amely Észtországot képviselte a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon, Bécsben Elina Born és Stig Rästa előadásában. A dal a 2015. február 21-én megrendezett 10 fős észt nemzeti döntőben nyerte el az indulás jogát. Az észt műsorsugárzó, az ERR 2014. december 4-én hozta nyilvánosságra a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál észtországi előválogatójába, az Eesti Laul-ba beválogatott 20 versenydal listáját. A verseny két elődöntőből és egy döntőből állt. A Goodbye to Yesterday című dalt először február 14-én, a műsor második elődöntőjében adták elő, fellépési sorrendben ötödikként. Az elődöntőben maximális 20 pontot szerzett, így első helyen jutott tovább a döntőbe. A döntőt február 21-én rendezték a Nordea Concert Hall-ban, Tallinnban tíz produkció részvételével. A végeredményt a zsűri és a nézői szavazatok együttese alakította ki. Elina Born és Stig Rästa dala a zsűritől a maximális 10 pontot kapta, így elsőként került be a hármas szuperfináléba. A közönségszavazás során rekordmennyiségű 44974 szavazatot kaptak, ami a telefonos voksok 79%-át tette ki, így ők nyerték a dalválasztóműsort és a jogot Észtország képviselésére a 60. Eurovíziós Dalfesztiválon. A dalt az Eurovíziós Dalfesztiválon, Bécsben először a május 19-i első elődöntőben adták elő, fellépési sorrendben hetedikként a görög Maria-Elena Kyriakou One Last Breath című dala után és a macedón Daniel Kajmakoski Autumn Leaves című dala előtt. Innen a 3. helyen jutottak tovább a döntőbe. A május 23-án rendezett döntőben fellépési sorrendben negyedikként adták elő. A dal a szavazás során 106 pontot gyűjtött, ez a 7. helyet jelentette a huszonhét fős mezőnyben. Eritrea vasúti közlekedése Eritrea vasúthálózatának hossza 2010-ben 306 km volt, mely 950 mm-es nyomtávolságú. Villamosított vonalak nincsenek az országban. A hálózat mindössze egy vonalból áll Etiópia felé. Vasúti kapcsolata más országokkal Etiópia - igen, eltérő nyomtávolság - 950 mm/1 000 mm Carlos Campos (labdarúgó) Carlos Héctor Campos Silva (Santiago, 1937. február 14. –) chilei válogatott labdarúgó. A chilei válogatott tagjaként részt vett az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon, illetve az 1967-es Dél-amerikai bajnokságon. Sikerei, díjai Chilei bajnok (6): 1959, 1962, 1964, 1965, 1967, 1969 Világbajnoki bronzérmes (1): 1962 Angicourt Angicourt település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 1441 fő (2015). Angicourt Verderonne, Cinqueux, Mogneville, Monchy-Saint-Éloi, Rieux, Rosoy és Villers-Saint-Paul községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nyári közjáték Az Nyári közjáték (eredeti cím: Sommarlek) egy 1951-ben bemutatott Ingmar Bergman által rendezett svéd filmdráma. Történet A Marie (Maj-Britt Nilsson) egy késői húszas éveiben járó tehetséges, de egyben érzelmileg zárkózott balettáncosnő. A hattyúk tava nehézségekkel teli főpróbáján váratlanul valaki elküldi naplóját első szerelmének Henriknek (Birger Malmsten) – egy főiskolás fiúnak – , akit 13 évvel ezelőtt ismert meg, amikor egy nyári vakáción meglátogatta Erland bácsit és Elisabeth nénit. Visszaemlékszik a játékos és gondtalan kapcsolatukra. Három nappal a nyár vége előtt, mielőtt Henrik visszaindult volna főiskolára és Marie a színházba, a fiú leesett egy szikláról, és belehalt sérüléseibe. Bácsikája, Erland – aki nem vér szerinti rokon, csak egykori jó barátja és csodálója édesanyjának, és most hasonlóan érez Marie iránt is – magához veszi télre, és hogy csökkentse az elvesztett szerelme iránti fájdalmát, megtanítja a lányt, hogyan nyomja el érzelmeit hatékonyan. Amikor később látogatást tesz Erland házában, rájön, hogy a férfi küldte el neki a naplót a színházba, ami azóta nála volt, mióta Henrik meghalt a kórházban. Sajnálkozását és undorát fejezi ki, hogy valaha is hagyta, hogy Erland megérinthesse, ami arra utal, hogy kapcsolat lehetett köztük Henrik halála után. Az esti főpróba után beszél a balettmesterrel, aki ismeri belső gondolatait, majd utána aktuális szeretőjével Daviddal, egy újságíróval. Úgy dönt hagyja Davidnak elolvasni Henrik naplóját, hogy a férfi előtt feltáruljon múltja és megértse a zavaros érzéseit és hidegségét. Miután David elmegy, eltávolítja a sminkjét, és így visszakap valamit elvesztett ifjúságából és ártatlanságából, mosolyogva néz bele újra a tükörbe. Később látható Marie az első sikeres előadás alatt, ahol a színfalak mögött találkozik Daviddal, aki már ismeri a múltját. Boldogan megcsókolja a férfit, és visszatér a színpadra, hogy befejezze a balettet. Stílusa Több későbbi Bergmanra jellemző stílusjegy vagy téma is tettenérhető ebben a korai munkában: elégikus hangulatú nyár (Egy nyáréjszaka mosolya), idilli fiatalos romantika, majd később az ártatlanság elvesztése (Egy nyár Mónikával), Istenbe vetett hit elvesztése (Úrvacsora), Marie és Henrik együtt szamócáznak (A nap vége) vagy amikor Henrik haldokló nagynénje sakkozik a pappal, aki azért látogatja meg, hogy felkészítse a halálra, ez kimondotta a híres sakkmérkőzésre emlékeztet a A hetedik pecsétben a lovag és a Halál között. Bergman 1971-ben a következőket mondta a filmről: "Technikailag mindig is ügyetlennek éreztem - bizonytalan stáb, kamerák, hangrögzítés - mindent. Néha a film sikeres volt, de soha nem azt kaptam, amit akartam. De a Nyári közjátékkal hirtelen rájöttem, hogy tudom a szakmám." Egy kritikai tanulmányában később Bergman ezt írta a filmről: "Számomra a Nyári közjáték az egyik legfontosabb film. Bár egy kívülállónak borzasztóan ódivatúnak tűnhet, nekem mégsem az. Ez volt az első olyan film, melynél éreztem, hogy független vagyok, a saját stílusom szerint csinálhatom saját filmemet a sajátos megjelenítési módszeremmel, amit senki sem tudott majmolni. Ez nem olyan volt, mint egy másik film, ez az én munkám volt. Hirtelen rájöttem, hogy a megfelelő helyre tettem a kamerát a megfelelő eredményeket kapva ezzel, hogy minden összeadódjon. Érzelmi megközelítésből is szórakoztató volt a filmet csinálni." Kritikája "Ingmar Bergman filmkészítési módszere csodálatos... Azok közé a kevesek közé tartozik a világon, aki már most felfedezte a film jövőbeli felépítést, és az eredmény forradalmi lehet." Stig Almqvist, Filmjournalen (1951) "Öt vagy hat film van a mozik történetében, amelyről el lehet mondani: 'Ez a leggyönyörűbb film.' Mert ennél nagyobb dicséret nem lehet... imádom a Nyári közjátékot. Jean-Luc Godard, Cahiers du Cinéma (1958) "Ez a film alapozta meg Ingmar Bergman nemzetközi hírnevét. Bár még mindig az ifjúkori szerelemmel foglalkozik - ami gyakori témája korai munkáinak - itt már drámai intenzitás és szerkezeti felépítés sokkal mélyebb, ami érettebb munkáira jellemző." Radio Times Angie Cepeda Angie Cepeda született: Angélica María Cepeda Jiménez (Cartagena de Indias, Kolumbia, 1974. augusztus 2. –) kolumbiai színésznő. Élete José Cepeda és Yadhira Jiménez lányaként született Cartagena de Indiasban, Kolumbiában, majd Barranquillában nőtt fel. Miután szülei elváltak édesanyjával és két nővérével élt. Közülük az egyik színésznő Lorna Paz, a másik nővérét Yvette-nek hívják. Karrier Volt idő, amikor úgy gondolta, hogy tanulni fog és fogorvos lesz belőle, de egyszer csak felfedezte magának a drámát és eldöntötte, hogy színésznő lesz. Ezért a kolumbiai Bogotába költözött nagynénjéhez. Eleinte dráma kurzusokra járt, azután szerepelt egy sör cég reklámjába és néhány hirdetésben is. Ezután néhány kisebb szerepet kapott több szappanoperában és kolumbiai moziban. A szerencsének köszönheti a Las Juanas című telenovellabeli szerepét, Susana Torres partnereként. A televíziós sorozat gyártói felfigyeltek rá felajánlották neki a Luz María főszerepét, mely sorozatban Christian Meierrel és Rosalinda Serfatyval játszott együtt. Legemlékezetesebb szerepei közé tartozik, a Fiorella című sorozat főszerepe, Fiorella Morelli Flores de Mejía Guzmán. A Magyarországon is vetített sorozatban, Salvador del Solar és Santiago Magill partnere volt. Mielőtt beugrott film, Angie volt egy sikeres szappanopera színésznő volt a Luz María és a Fiorella által. A filmes világban, a perui rendező Francisco Lombardi meggyőzte őt, hogy vállalja el egy prostituált, "La Colombiana" szerepét, a Pantaleon y las Visitadorasban. A sorozat hatalmas sikert aratott Kolumbiában, Spanyolországban, Peruban és Argentínában is jó kritikákat kapott. Játszott a Paradise (2004), a Sammy és én (2003), Captain Pantoja és a Special Services (1999) című mozikban is. Magánélete Első nagy szerelme a kolumbiai színész, Marcelo Cezan volt, de kapcsolatuk nem tartott sokáig. Majd ezután egy hosszan tartó kapcsolata volt Diego Torres énekessel. Sok időt próbál tölteni unokaöccsével és unokahúgával. Filmográfia Filmek Ilona llega con la lluvia (1996) Pantaleón y las visitadoras (2000) A tűz legendája (Leyenda de Fuego) (2001) El destino no tiene favoritos (2002) Sammy és én (Sammy y yo) (2003) Il paradiso all´improvviso (2004) Szerelem kiadó (Love for Rent) (2005) Álmok hálójában (Oculto) (2005) El Muerto (2007) Szerelem a kolera idején (2007) Passing By (2008) El Mal Ajeno (2008) Una Hora Más en Canarias (2009) Telenovellák és televíziós sorozatok La Maldición del Paraíso (1993) Crónicas de una generación trágica (1993) Solo una mujer (1995) Candela (1996) Las Juanas (1997) Luz María (1998) Fiorella (Pobre Diabla) (2000) Vientos de agua (2005) Fuera de Lugar (2008) Los Protegidos (2010) Pablo Escobar: El Patrón del Mal (2012) Exposados (2012) (17134) 1999 JX81 A (17134) 1999 JX81 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 12-én. Marcel Griaule Marcel Griaule (Franciaország, Aisy-sur-Armançon, 1898. május 16. – Párizs, 1956. február 23.) francia antropológus. Élete 1898-ban született a franciaországi Aisy-sur-Armançonban. Beiratkozott a rangos Lycée Louis-le-Grande-ba, ahol mérnöknek tanult. 1917-ben, az első világháború vége felé önként pilótának állt a francia légierőhöz. A háború után 1920-ban visszatért az egyetemre, ahol részt vett Paul Rivet antropológus, Lévy Brühl filozófus és Marcel Mauss szociológus előadásain, akik a francia etológia megalapítói voltak, bár az alapító atyák maguk ritkán merészkedtek abban az időben a tanított néprajzi területre; információikhoz is jobbára utazók, misszionáriusok szolgáltattak adatokat. Marcel Mauss - annak ellenére, hogy ő maga csak módszereket tanított, arra ösztönözte tanítványait, hogy végezzenek néprajzi terepmunkát. E téren éppen tanítványa Marcel Griaule lett a néprajzi terepmunka úttörője. Griaule nagy érdeklődéssel fordult az antropológia felé. Feladta terveit és mérnöki karrierjét. 1927-ben végül az École Nationale de Langues Orientales-en szerzett diplomát. Az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején az Etnológiai Intézettel több fontos, tudományos expedíciót vezetett Afrikába. 1928-ban, Griaule Etiópiába ment, ahol egy évet töltött; nyelvészeti és néprajzi adatokat gyűjtött. 1933 között részt vett két nagyszabású néprajzi expedíción is; Etiópiában és a Dakar Dzsibuti expedícióban Afrikában. Az utóbbi expedícióval a dogonok etnikai csoportot is felkeresték. 1938-ban készítette el doktori disszertációját a dogonoknál végzett kutatásai alapján. 1931-1933 között ő kezdeményezte és vezette a híres Dakar–Dzsibuti missziót, amelynek útja Szenegálon és Etiópián keresztül vezetett. Később 1935-ben Szahara-Szudán, 1936-37-ben Szahara-Kamerun és 1938-39-ben a Niger–Iro-tó volt az expedíciók úti célja. Ezek a küldetések kettős fordulópontot jelentettek a francia történelemben és néprajzban: Griaule ezeken a expedíciókon, megalapozta a francia néprajzot és terepmunkát és megerősítette az afrikanista orientációra támaszkodva az első francia etnológus generációt a szubszaharai Afrikában. A kutatók, akik elkísérték Griaulet a következő expedíciókon már mint híres afrikanisták vettek részt, különösen, Denise Paulme, Germaine Dieterlen, és Jean-Paul Lebeuf. 1930-ban, míg készült a Dakar–Dzsibuti Missio, Marcel Griaule segített megszervezni afrikanista tudósoknak a Société des Africanistes létrehozását. Ezeken az afrikai kirándulásain Griaule úttörőként használata a légi fényképezést, földmérést, csapatmunkája során, hogy tanulmányozzon más kultúrákat is. Griaule több volt, mint egy kiváló terület kutató, a francia etnológia kutatásának és tanításának szentelte életét. A második világháború kitörése után Griaule újra a francia légierőhöz került. 1940 végén, amikor a háború és a német megszállás ellehetetlenítette kutatóutakat Afrikába, Griaulet kérte fel a Néprajzi Kutatóintézet, a Párizsi Egyetem tanfolyamainak megszervezésére. 1941-ben ő lett az első elnöke a néprajznak a Sorbonne-on. A tanfolyamok anyagának tartalmát 1957-ben tették közzé Methode de l'Ethnographie címmel. Párizsban halt meg 1956-ban. A Dakar-Dzsibuti Missio időszaka A Dakar-Dzsibuti Missio alatt kiterjedt néprajzi gyűjtést végzett: tárgyakat és néprajzi adatokat gyűjtött a különböző társadalmakról e hatalmas földrajzi régióban a múzeumoknak és összehasonlító kutatások céljából. Griaule az első expedícióról több mint 3000 tárggyal tért vissza, amelyek a Musée d'Ethnographie du Trocadéroba kerültek 6000 fénykép, 1600 méter film, és 1500 kéziratos jegyzet kíséretében. Az első expedíció kezdetétől fontosnak tartotta az egyes afrikai társadalmak intenzív tanulmányozását. Úgy döntött, hogy Maliban a dogonokra összpontosít, majd francia Szudánra. A későbbi expedíciók 1935-ben kezdődtek, és 25 évet íveltek át; Marcel Griaule és munkatársai rendszeresen tartózkodtak a Dogon területen, ahol rendkívüli kutatási programot folytattak, mind mélységére, mint időtartamára vonatkoztatva. Marcel Griaule kitartásának köszönhetően a Dogon társadalom Afrika egyik legismertebb tanult társadalmává vált. Griaule 1931-ig koncentrált a dogon kutatásra, amely egy sor változatos kutatási témából állt. Módszerei közé tartozott a mindent látás, hallás törekvése: megjegyzni, feljegyzni, lefényképezni és filmezni mindent amit lát és hall erről a társadalomról. Kutatásai köre kiterjedt az anyagi kultúra, a vallási jelenségek, mítoszok, jóslás, és a gyermekek játékaira is. A kutatás első fázisaként megírta doktori disszertációját 1938-ban, valamint kiadott két figyelemre méltó könyvet, megalapozott okirati bizonyítékokkal: Jeux dogons és Masques dogons címen. A későbbi, másodközlése több alkalommal tartalmaz corpus mítoszokat, részletes leírást a temetési szertartásokról, a Dogon maszkokról, és bonyolult elemzését is a mítoszoknak, rítusoknak, táncoknak és a maszkfestésnek a dogon társadalomban. Griaule készített a dogonokról egy tanulmányt is az áldozati folyamatok és elképzelésekről, mely egy cikksorozatban 1940-ben jelent meg. Griaule karrierjében a fordulópont 1946-ban kezdődött, amikor találkozott egy régi Dogon vadásszal: Ogotemmêli-vel, aki feltárt neki egy rendkívül összetett kozmogóniát. Ezeket a beszélgetéseket 1948-ban Dieu d'eau tette közzé, és később , 1965-ben lefordították angol nyelvre is (Beszélgetések Ogotemmêlivel). Dieu d'eau közlésében Griaule egy új stílusú Néprajzi leírás volt olvasható, és hozzáférhető a nagyközönség felé. Griaule szándéka az volt, hogy feltárja a szélesebb közönségnek a Dogon mitológia és a vallás gazdagságát és összetettségét. Ogotemmêli kinyilatkoztatásai után, Griaule megpróbált mélyebben behatolni a Dogon társadalomba, a kutatásában a mitológiára és a szimbolizmusra összpontosítva. Sajnos, 1956-ban bekövetkezett korai halála nem tette lehetővé ezt, jelentős mennyiségű befejezetlen munkája maradt hátra. Munkatársa, Germaine Dieterlen folytatta munkáját a dogon mitológiáról és annak közzétételét: az első kötet a Dogon kozmogónia Renard Pale (Griaule és Dieterlen, 1965). Marcel Griaule kettős örökséget hagyott hátra; a dogonokról a kutatás több etnológus generáción át folytatódott, különösen Geneviève Calame-Griaule, Germaine Dieterlen és Jean Rouch által. Elméletileg Griaule munkája Franciaországban a származás, az erős hagyomány, a vallási antropológia volt, különösen a afrikanista tudósok között. Ezt a tartós és termékeny kutatási területet fenntartották a kortárs tanulmányok rendszerek a gondolat és a szimbolikus ábrázolás (a fogalmak újrafogalmazása, fetisizmus, áldozat és totemizmus, valamint elemzi a jóslást és a temetési szertartásokat is). Ezekben a témában, Griaule volt az úttörője, a hatvanas-hetvenes évek új antropológusok generációjának. E hagyomány intézményi és történelmi örököseihez csatlakozott az École des Hautes Etudes pratique, a CNRS laboratórium 221 (Systèmes de pensée en Afrique Noire) és a Société des Africanistes is. Griaule munkájának történeti és elméleti jelentőségét rengeteg kritikus elemzés kísérte; különösen a híres Dakar-Dzsibuti missziót több cikk és vélemény is vizsgálta; 1933-ban a Minotaure szentelt egy speciális kiadást a Dakar-Dzsibuti Missionak. A következő évben egy útinaplót írt az expedícióról a L'Afrique fantôme-be Michel Leiris (1934) író, etnológus és titkár-levéltáros. Ötven évvel később, Cahiers ethnologiques közzététele jelent meg az expedícióról Dakar-Dzsibuti expedíció küldetése és ethnográfiája: 1931-1933 (1984) címmel. E kiadvány, valamint az egyéb cikkek megjelentek Franciaországban és Svájcban is, Jean Jamin (1982, 1987, 1996) rekonstruálja az expedíció történeti és tudományos összefüggéseit, megvilágítva megjelenését a francia néprajzban. Főbb munkái Marcel Griaule: Modern Etiópia. Lippincott, 1935 (a történet egy expedíció Abesszínia belsejébe a korai 1930-as években, amikor Abyssinia megpróbálta leküzdeni Mussolinit. A könyv elnyerte az 1934 Prix Gringoire-t.) Marcel Griaule: abesszin Journey. 1935. Marcel Griaule: Masques dogons, Institut d'Ethnologie, 1938 Marcel Griaule: Jeux dogons, Institut d'Ethnologie, 1938 Marcel Griaule: Fekete-afrikai népművészet , 1950. Marcel Griaule: Beszélgetések Ogotemmeli: Bevezetés a Dogon vallási eszmékbe. 1965. (Sok különlenyomat) ISBN 0-19-519821-2 eredetileg megjelent 1948-ban Dieu d'Eau. Marcel Griaule és Germaine Dieterlen: The Pale Fox, Institut d'Ethnologie, 1965. Jovići Jovići falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Ražanachoz tartozik. Fekvése Zára központjától légvonalban 19 km-re, közúton 25 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, a Posedarjéból Pagra menő 106-os számú főút mellett fekszik. Története Lakosságát 1948 óta számlálják önállóan. 1993-tól az újraalapított Ražanac községhez tartozik. 2011-ben 344 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Nevezetességei Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma a falutól 8 km-re délkeletre levő mezőn található. A temploma a 13 – 14. században épült, a török időkben lerombolták. 1893-ban és 1930-ban megújították. Apszisában kő oltár található a szent szobrával. Homlokzata felett emelkedő harangépítményében egy harang található. Tavelics Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnája 1970 -ben épült a régi kápolna helyén. 1982. november 13-án szentelte fel Marijan Oblak zárai érsek. Egyhajós épület sekrestyével. Főoltára egy triptichon a Lourdes-i Szűzanya, a feltámadás és Tavelics Szent Miklós ábrázolásával. Szembemiséző oltára és szentségtartója fából, szenteltvíztartója kőből készült. Harangtornyában két harang található. Nag Hammádi-i lelet Nag Hammádi-i lelet, amelyet Nag Hammádi-i könyvtár néven is ismernek, egy késő ókori gnosztikus iratokból álló leletegyüttes. Történetük 1945-ben a dél-egyiptomi Nag Hammádi (az ókori Khénoboszkion) közelében, nem messze Luxortól kerültek elő. Nem szervezett ásatás során, hanem a helyi lakosság fedezte fel, így a tudomány sokáig nem is tudott róluk. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman találtak rá, miközben jó termőföldet kerestek. A pontos időpont és lelőhely emiatt nem azonosítható. A lakosok visszaemlékezése szerint a talált papiruszok egy részét tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek. Az iratok nagyobbik része a 4. századból származik. A gnoszticizmus, mint a kereszténység egyik szinkretista irányzata, Alexandriában alakult ki a 2. század folyamán. Gyorsan háttérbe szorult, annak ellenére, hogy eleinte számos nagynevű híve volt. A bonyolult és mély szellemiségű áramlat azonban nem lehetett vetélytársa a sokkal egyszerűbb és könnyebben befogadható páli kereszténységnek. A lelet a gnosztikus művek aránylag késői másolatát őrizte meg, de egy részük keletkezési ideje legalább a 2. századig nyúlik vissza. A gnosztikusok Alexandriában vereséget szenvedtek már a 2. században, de délebbre megmaradtak közösségeik. Ezt bizonyítja a Nag Hammádi-i lelet is. Ugyanakkor 4. századi elrejtésük azt is mutatja, hogy ekkorra már Dél-Egyiptomban sem érezték biztonságban magukat. A tizenhárom papiruszkódex körülbelül 1130 oldalt tartalmaz, ezeken kívül néhány kisebb töredék ismert. A Pál apostol imája az I. számú kódex borítójának külső felére írva maradt fenn. A kódexek összesen 51 művet tartalmaznak, néhány cím nélküli. A gnosztikus iratok mellett hermetikus szövegek is vannak bennük. A hermetizmus filozófiája erős rokon vonásokat mutat a gnoszticizmussal, akár közös eredet is feltehető róluk, így nem meglepő együttes előfordulásuk. Az evangéliumok, apokalipszisek, levelek, filozófiai értekezések túlnyomó többsége a kopt nyelv szaidi dialektusában maradt fenn, más dialektusok a korábban keletkező iratokban fedezhetők fel. A legtöbb irat valószínűleg görögből lett fordítva. A lelet jelentősége a kora keresztény eszmei áramlatok kutatására nézve felbecsülhetetlen, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ellenlábas ókeresztény irodalomban lehetett olvasni. Így a 20. század közepéig meglehetősen egyoldalú és torzított kép alakulhatott ki a gnoszticizmus-kutatókban. A könyvtárban talált iratok I. Kódex ( Jung kódex ként is ismert): Pál apostol imája I. A,1–B,11 Jakab titkos könyve (más néven Jakab-apokrifon) I. 1,1–16,30 Az igazság evangéliuma Értekezés a feltámadásról I.43,25–50,18 Háromrészes értekezés II. Kódex: János titkos könyve I. 1,1–32,9 Tamás evangéliuma – mondás evangélium Fülöp evangéliuma – mondás evangélium Az Arkhónok létezéséről II. 86,20–97,23 A világ eredetéről II. 97,24–127,17 A lélek exegézise Tamásnak, a Vitázónak Könyve II. 138,1–145,23 III. Kódex: János titkos könyve (második verzió) Az egyiptomiak evangéliuma III. 40,12–44,28; IV. 55,20–60,30; III. 49,1–69,20 Áldott Eugnosztosz III. 70,1–78,23; V. 7,24–9,11; III. 81,2–90,13 Jézus Krisztus Bölcsessége III. 90,14–108,25; BG 107,4–114,25; BG 118,13–122,8; III. 117,1–119,18 A Megváltó dialógusa IV. Kódex: János titkos könyve Az egyiptomiak evangéliuma V. Kódex: Áldott Eugnosztosz Pál apokalipszise V. 17,19–24,9 Jakab első apokalipszise Jakab második apokalipszise Ádám apokalipszise VI. Kódex: Péter és a tizenkét apostol cselekedetei VI. 1,1–12,22 Mennydörgés: a Tökéletes Értelem VI. 13,1–21,32 Hiteles tanítás VI. 22,1–35,24 Nagy erőnk fogalma VI. 36,1–48,15 Állam Platóntól – Az eredeti kézirat nem gnosztikus, de a Nag Hammádi könyvtárban talált változatot (588B-589B) jelentősen módosították. Értekezés a nyolcadikról és a kilencedikről – L'Ogdoade et l'Ennéade-ként, illetve De ogdoade et enneade-ként is ismeretes, hermetikus értekezés, VI. 52,1–63,32 Hálaadó imádság (kézzel írott megjegyzéssel) – hermetikus imádság VI. 63.33–65,14 Aszklépiosz 21–29 – szintén hermetikus imádság VII. Kódex: Sem magyarázata VII. 1,1–49,9 A nagy Széth második tanítása VII. 49,10–70,12 Péter apokalipszise VII. 70,13–84,14 Silvanus tanításai VII. 84,15–118,9 Széth három sztéléje VII. 118,10–127,32 VIII. Kódex: Zostrianus – apokalipszis Péter levele Fülöphöz VIII. 132,10–140,27 IX. Kódex: Melchisedek Norea gondolata IX. 27,11–29,5 Bizonyságtétel az igazságról X. Kódex: Marsanes – apokalipszis XI. Kódex: Értekezés a tudásról Valentinian magyarázata a felszentelésről , a baptizmusról (A és B) és az Euchariszitáról (A és B) Allogenész – apokalipszis XI. 45,1–69,20 Hüpsziphron XII. Kódex: Sextus mondásai XII. 15,1–34,28 Az igazság evangéliuma Töredékek XIII. Kódex: A háromalakú Ősgondolat XIII. 35,1–50,24 A világ eredetéről II. Péter Delján II. Péter Delján (1009 k., Magyarország – 1041. Bulgária), bolgár trónkövetelő. Élete Édesapja Gavril Radomir bolgár cár, Sámuel bolgár cár és Ágota fia. Édesanyja Géza fejedelem és Sarolt leánya, Árpád-házi Judit. A bolgár források Маргьорита Унгарска (Magyar Margit) néven ismerik. A pár öt évig élt együtt, 1008-ban Radomir elűzte Péter Delján anyját, miközben az már gyermekét várta. Az ok valószínű az lehetett, hogy Ajtony legyőzése után a magyarok nem siettek a bolgárok segítségére katonai sereggel. Péter édesanyja hazatért Magyarországra. István bátyjától birtokokat kapott, itt szülte meg fiát, Deljánt (görögül Petrosz Deleanoszt). A bolgár birodalom 1018-ban elbukott. Ezután a cárok csak néhány hónapra tudták megszerezni a trónt, amikor a lázadások éppen sikerre vittek. Péter Delján 1040-ben felkelést robbantott ki, ami azonban pár hónap múlva elbukott. 1041-ben csatában halt meg. Mások szerint Szalonikiben megvakították. (17138) 1999 JM84 A (17138) 1999 JM84 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 12-én. Telese Terme Telese Terme község (comune) Olaszország Campania régiójában, Benevento megyében. Kénes gyógyforrásairól ismert. Fekvése A Calore Irpino folyó völgyében fekszik, a megye nyugati részén. Határai: Amorosi, Castelvenere, Melizzano, San Salvatore Telesino és Solopaca. Történelme Elődje a szamnisz Telesia volt, maelyet i. e. 270-ben Hannibal seregei elpusztítottak, majd később Scipio egy római kolóniát létesített a helyén. A longobárdok érkezésével a város a Beneventói Hercegség része lett. 847-ben és 860-ban a szaracénok elpusztították. Súlyosan megszenvedte a 11. században a II. Roger normann király és a szicíliai herceg közötti háborút. Az újjáépített települést 1340-ben egy földrengés lerombolta. A következő századokban nemesi birtok volt. Az első termálfürdőket 1883-ban építették fel. 1934-ben lett önálló község. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói A rómaiak idejéből fennmaradt néhány falmaradvány illetve a termák és egy amfiteátrum romjai valamint a vízellátást biztosító akveduktusz. A fürdőket a közelben lévő termálforrásokból táplálták. Citopénia Citopénia (cýtos: sejt, - pénia: csökkent, alacsony) egy olyan állapot gyűjtő fogalma, amikor - a csontvelőben hemopoetikus őssejtekből képződő - egy vagy több a vérben megtalálható vérsejt számának alacsony értéke, esetleg hiánya lép fel. A citopéniás állapot valamilyen betegség (pl.:myelodysplasiás szindrómák - MDS) vagy kezelés (pl.: kemo-, és sugárterápia), esetleg más hatás (pl.: helytelen táplálkozási szokások) következtében lép fel. Tipusai Anémia - ( vörösvérsejtek száma alacsony ). A vörösvérsejtek felelősek az oxigén szállításáért. Zavara (vérszegénység) esetén a szervi funkciók károsodhatnak. A vértérfogatban a vörösvérsejtek részaránya az úgynevezett hematokrit érték (Ht). Egészséges emberekben ez az érték nemtől függően 36 - 52%. Enyhe anémiáról akkor beszélünk ha a Ht érték 30-35% között van, ha viszont az érték 25% alá esik, akkor az már súlyos esetnek számít. Tünetei sokszor enyhék és könnyen összetéveszthető más betegség tüneteivel. Ilyenek a sápadt bőr, fáradékonyság, ingerlékenység, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés és fejfájás. Létrejöttének számos oka lehet: tartós (észrevétlen)vérveszteség, B12 vitamin vagy folsav hiány, vese- és májbetegségek esetén, szívinfarktuson átesettek és daganatos betegségben szenvedőknél is előfordulhat. Ha a képzésért felelős csontvelő súlyosan megbetegszik és nem képes már megfelelő mennyiségű és minőségű vörösvérsejtet előállítani, akkor aplasztikus anémiáról beszélünk. Leukopénia (Neutropénia) - ( fehérvérsejtek száma alacsony ). A leukopénia a fehérvérsejtek számának csökkenését jelenti, ami érintheti a teljes fehérvérsejtszámot, vagy a hat fehérvérsejt típus valamelyik csoportját. Egészséges embernél a fehérvérsejtek mennyisége nagyjából 3200 - 10 000 mikroliterenként(μl). Ha a neutrofilek száma alacsony, azt neutropéniának hívják. Mivel a fehérvérsejtek több, mint 50%-át neutrofilek alkotják így rendszerint a leukopénia egyben neutropéniát is jelent. A neutrofilek a bakteriális vagy gombás fertőzésekkel, és más apró gyulladásos folyamatokkal szembeni védekezésért felelősek. Így neutropénia esetén gyengül a test védekezőképessége a betegségekkel szemben. Trombocitopénia - ( vérlemezkék száma alacsony ). A vérlemezkék ( trombociták ) a vérzéscsillapításért felelnek. Hiányuk esetén spontán (behatás nélküli) vérzés (pl.:orrvérzés) vagy vérömleny-képződés jöhet létre. Normális esetben a vérlemezkék száma a vérben 150 000 - 450 000 sejt mikroliterenként(μl). Súlyos esetben akár 20 000 alá is eshet a számuk. Pancitopénia - Ha az összes vérsejt típus értéke alacsony . Diagnózis Fontos a citopéniát kiváltó betegség vagy ok diagnosztizálása, mert különben csak tüneti kezelés lehetséges. A diagnózis felállításához az első lépés a vérvizsgálat, amivel meghatározható a citopénia pontos típusa. Ilyenkor nem csupán a vérsejteket vizsgálják hanem a szérum eritropoetin (EPO) szintjét, ami egy olyan fehérje, amelyet a vese termel a szövetekben kialakult alacsony oxigénszint hatására. Vizsgálják továbbá a vörösvérsejtek alakját is, hogy fellépett-e torzulás (diszplázia) is. Szükség esetén a diagnózis pontosításához csontvelő vizsgálatra is sor kerül. Ilyenkor megvizsgálják, hogy a csontvelő sejtjei rendben fejlődtek és nincs bennük valamilyen elváltozás. A beavatkozás során a csípőcsontból vesznek mintát ( biopszia ) helyi érzéstelenítéssel. Kezelése Vérátömlesztés Az egyik leggyakoribb tüneti kezelés anémia esetén a vérátömlesztés (transzfúzió), amire állapotól függően 1-12 hetente van szükség. Ilyenkor gyors javulás érhető el, de az eljárásnak vannak hátrányai. Az elhúzódó kúra ún. „transzfúziófüggőséget” jelent, amely a vele járó folyamatos kórházi ellátás miatt, lelki teher a beteg számára. A vérkészítménnyel betegségek is kerülhetnek a szervezetbe, de ennek esélye ma már rendkívül alacsony. Illetve a rendszeres vérátömlesztést kapó betegeknél vastúlterhelés alakulhat ki, amelyet gyógyszerekkel kezelnek. Ritkábban trombocitopénia esetén is adható vérátömlesztés. Csontvelő és őssejt transzplantáció Ha a citopénia oka a csontvelő betegsége, akkor a csontvelő transzplantáció végleges gyógyulást eredményezhet. Ezt történhet egy megfelelő donor által kapott csontvelő átültetéssel. Azonban ez nem mindig áll rendelkezésre. Ilyenkor perifériás őssejt transzplantációt végeznek. Egy egészséges ember véréből kinyerik a szükséges őssejteket, majd egy intenzív kemoterápia (mieloablatív) segítségével elpusztítják a beteg csontvelősejtjeit, hogy megkaphassa az egészséges donorsejteket. Ezután immunoszuppresszív kezelésben szükséges, hogy biztosítsák a donorsejtek befogadását. A kezelés alatt a nagy dózisú kemoterápia után a beteg lényegében pancitopéniás állapotba kerül, ezért a transzplantált sejtek megtapadásáig a kezelés kórházban, steril körülmények között zajlik. Kezelés típusok szerint Anémia Anémia más néven vérszegénység esetén alacsony vörösvérsejtszám. A kiváltó ok megszüntetése után enyhe esetben pihenés mellett emelt vasbevitel szükséges (3-6 hónapos terápia). Súlyosabb esetben elkerülhetetlen a vörösvérsejtek adása vérátömlesztéssel és esetleg gyógyszeres kezelés (eritropoetin és darbepoetin) is, ami serkenti a vérsejt képzést. Ha tartós anémiás betegség áll fent a pszichés károsodást is kezelni szükséges, amit a beteg csökkent teljesítménye és ingerlékenysége okoz, mivel ilyenkor növekszik a depresszió esélye. Neutropénia Mivel a fehérvérsejtek (leukociták) az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől, így kórosan alacsony fehérvérsejtszám esetén fokozott az esély a megbetegedésre. Súlyos esetben a fertőzés veszély elkerülése véget a beteg izolálás szükséges egy steril helységben, de enyhébb esetben is emeltebb higiéniás rutin alkalmazása ajánlott. A kezelés alatt a beteget megfigyelik és bakteriális fertőzés diagnózisa esetén antibiotikumos készítményekkel kezelhető a betegség. A fehérvérsejtek transzfúziója nem ajánlott, mert csak rövid ideig életképesek és túl nagy a komplikáció esélye. Ehelyett gyógyszerek segítségével serkentik a csontvelőt a gyors sejtképzésre (filgrastim és szargramosztim), amelyet a bőr alá fecskendeznek be és az esetek 75%-ban hatásos. Trombocitopénia Alacsony trombocita érték esetén kerülni kell a sérüléseket (akár fogmosásnál is) és a trombocitákat vénán keresztül adott vérkészítménnyel pótolhatóak. Azonban ezt leginkább csak súlyos esetben ha a 150 000 - 450 000 mikroliterenként érték 10 000 alá esik, mert idővel a betegek rezisztensekké válnak a transzfundált vérlemezkékre. A másik alternatíva a sejtképződést elősegítő kezelés (oprelvekin és romiplostim), de ezen szerek hatásossága gyengébb és lehetnek mellékhatások is. Daganatos terápiák esetén A daganatos betegségek kezelése esetén alkalmazott kemoterápia gyakran, a sugárterápia esetén pedig bizonyos esetekben citopéniát okoz. Ilyenkor nincs szükség megelőző diagnózisra hiszen a kiváltó ok ismert, a kezelés a tünetek enyhítéséből áll. A kemoterápia során használt citosztatikumok károsítják a vérsejtek képzéséért felelős hemopoetikus őssejteket, így az általuk létrehozott vérsejtek értéke a szükséges szint alá süllyedhet. Ezért a daganatos kezelések alatt a betegek állapota folyamatos figyelmet követel. Gyakori vérkép ellenőrzéssel kontrollálható és megelőzhető a szövődmények. A kezelt betegeknél a jelentéktelenek tűnő tünetek is nagyobb odafigyelést kívánnak, mert egy kis bevérzés is alacsony trombocita értékre utalhat, illetve a 38C°-ot meghaladó láz pedig legtöbbször az alacsony fehérvérsejt számot jelenti. Ilyenkor az egészséges embernél alkalmazott szokványos kezelési módszerek nem elégségesek, hiszen ha a láz oka neutropénia, akkor nem elégséges a láz csillapítása hanem az immunitás gyengülése miatt a fertőzést gyógyszerekkel kell kezelni (antibiotikumok), a fehérvérsejt képződést pedig serkenteni szükséges. Természetesen a vérkép normalizálása idejére a egyensúlyt felborító kemoterápiát felfüggesztik. A kezelés befejezésével a citopénia veszélye is megszűnik. Súlyosabb és könnyen kiújuló daganatos megbetegedés esetén szükség lehet a szervezet által elviselhető mértéknél nagyobb dózisú kemoterápiás kezelés alkalmazására is, amikor a károsodás helyreállítására - a vérképző szerveket nem érintő daganatok esetén - autológ csontvelő-átültetést (más néven: autológ őssejt-transzplantációt) végeznek. Ilyenkor a cél nem a csontvelő őssejtjeinek elpusztítása, hanem az a kemoterápia szükségtelen következménye. A kezelés ideje alatt fokozott az esély a citopénia kialakulására, amíg az őssejtek megtapadnak. Mivel a beteg a saját, egészséges őssejtjeit kapja vissza immunoszuppresszív kezelésre sincs szükség. Eritrozin Az eritrozin (E127) (más néven FD&C Red 3) egy fluoreszcens, meggyszínű, szén alapú fluorin, melyet élelmiszerek, festékek színének módosítására, fogászati és radiológiai célokra, valamint különböző biológiai sejtfestésekre használnak. Erős fény hatására elbomlik. Festékipari azonosítószáma: 45430. Bichon A bichonok a legrégebben ismert kedvencként tartott kutyafajták, amelyek elsősorban arisztokrata vagy királyi udvarokban éltek. A következő fajták tartoznak a csoportba: bolognai pincs (Bichon Bolognese); havannai pincs (Bichon Havanese); máltai selyemkutya (Bichon Maltese); bichon frisé ; coton de tuléar ; bolonka cvetna; bolonka francuska; kis oroszlánkutya (Löwchen). Gare de Millau Gare de Millau vasútállomás Franciaországban, Millau településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Béziers-Neussargues-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Sévérac-le-Château Deáki Filep József Deáki Filep József (Erdőszentgyörgy, 1681. augusztus 4. – Kolozsvár, 1748. október 13.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1740-től haláláig. Élete Deáki Filep János református lelkész fia volt. A nyitra megyei Deáki helységben a nemes Filep családból származott és Magyarországból költözött Erdélybe. Deáki Filep József 1692-től a kolozsvári református kollégiumban tanult és 1699-ben vették föl a tógátus diákok közé; különösen a teológiában, bölcseletben, héber és görög nyelvben képezte magát. Azután a máramarosszigeti református gimnáziumban tanított két évig; innét előbb Franekerbe, majd Utrechtbe ment és a teologiát Campegius Vitringától és Hermann Alexander Roëlltől, a bölcseletet Andala Ruardustól, a görög, keleti nyelveket és régészetet Jacob Rhenferdiustól hallgatta. Hazájába visszatérve, dési református lelkésznek hívták meg és 1712. március 12.-én Huszti Lovász Sámuel református püspök Erzsébet leányát vette nőűl; 1714-ben kolozsvári lelkész, 1737-ben egyházkerületi főjegyző és 1740. július 18.-án református püspök lett. Nevét Deáki Józsefnek és Deáki F. Józsefnek irta. Munkái Idvességes halotti tanítás, melyet az Isten nagy emberének, a néhai tiszt. és tudós Szathmár-Némethi Sámuel uramnak, a kolosvári ref. kollégiumban 34 esztendők alatt való professornak… meghidegedett teste felett 1718. Boldogasszony hava 20. elmondott. Kolozsvár. (Monimentum aeternitati sacrum… cz. charta vagy oszlopirás, melyben többen irtak, u. m. Baczoni Incze Máté latin orátiót és mások latin verseket, D. Józseftől is van egy 25 soros hexameter.) Az isteni félelemben jól elvégzett életet követő nyugodalom, melyről br. Kemény Simon temetésekor beszéllett. U. ott, 1724. Isten keze, melynek mind bölcsesége mind szentsége világosan kiadta magát b. Kemény Simon és Vaji Anna hitvesek nyavalyái között, leginkább pedig akkor, mikor János nevű fiokat a halál tőlük elragadta. U. ott, 1724. Olthatatlanúl tündöklő szövétnek, melyet mélt. gróf Teleki Pál halála alkalmatosságával gerjesztett szomorú özvegye gróf Vay Kata… U. ott, 1732. (Többekkel együtt. Romlandó sár-ház… főcímmel.) A jó léleknek Istenével való társalkodásából származott boldog nyugodalma felől tett tanítása Toroczkay Ágnes Bánffy György házastársának holt teste felett. 1733. máj. 31. U. ott, 1733. Serkentő óra. Melyel e nehéz időkben lelki vigyázásra idvességünk drága köntössének megoltalmazására serkengettetünk… Vesselényi István úr… meghidegedett tetemei felett a koporsótételkor maga kolosvári palotáján tett rövid tanításból D. J. által. U. ott, 1734. A jól harczoló lelki vitéznek Istene s igaz vallása mellett való állhatatos vitézkedéséért J. Krisztusától adatott fejér könyvecske és uj név. 1733. szent Jakab hava 5. U. ott, 1734. (Dávidnak Jonathanon való siralma főczímmel Vitéz György felett mondott prédikáczió, többekkel együtt.) Halálunk órájára és az örök életről kegyességgel való gondolkodásra hivogató és serkengető halotti prédikáczio gróf Bánffy György felett. U. ott, 1735. Sirhalom, melyet emelt a kendi kónyai mélt. udvarból kialudt ama drága szövétneknek néhai mélt. l. b. hadadi Vesselényi Susanna ifju úr asszonynak mélt. gróf Teleki Ádám élete párjának szomorú temetésekor mondott sz. elmélkedésében 13. dec. 1739. U. ott. Testi embereknek kényes csemegéjekről a tánczról való szent elmélkedés. Rövid prédikáczióban kiadta egy farsangi alkalmatossággal. U. ott, 1739. Az igaz reformata vallásnak az apostoli sz. vallással megegyező régisége. U. ott. 1740. Az igaz Istennek esmeretin kivül való minden pogányoknak és sidoknak és sok tévelygő keresztényeknek az Isten… ama nevezetes szombatján lejendő megtéréseknek… megmutogatása. U. ott, 1740. Egyenes isteni félelemnek jutalma, melyről czegei Vass Dániel tetemei fölött tanítást tett. U. ott, 1741. Istenhez igazán megtért lélek. U. ott, 1740. (Gróf Gyulai Ferencz generalis felett mondott prédikáczió 1743-ban; többekkel együtt.) Isten keze, melynek szentsége ujólag kimutatá magát… mélt. gróf Teleki Pál urfinak… szomorú halálában… 1743. szent András hava 24. U. ott, 1746. Gróf Székely Zsuzsánna felett elmondott tanítása. U. ott, 1746. Drága kertekből kivágatott szép liliomokon siránkozó édes atya s édes anya,… U. ott, 1746. (Gróf Székely Zsuzsánna k. a. felett 1744-ben mondott halotti prédikáczió.) 1303-as krétai földrengés Az 1303-as krétai földrengés augusztus 8-án hajnalban kezdődött. A becslések szerint 8-as magnitúdójú földmozgást a Földközi-tenger egész keleti medencéjében érezni lehetett. A nyomában keletkező cunami Levante és Észak-Afrika partjain is súlyos puszítást végzett. Jellemzők A földrengés valószínűleg Nyugat-Eurázsia egyik legaktívabb szeizmikus zónájában, a Hellén- vagy Égei-ívnek nevezett törésvonalon pattant ki, ahol az Afrikai-lemez az Égei-tengeri-lemez alá bukik. A témával foglalkozó kutatók az epicentrum pontos helyét nem tudják kikövetkeztetni, de annyiban általános az egyetértés, hogy a Hellén-ív keleti szakszán, valahol Kréta és Rodosz között volt. A földmozgás magnitúdója 8,0 körül lehetett. Számítógépes modellek alapján a cunami első hulláma mintegy 40 perccel a rengés kezdete után érte el Egyiptom partjait és Alexandriánál legfeljebb 9 méter magas lehetett. Áldozatok és károk Korabeli feljegyzések szerint a földrengés és a cunami jelentős pusztítást végzett a krétai Candia (az ógörög Hérakleion, a mai Iráklio) városában. A Velencei Köztársaság fennhatósága alatt álló településről az anyaállam hivatalnokai a katasztrófa napján és húsz nappal később is jelentést küldtek. A dokumentumok leírják a Candia középületeit és a sziget erődítményeit érő pusztítás mértékét; arról is szó esik bennük, hogy az áldozatok többsége nő és gyermek volt, de pontos számokat nem közölnek. Krétán kívül a földrengés és a cunami a Peloponnészoszi-félszigeten, Rodoszon, Cipruson, levantei és észak-afrikai kikötővárosokban (Akko, Antiokheia, Damaszkusz; Alexandria, Kairó) végzett pusztítást. A földmozgást az epicentrumtól 1000 km-re lévő Konstantinápolyban, sőt valószínűleg az 1500 km-re lévő Tuniszban is érezték. Kairóban a földrengés több minaretet ledöntött. Alexandriában a városfalak nagy része leomlott és a világítótorony is súlyos károkat szenvedett. Ugyanitt az árvíz hajókat tört össze, néhányat a szárazföldön, a parttól 3 km-rel beljebb találtak meg. Akkóban a cunami épületeket és embereket ragadott magával. Boda István (pszichológus) Boda István (Máramarossziget, 1894. október 24. – Budapest, 1979. augusztus 7.) tanár, pszichológus. A Magyarországon még fiatalnak számító pszichológiai oktatás területén szerzett érdemeket, több felsőoktatási intézményben tartott pszichológiai kurzusokat. Kutatási területe: személyiség- és neveléslélektan. Életpályája Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott, magyar-francia szakos középiskolai tanári képesítést szerzett 1917-ben. Bölcsészdoktorrá avatták 1923-ban. 1917-1920-ig Fiumében, 1921-1939-ig a budapesti Kereskedelmi Akadémián tanított. Közben magántanári képesítést szerzett a szegedi egyetemen A nevelés-lélektan tárgykörből, majd 1935-ben Az értelmiség lélektan tárgykörből. Mint a szegedi egyetem magántanára előadást hirdetett 1933-1937 között hat féléven keresztül az értelmiségvizsgálat és a személyiségfejlesztés gyakorlati pszichológiai kérdéseiről. A Műszaki Egyetem Közgazdasági Karán is tartott pszichológiai kurzusokat. 1939. szeptember 13-án címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nyilvánították. 1939-1944-ig a kassai főiskolán oktatott mint magyar-francia szakos tanár és vezette a lélektani laboratóriumot, ugyanekkor az 1944/45-ös tanévben segített ellátni a kolozsvári Neveléstudományi Intézet pedagógiai-lélektani oktatási feladatait. A vesztes háború után Budapestre menekült, 1945-1950-ig a budapesti Kereskedelmi Főiskolán oktatott. Nagyon korán, 1950-ben nyugdíjazták, kiszorították a tudományos közéletből, tiltott (TTT) listára került. E korai nyugdíjazásra leginkább a pedológia betiltása miatt került sor, ez volt a sorsa Várkonyi Hildebrand Dezsőnek a szegedi és a kolozsvári pszichológiai tanszék vezetőjének, Málnási Bartók Györgynek, aki a filozófiával együtt a lélektan oktatásából is kivette a részét, s még sokan másoknak, például Harkai Schiller Pál emigrált Amerikába. Számos tanulmánya az általa is szerkesztett Magyar Psychológiai Szemle c. szakfolyóiratban jelent meg alkotói periodusának fénykorában, az 1930-as évek közepén. Művei (válogatás) A nevelői célkitűzés problémájához. Berlin, 1926. 62 o. A zseni lélektanához. Magyar Psychológiai Szemle, 1932. Bevezető a lélektanba. (Egy lélektani rendszer vázlata.) Budapest, 1934. 184 o. Esztétika és filozófia. (Immanens esztétikai idealizmus.) Esztétikai Szemle, 1937. A személyi magasrendűség kibontakozása. Szellem és Élet , 1937-1938. Az értelem. Funkcionális és minőségi lényege, szerkezete, kísérleti vizsgálata. Esztétikai Szemle, 1939. Érték és gazdasági érték. Kassa, 1940. 68 o. A magyar személyiség megismerésének módszerei. Protestáns Szemle, 1941. A magyar lelkiség. Budapest, 1942. 172 o. Tudományos tisztség Magyar Psychológia Szemle szerkesztése (főszerk., 1928-1932) Társasági tagság Magyar Psychológiai Társaság Deutsche Gesellschaft für Psychologie Magyar Gyermektanulmányi és Nevelésügyi Társaság Magyar Filozófiai Társaság Magyar Paedagogiai Társaság Magyar Külügyi Társaság Parthenon igazgató-választmányi tag Veyrac Veyrac település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 2043 fő (2015). Veyrac Peyrilhac, Oradour-sur-Glane, Saint-Gence, Saint-Victurnien és Verneuil-sur-Vienne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Illés (keresztnév) A Illés az Éliás önállósult magyar változata. Gyakorisága Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok február 16. július 4. július 20. Híres Illések Illés próféta Augustini Illés lelkész Berger Illés királyi történetíró Breithor Illés lelkész Chrastina Illés gimnáziumi igazgató Juhász Illés színész Stazione di Fortezza Stazione di Fortezza (németül: Bahnhof Franzensfeste) vasútállomás Olaszországban, Trentino-Alto Adige régióban, Fortezza településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brenner-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Mezzaselva Stazione di Bressanone Stazione di Le Cave Stazione di Rio di Pusteria Stazione di Fosciandora-Ceserana Stazione di Fosciandora-Ceserana vasútállomás Olaszországban, Fosciandora településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Aulla Lunigiana–Lucca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Castelnuovo di Garfagnana Stazione di Castelvecchio Pascoli Citromcsíz A citromcsíz (Carduelis citrinella) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszerbesorolások a Serinus nembe sorolják Serinus citrinella néven. Előfordulása Andorra, Ausztria, Csehország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Liechtenstein, Macedónia, Portugália, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svájc területén honos. A hegyvidék madara. Megjelenése Testhossza 12 centiméter. A közönséges csíztől főleg abban különbözik, hogy csőre valamivel rövidebb és vastagabb. Homloka, feje eleje, szemkörnyéke, álla és torka szép sárgászöld, hasi oldala élénkebb sárga. Nyakszirtje, nyakának hátsó része és töve, fületája és a nyaka oldala szürke. Dolmányán és vállán tompa sötétzöld alapszínén elmosódott sötét szárfoltok. Farcsíkja élénk citromsárga; a felső szárny- és farkfedőtollak olajzöldek, az alsótest oldala zöldesszürke, az alsó farkfedők halaványsárgák. Barnásfekete evezőtollainak külső zászlóján keskeny, zöld, a végén pedig fakószürke szegélyezés van; a leghátsó, másodrendű evezőtollak külső zászlóján sárgásszöld szegélyt, végükön pedig egy-egy szürke foltot látunk. A másodrendű evezőtollak fedői sárgászöldek, de tövük fekete, miáltal keskeny, sötét keresztsáv keletkezik. Kormánytollai feketék, külső zászlójuk éle zöldes, a belsőn pedig, akárcsak az evezőtollakén, szélesebb fehéres szegély van. Szeme sötétbarna, csőre barnás hússzínű, lába sárgásbarna. Teletext A teletext egy televíziós szolgáltatás, amelyet hírek és egyéb szövegek megjelenítésére használnak. Alkalmas a televízióműsorok feliratozására is, többnyire a siketek és hallássérültek részére. Az első teletext szolgáltatást a BBC indította 1974-ben. Magyarországon a Magyar Televízió indította el a szolgáltatást 1982. november 30-án. Története A BBC által indított Ceefax első adása 1974-ben magáról az új szolgáltatásról szóló kisfilm felirataként jelent meg. A technológiát, amely szerint a televízió adását sugárzó jel nemhasználatos sávjában a képernyőn olvasható információt közöljenek a nézőkkel, akkor már két éve tesztelték. Az első feliratokat még papírcsíkokra rögzítették, majd ezeket táplálták be egy memóriaegységbe. A legelső rendszer 30 oldalas volt, amelyekhez oldalanként 4 aloldal (A, B, C, D) tartozott. Egyetlen 24 soros 960 byte-ot tartalmazó oldal memóriaköltsége 50 font volt. A teletext szó 1976-ban született meg, egy számítógépes magazin újságírója nevezte el így az új szolgáltatást. Története Magyarországon A Képújság 1982-ben rövid kísérleti időszak után kezdte meg szolgáltatásait a Magyar Távirati Iroda épületéből. Az akkor még bonyolultnak számító technikai követelmények miatt a kezdetekben a mainál csaknem kétszer akkora létszámú szerkesztőség készítette és töltötte fel a híreket, a televízióműsort közlő oldalakat, a közszolgálati információkat. Az M1 teletextnek ma napi 500 ezer, az M2-nek 150 ezer nézője van. A legnépszerűbb oldal a 303-as, az esti televízióműsor. További kedvencek: hírek, időjárás-jelentés, tőzsde, programajánló, lottónyerőszámok, hirdetések. Egy olvasó átlagosan 5-7 oldalt tölt le az elektronikus lapból. Jelenleg a következő magyar tv-csatornákon érhető el a szolgáltatás: M1, M2, M3, Duna, Duna World, RTL Klub, TV2, ATV, Hír TV, HBO. Az egyes tv-csatornák teletextjei MTVA A közszolgálati csatornák teletextjei 2011 őszén egyesültek. Az M1 korábbi teletextjébe olvasztották bele az M2 és a Duna Televízió teletextjeinek az adatait. A feliratozott műsorok az M1 esetében a 111. oldalon olvashatók. Az M2 műsorainak feliratozása a 222. oldalon, a Duna műsorainak feliratozása a 333. oldalon, az M4 sport műsorainak a feliratozása a 444. oldalon olvasható, a Duna World műsorainak a feliratozása 555. oldalon, az M3 műsorainak a feliratozása a 777. oldalon olvasható, az M5 műsorainak a feliratozása pedig a 888. oldalon olvasható. A csatornák műsorát a 300., 350., illetve a 750. oldalon találhatják meg a nézők. RTL Klub Az RTL Klub teletextje szinte az indulástól kezdve elérhető. Többször is megújult grafikailag. Az RTL Klub teletextjét korábban Klub Text néven ismerhették. Ma RTL Klub teletext a neve. A tv-műsor a 300. oldalon található meg, de ezen kívül olvasható a Film+, a Cool TV, a Sportklub és az RTL II műsora is heti bontásban. A műsorok feliratozását korábban a 199. oldalon olvashatták, ma a 888. oldalon olvashatják az érintettek. TV2 A TV2 teletext szolgáltatása a RTL Klubéhoz hasonlóan szintén többször megújult. Grafikailag az éppen használatban lévő logóhoz illő. Jelenleg a fehér és a piros színek dominálnak. A műsor itt is a 300. oldalon olvasható, míg a feliratozás itt a kezdetektől a 888. oldalon olvasható. Technológia A szolgáltatást alapvetően az analóg műsorszóráshoz tervezték, de továbbítása digitális módon is lehetséges. Egyes országokban, mint például Nagy-Britanniában a népszerűsége csökkent, ezért a BBC 2009 szeptemberében megszüntette a szolgáltatást. Vannak viszont olyan országok is, amelyekben töretlen népszerűségnek örvend. Mára viszont már elérhető az ún. szuper-teletext szolgáltatás, amelyet kifejezetten digitális platformra terveztek. Az Antenna Hungária is folytatott ilyen jellegű kísérleteket korábban. Cerdo Cerdo vagy Kerdo (2. század) ókeresztény író. Feltehetően szír származású gnosztikus volt. Tanításainak idején Cerdót eretneknek tartotta az Ortodox Egyház i.sz. 138 körül. Az ókori források egy része szerint Valentinusszal egy időben tanított, és Markión mesterének mondja, ez azonban kronológiailag lehetetlen. Munkái elvesztek. Szent Iréneusz szerint Antoninus Pius római császár (138–161) uralkodása alatt, Higinusz püspük kortársa volt. Tanításai szerint két Isten volt, egyikük engedelmességet követelő, a másik jó és kegyelmes. Cerdo szerint az előbbi az Ó-Testamentum Istene, aki a világot alkotta. Az utóbbi volt a felsőbbrendű Isten, de csak fián, Jézuson keresztül vált ismertté. Kései gnosztikusként Cerdo doketista volt, aki elutasította a halottak feltámadását. Richard Bergh Sven Richard Bergh (Stockholm, 1858. december 18. – Saltsjö-Storängen, 1919. január 29.) svéd festő, művészettörténész és muzeológus volt. Élete és munkássága Apja, Edvard Bergh és anyja, Amanda Helander is művészek voltak. Richard Bergh Stockholmban tanult, első mestere Edvard Perséus volt, majd a stockholmi Királyi Szépművészeti Akadémián tanult 1878 és 1881 között, ahol megismerkedett Nils Kreugerrel és Karl Nordströmmel. Korai munkái a svéd történelem témájában készült akadémikus stílusú képek voltak. 1881-ben Párizsba utazott, ahol Jean-Paul Laurens-nél, majd az Académie Colarossin folytatta tanulmányait (1881-1884). 1883-ban mutatkozott be a párizsi Szalonon. 1885-re Bergh Ernst Josephsonnal és más, Párizsban és Grez-sur-Loing-ben alkotó északi művészekkel együtt az Opponenterna („Ellenzők”) nevű, a svéd svéd Királyi Szépművészeti Akadémia konzervativizmusa ellen fellépő művészi mozgalom egyik szószólója lett. A következő évben megalapították a Konstnärsförbundet („Művészek szövetsége”) nevű szervezetet, aminek Bergh a titkára lett. Bergh elsősorban portrékat és tájképeket festett. Franciaországi tartózkodása során vonzódott a naturalizmus és a plein air festészet iránt, valamint befolyásolta őt az impresszionizmus is. Az 1880-as években festészetét alapvetően a realizmus határozta meg, romantikus hatásokkal. A nyolcvanas évek végére kialakított egy sajátos, érzékeny és kissé morbid, pszichologizáló stílust. 1886 telén festette a Hipnotikus szeansz című képét, amelynek modellje felesége, Helena volt. Ugyancsak ő állt modellt a Lány és a Halál című szimbolista képhez, majd a következő évben súlyos betegségben elhunyt. Bergh festészete ebben az időszakban rokonvonásokat mutat Eva Bonnier, August Strindberg festői munkásságával, valamint Gustaf Fröding költészetével. 1890-ben újra nősült, Gerda Winkrans lett a felesége. Jó barátságba kerültek Ellen Key-jel, a neves íróval és feministával egy magánjellegű vitaklubban. Bergh 1893-ban Varbergbe utazott, és ott többek között Nils Kreugerrel létrehozta a helységről elnevezett festői iskolát. Tájképfestészetében is megjelent a misztika és a nemzeti romantika, különös figyelmet fordított a fények játékára. 1987-88-ban itáliai utazást tett, de ennek során csak tovább erősödött vonzódása az északi tájakhoz, fényekhez. Ekkoriban alkotott képe, a Nordisk Sommarkväll („Északi nyári este”) egyesíti magában az olasz reneszánsz kompozíciót, az 1800-as évek német romanticizmusát, valamint Pierre Puvis de Chavannes és Paul Gauguin művészetének szimbolista hatásait. 1904-ben Storängenben (Nacka) telepedett le, ahol nemzeti romantikus stílusban építtetett magának nagy villát Albin Brag építésszel. Richard Bergh hosszú időn át nagy hatást gyakorolt a svéd művészeti életre. Maga is tanított a Konstnärsförbundet által életre hívott festőiskolában. 1915-ben Bergh lett a stockholmi Nationalmuseum, igazgatója, és nagyszabású átalakítási munkákat indított, amelyek életének utolsó éveiben teljesen lefoglalták. Modernizálta a gyűjtemény bemutatási és bővítési koncepcióit. Cikkeivel, tanulmányaival aktívan részt vett a svéd kulturális élet vitáiban. Művészeti nézeteit a Hvad vår kamp gällt („Miről szól a mi harcunk”, 1905), Konstmuseet som skönhetsvärld („A művészeti múzeum és a szépség világa”) valamint az Om konst och annat („Művészetről és másról”, 1908) című köteteiben foglalta össze. Druztová Druztová település Csehországban, a Észak-plzeňi járásban. Druztová Chrást, Dolany, Zruč-Senec és Plzeň településekkel határos. Lakosainak száma 780 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Aphroditidae Az Aphroditidae a gyűrűsférgek állattörzs soksertéjűek osztályának egyik családja. Tengeri egereknek is nevezik őket, mert rövid, zömök elliptikus formájúak, csonklábaik kacsai ellaposodva (elytra) pikkelyszerűen borítják a testet, amin felül a háti oldalt prémszerű szőrzet is takarja. Közismert a szivárványló sünféreg (Aphrodite aculeata), hossza 200 mm. Az európai tengerek sublittorális zónájában gyakori ragadozó, sertéik erősen irizálnak. Forrás Papp, L. (1996): Zootaxonómia (egységes jegyzet). Sebastiane A Sebastiane 1976-ban készült színes, angol filmdráma. Ez a film volt Derek Jarman legelső rendezése, s az egyetlen olyan alkotása, amelynél társrendezője volt Paul Humfress személyében. A mű Szent Sebestyén életének eseményein alapul. Kritikusok szerint a filmen letagadhatatlanul érződik Pier Paolo Pasolini kései műveinek hatása. A cselekmény Diocletianus császár udvarában nagyszabású mulatság zajlik, melynek egyik fénypontja egy obszcén tánc, melyet a meghívottak beteges élvezettel figyelnek. Megérkezik a császár kegyence, a testőrparancsnok Sebastiane is. A férfiról azonban kiderül, hogy keresztény érzelmei vannak, ezért az uralkodó egy távoli helyőrségbe száműzi. Az itteni parancsnokot sem hagyja hidegen újdonsült katonájának szépsége, de Sebastiane elhárít minden közeledést. Az unatkozó katonák otromba tréfákkal, fürdőzésekkel, párharcokkal, vadászattal múlatják az időt. Sebastiane nem vesz részt ezekben a mulatságokban, hanem egyetlen barátjával a tengerparton elmélkedik, jövőbeli vértanúságára készül. A centurio hiába könyörög Sebastiane szerelméért, a férfi továbbra is visszautasítja. A parancsnok, ha már megkapni nem tudja imádottja testét, inkább elpusztítja azt: parancsot ad katonáinak Sebastiane kivégzésére… Érdekességek Szent Sebestyén az egyik legnépszerűbb szent. Testőrparancsnokként Sebestyén a római Diocletianus császár kegyeltje volt, de az uralkodó elrendelte a kivégzését, mikor tudomására jutott, hogy kegyence keresztény . A katonák által lenyilazott Sebestyén azonban nem halt meg, s egy mártír özvegyének köszönhetően felépült sebeiből. Miután ismét Diocletianus elé került, a császár halálra botoztatta. Derek Jarman ( 1942 – 1994 ) Ken Russell két filmjének (Az ördögök, Barbár Messiás) díszlettervezőjeként kezdte filmes pályáját. A közismerten homoszexuális művész AIDS -ben hunyt el. Lindsay Kemp elvállalta egy magyar Farinelli -film főszerepét, még jóval a kasztrált énekesről szóló világhírű belga alkotás ( Farinelli, a kasztrált, 1994) előtt. A próbafelvételek elkészültek, de anyagi okok miatt a filmet végül nem forgatták le. Richard Warwick ( 1945 – 1997 ) AIDS-ben halt meg. A hitelesség kedvéért a forgatókönyvet elvitték egy latinnyelv-professzorhoz, aki az erotikus szövegeket vulgáris latinra fordította. Federico Fellini alkotása, a Fellini-Satyricon ( 1969 ) lett volna az első film, amit teljes egészében latin nyelven forgatnak, de különböző okok miatt erre végül nem került sor. A Sebastiane az egyetlen angol film, amelyet még Angliában is feliratozva vetítettek a latin nyelv miatt. A filmet Szardínia szigetén forgatták. A filmet 16 mm-es nyersanyagra forgatták, amit a mozibemutató kedvéért nagyítottak fel 35 mm-esre. Érdekes ellentmondás, hogy a filmben a keresztény Sebestyén sorsa ugyan a homoszexuálisok kitaszítottságát szimbolizálja, a főhős mégis homoszexuális csábításoknak van kitéve. Amikor a filmben gyakran látható meztelenség okairól faggatták, Jarman állítólag ezt felelte: „Nem volt pénzünk kosztümökre”. Az egyik jelenetben a katonák frizbivel játszanak: amikor egyikőjük elkapja a játékszert, egy pillanatra jól látható azon egy logó. Az angliai televíziós premier alkalmával a filmből kivágták azt a néhány képkockát, melyeken a meztelenül ölelkező két katona egyike merev hímtaggal látható. Az angol DVD -változatból ugyancsak hiányoznak ezek a pillanatok, melyek a magyar VHS-változatban azonban megtalálhatók. Magyar kritikai visszhang „A stilizáltság netovábbja a Sebastiane, mely Szent Sebestyén viszontagságait (és gyönyörű testét) mutatja be egy római helyőrség fülledt légkörében, s ahol a szereplők mind latinul beszélnek – ami nem valósághűbbé teszi a filmet, nem kosztümös-rekonstruálttá, hanem ellenkezőleg: végképpen stilizálttá és túlfinomulttá.” (Nádasdy Ádám: Körülötte angyalok. In: Filmvilág 1994/5, 6. oldal) Főszereplők Barney James (Severus) Neil Kennedy (Maximus) Leonardo Treviglio (Sebastiane) Richard Warwick (Justin) Donald Dunham (Claudius) Daevid Finbar (Julian) Ken Hicks (Adrian) Lindsay Kemp (táncos) Steffano Massari (Marius) Janusz Romanov (Anthony) Gerald Incandela (leopárdfiú) Luciana Martínez (római matróna) (nem szerepel a stáblistán) Eric Roberts (hóhér) (nem szerepel a stáblistán) Kevin Whitney (udvari festő) (nem szerepel a stáblistán) Robert Medley (Diocletianus császár) A császár vendégei: Peter Hinwood Jordan Philip Sayer Charlotte Barnes Rufus Barnes Nell Campbell Sally Campbell Graham Cracker Michael Davis Nicholas de Jongh Joan de Vere Hunt Duggie Fields Guy Ford Christopher Hobbs Gerlinde Kostiff Michael Kostiff Ulla Larson-Styles Andrew Logan Alasdair McGaw Patricia Quinn Norman Rosenthal Johnny Rozsa John Scarlett-Davies Rae Spencer-Cullen Volker Stokes Thilo von Watzdorf Harry Waistnage Trémeur Trémeur település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 735 fő (2015). Trémeur Mégrit, Broons, Sévignac és Trédias községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A darumadár jelentése a japán mitológiában Mit jelent a darumadár a japán kultúrában? Mint sok más kultúrában, a japánoknál is nagy szerepe van a különböző állatoknak. Megjelentek a babonákban, a különböző mondákban, népénekekben, költők verseiben és regényekben illetve a képzőművészetben is. A darumadár japán fajtája, a mandzsu daru a nemzet szimbólumává is vált. Régen rengeteg művészeti ágazatban megjelent, mára azonban leginkább csak a papírhajtogatás művészetében, az origamiban jelenik meg. Japánban mindenki tud darut hajtogatni és hajtogat is. Az idős nénikéktől kezdve az anyukákon keresztül egészen a kis óvodásokig, de még néha egy-egy üzletembert is rajtakapni, ahogy az ebédje fogyasztása közben a szalvétából darut hajtogat. Olyan ez náluk, mint nálunk a papírrepülő (bár a nyugati kultúrával mára már az is elterjedt náluk, láthatjuk ezt animékben illetve doramákban is). A darumadár japán neve curu (�), a mandzsu darué pedig tancsóuzuru (�� ). A daruhoz társított jelentés pedig legtöbbször a szerencse, jó áldás, és még sok minden más, de mindenképpen valami olyan dolog, amely valaminek a beteljesülését fejezi ki. Szenbazuru Japánban van egy darumadarakhoz kötődő szokás, a szenbazuru. Ilyenkor az emberek egy hosszú zsinórra pontosan 1000 hajtogatott papírdarut fűznek fel (mert a hagyomány szerint a darumadár 1000 évig él) és ezt annyiszor ismétlik meg, ameddig csak bírják. A hagyomány szerint ez szerencsét és jó áldást hoz. Elvileg az év bármelyik napján lehet ezt csinálni, de mára kialakultak bizonyos napok, amelyekhez ez egyértelműen mint szokás társult. Az egyik ilyen a szilveszter. Még január elseje előtt elkezdenek darumadarakat hajtogatni, hogy az ünnepre kész legyen. Ha kész az 1000 daru, akkor szerencsés lesz a következő év. Igen ám, de a hajtogatást könnyen megunja az ember és elkezd vágyakozni más dolgok után. Így alakult ki, hogy a darumadárhoz kötik a vágyak beteljesülését, ugyanakkor ez egy kiváló fajtája a meditációnak és az sem utolsó szempont, hogy az ember ez által türelmet tanulhat el. A szenbazuru-t nem csak szilveszter előtt szokás követni, hanem a házasság előtt is, hogy békés és boldog házasélete legyen az ifjú párnak. Így a daruhoz köthetőek a különböző családi értékek is, továbbá jelent még becsületet, hűséget és békét is. A daru jelenléte a mindennapokban Macuó Basó és Issza – híres haikuköltők – verseiben is gyakran találkozhatunk velük, természetesen a kimonók mintái közül az egyik legjellemzőbb állat, a festészetben pedig szinte kötelező volt minden festőnek legalább egy olyan képet vagy paravánt festenie, amely darvakat ábrázol. Különböző logókon is megtalálható a daru, mint például a JAL, vagyis a Japan Airlines logóján vagy az 1000 jenes bankjegyen is. A daru mesékben és mondákban Több monda és tanmese szereplője a darumadár, japán írók műveiről nem is beszélve (pl. Kavabata Jaszunari: Az ezerdaru-minta). Egy híres tanmese is szól daruról. Egy fiú egyszer ellátott egy sebesült darut, aki, hogy meghálálja, emberré változott. Természetesen egy gyönyörű nő lett belőle. A fiú rögtön beleszeretett és összeházasodtak. Bár a férj mindig mindent megadott asszonyának, sokszor tette őt próbára olyanokkal, hogy például tud-e szőni. Mivel házasságuk előtt a nő nem volt ember, természetesen sohasem szőtt még. Egy idő után a nő megelégelte a dolgot, visszaváltozott daruvá és elrepült. Szaszaki Szadako Szaszaki Szadako egy japán lány volt, aki akkor volt 24 hónapos kisbaba, amikor Hirosimára ledobták az atombombát a II. világháborúban. Így természetesen őt is érintette a radioaktivitás által kiváltott betegségek egyike, a leukémia. 12 éves koráig gyakorlatilag egy szanatóriumban élt. Ekkor hallott a szenbazururól és kezdett el ő is hajtogatni darumadarakat. Hogy sikerült-e befejeznie, mind a mai napig nem tudjuk biztosan. A történetet egy amerikai szerző, Eleanor Coerr is feldolgozta a ’70-es években. A könyv címe Sadako and the Thousand Paper Cranes lett. A történet szerint Szadakónak nem sikerült befejezni a hajtogatást, csak 644-et csinált. Addigra azonban túlságosan elgyengült ahhoz, hogy folytatni tudja, így a családja és a barátai fejezték be helyette, hogy teljesülhessen az álma. A papírmadarakat vele együtt temették el. A valóságban az osztálytársai pénzt gyűjtöttek, hogy szobrot állíthassanak a tiszteletére. A szobor a híres Béke emlékparkban található. Minden évben az obon ünnepen hagynak ott hajtogatott darumadarakat Szadako és a többi hirosimai áldozat tiszteletére. Bicske alsó megállóhely Bicske alsó megállóhely egy Fejér megyei vasútállomás, Bicske településen, melyet Bicske önkormányzata üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Herceghalom vasútállomás Bicske vasútállomás Megközelítés tömegközlekedéssel Busz: Helyközi autóbuszok Družec Družec település Csehországban, a Kladnói járásban. Družec Doksy, Kamenné Žehrovice, Velká Dobrá, Horní Bezděkov, Braškov, Žilina, Lhota és Bratronice településekkel határos. Lakosainak száma 1055 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Žilina (Kladno járás) Žilina település Csehországban, a Kladnói járásban. Žilina Kamenné Žehrovice, Tuchlovice, Družec, Lhota és Lány településekkel határos. Lakosainak száma 808 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Saint-Cybranet Saint-Cybranet település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 414 fő (2015). Saint-Cybranet Daglan községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: II. Rogvolod polocki fejedelem II. Rogvolod Vszeszlavics (oroszul Рогволод Всеславич; 1054 előtt – 1128) Polock fejedelme 1127-től haláláig. Élete Rogvolod személye körül szinte minden tény vita tárgya. Vszeszláv polocki fejedelem fia volt és valamikor 1054 előtt született. Lehetséges hogy legidősebb fiú volt, mindenesetre Vszeszláv hat (vagy hét) fia közül az idősebbek közé tartozott. Egyes történészek véleménye szerint azonos Vszeszláv Borisz nevű fiával, a Borisz a keresztségben kapott neve volt. 1101-ben apja meghalt és a fejedelemséget szétosztották fiai között. Egyes verziók szerint Rogvolod kapta Polock városát, mások szerint fivére, David. Rogvolod személye mellett szól az, hogy az 1120-as keltezésű "Polocki Eufroszina élete" legenda őt említi a város fejedelmeként. 1127-ben, a kijeviek támadása idején viszont már David volt a fejedelem. Leonyid Alekszejev történész szerint Rogvolod Druck kormányzója lehetett. 1102-ben a litván jatvingok törzse ellen viselt hadat, majd visszatérőben megalapította Boriszov városát. 1106-ban feltehetően fivéreivel együtt részt vett a szintén litván zemgalok elleni sikertelen hadjáratban. 1127-ben Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem nagy sereggel a tőle független Polockra támadt és sorra foglalta el településeit. A polocki népgyűlés elűzte David fejedelmet és helyére Rogvolodot választották, akinek sikerült békét kötnie a kijeviekkel. A következő év elején azonban a hetven év fölött levő Rogvolod meghalt, David pedig visszatért a fejedelmi székbe. Rogvolod állíttatta Polock környékén az ún. Borisz-köveket, hét sziklát, amelyekbe vallásos könyörgéseket és keresztábrázolásokat véstek. Családja Rogvolod feleségének neve nem ismert, három gyermekük született: Rogvolod (Vaszilij) (†1171 után) polocki fejedelem Iván (†1139 után) Zvenyiszlava (1127 előtt — 1173 után), Jevprakszija néven kolostorba vonult Barbecue A barbecue (BBQ) zárt rendszerben, alacsony hőmérsékleten (jellemzően 110-125 °C) keményfa vagy abból készült faszén füstjén, történő relatíve hosszú hőkezelő (sütés) eljárás, mely a hőkezelés tárgyát nem teszi ki közvetlen hőnek (indirekt sütés, azaz nem éri közvetlen hő a húst). A barbecue nem hideg füstölés (25-30 °C), nem meleg füstölés (55-80 °C) és nem grillezés (150-300 °C), bár a grillezéshez áll a legközelebb, többen annak válfajaként tekintenek rá. A BBQ ételek készítéséhez nincs szükség előzetes hőkezelésre (sous-vide, főzés), ezeket a műfaj - egy-két különleges kivételtől eltekintve - kerülendőnek tartja. A különböző húsokhoz különböző elkészítési idő szükségeltetik, amelyet számos dolog határoz meg: hús típusa, vastagsága, kezdő hőmérséklete, külső környezet hőmérséklete, BBQ eszköz szigetelése... Az egyes húsfajtákhoz más-más füstölőfa illik, melyek közös tulajdonsága, hogy egészségesek, kemények és szárazak továbbá, hogy az ideális füst képződésekor a hőmérsékletük 325-375 °C közt van, ugyanis a fa ilyenkor adja ki azokat az aromaképző vegyületeket, melyek a kellemes ízért és az úgynevezett smoke ring keletkezésért is felelnek. A fundamentalista megközelítés szerint hús legfőbb ízesítője a füst, valamint a só és bors 1:1 arányú keveréke, semmi más nem szükséges hozzá. Kicsit megengedőbb “vallási irányzat”, amely szerint a száraz pácok (rub: speciális, kifejezetten a BBQ húsokhoz készített fűszerkeverékek) használata is elfogadható és vannak, akik a szószozást sem tartják Istentől elrugaszkodottnak. Ilyen barbecue keverékek és szószok ma már a boltokban is kaphatók, de saját-, és a család egyéni ízlésének megfelelőt is készíthetünk: Pl.:zellermag, pirospaprika, szerecsendió, csilipor, fokhagyma, só, majoránna, barna cukor, bors, kiegészíthetjük még borókával is. A BBQ alapvetően marha fókuszú műfaj, ikonikus ételei a szegy és az oldalas, de lehet disznót, szárnyasokat vagy akár egytálételeket is készíteni ezzel az eljárással. A BBQ eszközei a füstölők: - kamadók, - ofszet szmókerek, - töltény szmókerek, - szekrény szmókerek. Fűszerkeverékek Egy philadelphiai fűszerpor fasírtokhoz: szegfűszeg, csilipor, szerecsendió, babér, bazsalikom, kakukkfű, só. A cajun fűszerkeverék: vöröshagyma, fokhagyma, szurokfű, mustármag, só, bors, csili, fűszerpaprika, köménymag, kakukkfű. Főleg halhoz és szárnyasokhoz használják. Penebui Penebui ókori egyiptomi királyné volt az I. dinasztia idején, legnagyobb valószínűséggel Dzser felesége. Neve három elefántcsont címkébe vésve maradt fenn, melyek közül kettőt Dzser Abüdoszi nekropoliszában találtak meg, egy erősen károsodottat pedig egy névtelen szakkarai sírban. Ezek az „évtáblának” nevezett címkék különféle ceremóniákat ábrázolnak, köztük emberáldozatot és kultikus tárgyak bemutatását. A kép közepén két elhunyt királyné látható, akiket díszes piedesztálon álló, női fejjel és frizurával ellátott mellszoborként ábrázolnak, homlokukból vér szökik fel, ami a halálukat ábrázolja. Korábban ezeket tévesen virágdísznek vagy kígyódiadémnek hitték. Mindkét hölgy neve előtt ritka hieroglifa áll, amely ebben az időben halált jelentett. Az elsőként ábrázolt hölgy Penebui, akinek neve előtt „a jogar úrnője” korabeli királynéi cím állt. Neve jelentése: „a két úr trónusa”. A másik hölgy szintén királyné lehetett, de alacsonyabb rangú; nevét három hal jelével írták, olvasata bizonytalan. Címe az „aki látja Hóruszt és Széthet”, ami szintén egy korabeli királynéi cím. Penebui halálát, úgy tűnik, említi a palermói kő: Dzser uralkodása alatt következett be.Wolfgang Helck feltételezése szerint erőszakos halált halhatott, lefejezhették, mivel az elhunyt királyné jele előtt egy lefejezett bíbicet ábrázoló hieroglifa áll. Dolce (Dél-plzeňi járás) Dolce település Csehországban, a Dél-plzeňi járásban. Dolce Příchovice, Horšice, Radkovice, Letiny és Řenče településekkel határos. Lakosainak száma 292 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál A Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál (más néven Kaposfest) egy 2010 óta évente megrendezett komolyzenei fesztivál, világhírű magyar és külföldi művészek szereplésével. A rendezvényt kísérő más kulturális programok (kiállítások, könnyűzenei koncertek) mellett egyediségét az adja, hogy azok az előadók, akik többnyire szólistaként lépnek fel a világ színpadain, itt kamarazenészként együtt játszanak. Története Kokas Katalin hegedűművész már 2009-ben összeállított egy tervet egy nagyszabású kamarazenei fesztivál megszervezésére, melynek helyszínéül szeretett városát, Kaposvárt álmodta meg. Férjével, Kelemen Barnabással felkereste Bolyki Györgyöt, eleinte csak azért, mert szerették volna, ha ők is fellépnek, de később azt is megbeszélték, hogy ő lesz a főszervező. Ezután egyeztetések következtek a városvezetéssel, később a helyi, majd az országos médiával. A 2010-ben folytatódó szervezési munkálatok eredményeképp az év augusztusban megtartották az első fesztivált. Mivel ekkorra még nem készült el teljesen a műemlékké nyilvánított Szivárvány Kultúrpalota felújítása és átépítése, így 2010-ben még a legtöbb koncertet a Csiky Gergely Színházban és a város református templomában tartották. A fesztiválnak már az első évben óriási sikere volt, ezért egyértelmű volt, hogy a szervezők és támogatók a folytatás mellett döntöttek: ősszel az önkormányzat támogatási szerződést kötött a szervező kft-vel, melyben rögzítették, hogy a város a jövő évben is támogatja, további legalább 5 évig pedig együttműködik velük. Ugyanebben az évben a fesztivál keretein belül szervezték meg az első Nemzetközi Jam-Session Találkozót is egy kaposvári vendéglő különtermében. Ez a találkozó azóta is minden évben nagy sikert arat. 2011-re a rendezvény beköltözhetett végleges helyére, a Szivárvány Kultúrpalotába. Ebben az évben vezették be az úgynevezett fesztiválpárnát, melyhez a fiatalok a bérletnél jóval olcsóbban juthatnak hozzá, és az összes koncertre beléphetnek vele, és ott bármelyik szabadon maradt helyet elfoglalhatják. 2012-ben Szita Károly, a város polgármestere kijelentette, hogy néhány éven belül a fesztivál a világ egyik legrangosabb zenei eseményévé válhat. 2013-ban a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága a fesztiválnak adta az Év Legjobb Fesztiválja díjat. 2015-től Kokas Katalin lemondása miatt új művészeti vezetőkkel, Baráti Kristóffal és Várdai Istvánnal szervezték meg a fesztivált. Ebben az évben kezdett nyitni a rendezvény egy tágabb fellépői kör felé: ezúttal már nagyobb létszámú kamaraegyütteseket is meghívtak. A 2016-os év egyik legnagyobb különlegessége a Stradivari-hegedűk bemutatója volt, ahol egyszerre három ilyen hangszer is megszólalt. 2017-ben új kísérőprogramokkal bővült a fesztivál programja: ekkor rendezték meg először a Kaposvári Kézművessör-ünnepet, és órakiállítást is szerveztek. Médiavisszhang, kritikák Minden évben számos nyomtatott és elektronikus sajtótermék foglalkozik a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivállal. A Bartók Rádiónak köszönhetően Európa-szerte tízmilliós nagyságrendű közönséghez is eljutottak az előadások. Nagy többségben pozitív vélemények hangzanak el a rendezvénnyel kapcsolatban, a koncertek magas színvonala mellett sokan kiemelik a fesztivál egyediségét (jelesül, hogy együtt játszanak azok a zenészek, akik máshol nem szoktak), a város hangulatát, de a fesztiválpárna is nagy sikert aratott. Negatívumként megemlítik, hogy a Szivárvány Kultúrpalota akusztikai szempontból nem kedvez a zongoristáknak, illetve a kezdeti évek apróbb szervezési hiányosságait. (17202) 2000 AJ64 A (17202) 2000 AJ64 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. január 4-én. Európai Filmdíjak 2015 A 28. Európai Filmdíj-átadó ünnepségre (28th European Film Awards), amelyen a 2014. július 1. és 2015. június 30. között hivatalosan bemutatott, az Európai Filmakadémia több mint 3000 tagjának szavazata alapján legjobbnak ítélt európai alkotásokat részesítették elismerésben, 2015. december 12-én került sor a berlini fesztiválpalotában. Az ünnepség ceremóniamestere Thomas Hermanns német humorista, televíziós műsorvezető volt. A díjra ajánlott nagyjátékfilmekből az előzetes válogatás után 52 alkotás maradt versenyben; közülük kerültek ki az egyes kategóriák jelöltjei. Az év legsikeresebb alkotása Paolo Sorrentino Ifjúság című filmdrámája lett Michael Caine és Harvey Keitel főszereplésével: öt jelölésből 3 díjat kapott (legjobb európai film, legjobb európai rendező és legjobb európai színész). Ugyancsak sikeres volt Jorgosz Lantimosz görög rendező A homár című romantikus vígjátéka, amely négy jelölésből 2 díjat vitt el (legjobb európai forgatókönyvíró és legjobb európai jelmeztervező). Az ugyancsak négy jelölést kapott svéd filmvígjáték, Roy Andersson Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről című alkotása lett a legjobb európai komédia. A legjobb film kategória jelöltjei között szerepelt az elsőfilmes török rendezőnő, Deniz Gamze Ergüven Lux-díjjal és négy César-díjjal kitüntetett, Franciaország részéről Oscar-díjra jelölt Mustang című drámája, amely végül is az év felfedezettje címet nyerte el. Az előzetes válogatásba két magyar vonatkozású alkotás került be: a grúz George Ovashvili Kukoricasziget című, többek között magyar koprodukcióban készült filmdrámája, valamint a hazánkban élő brit rendező és forgatókönyvíró, Peter Strickland ugyancsak magyar koprodukcióban, Magyarországon forgatott, a BDSM kapcsolatok mélypszichológiáját feldolgozó leszbikus szerelmi drámája, a The Duke of Burgundy. Ez utóbbi alkotás zenei anyagáért a Cat's Eyes alternatív pop duó megkapta a legjobb európai zeneszerző elismerést. Az európai nézők közönségdíjáért versenyben volt Mundruczó Kornél drámája, a Fehér Isten is. Különlegessége volt a díjátadónak, hogy a legjobb színész díját átvevő Michael Caine „a karrierje során nyújtott alakítások összességéért” átvehette az Európai Filmakadémia tiszteletbeli díját is. A Fiatal Közönség Filmnapját 2015. május 3-án tartották. A rendezvényen 25 ország tizenévesei választottak a számukra készült 3 alkotásból. A mintegy 40 magyar fiatal részére a Tabán moziban szervezték meg az egész napos filmnézést és a szavazást. Válogatás 45 Years (45 év) – rendező: Andrew Haigh Aferim! – rendező: Radu Jude Anime nere (Bosszúvágyó lelkek) – rendező: Francesco Munzi As mil e uma noites – Vol. I-III – rendező: Miguel Gomes Babai – rendező: Visar Morina Belje nocsi pocstalona Alekszeja Trjapicina (Белые Ночи Почтальона Алексея Тряпицына) – rendező: Andrej Koncsalovszkij Ciało (Test) – rendező: Małgorzata Szumowska Comoara (A kincs) – rendező: Corneliu Porumboiu Dora oder die sexuellen neurosen unserer eltern (Szüleink szexuális neurózisai) – rendező: Stina Werenfels Efterskalv (Utórengés) – rendező: Magnus Von Horn Eisenstein in Guanajuato (Eisenstein Mexikóban) – rendező: Peter Greenaway Elser – rendező: Oliver Hirschbiegel En duva satt på en gren och funderade på tillvaron (Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről) – rendező: Roy Andersson Every Thing Will Be Fine – rendező: Wim Wenders Canada, Ex Machina – rendező: Alex Garland Frøken Julie (Julie kisasszony) – rendező: Liv Ullmann Fúsi – rendező: Dagur Kári Hayored Lema'ala (Haifai kikötő) – rendező: Elad Keidan He Ovat Paenneet (Megléptek) – rendező: Jukka-Pekka Valkeapää Hrútar Kosok) – rendező: Grímur Hákonarson Ich seh ich seh (Jó éjt, anyu!) – rendező: Veronika Franz és Severin Fiala Il racconto dei racconti – Tale Of Tales – rendező: Matteo Garrone Im labyrinth des Schweigens (A hallgatás útvesztője) – rendező: Giulio Ricciarelli Klassz korrekcii (Класс Коррекции) – rendező: Iván I. Tverdovszkij Kobry a užovky (Kobrák és siklók) – rendező: Jan Prušinovský Koza – rendező: Ivan Ostrochovský La Giovinezza (Ifjúság) – rendező: Paolo Sorrentino La Isla Mínima (Mocsárvidék) – rendező: Alberto Rodríguez La loi du marché (Mennyit ér egy ember?) – rendező: Stéphane Brizé Le Tout Nouveau Testament (Legújabb testamentum) – rendező: Jaco Van Dormael L'ombre des femmes – rendező: Philippe Garrel Louder than Bombs (Hétköznapi titkaink) – rendező: Joachim Trier Mænd & Høns (Férfiak és csirkék) – rendező: Anders Thomas Jensen Magical Girl – rendező: Carlos Vermut Mia Madre (Anyám mozija) – rendező: Nanni Moretti Mita Tova (���� ����) – rendező: Tal Granit és Sharon Maymon Mustang – rendező: Deniz Gamze Ergüven Ničije Dete (Senki gyermeke) – rendező: Vuk Ršumović Paddington – rendező: Paul King Peace to Us in Our Dreams – rendező: Sharunas Bartas Pod Electricseszkimi oblakami (Под Электрическими Облаками) – rendező: Alekszej Alekszejevics German Sangailes Vasara (Szerelmem, Sangaile) – rendező: Alanté Kavaïté Schneider vs. Bax – rendező: Alex Van Warmerdam Simindis Kundzuli (Kukoricasziget) (�������� �������) – rendező: George Ovashvili Tetarti 04:45 – rendező: Alexis Alexiou The Duke of Burgundy – rendező: Peter Strickland The Lobster (A homár) – rendező: Jorgosz Lantimosz Tri dritare dhe një varje – rendező: Isa Qosja Trois souvenirs de ma jeunesse (Fiatal éveim) – rendező: Arnaud Desplechin Urok (A lecke) – rendező: Petar Valchanov és Kristina Grozeva Victoria – rendező: Sebastian Schipper Zvizdan – rendező: Dalibor Matanić Lucey (Meurthe-et-Moselle) Lucey település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 615 fő (2015). Lucey Bouvron, Bruley, Lagney, Laneuveville-derrière-Foug és Trondes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Citroën C4 WRC A Citroën C4 WRC a Citroën rali világbajnokságon használt autója volt 2007 és 2010 között. Elődje a márka sikereit megalapozó Xsara WRC, utódja pedig a DS3 WRC. A C4 az egyetlen autó a világbajnokság történetében, ami aktív évei alatt aszfalton végig veretlen maradt. Első versenye a 2007-es Monte Carlo-rali volt, melyen kettős győzelemmel mutatkozott be. Fejlesztés Azt már 2004-ben bejelentették, hogy a Citroën következő WRC-je a C4 Coupé változatának az alapjaira épül majd, év végén pedig a prototípust is elkezdték tesztelni. Eredetileg már 2005 végén bemutatkozott volna az autó, de ezt a tervet elvetették a PSA kivonulása miatt. A 2006-ban viszont engedélyt kaptak a folytatásra, így az év a C4 tesztelésével telt. Bár a C4 kisebbnek tűnhet a Xsaránál, a valóságban 10,7 cm-rel hosszabb, és a tengelytávja is 5 cm-rel nagyobb. Mivel a hossza 4200 mm felett van, a szabályok szerinti maximum szélessége 1800 mm-re nőtt (szemben a Xsara 1770 mm-es szélességéhez képest). A karosszéria teljesen más, mint a Xsaráé volt: a bukócsövet vastagabb csőből építették, így nagyobb merevséget ad, a súlyeloszlás javítása és a biztonsági szempontok miatt a versenyzők ülései jóval hátrább és egymáshoz közelebb kerültek, illetve a kerékdobok is nagyobbak a megnövekedett rugóhossz miatt. Mechanikailag a Xsara WRC és a C4 WRC viszont nagyon hasonlítanak, hiszen a motor, a hajtásrendszer és a futóművek -apróbb módosításoktól eltekintve- megegyeznek. A fejlesztés során az idő- és pénzspórolás érdekében az aerodinamikailag fontos alkatrészek 1:4 arányú kicsinyített mását tesztelték a szélcsatornában, így ki tudták választani azokat a megoldásokat, amelyeket valós körülmények között is tesztelni akartak. A tesztpilóták Sébastien Loeb, Dani Sordo, Philippe Bugalski és Carlos Sainz voltak. Versenyben 2007 Az autó a 2007-es Monte Carlo ralin mutatkozott be éles versenyben; a csapat nem tudhatta, hogy mire lesz képes, hiszen a tesztek során csak a kissé már öregedő Xsara lehetett az összehasonlítási alapjuk. Ám ahogy a verseny elrajtolt, azonnal kiderült, hogy az autó gyors, hiszen rögtön az élre állt vele Loeb, Sordo pedig szorosan követte a második helyen; pozícióikat a verseny végéig megtartották, így a C4 rögtön egy kettős győzelemmel mutatkozott be. Az évad során az autó a megbízhatóságát is bizonyította, a kiesések oka nagyrészt vezetői hiba volt; a legnagyobb feladatot a Xsara beállításainak C4-re való átültetése jelentette. Loeb nyolc győzelmet szerzett, bajnoki címét pedig hatalmas csatában, de megvédte a Fordos Marcus Grönholmmal szemben; Sordo a negyedik helyet szerezte meg, bár őt hátráltatták műszaki gondok a német és a finn versenyen is. A Citroën viszont -az előző évihez hasonlóan- alul maradt a gyártók versenyében, ahol ismét a Ford gyári csapata végzett az első helyen. 2008 2008-ban a gyári alakulatot továbbra is Loeb és Sordo képviselte, viszont ekkor először -a PH Sporton keresztül- a Citroën két privát versenyzőnek, Conrad Rautenbach-nak és Urmo Aava-nak biztosított C4 WRC-ket a világbajnokságon. A szezon hasonlóan indult, mint a 2007-es, hiszen Loeb és Sordo rögtön a Monte Carlo rali élére álltak, viszont Sordo később a verseny feladására kényszerült turbóhiba miatt. A szezon többi része viszont kiválóan sikerült, Loeb 11 győzelmet szerzett 15 versenyből, ráadásul a Fordoknak klasszikusan sikeres Finnországban és Görögországban is sikerült nyerni. Sordo teljesítménye is sokat javult; versenyt ugyan nem nyert, de többek közt négy második és három harmadik helye az egyéni értékelés harmadik helyéhez segítette hozzá, míg a Citroën 2005 után ismét megszerezte a gyártói bajnoki címet. A C4-es privátok közül Aava végzett előrébb: ő a 11. helyen zárta a szezont, míg Rautenbach a 15-en; mindkettejük legjobb eredménye egy negyedik hely volt. Az autót is továbbfejlesztették, bár Citroënes szokás szerint nem jelentettek be különböző evolúciókat, hanem folyamatosan, kis lépésekben fejlesztették. 2009 A 2009-es évben korántsem domináltak a C4 WRC-k, mint addig; bár a szezonnyitó versenyen kettős győzelmet aratott a gyári alakulat, és Loeb további négy versenyt nyert zsinórban (köztük a havas Norvég Ralit, mely második és egyben utolsó havas versenyen szerzett győzelme volt), év közben egy hatalmas borulás Görögországban, majd egy újabb baleset Lengyelországban és egy büntetés Ausztráliában rendkívül szorossá tette mind az egyéni, mind pedig a gyártói bajnokságot. Viszont a két utolsó versenyen a májusi Argentin ralin szerzett győzelme után Loeb újra nyerni tudott, így bár csak 1 ponttal, de megszerezte hatodik egyéni bajnoki címét. Sordo ismét nem nyert, de 7 dobogós helye elég volt, hogy a Citroën megvédje a gyártói bajnoki címet is. Ebben az évben indított először a Citroën egy félgyári, tehetséggondozó csapatot, melyet Citroën Junior Team-nek kereszteltek el. Állandó versenyzőik a 2008-as Junior világbajnok Sébastien Ogier és Conrad Rautenbach voltak, de néhány versenyen a csapat színeiben indult Jevgenyij Novikov, Aaron Burkart és Chris Atkinson is. Petter Solberg az utolsó két versenyre lecserélte a Xsara WRC-jét egy C4-re, a szezonzáró Wales ralin pedig ő is a Junior csapatban indult; mindkét versenyen a negyedik helyet tudta megszerezni. Érdekesség, hogy a Citroën kísérletképpen megépítette az első hibrid hajtású WRC-t, amit Citroën C4 WRC HYbrid 4-nak neveztek el. Az autó lényegi része változatlan maradt, de kiegészítésképpen egy 125 kW-os elektromos motor és a hozzá tartozó 990 cellás lítiumion-akkumulátor került beépítésre; így az autó 150 kilogrammal lett nehezebb, mint egy normál C4 WRC. A rendszer segítségével a szakaszokon a meglévő 570 Nm mellé további 300-at kap a pilóta, továbbá lehetővé teszi, hogy a településeken és a szervizparkban tisztán elektromos üzemmódban lehessen az autóval közlekedni, jócskán csökkentve a versenyzőket és a lakókat érő zajterhelést. A tesztpilóta Dani Sordo volt; az autó éles versenyen sosem került bevetésre, ugyanis a hibrid technológia mégsem került bevezetésre a ralikon. 2010 2010 volt talán a C4 WRC-k legdominánsabb éve, köszönhetően a C4 képességei mellett a legerősebb versenyzőgárdának is: a gyáriaknál Loeb és Sordo, a Junior csapatban Ogier és Räikkönen, valamint a saját csapatával Petter Solberg is hozzájárult a kiváló eredményekhez. Az év végén az egyéni bajnoki tabella első öt helyén négy C4-gyel versenyző pilóta végzett: Loeb (1.), Solberg (3.), Ogier (4.) és Sordo (5.); a privát csapatával induló Solberg tehát megelőzte a Citroën két gyári versenyzőjét! Kimi Räikkönen első teljes ralis évében az összetett 10. helyet szerezte meg, legjobb eredménye egy ötödik hely volt. A Citroën sikeresen megvédte a gyártói bajnoki címét, sorozatban harmadjára előzve meg a Fordot. Három rekord is fűződik ehhez a szezonhoz: Sosem fordult még elő az a világbajnokság történetében, hogy egy gyártó azonos autóival hat versenyen (Mexikó, Portugália, Bulgária, Németország, Franciaország és Spanyolország) is az első három helyet szerezzék meg; ezekből Portugáliában ráadásul az első négy helyen végzett C4-et vezető pilóta, sorrendben Ogier, Loeb, Sordo és Solberg. Loeb spanyolországi győzelme azt is jelentette, hogy a C4 WRC mind a 13 aszfaltversenyt megnyerte, amit gyári színekben teljesített. A C4 WRC szerezte meg az eredeti szabályok szerint épített WRC-k utolsó világbajnoki győzelmét a Wales ralin. 2011- 2011-től a régi szabályok szerint épített WRC-kkel továbbra is lehet indulni a világbajnokságon, de pontokat nem lehet velük szerezni; gyakorlatilag felesleges lenne a versenyeken elindulni. Így a C4-ek főleg a nemzeti bajnokságokban és show-jellegű versenyeken jelentek meg, több bajnoki címet bezsebelve (pl. Jean-Marie Cuoq a 2013-as Francia Murvabajnokságot, Manuel Sossella a 2011-es olasz Nemzetközi Rali Kupát). A Citroën Racingtől több csapat is vásárolt C4 WRC-ket, közülük a legjelentősebb a D-Max Racing, mely három ilyen autóval rendelkezik Xsara WRC-k, egy DS3 WRC és DS3 R3-ak mellett. Illés Lajos (irodalomtörténész) Illés Lajos (Sárvár, 1923. május 9. – 2010. március 15.) József Attila-díjas (1983) magyar pedagógus, kritikus, irodalomtörténész. Élete Illés Lajos Sárváron született 1923. május 9-én Illés Lajos és Horváth Ilona gyermekeként. 1942-1946 között a szegedi Tanárképző Főiskola hallgatója volt. 1946-1948 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar, német, filozófia pedagógia szakos diákja volt. 1947-től népi kollégiumi nevelőtanár, igazgató, a Népi Kollégiumi Nevelő szerkesztője, az Országos Neveléstudományi Intézetben, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozik. 1952-1956 között a Csillag rovatvezetője volt. 1956-1957 között az Irodalmi Újság rovatvezetője volt. 1957-1960 között, illetve 1964-1967 között a Szépirodalmi Könyvkiadóban dolgozott. 1960-1962 között az Új Írás felelős szerkesztője, 1962-1964 között főszerkesztője, majd szerkesztője volt. 1967-1980 között a Móra Ferenc Könyvkiadó Kozmosz Fantasztikus Könyvek főszerkesztője volt. 1968-1975 között a Magyar Hírlap irodalmi szerkesztője volt. 1982-től 5 évig a Népszava tv-kritikusa volt. 1993-1996 között a Lyukasóra munkatársa volt. 1997-1999 között az Új Horizont munkatársa volt. Magánélete 1950-ben házasságot kötött Hollósi Magdolnával. Két fiuk született; Illés György (1950) és Illés Lajos József (1954). Művei Tizenkét portré (portrék, 1966) Ha én most lennék fiatal (irodalmi portrék, 1970) Kezdet és kibontakozás (irodalmi portrék és esszék, 1974) Titkos fiók (esszék, emlékezések, irodalmi portrék, 1981) Szereti Ön az állatokat? (interjúk, 1989) Íróhistóriák (novellák, 1997) Irodalmunk rejtett kincsei (esszék, 1999) Az Új Írás hőskora (irodalmi történetek, portrék, 2002) Irodalmunkkal Európában. Jókaitól Nagy Lászlóig . (2004) Az író magántörténelme. Életemről, emlékeimről (2008) Díjai A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1973) A Haza Szolgálatáért arany Érdemérem (1976) A Művészeti Alap Irodalomkritikusi díja (1979) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Beautiful Gong Shim A Beautiful Gong Shim (hangul: �� ���, Minjo Kong Simi, latin betűkkel: Minyeo Gong Simi), alternatív angol címein Pretty Ugly vagy Beast’s Beauty, 2016-ban bemutatott dél-koreai televíziós sorozat, melyet az SBS csatorna tűzött műsorra. A főszerepben Namgung Min, Pang Mina (Bang Min-a), Szo Hjorim (Seo Hyo-rim) és On Dzsuvan (On Ju-wan) (���) látható. Történet Kong Sim (Gong Sim) egész életét gyönyörű és sikeres ügyvéd nővére, Mi árnyékában tölti. Csúnyának tartják, esetlennek és furának, aki csengővel jár-kel, hogy az emberek félreálljanak az útjából és egy előnytelen parókát visel, mert a sok sztressz miatt hullik a haja. A fura öltözékű, ódivatú lány véletlenül botlik bele An Danthébe (Ahn Dan-tae-be), a habókos ügyvédbe, aki ingyen képviseli a rászorulókat, és sofőrként dolgozik éjjel, hogy meg tudjon élni. A férfi kiveszi Sim tetőtéri kis félszobás lakását. A lány azért költözött ide, hogy távol legyen a családjától – akik kizárólag a nővérét ajnározzák és soha egy jó szavuk sincs a másik lányukhoz – most azonban szüksége van a pénzre, hogy megvalósítsa az álmát és festészetet tanuljon Olaszországban. Danthe (Dan-tae) azonban felborítja Sim gondosan megtervezett életét, állandóan cukkolja és jókat mulat az esetlenségein. Sim és Danthe (Dan-tae) szinte egyszerre barátkoznak össze Szok Csunszu (Seok Jun-su)val, a Star Group örökösével, aki vidám és jólelkű fiatalember, ám maga is családi problémákkal küzd. Apja az elnöknő férjének félrelépéséből született, és mivel az igazi unokáját, Csunphjót (Joon-pyót) elrabolták Csunszu (Junsu) első születésnapján, az elnöknő nem szívleli a fiút. Danthe (Dan-tae) azonban hamar belopja magát a szívébe, amikor sofőrködik neki, az elnöknő pedig megbízza a feladattal, hogy segítsen neki megtalálni Csunphjót (Joon-pyót). Danthe (Dan-tae) rémálmokkal küzd, folyton egy síró kisfiút lát álmában, de nem tud rájönni, ki lehet az és miért sír. Simet felveszik a Star grouphoz, hogy Csunszu (Junsu) apjának titkárnője legyen, kizárólag azért, mert ő volt a jelentkezők között a legcsúnyább – a feleség így akarja megakadályozni, hogy a férje ismért megcsalja a titkárnővel. Sim elkezd vonzódni Csunszu (Junsu)hoz, ugyanakkor Danthe (Dan-tae) is megmozgat benne valamit, annak ellenére, hogy folyton veszekszenek és egymás haját tépik. Nővére, Mi is kiszemeli magának Csunszu (Junsu)t, mert gazdag férjet szeretne. Mindent meg is tesz, hogy megszerezze, hazudni és a húgán átgázolni is képes érte. Danthe (Dan-tae) eleinte egyszerűen mulatságosnak tartja figyelni a csetlő-botló, de szívét és eszét helyén kezelő, fura lányt, később azonban érzései komolyra fordulnak és egyre féltékenyebbé teszi, hogy Sim a másik férfi közeledését fogadja el. Szereplők Namgung Min (���): An Danthe (Ahn Dan-tae) / Szok Csunphjo (Seok Joon-pyo) Pang Mina (Bang Min-a) (���): Kong Sim (Gong Sim) Szo Hjorim (Seo Hyo-rim) (���): Kong Mi (Gong Mi) On Dzsuvan (On Ju-wan) (���): Szok Csunszu (Seok Jun-su) O Hjongjong (Oh Hyeon-gyeong) (���): Kong Sim (Gong Sim) anyja U Hjon (U Hyeon) (��): Kong Sim (Gong Sim) apja Kim Iru (Kim Il-u) (���): Szok Csunszu (Seok Jun-su) apja Kjon Miri (Gyeon Mi-ri) (���): Szok Csunszu (Seok Jun-su) anyja Csong Hjeszon (Jeong Hye-seon) (���): Szok Csunphjo (Seok Joon-pyo) anyai nagyanyja, a Star Group elnöke Hős6os (film) A Hős6os (eredeti cím: Big Hero 6) 2014-ben bemutatott amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amely az 54. Disney-film, Don Hall rendezésében. A története a Marvel Comics képregények szuperhősein alapul. Az animációs játékfilm producerei Roy Conli és Kristina Reed. A forgatókönyvet Duncan Rouleau és Steven T. Seagle írták. A zenéjét Henry Jackman szerezte. A mozifilm gyártói a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Animation Studios, forgalmazója a Walt Disney Studios Motion Pictures. Műfaja sci-fi akciófilm. Amerikában 2014. november 7-én, Magyarországon 2015. január 8-án mutatták be a mozikban. A történet főhősei egy csapat egyedi képességekkel rendelkező tinédzser (és egy robot), akik megpróbálják megmenteni a városukat a fenyegető gonosztól. Cselekmény A történet San Fransokyo-ban (egy kitalált városban amely Tokió és San Francisco keveréke) játszódik. Főhőse a 13 éves Hiro Hamada, egy igazi szuperzseni, aki nagyon szereti a robotikát. San Fransokyo legsötétebb helyein a saját kis robotjával fizető robot harcokban vesz részt. A bátyja, Tadashi szerint azonban Hironak tanulásra kéne fordítani az erejét, ezért ráveszi őt, hogy jelentkezzen a robotika szakterülettel foglalkozó egyetemre, ahol ő is tanul. Bemutatja őt az osztálytársainak, egyben legjobb barátainak: Gogo, a szuper-sebesség feltalálásával kísérletező csajt, Wasabit, a plazma és lézerfegyver tervezőt, Mézvirágot, a kémiai lángelmét, és Fredet, a suli dinókabaláját. Tadashi saját kísérlete egy Baymax nevű robot, akit az egészségügyi segítésre programozott. A bátyja és Tadashi tanárának, Callaghan professzornak az invitálására Hiro végül rászánja magát, hogy jelentkezik az egyetemre. A felvételin saját tervezésű "mikrobotjait" mutatja be az elnökségnek, (több ezer mikroméretű robot, melyet az emberi elme segítségével lehet irányítani). A találmánya lenyűgöz mindenkit, köztük Alistair Krei multimilliomost feltalálót is, aki szívesen megvásárolná a találmányt, de Hiro nem adja el. Ezután nem sokkal, az egyetem épületben váratlan tűz üt ki; Callaghan professzor bennragad az égő épületben, így Tadashi érte megy, hogy megmentse, de végül mindketten odavesznek a romok között. A balsorsú eset után hónapok telnek, de Hiro nehezen tudja feldolgozni a bátyja elvesztésért érzett gyászt. Megkeseredetté és bezárkózottá válik. Egy alkalommal véletlenül működésbe hozza Baymaxet, aki (a programja szerint) kötelességének érzi, hogy segítsen Hirónak felépülni "a betegségéből". Az ő véletlenszerű közbenjárására Hiro kideríti, hogy egy titokzatos épületben, valaki sorozatosan gyártja az ő mikrobotjait. Az illető egy maszkot viselő alak, aki gonosz célokra használja fel a robotokat. Hiro úgy hiszi, az illető felelős a bátyja haláláért, így kötelességének érzi, hogy megtalálja őt. Ehhez vadonatúj felszerelést készít Baymaxnek, és beépít a programjába, egy kommandós harci chipet, aminek köszönhetően Baymax tud karatézni, harcolni és egy egész arzenálnyi fegyverrel is rendelkezik. Elindulnak hát, hogy megkeressék a maszkos fickót, melyben segítségükre lesznek Tadashi barátai is. Az akció azonban kudarcba fullad, és csak a szerencsének köszönhető, hogy túlélik azt. Hiro rájön, ahhoz, hogy megtalálják a fickót, profi csapatra van szüksége. így kihasználva a barátai egyedi tehetségeit mindegyiküknek különböző szuper ruhákat tervez, amellyel mindnyájan hasznosítani tudják a robotikai kísérleteiket is: Gogo, fénysebességű keréklábakat kap, Wasabi plazmaágyúkat, Mézvirág beépített kémiai szettet, Fred pedig tűzokádó sárkányjelmezt. A csapat immár közösen vág neki a tervezett akciójuknak. A város mellett egy elhagyatott szigeten találnak a maszkos férfira. Kiderítik, hogy korábban Alistair Krei ezen a szigeten végzett kísérleteket a teleportálással, ám a kísérlet kudarcba fulladt, így a kormány leállította a programot. Úgy hiszik, Krei a maszkos férfi, aki most ezt a kudarcot próbálja helyrehozni a mikrobotokkal. Végül szembeszállnak a maszkos férfival, ám, mikor elkapják, legnagyobb meglepetésükre Krei helyett Callaghan professzort találják benne, aki mégsem halt meg a tűzben. Hiro őt vádolja Tadashi halálért, és utasítja Baymaxet, hogy ölje meg: kiveszi az egészségügyi chipét, így Baymax kizárólag a kommandós chip programja szerint cselekszik. Mielőtt azonban árthatna Callaghan professzornak, ő elmenekül, a csapat pedig visszaállítja Baymaxet eredeti programjába. Hiro ezért megharagszik rájuk, és visszatér Baymaxel a laborjába, hogy megjavítsa őt. Ismét felül akarja írni a programját, de Baymax nem engedi ezt, emlékeztetvén Hirót, hogy Tadashi azért készítette őt, hogy segítsen az embereknek, nem azért, hogy ártson nekik. Egy rövid videóüzenetben bemutatja, hogy Tadashi, miként készítette el őt; ezáltal Hiro végre képes feldolgozni a bátyja halálát, és megbékél iránta. Hiro és barátai ezután fényt derítenek rá, hogy Callaghan terve az, hogy elpusztítja Alistair Kreit, mert ő vádolja a saját lánya haláláért, aki a teleportási kísérlet során életét vesztette. A mikrobotok segítségével működésbe hozza az űrportált, hogy azzal pusztítsa el Krei vállalatát, majd utána őt is. A hat tagú szupercsapat azonban felveszi a harcot Callaghan ellen. Közös erőfeszítéssel sikerül megállítaniuk őt, mielőtt túl késő lenne. Azonban a létrehozott űrportál kis híján magába szív mindent; Baymax felfedezi, hogy Callaghan lánya életben van az űrportálon túl, ahol hiperálomba zuhant. Így hát Hiróval közösen bemennek érte, hogy megmentsék. De a portál végül összeomlik, és Baymax kénytelen feláldozni magát, hogy Hiro és Callaghan lánya kijussanak. Hiro nagyon szomorú, hogy elvesztette a robotot, akit igencsak megszeretett. Végül épségben megmenekülnek mindannyian, Abigail-el kiegészülve, míg Callaghant letartóztatja a rendőrség. Hónapokkal később Hiro végül elkezd járni az egyetemre, új barátai társaságában. Egy alkalommal felfedezi, hogy nála maradt Baymax egészségügyi chipje, (ami meghatározza az egész személyiségét), így annak alapján újra tudja építeni őt. Nagyon boldog, mikor ez végül sikerül neki. A hat jó barát ezek után folytatják hősi feladatukat, és ha baj van, Hős6os szupercsapat néven vigyáznak San Fransokyo lakosainak épségére. Díjak, jelölések 2015 – Oscar-díj – a Legjobb Animációs Film 2015 – BAFTA-díj – a Legjobb Animációs Film 2015 – Golden Globe-díj jelölés – a Legjobb Animációs 2015 – Kids' Choice Awards jelölés – a Legjobb Hang Animált Szereplőnek 2015 – Kids' Choice Awards jelölés – a Legjobb Hang Animált Szereplőnek 2015 – Young Artist Award jelölés – a Legjobb Animációs Film 2015 – Satellite Award jelölés – a Legjobb Animációs Film 2015 – Saturn Award jelölés – a Legjobb Eredeti Forgatókönyv 2015 – Visual Effects Society Awards jelölés – a Legjobb Animáció Szereplők További magyar hangok: Czirják Csilla, Fehér Péter, Gáspár Kata, Jakab Márk, Király Adrián, Kocsis Mariann, Seder Gábor, Stern Dániel, Téglás Judit, Törtei Tünde Szárti Szárti (görögül Σάρτη) település Görögország Közép-Makedónia régiójában a Halkidikí prefektúrában. Közigazgatásilag Szithonia községhez tartozik. Az egykori halászfalu napjainkban idegenforgalmáról nevezetes. Fekvése Görögország északkeleti részén elterülő Halkidikí-félsziget középső nyúlványán, az Égei-tengerbe mélyen benyúló Szithonía-félsziget délkeleti partvidékén, a megközelítőleg 2,5 km hosszúságban elnyúló Szárti-öböl partján fekszik. Középső és déli partszakaszát homokstrandok jellemzik, az északit a környező dombok tengerbe futó sziklás szakaszai tarkítják. Az egykori halászfalu a mai település északi peremén terül el, ez egyúttal lakott területének legmagasabban fekvő része. Széles sík partszakaszán kívül területe hegyvidék karéjában fekszik. Története A 14. században az Athoszon fekvő Xiropotámu kolostor birtokaként kis halászfalu feküdt területén. Azonban az évszázadok folyamán a külvilágtól elzárt falucska teljesen elnéptelenedett. A település újraalapítása 1922-ben, a görög-török háború végén Kis-Ázsiából érkező görög menekültek letelepedése által valósult meg. A nagymértékű elszigeteltségben megbúvó kis halászfalu gazdasági fejlődése a Szithonía-félszigeten átívelő közút megépítésével az 1970-es évek kezdetén indult el. Korábban a szomszédos települések megközelítése elsősorban hajók által valósult meg. Gazdaságának legjelentősebb ágazata az idegenforgalom. Lakossága A 2001-es népszámlálási adatok szerint lakosainak száma 1009. Területének viszonylag nagy kiterjedése miatt a négyzetkilométerenkénti 18,9 lakost kitevő népsűrűsége jóval az országos népsűrűségi mutatók átlagértéke alatt van. Közigazgatása A település 1922-es újraalapítását követően évtizedeken át önálló státussal rendelkezett. Az 1997-ben végrehajtott közigazgatási reform önállóságától megfosztotta és a Szikiá illetve Toróni települések hármasából összetevődő közigazgatási egység részévé tette, amelynek közös elnevezése a településhármas legkisebb létszámú, de legjelentősebb ókoribeli tagjának, Toróni nevét vette fel, székhelye pedig a legnépesebb Szikiá volt. A 2011-es közigazgatási reform módosításai szerint Szikiá kivonásával már csak Torónival alkot közösséget Szithonía néven. Közlekedés A település szárazföldi megközelítése a félszigeten átívelő közút megépítésével, csak az 1970-es évek kezdetén valósult meg. Ez a közút a félsziget mindkét partvidékén végighalad, Szártit közvetlenül annak keleti útvonala érinti. A jó útviszonyok mellett azonban elővigyázatosságra ad okot, hogy ezen útszakasz rendkívül kanyargós, hegyvidéki jellegű, néhol kőomlással is veszélyeztetett, mindenképpen lassúbb haladási sebességet igényel. Az útvonal közlekedési nehézségeiért azonban az utazót több helyütt a mélyben elterülő tengerpart pazar látképe kárpótolja. Vasúti összeköttetése nincs. Légi úton a szaloniki nemzetközi repülőtér által közelíthető meg, amely a településtől megközelítőleg 140 km-re fekszik. A közút megépítésével a korábban jelentős hajózás háttérbe szorult, s a települést szegélyező öböl északi részén fekvő kikötő így főként a halászat és a turizmus kiszolgálására szakosodott. A településen a nyári szezonban két turistahajó szállítja az utasokat a környék öbleibe, melynek külön érdekessége, hogy a kalózhajó teljesen magyar családi vállalkozásban üzemel. Politika A 2007-es parlamenti választásokban lakosságának többsége, azaz 48,78 százaléka a jobb-közép irányultságú Új Demokrácia Pártra adta le szavazatát, további 40,30 százalékot a balközép PASZOK, 10,59 százalékot a Görög Kommunista Párt, 2,12 százalékot a baloldali SZIRIZA, 1,91 százalékot a szélsőségesen nacionalista LAOSZ szerezte meg. A szavazatok maradék részén további kilenc párt osztozott. A 2006-os régió-választások helyi győztese szintén a Új Demokrácia párt volt. Látnivalók Szűz Mária kolostor: 500 méterre a falutól. Kavourotripes (narancspart, amely világoskék zászlóval rendelkezik): 10 kilométerre található Sartitól Metochi: 500 méterre található falu Kék Lagúna part Szent Dávid katolikus kolostor 555 méter a belépés csak engedéllyel. Albaredo Arnaboldi Albaredo Arnaboldi település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 252 fő (2017. január 1.). Albaredo Arnaboldi Barbianello, Belgioioso, Broni, Casanova Lonati, Linarolo, Mezzanino, San Cipriano Po és Campospinoso községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3990 Heimdal A 3990 Heimdal (ideiglenes jelöléssel 1987 SO3) egy kisbolygó a Naprendszerben. Poul Jensen fedezte fel 1987. szeptember 25-én. Neuflieux Neuflieux település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 96 fő (2015). Neuflieux Abbécourt, Béthancourt-en-Vaux, Caillouël-Crépigny, Caumont, Marest-Dampcourt és Ognes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vranestica Vranestica (macedónul Вранештица) az azonos nevű község székhelye Macedóniában. Népesség Vranesticának 2002-ben 438 lakosa volt, melyből 437 macedón és 1 szerb. Vranestica községnek 2002-ben 1 322 lakosa volt, melyből 1 033 macedón (78,1%), 276 török (20,9%), 13 egyéb. A községhez tartozó települések Vranestica Atista , Bigor Dolenci , Dupjani (Vranestica) , Karbunica , Kozicsino , Krusica , Miokazi , Orlanci (Vranestica) , Patec , Rabetino , Szvetoracse , Sztaroec , Cselopeci (Vranestica) , Recsani-Cselopecsko . A 2013-as közigazgatási módosítások következtében a község megszűnt létezni, s teljes egészében Kicsevo község része lett. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Jean-Bédel Bokassa Jean-Bédel Bokassa (uralkodói nevén I. Bokassa; 1921. február 22. – 1996. november 3.) katonai vezető és politikus, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke 1976-os megkoronázásáig. Életrajza Bangui falu törzsfőnökének fiaként született 1921-ben. 1939-ben bevonult a francia hadseregbe, és az indokínai háborúban harcolva több kitüntetést is kapott. 1961-re századosi rangig jutott. Ekkor a függetlené vált Közép-afrikai Köztársaság elnöke, David Dacko hívására elvállalta a hadsereg vezetését. Bokassa 1966-ban a szilveszteri puccsal került hatalomra. Kiszámíthatatlan kül- és belpolitikájával vált ismertté. Tizenegy évig volt az ország „örökös” elnöke, majd példaképét Napóleont utánozva, 1976-ban császárrá nyilvánította magát, és létrehozta a Közép-afrikai Császárságot, amelynek három évig volt az uralkodója. Ekkor tért át pár hónapra, 1976 szeptembere és december között az iszlám hitre, felvéve a Salah Eddine Ahmed Bokassa nevet. A császárrá avatási szertartás 20 millió amerikai dollárba került, és csődbe juttatta az elszegényedett országot. Nagy nemzetközi felháborodást keltett, amikor kitudódott, hogy személyesen vett részt 100 iskolás gyerek lemészárlásában. Császárságát francia ejtőernyősök döntötték meg 1979. szeptember 20-án, másnap pedig ismét kikiáltották a köztársaságot és David Dackót visszahelyezték hivatalába. Bokassa a hatalomátvétel idején Líbiában tartózkodott. Innen Elefántcsontpartra menekült, és a következő négy évet ott töltötte. Ezután Franciaországba költözött, ahonnan 1986. október 24-én hazatért, annak ellenére, hogy távollétében halálraítélték. 1987. június 12-én, bírósági tárgyalás után a kannibalizmust kivéve minden vádpontban bűnösnek találták, és ismét halálra ítélték. 1988. február 29-én a büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették, majd egy év múlva 20 évre csökkentették. 1993. augusztus 1-jén amnesztiával szabadult. Élete hátralévő részét hazájában töltötte, 1996. november 3-án halt meg. Élete során 17 felesége volt, akik 50 gyereket szültek neki. Forrás Britannica Hungarica 2012 ISBN 978-963-09-6797-6 Pargny-sous-Mureau Pargny-sous-Mureau település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 183 fő (2015). Pargny-sous-Mureau Brechainville, Grand, Liffol-le-Grand, Midrevaux, Mont-lès-Neufchâteau és Villouxel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vahava-projekt A Vahava-projekt (Változás-hatás-válaszadás) 2003 nyarán indult munkában több száz tudós, kutató, szakember vett részt. Vezetője Láng István akadémikus. Meghatározták a magyarországi klíma változásának várható irányát, elemezték ennek az egyes ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását. Az Éghajlatkutatók Fóruma a Nemzeti éghajlat-változási stratégiát állítja össze, mely a Vahava-projekt munkáján alapszik. Megállapították: további melegedésre és szárazodásra kell felkészülni, szélsőséges időjárási jelenségekkel. Előkészületek kívánatosak, erre vonatkozó javaslataikat kidolgozták és közzétették. Lényeges a döntéshozók, az önkormányzatok, a vállalkozók és a lakosság megfelelő felkészítése, hiteles tájékoztatása, megfelelő információkkal való ellátása. Ugyanakkor hazánknak hozzá kell járulnia a globális felmelegedés további megfékezéséhez. Ehhez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését kell elérni: Magyarország kiotói vállalásai egyelőre teljesülnek, de hosszabb távon szükséges az alternatív erőforrások fokozottabb bevonása az energia-ellátásba. Komoly tartalékok rejlenek az energiatakarékosságban és az energia-hatékonysági fejlesztésekben is. Mindezek konkrét gazdasági haszonnal is járnak: a fajlagos energia-felhasználás csökkentése javítja a termelékenységet, fokozza az energia-ellátás biztonságát és csökkenti hazánk függését az energiaimporttól. Adıyaman (tartomány) Adıyaman tartomány (kurdul: Semsûr) Törökország déli részén található. Szomszédos tartományok: Malatya, Kahramanmaraş, Gaziantep, Şanlıurfa és Diyarbakır. A tartományt 1954-ben hozták létre, korábban Malatya tartomány része volt. Területe 7614 km², népessége 664 000 fő (2004). Székhelye Adıyaman. Körzetei A tartománynak kilenc körzete van: Adıyaman Besni Çelikhan Gerger Gölbaşı Kahta Samsat Sincik Tut Történelem Az évszámok tájékoztató jellegűek. Kr. e. 40000–7000: Paleolitikum Kr. e. 7000–5000: Neolitikum Kr. e. 5000–3000: Kalkolitikum Kr. e. 3000–1200: Hurriták és Hettiták Kr. e. 1200–750: Asszíria Kr. e. 750–600: Frígek Kr. e. 600–334.: Médek és Perzsák Kr. e. 334–163: Makedónok Kr. e. 163 – Kr. u. 72: Kommagéné királyság 72–395: Római Birodalom 395–670: Bizánci Birodalom 670–758: Umayyad dinasztia 758–926: Abbasid dinasztia 926–958: Hamdanid dinasztia 958–1114: Bizánci Birodalom 1114–1204: Ayyubid dinasztia 1204–1298: Szeldzsuk törökök 1298–1516: Mamelukok 1516–1923: Oszmán Birodalom 1923 – : Török Köztársaság Látnivalók Nemrud Dağı a tartomány legfigyelemreméltóbb nevezetessége, ahol Antiochus Teos, Kommagéné királyának szobrokkal díszített temploma áll. Tallián Miklós Tallián Miklós (1666. március 6. – Nagyszombat, 1738. december 23.) jezsuita szerzetes, áldozópap. Életpályája 1688. február 24-én lépett a rendbe; tanította a humaniórákat és a retorikát; több rendház főnöke volt és 70 éves koráig hitszónok. 1713-ban a marosvásárhelyi római katolikus tanoda és neveldeház második igazgatója volt Körmöndi páter után. Hippói Szent Ágoston munkáiból több kötetre való kivonatot írt (ezek kéziratban maradtak). Szónoki kiválóságáról egyik levelében megemlékezett gr. Kornis Zsigmond, egykori gubernátor. Hegedűs Ágnes (színművész) Hegedűs Ágnes (Budapest, 1929. március 6. – Budapest, 1973. augusztus 22.) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő. Pályafutása 1929-ben született Budapesten. 1947-1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1951-1955 között a Magyar Néphadsereg Színháza, 1955-től a Nemzeti Színház tagja volt. Később játszott a debreceni Csokonai Színházban. 1959-1973 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, majd 1973-ban visszaszerződött a Nemzeti Színházba.1973-ban súlyos, gyógyíthatatlan betegség következtében hunyt el. Örkény István: Macskajáték című drámájának ősbemutatóján 1971-ben, a Szigligeti Színházban ő játszotta Orbánné szerepét (rendező: Székely Gábor). Férje Berényi Gábor rendező, színigazgató volt. Fontosabb színházi szerepei Násztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely) Angliai Erzsébet (Schiller: Stuart Mária) Reagan (Sh.: Lear király) Kurázsi mama (Brecht) Orbánné (Örkény I.: Macskajáték) Filmjei Feje fölött holló (magyar tévéfilm, 1974) Az ember melegségre vágyik (magyar tévéfilm, 1973) Szerelem jutányos áron (magyar tévéjáték, 1972) Díjai és kitüntetései Jászai Mari-díj (1964) Rogny Rogny település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 114 fő (2015). Rogny Cilly, Houry, Lugny, Montigny-sous-Marle, Prisces és Thiernu községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Larraona Larraona település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Larraona Aranarache és Harana/Valle de Arana községekkel határos. Lakosainak száma 104 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Illésfalva Illésfalva (szlovákul: Iliašovce, korábban Eliášovce, németül: Sperndorf/Selgersdorf, latinul Villa Sperarum/Ursi Villa) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Fekvése Iglótól 7 km-re északnyugatra fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint határában már a kőkorszakban éltek emberek. A kora Árpád-kori települést 1241-ben a tatárok pusztították el ezután német telepesekkel – szászokkal – telepítették be. Illésfalvát 1263-ban villa Ursi néven említik először, ekkor Szepes várának tartozéka volt. Kiváltságait 1271-ben V. Istvántól nyerte, lakói szabad polgárok voltak. A földművelés mellett főként kézművességgel foglalkoztak. 1282-ben Helyaszaza néven szerepel oklevélben, 1320 német nevén Spernsdorf alakban említik. Mai magyar nevén először 1354-ben Ilysfalua alakban említi oklevél. A település fejlődésére kedvezőtlenül hatott Luxemburgi Zsigmond politikája, a szepesi városok lengyel zálogba adása. Még vézetesebbnek bizonyult azonban az 1465-ös esztendő, amikor Szapolyai Imre birtoka lett és elveszítve korábbi jelentőségét egyszerű faluvá vált. A 16. század közepén itt is teret hódított a reformáció és lakói evangélikus hitre tértek. A Szapolyaiak után a Thurzók lettek a falu ura, majd a család 1636-os kihalása után a katolikus Csákyaké lett a település. Ennek hatására lakói újra felvették a katolikus hitet és nem vettek részt a 17. századi Habsburg ellenes harcokban. 1678-ban megtámadták és kirabolták a kurucok. A Csáky család nagyszabású építkezéseket folytatott a falu területén. A régi romos kastélyt és templomot újjáépíttették és a falu mellett új nyárilakot építettek. Az 1831-es év újabb tragédiát hozott a községre, ekkor kolerajárvány pusztította el a lakosság nagy részét. Vályi András szerint "ILLÉSFALVA. Illasevcze, Selgarsdorf, Villa Spinarum. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lőtséhez fél mértföldnyire, határja termékeny, réttye kevés, de jó, legelője, fája mind a’ két féle, piatzozása Iglón, és Lőtsén." Fényes Elek szerint "Illésfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan bal partján, Beszterczétől délre 1/2 órányira: 42 kath., 153 evang. lak. Földje elég termékeny; legelő jó; erdeje derék. F. u. többen." A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. Népessége 1910-ben 612, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 962 lakosából 874 szlovák és 85 cigány volt. 2011-ben 963 lakosából 923 szlovák volt. Nevezetességei Barokk templomát 1768 -ban gróf Csáky István építtette, a korábbi romos templom helyén. A falu mellett található dombon, a Csáky István által Sans Souci-ra keresztelt nyárilak 1776 körül épült fel. Sárköz (település) Sárköz (románul Livada, korábban Șarchiuz) város Romániában Szatmár megyében. Földrajz A település Erdély északkeleti részén fekszik, nem messze az ukrán határtól, a Szamos és a Túr folyó közötti mezőségen, Szatmárnémetitől 21 km-re. A város területét átszeli több nemzetközi országút. Területén ágaznak el Nagybánya (Baia Mare), az Avas (Oaș) és Máramarossziget (Sighetul Marmației) irányába. Északnyugati irányból: Túrterebes (Turulung), nyugatról Batiz (Botiz), délről Aranyosmeggyes (Medieșul Aurit), Avasújváros (Orașul Nou), északkeletről Kányaháza (Călinești Oaș) határolja. Nevének eredete Sárköz , ősi birtokosa 1447 -ben a Sárközi család. Eredeti örököse Sárközi Mihály, 1539-ben török fogságban hal meg, majd leánya Katalin örökli. A legkiemelkedőbb tulajdonosok között Sárközi János állt, aki maga nagykövet volt a Budai Országgyűlésben, annak idején, amikor Buda várát Hunyadi János vezette. Újlak , 1463 -ban Wylak néven szerepel, ősi nemzetisége az Ujlaky család. 1490 -ben a birtok az Ujlaky Domokosé, 1552 -ben Ujlaky Sebestyéné, majd 1610 -ben Ujlaky Judité. Sárközújlak, mint önálló település a különböző időkben igen változó képet mutatott. Ezt bizonyítja a Suciu Coriolan által kiadott írás is: „Dicționar istoric al localităților din Transilvania” – Bukarest , 1960 , mely a következőket tartalmazza: Sárkuz (1270), Saarkewz (1490), Wylak (1331), Sacerdos de Wylak (1632), Wylak (1339), Wylak (1789), Sarwzwylak (1828) és Sárközújlak (1829). Fentiek szerint voltak időszakok, amikor Sárköz és Újlak külön-külön önálló település volt, de voltak periódusok, amikor közös települést alkottak. Tehát a helység örökös nevét a Sárközi János és Újlaki Domonkos családoktól örökölte, melyet napjainkig is megőrzött. Sárközújlaknak olyan természeti adottságai vannak ma is, s voltak a múltban is, ami összekötötte a két települést. Nevüket talán a földbirtok feletti jog választotta el évszázadokon keresztül. A jelenlegi román elnevezésének (Livada) semmi köze nincs a múlthoz, hivatalból kapta, az akkori helyi vezetők nem tudtak megegyezni rövidebb kifejezésben, máskülönben igen bonyolult lett volna a lefordítása románra. Lakossága Első írásos említése 1270 -ből származik. 1880 -ban 4347 lakosából 3689 magyar , 20 német , 147 szerb , 40 szlovák , 23 román volt. 1966 -ban az összlakosság 6669, 1977-ben már 7359, tehát 10 év alatt 690-nel gyarapodott. Az 1992 -es népszámlálás alapján csak 7012, tehát 347 fővel csökkent. Nemzetiségi megoszlása: 4561 magyar, 2190 román, 167 roma , 18 német, 41 ukrán , 1 szerb, 1 sváb , 1 székely stb. Vallási összetétele: 1910 római katolikus , 1908 görögkatolikus , 1143 református , 1943 ortodox , 1 izraelita , 19 Jehova tanúi és mások. 2002 -ben 7004 lakosából 4221 magyar (60,26%), 2409 román és 317 roma volt. 2011-ben 6639 lakosából 4349 magyar (65,5%), 2272 román anyanyelvű. Nemzetiségi megoszlás: 4039 magyar, 2359 román, 215 roma. A 17. század végén és a 18. század elején Ung és Ugocsa vármegyékből görögkatolikus rutének telepedtek le, főleg a sárközújlaki falurészre. 1796 – 1799 , illetve 1811 – 1818 között báró Vécsey Miklós 350 római katolikus és 100 görögkatolikus szlovákot telepít le Ung és Zemplén vármegyékből. Története Az első írásos dokumentum 1270-ből maradt ránk. Szövege híven bizonyítja, hogy város lakott hely volt és fontos szerepet játszott a történelemben a legrégibb időktől napjainkig. A dokumentum magyar fordítása így szól: „1270 december előtti hónap 17-én V. István király uralkodásának első évében birtokot adományozott Sárköz, Újváros, Vámfalu, Parlag és Avas, előtte Benedict Ure, aki elhalálozott örökös nélkül, Morocz (Móricz) fiának, Miklósnak adandó szolgálataiért,…,”. „1270-ben V. István király az Úr Benedek magtalan kihalása után rászállta a Sárközi Pók nemzetségbeli Móric fiának Miklósnak adja, alapját vetvén meg a későbbi hatalmas Morocz uradalomnak” – ez utóbbi szöveg egy újabb fordításban jelent meg. Oktatás 1621-től már léteznek adatok, melyek bizonyítják, hogy Sárközön és Újlakon szervezett iskolák működtek, az egyház irányításával. A 18. században az iskolák száma megszaporodott. Ekkor már két református, két római katolikus, két görögkatolikus és egy izraelita (heider) iskola is létezett. Az 1920-as évek vége felé a legtöbb egyházi iskola beszüntette tevékenységét, minálunk elsők között az újlaki iskolák szerepeltek. Az 1924-1925-ös iskolai évben, megkezdte tevékenységét az első román tannyelvű állami iskola, kezdetben két tanítóval, majd később négy tanító közreműködésével. 1932-ben nyitotta meg kapuit az első iskola előtti oktatás, az óvoda, előbb a sárközi, aztán az újlaki részen. A helyi oktatás nagy változáson esett át az 1940-1941-es tanévben, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, megszűnt a román nyelvű oktatás, helyébe a magyar nyelvű oktatás lépett. Az 1945-1946-os tanévben újraindult a központban a román nyelvű közoktatás. Az 1948-as iskolai év áprilisában megkezdődött tanügyi reform alapján megszüntették a még létező egyházi iskolákat, beolvasztva ezeket az állami oktatásba. Bevezették a kötelező VII, majd a 8 osztályos oktatást. Az 1969-1970-es iskolai évben a község központjában megnyitotta kapuit a Mezőgazdasági Líceum. A 2002-2003-as iskolai évben két kihelyezett felsőfokú intézmény is megkezdte működését a környezetvédelem és menedzsment képzésben. Látnivalók Barokk stílusú Vécsey-kastély (1760) Gótikus stílusú református templom (1457) Késő barokk stílusú római katolikus templom (18. század) Görögkatolikus templom (1816-26) A Vécsey kastély és parkja az Avas és a Nagybányai út kereszteződésében található. A park területén az utóbbi évtizedekben számos intézmény működött és lakóházak épültek, s így régi hangulatát jórészt elveszítette. A kastélyt Vécsey István tábornok emelte 1760 – 1764 között. A kastélynak eredetileg két emelete volt, de 1823-ban a felső emelet a tűz martalékává vált, s az újraépítés során az épület egyemeletesre zsugorodott. A tetőzeten lévő ereszcsatorna rézből készült, sárkányfej végződéssel, amelyet kígyók tartanak a magasba. A hiedelem szerint ez azért történt, hogy ezek a szörnyek a továbbiakban majd távol tartsák a gonosz szellemeket a kastélytól. Parkja 81 hektáron terült el, de évszázados fái közül mára kevés maradt, az építkezés során sokat kivágtak közülük. A református templom a Győzelem utcában áll, gótikus stílusban, torony nélkül épült, 1768-ban emelt haranglábja ma is áll, fazsindely borítja tetejét. A templomot magát Báthory Zsuzsanna építette 1457-ben férjének és fiának emlékére, akik a török elleni csatában veszítették életüket. 1752-ben egy vihar során a tetőszerkezet megrongálódott, s csak 1779-ben került új tető a templomra. Általános javítást végeztek rajta később 1859-ben és 1988-1992 között. A templom eredetileg római katolikus volt, de a reformáció idején a hívek áttértek a református vallásra. Szószéke terméskőből készült 1791-ben. A templom belsejének mennyezetén a Báthoryak címere látható. A római katolikus templom az Avasi út mentén található. Késői barokk stílusban épült, 1799-ben építette báró Vécsey László. 1909-1911 között újabb átépítésre került sor, s befejeződött a torony építése, melynek magassága 33 méter. 1914-ben a templom új Mária-oltárral gazdagodott, 1929-ben új orgonával, egy nagy és kis haranggal gyarapodott. A második világháború idején egy gránát beszakította hátsó falának egy részét, s javításra szorult. 1980-1999 között teljes felújítást nyert az egész templom, a plébániaépülettel együtt. Gránit kerítés vesyi körül, udvarát pedig parkosították. A görögkatolikus templom ugyancsak a Győzelem utcában található és 1816-1826 között épült. 1829-ben került sor a felszentelésére, amikor elkészült az ikonosztáz is. Két festményt emelhetünk ki a sok közül: Az utolsó vacsora és a Szent Miklós püspököt ábrázoló festményt. 1911-ben általános külső javítást végeztek, s akkor került új tetőzet a toronyra és a templomra. 1991-ben külső vakolatát teljesen megújították, 1998-ban új bekötő utat építettek hozzá. 2002-ben belsőleg is megújult. Híres emberek Almássy Péter (1885-1959) – római katolikus plébános Dr.Ioan Boeriu (1922-1998) – kutatómérnök Fodor Kálmán (1929-1980) – festőművész és tanár Gabányi István (1822-1893) – földbirtokos Lyahovics András (1914-1975) – görögkatolikus címzetes esperes Major András (1949-2009) – református lelkipásztor Szabó Csongor (1942-1994) – gyógyszerész, dermatológus, gyógynövények szakértője és termelője Dr. Telts Róbert (1845-1935) – orvos Báró Vécsey Aurél (1783-1857) – kanonok, a Kassai Papnevelde rektora, teológia tanár Báró Vécsey Miklós (1789-1854) – Szatmár vármegye főispánja, a budapesti Lánchíd építésének egyik kezdeményezője Véghoffer Sándor (1906-1980) – református lelkész Stazione di Garlasco Stazione di Garlasco vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Garlasco településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Vercelli–Pavia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Gropello Cairoli Stazione di Tromello Bárány (heraldika) Névváltozatok: (husvéti) bárány (Nagy Iván VIII. 297.), húsvéti bárány (Benke, Bánya 389.), Isten báránya (Benke, Bánya 399.) en: lamb, de: Lamm, Lamm Gottes, la: agnus, Agnus Dei Rövidítések: A bárány a kos ivadéka. A heraldikában szarvnélküli feje és a kostól gracilisabb, vékonyabb teste által különíthető el. Általában négy lábon álló helyzetben ábrázolják, amint az egyik (jobb) első lábával keresztes (általában Szent György) zászlót tart vagy az előtt áll, míg a fejét hátra fordítja. Általában szarvak nélkül vagy rövid, csigavonalban felcsavarodott szarvakkal vagy gyapjas bundával ábrázolt kecskeféle. Ha a kecskeféle szarva egyenes vagy enyhén ívelt, bak, ha egyenes, de rövid, zerge, ha csigavonalban meggörbült (vagy rövid, íves), kos. Főleg az egyházi címereken fordul elő. Bárány van a Református Egyház címerében és néha a városi címereken is látható (Debrecen, Szentendre, Bánffyhunyad, Korpona régi címere), általában vallási összefüggésben. A konstantinápolyi zsinat 692-ben elrendelte, hogy Krisztust nem Nappal és Holddal körülfogott bárány képében kell ábrázolni, hanem emberi mivoltában. A keresztény szimbolika a Krisztust jelképező bárányt tekintette jelképes áldozati állatának. A húsvéti bárány Jézus feltámadását és az újjászületést jelképezi. Ilyenkor glóriával a feje körül és keresztes zászlóval ábrázolják. Isten bárányát, mint heraldikai motívumot Franciaországban először IX. Lajos (1226-1270), Magyarországon II. Endre (1205-1235) király használta pénzein, címerein és egyéb helyeken a keresztes hadjáratban való részvétele emlékére, valamint IV. Béla dénérán is megjelenik. A bárány az apostolokat és Szent Ágostont is jelképezi, továbbá Keresztelő János és Szent Ágnes attribútuma és a Johanniták jelképe. Előfordul pl. Stubnyafürdő 1632-es címerében, mert a középkori Trencsényben a lovagok hőforrásokra épülő gyógyfürdőt működtettek. A fehér bárány az ártatlan jóság, a fekete bárány a rossz ember jelképe. A kereszténységben a "Jó pásztor" ábrázolásokon a bárány a vétkest jelképezi. János jelenéseiben a Bárány-Krisztus a világ uraként, ítélkezőként jelenik meg. A tudat átalakítása – Tanítások az együttérzés felkeltésének módjáról A tudat átalakítása – Tanítások az együttérzés felkeltésének módjáról (eredeti címe: Transforming the Mind: Teachings on Generating Compassion) című könyv nyolc verse a lojongként ismert tibeti spirituális írások közül a legfontosabb szöveg. Langri Thangpa írta ezt a rövid művet a 11. században. Ebben a közérthetően megfogalmazott tanításban a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco megmutatja, hogy hogyan ápoljuk a bölcsességet és az együttérzést a mindennapokban. 1999. májusában a dalai láma nyilvános előadásokat és tanításokat adott a londoni Wembley Konferencia-központban, a Royal Albert Hallban, illetve a Lambeth Palace-ban. Az Egyesült Királyságban tett látogatásával több szervezet kérésének is eleget tett, köztük a brit Tibetháznak és a Canterbury érsekének. A könyvben szereplő legfontosabb témakörök: az együttérzés fejlesztése, az önmagunkkal és másokkal szembeni viselkedésünk kiegyensúlyozottsága, a pozitív gondolkodási mód kifejlesztése, a negatív élmények és tapasztalatok felhasználása a spirituális fejlődésben. A magas rangú tibeti láma a tibeti nép egyik legfontosabb spirituális vezetője. Számos jelentős elismerést kapott (lásd: A 14. dalai láma díjainak és elismeréseinek listája), egyebek mellett a Nobel-békedíjat. Olimpiai érmesek listája kézilabdában Ez a lap az olimpiai érmesek listája kézilabdában 1936-tól 2016-ig. Összesített éremtáblázat (A táblázatokban Magyarország és a rendező nemzet sportolói eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.) Keviszőlős Keviszőllős (korábban Keviszöllős, szerbül Селеуш / Seleuš, románul Seleuş, németül Selleusch) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Alibunár községhez tartozik. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Alibunári járásához tartozott. Fekvése Pancsovától északkeletre, Alibunár, Ilonc és Végszentmihály közt fekvő település. Népesség 1910-ben 2773 lakosából 21 fő magyar, 22 fő német, 7 fő szlovák, 2540 fő román, 29 fő szerb, 45 fő egyéb (legnagyobbrészt cigány) anyanyelvű volt. Ebből 28 fő római katolikus, 2 fő református, 7 fő ág. hitv. evangélikus, 2616 fő görögkeleti ortodox, 9 fő izraelita, 2 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 1203 fő tudott írni és olvasni, 111 lakos tudott magyarul. Bidzsevo Bidzsevo (macedónul: Биџево, albánul Bixhova) település Macedóniában, a Délnyugati körzetben, Sztruga községben. Népesség 2002-ben 546 lakosa volt, akik közül 421 albán, 118 macedón és 7 más nemzetiségű. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Sveti Anton (Malinska-Dubašnica) Sveti Anton (olaszul: Sant'Antonio di Veglia) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik. Fekvése Krk északnyugati részén Malinskától 3 km-re délre fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Sveti Anton és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják. Története A település nevét a központjában álló, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templomáról kapta. A sziget a 12. századtól a Frangepánok igazgatása altt állt, majd 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 116, 1910-ben 39 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 147 lakosa volt. Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma egyhajós épület, kis félköríves szentéllyel. Homlomzata felett nyitott római típusú harangtorony áll benne két haranggal. A homlokzat elé tágas fedett előcsarnokot építettek, melynek bal oldalán egy fülkében Szent Antal szobra látható. Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix A részecskefizika standard modelljében a Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix (CKM-mátrix régebben Kobajasi–Maszkava-mátrix vagy KM-mátrix) egy unitér mátrix, ami az ízváltó gyenge bomlások erősségéről hordoz információt. Technikailag megadja az egymásnak meg nem felelő azon kvantumállapotok közötti kapcsolatot, amikor a kvarkok erős kölcsönhatásban vesznek részt ill. gyenge kölcsönhatásban vesznek részt. A mátrix fontos a CP-sértés megértésében. A mátrixot három kvarkgenerációra Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide vezette be, egy generációt hozzáadva Nicola Cabibbo korábban bevezetett mátrixához. A mátrix A bal oldalon látható a CKM-mátrix az erős sajátállapotokkal a jobb oldalon pedig a gyenge sajátállapotok. A CKM-mátrix definiálja egy q kvark átmeneti valószínűségét egy másik q' állapotba. Az átmenet arányos -tel. Kísérletileg a mátrixot durván a következőnek találták: A paraméterek száma Határozzuk meg a CKM-mátrix azon paramétereit, amik fizikailag különösen fontosak. Ha a V mátrixban N kvarkgeneráció (2N íz) van, akkor: Egy N × N komplex mátrixnak 2 N 2 valós paramétere van. Az unitaritási feltétel ∑ k V ik V * jk = δ ij . Ezért az átlós elemekre ( i = j ) N , a többire pedig, N ( N −1) feltétel van. Ezért egy unitér mátrixban a független valós paraméterek száma N 2 . Egy fázist minden kvarkmezőbe beledefiniálhatunk. Egy közös globális fázis nem megfigyelhető. Azaz van 2 N −1 "kevésbé független" paraméter, tehát a szabad paraméterek teljes száma ( N −1) 2 . Ezek közül N ( N −1)/2 forgásszög, azaz másképpen kvark keveredési szög . A maradék ( N −1)( N −2)/2 paraméter komplex fázis, ami CP-sértést okoz. N=2 esetén csak egy paraméter van, ami egy keveredési szög a két generáció között. Történetileg ez volt a CKM-mátrix első verziója, amit Cabibbo-szögnek hívunk felfedezőjéről, Nicola Cabibboról. A standard modell esetén N=3, azaz három keveredési szög és egy CP-sértő komplex fázis van benne. Megfigyelések és jóslatok Cabibbo ötlete két megfigyelt jelenség megmagyarázásának igényéből eredt: a következő átmeneteknek: u↔d és e↔νe , μ↔νμ hasonló az amplitúdója. a ritkaságváltó ΔS=1 átmenetek amplitudója 1/4-e a ritkaságőrző ΔS=0 átmenetekének. Cabibbo megoldása a gyenge univerzalitás kimondása volt az 1. pont megoldására és egy keveredési szög θc (Cabibbo-szög) bevezetése a d és s kvark között a 2. pont megoldására. Ahogy az előző pontban láttuk, 2 generáció esetén nincs CP-sértő fázis. Mivel a CP-sértést már 1964-ben látták a semleges kaon bomlásában, ez világosan előrejelezte a harmadik generáció létezését, ahogy azt 1973-ban Kobayashi és Maskawa kimutatta. A bottom kvark 1976-os felfedezése a Fermilabban Leon Lederman csoportja által azonnal elindította a kutatást a hiányzó top kvark iránt, ami 1995-ben vezetett végül sikerre ugyancsak a Fermilabban. Gyenge univerzalitás Az unitaritási feltétel a CKM-mátrix diagonális elemein a következőképpen írható: minden i generációra. Ez azt jelenti, hogy a csatolások összege minden egyes fel-típusú kvark és az összes le-típusú kvark között ugyanaz minden generációra. Ezt az összefüggést Cabibbo 1967-ben mutatta ki és gyenge unverzalitásnak hívta. Elméletileg ez annak a következménye, hogy minden SU(2)-dublett ugyanazzal az erősséggel csatolódik a gyenge kölcsönhatás mértékbozonjaihoz. Mindez továbbra is a kísérleti tesztek tárgya. Az unitaritási háromszögek A CKM-mátrix többi unitaritási feltétele a következőképpen írható: Tetszőleges rögzített i és j esetén ez három komplex számra kirótt feltétel (minden k esetén 1-re), amelyek eszerint egy háromszög csúcsait alkotják a komplex számok síkján. Az i-j párt hatféleképpen választhatjuk meg, ezért hat ilyen háromszögünk van, s ezek mindegyikét egy unitér háromszögnek hívjuk. Alakjuk nagyon különböző lehet, de területük ugyanaz, ami összefüggésbe hozható a CP-sértő fázissal. A terület eltűnik a standard modell olyan speciális paraméterei esetén, amikor nincs CP-sértés. A háromszögek irányultsága a kvarkmezők fázisától függ. Mivel a háromszög három oldala közvetlen kísérletekkel meghatározható, ahogy a három szög is, a standard modell tesztelésének egyik fajtája, hogy megvizsgáljuk, vajon a háromszög bezár-e. Ez a célja néhány mostani kísérletnek, mint a japán BELLE-nek és a kaliforniai BaBarnak. Zeffer András Zeffer András, becenevén Zefi (Budapest, 1958. október 29.), billentyűs, énekes, zeneszerző, a P. Mobil egykori tagja, a RockBand és a Mobilmánia vezetője. Pályafutása Évekig tanult zongorán, majd sípos orgonán. Első komolyabb együttese az S.O.S volt, ahol Kocsándi Miklóssal, a korábbi P. Mobil-énekes Szegváry Gáborral és Sárvári Vilmossal játszott együtt. Utóbbival 1980-ban igazoltak a P. Mobilba, Cserháti István és Bencsik Sándor helyére. A P. Mobil együttesben vált ismertté, népszerűvé. Mint billentyűs, leginkább híres Hammond-orgonájával együtt említik. Virtuóz játéka a rockzenét hallgatók körében igen kedvelt. 1997-ben Tunyogi Péterrel és Kékesi Lászlóval együtt el kellett hagyniuk a P. Mobilt, ekkor a Tunyogi Band utódjaként megalakították a Tunyogi Rock Band (TRB) együttest. Kitartásának, tenni akarásának és sok munkájának köszönhetően a TRB sok sikeres koncertet adott országszerte, valamint színvonalas kiadványokat jelentettek meg. 2004-től Tunyogi Péter betegsége miatt már nem csak billentyűse és vezetője, de énekese is a nevét The Rock Bandre változtató zenekarnak. 2006 júliusában súlyos stádiumban lévő akut leukémiát diagnosztizáltak nála. Közel egy év kórház, steril box, csontvelő-transzplantáció után csodával határos módon meggyógyult. Betegsége ideje alatt végig egy internetes naplóban számolt be meghökkentő őszinteséggel betegségéről, kezelésekről, gyógyulásáról. 2006. november 5-én egyedülálló módon segítette felgyógyulását a zenészszakma. Rockzenészek egy rockzenészért címmel rendeztek segélykoncertet Zefiért telt házzal és közel 100 neves fellépővel. Zeffer András gyógyulása után fiatal, igen tehetséges zenészekkel alakította újjá zenekarát, amivel viszi tovább a TRB örökséget, amiért olyan sokat dolgozott. Zeffer András és a RockBand néven 2007. október 27-én léptek először színpadra, Zefi visszatérő koncertjén, ahol telt ház ünnepelte a felgyógyult rockzenészt. A koncert megjelent DVD formában. 2008 októberében ünnepelte 50. születésnapját. Ez az év sok minden másért is emlékezetes marad: májusban megalakította (az év zenei szenzációjának számító) Mobilmánia zenekart, egykori P. Mobil-tagokból: Vikidál Gyulával, Tunyogi Péterrel, Rudán Joe-val és Kékesi Lászlóval. Sikeres koncertjeiket látva az EMI kiadó lemezszerződést ajánl föl nekik. Amikor már elkészültek az új dalok, tragédia éri a zenekart és a magyar rockot is: egy balesetben Tunyogi Péter életét veszíti, így a lemezt már nélküle fejezik be decemberben. Ugyanabban a hónapban megjelenik első könyve: Őssejt és Rock and Roll címmel, amiben az internetes napló bővített formáját olvashatjuk, továbbá megszólalnak orvosok, rajongók, családtagok is. 2009. Mobilmánia együttes Petőfi csarnokban megtartott nagy koncertjén jelen vannak a régi P. Mobil dobos társak. Szenzációként a színpadon 5 független dobfelszerelés látható és hallható. Ebből a koncertből DVD és CD is készült. 2010. Alexandrával köt szerződést egy újabb stúdió albumra. Az út legyen Veled címmel. 2011-ben elnyerik a MAHASZ Fonogram Magyar Zenei Díját az Út legyen Veled című albummal. 2012. Pecsa Szabadtéri színpadon hatalmas Mobilmánia koncertet adnak, Zeffer András 35 éves jubileumi éve alkalmából. Szerződés köt a Hammer Records-szal. A Pecsa koncertből Dupla audió CD és DVD készül. 2013-ban megjelenteti a Világon is első zenei 3 dimenziós blu-ray kiadványukat 5.1 és 2.0-as hanggal, melyen a Pecsa koncert verziója látható és hallható. 2014-ben a Mobilmánia elkészíti 3. stúdióalbumát Fénypokol címmel. A munkálatokat a SuperSize Recording Stúduóban készítik. Minden idők egyik legjobb magyar rockzenei albuma. 2017-ben jelent meg a Mobilmánia legutóbbi albuma, Vándorvér címmel. 2018 január 6-án pedig tripla jubileumi koncertre került sor a Papp László Budapest Sportarénában: Vikidál Gyula 70, Zeffer András 60, a Mobilmánia pedig 10 éves születésnapját ünnepelte. A műsör két részből állt: az első részében Vikidál (Dinamit, P.Box, színház), a második részben Zeffer András saját (Tunyogi Rock Band, RockBand ), illetve előbbivel közös munkássága (P.Mobil, Mobilmánia) került terítékre. A vendégek névsora: az egész koncertet a Vass Lajos Szimfónikus Zenekar színesítette, az első blokkban közreműködott Nagy Anikó és Zöld Csaba színművészek, Homonyik Sándor énekes, Jankai Béla és fiai (Valentin, Sebastian), továbbá Vikidál Gyula első zenekara (Gemler) gitárosa, Szabó László "Morci"; a második blokkban pedig Závodi János és Lukács Peta játszottak, és megemlékeztek Tunyogi Péterről is. Diszkográfia P. Mobil 1981 - Mobilizmo LP/CD 1983 - Heavy Medal LP/CD 1984 - Rocklegendák 3. - Honfoglalás LP/CD 1993 - Stage Power (antológia 1981-1984) 2CD 1994 - Ez az élet, Babolcsai néni! CD 1994 - A legrosszabb koncert (koncertfelvétel) VHS 1994 - Worst of P. Mobil (koncertfelvétel) CD 1995 - Rest of P. Mobil (1994-es koncertfelvételek + 1995-ös stúdiófelvételek) CD 1995 - A zöld, a bíbor és a fekete - Bencsik Sándor-emléklemez (válogatás) CD 1995 - Honfoglalás - Szimfonikus verzió CD 1996 - Honfoglalás '96 - Rockverzió maxi CD 2002 - Honfoglalás (1995-ös és 1983-as koncertfelvétel) DVD+CD 2003 - Múlt idő 1973-1984 (demók, bootlegek) CD 2004 - Magyar fal (1983-as koncertfelvétel) / Heavy Medal (1983-as dokumentumfilm) DVD+2CD 2009 - Örökmozgó lettem 2. (dokumentumfilm) / A legrosszabb koncert (1994-es koncertfelvétel) DVD 2009 - Honfoglalás '96 - Rockverzió / Honfoglalás - (1995-ös) Szimfonikus verzió / Honfoglalás (1983-as koncertfelvétel) CD 2009 - 4 Rocktenor (1995-ös koncertfelvétel) DVD Vendégként 1997 - Száz év zene ( Som Lajos , Závodi János és Horváth Attila szerzői lemeze) CD Tunyogi Rock Band / TRB 1997 - A tegnap itthagyott CD 1997 - A King For Yesterday CD 1998 - TRB Koncert VHS/CD 2001 - Szárnyakon szédülő CD 2003 - Próbáld meg őszintén - Koncert CD 2008 - Tunyogi Péter emlékére - TRB koncert (videoklipek + 1998-as koncertfelvétel) DVD 2008 - Az légy, aki vagy - Horváth Attila Életmű (válogatás) CD 2008 - Ha volna két életem - Horváth Attila Életmű (válogatás) CD 2008 - Szabad vér - Horváth Attila Életmű (válogatás) CD Zeffer András 2004 - Új utakon (szerzői album) CD the Rock Band / tRB 2004 - Születtem, szerettem CD 2005 - the Rock Band Koncert DVD/CD 2006 - Unplugged (az Echo Quartettel) CD 2008 - Szabad vér - Horváth Attila Életmű (válogatás) CD Zeffer András és a RockBand 2007 - A Legenda visszatér (koncertfelvétel) DVD 2008 - Szabad vér - Horváth Attila Életmű (válogatás) CD RockBand 2009 - MobilMánia Koncert (koncertfelvétel a MobilMánia előzenekaraként) DVD MobilMánia 2008 - Ez a mánia CD 2009 - MobilMánia Koncert (előzenekar a RockBand) DVD+CD 2010 - Az út legyen veled 2012 - Vagyunk és maradunk még DVD+2CD 2013 - Vagyunk és maradunk még 3 Dimenziós BLURAY 2014 - Fénypokol CD 2016 - Fénypokol koncert DVD+CD 2017 - Vándorvér CD 2018 - Ez még nem a Pokol/ Landed In Your Hell CD Díjak Magyar Arany Érdemkereszt (2017) Sidi Péter Sidi Péter (Komárom, 1978. szeptember 11. –) Sokszoros Világ és Európa-bajnok magyar sportlövő, számszeríjász. Sportpályafutása 1994-2000 1994-ben kezdett el sportlövészettel foglalkozni. Első hazai sikereit a junior korosztályban érte el: 1997-ben, a szabadpuska összetett versenyében lett harmadik. 1998-ban már a felnőttek között győzött a légpuska ob-n. A barcelonai junior vb-n egyéniben 11., csapatban első helyen végzett. Ugyanitt kisöbű sportpuska összetettben 7., légpuskában 10. lett. A tallinni légfegyveres junior Eb-n a légpuskás versenyszám 21. helyén zárt. A koppenhágai junior Eb-n a szabadpuska fekvő versenyben egyéni 13., csapat harmadik volt. Összetettben 9., csapatban 4. lett. 1999-ben ismét magyar bajnok lett légpuskában, kisöbű sportpuska összetettben 4. lett. A franciaországi Eb-n kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetű csapatban 16. volt. Az arnhemi légfegyveres Eb-n 7. lett légpuskával A 2000-es ob-n légpuskával aranyérmes lett, szabadpuska összetettben negyedikként végzett. A müncheni légfegyveres Eb-n harmadik lett a légpuskások között. Az olimpián kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetben 13., összetettben 25., légpuskával 15. lett 2001-2004 A következő évben szabadpuska fekvő versenyben második, csapatban első, összetettben első, csapatban harmadik, légpuskával első lett a magyar bajnokságban. A zágrábi Eb-n kisöbű sportpuska fekvő versenyszámban 12., összetettben 44. lett. A pontavedrai Eb-n légpuskával ezüstérmes lett. 2002-ben kisöbű sportpuska összetettben magyar bajnok lett, csapatban harmadik helyezést ért el. A Lahtiban lebonyolított világbajnokságon légpuskával 18., kisöbű sportpuska összetettben 3. fekvőben 37. lett. Harmadik helyezése olimpiai kvótát ért. A szalonikiben rendezett légpuskás Eb-n első volt. 2003-ban légpuskával és kisöbű sportpuska összetettben országos bajnok lett egyéniben és csapatban. Kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetben 5. lett. A plzeni Eb-n sportpuskában nem jutott a legjobbak közé. A göteborgi légfegyveres Eb-n légpuskában 10. volt. Az USA-ban rendezett vk viadalon második lett légpuskával. Az olimpia évében kisöbű sportpuska összetettben első, fekvőben harmadik lett az ob-n. A két csapatversenyben ezüstérmet szerzett. Légpuskával egyéniben és csapatban is bajnok volt. Ebben a szakágban a világcsúcsnál jobb eredményt ért el, de rekordot csak világversenyen lehet dönteni. A győri légfegyveres Eb-n első helyezett lett. Az athéni Világ Kupán sportpuska fekvőben negyedik volt. Az olimpián a sportpuska összetettben 19., fekvőben 28. légpuskával 12. volt. 2005-2008 2005-ben az ob-n sportpuska fekvő versenyben 6., csapatban első, kisöbű sportpuska összetettben harmadik, csapatban szintén bajnok, légpuskával egyéni és csapat aranyérmes lett. Tallinnban légpuskával 6. helyezett lett csapatban és egyéniben az Eb-n. A belgrádi Eb-n nem tudott kiemelkedő eredményeket elérni. A dél-koreai vk-viadalon légpuskával második, kisöbű sportpuska fekvőben negyedik, összetettben 16. lett. Légpuskás vk-versenyeken Fort Benningben második, Münchenben ötödik volt. A következő évben légpuska egyéni és csapatbajnok lett. A zágrábi világbajnokságon a kisöbű sportpuska fekvő versenyszám csapatversenyében ért el harmadik helyezést. Nagyöbű sportpuskával összetettben 12., Nagyöbű fekvőben második lett. Standardpuskával hatodik, légpuskával 23. volt. A moszkvai légfegyveres Eb-n légpuskával 15. lett. A Világkupa-versenyeken Kantonban légpuskával negyedik, sportpuska fekvőben 12., összetettben 11. lett. A brazíliai Resendében légpuskával nyolcadik lett. 2006 májusában országos csúcsot ért el a kisöbű sportpuska összetett versenyszámában. Pár nappal később Münchenben sportpuska fekvőben megnyerte a vk-versenyt. Ezzel a magyar sportolók közül elsőként szerzett olimpiai kvótát. A 2007-es magyar bajnokságon a kisöbű szabadpuska bajnoka lett egyéniben és csapatban valamint a légpuska elsőségét is megszerezte. A granadai Eb-n kisöbű sportpuskával 4., fekvő testhelyzetben 6., nagyöbű sportpuska fekvőben 10., standardpuskával 14. lett. A légfegyveres Eb-n Deuvilleben 9. volt. A Sydneyben rendezett vk-versenyen 11. helyen végzett kisöbű sportpuska összetettben. Bangkokban légpuskával első, 2008-ban légpuskás és kisöbű szabadpuska összetett magyar bajnok volt egyéniben és csapatban. A légpuska Európa-bajnokságán kilencedikként végzett. Az olimpián légpuskával 6., kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetben 39. összetettben 25. lett. 2009-2012 2009-ben kisöbű szabadpuska összetettben és légpuskával magyar bajnok lett. A prágai légfegyveres Eb- légpuskával nyolcadikként végzett. Az eszéki Eb-n a kis- majd a nagyöbű szabadpuska összetettben első (utóbbiban világcsúccsal), kisöbű fekvőben 20. lett. A nagyöbű standard puska összetett versenyéből kizárták, mert fegyvere elsütési ereje 10 grammal kisebb volt a megengedettnél. 2009. októberében légpuskával második lett a Világkupa-döntőjében. A Nemzetközi Szövetség az év sportlövőjének választotta. A következő évben második lett a merakeri Eb-n. Az ausztráliai vk-versenyen kisöbű szabadpuskával 9., kisöbű szabadpuska összetettben harmadik lett. Pekingben negyedik helyezett lett. Ugyanebben a sorozatban, Fort Benningben összetett 5. helyezett lett. A júliusi, müncheni vb-n légpuskával második lett. Ezzel ismét elsőként kvalifikálta magát Magyarországról az olimpiára. Szintén a vb-n kisöbű sportpuska fekvő versenyszámban negyedik, összetettben első lett. Nagyöbű sportpuska fekvőben 28., összetettben ötödik helyen zárt. Októberben, Plzenben megnyerte a nagyöbű sportpuska összetett versenyének Ek-döntőjét. A müncheni Vk-döntőben légpuskával harmadik, kisöbű sportpuska összetettben 2. lett. Az év végén az év magyar sportolója szavazáson második lett a férfiak között. A Nemzetközi Sportlövő Szövetség szavazásán harmadik lett. 2011-ben február 11-ig hat nemzetközi versenyt nyert meg sorozatban. (Trizinben, Ruséban, Győrben, Münchenben, Svájcba, és Wroclawban) Márciusban a bresciai légfegyveres Eb-n szerzett egyéniben légpuskával arany-, csapatban bronzérmet. Ezt követően Sydneyben kisöbű sportpuska összetettben 18., légpuskával 9. lett. Áprilisban megnyerte a dél-koreai Csangvonban a légpuskások vk versenyét. Sportpuska összetettben negyedik volt. Az augusztusi belgrádi Eb-n első lett a kisöbű szabadpuska 3x40 lövéses összetett versenyszámában, és második a standard puska 300 méteres versenyében, valamint a 300 méteres nagyöbű sportpuska 3x40 lövéses összetett számában. A 2012-es, Vierumäkiban megrendezett légfegyveres Európa-bajnokságon negyedik lett légpuskával. Márciusban a wroclawi GP-versenyen a kisöbű szabadpuska összetettben második lett. A kuvaiti Gp-n első lett légpuskával és kisöbű szabadpuska összetettben. A légfegyveres ob-n légpuskával lett magyar bajnok. A világkupában Londonban 12. lett kisöbű szabadpuska összetettben. Milánóban légpuskával hatodik, szabadpuskával összetettben 12., fekvő testhelyzetben kilencedik volt. Münchenben légpuskával tizedikként zárt. Szabadpuska összetettben 40., fekvőben 39 lett. Az olimpián légpuskával 394 körrel a 13. helyen végzett. A kisöbű szabadpuska fekvő számában kilences holtversenyben lett a negyedik a selejtezőben. A szétlövésben a 11. helyet szerezte meg és nem jutott a döntőbe. A kisöbű sportpuska összetett versenyszámában a hatodik helyet szerezte meg. Augusztus végén a számszeríjász világbajnokságon 10 méteren 594 kört lőtt. Ezzel megjavította saját világcsúcsát. A döntőben 98 körrel aranyérmet szerzett. 2013–2016 2013. január 27-én Münchenben az abszolút világrekord beállításával, 600 körrel tudott győzni, kiérdemelve ezzel a torna legjobb versenyzője díjat is. A légfegyveres Európa-bajnokságon puskával csapatban hatodik, egyéniben hetedik lett. Májusban, Fort Benningben a világkupaversenyen, légpuskával az alapversenyben 631,9 körrel világcsúcsot ért el. Még ugyanebben a hónapban Münchenben 633,5 körrel tovább javította világ legjobb eredményét. A sportlövő Európa-bajnokságon kisöbű szabadpuska fekvő versenyszámban 42., kisöbű sportpuska 3 × 40 lövéses összetettben hetedik lett. Nagyöbű szabadpuska összetettben hatodik lett. 300 méteres standard puska összetettben kizárták. A számszeríjász Európa-bajnokságon ezüstérmes lett 10 méteren, 30 méteren és összetettben is. A 30 méteres selejtezőben világcsúcsot ért el. 2014-ben a moszkvai légfegyveres Európa-bajnokságon puskával egyéniben 11., csapatban 10. lett. A számszeríjász világbajnokságon 10 méteren bronzérmes volt. A szeptemberi sportlövő-világbajnokságon légpuskával 14. helyezést ért el. A 2015-ös légfegyveres Európa-bajnokságon döntőbe jutott, de a zsűri által megjavított lövészruhát a zsűri önmaga szabálytalannak mínősítette és kízárta. Az óvást az osztrákok adták be és Sidi helyére osztrák sportlövő lépett a 9-ik helyről előre a döntőt érő 8-ik helyre. A hivatalos jegyzőkönyben "body taping" szerepel kizárási okként, mely teljes ellentmondásban áll a zsűri által a szétesett zibbzár zárásaként felrakott ragasztószalaggal. A visszaélésre az MSSz fellebezéssel élt helyben és később az Európai Sporltövő Szövetségnél, de ez már nem változtathatott a helyezéseken. Áprilisban férfi légpuskában megnyerte a csangvoni világkupaversenyent, ezzel olimpiai kvótát szerzett. A sportlövő Európa-bajnokságon a nagyöbű szabadpuska fekvő számában 14. volt. Ugyanennek a fegyvernemnek a 3 × 40 lövés összetett számában aranyérmet szerzett. A standard puska 300 méteres számában harmadik helyezést ért el. A világkupa-döntőn légpuskával hatodik lett. Az Európa-kupa döntőjében a nagyöbű 60 lövéses fekvő, valamint a 3 × 40 lövéses összetett versenyben is ezüstérmes lett. 2016 májusában a dániai 300 méteres sportlövő Európa-kupán a nagyöbű standard puska 3 × 20 lövéses összetett versenyében 590 körrel világcsúcsot ért el. Másnap a nagyöbű szabadpuska 3 × 40 lövéses versenyében újabb világcsúcsot ért el 1187 körrel. A 2016. évi nyári olimpiai játékokon a 10 méteres légpuska versenyben 5. helyen végzett. Októberben légpuskával megnyerte megnyerte a világkupa-döntőt. 2017– 2017 februárjában, az újdelhi világkupaversenyen légpuskával 623,7 körös Európa-rekordot ért el. Díjai, elismerései Az év sportlövője (2009) Az év sportlövője harmadik helyezett (2010) Az év magyar sportlövője (2002, 2003, 2004, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2013, 2015, 2016 ) Az év magyar számszeríjásza (1999, 2001, 2002, 2003,2004,2005,2006,2007,2008,2009,2010, 2011, 2012,2013, 2014,2015,2016,2017 ) Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (2008) Az év magyar sportolója második helyezett (2010) Magyar Ezüst Érdemkereszt (2012) Hazáért Érdemkereszt Miniszteri elismerő oklevél MOB Fair Play diploma Plaaz Plaaz település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: American Journal of Chinese Studies Az American Journal of Chinese Studies az American Association for Chinese Studies által kiadott, 1984-ben alapított sinológiai szakfolyóirat. Leírás Az 1984-ben alapított lektorált, sinológiai szakfolyóirat évente kétszer – áprilisban és októberben – jelenik meg. Gyurkó Lajos (tanár) Gyurkó Lajos (Tószeg, 1926. április 23. – 2008. április 9.) a Budapesti Corvinus Egyetem Matematika tanszékének docense. Egész életében egyetlen munkahelye volt, az egyetem Matematika tanszéke, és egyetlen hivatása: az oktatás. Tószegen született 1926. április 23-án. A Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági tanárképző szakán végzett 1951-ben, matematika-fizika-kémia tagozaton, ahol többek között Öveges József fizika-professzor is a tanára volt. Gyakornokként került a Huszár Géza vezetésével működő Matematika tanszékre 1951-ben. Kiváló oktató volt, megvolt benne az a különleges kisugárzás, amiből minden diákja érezte, hogy nagyszerű tanárhoz került Első nagyobb megbízatása az egyetem esti-levelező képzésének megszervezése volt. A következő nagy feladat: az 1970-es évek legelején az ő vezetésével indult el az egyetemen a számítástechnikai oktatás. Számos tananyag és jegyzet elkészítése fűződik nevéhez. Úttörő jellegű volt a Bevezetés a numerikus és gépi módszerekbe című jegyzete. A legendás Denkinger-Gyurkó: Analízis feladatgyűjteményt generációk sora használta az ország szinte összes felsőoktatási intézményében, és tanulnak belőle a mai napig is. A hazai felsőoktatásban az elsők között dolgozta ki és oktatta az Információelmélet című tárgyat, ami a korabeli alkalmazott matematika igen korszerű területe volt. Egyik alapító tanára és igazgatója volt az egyetem francia nyelvű képzésének a ’90-es években. Mindene volt a tanítás, kiváló előadókészsége és stílusa miatt méltán volt nagyon népszerű a hallgatók között. A Matematika tanszéken pályafutása alatt több generáció nőtt fel, mindannyian számíthattunk a segítségére és a barátságára. Gyurkó Lajos tanár úr, a Budapesti Corvinus Egyetem Matematika tanszékének nyugalmazott docense 2008. április 9-én örökre eltávozott. Torontáli István Torontáli István (Afula, 1948. október 12. – Budapest, 2010. május 17.) magyar zenész, a 100 Folk Celsius együttes egykori tagja. Élete 12 éves korában fuvolán kezdett játszani. 14 évesen - 1962-ben alapította meg első saját zenekarát, a Nautilust, iskolai osztálytársaival, mely négy évvel később már a ma jól ismert Neoton néven folytatta útját. Katonaévei alatt a seregben is zenélt. 1972-ben újabb zenekar, a Theatrum létrehozásában vett részt. 1975-76 között a jazz-konzervatóriumot végezte, közben két együttesben is zenélt. Ezután külföldön folytatta karrierjét, majd 1991-ben a RollStars együttessel tért vissza hazánkba. 1996-ban saját tv-sorozata volt, emellett szervezője és fellépője is volt az az évi Queen-emlékkoncertnek. 1996-tól haláláig a 100 Folk Celsius együttes tagja volt (basszusgitár, ének). 1999-ben a 100 Folk akkori csapatának három tagja (Kocsándi Miklós, Torontáli István, és Légrády Péter) megalapította a KTL Triót. 2010. május 17-én, életének 62. évében hunyt el súlyos betegségben. Diszkográfia Gyűjteményeken Pihe-Puha Szív / Achey , Breaky Heart (Supra Slágerek Magyarul, Zebra, 1992) Ne Menj El / Please Don't Go (Supra Slágerek Magyarul) Drága Alice (Top Hits '70, Zebra, 1993) Köss egy sárga szalagot a tölgyfára (Top Hits '70) Copella nattereri A Copella nattereri a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe, ezen belül a Lebiasinidae családjába tartozó faj. Előfordulása A Copella nattereri a dél-amerikai Amazonas és Rio Negro folyók alsó szakaszainál, valamint az Orinoco folyó felső szakaszánál található meg. Megjelenése Legfeljebb 4,5 centiméter hosszú. Életmódja A Copella nattereri trópusi, édesvízi halfaj. Tartása Ez a pontylazac kedvelt akváriumi hal. Akváriumban: 23-27 °C-ot igényel, pH: 5,8-7,5 keménység: ?-25NK°. Özgü Namal Özgü Namal török színésznő, 1978. december 28-án született Törökországban, Isztambulban, (İstanbul tartomány). Biográfia Özgü Namal Isztambulban született. A középiskolát az üsküdari Állami Líceumban végezte, ezt követően az Isztambuli Egyetem Állami Konzervatórium színház szakán diplomázott. 2004-ben a Büyü (Varázslat) és az Anlat İstanbul (Isztambuli mesék) filmekben kapott szerepet, valamint ugyanebben az évben az Isztambuli Állami Színház Taraf Tutmak darabjában lépett fel. 2007-ben főszerepet kapott az Mutluluk (Boldogság) c. filmben (rendezte: Abdullah Oğuz), és az alakításáért elnyerte a 44. Antalyai Filmfesztivál Arany Narancs-díjat a „legjobb színésznő” kategóriában. 2009-től az egyik legnézettebb török televíziós sorozatban is szerepelt (Hanımın Çiftliği – Az asszony földje). 2013-ban a Hande Altaylı Kahperengi c. regényéből adaptált Merhamet ("Együttérzés") c. televíziós sorozatban Narin szerepét alakítja. Alkonyat-sorozat Az Alkonyat, eredeti címén Twilight egy négy kötetből álló vámpírrománc fantasyregény-sorozat, melynek írója az amerikai Stephenie Meyer. A sorozat Isabella Swan, egy tinédzserlány életét követi nyomon attól kezdve, hogy a Washington állambeli Forks városkába költözik és beleszeret egy örökké 17 évesnek kinéző, valójában 109 éves vámpírba, Edward Cullenbe. A történetet Bella meséli, a Napfogyatkozás és a Hajnalhasadás néhány fejezetét kivéve, amelyekben a mesélő Jacob Black, Bella vérfarkassá változni képes barátja. Ezen kívül az írónő félbehagyott Midnight Sun című regényében Edward szemszögéből olvasható a történet, míg a 2010 júniusában megjelent The Short Second Life of Bree Tanner című novellában a Napfogyatkozás kötet egyik mellékszereplője mesél. Az első regény, az Alkonyat 2005-ös megjelenése óta a sorozat világhírűvé és igen népszerűvé vált, főképp a fiatal felnőttek körében. Számos díjat nyert a sorozat, többek között 2008-ban a Hajnalhasadás a British Book Awards „Az év gyerekkönyve” díját kapta meg, míg a sorozat egésze 2009-ben a Kids' Choice Awards „Kedvenc könyv”-díjában részesült. 2010. márciusi adatok szerint a sorozat köteteiből világszerte összesen több mint 100 millió példány fogyott, és legalább 38 nyelvre fordították le. A négy kötet 2008-ban a legtöbbet eladott könyvek listáját is vezette, például a USA Today-nél, és több mint 235 hetet töltött a The New York Times bestseller-listáján. A Summit Entertainment megvásárolta a regények megfilmesítési jogát; 2008-ban került a mozikba az Alkonyat, 2009-ben pedig az Alkonyat – Újhold. A harmadik film, az Alkonyat – Napfogyatkozás 2010. június 30-án került a mozikba, az Alkonyat – Hajnalhasadást pedig két részben mutatták be, az elsőt 2011. november 17-én, a második részt pedig 2012. november 16-án. A könyvsorozat keletkezése Az írónő Stephenie Morgan Meyer 1973. december 24-én született Hartfordban, Connecticutban. Szülei Stephen és Candy Morgan. Öt testvére van: Seth (aki az írónő honlapját szerkeszti), Emily, Jacob, Paul és Heidi. Gyermekkorukat Phoenixben, Arizonában töltötték. Itt ismerkedett meg férjével is (akinek beceneve Pancho) és 1994-ben össze is házasodtak. Stephenie egy évvel később sikeresen befejezte a Brigham Young Egyetem angol szakát. Három gyermek, Gabe, Seth és Eli édesanyja. Mormon vallású. Az Alkonyat-sorozattal Meyer a legolvasottabb írók közé került, 2008-ban a Time magazin 100 legbefolyásosabb emberének listáján a 49. helyet kapta, és a Forbes magazin 2009-es, a világ legbefolyásosabb hírességeinek százas listáján a 26. volt. Az írónő éves bevétele 2009-ben meghaladta az 50 millió dollárt. A sorozat háttere és sikerei Stephanie Meyer úgy nyilatkozott, az Alkonyat ötlete egy álmon alapszik, amit 2003. június 2-án látott. Álmában egy lány beleszeretett egy vámpírba, aki annak ellenére, hogy viszontszerette a lányt, továbbra is szomjazott annak vérére. Az álom alapján Meyer megírta azt a történetrészletet, ami később a regény 13. fejezete lett. Annak ellenére, hogy alig volt írói tapasztalata, három hónap alatt az álom alapján megírt egy teljes regényt. Testvérének annyira megtetszett a történet, hogy rávette Meyert, küldje el ügynökségeknek és kiadóknak. A 15 levélre, amit írt, csak egy pozitív visszajelzés érkezett, a Writers House irodalmi ügynökségtől. Végül a Little, Brown and Company kiadóval kötött egy három könyvre szóló szerződést 750 000 dollár értékben, mely szokatlanul magas összeg volt, az író ismeretlenségét tekintve. Megan Tingley, a szerkesztő, aki leszerződtette Meyert, azt nyilatkozta, félúton járt a kézirat olvasásában, amikor rádöbbent, hogy egy jövendőbeli bestsellert tart a kezében. A könyv 2005-ben került a könyvesboltokba. Az Alkonyat sikere után Meyer három új regényre terjesztette ki a történetet, az Újholdra (2006), a Napfogyatkozásra (2007) és a Hajnalhasadásra (2008). Az Újhold az első héten 5. helyre került a The New York Times ifjúsági bestellerlistáján, a második héten pedig első helyre emelkedett és tizenegy hétig uralta az eladási listát, összesen 50 hetet töltött rajta. A Napfogyatkozás megjelenése után a három kötet összesen 143 hetet töltött a New York Times listáján. A Hajnalhasadás első kiadása alkalmával 3,7 millió példány került a könyvesboltokba. Az első napon 1,3 millió példány kelt el belőle, amivel a Hachette Book Group USA minden idők legnagyobb eladási rekordját produkálta. A negyedik könyv befejezésekor Meyer jelezte, hogy a Hajnalhasadás az utolsó könyv, melyben Bella Swan a mesélő. 2008-ban a USA Today év végi bestsellerlistájának első négy helyét a sorozat kötetei foglalták el, melynek köszönhetően Meyer lett az első író, aki ilyen sikert ért el. 2009-ben a sorozat a Kids' Choice Award „Kedvenc könyv”-díját is megkapta, maga mögé utasítva a Harry Potter-sorozatot. Cselekmény Alkonyat Bella Swan az arizonai Phoenixből költözik a washingtoni Forksba, hogy édesanyja szabadon utazgathasson baseballjátékos új férjével. Az iskolában megismeri a titokzatos, jóképű Edward Cullent, akibe beleszeret. Kiderül, hogy Edward vámpír, aki – családjával együtt – csak állati vérrel táplálkozik. Egy, a Cullen családdal töltött délután során összefutnak egy James nevű vámpírral, aki elkezd Bellára vadászni. Edward és családja megvédi a lányt, aki Edward két testvérével, Alice-szel és Jasperrel Phoenixbe menekül. James azonban ide is követi a lányt. Cullenék végeznek a vámpírral, Edward pedig megmenti a súlyosan sérült Bella életét, majd visszatérnek Forksba. Újhold Miután Bella 18. születésnapi ünnepségén a lány megvágja az ujját, s a vér látványától megvadult Jasper (Edward testvére) megtámadja a lányt, Edward úgy dönt, elhagyja Bellát, hogy ne sodorhassa többé életveszélybe. Bella mély depresszióba süllyed, amelyet csak Jacob Blackkel, apja indián származású barátjának fiával kötött barátsága enyhít. Bella rádöbben, hogy Jacob farkassá képes változni, törzse több tagjához hasonlóan. Jacob és farkastársai megpróbálják megvédeni a lányt Victoriától, a megölt James kedvesétől, aki bosszút esküdött. Egy félreértés miatt Edward azt hiszi, Bella öngyilkos lett, ezért az olaszországi Volterrába utazik, a nagy hatalmú vámpírklánhoz, a Volturihoz, kérve, hogy vessenek véget az életének. Bella és Edward húga, Alice még időben érkeznek ahhoz, hogy megállítsák. A Volturi csak azzal a feltétellel engedi el őket, hogy megígérik, vámpírrá fogják változtatni Bellát. Bella, Edward és a Cullen család hazatér Forksba. Napfogyatkozás Victoria, akinek szerelmét Jamest Cullenék ölik meg az Alkonyatban, létrehoz egy vámpírsereget, hogy Bella közelébe férkőzhessen és bosszút állhasson. Közben Bella harcot vív magával is, Jacob és Edward között vívódik. Cullenék és a vérfarkasok egyesítik erőiket a vámpírhadsereggel szemben. A harc végén Edward megöli Victoriát. Hajnalhasadás Bella és Edward összeházasodik, majd nászútra indul. Nem sokkal később Bella rádöbben, hogy állapotos. A magzat gyorsan fejlődik és egyúttal lassan megöli édesanyját. Bella csaknem belehal a szülésbe, de Edward megmenti az életét azzal, hogy vámpírrá változtatja. Egy másik vámpírklán egyik tagja tévesen halhatatlan gyermeknek (kiskorban vámpírrá változtatott gyermeknek) hiszi Edward és Bella kislányát, Renesmeet és szól a Volturinak, akik Forksba utaznak, hogy végezzenek a vámpírgyerekkel és családjával. Cullenék más vámpírok segítségét kérik, hogy bizonyíthassák a Volturinak, a kislány nem jelent veszélyt. Végül sikerül meggyőzniük őket, így Edward és Bella boldogan élhet tovább kislányukkal. Főszereplők Isabella (Bella) Swan – A sorozat főhősnője, ügyetlen tinilány, aki vonzza a bajt. Sötétbarna hajú, barna szemű; kicsi az önbizalma és folytonosan azon gondolkodik, miért szereti őt Edward, akit végtelenül szépnek és csodálatosnak tart. Egyvalamiben azonban kiemelkedő: nem hatnak rá más vámpírok elmét célzó képességei, így például Edward nem tud a gondolataiban olvasni. Miután a negyedik könyvben vámpírrá változik, ezt a képességét továbbfejleszti és képes lesz másokra is kiterjeszteni elméje pajzsát. Edward Cullen – 1918 óta vámpír, a Cullen család tagja, nem iszik emberi vért, kizárólag állati vérrel táplálkozik. Edward beleszeret Bellába, feleségül veszi és végül gyermekük születik, akit Renesmee-nek neveznek el. Edward, a többi vámpírhoz hasonlóan gyűlöli a vérfarkasokat, így Bella legjobb barátját, Jacob Blacket is, később azonban, amikor megérti, kedvesének szüksége van a fiú barátságára, lassan megkedveli. Edward különleges képességű vámpír, képes mások gondolataiban olvasni – egyedül Belláéban nem, bár a Hajnalhasadás című kötet végére a lány megtanulja, hogyan engedje be férjét a pajzson belülre. Jacob Black – Az első regényben csupán mellékszereplő, a kvilájúta (Quileute) indián törzs tagja. Az Újholdban Bella legjobb barátja lesz. Jacob többet érez barátságnál és nehezen fogadja el, hogy Bella egy vámpír kedvese. Jacob, törzse más tagjaival együtt képes farkassá változni. A Napfogyatkozásban Bella rádöbben, hogy Jacobot is szereti, bár Edward iránt érzett szerelme sokkal erősebb. A Hajnalhasadásban Jacob a farkasfalkával is képes szakítani, hogy megvédje az állapotos Bellát, azonban Bella kislányának születése után megérti, hogy igazi lelki társa nem Bella, hanem a félig vámpír, félig ember Renesmee. Helyszínek A történet nagy része a washingtoni Forksban játszódik, ahol Bella édesapja, Charlie él. Meyer a regény írásakor nem járt még a városban, az interneten keresett rá az ország legcsapadékosabb vidékére, és a zord időjárása miatt választotta a kisvárost. Rövid ideig más városok is szerepet kapnak, Port Angeles és Olympia, valamint La Push, a kvilájúták tengerpartja. Az első regény néhány eseménye az arizonai Phoenixben játszódik, ahol Bella felnőtt és ahol egyébként az írónő is él. Seattle a Hajnalhasadásban kap nagyobb szerepet, amikor Jacob ide próbál menekülni Bella iránt érzett szerelme miatt, illetve amikor Bella itt próbál megtalálni egy J. Jenks nevű okirat-hamisítót. Többször megemlítik a floridai Jacksonville-t is, ahová Bella édesanyja, Renée költözik. Az Újholdban utaznak a szereplők először külföldre, az olaszországi Volterra városába, ahol a nagy hatalmú Volturi, a vámpírok önjelölt „rendőrsége” él. Volterra eredetileg kitalált helyszín lett volna, az írónő még azelőtt kitalálta a Volturikat, mielőtt a helyszín nevét megálmodta volna. Az első névopció Volturin volt, amiről úgy képzelte, valahol Toszkánában lesz, és elkezdett böngészni egy Olaszország-térképet, hogy pontosan le tudja írni a repülőtértől oda vezető utat. Ekkor fedezte fel Volterra nevét, meglepődve az általa kitalált vámpírklán és a helyszín nevének hasonlóságán. A városka ráadásul pont olyannak nézett ki a képeken, mint amilyennek Meyer a Volturik otthonát elképzelte. Második alkalommal Edward és Bella utazik külföldre, a nászútjukra, melyet az Esme-szigeten töltenek. A sziget az írónő szüleménye, és a regény szerint Brazília partjainál található. A negyedik kötetben említik a dél-amerikai őserdőket is, ahol Edward testvérei, Alice és Jasper kutatnak félvér vámpírok után. Mitológia Az Alkonyat-sorozat vámpírjai különböznek a hagyományosan ábrázolt vámpíroktól. Meyer vámpírjainak például nincsenek hosszú szívófogaik, mint ahogy a legtöbb vámpírt ábrázolni szokták, hanem igen erős és éles fogakkal rendelkeznek. A vámpírok általában elégnek, ha napfény éri őket, az Alkonyat vámpírjai ezzel szemben gyémántos fényben kezdenek ragyogni. Nem szükséges feltétlenül emberi vért inniuk, Cullenék például kizárólag állati véren élnek, mert nem akarnak embert ölni. Meyer azzal magyarázta a különbségeket, hogy amikor elkezdte írni az első regényt, nem volt tisztában a hagyományos vámpírszemlélettel, mert saját bevallása szerint sosem olvasott horrortörténeteket; a szereplőit egyszerűen csak ilyennek képzelte el. Csak nem sokkal a regény megjelenése előtt döbbent rá, hogy az ő vámpírjai „mások”, de már nem akarta megváltoztatni a történetet. Az Alkonyat-vámpírok e mellett rendkívül gyönyörűnek tűnnek az emberi szem számára, hideg, szoborszerű a testük, halhatatlanok, erősek és gyorsak, és közülük néhányan különleges képességekkel is rendelkeznek, Edward és a Volturi vezetője, Aro például képes a gondolatokban olvasni, a Volturi egyik testőre, Jane pusztán a gondolataival képes vámpíroknak és embereknek egyaránt fizikai fájdalmat okozni, Edward testvére, Alice pedig látja a jövőt. A sorozat mitológiájának másik meghatározó része a vérfarkasok legendája. A Forks környékén élő kvilájúta (Quileute) indián törzs tagjai képesek farkassá változni, ha arra van szükség, hogy megvédjék a törzset bármilyen veszélytől, de főképpen a vámpíroktól, akik ősi ellenségeik. A kvilájúták átváltozása akaratuk függvénye, nem köthető például a Hold változásához, mint az igazi vérfarkas legendáknál, ezért a negyedik könyv végén a Volturi például megállapítja, hogy a kvilájúták nem a „Hold Gyermekei” (Children of the Moon), ahogy a Volturi a holdtöltekor vérfarkassá változó embereket nevezi, hanem úgynevezett „alakváltók” (shape shifters). A törzs átváltozni képes tagjai férfiak, bár később kiderül, hogy nők is képesek rá. A farkassá változottak erősek, hatalmasak, mindaddig, amíg rendszeresen átváltoznak, nem öregszenek, és a falka képes hallani egymás gondolatait is, amíg farkasformában vannak. A farkasokat az Alfa vezeti, akiből egy falkában csak egy lehet. Így például amikor Jacob akaratlagosan elszakad a falkától, nem hallja többé a többiek gondolatait, csak a saját falkájáét; illetve felfedezi, hogy két külön falka alfahímjei viszont tudnak egymás gondolataiban olvasni. A kvilájúta törzs valóban létezik, és valóban farkasok leszármazottainak tartják magukat, ám a legenda további részeit, kiváltképp a vámpírokra vonatkozóakat, Meyer találta ki. Műfaja és felépítése Az Alkonyat-sorozat az ifjúsági romantikus fantasy műfajába tartozik, bár Meyer maga a „krimi, románc, horror, komédia” szavakkal jellemezte, amikor a kiadóknak küldözgette az első regényt, azonban az írónő szerint is leginkább a romantikus történet dominál, így úgy véli, ez illik rá a leginkább. A sorozat Bella, egy átlagos emberlány és Edward, egy vámpír egyáltalán nem hétköznapi szerelmét állítja a középpontba, valamint a második kötettől kezdve a Bella, Edward és Jacob, a farkassá változni képes indián fiú közötti szerelmi háromszöget írja le. Az írónő vigyázott arra, hogy a könyvekben ne szerepeljen explicit szexualitás, kábítószer vagy éppen durva káromkodás, mert úgy véli, a tinédzsereknek nem kell ilyesmikről olvasniuk. A szöveg egyes szám első személyben íródott, nagyrészt Bella a mesélő, a harmadik könyv epilógusát és a negyedik könyv egy részét azonban Jacob meséli el. Amikor a regény felépítéséről kérdezték, Meyer elmondta, nehéz számára kategorizálnia a történetet: Mindegyik kötet számozott és címmel ellátott fejezetekből áll, és mindegyik könyvet egy irodalmi idézet nyit meg. Az első könyv Bella és Edward megismerkedését, szerelembe esését dolgozza fel, a második könyv Bella „sötét korszakát” meséli el, amikor Edward elhagyja a lányt, hogy megvédje, a harmadik könyv középpontjában a Bella életéért vívott harc áll, míg a negyedik könyv Bella új életét, házasságát és vámpírlétét öleli fel. A könyvek címei külön jelentést hordoznak, kivéve az Alkonyat, ezt csupán azért választotta az írónő (hosszas töprengés után), mert az eredeti címmel (Forks) nem volt elégedett az ügynöke. Az Újhold a telihold ellentéteként jelenik meg, amikor a Hold teljesen eltűnik, és sötétséget hagy maga után: a cím így Bella Edward távozása miatti depresszióját, élete legsötétebb korszakát hivatott tükrözni. A Hajnalhasadás Bella új életét szimbolizálja. Inspiráció és motívumok Stephenie Meyer szerint a könyvei „az életről és nem a halálról”, illetve „a szerelemről és nem a vágyról” szólnak. Mind a négy könyvet egy-egy irodalmi klasszikus inspirálta: az Alkonyat Jane Austen Büszkeség és balítélet című művén alapszik, az Újholdat William Shakespeare Rómeó és Júliája inspirálta, a Napfogyatkozásban Emily Brontë Üvöltő szelek című műve jelenik meg, a Hajnalhasadásban pedig egy újabb Shakespeare-mű, a Szentivánéji álom. Az írónő azt is elmondta, hogy Orson Scott Card, valamint Lucy Maud Montgomery Anne otthonra talál-sorozata nagy hatással volt az írásaira. A regények egyik fő motívuma a választás és a szabad akarat problematikája. Meyer szerint a sorozat központi témája Bella saját élete fölötti döntése, illetve Cullenék azon elhatározása, hogy szomjuk ellenére sem hajlandóak embert ölni: „Tényleg úgy vélem, ez a vámpírjaim alapjául szolgáló metafora. Nem számít, hol tart éppen az életed, vagy mi az, amiről úgy hiszed, muszáj megtenned – mindig van választási lehetőséged. Mindig van egy másik út.” Az írónő elismerte, hogy mormon neveltetése befolyásolta írói munkásságát is; úgy véli, hogy a szereplői „többet gondolnak arra, honnan jöttek és hová tartanak, mint mások általában.” Műveiben, annak ellenére, hogy romantikus regények, igen mérsékelt szerepet kap a szexualitás. Meyer szerint ez nem tudatos lépés a részéről, de elismeri, hogy saját értékrendje befolyással bír a szereplőié felett: „Nem hiszem, hogy a könyveim igazán sötétek lennének, a személyiségem miatt. Mindig is sok lesz a fény a történeteimben.” A főszereplő Isabella Swan nevén sokat gondolkodott az írónő, végül azt a nevet adta neki, amit arra az alkalomra tartogatott, ha kislánya születne. Bella szerelmének Meyer olyan nevet akart adni, ami valaha romantikusnak számított, de azóta kiment a divatból. Charlotte Brontë Mr. Rochestere és Jane Austen Mr. Ferrarsa volt a minta. A többi szereplő elnevezéséhez az írónő azokból a nevekből válogatott, amelyek a szereplők születésének idején népszerűek voltak. A borítótervek némelyike szimbolikus jelentést hordoz, az Alkonyat borítóján látható piros alma a választást szimbolizálja, akár a Hófehérkében vagy a bibliai Édenkertben. A Hajnalhasadás borítóján látható sakkfigurák Bella személyiségének fejlődését szimbolizálják: a sorozat elején a sakktábla leggyengébb bábuja volt, a gyalog, a Hajnalhasadás végére azonban erős királynővé válik. Külföldi kiadások A könyvsorozatot 38 nyelvre fordították le, közülük a legutolsó az arab volt, négy fordító dolgozott a sorozat adaptációján és 2010. márciusában került a polcokra az Egyesült Arab Emírségekben az arab nyelvű verzió. A fordítás során számos nyelven megváltoztatták a címet, mert nehéz volt a Twilight szót átadni. Finnül Kísértés lett a címe, míg franciául Igézet, habár a francia nyelvben létezik a twilight-ra megfelelő kifejezés, az csupán a természeti jelenséget fedi le, és nem rendelkezik azzal a kettős jelentéssel, amivel az angol szó (az emberi élet alkonya). Dániában Tusmørke címmel jelent meg az első kötet, itt két könyvre bontották szét a fordítást, mert túl hosszúnak találták. Japánban három részben adták ki az Alkonyatot (The Boy Whom I Love Is a Vampire, Blood Tastes Sadness, The Vampire Family in the Darkness) és mangarajzokkal illusztrálták. Németországban Biss zum Morgengrauen címmel jelent meg, oroszul pedig a Szumerki címet kapta. A borítók is változtak országonként, hogy megfeleljenek az adott ország olvasóközönségének. Magyar nyelvre az első három kötetet Rakovszky Zsuzsa fordította, a negyediket Bosnyák Viktória, mind a négy kötet a Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg. Az Alkonyatból 2009 júniusáig 60 000 példány fogyott. A sorozat köteteit, összesen több mint 1200 oldalt, a rajongók kezdték el fordítani internetes oldalakon, mert az olvasók nem bírták kivárni, hogy magyarul is megjelenjenek. Magyarországon az eredeti borítóval jelentek meg a kötetek. A The Short Second Life of Bree Tanner 2010 októberében jelenik meg Magyarországon, Bosnyák Viktória lektorálásával. Kapcsolódó kiadványok Meyer eredetileg úgy tervezte, ír egy kiegészítő kötetet a sorozathoz Midnight Sun címmel, melyben az Alkonyat történetét Edward szemszögéből mesélné el. Úgy tervezte, csak az első kötetet írná meg így. A regény első 12 fejezetének piszkozata az írónő tudta és beleegyezése nélkül felkerült az internetre. Meyer azóta publikálta a piszkozatot a honlapján, hogy a rajongók legálisan is letölthessék, ám kijelentette, hogy határozatlan időre elhalasztotta a mű befejezését: „Ha most, a jelenlegi lelkiállapotomban megpróbálnám megírni a Midninght Sunt, valószínűleg James nyerne és az összes Cullen meghalna, ami nem illeszkedne túlságosan az eredeti történethez. Egyébként is, túlságosan elszomorít ez a helyzet ahhoz, hogy tovább tudjak dolgozni a regényen, így határozatlan időre félretettem.” Bár jelenleg nem tervezi, Meyer azt is elárulta, hogy ha valaha újra visszatér az Alkonyat-sorozathoz, akkor inkább Leah Clearwater vagy Renesmee, Bella és Edward kislányának szemszögéből írna. 2010. március 16-án a Yen Press kiadásában megjelent egy képregény, Twilight: The Graphic Novel, Vol. 1 címmel. 2010. március 30-án Meyer a hivatalos honlapján bejelentette, hogy The Short Second Life of Bree Tanner címmel kisregényt jelentet meg, ami a Napfogyatkozás című rész egyik mellékszereplőjének történetét dolgozza fel. A könyv 2010. június 5-én került a boltokba. Kritika Pozitív kritikai észrevételek A megjelenésekor az Alkonyat számos pozitív kritikát kapott, a Seattle Post-Intelligencer „szuper, új tiniregénynek” nevezte, a The Times szerint pedig sikerült tökéletesen elkapnia „a tinédzserkori szexuális feszültség és elidegenedés érzését”. Larry Carroll, az MTV Movies riportere Edward és Bella történetét „egy egész generáció ikonikus szerelmi történetének” nevezte. Az Amazon.com értékelése szerint az Alkonyat „mélységesen romantikus és hihetetlenül izgalmas”, míg a School Library Journal szerint „realisztikus, finom, szabatos és könnyű követni – az Alkonyat olvasói alig tudnak majd bírni magukkal, hogy végre belemélyeszthessék a fogukat.” Más értékelések szerint „kitűnő fantasy”, a „romantika és a horror megragadó egyvelege.” Lev Grossman a Time magazintól úgy véli, a könyveket egyfajta könnyedség jellemzi, ami leginkább az internetes rajongói fikciókra jellemző. Grossman a Gyűrűk urához és a Harry Potterhez hasonlította a sorozatot: „az emberek nem egyszerűen el akarják olvasni Meyer könyveit; szeretnének a borítón belülre mászni és bennük élni... Nincs olyan irodalmi terminológia, ami leírhatná, mi a közös az Alkonyatban és a Harry Potterben (illetve a Gyűrűk urában), de az ember azonnal tudja, amint meglátja: mindegyik világa sajátos belső integritással rendelkezik, amitől az ember úgy érzi, akár telket is vásárolhatna bennük.” A The Sunday Times szerint az Alkonyat-sorozat „nem hagyományos vámpírsorozat”, a történet szinte már fájdalmasan beteljesületlen, ami égő vágyat kelt az olvasóban és „kiderül, hogy Meyer egyáltalán nem egy hétköznapi író.” A The Times szerint „a vámpírok, melyek belemélyesztették fogaikat Harry Potterbe, az arizonai sivatagban születtek. Egy álom hozta el őket, s azonnal papírra vándoroltak, majd végigsöpörtek az ifjúságon, akár egy vírus, hogy aztán irodalmi szenzáció váljék belőlük.” A The San Diego Union-Tribune úgy véli, a sorozat a „halhatatlan szerelem klasszikus története, egy olyan történet, melynek rajongói egy világméretű jelenségről, egy vámpírfogas Harry Potterről áradoznak.” A The Guardian „képzeletdús mesélőként” írja le Stephenie Meyert, aki „termékeny szerző, és a könyvpiac egyik új, hatalmas alakja.” A USA Today a sorozat töretlen népszerűségére utalva egyik cikkében a „El az útból, Harry Potter!” szlogent használta. Az Entertainment Weekly Meyert „Anne Rice után a világ legnépszerűbb vámpírszerzőjének” titulálta. A The New York Times szerint az Alkonyat igazi irodalmi szenzáció, Matt Arado a Daily Heraldtól pedig úgy véli, a sorozat a legfantasztikusabb irodalmi jelenség azóta, hogy egy bizonyos szemüveges varázsló elvarázsolta a világot. Az Alkonyat-könyvek népszerűsége és hatalmas online rajongótábora számos alkalommal szolgáltatott hírt a sajtónak, az írónőt pedig gyakorta hasonlítják össze J. K. Rowlinggal. A Phoenix New Times szerint Meyer népszerűsége a Harry Potter-mániát idézi, a The Daily Telegraph szerint pedig az Alkonyat a Harry Potter „spirituális örököse”. Meyer minderre azt válaszolta, hogy „nagyon megtisztelő”, hogy összehasonlítják Rowlinggal, „de sohasem lesz még egy J. K. Rowling – az egy olyan jelenség, amit nem lehet megismételni”, bár azt megjegyezte, hogy a rajongótábort könnyebben össze lehet hasonlítani, mint az írókat: „Úgy vélem, mindketten olyan rajongókkal vagyunk körülvéve, akik tényleg nagyon lelkesek, és akár mérföldeket is képesek utazni, hogy lássanak, és tényleg törődnek a szereplőinkkel.” A Daily Herald szerint a sorozat fő közönsége a tinédzserkorú lányok, ám a jelenség a fiúkra és a felnőttekre is hatással van. A Daily Telegraph szerint „Stephenie Meyer hihetetlen sikereket ért el az angol nyelvterületeken és Európában, és sokan vélik úgy, hogy az Alkonyat-sorozat a Harry Potter okozta hiányt tölti be [a piacon].” A Little, Brown and Company kiadó szerkesztője, Megan Tingley szerint „Stephenie rajongói fanatikusak, Stephenie-nek jó mélyen sikerült megérintenie őket, s a rajongók érzelmi szinten válaszolnak.” A magyar fordítást gondozó Könyvmolyképző kiadó igazgatója, Katona Ildikó szerint a könyv sikere abban rejlik, hogy a romantikára éhes fiatalok és felnőttek nem manapság divatos és mindenhonnan agyonhajszolt nyílt erotikát, kommersz kapcsolatokat találnak a történetben, hanem ártatlanságot, „a tiszta szerelem illúzióját”, egy teljesen más erkölcsi értékrendet, mint amit a nyers testiséget, érdekeken alapuló kapcsolatokat propagáló modern filmek és regények képviselnek. Negatív kritikai észrevételek A számos pozitív fogadtatás mellett a sorozat kevésbé jó, olykor elítélő kritikákat is kapott. Stephen King úgy véli, „az igazi különbség [J. K. Rowling és Meyer között] az, hogy Jo Rowling egy fantasztikus író, Stephenie Meyer írásai viszont semmit sem érnek. Nem igazán jó író.” Ugyanakkor King megjegyezte, hogy a sorozat azért ilyen közkedvelt, mert „az embereket vonzza a történet, az iram; Stephenie Meyer esetében pedig nyilvánvaló, hogy egy egész generációnyi fiatal lánynak ír, s a könyveiben a szerelem és a szex biztonságosan fonódik össze. Érdekes és izgalmas, és nem túlságosan veszélyes, mert nem nyíltan szexuális jellegű.” Laura Miller a Salon.com-tól úgy gondolja, „a szereplők a minimumra csupaszítottak, nincs meg bennük az igazi emberekre jellemző szövet és jellemi sajátosság. [...] Az Alkonyat 'nem számít a külső, csak a szív' mondanivalója sokkal meggyőzőbben hatna, ha nem egyfolytában Edward felszínes ragyogására lenne kihegyezve a történet.” Miller szexizmussal is vádolja az írónőt, Bella Swan megrögzött Edward-mániája és a fiú romantikus hős-szerepe miatt. Meyer elutasította az ilyen jellegű kritikákat, azzal, hogy a könyvek középpontjában Bella választása áll, ami a modern feminizmus egy formája, és hogy Bella bajbajutott hölgy-személyisége esendő halandóságának tulajdonítható csupán [szemben Edward vámpírképességekből fakadó ügyességével]. Meyer hozzátette, „csak azért mert [Bella] nem kungfuzik, és főz az apjára, még nem teszi őt érdemessé ilyen jellegű kritikára.” Ennek ellenére a sorozat más feminista kritikát is kapott, a Bitch magazin szerint a regény valódi vonzereje abban rejlik, hogy az önmegtartóztatást, mint örömforrást mutatja be: „Valójában, az önmegtartóztatás üzenete – amit pornográf jellegű csomagolásban tálalnak – ugyanúgy tárggyá teszi Bellát, mint az igazi pornográfia. Az Alkonyat-könyvekben Bella számára a szüzessége elvesztése más dolgok elvesztésével jár együtt, beleértve valódi önmagát, sőt, még az életét is. Ez a fajta hazardírozás az önmegtartóztatással megerősíti az üzenetet, miszerint Bella erőtlen, egy tárgy, s ez a tény világosan kiderül, amikor a Hajnalhasadás szexjelenetéhez érünk.” Elizabeth Hand a Washington Posttól kritizálta a prózát és a cselekményt is: „Meyer prózája ritkán emelkedik a használható szint fölé, a cselekmény pedig nehézkes.” Hand a főszereplőkben is talál kivetnivalót: Bella túlzottan passzív, akit mindenki (szó szerint) a tenyerén hordoz, védelmez, és aki soha semmiért nem hibás, míg Edward sokkal inkább egy domináns, megszállottan irányítani akaró apafigura, mintsem egy 17 éves tinifiú; a Hajnalhasadásra pedig azt írta, Meyernek sikerült ebben a kötetben szíven szúrnia saját teremtményeit. A sorozat az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) „2009 legtöbbet kritizált könyveinek” listáján az ötödik helyen végzett; a leggyakoribb kritikaként itt a következőket sorolták fel: „szexuálisan szókimondó”, „nem megfelelő az olvasók életkorának” és „vallásos véleményt tükröz”. Hatása Hatása az irodalmi életre Az Alkonyat-sorozat hatással volt az irodalmi életre is. Egyrészt, kutatók szerint a sorozat megjelenése óta a fiatalok szívesebben olvasnak fantasyt, Ausztráliában a The Publishers Weekly 13%-os növekedést regisztrált a fiataloknak szóló irodalmi műveknél 2009-ben. A USA Today jelentése szerint a könyvsorozatnak nagy része volt abban, hogy megnőtt az olvasók érdeklődése a hasonló műfajú és témakörű regények iránt. A HarperCollins kiadó például öt új, hasonló témában alkotó írót szerződtetett le 2009-ben. Az Alkonyat-sorozat a Cambridge-i Egyetem új irodalmi központjának tananyagába is bekerült, a Harry Potter-könyvekkel és számos videojátékkal együtt; a cél, hogy a leendő irodalomtanárok megértsék, mit olvasnak a fiatalok, és hogyan hatnak rájuk ezek a művek. A Könyvmolyképző Kiadó igazgatója a 168 Órának adott interjúban elmondta, hogy számos magyar- illetve angoltanártól kap levelet, akik arról számolnak be, hogy szeretnék felhasználni a sorozat köteteit a tanításban, és olyan középiskola is van Magyarországon, mely érettségi tételként szerepelteti a könyvsorozat és a belőle készült filmek összehasonlítását. A kiadó igazgatója szerint Magyarországon is számos olyan fiatalt késztetett olvasásra, akik azelőtt sosem fogtak könyvet a kezükben. 2012-ben E. L. James nagy sikerű A szürke ötven árnyalata című regénye eredetileg rajongói fikcióként (fan fiction) íródott és az interneten volt olvasható. Turizmus és kereskedelem Az Alkonyat-sorozat helyszínéül szolgáló Forks turizmusa fellendülésnek indult, a sorozat rajongói ugyanis szinte elözönlik a várost. Havonta átlagosan 8000 turista érkezik ide, a „Twilight-rajongók Mekkájába”. Az éttermek a sorozathoz kötődő menüket kínálnak, a boltokban pedig Alkonyat-ajándéktárgyak kaphatóak. A városban úgynevezett Alkonyat-túra is van, melynek keretében a turistákat elviszik a sorozat helyszíneire, a La Push-partra, a kórházba, ahol Carlisle Cullen dolgozik, és egy kétszintes házba, ami hasonlít Bella Swan regénybeli otthonához. A sorozat rajongói az Infinite Jewelry Co. és a West Olympic Peninsula Betterment Association támogatásával adományokat gyűjtenek a megviselt forksi középiskola felújítására. Szeptember 13-án, a regény főszereplőjének, Bellának a fiktív születésnapján a városban Stephenie Meyer-napot ünnepelnek. Ruth Mortimer, a MarketingWeek elemzője szerint a sorozat rendkívül jó befektetés is, a Burger King, a Habbo és az iPhone is tervezett speciális termékeket az Alkonyat-rajongók számára, de a könyveladásban is érezhető a hatása: az Üvöltő szelek című Brontë-regényt kiadták Alkonyat-tematikus borítóval, azzal a szlogennel, hogy „Bella és Edward kedvenc könyve”. Magyarországon az Újhold alapjául szolgáló Rómeó és Júliát Alkonyat-tematikus borítóval újra kiadták (Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső fordításában), fél év alatt 4000 példányban fogyott. A sikerhez a filmadaptációk is hozzájárultak, az Alkonyat 383 millió dollárt hozott készítőinek, a DVD-kiadás pedig újabb 157 milliót. A főszereplőkről babát mintázott a Mattel és kaphatóak a sorozat ihlette kozmetikumok és ruhaneműk is. A Prada 2009-es őszi kollekcióját vámpírnak sminkelt modellek mutatták be. A könyvsorozatban és a filmekben is Edward egy Volvót vezet, aminek köszönhetően a márka népszerűsége is megnőtt a fiatalok körében. Az Alkonyat-jelenség a televíziózásra is kihatott, több vámpíros sorozat is indult, például a True Blood és a Vámpírnaplók. Rajongók A sorozat rajongói több száz tematikus weboldalt készítettek, a hivatalos Facebook-oldalnak 2009-ben több mint 4 millió tagja volt. A sorozat népszerűsége és fanatikus rajongótábora a média figyelmét is felkeltette, gyakran illetik az „Alkonyat-jelenség” névvel. A rajongók „gyakran úgy öltöznek, mint Meyer szereplői. Saját történeteket írnak a szereplőkkel és felteszik az internetre. Ha [az írónő] megjelenik egy könyvesboltban, 3000 ember megy el, hogy lássa. Alkonyat-tematikára épülő rockegyüttesek is vannak.” A The Irish Times szerint a jelenség olyan méreteket öltött, hogy már akár a kultusz szót is használhatjuk rá. A sorozatnak közismert rajongói is vannak, egy interjúban Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke elismerte, hogy kislányával, Maliával együtt gyakran olvasgatják az Alkonyat-könyveket, Kelly Clarkson énekesnő pedig „Alkonyat-őrültként” jellemezte saját magát, még egy dalt is írt az Újhold alapján. Emily Osment a kedvenc könyvei közé sorolta a sorozat köteteit, mondván „az első fejezettől kezdve megragadta a képzeletemet, és a könyv végéig megbabonázva tartott.” Emma Watson (a Harry Potter-filmsorozat egyik főszereplője) pedig úgy nyilatkozott, valósággal depresszióba esett, amikor a könyvsorozat végére ért. Filmadaptációk Az Alkonyat című kötetből Melissa Rosenberg írt forgatókönyvet a Summit Entertainment részére. Az azonos című filmet Catherine Hardwicke rendezte, a főszerepekre Kristen Stewartot (Bella) és Robert Pattinsont (Edward) választották. Stephenie Meyer úgy nyilatkozott, nagyon tetszettek neki a színészek, bár az ő fejében továbbra is más kép él a szereplőkről. Pattinsonról azt gondolja, „van valami túlvilági az arcában [...]. Ha tényleg léteznének vámpírok, ez az az arc, amiről elgondolkodna az ember, hogy vajon nem-e...?” Az írónő Kristen Stewartot is dicsérte: „Minden nap hálát adok a szerencsecsillagomnak, hogy leszerződött a sorozatra.” A filmet az Egyesült Államokban 2008. november 21-én mutatták be, a magyar premier 2008. november 27-én volt. 2008. november 22-én a Summit Entertainment bejelentette, hogy Alkonyat – Újhold címmel elkészíti a sorozat második részének adaptációját is. A filmet 2009. november 20-án mutatták be, 2010. március 20-án pedig DVD és Blu-ray kiadásban is megjelent. 2010 márciusában a stúdió egy exkluzív dokumentumfilmet is megjelentetett DVD-n Twilight in Forks címmel, a sorozat helyszínéül szolgáló városka életéről és legendáiról. Forks: Bitten by Twilight címmel a Topics Entertainment is DVD-t jelentetett meg. A filmsorozat harmadik részét Alkonyat – Napfogyatkozás címmel 2010. június 30-án mutatták be a mozik. A filmet David Slade rendezte. 2010 áprilisában a Summit Entertainment bejelentette, hogy a Hajnalhasadás alapján készülő két filmet az Oscar-díjas Bill Condon, az Érzelmek tengerében és a Dreamgirls rendezője, a Chicago forgatókönyvírója viszi majd vászonra. A két filmet 2011-ben és 2012-ben mutatták be a mozik. Az Alkonyat-filmek is hozzájárultak a sorozat népszerűségéhez, a Mintel kutatói szerint minden tizedik, fantasyt olvasó fiatal a film hatására kezdett el ilyen jellegű könyveket olvasni. Az Alkonyat-sorozatból a 20th Century Fox paródiafilmet készített Vampires Suck címmel, melyet 2010. augusztus 18-án mutattak be az amerikai mozik. David Greig David Greig (Edinburgh, 1969 –) skót drámaíró, a kilencvenes évek óta a skót és brit drámairodalom kiemelkedő alakja. Első nagy sikere, az Európa (1993) számos európai országban került bemutatásra. (A nagyváradi Szigligeti Színház „vonatszínházi” előadásként mutatta be 2011-ben.) Darabjai Europe (Európa) – 1993 The Cosmonaut's Last Message to the Woman He Once Loved in the Former Soviet Union (A kozmonauta utolsó üzenete a nőnek, akit szeretett az egykori Szovjetunióban) – 1999 Midsummer (Szentivánéj) – 2009 Ilma Az Ilma női név Vörösmarty Mihály alkotása a Csongor és Tünde című művében, talán a Vilma rövidítéseként. Egyúttal finn név is, ami szintén 19. századi alkotás, jelentése levegő, ég, világ. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok április 18. április 23. július 21. augusztus 18. október 14. november 29. Pálmaliliom A pálmaliliom vagy jukka (Yucca) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó nemzetség. A „pálmaliliom” nevet pálmákra emlékeztető levélüstökük és liliomokéra hasonlító fehéres virágaik után kapták. A „jukkapálma” név mindazonáltal botanikailag helytelen, a Yucca genus tagjai nem állnak rokonságban a valódi pálmákkal. Előfordulásuk A nemzetség neotropikus elterjedésű, diverzitáscentrumuk Közép-Amerika területére esik. A Yucca nemzetség fajai elsősorban arid és szemiarid területek lakói Mexikó félsivatagi területeitől az USA nyugati partvidékén át Kanada déli vidékéig (Yucca glauca subsp. albertana). Néhány fajuk a Mexikói-öböl partvidékén és az USA keleti részein széles körben elterjedt, azonban eredeti élőhelyük ezeknek a fajoknak is a mexikói-amerikai határrégió közelében terült el. Széles elterjedési területükön számos élőhelyi adottságú területen előfordulnak, kezdve a hegyvidéki területeken 2700 m tengerszint feletti magasságban előfordulóktól (Yucca harrimaniae, Utah) a mérsékelt éghajlatú tengerparti régiókban előforduló fajokig (Yucca filamentosa, Virginia). A nemzetség fajai képviseltetik magukat a Sonora és Chihuahua-sivatagokban, A Keleti-Sierra Madre hegyeiben (valamint a Mexikói-fennsíkon a Keleti- és a Nyugati-Sierra Madre között) egészen a Déli-Sierra Madre hegyvidékéig, valamint dél felé a Yucatán-félsziget és a Kaliforniai-félsziget déli vidékéig. Néhány fajuk szubtrópusi vagy trópusi régiókban endemikus, mint az epifiton vagy terresztris Yucca lacondonica a Sierra Norte de Chiapas hegyeiben vagy a Yucca guatemalensis Mexikó déli részén illetve a Yucca yucatana Belize és Guatemala területén. Megjelenésük A jukkák évelő, fásodó törzsű cserjék vagy fatermetű növények, fajtól függően igen rövid, vagy akár több méter magas törzsük tetején hordozzák levélüstöküket. Egyes fajaik elágazók vagy csoportképzők, míg mások magányosan fejlődnek. A levélüstököt rozettaszerűen álló kard alakú, párhuzamos erezetű levelek alkotják, szélük lehet fogazott vagy szálara hasadó, a levélcsúcs többnyire hegyes tövisben végződik. Egyes fajok levele keskeny, szukkulens, míg másoké lapított, széles. Fajtól függő korban, de általában a tíz évnél idősebb növényeken fejlődnek virágok. A több méter magasra is megnövő virágzati tengelyen olykor több száz, fehéres színű, bókoló harangra emlékeztető hatszirmú virág fejlődik. A virágok radiális szimmetriával rendelkeznek, szabad szirmúak, esetleg a szirmok tövükön összenőhetnek. Hat porzójuk és három termőlevélből összenőtt termőtájuk fejlődik, a mélyzöld színű termő 1–2 mm átmérőjű, háromosztatú, néha szögletes. Termésük húsos vagy kiszáradó bogyó, melyek nagyszámú, nagyrészt fekete vagy szürke magot tartalmaznak. Egyes fajok télállóak Közép-Európában is (legismertebb a széles körben ültetett Yucca filamentosa), melyek főleg a rövid törzsű, nem szukkulens levelű fajok közül kerülnek ki. Ökológia A Yucca nemzetség, a fikuszokhoz (Ficus) hasonlóan szép példája a rovarok és a növények közötti koevolúciónak. A jukkák minden faja a jukkamolyok nőstényeinek közreműködését igénylik megporzásukhoz (hasonlóan, mint a Ficus fajok és az Agaonidae darazsak esetében). A nőstény jukkamoly maxillái között szállítja a jukka virágporát a virágokra, majd az avval beporzott virágra helyezi el petéit, ahol a kikelő fiatal lárvák a jukka magkezdeményeivel táplálkoznak. Azonban a jukka magháza rengeteg magkezdeményt tartalmaz, így a növénynek a lárvák rágásából adódó vesztesége kiegyenlítődik a megporzás okozta nyereséggel. Rendszerezés A Yucca nemzetség közel 50 fajt és 24 alfajt számláló genus, melynek fajai négy sectio-ba (fajcsoportba) sorolhatóak. A fajcsoportok közötti diagnosztikai különbségek elsősorban a termés felnyílásának módjában állnak: egyesek termése felnyíló, míg másoké fel nem hasadó, szabálytalanul töredező. Felhasadó terméssel rendelkező fajok Fásodó hajtású fajok, alacsony vagy magasra növő, elágazó vagy elágazásmentes törzzsel. Egyesek magánosan fejlődnek, míg mások csoportképzők. Szálas gyökérrendszere hosszabb-rövidebb rizómából ered, a rizóma a főtörzs folytatásaként jelenik meg a talajban. A levelek változó megjelenésűek, legtöbbször lándzsa vagy kard formájúak, egyenesek, a levelek széle lehet fogazott vagy fogaktól mentes, néha szálakra hasadozó. A virágzó hajtás felegyenesedő, vagy néha oldalra hajló, a virágok csengettyű alakúak, krémszínűek vagy fehérek, hat lepellevelük van. A termés gömbölyded, tojás alakú vagy hengeres. A fásodó vagy húsos toktermések három egyenlő nagyságú kamrát képeznek. A magok feketék, sima vagy strukturált felszínnel rendelkeznek, ritkán szárnyaltak. A magok fajtól és termőhelytől függően hat-tíz hét alatt érnek be. Fel nem nyíló terméssel rendelkező csoportok A növények fásodó hajtásúak, a szár lehet alacsony vagy magas, elágazó vagy nem elágazó, a növény lehet csoportképző vagy állhat magánosan. A gyökérrendszer vékony, kevéssé elágazó gyökerekből áll, melyek hosszabb-rövidebb földalatti rizómából erednek. A fényes vagy viaszos levelek változó megjelenésűek, szélük nem fogazott és gyakran fonalakra hasadozik. A virágzati tengely egyenes, néha oldalra hajló, a virágok csüngők, formájuk csengőtől kuglóf alakúig változhat, illatosak (Yucca faxoniana). A termés gömbölyded vagy hengeres, húsos vagy szivacsos állagú (Yucca brevifolia). A magok exocarpiuma sima vagy ráncos. Határozókulcs a csoportok elkülönítéséhez 1. a) A termés fel nem nyíló ..... 2 b) A termés felnyíló ..... 3 2. a) A levélüstök nagyon rövid száron ül, a levelek, a virágok és a gyökerek húsosak, rizóma fejlődik, a virágok bazális állásúak, murvalevelek között fejlődnek; A magok érdesek, gyengén szárnyaltak ..... Endlichiana szekció b) A levelek és a virágok nem szukkulensek. a gyökérrendszer kevéssé elágazó; a magok nem szárnyaltak ..... 4 3. A levelek vékonyak, általában keskenyek, hajlékonyak, néha szélesek, lándzsa alakúak, valamennyire merevek. A termés kiszáradó tok, érés során felhasad. A magok simák, laposak, keskenyek, nem szárnyaltak ..... 5 4. a) Leveleik nagyok, lándzsa alakúak, merevek, kardszerűek, néha keskenyek és hajlékonyak. Termésük nagy és húsos, néha csüngő és kiszáradó, barnás-feketés színű, ragacsos állagú. A magok nagyok és lapítottak, kidomborodóak, nem szárnyaltak, szürkék ..... Yucca szekció b) A levelek keskenyek és hajlékonyak, laposak tűszerűek, hegyes tövisben végződnek. A termésük kiszáradó, szivacsos állagú, felnyíló, a magok lapítottak, simák, fényes felszínűek, nem szárnyaltak ..... Clistocarpa szekció 5. a) A növények magánosak, sokszor egytörzsűek vagy a levélrozettából elágazók. A virágzati tengely felegyenesedő, nagyon magas (4–5 m) széles, hosszabb-rövidebb oldalágakkal, szukkulens ..... Hesperoyucca szekció b) A növények magánosak vagy elágazók, pleiokarpok, a virágzati tengely 4 m-nél alacsonyabb, rövid vékony, nem szukkulens oldalágakkal ..... Chaenocarpa szekció Fajok Sectio Yucca Engelm. Syn.: Sarcocarpa Series Faxonianae Hochstätter: Series Baccatae Hochstätter Series Treculianae Hochstätter Series Gloriosae Hochstätter Series Yucca Sectio Chaenocarpa Engelm. Series Filamentosae Hochstätter Series Rupicolae Hochstätter: Series Harrimaniae Hochstätter Series Glaucae (McKelvey) Hochstätter: Szlovénia vasúti közlekedése Az új EU-tagállamok közül a kis Szlovénia csatlakozott a legmagasabb életszínvonallal. Az országban alig két-három nagyobb város található, ezek közé tartozik Maribor és Ljubljana. Szlovénia egyik fő jelentőségét a koperi kikötő forgalma adja, továbbá jelentős a szerepe a Nyugat-Európa és Horvátország közötti kereskedelemben. Vasúthálózatának hossza 1228 km, normál nyomtávú, 503 km hosszan villamosítva. A szlovén vasúti liberalizáció A Szlovén Vasutak holdinggá alakítása 2003-ban történt meg, mindössze három leányvállalatot hoztak létre: személyszállító, áruszállító és infrastruktúra társaságot. Létrehozták az engedélyező és tanúsító szervezetet is. Az engedélyekért azonban nem tolong egyelőre senki. A szlovén vasút ugyanis jól, hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Noha a teherszállítás 92%-a tranzit, e piacra önmagában aligha startol rá bárki is. A viszonylag rövid szlovén szakaszra önálló céget kiépíteni nem lenne hatékony. A Szlovén Vasutak még nyitott bármely társasággal együttműködni. Szlovénia vasúti helyzete A szlovén személyszállító vonatok 2003-ban 15,1 millió utast szállítottak, ami 4%-kal múlja felül a 2002-es szintet. A társaság 1990-ig stabil 1,5 milliárd utaskilométert teljesített. Ez hirtelen harmadára csökkent az ország függetlenné válásakor. Azóta ha nagyon lassan is, de 15 éve töretlenül fejlődik a cég, és soha nem csökken. A személyszállítást szinte kizárólag dízel és villany motorvonatokkal bonyolítják. A Jugoszláviából „átmentett” járművek cseréje szinte egyszerre történt meg. A kis távolságok és a viszonylag magas pályasebesség miatt a Desiro motorvonat mindenütt megállja a helyét. Noha a vonatok kihasználtsága nem mindig magas, azért a vasúti szolgáltatás megbízható, kulturált és színvonalas. A személyszállító cég – a térségben szokatlan módon – vélhetően így sem fogja romokba dönteni az államháztartást. Vasárnap – a turisztikai nevezetességekhez menő, továbbá az IC és ICS vonatok kivételével – szinte teljesen leáll a vasúti személyforgalom. A szlovén vasút igazi énje a teherszállítás. A vonalak bővítése, villamosítása mind ennek van alárendelve, joggal. A 15,8 millió tonna áru elszállítása közel 60%-os piaci részesedésnek felel meg. (Ezt az unióban csak a posztszovjet Észtország 74,3%-a múlja felül.) A forgalom 92%-a nemzetközi forgalomban történik, és mindezt – Svájccal és Szlovákiával ellentétben – nem az útépítések elhanyagolásával vagy jogszabályi korlátozással, hanem magas szolgáltatási színvonallal érte el. Vasúti kapcsolata más országokkal Ausztria – azonos nyomtávolság , eltérő áramrendszer 3 kV DC / 15 kV AC Olaszország – azonos nyomtávolság, azonos áramrendszer Horvátország – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC Magyarország – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC Hanyas vagy? (film) A Hanyas vagy? Vajda Béla 1983-ban bemutatott rövidfilmje Szilágyi György azonos című írása, történelmi monológja alapján Kálmán György előadásában, amely eredetileg 1976. december 3-án jelent meg, hangzott el először nyilvánosan a Kossuth Rádióban. A film hanganyagának alapja ez a hangfelvétel, de Kálmán György narrációja mögött Kelemen László zenei összeállítása hallható főleg felszabadulás előtti indulókból, népszerű dalokból, kórusművekből. A rövidfilm Bende Zsófi kombinált natúr-animációja XX. századi híradó felvételekből, amatőr filmekből, fotókból, korabeli hirdetésekből, plakátokból lett összeállítva. Az alkotók a fotók nagyításán a kamera pásztázásával érnek el mozgóképes hatást, de néhány fotó egyszerűen, eredeti, kimerevített formában kerül bemutatásra néhol talán egyfajta tematikai határolásként is. A gyors vágások és a film hangulata némileg az akkoriban megjelenő videoklipek technikáját, hangulatát idézik. A bemutató korának, a nyolcvanas évek elejének egyszerű embereit nagy számú, egységes stílusú portré grafikák jelenítik meg. Szilágyi prózája a gondosan és találóan kiválasztott és ütemezett képekkel és zenével együtt szokatlan és lenyűgöző költői hatást ér el. Ezt díjazták különböző filmfesztiválokon. Illetve nézői több évtizedes töretlen lelkesedése. Előzmények Ebben az időszakban, a hetvenes években a különféle hang és képrögzítő eszközök elterjedése nyomán merült fel ezeknek az eszközöknek az oktatásban való kombinált felhasználásának igénye, amelyet akkoriban röviden audiovizuális oktatási módszer bevezetéseként emlegettek. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a kísérletezés ezeknek az eszközöknek a felhasználásával művészeti alkotások, például diaporáma alkotások létrehozására. A hagyományos oktatási eszközök kiegészítése nem volt sikeres. Legalábbis a várakozásokhoz képest. Alig terjedt túl a diavetítők, írásvetítők beszerzésén és szórványos alkalmazásán. Az Iskolatévé egyes adásainak kollektív megtekintésén, a nyelvórákon a magnetofon, lemezjátszó használat elterjedésén, általánossá válásán. Ennek oka talán az volt, hogy a módszer valóban érdekes, köznapi alkalmazása túl mély szakértelmet és nagy fokú műszaki kreativitást igényelt volna, ami az érintett hivatásokban nem alapkövetelmény. A technika a különféle művészeti ágakban sem teljesítette be a várt áttörést. (Legújabb kísérlet a Limelight alkotócsoport 3D-s épületvetítései.) Ennek a némileg csalódással tudomásul vett kudarcos kísérletezgetés végére robbant be Vajda filmje ezeknek a technikáknak, animációs lehetőségeinek pazar bemutatásával. Azonban világossá vált, hogy ezeknek a technikáknak az alkalmazása az akkori körülmények között túl drága és bonyolult lenne mind az oktatásban, mind a különféle művészeti ágakban. Így Vajda és alkotótársainak filmje pazar egyedi teljesítmény maradt tulajdonképpen követők nélkül. A film stílusjegyei a digitális animációs technikákkal az új típusú dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmekben jelentek meg újra. A történet A hosszú monológ, egyoldalú párbeszéd egy valós vagy képzeletbeli kortárs, szintén 1928-as születésű férfivel indul. De a néző számára hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ez egy íróasztal mellett született hagyományos irodalmi alkotás szokatlan formában írva és előadva. Az író kérdéseket tesz fel és válaszol is rá képzeletbeli kortársának. Voltaképpen saját magának. Szabad asszociációkkal, elgondolkodva, felvillantva az elmúlt fél évszázad eseményeit, közismert szereplőit, hangulatát pár szavas, rövid utalásokkal, mondatokkal. Gondosan ügyelve hogy a személyes, családi emlékek se legyenek túlságosan egyediek, hanem legalább hallomásból ismerősek és azonnal befogadhatóak, értelmezhetőek a különféle korú hallgatóság számára is. Ezt jeleníti meg a cím, főként a budapesti közbeszédben meghonosodott szokatlan forma a születési évre való rákérdezésre. Érdekes ellentét feszül a refrénszerűen visszatérő cím és az alkotás stílusa között is. A sorokból kiolvasható korú és műveltségű ember valószínűtlen, hogy ekkoriban a valóságban hasonló korú kortársát tegeződve szólítsa meg. A „Hanyas vagy?” azonban nem egyszerű pontatlanság. Inkább morbid szójáték. Mintha számmal jelölt, ellátott emberek (börtön, koncentrációs tábor) kérdeznének rá a másik számára. A születési évszám tehát eszerint bizonyos morbid értelemben egy olyan azonosítószám mint a haláltáborbeli. Az elbeszélő az első világháború családi emlékeitől indul, és lép át a személyes tapasztalatokba a két világháború közötti Magyarországra, a második világháborúra, majd az azt követő évekre, 1956-ra. A szövegben megjelenő mondatok egy ponton kezdenek ellentétekbe váltani, olyan események személyes élményként elbeszélésével, amik nyilvánvalóan nem történhettek meg egyetlen emberrel vagy egyetlen csoportjával, hanem a nemzedék közös, sokszor ellentétes tapasztalatát jelenítik meg. Díjak 1983 – Lipcsei Filmfesztivál - Filmújságírók Nemzetközi Díja (FIPRESCI) 1984 – Oberhauseni Filmfesztivál - Fődíj, továbbá 1984 – Miskolci Filmfesztivál - TV fesztivál díja Az írás egyéb előadásai, feldolgozásai Bár Szilágyi komikus szerző volt, és ezzel az írásával némi meglepetést is okozott, mégsem humoros írás minden fanyar humora ellenére sem. Ennek ellenére jórészt kabaréátdolgozások születtek ötlete, szemlélete, stílusa felhasználásával: Major Tamás : Hanyas vagy? 1001-es? (komikus kabaréátdolgozás) Nagy Bandó András : Mi, '47-esek (komikus kabaréátdolgozás) Éles István : Hanyas vagy (2004) Források Hanyas vagy? az Internet Movie Database oldalon (angolul) Hanyas vagy? a PORT.hu -n (magyarul) Filmévkönyv 1983, a magyar film egy éve, Magyar Filmintézet, Budapest, 1984, ISSN 0230-2047 Kapcsolódó szócikkek Diaporáma Megjegyzések Nemzetközi, angol nyelvű címe: When Were You Born? Férfi 50 km-es sífutás az 1936. évi téli olimpiai játékokon Az 1936. évi téli olimpiai játékokon a sífutás férfi 50 km-es versenyszámát február 15-én rendezték az Olimpiai Sístadionban. A versenyen hármas svéd siker született, az aranyérmet Elis Wiklund nyerte. Magyar versenyző nem vett részt a versenyszámban. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Rudi Hoffmann Rudi Hoffmann (Östringen, 1935. február 11. –) nyugatnémet válogatott német labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Klubcsapatban 1945-ben az SV Östringen csapatában kezdte a labdarúgást. 1952 és 1957 között a Viktoria Aschaffenburg csapatában szerepelt 1957 és 1960 között a VfB Stuttgart labdarúgója volt és tagja volt az 1958-as nyugatnémet kupa-győztes együttesnek. 1960 és 1963 között az FK Pirmasens játékosa volt. 1963-ban vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1955. május 28-án egy alkalommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban Írország ellen. Részt vett az 1956-os melbournei olimpián. Tagja volt az 1958-as svédországi világbajnokságon részt vevő keretnek, de tartalékként nem utazott a csapattal Svédországba, hanem akárcsak Wolfgang Peters, Hermann Nuber és Günter Sawitzki otthon maradt készenlétben. Sikerei, díjai Világbajnokság 4.: 1958, Svédország Nyugatnémet kupa (DFB-Pokal) győztes: 1958 Vörösarcú gébics A vörösarcú gébics (Lanius gubernator) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Ghána, Bissau-Guinea, Mali, Nigéria, Szudán és Uganda területén honos. Szavannák lakója. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 5.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 6.) ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 6.) 3C busz (Balassagyarmat) A balassagyarmati 3C jelzésű autóbusz A járat a 3-as busz betétjárata, a Ruhagyár és a Kábelgyár között közlekedik. A járatot a városi önkormányzat megrendelésére a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. Története A járat korábban 3-as jelzéssel közlekedett, a 2012-es menetrendváltással kapta meg a 3C viszonylatjelzést. Járművek A vonalon egy darab alacsony belépésű Volvo-Alfa Localo közlekedik. Rögtönzések Színháza A Rögtönzések Színházát (Das Stegreiftheater), Jacob L. Moreno (1889–1974) bukaresti születésű amerikai pszichiáter alapította Bécsben 1921-ben. Az ugyancsak általa kikísérletezett pszichodráma, a visszajátszó vagy playback-színház (a Rögtönzések Színházának Jonathan Fox által megújított változata), a Virginia Satir-féle családrekonstrukció és családszobor, illetve a Hellinger-féle családfelállítás „laboratóriumaként” tartják számon. A Rögtönzések Színházának alapelvei a következők voltak: az írott szövegkönyv, a rendezés és az előre betanult szerepek mellőzhetők; a színészek és a hallgatóság együtt is létrehozhatják az előadást; a játék elemei (a cselekmény, a jelenetek, a szöveg, a mozdulatok) „itt-és-most” megvalósíthatók, spontán és kreatív módon rögtönözhetők; a színpad nyitott, tágas térré válhat: "az élet terévé, magává az életté" Előzmények A színház hagyományos szabályainak elvetésével Moreno előtt is sokan próbálkoztak. A rögtönző (impromtu) színház gondolatát a dadaista mozgalom 1916-ban már a maga módján megvalósította. A dadaisták vezették be a „racionális őrültség” fogalmát a színjátszásba. A Cabaret Voltaire (Zürich) híres volt impulzív, spontán alkotásairól. Tristan Tzara és Moreno közös vonása az volt, hogy mindkettejüket vonzotta a változás és a meglepetés gondolata, és mindketten meg akarták haladni az alapvetően verbális módszerekkel dolgozó, problémaorientált pszichoanalízist, hogy a cselekvésre és a kommunikáció preverbális szintjeire helyezhessék a hangsúlyt. Moreno a lélekhez vezető királyi útnak a cselekvést és a kapcsolatot (az akciót és az interakciót) tartotta. Meggyőződése volt, hogy az emberek ki vannak „éhezve” az akcióra fizikai és szellemi téren egyaránt. Moreno filozófia szakos egyetemi hallgatóként Bécs parkjait járva játékot kezdeményezett az ott lézengő gyermekekkel. Meséket, történeteket eszelt ki és játsszatott le velük. Előfordult, hogy a gyerekek a vezetésével valós helyzeteket, történeteket jelenítettek meg. (A közös szerepjátékra és a gyermeki képzeletvilágra építő csoportterápiás módszer, a játékdrámának is nevezett gyermek-pszichodráma gyökerei ide nyúlnak vissza.) Érdekes magyar vonatkozás, hogy egy-egy ilyen alkalommal egyetemi társa és barátja, Pető András is jelen volt, aki később a konduktív nevelés rendszerét megalkotta.Moreno a gyermekek lelkes szerepjátszásaiból arra a következtetésre jutott, hogy az emberi lény veleszületetten rögtönző színész az élet színpadán. Latin és görög tanulmányai kapcsán került figyelme középpontjába a görög dráma. Érdekelni kezdte, hogyan lehetne elsődleges élménnyé alakítani a katarzist, amit Arisztotelész Poétika c. művében a nézőben keltett kétféle érzelem (a részvét és a szorongás) okozta megtisztulásként írt le. Mi történne például, ha a szövegkönyvet eldobnák, és megengednék a színészeknek, hogy spontán késztetéseiknek engedve, rögtönözve játszanak? Így született meg a Rögtönzések Színházának alapgondolata. Moreno kibérelt egy helyet Bécsben a / Maysedergasse 2. alatt, és elnevezte Stegreiftheaternek. A Stegreiftheater elnevezés eredetéről A "Stegreif" német szóval régen a lovasok kengyelét illették. Ha valakire azt mondták, hogy Stegreif-módra ("a lóról nem leszállva", "kengyelben maradva") nyilvánul meg, az azt jelentette, hogy az illető spontánul viselkedik. A Stegreiftheater elnevezéssel német nyelvterületen hagyományosan a Shakespeare és a Commedia dell' Arte idején alkalmazott színjátszáshoz való visszanyúlást jelölték. Hans Peter Korn több Stegreif-műfajú rögtönző társulatra is utal egy szakértői levelezésben, amelyek a Moreno előtti időkben már léteztek Ausztriában: például a Glas-család tulajdonában lévő rögtönző és bábszínházra (a legidősebb Glas már 1875-ben játszott színpadon), vagy az 1909-ben alapított (ma is létező) Tschauner Bühne elnevezésű nyitott színházra. A „Barbara-effektus” Moreno a színészek spontaneitásának bizonyítására bevezette az Élőújság elnevezésű előadásokat. A témákat az aznapi újságból vették, részben azért, hogy senki ne vádolhassa őket a szerepek előzetes begyakorlásával. Azért találta szükségesnek ezt a taktikát, mert egyes színházi kritikusok, amikor a rögtönzött előadások jól sikerültek, azzal vádolták őket, hogy bizonyosan próbáltak előtte, ha pedig nem, akkor megállapították, hogy az improvizatív színház nem működik. Az Élőújság bevezetésének idejére esett, hogy az egyik színésznőre, akit Barbarának hívtak, a férje panaszkodni kezdett, hogy otthon egészen másként viselkedik, mint a színházban: a szerepeiben szende, szeretetre és tiszteletre méltó, jó erkölcsű nőket alakít, míg otthon elviselhetetlenül agresszív. Moreno kísérletképpen Barbarára bízta az Élőújságban alkalmazott egyik aznapi hírnek, egy meggyilkolt prostituált történetének a főszerepét. Barbara fergetegesen játszott aznap este, és a későbbiekben is jól alakította a lecsúszott nők szerepét. Otthon pedig egyre szelídebben viselkedett. Moreno a Barbara-ügy kapcsán jutott arra a következtetésre, hogy az embereknek az életben bajt okoz a beszűkült szereprepertoár, a „konzerv”-szerepek használata, ezért azoknál, akiknél az életszerepek „befagytak”, terápiás eszközként jól alkalmazhatók a szerepjátékok. A szerepjátéknak az elfojtott személyiségvonások kijátszását (acting out-ját) lehetővé tevő hatását e történet nyomán nevezik a szakirodalomban Barbara-effektusnak. A pszichodráma születése Moreno következő ötlete az volt, hogy megkérte Barbarát és férjét, mutassanak be jeleneteket a házasságukból. Attól kezdve az újsághírek helyett rendszeresen a szereplők ill. nézők személyes élethelyzeteit jelenítették meg. A nézőket mélyebben érintették ezek a jelenetek, mint a máshonnan vett történetek lejátszásai. Moreno fejében így született meg az a felismerés, hogy a színházat a gyógyítás művészetévé lehet alakítani. Moreno felesége, Zerka Moreno megjegyzi, hogy „ez volt az első család- és párterápiás próbálkozás, és ebből nőtt ki a pszichodráma is.” „Az az elképzelés, hogy rögtönző színészek vagyunk életünk színpadán, nagyon erőteljes gondolat – írja Zerka Moreno. – Az az elképzelés, hogy kell legyen a színháznak egy olyan formája, mely akkor is tisztel bennünket, ha hibázunk, és megtanít arra, hogyan élhetjük az életünket teljesebben és kreatívabban, mint pszichodráma fejlődött ki: az elme színháza.” A Rögtönzések Színháza 1921 és 1925 között működött Bécsben. Ezután Moreno az Egyesült Államokba emigrált, és a pszichodrámával kapcsolatos elképzeléseit már ott valósította meg. 1927 és 1930 között az Egyesült Államokban még folytatta a Rögtönzések Színházát, de 1934-ben a St. Elisabeth kórházban már a pszichodrámát alkalmazta gyógyító módszerként, 1936-ban pedig a New York állambeli Beacon Hill-ben pszichiátriai magánkórházat nyitott, ahol önálló pszichodráma-színpadot épített. Gainneville Gainneville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 2602 fő (2015). Gainneville Gonfreville-l’Orcher, Rogerville, Saint-Aubin-Routot, Saint-Laurent-de-Brèvedent és Saint-Martin-du-Manoir községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mikkel Kessler Mikkel Kessler (Koppenhága, 1979. március 1. –) dán ökölvívó. Beceneve Viking harcos. 2010. április 24-én a brit Carl Froch legyőzésével megszerezte a Boksz Világtanács (WBC) világbajnoki címét. Super Six Először Andre Ward ellen küzdött, 2009. november 21-én a WBA középsúlyú Super bajnokságon, a Super Six World Boxing Classic-on. Ekkor Kessler elvesztette bajnoki címét. A harc a tizenegyedik menetben ért véget, a Ward véletlen fejelései által Kessler arcán keletkező sérülések miatt. A hatalmas verést kapó Kessler szeme végül a 11. menetben olyan rossz állapotba került, hogy a bíró lepontoztatta a meccset, amit technikai döntéssel (97-93, 98-92, 98-92) Andre Ward nyert meg. Kessler a következő meccse Carl Froch ellen volt, aki a nem sokkal korábban vette el a Boksz Világtanács WBC nagyközépsúlyú címét Andre Dirrell-től. 2010. április 24-én Kessler megmutatta a világnak a tudását és a szívósságát. Kemény, de tisztességes mérkőzésen egyhangú pontozással győzte le Nagy-Britannia veretlen világbajnokát Carl Froch-ot. A mérkőzés "klasszikus" volt és "az egyik legjobb a dán ökölvívás történetében". A 12 menetes meccsen Kessler egyhangú pontozással 117-111, 115-113, 116-112 arányban győzött. Ezzel Kessler lett a WBC világbajnoka, Froch pedig 26 győzelem után veszítette el veretlenségét. Andre Ward később, a fightnews.com-nak adott interjúban méltatta Kesslert. Ward azzal folytatta, hogy kifejezetten csodálja Kessler karrierjét, és eloszlatott minden bírálatot a Kessler felett aratott győzelmét követően. "Az emberek le akarják írni Mikkel Kesslert a harcunk miatt, de ő már bizonyított. Ő már bizonyította, hogy ha elveszíti a címet tudja, visszajön, és ismét bajnok lesz. Egyfolytában mondják, hogy bárki képes háromszor elnyerni a világbajnoki címet, és csak két vereséget szenvedni. Ő egy nagy harcos, és nagyon tisztelem őt." Augusztus 25-én Kessler bejelentette, hogy visszalép a Super Six tornától a szeme állapotának romlása miatt. A dán szeme a Ward elleni küzdelemben károsodott. Az Ekstra Bladet újság szerint, Kessler kijelentette, hogy kettős látása van. Az orvosok tanácsára, kilenc hónapos kényszerszünetet tart. A WBC elvette tőle az övét és Szuperbajnoki státuszba helyezte, vagyis bármikor kiállhat az aktuális világbajnokkal. Ciudad Perdida Ciudad Perdida (spanyol nevének jelentése: „elveszett város”) egy 8–9. századi alapítású indián város maradványa, régészeti lelőhely Kolumbia északi részén. Eredeti neve Teyuna volt. Jelenleg 169 épület alapzata van feltárva 3000 m²-en, ez mintegy negyede a település egykori kiterjedésének. Elhelyezkedése A romváros Kolumbia északi részén, Magdalena megye területén fekszik a Sierra Nevada de Santa Marta hegység északnyugati lejtőjén, mintegy 1100 méteres tengerszint feletti magasságban. A Buritaca folyó völgyéből körülbelül 1200, mohával benőtt kőlépcsőfok vezet fel a romokhoz. Története A várost a tairona indiánok alapították i. sz. 800 körül Teyuna néven. A környék kisebb településeiből álló hálózat központi városa volt, becslések szerint fénykorában 4000–10 000 lakója lehetett. A hegyvidék özönvízszerű esőinek pusztítása ellen hidak és vízelvezető rendszerek kiépítésével tudtak védekezni. Teyuna valószínűleg a spanyol hódítók megérkezésekor pusztult el, többek között az Európából behurcolt betegségek miatt is. A romok ezután évszázadokig ismeretlenek voltak, csak 1972-ben bukkant rájuk néhány madárvadász, akik felnyitották a régi sírokat, és elrabolták a talált aranyat. A felfedezés híre ezután lassan terjedni kezdett, mígnem 1975-ben a kolumbiai kormány is közbeavatkozott. A hivatalos feltárások ezután kezdődtek meg, és máig sem fejeződtek be: az egykori város nagy területét még ma is érintetlen vadon borítja. Talpas Talpas (korábban Talpasmező, románul Talpoș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése A Fekete-Körös bal partján, Nagyszalontától délkeletre fekvő település. Története A falu nevét 1344-ben említette először oklevél Talpasmezew, villa Talpas alakban. 1344-ben Talpasmezew néven, a Körös mellett vekvő településként, 1515-ben Thalpas néven említették. Egy feljegyzés szerint 1534. április 16-án a Kolozs megyei Gergely egeresi plébános bizonyos visszatartott bérét (többek közt) Thalpas-on lakó rokonaira: Guba Gergelyre, Varga Andrásra és Ferenc deákra hagyja. 1808-ban Talpas Arad vármegyéhez tartozott. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: 1910-ben 2248 lakosából 292 magyar, 1911 román, 38 cigány volt. Felekezet szerint a lakosság közül 133 fő római katolikus, 141 református, 1902 fő pedig görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. A 2002-es népszámláláskor 1701 lakosa közül 1152 fő (67,7%) román, 536 fő (31,5%) cigány, 12 fő (0,7%) magyar, 1 fő (0,05%) pedig német volt. 7130 Klepper A 7130 Klepper (ideiglenes jelöléssel 1992 HR4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1992. április 30-án. Auguste Jordan Auguste Jordan (Linz, 1909. február 21. – Château-Thierry, 1990. május 17.) osztrák születésű, francia válogatott labdarúgó, edző. Sikerei, díjai Játékosként RC Paris Francia első osztály bajnoka : 1935-36 Francia kupa : 1936, 1939, 1940, 1945 Menedzserként Standard de Liège Belga első osztály bajnoka : 1962-63 Kapronczai Nyerges Ádám Kapronczai Nyerges Ádám (Marosvásárhely, 1744 – Marosvásárhely, 1786. július 17.) nyomdász és betűmetsző. Az egyike volt kora legügyesebb betűmetszőinek. Arab és örmény betűi különösen kiváltak finom és egyenletes metszésükkel. Életpályája Iskolai tanulmányait Nagyenyeden végezte, a könyvnyomdászatot és betümetszést pedig Kolozsvárt tanulta. 1772-ben Bécsbe ment. Itt három esztendeig dolgozott, majd visszament Kolozsvárra, ahol átvette a református kollégium nyomdájának vezetését. 1785-ben Marosvásárhelyen nyitott nyomdát. Nem sokkal később Marosvásárhelyen hunyt el. Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Dógen Dógen Zendzsi (����; Hepburn: Dōgen Zenji, ’1200. január 19. – 1253. szeptember 22.’), más néven Dógen Kigen (���� Dōgen Kigen), Eihei Dógen (���� Eihei Dōgen), Koszo Dzsojo Daishi (������ Koso Joyo Daishi), vagy Busso Dento Kokushi (������ Bussho Dento Kokushi) japán zen mester, író, költő, filozófus volt és a szótó zen meghonosítója Japánban. Eredetileg a tendai iskola buddhista szerzetese volt Kiotóban, de elégedetlen volt az iskola tanításával, ezért elutazott Kínába, hogy megtalálja a szerinte hitelesebbnek vélt Buddhizmust. Ott 5 évig élt és végül tanítványa lett egy kiváló tanítónak, Tendó Njodzsónak (���� Tendō Nyojō). Miután visszatért Japánba, a Fukanzazengi és a Bendóva című gyakorlati kézikönyvein keresztül elkezdte bevezetni a zazen meditációs gyakorlatát. Megszakított minden kapcsolatot a befolyásos tendai iskolával, majd néhány évvel később - feltehetően a közte és az iskola közötti ellentét miatt -, elhagyta Kiotót és megalapított egy hegyvidéki kolostort, az Eihei-dzsit (Az Örök Béke Temploma). Az Eihei-dzsi mai napig a szótó buddhista iskola főtemploma. Dógen ismert az alaposan fogalmazott írásmódjáról, ami megnyilvánul a híres művében is, pl. a 95 elbeszélést tartalmazó Sóbógenzóban. Ismert továbbá az Eihei Kóroku, a beszédeinek, verseinek és kommentárjainak a gyűjteménye, valamint az Eihei Singi, az első japán nyelvű szerzetesi törvénykönyv. Élete Gyermekkor Dógen feltehetően egy nemesi családból származott, mint Murakami császár kilencedik generációs leszármazottja. Házasságon kívül született gyermek volt, s még kétéves sem volt, amikor apja politikai merénylet áldozata lett, majd hétéves korában anyját is elvesztette. Korai taníttatás Dógent szerzetessé avatták a Hiei-hegyen, a tendai buddhista iskola központjában. A Kenzeiki (��� Kenzeiki) szerint megszállott lett a tendai-tanítás egy pontjával kapcsolatban: ha, ahogy a szútrák mondják, minden élőlény rendelkezik buddha-természettel, miért van az, hogy az embernek fáradhatatlanul törekednie kell a buddha-természet megvalósítására, hogy elérje a megvilágosodást? A Kenzeiki szerint Dógen nem talált választ a kérdésére a Hiei-hegyen, kiábrándult volt az ország belpolitikája, és a feljebbjutáshoz szükséges társadalmi elismerés miatt, ezért elindult megkeresni a választ más buddhista mestereknél. Elment Kóinhoz, a tendai Ondzsó-dzsi templom (��� Onjō-ji) apátjához, ugyanazzal a kérdéssel. Kóin azt tanácsolta neki, hogy a válasz megtalálása érdekében fontolja meg, hogy a csan buddhizmus tanításait kezdi el tanulmányozni Kínában. 1217-ben, két évvel a kortárs zen buddhista Mjóan Eiszai (Myōan Eisai) halála után elment a Kennin-dzsi templomba (��� Kennin-ji) tanulni Eiszei örökösétől, Mjózen-től (�� Myōzen). Zarándokút Kínába 1223-ban Dógen és Mjózen vállalkoztak egy veszélyes útra Kínába a Kelet-kínai-tengeren keresztül, hogy tanuljanak a Csing-de-sze (��� pinjin: Ching-te-ssu) monostorban, ahogy Eiszei is tette egykor. Kínában Dógen először a vezető csan monostorokba ment Csöcsiang (�� pinjin: Zhèjiāng) tartományba. Addigra a legtöbb csan tanító a kóan (�� kōan) használatára alapozta a tanítását. Annak ellenére, hogy Dógen szorgalmasan tanulta a kóanokat, kiábrándult, mert nagy hangsúlyt fektettek rájuk és a szútrákat már nem is tanítottak. 1225-ben elhatározta, hogy meglátogatja Tendó Njódzso (����) nevű mestert, a zen buddhista Caodong (japán: sótó) családfa tizenharmadik pátriárkáját, a Tiantong-hegynél (��� pinjin-átírással: Tiāntóngshān; japán: Tendózan), Ningbóban. Njódzso arról volt híres, hogy más csan stílusa volt, nem olyan, mint a mestereknek, akikkel eddig találkozott. Későbbi írásaiban, Dógen úgy utalt Njódzsora, mint „Öreg Buddha”. Továbbá úgy jellemezte, Njódzsot és Mjózent, mint szenshi (�� senshi, "Ősi tanító"). Dógen felfogta a test és tudat felszabadítását, amikor a mestere azt mondta: „Test és tudat elejtése” (���� shēn xīn tuō luò). Ez a mondat Dógen egész életében fontos szerepet játszott és elszórva több írásában megtalálható, mint például egy híres része a Gendzsókóan (���� Genjōkōan) című művének. Mjózen nem sokkal azután halt meg, hogy Dógen megérkezett a Tiantong-hegyhez. 1227-ben Dógen Njódzsotól megkapta a Buddha-Dharmát és megjegyezte, hogy készen áll arra, hogy országa minden emberének szellemét megvilágosítsa. Visszatérés Japánba Dógen 1227-ben vagy 1228-ban tért vissza Japánba Kennin-dzsiben, ahol korábban is tanult. Miután visszatért a Kennin-dzsibe, és Mjózen hamvait eltemette, munkához látott, hogy megírja első értekezését, a Fukanzazengit (����� Fukan Zazengi). Ebben hangsúlyozta a zazen fontosságát és körvonalazta elméleti és gyakorlati oldalát. Azonban hamar feszültség keletkezett, amikor a tendai közösség elkezdett lépéseket tenni a Zen és Dzsódo Sinsú elnyomására, a buddhizmus egy új ága ellen Japánban. Ennek a feszültségnek a hatására Dógen elhagyta Kiotót 1230-ban és letelepedett egy elhagyatott templomban, ami a mai Udzsi, Kiotó északi részén. 1233-ban Dógen megalapította a Kannon-dóri-int Udzsiban. Később ezt a templomot kibővítette és a Kósó-hórindzsi templom (����� Kōshō-hōrinji) nevet kapta. Eihei-dzsi 1243-ban Hatano Josisige (����� Hatano Yoshishige) felajánlotta, hogy áthelyezi Dógen közösségét Ecsizen tartományba, Kiotó északi részébe. Dógen elfogadta az ajánlatot, a tendai közösséggel fennálló folyamatos feszültség és a rinzai iskola növekvő erőssége miatt. Követői felépítették a Daibucu-dzsit (��� Daibutsu-ji). Dógen végül itt találta meg a gyakorlás számára legmegfelelőbb helyét. Amíg az építési munkálatok zajlottak Dógen a Daibuci-dzsihez közeli Josimine-derában (Kippó-ji, ���) élt és tanított. Amíg itt tartózkodott, Dógen „depressziós lett”. Jelentős fordulópont volt az életében, hogy utat engedett a „rinzai zen szigorú kritikájának”. Bírálta Dahui Zonggaot, a Szong-dinasztia legbefolyásosabb alakját. 1246-ban Dógen hátralevő idejét tanításnak és írásnak szentelte az Eihei-dzsiben. 1247-ben az újonnan hatalomra került tábornok, Hódzsó Tokijori, meghívta Dógent Kamakurába saját tanítására és mintegy hat hónapot töltött ott. 1248-ban visszatért Eihei-dzsibe. 1252 őszén Dógen egészsége megrendült és állapota tovább romlott, gyógyulásnak jele nem látszott. Átadta hivatali ruháját fő tanítványának, Koun Edzsónak (���� Koun Ejō), megtéve az Eihei-dzsi új apátjának. Halála Hatano Josisige kérésére, Dógen elment Kiotóban, hogy ellenszert keressen betegségére. 1253-ban, nem sokkal azután, hogy megérkezett Kiotóba, Dógen meghalt. Halála előtt írt egy halotti verset: Tanítása Zazen Dógen gyakran hangsúlyozta a zazen nagy fontosságát, valamint a Buddhizmus központi gyakorlatát, a meditációt. Úgy vélte a zazen tanulása megegyezik a Zen tanulásával. Ez egyértelműen látszik az 1243-as Zazen-gi (��� Zazen-gi, A zazen törvényei) című tanításában. Dógen tanította a zazent mindenkinek, még a laikusoknak is, férfinak, nőnek, minden társadalmi osztályt beleértve. A zazennel kapcsolatban Dógen a leggyakrabban kifejezetten a sikantaza-ra utal, ami durván lefodítva, annyit tesz, mint „semmi más, csak precíz ülés”, ami egyfajta ülő meditáció, ahol a meditáló személy ül „a ragyogóan éber figyelem állapotában, ami mentes a gondolatoktól, nincs tárgyhoz rendelve és nincs különösebb tartalomhoz kapcsolva.” Dógen ezt a zazen gyakorlatot úgy hívta, hogy „gondolkodás nélkül” (hi-sirjo), aminek az állapotában a személy tisztában van a dolgokkal, úgy ahogy azok valóban léteznek, a gondolkodáson túl a nem-gondolkodásban ¬– aktív erőfeszítés az, hogy nem gondolkodunk. A helyes mentális viselkedés Dógen szerint, a megerőltetés nélküli nem-igyekvés, mert szerinte a megvilágosodás az mindig jelen van. A megvilágosodás gyakorlatának egysége Dógen zen gyakorlatának elsődleges alapja „amegvilágosodás gyakorlatának egysége” (susó-ittó/susó-icsinjo����). Dógen számára a zazen gyakorlása és a megvilágosodás megtapasztalása egy és ugyanaz. Ezt a gondolatát tömören kiemelte a Fukanzazengi című művében, ami az első szövege, amit megírt Japánba való visszatérte után. Buddha-természet Dógen számára a Buddha-természet vagy Bussó (�� Busshō) a természetes valóság minden létezőben. Sóbógenzó című művében írja, hogy „minden létező Buddha-természet” és még az élettelen dolgok is a Buddha-természetnek egyfajta kifejeződései. Elvetett minden, olyan nézőpontot, ami a Buddha-természetet ideiglenes, lényeges belső létezőnek látta. Dógen úgy tartotta, hogy a Buddha-természet „mérhetetlen üresség”, „a valamivé válás világa” és hogy „a múlandóság maga a Buddha-természet”. Idő-létező Dógen fogalma az Idő-létezőről (Udzsi, �� Uji) egy lényeges része a Sóbógenzóban megjelenő metafizikájának. A hagymományos értelmezés szerint az „Udzsi” itt annyit tesz, hogy az idő az maga a létező és minden létező az idő. Udzsi mind az a változás és dinamikus cselekvés, ami a valamivé válás áramlásaként létezik, az egész világon minden létező idő. Ez a nézet tudósok által lett kifejlesztve, mint Steven Heine, Joan Stambaugh és még sokan mások, ami arra motiválta őket, hogy összehasonlítsák Dógen munkásságát Martin Heideggerével. Azonban az utóbbi időben Rein Raud azt állította ez a nézet nem helyes, mert szerinte Dógen azt állítja, hogy minden létező pillanatnyi, mutatva ezzel, hogy így a Sóbógenzót olvasva jó néhány nem világos rész értelmet nyerne. Tökéletes kifejezés Egy másik lényeges része Dógen metafizikájának a Tökéletes kifejezésről (Dótoku, �� Dōtoku) alkotott fogalma. Dógen kétféle nyelvet különböztet meg: mondzsi ��, az első – Ernst Cassirer után – „fogalomról fogalomra haladó típus, ami folyamatosan alakítja a tapasztalatainkat és – alapjába véve – tulajdonképpen elsősorban alkotja a világot, amit tapasztalunk; és dótoku ��, a második „pillanatnyi típus, ami teljes körű helyet foglal el és létrehozza a jelentés teljességét a kapcsolatok struktúráján keresztül.” Rinzai kritikája Dógen néha kritikus volt a rinzai iskolával szemben a sablonos és szellemi kóan gyakorlásukból adódóan (ugyanúgy a Sirjoken vagy a „Négy tisztánlátás” gyakorlása miatt) emellett a szútrák elhanyagolása miatt is. Dógen továbbá nagyon kritikus volt Dainicsi Nonyin Japán Daruma iskolájával szemben is. Erény Dógen nézőpontja az erényről a Sóbógenzó szövegben van megvitatva, mint egy dolog, amit belsőleg kell gyakorolni, és ezáltal kívül fog megnyilvánulni. Más szóval, az erény egy olyan dolog, ami egyszerre belső és külső, abban az értelemben, hogy lehet gyakorolni a belső jó hajlamot és ugyanakkor ezeknek a belső jó hajlamoknak a kifejeződését. Írásai Akkoriban szokás volt kínaiul írni a buddhista műveket, de ennek ellenére Dógen gyakran írt japánul, ezzel továbbítva a gondolatai lényegét egy olyan stílusban, ami egyszerre volt tömör, lenyűgöző és inspiráló. Dógen nemcsak a prózáiról híres, hanem a költészetéről is (Japán vaka stílusban és különféle kínai stílusokban). Dógen nyelvhasználata mindenhogy nézve eredeti. Sóbógenzó Dógen mesterműve a Sóbógenzó, beszédei és írásai – összegyűjtve kilencvenöt kötegbe. A témák a szerzetesi gyakorlatoktól, a nők és férfiak egyenlőségéig, a nyelv, létező és idő filozófiájáig kiterjednek. A munkásságában, mint saját életében is, Dógen hangsúlyozza az abszolút felsőbbségét a sikantazanak, és az elválaszthatatlanságát a gyakorlatnak és a megvilágosodásnak. Sindzsi Sóbógenzó Dógen összeállított kínaiul egy 305 kóanból álló gyűjteményt is kommentárok hozzáadása nélkül. Gyakran hívják ezt Sindzsi Sóbógenzónak (sindzsi: „eredeti és igazi írásjegyek” és sóbógenzó, többféleképpen van fordítva: „a jobb-dharma-szeme kincs” vagy „Igaz Dharma Szemének Kincse”). A gyűjtemény még ismert Sóbógenzó Szanbjakuszoku (A Háromszáz Sóbógenzó Költemény) néven továbbá Mana Sóbógenzó, ahol mana egy alternatív olvasata a sindzsinek. A pontos dátum, amikor a könyv íródott vitatott, de Nisidzsima szerint Dógen feltehetően kínai utazása előtt kezdhette összeállítani a kóan gyűjteményét. Habár ezek a történetek általában kóanként vannak azonosítva, Dógen ezekre úgy utalt, mint koszoku (ősi jellegzetesség) vagy innen (egy történet körülményei, okai vagy eredményei). A kóan szó alatt Dógen azt érti, „teljes valóság” vagy „Egyetemes Dharma”. Eihei Kóroku, Sóbógenzó Zuimonki Az előadások, amiket Dógen tartott a szerzeteseknek az Eihei-dzsi monostorban, azok lettek összeállítva Eihei Kóroku címen, ismert még a tíz kötetes Dógen Osó Kóroku (A kibővített Feljegyzése Dógen Tanító Beszédeinek). A prédikációk, előadások, mondások és versek nem sokkal Dógen halála után lettek összeállítva fő tanítványa, Koun Edzsó (���� Koun Ejō 1198–1280) által, Szenne és Gien néven. Három fajta kiadása van ennek a szövegnek: az 1598-as Rinnó-dzsi szöveg; egy híres verzió, ami 1672-ben lett nyomtatva és egy olyan verzió, amit 1937-ben fedeztek fel az Eihei-dzsiben, bár nem található rajta dátum, de ezt tartják a meglevő legrégibb verziónak. Egy másik gyűjteménye a beszédeinek a hat kötetes Sóbógenzó Zuimonki. Ezek beszédek, amiket Dógen intézett a fő tanítványához, Edzsóhoz, aki 1234-ben lett Dógen fő tanítványa. Ezek a beszédek Edzsó által lettek lejegyezve és megszerkesztve. Hókodzsóki Hókodzsóki (Hókjó-kor emlékei) a legkorábbi munkája Dógennek. Ez az egy kötetes műve, gyűjteménye a kérdéseknek és válaszoknak, amik Dógen és kínai tanára, Tendó Njodzsó (���� 1162–1228) között zajlottak le. A kötetet 1253-ban fedezte fel Edzsó Dógen papírjai között, 3 hónappal Dógen halála után. Egyéb írásai Egyéb jelentős írások Dógentől: Fukanzazengi ( Fukan-zazengi ) (Általános Tanács a Zazen Törvényeihez): 1 kötetes; valószínűleg egyből Kínából való visszatérte után írta meg, 1227 -ben Eihei soszo gakudó-jóinsú ( Eihei shoso gakudō-yōinshū ) (Tanács az Út Tanulásához): 1 kötetes; valószínűleg 1234 -ben íródott Tenzo kjókun ( Tenzo kyōkun ): 1 kötetes; 1237 -ben íródott Benóhó ( Benōhō ) (Szabályok az Út gyakorlásához): 1 kötetes; 1244 és 1246 között íródott Susó-gi A „megvilágosodás gyakorlásának egysége” elképzelés annyira alapvető Dógen Zen választékában – és, ebből kifolyólag a szótó iskola számára is – hogy ez szolgált alapul a Susó-gi (��� Shushō-gi) munkája számára is, ami 1890-ben lett összeállítva Takija Takusú (���� Takiya Takushū) és Azegami Baiszen (���� Azegami Baisen) által, mint bemutató és leíró összefoglalása Dógen nagy munkájának, a Sóbógenzónak. Speke-hegy A Speke-hegy (angolul Mount Speke) Uganda nyugati határánál a Rwenzori-hegységben, a Rwenzori-hegység Nemzeti Parkban emelkedik. A hegy a Stanley-hegy után a hegylánc második legmagasabb csúcsa. A hegy a Stanley-heggyel, a Baker-heggyel háromszöget zár be, mely a felső Bujuku-völgyet öleli körül. A Speke-hegyhez legközelebbi csúcs a Stanley-hegy, mely 3,55 km-re dél-délnyugatra emelkedik. A hegycsúcsok körzetét „a Hold hegyei” néven is ismerik. A hegylánc összes hegye több, csipkézett csúcsból áll. A Speke-hegy csúcsai: Vittorio Emanuele (4890 m), Ensonga (4865 m), Johnston (4834 m), Trident (4572 m). A neveket az olasz királyi család tiszteletére választották, de mivel Uganda a hegyek felfedezésének idején brit protektorátus volt, a Brit Királyi Földrajzi Társaság jóváhagyását is kérték. A hegységben élő emberek a hegységet Rwenzorinak hívják, mely a helyi bakonjo nyelven „esőcsinálót” vagy „esős hegyet” jelent. A bagandák, akik már távolról is látták a hegyet, a hegy tetején csillogó hóra utalva „Gambaragarának” nevezték, mely azt jelentette, hogy „fáj a szemem”. A bakonjók saját nevet adtak a Rwenzori-hegység egyes csúcsainak, de mivel soha nem másztak fel a hegyekre, nehéz volt azonosítani, melyik név melyik hegycsúcsra utal. A három fő csúcsnak például a következő neveket adták: Kiyanja, Duwoni és Ingomwimbi. A bakonjo nép számára a Rwenzori-hegység Kitasamba isten otthona, aki a magas hegyekben él és nem juthat fel senki hozzá. A Rwenzori-hegység éghajlata miatt a felfedezők sokáig nem jutottak el a hegyre és nem is pillantották meg azt. A korai európai felfedezők a környékre a Nílus forrásvidékének kutatása közben jutottak el. A hegyet John Speke felfedezőről nevezték el, aki bár a hegyre soha nem mászott fel, ő térképezte fel a Fehér-Nílus forrásvidékét 1862-ben. A hegység összes hegyét hozzá hasonló korabeli felfedezőkről nevezték el. Az első felfedező, aki 1891-ben megkísérelt a hegyekre feljutni, Dr. Franz Stuhlmann volt. A hegység hat csúcsából négyet fel is térképezett. A hegyre először Abruzzi hercege jutott fel, expedíciója során a Rwenzori-hegység többi hegycsúcsát is megmászta. A környék nagy mennyiségű csapadékot kap, ezért a Speke-hegyet számos patak és folyó szeli át. A növényzet meglehetősen buja. Számos különféle állat él a hegyen, közöttük elefántok, csimpánzok, leopárdok és antilopok.. Nagy-Britannia az 1960. évi téli olimpiai játékokon Nagy-Britannia az egyesült államokbeli Squaw Valleyben megrendezett 1960. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 17 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Sasnières Sasnières település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 107 fő (2015). Sasnières Houssay, Lavardin, Prunay-Cassereau és Villavard községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sveti Petar na Moru Sveti Petar na Moru (1992-ig Krmčina) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Sveti Filip i Jakovhoz tartozik. Fekvése Zárától 18 km-re délkeletre, Biogradtól 10 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, a Pašman-csatorna partján, Tustica és Turanj között a Brdo nevű hegy alatt fekszik. Története A mai Sveti Petar na Moru tágas területén fekvő erdei tisztásokat, barlangokat és a Tustica lábánál fekvő területet már a történelem előtti ember is lakóhelyként használta. A legjelentősebb őskori és ókori lelőhely a település utolsó házától ötszáz méterre délkeletre található Buta-barlang, ahol az 1957-ben végzett feltárások során római cseréptöredékek, kannelúrával és hullámvonalakkal díszített töredékek, valamint valószínűleg a neolitikumból származó, emberek áltak megmunkált kőszerszámok kerültek elő. A középkorban ez a terület a rogovói apátság birtoka volt, melyhez tartozó gazdasági épület maradványai Sveti Petar központjában ma is láthatók. A települést 1607-ben, Szent Péter apostol tiszteletére templomát 1681-ben említik először. Nevét is erről a templomról kapta, de 1941 és 1992 között Krmčinának hívták és már Borelli 1796-os térképén is „Kermczina” néven szerepel. Anyakönyvei szerint egyházilag előbb Zárához, később Turanjhoz tartozott. A település 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 47, 1910-ben 70 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 403 lakosa volt. Lakói egykor főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, de újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak, mely mára az egyetlen jövedelmező tevékenységgé fejlődött. Nevezetességei A település utolsó házától ötszáz méterre délkeletre, a "Pećinska gomila" és a 156 méteres "Gradina" nevű magaslatok közötti szurdokvölgyben, 76 méteres tengerszint feletti magasságban található Buta-barlang. A Butától a tenger felé eső területet Pećinska dragának nevezik. A barlang nyílása egy mészkőbe vájt lépcsőzetes terasz alatt található, mely egy 25 méter mély föld alatti terembe vezet. A barlang közepén levő mélyedést tavannak (azaz padlásnak), a legsötétebb részét mraknak (azaz homálynak) nevezik. (A hegy túlsó oldalán levő nyíláson csak egy kutya fér át.) A barlang az 1960-as évekig a helyi juhászok menedékhelyéül szolgált eső idején. 1957-ben rövid ideig tartó feltárások során a barlang területén és az előtte fekvő részen római eredetű kerámia töredékeket, köztük néhány díszített darabot és az újkőkorból származó kőszerszámokat találtak. A település Szent Péter apostol tiszteltére szentelt templomát 1681-ben újították meg. Ekkor önálló plébánia központja volt, plébánosát Petar Pedišićnek hívták. Egyhajós épület, homlokzata felett harangépítménnyel. Oltárán Szent Péter ábrázolása látható. Ma a turanji plébánia filiája. A település közepén a part mentén tiszta ivóvizet adó kút található, amely a legnagyobb szárazság idején sem szárad ki. A kutat még 1911-ben építették a környék egyetlen tiszta vizű forrása fölé, ahova még a szomszédos falvak népe is eljárt. Innen hordták a vizet fából e célra faragott nagy edényekben, melyeket szamarakkal vontattak. Így nemcsak ivásra és mosásra, hanem még az állatok ellátására is elég ivóvizet tudtak szállítani. A kút úgy van kiképezve, hogy egyik oldalán a mosásra, a másikon az állatok itatására alkalmas. Az első világháború gazdaságtörténete Az első világháború gazdaságtörténete a nagyobb nemzetek által a háborús költségek fedezésére alkalmazott módokat, valamint a háború utáni adósságokat és a jóvátételi díjat foglalja magába. Szintén ehhez tartozik a munkaerő, az ipar és a mezőgazdaság mozgósítása. A gazdasági hadviseléssel, például a németországi blokáddal, valamint egyes, gazdasághoz közel álló kérdésekkel is foglalkozik, például a szállítással kapcsolatos hadi problémák megoldásával. 1914-ben a hatalmak mindegyike rövid háborúra számított, mivel egyikük sem tett semmilyen gazdasági előkészületet egy hosszú háborúhoz: nem töltötték fel az élelmiszerkészletüket, vagy tettek szert döntő fontosságú nyersanyagokra. Minél tovább tartott a háború, az antanthoz tartozó hatalmak előnye annál inkább nőtt a nagyobb, alaposabb, sokoldalúbb gazdaságuknak és a globális ellátáshoz való jobb hozzáférésüknek köszönhetően. Ahogy Broadberry és Harrison elhatározta a háború patthelyzetbe állása után, 1914 végén: A szövetségesek (antant) potenciálisan sokkal több (háborúra költhető) vagyonnal rendelkeztek. Egy becslés szerint az antant országai összesen 147 milliárd amerikai dollár, míg a központi hatalmakhoz tartozók csupán 61 milliárd dollár összeget költöttek a háborúra. Az szövetségesek közül kiemelve a Brit Birodalom 47 milliárd, az Amerikai Egyesült Államok pedig 27 milliárd dollárral lett szegényebb a háború végére, együttvéve a teljes költség felét teszik ki. A központi hatalmak háborús költségeinek majdnem ¾ részét, azaz 75%-át Németország költötte 45 milliárd dollárral. A totális háború minden nemzet erőforrásainak teljes mozgósítását követelte egy közös cél érdekében. A munkaerőt a frontvonalra kellett terelni (különösen az Egyesült Államok és a Brit Birodalom rendelkezett rengeteg képzett emberrel, akiket pont az ilyen esetekre tartottak fenn). A határokon belül a munkásokat el kellett vezetni a - totális háború alatt luxusnak számító - kevésbé szükséges tevékenységektől. Különösen a hadiipar szorult hatalmas fejlesztésre, mivel ez volt felelős az lőszer-, puska-, hadihajó-, egyenruha-, repülőgép-, és fegyverellátásért egyaránt. Ugyancsak szükség volt az agrokulturális, mezőgazdasági mozgósításra, mivel a civil társadalom, a katonaság és az ellátmányt szállító lovak élelmiszerszükségletének pótlása komoly gondot jelentett. A katonák közül többen farmeréletet folytattak, hadseregben elfoglalt helyüket az idősek, a fiúk és a nők vették át. A szállítás többnyire nagy kihívásnak bizonyult, főleg mivel a britek és a németek is igyekeztek megállítani az ellenség kereskedelmi hajóit. Különösen nagy kihívást jelentett a pénzügy a háború során. A központi hatalmakat Németország, a szövetségeseket egészen 1916-ig Britannia finanszírozta, miután kifogyott a pénzből és az Egyesült Államoktól kellett pénzügyi támogatást kérnie. Az USA 1917-ben elvállalta az antant ellátását, viszont ragaszkodott a hitel visszafizetéséhez a háború után. A győztes antant 1919-ben a legyőzött Németországtól nagy összegű jóvátételt követelt, ami némileg fedezte volna az általuk háborúba fektetett költségeket. Mindenekelőtt lényegesnek bizonyult a ipari és gazdasági mozgósítások oly módon történő igazgatása, hogy megtartsák az emberek rövidtávú meggyőződését, hosszútávon fenntartsák a politikai szervezetek erejét, és hosszú időre megőrizzék a nemzet gazdasági épségét. Európa A GDP értéke három szövetségi országban, Britanniában, Olaszországban és az Egyesült Államokban nőtt, viszont Franciaországban, Oroszországban, a semleges Hollandiában, és a központi hatalmak három fő országában csökkent. A visszaesés mértéke Ausztriában, Oroszországban, Franciaországban és az Oszmán Birodalomban 30-ról 40%-ra ugrott. Ausztriában például a disznók többségét levágták, így a háború végére húshiány alakult ki az országban. A nyugati front gyorsan helyreállt, közel néhány száz méteren semmiféle hadmozdulatot nem lehetett tapasztalni. A legnagyobb kiadás mindkét fél esetében a tüzérségre, azon belül a lőszerre ment el, ugyanis a háború során a puska volt az elsődleges fegyver. Mivel a frontvonal veszélytelennek bizonyult, a központi hatalmak és a szövetségi tagok is bonyolult vasúthálózatot építettek ki, hogy a frontvonal egy-két mérföld hosszúságú területén lóval vontatott vagonokkal szállítsák az utánpótlást. A tíz hónapig tartó 1916-os verduni csatában a franciák és a németek nagyjából 10 millió golyót lőttek el összesen, ami 1,4 millió tonna acél felhasználását jelentette. Antant A Németország ellen irányuló gazdasági harc működött—a brit blokád hatásosnak bizonyult. A német tengeralattjárókból felépített ellenblokádot a masszív amerikai konvojrendszerek győzték le. Az antanthatalmak háborús költségeit javarészt a Brit Birodalom fizette, mígnem kifogyott a pénzből. Ekkor az USA vállalta magára, a szövetségeseket és a briteket egyaránt segítette pénzügyileg. Brit Birodalom A gazdaság (a GDP szempontjából) a háború négy éve alatt (1914-től 1918-ig) még a rengeteg férfimunkás hiányában is nagyjából 14%-kal nőtt; ezzel szemben a német gazdaság visszaesett 27%-ot. (17340) 4096 T-2 A (17340) 4096 T-2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Pálos Tamás Pálos Tamás (Budapest, 1934. április 13. - Budapest, 2007. január 31.) magyar újságíró. Életpályája 1953-1957 között az ELTE BTK angol-orosz szakán tanult. 1952-ben a Magyar Távirati Iroda gyakornoka, 1953-tól újságírója volt. 1955-től az MDP, majd az MSZMP tagja volt. 1959-1963 között varsói tudósítóként dolgozott. 1963-1982 között az MSZMP Központi Bizottságában a Magyarországról szóló idegen nyelvű tájékoztatás eszközrendszerének kialakításával foglalkozott mint munkatárs. 1973-1974 között Genfben részt vett a helsinki záróokmány kidolgozásában. 1982-1989 között a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője és vezérigazgató-helyettese, 1989-1990 között vezérigazgatója volt. 1991-2002 között a Ferenczy Europress Budapest Sajtóügynökség főszerkesztője volt. 2002-től a Régiópress főszerkesztője volt. Magánélete 1957-ben házasságot kötött Felkai Lea-val. Két lányuk született: Judit (1961) és Zsuzsanna (1965). Művei Lengyelország ; Kossuth, Bp., 1964 ( Egy ország – egy könyv ) Kínai múlt és jelen ; összeáll. Pálos Tamás, Polonyi Péter, jegyz. Polonyi Péter; Kossuth, Bp., 1973 Mi az antikommunizmus? ; Kossuth, Bp., 1974 ( Napjaink kérdései ) Szovjet program: szilárd béke, biztonságos világ. Az SZKP XXVII. kongresszusáról ; összeáll. Pálos Tamás; OBT, Bp., 1986 ( Aktuális békemozgalmi kérdések ) A világpolitika hullámvonalai. Enyhülés és feszültség korunkban ; Zrínyi, Bp., 1987 ( Katonapolitika mindenkinek ) Moszkva, Budapest, Washington. Két utazás képekben, dokumentumokban ; szerk., összeáll. Pálos Tamás és Illés Tibor; MTI–Kossuth, Bp., 1988 Szovjet-amerikai csúcstalálkozó. Washington, 1987. december 7-10. ; összeáll., szerk. Pálos Tamás; Kossuth, Bp., 1988 Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 Wälder Gyula Wälder Gyula (Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Életpályája Apja, Wälder Alajos jónevű szombathelyi építész volt, akinek keze nyomát a megyeszékhely számos épülete viseli. A középiskolát a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait szintén Budapesten, valamint Bécsben, Friedrich Ohmann-nál végezte, 1905-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. Olaszországi tanulmányutja után, az első világháború kezdetéig Ausztriában tanulmányozta a barokk stílus emlékeit. Később Egerben számos műemléki helyreállítást vezetett, melyekben a barokk iránti elkötelezettsége szintén megnyilvánul. A stílus iránti rajongása élete végéig elkísérte. A Műegyetem ókori építészet tanszékén 1906-tól Nagy Virgil tanársegédje, mellette pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál előadó. 1923-tól haláláig az ókori építészeti tanszék kinevezett egyetemi tanára, 1935-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Oktatói munkásságában a Czigler Győző, majd Nagy Virgil által kijelölt utat folytatta. Wälder Gyula ugyanezen időben magánirodát is fenntartott ahol számos, később neves építész is dolgozott. Többek között: Lauber László, Nyiri István, id. Rimanóczy Gyula. Aktív építészeti munkásságával és tanulmányaival, értekezéseivel, bírálataival egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a két világháború közötti magyar építészetre. A fővárosban számos épületével találkozhatunk, amelyek kora építészeti gondolkodásmódja historizáló stílusvonulatának jellemző és jelentős alkotásai. Aktívan részt vett a városrendezési tervpályázatokon is, melyek jórészt megvalósulatlanok maradtak, egy kivétellel: a tervezett Madách Imre sugárút Károly körúti torkolata (Madách Imre tér és környéke), amely mélyen beékelődik a Zsidónegyed évszázados szövetébe, a második világháború kezdetére készült el. A folytatást, de még a tér tágabb környezetének rendezését is elmosta a háború, valamint az azt követő zűrzavaros időszak, később pedig a szocializmus. Épületei, restaurálásai meghatározóan formálták Eger, Balassagyarmat és Gyöngyös belvárosának képét. Számos köz- és magánépülete áll Miskolcon és Szegeden is. Szombathely mai arculatának kialakításához is jelentősen hozzájárult. 1922-ben Warga László egyetemi tanárral közösen első díjat nyertek a város rendezésére kiírt pályázaton. Ez alapján Niesner Aladárral készítette el azt a szabályozási tervet, amelynek hatásai napjainkig érezhetők. Ennek nyomán épült meg az elmúlt években a Brenner Tóbiásról elnevezett szakasszal befejeződő „belső körút”. Megyeszékhelyi tevékenységének további jelentős épületei: a Szent Márton-templom nyugati irányú bővítése és a mellette álló Domonkos kultúrház tervezése. Az iskolaépítés terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül, 1929-ben a kormányzó a II. oszt. magyar érdemkereszttel jutalmazta. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. Sajátos, rendszerint könnyen felismerhető építészeti alkotásaiban minduntalan a barokk változatos formavilágához nyúl vissza, melyet a modern építészeti vívmányok szolgálatába próbál állítani. Ezért már kortársai részéről is, a szocializmus időszakában pedig különösen sok támadás érte. A közgondolkodás változását jelzi, hogy a Major Máté által még Budapest arculatán éktelenkedő májfoltnak nevezett Madách téri épületcsoportja időközben műemléki védettséget nyert. Épülettervein a díszítés nem öncélú, általában a funkcionális igények, valamint a takarékosságra törekvés határozza meg. 1944-ben, élete teljében váratlanul ragadta el a halál. Hamvait a Fiumei Úti Sírkert 35-1-7 sz. sírjába helyezték, 1944 júniusában. Ravatalánál Vitéz Becske Károly elnök mondott gyászbeszédet. Szombathelyen az Óperint utca 14. sz. ház falán 1970 decembere óta hirdeti emléktábla Wälder Gyula emlékét, aki 1884. február 25-én született itt, Wälder Alajos fiaként. Művei Budapesten 1910–12. Budapest, XIX. Kispest Wekerletelep . Lakóház típusok 1912–13. Budapest, XIX. Kós Károly tér tér 6. Lakóház (Kispest, Wekerle-telep) 1925–26. Budapest, VII. Akácfa utca 15–21. Székesfővárosi Közlekedési Rt. Székháza, (neobarokk, ma BKV székház) 1925–26. (?) Budapest, XII. Ugocsa utca 5 (Hertelendy utca 8.) lakóház neobarokk stílusban 1926. Budapest, II. Fillér utca 40–42. lakóépület (ma: brit követségi rezidencia) 1926. Budapest, a Margit-szigeti nagyszálló bővítése 1928–29. Budapest, Himfy utca 9. eredetileg Wälder Gyula családi háza (ma: a Szt. Imre egyházközség tulajdona.) neobarokk stílusban 1931. Budapest, II. Napraforgó utca 2. (Kislakásos mintatelep Budapest, II. Napraforgó utca 1–19 és 2–22.) 1931. Budapest, Bem rakpart 25/a–b és 26. A háztömb dunai architektúráját Wälder Gyula határozta meg. 1935. A Budapest, VII. Károly körút 15–25. számú házsor homlokzata, a Madách téri bérházzal egységes városkép biztosítása céljából. (Az 1930-ban kiirt tervpályázatot Árkai Aladár nyerte meg) 1936. Budapest, II. Szemlőhegyi út 23/a villa neobarokk stílusban. 1937–38. Fővárosi Közmunkák Tanácsa székháza, Budapest, VII. Madách Imre tér 3–4., (ma több önálló lakó- és irodaház. Műemlék) 1937. Budapest, VII. Károly körút 21–22. Kettős lakóépület üzletekkel 1938. Budapest, VII. Madách Imre út 1. (Szt. Margit sziget Gyógyfürdő Rt. alkalmazottainak nyugdíjpótló egyesülete, hatemeletes bérház) 1936–37. Budapest, VII. Rákóczi út 12. Guttmann-sarokház, emeletein lakásokkal (Először Györgyi Dénes készített tervet a későbbi Verseny áruháznak, ami nem valósult meg.) 1927–29. Budapest, XI. Villányi út 15–27. Ciszterci gimnázium , neobarokk stílusban. 1937–38. Ciszterci Szent Imre templom, neobarokk stílusban (tervezőtárs: Pázmándy István műegyetemi adjunktus) Más településeken 1911. Pozsony , Múzeum és könyvtár. I. díj és megbízás 1914. Balassagyarmat , Palóc liget 1. Palóc Múzeum épülete 1926. Debrecen , székesegyház, a Szent Anna római katolikus templom felújítása 1927. Eger , Korona (Park) szálló 1929. Eger, Deák Ferenc út 5. Deák Ferenc Római Katolikus Iskola 1926–27. Miskolc , Bartók tér 1. Zenepalota 1926. Esztergom , Lőrinc utca 17. Megyei tisztviselői bérház (Bérpalota) Miskolc: Postapalota 1934. Borsodnádasd , Petőfi Sándor utca 8. Lemezgyári római katolikus templom Eger: Szent Ferenc-otthon Eger: Polgári leány és fiúiskola, Irgalmas utcai iskola, Siketnémák intézete, Posta Kisvárda : Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Szeged : Polgári leány és fiúiskola (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája) Miskolc: a Felsőkereskedelmi iskola épülete Nyíregyháza : katolikus bérpalota (1928) és a ferences kolostor épületegyüttese (csak egy épület valósult meg) Szombathely : Szent-Márton templom bővítése, Domonkos kultúrház Külföldön 1926–1927. Bulgária , Szófia Magyar Követségi Palota épülete Olaszország , Róma : II. Szilveszter pápa – a magyar szent korona adományozójának – síremléke a lateráni Szent János-bazilikában [forrás?] The Plasmatics A The Plasmatics amerikai heavy metal/punk rock/shock rock együttes volt. Tagjai: Wendy O. Williams, Wes Beech, Chris Romanelli, Michael Ray, Ray Callahan, Richie Stotts, Chosei Funahara, Stu Deutsch, Jean Beauvoir, T.C. Tolliver és Greg Smith. 1977-ben alakultak meg New Yorkban. Híresek voltak vad és látványos koncert-fellépéseikről, melyeken autókat robbantottak, a gitárokat láncfűrésszel kettévágták, és kalapáccsal televíziókat törtek szét. Ezért egy ízben a Milwaukee-i rendőrség le is tartóztatta Williams-t. Maga Wendy O. Williams és a The Plasmatics is botrányosnak számítottak a maga idejében; Wendy különösen nagy botrányhős volt, hiszen élete alatt lopott is, hamis pénzzel is fizetett már, illetve "felnőtt filmekben" is szerepelt már. Ennek ellenére 1985-ben Grammy-díjra jelölték. A Plasmatics pályafutásuk alatt öt nagylemezt dobott piacra. 1988-ban feloszlottak, de karrierjük alatt már egyszer feloszlottak, 1983-ban. '88-ban azonban végleg lezárult a zenekar története. Wendy pedig 1998-ban elhunyt. Diszkográfia New Hope for the Wretched (1980) Beyond the Valley of 1984 (1981) Metal Priestess (1981) Coup d'Etat (1982) Maggots: The Record (1987) Doljani Doljani település Szerbiában, a Raskai körzet Novi Pazar községben. Népességváltozás 1948-ban 207 lakosa volt. 1953-ban 259 lakosa volt. 1961-ben 262 lakosa volt. 1971-ben 199 lakosa volt. 1981-ben 164 lakosa volt. 1991-ben 94 lakosa volt. 2002-ben 89 lakosa volt, akik közül 86 szerb (96,62%) és 3 bosnyák (3,37%). Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 2016-os MotoGP-világbajnokság A 2016-os MotoGP-világbajnokság a sorozat hatvannyolcadik idénye. A szezon március 20-án kezdődik a katari nagydíjjal, és november 13-án ér véget Valenciában. A királykategória címvédője a spanyol Jorge Lorenzo, aki egy évvel korábban pályafutása ötödik világbajnoki címét szerezte. A Moto2-es szezonnak Johann Zarco vághat neki világbajnokként, míg a Moto3-ban 2015-ben Danny Kent végzett az élen. Fontos változás az előző szezonhoz képest, hogy a Bridgestone kivonulásával a Michelin lett a legnagyobb géposztály egyedüli gumiszállítója (emellett a gumik mérete is megnövekedett), valamint, ugyancsak ebben a géposztályban, megszűnik a különbségtétel a gyári és az open kategóriás motorok között. Egyedül azok a csapatok használhatnak fel több motorblokkot, valamint fejleszthetik szabadon azokat, amelyek 2013 és 2015 között egyetlen szárazpályás győzelmet sem arattak. Versenynaptár Változások a versenynaptárban 2016-ban tizenkilenc év után visszatér a versenynaptárba az osztrák nagydíj . A verseny helyszíne ugyanúgy a Red Bull Ring lesz, mint az utolsó nagydíj alkalmával (akkor A1 Ring néven). Az indianapolisi verseny 2016-ra kikerült a versenynaptárból. A nagydíj története során először a holland versenyt az eddig megszokottal ellentétben vasárnap rendezik meg. Csapatok, versenyzők MotoGP Csapatváltozások A Marc VDS Racing a 2015-ös szezonnal ellentétben már két motorral indul. A Team LCR az előző évi kétmoros felállás helyett csak egyet indít. Az Aspar Racing Team befejezi együttműködését a Hondával , és Ducatikkal indul. A Forward Racing elhagyja a világbajnokságot, és a Superbike- , valamint a Supersport-világbajnokságon szerepel, az MV Agustával együttműködve. Az AB Motoracing szintén elhagyja a sorozatot. A Ioda Racing a Forward Racinghez hasonlóan a Superbike-vb-n szerepel. Változások a versenyzők között Esteve Rabat a Marc VDS Racing színeiben bemutatkozik a MotoGP-ben. Yonny Hernández a Pramac Racingtől az Aspar Racinghez igazol Nicky Hayden helyére, aki a Superbike-világbajnokságba szerződött. Karel Abraham is a Superbike-világbajnokságon indul. Loris Baz az Avintia Racinghez igazol Mike di Meglio helyére. Scott Redding a Pramac Racinghez szerződik, helyére a Marc VDS Racingnél Jack Miller kerül. Michele Pirro a Pramac Racingnél helyettesítí az argentin nagydíjon a sérült Petruccit . Később szabadkártyásként lehetőséget kapott a gyári csapatnál is. Amerika kulturális fővárosa Amerika kulturális fővárosát (angol: American Capital of Culture, spanyol: Capital Americana de la Cultura, portugál: Capital Americana da Cultura, francia: Capitale américaine de la culture) az azonos nevű Amerikai Kulturális Fővárosa Szervezet választja ki minden évben az Észak-Amerikát (ezen belül Közép-Amerikát és a Karibi-szigeteket) és Dél-Amerikát magába foglaló amerikai szuperkontinensen. A civil szervezet állítása szerint a kezdeményezés az Európa kulturális fővárosa mintájára készült, amelyet támogat ugyan az Amerikai Államok Szervezete (OAS vagy magyarul AÁSZ), de a kiválasztás folyamatában nem vesz részt. A szervezet célja, hogy az amerikai szuperkontinens lakosai jobban megismerjék és elfogadják a nemzeti és kulturális különbözőségeket és új együttműködéseket hozzanak létre egymás között. Története Az Amerika kulturális fővárosa alapötlete 1997-ben fogalmazódott meg Xavier Tuleda fejében, majd egy évvel később létrehozták az Amerika Kulturális Fővárosa Szervezetet, amelynek három fő célja van: az amerikai kontinens országai közötti kulturális integráció az amerikai kontinens lakossága ismerje meg jobban egymást, becsülje meg a nemzeti és regionális sokszínűséget és a közös kulturális örökségeket. az Amerika kulturális fővárosa címre jelölt városok támogatása az amerikai kontinensen és a világ más részein, amellyel új együttműködések jöhetnek létre más földrészek kulturális fővárosaival. A szuperkontinens bármely országának területéről jelentkezhetnek városok a megtisztelő címért. A jelentkezéshez szükséges hivatalos formanyomtatványt angolul, spanyolul, portugálul vagy franciául tölthetik ki. Xavier Tuleda később létre hozta a barcelonai székhelyű Kulturális Fővárosok Nemzetközi Bizottságát (Buró Internacional de Capitales Culturales), amely különböző kulturális fővárosi címeket ítél oda (Katalán kultúra fővárosa (2004. óta), Brazilia kulturális fővárosa (2006. óta), Amerikai Egyesült Államok kulturális fővárosa (2011. óta)). Az első világháború évei (1916) 1916 az első világháború harmadik éve. A merre tovább kérdése Az 1915-ös év közös győzelmei után a központi hatalmak hadigépezetének egysége megbomlott. A balkáni hadjárat alatt felszínre került a két hadsereg vezetésének eltérő stratégiája. Az világosnak tűnt, hogy a győzelem reményének fenntartásához legalább az egyik frontot véglegesen semlegesíteni kellene, mert így szétforgácsolódik a központi hatalmak ereje. Falkenhayn Hindenburg és Ludendorff ellenkező véleményével szemben lehetetlennek találta, hogy az orosz fronton az ellenséget kiütő győzelmet tudjanak aratni, mert tartott a Kutuzov-féle végtelen tereket felölelő visszavonulástól. A Monarchia az orosz és az olasz front megléte esetén a nyugati harcokhoz nem tudott támogatást adni, ezért Conrad egy közös Olaszország elleni hadjáratot javasolt. Csakhogy Németország nem állt hadiállapotban Olaszországgal és ezen nem akart változtatni, főleg azért, mert Falkenhaynnak az volt a meggyőződése, hogy a harc a nyugati fronton fog eldőlni. Németország és a Monarchia útjai itt tehát elváltak. A központi hatalmak külön utakon A vita és a belőle fakadó inkoherens lépések megmérgezték a két vezérkar viszonyát a balkáni hadjárat alatt. Falkenhayn Conrad tudta nélkül kivonta annak fennhatósága alól a Mackensen vezette erőket. A szerb hadsereg romjainak üldözését és a Balkánon fennmaradó feladatokat harmadrendű fontosságúnak ítélte ugyanis ahhoz képest, hogy a nyugati fronton döntésre akarta vinni a dolgot, melyhez szükségesnek tartotta a kivont csapatokat. Továbbá nem engedte a sikereket elérő bolgár erőknek a szaloniki front teljes felszámolását, mert úgy vélte, ebben az esetben Bulgária befejezi a háborút a maga részéről - míg ha ez nem következik be, akkor további antant erőket köt le. Ezt a megfontolást Conrad őrültségnek tartotta, s hevesen követelte a Balkán teljes pacifikációját. Végül a két szövetséges között mindennemű kommunikáció és együttműködés megszakadt, mivel Falkenhayn és Conrad nem volt hajlandó szóba állni egymással. A Monarchia január 8-án megkezdte a hősiesen ellenálló, ám esélytelen Montenegró elleni műveletét. A császár és a politikai vezetés nem akarta hagyni, hogy Albániát a bolgárok szállják meg és az sem állt érdekében, hogy Bulgária a tervezetten felüli sikereket érjen el, mert ebben az esetben többletkövetelésekkel léphet föl a Balkánra vonatkozóan. Ezért tehát a XIX. hadtest délre fordult és február második felére az utakkal és hidakkal alig rendelkező albán területeken átvergődve elérte Durrës városát. Február 23-án megrohanták és kiűzték az oda befészkelt olasz hadosztályokat. Eközben az antant flotta hat szerb hadosztályt tett partra átszervezés és újrafelfegyverzés után, s ezzel a Szaloniki Front úgy megerősödött, hogy a korábbiakkal szemben már nem volt lehetséges felszámolni és kézre tudta keríteni Albánia déli részét. Ezzel a balkáni mozgóháború véget ért, stabil front jött létre. A Szerbia ellen felhasznált hadosztályok közül a felszabaduló csapatokat az olasz Alpokban indítandó támadásra gyűjtötték össze, amihez ki kellett várni az áprilisi hóolvadást a hegyek között. Albániában májusban mint minden évben dühöngeni kezdett a malária, amely megtizedelte a katonákat. Verdun és a Somme-i csata kezdete 1916. február 21-én Falkenhayn megindíttatta a támadást Verdun ellen a nyugati fronton. Ellentmondóak az adatok, hogy már kezdetben is azt tartotta-e céljának, de memoárjában arra hivatkozott, hogy a francia hadsereg erejét akarta kimeríteni, kivéreztetni az összecsapással, s ezáltal vagy a győzelmet, vagy a tárgyalásos békét közelebb hozni. Egyetlen frontparancsnoki alárendeltje sem erősítette meg, hogy értesült volna erről a stratégiáról. A terv szerint a korábbi francia támadások támogatására elszállított tüzérségű verduni erődöket gyors támadással elfoglalják a német csapatok, majd mivel azok a németellenes küzdelem szimbólumának számítanak, ezért a francia haderő minden erejét mozgósítani fogja visszafoglalásukra, s azt fel is éli a fölényben levő német harcmodorral találkozva. Valójában a német haderő támadásra pont olyan mértékben nem volt alkalmas a nyugati fronton, mint amennyire a francia sem bizonyult annak korábban. Négy hónapnyi szakadatlan rohamozással nem tudtak annyit előrehaladni, hogy az összes erődöt bevegyék, így éppen hogy a fordítottja látszott megvalósulni a terveiknek. Míg 1915 folyamán a nyugati fronton vezetett támadások visszaverésekor rendre az antant szenvedett jelentősen súlyosabb veszteségeket, Verdunnél a veszteségek nagyjából paritást mutattak, ahelyett, hogy az antant helyzete relatíve súlyosbodott volna e tekintetben. Alábecsülték a franciák logisztikai képességeit is, mellyel elegendő utánpótlást tudtak szállítani a három oldalról fenyegetett Verdunbe. Július elsején aztán támadásba kezdett a főként britekből álló 24 hadosztály a Somme-folyónál, így a küzdelem súlypontja oda helyeződött át. Bár a harc később, augusztus, október és december folyamán megújult, a verduni csata a továbbiakban nem játszott fő szerepet. Falkenhayn elképzelése összességében stratégiai baklövésnek bizonyult. Bebizonyosodott, hogy a nyugati front ellenállása a legerősebb, így itt a központi hatalmak nem képesek a döntést kicsikarni. Főleg úgy nem, hogy a többi front tehermentesítő jellegű támadásokat intéz megsegítésére. A verduni összecsapás-sorozat valójában a német tartalékokat emésztette fel a legkellemetlenebb időpontban, azelőtt, hogy több oldalról összehangolt antant offenzíva vette kezdetét, mely súlyos helyzetbe juttatta a központi hatalmakat. Falkenhayn és a német hadvezetés erősen elszámította magát, amikor úgy gondolta, hogy Franciaország voltaképp egymaga védekezik a nyugati fronton, mivel az Egyesült Királyság lényegében nem szárazföldi hatalom, hanem csak tengeri. Ez a hibás értékelés magyarázza, miért áldoztak oly sok katonát a francia haderő felmorzsolására. Csakhogy 1916 végére a brit hadsereg már 50 hadosztállyal támadott egyedül a somme-i hadszíntéren, s ennek mélyreható következményei lettek. A Monarchia kísérlete Olaszország kiütésére A verduni vérfürdő miatt Joffre sürgetni kezdte szövetségeseit, hogy enyhítsenek a franciákra nehezedő nyomáson. Március 9-én ennek megfelelően támadásba lendült az olasz hadsereg, ez volt az V. isonzói csata. Március 18-án az orosz hadsereg is nekiveselkedett Vilna irányába előretörni ugyanilyen megfontolással. Az orosz offenzívára Poleszjétől északra, mocsaras terepen került sor. Az enyhe időjárási viszonyok mellett a katonák elsüllyedtek a sárban, a próbálkozás pedig aránytalan veszteségek mellett összeomlott. A kemény hegyvidéki tél viszont nagyban akadályozta az Isonzónál a támadást, így az ottani harc március közepétől egyre alább hagyott és végül területi változással egyáltalán nem járt. Az időjárás nagyban segítette a központi hatalmakat ezekben a időkben. Az osztrák-magyar főparancsnokság nagy türelemmel készítette elő támadását az osztrák Alpok felől, melynek célja a teljes isonzói olasz hadsereg elvágása volt. Conrad nem hagyta magát megzavarni az V. isonzói csata által, s folytatta az erőösszpontosítást. Május 15-én, a késői hóolvadás miatt jócskán elhalasztott időpontban vette kezdetét vette az asiagói csata. A terv a terep bonyolultsága ellenére sikerrel kecsegtetett, két tény mégis megakadályozta a front felszámolását. Az első: az olasz hadvezetés hatásos átcsoportosítása az Isonzó irányából nyugat felé, a második pedig a június 4-én nagy erővel áttörő Bruszilov-offenzíva, melynek megállítása mindenképpen az asiagói csata felszámolását igényelte. Ha ezt a műveletet összehangoltan, közös erővel hajtják végre a központi hatalmak, az valószínűleg Olaszország katasztrofális vereségét, s a háborúból való teljes kiválását okozta volna, vagy oly mértékben való meggyengülését, hogy a továbbiakban vele komolyan számolni nem kell. Így azonban, bár a helyzetet kritikusnak ítélték és orosz tehermentesítésért folyamodtak, az olasz hadsereg sikerrel védte ki a támadást. Harc a tengereken 1916. február 23-án Portugália brit követelésre lefoglalta a kikötőiben tartózkodó német hajókat. Válaszul Németország március 9-én hadat üzent. Augusztusban érkezett meg az első portugál kontingens a nyugati frontra és 1917-től brit irányítás alatt küzdött. A portugál erők létszáma nagyjából 50.000 fő körülire nőtt a háború végére. 1916. március 24-én a Sussex nevű, francia személyszállító komphajót figyelmeztetés nélküli torpedótámadás érte, melyben ötvenen életüket vesztették. Habár amerikai állampolgár nem volt a halottak között, az USA vezető körei időszerűnek látták a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetni az esetre, ha Németország folytatja a figyelmeztetés nélküli torpedótámadásokat. Tartva az USA hadba lépésétől, Németország május 4-én a Sussex-jegyzékben ígéretet tett arra, hogy kereskedelmi hajókat nem süllyeszt el a jövőben figyelmeztetés nélkül. A hajó elsüllyeszését csak akkor eszközlik, ha hadianyagot találnak a szállítmányban és ez esetben is a személyzetet előbb engedik csónakokba szállni, illetve személyszállító hajókat egyáltalán nem tekintenek célpontnak a jövőben (az érvényben levő szabályok szerint a Sussexet sem lett volna szabad). A tengeri hadviselés feltételeinek ilyen megváltozása a búvárhajóharcot a Földközi-tengerre korlátozta, mivel máshol nem maradt esély az eredményes működésre. A kereskedelmi hajók szállítmányának átvizsgálása ugyanis még akkor is hosszadalmas procedura, ha a hajók valóban megállnak a felszólításra (csakhogy az angol admiralitás egyenesen megtiltotta a kereskedelmi hajók kapitányainak ezt, sőt a búvárhajók legázolását, fedélzeti fegyverekkel való megtámadását tette kötelező eljárássá és ösztönzésképpen pénzjutalmakat osztott ki az így elsüllyesztett tengeralattjárók után). Az Északi-tenger blokádja és a skagerraki csata 1916-ban mindkét oldal komolyan fontolgatta a hadiflotta bevetését. Noha a háború elsősorban a szárazföldön folyt, nem volt jelentéktelen a német flotta szerepe az Északi-tenger vizein. A brit remények szerint a Balti-tenger feletti hatalom átvétele végre megteremtette volna az összeköttetést Oroszországgal, és megakadályozta volna az áruszállítást Skandinávia és Németország között. A németek számára az Északi-tenger blokádjának feltörése lett volna fontos. A Brit Királyi Haditengerészet már a világháború kezdetén lezárta a skót partoktól a kontinens felé terjedő vizeket, elvágva ezzel Németországot a gyarmataitól és a tengeri kereskedelem nagyjától. A túlerőben levő brit flotta ellen alkalmazott német taktika szerint megpróbálták az egyes angol hajókat elszakítani köteléküktől, s a part felé csalva megsemmisíteni azokat, illetve a tengerről igyekeztek lőni az angol partokat. Ez azonban nem vezetett az erőviszony megváltozásához, sőt, a britek folyamatosan gyarapították a blokádban részt vevő hajók számát. A németek és az angolok végül 1916. május 31-én és június 1-jén vívták meg a világháború legnagyobb tengeri csatáját a Skagerrak tengerszoros bejáratánál, a dán Jütland-félszigettől nyugatra. A csatában – mindkét részről összesen – több mint 250 hajó vonult fel. A skagerraki csatában hozzávetőleg másfélszer annyi brit hajó vett részt, mint német, s különösen nagy volt az angol erőfölény a csatahajók terén. A több szakaszban zajló tengeri ütközet során mindkét flotta jelentős veszteségeket szenvedett, a hadászati eredmény ugyanakkor döntetlen lett: igaz, hogy az angol veszteség a túlerő ellenére is számottevő volt (6097 brit tengerész és tiszt veszett oda, míg a németek embervesztesége 2545 fő volt), a blokád megmaradt. Ugyanakkor – a német erkölcsi győzelmen túl – az angolok számára az is világossá vált, hogy nem képesek szabad utat kialakítani a Balti-tenger irányába. A másik oldalon a német flotta vezetése az angol túlerővel való szembesülés után többet már nem próbálkozott nagyobb harcba bocsátkozni az angol felszíni flottával. Az antant összehangolt támadása Oroszország az olasz front összeomlását megelőzendő június 4-én indította meg brutális, galíciai támadását. Az új módszerekkel kivitelezett, lendületes Bruszilov-offenzívát a Monarchia hadereje egymaga képtelennek tűnt megállítani, ezért Németország Verdun alól vont el csapatokat, hogy segíteni tudjon. Ezzel az offenzíva azonnal stratégiai sikert ért el: az asiagói fenyegetést elhárították, a verdunit csökkentették. Az osztrák-magyar hadseregnek rendkívül súlyos, százezrekre menő veszteséget okoztak mind hadifoglyokban, mind elesettekben és sebesültekben. A három és fél hónapos, három felvonásos csata felemésztette a Monarchia erőtartalékának javát és az orosz hadsereg átmenetileg újra elfoglalta Kelet-Galíciát. A támadás során maga az orosz haderő is egymillió főre tehető veszteséget szenvedett, mely nagyban hozzájárult a cári rendszer destabilizálásához. Július 1-jén az Egyesült Királyság is támadásba kezdett a Somme-folyó mentén. Verdun és a Bruszilov-offenzíva után itt szenvedték el a központi hatalmak a harmadik nagy csapást ebben az évben. Elsőként itt vetették be a szögesdrótakadályok és a géppuskatűz leküzdésére hivatott új fegyvert, a tankot, egyelőre kis számban és alacsony megbízhatósággal, de a hiányosságok kiküszöbölése esetére siker ígéretével. A november 18-ig tartó Somme-i csata önmagában szintén nem hozott döntést – a támadók alig öt kilométert tudtak előrehaladni -, de hevességében felülmúlt minden korábbi összecsapást. A verduni csatát túlszárnyaló veszteség olyan mértékben szívta ki a központi hatalmak erejét, hogy 1916 végére érezhetően megrogytak. Előtérbe kerültek a békekötéssel kapcsolatos megfontolások és a háború elvesztésétől való félelmek. Augusztus 6-án az olaszok megindították a VI. isonzói csatát, támogatandó az ígéretesnek tűnő orosz erőfeszítéseket. Pár kilométer előrehaladáson és Görz városának elfoglalásán kívül mást nem értek el, de ezért 50 000 halottal és sebesülttel fizettek. Augusztus 17-én a támadást leállították, mert a kezdeti erőfölény a májusban Asiago környékén összevont hadosztályok visszaérkezésével elpárolgott. Augusztus 28-án Németország, hogy csapatokkal erősíthesse a rogyadozó olasz frontot, hadat üzent Olaszországnak. Falkenhayn a rendkívül fenyegető helyzet idején, augusztusban verdun-i terve kudarcába belebukott, utóda Hindenburg lett. Mivel Hindenburg a keleti fronton óhajtotta a háborút eldönteni, így vele a Monarchia együtt tudott működni és a központi hatalmak akcióegysége helyreállt. Ennek volt köszönhető, hogy súlyos megpróbáltatások közepette a további csapásokat el tudták hárítani. Románia belép a küzdelembe Augusztus 27-én Románia csatlakozott az antanthoz, és megkezdte Erdély elfoglalását, miután korábban a szövetségeseiktől ígéretet kapott, hogy csaknem a Tiszáig tolhatja határait. A vezérkar hadtáp-, menet- és bányászzászlóaljak, népfölkelők, valamint az orosz frontról kimenekített seregroncsok felhasználásával rögtönözött valamiféle haderőt Erdélyben, melynek élére Arthur Arz tábornokot állították. A Monarchia helyzete kritikussá vált; energikus támadás esetén végleges vereség lehetett volna a kimenetel. A román hadvezetés azonban elóvatoskodta a lehetőséget, ráadásul csapatai mindennemű lelkesedés és tapasztalat nélkül küzdöttek, így a szedett-vedett 1. magyar hadsereg lassan visszavonulva ki tudott tartani védelemben, míg szeptember közepén a 9. német hadsereg, élén az ide buktatott Falkenhaynnal megérkezett segíteni. Mackensen szeptember 3-án egy szintén sebtében összeállított bolgár-török-német haderővel Bulgária felől északi irányba támadt, a 9. német hadsereg pedig Nagyszebennél győzelmet aratott a románok fölött. A hadszíntér a Kárpátok bércein kívülre került. Ezzel egyidőben a közben már 400 000 fősre növelt Szaloniki hadsereg augusztus végén északi irányú támadást indított (mivel ezt a románok a hadba lépés feltételének kötötték ki). A cél a bolgár hadsereg teljes lefoglalása volt, nehogy be tudjon avatkozni Románia ellen; ezt, mint láttuk, nem sikerült megakadályozni. A bolgár haderő a súlyos túlerőtől fenyegető vereséget visszavonulással és Monasztir feladásával tudta elkerülni. A támadás azzal fenyegetett, hogy először a macedón front omlik össze, aztán a romániai és hozzá kapcsolódva az orosz hadsereg végül áttöri a keleti frontot, vagy legalábbis nagyon-nagyon nehéz helyzetbe hozza a központi hatalmak maradékát. Így azonban november végén a támadást felújító németek december 6-án elfoglalták Bukarestet, majd a teljes Havasalföldet és Dobrudzsát. Ezek a területek olajat és élelmet szolgáltattak az egyre fáradóbb, éhesebb hátország számára. Szeptember közepén, október első felében és legvégén Luigi Cadorna olasz vezérkari főnök három hiábavaló támadást indított az Isonzónál, melyeket a Svetozar Borojević vezette osztrák-magyar csapatok rendre visszavertek. Ez volt a sorrendben VII., VIII., és IX. isonzói csata. Béketeremtési erőfeszítések 1916 végén több tényező is kedvezett a béke megteremtése felé való elmozdulásnak. November 7-én véget ért az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban . Az újraválasztott Thomas Woodrow Wilsonnak most már volt ideje a külpolitikával behatóbban foglalkozni. Az európai egyensúly megőrzésének céljával Wilson kísérletet tett a háború lezárására. I. Ferenc József 1916. november 21-én elhunyt. Utóda IV. Károly lett, aki a birodalom teljesítőképességének határát látva törekedett a békekötésre, s személycserékkel szabadult meg a háborús politika támaszaitól. Így távozott Burián István a közös külügyminiszteri székből, Conradot lemondatta a vezérkari főnökségről, új osztrák kormányt állított fel és Tisza István magyar miniszterelnök sem maradhatott. Az új külügyminiszter, Ottokar Czernin támogatta a békekötési törekvést. Bukarest elfoglalása után a német kormány kedvező időpontot látott békeajánlat tételére. Románia legyőzésével, a balkáni, valamint a keleti front stabilizálásával remélték, úgy néz ki, mintha új erőre kaptak volna (a verduni kudarc és a somme-i csata borzalmai után a háború megnyerésére egyre esélytelenebbnek látták magukat). Decembertől folyamatos jegyzékváltások történtek az Egyesült Államok és a központi hatalmak, valamint az antant államai között. A német kormány december 12-én felkérte Wilsont, hogy hozza tudomására az antant vezetőinek, hogy Németország kész béketárgyalásokat kezdeni. Wilson december 16-án jegyzékkel fordult a hadviselő államokhoz, melyben sürgette a békekötést, felvetette a népek szövetségének gondolatát és tudakozódott a kormányok háborús céljai felől. Lloyd George azonban ekkoriban csak Németország "kiütéséről" volt hajlandó beszélni, Briand miniszterelnök pedig egyenest bűnösöket és büntetést emlegetett. Wilson december 21-i jegyzéke az antant részéről megint nem talált megértésere, míg a központi hatalmak kifejezték szándékukat a békefeltételek kimunkálására. Az antant 1917. január 10-én nyilvánította ki céljait, melyben "agresszorokról" beszéltek és jóvátétel mellett igényt tartottak olyan garanciákra, melyek kizárnák az agresszorok jövőbeli támadásának lehetőségét egyszer s mindenkorra. E nyers, erőfölényre apelláló kijelentések mellett "délszláv, csehszlovák és román" népek felszabadítását követelték az idegen uralom alól, illetve Oroszországon belül lengyel autonómiát ígértek - fügefalevélként. A békekötésre irányuló kísérleteket explicite egyik fél sem utasította el, de a szándékok egymásnak ellentmondó akaratot tükröztek. A központi hatalmak szívesen abbahagyták volna a háborút az éppen fennálló helyzet alapján, mivel tartottak tőle, hogy hadviselő képességük már nem sokáig tart. Az antant viszont 1916-os sikeres védekezése, s nagyerejű támadásai után ennél jóval kedvezőbb végkimenetelt tartott elérhetőnek. 1917. január 22-én Wilson újabb koncepciót ismertetett az amerikai szenátussal, mely már emlékeztet az egy évvel későbbi híres wilsoni 14 pontra. Ennek mentén megpróbálta rávenni az antantot követelései mérséklésére, illetve a német vezetést saját feltételei megfogalmazására. Utóbbi azonban sűrű hallgatásba burkolózott, ami azt jelentette, hogy a vezérkar elutasításába ütközött. Rövidesen kiderült, miért: január 31-én a német kormány arról informálta az elnöki hivatalt, hogy fel fogja újítani a korlátlan búvárhajóharcot. Tény: amennyiben a Monarchia elfogadja az 1917 elején az antanttól kapott békejegyzéket, különösebb területi veszteség nélkül lezárható lett volna a háború. Ugyanakkor Németország számára elfogadhatatlan feltételek szerepeltek a jegyzékben: Elzász–Lotaringiáról és a lengyel területekről le kellett volna mondani. A Monarchia legerősebb szövetségesének feldarabolása nagyon borús jövőt ígért. Egy ilyen békekötés biztonságpolitikailag orosz függvénnyé, másodrendű hatalommá degradálta volna a Monarchiát, ezért a területi integritás megőrzése mellett sem tűnt elfogadhatónak. Sidzsung Sidzsung (hangul: ���, Sidzsung-kun, handzsa: ���, latin betűkkel: Sijung-kun, ’időközép’) megye Észak-Koreában, Csagang (Chagang) tartományban. 1952-ben hozták létre Manpho (Manp'o) város és Csanggang (Changgang) megye egyes falvaiból. Földrajza Északkeletről Csanggang (Changgang) megye, északnyugatról Manpho (Manp'o) városa, délnyugatról Üvon (Wiwŏn) megye, délkeletről Kanggje (Kanggye) városa határolja. Legmagasabb pontja a 1355 méter magas Sirubong (���; ���, Sirubong). Közigazgatása 1 községből (up (ŭp)) és 14 faluból (ri) áll: Gazdaság Sidzsung (Sijung) megye gazdasága erdőgazdálkodásra, bányászatra, gépiparra, vegyiparra és ruhaiparra épül. Oktatás Sidzsung (Sijung) megye ismeretlen számú iskolának ad otthont. Egészségügy A megye kb. 20 egészségügyi intézménnyel rendelkezik, köztük saját kórházzal. Közlekedés A megye közutakon Manpho (Manp'o) és Kanggje (Kanggye) felől közelíthető meg. Röpirat A röpirat olyan nyomtatvány (füzet, könyv), amelyet abból a célból terjesztenek, hogy a közvéleményt valamely ügyben, akár mellette, akár ellene, befolyásolja, fő jellemzője ezért az aktualitás. A könyvnyomtatás első korszakában, az időszaki sajtó kifejlődése előtt a röpiratok voltak a nyilvánosság sajtóorgánumai. Az akkori röpiratokból körülbelül legteljesebb a British Museum gyűjteménye. Bizonyos történelmi helyzetekben – főleg illegális nyomtatás és terjesztés esetén – a röpirat fontos agitációs eszköznek számít, ilyen például a szamizdat. Átvitt értelemben könyvek stb. szerzői is alkalmazzák esetenként a „röpirat” szót műveik címében. Néha röpcédulaként emlegetik (bár ennek a szónak ma inkább reklámcédula, szórólap értelme van). Forrás A Pallas nagy lexikona Kašt Kašt falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 27 km-re, községközpontjától 13 km-re északnyugatra, a Zsumberki-hegységben fekszik. Története Görögkatolikus plébániáját 1776 körül alapították, addig a badovinci Szent Miklós plébániához tartozott. Ma a plébániához Kašt, Brašljevica, Latkovići, Ognjanovci, Dragišići, Balići, Strahinići, Dančulovići, Rađenovići, Badovinci, Magovci és Priselje települések tartoznak. A falunak 1830-ban 6 háza és 77 lakosa, 1857-ben 96, 1910-ben 186 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 46 lakosa volt. Nevezetességei Remete Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1828 -ban épült, 1907 -ben megújították. A plébániát 1886 -ban építették. Egyenáram mérése Használható műszerek Az egyenáram méréséhez többféle kivitelű műszert használhatunk. Tökéletesen megfelel a lengőtekercses (Deprez) , lágyvasas, ikerfémes. A villamos áramerősséget mindig sorba kapcsolva mérjük. (A mérendő objektumra menő egyik vezetéket megszakítjuk, és ide csatlakoztatjuk a műszert.) Nagyobb áramok mérésére a lágyvasas műszer 100 A-ig közvetlenül alkalmazható, az ikerfémes műszert gyakorlatilag erre nem használjuk, a Deprez-műszer méréshatára, pedig kiterjeszthető. C� Chi-alagútrendszer A C� Chi (Đ�a đ�o C� Chi) egy alagútrendszer, mely 70 km-re északnyugatra fekszik Saigontól. Az alagútrendszer eredeti hossza több mint 200 km volt, de ebből csak 120 km maradt meg. A vietnámi háború során a Vietkong beépítette az alagutakat. Bennük kórházak, konyhák, hálószoba, konferencia termek, fegyverek voltak találhatóak. 1968-ban a Vietkongok támadták Saigont ebből az alagútrendszerből. Saint-Rogatien Saint-Rogatien település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 2197 fő (2015). Saint-Rogatien Aytré, Clavette, La Jarne, Montroy és Périgny községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lucien Leclercq Lucien Leclercq (Tourcoing, 1897. január 16. – 1971. június 14.) francia nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A II. világháború után folytatta sporttevékenységét, az I. Liga játékvezetőjeként 1959-ben vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés A Francia labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1934-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A francia nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 22. helyet foglalja el 3 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1938-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 13. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Franciaországba a III., az 1938-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. A FIFA JB gyakorlatától eltérően partbírói feladatokkal nem bízta meg. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 2. Szentistván (Esztergom) Koordináták: é. sz. 47° 46′ 35″, k. h. 18° 43′ 33″47.776388888889, 18.725833333333 Szentistván vagy Széplak a középkori Esztergom egyik dél külvárosa volt. Nevét Szent István első vértanúról elnevezett plébániatemplomáról kapta. Fekvése A falu a mai Táti út mentén, annak két oldalán feküdt, délnyugaton a Szentléleki-patakig terjedt ki. Szentpál és Szentkirály közé ékelődött, viszonylag nagy kiterjedésű előváros volt. Északról Szentpál, délen és délnyugaton Szentkirály és Bille falu, északnyugaton a Kis-Duna-ág határolták. A területe általános régészeti védelem alatt áll. Leírása Szentistván valószínűleg egyszerű, falusias képet mutathatott. Az Esztergom-szentkirályi keresztesek birtoka volt. Ma nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll. A tervezett esztergomi Duna-hídra vezető főút itt haladna keresztül. Régészeti feltárást eddig nem végeztek, de a falu maradványai és a temploma is előkerültek, mint felszíni leletek. A település a 13-14. században teljesen beleolvadt Szentkirályba. Hegyesorrú sikló A hegyesorrú sikló (Rhinechis scalaris) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj. Manapság a Rhinechis siklónem egyetlen faja, korábban, azaz 2002-ig az Elaphe nembe volt besorolva. Előfordulása A hegyesorrú sikló előfordulási területe Európa délnyugati része; főleg az Ibériai-félsziget. A természetes elterjedési területe Portugáliában, Spanyolországban, Menorcán, Franciaország déli részén és ugyanez ország Földközi-tengerben levő négy kis szigetén, valamint Olaszország legnyugatibb csücskében van. A Pireneusok legnagyobb részén hiányzik. Kantábriába, Baszkföldre és az Ons-szigetre valószínűleg az ember telepítette be. Megjelenése Ez a közepes méretű kígyófaj általában 120 centiméter hosszú, de a 160 centimétert is elérheti. Színezete a sárgástól a sötétbarnáig változik; rajta pedig fekete mintázat látható. A háti része sötétebb, mint a hasi része. A fiatalok világosabbak, mint a felnőttek. Szemszínük sötét. Életmódja Főleg nappal tevékeny, nyáron viszont éjjel is mozog. Agresszívabb, mint a többi siklófaj. Védelem céljából sziszeg, előredobja magát és bűzt áraszt ki a kloákájából. Eléggé mozgékony, naponta 100 métert is megtehet. A felnőtt kígyó területe, körülbelül 4,5 négyzetkilométer. Néha az ember építményeinek a közelébe is merészkedik. A bozótosokat, szőlősöket és a kavicsos helyeket kedveli. Habár 2000 méteres magasságban is fellelhető, 700 méternél feljebb, nemigen kúszik fel. Nem mérges kígyó; áldozatát szorítással öli meg. Táplálékai között szerepelhetnek a rágcsálók, nyúlfélék, cickányfélék, gyíkok, pókok és rovarok, főleg a sáskák. Táplálékának a 75%-át az ízeltlábúak teszik ki. Szaporodása Az Ibériai-félszigeten a szaporodási időszak májustól júniusig tart. Egyes nőstények nem szaporodnak minden évben. A párosodás körülbelül egy órát tart. A fészekaljban 4-24, de általában 15 tojás van. A kis kígyók 5-12 hét múlva kelnek ki a tojásból; ekkortájt csak 20 centiméter hosszúak. Az anyjuk kikelésük után, még néhány napig velük marad. Mindkét nemű állat általában 5 évesen éri el az ivarérettségét, amikor is 50-65 centiméteresek lesznek. Dollrottfeld Dollrottfeld település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 253 fő (2014. január 2.). Dollrottfeld Scheggerott és Rabenkirchen-Faulück községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Amerikai Fizikai Társaság Az Amerikai Fizikai Társaság (angolul American Physical Society, APS) a világ második legnagyobb fizikus szervezete a német Deutsche Physikalische Gesellschaft után. A Társaság több mint egy tucat tudományos folyóiratot publikál (köztük a neves Physical Review-t és Physical Review Letterst), valamint évente több mint 20 tudományos találkozót szervez. Az American Institute of Physics szervezet tagja. Története Az Amerikai Fizikai Társaságot 1899. május 20-án alapította 36 fizikus a Columbia Egyetemen. A Társaság célja a fizika haladásának és terjesztésének elősegítése. A kezdeti években az egyedüli aktivitás az évenkénti négy tudományos találkozó megszervezése volt. 1913-ban átvette a Physical Review folyóirat gondozását, amely a fő aktivitás lett. Ezt követte 1929-ben a Reviews of Modern Physics, majd 1958-ban a Physical Review Letters. Idővel az utóbbi folyóirat – a fizika nagyarányú fejlődése nyomán – öt különböző szegmensre tagozódott. Az utóbbi években kiszélesedett a Társaság működési köre. Szövetségi támogatás is segítette a fejlődést, kiváltképp a II:Világháború utáni évektől. A Társaság aktívan részt vesz civil és kormányzati projektekben és a nemzetközi fizikus világban. A Társaság kiterjedt programokat menedzsel az oktatás és a média területén. APS-nek 14 divíziója van, 11 különféle témakörre specializálódott csoporttal, amelyek lefedik a fizikai kutatások területeit. Van 6 fórum, ahol párbeszédre van lehetőség a 47000 tag között, ezek 9 földrajzi területre bontott szekcióban történhetnek. 1999-ben ünnepelték a 100. évfordulót Atlantában, amely az addigi legnagyobb fizikus találkozó volt. 2005-ben vezető szerepet vállalt a Fizikus Világtalálkozó szervezésében. Ebbe tartozott az Albert Einstein annus mirabilis 100. évforduló is. Az Einstein@Home, – az egyik APS kezdeményezés – jelenleg is működő, népszerű számítástechnikai projekt. APS karrierközpont Az APS Careers in Physics weboldal egy kapu fizikusoknak, diákoknak és a fizika iránt érdeklődőknek, ahol információkhoz lehet jutni, valamint fizikusi állás lehetőségek is láthatók. Tanácsok és blog lehetőségek is találhatók. Fizikai díjak Lilienfeld díj APS 1989-ben hozta létre a Julius Edgar Lilienfeld díjat, amelyet – 2002 kivételével - évente ítélnek oda. A díj célja, elismerés a fizika kimagasló művelőinek. A díjazottak között található: Michael Berry, Alan Guth, Stephen Hawking, Frank Wilczek. APS- Maria Goeppert Mayer pályadíj A Maria Goeppert Mayer díj elismerés a fizikusnők részére, támogatás karrierjük korai éveire és lehetőségnyújtás publikálásra. J. J. Sakurai díj elméleti részecske fizika területére A díjat J. J. Sakurai részecske fizikus családja és barátai alapították 1985-ben. A díjat az APS évi áprilisi találkozóján ítélik oda. A díjjal az egyik legnagyobb presztizsű fizikai díj, amely pénzjutalommal és utazási támogatással is jár. További díjak Fluid Dynamics Prize Otto Laporte Award Aneesur Rahman Prize Max Delbruck Prize David Adler Lectureship Award in the Field of Materials Physics Einstein-díj Nyilatkozat a klimaváltozásról 2007-ben az APS elfogadott egy nyilatkozatot a klimaváltozásról. Az APS felszólítja a kormányokat, egyetemeket, nemzeti laboratóriumokat: aktívan támogassák a klimaváltozást csökkentő, az üvegházhatást növelő gázok csökkentésének folyamatát. 2692 Chkalov A 2692 Chkalov (ideiglenes jelöléssel 1976 YT3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1976. december 16-án. Steve Reich Steve Reich (New York, 1936. október 3. –) zsidó származású amerikai zeneszerző. A minimálzene első mestere. Zeneszerzést és ütőhangszeres zenét tanult. Elsősorban repetitív zenéjével aratott sikereket, minimalista technikáit azután a zene, majd később társművészetek (színház, videó) eszközeinek minden részletére kiterjesztette. A kompozícióit átható ostinato- és variációs technika műveinek ritmikájában és hangszínstruktúrájában is szerepet játszik. Korábbi műveinek komponálásakor használt hangrögzítéses technikákat később a számítógép segítségével fejlesztette tovább. Forrás Általános kislexikon II. (L–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. ISBN 963-9257-25-7 Marcenod Marcenod település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 708 fő (2015). Marcenod Châtelus, Grammond, Saint-Christo-en-Jarez, Larajasse és Saint-Romain-en-Jarez községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vasárnapi Hírek A Vasárnapi Hírek (rövidítve: VH) 1985 óta, vasárnaponként megjelenő magyarországi hetilap. Közvetlen előde az 1957-85-ig hétfőnként megjelenő Hétfői Hírek volt. Története Magyarországon 1985-ig a kézbesítés és a napilapszerkesztés sajátosságai miatt hétfőnként nem jelent meg napilap (a vasárnap a napilapos újságírók szabadnapja volt). 1985-ben a lakosság életmódbeli változásához igazodva módosultak a kézbesítési szabályok, ezért az összes napilap vasárnap helyett hétfőn jelent meg, míg a Hétfői Hírek című lapot már nem hétfőn, hanem vasárnap adták ki, ezért nevét is megváltoztatták Vasárnapi Hírekre. A lap első száma 1985. január 5-én jelent meg. A Vasárnapi Hírek különleges szerepet töltött be a Kádár-rendszer sajtópalettáján, mivel ténylegesen hetenként megjelenő napilap volt. Egyrészt azon az egy napon jelent meg, amikor a többi napilap nem, tehát az előző nap híreiről, eseményeiről kellett tájékoztatni az olvasókat, másrészt hetente csak egyszer jelent meg, tehát voltaképpen hetilapról volt szó. A lap ugyanolyan rovatstruktúrával rendelkezett, mint a napilapok általában: külföldi és belföldi hírek, kultúra, sport. 1985-től a lap külső megjelenésén is változtattak, a Hétfői Hírek korábbi 8 oldala helyett 12 oldalon jelent meg a lap - igaz, valamivel kisebb méretben, ezért a tartalmi bővülés csak 23 százalékos volt. Ez a terjedelmi bővülés leginkább a külföldi és kulturális rovatok növelésével járt. Ugyanakkor hetilapként a magazinosabb jelleg is erősödött: a pihenőnaphoz, ráérősebb olvasáshoz igazodva tárcát, szórakoztató rovatokat, rejtvényt, sakkfeladványt és más hasonlót is közölt. Sajátossága volt a lapnak, hogy az előfizetők lakására a posta csak hétfőn kézbesítette, ezért aki nem utcán vásárolta meg, az egy nappal később jutott hozzá. Vasárnap csak a hétvégén is nyitva tartó standokon lehetett kapni a lapot: vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, forgalmas csomópontokon stb. 1988-ban Berecz János támogatásával megalakult egy új, független lap, a Reform, melynek szerkesztőségét jórészt a Vasárnapi Hírek laptól távozó újságírók adták. 1990-ben az MSZMP utódpártjának elszámoltatása még véget sem ért, a lap már új tulajdonos, egy korlátolt felelősségű társaság kezébe került, ami ellenzéki tiltakozást váltott ki, a tranzakciót 1991-ben a Legfőbb Ügyészség is vizsgálta. A hetilap példányszáma ekkor 300 ezer volt. A rendszerváltást követően a központi sajtóirányítás megszűntével már a lapok saját maguk dönthették el, mikor jelennek meg. A bulvárlapok ki is használták a piaci résnek mutatkozó vasárnapi megjelenést, a Blikknek és a Mai Napnak is volt hétvégi kiadása. A Vasárnapi Hírek példányszáma részben ezért, részben az olvasási szokások változása és később az internet terjedése miatt csökkenésnek indult. A Vasárnapi Hírek több más lappal együtt 1994-ben lett a Fenyő János tulajdonában lévő VICO-médiabirodalom része ám a vállalkozó még halála előtt úgy tervezte, hogy lapportfólióját eladja, ezért 1996-ban egy, a Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken bejegyzett vállalat, az EKH Egyesült Kiadói Holding Kft.-be csoportosította a kiadói jogokat. Fenyőt 1998-ban meggyilkolták, médiabirodalmát eladták, a Vasárnapi Hírek 1999-ben a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-hez került (szintén más lapokkal együtt). 2001-ben a VNU eladta magyarországi érdekeltségeit - így a Vasárnapi Híreket is - a Sanoma Budapest Zrt.-nek, mely azonban a portfóliójától idegennek ítélte a VH-t, és még abban az évben továbbadta a kiadói jogokat a szerkesztőség tagjai által alakított VH Kiadó Kft.-nek. 2002-ben egyébként a lap példányszáma 60 ezer volt. 2010-ben a lap átkerült a Geomédia kiadóhoz, ugyanekkor Gál J. Zoltán, Medgyessy Péter volt szóvivője és kommunikációs főnöke került a szerkesztőség élére. Gál J. később azt a feladatot kapta, hogy a Vasárnapi Hírek és a Népszava szerkesztőségeinek integrációját végrehajtsa. 2016-ban a VH példányszáma 18, a Népszaváé 10 ezer volt. Ekkor mindkét lap a liechtensteini hátterű XXI. század Média Kft.-hez került. Mivel az új tulajdonos politikai motivációi, illetve a mögöttes politikai erők kideríthetetlenek voltak, nem sokkal később Gál J. távozott a laptól, sőt utóda, a 2017 elején kinevezett Kertész Anna is év felmondott év végén. A lapot jelenleg szerkesztőbizottság irányítja. Állandó szerzők 2017-ben Avar János - publicista Bálint Orsolya - kritikus Karcagi László - publicista Grecsó Krisztián - József Attila-díjas író Gerlóczy Márton - író, publicista Pensauriói János Pensauriói János († 1392. április 2.) katolikus főpap, bíboros, kánonjogi doktor. Élete 1386. július 5. és 1392. április 2. között zenggi püspök. Zsigmond magyar király 1388. augusztus 28-án királyi helytartóként Zárába küldte, ahol I. Tvrtko (1338 k.–1391) boszniai király elleni közös védelemről tanácskozott a fenyegetett tengermelléki városok küldötteivel. Bár sereget és pénzt nem vitt magával, elérte, hogy a küldöttek – Trau és Zára kivételével – védszövetséget kötöttek. Püspöki székében unokaöccse, Pensauriói Lénárt követi 1392. június 29-étől. Richard Lester Richard Lester (Egyesült Államok, Pennsylvania, Philadelphia, 1932. január 19. –) amerikai filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró, színész és filmzeneszerző. Az 1950-es évek elején költözött Angliába, ott vált ismert rendezővé. A brit új hullám, a free cinema egyik legjelentősebb alkotója volt. Kiugró közönségsikert ért el a Beatles együttessel készült filmjeivel. Az 1990-es évektől nem forgat. Pályafutása A kezdetek Lester fiatalon afféle csodagyereknek számított, 15 évesen már a Pennsylvaniai Egyetem hallgatója volt, 19 évesen megkapta klinikai pszichológusi diplomáját. Az egyetemen támadt fel érdeklődése a brit filmművészet, különösen az Ealing Studios komédiái iránt. 1953-ban Londonba költözött, és egy független tévéállomásnál rendezőként kezdett dolgozni. Egyik műsorát látta az ismert komikus, Peter Sellers, és felkérte arra, hogy segítsen televízióra alkalmazni a The Goon Show című sikeres rádióműsorát. A The Idiot Weekly, Price 2d címmel elkészült tévéváltozat olyan népszerű lett, hogy még ugyanabban az évben, 1956-ban további két folytatást forgattak hozzá: A Show Called Fred; Son of Fred. 1960-ban Lester és Sellers közösen írták és rendezték a The Running Jumping & Standing Still Film című 11 perces rövidfilmet, melyben rajtuk kívül Spike Milligan volt a főszereplő. A hihetetlenül kis költségvetéssel készült produkciót Oscar-díjra jelölték. A film a brit sztárcsapat, a Beatles (különösen John Lennon) egyik kedvence lett, és amikor a gombafejűek filmszerződést írtak alá, ragaszkodtak ahhoz, hogy Lester üljön a rendezői székbe. Beatles-filmek A Beatles-film előtt azonban Lester elkészítette az Egér a Holdon (1963) című szatírát, amely az űrversenyt, a hidegháborút és a kémfilmeket figurázta ki a veterán színésznő, Margaret Rutherford és Terry-Thomas főszereplésével. A Thomas által játszott szerepet a rendező egyébként Sellersnek szánta, ám ő visszautasította ezt a felkérést. 1964-ben vált valósággá az a kifizetődőnek tűnő ötlet, hogy filmet kéne forgatni a fiatalok körében egyre népszerűbb Beatles együttessel. Egy nehéz nap éjszakája címmel készült el az a szellemes „rock and roll-vígjáték”, amely áldokumentarista stílusban mutatja be a fiúk egyetlen, őrült napját, miközben „mellékesen” óriási népszerűségük titkába is beavatja a nézőt: az életvidám mókázás iránti kimeríthetetlen igény, és persze sok-sok remek sláger. A film és az azonos című nagylemez egyébként szinte egyszerre jelent meg Angliában. A siker óriási volt, a szigetországon túl is, sőt Lester alkotását két kategóriában (forgatókönyv, zene) Oscar-díjra is jelölték. Az Egy nehéz nap éjszakája számos technikai megoldása később a zenés videókban köszönt vissza, és ennek köszönhető, hogy az amerikai MTV csatorna évekkel később „A zenés videók atyja” címet adományozta Lesternek, aki sajátos humorral fogadta az elismerést: vérvizsgálatot kért. 1965-ben elkészült Lester és a Beatles újabb közös filmje, a Help!, amelyet már színesben forgattak. A különleges helyszínek (a Bahamák, az osztrák Alpok), a mulatságos és valószerűtlen kalandok az 1960-as évek közepén különösen népszerű James Bond-filmekre emlékeztetnek. A produkció eredetileg az Eight Arms to Hold You címet kapta, ám ez senkinek nem tetszett igazán. A vágás időszakában Lennon épp a Help! című dalt komponálta, ezért végül ezt választották a film címének is. Mondani sem kell, hogy ebben a produkcióban is számos Beatles-sláger elhangzik. A film ugyan sikeres lett, ám éppen a Beatles-tagok voltak vele elégedetlenek, állítólag azt mondták: „Statisztáknak éreztük magunkat a saját filmünkben”. Lester és a Beatles együttműködése ezzel véget ért, ám a Help! forgatása egy új barátot hozott Lester életébe a kövérkés komikus, Roy Kinnear személyében. Sikerek és kudarcok A két Beatles-film között Lester leforgatta A csábítás trükkje című filmjét, amely a free cinema egyik legjelentősebb, legszellemesebb és legsikeresebb darabja lett, az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon pedig elnyerte a fődíjat, az Arany Pálmát. A jellegzetes angol humorral átitatott film szeretetreméltóan mafla hőseivel egyben a ’60-as évek Londonjáról is érzékletes képet fest. A női főszerepet a free cinema emblematikus alakja, Rita Tushingham játszotta. A rendező következő filmje már angol–amerikai produkcióban készült: az Ez mind megtörtént útban a Fórum felé (1966) alapja egy sikeres Broadway-musical volt. A filmmusicalek népszerűsége azonban akkoriban megcsappant, ezért a filmváltozatból az eredeti darab több betétdalát kihagyták. A hangsúly természetesen ismét a humoron volt, hiszen a főszerepeket két legendás komikus, Zero Mostel és a némafilmkorszak nagy egyénisége, Buster Keaton játszották: utóbbinak ez volt az utolsó filmszerepe. Noha a filmet Golden Globe-díjra jelölték, a zenéjéért pedig Oscar-díjat kapott, mégsem igazán sorolható Lester munkásságának legsikerültebb darabjai közé. Ugyanez mondható el a Hogyan nyertem meg a háborút? (1967) című háborúellenes komédiáról, melynek egyik főszerepében a Beatles-tag John Lennon látható. A második világháború idején játszódó vígjáték hőse a kétbalkezes Goodbody főhadnagy (Michael Crawford), aki tökéletesen alkalmatlan a tiszti beosztásra. Tulajdonképpen beosztottja, Transom őrmester (Lee Montague) rátermettségén múlik a katonák élete, hacsak Goodbody merő szórakozottságból le nem lövi őt… 1968-ban Lester nagy feltűnést keltett drámát forgatott Petulia címmel Julie Christie, George C. Scott és Richard Chamberlain emlékezetes főszereplésével. Az amerikai felső középosztályt megfricskázó alkotás persze nem nélkülözte a (fekete) humort sem. Az operatőr Nicolas Roeg volt, aki egyéni látásmódú filmrendezőként vált igazán ismertté: a Petulia a későbbi Roeg-filmek eklektikus képi világát (váratlan vágások, a zoom gyakori használata, flashbackek stb.) és mozaikos szerkesztésmódját előlegezte meg. A Lester pályáján mindenképpen unikumnak számító film jelentős kritikai és közönségsiker volt, noha meglepő módon egyetlen jelentősebb díjra sem jelölték. A szakmai sikerek ellenére végső soron kudarc volt a következő évben forgatott A szoba-konyha című sci-fi-vígjáték, noha igazán parádés szereposztása volt: Rita Tushingham, Ralph Richardson, Spike Milligan, Dudley Moore és a jó barát Roy Kinnear játszották a fontosabb szerepeket. A mű azóta már felértékelődött, egyesek a Monty Python-alkotásokkal emelik egy sorba, mindazonáltal korabeli bukása miatt a rendező évekre eltűnt a filmvilágból. Újabb sikerek és félsikerek Lester az 1970-es évek elején méltán világsikerű alkotásokkal került ismét az érdeklődés középpontjába. Elsőként fergeteges filmváltozatot készített Id. Alexandre Dumas A három testőr című regényéből, noha először el akarta utasítani Alexander és Ilya Salkind producerek felkérését, mondván, hogy nem akar ifjúsági filmet csinálni. Szerencsére két nap alatt meggondolta magát, és vállalta a megbízást. A terjedelmes regény forgatókönyvvé adaptálását a szellemes-ironikus írásairól ismert George MacDonald Fraser végezte. Kompromisszumok árán ugyan, de minden idők egyik legemlékezetesebb sztárparádéját sikerült összehozni a látványos film számára: a testőröket Michael York, Oliver Reed, Frank Finlay és Richard Chamberlain keltették életre, a további szerepekben pedig Charlton Heston, Christopher Lee, Raquel Welch, Faye Dunaway, Jean-Pierre Cassel, Geraldine Chaplin és Simon Ward nyújtottak emlékezetes alakítást. Persze jutott feladat Roy Kinnear (Planchet) és Spike Milligan (Bonacieux) számára is. A produkcióhoz egy emlékezetes peres ügy kapcsolódik. A két producer ugyanis úgy döntött, hogy a Lester által felvett anyagot két külön filmként küldik moziba: A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (1973); A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (1974). A színészek becsapva érezték magukat, mivel ők egyetlen film után kaptak gázsit (az eredeti terv ugyanis az volt, hogy egész estét betöltő, kétrészes filmet forgatnak), holott gyakorlatilag kettőt forgattak velük. A dologból per lett, ami a színészek győzelmével zárult, ám így is kevesebbet kaptak, mintha eleve két külön filmre szerződtek volna. A kosztümös történelmi film után Lester a katasztrófafilmek aktuális divatjának hódolt a Pénzt vagy életet! (1974) című munkájával. Az izgalmas film a Britannic nevű óceánjárón játszódik, amelyen ismeretlen tettes időzített bombákat helyezett el, melyeket távirányítással működésbe kíván hozni, amennyiben nem fizetik ki számára az általa követelt tekintélyes összeget. Tűzszerészek egy csoportja azonban az idővel versenyezve megpróbálja hatástalanítani az ördögi szerkezetet. A főszerepeket Omar Sharif, Richard Harris, David Hemmings és Anthony Hopkins játszották. A Pénzt vagy életet! után Lester visszatért a kosztümös és ironikus kalandfilmek világába. Elsőként George MacDonald Fraser Angliában igen népszerű Flashman-regényeinek egyikét, a Királyi játszmát filmesítette meg. A történet főhőse, Harry Flashman afféle brit Háry János, aki a XIX. századi Európában a legkülönbözőbb vicces kalandokba bonyolódik. A szerepet Lester Malcolm McDowellre bízta, akivel már a Testőr-filmekben is szeretett volna dolgozni, de ez akkor nem jött össze. További szereplők: Florinda Bolkan, Alan Bates, Britt Ekland és Oliver Reed. A Robin és Marian (1976) egy újabb fricska a történelmi (és irodalmi) legendáknak: a film főszereplője a korosodó Robin Hood (Sean Connery), aki hosszú távollét után tér haza, ahol ismét szembekerül Nottingham urával. A történetből persze most sem hiányzik Marion (Audrey Hepburn), aki kedvese távollétében apáca lett. A film sajnos nem lett igazán sikeres, noha olyan színészek szerepelnek még benne, mint Robert Shaw, Richard Harris, Ian Holm, Denholm Elliott és Nicol Williamson. Éppen 10 évvel az Ez mind megtörtént útban a Fórum felé után Lester ismét egy Broadway-sikerdarabot vitt filmre A Ritz fürdőház (1976) címmel. A film szereplői közül öten – Jack Weston, Rita Moreno, F. Murray Abraham, Jerry Stiller és Paul B. Price – az eredeti színpadi változatban játszott szerepüket formálták meg a kamerák előtt. A szereplők között feltűnik a fiatal Treat Williams is, aki 3 évvel később a Hair című emlékezetes film főszereplőjeként lett világhírű. A cselekmény helyszíne egy homoszexuális férfiak által előszeretettel látogatott fürdőház, ahová az életét féltő főszereplő menekül a haldokló apósa által rászabadított bérgyilkosok elől. Vígjátékról lévén szó a végén persze minden jóra fordul, de addig a rendező mindent megtesz, hogy állandó működésben tartsa a nézők rekeszizmait. A siker azonban elmaradt. Lester három év szünet után a ’70-es évek végén ült ismét a rendezői székbe. Új filmje, a Butch és Sundance – A korai évek főszereplői a Vadnyugat két legendás banditája, Butch Cassidy és a Sundance kölyök voltak – mint fiatal kezdők. Alakjukat két tehetséges színész, Tom Berenger és William Katt keltették életre. A prequelnek mondható alkotás – amely éppen 10 évvel a világsikerű Butch Cassidy és a Sundance kölyök után készült – sajnos nem lett kasszasiker, ahogyan csekély érdeklődés kísérte a Sean Connery nevével fémjelzett Kuba (1979) című politikai thrillert is. Superman Lestert régi ismerősei, Alexander és Ilya Salkind felkérték, hogy vegyen részt a Superman (1978) című szuperprodukciójuk elkészítésében mint producer. Állítólag Lester közvetített Richard Donner rendező és Salkindék között. Noha a Testőr-filmekkel a producerek egyszer már megjárták, a Superman esetében mégis újra megtették, hogy tulajdonképpen egyszerre két filmet forgattak ugyanazzal a stábbal. Alighogy azonban az első rész mozikba került, a producerek elbocsátották Donnert, és Lesterre bízták a folytatás megrendezését, annak ellenére, hogy annak kb. 3/4-ét Donner már leforgatta. Lester szinte semmit nem használt fel a kollégája által forgatott anyagból, amire pedig szüksége volt saját elképzeléseihez, azt újra leforgatta. Mivel a Lex Luthort játszó Gene Hackman ilyen körülmények között nem volt hajlandó tovább dolgozni, Lester kénytelen volt a sztár helyett dublőrt alkalmazni, illetve a korábban felvett anyag egyes részeit újra felhasználni. 1983-ban Lester rendezte meg a Superman III-at is, amit viszont a kritika és a közönség szinte egyöntetű csalódással fogadott. Számos rajongó úgy gondolta, hogy a harmadik Superman-epizóddal a sorozat egyértelműen rossz irányba kanyarodott, és Lestert hibáztatták Superman népszerűségének visszaeséséért. Hanyatlás és visszavonulás Nem lett sikeres az 1984-ben készült Utazó koporsó sem, ami A Ritz fürdőházra emlékeztető „tévedések vígjátéka”: egy dúsgazdag üzletember lánykája barátja segítségével kipakolja apuka széfjét, majd a zsákmányt egy koporsóba rejtik, és irány az ország másik vége. Közben azonban egy állástalan görkorcsolyaedző is kénytelen menekülőre fogni, és mondani sem kell, hogy hőseink útjai találkoznak… Az 1980-as évek végén Lester megpróbálkozott a régi dicsőség felidézésével: újabb Testőr-filmet forgatott, ezúttal a muskétások időskori kalandjairól Dumas Húsz év múlva című regénye alapján. Eleinte úgy tűnt, újra mellépártolt a szerencse: a rossz emlékű peres ügy ellenére mindegyik egykori szereplő, akire szükség volt, vállalta a megkésett folytatást. George MacDonald Fraser ugyancsak vállalta a forgatókönyv megírását, ám ezúttal nem boldogult túl jól: ugyanolyan terjedelmes anyagot kellett egyetlen filmbe sűrítenie, mint amennyit másfél évtizeddel korábban két filmre osztottak el. A dramaturgiai problémák ellenére A testőrök visszatérnek lényegesen igényesebb és élvezetesebb alkotás lett, mint az 1990-es években készült A három testőr-feldolgozások. A forgatás során azonban szomorú tragédia történt: a rendező régi barátja, a kövér Planchet alakját megformáló Roy Kinnear az egyik jelenet felvétele közben olyan szerencsétlenül esett le a lóról, hogy életét vesztette. Lestert és Frasert egyaránt megviselte Kinnear halála, és a film befejezése után mindketten visszavonultak. Lester 1991-ben még elvállalta Paul McCartney koncertvideója, a Get Back megrendezését, mert mint mondta, őt a Beatles tette világhírűvé, ezért ennyivel tartozott régi barátjának. 1993-ban Lester ajánlásával mutatták be a BBC ötrészes sorozatát, a Hollywood UK-t, amely az 1960-as évek brit filmgyártásáról szólt. 1999-ben az ismert rendező, Steven Soderbergh Getting Away With It címmel könyvet jelentetett meg, amely a Lesterrel készített hosszadalmas beszélgetéseket tartalmazta: Soderbergh ugyanis nagy tisztelője idős kollégájának. Ismertebb filmjei 1991 Get Back 1989 A testőrök visszatérnek (The Return of the Musketeers) 1984 Utazó koporsó (Finders Keepers) 1983 Superman III 1980 Superman II 1979 Kuba (Cuba) 1979 Butch és Sundance – A korai évek (Butch and Sundance: The Early Days) 1976 A Ritz fürdőház (The Ritz) 1976 Robin és Marian (Robin and Marian) 1975 Királyi játszma (Royal Flash) 1974 A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (The Four Musketeers) 1974 Pénzt vagy életet! (Juggernaut) 1973 A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (The Three Musketeers) 1969 A szoba-konyha (The Bed Sitting Room) 1968 Petulia 1967 Hogyan nyertem meg a háborút? (How I Won the War) 1966 Ez mind megtörtént útban a Fórum felé (A Funny Thing Happened on the Way to the Forum) 1965 Help! 1965 A csábítás trükkje (The Knack …and How to Get It) 1964 Egy nehéz nap éjszakája (A Hard Day's Night) 1963 Egér a Holdon (The Mouse on the Moon) 1962 It's Trad, Dad! (Dick Lester néven) 1960 The Running Jumping & Standing Still Film (Dick Lester néven) 1959 After Hours (tévésorozat) 1956 Son of Fred (tévésorozat) 1956 A Fred nevű show (A Show Called Fred) (tévésorozat) 1956 The Idiot Weekly, Price 2d (tévésorozat) 1954 The Vise (tévésorozat) Fontosabb díjak és jelölések Avoriazi filmfesztivál 1976 díj A szoba-konyha (a zsűri különdíja, megosztva a The Final Programme című filmmel) Berlini filmfesztivál 1965 jelölés A csábítás trükkje (Arany Medve-jelölés) 1969 jelölés A szoba-konyha (Arany Medve-jelölés) 1969 díj A szoba-konyha (C. I. D. A. L. C. Gandhi-díj) Cannes-i filmfesztivál 1965 díj A csábítás trükkje ( Arany Pálma ; a Kép- és Hangtechnikai Főbizottság (CST) külön dicsérete ) BAFTA-díj 1966 jelölés A csábítás trükkje (legjobb brit film, legeredetibb film) Evening Standard-díj 1975 díj A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (legjobb filmvígjáték) 1976 díj A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (legjobb filmvígjáték) Amerikai Horror Story: Boszorkányok Amerikai Horror Story: Boszorkányok címre keresztelték az amerikai FX csatornán 2013. október 9-én indult Amerikai Horror Story 3. évadát. Az évad eseményei napjainkban és az 1830-as években játszódik. A történet a boszorkányokról, boszorkányságról, elnyomásról és a rasszizmusról szól. Magyarországon szinte 1 évvel később 2014. október 10-én kezdte sugározni a Viasat 6. Bevezető A boszorkánypereknek már 300 éve vége. A túlélő boszorkányok fajtája már majdnem kihalt és újra veszélybe kerülnek. New Orleansban nyitottak egy iskolát a fiatal boszorkányoknak, hogy megtanulják hogyan védjék meg magukat. First-person shooter A First-person shooter (FPS), azaz a belső nézetű lövöldözős játék a videojátékok egy olyan műfaja, ahol a játékos belső nézetből, a főhős szemén keresztül látja az eseményeket. A legtöbb lövöldözős játékhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, az akciójátékok egy alfajának tekinthető. A műfaj eredete a Maze War című, 1973-ban készült játékig vezethető vissza, amelynek belső nézetes megjelenítése később a számítógépes szerepjátékok esetén vált népszerűvé. 1974 márciusában jelent meg a Spasim, ami már egy többjátékos lehetőségekre építő, űrben játszódó lövöldözős program volt. A műfaj az 1992-ben megjelent Wolfenstein 3D című játékkal kezdett kiforrottá válni, valamint a később megjelenő FPS-ek alapjául is szolgált. Ilyen például a műfajt széles körben ismertté és népszerűvé tevő Doom is, ami az egyik legnagyobb hatású játék volt a műfajt történetében. Az 1998-ban megjelent Half-Life pedig a korábbi belső nézetes lövöldözős játékokkal szemben a történeti rész fontosságára is hangsúlyt helyezett. Az 1997-es GoldenEye 007 pedig mérföldkőnek számított a videojáték-konzolokon játszható first-person shooterek szempontjából. Később a Halo sorozat ért el kiemelkedő kritikai- és közönségsikereket, mint konzolos belső nézetű lövöldözős játék. A 21. századra a first-person shooter az egyik legnépszerűbb videojáték műfajjá vált: Története Ezen játékok népszerűsége az 1992-es, id Software által fejlesztett, Wolfenstein 3D megjelenése óta töretlen, a mai napig az egyik legnépszerűbb számítógépes játékfajta az egész világon. Ugyanez a fejlesztőcsapat adta ki később, 1999-ben, a Quake III Arena című játékot, amely igazi áttörést hozott a többjátékos módot szórványosan támogató FPS-ek világában, mivel csakis erre a játékmódra volt kihegyezve, nem volt benne hagyományos, előre megírt történetre épülő egyjátékos mód, de ilyen volt többek mellett például az Unreal Tournament is. Persze ezekkel is lehet egyedül játszani, a számítógép által irányított ún. botok ellen. Azóta az internetes adatátviteli sebesség növekedésének köszönhetően, mely az irányítás és a grafikai megjelenítés fejlődését is nagyban elősegítette, rengetegen játszanak az interneten keresztül olyan online játékokat, mint a Counter-Strike vagy a Battlefield 1942, amelyek csakugyan többjátékos FPS-ek. Alműfajok Függetlenül attól, hogy ez a játéktípus elsősorban a harcról szól, sok egyéb stílus elemei is keverednek benne. A gondolkodást alig igénylő „pörgős” akciójátékokon keresztül a sokkal magasabb szellemi kihívást jelentő összetettebb tevékenységig mindenki megtalálhatja a maga vérmérsékletének, és ízlésének megfelelőt. Vannak olyan lopakodásra, kémkedésre épülő játékok, ahol kimondottan érdemes kerülni a nyílt harcot. Más játékokban, mint például a Call of Duty 4-ben a szervezett, taktikai hadviselés a lényeg. Akció-kaland-FPS: Az FPS-ek első, többségében MS-DOS alapú generációja (pl. a Wolfenstein vagy a Doom-sorozat első részei) jellemző módon ebbe a műfajba tartozott. Ezen játékoknak van valami alaptörténete, amely szerint a pályák rendeződnek. A pályák meghatározott rend szerint (amely a játék fiktív valóságának idő- és térbeli rendje is egyben) követik egymást, míg az előző pályát be nem fejezte a játékos, nem léphet a következőre. Sok ebbe az alműfajba tartozó FPS épít a Doom által elterjesztett sci-fi „ túlélőhorror ” hagyományra. Az újabb és újabb akció-kaland-FPS-ek kiadása által ez az alműfaj folyamatosan, ma is jelen van a piacon első megjelenése óta (ld. pl. a 2007-es Crysis -t, vagy a Halo-t). Corridor shooter („folyosói lövöldözés”): Az akció-kaland FPS-ek első generációjának jellemző összefoglalása. A grafikai lehetőségek korlátai miatt az első FPS-ek általában szűk folyosókra osztott épületbelsőkben játszódtak, melyekben a játékos pályája, útja nagyon erősen meg volt szabva (az ilyen pályákat meglehetősen egyszerű megrajzolni és megtervezni). Nem csak az FPS-ekre, de néhány RPG műfajú kalandjátékra is jellemző volt a folyosós szerkezet. Aréna-FPS: A Quake III: Arena megjelenése megtörte az akció-kaland-FPS-ek egyeduralmát, és egy újfajta játékélményt terjesztett el. Ez volt a csoportos lövöldözés élménye - technikai feltétele az internet és hasonló hálózatok széles körben elérhetővé válása, amely lehetővé tette a multiplayer üzemmódot. Az aréna FPS-eknek nincs kerettörténete, vagy a játék szempontjából lényegtelen. A lényeg, hogy a fegyverekkel leöldöshessék egymást a játékosok a különféle, logikai kapcsolatban általában nem álló pályákon. Vezető képviselőik a Quake-sorozat és az Unreal Tournament sorozat. „Háborús szimulátor FPS”: a 3D-s valóságmodellezés, valamint a grafikus meghajtók és memóriák teljesítményének fejlődésével az FPS-eknek egyre nagyobb lehetősége van a fizikai valóság élethű szimulálására. Ezt kihasználva sok mai FPS a sci-fi környezet helyett modern katonai keretek közé helyezi a játékost, és feladatának tekinti annak a valós háború élményével való megismertetését. Ezen vonal talán legismertebb képviselői a ’’Call of Duty’’, a ’’Battlefield’’ és a ’’Medal of Honor’’ sorozatok. „Kaland-FPS”: Az FPS és a video-szerepjátékok (ld. még RPG ) házassága. Ezekben a lövöldözés mellett olyan „magasabbrendű”, a realitás érzését növelő funkciók találhatóak, mint pl. a karakterfejlődés (pl. Deus Ex ) vagy a párbeszédek. Egy meglehetősen tipikus példa a 2007 -es kiadású BioShock . Gyakoribb játékmódok A legtöbb FPS a következő elemekből áll: van egy fegyverarzenál (pisztolyok, puskák, kézifegyverek, és néha még járművek is), továbbá ellenfelek, akiket akár a számítógép irányít (single player vagy egyjátékos üzemmód mód), akár netes kapcsolattal rendelkező emberek (multiplayer avagy többjátékos üzemmód). A legtöbb FPS a következő játékfajtákat támogatja (a nevek az UT sorozatból származnak, de más játékok általában hasonlóképp nevezik ezeket): deathmatch ( öldöklés ), röv. dm: mindenki mindenki ellen. A cél, hogy a pályán mindenkit lelőjünk, aki csak a szemünk elé kerül. Az ölésekért pontokat kapunk. klasszikus deathmatch : A győztes az, aki először elér egy előre megadott pontszámot; time deathmatch : Az győz, adott idő alatt a legtöbb ellenfelet öli meg . last man standing : A játékosok (általában egy megadott halálozási küszöbszámot elérve) rendre kiesnek, és az utolsóként maradó (last man standing) a győztes. különleges deathmatch típusok : Gyakran megjelenik olyan változata is, melyen az egyik játékos (pl. aki elsőként öl, vagy akit elsőként megölnek, vagy aki megszerez egy egyedi tárgyat a pályán) különlegessé válik (az átlaghoz képest jobb vagy rosszabb képességekre tesz szert), és aki megöli (vagy akit megöl), ez a különlegesség arra száll át (pl. Marathon Trilogy „It” játékmód, vagy UT 2003 „Mutant” mód, vagy Unreal „king of the hill” mód). team deathmatch , team game ( csapatjáték , röv. tg vagy tdm): hasonló a deathmatch-hez, de a játékosok két vagy több csapatra oszlanak (a csapattársakat természetesen nem kell, sőt nem szabad megölni), és a pontszámokat is a csapatnak szerzik. Ugyanazok az alfajai léteznek, mint a sima deathmatchnek. capture the flag vagy conquest ( zászlórablás ), röv. ctf: két csapat játszik egymás ellen, a cél az ellenfél bázisán található zászló (vagy hasonló tárgy) megszerzése és hazavitele a saját bázisra. Az ellenséges fegyveresek természetesen igyekeznek megakadályozni ebben a rivális csapat tagjait. domination ( területszerzés v. uralom ), röv. dom ( UT sorozat ) vagy control point game ( TF 2 ): A cél a pálya bizonyos területei vagy objektumai, az ún. ellenőrzőpontok feletti uralom megszerzése. Az győz, aki az ellenőrzőpontok többségét elfoglalja és legalább adott ideig megtartja. A játék minden pillanatában stratégiai döntésként jelentkezik, hogy a csapat milyen erősen védjen egy ellenőrzőpontot (ellenőrzőpontok minősége kontra mennyisége): kevés pont védelme nagy erőkkel azzal a veszéllyel jár, hogy az ellenfél harc nélkül elfoglalja az őrizetlen pontok többségét és így nyer, sok ellenőrzőpont kevés csapatkoordinációval való tömeges elfoglalása viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a dominancia nem tartós, és az ellenfél könnyedén visszafoglalja az őrizetlen pontokat. A játékmód általában a térképen való rengeteg kényszerű szaladgálást eredményezhet attól függően, hogy a játékosra melyik pontnál van épp szükség. assault ( roham v. támadás ), röv. as: A cél valamely, a fentebbieknél bonyolultabb feladat - általában csapatos - végrehajtása, pl. elfoglalni egy bázist, vagy elpusztítani valamilyen objektumot. co-op , cooperative game : Az emberi vagy automatikus játékosoknak együtt kell teljesíteniük valamely pályát úgy, hogy lelövik a rajta található automata ellenfeleket („szörnyeket”). Egyszerűen végig kell menni az egyjátékos küldetések pályáin, de több játékos egyszerre teheti ezt. monster hunt (szörnyvadászat): tulajdonképpen a co-op változata: különféle térképeken szörnyeket kell levadászni, általában kooperatív módon együttműködve. A co-op módhoz képest tkp. apró elvi különbség van: 1) a monster hunt pályákat általában egyedi módon tervezik, leggyakrabban modderek (rajongók); tehát nem a játék egyjátékos módjának térképein és cselekményével megegyezően zajlik, hanem speciállisan erre tervezett térképeken; gyakran a szörnyek is moddolt, különlegesen tervezett játékaktorok, amelyek nem szerelnek a hivatalos változatban. Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő Habsburg–Lotaringiai Gizella (teljes nevén: Gizella Lujza Mária, németül: Gisela Louise Marie von Habsburg-Lothringen; Laxenburg, 1856. július 12. – München, 1932. július 27.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó, I. Ferenc József császár és király valamint Erzsébet császárné és királyné második gyermekeként született osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, aki Lipót bajor királyi herceggel kötött házassága révén bajor hercegné. Élete Származása, testvérei Gizella Lujza Mária osztrák főhercegnő 1856. július 12-én született az alsó-ausztriai Laxenburg kastélyában, Bécs közelében. Édesapja I. Ferenc József császár és király, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, édesanyja Erzsébet királyné és császárné. Gizella a család második gyermekeként született. Testvérei: Zsófia Friderika főhercegnő (1855–1857) Rudolf főherceg, trónörökös (1858–1889) Mária Valéria főhercegnő (1868–1924) Elsőszülött nővére, a nála egy évvel idősebb Zsófia 1857-ben, mindössze kétéves korában egy magyarországi utazás során megbetegedett és meghalt, így Gizella lett az uralkodócsalád legidősebb gyermeke. Hivatalos (német nyelvű) keresztlevelén Gisella név áll, önmaga azonban mindig egy l-lel írta le saját nevét. Erzsébet császárné első gyermekeit, Zsófiát, Gizellát és Rudolfot apai nagyanyjuk, a szigorú és végletesen konzervatív Zsófia főhercegné nagyon korán elszakította anyjuktól, és nevelésükről saját maga gondoskodott. Kislányának, Zsófia Friderikának korai halála után Erzsébet maga is hosszabb időre depresszióba esett, és elfordult élő gyermekétől is, emiatt Gizellának édesanyjával, Erzsébettel később sem lett bensőséges viszonya. Nagyon szoros és szeretetteljes kapcsolat fűzte azonban öccséhez, Rudolf trónörököshöz. A két testvér kapcsolata megmaradt Gizella esküvője után is, amikor a házaspár Bajorországba költözött, rendszeres és komoly levelezésben álltak egymással. Rudolf mayerlingi öngyilkosságát (1889) Gizella sohasem tudta feldolgozni. Házassága, gyermekei 16 éves korában, 1873. április 20-án Bécsben feleségül ment Lipót Miksa József bajor királyi herceghez (1846–1930), Luitpold bajor régens (1821–1912) és Habsburg-Toscanai Auguszta Fernanda főhercegnő (Auguste Ferdinande von Österreich, 1825–1864) fiához, a német császári hadsereg ezredeséhez. A vőlegény és a menyasszony másodfokú unokatestvérei voltak egymásnak. A házaspárnak négy gyermeke született: Erzsébet Mária Auguszta bajor hercegnő (1874–1957), aki Otto Ludwig Philipp von Seefried auf Buttenheim grófhoz ment feleségül. Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (1875–1964), aki József Ágost osztrák főherceg magyar honvéd tábornagyhoz ment feleségül. György Ferenc József herceg (1880–1943), aki 1912-ben Habsburg-Tescheni Izabella főhercegnőt (1888–1973), Frigyes főherceg leányát vette feleségül. Konrad Lipót Ferenc von Bayern herceg (1883–1969) Bajorországban Lipót herceg családja nagy szeretettel fogadta be Gizella főhercegnőt. Apja, Ferenc József császár is gyakran volt a család nagyra becsült és szívesen látott vendége a müncheni Lipót-palotában (Leopoldnischer Palais). Gizella legkisebb húga, Mária Valéria főhercegnő is rendszeres látogatójuk volt . Édesanyjuk, Erzsébet császárné csak egyszer, az első unoka születésekor látogatta meg leányát. A 36 évesen nagymamává lett Erzsébet lett a kislány keresztanyja, az ő nevét adták a gyermeknek. Gizella életét főleg szociális és egyházi jószolgálati tevékenység töltötte ki. 1898 és 1916 között a Gonzaga Eleonóra királyné által alapított Csillagkeresztes Rend védnökasszonya volt, ami a katolikus, jótékonykodó nemes asszonyok kitüntetése és szervezete volt. Az első világháború alatt müncheni palotájukban hadikórházat rendezett be. A bajor régens, Luitpold herceg megbízásából Gizella és férje, Lipót herceg több diplomáciai és jószolgálati megbízást végzett a bajor kormányzat részére. Lipót herceget 1905. január 1-jén a német császári hadsereg tábornagyává nevezték ki. 1914-ben, amikor kitört az első világháború, Bajorországban már Lipót bátyja, III. Lajos uralkodott. II. Vilmos császár 1915-ben Lipót herceget nevezte ki a német 9. hadsereg parancsnokává. Hadvezéri sikerei nyomán hamarosan a róla elnevezett osztrák–magyar–német kombinált hadseregcsoport élére állították, majd 1916 augusztusának végén ő vette át az egész keleti front parancsnokságát (Oberbefehlshaber Ost) Hindenburg tábornagytól. 1918 márciusában, a breszt-litovszki békeszerződés aláírása után Lipót herceg számos magas kitüntetés birtokában vonult nyugalomba. Menekülése Münchenből 1918 végén a háború elveszett. Ez a monarchia végét jelentette a Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia államaiban is. Gizella eleinte Münchenben, majd a wildenwarti kastélyban élt, kerülve a feltűnést, de 1919-re a radikális szélsőbaloldali aktivisták, a kommunista Spartakus-szövetség irányításával kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot. A hercegi pár élete veszélybe került. Átköltöztek Tutzingba, a Starnbergi-tó partján álló Seehof hotelbe. A vörös milícisták itt is nyomukra akadtak, ekkor barátaik az ettali kolostorba menekítették őket, ahonnan nagy nehézségek között, hamisított okmányokkal, segítőik nagy diplomáciai ügyességével átjutottak az osztrák Tirolba. Három hónapot töltöttek Reuttében, amíg a müncheni forradalmat leverték, a bajorországi viszonyok normalizálódtak, a házaspár visszatérhetett müncheni otthonába. Utolsó évei 1923. április 20-án Gizella és Lipót megünnepelhették aranylakodalmukat. Lipót herceg 1930. szeptember 28-án elhunyt. Az 57 évnyi házasság után megözvegyült Gizella főhercegnő még két évig élt, 1932. július 27-én, 76 éves korában hunyt el Münchenben, Ferenc József császár gyermekei közül utolsóként. A müncheni Szent Mihály-templom (Kirche St. Michael) kriptájában helyezték végső nyugalomra, férjének nyughelye mellé. Emlékezete Gizella nevét viseli az Osztrák Államvasutak egyik vonalszakasza, a Gizella-vasút (Giselabahn), amely a salzburgi Főpályaudvartól Wörglbe vezet, Bischofshofenen , Zell am See -n és Kitzbühelen át. A Gizella-vasút, amelyet Salzburg-Tiroli Vasútnak is neveznek, a főhercegnő anyjáról elnevezett Erzsébet-császárné-vasút egy szakaszát képezi (A Kaiserin-Elisabeth-Bahn Bécsből Linzen és Welsen át Passauba és Welsen át Salzburgba , Zell am See -be és Wörgl -be vezet). Ezek a vasútvonalak a Bécsből Lindauig vezető osztrák Nyugati-vasúthoz, a Westbahnhoz tartoznak. Budapesten a XIV. kerületi Gizella út és a XVI. kerületi Gizella tér őrzi a nevét. Korábban Gizella nevét viselő, azóta átkeresztelt közterületek: A budapesti belvárosi Gizella tér ma Vörösmarty tér. A szegedi Gizella tér mai neve Aradi vértanúk tere. Martincourt (Meurthe-et-Moselle) Martincourt település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Martincourt Mamey, Domèvre-en-Haye, Gézoncourt, Jezainville, Lironville, Manonville és Montauville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2-es busz (Bük) A büki 2-es jelzésű autóbusz a Gyógyfürdő, autóbusz-állomás és a Vegyesipari Ktsz. megállóhelyek között közlekedik. Gyógyfürdő, autóbusz-állomás - 8634-es számú út - 8614-es számú út - Kossuth utca - Petőfi utca - Vegyesipari Ktsz. A vonal forgalmát a 6615 Bük-gyógyfürdő - Csepreg - Und - Répcevis - Peresznye helyközi gyűjtő mezőben közlekedő autóbuszok látják el. Forrás Vasi Volán Zrt. 2010-es U17-es női labdarúgó Eb-selejtező, 2. forduló A 2010-es U17-es női labdarúgó Eb első selejtező fordulója. A mérkőzéseket 2010. április 8. és 15. között rendezték. Gedeon A Gedeon héber eredetű bibliai férfinév, jelentése megfejtetlen, egyesek szerint esetleg kétélű kard, kardforgató vagy sebzett kezű vagy romboló, pusztító. Rokon nevek Gede : régi magyar személynév, a Gedeon rövidülése. Gedő : a Gedeon név önállósult magyar beceneve. Gida : a Gedeon név becenevéből önállósult. Gyakorisága Az 1990-es években a Gedeon, Gede, Gedő és Gida szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok Gedeon, Gedő, Gida március 28. szeptember 1. október 10. Híres Gedeonok, Gedék, Gedők Gedeon, bibliai személy, Izrael bírája Barcza Gedeon tanár, sakkozó Bibó Gedeon orvos Gedeon Burkhard német színész Fráter Gedeon karmester Mészöly Gedeon nyelvész, műfordító Ráday Gedeon földbirtokos, mecénás, költő Richter Gedeon gyógyszerész Victor Gedeon színész Gedő Ilka képzőművész Szereplők Gedeon bácsi, Payer András dala S. Nagy István szövegére. Róbert Gida , Micimackó gazdája Sassenburg Sassenburg település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 11 480 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: A vadnyugat hőskora A vadnyugat hőskora (How the West Was Won) egy 1962-ben bemutatott amerikai western filmdráma, John Ford, Henry Hathaway, George Marshall és Richard Thorpe rendezésével. A film narrátora Spencer Tracy. A filmet a magyarországi mozikban 1979-ben mutatták be, dupla lemezes DVD kiadványban megjelent. Cselekménye A monumentális történelmi film a Prescott család nemzedékeinek sorsán keresztül regéli el a vadnyugat történetének főbb fordulópontjait. Zebulon Prescott és családja az 1830-as években indul nyugatnak a nemrég megnyitott Erie-csatornán egy jobb élet, dús termőföldek és határtalan lehetőségek reményében. A család idősebb leánygyermeke, Lilith egyáltalán nem vágyik a telepesek életének vadromantikájára, őt a finom ruhák és a fényűző lokálok vonzzák, így amint teheti, a zenés-táncos színpadon keresi boldogulását, ahol egy jóképű szerencsejátékosnak hamar megakad rajta a szeme. Lilith húga, Eve egy prémvadász felesége lesz, akivel farmot épít, és gazdálkodni kezdenek. Az ő egyik fiúk, Zeb viszi tovább a történet fonalát, aki az északi seregben harcol a polgárháborúban, majd a nagy nyugati vasútépítésnél igyekszik fenntartani a békét az indiánokkal, később pedig egy határvidéki városban a banditák elleni harcból is kiveszi a részét. Epizódok A film öt, egymástól különálló epizódban mutatja be a Prescott család ötven évnyi történetét, egyben a Vadnyugat meghódítását és benépesítését. A folyók (The rivers) - 1839-ben játszódik : "Ma már e táj minden részét saját nevén, jól megkülönböztethetően rajzolják rá a térképre, ám valaha mindez egyetlen összefüggő egységet jelentett a természet és a benne élő emberek, az őslakosok számára. Alig több, mint öt nemzedékkel egy és egynegyed századdal ezelőtt ezt a földet csak úgy nevezték: a Nyugat. Csupán egy maroknyi fehér ember ismerte ki itt magát. A trapperek, akik a hódokra vadászva, magányosan járták be a határtalan térségeket. A hegyi emberek, ahogy a keletiek emlegették őket, különös férfiak voltak. Jim Bridger, Kit Carson vagy Linus Rawlings indiánobbak voltak a született indiánoknál is. Szabadon éltek a saját törvényeik szerint. Mint a szélsodorta felhők, sehol nem időztek sokáig és soha nem telepedtek le véglegesen. Mokaszinjaik és patkolatlan lovaik patái nem hagytak maradandó nyomot e tájban. Akárcsak az indiánok, akikkel békében megfértek, nem akartak többet, mint amit találtak, de azt egészen: a hegyeket, az erdőket, ezt a vad vidéket, amely öröknek tűnt, mint a csillagok, és mint az igazság és a bűn fogalma. Távolról a hegyláncokon és a hullámzófülű prériken túlról érkeztek ide: Keletről, ahol hozzájuk hasonlóan nyughatatlan emberek éltek, de őket másfajta vágyak hajtották. Ha ők egy hegygerincre néztek, csak a vízválasztó vonalat látták. Ha az erdőre néztek, csak az épület gerendákat. Ha a füves síkságra, csak a leendő szántóföldet látták. Céljait és ösztöneik őket is Nyugat felé vonzották, azóta, hogy az első angol telepesek megalakították Jamestown-t. Aztán egy napon egy férfi, DeWitt Clinton arra gondolt, születhetne egy új folyó, elképzelt egy vizi utat, amely Nyugat felé vezet, és mivel az amerikaiak nem kedvelik a terméketlen álmodozást, munkához látott, és 1825-ben megnyilt az Erie csatorna, amely a Hudson-folyót összekötötte a nagy tavak egyikével, az Erie-tóval. Mindazok, akik a szűz földek és az új élet után sóvárogtak, végre megtalálták az odavezető utat és el is indultak rajta." A mezők (The plains) - 1851-ben játszódik : "A Nyugatra vezető ösvény sem volt könnyebb, mint az igaz szerelem útja. Ezzel nemcsak a természet gördített akadályokat a vándorok elé, hanem a háború is. Nyugtalanság és indulat parázslott mindenütt a mexikói határvidéken. Sok amerikai köztük Illinois kongresszusi képviselője, Lincoln is ellenezte. 1846-ban mégis kitört a háború, aminek eredményeként hatalmas, új területekkel gyarapodott az Unió, s olyan pompázatos spanyol nevekkel gazdagodott, mint a Rio Grande, Santa Fe, Albuquerque, El Paso. A legragyogóbb zsákmány azonban Kalifornia volt, amely egy 15. századi spanyol lovagregényben leírt igazgyöngyökben és aranyban gazdag szigetről kapta a nevét. 1848-ban történet, hogy Sutter's Mill-nél egy férfi olyasmire bukkant, amit nem is keresett. "Arany!" rikkantotta el magát meglepetten, s kiáltása elhallatszott a földrész minden zugába, Boston-ba, New York-ba, Savannah-ba, de meghallották Londonban, Párizsban, Berlinben is. Ám a kiáltás sehol sem talált olyan élénk visszhangra, mint a nyüzsgő kereskedő városban, St. Louis-ban, amely akkor a legzajosabb, legzüllöttebb és legrátartibb amerikai település volt New York-tól nyugatra." A polgárháború (The Civil War) - 1861 és 1865 között játszódik : "A fiatal Amerika nemcsak a Kelet és a Nyugat Unióját jelentette, az északi és a déli államok szövetségét is, ami azonban egyre inkább gyengült. Abraham Lincoln, ekkor már nem kongresszusi képviselő, csak vidéki ügyvéd, fölismerte, hogy a Dél a maga képére akarja formálni a rabszolgatartás kérdésében még el nem kötelezett, újonnan alakult nyugati államokat. Ezért ismét a politika küzdőterére lépett. 1858-tól, amikor még két éve volt az elnökválasztásig, azt hangoztatta, hogy "a szabad Nyugatnak szabadnak is kell maradnia." "Az önmagával meghasonlott ház nem állhat fenn" - hirdette. A Dél azonban félve hatalma és befolyása elvesztésétől megpróbálta elodázni az elkerülhetetlent. Tucatnyi nyugati városban szították a lázadás szellemét, és lassan beért a polgárháború keserű gyümölcse. 1862. Április 6-án estére elhallgattak az egész napon át bömbölő ágyúk. Nyugtalan csend borul Shiloh-ban, az erdő közepén álló kis imaházra. Ezen a vasárnapon sok férfi találkozott Istenével, de nem a templomban." A vasút (The Railroad) - 1868-ban játszódik : Miközben Észak és Dél eltávolodott egymástól, Kelet és Nyugat között megszületett az összeköttetés: a történelem legmerészebb postaszolgálata, a Pony Express révén. Nyolcvan lovas ült állandóan nyeregben, vágtattak éjjel-nappal, jó és rossz időben. Missouri és Sacramento között ingáztak. Az egyik Keletre, a másik Nyugatra száguldott, s így napokra csökkentették a kézbesítés, addig hónapokra rugó időtartamát. Fegyvert nem viseltek, hogy ezzel is csökkentsék a súlyt. Ugyanezért a levelekért, amelyeket öt dollárért vittek el, ugyancsak vékony papírra kellett írni. Csak a bátorságukra, a leleményességükre és a gyorsaságukra számíthattak, az ellenséges indiánok, a banditák és az időszakos áradások leküzdésében. De már létezett az üzenetközvetítésnek egy gyorsabb módja is, építették az országot átszelő telegráf-hálózatot. Az indiánok új szórakozást találtak: hosszan hallgatták a póznákhoz szorított füllel az éneklő drótok zizegését. A másik újdonság az acélsíneken érkező vasparipa. A földmérőknek félelmetes természeti akadályokon át kellett kijelölniük a pálya nyomvonalát, a Sziklás-hegységen és a Sierra-kon keresztül. De az egymást követő hegyvonulatok sem tudták megakadályozni ezt a gigantikus versenyt, amit a két nagy társaság vívott egymással és a mérföldekkel, hogy a két vonal mielőbb találkozzon: Az egyik a Central Pacific Sacramento-tól indult Kelet felé a Sierra-kon át, a másik a Union Pacific Omaha-ból indult Nyugat felé a prérin és a Sziklás-hegységen át. A versenynek komoly tétje volt: a kisajátított hatalmas földterületek a pálya két oldalán, mert ezek a földek hamarosan milliókat fognak érni." A törvényen kívüliek (The Outlaws) - 1889-ben játszódi k: "A vasút megváltoztatta az életet azokon a vidékeken, ahol áthaladt. Több száz mérföldnyi távolságból hatalmas csordákat hajtottak a vasútállomásokra, hogy onnan vagonokban szállítsák az állatokat a keleti piacokra. Kerítések nöttek ki a földből, terelőösvényeket tapostak szélesre és fellángolt az ellenségeskedés a cowboyok és a telepesek között. A vitából mindig az került ki győztesen, aki gyorsabban tudta elsütni a fegyverét, hacsak nem akadt valaki, aki elszántan kiállt a törvények betartása mellett. A pásztor és a nyáj általában idillikus képzeteket keltenek, de nem a cowboyokban. Az ő szemükben a nyáj csupán az értékes fű elpusztítója volt, s ha az emberélet kevesebbet ér, mint a fű, a pásztor megölése nem is számít bűnnek, s ha a mellén bádogcsillagot viselő ember mégis annak tartja, sok ellenféllel találja magát szemközt. De lassan eljárt az idő a Desperado-k, a lóhátról lövöldöző banditák fölött, mert egyre több polgár követelte meg a törvények tiszteletét, és ezért harcolni és készek voltak. A vadnyugaton a poros gerendavárosokban már arról kezdtek álmodozni, hogy ugyanolyan kifinomult nagyvárossá fejlődhetnek, mint az előkelő San Francisco, amely nemrég még a bűnözők fészke volt, s íme, most már árverési csarnokkal rendelkeznek." A történet végén képsorok láthatók az egykori vadnyugat az 1960-as évekre immár benépesített és civilizált vidékéről, többek között légiképsor a Hoover-gátról és Los Angeles autópályáiról. Díjak és jelölések Oscar-díj díj : a legjobb hangkeverés - Franklin Milton díj : a legjobb vágás - Harold F. Kress díj : a legjobb eredeti forgatókönyv - James Webb jelölés: a legjobb film - Bernard Smith jelölés: a legjobb operatőr - William H. Daniels, Milton R. Krasner, Charles Lang és Joseph LaShelle jelölés: a legjobb látványtervezés - George Davis, William Ferrari, Addison Hehr, Henry Grace, Don Greenwood Jr. és Jack Mills jelölés: a legjobb jelmeztervezés - Walter Plunkett jelölés: a legjobb eredeti filmzene - Alfred Newman és Ken Darby Kašćerga Kašćerga (olaszul: Caschierga) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 7 km-re északnyugatra, a Butoniga-tó délnyugati partja közelében, a Butoniga-patak feletti kis földnyelven, a Padovának nevezett dombocska alatt fekszik. A domb a rajta álló Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templomról kapta a nevét és innem való az olasz Villa Padova elnevezés is. Története A település területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. Első írásos említése 1177-ben "Carsiaga" néven történt, amikor a porecsi püspökség hűbérbirtoka lett. Később kikerült az egyház irányítása alól és a 13. században már a pazini grófok uralma alá tartozott. A 15. század második felében az oszmán betörés és Frangepán VII. János vegliai herceg 1498-as támadása után mindössze hat lakosa maradt. Nevét az 1498-as pazini urbárium „Kasternn” alakban írja, de a 17. században ezt már a "Kaiserfeld" elnevezés váltja fel. Mivel a falu közel feküdt az osztrák-velencei határhoz gyakran esett a hadak pusztításának útjába, földjei időnként megműveletlenek, elhagyottak voltak. Emiatt lakossága is többször cserélődött. A településnek 1857-ben 410, 1910-ben 579 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, ezen belül szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 2011-ben 256 lakosa volt. Nevezetességei Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt plébániatemploma 1686 -ban épült, 1891 -ben megújították. 17 méter magas harangtornyát 1801 -ben építették. Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma (melynek másik titulusa Havas Boldogasszony) a 12. században épült, 1859 -ben újjáépítették. Azon a magaslaton ahol a templom áll a feltételezések szerint egykor vár is állt. Naszonov-feromon A Naszonov-feromont a dolgozók bocsátják ki, hogy azokat a méheket, melyek nem találnak vissza a családjukhoz, visszatereljék a kaptárakba. Ezen illatanyag terjesztéséhez a méhek megemelik potrohukat, amely Naszonov-feromont tartalmaz, és szárnyukkal élénken legyezni kezdenek. Ezt gyakran a kaptár bejáratánál teszik. Amikor a rajzó méhek elkezdenek csoportosulni, akkor a korán érkező méhek „illatventilációt” alkalmaznak a többiekkel szemben. Ezzel a feromonnal jelölik meg a nektárt tartalmazó virágokat is a többi méh számára. A feromon hét terpenoid-komponensből áll: nerál, geraniál (a kettőt együtt lásd citrál), nerol, geraniol, geránsav B, geránsav és (transz,transz)-farnezol. A szintetikusan előállított Naszonov-feromonok a rajokat az üres kaptárak, illetve a rajbefogó ládák felé irányítják. A szintetikus feromon 2:1 arányban tartalmaz citrált és geraniolt. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Nasonov_pheromone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Nasonov pheromone of the honeybee Nasonov "rajbefogó" feromon (sic!) Snares-szigeti pingvin A Snares-szigeti pingvin vagy horgascsőrű pingvin (Eudyptes robustus) a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Fészkelő telepei kizárólag az Új-Zéland déli szigetétől 120 kilométerre délre található Snares-szigeten vannak. A költési időszakon kívül a madarak elhagyják a szigetet és elvándorolnak másfelé az óceánon, így megtalálhatók Új-Zélandon, a Déli-sziget partvidékén, a Chatham-szigetek, a Macquarie-sziget illetve Tasmania környékén. Egyetlenegyszer észlelték a fajt ettől a területtől távol, a Falkland-szigeteken. Megjelenése Testhossza 55 centiméter, testtömege 3,4 kilogramm. Feje, háta és szárnyai fekete színűek, hasa fehér. Fején sárga bóbitát visel, csőre a többi pingvinhez képest horgasabb. Életmódja Tápláléka 60%-át krillek, 40%-át tintahalak és halak teszik ki. Szaporodása Augusztusban kezdődik a költési szezon, melynek során kialakul a kolónia a sziget erdeiben. A tojó szeptember és október során 4-5 nap eltéréssel 2 tojást rak, melyek közül az első mindig kisebb. A fiókák mintegy négy hét kotlás után bújnak ki a tojásokból. Néhány kivételtől eltekintve egy-egy szülőpár többnyire csak egyetlen fiókát képes egy költési szezonban felnevelni, a kettő közül a nagyobbat. A másik tojás amolyan tartaléknak számít, sokszor már a költési időszak során megsemmisül (vagy halfarkasok zsákmánya lesz vagy a szomszédokkal való állandó torzsalkodás során törik össze). Ha ki is kel a második fióka is, az többnyire elpusztul a növekedési időszak során, mivel ritka az olyan év, amikor annyi a zsákmány, hogy mindkét fiókának jusson elég táplálék. A kikelést követő 3-4 héten belül a fiókák nagy csoportokba verődnek. Védettsége A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája veszélyeztetett fajként tartja nyilván. A Snares-szigeten mintegy 46 500 egyedre becsülik a költési időszakokban összegyűlő madarak számát. Vörösfejű gébics A vörösfejű gébics (Lanius senator) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj. Előfordulása Európa középső és déli részén, Észak-Afrikában fészkel. Telelni a trópusi Afrikába vonul. Száraz, nyílt, bokros területek, facsoportok, gyümölcsösök és nagyobb erdők lakója. Alfajai Lanius senator badius Hartlaub, 1854 Lanius senator niloticus (Bonaparte, 1853) Lanius senator rutilans Temminck, 1839 Lanius senator senator Linnaeus, 1758 Megjelenése Testhossza 18 centiméter, szárnyának fesztávolsága 26–28 centiméter, testtömege 30–40 gramm. A hím fejének hátsó fele és tarkója rozsdabarna. Szemsávja fekete, nyaka és hasi része fehér. Szárnyai feketék, fehér díszítéssel, vállán nagy fehér foltja található. A tojóra a barnás szín a jellemző. Életmódja Rovarokkal, főleg sáskákkal táplálkozik. Néha apróbb madarakat is megfog, és a tövisszúró gébicshez hasonlóan töviseken raktároz. Élénk, hangos madár. Szaporodása Fűszálakból álló csésze alakú fészkét, fákra építi, szőrszálakkal és tollakkal béleli ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen 15–16 napig kotlik. A fiókák még 19–20 napig vannak a fészekben. Kárpát-medencei előfordulása Májustól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, ritka fészkelő. Védettsége Védett, pénzbeli értéke 50 000 Ft. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 6.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 6.) ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 6.) Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. június 6.) First Rays of the New Rising Sun 1997. április 22-én First Rays of the New Rising Sun címmel megjelent Jimi Hendrix még életében elkezdett stúdióalbuma, mely a szerző halála miatt nem jelent meg tervezett formájában. Ez az album is csak egy lehetséges változat, mivel nem tudható pontosan, hogy Hendrix hogy fejezte volna be a felvételeket. 1997-ben a Hendrix-család visszanyerte Jimi dalainak kiadási jogait, így az album rekonstrukciója is megkezdődhetett. Eddie Kramer, Hendrix „saját” hangmérnöke segített az album összeállításában, ahogy azt Hendrix halála előtt tervezte. A dalok legnagyobb részét 1970 nyarán vették fel Hendrix új stúdiójában, az Electric Lady Studiosban. Eredetileg ezt is dupla albumnak tervezték, már csak az utolsó simítások hiányoztak, amikor Hendrix Angliába repült, hogy fellépjen a wight-szigeti fesztiválon, majd egy rövid európai turnéra induljon. Hendrix sohasem tért vissza, 1970. szeptember 18-án, 27 évesen altató-túladagolás miatt meghalt. Sokan azt mondják, hogy Hendrix újra akarta értelmezni művészetét, ehhez pedig a First Rays of the New Rising Sun-t akarta használni, mint egy új kor hajnalát jelképező dokumentumot (erre utal a cím is: A felkelő Nap első sugarai). Bármennyire mások is a dalok, Hendrix még mindig tehetséges dalszerző volt. Több széles körben ismert dala hallható az albumon: "Angel", "Freedom", "Dolly Dagger" és az "In From the Storm". Bár sosem tudhatjuk meg, milyen lett volna az album, ha Hendrix életben marad (talán 1970 végén vagy 1971 elején jelent volna meg), ez a változat mégis a lehető legközelebb áll ahhoz, amit akarhatott. Az album címe talán Arthur C. Clarke A Mars titka című regényéből ered; ebben a Phobos egy új Nappá válik, hogy a Marsot melegítse. A "Hey Baby (New Rising Sun)" egy emberről szól, aki a „felkelő Nap földjéről” érkezett. Az "Izabella" is tartalmaz utalást a felkelő Napra. Hendrixre és albumaira mindig nagy hatással voltak a tudományos-fantasztikus művek. 1997-es megjelenésekor az album az USA-ban 49., Nagy-Britanniában a 37. lett. Az album dalai Minden dalt Jimi Hendrix írt. "Freedom" – 3:26 "Izabella" – 2:50 "Night Bird Flying" – 3:50 "Angel" – 4:21 "Room Full of Mirrors" – 3:21 "Dolly Dagger" – 4:44 "Ezy Rider" – 4:07 "Drifting" – 3:48 "Beginnings" – 4:12 "Stepping Stone" – 4:12 "My Friend" – 4:36 "Straight Ahead" – 4:42 "Hey Baby (New Rising Sun)" – 6:04 "Earth Blues" – 4:21 "Astro Man" – 3:34 "In From the Storm" – 3:41 "Belly Button Window" – 3:36 Közreműködők Jimi Hendrix – gitár, ének, vokál, basszusgitár, zongora Billy Cox – basszusgitár, vokál Mitch Mitchell – dob, producer, keverés Buddy Miles – dob (2., 5., 7.), vokál James Mayes – dob (11.) Paul Caruso – szájharmonika (11.) Stephen Stills – zongora (11.) Steve Winwood – vokál Chris Wood – vokál Albert Allen – vokál Arthur Allen – vokál Emmeretta Marks – vokál The Ronettes – vokál Juma Sultan – ütőhangszerek Billy Armstrong – ütőhangszerek Buzzy Linhart – vibrafon Produkció Jimi Hendrix – producer, keverés Eddie Kramer – producer, hangmérnök, keverés, fényképek, újrakeverés John Jansen – producer, keverés Tony Bongiovi – hangmérnök Jack Adams – hangmérnök Bob Cotto – hangmérnök Bob Hughes – hangmérnök John McDermott – jegyzetek, újrakeverés felügyelete Plaisance (Dordogne) Plaisance település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 430 fő (2015). Plaisance Monsaguel, Issigeac, Monmarvès, Cahuzac, Lalandusse és Saint-Quentin-du-Dropt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Joó Rudolf Joó Rudolf (Miskolc, 1946. november 28 – 2002.) magyar diplomata, politológus, államtitkár. Tanulmányai, munkássága 1965-ben érettségizett a miskolci Berzeviczy Gergely Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozatán. Egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta, 1969-kapta meg diplomáját. A Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársaként kezdett dolgozni, a KGST országok fejlődésének kérdéseivel foglalkozott. 1971-72-ben posztgraduális képzésen vett részt Nizzában az Európai Felsőfokú Tanulmányok Nemzetközi Intézetében. 1979-80-ban a Párizsi Magyar Intézet programszervezője volt. Már ifjúkorától intenzíven érdeklődött a nemzetiségi problémák, különösen a határon túli magyarok helyzete iránt. 1981-től 1985-ig az ilyen kutatásokra jó lehetőséget biztosító budapesti Gorkij Könyvtárban helyezkedett el. 1985-ben védte meg kandidátusi disszertációját, majd a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa lett. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt, aktívan részt vett a demokratikus ellenzék megmozdulásaiban. 1989-től a Lyoni Egyetem politikatudományi karán volt vendégtanár, majd a Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskoláján közigazgatási Master fokozatot szerzett. 1991-ben lett a Honvédelmi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, majd 1993-tól közigazgatási államtitkára. Az 1994-es kormányváltás után vendégkutató a Nyugat-európai Unió Biztonságkutató Intézetében, majd a George C. Marshallról elnevezett Európai Biztonsági Tanulmányok Központjának tanára volt Garmisch-Partenkirchenben 1995 és 1997 között. 1998-tól 2000-ig a Külügyminisztériumban helyettes államtitkára volt a multilaterális diplomácia és a biztonságpolitika felelőseként. Számos konferencián képviselte a magyar külügyminisztériumot. 2000-től rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként a genfi magyar ENSZ-képviseletet vezette, majd az UNESCO Emberi Jogok és Demokrácia Igazgatóság vezetője lett. 2002-ben hasnyálmirigyrákban hunyt el. Kutató munkája, publikációi Egyetemi tanulmányaitól kezdve hivatali állásai mellett szinte folyamatosan végzett kutatói és oktatói munkát is. Kutatási területei kezdetben a nyugat-európai nemzetiségekre, a nemzeti kisebbségek problémái voltak, majd a határon túli magyar kisebbségek helyzetére koncentrált. A 90-es évektől tudományos érdeklődése a biztonságpolitika, s ezen belül kiemelten a fegyveres erők polgári ellenőrzésének és irányításának kérdései felé fordult. Kutatási eredményeit folyamatosan publikálta is. Több önálló kötetet, mintegy félszáz tanulmányt, s több tucatnyi kisebb-nagyobb írást jelentetett meg magyar és idegen nyelveken. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának címzetes docenseként főként kisebbségi kérdésekről adott elő, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen pedig a fegyveres erőknek a demokráciákban betöltött helyéről és funkcióiról vezetett kurzusokat; itt 1999-ben egyetemi magántanári címet kapott. Részvétele szakmai és társadalmi szervezetekben A szakmai tudásának és nyelvismeretének (francia, angol, orosz) számos szervezetben vállalt szerepet. 1991-94 között elnöke volt a Batthyány Lajos Alapítványnak és tagja a Magyar Külügyi Társaságnak, megválasztották a Centre International de Formation Européenne Igazgatói Tanácsába, a Robert Schuman Díj nemzetközi zsűrijábe, a Marshall Center Tudományos Tanácsába és a Geneva Center for the Democratic Control of Armed Forces intézményébe. Elismerései Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994), 1999-ben pedig az amerikai Distinguished Public Service Award (Egyesült Államok, 1999) Forrás Gazdag Ferenc (szerk): Joó Rudolf Emlékkönyv: Ki őrzi az őrzőket? Budapest: Külügyminisztérium. 2002. ISBN 963 7038 28 0 Maisoncelles (Haute-Marne) Maisoncelles település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 53 fő (2015). Maisoncelles Audeloncourt, Levécourt és Vroncourt-la-Côte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Augustus C. Dodge Augustus C. Dodge (Ste. Genevieve, 1812. január 2. – Burlington, 1883. november 20.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Iowa, 1846–1855). Sassinoro Sassinoro község (comune) Olaszország Campania régiójában, Benevento megyében. Fekvése A megye északi részén fekszik, 70 km-re északkeletre Nápolytól, 30 km-re északnyugatra a megyeszékhelytől. Határai: Morcone és Sepino. Története A település első említése a 11. századból származik, amikor a beneventói Santa Sofia-apátság birtoka volt, de egyes feltételezések szerint az ókori szamnisz település, Sirpium helyén épült ki. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria delle Grazie-templom Santa Lucia-templom San Michele Arcangelo-templom Johann Lukas Hedwig Johann Lukas Hedwig (Höltövény, 1802. augusztus 5. – Brassó, 1849. január 8.) zeneszerző, az erdélyi szász himnusz komponistája, melynek szövegírója Maximilian Leopold Moltke volt. Élete 1812-től a brassói gimnáziumban tanult, a fiúkórusban énekelt és Hermann Lukas városi kántor tanítványa volt. 1819-ben Bécsbe utazott zenei tanulmányai folytatására. 1823-ban zenészi állást ajánlottak neki a Hofopernél. Később zenetanárként dolgozott Bécsben. Már bécsi évei alatt is zeneszerzéssel foglalkozott. 1840-ben meghívták Brassóba a Fekete templom kántori és zenei vezetői állására, illetve a Honterus-gimnáziumba zenetanárnak. 1844-től ő vezette az énekosztályokat a brassói zeneiskolában. Kántorként, zenatanárként és zeneszerzőként a brassói zenei élet meghatározó egyénisége volt. Műveire a bécsi klasszicizmus volt erős hatással, stílusa Joseph Haydnra emlékeztet. 1848 decemberében a szászhermányi csatában a polgárőrség oldalán harcolva tífuszban betegedett meg, ez okozta korai halálát. Művei Osterkantate ( Húsvéti kantáta ), 1830 Siebenbürgenlied , 1845 Der Allmacht Wunder (Az Alkotó csodája), oratórium , 1845-1848 1. Psalm. Wohl denen die nicht wandeln im rat der Gottlosen , zsoltár énekkarra és zenekarra Pfingst-Kantate ( Pünkösdi kantáta) Leichenkantate Festlied Das Gebet des Herrn (Vaterunser) (Az Úr imája – Miatyánk), kórusmű vegyeskarra Lobet ihr Knechte : aus Psalm 113 und 117 , zsoltár vegyeskarra és zenekarra 2010-es UCI ProTour A 2010-es UCI ProTour a Nemzetközi Kerékpársport Szövetség (UCI - International Cycling Union) versenysorozatának hatodik kiírása 2005-óta. A versenysorozat a Tour Down Under-rel kezdődött meg január 19-én és szeptember 12-én ért véget a Grand Prix Cycliste de Montréallal. Ezalatt 8 szakaszverseny és 8 egynapos verseny kerül megrendezésre. 2009-hez képest két új verseny került a programok közé: a Grand Prix Cycliste de Québec és a Grand Prix Cycliste de Montréal. A két kanadai versenyt ugyanis ekkor vették fel a sorozatba. 2009-hez hasonlóan minden verseny beleszámított a 2010-es UCI-világranglistába. Két új csapat került be a ProTour-ba: a Team RadioShack és a Team Sky, a Bbox Bouygues Telecom-ot és Cofidis-t váltva. A Lampre–Farnese Vini csapat nem regisztrált az év elején, így az első versenyt kihagyták. Később március 31-ig kaptak ideiglenes licencet, majd utána teljes jogokat is megkapták. Csapatok BEL DNK FRA GER GBR ITA KAZ NLD RUS ESP USA Ștefan Manasia Ștefan Manasia (ejtsd: Stéfán Mánásziá) (Pitești, 1977. május 18.), román költő, irodalomkritikus, lapszerkesztő. Életpályája A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett román és angol irodalom- és nyelvtanári szakképesítést 2000-ben. 2002 és 2003 között a Torda melletti Harasztos községben román nyelv- és irodalomtanár. 2003-tól a Kolozsváron megjelenő Tribuna című román nyelvű irodalmi-művészeti folyóirat szerkesztője. 2008-tól a Thoreau unokaöccse elnevezésű, román nyelven működő, kolozsvári Olvasói Klub alapító tagja Bréda Ferenccel és Szántai Jánossal együtt. Kötetei Amazon și alte poeme . Versek, Editura Tritonic kk., 2003 . (Első kiadás). Második kiadás : Editura Vinea kk., Bukarest , 2005 . Etica grunge (szamizdat). Versek, 2006 . cînd TU vii (szamizdat). Versek, 2007 . și cartea micilor invazii . Versek, 2008 . Motocicleta de lemn . Versek. Borítóterv és digitális grafikai illusztráció : Ovidiu Petca. Editura Charmides kk., Beszterce , 2011 . ISBN 978-973-7659-36-1 Recenziók Cristina Ispas, Cartea de vineri – Amazon de Ștefan Manasia . In : Biblioteca de poezie , 2009 . március 20. Díj A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának Debüt-díja, 2003. Lehaucourt Lehaucourt település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 896 fő (2015). Lehaucourt Bellenglise, Fayet, Gricourt, Lesdins, Levergies, Magny-la-Fosse, Omissy és Pontruet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Richard Neville, Salisbury grófja Richard Neville (Durnham, cc. 1400 – Wakefield, 1460. december 31.) Salisbury grófja, korának egyik legtehetősebb és legbefolyásosabb angol főura volt, aki a York-ház oldalán harcolt a rózsák háborújában. Salisbury és fia, Richard Neville, Warwick grófja Plantagenet Richárd yorki herceg legerősebb szövetségesei voltak, akik lehetővé tették számára, hogy fellépjen a mentálisan beteg Lancaster-házi király, VI. Henrik ellen. Élete Richard Neville Ralph Neville (1354 - 1425), Westmorland grófja és második felesége, Joan Beaufort legidősebb fiaként született. 1428-ban megörökölte apósa, Salisbury grófi címét és az azzal járó gazdag birtokokat. Anyja 1440-es halála után vagyona tovább nőtt, és Észak-Anglia leggazdagabb mágnása lett. Tíz gyermeke született. 1420-ban ütötték lovaggá. 1420 és 1434 között a skót határterület nyugati részét felügyelte. 1436-ban részt vett a százéves háború lezárására irányuló tárgyalásokon. Ebben az évben a Térdszalagrend lovaga lett. Az 1450-es években, a király mentális állapotát kihasználva, hatalmi vetélkedés kezdődött Plantagenet Richárd és Edmund Beaufort, Somerset hercege között. Salisbury nehéz helyzetbe került, mivel anyja révén vérségi rokona volt Somersetnek, York felesége viszont testvére, Cecily Neville volt. 1452-ben, amikor a viszony elmérgesedett York és Somerset között, Salisbury és fia békítőként lépett fel, mivel sem York súlyos büntetését, sem udvari kapcsolataik gyengülését nem akarták. 1453-ban a Neville-k felhagytak ezzel a politikával, mivel Somerset és Warwick között vita alakult ki több walesi birtokról, északon pedig a Percyk zaklatták a Neville-eket. Ebben a helyzetben egyértelmű volt, hogy nem számíthatnak a Somerset által irányított királyi udvar segítségére, ezért az északi területek mágnása, York szövetségesei lettek. Salisbury és fia 1454-ben támogatta Richárd igényét a régensi címre. York ezt azzal hálálta meg, hogy Salisburyt nevezte ki lordkancellárnak. VI. Henrik 1455-ös visszatérése a hatalomba véget vetett York protektorátusának, és Salisbury is elvesztette udvari pozícióját. Somerset visszatérése után Salisbury fiával és Richárddal nyílt fegyveres zendülést kezdeményezett, és az Első Saint Albans-i csatában legyőzték VI. Henrik csapatait. 1456-ban Salisbury északra vonult vissza. 1459-ben ötezres sereg élén érkezett Lodlow-hoz, hogy York oldalán megütközzön a királyi csapatokkal. Útközben Blore Heath-nél megverte a Lancaster-párti sereget. Ludlow-nál, Andrew Trollope átállása miatt elmaradt az ütközet, és Salisbury Warwickkal és York fiával, Eduárddal Calais-ba menekült. Salisbury 1460 júniusában tért vissza Angliába, és London ellen indult. Júliusban a király ismét fogságba esett, és Salisbury lett a főkamarása. Októberben nem támogatta York azonnali igényét a koronára, de azt elfogadta, hogy VI. Henrik halála után Richárd legyen az örökös. December 9-én csatlakozott Yorkhoz, aki északra indult, hogy leverje a kibontakozó Lancaster-párti ellenállást. A december 30-ai Wakefieldi csatában York meghalt, Salisbury elmenekült, de elfogták, és másnap kivégezték. Fejét - Richárdéval együtt - Yorkban közszemlére tették. Tioketén A tioketének kénorganikus vegyületek, a ketének kéntartalmú megfelelői. Általános képletük R2C=C=S, ahol R alkil- vagy arilcsoport lehet. Tioketén (eténon) a neve a CH2=C=S vegyületnek is, mely a tioketének legegyszerűbb képviselője. A tioketének reakcióképes, polimerizációra hajlamos vegyületek. Egyes tioketének átmenetileg keletkeznek az 1,2,3-tiadiazolén pirolízise során. Néhány stabil tioketén is ismert, ilyenre példa a bisz(trifluormetil)tioketén ((CF3)2C=C=S). Egy további stabil tioketén a szén-szubszulfid (S=C=C=C=S). Diana, Princess of Wales: Tribute A Diana Princess of Wales Tribute című lemez Diana, walesi hercegnő halála után megjelent emlék-lemez. Az album dalai CD 1 Who Wants to Live Forever ( Brian May ) – 5:14 ( Queen ) You Have Been Loved (George Michael, David Austin) – 5:28 ( George Michael ) Angel (Annie Lennox, Dave Stewart) – 4:16 ( Annie Lennox ) Make Me a Channel of Your Peace (Sinéad O’Connor) – 2:36 ( Sinéad O’Connor ) Miss Sarajevo (The Edge, Bono, Adam Clayton, Brian Eno, Larry Mullen, Jr.) – 5:19 ( Luciano Pavarotti , The Passengers) Shakespeare's Sonnet No. 18 (Bryan Ferry) – 2:52 ( Bryan Ferry ) Little Willow (Paul McCartney) – 2:56 ( Paul McCartney ) Tears in Heaven (Eric Clapton, Will Jennings) – 4:31 ( Eric Clapton ) Everybody Hurts (Peter Buck, Mike Mills, Michael Stipe, Bill Berry) – 4:58 (R.E.M) Streets of Philadelphia (Bruce Springsteen) – 3:14 ( Bruce Springsteen ) Don't Dream It's Over (Neil Finn) – 3:53 (Neil Finn) Hymn to Her – 4:54 ( The Pretenders ) Love Minus Zero/No Limit . ( Bob Dylan ) – 4:30 ( Rod Stewart ) In the Sun (Joseph Arthur) – 6:42 ( Peter Gabriel ) Watermark (Enya) – 2:24 ( Enya ) Evergreen (Love Theme From 'A Star Is Born') (Barbra Streisand, Paul Williams) – 3:07 ( Barbra Streisand ) Every Nation (R. Kelly) – 4:50 (Red Hot R+B All Stars) I'll Fly Away (Albert E. Brumley) – 4:15 ( Aretha Franklin ) CD 2 I'll Be Missing You (Sting, Faith Evans) – 4:03 (Puff Daddy) Because You Loved Me (Diane Warren) – 4:31 ( Celine Dion ) Gone Too Soon (Larry Grossman, Buz Kohan) – 3:23 ( Michael Jackson ) You Were Loved (Diane Warren) – 4:09 ( Whitney Houston ) You Gotta Be (Des'ree, Ashley Ingram) – 3:59 (Des'ree) Hero [Live] (Mariah Carey, Walter Afanasieff) – 4:36 ( Mariah Carey ) Prayer for the Dying (Seal, Gus Isidore) – 4:15 (Seal) Missing You (Lionel Richie) – 4:15 ( Diana Ross ) Wish You Were Here ( Barry , Robin és Maurice Gibb ) – 4:45 ( Bee Gees ) How Could an Angel Break My Heart (Babyface, Toni Braxton) – 4:19 (Kenny G, Toni Braxton) Love Is a Beautiful Thing (Seth Swirsky) – 3:45 ( Tina Turner ) All That Matters (Paul Field) – 4:17 ( Cliff Richard ) Mama (Matt Rowe, Richard Stannard, Spice Girls) – 5:03 ( Spice Girls ) Don't Wanna Lose You (Gloria Estefan) – 4:01 ( Gloria Estefan ) Stars (Mick Hucknall) – 4:09 ( Simply Red ) Ave Maria (Franz Schubert) – 4:40 ( Michael Bolton , Plácido Domingo ) Pavane (Maurice Ravel, Philip Jap) – 4:05 (Lesley Garrett) I Am in Love With the World (Chicken Shed) – 3:59 (Chicken Shed) Johann Martin Schleyer Johann Martin Schleyer (Oberlauda, Badeni Nagyhercegség, 1831. július 18. – Konstanz, 1912. augusztus 16.) német származású katolikus prelátus, a volapük mesterséges nyelv megalkotója. Eredeti neve Martin Schleyer volt, a Johannt később vette fel, tisztelgésül keresztapja előtt. Ez a neve sosem volt hivatalosan anyakönyveztetve. Híressé vált nyelvtervezetét 1879-ben Litzelstettenben (Baden) tette közzé. Élete Martin Schleyer édesapja tanár volt. Ő maga a feriburgi egyetemet teológia-filozófiai szakát elvégezvén pap lett. Saját bevallása szerint legkedevsebb időtöltése a nyelvtanulás volt, 88 nyelvet ismert valamilyen szinten. Jól ismerték gazdag nyelvtudásáról: 7 nyelven alkotott verseket, 25-ön prózákat. 1856-os felszentelése után sok plébániánál dolgozott papként. 1867-től 1875-ig Krumbachban volt lelkipásztor. A Kulturkampf időszaka alatt szocializmus-ellenes prédikációi miatt letartóztatták, és négy hónapra Rastatt erődítményébe börtönbe zárták. 1875 és 1885 között a litzelstetteni Szent Péter és Pál katedrális papja volt. Később úgy írta le ez itt töltött első hét évet, mint élete legszebb napjait. Ez idő alatt a főleg katolikus költészettel foglalkozó Sionsharfe magazin szerkesztője volt, és itt kapta ezt azt az ötletet, hogy létrehozzon egy olyan nyelvet, ami megkönnyíti a különböző népek közti kapcsolatot, így elkészítette a volapüköt. Később erről a munkáról úgy számolt be, hogy maga Isten vezette őt közben. 1879-ben megjelentetett egy cikket a Sionsharfe magazin mellékleteként a volapükről. Ezt a tervezetet 1880-ban már egy teljes könyv követte. Schleyer nem egy más európai nyelvekből összeállított nyelvet, hanem egy teljesen mesterséges nyelvet akart alkotni, szabályos nyelvtannal. A nyelvből hiányozott például az "r" fonéma, ezzel a gyerekeknek, öregeknek és azoknak a népeknek próbált segíteni, ahol ez nem található meg (például angolok, kínaiak, franciák). 1885-ben megbetegedett, és egészségi állapota miatt vissza kellett vonulnia a nyilvános szereplés elől, de nyelve terjeszésében továbbra is aktív maradt. 1894-ben XIII. Leó pápa kinevezte pápai prelátusnak. 1912. augusztus 16-án hunyt el, a konstanzi temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékezete Ma Litzelstetten papi házán a volapük jelmondata olvasható (Menade bal – püki bal; magyarul „egy emberiségnek - egy nyelvet”). Ezenkívül Oberlaudában szülőházán is található egy emléktábla. Egy Schelyer szülővárosához közeli kisvárosban, Laudában van egy gimnázium, amit róla neveztek el: Martin-Schleyer-Gymnasium Lauda-Königshofen. Sauldorf-Krumbachban, Litzelstettenben és Konstanzban utcát neveztek el róla. Síremléke a konstanzi temetőben van, ezt 2003 tavaszán teljesen felújították. 2001 nyarán létrejött a Nemzetközi Bizottság Martin Schleyer prelátus boldoggá avatásáért. Happi Happi (vagy Happisz, ����� hettita m�a-ap-pi2-iš) hettita herceg a Calpa-szöveg utolsó szakaszának főszereplője. Történeti léte nem bizonyos, a kutatók véleménye megoszlik abban, hogy a dokumentum történeti forrás-e, vagy példabeszéd. Akik szerint valódi történelmi személy, általában I. Hattuszilisz fiának tartják. A Calpa-szöveg utolsó harmada egy nagyobb hézagot követ. A Hakkarpilisz kormányzása alatti eseményeket egy újabb, később bekövetkező lázadás leírása követi. A szöveg alapján Happisz is a hattuszaszi uralkodó fia, de itt sem nevezi meg, ki az. Hakkarpilisszel ellentétben Happi bizonyosan lázadó, a szöveg egyértelmű: A szöveg za-al-pa formában ír a városról, de valószínűleg nem Calpa, hanem Calvar a helyszín. A két város elég nagy távolságra van egymástól (Anatólia északi és déli peremén), de nem eldönthető, hogy ténylegesen melyikük volt a helyszín. A folytatásban a Harahszu városába érkező hattuszaszi király legyőzte a calpai harcosokat, és Happi elmenekült (valószínűleg vissza a városába). Cinkosát, Tamnasszut Hattuszaszba vitték fogolyként. A hattuszaszi király két éven át ostromolta Calpát, majd bevette és lerombolta azt. A történetet a hettita történelemben csak I. Hattuszilisz idejére lehet tenni. Hakkarpilisszel ellentétben a szöveg egyértelmű, hogy a regnáló hattuszaszi király fia Happi, míg Hakkarpilisznél elképzelhető, hogy egy korábbi király fia. La Soledad-bástya A La Soledad-bástya a mexikói San Francisco de Campeche városában található erődítmény egyik része, a várfalat tagoló bástyák legnagyobbika. Ma A Maja Építészet Múzeuma működik benne. Leírás A város 16. századi alapítása után katonai célú erődítmények építése kezdődött meg, de ezek az eredeti építmények azóta vagy megsemmisültek, vagy átalakították őket. A második ütemben, a 17. századtól végétől kezdve felépült egy nagyjából hatszög alakú városfal, amelyet négy kapu és nyolc bástya tagolt: ezek egyike az északi oldal közepén álló, a tengerpart felé néző, szabálytalan ötszög alaprajzú La Soledad-bástya. A 20. század elején, a mexikói forradalom során az erődítmény többször volt a szövetségiek, többször az állam kormányzatának kezén, majd 1929-ben katonacsaládok kapták meg. Később azonban felismerték történelmi értékét, ezért úgy döntöttek, műemlékké nyilvánítják és felújítják. A jócskán leromlott állapotú épület felújítása 1937-től 1958-ig tartott, ezután itt rendezték be a Campechei Régészeti Múzeumot, valamint itt kaptak helyet a Nemzeti Történelmi és Régészeti Intézet (INAH) irodái is, amelyek 1995-ben költöztek át új helyükre, a királyi helytartó egykori házába. 1975-ben a múzeum régészeti gyűjteményének egy részét a San Miguel-erődbe szállították át, ide pedig a spanyol gyarmati időszakkal kapcsolatos tárgyakat hoztak helyettük, így a múzeumot is átnevezték A Gyarmati Történelem Múzeumává. 1985-ben ezeket a kiállításokat is más helyre költöztették, csak a maják által készített sztélék maradtak itt, ezért a múzeum új neve Sztélék Múzeuma lett. Később más maja emlékekkel is gazdagodott a gyűjtemény, 2005-től viseli mai nevét, a A Maja Építészet Múzeumát. A két szintes bástya alsó szintjén hat boltozatos szoba található, amelyeket régen az őrök lakóhelyének, fegyverraktárnak és kápolnának használtak, ma négy közülük kiállítóterem, egy mosdó és egy restaurátorműhely. Az ötszög alakú bástya két sarkán kis saroktorony emelkedik. Aeroprakt A–22 Az A–22 az ukrán Aeroprakt repülőgépgyár kétszemélyes ultrakönnyű repülőgépe. Az Egyesült Államokban Valor, Nagy-Britanniában és Ausztráliában Foxbat néven forgalmazzák. Ismert még Vision néven is. A gépet Jurij Jakovlev tervezte. 1996-ban repült először. Sorozatgyártása 1999-től folyik. Építőkitben kapható, ára 80 ezer USD körül van. Továbbfejlesztett változatainál, az A–22L, valamint az A–22L2 és A–22LS változatnál kisebb a szárnyfesztávolság és a vízszintes vezérsíkok mérete, valamint erősebb motort kaptak. Hagyományos aerodinamikai kialakítású, felsőszárnyas elrendezésű repülőgép. A szárnyak dúcokkal merevítettek. A törzs rácsszerkezete fémből készült. A borítás nagyrészt fém, egyes helyeken (motorborítás, kerekek áramvonalas burkolata) műanyag. Érdekessége, hogy a törzs oldala is átlátszó borítást kapott, ami oldalra is jó kilátást biztosít. Futóműve tricikli elrendezésű, az orrkerék kormányzott. A pilótafülke kétszemélyes, egymás melletti üléses. A kezelőszervek kettőzöttek. A szárnyat kombinált csűrővel és ívelőlappal (flaperon) látták el, amely a félszárnyak teljes terjedtségében végighúzódik. A gép alapváltozatába egy 60 kW (80 LE) maximális teljesítményű Rotax 912UL négyhengeres motort építettek. Az A–22L és A–22L2 változatokat a nagyobb teljesítményű, 75 kW-os (100 LE) Rotax 912ULS motorral szerelték fel. A gép opcionálisan a Jabiru 2000 motorral is rendelhető. A gépre a Rotax 912-höz használható légcsavarok szerelhetők. Az üzemanyagtartály a korai építésű gépeknél a törzsben volt, később áttértek a szárnyban elhelyezett tartályokra. A két félszárnyban lévő tartály kapacitása egyenként 45 l. Műszaki adatok (A–22L) Geometriai méretek és tömeg-adatok Fesztáv: 9,55 m Hossz: 6,23 m Magasság: 2,4 m Szárnyfelület: 12,62 m² Üres tömeg: 260 kg Felszálló tömeg: 472,5 kg Motor Száma: 1 db Típus: Rotax 912ULS négyhengeres benzinmotor Legnagyobb teljesítmény: 75 kW (100 LE) Repülési jellemzők Legnagyobb sebesség: 210 km/h Átesési sebesség: 63 km/h Emelkedőképesség: 5 m/s Hatótávolság: 1100 km Megengedett túlterhelés: +4/-2 g Felszállási úthossz: 90 m Kigurulási úthossz: 90 m Firtosmartonos Firtosmartonos (románul Firtănuș) falu Romániában Hargita megyében. Fekvése Székelykeresztúrtól 18 km-re északra a Gagy-pataka folyásának felső szakaszán, az Ijesztő-Bükk tövében fekszik. Nevének eredete Nevét az ősi magyar martos (= meredek) melléknévből kapta, mivel közelében ma is sok a suvadás, földcsuszamlás. 1906-ban megkülönböztetésként kapta mai nevét a közeli 1063 m magas Firtos-hegyről. Története Területe már az ókorban lakott volt. A falutól északra levő meredek hegy tetején szabályos római castrum nyomai látszanak. Ezzel szemben a Gagyvize feletti Beszér nevű hegy alatti Hetes nevű tisztáson egykori római település nyomai vannak. További sáncok nyomai látszanak feljebb a Herceglác felett és a falun alul a Sherenás oldalában is. A 16. században kis fatemploma volt, de földcsuszamlás áldozata lett. Második temploma 1794-ben épült, de 1823-ban ez is romokban állt. 1834-ben épített harmadik temploma alatt 1861--ben csúszott meg a talaj. A falunak 1910-ben 625, 1992-ben 311 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. Látnivalók Mai unitárius temploma 1906 -ban épült. Római castrum, sáncok és település nyomai. Híres emberek Itt született Gálffy Mihály ügyvéd, akit a Makk-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1854 . március 10-én Marosvásárhelyen a Postaréten kivégeztek. Gyászos holyva A gyászos holyva (Ocypus tenebricosus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a holyvafélék (Staphylinidae) családjához tartozó faj. Elterjedése A gyászos holyva előfordul Közép-Európában és Dél-Európa északi részén (Észak-Olaszország, Balkán). Észak-Európában és a Brit-szigeteken hiányzik. Hegyvidéki, szubalpin faj. Egyetlen biztos magyarországi adata a Kőszegi-hegységből (Velem) van. Megjelenése A gyászos holyva az egyik legnagyobb testű holyvafajuk (20–30 mm). Teste (csápok és lábak is) egynemű koromfekete. Szárnyfedője a rokon holyvafajokhoz képest kissé rövidebb, egyébként nagymértékben hasonlít a többi Ocypus-fajhoz. A többi, hozzá hasonló nagy termetű holyvafajtól a következő bélyegek alapján választhatjuk el: előtorának oldalpereme oldalnézetben lehajló szegélyként látható, legalább az előtor hátulsó két harmadában, fejét és előtorát testhez simuló, finom alapszőrzet borítja, teste sötét, fémfény előfordulhat; a potrohon sincsen eltérő színű szőrfolt, ajaktapogatójának utolsó íze megnyúlt, orsó alakú, előtora fekete színű, bronzos árnyalat nélkül, rágója széles és zömök, belső élén egy nagyobb és egy kisebb fogacska látható, az összetett szemük átmérője rövidebb, mint a halánték felülnézetben, szárnyfedői rövidebbek, mint az előtor hossza. Életmódja A gyászos holyva magasabb fekvésű hegységek jellemző faja. Erdőlakó, nedvességet kedvelő faj. Avar és kéreg alatt találhatjuk meg, ahol ragadozó életmódot folytat. Gyűjtési adatai márciustól októberig vannak. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Dunkler Raubkäfer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Merkl Ottó , Víg Károly : Bogarak a Pannon régióban. Szombathely, 2009. Freude, Harde, Lohse: Die Käfer Mitteleuropas. Band 4 - Staphylinidae I. Goecke & Evers Verlag, Krefeld. 1964. Catalog of the Staphylinidae 1758 to the end of the second millennium. Ádám László , Hegyessy Gábor: Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz holyvafaunájához (Coleoptera) in A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzetei V. Kazinczy Ferenc Múzeum. Sátoraljaújhely. 2001. Tóth László : Holyvák VII. — Staphylinidae VII. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1984. Metallitotuus A Metallitotuus a Teräsbetoni első nagylemeze. Minden lemezfelvétellel kapcsolatos munkálatot az Astia Stúdióban végeztek, kivéve a keverést, melyet Mika Jussila végzett a Finnvox-ban. Dalok Teräsbetoni ("Vasbeton") 5:56 Älä Kerro Meille ("Ne Mondd Nekünk") 3:30 Taivas Lyö Tulta ("Az Ég Tűzzel Bombáz") 3:22 Vahva Kuin Metalli ("Erős, Akár A Fém") 3:03 Silmä Silmästä ("Szemet Szemért") 3:42 Metallisydän ("Fémszív") 5:28 Orjatar ("Rabszolganő") 3:12 Tuonelaan ("Tuonela-hoz") 3:35 Metallitotuus ("Metáligazság) 4:31 Voittamaton ("Legyőzhetetlen") 3:51 Teräksen Varjo ("Az Acél Árnyéka") 4:34 Maljanne Nostakaa ("Emeld Fel A Poharad") 6:07 Az együttes tagjai Jarkko Ahola - ének , basszusgitár Arto Järvinen - gitár , ének Viljo Rantanen - gitár Jari Kuokkanen - dob Rohrbach-lès-Bitche Rohrbach-lès-Bitche település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 2212 fő (2015). Rohrbach-lès-Bitche Enchenberg, Montbronn, Bettviller, Bining, Gros-Réderching és Petit-Réderching községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Happy Days A Happy Days egy amerikai vígjátéksorozat (sitcom), amelyet Garry Marshall készített az ABC számára 1974-ben. A műsor kilenc barátról szól, akik az 50-es-60-as években élnek boldog életét. Együtt szoktak "lógni" az Arnold's/Al's Drive-In nevű kis étteremben. 1974. január 15-től ment 1984. szeptember 24-ig. 22 vagy 25 perces egy epizód, attól függ, hogy egy egyszerű rész van-e vagy egy dupla hosszúságú, különleges epizód. 11 évadot élt meg 255 epizóddal. A Happy Days egyik spin-off-ja az Egy úr az űrből című műsor volt, ami itthon is viszonylag ismert, annak ellenére, hogy az eredeti sorozat nem. Az ABC (American Broadcasting Company) vetítette. Forrás Happy Days az Internet Movie Database oldalon (angolul) Heszky László Heszky László Emil (Győr, 1945. január 16.) magyar növénygenetikus, -biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magasabb rendű növények szexuális és aszexuális reprodukciója biotechnológiájának, valamint a molekuláris- és transzgénikus növénynemesítésnek nemzetközileg ismert tudósa. 1985 és 2010 között a Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékének vezetője, illetve a Genetika és Biotechnológiai Intézetének igazgatója. 1993-tól az egyetem Növénytudományi Doktori Iskolája alapító vezetője. Életpályája 1963-ban érettségizett, majd felvették a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE, 2000-től Szent István Egyetem) Mezőgazdaság-tudományi Karára. Itt szerzett agrármérnöki diplomát 1967-ben. Ennek megszerzése után az Országos Agrobotanikai Intézetben kapott tudományos gyakornoki állást. Itt Jánossy Andor mellett dolgozott ösztöndíjasként. Az intézetben kezdte a kultúrnövényekkel kapcsolatos biotechnológiai kutatásait. Később tudományos munkatársi beosztásban dolgozott. 1976-ban az Élettani Osztály vezetőjévé nevezték ki. 1977–1979-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem növényélettani tanszékén volt levelező aspiráns Maróti Mihálynál. Egyetemi doktori fokozatot szerzett 1971-ben a GATE-n (mezőgazdaság-tudomány), és 1979-ben az ELTE-n (természettudomány). 1980-ban átkerült a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium (MÉM) szakoktatási és kutatási főosztályára, ahol a kutatási osztály helyettes vezetője lett. Itt 1985-ig dolgozott. 1984-ben a GATE címzetes egyetemi tanári címet adományozott számára, majd egy évvel később sikerrel pályázta meg az egyetem genetika és növénynemesítési tanszékének vezetését egyetemi docensi beosztásban. 1989-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. 1993-ban az egyetem doktori programjának vezetését is átvette. 2000-től vezetője volt a Klasszikus növénynemesítési problémák új típusú megközelítése molekuláris biológiai és géntechnológiai módszerekkel című Országos Tudományos Kutatási Alprogram (OTKA) Tudományos Iskolának, valamint 2003 és 2006 között az MTA Molekuláris Növénynemesítés Kutatócsoportnak. 2007-ben az egyetem Genetikai és Biotechnológiai Intézet élére került. A tanszéket és az intézetet 2010-ig vezette. 2008-ban a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán kapott magántanári megbízást. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2015-ben emeritálták. 1979-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Növénynemesítési, valamint a Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottságának lett tagja, előbbinek 1987 és 1996 között titkára, majd elnöke, 1995–1996-ban a Doktori Tanács tagja volt. 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. 1999-ben a Géntechnológiai Bizottság tagja lett. Akadémiai tisztségei mellett 1991 és 2000 között a Magyar Agrártudományi Egyesület, 1992 és 2001 között a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) alelnöke volt. Tagja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Géntechnológia Bizottságának, a Fajtaminősítő Bizottságának és Génbank Tanácsának. Tagja az Európai Növénynemesítők Nemzetközi Szervezetének (EUCARPIA), nemzeti levelezője az International Association of Plant Biotechnology-nak, alelnöke az American Biographical Institute-nak. Az MTA Magyarország kultúrflórája szerkesztőbizottságának elnöke, valamint az Acta Biologica Hungarica, a Hungarian Agricultural Research és a Növénytermelés című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Az AGROFORUM című szakmai folyóirat biotechnológia rovatának vezetője. Munkássága Munkássága mind oktatási, mind szaktudományos tekintetben jelentős. Oktatóként úttörő szerepet töltött be a növényi biotechnológia és a géntechnológia oktatásának magyarországi bevezetésében, illetve a növénynemesítő utánpótlás nevelésében. Elsők között vezette be 1986-ban a növény-biotechnológia önálló diszciplínaként történő oktatását. Nevéhez fűződik 1995-ben a növénynemesítés és biotechnológia szak elindítása és szervezése. 1992-ben elsőként akkreditálta a növénygenetika, növénynemesítés és biotechnológia témában doktori (PhD) programját, számos hallgató az ő irányításával szerezte meg tudományos fokozatát. Számos új tárgy, illetve egyetemi kurzus bevezetése fűződik nevéhez (többek között a növényi sejtgenetika és szövettenyésztés, a molekuláris növénynemesítés, a transzgénikus növények, illetve a kultúrnövények genetikája). Az ezekhez készült tananyagot Dudits Dénessel közösen írt tankönyvei, illetve társszerzőkkel írt egyetemi jegyzetei biztosítják. Kutatóként a növénygenetika, és növény-biotechnológia, valamint ezek növénynemesítési vonatkozásaival foglalkozik. Jelentős eredményeket ért el a sejtgenetika, illetve az in vitro növénynemesítés témakörében, ahol az országban először hozott létre szövettenyésztési laboratóriumot és állított elő nemzetközileg is új faj- és nemzetséghibrid növényeket embrió kultúrában, majd nevelt fel növényeket pollenből androgenezissel in vitro. Az androgenezis, a szomatikus embriógenezis és organogenezis indukciójával és folyamatával kapcsolatos morfogenetikai eredményei egyetemi tankönyvbe is bekerültek az USA-ban. Haploid szomaklón nemesítési módszert dolgozott ki, melynek felhasználásával Kiss Ibolya nemesítővel állította elő az első biotechnológiai eredetű államilag elismert növényfajtát (DÁMA). Eredményei alapján vált lehetségessé in vitro burgonyagénbank létrehozása Magyarországon, illetve modell-rendszert dolgozott ki munkatársaival a tenyésztett rizs egyes sejtjeinek regeneráló képessége visszaállítására és egy új in vitro technikát az ananász mikroszaporítására. Több mint hatszázötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Számos konferencia előadója és cikkszerzője. Emellett négy szabadalmat jegyeztetett be, illetve három új államilag minősített növényfajta nemesítésében vett részt. Munkáit magyar és angol nyelven adja közre. Díjai, elismerései Fehér Dániel-emlékérem (2002) Teichmann-díj (2003) Gottlieb Haberlandt-emlékérem (2005) Fleischmann-díj (2007) Baross László-emlékérem (2009) Westsik Vilmos-díj (2012) Szent-Györgyi Albert-díj (2014) Főbb publikációi Another Culture Investigations in cereal Gene Bank Collection (Journal of Plant Breeding, 1976) Potato (sorozatrész, társszerző, 1987) Increase of Green Plant Regeneration Effifiency by Callus Selection in Puccinellia limosa (Schur.)Holmbg. (Plant Cell Reports, 1989) Restoration of Regeneration Potential of Long-term Cell Culture in Rice (Oryza sativa L.) by Salt Pretreatment (Journal of Plant Physiology, 1990) In Vitro Production of Rice in Hungary (Springer sorozatrész, társszerző, 1991) Somaclonal Variation (Springer, társszerző, 1995) Cyropreservation (Springer, társszerző, 1996) DNA Methylation and Gene Expression Differences During Alternative in vitro Morphogenetic Processes in Eggplant (Solanum melongena L.) (In vitro Cellular and Developmental Biology- Plant, 2001) Novel Male Specific Molecular Markers (MADC5, MADC6) for Sex Identification in Hemp (Euphytica, 2002) Molecular Identification of Commercial Apple Cultivars With Microsatellite Markers (HortScience, 2005) Ability of Transgenic Poplars with Elevated Glutathione Content To Tolerate Zinc(2+) Stress (Environmental International, 2005) Seed Remains of Common Millet from the 4th (Mongolia) and 15th (Hungary) Centuries: AFLP, SSR and mtDNA Sequence Recoveries (Seed Science Research, 2006) Marker Assisted Selection (MAS) for Powdery Mildew Resistance in a Grapevine Hybrid Family (Vitis, 2007) A réti komócsin ( Máthé Imrével , Akadémiai Kiadó, 1972) Festuca fajok ( Jeanplong Józseffel , Akadémiai Kiadó, 1980) Növénybiotechnológia ( Dudits Dénessel , Mezőgazdasági Kiadó, 1990) A kultúrflóra biodiverzitása Magyarországon (Bódis Lászlóval és Kiss Erzsébettel, Növénytermelés, 1999) A kultúrnövény-tudományok helyzete és feladatai Magyarországon (Növénytermelés, 2000) Növényi biotechnológia és géntechnológia (Dudits Dénessel, Agroinform Kiadóház, 2003) Genetika alapjai (Galli Zsolttal, Szent István Kiadó, 2007) Mezőgazdasági biotechnológia (szerk. Hornok Lászlóval és Fésűs Lászlóval, Agroinform Kiadóház, 2005) A növénytermesztés és növénynemesítés kihívásai a XXI. század elején (Agrofórum, 2009) Biotechnológia és növénytermesztés a XXI. században (Agrofórum, 2010) Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna főhercegnő Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna Gabriella főhercegnő, teljes német nevén Erzherzogin Maria Johanna Gabriele Josepha Antonia von Österreich (Bécs, 1750. február 4. – Bécs, 1762. december 23.); Mária Terézia császárné leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő. Élete Származása, testvérei Mária Johanna Gabriella főhercegnő édesapja I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765) volt, édesanyja Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780) volt. A császári pár 16 gyermekének sorában Johanna Gabriella született tizenegyedikként. A felnőttkort megérő testvérei: Mária Anna Jozefa főhercegnő (1738–1789), betegsége miatt egy Klagenfurti kolostorba vonult vissza. József Benedek Ágost főherceg (1741–1790), később II. József néven német-római császár , magyar és cseh király (1764–1790). Mária Krisztina főhercegnő (1742–1798), aki 1766-ban Albert Kázmér szász–tescheni herceghez (1738–1822) ment feleségül. Mária Erzsébet főhercegnő (1743–1808), akit XV. Lajos francia király feleségéül szántak, de betegsége miatt egy innsbrucki kolostorba kényszerült vonulni. Károly József Emánuel főherceg (1745–1761), fiatalon meghalt. Mária Amália főhercegnő (1746–1804), aki 1769-ben I. Ferdinánd parmai herceghez (1751–1802) ment feleségül. Péter Lipót József főherceg (1747–1792), I. Lipót néven toszkánai nagyherceg , 1790–92 között II. Lipót néven német-római császár , magyar és cseh király . Mária Johanna Gabriella főhercegnő (1750–1762), tizenkét évesen meghalt. Mária Jozefa főhercegnő (1751–1767), akit elhalt nővére, Johanna Gabriella után szintén IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt. Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), aki elhalt nővérei helyett 1768-ban feleségül ment IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz , így Nápoly és Szicília királynéja lett. Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, aki 1771-ben Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829), és megalapította a Habsburg-ház Este-Modenai ágát. Mária Antónia főhercegnő (1755–1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia király felesége lett. Lajos Károly francia trónökös herceg édesanyja. A francia forradalom során férjével együtt kivégezték. Fia 1795-ben fogságban halt meg. Miksa Ferenc főherceg (1756–1801) püspök, kölni választófejedelem , a Német Lovagrend nagymestere . Rövid ifjúsága Mária Johanna Gabriella főhercegnő a hátrahagyott emlékezések szerint különösen szeretetreméltó kislány volt, a császári család és az udvartartás egyik kedvence. Testvérei közül Mária Jozefához állt a legközelebb, aki egy évvel volt fiatalabb nála. Sülve-főve együtt voltak, egy gyerekszobában laktak, dajkájuk is ugyanaz a személy volt. Mária Johanna Gabriellát már 12 évesen eljegyezték IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, de a kislány röviddel az esküvő előtt meghalt himlőben. Ahogy oly sok leánytestvére, ő is Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok kriptájában (Kaisergruft) nyugszik. Mária Johanna Gabriella halála után húgát, Mária Jozefát jegyezték el IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, már a kelengyéjét is kiállították, de 1767-ben ő is meghalt himlőben, így 1768-ban végül a tizenharmadik testvér, Mária Karolina Lujza főhercegnő lett Ferdinánd felesége, később Nápoly és Szicília királynéja. Saint-Romans-lès-Melle Saint-Romans-lès-Melle település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 727 fő (2015). Saint-Romans-lès-Melle Celles-sur-Belle, Mazières-sur-Béronne, Périgné és Saint-Martin-lès-Melle községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 4-es busz (Ózd) Az ózdi 4-es jelzésű autóbusz egy helyi járat, ami az Új köztemető és az Autóbusz-állomás között közlekedik. Egyes munkanapi menetek a Kórház végállomásig járnak. A viszonylatot az ÉMKK Zrt. üzemelteti. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon közlekedő 74-es busz nincs feltüntetve. The Real Thing (album) Az 1989-es The Real Thing a Faith No More harmadik nagylemeze. Ez volt az együttes első lemeze az új énekessel, Mike Pattonnal. Az albumot 1990-ben Grammy-díjra jelölték a "Best Metal Performance" kategóriában, továbbá szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Az album dalai A dalszövegeket Mike Patton írta, kivéve: The Real Thing (Patton, Bill Gould), Surprise! You're Dead! (Patton, Jim Martin) és War Pigs (Geezer Butler) Il–20 (1948) Az Il–20 szovjet páncélozott nehéz csatarepülőgép volt, melyet az Iljusin tervezőiroda fejlesztett ki az 1940-es évek második felében. Az M–47-es dugattyús motorral felszerelt gépből csak egy prototípus készült. Története Az Iljusin tervezőiroda 1947. március 11-én kapott megbízást a szovjet kormánytól egy a korábbiaknál nagyobb tűzerővel és jobb repülési jellemzőkkel rendelkező, erősen páncélozott, egymotoros, légcsavaros csatarepülőgép kifejlesztésére. A tervezőiroda 1947 végére készítette el a tervvázlatot. A főkonstruktőr Szergej Kocsergin volt. Az Il–20 jelzést kapott gép az Il–10-es koncepcióján alapult, annak továbbfejlesztett változata. A gépbe az akkor újonnan elkészült, 2200 kW (3000 LE) maximális teljesítményű M–47 (más jelzéssel FM–45S) motort építették. A konstrukció egyik jellegzetessége volt a motor felett, közvetlenül a légcsavar mögött elhelyezett pilótafülke, ami jó kilátást biztosított a pilóta számára. Másik konstrukciós újítása a szárnyba épített és lefelé kitéríthető gépágyúk voltak. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a gép vízszintes repülésben, magasságvesztés nélkül is támadhasson földi célokat. A tervvázlatot 1948 februárjában továbbították a légierő Tudományos Kutatóintézetéhez (NII), majd 1948. június 12-én a kormány engedélyezte a prototípus megépítését. Ez 1948. november végére készült el, majd Vlagyimir Kokkinaki berepülőpilóta 1948. december 5-én végrehajtotta a géppel az első felszállást. Az 1948–1949-ben elvégzett berepülési program során a gépen az M–47-es motor erős vibrációt okozott. A légierő problémásnak találta a pilótafülkéhez túl közel elhelyezkedő légcsavart is, mert a légcsavar sérülése (pl. hasraszállásnál) a pilótafülkében és a pilótában is kárt tehetett. A gép karbantartását nehezítette, hogy nehézkes volt a hozzáférés a motorhoz. Elégedetlenek voltak az üzemanyagtartály tűzoltó rendszerével és az üzemanyagtartály pilótafülke mögötti elhelyezését sem találták szerencsésnek. A gép sebessége is elmaradt a várakozásoktól. 2800 m-en csak 515 km/h-s maximális sebességet ért el, ami 36 km/h-val alacsonyabb volt az Il–10M sebességénél. A felmerült problémák, valamint a sugárhajtású gépek megjelenése, és a gép konstrukciójának elavultsága miatt a sorozatgyártást elvetették, a fejlesztési programot 1949. május 19-én törölték. Az Il–20 típusjelzést később az Il–28 bombázó polgári (postarepülőgép) változatának, az Il–28P-nek, majd az Il–18-as utasszállítón alapuló rádióelektronikai felderítő repülőgépnek a jelölésére használták. Jellemzői Teljesen fémépítésű, hagyományos, alsószárnyas elrendezésű repülőgép. Konstrukciója, arányai az Il–10-re emlékeztetnek. Jellegzetessége volt a motor fölött elhelyezett pilótafülke. A pilóta mögött a rádiós-lövész kapott helyet. A pilótafülke elülső és oldalsó szélvédője is páncélüvegből készült. Az első szélvédő a szokásosnál nagyobb volt és mélyebben lenyúlt, ami jó kilátást biztosított a pilótának, így a ferdén elhelyezett gépágyúk alkalmazásához vízszintes repülésben is jól látható volt a célterület. A gépet erős páncélzattal látták el, amely védte a pilótát, a lövészt, a motort, valamint a hűtőrendszert, az üzemanyagtartályokat és a kenési rendszert. A páncéllemezek össztömege 1480 kg-ot tett ki. Az üzemanyagtartályt a pilótafülke és a légi lövész kabinja között helyezték el. Fő fegyverzetét négy darab 23 mm-es Spitalnij S–3 típusú gépágyú alkotta. A két-két gépágyút a szárnyakban, a futóműtől kifele eső részeken helyezték el. A gépágyúk a szárnyból lefelé 23 fokkal kifordíthatók voltak. Mindegyik gépágyú 900 darabos lőszerjavadalmazással rendelkezett. AZ eredeti tervek szerint a törzsbe is építettek volna két, ferdén lefele néző gépágyút, de a megépített prototípusnál a szűk tömegkorlátok miatt ez nem valósult meg. Önvédelmi fegyverként, a hátsó légtér védelmére ugyancsak egy S–3 típusú gépágyút alkalmaztak. Ezt egy Il–VU–11 típusú, a törzs felső részén elhelyezett forgatható toronyba építették. A gépágyút oldalirányba 180°-os (jobbra és balra is 90-90°), a függőleges síkban 80°-os tartományban lehetett mozgatni. A toronyba épített önvédelmi gépágyút a lövész távirányítással kezelte a pilótafülke mögött kialakított, páncélzattal védett kabinjából. A torony működtetése hidraulikus volt, és olyan mechanizmussal látták el, amely megakadályozta, hogy a gépágyú csövét a törzs vagy a vezérsíkok irányába lehessen állítani. A korai tervekben a lövész és a torony a farokészben volt elhelyezve. A gép teljes bombaterhelése 1190 kg volt. A légibombákat vagy a szárny középső részén kialakított négy bombarekeszben, vagy a félszárnyak alatti külső bombazárakon lehetett elhelyezni, utóbbi esetben két 500 kg-os légibombát szállíthatott. Emellett négy rakétaindító sínnel szerelték fel, melyekre RSZ–132 típusú, földi célok elleni, nem irányított rakétákat lehetett függeszteni. Műszaki adatok Geometriai méretek és tömegadatok Hossz: 13,58 m Fesztáv: 15,43 m Magasság: 3,0 m Szárnyfelület: 44,00 m² Üres tömeg: 7535 kg Normál felszálló tömeg: 9500 kg Legnagyobb felszálló tömeg: 9780 kg Motor Száma: 1 db Típusa: AM–47 típusú, V12 hengerelrendezésű, folyadékhűtésű benzinmotor Felszálló teljesítmény: 2200 kW (3000 LE) Repülési jellemzők Utazósebesség: 300 km/h Legnagyobb sebesség: 515 km/h Minimális sebesség: 150 km/h Hatótávolság: 1680 km (400 kg-os bombaterheléssel) Legnagyobb repülési magasság: 7750 m Emelkedőképesség: 6,2 m/s Szárny felületi terhelése: 223 kg/m² Felszállási úthossz: 500 m Barcarozsnyó Barcarozsnyó (1910-ig Rozsnyó, románul Râșnov, németül Rosenau, szászul Rusnâ, latinul Comidava) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében. Fekvése Brassótól 15 km-re délnyugatra, a Vidombák patak partján, a Törcsvári-szoros bejáratánál fekszik. Nevének eredete Nevének végső forrása valószínűleg a szláv žrŭnovy ('malomhoz tartozó'). Ebből népetimológiával keletkezhetett a nyelvjárási német alak (első említése 1331-ből: Rosnou) – utóbbi a német Rosenau ('rózsaliget') szónak felel meg. Román neve az egyik 14. századi névváltozat átvétele (1377-ben Rasnow). Magyar neve szintén a németből származik, előtagját pedig a helységnévrendezés során a felvidéki Rozsnyótól való megkülönböztethetősége érdekében toldották hozzá. Története A rómaiak Cumidava vagy Comidava néven 106 után castrumot építettek a mai várostól négy kilométerre északkeletre. Valószínű, hogy azonos néven a város határában korábban dák erőd is létezett, de nem világos, hogy a castrum helyén vagy a várhegyen. A castrum 250 körül leégett. A rozsnyói várat egyes vélemények szerint a Német Lovagrend építette 1215 körül, mások az első, 1241–42-es tatár betörés utánra teszik építését. Első írásos említése 1331-ből való, 1335-ben már ellenállt a tatárok támadásának. A település első lakói szász telepesek voltak, a 14. század végétől költöztek be déli fertályára görögkeletiek. Őket a korabeli iratok bolgároknak nevezik, de valószínűbb, hogy vlachok lehettek (negyedüket a brassói Bolgárszeghez hasonlóan Belgereynek nevezték, közösségük 1526-ban 95 családból állt). 1421-ben a török dúlta fel a települést. 1427-ben a vár a város birtoka lett. Ugyanezen évben az itt időző Luxemburgi Zsigmond vásártartási joggal látta el. 1513-ban ismét a török pusztította, 1585-ben leégett. 1637 és 1644 között üvegcsűr működött benne. 1612-ben Báthory Gábor foglalta el a várat, miután a védőknek elfogyott az ivóvizük. 1655-ben és 1658-ban a tatár, 1660-ban Mikes Mihály kancellár hadai eredménytelenül ostromolták a várat, de a várost feldúlták. 1688-ban Badeni Lajos őrgróf csapatai fosztották ki. 1708-ban Rabutin a császári haderő parancsnoka felégettette, majd 1718-ban ismét leégett, 1719-ben pedig pestisjárvány pusztította. 1750-ben 609 adózó háztartásával a Barcaság második legnépesebb települése volt. Céhes iparai közül a 18. században jelentőssé vált a Törcsvár vidéki juhtartó falvakra alapozott gyapjúfeldolgozás. A brassói Marcu családnak 1792–1793-ban üveghutája volt a Vidombák-patakon, amely 1805-ig működött. Az angol utazó, Charles Boner említi kereskedelmi jelentőségű méhészkedését. Első gyógyszertárát 1808-ban alapították. 1879-ben uszodát létesítettek. 1876-ban községgé minősült vissza és Brassó vármegye Felvidéki járásához csatolták. Határából a szász gazdák 1909-ben 8048, a románok 3663 hold földet birtokoltak. 1880-ban csupán egy ipari üzem működött Rozsnyóban: egy posztó- és festékgyár. 1915 és 1917 között két fűrészüzem létesült benne – 1929-ben az egyiket megvásárolta a község, a másik ugyanakkor leégett. A két világháború között öt új ipari vállalata jött létre: egy szerszámgyár, egy kötöttárugyár, egy gyapjúfonó, egy játékgyár és egy szeggyár. 1930-ban posztógyárát megvásárolta a brassói Scherg cég. Szerszámgyára 1936-ban ugyancsak egy brassói vállalaté lett, majd 1939-ben Getop néven önállósult. 1902-ben két angol hittérítő látogatásának a hatására kis ideig, Erdélyben elsőként egy német nyelvű evangélium szerinti keresztyén gyülekezet működött Rozsnyóban. 1906-ban vízerőmű épült mellette, amely többek között a zernesti gyárak energiaigényét is fedezte. 1950-től város. A szászok vagyonuktól való megfosztása után és az iparosítás idején főként moldvai, Argeș megyei, Törcsvár vidéki és bodza-vidéki románok települtek be. A szocializmus idején délnyugati részére lakótelepet építettek. Lakossága Erdély legdélebbi szász települése. 1771-ben 1499 szász, 895 román és 138 cigány lakosa volt. Az 1821-es Tudor Vladimirescu-felkelés bukása után 807 havasalföldi menekült a városba, és néhányan le is telepedtek ott. 1850-ben 4094 lakosából 1935 román, 1768 német és 378 cigány nemzetiségű, felekezet szerint 2313 ortodox és 1772 evangélikus. 1910-ben 4887 lakosából 2757 román, 1806 német és 246 magyar anyanyelvű, 2817 ortodox, 1748 evangélikus, 176 római katolikus és 105 református vallású volt. 2002-ben 15 456 lakosából 15 002 román, 288 magyar és 150 német anyanyelvű, 14 376 ortodox és 420 római katolikus vallású. Látnivalók Erdély legnagyobb parasztvára. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a 15. században és Báthory Gábor 1612 -es ostroma után. Ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe és itt, mintegy ideiglenes faluban várták ki a veszély elvonulását. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak. A várudvaron lévő 146 méter mély kutat 1623 és 40 között állítólag két török hadifogollyal fúratták ki, miután a vízutánpótlás korábbi, ciszternás megoldása Báthory Gábor ostrománál kudarcot vallott. A felső várban 1650 -ben épült a 2000-es években újjáépülő kápolna. 1718 -ban a vár leégett, 1802 -ben földrengés rongálta meg. Ezután építették az alsó várban ma látható épületeket. Sonkát és szalonnát tároltak benne. Utoljára 1848 -ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek Bem serege elől. A vár kedvező fekvésének köszönhetően nyaranta látogatott turistacélpont. Az utóbbi években gyorsan halad felújítása, a várudvar egyik épületében pedig kiállítást rendeztek be. Megközelíthető a főtér egyik telkéről induló meredek ösvényen és keletről, a brassói Rakodó-negyed (Valea Cetății) felől szekérúton. Evangélikus templomát eredetileg a 13. században építették, de mai formáját inkább a 15. századi gótikus átalakítás határozza meg. 1831–33-ig várfal vette körül. A város régi román külvárosában áll az 1384 -ben emelt ortodox templom, Erdély délkeleti részén a legkorábbi fennmaradt görög rítusú vallási építmény (régebbi a brassói Szent-Miklós-templomnál ). Tornya 1773 -ból való. Ikonosztázát 1775 – 1778 -ban Mișu Popp készítette. Szép falfestmények díszítik. A 19–20. század fordulóján még egy különös helyi szokás tiltotta el a hajadon román nőket a templomba járástól. A Brassópojánára tartó, kék sávval jelzett turistaút a régi ortodox templomtól indul, és érinti a Rozsnyói-barlangot (Peștera Râșnoavei) és a Bálványkőt (Bisericuța Păgânilor) . A Predeálra tartó "73A" útról balra a Cheia menedékháznál lefordulva néhány száz méter után nyílik a Rozsnyói-sziklaszoros (Cheile Râșnovului) a sziklamászók és a kötélugrás kedvelőinek gyakorlóterepe. A város keleti zöldövezetében fekvő Valea Cetății ('várvölgy') pihenőhely szabadtéri stranddal, sportpályákkal és kempinggel. A 958 méteres hosszúságú Peștera Valea Cetății cseppkőbarlang 2011-től kezdve látogatható. Az önkormányzat 2006 -ban tervbe vette a városmag történeti szempontú felújítását. A tervek közt szerepel a várba vezető fogaskerekű vasút megépítése is. Híres emberek Itt született 1805 -ben Georg Hill, a bukaresti Szent Száva Kollégium tanára, Florian Aaronnal a România c. lap szerkesztője, vele és Petrache Poenaruval 1840–41-ben egy kétkötetes, 45 ezer szócikkes francia–román szótár összeállítója. Itt született 1918 -ban Papp Gábor reklámgrafikus. Itt született 1925 -ben Hans Bergel író. Itt született 1927 -ben Petru Neiescu nyelvész, nyelvjáráskutató. Itt született 1930 -ban Erich Bergel karmester. Fellevél A fellevél vagy tudományos nevén hipszofillum, hypsophyllum (ógörög ὕψος ’magas’ + φυλλον ’levél’) a lomblevelek szintje felett, közvetlenül a viráglevelek tája alatt kifejlődő, a virágzatot védő levél. Gyakran a rendszertani családba való besorolás kritériuma, egy adott fajra jellemző bélyeg (például a perjefélék toklásza). Néhány fajnál virágbiológiai szerepe is van, amennyiben az általa óvott és rejtett virágzathoz színével, illatanyagával csalogatja a megporzást elősegítő rovarokat. A fellevél típusai Murvalevél (bractea) : Alakjában és méretében a lomblevéltől eltérő fellevél, amely a hónaljában megbújó virágzatot már bimbós korától védelmezi. A színes murvalevél (bractea colorata) színe és illatanyaga feltűnő, így csalogatja a rovarokat az elrejtett virágzathoz (pl. tátogatófélék ). A lomblevéltől morfológiájában nem vagy alig eltérő, a virágzatot védelmező fellevél elnevezése murváskodó levél. Speciális murvalevél az ernyős virágzat ernyősugarainak tövén elhelyezkedő gallérlevél. Buroklevél (spatha) : A kontyvirágfélék és a pálmafélék családjára jellemző, hüvelyszerű, nagy, gyakran fehér vagy élénk színű fellevél, amely a hónaljában elhelyezkedő virágzatnak nyújt védelmet. Dísznövény -kertészeti szempontból buroklevelei miatt is értékes a flamingóvirág (Anthurium) és a kalla (Zantedeschia). Toklász (palea) : A perjefélékre jellemző fellevél, amely a magányos vagy a kettesével-hármasával kalászkákba, füzérkékbe tömörült virágzatot védi. Két részre oszlik: belső (palea superior) és külső toklászra (palea inferior). Ez utóbbi gerincéről vagy csúcsáról serteszerű függelék, ún. szálka (arista) ered. A kettesével-hármasával kalászkákba tömörült virágok tövét általában további, kagylóhéjszerű fellevélképlet, a hártyás vagy pergamenszerű pelyva (gluma) borítja. Fészekpikkely (squama) : A fészkesvirágúakra jellemző fészekvirágzat alsó oldalán elhelyezkedő fellevelek, amelyek a fészektányéron kifejlődő virágzatot már bimbós korában is védelmezik. A fészekpikkelyek együttes elnevezése fészekörv (periclinium, involucrum). Kupacs (cupula) : A kupacsosok makktermését védő sajátos képződmény, amely a szorosan egymás mellé rendeződött, fásodott fellevelekből, ritkán a kocsányból alakult ki. Gyakorta teljes burkot képez, esetenként csésze alakú, illetve levélszerű örvként veszi körbe a termést (pl. mogyoró ). Felülete lehet sima, tövises-tüskés (pl. szelídgesztenye ) és bibircses-pikkelyes (pl. tölgy ). Egyfajta fellevél-módosulás a nyitvatermők virágzatán, a tobozon elhelyezkedő fedőpikkelyek is. Plancherine Plancherine település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 426 fő (2015). Plancherine Jarsy, Mercury, Verrens-Arvey és Seythenex községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jean-Pierre Aumont Jean-Pierre Aumont (Párizs, 1911. január 5. – Gassin, 2001. január 30.) francia színész. Életpályája Párizsban tanult színi mesterséget, s 1930-ban egy Louis Jouvet rendezte Jean Cocteau-darabban lépett fel először. 1931-től szerepelt filmekben. A német megszállás idején Hollywoodban telepedett le, és csak az 1940-es évek végén tért vissza emigrációjából. Hamarosan azonban ismét a tengerentúlon vállalt szerződést. 1973-ban a Miss Universe zsűritagja volt. A legnépszerűbb szerelmes hősök egyike, Annabella partnere volt. Férfias, de nem annyira markáns, inkább lírai jelenség volt. Emlékezetes szerepe a Két szerelmes óra (1939) frontról jött katonája. 1974-ben Bud Spencer és Terence Hill egyik közös filmjükben a Fordítsd oda a másik orcád is! című filmben is feltűnt, mint mellékszereplő. 1996-ban játszott utoljára a The Proprietor című filmben, ezután visszavonult a filmes pályától. Családja 1938–1940 között Blanche Montel (1902–1988) színésznő volt a felesége. Második felesége a fiatalon elhunyt Maria Montez (1912–1951) színésznő volt, akivel 1943–1951 között élt együtt. Lánya Tina Aumont (1946–2006) olasz színésznő volt. 1956-tól haláláig Marisa Pavan (1932-) színésznő volt a felesége, aki Pier Angeli (1932–1971) színésznő ikertestvére volt. Testvére: François Villiers (1920–2009) a nálunk is bemutatott A nagy érettségi című film (1959) rendezője volt. Anyai nagybátyja Georges Berr (1867–1942) színpadi színész volt. Halála Jean-Pierre Aumont 2001. január 30.-án halt meg szívroham következtében, Gassin, Franciaországban. 90 éves volt. Halála után elhamvasztották. Díjai Tiszteletbeli César -díj (1991) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Pierre Aumont című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 58-59. old. Lehner Vilmos Lehner Vilmos (Pest, 1857. szeptember 4. – Budapest, 1926. december 19.) gyümölcstermesztő, polgári iskolai igazgató, sakkozó. Életpályája Lehner Sándor és Barna Juliánna gyermeke. Felesége Hauer Juliánna volt, gyermeke Lehner Ödön gyümölcstermesztő. A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika szakon középiskolai tanári diplomát szerzett, ezt követően pedig különböző fővárosi gimnáziumokban oktatott, majd a Wesselényi utcai polgári iskola igazgatójának tették meg. Az 1880-as években tanári hivatása mellett filoxérabiztosként is működött, 1896-ban Nagytétényben őszibarackot telepített, ezzel megalapítva a Buda vidéki őszibarack-termesztést. Sakkozóként is ismerték, a Magyar Sakk-kör egyik alapító tagja volt. Források és jegyzetek Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 2554/1926. folyószám alatt. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes . Budapest: Akadémiai. 1967. Szentkirályi Albert Bugaczi és szentkirályi Szentkirályi Albert (Pest, 1838. – Gödöllő, 1891. május 31.) műfordító, országgyűlési képviselő. Szentkirályi Móric fia. Pályája Pesten végezte középiskolai tanulmányait és az orvosi egyetemet is látogatta. 1860-ban orvosi oklevelet nyert, gyakorlatot azonban nem folytatott, hanem 1862-ben Bécsbe ment és ott közkórházban folytatta tanulmányait, ezután sokat utazott. 1866-ban politikai és jogi tanulmányok végett Heidelbergbe ment, de a porosz–osztrák háború kitörése hazatérésre késztette. Visszatérve Pest vármegye tiszteleti aljegyzője lett, részt vett a vármegyei közéletben. 1870-től mácsai jószágán gazdálkodott, míg 1884-ben a váci kerület képviselőjévé választotta. A mérsékelt ellenzék soraiban foglalt helyet, bár az önálló magyar hadsereg híve volt. 1887-ben a mezőtúri kerületben függetlenségi programmal választották meg. Felesége Helvey Ilka, Helvey Laura színművésznő nővére volt. Irodalommal is foglalkozott, csaknem valamennyi európai nyelvből vannak fordításai. Gogol A revizor című vígjátékát az ő fordításában mutatta be budapesti Nemzeti Színház 1874. december 23-án. Számos nemzetgazdasági cikke a Pesti Naplóban jelent meg. Munkái Gogol Miklós , A revisor , vígj. 5 felv. A Revisorról. Levéltöredék. A Revisor megoldása 1 felv. Oroszból ford. Bpest, 1875. Tolstoj L. N. gróf, Családi boldogság . Beszély. Oroszból ford. U. ott. 1878. (Olcsó Könyvtár 54). Mit tegyünk. U. ott, 1883. (Névtelenül). Nehány szó politikai helyzetünkről. U. ott, 1890. 4-es típusú közepes harckocsi A 4-es típusú (����� �� ; Jonsiki csúszensa Csi-To; Hepburn: Yonshiki chūsensha Chi-To, ’4-es típusú közepes harckocsi’; közismertebb nevén: Type 4 Chi-To) közepes harckocsi. Ez volt a legfejlettebb japán háborús harckocsi, ami teljesen el is készült. Azonban a második világháború befejezésig csupán két darabot építettek. Sokan a német Párduc harckocsi japán másolatának tartják. Tervezés 1943-ban kezdődött a tervezése, de leginkább csak 1944-től kezdett komolyabb tempóban haladni a fejlesztés. Fejlesztéséhez felhasználták azokat az adatokat, amit Japánba utazó német mérnökök vittek a Párduc harckocsiról. A 97-es típusú SinHoTo Csi-Ha leváltására szánták. Megjelenésében is emlékeztetett a Csi-Hára ám annál jóval nagyobb méretű volt. Az első prototípust 1944-ben adták át ám a sorozatgyártást megakadályozta a nyersanyaghiány és az amerikai bombázások. A tervek szerint a Mitsubishi Nehéz Iparműveknél havonta 25 darabot készítettek volna, de más gyárak a súlyos bombázások miatt már nem tudtak volna átállni a típus gyártására. 1945-ben hat alváz és két teljesen befejezett típus került csak elő. A háború végén már nem lett volna lehetőség, hogy a távoli harcmezőkre eljuttassák a típust így leginkább a japán anyaföld védelménél használták volna. A tervek szerint páncélos hadosztályokat állítottak volna fel a típusból és ezeket vetették volna be az amerikai invázió ellen, ha partra szállnak Japánban. Azonban a háború véget ért és az invázió is elmaradt valamint a két kész darab se került ki a csapatokhoz. A 30 tonnás Csi-To tömege a többi japán tankhoz képest nagy volt. Azonban páncélzata hegesztett lemezekből állt, ezzel jóval ellenállóbbnak bizonyult volna, mint a korábbi szegecselt páncélzattal készült japán harckocsik. Elülső páncélvastagsága 75 mm volt, ezzel védelme jónak számított. Személyzete öt főből állt. Felfüggesztése a legtöbb japán harckocsihoz hasonlóan spirális volt és hét futógörgővel szerelték fel lánctalpanként. Meghajtásáról egy 400 lóerős 37700 cm³-es V12-es Mitsubishi 4-es típusú dízelmotor gondoskodott, ami az elöl lévő láncmeghajtó kereket forgatta meg. Ez jelentősen erősebb volt, mint a Csi-Nu 240 lóerős motorja. Sebessége ezzel elég jelentős 45 km/h lett volna, valamint terepjáró képessége is megfelelt a célnak. Fegyverzete egy 5-ös típusú 75 mm-es L/56-os félautomata lövegből állt volna. Ezt a löveget a 4-es típusú légvédelmi lövegből alakították ki és páncélátütése jónak számított. A löveget egy nagyméretű, hatszögletű toronyba építették be és függőlegesen -10 és +25 fok közt lehetett kitéríteni. Két darab 7,7 mm-es 97 típusú géppuskával szerelték még fel. Egyik a toronyba jobbra féloldalasan, másik a frontpáncélzatba került beépítésre. Egy harmadik géppuskát is fel lehetett volna szerelni a torony tetejére, amit a légi célpontok ellen lehetett volna használni. A Csi-To valószínűleg már hatékonyan tudta volna felvenni a harcot az olyan szövetséges harckocsik ellen mint az M4 Sherman, de ez a kis darabszám a nyersanyaghiány, valamint a japán gyárak rossz állapota miatt nem történt meg. A háború után az egyik harckocsit lefoglalta az amerikai hadsereg. A másikat állítólag 1945 augusztusában a Sizuoka prefektúrában lévő Hamana-tóba süllyesztették el az amerikaiak elől. 2012 novembere óta búvárokkal és hanglokátorokkal is keresik a páncélost és a kutatásba bekapcsolódott egy víz alatti területek feltérképezésével foglalkozó cég is, de eddig nem jártak eredménnyel. Műszaki adatok Tulajdonságok Személyzet: 5 fő Hossz: 6,73 m Szélesség: 2,87 m Magasság: 2,87 m Hasmagasság: 0,42 m Tömeg: 30 tonna Legyártott mennyiség: 2 darab Fegyverzet Elsődleges fegyverzet: 75 mm-es L/56 5-ös típusú löveg Másodlagos fegyverzet: 2 darab 7,7 mm-es 97-es típusú géppuska Lőszer: 55 darab lőszer, 4035 darab géppuskalőszer Páncélzat Frontpáncél: 75 mm Oldalpáncél: 30 mm Hátsó páncélzat: 50 mm Torony eleje: 75 mm Torony oldala: 50 mm Torony hátulja: 50 mm Torony teteje: 12 mm Mozgékonyság Motor: 37700 cm³-es, V12-es Mitsubishi 4-es típusú dízelmotor Teljesítmény: 400 lóerő Fajlagos teljesítmény: 13,3 lóerő/tonna Felfüggesztés: spirális Sebesség: 45 km/h Hatótávolság: 250 km Rachelle Lefevre Rachelle Marie Lefevre (Montréal, Quebec, Canada, 1979. február 1.) kanadai színésznő. Legismertebb szerepe Victoria a 2008-as Alkonyat, és annak folytatásában az Alkonyat – Újholdban (2009), amelyek Stephenie Meyer regényei alapján készültek. Élete Rachelle Montréal-ban, Kanadában, született és nevelkedett. Az apja angoltanár, anyja pedig pszichológus. Három lánytestvére van, és mindannyian beszélnek egyaránt angolul és franciául. Rachelle a Centennial Academy-ra járt, ami egy privát középiskola, majd később kreatív művészeteket tanult a Dawson College-on. Massachusetts-ben két nyáron át színészetet tanult, majd a McGill University-n irodalomból diplomázott. Karrier Egy sushi bárban, Westmount-ban pincérnőként dolgozott amikor, egy törzsvendég segített neki bejutni a Student Bodies, egy televíziós sorozat meghallgatására. A szerepet nem kapta meg, de visszahívták egy másik sorozat szereplőválogatására, a Big Wolf on Campus-éra, amiben megkapta Stacey Hanson szerepét 1999-ben. Játszott a George Clooney által rendezett Confessions of a Dangerousben, a 2003-as Hatley High című romantikus komédiában. 2004-ben Kaliforniába költözött, és szerepet kapott a Chazz Palminteri által rendezett Karácsony című filmben, majd a Nézz az égre! című filmben, melyben Penelope Cruz és Charlize Theron partnere volt. Epizódszerepeket játszott a: Bűbájos boszorkákban (Olivia Callaway), a Largo Winchben (Catarina), a Dr. Csontban (Amy Morton), a Veronica Marsban (Marjorie), a CSI: New York-i helyszínelőkben (Devon Maxford) és több más sorozatban. Torre Torre A Torre Torre (spanyol nevének jelentése: „torony torony”) egy különleges sziklaképződmény-együttes a perui Huancayo mellett. Az agyagos földből az esővíz és a szél által okozott erózió tündérkéményeket koptatott ki, némelyik akár a 30 méteres magasságot is elérheti. A helyszín Huancayo közvetlen közelében, a várostól keleti irányban található a La Libertad hegy magasabb részén, gyalogosan is könnyen megközelíthető helyen. Bár nem ismerik túl sokan, azért így is ezernyi turista látogatja havonta, valamint a városban lakó szerelmespárok számára is gyakran szolgál romantikus találkozóhelyként. Vannak olyanok is, akik szerint a hely istenek lakóhelye, és olyanok is, akik gondjukat-bajukat bekiáltják a sziklák közé, és a visszhangtól várnak rá választ. Steven Ray Swanson Steven Ray Swanson dr. (Syracuse, New York, 1960. december 3. –) amerikai mérnök, űrhajós. Életpálya 1983-ban az University of Colorado (Boulder) keretében üzmmérnöki oklevelet szerzett. 1986-ban a Florida Atlantic University keretében számítógépes rendszerekből mérnöki diplomát kapott. A NASA (JSC) rendszermérnökeként a Shuttle Training Aircraft (STA) szimulátor programfelelőse. 1998-ban a Texas A & M University keretében doktorált (Ph.D.). 1998. június 4-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Két űrszolgálata alatt összesen 26 napot, 15 órát és 41 percet (639 óra) töltött a világűrben. Négy űrséta alatt összesen 26 óra és 14 percet töltött a világűrben. Űrrepülések STS–117 , a Atlantis űrrepülőgép 28. repülésének küldetésfelelős. Az űrhajósok négy űrséta során az ISS -re felszerelték az S3 és S4 napelemforgató egységet , illetve a kapcsolódó napelemeket. A szolgálati idő alatt folyamatosan küzdöttek a számítógépek egymás után bekövetkező hibáival. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 20 órát és 11 percet ( 332 óra) töltött a világűrben. 9 280 000 kilométert ( 5 800 000 mérföldet) repült, 219 alkalommal kerülte meg a Földet. STS–119 a Discovery űrrepülőgép 36. repülésének küldetésfelelőse. Az ISS űrállomásra szállították az utolsó S6 rácsos elemet , az utolsó két napelemszárny hordozóját. Ezzel a rácsszerkezet kiépítése befejeződött. Második űrrepülése alatt összesen 12 napot, 19 órát és 30 percet töltött a világűrben. 8 530 000 kilométert ( 5 300 000 mérföldet) repült, 202 alkalommal kerülte meg a Földet. Tartalék személyzet Szojuz TMA–10M fedélzeti mérnök Krétai görög nyelv A krétai görög nyelv a görög nyelvnek egyik nagy dialektusa, melyet Kréta szigetén beszélnek. Pontos szám nincs a beszélők nagyságát illetően, de több ezren használják diaszpórákban is a krétait a szigeten kívül. A krétai az egyik olyan dialektusa a görögnek, ahol saját hagyományokkal rendelkező irodalom és kultúra van, amely a hazai nyelvre épül, s nem is akármilyen. Már a korai időszakban is bámulatos teljesítményt tudott felmutatni a krétai görög nyelv. Régi irodalmi nyelve annyira széles körű volt, hogy sokáig tulajdonképpen ez volt az egyetlen görög irodalmi norma. Nem szabad összetéveszteni az ókori krétai nyelvvel, amely a valószínűleg iráni eredetű krétaiak nyelve volt, melyek csak az indoeurópai gyökereket tekintve állhattak rokonságban a görögökkel. Földrajzi elhelyezkedés A belső migráció során számos krétai görög települt a kontinensre. Nagyobb csoportok Athénban vannak ahol krétaiul beszélnek. Továbbá az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában és Németországban is jelentős közösségek vannak. Kréta görög lakosságának egy része áttért az iszlám hitre az oszmán uralom idejében. Mikor Görögország elűzte a török elnyomókat, sok muszlim görögnek is menekülnie kellett. Törökországban, sőt Szíriában és Libanonban is még akadanka krétai görögöt beszélők. Története Mint a legtöbb nyelvjárás, vagy különvált görög területi nyelv a krétai is koinéi nyelvből alakult. A krétai görög nyelv több ógörög sajátosságot őrzött meg mint a szárazföldi nyelvjárások, mindez köszönhető a terület sziget jellegének és annak, hogy a kontinenstől 160 kilométer távolságra fekszik. Kréta évszázadokon keresztül idegen hódítók egész sorának uralma alatt állt és viszonylag későn lett az önálló Görögország része. 824-ben az arabok hódították meg. Az arab nyelv hatása különösen helyneveken figyelhető meg. Ám sokkal erősebb a velencei nyelv és az olasz nyelv hatása. E kettő újlatin nyelv, de két különböző nyelvcsaládba tartozik. A velencei uralom Krétán ötszáz évig tartott, ezalatt a latin hatás nagyon erősen érzékelhető a helynevekben és a szókincsben. 1669-ben az Oszmán Birodalom hódította meg a szigetet és mintegy két és fél évszázadig uralta. A krétai görög ekkor török szavakat vett fel. Viszont az évszázados idegen uralom ellenére a krétaiban a szintaxis és a nyelvtan nem került sem újlatin, sem arab, sem török hatás alá. Napjainkban a modern technika és a turizmus nyomán vesz fel újabb idegen szavakat, így az angolból, németből és franciából. A krétai irodalom Krétai görög nyelvű irodalom már nagyjából a 10. század óta létezik. Digenisz Akritasz epikus költeményei az első krétai görög nyelvű munkák közé tartoznak. A 16. századtól lehet beszélni kiforottabb irodalomról krétai görög nyelven. Az Erotokritosz c. európai hatásokat mutató lovagregény az akkori európai irodalom egyik mesterművének tekintendő, mely Vincencosz Kornarosz alkotása. A 15. és a 17. század között számtalan művet írtak különböző alkotók krétai nyelven. Kornaroszon kívül Georgiosz Kortacisz drámaíró, rajtuk kívül pedig számos nevén ismert, vagy anonim költő és író. Egy másik mesteri krétai nyelvű műalkotás, az Ábrahám áldozata is hihetetlen kifejező erőt ad vissza. Ezekben a művekben a krétai szerzők szabályosan törekedtek egy jövevényszavaktól tiszta irodalmi nyelv megteremtésén, illetve a szigeten található akkori iskolák és a velenceiek révén épült magasabb tanintézményekben is krétaiul tanítottak. A krétai irodalom további fejlődése megakadt a török betöréssel. Ezután már csak ritkán, vagy egyáltalán nem jelentkeztek krétai görög művek. Egyedül a kleft nevezetű mozgalomnak volt köszönhető, hogy nem halt el teljesen és nem kizárólag a beszélt nyelv szintjén maradt. A kleftek századokon át folyamatosan harcoltak a törökök ellen és akárcsak a Magyarországon a kuruc dalnokok, vagy a végváriak balladákat szereztek és jegyeztek le. A krétai görög irodalom és nyelv felélesztése a 20. században kezdődött újra, de az új alkotók generációja az irodalmi görögöt is használta és használja a mai napig. Nikosz Kazantzakisz, a Zorba írója is írt krétai nyelven. Tulajdonságok A krétai görög nyelvre jellemzőek palato-alveoláris ([t�], [d�], [�], [�]) és alveolo-palatális hangok ([t�], [d�], [�], [�]). Tsaagan A Tsaagan a dromaeosaurida dinoszauruszok egyik neme, melyet Mongóliában, a késő kréta kori Djadokhta-formációban fedeztek fel. A Velociraptorinae alcsaládba tartozó Tsaagan egy jó minőségben megőrződött koponya és egy sor nyakcsigolya alapján vált ismertté, a leírását pedig Mark Norell és szerzőtársai készítették el 2006 decemberében. A Tsaagan képviseli az egyetlen olyan dromaeosaurida maradványt (a különálló fogakat leszámítva), amely az Ukhaa Tolgod körzetből került elő, bár egy másik dromaeosaurida, a Velociraptor szintén megtalálható a formációban. A Tsaagan élőhelyén olyan állatok éltek, mint a Protoceratops, a Shuvuuia, a kistestű emlősök közé tartozó Zalambdalestes, a multituberculata Kryptobaatar, valamint több gyík és két, még leírásra váró troodontida és dromaeosaurida. Egyetlen ismert faja, a Tsaagan mangas nevének jelentése 'fehér szörnyeteg', a mongol цагаан мангас szavakból, bár a nem neve a Tsagaan ('fehér') hibás alakja. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsaagan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. (2006) „A new dromaeosaurid theropod from Ukhaa Tolgod (Omnogov, Mongolia)”. American Museum Novitates 3545, 1–51. o. Drúzok A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult egyistenhívő vallási közösség, amit Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapított a 10. században, Kairóban. Nevüket a 11. századi misszionáriusról, Muhammad ad-Darzíról kapták. (Nevének többesszámosított alakja arabul durúz, ez került át a nyugati nyelvekbe.) Történetük Eredetileg a fátimida kalifa, al-Hákim (996–1021) istenségét hirdető, fanatikus iszmáiliták voltak, azonban a kalifátus végül nem fogadta el tanaikat, és kénytelenek voltak Libanon hegyei közé menekülni. A misszionárius tevékenységet 1043-ban abbahagyták, ami után nem engedtek meg több áttérést a vallásra. A vallás megtiltja a többnejűséget és az ágyasok tartását, valamint az ideiglenes házasságot is. A hívők szerint a végső igazság megtalálható a tanítóiknak, különösen Bahá ad-Dínnek, tett isteni kinyilatkoztatásokban melyek megtalálhatóak a szent iratukban (A nemes bölcsesség). Hisznek továbbá a lelkek generációról generációra történő vándorlásában, a reinkarnációban. A drúz vallás nem engedi meg sem a betérést, sem az áttérést a tagjainak, és a közösségen kívüli házasságot sem. Ilyen körülmények közt lenyűgöző az ezeréves fennállása a közösségnek, amellett hogy a vallási rendszer titok a külvilág számára és részben a drúzok előtt is. Csak egy beavatott elit, az ukkál („ismerők”) vehetnek részt teljesen a vallási szertartásokon és férnek hozzá a „bölcsesség” (hikma) titkos tanításaihoz. Üldöztetés idején megengedett egy drúznak hogy külsőleg megtagadja a vallását, ha az élete veszélyben van. A drúzok az Oszmán Birodalom hatalmát sem fogadták el, amellyel nyílt háborúkat vívtak a 16. század folyamán. Török mintára saját hadsereget szerveztek, amelyhez alakítottak reguláris csapatokat albán és kurd zsoldosokból, valamint saját híveikből, valamint különböző nemzetiségűekből (arabokból, perzsákból, törökökből, kurdokból) nem reguláris, könnyen felállítható egységet, összesen 60-80 ezer fővel. A drúzok eredetileg Libanonban éltek, ahonnan az újkori villongások során sokuk áttelepült a mai Szíriába és Izraelbe. Máig ebben a három országban élnek a legtöbben. Létszámuk világszerte alig haladja meg az egymilliót, míg más becslések 350 ezer és 900 000 közé teszik a számukat. Mikola-cső A Mikola-cső egy hosszú, színezett vízzel töltött, a vízszintestől a függőlegesig változtatható helyzetű üvegcső, amelyben egy buborék mozoghat. Feltalálója, Mikola Sándor nevét viseli. Megfelelő csővastagság és buborékméret esetén a buborék elég lassan mozog, és nagyon hamar felvesz egy, a cső helyzetétől függő egyenletes sebességet. A Mikola-cső az egyenes vonalú egyenletes mozgás szemléltetésére való kísérleti eszköz. Ugyanakkor, mivel a Mikola-cső kezelése rendkívül egyszerű, a diákok korán elsajátíthatják a kísérletezés, jegyzőkönyvkészítés alapvető módszereit. Kísérletezés Az eszközzel többféle célból lehet kísérleteket végezni. Egyrészt adott szögben rögzített Mikola-csőnél egy mérőszalag és egy stopperóra segítségével meg lehet mutatni, hogy a buborék által megtett út és az ehhez szükséges idő egyenesen arányos egymással, azaz a mozgás egyenletes. A két mennyiség hányadosa az adott mozgásra jellemző állandó. Ezt a mérést a sebesség fogalmának a bevezetésekor szokás elvégezni. A másik nagyon hasznos kísérlet pedig annak meghatározása, hogy a buborék milyen szögben halad a leggyorsabban (ez körülbelül 40-45°között lehet). Optimális esetben a buborék a csőben kb. 53°-os szögben mozog a leggyorsabban, de ezt a kísérleti eredmények valószínűleg nem fogják mutatni. Fort Zeelandia (Tajvan) A Fort Zeelandia (����, pinjin: rèlánzhē chéng) erődítményt Tajvan szigetén építtette a Holland Kelet-indiai Társaság (Verenigde Oostindische Compagnie), Anping város közelében. Az erődöt 10 év alatt, 1624 és 1634 között építették fel a Tajvan szigetén 38 évig tartó holland gyarmati uralom alatt. Az erőd a sziget (akkori nevén Formosa) nyugati részén található. Az erődítményt az évek során hívták Narancsvárosnak (����), Anping városának (���) és Tajvan városának (���), a jelenlegi neve Fort Anping (����). A hollandok Tajnan megye (���, Tainan megye) partvonala mellett egy homokos földnyelvet választottak ki az erőd helyszínéül, ami lehetővé tette, hogy az erőd közvetlen kapcsolatban álljon a holland flottával, és egy esetleges ostrom során könnyebb legyen a védőket felmenteni, illetve ellátni. Sajnálatos módon a kiválasztott helyen nem voltak megfelelő az ivóvízellátás, amelyet a szárazföld belsejéből kellett az erődbe vezetni. Az erőd építéséhez használt építőanyagokat Jáva szigetéről szállították ide a hollandok, míg a kötőanyagot helyben keverték cukorból, homokból, rizsből és őrölt kagylóhéjból. Az erődöt három koncentrikus kört formázó falrendszer vette körül, míg az erőd négy sarkán hatalmas bástyákat emeltek. 1661. április 30-án a kínai Kuo-hszing-je (���, Guoxingye) tábornok ostrom alá vette az erődöt, amelyet akkor 2000 holland katona védelmezett. A támadók 400 hadihajóval és 25 000 fős sereggel rendelkeztek. A 9 hónapos ostrom alatt a hollandok 1600 főt veszítettek és csak akkor adták meg magukat, miután a felmentésükre indított holland hajóhad vereséget szenvedett. A megadásra 1662. február 1-jén került sor, mikor a védőknek elfogyott az ivóvize és esély sem volt arra, hogy Jakartából felmentsék őket. A Kuo-hszing-je (Guoxingye) és a holland védők között született megállapodás értelmében, amelyet holland részről Frederik Coyet, a sziget holland kormányzója írt alá, a hollandok átadták az erődítményt és minden ott található kereskedelmi és egyéb ingóságot, amelyek a VOC tulajdonát képezték. Ennek fejében az összes életben maradt holland katona és családtagjaik szabad elvonulást kaptak személyes ingóságaikkal együtt. 1662. február 9-én Frederik Coyet átadta az erőd kulcsait és megmaradt erőivel Jakartába hajózott. Ezzel véget ért a Tajvan szigete feletti 38 éves holland uralom. Władysław Anders Władysław Anders (Błonie, ma: Krośniewice, 1892. augusztus 11. – London, 1970. május 12.) lengyel katonatiszt, tábornok. Varsóban és Rigában végezte tanulmányait, majd az első világháború kitörését követően az orosz hadsereg kötelékén belül a lovasságnál szolgált a keleti fronton. A breszt-litovszki béke aláírását követően visszatért Varsóba, majd a létrejövő Második Lengyel Köztársaság haderejének a tagja lett, s így vett részt a nagy-lengyelországi felkelésben és a lengyel–szovjet háború összecsapásaiban. A két háború között különböző tisztségeket töltött be, rövid ideig tanulmányokat folytatott a párizsi Katonai Akadémián. A lengyelországi hadjárat megindulását követően részt vett a németek elleni harcban, majd a szovjet támadást követően 1939 szeptemberének végén szovjet hadifogságba esett. Két évet töltött fogolytáborokban, majd kinevezték a szovjet hadifogságból 1941-1942 között kiszabaduló lengyel katonákból alakult, a vezetője után csak Anders-hadseregnek nevezett Keleti Lengyel Hadsereg (vagy: Szovjetunióbeli Lengyel Fegyveres Erők) parancsnokának. Hadseregével Anders először Iránba, Palesztinába, majd Egyiptomba került, és innen szállították át őket az olaszországi hadszíntérre, ahol a hadsereg Monte Cassino kolostoránál kivívta legnagyobb katonai győzelmét. A háborút követően Angliában telepedett le és a száműzetésben élő lengyel emigráns kormány vezető tagjai közé tartozott. Londonban hunyt el 1970. május 12-én. Élete Ifjúkora Władysław Anders tábornok 1892. augusztus 11-én született az Orosz Birodalom területén levő Błonie faluban, amely ma Krośniewice város része. Felmenői balti német köznemesek voltak. Édesapja agronómusként és gazdatisztként dolgozott. Anders mérnök szeretett volna lenni, 1901-1910 között Varsóban – ahol a rokonainál lakott – egy reáliskolát végzett el. 1910-ben egyéves katonai szolgálatot látott el az orosz hadseregben, majd a Rigai Műszaki Egyetemen tanult. Az első világháború 1914-es kitörését követően – mint cári alattvaló – besorozták a hadseregbe. A lovasság kötelékében szolgálatot teljesítő Anders részt vett több, a németek elleni katonai hadműveletben és többször is megsebesült a harcok során. 1915-ben előléptették hadnaggyá. 1916–1917-ben Szentpéterváron tanult a hadiakadémián vezérkari ismereteket. 1917-ben a román frontra kerül. Az 1917 februárjában kitörő oroszországi forradalmat követően az 1. Krechowiecki dzsidás ezred parancsnoka lesz, majd immár alezredesi rangban (Podpułkownik) az Oroszországban létrejövő 1. lengyel hadtest 1. lövészhadosztályához kerül. A központi hatalmakkal való békekötést követően 1918 júniusában a németek leszerelték Anders alakulatát, majd ezt követően Władysław Varsóba ment. 1919 júliusában szolgálatba lép az újjászülető lengyel állam hadseregében és részt vett a Varsó városában tartózkodó német csapatok lefegyverzésében. Anders nem sokkal ezután részt vett a kitörő nagy-lengyelországi felkelésben, ahol a felkelés vezetőjének, Józef Dowbor-Muśnicki tábornoknak lett a vezérkari főnöke. Részt vett a lengyel–szovjet háború csatáiban a 15. ulánus ezred parancsnokaként és megsebesült a Berezina-folyónál zajló harcokban. A háborút követően 1921 októberétől a párizsi Katonai Akadémián folytatott tanulmányokat. 1924-ben hazatért és a lovasság főfelügyelőjének, Tadeusz Rozwadowski tábornoknak a vezérkari főnöke lett. 1925-ben feleségül vette Irena Maria Jordan-Krąkowskát. Ugyanebben az évben Varsó katonai parancsnoka lett. 1926-ban a Józef Piłsudski marsall vezette erők államcsínyt hajtottak végre a hatalmon lévő kormány ellen. Anders a kormányhoz maradt hű, majd a kormány megbuktatását követően rövid ideig fogságba vetették. 1926 júliusától a 2. lovassági dandár parancsnokává nevezték ki. 1932-ben ő vezette a lengyel lovascsapatot a Nizzában megtartott Nemzetek Kupáján, amit a lengyel csapat meg is nyert. 1934. január 1-jei hatállyal előléptették dandártábornokká. Szolgálata a második világháborúban Lengyelországi honvédő harcok A második világháború kitörését követően Anders részt vett a lengyelországi honvédő harcokban. A Nowogródzka lovassági dandár parancsnokaként részt vett a szeptember 1-3-a között zajló, lengyel vereséggel végződő mławai csatában. Szeptember 4-én egysége Petrykozy térségében sikeresen rajtaütött az ellenségen, több foglyot is ejtett. Szeptember 6-án Anderst Rembertówba vezényelték, egységét más csapatokkal együtt az ún. Operatív Lovassági Csoportba osztották és ezzel együtt a Juliusz Rómmel vezette Varsó-hadsereg alá rendelték. Szeptember 12-én Anders lovasdandárját a Mińsk Mazowiecki környékén álló 3. német hadsereg csapatai ellen küldték. A lengyelek eleinte súlyos harcok árán sikereket tudtak elérni, de az elmaradt támogatás miatt végül vereséget szenvedtek. Mivel Varsó védelmében a lovasság kevéssé volt használható, Juliusz Rómmel tábornok az egységet visszaküldte a déli területekre. Anders tábornok részt vett a második tomaszów lubelski csatában, ahol azonban a többszörös túlerőben lévő német hadsereg szétverte a Kraków- és Lublin-hadsereget. 1939. szeptember 29-én Anders dandárjával Dernaki és Władypol kisebb összecsapásokba bonyolódott a háborúba belépő és a keletről előrenyomuló Vörös Hadsereg alakulataival. Anders tábornok megmaradt katonáival igyekezett visszavonulni a magyar határ felé, azonban Sambor térségében megsebesült és szovjet fogságba esett. Megmaradt embereinek többsége szintén fogságba esett, a határon csak kevesen jutottak át. Hadifogságban, majd a szerveződő lengyel hadsereg vezetőjeként 1939 októberétől Lvov városában állt kórházi kezelés alatt, majd 1940 februárjában a Belügyi Népbiztosság, az NKVD Moszkvába hurcolta. Ezt követően az NKVD központi börtönébe zárták, ahol 22 hónapig raboskodott. Anderset többször is kihallgatták és több alkalommal is a Vörös Hadseregbe való belépésre biztatták. 1941. július 30-án az ország megszállását követően létrejött lengyel emigráns kormány és a szovjet kormány között egyezmény aláírására került sor. Augusztus 12-én Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kiadta a közkegyelmi dekrétumot a Szovjetunióban bebörtönzött lengyelek foglyok számára. Két nappal később aláírták a hadiegyezményt, amelynek értelmében a kiszabadult foglyokból hadsereget terveztek alakítani, amely Németország ellen harcolna a Vörös Hadsereggel közösen. Szervezeti és személyzeti ügyekben a parancsnokságot a lengyelek gyakorolnák, a taktikai ügyekben pedig a szovjetek. A szeptemberben a hadsereg élére a börtönből szabadon engedett Anders tábornokot állították, aki a lengyel emigráns kormány vezetőjével, Władysław Sikorski tábornokkal együtt személyesen is találkozott Joszif Sztálinnal 1941. december 3-4. között. A formálódó új hadsereg vezetőjeként Anders határozottan szerette volna, hogy hadserege részt vegyen a nyugati szövetségesek harcában, ezért törekedett Sztálin beleegyezését ahhoz elérni, hogy a létrejött -később a vezetője után csak Anders-hadseregként nevezett - haderő egy része kimehessen Szovjetunió területéről. 1942 tavaszán végül Sztálin engedélyt adott rá, hogy a hadsereg egy részét áthelyezzék először a Kaukázusba, majd később onnan a szövetségesek által megszállt Iránba. 1942. áprilisában és májusában kb. 33 000 katona és 10 000 civil került át Iránba, majd 1942 augusztusában további 70 000 fő. A Közel-Keletre átszállított lengyel egységeket átszervezték, majd az immár 2. lengyel hadtest elnevezésű hadsereg brit irányítás mellett készen állt arra, hogy részt vegyen a közelgő olaszországi partraszállásban. 1943 októberében a hadsereget először Palesztinába, novemberben majd Galileába helyezték át. Még ebben a hónapban az egységeket átszállították az Egyiptomba, az Alexandria és Port Szaíd közelében fekvő Quassassin táborba. Az ide érkező hadsereg létszáma kb. 52 000 katonát tett ki. Olaszországi harcok A lengyel egységeket 1943-1944 fordulóján szállították át az olaszországi hadszíntérre, ahol nemsokára részt vettek a legismertebb akciójukban, a németek által megerősített Monte Cassino bencés kolostor bevételében. Az 1944 januárjában kezdődő ostrom a vártnál jobban elhúzódott. A szövetségesek első támadása a nagy veszteségek ellenére csekély sikert hozott. A szövetségesek ezt követően - a nyilvánvaló tények ellenére, miszerint nem tartózkodtak az apátságban német csapatok - parancsot adtak a kolostor bombázására, amelyet 1944. február 15-én amerikai bombázók végeztek el. A bombázást követően új-zélandi csapatok próbálkoztak a német erők leküzdésével, azonban a romokba befészkelődő német csapatok visszaverték támadást. A sikertelen próbálkozásokat követően az arcvonal ezen szakaszára a megérkező lengyel 2. hadtest került. A lengyelek első támadására 1944. május 12-én került sor, de ezt a német erők visszaverték. A lengyelek második támadására május 17-én került sor. A lengyel csapatoknak most is heves ellenállással kellett szembesülniük, de a szabad francia erők Asiente-völgyi áttörését követően a lengyel erőknek sikerült május 18-ára birtokba venniük a kolostort, kitűzve rá a lengyel zászlót. Róma felszabadítását követően 1944. június 20-án Anders tábornokot XII. Piusz pápa fogadta. 1944. júniusa és júliusa között a lengyel többségű szövetséges erők az anconai csata során legyőzték a német csapatokat. 1944 júliusa és szeptembere között a 2. lengyel hadtest súlyos harcokban vett részt a németek által létrehozott Gót-vonal elleni hadműveletek során. 1944. augusztus 26-án Anders tábornok találkozik Winston Churchill brit miniszterelnökkel, akitől többek közt az ekkor kitörő varsói felkelés támogatását kéri. 1944-1945 fordulóján Anders katonái az az Appenninek hegységeiben harcolnak, majd január és április között a Senio-folyó környéki harcokban vettek részt. 1945. február 26-ától Anders lesz a lengyel fegyveres erők főparancsnoka és főfelügyelője a fogságba esett Tadeusz Bór-Komorowski tábornok utódjaként. Ugyanebben az időszakban kétoldalú tárgyalásokat folytat Churchill brit miniszterelnökkel Londonban, és nyíltan ellenzi az USA, a Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti jaltai konferencián hozott rendelkezéseket. 1945 áprilisában a lengyel alakulatok felszabadították Bologna városát. 1945. május 8-án hivatalosan is véget ért a háború Európában, de Anders hadserege ideiglenesen kénytelen volt Olaszországban maradni. Későbbi élete 1945. májusában Anders tábornok találkozott a nyugati szövetséges erők parancsnokával, Dwight D. Eisenhower-rel, akinek a lengyel egységek Németországba való áthelyezésére tett javaslatot. 1945. július 5-én a szövetségesek visszavonták a lengyel emigrációs kormánytól a hivatalos elismerésüket és a kommunista megszállás alá került Lengyelország varsói vezetését fogadták el. Néhány hónappal később, 1946. májusában a brit vezetés döntést hozott arról, hogy leszerelik a 2. Lengyel Hadtestet és megkezdték a katonák átszállítását Nagy-Britanniába. 1946. június 15-én Anders ünnepélyes fogadalmat tett embereivel, hogy folytatni fogják a harcot a szabad és független Lengyelországért. Szeptember 1-én részt vett a Monte Cassino-i Lengyel Katonai Temető hivatalos felszentelésén. Władysław Anders tábornok az utolsó transzporttal hagyta el Olaszországot 1946. október 31-én. A Nagy-Britanniába érkező Anders tábornokot novemberben az emigráns kormány a Lengyel Fegyveres Erők főfelügyelőjévé nevezték ki, bár ez a pozíció ekkor már semmi gyakorlati hatalommal nem bírt. 1947. április 1-én leszerelt, és a Brit Haderő folyósított számára nyugdíjat. 1948-ban másodszor is megnősült, a nála jóval fiatalabb lengyel színésznő Irena Anderset (szül. nevén Renata Bogdańska, 1920-2010) vette el. 1954. május 16-án altábornagyi rendfokozatot kapott. 1954-től tagja lett az emigráns kormány vezetését önkényesen gyakorló August Zaleskivel szemben felálló Hármak Tanácsának, melynek haláláig tagja maradt. 1956. január 1-én Anders ismét találkozott az ekkor már az USA elnökeként szolgáló Dwight D. Eisenhower-rel, akinek a lengyel hadsereg esetleges felkeléséről tett javaslatot, esetlegesen nyomás gyakorlásra használva azt a Szovjetunióval szemben. 1961-ben Anders ismét elutazott a tengerentúlra, ellátogatott Kanadába és az USA-ba, ahol találkozott John Fitzgerald Kennedy elnökkel. 1962-ben megkapta az USA kormányától a Lafayette-rendet. Az lengyel kereszténység ezredéves évfordulója alkalmából 1966. május 19-én, Londonban megtartott kongresszus egyik fő kezdeményezője és szervezője volt. 1969. májusában részt vett a Monte Cassino-i csata megvívásának 25. évfordulóján tartott megemlékezésen. A tábornok ekkor látogatott utoljára életében a csata helyszínére. Napra pontosan a csata 26. évfordulóján hunyt el Londonban, 1970. május 12-én. Holttestét 1970. május 23-án helyezték végső nyugalomra a Monte Cassino-i Lengyel Katonai Temetőben. Kitüntetései Virtuti Militari parancsnoki keresztje, tiszti keresztje, arany-és ezüst keresztje Fehér Sas-rend (posztumusz) Lengyelország Újjászületése érdemrend parancsnoki kereszt Függetlenség kereszt Vitézségi érdemkereszt (négyszer) Arany érdemkereszt kardokkal (négyszer) A Honi Hadsereg keresztje Emlékmedál a függetlenség 10. évfordulójára Május 3. medál Az 1919-21-es háború emlékmedálja Monte Cassino emlékkereszt Hosszú szolgálatért érdemérem Fehér Oroszlán-rend a Francia Köztársaság Becsületrendje Croix de Guerre Medaille Interallie Olasz Hadi Kereszt Szent Móric és Lázár-rend 1. osztálya Homayoun-rend 1. osztálya Szent György-rend 4. osztálya Szent Vlagyimir-rend kardokkal, 4. osztály Szent Anna-rend kardokkal, 2., 3. és 4. osztály Szent Szaniszló-rend kardokkal, 2. és 3. osztály Bath-rend parancsnoka Italy Star Defence Medal Legion of Merit parancsnoki fokozat Lafayette-rend Szent Száva-rend parancsnoki fokozat Mediaworks Hungary Zrt. A Mediaworks Hungary Zrt. 2014-ben létrejött magyar médiavállalat, számos napilap, magazin, weboldal kiadója Magyarországon. Története Megalakulását a svájci Ringier-hez tartozó Ringier Kiadó Kft. és a német tulajdonosi hátterű Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziójának köszönheti. Magyarországi leányvállalataik 2010-es összeolvadását az így létrejövő cég túlságosan nagy politikai befolyása és gazdasági piactorzító hatása miatt nem engedélyezte a magyar Médiatanács és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ezért a két nemzetközi cégnek magyar érdekeltségeik egy részétől meg kellett válniuk: 2014. január 23-án médiaportfóliójuk egy részét eladták Heinrich Pecina érdekeltsége, az osztrák Vienna Capital Partners (VCP) részére. A VCP összevonta magyar médiaérdekeltségeit, és ebből alakult meg a Mediaworks 2014. október 1-jén. A kiadócsoport több vállalatot fog össze, így a korábbi Ringier Kiadó, Axel-Springer Magyarország, Népújság, Petőfi Népe, Zöld Újság, Julius Magazines teljes tulajdona került a vállalatcsoportba és a Népszabadság Zrt. többségi tulajdonát. A kiadócsoporthoz tartozik ezen felül a korábbi Ringier Nyomda (Budatétényben, a Harbor Parkban), valamint az előfizetéses lapterjesztést végző MédiaLog. 2015. június 1-jétől a Mediaworks Hungary Zrt.-t és a csoporthoz tartozó leányvállalatokat Rónai Balázs vezette. 2015. március elejétől a Fanny hetilap megújult külsővel és új napon, szerdánként jelenik meg. A Mediaworks kiadásában a magazin eladott példányszáma közel megduplázódott. A kiadó 2015. március végén Tvműsor.hu címmel új tévémagazint indított. 2015 áprilisában a Lakáskultúra című prémium lakberendezési magazin is új külsővel, havilapként jelenik meg. 2015 májusában a Mediaworks megújította regionális lapjait. 2016. szeptember 30-án megvásárolta a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.-t (PLT) az Ost Holding GmbH-tól, ami a német Funke Médiacsoport (korábban WAZ) magyar leányvállalata. Ezzel egyebek mellett további négy megyei és egy városi napilap (Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap valamint a Dunaújvárosi Hírlap) kiadója lett. A vételárat üzleti titokként kezelték. 2016. október 25-én az Opimus Press Zrt. vette meg a cég részvényeinek 100%-át. Az Opimus Press Zrt. mögött sokan Mészáros Lőrincet sejtik, a Fidesz-közeli nagyvállalkozó azonban tagadta, hogy ő vette volna meg a Mediaworks-öt. Állítása szerint egyetlen egy Opimus részvénye sincs és nem is volt. Az új vezérigazgató a Magyar Idők napilap tulajdonosa, Liszkay Gábor lett. 2017. június 1-jén a sajtó közölte, hogy míg a Mediaworks mint anyacég veszteséges volt (11 milliárdos árbevétel mellett 2,5 milliárd forintos mínuszt hozott össze), addig a Népszabadság nyereséges. 2017. június 2-án a hvg. hu megírta, hogy a Magyar Idők Kiadó Kft. 2016-os éves beszámolójához leadott kiegészítő mellékletben a céltartalék fejezetben fel van tüntetve, hogy Liszkay Gábor, a Magyar Idők Kiadó Kft. 100 százalékos tulajdonosa, el fogja adni a céget a Mediaworks Zrt.-nek. A Magyar Idők Kiadó Kft. egy év alatt közel 1,5 milliárd forinttal növelte árbevételét, amely elérte a 2,4 milliárd forintot, így 2016-ban 375 millió forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el. Vezetői Vezérigazgatók: 2014. október 1. – 2015. május 26.: Mihók Attila 2015. június 2. – 2016. október 8.: Rónai Balázs 2016. október 8. – 2016. október 10.: Katona Viktor (megbízott) 2016. október 12. – 2016. október 27.: Door Tamás (megbízott) 2016. október 27. – : Liszkay Gábor (elnök-vezérigazgató) Médiaérdekeltségei A 2015-ös állapot szerint: Országos napilapok Nemzeti Sport Népszabadság Világgazdaság Regionális napilapok 24 óra ( Komárom-Esztergom megye ) Békés megyei Hírlap ( Békés megye ) Heves megyei Hírlap ( Heves megye ) Petőfi Népe ( Bács-Kiskun megye ) Tolnai Népújság ( Tolna megye ) Új Dunántúli Napló ( Baranya megye ) Új Néplap ( Jász-Nagykun-Szolnok megye ) Somogyi Hírlap ( Somogy megye ) Hetilapok Fanny Hajrá foci! Hot! magazin Képes Sport Vasárnap Reggel Grátisz Kétheti lapok Autó-Motor Havilapok Bravo Buci Maci Fanny Konyha Lakáskultúra Manager magazin Nemzeti Sport Magazin Kéthavi lapok Bravo Girl! Időszaki nyomtatott kiadványok Édes Élet Ínyenc Képes Sport Fans Népszabadság TOP kiadványok Sport&Life Test&Lélek hot! extra Digitális termékek automotor.hu bama.hu baon.hu beol.hu heol.hu Hírmátrix jegyed.hu kemma.hu lakaskultura.hu lapcentrum.hu mindmegette.hu neon.hu nol.hu nso.hu sonline.hu szoljon.hu teol.hu tvmusor.hu vg.hu Mátrai László Mátrai László (Budapest, 1909. január 17. – Budapest, 1983. november 7.) állami díjas filozófus, könyvtáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Életútja Józsefvárosi család fiaként született. Apja sárospataki tanárcsaládból származott. Lakatos volt, az első világháború idején a csepeli lőszergyárban dolgozott. Anyja Grimm Károly pékmester, az 1885-ben elhunyt szombathelyi polgármester lánya volt. Mátrai László a Tavaszmező utcai gimnáziumban, Kacsóh Pongrác matematikatanári működésének egykori színhelyén érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol többek között Pauler Ákos filozófiatörténeti szemináriumait, Gombocz Zoltán nyelvészeti és Horváth János irodalomtörténeti kurzusait, valamint Négyesy László stílusgyakorlatait látogatta. 1929-ben alapfokú magyar–német szakos tanári vizsgát tett, két évvel később védte meg A jelenkori esztétika főirányai című doktori disszertációját. Doktori szigorlatát filozófiából, esztétikából és magyar irodalomtörténetből tette le. 1933-ban Prohászka Lajos segítségével került be az Egyetemi Könyvtárba, ahol szakozóként kezdett dolgozni. Előbb segédőr, majd I. osztályú segédőr lett. 1939 és 1944 között az Eötvös József Collegiumban adott elő filozófiát. Egyidejűleg – Brandenstein Béla és Kornis Gyula javaslatára – magántanárként kultúrfilozófiát oktathatott az egyetemen. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945 februárjában az Egyetemi Könyvtár főigazgatójává nevezte ki. E posztját 1980-as nyugdíjba vonulásáig töltötte be. 1946-tól 1948-ig, majd 1957-től 1980-ig filozófiatörténetet oktatott az egyetemen. 1948-ig a Nemzeti Parasztpárt tagja volt, később belépett a kommunista pártba. 1964-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 1973 és 1980 között tanszékvezetőként is működött. 1949-től 1951-ig a Pedagógiai Főiskola logikaoktatója volt. 1948. július 2-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1962. április 6-án rendes tagja lett. 1953 és 1955, illetve 1960 és 1970 között a II. Osztály titkára, 1970 és 1979 között elnöke volt. 1945-ben a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete tudományos szakosztályelnökévé választották. 1957-től 1972-ig a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökeként, utóbb tiszteletbeli elnökeként tevékenykedett. Ellátta a Magyar Filozófiai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság titkári teendőit. 1937-ben a Párizsban székelő Institut International de Philosophie tagjává, 1972-ben alelnökévé választották. 1960 óta az International Union of the History and Philosophy of Science tagja volt. A Magyar Filozófiai Szemle, 1960-tól 1977-ig a Világosság, 1968 és 1983 között a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának elnöke volt. (Utóbbi testület munkájában 1945 óta részt vett.) Munkássága A két világháború között szellemtörténeti irányultságú írásokat publikált, a második világháború után a marxizmus híve lett. Elsősorban magyar és egyetemes filozófiatörténeti kutatásokkal foglalkozott; többek között írt a reneszánsz filozófiáról, Kopernikuszról, Holbachról és Hegelről. Kutatásai közben az Egyetemi Könyvtár anyagában felfedezte Giordano Bruno Cantus Circaeus című, 1582-es munkájának egyetlen magyarországi példányát, valamint a 16. században élt spanyol pszichológus, Juan Huarte egy indexre tett művét. Fogarasi Bélával és Lukács Györggyel 1950-ben újraindította a Filozófiai írók tára című sorozatot. Tudományos publikációit a Nyugat, az Apollo, az Athenaeum, a Társadalmi Szemle, a Magyar Könyvszemle, a Kortárs és a Magyar Filozófiai Szemle című folyóiratok közölték. Könyvtárvezetői működése első éveit a világháborús romok eltakarítása, az intézmény újjászervezése jellemezte. Előbb a háború idején megjelent angol, majd svájci könyvek gyűjteményéből szervezett kiállítást. Nevéhez fűződik a könyvtári anyagok rekatalogizálásának irányítása, a folyóiratok számonkénti nyilvántartása, új raktári rend, a tizedes osztályozású szakkatalógus és – elsőként Magyarországon – a tárgyszókatalógus bevezetése. Díjai, elismerései 1940-ben Baumgarten-jutalomban, 1942-ben Baumgarten-díjban részesült. 1955-ben Munka Érdemrenddel, 1969-ben és 1970-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntették ki. 1975-ben megkapta az Állami Díj II. fokozatát tudományos és tudományszervezői tevékenységéért, életművéért. 1981-ben Szocialista Magyarországért Érdemrendet kapott. Értékelése, emlékezete 1968-as köszöntőjében Kőhalmi Béla Mátrai tudomány- és könyvtárszervezői munkásságáról, valamint alkotótevékenységéről értekezett. Fukász György „a magyar filozófiai élet egészséges fejlődésének egyik legfőbb inspirátoraként, szervezőjeként és irányítójaként” jellemezte. Havasi Zoltán Mátrai „irracionális eszmei áramlatok” elleni küzdelmére, humanizmusára emlékeztetett nekrológjában. Futala Tibor „rendületlenül rosszmájú, sziporkázóan szellemes és pallérozottan zseniális” embernek tartotta. Rózsa György szerint Mátrai „könyvtárosi-közéleti tevékenysége egyértelműen káros volt, a könyvtár és információ ügyét, amennyire csak tudta, igyekezett lejáratni az Akadémián”. Kenedi János a „század egyik legcinikusabb magyarjának” nevezte egy Csizmadia Ervinnek adott interjújában. Heller Ágnes visszaemlékezésében „opportunista dzsentriként” jellemzi Mátrait, „aki néhány filozófiai művet rosszul lefordított, és minden rendszert kiszolgált”. Szerinte nem hitt sem a filozófiában, sem a Kádár-rendszerben, de minden felsőbb utasítást végrehajtott annak érdekében, hogy megtartsa igazgatói posztját és az azzal járó privilégiumokat. Főbb művei A jelenkori esztétika főirányai (Budapest, 1931) Modern gondolkodás (Budapest, 1938) Élmény és mű (Budapest, 1940, 1973) Mátray László: Jellemtan (karakterológia) ; Országos Közoktatási Tanács, Bp., 1943 ( Nemzetnevelők könyvtára IV. Gyermek- és ifjúságtanulmány ) Haladás és fejlődés (Budapest, 1947) Gondolat és szabadság (Budapest, 1961) Régi magyar filozófusok. XV-XVII. század ; vál., bev., jegyz. Mátrai László; Gondolat, Bp., 1961 ( Nemzeti könyvtár Filozófiatörténet ) Alapját vesztett felépítmény (Budapest, 1976) A kultúra történetisége. Válogatott tanulmányok és cikkek (Budapest, 1977) Műhelyeim története ; Szépirodalmi, Bp., 1982 ( Műhely ) III. (IV.) István pápa III. (IV.) István (latinul: Stephanus), (723 k., Tossina vára, Siracusa – 772. január 24., Róma) lépett a pápai trónra 95.-ként a történelem folyamán 768. augusztus 1-én. A hivatalos vatikáni iratok III. Istvánként emlékeznek meg róla, hiszen II. István megválasztása óta az István nevű egyházfők számozása eltér a történészek és a klérus szerint. István csak hosszas viták, és harcok után léphetett trónra. Jó kapcsolatban maradt a frankokkal, de Desiderius longobárd király sok fejtörést okozott a pápának. Pontifikátusa alatt 769-ben egy fontos zsinatot hívott össze. Élete 720 körül látta meg a napvilágot Szicíliában. Apját Olivusnak hívták. Papi hivatását bencés szerzetesként kezdte, ahol hamar elismert tudásra tett szert. Igazán csak később került a klérus legfőbb hivatalának közelébe. I. Pál pápa halála után a pápaválasztó zsinaton Toto, a szíriai Nepi hercege toszkánai katonák segítségével a választáson részt vevő katonákat meggyőzte, hogy egy laikust, II. Konstantint válasszák meg egyházfőnek. A seregnek sikerült is Konstantint a pápai trónra ültetni, de hivatalosan a klérus nem volt hajlandó megerősíteni őt hivatalában. Így Kristóf pápai kancellárja a longobárd uralkodó, Desiderius segítségét kérte a törvénytelen egyházfő eltávolításához. A király katonái 768 júliusában végül sikerrel lemondatták Konstantint, de a longobárdok vezére, Waldipert 768. július 31-én önkényesen Fülöpöt tette meg az egyház fejének. A klérus a szerzetes kinevezését sem akarta elfogadni, és még aznap meg is fosztották hivatalától. Ekkor került a viták középpontjába István, akit a klérus nyomására 768. augusztus 1-jén választottak meg. Ugyanazon a napon fel is szentelték a hivatalos egyházfőt. István első dolga volt, hogy eltörölje az ellenpápák minden intézkedését. 769 áprilisában Rómába zsinatot hívott össze. Ennek a gyűlésnek a legfőbb témáját Konstantin ellenpápává választása adta, ugyanis a klérust mélyen felháborította, hogy egy laikus ember tölthette be ezt a pozíciót. A zsinat úgy határozott, hogy laikusok többé nem vehetnek részt a pápaválasztáson, és az egyházfő is csak a bíborosok közül kerülhet ki. A római nép jogát a megerősítésre korlátozták. 771-ben Frankföldnek új uralkodója lett. Nagy Károly udvarával István kitűnő kapcsolatokat épített ki, és a frankokkal együttműködve elérte, hogy a longobárdok bizonyos területeket visszaadjanak a pápának. Azonban Desiderius király is értett a diplomáciához, és hamarosan férjül adta leányát Nagy Károlyhoz. Ezzel szövetségre lépett István egyik legnagyobb ellenfelével. Az új Karoling uralkodó trónra lépésének esztendejében István megbetegedett. A súlyos beteg egyházfőt kijátszva Desiderius szövetségesévé tette a pápa kancellárját, Afiarta Pált, akinek segítségével több személyi döntést is kikényszerített az egyházfőből, amelyek nem voltak igazságosak. A longobárd király Isztria klérusát is megpróbálta skizmába taszítani, de végül István levele meggátolta Desiderius kísérletét. Hosszú szenvedés után végül 772. január 24-én halt meg. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Mikola István Mikola István Ferenc (Veszprém, 1947. szeptember 8. –) orvos, politikus, 2000-től 2002-ig az Orbán-kormány egészségügyi minisztere, 2006-ban a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje. Tanulmányai A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen diplomázott 1972-ben. Később belgyógyászi és infektológus szakvizsgát tett. 1991-ben az USA-ban, majd Kanadában egészségügyi szervezéstan, illetve kórházi menedzsment posztgraduális képzésen vett részt. Orvosi pályafutása 1972 és 1990 között az ajkai Magyar Imre Kórház belgyógyász, illetve infektológus szakorvosa. 1981 és 1990 között osztályvezető főorvos. 1989 és 1990 között a kórház főigazgatója is. 1990 és 1995 között a budapesti Szent László Kórház főigazgatója, ezután 1997-ig a Fővárosi és Pest Megyei ÁNTSZ járványügyi osztály vezetője, majd 1999-ig a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. 1999-ben kinevezték az Országos Vérellátó Szolgálat igazgatójává, amely posztot miniszteri kinevezéséig viselte. Az MTA Környezet és Egészség Bizottság tagja, illetve a Magyar Kórházszövetség elnöke volt. Alapító tagja a Magyar Zoonózis Társaságnak és a Magyar Egészségügyi Társaságnak, valamint főszerkesztője volt a Kórház című szakmai lapnak. Számos (74) orvostudományi publikációt jegyez, munkatársaival több fertőzőbetegség hazai diagnózisát honosították meg, illetve diagnosztizáltak és a szakirodalomban elsőként írtak le (így gyógyíthatóvá tettek) olyan betegséget (humán parapox vírus), amely előtte csak állatokban volt ismert. Politikai tevékenysége 1989 és 1990 között az átalakult Hazafias Népfront alelnöke volt. Később belépett a KDNP-be, amelynek 1994 és 1995 között alelnöke volt. Az 1997-es szakadás során kilépett a pártból. A párt 2002-es újjászervezése után elnök-helyettes. 2003-ban a KDNP-ből átlépett a Fidesz-be, ahol az Egészségügyi Egyeztető Fórum vezetője lett. 1991 és 1993 között a társadalombiztosításért felelős kormánybiztos volt. Az 1994-es országgyűlési választáson egyéni képviselőjelöltként indult a KDNP színeiben, de nem jutott be a parlamentbe. Gógl Árpád lemondása után 2000-ben kinevezték az Orbán-kormány egészségügyi miniszterének. Hivatali ideje alatt egyezett meg az állam a gyógyszergyártókkal arról, hogy a gyógyszerárak infláció felett nem emelkednek. 2001-ben – a jobboldali irányítású Szegeden és a baloldali irányítású Kiskunhalason ekkor történnek az első komoly kórházmagánosítási kísérletek – az egészségügyi intézmények privatizációjának híve volt. A szegedi kísérletet „ígéretes”-nek nevezte; és kezdeti ellenkezését megváltoztatva hamarosan megkezdte az ún. első kórháztörvény vagy kórházprivatizációs törvény kidolgozását, aminek terve szeptemberben már nyilvánosságra is került. A terv Mikola szándéka szerint az egészségügyi privatizáció jogi szabályozásának alapja lett volna – az Országgyűlés decemberben el is fogadta. Mind a törvény, mind egyéb tevékenysége sok szakmai és politikai vitát váltott ki, a Fidesz frakcióját is megosztotta, viszonya több szakmai szervezettel megromlott és lemondását is felajánlotta Orbán Viktor akkori miniszterelnöknek – ennek ellenére miniszterségét "sikertörténetnek" nevezte, bár közvéleménykutatások szerint utolsó előtti volt a kormánytagok népszerűségi sorrendjében. Posztját a 2002-es kormányváltásig viselte. A 2002-es önkormányzati választás után rövid ideig a Pest Megyei Közgyűlés tagja volt. Privatizációpárti hozzáállása már az első kórháztörvény elfogadásakor megváltozott - miután kiderült, hogy kockázatitőke-befektetők állnak számos ügylet mögött - és a szegedi és halasi kísérlet „sikeres megakadályozásáról” beszélt. A kormányváltás után másokkal együtt hevesen bírálta a kormány által elfogadásra benyújtott – és alkotmányossági hibák miatt megbukott – második kórháztörvényt, valamint a kormány későbbi privatizációs politikáját, annak negatívumai miatt. A 2006-os országgyűlési választások előtt meglepetésre Orbán Viktor, a Fidesz elnöke őt jelölte az újonnan kialakítandó miniszterelnök-helyettesi posztra (a rendszerváltás idején megszüntették ezt a pozíciót). A kampány során tett kijelentései gyakran megütközést keltettek; sokak szerint azonban kijelentéseit – kampánycélból – összefüggésükből kiragadva és elferdítve értelmezték. A Fideszen belülről is érték olyan bírálatok, amelyek szerint nyilatkozatai ártottak a párt kampányának. 2006-ban és 2010-ben is pártja Fejér megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe. 2006-tól 2010-ig az egészségügyi bizottság alelnöke volt, 2010-től pedig elnöke. 2011 márciusában lemondott képviselői mandátumáról, mivel kinevezték az OECD párizsi magyar nagykövetének. 2014-től biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár. Családja Harmadszor is elvált, 3 gyermek édesapja. Öccse, Mikola Bálint, gyógyszerész, a Magyar Gyógyszerész Kamara volt alelnöke. Tököl HÉV-állomás Tököl HÉV-állomás egy HÉV-állomás Tököl településen, melyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) üzemeltet. Megközelítés tömegközlekedéssel Elővárosi busz: 673 Karacsáj-tó A Karacsáj-tó (oroszul: озеро Карачай) Oroszország Cseljabinszki területén, a Déli-Urál hegyei között elhelyezkedő kis kiterjedésű tó. 1951-től a környéken üzemelő, radioaktív anyagokat feldolgozó Majak-vegyikombinátból nagy mennyiségű radioaktív hulladékot engedtek a tóba. Történet Az 1960-as években kezdődött a tó kiszáradása. Területe az 1951-es 0,5 km²-ről 0,15 km²-re (1993-ban mért adat) zsugorodott. 1968-ban a tó környékének aszályos időjárása miatt a szél a kiszáradt tómederből a radioaktív port széthordta, több milliónyi embert 185 petabecquerel sugárzásnak kitéve. Washingtoni jelentés Egy washingtoni jelentés szerint a Karacsáj-tó nukleáris szennyezés tekintetében a Föld legszennyezettebb pontjai közé tartozik. A tóban felgyülemlett szennyezés 4,44 EBq (exabecquerel) mennyiségű radioaktivitást bocsát ki. Ebből 3,6 EBq-t a cézium–137 és 0,74 EBq-t a stroncium–90 izotópok sugárzása teszi ki. Összehasonlításul, a csernobili reaktorbalesetnél 5–12 EBq radioaktív sugárzás szabadult fel, ami ráadásul nem koncentrálódott egy helyre. A sugárzási szint egy 1990-ben végzett mérés alapján a washingtoni jelentés szerint a tó partján 600 röntgen volt óránként. Ez több mint az egy óra alatt begyűjthető, az emberre halálos dózis. Cerro Largo megye Cerro Largo egy megye Uruguayban. A fővárosa Melo. Földrajz Az ország keleti részén található. Megyeszékhely: Melo Forrás http://www.imcanelones.gub.uy/ http://www.cerrolargo.gub.uy/ Krím Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik. Területén 2014-ig az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság és az ettől különálló Szevasztopol város régiója volt található. A többségben orosz lakosságú félszigetet 2014-ben az ukrán forradalmat követően Oroszország megszállta. A két régióban 2014. március 16-án vitatott legitimitású népszavazást tartottak, amin a szavazás szervezői szerint a részvételi arány igen magas volt és a résztvevők elsöprő többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett foglalt állást. A helyi vezetés a döntésre hivatkozva kezdeményezte a csatlakozást Oroszországhoz, Putyin orosz elnök pedig bejelentette a terület bekebelezését. Két hónappal később az orosz elnök Civil Társadalmi és Emberi Jogi Tanácsának honlapjára rövid időre kikerült egy jelentés, ami szerint a részvétel 30%-os volt, a csatlakozást pedig csak körülbelül a megjelentek fele támogatta. A „népszavazás” eredményét és a terület orosz bekebelezését a nemzetközi közösség elsöprő többsége elutasítja. Földrajz A szabálytalan formájú félsziget többnyire tagolt partjainak teljes hossza 1000 km, az Azovi-tenger felől alacsonyak. A folyók nem hajózhatók; köztük a legjelentékenyebbek a Szalhir, a Buzulcsa, a Buiuk-Karaszu, az Alma és a Kacsa. A tavak száma mintegy 400, de mind kicsi. A hőmérséklet enyhe, különösen a félsziget déli részén található Krími-hegység által a hideg szelek ellen védett délkeleti partvidéken. Az északi rész sztyeppe, a jellemző éghajlattal, a hegyekben jajlák, a nyári legeltetésre használt erdőmentes legelők találhatók. A félszigetnek nincs elegendő saját édesvízkészlete. Korábban csatornákon keresztül a Herszoni területről kapott vizet, amit az orosz annexió után az ukránok elzártak. Klíma Szimferopolban a nyári középhőmérséklet 8,5 °C, Szevasztopolban 9,4 °C, a téli amott −0,9 °C, emitt −2 °C. A hegyes vidékek termékenyek, a sík részek sztyeppék. Élővilág A partok közelében a növényzet olyan, mint a Földközi-tenger mellékén: megterem a szabadban a babér, füge, gránátalma, pisztácia, mandula, datolyaszilva stb. A sztyeppék ellenben ásványkincsekben gazdagabbak; a són kívül porfírt bányásznak rajtuk és különböző színű márványt. Lakosságát és gazdasági életét l. Tauria. Természetvédelem Védett területek: Krími természetvédelmi terület ( Кримський природний заповідник ) Alusta közelében, területe 44 175 ha, 1923 -ban alapítva. Krími Nagy Kanyon ( Великий каньйон Криму ) közel a Jalta – Bahcsiszeráj hegyi úthoz. 3 km hosszú, legmélyebb része 320 m, legkeskenyebb 3–5 m. Aja-fok, állami védett terület ( Державний ландшафтний заказник «Мис Айя» ) Szevasztopol közelében, Balaklavai járásban. Területe 1132 ha. Új Világ védett terület ( Новий Світ заказник ) Novij Szvit település körül, Szudák város közelében. Területe 477 ha. Ak-Kaja hegy ( Ак-Ка́я , Aq Qaya , jelentése fehér szikla) természetvédelmi terület a Krími-hegység keleti felén, Bilogorszk város közelében. Magassága 315 m. Medve-hegy vagy Ajudag ( Ведмі́дь-гора́ , Аюда́г ), hegy Krím déli partján. A Nagy-Alusta és a Nagy-Jalta szélén található. Magassága 577 m, északnyugati irányban 2400 méter, a tengertől 2-2,5 km-re. Teljes területe 4 km². 1947 óta védett természeti terület. Nikitszkij állami botanikus kert ( Державний Нікітський ботанічний сад ) 7 km-re Jaltától , Nikita településnél. Kazantip Természetvédelmi Terület ( Казантипський природний заповідник , oroszul Казантип, Казан-Тип , tatárul Qazan ), földnyelv az Azovi-tenger északkeleti részén. Területe 450 ha. Kelet-Krím, Leninszkij járás, Scsolkino város közelében. Karadag Természetvédelmi Terület (Карадазький природний заповідник) 28,74 km², Délkelet-Krímben, Feodoszijától 36 km-re, Koktebel közelében. Martjan-fok ( Мис Мартьян ) Természetvédelmi Terület, Jalta közelében. 240 ha. Mogabi (Могабі)-hegy, az Aj-Petri hegységben Krím déli partján, Livadia és Koreiz falvak között található. Tengerszint feletti magassága 804 m. A Jaltai Hegyi Erdő természetvédelmi terület része. Az északi részen Karagol hegyi tó 578 m magasságban. „Varázskikötő” Nemzeti Park (Національний природний парк «Чарівна гавань») Nyugat-Krímben, Jevpatorijától 70 km-re, Csornomorszke (Чорноморське) településnél. Területe 6270 ha. Opukszkij Természetvédelmi Terület ( Опукський природний заповідник ). Jellegzetes pusztai táj 5 km-re a Fekete-tenger partjától. Határos az Uzunlarszkoje-tóval. Teljes területe 1 593 ha. Oreandai Kereszt-hegy ( Хрестова гора (ukránul) , Ур'янда , Ургенда-Ісар tatárul: Uryanda İsar ) 204 m magas. A hegyen egy középkori vár-település (XV. század) romjai láthatók. Jaltai hegyi erdő ( Ялтинський гірсько-лісовий ) Természetvédelmi Terület. Teljes területe mintegy 14 523 ha. 1973 -ban hozták létre. Találhatók itt védett fenyők, bükk- és tölgyerdők, mediterrán aljnövényzet. A növényvilága 1356 fajból áll, közöttük 115 őshonos. Állatvilága 37 emlősfajt, 113 madárfajt, 11 fajta hüllőt és 4 fajta kétéltűt tartalmaz. Története Krím ógörög neve Tauriké Kherszonészosz (Ταυρικὴ Χερσόνησος 'Tauriké félsziget') vagy egyszerűen Kherszonészosz volt, latinul Chersonesus Taurica. Már az i. e. 6. században görög gyarmatosításnak volt színhelye; itt alapították a görögök Pantikapaiont és Theodosziát (ma Feodoszija). Pantikapaion később külön állammá nőtte ki magát, és Boszporoszi Királyság néven hatalmát csaknem az egész Kherszonészoszra kiterjesztette. Ez államot meghódította a pontoszi VI. Mithridatész, akinek legyőzetésével a Római Birodalomhoz került. Mint a Bizánci Birodalom része, Gótia thémát alkotta; 375-ben a gótokat a hunok győzték le. Később a félsziget fölváltva a magyarok, kazárok, besenyők és kunok hatalmába került. A kunokat 1237-ben a tatárok űzték el, és Krímet 1441-ig a Kipcsak kánság alkotórészévé tették. Ugyanezen időben a genovaiak számos gyarmatot alapítottak rajta, amelyek közt Kaffa (ma Feodoszija) tett szert a legnagyobb gazdagságra. 1441-ben a Krími Tatár Kánságnak vált jelentékeny részévé. 1475-ben II. Mehmed szultán ezt török fennhatóság alá vetette. Az oroszok már Nagy Péter cár uralma alatt támadni kezdték a félszigetet, és Törökország az 1774-es kücsük-kajnardzsi békében Krím függetlenségébe beleegyezni kényszerült. A félsziget azonban a függetlenségét csak rövid ideig élvezhette. 1783-ban Sagin-Girei, az utolsó tatár kán birtokáról évdíj fejében az oroszok javára lemondott. A félszigeten találkozott II. József császár és király 1787-ben II. Katalin cárnővel, akivel szövetséget kötött a törökök ellen, és ez alkalommal mutatta Patyomkin herceg az általa építtetett falvakat (Potemkin-falu). Potyomkin a „Tauriai” melléknevet kapta. Tartja magát a mítosz, hogy a falvak fele csak papíron létezett. Valójában ezt valószínűleg csak Potyomkin moszkvai ellenfelei terjesztették. (Lásd még a II. Katalin szócikket.) 1854–55-ben Krím volt a színhelye a krími háborúnak. Az oroszországi polgárháborúban a fehér hadsereg ellenőrizte a területet. A vörösök 1921-ben foglalták el. A félsziget szovjet autonóm köztársaság (Krími ASZSZK) lett. 1941/42-során elfoglalták a németek. 1943 novemberétől 1944. májusáig tartottak a felszabadító harcok, a szovjet hadsereg ekkorra foglalta vissza a félszigetet. 1941-ben a németeket, 1944-ben pedig a tatárokat deportálták a félszigetről, valamint az oroszok által is letelepített bolgárokat, örményeket és görögöket. 1945. február 4–11. között Krímben, Jaltában rendezték a szövetséges nagyhatalmak vezetői közötti találkozót, a jaltai (esetenként krími) konferenciának nevezett tanácskozást, ahol a győztes hatalmak képviselői megrajzolták Közép- és Kelet-Európa háború utáni térképét. 1954. február 19-én Hruscsov kezdeményezésére az 1945-től már mint Krími terület az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságtól átkerült az Ukrán SZSZK-ba a Perejaszlavi Rada összehívásának 300. évfordulója alkalmából. 1991-ben Krími területből Krími ASZSZK-vá alakult, majd 1992. február 26-án Krími Köztársasággá vált, de Ukrajna része maradt. Ukrajnának Oroszországgal 2010-ben Harkivban kötött szerződése szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta 2042-ig tarthat fenn haditengerészeti támaszpontot Szevasztopolban és használhatja a parti kikötői infrastruktúrát, valamint a feodoszijai kikötőt. 2014-ben a Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetői kinyilvánították az ún. Krími Köztársaság függetlenségi szándékát Ukrajnától, amit egy vitatott legitimitású népszavazás március 16-án nagy többséggel megerősített. Orosz közlések szerint a népszavazáson részt vevők 95,7 százaléka tette le voksát az Ukrajnától való elszakadás mellett, míg a maradásra csupán 3,2 százalék szavazott. Valamivel több mint egyszázaléknyi szavazat érvénytelen volt. Március 16-án, a népszavazási eredmények közzététele után, Vlagyimir Putyin elnöki rendelet értelmében "figyelembe véve Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismerte el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik. Március 17-én az elnök a moszkvai Kreml György-termében soron kívüli beszédet intéz a parlament mindkét házához a félszigetnek és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz csatlakozása iránti kérelmével kapcsolatban. Március 18-án az orosz elnök jóváhagyta Krím csatlakozását célzó szerződéstervezetet. Április 26-án Ukrajna elzárta Krím vízellátását biztosító 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát. A rendszert 1961-71 között építették, a Kahovkai-víztárolónál kezdődik, és a félsziget keleti csücskén fekvő Kercs városánál ér véget. A rendszer másodpercenként háromszáz köbméter víz áteresztésére képes. A Forbes magazin május 6-án közölte, hogy egy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz köthető szervezet olyan adatsort tett közzé véletlenül az interneten, amely szerint a krími népszavazáson a hivatalosan közöltnél sokkal alacsonyabb részvételi arány volt, és sokkal kevesebben szavaztak az orosz csatlakozásra. A valós részvételi arány csak 30 százalék volt, és csak 50 százalék (vagyis az összes szavazópolgár 15 százaléka) szavazott a félsziget Oroszországhoz csatlakozására. Lakossága Lakossága 2001-ben 2 024 056 fő (ebből 58,3% orosz, 24,3% ukrán, 12,1% krími tatár, 1,4% fehérorosz, 0,5% tatár, 0,4% örmény, 0,2% körül zsidó, lengyel, moldován, azeri, 0,1% körül üzbég, koreai, görög, német, mordvin, csuvas, cigány, bolgár, grúz és mári, valamint karaimok, krimcsákok és egyéb nemzetiségűek). Az oroszok, ukránok, görögök és bolgárok többsége ortodox hitű, a krími tatárok szunnita muzulmánok. Elterjedt az izraelita, a katolikus és a protestáns vallás is. 2014. májusában közölt adatok szerint 7723 menekült érkezett Krímből Ukrajnába – leszámítva az elszakadt területen szolgálatot teljesítő katonákat –, de sokan vannak még, akik nem jelentkeztek a hatóságoknál. A menekültek közül 1862 nyugdíjas. A menekültek közül 2111 ember Kijevben tartózkodik. Popovics Lőrinc Popovics Lőrinc (Nádudvar, 1953. május 26. –) magyar szobrász A Szegeden élő művész kezdetben lemezdomborításokat készített, majd érdeklődése a kő plasztikák irányába fordult. Az utóbbi időben festett faszobrok kerülnek ki keze alól. Tanulmányai 1980-ban szerzett rajzszakos tanári diplomát a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatójaként. A Tábor utcai szabadiskolában Lapis András és Fritz Mihály tanítványa volt. Mesterének Rétfalvi Sándort tartja. Kiállításai 1977-től szerepel kisplasztikáival, érmeivel és kisgrafikákkal különféle kiállításokon. Csoportos kiállítások (válogatás) 1992 Nyári Tárlat, „Kinek Art” kiállítás Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged, Pécs: Fondéria Galéria; II. Országos Bronzöntő Telep Kiállítása. 1993 Dinamikus kompozíciók. II. Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Kiállítás, Boneville, (Franciaország) 1994 -97 Plein-Air, Városi Galéria, Csongrád , Kálvária Galéria, Szeged 1995 , 1996 , Plein-Air Nemzetközi Alkotótelep, Darmstadt, Németország 1996 Szegedi szobrászok, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1995 , 1997 XIV., XV. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs, József Attila Művelődési Központ kiállítóterme, Baja Önálló kiállításai (válogatás) 1989 Szeged 1990 „B” Galéria, Szeged, Nyári Tárlat 1991 Szépmíves Tárlat 1994 Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1995 Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged 1996 Csók Galéria, Budapest 1997 Szegedi Nemzeti Színház , Szeged, Baja 1999 Székesfehérvár 2000 Kaposvár , Pápa Köztéri művei (válogatás) 1993 Megyék országos gyűlése, emlékkő, Ópusztaszer , Nemzeti Történeti Emlékpark 1993 II. világháborús emlékmű, márvány, Szeged, Belvárosi temető 1995 Földosztási emlékmű, kő, Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark 1997 Áthatoló hasáb, kő, Csongrád , Művésztelep parkja 1998 Szent Borbála, szobor, bronz, Szeged 1999 Fordulópont, Szeged-Kiskundorozsma Díjai, elismerései (válogatás) 1990 Szeged város ösztöndíja 1993 II. világháborús emlékműpályázat I. díja, Szeged 1998 Szent Borbála-szoborpályázat, Szeged, III. díj Művésztelepek 1994 óta évente Plein-Air Nemzetközi Művésztelep, Csongrád 1995 , 1996 a darmstadti Szecesszió Egyesületének meghívása, Nemzetközi művésztelep, Mirabel ( Franciaország ) Léon Rosenfeld Léon Rosenfeld (1904. augusztus 14. – 1974. március 23.) belga fizikus. Életpályája 1926-ban PhD fokozatot szerzett a Liège-i egyetemen, később Niels Bohr munkatársa volt. Korai munkássága a kvantum elektrodinamika területén két évtizeddel megelőzte Dirac és Bergmann munkásságát.A lepton elemi részecske nevét Rosenfeld találta ki. Díjai, elismerései Francqui-díj (1949) Báthory Nándorné Báthory Nándorné, született Száhlender Ida (Nagyvárad, 1864. április 13. – 1932.) magyar írónő, több katolikus nőegylet tisztségviselője. Életrajz Száhlender Ida 1864 áprilisában született Nagyváradon. Apja, Száhlender Károly (1835-1917) vasútmérnök Thomas Sahländernek, gróf Széchenyi István heidelbergi származású ménesmesterének és állatorvosának, 1848-as nemzetőrnek a fia, anyja, Nábráczky Mária, Nábráczky János nagyváradi birtokos lánya volt. Tizenketten voltak testvérek, közülük tízen érték meg a felnőttkort, köztük Irma, Gyula (mérnök), Ferenc (orvos), Béla (1874-1955, katonatiszt), és Lajos (1877-1946, gyógyszerész). A Száhlender család 1868-ban Pestre, az Üllői útra költözött. Idát négyévesen beíratták Arabella kisasszony közeli kötőiskolájába, apjától pedig megtanult írni és olvasni. Édesapjának meggyőződése volt, hogy a jó egészség titka a szabad levegő és a sport, ennek megfelelően Ida hatévesen már tudott úszni. A család háziorvosa Báthory István, Semmelweis Ignác asszisztense volt. Idát és Irma nővérét apjuk a Veres Pálné elnöksége alatt álló Országos Nőképező Egyesület intézetében, az akkori legmodernebb leányiskolában taníttatta. 15 évesen jelentkezett tanítónői vizsgára, amit Veres Pálné nem engedélyezett, de édesapja felment az akkori közoktatási miniszterhez, Trefort Ágostonhoz, akit személyesen ismert. A vizsgát végül letehette, de azzal a megkötéssel, hogy az oklevelét csak 18 évesen veheti át. A vizsgára készülve azonban sokat idegeskedett, túlhajtotta magát, és a kevés alvás miatt kínzó fejfájás gyötörte, aminek az enyhítésére skatulyaszám szedett kinint. Egy idő után feltűnt a családnak, hogy nagyot hall. Több orvoshoz is elvitték, végül a híres bécsi Josef Gruber professzor (1827-1900), az Allgemeines Krankenhaus fülspecialistája megállapította, hogy a kinin-túladagolás következtében megvastagodott a hallóidege. Tanácsára Ida sokat gyakoroltatta a fülét, amiben segített zenei szenvedélye is. Ennek köszönhetően nem süketült meg, még ha idősebb korára tovább romlott is a hallása. Ida minden áron tovább akart tanulni, és bár gyerekkorában ódkozott a zongorázástól, a tanítónői képesítés megszerzése után naponta felváltva járt zongora-, összhangzattan- és énekórákra. A Nemzeti Zenedében Székely Imre zeneszerző (1827-1883) és lánya, Székely Ilona tanította. Kisebb koncertekhez ő is kapott felkéréseket, egy ilyen alkalommal ismerkedett meg Báthory Nándorral, a belvárosi reáliskola tanárával, egykori háziorvosuk, Báthory István bátyjával. Három hónap udvarlás után Báthory megkérte Ida kezét az édesapjától, de a család kikötötte, hogy az esküvővel meg kell várni a lány tizennyolcadik születésnapját. Így 1882 májusában lett Ida a nála 31 évvel idősebb férfi felesége. Rá egy évre megszületett első fiuk, László, majd pont Ida huszadik születésnapján a második, Károly, később pedig egy lányuk. Eleinte Báthory Istvánnal, annak Etelka lányával és a család más tagjaival együtt a Ráday utca 55-ben laktak, ám amikor Nándort 1889-ben kinevezték a belvárosi reáliskola igazgatójának, átköltöztek a Reáltanoda utcai szolgálati lakásba. Az iskola tanárai közül különösen jó viszonyba került Riedl Frigyessel, akinek a tanácsára újra foglalkozni kezdett művészettörténettel, a tőle kapott könyvek felkeltettek az érdeklődést a szépirodalom és a filozófia iránt is. Báthory Nándornál végzetes gégerákot diagnosztizáltak, 1905-ben hunyt el. Ápolásában segített szabadságát töltő hadnagy fia, László (1883-1905), aki a halottas ágyánál összeesett és egy korábbi, kezeletlen influenza következményeképpen szívrohamban meghalt. A kettős gyászt követően Báthoryné idegei felmondták a szolgálatot, egy semmeringi szanatóriumban kezelték egy hónapig. Még nem költözött ki az igazgatói lakásból, amikor felkereste Bárczy István polgármester és Lyka Károly műkritikus. Bárczyval gyerekkoruktól ismerték egymást. Mindketten szenvedélyes könyvkötők voltak, és ugyanazokhoz a tanárokhoz jártak a Zenedébe is. Lyka felajánlotta neki, hogy írjon beszámolókat bécsi kiállításokról az általa szerkesztett Művészet című kritikai lapba. Ezt követően rendszeresen publikált mind ebben a folyóiratban, mind pedig Bárczy lapjában, a Népművelésben. Mindig az özv. Báthory Nándorné nevet használta. A gyász elmúltával Báthoryné felelevenítette régi barátságait, és amit visszahúzódó, a csendes életet kedvelő férje mellett nem nagyon tehetett, gyakran látott vendégül nagyobb értelmiségi társaságot. Ebbe a körbe tartozott többek között a már említett Bárczy István, Lyka Károly és Riedl Frigyes, valamint olyan nevezetességek, mint Angyal Dávid történész, Berend Miklós orvos és író, Giesswein Sándor pápai prelátus, Jászai Mari színésznő, Kallós Ede szobrász, Lotz Károly festőművész és Szőgyény-Marich Júlia alapítványi nőegylet-elnök. Innentől kezdve sokat utazott – többnyire Károly fia társaságában – bejárta fél Európát, egész napokat töltött múzeumokban. 1908-ban Párizsban vendégeskedett az éppen hosszabb ideig ott tartózkodó fivérénél és annak feleségénél, itt érte élete meghatározó élménye. Hazaindulás előtt el akart búcsúzni a Notre-Dame-tól, és ahogy belépett a templomba, egyedül találta magát Istennel. Úgy érezte, spirituálisan újjászületett. Miután visszaért Budapestre és kipihente magát, levelet írt Rákosi Jenőnek, a Budapesti Hírlap szerkesztőjének, és útmutatást kért tőle, hogy miben lehetne hasznára egy modern nő szeretett hazájának. Rákosi a levelet teljes terjedelmében megjelentette a lap másnapi számában, és „A modern nő lelkiismerete” címet adta neki. Az írásra felfigyelt Prohászka Ottokár fehérvári püspök, és meghívta, hogy csatlakozzon az Országos Katolikus Nővédő Egyesülethez. Ajánlásával Báthoryné felkereste Stoffer Micit, az egyesület vezetőjét, akitől megkapta Prohászka „Diadalmas világnézet” című munkáját, és annak elolvasása után a püspök feltétlen hívévé vált. Az egyesület titkáraként Báthoryné szerkesztette 1913 és 1914 között a Dolgozó Nők Lapját. A háború alatt is aktívan részt vett az egyesület munkájában, gyűjtéseket szervezett. Túlhajszolta magát, ágynak esett, műtétre is szorult. Felépülése után egyre többet foglalkoztatta, hogy a háború miatt számos nő vállalt munkát, ám ha majd hazatérnek a férfiak, elveszítik az állásukat, nem fognak tudni mihez kezdeni. Elhatározta, hogy utat mutat nekik, és cikkeket írt a nőknek való pályákról, amin ő elsősorban a kertészethez kapcsolódó területeket értette. Miután kiderült, hogy ilyen képzést nem nagyon lehet kapni Magyarországon, fejébe vette egy gazdasági iskola létrehozását. Felkereste régi barátját, Bárczy István budapesti polgármestert, aki felhatalmazta, hogy keressen egy megfelelő fővárosi területet. 1917-ben megalakult a Maglódi úton a Fővárosi Kertgazdasági Szabadiskola „oly hadiárvák és özvegyek, valamint tizenhat évüket betöltött nők számára, akik főleg gyakorlati alapon tanulják meg a háztartás és a majorsági gazdálkodás minden ágát”. Az iskolát Báthoryné maga vezette. A Tanácsköztársaság alatt ugyan nem záratták be az iskolát, de komisszárok felügyelték. Az eredetileg az iskolát feloszlatni érkező Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztosnak is imponált Báthorynéék munkája. Városmajor utcai lakásába, ahol a gyerekei laktak, Szamuely Tibor barátnőjét telepítették be kényszerű lakótársnak, onnan vitték el a rendőrök a kommün bukása után. 1927-ben meghalt mentora, Prohászka Ottokár. Báthoryné ezután nem érzett már magában erőt a folytatáshoz, lemondott állásáról és visszavonult Máriaremetére. 1932-ben halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található. Művei Tündérvilág a Városligetben (Budapest 1914, illusztrálta Nagy Sándor és Nagy Sándorné Kriesch Laura) Az özvegyasszony két lánya (Budapest, 1914). Szlovák fordítás: Dve dcéry jednej vdovy (in Kalendár katolíckej l'udovej jednoty narok, 1915) Anyák köre (Budapest, 1916) Asszonyi életművészet (Budapest, 1917?, Prohászka Ottokár előszavával) Két anyáról. Népiratkák 322. Szent István Társulat Budapest , 1917 Hadi özvegyeink és leányaink jövöje; 60 uj életpálya oklevélnélkülieknek (1918) A lángész tüzében (önéletrajz, Budapest, 1928) Hogyan szerzett házat és földet Haladi Árva János? (Budapest, é. n.) Publikációk Malonyai Dezső: A magyar nép művészete I: A kalotaszegi magyar nép művészete (recenzió, in Művészet , 6. évfolyam, 4. szám, 1907) Szülő és iskola (in Népművelés , 1907/III) A tanuló ifjúság és a család (in Népművelés , 1907/IV) A gyermekek esztétikai nevelése (in Népművelés , 1908/9-10) Henri Hymans: Belgisches Kunst des 19. Jahrhunderts (recenzió, in Művészet 7. évfolyam, 4. szám, 1908) Nagy emberek gyermekkora I-II. rész (in Népművelés , 1909/7-8) A japán művészetről (in Művészet 10. évfolyam, 1. szám, 1911) Nádai Pál: Könyv a gyermekről (recenzió, in Művészet 10. évfolyam, 2. szám, 1911) Rubens városa (in Élet , 1912. január 14.) Madarassy Erzsébet (in Művészet 14. évfolyam, 2. szám, 1915) Mely szempontok irányítsák a szülőt leányai pályaválasztásánál? (in Népjóléti Tudósító . 6. sz.) A svéd iskolák szervezése (in Népművelés II, évszám ismeretlen) Nora község Nora község (svédül: Nora kommun) Svédország 290 községének egyike. A mai község 1971-ben jött létre. Települései A községben 9 település található: Medici Mária francia királyné Medici Mária (olaszul: Maria de’ Medici, franciául: Marie de Médicis; Firenze, 1575. április 26. – Köln, 1642. július 3.), a Medici-házból származó toszkánai nagyhercegnő, Francesco de’ Medici és Habsburg Johanna osztrák főhercegnő gyermeke, aki IV. Henrik francia királlyal kötött házassága révén Franciaország és Navarra királynéja 1600 és 1610 között, majd annak régense 1610 és 1617 között. Gyermekei egytől-egyig a kor neves uralkodócsaládjaiba házasodtak, gyermekei között van a későbbi francia király, XIII. Lajos, egy spanyol királyné, Izabella, egy savoyai hercegné, Krisztina, és egy angol királyné, Henrietta Mária. Család Francesco de’ Medicinek, Toszkána nagyhercegének és Habsburg Johanna osztrák főhercegnőnek leánya. Apai nagyszülei I. Cosimo de’ Medici toszkánai nagyherceg és Toledói Eleonóra nápolyi hercegnő, anyai nagyszülei I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna magyar királyi hercegnő voltak. IV. Henrik francia király nem sokkal azután, hogy elvált első feleségétől, a gyermektelen Valois Margit francia hercegnőtől, 1600. október 5-én Firenzében nőül vette Mária toszkánai hercegnőt, hogy annak hatalmas hozományából ki tudja fizetni saját tartozásait, s hogy biztosítsa a trónutódlást. A fényes ünnepségen a távol lévő vőlegényt megbízottja képviselte (per procurationem). 1601-ben Mária királyné megszülte Lajos trónörököst, a dauphint, majd a következő nyolc évben még öt gyermeket szült a királynak. Gyermekei: XIII. Lajos francia király ( 1601 . szeptember 27. – 1643 . május 14. ) Erzsébet ( 1602 . november 22. – 1644 . október 6. ), IV. Fülöp spanyol király felesége, Spanyolország királynéja, Krisztina Mária ( 1606 . február 10. – 1663 . december 27. ), I. Viktor Amadé savoyai herceg felesége, Miklós ( 1607 . április 16. – 1611 ), Orléans hercege, gyermekkorban meghalt. Gaston ( 1608 . április 25. – 1660 . február 2. ), Orléans hercege, a Monsieur. Henrietta Mária ( 1609 . november 25. – 1669 . szeptember 10. ), I. Károly angol király felesége, Anglia királynéja. IV. Henrik és Mária A IV. Henrik francia királlyal kötött házassága a Mediciek számára presztízs-növekedést jelentett. A franciák azonban szinte azonnal kimutatták ellenérzésüket új királynéjuk irányt, aki nem volt sem különösebben fiatal, sem vonzó, nem tűnt intelligensnek sem. Annak ellenére, hogy biztosította a Bourbonok dinasztikus jövőjét, kapcsolatuk megromlott. Mária neheztelt férje állandó hűtlenkedése miatt, a király pedig megvetette feleségének gátlástalan firenzei kegyenceit, a kalandor Concino Concinit († 1617) és annak feleségét, Leonora Dori Galigait († 1617). A velük szervezett mulatságok szinte mindenkit ellene fordítottak. IV. Henrik francia király 1610. május 14-i meggyilkolása után a párizsi parlament az özvegy Mária királynét – a fiatal XIII. Lajos mellé – régenssé nyilvánította. Az özvegy anyakirályné 1617-ig irányította Franciaországot. Politikája Concini tanácsára Mária szakított férje spanyolellenes politikájával, a katolikusok élén Madridhoz közeledett. Az állami bevételeket elherdálta, és megalázó engedményeket tett a lázadó nemeseknek. Bár XIII. Lajos 1614-ben nagykorú lett, Mária és Concini ezt nem vette figyelembe és az ő nevében kormányoztak tovább. Mária azt is megszervezte, hogy Lajos 1615. november 9-én feleségül vegye a szintén 14 esztendős Anna infánsnőt, III. Fülöp spanyol király leányát. 1617. április 24-én Lajos király híve, Nicolas de L’Hospital, Vitry bárója, a királyi gárda parancsnoka agyonlőtte Concinit a Louvre felvonóhídján, Máriát pedig Blois-ba száműzték. Ezzel megkezdődött Mária pokoljárása. Az anyakirályné 1619 februárjában megszökött és lázadást robbantott ki. Legfőbb tanácsadója, Richelieu luçon-i püspök olyan békét kötött, amely lehetővé tette, hogy Mária külön udvart tartson Angers-ben. A titkos üzenetváltásokat József atya, kapucinus szerzetes közvetítette, aki mind Mária, mind Richelieu feltétlen bizalmát bírta. Miután 1620 augusztusában Mária második lázadását is leverték, Richelieu-nek másodszorra is sikerült kedvező feltételeket kijárni. 1622-ben Máriát visszafogadták a királyi tanácsba, megszerezte a bíborosi kalapot Richelieu számára, 1624-ben pedig rábeszélte fiát, Lajost, hogy tegye meg a kardinálist főminiszterévé. Politikai mellőzése Richelieu bíboros azonban nem akart Mária anyakirályné bábja maradni. A főminiszter a katolikus spanyolok helyett a protestáns hatalmakkal kötött szövetséget, emiatt Mária 1628-ra Richelieu legádázabb ellenségévé vált, és 1630-ban azt követelte fiától, bocsássa el főminiszterét. XIII. Lajos azonban Richelieu bíboros mellé állt, és 1631 februárjában Compiègne-be száműzte anyját. Mária anyakirályné még az év júliusában Spanyol-Németalföldre, Brüsszelbe, majd Angliába menekült, és sohasem tért vissza Franciaországba. Tizenegy évvel később elhagyottan halt meg Kölnben, de azt még megérte, hogy megszülettek unokái (XIII. Lajos fiai), Lajos trónörökös 1638-ban, Fülöp, Orléans hercege pedig 1640-ben. Mária legidősebb fia, XIII. Lajos király 1643. május 14-én, 41 éves korában halt meg, napra pontosan 33 évvel apjának tragikus körülmények között bekövetkezett halála után. Érdekesség Az 1600 őszén megtartott esküvő egy nagy jövőjű zenei műfaj, az opera születésnapja; ez alkalommal mutatták be az Uffiziban Giulio Caccini († 1618) és Jacopo Peri († 1633) első zenedrámáit. Regényszereplő A francia regényíró, Robert Merle († 2004) „Francia história” nevű kalandregény-sorozatában Medici Mária korát és politikáját ismerteti meg olvasójával. A sorozat kötetei: Libben a szoknya [ford. Mihancsik Zsófia], Budapest : Európa, 2005 . A gyermekkirály [ford. Pór Judit], Budapest : Európa, 2005 Az élet rózsái [ford. Pór Judit …, Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005 . Liliom és bíbor [ford. Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005 . Veszedelem és dicsőség [ford. Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005 . Ármány és cselszövés [ford. Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005 . Rövid pályás úszó-világbajnokság A rövid pályás úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páros évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny. A bajnokság rövid pályás, azaz nem a szokásos 50 méteres versenymedencében, hanem 25 méteres medencében zajlik. Az első rövid pályás úszó-vb-t 1993-ban rendezték. 549-es busz Az 549-es jelzésű regionális autóbusz Nagykőrös, Szabadság tér és Nagykőrös, vasútállomás között közlekedik. A járatot a Volánbusz üzemelteti. Története A korábbi 2481-es járat 2016. december 11-étől 549-es jelzéssel közlekedik. Magdics István Magdics István (Ráckeve, 1850. december 17. – Székesfehérvár, 1937. augusztus 30.) székesfehérvári egyházmegyei áldozópap és plébános, pápai prelátus, éneklő kanonok, címzetes prépost. Élete Magdics József, Ráckeve város számtartója, és Szlávits Cveto fia. A gimnáziumot a pesti kegyesredieknél végezte 1869-ben; ekkor a székesfehérvári püspöki megyében lett papnövendék. A papnevelői négy osztályt Székesfehérvárt és a pesti központi papnevelőben végezte és 1873. július 22-én áldozópappá szenteltetett fel. Segédlelkész volt 1873. augusztus 8-tól Budakeszin, 1874. augusztus 8-tól Törökbálinton, november 1-től Dunapentelén. 1876. október 1-től püspöki szertartó, könyvtárnok, tollnok és protokollista, 1877-ben a szentszék aljegyzője, 1881-ben rendes hites jegyzője, 1884-ben pedig szentszéki ülnök lett. 1892-ben etyeki adminisztrátornak nevezték ki és 1893-tól ugyanott volt plébános. 1914-ben kanonok lett, egyúttal főtanfelügyelő, a székesfehérvári egyházmegye római katolikus tanítóegyesület elnöke, valamint a helyi ciszterci főgimnázium főbiztosa is volt. Tagja volt Fejér megye törvényhatósági bizottságának, a Szent Imre római katolikus óvoda védnöke, a martonvásári megyei árvaház igazgatósági tagja, a városi és megyei múzeum elnöke, a Conventus Albensis Foed. Emericanae dominusa és az iskolánkívüli nevelési bizottságnak is tagjaként működött. A II. osztályú vöröskereszt érdemrenddel ismerték el háborús lelkészi érdemeit. Elhunyt 1937. augusztus 30-án este 7 órakor, élete 87., áldozópapságának 63. évében. Örök nyugalomra helyezték 1937. szeptember 1-jén délután a székesfehérvári sóstói római katolikus temetőben. Cikkei a Magyar Államban (1877-86.), a székesfehérvári Szabadságban és a Székesfejérvár és Vidékében (1885-89.) Munkái Szent beszéd Fürész József ujmiséje alkalmával. Székesfejérvár, 1884. Szent beszéd szent István első apostoli magyar király ünnepén, a székesfehérvári székesegyházban. U. ott, 1884. Egy lap a székesfehérvári szent Ferenczrendű zárda és templom történetéből. U. ott, 1886. Diplomatarium Ráczkeviense. Székesfejérvár, 1888. (Ism. Századok 1889.) Álneve és jegyei Kevei, M., *. Bodzaforduló Bodzaforduló (románul Întorsura Buzăului, németül Bodsau) város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében, a magyar nyelvterület szélső határán, az ún. Kis-Szibériában, ahol télen nem ritka a mínusz 30 °C sem. Története Magyarbodza település 1918 után vált szét Bodzaforduló (Întorsura Buzăului), Bodzavám (Vama Buzăului) és Szitabodza (Sita Buzăului) helységekre. 1968-ban Bodzafordulóhoz hozzácsatolták Fenyőst, Nagy- és Kisvirágospatakot, illetve Tálpatakot. Ekkor kapta városi rangját is. Népesség 2002-ben a lakossága 8926 fő, ebből 8853 fő román, 57 magyar és 15 cigány volt. Látnivalók Ortodox Szent György -templom ( 1840 ). Helyén egy 1753 -ban épített fatemplom volt. Nagyvirágospatak templomában több, 19. századi, fára festett ikon látható. A városban működik a „Ciobănașul” állami népi együttes. Minden év augusztusában azonos névvel folklórfesztivált rendeznek. A Földgömb A Földgömb a Magyar Földrajzi Társaság hivatalos kiadványa, tudományos és ismeretterjesztő magazin, mely havonta jelentik meg. Az első számot 1929-ben adták ki. A magazin mottója: „Ésszel járom be a Földet!” – mely a Magyar Földrajzi Társaság első alelnöke, Vámbéry Ármin által megfogalmazott gondolat. Áttekintés A magazin havonta jelenik meg, ismeretterjesztő írásokat tartalmaz felfedezőutakról, Földünk vidékeiről és az ott élő népekről, természeti problémákról. Minden lapszámban megtalálható legalább egy magyarországi, egy európai, illetve egy tengerentúli területtel foglalkozó írás. Története Az alapítás A 20. század elején a Magyar Földrajzi Társaság tagjaiban megfogalmazódott egy a földrajztudományt népszerűsítő folyóirat alapításának gondolata. Az első lapszámot Milleker Rezső saját erőforrásaiból jelentette meg 1929. őszén Debrecenben. A havonta megjelenő folyóirat egyre népszerűbb lett, olvasóinak száma igen gyorsan gyarapodott. 1934-ben Milleker Rezső a Magyar Földrajzi Társaságnak adományozta a megjelentetés jogait és feladatát. Így az újabb számok már Budapesten készültek, szerkesztői Baktay Ervin és Kéz Andor voltak. A második világháború lezárását követően hosszú ideig nem jelent meg új lapszám és a későbbi beindítás meghiúsult. Az újjászületés A Földgömb újbóli megjelenése és újraalapítása Dr. Nemerkényi Antalnak, a Magyar Földrajzi Társaság 1993-ban megválasztott főtitkának az ötlete volt. 1999-ben alakult meg a lap újbóli kiadója, a Földgömb ’99 Kft. Jelentős mennyiségű cikk és képanyag gyűlt össze a hosszú idő alatt, így az újból kiadott folyóirat számai tartalmasak és jó minőségűek voltak, ezért hamar népszerű lett. Nemerkényi Antal szinte egymaga szerkesztette a lapot, ám a sokrétű kiadói teendőkkel egy idő után külső céget kellett megbízni. 2005-ben Nemerkényi Antal elhunyt, ezután a lapnak nem volt igazán gazdája. A Magyar Földrajzi Társaság végül Dr. Vojnits Andrást bízta meg a főszerkesztői feladatokkal. 2006. nyarán végül a Magyar Földrajzi Társaság a magazin kiadásával a Heiling Média Kft.-t bízta meg. A lap főszerkesztői feladatait Dr. Nagy Balázs látja el. Megújult a lap szerkesztősége, a tartalma és az arculata is felfrissült. Elismerések Szakmai elismerés jeléül 2008-ban Gárdi Balázs, a Földgömb munkatársa Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott „Képi megjelenítés” kategóriában a lapban megjelent „Arccal hátrafelé - Célkeresztben Afganisztán” (2007/2) és „Betondzsungel Békásmegyeren” (2007/4) című képriportjaiért. A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány A Földgömb szerzői – akik maguk is kutatók, expedíció szervezők – 2009-ben hozták létre a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítványt. Alapítvány célja a kutatók támogatása, expedíciós kutatások elősegítése. Rendezvényeket, kiállításokat szerveznek, melynek célja az érdeklődés felkeltése a természettudományos kutatómunka iránt. Alapítvány által szervezett legismertebb esemény a Felfedezők Napja. Az alapítvány maga is szervez kutatóexpedíciókat, ezek közül a legjelentősebb a 2012-ben indult Atacama Klímamonitoring Expedíció-sorozat volt. Ennek eredményeként klímavizsgálatot végeztek el a Föld legmagasabb vulkánján, a 6893 méter magas Ojos del Saladon. I. Albert monacói herceg I. Albert monacói herceg, becenevén "a tudós herceg" (Párizs, 1848. november 13. – 1922. június 26.) monacói uralkodó, természettudós, oceanográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1889. szeptember 10-étől 1922. június 26-án bekövetkezett haláláig volt országa uralkodója. Élete 1870-ben 22 éves volt, amikor szenvedélyesen érdeklődni kezdett a tenger élővilágának tudományos feltárása iránt. Számos mélytengeri oceanográfiai és térképészeti tudományos expedíciót szervezett vagy támogatott. Maga is részt vett többek között a Spitzbergák tudományos feltárásában. Többször látogatást tett Carladès grófjánál, ahol egyes feltárásokat vezetett, továbbá a hercegség történelmi archívumában kutatott. 1889-ben megalapította az Oceanográfiai Intézetet, 1899-ben a Monacói Oceanográfiai Múzeumot, 1906-ban a párizsi Oceanográfiai Múzeumot, 1919-ben pedig a párizsi Ősembertani Intézetet. Tagja volt a Földrajzi Társaságnak és a Brit Akadémiának, külső tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 1909-ben elnyerte az aranyérmet a számos tudományos hozzájárulásárt. Forrás Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 429. o. ISBN 963-05-6612-5 Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Académie Nationale de Médecine. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Viaszvirág A viaszvirág (Hoya), más néven porcelánvirág vagy viaszszőlő (szokták még „Mária könnye” néven is emlegetni) a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Őshazája Délkelet-Ázsia (India, tőle keletre Dél-Kínáig és az ettől délre eső területek), Ausztrália és Polinézia. A botanikus Robert Brown szintén botanikus barátjáról, Thomas Hoyról nevezte el. Származása, elterjedése A nemzetségbe mintegy 200–300 trópusi örökzöld kúszónövény faj tartozik. Megjelenése, felépítése Magyar nevét arról kapta, hogy a sűrű ernyővirágzat csillag formájú virágai úgy hatnak, mintha viaszból vagy porcelánból lennének. A virágok fehérek vagy rózsaszínek, de a számtalan kertészeti hibrid faj ezektől eltérő színű is lehet. A csillag alakú virágok közepén vörös folt ül. A virágok fényes bevonata a mézre emlékeztet. Életmódja, élőhelye Virágai tavasztól őszig nyílnak. A bő virágzáshoz sok napsütésre van szükség, de óvjuk a tűző napfénytől! Csak déli, napos, meleg, állandó helyen fejleszti ki virágait. Árnyékos helyen a virágzás elmarad. Igazán szépen és gazdagon az idősebb, nem mozgatott példányok virágoznak. Nagy a páraigénye: túl száraz levegőn a virágrügyek elsárgulnak és lehullanak. Termesztése, ápolása Virágaira türelmesen kell várnunk, ugyanis csak az idősebb tövek nevelnek virágzatot, amikor már nem is remélnénk. Miután a bimbók megjelentek, már ne mozdítsuk el a helyéről! A viráglevelek hervadása és lehullása után visszamaradó kis kocsányt nem szabad levágni, mert a következő évben ebből nőnek az új virágok. Virágzás közben néha finoman permetezzük vízzel! Nyáron a fényviszonyoknak megfelelően több vizet igényel. Ha elvirágzott, fokozatosan csökkentsük az öntözővíz mennyiségét! Téli, nyugalmi időszakában vízigénye nagyon csekély. A fiatal viaszvirágokat időnként ültessük át, az idősebb növényt nem kell. A műveletet mindig tél végén, a növekedési időszak kezdete előtt végezzük, lehetőleg nagyobb cserépbe. A legtöbb növény jól tűri az átültetést, az áthelyezést, a visszavágást – a viaszvirág viszont egyiket sem szereti. Az idősebb növényt valóban csak végszükség esetén ültessük át! Bőven elegendő, ha kétévenként kicseréljük a cserépben a felső földréteget, de ha a gyökér kitölti az edényt, mégis nagyobb cserépre van szükség. Az agyagcserepet törjük le a növényről, és óvatosan távolítsuk el, a műanyag cserepet vágjuk le a földről! Lehetőleg komposzttartalmú földbe ültessük. A nagyobb növények átültetéséhez kérjünk segítséget, mert az idősebb példányok elég nehezek! Vegetatív szaporítása (hajtásdugványról) igen egyszerű. Tavasszal vagy nyáron törjünk le pár fiatal hajtást, egyenként legalább két levéllel! A szárat az utolsó levélpár alatt egy-két centiméterrel vágjuk le, úgy ültessük földbe! Bőségesen öntözzük! Húzzunk rá átlátszó, helyenként kilyuggatott fóliazacskót! Sebők Szilvia Sebők Szilvia (Budapest, 1981. augusztus 4.) válogatott labdarúgó, csatár. Pályafutása A válogatottban 2000-ben egy alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1999–00 Statisztika Mérkőzése a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Vrsar Vrsar (olaszul: Orsera) falu és község Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Begi, Bralići, Delići, Flengi, Gradina, Kloštar, Kontešići és Marasi települések tartoznak hozzá. Fekvése Vrsar egyike a legszebb fekvésű isztriai településeknek. Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 10 km-re délre, a félszigetbe fjordszerűen benyúló Lim-öböltől 3 km-re északra, az azonos nevű öbölben egy magaslaton fekszik. Kikötőjét a tenger felől a kis Sveti Juraj (Szent György) sziget oltalmazza. A Vrsari-öblöt északról a Montraker-félsziget zárja le. A dombtetőn fekvő eredeti városmagtól az utóbbi évtizedekben kiterjedt a teljes öböl partvidékére, valamint tovább a part mentén keletre a Koversada-sziget és nyugatra Valkanela irányába. Közúton Poreč felől a Poreč-Funtana-Vrsar, az Isztriát átszelő 21-es számú főútról a Gradina-Flergi-Vrsar úton közelíthető meg. A település mellett sportrepülőtér is található. A Poreč és a Lim-öböl közötti szelíd és zöldellő öblök már évtizedek óta csalogatják a turistákat. Vrsar öbölparti része bővelkedik apró kis öblökben és szigetecskékben. Számos romantikus kis szigete van: Figarolica, Lakal, Salamon, Zavata, Galiner, Sv. Juraj, Longa, Gusti školj, Tuf, Galopon, Koversada és Orlandin. Koversada az európai naturista turisták egyik legismertebb nyaralóhelye. Klímája jellemzően mediterrán, az enyhe és csapadékos teleket hosszú forró nyarak követik. Története Területe már a történelem előtti idők (ősi várnyomok) óta folyamatosan lakott. A rómaiak előtt a hisztri és liburn törzsek uralták a területet. A rómaiak az i. e. 2. században hódították meg az Isztria területét. A közeli Lim-öbölnél húzódott a határ a parentiumi (Poreč) és a polai (Póla) kolóniák között. A római uralom kezdetén a mai Vrsar területén még nem volt lakott település, de idővel a mai település magját képező domb aljában magánházakból és középületekből álló új falu jött létre. Ez a település főként a késő ókorban fejlődött nagy mértékben. Ekkor már több, fényűző lakóépületekből és gazdasági épületekből álló villagazdaság is működött itt. Mindenesetre Vrsar az egyszerű halászfaluból az évek során fontos kereskedelmi központtá fejlődött, ahol a környék mezőgazdasági termékei (bor, olaj, gabona, sajt, hús, stb.) cseréltek gazdát. Az Adria túloldalán fekvő Ravenna közelsége is nagyon kedvező hatással volt Vrsar és a többi isztriai kereskedelmi központ fejlődésére, melyek termékei könnyen eljuthattak az itáliai piacokra. A Vrsari öböl partján áthaladt a Via Flavia, a Pola (Póla) - Parentium (Poreč) - Tergeste (Trieszt) – Aquileia út. A település fontosságára utal a 3. vagy a 4. században készített római térkép a Tabula Peutingeriana adata, amely Ursariát egy Póla előtti kis szigetként ábrázolja. Az ismeretlen római térképész azonban nem ismerte jól a település pontos helyét, mivel Ursariát a mai Vrsartól jóval délebbre, Póla elé tette. Vrsar neve nagyon régi eredetű. A középkori latin nyelvű dokumentumokban „Ursaria, Ursarium, Vrsarium, Orsaria” változatokban szerepel. Az Ursaria név lényegében a Funtana és a Lim-öböl közötti partszakaszt jelölte. A név eredete a nyelvészek szerint egy ómediterrán szóból, a forrást jelentő „ur” főnévből származik. Az ókori tengerészek a Funtana és Vrsar közötti partszakasz forrásait gyakran használták ivóvíz vételezésére. A település e néven volt ismeretes a római és a bizánci időkben is. Ennek szlávosításából származik a település mai hivatalos neve. A 2. és a 3. században az Isztrián is rohamosan terjedt az új hit a kereszténység. A 4. században Poreč és Póla mellett Vrsar is fontos kora keresztény központtá vált. Szűz Mária tiszteletére szentelt kora keresztény bazilikájának alapfalait 1935-ben tárták fel. A feltárásról Mirabella Roberti 1944-ben kiadott munkájában számol be. A római kori Vrsarból mára ugyan csak épületmaradványok, feliratos kövek és a kikötői gát nyomai maradtak fenn, de a római kultúra a nagy időbeli távolság ellenére máig is ható nyomokat hagyott a település életében. Az 5. század második felében megszűnt a Nyugatrómai Birodalom és az Isztria egy germán törzs a keleti gótok uralma alá került. 538-ban I. Justinianus bizánci császár legyőzte a gótokat és a félszigetet a Bizánci Birodalomhoz csatolta. A bizánci uralom a 8. század végéig tartott. A szlávok első csoportjai a 6. század végén és a 7. század elején érkeztek az Isztriára. Az első feljegyzés a betörésükről 599-ből származik. A fokozódó támadások ellen a latin nyelvű lakosság a megerősített városok (Póla, Rovinj, Poreč) falai mögé húzódott. 599 és 611 között késő római Vrsart is szláv támadás érte, mely során épületei súlyos károkat szenvedtek. A latin lakosság elmenekülése után a 4. században épített korai keresztény bazilika is romokban hevert. A bizánci uralomnak a longobárdok hódítása (751-774) vetett véget, majd 788-ban a frankok foglalták el a félszigetet, melyet Nagy Károly frank uralkodó birodalmához csatoltak. A frankok bevezették a hűbérúri rendszert, a szláv falvak hűbérbirtokok lettek. A 9. század elejétől a félsziget társadalmi életében a német hűbérurak játszottak nagy szerepet. A Mirna és a Lim-csatorna közötti terület a 3. század második felében alapított poreči püspökségé volt. Ezt a területet a püspökség védőszentje Szent Mauro után „Teritorium sancti Mauri”nak nevezték. Nem tudni pontosan, hogy Vrsar mikor került a püspökség uralma alá, de a 10. század végétől egészen 1778-ig a püspökök voltak az urai. Az Isztria a nyugati része ekkor már a Velencei Köztársaság és az aquileiai pátriárka érdekövezetének ütközőpontja volt, Vrsart azonban mindkét fél hiába próbálta megkaparintani a poreči püspökségtől. Vrsar a 10. századtól a 18. századig a püspökség világi uralmának központja volt. A püspökök uralmukat a pápa nevében gyakorolták, aki időnként megerősítette jogaikat. 1177-ben útban Velence és Ancona között III. Sándor pápa meglátogatta a várost és a hagyomány szerint három napig itt tartózkodott. Vrsar a középkor folyamán a püspökök nyári rezidenciájává vált. A püspöki palota kezdetben még fából épült, de a 13. században Ottó püspök számára már kőből építetek rezidenciát. Az Isztria nyugati partvidéke a század második felére már Velence fennhatósága alá került. 1267-ben a poreči püspökség területe Vrsarral együtt lényegében már a dózse védelmét élvezte, de ez a püspökség világi uralmát nem érintette. Birtokai továbbra sem adóztak sem Velence, sem Aquileia felé. A püspök hivatalos megnevezése ebben az időben „episcopus Parentinus et dominus Vrsariae” (azaz Poreč püspöke és Vrsar ura) volt. Néhány püspök ehhez még hozzátette a „comes Vrsariae” (Vrsar grófja) címet is. A 13. század végén Rajmund pátriárka katonái többször támadták Vrsart. A feljegyzések szerint egy ilyen támadás során a katonák hétszáz ökröt és a teljes állatállományt elhajtották. A püspökség uralma alatt Vrsar a vidéki közösségek életét élte. Önálló statutma volt, a püspöki hatalmat a gubernátor képviselte, aki vazallusainak birtokokat adományozott. Vrsar és a környező birtokok (házak, szántóföldek, legelők, erdők, sótelepek, olajprések, halászat, stb.) a püspökség jövedelmeinek legfontosabb forrásai voltak. A reneszánsz és a barokk korban egyre növekedtek a vrsari kőbányák is. A követ főként Velencébe a paloták, templomot és hidak építéséhez használták fel. A 15. és a 17. század között Vrsart többször sújtották járványok. A 17. században néhány püspök állandó jelleggel Vrsarban élt. A 18. században amint arról emlékirataiban is megemlékezik Vrsarban két alkalommal (1743 és 1744.) is időzött korának hírhedt itáliai kalandora és írója Giacomo Casanova. 1778-ban a velencei szenátus megszüntette a vrsari grófságot, ezzel Vrsar közvetlenül a dózse fennhatósága alá került. A birtokok elvételéért a velenceiek pénzbeli kárpótlást adtak a püspöknek. A grófság megszűntével Vrsar közigazgatásilag Sveti Lovreč községhez került. A 19. századba a püspökség egykori birtokai poreči nemesi családoké lettek. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztria a Campo Formió-i béke értelmében a Habsburg Birodalom része lett. Az első osztrák uralom rövid ideig (1797. - 1805.) tartott, mivel 1805. decemberének elején I. Napóleon francia császár Austerlitznél vereséget mért az osztrák-porosz erőkre és a pozsonyi béke 1805. december 26-án az Isztriát a franciáknak adta. Később azonban Napóleon vereséget szenvedett és 1813-ban visszatért az osztrák uralom, mely 1918-ig tartott. A 19. században Vrsar kezdett a régi városfalakon kívül terjeszkedni az öbölben pedig új kikötő épült. Számos új házat építettek a település magját képező domb tengerre néző lejtőin. A 20. század elején 1900-ban új iskola épült. Az olasz és horvát lakosok közötti összetűzéseknek Vrsarban nyoma sem volt. Vrsarnak 1857-ben 773, 1910-ben 1709 lakosa volt. Az I. világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig Vrsar az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. A horvát és szlovén lakosság helyzete főként az 1922-es fasiszta hatalomátvételt követően nehezült meg. Mindkét szláv nyelv hivatalos használatát betiltották és tervek voltak a nem olasz lakosság erőszakos kitelepítésére. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. 1944-ben Vrsar környékén is harcok folytak a németek és a partizán egységek között. A település végül csak 1945 május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Vrsart is Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2006-ban Vrsar községből kivált és önálló község lett az északra fekvő Funtana. A település az utóbbi időkben leginkább a tengerparton terjeszkedett. 2011-ben a falunak 1730, a községnek összesen 2152 lakosa volt, többségük a turizmusból él.. Mások főként kereskedelemmel és kisvállalkozásokkal foglalkoznak. A gazdaság további bevételi forrásai a kertészet, a borászat, az olajbogyó termesztés és a halászat. Nevezetességei A püspöki palota mai formájában a 17. században Adelasio püspök idejében épült, de szerkezetében jól megőrizte a 13. századi eredeti kialakítását. Az első, történeti forrásokban felbukkanó épület még fából épült valószínűleg a 9. században. A 12. században „castrum Ursariae” néven szerepel. Ennek helyén a 13. században Ottó püspök (1256-1282) számára már kőből építettek új rezidenciát. Háromemeletes épület volt udvarral, szökőkúttal, tetején pártázattal, melyet körben négy saroktoronnyal erősített várfal védett. A maga korában jelentős erősségnek számított. Körülötte alakult ki a középkori település. Itt tartózkodtak a poreči püspökök háborúk, járványok, létbizonytalanság idején. A 17. században Adelasio püspök bővíttette és barokk stílusban építtette át. 1778-ban a vrsari grófság megszüntetésekor a velencei hatóságok elvették a püspököktől, majd a 19. században a Vergottini családé volt. Az épületet 2001-ben teljesen felújították, ma magánkézben levő lakó- és nyaralóépületként működik. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1935 -ben Vrsarban kitermelt kőből építették. Az épület alapkövét még 1804-ben tették le, majd az építkezés 1805 és 1813 között folytatódott, de ezután félbeszakadt. A templom építését végül 1927 és 1935 között fejezték be. Ünnepélyes felszentelése 1935. március 19-én volt. 40 méter magas harangtornya 1989 és 1991 között épült. Háromhajós épület, a főhajót a két mellékhajóktól kétoldalt oszlopsor választja el. A főoltárt 2008-ban a rovinji Szent Eufemia templomból hozták át. A két oldalán kialakított fülkékben Szűz Mária és Szent József szobrai láthatók. A régi főoltár kőből épült, tetején egy Jézus Szíve szoborral. Ez ma a jobb oldali mellékhajó apszisában áll. Azért kellett a szentélyből áthozni, mert túlságosan nagy súlyú volt és a szentély alatti sírboltban végzett munkák statikusan túlságosan veszélyeztették a templom szerkezetét. A szentély diadalívén a VERE LOCUS ISTE SANCTUS EST (Ez a hely valóban szent) felirat látható. Falfestményeit Antonio Macchi rovinji festőművész készítette 1946-ban. A márvány keresztelőmedence a régi templomból származik, fedele fából készült. A templomnak egy 14. századi gótikus Madonna szobra is volt, de ezt ellopták. A szentély alatt egy szépen berendezett kápolna található a falain néhány régi képpel. A kápolnát a téli hónapokban vasárnap kivételével istentiszteletekre használják. A régi Szent Márton plébániatemplom a település központjában állt, 1178-ban III. Sándor pápa említi először a poreči püspöknek írt adománylevelében. 1830 és 1854 között olyan rossz állapotban volt, hogy a Szent Foska templomot kellett plébániatemplomként igénybe venni. 1854-ben még megújították, 1941-ben a főtér bővítésének munkálatai során bontották le. A városkapu mellett álló Szent Foska tiszteletére szentelt templomát a 17. század első felében építették. Az egyhajós épület reneszánsz és barokk stíluselemeket is tartalmaz. Homlokzata nagyon egyszerű, a kis harangtoronyban egykor két harang volt, ezek ma a Szent Márton templom tornya alatt vannak kiállítva. A szentélyben található Luka Prodanić vrsari plébános 1659-ből származó, a papi jelképekkel, szentostyával és kehellyel díszített sírkőlapja. A templomban három oltár van, de csak a főoltárnak a védőszentet ábrázoló retablója maradt meg. A másik két oltárnak csak a menzája található a templomban, egyikük retablóján Assisi Szent Ferenc, a másikon Jézus levétele a keresztről volt látható. A templom egykor Szent Placidus ereklyéit is őrizte. A templomban a plébánia régi szakrális tárgyaiból rendeztek be kiállítást. A templomot 1910-ben megújították, ekkor épült hozzá a sekrestye. 1996-ban restaurálták. A Szent Antal templom építési ideje 1656 a bejárati kapu felett olvasható. Az egyhajós templomot az uszkók háború (1615-1618) és az 1632-es nagy isztriai pestisjárványt követően vrsari kőből építették velencei reneszánsz stílusban. Belső tere teljesen felújított. Fából faragott, aranyozott barokk oltárának képén Páduai Szent Antal látható Szűz Máriával, a gyermek Jézussal két vértanú szent, Szent Sebestyén és Szent Rókus társaságában. Ismeretlen művész alkotása a 17. századból. Kétoldalt a falmélyedésekben Assisi Szent Ferenc és a sárkány fejére taposó Szűz Mária szobra van elhelyezve. Homlokzata elé nagyméretű árkádos előteret építettek. A kis harangtoronyban 1657-ben öntött harang volt, melyet az I. világháború idején háborús célokra vittek el, azóta üresen áll. Az épületet 2010-ben teljesen felújították. Ma művészeti kiállításoknak (gyakran naiv festők műveinek) ad helyet. A kikötőnél álló Angyali Üdvözlet tiszteletére szentelt templomot általában Marijina bazilikaként ismerik. A templom a 8. századból származik, mai formájában a 12. században épült román stílusban. 1177-ben III. Sándor pápa ebben a templomban misézett, amikor Velencéből útban Ancona felé itt tartózkodott. 1921-ben és 1969-ben megújították. Hossza 23,5 szélessége 12,5 méter. A kis harangtoronyban levő harangot 1922-ben Triesztben öntötték. A templom az isztriai román építészet egyik jelentős képviselője. Belül nagyon sötét. A belső teret súlyos oszlopok osztják három hajóra, melyek a keleti oldalon három apszisban végződnek. A templom padlózatának felszedésekor több sírkőlapot találtak. A belső falakat a 9. vagy a 10. században készített színes freskók borították, melyekből ma alig látható valami. 16. század első felében a templomot egy helyi festő újra kifestette, ennek maradványai (szentek ábrázolásai) a főapszis falán láthatók. Szakrális tárgyainak legértékesebb darabja egy 1626-ban készített ezüstkehely volt, melyet később a plébániatemplomba vittek át. A templom körül egykor a legrégibb ismert vrsari temető feküdt, melyből néhány sírkő töredék a templomudvar északi falánál fennmaradt. Az udvaron a déli kaputól jobbra egy girlandokkal díszített római kőtöredék is látható. Ma egyházzenei előadások és kiállítások céljára használják. A temetőben áll a Szent Péter tiszteletére szentelt, 1900-ban épített temetőkápolna. A kikötő előtt az azonos nevű szigeten áll a román stílusú Szent György templom. Építési ideje ismeretlen, a szakemberek 9. századra teszik. A helyén az ókorban római villa állt, amely egy történelem előtti szigeti erődítmény maradványaira épült. A milánói ediktum kibocsátása után a 4. században ókeresztény templomot építettek ide, melynek maradványait megtalálták. A templom rekonstrukciója előtt 1992-ben feltárást folytattak, melynek eredményéről M. Baldini számolt be. Eszerint a mai templom legrégebbi részei a 9. században épültek, miután a 4. századi ókeresztény templom az avar-szláv invázió idején a vrsari kikötő melletti ókeresztény szakrális központ sorsára jutott. Az ókeresztény templom romjain, valószínűleg annak anyagát felhasználva a helyi népi építészeti tudás szerint kora román stílusban épült fel a 9. századi egyhajós templom belső félköríves apszissal, melyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel. Az épület a 19. századra romossá, elhagyatottá volt. A 20. század első felében a feljegyzések szerint falai mindössze 1-3 méter magasságban álltak. A templomot Vrsar község első kulturális projektjének keretében húszezer német márka költséggel 1994 és 1996 között építették újjá. A Fuškulin felé vezető út mellett álló Szent András templomot a 18. században építették a korábbi templom helyén amelyet viszont már 1226-ban említenek. Építői helyi halászok és földművesek voltak, akik a jó termésért, esőért, bőséges zsákmányért imádkoztak benne. 1915-ben megújították, melynek költségei 150 forintot tettek ki. A II. világháborút követően olasz ajkú hívei elhagyták és az újonnan érkezettek nem fordítottak rá gondot. Juhokat tartottak benne, teteje is beszakadt. Sokáig romos volt, de 2009-ben Zohila vrsari plébános kezdeményezésére eredeti állapotában állították helyre. Ivan Milovan poreč-pólai püspök szentelte fel Szent András ünnepén 2010. november 30-án. Az újjáépítésről a templomban fényképkiállítás látható. Tirnavica Tirnavica (románul: Târnăvița) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Az Erdélyi-érchegység déli peremén, Dévától 18,5 km-re északnyugatra fekszik. Nevének eredete Magyar neve a románból való. Mind a román, mind a középkori magyar Tarnóca név egy 'töviske' jelentésű szláv Trnovica átvétele, amelyben a kicsinyítő képző Tirnávától különbözteti meg. Történeti névalakjai: Also Tharnocza (1484), Kystharnocza (1492), Tharnawycza (1518), Tyrnovicza (1733). Története A 15–16. században a Barancskai család birtoka, később román falu Hunyad vármegyében. Lakói fazekassággal, többen kályhássággal is foglalkoztak. Népessége 1850 -ben 305 lakosából 300 volt román és 5 cigány nemzetiségű; mindannyian ortodox vallásúak. 2002 -ben 161 román lakosából 151 volt ortodox, 7 pünkösdista és 3 baptista vallású. Látnivalók Ortodox fatemplomának elődjét egy Sava (Száva) nevű szerzetes építtette 1663 és 1680 között. A jelenlegi templom a 18. századból való. Júlio Botelho Júlio Botelho, ismertebb nevén: Julinho (São Paulo, 1929. július 29. – São Paulo, 2003. január 11.), brazil válogatott labdarúgó. A brazil válogatott tagjaként részt vett az 1953-as Dél-amerikai bajnokságon és az 1954-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Torneio Rio-São Paulo (2): 1952, 1955 Olasz bajnok (1): 1955–56 Campeonato Paulista (3): 1959, 1963, 1966 Taça Brasil (1): 1960 Torneio Rio-São Paulo (1): 1965 Dél-amerikai ezüstérmes (1): 1953 Tölgy A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik. Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgypopulációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető. A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják: Cyclobalanopsis ; Lepidobalanus ; Erythrobalanus . A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai: Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például: kocsányos tölgy, szürke tölgy, kocsánytalan tölgy, dárdás karéjú kocsánytalan tölgy, erdélyi kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy, olasz tölgy, magyaltölgy. Cerris (csertölgyek), mint például: csertölgy . Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai: Rubrae (vöröstölgyek): vörös tölgy, amerikai mocsártölgy. Elterjedése, élőhelye Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el: Ázsiában 148 faj, Amerikában 142 faj, Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét. Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él. Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái – változatos erdőtársulásokban: gyöngyvirágos tölgyes; ártéri keményfa-ligeterdő; sziki tölgyes ; melegkedvelő tölgyes; cseres–tölgyes; mészkerülő tölgyes; mészkedvelő tölgyes; gyertyános–tölgyes . Megjelenése, tulajdonságai Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett. A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan. Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar. Életmódja Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre. Felhasználása Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó. A tölgy a kultúrában A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum, ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, amelynek eredete a kocsányos tölgy öt levelű, csillagot formázó csemetéje. Magyarországon élő fajai, alfajai kocsányos tölgy (Quercus robur, Quercus pedunculata) , szlavón tölgy (Quercus robur slavonica) , erdélyi kocsánytalan tölgy (Quercus polycarpa) kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Quercus sessiliflora, Quercus sessilis) – muzsdalytölgy, valódi kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy (Quercus pubescens, Quercus lanuginosa) – pelyhes tölgy, szöszös tölgy, magyar tölgy ( Quercus frainetto , Quercus farnetto, Quercus conferta, Quercus hungarica), cserfa vagy csertölgy (Quercus cerris) Turner-tölgy ( Quercus * turneri) Jelentősen eltérő tulajdonságai miatt az erdészek a csertölgyet a „nemes” tölgyektől teljesen elkülönítve szokták kimutatni. Egyéb, ismertebb fajok (Quercus acrodonta) (Quercus acuta) Hegyeslevelű tölgy (Quercus acutissima) (Quercus agrifolia) Fehér tölgy (Quercus alba) (Quercus aliena) Égerlevelű tölgy (Quercus alnifolia) (Quercus arizonica) (Quercus aucheri) (Quercus audleyensis) (Quercus ballota) (Quercus baloot) (Quercus bebbiana) (Quercus berberidifolia) (Quercus bicolor) (Quercus brantii) (Quercus calliprinus) Kanári-tölgy (Quercus canariensis) Gesztenyelevelű tölgy (Quercus castaneifolia) (Quercus chenii) (Quercus chrysolepsis) Karmazsintölgy (Quercus coccifera) Bíbor tölgy (Quercus coccinea) (Quercus comptoniae) (Quercus corrugata) Dárdás karéjú kocsánytalan tölgy (Quercus dalechampii) Császártölgy (Quercus dentata) (Quercus dilatata) (Quercus douglasii) (Quercus dumosa) Szúróslevelű tölgy (Quercus ellipsoidalis) (Quercus emoryi) (Quercus engelmannii) (Quercus fabri) Ibériai tölgy (Quercus faginea) Sallangoslevelű tölgy (Quercus falcata) (Quercus fangshanensis) (Quercus floribunda) (Quercus fruticosa) (Quercus fusiformis) (Quercus gambelii) (Quercus garryana) (Quercus gilva) (Quercus glauca) (Quercus hartwissiana) (Quercus havardii) (Quercus heterophylla) (Quercus hickelii) (Quercus hinckleyi) Para-csertölgy (Quercus hispanica) (Quercus humboldtii) Magyaltölgy (Quercus ilex) – kövi tölgy, (Quercus ilicifolia) Zsindelyes tölgy (Quercus imbricaria) Kurdisztáni tölgy (Quercus infectoria) (Quercus insignis) (Quercus ithaburensis) (Quercus kelloggii) (Quercus kerrii) (Quercus kewensis) (Quercus laevis) (Quercus lamellosa) (Quercus lanata) Babérlevelű tölgy (Quercus laurifolia) (Quercus leucotrichophora) (Quercus libanerris) Libanoni tölgy (Quercus libani) (Quercus lineata) (Quercus lobata) (Quercus longinux) (Quercus lusitanica) (Quercus lyrata) Kaukázusi tölgy (Quercus macranthera) Nagylevelű tölgy (Quercus macrocarpa) Lantlevelű tölgy (Quercus marilandica) (Quercus michauxii) (Quercus minima) (Quercus miyagii) (Quercus mongolica) (Quercus montana) (Quercus muehlenbergii) (Quercus myrtifolia) (Quercus myrsinifolia) Fekete tölgy (Quercus nigra) (Quercus oblongifolia) (Quercus oxyodon) (Quercus pachyloma) (Quercus pagoda) (Quercus pauciloba) Amerikai mocsártölgy ~ sártölgy, ( Quercus palustris ) (Quercus pendulina) Szürke tölgy ~ hamvas tölgy, ( Quercus pedunculiflora ), Fűzlevelű tölgy (Quercus phellos) Babérhárslevelű tölgy (Quercus phillyraeoides) Pontuszi tölgy (Quercus pontica) (Quercus prinoides) (Quercus prinus) (Quercus pumila) (Quercus pungens) Pireneusi tölgy (Quercus pyrenaica) (Quercus rex) Kereklevelű magyaltölgy (Quercus rotundifolia) Vörös tölgy (Quercus rubra) ~ (Quercus borealis) (Quercus salicina) (Quercus schochiana) (Quercus semecarpifolia) (Quercus serrata) (Quercus sessilifolia) (Quercus shumardii) (Quercus sinuata) (Quercus skinneri) (Quercus spinosa) Keresztkaréjú tölgy (Quercus stellata) (Quercus strombocarpa) Paratölgy (Quercus suber) (Quercus texana) (Quercus trojana) (Quercus tuberculata) (Quercus turbinella) Turner-tölgy (Quercus turneri) (Quercus undulata) (Quercus vacciniifolia) Paráskérgű tölgy (Quercus variabilis) Festő tölgy (Quercus velutina) Olasz tölgy (Quercus virgiliana) ~ (Quercus pubescens ssp. virgiliana) (Quercus wislizeni) (Quercus wutaishanica) Paracser (Quercus x hispanica) . San Lawrenz San Lawrenz (angol nevén Saint Lawrence) község és helyi tanács a máltai Gozo szigetének nyugati szélén található. Lakossága 599 fő (2005). Története A község három domb, a Ta' Għammar, a Ta' Gelmus és a Ta' Dbieġi között fekszik. Utóbbi Gozo legmagasabb pontja (195 m). A föníciaiak jelenlétéről egy lakóház és egy Kr.e. 300 körülre datálható szentély (Ras il-Wardijánál) maradványai tanúskodnak. A terület középkori neve Ta' Ċiangura volt, és egy kápolna állt itt, amely már a Gozo kiürítése (1551) előtti összeírásokban is szerepelt. 1665-ben felújították. 1651-ben Jean Paul Lascaris-Castellar nagymester utasítására őrtorony (Dwejra Tower) épült az öböl felett, hogy a tengert figyelje és a Generális-sziklát őrizze. A község kezdetben Għarb része volt, ám 1809-ben Ferdinand Mattei püspök már megjegyezte, hogy a közösség kezd függetlenné válni, és elrendelte külön szentmise tartását Ta' Ċiangura kápolnájában. A templom alapkövét 1886-ban tették le, 1889-ben szentelték fel. San Lawrenz 1893. március 15-én lett önálló egyházközség. 1994 óta Málta helyi tanácsainak egyike. A helyi tanács Európai Uniós támogatással különböző energiatakarékos megoldások bevezetésén dolgozik, amelynek keretében többek között ingyenesen napelemes vízmelegítőkkel szerelték fel a település épületeit. Nemrég felújították a Dwejrába vezető utat és az őrtornyot is. A turisták számára nemcsak látnivalói vonzóak. Itt áll Gozo egyik legelőkelőbb szállodája, a Kempinski San Lawrenz Resort and Spa, amely nemzetközi hírességek körében is ismert. Önkormányzata San Lawrenz önkormányzata az öttagú helyi tanács. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban. Polgármesterei: Noel Formosa (1994-2012) Anthony Formosa ( Nemzeti Párt , 2012-) Dwejra Gozo egyik legszebb tája a nyugati parton a beltenger partján álló épületről elnevezett Dwejra-öböl. A harmadkori üledékből felépülő terület gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik, különleges természeti értékei az Qawra (Inland Sea, egy 400 méter átmérőjű mélyedésben kialakult beltenger,) és a Generális-szikla (Il-Ġebla tal-Ġeneral, vagy Fungus Rock, Gomba-szikla). Koordinátái: 36° 03' 11", 14° 11' 28" Nevezetességei Szt. Lőrinc-plébániatemplom: a hagyomány szerint a régi kápolna építésekor csoda történt: forrás tört fel a közelben, majd amikor az építkezés befejeződött, kiapadt. Ta' Dbieġi Crafts Village: a falu szélén található területen a legkülönfélébb hagyományos mesterségeket űzik, a látogatók megtekinthetik a munkafolyamatokat és vásárolhatnak az elkészült termékekből Karácsonykor a község több mint felével együtt két órás színjátékban adják elő Jézus születését. Kultúra Színtársulata az Għaqda Drammatika San Lawrenz (1969). A második világháború utáni években az akkori plébános színjátékot szervezett karácsony estére, amelyben előadták Jézus születését (It-Twelid ta' Ġesu Bambin). 1969-ben George Borġ megtalálta az akkori kosztümöket, innen kapott ihletet, hogy színtársulatot alapítson. 1983 óta újra előadják a színdarabot szentestéken. Néptánc-együttese a húsz tagú Ta' Ċiangura Folkgroup, amely 2003 óta belföldön és külföldön is gyakran fellép. Sport Labdarúgó-klubja a St. Laurence Spurs Football Club (1968, St. Laurence FC néven). Jelenleg a gozói bajnokságban játszik. Közlekedés Autóval Rabat felől Għarb előtt balra fordulva közelíthetjük meg. Az utóbbi években több utat felújítottak. Rabat felől a 91-es busz közlekedik erre. Női légpuska az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon a sportlövészet női légpuska versenyszámát július 26-án rendezték a Camp de Tir Olympic de Mollet-ben. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: Selejtező Döntő A versenyen új olimpiai rekord született: Selejtező Döntő Olimpiai rekordok a verseny előtt nem voltak érvényben az ISSF 1989-es szabálymódosítása miatt. A döntő világrekordjához nincs hiteles adat. Eredmények A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás helyezés alapján OR : olimpiai rekord Selejtező A versenyzők négyszer 10 lövést adtak le 10 méteres távolságról, a selejtező első 8 helyezettje jutott a döntőbe és magával vitte a selejtezőben elért összpontszámát. Nagy-Vasfazék-patak A Nagy-Vasfazék-patak vagy Királyréti-patak a Török-patak (Morgó-patak) mellékvize Magyarországon. A Duna–Ipoly Nemzeti Park törzsterületének része. Földrajz Királyrétnél a Bagoly-bükki-patakkal és a Szén-patakkal egyesülve alkotja a Török-patakot (Morgó-patak). Történelem A Nagy-Vasfazék-patak és a Szén-patak környékén helyenként ma is láthatók annak a gát- és csatornarendszernek a maradványai, amely lehetővé tette, hogy a kitermelt faanyagot csaknem a Dunáig leúsztassák. Közlekedés Kb. 1969-ig a királyréti kisvasút egyik ága (317a) a patak völgyében Nagyhideghegy vasútállomásig közlekedett, amely a Cseresznyefa rakodónál (ma Cseresznyefa parkoló) volt. A síneket 1978-ban szedték fel. Az 1979-1980-ban épült műút más nyomvonalon vezet, így a pálya töltései, hídpillér-maradványai máig emlékeztetnek az egykori szárnyvonalra. Tu te reconnaîtras A Tu te reconnaîtras (magyarul: Ráismersz magadra) című dal volt az 1973-as Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala, melyet a Luxemburgot képviselő francia Anne-Marie David adott elő francia nyelven. Az Eurovíziós Dalfesztivál A dalt nemzeti döntő nélkül választották ki, Davidot a luxemburgi tévé kérte fel a feladatra. A dal egy erőteljes ballada, melyben az énekesnő arról beszél, hogy az emberek mindenben ráismerhetnek magukra. Az április 7-én rendezett döntőben a fellépési sorrendben tizenegyedikként adták elő, az olasz Massimo Ranieri Chi sarà című dala után, és a svéd Nova & The Dolls You Are Summer You Never Tell Me No című dala előtt. A szavazás során százhuszonkilenc pontot szerzett, mely az első helyet érte a tizenhét fős mezőnyben. Ez volt Luxemburg sorozatban második, összesen negyedik győzelme. A dal által kapott százhuszonkilenc pont a megszerezhető pontok 80,6%-a, ezzel ez a dalverseny történetének legsikeresebb dala ebben a mutatóban. A következő luxemburgi induló Ireen Sheer Bye Bye I Love You című dala volt az 1974-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A következő győztes a svéd ABBA Waterloo című dala volt. Slágerlistás helyezések *Lh. = Legjobb helyezés. A dal változatai Tu te reconnaîtras (francia) Du bist da (német) Wonderful Dream (angol) Te reconocerás (spanyol) Il letto del re (olasz) Non si vive di paura (olasz) Ő és én (magyar) - ( Katona Klári ) Szobolits Béla Szobolits Béla (Nyékládháza, 1946. január 14. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező. Életpályája Szülei: Szobolits Béla és Sebe Margit voltak. Érettségi után Miskolcon színházi díszletező, fényképész, majd a fővárosban kohásztechnikus és gépkocsivezető volt. 1966-1968 között a Kőbányai amatőr filmklubban kisjátékfilmeket készített. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végezte el. 1973-1975 között a Mafilm rendezőasszisztense volt. 1975 óta önálló rendező. Magánélete 1970-ben házasságot kötött Körmendi Anna Máriával. Három gyermekük született: Andrea (1974), Attila (1978) és Balázs (1982). Szabadidejében a Brass on Brass tradicionális dzsessz-zenekar vezetője és trombitása. Filmjei Távolodóban (1977) Bánffi (1979) Lépéshátrány (1980) Menedzser kerestetik (1980) Sorra, rendre… (1980) Macskaköröm (1981) Pro Urbe (1983) Tizenkilenc (1983) Balatonfüred (1985) Dóciak (1985) Királysírok (1985) Kikosarazva (1986) Kizárt a párt (1988) Makacs álmok (1988) Aki nekiszaladt a demokráciának… (1989) Futballdezső (1990) Háromkirályok (1990) Tájkép csata közben (1992) Adózó magyarok (1993) Tüntetés a médiákért (1993) Bankok 92 (1993) Maléter I-III. (1993) Tüntetés (1995) A főtitkárnő (1996) Munkásőrök 1957-1989 (1996) A Püski házaspár (1996) Szolgálunk és vétünk (1997) A munkásosztály a kapitalizmusba megy (1997) A Gyógyszer(gy)árak titkai (1998) Nálunk minden halott egyforma (1999) Iránytű Pokoljáróknak (2000) A világ legnagyobb millenniumi pörköltje (2001) Ottó (2001) Sírsz Magyarországért, sírjál! I-II. (2002) Kisiskolásdi (2002) Az én folyóm (2002) Miért? - Egy tragikus szerelem története (2005) Magunkról… (2005) Szétlopkodott ország (2008) A szegénységről három tételben (2009) Varázspálca - Medveczky Ádám karmester (2015) Misszió - Film a Rákellenes Ligáról (2016) Fejezetek Magyarország szovjet megszállásának történetéből (2016, Buglya Sándorral és Balogh Zsolttal) Díjai a film- és tv-kritikusok díja (1981, 1984, 1990) a miskolci filmfesztivál nagydíja (1984) a nemzetközi sportfilmfesztivál nagydíja (1987) a jamagatai fesztivál nagydíja (1991) Makacs álmok a bombayi fesztivál legjobb játékfilm kategóriadíja (1992) a filmszemle díja (1997) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Lei, gli amici e tutto il resto Lei, gli amici e tutto il resto (magyarul: „Ő, a barátok és mind a többiek”) Nek negyedik albuma, ami 1997-ben jelent meg. Az album leghíresebb dala a Laura non c'è (Laura nincsen), amivel Nek az egész világon ismertté vált. Ez Nek első olyan albuma, aminek elkészült a spanyol nyelvű változata. Érdekesség A Laura non c'è dalnak elkészítette Nek az angol nyelvű változatot: Laura is away címmel, majd 2005-ben a francia Cérénával elénekelték a dal francia-olasz változatát is. Dalok Laura non c'è (Laura nincsen) Sei grande (Nagy vagy) Restiamo qui (Maradjunk itt) Vivere senza te (Nélküled élni) Tu sei, tu sai (Te vagy, tudod) Sei (Hat) Dimmi cos'è (Mondd el nekem mi van) Vai sola (Menj egyedül) Solo (Egyedül) E non mi dire che ho bevuto (És nem mondom, hogy ittam) Nati per vivere (Életre születtél) Andare, partire, tornare (Menni, elindulni, visszatérni) Di più (Többet) Fianco a fianco (Egymás mellett) Országok haderejének létszáma a 21. században Országok haderejének létszáma és a mozgósítható, hadra fogható lakosság adatai a 2000-es évek elején La Tour-du-Crieu La Tour-du-Crieu település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 3127 fő (2015). La Tour-du-Crieu Le Carlaret, Pamiers, Les Pujols, Saint-Amadou és Verniolle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kiss Mór Kiss Mór (Kolozsvár, 1857. május 12. – Budapest, 1945. szeptember 10.) római jogász, magánjogász egyetemi tanár. Életútja A kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte (1872–1876), előbb az államtudományok (1876), majd a jogtudományok doktorává avatták (1877). Tanulmányait ösztöndíjjal külföldön folytatta (Lipcse, Berlin, Halle, München, Göttingen, Párizs). A római jogból egyetemi magántanárrá képesítették a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1878), és ott kezdte el az oktatói munkáját (1879/1880-as egyetemi tanév). – Valószínűleg az 1880-as évek táján tért át a katolikus vallásra. Négy évig a nagyszebeni jogakadémia tanára volt (1880–1884). Ott született a fia, Kiss Géza, aki ugyancsak ismert római jogász lett. A nagyszebeni akadémia megszüntetése után (1884. június 19.) szolgálattételre, mint a római jog tanárát a kolozsvári egyetemre helyezték át. Így, az egyetemen ismét a római jogot oktatta (1884–1910). A római jog első, valóban nyugati szemléletű tudósaként – Bernhard Windscheid, illetve Rudolf von Jhering tanítványát és követőjét – több mint három évtizeden át a magyarországi jogi oktatás egyik meghatározó egyéniségnek tartották. A kolozsvári egyetem a pandekták jogi tanszékének nyilvános rendes tanára (1890. augusztus 19. –1915), majd a Római Jog Tanszék professzora (1915–1919); háromszor a jog- és államtudományi karon dékán, az 1904/1905-ös egyetemi tanévben az egyetem rektora volt. 1910-ben udvari tanácsosi címet kapott. – 1921-ben Kolozsvárott ment nyugdíjba. 1919-ben, a Ferenc József Tudományegyetemnek a városban történt megszüntetése után is Kolozsvárt maradt, ott élt a két világháború közt. Tudományos munkásságát nyugalomba vonulása után is folytatta, így bekapcsolódott az Erdélyi Múzeum Egyesület munkájába. 1945 kora őszén Budapesten érte a halál. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található: 1 parcella 1sor 39 sírhely. Műveiből A végrendeleti alakok kifejlődési története Justinián császár törvényhozásáig bezárólag – Gámán János örökösei Nyomda, Kolozsvár, 1876, 158 o. (A kolozsvári m. kir. tudomány-egyetem által sz. kir. Kolozsvár városa részéről kitűzött díjjal koszorúzott pályamű.) Adatok a bonorum possessio contra tabulas eredetének kérdéséhez – Erdélyi Muzeum, VII. évfolyam, 1880, 7. szám, 185–206. o. – Hozzáférés ideje: 2011. május 7. 15:00 Einfluss der altrömischen Staats- und Heeresorganisation auf die spätere Weltherrschaft und Rechtsentwicklung – Vortrag, gehalten am 23. Februar 1883. im militär-wissenschaftlichen Verein zu Hermannstadt. – Hermannstadt, 1883. A Corpus Juris Civilisből kiszemelt és feldolgozott magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye – Kézikönyvül a római jogból tartott practicumokhoz – Franklin, Budapest, 1883, 135 o. Visszaemlékezés Windscheidra és Iheringre – Kolozsvár, 1893. Kötelmi jog – szerzőtárs: Katona Mór, Reiner János – Singer és Wolfner, Budapest, 1898, VI, 904 o. – In: Magyar magánjog – Szerkesztette: Fodor Ármin és Márkus Dezső – I–IV. kötet III. kötete. A német birodalmi polgári törvénykönyv tervezete – Budapest, 1899. Elmélet, gyakorlat és hazai jogi oktatásunk reformja – Ajtai, Kolozsvár, 1905 (Rektori székfoglaló) Személyjog – (Általános rész) – Singer és Wolfner, Budapest, 1905, XIX, 549 o. – In: Magyar magánjog – Szerkesztette: Fodor Ármin és Márkus Dezső – I–IV. kötet I. kötete. Kiss Mór egyetemi előadásai a magyar kereskedelmi törvényhozás legújabb alkotásairól – Lapage, Kolozsvár, [1910?] 42 o. A római jogi gyakorlatok jelentősége a jogi oktatásban – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1943, 3–8. o. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi szakosztályának 1943. május 12-i ülésén elhangzott előadások értekezései, 5.) – Hozzáférés ideje: 2011. május 7. 15:00 Bercloux Bercloux település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 442 fő (2015). Bercloux Authon-Ébéon, Brizambourg, Écoyeux, Migron és Nantillé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Egyetértés (napilap) Az Egyetértés a magyarországi függetlenségi párti ellenzék 1874 és 1913 között kiadott napilapja volt. Korának sikeres sajtóvállalkozója, Csávolszky Lajos alapította 1874-ben, a Baloldal és a Magyar Újság című napilapok összevonásával. Egy évig Egyetértés és Magyar Újság, majd 1875 végétől Egyetértés címen jelent meg Csávolszky, Oláh Károly és Szederkényi Nándor szerkesztésében. 1877-től kizárólag Csávolszky állt a szerkesztőbizottság, egyúttal a lapot kiadó vállalat élén. Az 1880-as években nagy népszerűséget ért el ellenzéki körökben, köszönhetően az élesen kormányellenes hangütésnek és Csávolszky konfrontatív stílusának. Politikai szemléletében liberális elveket követett, táplálta a Kossuth-kultuszt, írásaival az alkotmányos berendezkedés megvalósításáért küzdött. Az 1880-as évek végétől népszerűsége visszaesett, lassan elszürkült, s Csávolszky 1899-ben eladta a lapot. Ezt követően Dienes Márton, 1902-től Hoitsy Pál és Eötvös Károly, 1904-től 1913-as megszűnéséig pedig Papp Zoltán volt a lap főszerkesztője. A kor irodalmának, közéletének és közművelődésének jeles alakjai látták el írásaikkal a lapot. Így például az Egyetértés munkatársai és szerzői közé tartozott Kossuth Ferenc, Mocsáry Lajos, Szana Tamás, Kálnoki Izidor, Verhovay Gyula, Simonyi Ernő, Eötvös Károly, Mezei Ernő, Gelléri Mór, Schvarcz Gyula, Alexander Bernát, Péterfy Jenő, Ambrus Zoltán, Purjesz Lajos és mások. 17952 Folsom A 17952 Folsom (ideiglenes jelöléssel 1999 JT19) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 10-én. La Tour-sur-Orb La Tour-sur-Orb település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 1270 fő (2015). La Tour-sur-Orb Le Bousquet-d’Orb, Bédarieux, Camplong, Carlencas-et-Levas, Dio-et-Valquières, Lunas, Le Pradal, Saint-Étienne-Estréchoux, Taussac-la-Billière és Villemagne-l’Argentière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Norberto Fontana Norberto Edgardo Fontana (1975. január 20.) argentin autóversenyző, az 1995-ös német Formula–3-as sorozat, és a 2006-os Turismo Carretera bajnoka. Pályafutása 1993-ban különböző Formula–Ford-sorozatokban versenyzett. Megnyerte a svájci bajnokságot, valamint harmadik lett az Európa-bajnokságon. Az ezt követő két évben a német Formula–3-as sorozat futamain vett részt. Az 1994-es szezont hatodikként zárta, majd 1995-ben első lett a pontversenyben. Norberto a tizenhat futamos bajnokság tíz futamán volt első, és végül nagy előnnyel szerezte meg a bajnoki címet a német Ralf Schumacher előtt. Ebben az évben megnyerte a Masters of Formula–3-as viadalt is. 1996-tól 2001-ig több formulaautós szériában is indult. Megfordult a japán Formula Nippon, valamint a nemzetközi Formula–3000-es sorozatokban. 1997-ben a Formula–1-es világbajnokság négy versenyén szerepelt a Sauber-istállóval. A francia nagydíjon kicsúszott, majd kilencedik lett a brit és a német futamon. A szezonzáró európai nagydíjon feltartotta Jacques Villeneuve-öt, aki a Ferrari pilótájával, Michael Schumacher-el volt versenyben a világbajnoki címért. A Sauber csapata ekkor Ferrari-motorokat használt, így felmerült, hogy Norberto szándékosan kedvezett Schumachernek. Kilenc évvel később, 2006-ban egy argentin magazinnak elárulta, hogy nem sokkal a futam előtt Jean Todt, a Ferrari-istálló vezetője látogatást tett a Sauber boxában, és azt kérte, hogy ha a csapat versenyzőinek lehetősége adódik, tartsák fel Villeneuve-öt. 2001 óta hazájában versenyez. 2002-ben és 2010-ben megnyerte a TC 2000-es argentin túraautó-bajnokságot, 2006-ban pedig a Turismo Carreterat. Eredményei Teljes eredménylistája a nemzetközi Formula–3000-es sorozatban (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes CART-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) 949 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek Évek: 944 – 945 – 946 – 947 – 948 – 949 – 950 – 951 – 952 – 953 – 954 Események A kalandozó magyarok és I. Henrik bajor herceg határ menti csatározásai. A magyarok képtelenek áttörni a német védelmen. Adud ad-Daula , Rukn ad-Daula rajji emír fia örökli a fárszi emírséget nagybátyjától, Imád ad-Daulától . Martirologium Martirologium, magyarosan martirológium (gör. 'vértanúk jegyzéke'), (latinul: martyrologium) liturgikus célra készült naptár a vértanúk halála alapján. A martirologium kezdetben rövid kalendárium volt egy-egy város vagy település használatára, amely napról napra közölte az ünnepelt vértanú nevét. Eleinte pusztán Calendarium Martyrum volt, mert csakis a vértanu nevét említette meg. Később hozzácsatolták a vértanúk életrajzi adatait más szentekével együtt, kik nem szenvedtek vértanuságot (pl. hitvallók, püspökök). Az első római martirologium a Chronograph a 354. évből, amely a vértanúk sírjának helyét is megadja. Keleten az első ismert martirologium a Breviarium Syriacum, amely 411-ben Edesszában készült, és egy korábbi görög martirologium szír átdolgozása. Az első önálló Nyugati martirologium az 5. század közepén, Észak-Itáliában készült több korábbi martirologium összedolgozásából, és Szent Jeromosnak tulajdonították. A 8. századtól megjelentek a hosszabb, ún. történeti martirologiumok, amelyek rövid történeteket is közöltek a vértanúk, ill. a listában fokozatosan helyet kapó egyéb szentekről. Az ilyen munka Beda Venerabilisé, ennek továbbfejlesztése a lyoni martirologium és Florus diákonus martirologiuma. Szintén Bedára alapul Prümi Wandalbert verses martirologiuma. Vienne-i Ado művének rövidítése a 875-ös St-Germaini Usuard martirologiuma. Ez alapján készült XIII. Gergely pápa megbízásából G. Sirletus bíbíboros és Caesar Baronius által készített római martirologium, amely 1584-ben a katolikus egyházban kizárólagossá is vált. 1613-ban Heribert Rosweid kibővítve adta ki Antwerpenben. Nevezetesebb új kiadása volt 1748-ban, majd 1922-ben, 1956-ban pedig átdoldogozták. Az ortodox kereszténységben a martirologiumnak tulajdonképpen a menologion (hónaplajstrom) felel meg. Jegyzetek Katolikus lexikon, martirológium Pallas, i. h. Forrás Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István ; szerk. Viczián János . Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010. Bokor József (szerk.). Martyrologium, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. december 31. A Fülöp-szigetek az olimpiai játékokon A Fülöp-szigetek első alkalommal 1924-ben vett részt az olimpiai játékokon. Azóta az ország minden nyári olimpiai játékokon részt vett, kivéve az 1980-as moszkvai olimpiát az Egyesült Államok vezette bojkott miatt. A Fülöp-szigeteki sportolók három téli olimpiai játékokon szerepeltek 1972. óta, de 1992. után már nem vettek részt a téli sportünnepeken. A Fülöp-szigeteki atléták eddig összesen tíz olimpiai érmet szereztek, mindet a nyári játékokon, és a legtöbbet ökölvívásban. Mivel Mongólia a 2008-as olimpián megszerezte első aranyérmét, így a Fülöp-szigeteknek van a legtöbb érme arany nélkül, ők ebben a rekordtartók. A Fülöp-szigeteki Olimpiai Bizottságot 1911-ben alapították, de a NOB csak 1929-ben vette fel tagjai közé. 134130 Apáczai A 134130 Apáczai (ideiglenes jelöléssel 2005 AP11) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián fedezte fel 2005. január 3-án. Nevét Apáczai Csere János (1625 – 1659) író, filozófus után kapta. Mátrixmatroid A matematika által vizsgált egyik struktúratípus a matroid. A mátrixmatroid (vagy lineáris matroid, illetve reprezentálható matroid) olyan matroidot jelent, melyben az alaphalmaz/univerzum egy adott test feletti nem azonosan nulla mátrix oszlopainak halmaza, maga a struktúra pedig ennek részhalmazaiból áll, tehát az oszlopok halmazának hatványhalmazának egy részhalmazából; mégpedig pontosan azon oszlopokból, melyek (lineárisan) függetlenek, röviden függetlenek (azaz őket mint vektorokat akármilyen skalárokkal szorozva is adjuk össze, ha véletlenül nullvektort kapnánk, akkor az összes skalár nulla volt). A matroidaxiómák teljesülése mátrixmatroidokra A mátrixmatroid valóban a matroidok egy példája, mivel olyan halmazrendszer, mely nem üres, leszálló és elemei kölcsönösen bővíthetőek (vagy másképp, bármely oszlophalmazra az ebben lévő független oszlophalmazok azonos elemszámúak). Ugyanis nem üres, mert van legalább egy olyan oszlopa, amely a mátrix nem nullmátrixsága miatt nem nullvektor. Ez az egy oszlop pedig biztosan lineárisan független. Vagy másképp biztosan tartalmazza az üres oszlophalmazt, ami „triviálisan” lineárisan független, hiszen tetszőleges üres oszloprendszerre teljesül, hogy ha „lineárisan kikeverjük” belőle a nullvektort, akkor minden együttható nulla. Nem tudunk ugyanis ellenpéldát mutatni (megjegyezzük: az üres oszloprendszerek egyben lineárisan összefüggőek is, de ez ne zavarjon, az üres vektorrendszerek az egyetlen egyszerre függő és független rendszerek). A mátrixmatroid leszálló halmazrendszer, azaz ha egy oszlophalmaz az eleme, akkor annak minden részhalmaza is. Ugyanis ha egy oszlophalmaz lineárisan független, akkor minden részhalmaza is az, mert vagy üres, és ekkor az előbbi okok miatt, vagy (indirekte) lenne egy függő része, amelynek egyik nem-pusztán nulla együtthatókból álló kombinációja (mondjuk ) nulla(vektor) lenne, ekkor a maradék részt 0 együtthatókkal szorozva és az eddigiekhez hozzáadva, még mindig a nullavektort kapnánk, de lenne egy nem nulla együttható ( ), így az egész rendszer is összefüggő lenne. Lényegében egy elemi lineáris algebrai tételből következik, hogy a „bővíthetőségi” matroidaxióma is teljesül. Ez azonban enélkül is belátható. Példa Legyen egy 4×4-es mátrix. Az i-edik oszlopát jelölje . Az alaphalmaz tehát . Ekkor az M-ből készített mátrixmatroid a következő: . Pontosabban ez csak a független halmazok halmaza, mert magát a matroidot a párként definiáljuk. Tehát lényegében bármely oszlophalmaza lineárisan független, kivéve magát az összes oszlopot tartalmazó univerzumot, ugyanis miatt ez nem lineárisan független. La Tranclière La Tranclière település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 292 fő (2015). La Tranclière Certines, Dompierre-sur-Veyle, Druillat, Lent és Saint-Martin-du-Mont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tölgymakkmoly A tölgymakkmoly (Cydia splendana) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik faja. Elterjedése, élőhelye Palearktikus faj; Európában ott terjedt el, ahol a tölgy és a szelídgesztenye él. Megtalálható Szibériában, Japánban és Kis-Ázsiában is. Hazánkban a bokros, erdős domb- és hegyvidékeken általános. Megjelenése Szürke szárnyát bonyolult fekete rajzolat díszíti. A szárny fesztávolsága 14–22 mm. Életmódja Évente egy nemzedéke kel ki. A fejlett hernyók telelnek át a talajban szőtt gubójukban. Június–júliusban rajzanak; a termés közelébe, a levelekre rakják petéiket. A fiatal hernyók a termésbe rágják be magukat. Külföldi adatok szerint nemcsak a szelídgesztenye és a tölgyfajok, hanem a bükk termésében is előfordul. Magyarországon a gesztenyeormányos mellett a gesztenye legfontosabb kártevője. Stazione di Labico Stazione di Labico vasútállomás Olaszországban, Labico településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Róma–Cassino–Nápoly-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Valmontone Stazione di Palestrina (FS) Allan Ramsay (költő) Allan Ramsay (Leadhills, 1686. október 15. – 1758. január 7.) skót népköltő. Élete Edinburghban egy parókakészítőnél inas volt, majd önálló üzletet nyitott, de azt már 1716-ban föladta és könyvkereskedő lett. Fő műve: The gentle shepherd (1725), pásztori színjáték skót tájszólásban, mely híven tükrözi népe jellemét és szokásait. Írt még dalokat, meséket, elbeszéléseket, meg ó-skót népdalokat: The tea-table miscellany (1724) és The evergreen (1725), melyekben az eredeti szövegen változtatott; költeményeit legjobban kiadta Chalmers (a költő életrajzával, újabb kiadás: Edinburgh, 1877); válogatott költeményei a Canterbury Poets (London, 1887) című vállalatban jelentek meg. Edinburghban 1865-ben szobrot emeltek Ramsay emlékének. Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X La Trimouille La Trimouille település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 901 fő (2015). La Trimouille Brigueil-le-Chantre, Journet, Liglet, Saint-Léomer és Thollet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saubens Saubens település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 2176 fő (2015). Saubens Roquettes, Muret, Pins-Justaret, Roques és Villate községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Redondela Redondela település Spanyolországban, Pontevedra tartományban. Redondela Vigo, Mos, Pazos de Borbén és Soutomaior községekkel határos. Lakosainak száma 29 392 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Duault Duault település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 362 fő (2015). Duault Callac, Carnoët, Locarn, Plusquellec és Saint-Servais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tuberositas deltoidea humeri A tuberositas deltoidea humeri az a régió a felkarcsonton (humerus) ahova a musculus deltoideus tapad. Ez a csont közepén található. Claire Kenneth Claire Kenneth (Kölcsey Kende Klára) (Budapest, 1908. július 22. – 2000. április 21.) magyar írónő. Életútja Születési időpontja vitatott: esküvői bejegyzése alapján 1914-ben, a Fővárosi Levéltárban megtalálható 1941-es népszámlálási ívek szerint pedig 1910-ben született. Ez téves. Az első két házassági bejegyzése szerint 1908. július 22-én született Budapesten. Édesanyja Varga Vilma (1885. 09. 12. Budapest - 1974. 03. 07. Budapest), Breitner Károly és Guttman Irma lánya, akinek első férje Eiser Emil (Eiser Miksa és Breier Regina fia) magánhivatalnok volt, házasságot kötöttek 1905. 11. 09.-én Budapesten, a házasság 1907-ben felbomlott. Édesapja Kende Izidor (1879. 12. 05. Késmárk - 1928. 01. 13. Budapest), Kohn Ede és Glückmann Ernesztina fia, kereskedő volt, aki 1895-ben változtatta meg a nevét Kohnról Kendére. Szülei házasságot kötöttek 1907. 10. 20.-én Budapesten. Huga Kende Márta, Lakó Ferencné. Első férje Nonn János Nándor (1894. 05. 07. Budapest - ?) elvált dohányjövedéki tisztviselő, Nonn János földműves és Schlőr Veronika fia. Házasságot kötöttek 1931. 01. 01.-én Budapesten, elváltak 1937-ben. Első házasságából született egy fia 1934-ben. Kairóban volt nászúton, később innen merítette az Éjszaka Kairóban történetét. Balatonalmádiban szépségversenyt nyert. Férje a Don-kanyarban elesett. Második férje Dr. Bíró Géza (1902. 07. 10. Petrozsény (Hunyad vm.) - 1944. 12. Bécs), elvált okleveles gyógyszerész, Bíró Albert és Szüszer Berta fia. (Házasságkötésük: 1937. 02. 22. Budapesten) Férjét 1944. áprilisában a honvédelmi munkára a stridóvári Szent Jeromos Gyógyszertár vezetésére kirendelték. Őt a Gestapo ölte meg, mert segített egy amerikai katonának. Harmadik férje Bárdossy Pál testőr főhadnagy (1915. 06. 02. - 2002. 11. 22. Andes). Házasságkötésük: 1946. április. Bárdossy Pál távoli rokona volt az egykori miniszterelnök Bárdossy Lászlónak. 1951-ben kitelepítették őket a Tiszasülyre rizsföldeken dolgozni. Innen írott levelei váratlanul előkerültek; feldolgozásuk jelenleg is tart. Később Amerikába emigráltak. A kezdetekben férje takarított, ő pedig többek között modellkedett is. Később kiadták könyveit. 1991-ben perre ment amerikai könyvkiadójával, Püski Sándorral és a Corvin Hungarian Books könyvkiadóval a magyarországi kiadások jogairól. Neves ismerőse volt többek között Arthur Miller, Marilyn Monroe, Zilahy Lajos, Tony Curtis és Greta Garbo. Első művei, bűnügyi kisregények a Magyar Detektív képes folyóiratban jelentek meg 1929-1931-ben. Ismertebb regényei A rubin kereszt Neonfény a Nílus felett (The love ridle, Neonlight over the Nile) 1962 Forgó táncparkett (The rotating dance-floor) 1977 Egon naplója 1966 Halálos háromszög Szerelemről szó sem volt Felhők felett... 1984 Május Manhattanben (May in Manhattan) 1965 Különös kaland Minden tavasz véget ér Éjszaka Kairóban Randevú Rómában A hermelines hölgy Kék kanári Panoptikum Egon naplója Dupla Martini Holdfény Hawaiiban (Moonlight in Hawaii, Countess for sale )1962 Így látom New Yorkból Countess Carrots Sanghaj szépe Kisregények) Holtverseny Novellák, igaz történetek A felső tízezer Hollywood Amerikai találkozások New York - Budapest Kiadói Corvina Printing Pilvax Publishing Corp. Árkádia ), Budapest Magyar világ kiadó, Budapest Cosmos Publishing House, New York Penguin Group Inc., US May Publishing, New York Appleton-Century Croft Inc., New York New American Library Inc., „Signet Books”, New York Alwin Redman Inc., London Nederlandische Keurboekerij. N. V. Amszterdam Editorial Ibis; Lida Venda Amadore, Portugália Yoshitaka & Kiosuke Ltd., Tokió Agencja Wydawiczno Ksiegarska, Varsó Majd a mama megmondja! A Majd a mama megmondja! (Mother Said) a Született feleségek (Desperate Housewives) című amerikai filmsorozat nyolcvanötödik epizódja. Az Amerikai Egyesült Államokban először az ABC (American Broadcasting Company) adó vetítette 2008. május 11-én. Mellékszereplők Celia Weston - Adele Delfino Kathryn Joosten - Karen McCluskey Peter Birkenhead - Dr. Joshua Dolan Rick Otto - Paul Bullock nyomozó Justine Bateman - Ellie Leonard Gary Cole - Wayne Davis Steve Kramer - Hewitt nyomozó Colleen McGrann - Lauren Baxter Amy Chaffee - Keri Hailee Denham - A kis Dylan Mary Alice epizódzáró monológja A narrátor, Mary Alice monológja az epizód végén így hangzik (a magyar változat alapján): "Minden év májusának második vasárnapján van szokásban azokat az asszonyokat ünnepelni, akiktől az életet kaptuk, és még annyi minden mást. Azokat, akik védelmeznek minket minden áron. Akik bártan megküzdenek azokkal, akik ártani próbálnak nekünk. Akik a mi boldogságunkat előrébb helyezik a sajátjukénál. De legfőképp az anyai szeretetet ünnepeljük, ami fogyhatatlan, örök és feltétlen az első perctől kezdve." Érdekesség Ez az epizód először 2008. május 11-én, vasárnap, anyák napján került adásba az Egyesült Államokban. Epizódcímek szerte a világban Angol: Mother Said (Anya azt mondta) Olasz: Maternità (Anyaság) Francia: Dur dur d'être Maman (Nehéz anyának lenni) Francia-kanadai: L'amour ma ternel (Az anyai szeretet) Spanyol: Mamá decía (Anya mondta) Forrás PORT.hu Per Eklund Per Eklund (1946. június 21. –) visszavonult svéd autóversenyző, egyszeres rali-világbajnoki futamgyőztes. Pályafutása 1973-tól 1997-ig vett részt a rali-világbajnokság versenyein. Ez idő alatt nyolcvanhárom futamon indult, tizenhárom alkalommal állt dobogón, hetvenhárom szakaszon lett első, és az 1976-os svéd ralin megszerezte pályafutása egyetlen világbajnoki győzelmét. Karrierje során több gyár alkalmazásában állt, ezek: Saab, Nissan, Austin Rover, Subaru. Legelőkelőbb összetett világbajnoki helyezését az 1982-es szezonban érte el, amikor is az ötödik helyen zárta az évet. Rali-világbajnokságtól való visszavonulása után az európai ralikrossz-bajnokságon vett részt. Több alkalommal végzett a bajnokság első három helyén, 1999-ben pedig megnyerte a sorozatot. Dömjén Ferenc Dömjén Ferenc (19. század) református lelkész. Élete 1841/42-ben a pápai református kollégiumban tanított, 1844 és 1847 között Pápán szolgált helyettes lelkészként. Verseket írt a Tavasz című zsebkönyvbe (Pápa, 1845.) és Örömdalok (Nagy Mihálynak superintendensi székébe iktatásakor) című emlékkönyvbe (Pápa, 1845.). Munkája Emlék Székinő, szül. Kimiti Teréz erényeinek. Pápa, 1848. (Gyászbeszéd, Liszkay József és Kovács Benő gyászbeszédeivel együtt.) Júnior Assunção Júnior Assunção (Recife, 1981. június 24. –) amerikai-brazil MMA-harcos. Mindössze ötször küzdött az UFC keretein belül, de innen tett szert népszerűségre. A PFC pehelysúlyú világbajnoka. Érsekvadkert Érsekvadkert (szlovákul: Vadkert) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Nógrád megye legnagyobb, olyan települése, amely nem város. Lakosságával a 6. legnagyobb a megyében, ezzel egy várost is megelőz. Fekvése A község Nyugat-Nógrád térségében, Balassagyarmattól délnyugatra, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el. Története A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a megye legrégibb helységeinek egyike. Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése már 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert. 1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak. 1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.[forrás?] 1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek. Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849.január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet. 1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki. A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták. 1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat. A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik. A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743-ban épült.[forrás?] A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A 19. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot. Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A megye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van. A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A 20. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Neves személyek Itt hunyt el 1848. április 7-én Laky János teológiai doktor, római katolikus plébános és alesperes. Itt született 1899-ben Hesz később Hetényi Rezső politikus, kultúraszervező. Itt született 1924-ben Boda János (1924-1998) orvos, geográfus, akiről hegyet neveztek el az Antarktiszon . Nevezetességei Római Katolikus Templom (1734, barokk), Római Katolikus Plébánia (1743, késő barokk), Drágffy-kuria (1790 körüli, késő barokk), Helytörténeti Emlékház (19. századi), Kálvária Kápolna (1904) Víztorony (tégla épület) zsidó temető Természetvédelmi terület (gyurgyalag) Kultúra Falunapi göncfőző verseny, Termény megáldó körmenet (közel 100 helyi népviseletbe öltözött részvételével), Nemzetközi Akusztikus Gitárfesztivál, Karácsonyi Koncert a Római Katolikus Templomban Népviselet 16-féle népviselet alakult ki Nógrádban, s a legszínpompásabb az érsekvadkerti és a rimóci palóc viselet. Turizmus Érsekvadkert tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is. Sportélete Az Érsekvadkerti SE A helyi sportegyesület 1947-ben alakult meg. 1979-ig Érsekvadkerti MEDOSZ Sportegyesület, 1998-ig Közös Községi Sportegyesület néven szerepelt, azóta Érsekvadkerti Sportegyesületként játszik a Nógrád megyei első-, illetve másodosztályú labdarúgó-bajnokságokban. Az egyesület legjobb eredménye a 2003–2004-es szezonban szerzett megyei elsőosztályú ezüstérem. Gasztronómia Híres étele a nagygönc. 1346 Gotha Az 1346 Gotha (ideiglenes jelöléssel 1929 CY) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1929. február 5-én, Heidebergben. Barcs–Pakráci HÉV A Barcs–Pakráci helyiérdekű vasút 1884 és 1885 között épült. Hossza 123,8 km, fő iránya Barcs–Verőce–Daruvár–Pakrác. Szárnyvonalai Szuhopolje–Szlatina és Bastájó–Zdence. Alaptőkéje 11 millió forint volt. Ebből 5 millió forint volt a törzs-, 6 millió az elsőbbségi részvény; melynek jövedelmezőségét 300 000 forint erejéig az üzletet kezelő Déli Vasút garantálta. A vonal hegyi jellegű volt, 4 vízválasztóval. Legnagyobb emelkedése, 25‰, a kanyarulatok legkisebb sugara 150 méter volt. A vonal nagy része csúszásra hajlamos oldalakon haladt. Érdekes hídja volt a Dráva-híd a Déli Vasút barcsi állomásának közelében. Forrás Bokor József (szerk.). Barcs-pakráci h. é. vasút, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2012. január 3. Országos Iparegyesület Az Országos Iparegyesület (korabeli helyesírással országos iparegyesület) 1867-ben alakult meg, a hazai ipar fejlődésének és versenyképességének előmozdítása érdekében. Tevékenységét egészen a második világháború végéig folytatta. Története Az 1840-es évek során a régi iparegylet igazgatósága eleinte szinte kizárólag iparbarátokból (az akkori kifejezés szerint "lateinerek"-ből) állott és csak kevés céhmester vett részt a tevékenységében. Egyesek a történetét egyenesen 1842-ig, az első iparkiállításig vezetik vissza. 1867-ben megalakult a szűkebb értelemben vett Országos Iparegylet, amelynek az igazgatóságában már kiváló iparosok is helyet foglaltak, akik nemcsak saját iparuk fejlesztése, hanem az egyesületi érdekek emelése által is kitüntették magukat. Ezek mellett és pedig a házi-, a kézmű-, a mű- és gyáripart képviselő iparosok mellett, helyet foglal a közgazdasági élet számos más ágainak hivatott képviselője, a volt kereskedelmi államtitkár, a bányaipar, a tengeri hajózás, a közlekedés és a hitelügy képviselői, főrendiházi tagok, országgyűlési képviselők, városatyák, stb. Tevékenysége sokrétű volt: bel- és külföldi kiállítások rendezése, illetve a magyar ipar reprezentálása mások által szervezett kiállításokon, az iparosképzés színvonalának javítása, valamint a vállalkozások számára támogatások szerzése volt. Az Iparegyesület segítette a magyar iparral kapcsolatos jogalkotást is. A GYOSZ megalakulása után (1902) a középipar érdekképviseleti szerve lett. Történetét 1912-ben Gelléri Mór dolgozta fel, Hetven év a magyar ipar történetéből című könyvében. Vezetői Első elnöke Eötvös József volt. 1880-tól utóda gróf Zichy Jenő volt. Őt Matlekovits Sándor, majd Tolnay Kornél követte. Alelnökök: Falk Zsigmond lovag és gömöri Szontágh Pál Mudrony Soma, az Országos Iparegyesület igazgatója, 1867-től az Iparegyesület kötelékében állt. Sámuel Ferenc eleinte mint fogalmazó, egy ideig mint helyettes titkár, később mint az Iparegyesület pénztárnoka és ügyésze volt. Időszaki kiadványai Anyagi érdekeink (1870 - 1879) Magyar Ipar (1880 - 1944) Marcius Plotius Sacerdos Marcius Plotius Sacerdos (3. század) római grammatikus. Diocletianus császár idejében élt. Ars Grammatica a címe három részből álló, fennmaradt munkájának, amelynek utolsó fejezete a metrikát tárgyalja. 2010-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA – 4. csoport) A 2010-es labdarúgó-világbajnokság európai 4. selejtezőcsoportjának mérkőzéseit, és a csoport végeredményét tartalmazó lapja. A csoport sorsolását 2007. november 25-én tartották a dél-afrikai Durbanban. A csoportban körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben játszottak egymással a labdarúgó-válogatottak. A csoportelső automatikus résztvevője lett a 2010-es labdarúgó-világbajnokságnak, a csoport második helyezett csapata csak úgy játszhatott pótselejtezőt, ha a másik nyolc csoportban legalább egy válogatottnál jobb lett a csoport első öt helyezettje elleni összeredménye. A csoportban a 2006-os labdarúgó-világbajnokság rendező országa, Németország mellett Oroszország, Finnország, Wales, Azerbajdzsán és Liechtenstein szerepelt. A csoport mérkőzéseinek időbeosztását 2008. január 10-én egyeztették az érintett labdarúgó-válogatottak képviselői Frankfurtban, Németországban. A végeredmény Továbbjutás Németország 2009 . október 10 -én kvalifikálta magát a világbajnokságra . Oroszország 2009 . október 10 -én megszerezte a második helyet, ezzel együtt biztossá vált, hogy a világbajnoki részvételért mérkőzhet az európai-pótselejtezőn . Finnország 2009 . szeptember 9 -én elvesztette minden esélyét a világbajnokságon való részvételre. Wales 2009 . szeptember 9 -én elvesztette minden esélyét a világbajnokságon való részvételre. Azerbajdzsán 2009 . augusztus 12 -én elvesztette minden esélyét a világbajnokságon való részvételre. Liechtenstein 2009 . június 10 -én elvesztette minden esélyét a világbajnokságon való részvételre, valamint 2009 . október 14 -én vált biztossá, hogy a csoport utolsó helyén végez. Ezáltal a csoportmásodik Liechtenstein elleni eredményei nem számítanak a pótselejtezős helyek sorrendjénél. Mérkőzések ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- Góllövőlista Alapvető sorrend: gólok száma (csökkenő); játszott percek (növekvő); országnév; játékosnév. Öngólok Alapvető sorrend: gólok száma (csökkenő); országnév; játékosnév. Lapok Alapvető sorrend: kiállítások száma (csökkenő); második sárga lap miatti kiállítások száma (csökkenő); sárga lapok száma (csökkenő); országnév; játékosnév. Nézőszámok Az alábbi táblázat tartalmazza a csapatok otthoni mérkőzéseinek nézőszámait Alapvető sorrend: átlagos nézőszám (csökkenő); országnév Jahangir Khan Jahangir Khan, előfordul Jehangir Khan-ként is (Karacsi, 1963. december 10. –) pakisztáni világbajnok, professzionális squash (fallabda)játékos, akiről sokan úgy vélik, hogy minden idők legnagyobb játékosa a sportág történelmében. Karrierje alatt hat World Opent nyert és a British Openen tízszer lett a legjobb. 1981 és 1986 között, öt éven keresztül veretlen volt a játékban. Ez idő alatt 555 mérkőzést nyert, ami a professzionális squash-történelem leghosszabb győzelmi sorozata. 1993-ban visszavonult. 2002 óta a World Squash Federation elnöke. Játékos karrier Jahangirt kezdetben az apja edzette, az a Roshan Khan, aki az 1957-es British Open bajnoka volt. Később unokatestvére Rehmat Khan irányította Jahangirt, és ez így volt karriere legnagyobb részén keresztül. Ironikusan korábbi évei alatt Jahangir egy beteges gyerek volt, és testileg nagyon gyenge. Bár az orvosai sérvműtétei után eltanácsolták az aktív testedzéstől, amint az apja megengedte neki, hogy játsszon, azonnal azt tette. 1979-ben a pakisztáni szövetség úgy döntött, hogy nem viszik el Jahangirt a világbajnokságokra Ausztráliába, és mindeközben felrótták neki azt is, hogy legutóbbi betegsége óta gyenge. Jahangir ezért úgy döntött, hogy beírja magát a World Amateur Individual Championshipbe, és 15 évesen a valahavolt legfiatalabb nyertesévé vált az eseménynek. 1979 novemberében Jahangir öregebb testvére Torsam Khan, aki a nemzetközi fallabdajáték egyik legjobbja volt az 1970-es években, hirtelen meghalt egy szívroham következtében egy Ausztráliában rendezett versenymérkőzésen. Torsam halála ösztönzőleg hatott Jahangirra, aki elhatározta, hogy testvére emléke előtt sikereivel tiszteleg majd. Ötéves veretlenség 1981-ben, amikor 17 éves volt, Jahangir a World Open a legfiatalabb nyertese lett. Az a verseny egy öt éven keresztül és több, mint 500 meccsen át tartó veretlenségi sorozat kezdete volt. A játékát hihetetlen erőnlét fémjelezte, amiben Rehmat Khan erőnléti edző segítette. Jahangir volt a legfittebb játékos, és sokáig úgy játszott, hogy legyengíttette az ellenfeleit, akik dühös sebességgel játszottak. Internetes kapcsolatok Ez a szócikk részben vagy egészben a Jahangir Khan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Gorica Miholečka Gorica Miholečka falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Sveti Petar Orehovechez tartozik. Fekvése Kőröstől 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délnyugatra fekszik. Története A falunak 1857-ben 56, 1910-ben 112 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 52 lakosa volt. Gare de Nœux-les-Mines Gare de Nœux-les-Mines vasútállomás Franciaországban, Nœux-les-Mines településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Arras–Dunkirk-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Mazingarbe Pachmann Péter Pachmann Péter (Budapest, 1971. március 17. –) magyar televíziós szerkesztő, műsorvezető. Életpályája Középiskolai tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban végezte 1985 és 1989 között. Diplomáit az ELTE magyar-angol (1989–1994), illetve média szakán (1994–1996) szerezte. Közben 1994-ben elvégzett egy európai uniós mesterkurzust Hollandiában, Maastricht-ban. 2001-ben elnyerte az Amerikai Egyesült Államok kormányának NATO-ösztöndíját, Brüsszelben és Szarajevóban járt tanulmányúton. 12 évig kosárlabdázott versenyszerűen a Csepel SC csapatában. 1992–1997 között a Magyar Televízió Híradó című műsor főszerkesztőségénél dolgozott, 1995-től a Híradó utazó külpolitikai tudósítója lett, tudósított a magyar kormány európai integrációs tárgyalásairól, miniszterelnöki csúcstalálkozókról Európa szinte minden országából, valamit a délszláv háborúk béketárgyalásairól, Belgrádból, Zágrábból és Szarajevóból. 1997-ben a TV2-höz került, ahol a Tények műsorvezetője, valamint külpolitikai tudósítója lett. Tudósított Európán kívül Izraelből, Pakisztánból és Afganisztánból illetve Japánból is. Japánban egyedüli magyar televíziós újságíróként négyszemközti audiencián fogadta őfelsége Akihitó császár, a tokiói császári palotában, 2002-ben. Készített interjút a rendszerváltás óta hivatalban lévő valamennyi magyar miniszterelnökkel illetve államfővel. Vezetett parlamenti és önkormányzati választási műsort is és többször vállal műsorvezető szerepet a reggeli műsorban. (Mokka) 2000-ben zenésztársaival adott egy nagyszabású koncertet a Bárka színházban, mint énekes. 2007-ben jelent meg első regénye, a Pilátust játszani, amelyet Martin McDonagh egyik feketekomédiája inspirált. A könyv a Frankfurti Nemzetközi Könyvfesztiválon is bemutatkozott. A regényhez készített dvd-mellékleten Jancsó Miklós Európa-díjas filmrendező, Andorai Péter, a Nemzet Színművésze illetve Balkay Géza Jászai Mari-díjas színművész is szerepet vállalt. A melléklet egyik etűdje Jean Badal Oscar-díjra jelölt operatőr munkája. 2008-ban Mozgókép- és médiaismeret címmel tankönyvet írt, amely elnyerte az Oktatási Minisztérium licencét. 2009-ben felkérték, hogy írjon novellát A rendszerváltás pillanatai című antológiába, amely a rendszerváltás 20-dik évfordulójára jelent meg. 2017-ben jelent meg második regénye, a Misu háborúja, amelyet a könyvbemutatón a regény cselekményekor hivatalban lévő Kovács László külügyminiszter, illetve Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is méltatott. Magánélete Két gyermeke van, Balázs 2005-ben, Anna 2015-ben született. Műsorai Híradó (1992-1997) Tények (1997-2017) Mokka Jó estét, Magyarország! (1997-2002) Választás Országgyűlési választások Jazzy Rádió Budapest - minden hétköznap délután (2017-) Könyvei Pilátust játszani, regény (2007) Mozgókép- és médiaismeret (tankönyv) (2008) 1989 - 2009, A rendszerváltás pillanatai (novella: Szerelmes október) (2009) Misu háborúja, regény (2017) Érdekesség 2016-ban A nagy duett című televíziós showműsorban Péter Szabó Szilviával az 1. helyen végeztek. Jegyzetek Itt a titok: Ezért nyerték meg A nagy duettet Pachmann Péterék. 24.hu (2016. jún. 6.) (Hozzáférés: 2016. jún. 7.) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Redwall A Redwall egy brit–francia–kanadai koprodukcióban készült animációs sorozat. A produkció alapjául az ugyanilyen című könyvsorozat szolgált, amelyet Brian Jacques írt. A sorozat a könyv cselekményét folytatja. Egy egérről és a családjáról szól. A falujukban több más szereplő is él. Egyszer egy patkány megtámadta a falut. Ő a sorozat főgonosza. Célja, hogy elpusztítsa Redwallt, a barátait, illetve a falut. Egér hősünk azonban nem hagyja ezt annyiban, és mindig megküzd a gonosz patkánnyal és a seregével. A sorozat 3 évadot élt meg 39 epizóddal. 22 perces egy epizód. Külföldön 1999. szeptember 8-tól 2002. február 25-ig ment. Magyarországon a Minimax mutatta be. Magyar bemutató ismeretlen. Nagy-Britanniában, illetve más országokban, több tévécsatorna is vetítette. Stief Magda Stief Magda (Kolozsvár, 1943. augusztus 18. –) színésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. Életútja 1943-ban született Kolozsváron, családi házuk a Jókai utcában (ma Napoca utca) volt. Saját elmondása szerint szegényes körülmények között telt a gyermekkora. Édesanyja háztartásbeli, édesapja postatisztviselő volt. Az iskola első négy évét a zenei általánosban járta, majd a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban érettségizett. 1961-ben a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakára sikeresen felvételizett Kovács György osztályába. Évfolyamtársai Széles Anna, Nagy Dezső, Mihály Pál, Higyed Imre, Botár Endre, Vásárhelyi Katalin, Fülöp Ildikó, Bányai Irén, Krizsovánszky Szidónia, Óss Enikő, Krausz Kuti István, Madár Gingilescu Lívia, Vitályos András voltak, tanárai pedig Kovács György, Kőmíves Nagy Lajos, Tompa Miklós, Lohinszky Loránd, Tarr László, Bács Ferenc. 1965-ben Senkálszky Endre, a kolozsvári színház akkori igazgatója kérte fel, hogy szerződjön a társulatához. Két év múlva feleségül ment Héjja Sándorhoz, a házasságból született egy lányuk, Noémi. 1971 nyarán férjével, Vlad Mugur rendezővel együtt Olaszországba utaztak. A román kultúrforradalom hatására Mugur összes előadását betiltották, további munkáját ellehetetlenítették, ezért úgy döntöttek, nem térnek haza. 1973-ban végül Konstanzba költöztek Noémivel és édesanyjával. 1973–1977 között a Konstanzi Állami Színházban, 1977–1978-ban a Bázeli Állami Színházban, 1978�1981-ben a Bochumi Színházban szerepelt, majd 1982-től szabad foglalkozású színésznőként dolgozott. A Szabad Európa Rádió magyar adásában bemondóként tevékenykedett, valamint 2001-2008 a burghauseni „Athanor” Színiakadémia docense volt. Több alkalommal jött Magyarországra és Romániába egy-egy szerep megformálásáért. 2007 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. Fontosabb szerepei Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Anişoara � Sidonia Drăgăşanu: Leányok (Rendező: Gergely Géza ), 1963. 04. 10. Cora Lipsa � Sidonia Drăgăşanu: Leányok (Rendező: Gergely Géza), 1963. 12. 21. Dajka � Shakespeare : Rómeó és Júlia (Rendező: Farkas István, Tompa Miklós ), 1964. 03. 21 és 1964. 12. 26. Tituba � Arthur Miller : A salemi boszorkányok (Rendező: Tarr László , Tompa Miklós), 1964. 11. 12. Orvosnő � Aurel Baranga: Kerge birka (Rendező: Tarr László, Tompa Miklós), 1965. 03. 04. Szofja � Makszim Gorkij : Az utolsók (Rendező: Kovács Levente , Tarr László, Tompa Miklós), 1965. 04. 15. Temesvári Állami Magyar Színház Zilia Duca � Heltai Jenő : A néma levente (Rendező: Sinka Károly ), 1965. 03. 05. Kolozsvári Állami Magyar Színház Zsuzsa � Tersánszky Józsi Jenő : Most majd elválik (Rendező: Imrédi Géza), 1965. 10. 02. Lány � Madách Imre : Az ember tragédiája (Rendező: Rappaport Ottó ) 1965. 11. 26. Antoinette � Marcel Achard: A bolond lány (Rendező: Bereczky Péter), 1965. 12. 16. Geta � Aurel Baranga: Jámborlelkű Szent Flórián (Rendező: Taub János ), 1966. 01. 26. Ly � Virgil Nistor: Éjféli vendég (Rendező: Rappaport Ottó), 1966. 04. 20. Anna, a szobalány � Max Frisch : Biedermann és a gyújtogatók (Rendező: Szabó József ), 1966. 05. 20. Marion � Deák Tamás : Ádám elkárhozása (Rendező: Horváth Béla ), 1966. 10. 01. Emer � Bíró Lajos : A sárga liliom (Rendező: Bereczky Péter), 1966. 10. 01. Kórus � Jean-Paul Sartre : A trójai nők (Rendező: Szabó József), 1967. 01. 27. Arany János emlékműsor (Rendező: Bereczky Júlia , László Gerő ), 1967. 03. 01. Gizus � Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (Rendező: Horváth Béla), 1967. 04. 17. Istennő � Victor Eftimiu: Prometheus (Rendező: Bereczky Péter), 1968. 10. 01. Carol Melkett � Peter Shaffer: Játék a sötétben (Rendező: Horváth Béla), 1968. 02. 02. Sylvia Shisgal: A gépírók (Rendező: Szabó József), 1968. 09. 30. Anişoara � Ion Băieşu: Megbocsátás (Rendező: Bereczky Péter), 1969. 01. 06. Manci � Heltai Jenő: Tündérlaki lányok (Rendező: Horváth Béla), 1969. 06. 06. Claire Zachanessian � Friedrich Dürenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Rendező: Tompa Gábor), 2014. január 7. Kolozsvári Állami Magyar Opera Eliza Doolittle � Frederick Loewe: My Fair Lady (Rendező: Horváth Béla), 1969. 07. 10. Nő � Ecaterina Oproiu: Nem vagyok az Eiffel-torony (Rendező: Bereczky Péter), 1969. 10. 03. Mopsa � Shakespeare: Téli rege (Rendező: Major Tamás ), 1969. 12. 12. Leányka � Dumitru Radu Popescu: Szomorú angyalok (Rendező: Taub János), 1970. 01. 28. Gwendolin � Oscar Wilde : Hazudj igazat (Bunbury) (Rendező: Horváth Béla), 1970. 05. 22. Irina � Anton Pavlovics Csehov : Három nővér (Rendező: Vlad Mugur), 1970. 11. 11. Öregasszony � Eugène Ionesco : A székek (Rendező: Vlad Mugur), 1996. 10. 02. Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja � Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert (Rendező: Vlad Mugur), 1998. 05. 27. Froláné � Luigi Pirandello : Így van (Ha így tetszik) (Rendező: Vlad Mugur), 2000. 03. 14. Lane - Sarah Ruhl: Tiszta ház (rendező: Keresztes Attila), 2009. 03. 14. Kolozsvári Nemzeti Színház (Teatrul Naţional Cluj) Helena � Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Vlad Mugur) beugrás Krajovai Nemzeti Színház (Teatrul Naţional Craiova) Doamna Flora � Luigi Pirandello: Așa este (Dacă vi se pare) (Rendező: Vlad Mugur), 1999. 10. 16. Stadttheater Konstanz Eliza � G. B. Shaw : Pygmalion (Rendező: Vlad Mugur) Agafja � Gogol : Háztűznéző (Rendező: Vlad Mugur) Toinette � Molière : A képzelt beteg (Rendező: Vlad Mugur) Irina � Csehov: Három nővér (Rendező: Vlad Mugur) Stella � Goethe : Stella (Rendező: Wilhelm List-Diehl) Marie � Georg Büchner : Woyzeck (Rendező: Wilhelm List-Diehl) Feleség � Sławomir Mrożek : Ház a határon (Rendező: Vlad Mugur) Márkiné � Marivaux : A második váratlan szerelem (Rendező: Vlad Mugur) Sen Té / Sui Tá � Bertold Brecht : A szecsuáni jóember (Rendező: Vlad Mugur) Stadttheater Basel Ruth � Botho Strauss: A viszontlátás trilógiája (Rendező: Werner Düggelin) Bochumer Schauspielhaus Nő � Botho Strauss: Kívánsághangverseny (Rendező: Klaus Andrei) Württembergishe Landesbühne Esslingen Hexe mama / Egy nő egyedül � Dario Fo : Kinder, Küche, Kirche (’Gyerekek, konyha, templom’) (Rendező: Vlad Mugur), 1982 Ensemble „Vlad Mugur” – München Gertrude � Martin Walser : Zimmerschlacht (Mészárlás a szobában), 1983. Öregasszony � Ionesco: A székek, 1983. Nagyanya � Edward Albee : Amerikai álom, 1985. Annie Wobbler � Arnold Wesker : Annie Wobbler, 1987. Auersperg 15 – Theater, Wien Niccolo � Matei Visniec: Engagement für einen Clown (’Bohócfelvétel – osztrák ősbemutató’), (Rendező: Tompa Gábor), 1997 Bárka Színház � Budapest Hexe mama � Dario Fo: Csak asszonyok (Rendező: Vlad Mugur) Kleines Theater - Landshut Winnie � Samuel Beckett : Glückliche Tage (Ó, azok a szép napok!) (Rendező: Sven Grunert), 2007 Rolf Kemnizer: Die Herzschritt-Macherin (A szívritmusszabályzó) (Rendező: Oleg Myrzak) Díjai Irina és Helena megformálásáért Országos Fesztivál „I. Legjobb női alakítás” díja � 1971 Doamna Flora megformálásáért felterjesztés az UNITER-díj „Legjobb női főszereplőnek” járó díjára � 2000 Cagnano Cagnano település Franciaországban, Haute-Corse megyében. Lakosainak száma 172 fő (2015). Cagnano Luri és Pietracorbara községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hettenrodt Hettenrodt település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Borsaújfalu község Borsaújfalu község (románul: Comuna Vultureni) község Kolozs megyében, Romániában. Központja Borsaújfalu, beosztott falvai Báboc, Bádok, Kide, Kolozskovácsi, Sólyomkő. 2008 óta Kolozsvár metropolisz térség része. Fekvése A Szamos medencében helyezkedik el, Kolozsvártól 27 kilométerre. Szomszédos községek északon Páncélcseh, nyugaton Esküllő, délen Kajántó és Kolozsborsa, keleten Doboka. Népessége A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1516 fő volt. Története Sólyomkő faluban történelem előtti, bronzkori, illetve 4–6. századi települések maradványait tárták fel. A régészeti helyszínek a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-I-s-B-07201, CJ-I-s-B-07202 és CJ-I-s-A-07203 sorszámon szerepelnek. Bádok falu melletti Boroshegyen kőkorszaki és kőrézkori település maradványait tárták fel (CJ-I-s-A-06962). Báboc faluban a „Şanţul Grecilor” (magyarul görögök árka) nevű helyen bronzkori, illetve 5–6. századi település maradványaira bukkantak (CJ-I-s-B-06958). Nevezetességei Bádok 13. században épült református temploma (CJ-II-m-B-07523). Kide 13. századi református temploma (CJ-II-m-B-07562). 1750-ben épült malom Sólyomkőn (CJ-II-m-B-07777). Kide 1761-ben épült, Szent Györgyről elnevezett ortodox fatemploma (CJ-II-m-B-07564). Kide 1766-ban épült, Nepomuki Szent Jánosról elnevezett római katolikus temploma (CJ-II-m-B-07563). Kide 1902-ben épült unitárius temploma (CJ-II-m-B-07561). Fosseux Fosseux település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 140 fő (2015). Fosseux Hauteville, Wanquetin, Avesnes-le-Comte, Barly, Bavincourt és Gouy-en-Artois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kék hajnalka A kék hajnalka (Ipomoea tricolor) az szulákfélék családjába tartozó, Közép-Amerikában őshonos, dísznövényként ültetett kúszónövény. Megjelenése A kék hajnalka 2,5–3 m hosszúságú, lágyszárú, magyar viszonyok között egynyári növény. Hazájában évelő, de a közép-európai téli fagyokat nem bírja. Általában a tavaszi fagyok elmúltával vetik, egynapos áztatást követően. Igen gyorsan növekszik, egy szezon alatt 300 cm hosszúra és 180 cm szélesre is megnő. Indáival könnyen felkapaszkodik a kerítésekre, állványokra, fákra, eltakarni kívánt felületekre. Levele váltakozó állásúak, szív alakúak, ép szélűek. Nyár elejétől ősz elejéig virágzik. Több termesztett színváltozata ismert. Égszínkék, sötétrózsaszín, lila vagy fehér, tölcsér alakú virágai egyesével nőnek. Kora reggel nyílnak. Termése toktermés. Elterjedése és termőhelye Közép-Amerikában és Mexikóban őshonos, dísznövényként az egész világon elterjedt. A jó vízáteresztőképességő, nedves talajt kedveli. Trágyázása nem szükséges. Napfényigényes. A kártevőknek ellenálló, a takácsakták időnként megtámadhatják. Jelentősége A kék hajnalka kedvelt dísznövény, amelynek több változatát is kitenyésztették. Legismertebb az égszínkék Heavenly Blue, amely a brit Királyi Kertészeti Társaság díját is elnyerte. Egyéb verziói a Blue Star, Flying Saucers, Pearly Gates, Rainbow Flash, Skylark, Summer Skies vagy Wedding Bells. Magva alkaloidokat és glikozidokat tartalmaz, enyhén mérgező. Fogyasztása hallucinációkkal, kitágult pupillákkal, hányással, hányingerrel, hasmenéssel, bágyadtsággal, végtagzsibbadással, izomfeszüléssel járhat. Martonvásár Martonvásár város Fejér megyében, a Martonvásári járás székhelye. Fekvése A megye északkeleti részén található, a 7-es számú főút mellett Budapesttől 30, és Székesfehérvártól is 30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak. Településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely. Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6. Közlekedés A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll. A település a 7-es elsőrendű főút mellett terül el, határában fut az M7-es autópálya. Martonvásáron északnyugat – délkelet irányban fut keresztül a Gyúró – Ercsi (6204) mellékút. A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbusz forgalom része. Sűrű az autóbuszforgalom Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között. Története Martonvásár valószínűleg már id. sz előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér megye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett. Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven. Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban. 1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.[forrás?] A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött. 1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket. A település 2005-ben kapott városi rangot.A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott). Nevezetességei Brunszvik-kastély , kastélykert (angol kert) (70 hektár) Óvodamúzeum Beethoven Múzeum Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete Római katolikus templom ( 1773 , barokk ) benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok Rendezvények A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be. Sierro Sierro község Spanyolországban, Almería tartományban. Lakosainak száma 400 fő (2017). Földrajza Sierro Velefique, Bacares, Bayarque, Armuña de Almanzora, Suflí, Laroya és Senés községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gorizia megye Gorizia megye (olaszul Provincia di Gorizia, friulán dialektusban Provincie di Gurizie, szlovénul Pokrajina Gorica) Friuli-Venezia Giulia régió egyik megyéje Olaszországban. Földrajza A megye Trieszt, és Udine megyékkel, Szlovéniával, valamint Adriai-tengerrel határos. Községei Területén huszonöt község található: Capriva del Friuli Cormons Doberdò del Lago Dolegna del Collio Farra d’Isonzo Fogliano Redipuglia Gorizia Gradisca d’Isonzo Grado Mariano del Friuli Medea Monfalcone Moraro Mossa Romans d’Isonzo Ronchi dei Legionari Sagrado San Canzian d’Isonzo San Floriano del Collio San Lorenzo Isontino San Pier d’Isonzo Savogna d’Isonzo Staranzano Turriaco Villesse Történelem 1923-ban az akkori Gorizia és Gradisca megyét három megyére osztották: 1 – Tarvisio, Plezzo, Caporetto, Tolmino, Circhina, Idria, Aidussina, Vipacco, Canale d'Isonzo, Gorizia, Cormons, Gradisca, Cervignano del Friuli és Comeno községeket elcsatolták Venezia Giulia-tól, és Udine megyéhez csatolták. 2 . Grado, Isola Morosini, Monfalcone, Aurisina, Sesana, Senosecchia és Postumia községeket Trieszt megyéhez csatolták, és létrehoztak egy új megyét Muggia, San Dorligo della Valle községekkkel kiegészíve, amelyeket az Isztriától csatoltak el. 3 - Villa del Nevoso községet Pula megye kapta meg. 1927-ben ismét létrehozták Gorizia megyét azokkal a területekkel együtt, amelyeket korábban Friuli kapott. 1943 és 1945 között a Litorale Adriatico német land része lett. Igen erős volt a lakosság ellenállása, melynek következtében Gorizia megye lakosai haltak meg legnagyobb számban koncentrációs táborban az olasz megyék közül 1945 és 1947 között két részre osztitta a lMorgan-vonal. A nyugati, azaz az A zóna angol-amerikai fennhatóság alatt állt, és magába foglalta többek között Plezzo, Caporetto, Canale, Cormons, Gradisca, Gorizia és Comeno községeket. A keleti, azaz a B zóna jugoszláv fennhatóság alatt állt és magába foglalta többek között Tolmino, Santa Lucia d'Isonzo, Idria, Aidussina és Vipacco községeket. 1947 –ben, a párizsi békeszerződés új határokat rajzolt. Ekkor született a Trieszti Szabad Terület is. Ismét határkiigazításra került sor 1975-ben az Osimoi szerződéssel, amikor a Monte Sabotino egy része ismét Olaszországhoz került. Nyelvek A lakosok nagy része olasz anyanyelvű, azonban a határ mentén jelentős a szlovén kisebbség. Sok iskolában tanítják a szlovén nyelvet is A megyében beszélik a friulán nyelvet is. Torreilles Torreilles település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 3798 fő (2015). Torreilles Le Barcarès, Saint-Laurent-de-la-Salanque, Claira, Villelongue-de-la-Salanque és Sainte-Marie községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Boende Boende a Kongói Demokratikus Köztársaság városa, az új alkotmány által létrehozott Tshuapa tartomány fővárosa (a város 2009 februárjáig az Egyenlítői tartomány városa). A város Mbandakától keletre a Tshuapa folyó partján fekszik. A folyó hajózható, a hajók Mbandakát érintve a fővárosig, Kinshasáig járnak. A városban repülőtér is található, ahonnan Mbandakán keresztül Kinshasába indulnak járatok. A város nemzeti nyelve a lingala. 2008 nyarán a város kórházában a halálos ebola kórt diagnosztizálták, az érintett 4 beteg mindegyike a betegség áldozatául esett. A népesség változása 1994 .: 199 569 2004 .: 187 321 Területi felosztása Boluwa Djera Lofoy Wini 1953-as női kosárlabda-világbajnokság Az 1953-as női kosárlabda-világbajnokság volt a kosárlabda történetének első női világbajnoksága. Chilében rendezték 1953. március 7. és március 22. között, 10 csapat részvételével. A tornát az Egyesült Államok nyerte, a házigazda Chile és Franciaország előtt. 1. forduló A győztesek bejutottak a döntő csoportkörbe, a vesztesek a 2. fordulóba kerültek, Peru kivételével, amely a 3. fordulóba került. 2. forduló A győztesek bejutottak a 3. fordulóba, a vesztesek a 7–10. helyért játszhattak. 3. forduló Paraguay bejutott a döntő csoportkörbe, a vesztesek a 7–10. helyért játszhattak. Karane Karane falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik. Fekvése Köröstől 2 km-re délnyugatra fekszik. Története 1857-ben 63, 1900-ban 120 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 226 lakosa volt. Lasserre (Ariège) Lasserre település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 240 fő (2015). Lasserre Barjac, Gajan, Mérigon, Montardit, Sainte-Croix-Volvestre és Tourtouse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Beczássy-Oláh Gyula Beczássy-Oláh Gyula (Budapest, 1937. február 22. – Érd, 2014. október 20.) okleveles épületgépész-mérnök, okleveles távfűtő- és távhőellátó szakmérnök, 1994-től a Magyar Mérnöki Kamara tagja. Pályája Az általános iskola elvégzése után, édesapja nyomdokait követve, az épületgépészeti pályára lépett. 1951-től az Épületgépészeti Technikumot végezte, ahol 1955-ben érettségizett. Ezt követően egy évig a Középülettervező Vállalatnál segédtervezői beosztásban dolgozott. 1956-1961-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára járt, ahol szakosodás után Macskássy Árpád professzor úr tanítványaként az épületgépészeti szakon oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzése után a központi elosztás a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatot (ismert rövidítéssel: LAKÓTERV) jelölte ki munkahelyéül. Itt az 1961-1995 évek közötti időszakban a feladatok és beosztások számos fokát végigjárta: 1961-től tervező, 1968-tól irányító tervező, 1975-től csoportvezető, 1977-től szakosztályvezető, 1984-től főmunkatárs, 1986-tól 1995-ig épületgépész osztályvezető beosztásban dolgozott. Az 1966-69 években a Műszaki Egyetemen további tanulmányokat is folytatott, és az alapképesítése mellé távfűtés- távhőellátó szakmérnöki oklevelet is szerzett. 1995-ben, kiválva a Lakótervből, kollégáival G&B Plan Épületgépész Mérnök Iroda néven, önálló céget alapítottak, ahol résztulajdonosként, vezető tervezői- főmérnöki beosztásban dolgozott 2010-ig. Társtervezője többek között Finta József, Jurcsik Károly, Bálint Imre, Varga Levente építészmérnököknek. Jelentősebb munkái Tervezői munkássága alatt felelős és vezető épületgépészeti tervezőként az itthoni és külföldi lakóháztervezések, valamint számos referencia munka készült, többek között: HOTEL DUNA INTERCONTINENTAL, BANK CENTER (Budapest, Akadémia u- Szabadság tér), ORFK-BRFK Székház, Fazekas és Móricz Gimnáziumok nagy-rekonstrukciója, WEST END CITY CENTER Hotel Hilton, MKB Székház, ÁRKÁD Üzletközpont. 1994-től tagja a Magyar Mérnöki Kamarának. Elismerések Munkavégzése során számos elismerésben részesült: 1971,1985: Igazgatói Dicséret, 1972: Vállalati Kiváló Dolgozó, 1976: Építőipar Kiváló Dolgozója, 1987: 25 éves Törzsgárda Emlékérem, 1987: Munka Érdemrend bronz fokozata, 1996: A magyar épületgépész társadalom szavazata alapján „Az év legjobb épületgépész mérnöke” serleggel és kitüntető oklevéllel jutalmazták. 1997: Az ORFK-BRFK Székház tervezésében kifejtett munkája elismeréseként az épület átadásakor „Rendőrségi Emlékérem” kitüntetést kapott, a Magyar Köztársaság Elnöke „KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI EZÜST EMLÉKÉREM”- mel tüntette ki. Forrás Beczássy-Oláh Gyula (Hozzáférés: 2012. 05. 19.) Lakóterv emléktábla avatás cikk a Tervlapban (hozzáférés:2012. 05. 20.) Magyar építészek listája Magyar Mérnöki Kamara, http://mmk.hu/nevjegyzek.php?no_cache=1 Felső-ketyi járás A Felső-ketyi járás (oroszul Верхнекетский район) Oroszország egyik járása a Tomszki területen. Székhelye Belij Jar. Népesség 1989-ben 25 127 lakosa volt. 2002-ben 18 300 lakosa volt. 2010-ben 17 052 lakosa volt, melyből 15 875 orosz (93,1%), 297 ukrán, 117 tatár, 101 szölkup, 73 fehérorosz, 71 üzbég, 69 udmurt, 52 német, 41 baskír, 30 ket stb. Spinefarm Records A Spinefarm egy 1990-ben alapított finn zenei kiadó, 2002 óta az Universal tulajdonában áll. Elsősorban finn metálzenekarok kiadványait jelenteti meg, székhelye Helsinkiben található. Alkiadók Spinefarm (metal, hard rock, progressive rock) Spikefarm (extreme metal, industrial metal, folk metal) Ranka (finn zene) Ranch (rock) – megszűnt Odor (pop és minden más) Freeride Hawaii Sounds – megszűnt Connection Zenekarok Spinefarm Amorphis Children Of Bodom Dark Tranquillity Ensiferum Eternal Tears of Sorrow Finntroll Kalmah Mucc Naildown Nightwish Norther Sonata Arctica Swallow the Sun Tarja Turunen To/Die/For Warmen Spikefarm Ajattara Amoral Beherit Moonsorrow Noumena Afrikai farkas Az afrikai farkas (Canis anthus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Korábban, azaz 2015-ig az aranysakál (Canis aureus) afrikai állományának vélték; manapság viszont önálló fajnak számít. A mitokondriális DNS szerint, nem az aranysakállal, hanem inkább a szürke farkassal (Canis lupus) és a prérifarkassal (Canis latrans) áll közelebbi rokonságban. Előfordulása Az afrikai farkas előfordulási területe Nyugat- és Észak-Afrika, valamint Közép- és Kelet-Afrikának az északi részei. Legdélibb állományai Tanzániában vannak. Elterjedésének északibb részein gyakoribb. Alfajai Canis anthus algirensis (Wagner, 1841) Canis anthus anthus ( F. Cuvier , 1820) Canis anthus bea (Heller, 1914) egyiptomi farkas (Canis anthus lupaster) (Hemprich & Ehrenberg , 1833) - korábban a szürke farkas alfajának vélték, Canis lupus lupaster név alatt Canis anthus riparius (Hemprich & Ehrenberg, 1832) Canis anthus soudanicus ( Thomas , 1903) Megjelenése A két nem között alig van nemi kétalakúság. A faj átlagos marmagassága 40 centiméter, testtömege 7-15 kilogramm. Pofája és fülei megnyúltak, azaz hosszúkásak. A farka eléggé rövid, csak 20 centiméter hosszú. Bundájának színe a sárgástól az ezüstös szürkéig változik; végtagjai vöröses árnyalatúak; farkán apró, fekete pontok vannak. Életmódja Főleg a sivatagi élethez van hozzászokva, de 1800 méteres tengerszint fölötti magasságban is megfigyelték. Legfőbb tápláléka a gerinctelenek és a gazellaborjú méretű kisemlősök. Néha nagyobb állatokra is vadászik. Étrendjét dögökkel, emberi hulladékkal és gyümölcsökkel egészíti ki. 20. Oscar-gála Az 20. Oscar-gálát, a Filmakadémia díjátadóját 1948. március 20-án tartották meg. A Fox Studio megfogadta Samuel Goldwyn szavait és értelmiségi filmet készített, az Úri becsületszó témája azonban még Hollywoodban is tabu témát érintett, az antiszemitizmust. A film mégis közönségsikert aratott, és a három legjelentősebb Oscart-díjat nyerte el. Az első nem angol nyelvű film is kapott egy speciális Oscart, Vittorio De Sica rendező Fiúk a rács mögött (Sciuscia) olasz filmje. Az ABC Rádión közvetített esten, Jean Hersholt beszéde foglalkozott a nem amerikai filmek jelenlétével az Oscar ceremónián: Ha jól kitaláljuk és kidolgozzuk a szabályokat, létrehozhatunk egy nemzetközi filmdíjat, mely szorosabbra fűzhetné az amerikai és a külföldi filmesek szakmai barátságát. Aztán nyolc évig nem történt ez ügyben semmi! Kategóriák és jelöltek nyertesek félkövérrel jelölve Legjobb film Úri becsületszó (Gentleman's Agreement) – 20th Century-Fox – Darryl F. Zanuck A püspök felesége (The Bishop's Wife) – Goldwyn, RKO Pictures Radio – Samuel Goldwyn Csoda a 34. utcában (Miracle on 34th Street) – 20th Century-Fox – William Perlberg Kereszttűz (Crossfire) – RKO Pictures Radio – Adrian Scott Szép remények (Great Expectations) – Rank-Cineguild, U-I (British) – Ronald Neame Legjobb színész Ronald Colman – Kettős élet John Garfield – Test és lélek Gregory Peck – Úri becsületszó Michael Redgrave – Mourning Becomes Electra William Powell – Élet apával Legjobb színésznő Loretta Young – The Farmer's Daughter Joan Crawford – Possessed Susan Hayward – Smash-Up, the Story of a Woman Dorothy McGuire – Úri becsületszó Rosalind Russell – Mourning Becomes Electra Legjobb férfi mellékszereplő Edmund Gwenn – Csoda a 34. utcában Charles Bickford – The Farmer's Daughter Thomas Gomez – Ride the Pink Horse Robert Ryan – Kereszttűz Richard Widmark – Kiss of Death Legjobb női mellékszereplő Celeste Holm – Úri becsületszó Ethel Barrymore – The Paradine Case Gloria Grahame – Kereszttűz Marjorie Main – The Egg and I Anne Revere – Úri becsületszó Legjobb rendező Elia Kazan – Úri becsületszó George Cukor – Kettős élet Edward Dmytryk – Kereszttűz Henry Koster – The Bishop's Wife David Lean – Nagy várakozások Legjobb eredeti történet The Bachelor and the Bobby-Soxer – Sidney Sheldon Test és lélek – Abraham Polonsky Kettős élet – Ruth Gordon, Garson Kanin Monsieur Verdoux – Charles Chaplin Shoeshine – Sergio Amidei , Adolfo Franci, C. G. Viola, Cesare Zavattini Legjobb adaptált forgatókönyv Csoda New Yorkban – George Seaton forgatókönyve Valentine Davies elbeszélése alapján Bumeráng – Richard Murphy forgatókönyve Anthony Abbot egy cikke alapján (pseudonym of Fulton Oursler) Kereszttűz – John Paxton forgatókönyve Richard Brooks: The Brick Foxhole című regénye alapján Úri becsületszó – Moss Hart forgatókönyve Laura Z. Hobson regénye alapján Szép remények – David Lean, Ronald Neame, Anthony Havelock-Allan forgatókönyve Charles Dickens regénye alapján Legjobb operatőr Guy Green - Szép remények (ff) Jack Cardiff - Black Narcissus (színes) Látványtervezés és díszlet Fekete-fehér filmek John Bryan, Wilfred Shingleton – Szép remények Lyle Wheeler, Maurice Ransford, Thomas Little, Paul S. Fox – The Foxes of Harrow Színes filmek Alfred Junge – Fekete nárcisz Robert M. Haas, George James Hopkins – Élet apával Legjobb vágás Body and Soul – Francis Lyon , Robert Parrish The Bishop's Wife – Monica Collingwood Gentleman's Agreement – Harmon Jones Green Dolphin Street – George White Odd Man Out – Fergus McDonnell Legjobb vizuális effektus A zöld delfin utca – A. Arnold Gillespie és Warren Newcombe Unconquered – Farciot Edouart, Devereux Jennings és Gordon Jennings Legjobb idegen nyelvű film (különdíj) Fiúk a rács mögött (Sciuscià) ( Olaszország ) – Società Cooperativa Alfa Cinematografica – Paolo William Tamburella producer – Vittorio De Sica rendező Statisztika Egynél több jelöléssel bíró filmek 8 : Úri megállapodás (Gentleman's Agreement) 5 : The Bishop's Wife, Crossfire, Great Expectations 4 : A Double Life, Green Dolphin Street, Life with Father, Miracle on 34th Street 3 : Body and Soul, Mother Wore Tights 2 : Black Narcissus The Farmer's Daughter, Kiss of Death, Mourning Becomes Electra, Smash-Up, the Story of a Woman, Song of the South Egynél több díjjal bíró filmek 3 : Úri megállapodás (Gentleman's Agreement), Csoda a 34. utcában (Miracle on 34th Street) 2 : Black Narcissus, A Double Life, Great Expectations Albert Weber Albert Weber (Schaffhausen, 1957. október 24. –) svájci kortárs művész, festő, a weberizmus atyja. Műveiben az absztrakt és a realisztikus elemek vegyülnek. Olajfestékkel, akrillal, paletta-kés technikával, fémekkel, betonnal, gyémánttal alkot szobrokat, képeket és egyéb kreatív művészeti tárgyakat. Élete Albert Weber Neuhausen-ben és Schaffhausen-ben nevelkedett, az általános iskolát Neuhausen-ben, a középiskolát Schaffhausen-ben végezte el. 1973 és 1977 között a Zürich-i művészeti egyetem hallgatója volt. Műveit számos svájci és nemzetközi kiállításon és múzeumi tárlaton bemutatta már. A Zürich-i kantonban él és tevékenykedik. Karrierje Az olaj és akril technikával készült "Újságszövegek és művészet" festménysorozat az absztrakt munkái közül a legkiemelkedőbbek, ilyen kép például a "TWO BLUE HANDS" (2011). A "Kultúra és állatok" című rész-absztrakt sorozata mindennapi tárgyak és állatok eltorzított formáit ábrázolja (pl.: MUSIC SHOE RED, 2003). A "Kezek" sorozata a kéz bizonyos pozícióit és a jelnyelv formáit örökíti meg olajfestményeken (pl.: VICTORY YELLOW, 2005). Az "állatok" sorozatával az absztrakt és a realista festészetet ötvözi olajtechnikával és spatulával létrehozott színátfedéses technikával (Weberizmus) (pl.: PODICEPS CRISTATUS, 2006) Újabb művei között megtalálhatóak a "REVOLUTION" (2011, más néven "CHE GUEVARA") című kép, mely szintén a spatula-technikával készültek, ám kiegészítve szögekkel és festménybe ágyazott szobrászati elemekkel. A "HIGH HEEL MAN" (2012, más néven "BARACK OBAMA") különböző anyagokkal, például poliészterrel készült, valamint egyedi fényjáték-kiegészítéssel. Későbbi művei a realista és az absztrakt jegyében készültek, olajtechnikával 2010 és 2015 között. Kiállításai Exkluzív kiállításai Trump Tower-Isztambul, Törökország Művészeti kiállítás Art Gallery Dr. Böhner Mannheim, Németország Svédországi tárlat MÚZEUM MOYA Bécs, Ausztria INA DEDERER & FRIENDS galéria ARTMUSEUM KOLOZSVÁR "Klausenburg", ROMÁNIA Csoportos kiállításai Art Fair Berlinben, "Berliner Liste", Németország> Int. Art Fair SUISSE ARTE, Art Fair Rotterdam, Hollandia WARD NASSE GALÉRIA, USA MARZIART GALÉRIA, Németország Amerikai Múzeumok Szövetsége CARROUSEL Musée de LOUVRE Dél-Nevadai Szépművészeti Múzeum, USA ART MONACO Művészeti kiállítás Osztrák Nápművészeti Múzeum CASTELLO Estense Múzeum PAVILLON JOSEPHINE ART Innsbruck, Ausztria AFF tárlat Publikációk Albert Weber (2011): "Zwischen real und abstrakt" - Neuer Kunstverlag AG, D-Stuttgart, Vorwort von Prof. Dr. Peter Heitkämper, Deutschland und Verena Zeiner M.A., Németország - ISBN 978-3-938023-68-6 Díjai Spirit of Art – Bécs, 2015 Olly Alexander Olly Alexander, születési nevén Oliver Alexander Thornton (Yorkshire, 1990. július 15. –) a londoni Years & Years nevű együttes frontembere, emellett színészkedik is. Élete Oliver Alexander Thornton 1990. július 15-én született Yorkshire-ben az Egyesült Királyságban. Édesanyja Vicki Thornton, aki a Coleford zenei fesztivál egyik alapítója. Tinédzserkorában kirúgták iskolájából, ezért elkezdett dolgozni egy helyi színházban. Színészi karrier Első színházi szerepét 2010 szeptemberében kapta meg a The Aliens című darabban, ahol Ralf Little és Mackenzie Crook oldalán játszhatott. A televízió képernyőn 2008-ban debütált, a Summerhill című filmben. 2009-ben több filmben is kapott kisebb-nagyobb szerepet, mint a Fényes csillagban vagy az Enter the Voidban, de a Gulliver utazásaiban is szerepelt. 2011-ben a The Dish & The Spoonban láthattuk. 2012-ben feltűnt a Derűs égbolt esküvőrében és a Szép remények című filmben is szerepet kapott, itt Herbert Pocketként láthattuk. 2013-ban kapta meg első nagyobb szerepét a BAFTA-díjas brit sorozatban, a Skinsben. Itt a hetedik évad Pure című epizódjaiban láthattuk Hannah Murray oldalán. 2014-ben ismét a színésznővel dolgozott együtt a God Help The Girl című musicalben, ahol még az ausztrál Emily Browninggal is együtt játszott. Ősszel a The Riot Clubban mutatta meg tehetségét. 2015-ben érkezik Funny Bunny című filmje, ahol Tittyt alakítja majd. Years & Years 2010-ben alapította meg a Years & Years elnevezésű zenekart Mikey Goldsworthyvel és Emre Turkmennel. Első kislemezük sokat váratott magára, ugyanis csak 2012-ben jelent meg. A dal az "I Wish I Knew" címet kapta, azonban nem ért el nagy sikert. 2013-ban kiadták második kislemezüket, a "Traps"t, mely az ugyanilyen elnevezésű EP lemezen is megtalálható volt. Ekkor a Kitsuné France-nál volt lemezszerződésük. "Real" című EP és kislemezük 2014 februárjában jelent meg. Ez a dal hozta meg számukra a várva várt siker, ehhez pedig az is hozzájárult, hogy a videoklipben Olly egyik barátja, Ben Whishaw is közreműködött. Augusztusban adták ki "Take Shelter" című dalukat, melyet már a brit Polydor Records / Copenhagen Records finanszírozott. A dal sikere elsöprő volt, egy jelölést is kapott a Popjustice Music Price 2014-en. Novemberben jelent meg legújabb kislemezük a "Desire", mely egészen a 22. helyig eljutott a brit ranglistákon. 2015-ben két turnéjuk is tervben van, egy észak-amerikai párhelyszínes kisturné, és egy szintén kisebb brit turné január/februárban. Debütáló albumuk 2015. július 10-én jelenik meg Communion címmel, amiről 2015. február 27-én a "King" című kislemez is kikerült, és amely Skóciában és az Egyesült Királyságban is az első helyig tornászta fel magát. Magánélete Alexander a Clean Bandit együttes hegedűsével, Neil Milan Amin-Smith-szel él párkapcsolatban. A pár az azonos nemű párok házasságkötéséről szóló ír népszavazáson az igen szavazat mellett Instagram üzenetben állt ki. Years & Years diszkográfia Lemezek Communion (2015) Kislemezek és Singlek Traps (2013) Desire (2014) Take Shelter/Breathe (2014) Real (2014) Shine (2015) King (2015) Y & Y (2015) Közreműködések Sunlight (2014) (The Magiciannel közösen) Illuminate (2014) (Touristtal közösen) Vauclusotte Vauclusotte település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 94 fő (2015). Vauclusotte Valoreille, Belleherbe, Cour-Saint-Maurice és Orgeans-Blanchefontaine községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: What Hurts the Most (Cascada-dal) A What Hurts the Most a Cascada együttes Perfect Day albumának első kislemeze. 2007-ben jelent meg, először Svédországban, majd december 4-én az Egyesült Államokban, december 10-én az Egyesült Királyságban, és végül 2008. január 4-én Németországban. A dal az 5. pozíciót érte el a svéd slágerlistán, a brit listán pedig a 16. helyen debütált. Az Egyesült Államokban elérte az 52. helyezést a Billboard Hot 100 listán, majd 23 hónappal a megjelenése után, 2009. október 28-án aranylemez lett 500 000 eladott példány után. Számlista Yanou's Candlelight Mix (Ballad) - 3:56 Radio edit – 3:41 Topmodelz Radio Edit - 3:47 Spencer & Hill Radio Edit - 3:30 Original Extended - 5:17 Extended Club Mix - 5:07 Spencer & Hill Club Remix - 7:00 Last Christmas (G. Michael) - 3:53 Appenzeller (sajt) Az Appenzeller egy svájci félkemény sajt. A Säntis nevű hegy körüli vidék szolgáltatja a természetes nyers tejet, amelyből az Appenzeller sajt készül. Napjainkban az Appenzeller Käse GmbH és további 70 sajtüzem Appenzell, Thurgau és Szt.Gallen kantonban állítja elő (az éves előállított mennyiség 8622 tonna). Nevének eredete Nevét a kelet-svájci Appenzell kantonról kapta. Több, mint 700 éve ismerik ezt a sajtfélét. A középkorban a Sankt Galleni szerzetesek tizedként kapták az appenzelli termelőktől. Egy ebből az időből származó hivatalos okmány említi először a sajtot (1282). Védjegyek Az Appenzeller nem fajtanév, hanem védjegyezett név (mivel Svájc az eredetmegjelölésnek alkalmas megjelölések oltalmát ebben a formában biztosítja). Magyarországon és számos országban védjegyoltalom alatt állnak az APPENZELLER megjelölést tartalmazó védjegyek. APPENZELLER szóvédjegy 756252 nemzetközi lajstromszámon, illetve 002104941 lajstromszámon közösségi védjegyként a Sortenorganisation Appenzeller Käse GmbH javára, APPENZELLER ábrás védjegyként 522443 nemzetközi lajstromszámon Appenzell kanton javára. Készítése A tej, amiből a sajt készül 100% természetes tej: a tejet szolgáltató teheneket természetes körülmények között legeltetik, kizárólag szénával etetik, sohasem silótakarmánnyal. A tejet, a teheneket és az istállókat rendszeresen minőségi ellenőrzés alá vonják. A tejet az átvétel után még egyszer ellenőrzik és megmérik (naponta kb. 16.000 liter). Először 10 °C alá hűtik, majd nagy tároló tankokba folyatják. A centrifugában a nyers tej egy részét zsírtalanítják (elvonják a tejszínt), mivel az appenzeller sajt zsírtartalma pontosan meg van határozva. A sovány tej és a zsíros tej együtt folyik a 6000 literesnél semmiképp sem nagyobb űrtartalmú tartályokba, ahol állandó keverés közben a tejet 31 °C-ra melegítik, majd hozzáadják az oltóanyagot és a tejsavbaktériumokat (természetes erjesztő anyagok). A tej 30-34 perc múlva elkezd kocsonyásodni, besűrűsödik, és az így keletkezett tejalvadékot egy „sajt-hárfával” feldarabolják. Amikor az alvadék kukoricaszem méretűvé válik, a tejsavó elválik, és az alvadékot addig melegítik állandó keverés közben, amíg el nem éri a megfelelő keménységet. A sajtot formába öntik és kipréselik a még benne lévő tejsavót. A préselési folyamat közben mindegyik sajtkorong kap egy „sajt-kísérőlevelet”; ez a minőségi pecsét tartalmazza a sajtüzem számát, gyártási garanciát, az előállítás dátumát és a sajtkorong sorszámát. Elkezdődik a kéreg képződése, a sajtkorongokat sós lébe mártják, ami az alapja az ízképződésnek és tartósságnak, illetve eltarthatóságnak. A sajtokat 14-15 °C-os hőmérsékletű és 90%-os páratartalmú helységekben több hónapig érlelik, közben rendszeresen forgatják és a szélét bekenik egyfajta fűszeres kocsonyával, amelynek összetétele szigorúan titkos. Ez a pác adja a sajt aromáját. Egy sajtkorong súlya kb. 6.2–8 kg, átmérője 30–33 cm, magassága 7–9 cm. Széle sárgás- barnás színű. Elefántcsontszínű belsejében csak kevés lyuk van, azok is egyenletesen eloszlódnak. A sajt állaga puha, selymes. Íze intenzív, fűszeres, hosszabb tárolás után pikánssá válik. Változatai A sajtok elsősorban az érettség szintjében különböznek: hosszabb érlelés fűszeresebb ízt eredményez. Felhasználása Hideg és meleg konyhában is sokoldalúan felhasználható. A lágyabb, kevésbé fűszeres fajták alkalmasak fondue vagy raclette készítéséhez, a fűszeresebbek salátákhoz, felfújtakhoz stb. A sajt mindenképpen jellegzetes ízt ad az ételnek. Juan Hohberg Juan Eduardo Hohberg (Córdoba, 1926. június 19. – Lima, 1996. április 30.), egykori argentin születésű uruguayi válogatott labdarúgó, edző. Az uruguayi válogatott tagjaként részt vett az 1954-es világbajnokságon. Az 1970-es világbajnokságon az uruguayi válogatott szövetségi kapitánya volt. Sikerei, díjai Játékosként Uruguayi bajnok (7): 1949, 1951, 1953, 1954, 1958, 1959, 1960 Copa Libertadores győztes (1): 1960 Az uruguayi bajnokság gólkirálya (2): 1951 (17 gól), 1953 (17 gól) Edőként Perui bajnok (1): 1972 Perui bajnok (1): 1974 Perui bajnok (2): 1977, 1978 Zeneipar A zeneipar (az angol music industry fordításából) a sajtónyelvben és az üzleti élet nyelvében azon gazdasági ágazat, amelyben zenei kompozíciókat, hangfelvételeket, zenei előadásokat hoznak létre és értékesítenek. (A hivatalos statisztikai osztályozások ezen tevékenységek egy részét nem "iparnak", hanem szolgáltatásnak nevezik, a "zeneipar" kifejezést nem ismerik.) Az iparágban tevékenykedő személyek és szervezetek között megtaláljuk a zenészeket, akik dalokat írnak és adnak elő; azokat a vállalatokat és szakembereket, akik hangfelvételeket készítenek és adnak el (mint például producerek, stúdiók, hangmérnökök, zeneműkiadók, jogdíjkezelők, kereskedők és online zeneáruházak); azokat, akik élő zenei előadásokat szerveznek (mint például koncertszervezők, turnémenedzserek, klubok); üzletembereket, akik végigkísérik a zenészek pályafutását (mint például tehetségkutatók, menedzserek, ügyvédek), a zenét sugárzó rádió- és tévéműsorokat, az újságírókat, zenetanárokat, hangszergyártókat, és sok más szereplőt. Története A 19. században és a 20. század elején a zeneipar fő tevékenysége a zeneművek kottáinak kiadása és eladása volt. A hangtechnika és hangrögzítés fejlődésével a 20. században a hanghordozók kiadása vette át a vezető szerepet. 2000 óta a hanghordozókon terjesztett felvételek eladása jelentősen visszaesett, így a koncertekből származó bevételek váltak meghatározóvá az iparágban. Napjainkban négy nagy multinacionális lemezkiadói csoportosulás uralja a hangfelvételek piacát: a Universal Music Group, a Sony Music Entertainment, a Warner Music Group és az EMI. Mindegyikük több kisebb alkiadót foglal magába, amelyek a világ különböző régióiban, országaiban működnek, és más-más zenei műfajokkal foglalkoznak. A koncertszervezést a Live Nation, a világ legnagyobb koncertszervező cége uralja, akik több nagy koncerthelyszín tulajdonjogával is bírnak és a legnagyobb sztárok világkörüli turnéit bonyolítják. A 21. században a digitális zenei piac kialakulásával a legnagyobb online zeneáruház, az iTunes Store üzemeltetője és egyben a népszerű iPod mp3-lejátszó gyártója az Apple Inc vált jelentős szereplővé. A zeneipar Magyarországon Magyarországon először 2015-ben készült ProArt zeneipari jelentés, ami a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amely könnyűzenét szerez, vesz fel, ad ki vagy állít színpadra. A jelentés először tesz kísérletet arra, hogy a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségét, keresletét és kínálatát a keletkező jövedelmek áramlása szerint, a hozzáadott érték, befektetések és foglalkoztatási hatás rétegei szerint mutassuk be és értékelje. A magyar zeneipart amerikai és európai példák megismertetésével, azokkal összevethető szerkezetben, regionális kitekintéssel mutatja be. A komolyzenét a jelentés - elsősorban annak eltérő intézményrendszere és döntően nem piaci finanszírozási módja miatt j- megfelelően – elkülönülten és kisebb terjedelemben tárgyalja. Corgoloin Corgoloin település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 899 fő (2015). Corgoloin Premeaux-Prissey, Villy-le-Moutier, Ladoix-Serrigny, Villers-la-Faye, Argilly, Comblanchien és Magny-lès-Villers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Paroxetin A paroxetin egy fenilpiperidin származék, szelektív szerotoninújrafelvétel-gátló (SSRI) antidepresszáns. A paroxetin fő metabolitjai oxidáció és metiláció poláris és konjugált termékei, melyek teljesen tisztázottak. Tekintve, hogy alig van farmakológiai aktivitásuk, valószínűtlen, hogy hozzájárulnak a paroxetine hatásához. Specifikusan gátolja az 5-HT újrafelvételét (reuptake) a központi idegrendszerben. Kémiailag nem rokon a triciklikus, a tetraciklikus, és a legtöbb egyéb antidepresszívummal. A paroxetinnek kis affinitása van a muscarinszerű cholinerg receptorokhoz. Kiderült mind az állatkísérletekből, mind a klinikai vizsgálatokból, hogy a paroxetin csak gyenge anticholinerg hatással rendelkezik, így ez a tulajdonsága a többi klasszikus antidepressivumokénál gyengébbnek tűnik. In vitro kísérletekben kimutatták, hogy a paroxetinnek kis affinitása van az alfa 1, az alfa2 és beta adrenerg receptorokhoz, a dopamin (D2)-, 5-HTl-, 5-HT2-és hisztamin (H 1)receptorokhoz. A paroxetin az emberi szervezetben nem csökkenti a pszichomotoros funkciókat és nem erősíti az alkohol gátló hatását. Egészséges kísérleti alanyokban paroxetin adása után a pulzusszámban, az EKG-ben, a vérnyomásban nem észleltek klinikailag releváns változást. Hatékony az OCD, szociális szorongás betegség / szociális fóbia, generalizált szorongásos betegség, poszttraumás stresszbetegség és pánikbetegség esetén. A vizsgálatok arra utalnak, hogy paroxetin jóval kevésbé képes a guanetidin vérnyomáscsökkentő hatását gátolni, mint a noradrenalin felvételét gátló antidepresszánsok. A depressziós betegségek kezelésekor a paroxetin a hagyományos antidepresszánsokhoz hasonló mértékű hatékonyságot mutat. Vannak arra vonatkozó bizonyítékok is, hogy a paroxetinnek terápiás értéke lehet olyan betegeknél is, akik nem reagálnak a hagyományos kezelésre. Az, hogy paroxetin napi adagját reggel kell bevenni, nincs káros hatással az alvás minőségére, vagy időtartamára. Ráadásul a paroxetin-terápiára reagáló betegek alvása nagyobb valószínűséggel fog javulni. Hosszantartó paroxetinkezelés során bebizonyosodott, hogy az antidepresszáns hatás legalább egy évig fennáll. Placebóval kontrollált vizsgálatok alapján a paroxetin hatása pánikbetegség kezelésében szintén legalább egy évig fennáll. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formában hivatalos: Farmakokinetikai tulajdonságok A paroxetin szájon át történő bevétel után jól szívódik fel és first pass metabolizmuson megy át. Maximális plazmakoncentrációt kb. 6 óra múlva ér el. Állandó koncentráció a kezelés megkezdése után 7-14 nap múlva alakul ki; nincs arra utaló jel, hogy hosszantartó kezeléskor a farmakokinetikai tulajdonságok megváltoznának. Terápiás koncentráció esetén a paroxetin fehérjéhez kötődése a plazmában 95%. A paroxetin teljes mértékben inaktív metabolitokká alakul át, melyek a vizelettel és széklettel ürülnek. A változatlanul maradt paroxetin kiválasztódása a vizelettel kevesebb mint 2%. Az eliminációs felezési idő változó, általában 24 óra. Lehetséges mellékhatások A többi SSRI típusú szerhez hasonlóan a leggyakoribb mellékhatások a szájszárazság, fokozott izzadás, szédülés, remegés, hasmenés vagy lágy széklet, emésztési zavarok, hányinger, émelygés, étvágytalanság, álmatlanság vagy aluszékonyság, szexuális zavarok, depressziósoknál az öngyilkossági hajlam fokozódása, továbbá érzelmi elsivárosodás. Egyes esetekben a szexuális mellékhatások fennmaradhatnak az SSRI kezelést követően is (PSSD: Post-SSRI Sexual Dysfunction). Védjegyezett nevű készítmények Paroxat Seroxat Paxil Paretin (Sandoz) Rexetin Planès Planès település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 54 fő (2015). Planès Sauto, Fontpédrouse, Eyne és Saint-Pierre-dels-Forcats községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szentmihályúr Szentmihályúr (szlovákul Michal nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Fekvése Érsekújvártól 25 km-re északkeletre, a Zsitva jobb partján. Élővilága Szentmihályúron korábban fészkeltek gólyák. 2014-ben egy fészek volt az egykori EFSz-hez közel, illetve a plébánia udvarán. Története Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, később a laténi kultúra települése állt itt. A falut és templomát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "ecclesia Sancti Michaelis" alakban említik először. 1353-ban "Zenthmihal", 1421-ben "Zenthmihalur" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Dióssy, Abaffy, Thuróczy családok voltak a fő birtokosai. 1560-tól a töröknek adózott. 1787-ben 76 házában 514 lakos élt. 1828-ban 72 háza és 506 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Pecsétjének legrégebbi ismert lenyomata 1845-ből származik, ezért lehetséges, hogy esetleg már a 19. század előtt is létezett. 1876-ban a Zsitva völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett. Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szent-Mihályúr, zsitvavölgyi falu, 485 lakossal, kik közül 377 tót, 97 magyar. Vallásuk, néhánya kivételével, r. kath. Postája és vasúti megállóhelye van, de távirója Mánya. 1353-ban csak „Szent-Mihály”-nak (Zenthmihal) nevezték; 1421-ben azonban már mai elnevezésével találkozunk. Kath. temploma 1772-ben épült és kőfallal van körülvéve. Földesurai a Dióssyak, Abaffyak és Tarnóczyak voltak. A két előbbinek itt régi nemesi kúriája van." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. Népessége 1880-ban 466 lakosából 331 szlovák, 95 magyar, 27 német anyanyelvű és 13 csecsemő volt; ebből 420 római katolikus, 28 zsidó és 18 református vallású. 1890-ben 485 lakosából 377 szlovák, 97 magyar, 11 német. 1900-ban 479 lakosából 397 szlovák, 81 magyar és 1 német volt. 1910-ben 592 lakosából 480 szlovák, 101 magyar és 11 német. 1921-ben 579 lakosából 540 csehszlovák és 26 magyar volt. 1930-ban 688 lakosából 659 csehszlovák és 28 magyar volt. 1941-ben 845 lakosából 744 szlovák és 101 magyar volt. 1991-ben 682 lakosából 674 szlovák és 6 magyar volt. 2001-ben 695 lakosából 678 szlovák és 6 magyar volt. 2011-ben 672 lakosából 642 szlovák, 8 magyar, 4 cseh, 2 ruszin és 16 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei Szent Mihály tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1778 -ban épült rokokó stílusban. Kastélya empire stílusú. Coria (község) Coria egy község Spanyolországban, Cáceres tartományban. Lakosainak száma 12 729 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sedjro Kossi Sedjro Kossi (1970. december 31.) togói nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása A Togói labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2003-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzést vezetett. 135 Hertha A 135 Hertha a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Christian Heinrich Friedrich Peters fedezte fel 1874. február 18-án. 2010-es női röplabda-világbajnokság A 2010-es női röplabda-világbajnokság a 16. volt a sportág történetében. A tornát 2010. október 29. és november 14. között rendezték Japánban. A világbajnokságon 24 válogatott vesz részt. A döntőben az addig két veretlen csapat, a brazil és az orosz mérkőzött, végül a címvédő orosz válogatott szoros mérkőzésen 3–2-re nyert, és veretlenül nyerte meg a világbajnokságot. Lebonyolítás A 24 résztvevőt 4 darab 6 csapatos csoportba sorsolták. Körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportból az első négy helyezett jutott tovább a középdöntőbe, a csapatok az egymás elleni eredményeiket magukkal vitték. A középdöntőben újabb körmérkőzes voltak, de csak azok a csapatok mérkőztek egymással, amelyek a csoportkörben nem találkoztak. A két középdöntő csoportból az első két helyezett jutott az elődöntőbe. Az elődöntők győztesei játszották a döntőt, a vesztesek a harmadik helyért mérkőzhettek. Csoportkör Valamennyi időpont helyi idő szerint (UTC+9) van feltüntetve. Végeredmény Csak az első 12 helyért játszottak helyosztó mérkőzéseket, ezért az első 12 helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt: több szerzett pont csoporton belüli helyezés jobb pontarány jobb szettarány A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Roland Racine Roland Racine (Prilly, 1928[forrás?] –?) svájci nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Más források szerint Gerard Racine. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Pályafutása során hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője lett. Az aktív nemzeti játékvezetést 1978-ban, a felső korhatár elérésével fejezte be. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés A Svájci labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1972-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1978-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 3. Világbajnokság Tunézia rendezte az 1., az 1977-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB bíróként alkalmazta. Magyar vonatkozások 1976-ban Budapesten az UEFA XXIX. ifjúsági tornájára érkezett a svájci csapattal. A torna legidősebb játékvezetője volt, 48 évével. Allemant (Aisne) Allemant település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 172 fő (2015). Allemant Laffaux, Nanteuil-la-Fosse, Pinon, Sancy-les-Cheminots, Vaudesson és Vauxaillon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Phitszanulok Phitszanulok (thaiul írva: ��������, angol átírással: Phitsanulok) város Thaiföld ÉNy-i részén. Az azonos nevű tartomány székhelye. Lakossága 72 ezer fő volt 2012-ben, az agglomerációval 84 ezer fő. A város mintegy félúton fekszik Bangkok és Chiang Mai között. Közlekedési csomópont. Már a 14. században volt itt egy település, amikor a Wat Phra Si Rattana Mahathat (templom) épült a Nan folyó partján. A szukhothaj-stílusú Phra Buddha szobor 14. századi, aranyozott bronzból készült. Az egész országból vonzza a zarándokokat és a vallási kellékek egész ipara épült rá. Körülötte a kerengőben Buddha-szobrok tucatjai sorakoznak. Az út túloldalán található a Wat Ratchaburana, amely freskóin Ramakien (az indiai Rámájana eposz helyi változata) jelenetei láthatók. A Sergeant Major Thawee Folk Museumban (Néprajzi Múzeum) a falusi kézművestermékek, állatcsapdák, mezőgazdasági eszközök láthatók. Az út túloldalán van a Buddha-öntöde, ahol meg lehet nézni, hogyan készülnek a Buddha-szobrok évszázadok óta. A várostól 5 km-re délre található a Wat Chulamani ajutthajai-stílusú templom. A 15. században épült. Az innen kb. 60 km-re északnyugatra fekvő Szukhothaj Történelmi Park a kulturális világörökség része. Lassy (Ille-et-Vilaine) Lassy település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 1613 fő (2015). Lassy Goven, Baulon, Guichen és Guignen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jean Le Féron Jean Le Féron (Compiègne, 1504 - 1570 körül), francia író, heraldikus. A párizsi parlament (azaz önkormányzat) jogásza volt. A nemesség és a heraldika különféle területeivel foglalkozott, mely témában számos könyvet írt. Legfontosabb művei De la Primitive Institution des roys héraultz et poursuivans d'armes (Paris, 1555) Le Simbol Armorial des Armoiries de France et d'Escoce et de Lorraine (Paris, 1555) Catalogue des très illustres Ducz et Connestables de France (Paris, 1555) Catalogue des noms, surnoms, faits et vies des Connestables, Chanceliers, etc. , javított és bővített kiadás Claude Morel által (Paris, 1598) Les Armoiries des Connestables, Grands Maîtres, Chanceliers, etc ., javított és bővített kiadás Claude Morel, királyi nyomdász által (Paris, 1628); Histoire des Connestables, Chanceliers et Gardes des sceaux, etc. , bővített kiadás Denys Godefroy által (Paris, 1658) Euthlypis lachrymosa Az Euthlypis lachrymosa a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó Euthlypis nem egyetlen faja. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, Mexikó, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki erdők. Alfajai Euthlypis lachrymosa lachrymosa (Bonaparte, 1850) Euthlypis lachrymosa schistacea Dickey & Van Rossem, 1926 Euthlypis lachrymosa tephra Ridgway, 1902 Megjelenése Átlagos testtömege 14.7 gramm. Sedletín Sedletín település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban. Sedletín Skuhrov, Vepříkov, Olešná, Jilem, Kámen és Horní Krupá településekkel határos. Lakosainak száma 282 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Bareggio Bareggio település Olaszországban, Lombardia régióban, Milánó megyében. Lakosainak száma 17 364 fő (2017. január 1.). Bareggio Cisliano, Cusago, Pregnana Milanese, Cornaredo és Sedriano községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2000-es Formula–1 ausztrál nagydíj A 2000-es Formula–1 világbajnokság szezonnyitó futama az ausztrál nagydíj volt. Futam Eredmények Statisztikák Vezető helyen: Mika Häkkinen: 18 (1-18) Michael Schumacher: 33 (19-29 / 36-44 / 46-58) Heinz-Harald Frentzen: 6 (30-35) Rubens Barrichello: 1 (45) Michael Schumacher 35. győzelme, Mika Häkkinen 22. pole-pozíciója, Rubens Barrichello 1. leggyorsabb köre. Ferrari 126. győzelme. Jenson Button, Nick Heidfeld és Gaston Mazzacane első versenye. Jean Makoun Jean II Makoun (Yaoundé, 1983. május 29. –) a Ligue 1-ben szereplő Olympique Lyon és a kameruni labdarúgó-válogatott játékosa. Rendszerint védekező középpályásként játszik. Pályafutása A pályafutását hazájában kezdte. A Cotonsport Garoua-ban kezdett el futballozni, majd átigazolt a Jeunesse Star-ba egy évre. 2001-ben a Tonnerre Yaoundé-ba igazolt, ahonnan a Lille OSC vette meg. A francia csapat először a tartalékok között játszatta, majd 1 év után felkerült a felnőttek közé. Lille A Lille-ben már a második évében alapember lett. Szinte az összes mérkőzésen pályára lépett. 157 francia bajnokin szerepelt. Továbbá pályára lépett 16 Bajnokok ligája és 3 UEFA kupa mérkőzésen. Ezeken 1 gólt szerzett. Képességeivel felhívta több klub figyelmét. Érdeklődött utána az Arsenal, a Tottenham Hotspur, a Juventus, a AS Monaco, az Olympique de Marseille és az Olympique Lyon is. Végül az utóbbiba igazolt 14 millió euróért. Olympique Lyon A Lyonnal 4 éves szerződést kötött és a 2003-ban meghalt Marc-Vivien Foé által viselt és visszavonultatott 17-es mezszámot kapta meg. Új klubjában hamar alapember lett. Szinte az összes bajnoki mérkőzésen pályára lépett és ezeken 7 gólt szerzett, ami egy védekező középpályástól igen jó teljesítmény. Statisztikái 2009. augusztus 24-i állapot Rückholz Rückholz település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 726 fő (1987. május 25.). Vakgyíkfélék A vakgyíkfélék (Dibamidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család. Egyes rendszerek nem sorolják a gekkóalakúak (Gekkota) alrendágába, hanem külön álló egységként kezelik. Rendszerezés A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak: Anelytropsis – 1 faj mexikói vakgyík (Anelytropsis papillosus) Dibamus – 20 faj Dibamus alfredi Dibamus bogadeki Dibamus booliati Dibamus bourreti celebeszi vakgyík (Dibamus celebensis) Dibamus deharvengi Dibamus dezwaani Dibamus greeri Dibamus ingeri Dibamus kondaoensis fehér vakgyík (Dibamus leucurus) hegyi vakgyík (Dibamus montanus) nikobár-szigeteki vakgyík (Dibamus nicobaricum) pápua vakgyík (Dibamus novaeguineae) serami vakgyík (Dibamus seramensis) Dibamus smithi Dibamus somsaki Dibamus taylori Dibamus tiomanensis Dibamus vorisi Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása 13647 Rey A 13647 Rey (ideiglenes jelöléssel 1996 HR24) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1996. április 20-án. Kick It A Kick It című dal a német techno előadó Marusha 2007 november 16-án megjelent kislemeze, mely az énekesnő Heat című albumán található. A dal a német kislemezlista 70. helyéig jutott. Megjelenések CD Maxi-Single ElektroMotor – MOT07612 Kick It 3:32 Kick It (Lick It ! Mix) 5:53 Remix – Muhm, Supa DJ Dmitry Kick It (Stick It ! Mix) 3:48 Remix – Haze, Supa D Kick It (Adrian Bahil Mix) 7:39 Remix – Adrian Bahil Kick It (Adrian Bahil Dub) 7:36 Remix – Adrian Bahil Porcsinfélék A porcsinfélék (Portulacaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének a rendszerezők körében általánosan elismert családja. 20 nemzetség kb. 500 faja alkotja, melyek között lágyszárúak és cserjék egyaránt találhatók. Kozmopolita elterjedésű, legtöbb faja Afrika, Ausztrália és Dél-Amerika félsivatagos területein található, de néhány faja északon egészen az Arktiszig felhúzódik. A család igen hasonlít a szegfűfélékhez (Caryophyllaceae), ám a csészét csak két csészelevél alkotja. Az APG a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja. Calandrinia Calyptridium Cistanthe Claytonia Lewisia Montia Phemeranthus Portulaca Portulacaria Spraguea Talinum A korábban ide sorolt Anacampseros, Grahamia és Talinopsis nemzetségeket az APG III-rendszerben már az Anacampserotaceae családban írják le. Lévai Norbert Lévai Norbert (Szeged, 1996. április 15. –) magyar labdarúgó, a Szigetszentmiklós középpályása. Forrás Lévai Norbert adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Angyali keresztszülők: Wishology! Az Angyali keresztszülők: Wishology! - magyar hivatalos címén "Kívánságtan!" (vagy Tündéri Keresztszülők: KÍVÁNSÁGTUDOMÁNY! - angolul The Fairly OddParents! Wishology!) a Tündéri keresztszülők egy különleges kiadása, amely egy DVD-n kiadott film is, melyet az USA-ban a Nickelodeon sugárzott. Magyarországon a magyar Nickelodeonon volt a premierje 2011. április 16-án. A filmről A film 2 és fél órányi, 6 teljes Tündéri keresztszülők epizódnyi. Az amerikai premierjét milliók nézték, ott egy este 2 fejezetet adtak, így 3 éjszakán át vetítették. Hazánkban egyszerre fogják leadni 2011. április 16-án reggel és 2011. április 17-én este. A magyar szinkront az SDI Media Hungary szinkronstúdió készíti. A film egy trilógia. (Wishology! Trilogy!) Három része a Kedvezetlen Kezdés (The Big Beginning), a Történelmi Történés (The Exciting Middle) és az Utolsó Befejezés (The Final Ending). A filmben rengeteg klasszikus-filmelem van elhelyezve, mint a Harry Potter, A Mátrix, A Terminátor, Star Wars, vagy a Ki vagy, Doki?. A filmben megjelenik továbbá a népszerű KISS zenekar is. A film 2 és fél órás, összesen 6 Angyali keresztszülők epizódnyi, egy fejezet pedig 2 erejéig tart. Történet 1. fejezet: Kedvezetlen kezdés Mikor Timmy kipróbálja az izgalmas életet egy kívánság segítségével, amiben nem egy lúzer, mint a való világban, hanem ő az Egyetlen (The Only One), mint Harry Potter, titkosügynök vagy egy hódító, kívánsága váratlan fordulatot vesz: hirtelen Cosmo, Wanda és Csiribú eltűnnek, ő pedig az unalmas való világ kellős közepén találja magát. Timmy azt gondolja, tündérei csak pár percre mentek el, de aztán azt tapasztalja, hogy szülei egyáltalán nem tudnak létezéséről, és azt hiszik, hogy valamiféle csavargó. Timmy tanácstalanul áll a dolog előtt, majd elmegy az iskolájába, ahol Crocker sem ismeri fel és tudomására adja, hogy a Göncöl-szekér nem is létezik. Cosmo, Wanda és Csiribú egy gyorsétterem közepén találják magukat váratlanul, rágógumi alakban egy rágógumiautomatában. Rájönnek arra is, hogy Tündérország összes tündére ugyanitt tartózkodik és ők is képtelenek a visszaváltozásra. Értetlenek a dologgal szemben, ők is csak váratlanul rágógumikká lettek. Ekkor jön egy kisgyerek (a karaktertervezése hasonlít Carl-éhoz a Jimmy Neutron c. sorozatból) és megeszi Binky-t. Mint az kiderül, a többiekre is ez a sors vár... Az iskolában ezalatt érdekesebbnél érdekesebb dolgok történnek: egy óriásrobot ront be oda, aki Timmy Turner-t keresi. Az osztály menekül, ahogy csak tud, kivéve Timmy-t. A robot vele akar végezni, de szerencsére Jurgen még időben érkezik, hogy megmentse. Egy barlangban Jurgen elmondja Timmy-nek, hogy mi is történt... Szereplők Timmy Turner - Tara Strong/Stukovszky Tamás (a sorozatban régen Kardos Bence) Cosmo Cosma - Markovics Tamás (a sorozatban egyik szinkronban Gáspár András) Wanda Fairywinkle - Náray Erika Csiribú Cosma-Fairywinkle - Markovics Tamás (a sorozatban régen Tara Strong) Vicky a bébicsősz - Dögei Éva (2-3. fejezet) Denzel Crocker - Fekete Zoltán Jurgen fon Strangle Dark Leser (2-3. fejezet) Mark Chang (2-3. fejezet) Mr. Turner Mrs. Turner Trixie Tang Chester AJ Copido Huandissimo Likvinátor Turbó Tajték KISS Temple-Laguyon Temple-Laguyon település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 41 fő (2015). Temple-Laguyon Hautefort községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nyúl Péter és barátai A Nyúl Péter és barátai (eredeti cím: The World of Peter Rabbit and Friends) 1992-től 1995-ig vetített brit televíziós rajzfilmsorozat, amelynek a rendezői Dianne Jackson és Geoff Dunbart, a forgatókönyvírója Beatrix Potter, a zeneszerzője Colin Towns. A tévéfilmsorozat gyártói a TVC London, a Frederick Warne & Co, a BBC, a Pony Canyon, a Fuji Television, a Carlton Video és a Grand Slamm Partnership. Műfaját tekintve filmvígjáték-sorozat. Az Egyesült Királyságban a BBC vetítette, Magyarországon az MTV1 sugározta, új szinkronnal a Duna TV és a Minimax adta. Ismertető Nyúl Péter rengeteg sok érdekes dologba keveredik, nagyon kíváncsiskodó, és nehezen fogadja meg édesanyja intelmeit. Nem képes arra, hogy megtartsa a távolságot Gregor úr kertjétől, ahol nagyon hívogatóak a legfinomabb zöldségek, amikor nőni kezdenek. Fontos próbatétel részére, hogy a salátának, a reteknek, és a zöldbabnak ellenálljon, amelyek oly csábítóak. Angyali érintés Az Angyali érintés egy amerikai szentimentális misztikus televíziós-sorozat, ami Isten által küldött angyalok három fős csoportjának küldetéseit mutatja be. Az ötletet John Masius találta ki, a sorozatot Martha Williamson produceri tevékenysége alkotta meg. A sorozat a CBS észak-amerikai csatornán kilenc évadot futott, 1994. szeptember 21-től 2003. április 27-ig, és már ezzel egy időben sok országban bemutatták. Magyarországon először az RTL Klub tűzte műsorára 1997-ben. A produkciós munkákat Salt Lake City-ben végezték (Utah állam, USA). A műsor fő témája a felekezet-nélküli keresztény vallásosság. A CBS legmagasabban értékelt sorozatai közé tartozott, és tekintélyes rajongói tábora alakult ki. Bár John Masius „a sorozat alkotója”, a megvalósult sorozat alapvetően különbözik attól, amit ő leírt (ami soha nem került adásba). Masius elképzelése az volt, hogy sok emberi szenvedés legyen ábrázolva a sorozatban, és Monica, az egyik angyal erősítse meg, hogy Isten szórakozik ezen. A CBS kirúgta Masiust, amikor kiderült az első évad elején, hogy nem hajlandó életigenlőbbé átírni a történetet. Helyére Martha Williamson került, egy keresztény író és producer, aki azzá tette a sorozatot, ahogyan ismerhetjük. Cselekmény Egy-egy epizód általában akörül forog, hogy egy ember vagy embercsoport az életében válaszúthoz ér, nagy problémával találkozik vagy nehéz döntés előtt áll. Ekkor angyalok jelennek meg a történetben (mindig reális, emberi alakban, hihető háttérrel), akiknek feladata valakinek a segítése a döntéshozatalban. Az angyalok általában nem tesznek csodákat (ha igen, akkor is csak kisebbeket), alapvetően Istennek azt az üzenetét közvetítik az emberek felé, hogy Isten szereti és elfogadja őket, és barátságosan, odafigyelve viszonyulnak az emberekhez. Monica, a főszereplő angyal a sorozat történetének elején kerül a Földre, azzal a feladattal, hogy segítse az embereket, akik belső mozgatórugóit egyáltalán nem ismeri. Monica korábban láthatatlanul dolgozott, mint a bajba jutott emberek megmentője, a közvetlen segítés előléptetés a számára, de a felelősséggel és az emberekkel való foglalkozás nehézségeivel is tisztában van. Sokszor meginog abban a hitében, hogy képes lesz-e végrehajtani feladatát. Az emberek megismerésében Tess, egy idősebb, afroamerikai angyal segíti tanácsaival. Monica tőle tanulgatja az emberi lelki szükségletek és létkérdések felismerését. A bemutatkozó történetben ismerjük meg Tess-t (akit Della Reese tiszteletes, színésznő, gospel-énekesnő játszik), aki tapasztaltabb, és végig Monica vezetőjeként működik. A sorozat befejező részében Monica újabb előléptetés előtt áll. Meg kell védenie Zack-ot, egy ártatlan csavargót, akit azzal vádolnak, hogy felrobbantott egy gyermekekkel teli iskolát. Az ügyész valójában az Ördög (akit David Ogden Stiers alakít). Monica erőfeszítései ellenére Zack-ot elítélik. Monica meglátogatja a börtönbe vonulása előtt, és felajánlja, hogy a védőangyala lesz élete végéig, és megvédi a szövetségi börtön minden veszélyével szemben. Később kiderül az igazság: az ügyész volt az, aki felrobbantotta az iskolát. Monica világossá teszi, hogy mindig van remény és újra fel lehet építeni az életet, a városi polgárok számára is van újrakezdés, ha megszabadulnak a haragtól, amit gyermekeik elvesztése miatt éreznek. A börtönbe való bevonulása előtt Zack eltűnik. Monica kideríti, hogy Zack valójában Isten volt. A „védelme” egy teszt volt, ami Monica számára sikeresen végződik, Isten szavai szerint: „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért”. Ez volt a legkifejezettebb evangéliumi-üzenet a sorozatban, ami majdnem szó szerint idézi Jézus szavait (János evangéliuma 15:13, Károli Gáspár fordítása). Mónikát előléptetik. A sorozat bár keresztény beállítottságú, Jézus Krisztus neve egyszer sem hangzik el benne. Istent mint „Ur”-at, illetve mint „Mennyei Atyá”-t emlegetik. Szereplők Állandó szereplők Monica (Roma Downey, magyar hangja: Csere Ágnes, Mezey Kitty, Németh Kriszta, (kiejtése: mónika) az első számú főszereplő a sorozatban. Kedves, gyöngéd és halk szavú. A láthatatlan embermentő csapatban való munkája miatt azt az előléptetést kapja, hogy emberi formát ölthet, és így segítheti tovább az embereket. Kedvence a csokis, krémes kávé (mocha latte). Tess a felettese. Roma Downey Londonderry-ben született, Észak-Írországban, emiatt az eredeti szinkronban az ír kiejtése hallható. Tess (Della Reese, magyar hangja: Pásztor Erzsi, Kocsis Mariann, Bókai Mária): Tess (kiejtése: tessz) a másik főszereplő a sorozatban, Monica felettese és tanácsadója. Gyakran szigorú, de mindig igazságos. Bárkit felvidítana meleg hangzású, mély énekhangja (bár az epizódokban csak ritkán énekel - a főcím alatt az ő hangja hallható). Istentől egy nyitott, piros színű autót kapott, amit nagyon szeret és vigyáz rá, valamint egy kiskutyát, aminek a betanításával nehezen boldogul, de nem adja fel. Később egy haldokló kisfiú egy iguána gondozását bízza rá (amit éppen csak elvisel). Az emberekhez mindig őszinte, még akkor is, ha az számukra kellemetlen igazság feltárását jelenti. Nem azt mondja nekik, amit hallani szeretnének, hanem azt, amit hallaniuk kell. Monicát sokszor az „angyalka” becézéssel szólítja meg. Andrew (John Dye, magyar hangja: Posta Victor, Gáspár András, 1996-2003, 2.-9. évad): Andrew (kiejtése: endrú) a harmadik évadban válik állandó szereplővé a sorozatban. „Beosztása” szerint a halál angyala, ami azt jelenti, hogy az elhunyt embert elkíséri a mennyország (vagy a pokol) felé vezető irányba, hogy ne kelljen a két világ (a földi és a túlvilág) között tévelyegnie. A gyakorlatban ugyanúgy emberként jelenik meg, mint Monica vagy Tess, valamilyen hihető foglalkozása van, és a többiekhez hasonlóan ő is segít az embereknek problémáik megoldásában. Nem szereti, ha „a Kaszás”-ként gondolnak rá. Egyes emberi szereplők felismerik, mert vagy halálközeli élményük volt korábban, vagy a közelükben meghalt valaki. Gloria (Valerie Bertinelli, magyar hangja Haumann Petra, 2001-2003, 8.-9. évad): Gloria egy tapasztalatlan angyal. Isten Monica egyik küldetése során, a hetedik évadban teremti meg. Intelligens, állandóan új dolgokat tanul (mint például az emberi erősségeket és gyengeségeket), valamint a műszaki dolgokhoz is ért. Bár kezdetben félénken viselkedik, sok humort visz be a sorozatba. Alkalmi szereplők Az egyes epizódokban különféle vendégszereplők tűnnek fel, akik jellemzően csak néhány epizódban szerepelnek. Alexis Cruz - Rafael (16 epizód), egyike a különleges angyaloknak, akik időről időre megjelennek. Paul Winfield - Sam (13 epizód), Tess fölött álló felügyelő. Charles Rocket - Adam (10 epizód), az első olyan „halál angyala”, aki túl lágyszívű ahhoz, hogy leölje a Hálaadás-napi pulykát . Az első évadban rendszeresen feltűnik, és később is szerepel. Hudson Leick - Celeste (2 epizód), az egyik „halál angyala”. Jasmine Guy - Kathleen, Monica legfőbb ellensége, Monica korábbi csapatának tagja, aki átállt az Ördög oldalára. Kathleen feladata rendszerint Monica küldetéseinek kisiklatása, és bár többször veszélyesen közel kerül ahhoz, hogy ez sikerüljön neki, Monica végül mindig győzedelmeskedik. Kathleent elkerülhetetlenül „lefokozzák”, mivel túl sokszor vall kudarcot, ekkor Monica felajánlja neki, hogy térjen vissza Isten oldalára. Chris Burke - Taylor (2 epizód), egy angyal, kifejezett Down szindrómával Scott Wilkinson - D.A. John Tipton / sebész / és más szereplők (8 epizód) Randy Travis - Wayne / Jed Winslow (7 epizód) Wynonna Judd - Audrey (3 epizód) Zene Mint a sorozat állandó énekese, Della Reese adja elő az „Angyali érintés” főcímdalát, a Walk With You-t. A dal teljes hosszúságú változatát a Verity All-Stars-szal vették fel, ez a dal rajta van a sorozat 1998 novemberében megjelent zenei albumán, amiből platinalemez lett. A lemez közvetlenül a Psalm 151 epizód után jelent meg (1998. november 15-én sugározták), amiben Wynonna Judd az egyik főszereplő, aki egy olyan anyát alakít, akinek a fia halálos beteg. Az epizódban vendégművészként Céline Dion énekli a Love Can Move Mountains című dalt. A filmben a fiú legjobb barátja (akit Mika Boorem játszik) nagy rajongója Celin Dionnak, saját magát is Celine-nek nevezi. Céline Dion erre az alkalomra a Love Can Move Mountains című számának új változatát rögzítette, amit a „God's Property” nevű gospel-csoporttal együtt énekel. A dal eredetileg 1993-ban jelent meg, Céline Dion azonos című második angliai albumáról származik, a slágerlista 36-ik helyéig jutott fel. A Wyonna által játszott szereplő által énekelt dal, a Testify To Love szintén rajta van a sorozat zenei albumán. Ugyancsak megtalálható az eredetileg Whitney Houston által énekelt You Were Loved című szám is, amit Whitney Houston a „The Preacher's Wife” című filmben adott elő. Az albumon ezt a dalt is Wynonna Judd énekli. Az albumon található további dalok az egyes epizódokban hangzanak el. Az előadók között a következő neveket találjuk: Shawn Colvin, Bob Dylan, Faith Hill, Martina McBride, Amy Grant, Jaci Velasquez. Az album Somebody's Out There Watching című dala, amit a The Kinleys adott elő, mérsékelt country-siker volt. Amanda Marshall Believe In You című száma slágerré vált a kanadai felnőtt rádióhallgatók körében. Kulturális hatás A MADtv sugárzott egy karcolatot „Touched by an Atheist” (=egy ateista érintés), amiben az ismert ateista, George Carlin játszott, melyben Carlin és az angyalok egy haldokló betegágya mellett vitatkoznak Isten létezéséről. Kifigurázták a Della Reese és Roma Downey fizetése közötti jelentős különbséget is, amit a sajtó korábban alaposan körüljárt. A sorozatot megemlíti Drew Carey a Whose Line is it Anyway? című műsorban, amiben felveti, hogy készíteni fog egy műsort az „Angyali érintés”, a „King of Queens” és a „Two Guys, a Girl and a Pizza Place” keresztezésével, aminek a címe "I was Touched by Two Queens in a Pizza Place" lenne. A Simpson család rajzfilmsorozat egyik részének elején Bart Simpson az iskolai táblára büntetésből egy szöveget ír újra és újra, ami így szól: „Az angyal nem ott érintett meg”. Hasonlóképpen a Family Guy rajzfilmsorozat egyik epizódjában egy tárgyalótermet látunk, ahol egy gyerek egy angyalra mutatva azt mondja, hogy az angyal megérintette őt. Az angyal meg van döbbenve a valótlan állításon. DVD kiadás és más megjelenés A CBS Home Entertainment megjelentette a sorozat első 4 évadát DVD-n. A 3. és 4. évadot két-két lemezen adták ki. A 4. évad második lemeze 2007. december 4-én jelent meg. A DVD megjelenés mellett a Hallmark Channel több országban elkezdte újból sugározni az „Angyali érintés”-t 2008 januárjától (köztük Magyarországon is, hétfőtől péntekig 17 órától). Gyömöre Gyömöre község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban. Fekvése A megye déli határánál a Győr–Celldömölk-vasútvonal melletti domboldalakon és völgyekben helyezkedik el. A község területén két vasúti megálló is van: Gyömöre vasútállomás és Gyömöre-Tét megállóhely. A Bakony-ér völgyét nyugatról szegélyező, kissé kiemelkedő földháton található. Története Ősidők óta lakott hely. Az avar gyűrű feltehetőleg idáig terjedt, legalábbis ennek emlékét sejtjük a határ gyürháti és gyüroldali dűlőinek neveiben. Régi okleveleinkben első birtokosául (1377) Gemevrei vagyis Gyömörei Györgyöt ismerjük, majd a Gencsy és gróf Cseszneky családok következtek. I. Ferdinánd 1536-ban egyéb jószágokkal együtt ezt is enyingi gróf Török Bálintnak adományozta, s ekkor lettek a jobbágyok reformátusok. A birtok Nyáry Pálnéra szállott, akitől vétel útján az Esterházy család birtokába jutott. 1594-ben Győr után a Pápát ostromló Hasszán a falut elpusztította. Ez időben behódolt faluként volt számon tartva. 1619-ben a lakosság visszatelepült. Az 1629. évi megyegyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy abban az időben két Gyömörét különböztettek meg. (Gyömörő-Várfalvát és Gyömörő-Nemesszert). Ami Pápához (a Török-féle birtok) tartozott az a Várfalva nevet viselte. A gyömörei plébánián 1729-től van az anyakönyv vezetve. A katolikus templom 1775-ben a pápai nagytemplom mintájára épült. Az első iskoláról az 1788. évi összeírás tesz említést. A falu 1839-ben teljesen leégett. Az 1871-ben nyílt Győr–szombathelyi vasút Gyömörei állomása hamarosan több község személy és áruforgalmát bonyolította. Az Esterházy-féle birtokon gazdasági szeszgyár is volt. Ezenkívül magántulajdonban is működött ecet- és szeszgyár. Az első világháború előtt nagyon nehéz volt az élet. Munka nem volt, napszám és részes munka is kevés. Több család kivándorolt Amerikába. A harmincas években házhelyeket osztottak, ahova szoba-konyhás lakásokat építettek. A második világháborúban 14 zsidó családot deportáltak. A háború után ismét földet osztottak, de sokan a győri üzemekbe mentek el dolgozni. Az Ilonka-pusztai kastélyból iskola lett. A községi tanács megalakulása után a községfejlesztés került előtérbe. Járdaépítés, új utcák kialakítása, összkomfortos családi házak építése történt, sok kölcsönnel. Az ivóvíz mindig gond volt, ezért mélyfúrású kút létesült a Rózsa Ferenc utcában. A községben, 1956-ban két termelőszövetkezet alakult, s ha-marosan fel is bomlott. Majd 1959-ben ismét két szövetkezet alakult meg. Egy hónap múlva Új élet néven egyesültek. A község közös tanácsot alkotott Téttel. A rendszerváltás után vált ismét önállóvá. Az új testületek az infrastrukturális lemaradás lefaragását célozták meg. A termelőszövetkezet a rendszerváltás után megszűnt. Az emberek nagy részéből kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. A hegytörvény életbelépése nem vonatkozott a gyömörei hegyközségre annak kis mérete miatt. Így sajnálatos módon kimaradtak a Pannonhalmi borvidék tagjainak közösségéből. Az igazgatási munkát a polgármesteri hivatal látja el. Az intézményhálózatában jelentős helyet foglal el a napköziotthonos óvoda. Az általános iskola 8 tancsoportos, melyet társulásban működtetnek Szerecseny községgel. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel gondoskodik a munkában elfáradt, magára maradt időskorúak napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Háziorvosi és védőnői körzet van a településen. A soproni postaigazgatóság volt vezetője kezdeményezte 2001-ben új postahivatal építését, amit 2002-ben három hónap alatt megvalósítottak. Az ivóvíz-szolgáltatást a Pannonvíz Rt; a szervezett hulladékszállítást a Győri Kommunális Kft. végzi. Vezetékes gázberuházást hajtottak végre, mely 1998-ban elkészült. A csatornázás is befejeződött, ezért az önkormányzat a belterületi utak nagy részét már helyrehozatta. A gyömörei cigányság a 20. század elején telepedett le a faluban a mostani vasútállomás környékén. Majd a Felpécre vezető út mellé telepedtek át. A szocialista lakásépítési programban kerültek a községbe. Kisebb nagyobb összezörrenéssel beilleszkedtek a falu életébe. Többségüknek van munkahelye, a fiatalok képességeik szerint tanulnak. A közösség kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett „Elhozta az Isten piros Pünkösd napját” hagyományőrző nap. Ma már hagyományosnak tekinthető a Térségi Népzenei Gála, amelyet 2003-ban már negyedik alkalommal rendeztek meg. Rendszeresen megjelenik a Gyömörei Lapok című helyi lap. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 2,3%, evangélikus 6,6%, felekezeten kívüli 3,4% (22,3% nem nyilatkozott). Látnivalók Barokk stílusú római katolikus temploma 1767 és 1772 között készült el a pápai templom mintájára. Építtetése Eszterházy Károly és Fellner Jakab tervei alapján történt. Homlokzati órapárkányos tornyát gazdagon képzett törtvonalú sisak fedi. Berendezése a díszes főoltár 1666-ból való, a mellékoltárok, pedig a XVIII. századi alkotások. A szószék gazdagon díszített, míves faragású (18. századi). Különösen értékesek az 1770 körüli rokokó padok. A templom előtt kőkereszt 1861-ből való. A dombon álló templomhoz lépcsősor vezet a Vörösmarty Mihály utcából. A templom közelében evangélikus harangtorony található a Rákóczi u. 12. számú ház előtt. A temetőben romantikus stílusú kápolna, melyet Friedrich Károly és Mihály Borbála építtetett 1928-ban. A hívő elődök évszázadokon keresztül úgy is kifejezték hitüket, hogy anyagi erejükhöz mérten a településen és annak határában fa és kőkereszteket állítottak fel. Nagy Attila (színművész) Nagy Attila (Pácin, 1933. február 12. – Kecskemét, 1992. május 13.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész. Életpályája 1955-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. Az 1956-os forradalom idején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkástanács elnöke volt, emiatt 1957. március 9-én letartóztatták, 1958. július 4-én – jóllehet, az ügyész halálbüntetést kért – 12 évi fegyházbüntetésre ítélték, ahonnan 1961-ben amnesztiával szabadult. 1962-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött színészként és rendezőként. 1964 és 1969 között a budapesti Thália Színház, 1969-től 1971-ig pedig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1971-ben visszatért a Thália Színházhoz, s 1986-ig volt tagja. 1986-tól a kecskeméti Katona József Színház színésze és rendezője, 1988 és 1990 között pedig művészeti vezetője volt. Családja 1968-ban családjával, második feleségével, Lelkes Dalmával és lányukkal, Ágival együtt szerepelt a Plusz egy fő című televíziós, zenés családi revüben. Első felesége Galambos Erzsi volt, elváltak, közös gyermekük nem született. Harmadik felesége dr. Radeczky Ágota kardiológus volt, akitől egy fia született, Attila. Közéleti és politikai tevékenysége 1990-től haláláig MSZP-s országgyűlési képviselő is volt. Színpadi szerepei Katona József : Bánk Bán....Bánk (1956 - Miskolci Nemzeti Színház) Williams : A vágy villamosa....Stanley Shakespeare : Othello....Jago Arthur Miller : Pillantás a hídról....Eddie Carbone Beckett : Godot-ra várva ....Estragon Örkény István : Tóték ....Tót Madách Imre : Az ember tragédiája....Ádám Karinthy Ferenc : Házszentelő....Gyulafy Graham Greene : A csendes amerikai....Fowler Ajtmatov – Elbert J. – Kazimir K. : Az évszázadnál hosszabb ez a nap Rendezései Shakespeare: Othello Németh László : A szörnyeteg Németh László: Az írás ördöge Madách Imre: Az ember tragédiája Filmjei Játékfilmek Hintónjáró szerelem (1954) A szélhámosnő (1963) Asszony a telepen (1963) Utolsó előtti ember (1963) Fotó Háber (1963) A kőszívű ember fiai I-II. (1964) Fény a redőny mögött (1965) Szegénylegények (1965) Büdösvíz (1966) Fügefalevél (1966) Édes és keserű (1966) Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (1967) Kötelék (1967) Alfa Rómeó és Júlia (1968) Volt egyszer egy család (1971) Kakuk Marci (1973) Labirintus (1976) A csillagszemű I-II. (1977) Kinek a törvénye? (1978) Októberi vasárnap (1979) Kojak Budapesten (1980) Az évszázad esküvője (1985) Tévéfilmek Az asszony beleszól (1965) A 0416-os szökevény (1970-tévésorozat) Tizennégy vértanú (1970) Vidám elefántkór (1971) Aszfaltmese (1971) Rózsa Sándor (1971-tévésorozat) Egy óra múlva itt vagyok… (1971) A fekete város 1-7. (1971) Sólyom a sasfészekben (1973) Dorottya (1973) Uraim, beszéljenek! (1974) Ki van a tojásban? (1974) Szépség Háza (1975) Beszterce ostroma 1-3. (1976) Nyúlkenyér (1977) Abigél 1-4. (1978) Megtörtént bűnügyek sorozat, Iskolatársak voltak című része (1978) Az elefánt (1978) Wiener Walzer (1979) Szetna, a varázsló (1980) Századunk (1981) Holtak hallgatása - Requiem egy hadseregért (1982) Éjszaka (1989) Díjai Jászai Mari-díj (1966, 1975) Kazinczy-díj (1980) Érdemes művész (1983) National Mall Koordináták: é. sz. 38° 53′ 23″, ny. h. 77° 01′ 23″38.889722222222, -77.023055555556 A National Mall nemzeti park az Amerikai Egyesült Államok fővárosa, Washington szívében, az Independence Avenue és a Constitution Avenue között, a Capitoliumtól a Lincoln-emlékműig. Amerikai nemzeti szimbólumokkal teli terület, amelyet évente mintegy huszonötmillióan látogatnak meg, Amerikából és a világ minden tájáról. Hivatalos neve National Mall & Memorial Parks (NAMA), és általában hozzáértik a nyugatra fekvő Nyugat-Potomac Parkot (West Potomac Park) és az Alkotmány Kerteket (Constitution Gardens) is. Nyolcvan történelmi szimbolikájú építmény található a parkban és 35 díszített medence és szökőkút. Növényzete is tervezett, kétezer amerikai szil (Ulmus americana) és háromezer japán cseresznyefa, tulipánok, árvácskák és évelők ezrei díszítik. A parkban rendelkezésre álló szolgáltatások a sportolásra is sokféle lehetőséget nyújtanak. A Park honlapja ezt írja: „A NAMA arra kínál lehetőséget az amerikaiaknak, hogy megérinthesse őket örökségünk. Iskolások, családok, külföldi látogatók, veteránok és felfrissülni vágyók ezrei keresik fel nap mint nap. A park rangerek, kiállítások, publikációk és egyéb szolgáltatások segítik őket és gyönyörködhetnek a Washington-emlékműtől és a Régi Posta Hivatal Toronytól (Old Post Office Tower) nyíló panorámában. A Fehér Ház, a kormány és a Kongresszus személyzete is ugyanezeket a szolgáltatásokat veszi igénybe, hogy ízelítőt adhassanak a külföldi előkelőségeknek az amerikai történelemből és kultúrából.” A Park méretei A Capitolium lépcsőitől a Lincoln-emlékműig 3 km (1,9 mérföld). A Washington-emlékmű lépcsőitől a Park 1,8 km (1,2 mérföld) széles. A Grant-szobortól a Lincoln-emlékműig a Park területe 1 251 000 m² (309,2 acre). Nemzeti ikonok A parkban találhatók több más közt a következő amerikai nemzeti emlékművek: A Washington-emlékmű . A Thomas Jefferson-emlékmű . A Lincoln-emlékmű . A Franklin Delano Roosevelt-emlékmű. A második világháborús emlékmű. A Koreai Háborús Veteránok Emlékműve A Vietnami Veteránok Emlékműve Martin Luther King-emlékmű (Martin Luther King, Jr. Memorial) Galeocerdo A Galeocerdo a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó nem. A szóban forgó cápanem, már a kora eocénben, azaz 56 millió évvel ezelőtt megjelent, azonban manapság már csak egyetlen egy fajuk maradt, fent a közismert tigriscápa. Rendszerezés A nembe az alábbi 1 recens faj és 11 fosszilis faj tartozik: † Galeocerdo aduncus † Galeocerdo alabamensis † Galeocerdo clarkensis † Galeocerdo contortus tigriscápa (Galeocerdo cuvier) (Péron & Lesueur, 1822) - típusfaj † Galeocerdo denticulatus † Galeocerdo eaglesomi † Galeocerdo gibberulus † Galeocerdo latidens † Galeocerdo mayumbensis † Galeocerdo minor † Galeocerdo mixtus Jürgen Kocka Jürgen Kocka (Haindorf, Szudétavidék, 1941. április 19.) német történész, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A fejlett országok 19–20. századi városi társadalmának és politikai folyamatainak kutatója, a bielefeldi iskola néven ismert történettudományi irányzat egyik vezéralakjaként hozzájárult az összehasonlító társadalomtörténet-írás elméleti alapjainak megteremtéséhez. Életútja Családját a második világháborút követően a Szudétavidékről kitelepítették, iskoláit Pomerániában, Linzben és Essenben végezte. 1960-tól a Marburgi és a Bécsi Egyetemen, 1962-től a Berlini Szabadegyetemen, majd 1964–1965-ben a Chapel Hill-i Észak-karolinai Egyetemen hallgatott történet- és politikatudományt, germanisztikát, szociológiát és filozófiát. 1965-ben szerezte meg politikatudományi diplomáját Chapel Hillben, majd a Berlini Szabadegyetemen képezte tovább magát, ahol 1968-ban történettudományból bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. 1968-ban a Münsteri Egyetem újkortörténeti tanszékére nevezték ki tanársegédnek, itt védte meg kandidátusi értekezését 1972-ben. 1973 és 1988 között a Bielefeldi Egyetemen a történettudomány egyetemi tanára volt. Ezzel párhuzamosan 1983-tól 1988-ig a bielefeldi Interdiszciplináris Kutatási Központ (Zentrum für Interdisziplinäre Forschung) igazgatói feladatait is ellátta. Időközben 1975–1976-ban vendégprofesszorként oktatott az amerikai Princetoni Egyetemen, 1984-ben a Chicagói Egyetemen, 1985-ben pedig a jeruzsálemi Héber Egyetemen, de franciaországi és hollandiai felsőoktatási intézményekben is előadott. 1988 óta a Berlini Szabadegyetemen oktat az iparosodás története tanszékvezető tanáraként, egyúttal 1998 óta az egyetemen működő Európai Összehasonlító Történettudomány Berlini Kollégiumának (Berliner Kolleg für Vergleichende Geschichte Europas) igazgatói feladatait is ellátja. Oktatói munkájával párhuzamosan 1991 és 2000 között a Berlini Tudományos Kollégium (Wissenschaftskolleg zu Berlin) ösztöndíjas kutatója volt. 1992 és 1996 között közreműködött a potsdami Jelenkorkutatási Központ (Zentrum für Zeithistorische Forschung) létrehozásában és irányításában. 1992–1993-ban a budapesti Közép-európai Egyetemen meghívott professzorként adott elő, 1994–1995-ben a Stanford Egyetem viselkedéskutatási intézetének ösztöndíjasa, 1996-ban a párizsi Társadalomtudományi Főiskola (École des hautes études en sciences sociales) meghívott igazgatója, 2004–2005-ben az oxfordi St. Anthony’s College vendégtanára volt. 1991 és 1999 között tagja volt a Berlini Társadalomkutatási Tudományos Központ (Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung) igazgatótanácsának, majd kuratóriumának, 2001 és 2007 között pedig az intézet elnöki tisztét is betöltötte. 2007 óta a központ társadalomtörténeti kutatóprofesszora. Munkássága Kutatásai elsősorban a 19–20. századi német, európai és észak-amerikai városi polgárság, a hagyományos és alsó középosztály – a kisvállalkozói és alkalmazotti réteg – társadalmi szerepének történeti változásaira irányulnak. Politikatudományi és államelméleti kérdések pályája kezdetétől vonzzák tudományos érdeklődését, Max Weber, Jürgen Habermas és Hans Rosenberg hatására strukturalista megközelítéssel vizsgálja a politikai-társadalmi folyamatokat. Foglalkozott és foglalkozik a nemzetiszocializmus, a szocializmus és a kelet–nyugati világ szembenállásával, a kettéosztott Németországgal, a demokrácia és a diktatúra természetével, a politikai törekvések társadalmi következményeivel, az egyes társadalomfejlődési trendek hátterében álló okokkal. Az 1970-es–1980-as években munkatársával, Hans-Ulrich Wehlerrel teremtették meg a bielefeldi iskola néven ismert összehasonlító társadalomtörténeti irányzatot, amely a német historiográfia korábbi hagyományaival – jelesül a nemzeti önkép irányított konstruálásával – szakítva strukturalista, összehasonlító módszerrel vizsgálja a társadalom múltját. A bielefeldi iskola képviselői szerint a több társadalomban vagy régióban is végbemenő, azonos jellegű történelmi események módszeres összehasonlításával a társadalmi folyamatok általános vonásai, valamint csak az adott társadalomra jellemző, egyedi sajátosságai egymástól elkülöníthetőek, pontosabban és hitelesebben meghatározhatóak. Ezzel a módszerrel az egyes nemzetek történelmi önképe újraértékelődhet, az összehasonlítás nyomán világossá válhat: a nemzetképet felépítő hagyományos, konvencionális ok–okozati összefüggések nem állják meg többé a helyüket. A bielefeldi iskolát és eredményeit több támadás érte az elmúlt évtizedekben. Többek között hátrányaként róják fel absztrahált mivoltát, tudniillik hogy az összehasonlítás tárgyává tett események egyedi kontextusukból kiemelve elveszítik diakrón jellegüket, azaz nem megragadhatóak egy fejlődési folyamat közbenső állomásaként, ami a történelmi változások megértésének elengedhetetlen feltétele. Kocka önálló kötetben és szakfolyóiratokban megjelent munkái mellett szerkesztője volt több, az európai polgárság 19. századi történetét feldolgozó tanulmánykötetnek. Társasági tagságai és elismerései 1988 óta alapító tagja az Európai Akadémiának, 1993-tól szintén alapító tagja, illetve 2008-tól alelnöke a Berlin-brandenburgi Tudományos Akadémiának, 2003-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja lett. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia, 2003-ban a Torinói Tudományos Akadémia, 2004-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. 1990 és 1992 között a Német Tudományos Tanács tagja, 2000 és 2005 között a Történettudományok Nemzetközi Bizottságának (Comité international des sciences historiques, CISH) elnöke volt. Történészi munkásságáért 1992-ben Gottfried Wilhelm Leibniz-díjat kapott, 2002-ben a német Szövetségi Érdemkeresztet vehette át. 1988-ban a Rotterdami Erasmus Egyetem, 2000-ben az Uppsalai Egyetem díszdoktorává avatták. Főbb művei Unternehmensverwaltung und Angestelltenschaft am Beispiel Siemens 1847–1914. Stuttgart: Klett. 1969. Klassengesellschaft im Krieg: Deutsche Sozialgeschichte 1914–1918. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 1973. Angolul: Facing total war: German society, 1914–1918. Cambridge: Harvard University Press. 1984. Unternehmer in der deutschen Industrialisierung. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 1975. Angestellten zwischen Faschismus und Demokratie: USA 1850–1940 im internationalen Vergleich. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 1977. Angolul: White collar workers in America, 1890–1940: A social-political history in international perspective. London; Beverly Hills: Sage Publications. 1980. Sozialgeschichte: Begriff, Entwicklung, Probleme. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 1977. Die Angestellten in der deutschen Geschichte 1850–1980: Vom Privatbeamten zum angestellten Arbeitnehmer. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 1981. Lohnarbeit und Klassenbildung: Arbeiter und Arbeiterbewegung in Deutschland 1800–1875. Berlin: Dietz. 1983. Geschichte und Aufklärung: Aufsätze. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 1989. Weder Stand noch Klasse: Unterschichten um 1800. 1990. Arbeitsverhältnisse und Arbeiterexistenzen: Grundlagen der Klassenbildung im 19. Jahrhundert. Bonn: Dietz. 1990. Weder Stand noch Klasse: Unterschichten um 1800. Bonn: Dietz. 1990. Vereinigungskrise: Zur Geschichte der Gegenwart. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 1995. Industrial culture and bourgeois society: Business, labor, and bureaucracy in modern Germany. New York: Berghahn Books. 1999. Das lange 19. Jahrhundert: Arbeit, Nation und bürgerliche Gesellschaft. 2001. Interventionen: Der Historiker in der öffentlichen Verantwortung. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. 2001. Civil society and dictatorship in modern German history. Hanover: University Press of New England. 2010. Angyali üdvözlet fatemplom (Csungány) A csungányi Angyali üdvözlet fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03297 sorszámon szerepel. Máza-Szászvár vasútállomás Máza-Szászvár vasútállomás egy Baranya megyei vasútállomás, Máza községben, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Szászvár megállóhely Váralja megállóhely Pars basilaris ossis occipitalis A pars basilaris ossis occipitalis a nyakszirtcsonton (os occipital) található, az öreglyuktól (foramen magnum) kiindulva előre és felfelé nyúlik. Fejlődése A fiatal koponya ezen része durva és egyenetlen és az ékcsonthoz (os sphenoidale) csatlakozik porcok segítségével. 25 éves kor körül a porcok elcsontosodnak és a nyakszirtcsont valamint az ékcsont összeforrt folyamatos csonttá válik. Felszíne Az alsó felszínén 1 cm körül az öreglyukkal szemben található a tuberculum pharyngeum, ami tapadást biztosít a raphe pharyngealis-nak. A középső vonal mindkét oldalához a musculus longus capitis és a musculus rectus capitis anterior illeszkedik. Az öreglyukkal szemben a membrana atlantooccipitalis anterior tapad. A felső felszínén van egy durva, sekély árok, ami az öreglyuktól előre és felfelé fut. Tartalmazza a medulla oblongátát és közel az öreglyuk széléhez tapad a membrana tectoria. A felszín külső szélén alig látható árkok vannak a sinus petrosus inferior számára. Vichai Charupunt Vichai Charupunt (1950[forrás?] –?) thaiföldi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Thaiföldi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1980-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1990-ben búcsúzott. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Ázsia-kupa Kuvait rendezte a 7., az 1980-as Ázsia-kupa tornát, ahol az AFC JB bíróként alkalmazta. Szakmai sikerek 1993-ban a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. Laszkallner Antal Laszkallner Antal (Veszprém, 1774. május 9. – Veszprém, 1854. április 30.) veszprémi kanonok. Élete Gimnáziumi tanulmányait Veszprémban, a fililógiát és a teológiát Pozsonyban végezte. 1797. szeptember 8-án pappá szenteltetett és szülővárosában káplánkodott; onnét 1801. április 30-án plébánosnak ment Nagyvázsonyba, 1800-ban Sümegre, hol 1809-ben esperes lett. 1819. július 17-én tiszteletbeli kanonokká, 1819. május 5-től 1831. szeptember 2-ig a veszprémi növendékpapság lelki igazgatójává, 1831-ben apáttá, 1832. február 10-én valóságos kanonokká, 1834-ben somogyi főesperessé, 1843. május 16-án székesegyházi főesperessé és hántai préposttá, 1850-ben nagypréposttá neveztetett ki. 1838-tól püspökhelyettes is volt 1852-ig, midőn ezen hivataláról lemondott. 1818-ban az ő kezdeményezésére épült fel a temetőkápolna Sümegen. Veszprémben a céhek által tette kötelezővé a katolikus inasoknak, hogy minden vasárnap délután hitoktatásra járjanak. Paptársai közül többeket saját költségén neveltetett; a hazai irodalomnak nagy pártolója volt és több magyar könyv neki köszönheti megjelenését. 1842-ban igazgatója volt a Dávid-árvaháznak, mely 7115 Ft-ot kapott Laszkallner hagyatékából. Cikkei a Horváth János által szerkesztett Egyházi Értekezések és Tudósításokban (Veszprém 1820-24) és az Egyházi Folyóirásban (Pest, 1832-34.) Munkái Regulae politico-morales vitae socialis recte instituendae. Budae, 1824. (Latinul és magyarul.) A társaságos életet jól elintézni tanitó politika-erkölcsi rendszabások. Pest, 1824. (Latinul és magyarul.) Értekezés a könyvolvasásról. U. ott, 1832. (Az Egyházi Folyóirásból. Bővített második kiadása: Veszprém, 1848) Az Istenhez ájtatosan emelkedő szívnek ömledezései, az az: egy igaz hitű kereszténynek külömbféle istenes elmélkedései és imádságai. Veszprém, 1841. Istenhez vezető gyermekkalauz. Imakönyv a haza mindkét nembeli ifjuságának számára. Pest, 1843. Erényképző olvasókönyv az ifjuság számára. U. ott, 1844. A nyilvános első és másodrendű oktatásnak igaz elvei. C. van Bommel után, Veszprém, 1847. P. Ventura halotti beszéde O'Connel fölött. U. ott ... (Ford.) Az 50-ik zsoltár magyarázata. Veszprém, ... A legfölségesebb oltári Szentségnek imádása. U. ott, 1851. (Munkáit mind névtelenül írta, saját költségén adta ki s a nép közt szétosztotta.) Magyar kéziratai az ezer ívet jóval meghaladják, melyeket két unokaöcscse Kr. A. és Sz. Fl. örököltek. Egy kézirati gyűjteménye van a m. n. múzeumban is: Némely ritkább magyar szavak helyes kiejtésük és közmondások gyűjteménye. Veszprém 1819-1845. Hullagyáros Hullagyáros (eredeti címén: Accident Man) egy 2018-as amerikai akció-thriller, melyet Jesse V. Johnson rendezett. A főszereplő Scott Adkins, Ray Stevenson, David Paymer és Ashley Greene. A filmet az Egyesült Királyságban 2018. április 16-án mutatják be, Magyarországon DVD-n jelent meg magyar szinkronnal, február 23-án. 2016–2017-es SEHA-liga A 2016–2017-es SEHA-liga kézilabda-bajnokság a SEHA-liga hatodik kiírása volt. A bajnokságban hét ország tíz csapata vett részt, a címvédő az előző két kiírás győztese a Telekom Veszprém KC volt. A Final Fourt a liga történetében először Fehéroroszországban rendezték, a Meskov Breszt csapat otthonában. A Final Fourba ugyanaz a négy csapat jutott be, mint az előző két kiírásban és a döntő párosítása is megegyezett az előző évi döntőével. A döntőt a sorozatot korábban egyaránt kétszer-kétszer megnyerő macedón Vardar és a Telekom Veszprém vívta, amelyet ezúttal a macedón csapat nyert meg, története során harmadszor. A Telekom Veszprémnek ez volt a harmadik szezonja a SEHA-ligában. Lebonyolítás A tíz csapat az alapszakaszban oda-visszavágós körmérkőzésben játszott. A tabella számításánál a győzelemért három pont jár, a döntetlenért egy. Az alapszakasz végén az első négy helyezett jutott be a Final Fourba. Alapszakasz Tabella Utolsó frissítés: 2017. március 16. Forrás: http://www.seha-liga.com/tablica A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. egymás elleni eredmények összpontszáma, 3. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 4. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 5. gólkülönbség, 6. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Eredmények Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2017. március 16. Forrás: SEHA-liga 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Final Four A Final Four helyszínéről az alapszakasz lezárultával döntöttek 2017. március 20-án. A Final Fourt a Meskov Breszt otthonában Bresztben, a Sport Palace Victoria sportcsarnokban rendezték. A Final Four legértékesebb játékosa a győztes csapat irányítója, Joan Cañellas lett. Statisztikák All-Star csapat Az alapszakasz végén a vezetőedzők megválasztották a bajnokság legjobb játékosait. Kapus: Ivan Stevanović Jobbszélső: Blaž Janc Jobbátlövő: Dainis Krištopāns Irányító: Luka Cindrić Beállós: Rastko Stojković Balátlövő: Momir Ilić Balszélső: Tyimur Gyibirov Legjobb védőjátékos: Ilija Abutović Legjobb edző: Raúl González Gutiérrez Clariger A Clariger a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobionellinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 6 faj tartozik: Clariger chionomaculatus Shiogaki, 1988 Clariger cosmurus Jordan & Snyder, 1901 Clariger exilis Snyder, 1911 Clariger papillosus Ebina, 1935 Clariger sirahamaensis Sakamoto, 1932 Clariger taiwanensis Jang-Liaw, Gong & Chen, 2012 Templomosok A templomosok vagy templomos lovagrend (latinul milites templi) az egyik leghíresebb keresztény harcos szerzetesrend, egyházi lovagrend volt. A történeti Rend A templomos lovagrend 1118-ban, keresztes lovagokból szerveződött társulásból, a Szentföldön alakult. Hugues de Payns vezetésével nyolc vagy kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének szenteli. Hugues de Payns, champagne-i születésű volt, 48 éves, és már 22 esztendeje élt Konstantinápolytól keletre. A körülötte tömörülő csoport igen kicsiny volt, eleinte valószínűleg csak heten csatlakoztak hozzá, mégsem ismerjük a pontos nevüket. Ott volt Godefroy de Saoint-Omer, egy flamand lovag, Payens de Montdidier, Archambaud de Saint-Agnan, André de Montbard, Godefroy Bisol vagy Bisot, végül két férfiú akinek csak keresztnevét jegyezték fel: Rossel vagy Roland és Gondemare. A hagyomány szerint eredetileg kilencen lettek volna a testvériség tagjai, a hagyomány azonban a kilencedik nevét nem őrizte meg. Krisztus szegény lovagjainak: Pauperes Commilitorum Christi nevezték magukat, ezzel is utalva kezdeti szegénységükre és elhivatottságukra. A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, aki Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom egy szárnyát adományozta nekik. Lakhelyük után nevezték őket a Templom lovagjainak, vagy egyszerűbben templomos lovagoknak: Fratres Militiae Templi. Az 1128-as Troyes-i zsinat eredményeként jött létre a latin nyelvű rendi szabályzat (regula), amelyet később újabb kiegészítések követtek egészen a 13. század második feléig. De Payns felkérésére Clairvaux-i Szent Bernát 1132 és 1135 között megalkotta a rend szellemi programját összefoglaló, Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae (A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete) című írását. A pápa kivette a rendet a püspökök joghatósága alól, felmentette őket a birtokaik után járó egyházi tized fizetése alól, és engedélyezte számukra templomok építését, káplánok választását. Ehhez hasonló kiváltságokat ekkoriban csak a ciszterci rend élvezett, illetve később a magyarországi pálosok. A rend előbb a Francia Királyságban, majd Angliában talált támogatókra, aztán elterjedt német és spanyol területeken is. A 12. század második felétől a lovagok Közép-Európa királyságaiban is otthonra találtak. A Rend szervezete A rend tagjai három csoportra oszlottak. A templomosok elitjét a lovagtestvérek alkották, a nehézfegyverzetű, lovagi harcmodort folytató harcosok. Minden lovagnak három lova és egy fegyverhordozója volt. Egyforma felszerelést és ruházatot kaptak. Bal vállukon fehér köpenyt hordtak vörös kereszttel, melynek viselését a pápa engedélyezte. Feladatuk a zarándokok védelme, illetve tágabb értelemben a hitetlenek elleni küzdelem volt. A katonai feladatok ellátásán kívül életük a szerzetesek életvitelével egyezett: közös hálótermekben aludtak, együtt étkeztek naponta két alkalommal, a közbeeső időt pedig imádkozással, zsolozsmázással vagy más teendők elvégzésével (a fegyverforgatás gyakorlásával, az állatok ellátásával, vagy éppen őrség adásával) töltötték. A lovagokéval megegyező, szürkésbarna-drapp ruházatot viselő fegyvernökök vagy fegyverhordozók (sergent) alkották a rend második, legnépesebb csoportját. Számuk általában nyolc-kilencszerese volt a lovagokénak. Legfőbb feladatuk a lovagok szolgálata volt, csatában pedig könnyűlovas katonaként támogatták őket. A rend harmadik rétegébe a papok vagy káplánok tartoztak. A rend papjai általában csak a jelentősebb rendházakban és elsősorban a Szentföldön éltek. Feladatuk a tagok lelki életének gondozása volt, és egyedül a nagymesternek illetve a pápának tartoztak engedelmességgel. A templomos rend élén a káptalan által megválasztott Nagymester: magister vagy grand maitre állt, aki a tisztet élete végéig töltötte be. Kisebb jelentőségű ügyekben egymaga döntött, de a legfontosabb kérdésekben csak a káptalan beleegyezésével határozhatott. Általános helyettese a sénéchal volt, aki háború esetén hasonló jogokkal bírt, mint a nagymester. A rend harmadik számú embere, a hadi ügyekért felelős marsall: maréchal volt. A három legfontosabb tisztség után rangban a tartományok – általában egy-egy ország alkotta provinciák – vezetői: preceptor vagy commandeur következtek. A rendházak, konventek vezetőit szintén így nevezték. A provinciák illetve rendházak elöljáróinak hatalma és jogköre a nagymesteréhez volt hasonló, azzal a különbséggel, hogy kisebb területre terjedt ki. A legfőbb vezetőkből és a szentföldi tartományok elöljáróiból állt a káptalan, amely tanácsaival segítette a nagymestert a rend irányításában. A templomosok évente tartottak generális káptalant, vagyis általános rendi gyűlést is, amelyen elvileg minden tartomány commandeur-jének részt kellett vennie. Ezen kívül az egyes tartományok is tartottak éves gyűléseket. A Rend zászlója A templomosok zászlója eredetileg fehér (vagy ezüst) és fekete volt: fehér (ezüst) pajzs, felül fekete sávval. A XII. század közepétől egy új, fehér alapon fekete kereszttel ellátott zászlót hagytak jóvá, majd a század utolsó éveiben ez fehér alapon vörös latin (néha „talpas”) keresztes lett. A XIII. század elejétől pedig újra az eredeti alap lett, immár a vörös kereszttel. A zászló templomos elnevezése gonfalon baucent, vagy csak baucent. A gonfalon magyarul zászló, baucent fehér-fekete foltosat jelent. Felemelkedés és bukás A templomos rend a XIII. század második felében érte el fejlődése tetőpontját. Európa szinte minden országában jelen voltak, gazdagságuk a királyokéval vetekedett. Vagyonuk nemcsak jelentős adományokból, hanem banki-pénzügyi tranzakcióikból is származott. Kiváltságaik révén kikerültek mind a világi, mind az egyházi hatóságok felügyelete alól, egyedül a mindenkori pápa parancsolhatott nekik. Akárhol voltak is házaik, birtokaik szerte Európában és a Közel-Keleten, mindenhol mintegy „állam az államban” működtek. A Rend őrizte 1204 és 1307 között az úgynevezett Torinói leplet, valamint 1222 után az Aranybulla egy példányát is. 1291-ben a Szentföld hosszú időre elveszett a keresztények számára, ami a lovagrendeknek is kihívást jelentett. A másik két nagy lovagrend: a Johanniták és a Teutonok (német lovagok) könnyebb helyzetben voltak, mint a templomosok, mert ők a harc és a zarándokok védelme mellett betegápolással is foglalkoztak. Ugyanakkor mindkét rend megtalálta azt a lehetőséget, ahová átvihették a kereszténység védelmében és terjesztéséért vívott harc eszméjét: a Johanniták a törökökkel szemben harcoltak, a Teutonok a poroszokkal és más balti népekkel, még hosszú évtizedeken keresztül. A templomos rend számára a megoldás egy saját állam létrehozása lett volna (ezt Ciprus szigetére tervezték), mint amilyen a Johannitáké Rodosz szigetén, vagy a Teutonoké a Balti-tenger partján, ám ez nem sikerült nekik, mert szembe kerültek az egyre erősödő Francia Királysággal. Ilyen körülmények között került sor a történelem első koholt pereinek egyikére, amely végül a rend bukását okozta. 1307. október 13-án pénteken IV. „Szép” Fülöp francia uralkodó egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük a keresztény vallás meggyalázása, szimónia stb. miatt. Fülöp segítője, a per fővádlója egy kathar (katar) volt, akiket a templomosok vertek le Dél-Franciaországban. Fülöpnek sikerült elérnie, hogy a V. Kelemen pápa a Vienne-i zsinaton (1312. március 22.) feloszlassa a templomosok rendjét. A rend utolsó középkori nagymesterét, Jacques de Molay-t Párizsba csalta, börtönbe záratta, majd 1314-ben elevenen elégettette. A templomosokat megkínozták, majd hamis tanúvallomások kicsikarásával egymás ellen is vallatták őket. Aki nem írta alá a vallomásokat (és legtöbbjük így tett), azt máglyára küldték. A templomos birtokok java része a francia király (illetve az adott terület uralkodója) és a többi lovagrend, főként a Johanniták kezébe került, párizsi központjukat lerombolták. Túlélők ha csekély számban is, de maradtak, főleg más országokban. Portugáliában új név alatt újraszerveződtek: ők lettek a Krisztus Lovagrendje. Skóciában is befogadták a menekülteket, és majd mint látni fogjuk, Magyarországon is el tudtak vegyülni más szerzetekben. A Rend Nagymesterei Hugues de Payns (1118/1119- †1136) Robert de Craon (1136/1137- †1149) Everard de Barres (1149- †1152) Bernard de Tremelay (1152- †1153) André de Montbard (1153- †1156) Bertrand de Blanquefort (1156- †1169) Philippe de Milly/de Naplouse (1169- †1171) Eudes de Saint-Amand (1171- †1179) Arnaud de Toroga (1180- †1184) Gérard de Ridefort (1185- †1189) Robert de Sablé (1189- †1193) Gilbert Erail (1194- †1200) Philippe de Plessiez (1201- †1209) Guillaume de Chartres (1210- †1219) Pedro de Montaigu (1219- †1232) Armand de Périgord (1232- †1244) Richard de Bures (1244- †1247) Guillaume de Sonnac (1247- †1250) Renaud de Vichier (1250- †1256) Thomas Bérard (1256- †1273) Guillaume de Beaujeu (1273- †1291) Thibaud Gaudin (1291- †1293) Jacques de Molay (1293-1307. †1314. március 19., Párizs) A rend ismertebb nyugat-európai építészeti emlékei Franciaország: Sainte Eulalie de Cernon (1150 k.) La Couvertoirade Coulommiers rendház (1173) Coulommiers, Szt Anna kápolna (1196 – 1206) Metz: Nyolszögletű kápolna és rendház (1180-1220 k.) Laon: Nyolszögletű kápolna és rendház (1140 k.) Courban falunál: Epaly-rendház Szt György kápolna (1215 után) Marchesoif-rendház kápolnája (1235 után) La Ferté Gaucher: Szt Márton kápolna (1200-as évek első fele) Neuville-lés-Decire: Feuilloux-rendház és Szt Tibold kápolna (1190 k.) Pontaubert: Saulced’Island rendház és kápolna (1192 k.) Arville rendház kápolnája (1130 k.) La Rochefoucauld: Malleyrand-rendház és Ker. SZT János kápolna (1170 k.) Élancourt-Viledieu-les-Maurepas rendház és kápolna (1180) Cosne-Cours-sur-Loire-tól k-re: Villemoison rendház és kápolna (1189) Anglia: London, TempleChurch (1166–1185) Herefordshire, Garway: Szt Mihály körtemplom (1180 után) Lincolnshire: Temple Bruer (1151-1160) Portugália Tomar: Krisztus-kolostor (építette: Gualdim Pais, 1160) Spanyolország: Segovia: Nyolszögletű Szt Kereszt kápolna rendház nélkül (1208 ) Eunate: Szűz Mária tpl. (1200 k.) A Camino- menti Montsaunesi rendház (1180 előtt) Lacapella Livron román-kori rendház-kápolna Sergeac román-kori rendház-kápolna Marcenais román-kori rendház-kápolna Romestaing román-kori rendház-kápolna A Rend Magyarországon A Templomos Rend Magyarországon a XII. század második felében jelent meg. Az első, források által is igazolható templomos ház az Adriai-tenger mellett fekvő vránai rendház volt. A Vránában álló bencés Szent Gergely monostor ugyanis már 1169-ben a templomosok kezében volt. Ezt követően, a XII. század utolsó évtizedeiben a magyarországi templomosok újabb birtokokat, rendházakat kapnak, például Zengg városát, a hozzá tartozó Szent György egyházzal együtt. A XIII. század elejétől pedig kezdetét vette a rend viszonylag gyors terjedése a királyságban, ami elsősorban keresztes eszmeiséget pártfogoló királyaink, Imre és II. András adományainak köszönhető. András király 1217-ben részt vett az ötödik keresztes hadjárat akcióiban, sőt, egyes források szerint tagja is volt a Templomos Rendnek, bár ennek nem maradt fenn hivatalos dokumentuma. A jelenleg ismert források szerint a középkori Magyar Királyság területén a templomosoknak a rend eltörléséig tizennégy rendháza: (Boisce, Béla, Dubica, Esztergom, Gecske, Glogonca, Gora, Keresztény, Nekcse, Okriszentlőrinc, Szentmárton, Vrána, Zablata, Zengg, és közel 50 egyéb birtoka (földterülete, temploma, vára, városa, háza, halastava stb.) volt. Feloszlatása pillanatában a rendnek Angliában és Provence-ban például 40-40, míg Aragóniában és Katalóniában együttesen 32 rendháza volt. A felsorolásból kitűnik, hogy a rend magyarországi házai és birtokai elsősorban az ország déli tartományaiban: Szlavóniában és Horvátországban feküdtek. A magyarországi templomos házak és birtokok önálló provinciát alkottak már a XII. század második felétől. A magyar rendtartomány első említése az 1156 és 1169 közötti időből származik. Ekkor keletkezett a templomos regulának a Statuts Hiérarchiques (Szervezeti rendelkezések) címet viselő része, amely felsorolja az akkor létező európai provinciákat: a franciát, az angolt, a poitou-it, az aragónt, a portugált, a szicíliait és utolsóként a magyart. A templomosok komolyan részt vettek a harcokban a tatárjárás idején, a muhi csatában azonban nem bírtak a túlerővel, és mesterükkel együtt mindannyan odavesztek. A rend tagjai a katonáskodás mellett hiteleshelyi tevékenységet is folytattak az országban. A középkori Magyarországon „hiteleshelynek” azokat az intézményeket nevezték – elsősorban a szerzetesrendek kolostorait –, amelyekben írásba lehetett foglaltatni a különböző jogi ügyleteket. A templomosok több magyarországi konventje is tevékenykedett hiteleshelyként, de csak néhány általuk kibocsátott irat maradt fenn. A XIII. században Léka volt a templomos lovagrend egyik központja. A felsővár udvara alatt volt egy rejtélyes funkciójú helyiség. Ez két, negyedgömbkupolával fedett tér, benne egy lapos, hasáb alakú kő („oltárkő”), amit felállítottak a zárókőbe vésett jellegzetes templomos kereszt alá. Lékán misztérium-helyből átalakított őskeresztény szentélyről van tehát szó. Állítólag volt egy titkos átjáró is, ami egy mély kútból vezetett Borostyánkő várába, ahol az ottani kútnál volt az átjáró másik vége. A rend ellen indított per megpecsételte a magyar tartomány sorsát is. A rend feloszlatása több forrás szerint Magyarországon békésnek tűnt, többségük a rivális lovagrend, a Johannita Rend tagja lett, és minden valószínűség szerint a pálosok közé is sokan beléptek. Visszatérve Lékára, a templomosok ottani tevékenységének Károly Róbert vetett véget, aki annak a Szép Fülöpnek volt rokona, aki Nyugat-Európában irtotta a lovagokat. Károly Róbert kegyelmet ígért, amire a templomosok mentességi levelet kértek. A válasz: törvényen kívülinek nyilvánították őket. Johannita és Teuton lovagokkal megostromolták a várat, ám azt nem tudták bevenni. Ezután árulás folytán, a titkos alagúton át bejutottak a várba, és a kultikus terembe menekült hét templomost, akik az oltár előtt imádkoztak, lemészárolták, tartományi mesterükkel Radványi Gyulával egyetemben. Az eseményről az az okirat tájékoztat, amelyben a király Kőszeg városának visszaadja a városi rangot köszönetül azért, amiért őt a város polgárai „egy fontos és nehéz helyzetben” megsegítették. A Borostyánkő felé menekült templomosokat ott érte a végzet. A vérfürdő helyét a néphagyomány ma is ismeri. Fontos megjegyezni, hogy e néphagyomány eredeti változata a királyt és a németújvári grófokat tette felelőssé a mészárlásért. Mivel Németújvár 1289-től Habsburg Albert német király kezén volt, mai történelmi ismereteink szerint a kiközösített rend elleni támadás Albert és fiai, a "németújvári" osztrák hercegek hadjárata lehetett. Csupán az újkori, Habsburg uralom alatt álló Magyarországon terjedt el a nézet, mely szerint a legendában említett király Károly Róbert lenne. Mivel Károly Róbert családja évtizedeken át élvezte a lovagrend támogatását és Károly Róbertnek kifejezetten rossz volt a viszonya Szép Fülöppel és V. Kelemen pápával a nápolyi trónviták miatt, valószínűtlen, hogy 1307 után fellépett volna a rend tagjaival szemben. A lékai mészárlás története valószínűleg a korabeli osztrák-magyar határviták egyik jellegzetes esete csupán. Más források szerint viszont Magyarországon tovább élt a Rend. Akárcsak Portugáliában, titokban újraszerveződtek, állítólag még Mátyás király idejében is éltek remeteként a hegyekben, ezúttal már mint „fehér barátok”. Egy hazai sajátosság: a magyar nép a templomosokat az ország több részén is „vörös barátoknak” nevezte, valószínűleg a ruhájukon viselt kereszt színe miatt, más feltevések szerint viszont a feloszlatásuk utáni vérengzés után kapták nevüket az orvul legyilkolt lovagok. Rudolf Steiner szerint a templomosok fő feladata – a Szent Grál őrzésén kívül – „Európa gazdasági és társadalmi felemelése” lett volna. Több helyen olvasható, hogy a Margit-szigeten a templomosoknak egy épülete állt. Valójában a Margit-sziget történetével foglalkozó szakirodalom nem tud templomos jelenlétről. Ezt a feltételezést Krúdy Gyula író indította el, tőle vették át. Az író a Világ című folyóirat egyik 1925-ös számában számolt be arról, hogy az ekkor folytatott ásatások közben vélhetően templomos kolostor-templom maradványait fedezték fel, köztük egy sírkövet, melyen az alábbi felirat volt olvasható: HIA CETVA DEVITON'S. A kutatásoknak Krúdy Gyula is lelkes híve volt, tárcát is írt az ásatásokról, és egy ma már kevéssé ismert elbeszélése, A templárius is e hatás alatt állt. Valójában azonban ekkor a premontrei kolostort találták meg. Itt előkerült egy sírkő, amelynek a felirata "Hic iacet Valentinus", azaz "Itt nyugszik Bálint". A sírkövet 1972-ben közölték először fényképen. Az újraszerveződött Rend A XX. században több, főleg angolszász szervezet alakult, mely a templomosok utódjának nevezte magát, ám ehhez egyik sem kapta meg a pápai engedélyt. 1979-ben, Poggibonsiban (Siena, Olaszország) Gróf Marcello Alberto Cristofani della Magione kezdeményezésére megalakult egy olyan, laikusokból álló szervezet, amely – az ősi Rendtől való egyenes származtatás követelésének igénye nélkül – elfogadta azt az életideált és életstílust, amelyet még Szent Bernát foglalt írásba. A szervezetet, amelyet lovagrendi alkotmányának megfogalmazásával és az ősi Rendhez visszanyúló világos hivatkozásaival 1979. szeptember 21-én polgárjogilag jóváhagytak, az akkori sienai érsek 1988. szeptember 8-án Ordo Militiae Christi Templique Hierosolymitani néven mint hívők magántársulatát hagyta jóvá. 1989. november 24-én ugyancsak ő erősítette meg az alkotmány néhány módosítását, 1990. november 18-án pedig Siena új megyés püspöke hagyta jóvá a Templomos Lovagrend Krisztus Szegény Lovagjai Rendjének Szabályzata elnevezésű regulájukat, amely az ősi Rend szabályzatából ered, ám a jelen korhoz alkalmazkodik. Ma a Lovagrend 10 nemzeti praecepturával és több priorátussal, valamint helyi javadalommal rendelkezik; tagjai köze fogadott cserkészcsapatokat valamint több ifjúsági szervezetet Olaszországban és külföldön is. A nagymesteri szék Poggibonsiban, a Castello della Magione-ban található, amely 1312-ig a templomosok, majd feloszlatásuk után a Johanniták tulajdonában volt, egészen addig, amíg della Magione gróf megvásárolta, és adományként az alakuló Templomos Lovagrend nagymesteri székhelyévé tette. A Lovagrend tagjai hozzájárulásaiból, nyilvános vagy magánközületek adományaiból, és saját tevékenységéből tartja fenn magát. Létezik azonban egy másik, folytatólagosan működő, a katolikus egyházhoz mindvégig hű templomos csoport, amely Portugáliában tudott fennmaradni évszázadokon át. A Portóban székelő, portugál nagymester vezetésével működő Jeruzsálemi Templomos Lovagrend (OMSTH) tekintettel arra, hogy XVI. Benedek korabeli okiratok alapján elismerte, hogy a templomosok pere koncepciós volt, szintén felvette a kapcsolatot a Vatikánnal, hivatalos elismertetés végett. A Rend öltözete Az ünnepélyesen fogadalmat tett lovagok (szerzetesek), és az engedelmességi lovagok (világiak), alkalmanként fehér ruhát viselnek, amely tunikából, a mellrészen vörös nyolcszögű kereszttel ellátott egy skapuláréból áll. A dámák fehér, ujjnélküli fátylat viselnek, a felső ág nélküli kereszttel. A káplánok fehér főpapi vállgallért hordanak vörös szegéllyel és vörös gombokkal, elöl baloldalt a vörös kereszttel. A többi bejegyzett laikus nem visel öltözetet, csak jelvényt, vagy adott esetben kitüntetést. A magyar templomosok A Lovagrend magyarországi tevékenysége 1999-ben vált a magyar állami (és nem egyházi) törvények értelmében legálissá. Ennek eredményeképpen itthon három commenda működik, valamint a Magyarok Praeceptoriájához tartoznak a külföldön élő hazánkfiai is. A Lovagrend (mint bejegyzett egyesület) magyar lelki vezetői és pártfogói a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közül kerülnek ki. Magyarországon főként ifjúságvédelmi, karitatív, valamint a lovagrend magyarországi történetét vizsgáló tevékenységet fejtenek ki. A magyar templomos egyesület tagjai a tradicionalizmus hazai patrónusai. Kiemelendő, hogy 1998 augusztusában a templomosok engedélyt kértek II. János Pál pápától, hogy a Szent Koronát mint ereklyét használhassák jelképül. Az engedélyt a lelkiségi egyesületi munkára való tekintettel pápai áldással együtt megkapták. A portói székhelyű Jeruzsálemi Templomos Lovagrend (OMSTH) szintén jelen van Magyarországon, méghozzá az 1990-es évek eleje óta. E rend magyarországi főpriorja Nagy Károly várpalotai plébános. a rend két tartományra (nyugati és keleti) oszlik, melyek élén szintén prior áll. A jeruzsálemi templomosok több felvonuláson, így a Szent Jobb Körmeneten is rendszeresen felvonulnak. A lovagrend rendezvényei általában Várpalotán, Tihanyban és más dunántúli helyszíneken kerülnek megrendezésre, az ünnepélyes lovagavatásra májusban kerül sor. A rendnek nincsenek szerzetes tagjai, de a főprior mellett más felszentelt papok is tagjai a rendnek, a rend jelen van a Délvidéken (Nagybecskerek és Beodra) is. A lovagavatást egyéves jelöltség előzi meg. A rend jelvénye fehér paláston vörös kettős kereszt, védőszentje Szent György. A másik rendhez hasonlóan e rend is bírja a katolikus egyház elismerését, a lovagok számos misén megjelennek. Töreboda község Töreboda község (svédül: Töreboda kommun) Svédország 290 községének egyike. A jelenlegi község 1971-ben jött létre. Települései A községben 3 település található. A települések és népességük: Gellért (keresztnév) A Gellért a germán eredetű Gerhard, Gerhart nevekből származik, a jelentése gerely, dárda + erős, merész. Gyakorisága Az 1990-es években a Gellért igen ritka név volt, a 2000-es években nem szerepel az első százban, kivéve 2005-ben, amikor a 94., és 2008-ban, amikor a 97. leggyakoribb férfinév. Névnapok január 30. április 23. május 13. szeptember 24. október 16. Híres Gellértek Gellért püspök Raksányi Gellért színművész Bächer Iván Bächer Iván (Budapest, 1957. március 25. – Budapest, 2013. december 2.) magyar író, újságíró, publicista, tanár. Életpályája Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja Malecz Erika építész, dédapja Thury Zoltán író, újságíró volt. Apai nagyanyjának, Thury Erzsébetnek a húga pedig Thury Zsuzsa író. A kispesti Wekerletelepen nőtt fel, ami később folyamatos visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981–1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később egy ideig óraadó tanár volt. 1989–1991 között a Magyarország, 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt. 2013. december 2-án, hosszú, súlyos betegség után egy budapesti kórházban érte a halál. 2013. december 21-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szóróparcellájában vettek tőle végső búcsút. Publicisztikai és egyéb tevékenysége 1981-től kezdődően jelentek meg szépirodalmi igényű írásai az Élet és Irodalom, az Új Tükör és a Magyarország hasábjain. A Népszabadság Hétvége rovatának állandó szerzője; az utolsó előtti oldalon rendszeresen jelentek meg benne írásai, de tárcával, publicisztikával is jelentkezett olykor, amelyben nem titkolta baloldali érzelmeit. 2009 nyarán erős hullámokat keltett egy írása, amelyben kemény kritikával illette az MSZP–SZDSZ-kormányt, korrupcióval vádolva őket, majd arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a „fasisztákra” kell szavaznia. Az írást a Magyar Hírlap a szerző engedélye nélkül jelentette meg. 2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket az ő zongorajátéka mellett. Ilyen a Spinoza Házban előadott Kocsmázás és Pár történetek, az IBS Színpadon előadott Hatlábú est vagy a Konyha-mazurka. Ezekben általában Gyabronka József volt a partnere. Díjai, elismerései 1993 Benamy-díj 1993 Az év újságírója-díj (Népszabadság) 1993 Gábor Andor-díj 1995 Népszabadság-díj 2000 Pethő Tibor-emlékérem 2000 Táncsics Mihály-díj 2001 Budapestért díj 2001 Demény Pál-emlékérem 2002 Gundel művészeti díj 2013 XIII. kerület díszpolgára Művei Könyvek Bächer Iván–Teknős Miklós: Újlipócia ; 2. jav., bőv. kiad.; Ab Ovo, Bp., 2014 Zsál (Ab Ovo Kiadó, 2013) Utóíz (Ab Ovo Kiadó, 2013) Kurgast (Ab Ovo Kiadó, 2012) Idegen ország (Ab Ovo Kiadó, 2012) Hatlábú (sőt több) (Ab Ovo Kiadó, 2012) Sétatárs (Ab Ovo Kiadó, 2011) Kószáló (Ab Ovo Kiadó, 2011) Emberevő (Ab Ovo Kiadó, 2011) Igazad van, Loncikám (Ab Ovo Kiadó, 2010) Megyek Budára (Ab Ovo Kiadó, 2010) Ököllel a zongorát (Ab Ovo Kiadó, 2010) Emma asszony szakácskönyve (Vince Kiadó, 2009) Világörökség (Bookart Kiadó, 2009) Újlipócia (Teknős Miklós fényképeivel, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009) Kocsmazaj (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009) Névsorolvasó (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008) Intőkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008) Vendégkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007) Ruccanások (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007) Klétka (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006) Zónázó (Népszabadság Könyvek, 2006) 150 év. Megannyi budapesti íz (Jaffa Kiadó, 2006) Hatlábú – Ebkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2005) Kutya Mandovszky (Göncöl Kiadó, 2005) Nagypapa hűlt helye (Göncöl Kiadó, 2004) Hogyan kell a nőkkel bánni (Göncöl Kiadó, 2003) Kezdőbetűk – A város – Levélregény (Göncöl Kiadó, 2002) Haláltánc (Göncöl Kiadó, 2002) Az elhagyott falu (Göncöl Kiadó, 2001) A zongora helye (Göncöl Kiadó, 2001) Elindulni három nővel (Göncöl Kiadó, 2000) Vándorbab (Göncöl Kiadó, 1999) Helyek ( Molnár Gál Péterrel , Göncöl Kiadó, 1998) Rötúr (Göncöl Kiadó, 1997) Budapest ( Révész Tamás fotóművésszel, Herald Kiadó, 1996) Íz-lelő (Greger Média, 1993) Kék Duna keringő (Budapest, 1991) Levélregény (Kozmosz Könyvek, 1990) A város (Kozmosz Könyvek, 1986) Színdarabok Az én zsidó kabarém (bemutató: 2008, Spinoza Ház) Oszkár (bemutató: 1985) Ebéd (egyfelvonásos, bemutató: 1987) New York-i kaszinó (egyfelvonásos, bemutató: 1987) Hangoskönyvek Hatlábú (ebkönyv) (elmondja: Gyabronka József , Kossuth Kiadó, 2010) Zene-Szó 1 – Vendég (elmondja: Gyabronka József , zongorázik: a szerző, Göncöl Kiadó, 2004) Film Szereplőként Komorok - Komor Vilmos nyomában Marosvásárhelyen (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Mestitz Júlia, Spielmann Mihály, Székely László, operatőr Bálint Arthur, rendező Sipos András Kolozsvári mozaik - Négy történet a vészkorszak idejéből (Cinemafilm) Riporter Bächer Iván, közreműködő Ferencz Judit, Muresan Judit, Nussbaum László, Szilágyi Júlia, operatőr Xantus Gábor, rendező Sipos András Séták Bächer Ivánnal Újlipóciában (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Angyal Ádám, Jász István, Kamondi, Törley, operatőr Mánfai Miklós, rendező Sipos András Íróként A Presszó c. 2008-as magyar filmsorozat utolsó két epizódja (Búcsúbuli, Hadüzenet) Forgatókönyvként Bekerítve (magyar operafilm, 1990, rendező: Molnár György) Metirozin A metirozin a pheochromocytoma(en) okozta magas vérnyomás elleni gyógyszer. Használják tumoreltávolító műtét előkészítésére, és a pheochromocytoma krónikus kezelésére olyan esetekben, amikor a műtét ellenjavallt. A metirozin ellenjavallt esszenciális hipertónia(en) kezelésére, azaz amikor a magas vérnyomás az elsődleges betegség, és nem más betegség következménye. Működésmód A pheochromocytoma a mellékvesevelő daganata, mely a katekolaminok(en) túltermelését okozza. A kotekolaminok – levodopa, dopamin, noradrenalin, adrenalin – túlzott mennyisége magas vérnyomást, emelkedett pulzust, fejfájást, hányingert okoz. A katekolaminokat a szervezet tirozinból kiindulva állítja elő a tirozin hidroxiláz(en) enzim segítségével. A metirozin ezt az enzimet gátolja. A tirozin hidroxiláz határozza meg a katekolamin-szintézis sebességét. Mellékhatások, ellenjavallatok 12 éves kor alatt, terhesség és szoptatás esetén a metirozin – elegendő számú kísérlet és tapasztalat híján – ellenjavallt. Ugyancsak hiányoznak a hosszú idejű szedés tapasztalatai. Műtéti altatás közben szívritmuszavar(en) léphet fel, mely béta-blokkoló vagy lidokain adását teheti szükségessé. A műtét alatt és után a létfontosságú szervekben alacsony vérnyomás léphet fel, mely nagyobb mennyiségű vér adását teheti szükségessé. A metirozin – mely önmagában is nyugtató, kábító hatású, különösen a szedés első 2–3 napján –, növelheti az alkohol és a központi idegrendszerre ható nyugtatók hatását. A metirozin szedésének abbahagyása után rövid ideig álmatlanság léphet fel olyan betegeknél is, akik nem érzékeltek kábító hatást a szedés alatt. A katekolamin előállításának gátlása miatt kölcsönhatás léphet fel fenotiazinokkal és a haloperidollal. A betegek 10%-ánál jelentkeztek extrapiramidális(en) tünetek (nyálazás, beszédnehézségek, remegés), amit néha szájzár(en) kísért. Ugyancsak a betegek 10%-ánál jelentkezett hasmenés, ami néha gyógyszeres kezelést igényelt. Adagolás A szokásos kezdő adag 4×250 mg, ami 250–500 mg-os lépésekben emelhető napi 4 g-ig. A napi optimális adag 2–3 g. Kutyákban az emberéhez hasonló metirozinadag mellett gyakori a crystalluria(en), ami néha emberen is jelentkezik. A vizeletbeli kristálykiválás megelőzésére a betegnek legalább napi két liter folyadékot javasolt innia, különösen akkor, ha napi 2 g-nál nagyobb adag metirozint szed. Készítmények Demser Methyltyrosine Magyarországon nincs forgalomban. Saunders-Roe Skeeter A Saunders-Roe Skeeter egy kétüléses kiképző és felderítő helikopter volt, melyet a brit Saunders-Roe („Saro”) fejlesztett és gyártott. A Skeeter fejlesztését eredetileg a Cierva Autogiro Company kezdte Cierva W.14 jelölés alatt. Miután a Saunders-Roe magába olvasztotta a Cierva vállalatot, elhatározta, hogy folytatja annak megkezdett munkáit, beleértve a Skeeter fejlesztését is. Kezdetben nem nagy érdeklődés övezte az új típust, mivel a brit hadsereg a rivális Fairey Ultra-light Helicoptert választotta rendszeresítésre és rendelt is belőle. A helyzeten a Bundeswehr változtatott, mivel szándékában állt nagyobb számú Skeetert vásárolni. Ezt követően a britek törölték rendelésüket az Ultra-light Helicopterre, helyette a Skeetert választották, amely egyben garantálta a német rendelést is. Az 1950-es években a Skeetert rendszeresítette a brit Army Air Corps, a német haditengerészet és a német hadsereg. Ez volt az első helikoptertípus, melyet az Army Air Corps használt. Később tervezték a Skeeter egy gázturbinával felszerelt változatának gyártását, de végül a fejlesztés alatt álló Saro P.531-est választották a célra. Változatok Cierva W.14 Skeeter 1 – az eredeti tervezet, 1948. október 8-án repült először, meghajtását egy 106 lóerős (79 kW) Jameson FF–1 motor végezte. Farokrészének keresztmetszete háromszög alakú. Egy példány készült. Cierva W.14 Skeeter 2 – 1949-ben repült először. Motorja egy 145 lóerős (108 kW) Gipsy volt. A földön állva rotorlapátjai rezonanciát okoztak, aminek következtében a gép végül szétrázta magát. Farokrészének keresztmetszete kerek volt, jövőbeli változataihoz hasonlóan. Egy darabot építettek belőle. Skeeter 3 – Úgyszintén a de Havilland Gipsy motorral készült. A Mark 3B a 180 lóerős (130 kW) Blackburn Cirrus Bombardier motorral rendelkezett. Kettő példányt készítettek. A brit hadsereg nem rendelt belőle. Skeeter 4 – A Brit Haditengerészet számára készült, de elutasították. Kialakításában hasonló a Skeeter 2 és 3 változatokhoz. A Mark 3B-vel egy időben készült. Skeeter 5 – Hasonló a korábbi változatokhoz. Egy darab készült. Skeeter 6 – Három prototípus készült. Egyikük, a Mark 5 változat volt Gipsy Major 201 üzemanyag-injektoros motorral átépítve a légi alkalmassági engedély megszerzéséhez. Skeeter AOP.10 – Három darab nullszériás kísérleti példány készült a brit hadsereg számára. Skeeter T.11 – Egy darab kiképzőpéldány készült a Brit Királyi Légierő számára. Skeeter 7 – 215 lóerős (160 kW) Gipsy Major 150 motorral ellátott változat. Ez a variáns volt a legsikeresebb Skeeter változat. 64 darab készült, melyek a brit Army Air Corps kötelékébe kerültek. Skeeter AOP.12 – Légi megfigyelő platform változat a Brit Army Air Corps részre és kiképző változat a Brit Királyi Légierő számára. Skeeter T.13 – A Brit Királyi Légierő számára készült kiképző változat. Skeeter 8 – A Skeeter 7-hez hasonló kialakítású kereskedelmi változat 215 lóerős (160 kW) Gipsy Major motorral. Mindössze egy darab készült el, további kettő félbehagyott példánnyal. Skeeter Mk.50 – A Skeeter 7 export változata, melyet a német légierő számára gyártottak. Hat darab került leszállításra. Skeeter Mk.51 – A német haditengerészet számára gyártott export változat. Négy darab készült. Üzemeltetők Egyesült Királyság Army Air Corps Brit Királyi Légierő Németország Német Hadsereg Marineflieger Portugália Portugál Légierő Hat darab Skeeter Mk.50 és négy darab Skeeter Mk.51 került a portugál légierőhöz Németországból. A helikopterek 1961 júliusában kerültek Portugáliába és mivel nem voltak üzemképesek az OGMA vállalatnál kerültek raktározásra. Cserealkatrészek hiányában rendbehozatalukról lemondtak, majd eladták a gépeket. Műszaki adatok (Skeeter AOP.12) Geometriai méretek és tömegadatok Hossz: 8,12 m Rotorátmérő: 9,75 m Magasság: 2,89 m Forgásterület: 74,7 m² Üres tömeg: 751 kg Maximális felszálló tömeg: 998 kg Hajtóművek Hajtóművek száma: 1 darab Típusa: de Havilland Gipsy Major 215 négyhengeres léghűtéses motor Teljesítmény: 160 kW (215 LE) Repülési jellemzők Maximális sebesség: 175 km/h Utazósebesség: 171 km/h Maximális hatótávolság: 418 km Szolgálati csúcsmagasság: 3901 m Emelkedési sebesség: 5,8 m/s Repülési idő: 3 óra A walesiek argentínai emigrációja A walesiek argentínai emigrációja 1865-ben kezdődött, és Chubut tartomány partvidékét és Patagóniát érintette. A 19. században és a 20. század elején az argentin kormány a Buenos Airesen kívül eső argentin földek benépesítésére európaiakat hívott be. 1856 és 1875 között nem kevesebb, mint 34 települést alapítottak Santa Fé és Entre Rios között különböző népek bevándorlói, köztük walesiek is. A fő chubuti walesi kolóniával szemben a Santa Fé-i telepen 44 walesi telepedett le, akik Chubutból jöttek tovább. Egy másik csoport pedig Colonel Suárezben telepedett le. A 21. század elején a patagóniai walesi közösség mintegy 20 000 főt számlál, a chubuti közösség 1500-5000 walesi beszélővel számol. Történetük Az első letelepülők, 1865 A dél-amerikai walesi kolónia ötlete Dr. Michael D. Jones professzor (1822-1898) walesi nacionalista lelkész ötlete volt. Ő korábban az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol megfigyelte, hogy a walesi bevándorlók a többi néppel összehasonlítva nagyon gyorsan beolvadtak a lakosságba és elveszítették walesi identitásukat. Elhatározta ennek megakadályozása érdekében, hogy walesiül beszélő kolóniákat kell felállítania. Telepeseket toborzott és támogatást gyűjtött. Ausztrália, Új-Zéland, de még Palesztina is megfordult a terveiben, de végül Patagónia győzött, az elszigeltsége miatt és az argentin kormány is nagyvonalú volt, 260 km² területet adott oda nekik a Chubut folyó partján, hogy betelepítsék a földet. 1862 vége felé Love Jones-Parry kapitány és Lewis Jones (akiről Trelew városát nevezték el) elindultak Patagónia felé, hogy megnézzék, megfelelő-e a walesiek letelepedésére. Először megtekintették Buenos Airest, ahol Guillermo Rawson belügyminiszterrel tárgyaltak, majd miután megegyeztek, délre tartottak. Patagóniát egy kis hajóval, a Candelariával érték el. A vihar egy öbölbe hajtotta őket, amelyet Porth Madryn-nak neveztek el, Love Jones walesi telke után. Az ezen a helyen álló várost ma Puerto Madryn-nak hívják. Miután visszatértek Walesbe, megállapították, hogy jó hely lesz az a letelepedésre. A Chubut vidékére történő tartós európai letelepedés 1865. július 27-én kezdődött, amikor 153 walesi telepes érkezett meg a Mimosa nevű hajó fedélzetén. A hajót £2500 fontért bérelték, Liverpoolból szállította ide a walesieket, £6 fontért a gyerekeket és £12 fontért a felnőtteket. A hajón 56 házaspár, 33 egyedülálló vagy özvegy férfi, 12 hajadon nő (általában szolgálólányok vagy lánytestvérek) és 52 gyerek utazott. Voltak köztük földművelők, ami sajnos nem jött jól ki, mikor kiderült, hogy az argentínai földet, amit nekik ígértek, másnak adták el és helyette egy félsivatagos földet kaptak meg. Amikor elérték a Chubut völgyét, a településük egy kis erődítés volt, ahol ma Rawson városa áll. Az első házakat 1865-ben egy áradás elvitte. 1866-1888 Egy évvel érkezésük után az első telepesek kapcsolatot létesítettek a tehuelche indiánokkal. Kisebb bonyodalmak után a walesiek és az őslakosok között szívélyes kapcsolatok alakultak ki és az indiánok segítettek a települést élelemmel ellátni. A telepesek, akiket Aaron Jenkins vezetett, Argentína első öntözéses rendszerét alakították ki a Chubut folyó (walesiül Afon Camwy, "szeles folyó") vizének felhasználásával. Az így öntözött terület 5–6 km széles és 80 km hosszú volt. A telepeseknek önkormányzatuk volt, melyben a 18 év feletti nők és férfiak választójoggal rendelkeztek. Mivel a Chubut torkolatánál nehéz volt hajóval navigálni a homokzátonyok miatt, vasútvonal építését tervezték el. Az argentin kormány 1884-ben a Ferrocarril Central del Chubut céget bízta meg a végrehajtásával. Mivel helyben nehéz volt pénzt összeszedni rá, Lewis az Egyesült Királyságba utazott, ahol Asahel P. Bell mérnök is a segítségére sietett. A munka a vasútvonalon igazából 1886-ban kezdődött, ezt 465 walesi telepes érkezése segítette még, akik a Vesta nevű hajón érkeztek. A város, ami a vasút mellett épült fel, ma Trelew néven ismert, Lewis tiszteletére. A város gyorsan nőtt, 1888-ban ez lett a Chubuti Kereskedőtársaság székhelye. Terjeszkedés az Andok felé, 1885-1902 Az 1880-as évek közepén a Chubut vidéki földek megművelése után a telepesek újabb patagóniai földeket kerestek, hogy azokat is művelés alá vessék. 1885-ben engedélyt kértek Chubut kormányzójától, Luis Jorge Fontanától, hogy expedíciót vezethessenek az andoki területek felé. Fontana úgy döntött, személyesen is részt vesz a felfedezőúton. 1885 novemberének végén elértek egy termékeny vidéket, amit a walesiek Cwm Hyfryd-nek, azaz "kellemes völgynek" neveztek el. Itt lett a walesiek második települése, amit spanyolul Colonia 16 de Octubre néven neveznek. Ahogy nőtt a lakosság száma, Esquel és Trevelin városa nőtt ki itt a földből. Ez a terület később Chile és Argentína közötti vita tárgya lett. Kezdetben a határt a legmagasabb csúcsok segítségével húzták meg, de később világossá vált, hogy ez változtatásra szorul a természetes vízi határok figyelembevételével. A két ország az Egyesült Királyságot kérte fel döntőbírónak, akik a walesiek szempontjából vizsgálódtak és 1902-ben arra szavaztak, hogy Argentínáé maradjon a terület. Az Alsó-Chubut-völgybe való visszatelepülések, 1899-1915 Az 1890-es években és az 1900-as évek elején komoly áradások okoztak gondokat, és elpusztították Rawson városát. A walesiek és az argentin kormányzat között is viták voltak. A viták eredményeként 1902. május 14-én 234 ember hajóval visszaindult Liverpool felé. Közülük 208-an végül Kanada felé tartottak. Ezen családok közül néhányan később visszatértek Chubutba, néhányan pedig az argentínai Rio Negroba. A 19. század végén mintegy 4000 walesi élt Argentínában. az utolsó telepesek az első világháború előtt érkeztek meg. 1886 és 1901 között mintegy 1000 walesi érkezett. Későbbi fejlődés 1914 után főleg olaszok és más dél-európaiaik érkeztek Argentínába, a walesiek kisebbségbe kerültek. A Chubuti Kereskedelmi Társaság helyzete veszélybe került, a nagy gazdasági világválság idején csődbe is ment. 1963. április 19-én átadtak egy gátat a Chubut folyón, ez megakadályozta a további áradásokat. A walesiek otthagyták nyomaikat a tájon, a szélmalmaikkal és kápolnáikkal. Az évek folyamán a walesi nyelv használata jelentősen csökkent. 1914 után az anyaország és Chubut között nagyon gyér volt a kapcsolat. Ez akkor kezdett megváltozni, amikor 1965-ben a kolónia 100 éves évfordulójára nagyszámú walesi látogató érkezett Chubutba. Azóta élénk kapcsolat alakult ki a két terület között, walesi tanárokat küldenek oda, hogy a nyelvet életben tartsák. 2006-ban egy újabb kapcsolattal bővült a walesi-argentin terület: A walesi rögbiválogatott az argentinnal rendezett tornát. A walesiek főbb települései: Puerto Madryn, Trevelin ("Milltown"), Rawson, Trelew, Dolavon és Gaiman. Koszmosz–82 A Koszmosz–82 (oroszul: Космос 82) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Háromfokozatú kísérleti telekommunikációs műhold, típus Sztrela-1 (Стрела-1), valamint a harmadik fokozat geofizikai egység. Küldetés A Koszmosz–75 űregység által megkezdett programot folytatta. A hadsereg és a kormányzat gyors kommunikációját segítette elő a műholdakkal összeköttetésben lévő földi rendszerekkel. Jellemzői Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро) tervezőirodában kifejlesztett műhold. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1965. szeptember 3-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Koszmosz-1 (8K65) juttatták magas (HEO = High-Earth Orbit) Föld körüli, távoli kozmosz pályára. Az orbitális egység pályája 115,7 perces, 56.06 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 1408 kilométer, az apogeuma 1565 kilométer volt. Hasznos tömege 50 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor és napelemek kombinációja, illetve kísérletképpen radioizotópos áramforrást alkalmaztak, ami több évre meghatározta szolgálati idejét. Egyszerre több egységet, öt műholdat – Koszmosz–80, Koszmosz–81, Koszmosz–82, Koszmosz–83 és Koszmosz–84 – egyetlen hordozórakétával juttattak pályára, ami lehetővé tette a kommunikációs területet megbízható lefedését. Pályasíkjának meghatározásánál különleges gondot fordítottak az atmoszféra sugár-hatótényezőjének elkerülésére. A Szovjetunió európai - Távol-keleti, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítását szolgálta. Rádióüzenetek vételére (vétel)-lejátszására (adó) szolgáltak. Aktív szolgálati idejére jellemző, hogy 2011. január 1-jén eredeti pályamagasságába emelték. Saint-Frézal-de-Ventalon Saint-Frézal-de-Ventalon település Franciaországban, Lozère megyében. Lakosainak száma 146 fő (2015). Saint-Frézal-de-Ventalon Saint-Maurice-de-Ventalon, Vialas, Saint-Andéol-de-Clerguemort, Le Collet-de-Dèze és Saint-Privat-de-Vallongue községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Náblusz Náblusz (arabul: ����� Nablusz, héberül: ��� Schem, görögül: Νεάπολις Νeapolisz) Ciszjordánia második legnagyobb városa és egyben az azonos nevű, Náblusz kormányzóság székhelye. Jeruzsálemtől kb. 50 km-re északra egy keskeny völgyben fekszik, beékelve a Garizim és az Ebál hegyek közé. Náblusz lakossága mintegy 126 000 fő volt 2007-ben. A város fő gazdasági ágazata a szappanipar és az olajkészítés. A lakosság túlnyomórészt muzulmán arab, csekély létszámú keresztény és szamaritánus közösséggel. A szamaritánusok szent helye a város melletti Garizim-hegy, itt állt a templomuk, amelyet Johannesz Hürkánosz Kr. e. 128 körül leromboltatott Szikem városával együtt, amely a mai Náblusz szomszédságában állt. 200 évvel később, Kr. u. 72-ben, Fláviusz római hadvezér egy új várost a korábbi Szikemtől mintegy 2 km-re Flavia Neapolis néven alapított. A kora középkorban az arab hódítók a Neapolis névből adták neki az arabosított Náblusz nevet. 1927-ben egy földrengés nagy pusztítást okozott, amely után a várost szép terekkel, széles utcákkal építették újra fel. Bretzenheim Ferdinánd Bretzenheim Ferdinánd (Bécs, 1801. február 10. - 1855. augusztus 1.) a telkibányai porcelángyár megalapítója. Származása Édesapja, Károly Auguszt (1769. október 24. - 1823. február 27.), a császári hadsereg vezérőrnagya volt, egy régi német nemesi család tagja, Heidecki gróf (graf von Heydeck), Bretzenheim és Wintzenheim földesura, aki 1780-ban birodalmi grófi (Reichsgraf) címet kapott, majd 1789-ben német birodalmi hercegi (Reichsfürst) rangra emelkedett, majd 1790. január 31-én a Pfalz- und Hofgraf címet adományozta neki II. József. 1807-ben (maga az adománylevél 1808. március 24-én kelt) megszerezte az elkobzott Rákóczi-birtok egy részét. Magyarországi birtokait a Landau környéki földekért kapta, amit a császári kamara akart visszaszerezni (ugyanis a német birtokot a Napóleoni háborúk idején, a lunevillei béke értelmében elvesztett földjeiért cserébe kapta a császártól). A két birtok között jelentős értékkülönbség volt, amelyet a hercegnek kellett megfizetnie a kamarának. Feleségétől négy gyermeke született: Mária Crescence (Karolina) (1799. november 13. - Pápakovácsi , 1866. augusztus 22.) csillagkeresztes hölgy, Somogyi József (1790-1865) valóságos belső titkos tanácsos felesége Leopoldina (1795-1844), Almásy Lajos (1792-1836) felesége Ferdinánd , neje Schwarzenberg Mária Karolina, akit 1831. június 27-én vett feleségül Amália (1802. október 10. - 1874. október 28.) csillagkeresztes és palotahölgy, akinek férjétől, Taaffe Lajostól született fia, Taaffe Ede az Osztrák Császárság miniszterelnöke volt. Alfonz (1805. december 28. - 1863. december 12.) császári és királyi ezredes és kamarás, benne halt ki a család férfiága (neje: Hoffmann Janka 1823-1866). Élete Az 1827. évben a 43. törvénycikk értelmében öccsével együtt szerepel az újonnan felvett indigénák sorában, vagyis honosítás révén a magyar arisztokrácia teljes jogú tagjává vált. A honfiúsítás azonban korábban történt, még édesapjuk kapta meg a magyar nemesi címet, csak az ezzel járó adót nem fizette meg és a fiait kötelezték ennek rendezésére. Édesapjuk 1804. november 30-án kapta meg az indigenátusi oklevelet az esküt pedig 1804. december 14-én tette le, ez elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy Magyarországon birtokokkal bírjon. Apja a császári udvarban mozgott, a magyar birtokaival nem sokat foglalkozott. 1823-ban bekövetkezett halála után a magyarországi birtokokat idősebb fiára, Ferdinándra hagyta, Alfonz részére pedig 400.000 forintnyi tőkealapítványt hozott létre. Egybeszervezi a pataki és regéci birtokait Sárospatak központtal. Többnyire Bécsben élt birtokai jövedelméből, közéleti szerepet nem vitt. Az ő idejükben lendült fel újra a bányaművelés, az elhagyott, beomlott aknákat kitisztították, újra üzembe helyeztek addig használaton kívüli területeket. Az így folyó feltárások során találhattak rá a regéci birtokán rejlő kaolinra. Széchenyi István biztatására megalapították Magyarország első porcelángyárát Telkibányán. Az ott talált riolit kaolin azonban nem megfelelő a porcelángyártáshoz csupán az ún. kőedénygyártásához, mely összetevőiben azonos a porcelánnal, csak arányuk eltérő, így nem alkalmas magas hőfokon égetett porcelán előállítására. A kezdeti idők után, Mayer János igazgatósága alatt áttérték az import (cseh) kaolinra, ami jobban megfelelt magas minőségű porcelán gyártásához. Ennek ellenére sokáig egymás mellett gyártottak porcelánt és kőedényeket is. Az gyár alapításának pontos dátuma nem ismert, általában 1825-öt említenek. Ez a dátum azonban csak a munkálatokra költött összegekről szólnak, illetve olyan összegek kifizetését említik az uradalmi kimutatások, melyek nem az építéstől, hanem az előkészítő munkák megkezdést feltételezik (megfelelő arányú masszák kikeverése). 1827-ben részleges termeléssel, 1829-ben próbaüzemmel próbálkoznak. A rendszeres gyártás 1830-ban indulhatott meg, az első évszámmal jelzett áru 1831-ből való, előbb a Windisgraetz grófok, majd 1954-től az Iparművészeti Múzeum tulajdona. Ezek a díszvázák az ifjú Bretzenheim hercegnek az osztrák miniszter testvérével köttetett házasságának emlékére készültek. A gyár első igazgatóját, Hüttner Mátyást Bretzenheim 1829-ben szerződteti. Az 1830-as években a gyár virágkorát éri, azonban az évtized végére anyagi gondokkal küszködik. Ennek enyhítésére Bretzenheim herceg kérvényezi a költséges kézi festés helyett a litografiálás bevezetését. Bár ilyen tárgyak létezéséről nem tudunk, különböző jegyzékekben maradtak rájuk utalások. Hüttner után 1841-ben Mayer Jánost kéri fel a gyár vezetésére, akinek bízott tapasztalatában, amit a pápai és herendi gyárakban szerzett. A forradalmi időszakot Bretzenheim Bécsben tölti, végig ellenséges érzéssel. Kossuthék hazaárulónak nyilvánították, javait összeírták és felbecsülték, egy későbbi elkobzás okán. 1849-től Bretzenheim bérletbe adja a gyárat Mayernek. 1857 és 1860 több bérlője is volt a gyárnak, akik a helyi kaolin fogyásával jelentősebb importra szorultak, ezért növelték a kőedény gyártását a porcelán kárára. Az ötvenes években a gyár hanyatlani kezdett, a rövid ideig bérlő bérlők csak hasznot húztak belőle, de nem fejlesztették. Ebben az időben a gyár Mayer János és Szentiványi Frigyes irányítása alatt áll, és minimum kapacitáson működik. Mikor 1855-ben meghalt Bretzenheim a gyár még kevesebb támogatást kapott. 1860-ban Fideler Gyula kezébe került és az addig „Regécz” jelzést a "Telkibánya" váltotta fel. A gyár a századforduló vége felé már nem bírja tartani a versenyt az olcsó cseh termékekkel, és utolsó bérlője Wittich Gusztáv 1907-ben bezárni kényszerült. Özvegye a nyarakat továbbra is a sárospataki uradalomban töltötte és mikor 1875-ben Bécsben elhunyt végakaratának megfelelően Sárospatakon helyezték örök nyugalomra. Mivel házasságukból nem születtek gyermekek, vagyona unokaöccsére Windischgrätz Lajosra (1830-1904) (nővérének Windischgraezt Alfrédné, Sczwarzenberg Eleonórának fiára) szállt. Neki Dessewffy Valériától született fia volt Windischgrätz Lajos herceg (1882–1968), katonatiszt, az 1926. évi frankhamisítási per fő vádlottja. Spiró György Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens. Életpályája 1946-ban született Budapesten. Édesapja mérnök, édesanyja színésznő volt. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar – orosz – szerb-horvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikai újságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1971-től 1978-ig a Corvina Könyvkiadó idegennyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1986-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója volt. Tagja a Magyar PEN Clubnak, 1975-től 1998-ig a Magyar Írószövetség tagja, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2008-tól nyugdíjas. Nős, gyermekei: Zoltán (1987) és Fanni (1991). A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az imposztor, Csirkefej, Koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből a Krétakör Színház (Árpádház), a Radnóti Miklós Színház (Prah) és a Budapesti Kamaraszínház is. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: író-95; fordító-59; dramaturg-11; rendező-1. Viták megítéléséről 2009-ben vitát váltott ki 1984-es, Jönnek című verse. Főbb művei 1974 – Kerengő (regény) Szépirodalmi Kiadó; (2012, Magvető Kiadó ) 1977 – História (versek) 1981 – Az Ikszek (regény) Szépirodalmi Kiadó; (2005, Magvető Kiadó ) 1981 – Miroslav Krleža (monográfia) 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) Magvető Kiadó 1985 – Magániktató (tanulmányok, drámák) 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok) Magvető Kiadó 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések) 1987 – Csirkefej (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor ; A kert; Esti műsor; Csirkefej) Magvető Kiadó 1990 – A Jövevény (regény) Európa Kiadó 1992 – Kanásztánc (esszék, tévékritikák) 1994 – T-boy (novellák) 1997 – Mohózat (drámák: Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpádház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett) 1997 – Shakespeare szerepösszevonása (tanulmány) 1999 – Álmodtam neked (újabb novellákkal bővített kiadás) 2001 – A jégmadár (regény) Ab Ovo Kiadó 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés) 2003 – Három dráma ( Az imposztor , Csirkefej, Kvartett) 2003 – Koccanás (komédia) 2005 – Fogság (regény, ISBN 9631424308) Magvető Kiadó (lásd itt) (és itt) 2006 – Fogság -Széljegyzetek Magvető Kiadó (Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából; tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket) 2007 – Messiások ISBN 9789631425529 Magvető Kiadó 2009 – Feleségverseny ISBN 9789631427219 Magvető Kiadó 2010 – Tavaszi tárlat ISBN 9789631428414 Magvető Kiadó 2011 – Kémjelentés (novellák) ISBN 9789631428674 Magvető Kiadó 2012 – Magtár (cikkek, tanulmányok) ISBN 9789631430080 Magvető Kiadó 2013 – Álmodtam neked (Régi és új novellák) ISBN 9789632440132 Magvető Kiadó 2015 – Diavolina ISBN 9789631432497 Magvető Kiadó 2016 – Válogatott esszék 1979–2016 ISBN 9789631433784 Magvető Kiadó 2017 – Kőbéka (regény) ISBN 9789631435191 Magvető Kiadó Díjai, elismerései 1982 – József Attila-díj 1987 – A Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért) 1990 – Erzsébet-díj 1993 – Déry Tibor-díj 1994 – Madách Imre-díj 1997 – Szép Ernő-jutalom 1998 – Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj 2002 – Szépírók Társaságának díja ( A jégmadár ért) 2002 – Harsányi Zsolt-díj 2004 – Pro Urbe Budapest 2004 – Szép Ernő-jutalom 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért) 2004 – A Kritikusok díja (a Koccanás c. komédiájáért) 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért 2005 – Prima Primissima díj 2006 – Kossuth-díj 2006 – AEGON művészeti díj 2006 – Gundel művészeti díj 2006 – Győri Könyvszalon alkotói díj (2006) 2007 – Alföld-díj 2009 – Visegrádi-díj 2009 – A XIII. kerület díszpolgára 2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj 2012 – Artisjus irodalmi nagydíj 2015 – Az évad legjobb magyar drámája ( Helló, dr. Mengele! ) Gellért Kis Gábor Gellért Kis Gábor (Budapest, 1946. október 20. – 2013. május 15.) főiskolai tanár, magyar újságíró, filmes, országgyűlési képviselő (1994-1998). Életpályája Szülei Gellért Gábor (1914-1987) újságíró, kritikus és Sugár Zsuzsanna (1916-1981) író, újságíró voltak. Általános és középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte el. 1965-ben érettségizett a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. 1965-1966 között elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1966-1970 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt. 1967-ben a Képes Újság szerződéses munkatársa, ez év végén vonult be sorkatonai szolgálatra, amit a Hazáért című határőrlapnál teljesített. 1970-1978 között a Magyar Rádió Krónika című rovatában riporter, szerkesztő, a 168 Óra alapító munkatársa volt. 1976-1981 között az ELTE BTK magyar népművelés szakon végzett tanulmányai után diplomát szerzett. 1978-1992 között a Magyar Televízió munkatársa a Stúdió szerkesztőségében, majd a társadalomtudományi osztályon; dokumentumfilmeket készített az 1945 utáni történelem, gazdaságtörténelem tárgykörében. 1988-1991 között az Élet és Irodalom szerkesztőjeként dolgozott. 1998-2002 között egy reklámcég ügyvezetője volt. 2002-2008 között a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, 2004-2008 között elnöke volt. 1969-1989 között az MSZMP, 1989-2001 között az MSZP tagja. 1990 és 1993 között az MSZP V. kerületi szervezetének elnöke volt. 1992-1994 között kulturális ügyvivő volt. 1994-1998 között Pest megye 7. vk. (Monor) országgyűlési képviselője, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-indiai tagozatának elnöke volt. Családja 1972-ben házasságot kötött Szabó Máriával. Két gyermekük született; Borbála (1973) és Dániel (1983). Filmje A Viharos emberöltő ( Nagy Imréről , 1989) című film ötletadója, írója és szerkesztője Gellért Kis Gábor, operatőr-társrendező Sólyom László Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Ádeni Nemzetközi Repülőtér-i csata Az Ádeni Nemzetközi Repülőtér-i csata 2015. március 19-én a kora reggeli órákban tört ki, mikor a volt elnökhöz, Ali Abdullah Szálehhez hű hadsereg megtámadta Jemenben Áden repülőterét. Az itt állomásozó katonák Jemen nemzetközileg elismert vezetőjéhez, Abbed Rabbo Manszúr Hádihoz voltak lojálisak. Előzmények Ali Abdullah Szálehet, az országot a 2011-es jemeni forradalomig irányító volt elnököt többen azzal vádolták, hogy 2014-ben támogatta a húszikat, mikor – sikerrel – meg akarták dönteni egykori alelnöke, a későbbi elnök, Abbed Rabbo Manszúr Hádi hatalmát. Miután a húszik átvették az ellenőrzést Szanaa felett, Hádi 2015. februárban Ádenbe menekült, majd pár héttel később hadügyminisztere, Mahmoud al-Subaihi is követte. Száleh a reptéri csata előtti héten kijelentette, hogy Hádit a Vörös-tengerbe kergeti. A zavargások akkor törtek ki Ádenben, mikor Hádi megpróbálta eltávolítani a Szálehhez hű Abdul-Hafez al-Saqqaf dandártábornokot, aki két katonai egység és a speciális biztonsági csoport felettese volt. Fejlemények A reptér elleni támadás Al-Saqqaf speciális egységei arra hivatkozva, hogy a környező épületekből lőtték őket, március 19-én kora reggel lerohanták a repteret. A hadsereg és a Hádihoz hű milicisták sikerrel visszaverték a rohamot, A Yemenia Kairóba tartó gépének mintegy 100 utasát kellett evakuálni a tűzharc miatt. Legalább két lövedék felrobbant, ami legalább négy embert megölt és több mint tízet megsebesített. A jelentések szerint három, Szálehhez hű katona meghalt, és többet túszul ejtettek. Hádi egyik Boeing 747-es, elnöki repülőnek használt utasszállító gépét a lövések megrongálták. A lövöldözés legalább négy órán át tartott, és bekapcsolódtak al-Subaihi csapatai is, akik a terminált evakuálásában segítettek. A bázis ostroma Miután sikeresen megvédték a repteret, al-Subaihi csapatai megtámadták a közeli al-Sawlaban speciális rendőrállomást Khormaksarban. Először a tüzérség vette célkeresztbe az épületet, majd délután a Hádihoz hű katonák és milicisták rohamozták meg és fosztották ki az épületet. Al-Saqqafát a jelentések szerint legyőzték,, és ezután átadta magát a Láhidzs kormányzóság vezetőjének. A Reuters szemtanúja azt jelentette, hogy „számtalan”, a speciális egységekhez tartozó katonát letartóztattak. Bár városszerte a fontosabb helyszíneket és utakat, utcákat Hádihoz hű rendőrök és katonák tartották ellenőrzésük alatt, az Association Press szerint Száleh híveinek a kezén maradt a városháza. Következményei Légitámadás Hádi erődítményei ellen Az al-Sawlaban támaszpont elestével összefüggésben március 19-én legalább egy, a húszik alá tartozó harci repülőgép gránátokkal megtámadta Hádi elnöki palotáját. A támadásra légvédelmi rakétákkal válaszoltak, a létesítmény irányából pedig füstöt jelentettek.A repülőgép második támadását sikeresen megelőzték a légvédelmi rakéták. Hádi a támadás idején máshol tartózkodott, és az elnöki elsősegély-szolgálat jelentése szerint a támadásban senki sem sebesült meg. Március 21-én a Reuters jelentései szerint még legalább két azonosítatlan repülőgép közelítette meg az elnöki palotát, amelyek a légvédelmi rakéták miatt végül is leszálltak. Al-Saqqaf elleni merénylet A csata utáni este az Ádenből Lahidzsba tartó konvojra, mellyel al-Saqqaf tábornok is utazott, Al-Athawirben éjszaka tüzet nyitottak. A helyi biztonsági egységek egyik munkatársa szerint a tábornoknak nem esett baja, de mikor az autó a tetejére fordult, egy testőre és három másik utas az életét vesztette. A polgárháború kitörése Két nappal a csata után a húszi Forradalmi Bizottság általános mozgósítást rendelt el különféle dél-jemeni terrorista elemek ellen. Ez után indultak meg a húszi fegyveresek és a Száleh-párti milicisták erőteljes támadásai. A repteret a jelentések szerint a Száleh-pártiak március 25-én elfoglalták, és csak a Szaúd-Arábia vezette bombázások hatására március 29-én sikerült visszaszerezni. Reakciók A szanaai Legfelsőbb Húszi Védelmi Bizottság egy közleményben a harcok befejezését szorgalmazta, és azt írták, “mindkét félnek kötelessége a béke fenntartása, és vissza kell térniük a tárgyalóasztalok mellé.” Hádi szerint a reptéri csata al-Saqqaf puccskísérlete volt. A Yemen Post főszerkesztője azt nyilatkozta az Al-Jazeerának, hogy Száleh támogatói még mindig Ádenben vannak, és továbbra is egy Hádi elleni merényletre készülhetnek. that the pro-Saleh troops who attacked the airport were still in Aden after the battle and could be expected to continue their attacks on Hadi. Nagy Béla (labdarúgó, 1903) Nagy Béla (1903 – Győr, 1978) labdarúgó, csatár. Pályafutása 1925 és 1937 között volt a Győri ETO játékosa. 1937-ben az ETO bajnoki osztályozót játszott az első osztályba kerülésért. Nagy Béla akkor már másfél éve csak a második vagy az öregfiúk csapatban szerepelt a saját kedvére. A győri vezetők kérésére az osztályozó mérkőzéseire visszatért az első csapathoz a 34 éves játékos. Tevékeny része volt abban, hogy a Vác, majd a Diósgyőr ellen a csapat sikeresen vette az osztályozót és története során először az élvonalba jutott. Ezután végleg visszavonult és férfidivatüzletet nyitott a Baross utcában, amelyet a második világháború után elvettek tőle. Arthur 3. – A világok harca Az Arthur 3. - A világok harca (eredeti cím: Arthur et la guerre des deux mondes) 2010-ben bemutatott francia animációs film, amelynek a rendezője Luc Besson, producerei Luc Besson, Stéphane Lecomte és Emmanuel Prévost, a zeneszerzője Éric Serra, az írói Luc Besson és Céline Garcia. A film a EuropaCorp, az Apipoulaï, az Avalanche Productions és a Nafia Entertainment Group gyártásában készült, és a EuropaCorp és a 20th Century Fox Home Entertainment forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve kalandfilm és fantasyfilm. Franciaországban 2010. október 13-án mutatták be, Magyarországon pedig 2010. december 23-án. Honerath Honerath település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Heidesheim am Rhein Heidesheim am Rhein település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Jean Sibelius Jean Sibelius (Hämeenlinna, 1865. december 8. – Ainola, Järvenpää, 1957. szeptember 20.) svéd nemzetiségű finn zeneszerző. Származása Johan Julius Christian Sibelius szülei finnországi svédek: édesapja, Christian Gustav Sibelius orvos volt, édesanyja, Maria Charlotta Borg a három gyermeket nevelte (ma a Dél-Finnország tartományban található), kis helyőrségi Hämeenlinna városában. A későbbi zeneszerzőt svédesen Jannénak becézték otthon, amit tanulmányai idején a francia Jean alakra változtatott és élete végéig ezt a formát tartotta meg. Katonaorvos apja kolerában halt meg, ekkor Jean még csak kétéves volt. Édesanyja egyedül nevelte a Sibelius testvéreket nagyanyja házában, de a nyarakat apai nagyanyja loviisai birtokán töltötték. Jean rendszeresen meglátogatta egyik nagybátyját Turkuban, az agglegény komoly érdeklődést mutatott a zene és a csillagászat iránt, ennek hatására Jean is érdeklődni kezdett a zene iránt. Ősei részben finnek, részben svédek voltak, akik a középosztály szokásai szerint otthon svédül beszéltek. Jean nyolcévesen kezdett finnül tanulni, majd a gimnáziumban is finn nyelven oktatták. Kevés közeli barátja volt, nem szerette a nagy társaságot, annál inkább rajongott a természet szépségei iránt, ez a természet szeretete élete végéig megmaradt. Rendkívüli képzelőerejű, ábrándozó gyermek volt, akit – a zenén kívül – leginkább a természettudományok és a matematika vonzotta. Zenei tanulmányainak kezdete Családja gyakran rendezett házi előadásokat, amely meghatározta, hogy a gyerekek énekelni tanultak, és valamilyen hangszeren játszottak. Jean kilencévesen zongorázni tanult, majd tizennégy-évesen hegedű órákat vett a helyi karnagytól. Tízéves volt, amikor Esőcseppek címmel darabot írt hegedűre és csellóra. Virtuóz hegedűjátékos szeretett volna lenni, ezért sokat gyakorolt. Érdekelték a zenei formák, ezért alaposan tanulmányozta Marx Zeneszerzéstan (Kompositionslehre) könyvét. Családja nem akarta, hogy „csupán” zeneszerző legyen, hanem valamilyen „rendes” polgári foglalkozást szántak neki, ezért 1885-ben beíratták a Helsinki Sándor Cári Egyetem jogi karára. Jean azonban egy év múlva véglegesen a zenei pálya mellett döntött; beiratkozott a Helsinki Zenei Intézetbe. Helsinki zeneintézeti évek A Helsinki Zenei Intézetbe 1888-ban szerződtették zongoratanárnak a kiskorában csodagyerekként feltűnt, német-olasz származású Ferruccio Busonit. Busoni hasonló korú volt, mint Sibelius, és Jean félénksége ellenére jó barátságba került vele. Busoni felismerte benne a tehetséget és lelkesen propagálta az ifjú zeneszerzőt, segítette a nemzetközi megismertetését. További barátai Adolf Paul, és későbbi sógora; Armas Järnefelt voltak. A zeneintézetben töltött utolsó félévben két művet is komponált: egy A-dúr vonóstriót és egy a-moll vonósnégyest. Berlini zeneakadémiai évek 1889-ben Paullal együtt Berlinbe mentek és ott folytatták zenei képzésüket. Paul önéletrajzi regényében Sillen néven emlékezett meg Sibeliusról, akit jóeszű, energikus, szenvedélyes, különc és nagyon tehetséges fiatalemberként írt le. Sibelius nagylelkűsége és bohémsége miatt Berlinben hamar elköltötte az ösztöndíját, így otthonról kellett támogatást kérnie. Az akadémián Albert Becker volt a tanára, de a tanítása nélkülözött minden képzelőerőt, és nem is bátorította Sibeliust. A Berlinben töltött idő legnagyobb haszna a koncertek hallgatása volt. Éppúgy eljutott Richard Strauss Don Juanjának bemutatójára, mint Bülow híres Beethoven előadásaira, vagy a Joachim Vonósnégyes fellépéseire. Sibelius Berlinben megismerkedett Robert Kajanusszal, aki a helsinki filharmonikusokat alapította és igazgatta. Berlinben vezényelte az Aino szimfóniát, melynek ő volt a zeneszerzője. Ez a szimfonikus költemény a finn nemzeti eposz, a Kalevala legendáira írt mű. Sibeliusnak tetszett a darab, és azonnal felkeltette érdeklődését a Kalevala iránt. Meglátta benne a romantikus zenei lehetőségeket. Megismerkedése Aino Järnefelttel 1890 nyarán visszatért Finnországba, ahol barátjával, Armas Järnefelttel és családjával töltötte a vakációt. Itt ismerkedett meg Armas húgával, Ainóval, aki akkor még csak tizennyolc éves volt. A két fiatal egymásba szeretett, és titokban eljegyezte egymást. Aino apja tábornok és kormányzó, édesanyja művészetkedvelő arisztokrata volt. Testvérei: Arvid író, Eero festőművész lett. Ebből a műértő, arisztokratikus környezetből indult Sibelius Bécsbe. Bécsi tanulmányútja Busoni hiába írt ajánlólevelet Brahmsnak, aki szokásához híven nem akarta fogadni az ifjú zenészeket. Helyette Sibelius Goldmark Károlynál és Robert Fuchsnál tanult. 1891-ben visszatért Finnországba, és családi házukban, Loviisában töltötte a nyarat. Ebben az időben Oroszország szorosabb felügyelet alá akarta vonni Finnországot. Ennek hatására a finnek, különösen a finn ifjúság tevékenyen fellépett az orosz törekvések ellen. Feléledt a finn nemzeti érzés, aminek hatása alá került Sibelius is. Hazai sikerek Hazaszeretetének kifejezésére a Kalevalához nyúlt. 1892-ben bemutatták a Kullervót, amelyet a helsinki szimfonikusok mutattak be, Sibelius vezényletével. A mű nagy sikert aratott. A zeneszerző nem volt elégedett a művével, soha többé nem engedte játszani. A siker magánéletében is boldogságot hozott, elvette feleségül Aino Jarnefeltet, akivel Kelet-Karéliába utaztak nászútra. Sibelius állást kapott a Helsinki Zenei Intézetben. A következő években a finn legendákat földolgozó zenekari művek sorát alkotta meg: En Saga (Monda), Karélia-szvit, Lemminkäinen-szvitek, és 1899-ben a Finlandia. A Finlandia lett Finnország második himnusza, azóta is a legismertebb Sibelius mű. Maga a művész nem ezt tartotta legjobb darabjának, hanem az I. szimfóniát. Országszerte híres zeneszerzővé vált, de gazdasági ügyeit szerencsétlenül intézte; 1897-től állami évjáradékot kapott, mert helyette Kajanus lett a zeneszerzés professzora az egyetemen. Kapcsolatba került a német Breitkopf & Härtel kiadóval, ez segített anyagilag jobb helyzetbe kerülnie. Nemzetközi sikerek 1900-ban a Helsinki Filharmonikus Zenekar európai hangversenykörúton népszerűsítették Sibelius műveit, melyekkel nagy sikert arattak. Axel Carpelan báró 5000 márkát biztosított a művész számára, hogy csak a komponálásnak élhessen, ebből a pénzből utazott Olaszországba. 1901-ben kezdte el a munkát a II. szimfóniáján, majd a Heidelbergben vezényelte a Lemminkäinen legendáját. Sibeliust zavarta a „nyüzsgő” fővárosi élet, ezért 1904-ben vidéki villát vásárolt magának Järvenpääban, haláláig itt lakott, de gyakran látogatott el a 30 km-re levő Helsinkibe is. 1905–1908 között többször járt Angliában, ahol a III. szimfóniáját vezényelte. 1908-ban orvosai rosszindulatú gégedaganatot állapítottak meg nála, melyet Berlinben műtöttek meg. Egy milliomos amerikai zenerajongó (Carl Stoeckel), a Bayreuthi Ünnepi Játékok mintájára Norfolkban zenei fesztiválokat rendezett, ennek meghívott vendége volt Sibelius 1914-ben. Hazautazása előtt a Yale Egyetemtől díszdoktori címet kapott. Az első világháború évei 1914-ben kitört az első világháború, amely mélyen aggasztotta Sibeliust, az egészsége sem volt rendben, ráadásul német kiadójával is megromlott a viszonya. Mindezek ellenére 1915-ben ötvenedik születésnapját nemzeti ünneppé nyilvánították, elhalmozták jókívánságokkal. Az ünnepségen maga vezényelte V. szimfóniáját, amely igen kedves emlékeket idézett fel számára édesapjáról. 1917–1918 nehéz év volt a finnek számára. Oroszországban kitört a forradalom, a zavargások átterjedtek Finnországra is. Sibeliusnál is házkutatást tartottak – hazafias érzelmei miatt – élete is veszélyben forgott. Különösen veszélyes volt vidéken élni, ezért családjával együtt Helsinkiben élő bátyjához költöztek. Végül a finnek kivívták függetlenségüket, a zeneszerző visszatérhetett Ainolába. Az 1920-as években több külföldi utat tett, megkomponálta utolsó szimfóniáit. 1926-ban megírta utolsó művét a Tapiolát, melyet még utoljára maga vezényelt. Järvenpäai csend 1926-tól nem alkotott több művet, bár nagyon zavarta, hogy az államtól kapott életjáradékért nem dolgozott meg. Zenészek és újságírók biztatták a VIII. szimfónia megkomponálására, de ez nem készült el. Hallgatásának egyik oka, hogy „hagyományos” zeneszerzőként nem vonzódott az ún. avangard zenéhez, amely ebben az időben bontakozott ki. Visszavonulásának másik oka, hogy barátja Axel Carpelan elhunyt, és Sibelius egyre többet küzdött az egyre súlyosabbá váló alkoholizmusával is. Ainolai „magányában” nem volt egyedül, öt lánya, unokái és dédunokái vették körül, akikkel sok kedves percet töltött. 1957. szeptember 20-án Helsinkiben az V. szimfóniáját adták elő, amelyen a családjának több tagja is részt vett. E napon kapott agyvérzést, melybe belehalt. Ravatala Helsinkiben volt, de testét szeretett Ainolájában helyezték örök nyugalomra. Művei Szimfóniái I. Szimfónia (Ensimmäinen) e-moll; No.1, Op.39 ( 1899 ) II. Szimfónia (Toinen) D-dúr; No.2, Op.43 ( 1902 ) III. Szimfónia (Kolmas) C-dúr; No.3, Op.52 ( 1906 ) IV. Szimfónia (Neljäs) a-moll; No.3, Op.64 ( 1911 ) (Eero Järnefeltnek) V. Szimfónia (Viides) Esz-dúr; No.5, Op.82 ( 1915 ) VI. Szimfónia (Kuudes) d-moll; No.6, Op.104 ( 1923 ) VII. Szimfónia (Seitsemäs) C-dúr; No.7, Op.105 ( 1924 ) Szvitek, szimfonikus költemények Karélia-szvit En Saga (Monda), szimfonikus költemény op. 9 ( 1892 ) átdolgozva ( 1901 ) Lemminkäinen-szvitek, op. 22 ( 1893 ) Tavaszi dal, szimfonikus költemény ( 1894 ) Finlandia, szimfonikus költemény op. 26 ( 1899 ) Rakastava, szvit zenekarra ( 1911 ) Zongoradarabok F-dúr szonáta op. 12, ( 1893 ) Kyllikki op. 41, ( 1904 ) Bagatellek op. 34, ( 1913 – 16 ) Vukšić Vukšić falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik. Fekvése Zárától légvonalban 43, közúton 64 km-re, községközpontjától 15 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotari és Bukovica tájegységek határán fekszik. Története Vukšić első írásos említése 1392-ben történt. Ebben az időben egy nagy hengeres torony állt itt alatta a településsel, ahol 1392-ben bírósági per volt a kašićiak és Milota Nešustović földjei közötti birtokhatár kérdésében. A falu nyugati végében egy magaslaton állt Mišljen vára, melyet a helyiek a 19. század végén lebontottak, hogy köveiből házakat építsenek. A falu keleti részén állt Ostrovica vára, melyet már 1198-ban említenek először. A vár a bribiri grófoké volt, akiknek I. Lajos magyar király 1347-ben Zrin várát adományozta és ezt követően felvették a Zrínyi nevet. Eztután a falunak több földesura is volt. A környékbeli településekkel együtt 1523-ban elfoglalta és felgyújtotta a török. 1647-ben a kandiai háború során felszabadították a velencei hadak. A török kiűzése uán új lakosság érkezett. A falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 336, 1910-ben 457 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82 százaléka horvát, 15 százaléka szerb nemzetiségű volt. Még az évben a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Templomait lerombolták, horvát lakossága elmenekült. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 513 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Nevezetességei Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a falutól nem messze a mezőn áll, körülötte régi temető található. Egyszerű, egyhajós épület négyszögletes szentéllyel, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal. A templom a 12. vagy a 13. században épült egy ókori, vagy kora középkori építmény helyén. Mai formáját a török kiűzése utáni, 1663 -ban történt újjáépítés során kapta. Ennek során a régi szentélyt elbontották és az új, ma is látható szentélyt építették hozzá. A hozzáépített részek, az ablakok és a kapuzat alakja részleteiben is illeszkednek az eredeti épülethez. 1735 -ig ez volt a falu plébániatemploma. 1923-ban és 1972-ben megújították. Ma a Lišane Ostroviče-i plébánia filiája. A templom berendezésének legnagyobb értéke a nagy méretű, fából faragott, gazdagon díszített 18. századi barokk oltár volt.Az oltárkép Szent Mihályt ábrázolta Szent Miklós és Szent Antal társaságában, felettük a Mennyei Atya, a Szentlélek és a gyermekét tartó Szűzanya volt látható. Vászonra festett helyi alkotás volt. A templomban volt még egy régi fakereszt is. Sajnos a délszláv háború során a falut elfoglaló szerbek a templomot felgyújtották, csak a csupasz falak maradtak belőle. Harangjait elvitték. Az épületet 1995-ben teljesen újjáépítették, új harangját 2007-ben szentelték fel. A temetőben 1979-ben kápolnát építettek, amely a háború alatt szintén megsemmisült. A háború után újat építettek helyette a hozzá csatlakozó sekrestyével és ravatalozóval. A régi plébániaház mellett a 18. században egy Szent Jeromos tiszteletére szentelt kápolnát is építettek, melyet később bővítettek. A homlokzat feletti harangtornya 1885-ben épült, de 1966-ban betonból újjáépítették. Oltárának képe Szent Jeromost ábrázolta, mely a 19. században készült. A kápolnában egy Szűzanya gyermekével és egy másik Mária-szobor is állt, mely tiroli mester munkája volt. A délszláv háború idején a kápolnát a földig rombolták, harangjait elvitték. Ma csak az alapjai láthatók. A faluban állt egy Szent Katalin kápolna is, melyet a 18. század elején építettek. Bejárata felett lunetta, homlokzata felett pedig harangtorony állt két haranggal. Szentélye kissé szűkebb volt a hajónál. Oltárán védőszentjének 19. századi képe volt látható, rajta kívül még egy Szent Katalin szobor is állt a kápolnában. A háború idején ezt is teljesen lerombolták, harangjait elvitték. Még nem építették újjá. A falu új Szent Katalin temploma 1987-ben épült a régi azonos titulusú templom közelében, mely idővel kicsinek bizonyult. A háborúban ezt is lerombolták. Alapjain 2005-ben új templomot építettek. Ádzsívika Az ádzsívika (ājīvika) az ind filozófia egyik násztika, azaz „heterodox” iskolája. Az i. e. 5. században alapította Makkhali Goszála, amely először sramana mozgalomként indult és a korai buddhizmus és a dzsainizmus egyik riválisa volt. A világi életet hátrahagyva az ádzsívikák közösségeket alkottak. Egykor léteztek az ádzsívika filozófiai iskolának eredeti szövegei, ezek azonban nem maradtak fent. Az elméleteikre csupán a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsainizmus másodlagos irodalmaiból lehet következtetni. A tudósok viszont nincsenek meggyőzve arról, hogy ezek alapján a másodlagos források alapján összefoglalható teljesen és tisztességesen az ádzsívika filozófia. Ráadásul ezek a források a nagy riválisoktól származnak. A ádzsívika iskola egyik legismertebb tana a nijati abszolút determinizmus, amely kimondja, hogy nincs szabad akarat, minden ami megtörtént, történik vagy történni fog eleve el volt rendelve kozmikus elvek alapján. Az ádzsívikák szerint a karma tana csupán tévedés. Az ádzsívikák metafizikájában létezett egy atomelmélet, amely hasonlít a hindu Vaisesika iskola elméletéhez, amely szerint minden atomokból épül fel, és a minőségek az atomok kapcsolódásaiból erednek, de az atomok kapcsolódása és természetét előre meghatározták a kozmikus erők. Az ádzsívikák ateisták voltak és elutasították a Védák autoritását, azonban úgy tartották, hogy minden élőlény egy átman – a hinduizmus és a dzsainizmus egyik alaptétele, amelynek hozzávetőleges jelentése „lélek”. A mai észak-indiai Uttar Prades állam területén alapított ádzsívika a maurja uralkodó, Binduszara idején élte virágzását az i. e. 4. században. Ezután ez a filozófiai iskola hanyatlásnak indult, azonban még vagy kétezer évig életben maradt az indiai Karnátaka és Tamilnádu államok területén. Az ádzsívika filozófia - a csárváka filozófiával együtt - kedvezett az ősi indiai társadalomban a harcosnak, az iparosnak és a kereskedőnek egyaránt. Makkhali Goszála Goszála életéről nagyon kevés a biztos információ, ezek többsége buddhista vagy dzsaina források. Mivel Goszála tanításai versengésben álltak a kor buddhista és dzsaina tanítókéval, ezért a tudósok úgy vélik, hogy azokat átszínezték és befolyásolták az ellenséges felekezetek. A Goszála életét és tanításait bemutató legfőbb két forrás: a dzsaina Bhagavati-szútra és Buddhagósza szövegmagyarázata a buddhista Sammannaphala-szuttával kapcsolatban. A Bhagavati-szútra leírja Makkhali Goszála szakmai életrajzát és a Vardhámával (Mahávíra) való kapcsolatát. A Sammannaphala-szútra szerint Makkhali Buddha hat filozófia tanítója közül volt az egyik. Buddhagósza szövege további részletekkel szolgál az életével és a tanításaival kapcsolatosan. A Bhagavati-szútra szerint Goszála egy Gobahula nevű brahmin tehénistállójában született, aki egy kosalai determinista volt, egy Saravana nevű faluból. Az édesanyja neve 'Bhadda', amelyet a dzsaina forrásokban néhány mitológiai személy ismeretlen anyjára használtak. Az apát ezekben a forrásokban Mankhali-nak nevezik. Goszála apja vallási énekeket kántáló koldus, aszkéta volt, akit sokan istennek tekintettek. A Goszála név szó szerint tehénistállót jelent és mind a dzsaina, mind a buddhista forrásban azért nevezik így, mert tehénistállóban született, ugyanis a szülei nem találtak ennél alkalmasabb helyet Saravana faluban. A Bhagavati-szútra szerint Goszála az apja életútját folytatta, míg Buddhagósza szerint rabszolga sorba került, majd meztelen aszkétává vált, miután sikerült elszöknie dühös tartójától, aki még meg tudta ragadnia Goszála ruháját, mintegy lecsupaszítva ezzel a menekülő embert. A Gyűrűk Ura cselekménye A szócikk a J. R. R. Tolkien által írt, 1954-ben három kötetben megjelent, „A Gyűrűk Ura” című könyv cselekményét taglalja. A könyv 1–11. fejezetét, és ezen fejezetek verseit is Réz Ádám fordította magyarra, a könyv további részeit pedig Göncz Árpád fordította, ezen részek versfordításai Tandori Dezső munkái. A Gyűrű Szövetsége A Megyében Zsákos Bilbó, a hobbit a harmadkor 2941. évében Gandalffal, a mágussal és 13 törppel együtt lakhelyéről, a hobbit-föld (a Megye) szívében lévő Hobbitfalváról elindulva nagy utazást tett. Az utazásról szól Tolkien A hobbit című regénye. Útközben Bilbó találkozott egy Gollam nevű lénnyel, megszerezve tőle évszázadok óta őrzött varázserejű gyűrűjét, amely láthatatlanná teszi a viselőjét. Számos hihetetlen kaland után kincsekkel megrakodva hazatért Hobbitfalvára, és ott évtizedeken át nyugodtan, magányosan élt. 99 éves korában örökbefogadta unokaöccsét, egy Frodó nevű kamaszfiút, akinek a szülei meghaltak. 3001. szeptember 22-én Bilbó a 111. születésnapját ünnepli, ami a hobbitok közt igen magas kornak számít. Bilbó évtizedekkel fiatalabbnak néz ki a koránál. Frodó ugyanaznap tölti be 33. életévét, ami a hobbitoknál a nagykorúság határa. Bilbó nagy ünnepséget rendez, minden rokonát és ismerősét meghívja. Eljön Gandalf, a varázsló is. Ünnepi szónoklatként Bilbó meglepő bejelentést tesz a vendégeknek: örökre elutazik hazájából, majd a gyűrűt az ujjára húzva eltűnik. Miközben házában készülődik az utazásra, Gandalf nagy nehezen ráveszi, hogy a gyűrűt ne vigye magával, hanem hagyja rá Frodóra. Miután az öreg hobbit útnak indul, Gandalf figyelmezteti Frodót, hogy a gyűrű veszélyes: ne használja, és tartsa titokban. Frodó magányosan él a házában, Gandalf időnként meglátogatja. 3018-ban, kilenc év távollét után ismét megjelenik, és beszámol Frodónak mindarról, amit a Gyűrűről megtudott: A Gyűrű azonos az Egy Gyűrűvel, amelyet ötezer évvel korábban Szauron készített, hogy segítségével megszerezhesse a világ fölötti uralmat. 1800 év múlva Szauront egy hatalmas csatában a tündék és emberek szövetsége legyőzte, és Isildur, az ember-herceg elvette tőle a Gyűrűt, amit ahelyett, hogy megsemmisített volna, északra vitt. Isildurt utazása közben orkok támadták meg és megölték, a csata közben a Gyűrű elveszett, beleesett az Anduinba, a Nagy Folyóba, helyét évezredekig senki sem ismerte. Azonban a másodkor 2463. évében Déagolt, egy hobbitot horgászás közben egy hal magával rántott, és Déagol a vízben megtalálta a Gyűrűt. Déagol barátja, Szméagol kileste, ahogyan Déagol örült a Gyűrűnek, megfojtotta Déagolt, és elvette tőle a Gyűrűt. Hét év múlva Szméagol, akit ezután Gollamnak hívtak, elrejtőzött a Köd-hegységben. A Gyűrű meghosszabbítja viselője életét, de ha az halandó, és sokat használja, az évszázadok alatt egyre inkább magába szippantja a Gyűrűn uralkodó sötét szellemnek otthont adó árnyékvilág, mígnem elhalványodik, és maga is egy lesz a sötétség otthonának lakói és a Gyűrű rabszolgái közül. A Gyűrű már kezdetben uralkodni képes viselője gondolatai fölött, és gonosz tettekre is ráveheti annak érdekében, hogy visszakerüljön Szauronhoz. Ha Szauron visszaszerezné a Gyűrűt, hatalma akkorára nőne, hogy valószínűleg örökre ő uralkodna az egész világ felett. Ezért a Gyűrűt el kell pusztítani. Ez csak egy helyen lehetséges: Mordorban, az Orodruin (Tűz-hegy) nevű vulkán kráterében, a Végzet-katlanban, ahol készült. De Gandalfnak nem ez az egyetlen rossz híre. Elmondja Frodónak, hogy útja közben sikerült elfognia Gollamot, és a vele való találkozás hatására a mágus szinte biztosra veszi: Gollam járt Mordorban, és akár kínzás, akár valami sötét egyesség alapján, a Sötét Úr valószínűleg már tudja, hogy a Gyűrű Bilbóhoz került. Frodónak veszélyes útra kell indulnia a Gyűrűvel, hogy az végül az Orodruinba kerülhessen. Vele tart kertésze, a beszélgetésüket kihallgató Csavardi Samu is, aki szereti a legendákat, és szeretne még életében tündékkel találkozni. Frodó hónapokig készül az utazásra. Eladja házát, és elhíreszteli, hogy a Megye határában fekvő Bakföldére költözik, ahol gyermekkorát töltötte. Vásárol is egy házat Töbörlyukban. Samuval és egy Tuk Peregrin (Pippin) nevű barátjával gyalogosan indul útnak, míg egy másik barátja, Borbak Trufiádok (Trufa) szekéren viszi el Frodó holmijait. Miután elindultak, Hobbitfalván egy furcsa fekete lovas kérdezősködik egy Zsákos nevű hobbit után (Frodó és Bilbó családneve egyaránt Zsákos). A lovas személye sem sejtet semmi jót (a hobbitok amúgy sem szeretik a Nagyokat, ahogyan a nagyobb termetű idegeneket nevezik), a kérdezősködése még kevésbé. Frodó, Samu és Pippin tündékkel találkoznak (Gildor és csapata), akik egy darabon elkísérik őket. Az út során állandóan észlelnek olyan jelenségeket, melyek alapján az a rossz sejtelmük támad (Frodónak legalábbis), hogy követik őket; mégpedig épp a rejtélyes Fekete Lovasok. Frodóék megérkeznek Bakföldére. Találkoznak az öreg Zsizsik gazdával, akitől megtudják, hogy a Fekete Lovas ott is kérdezősködött. Az új házban Trufa vacsorával és fürdővel várja őket. Frodó, hogy ne sodorja veszélybe barátait, egyedül akar továbbindulni, ők azonban rájönnek szándékára, és mindhárman vele tartanak. Utazás Brí felé A Fekete Lovasok Megyében való jelenlétét fenyegetőnek érezve, útjukat a forgalmasabb utak helyett a félelmetes, baljós legendákkal övezett Öregerdőn át folytatják. Az erdőben való utazást nehezen viselik, az ösvények sokszor eltűnnek, ilyenkor nehezen vergődnek át a vadonon; a fákat ellenségesnek érzik. Akaratuk ellenére végül holtfáradtan a Fűztekeres folyó völgyében kötnek ki. Pippin egy odvas fűzfának támaszkodik, s a fa foglyul ejti. Társai hiába próbálják kiszabadítani a bezáródott odúból. A bennszorult hobbit szerint a fa gúnyos hangon beszél hozzá, a kiszabadítására tett kísérletekre pedig fenyegetésekkel válaszol. Egy furcsa figura siet segítségükre, Bombadil Toma, aki rendreutasítja a fát (melyet Fűzfa-apónak nevez) és kiszabadítja a pórul jártakat, majd meghívja a hobbitokat a házába. Bombadil Toma, aki évezredek óta él az Öregerdőben szépséges feleségével, Aranymaggal, gazdagon megvendégeli a hobbitokat. Eme kicsiny birodalmába zárkózott, jószándékú lénynek óriási a hatalma és tudása; még Gandalfénál is nagyobb; ennek csak egyik példája (azon kívül, hogy életben tud maradni a félelmetes Öregerdőben, s hogy meséi feltárják a hobbitok előtt az erdő, a fák és a világ sok titkát), hogy mikor Frodó megmutatja neki a Gyűrűt, Toma ujjára húzza, de így sem válik láthatatlanná, annak jeleként, hogy Szauron hatalma őrá nem terjed ki. Figyelmezteti a hobbitokat, hogy ha útnak indulnak, akkor amilyen gyorsan csak tehetik, hagyják maguk mögött a Sírbuckákat (Toma háza szinte ezek lábánál épült), de ha mégis bajba kerülnének, arra az esetre egy segélykérő versikét tanít nekik. Ezután útjukra bocsátja őket. A hobbitok eljutnak a Sírbuckákhoz. Ott „Toma koma” figyelmeztetése ellenére óvatlanul viselkednek, pihenőt tartanak és elalszanak; alkonyatkor ébredve látják, hogy ködbe kerültek, majd a buckákban élő szellemek támadják meg őket. Egyszerre egy bucka üregében találják magukat, kőágyakon, fegyverek és kincsek között. Frodó kezdeti rettegését legyőzve, kardot ragadva szembeszáll az egyik szellemmel (noha látni alig látja), majd ahogy Bombadil Toma tanította, az öreg koma segítségét kéri. Bombadil Toma meg is jelenik, elűzi a szellemeket, kiszabadítja a hobbitokat, még pónijaikat is előkeríti. Rengeteg kincset találnak, közöttük négy drágakövekkel díszített tőrt, amelyeket magukkal is visznek. Brí Brí községébe érkezve a messze földön híres csárdában, a Pajkos Póni fogadóban szállnak meg, melynek tulajdonosa a derék Papsajt Ászok, Gandalf barátja. Trufa elmegy sétálni, a többiek átmentek a többi vendég közé. Találkoznak egy különös emberrel, Vándorral is, aki valójában Arnor és Gondor királyainak száműzetésben élő leszármazottja, Aragorn. Aragorn figyelmezteti Frodót helyzete veszélyességére. Ennek ellenére Frodó mulatozás közben az ujjára húzza a Gyűrűt, és mindenki meglepetésére láthatatlanná válik. Aragorn késő este felkeresi a hobbitokat szobájukban. Elmondja, hogy mindent tud útjuk céljáról, és felajánlja segítségét mint erdei vezető, továbbá figyelmezteti őket, hogy Frodó rejtélyes eltűnéséről a Fekete Lovasok nemsokára értesülni fognak, és eljönnek a Gyűrűért (a fogadóban ugyanis valószínűleg kémeik vannak). Papsajt Ászok átadja Frodónak Gandalf levelét, amelyben azt tanácsolja, fogadják el Aragornt kísérőjüknek, ha találkoznának vele. A levélben található egy versrészlet, mellyel már arra is utal Gandalf, hogy Aragorn valójában a királyok leszármazottja. „Van mi arany bár nem fénylik, /van ki vándor, s hazaér/ régi erő nem enyészik/ fagyot kibír mély gyökér./ Lángját a tűz visszakapja, / árnyékból a fény kiszáll;/ összeforr a törött szablya/ s koronás lesz a király.”. Trufa visszatér, elmondja, hogy találkozott a Fekete Lovasokkal, eszméletét vesztette, de Papsajt segédje, Noba még idejében visszahozza a fogadóba. A hobbitok óvatosságból egy másik szobába költöznek át, s ezáltal megmenekülnek a titokban a fogadóra támadó ellenség elől. Másnap reggel eredeti szobájuk fekhelyeit felforgatva, az ágyneműt szétszabdalva találják, sőt tudomásul kell venniük, hogy eltűntek a pónijaik és a felszerelés java része is, így késlekedniük kell, mert új állatok után néznek. Mire elindulnak Völgyzugoly felé, már egész Brí tud a távozásukról, így a Fekete Lovasok is könnyebben megtalálhatják őket, a Brí-beli besúgók (mint Béni, a rettegésben tartott kapuőr vagy a velejéig becstelen Páfrány Pockó) miatt. Pockó háza kerítése mögül gúnyolja a társaságot, mígnem egy alma alaposan képen találja – ha egy hobbit elhajít valamit, célszerű gyorsan fedezéket keresni. Út a vadonban Aragorn remekül ismeri a Brí és Völgyzugoly (Imladris) között elterülő kihalt vidéket (egykor Arnor, az északi ember-királyság földje volt, melyet Vándor ősei uraltak), hosszú évek óta ezeken a tájakon barangol. Rendkívül hosszú és fáradságos út vár a hobbitokra, tele rettegéssel a Fekete Lovasoktól. Az útjuk átvezet fenyőerdőkön, mocsaras vidékeken (ahol rengeteg szúnyog nehezíti meg az életüket). Október 3-án, nem messze a Széltetőtől a barátságtalan tájakon járva Frodó lát valamit, de mintha csak álmodna. Valahol a messzeségben fényvillanások jelennek meg, Aragorn találgatása szerint Gandalf és a Fekete Lovasok összecsapásának lettek tanúi. Október 6-án a Széltetőre (Amon Sûl) érnek, észreveszik, hogy a fű és a kövek megperzselődtek, és megtalálják (vélhetőleg) Gandalf ottjártának nyomait (egy kődarabon egy G-rúnát), illetve Aragorn népének, a kószáknak egyéb nyomait. Ezen az éjszakán a Fekete Lovasok a hobbitokra is rátámadnak, Frodót egy Morgul-tőrrel próbálják szíven szúrni, de Frodó lélekjelenlétének köszönhetően csak a vállába fúródik a gyilkos varázseszköz. Később (Völgyzugolyban) tudja meg, hogy az ilyen fegyver áldozata lidérccé lesz, és a Lovasok hatalma alá kerül. Aragorn égő fáklyával a kezében szétkergeti az öt, a heves ellenálláson vélhetően meglepődött támadót, konstatálja, hogy Frodót a gonosz eszköz megsebesítette (a tőrt a kezébe fogva annak törött pengéje semmivé foszlik), és egy szilánk a sebben maradt. Továbbvezeti a hobbitokat. Frodó egyre rosszabbul van, és nagyon kell sietniük, de a vidék nem engedi a gyors előrehaladást, ráadásul még a Fekete Lovasoktól is tartaniuk kell. Az Utolsó Hídon Aragorn talál egy biztató jelet (egy csiszolt berillt), ezt jelként értelmezi, hogy átmehetnek a hídon. Útközben rábukkannak Bilbó régi kalandjának bizonyítékára, a három kőtrollra. Kiérnek az útra, és a csapat találkozik Glorfindellel, a tünde-úrral. Glorfindel a lovára, Asfaloth-ra ülteti Frodót, így gyorsabban haladhat; s épp elérik Völgyzugoly határát, a Brúinen folyó gázlóját; amikor a Fekete Lovasok újra megtámadják őket. Asfaloth megmenti Frodót, átvágtatva a gázlón, amelynek vize Elrond parancsára megdagad, és elsodorja a Fekete Lovasokat. Frodó pár nap múlva egy völgyzugolyi ágyában tér magához. Völgyzugoly és a Tanács Frodó ébredésekor Gandalf ül mellette. A kis hobbit, aki nagyon lefogyott az út során, kérdőre vonja az öreg varázslót. Gandalf nem ad kimerítő választ: arra hivatkozik, hogy a Tanács ülésén mindent meg fog tudni, még többet is, mint szeretne. Az esti lakomán Frodó sok új és régi arcot lát, de valakit hiányol: Aragornt, aki nem vesz részt a vacsorán. Miután vége a lakomának, az egész társaság átvonul a Tűz Csarnokába, ahol Frodó egy ismerős kis alakot pillant meg: Bilbót. Később csatlakozik hozzájuk Aragorn is, aki éppen híreket kapott, ezért nem láthatta őt Frodó. Másnap a csengettyű a Tanácsra hívja a résztvevőket. Tündéket, törpöket, embereket, Bilbót, Frodót, valamint Gandalfot. A Tanács résztvevői, sokan messzi földről jött idegenek, sok kétségbeejtő dolgot hallanak és mesélnek. Frodó Glóintól – attól az idős törptől, aki a lakomán mellette ült, és tagja volt annak a törp expedíciónak, melynek Bilbó is, amikor a Gyűrűt találta –, illetve másoktól megtudja, hogy Szauron halálra keresi az Egy Gyűrűt, és annak jelenlegi gazdáját, egy Zsákos nevű hobbitot (azaz Bilbót, de mint a Gyűrű és a Zsákos név új birtokosa, Frodó is halálos veszélyben van). Szó esik Szarumán árulásáról is, aki Gandalf rendjének feje volt, de Szauron hatalma megkísértette, és Gandalfot hónapokra bebörtönözte. Szarumán a megbékélés, a kompromisszum és a behódolás politikáját hirdeti, mint észszerű megoldást Mordor fenyegetésére, valójában legalább annyira vezérli saját, szövetségesei iránt való kishitűsége és hatalomvágya, mint bölcsessége. Egy tündétől tudják meg, hogy a sokáig a tündék kényszerű vendéglátásában részesülő Gollam is megszökött. A hosszas tanácskozás után Frodó magára vállalja a küldetést: elviszi az Egy Gyűrűt a Végzet Hegyére és elpusztítja. Elrond még nyolc társat jelöl ki mellé az útra, így lesz a Gyűrű Szövetségének tagja Frodó, Gandalf, Aragorn, Boromir (a gondori helytartó, Denethor fia), Legolas (a Bakacsin-erdő tünde királyának – Thranduilnak fia), Gimli (a Magányos Hegy törp uraságának, Glóinnak fia), Samu, Trufa és Pippin. Az utazásig még várniuk kell, mert Elrond felderítő csapatokat küld ki, illetve üzen a messzi tájakon élő szövetségeseknek, hogy biztonságban kezdhessék meg és folytathassák az utazást. Ez alatt az idő alatt újrakovácsolják a Kettétört Kardot, amely Aragorn öröksége, és ettől kezdve Andúrilnak (a Nyugat lángja) nevezik. Az utazás A társaság két hónap múlva, december 25-én indul útnak. Úti céljuk először a Vörös-foki Hágó, de Szarumán kémei miatt le kell térniük az útról. Az utazás nagyon veszélyesnek ígérkezik, de Gandalf a legtöbb helyzetben segítségükre van. Mikor rájönnek, hogy nem mehetnek tovább a kiválasztott úton, a Caradhras nevű magas és hóborította hegyet próbálják megmászni. A hegy nem engedi át őket, a kis híján halálra fagyó társaság kénytelen a Gandalf által tanácsolt utat követni és elindulni Mória, az egykori törp birodalom tárnái felé. Először farkasok támadnak rájuk, de Gandalf megmenti a társaságot. Január 13-án érkeznek a kapuhoz, azonban az zárva van. Végül is Trufa ötlete segített Gandalfnak kitalálni a jelszót: a felirat azt mondja, hogy: „Mondd, jó barát, és lépj be”, a jelszó pedig „mellon”, vagyis „jó barát”. A Barlang előtt a Tó őre támad rájuk, és a barlangba kényszeríti őket, elzárva a visszautat. Miközben a kijárat felé igyekeznek, Frodó észleli, hogy követi őket valaki; egyszer két szemet vesz észre és apró lábak lépteit hallja, de nem szól senkinek, mert nem biztos a látottakban. Pippin egy kútba dob egy kavicsot, amire kalapácshangok hallatszódnak a mélyből. A társaság rálel Balin sírjára, mellette törp csontvázakat és egy krónikát találnak. Gandalf beleolvas, s rossz sejtésük beigazolódik: Balint, Bilbó egykori útitársát és kíséretét, miután kiverték az ellenségeiket, az orkokat egykori hazájukból, és rövid időre berendezkedtek, a visszatérő orkok megölték, s a törpök valamiféle ismeretlen ellenséget is észleltek. Nem sokkal a kijárat előtt az orkok észreveszik ottlétüket és rájuk támadnak. Az első rájuk támadó osztaggal még megbirkóznak, de az újabb támadók az ismeretlen fenyegetés: egy félelmetes balrog karjaiba sodorják őket. A fáradt Gandalf egy kőhídon felveszi a harcot a nemcsak fizikailag erős, de mágikus hatalommal is bíró lénnyel, hogy a többiek menekülhessenek. Óriási hatalma itt mutatkozik meg igazán, varázserejét összeszedve sikerül a fenevadat a mélységbe taszítania, de az estében még rávág korbácsával, s így a mágus is a feneketlen homályba zuhan. A Társaság számára Szürke Gandalf nincs többé. Lothlórien A társaság fájó szívvel bár, de folytatja útját a közeli erdő, Lórien felé, ahol Aragorn menedéket és biztonságot remél, bár a szövetség tagjai közül többek (így Boromir, a gondori harcos és Glóin fia Gimli, a törp) inkább ódzkodnak a számukra félelmetes hírű helytől. Az erdőben kis tünde csapattal találkoznak, akiket egy Haldír nevű tünde vezet. A fákon kínálnak nekik menedéket éjszakára, így megmenekülnek az üldöző móriai orkok hordáitól. Frodó nem tud aludni és arra lesz figyelmes, hogy egy furcsa lény mászik felé, de a tündék elijesztik. Később kiderül: Gollam volt az, aki a Gyűrű nyomában van. Másnap az utazókat elvezetik Caras Galadhonba, Lórien fővárosába, ahol Galadriel Úrnő már várja őket. Egy kis időt töltenek a tündék makulátlan, a mordoriak fenyegetésétől eltekintve idillikus országában pihenéssel. Frodó Galadrieltől tudja meg, hogy a tünde úrnő valójában a Szauron elleni küzdelmet vezérlő Fehér Tanács egyik legfontosabb, bár általában a háttérben maradó személyisége, és maga is gyűrűhordozó: az egyik Nagy Gyűrű birtokosa (ez segít neki birodalmát oly széppé tenni). A Halhatatlanföld ősi aranykorának szellemét elevenen őrző tünde úrnő bölcs tanácsai felbecsülhetetlen segítséget jelentenek Frodónak az úttal kapcsolatos lelki terhekkel, bizonytalanságokkal való megküzdésben. Frodó felajánlja neki az Egy Gyűrűt, de Galadriel, noha erősen vágyik arra, elutasítja. Amikor elbúcsúznak az úrnőtől és férjétől, Celeborntól, Galadriel hasznos és szép tárgyakkal ajándékozza meg őket. A Szövetség tagjai csónakba ülnek és az Anduinon leeveznek az Amon Hen hegyig, útközben egy szárnyas fenevadon repülő nazgûllal találkoznak, de Legolas kilövi alóla a szörny-madarat. Az Amon Hennél Frodónak nagy döntést kell hoznia: tudja, hogy egyedül kell folytatnia a az útját, de nem mer belevágni. Boromirra, a gondori emberre hatással van a Gyűrű, és rövid időre elveszi az eszét. A férfi megtámadja Frodót és el akarja venni tőle a Gyűrűt. Ekkor a kis hobbit rájön, hogy mi a helyes döntés, és elindul egyedül Mordor felé. A hűséges Samu kitalálja ura gondolatát, és Frodó után megy. Eközben a csapatra rátámadnak Szarumán orkjai és megölik Boromirt, aki a két másik hobbitot próbálja védeni. Trufát és Pippint az orkok magukkal viszik Vasudvardba. Samu utoléri Frodót, és együtt vágnak neki a hosszú útnak. Ettől kezdve a Szövetség útja három felé ágazik. A két torony Frodó és Samu útja Miután áthajóznak a túlpartra, Frodó és Samu nekiindulnak az Emyn Muil hegység végtelen lejtőinek. A két kis hobbit sehogyan sem tud kijutni a labirintusszerűen tekergő, meredek falakon túlra, ahol a bűzölgő Holt-láp terül el. Miközben próbálnak előrejutni, összeakadnak Gollammal, aki már egy ideje követi őket. A hobbitok elfogják a lényt és ráveszik, hogy vezesse el őket Mordor kapujáig. Gollam kivezeti őket az Emyn Muil áthatolhatatlan sziklái közül, és a Holt-lápon találják magukat. A Holtláp iszapjában halottak pihennek: számlálhatatlan tünde, ork és ember, az egykori Mordor elleni, a Végzet-hegyi csatában végződő nagy háború résztvevői. Miközben a Fekete Kapuhoz próbálnak eljutni, egy éles, visító hangra lesznek figyelmesek a fejük felett, amely a csontjukig hatol. Egy nazgûl (Fekete Lovas) repül el a fejük fölött, szörnyű, szárnyas jószágon. Mikor elérnek a jól őrzött Fekete Kapuhoz, semmi reményt nem látnak az áthaladásra. Frodó láthatóan hajthatatlan, és mindenáron be akar jutni a kapun, még ha kopogtatnia kell is; de Gollam elárulja, hogy ismer egy rejtett utat Mordorba. Ekkor Gollam vezetésével elindulnak Ithilia felé, hogy a hegyeket megkerülve jussanak be a Fekete Földre. Ithilia gyönyörű, napsütötte, noha az állandó harcok nyomait itt-ott már magán viselő, és semmiképp sem biztonságos vidékein találkoznak Faramirral, Gondor kapitányával. A rohamcsapat elfogja őket, bár Gollamnak sikerül elszöknie. Kiderül, hogy Faramir Boromirnak az öccse. Elmeséli Frodóéknak, hogy Boromir meghalt, mivel látta csónakon leúszni a holttestét, és kettétörve előkerült Boromir kürtje is. A férfit lesújtja Gandalf halálhíre. A hobbitokat a csapat elvezeti az emberek rejtekhelyéhez, a Tiltott Tónál fekvő barlanghoz, ahol élelmet kapnak, és megpihenhetnek. Az éjszaka folyamán Gollam a Tiltott Tó területére merészkedik, a gondoriak elfogják, de Frodó nem hagyja, hogy megöljék. Faramir másnap elbocsátja az utazókat, de óva inti Frodót Gollamtól. Szméagol kietlen tájakon vezeti keresztül a megtört és fáradt hobbitokat. Frodóra egyre jobban rátelepszik a Gyűrű, egyre nagyobb súllyal nyomja a kis hobbit mellét és lelkét. Samu észreveszi, hogy Gollamnak kettős személyisége van: régi énje, Szméagol, aki azelőtt volt, mielőtt gyilkossággal megszerezte a Gyűrűt, de személyiségébe beépült az Egy Gyűrű gonosz hatalma is, amihez mint „drágaszágához” beszél, ha úgy hiszi, senki más nem látja. Gonosz énje, Gollam, állandóan próbálja őt gaztettre, árulásra bírni, hogy ragadja magához újra a Gyűrűt, s ahogy egyre közelebb kerülnek Mordorhoz, a gonoszság birodalmához, és egyre több veszélyes helyzetbe kerülnek, ez a rossz oldal egyre inkább felülkerekedik. Samu nem tudja, hogy a látszólag nyájas Frodó mennyit sejt ebből a küzdelemből, és félti Frodót. A két hobbit és Gollam elérkezik a Morgul-völgyhöz, a legveszedelmesebb, legsötétebb vidékre, a Gyűrű-lidércek székhelye, Minas Morgul (a boszorkányság tornya) mellé. Innen egy hosszú lépcsőfal vezet tovább, meredeken belevágva a sziklákba. Amikor a lépcső aljához érnek kinyílik Morgul városának kapuja, egy egész hadsereg indul neki, hogy megtámadja Osgiliathot, majd a nem messze fekvő Minas Tirithet, Gondor fővárosát. Ha ez a város, a szabad népek legfontosabb és legkomolyabb védőbástyája elesik, Középföldét szinte akadálytalanul szállhatja meg és pusztítja el a gonosz hatalom. A hobbitok fáradságos munkával felmásznak a hegy tetejére, ahol egy alagúton kell tovább menniük. Az alagútban egy rémséges lény, a Banyapók tanyázik. Itt jönnek rá a hobbitok, hogy Gollam becsapta őket: azért vezette ide a hobbitokat, hogy a Banyapók végezzen velük, és a Gyűrű újra az övé legyen. Frodó és Samu a Galadrieltől kapott ajándék és Frodó kardja – amit Bilbótól kapott (neve Fullánk) – segítségével menekülnek, de a Banyapók követi őket és megcsípi Frodót, aki úgy megbénul, hogy Samu halottnak hiszi. Samu megküzd a pókkal, és súlyos sebet ejtve rajta, menekülésre kényszeríti, de ekkor orkok közeledtét hallja. Kiveszi a Gyűrűt Frodó nyakából, majd elbújik, otthagyva ura halottnak hitt testét. Az orkok megtalálják Frodót, és beszélgetésükből Samu rádöbben, hogy a gazdája még él, csak megbénult, de pár óra múlva felébred. Ekkor követni kezdi az orkokat, akik magukkal viszik Frodót közeli őrtornyukba. Trufa és Pippin elrablása Az elrabolt hobbitok az uruk-hai, móriai és mordori orkokból álló támadók veszekedésére ébrednek. A mordoriak vezére, Grisnák megpróbálja az orkokat rábírni, hogy forduljanak Mordor felé, de az uruk-hai vezér, a Szarumánt szolgáló Uglúk hallani sem akar erről, s érveinek néhány fej levágásával ad igen komoly megalapozást. Grisnák a foglyokat egy nazgûl segítségével akarja Szauron kezére adni, de miután konstatálja, hogy a lidérc nem várja őt a megbeszélt helyen (hála Legolas íjászművészetének), színleg ráhagyja a döntést Uglúkra. Az orkok végül erőltetett menetben vonulnak át a számukra ellenséges Rohan alföldjein Szarumán székhelyére, Vasudvardba, magukkal hurcolva az elfogott hobbitokat, Trufát és Pippint. Megpihennek Fangorn erdejénél, ahol rohírok, a rohani lovasemberek támadnak rájuk. Trufának és Pippinnek sikerül bemenekülnie a Fangorn-erdőbe, ahol az entek élnek: az Óidők óta létező, leginkább járó-kelő és beszélő fákra emlékeztető lények. A hobbitok összeakadnak egyik vezetőjükkel, a Szilszakáll nevű vén enttel, aki elviszi őket lakhelyére. Az entek tanácsot tartanak, hogy beleavatkozzanak-e az emberek háborúiba. Erre ez a visszahúzódó és alapjában véve békés nép sosem volt hajlamos, Szarumán orkjai azonban nagy pusztítást végeztek szeretett otthonukban, ezért igen dühösek, és Szilszakáll, noha egykor Szarumánt a barátjának, legalábbis jó szomszédjának tartotta, mindenképp a harc pártján van. Végül úgy döntenek, hogy ők is részt vesznek a háborúban és elindulnak Vasudvard felé, hogy megsemmisítsék azt. A hobbitok is velük tartanak. Valóban megtámadják Vasudvardot, Szarumán erődjét, és erejük félelmetes, ha megdühödnek: a központi torony, Orthanc kivételével mindent elpusztítanak. A közeli gátat lebontják, az egész helyet ellepi a víz, így Szarumánt bezárják a saját tornyába. Itt aztán Pippin és Trufa találkoznak Aragornékkal, és újra összefonódik a társaság nagy részének sorsa. Aragorn, Legolas és Gimli útja Mikor a hobbitokat (Trufát és Pippint) elragadták az orkok, a három vándor (Aragorn, az ember, Legolas, a tünde és Gimli, a törp) a nyomukba eredt, hogy kiszabadítsa őket. Amikor Rohan pusztáin keresztül üldözték az orkokat, összetalálkoztak a rohírokkal, akiket Éomer vezetett. Tőle tudták meg, hogy az orkoknak végük, az éjjel szétverték a csapatukat, de a hobbitokról nem tudott semmit. A csatában vélhetően ők is elpusztultak. Aragorn mégis tovább folytatta útját társaival, hátha a nyomukra akad. Ez sikerült is, hála nyomfejtő képességének. Rájött, hogy Trufa és Pippin a Fangorn-erdőbe menekültek. Követték a nyomukat, és az erdőben egy öregemberre figyeltek fel, akit először Szarumánnak hittek, noha Gandalf volt, de már nem Szürke Gandalf, hanem Fehér Gandalf. Így négyen elindultak Edoras felé, Rohan fővárosába, ahol Théoden király élt, aki most nagy segítségre szorult. A királyt ugyanis Szarumán gonosz varázslattal mérgezte meg (ami abban nyilvánul meg, hogy magát cselekvésre képtelennek, öregnek, helyzetét teljesen reménytelennek érzi), és egy kémet juttatott mellé, Kígyónyelvű Grímát. Gandalf felébresztette sötét „álmából” Théoden királyt, aki nyomban a kezébe vette az irányítást. Edorasban Aragorn találkozott Éowynnal, Éomer húgával, aki beleszeretett Aragornba, de az ő szíve már másé volt. Aragorn a völgyzugolyi Elrond lányát szerette, Arwent, aki neki adta szívét, de csak akkor lehetnek egymásé, ha Aragorn király lesz. Gandalf figyelmezteti Théodent, hogy Szarumán hatalmas sereget gyűjtött orkokból és a szomszédos Dúnfölde vadembereiből, hogy megtámadja és uralma alá vonja Rohan földjét. Théoden a Helm-szurdoki erődítménybe, Kürtvárba vezeti a katonáit, Gandalf pedig ellovagol segítségért, mert tudja, hogy kevesen lesznek megvédeni Rohan népét. Aragorn, Legolas és Gimli a királlyal tartottak a Helm-szurdokba. Mikor az orkok elkezdik az ostromot, a védők már tudják, hogy csak Gandalfban reménykedhetnek. A csata másnapjának hajnalán megérkezik végre Gandalf, az összegyűjtött emberekkel, és huornokkal (utóbbiak a Fangorn erdő fái, egykori entek, akik csak mozogni tudnak, beszélni nem). Az orkok az ellenség láttára menekülni kezdenek, de az új erőre kapó rohani katonák és a fák elpusztítják az egész sereget. A csata véget ért, Rohan megmenekült Szarumántól, de Szauron dühe elől nem lehet elrejtőzni. A csata után Gandalf, Aragorn és a többiek elindulnak a királlyal Vasudvardba, Szarumánhoz. Mikor odaérnek megdöbbenve látják, hogy egész Vasudvard vízben áll. Itt találkoznak Trufával és Pippinnel, akik Szilszakáll mellett vettek részt a rombolásban. Gandalf megpróbál beszélni Szarumánnal, de ő hajthatatlan. Szarumán még legyőzötten is veszélyes: megpróbálja szónoki és mágikus erőit bevetve egymás ellen hangolni a küldöttség tagjait, és megtagad mindenfajta együttműködést. Ezért Gandalf kitaszítja a Fehér Tanácsból és a Mágus-rendből, eltöri varázsbotját, elveszi hatalmát. A beszélgetés végén valami nehéz, fekete tárgyat dobnak ki az ablakból. Egy palantír, avagy látókő az, amit Szarumán szolgája, Gríma szánt Gandalfnak a fejére, de nem talált célba. A régebbi, jobb időkben ezeket a köveket a térben és időben egymástól távol lévő szövetségesek közti kapcsolattartásra használták. Szarumán így tartotta a kapcsolatot Szauronnal, aki a parancsokat osztogatta. Gandalf magával viszi a követ, és a majdnem teljes Szövetség elindul vissza, Edoras felé. Az éjszaka, amíg mindenki pihen, Pippin felkel, hogy belenézzen a látókőbe, amire Gandalf nagyon vigyáz – de annyira mégsem, hogy Pippin el ne lopja tőle. Pippin Szauront látja meg a kőben, és sajnos a Sötétség Ura is meglátja a hobbitot. Mielőtt a sokkal erősebb akaratú szellem súlyos titkokat szedne ki a hobbitból, Gandalf elveszi Pippintől a palantírt, ezután magával viszi Pippint Gondorba. Szauron azt hiszi, hogy Pippin Vasudvardban van, ezért odaküldi Fekete Lovasait. A király Dúnhargba lovagol, hogy összegyűjtse seregét és felkészüljön a nagy csatára, amit majd Gondorban vívnak. A király visszatér Minas Tirith ostroma Gandalf és Pippin Minas Tirith-be érkeznek, a Királyok városába, hogy beszéljenek a helytartóval, Denethorral, és figyelmeztessék a Gondort fenyegető veszélyre. Pippin felesküszik Denethor szolgálatára. Denethor azonban nem hallgat Gandalf tanácsára; jobban lefoglalja a fia, Boromir iránt érzett gyász, és egyáltalán nem bízik Gandalfban – részben azért, mert nem szívleli a varázslókat, részben pedig azért, mert maga is rendelkezik egy palantírral, s ennek útján értesül Mordor legyőzhetetlennek látszó hatalmáról, és Aragornról, a királyi sarjról, akit szerinte Gandalf az ő helyére akar ültetni, miközben őt tartja pajzsul Mordor ellen. Másnap hazatér Faramir, és jelenti apjának, hogy a mordori seregek megtámadták és elfoglalták Osgiliathot. Emellett elmeséli, hogy találkozott Frodóékkal, és hogy a Gyűrűt nem vette el tőle. Denethor ezek miatt mérges a fiára, és visszaküldi, hogy foglalja vissza a várost, mivel Boromir is így tett volna. Az újabb csatában Faramir súlyos sérüléseket szenved. A mordori sereg előrevonul, és a haradi olifánthajcsárokkal együtt megostromolják Minas Tirithet. Denethor, mikor visszahozzák neki Faramir testét, végképp elveszti az eszét. Máglyát épít, hogy azon elevenen elégesse magát és fiát. Pippin látja, hogy Faramir még nem halt meg, és Gandalf segítségével megpróbálják megfékezni Denethort. Faramirt sikerül megmenteniük, de a helytartó öngyilkosságát nem tudják megakadályozni. Ezalatt Rohanban Théoden király seregszemlét tart. Találkoznak egy kószákból és tündékből álló csapattal. A tündék egy zászlót hoznak magukkal: Gondor királyának jelvénye, amelyet Arwen küldött Aragornnak. A kószák Elrond üzenetét hozzák: más utat kell választania Gondorba, mint a rohani királynak, a Holtak ösvényén kell keresztülmennie. Trufa is harcolni akar a csatában, de a király nem engedi. Egy Dernhelm nevű fiatal rohani katona veszi magához a hobbitot. A rohani seregek a magát „fanyűvőnek” nevező erdei vademberfajta vezetője (Ghân-huri-Ghân főnök) segítségével az orkok elől elrejtőzve átlovagolnak a Drúadán nevű erdőn, és megérkeznek Pelennor mezejére, amely Minas Tirith lábánál terül el. A rohani se regeknek sikerül szétszórniuk Mordor erőit, de a Nazgûlok Ura megtámadja és súlyosan megsebesíti Théoden királyt. Dernhelm és Trufa sietnek a király védelmére. A Fekete Kapitányt egy jóslat szerint emberi kéz nem ölheti meg. „Bolond, eleven férfi engem vissza nem tart” – hivatkozik a jóslatra a gonosz lidérc, de Dernhelm leleplezi magát: kiderül, hogy nem férfi, hanem nő, mégpedig Éowyn, álruhában. A Nazgûl egy pillanatra elbizonytalanodik, ez elég Trufának ahhoz, hogy térden döfje, majd elvágja a nyakát. Trufa kardja megsemmisül. Eközben Aragorn, Gimli és Legolas Elrond fiainak és az északi kószáknak a társaságában a Holtak Ösvényén járnak, ahol azoknak az embereknek a szelleme kísért, akik annak idején elárulták Elendil királyt és Isildurt, amikor Szauron ellen harcoltak. Aragorn, mint Isildur örököse, a Holtakat a szolgálatába tudja állítani, hogy azok esküjüket beteljesítsék. A Holtak segítségével Aragornék legyőzik az umbari kalózokat, és felhajóznak az Anduinon, hogy kivegyék a részüket a pelennori csatából. Így végül sikerül Minas Tirithnél győzelmet aratni. A támadók megmaradt hírmondói messze földre elviszik Gondor dühének és rettenetességének legendáját. Az utolsó haditanács Miután Théoden királyt és a csata többi halottját eltemették, Éowynt és Trufát pedig az Ispotályba vitték, Aragorn összehívja az utolsó haditanácsot. Kiderül, hogy Aragorn megmutatta magát Szauronnak a palantíron keresztül. Gandalf javaslatára úgy határoznak, hogy látszattámadást indítanak a Fekete Kapu ellen, hogy ezzel elvonják Szauron figyelmét Mordorról és a Gyűrűről. A Fekete Kapu előtt egy, az emberi fajba tartozó követ (magát Szauron Szájának nevezi) tárgyalást kezdeményez a gondori és rohani vezetőkkel. Felmutatja a mithril páncélinget, amelyet Frodótól szedtek el. Azt mondja, a hobbitot Barad-dûr kínzókamrájába vetették, de elengedik, ha cserébe feladják Gondort. Gandalf azonban logikusan gondolkodik: ha tényleg elfogták volna Frodót, akkor most a Gyűrű is Szauronnál lenne, és nem alkudozna, ráadásul a követ csak egy kémről beszél. A varázsló nem fogadja el a feltételeket. A követet és gazdáját súlyosan sértegeti, az meg visszalovagol. Kinyílik a Fekete Kapu, és kizúdul rajta az orkokból és trollokból álló fekete hadsereg. A csatában részt vesznek a szárnyas szörnyetegeken lovagló Nazgûlok és – a szabad népek oldalán – a Köd-hegységben fészkelő sasok is. A Végzet Hegye Samu behatol Cirith Ungol ork erődjébe, és kiszabadítja Frodót. Nagy szerencséjére az orkok összevesznek Frodó egész országnyi vagyont érő mithril láncingén, és egymást kezdik gyilkolni érte. A túlélő orkok a láncinget Barad-dûrba viszik, ahol átadják Szauron Szájának. Frodó és Samu ork ruhába öltöznek, és átvágnak Mordor hamuval borított pusztaságán, egyenesen a Végzet Hegyéig, azaz az Orodruinig. Frodó a Gyűrűt nagyon nehéznek érzi, így egy szakaszon Samu kénytelen cipelni őt. Útközben Gollam rájuk támad, és bár Samu legyőzi, de megszánja, és nem öli meg, csak elzavarja. Frodó végre eljut a helyre, ahol a Gyűrűt kovácsolták, de ekkor a Gyűrű hatalma legyőzi őt, így nem pusztítja el, hanem felhúzza az ujjára. Ekkor Gollam újra felbukkan, és ráveti magát Frodóra. Hosszas dulakodás után Gollam leharapja Frodó ujjáról a Gyűrűt. Gollam örömében se hall, se lát, örömtáncot járva a szakadék szélén egy billegő kőre lép, s belezuhan a Végzet-katlanba, és ott a Gyűrűvel együtt elpusztul. Frodó hirtelen megkönnyebbül, hogy megszabadult terhétől. A vulkán azonban kitör, Frodó és Samu egy sziklára menekülnek. Már-már azt hiszik, hogy itt fognak meghalni, mikor megérkezik Gandalf Szélura Gwaihir hátán, és megmenti a hobbitokat. A koronázás Frodót és Samut Minas Tirithben hősként ünneplik. Aragorn sikeresen gyógyítja a háború fekete kórban szenvedő betegeit, s egy régi jóslat („a Király keze gyógyító kéz, s erről ismerszik meg az igazi király”) alapján elterjed a hír, hogy Gondor Ura visszatért a városba. Aragornt, mint Gondor visszatérő királyát, Gandalf megkoronázza. Elrond és Arwen is eljönnek az ünnepségre, és Aragorn feleségül veszi a tünde úrnőt. Faramir és Éowyn, akik az Ispotályban ismerték meg egymást, szintén összeházasodnak. A koronázás után Gandalf, Legolas, Gimli és a négy hobbit hazaindulnak. A Fangorn-erdőnél a törp és a tünde elbúcsúznak a többiektől. Szilszakálltól megtudják, hogy Szarumánt és Grímát végül az entek kiengedték Vasudvardból. Ezután Gandalf is elbúcsúzik a hobbitoktól, és elmegy az Öreg-erdőbe, Bombadil Tomához, Frodóék pedig hazatérnek a Megyébe. A Megye megtisztítása Amikor a hobbitok hazaérkeznek, kaotikus állapotok fogadják őket: a Megye pázsitja felégetve, a fák kidöntve, és Hobbitfalván marcona emberek és hobbitok járőröznek, az egykor virágzó paraszti közösségben tombol a félelem keltette, hobbit ésszel mérve irracionális diktatúra, a nyílt hatalmaskodás, a cenzúra és a börtönök világa, a környezetpusztítás, amely nem a lakosság szükségleteit, hanem az uralkodók jólétét szolgálja. Frodóék hamar megtudják, hogy egy „Kapzsi” néven tevékenykedő személy a pusztítás fő felelőse és fenntartója. Kiderül, hogy Kapzsi nem más, mint a varázshatalmát vesztett Szarumán, aki így próbál kicsinyes módon a hobbitokon, illetve a világon bosszút állni (a Kapzsi, valójában kapshû név eltorzult ork szó, jelentése öregember). Gríma is Szarumánnal van. Frodó sereget toboroz a hobbitokból, és miután egy inkább csetepaténak, mint komoly csatának nevezhető összecsapás során megfutamítja az ellenség főbb erőit; követeli, hogy a gonosz mágus és csatlósai hagyják el a Megyét. Szarumán megpróbálja leszúrni Frodót, de a mithril láncing megvédi a hobbitot. Szarumán tehetetlen dühében elvonulni készül. Frodó látja, hogy Kígyónyelvű csak habozva követi, ezért felajánlja neki, hogy hagyja ott Szarumánt, és szabadon mehet, amerre lát. Szarumán azonban, hogy elszakadását megakadályozza (hogy legalább egyvalaki legyen, akit a hatalmában tarthat), leleplezi szolgáját mint az egykori hobbit polgármester, Lothó gyilkosát. Kígyónyelvű azzal védekezik, hogy Szarumán parancsolta a megölését. Szarumán pedig (hogy felette lévő hatalmát bizonyítsa) gúnyolni kezdi Kígyónyelvű tehetetlen szolgalelkűségét, és megüti. Gríma tőrt ránt, és Kígyónyelvű elvágja Szarumán torkát. A hobbitok lenyilazzák az eszét vesztett Kígyónyelvűt. Ezután Frodó és Samu nekilátnak helyrehozni a Megyében uralkodó állapotokat: kiengedik a hobbitokat, akiket Szarumán bebörtönzött, Samu új fákat ültet. Ezzel ért végleg véget a Gyűrűháború. Szürkerév Négy év telt el a Háború vége óta. Samut Hobbitfalva polgármesterévé választották, feleségül vette Csűrös Rozit, és már megszületett az első gyermekük, Elanor is. Frodó könyvet írt a kalandjairól, Bilbó könyvének folytatásaként. Azonban a Morgul-tőr ejtette seb soha nem gyógyult be, és Frodónak rendszeresen fájdalmai vannak. Így aztán a könyv befejezését Samura bízza, és elmegy a Szürkerévbe, ahonnan a tündék hajói indulnak Középföldéről Valinorba. Vele tart Bilbó, Gandalf, Galadriel és Elrond is, akik mind-mind úgy döntenek, itt hagyják ezt a világot. Frodó elbúcsúzik Pippintől, Trufától és Samutól, és elhajózik. Ezzel véget ér a Három Gyűrű hatalma is Középföldén és beköszöntött az emberek kora. Eltérések a könyv és a Peter Jackson-féle filmváltozat cselekménye között A filmben Elrond vezeti a Végzet-hegyi csata tündéit, a könyvben ő csak zászlóvivő, és a tünde-ember szövetség tündéinek vezére Gil-galad tünde király. Bilbó ünnepsége és Frodóék indulása közt a regény szerint 17 év telik el. A filmben valószínűleg jóval kevesebb idő telik el a két esemény között (az ünnepség és indulás között annyi idő telik, amennyi alatt Gandalf a Megyéből Gondorba lovagol, kutat a könyvtárban, majd visszalovagol; illetve amennyi alatt a lovas nazgûlok Minas Morgulból eltalálnak a Megyébe; ez vélhetően inkább hetekben, mint években mérhető időtartam). A könyvben Frodó a Szövetség legidősebb hobbitja ( hk . 2968–). Indulásukkor ( hk . 3018) 50 éves, de már Bilbó búcsúünnepségén is ( hk . 3001) a 33. születésnapját ünnepli. Elijah Wood (a Frodót alakító színész) ellenben 2001-ben mindössze 20 esztendős volt, a film hobbitjai közül a legfiatalabb. A könyvvel ellentétben a filmből igazából nem derül ki, Gandalf honnan tudja, hogy Gollamot elfogta az ellenség, és hogy az elárulta nekik a Gyűrű hollétét. A filmben, míg Gandalf és Frodó az indulás előtt beszélgetnek, a nazgûlok betörnek Bakföldre és vágta közben lenyakaznak egy cilinderes hobbitot. A könyvben a bakföldi támadás jóval későbbre kerül (a négy hobbit már Bríben alszik), a nazgûlok először betörnek Frodó házába, de az ott lakó Bögyös Fredegárnak nem esik komoly baja (a halálos ijedtségen kívül), majd a Gyűrűlidércek az Északi Kapu felé veszik az irányt, és a hobbit őröket „legázolva” elvágtatnak (They rode down the guards at the gate and vanished from the Shire). A könyv nem számol be arról, hogy az őrök hányan voltak, és a „legázolás”-t túlélték-e. A filmből kimarad a Gildor tündéivel való találkozás, a film bővített verzióiban ezt egy olyan jelenet helyettesíti, melyben Frodó és Samu vonuló és éneklő tündéket figyelnek meg. A filmben egy olyan lovas üldözési jelenet is van a Brí felé vezető erdei úton, ami a könyvben nem szerepel: a nazgûlok a Borbuggyan kompkikötője felé vezető erdei úton megpróbálják elfogni Frodót; míg a könyvben csak egy, a kompról látható távoli, földre hajló és szimatoló alakról esik szó. A könyvben a nazgûlok a Széltetőn támadják meg először a négy hobbitot, a támadás koreográfiája eltér a könyvétől (ld. lentebb). Trufa és Pippin a filmben afféle könnyelmű, dologtalan pernahajderek, akik lopkodnak Gandalf tűzijátékaiból vagy Zsizsik gazda zöldségéből; a könyvben Frodó teljesen megbízható és jól ismert rokonai (a könyvben épp Frodó az, aki gyermekkorában dézsmálta Zsizsik gombaföldjét). Mellesleg, a filmben a Tukokat többször nevezik ostobának és vakmerőnek, utalva, hogy negatív megítélésük általános; a könyvben ellenben a legtekintélyesebb hobbit nemzetség (habókosnak inkább a Borbakokat tartják a megyei hobbitok). A bakföldi ház, Bögyös Fredegár alakja, Bombadil Toma, az Öregerdő és a Sírbuckák kimaradtak a filmből. A filmben Papsajt Ászok szerepe jóval mellékesebb, mint a könyvben; nem közeli barátja Gandalfnak, csak látásból ismeri, a hobbitoknak való segítségnyújtása és az Aragornról szóló levél is kimaradt. A filmben Béni, Brí kapuőre nem szolgálja a gonoszt, a könyvben igen. A filmből kimarad Páfrány Pockó (Bill Ferny). Gandalf és Szarumán a filmben mágikus küzdelmet folytatnak, a könyvben azonban Gandalf meg sem próbál nyíltan szembeszállni Szarumánnal, találkozásuk is jóval békésebb, még Gandalf fogságba vetése után sem mondanak le teljesen arról, hogy meggyőzzék egymást. Gandalf a széltetői támadáskor a filmben még Szarumán fogságában van, a könyvben már napokkal Frodóék érkezése előtt fent járt a dombon, és a nazgûlok egy részével is összecsapott (Frodóék messzi lángokat láttak felcsapni a domb tetején). A filmben Gandalf egy lepkét bűvöl meg, hogy vigyen hírt a sasoknak fogságáról, a könyvben Szarumán hibájából szabadul ki: Szarumán a Radagast nevű mágusra bízza, hogy Gandalfot Orthancba csalja, de Radagast ezt jóhiszeműen teszi, és teljesíti Gandalf azon kérését, hogy a sasok útján küldjön híreket Orthancba. A film széltetői jelenetéből Aragorn dala Lúthienről kimarad (a bővített verzióban azonban szerepel), a Gyűrűlidércek támadásához a hobbitok óvatlansága is hozzájárul (tüzet gyújtanak, veszekszenek). A könyv alapján inkább Aragornt hibáztathatnánk, mivel ő vitte a hobbitokat a Széltetőre, noha biztos volt abban, hogy a helyet kémek figyelik, és a messzire ellátás lehetősége miatt a nazgûlok is oda próbálnak meg először feljutni, ha a közelbe érkeznek. Filmbeli fegyvereiket a hobbitok a Széltetőn kapják, a könyvben a Sírbuckákon. A Széltetői támadáskor a könyv szerint egy vagy kettő támadó nazgûl már eleve hátramarad az égő tábortűz köré gyűlő hobbitokat rejtő kerek horpadás szélén, a közeledő háromból pedig kettő megáll, mikor Frodó kirántja a kardját, így az öt nazgûl közül lényegében csak a Boszorkányúr támad a csoportra, Trufa és Pippin a lidérceket meglátva mégis földre buknak félelmükben, és mozdulni sem tudnak. Frodó Elbereth nevét kiáltva megpróbálja (sikertelenül) lábon szúrni a Boszorkányurat, míg a filmben elejti a fegyverét, és felveszi a Gyűrűt, ellenben Samu elsőként ugrik karddal a támadó lidérceknek, Trufa és Pippin a testükkel védik Frodót. A filmbeli „sápadt király”, mielőtt tőrével megszúrná Frodót, a Fekete Nyelv szavaival bűvölve próbálja a Gyűrűt elvenni Frodótól. A film szerint „Öt lidérc van a nyomotokban. A másik négy hollétéről nem tudok semmit.” A könyvben pont fordítva van; Gandalfot megtámadja öt Fekete Lovas, ennek köszönhető, hogy csak négy nazgûllal találkoznak a hobbitok. A könyv szerint a Brúinen gázlójánál Frodó karddal a kezében ráripakodik a nazgûlokra („takarodjatok vissza Mordorba, és ne merjetek utánam jönni” – „ … Sem engem, sem a Gyűrűt meg nem kapjátok”), a filmben teljesen eszméletlenül viszi át a gázlón Arwen, a tünde hercegnő. A könyvben őt Glorfindel, a tünde úr helyettesíti, Arwennel csak Völgyzugolyban találkozik a csapat. Völgyzugolyban Bilbó egyszer eszét vesztve támad Frodóra, hogy megszerezze a Gyűrűt, a könyvben ez csak mint Frodó látomása szerepel Bilbó Gyűrűre vonatkozó kérésekor; inkább az ifjú unokaöccs az, aki nehezen tudja kontrollálni érzéseit az incidens során. Bilbó a filmben sírva fakad, ennek oka láthatóan legalább annyira a Gyűrű elvesztése, mint a Frodó iránti sajnálat; a könyvben jóval könnyedebben, viccelődve viseli szerepe csökkenését, és inkább Frodót sajnálja, mint önmagát. A könyvben a Szövetség azért nem tud átkelni a Caradhrason, mert a Hegy megharagszik rájuk. Ezzel szemben a filmben Szarumán mágiája okoz lavinát. A filmben nem szerepel, amint Caradhras felé tartva Trufa és Pippin két marékra majszolja a lembast. A könyvben egy nagydarab ork vezér, míg a filmben egy barlangi troll próbálja meg ledöfni Frodót Móriában. A könyvből hiányzik Gandalf semmitmondó „bölcsessége” („Ha kétségeid vannak, mindig hallgass a szimatodra”). A filmben Boromirt az Uruk-Hai harcosok vezére lövi le több ízben egy íjjal, ám a gondori, dacára sebesüléseknek, még sokáig kaszabolja az orkokat, mire végül sikerül leteríteni őt. Aragorn a kegyelemdöfés előtt érkezik és párbajozik Boromir gyilkosával, majd felül is múlja őt. Ezzel szemben a könyvben Boromirt csak szimplán agyonnyilazzák az orkok, miközben hősiesen próbálja védeni Trufát és Pippint - tehát szó sincs semmiféle uruk-hai vezérről. A filmben az első rész végén hal meg Boromir, azonban a regényben csak a második kötet elején. A filmben Théoden király elméjét Szarumán szelleme megszállva tartja, és azt csak Gandalf képes kiűzni. A könyvben ennyire közvetlen kapcsolat nincsen, Théodent Gríma nem mágikus, hanem egyszerűbb lélektani eszközökkel (például szimpla egyoldalú tájékoztatás, illetve állandó rábeszélés, ráhatás) irányítja, és fordítja környezete ellen; Gandalf pedig mágikus hatalmát egyszerűen csak Gríma megfélemlítésére használja, az „ördögűzési” jelenetre nincs szükség. A filmben ezzel ellentétben szabályos „démonűzés” történik, első bizonyítékául annak, hogy Gandalf már nem a Sarumánnak alárendelt régi szürke mágus. A filmben a Helm-szurdok felé vezető úton a rohaniakat egy csapat wargháton lovagló ork támadja meg. Ez a csata a regényben nem szerepel, így Aragorn eltűnése és halottnak való vélése sem. A filmben Elrond és Galadriel egy tünde sereget küld a Helm-szurdoki csatába (Haldír, a lórieni tünde határőr vezeti, akit egy uruk-hai ork megöl), a rohaniak megsegítésére. A könyvben pedig éppen hogy a rohírok teljesen magukra maradnak, sem Haldír, sem egyéb lórieni tünde nem vesz részt az emberek csatáiban. A filmben Szilszakáll alapjában véve komikus figura, akit a hobbitok kedvükre befolyásolhatnak, hogy segítsen harcukban; a könyvben erről szó sincs, inkább a hobbitok törpülnek el az időtlen ent mellett. A Fangorn melletti csatában a filmbeli Grisnákot nem ölik meg a rohírok, hanem követi a hobbitokat az erdőbe, mígnem Szilszakáll agyontapossa. A könyvben a foglyokat az erdőbe magával hurcolni akaró Grisnákot egy rohír észreveszi, és lándzsával teríti le. A könyvben Éomer is harcol a Helm-szurdokban, míg a filmben csak a csata végén érkezik meg Erkenbrand felmentő seregével, Gandalf oldalán. A filmben Faramir alapvetően inkább egy negatív figura (legalábbis a második rész végéig), míg a könyvben ennivalót is ad a hobbitoknak az útra, és óva inti őket attól, hogy kövessék Gollamot. A harmadik részben pedig még pozitívabban írja le a könyv: Faramirt mindenki szereti, őt magát többször összehasonlítják Boromirral, általában Faramir javára (például: Boromirt megkísértette a Gyűrű, míg Faramir ellen tudott állni neki), mikor pedig Faramir megsérül, mindenki aggódik érte. A filmben a harmadik részben szintén pozitívabb lesz, de nem kap olyan nagy szerepet, mint a könyvben. A filmben Faramir először úgy határoz, elviszi a hobbitokat és a Gyűrűt apjának, Denethornak, és csupán Osgiliathban gondolja meg magát és engedi el őket. Ezzel szemben a könyvben már a Tiltott Tónál elereszti Frodóékat. Szarumánt a filmben A Király visszatér c. epizód elején öli meg Gríma a saját erődje tetején, hátba szúrva. A könyvben Szarumán/Kapzsi csak a harmadik kötet legvégén hal meg, mint rablóvezér; a Megyében, és Gríma a torkát vágja el. A filmben Legolas szinte reflexszerűen, szokott könnyedségével lövi le a már gyilkos Grímát, a könyvben az ideges és bosszúszomjas, Szarumánéktól még mindig rettegő hobbitok, Frodó és társai akarata ellenére. Míg Frodóék kalandja Minas Morgulnál és a Banyapók odújában A két torony című kötetben szerepel, addig ezeket az eseményeket a harmadik filmben, A király visszatér -ben láthattuk viszont a vásznon. A filmben Gollam alattomos módon rá tudja venni Frodót, hogy elküldje magától Samut, így a hobbit egyedül lép a Banyapók odújába. A filmből több orkok közötti konfliktus is kimarad, Sagrat és Gorbag harca sokkal rövidebb, és a vesztes felet a filmben nem kell kétszer leszúrni ahhoz, hogy meghaljon; kimarad a filmből annak a fekete uruknak a megölése is, akit a beosztottja - egy Gollam kézre kerítésével megbízott nyomkövető - egy veszekedés közben lenyilaz. Amikor Gandalf a palantírral a zsebében alszik, a filmben nyitva van a szeme. Ez a könyv szerint a tündékre jellemző, a mágusokról nem ír ilyesmit (ők testi formájukat tekintve emberek és nem tündék, tehát feltételezhetően csukott szemmel alszanak). A könyvben a Holtak Serege csupán az umbari kalózok legyőzésében segít Aragornnak. A filmben a Holtak részt vesznek a pelennori csatában is. Aragorn királyi hatalmát elsősorban a Holtak feletti hatalma bizonyítja, a könyvben azonban a gyógyító tudása és ereje. A könyvben a Holtak Serege szinte rögtön felajánlja szolgálatait Aragornnak, és szó nélkül hajlandók Elendil örökösének teljesíteni az esküjüket. Ezzel szemben a filmben a Holtakat kissé nehezebb rávenni az együttműködésre, Aragornnak meg kell lengetni az Andúrilt, hogy dünnyögve bár, de szót fogadjanak. A filmben komolyabb szerepet kap az a sebhelyekkel borított, még Mordor teremtményei közt is torznak ható, tapasztalt ork vezér, aki a Gondor elleni csatát a Boszorkányúr beosztottjaként vezeti; a szövegkönyv szerint az ő neve Gothmog, s Morgul hadnagya. A könyvben is Gothmognak nevezik Morgul hadnagyát, de szó sem esik róla, hogy ork lenne; és a filmben látható katapultharcban tanúsított hősiességéről, illetve az Éowynnal folytatott párbajáról sem olvashatunk. A filmben a Nazgûlok nem annyira félelmetes, mint inkább fizikailag hatásos harcosok, akik szívbemarkoló sikoltásaikkal demoralizálják a védőket, és komoly részt kapnak a küzdelemben. A könyvben inkább lélektani hadviselést folytatnak; és jobbára csak mágikus félelmet keltenek, azt viszont annyira hatásosan, hogy a legtöbb ember teljesen képtelen harcolni, ha megjelennek. A csatába csak akkor avatkoznak bele komolyan, néha-néha, amikor az a mordoriak szempontjából vesztésre áll (elsősorban, amikor a rohírok megjelennek). A könyvben sokkal többször szerepelnek egyszerű hírnökként, vagy alig-alig látható, de annál rettentőbb fenyegetésként. A második és a harmadik filmben hangsúlyos szerepet kap Elrond és Arwen konfliktusa: a tünde apa nem akarja, hogy lánya egy halandóhoz menjen feleségül. A harmadik részben szerepel egy jelenet, amelyben Elrond tájékoztatja a rohírok táborában állomásozó Aragornt, hogy Arwen haldoklik. Ez, és minden hasonló utalás, a könyvben nincs benne: a könyvben Elrond a tündékre jellemző bölcs letargiával fogadja, hogy lánya a halandóságot választotta. A filmben a magát Sauron Szájának nevező szereplő inkább látszik orknak, mint embernek; még Gandalffal is elhiteti, hogy Frodó halott; Aragorn elkeseredésében levágja a fejét, majd ő tartja a lelket a társaságban, hogy érdemes tovább harcolni (ez tulajdonképpen vakhit). A könyv a követ elleni gyilkosságot (mint a diplomatikus hitszegést) nem tartalmazza, és Gandalf csak egy pillanatra hiszi el, hogy Frodót megölték, de a csúf követ elszólása miatt rögtön következtetni tud ennek ellenkezőjére. A filmbeli Mordor látványának uralkodó eleme a mindenünnen látható Barad-dûr tornya, rajta Sauron pásztázó szeme. A könyvben csak Frodó, és ő is csak lelki szemeivel látja állandóan A Szemet, ahogy a Gyűrű ereje egyre inkább a hatalmába keríti. A filmben Frodó, miután leharapták az ujját, az ékszer utáni őrült vágyától hajtva és sebével mit sem törődve, dulakodni kezd Gollammal a Gyűrű visszaszerzéséért, s a küzdelem hevében esnek Gollammal a katlanba, de Frodóban az életösztön győz, s a Gyűrű helyett fogódzó után kap. A könyvben Gollam a saját örömétől elvakultan zuhan le. A filmben Aragorn koronázását és a félszerzetek előtti tisztelgést összemosták, és az egész ceremónia Minas Tirith fellegvárának tetején zajlott le. Kicsit átformálták a jelenetet, de így hatásosabb lett: Aragorn és vele a nép meghajol Frodóék előtt. A Megye megtisztítása kimaradt a filmből, a hobbitok ugyanabba az idilli Megyébe érkeznek meg, amit az első film elején otthagynak. Saurophaganax A Saurophaganax ('a gyíkevők ura', az ógörög σαυρος / szaürosz 'gyík', Φαγειν / phagein 'eszik') az allosaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura időszakban élt Észak-Amerikában, a Morrison Formáció területén. Egyes őslénykutatók szerint az Allosaurus egyik faja (az A. maximus). A Saurophaganax egy igen nagy méretű, (10,5–13 méter hosszú) Morrison-allosaurida volt, melynél a hátcsigolyanyúlványainak aljánál a transzverzális nyúlvány felett vízszintes lemezek helyezkedtek el, emellett pedig „húsdaraboló” tövisnyúlványokkal rendelkezett. Osztályozás Számos, korábban a Saurophagus maximushoz besorolt leletanyag jelenleg a Saurophaganax maximushoz kapcsolható. Az új nemre azért volt szükség, mert a Saurophagus maximus eredeti típuspéldánya nem diagnosztikus, amire Dan Chure leírása is utal. Megjegyzendő, hogy a Saurophaganax maximus típuspéldányát nem tekintik azonosnak (konspecifikusnak) a (nomen dubiumnak számító) Saurophagus maximusszal, így a Saurophaganax nem a Saurophagus másik neve. A Saurophaganax Oklahoma hivatalos állami fosszíliája, a Sam Noble Oklahomai Természetrajzi Múzeum (Sam Noble Oklahoma Museum of Natural History) Jura csarnokában pedig egy nagy Saurophaganax csontváz látható. A legismertebb Saurophaganax lelet az oklahomai földnyelvről származik, egy combcsontot, több farokcsigolyát és egy csípőcsontot tartalmazó lehetséges Saurophaganax fosszíliát pedig Új-Mexikó állam északi részén fedeztek fel. Ősökológia A Saurophaganax volt a legnagyobb húsevő a késő jura időszaki Észak-Amerikában. A Saurophaganax ismert fosszíliái (a lehetséges új-mexikói és az oklahomai lelet) a Morrison Formáció legkésőbbi részéből származnak, ami vagy arra utal, hogy mindig ritkán fordultak elő vagy pedig arra, hogy csak későn tűntek fel a fosszilis rekordban. A Saurophaganax az allosauridák között nagynak számított, és nagyobb volt kortársainál a Torvosaurus tannerinél és az Allosaurus fragilisnél. A kortársainál ritkábban fordult elő, a Morrison theropoda faunának csak egy vagy annál kevesebb százalékát tette ki, a viselkedése is alig ismert. Allosaurus / Saurophaganax A Saurophaganax azonossága vita tárgyát képezi. Saját nemként írták le, illetve az Allosaurus (A. maximus) fajaként. A bazális tetanuránok legújabb áttekintése elfogadja a Saurophaganaxot külön nemként. Az újabb, Új-Mexikóból származó, és feltehetően a Saurophaganaxhoz tartozó leletanyag talán tisztázhatja a nem helyzetét. Hivatkozások és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Saurophaganax című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Dixon, Dougal. The World Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Creatures. Lorenz Books (2008). ISBN 075481730X Foster, John. Jurassic West: The Dinosaurs of the Morrison Formation and Their World. Indiana University Press (2007). ISBN 0253348706 Paul, G.S., 2010, The Princeton Field Guide to Dinosaurs, Princeton University Press p. 96 Holtz, Thomas R. Jr. (2011) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2010 Appendix. Glut, Donald F.. Saurophagus, Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 793–794. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 Paleobiology Chure, Daniel J..szerk.: A. Sun and Y. Wang (eds.): A reassessment of the gigantic theropod Saurophagus maximus from the Morrison Formation (Upper Jurassic) of Oklahoma, USA, Sixth Symposium on Mesozoic Terrestrial Ecosystems and Biota, Short Papers. Beijing: China Ocean Press, 103–106. o. (1995) Oklahoma State Fossil. (Hozzáférés: 2009. október 14.) Smith, David K. (1998). „A morphometric analysis of Allosaurus”. Journal of Vertebrate Paleontology 18 (1), 126–142. o. Holtz, Thomas R., Jr., Molnar, Ralph E.; and Currie, Philip J..szerk.: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka (eds.): The Dinosauria, 2nd ed., Berkeley: University of California Press, 71–110. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király I. Ferdinánd (teljes születési nevén Ferdinando Antonio Pasquale Giovanni Nepomuceno Serafino Gennaro Benedetto di Borbone) (Nápoly, 1751. január 12. – Nápoly, 1825. január 4.) a Bourbon-házból való királyi herceg, VIII. Károly nápolyi király és Mária Amália lengyel királyi hercegnő harmadszülött fia. 1759–1816 között III. Ferdinánd néven Szicília királya, 1759–1799, 1799–1806 és 1815–1816 között IV. Ferdinánd néven Nápoly királya, majd 1816-tól haláláig I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király néven az egyesített Nápoly–Szicíliai Királyság uralkodója. Származása Édesapja a Bourbon-házból való VIII. Károly, Nápoly királya, V. Károly néven Szicília királya, a későbbi III. Károly spanyol király (1716–1788) volt, V. Fülöp spanyol királynak (1683–1746) és Farnese Erzsébet pármai hercegnő (1692–1766) fia. Édesanyja a Wettin-házból való Mária Amália Krisztina szász hercegnő, lengyel királyi hercegnő (1724–1760) volt, III. Ágost lengyel királynak (II. Frigyes Ágost szász választófejedelemnek, 1696–1763) és Habsburg Mária Jozefa főhercegnőnek (1699–1757) leánya, Nápoly és Szicília, majd Spanyolország királynéja (Reina María Amalia de Sajonia). Szüleinek házasságából 13 gyermek született, de sokan meghaltak csecsemő- és kisgyermekkorban, csupán heten érték meg a felnőttkort, valamennyien spanyol infánsi/infánsnői címet viseltek. María Isabella I. (1740–1742), kisgyermekként meghalt. María Jozefa I. (*/† 1742), csecsemőként meghalt. María Izabella II. (1743–1749), gyermekkorban meghalt. Mária Jozefa (1744–1801) (Akkoriban a meghalt gyermekek keresztnevét gyakran adták a később megszületőknek). Mária Lujza (María Luísa de España, 1745–1792), később Mária Ludovika néven II. Lipót német-római császár felesége, magyar és cseh királyné. Fülöp Antal (Felipe Antonio, 1747–1777), Calabria hercege. Gyengeelméjűsége miatt kizárták a trónöröklésből. Károly (1748–1819), később IV. Károly néven spanyol király , aki 1765-ben Mária Lujza Bourbon–parmai hercegnőt (1751–1819) vette feleségül. Mária Terézia (1749–1750), kisgyermekként meghalt. Ferdinánd Antal Paszkál (1751–1825), később I. Ferdinánd néven nápoly–szicíliai király , a Bourbonok szicíliai ágának megalapítója. Gábriel Antal (Gabriel Antonio, 1752–1788), aki Mária Anna Viktória portugál infánsnőt (1768–1788), I. Mária portugál királynő leányát vette feleségül. Mária Anna (María Ana, 1754–1755), kisgyermekként meghalt. Antal Paszkál (Antonio Pascual, 1755–1817), aki 1795-ben saját unokahúgát, Mária Amália de Borbón spanyol infánsnőt (1779–1798), bátyjának, IV. Károlynak leányát vette feleségül. Ferenc Xavér (Francisco Javier, 1757–1771), tizenévesként meghalt. Házassága, gyermekei 1768-ban feleségül vette Mária Karolina Lujza osztrák főhercegnőt (1752–1814), I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár és Mária Terézia osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő leányát. 18 gyermekük született, de csak heten érték meg a felnőtt kort. Mária Terézia Karolina hercegnő (1772–1807), aki 1790-ben feleségül ment II. Ferenc német-római császárhoz , magyar és cseh királyhoz (1804-től I. Ferenc néven osztrák császár ). Lujza Mária Amália hercegnő (1773-1802), aki Ferenc császár öccséhez, Habsburg-Toscanai Ferdinánd József János főherceghez (1769–1824), a későbbi III. Ferdinánd toszkánai nagyherceghez ment feleségül. Károly Titusz Ferenc Gennaro, Calabria hercege (1775–1778), kisgyermekként meghalt. Mária Anna Jozefina (Giuseppina) hercegnő (1776–1780), kisgyermekként meghalt. Ferenc Januárius (Gennaro) , Calabria hercege (1777–1830), 1778 -tól trónörökös, 1830 -tól I. Ferenc néven nápoly–szicíliai király. Mária Amália hercegnő (1779–1783), kisgyermekként meghalt. Mária Krisztina Amália Terézia hercegnő (1779–1849), aki Károly Félix szárd–piemonti királyhoz , Savoya hercegéhez (1765–1831) ment férjhez. Gennaro Károly Ferenc herceg (1780–1789), gyermekként meghalt. József Catello Gennaro herceg (1781–1783), kisgyermekként meghalt. Mária Amália Terézia hercegnő (1782–1866), aki Orléans-i Lajos Fülöp francia királyhoz (1773–1850) ment feleségül. Mária Krisztina (*/†1783), születésekor meghalt. Mária Antonietta Terézia hercegnő (1784–1806), aki VII. Ferdinánd spanyol király (1784–1833) első felesége lett. Mária Klotild Terézia hercegnő (1786–1792), gyermekként meghalt. Henrietta (Enrichetta) Mária Kárméla hercegnő (1787–1792), kisgyermekként meghalt. Károly Gennaro Ferenc herceg (1788–1789), kisgyermekként meghalt. Lipót János József herceg (1790–1851), Salerno hercege, aki 1816 -ban unokahúgát, Mária Klementina főhercegnőt (1798–1881), I. Ferenc császár leányát vette feleségül. Albert Fülöp Maria herceg (1792–1798), gyermekként meghalt. Mária Erzsébet Terézia hercegnő (1793–1801), gyermekként meghalt. Feleségének halála után, 1814. november 27-én Ferdinánd király ismét megnősült. Morganatikus házasságot kötött Lucia Migliaccióval, Floridia hercegnőjével (1770–1826), III. Benedetto Grifeónak, Partanna hercegének özvegyével. Gyermekeik nem születtek. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Ferdinand I. (Sizilien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Tanconville Tanconville település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 115 fő (2015). Tanconville Hattigny, Bertrambois, Cirey-sur-Vezouze és Frémonville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tiszajenő Tiszajenő község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában. Fekvése Szolnoktól dél-délnyugatra, 23 km-re fekszik, a Tisza jobb partján. Északra fekszik tőle: Tiszavárkony Délre fekszik tőle: Tiszakécske Nyugatra fekszik tőle: Jászkarajenő Keletre fekszik tőle: Vezseny Megközelítése Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kiskunfélegyháza vonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása (Tiszajenő-Vezseny) és egy megállóhelye (Tiszajenő alsó) van. A vasútállomás Tiszajenő-alsó és Tiszavárkony között található Története Tiszajenő 1954-ben alakult önálló községgé Vezseny és Jászkarajenő határából. Pest megye ezzel veszítette el végleg az 1950-es megyerendezés során néhány kilométernyire zsugorodott Tisza-partját. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Innen ered a Mira Gyógyvíz és itt is palackozzák. Szaúdi gazella A szaúdi gazella (Gazella saudiya) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó kihalt faj. Eredetileg a dorkászgazella (Gazella dorcas) alfajaként írták le, de későbbi genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy közeli rokonságuk ellenére különálló fajról van szó. Leírása Hajdan Kuvaittól és Iraktól Szaúd-Arábián át egészen a jemeni határvidékig elterjedt, a legtöbb példányt Szaúd-Arábia nyugati részén látták. Nyílt, akáciával (Acacia sp.) borított kavicsos vagy homokos pusztaságok lakója volt, magányosan vagy legfeljebb 20 egyedből álló csapatokban élt. Megjelenése a dorkászgazelláéhoz hasonlított, bár lábai rövidebbek, színe pedig világosabb volt. A gazellának nem volt orrfoltja, pofacsíkjai sárgásfehérek, fülei sárgásbarnák voltak. Far- és oldalcsíkjai nagyon halványak voltak vagy hiányoztak. Kipusztulása Az 1980-as évektől kezdve kihaltnak tekintették a vadonban, de úgy vélték, az Arab-félsziget állatkertjeiben és magángyűjteményeiben még élnek példányai – ezekről azonban utóbb bebizonyosodott, hogy más fajok képviselői vagy hibridjei. Kipusztulásának oka a túlzott vadászat. A londoni Museum of Natural History őrzi néhány kiszárított bőrét. Dubrovnik óvárosa Dubrovnik óvárosa, vagy hivatalos megnevezéssel Dubrovnik városának történelmi központja a horvátországi Dubrovnik városának 1979 óta UNESCO világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne. A Belváros A Főbb intézmények A polgárváros építészete A hercegi udvar / Knežev dvor valamikor a Raguzai Köztársaság központja, ma múzeum. A Sponza-palota/ Palača Divona tj. Sponza (ul. Polača 9-11), amely gótikus-reneszánsz stílusban épült. Itt korábban bank és pénzverde volt. Skočibuha-palota/ Palača Skočibuha (Restićeva 1), Stay-palota/ Palača Stay (Između Polača utca 9–11.)– 1991-ben megsérült Isusović-Braichi-palota/ Palača Isusović-Braichi (Prijeko 24) , Ranjina-palota / Palača Ranjina (braće Andrijića utca 10.)– gótikus-reneszánsz palota a 15. századból. Sorgo-palota / Palača Sorkočević (Držićeva poljana 3.)– 17. század végén építették. Pozza-palota / Palača Pucić (Od puča 1)– Barokk palota a 17. századból, ma luxushotel. Trifoni-Giorgi-palota/ Palača Trifoni-Đorđić (Od puča 17, Široka 5) Városi harangtorony vagy óratorony / Gradski zvonik– először 1444-ben építették. A ma is látható tornyot 1929-ben emelték. Harangja eredeti, 2 tonnás. Magtár és arzenál / žitnicom i arsenalom Kase hullámtörő / Valobran Kaše a régi kikötőnél Honfoglaló (kvízműsor) A Honfoglaló a Duna egyik vetélkedője. 2017. december 25-én indult, alapjául az azonos nevű internetes kvízjáték szolgált. Műsorvezetője Szente Vajk. A játék menete a műsor indulásakor A játék alapja a 19 megyére osztott Magyarország-térkép, melyen a versenyzők elfoglalják, megszerzik, megtartják, vagy épp elveszítik területeiket úgy, hogy a feltett kérdésekre adott válaszaikkal adnak számot tudásukról és merészségükről. Aki a legtöbbet tudja, aki a legbátrabban tippel, az foglalja el a legtöbb területet, így ő nyeri, nyerheti a legtöbb pénzt is. A játék bajnokságként kerül megrendezésre. Minden napi adásban egy partira kerül sor, a parti nyertese a napi bajnok. Egy adáshéten így 5 napi bajnok születik, három hét elteltével 15 napi bajnok számára következik a bajnokok hete, amely kiemelt nyereményekkel kecsegtet – következésképpen teljesítése nehezebb. A bajnokok hetén eldől, hogy ki a hónap bajnoka. Az alapjátékokban a nap bajnoka végső pontszámának százszorosát viheti haza forintban (néhány százezer forint), a második helyezettnél a szorzó már csak tíz (néhány tízezer forint), míg a napi játék vesztese csak a pontszámának megfelelő összeget kaphatja (néhány ezer forint). A bajnokok hetén azonban már ezres szorzóval, milliókért folyik a küzdelem, és a nagyok játékában a második és a harmadik helyen végző játékos üres kézzel távozik. A játékosok kétféle feladványtípussal mérik össze tudásukat: feleletválasztós, illetve tippelős kérdésekkel. A kérdések az általános tudásra, műveltségre, tájékozottságra épülnek, többségében magyar tematikával. A feleletválasztósoknál a kérdéshez 4 válaszopció tartozik, a kérdés elhangzása után 12 másodperc áll a játékosok rendelkezésére a válasz kiválasztásához. Nem számít a gyorsaság, csak az, hogy 12 másodpercen belül kerüljön megjelölésre a válasz. Idő előtt vagy időn túl a válasz érvénytelen. A tippelős kérdéseknél nincs feleletválasztási lehetőség, minden kérdés megválaszolására annak felolvasása után maximum 12 másodperc áll rendelkezésre, de a lényeg a gyorsaság: aki a leggyorsabban adja meg a helyes választ és/vagy a legközelebb jár a helyes megfejtéshez, tehát a legkisebb eltéréssel válaszol, azé a pont. A válasz értelemszerűen mindig egy szám. Idő előtt vagy időn túl a válasz érvénytelen. Várfoglalás A térképen három várterület véletlenszerűen kerül kiválasztásra, ezen megyék mindegyikén felépül egy-egy vár felségjelzés nélkül. Egyetlen tippelős kérdéssel dől el, hogy a játékosok milyen sorrendben választhatnak várat a három közül. A legjobb tippelő választ elsőnek, a második már csak két vár között dönthet, míg a leggyengébben/leglassabban tippelő játékosé a maradék. Ez alapvetően befolyásolhatja a stratégiát, a központi terület/vár 1000 pontot ér mindenki számára. Mivel a játékosok már saját színük szerint állnak a stúdióban (tudjuk, ki a kék, a zöld, illetve a piros), az általuk elfoglalásra kerülő várak felveszik a játékosok színeit, és a továbbiakban elfoglalásra/hódításra kerülő területeik is ezt a színt veszik fel a térképen. Területfoglalás Egy 6 kérdéses sorozatban kerül felosztásra a következő 16 terület. Minden kérdés tippelős, és minden alkalommal a legjobb tippelő 2 területet választhat, a második 1 területet, a harmadik nem jut területhez. A játékosok minden elfoglalt területért 200 pontot kapnak fejenként. Mindig csak saját birodalommal szomszédos terület elfoglalható! (Ha elfogynak a szomszédos területek, szabad a gazda.) Az utolsó terület különös jelentőséggel bír, hiszen itt össze kell csapni egyetlen megyéért. Érdemes annak is gyorsan tippelni, aki esetleg lemaradt a területfoglalás során, mert a 19. szabad megye megszerzésével 300 pontot lehet gyűjteni. Hódítás A játéknak ettől a pillanatától kezdve minden játékos célja az, hogy elhódítson területeket a többi játékostól, és ezzel elvegye az azokért járó pontokat is. Ebben a fázisban 4 kör zajlik, mindegyikben három párbaj során három feleletválasztós kérdés hangzik el, és mindegyik játékosnak módjában áll minden körben támadást kezdeményezni. Innentől kezdve valamennyi játékos rendelkezésére áll egy meghatározott számú segítségkészlet, amelyből bármelyik támadásnál csak egy szabadon választott eszköz vehető igénybe, és mindegyik csak egyszer a játék során. A négy segítségtípus: témakörválasztás: a kihívó 10 előre megadott témakörből választhat, hogy melyikből kéri a soron következő támadás kérdéseit, a feleletválasztósat és a tippelőset is; időkorlát: időbeli hátráltatás, így az ellenfélnek fele annyi gondolkodási ideje van feleletválasztós és a tippelős kérdésnél is, tehát mindössze maximum 6 másodperc; csak tipp: feleletválasztós kérdés kihagyása; ágyúgolyó: a vártámadás folytatása (csak a 4. körben; ára 400 pont). A segítség kiválasztásáról és felhasználásáról mindenki csak akkor dönthet, amikor kihívó pozícióba kerül. A segítségek beosztása ezen szabályok mentén a játékosok számára tetszőleges. A támadás elején a kihívó megnevezi, hogy melyik játékost akarja kihívni, melyik terület birtoklásáért. Egyidejűleg esetleges segítség felhasználásáról is nyilatkozik. Aki eltalálja a feleletválasztós kérdésre a helyes választ, az nyer, amennyiben mindkét játékos a helyes választ jelöli meg, akkor egy tippelős kérdés dönti el a párbajt közöttük. Utóbbiban az nyer, aki vagy eltalálja a pontos választ, vagy közelebb jár a helyes válaszhoz – a gyorsaság csak akkor számít, ha pontosan ugyanazt a választ adta a párbaj mindkét résztvevője. Ha senki sem válaszol jól a feltett alapkérdésre, akkor senki nem nyer pontot, és a játék megy tovább a következő párbajjal. Ha a támadó játékos sikerrel jár, azaz a kihívott játékos elveszíti a párbajt, akkor a támadó játékos 400 pontot szerez, a vesztestől pedig a terület elfoglalásakor érvényes értéke kerül levonásra. A kiszemelt terület gazdát cserél. Amennyiben a megtámadott játékos válaszol jól, vagyis megvédi saját területét, akkor azért 100 ponttal gyarapodik. A területek értéke a hódítás során megváltozik: a harc nélkül szerzett 200 pontos alapértékek megduplázódhatnak menet közben, aki elveszít egy területet, mindig a terület előző pontértékével lesz kevesebbje. (Egy terület 200, 300 vagy 400 pontos lehet, a várral rendelkező pedig marad 1000 pontos.) A hódítás első körében a játékosok csak a birtokukban lévő területekkel szomszédos területeket támadhatnak meg. A kihívás sorrendje: piros játékos, kék játékos, zöld játékos. A második körben már bármely területet meg lehet támadni, kivéve a kihívott 3 tornyú várral rendelkező megyéjét. Egyebekben ennek a körnek a szabályai és pontozása megfelel az első kör szabályainak. A kihívás sorrendje: kék játékos, zöld játékos, piros játékos. A harmadik körben már várat is lehet támadni, de csak akkor, ha az a kihívóéval szomszédos területen áll. A kihívás sorrendje: zöld játékos, piros játékos, kék játékos. Vár támadásakor minimum 3 kérdésre kell egymás után sikeresen válaszolnia a kihívónak, így tudja egyenként ledönteni a vártornyokat. Minden torony megtámadásához egyenként igénybe vehető segítség (amennyiben még van), mivel ezek külön támadásoknak minősülnek. A kérdések éppúgy feleletválasztósak, illetve döntetlen esetén tippelősek, mint eddig is a csata folyamán. Ha a támadó ledöntötte ellenfele mindhárom tornyát, akkor nemcsak a bázisterületet nyerte meg, hanem egyszersmind elfoglalta a kihívott minden területét, elnyerve annak összes pontját – és ezzel kizárva ellenfelét a további játékból. Ebben az esetben az utolsó hódítási körök két-két párbajjal folytatódnak. A negyedik körre ugyanezek a szabályok érvényesek, azzal a különbséggel, hogy ezúttal akkor is támadható az ellenfél vára, ha az nem a támadóéval szomszédos területen áll. (A pontozási szabályok ugyanazok, mint korábban.) A kihívás sorrendje itt nem meghatározott: az eredmények sorrendjében történik, tehát mindhárom játékos úgy kerül kihívó szerepbe, amilyen a helyezése a 4. hódítási kör megkezdése előtt. Pontegyenlőség esetén az eredeti várfoglalás sorrendje dönt – vagyis itt ismét stratégiai előnyhöz juthat, aki a legjobban helyezkedhetett jó tippje okán a játék kezdetén. Kizárólag ebben a körben vártámadáshoz extra segítségként vásárolható ágyúgolyó: ha a támadó sikertelen, és elbukik az egyik vártoronynál, 400 pontért újabb lehetőséget vásárolhat a vár bevételének folytatására. Csak 1 darab ágyúgolyót vásárolhat egy játékos a támadáshoz! Kizárólag az ágyúgolyó opció összevonható egy kincstári segítséggel, ha az még rendelkezésre áll. A játék nyertese az, aki a játék végére a legtöbb pontot gyűjtötte – akár úgy, hogy kiejtette ellenfelét vagy ellenfeleit, akár úgy, hogy jó védekezéssel a legtöbb jó választ adta. A parti végén az összegyűjtött pontokat pénznyereménnyé váltják át: az első helyezett végső pontszámának százszorosát, a második pontszámának tízszeresét, a harmadik pedig pontszáma értékét kapja meg forintban. Ha a játék végén két játékosnak (vagy akár mindháromnak) ugyanannyi pontja gyűlt össze, akkor a végeredményt egy végső tippelős kérdéssel (szétlövés) döntik el: ennek során a leggyorsabban jól válaszoló és/vagy a helyes válaszhoz legközelebb tippelő nyer, újabb 50 pontot gyűjtve addigi nyereményéhez, a második pedig 25 pontot kap – az esetleges harmadik nem kap pontot. A bajnokok hete A bajnokok játékában nehezítések, kiemelt nyeremények biztosítják a fordulatokat. Így a legjobbak már csak kockáztatással, erős stratégiával, bátorsággal és igazán nagy tudással csatározhatnak egymással, egymáshoz méltóan. 1. Az alapjátékkal ellentétben a bajnokok hetén minden játszmában csakis a győztes távozhat pénznyereménnyel, méghozzá összegyűjtött pontszámának ezerszeresének megfelelő összeggel, vagyis több millió forinttal. 2. Az alapjátékban ismert segítségek itt nem állnak a játékosok rendelkezésére, csak ágyúgolyót vásárolhatnak. Egyetlen esély arra, hogy valaki mentőövet szerezzen, ha eredeti játékában nem használta el őket. Tehát ez az egyetlen taktikai elem, amivel már az első játékban készülhetnek a játékosok egy bajnoki rangadóra, mivel a megmaradt segítségek áthozhatók. Érdemes kezdettől fogva mérlegelni, hogy valaki tartalékol-e egy bizonytalan győzelemmel megszerezhető újabb esélyre, vagy maximálisan kijátssza a lehetőségeit az első játékban. 3. Természetesen nehezebbek maguk a feladványok is. Szabályváltozások 2018. március 2018. március 26-tól a játék szabályai részben megváltoztak. A játék korai szakaszában (az 1. hódítási körtől) is lehetségessé vált a vártámadás. A vártámadás elleni sikeres védekezésért 200 pontos bónuszt lehet kapni. A válaszadási idő 12 másodpercről 10 másodpercre rövidült. (Értelemszerűen időkorlát esetén 6 helyett 5 másodperc áll rendelkezésre.) Lehetőség nyílt a torony-visszaépítésre is, a "csak tipp" segítség helyett. Egy torony visszaépítéséhez egy feleletválasztós kérdésre kell helyesen válaszolni. Ezt addig lehet ismételni, míg a játékos hibázik, vagy minden tornyát visszaépíti. A visszaépített tornyokért nem jár pont. A segítségek csak a hódítás 2., vártámadás esetén csak a 3. körétől elérhetők. A játékosok nyereményei is megváltoztak. A rendes adásokban ötszázezer, a bajnokok hetén kétmillió forint a győztes nyereménye, míg a második és harmadik helyezettek nem kapnak jutalmat. A játékban innentől a nézők is részt vehetnek. Ehhez egy telefonos alkalmazást kell letölteni, amelyben a játékban megjelenő feleletválasztós kérdésekre lehet válaszolni. A válaszokat be lehet küldeni a napi, illetve heti nyereménysorsolásra is. "Szuperrangadó" A 2018-as labdarúgó-világbajnokság idején tartják az úgynevezett "szuperrangadót", amin a Bajnokok Heteinek 27 legjobb játékosa vesz részt. 13 adáson keresztül egyenes kiesésben küzdenek a legjobbak legjobbjai a 30 millió forintos fődíjért. Egyelőre ismeretlen, hogy ez csak az 1. évadot fogja-e lezárni, vagy minden évad egy szuperrangadóval végződik majd. Különkiadások 2017. december 25-29. – Hírességek: a műsor bemutatása (résztvevők: Harsányi Levente , Badár Sándor , Nacsa Olivér , Gangl Edina , Baji Balázs , Mikler Roland , Karafiáth Orsolya , Náray Erika , Szulák Andrea , Rátonyi Krisztina , Csőre Gábor , Bősze Ádám, Fehérvári Gábor Alfréd , Wolf Kati , Vecsei H. Miklós ) 2018. május 27. - Gyereknapi adás gyerekekkel 2018. június 29. - Focis különkiadás a 2018-as labdarúgó-világbajnokság alkalmából (résztvevők: Lipcsei Betta , Harsányi Levente , Nacsa Olivér ) Karcagi Nagykun Református Gimnázium Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium A Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium Karcag egyik iskolája. Az iskola története 1676-ban kért rektort a karcagi református gyülekezet a debreceni kollégiumtól. Kezdetben az oktatás a latin ismeretanyagra épült. A 19. század közepén Karcagon is a nemzeti nevelés vált hangsúlyossá. A század vége felé megkezdődött az oktatás az algimnáziumi osztályokban. A Nagykunság meghatározó oktatási intézményévé a 20. század elején vált, amikor is nyolcosztályos gimnázium lett, és az érettségiztetés jogát is elnyerte. Tanulói közül olyan hírességek kerültek ki, mint Györffy István etnográfus és Németh Gyula turkológus.1948-ban államosították, majd 1950-ben vette fel a nagy székely ágyúöntő, Gábor Áron nevét. 1968-ban indult meg az egészségügyi oktatás, az itt képzett ápolónők elsősorban a helyi kórházban találtak munkahelyet. A képzési szerkezet 1998-ban változott, amikor világbanki modell alapján működő humán szakközépiskolai oktatás indult meg. A 2009. esztendő elhozta a Református Egyház számára a gimnázium újraindításának lehetőségét. Évezredes keresztyén szellemiségben, de mégis napról napra megújulva szólítja meg a ma ifjúságát, és szolgálatát értük végzi. Az iskola célja, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztény emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és továbbadni. Az iskola igazgatói a 19. századtól Bede Lajos 1858- ? Kovács István 1861- ? Faragó János 1890-95 Simon Géza 1895-96 Horváth Ferenc 1896-1928 Bujk Béla 1928 Dr. Gaál László 1928-49 Schwirián László 1945 mb. igazgató Szász Béla 1945 mb. igazgató Kónya István 1949-52 Kresznerics Gyula 1952-55 Dr. Gyergyói János 1955-57 Papp István 1957-63 Varga József 1963-73 Kurucz János 1973-81 Szalainé Kegyes Margit 1981-91 Katona Mihály 1991-92 Löki Lászlóné 1992-96 Juhászné Zsadányi Erzsébet 1996-2009 Kirsch Attila 2009 Juhászné Zsadányi Erzsébet 2009- Az intézmény jelene Szakmai struktúra Az intézményben gimnáziumi és szakközépiskolai képzés folyik. Kiemelt figyelmet fordítanak az angol nyelv és a természettudományok oktatására. Emelt szintű angol nyelvi, emelt szintű természettudományi és általános tantervű csoportban tanulnak diákok. Jól felszerelt nyelvi laborok, számítástechnikai szaktantermek vannak. Több éve alkalmaznak angol és német nyelvű lektort. Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokat szerveznek. Humán egészségügyi szakközépiskolai osztály is van. Itt pályaorientációs, önismereti és az egészségügyi, szociális képzés felé orientáló és alapozó foglalkozásokkal segítik eldönteni a tanuló későbbi pályaválasztását. Egészségügyi és szociális képzést is végeznek. A kollégiumi épületben nyugodt, kiegyensúlyozott környezet várja a jelentkezőket. Kiemelkedően gazdag (39.000 db) könyvtári állományuk több muzeális értékkel bír. Sportolási lehetőséggel (tornaterem, kondicionálószoba, sportpálya) is élhetnek a diákok, amely segíti a szabadidő hasznos eltöltését. Az iskola nagy figyelmet fordít a hagyományok ápolására. Minden év október első szombatján Öregdiák Találkozót szerveznek. A könyvtár múltja és jelene A múlt Régi évkönyvben, az 1880-as évkönyvek egyikében olvashatjuk ezt a máig érvényes gondolatot. Az iskola alapításának éve 1676, s ehhez az évszámhoz kapcsolódik a könyvtár alapítása is. Története elválaszthatatlan az iskola történetétől. A kezdetekben kevés kötetből álló, de igen gazdag ismeretanyaggal rendelkezett, követve a debreceni Református Kollégium, az anyaiskola hagyományait. Íratlan szabály volt, hogy a karcagi iskola európai egyetemekre elkerült tanárai, diákjai egy-egy könyvvel tértek haza, s azt a könyvtárnak adományozták. Az állomány bizonyítottan legrégebbi, s ezért egyik legértékesebb darabja Thukydidész krónikája a peloponnészoszi háborúról. Latin nyelvű kötet, a kiadás éve 1528. Ennek a régi könyvnek minden lapja olvasható, bár néhány oldalon sérült. Muzeális értékű könyvtári anyaguk egyik legszebb darabja Bonfini latin nyelvű krónikája a magyarokról, amely 1606-ban, Hannoverben került kiadásra. Könyvtártörténeti szempontból ritkaságnak tekinthető Rotterdami Erasmus Epistolae című munkája, leveleinek gyűjteménye. Werbőczy István latin nyelvű Decretum-a régi könyvek közül azon kevesek egyike, amelyet restauráltak. Őrzik az első magyar regény 1788-as pozsonyi kiadását, amelynek írója Dugonics András, címe Etelka, egy igen ritka magyar kis-aszszony... A mű érdekessége, hogy második kötetének 384. oldalán olvasható a Kun Miatyánk. A művek, témák sokfélesége jellemezte a gimnáziumi könyvtárat a következő évszázadokban is. A jelen A hagyományos passzív gyűjtő- és tárolóhelyből egyre inkább munkáltató, információs központtá vált. Ma már jelentős technikai állomány is biztosítja az igények kielégítését. Az olvasóteremben két tanulói munkaállomás (lézernyomtató, szkenner), valamint a könyvtári munkát segítő számítógép áll rendelkezésre. Mind a három gépen biztosított az Internet-hozzáférés is. A könyvtárban lehetőség van televízió, videomagnó, lemezjátszó, CD-lejátszó használatára, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló hang- és képanyag igényes használatát. Bár az állomány döntő része ma is könyv, 35 ezer kötet, folyamatosan gyarapodik modern információhordozó anyaguk is. Az oktató, nevelő munkát segítő, értékes állománnyal rendelkező könyvtáruk van, amely igyekszik megfelelni minden tekintetben az új kihívásoknak. Nagyon fontos feladatuk az is, hogy féltő gonddal őrizzék régi értékeiket, ápolják hagyományaikat. A könyvtárban megtalálhatjátok kedvenc olvasmányaitokat, a kötelező olvasmányokat, szakkönyveket és lexikonokat is. Jean Tristan de Valois Jean Tristan de Valois (Damietta, 1250. április 8. – Tunisz, 1270. augusztus 3.) Nevers és Valois grófja, IX. (Szent) Lajos francia király és Provence-i Margit kedvenc gyermeke volt a krónikások szerint. Szülővárosáról Jean de Damiette-nek is nevezték. A tragikusan rövid életű Jean muszlim földön született és halt meg. 1250-ben akkor jött világra, amikor az egyiptomiak foglyul ejtették atyját és a VII. keresztes hadjáratra indult európai sereg nagy részét. A sereg vezetése a terhes Margit királynéra maradt, aki viszont kijelentette, hogy inkább meghal gyermekével együtt, mint hogy pogány kézre kerüljön. Erre nem is került sor, de az izgalmakra való tekintettel a gyermek a Tristan nevet is megkapta a keresztségben. A királyi család 1254-ben tért haza a Szentföldről. Szent Lajos 1256-ban jegyezte el Tristant Yolande de Bourgogne-nyal, Nevers grófnőjével, így az 1265-ös házasságukkal a tartomány ura lett. Apanázsként 1268-ban kapta meg Valois-t. 1270-ben csatlakozott atyja második, szintén negatív kimenetelű keresztes háborújához, amelyet Tuniszba vezetett Musztanszír emír ellen. Jean Tristan a táborban terjengő vérhasjárvány áldozata lett, nem sokkal atyja halála előtt veszett oda. Valois visszaszállt a koronára, Nevers-t pedig Yolande új férje, Robert de Dampierre kapta meg 1272-ben. Allery Allery település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 801 fő (2015). Allery Wiry-au-Mont, Airaines, Hallencourt, Heucourt-Croquoison, Mérélessart, Métigny és Vergies községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Isometrus maculatus Az Isometrus maculatus a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a skorpiók (Scorpiones) rendjébe, ezen belül a Buthidae családjába tartozó faj. Előfordulása Az Isometrus maculatus a Föld számos trópusi részén megtalálható; egyes helyekre, mint például Hawaiira az ember betelepítette. Az új élőhelyein kártékony inváziós fajnak számít. Megjelenése Az állat 45-60 milliméter hosszú. A színezete világos sárgásbarna; néhol foltozottsággal. Életmódja A meleg éghajlatokat kedveli, és főleg éjszaka tevékeny. Táplálékai között rovarok, pókok, ikerszelvényesek és kisebb rágcsálók szerepelnek. A kannibalizmust sem veti el. Általában 3-5 évig él. Kubai amatőr ökölvívók listája Kubai amatőr ökölvívók listája Andrés Aldama Lorenzo Aragon Armenteros Roberto Balado Yan Barthelemí Joel Casamayor Yudel Johnson Cedeno Emilio Correa Alfredo Duvergel Angel Espinosa Yuriorkis Gamboa Ramón Garbey Rolando Garbey José Gómez Jorge Gutiérrez Ariel Hernández Jorge Hernández Juan Hernández Sierra Yoan Pablo Hernández Ángel Herrera Adolfo Horta Mario Kindelán Erislandi Lara Juan Carlos Lemus Diógenes Luna Rogelio Marcelo Armando Martínez Arnaldo Mesa Michel Lopez Nuñez Guillermo Rigondeaux Maikro Romero Pablo Romero Félix Savón Odlanier Solís Sixto Soria Teófilo Stevenson Yordenis Ugas Héctor Vinent 10-es villamos (Budapest) A budapesti 10-es jelzésű villamos Rákospalota, Kossuth utca és Újpest, Megyeri csárda között közlekedett. A járatot a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Története A Király utcai 10-es villamos (1906–1949) A Budapesti Villamos Városi Vasút 1891. július 22-én adta a forgalomnak a belvárost Zuglóval összekötő viszonylatának első szakaszát, mely ekkor még csak a Városligettől a Lövölde téren át Király utca és a Nagykörút kereszteződéséig közlekedett. (A vágányok a körutat keresztezve a Zeneakadémia épülete előtt értek véget.) 1893. augusztus 5-én indult meg a forgalom az Andrássy útig meghosszabbított szakaszon, ekkortól a Nagykörutat keresztező villamosok a terézvárosi templom előtt a Nagymező utcába fordultak. 1906. november 6-án készült el a harmadik szakasz. Ettől az időponttól kezdve működött az előzetes terveket tekintve teljes kiépítésű járat a Városliget és a Szabadság tér között a Király és a Nagymező utcákon át. A viszonylatszámok bevezetésével 1910-ben a 10-es jelzést kapta. 1914-ben már a BVVV második legforgalmasabb villamosvonala volt, évi ötmillió fős utasforgalommal. 1926-ban, az Akadémia utcai vonal kiépültével útvonala módosult, a Nádor utca helyett a Széchenyi utcán és az Akadémia utcán át érte el az Országház teret és innen a Báthory utcát. 1928-ban a városligeti végállomását a Podmaniczky utcához helyezték át. 1932. július 18-án útvonala a Hold utcáig rövidült. 1932. szeptember 24-étől a városligeti végállomását ismét áthelyezték. 1942. május 4-én a vonalon forgalomba álltak a sínautóbuszok is, a gumiköpeny- és üzemanyaghiány miatti kényszermegoldásként. 1946. február 13-án újraindult a járat a Kossuth tér – Keleti pályaudvar útvonalon, majd nem sokkal később az eredeti útvonalnak megfelelően a Városliget és a Kossuth tér között. 1949. december 11-én a 70-es trolibusz építésének kezdete miatt megszűnt, a troli átadásáig (december 21-ig) pótlóbusz közlekedett helyette. Az újpesti 10-es villamos (1950–1985) Rögtön a Király utcai 10-es viszonylat megszűnését követő évben, 1950-ben már Újpesten tűnt fel a 10-es villamos: az Újpest, Víztorony – Újpest, Fóti út útvonalon közlekedő viszonylat kapta meg a szabaddá vált járatszámot. 1954. szeptember 6-án a Megyeri csárdáig hosszabbították, majd 1955 április 1-jén elindult a 10A (Rákospalota, Kossuth utca – Újpest, Fóti út) jelzésű betétjárata. 1960-ban újabb betétjáratot kapott, amely 10B jelzéssel az Egyesült Izzó és Újpest, Víztorony között közlekedett, majd 1961-ben megszűnt. Ugyanebben az évben, június 4-én a 10A helyett elindult az R villamosjárat, mely csak csúcsidőben járt. Két hónappal később, augusztus 21-én újraindult a 10A, ekkor már csak Újpest Víztorony és Újpest, Fóti út között közlekedett. 1971-ben a 10A-t is megszüntették, majd az Árpád úti felüljáró átadása után újraindították, az alapjárattal együtt meghosszabbítva Rákospalota, Kossuth utcáig. 1977. október 10-én az Árpád úti vágányépítés miatt a 10-es és a 10A villamos megszűnt. November 15-én újraindult a Megyeri csárda és a Nyugati pályaudvar között. December 20-ától ismét Rákospalotáról indult és ugyanekkor újraindult a 10A villamos is a Kossuth utca és a Fóti út között. A betétjáratot 1980. december 31-én megszüntették, majd 1982. május 3-án a 3-as és az 55-ös villamos megszűnése miatt újraindították. 1984. augusztus 31-én megszűnt a 10A betétjárat, majd 1985. május 31-én a 10-es villamos is. Szerepét a 104-es busz vette át. I. Ferenc leszboszi uralkodó I. Ferenc leszboszi uralkodó szül. Francesco Gattilusio (megh.: Mitilíni, 1384. augusztus 6.) genovai származású kalóz, Leszbosz szigetének első szuverén uralkodója, a Gattilusi-dinasztija alapítója. Élete Testvére Niccolò Gattilusio volt, akit később társuralkodónak tett meg és Enosz városa fölé helyezte. Szüleik neve nem ismert, csak annyi valószínűsíthető róluk, hogy édesanyjuk a genovai Doria nemesi családból eredt. A testvérek kalóznak álltak és 1354-ben kikötöttek Tenedosz szigetén, ahol V. János császár rezidenciája is állt. Ebben az időben a Bizánci Birodalomban polgárháború dúlt, VI. János viaskodott a trónért Kantakuzénosz Jánossal. János és Francesco szövetséget kötöttek egymással Kantakuzénosz ellen, amelynek jegyében a császár Mária nevű húgát Francescónak ígérte. 1354. decemberében Francesco és Niccolò vezette flotta közeledett Konstantinápoly felé. Cselt alkalmazva úgy tettek, mintha hajóik hajótörést szenvedtek volna és rakományuk megmentése érdekében a konstantinápolyi helyőrség segítségét kérték, melyért cserébe a rakományból ígértek egy részt. A haszon reményében a helyőrség katonái megnyitották előttük az utat, így Gattilusio ötszáz genovai fegyverese be tudott hatolni a városba, a falakat ellenőrzésük alá vonták és a zavart kihasználva János katonái be tudtak vonulni Konstantinápolyba. Kantakuzénosz lemondott a trónjáról december 4-én és kolostorba vonult. Leszbosz élén A győzelem után sor került Francesco és Mária mennyegzőjére. Francesco sikere további jutalmaként arkhóni címet nyert és a császár Leszbosz szigetét adományozta neki, ahol széles körű autonómiával bírt. János császár hatalma azonban annyira gyenge volt, hogy Ferenc tulajdonképpen nem függött tőle, sőt hatalma a következő években egyre csak nőtt, rátéve a kezét más szigetekre is. A székhelye Mitilíni erődjében volt, a környező vizek kereskedelmét ő tartotta kézben és Genovával kereskedett elsősorban, amely nagy hasznot hajtott neki. 1366-ban szövetséget kötött Nagy Lajos magyar királlyal és VI. Amádé savoyai gróffal az oszmán-törökök és Bulgária ellen. I. Murád szultántól elfoglalta Gallipolit is. 1369-ben elkísérte sógorát, János császárt Demetriosz Kidonész teológussal Rómába V. Orbán pápához, hogy a török ellen segítséget kérjenek, s megpróbálják egyesíteni a keleti és nyugati egyházát, de ez utóbbi közvetítés sikertelen maradt. Halála 1384. augusztus 6-án súlyos földrengés rázta meg Leszbosz szigetét. Ő, felesége és két fia Andronikosz és Dominik meghalt a katasztrófában. Harmadik fia, Jakab viszont átvészelte a földrengést és Kidonész közreműködésének is köszönhetően a család uralma fennmaradt a szigeten, Jakabból pedig II. Ferenc néven szintén leszboszi uralkodó lett. Felsőesztergály Felsőesztergály (szlovákul: Horné Strháre) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Fekvése Nagykürtöstől 7 km-re északra, az Öreg-patak partján fekszik. Története 1243-ban "Estergur", "Vztugar" alakban említik először, a középkorban többnyire királyi birtok volt, Hont várának uradalmához tartozott. Később a Kacsics nemzetségé, majd 1327-től a Szécsényieké. 1554 és 1594 között a hódoltsághoz tartozott. A 17. századtól a Zichyek divényi és a Balassák kékkői uradalmának része volt. 1828-ban 127 házában 964 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból, gyümölcstermesztésből, szőlőtermesztésből, méhészetből éltek. Vályi András szerint "Alsó, és Felső Esztergály, Dolne, Horne Sztrehani. Tót faluk Nógrád Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és Gróf Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Kis Zellőhöz egy, és 1/4. mértföldnyire, határjájai, ’s borai is középszerűek, tulajdonságaira nézve ollyanok, mint Alsó Tóld, második Osztálybéliek." Fényes Elek szerint "Felső-Esztergály, Nógrád m. tót falu, egy völgyben: 267 kath., 698 evang. lak., kik közt sok kerékgyártó, szekrény- és seprű-készitő találtatik. Hajdan nevezetes mezőváros volt, s vár is ékesitette. F. u. b. Balassa; gr. Zichy az idősb. Ut. p. Balassa-Gyarmat." A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. Népessége 1880-ban 696 lakosából 672 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt. 1890-ben 688 lakosából 677 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 678 lakosából 646 szlovák és 18 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 621 lakosából 584 szlovák és 21 magyar anyanyelvű volt. 1921-ben 593 lakosából 588 csehszlovák és 2 magyar volt. 1930-ban 510 lakosából 485 csehszlovák volt. 1991-ben 208 lakosa mind szlovák volt. 2001-ben 221 lakosából 215 szlovák volt. 2011-ben 255 lakosából 239 szlovák és 2 magyar. Nevezetességei Evangélikus temploma 1791 -ben épült. Római katolikus temploma is a 18. század második felében épült, 1879 -ben átépítették. Híres emberek Itt született 1856 . január 19-én Hummer Nándor történész, pedagógus, 1886 -tól 1900 -ig a Szent István Társulat titkára. Erpužice Erpužice település Csehországban, Tachovi járásban. Erpužice Stříbro, Trpísty, Kšice, Únehle, Čerňovice és Pňovany településekkel határos. Lakosainak száma 337 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Tandzsúr Tandzsúr (Wylie: bstan 'gyur, angolos átírásban: Tangyur/Tanjur, „Lefordított tanítások”, vagy „Értekezések fordítása”) a tibeti buddhista kánon második része, amely elsősorban kiegészítéseket és megjegyzéseket(sásztrákat) tartalmaz az első részhez, a Kandzsúrhoz, amely történelmi Buddha tanításait foglalja egységbe. Néhány rész az abhidharmára (filozófiai és pszichológiai vizsgálódások) és a vinájára (a gyülekezeti közösség viselkedési szabályai) vonatkozó kommentárokat tartalmaz, valamint a madhjamika és vidzsnanávada tanításokhoz tartalmaz kiegészítéseket, de nem minden esetben feleltethetők meg a Tandzsúr szövegei a Kandzsúr vonatkozó fejezeteinek. Összességében hiteles kiegészítésnek tartják, amelyek közül azonban néhány nem is buddhista jellegű. A vonatkozó fejezetek logikai, nyelvtani, lexikográfiai betéteket tartalmaznak, felölelik a költészet és dráma, az orvostudomány, a kémia, az asztrológia és a jóslás, a festészet és a szentek életrajzával kapcsolatos kérdéseket. A Tandzsur ezen részeinek beemelése a tibeti kánonba abból a szempontból indokolt, hogy ezek a tudományos segédanyagok a vallás teljesebb, gyakorlati megértését segíthetik. Tartalma Az úgynevezett Peking-féle kiadás alapján részei: Szútrák ("A dicséret himnusza"): 1 kötet; 64 szöveg. Kommentárok a tantrához: 86 kötet; 3055 szöveg. Kommentárok a szútrákhoz; 137 kötet; 567 szöveg. Kötetei: Pradzsnaparamita kommentárok, 16 kötet Mádhjamika tanítások, 29 kötet Jógacsara tanítások, 29 kötet Abhidharma, 8 kötet Vegyes szövegek, 4 kötet Vinája kommentárok, 16 kötet Mesék és drámák, 4 kötet Technikai értekezések, 43 kötet Jakab László (állatorvos) Lippai Jakab László (Törökszentmiklós, 1851. szeptember 22. - ?) állatorvos. Élete Apja Jakab Sándor kisbirtokos volt; állatorvosi tanulmányait 1877-80-ban Budapesten végezte. 1880-81-ben az állattenyésztési, 1881-82-ben a belgyógyászati és 1882-83-ban a sebészeti tanszéknél tanársegéd volt. 1883. augusztus 1-től 1884. július 31-ig a gomboserdődi határszéli belépő állomáson szolgált; 1884. augusztus 1-től mint hatósági állatorvos Kolozsvárt működött. Írásai Cikkei a Veterinariusban (1882. Néhány szó a törvényes főhibák vizsgálatáról, A takonykór és annak vizsgálata, 1883. A ragályos tüdőlob oltása, 1884. Az erdőkór néhány esete, 1885. Hogyan jutnak a ragályos bántalmak nagyobb elterjedésre, Észrevételek a törvényhatósági állatorvosok cz. közleményre, Acsinomycosis hovis, Dermenet sertésnél, (1887. A serczeg üszők hazánkban); a Magyar földben (1885. 12-20. Az állategészségügy); az Erdélyi Gazdában (1886. Szarvasmarháink a kolozsvári állattenyészkiállításon, 1888. A járlatlevelek kiállítása körül követendő eljárások, A kolozsvári állatkiállítás, 1893. A magyar-erdélyi szarvasmarha tenyésztésének ügyei, 1895. Az állatok járványos elvetélése, A hárzsing megdugulása, A méhhüvely és a méh előesése, A XII. tenyészállatvásár Budapesten, Szarvasmarha-kereskedésünk bajai, A védő oltások, Néhány szó a kőbányai sertésvészről, A szarvasmarhák heveny felpuffadása, A víz mint a ragadós betegségek terjesztője, XI. tenyészállatkiállításunk, 1896. Az állati hullák megsemmisítése, Tévedések és igazságok, Tenyészbika vásáraink, Néhány szó az észrevételekre); a Magyar Polgárban (1886. 28. sz. A kolozsvári ménes, 37. sz. Állattenyésztés és takarmányozás, 48. sz. Földmíves iskola Kolozsvárt, 95. sz. Kolozsvár legelőterülete és gulyái, 155. sz. Pasteur védőoltásai, 184., 185. sz. A vidéki kiállítások, 282-284. sz. Szarvasmarha tenyésztésünk és a kolozsvári kiállítás); az Erdélyi Hiradóban (1888. 132-137. sz. Tanulmányi út); az ellenzékben (1888. 208-210. sz. Megfigyelések és észrevételek a kolozsvári tenyészállatkiállításról, 1894. 30. sz. Néhány szó az erdélyrészi lovaregylet alakításához, 209. sz. Állattenyésztésünk és a XI. tenyészállatkiállítás, 255. sz. A tordai bikatelep feloszlatása és lótenyésztésünk jövője, 1896. 52. sz. A székely-keresztúri bikavásár.) Munkái A kolozsvári gazdák tanulmányútja. Kolozsvár, 1888. Útmutató a ragadós állati betegségek elleni védekezésben, U. ott. 1890. (Az erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó vállalata II. 4., 2. kiadás, U. ott. 1892.) Hasznos tudnivalók az állati szülészet köréből. U. ott, 1896. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. Svédország tavainak listája Svédországban több mint 97 500 olyan tó van, amelynek felülete nagyobb 2 acre-nél, azaz 8.100 négyzetméternél. Ez a lista csak a legnagyobb tavakat tartalmazza. ABC szerinti lista Svédország néhány nagyobb tava: Åresjön Bolmen Boren Dellen Glan Hjälmaren Ikesjaure Hornavan Mälaren Mien Roxen Runn Siljan Sommen Sparren Storavan Storsjön Torneträsk Tåkern Vänern Vättern A legmélyebb tavak Hornavan - 228 m Torneträsk - 168 m Vojmsjön - 145 m Stor-Blåsjön - 144 m Stor-Rensjön - 140 m Virihaure - 138 m Kallsjön - 134 m Vastenjaure - 134 m Siljan - 134 m Kultsjön - 130 m A legnagyobb víztérfogatú tavak Vänern - 153 km³. Vättern - 77,6 km³ Torneträsk - 17,1 km³ Mälaren - 14,3 km³ Hornavan - 11,9 km³ Siljan - 8,09 km³ Storsjön - 8,02 km³ Kallsjön - 6,14 km³ Virihaure - 4,43 km³ Storuman - 4,18 km³ Fauna A svéd tavakban és folyókban összesen 52 édesvízi halfaj él. Neuville (Puy-de-Dôme) Neuville település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 376 fő (2015). Neuville Bongheat, Bort-l’Étang, Glaine-Montaigut, Sermentizon és Trézioux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Parti kígyászölyv A parti kígyászölyv (Circaetus fasciolatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába és a kígyászölyvformák (Circaetinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Afrikában Kenya, Mozambik, Szomália, a Dél-afrikai Köztársaság, Tanzánia és Zimbabwe területén honos. víz és a part menti sűrű erdők, mocsarak és az árterek lakója Életmódja Tápláléka főleg kígyókból és gyíkok áll, de eszik rágcsálókat, kétéltűeket, ízeltlábúakat és madarakat is. Béci és Réci A Béci és Réci (eredeti cím: Zack & Quack) 2014-ben indult izraeli–angol–dél-koreai televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelynek alkotója Gili Dolev és Yvette Kaplan. A forgatókönyvet Robert Vargas írta, a zenéjét Mick Cooke szerezte. Az Egyesült Királyságban a Nick Jr. vetíti, Magyarországon a Nickelodeon és a Nick Jr. sugározza, 2016. június 4-étől az M2 is műsorára tűzte. Ismertető A sorozat főszereplője Béci, aki egy 7 éves kisfiú, és mindig kreatívak az ötletei. A kis kacsája Réci, aki segíti a gazdáját, és szereti a kalandot. Szereplők Béci ( Zachary "Zack") – A fekete hajú, barna szemű, narancssárga csíkos ruhás fiú, a sorozat főhőse. Magyar hang: Markovics Tamás Réci ( Quack ) – A kedves kis kacsa, Béci barátja. Kira – A fekete göndör hajú, barna szemű, rózsaszín ruhás lány, Béci segítőtársa. Magyar hang: Lamboni Anna Hop és Skip Bolyhos (Fluffy) – Magyar hang: Fekete Zoltán Pocak (Belly-Up) – Egy zöld béka. Magyar hang: Forgács Gábor Hadley-cella A Hadley-cella egy légköri áramlás elnevezése, amiben az Egyenlítőnél 10–15 km magasságba felszálló meleg légtömegek a sarkok felé áramlanak, majd a szubtropikus, nagynyomású 30°N és 30ºS környékén leszállnak a felszín felé. A felszínen az áramlás következtében passzátszelek alakulnak ki, amik mindkét féltekén nyugat felé fújnak. Következményei a trópusi esők és hurrikánok, valamint a szubtropikus övben kialakuló sivatagok és a magas légkörben lévő futóáramlatok. Az áramlást elsőként George Hadley (1685–1768) fedezte fel 1735-ben, amit később kiegészítettek; tőle a pólusok felé lévők a Ferrel-cella és a Poláris-cella. Működése A légköri keringés oka egyszerűen az, hogy a Föld az Egyenlítő környékén kapja a legtöbb napsugárzást és így hőenergiát. Az áramlás energiát szállít az Egyenlítőtől a sarkok felé. A 30°-os földrajzi szélességtől északra és délre az energiatranszportot ciklonok és anticiklonok végzik, amik viszonylag meleg levegőt szállítanak a sarkok felé, és a felszínen hidegebb levegőt az Egyenlítő felé. A felszálló meleg levegő nedvességet veszít trópusi esők formájában, míg a leszálló száraz légtömegek szárítják a felszínt. Vicsegodszkij Vicsegodszkij (oroszul: Вычегодский) városi jellegű település Oroszország Arhangelszki területén. Közigazgatásilag Kotlasz városi körzethez tartozik. Lakossága: 12 861 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése Az Arhangelszki terület délkeleti részén, Kotlasztól 13 km-re keletre, a Vicsegda torkolata közelében, a folyó bal oldali holtágának partján terül el. Története A település a második világháború idején, a Konosa–Kotlasz–Vorkuta vasútvonal kiépülésekor keletkezett. A nagy járműtelep és járműjavító létesítésére Kotlasznál alkalmasabbnak bizonyult az itteni viszonylag szárazabb terület. Az építkezés 1942-ben kezdődött, ekkor készültek az első barakkok is. A vasútállomás, a járműtelep és maga a település a Gulag rabjainak munkájával épült. Környékén több lágert is létesítettek, a helyi téglagyárban nők dolgoztak. Az állomást, mely elsősorban teherpályaudvarként működik, a túlparti történelmi városról, Szolvicsegodszkról nevezték el; az építése során kialakult helységet pedig 1949-ben hivatalosan Vicsegodszkijnak. Az 1950-es években húzták fel az első téglaépületeket, köztük az első iskolát. A település a vasúttal együtt növekedett. A lakásépítési program részeként paneleket készítő házgyár épült. 1975-ben nagy baromfikeltető és -feldolgozó telep kezdte meg a működést. A település életét meghatározó tényező továbbra is a vasút maradt. Mohay Sándor Mohay Sándor (Marosvásárhely, 1851. június 3. – Budapest, 1905. január 19.) jogi doktor, országgyűlési képviselő, ügyvéd, igazságügyminiszteriumi államtitkár. Élete Erdélyi nemes családból származott. Középiskoláit Gyulafehérvárt, jogi tanulmányait pedig 1873-ban a budapesti egyetemen végezte és ugyanezen évben ügyvédi oklevelet nyert; ez időtől fogva Gyulafehérvárt mint gyakorló ügyvéd működött. 1876-tól az erdélyi püspöki uradalomnak, később a gyulafehérvári római katolikus káptalannak is ügyvédje volt és képviselővé választásáig a gyulafehérvári ügyvédi kamara titkári tisztét viselte. Tagja volt Alsó-Fehérmegye törvényhatósági és közigazgatósági bizottságának sat. 1883-tól 1893-ig az erdélyi római katolikus státusgyűléseken az ügyek előkészítésére kiküldött bizottság előadója, 1889-től pedig a státus-igazgatótanácsának tagja. 1886. januárban a gyulafehérvári kerület egyhangúlag választotta képviselővé és ezután mindig ezen kerületet képviselte. A Szabadelvű Párt soraiban foglalt helyet. Tagja és több ízben előadója volt a mentelmi és összeférhetlenségi bizottságoknak. Jegyzője az igazságügyi bizottságnak és több javaslatnak előadója. Tagja a bányatörvény kodifikációjára kiküldött szakbizottságnak. Élénk részt vett a kormány által bányajogi és erdélyi birtokrendezési kérdésekben, nem különben a büntetőtörvény módosítása és a polgári perrendtartás tervezetének megvitatása céljából összehívott szaktanácskozásokban. 1894-től tagja a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságnak. 1902. február 7-én ő felsége az igazságügyminisztériumhoz államtitkárrá nevezte ki. Cikke a Jogtudományi Közlönyben (1888. Adalékok az italmérési jog természetéhez) sat. Országgyűlési beszédei a Naplókban (1886 óta) vannak. Amietophrynus Az Amietophrynus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó nem. Az ide tartozó fajokat korábban a Bufo nemzetségbe sorolták. Előfordulásuk A nem fajai Észak- és Nyugat-Afrikában honosak. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Amietophrynus asmarae (Tandy, Bogart, Largen & Feener, 1982) Amietophrynus blanfordii ( Boulenger , 1882) Amietophrynus brauni (Nieden, 1911) Amietophrynus buchneri (Peters, 1882) Amietophrynus camerunensis (Parker, 1936) Amietophrynus channingi Barej, Schmitz, Menegon, Hillers, Hinkel, Böhme & Rödel, 2011 Amietophrynus chudeaui (Chabanaud, 1919) Amietophrynus cristiglans (Inger & Menzies, 1961) Amietophrynus danielae (Perret, 1977) Amietophrynus djohongensis (Hulselmans, 1977) Amietophrynus fuliginatus (de Witte, 1932) Amietophrynus funereus (Bocage, 1866) Amietophrynus garmani (Meek, 1897) Amietophrynus gracilipes (Boulenger, 1899) Amietophrynus gutturalis (Power, 1927) Amietophrynus kassasii (Baha El Din, 1993) Amietophrynus kerinyagae (Keith, 1968) Amietophrynus kisoloensis (Loveridge, 1932) Amietophrynus langanoensis (Largen, Tandy & Tandy, 1978) Amietophrynus latifrons ( Boulenger , 1900) Amietophrynus lemairii (Boulenger, 1901) Amietophrynus maculatus (Hallowell, 1854) berbervarangy (Amietophrynus mauritanicus) (Schlegel, 1841) Amietophrynus pantherinus (Smith, 1828) Amietophrynus pardalis (Hewitt, 1935) Amietophrynus perreti (Schiøtz, 1963) Amietophrynus poweri (Hewitt, 1935) Amietophrynus rangeri (Hewitt, 1935) Amietophrynus reesi (Poynton, 1977) Amietophrynus regularis (Reuss, 1833) Amietophrynus steindachneri (Pfeffer, 1893) Amietophrynus superciliaris (Boulenger, 1888) Amietophrynus taiensis (Rödel & Ernst, 2000) Amietophrynus togoensis (Ahl, 1924) Amietophrynus tuberosus (Günther, 1858) Amietophrynus turkanae (Tandy & Feener, 1985) Amietophrynus urunguensis (Loveridge, 1932) Amietophrynus villiersi (Angel, 1940) Amietophrynus vittatus (Boulenger, 1906) Amietophrynus xeros (Tandy, Tandy, Keith & Duff-MacKay, 1976) Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System Az Amietophrynus az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Bécourt Bécourt település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 270 fő (2015). Bécourt Vieil-Moutier, Saint-Martin-Choquel, Senlecques, Zoteux, Bourthes, Courset és Doudeauville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Phormión Phormión (Kr. e. 3. század) görög filozófus A peripatetikus filozófia követője volt, Hannibalt mint valami iskolás gyereket akarta megtanítani a hadi mesterségekre. Neve később jelzővé vált: phormiónésznek nevezték azokat, akik olyasmiről beszéltek, amihez nem értenek. Cicero tesz említést róla. Olomouci kerület Koordináták: é. sz. 49° 43′ 41″, k. h. 17° 08′ 47″49.728055555556, 17.146388888889 Az Olomouci kerület (csehül Olomoucký kraj) közigazgatási egység Csehország keleti részén. Székhelye Olomouc. Lakosainak száma 639 033 fő (2005). Keletről az óramutató járásával megegyező irányba a Morva-sziléziai, a Zlíni, a Dél-morvaországi és a Pardubicei kerület határolja. Északon az Alsó-sziléziai vajdasággal és az Opolei vajdasággal (Lengyelország) szomszédos. Járások 2005. január 1-jétől, a legutóbbi kerülethatár módosítás óta területe 5267 km², melyen 5 járás osztozik: Borsoss Imre Borsoss Imre, családi nevén Borsos (Csongrád, 1883. december 3. – Csongrád, 1967. december 27.) magyar orvos, orvosi szakíró. Életútja Kolozsvárt 1907-ben fejezte be tanulmányait az egyetem orvosi fakultásán. Kieli, párizsi és londoni tanulmányok után Kolozsvárt az ideg- és elmegyógyászati klinika tanársegéde, majd gyakorló orvos Nagyilondán. Népszerű munkát írt a tüdőbaj mészbelégzéssel való gyógyításáról, s megkísérelte egybevetni évtizedes örökléstani megfigyeléseit a társadalomtörténeti tapasztalatokkal (Megfigyelések az ember ivari életéről, szaporodásáról, fejlődéséről, testi és lelki világáról és ezeknek egymásra gyakorolt hatásáról, Kolozsvár, 1928). Tudományos közleményei a villamossági kísérletekről s a rákkutatásról az EME Orvosi Értesítőjében jelentek meg. Emlékiratát családja kéziratban őrzi Csongrádon. Humac (Jelsa) Humac falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 48 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 5, közúton 11 km-re délkeletre, a Hvar sziget középső részén, a szigetet átszelő 116-os út mentén fekszik. Története Hvar szigete már a neolitikumban lakott volt. Az itteni élet nyomai az i. e. 3500 körüli időkig vezetnek vissza, amikor a hvari kultúra virágzott itt. A kultúrát a Grapčeva-barlangban talált leletek alapján azonosították, melyek ma a hvari városi múzeumban találhatók. A barlang Humac határához tartozik, a falutól mindössze 2 km-re délnyugatra, a sziget déli lejtőjén 239 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Humac a 17. századra népesült be. Neve halmot, dombocsát jelent. Vrisnik falu határához tartozott, melynek lakói főként állatokat tartottak és mezőgazdasági munkákat végeztek itt. Házai kőből épültek. A szigettel együtt a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A 20. század elején felépült Szent János és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A 20. század közepétől lakói a szőlőtermesztés mellett a levendula termesztésére tértek át. 1991-től a független Horvátország része. Az 1970-es évek óta nincs állandó lakossága, de egykori lakói és leszármazottaik minden év június 26-án egybegyűlnek a Szent János és Pál fesztiválra, ahol felelevenítik régi hagyományaikat. A településen a nyári turistaszezonban étterem működik. Népesség (1948-ig Vrisnik része volt, 1981-től pedig nincs állandó lakossága.) Nevezetességei A falutól 2 km-re délnyugatra található a nevezetes Grapčeva-barlang. A faluból kiindulva a gyalogúton keresztül közelíthető meg. A mediterrán térségben a barlang az egyik legjelentősebb neolitikumi lelőhely, a hvari kultúra bölcsője. A barlang két nagyobb részből áll. A bejárati folyosó hosszúsága14 méter, szélessége 5 méter. Belül egy nagyobb terem található, mely mintegy 22 méter hosszú és 22 méter széles. Rendkívül gazdag sztalaktit és sztalagmit oszlopokban, melyeket a belső megvilágítás tesz még látványosabbá. A barlang 1964-óta természetvédelmi terület. A település régi kőházai jó állapotban maradtak fenn, a népi építészet egyedülálló alkotásai. A legrégebbi épületek a szakemberek szerint a 13. századból származnak. A horvát kulturális örökség részei. Szent János és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 20. század elején épült, mellette temető található. Egyesületek A "Humac" egyesületet az 1930-as években alapították. Vezetője az itteni egyetlen étterem tulajdonosa Jakov Franičević. Célja a település kulturális és természeti értékeinek, hagyományinak megőrzése, a helyi turizmus fejlesztése. Pápák listája (grafikusan) A következőkben vizuális formában követhető nyomon az egyes pápák uralkodásának ideje, valamint időtartama. A pápák pontifikátusának grafikus megjelenítése A pápák zöld, az ellenpápák pedig piros színnel vannak jelölve. Köztük természetesen vannak átfedések, tehát előfordul, hogy azonos időszakra három pápa is jelölve van párhuzamosan. Ezek közül egy, az úgynevezett hivatalos pápa, kettő pedig ellenpápa, akiket pirossal jelöltünk. Az ellenpápák némiképp problematikussá teszik a pápák pontos számának meghatározását is, hiszen az ellenpápák pontos száma és személye se tisztázott teljes egészében. Az áttekinthetőség kedvéért a listát – az előző pápa uralkodásának végétől, illetve a következő pápa uralkodásának kezdeti évszámától függően körülbelül – 250 évenként tagolva nyolc részre osztottuk. Minden grafikon vízszintes tengelyét 25 évvel megtoldottuk azért, hogy a pontifikátus időtartama jól láthatóan jelölhető legyen. A következő diagram azonban a következő 250 évtől indul, és nem pedig a 25 évvel kitolt dátumtól, igazodva természetesen a következő pápa pontifikátusához. Kronológia _____ Pápák _____ Ellenpápák Bogisich Mihály Bogisich Mihály (Pest, 1839. január 10. – Esztergom, 1919. augusztus 7.) magyar zenetörténész, római katolikus főpap, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1880) és a Szent István Akadémia tagja. Életútja Polgári családban született. Középiskoláit a fővárosi piarista gimnáziumban végezte. 1859-ben esztergomi érseki papnövendék lett, és a teológiai tanszakra a bécsi Pázmány Intézetbe küldték. 1863. július 27-n pappá szentelték és Szomorra küldték káplánnak. Egy évvel később Kürtre, 1868. novemberben Budára a Tabánba, 1869. májusban a Vízivárosba helyezték. 1870 végétől Pest belvárosi plébániájában volt hitszónok, káplán és hittantanár. 1882-ben a budai Mátyás-templom plébánosává választották, a következő évben herpályi címzetes préposttá nevezték ki. 1890-ben budapesti esperes, 1892-ben budapesti érseki helynök, 1896-ban címzetes (választott) pristinai püspök, 1891-ben az esztergomi főkáptalan kanonokja, 1901-ben prelátus, 1906-ban barsi, 1916-ban székesegyházi főesperes lett. 1871-78 között a budai Ének- és Zeneakadémia, 1876 és 1882 között a Nemzeti Zenede titkáraként működött. 1881-től a budapesti egyetemen az általános és egyházi zenetörténet magántanára. 1897-ben megalapította az Országos Magyar Cecília Egyesületet (OMCE), melynek haláláig elnöke volt. 1915-ben a Szent István Akadémia (SZIA) tagja lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1880. május 20-án levelező tagjának választotta. Államköltségen beutazta Németország nagy részét és Svájcot az egyházi zene tanulmányozása céljából. Részt vett az augsburgi, a kölni, az aacheni és a mainz-i Cecília-nagygyűléseken. Értekezései megjelentek a Szabad Egyház, a Magyar Korona, a Magyar Állam, az Egyházművészeti Lapok (1880–1887), a Religio (1882–1885), a Magyar Salon, a Pesti Hírlap és az István bácsi Naptára című lapokban, illetve folyóiratokban. 1890–1891-ben több polemikus cikket írt az „elkeresztelési” ügyben. Munkái Melyik a valódi egyházi zene? (Budapest, 1878) A gyermek szent fohászai (Budapest, 1879; ima- és énekeskönyv) A keresztény egyház ősi zenéje (Eger, 1879. A Haynald-féle díjjal és a Horváth-féle jutalommal koszorúzott munka.) Egyház-zenészeti jegyzeteim. Töredékek naplómból (Budapest, 1880) A magyar egyházi énekek a XVIII. századból (Budapest, 1881. Akadémiai székfoglaló, zongora és énekkel kísérve.) Cantionale et passionale hungaricum. XVIII. századbeli katolikus énekgyűjtemény (Budapest, 1882) Szegedi Ferenc Lénárd énekeskönyve 1674-ből (Budapest, 1886) Dicshymus főm. és főt. Simor János bibornok aranymiséje emlékére (Budapest, 1886) Őseink buzgósága imák és énekekben. (Budapest, 1888). Kéziratban: Huszár Gál énekeskönyve 1574-ből. (20327) 1998 HQ39 A (20327) 1998 HQ39 egy kisbolygó a Naprendszerben. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 20-án. Aurelius Arcadius Charisius Aurelius Arcadius Carisius (4. század) római jogász. Nagy Konstantin korában élt, jeles jogász volt. Irataiból sok kivonat maradt fenn. Magister libellorum volt, munkái: „De officio praefecti praetorii", „De muneribus civilibus", „De testibus" stb. Medúzák A medúzák (Medusozoa) a csalánozók (Cnidaria) törzsének egy altörzse. Közös tulajdonságuk a medúzaalak teljes élettartamuk alatt, szemben a virágállatokkal (Anthozoa), amelyeket polipalak jellemez, és a hidraállatokkal (Hydrozoa), amelyek nemzedékváltakozása során a medúza- és polipalak váltakozik. Rendszerezés Az altörzsbe az alábbi osztályokat, alosztályokat és rendeket sorolják: Kockamedúzák (Cubozoa) osztálya Carybdeida rend Chirodropida rend Kehelyállatok (Scyphozoa) osztálya Koronamedúzák (Coronatae) rendje Korongmedúzák (Discomedusae) alosztálya Gyökérszájú medúzák (Rhizostomeae) rendje Zászlószájú medúzák (Semaeostomeae) rendje Polypodiozoa osztály Nyelesmedúzák (Staurozoa) osztálya Stauromedusae rend Testfelépítésük Minden medúzára jellemző: A felépítő sejtek valódi szöveteket alkotnak. Testszerveződésük, 2 sejtréteg (ekto- és endoderma), több mint 97%-ban vizet tartalmaznak. A sejtrétegek között mezogloea található. Ez sok mukopoliszacharidot tartalmaz, ezért kocsonyás, vékony, sejtes elemekben szegény. Egyszerű cső alakú manubriummal rendelkeznek. A hidromedúzákra jellemző, hogy az ernyő peremén egy fátyol (velum craspedon) húzódik körbe, ezeket fátyolos medúzáknak is nevezik (craspedot medúza). Az ernyő peremén egységes tapogatókkal rendelkeznek. Kültakarójuk egyrétegű, hengerhámsejtek alkotják. Táplálkozásuk Testükön egyetlen szájnyílás van (űrbél). A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el. A kisebbek planktonokkal, a nagyobb fajok kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot. Az emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik. Ragadozókat és planktonevőket különítünk el. Egyes fajok aktív vadászok, a csalánsejteket tartalmazó tapogatókkal megmérgezett áldozataik akár halak is lehetnek. Ezeket is egészben juttatják űrbelükbe, majd megemésztik. Az ábra magyarázata Sense organ = érzékszerv Stomach = gyomor Gastrodermis = az emésztési üreg cellarendszerű nyálkahártyája, benne emésztősejtek és mirigysejtek. Manubrium = cső alakú szerkezet, mely tartalmazza az űrbelet. Radial canal = radiális csatorna Inner nerve ring = ideggyűrű - primitív központi idegrendszer. Circulal canal = körkörös csatorna Epidermis = külső hámréteg Endoderm = belső csíralemez Gonad = ivarszerv, mely ektodermális eredetű ivarsejtképző sejtcsoportokból áll. Nerve net = idegsejt hálózat Velum = fátyol Outer nerve net = külső idegsejthálózat Tentacle = csáp Mouth/Anus = űrbél Fejlődésük A medúzák az állatvilág legegyszerűbb képviselői közé tartoznak. A kétpolipos vagy édesvízi medúza (Craspedacusta sowebyi) 2 életalakja a helyhez kötött polip és szabadon mozgó medúza nemzedékváltakozással áll egymással kapcsolatban. A medúzák bimbózás útján válnak le a hidrapolipokról. A medúza megtermékenyített petéjéből polipalak fejlődik ki. Az első nemzedék 2 milliméteres nagyságú, egyszerű testfelépítésű, tapogató nélküli polip. A második nemzedéket képviselő medúzák azonban idővel 2 centiméteresre is megnőnek és tapogatói száma a harangszerű ernyők mentén 200–400 is lehet. Fő csoportok Kehelyállatok Füles medúza (Aurelia aurita) , ( zászlószájú medúzák rendje) Fehéres színű, átmérője 10–40 cm körüli. Nevét a négy patkó alakú, fülszerűen hajlott ivarszervéről kapta. Négy, hosszan fodrozott karja van. Közönséges gyökérszájú medúza (Rhizostoma pulmo) , ( gyökérszájú medúzák rendje, Rhizostomae ) Áttetsző harang alakú ernyőjének átmérője néha a 80 cm-t is meghaladja. Sajátos szerve a karjai összenövésével kialakult szájcső, amelynek segítségével nagyobb falatokat is elfogyaszthat. Nyolc, aránylag rövid karja van. Az északi tengerektől a Fekete-tengerig fordul elő. Rajzása télen és tavasszal egyaránt megfigyelhető. A legtöbb egyedet az Adriában, az Isztriai-sziget környékén figyelték meg. Az emberre teljesen ártalmatlan. Sárga hajasmedúza (Cyanea capillata) , ( zászlósszájú medúzák rendje) A legnagyobb ma élő medúzafaj. Hírhedt medúzák A kockamedúzát a világ ötödik legveszélyesebb állatának tartják, ugyanis csalánsejtjeitől már többen is meghaltak. Medúzaveszély Medúza okozta mérgezés Mivel csalánozók, karjaik végén apró csalánsejtek találhatóak, amely a bőrfelülettel érintkezve allergiás reakciót válthatnak ki. A csípések, mely eleinte veszélytelennek tűnhetnek, kb. egy óra elteltével görcsöt és iszonyatos fájdalmakat okoznak. A csípés hatására a vérnyomás hirtelen felszökik, akár agyvérzést, szívbénulást is okozhat. Ha ilyen csípést tapasztalunk akkor azonnal jöjjünk ki a vízből, mert rendkívül fontos, hogy a csípést követő 15–20 percen belül orvosi segítséget kapjunk. Medúza invázió A medúzák elszaporodása a tengerek élővilágának megváltozásával járhat. A medúza a halak ikrájával táplálkozva egyes fajok kihalását eredményezheti. Más medúzák, mint például az Óriás medúza, Japánban a halászok munkáját keseríti meg, amikor a halakat elriasztva a hálóikba úsznak és széttépik azt. A japán halászok fémhálókkal próbálnak védekezni a medúzatámadások ellen, de a kisebb példányok a hálón áthatolnak. Újabb felfedezések Az ezredforduló óta a medúzák kutatása nemcsak a rendszerezés területén erősödött, hanem a környezetükre gyakorolt negatív hatás miatt, vált nagyon fontossá. A tengeri halállomány erőteljes csökkenése miatt, a medúzákat élelemkeresési ösztönük a tengerparthoz egyre közelebb hajtja, ez pedig közvetlenebb emberi kapcsolatokat eredményez. A kutatások eredményét a National Geographic televízió egyórás dokumentumfilmben foglalta össze Jellyfish-Invasion, medúza invázió címen. A film ausztráliai, hawaii és japán kutatók közös munkájának beszámolója. A kutatási eredmények közül több, az eddig ismeretes tudományos szemlélettel ellenkező. A Turritopsis nutricula medúza örök életűnek tűnik, mert életciklusa folytonos. Fiatal éveit helyhez kötve polip alakban éli, ekkor ivartalan, vegetatív módon szaporodik bimbózással. Amikor a körülmények kedvezővé válnak a számára, akkor átalakul rendes medúzává és ivaros szaporodásba kezd. A hagyományos medúzák ezek után elpusztulnak, de a Turritopsis nutricula medúzaalakja visszaalakul polippá és újra kezdi a folyamatot. Ezért tartják "halhatatlannak". Az ausztrál kockamedúza (Tripedalia cystophore) optikai rendszere a legfejlettebb. 24 szeme van, mely testének négy csúcsán helyezkedik el. Ebből 16 szem egyszerű csupán a fény érzékelésére szolgáló pigment üreg , míg a többi 8 szem párt alkotva egy komplex lencserendszer. Mivel azonban a retinák nem megfelelően pozicionáltak, ezért a kép a komplexitás ellenére is elmosódott a számukra. Feltételezések szerint a medúza az egész fényspektrumban nagyon jól lát. Medúza a mitológiában A régi görög mítosz azt mondja, hogy a Medúza egy szárnyas szűz, aki mindenkiben félelmet kelt. A világ végén tanyázik. A feje sárkánypikkelyes, haj helyett kígyók tekergőznek rajta. Szájából óriási vadkanszerű agyarak állnak ki, kezei vasból, szárnyai aranyból vannak. Medúza fogatát egyesek szerint szárnyas sárkányok vontatták. Úgy tartják, hogy aki a Medúza arcába néz, az kővé válik. Elrettentő külseje ellenére mégis le tudta győzni Perszeusz, aki azért kereste meg, hogy elvigye Medúza fejét Polüdektésznek. Perszeusz magasba szökkent szárnyas sarujában és levágta Medúza fejét, ekkor Medúza nyakából előpattant Pégaszosz és Khrüszáorde. Medúza a tudományban A 2008-as kémiai Nobel-díjat két amerikai tudós, Roger Tsien és Martin Chalfie, valamint egy japán kutató Osamu Shimomura kapta a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért. Ezt a fluoreszcens anyagot elsőként az Aequorea victoria csendes-óceáni medúzából izolálták. Miután a medúzát kék fénnyel világították meg, az zöld fényt adott. A GFP-nek különleges hordó alakja van, ez megóvja a fehérje közepén található kromofórt, így annak világító képessége a környezeti hatásokra sem csökken. Ez a felfedezés azért olyan fontos, mert a fluoreszkáló fehérje láthatóvá tudja tenni az élő szervezetek sejtjeinek változását, mozgását, mintegy jelzőrendszerként működve. Kitűnően megvilágítja az élő szervezetekben zajló folyamatokat, ezáltal meg lehet figyelni az agysejtek működését, romlását, rákos sejtek fejlődését. Fluoreszkáló medúzából nyert fehérjével módosították gerinces állatok génállományát magzati korban. Ezáltal a született utódok „világítottak”. Szebelléb Szebelléb (szlovákul: Sebechleby, németül: Klieb/Sieben Brod) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Fekvése Korponától 13 km-re, délnyugatra fekszik. Története A község területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt. A hévmagyarádi kultúra telepének maradványait sikerült feltárni. A falu középkori alapítói valószínűleg selmecbányai német telepesek voltak. 1135-ben "Zebehgleb" néven említik először. Ezt követően 1156-ban "Scebechleb", 1219-ben "Zuyhplip", 1222-ben "Zebehleb", "Zebehlep", 1285-ben "Scebenlyb" alakban említik a korabeli források. Neve szláv személynévi eredetű. A Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, majd még 1132 előtt Lampert comes a bozóki apátságnak adományozta. A század közepén a közepes nagyságú falvak közé számított az 1156-ból származó okirat szerint, melyben Márton (Martyrius) esztergomi érsek tizedét az esztergomi káptalannak adta. 1222-ben az esztergomi káptalané lett, mely tényt II. Endre király oklevélben erősítette meg és a falunak vámmentességet adott. Még ebben az évben Detre zólyomi ispán a király parancsára német lakóinak engedetlensége miatt elűzte őket birtokaikból és csak 1233-ban engedélyezte visszatelepülésüket. A 15. század elején Szebelléb mezőváros lett. 1442-ben Rozgonyi Simon egri püspök serege, 1555-ben a törökök és tatárok fosztották ki. Először 1552-ben volt megyegyűlés színhelye (Drégely, Ipolyság elfoglalása, és a palásti csata után), majd 1595 és 1618 között a török harcok miatt gyakorlatilag Szebelléb volt Hont vármegye központja. A 17. században Szebellében szabó, molnár és kovács céh is működött. A török kiűzése után jelentősége fokozatosan csökkent, mezővárosi rangját is elvesztette. 1715-ben 8 kézművescsalád élt a településen, főként szabók és csizmadiák, mellettük 165 háztartás volt. 1720-ban 174 portát számoltak. 1828-ban 177 házában 1057 lakos élt. 1833-ban lakói fellázadtak az elviselhetetlen robotterhek ellen, de a katonák leverték a lázadást. A 19. században lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "SZEBEKLÉB. Siebenbrod. Tót Mezőváros Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez 2 1/4 mértföldnyire; határja középszerű, fája, legelője, szőleje van." Fényes Elek szerint "Szebeléb (Klieb, Sieben Brod), tót m. v., Honth vmegyében, Némethihez fél órányira, 1057 kath. lak., kik hajdan németek valának. Kath. paroch. templom. Bor- és gyümölcstermesztés. Derék erdő. Jó és elégséges legelő. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz." Hont vármegye monográfiája így ír a községről: "Szebelléb, azelőtt Szebekléb, Klieb, Sieben-Brod, Sebechlabj, a hasonnevű patak mellett fekvő tót kisközség, 190 házzal és 947 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása, távirója és postája Németi. A vármegye egyik nevezetesebb helysége, melynek multbeli szereplése összefügg a vármegye történetével. Alapítóinak a selmeczbányai németeket tartják, más forrás szerint pedig a bátiak vetették meg az alapját; hogy mikor, arra nézve nincsen följegyzésünk. 1135-ben, a bozóki prépostság alapítólevelében, Zebeghleb alakban szerepel a neve. 1156-ban Zebeleb is azon hetven helység között fordul elő, melyeknek dézsmáját Márton érsek az esztergomi káptalannak ajándékozta. Más, XII. és XIII. századbeli oklevelekben Scebleb, Zbehleb, többszörösen Sebheleb alakban akadunk a nevére. Bővebb adatot tartalmaz az 1219. évi oklevél, melylyel II. Endre király Rudger fiát, Hervint megerősítette szebelébi birtokában, a melyet Imre királytól kapott. 1222-ben Hervin és Detre zólyomi főispán, a Balassák ősatyja, száz ezüst márkáért az esztergomi káptalannak adták el a birtokukat. Ugyanebben az évben kelt másik oklevéllel, II. Endre király a helységet a Hunt és Blodich (Bolondócz) várak fennhatósága alól kivonván, a káptalan földesúri hatalma alá helyezte és lakosainak vámmentességet adományozott. A német lakosok azonban nemcsak jobbágyi kötelességüket nem teljesítették, hanem sok kárt is okoztak a káptalannak, melynek panaszára a király a jobbágyokat telkeiktől megfosztván, valamennyiüket kiűzette a faluból, de 1233-ban, a káptalan közbenjárására, Endre király megengedte a német lakosok visszatelepítését, kikkel a káptalan ekkor oly értelmű szerződést kötött, hogy minden gazda 110 holdnyi telke után évenként fél ezüst márkát fizessen, a házas zsellér pedig három forintot; ennek ellenében szabad tetszésükre bízta, hogy német papot tarthassanak, a ki német híveitől tizedet, a magyar és tót lakosoktól pedig a tized negyedét szedheti; a németek még azt a jogot is nyerték, hogy saját bírót (villicust) választhattak, a ki kisebb ügyekben bíráskodhatott. A török hódoltság korában sokat szenvedett a falu népe; 1543-ban és a következő években sok lakosát rabságba hurczolta a török; később azonban, úgy látszik, Szebelléb is megalkudott az ellenséggel, mert a vásárhelyi basa hetvenöt tallérért vásárengedélyt adott a községnek. A kurucz háborúk is nyomot hagytak a faluban. Ez időből több iratot őriznek a község levéltárában: az egyik Leslie tábornok intőlevele, hogy a lakosok ne tartsanak a kuruczokkal; a másik, 1703-ból, Bercsényi Miklós oltalomlevele; a harmadik Heister levele 1709-ből. A kurucz háborúk lezajlása után, egy századon át, kevés fölemlítendőt találunk a község történetéből; az 1833. évben azonban ismét emlékezetes küzdelmet kellett az esztergomi káptalannak az itteni jobbányaival vívnia, a kik megtagadták a robotot; a küzdelem katonai beavatkozást tett szükségessé és az ügy a királyi jutott, míg végre elintézést nyert. Az esztergomi káptalan máig megtartotta ezt a birtokát. A község XV. századbeli pecsétje Krisztus-főt ábrázol, ezzel a gothikus felirattal: Sigillum oppidi Klibensis. Másik pecsétje 1664. évszámmal van ellátva és hasonló az előbbihez. Hont vármegye 1552-től 1565-ig, továbbá 1595-től 1618-ig és 1693-ban itt tartotta a közgyűléseit, a hajdani községi, jelenleg urasági házban. Ez az idő volt Szebelléb fénykora, mely a mult század kezdetéig tartott, a mikor még mindig mezővárosként szerepelt, de régi jelentőségét lassanként elvesztette. Nevezetes szerepe volt a szebellébi régi templomnak is, mely még 1295-ben épült. Ezt a templomot 1584-ben Pálffy és Hardegg császári vezérek, nehogy a török hatalmába jusson, lerombolták és csak a szentélyét hagyták meg; de 1608-ban újra fölépült a templom, melynek szentélye a régi templom maradványa és ezen ma is láthatók az ősi nyomok. A vallásreformácziót Szebellég lakosai is elfogadták, de 1626-ban visszatértek régi hitükhöz. Szebelléb község határában Szentmihály-puszta fekszik." A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. Népessége 1910-ben 937, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1202 lakosából 1173 szlovák volt. 2011-ben 1214 lakosából 1099 szlovák. Nevezetességei Római katolikus temploma eredetileg 1233 -ban épült, később gótikus stílusban építették át. 1600 körül a templomot újjáépítették. Gótikus keresztelőkútja van. A községben két 18. századi és egy 19. századi kápolna is található. A Szentháromság -szobor 18. századi. Az Öreg-hegy környékén a népi építészet számos remeke látható. A falu népviselete egyike Közép-Szlovákia legszebb viseleteinek. Gazdasága A borászatnak több évszázados helyi hagyománya van. Lakosainak többsége borospincével is rendelkezik. Almatermesztés. Kubai labdarúgó-szövetség A kubai labdarúgó-szövetség (spanyolul: Asociación de Fútbol de Cuba) Kuba nemzeti labdarúgó-szövetsége. 1924-ben alapították. A szövetség szervezi a kubai labdarúgó-bajnokságot, működteti a kubai labdarúgó-válogatottat. Székhelye: Havannában található. Human (Nitin Sahwney-album) A Human című Nitin Sawhney-albumot az V2 Int'l kiadó adta ki 2003-ban. Számok River – Nitin Sawhney Eastern Eyes – Natacha Atlas, Nitin Sawhney, Kevin Mark Trail Say Hello – Jayanta Bose, Jacob Golden, Tina Grace, Nitin Sawhney Falling Angels – Reena Bhardwaj, Jacob Golden, Nitin Sawhney Falling – Aqualung, Reena Bhardwaj, Nitin Sawhney Heer – Reena Bhardwaj, Nitin Sawhney Fragile Wind – Jayanta Bose, Tina Grace, Nitin Sawhney Promise – Jacob Golden, Nitin Sawhney Chetan Jeevan (Conscious Life) – Reena Bhardwaj, Nitin Sawhney, Rainfall – Nitin Sawhney, Waiting (O Mistress Mine) – Nitin Sawhney, Zubin Varla Raag – Nitin Sawhney Boatman – Jayanta Bose, Nitin Sawhney Heikki Kovalainen Heikki Kovalainen (Suomussalmi, 1981. október 19. –) finn autóversenyző, jelenleg a japán Super GT sorozatban a Lexus Team SARD pilótája. A Formula–1 előtt Gokart Kovalainen karrierje, mint sok más autóversenyzőnek, a gokartozással kezdődött, 1991-ben. 2000-ig a gokartnál maradt. Pályafutása során a legjobb helyezése két második helyezés volt a Finn Formula A-ban 1999-ben és 2000-ben. Skandináv bajnok is lett és megnyerte az Elf Masters-t a 2000. évben. Az Év Finn Versenyzőjének választották. A Formula Renault-ban Kovalainen az első szezonjában az Angol Forma Renault bajnokság egyik autójába ülhetett be. Nemsokára alaposan jártas lett a ringben. A világbajnoki pontversenyben negyedik és az év újonca lett, 2 győzelemmel, 2 pole-lal és 3 leggyorsabb körrel. Formula 3 2002-ben Kovalainen előbbre lépett a Brit F3-ba. A debütálási idényében harmadik lett a bajnokságban. 5 győzelemmel, 3 pole-lal és 3 leggyorsabb körrel újra az év újonca lett. Nemzetközi sorozatokban is jól bizonyított, egy második hellyel Makaóban és egy negyedik hellyel a Zandvoort Marlboro Masters-ben. A Nissan World Szériában Heikki felfogása nagyon egyszerű volt, hogy bajnok legyen a Nissan Világ Szériában (World Series by Nissan): egy évet tanulással töltött, a rákövetkező évben bajnok lett. Azután, hogy befejezte a második évét is 2003-ban, a bemutatkozása után a finn elment a Pons csapathoz és megszerezte a címet nekik is. Még ebben az évben részt vehetett egy Forma-1-es teszten és nekilátott felkészülni a Forma-szériához. A GP2-ben 2005-ben az Arden csapat leszerződtette a GP2-be, s csak nagy csatában maradt alul a győztes Nico Rosberggel szemben. A Formula–1-ben Renault (2007) 2006-ban Kovalainen a Renault Formula–1-es csapatánál volt tesztpilóta. Miután Fernando Alonso az év végén elhagyta a csapatot, Kovalainen versenyző lett a csapatnál. 2007-ben legjobb helyezése egy második hely volt Japánban. Végül 30 pontot gyűjtött, ami a hetedik helyre volt elég neki. Kovalainen majdnem véghez vitte azt a bravúrt, hogy minden versenyen célba ér, de Brazíliában kiesett. Csapattársa, Giancarlo Fisichella az év végén nyolcadik lett az összetettben. McLaren (2008–2009) 2008-ra a McLaren csapathoz igazolt, az évad első versenyén, Ausztráliában megfutotta a leggyorsabb kört, és ötödik lett. A maláj nagydíjon öthelyes rajtbaültetést kapott, de a versenyen felküzdötte magát a harmadik helyre. Bahreinben az 5. helyen zárt és – az évadban már másodszor – megfutotta a verseny leggyorsabb körét. A spanyol nagydíj 22. körében egy kanyarban autójának a bal első kereke kipukkadt. Közel 200 km/órás sebesség mellett orral a gumifalba csapódott. A 26 g-s erejű ütközéstől elvesztette az eszméletét, az orvosi személyzet emelte ki az összetörött autóból. Már a hordágyon magához tért és a pálya elsősegély-központjában elvégzett vizsgálatok szerint nem szenvedett komoly sérülést. Helikopterrel Barcelonába szállították további vizsgálatokra és másnap reggel hagyhatta el a kórházat. A török nagydíj előtt orvosi vizsgálaton kellett átesnie, ahol alkalmasnak ítélték a versenyzésre. Az időmérő edzésen a 2. helyre kvalifikálta magát, ami pályafutása addigi legjobb edzéseredménye volt. A rajtnál beragadt, majd ütközött Kimi Räikkönennel és a boxba kellett hajtania kerékcserére. A mezőny végéről csak a 12. helyre tudott felzárkózni. A monacói nagydíjon ismét a mezőny végéről kellett felzárkóznia, hiába kvalifikálta magát a 4. helyre az időmérő edzésen. Az esős futamon, folyton változó körülmények között a 8. helyre tudott feljönni, egy pontot szerezve ezzel magának és a McLarennek Hamilton tíze mellé. Az egyéni világbajnokságban maradt a 6. helyen, bár Mark Webber pontszámban beérte. Kanadában a 7. helyről rajtolt, de a verseny végén megint nem szerzett pontot, mert kétszer volt a boxban, és sok gyengébb autó végzett előtte, akik csak egyszer álltak ki. Itt Webber se szerzett pontot, így Kovalainen maradt a hatodik. A francia nagydíj végre összejött neki: igaz, csak az 5. helyre kvalifikálta magát, és feltartás miatt öthelyes rajtbüntetést kapott, de jó versenyzéssel a 4. lett, sőt a dobogóra is esélyes volt, de végül nem sikerült megelőznie Jarno Trullit. A következő versenyen hiába szerezte meg a pole-pozíciót, Hamilton megelőzte, pár körrel később Kovalainen megpördült, és Räikkönen is elment mellette. Végül az 5. helyen zárta a versenyt. A német nagydíjon Kovalainen a 3. helyről indulhatott, és végül az 5. helyen zárta a versenyt. A magyar nagydíjon Kovalainen a 2. helyről indult, csapattársa, Lewis Hamilton mögül. Sokáig a 3. helyen autózott, mivel Felipe Massa megelőzte még a rajtnál. Hatalmas szerencséjére, Massának és Hamiltonnak is problémái adódtak. Hamilton defektet kapott, míg Massának 3 körrel a verseny vége előtt megállt az autója a célegyenesben. Így végül megnyerte élete első Formula–1-es nagydíját. Első futamgyőzelme mellett arról is emlékezetes lesz számára a XXIII. magyar nagydíj, hogy ő lett a Formula–1 100. futamgyőztese. Érdekes egybeesés, hogy a XXIII. magyar nagydíjon Kovalainen a 23-as rajtszámú McLaren MP4-23-mal nyert. Valenciában a 4. lett. Spában a 3. helyre kvalifikálta magát, de a rajtnál nagyon visszaesett, majd áthajtásos büntetést kapott, mert összeütközött Mark Webberrel. Végül műszaki hiba miatt ki kellett állnia a versenyből. Monzában a második helyről rajtolt és itt is ért célba. A szingapúri nagydíjon az 5. helyről indulhatott, de a Piquet balesete miatti biztonsági autós időszakban visszaesett és csak a 10. helyen ért célba. A japán nagydíjat motorhiba miatt feladni kényszerült. A világbajnokságban a 6. helyen áll, 51 ponttal. Kínában szintén kiesett, a szezonzáró brazil nagydíjon a 7. helyen ért célba. A világbajnokságot a 7. helyen zárta 53 ponttal. Lotus/Caterham (2010–2013) 2010-ben egy újonc, de ígéretes csapatnál folytatta, a Lotus Racingnél, ahol nagyszerű teljesítménnyel dolgozott, bár pontot nem szerzett. Ausztráliában, ahol csapattársa, Trulli nem kezdte meg a versenyt, Kovalainen a 13. helyen végzett. Malajziában, Kovalainen 10 körrel a vége előtt kiesett, ezt követte egy 14. hely Kínában, míg Spanyolországban Kovalainen nem tudott elindulni a sebességváltó problémái miatt. Monacóban kormányproblémái, Törökországban hidraulikus problémái miatt adta fel a versenyt. Kovalainen 16. helyen végzett Kanadában 2 kör hátránnyal. Valenciában a 9. körben Mark Webber Red Bulljával ütközött össze, ahol Webber óriásit bukott, de sérülés nélkül megúszta az esetet. Kovalainen visszament a boxba, de feladta a versenyt. A 17. helyen végzett Silverstone-ban. Németországban a szezonban negyedszer esett ki, mivel Pedro de la Rosával ütközött. Magyarországon a 14. helyen ért célba. A 2010-es Szingapúri nagydíjon óriási mutatványa volt, hogy a lángoló Lotusban mindent elsöprő nyugalommal vezetett. 2011-ben is maradt jelenlegi munkaadójánál, a már Team Lotus néven versenyző csapatnál. 2013-ra ugyan nem hosszabbították meg a szerződését, de a csapatnál később belátták, hogy a fiatal versenyzőik mellé szükség van egy tapasztaltabbra is, ezért a bahreini nagydíj előtt tesztpilótai állásban visszavették. Még ugyanebben az évben a Lotus leszerződtette az amerikai és a brazil nagydíjra a finnt, mert honfitársát, Kimi Räikkonent megműtötték, és emiatt nem vállalta a szezon utolsó két versenyét. Összes Formula–1-es eredménye (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) † Kovalainen nem ért célba a versenyen, de teljesítette a verseny 90%-át, ezért értékelték. Race of Champions 2004 Kovalainen a Race of Champions-ban (Bajnokok Versenye) 2004-ben egészen a döntőig menetelt, ahol Sebastian Loeb-öt azzal a Citroen Xsara-val győzte le, amivel a francia abban az évben rally-világbajnok lett. Magánélete Kovalainen 2002 óta van együtt barátnőjével, Catherine Hyde brit diáklánnyal, aki sportpszichológiát hallgat az egyetemen. Esküvőjüket 2010. október 10-ére tervezik. Tang Tö-cung kínai császár Tang Tö-cung (742. május 27. – 805. február 25.) kínai császár 779-től haláláig. II. Tang Taj-cung fiaként született, és édesapja halála után lépett a trónra. Ugyan elődeihez és utódaihoz képest hosszan, 27 éven át uralkodott, ennyi idő alatt sem volt képes saját befolyása alá vonni a tartományi hadurakat, akik semmibe vették rendeleteit. Uralkodása második felében a kormányzást az eunuchokra bízta. Tö Cung költőként is ismert volt, és a minisztereinek küldött utasításait gyakran versbe szedte. 805-ben, 62 éves korában hunyt el. A trónon fia, Sun Cung követte. Jegyzetek Uralkodók és dinasztiák, 640. oldal Forrás Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 Közönséges víziskorpió A közönséges víziskorpió (Nepa cinerea) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a poloskák (Heteroptera) alrendjébe és a víziskorpiók (Nepidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A közönséges víziskorpió Európától Kínáig honos. Eredetileg széles körben elterjedt volt, napjainkban száma csökken. Megjelenése A közönséges víziskorpió körülbelül 2 centiméter hosszú. Potrohán a légzőcső hosszúra nyúlt. Teste rövid és erőteljes felépítésű, nyújtott tojás alakú, lapított, felül barnás vagy feketés-szürke, a potroh hátoldala kiterjedten vörös. Feltűnők a „ragadozólábakká” módosult első lábak, melyek a zsákmány megragadására szolgálnak. A víziskorpió sajátos hidrosztatikus szervvel rendelkezik, segítségével állandóan érzékelni képes a megfelelő vízmélységet, amelyben a légzőcső még éppen eléri a víz felszínét. Életmódja A közönséges víziskorpió különböző típusú, igen sekély vizek lakója. Tápláléka ebihalak, rovarlárvák, ritkán apró halak is. Szúrása fájdalmas. A kerti tavakat szívesen elfoglalják. Szaporodása Április-májusban a nőstények víz alatti növények szárára és levelére rakják petéiket. A peték 6-9 finom légzőfüggeléket viselnek, melyek az őket körülvevő levegőburokkal vannak kapcsolatban, így elegendő oxigénellátásban részesülnek. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 I. Frigyes svéd király Frigyes (svédül: Fredrik I, 1676. április 17. – 1751. március 25.) Svédország királynőjének férje 1718 és 1720 között és Svédország királya 1720-tól haláláig, ezenkívül Hessen-Kassel tartománygrófja. Ifjúsága Frigyes I. Károly hessen-kasseli tartománygróf és Amalia von Kurland legidősebb, a felnőttkort megért fia volt. Tizenhat évesen Hollandiában, 19 évesen Olaszországban, később pedig Genfben tanult. A spanyol örökösödési háborúban a Hollandiát segítő hesseni csapatokat vezette. 1703-ban vereséget szenvedett a speyerbachi csatában, de egy évvel később a győztes oldalon vett részt a döntő höchstädti ütközetben. 1706-ban újabb vesztes csatát élt túl Castiglione mellett. Később, Svédországba költözése után 1716-ban és 1718-ban részt vett XII. Károly norvég hadjárataiban. Svédország királya 1715-ben másodszor is megnősült és feleségül vette XII. Károly svéd király húgát, Ulrika Eleonórát. Károlyt 1718-ban Fredriksten ostrománál halálos fejlövés érte. Az ostromnál Frigyes is jelen volt és a későbbi mendemondák szerint az ő szárnysegédje lőtte meg a királyt. Ulrika Eleonórát svéd királynővé koronázták, azonban cserébe kénytelen volt egy alkotmányt elfogadni, amely az Államtanács javára csökkentette a királyi hatalmat. 1720-ban a királynő Frigyes javára lemondott a trónról. Frigyes már felesége uralkodása idején is foglalkozott az állam ügyeivel és eleinte aktív és dinamikus uralkodónak bizonyult. Kedélyes, barátságos és nagylelkű természete népszerűséget is szerzett a számára. Ám az arisztokráciával való folyamatos súrlódások és hatalmának állandó megnyirbálása kedvét szegte, és mikor 1723-ban sikertelenül próbálta megerősíteni a királyi jogköröket, visszahúzódott a politikától. Arra sem vette a fáradságot hogy aláírja a hivatalos okmányokat, ehelyett odapecsételtek az aláírását. Ideje nagy részét vadászattal és szerelmi kalandokkal töltötte. Házassága Ulrika Eleonórával gyermektelen maradt, de hivatalos szeretőjétől, Hedvig Taubétól négy gyereke született. Uralkodása kezdetén kénytelen volt aláírni a nystadi békét, amely véget vetett a húszéves északi háborúnak. Svédország elvesztette Észtországot, Ingriát és Livóniát és európai nagyhatalomból középhatalommá csúszott vissza. 1723-ban egy nemesi birtokkal jutalmazta a feltaláló Sven Ådermant a muskéták tűzgyorsaságának megnöveléséért. Későbbi passzivitása miatt elvesztette a népe megbecsülését. Halála után Carl Gustaf Tessin így írt róla: "Frigyes király uralkodása alatt fejlődött a tudomány – ő soha nem vette a fáradságot, hogy elolvasson egy könyvet. A kereskedelem virágzott – ő egy fillérrel nem támogatta. Megépült a stockholmi palota – annyira nem volt rá kíváncsi, hogy megnézze." Az ő idejében alakult meg az első svédül beszélő színház, de királyi támogatást nem kapott. Svédországban Frigyes tiltotta be a párbajozást. 1748-ban három új kitüntetést alapított, a Szerafimrendet, a Kardrendet és a Sarkcsillagrendet. Hessen-Kassel tartománygrófja Frigyes 1730-ban édesapjától megörökölte a hesseni tartománygrófi címet, és hesseni kormányzóul Vilmos öcsét nevezte ki. Mint svéd királynak, Frigyesnek viszonylag alacsony, az Államtanács által megkurtított jövedelme volt, ezért 1730-tól fényűző udvarának költségeit a hesseniekkel fizettette ki. Frigyes apja, I. Károly gondos és hosszas munkával virágzó gazdaságot és infrastruktúrát épített ki a hercegségben, többek között a francia hugenották odacsábításával; emiatt különösen nagy volt a kontraszt a tékozló, távoli országban élő utódjával. Frigyes halála után, öccse VIII. Vilmos lett a tartománygróf. Frigyes 1751. március 25-én halt meg Stockholmban, utóda a svéd trónon a Holstein-Gottorpi házból való Adolf Frigyes lett. Családja Frigyes 1700-ban vette feleségül Luise Dorothea von Brandeburgot, I. Frigyes porosz király lányát, aki azonban öt év múltán meghalt. Házasságuk gyermektelen maradt. Másodszor 1715-ben nősült, ekkor vette feleségül Ulrika Eleonórát, ám gyermekük nem született. Hedvig Taubétól négy gyermeke született: Fredrika Vilhelmina (1730-1734) Fredrik Vilhelm von Hessenstein (1735-1808) Karl Edvard von Hessenstein (1737-1769) Hedvig Amalia von Hessenstein (1743-1752) Phrygilus A Phrygilus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés Besorolásuk vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) közé sorolják a nemet és több fajt is sorolnak ide. A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Phrygilus patagonicus Phrygilus gayi Phrygilus punensis Phrygilus atriceps San Martín del Pimpollar San Martín del Pimpollar község Spanyolországban, Ávila tartományban. San Martín del Pimpollar Villarejo del Valle, El Arenal, Navarredonda de Gredos, Hoyocasero, Hoyos de Miguel Muñoz, Cuevas del Valle, Cepeda la Mora és Navadijos községekkel határos. Lakosainak száma 183 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Ispuini Ispuini (ur. i. e. 828 – i. e. 810, asszír forrásokban Ušpina) Urartu királya, I. Szarduri fia. Ispuini kihasználta az apja által létrehozott erős szövetséget, valamint azt, hogy az asszírok két évtizedig nem támadtak Urartura. V. Samsi-Adad szakított elődei hódító politikájával, az Eufráteszt egyáltalán nem lépte át, vereséget szenvedett Urartuban, majd rövid uralkodás után meghalt (i. e. 811), a kiskorú III. Adad-nirári helyett Asszíriában anyja, Sammuramat kormányzott, akinek idején kevesebb hadjáratot indítottak. Ez a pauza lehetőséget adott Ispuininak, hogy folytassa apja politikáját, és az asszír mintára szervezett állam készen állt a hódítók visszaverésére, sőt már hódításra is. Az Asszíria és Urartu között fekvő Muszaszir meghódítása jelentős állomása volt az államépítésnek. Khaldi muszasziri égisten kultuszát Tuspába költöztette, ahol templomot emeltek neki. További terjeszkedése volt a Zagroszban keleten, északon Palu, nyugaton pedig Malatia bekebelezése. Hadjárataiban eljutott a Szeván-tó melletti Etiuni fejedelemségig, sőt azon túl az Araksz völgyéig és az Urmia-tótól délre fekvő Parszua területéig is. Nagyszabású csatornaépítés kezdődött Tuspában, a több mint 70 km hosszú vezetéket Menua alatt fejezték be. Viszonylag sok feliratos emléket, elsősorban sztéléket, emlékköveket hagyott maga után. Ispuini uralkodása a korai Urartu fénykorának kezdete, amely fia, Menua alatt is folytatódott. Halálának ideje ismeretlen. I. e. 810-ben feltűnik Menua neve, de ekkor még valószínűleg csak kinevezett társuralkodó, i. e. 800-ban pedig már biztosan nem élt. Galilei-spirál Galilei-spirál algebrai spirális görbe, Galileo Galilei foglalkozott vele a szabadesés tanulmányozásával kapcsolatban. Polárkoordinátás egyenlete: A görbe két ágának kettős pontja és törése van a polárpólusban. A görbe érintőinek a polártengellyel bezárt szöge itt: A polártengelyen a spirálnak végtelen sok kettős pontja van, melyek sugara: Tender Belmonte (hadihajó) A Tender Belmonte egy német hadihajó volt, amelyet 1917-ben Brazília hadba lépését követően a dél-amerikai ország lefoglalt. A hajó részt vett az első és a második világháborúban. Története Építtetése és korai története A hajót 1912-ben kezdték építeni a Német Birodalomban, Rostockban. A hajó pontos elkészülési ideje nem ismert, ám ez feltehetően az első világháború kitörése előtt megtörtént. A hajó 1917-ben éppen a brazíliai Santos kikötőjében horgonyzott, amikor a brazil kormány hadat üzent a Német Birodalomnak és belépett az első világháborúba. Háborús alkalmazása 1917-ben a Tender Belmonte az újonnan felállított brazil Hadműveleti Tengerészeti Különítménynek (Portugálul:Divisão Naval em Operações de Guerra, röviden DNOG). A DNOG feladata főként járőrözés lett volna, azonban az Antant minden vezérkar rövid ideig hezitált a zászlóshajó kijelölésével kapcsolatban. Míg az olaszok a Földközi-tenger védelmére, a franciák a Gibraltár és Észak-Afrika védelmére, addig az amerikaiak a csapataikkal való szoros együttműködésre akarták felhasználni a brazil hajókat. Azonban nem sokkal miután a brazil hajók elérték a Földközi-tengert a háború véget ért, így nagyobb konfliktusokban a brazil hajók nem vettek részt. A spanyolnátha járvány azonban 1918-ban elérte a hajókat. A 8 brazil hadihajón a háború során 103-an, míg a hazatérést követően 250-en vesztették életüket a betegség következtében. Később a hajót a második világháborúban is bevetették. Az Északkeleti Tengerészeti Erők egyik tagja volt. További sorsa nem ismert. Technikai adatok Vízkiszorítás: 540 tonna Hosszúság: 110,08 méter Szélesség: 15,5méter Merülés: 2,31 méter Hajtómű: 3 db 2850PSI gőzkazán, 2 db tripla tágulási kazán Sebesség: 12 csomó Jubileumi Udvari Emlékérem A Jubileumi Udvari Emlékérmet (németül: Jubiläums-Erinnerungsmedaille) I. Ferenc József császár uralkodásának 50. évfordulójára adták ki 1898. augusztus 18-án. Változatok Az Osztrák–Magyar Hadsereg és a Csendőrség számára kétféle változatban készült. A bronzból készült érmet majdnem minden, aktív állományban lévő katona, illetve tengerész és csendőr megkapta. Azon nők is megkaphatták, akik katonai tanintézményeknél, katonai iskoláknál dolgoztak. Egy különleges, aranyozott változatot is kiadtak azon katonák számára, akik 1898. december 2-án betöltötték 50. szolgálati évüket, vagy már ennél is több évet eltöltöttek állományban. Leírása és viselése Az érem Az érem átmérője 34 és 35 mm között van. Elülső oldalán I. Ferenc József arcmása látható a FRANC•IOS•I•D•G•IMP•AVSTR•REX•BOH•ETC•AC•AP•REX•HVNG latin felirattal. A hátoldalán egy keretbe foglalt, latin nyelvű szöveg olvasható: SIGNVM / MEMORIAE (Emlékérem), amit tölgyfa és babérkoszorú foglal körül. Felette félkörívben az évszámok: MDCCCXLLVIII-MDCCCXCVIII (1848–1898). A különleges aranyozott emlékérem és a szalaghoz rögzítő karika között egy császári koronát viselő kétfejű sas van. A szalag A Jubileumi Udvari Emlékérmet egy 40 mm széles, vörös színű háromszögletű szalagon viselték. Viselése Az emlékérmet mellkason, baloldalt viselték. Porosz–osztrák–dán háború A porosz–osztrák–dán háború, más néven második schleswig-holsteini háború 1864-ben az észak-német Schleswig-Holstein tartományok miatt kirobbant háború, amelyet az Osztrák Császárság és Poroszország szövetsége vívott a Dán Királyság ellen. A Németország egyesítéséhez vezető három nagy katonai konfliktus egyike. Előzmények A két hercegség, Schleswig és Holstein már 1460 óta perszonálunióban állt a Dán Királysággal. A dán király annak idején biztosította a két országot, hogy semlegesek maradhatnak. A 19. században azonban Dánia a homogén nemzetállam kialakítására törekedett és meg akarta szüntetni a hercegségek autonómiáját. A németek ennek ellenálltak, s be akarták vonni az Schleswiget is a Német Szövetségbe, melyhez 1815-ben csupán Holstein csatlakozott. A két hercegség fölötti rendelkezés megtartásáért 1848 és 1852 között Dánia három éven át tartó háborút vívott a poroszokkal, a német szövetségi csapatokkal és a schleswig-holsteiniekkel. 1852-ben az Oroszország, Nagy-Britannia, Svédország, Habsburg Birodalom, Franciaország és Poroszország által létrehozott londoni jegyzőkönyv garantálta a hercegségek függetlenségét, de továbbra is fenntartotta a dán királyhoz kötött perszonáluniót. A casus belli IX. Keresztély dán király 1863-ban felelevenítette a német hercegségek Dániába való betagolását és az erőszakos dánosítását. Ez nagy felzúdulást keltett és a Német Szövetség népfelkelésre buzdított. A további intézkedések szinte valamennyi német államot Dánia ellen hangolták. Álláspont Ausztria részéről A Habsburg Birodalom ekkor még a solferinói vereség okozta zűrzavart emésztette. A két hercegség ügye kapóra jött Ferenc Józsefnek. Bécs elöljárói követelték, hogy a császár nyújtson akár fegyveres segítséget Schleswig-Holsteinnek. A császár ígéretet tett a segítségre és „a hercegségek alkotmányos privilégiumainak” megőrzésére, de ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy „a városi elöljáróság ahelyett, hogy távoli területeknek az ő hatáskörükön kívül eső politikai kérdéseivel foglalkozna, jobban tenné, ha saját dolgával törődne.” (Idézet Franz Herre: Ferenc József élete és kora c. könyvéből). Ferenc József elutasította a népfelkelés gondolatát, és a londoni jegyzőkönyv paragrafusaira hivatkozott, amely legjobb esetben a Német Szövetség katonai erejét hagyta volna jóvá egy háború esetén. Mindenesetre Ferenc József sok politikai előnyt remélt egy küszöbön álló osztrák–dán háborútól, amelyről úgy gondolta, a gyönge ellenféllel vívott háború az ő győzelmével végződne, s ez levezethetné volna az 1859-es itáliai vereség okozta feszültségeket, és helyreállíthatná saját uralkodói presztízsét. Poroszország álláspontja Ausztria beleegyezett abba, hogy szász és hannoveri csapatok fogjanak hadműveletekbe, de csak a szövetséghez tartozó Holsteint szállták meg. Otto von Bismarck is követelte Keresztély király rendelkezéseinek visszavonását és a hercegségek függetlenségének tiszteletben tartását. Természetesen a kancellár mindenképp azt akarta, hogy Poroszországhoz kerüljenek. Az osztrákok – akik éppúgy a német egység megvalósítására törtek – szintén meg akarták szerezni a területet, de hajlottak a poroszokkal való együttműködésre, mert a Német Szövetség katonailag túl gyenge volt a háborúhoz. Von Bismarck a Habsburg Birodalmat maga mellé kívánta állítani, de emögött olyan számítás húzódott meg, hogy az osztrákok folytassák le a háborút helyettük, Bécs majd elismeri Berlin egyenrangúságát, elhatárolódik a Német Szövetségtől, amely Ausztria nélkül már gyenge lesz Poroszországgal szemben. Továbbá talán sikerül az osztrákok ellen fordítani a többi német államot, tompítva ezzel a Hohenzollernekkel szembeni ellenszenvet. Ezzel a háborúval Bismarck gyakorlatilag már a későbbi porosz–osztrák háborút készítette elő. Ausztria és Poroszország szövetségben Von Bismarck kancellár Ferenc József császárt közös fellépésre szólította fel Keresztély dán király ellen. A megkötött szerződésben – noha a Habsburg Birodalom igyekezett biztosítékot szerezni a közös annexió érdekében – semmibe vették a jogi normákat, így figyelmen kívül hagyhatták a porosz–osztrák fellépést ellenző Német Szövetség határozatait. A háború lefolyása A haderők felvonulása 1864. január 16-án Ausztria és Poroszország felszólította Dániát, hogy vonja vissza minden eddigi intézkedéseit, melyet Schleswig-Holstein hercegségek állami önállóságának megszüntetésére és az országba való betagolására tesz, ami a londoni jegyzőkönyv határozataival ellentétben áll. Dánia ezt visszautasította. Ludwig von Gablenz báró vezetésével egy 29 000 főnyi osztrák sereg, a cs.-kir. grazi 6. Hadtest (k.u.k. 6. Armeekorps) indult el Schleswig-Holsteinbe. A császári haderő felét képezték osztrákok, másik felét magyar, cseh és lengyel katonák alkották, míg a lovasdandár teljesen osztrák volt. A Magyarországon állomásozó csapattestek közül több huszárezredet, vagy századot, illetve 34. kassai és 72. pozsonyi gyalogezredet állították be a dániai hadjáratba, ahol a magyarokon kívül jelentékeny számban még szlovákok is voltak. Részt vett továbbá a dán háborúban a 6. dél-magyarországi ezred, ahol szintén számos horvát vagy szerb nemzetiségű sorkatona akadt. Az Északi-tengerre egy osztrák hajóraj is indult, ezeknek tengerészei is zömmel olaszok és horvátok voltak. A Dánia ellen induló magyar huszárok egyik tisztjeként ott volt Fejérváry Géza későbbi miniszterelnök is. Csehországon áthaladva egyesültek egy 46 000 fős porosz sereggel. A két haderő parancsnokságát Friedrich von Wrangel gróf, porosz vezértábornagy vette át. Ő korábban, 1848-ban, az első schleswig-hosteini háború során a német szövetségi csapatokat irányította. Rendsbugban a poroszok megfenyegették a poroszokkal ellenséges szász–hannoveri erőket, hogy készek fegyvert használni ellenük, ha nem adnak szabad utat. A háború első szakasza (februártól április végéig) A 75 000 főből álló egyesült osztrák-porosz csapatokkal szemben a dán hadsereg kb. 30 000 embert tett ki. A dán erők egy része visszahúzódott a jól erődített Dybbøl-sáncokba (német nevén Düppeler-sáncokba). A háború első és legtöbb összecsapását a császári hadsereg vívta a dánok ellen. Gróf Gondrecourt tábornok ún. vasdandárja február 3-án benyomult Schleswigbe, átkelve az Eideren. A dán haderő egy része az Eider (Ejderen) folyó és Schlei (Slien) fjord között húzódó Danevirke („dán-sánc”) mögé húzódott az osztrák sereg elől. A dán hadsereg védelme Dybbøl és Fredericia erődjeire támaszkodott, amelyek egy-egy földnyelvet őrizve biztosították a szigetekre való visszavonulást. Február 3-án az osztrák 18. vadász-zászlóalj (k.u.k. 18. Jägerbataillon) a Schlei közelében, Oberselk község határában győztes ütközetet vívtak a Königshügel (Királydomb) elfoglalásáért, ezzel kivonulásra kényszerítették a dán sereget a sáncok mögül. Három nappal később február 6-án az osztrák parancsnokok három magyar huszárszázadot küldtek visszavonuló dán sereg üldözésére. A magyar csapat elővédje Flensburgnál érte utol a dánokat, ahol egy túlerőben levő dragonyosszázaddal valamint gyalogsággal találta szembe magát. A rossz terepviszonyok és a gyalogsági tűz ellenére a magyar huszárok vakmerő rohammal és gyors manőverekkel megfutamították a dánokat. Az ellenség a magyarok bátorságának nagy elismeréssel adózott. Napokon belül már a Jütland területén jártak a császári csapatok, bár a télutói hideg eléggé megviselte a katonákat. Február 6-án von Gablenz utolérte a visszavonuló dán utóvédeket, és az oeverseei csatában (dán nevén: Oversø) nyílt mezőn lerohanta a dánokat. A jütlandi Vejlénél még egy győzelmet könyvelhetett el von Gablenz. Ekkor a poroszok még mindig a Dybbøl-sáncok előtt vesztegeltek. Április 18-án erős nehéztüzérségi tűz után a poroszok sikeres támadással bevették a sáncokat, ezután igyekeztek benyomulni a dán törzsterületekre, egyesülve az osztrák csapatokkal. A porosz erők mindkét dán védőerődöt bevették, a dán hadsereg azonban Als (Alsen) és Fyn (Funen) szigeteire visszavonulva biztonságban elsáncolta magát, és védelemre rendezkedett be. A támadók előnyomulása elakadt, a háború elhúzódni látszott, a brit és francia beavatkozás kockázata megnőtt. Az osztrák-porosz flottacsoport, Wilhelm von Tegetthoff altengernagy parancsnoksága alatt 1864. május 9-én megütközött Edouard Suenson dán admirális flottával, az akkor Nagy-Britanniához tartozó Helgoland szigete mellett. Súlyos veszteségeket okozó tűzpárbaj után mindkét flotta visszavonult, de a német kikötők felszabadultak a dán flotta blokádja alól. A helgolandi csata nem változtatott a háború általános menetén. A hadviselő felek egyezkedni kezdtek, május elején tűzszünet jött létre. A háború második szakasza (májustól július elejéig) 1864. április 30-án Helmuth von Moltke vezérőrnagyot, a porosz királyi hadsereg vezérkari főnökét, a dániai hadműveletek tervezőjét kinevezték a szövetséges német haderők egyesített vezérkarának főnökévé. Moltke megjelenése a hadszíntéren gyökeres változást hozott a háború menetében. A két hónapos tűzszünet alatt Moltke gondosan előkészítette a végső támadást. Június 29-én a német haderő megrohanta és elfoglalta Als szigetét. A támadó csapatok néhány napon belül elérték a Jütland-félsziget északi végét, ezzel a Dánia szárazföldi területe teljes egészében német megszállás alá került. A dán kormány – aki hiába várta a brit vagy francia fellépést – fegyverszünetet kért, elfogadva a német szövetségesek békefeltételeit. A háború lezárása Bécsben mindenki kitörő örömmel ünnepelte a győzelmet. 1864. október 30-án aláírták a bécsi békét: Dánia elvesztette a háborút, miután hiába próbálta elérni, hogy akár Nagy-Britannia, akár Franciaország fegyveresen beavatkozzék a harcba. A békekötés megszüntette a perszonáluniót, Keresztély dán király lemondott a hercegségekről, és kötelezte magát minden rendelkezés elfogadására, amit a két győztes hatalom a hercegségek ügyében hoz. Schleswig porosz, Holstein osztrák kézbe került. A háború következményei Ferenc József azonban nem vette észre, hogy Bismarck lépre csalta őt a szövetséggel. A porosz kancellár ezután már nyíltan készülődött az Ausztria elleni háborúra. A két hercegség megszerzése csak újabb viszályt magvát hintette el, ezúttal a két győztes hatalom között. Dániában a vereség súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságot hozott, amelyből az ország csak nehezen állt talpra. Christian Friedrich Brandt német fotográfus (1823–1891), aki a krími háború tábori fényképészeként Európa legkorábbi harctéri fényképeit készítette, a schleswig-holsteini hadszíntereken is számos fényképet készített, e kordokumentumokat ma levéltárak és gyűjtemények őrzik. Gornja Stubica Gornja Stubica falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Fekvése Zágrábtól 18 km-re északra a horvát Zagorje területén a megye déli szélén a Medvednica parkerdő északi, dombos részén fekszik. A településhez a környező dombos-völgyes területen 12 falu, Banšćica, Brezje, Dobri Zdenci, Dubovec, Gusakovec, Hum Stubički, Jakšinec, Karivaroš, Modrovec, Orehova Gorica, Pasanska Gorica, Repićevo Selo, Samci, Sekirevo Selo, Slani Potok, Sveti Matej, Šagudovec, Vinterovec és Volavec tartozik, melyek közül több is őrzi a korábbi török jelenlét nyomait. Története A gornja stubicai Szent György plébánia első írásos említése II. András király oklevelében 1209-ben történt. A Szent György plébániatemplom a környék legjelentősebb műemléke, mely a századok során többször újjáépült. A Szent György templom előtt állt az a tölgyfa, amely alatt 1572-ben Gubecz Máté (Matija Gubec) uradalmi tiszttartó fegyverbe szólította az elégedetlen parasztokat. A felkelés nagy területre terjedt ki. Végül a stubicai csatában Alapy Gáspár és Tahy Ferenc csapatai döntő vereséget mértek a parasztokra. 1573. február 15-én Gubecz Mátét a zágrábi Szent Márk téren tüzes trónon égették el. A település első iskolája 1863-ban épült, első tanítója Juraj Bartolac volt. A rendes tanítás 1875-ben indult meg. 1880-ban a települést súlyos földrengés rázta meg, melyben több épület, köztük templom és az iskola is súlyosan megrongálódott. 1907. január 2-án újabb földrengés pusztított. A tanítást az Orsich-kastélyba kellett áthelyezni. A településnek 1857-ben 377, 1910-ben 750 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Stubicai járásához tartozott. 1964-ben megkezdődött az új iskolaépület felépítése, melybe 1970-ben költöztek át a diákok. Gornja Stubica község 1993-ban alakult meg. 2001-ben a falunak 862, a községnek 5726 lakosa volt. Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű. Mai formáját a 18. században nyerte el, amikor a Zagorje több templomával együtt barokk stílusban építették át. Berendezéséből említésre méltó a kora barokk cibórium, a három barokk oltár, a szószék és az 1806-ban épített orgona. A templomot szép, rendezett park övezi, melyben ötven féle fa található. Közelében áll a horvát anyák fehér kőből faragott emlékműve Mirjana Drempetić Hanžić és Krešimir Roda alkotása. A templom közelében áll a 450 éves hársfa, mely alatt a hagyomány szerint 1573-ban Matija Gubec a horvát parasztfelkelés vezére beszélt egykor. Magassága mintegy kilenc méter, kerülete öt méter, átmérője 1,57 méter, 1957-ben nyilvánították védetté. A Szent György téren áll a 18. században épített barokk Keresztelő Szent János kápolna. Tőle jobbra a parkban áll Rudolf Perešin pilóta 1999-ben felavatott emlékműve, aki 1991-ben a szerb-horvát háború során gépével inkább Ausztriába repült, semhogy horvát létére a saját népére lőtt volna. Az Orsich család Samci-dombnál álló barokk kastélyát 1756-ban gróf Krsto Orsich építtette egy középkori erődített udvarház helyén. Az új kastély elődjével ellentétben már nem védelmi, hanem kényelmi szempontok alapján épült. Az egyemeletes L-alaprajzú épület harmadik szárnyát egykor a régi kastély megmaradt része alkotta. Az épület udvari részén nyitott árkádokkal fedett folyosó húzódik. A 19. században a nagy földrengés után épült a klasszicista homlokzat a timpanonnal és a dór oszlopokkal. Legépebben megmaradt része az illuzionista freskókkal díszített kápolna. Barokk oltárán Xavéri Szent Ferenc életéből vett jelenetek láthatók, a barokk festészet egyik kiválóságának Anton Lerchingernek a munkái.A kastély 1924-ig volt főúri lakhely, majd alapiskolaként működött, illetve a helyi földműves szövetkezet használatában volt. Felújítása az 1960-as évek végén kezdődött és az 1970-es évekre teljesen megújult. Ezután a horvát parasztfelkelés múzeumát nyitották meg benne. Ma ajándékot és háztartási eszközöket árusító bolt is működik itt. Matija Gubec és a horvát parasztfelkelés monumentális emlékműve Antun Augustinić és társai alkotása az Orsich-kastély parkjában áll. 1971 és 1973 között készült. Két hatalmas szárnyát a felkelés stubicai csatáját, valamint az akkori mindennapi életet ábrázoló bronz domborművek díszítik. Középen Matija Gubec kitárt karokkal álló bronz szobra áll. Az emlékmű negyven méter széles és hét és fél méter magas. Kultúra "Matija Gubec" kulturális-művészeti egyesület. "Magnificat" templomi kórus Ivica Kontent bariton énekes "Fiola" női énekkar Az önkéntes tűzoltóegylet fúvószenekara A "Lipa" galéria számos kiállítás helyszíne Diecold A Diecold egy magyar black-thrash metal együttes. Egyszerű zenei felépítésű számok és szövegek jellemzik az 1980-as években jellemző black-thrash metal stílust követve. A Diecold első koncertje 2004. december 11-én volt a budapesti Stygian Shadows black/death metal fesztiválon. Ezt követően a zenekar nem koncertezett. Shadow alapította a zenekart 2003-ban. Abban az évben mutatkoztak be a Black Metal Warriors demóval, majd hosszú tagkeresés következett. A felállás az első albumra állt össze 2006-ban. Thanatos távozásával ez a felállás később némileg módosult. A zenekar feloszlott. Diszkográfia Black Metal Warriors (demo, 2003) Rest in Hell (2006) True Carpathian Black Metal Assault / Live Tape 2007 (közös album a Dusk és Туман együttesekkel, 2007) Szojuz TMA–07M Szojuz TMA–07M a Szojuz–TMA–M orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése 2012-ben és 2013-ban. A 34. Expedíció és a 116. Szojuz űrhajó (1967-óta). Küldetés Hosszú távú cserelegénységet szállított a ISS fedélzetére. A tudományos és kísérleti feladatokon túl az űrhajók cseréje volt szükségszerű. Jellemzői 2012. december 19-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–FG juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Több pályamódosítást követően december 21-én a Nemzetközi Űrállomást (ISS) automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 88,8 perces, 51,67 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 200 kilométer, az apogeuma 242 kilométer volt. Első alkalom, hogy kanadai űrhajós az ISS parancsnoka. Hivatalosan Hadfield repülése az utolsó nemzetközi űrhajós az ISS fedélzetén. Az űrszolgálatban részt vevő nemzetek megállapodtak abban, hogy 2020-ig kiterjesztik az együttműködési szerződés határidejét. Így további nemzetközi űrhajósok dolgozhatnak 6 hónapos időtartamokban az ISS fedélzetén. Az időszakos karbantartó munkálatok mellett elvégezték az előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat. A legénység több mikrogravitációs kísérletet, emberi-, biológia- és a biotechnológia, fizikai és anyagtudományi, technológiai kutatást, valamint a Földdel és a világűrrel kapcsolatos kutatást végeztek. Fogadták a teherűrhajókat (M–16M, M–17M, M–18M, M–19M), a Dragon teherűrhajót, a HTV-4 teherszállítót, kirámolták a szállítmányokat, illetve bepakolták a keletkezett hulladékot. 2013. május 14-én Zsezkazgan városától hagyományos visszatéréssel, a tervezett leszállási körzettől mintegy 149 kilométerre ért Földet. A 6 fékező rakéta hatására a leszálló sebesség 6-7 méter/másodpercről, lassul 1,5 méter másodpercre. Összesen 145 napot, 14 órát és 19 percet töltött a világűrben. 2261 alkalommal kerülte meg a Földet. Személyzet Felszállásnál Roman Jurjevics Romanyenko (2) parancsnok, Oroszország Chris Austin Hadfield (3) fedélzeti mérnök/ISS parancsnok, Kanada Thomas Henry Marshburn (2) fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Leszálláskor Roman Jurjevics Romanyenko (2) parancsnok, Oroszország Chris Austin Hadfield (3) fedélzeti mérnök, Kanada Thomas Henry Marshburn (2) fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Tartalék személyzet Fjodor Nyikolajevics Jurcsihin parancsnok, Oroszország Luca Parmitano fedélzeti mérnök, Olaszország Karen L. Nyberg fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Mohl Dávid Mohl Dávid (Székesfehérvár, 1985. április 22. –) magyar bal oldali védő, jelenleg az Újpest FC játékosa. Pályafutása Junior éveiben az FC Fehérvárban játszott. Később kisebb kitérőt tett Ausztriába, majd visszatért korábbi klubjába. 2009 nyarán négyéves szerződést írt alá a bajnoki címvédő Debrecen csapatával. 2010. augusztusában egy évre kölcsönbe került a Kecskeméthez. 2011 nyarán végleg a Kecskemét játékosa lett, 2 évre írt alá. 2012 augusztusában a DVSC kölcsönvette a Club Brugge elleni Európa-liga párharc erejéig. Pályafutása statisztikái Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2017. április 22. Sikerei, díjai FC Fehérvár: Ligakupa : győztes (2): 2007–08 , 2008–09 Debreceni VSC: Magyar bajnokság győztes (1): 2009–10 Magyar labdarúgókupa győztes (1): 2009–10 Ligakupa győztes (1): 2009–10 Magyar labdarúgó-szuperkupa győztes (1): 2010 Kecskeméti TE: Magyar labdarúgókupa győztes (1): 2010–11 Bikfalvy Ferenc Bikfalvy Ferenc (Szatmár, 1901. május 26. – ?) magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Életútja 1936-tól az EGE kirendeltség vezetője, majd központi felügyelője, az Erdélyi Gazda főmunkatársa, 1938-tól a lap megszűntéig a Kedves gazdatestvéreim c. havi jegyzet szerzője. 1948-tól egy éven át előadótanárként működött a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán, majd nyugdíjazásáig tisztviselő. Szakcikkeit az Erdélyi Gazda, a szatmári Szamos, a budapesti Mezőgazdasági Szemle s a Falvak Dolgozó Népe közölte. Önálló kötete: Termesszünk lucernát (1949). Nagy Erzsébet (iparművész) Nagy Erzsébet (Budapest, 1954–) iparművész, belsőépítész. 1981-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán. 1981-1988 között az Artex Külker. váll., 1991-ig a Zala Bútorgyár belsőépítésze és bútortervezője. 1991-től szabadfoglalkozású. 1982 óta alapító tagként a Fiatal Iparművészek Stúdiójának tagja. Főbb munkái között található a bécsi "cat's" diszkóbár, a seregélyesi Zichy-hadik kastélyszálló és szovjet megrendelésre készült munkák. Csoportos kiállításokon vett részt 1974-91 között nemzetközi bútorkiállításokon, a többek között Londonban, Kölnben, Párizsban, Montréalban és Torinóban szerepelnek munkái. Híres munkái: Hédervári Kastély Szalon, Hálószoba garnitúra 1989 torontói bútor világkiállításra. Imreh István (történész) Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Lánya Farkas Mária gazdaságfejlesztő, gazdaságkutató. Fia Imreh István biológus, genetikus. Élete és munkássága A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte. Művei Székely falutörvények , 1947 Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea , 1955 Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról , 1956 Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918 , 1958 A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából , 1973 Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról , 1979 Erdély változó társadalma 1767–1821 ( Csetri Elekkel közösen), 1980 Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982 A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek. , 1983 Székelyek a múló időben , 1987 Kászonszéki krónika 1650–1750 Látom az életem nem igen gyönyörű , 1994 Díjak, elismerések Kriterion-koszorú III. Károly monacói herceg III. Károly monacói herceg (1818. december 8. – 1889. szeptember 10.) 1856. június 20-tól 1889. szeptember 10-én bekövetkezett haláláig ült Monaco trónján, ahol apját, I. Florestant követte. Uralkodása alatt Menton és Roquebrune városokat eladta Franciaországnak, hogy Párizs elismerje Monaco függetlenségét. A miniállam ezzel területének négyötödét elvesztette. Menton és Roquebrune elvesztésével súlyosan meggyengült a hercegség pénzügyi helyzete, így Monacónak sürgős feladatává vált a pénzügyi helyzet felvirágoztatása. Anyja tanácsára ezért Károly – német és francia mintára – kaszinókat nyittatott. Az első kísérletek azonban nem jártak sikerrel: az 1862-ben a történelmi Monaco egyik régi negyedében megnyitott első kaszinó helye ma is elhagyatott. 1866-ban azonban az uralkodó megalapította a máig virágzó Monte-Carlót, a kaszinóvárost. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.) Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Naughty by Nature (album) A Naughty by Nature csapat 2. stúdióalbuma, mely 1991. szeptember 3-án jelent meg a Tommy Boy kiadónál. Mind kritikailag, mind a rajongók körében nagy sikereket ért el, és platinalemez lett 1992. február 6-án, részben az első kislemezsikernek köszönhetően - O.P.P. - mely a Billboard Hot 100-as listán 6. helyezést ért el. Az albumról három dal jelent meg kislemezen, és videoklip is készült mindhárom dalból. Több kritikus is azt állította, hogy az első kislemez 1991 őszén a rádiós játszási listán előkelő helyezést ért el, és az album is klasszikusként vonult be a zenetörténelembe. 1998-ban az album bekerült a 100 legjobb rap album kategóriába. Tracklista "Yoke the Joker" – 5:13 "Wickedest Man Alive (feat. Queen Latifah )" – 4:21 " O.P.P. " – 4:31 " Everything's Gonna Be Alright " – 4:51 "Let the Ho's Go" – 4:16 "Every Day All Day" – 5:41 "Guard Your Grill" – 5:02 "Pin the Tail on the Donkey" – 3:47 "1, 2, 3 (feat. Lakim Shabazz and Apache)" – 4:44 "Strike a Nerve" – 6:22 "Rhyme'll Shine On (feat. Aphrodity)" – 3:56 "Thankx for Sleepwalking" – 5:26 " Uptown Anthem " – 3:04 Hangminták "Yoke the Joker" "Synthetic Substitution" by Melvin Bliss "Wickedest Man Alive" "Big Beat" by Billy Squier "O.P.P." "ABC" by Jackson 5 "Oh Honey" by Delegation "Synthetic Substitution" by Melvin Bliss "Everything's Gonna Be Alright" "Hihache" by Lafayette Afro Rock Band "I'll Take You There" by Staple Singers "No Woman, No Cry" by Boney M "Let the Ho's Go" "Housequake" by Prince "Take Me to the Mardi Gras" by Bob James "Every Day All Day" "Pride and Vanity" by Ohio Players "Guard Your Grill" "Funky Drummer" by James Brown "Pin the Tail on the Donkey" "I Don't Know What this World is Coming To" by Wattstax "Welcome to the Terrordome" by Public Enemy "1, 2, 3" "Candy Man" by Quincy Jones "The Last Song" by Above the Law "It's Funky Enough" by The D.O.C. "Rhyme'll Shine On" "Devotion (Live)" by Earth, Wind & Fire "You'll Like It Too" by Funkadelic "For the Love of You" by Isley Brothers "Thankx for Sleepwalking" "You Know My Name (Look Up the Number)" by The Beatles Heves és Külső-Szolnok vármegye Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek. Fekvése A vármegye nagyjából a mai Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye területét foglalta el, rendkívül nagy észak-déli kiterjedéssel, nem tartozott hozzá viszont a Jászkun kerület részét képező Jászság és Nagykunság. Története A Tisza középső vidékén elterülő középkori eredetű Külső-Szolnok vármegyét 1569-ben azért vonták össze Heves vármegyével, mert területe török hódoltság alá került, emiatt a nemesi vármegye intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók. Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, Gömör vagy Nógrád vármegye területén, vagy kivételesen még távolabb, a Zólyom vármegyei Besztercebányán tartotta. A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a kiegyezést követő közigazgatási rendezés, az 1876-os megyerendezés részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett Heves vármegye, a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő Jászkun kerülethez tartozott Jászsággal és Nagykunsággal összevonva az új Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét alkotta. Regenye Regenye (horvátul Regenja, Reginja) község Baranya megyében, a Pécsi járásban. Elnevezései Horvátul a falu hivatalos neve a szalántaiak által használt Regenja, de a szőkeiek által használt Reginja alakot is használták. Fekvése Regenye, a még 200 lelket sem számláló kicsiny település, a Pécset és Harkányt összekötő két út gyűrűjében, egy hasadékban, Pécstől 14 km-re, déli irányban, egy völgyben fekszik. Görcsönyből, és Szilvásból is megközelíthető, mind két falu kb. 2–3 km-re van tőle. Története Regenye már az Árpád-korban is lakott település volt. Nevét az oklevelek 1230-ban említették először Regna néven. 1305-ben a Monoszló nemzetségbeli Ócsárdi család birtoka volt, és ekkor Öszerő szomszédosának, 1230-ban pedig Szilvás szomszédosának nevezték. 1332-ben Rechena, Reguna, Reguena-ként írták. sokáig színmagyar lakosú volt. A török időkben is, mint magyar települést említik, és ez az 1930-as évekig nem változott, egy akkoriban készült összeírás szerint, a 306 lakóból mindössze 1 nem volt magyar. Regenye életébe is változásokat hozott a második világháború, sok idegen érkezett a településre (délszlávok, németek), ennek ellenére a népesség csökkeni kezdett, e csökkenés napjainkig tart. A lakosság nagy része római katolikus vallású. Katolikus templomán kívül a 2006-ban felújított faluház nyújt lehetőséget a közösségi együttlétre. Szőlőhegy Északi irányban, a 3 km-re fekvő Gyóddal, a regenyei szőlőhegy határos, de megközelíteni, sem Gyódról, sem Keresztespusztáról, de még Görcsöny felől is, csak gyalogosan lehet. A szőlőhegyen Regenye, Gyód, Görcsöny, Keresztespuszta, Ócsárd, de az utóbbi évtizedekben egyre több pécsi lakos található. A pécsiek közül sokan, a város zajától, és szennyezett levegőjétől menekülve, az egész nyarat kint töltik a szőlőhegyen, de a rendszerváltás óta eltelt időben, egyre többen „választják” állandó lakhelyükké is. Ezért egyre jobban hiányzik a gépkocsival is járható szilárd útburkolat, a villany bevezetését már többször elindították, de a magas költségek miatt, ezt sem lehetett megvalósítani. Az ivóvíz bevezetése sem lenne lehetetlen, mert a gyódi oldalon, a szőlőhegy határától kb. 150 m-re húzódó fővezetékre tudnának csatlakozni. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14,3% (14,9% nem nyilatkozott). Nevezetességei A települést, mely a hagyományokhoz hű elrendezésű, ma is csak egyetlen utca alkotja. Figyelmet érdemel, a falu harangtornya, és egy-két, jellegzetes tornácos parasztház, amelyek a 19. században épültek, valamint a Fő utca 25. szám alatti díszes oromzatú istálló. A faluban csak mezőgazdasági tevékenység folyik, apró főterét hangulatos harangláb, kocsma – bolt, és buszmegálló jelzi. Tervek A helybéli lakosok 1995-ben a regenyei szőlőhegy útjait önerőből építették ki, összefogva a környező (Pécs, Gyód, Keresztespuszta, Görcsöny, Ócsárd) településeken élő szőlősgazdákkal. Ez nem csak anyagi hozzájárulást jelentett, hanem a gazdák tevékenyen is részt vettek az út kiépítésében. Az évek során a hegyről lezúduló esővíz, az utakat helyenként annyira megrongálta, hogy járhatatlanok, és a regenyei szőlőhegy sokadszor elkezdett villamosítás is, pénz hiányában elmaradt. Ezért, építőközösséget alkottak, a Regenyei Önkormányzat több éven át pályázatot nyújtott be a villamosítás és az út, illetve utak javítására, melyet 2005-ben megnyertek. Így a következő évben elkezdődhet az utak feljavítása, és a villanyhálózat kiépítése is. A villamosítás befejezését 2006. május végére tervezték. 2006 májusában elkészült a villamosítás, és az úthálózat majdnem fele is aszfalt burkolatot kapott. Valachi Anna Valachi Anna (Újpest, 1948. június 6. –) magyar író, irodalomtörténész. Élete Valachi Anna 1948. június 6-án született Újpesten Valachi Gyula és Forgács Anna gyermekeként. A rákospalotai Dózsa György Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az ELTE-BTK, magyar–népművelés szakán végezte 1971–1977 között. 1966–1968 között a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház stúdiósaként színészi pályára készült. 1968–1971 között, majd 1983–1985 között az 1968-ban újraalapított Magyar Hírlap újságíró gyakornoka, később munkatársa volt. 1971–1980 között a Magyar Hajózás című üzemi lap (MAHART) újságírójaként dolgozott. Egyetemi tanulmányait az ELTE-BTK magyar–népművelés szakán végezte 1971–1977 között. 1983-ban „József Attila, a Szép Szó szerkesztője” című értekezésével bölcsészdoktori címet szerzett. 1985–1988 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasaként József Attila és József Jolán életét és munkásságát kutatta, pszichológiai nézőpontból Kandidátusi disszertációját – „József Jolán, a költő édes mostohája” címmel –1998 decemberében védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. Témavezetője Szabolcsi Miklós irodalomtörténész volt. 1988–1993 között a Könyvvilág olvasószerkesztője; a lap megszűnése után, 1996-tól öt éven át a Népszava kulturális újságírójaként dolgozott. 1999-ben Déry Tibor-díjat kapott József Jolán és József Attila életrajzát elemző könyveiért. 1999–2006 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának docense, majd főiskolai tanára volt. 2007 óta egyetemi magántanár. A József Attila Társaság alapító tagja, társelnöke; a Szépírók Társaságának tagja. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a Művészet és pszichoanalízis című műhelybeszélgetés-sorozat szerkesztője és moderátora. Kutatási területe József Attila élete, pályája, kora és kortársai; az alkotás lélektana, valamint az irodalom – tágabb értelemben a művészetek – és a pszichoanalízis kapcsolata. Magánélete 1979-ben házasságot kötött Horváth Dáviddal. Két fiuk született: Horváth Bence (1980) és Vince (1983). Publikációi A LIGET c. folyóiratban: Magán(y)mitológia (2002) Szerelmi homeopátia (2003) Pszichogravitáció (2004) Ős-patkány, posztmodern mutáció (2004) Hohó! (2009) Fészekalja (2009) Szerep/vállalás (2009) Filmregény (2010) Kedély és sors, avagy kései sirató (2010) A fürdőzés lélektana (2010) Katonadolgok (2010) Szerelemgyerek (2010) Halottszemle (2010) Mosolymaszkok (2011) Az ősök hatalma. József Attila én- és világképének rejtett aspektusai (2012) Valachi Anna József Attilával kapcsolatos publikációi: http://www.jatarsasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15&Itemid=4 Könyvei A Színjátékos életei. A főszerepben: Őze Lajos (1993); Kivonatos változata olvasható a Magyar Színházi Portál színészkönyvtárában: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/ozelelet.htm Hét év József Attila közelében. Dokumentumok Bányai László hagyatékából (1995) József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a huszadik század első felében (1998) József Attila. Élet-kép-sorozat (1999) Ámor kínja, mámora. Versek a szerelemről. Szerk. (2000) „Én, József Attila, itt vagyok” (2002) A Szépség koldusa. József Attila szerelmei (2005) Fejtő Ferenc: József Attila, az útmutató. Szerk., interjú, tanulmány (2005) József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a XX. század első felében. Második, javított kiadás (2005) "Irgalom, édesanyám..." A lélekelemző József Attila nyomában" (2005) "Amit szívedbe rejtesz..." József Attila égi és földi szerelmei (2006) Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Alkotásélménytani "fejlődésregény" ; Argumentum, Bp., 2009 "A nő számomra rejtély". József Attila asszonyai ; Noran Libro, Bp., 2013 Szépségkoldusok. Párhuzamos életrajzi dráma, dokumentumok alapján, két részben ; Napkút, Bp., 2014 ( Káva téka ) Szépségkoldusok. Irodalmi hősök titkos szerelmei ; Cédrus Művészeti Alapítvány, Bp., 2015 Prostiboř Prostiboř település Csehországban, Tachovi járásban. Prostiboř Mezholezy u Horšovského Týna, Staré Sedlo, Zhoř és Kladruby településekkel határos. Lakosainak száma 140 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Libri Kiadó A Libri Kiadó egy magyar könyvkiadó, amit 2011 augusztusában Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely tulajdonosa és Sárközy Bence, a Magvető Kiadó egykori főszerkesztője alapított. A Nyitott Könyvműhely jogutódjaként működő cég nyitott profilú kiadóként a kortárs magyar- és nemzetközi irodalom mellett szórakoztató irodalom, ismeretterjesztő és gyerekkönyvek, illetve képregények kiadásával is foglalkozik, különös figyelmet fordítva a jelen társadalmi problémáira és kérdéseire, valamint az új kortárs szerzői hangokra. Bár a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Libri Kiadó külön cégekként funkcionálnak, a két szervezet egymással szorosan együttműködik. A kiadó tulajdonosai 2012 elején tulajdonrészt szereztek a Helikon Kiadóban és megalapították a gyermek- és ifjúsági könyvek kiadására szakosodott Kolibri Kiadót. A Libri könyvkiadói csoport által megjelentetett magyar művekre vonatkozó fordítási és külföldi kiadási jogok képviseletét a cégcsoportba tartozó Sárközy és Társa Irodalmi Ügynökség látja el. 2015-ben a Libri Kiadó megvette a Jelenkor Kiadót, amelynek korábbi igazgatója, Csordás Gábor szerkesztőként és tanácsadóként vesz részt a kiadó életében. A Jelenkor Kiadó ügyvezető igazgatói tisztségét Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó Kft. igazgatója látja el, a szépirodalmi főszerkesztő pedig Nagy Boglárka. A régi-új kiadó első megjelenése Térey János A Legkisebb Jégkorszak című regénye volt. A Libri Kiadó kortárs magyar szépírói mind csatlakoztak a Jelenkor Kiadóhoz, ezért 2015-től kezdődően már a Jelenkor gondozásában jelennek meg könyveik. A Libri cégcsoport kiadói Diafilm Helikon Kiadó Jelenkor Kiadó Kolibri Kiadó Libri Park Könyvkiadó Trubadúr Kiadó Szépirodalmi főszerkesztők Dunajcsik Mátyás (2011-2014) Nagy Boglárka (2014-) Sorozatok ArtPop Könyvek Szigor Sorozat Insomnia Wild Cards-sorozat Jamie Magazin Pári Pári (németül Paar) község Tolna megyében, a Tamási járásban. Fekvése Tamásitól 6 km-re délre, a Koppány völgyében található. Története Pári 1984 és 2006 között Tamási része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október elsejétől ismét önálló község. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 27,6% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,1%, református 1,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (12,5% nem nyilatkozott). XPde Az XP Desktop Environment (röviden XPde) egy olyan grafikus felhasználói felület melynek célja, hogy a Microsoft Windows XP operációs rendszer felhasználói felületét a Linux felhasználók számára elérhetővé tegye. Készítői ezáltal szerették volna megkönnyíteni a felhasználók áttérését a Linux rendszerekre. Bár az XPde minden elérhető X ablakkezelővel kompatibilis, a szerzők mellékelték hozzá a saját XPwm nevű ablakkezelőjüket. A felhasználói környezet fejlesztése Kylix-ben történt, azonban 2004. augusztus 21. óta a 0.5.1-es verziónál áll. Az XPde egy jogi szürke zónában létezik. Bár elvileg semmi nem tiltja a fejlesztését, de Bill Gates felhívta rá a figyelmet, hogy a nyílt forrású projektek a Microsoft szellemi tulajdonát veszélyeztetik amennyiben új fejlesztések helyett azok klónjaként jönnek létre. A Barnix nevű Linux-disztribúció XPde-t használ. Cornet Kornet - orgonaregiszter. Leginkább a „Cornett” elnevezéssel találkozhatunk a romantikus orgonák diszpozícióiban. Kimondottan francia romantikus regiszter, de megjelenik a német romantikában is, így a Rieger orgonagyár diszpozícióiban. A romantikus orgonaépítészet csak erre a korra, és azóta napjainkig is alkalmazott, jellegzetes kevert regisztere. Alap-, kvint-, és tercsorokat tartalmaz, néha ezen felül tartalmazhat szeptimsort is. Általában négy sorral épült, de lehet három, öt, vagy hat soros is; de az egri bazilika orgonájában találkozunk kilenc sorossal is. Legtöbbször 4’ magasságban indul, de a kezdő sora lehet 2 2/3’, 5 1/3’ vagy 8’ is. Alapanyaga ón, szűk principál jellegű sorokat tartalmaz; hangja tömör, érces, a szeptimsor kölcsönözhet neki nyelves karaktert. Meg Whitman Margaret „Meg” Cushing Whitman (1956. augusztus 4., New York - Cold Spring Harbor) amerikai menedzser és üzletasszony. 2011. szeptember 22. óta a Hewlett-Packard elnöknője és ügyvezetője. 1998 és 2008 között az eBay igazgatói tanácsának tagja, illetve a vállalat ügyvezetője volt. 2010-ben a kaliforniai kormányzóválasztások egyik jelöltje volt. Képzettség 1974-től kezdve a Princetoni Egyetem gyógyszerészeti szakán tanult, majd közgazdaságtudományra változtatta a fő szakirányát. 1977. és 1979. között a Harvard Egyetemen a Bsc. képzés után elvégezte az üzleti adminisztráció szakot Msc. fokozaton. Whitman egy idegsebészhez ment feleségül és született két gyermeke. A gazdaságban 1979-ben kezdte pályafutását a Procter & Gamble-nél, ahol 1981-ben termékmenedzser lett. 1981. és 1989. között a Bain & Company tanácsadó vállalatnál dolgozott. Ezután a Walt Disney-nél állt alkalmazásban mint a stratégiai tervezés alelnöke. 1992-ben csatlakozott a Stride Ride Shoes nevű vállalathoz Lexingtonban, majd 1995. és 1997. között a Florist’s Transworld Delivery virágküldő szolgálatnál tevékenykedett üzletvezetőként. Később a Hasbro Playskool divíziójának igazgatója lett, illetve az ő nevéhez fűződik Amerikában a Teletubbies nevű gyermekműsor bevezetése, amelyet az Egyesült Királyságból vett át. eBay Whitman 1998. márciusában csatlakozott az eBay-hez, amikor annak csupán 30 alkalmazottja és 4 millió dolláros árbevétele volt. A cégnél az ügyvezetőként eltöltött ideje alatt a vállalat 15 000 fősre duzzadt, és 2008-ra évi 8 milliárd dolláros bevételre tett szert. Az eBay Whitman vezetése alatt vásárolta fel a Skype-ot 4,1 milliárd dollárért 2005. szeptemberében, majd 2009-ben 2,75 milliárdért adták tovább. 2007. novemberében visszavonult az ügyvezetői posztjától, azonban az igazgatótanács tagja maradt, és az új ügyvezető, John Donahoe tanácsadója 2008. végéig. 2008-ban az Amerikai Üzleti Hírességek Csarnokába is bekerült. Számos elismerést kapott az eBay-nél végzett munkájáért, a Fortune magazin a világ öt legsikeresebb női közé sorolta, a Harvard Business Review az évtized nyolc legjobb ügyvezetőjének egyikeként tartotta számon, míg a Financial Times szerint egyike volt annak az 50 embernek, akik az évtized arculatát meghatározták. Az utóbbi évekig több cégnél is tagja volt az igazgatótanácsnak, így például: eBay, Procter & Gamble, DreamWorks. Hewlett-Packard 2011. januárjában tagja lett a Hewlett-Packard vállalat igazgatótanácsának, majd szeptember 22-én ügyvezetői tisztségében váltotta le Léo Apothekert. Később visszavonta Apotheker súlyosan vitatott döntését, amelynek értelmében eladták volna a világpiaci elsőséggel rendelkező PC-s divíziójukat. Politika 2008-ban a massachusettsi kormányzó, Mitt Romney elnöki kampányának támogatója volt, azonban Romney visszalépése utána McCain támogatója lett a kampány során. Whitman három területet tartott kiemelten fontosnak: a munkahely-teremtést, a kormánykiadások csökkentését és Amerika korábbi K-12-es oktatási rendszerének a reformját. 2009. február 10-én Whitman bejelentette, hogy indul a 2010-es kaliforniai kormányzóválasztáson. Kampányát saját pénzből finanszírozta – az amerikai történelem során a legnagyobb összegben az ilyen jellegű kampányokat tekintve –, végül azonban vesztett a demokrata Jerry Brownnal szemben. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Meg Whitman című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Leslie Alan Horvitz: Meg Whitman: President and CEO of Ebay (Ferguson Career Biographies) . (englisch) ISBN 0816058911 Buglossoides A Buglossoides a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó nemzetség. Tudnivalók A Buglossoides nemzetség, egyéves és évelő növényfajokat is tartalmaz. A Buglossoides-fajok Európában és Ázsiában őshonosak. Sokféle élőhelyen képesek megélni, például: a napsütötte füves pusztákon, sziklaszirteken és az erdők sűrűjében is. A növényeket puha szőrzet borítja. Száraik felállók vagy szétterülők; elágazhatnak vagy nem. Leveleik tojásdad vagy lándzsás alakúak. Kis, tölcsér alakú virágaikon, általában kék vagy fehér szirmok láthatók. Az évelő, gyöktörzses fajok, inváziós fajokká válhatnak; kiirtásuk igen nehéz. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 10 faj tartozik: Buglossoides arvensis (L.) I.M.Johnst. (syn. Lithospermum arvense ) – Mezei gyöngyköles Buglossoides calabra (Ten.) I.M.Johnst. Buglossoides czernjajevii (Klokov) Czerep. Buglossoides gastonii (Benth.) I.M.Johnst. Buglossoides glandulosa (Velen.) R.Fern. Buglossoides goulandriorum (Rech.f.) Govaerts Buglossoides minima (Moris) R.Fern. Buglossoides purpureocaerulea (L.) I.M.Johnst. Buglossoides tenuiflora (L.f.) I.M.Johnst. - típusfaj Buglossoides zollingeri (A.DC.) I.M.Johnst. Korábban ebbe a nemzetségbe helyezték az erdei gyöngykölest (Aegonychon purpurea-coeruleum) is; egyes botanikusok még mindig ide sorolják ezt a növényfajt. Leltározás A leltározás széles körű ismerete hozzásegít ahhoz, hogy megfelelő szakmaisággal választhassuk ki a mennyiségi felvétel eljárásrendjét. A módszertanok közötti választásnak alapvetően két fő mérlegelési tényezője van, ez pedig a leltározási módszertan által biztosított pontosság, a másik a lebonyolításhoz kapcsolódó költség. A gazdaságossági tényezőktől függetlenül minden mennyiségi felvételnek a 100%-os, folyamat szinten garantált, valós készletmennyiség pontos számbavétele kell, hogy a célja legyen. A módszertan kiválasztásának egy fontos szempontja a racionális pontosság-költség tényezők érzékeny egyensúlya mellett, az aktuális törvénykezésnek való mindenkori megfelelés. Vak leltár Vak leltár esetén a számolási tevékenység teljes körű egyeztetés nélkül fejeződik be. Az ellenőrzés csak mintavétellel történik. A vak leltár mind a pontosság, mind a költségek tekintetében az alacsony színvonalat képviseli. Így ennek alkalmazása alacsony értéksűrűségű, tömegtermékek esetén ajánlatos. Ikerleltár Ikerleltár végzésekor egymástól függetlenül két különböző leltározó ugyanazt a terméket egyszer-egyszer megszámolja. A számolási eredmények összevetését követően a különbözőségeket még egyszer - egy harmadik - leltározó megszámolja. Ha a harmadszorra számolt mennyiség az első kettő valamelyikével megegyezik, akkor az elfogadható végleges eredménynek, ha nincs egyezés, akkor egy negyedik ember is megszámolja, szuperellenőrzi, és az ő számolási eredménye tekinthető véglegesnek. Az ikerleltár alkalmazása akkor célszerű, amikor nincs folyamatos elektronikus készletnyilvántartás, vagy annak működtetése meglehetősen laza keretek között történik. Az ikerleltár erőforrás igénye a többi módszertanhoz képest nagyobb mértékben függ a számolók pontosságától, monotonitástűrő képességétől. Ezen leltártípus költségterhe legalább közepes értéksűrűségű termékek esetén javaslatos. Tükörleltár A vállalatirányítási rendszer elméleti készletértékeivel kell összevetni a számolt értékeket (lokáció, vagy termék alapon), és ezután a különbözőségeket újra számolni. A tükörleltár közepes költség mellett magas pontosságot biztosít, így alkalmazási területét tekintve elsősorban raktárakban célszerű, de kiskereskedelemben is erősen ajánlott. A kiskereskedelemben a hatékony lebonyolítás szakszerű előkészítést igényel a leltári szempontból könnyen kezelhető tárhely szintű készletinformációk hiánya miatt. Statisztikai mintavételes leltár Matematikai-statisztikai alapon választott cikkszám/lokáció kerül kiválasztásra, majd mennyiségi felvételre. A kiválasztott számolt eredményeket össze kell vetni az elméleti készletértékkel, és amennyiben a különbözőségek mértéke nem sérti a készlet teljességére vetített eltérés előzetesen várt mértékét, akkor a leltár befejezhető. A statisztikai mintavételes leltárhoz elengedhetetlen a pontos elektronikus készletnyilvántartás, következésképpen a könyv szerinti érték és az aktuális érték maximum 2%-ban térhet el. Jellemzően raktárakban használható ez a módszertan, ahol a készletmennyiség igen magas (minimum 1000 db-os szortiment, termékféleség), és fennáll a Pareto-elv, azaz, hogy ebben az esetben a szortiment 20%-a képviselje a készletérték 80%-át. Előnye, hogy alacsony költség mellett számos esetben elfogadható pontosságot nyújt. Cetotherium A Cetotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Ceatacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a fosszilis Cetotheriidae (más nevén Cetotheres) családjába tartozó nem. A sziláscetek evolúciója A mai modern bálnák első egyedei a középső miocén idején tűntek fel. Ezek a különbözőségek a világszerte megjelenő környezeti változások és az óceánok fizikai tulajdonságainak megváltozásának eredményei. A tengeráramlások és a hőmérséklet nagymérvű megváltozása lehetővé tette a modern sziláscetek elterjedését, ezzel kiszorítva az ősbálnákat életterükről. Általában úgy gondolják, hogy a négy sziláscet család különböző eredettel bír, ám mindez csupán spekuláció. A mai sziláscetek, a barázdásbálnák (például: a hosszúszárnyú bálna), a simabálnák (például: a grönlandi bálna), a szürke bálnák (például: a szürke bálna) és a törpe simabálnák (például: a törpe simabálna) mind örököltek olyan tulajdonságokat, amiket együtt még egy fellelt őscetben sem találtak meg. A Cetotherium az első sziláscetek egyike volt. Különböző táplálkozási módszereik A ma élő szilás cetek szűrve-táplálkozók, bár a szűrés pontos jelentése fajonként változó (lenyelve táplálkozó a barázdásbálna, lefölözve táplálkozó simabálna, és a tengerfeneket felszántó a szürkebálna). Megjelenése A Cetotherium mérete körülbelül 4,5 méter volt. A Cetotherium ragadozói Az állatra főként az óriásfogú cápa (C. megalodon) és a Livyatan melvillei vadászott, de lehet, hogy az óriásfogú cápánál jóval kisebb, fehér cápa is veszélyt jelentett számára. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoztak: Cetotherium capellinii Cetotherium crassangulum Cetotherium furlongi Cetotherium incertum Cetotherium klinderi Cetotherium maicopicum Cetotherium mayeri vagy Cetotherium meyeri Cetotherium parvum - szinonimája: Delphinapterus tyrannus Cetotherium priscum Cetotherium pusillum Cetotherium rathkii típusfaj ? Cetotherium megalophysum Valady (Aveyron) Valady település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 1509 fő (2015). Valady Balsac, Clairvaux-d’Aveyron, Goutrens, Marcillac-Vallon, Saint-Christophe-Vallon és Salles-la-Source községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Egyről a kettőre Az Egyről a kettőre (eredeti cím: Step by Step) 1991-től 1998-ig vetített amerikai televíziós filmsorozat, amely 1991. szeptember 20-án az amerikai ABC csatornán mutatkozott be, mint szituációs komédia, hogy 7 évadon és 160 epizódon át (a CBS-re történő váltást követően) 1998. június 26-ig a nézőkkel maradjon és szerezzen örömteli pillanatokat. A sorozatot Magyarországon először az HBO tűzte műsorra 1996. május 8-án. A főcímdalt (Second Time Around) Jesse Frederick és Theresa James éneklik. Rövid leírás A sorozat egy kisvárosban, a Wisconsin állambeli Port Washingtonban játszódik. Frank építési vállalkozó, Carolnak szépségszalonja van. Bár egy városban élnek, de nem találkoztak. Aztán a "véletlen" úgy hozza, hogy mindketten Jamaicára mennek nyaralni. Ott ismerkednek meg – szerelem első látásra, majd össze is házasodnak. Mikor hazajönnek, Frank Carolhoz költözik. Ez eddig egy szokványos történet lenne, ám itt jön a csavar: Frank nem egyedül, hanem az előző házasságából való három gyermekével állít be. Három gyerek nem sok, de már Carolnak is van három az előző házasságából... Természetesen a gyerekek ki nem állhatják egymást, de aztán szép lassan összekovácsolódik a népes család. Szereplők Foster család Carol (Suzanne Somers) Ideges feleség / anya (160 epizód, 1991-1998) Magyar hangjai: Kovács Nóra , Csere Ágnes Dana (Staci Keanan) Okos, de maximalista és igen érzékenyen érinti az erkölcs (159 epizód, 1991-1998) Magyar hang: Csondor Kata Karen (Angela Watson) Egy törekvő modell, aki nagyon hiú (159 epizód, 1991-1998) Magyar hangjai: Somlai Edina , Zsigmond Tamara Mark (Christopher Castile) Egy fiatal, aki mindig tanul. Később lesz barátnője, de ugyanúgy mindene a tanulás marad. (146 epizód, 1991-1998) Magyar hangjai: Előd Álmos , Stukovszky Tamás Lambert család Frank (Patrick Duffy) A férj és apa, aki lelkes sportrajongó. Frank vállalkozó, saját építőipari vállalata van. (160 epizód, 1991-1998) Magyar hang: Csankó Zoltán John Thomas, más néven "JT" (Brandon Call) Egy naplopó, a negyedik évadban kiderül, hogy diszlexiás. (160 epizód, 1991-1998) Magyar hangjai: Bolba Tamás, Glósz Viktor Alicia, más néven "Al" (Christine Lakin) Fiús természetű lány. Az utolsó szezonban a középpontba kerül. (159 epizód, 1991-1998) Magyar hang: Vadász Bea Brendan (Josh Byrne) Félénk, gondtalan ifjú. Végül eltűnt a sorozatból. (130 epizód, 1991-1997) Magyar hang: Szalay Csongor Cody (Sasha Mitchell) Frank unokaöccse, egy különc kamasz, akinek a szíve aranyból van. Az udvaron, furgonjában lakik. (114 epizód, 1991-1998) Magyar hangjai: Széles László , Bor Zoltán , Szokol Péter Egyéb szereplők Lilly Foster-Lambert (Emily Mae Young) - Carol és Frank közös gyermeke. Magyar hang: Kántor Kitty Jean-Luc Rieupeyroux (Bronson Pinchot) - férfi kozmetikus, Carol üzleti partnere. Magyar hang: Lux Ádám III. Lajos itáliai király III. (Vak) Lajos (882 körül – 928. június 28.), Provence királya 887-től, Itália királya 900-tól és rövid ideig római császár III. Lajos néven 901 és 905 között. Élete Édesapja a Bosonida dinasztiából való Boso alsó-burgund király és provence-i trónbitorló (Boson V de Provence, 844–887), édesanyja Ermengard hercegnő (kb.850–896), II. Lajos német-római császár ifjabbik leánya volt. Lajos követte apját a provence-i királyi trónon annak halála után, 887 januárjában. A provance-i nemesek a kiskorú Lajos mellé az özvegy Ermengard királynét választották régensnek, hogy a gyermek király a nagybátyjának, Igazságos Richárd burgund királynak támogatásával kormányozza az országot. Májusban Ermengard királyné elutazott rokonának, Kövér Károlynak udvarába, hogy fiát elismertesse királynak. Károly adoptálta Lajost, és védelme alá vette az anyát és fiát. 889-ben az asszony elutazott Karintiai Arnulfhoz, Károly utódjához, hogy megerősítse az engedelmességi esküt. 890-ben Valence-ben, egy főpapi és nemesi gyűlésen megválasztották Lajost Arles, Provence és Burgundia királyává. 894-ben Lajos személyesen tette hódolatát Arnulfnál. 896-ban Lajos hadat viselt a szaracénok ellen. Egész uralkodása alatt szembeszállt a muszlim hódítókkal, akik 889-ben Lajos királyi székhelyétől nem messze, Fraxietben rendezték be a központjukat. 901-ben császárrá koronázták. 905 azonban döntő év: I. Berengár itáliai király Lajost Veronában meglepte, szemét kitolatta és arra kényszerítette, hogy hazájába Provence-ba meneküljön. Császári címét 928-ban bekövetkezett haláláig megtartotta. Helyét Arles-i Hugó vette át Alsó-Burgundia régenseként, majd Lajos halála után Hugó itáliai király néven királyként is. Ortogonális mátrix A valós Q ortogonális mátrix négyzetes mátrix, amelynek transzponáltja egyben inverze is: Az ortogonális mátrix speciális ortogonális mátrix, ha determinánsa +1: Példák A következőkben néhány ortogonális mátrix látható esetleges alkalmazásukkal. (egységnyi transzformáció) (forgatás 16,26°-kal) (tükrözés az x-tengelyre) (tengelyek permutációja) Murarátka Murarátka község Zala megyében, a Letenyei járásban. Fekvése A községet ma is sűrű erdők veszik körül a jellegzetes dombos zalai lankákon. Története A település nevét először 1353-ban említik források Ratk, Rathk alakokban. 1403-ban az elnevezés a falu két részére utal: Alsowrathk és Felsewrathk. A név Fényes Elek munkáiban Rátk és Ráth formában fordul elő, a hivatalos helységnévtárakban 1863-tól Rátka, mai nevét pedig 1903-ban kapta a községnevek törzskönyvezése során. A közeli Mura folyóra utaló előtag a Zemplén vármegyei Rátkától való megkülönböztetést szolgálta. A falu a 14. század közepén több nemes (így Miklós bán, Rathky Gergely fia Gál) és a veszprémi püspökség tulajdona. 1403-ban a területet Zsigmond Szécsi Miklósnak adományozta. A 15. század végén ismét a Rathkyaké a vidék, majd a 16. század folyamán más birtokosai is voltak a településnek (Zichy, Nagy, Lengyeli és Szentlászlói család). A török támadásaitól sokat szenvedett a falu, az 1570-es évektől puszta, és hosszú időre az is maradt. A török hódoltság alatt nem települt újra. 1691-ben hallunk újra a községről, ekkor Rathky Gáspár és Dániel elzálogosították Gyöngyösi Nagy Ferenc vicekapitánynak. 1717-ben a helység a kanizsai javak részeként Szapáry Miklósé lett. Ebben az időben a település erdőjét említik, mely termő esztendőkben 30 sertés makkoltatását tudta biztosítani. 1733-ban ismét pusztának mondják a falut. A területet 1770-ben telepítették be. Összesen 37 fő élt itt, ők csupán némi jószágot tartottak és csekély kukoricát termeltek. Az 1777-es információk szerint a lakosság az irtásokon termelt kukoricából kilencedet adott. Más terményük nem volt, de a szomszéd határbeli szőlőkön napszámhoz jutottak az emberek. Egy év múlva Rátka Szemenye filiája. 1802-ban a birtokos a településen Inkey Imre. A parasztok elsősorban még mindig állattenyésztéssel - birka- és szarvasmarhatartással - foglalkoztak. 1830-ban már 142 ember élt a faluban, nagy része magyar anyanyelvű. A következő években új jövedelemforrás jelent meg, mivel szőlőket telepítettek a hegyen. Országút melletti település lévén a fuvarozásból is lehetett némi bevételre szert tenni. A polgári korban is az Inkeyek tulajdonában maradt a település. Később Rüdt-Collenberg Veiprecht Hugó gróf kezére került, aki 1945-ig birtokosa is maradt a falunak. Az első világháború előtt a csaknem nincstelen férfilakosság nagy része Ausztriába járt dolgozni, mások hat hónapos summás munkára szegődtek el. A trianoni békeszerződés folytán a damasi határból 50 holdat a községhez csatoltak, így határmenti faluvá vált. A második világháború után 1945-ben megalakult a földosztó bizottság. A kevés felosztható föld feszültséget okozott, emiatt a község területén lévő erdők egy része is kiosztásra került. 1947 óta van autóbusz-összeköttetése a falunak. 1948-ban a község hatosztályos iskoláját államosították. Ma sem iskola, sem óvoda nincs a faluban. 1949-ben 164 házban 769 ember élt, s külterületi lakott helyként ehhez kapcsolódott a murarátkai szőlőhegy 90 háza 379 fővel. Azóta a népesség fokozatosan csökkent. Jelenleg a község lakossága 286 fő. 1953-ban kapott villanyt, 10 esztendővel később törpe vízművet a falu. 1959-ben Művelődési Házat adtak át. 1960-tól könyvtár is működik a településen. Orvosi rendelő 1960-tól áll a betegek rendelkezésére, napjainkban hetente egyszer rendel itt a háziorvos. 1960-ban a kiépített belterületi utak és utcák aránya 50% volt, mára szinte valamennyi út (98%) burkolt, portalanított. Vezetékes vízzel ellátott a község szinte minden háza. A szervezett hulladékgyűjtés és -ártalmatlanítás megoldott. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 78,9%, cigány 17,6%, horvát 2,2%. A lakosok 77%-a római katolikusnak, 6,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,7% nem nyilatkozott). Nevezetességei Szent Orbán -templom Norrland Norrland Svédország egyik történelmi országrésze. Svédország és Finnország északi fele tartozott ide. A svéd oldalról Svealand, míg a finn oldalról Österland határolta. Tartományok Norrland a következő kilenc tartományból áll (amelyből Västerbotten és Lappland tartományokat a mai Svédország és Finnország között osztottak fel, valamint Österbotten, ami a mai Finnország területén található): Történelem Ahogy a Svéd Királyság terjeszkedni kezdett észak fele, mind a svéd, mind a finn területeken tartományokat hoztak létre. A roskildei béke értelmében Norvégia átadta Jämtland és Härjedalen tartományokat. 1809 után Norrland két részre szakadt, a teljes Österbotten tartományt, valamint Lappland és Västerbotten tartomány keleti részeit Oroszországhoz csatolták. Komlósújfalu Komlósújfalu település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Csákigorbótól délnyugatra, Kendermező és Füzesszentpéter közt fekvő település, mely három oldalról hegyek övezte völgyben fekszik, és a róla elnevezett és az Almás vizébe ömlő patak folyik keresztül rajta. Nevének eredete Nevének első tagját egykori komlótermeléséről kapta. Nevének második tagját az elpusztult falu helyén alapított új faluról kapta. Története Komlósújfalu nevét 1336-ban említették először oklevélben Kumlusteluk néven. Első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak, akik a falut 1336-ban Pogány Istvánnak adták cserébe. Később Komlóstelek teljesen elpusztult, majd a Drágiak birtoka lett, akik itt a 16. században új falut alapítottak. 1576 előtt Károlyi László birtoka volt, akitől azt hűtlenség miatt elvették és Drággal együtt Kamuthy Balázs kapta meg adományként. 1609-ben Kamuthy Balázs özvegyének birtoka. 1651-ben II. Rákóczi György e birtokot Úrtelek és Mikó pusztákkal - arra az esetre, ha birtokosai Kamuthy László és Farkas fiú ágon kihalnának Görcsöni Serédi Istvánnak és nejének Kamuthy Katalinnak ígérte adományozni. 1701-ben I. Lipót császár Nagyfalvi Serédy Pétert Szentlászlói -Kamuthy Farkas és László fú ágának kihalása miatt itteni részében megerősítette. 1723-ban Wesselényi István kapta VI. Károly császártól a Serédyek fiú utód nélküli halála miatt. A Wesselényi leszármazottaké volt még 1898-ban is. 1837-ben 198 lakosa volt 31 házban. 1891-ben 358 görögkatolikus lakosa volt. 1910-ben 368 román lakosa volt, ebből 364 görögkatolikus, 4 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma - az őrangyalok tiszteletére lett szentelve. Harangjai 1765 -ből valók. XVI. Arsak pártus király XVI. Arsak, más néven IV. Phraatész (Kr. e. 70 k. – Kr. e. 2) pártus király Kr. e. 38-tól Kr. e. 2-ig. Hogy megszerezze a trónt, megölte édesapját, II. Orodészt és fivéreit. Kr. e. 36-ban a rómaiak Marcus Antonius vezetésével Armenián keresztül Média Antropaténébe benyomulva megtámadták Párthiát. Phraatészt azonban legyőzte Antonius, akinek súlyos veszteségek árán sikerült csak visszavonulnia. Kr. e. 34-ben Phraatész egyik vazallusa, Média királya szövetségre lépett Antoniusszal, ám amikor később az visszavonult, a pártusok visszafoglalták Médiát. Röviddel később ezután lázadás robbant ki Párthiában, és II. Tiridatész, Armenia királya letaszította trónjáról Phraatészt, aki a nomád szakáknál keresett menedéket. Kr. e. 30-ban azonban sikerült visszaszereznie a hatalmat, mire Tiridatész magával hurcolva Phraatész fiát, a rómaiakhoz menekült. Augustus császár békét kötött Phraatésszal, és visszaadta fiát, aki viszont elismerte Armenia és Oszroéné római függését, emellett egy Musa nevű itáliai ágyas javaslatára a pártus király négy fiát is Rómába küldte, ahol Augustus túszként visszatartotta őket. Musa később megmérgezte Phraatészt, majd fiával, V. Phraatésszal közösen uralkodott. Krónika Marcus Iunius Iustinus így ír Arszakészről (Világkrónika, XLII:V): Prosztaglandin A prosztaglandinok hormonhatással rendelkező lipidmolekulák, amelyek az állati (és emberi) szövetekben zsírsavakból keletkeznek. Közös jellemzőjük, hogy 20 szénatomból állnak és egy öt szénatomos gyűrűt is tartalmaznak. A jeltovábbító molekulák eikozanoid (20 szénatomos zsírsavak oxidációjából származó vegyület) csoportjába tartoznak. Hatásaik igen változatosak a különböző szövetekben, sőt egyik szervben akár ellentéte is lehet egy másikban kifejtett hatásának. Helyi funkciója az őt megkötő receptortól és az ezáltal elindított sejten belüli szignáltól függ. A prosztglandinok jellemzően az őt termelő sejtre (autokrin hatás) vagy a közvetlen környezetre (parakrin hatás) gyakorolnak szabályozó befolyást. A többi hormontól abban is különböznek, hogy nem egy adott szerv termeli őket, hanem az egész szervezetben szétszórva, a legtöbb szövetben helyben szintetizálódnak. A prosztaglandinoknak két származékuk van: a prosztaciklinek és tromboxánok. Az előbbiek a véredények falaiban képződnek, hatékony helyi értágítók és a vérlemezkék összecsapzódásának akadályozásával gátolják a véralvadást és vérrögképződést. A gyulladási folyamatban is részt vesznek. Ezzel szemben a vérlemezkékben szintetizált tromboxánok összehúzzák az érfalak simaizmait és elősegítik a vérlemezke-aggregációt. Felfedezésük A prosztaglandinokat először a svéd Ulf von Euler izolálta 1935-ben ondófolyadékból. Úgy vélte, hogy a prosztata választja el, ezért adott a vegyületnek erre utaló nevet. Valójában az ondóhólyag termeli. A későbbiekben kimutatták, hogy a prosztaglandinok többféle szövetben is képződnek és funkciójuk igen változatos. Kémiai szintézisüket a későbbi Nobel-díjas Elias James Corey végezte el 1969-ben. 1982-ben Sune Bergström, Bengt Samuelsson és John Robert Vane orvosi Nobel-díjat kaptak annak a felfedezéséért, hogy az aszpirin gátolja a prosztaglandinok szintézisét. Bioszintézisük A prosztaglandinok szinte minden szövetben és szervben megtalálhatóak. A legtöbb sejt szintetizálja őket és velük szabályozza a saját vagy a környező sejtek működését. A kiindulópontja az arachidonsav, ahol a szintézis útja kettéágazik. Az egyik úton a ciklooxigenáz enzim készít belőle tromboxánt, prosztaciklint vagy prosztaglandin D-t, E-t vagy F-et. A másik lehetőség, hogy a fehérvérsejtekben, makrofágokban a lipoxigenáz enzim leukotriéneket termel. A kész prosztaglandinok aktív transzporttal kerülnek ki a sejt környezetébe. A ciklooxigenáznak két formája van, a COX-1 a sejt alapműködése során is aktív, míg a COX-2-t különböző citokinek és növekedési faktorok aktiválhatják. Azonosították a kisebb csoportok szintézisét végző enzimeket is. Például a prosztglandin D-szintáz állítja elő a prosztglandin H2-ből (PGH2) a PGD2-t; a prosztaciklin-szintáz pedig a PGH2-ből készít PGI2-t. Funkcióik A különböző sejttípusokon legalább tíz különböző prosztaglandinreceptort fedeztek fel. A többi receptorhoz hasonlóan ezek is hét transzmembrán régióval rendelkeznek és G-proteinekhez kapcsolódnak. A receptorok különbözősége és különböző szervekben való előfordulása azzal jár, hogy a prosztaglandinok igen változatos hatásokat tudnak kifejteni: összehúzódásra vagy elernyedésre bírják a simaizomsejteket elősegítik vagy gátolják a vérlemezkék aggregációját érzékenyítik a gerincvelő neuronjait a fájdalomingerre megindítják a szülést csökkentik a szemnyomást szabályozzák a gyulladási folyamatot szabályozzák a kalciumtranszportot szabályozzák más hormonok szintézisét befolyásolják a sejtek növekedését a hipotalamuszon keresztül lázat okozhatnak a vese mezengiális sejtjei révén növelhetik a vese filtrációs rátáját a gyomor parietális sejtjeiben csökkenthetik a gyomorsavtermelést patkányban hatnak az agy hímekre jellemző viselkedésének kialakításában Mivel igen gyorsan lebomlanak, hatásuk legtöbbször csak helyi, vagy magára a kibocsátó sejtre (autokrin hatás) vagy a környező sejtekre (parakrin) hat. Típusai Az alábbi táblázatban a prosztaglandin I2 (prosztaciklin) az E2 és az F2α hatásai kerülnek összehasonlításra: Klinikai alkalmazások A szintetikus prosztaglandinokat a következő célokra alkalmazhatják: a szülés megindítására vagy abortusz esetén (PGE 2 vagy PGF 2 , szükség esetén a progeszteronantagonista mifeprisztonnal együtt) cianotikus szívfejlődési rendellenességgel született csecsemők esetén a ductus arteriosus záródásának megakadályozására(PGE 1 ) gyomorfekély megelőzésére vagy kezelésére (PGE) értágítóként iszkémiás betegekben vagy Raynaud-jelenségben légzőszervi magas vérnyomás esetén zöldhályog kezelésében (PGF2α) impotencia kezelésére vagy péniszműtét utáni rehabilitációnál (PGE1). madarak tojásrakó képességének zavara esetén kozmetikai termékekben szempilla- és szemöldöknövesztő szerként Gátlószerek nemszteroid gyulladáscsökkentők, amelyek gátolják a ciklooxigenázokat (pl. aszpirin , ibuprofen , naproxen ) kortikoszteroidok (gátolják a foszfolipáz A2-t) a COX-2 inhibitorai ( celecoxib , rofecoxib, stb.) a gyulladáscsökkentő hatású ciklopentenon prosztaglandinok Zerstörer 1936 A Zerstörer 1936 típusú rombolóosztály a Zerstörer 1934 osztálynak volt a továbbfejlesztése. Az osztály a nevét az első hajó vízrebocsátásának az évéről kapta. 6 db hajót építettek 1936 és 1937 között. Az osztály tagjai sok dologban hasonlítottak a Zerstörer 1934 osztályra (hajtóművek, fegyverzet). Zerstörer 1936 osztály tagjai az 5. rombolóflotta tagjai voltak. Az osztály tagjai: Z 17 Diether von Roeder Z 18 Hans Lüdemann Z 19 Hermann Künne Z 20 Karl Galster Z 21 Wilhelm Heidkamp Z 22 Anton Schmitt Az osztálynak volt egy alosztálya is Zerstörer 1936A néven. Ludvíkovice Ludvíkovice település Csehországban, Děčíni járásban. Ludvíkovice Dobrná, Bynovec, Huntířov, Hřensko, Arnoltice, Kámen és Děčín településekkel határos. Lakosainak száma 931 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: WALL·E A WALL·E 2008-ban bemutatott amerikai számítógép-animációs film, mely elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat. Ez a Pixar Animation Studios 9. filmje a Walt Disney Studios Motion Pictures forgalmazásában. Rendezője és forgatókönyvírója Andrew Stanton. A történet a WALL·E nevű robot sorsát követi nyomon, amit (vagy akit) arra terveztek, hogy a teljesen beszennyezett és az emberek által elhagyott Földet megtisztítsa. A robot 700 évnyi létezés után öntudatra ébred. Egy napon szerelembe esik egy másik robottal, ÉVÁ-val (eredetileg EVE), így követi őt a világűrbe, ahol találkoznak a Földről menekülő embereket szállító űrhajóval, és végül sikerül átadniuk az üzenetet, hogy a Föld immár újra alkalmas az élet fenntartására. A Némó nyomában megrendezése után Stanton úgy érezte, a Pixar hiteles módon jelenítette meg a vizet, s ezúttal szívesen vállalná egy űrbéli kaland elkészítését. A szereplők legtöbbjének nincs emberi hangja; ehelyett testnyelvvel és robothangokkal kommunikálnak, amiket Ben Burtt tervezett meg oly módon, hogy emberi hangokra emlékeztessenek. A WALL·E a Pixar első filmje, amely egyes jeleneteiben élő színészek is szerepelnek. A WALL·E bemutatójára 2008. június 27-én került sor Észak-Amerikában, Magyarországon július 24-étől vetítették a mozik. A film egyöntetű éltetésben részesült a kritika részéről, s a nézők körében is rendkívül népszerűnek bizonyult. Cselekmény A 22. században, 2110 körülre a Buy n Large megavállalat bekebelezett minden gazdasági szolgáltatást a Földön, beleértve a kormányzatot is. Az újrahasznosíthatatlan szemét oly mértékben felhalmozódott, hogy a bolygó teljes egészében szennyezetté vált, s nem volt képes tovább biztosítani az élet feltételeit. Az emberiség életben tartására tett kísérletként a Buy n Large egy ötéves világűrbéli utazás finanszírozására vállalkozott. A hatalmas csillaghajókon az emberek minden szükségletét kielégítő szolgáltatások üzemelnek, teljesen automatikus robotlegénység által felügyelve; ezen űrcirkálók közül a leghíresebb az Axiom. A Földön több százezernyi WALL·E (WATT-takarékos Lánctalpas Limlom- és hulladékkezelő, E-sorozat) robotot hagytak hátra, hogy feltakarítsák a bolygót, a hulladékot kockákká formálva, s ezeket magasba nyúló hegyekké összehordva, ami megkönnyíti az eltávolításukat. Azonban a terv kudarcot vallott, s a Buy n Large úgy ítélte meg, hogy a Föld túlzottan szennyezett ahhoz, hogy újra termékeny, s ezáltal lakható legyen. Hétszáz évvel később, a 2815. évben, csupán egyetlen WALL·E üzemel már. Az évszázadokon át tartó folyamatos aktivitás következtében WALL·E-nek érzelmei fejlődtek. A szeméthalmokról különböző tárgyakat gyűjtöget magának, köztük a már nem működő WALL·E robotokból pótalkatrészeket, s megment egy éppen kibújt növényt is, amit egy rossz csizmában ültet el újra. Egy napon a Földre érkezik egy ÉVA (Élőhely- és VegetációAnalizáló) nevű feminin robot az Axiomról, hogy az élet jeleit kutassa. WALL·E első látásra beleszeret, azonban ÉVA nem viszonozza érzéseit, mivel figyelmét egyedül küldetésére összpontosítja. Rövidesen azonban rabul ejti és lenyűgözi a földi robot személyisége. Mikor WALL·E megmutatja neki a talált növényt, ÉVA elraktározza magában és kikapcsol. WALL·E mindent megtesz, hogy megvédje a számára oly kedves jövevény mozdulatlan testét, mígnem az anyahajó megérkezik és felveszi kiküldöttét. WALL·E kétségbeesetten igyekszik szerelme után, s sikerül is felkapaszkodnia a csillaghajó oldalára, majd bejutnia a fedélzetre. Ott egy évszázadok óta fennálló, mikrogravitációban élő társadalmat talál, amiben az emberek elveszítették csontjaik és izmaik jelentős részét, aminek következtében túl gyengék és elhízottak lettek az álláshoz és a robotok segítsége nélküli mozgásra. Minden feladatot automatikus kezelő lát el, így a hajó kormányzása is robotpilóta, AUTO hatásköre. WALL·E követi ÉVÁ-t célállomására. Szokatlan viselkedése az emberek és a robotok mindennapi életvitelét is felzavarja. Egy tisztítórobot, M-O arra kényszerül, hogy elhagyja kijelölt munkaútvonalát, s megszállottan kövesse a WALL·E lánctalpai által hagyott piszoknyomot. WALL·E véletlen módon két embert is kizökkent virtuális világából, s John és Mary nem csak az őket körülvevő környezetet, de egymást is felfedezik. ÉVA azon igyekszik, hogy küldetése szerint eljuttassa a növényt az Axiom kapitányának, azonban mikor az átadásra kerülne sor, kiderül, hogy a Föld ismételt lakhatóságát bizonyító élőlény nincs meg. AUTO közli a kapitánnyal, hogy ÉVA valószínűleg meghibásodott, így a javítórészlegbe (KREPA – Kiselejtezett, Rendellenesen működő, Program- vagy Automatikahibás robotok) küldik, WALL·E-vel együtt. Mikor azt hiszi, hogy a kezelőrobot bántani akarja ÉVÁ-t, WALL·E a segítségére sietve magához veszi ÉVA levett karját, s eközben véletlenül kilövi vele az energiaellátót, kiengedve az összes hibásan működő robotot. ÉVA visszaveszi WALL·E-től karját, azonban ezzel azt a látszatot kelti, hogy veszélyt jelent, s a biztonsági rendszer robotlázadást jelez. ÉVA megpróbálja visszaküldeni WALL·E-t a Földre egy mentőkabinban, hogy ne okozzon még nagyobb zűrzavart, ő pedig küldetésének eleget téve megkereshesse a növényt, azonban a kis robot nem hajlandó elmenni nélküle. AUTO asszisztense, GO-4 hirtelen felbukkan, s az eltűntnek hitt növényt a kabinba hajítja. Miközben WALL·E kincséért nyúl, GO-4 kilövi a kabint, élesített önmegsemmisítő üzemmóddal. WALL·E-nek sikerül megmentenie a növényt és időben kereket oldania a robbanás előtt, magát egy poroltóval hajtva a légüres térben. ÉVA annyira boldog és megkönnyebbült, mind a növény, mind WALL·E épségéért, hogy „csókot lehel” rá (ami apró statikus kisülést eredményez kettejük között), majd körbetáncolják a hajót, együtt repkedve a világűrben. ÉVA visszaviszi a növényt a kapitánynak, aki nagyon kíváncsi a Földre, ezért kivetíti az ÉVA biztonsági kamerája által rögzített anyagokat. Ezeket látva ÉVA rájön, mekkora erőt fektetett WALL·E a védelmébe, míg inaktív volt, s így másként kezd tekinteni a robotra. A kapitányt magával ragadták a Földről látott korábbi, a Buy n Large felemelkedése előtt készült képek, s megdöbbenéssel tölti el a környezeti pusztulás, ami ÉVA felvételein tárul elé. Úgy dönt, az emberiségnek vissza kell térnie egykori otthonába, hogy a saját kezébe vegye a dolgokat. AUTO azonban ragaszkodik az út folytatásához, s a kapitány parancsára kénytelen felfedni titkosított megbízását: a Buy n Large vezérigazgatója, Shelby Forthright minden robotpilótának elrendelte, hogy soha ne térjenek vissza a Földre, mert a bolygó túlzottan szennyezettnek bizonyult az élet feltételeinek biztosításához. Ezen utasításnak engedelmeskedve AUTO lázadást szít, és bezárja a kapitányt fülkéjébe, a növénytől pedig igyekszik megszabadulni. WALL·E megszerzi az emberiség reményét jelentő élőlényt, s mikor nem hajlandó átnyújtani, AUTO sokkolja őt, megrongálva hardverét, ÉVÁ-t pedig deaktiválja, s mindkettőjüket a szemétledobóba hajítja, a növénnyel együtt. ÉVA magához tér az Axiom szeméttárolójában, s kis híján a hulladékkal – és WALL·E-vel meg a növénnyel – együtt az űrbe vész, ám M-O, aki idáig követte a WALL·E által hagyott szennyeződést, megmenti őket, s összebarátkozik velük. ÉVA új processzor után néz a szeméthalmok között WALL·E számára, félretéve az eredeti utasítások végrehajtását is. WALL·E azonban önzetlen módon ragaszkodik hozzá, hogy ÉVA elvégezze küldetését, s emlékezteti őt az otthon összegyűjtögetett alkatrészekre, amik megmenthetik. A növénnyel a birtokában, ÉVA magához veszi WALL·E-t, s összetoborozza a meghibásodott robotokat, hogy segítsenek átjutni a biztonságiakon, s egyenesen a hajó egyik utasfedélzetére veszik az irányt. A kapitány alkalmi börtönéből beindítja a hajót, az elhivatott robotokat pedig a holodetektorhoz irányítja, egy olyan talapzathoz, ami a fedélzet padlójából emelkedik ki, s ha ráillesztik a növényt, aktiválja az automata hipertér-ugrást a Földre. A kapitány tőrbe csalja AUTO-t, azt a látszatot keltve, hogy a növény nála van, s megküzd a robotpilótával, ám eközben a hajó az oldalára fordul, így a mozgásra képtelen emberek a sarokba csúsznak. Miközben ÉVA az utasokat védi a feléjük zuhanó hajóelemektől, AUTO visszazárja a holodetektort. WALL·E a testével próbálja kitámasztani, miközben egyre zúzza össze a rendkívüli súllyal párosuló húzóerő, a tehetetlen ÉVA szörnyülködésére. A kapitány segítség nélkül lábára áll, minden utas álmélkodására, s felülkerekedik AUTO-n, visszaállítva a rendet a hajón. Az emberek és robotok együttes közreműködésével a növény a holo-detektorba kerül, így WALL·E kiszabadul, a hajó pedig a Föld felé veszi az irányt. Odaérve, ÉVA eszeveszetten igyekszik megjavítani WALL·E-t a pótalkatrészekkel, s sikeresen újraaktiválja. Azonban az elszenvedett kár olyan nagy mértékű, hogy kitörölte WALL·E memóriáját és személyiségét: a robot összegyűjtött kincseit kezdi feldolgozni kockává, eredeti feladatát követve. ÉVA erőfeszítései, hogy emlékeztesse őt a korábbiakra, hasztalannak látszanak, s teljesen megsemmisíti a gondolat, hogy az a WALL·E, akit megismert és akit megszeretett, talán nincs többé. Búcsúzásként kezébe veszi kezét és ismét „megcsókolja”. Az ennek következtében fellépő szikra újraindítja WALL·E memóriáját, aki így hirtelen felismeri ÉVA-t, amint azt teszi, amire ő mindig is vágyott: a kezét fogja. Az újjáéledt célkitűzéssel, az emberiség és a robotok együtt kezdenek a Föld bioszférájának helyreállításába, a rendkívül lelkes kapitány vezetésével. Szereplők WALL·E : WALL·E mobil szemétpréselő, az utolsó működő darab azon sorozatból, melyet a Buy n Large Corporation alkotott meg a termékeik használatából származó hulladék összegyűjtésére és tömörítésére. A robotot napenergia hajtja, s folyamatosan cseréli megviselt alkatrészeit a nem működő társai ép darabjaira. Képes lábait és fejét testébe húzni és kockát alkotni, ha veszélyt érez vagy pihen. Hosszú és magányos létezése érzelmeket generált számára. Egyedülléte azonban rövidesen megváltozik ÉVA érkezésével. WALL·E feltűnik más Pixar-filmben is: a L'ecsó DVD -kiadásán helyet kapott Barátod, a patkány című rövidfilmben – ő vezeti az egyik Marsra tartó kis űrhajót, ami végül egy nagyobb űrhajóba dokkol be. ÉVA : ÉVA fényes, villámgyors robotszonda, ergonómiailag tökéletesre tervezve. Első számú funkciója, hogy növényi életformát keressen a Földön, meghatározva ezzel lakhatóságát. Felszerelése tartalmaz szkennert és visszahúzható plazmaágyút a jobb karjában, amit a legminimálisabb külső hatásra is teljes erővel használ. Noha kezdetben higgadtnak, sztoikusnak mutatkozik, a WALL·E-vel való találkozást követően hamarosan jeleit mutatja a kedvességnek, még ha WALL·E csetlés-botlásai idegesítik is. ÉVA külsejében az Apple, Inc. termékei, így az iPod volt a film alkotóinak inspirációja. B. McCrea kapitány : Ő az Axiom űrcirkáló egyetlen emberi parancsnoka és vezetője, akit magával ragadnak a Földről még a 21. század hajnalán készült képek. Elhatározza, hogy a hajót visszairányítja a bolygóra, s főszerepet vállal annak újra lakhatóvá tételében. Shelby Forthright : A Buy n Large Corporation vezetője, akik evakuálták a Földet, hogy takarítást végezhessenek rajta; a vállalat azonban kudarcot vallott küldetésében. A színész élő valójában, szöveges szereppel látható a filmben, amire korábban még nem volt példa a Pixar történetében. Az Axiom fedélzeti számítógép , az űrcirkáló mesterséges intelligenciájú komputere, aki női géphangon beszél. Sigourney Weavert az Alien -filmek előtti főhajtásképp kértek fel az alkotók a szerepre. AUTO , az Axiom a hajó kormányába épített robotpilótája hangjai számára az Apple MacInTalk fejlesztését alkalmazták. Burtt eredetileg régi haditengerészeti hangokat képzelt el a szereplőnek. AUTO-nak egy darab szemként funkcionáló alkatrésze van, ami HAL-t, a 2001: Űrodüsszeia számítógépét idézi. AUTO a film antagonistájaként szolgál; feladatai között szerepel az A113-as kód követése, aminek értelmében az Axiom sosem térhet vissza a Földre. M-O hangjáért szintén Burtt felelt. E karbantartó robot tisztítja fel a hajón és a hajóra visszatérőkön esett szennyeződéseket. WALL·E szennyezettségének mértéke nagyon felbosszantja, olyannyira, hogy ennek következtében elhagyja kijelölt vonalát és megtanul a maga ura lenni, miközben követi a jövevény piszkos útját. M-O eredeti szövegét, a „foreign contaminant”-et (a magyar változatban szimplán „szennyeződés”) PlainTalkkal hozták létre. Szereposztás További magyar hangok: Papucsek Vilmos, Pipó László, Presits Tamás, Sági Tímea, Simon Dóra, Solecki Janka, Stern Dániel, Varga Gábor, Varga Rókus, Zborovszky Andrea Háttér Andrew Stantonban a WALL·E már a Toy Story elkészülte előtt körvonalazódott: az eredeti ötlet az volt, „Mi van akkor, ha az emberiség evakuálta a Földet és az utolsó ottmaradt robotot elfelejtették kikapcsolni?” Miután Stanton megosztotta vele, Pete Docter fejlesztette tovább a koncepciót két hónapon át 1995-ben, azonban végül a Szörny Rt. megrendezése mellett döntött, mert bizonytalan volt egy szerelmi történet elmesélésében. A WALL·E így tovább foglalkoztatta Stantont, az űroperákhoz és az élettelen tárgyak személyiséggel való felruházásához fűződő szeretete révén. A Némó nyomában megrendezését követően Stanton úgy érezte, „Tényleg elértük, hogy a néző elhiggye, az óceán mélyén van, így hát azt mondtam, 'Hé, csináljuk meg ugyanezt a levegővel.' Ragadjuk meg lencséinket, állítsuk be a mélységélességet pontosan olyanra, ahogy az anamorf lencsék működnek, és csináljuk meg az összes, a Némónak dimenzionalitást kölcsönző trükköt egy tárggyal a levegőben és a földön.” Jim Morris producer hozzátette, annak ellenére, hogy a film animációs, „olyan érzés lesz, mintha lenne valódi operatőr.” Dennis Murent kérte fel a Pixar tanácsadónak az 1960-as és '70-es évek science fiction filmjei megidézéséhez, amiknek velejárója volt a 70 mm-es képkocka, a hordótorzítás és a lencsefényfolt. Muren méretarányos modelleken okította az alkotókat. A robotok kinézetével kapcsolatban Stanton úgy utasította a tervezőket, „Elsőként legyenek egyszerű készülékek, aztán kerüljön beléjük személyiség.” A címszereplő létrehozásánál az animátorokat egy távcső, illetve Luxo Jr., a Pixar-logó asztali lámpája ihlette. Stanton elszórakozgatott egy kukkerrel, ami hol vidámnak, hol szomorúnak hatott, attól függően, hogy rendeltetése szerint, avagy fejjel lefelé tartotta. Úgy érezte, „nincs szükség szájra, sem orr-ra, mivel egy teljes személyiség rejlik csupán [a szemekben]”. Ez azt jelenti, a közönség nem pusztán úgy nézhet rá, mint egy emberre a robottestben. WALL·E testét úgy alkották meg, hogy összehúzhatja magát, akár egy teknős, és a tankokéhoz hasonló lánctalpakat is kapott, amivel bármilyen talajon haladhat. A rendező bevallotta továbbá, hogy tudat alatt hathatott rá a Rövidzárlat című film is (amit csak egyszer látott). Stanton megmutatta a történetet Ben Burttnek, aki leszerződött a hangtervezési munkálatok elvégzésére. A filmben kevés a megszokott dialógus; Stanton úgy tréfálkozott, „Alapjában az R2-D2: A filmet csinálom meg” (utalva Burtt a Csillagok háborújában való részvételére). Burtt különböző mechanikus hangokat gyűjtött, s úgy rakta őket össze, hogy amolyan párbeszédként hangozzanak. Mikor WALL·E napenergiával tölti fel magát, ugyanazon hang kíséretében lép működésbe újra, mint egy Macintosh számítógép üdvözlő hangja. John Lasseter, a film ügyvezető producere így nyilatkozott a párbeszédek hiányáról: „az animáció művészete a szereplő tetteiben nyilvánul meg, s nem szavaiban. Minden azon múlik, hogyan mesélsz el egy történetet, akár sok, akár kevés dialógusa van.” Bemutató A WALL·E premierjét a Los Angeles-i Greek Theaterben tartották 2008. június 23-án. A film 2008. június 27-én került az Egyesült Államok és Kanada közel négyezer mozijába, s bemutatója hétvégéjén 63 millió dollárt gyűjött, ezzel az addigi kilenc Pixar-produkció közül a harmadik legjobb eredményt produkálva. A gyártó cég hagyományait követve, a WALL·E-hez is párosult egy animációs rövidfilm, ezúttal a Presto. Kritikai visszhang A WALL·E univerzális dicsőítést élvezett a kritikusok felől. Az amerikai újságírók véleményeit egybegyűjtő Rotten Tomatoes weboldalon a filmről írók 96%-a szolgált pozitív visszajelzéssel, átlagosan 8,5 pontos értékelést mellékelve. Todd McCarthy a Varietytől a „Pixar egyhuzamban kilencedik csodájának” nevezte a filmet, mondván, egyszerre bír nagy képzelőerővel és halad egyenes irányban. Véleménye szerint úgy szélesíti az animáció határait, hogy közben képes fenntartani az egyensúlyt az ezoterikus ötletek és a sokkal kézenfekvőbbek között, s a lényeges eltérés a film és más science fiction-ök között abban gyökerezik, hogy itt az apokalipszis az optimizmust szolgálja. McCarthy dicsérte továbbá Thomas Newman kísérőzenéjét és a vizualitást, amiben jelentős részt tulajdonít Roger Deakins operatőr konzultánsi közreműködésének. Kirk Honeycutt, a The Hollywood Reporter munkatársa kijelentette, hogy a WALL·E felülmúlta a Pixar előző nyolc produkcióját, s a film a legjobb némafilmek „szívét, lelkét, szellemét és románcát” idézi. Elmondása szerint az alkotók képesek voltak egy nagyszerű történet elmesélésére vizuális és hangbeli ötleteken keresztül, amik lehetővé tették a robotszereplők számára, hogy „érzelmek szivárványát” mutassák be. Honeycutt úgy véli, a képi hatások vitathatatlanul a Pixar eddigi legjobbjai, és éltette továbbá a katasztrófa sújtotta földi város és az emberi űrhajó megjelenítését, amik „fantasztikus képzelőerőről” tesznek bizonyságot. Az újságíró hozzáteszi, a film meghatározó zsenialitása abban rejlik, hogy archív filmfelvételeket és számítógépes grafikát ötvöz WALL·E romantikus hajlamainak beindítására. Méltatta továbbá Burtt hangtervezését is: „Ha van olyan, hogy hangbeli bűvészmutatvány, hát ez az.” Összegzésként Honeycutt azt írja, vállalt utalásai ellenére más művek felé (2001: Űrodüsszeia, illetve a robotok hajszájának jelenetei a Szörny Rt.-t juttatják az ember eszébe), a WALL·E valószínűleg a Pixar eddigi legeredetibb munkája. Roger Ebert a Chicago Sun-Timesban megjelent írásában úgy látja, a WALL·E három téren is sikert arat: egyszerre „lenyűgöző animációs film, vizuális csoda és korrekt science fiction-történet”. Ebert szerint a párbeszédek hiánya lehetővé teszi a „nyelvi határok átlépését” a globális témához igazodva, míg a vizuális effektusok színpalettája „világos és vidám…és egy kissé realisztikus” érzékletet kelt. A címszereplőre gyakorolt hatásként a korai Disney-animációkat említi, amelyek sikeresen ültették át az emberi vonásokat a nem emberi szereplőkbe. Ebert a történetmesélést „varázslatosnak” titulálta, s elmondása szerint felnőttek és gyermekek egyaránt élvezhetik. Úgy véli, a WALL·E inkább összpontosít az ötletekre, semmint a látványosságra, így a közönség részéről egy „kevés elmélkedést” igényel, ami különösen ösztönző lehet az egészen fiatal nézők számára. Kommentár A filmet egyesek a napirenden lévő ökológiai problémákkal való megbirkózásként értelmezték. Todd McCarthy szerint a WALL·E mindezt olyan könnyedséggel teszi, hogy a nézőn múlik, hogy elfogadja, avagy figyelmen kívül hagyja az üzenetet. A The Huffington Post munkatársa, Jessica Jensen, noha összességében dicsérte a filmet, úgy érezte, nem hangsúlyozza ki kellőképpen környezetvédelmi motívumait. Véleménye szerint szükséges lett volna egy környezetvédelmi tanács vagy egy weblink a végefőcímben, továbbá „problémásnak” vélte, hogy a végén az „emberek visszatérnek a Földre és úgy tűnik, mintha ezzel már minden meg is oldódna.” A WALL·E ökológiai témáit nem egy konzervatív véleménynyilvánító kritizálta, így a CNN Headline News házigazdája, Glenn Beck, és a National Review Online szerkesztői is; Shannen W. Coffin úgy találta, a film „baloldali propaganda az ember gonoszságáról”, míg Jonah Goldberg azt írta, egyetért a hipokrízis és a mások által felvetett „malthusi félelemkereskedés” vádjával, ugyanakkor véleménye szerint az alkotás „lélegzetelállító” és nem egyszer „briliáns”. Patrick J. Ford a The American Conservative-tól azt mondta, a WALL·E konzervatív kritikusai nem figyeltek oda a filmre kellően, mivel szerinte az megfelel a hagyományos konzervativizmusnak. Rámutatott, hogy a tömegfogyasztást nem a nagy üzlet termékeként ábrázolták, hanem a nagy üzlet és a nagy kormányzat túl közeli kapcsolatából származónak: „A kormányzat egyoldalúan látta el polgárait mindennel, amire szükségük volt, s így a választék hiánya vezetett a Föld bukásához”. Coffin azon vádjára reagálva, hogy a film az „ember gonoszságát” emeli ki, megosztotta álláspontját, miszerint az egyetlen gonoszság, amit a film közvetít, az „a saját emberségünk elvesztéséből” származó, és hogy az alapvető konzervatív jelképek, úgymint a farm, a család egysége és az „egészséges” szórakoztatás a végén mind fennmarad az emberi szereplők által. Ford úgy fejezte be, „A konzervatív családok eltántorításával a WALL·E-től, ezek a szószólók nagy kárt okoznak olvasóiknak.” Andrew Stanton ezen reakciókat hallva cáfolta, hogy bármilyen specifikus célja lett volna az utolsó földi robot történetének elmesélése mellett. Elmondta, az emberek olyan kapcsolatokat vélnek felfedezni, amik soha eszébe sem jutottak volna, s hogy az emberiség távozásának körülményei pusztán a történet elmesélését szolgálták; vagyis ez abból a kezdeti koncepcióból következett, hogy a hulladék vizuális megjelenítése egyszerre könnyen érhető a gyermekek számára és jól mutatja, hogy a címszereplő milyen alantas munkát végez. Kyle Smith író és egyben a New York Post újságírója azt írta, azzal, hogy a jövő embereit „borsóagyú félnótások petyhüdt tömegének” ábrázolja, „akik szó szerint túl hájasak ahhoz, hogy járjanak”, a WALL·E sötétebb és sokkal cinikusabb az összes jelentősebb Disney-rajzfilmnél, amit fel tud idézni. A filmben szereplő embereket a Disney World látogatóihoz hasonlította, hozzátéve, „Nem hinném, hogy láttam volna már olyat, hogy egy nagyvállalat ennyit költ saját fogyasztói megsértésére.” Maura Judkis a U.S. News & World Reporttól feltette a kérdést, vajon az „ijesztően elhízott emberek” ábrázolása hatással lehet-e a gyerekekre oly módon, hogy inkább „játszanak odakint, semmint a számítógép előtt, hogy elkerüljék a hasonló sorsot.” Stanton elutasította, hogy célja lett volna a túlsúlyosságról bármit is mondani, csupán az emberek kiszolgáltatottságát kívánta bemutatni ezzel. Díjak és jelölések 2009 - Oscar-díj - a legjobb animációs film - Andrew Stanton 2009 - Golden Globe-díj - a legjobb animációs film 2009 - Oscar-díj jelölés - a legjobb eredeti forgatókönyv - Andrew Stanton, Peter Docter, Jim Reardon 2009 - Oscar-díj jelölés - a legjobb eredeti filmzene - Thomas Newman 2009 - Oscar-díj jelölés - a legjobb eredeti filmdal - Peter Gabriel - "Down to Earth" 2009 - Oscar-díj jelölés - a legjobb hang - Ben Burtt, Michael Semanick, Tom Myers 2009 - Oscar-díj jelölés - a legjobb hangeffektus vágás - Matthew Wood, Ben Burtt 2009 - Golden Globe-díj jelölés - a legjobb eredeti filmdal - Peter Gabriel , Thomas Newman - "Down to Earth" Whitley megye (Indiana) Whitley megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Indiana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Columbia City. Lakosainak száma 33 294 fő (2013. július 1.). Whitley megye Noble, Allen, Huntington, Wabash és Kosciusko megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Aprólevelű átokhínár Az aprólevelű átokhínár (Elodea nuttallii) az békatutajfélék családjába tartozó, észak-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világon inváziós fajként terjed. Megjelenése Az aprólevelű átokhínár akár 3 méter hosszú, lebegő vagy legyökerező, évelő vízinövény. Hosszú, vékony (1-1,5 mm-es), zöld, sima felületű, nagyon törékeny szárát csomók tagolják, ezekből nőnek ki a vékony, fehér gyökerek. Az áttetsző levelek általában hármas örvökben ülnek a száron, a hajtás csúcsának közelében tömötten, igen közel egymáshoz; lejjebb 5–7 mm-enként; legalul átellenesen elhelyezkedve. A 8–10 mm-es levelek szálas-lándzsás alakúak, épszélűek, hegyes végűek; hossztengelyük körül egyszer-kétszer megcsavarodnak. A levélörvök tövében a száron vörös gyűrű látható. Kétlaki, vagyis a termős és porzós virágok külön növényen helyezkednek el. A magányos virágok a felső levelek tövéből, két fellevél közül erednek. A virágnyak egészen hosszú, fonálszerű (ún. hypanthium). A virág 3 csésze- és 3 sziromlevélből áll. A porzósokban 9 porzó (a 3 belső porzó oszlopszerűen összenőve); a termősökben 3 bibe található. Az elliptikus csészelevelek 1,1-2,1 mm hosszúak és 0,5-1,7 mm szélesek; a fehér vagy halványrózsaszín sziromlevelek 1 mm szélesek és 0,5-1,3 mm hosszúak. Termése 5–7 mm-es, megnyúlt tojásdad alakú toktermés. A tokban 3–4 db, 3,5-4,5 mm-es, hengeres, szőrös felületű mag foglal helyet. Hasonló, Magyarországon is előforduló faj a kanadai átokhínár, amelynek levelei nem vagy alig csavarodnak, szárán nincsenek vörös gyűrűk és magja nem szőrös. Elterjedése Észak-Amerikában őshonos Kanada délkeleti és az Egyesült Államok északi részein. Behurcolták Európába, ahol a legtöbb országban megtalálható. Először Belgiumban tűnt fel 1939-ben (bár biztosan csak 1955-ben azonosították), 1966-ban pedig Nagy-Britanniából jelentették. 1961-ben megjelent Japánban, 1980-ban pedig Kínában is. Magyarországon először 1991-ben észlelték a Szigetközben. Azóta elsősorban a Duna és a Dráva (esetenként néhány kisebb mellékfolyó) mentén terjed. Legnagyobb tömegben a Duna-völgyi-főcsatornában, a Duna-Tisza-csatornában, a Harmincas-csatornában, a Sós-érben ás az Apaji-csatornában figyelték meg. Életciklusa Elsősorban vegetatívan szaporodik. Észak-Amerikában kis mértékben szaporodik ivarosan is, de Európában szinte kizárólag nőivarú egyedei élnek (Németországban ismert egy hímivarú populáció; Japánban pedig csak hímivarú egyedek találhatóak) és kizárólag ivartalan módon terjed. A letörött szárdarabok a víz hullámzásával, áramlásával vagy madarakra, hajókra tapadva szállítódnak tovább. A hajtások legyökerezve azonnal növekedni kezdenek. A telet turion (sűrűn leveles, sok keményítőt tartalmazó, vastag kutikulájú ágvégi hajtás; ősszel tömegesen keletkeznek) formájában vészelik át. A turionok tavasszal hajtanak ki, amikor a víz hőmérséklete eléri a 18 °C-ot. Az aprólevelű átokhínár főleg álló- vagy lassan folyó vizek partmenti, sekélyebb részein fordul elő, max. 3 m-es vízmélységig. A tápanyagban gazdag, eutrofizálódó, inkább kissé lúgos kémhatású, kemény vizeket részesíti előnyben. Kisebb mértékben elviseli a víz szennyeződését, de a vízáramlást, hullámzást kevésbé bírja mint rokona, a kanadai átokhínár. Gyorsan növekvő, könnyen terjedő faj, amely tömeges előfordulásával elnyomja az őshonos fajokat, leárnyékolja a vizeket, csökkenti a víz áramlását és megnehezíti annak mezőgazdasági vagy rekreációs használatát. Másrészt viszont rejtekhelyet nyújt a halivadék és a gerinctelenek számára, amivel növeli a víziszárnyasok táplálékának mennyiségét. Akváriumban is szívesen tartják, a helyi vizekbe kiöntött egyedek is hozzájárulhattak gyors terjedéséhez. 10013 Stenholm A 10013 Stenholm (ideiglenes jelöléssel 1978 RR8) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Claes-Ingvar Lagerkvist fedezte fel 1978. szeptember 2-án. I. Gázi Giráj krími kán I. Gázi Giráj (krími tatár: I Ğazı Geray, � ���� ����), (1504 – 1524 áprilisa) krími tatár kán. Élete Gázi az egyik fia volt I. Mehmed Giráj krími kánnak. 1523-ban Agis és Mamaj nogáj tatár hadvezérek Asztrahány mellett meggyilkoltatták Mehmed Girájt és fiát Bahadirt és utána rátámadtak a krími kánságra. Mehmed fiai, Gázi és Baba ötven harcossal menekültek a Krímre és vitték meg a katasztrófa hírét. A klánok vezetői Gázit választották meg új kánnak, de a kapkodásban elfelejtették kikérni a Porta engedélyét, aminek pedig a vazallusa voltak. Ezután a nogájok végigpusztították a Krímet, felperzselték a falvakat és elhajtották a jószágot. A krími tatárok sebtiben összegyűjtöttek egy tizenkétezres sereget és szembeszálltak a támadókkal, de veszítettek a csatában és a török helyőrség által védett Or Kapi (ma Perekop) erődjében találtak menedéket. Gázi Giráj, az új kán testvérét, Baba Girájt nevezte ki kalgának (vezírnek). Gázi hat hónapja uralkodott, mikor a szultán mást nevezett ki krími kánnak. Az új kán, Gázi nagybátyja, Szadet Giráj, 1524-ben érkezett meg a Krímre, janicsárok kíséretében. Szadet kalgának nevezte ki Gázit, de három hónap múlva Gázit és Baba Girájt meggyilkolták, állítólag Szadet parancsára. Párizs-Le Bourget-i Nemzetközi Légi- és Űrszalon A Párizs-Le Bourget-i Nemzetközi Légi- és Űrszalon (franciául Salon international de l'aéronautique et de l'espace de Paris Le Bourget) egy többnapos nemzetközi légibemutató Párizsban, amely a Párizs-Le Bourget-i repülőtéren (IATA: LBG, ICAO: LFPB) kerül minden páratlan évben megrendezésre. Több tíz éve alternatívája és versenytársa az angliai Farnborough-i Nemzetközi Légibemutató és a Berlini Nemzetközi Légi- és Űrkiállítás (ILA). A bemutató egy hagyományos szakkiállítás és vásár, melyet a francia repülőgépgyártó vállalatok tömörülése, a GIFAS (Groupement des Industries Françaises Aéronautiques et Spatiales) szervez meg és rendez. A kiállításra a legtöbb, a nemzetközi repülési és űrkutatási piacra termékeket gyártó vállalat képviselteti magát, legyen az katonai, vagy polgári eszköz. Az idők folyamán vásárrá váló kiállítás Földszerte híres, „konkurense” a minden páros évben megrendezett Farnborough-i kiállítás és vásár. Mindkettő jelentős eladási mutatókat produkál a különféle repülési szakágakban. A fejlesztő vállalatok erre a két nagy vásárra időzítik legújabb termékeiket, illetve eszköz-módosításaikat, fejlesztéseiket, amelybe az ILA is, illetve idővel a moszkvai MAKSZ is bekapcsolódott. Napjainkban presztízzsé vált a Le Bourget-i rendezvényen való kiállítói megjelenés. A legtöbb katonai repülőgéptípust ezen a szalonon mutatták be elsőként a nemzetközi vásárlóközönség előtt. Története A párizsi repülőszalont 1909-ben rendezték meg először a Nagy Palotában, miután 1908-ban a párizsi 11. Automobil Szalonon (Salon de l’Automobile) egy standot szenteltek az akkor még újdonsült repülésnek (Wright-ék 1903-ban szálltak fel Flyer-ükkel Kitty Hawk mezején). Az első világháborúig további négy légishow-t rendeztek. A „Nagy háború” befejezését követően 1919-től 1924-ig minden évben, 1924-től 1938-ig minden páros évben került megrendezésre. Több más ország mellett a lengyel repülőgépgyártók is képviseltették magukat: a 12. kiállításon 1930-ban, az akkoriban korszerűnek számító kialakításával hívta fel magára a figyelmet a P.6, az 1934-es, 14. kiállításon pedig a P.24/III (Super P.24bis) prototípusával állt a nyilvánosság elé a PZL gyár. A második világháború alatt rendezése szünetelt, hiszen az akkori világpolitikai viszonyok miatt a német csapatok által megszállt Párizsban megrendezésére nem volt mód. Újraindítására 1946-ban került sor, 1949-től minden második évben továbbra is a Nagy Palotában. 1949-től a repülési számokat a Párizs-Orly repülőtéren végezték el, majd 1953-ban a kiállítást és az egész rendezvényt a Le Bourget-i repülőtérre helyezték át. Mai nevén 1963-tól nevezik. A megrendezett kiállítások eddigi legsúlyosabb balesete 1973-ban következett be, mikor is a Tupoljev gyár Tu–144-ese lezuhant. A 6 fős legénység életén kívül a szétrepülő roncsdarabok megsebesítettek 8 fő nézőt is. A rendezvény 2009-ben ünnepli 100. évfordulóját a 48. szalonnal, amely 2009. június 15-étől 21-éig fog tartani. Torture Squad A Torture Squad egy Brazíliából származó death/thrash metal együttes. Az együttes 1990-ben alakult meg São Paulo-ban. Fennállása alatt 8 nagylemezt adott ki. Dalainak fő témái a halál, a kínzás, a szerencsétlenség és a gonoszság. Nevének eredete Az együttes neve magyarul kb. Kínzásosztag - e név a Sacred Reich nevű együttes Death Squad című számára utal. Tagjai Castor, Amílcar Christófaro, May Puertas és Rene Simionato. Korábbi tagjai Marcelo Dirceu, Cristiano Fusco, Marcelo Fusco, Fúlvio Pelli, Mauricio Nogueira, Augusto Lopes, Vitor Rodrigues és André Evaristo. Stúdióalbumok Shivering (1995) Asylum of Shadows (1999) The Unholy Spell (2001) Pandemonium (2003) Hellbound (2008) Equillibrium (2010) Esquadrao de Tortura (2013) (a zenekar angol nevének brazil nyelvre fordított változata a cím) Far Beyond Existence (2017) Ezeken kívül még egy koncertalbum, két válogatáslemez és egy videóalbum is kikerült az együttes kezei közül. 1823 az irodalomban Az 1823. év az irodalomban. Események augusztus 24. – Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című drámájával megnyílik Miskolcon a magyar színjátszás második kőszínháza. Megjelent új művek James Fenimore Cooper regénye: Bőrharisnya (The Pioneers) Charles Lamb kötete: The Essays of Elia (Elia esszéi) Walter Scott -regények: Quentin Durward St. Ronan's Well Victor Hugo : Han d'Islande (Izlandi Han) Stendhal esszéje: Racine et Shakespeare Költészet George Byron : The Age of Bronze Alphonse de Lamartine versei: Nouvelles Méditations poétiques (Újabb költői elmélkedések). A cím a szerző korábbi, 1820 . évi kötetére utal. Mort de Socrates Alessandro Manzoni : Il cinque maggio; a Napóleon halálára 1821-ben írt ódát a milanói cenzor akkor nem engedte kinyomatni, így Velencében adták ki 1823-ban. Adam Mickiewicz második verseskötete: Poezje II. , benne Grażyna című elbeszélő költeményével. Dráma Ferdinand Raimund osztrák színpadi szerző tündérbohózata: Der Barometermacher auf der Zauberinsel (A barométerkészítő a varázsszigeten) nagysikerű bemutatója Magyar nyelven Megjelenik Aranyosrákosi Székely Sándor A székelyek Erdélyben című eposza (négy ének) Születések január 1. – Petőfi Sándor magyar költő, író, a magyar irodalom egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja († 1849 ) január 20. – Madách Imre költő, drámaíró, a magyar drámaköltészet kimagasló képviselője († 1864 ) február 23. – Ernest Renan francia orientalista, teologiai író († 1892 ) április 7. – Vas Gereben magyar író († 1868 ) április 12. – Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij orosz drámaíró († 1886 ) Claude Rains (Hősök) Claude Rains egy kitalált szereplő a Hősök című sorozatban, akit Christopher Eccleston alakít. Claude először a 12. részben látható. Peter fedezi fel, hogy Claude láthatatlanul járkál az utcán, és sorra rabolja ki az embereket. Peter követni kezdi, de amikor Claude észreveszi, nem örül a hirtelen jött „konkurenciának” és le akarja rázni őt. Peter ráeszmél, hogy Claude talán segíthet neki. Közelebb kerülvén egymáshoz Claude elkezdi tanítani Petert, hogyan tudja összpontosítani erejét, hogyan tudja elérni, hogy ne hatalmasodjon el rajta. 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz Az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz egy filmkritika-gyűjtemény, amit Steven Jay Schneider szerkesztett, és számos kritikus írt a világ minden tájáról. A könyv minden filmről rövid összefoglalót, kritikát és fotókat tartalmaz. A filmeket megjelenésük sorrendjében sorolja fel, az első Georges Méliès Utazás a Holdba című filmje 1902-ből, az utolsó film kiadásonként változik (a 2011-es kiadásban az A félszemű a Coen testvérektől). A szerzők között található Adrian Martin, Jonathan Rosenbaum, Richard Pena, David Stratton és Margaret Pomeranz kritikus. Az első magyar nyelvű kiadás 2004-ben jelent meg a Gabo gondozásában. Azóta még 2005-ben, 2007-ben és 2011-ben frissítették. A 2011-es kiadás borítóján Natalie Portman, míg a korábbiakon Janet Leigh látható. Az alábbi lista a 2006-os kiadásban megjelentet tartalmazza. A könyv főként Ausztráliában ért el nagy sikert, ahol 2004 áprilisában egy héten keresztül a hetedik legkeresettebb kiadványnak számított. A lista Jelölés: # = Magyarországon nem forgalmazott film. Gare de Puget-Ville Gare de Puget-Ville vasútállomás Franciaországban, Puget-Ville településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Marseille–Ventimiglia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Carnoules Gare de Cuers - Pierrefeu Honolulu Ekiden & Music Festival A Honolulu Ekiden & Music Festival (������&�����) a USA Track & Field által hitelesített éves rendszerességű ekidenverseny és könnyűzenei fesztivál, melyet 2013 óta rendeznek meg Oahu szigetén, Honolulun. A verseny a Kapiolani Parkból indul, ahonnan a futók az óceánpart mellett kelet felé haladnak, a fordulópont a Sandy Beach. A verseny vége után annak kiindulópontján, a Kapiolani Park Waikiki Shell nevű szabadtéri koncertterem színpadán népszerű japán könnyűzenei előadók is fellépnek. A verseny nyertesei és díjazottai A csapatok versenyenként csak 1 díjat nyerhetnek. A harcos és a hercegnő A harcos és a hercegnő (Der Krieger und die Kaiserin) egy 2000-ben készült német romantikus filmdráma. Írta és rendezte Tom Tykwer, (A lé meg a Lola) alkotója. Rendhagyó szerelmi történetében a sors és az életünket befolyásoló véletlenek sorozata a központi téma. A helyszín Wuppertal, Németország. Sissi (Franka Potente) a Birkenhof Pszichiátriai Intézet zártosztályának bentlakó ápolónője, a betegek kedvence, ennek az elszigetelt, sajátos birodalomnak a "hercegnője". Bodo (Benno Fürmann) a külvilágtól elzárkózó, önmagával állandó belső küzdelmet vívó leszerelt katona, aki képtelen kontrollálni az érzelmeit. Sorsuk egy baleset során kapcsolódik össze. A "harcos" megmenti a "hercegnő" életét, és találkozásuk mindkettőjük életét végérvényesen megváltoztatja. A film különös ismertetőjele a sajátos kamerahasználat és a szuggesztív képi világ. 2001-ben jelölést kapott az Európai Filmakadémiától Legjobb operatőr kategóriában. Cselekmény A történet egy levél feladásával kezdődik, amiben Meike megkéri barátnőjét, Sissit, hogy vegyen fel egy ismeretlen tartalmú csomagot egy banki trezorból, amit nemrég elhunyt anyja hagyott rá. Sissi, aki ápolónőként dolgozik egy pszichiátriai intézetben, egy nap elindul, hogy teljesítse barátnője kérését, ám épp átkelne a zebrán, amikor elüti egy teherautó. A baleset közvetett okozója Bodo, az exkatona, aki egy sikertelen lopási kísérletet követően üldözői elől menekül. Menekülés közben felugrik egy teherautóra, elvonva ezzel a sofőr figyelmét, aki nekihajt egy, a zebrán átkelő gyalogosnak, Sissinek. A férfi továbbrohan, de végül visszatér a baleset helyszínére, ahol az ott veszteglő teherautó ideális búvóhelyet biztosít számára üldözői elől. Az autó alatt rátalál a lélegezni képtelen, rémült Sissire. Egy zsebkéssel gégemetszést hajt végre, megmentve ezzel a lány életét. Sissi felépül sérüléseiből, de nem tudja elfelejteni a rejtélyes idegent, akinek az életét köszönheti. Tudni akarja, hogy találkozásuk csupán a véletlen műve, vagy Bodo az az ember, akiért érdemes megváltoztatnia az életét. Egy, az exkatona ingéről leszakított gomb, valamint egy intézetbeli beteg, a vak Otto segítségével sikerül Bodo nyomára akadnia, aki bátyjával, Walterral él egy külvárosi kunyhóban. Amilyen kitartóan próbál Sissi közel kerülni a férfihez, Bodo éppoly kitartóan utasítja vissza a lány közeledését. Még mindig kínozza ugyanis felesége öngyilkossága, aki egy heves vitájukat követően egy benzinkútnál felrobbantotta magát, míg Bodo a mosdóban volt. Ráadásul tervei vannak: bátyjával bankot rabolni készülnek, hogy Ausztráliában új életet kezdhessenek. Hiába taszítja el azonban magától a lányt, útjaik újra keresztezik egymást. Ugyanis éppen azt a bankot készülnek kirabolni, ahova Sissi újra elindul, hogy eleget tegyen végre Meike kérésének. A rablási kísérlet azonban balul üt ki. Az egyik elkábított pénzszállító személy idejekorán magához tér, beindítja a riasztót, mire egy biztonsági őr a helyszínre lopakodik, és hason lövi Waltert. Ekkor bukkan fel Sissi, aki a felszólítás ellenére nem hagyta el az épületet. Most ő menti meg Bodo életét: rendhagyó módon lefegyverzi az őrt, és segít a testvérpárnak a menekülésben. Waltert kórházba viszik, Bodo pedig ideiglenesen a pszichiátriai intézetben talál menedéket. Mivel a biztonsági kamera felvételei alapján Sissi is gyanúsítottá válik, úgy dönt, hátrahagyja addigi életét, és felajánlja Bodonak, hogy tartson vele. Útjuk során Bodo is hátat fordít múltbeli traumáinak, egy szürreális jelenetben búcsút int múltbeli önmagának, így mindketten készen állnak rá, hogy együtt új életet kezdjenek. Szereplők Sissi a pszichiátriai klinika szülötte: anyja ápolónő volt az intézetben, apja a kezelt betegek egyike. Egész életét az intézet falai között töltötte. Ám békés, megszokott világa egyszerre szűk lesz számára, miután egy rejtélyes férfi megmenti az életét. Sissi karaktere maga a gyermeki ártatlanság. Álmodozó, halk hangon beszél, mozgása óvatos, mintha most tanulna járni. Franka Potente élete egyik legnehezebb feladatának nevezte ennek a naiv, gyermeki alaknak a megformálását, annak ellenére, hogy a szerep kifejezetten az ő számára íródott. A rendezővel karöltve ő maga is közreműködött Sissi karakterének megteremtésében, beszédstílusának, járásának, gesztusainak kialakításában. Bodo egy kívül kemény, de belül törékeny és vívódó, melankolikus hős, aki számára felesége elvesztése óta a külvilág lényegtelenné válik. A társadalmi normák peremén él, minden mindegy módon, hanyagul bolyong az életben. Az egyetlen pont, ami még a valósághoz köti, bátyja, Walter, és közös tervük. De Walter halálával végleg elszakadni készül a világtól. A Bodót megformáló Benno Fürmann épp abban látta a kihívást, hogy olyan karaktert kell megformálnia, aki csak belül létezik, akinek folyamatosan küzdenie kell, hogy a felszínen tudjon maradni. Háttér Koncepció A rendező A lé meg a Lolából már ismert témát helyezi újra a középpontba. Vajon életünket a véletlenek vagy a sors irányítja? Egy apró mozzanat által indukált eseménysor milyen hatással lehet az életünkre? Sissi balesetének körülményein keresztül jól nyomon követhető, hogyan eredményeznek jelentéktelennek tűnő apróságok sorsfordító döntéseket. A főszereplőket körülvevő mellékszereplők, háttértörténetek és események a történet folyamán elvesztik különállóságukat, és elnyerik végső helyüket a nagy kirakósjátékban. Sissi és Bodo személyében két olyan ember találkozik, akik közül az egyik menekül valami elől, amit a másik meg akar találni, ahol az egyik nem ismeri a szerelmet, a másik el akarja felejteni, hogy valaha ismerte. A két különböző cél egy végzethez vezet, de hogy eljussanak idáig, mindkét szereplőnek túl kell lépnie saját világa határain. A történelmi vonatkozásúnak tűnő cím így nyeri el értelmét, mindketten hőssé válnak azzal, hogy legyőzik önmagukat. A film erőteljes képi világa A lé meg a Lolát idézi, tempójában azonban annak ellentéte. A lé meg a Lola pörgős, klipszerű jeleneteihez képest A harcos és a hercegnő története lassú, gyakran elidőzik az arcokon, fürkészi a szereplők zárkózott tekintetét. Tom Tykwer a karakterekre építi a tempót és a zenét. Lola kirobbanó energiájával ellentétben Sissi zárkózott és visszafogott figurája lassú ritmust igényel. Zene A zene rendkívül fontos szerepet játszik a filmben. Feladata, hogy kiemelje a főszereplők fejlődését, ugyanakkor bele kell hogy olvadjon a történet képi világába. Tom Tykwer rendezői és írói szerepe mellett zeneszerzőként is közreműködött Reinhold Heil és Johnny Kilmek mellett. Nem ez volt hármójuk első együttműködése, (Tom Tykwer két korábbi filmje, a Téli alvók és A lé meg a Lola zenéjét is ők szerezték) de ezúttal nevet is kapott a trió, Pale 3 néven jegyezték a film zenéjét. Közreműködőként csak énekesnőket szerződtettek, ezzel is kiemelve Sissi alakjának jelentőségét. Reinhold Heil elmondása szerint a film zenei albumának készítése során nemcsak az volt a céljuk, hogy a számok visszaadják a film hangulatát, hanem az is, hogy megmutassák, másképpen is lehet albumot készíteni. Ezért vannak dalok, melyek a filmben nem is szerepelnek, ugyanakkor abból merítik a témájukat. A dalszövegek a film egyes kiragadott jeleneteire íródtak, továbbgondolva és értelmezve azokat. Az énekesnők egyedi módon dolgozták fel dalszövegeikben a film történetét, ki jobban, ki kevésbé ragaszkodva az eredetihez. Album: Dalok (2-7 sorszámú dalok nem szerepelnek a filmben): 1. You can't find peace - Pale 3 feat. Skin - 5:03 2. Escape (afraid of no one) - Pale 3 feat. Louise Rhodes - 4:21 3. Fly with me - Pale 3 feat. Franka Potente - 4:38 4. The tunnel - Pale 3 feat. Beth Hirsch - 5:25 5. Bodo - Pale 3 feat. Alison Goldfrapp - 4:19 6. Just another day - Pale 3 feat. 12 Rounds - 6:53 7. Four days - Pale 3 feat. Anita Lane - 5:10 Filmzene: 8. Opening (Sissi search) - 5:31 9. The letter - 5:52 10. Truck attack - 2:24 11. Straw - 4:39 12. Padded room - 3:15 13. The roof - 8:24 14. The escape - 2:44 Helyszín A film nagy részét Wuppertalban, Tom Tykwer szülővárosában forgatták. A rendező szerint meredek lejtőivel, zegzugos utcáival a város olyan, akár egy elvarázsolt birodalom, egy külön kis univerzum. Két hegy közé ékelődve tökéletes búvóhelyet és elszigeteltséget nyújt az ott élők számára. A híres Wuppertali függővasút több jelenetben is szerepel. A Birkenhof Pszichiátriai Intézet helyszínéül a Wuppertallal szomszédos Remscheiderben található Tannenhof Intézet épülete szolgált. A zártosztály nem egy ellenséges, félelmetes világ, éppen ellenkezőleg. Sissi számára egy biztonságos hely, ahol ismerősen mozog, míg a mások által normálisnak nevezett világ idegen számára. A rendezőt éppen az intézetnek ez a hermetikus elszigeteltsége vonzotta, valamint az elmebetegeket és az épelméjűeket elválasztó képlékeny határvonal. Mikor Bodo belép ebbe a világba, már az elején nyilvánvalóvá válik, hogy különösebb megerőltetés nélkül a részévé tudna válni. Sissi pedig, mivel ott nőtt fel, ott szocializálódott, tökéletesen alkalmazkodott a belső normákhoz. Számára olyanok a betegek, mint egy nagy család, abszurd, heves érzelmi megnyilvánulásaik pedig a társas érintkezés természetes formái. Otto, a vak fiú, Sissi legközelebbi barátja magas szintű érzelmi intelligenciáról tesz tanúbizonyságot, mikor kimondja a kórházból hazatért lány lappangó érzelmeit: Kritikai áttekintés Tom Tykwert A lé meg a Lola váratlan sikere kapcsán ismerte meg a filmes világ, így nem csoda, hogy a kritikák nagy része is ezt a filmet veszi alapul összehasonlításként. A tematika, a vizualitás és a zene alapján könnyen felismerhetők a rendező kézjegyei. Ezúttal azonban merőben más hangulatú és ritmusú filmet forgatott. A harcos és a hercegnő egy tipikus Tom Tykwer film: olyan emberekről szól, akik számára a szerelem a megváltás. Potente és Fürmann élettel töltik meg a általuk megformált alakokat. (Spiegel Online) A harcos és a hercegnő egy matematikai pontossággal felépített, metafizikai utalásokkal és vibráló képekkel teli tündérmese, de hiányzik belőle az érzelmi telítettség és az erkölcsi mondanivaló. (The New York Times) Tykwer ebben a filmben is ugyanazokból a hatáselemekből építkezik, amelyek A lé meg a Lola alapját is képezték, de ezúttal ezek az elemek sokkal jobban beleolvadnak a történetbe, így a film nem kelti egy elnyújtott videoklip érzetét. Igazi illuzionista és a manipulatív média nagy mestere, akinek van elég bátorsága ahhoz, hogy filmjét az alapokig lecsupaszítsa. Szereplői éppoly stilizáltak, mint a történet, akik sokkal inkább korunk archetípusai, mint hús-vér karakterek. (CER) A harcos és a hercegnő egy mesés szerkezetben előadott, közhelyekkel teli melodráma. A film vége érzelmi giccsbe fullad, végleg elidegenítve a nézőt a szereplőktől. (Filmvilág) A harcos és a hercegnő egy lassan pergő film, aminek sok türelem kell a befogadásához. A lassú tempó jól igazodik az ábrázolt témához, a lassú lelki gyógyulási folyamathoz, és szerencsére „a szigorú struktúra és a szimbólumok végig ébren tartják a figyelmet.” (Mozinet) A zenei motívum és a kamerakezelés az első fél órában kísértetiesen emlékeztet A lé meg a Lolára, de aztán szerencsére a film rátalál a saját hangjára és képi világára. Igazi karaktermozi rendkívül erős, drámai, a maga nemében majdhogynem emberfeletti képességgel rendelkező főszereplőkkel. (FilmSzene) Borudzserdi-ház A Borudzserdi-ház egy történelmi épület, az iráni Kásán városában, melyet 1857 körül építtetett a Kádzsár-dinasztia idején a névadó Borudzserdi családban menyasszonyának ,aki a Tabátabei-családból származott. Az épület Kásán városának kiemelkedő épületei közé tartozik az Ámeri-házzal és a Tabátabáei-házzal együtt. Az épületet Usztad Ali Mardzsam tervezte, aki a közeli Tabátabei-házat is megálmodta. Az épületben helyet kapott több szoba, egy fő kupola, illetve a kertek és belső udvarok. Az épület egy külső és egy belső térre oszlik, mely utóbbi a külvilágot kizárva privát használatú helyiségeket takar. Az épületet kőfaragványok és mozaikok sormintái díszítik. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Borujerdi House című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás „���� ������� �� -�����”, Tasnim News Agency, 2017. március 29. (fa nyelvű) „Kashan, a Lesson in Authenticity, Architecture”, Financial Tribune, 2015. február 8. „���� ������ �������� �����”, Tasnim News Agency, 2017. június 1. (fa nyelvű) Kéksapkás amazon A kéksapkás amazon (Amazona finschi) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj. Tudományos nevét Otto Finsch német természettudósról kapta. Előfordulása Mexikó nyugati részén honos. Megjelenése Testhossza 30-35 centiméter, testtömeg 220-330 gramm. Rukieten Rukieten település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Frisstűzi acélgyártás A frisstűzi acélgyártás módszere nagyjából a 15. század végén, a 16. század elején alakult ki. Addig az acélt bucakemencében állították elő. A kemencéből kikerülő vasszivacsból kovácsolással távolították el a salakmaradványokat, illetve tömörítették az acél terméket. Az acélgyártásnak ez a korszaka nevezhető az első acélkorszaknak, ami a frisstűzi acélgyártás megjelenésével ért véget. Ezzel gyakorlatilag elkezdődött a tervszerű, tudatos és rendszeres acélgyártás. A frisstűzi acélgyártás kemencéjét – a német Frischfeuer kifejezés után – a magyarban frisstűznek nevezték. Ez a kemence egy nyitott izzító berendezés, részben földbe süllyesztett, vaslapok között elhelyezett, alacsony, szekrény alakú szerkezet volt. A tűztért öntöttvas lapokkal vették körül, és öntöttvasból készült a teknő fenéklapja is, amit alulról vízzel hűtöttek. A teknő 60–90 centiméter élhosszúságú, négyzet alakú, 25–35 centiméter mélységű volt. Az állítható helyzetű fúvóka mélyen benyúlt a tűztérbe. A kemence aljára először salakot raktak, erre pedig több fázisban faszenet rétegeztek, miközben alulról erőteljes levegőbefúvást végeztek. Így alakult ki az az izzó tűzfészek, amibe betolták a nyersvas darabokat, vagy a rétegek közé szórták. Az izzítás során újabb faszénrétegeket, néha salakot helyeztek el a rajta. Az alkalmazott technológiát – a régi gomolyakemencékkel szemben – a fúvólevegő és a faszén nagyobb mennyisége jellemezte. Ez a levegő- és faszénfelesleg biztosította a nagyobb hőmérsékletet és vele együtt azt az oxidáló hatást, amivel a nyersvas kísérő elemeit (a karbont, a szilíciumot, a mangánt) kiégették, és így jött létre az acél. A technológia a következő alapfolyamatokból állt össze: a vas cseppenkénti leolvadása, a lecsepegő vas alkotóinak részleges oxidálása, végül az oxidált vas salak alatti kristályosodása. A művelet nagyjából négy órát vett igénybe, és általában mintegy 100–150 kilogrammos acélgomolyát (lupának is nevezték) kaptak. A kohóban az anyag nem olvadt meg, ezért a termék neveként a forrasztott acél kifejezést használták (a kavaró eljárás acéljára is), ezzel szemben a később feltalált konverterben, illetve Martin-kemencében előállított acélt folytacélnak vagy folyasztott acélnak nevezték. A frisstűzi acélgyártást mintegy 500 évig használták az acélgyártásban, Svédországban és Ausztriában (Stájerországban) még a 20. század elején is gyártottak ezzel a módszerrel kiváló minőségű, tiszta acélt, pedig ekkor a korszerű folytacélgyártás (Bessemer- és Martin-eljárás) már évtizedek óta ismert és alkalmazott módszer volt az acél nagyipari gyártásában. Ezekben az országokban ugyanis már a kiinduló nyersvas minősége is nagyon jó minőségű volt, amiből szintén jó minőségű frisstűzi acélt állíthattak elő, és ami általában a tégelyben való továbbfinomítás alapanyaga volt. Egy stájer frisstűzi acélban a fontosabb összetevők a következőképpen alakultak: C = 0,8%, Mn = 0,18%, Si = 0,1%, P = 0,008%, S = nyomokban. Magyarországon a frisstüzeket nagyjából a 19. század közepén szorította ki a kavaró eljárás. Bédeilhac-et-Aynat Bédeilhac-et-Aynat település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 191 fő (2015). Bédeilhac-et-Aynat Arignac, Montoulieu, Rabat-les-Trois-Seigneurs, Saurat és Surba községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare de Quesnoy-le-Montant Gare de Quesnoy-le-Montant vasútállomás Franciaországban, Quesnoy-le-Montant településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Abbeville-Eu-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Abbeville Gare d’Acheux-Franleu Harderwijk vasútállomás Harderwijk vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Harderwijk városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Utrecht–Kampen-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nunspeet vasútállomás Ermelo vasútállomás Sénaillac-Latronquière Sénaillac-Latronquière település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 137 fő (2015). Sénaillac-Latronquière Gorses, Labastide-du-Haut-Mont, Lacam-d’Ourcet, Latronquière és Sousceyrac-en-Quercy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Albina (Suriname) Albina suriname-i város, Marowijne körzet székhelye. Fekvése AZ Atlanti-óceán partján van, Kelet-Surinameban, a Maroni-folyó partján. Imécourt Imécourt település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 51 fő (2015). Imécourt Bayonville, Buzancy, Champigneulle, Landres-et-Saint-Georges és Verpel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Allokálás (energiakereskedelem) Az energiallátás területén az allokálás a rendszerüzemeltető által a rendszeren mért mennyiségek érintett felhasználók közötti felosztása – algoritmikus eljárással, vagy részletesebb mérési adatok alapján. Az allokálás eredménye képezi a rendszerüzemeltető és a rendszerhasználó, sőt, a rendszerhasználók egymás közötti elszámolásának alapját is. Az allokálás történhet elektronikusan, informatikai platformon egyaránt. Az allokálási eljárás – az algoritmus függvényében – a mérési adatok mellett általában a nominálási ill. menetrendi adatokat is alapul veszi. (Pl. földgáz-tárolók esetében a nominált mennyiségeket egyenesen allokáltnak szokták felvenni a gyakorlatban.) Az allokált mennyiségek alapján az energiakereskedők egyensúlyi pozíciója, azaz allokált forrás – fogyasztás egyenlege is megállapítható. Ezt a többletként v. hiányként megjelenő egyensúlytalanságot a kereskedők – amennyiben a piac erre lehetőséget nyújt – ex post az energiatőzsde keretei között értékesíthetik / megvásárolhatják. Amennyiben adott energiakereskedő allokált mennyisége meghaladja az adott ponton és időegységben értelmezett kapacitáslekötését, pótdíjat és/vagy büntetést kell fizetnie a rendszerüzemeltető részére. Forrás A magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzata (2010. máj. 21.): 14.: Allokálás A magyar villamosenergia-rendszer kereskedelmi szabályzata (érv. 2011. jan. 1-től - 2012. febr. 29-ig): VI./4: A kiegyenlítő energia elszámolása a mérlegkör-felelősökkel György Dénes György Dénes (Gyergyókilyénfalva, 1887. január 9. – Kolozsvár, 1983. augusztus 8.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, versmondó művész. Életútja Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte, 1911-ben a kolozsvári egyetemen szerzett magyar–latin–történelem szakos tanári oklevelet. Szolgálatát felügyelő tanári (subregens) minőségben a marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium Fiúneveldéjében kezdte; 1914-től a kolozsvári Marianum Leánygimnázium magyar irodalom tanára, növendékeivel Adyt és a tantervben akkor még nem szereplő más modern költőket is megismertetett. 1925-ben tanári állásáról lemondva, Paál Árpád főszerkesztősége idején a kolozsvári Újság felelős kiadói igazgató tisztjét töltötte be, 1927-től a Pásztortűz szerkesztőségében dolgozott. Részt vett a Nagyváradon 1932 januárjában megindult Erdélyi Lapok szervezésében, de nemsokára szakított a sajtóorgánummal, és 1933-tól kezdve hét éven át önálló versmondó művészként működött. 1940-ben tért vissza a katedrára, és 1948-ban mint a kolozsvári Gyakorló Gimnázium tanára vonult nyugalomba, de folytatta előadói körútjait. Versmondása elválaszthatatlan a romániai magyar költészet két világháború közötti történetétől. Tessitori Nórával egy időben a költészet sajátos eszmeiségével és hangvételével összhangban álló előadói stílust alakított ki. "A mód, ahogyan minden költeményhez megfelelő légkört teremt, ahogy szüneteket tart és ritmusváltásokkal színez, ahogy még töretlen hangerejével gazdálkodik, és ahogy crescendók lépcsőfokait végigjárva befejez, az mindannyiszor kiváltja belőlünk a közvetlenül ható élményt" – írta róla 1969-ben Oláh Tibor. Műsorán 250 költői alkotás szerepelt; főként Áprily Lajos (egykori egyetemi társa), Bartalis János, Berde Mária, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Sipos Domokos, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szombati-Szabó István és Tompa László verseit szavalta. Cikkei az Erdélyi Fiatalok, Pásztortűz, Újság, majd az Utunk és Korunk hasábjain jelentek meg. Benedek Elek "turnéi" c. alatt számolt be az Elek apó "fiai"-val tett irodalmi körútról (Korunk, 1971/5). Hosszú versmondói pályafutásának tapasztalatait a Művelődés 1956-os évfolyamában kezdett cikksorozatában és a Versről versre hét évtizeden át, valamint az Életem és barátaim c. kiadásra váró emlékiratában összegezte. Electrecord-lemeze György Dénes szaval címmel 1979-ben készült. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár . Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Nők Lapja A Nők Lapja elsősorban nőknek szóló hetilap, melynek első száma 1949. október 20-án jelent meg. A nőket hagyományosan érdeklő témákat dolgozza fel. Története Első megjelenésekor a Nők Lapja nőképe gyökeresen eltért a második világháború előtti magyar női- és családi lapokétól. A lap elődjét, az eleinte rendszertelenül, majd megszűnéséig (1949 októberéig) hetente megjelenő „Asszonyok” című lapot a Magyar Kommunista Párt (MKP) támogatását élvező Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) adta ki. A képes hetilap célkitűzéseit bemutató vezércikk a munkás, paraszt, illetve értelmiségi nőket szólította meg, s ezúttal a szerkesztők nyíltan megfogalmazták célkitűzését:„Meghitt baráti közelségbe akar hozni Téged ahhoz az országhoz, ahhoz a néphez, amely a békéért harcoló emberiség élén jár: a nagy Szovjetunióhoz, hogy ismerd meg embereit, tájait, művészetét.”[forrás?] Az új hetilap a hajdani szépirodalmi folyóiratok szerkezetét vette át, s az első oldalon irodalmi alkotást adott közre. A legtöbb fotón a szocialista táborhoz tartozó országok munkásnői és parasztnői szerepeltek, az illusztrációk tanúsága szerint a nőideál a militáns nő volt, a lap katonanőket, egyenruhás rendőrnőket ábrázoló képeket közölt. A Nők Lapja riporterei a klasszikus újságírás szabályai szerint ott voltak a helyszínen, amikor Sztálinváros épült és amikor a 'téeszesítés' (mezőgazdasági termelőszövetkezetbe való kényszerítés) elől szöktek meg a falu férfijai. A lap mégis leginkább a nőkhöz szólt, tehát azt is megírták, hogy „ezen a télen a puha, bővülő vonalú télikabátokat vásároljuk” – külföldi modellekkel is illusztrálták a cikkeket.[forrás?] Nyíltan szóltak az olvasói levelekben arról, hogy a nőknek is szüksége van a három műszak mellett szabadon eltölthető szabadidőre. A lap olyan művészeket felvonultatott, akiket a rendszer máshol nem engedett volna megjelenni, lázadó természetük miatt. Ilyen volt például Galsai Pongrác és Korniss Péter fotóművész. A lapnak ma már nincsen semmilyen politikai ideológiai vagy pártkötődése. Az újságírók előre kiadott feladatok alapján dolgoznak. A lap kizárólag saját anyagokat használ fel, bár több külföldi, elsősorban francia és német magazint is mintának tekint. Közel 300 ezer példányban fogy hetente, s ezzel a klasszikus női hetilapok között az első.[forrás?] Piaci részesedése 20-22% volt 2007-ben. Kiadója, a Sanoma Budapest Zrt. portfóliójában a második legnagyobb példányszámban értékesített termék a Story magazin után. A lap hatvanadik évfordulója alkalmából arculatot frissített. Profitját elsősorban hirdetések, szponzorált felületek, behúzások, beragasztások és hozzácsomagolások partner által megfizetett árbevételeiből, valamint az árus és előfizetéses terjesztésben vásárolt lapok árbevételéből nyeri a lap. Főszerkesztők 1949–1959: Kovács Judit 1959–1986: Németi Irén 1987–1998: Révai Valéria 1998–2011: Molnár Gabriella 2011– : Vékási Andrea Más termékek „Nők Lapja” márkanév alatt 1999 óta futnak más termékek is. Az Egyesült Kiadói Holding (a VICO), a Sanoma Budapest Zrt. elődje 1999-ben indította el a Nők Lapja Évszakok negyedéves kiadványát. A lap 2003 vége óta havi rendszerességgel jelenik meg. 2003 óta a Nők Lapja neve alatt két időszaki kiadvány is megjelent: a „Nők Lapja Konyha” negyedéves gasztronómiai folyóirat (ősz, karácsony, húsvét, nyár), amelynek átlagosan eladott példányszáma 90 ezer,[forrás?] és az évente egyszer megjelenő „Nők Lapja Esküvő”. Ezeken a kiadványokon külön szerkesztőség dolgozik. A felsorolt termékeket márkakiterjesztéseknek („brand extension”) nevezik. Minden lap neve a Magyar Szabadalmi Hivatalban bejelentett, levédett. A Nők Lapja nevével fémjelzett könyvek a Sanoma Kiadó vállalkozásában jelennek meg. A laphoz kötődő szerzők kötetei Nők Lapja Műhely sorozatcímmel szerepelnek. Egyéb, a márka által támogatott műveket a Nők Lapja ajánlásával vagy Nők Lapja regények jelzéssel látnak el. 2004 karácsonyára jelent meg a „Nők Lapja Nosztalgia: A hetvenes évek”, amelyben régi írások bemutatásán túl az azokban szereplők közül néhánnyal ma készült interjúkat is közreadott. Ezeken kívül sok olyan rendezvény van a kiadó/szerkesztőség szervezésében, mely a Nők Lapja előtagot kapta ugyanazon üzleti megfontolásból, mint a fenti termékek esetében. 2007-ben ilyen rendezvény volt többek között például a Nők Lapja Örökbefogadó Nap, a Születés Hete vagy a Nők Lapja Családi Hétvége. Ez utóbbit először 2003-ban rendezték meg; 2007 májusban a margitszigeti Nagyréten több mint 20 ezren látogatták. Internetes portálja a Nők Lapja Café. Neven Subotić Neven Subotić (szerbül: Невен Суботић, 1988. december 10. –) szerb-amerikai kettős állampolgárságú labdarúgó, a francia élvonalbeli Saint-Étienne hátvédje. Subotić az akkori Jugoszláviában, Banja Luka városában született. Ötéves volt, mikor családjával a szerb-horvát háború idején Németországba menekültek, majd 1999-ben az USA-ba mentek, így lett amerikai állampolgár. Pályafutása Mainz 2006-ban az amerikai ificsapatból, az University of South Florida egyesületéből hozta Németországba a Mainz 05. A Bundesliga 2 2007-08-as szezonjában alapembere volt a csapatnak. Dortmund 2008-ban 4.5 millió eurót fizetett érte a Borussia Dortmund. Eddigi szezonjai során mindig alapembere volt csapatának. Válogatott 2009-ben mutatkozott be Szerbia válogatottjában. Dombó Dávid Dombó Dávid (Pápa, 1993. február 26. –) magyar labdarúgó, kapus. Pályafutása Dombó Dávid Pápán született, de már fiatalon Szombathelyre került és az Illés Akadémián nevelkedett. 16 évesen mutatkozott be a felnőttek között, ekkor a Haladás tartalékcsapatának hálóját védte az NB III-ban. Ezzel párhuzamosan az ifi I/II. osztályban szerepelt, de a 2011-2012-es szezonban már lehetőséget kapott a másodosztályban is és nyolc alkalommal az első osztályban is leülhetett a kispadra, igaz Rózsa Dániel mögött nem jutott játéklehetőséghez. Tizenkilenc évesen a Váchoz került kölcsönbe, az NB II Keleti csoportjában szereplő csapatban húsz bajnoki védett a 2012–2013-as szezonban. A szombathelyi klubnál ezt követően sem számítottak rá, így 2014-ben először kölcsönben az osztrák alsóbb osztályú SV Lafnitzhoz, majd 2015 januárjában végleg távozott a csapattól. Végül aláírt az akkor másodosztályú Mezőkövesd Zsóry-hoz, ahol feljutást ünnepelhetett a 2015–2016-os idény végén, miközben 29 alkalommal ő állt a kezdőcsapat kapujába és a legkevesebb gólt kapta az egész mezőnyben. A 2016–2017-es élvonalbeli szezonban kilenc alkalommal védhetett, először 2016. július 16-án szerepelt az első osztályban. György Gábor György Gábor (Budapest, 1950. május 26. –) újságíró, kommunikációs szakember, fordító. Pályafutása Az ELTE magyar-német szakán végzett 1973-ban, majd a Magyar Rádiónál állt munkába. 1974 és 1980 között a német nyelvű adásokban riporterként, műsorvezetőként és fordítóként dolgozott. 1980-tól szekcióvezető lett a Külföldi Adások Főszerkesztőségén. 1985-től a Danubius Rádió főszerkesztője lett. Ebben a minőségében részt vett az első magyar kereskedelmi jellegű, könnyűzenei adó indításában, fejlesztésében. 1993-tól egy éven át az ügyvezető igazgatói funkciót is betöltötte. 1995-től másfél éven át a T-Mobile kommunikációs igazgató-helyettese lett. 1996 márciusában a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának első elnökévé választották. Másfél évvel később lemondott. 1997 őszétől az akkor induló országos kereskedelmi adó, a Sláger Rádió alapító vezérigazgatója volt közel 7 éven át. 2005 szeptemberétől 5 évig az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője volt. 2011 óta mint nyugdíjas szak- és műfordítóként dolgozik. Torà Torà község Spanyolországban, Lleida tartományban. Torà Llobera, Pinós, La Molsosa, Castellfollit de Riubregós, Ivorra, Sant Guim de la Plana, Massoteres és Biosca községekkel határos. Lakosainak száma 1223 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Marcus Claudius Marcellus (Kr. e. 51) Marcus Claudius Marcellus (? – Kr. e. 47.) római politikus. Családja a plebejus Claudiusok közé tartozott, leszármazottja volt Syracusae híres elfoglalójának, az ötszörös consul Marcus Claudius Marcellusnak. Édesapja – maga is Marcus – Kr. e. 91-ben volt aedilis curulis. Ifjúkora óta Cicero jó barátja, és a neki tulajdonított Pro M. Marcello című beszéd tárgya volt. Kr. e. 56-ban aedilis curulis volt Publius Clodiusszal, és Cicero kérésére megvédte a hírhedt Milót, akit Clodius vádolt meg erőszakoskodással. Kr. e. 54-ben a Marcus Scaurust védő hat ügyvéd egyike volt, Kr. e. 52-ben, Clodius halálát követően pedig ismét Milót védelmezte. Ugyanebben az évben választották meg a következő évre consulnak Servius Sulpicius Rufusszal. Marcellus Pompeius elkötelezett híve volt, és minden alkalmat megragadott, hogy Julius Caesar ellen tegyen. Egy alkalommal például egy comumi lakost megkorbácsoltatott, így demonstrálva, hogy a városnak nemrég Caesar által juttatott kiváltságokkal a legkevésbé sem törődik. Kezdeti vehemenciája azonban hamarosan lelohadt, ugyanis kollégája és a több néptribunus is ellenezte szélsőséges intézkedéseit, Pompeius pedig nem állt ki nyíltan mellette még akkor sem, amikor a Caesarra ruházott hatalom azonnali visszavonását követelte. Mivel a következő évben is a Pompeius-párt emberei kerültek hatalomra, Marcellus javaslatára a senatus végül úgy döntött, hogy ez utóbbi téma tárgyalását a következő évre halasztja. Marcellus nyílt pártszimpátiája ellenére nem volt elvakult, és nem akarta sürgetni a szakítást, amíg a Pompeius hívei fel nem készültek, ezért aztán igyekezett mérsékelni saját oldalának szélsőségeseit. Kr. e. 50-ben például sürgette a senatust, hogy vesse be tekintélyét a tribunusok ellenségességének megszüntetésére, 49-ben pedig hiába javasolta, hogy csapatokat toborozzanak, mielőtt bármit is tennének nyíltan Caesar ellen. Tanácsát figyelmen kívül hagyták, mire az elsők között hagyta el Itália földjét. Épeiroszban ugyan csatlakozott a pompeianusokhoz, ám kezdettől fogva veszett ügynek tartotta a polgárháborút. Miután sejtése beigazolódott, a pharszaloszi csatát követően visszavonult a közélettől Mütiléné szigetére, ahol a filozófiának és a retorikának szentelte az idejét. Caesar nem törődött vele, ő pedig – Cicero ismételt unszolása ellenére – nem kért kegyelmet: egyfajta tisztes száműzetés volt ez számára. Végül unokatestvére, Caius Marcellus, Kr. e. 49. consulja és példáját követve az egész senatus Caesar lába elé vetette magát, és könyörgött, hogy a dictator kegyelmezzen meg rokonának. Caesar hajlott a szóra, Cicero pedig megírta Marcellusnak az örömhírt. Érdekes módon Marcellus fennmaradt levele meglehetősen hűvös hangvételű, mindazonáltal nyomban hazaindult. Út közben megállt Peiraeuszban, ahol találkozott Görögország proconsulával, korábbi kollégájával, Sulpiciusszal. Mielőtt azonban folytathatta volna útját, egyik kísérője, Publius Magius Chilo végzett vele – valószínűleg személyes okokból, bár akkoriban többen Caesarra gyanakodtak. Sulpicius állta Marcellus temetésének költségeit. A volt consult a platóni Akadémiában temették el, ahova az athéniak közpénzen emlékművet állítottak neki. Marcellusról Cicero mindig bölcs és körültekintő politikusként írt, ami nem is csoda, hisz barátságukon túl még nézeteik is megegyeztek. Caelius már lassúnak és kevéssé hatékonynak tüntette fel. Consulságának szinte csak negatív aspektusairól tudunk, ez a kép azonban némileg elfogult. Szónoki képességeinek nem maradt fenn tanúbizonysága, mindenesetre Cicero a legnagyobbak közé sorolta. Utódairól nem tudunk. Proterorhinus semipellucidus A Proterorhinus semipellucidus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása A Proterorhinus semipellucidus ázsiai gébféle. Leírásához csak egy példányát fogták ki; és ezt, a Kaszpi-tengerhez tartozó Astrabad-öbölbe ömlő Kasaru-folyó torkolatában. Életmódja Mérsékelt övi, édesvízi fenéklakó hal. 1956-os magyar atlétikai bajnokság Az 1956-os magyar atlétikai bajnokságon, amely a 61. magyar bajnokság volt, a forradalom miatt elmaradtak a váltó és csapatbajnokságok és a többpróba versenyek. Tábori László, Gyarmati Olga és Neszmélyi Vera elhagyta az országot és külföldön telepedett le. Eredmények Magyar atlétikai csúcsok 1500 m 3:40,6 Vcs. Rózsavölgyi István Tata 8. 3. 6 mérföld 27:43,8 Vcs. Iharos Sándor Budapest 7. 15. 10 000 m 28:42,8 Vcs. Iharod Sándor Budapest 7. 15. 3000 m akadály 8:35,6 Vcs. Rozsnyói Sándor Budapest 9. 16. n. 60 m 7,7 ocsb. Dénes Ida Bp. Dózsa Budapest 6. 6. 100 m 10,4 ocsb. Kiss László Tatabányai Bányász Budapest 8. 19. n. 300 m 40,9 ocs. Mórocz Ilona Bp. Honvéd Budapest 10. 2. 400 m 46,9 ocs. Adamik Zoltán Bp. Honvéd Budapest 8. 19. 500 m 1:02,8 ocs. Adamik Zoltán Bp. Honvéd Budapest 7. 22. n. 800 m 2:08,1 ocs. Kazi Aranka Bp. Törekvés Budapest 9. 29. 1500 m 3:40,6 ocs. Rózsavölgyi István Bp. Honvéd Tata 8. 3. 3000 m 7:53,4 ocs. Rózsavölgyi István Bp. Honvéd Malmö 9. 4. 10 000 m 28:42,8 ocs. Iharos Sándor Bp. Honvéd Budapest 7. 15. maraton 2:26:10,0 ocs. Dobronyi József Bp. Vasas Kassa 10. 7. n. 80 m gát 11,2 ocsb. Gyarmati Olga Bp. Vasas Stockholm 9. 2. n. 80 m gát 11,1 ocs. Gyarmati Olga Bp. Vasas Budapest 9. 16. 110 gát 14,7 ocsb. Retezár Imre Bp. Dózsa Budapest 6. 9. 110 gát 14,6 ocs. Retezár Imre Bp. Dózsa Budapest 7. 30. 110 gát 14,5 ocs. Retezár Imre Bp. Dózsa Budapest 10. 8. 400 gát 52,3 ocs. Botár Attila Bp. Dózsa Budapest 8. 20. 400 gát 52,2 ocs. Lippay Antal Pécsi Törekvés Budapest 10. 21. 3000 m akadály 8:40,8 ocs. Jeszenszky László Bp. V. Lobogó Budapest 7. 16. 3000 m akadály 8:35,6 ocs. Rozsnyói Sándor Bp. Haladás Budapest 9. 16. 15 km gyaloglás 1:09:42,4 ocs. Rácz Zoltán Bp. Dózsa Budapest 5. 20. magasugrás 199 cm ocs. Bodó Árpád Bp. Haladás Budapest 10. 20. rúdugrás 435 cm ocsb. dr. Homonnay Tamás Bp. Vasas Stockholm 9. 1. n. súlylökés 14,13 m ocs. Fehér Mária Bp. Törekvés Poznan 7. 8. n. súlylökés 14,23 m ocs. Fehér Mária Bp. Törekvés Budapest 7. 15. n. súlylökés 14,35 m ocs. Fehér Mária Bp. Törekvés Budapest 9. 16. n. gerelyhajítás 52,01 m ocs. Vigh Erzsébet Bp. V. Lobogó Budapest 6. 3. n. gerelyhajítás 52,69 m ocs. Vigh Erzsébet Bp. V. Lobogó Budapest 9. 29. 4x100 m 40,5 ocsb. Magyar férfi válogatott (Kiss László, Varasdi Géza, Csányi György, Goldoványi Béla) Budapest 10. 20. n. 4x100 m 46,7 ocs. Magyar női válogatott (Gyarmati Olga, Orbán Irén, Dénes Ida, Neszmélyi Vera) Budapest 9. 16. 4x400 m 3:09,8 ocs. Magyar férfi válogatott (Kovács István, Pangert László, Szentgáli Lajos, Adamik Zoltán) Budapest 9. 6. n. 3x800 m 6:32,2 ocs. Magyar női válogatott (Mórocz Ilona, Sasvári Gizella, Kazi Aranka) Budapest 9. 30. WPC teraszburkolat A WPC teraszburkolat fa–műanyag kompozitból készülő burkolat. A fa–műanyag (wood-plastic, WPC) kompozitok olyan anyagok, melyek farostból vagy faforgácsból és különböző termoplasztikokból, azaz hőre lágyuló műanyagokból (pl. polietilén, polipropilén, PVC stb.) állnak. A WPC a természetes rost-polimer kompozitok (NFPC-k) egyik fajtája. A kompozit fatartalma általában 50–90% között mozog. A kémiai adalékanyagok a kompozit anyagában lényegében észrevétlenek maradnak, kivéve az ásványi hézagpótlókat és pigmenteket, ezeket azonban nem minden esetben alkalmazzák. Funkciójuk, hogy elősegítsék a polimerek és a faforgács integrációját és biztosítsák az ideális feldolgozási körülményeket. A fán és a műanyagon kívül a WPC tartalmazhat lignocellulózt (biomasszát) és/vagy szervetlen töltőanyagokat is. Felhasználási területek A fa–műanyag az építőiparban napjainkban még újdonságnak számít a természetes fához képest. Észak-Amerikában azok a fa–műanyag kompozitok terjedtek el legszélesebb körben, melyeket szabadban kialakított deszkapadlózatokban alkalmaznak, de használják még korlátokhoz, kerítésekhez, padokhoz, szegélyezéshez, ablak és ajtókeretekhez és bútorokhoz is. A fa–műanyagok iránti kereslet Európában is egyre növekszik a különféle új felhasználási módok elterjedésével. A fa–műanyagot az 1990-es években használták először deszkapadlók készítéséhez. A kompozitot előállító gyártók álláspontja szerint a tartósítószerekkel vagy rothadásgátlóval kezelt keményfánál jóval inkább környezetbarát és tartósabb anyag. Előnye, hogy nem hasad vagy törik, így kevesebb kezelésre is van szüksége. Előállítása A fa–műanyag kompozitot természetes farészecskék és termoplasztikus gyanta alapos elkeverésével hozzák létre. Az esetek nagy részében extrudálással állítják elő, azaz az olvadt műanyag és farészecskék keverékéből álló kompozitot a kívánt formára sajtolják egy adott profilú szerszám segítségével. Extruzióval lehetőség van a tetszőleges formájú polimer alapú termékek sorozatgyártására. Az extrudálás mellett népszerű módszer még a fröccsöntés is, a feldolgozási folyamat során pedig a melegalakítás. Egyes üzemekben az összetevőket egy préselőben keverik és állítják össze, az így kapott tömböket pedig csak később alakítják végleges formájukra, miután újra felmelegítették őket. Máshol már a kompozit elkészülése után rögtön formázzák a terméket. A WPC-t előállíthatják újrafelhasznált termoplasztikokból is, például nagy vagy kis sűrűségű polietilénből (HDPE és LDPE), PVC-ből, polipropilénből, akrilonitril-butadién-sztirénből (ABS), polisztirénből és polilaktikus savakból. Leggyakoribban a polietilén alapú fa–műanyag kompozitok. A kompozithoz különféle adalékanyagokat keverhetnek, például parafint a vízfelvétel csökkentése céljából, a biotikus károsítókkal szemben védelmet biztosító rovar- és gombavédő szereket, égéskésleltető anyagokat, pigmenteket és színezőanyagokat, ütésálló modifikátort, illetve hő- és UV-stabilizátort. Előnyök és hátrányok A fa–műanyag kompozit anyagok ellenállnak a korróziónak és a rothadásnak is. Rendkívül tartósak és ellenállnak a vízben található, a fát megtámadó organizmusoknak is annak ellenére, hogy az anyagban található farostok felveszik a vizet. Könnyen formálhatóak, akár hagyományos famegmunkáló szerszámokkal is. Emellett környezetbarát anyagnak is tartják, mivel elkészíthetőek újra felhasznált műanyagokból és a faipar által termelt selejtből is. Ugyanakkor a fa–műanyag kompozitokat a hozzájuk kevert adalékanyagok miatt már rendkívül nehéz újra felhasználni. Abban az esetben azonban, ha az anyagból ismét fa–műanyagot készítenek, újra felhasználása könnyű. A fával szembeni egyik legnagyobb előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen formában előállítható hőmegmunkálással. Üzleti szempontból hasznos az is, hogy nincs szükség az anyag festésére, mivel már a gyártás során számtalan színben állítják elő. Magas cellulóztartalma – akár 50–90 százalék – ellenére mechanikai tulajdonságai igen hasonlóak a tiszta polimerekéhez, tehát szilárdságuk és merevségük kisebb, mint a természetes fáé. Mivel előállítása során arra törekednek, hogy a fa és a plasztik előnyös tulajdonságait ötvözzék, a negatívakat pedig kiküszöböljék, az anyag a természetes fával szemben repedésálló is, azaz például fúrás, vágás útján könnyedén megmunkálható. A fa alkotóelem miatt ki vannak téve a gombásodás veszélyének, ugyanakkor jelentősen kisebb mértékben, mint a tiszta fa esetében, a polimer pedig az UV-fényre érzékeny. Az elmúlt években a faműanyagok hátrányos tulajdonságaira is fény derült. A piacvezető gyártót, a Trex Corporationt több alkalommal beperelték már rozsdásodással, színfakulással, illetve anyaggyengeséggel kapcsolatos problémák miatt. 2008-ig a vállalat több mint 37 000 deszkát cserélt ki ezekhez hasonló panaszok miatt, és korábbi állításukat, miszerint az anyag nem igényel kezelést és karbantartást megváltoztatták. A jelenlegi álláspont szerint a faműanyag „alacsony karbantartás-igényű”, amely lényegében azt jelenti, hogy évente többször meg kell tisztítani a rozsdaszennyeződés eltávolítása céljából. Bevonatos kompozitok A fa–műanyag kompozit deszkák újabb generációi már tartós műanyag bevonattal készülnek. A kompozitra felvitt PVC a korábbi problémák nagy részét képes kiküszöbölni, így kisebb a rozsdásodás, fakulás és a fizikai sérülések veszélye is, amelyek az első generációs termékeknél viszonylag gyakran előfordultak. Az ilyen típusú termékek jelentősen kevesebbe kerülnek, mint a tiszta plasztikból gyártottak, mivel magjukat továbbra is a faműanyag kompozit képezi. A PVC-n kívül számos különböző típusú borítás is elérhető a piacon, amelyek hasonlóan ellenállóak a sérülésekkel, rozsdával, fakulással szemben. Tűzveszélyesség A fa–műanyag kompozitokban használt plasztikok általában tűzveszélyesebbek, mint a természetes fa, mivel a műanyag nagyobb kémiai hőtartalommal rendelkezik és nagy hő hatására olvad. Mivel a plasztik a kompozit részét képezi, a faműanyagok tűzveszélyességi szintje magasabb lehet a természetes fáénál. Kele Antal Kele Antal (Sormás (Zala megye), 1854. december 9. – Zalaegerszeg, 1915. szeptember 9.) jogi doktor, ügyvéd és gyorsíró. Élete Tanulmányainak végeztével a budapesti, majd a bécsi egyetemen jogot hallgatott. 1882-ben jogi doktorrá avattatott a budapesti egyetemen. 1883-ban ügyvédi oklevelet nyert és azon évben Nagykanizsán ügyvédi irodát nyitott, melyet 1885-ben Zalaegerszegre tett át, ahol később is gyakorlatot folytatott. A gyorsírással már gimnáziumi tanuló korában megismerkedett és mint a Markovits rendszerének híve azt a nagykanizsai gimnáziumban és Budapesten is tanította. 1875-ben a budapesti magyar gyorsíróegylet tagja lett, letevén előbb úgy a Markovits, mint a Fenyvessy rendszeréből a tanári vizsgálatot. Munkái Kritikai munkálatok a Gabelsberger-Markovits és a Stolze-Fenyvessy magyar gyorsírási rendszerek felett. Nyolcz gyorsírási magyarázó táblával. Bpest, 1877. Az új magyar gyorsírás alapvető szabályai. U. ott, 1880. Az új magyar gyorsírás tankönyve. Nyelvünk természetéhez alkalmazva s különös tekintettel a magántanulásra. U. ott, 1884. Magyar Gyorsírás. (Folyóirat Kele Antal gyorsírása terjesztése és fejlesztése ügyében) Nagy-Kanizsán 1885. és 1886. évfolyam. Komolló Komolló (románul Comolău) Réty község településrésze Romániában Kovászna megyében. A történelem során volt már önálló község is, de az 1968-as romániai megyésítés alkalmával elveszítette önállóságát. Korábban a szomszédos Szentivánlaborfalvával is alkotott már egy közigazgatási egységet. Fekvése Háromszéken egészen pontosan Alsóháromszéken Sepsiszék és Orbaiszék határán a Feketeügy partján található falut 1964-ben egyesítették Réttyel, ma az egyesített település nyugati részét képezi. Sepsiszentgyörgytől 12 km távolságra délkeletre fekszik az ideális helyen lévő falu. Innen közel van van Brassó is és a havasok is. Története Vidékét már a rómaiak is ismerték, a település nyugati szélén 2.- 3. századi római castrum maradványai láthatók. Ez védte az Ojtoz felé tartó római kereskedelmi utat. 249 körül a kárpok betörésekor tűzvész pusztította el. Református temploma a 15. században épült, később többször átépítették, aminek következtében eredeti alakját elvesztette. Tornya 1824-ben épült. 1906-ban renoválták. 1910-ben 486 lakosából 479 magyar, 6 német és 2 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye járásához tartozott. Mai lakói is elsősorban református vallású székely emberek. A 2002. évi népszámlálás 2234 rétyi polgárt - beleértve a komollóiakat is - regisztrált ebből magyar 2209, román 23, ukrán 1, német 1 volt. Híres emberek Itt született 1902 -ben Dávid Gyula egyházi szakíró. Itt született 1922 -ben Dimény Imre miniszter, egyetemi rektor. Riemann-sejtés A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja). Sokan (így például Erdős Pál is), az egész matematika legfontosabb problémájának, koronagyémántjának tartják. Egyike a Hilbert-problémáknak, és az egymillió dollárt érő millenniumi problémáknak is. A legtöbb matematikus igaznak tartja, bár például John Edensor Littlewood és Atle Selberg hangoztatott kétségeket. A Riemann-féle zéta-függvény ζ(s) egyváltozós, komplex számokon értelmezett függvény, értelmezési tartománya a teljes komplex számsík, az s = 1 eset kivételével. Ha s>1 valós szám, akkor a konvergens sor állítja elő, ez még akkor is konvergens, ha s komplex, de valós része 1-nél nagyobb. Így például az ismert Euler-féle formula miatt ζ(2)=π2/6. Ha s valós része nem 1-nél nagyobb, akkor analitikus folytatással kapjuk a függvény értékeit. Vannak úgynevezett triviális gyökhelyei a negatív páros számokban, azaz az s = −2, s = −4, s = −6, … értékeknél. A Riemann-sejtés a nem triviális esetekkel foglalkozik, és kimondja: Tehát a nemtriviális gyökök az 1/2 + it alakú számokból álló úgynevezett kritikus egyenesen vannak, ahol t valós szám és i a képzetes egység. Ekvivalens állítások Számos, ártatlannak tűnő állítás valójában ekvivalens a Riemann-hipotézissel, például: 1. minden természetes számra teljesül ahol az első szám legkisebb közös többszörösét jelöli. 2. Robin tétele: Guy Robin 1984-ben bizonyította, hogy a következő állítás: ahol σ(n) az osztóösszeg-függvény és γ az Euler-konstans; szintén ekvivalens a Riemann-sejtéssel. 3. Lagarias tétele: 2002-ben Jeffrey Lagarias megmutatta, hogy a Riemann-sejtés ekvivalens a σ(n) osztóösszeg-függvényre vonatkozó következő felső becsléssel: minden n természetes számra, ahol Hn a harmonikus sorozat ( ). A Riemann-féle zéta-függvény A Riemann-féle zéta-függvény egy komplex értékű függvény. Definíciója a komplex sík tartományán a következő: ahol s a komplex szám. Ezt a függvényt kiterjesztik a komplex síkra, kivéve az egyet, ahol pólusa van. Fontos tulajdonsága, hogy kapcsolódik a prímszámokhoz, továbbá összekapcsolja a komplex függvénytant a számelmélettel, és rá alapul a Riemann-sejtés. Mindezek miatt a sejtésnek számos következménye van a számelmélet különböző területein. Leonhard Euler 1748-ban ezzel az összefüggéssel mutatta meg a kapcsolatot: ahol a végtelen szorzat befutja a prímszámokat. Ez az összefüggés a számelmélet alaptételének és a mértani sor összegképletének közvetlen következménye. Ezzel a képlettel a Riemann-féle zéta-függvény a teljes komplex síkra kiterjeszthető, kivéve az egyszeres pólust, tehát meromorf függvényt kapunk. ahol a teljes gammafüggvény, és a Bernoulli-számok. Az első néhány Bernoulli-szám: Jelentősége Kapcsolat a prímszámokkal Már Riemann is felismerte a zéta-függvény és a prímszámok közötti kapcsolatot. Cikkében analitikus kifejezést keresett a prímszámláló függvényre. A kapcsolathoz a következő képletből indult ki: Ennek logaritmusát véve: Végül az integrállal sikerült Riemann-nak a zéta-függvény logaritmusát analitikusan kifejeznie. Ehhez ami minden x-nél kisebb prímhatványra összegzi az -t. Például, Ez egy lépcsős függvény. Így integrálképlete: A Fourier-analízis mestereként Riemann inverz Mellin-transzformációval a következőre jutott: ahol c > 1. A továbbiakban a kszí-függvénnyel kezdett el foglalkozni: Innen már egyszerű volt a második nem triviális kifejezést megkapnia -re: A továbbiakban ezt behelyettesítette helyére: Ennek nehézkes kiértékelése ellenére sikerült a következőre jutnia: ahol az integrállogaritmus. Ezután egy Möbius-inverzióval összekapcsolta a és a függvényeket: ami egy mélyebb összefüggést ad a prímszámok és a zéta-függvény gyökei között. Megjegyzés: Numerikus számítás esetén a Riemann-képletben az összegben -t -szel kell helyettesíteni, ahol a komplex integrálexponenciális függvény, mivel kiértékelésekor a logaritmus főágára nem biztos, hogy teljesül , így hamis eredményre jutnánk. Következmények Ha a Riemann-sejtés igaz, akkor a prímszámok számának becslése pontosítható: (Helge von Koch 1901): Sőt, Koch eredménye ekvivalens a Riemann-sejtéssel. Az előbbi összefüggés egy másik alakja: egy konstans erejéig, és ennek egy szigorú gyengítése (ami nem ekvivalens): tetszőleges -ra. Az analitikus számelméletben sok eredmény, sőt a kriptográfiában is fontos gyors prímtesztek is csak a Riemann-sejtést feltéve vannak bizonyítva. Michael Berry fizikus szerint a zéta-függvény komplex gyökeiben kódoltan megjelennek a prímszámok eloszlásának fluktuációi az aszimptotikus logaritmikus eloszlás körül. A pontos eloszlás ismeretében pontosabb kijelentések tehetők arról, hogy egy tartományban mennyi prímszám van. A sejtés egy különben kaotikusan viselkedő függvény egy szimmetriatulajdonságáról szól. A zéta-függvény kaotikusságát mutatja, hogy minden, az azonosan nullától különböző analitikus függvényt egy 1/4 sugarú körben approximál. Ez a szimmetria maga valószínűleg egy alapvető elméletet rejt, ahogy például a nagy Fermat-tétel is az elliptikus görbék moduláris függvényekkel való paraméterezését, amit a Langlands-program vizsgált. Története Eredete A sejtést Bernhard Riemann vetette fel, amikor a zéta- és a gammafüggvény szorzatát tanulmányozta. Ez írható az alakban. Erről Riemann kiderítette, hogy invariáns arra, hogy felcseréljük az -t -sel. Más szavakkal, megfelel az függvényegyenletnek. Az helyettesítéssel nyerte a következőt minden -re: Ennek a tükrözésnek a tengelye az 1/2 valós részű komplex számok egyenese, ami pontonként fix. Riemann ugyan valós gyökökről írt, de ezzel arra gondolt, hogy az kritikus sávban a egyenlet csak valós t-kre oldható meg. Gyökmentes tartomány Az analitikus számelméletben a komplex számokat általában s=σ+ti alakban szokták felírni, tehát σ a valós rész, t a képzetes rész. A sejtés tehát az, hogy a 0≤σ≤1 sávba eső gyökökre σ=½ teljesül. Először Jacques Hadamard és Charles Jean de la Vallée-Poussin igazolta, hogy nincs a σ=1 egyenesen gyök. Ebből már következik a prímszámtétel és mint utóbb kiderült, ekvivalens is vele. De la Vallée Poussin azt is igazolta, hogy ha s=σ+ti, akkor teljesül. Ezt Littlewood javította meg 1922-ben: A következő eredményt Korobov és Vinogradov adta 1958-ban: minden ε>0-ra. A legjobb eredmény szerint ha |t| ≥ 3, akkor Általánosítási kísérlet Pólya György 1919-ben felállította azt az erősebb sejtést, hogy tetszőleges x természetes számra azon számok száma, amiknek páratlan sok prímtényezője van (összesen), legalább annyi, mint amennyinek páros. Ezt C. Brian Haselgrove 1958-ban megcáfolta, nem igaz például x=906180359-re. Hamis riasztások 1885-ben Stieltjes rövid jegyzetet publikált a párizsi akadémia Comptes Rendus jében és egy Hermite -nek írt levelében megerősítette, hogy bebizonyította a Mertens-sejtést , ami erősebb, mint a Riemann-sejtés. Bizonyítást azonban haláláig nem publikált, és jegyzetei között sem találták nyomát. A kiváló matematikus, Johan Jensen 1899-es cikkében megemlítette, hogy bebizonyította a Riemann-sejtést. 1943-ban Hans Rademacher az utolsó pillanatban vonta vissza cikkét a Transactions of the American Mathematical Society c. folyóiratból, miután Siegel megtalálta a hibát. 1961-ben az odesszai egyetem folyóiratában publikálta hibás bizonyítását N. I. Gavrilov. Később külön brosúrában majd könyvben is megjelentette, az ogyesszai illetve a lembergi egyetem kiadásában. 2004. június 8-án a Purdue Egyetem sajtóközleményében jelentette be Louis de Branges, hogy fáradozásai sikerrel jártak: bizonyítását feltette a világhálóra. Sajnos ebben egy olyan megközelítést használt, amelynek a cáfolatát már 1998-ban bemutatták. De Branges ezen kívül még számos hibás bizonyítást adott az invariáns alterek problémájára, a mérhető számosságok nemlétezésére és a Riemann-sejtésre. A Bieberbach-problémára adott 1984-es bizonyítása azonban utóbb helyesnek (pontosabban javíthatónak) bizonyult. 2007-ben tette közzé a Riemann-sejtés cáfolatát Tribikram Pati. Bizonyítását hibásnak mutatta ki például Bernhard Johann Krötz Általánosításai Az általánosított Riemann-sejtésen rendszerint a következőt értik: Tetszőleges Dirichlet-karakterhez tartozó Dirichlet-sor analitikus folytatásának a kritikus sávban az összes gyökére teljesül, hogy Ennek a Riemann-sejtés egy speciális esete. Andrew Granville belátta, hogy ez az általánosított Riemann-sejtés ekvivalens a Goldbach-sejtéssel. Kapcsolatai más sejtésekkel Az analitikus számelméletben más sejtések is kapcsolatba hozhatók a Riemann-sejtéssel. A Merstens-sejtés azt állítja, hogy minden -re. Itt a Möbius-függvény és a Mertens-függvény. A Riemann-sejtésnél szigorúbb sejtést 1985-ben megcáfolták. Arnaud Denjoy valószínűségi értelmezést adott a Riemann-sejtésnek. Legyen egy véletlen sorozat az (1, -1) elemekből egyenlő valószínűséggel. Ekkor minden -ra ami azt jelenti, hogy a nullától való távolság legfeljebb olyan gyorsan nő, mint . Ha itt a Möbius-függvény, akkor a Riemann-hipotézis ekvivalens azzal, hogy ez az aszimptitikus növekedés az összegre is érvényes. (Littlewood 1912) Littlewood továbbá azt is belátta, hogy a Riemann-sejtés a következővel is ekvivalens: Minden esetén a tart a nullához, ha x tart a végtelenhez. A Riemann-hipotézis értelmezhető úgy, hogy a Möbius-függvény eloszlása véletlenszerű. Továbbá következik egy korlát is a prímszámtétel hibájának növekedésére. Koch eredménye azonban ekvivalens a Riemann-hipotézissel. A következőből következik a Riemann-hipotézis: A Lindelöf-sejtés a zéta-függvény növekedéséről a kritikus egyenes mentén gyengébb a Riemann-sejtésnél, de nincs bizonyítva. Riesz Marcell 1916-ban megmutatta az ekvivalenciát a Riesz-függvény aszimptotikus viselkedésével kapcsolatos sejtéssel. Jerome Franel 1924-ben egy Farey-sorokról tett kijelentéssel kapcsolatban bizonyított ekvivalenciát. Ez azt állítja, hogy a (0,1) intervallum racionális számainak rendezése lineáris formába és a Farey-sorok sorrendje egy jóldefiniált matematikai értelemben annyira eltér, amennyire csak lehet. Jeffrey Lagarias 1992-ben egy ekvivalens sejtést fogalmazott meg az elemi számelmélet eszközeivel. Bizonyítási ötletek a fizikából A bizonyítás újabb ötletei a fizikából származnak. Már David Hilbertnek és Pólya Györgynek feltűnt, hogy a Riemann-sejtés következne abból, hogy ha a gyökök egy (1/2 + i T) operátor sajátértékei lennének, ahol T hermitikus, tehát minden sajátértéke valós, mint a kvantummechanika Hamilton-operátorainak. Az 1970-es években Hugh Montgomery beszélgetve Freeman Dysonnal arra jutott, hogy az egymást követő gyökök távolsága hasonló eloszlást mutat, mint a véletlen unitérmátrixok sajátértékei. Ezt Andrew Odlyzko numerikus számításokkal megerősítette. Az 1990-es években fizikusok is, mint Michael Berry keresték az ezeket megalapozó rendszert, a kvantumkáosz elméletének rendszerében. Ez további támogatást kapott a Riemann-féle zéta-függvény explicit képleteinek és a Selberg-nyomformuláinak analógiájától, ami egy Riemann-felületen értelmezett Laplace-Beltrami-operátor sajátértékeit hozza kapcsolatba a zárt geodetikus görbék hosszával, és a kvantumkáosz Gutzwiller-képletével. Ez összekapcsolja egy klasszikus kaotikus rendszer, mint kvantummechanikai rendszer sajátértékeket (energiákat) a klasszikus eset periodikus pályáival. Ezek a nyomformulák azonosságot fejeznek ki a gyökök, pályaperiódusok és sajátértékek között. Az Alain Connes által 1996-ban megadott operátor gyorsan illeszkedik. Mindazonáltal nem tudta kizárni a kritikus egyenesen kívüli gyökök létét. Egy további, a fizikából származó ötlet a Jang-Li-gyökök, amelyek a statikus mechanika analitikus folytatásának állapotösszegei. Jang Csen-ning és Li Cseng-tao bizonyították Pólya György egy eredményéből, hogy bizonyos modellek esetén a gyökök egy körön, más modellekben egy egyenesen helyezkednek el. A gyökök helye a fázisátmenetek alatti viselkedést határozza meg, hasonlóan, mint a Riemann-féle zéta-függvény a prímek elhelyezkedését. Ezek mögött a következő analógia rejlik: A prímszámok elemi részecskék, amelyek a szorzás által kölcsönhatásba lépnek egymással, és így építik fel az összetett számokat. Ezzel együtt mindegyiket az összeadás építi fel. A zéta-függvényben ez a két aspektus összekapcsolódik. Freeman Dyson 2009-ben az egydimenziós kvázikristályokkal hozta kapcsolatba a sejtést. Férfi gerelyhajítás az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika férfi gerelyhajítás versenyszámát augusztus 7. és 8. között rendezték a Barcelonai Olimpiai Stadionban. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben férfi gerelyhajításban: A versenyen új olimpiai rekord született: Eredmények Az eredmények méterben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Döntő A 12 döntőbe jutott gerelyhajító közül három sorozat után csak a legjobb 8 folytathatta, a döntőt augusztus 1-én rendezték. Padulai karthauzi kolostor A padulai San Lorenzo néven is ismert kolostor Olaszország második legnagyobb kolostora a pármai után. Campaniában, Salerno megyében fekszik. A területet, amely a kolostoron belül van, 1998-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. Közvetlenül Padula mellett található, attól kissé délnyugatra. A kolostort a 14. században, pontosabban 1306. május 27-én alapította majd a spanyol Escorial mintájára építtette Tommaso Sanseverino, padulai Marsico grófja. Maguk az építkezési munkálatok 450 évig tartottak és a 19. századig nyúltak. Az óriási épület (51 500 m² terület, ebből 30 000 van beépítve, 320 szobával és csarnokkal) körvonala azt a talapzatot eleveníti fel, amelyen Szent Lőrincet (olaszul San Lorenzo) élve elégették. A szigorú karthauzi szabályok szerint a kolostor elmélkedéseknek és munkának adott helyet. Ezen gyakorlatoknak külön helyiségek voltak kinevezve: egyrészt a békés klastromok, a finom vietrii kerámiával padlózott könyvtár, a berakásos márvány munkával ellátott kápolnák, a kolostor gyümölcsöskertjei, másrészt a nagy konyha, ahol a legendás, 1000 tojásból készült omlettet szolgálták fel V. Károlynak, a pincék nagy boroshordókkal, a mosókonyha, és az óriási kertek, ahol emberek dolgoztak az istállókban, a kemencéknél, és az olajbogyó-olaj présnél. A kertek hasznot hajtó tevékenységeknek adtak helyet, valamint a szerzeteseknek itt nyílt lehetőségük a külvilággal folytatott cserekereskedelemre. A 17. századi, sokáig jelentős könyvtár feljárataként egy különleges építmény szolgált, amely a legkiválóbb márványból készült, kétoldalt csigalépcsővel. A belső udvar 60 000 látogatónak szolgálhat hellyel. A keresztfolyosót, amely mintegy 12 000 m², 84 csarnok veszi körbe. A kolostor minden szerzetese rendelkezett két magánszobával és egy előszobával, saját bejárattal a kolostor kertjébe. Ez utóbbi kutak és virágágyak révén a barokk ízlést közvetíti. Napóleon katonái a 19. században számos műtárgyat elraboltak innen, amelyeket ma már csak a Louvreban lehet megtekinteni. Viszont a padulai könyvtárban maradtak fenn megtekintésre érdemes darabok. Az I. világháború idején 1915-től hadifogolytábor létesült a kolostor területén, amelyet osztrák-magyar foglyokkal építtettek fel és 3000 fő befogadására volt alkalmas. A tábor életéről 43 fotó készült. Beretta Modello 38 A Beretta Modello 38 és változatai hivatalosan az olasz hadsereg géppisztolyai voltak, melyeket a második világháború folyamán vetettek be. A MAB 38A (Moschetto Automatico Beretta Modello 1938A), vagy Modello 38A géppisztolyt 1938-ban vezették be. A fegyvereket rendszeresítették a német, román és argentin hadseregben is. Történet Eredetileg Tullio Marengoni tervezte 1935-ben, a Beretta Modello 1918 géppisztolyból fejlesztette ki, amelyet pedig a Villar Perosa könnyű géppuskából fejlesztették ki még az első világháborúban. A fegyvert sokan a második világháború legsikeresebb és leghatékonyabb olasz kézifegyvereként tartják számon. Olaszország korlátozott ipara nem volt igazi akadálya a színvonalas és hatékony kézifegyverek fejlesztésének, mivel az akkori fegyverek nagy mennyiségű kisipari és félig kisipari munkaórát igényeltek, hogy jól beállítottak és megbízhatóak legyenek. Ebben az olasz szakosított munkások kiemelkedtek, és különös módon a kezdeti lassú gyártási arány azt jelentette, hogy a géppisztoly nagyobb számban csak 1943 körül vált elérhetővé, amikor a fasiszta rezsim megbukott és Olaszország kettészakadva egyrészt a szövetségesek oldalára állt, másrészt pedig a német kollaboráns RSI oldalán maradt. Az 1938-as széria rendkívül robusztus volt, és nagyon népszerűnek bizonyult mind a tengelyhatalmak, mind a Szövetséges erők katonái körében, ahol zsákmányolt példányokat használtak. Sok német katona, beleértve az elit erőket, mint a Waffen-SS és az ejtőernyős egységek valójában szívesebben használták a Beretta 38-ast. A fegyver a széles körben elterjedt 9×19 mm Parabellum lőszer erőteljesebb olasz változatát használta, a Cartuccia Modello 38-ast, mivel a Beretta nagyobb lőtávolságra volt képes mint más géppisztolyok. A teljesen automata és a fél-automata tüzelési módok két ravasz segítségével használhatók. A Modello 38 fatusával készült, amely nagyjából 800 mm hosszú volt, súlya pedig 3,3 kg megtöltve, hatásos lőtávolsága pedig 200 méter körül volt. A Model 1938A felismerhető a nagyszerű mestermunkáról és a perforált hűtőburkolatról a cső körül. 1938 és 1950 között gyártották. 10, 20, 30 és 40 töltényes tárakat készítettek hozzá, tűzgyorsasága 600 lövés/perc. A rövid 10 töltényes tár a rögzített szuronnyal közösen használva nagy népszerűségnek örvendett a Szövetséges és a tengelyhatalmak erői között, foglyok őrzésénél és belső védelmi feladatoknál. A tagadhatatlan hatékonysága ellenére a Beretta Modello 38 gyártása túl időigényesnek és drágának bizonyult háborúidőben. Marengoni tervezett egy egyszerűbb modellt, amelynél a hűtőburkolatot és a szurony-foglalatot eltávolították, a különálló ütőszeg mechanizmust is törölték, hogy az ütőszeg a zárral szemben helyezkedjen el. Az új modell a Modello 38/42 megjelölést kapta és két változatban gyártották 1942-45 között. Eredetileg bordázott csővel szerelték fel súlycsökkentés céljából, a bordát később eltávolították gyártási idő megtakarítása végett, a sima csövű változat a Modello 38/43 megjelölést kapta. A Modello 38/42 és a 38/43 a 9x19 mm-es lőszert tüzelte 550 lövés/perces tűzgyorsasággal. A MAB 38/42 és a 38/43 típusokat a németek gyorsan rendszerbe is állították MP.738 megjelöléssel. A Modello 38/44 géppisztolyt, a megjelölés ellenére az 1945-ös év végétől 1949-ig gyártották. Ez a 38/42 alig módosított változata, amelynél a zárat egyszerűsítették és egy nagy átmérőjű helyretoló rugót helyeztek a működtető rugó helyére a gyártási gyorsaság megnövelése céljából. A 38/44 géppisztolyt is rendszeresítette a német hadsereg MP.739 megjelöléssel. A Modello 38/44 egy változatát egy MP40 stílusú behajtható válltámasszal látták el, amely a Modello 38/44 Speciale vagy Modello 2 megjelölést kapta. Németország bukása után a 38/44 gyártása folytatódott némileg átdolgozott formában, Modello 4 megjelöléssel. Marengoni halála után a Beretta egyik mérnöke, Domenico Salza módosította a Modello 4 biztosító rendszerét, amely a Modello 5 megjelölést kapta. A Modello 5 géppisztolyt az olasz hadsereg és rendőrség számára gyártották, illetve még néhány nemzet fegyveres erői számára 1961-ig, amikor a gyártást abbahagyták a modernebb Beretta Modello M12 létrejötte miatt. Működés A Beretta Modello 1938 géppisztoly tömegzáras, válaszható tüzelésmódú fegyver, amely nyitott zárból tüzel. Eredeti változata egy kis átmérőjű helyretoló rugóval készült, amelyet az acélcsőbe rejtettek, ami a zár hátsó részébe tolódott. Az ütőszeget egy kar működtette, amely a szeget előretolta a gyutacs felé. Az elsütőbillentyű két részre tagolódott (az elülső a fél-automata üzemmód, a hátsó az automata üzemmód), ez jellemző volt az összes alváltozatra. Az eredeti MAB M1938 géppisztoly kar-típusú biztosítóval rendelkezett, amely a tok bal oldalán helyezkedett el; az ezt felváltó kereszt-csavar biztosító a hátsó ravasz mögött kapott helyet; ez arra szolgált, hogy a hátsó ravaszt bebiztosítsa, így csak fél-automata módban lehetett tüzelni a fegyverrel. Mindkét kar a tok jobb oldalán található és kapott egy csúsztatható porvédőt is. Mikor a fegyver kakasát felhúzzák, a lövésznek hátra kell húzni a kart, majd visszaengedni előre, bezárva a reteszt; mikor a fegyverrel tüzelnek, a felhúzó kar mozdulatlan marad. A fegyver lőszerellátása szekrénytárakból működik, amelyet alulról kell behelyezni; az üres hüvelyek, szokatlan módon bal oldalon távoznak, habár a kivetőnyílás egészen messze esik a lövész arcától. A tus fából készült, fél-pisztolymarkolattal; néhány változat behajtható válltámasszal és különálló pisztolymarkolattal készült; ezeket a típusokat főleg ejtőernyős egységeknek szánták. A Beretta Modello 1938 géppisztolyokat relatíve hosszú csővel készítették, amelyekre hűtőrésekkel ellátott burkolatot és nagy csőszájféket erősítettek. 1942-től a csövet lerövidítették, a burkolatot pedig elhagyták. A csőszájféket a cső felső részéből kivágott rések képezték, hogy visszafogják a csőszáj emelkedését automata tüzelés közben. Az eredeti M1938 géppisztolyokhoz tangens-típusú hátsó irányzékokat terveztek, amelyet később egy egyszerűbb és kevésbe drága felhajtható típusú hátsó irányzékra cserélték. Az eredeti M38 géppisztolyokra szuronyt is lehetett rögzíteni, ezt a tulajdonságot is elhagyták a későbbi változatokon. Változatok Beretta M1938/42 (M38/42) : csőburkolat elhagyva, cső rövidítve és bordázva Beretta M1938/44 (M38/44) : a cső sima; egyszerűsített helyretoló rugó Beretta M1938/49 (M38/49) : kar-típusú biztosító kereszt-csavar biztosítóra cserélve, nagy ovális gomb alakúra készítették, a tus közepén található. A gyártási minőséget a háború alatt gyártott fegyverek minősége felé növelték Beretta Modello 1 : egy kísérleti behajtható tussal gyártott modell ejtőernyősök részére, 1941-ben gyártották; burkolat nélküli bordázott fegyvercső, megnövelt tölténytár foglalat, pisztolymarkolat, aláhajtható fém válltámasz Beretta Modello 2 : behajtható tusú változat ejtőernyősöknek, 1951-ben gyártották; külsőleg a Modello 1-re hasonlít, de az M1938/49 zár és biztosító szerkezetét kapta Beretta Modello 3 : a Modello 2 továbbfejlesztett változata, 1955-ben fejlesztették ki; automata ütőszeggel, a teleszkópos tust acélból készítették Beretta Modello 4 : hasonló az M1938/49-hez, de más megjelöléssel Beretta Modello 5 : hasonló a Modello 4-hez, de a manuális biztosítót automata biztosítóra cserélték. Aus-Rotten Az Aus-Rotten egy USA-ból származó, 1992-től 2001-ig tevékenykedett punkegyüttes volt. Crust punkot, hardcore punkot és anarcho-punkot játszottak. Nevük szójáték a német "ausrotten" szóval, amely kiirtást jelent. Tagok: Dave Trenga - énekl, Eric Good - gitár, éneklés, Matt Garabedian - dobok, Corey Lyons - basszusgitár, Adrienne Droogas - ének (1999-től 2001-ig). 1992-ben alakultak meg Pittsburgh-ben. Zenei hatásukként főleg a Black Flaget, Crass-t, Subhumans-t jelölték meg. Diszkográfiájuk egy demót, két EP-t, három stúdióalbumot, egy válogatáslemezt és egy split lemezt tartalmaz. 2001-ben feloszlottak. Diszkográfia We Are Denied, They Deny It (demó, 1992) Anti-Imperialist (EP, 1993) Fuck Nazi Sympathy (EP, 1994) Aus-Rotten / Naked Aggression (split lemez, 1994) The System Works for Them (stúdióalbum, 1996) Not One Single Fucking Hit Discography (válogatáslemez, 1997) ...And Now Back to Our Programming (stúdióalbum, 1998) The Rotten Agenda (stúdióalbum, 2001) Emmanuel József Emmanuel József (Verbó, 1804. november 18. – Kasza, 1890. május 8.) katolikus esperes, plébános. Élete Olasz származású atyja kereskedő volt; tanult Nagyszombatban, Nyitrán és Pozsonyban; 1821-ben a nyitrai püspökség papnövendékei közé vétetett fel és a bölcseletet Nyitrán, a teológiát pedig Nagyszombatban végezte; 1827. november 15. miséspappá szenteltetett föl; segédlelkész volt Bitsén és Kaszán (Trencsén megye); 1845-ben plébános lett Felsőkocskócon, 1846-ban pedig Kaszán, ahol meghalt. Halála előtt az ottani néptanítónak tollba mondta verses siriratát. Munkái Kitűnő szlovák nyelvű versíró volt; erkölcsi irányú és szatirikus költeményei nagyobb részt katolikus lapokban, de külön kiadásban is megjelentek. Kéziratban maradtak: Mravné nauky (erkölcsi tanítások); Večeky krestanskomravnich citov (keresztény erkölcsös érzület koszorúcskái); Večerné zábavy (esti mulatságok, humorisztikus munka); Odmena detinskej usilovnojti pre mládež skolskú (a gyermeki szorgalom jutalma az iskolai ifjúság számára); Bohyňa Tatranských hor (Tátra istennője.) Radnai Rezső Radnai Rezső (Sankt Pölten, Ausztria, 1864. május 13. – Szombathely, 1934. június 24.) bölcseleti doktor, miniszteri titkár, irodalomtörténész, pedagógiai író. Élete Erdélyben nevelkedett, majd Budapesten tanult, ahol bölcseletdoktori és tanári oklevelet szerzett; Teleki Géza gróf és Eötvös Loránd báró házánál mint nevelő működött. Ezután reáliskolai tanár volt Budapesten. 1888-ban a közoktatásügyi minisztériumba lépett, ahol mint titkár a tanítóképzés ügyeinek referense volt. 1897-ben Ausztria, Németország és Svájc tanítóképzését tanulmányozta állami megbízásból. Sajtó alá rendezte Győry Vilmos irodalmi hagyatékát (I – IV., Bp., 1886 – 88), de klasszikusok (Petőfi, Arany, Kölcsey) munkáinak népszerű kiadásait is gondozta. Egyik legjelentősebb műve a hazai esztétikatörténet egyik szakaszának feldolgozása, amely úttörőnek számít. Eredeti és fordított költeményeket, elbeszéléseket, birálatokat és irodalmi tanulmányokat közölt a lapokban és folyóiratokban; ő rendezte sajtó alá Győri Vilmos irodalmi hagyatékát, ú. m. költeményeit, elbeszéléseit és egyházi beszédeit (Bpest, 1886., 1888. Négy kötet.). Cikkei a Budapesti Hirlapban (1885. 189. A holt költő nyaralója, emlékezés Győry Vilmosról, 192. Emlékmondások Győry Vilmostól); a P. Hirlapban (1885. 133. Apró vonások Győry Vilmos életéből, 352. Győry Vilmos utolsó műve); a Fővárosi Lapokban (1885. Egy svéd költő Győry Vilmosról, 173. Győry Vilmos és a gyermekirodalom, 1886. 215. Könyvism.); a Pesti Naplóban (1885. 176. Győry Vilmos emlékmondásai, 1887. 352. sz. könyvism.). Munkái Aesthetikai törekvések Magyarországon 1772-1817. Budapest, 1889. (Olcsó Könyvtár 252., 644-646. sz.). A felsőfokú nőképzés Ausztriában és a bécsi leánygymnasium. Budapest, 1898. (Különnyomat a Nemzeti Nőnevelésből). Kölcsey Ferencz válogatott beszédei. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta. Budapest, 1898. (Magyar Könyvtár 61). Arany János, Katalin. Keveháza. Szent László füve. Bevezetéssel ellátta. Budapest, 1899. (M. K. 121., 122.). Petőfi Sándor költeményei. Haza és szabadság. Bevezetéssel ellátta. Budapest, 1900. (M. K. 280., 290. Két füzet.). Húshagyó kedd. Fiatal leánykák színműtára. Budapest, év n. Eötvös József. Budapest, 1906. Régi ideálok a nevelésben. Budapest, 1917. Parádi Ferenc (orvos) Id. Parádi Ferenc (Kolozsvár, 1873. október 15. – Dés, 1968. március 24.) erdélyi magyar orvos. Parádi Kálmán és ifj. Parádi Ferenc apja. Életútja Szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait (1891), majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát (1896). Pályáját tanársegédként kezdte a sebészeti, majd a bőrgyógyászati klinikán (1896-1900), innen kerül Désre, ahol a közkórház orvosa, 1902-30 között igazgató főorvosa. 1930-tól magánorvos, majd 1940-47 között újból kórházigazgató. Nevéhez fűződik Désen az első vöröskeresztes ápolónői tanfolyam indítása, kórházalapítás és -építés, ingyenrendelő létesítése (1932-40). Az első világháború alatt mint ezredorvos teljesít katonai szolgálatot. Munkássága Első írása az Egyetemi Almanachban jelent meg (1895/96) A hőérzések átalakulása fájdalomérzetekké címmel. Jeles orvosokról írt cikkeiben és emlékbeszédeiben Pápai Páriz Ferenc, Gyarmathi Sámuel, Köleséri Sámuel, Kibédi Mátyus István, Pataki Sámuel, Purjesz Zsigmond, Simon Lajos, Szőcs Sámuel emlékét idézte fel. Foglalkozott Mátyás király, Bocskai István, Csokonai Vitéz Mihály betegségeivel és halálának okaival. Írásai az EME orvosi szakkiadványaiban és 1933, 1942. évi vándorgyűléseinek Emlékkönyveiben, a Gyógyászat, Erdélyi Orvosi Lap, Orvosi Szemle, Természettudományi Közlöny, Huszadik Század, Keleti Újság, Kiáltó Szó, Református Család, Református Szemle, Dés és Vidéke, Dési Hírlap, Vármegyei Közélet hasábjain jelentek meg. 1904-13 között rendszeresen adott ki jelentéseket a dési „Rudolf” Közkórház évi működéséről; elkészítette és kiadta a kórház Alapszabályzatát (Dés 1913), ápolónők részére megírta a Bevezetés a betegápolásba című kézikönyvét (Dés 1913). Újabb önálló munkái: A balesetek megelőzése és az élet megmentése (Brassó 1936 = Hasznos Könyvtár) A férfiszövetség újraszervezéséről (Dés 1941) Szolnok-Doboka vármegye közegészségügyének története (Kolozsvár 1944). Hagyatékában kéziratban maradt megemlékezése dr. Imre József szemészprofesszorról (1925), dr. Wettenstein (Bárd) Oszkárról (1942), dr. Daday Jenőről (1950). Megírta Kassai Vidor és Jászai Mari jellemrajzát. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 North West England North West England vagy másképp Északnyugat-Anglia egyike Anglia régióinak. Felosztása A közigazgatási székhely Manchester és Liverpool. Megyék (Countys) Cumbria (a térképen 5-ös) Greater Manchester (nagyvárosi megye, 6-os zöld) Lancashire (7-es) Merseyside (10-es) Egységes hatóságok (Unitary Authorities) Blackburn with Darwen (9-es szám) Blackpool (8-as szám) Cheshire East (1-es szám) Cheshire West and Chester (2-es) Halton (3-as) Warrington (4-es) Főbb városok Blackpool Liverpool Manchester Preston Chester Lancaster The Upsetter Shop, Vol. 1: Upsetter in Dub A The Upsetter Shop, Vol. 1: Upsetter in Dub egy 1995-ös Lee „Scratch” Perry válogatáslemez. Számok Noah Sugar Pan Ketch A Dub Version Train Rootically Dub Son Of The Black Ark Lorna Skank If The Cap Fits Dub A Come Tedious Dub Rejoice In Skank Babylon Thief Dub Foundation Solid Bagman Better Reach Dub In Time Fun And Games Sipple Dub Bionic Rat Dub Aniszi Kálmán Aniszi Kálmán (Nagykakucs, 1939. október 14. –) magyar újságíró, esszéíró és egyetemi oktató. Életútja 1939. október 14-én született a Bihar megyei Magyarkakucson (Románia). Nagyváradon érettségizett, esti tagozaton. Kolozsváron 1962–1964 között a Tanárképző Főiskola Zenepedagógiai fakultásának hallgatója volt. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett tanári oklevelet (1969). 1970–1972 között újságíró a kolozsvári Igazság című napilapnál. Írásait a Művelődés, A Hét, az Utunk, a Korunk, a Magyar Nemzet, az Új Magyarország, a Nyelvünk és Kultúránk, a Vas Népe, Valóság, a Magyar Napló, a Hitel, a Confessio, a Reformátusok Lapja, a Kritika, a Nyugati Magyarság, a Holnap, az Új Látóhatár, az Élet és Tudomány, a Várad, a Kapu… közölte. 1971-től 1985-ig egyetemi oktató a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen, ahol filozófiát, filozófiatörténetet, esztétikát és etikát tanít. Oktatói tevékenységével párhuzamosan 1972–1977 között az RKP Kolozs megyei szervezete Művészeti és Művelődésügyi osztályán szakirányító. 1985–1990 között a Korunk folyóirat filozófia és társadalomtudományok rovatának felelős szerkesztője. Több mint húsz évig a Kolozsvári Rádió Magyar Szerkesztőségének állandó külső munkatársa, saját rovatokkal. 1982-ben egyetemi doktori címet szerzett filozófiából (A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza), Gáll Ernő akadémikus irányításával. Ezerkilencszázkilencvenben visszahonosodott Magyarországra. Rövid ideig a szombathelyi Vas Népénél újságíró, majd a budapesti Magyar Honvéd c. hetilap szerkesztője. 1991–1994 között a fővárosi Zrínyi Kiadó felelős szerkesztője, ahol számos szépirodalmi és társadalomtudományi művet gondozott. Egyidejűleg a Miskolci Bölcsész Egyesületnél filozófiatörténetet tanított. 2000-2010 között a Kapu című folyóirat könyvszerkesztője, főmunkatársa. A Magyar Írószövetség tagja. Az 1990-ben újraalakult Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület pártoló tagja. Több évig az Erdélyi Szövetség vezetőségi tagja. Az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam magyarországi megbízottja, a Magyar Liget dél-svédországi magyar családi lap munkatársa. Több évig a skandináviai Ághegy-Liget Baráti Társaság megbízott magyarországi elnöke. Közszolgálatban jeleskedő, tevékeny ember. Tizenhat önálló kötete mellett számos tanulmánykötet társszerzője. Írásaiban főleg etikai, esztétikai, eszmetörténeti és kisebbségi kérdésekkel foglalkozik. Irodalmi munkásságáért 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült. Önálló kötetei A filozófia műhelyében, Kriterion, Bukarest, 1978. Forgószélben, Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1994. Tanúságtevők, NIS Kiadó, Kolozsvár, 1995. Mintha már virradna, Közdok Kiadó, Budapest, 2000. Magyar sorskérdések Erdélyben, Kairosz Kiadó, Budapest, 2000. Maradj önmagad, Közdok Kiadó, Budapest, 2001. ( Maradj önmagad ) Gyertyagyújtók, Közdok Kiadó, 2001. Oldott kéve, Közdok Kiadó, Budapest, 2003. ( Oldott kéve ) Mélységiszony, Közdok Kiadó, Budapest, 2006. ( Mélységiszony ) Zimankó (elbeszélések), Közdok Kiadó, 2008. ( Zimankó ) A visszatérő Nyirő, (esszék, interjúk) Közdok Kiadó, 2009. ( A visszatérő Nyirő ) Látvány és ihlet (esszék), Közdok Kiadó, 2010. ( Látvány és ihlet ) Légszomj (elbeszélések), Székely Ház, 2012. Magyar színész vagyok Erdélyben, (Nagyvárad, 2014) Színe és visszája, Székely Ház Közhasznú Alapítvány, 2014. ( Színe és visszája ) Csillagösvényeken,Székely Ház közhasznú Alapítvány, 2015. Kényszerű társbérlet (politikum, etikum) 2017. ( Kényszerű társbérlet ) Több tanulmánykötet társszerzője Katonaetika, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1993.(tanulmány, szerkesztés). Cs. Gyímesi Éva: Honvágy a hazában, Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, 1993. Pomogáts Béla: Erdélyi tükör, Kráter Kiadó, Budapest, 1995. Katona Szabó István: Marosvásárhelyi krónika (előszó), Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány, Budapest, 1996. *Erőss Attila: Legyen meg a te akaratod (utószó), Közdok Kiadó, Budapest, 2000. Dr.Hegedűs Loránt (ref. püspök, lelkészi elnök): Mai sorskérdéseink és igei válaszaink (interjú), Ráday Nyomda, Budapest, 2001. Benkő Samu (akadémikus): Alkalmak és szavak (interjú), Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002. Egyed Ákos (akadémikus): Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században I-II. (interjú), Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004. Üzenet Erdélyből, (Album Novák József képzőművészről (értékelő dolgozat), Közdok Kiadó, Budapest, 2006. A szépség a szellem rangja (Album Miklóssy Gábor festőművészről (értékelő dolgozat), sorozatszerkesztő Kántor Lajos, szerkesztette: Kerekes György, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2004. Korunk Évkönyv-1988 (előszó és szerkesztés: Aniszi Kálmán). Korunk Évkönyv-1989 (szerkesztők: Szilágyi Júlia, Aniszi Kálmán, Kiss János); (Visszahonosodása miatt a szekuritate az utolsó pillanatban töröltette a nevét). Örök szolgálatban, Ághegy IV. kötet. (Skandináviai Magyar Irodalmi és Művészeti Lapfolyam), Közdok Kiadó, 2007. Beke György emlékezete, Közdok, Bp. 2008. Zas Lóránt: Összesítés, Kapu Kiadó, Bp., 2008. Szolgálatban (20 éves a Kapu folyóirat, Emlékkönyv (tanulmány és szerkesztés), Kapu Kiadó, Bp., 2008. Für Lajos: Kárpát-medencei létünk a tét, Kairosz Kiadó, Budapest, 2010. Gáll Ernő: Levelek 1949 – 2000, Napvilág Kiadó, Budapest, 2009. Kovács Veronika: Nagykakucs monográfiája, (előszó)Nagyvárad, Europrint, 2011. Brády Zoltán: Olyan flashom volt… (utószó, szerkesztés) Kaposvár, Korrekt Nyomda, 2011. Negyedszázad szolgálatban, In memoriam Nyugati Magyarság…, Pannon-Kultúra, Budapest, 2012. Hegedűs Imre János: Repkény a falon (interjú), Magyar Napló, 2016.) Szepesófalu Szepesófalu (szlovákul Spišská Stará Ves, németül Altendorf, lengyelül Stara Wieś Spiska, latinul Antiqua Villa) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Tarhegy tartozik hozzá. Fekvése Késmárktól 37 km-re északra, a szlovák-lengyel határ mellett, a Dunajecba tartó Rieka-patak torkolata felett fekszik. Története A város helyén állt települést már a 13. század elején említik "Antiqua Villa" néven. A várost 1308-ban Kakas comes megbízásából a hunfalvi Friedrich soltész alapította, határát Katzwinkelnek, vagyis macskazugnak nevezték. A település 1337-ben az alsólehnici karthauzi barátoké lett, gyolcsszövőinek, kereskedőinek köszönhetően gyorsan fejlődött. Hetipiacai, vásárai voltak, árui vámmentességet élveztek. Már az Árpád-korban jelentős határvároska, királyaink itt kötöttek szövetséget a lengyel királyokkal. 1399-ben Zsigmond városi kiváltságokkal ruházta fel. 1411-ben itt találkozott Zsigmond Ulászló lengyel királlyal. 1431-ben és 1433-ban a husziták égették fel. Mátyás király is itt békült ki Kázmér lengyel királlyal 1474. február 21-én a husziták kiűzése után. A város 1563-ban indult hanyatlásnak, amikor a karthauziakat világi földesurak váltották fel és megfosztották kiváltságaitól. 1655-ben III. Ferdinánd ismét vásártartási jogot adott a városnak. 1710-ben a pestis csaknem egész lakosságát elpusztította, majd 1712-ben a város is teljesen leégett. 1746 és 1760 között még négy tűzvész pusztított, az utolsó tűzben minden elégett. Vályi András szerint " ÓFALU. Mező Város Szepes Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lengyel Országnak szélénél, harmintzadgya is van, határja ollyan mint Lechniczé." Fényes Elek szerint " Ófalu, Antiquavilla, tót m. v. Szepes vmegyében, Galliczia határszélén, közel a Dunajecz vizéhez: 1066 kath., 90 zsidó lak., kath. parochiával, só-harminczad – vámhivatallal. Vásárai igen népesek, sok gyolcsot csinál, s a Dunajeczben fogott lazaczczal nagy kereskedést űz. F. u. az eperjesi g. kath. püspök és káptalan, s a lechniczi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Késmárk." 1849 után a Magurai járás székhelye lett, de 1960-ban megszűnt járási székhely lenni. 1910-ben 1244 lakosából 682 szlovák, 270 német és 154 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásának székhelye volt. Ma közúti határátkelőhely Lengyelország, Krakkó felé. Népesség 2011-ben 2264 lakosából 2055 fő szlovák volt. Nevezetességei Szűz Mária Mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében épült, 1760 és 1762 között barokk stílusban átépítették. Harmincad-ház nevű kastélya a 18. század második feléből való, 1860 -ban neo klasszicista stílusban építették át. Két barokk kápolnája 18. századi. Híres emberek Itt született 1913 . október 17-én Alojz Mário Chmeľ Ágoston-rendi szerzetes, akinek szentté avatása folyamatban van. Itt született 1864 . szeptember 12-én a festőművész Katona Nándor . Kardos István (labdarúgó) Kardos István, Klotzl (1915. október 18. – 1983. április 3.) válogatott labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban A Hungária labdarúgója volt. Nagy tehetségnek tartották. Az 1933–34-es idényben a Hungária második legjobb góllövője volt 15 góllal, Cseh László előzte meg 17 találalattal. Tagja volt az 1935–36-os bajnokcsapatnak. 26 mérkőzésből 24-szer pályára lépett. A következő idényben ismért bajnok lett a Hungária. A lehetséges 26 mérkőzésből 18 meccsen játszott. Kitűnő adottságokkal rendelkezett, jó volt a rúgótechnikája, de nagyon lassú volt és hiányzott belőle a kitartás és a küzdeni tudás. A válogatottban 1936-ban egy alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1935–36, 1936–37 3.: 1934–35 az MTK örökös bajnoka Regnum Marianum (templom) A Regnum Marianum (magyarul: Mária Országa, szó szerint: Mária Királysága) egy a Városligetben, a későbbi Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt templom volt. 1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben a Felvonulási tér kialakítása miatt a félig romos, vasbeton szerkezetű épületet előbb robbantásos, majd hagyományos módszerrel lebontották. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezet nevéről (Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület) kapta. Története Az erzsébetvárosi plébániának a Városliget felé húzódó részén lakó hívei messze laktak a templomtól. Ezért az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum Közösség épített egy kápolnát házának alagsorában (Budapest VII., Damjanich utca 50.), de ebben csak kevesen fértek el. 1901. december 8-án szentelték fel. 1919-ben az érsekség az erzsébetvárosi plébániából leválasztva megalapította a Magyarok Nagyasszonya plébániát, melynek hivatalos neve Magna Domina Hungarorum lett. Átmenetileg a Damjanich u. 50. alatt működött. Az akkor a mai Dózsa György útig érő, Városligetből kihasított területen, a Damjanich utcával szemben kezdődött meg a templom építése. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, benne a Tanácsköztársaság bukását is megemlítő dokumentumot helyeztek el. A tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. A kupolás épület 1820 négyzetméter volt, erősen emlékeztetett a jeruzsálemi Szent Sír- templomára. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette. Az első plébános a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök lett 1927–28-ra. A közbeszédben így lett a templom a Nagy Regnum, a kápolna a Kis Regnum. Shvoy Lajos utóda már nem regnumi atya volt, így a közösség és a plébánia elvált egymástól. Gróf Mailáth Gusztáv támogatásával készült el a templom, délfrancia stílusban (pénzhiány miatt a harangtorony nem készült el). 1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. 1951-ben, a Felvonulási tér kialakítása, benne a Sztálin születésnapjára szánt szobor építése miatt két útban álló épület is lebontásra került, egyikük volt a templom. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot felrobbantották. Az ingoványos területen, beton cölöpökre épült, vasbeton szerkezetű templom teljes bontása több mint fél évig tartott. Ifjú regnumisták, köztük a később pappá szentelt Hajnal György, követték a maradványok sorsát és figyelték azok nyughelyét. A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna. A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a Felvonulási tér, majd később a Magyarországi Tanácsköztársaság emlékműve. A Sztálin-szobor a közhiedelemmel ellentétben kissé odébb, a mai Városligeti fasor tengelyében állt, a templomtól mintegy 200 méterre, a Hősök tere irányában. Utóélete Mivel 1990-ben még élt a rendelet, hogy új templom építésére nem adható engedély, ezért Paskai László bíboros jogutód plébániatemplom építésére adott megbízást Hajnal György atyának. Így a templom jogutódjaként épült fel Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom és közösségi ház. A plébánia közösségi házát 1991. novemberében, templomát 1995. júniusában kezdték építeni. Az új templom építkezésének megkezdésekor, 3 méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállíttatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, az új templomba pedig két kövét mementóul. Az új plébánián – a "regnumos" szellemiségnek megfelelően – kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, dr. Hajnal György kanonok-plébános vezetésével. 1995-ben a városligeti Magyarok Nagyasszonya plébánia területét felosztották a szomszédos plébániák között. 2000. november 5-e óta egyszerű fakereszt jelzi a volt templom helyét, amit felállítása óta többször megrongáltak. A templom padjai a terézvárosi Szent Család Plébániatemplomba kerültek, ahol azóta is használják azokat. Kisharangja 2005 óta a dióspusztai (Somogyapáti) Szent Mihály Kápolnában van használatban. 2011-ben a Váralja Szövetség szorgalmazta a Regnum Marianum-templom ismételt felépítését annak eredeti helyén. 2014-ben a Magyar Patrióták Közössége kezdeményezte, hogy a templom helyén méltó történelmi emlékhely jöjjön létre. A kormány 2015-ben jelezte, hogy megvalósítja az elképzelést. 9697 Louwman A 9697 Louwman (ideiglenes jelöléssel 1295 T-1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 25-én. Gencsapáti Gencsapáti (horvátul Genča) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. 1943-ban egyesítették Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti községeket. Fekvése A falu a Gyöngyös-sík nyugati részén, Szombathely észak-északnyugati szomszédságában, a 87-es út közelében, a Gyöngyös-patak partján 4 km hosszan elnyúlva fekszik. Határos települések: Szombathely, Söpte, Pusztacsó, Gyöngyösfalu, Perenye, Bucsu. Vonattal elérhető a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon. Nevének eredete Nagygencs neve a török genzs (= kincs) főnévből ered, feltételezések szerint egy Bulcsú horka kíséretében levő káliz néptöredék neve lehetett, melynek itt volt a szálláshelye. Gyöngyösapáti neve onnan való, hogy a falu egykor apátsági birtok volt. Nevének előtagja a Gyöngyös-patak menti fekvésére utalt. Története A falu területén már a rézkorban is éltek emberek. A Kápolnadomb környékén rézkori sírok kerültek elő, melyek egykori településhez tartozhattak. A római kori betelepülést támasztják alá a határában talált épületnyomok, a Rőzsegátnál megtalált római vízvezeték és a Szentkút útjánál talált Isis-oszlop. 1941-ben területén népvándorlás-kori csontvázas sírra bukkantak. Gencset 1288-ban Gench, Apátit 1328-ban Apaty alakban említik először. Gencs első említése Zynsa határleírásában szerepel villa Gench alakban mint szomszédos település. Birtokosa a Genchi család volt, akik 1372-ben megosztoztak a birtokon. Apátiról a vasvár káptalan 1328-ban kelt oklevele írja, hogy Salamon fia Mihály birtoka. Gencs falu temploma a középkorban épült gótikus stílusban. Birtokosai Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchy és az Esterházy családok voltak.A 16. században lakói evangélikusok lettek. 1655-ben templomában evangélikus zsinatot tartottak. Az 1674-es egyházlátogatáskor a templom már újra katolikus. A 17. században, majd 1880-ban a templomot átépítették.Apáti birtokosai a Nádasdy, a Chemetey, a Batthyány és a Széchényi család voltak. A 16. században a Chemetey család épített itt várkastélyt, melyet az 1820-as években a Széchenyi család klasszicista stílusban építtetett át. A falu régi kápolnáját 1815-ben bontották le, helyére kőkeresztet állítottak. Mai templomát 1903-ban építették. A kastély utolsó birtokosa Apponyi Albert volt, 1935-től tiszti üdülő, ahol a második világháború alatt lengyel menekülteket szállásoltak el. Vályi András szerint "Német Gencs, Gentsdorf. Elegyes német falu Vas Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, határbéli földgyei termékenyek, fája, legelője elég; Kőszögön, és Szombathelyen jó piatzozása, réttyei elegendők, és jók, első Osztálybéli. APÁTI. Magyar, és tót falu Vas Vármegyében, birtokosa 43Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl egy, és 1/4. mértföldnyire, Szombathelyhez is egy mértföldnyire. Határjok termékeny, földgyei, réttyei jók, fája nintsen, de e’ fogyatkozást meghaladgya, földgyének termékenysége, kereskedésre, ’s vagyonnyiaknak eladására való jó módgyokért, első Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Német-Gencs, magyar f., Vas vmegyében, a Kőszegről Szombathelyre vivő országút mellett, 685 kath., 6 zsidó lak. Van itt kath. paroch. templom, egy téres, emeletes katonai kórház. Termékeny róna határát és rétjeit a Gyöngyös öntözi. Lakosai jó lovakat és marhákat tenyésztenek. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg." 1910-ben Nagygencsnek 1316, Gyöngyösapátinak 230 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A két községet 1943-ban egyesítették. A Szentkút története A falu határában a szőlőhegy alatt bővizű forrás található, ahova Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtetett annak emlékére, hogy vak gyermekük szemei a forrás vizében megmosva megnyíltak. Később remetelak és kálvária is épült ide. A remetelak időközben elpusztult, de a kápolnát egy Geröly István nevű jobbágy újjáépítette. Az 1860-as években stációk is épültek a kápolna mellé, ekkor került ide a Fájdalmas Szűzanya szobra is. 1936-ban Hosszú István és felesége hatéves korában elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére lourdes-i barlangot építtetett a Szentkúthoz. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,5% horvátnak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,4%, református 1,4%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezet nélküli 8,6% (29,7% nem nyilatkozott). Nevezetességei A nagygencsi Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus templom középkori eredetű. A 17. század végén javították. 1880 -ban eklektikus stílusban átépítették és háromhajóssá bővítették. 1974 -es tatarozásakor szentélyének több gótikus részlete bukkant elő. Utoljára 2001 -ben újították fel. A Gyöngyösapáti részen áll a Széchenyi-kastély , 1820 körül épült, ma nevelőotthon. A Szentkút a szőlőhegy alatt a falutól nyugatra található, a 18. században létesült. 1756 -ban már említik. A Gyöngyösapáti templom 1903 -ban épült. A két községrész határán álló Szentháromság -szobrot 1777 -ben építették. A községben 1993 -ban alapított hagyományőrző néptáncegyüttes működik. Stoll Péter Stoll Péter' (Pest, 1813 vagy Schönau, 1815 – Budapest, 1888. október 8.) énekes (tenor, bariton), pedagógus. Életútja Zenész családból származott. Pesten nevelkedett, apja képezte ki. 1836-ban a német színházban kardalos lett, de már egy év múlva próbaképpen fellépett Rossini: Tancredjének és Otellojának, Auber Menyasszonyának és Hérold Zampájának főszerepében, olyan sikerrel, hogy magánénekesül szerződtették. 1839-ben Bécsbe ment, majd Hamburgba; egy tiszteletére rendezett vízi ünnepély alkalmával úgy meghűlt, hogy hangja fényes magasságát (mellyel a Zsidónő Eleazárját, a Hugonották Raoulját stb. énekelte) elvesztette, s mint bariton működött a pesti német színházban, annak leégéseig, 1847-ig. A Nemzeti Színház vendége volt, mint tenor: Nemorino (Donizetti Bájitalában), 1841. február 12-én, mint bariton: I una gr. (Verdi Troubadourjában) 1855. március 10-én. Később Temesvár, Szeben, Olmütz, Troppau, Krakkó színpadain énekelt; innen 1854-ben szerződtette gróf Festetich Leó igazgató a Nemzeti Színház operájához, énekmesternek. 1864-ben a színiképezde tanára lett. 1869-től 1884-ig a Nemzeti Színháznál, 1884 és 1888 között az Operaháznál volt énektanár. Tanítványai voltak, többek közt az európai hírűvé lett Voggenhuber Vilma és Ernst Henrik, Rabatinszky Mária, Saxlehner Emma, Human Alexa és Eliz (Szigeti Imréné), Ódry Lehel, Hajós Zsigmond, stb. 1888. január 3-án szélhűdés érte. Fontosabbb szerepei Nemorino (Donizetti: Szerelmi bájital) Luna (Verdi: A trubadúr) 749 Évszázadok: 7. század – 8. század – 9. század Évtizedek: 690-es évek – 700-as évek – 710-es évek – 720-as évek – 730-as évek – 740-es évek – 750-es évek – 760-as évek – 770-es évek – 780-as évek – 790-es évek Évek: 744 – 745 – 746 – 747 – 748 – 749 – 750 – 751 – 752 – 753 – 754 Sériers Sériers település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 133 fő (2015). Sériers Alleuze, Lavastrie, Neuvéglise, Les Ternes és Villedieu községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Egységes Európai Játékinformációs Rendszer Az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer, azaz a PEGI (Pan European Game Information) egy elektronikus játékokhoz használt korhatár és tartalom besorolási rendszer Európában. A rendszert az Interactive Software Federation of Europe (ISFE) fejlesztette ki. Célja a kiskorú játékosok védelme az életkoruknak nem megfelelő tartalmat hordozó elektronikus játékoktól. A rendszer 2003 áprilisában került bevezetésre és 29 országban tekintik irányadónak. A játékfejlesztők önkéntes alapon csatlakozhatnak a rendszerhez. A PEGI 11,000-nél többet osztályozott játékokból 2003-tól 2009-ig, a játékok 50 százaléka számítottak vagy 3+ korkategóriába, 10 százalék 7+, 24 százalék 12+, 12 százalék 16+ és csak 4 százalék 18+. Életkor szerinti besorolás A besorolás a legtöbb országban nem kötelező érvényű, a játékfejlesztők szabadon csatlakozhatnak a rendszerhez. Az életkor szerinti besorolás a vásárlókra nézve sem tiltó erejű, pusztán a szülőknek kíván releváns útmutatást nyújtani. Tartalom szerinti besorolás A játékok tartalmát tekintve a PEGI nyolc tényezőre hívja fel a szülők figyelmét. N’Djamena N’Djamena Csád fővárosa, 721 000 lakosával (2005) az afrikai ország legnagyobb városa. Kikötője a Chari folyón, nem messze a Logone folyó torkolatától, szemben helyezkedik el Kousséri kameruni várossal, amellyel híd köti össze. N’Djamena egyben egyike Csád speciális státuszú régióinak, és 10 arrondissement-re osztották fel. Az élő állat, a só, a datolya és a gabona regionális piaca. Fő ipara a húsfeldolgozás. Földrajz Éghajlat N'Djamena félszáraz (szemiarid) klímával rendelkezik, egy rövid esős évszak és egy hosszú száraz évszak követi egymást az év során. Az esős évszak júniustól szeptemberig tart, a legtöbb csapadék augusztusban hullik. A száraz évszak az év többi nyolc hónapjában jellemző, ekkor nagyon nagy a forróság a városban. Történelem N’Djamenát Fort Lamy néven a francia katonai parancsnok, Émile Gentil alapította 1900. május 19-én. Egy tisztjéről nevezte el, akit néhány nappal korábban a kousséri csatában öltek meg. 1973. április 6-án François Tombalbaye elnök „afrikanizációs” programja keretében a nevét N’Djamenára változtatta egy közeli falu neve után, ami „pihenőhelyet” jelent. A csádi polgárháború során 1979-ben a város jelentős részbe elpusztult, majd az 1980-as összecsapásokban ismét jelentős károk érték. Sokan elmenekültek, de lélekszáma azóta újra gyorsan emelkedik. 1937-ben a városnak 9976 lakosa volt, de egy évtizeddel később már 18 435. Miután Csád 1968-ban kivívta a függetlenséget, a városnak 126 483 lakója volt, 1993-ban pedig már 529 555. Lakosság A város nagyon vegyes vallási-etnikai képet mutat, bár az iszlám dominanciája világos. A fő etnikai csoportok: csádi arab (11,08%), ngambay (16,41%), hadjerai (9,15%), daza (6,97%), bilala (5,83%), kanembu (5,80%), maba (4,84%), kanuri (4,39%), gor (3,32%), kuka (3,20%), szara (2,24%), és barma (2,10%). 969 (szám) A 969 (római számmal: CMLXIX) egy természetes szám, szfenikus szám, a 3, a 17 és a 19 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 969-es a kettes számrendszerben 1111001001, a nyolcas számrendszerben 1711, a tizenhatos számrendszerben 3C9 alakban írható fel. A 969 páratlan szám, összetett szám, azon belül szfenikus szám, kanonikus alakban a 31 · 171 · 191 szorzattal, normálalakban a 9,69 · 102 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 3, 17, 19, 51, 57, 323 és 969. Kilencszögszám. Tetraéderszám. A 969 négyzete 938 961, köbe 909 853 209, négyzetgyöke 31,12876, köbgyöke 9,89558, reciproka 0,0010320. A 969 egység sugarú kör kerülete 6088,40656 egység, területe 2 949 832,980 területegység; a 969 egység sugarú gömb térfogata 3 811 184 209,7 térfogategység. (A000292 sorozat az OEIS-ben) 74 Galatea A 74 Galatea a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ernst Wilhelm Tempel fedezte fel 1862. augusztus 29-én. Erwin Vandendaele Erwin Vandendaele (Gavere, 1945. március 5. –) belga válogatott labdarúgókapus. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1970-es világbajnokságon és az 1972-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (1): 1972–73 Belga kupa (2): 1967–68, 1969–70 Belga kupa (2): 1974–75, 1975–76 Kupagyőztesek Európa-kupája (1): 1975–76 UEFA-szuperkupa (1): 1976 Európa-bajnoki bronzérmes (1): 1972 4163 Saaremaa A 4163 Saaremaa (ideiglenes jelöléssel 1941 HC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Liisi Oterma fedezte fel 1941. április 19-én. Lempire Lempire település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 92 fő (2015). Lempire Bony, Vendhuile, Épehy és Ronssoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Physical Attraction (Eddy Huntington-dal) A Physical Attraction a 4.kimásolt kislemeze a brit származású Eddy Huntington diszkósztárnak, mely a Bang Bang Baby című lemezén szerepel. A dal nem volt slágerlistás, így helyezést sem ért el. Megjelenések 12" maxi Németország ZYX 6094-12 A - Physical Attraction - 5:00 B1 - Take A Look In My Heart - 4:00 B2 - Take A Look In My Heart (Ovasi-Acapella Mix) - 4:00 7" kislemez Svédország Beat Box BB 7201 A - Physical Attraction (Edit) - 5:05 B1 - Take A Look In My Heart (Edit) - 4:00 Györgyei Ferenc Györgyei Ferenc (Újpest, 1900. november 29. – Dorog, 1970. augusztus 26.) magyar bajnok, válogatott, olimpikon birkózó, edző. Pályafutása Szülővárosának egyesületében, az Újpesti TE birkózó szakosztályánál kezdte az aktív sportolást és pályafutása nagy részét is ott töltötte. Legsikeresebb éve 1924 volt, amikor országos bajnoki címet szerzett, valamint részt vett a párizsi olimpián. Az 1930-as évek elején Dorogra költözött, ahol az 1930-ban megalakult Dorogi AC birkózó szakosztályához igazolt. A versenyzés mellett a csapat edzője, majd szakosztályvezető is lett. Oroszlánrészt vállalt a dorogi birkózás sikereiből, valamint elvitathatatlan szerepe volt abban, hogy az általa vezetett csapat néhány év alatt az ország legjobb birkózó egyesületévé nőtte ki magát. Leghíresebb tanítványai közé tartozott Beke Imre és Kripkó Antal. A II. világháborút követően a dorogi kórház alkalmazásában állt nyugdíjazásáig, ahol a betegszállító gépkocsi vezetője volt. Családja Fia, Györgyei Lajos szintén országos bajnok birkózó. Veje az egykori legendás dorogi labdarúgó, Pfluger Dezső volt. 75-ös főút (Szlovákia) A 75-ös főút egy elsőrendű főút Szlovákiában, amely Diószeget köti össze Losonccal. 200 kilométer hosszú. Parçay-les-Pins Parçay-les-Pins település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 864 fő (2015). Parçay-les-Pins Gizeux, Rillé, Breil, Courléon, Linières-Bouton, Méon, La Pellerine és Vernoil-le-Fourrier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az Óriásláb és Hendersonék Az Óriásláb és Hendersonék (eredeti cím angolul: Harry and the Hendersons) egy 1987-ben bemutatott amerikai film, az Universal Pictures és az Amblin Entertainment által készített vígjáték és fantasy, William Dear rendezésében. Giluhepa Giluhepa (hurri nyelven valószínűleg inkább Kiluhepa; egyiptomi nyelven Kirughipa) II. Suttarnának, Mitanni királyának a lánya, Tusratta király testvére, III. Amenhotep egyiptomi fáraó felesége. Giluhepa a fáraó uralkodásának 10. évében érkezett Egyiptomba 317 hölgyből álló kíséretével. A fáraó emlékszkarabeuszokat adott ki az esemény megörökítésére. Giluhepa a fáraó „második felesége” lett, ami azt jelentette, rangban Amenhotep számos felesége és udvarhölgye közül csak a nagy királyi hitves, Tije előzte meg. Nem tudni, született-e gyermekük. Huszonhat évvel Giluhepa érkezése után unokahúga, Tusratta lánya, Taduhepa szintén III. Amenhotep felesége lett. Olympia Looping Az Olympia Looping egy hordozható acél hullámvasút. A pálya hossza 1250 m, legmagasabb pontja 32,5 m. Öt db hétkocsis vonat tartozik hozzá, minden kocsi négy férőhelyes. A német BHS és a Ingenieurbüro Stengel GmbH építette, először 1989-ben használták. Nevét onnan kapta, hogy oldalnézetből az öt hurokvágány az olimpiai ötkarikás logóra hasonlít. Ez a világ egyetlen öt fordulót tartalmazó hullámvasútja. Az utasokra az út során szokatlanul nagy, 5,2 G gyorsulás hat. Területe 86,5 m × 38,5 m, legnagyobb magassága 38,5 méter, de a pálya magassága csak 32,5 méter. Egy teljes kör hossza 1250 méter, melyen a vonatok maximum 80 km/h sebességre gyorsulnak fel. Teljes tömege 900 t. A müncheni Oktoberfest állandó látványossága. Balesetek 2008-ban az egyik vonat megállt az első hullámhegy tetején. Az utasokat a müncheni tűzoltók szabadították ki. Honvéd Díszzászlóalj A Honvéd Díszzászlóalj feladata az állami, nemzeti, katonai ünnepek, a HM központi rendezvényei, a HM és az MH felsővezetői fogadásainak protokolláris kiszolgálása, a magyar katonai és zenei hagyományok ápolása. Emellett a katonai hagyományokon és a nemzeti értékeken alapuló kulturális tevékenységek biztosítása is a feladataik közé tartozik. Viseletük A Honvéd Díszzászlóalj fegyvernemi színe a fehér, így a Honvéd Koronaőrség skarlátvörös színű, illetve a Honvéd Palotaőrség palackzöld ékítményeivel együtt a nemzeti színeink köszönnek vissza. Mindhárom egység „Tihany” díszegyenruhát visel. 9702 Tomvandijk A 9702 Tomvandijk (ideiglenes jelöléssel 2108 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Gare de Richwiller Gare de Richwiller vasútállomás Franciaországban, Richwiller településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Strasbourg–Bázel-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Lutterbach (20986) 1981 EL37 A (20986) 1981 EL37 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. Gilze-Rijen vasútállomás Gilze-Rijen vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Gilze en Rijen községben, Rijen településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Breda–Eindhoven-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tilburg Reeshof vasútállomás Breda vasútállomás Labdarúgó-játékvezetők listája A nevek mellett álló évszámok a FIFA tagság idejét jelzik. A Diego Abal argentin Argentína (2008–) El-Hedi Ben Abd el-Káder tunéziai Tunézia (1963–1965) Ábrahám Attila magyar Magyarország (1997–2004) Ábrai Zsigmond dr. magyar Magyarország Andrew Achari Fidzsi-szigeteki (2005–) Redouane Achik marokkói (2007–) Madila Achille kongói (2012–) Gösta Ackerborn svéd (1958–1962) Giuseppe Adami olasz (1961–) Jana Adámková cseh (2007–) Ádám Mihály magyar John Adair északír (1964–1969) Aboudou Aderodjou benini (1992–2005) Taufik Adjengui tunéziai (1997–2005) Adorján Ödön magyar Szótosz Afxendíu ciprusi (1975–1984) Charles Agius máltai (1991–2001) Luigi Agnolin olasz (1986–1993) Crespin Aguidissou benini (1998–2012) Joel Aguilar el salvadori (2001–) Hong Una dél-koreai (2003–) Kęstutis Andziulis orosz (1965–1973) Wolf-Dieter Ahlenfelder német Sten Ahlner svéd (1952–1958) Emilio Soriano Aladrén spanyol (1978–1992) Albert István magyar (2007–) Hermann Albrecht német (1993–2003) Gilberto Alcalá mexikói (1997–2005) Heinz Aldinger német (1973–1981) Grzegorz Aleksandrowicz lengyel (1952–1959) Ştefan Alexandriu román (1950–1950) Vladimir Fernández Alfaro el salvadori (1993–2006) Alfred Frantzen luxemburgi (1967–1972) Szergej Andrejevics Alimov szovjet (1961–1966) Teodora Albon román (2003–) Vüsal Əliyev azerbajdzsáni (2006–) Neant Alioum kameruni (2008–) Paul Allaerts belga (2000–2009) Almási János magyar (1969–1971) Joaquim Inácio de Almeida portugál (1977–1981) Gualberto Alonso uruguayi (1930–1930) Albert Alsteen belga (1949–1959) Edgar Sorin Altmayer román (2001–2003) Antonio Arias Alvarenga paraguayi (2005–) Alfredo Alvarez bolíviai (1947–1950) Estela Alvarez argentin (2005–) Luis Colina Álvarez spanyol (1924–1927) Fernando Alvarez fülöp-szigeteki (1959–1973) Juan Alvarez argentin (1947–1947) Paulo Jorge Alves brazil (1991–1998) Mohtár Amálu algériai (2007–) Angelo Amendolia olasz (1991–1995) Carlos Amarilla paraguayi (1997–) Evžen Amler cseh (1987–2003) Ole Amundsen dán (1975–1984) John Erik Andersson svéd (1932–1956) Armand Ancion belga (1994–2000) Anderkó Ottó román (1974–1981) Peder Christian Andersen norvég (1918–1932) Lauritz Andersen dán (1921–1931) Amelio Andino paraguayi (2001–2007) Joseph Blanchard Angaud kongói (1968–1980) Viorel Anghelinei román (1997–2002) Angyal Károly magyar Andó-Szabó Sándor magyar (2008–) Mihajlo Andrejević jugoszláv Bengt Andrev svéd (1958) Henrik Andrén svéd (1999–) Bruno Hubert Marie Andriamiharisoa madagaszkári (2006–) Arturo Angeles amerikai (1989–1998) Aurelio Angonese olasz (1967–1973) Matthias Anklam német Antay János magyar Vladimir Antonov moldovai (1996–2003) Adelino Freitas Antunes portugál (1975–1978) Martin Aphesteguy uruguayi (1920–1930) Abd el-Káder Aújszi algériai (1966–1976) Valenzano Ubaldo Aquino paraguayi (1994–2003) Fathi Arabati jordán (1994–2009) José García Aranda spanyol (1993–2001) Arany Tamás magyar Aranyosi Lajos magyar (1962–1966) Benito Archundia mexikói (1993–2011) Gonzales Archundia mexikói (1967–1984) Denis McArdle ír (1989–1995) Juan Manuel Brito Arceo spanyol (1993–2000) Charles Argent angol (1937–1939) Gilberto Aristízabal kolumbiai (1973–1983) Ajjagowder Arjunan indiai (2005–) Juan Carlos Armental uruguayi (1951–1966) Victoriano Arminio spanyol (1978–1989) Arnaldo Pinto brazil (1992–2000) Frédéric Arnault francia (1997–2006) Matthias Arnet svájci (2000–2013) Guido Aros chilei (1997–2004) Javier Arriaga mexikói (FIFA?) Manuel Gomez Arribas spanyol (1962–1968) Zoran Arsić szerb (1997–2001) Þorvaldur Árnason izlandi (2010–) Manuel Asensi spanyol (1954–1961) Gerald Ashby angol (1992–1995) Menáhém Askenází izraeli (1962–1984) John Ashman wales (1994–1998) Aksel Asmussen dán (1946–1957) Karl-Josef Assenmacher német (1983–1993) Kenneth Aston angol (1960–1963) Tony Asumaa finn (2003–) Aszami Tosio japán (1933–) Asztalos János magyar Martin Atkinson angol (2006–) Mohamed Diab El-Attar egyiptomi (1967–1978) Joseph Attard máltai (2000–2008) Jürgen Aust német Natalja Mihajlovna Avdoncsenko orosz (2004–2012) Ildefonso Urizar Azpitarte spanyol (1987–1991) Roma Ramon Azon spanyol (1950–1960) Edgar Azzopardi máltai (1980–1993) Esther Azzopardi máltai (2007–) Erik Axelryd svéd (1971–) Ali Aydin török (2001–2004) Stefano Ayroldi olasz (2006–) B Doğan Babacan török (1968–1978) Rodrigo Badilla costa ricai (1992–2001) Ali Al-Badwawi arab emírségekbeli (2005–) Jacques Baert francia (1933–1934) Louis Baert belga (1929–1952) Esfandiar Baharmast amerikai (1993–1998) Tofik Bahramov szovjet (1964–1974) Cornelius Bakker holland (1981–1992) Živko Bajić jugoszláv (1958–1965) Bajkai János magyar Faik Bajrami albán (FIFA?) Pavel Cristian Balaj román (2003–) Balajti János magyar Balázs Pál magyar Fabio Baldas olasz (1986–1994) Hector Baldassi argentin (2000–2011) Martin Balko szlovák (1998–) Balla Béla magyar (1961–1963) Balla Gyula magyar (1959–1964) Balla Károly magyar (1954–1959) John Balway francia (1922–1930) Christopher Bambridge ausztrál (1980–1992) Bana Antal magyar (1958–1959) Ryszard Banasiuk lengyel (1961–1967) William Bangerter svájci (1932–1937) Simon Bantsimba kongói (1984–1989) Szun Pao-csie kínai (1997–2010) Max Brandt német (1910–1910) Enzo Barbaresco olasz (1978–1984) Graham Barber angol (1999–2003) Joseph Barbéran francia (1958–1966) Roger Barde francia (1966–1969) Charles Barette belga (1908–1925) Gregory Barkey amerikai (1995–2009) Barna Béla magyar Herbert Barr északír (1994–1999) Luis Barrancos bolíviai (1977–1987) Ramón Barreto uruguayi (1967–1978) Rinaldo Barlassina olasz (1931–1942) Barna Gábor magyar Barna József magyar Muhszen Baszma szíriai (2003–2011) Sandra Braz Bastos portugál (2004–) Patricio Basualto chilei (2004–) Jurij Baszkakov orosz (1998–2009) Lucílio Cardoso Cortez Batista portugál (1996–2010) Carlos Batres guatemalai (1996–) Marc Batta francia (1990–1998) Jakob Baumann svájci (1977–1986) René Baumberger svájci (FIFA?) Günther Baumgärtel német (1961–1967) Peco Bauwens német (1932–1943) Bay Ferenc magyar George Richard Bayness angol (1912–1912) José Luis Martínez uruguayi (1975–1984) Jenny Bazeley angol Livio Bazzoli olasz (1996–2000) Constantin Bărbulescu román (–1975) Bálint László magyar (1920–1920) Bártfai Róbert magyar (1978–1982) Ivan Bebek horvát (2003–) Christine Baitinger német (2004–) Johannes Beck holland (1975–) Roland Beck liechtensteini (1995–2003) Todor Becsirov bolgár (1966–1974) Bede Ferenc magyar (1998–2007) Erik Beijar finn (1961–1971) Pjotr Andrejevics Belov szovjet (1961–1965) Szaíd Belkola marokkói (1993–2001) Concetto Lo Bello olasz (1958–1974) Rosario Lo Bello olasz (1983–1990) Bende József magyar Michal Beneš cseh (1999–2004) Günter Benkö osztrák (1991–2000) Daniel Bennett dél-afrikai (2003–) Jennifer Bennett amerika (2003–) Stephen Bennett angol (2001–2006) Aurel Bentu román (1969–1973) Mohamed Benouza algériai (2001–) Olegario Benquerenca portugál (2001–) Alois Beranek osztrák (1933–1952) Egon Bereuter osztrák (1993–2009) Alfons Berg német (1989–2002) Paolo Bergamo olasz (1979–1988) Bragi Bergmann izlandi (1991–2003) Werner Bergmann német (1958–1963) Berger József magyar Manuel Bernal paraguayi (1999–2008) Giorgio Bernardi olasz (1947–1957) Gerrit Berrevoets holland (1975–1978) Egil Bergstad norvégia (1971–1976) Berta László magyar Gianni Beschin olasz (1992–1996) John Best usa (1953–1960) Brent Best új-zélandi (2004–) Mateo Beušan horvát (1991–1996) Bi Gérard Biguet francia (1982–1992) Bihari Sándor magyar Giorgos Bikas görög (1995–2010) Bronisław Bilak lengyel (1959–1962) Bircsák Gusztáv magyar (1965–1969) Alfred Birlem német (1927–1939) Ferdinand Biwersi (1969–1978) Bíró Sándor magyar (1907–) Bíróczky János magyar (1966–1969) Arthur Björklund svéd (1921–1927) Reidar Bjørnestad norvég (1977–1985) John Blankenstein holland (1985–1995) Rolf Blattmann svájci (1987–1991) Éric Blareau belga (1993–2004) Antoine Blavier belga (FIFA?) Frank de Bleeckere belga (1998–) Edgar Blüher német (1910–1910) Arthur Blythe angol (1950–1950) Marcus Boas holland (1920–1923) Martin Bodenham angol (1992–1995) Cosimo Bolognino olasz (1999–2004) Bohdan Benedik szlovák (1993–1998) Robert Boggi olasz (1996–1999) Bognár István magyar Bognár Tamás magyar (2009–) Karel Bohuněk cseh (1992–1996) Marcel Bois francia (1959–1965) Bokor István magyar Paul Bonett máltai (1961–1980) Pietro Bonetto olasz (FIFA?) Adrianus Boogaerts holland (1964–1971) Ruud Bossen holland (2001–2008) Theodorus Boosten holland (1970–1976) Boronkai Gábor magyar (1925–1934) Georgios Borovilos görög (1999–2003) Marcin Borski lengyel (2006–) Johan Einar Boström svéd (1960–1972) Botló Béla magyar Lucien Bouchardeau nigeri (–1998) Georges Boutoure francia (1938–1938) Farouk Bouzo szíriai (1969–1980) Borzási Imre magyar Tony Boskovic ausztrál (1965–1982) Gilbert Bowman skót (FIFA?) Emil Božinovski macedón (2000–2006) Bozó Zoltán magyar Bozóky Imre magyar (1994–1996) Böcskei Balázs magyar Bősze Gyula magyar Böröczi Zoltán magyar Eric Braamhaar holland (2002–) Roberto Braatz brazil (2005–) Stefano Braschi olasz (1996–2002) Erwin Braun osztrák (FIFA?) Angelo Bratsis amerikai (1980–1991) Eugene Brazzale ausztrál (1994–1999) Marcos Brea kubai (2008–) Matthew Breeze ausztrál (2001–) Stéphane Bré francia (1998–2010) Marc van den Broeck belga (1994–1999) Ronald Bridges walesi (1977–1987) Johan Bronkhorst holland (1946–1962) Wilson Brooks ugandai (FIFA?) Juan Brozzi argentin (1955–1963) Nadia Browning új-zélandi (2013–) George Bruce vanuatu (2010–) Bernhard Brugger osztrák (1999–2011) Horst Brummeier osztrák (FIFA?) Julius Brüll osztrák (1931–1936) Felix Brych német (2007–) Josef Bucek osztrák (1973–1982) Anton Bucheli svájci (1962–1974) Karl Buchmüller svájci (1953–1957) Hernando Buitrago kolumbiai (2006–) Edward Bukenya ugandai (1966–1981) Bukovics József magyar Morales Bulnes chilei (1961–1964) Francesco Buragina svájci (2001–2011) Alberto Tejada Burga perui (1959–1974) Keith Burge walesi (1989–1996) Kenneth Burns angol (1968–1978) Norman Burtenshaw angol (1965–1970, 1971–1973) Pérez Burrull spanyol (2002–2010) Massimo Busacca svájci (1999–2011) Sergio Bustamante chilei (FIFA?) Emil Buszurmankulov kirgizisztáni (2002–2011) Andrej Butyenko szovjet (1991–1999) Valerij Butyenko szovjet (1979–1986) Ali Búdzsszajm arab emírségekbeli (1990–2004) Büki László magyar Hubert Byrne ír (1995–2003) C Vicente Antonio Caballero spanyol (1961–1964) José Torres Cadena kolumbiai (1985–2002) Miloš Čajić jugoszláv (1975–1976) Darko Čeferin szlovén (2000–) Ahmet Çakar török (1992–1999) Cüneyt Çakır török (2001–) Mamadouba Camara guineai (1991–2000) Giulio Campanati olasz (1956–1966) Ratko Čanak szerb (1966–1972) Maâmar Chabane algéria (–2010) Vichai Charupunt thaiföldi (1980–1990) Carol Anne Chenard kanadai (2006–) Tang Sun Cheung hongkongi (1963–1964) Nelson Chirwa malawi (1970–) Petra Chudá szlovák (2007–) Mark Clattenburg angol (2006–) Paolo Calcagno olasz (2005–) Leo Callaghan walesi (1954–1971) John Clough angol (1954–1959) José Luis Camargo mexikói (2005–) Caironi Camillo olasz (1932–1935) Joaquim dos Campos portugál (1954–1973) Inacio Manuel Candido angolai (2005–) Darren Cann angol (2005–) Luis Medina Cantalejo spanyol (2002–2009) Georges Capdeville francia (1936–1945) Carlos Velasco Carballo spanyol (2008–) Juan Daniel Cardellino uruguayi (1976–1990) Jose Cardinal portugál (1997–) Hans Carlsson svédország (1964–1969) John Carpenter ír (1970–1983) Albino Carraro olasz (1928–1934) Victoriano Giraldez Carrasco spanyol (1995–2009) José Garcia Carrion spanyol (1978–1982) Arturo Brizio Carter mexikói (1985–1998) Victor Carrillo peru (2005–) Hélder Martins de Carvalho angolai (2007–) Richard Casha máltai (1973–1977) Augusto Lamo Castillo spanyol (1977–1986) Javier Castrilli argentin (1992–1998) Osorio Castillo mexikói (FIFA?) Paolo Casarin olasz (1978–1988) Ricardo Casas argentin (2004–) Filippi Cavani uruguayi (1991–1995) Juan Silvagno Cavanna chilei (1971–1984) Piero Ceccarini olasz (1992–1999) František Cejnar csehszlovák (1923–1934) Graziano Cesari olasz (1994–2002) Ibrahim Chaibou nigeri (1996–) Carlos Chandia chilei (2001–2009) Kenneth Chaplin jamaicai (1969–1976) Dimitar Charlatki bolgár (1986–1988) Curtis Charles Antigua és Barbuda (1994–2011) Metoděj Charousek csehszlovák (1953–1954) Fierro Chávez ecuadori (1993–2003) Sergio Chechelev venezuelai (FIFA?) Abdelaziz Chelkaïmi algériai (1963–1968) Erich Chemnitz német (1917–1917) Lim Kee Chong mauritiusi (1988–) Carlos Del Cid guatemala (2000–2008) Cristina Cini olasz (2004–) Lee Kan Chi hongkong (1960–1976) Carl Christensen dán (–1997) Svend Erik Christensen (1991–1995) Preben Christophersen dán (1972–1974) Henry Christophe belga (1920–1934) Vojtěch Christov szlovák (1976–1992) Kenny Clark skót (1993–2006) Humberto Clavijo kolumbiai (2008–) James McCluskey skót (–1995) Peter Coates északír (1964–1969) José María Codesal uruguayi (1954–1966) Coffi Codjia benini (1994–) Arnaldo Coelho brazil (1969–1989) Norberto Coerezza argentin (1962–1978) Pierluigi Collina olasz (1995–2005) Jacques Colling luxemburgi (1966–1976) William Collum skót (2006–) Claude Colombo francia (1995–2005) Miguel Comesaña argentin (1963–1969) Velicsko Concsev bolgár (1979–1992) Augustus Constantin román (2002–2012) Roger Conrie francia (1928–1939) Keith Cooper walesi (1985–1993) Cristiano Copelli olasz (2004–) Jorge Monteiro Coroado portugál (1991–2001) Ednilson Corona brazil (1997–2010) Sorin Corpodean román (1997–2009) Cesar Correia portugál (1973–1982) Charles Corver holland (1972–1983) António Costa portugál (1999–2006) Paulo Costa portugál (1999–2009) José Vieira da Costa portugál (FIFA?) Alphonse Constantin belga (1985–1993) Koman Coulibaly mali (1999–) Adrian McCourt északír (2003–2009) George Courtney angol (1977–1991) Mark Courtney északír (2002–) Albert Prince-Cox angol (1926–1930) Czöndör Péter magyar (1977–1992) Massimo Cumbo spanyol (1996–2010) Ion Crăciunescu román (1984–1996) Teodor Crăciunescu román William Crawford skót (1953–1966) Stuart Crockwell bermudai (–2008) Ararat Csagarjani örmény (2003–2009) Thomas McCurry skót (1996–2004) Krzysztof Czemarmazowicz lengyel (1985–1988) Karl Czerny ausztria (1948–1948) Czirják András magyar Cs Ararat Csagarjani örmény (2003–) Csajoljai Ágoston magyar Csáki Béla magyar Csárdás Ágoston magyar Cserna László magyar Csernefalvy László magyar Lu Csün kína (1991–2004) D Mourad Daami tunéziai (1995–1999) Kenneth Dagnall angol (1962–1968) Lionel Dagorne francia (1997–2006) Ove Dahlberg svéd (1970–1974) Gunnar Dahlner svéd (1946–1950) Ezio Damiani jugoszláv (1956–1957) André Daina svájci (1976–1986) Khalid Dalawar afgán (2007–) Law Dale angol (1939–1939) Hugh Dallas skót (1993–2002) Jan Damgaard dán (1986–1994) Dagmar Damková cseh (1999–) Jerome Damon dél-afrikai (2000–2012) Thanh H� Đ�ng vietnami (2000–2010) Dankó György magyar (1945–1958) Eric Dansault francia (2006–) Georg Dardenne német (1994–1999) Generoso Dattilo olasz (–1951) Robert Davidson skót (1955–1976) Haydn Davies walesi (1966–1970) Carlos Megía Dávila spanyol (2004–2008) Mike Dean angol (2003–2013) Sadik Deda török (1989–1993) Dejan Delević szerb (2000–2006) Alfred Delcourt belga (1969–1978) Omar Delgado kolumbiai (1966–1976) Alain Delmer francia (1977–1992) Bülent Demirlek török (2003–2008) Sonia Denoncourt kanadai (1994–2004) Selçuk Dereli török (2003–2009) Frans Derks holland (1971–1977) John McDermott ír (1992–2002) Claude Détruche svájc (1995–1999) Jacques Devillers francia (1953–1961) Henry Devitt angol (1908–1913) Doué Noumandiez Désiré elefántcsontparti (2004–) Vaszílisz Diamandópulosz görög (1949–1957) Badara Diatta szenegáli (1999–2004) Hormazabal Diaz chilei (1963–1980) Gottfried Dienst svájci (1955–1968) Ertuğrul Dilek török (1969–1978) Dimitar Dimitrov bolgár (1986–2006) Jean Fidele Diramba gaboni (1983–1998) Brahim Djezzar algéria (1995–2009) Dau Van Dzu vietnami (1967–1980) Divinyi Béla magyar Jesús Díaz kolumbiai (1985–1989) Kokou Djaoupe togói (2001–) Dobó Gábor magyar Ivan Dobrinov bolgár (19971–2003) Bogdan Docsev bolgár (1977–1986) Hong Dokjong dél-koreai (1957–1969) Jan Dolstra holland (1992–1997) Carolina Domenech spanyol (2002–) Kim Dongdzsin dél-koreai (2005–) Philip Don angol (1992–1995) Oliver Donnelly északír (1979–1990) Marco Dorantes mexikói (1970–1991) Cristina Dorcioman román (2002–) Elise Doriri vanuatui (1998–2011) Marian Dorobantu román (2001–2001) Dorogi Andor magyar (1959–1962) Joseph Franciscus Dorpmans holland (1967–1972) Guebeyehu Doubé etiópiai (1957–) Stuart Dougal skót (1997–2007) Charlene Douglas kanadai (2004–2010) Nikola Milanov Doudine bolgár (1974–1982) Ibrahim Youssef Al Doy bahreini (1970–) Osmond Downer Trinidad és Tobagó-i (1960–1981) Ernst Dörflinger svájci (1952–1981) Dietmar Drabek osztrák (1997–2011) Georg Dragvoll norvég Dante Dramane mali (1993–2006) Drigán György magyar Gilbert Droz svájci (1967–1969) Dubraviczky Attila magyar (2004–2006) Keith Dunstan bermudai (1966–1971) Dorozsmai Lajos magyar Jean Dubach svájci (1973–1979) Algirdas Dubinskas litván (1993–2001) Laurent Duhamel francia (1999–2013) Cshö Dukjong észak-koreai (1957–1973) Jurij Dupanov fehérorosz (1993–2007) Drucskó János magyar (2001–2003) James Douglas Trinidad és Tobago (1992–1994) Vasile Dumitrescu román (1965–1968) Paul Durkin angol (1994–2001) Albert Dusch német (1951–1962) Benjamin Dwomoh ghánai (1972–1982) Ísza Rasíd al-Dzsasszász kuvaiti (1977–1994) E Johny Ver Eecke belga (2000–2006) Egervári Ferenc magyar Dick van Egmond holland (1997–2006) Heinz Einbeck német (1969–1980) Thomas Einwaller osztrák (2005–2012) Ivan Eklind svéd (1931–1952) Janusz Eksztajn lengyel (1968–1973) Buergo Fernando Elcuar mexikói (1961–1969) Pietro D'Elia olasz (1982–1992) Horacio Elizondo argentin (1994–2006) David Elleray angol (1992–2000) Arthur Ellis angol (1948–1960) Abel Aguilar Elizalde mexikói (1968–1970) Emile Eischen luxemburgi (1946–1946) Imiere Emmanuel nigériai (2001–2010) Ember Tibor magyar Ruiz Emigdio paraguayi (2004–2010) Emsberger Gyula magyar (1965–1972) Mario van der Ende holland (1990–2001) Eőry Zoltán magyar González Epifanio paraguayi (1994–2003) Orhan Erdemir török (1999–2002) Erdős József magyar Arne Eriksson finn (1955–1958) Jonas Eriksson svéd (2002–) Rolf Ericsson svéd (1976–1984) Ulf Eriksson svéd (1975–1989) Melandri Ermenegildo olasz (FIFA?) Erős Gábor magyar (2007–) Ejner Espersen dán (1967–1974) Fukano Ecuko japán (2006–) Ravshan Ermatov üzbég (2003–) Henk van Ettekoven holland (1978–1987) Carminati Ettore olasz (–1934) Pedro Escartín spanyol (1928–1948) Mauricio Espinosa uruguayi (2006–) Carlos Espósito argentin (1978–1991) Staubli Esther svájci (2006–) William Evans angol (1946–1953) Mikael Everstig svéd (1994–2003) Willem Eymers holland (1913–1930) Égner Károly magyar F Josip Fabris jugoszláv (1925–1934) Szaad Kamíl al-Fadli kuvaiti (1994–2008) Mohammad Fanáji iráni (2008–) Heinz Fahnler osztrák (1978–1985) Christer Fällström svéd (1992–1999) Mohammad Fanáji iráni (1991–1986) Herbert Fandel német (1998–2009) Pablo Fandiño uruguayi (2001–2011) Vagih Ahmed Farag egyiptomi (1994–2002) Stefano Farina olasz (2001–2007) Farkas Ádám magyar Farkas Balázs magyar (2007–) Eamonn Farrell ír (1977–1986) Esszám Abd el-Fattáh egyiptomi (2001–) Charles Faultless skót (1953–1954) Henri Fauxheux francia (1962–1966) Fazekas Hajnalka magyar (2005–) Fábián Margit magyar Fábián Mihály magyar (2007–) Jean Louis Faber guineai (1962–) Jaromír Fausek csehszlovák (1977–1986) Fáth Dezső magyar Fehér Nándor magyar Fehérvári József magyar (1962–1965) Fehéry Ákos magyar (1902–1920) Fekete Miklós magyar Fenyves Miklós magyar Fenyvesi Szabolcs magyar Alan Ferguson skót (1984–1987) Dianne Ferreira-James guyanai (1999–) Binivento Ferruccio olasz John Ferry északír (1993–2001) Dejan Filipović szerb (2007–2009) João Etzel Filho brazil (1956–1963) Romualdo Arppi Filho brazil (1963–1987) Sálvio Spinola Fagundes Filho (2005–2011) Vilivuli Finau Fidzsi-szigeteki (2008–) Helmut Fink német (1930–1952) Guðjón Finnbogason izlandi (1973–1979) James Finney angol (1962–1971) Knud Erik Fisker dán (1995–2005) Helmut Fleischer német (2000–2008) Allyson Flynn ausztrál (2004–) Guillemin Florence francia (2005–) Edward Foley ír (1995–2008) Ian Foote skót (1973–1982) Forgács Ákos magyar John Forster angol (1917–1923) Hubert Forstinger oisztrák (1987–1995) John Fowler angol (1923–1925) Werner Föckler német (1983–1991) Francesco Francescon olasz (1964–1973) Artemio Franchi olasz Laurent Franken belga (1934–1955) Hans Frankenstein ausztria (1929–1937) Erik Fredriksson svéd (1973–1989) Rudolf Frickel német (1974–1980) Anders Frisk svéd (1991–2005) Helmut Fritz német (1958–1967) Franciszek Fronczyk lengyel (1951–1956) Lutz Michael Fröhlich német (1994–2002) Peter Fröjdfeldt svéd (2001–2008) Fukusima Genicsi japán (1957–1970) Fülöp Kornél magyar Füzeséry Árpád magyar G Gaál Bence magyar Gaál Gyöngyi magyar (2002–) Gabi Géza magyar Ladislav Gádoši szlovák (1993–2003) Galán Roland magyar Karol Galba Szlovák (1953–1966) Giovanni Galeati olasz (1946–1951) Celestino Galván paraguayi (1994–2008) Dermot Gallagher angol (1994–2002) Bruno Galler svájci (1978–1992) Saad Gamar líbiai (1968–1974) Halíl al-Gamdi szaúd-arábiai (2003–) Gamál al-Gandúr egyiptomi (1993–2002) Darío García argentin (–2006) Heliodoro Garcia portugál (1965–1970) Prudencio Garcia usa (1949–1952) Raimundo Calix Garcia hondurasi (–1970) Roberto García mexikói (2007–) Juan Gardeazabal spanyol (1956–1969) Mario Gardelli brazil (1949–1951) Pascal Garibian francia (1993–2006) Antonio Garrido portugál (1972–1982) Anthony Garwood jamaicai (1998–) Bakary Gassama gambia (2007–) Freylinger Gast luxembirgi Jorge Diaz Gálvez chilei (1993–2003) Mark Geiger usa (2007–) Ruben Gelbord svéd (1908–1924) Arie van Gemert holland (1967–1975) Anton Genov bolgár (1999–2011) Cvetan Georgiev bolgár (2003–2009) Andréasz Jeorjíu ciprusi (1992–2002) Gere Gyula magyar (1961–1968) Gere Jenő magyar (1963–1965) Geréb István magyar Gergely Sándor magyar Gerő Ferenc magyar (1922–1937) Jerászimosz Jermanákosz görög (1984–1990) Mihálisz Jermanákosz görög (2006–2008) Gerard Geurds holland (1978–1988) Vijit Getkaew thaiföld (1972–1981) Naser Al Ghafary jordáni (2004–) Mahmúd al-Gatrífi ománi (2002–2008) Ibrahim Gharouf palesztini (2003–2012) Simona Ghisletta svájc (2010–) Constantin Ghiţă román (1974–1979) Eisa Ghuloum arab emírségekbeli (2002–2004) Evangelosz Giannakoudakisz görög (1982–1984) Nathan Gibson ausztrál (2001–) Grzegorz Gilewski lengyel (2001–) Gillemot Ferenc magyar Michel Girard francia (1987–1992) Eysteinn Guðmundsson izlandi (1979–1989) Vitalij Ivanovics Hoduljan ukrán (2001–2010) Guy Goëthals belga (1990–1997) Roberto Goicoechea argentin (1962–1973) Vladimir Maso Goitisolo kuba (1999–2007) Leo Goldstein izraeli (1959–1967) Nyikolaj Boriszovics Golubev orosz (2003–) Oliveira Gomes brazil (1994–2004) Eduardo Iturralde González spanyol (1998–2011) Henry Goodley angol (1910–1913) Dunster Gordon ausztrál (1992–2006) John Gordon skót (1966–1980) Giacomuzzi Gotze paraguayi (1998–2003) Erkan Göksel török (1981–1985) Karl Göppel svájci (1967–1993) Rudolf Glöckner német (1964–1977) Yousif Al-Ghattan bahreini (1992–1999) Júszef el-Gúl líbiai (1977–1982) Stjepan Glavina jugoszláv (1979–1987) Sergio Gonella olasz (1972–1978) Abraham Gonzalez kolumbiai (2006–) Gabriel González paraguayi (1976–1989) Manuel Mejuto González spanyol (1999–2010) Rodrigo Gonzalez chile (1997–2008) Aleksandr Goraszniak lengyel (1964–1965) John Gow walesi (1965–1978) Emil Göbel osztrák (1928–1931) Gránási István magyar Ivan Gregr csehszlovák (1981–1991) Mervyn Griffiths walesi (1949–1958) Nicolae Grigorescu román (1994–2000) Alfred Grill ausztria (1956–1959) Christiaan Groothoff holland (1912–1945) Josef Gruß osztrák (1907–1907) Anton Getsov bolgár (1998–2000) Milivoje Gugolović jugoszláv (1965–1975) Maurice Guigue francia (1954–1962) Josef Gulde svájci (1955–1962) Leif Gulliksen norvég (1959–1961) Winston Gumboh zambiai (1975–1980) Serge Gumienny belga (2003–) Albert Von Gunter svájci Emilio Carlos Guruceta spanyol (1974–1987) Golubics Zoltán magyar Emil Grätz csehszlovák (1921–1923) Gerd Grabher osztrák (1991–2000) Jacek Granat lengyel (1994–2008) Gaston Grandain belga (1956–1961) Georgiou Grigorisz magyar Orel Greenfield izrael (20126–) Gy Gyarmati Tibor magyar (1998–2004) Gyarmati II. Tibor magyar Győri László magyar (1979–1984) H Alfred Haberfellner osztrák (1960–1965) Günther Habermann német (1985–1992) Keith Hackett angol (1981–1991) Sztéfanosz Hadzisztefánu ciprusi (1976–1991) Tom Harald Hagen norvég (2009–) Dzsamel Hajmúdi algériai (2004–) Hajdó Attila magyar (FIFA?) Abdulkadir Hassan Haile szudán (2002–) Hajós Alfréd magyar Halász Mihály magyar (1974–1977) Halmos Imre magyar Abdul Hamid Halim malajziai (1993–2007) Abd el-Halím Mohammed szudáni (FIFA?) Brian Hall amerikai (1992–2006) Einar Halle norvég (1983–1993) Mark Halsey angol (2000–2006) Hamar Antal magyar Hamar László magyar (1993–) Awang Hamat malajziai (1997–2003) Alain Hamer luxemburgi (1993–2010) Hanacsek Attila magyar (1997–2005) Richard O’Hanlon ír (1994–2000) Joseph Hannet belga (1961–1971) Mohamed Hansal algériai (1979–1990) Frede Hansen dán (1960–1967) Sophus Hansen dán (1922–1935) Martin Hansson svéd (2001–) Hanyecz István magyar Guðmundur Haraldsson izlandi (1970–1990) Harangozó Sándor magyar (1947–1959) Rémi Harrel francia (1989–1999) Harry Perry magyar Az első magyar hivatalos játékvezető Robbie Hart angol Hartmann Lajos magyar (1984–1992) Bechir Hassani tunéziai (2003–) Abdulle Ahmed Hassan szomáliai (1987–1989) Avni Haszuneh jordáni (1994–2009) Rolf Haugen norvég (1974–1989) Terje Hauge norvég (1993–2010) Altemir Hausmann brazil (2004–) Norbert Hauata tahiti (2008–) Havas Lajos magyar Hajakava Szumio japán (1964–1964) Hazafi Miklós magyar Hámori László magyar (1975–1979) Ernst Hebak csehszlovák (1924–1924) Hegyes Gyula magyar Hegyi Péter dr. magyar (2001–2006) Heibl József magyar Leo Helge dán (1952–1960) Robert Héliès francia (1966–1977) Herbály Lajos magyar Herbály Péter magyar (2007–) Herczog Ede magyar (1907–) Az első magyar nemzetközi játékvezető Karel Herites csehszlovák (1923–1926) Marcel Hermann luxemburgi (1977–1978) Peter Hermans belga (2002–2011) Pedro Medina Hernandez spanyol (2001–2007) Hernádi Vilmos magyar (1958–1961) Hertzka Pál magyar (1934–1950) Félix Herren svájc (1924–1926) Tevy Lawson-Hetcheli togo (1972–1980) Perera Hettikamkanamge Srí Lanka (2004–) Franz Heumann német Joseph Heymann svájci (1962–1968) Mario Ruben Heyne paraguayi Paul Heyne német (1906–) Bernd Heynemann német (1988–1999) Michael Hester új-zélandi (2007–) Hévízi Ottó magyar Erwin Hieger perui (1957–1972) Gilberto Hidalgo perui (1999–2005) Hidasi Gyula magyar Abdulláh al-Hiláli ománi (2002–) Hima Andrea magyar (2008–) Himler Oszkár magyar Jan-Hendrik Hintz új-zélandi (2008–) Jacques Hirrle svájci (1920–1927) Juha Hirviniemi finn (1994–2001) Martti Hirviniemi finn (1960–1980) Nyikolaj Mihajlovics Hlopotyin orosz (1959–1959) Sarah Ho ausztrál (2004–) Arthur Holland angol (1959–1964) Theodor Holley angol (FIFA) Tore Hollung norvég (1987–1998) Heinz Holzmann osztrák (1986–1993) Franciszek Hołyst lengyel (1957–1961) John Homewood angol (1972–1980) Josef Hontheim német Martin Horbas csehszlovák (1977–1977) Leo Horn holland (1950–1966) Hornyák Lajos magyar Walter Horstmann német (1974–1982) Joszip Dragomir Horvat jugoszláv (1966–1971) Horváth Ferenc magyar (1902–1910) Horváth Lajos magyar (1961–1967) Aron Huzu román (1988–1999) John Howcroft angol (1908–1921) Alan Howells walesi (1993–1998) Arsen Hoxha albán (1979–1991) Armando Pérez Hoyos kolumbiai (1987–1996) Robert Hoyzer német Hrabovszky András magyar (–2003) Vladimír Hriňák szlovák (1993–2009) Othmar Huber svájc (1958–1970) Phillips Hugh skót (1955–1966) Walter Hungerbühler svájc (1972–1975) John Hunting angol (1973–1984) Szergej Grigorjevics Huszainov orosz (1989–2000) Huszejn Gadanfari kuvaiti (1992–2002) Luc Huyghe belga (1996–2003) Hosszú Ferenc magyar Huták Antal magyar (1986–1993) Denis Howell angol Kevin Howley angol (1958–1970) Jouni Hyytiä finn (1997–2009) I Ramadhan Kibo Ibada tanzániai (2004–) Arturo Daudén Ibáñez spanyol (1998–2005) Pablo Sánchez Ibáñez spanyol (1970–1977) Ioan Igna román (1976–1989) Karol Ihring szlovák (1939–1998) Alexandra Ihringova angol (2001–) Taró Ikeda japán (1961–1964) Constantin Iliescu román (1947–1948) Rafael Ilyasov üzbegisztáni (2001–) Leslie Irvine északír (1994–2002) Martin Ingvarsson svéd (1997–2010) Floarea Cristina Ionescu román (1999–) Salomé di Iorio argentin (2004–) Hubert Istace belga svéd (1910–1914) Arturo Ithurralde argentin (1970–1984) Iszer Károly magyar Iváncsics Mihály magyar (1924–1940) Anatolij Ivanov orosz (1971–1978) Nyikolaj Vlagyimirovics Ivanov orosz (2000–2010) Valentyin Valentyinovics Ivanov orosz (1997–2006) Iványi Zoltán magyar J Pool Jaap holland (1996–2006) Alexander Jacobsen dán (1982–1987) Jaczina Róbert magyar (1979–1981) Ladislav Jakše jugoszláv (1968–1969) Alojzy Jarguz lengyel (1975–1984) Kristinn Jakobsson izlandi (1997–) Albano Janku albán (2002–2010) Ansu Jatta gambiai (2005–) Elías Jácome ecuadori (1980–1990) Jaroslav Jára cseh (1997–2007) Jármer Ernő magyar Álón Jefet izraeli (2002–) Zdeněk Jelínek csehszlovák (1974–1975) Lorenc Jemini albán (2005–) Lovemore Jere zambiai (2004–) Jermain Elskamp suriname (2010–) Antonio Camacho Jimenez spanyol (1969–1976) Juan Carlos Yuste Jimenez spanyol (2004–) Karolina Radzik-Johan lengyel (2008–) Erik Johansson svéd (1960–1965) Dick Jol holland (1993–2001) Peter Jones angol (1996–2002) Lorwerth Price Jones wales (1967–1974) Roland Jones wales (1973–1976) Hirosima Josikazu japán (1994–2007) Cson Jonghjon dél-koreai (1995–2001) Cesare Jonni olasz (1954–1964) Hreiðar Jónsson izlandi (1982–1984) Kim Jongdzsu dél-koreai (1994–2002) Joó Ferenc magyar Sven Jonsson svéd (1968–1977) Neji Jouini tunéziai (1982–1994) Jean-Claude Jourquin belga (1975–1979) Arango Jorge kolumbiai (1993–2003) Carl Jørgensen dán (1950–1962) George Joseph malajzia (1979–1985) Jokojama Jozó japán (1963–2003) Juhos Attila magyar (1996–2003) Nisimura Júicsi japán (2004–) Cristian Julio chilei (1999–2009) Michal Jursa csehszlovák (1971–1978) Romualdas Juška szovjet (1979–1985) Mohammed Júszef szudáni (1955–1957) Mu Jü-hszin kínai (2006–) K Katongo Kabungo zambiai (1979–1989) Carsten Kadach német (2000–2009) Hamdi Al Kadri szír (1997–2010) Issa Kagabo ruandai (2002–) Kaibás Dezső magyar Besnik Kaimi albán (1989–1992) Karl Kainer osztrák (1957–1965) Sten Kaldma észt (1998–2009) Paníkosz Kailísz ciprus (2000–2009) Jovan Kaluđerović montenegrói (2008–) Philippe Kalt francia (1998–2009) Hasszán Kamranifar iráni (2001–) Kamarás Árpád magyar (1947–1955) Kamarás István magyar (1971–1972) Pius Kamber svájci (–1993) Josef Kandlbinder német (1960–1961) Ali Huszejn Kandíl egyiptomi (1961–1970) Kann Ferenc magyar (1929–1934) Costas Kapitanis ciprus (1996–2009) Kaposi Sándor magyar (1959–1960) Kósztasz Kapszósz ciprus (1986–1991) Gerhard Kapl osztrák (1989–1994) İlhami Kaplan török (1998–2000) Karakó Ferenc magyar Kari Seitz amerikai (1999–) Bo Karlsson svéd (1986–1994) Wolf Waldemar Karni finn (1949–1955) Tapio Yli-Karro finn (1990–1998) Geórgiosz Kásznaférisz görög (1998–2008) Kassai József magyar Kassai Viktor magyar (2003–) Kasza Ferenc magyar Katona József magyar George Wamala Katumba ugandai (1978–1984) Friedrich Kaupe osztrák (1986–1993) Pavel Nyikolajevics Kazakov szovjet (1956–1978) Anna-Marie Keighley új-zélandi (2010–) Jan Keizer holland (1972–1989) Otto Kehm német (1918–1181) Kelemen Attila magyar (2005–2007) Alan Kelly ír (2002–) Patrick Kelly ír (1990–1995) Alastair McKenzie skót (1960–1974) Paul McKeon ír (1999–2004) Frederick McKnight ír (1980–1993) Gordon Kew angol (1972–1978) Mohammed Kezzáz marokkói (1997–2007) Ahmed Khelifi algériai (1956–1975) Kil Kicshol dél-koreai (1985–1991) Kim Dejong dél-koreai (1998–2007) Kim Dokcshon dél-koreai (1958–1964) Kincses Tibor magyar Howard King walesi (1981–1993) Clive Kingston walesi (1961–1963) John Kinsella ír (1985–1988) Király Gergő magyar Király Krisztián magyar Király László magyar Knut Kircher német (2004–) Mihálisz Kiriakídisz ciprusi (1965–1972) Atanasz Sztavrev Kirjakov bolgár (1959–1967) Peter Kirkup angol (2006–) Kirsi Heikkinen finn (2002–) Siegfried Kirschen német (1974–1991) Ahmed Rajab Kisekka ugandai (1964–1982) Kispál Róbert magyar (2000–) Kiss Balázs magyar Kiss Béla magyar Kiss Ernő magyar Kiss Géza magyar (1994–1996) Ernest Kissenberger francia (1938) Michel Kitabdjian francia (1961–1979) Ávráhám Klein izraeli (1964–1982) Klemm Lajos magyar Klug Frigyes magyar (1933–1937) Koch György magyar (FIFA?) Bahadir Kocskarov kirgizisztáni (1997–) Marian Koczner lengyel (1957–1965) Helmut Kohl osztrák (1984–1990) Ilkka Koho finn (1992–1998) Haidar Koleit libanoni (1996–2008) Todor Kolev bolgár (1986–1991) Dragiša Komadinić jugoszláv (1985–1989) Komáromi Lajos magyar John Konstantinidis usa (1999–2010) Georges Konrath francia (1975–1982) Koós Sándor magyar Miroslav Kopal csehszlovák (1974–1976) Carl Koppehel német (1921–1923) Sedjro Kossi togói (2003–) Václav Korelus csehszlovák (1961–1965) Dani Koren izraeli (1996–2002) Petar Kostovski jugoszláv (1970–1972) Plarent Kotherja albán (1987–1994) Kotrobai Nagy László magyar Valentin Kovalenko üzbegisztáni (2002–) Libor Kovařik cseh (2006–) Kovács Gábor magyar (2007–) Kovács József magyar Kovács I. László magyar (1985–1993) Kovács II. László magyar Kovács Nándor magyar (1994–1996) Kovács Péter dr. magyar (2003–2009) Kovács Zoltán magyar Jozef Kowal lengyel (1956–1962) Köböl Sándor magyar Helmut Köhler német (1957–1964) Kömpf Gyula magyar Fritz Köpcke német (1955–1967) Kőrös László magyar (1979–1981) Kosaras Antal magyar Kösztner Vilmos magyar (1960–1961) Kövesdi Lajos magyar Král Lajos magyar Pavel Královec cseh (2005–) Dušan Krchňák csehszlovák (1977–1992) Rudolf Kreitlein német (1962–1967) Visva Nathan Krishnan szingapúri (1996–2004) Augustin Krist csehszlovák (1931–1939) Jozef Krňávek csehszlovák (1964–1972) Leo van der Kroft holland (1970–1976) Václav Krondl csehszlovák (1992–1999) Hellmut Krug német (1991–2001) Karlo Kruasvili orosz (1967–1974) Georg Krutelev finn (1970–1978) Björn Kuipers holland (2006–) Jórgosz Kukulákisz görög (–1990) Mikhálisz Kukulákisz görög (2008–) Alekszej Kulbakov fehérorosz (2006–) Kulcsár Judit magyar (2004–) Kulcsár Katalin magyar (2005–) Ravinesh Kumar Fidzsi-szigeteki (2010–) Gerhard Kunze német (1963–1973) Andréasz Kuniédisz ciprusi (1966–1972) Kurmai Zoltán magyar Marian Kustoń lengyel (1974–1977) Kuti Sándor magyar (1977–1980) Kürti Imre magyar Szergo Kvarachelia grúz (1995–2003) Kvon Dzsongcshol dél-koreai (–2008) L Robert Lacoste francia (1964–1969) Jean-Claude Labrosse Seychelle-szigeteki (2001–) Belaïd Lacarne algériai (1980–1985) Nikólaosz Lagojánisz görög (1977–1980) Romāns Lajuks lett (1993–2009) Finn Lambek dán (1992–1997) Francisco Lamolina argentin (1986–1995) George Lamptey ghánai (1963–1975) Stanley Lancaster guyanai (2004–) Tullio Lanese olasz (1985–1992) Henry Landauer amerikai (1964–1979) Marcel van Langenhove belga (1977–1990) John Langenus belga (1924–1939) Langfelder Ferenc magyar (FIFA?) Stéphane Lannoy francia (2006–) Mauri Laakso finn (1976–1981) Jorge Larrionda uruguayi (1998–2011) Claus Bo Larsen dán (1996–2010) Jens Larsen dán (1994–2006) Pernilla Larsson svéd (2010–) Jørn West Larsen dán (1994–2000) Nyikolaj Gavrilovics Latisev szovjet (1952–1963) Timoléon Láciosz görög (1969–1977) Riccardo Lattanzi olasz (1972–1981) Lauber Gyula magyar (1977–1982) Bertrand Layec francia (2002–2009) Sašo Lazarevski macedón (1995–2006) Lázin János magyar Reginald Leafe angol (1948–1961) Leonel Leal costa ricai (2001–) Steven McLean skót (2010–) Peter O'Leary új-zélandi (2003–) Lucien Leclercq francia (1934–1938) Damien Ledentu francia (2005–2009) Philippe Leduc francia (1991–1997) Andries van Leeuwen holland (1958–1964) Fernando Santos Leite portugál (1970–1973) Leo Lemešić jugoszláv (1948–1960) Lemon Oszkár magyar (2009–) Fred Lencie vanuatui (2000–2009) Edward Lennie ausztrál (1995–2004) Arthur Lentini máltai (1961–1966) Diego de Leo mexikói (1959–1971) Ian McLeod dél-afrikai (1993–1999) Lee Kok Leong szingapúri (1980–1985) Marcel Lequesne francia (1957–1961) Christian Lescano ecuadori (2009–) Lettrich Ferenc magyar Philippe Leuba svájci (1999–2005) Archer William Leuty angol (1953–1955) Nyikolaj Vlagyiszlavovics Levnyikov orosz (1990–2001) Walter Lewington angol (1933–1939) John Lewis angol (1898–1920) Az első nemzetközi játékvezető Magyarországon Liran Liany izraeli (2010–) Miroslav Liba cseh (1996–2004) Andrzej Libich lengyel (1981–1989) Marcel Lică román (1996–2000) Erich Linemayr osztrák (1966–1981) William Ling angol (1947–1955) Csang Ling-ling kínai (2004–) Haim Lipkovitz izrael (1992–1998) Michał Listkiewicz lengyel (1983–1996) Liu Hung-csüan kína (2004–2010) Francesco Liverani olasz (1955–1960) Vicente Llobregat venezuelai (FIFA?) José Llovera Mas spanyol (1926–1931) Francisco Lobo portugál (FIFA?) Loizos Loizou ciprusi (1990–2003) Lója László magyar Domingo Lombardi uruguayi (FIFA?) Carlo Longhi olasz (1985–1991) Heber Lopes brazil (2002–) Walter López guatemalai (2006–) Vital Loraux belga (1964–) Richard Lorenc ausztráliai (1987–1995) Gerald Losert osztrák (1985–1987) Juan Carlos Loustau argentin (1982–1992) Lovas László magyar Lovassy László magyar Bertil Lööw svéd (FIFA?) Löwenrosen Károly magyar A második hivatalos magyar játékvezető Gheorghe Limona román (1970–1976) Gösta Liedberg svéd (1956–1970) Leif Lindberg svéd (1996–2003) Matthys Luc belgiumi (–1995) Lucius Károly magyar Roelof Luinge holland (1992–2000) Mário Luís portugál (1979–1986) Ivan Ivanovics Lukjanov orosz (1959–1962) Bengt Lundell svéd (FIFA?) Håkan Lundgren svéd (1984–1991) Jean Lutz svájci (FIFA?) M George McCabe angol (FIFA?) Brian McGinlay skót (1976–1993) Roger Machin francia (1964–1970) Jose Macias argentin (FIFA?) Carlos Maciel paraguayi (1979–1990) Martin Macko csehszlovák (FIFA?) Maczkó József , Maczkó I magyar Maczkó József Maczkó II magyar Robert Madden skót (2010–) Hassan Abdel-Magid egyiptomi (1953. december 10. –) (FIFA?) Johannes Malka német (1959–1966) Pierluigi Magni olasz (1984–1991) Magyar Zoltán magyar Kamel Mahmoud egyiptomi (1967–1974) Hernán Maidana argentínai (2007–) Shamsul Maidin szingapúri (1996–) Moignard francia (FIFA?) Eddy Maillet Seychelle-szigeteki (2001–) Major László magyar Major I. László magyar Major István magyar Majorszky Ferenc magyar (1930–1938) Makai János magyar Tevita Makasini tongai (2003–) Makkosné Petz Brigitta magyar (2005–) Makó István magyar Dušan Maksimović szerbiai (FIFA?) Gaston Castro Makuc chilei (1977–1993) Szergo Kvarachelia grúz (1996–2005) Alberto Malcher brazil (FIFA?) David Malcolm ír (1999–) Alberto Undiano Mallenco spanyol (2004–) Jassim Mandi bahreini (FIFA?) Szaad Kamíl al-Fadli kuvaiti (1994–2008) Anthony Mangion máltai (1975–1979) Günter Männig német (1962–1978) Toma Manojlovski jugoszlávia (1977–) Torben Månsson dán (1975–1983) Mohammed Manszri tunéziai (FIFA?) Bruno De Marchi olasz (1964–) Franco Maraglino luxemburgi (1998–2004) Joaquín Ramos Marcos spanyol (1986–1992) Marcsok János magyar Dusan Marek horvát (1943–1943) Paul Marenco francia (FIFA?) Esteban Marino uruguayi (1951–1967) Andre Marriner angol (2009–) Juan Fernández Marín spanyol (1995–2002) Marosvári Csaba magyar Armando Marques brazil (1961–1980) Joaquim Bento Marques portugál (1994–1998) Jair Marrufo amerikai (2007–) Renato Marsiglia brazil (1990–1994) Marujama Josijuki japán (1962–) Ferdinand Marschall osztrák (1967–1974) Johannes Martens holland (1957–1962) Fermín Martínez spanyol (2004–) Angel Franco Martínez spanyol (1970–1985) Lorenzo Martinez argentin (FIFA?) Arturo Martino svájci (1989–1993 Marton László magyar (FIFA?) Szálih Mohammed el-Marzúki egyiptomi (2005–) Faríd al-Marzúki arab emírségekbeli (2000–) Charles Masembe ugandai (1992–1998) Arturo Massaro chilei (FIFA?) Marijan Matančić jugoszláv (1946–1952) Radek Matějek cseh (2004–) Francisco Mateuccia uruguayi (FIFA?) Atanasz Mateev bolgár (1972–1979) Ferreira de Matos portugál (1992–2003) Adolf Mathias osztrák (1974–1984) Damir Matovinović jugoszláv (1978–1985) Francesco Mattea olasz (FIFA?) Robert Matthewson angol (1973–1977) Gration Matovu tanzániai (1964–1977) Anders Mattsson finn (1970–1984) William Mattus costa ricai (1997–2002) Giovanni Mauro olasz (1920–1927) Vincent Mauro amerikai (1986–1991) Franz Mayer osztrák (1960–1967) Friedrich Mayer osztrák (FIFA?) Milorad Mažić szerb (2009–) Gennaro Mazzei olasz (1997–2003) Ramón Mármol el salvadori (FIFA?) Márta Sándor magyar Márton Sándor magyar (1991–1994) Márton Zsolt magyar Karel van der Meer holland (1939–1952) Fernand Meese belga (1993–1999) Medovarszki János magyar Megyebíró János magyar (2002–2006) Mariano Medina spanyol (1966–) Omer Saleh Al Mehannah szaúd-arábiai (–2008) Urs Meier svájci (1994–2004) Ramón Melcón spanyol (1930–1936) Jacqui Melksham ausztrál (2004–) Daniel Mellet svájci (1959–1964) Vaszil Hrihorovics Melnicsuk ukrajna (1994–2002) Hugo Meisl osztrák (1907–1912) José María Ortiz de Mendíbil spanyol (FIFA?) Angel Rodriguez Mendizabal spanyol (FIFA?) Antonio Maruffo Mendoza mexikói (1991–2002) Gianfranco Menegali olasz (1974–1984) Evarist Menkouande kameruni (2004–) René Mercet svájci (–1934) Tagoe Mercy ghánai (2005–) Domenico Messina olasz (1998–2007) Florian Meyer német (2002–) Gonzales Merere Trinidad és Tobago (1994–2005) Markus Merk német (1992–2008) Jean Merkex francia (FIFA?) Stefan Meßner osztrák (2001–2009) Tokat Metin török (1980–2003) Mező Béla magyar (2000–2006) Edgardo Codesal Méndez mexikói (1983–1990) Gustavo Méndez uruguayi (FIFA?) Rómulo Méndez guatemalai (1972–1986) Mészáros István magyar (2007–) Mi Csha Szongmi dél-koreai (2007–) Alfred Micallef máltai (1992–2002) Gunnar Michaelsen dán (1963–1971) Ľuboš Micheľ szlovák (1994–2009) Alberto Michelotti olasz (1974–1980) Efthalía Míci görög (2005–) Neil Midgley angol (1981–1991) Adolf Miesz ausztria (1928–1941) Nicolae Mihăilescu román (1964–1968) Mihalicza József magyar Hrísztosz Míhasz görög (1969–1972) Mike István magyar Peter Mikkelsen dán (1986–2005) Tomasz Mikulski lengyel (1995–2011) Velodi Miminosvili orosz (1982–1990) Kim Gjongmin dél-koreai (2004–) Victor Mintoff máltai (1987–1992) Bertino Miranda portugál (1999–) Hugo Sosa Miranda paraguayi (FIFA?) George Mitchell skót (FIFA?) Mitko Mitrev bolgár (1992–2000) Milan Mitrovič szlovén (1992–2002) Petrović Mlinarić jugoszláv (1948–1948) Svein Oddvar Moen norvég (2009–) Malcolm Moffatt északír (2007–) Abbas Moghaddaszadeh irán (1975–1978) Mohácsi Lajos magyar Mohácsi Lajos magyar Enock Molefe dél-afrikai (2000–) Molnár József magyar Molnár László magyar (1986–1994) Dimitar Ivanov Momirov bolgár (1991–1997) Francisco Mondría chilei (2008–) Alexandros Monastiriotis görög (1962–1966) Katerina Monzul ukrán (2004–) Johannes Van Moorsel holland (FIFA?) Maszud Morádi irán (2001–2008) Ayrton de Moraes brazil (FIFA?) Bel López Morales kolumbiai (FIFA?) Byron Moreno ecuador (1996–2003) Roberto Moreno panama (1996–) Berny Ulloa Morera Costa Rica-i Raymond Morgan kanadai (1947–1967) Ricardo Morgan jamaicai (1998–) Alberto Morin mexikói (FIFA?) Leslie Mottram skót (1991–1996) Johan Mowat skót (FIFA?) Brighton Mudzamiri zimbabwei (1993–2005) Serge Muhmenthaler svájc (1989–1998) Alan Muir skót (2009–) Egbert Mulder holland (1978–1988) Michael Mullarkey angol (1993–) William Mullen skót (1965–1973) Rita Muñoz mexikói (2002–) Mohammed al-Múszavi omán (1992–2004) Johannes Mutters holland (FIFA?) Müller Gyula magyar (FIFA?) Friedrich Müller német (1942–1942) Heiner Müller német (2000–2006) Werner Müller svájc (1993–1996) Müncz György magyar (1969–1977) Julian Mytnik lengyel (1957–1960) N Nászer Abd en-Nabi egyiptomi (FIFA?) Abd el-Ali en-Násziri marokkói (1976–1992) Kászim ibn Nászir tunéziai (2004–) Nagasima Maszatosi japán (1972–1974) Nagy Béla magyar (1974–1979) Nagy Imre Attila magyar (2002–) Nagy István magyar Nagy János magyar Nagy László magyar Nagy I. László magyar Nagy Miklós magyar (1981–1985) Nagy Zita magyar Nalbandian libanon (1956–1956) Karen Nalbandjan örmény (1993–2009) Monetchet Nahi elefántcsontparti (1999–2010) Hari Raj Naicker Fidzsi-szigetek (1975–1992) Dzsafar Námdár iráni (1970–1984) Yusuf Namoğlu török (1983–1992) Ali Bin Nasser tunéziai (FIFA?) Harold Nattrass angol (1935–1939) Kaj Nätri finn (1982–1994) Joseph Cassar Naudi máltai (1962–) Antonio Martín Navarrete spanyol (1990–1995) Mauricio Navarro kanadai (2000–) José Navia kolumbiai (2004–2008) Manucsehr Nazári iráni (1974–1991) Youssou N’Diaye szenegáli (1969–1978) Falla N’Doye szenegáli (1999–2005) Mamadou N'Doye szenegáli (1999–2006) Gil Ndume gaboni (2004–) Neal Brizan Trinidad és Tobago (2002–) Borče Nedelkovski jugoszláv (1956–1963) Thérèse Neguel kameruni (2007–) William O’Neill északír (1956–1973) Josef Nemčovský csehszlovák (1948–1950) Egil Nervik norvég (1987–1993) Neuber Alajos magyar Paul Neumann német (1907–1909) Manfred Neuner német (1986–1992) Németh Ádám magyar Németh Edina magyar Németh Lajos magyar (1983–1993) Németh Vilmosné magyar az első magyar női játékvezető Tempa Ndah benin (2003–) Fredrick Kayindi-Ngobi ugandai (2003–) Patrick Nice malajziai (FIFA?) Cayetano De Nicola paraguayi (FIFA?) Arnold Nilsen norvég (FIFA?) Ib Nielsen dán (FIFA?) Kim Milton Nielsen dán (1988–2005) Sophus Nielsen dán Birger Nielsen norvég (1950–) Antonio López Nieto spanyol (–2002) Miguel Nievas uruguayi (2006–) Vaszílisz Nikákisz görög (1989–1996) Aleksandar Nikić jugoszláv (FIFA?) Petar Nikolov bolgár (1967–1976) Karl-Erik Nilsson svéd (1994–2002) Mikael Nilsson svéd (1994–2003) Corneliu Nitescu román (1960–1970) Alberto Tejada Noriega perui (1986–1998) Morgan Norman svéd (1996–2000) Euan Norris skót (2009–) Nosseir egyiptomi (FIFA?) Celestin Ntagungira ruandai (1997–) Lucien van Nuffel belga (1953–1964) Edison Peréz Nuñez peru (1969–1986) Rolf Nyhus norvég (1969–1985) Roland van Nylen belga (1997–2005) Ny Nyekita Dezső magyar Nyeste István magyar Nyilas Csaba magyar (1994–) O Alois Obtulovic csehszlovák (1956–1965) Poh Hwa Oei malajziai (1959–1972) Otto Ohlsson svéd (1924–1937) Klaus Ohmsen német (–1981) Okada Maszajosi japán (1993–2003) Oláh Aladár magyar (1915–1916) Oláh Gábor magyar Oláh Tibor magyar Eugène Olive francia Ana Paula Oliveira barazil (–2007) Anibal da Silva Oliveira portugál (1965–1968) Michael Oliver angol (2012–) Toimi Olkku finn (1964–1968) Roy Helge Olsen norvég (1992–2002) Valerij Heorhijovics Onufer ukrán (1996–2000) Vincenzo Orlandini olasz (FIFA?) César Orosco peru (FIFA?) Raúl Orosco bolívia (2009–) Daniele Orsato olasz (2010–) Maria Ortega salvadori (2002–) Héctor Ortíz paraguayi (1967–1982) Ortó Gyula magyar René Ortube bolíviai (1992–2009) Gylfi Thór Orrason izland (1992–2005) Enrique Osses chilei (2005–) Rodolfo Otero argentin (1998–2007) Alfred Ott német (1967–1969) Henry Øberg norvég (1966–1978) Tom Henning Øvrebø norvég (1994–) Gwyn Pierce Owen wales (1977–1982) Powell Owen jamaicai (1992–1999) Eyjólfur Ólafsson izland (1992–1999) Ö Hilmi Ok török (1976–1981) Nihat Özbirgül török (1980–1983) P Heinrich Paal észt (1930–1934) Reina Pacheco salvadori (2002–) Pierluigi Pairetto olasz (FIFA?) Palik Egon magyar Palásti Ferenc magyar (1940–1950) Jenny Palmqvist svéd (2002–) Novo Panić Bosznia-Hercegovina (2003–) Palotai Károly magyar (1972–1984) Esa Antero Palsi finn (1986–1993) Spyros Papadakos görög (1997–2001) Gianluca Paparesta olasz (2003–2008) Papp Árpád magyar Kurt von Paquet német (1917–1917) Pak Hejong dél-koreai (FIFA?) Dimitar Parmakov bolgár (1975–1980) Patrick Partridge angol (1966–1981) Carlos Pastorino uruguayi (2006–) Carlos Pastrana hondurasi (1999–) John Wright Paterson skót (1966–1978) Didier Pauchard francia (1993–1996) Dieter Pauly német (1982–1990) Jan Pawlik lengyel (1966–) Angel Pazos uruguayi (1962–) Pádár László magyar (1977–1987) Páder Vilmos magyar Páldi Ede magyar (1960–1961) Pálvölgyi János magyar Pánczél Krisztián magyar John Pearson angol (–1914) Christina Pedersen norvég (2007–) Edgar Pedersen dán (1973–1978) Rune Pedersen norvég (FIFA?) Renzo Peduzzi svájci (1982–1988) Jan Peeters belga (1974–) Esko Pekkonen finn (1931–1939) Jórgosz Pelómisz görög (1961–) Mika Peltola finn (1995–) Vítor Melo Pereira portugál (1992–2002) Perepatics Lilla magyar (2007–) Prachya Permpanich thaiföldi (1995–2007) Gerard Perry ír (1997–1999) Thomas Perry északír (1976–) Bo Persson svéd (1990–1993) Klaus Peschel német (1980–1991) Luis Pestarino argentin (FIFA?) Nicole Petignat svájci (–2008) Vlagyimir Leonyidovics Pettaj orosz (2009–2011) Pető Péter magyar Stefan Dan Petrescu román (1985–1992) Petri Sándor magyar (1968–1977) Dzuvárasz Pétrosz görög (FIFA?) Zoran Petrović jugoszláv (FIFA?) Magnús Pétursson izlandi (1964–1981) Sergio Fabián Pezzotta argentin (2000–2012) Ph Jeffrey Gek Pheng szingapúri (2006–) Roger Philippi luxemburgi (1986–1998) Hervé Piccirillo francia (2005–2011) Mike Pickel német (2007–) Edwin Picon-Ackong mauritiusi (FIFA?) Claudio Pieri olasz (1983–1987) Tiziano Pieri olasz (2006–2007) Piller Sándor magyar (FIFA?) Richard Piper Trinidad és Tobago (2003–2007) José Piñeda honduras (1999–2007, 2008–) Michel Piraux belga (1991–2001) Brunon Piotrowicz lengyel (FIFA?) Morag Pirie skót (2009–) Iván Pláček csehszlovák (1967–1974) Heinrich Plhak osztrák (1924) Plasek Gábor magyar Konrad Plautz osztrák (1996–2009) Jacek Pocięgiel lengyel (1996–2001) Milenko Podubski jugoszláv (1940–1952) Rudolf Pohl német (1917–1917) Louis Poissant francia (FIFA?) Dragutin Poljak horvát (1995–1997) Graham Poll angol (1996–2006) Ichikawa Polovili tongai (2009–) Alexis Ponnet belga (1975–1984) Mihai Popa román (FIFA?) Adrian Porumboiu román (1986–1995) Mika Popović jugoszláv (1932–1949) Pósa János magyar (1950–1962) Pósfai József magyar Jacques Poudevigne francia (1994–2002) Eric Poulat francia (1999–2008) Einer Poulsen dán (1961–) Pablo Pozo chilei (1999–) Raphaël van Praag belga (1911–1934) Grzegorz Prącik lengyel (1960–1963) Phirom Anpraszöt thaiföldi (–1998) José Mendes Pratas portugál (1992–2002) Bujar Pregja albán (1992–2001) Peter Prendergast jamaicai (1994–2008) Josef Preßler osztrák (1922–1928) Pedro Proença portugál (2003–) Adolf Prokop német (1969–1978) Salem Prolić bosznia és hercegorvina (1996–1999) Zbigniew Przesmycki lengyel (1991–1997) Lubomír Puček csehszlovák (1993–2003) Puhl Sándor magyar (1988–2000) Pusztai Jenő magyar Paul Putz belga (1920–1927) Q Quetzalli Alvarado mexikói (2004–) Antoine Queudeville luxemburgi (1964–1978) Wálter Quesada Costa Rica (2001–) Joël Quiniou francia (1980–1994) Kermit Quisenberry USA (2004–) R Roland Racine svájci (–1976) Miroslav Radoman szerb (1996–2002) Pavle Radovanović montenegrói (2008–) Radó János magyar Adrian Rădulescu román (1963–1970) Constantin Rădulescu román (–1943) Radványi Ádám magyar Babak Rafati német (2008–) Michael Ragoonath trinidad és tobago (1998–) Hálid Abd er-Rahmán szudáni (2001–) Nicolae Rainea román (1967–1984) Lidwine Rakotozafinoro madagaszkári (2004–) Richard Ramcharan Trinidad és Tobago (1980–1987) Ramesh Ramdhan Trinidad és Tobago (1990–2005) Domenico Ramicone olasz (FIFA?) Sohan Ramlochum mauritiusi (FIFA?) José Ramirez mexikói (1999–2007) Antonio Márquez Ramírez mexikói (1977–1986) Felipe Ramos mexikói (1997–2008) Kaj Rasmussen dán (1970–) Peter Rasmussen dán (2006–) Abdukhamidullo Rasulov üzbegisztán (2006–) Jorge Horacio Rattalino argentin (1995–2003) Marjan Rauš jugoszláv (1971–1978) Laurens van Ravens holland (1964–1970) Amy Rayner angol (2005–) Rácz László magyar Laurent Rausis svájci (1993–2001) George Reader angol (1946–1950) Rechnitz Sándor magyar Jan Redelfs német ( 1980 –1983) Adolfo Reginato chilei (FIFA?) Almeida Rego brazil (FIFA?) Reichardt Ottó magyar Alois Reinhardt német ( 1952 –1953) John Toro Rendon kolumbiai (FIFA?) Rudolf Renggli svájci (1978–1981) Heinrich Retschury osztrák (1913–1932) Silvia Reyes perui (2007–) Joaquin Urrea Reyes mexikói (FIFA?) Salinas Reynaldo hondurasi (1996–2008) Thomas Reynolds walesi (1968–1979) Márcio Rezende brazil (1989–2005) Ceri Richards walesi (1994–2010) Wolfgang Riedel német ( 1964 –1976) Karl Riegg német ( 1967 –1973) Gino Rigato olasz (1959–1965) Raoul Righi olasz (1960–1965) Francis Rion belga (–1981) Enrique Labo Revoredo perui (1972–1984) Répási József magyar El Jilali Rharib marokkói (FIFA?) Walter Rial uruguayi (1999–2009) Michael Riley angol (1999–2009) Paulette Riley jamaica (2002–2010) Ring György magyar (2007–) Ring János magyar (FIFA?) Paul Rion luxemburgi (1981–1985) Konstantin Riso német (1908–1909) Hriszto Risztoszkov bolgár (2004–2009) Marvin César Torrentera Rivera mexikói (2006–) Nicola Rizzoli olasz (2007–) Augusto Robles guineai (1965–) Carlos Robles chilei (–1975) Juan Ansuátegui Roca spanyol (1991–2002) Gianluca Rocchi olasz (2008–) Einar Røed norvég (1961–1972) Marco Rodríguez mexikói (1999–) Daniel Roduit svájci (1990–1995) Wilmar Roldán kolumbiai (2007–) Norbert Rolles luxemburg (1979–1983) Eric Romain belga (1996–2002) Byron Romero ecuadori (2009–) Pieter Paulus Roomer holland (1947–1969) Walter van Rosberg Antigua és Barbuda (FIFA?) Roberto Rosetti olasz (2002–) Michael Ross ír (1999–2006) Angelo Rossi német (1918–1918) Claudio Rossi argentin (1995–2006) Manfred Roßner német (1980–1991) Volker Roth német (1978–1986) Stanley Rous angol (1928–1932) Pearson Roy angol (FIFA?) Roxin György magyar Rózsa József magyar Kurt Röthlisberger svájci (–1995) Wilhelm Rufli svájci (FIFA?) Michel Zen Ruffinenn svájci (1993–) Óscar Ruiz kolumbiai (1995–) Dimitar Rumencsev bolgár (FIFA?) Paul Ruoff svájc (1926–1932) Simo Ruokonen finn (1986–1994) Ruzsa István magyar Gocho Rusev bolgár (FIFA?) S Mamar Saban algériai (FIFA?) Jamagisi Szacsiko japán (2003–) Mohamed Saeed maldív-szigetek (1993–2006) Mohammad Szálehi iráni (1973–1985) Antonio Saldanha portugál (1968–1977) Ahmed Gindil Salih szudáni (1966–1976) Charles De La Salle francia (FIFA?) Ali Saleem maldív-szigeteki (1995–) Achmat Salie dél-afrikai (1993–2000) Subkhiddin Mohd Salleh malajziai (2000–) Anar Salmanov azerbajdzsáni (2010–) Marian Salomir román (1999–) Mircea Lucian Salomir román (1983–1992) Jan-Hendrik Salver német (2000–) Wickeramatunge Samararathna srí lanka (1990–2001) Lawrence Sammut málta (1993–2004) Widiya Shamsuri malajzia (2005–) Marnix Sandra belga (1991–1998) Csong Heszang dél-koreai (2004–) Komaleszvan Sankar indiai (1995–2008) Julián Rodríguez Santiago spanyol (2001–2009) Massimo De Santis olasz (2000–2006) José Rosa dos Santos portugál (1984–1992) Pedro Simao dos Santos angolai (FIFA?) Faruk Saraj afgán (FIFA?) Dzsamál as-Saríf szíriai (–2001) Karol Šárka csehszlovák (1971–10973) Idrissa Sarr mauritániai (1988–1992) Alain Sars francia (1993–2005) Muzaffer Sarvan török (1966–1971) Oğuz Sarvan török (1991–2001) Otello Sassi olasz (FIFA?) Robert Sawtell kanadai (1991–1995) Antonio Sbardella olasz (1965–1970) Saskőy Szabolcs magyar (2005–2006) Ulises Saucedo bolíviai (FIFA?) Ángel Sánchez argentin (1994–2002) Mario Sánchez chilei (1994–2001) Sándor János magyar Sápi Csaba magyar (2006–2008) Sárközi Réka magyar (2002–2007) Giuseppe Scarpi olasz (FIFA?) Charles Scerri máltai (1974–1989) Charles Schaack luxemburgi (1993–2002) Robert Schaut svájc (1964–1978) Tanja Hausott osztrák (2003–) Klaus Scheurell német (1975–1991) Rudolf Scheurer svájci (1967–1975) Léon Schellings belga (1992–1995) Schiessler József magyar (FIFA?) Werner Schicker svájci (FIFA?) Paul Schiller ausztriai (FIFA?) Klaas Schipper holland (1947–1958) Andreas Schluchter ausztriai (1996–2001) Emil Schmetzer német (FIFA?) Aron Schmidhuber német (FIFA?) Hans Schmidt ausztriai (1921–1922) Wilhelm Schmieger ausztriai (1914–1924) Erich Schneider német (1996–1999) Schoblocher István magyar Roger Schoeters belga (1979–1987) Schopp Károly magyar Ernest Schonholzer svájci (FIFA?) Raffaele Schorzoni olasz (FIFA?) Robert Schörgenhofer ausztriai (2007–) Schubert Ferenc magyar (1909–1915) Gerhard Schulenburg német (–1974) James Schumacher angol (1909–1914) Manfred Schüttengruber ausztriai (1994–2001) Christian Schräer olasz (1998–2010) Pierre Schwinte francia (FIFA?) Victor Sdez francia (FIFA? Robert Sedlacek osztrák (1993–1999) Rajindraparsad Seechurn mauritiusi (2003–) Max Seemann osztrák (1916–1924) Segovits Antal magyar Hans Segreglmann német (FIFA?) Galindo Segura mexikói (FIFA?) Nawaf Ghayyath Shukrulla (2007–) Friedrich Seipelt ausztriai (1954–1962) Rubén Selman chilei (1998–2008) Selmeczi József magyar Selmeczi Krisztián magyar Hálid al-Szenán arab emírségekbeli (2005–) Wilson Seneme brazil (2006–) Badara Sène szenegáli (–1992) Hedi Seoudi tunéziai (1966–1978) Jaovanona Seth madagaszkári (2012–) Falládzs as-Sanár szaúd-arábiai (FIFA?) Thompson Shakibudeen nigériai (1960–) Philip Richard Sharp angol (1997–2009) Szerhij Olekszandrovics Sebek ukrán (2001–2005) Brendan Shorte ír (1993–1997) Viktor Boriszovics Svecov ukrán (2005–) Dagne Siamregn etiópiai (2004–) Rodolfo Sibrian salvadori (1999–2007) Luis Paulino Siles costa rica (FIFA?) Hernán Silva chilei (–1993) Joaquim da Silva portugál (1932–1935) Luis Silva chilei (FIFA?) Roberto Silvera uruguay (2003–) Petrescu Silviu román (2002–) Mark Shield ausztrál (1997–) Antônio Pereira da Silva brazil (–2002) Roman Slyško szlovák (2003–) Heinz Siebert német Savar Sigurdsson izlandi (FIFA?) Paloma Quintero Siles spanyol (2002–) Carlos Simon brazil (1998–) Wagstaffe Simmons angol (1908–1913) Simonyi Béla magyar Ante Vučemilović-Šimunović horvát (2007–) Sipos Szilárd magyar Kåre Sirevaag norvégiai (FIFA?) Željko Širić horvát (1996–2006) Damir Skomina szlovéniai (2003–) Bente Skogvang norvégiai (1995–) Marcel Slawick francia (FIFA?) Robert Ernest Smith wales (1952–1962) George Smith skót (FIFA?) Paul Ridgeway Smith új-zélandi (1997–2003) David William Smith angol (1968–1974) Juhani Smolander finn (1982–1984) Szergej Smolik fehérorosz (1993–2008) Eric Smyton északír (1970–1976) Alan Snoddy északír (FIFA?) David Socha amerikai (FIFA?) Chris Soldatos dél-afrikai (1993–2004) Solymosi András magyar Solymosi Péter magyar Somlai Lajos magyar Somos István magyar O Theszong észak-koreai (2003–) Sós József magyar Soós Béla magyar Soós Ferenc magyar Soós Gábor magyar (1964–1967) Henning Lund-Sørensen dán (1974–1987) Tage Sørensen dán (1958–1970) Edvard Šoštarić jugoszláv (1979–1986) Sóthy András magyar Juan Soto venezuelai (2005–) Leonardo Soto Montesinos spanyol (FIFA?) Lube Szpaszov bolgár (1990–1995) Speidl Zoltán magyar (–1917) Az első magyar bajnoki mérkőzés bírója . John Spillane ír (1963–) Alekszej Nyikolajevics Szpirin orosz (–1991) Silvia Tea Spinelli olasz (2003–) Pavel Špoták csehszlovák (1961–1970) Igor Šramka szlovák (1995–2004) Sramkó Jenő magyar (1959–1962) Marian Środecki lengyel (1971–1978) Muhmed Ssegonga ugandai (2002–) Knud Stadsgaard dán (1996–2003) Loris Stafoggia olasz (1989–1997) Alessandro Stagnoli olasz (2003–2009) Stamler Péter magyar Cvetan Sztanev bolgár (1971–1976) Edouard Stalder luxemburgi Wolfgang Stark német (1999–) Dimoszthénisz Sztathátosz görög (FIFA?) Dobrosław Stec lengyel (1975–1978) Vasa Stefanović jugoszláv (FIFA?) Stein József magyar Edgar Steinborn német (1995–2002) Erich Steiner osztrák (FIFA?) Bibiana Steinhaus német (2005–) Stenczel István magyar Ladislav Štépanovský csehszlovák (1926–1930) Jacqui Stephenson új-zélandi (2007–) Karl Stewart jamaica (1966–1977) Adrian Stoica román (1996–2001) Stobbe Ferenc magyar Alfred Stoll osztrák (1959–1964) Kevin Stott amerikai (1995–) Włodzimierz Storoniak lengyel (1957–1965) Hartmut Strampe német (1993–2001) Anton Stredák szlovák (1995–2006) Chris Strickland amerikai (2002–2011) Fritz Stuchlik osztrák (1996–2011) Miroszlav Ivanovics Sztupar szovjet (1977–1989) Eugen Strigel német Robert Styles angol (2002–2009) Aleksander Suchanek lengyel (1977–1985) David Suheil izraeli (1993–1996) Sulyok Gergely magyar Luk Tak Sun hongkongi (1961–1973) Thompson Chan hongkongi (FIFA?) Leif Sundell svéd (1983–2004) José Antonio Sundheim kolumbiai (FIFA?) Govindasamy Suppiah szingapúri (FIFA?) Martin Strömbergsson svéd (2011–) Vancsaj Szuvari thaiföldi (1965–) Michael Svendsen svéd (2004–2012) Ignace van Swieten holland (1983–1990) Jerzy Świstek lengyel (1970–1978) David Syme skót (1984–1990) Sz Elmar Juhanovics Szaar orosz (1958–1959) Szabó Béla magyar (1985–1989) Szabó János magyar Szabó József magyar Szabó I. József magyar Szabó Péter dr. magyar (2003–2007) Szabó I. Sándor magyar Szabó Zsolt magyar (1999–) Szarka Zoltán magyar (2000–2001) Szávó János magyar Szegedi Barna magyar Szentkúti Gyula magyar Szentpéteri Gyula magyar Szerényi Orsolya magyar Székely Ferenc magyar (1998–2007) Szél László magyar Szigeti György magyar (1945–1962) Szigetvári Zsolt magyar Szilágyi György magyar Szilágyi Sándor magyar Szilasi Szabolcs magyar Szilvási József magyar (1971–1974) Szkokán Zoltán magyar Szlávik András magyar Józef Szlejfer lengyel (1951–1957) Szőke Tibor magyar Szökrény Lajos magyar Szőts Gergely magyar Szpisják Zsolt magyar (2005–) Sztanyiszlav Szuhina orosz (2003–) Dimitar Sztojanovbolgár (1947–1948) Maximilian Sznajder lengyel (1934–1949) Szüsz Hugó magyar (FIFA?) T Mnkantjo Tabani zimbabwei (2002–) Tabák Endre magyar Tabányi János magyar Paolo Tagliavento olasz (2007–) Ernesto Taibi argentin (FIFA?) Takada Sizuo japán (1984–1994) Takahasi Szaori japán (2004–) Takajama Hirojosi japán (2004–) Takács János magyar Jordan Takov bolgár (1956–1961) Najm Talaat libanon (1994–2008) Faruk Talu török (1962–) Fernando Tamayo ecuadori (2001–2008) Felix Tangawarima zimbabwei (1994–2003) Tapolczai János magyar Seyoum Tarakegn etiópiai (1965–) Matthew Taro Salamon-szigeteki (2002–) Aristeu Tavares brazil (1998–2007) John Keith Taylor angol (1962–1977) Joseph Taylor trinidad és tobago (2000–2009) Tátrai László magyar Anibal Tejada uruguayi (FIFA?) Carlos Tejeda mexikói (FIFA?) René Temmink holland (1995–2006) Temető Sándor szovjet (FIFA?) Terenyei Joachim magyar Albert Meerum Terwogt holland (1912–1917) Branislav Tešanić jugoszláv (1960–1964) Bamlak Tessema etiópiai (2009–) Hailemelak Tessema etiópiai (–2005) Gebreyesus Tesfaye etiópiai (FIFA?) Teuschler Ferenc magyar Vincent Texier francia (1999–2007) Svein Inge Thime norvég (FIFA?) Albert Thomas holland (1981–1989) Craig Thomson skót (2003–) Thomas Thompson északír (1936–1939) Clive Thomas walesi (1966–1981) Sztaniszlav Todorov bolgár (2006–) Kristo Tohver észt (2008–) Talat Tokat török (1976–) Tompa István magyar Tompos Zoltán magyar (1996–2007) Wendy Toms angol (2000–2005) Ali Tomusange ugandai (1993–2009) Anna De Toni olasz (FIFA?) Erman Toroğlu török (1989–1994) Carlos Torres paraguayi (1998–) Victor Esquinas Torres spanyol (1996–2005) William Torres el salvadori (2006–) Kamikawa Tóru japán (1998–2007) Szagara Tóru japán (2007–) Paolo Toselli olasz (1973–1974) Szano Tosikazu japán (1981–1989) Josida Tosimicu japán (2000–2005) L. Tóth Lajos magyar Tóth László magyar Tóth Vencel magyar (1995–1998) Tóth Vencel magyar (2008–) Török Károly magyar (2000–2008) Virginia Tovar mexikó (1996–) Ali at-Trajfi szaúd-arábiai (1998–2005) Matteo Trefoloni olasz (2004–2010) Idrissa Traoré mali (FIFA?) Leontios Trattou ciprus (2006–2012) Paul Trehou francia (1938–1938) Werner Treichel német (1957–1966) Fiorenzo Treossi olasz (1997–2003) Alfredo Trentalange olasz (1993–2003) Gracia Fernando Tresaco spanyol (1995–2000) Jean Tricot francia (–1965) Karl-Heinz Tritschler német (1983–1991) Edo Trivković horvát (FIFA?) Hubert Tromp holland antillák (1979–1991) Kurt Tschenscher német (1958–1975) Tsissis görög (FIFA?) Alexandru Tudor román (2001–) Giuseppe Turbiani olasz (FIFA?) Javier Turienzo spanyol Glenn Turner angol (2002–2009) İhsan Türe török (1982–1990) U Laurent Ugo francia (2009–) Jaap Uilenberg holland (1988–1996) Jiří Ulrich csehszlovák (1989–1997) Urbán Árpád magyar (1984–1984) Urbán Eszter magyar (2010–) Atanas Uzunov bolgár (1990–2001) V Vad Anita magyar Vad István magyar (FIFA?) Vad II. István magyar (2007–) Vadas György magyar (1965–1965) Vágner László magyar (1991–1998) Válent Gusztáv magyar Carlos Silva Valente portugál (FIFA?) Robert Valentine skót (1977–) Ferdinand Valprede francia (FIFA?) Zdeněk Valeš csehszlovák (FIFA?) Vámos Soma magyar Vámos Tibor magyar (2007–) Leonídasz Vamvakópulosz görög (1970–1972) Varga László magyar (1993–) Varga Sándor magyar (FIFA?) Varga Zsolt dr. magyar Vargáné Patkó Valéria magyar a második női játékvezető Rakesh Varman Fidzsi-szigeteki (2000–) Antoniosz Vasszárasz görög (1980–1994) Kírosz Vasszárasz görög (1998–) Michel Vautrot francia (1975–1990) Vavika Ferenc magyar Martín Vázquez uruguayi (2001–) Lamberto Rubio Vázquez mexikói (1974–1986) Vecsera János magyar Manuel Díaz Vega spanyol (1991–2000) Gilles Veissière francia (1992–2004) Veizer Roland magyar Thomas Vejlgaard dán (2006–2010) Guillermo Velasquez kolumbiai (1967–) Antonin Venci csehszlovák (1978–1981) Luis Antonio Ventre argentin (FIFA) Carlos Vera ecuadori (2006–) Achille Verbecke francia (1972–1978) Johan Verbist belga (2001–2010) Héctor Vergara kanadai (1992–) Gérard Versyp belga (1954–1964) Vértes Imre (1916–1926) Erwin Vetter német (1963–1968) Mario Viana brazil (FIFA?) Vicenik Ede magyar (FIFA?) Albert Victor luxemburgi (1974–1979) Claudio Vicuña Larrain chilei (–1968) Rolando Vidal panamai (2002–) Nelly Viennot francia (1995–2007) Vígh Tibor magyar René Vigliani francia (1967–1978) Max Viinioksa finn (1941–1943) Világi Balázs magyar Raymond Vincentini francia (FIFA?) Vincze Ferenc magyar Pieter Vink holland (2004–) Virágh Ferenc magyar (1960–1961) Virág Iván magyar Christof Virant belga (2009–) Viszokai László magyar (2009–) Carina Vitulano olasz Olaszország (2005–) Gaspar Pintado Viu spanyol (1966–1974) Vízhányó László magyar (1967–1969) Jaroslav Vlček csehszlovák (1946–1957) Jef van Vliet holland (1992–1994) Nicolai Vollquartz dán (1999–2010) Jevgenyij Volnyin üzbég (1995–2007) Mikko Vuorela finn (1995–2007) Sotirios Vorgias görög (1995–1999) Vozár Pál magyar Walter Vromans belga (2005–) W Franz-Xaver Wack német (2000–2006) Andrew Waddell skót (1989–1997) Karl Wald német Nicholas Waldron új-zélandi (2007–) Wilfred Wallace ír (1986–1994) Gaspar Wallejo mexikói Siem Wellinga holland (1975–1976) Walter Eschweiler német (1970–1984) Alberto Warnken chilei (FIFA?) Paul von Wartburg svájci (1946–1952) Thomas Wharton skót (FIFA?) Mark Warren angol (1998–2005) Howard Webb angol (2005–) Hans-Jürgen Weber német (1991–1999) Hendrik Weerink holland (1974–1982) Jan Wegereef holland (1992–2000) Karl Weingartner német (FIFA?) Piotr Werner lengyel (1988–1995) Erwin Vetter német (FIFA?) Joachim Weyland német (1966–1976) Volker Wezel német (2000–2010) Mark Whitby walesi (2003–) Clive White angol (1978–1982) Maciej Wierzbowski lengyel (1998–) Alfred Wieser ausztriai (1991–1996) Wolf-Günter Wiesel német (1987–1992) Frans van den Wijngaert belga (1985–1995) Benjamin Jon Williams ausztriai (2005–) Clements Williams angol Herbert James Willing holland (1906–1914) Ben Wilson ausztriai (2000–) Hugh Wilson francia (1971–1980) Karl Winkler német (1917–1917) Werner Winsemann német (FIFA?) Stefan Wittberg svéd (1997–) John Wyngaarde suriname (2002–) Dimitris Wlachojanis osztrák (1962–1972) John Wood angol (FIFA?) Joseph Stanley Wontumi ghánai (1960–) Joseph Bertram Worrall angol (1981–1992) Wottava Tibor magyar Ryszard Wójcik lengyel (1990–2001) Franz Wöhrer ausztriai (1967–1989) Malcolm Wright északír (1967–1978) Ron Wright ausztrál José Roberto Wright brazil (FIFA?) Zenisek W. csehszlovák (FIFA?) Karl Wunderlin svájci (1933–1939) Robert Wurtz francia (1970–1987) Hans Wütherich svájci (1933–1940) Raymon Wyssling svájci (FIFA?) X Kósztasz Xanthúlisz ciprusi (1965–1976) Denis Xifandu román (1931–1938) Asim Xudiyev azeri (1995–2003) Y Arturo Yamasaki perui (1958–1974) Justice Yeboah ghána (1994–2005) Nicolas Yegros paraguayi (2004–) Christopher Musaabi Yolisigira ugandai (1991–1998) Yolland Arthur magyar John Ong Eng Yong szingapúri (1972–1974) William Young skót (1994–2000) Mohammed Youssof egyiptomi (FIFA?) Z Eldar Muhtarovics Azim-Zagye szovjet (1979–1983) Mohsen Zamani iráni (1974–1977) Anthony Zammit máltai (1995–) Emanuel Zammit máltai (1992–2001) Venancio Zárate paraguayi (FIFA?) Závodszky Sándor magyar Konstantin Zečević szerb (FIFA?) Abd er-Rahmán ez-Zejd szaúd-arábiai (FIFA?) Zahorecz László magyar Jang Cse-csiang kínai (FIFA?) Wieland Ziller német (1987–1995) Séverine Zinck francia (2009–) Zygmunt Ziober lengyel (1994–1997) Abdelkader Zitouni tahiti (2011–) Nikólaosz Zlatánosz görög (1969–) Jean Marie Endeng Zogo kameruni (1997–2004) Hrisztóforosz Zográfosz görög (2004–2008) Semih Zoroğlu török (1964–) Constantin Zotta román (1997–2002) Juan Zumba el salvadori (2007–) Torres Zúñiga costa ricai (1993–2003) Siniša Zrnić Bosznia-Hercegovina (2001–2011) Anvar Huszainovics Zverev szovjet (1967–1969) Zvolenszky László magyar Felix Zwayer német (2012–) Joseph Zwicker ausztria (1926–1927) Zs Mahmúd el-Zsajsz palesztin (2001–2009) Szelím el-Zsedídi tunézia (2007–) Jordan Zsezsov bolgár (1977–1861) Zsolt István magyar (1951–1971) Vadzim Dzmitrijevics Zsuk orosz (1988–1998) Világbajnokságok döntőinek játékvezetői 1930 Uruguay: Uruguay–Argentína (4:2) – John Langenus belga 1930-as labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1934 Olaszország: Olaszország–Csehszlovákia (2:1) – Ivan Eklind svéd 1934-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1938 Franciaország: Olaszország–Magyarország (4:2) – Georges Capdeville francia 1938-as labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1950 Brazília: Uruguay–Brazília (2:1) – George Reader angol 1950-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1954 Svájc: NSZK–Magyarország (3:2) – William Ling angol 1954-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1958 Svédország: Brazília–Svédország (5:2) – Maurice Guigue francia 1958-as labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1962 Chile: Brazília–Csehszlovákia (3:1) – Nyikolaj Latisev szovjet 1962-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1966 Anglia: Anglia–NSZK (4:2) – Gottfried Dienst svájci 1966-os labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1970 Mexikó: Brazília–Olaszország (4:1) – Rudolf Glöckner keletnémet 1970-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1974 NSZK: NSZK–Hollandia (2:1) – John Keith Taylor angol 1974-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1978 Argentína: Argentína–Hollandia (3:1) – Sergio Gonella olasz 1978-as labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1982 Spanyolország: Olaszország–NSZK (3:1) – Arnaldo Coelho brazil 1982-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1986 Mexikó: Argentína–NSZK (3:2) – Romualdo Arppi Filho brazil 1986-os labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1990 Olaszország: Németország–Argentína (1:0) – Edgardo Codesal Méndez mexikói 1990-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1994 Amerikai Egyesült Államok: Olaszország–Brazília (0:0) – Puhl Sándor magyar 1994-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 1998 Franciaország: Franciaország–Brazília (3:0) – Szaíd Belkola marokkói 1998-as labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 2002 Dél-Korea–Japán: Brazília–Németország (2:0) – Pierluigi Collina olasz 2002-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 2006 Németország: Olaszország–Franciaország (1:1) – Horacio Elizondo argentin 2006-os labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 2010 Dél-Afrika: Spanyolország–Hollandia (1:0) - Howard Webb angol 2010-es labdarúgó-világbajnokság játékvezetői 2014 Brazília Európa-bajnokságok döntőinek játékvezetői 1960 Franciaország: Szovjetunió–Jugoszlávia (2:1) – Arthur Ellis angol 1964 Spanyolország: Spanyolország–Szovjetunió (2:1) – Arthur Holland angol 1968 Olaszország: Olaszország–Jugoszlávia (1:1) (0:1) – Gottfried Dienst svájci Megismételt döntő: Olaszország–Jugoszlávia (2:0 ) – José María Ortiz de Mendíbil spanyol 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokság játékvezetői 1972 Belgium: NSZK–Szovjetunió (3:0) – Ferdinand Marschall osztrák 1976 Jugoszlávia: Csehszlovákia–NSZK (2:2) – Sergio Gonella olasz 1980 Olaszország: NSZK–Belgium (2:1) – Nicolae Rainea román 1984 Franciaország: Franciaország–Spanyolország (2:0) – Vojtech Christov csehszlovák 1988 NSZK: Hollandia–Szovjetunió (2:0) – Michel Vautrot francia 1992 Svédország: Dánia–Németország (2:0) – Bruno Galler svájci 1996 Anglia: Németország–Csehország (2:1) – Pierluigi Pairetto olasz 2000 Belgium–Hollandia: Franciaország–Olaszország (2:1) – Anders Frisk svéd 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokság játékvezetői 2004 Portugália: Portugália–Görögország (0:1) – Markus Merk német 2008 Ausztria–Svájc: Németország–Spanyolország (0:1) – Roberto Rosetti olasz 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság játékvezetői 2012 Lengyelország–Ukrajna: Olimpiai döntők játékvezetői 1900 Párizs : Club Français Paris (francia)–Upton Park FC (angol) (0:4) – Moignard francia és John Wood angol 1904 St. Louis – nem rendeztek labdarúgó tornát 1906 Athén (nem hivatalos olimpia): Dánia–Szmirna (5:1) – 1908 London: Anglia–Dánia (2:0) – John Lewis angol 1912 Stockholm : Anglia–Dánia (4:2) – Christiaan Groothoff holland 1920 Antwerpen : Belgium–Csehszlovákia (2:0) – John Lewis angol 1924 Párizs: Uruguay–Svájc (3:0) – Marcel Slawick francia 1928 Amszterdam : Uruguay–Argentína (1:1) – Johannes Mutters holland Megismételt döntő: Uruguay–Argentína (2:1) – Johannes Mutters holland 1932 Los Angeles : Érdektelenség (!) miatt nem volt labdarúgó torna. 1936 Berlin : Olaszország–Ausztria (2:1) – Peco Bauwens német 1948 London: Svédország–Jugoszlávia (3:1) – William Ling angol 1952 Helsinki : Magyarország–Jugoszlávia (2:0) – Arthur Ellis angol 1956 Melbourne : Szovjetunió–Jugoszlávia (1:0) – Ron Wright ausztrál 1960 Róma : Jugoszlávia–Dánia (3:1) – Concetto Lo Bello olasz 1964 Tokió : Magyarország–Csehszlovákia (2:1) – Menahem Ashkenazi izraeli 1968 Mexikóváros : Magyarország–Bulgária (4:1) – Diego De Leo mexikói 1968. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó játékvezetői 1972 München : Lengyelország–Magyarország (2:1) – Kurt Tschenscher nyugatnémet 1976 Montréal : NDK–Lengyelország (3:1) – Ramón Barreto uruguay 1980 Moszkva: Csehszlovákia–NDK (1:0) – Eldar Azim Zade szovjet 1984 Los Angeles : Franciaország–Brazília (2:0) – Jan Keizer holland 1988 Szöul : Szovjetunió–Brazília (2:1) – Gérard Biguet francia 1992 Barcelona : Spanyolország–Lengyelország (3:2) – José Torres Cadena kolumbia 1996 Athén: Férfi: Nigéria–Argentína (3:2) – Pierluigi Collina olasz Női: Kína – USA (1:2) – Bente Skogvang norvég 2000 Sydney : Férfi: Kamerun–Spanyolország (2:2) – Felipe Ramos mexikó Női: Norvégia – USA (3:2) – Sonia Denoncourt kanada 2004 Athén: Férfi: Argentína–Paraguay (1:0) – Kírosz Vasszárasz görög Női: USA – Brazília (2:1) – Jenny Palmqvist svéd 2008 Peking : Férfi: Argentína–Nigéria (1:0) – Kassai Viktor magyar Női: Brazília–USA (0:1) – Dagmar Damková cseh 2012 London : Stazione di Mimmole Stazione di Mimmole vasútállomás Olaszországban, Fiesole település Caldine frazionéjának Mimmole nevű részében. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Firenze–Faenza-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Montorsoli Stazione di Fiesole-Caldine Murianette Murianette település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 886 fő (2015). Murianette Saint-Martin-d’Uriage, Venon, Domène, Gières, Meylan és Revel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Karel Brückner Karel Brückner (Olomouc, 1939. november 13.) cseh labdarúgó, edző, a cseh és az osztrák labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya. Játékos pályafutását a másodosztályú Sigma Olomouc-ban és az élvonalbeli Baník Ostravában töltötte, válogatott mérkőzést sosem vívott. Edzői pályafutását volt csapatában, a Sigmában kezdte 1973-ban. Hosszú edzői pályafutása során több cseh csapatot is edzett (például Zbrojovka Brno, Baník Ostrava és Petra Drnovice). Olomouc-ban ötször volt vezetőedző (1973 és 1977, 1981 és 1982, 1985 és 1987, 1992 és 1994, valamint 1997 és 1998 között). A volt Csehszlovákia területén kívül sem játékosként, sem edzőként nem dolgozott. Kétszer vezetett szlovák alakulatot: a 80-as évek végén Zsolnán edzősködött, ill. 1995–96-ban a pozsonyi Intert vezette. A csehszlovák labdarúgó-szövetség 1983-ban nevezte ki Brücknert az U21-es válogatott szövetségi edzőjévé, majd 1984-ben távozott onnan. Újabb szövetségi megbízatásra csak 1998-ban került sor, amikor a cseh ifjúsági válogatott edzőjévé nevezték ki. Amikor a cseh labdarúgó-válogatottnak nem sikerült kijutina a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra, Brücknert nevezték ki a válogatott új szövetségi kapitányává. Vezetése alatt a válogatott eddig minden világversenyre kijutott. 2008-ban bejelentette, hogy az Európa-bajnokság után visszavonul az cseh válogatottól. 2008 júliusában aláírt az Osztrák Labdarúgó-szövetséghez, 2009 márciusáig volt osztrák szövetségi kapitány. Beceneve Karl May egyik regényalakja után „Klekipetra”, külső megjelenése (hosszú, galambősz haj) miatt. Meudon Meudon település Franciaországban, Hauts-de-Seine megyében. Lakosainak száma 45 317 fő (2015). Meudon Issy-les-Moulineaux, Clamart, Vélizy-Villacoublay, Chaville, Sèvres, Boulogne-Billancourt és Auteuil községekkel határos. A városban működik a Rodin Múzeum (Musée Rodin) meudoni telephelye, a Brillants villában, Auguste Rodin szobrászművész egykori lakó- és alkotóhelyén. Itt forgatták a Rodin – Az alkotó c. 2017-es film belső felvételeit. Népesség A település népességének változása: Haguri körzet Haguri (���, Haguri gun) Aicsi prefektúra egyik körzete volt Japánban. 2003-ban, a körzet népessége 31 684 fő, népsűrűsége 3331,65 fő per km² volt. Teljes területe 9,51 km² volt. 2005. március 31-én a körzet egyetlen városa Kiszogava, de 2005. április 1-jén Kiszogava Biszaival együtt beleolvadt Icsinomija városba. Ennek eredményeképp a Haguri körzet megszűnt. Bujalance Bujalance település Spanyolországban, Córdoba tartományban. Bujalance El Carpio, Pedro Abad, Montoro, Villa del Río, Cañete de las Torres, Córdoba és Lopera községekkel határos. Lakosainak száma 7599 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: In situ védelem In situ védelem, vagyis eredeti élőhelyen történő megőrzés. A növények esetében, nem az adott növénypopulációkban megtalálható, az összes fellelhető génváltozatnak múzeumszerű megőrzését jelenti, hanem a növényegyedek alkalmazkodóképességének és evolúciós képességének igen hosszú időtartamra tervezett megőrzését. Többek között más növényfajokhoz hasonlóan a védett és veszélyezett növények eredeti élőhelyen történő megőrzéshez is részletesen ismerni kell a növény elterjedési területét, ökológiai igényeit, szaporodásbiológiáját és mindenekelőtt azokat a biotikus és abiotikus tényezőket, amelyek a növényt vagy annak populációját veszélyeztetik. A gyakorlati in-situ védelem, az ökológiai tényezők megfelelő biztosításával történik; amelynek során a faj hosszútávú fennmaradása érdekében az élőhelyet úgy alakítják át, illetve az élőhelyen olyan kisebb beavatkozásokat végeznek, hogy azok által, a faj környezeti igényeinek az élőhely megfelelő legyen. Eredeti élőhelyen történő védelem lehetőségei magyarországi védett növényfajok esetében Védelem helyi megőrzéssel A növényeket nem ismerő turisták, fotósok által okozott esetleges károknak elsősorban a feltűnő, tetszetős virágú növények vannak kitéve. A virág (vagy virágzat) rendszeres és nagyarányú „leszüretelésével” az adott populáció fokozatosan elöregedhet; az egyedek kiásása pedig egyes kisebb populációk teljes eltűnéséhez vezethet. Napjainkban, ezen tevékenység, inkább az extrémnek esetek közé sorolható. A legnagyobb veszélyt a védett növények esetében az élőhelyvesztés jelenti. A helyi megőrzés fogalomkörét jelen esetben négyfelé lehet bontani. Az első esetben a szakszolgálat emberi vagy önkéntesek vigyáznak a növényre és annak populációira. Az ilyesfajta megőrzésre tavasszal a nagy „erdőjárások” idején és ünnepnapokon, valamint magának a növény virágzásának idején van szükség. Farkas Sándor a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceodus L.) közismert bükki állományánál tapasztalta a virágzás idején, hogy a legszebb példányok között az oda „zarándokló” fotósok által kialakított ösvény vezet. Ennek következtében olyan fokú zavarás lépett fel, hogy az állományt fegyveres, kutyás biztonsági őrrel kellett őriztetni. A második esetben úgynevezett megelőző intézkedésekkel óvják meg a populációt. Ez esetben olykor olyan drasztikusnak tűnő beavatkozásokat végeznek a növényen, amelyek rontják annak kinézetét. Több esetben, a fotósok és virágszedők visszatartására a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság emberei megfelelő időpontban eltávolították a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus L.) egyedeinek mézajkait, valamint visszacsípték azok lepelleveleit. Sajnos a növények így mesterséges megporzásra szorulnak, de ezzel a beavatkozással lehet leginkább elejét venni a fotósok által okozott károknak. Elrettentő példaként lehet megemlíteni az interneten évről évre nagyobb számban megjelenő fotós honlapokat és fórumokat; amelyeken olyan információk cserélnek gazdát, amelyekkel védett vagy fokozottan védett fajokat közvetetten vagy közvetlenül veszélyeztethetnek. Hasonló megelőző intézkedés a növény gallyakkal való letakarása, amellyel, mint a vadrágástól, mint a figyelő szemek elől rejtik el a növényt. Molnár Attila szóbeli közlése szerint olykor eme tevékenység negatív hatású is lehet. Elmondása alapján a bátorligeti legelőn található tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens L.) populáció esetében ismeretlen „természetvédők” vadkárelhárítás végett, akácgallyakkal takarták le a kökörcsin populáció egy részét, amelyek így tápanyag-felhalmozódás és legeltetés hiányában a gyepkonkurencia megerősödését, majd végül ismeretlen számú kökörcsintő pusztulását okozták. A területvásárlás, vagyis bizonyos földterületek állami tulajdonba, természetvédelmi kezelésbe vétele, mint a fogalomkör harmadik tagja, egy olyan folyamat, amely több esetben a leghatékonyabb megoldást jelenti egy-egy faj megőrzése szempontjából. Hiszen olykor épp a tulajdonviszonyokból – magántulajdon kontra állami tulajdon – adódó problémák miatt kerül veszélybe a védendő növény. Manapság egyre több azon tulajdonosok száma, akik figyelemmel vannak természeti értékeink megóvására. A jelenlegi anyagi körülmények között szinte kizárólag pályázatok keretében tud a természetvédelem védett növényfajok megőrzése érdekében területeket vásárolni. Ilyen program például az Európai Unió LIFE NATURE programja is. A program keretein belül megvásárlásra került 268 hektár szántó és legelő, amelyen a védett réti angyalgyökér (Angelica palustris HOFFM.) populációjának nagy része él. Ezen területekkel együtt, a növény teljes hazai populációjának 66%-a van már természetvédelmi vagyonkezelésben. Az adminisztratív védelemnek mint a megőrzési módok utolsó módjának alkalmazása a leggyakoribb. A tiltó táblák kihelyezésével tájékoztatják a turistákat, fotósokat vagy szélsőséges esetben az illegális hulladékot kihelyező állampolgárokat, hogy tevékenységük milyen szankciókat von maga után. Ezen védelmi típus másik módját képezik a tájékoztató, illetve információs táblák, melyek a védett értékek élőhelyére és azok védelmére, kíméletére hívják fel a látogató figyelmét. A tájékoztató jellegű információk segíthetnek megelőzni a jóhiszemű látogató által okozott esetleges károkat. Védelem bekerítéssel vagy útlezárással Hazánkban elterjedt élőhely megőrzési illetve védelmi móddá vált az egyes védett növények és kis kiterjedésű élőhelyeik esetében vadvédelmi kerítés építése, valamint a védendő élőhelyhez vezető utakra zárható sorompó elhelyezése. Ezen zárható sorompókkal az út szélességétől függően, a gyalogos illetve a gépjármű forgalmat korlátozzák. Sajnos sok esetben, ezeket megrongálják, ellopják, és ha éghető anyagból van, elégetik. A vadvédelmi kerítések építésével sok esetben nem csak a vadak, hanem a természetet nem csak szépségéért felkereső „turisták” káros hatásai ellen is védelmezni kell a növényt. A bekerítésre példaként említhető a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana LEDEB.) három veszélyezett populációjánál épített vadvédelmi kerítés. A Pilis-tetőn ebből kifolyólag jelentősen megnőtt a husáng populáció kiterjedése, valamint a gerecsei és börzsönyi populációk körbekerítésével biztosítottá vált a kis populációk fennmaradása. Telente több esetben kinyitják a kerítésen található kapukat, hogy a vad rágásával megakadályozza a bokorerdő záródását. A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus L.) felsőtárkányi populációjának 80%-a köré 1991-ben, majd 2002-ben szintén vadvédelmi kerítést épített a természetvédelmi kezelő. A bekerítést követően csökkent a területen mozgó és táplálkozó nagyvadállomány jelenléte. Az erőteljes cserjésedés és a lombkoronaszintben jelenlevő fafajok újulata miatt a terület folyamatos irtást igényel a kosbor populáció stabilitása érdekében. Kőszegen a széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia L.) populációját a körbekerítés egyszerűbb, olcsóbb és mégis hatékony módjával védik a vadkár ellen. A folyamatosan üzemelő villanypásztor sikeresen tartja távol a nagyvadakat a területtől, s az időnként arra járó turistáktól is. Szintén Kőszegen egy külföldi (osztrák) magántulajdonban lévő, kerítéssel körbevett telken él, az adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum H.BAUMANN) 25-30 virágzó tőből álló populációja. A populáció fennmaradása hosszútávon biztosítottnak tűnik. Az osztrák tulajdonos pozitív hozzáállásnak köszönhetően, kaszálás idején a töveket karóval megjelöli, így óva azokat a megsemmisüléstől. A vadvédelmi kerítések építése esetében mindig figyelembe kell venni, hogy mely vadfajtól kell a későbbikben megóvni a növényt, hiszen vadfajonként különbözik – akár magasságban vagy stabilitásban – az építendő kerítés típusa. Más-más típust igényel a nyúl, az őz, a szarvas, a muflon vagy a vaddisznó elleni védekezés. A bátorligeti tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens L.) virágzás és termésérlelési időszakában fellépő mezei nyúl-, és őzrágás elleni hatékony védelmet, mintegy 100 darab 2 méter hosszú és 160 cm magas mobilkerítés kihelyezésével oldották meg. A kerítés felállítása és lebontása közti időszakban, a legeltetéssel és kaszálással kombinált gyepkonkurencia-visszaszorítás a kezelési tevékenység fontos tényezője. Ugyanakkor említést érdemelnek a bekerítéssel kapcsolatos esetlegesen megjelenő negatív hatások is. Jó példa erre a Kiss István által 1964-ben, egy vasúti töltésoldalból leírt erdélyi hérics (Adonis x hybrida WOLF.) egyed eltűnése. Védelmi intézkedések során a termőhelyet beton kerítésoszlopokkal vették körül, amik megakadályozták a vasúti munkások cserjeirtó tevékenységét; így a beavatkozás hiányában, a terület teljesen becserjésedett és ez a faj eltűnését vonta magával. Hasonló példa lehet a rosszul elhelyezett, valamint kivitelezett kerítés, amely a védelmi funkció helyett épp a védendő növény megtalálását tette egyszerűbbé. Ilyen volt a szigorú védelmi intézkedések bevezetése előtt Fertőrákoson, a mára kipusztulástól közvetlenül veszélyeztetett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus L.) populáció, amelyet korábban a „kertbarátok” ásókkal felszerelkezve előszeretettel látogattak Védelem a munkálatok idejének és módjának megválasztásával A hazai védett növényeink, amelyek rétjeinken, gyepjeinkben, kaszálóinkon vagy azok szegélyében élnek, fokozott figyelmet igényelnek, hiszen egy rosszul megválasztott kezelési mód a terület mozaikosságát, diverzitását nagymértékben csökkentheti. A jól megválasztott kezelési módra példaként említhető a nagy pacsirtafű (Polygala major JACQ.); Sas-széki (Dunapataj) állományának növekedése. A májustól szeptemberig tartó virágzás, majd termésérlelés szakaszában, a legeltetés minimálisra csökkentésével valamint a kaszálás felhagyásával sikerült elérni a területen, hogy a populáció stabillá váljon és gyarapodjon. Hasonló a Sas-szék, mint szikes legelő és kaszáló szomszédságában elterülő Nagy-széken, a szakszerű irányítással történő legeltetésnek köszönhetően jelent meg a réti iszalag (Clematis integrifolia L.) és a termőhelyre nem jellemző selymes dárdahere (Dorycnium germanicum MILL.); melyből egy kisebb populáció található a terület déli részén. Jellemző rá, hogy egy maradvány löszgyepi faj, melyek közül csak szigetszerűen találunk egy-két nagyobb társulást a Kiskunság ezen vidékein. A Kiskunsági Nemzeti Park Turján-vidéken fekvő Peszéradacsi törzsterületén az 1991–2006. évek között Máté András és munkatársai 16 orchidea taxon élőhelyére gyakorolt hatásokat és a területeken végzett kezelések hatását vizsgálták. A 2006. évben konklúzióként megállapították, hogy az extenzív szarvasmarha legeltetés döntően jó hatást gyakorol az orchidea fajokra. Növekedés 10 taxon (pl.: vitézvirág – Anacamptis pyramidalis L.), stagnálás 2 taxon (pl.: hússzínű ujjaskosbor – Dactylorhiza incarnata L., szúnyoglábú bibircsvirág – Gymnadenia conopsea L.), hajlam a növekedésre 3 taxon (pl.: mocsári kosbor – Orchis laxiflora ssp. palustris JACQ.), csökkenés pedig 1 taxon (vitéz kosbor – Orchis militaris L.) esetén volt megfigyelhető. A kaszálást, mint kezelési módot sok helyen alkalmazzák a védett növényfajok élőhelyükön történő megőrzésében. Azonban fontos tényező, hogy a beavatkozás a növény mely életciklusában történik. Hiszen a helytelenül megválasztott időpont vagy hasonlóképpen rosszul beállított kaszálási magasság esetlegesen a populáció elöregedéséhez, minimálisra csökkenéséhez vagy szélsőséges esetben annak eltűnéséhez vezethet. A kaszálás helyes időpontjának a megválasztása a legfontosabb tényezők között szerepel; amely nagymértékben függ az ott tenyésző növényfajoktól. Így minden növényfaj más-más életciklusából adódóan, a beavatkozás is más hónapra, napra esik. A kezeléseknek köszönhetően a Kistómalmi-lápréten (Sopron) a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris L.) állománya növekvő tendeciát mutat (kb. 100 tő), valamint újra tömegesen virágzik a halvány aszat (Dactylorrhiza ochroleuca SCHUR.), a fehérmájvirág (Parnassia palustris L.) és a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium HONCKENY.). Hasonló példaként lehet megemlíteni a bókoló zsálya (Salvia nutans L.) tatársánci élőhelyén, ahol 2000-től végeznek gyomosodást megelőző kaszálást. Az évenkénti három kaszálás a löszgyep összetételében és a zsálya állományának növekedésében is megmutatkozott. A rendszeres kaszálásnak köszönhetően a területről régebben leírt, de mára eltűnt fajok is megjelentek. Ilyenek például az erdélyi hérics (Adonis x hybrida WOLF.), a tavaszi hérics (Adonis vernalis L.), vagy a selymes boglárka (Ranunculus illyricus L.). Időnként aktív mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés alá tartozó területeken is megjelenhetnek védett és fokozottan védett növények, illetve azok populációi. Sajnos több esetben pusztultak el védett növények populációi erdészeti tevékenység (pl. teljes talajelőkészítés vagy tuskó letolás) által. Ilyen esetekben, a legjobb megoldást az erdőgazdasággal való egyeztetés jelentené, amely során, a tuskózás háttérbe szorulásával a sarjaztatásos erdőfelújítás kerülne előtérbe. A földvásárlást, mint másik lehetséges koncepciót – a legtöbb esetben pénzhiány miatt – csak ritkán lehet alkalmazni. Northumbria Northumbria egy állam volt a középkori angolszász Angliában i. sz. a 7. század és a 10. század között. Fővárosa Bebbanburg (Bamburgh) volt, mely az első király, Æthelfrith feleségéről, Bebbáról kapta a nevét. Története Northumbria 604-ben jött létre, amikor Æthelfrith, Bernicia királya uralma alá vonta Deira királyságát. Æthelfrith skót és walesi területeket is hozzácsatolt. Katonai fénykorát a hetedik században élte, Eadwine (616–632), Oswald (633–641) és Oswio (641–670) uralkodása idején. Northumbria aranykora a hetedik és nyolcadik században volt, kolostorai egész Nyugat-Európa kulturális életére hatással voltak. Itt élt és dolgozott a teológiai és történetírói munkásságáról világszerte ismert Szent Béda. Az aranykornak a vikingek érkezése vetett véget, majd 944-ben Northumbria megszűnt önálló királyság lenni, Anglia alá tartozó grófság lett. Kücsük-kajnardzsi béke A kücsük-kajnardzsi béke az 1768–1774 közti orosz–török háborút lezáró békekötés, amelyet 1774. július 21-én Kücsük-Kajnardzsiban (ma Kajnardzsa [Кайнарджа], Bulgária) kötött a két hadviselő fél, az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom. A béke értelmében az Oszmán Birodalom kénytelen volt elismerni az addig fennhatósága alatt tartott Krími Tatár Kánság függetlenségét, valamint az Orosz Birodalom védnökségét Moldova és Havasalföld felett. Az oroszok kijáratot kaptak a Fekete-tengerre, hozzájuk került a Kercs-félsziget, valamint a Dnyeper és Déli-Bug folyók közti terület. A béke továbbá lehetővé tette az Oszmán Birodalom keresztény alattvalóinak, hogy orosz zászló alatt hajózzanak – ezt a görögök ki is használták nagy kereskedelmi flotta létesítésére. Félreértésekre adott okot az ortodox keresztények kérdése, mivel a cári Oroszország úgy értelmezte, hogy joga van e felekezet híveinek védelmére az Oszmán Birodalmon belül is. Szefárdok A szefárdok vagy szefárd zsidók vagy szvarádi zsidók a zsidók egyik nagy etnikai csoportja. A név eredete Az elnevezés a Szefarad helynévből származik, ahova II. Sarrukín (Szargón) asszír király i. e. 722-ben hurcoltatta el a zsidókat. A nevet az Ibériai-félszigeten élő zsidók vették át a középkorban. Történetük Az Ibériai-félszigeten az első századtól telepedtek le zsidók. A mórok által elfoglalt ibériai területek visszafoglalására a keresztények már a 8. századtól tettek kísérleteket, de harcaikat csak 1492-ben, Granada visszafoglalásával koronázta végérvényes siker. Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd („a katolikus királyok”) házassága révén az egyesített spanyol királyság megvalósította a „reconquistát”, a keresztény területek visszafoglalását a muszlimoktól. Az 1492. március 31-i Alhambra-ediktummal vette kezdetét a zsidók üldözése, ami a mór uralom alatt ismeretlen volt. A zsidókat választás elé állították: vagy elvándorolnak, vagy keresztény vallásra térnek. Azokat, akik főleg kényszer hatására felvették a kereszténységet, de otthonukban megtartották a zsidó szokásokat, nevezték marranóknak. Az inkvizíció nyomására elüldözött zsidók elsősorban a törökök által birtokolt területeken, Észak-Afrikában és Délkelet-Európában (az ókori Thrákiában és Thesszáliában) telepedtek le. Amikor 1531-ben Portugáliában is bevezették az inkvizíciót, a zsidóüldözés új hulláma már a maranókat sem kímélte. Ők főleg kikötővárosokba (Amszterdam, Hamburg, London, Bayonne, Bordeaux, Livorno) menekültek, mivel közülük nagy számban voltak érdekeltek a nagykereskedelemben. Ezek a szefárdok azonban a korábbi üldözöttekkel szemben többnyire már nem szefárdul, hanem spanyolul és portugálul beszéltek. Az Ibériai-félszigetről elűzött zsidók nemcsak nevükben különböznek az askenázi zsidóságtól, hanem megőrizték nyelvüket, a judeospanyolt, saját szokásokat és irodalmat, liturgiát és zenei hagyományokat alakítottak ki, a babilóniai hagyományokhoz ragaszkodva. A szefárdok központjainak Szaloniki, Isztambul, Jeruzsálem, Safi, Kairó, Ancona és Velence számítanak. A szefárdok Nyugat-Európában A szefárdok egy része az atlanti partvidéken észak felé vándorolt, Franciaországban (Bordeaux) és Németalföldön (Antwerpen, Amszterdam) hozott létre erős és gazdag közösségeket, más részük Itália érintésével vagy közvetlenül telepedett le a tengeri kereskedelem révén jól ismert oszmán területeken. A szefárdok a Balkán-félszigeten és az Oszmán Birodalomban A Balkán-félsziget szefárd-zsidó lakossága a 15. század végén az Ibériai-félszigetről kiűzött, és ezt követően az Oszmán Birodalom területén letelepedett ladino anyanyelvű zsidóság leszármazottja. A Balkánon és Kisázsiában elsősorban a forgalmas tengeri kikötőket részesítették előnyben, így a 16. század során Szaloniki, Isztambul és Szmirna (İzmir) váltak jelentős szefárd központokká. Ezt követően a megindult a bevándorlás a Balkán belső területeire is, mindenekelőtt a Szalonikit és Isztambult Közép-Európával összekötő dunai és adriai kereskedelmi útvonalak mentén alakultak ki jelentős szefárd közösségek. Ilyenek Bitola (Monasztir), Szkopje (Üszküb), Szarajevó, Dubrovnik (Ragusa) az Adria felé, illetve Adrianápoly (Edirne), Filippopoli (Plovdiv), Szófia, Vidin, Rusze, Belgrád a Duna mentén. Napjainkban A szefárdok többsége a jelenkorban Izraelben él, ahová elsősorban az iszlám országokból és Indiából vándoroltak be. Az askenázik mellett a szefárdoknak is saját főrabbijuk van Izraelben. Barlangvilág A Barlangvilág az 1926-ban alakult önálló Magyar Barlangkutató Társulat lapja volt, a már hagyományokkal rendelkező Barlangkutatás mellett. A kiadvány célja nem a tudományos szakcikkek publikálása volt, hanem az ismeretterjesztő írások közzététele – tehát a barlangkutatás népszerűsítése. Hazánk barlangjainak jelentőségére, a feltárások, a tudományos vizsgálatok szükségességére kívánta az érdeklődők figyelmét felhívni. Az akkori jellemzése szerint, népszerű barlangtani folyóirat volt. Adatok A periodikát Kadić Ottokár szerkesztette. A Barlangvilágból 13 évfolyam jelent meg, 27 füzetben és 908 oldal terjedelemben, fotókkal és térképekkel. 1938-tól német nyelvű kivonatokat is közölt. Az utolsó száma 1943 decemberében lett kiadva. Évente négy szám megjelenését tervezték. Az összes füzet elérhető elektronikus formában is. Alább a megjelent kötetek és a füzeteik főbb adatai láthatók. I. kötet – 1–4. füzet (1926) II. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1932) III. kötet – 1., 2., 3–4. füzet (1933) IV. kötet – 1., 2., 3–4. füzet (1934) V. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1935) VI. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1936) VII. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1937) VIII. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1938) IX. kötet – 1–2., 3., 4. füzet (1939) X. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1940) XI. kötet – 1–4. füzet (1941) XII. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1942) XIII. kötet – 1–2., 3–4. füzet (1943) Történettudomány A történettudomány az emberi történelem rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A modern történettudomány a 19. században született. A történettudomány kialakulása Az régebbi korokban is népszerű tevékenység volt a történelmi tárgyú művek készítése, amit történetírásnak nevezünk. A történetírás elsősorban a közeli vagy távolabbi múlt eseményeinek időrendi sorrendben való feljegyzését jelentette. A legelterjedtebb műfaja a krónika volt. Az események elbeszélése nem volt feltétlenül objektív, függött attól, hogy ki írja le azokat, továbbá attól, hogy az író mit vett be a „múlt” fogalmába, és hogyan magyarázta az emberi társadalom működését. A történetírás történetét, a történészi munkák alakulását és fejlődését, kapcsolatukat az aktuális történelmi időszakkal a historiográfia tudománya vizsgálja. A történettudomány forrásai A történelem tanulmányozását a történettudomány művelői, a történészek elsősorban az írott források, de a kutatás kiterjed az élet melléktermékeként keletkező tárgyi emlékekre is. A forrásokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik legfontosabb felosztás szerint egyrészt léteznek olyan forrásanyagok, amelyek a társadalmi élet melléktermékeként a különböző intézmények működése vagy bármilyen egyéni tevékenység során keletkeznek (pl. a levéltárakban őrzött hivatalos, jogi, közigazgatási dokumentumok), másrészt léteznek narratív (elbeszélő jellegű) források, amelyek keletkezésének célja az, hogy beszámoljanak valamilyen eseményről. Ezek lehetnek pl. naplók, személyes levelek, de lehetnek maguk a régebbi korok történetírói művei, krónikái is. A történettudomány pártatlansága Az írott források nem mindig állják ki az objektivitás próbáját, tekintve, hogy igen fontos történelmi következménnyel járó események maradhatnak lejegyezetlenül, a feljegyzések elveszhetnek vagy megsemmisíthetik őket, ami által sokszor lényeges összefüggésekre nem derül fény. Ahhoz hogy objektív képet kaphassunk a különböző történelmi események lefolyásáról, azt kell megállapítanunk, hogy a forrásaink valóban eredetiek-e vagy pedig hamisítványok. A narratív forrásoknál azt is meg kell állapítani, hogy azok szerzője, az események elbeszélője valóban az igazságot akarta-e közölni, vagy egyáltalán volt-e lehetősége arra, hogy valós információkhoz jusson az adott eseményről. Természetesen sokszor megtörténik, hogy a történelmi események feljegyzése nem objektív módon történik. A legtöbb esetben a narratív források csupán kísérletek a leírt események igazolására, magyarázatára, esetleg elferdítésére, a szerzőjük vagy a megbízója személyes érdekeitől függően. Ezen kívül pedig a mai napig érvényes Napóleon azon állítása, miszerint a „történelmet mindig a győztesek írják”. Ez azt jelenti, hogy a történelemírásnak a legtöbb esetben célja van. Ezen célok közül pedig az egyik legfontosabb a propaganda. A mai történészek fontos feladata, hogy egy bizonyos történelmi távlatból figyelve az eseményeket (legalább 50 év, habár ez is rendkívül csekély idő) igyekezzenek a különböző források alapján objektíven rekonstruálni a múlt eseményeit. Fontosabb történelemtudományi folyóiratok 1840 Historisk tidsskrift (Dánia) 1859 Historische Zeitschrift (Németország) 1866 Archivum historicum , később Historiallinen arkisto (Finnország) 1867 Századok 1871 Historisk tidsskrift (Norvégia) 1876 Revue Historique (Franciaország) 1881 Historisk tidskrift (Svédország) 1886 English Historical Review (Anglia) 1895 American Historical Review (USA) 1914 Mississippi Valley Historical Review (1964 óta Journal of American History ) (USA) 1916 The Journal of Negro History 1916 Historisk tidskrift för Finland (Finnország) 1918 Hispanic American historical review 1928 Scandia (Svédország) 1929 Annales. Économies. Sociétés. Civilisations 1952 Past & present: a journal of historical studies (Nagy Britannia) 1953 Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte (Németország) 1956 Journal of the Historical Society of Nigeria (Nigéria) 1960 Journal of African History (Cambridge) 1960 Technology and culture: the international quarterly of the Society for the History of Technology (USA) 1975 Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für historische Sozialwissenschaft (Németország) 1976 Journal of Family History 1982 Storia della Storiografia — History of Historiography — Histoire de l'Historiographie — Geschichte der Geschichtsschreibung 1982 Subaltern Studies (Oxford University Press) 1986 Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20.und 21. Jahrhunderts , 2003 óta: Sozial.Geschichte. Zeitschrift für historische Analyse des 20. und 21. Jahrhunderts (Németország) 1990 Gender and history 1990 L'Homme. Zeitschrift für feministische Geschichtswissenschaft (Ausztria) 1990 Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften 1992 Women's History Review 1993 Historische Anthropologie Pasadur Pasadur falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Lastovo községhez tartozik. Fekvése Makarskától légvonalban 60 km-re délre, Lastovotól légvonalban 6, közúton 13 km-re nyugatra, az ublei kompkikötőtől 3 km-re északra Lastovo szigetének nyugati partján, a Velo és Malo Logo nevű öblökben, részben a szomszédos Prežba szigetén fekszik, mellyel egy kis híd köti össze. Itt található a sziget egyetlen szállodája a Hotel Solitudo. Története A település terültén az első ismert épület a 11. századi Szent György templom volt, melyet az 1930-as években bontottak le. A templom körül temető is volt, melyet az éremleletek alapján a 9. és a 10. századra kelteztek. Ezek a leletek megerősítik, hogy a közelben állt a sziget első horvát települése, mely mindenképpen korábbi volt, mint az először 1000-ben említett mai Lastovo település. 1000-ben Orseolo II. Péter velencei dózse hajóhada rajtaütött a neretvánok lastovoi megerősített településén, elfoglalta és felgyújtotta azt. A harcokban a sziget lakosságának nagyobb része elpusztult. A velencei források szerint csak 36 család maradt életben. A velenceiek megszállták a szigetet, mely még 1026-ban Orseolo Ottó idejében is velencei kézen volt. Nem sokkal ezután azonban I. István horvát király kihasználva a velenceiek problémáit és II. Baszileiosz bizánci császár halálát visszafoglalta Lastovot. A 12. századra a többi horvát területekkel együtt a horvát-magyar királyok uralma alá került. Ebben az időben Lastovo is széleskörű autonómiát élvezett. A következő időszakban hol magyar, hol velencei, hol bizánci uralom alatt találjuk. Miután 1180-ban III. Béla magyar király felszabadította a bizánci uralom alól a hvari püspökség fennhatósága alá rendelte. 1252-ben lakói önszántukból csatlakoztak a Raguzai Köztársasághoz, mely belső autonómiát ígért a számukra. 1486-ban megszűnt a lastovoi autonómia, miután a helyi tanácsot a raguzai nagytanács alá rendelték. A jogok megnyirbálása 1602-ben a szigetlakók lázadásához vezetett, melyet a raguzai hatóságok véresen fojtottak el. 1603-ban a lázadók hívására velencei csapatok szállták meg a szigetet, mely 1606-ban visszatért a Raguzai Köztársaság fennhatósága alá. 1652-ben újabb lázadás tört ki, melynek során a lastovoiak újra felajánlkoztak a Velencei Köztársaságnak, amely azonban ezt ekkor már az újabb felkeléstől tartva elutasította. Ezek után Lastovo végképpen elveszítette az önrendelkezést és most már a köztársaság által diktált feltételekkel a Raguzai Köztársaság része lett. A török hódítás időszakában Lastovo gyakran volt kitéve az ulcinji kalózok támadásainak, ezért a 18. századig helyi katonaság védte a szigetet. A 18. és 19. század fordulóján a tengerészet fejlődésével lastovoiak is a tenger felé orientálódtak. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, akik a Lastovo feletti Glavica nevű magaslaton erődöt építettek és a helyi lakosságot az angolok elleni védekezésre mozgósították. 1813. január 28-án az angolok mégis elfoglalták a szigetet, melyet 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélt. 1829-ig a szigeten független bíróság működött, majd ezután a korčulai adminisztráció felügyelete alá rendelték. 1918. november 11-én megkezdődött Dalmácia Olaszországhoz csatolása. Az 1920. november 12-i rapallói egyezmény Zára térségével együtt olasz kézen hagyta. A II. világháború idején röviddel az 1943-as olasz kapituláció után Tito célul tűzte ki Lastovo elfoglalását és Jugoszláviához csatolta. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1953-ig a sziget olasz lakosságának többsége elhagyta Lastovo területét. A háború utáni időszak Lastovot is Vis sorsára juttatta, katonai övezet lett. Pasadur határában számos katonai objektum, köztük sok bunker volt. A JNA haditengerészeti egységei 18 évig tartózkodtak a szigeten. 1971-től a turizmus fellendülésének köszönhetően újra növekedett az állandó lakossága a településnek. 1988-ban enyhítették a tiltást, mely a külföldi állampolgárok Lastovora történő belépésére vonatkozott. A független Horvátország megalakulása után a JNA egységei még 1992. május 31-ig a szigeten maradtak. 2006. szeptember 29-én a horvát szábor határozatával megalapították a Lastovoi Természetvédelmi Parkot. 2011-ben a településnek 100 lakosa volt, akik főként a halászatból és a turizmusból éltek. Népesség (1921-ben lakosságát Lastovohoz számították.) Nevezetességei A prežbai Szent György templom Prežba szigetén, a kis Makarac-sziget mellett, a Veli lag-öbölben állt. A templom 11. században épült, de már a 19. század végén romos állapotban volt és a két világháború között lebontották. Formáját tekintve a lastovoi Szent Lukács templomra hasonlított. Róla kapta a nevét a közeli Jurjeva Luka kikötő. A Jurjev-hegyről nagyszerű kilátás nyílik Pasadur és Uble vidékére. A kis Makarac-szigeten egy Szent Rafaelnek szentelt kápolna található. A prežbai Gjivoje-kápolna. Gazdaság A lakosság fő megélhetési forrása a turizmus, a vendéglátás és a halászat. Plazmabeat A Plazmabeat elektronikus popzenét és modern szintipopot játszó magyar együttes. A projekt 2006 óta aktív. Jelenlegi felállásában 2010 óta működik - amióta a kezdeti szóló projekt kéttagúra bővült - amelyet Asbóth M. Gergő (művészneve: Grag Velvet) és Laczó Nikolett alkotnak. Az együttes története A Plazmabeat produkció 2006-ban indult szóló projektként. Kezdetekben a fő stílusirányzata a trance és szintipop ötvözete volt, akkor még férfi énekhanggal. Szóló projektként 2011-ig öt single, három válogatáson szereplés és öt előadónak készített remix jelent meg szerzői vagy hivatalos kiadásban (CLS, Electro Arc, Dredmusic, Sound Record). 2008-ban két videó klip is napvilágot látott, Hegyeken túl és Hív a végtelen címmel. Mindkét dalt a jelenlegi Viva tv elődjeként ismert Z+ zenecsatorna is műsorára tűzött. 2010 év elején Gergő szerette volna komolyabb szintre emelni a produkciót, ezért profi énekesnőt keresett. Nem sokkal ezután rátalált Laczó Nikolett szombathelyi énekesnőre, aki azóta is a Plazmabeat frontembere és énekese. Az első kislemezüket a megjelenése előtt a Neo Fm Magyar hangok c. műsorában mutatták be 2011 októberében. A megújult Plazmabeat első bemutatkozó hanganyaga 2011. november 1-jén jelent meg. A kislemez hat dalt tartalmazott és az Új élet címet kapta. A digitális lemez a hivatalos honlapjukról volt elérhető, amely szintén ezen a napon indult el ismét. 2012 májusában, 21 évvel az eredeti dal megjelenése után, elkészítették a Bonanza Banzai -Szárnyas fejvadász c. dalának átdolgozását. A dal meghozta a csapatnak az országos ismertséget és elismerést a szinti pop rajongók körökben. 2012. október 1-jén megjelent az első albumuk, amely az Életkaleidoszkóp címet kapta. A két évig készülő album az Új élet kislemez kiegészítése, amely így összesen 13 saját számot tartalmaz. A lemezről a Lelkünk könyvei c. számhoz készült az első közös videóklipjük, amelyet a Riba Márió szombathelyi videós/fotós barátjuk segítségével valósítottak meg. 2013. március 15-én megjelent a Remixkaleidoszkóp c. remixalbum, amelyen 20 remix található. A dupla album 16 zenész, dj, producer munkája és különböző modern elektronikus zenei stílusban vonultatja fel a korábban megjelent Plazmabeat számokat. 2014. december 6-án megjelent a második Plazmabeat album Kábítószerelem címmel. Az albumot két éven át csiszolták, amíg elnyerte végleges formáját. A digitális lemez 10 saját számot tartalmaz. Az albumról a Ráncok és a Keresem a szavakat c. számokhoz készült videoklip. A Ráncok egy minimalista, műterem hatású szürkeárnyalatos videóklip, amelynek érdekessége, hogy csak a piros szín jelenik meg benne. A Keresem a szavakat egy igazi monumentális klip lett. A videó nagy részét egy vulkán kráterében forgatták (Ság hegy), ahol 2006-ban a 20th Century Fox amerikai filmvállalat az Eragon című fantasy-kalandfilm egyes jeleneteit is forgatta. A klip elején lévő pár sor Laár Andrástól származik, amelyet a szerző szíves hozzájárulásávlak használtak fel. 2015 januárjában a csapat leszerződött Magyarország legnagyobb digitális kiadvány terjesztőjével a WM Music Distribution-nel. Ennek köszönhetően hivatalos YouTube partnerré váltak és a kiadványaik a világ legnagyobb letöltő oldalairól is elérhetőek pl. iTunes Store, Deezer, Spotify, Amazon, Google Play stb... 2015 év tavaszán az együttes leszerződött a független Advoxya Records-hoz. Júniusban megjelent első, lemezkiadónál is publikált CD kiadványuk. A Plazmapop Selection 2011-2015, az elmúlt négy év, illetve a két korábbi album legjobb számait gyűjtötte össze egy csokorba. 2015 augusztusában egy hivatalos remix megjelenés látott napvilágot, amely a Unique együttes Magadban keresd c. kislemezére készült. E felkérés jól igazolja, hogy a Plazmabeat egyértelműen bevéste magát a kevés minőségi hazai előadók közé. 2016 január elsején debütált a Bárcsak ott lehettem volna c. legújabb Plazmabeat videóklip. Az érzelgős témájú dalban a szerző gyermekei (Dóra és Dávid) szerepelnek és a dal szövege is nekik íródtak. 2016 február 19-én első ízben meghívást kaptak az A38 állóhajóra, ahol a legendás budapesti 101 klub a 20. születésnapját ünnepelte. Az együttes egyik nagy célkitűzése megalakulásukkor az volt, hogy eljussanak a budapesti Depeche Mode klubok egyikébe, így ez az álmuk is megvalósult. A rendezvényen felléptek még a Black Nail Cabaret és az Apsürde együttes, akik hazai viszonylatban a legnívósabb dark/synthpop/electropop együtteseknek számítanak a mai napig. Szintén 2016-ban még egy klipes dal és egy ebből készülő maxi single is megjelent, ez az Új élmény címet kapta. Ez egy nyári hangulatú, fiatalos pop dal volt, amely az együttes első többszereplős videóklipje és talán a legtrendibb hangulatú száma lett. 2017 első száma a 80-as évek, amely szöveges videó formájában jelent meg. A dal hangulata és mondandója a 80-as éveket idézi, amelyben első ízben kerültek a Plazmabeat zenéjébe Synthwawe és Italodisco stílusjegyek. 2017-ben két további dal jelent még meg szöveges videó formájában, ezek a Hátradőlve és az Utazók című számok. Ezek a művek a készülő harmadik Plazmabeat album amolyan előfutárai voltak. Stílusukban kissé visszafogottabb, letisztultabb, kevésbé táncolható, de annál tartalmasabb szövegű témájú dalok lettek. 2017 novemberében napvilágot az együttes hatodik videóklipje, a Küzdenem kell, amelyben Alföldi Alexandra szombathelyi énekesnő is közreműködött. Ez volt az első hazai belső nézetes akció-videóklip (FPS - First Person Shooter), amely a videójátékok egy olyan műfaja, ahol a játékos belső nézetből, a főhős szemén keresztül látja az eseményeket. A klipet a nagy sikerű Hardcore Henry című film ihlette, amely a világ első ilyen jellegű egész estét mozifilmje. Az együttes, az említett filmben is alkalmazott Gopro akció/sport kamerát használta a felvételek elkészítéséhez. Az együttes tagjai katonai ruhákat és fegyvereket (Airsoft) is használtak a tökéletes filmes hatás eléréséhez. A klip számtalan helyszínen forgott, így kétségtelenül ez lett az eddigi legkomplexebb Plazmabeat klip, amely a legtöbb előkészületet és munkát igényelte. 2017 December 4-én az együttes első ízben, a TV2 által üzemeltetett Zenebutik TV-ben járt, ahol a Top 10 című műsorban a népszerű műsorvezető, Jabin Péter vendégei voltak. Új belépőként az első helyen zárták a listát, további 9 népszerű videóklip mellett. 2018 júliusában új klippel jelentkeztek, amely a #mintalegelején címet kapta. A klipet 100%-ban privát felvételekből vágták össze, semmi nem lett tudatosan előre megrendezve. Stílusában a vidámabb szinti-pop dalok közé sorolható. Az együttes tagjai Asbóth M. Gergő (1980.08.07.) - Dalszerző, szövegíró, hangszerelés, keverés, master, zenei producer Laczó Nikolett (1988.05.16.) - Ének, vokál Plazmabeat kiadványok Plazmabeat - Nyári szerelem (2006) / Single / Szerzői kiadás Plazmabeat - Szivárvány (2007) / Single / Szerzői kiadás Plazmabeat – A hegyeken túl (2008) / Single / Dredmusic Plazmabeat – Hív a végtelen (2008) / Single / Dredmusic Plazmabeat - Új élet (2011) / Ep / Szerzői kiadás Plazmabeat - Szárnyas fejvadász 2012 (2012) / Átdolgozás / Szerzői kiadás Plazmabeat - Életkaleidoszkóp (2012) / LP / Szerzői kiadás Plazmabeat - Remixkaleidoszkóp (2013) / Dupla LP / Szerzői kiadás Plazmabeat - Ráncok (2013) / Single / Szerzői kiadás Plazmabeat - Keresem az utam 2013 (2013) / Átdolgozás / Szerzői kiadás Plazmabeat - Kábítószerelem (2015) / LP / Szerzői kiadás Plazmabeat - Plazmapop Selection 2011-2015 (2015) / LP - Compilation / Advoxya Records Plazmabeat - Új élmény (2016) / Single / Plazmapop Records Plazmabeat - 80-as évek (2017) / Single / Plazmapop Records Remixek BB Music - Tavasz (2007) / remix / Szerzői kiadás Dred – Változnak az idők (2008) / Remix / Dredmusic Discovery & Dred – Találd meg az álmod (2008) / Remix / Dredmusic Discosa feat. Armiger – See your eyes (2008) / Remix / CLS Discosa feat. Armiger – Razorblade (2009) / Remix / CLS Voyagers – Leaving Sensoria (2011) / Remix / Szerzői kiadás Dewolf feat. Noen – Play Along (2013) / Remix / Dewolf music Omnimar - Ego Love (2014) / Remix / Synth-me Records Unique - Magadban keresd (2015) / Remix / Amiaudio records Válogatások Freddymusic Radio Hits vol. 01. (2008) / Válogatás / Sound Record Dancemix Hungary 2008-2009 (2008) / Válogatás / Remix / CLS Net.Ware Xtreme Xperience (2011) / Válogatás / Remix / Electro Arc Synth My Mind - Synthpop Compilation vol.01 (2015) Válogatás / Remix / Mechanized Digital Videóklipek Hegyeken túl (2008) Hív a végtelen (2008) Lelkünk könyvei (2012) Ráncok (2013) Keresem a szavakat (2014) Bárcsak ott lehettem volna (2016) Új élmény (2016) Küzdenem kell (2017) #mintalegelején (2018) Cikkek, riportok Nem trendi, de nem is idejemúlt - újra pörög a Plazmabeat Az új lemezén dolgozik Plazmabeat Lelkünk könyvei - az új Plazmabeat-album előhírnöke Bájos hang, érzéki dal, csodás klip: Keresem a szavakat Plazmabeat - Időutazás a 80-90-es évek szintipop világába! Meglepő! Engedélyt kért egy rajongó a koncertlátogatáshoz! Argentínában is hódít a magyar csapat Kitartóak voltak! A Plazmabeat megcsinálta! Igazán komoly dal a Plazmabeattől A Plazmabeat Új élmény klipjében egy focista is feltűnik Ha a világ összedőlne, nézzük majd hátradőlve - Itt a Plazmabeat új dala Beújított egy énekesnőt a Plazmabeat a legújabb videoklipjéhez Egyéb elérhetőségek A Plazmabeat hivatalos honlapja Plazmabeat a facebookon Plazmabeat a YouTube-on A Plazmabeat együttest kedvelők közössége a facebookon Forrás A Plazmabeat együttes hivatalos honlapja. A Plazmabeat együttes hivatalos Facebook oldala. Savennes (Puy-de-Dôme) Savennes település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 93 fő (2015). Savennes Merlines, Confolent-Port-Dieu, Saint-Étienne-aux-Clos, Messeix és Singles községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Protura Az előrovarok vagy félrovarok (Protura) a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egyik olyan rendje, amit korábban a rovarok közé soroltak; néha osztály szinten tárgyalják. Elnevezésük is arra utal, hogy nem teljes értékű rovarok. Csak 1907-ben fedezték fel őket. Fosszíliáikat nem találták, egyes bizonyítékok mégis arra mutatnak, hogy a Protura az összes többi hatlábúhoz képest bazális helyzetű, bár a hatlábúakat egyre többen polifiletikusnak gondolják. Szeptycki (2007) hét családjuk 731 faját írja le, közülük közel 300 egyetlen nembe, az Eosentomonba tartozik. Magyarországról hat fajuk ismert; közülük legismertebb a hajnalrovar (Eosentomon transitorium), amely kövek alatt, illetve a talaj felső rétegében él. Megjelenésük, felépítésük Igen apró (<2 mm-es) talajlakó állatok. Testük megnyúlt, egyenletesen szelvényezett, világos színű. Szájszervük szúró-szívó típusú. Rágójuk (mandibula) és állkapcsuk (maxilla) tőrszerű. Csápjuk (antenna) és szemük (oculus) egyaránt hiányzik (a fényt egy pár pszeudoocellummal érzékelik), és a rovarokra jellemző Malpighi-edényeik sincsenek. Csápok helyett az első lábpárjukat használják tapogatásra, így csak négy lábon járnak. 12 potrohszelvényükből az első hármon csökevényes lábak is nőnek véghólyaggal. A potroh nyolcadik szelvényének oldalán védekezésre használt mirigy nyílik. Mindkét nem ivarnyílása a 11. potrohszelvényen található. Az utolsó szelvények nem húzódnak vissza a potrohba, mint az ivarérett rovarokon. A potroh végén nincsenek fartoldalékok. Fejlődésük, életmódjuk, élőhelyük Mind peterakók. A petéből kibújó nimfának csak 9 potrohszelvénye van; ez a szám a későbbi vedlések során nő. Az ilyen fejlődésmenet a teloanamorfózis (szelvényképző fejlődés), amire a hatlábúak között nem találunk más példát. Az utolsó három potrohszelvény létrehozásával válnak ivaréretté. Élettartamuk körülbelül egy év. Nedves, fénytől védett helyeken, bomló növényi anyagokban (korhadó fatönkökben, mohában stb.) élnek. Ragadozók, de megeszik a baktériumokat és a gombafonalakat is. Nimfa vagy ivarérett alakban telelnek át. Hunchunit A hunchunit a terméselemek osztályába tartozó intermetallikus vegyület, ami két vagy több fémes elem kristályos vegyületét jelenti, melyben az atomfajták mennyiségi arányát egyszerű egész számok adják meg. A hunchunit egy ritka, szabályos kristályrendszerű ásvány. Kémiai és fizikai tulajdonságai Képlete: Au 2 Pb Kristályrendszere: szabályos. Sűrűsége: 16 g/cm 3 Keménysége: 3,5 ( Mohs-féle keménységi skála szerint). Színe: ólomszürke, ezüstszürke. Átlátszóság: átlátszatlan. Előfordulása Elsőként 1992-ben találták meg az ásványt Kínában, Jilin tartományban. Nevét a Hunchun folyóról kapta. Forrás Bognár László: Ásványhatározó. Budapest: Gondolat Kiadó. 1987. Bognár László: Ásványnévtár. Budapest: ELTE kiadás. 1995. Székely Levente Csaba Székely Levente Csaba (Toldalag, Románia, 1955. május 21. –) állatorvos, országgyűlési képviselő volt a román parlamentben 2004-2008-ig az RMDSZ színeiben. Galați megye egyik Galați melletti választókerületéből került a parlamentbe. Legfőbb célja a vidékfejlesztés volt. 2010-től Vaslui megye RMDSZ-es prefektusa. Istenszülő elszenderedése fatemplom (Alsóboldád) Az alsóboldádi Istenszülő elszenderedése fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szatmár megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SM-II-m-B-05270 sorszámon szerepel. Lendl Adolf Lendl Adolf (Orczyfalva, 1862. május 6. – Keszthely, 1943. szeptember 25.) bölcseleti doktor, okleveles középiskolai tanár, műegyetemi magántanár, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1917). Életútja Lendl György Temes megyei tiszti főorvos fia. A reáliskolát Temesvárt járta; az egyetemet és műegyetemet (1879-től) Budapesten végezte; 1884-ben nyert tanári, 1887-ben doktori oklevelet; 1884-85-ben volt egyéves önkéntes és tiszthelyettes; 1885-1886-ban műegyetemi asszisztens Budapesten, 1886-tól 1889-ig az állattani tanszéken dolgozott. 1888-tól műegyetemi magántanár volt az állattani szakban. (1889-90-ben helyettes tanár.) 1889-ben külföldi tanulmányútra ment. 1890-től 1894-ig múzeumi segédőr volt az állattárnál; ezen állásáról 1894-ben lemondott: nyilvános állattani laboratóriumot és tanszerkészítő intézetet alapított, amelynek tulajdonosa és ezzel József főherceg udvari szállítója lett. 1901-ben országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban Kis-Ázsiába vezetett expedíciót, elsősorban az Anatóliai-fennsíkon és a Taurusz- (Toros) hegységben gyűjtött, majd 1907-ben meghívta a La Plata-i és a Buenos Aires-i múzeum. Ezen az útján a Kordillerákban gyűjtött, egyetlen kísérővel. Utazásain az Magyar Nemzeti Múzeum számára is sok anyagot gyűjtött. Hazatérve kivette részét a Budapesti Állat- és Növénykert újjászervezéséből. 1911-ben az intézmény igazgatója lett. Ő volt a modern budapesti állatkert megalkotója. 1929-ben vonult nyugállományba, 1932-ben visszavonult a tudományos élettől, és átköltözött Keszthelyre. Írásai Cikkei a következő folyóiratokban jelentek meg: Természettudományi Közlöny (1885. A pókok érzekszerveiről, A keresztes pókok élelmessége, 1886. A béka nászruhájáról, 1887. A virágok és rovarok, 1888. Légyálczák és a rovarevő növények, 1890. Pótfüzet. A pókok szervezete és a hálókötés, 1891. A kakukméhek életéből, Az állatok szinének mustrázatáról, Pótfüzet, Uj szerkezetű mikroszkop); Természetrajzi Füzetek (1886. A koronás keresztespók, Epeira diademata Cl., Ueber die Begattung der gekrönten Kreuzspinne, 1887. A Trochosa infernalis párzásáról, 1887. A Zamenis viridiflavus nevű kigyó párzásáról, németül is, 1890. Három magyarországi kevéssé ismert pókfaj leírása, 1894. A m. n. múzeum kaszáspók-gyűjteménye); Rovartani Lapok (1886. A rovarok összetett szemeiről, Argiope Brünnichii Scop életmódja); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (XXIII. 1887. Adatok az Argiope Brünnichii életmódjának ism., 1900. Egy új emlősfaj; Méhészeti Lapok (1887. A virágok és méhek); P. Hirlap (1888. febr. 17. Az élelmiszerek hamisítása, 1891. nov. 19. Kié a mikroszkop): Mathem. és term. Értesítő (1888. A pókok, különösen a kerekhálós pókok, Epiridae természetr. osztályozásának kisérlete. 1891. A mikroszkóp egy ujabb szerkezetéről, németül is): Akadémiai Értesítő (1890. A mathem. és term. tud. bizottság 1861-1888.); Természettud. társ. Emlékkönyve (1892. Hazánk egyik specialitásáról; Ablepharus Pannonicus); Mathem. u. Naturw. Berichte (1893. Fachkonferenz für Zoologie); Széchényi Béla gróf keletázsiai utazásának tudom. eredményei (1887-1880. II. Miriapodák és Arachnoidák, ugyanez ford. a német részben és Hilber és Steindachner cikkeinek ford. a magyarban); Vadászlap (1894. A jávorszarvasról); A Természet (1897. Az állatok kitöméséről). Munkái Adatok a pókok boncz- és fejlődéstanához, különös tekintettel a végtagokra . Bpest, 1886. Négy tábla rajzzal. (Értekezések a természettud. köréből XVI. 1.) Adatok a pókok boncz-, szövet- és fejlődéstanához. Idegrendszer. (Dissertatio.) U. ott, 1886. A magyarországi tetragnatha-félékről. U. ott, 1887. Öt táblán 39 ábrával. (Mathem. és természettud. Közlemények XXII. 3. Németül is a Mathem. Berichtben.) A pókok (araneina), különösen a kerekhálós pókok (eperidiae) természetes osztályozásának kísérlete . U. ott, 1888. (Értek a term. tud. kör XVIII. 2.) Hypothese über die Enstehung v. Propagations-Zellen. Berlin, 1889. Tanulmány az Epeira Cucurbitina Cl. E. Alpica L. K. és E. Juconspicua E. S. nevű fajokról, 16 ábrával. Adatok az ujabb irányú descendentia elméletéhez. Bpest, 1891. (Mathem. és természettud. Közlemények XXIV. 7.) Rövid útmutatás a madártojások gyűjtéséhez. U. ott, 1892. Temetés a szabadban. A természet köréből. U. ott, 1894. Rövid útmutatás emlősök és madarak gyűjtéséhez. U. ott, 1894. Rövid útmutatás a tengeri aquariumban. U. ott, 1896. Rövid útmutatás a természetrajzi gyűjtemények konzerválásához és gondozásához. U. ott, 1897. Utmutatás az állatok kitöméséhez. U. ott, 1898. A kir. m. Természettud. Társulat Tekintetes választmányának. U. ott, 1899. A Rovartani Lapok egyik szerkesztője és kiadója volt 1886-ban. 1898-tól Budapesten szerkesztette Lakatos Károllyal a Természet c. folyóiratot. Tumcseviste Tumcseviste (macedónul: Тумчевиште) település Macedóniában, a Pologi körzet Gosztivari járásában. Népesség 2002-ben 235 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may 754 Malabar A 754 Malabar (ideiglenes jelöléssel 1906 UT) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. August Kopff fedezte fel 1906. augusztus 22-én. Lendva Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva, szlovénül: Lendava, korábban Donja Lendava, horvátul Lendva, korábban Lendva Dolnja, németül: Lindau, korábban Unter-Limbach, vendül: Dolenja Lendava) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban. A Muravidék és a szlovéniai magyarok központi települése. Fekvése Muraszombattól 30 km-re délkeletre, Lentitől 19 km-re délnyugatra, Rédicstől 10 km-re délre, Tornyiszentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik. A várost érinti az A5-ös autópálya, amely az M70-es autóúthoz csatlakozik. A település a Lendva-patak partjára, a város fölé magasodó Vár-, és Szőlőhegy nyugati lábához települt. Vasútvonalát 1880. október 12-én adták át a Csáktornya-Lendva-Rédics-Zalaegerszeg-vasútvonalként. A magyar határátmenet 1947-ben történt felszedése után vasúton csak Horvátország felől közelíthető meg, a teherforgalmat szolgáló pályán. Lendva község A lendvai alapfokú közigazgatási egységhez, azaz községhez a következő települések tartoznak: Alsólakos (Dolnji Lakoš), Bánuta (Banuta), Benica, Csente (Čentiba), Felsőlakos (Gornji Lakoš), Göntérháza (Genterovci), Hármasmalom (Trimlini), Hosszúfaluhegy (Dolgovaške Gorice), Kámaháza (Kamovci), Kapca, Kót (Kot), Lendva, Lendvahegy (Lendavske gorice), Hídvég (Mostje), Hosszúfalu (Dolga vas), Murarév (Hotiza), Petesháza (Petišovci), Pince, Pincemajor, Radamos (Radmožanci), Völgyifalu (Dolina pri Lendavi) és Gyertyános (Gaberje). Nevének eredete A település nevét a folyóról kapta, amelynek elnevezése a szláv lendava (= ugar, parlag) főnévből származik. Története A város határában három-négyezer éves, rézkori és bronzkori települések maradványait tárták fel. A 20. század 80-as éveiig azt feltételezték, hogy a római korban a források szerint Halicanum névvel a Poetovio és Savaria közötti hadiúton lévő katonai állomás itt volt. Később a régészek és történészek Halicanumot a ma Horvátországban fekvő Muraszentmárton határában feltárt római településsel azonosították. A népvándorlás idején is mindig volt település, szálláshely a környéken. A Lendva-patak melletti település már 860-ban létezett, ekkor adományozta a Német Lajos király a salzburgi érseknek. A magyar honfoglalás idejétől a terület a gyepűhöz, gyepűelvéhez tartozott, de ekkoriban létezett egy őrállás jellegű település a mai Lendva helyén. Később, a gyepűelvék benépesítése során, a Hahótok (Hoholt) német eredetű nemzetségének birtokába került a környék. Ebből az alkalomból, 1192-ből származik első írásos említése. Várát 1272-ben említik, ekkor a Hahót nemzetségé. 1314-ben Kőszegi János foglalta el, de Károly Róbert 1323-ban visszaadta Hahót Miklósnak. A Hahót nemzetség neve a 14. században a Bánffyra változott. Egyházközségét 1334-ben említik először a források. 1366-ban Nagy Lajos király Hahót nembeli Lendvai Miklós bán fiainak, Istvánnak és Jánosnak Alsólendvára vonatkozóan vásárjogot adományozott Simon és Júdás apostolok ünnepére (október 28-ára). 1476. szeptember 24-én itt szállt meg kíséretével Mátyás menyasszonya, Beatrix, Budára menet. Mátyás király maga is járt Lendván, 1480. augusztus 28. – szeptember 4. között táborozott itt egy szlavóniai hadjáratra készülve. A település a török harcok alatt viszonylag keveset szenvedett. A 16. – 17. században a reformáció egyik fontos szellemi központja volt nyomdával, híres prédikátorokkal. 1574-ben itt adta ki Rudolf Hoffhalter Kultsár György lutheránus lelkész Postilláját. A 17. század végén a település az Esterházy grófok birtokába került. A törökök végleges kiűzése után, 1690-1705 között alakították ki az Esterházy hercegek a vár jelenlegi alakját. Lendvát több földrengés is sújtotta, 1838-ban pedig tűzvész pusztította. A polgárosodás egyik jeleként 1835-ben Kiss Béla okleveles gyógyszerész megalapította Lendván a Muravidék első gyógyszertárát. 1848 szeptemberében és 1849 júniusában nemzetőrei visszaverték Jellasics horvát bán csapatainak támadását. 1867-ben járási székhely lett, gyors fejlődésnek indult. Több ipari létesítmény után megépült a Zalaegerszeg–Alsólendva–Csáktornya vasútvonal is. Nagy kutatója az alsólendvai történelemnek, egyházasbükki Dervarics Kálmán (1827-1904) aljárásbíró, helytörténész volt. 1910-ben 2729 lakosából 2375 magyar volt, a többiek jobbára szlovének. A második világháborúig jelentős zsidó közösség is élt a városban. 1918-ban a Muraközből horvát csapatok törtek be, de a helyiek a támadást visszaverték. Ebben az időszakban a helyi szlovén frakciók Klekl József vezetésével egy autonóm, vagy független államot akartak teremteni Szlovenszka krajina néven, amelyhez a magyar többségű Alsólendvát is akarták csatlakoztatni, mivel az gazdaságilag fontos központja volt a Vendvidéknek. 1919 késő tavaszán kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot (ez nincs összefüggésben a tervezett Szlovenszka krajinával), melyhez elvileg hozzátartozott Alsólendva is és az itt szervezkedő kommunista magyar katonák támogatták. 1919. április 21. és április 22. között, pedig az alsólendvai ellenforradalom zajlott; ez Magyarországon az első mozgalom volt, amely a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni, azonban hamarosan kudarcba fulladt, és a kommunista erők letartoztatták a szervezőket. A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 újra Zala vármegye Alsólendvai járásának székhelye és a Hetés tájegység központja volt. A békeszerződés rendelkezése szerint a Muravidékkel együtt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, de a jugoszláv hadsereg csak 1919. augusztus 12-én szállta meg. Ezután a város hanyatlásnak indult, addigi kapcsolatai a magyar területen maradt településekkel megszűntek, megszűnt a vasúti összeköttetés is az Alsólendva-Rédics vasútvonalon. Bár az 1945 utáni megtorlások nem érintették olyan mértékben, mint Jugoszlávia más területeit, a magyarság asszimilációja itt is felgyorsult. Jugoszlávia felbomlásával 1991-ben a független Szlovénia része lett. 2002-ben 11 151 lakosából 5653 szlovén, 3917 magyar, 86 cigány volt. Nevezetességek Épített örökség, kulturális látnivalók Bánffy tér (Bánffyjev trg) Lendvai vár (Lendavski grad) - A lendvai vár már a 12. században állt a település feletti hegyoldalon, első írásos említése 1192-ből kelt. Mai alakjára 1690 és 1705 között az Esterházy hercegek építtették át. Alaprajza L alakú az akkor uralkodó I. Lipót császár tiszteletére. A 19. században belül jelentős mértékben átépítették, két emelete felett festői manzárd-tetőzetet alakítottak ki. Egészen 1945-ig az Esterházy család birtokában volt. A vár épületében 1973 óta működik a Lendvai Galéria és Múzeum (Galerija-Muzej) működik. Állandó kiállításai: Oloris régészeti kiállítás, mely a közeli Alsólakosban talált bronzkori leleteket mutatja be, Vár a vártán című történelmi gyűjteménye a végvárak emlékeit eleveníti meg, Lapidárium az egykori várfal maradványaival, Néprajzi tárlat hetési népi textíliák felvonultatásával illetve Zala György szobrászművész emlékszobája. Templom tér (Cerkveni trg) Szent Katalin-plébániatemplom (Cerkev svete Katarine) - római katolikus egyházi intézmény, jelenlegi formája 1751-ből származik, egy korábbi barokk épület átépítésével született. Falán Alexandriai Szent Katalin freskója látható (Felix Barazutti, 1800). Az apszis alatt elhelyezkedő sírboltban az Esterházy család nőtagjai és a templom alapítója nyugszik. Szent István szobra - a templom előtt álló modern alkotás. Fő utca (Glavna ulica) Helytörténeti kiállítás (Galerija-Muzej Lendava) - Fő utca 52., a város polgárosodásába, nyomdászatába és ernyőgyártásába enged betekintést. Az eredetileg lakóháznak emelt épület a 20. század első felében született. Bánffy Központ vagy Magyar Nemzeti Művelődési Intézet (Zavod za Kulturno Madžarske Narodnosti) - Jelentős kulturális központ a településen, a Fő utca 32. alatti, egykori polgári lakóházban. A Magyar Nemzeti Művelődési Intézet keretében működik. Galéria, irodalmi kávéház, kulturális jellegű rendezvények otthona. Lendvai evangélikus templom (Evangeličanska cerkev) - a Fő utcán álló épület, keleti bejárati oldalán haranglábbal. Zala György tér (Trg Györgya Zale) Kultúrotthon vagy Művelődési ház vagy Színház- és Hangversenyterem (Gledališka in koncertna dvorana) - 2004 -ben készült el Makovecz Imre tervei alapján. Építését Lendva községe, a Szlovén Köztársaság és a Magyar Köztársaság finanszírozta. Területe 1400 m2, terme 444 vendég számára biztosít ülőhelyet. A földszintet és az előcsarnoki galériát Király Ferenc lendvai szobrászművész alkotásai gazdagítják. Évente kb. 100 különféle rendezvény zajlik az épület falai közt. Kultsár György protestáns prédikátor, tanító és könyvíró szobra (kisplasztika)a városközpontban A Zala György téren található, a ma kulturális célokat szolgáló zsinagóga A főutca monarchiabeli hangulatát idézi néhány jellegzetes épület: az egykori polgári iskola a Széchenyi - és Kossuth -emléktáblákkal; a Hajós-ház, a homlokzatán látható Kakasdi Hajós Mihály, a polgárosodás meghatározó egyéniségének emléktáblájával; a polgárosodást bemutató kiállításnak helyet adó impozáns épület; a magyar kultúra fellegvárának tekinthető Bánffy Központ; az egykori Korona Szállóból kialakított Városháza; a korabeli járásbíróság és a Laubheimer-villa, amely ma városi könyvtárként működik Az egykori alsólendvai Hungária Esernyőgyár, az Osztrák–Magyar Monarchia magyarországi részének első ilyen jellegű létesítménye A vidéken született meghatározó személyek emlékhelyei, emléktáblái: Dobronoki György, a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem építtetője és első rektora; Deák Ferenc, a haza bölcse (a család a Dobronak melletti Zsitkócról származik); Zala György szobrászművész; Pataky Kálmán operaénekes; Hadrovics László nyelvész, irodalmár; Gálics István grafikusművész; Szúnyog Sándor költő; Pandur Lajos festőművész Terme Lendava termálfürdő - Tomšičeva 2a. alatt. A gyógyvízre 1965-ben találtak rá, amikor a szomszédos Petesházán a remélt kőolaj helyett forró víz jött a felszínre. A vizsgálatok kimutatták, hogy egyedi paraffinos termálvízről van szó. Összesen 1649 m² vízfelület áll a vendégek rendelkezésére (téli-nyári medence, fedett medence, „Szőlőfürt” termálmedence, olimpiai medence csúszdákkal és gyermekmedence). A felújított Lipa szálloda 120 korszerűen berendezett szobával várja a vendégeket, a szálloda mellett a Hársfaliget Apartmanfalu (Lipov gaj) és a télen-nyáron nyitva tartó Lipa Autóskemping szolgál a vendégek elhelyezésére. A kemping különlegessége, hogy a vele szomszédos termálmedencével együtt a szeptember 15-től május 15-ig tartó időszakban naturista jelleggel működik. Lendvahegy (Lendavske gorice) Szentháromság-kápolna (Rimskokatoliško Župnišče) - Szőlőskertek által körülölelt területen emelkedik, 1727–1728-ban épült. Hadik Mihály múmiája itt tekinthető meg. Vinarium torony – 2015-ben átadott kilátó a Lendvahegyen Kulturális intézmények Művelődési Tevékenységek Közalapítványa Lendvai Területi Egység - Fő utca 2. Kultúregyesület Lendva - Fő utca 2. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet - Fő utca 124. Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ - Fő utca 12. ( Laubhaimer Oszkár egykori villájában) Galéria-Múzeum Lendva - Bánffy tér 1. Lendvai Zeneiskola - Fő utca 70. Közlekedés Rédics felől az A5 -ös autópályán közelíthető meg. ( Budapest )- Letenye irányából az M7-es autópályán illetve az M70-es autóúton érhető el. Vasúton a Lendva- Muraszerdahely vasútvonalon menetrend szerinti járattal érhető el. Ez egy elszigetelt vasútvonal, a szlovén vasúthálózat maradék részével csak Horvátországon keresztül van összeköttetése. Sport NK Nafta Lendva - a legrégebbi alapítású szlovén labdarúgóklub. Otthona a Mestni Stadion. Híres emberek Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd Laubhaimer Oszkár közjegyző Zala György (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere Pataky Kálmán (Alsólendva, 1896. november 14.– Los Angeles, 1964. február 29.) magyar operaénekes (tenor) Hadrovics László ( 1910 – 1997 ) nyelvész Pandúr Lajos / Lajci Pandúr (Alsólendva, 1913.október 25 - Maribor, 1973. május 7.) festőművész, képzőművészeti tanár Murkovics János író, Alsólendván volt tanár Hajós Ferenc nagykövet Vlaj Lajos politikus Testvérvárosai Zalaegerszeg , Magyarország Budapest I. kerülete (Budavár), 2006 óta Jegyzetek Lendva820 11. o. http://www.romaikor.hu/romai_birodalom_provinciai/pannonia_(a_mai_magyarorszag_nyugati_resze___dunantul)/kozigazgatas_pannoniaban/a_pannoniai_varosok_igazgatasa_(urbanizacio__onkormanyzat_es_varosi_elit_a_kr__u__1_3__szazadban)/halicanum/cikk/halicanum_ Lendva820 11. o. Lendva820 34. o. Lendva820 39. o. Lendva820 66. o. Nemzetgyűlési almanach 1920–1922. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 9.) http://www.mnmi-zkmn.si http://www.knjiznica-lendava.hu Várnegyed, az I. kerületi önkormányzat lapja; 2016. február 26. Forrás Slovenija - turistični vodnik (Založba Mladinska Knjiga, 1995) ↑ Lendva820: Király M. Jutka: Lendva 820 éve - 820 let mesta Lendava. Lendva: Magyar Nemzetiségi Tájékoztató Intézet. 2013. ISBN 9789619300831 magyar-szlovén kétnyelvű kiadvány Waagner Gusztáv Waagner Gusztáv (angolul: Gustave Waagner; csehül: Gustav Waagner, névvariáns Wágner Gusztáv) (Peterswald-Schönewald, Csehország, 1813. május 26. – Hampton, Virginia, 1891. december 27.) cseh származású képzett mérnök és katonatiszt, aki az 1848-49-es magyar szabadságharcban a magyarok oldalán harcolt őrnagyi rangban, az amerikai polgárháborúban őrnagyi, majd ezredesi beosztásban teljesített szolgálatot az unionisták oldalán. Életútja Waagner Gusztávot és édesanyját, Wagnernét is szoros kapcsolat fűzte a Kossuth Lajoshoz és családjához. Waagner Gusztáv a szabadságharc alatt a bánáti salétrom- és lőszergyárat vezette és tüzérőrnagyként harcolta végig az 1848-49-es magyar szabadságharcot, a világosi fegyverletétel után emigrálni volt kénytelen. Kossuth Lajossal és kíséretével került a török Kutahiába. Kossuth Lajos feleségét és öt gyermekét nem tudta magával vinni, őket Waagner Gusztáv édesanyja, Wagnerné csempészte ki a Habsburg Birodalom területéről Kutahiába. Kossuth nagyon hálás volt ezért Wagnernénak, cserében Wagnerné azt kérte Kossuth Lajostól, hogy vigyázzon az ő fiára, Waagner Gusztávra. Kossuth Lajosért és kíséretéért Amerika küldte a „Mississippi” nevű hadihajót, ezzel a hajóval érkezett Kossuth kísérete New Yorkba 1851 őszén. (Kossuth még tett egy kitérőt Angliába). Kossuth Lajos 1852 július 14-én elhagyta Amerikát, többé nem tért oda vissza, mivel Magyarország függetlensége érdekében nem tudta elérni Amerika fegyveres beavatkozását. Megbízottaival, főleg Asbóth Sándorral fegyvereket igényelt Amerikából, megindult a New York-i magyar hadianyaggyártás (1852-1959 közt több szakaszban), a Morlingville-i üzemet Waagner Gusztáv vezette. Amerika is el volt foglalva az ő saját politikai gondjaival, belső konfliktus is fenyegette, 1861-ben megkezdődött az amerikai polgárháború. Waagner Gusztáv mint képzett mérnök előbb őrnagyi, később ezredesi beosztást töltött be az Unió hadseregében. George B. McClellan tábornok parancsnoksága alatt újoncok kiképzését irányította és erődítményeket tervezett. McClellan tábornok elégedett volt azokkal az erődítményekkel, amelyeket Waagner tervezett. Majd a délkeleti missouri kerület tüzérségi főnökeként működött. Számos parancsot kapott Ulysses S. Grant (1822-1885) későbbi hadseregtábornok, majd amerikai elnök hadosztályában. U. S. Grant 1861 szeptember 2-án 600 fő katonával Belmontba (Missouri) küldte, hogy ott a déliek erődítményeit megrongálja. U. S. Grant 1861 szeptember 6-án John C. Frémont tábornoknak írt levelében elismeréssel emlegette Waagner katonai teljesítményeit. Még 1861 szeptemberében Waagner Gusztávot máshova rendelték, ekkor U. S. Grant szintén Frémonthoz írt levelében 1861 szeptember 22-én azt írta, hogy Waagner képességei és rátermettsége nagy segítségére voltak, kivált a felderítő szolgálatokban, hiányát meg fogják érezni. Frémont elbocsátása után Waagner is légüres térben találta magát a nyugati fronton. 1862 március 5-én kinevezték a 2. számú nehéztüzér ezred alezredesének, 9 nappal később ezredesnek. 1862 augusztus 26-án szerelt le végleg eddig nem ismert okból. Az amerikai polgárháború után 1890-ben egy rokkant katonáknak fenntartott virginiai otthonban élt. 1891-ben érte a halál, feltehetően a virginiai Hampton nemzeti temetőben helyezték örök nyugalomra. A hivatalra pályázók kézikönyve A hivatalra pályázók kézikönyve (eredeti, latin címe: Commentariolum petitionis) – bár szerzőségét többen megkérdőjelezték – Quintus Tullius Cicero műve, amit Kr. e. 64 folyamán írt a következő év egyik consuli magistraturájára jelentkező bátyja, a híres szónok, Marcus Tullius Cicero számára. Keletkezési körülmények Az ekkor már szónoklataival híressé vált Cicero számára elsősorban az jelentett nehézséget a Római Köztársaság legfontosabb rangjának megszerzésében, hogy homo novus volt, azaz családjából eddig senki nem viselt fontosabb hivatalt. Cicero ellenfelei meglehetősen rossz hírű, veszélyes politikusok voltak: Caius Antonius Hybrida, aki végül a kollégája lett, és Lucius Sergius Catilina, aki már korábban sem riadt vissza az államellenes összeesküvéstől. Öccse ismerte Cicero fölényes felkészültségét, kiváló szónoki tehetségét, így elsősorban rendszerezett gyakorlati tanácsokat kívánt a rendelkezésére bocsátani. Hogy ő később mennyire használta fel a könyvecskében foglalt tanácsokat, nem tudni, mindazonáltal sikerült elérnie, hogy megválasszák. Szerkezet és tartalom A Commentariolum egyetlen könyve 58 caputból áll. A szerző egy rövid bevezető után ír a homo novus különleges helyzetéről, a két züllött ellenfélről és támadható pontjaikról, majd a consuli hivatal megszerzéséhez létfontosságú támogató- és barátszerzésről, a nép jóindulatának megnyeréséről és Róma városának speciális viszonyaihoz való alkalmazkodásról. Végezetül Quintus megkéri bátyját, hogy stiláris javításokkal és tartalmi javaslatokkal ellátva küldje vissza a feljegyzéseket, hogy a Commentariolum minden politikus számára hasznos könyvecskévé váljon. Quintus tanácsainak zöme a mai kampányok során is kiválóan alkalmazható. A tisztességes és tisztességtelen határmezsgyéjén mozgó javaslatok örök érvényűek, és már-már Machiavelli gondolataihoz hasonlíthatóak. Megtudhatjuk, hogy hogyan kell kisebb-nagyobb szívességekkel lekötelezni a szavazókat, hogyan kell barátságot színlelni, bőkezűnek mutatkozni, megszervezni a kampányfeladatokat, kiknek a társaságába kell beférkőzni, kikből kell összeválogatni a kíséretet, miféle hazug ígéreteket kell tenni stb. Kiemelten fontos szerepet játszik Cicero erkölcsi fölénye, bűntelensége a züllött, megvesztegetésekhez és más csalásokhoz folyamodó ellenfelekkel szemben. Forrás Hogyan nyerjük meg a választásokat? Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók kézikönyve. Fordította, a jegyzeteket, az előszót és az utótanulmányt írta: Nótári Tamás ; Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta:: Németh György. Szeged , Lectum kiadó, 2006. ISBN 9639640034 Alló Imre Alló Imre (Beketfa, 1659 – Erdély, 1698. március 12.) magyar jezsuita tanár, hitszónok, vértanú. Élete 1678-ban lépett a rendbe, Trencsénben. Bécsben bölcseletet tanult; kevés idő múlva Kassára küldték. Miután Nagyszombatban négy évig tanárkodott, Erdélybe ment a harmadik probációra, ott tanított és prédikált egészen addig, amíg a katonák, akiket jobb erkölcsökre intett, ellene fordultak és fegyverrel úgy meg nem sebesítették, hogy néhány nap alatt sebeibe belehalt. Munkái Leopoldus I. pietate in Deum, clementia in subditos, arte et marte, in toga et sago, tot gloriosissimorum corona. Carmine heroico, lyrico, anagrammatico . Tyrnaviae, 1687 2011-es Formula–1 monacói nagydíj A monacói nagydíj volt a 2011-es Formula–1 világbajnokság hatodik futama, amelyet 2011. május 26. és május 29. között rendeztek meg a monacói városi pályán, Monte Carlóban. Szabadedzések Első szabadedzés A monacói nagydíj első szabadedzését május 26-án, csütörtökön délelőtt tartották. Második szabadedzés A monacói nagydíj második szabadedzését május 26-án, csütörtökön délután tartották. Harmadik szabadedzés A monacói nagydíj harmadik szabadedzését május 28-án, szombaton délelőtt tartották. Időmérő edzés A monacói nagydíj időmérő edzését május 28-án, szombaton tartották. * Sergio Pérez nem indulhatott a versenyen a balesetét követően. ** Lewis Hamilton Q3-ban futott leggyorsabb és egyben egyetlen mért körét (1:15.280) törölték sikán levágás miatt. Futam A monacói nagydíj futama május 29-én, vasárnap rajtolt. * Lewis Hamilton 20 másodperces büntetést kapott a Pastor Maldonado-val való ütközés miatt. ** Pastor Maldonado teljesítette a verseny 90%-át, ezért rangsorolva lett. A világbajnokság állása a verseny után (A teljes táblázat) Statisztikák Vezető helyen: Sebastian Vettel : 61 kör (1-15 / 33-78) Fernando Alonso : 1 kör (16) Jenson Button : 16 kör (17-32) Sebastian Vettel 15. győzelme, 20. pole pozíciója, Mark Webber 10. leggyorsabb köre. A Red Bull 20. győzelme. Milhac Milhac település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 188 fő (2015). Milhac Veyrignac, Anglars-Nozac, Fajoles, Payrignac és Saint-Cirq-Madelon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Oláh Erika Oláh Erika (Tiszafüred, 1975. január 1. –) labdarúgó, kapus. Jelenleg az Astra Hungary FC labdarúgója. Pályafutása 2003-ig az Iris Budapest SC labdarúgója volt. A 2005–06-os idényben az Újbuda TC együttesében védett és ezután felhagyott a nagypályás labdarúgással. 2004 óta futsal csapatokban játszik. 2012 év elején az Astra fustal csapatába szerződött és ismét visszatért a nagypályára is. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 2012–13 3.: 2011–12 Magyar kupa győztes: 2012 , 2013 Aba Péter Aba Péter (? – 1294 után) országbíró 1279-től 1281. áprilisáig. Élete Az Aba nemzetség Széplaki ágából származott. Aba Dávid ispán fia. 2 fiútestvére (Aba Amadé és Aba Finta nádorok) és egy leánytestvére volt. Gyermeke nem született. IV. László király uralkodása idején testvéreivel együtt aktívan részt vett a bárói csoportok közötti trónharcokban, a nemzetség egyik hatalomra jutása során töltötte be az országbírói méltóságot. 1274-79-ben lovászmester, egyúttal 1274-75-ben szolgagyőri, 1276-ban hátszegi, 1277-ben somlyói, 1279 szebeni ispán. 1281 és 1283 között tárnokmester. Kun László halála után (1290) az új magyar király, III. András mellé állt. 1291-ben kitüntette magát az osztrák herceg elleni hadjáratban. 1294-ben részt vett a királynak a Borsa nemzetség elleni hadjáratában, amikor Adorján váránál súlyosan megsebesült. Montrose megye Montrose megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Colorado államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Montrose. Lakosainak száma 40 713 fő (2013. július 1.). Montrose megye Mesa, San Miguel és Ouray megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Marczell Mihály Marczell Mihály (Dunaszerdahely, 1883 – 1962) a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar katolikus nevelője volt - s egyben a budapesti Központi Szeminárium egykori rektora, esztergomi főegyházmegyés áldozópap, pápai kamarás, tiszteletbeli kanonok, prelátus, 1948-tól apostoli protonotárius; egyetemi tanár, rektor, papnevelő, egyházi író, szerkesztő, cenzor és hitszónok. Élete Marczell Mihály családja eredetileg Kisudvarnokból költözött a csallóközi szívében fekvő Dunaszerdahelyre, aholis Marczell született. Családja régi nemesi csallóközi család, amely több jeles férfiút adott a térségnek, a Felvidéknek. Komáromi, pozsonyi iskolái után teológiai tanulmányait Esztergomban, Budapesten folytatta, majd a bécsi Augustineumban, ahol doktori diplomát is szerzett. 1906. április 26-án szentelték pappá. 1908-1909-ben budapesti hitoktató, 1909-1918 között állami gimnáziumi hittanár. 1908-ban a Regnum Marianum Kongregáció prézese lett. Elsők közt ismerve fel a cserkészet pozitív lehetőségeit, 1913-ban megalakította a Regnum "fecske csapatát". Majd a regnumi cserkészek főparancsnoka, cserkésztáborozás miniszteri biztosa, pedagógiai szakosztályának elnöke lett. Az első világháború utolsó két évében tábori lelkész az olasz fronton, majd a háború után az Esztergomi Papnevelő lelkiigazgatója és teológiai tanára. 1919-től a Pesti Főiskola Szent Imre Kollégiumának igazgatója. Része volt a Katolikus Diákszövetség létrehozásában, diáksegélyezésekben, diák- és közösségi nyaraltatásokban. 1922-ben az Aquinói Szent Tamás Társaság, 1925-ben pedig a Szent István Akadémia választotta rendes tagjává. 1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán magántanár, 1936-tól nyilvános rendes tanár. Két ízben dékán, majd prodékán volt. Az erkölcstani és neveléstudományi tanszék professzora és a szónoklattannak, dogmatikának is oktatója, 1938-ban a lelkipásztorkodástan professzora és a Központi Papnevelő Intézet (KPI) rektora 1952-ig. Különféle egyházi és világi vallásos intézmények, társaságok, körök (Szociális Missziótársulat, Pro Christo Katolikus Nőszövetség, Margit Kongregáció stb.) lelki vezetője. A szuggesztív hitszónok konferenciabeszédei, lelkigyakorlatai, rekollekciói, prédikációi az ország számos pontján papi és világi tömegeket vonzottak. 1944-ben Pest érseki biztosa lett, Mindszenty József hercegprímás helyetteseként. Az ostrom végveszéllyel fenyegető tüzétől erős könyörgése nyomán menekült meg az Egyetemi templom és a KPI. vallásra, származásra tekintet nélkül sok menekültet rejtegetett, segélyezett minden időben és mindig komolyan kockáztatva életét. Lelkipásztorkodásának lényeges része volt a gyakorlati és elméleti neveléssel való foglalkozás. Újszerű, modern szellemű pedagógiai felfogását A bontakozó élet című munkája nyolc kötetében fejti ki. Marczell saját összegezése modern katolikus pedagógiájáról: "Végtelenbe emelő és emelkedő szüntelen fejlesztés és bontakozás ("paedagogia perennis"). Mert a lényeg: Istentől jöttünk, aki kegyelmi erővel magához emel, ha saját erőfeszítésekkel magunk is dolgozunk." 1952-ben megfosztották állásától, otthonától. A hit és erkölcs dolgában halálig meg nem alkuvó nevelőt így ítélte el a kommunista diktatúra: "körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyűrűje övezi életét". Nehéz körülmények között is törhetetlenül a jó múltra építendő jelent és jövőt szolgálta (a Második vatikáni zsinathoz elkezdte előkészítő reform-tervezetét: "Világmegújhodás" címmel). Megbízott előadóként élete végéig oktatott a Hittudományi Karon. Folytatta hithirdető, lelkipásztori, írói munkálkodását Prohászka Ottokár diadalmas világnézetével, akinek "szellemi fia" volt. 1962-ben tért meg Megváltójához. A Farkasréti temetőből csak 1988-ban helyeztethette be Fábián János rektor az Egyetemi templom kriptájába, ahol Dankó László érsek, az egykori tanítvány szentelte be újra földi maradványait. Emlékét Dunaszerdahelyen a Szent György-templom falán emléktábla őrzi. Alma Karlin Alma Maksimiljana Karlin (Celje, Osztrák–Magyar Monarchia, 1889. október 12. – Pečovnik, 1950. január 14.) szlovén utazó, újságíró, költő és író. A két világháború között a legtöbbet olvasott német nyelvű útikönyvíró volt. Élete A mai Celjében született. Édesapja a Császári és Királyi Hadsereg tisztje volt, édesanyja a celjei német leányiskolában tanított. Akkoriban a cillei polgárság nagy része németül beszélt. Alma tehetségesnek bizonyult a zenében, rajzban, és főleg idegen nyelvek elsajátításában. Grazban, Párizsban, majd Londonban tanult nyelveket. A londoni Royal Society of Arts-nál 8 idegen nyelvből vizsgázott le. Az első világháború kitörésekor Norvégiába menekült, ott néprajzot és természettudományokat tanult. 1918-ban újra Cillébe tért vissza és nyelviskolát nyitott, de már ekkor elhatározta, hogy világkörüli utazásra indul, ezért elmélyítette földrajztudományi, botanikai és zoológiai ismereteit. Ekkor már a németen kívül 11 nyelven beszélt. 1919 és 1928 között hosszabb időt töltött a Közel-Keleten, Dél-Amerikában, és főleg Ázsiában. Beszámolói, cikkei a német nyelvű Cillier Zeitungban, a Neue Illustrierte Zeitung német napilapban és a Der deutsche Bergknappéban, a német bányamunkások egyesületének szaklapjában jelentek meg. Tokióban egy ideig a Német Követségen dolgozott, Kínában pedig az ott élő Erich von Salzmann újságíró és író asszisztense volt. Hazatérésekor számos vázlatfüzetet, a világ legkülönbözőbb helyein gyűjtött templomi dalokat, textiliákat, műtárgyakat, fegyvereket, aranyból készült tárgyakat, kagylókat, növényeket stb. hozott magával. A gyűjtemény egy része a Celjei Regionális Múzeumba került. Az 1933-ban megjelent Windlichter des Todes című regénye olyan mély benyomást tett Selma Lagerlöfre, hogy Irodalmi Nobel-díjra jelölte Alma Karlint. Karlin már nagyon korán állást foglalt a nácizmus ellen. 1937-ben a náci-ellenes német újságíró, Hans Joachim Bonsack Celjében, Alma otthonában talált menedéket. 1941-ben a nemzetiszocialisták betiltották könyveit Németországban. A Wehrmacht 1941-ben letartóztatta, először Celjében, majd Mariborban internálták. Barátnője, Thea Gamelin német ismerősein keresztül elérte, hogy ne kerüljön németországi konzentrációs táborba. Végül szabadlábra helyezték, de a Wehrmacht figyelte. 1944 őszén sikerült Fehér-Krajnába (Bela krajina) szöknie a partizánokhoz. Dalmáciában élte meg a háború végét. 1950-ben hunyt el Celjében. A szocialista Jugoszláviában csak 1969-ben jelent meg a Seltsame Weltreise szlovén fordítása. A kései elismerésnek elsősorban ideológiai okai voltak: mindent, ami a szlovéniai németekhez, osztrákokhoz kapcsolódott, elutasítottak. A már független Szlovéniában a néprajzosok új generációja fedezte fel újra Alma Karlin munkásságát. Celjében szobor állít neki emléket. Írásai Mein kleiner Chinese , 1921 Einsame Weltreise , 1928 Im Banne der Südsee , 1930 Drachen und Geister , 1930 Der Götze , 1931 Mystik der Südsee , 1931 Der Todesdorn , 1933 Windlichter des Todes , 1933 Into-Yo-Intec , 1934 Tränen des Mondes , 1935 O ioni San , 1936 Vier Mädchen im Schicksalswind , 1936 Kleiner Frühling , 1937 Der blaue Mond , 1938 Der Becher des Vergessens , 1938 Erlebte Welt, das Schicksal einer Frau. Durch Insulinde und das Reich des weißen Elefanten, durch Indiens Wunderwelt und durch das Tor der Tränen , 1938 Dominic Frasca Dominic Frasca (1967., Ohio, USA) amerikai klasszikus gitár-virtuóz. Leginkább egyedi tízhúros klasszikus gitárjáról ismert, mely lehetővé teszi az egymást átfedő játékmódok használatát bármiféle külső eszköz használata nélkül. Gitártechnikája klasszikus alapokra épül, de rock elemeket is tartalmaz, mint például a hammer-on/pull-of, vagy a tapping technika. Ákos (település) Ákos (románul Acâș, németül Fürstendorf, ukránul Акиш): falu Romániában, Szatmár megyében. Községközpont, melyhez Krasznamihályfalva, Újnémet és Gánás (Gánáspuszta) tartozik. Fekvése Nagykárolytól 31 km-re délkeletre, Szatmárnémetitől 36 km-re délre a Kraszna jobb partján fekszik. Nevének eredete Neve az Ákos magyar ősi személynévből ered, amelynek jelentése fehér sólyom. A település nevét az Ákos nemzetség egykori monostoráról Ákosmonostorról kapta. Román neve a magyarból való.A német neve Fürstendorf, amelynek jelentése Hercegfalu. Története A település nevét 1342-ben említették először az oklevelek Akusmonustura néven. 1342-ben a váradi káptalan adta az akkor szolnokvármegyei Akusmonustora nevű birtok negyedrészét (leánynegyed) az Ákos nemzetséghez tartozó Ákos leányának Ilonának és vejének Zywly Jánosnak adta. 1370-ben I. Lajos király az e vármegyéhez tartozó Akusfalwa birtokot Kávási György fiának Miklós mesternek adta. 1411-ben Zsigmond király előtt Ákosi Dénes fia Tamás kiadta rokonának Kisfaludi Jakabnak és Péternek az őket anyjuk után megillető leánynegyedet. 1421-ben Ákos már jelentékeny település volt városi ranggal (Opidum), Akos néven, s a bihar megyei Adorján várához tartozott, mint a Csákiak birtoka. 1475 körül az Oroszi és Ákosi családok részbirtoka volt. 1559-ben idevaló nemesek: Dobszai Péter és Papp vagy Vid István szerepeltek tanúként a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapításakor. 1579-ben Ákos városában (Opidum) somlyai Báthory Zsigmond erdélyi vajda új adományozás címén részbirtokot ad Mihályfalvi Eördög Györgynek és Eördög Katalinnak, ki Báthori Zsigmond fejedelem újvári familiárisának Köblösi Theke Tamásnak felesége volt. 1664-ben Ákos Papp István fia Zsigmond sógorának, Fekete Györgynek adta a birtokrészét, mivel nagyecsedi Fekete György váltotta ki őt a pogány rabságból. Ákos az 1600-as években is jelentékeny hely volt. A vármegye gyakran tartotta itt üléseit; így 1629-ben és 1650-ben is. 1786-ban Ákosi Veres Ferencnek, néhai Ákosi Zsigmond fiának, valamint a Veres család tagjainak birtoka volt. 1847-ben végzett összeíráskor 1686 lakosa volt, melyből római katolikus 20, görögkatolikus 404, református 1220, izraelita 42 fő volt. 1890-ben 1502 lakosából 1076 magyar, 2 német, 397 oláh, 27 egyéb nyelvű volt. Ebből római katolikus 46, görögkatolikus 402, evangélikus 7, református 932, izraelita 115 volt. A házak száma ekkor 260. 1910-ben 1718, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 2982 lakosából 1277 magyar, 1094 román, 599 cigány és 11 német volt. 2002-es népszámláláskor 2859 lakosa volt, amelyből 1413 magyar, 923 román, 515 cigány, 7 német és egy szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott. Népessége 2011-ben Ákos községnek 2827 lakosa volt. Magyar anyanyelvű 1965 fő, román 760 fő, cigány 19 fő. A cigány nemzetiségűek döntő többsége magyar anyanyelvűnek vallja magát. Gazdasága A lakosság nagy része mezőgazdaságból él. A mezőgazdaság mellett a turizmus is fontos része a település gazdaságának. A falu ipari parkkal is rendelkezik, melyben egyelőre csak egy gyár működik. Látnivalók A református templom (amely eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott) a 12. század közepén épült román stílusban . 1642-ben leégett és csak 1732-ben javították ki, ekkor kerültek tornyaira a barokk fedelek. 1896 és 1902 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. A hagyomány szerint lehetetlen bevakolni, szép vörös téglafala monumentális hatást ad. Termálfürdője a megye legjelentősebbjei közé tartozik. Az ortodox templom a 19. század elején épült barokk stílusban. A holokauszt-emlékmű, melyet az Ákosról deportált zsidók emlékére emeltek. A faluban számos más emlékmű is található. A településen született Barra Gábor (Ákos, 1799 . – Kolozsvár , 1837 . december 19. ) kőfestő. Szénássy Sándor (Ákos, 1828 . április 24. – Budapest , 1872 . november 29. ) tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1871). Szekeresi Nagy József (Ákos, 1913 . március 8. – Dés , 1961 . augusztus 6. ) Ákos község bírója. Testvértelepülések Markaz , Magyarország Döge , Magyarország 1837 az irodalomban Az 1837. év az irodalomban. Események január 1. – Bajza József főszerkesztésében megjelenik a Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály közreműködésével alapított politikai-irodalmi folyóirat, az Athenaeum (1837–1843), valamint melléklapja, a Figyelmező (1837–1841). augusztus 22. – Megnyílik a Pesti Magyar Színház, a főváros első állandó magyar színháza, a későbbi Nemzeti Színház. Megjelent új művek Honoré de Balzac regényei: Elveszett illúziók (Illusions perdues, 1837–1843), első kötet César Birotteau nagysága és hanyatlása (Histoire de la grandeur et de la décadence de César Birotteau) George Sand regénye: Mauprat Charles Dickens második regénye: Twist Olivér (Oliver Twist). Folytatásokban 1837–1839 között, önálló kötetként 1838-ban jelenik meg Nathaniel Hawthorne amerikai író kötete: Twice Told Tales (Kétszer elmondott történetek) Mary Shelley angol írónő utolsó regénye: Falkner Költészet Victor Hugo : Les Voix intérieurs (A lélek hangjai) Esteban Echeverría argentin költő verseskötete, benne nagy elbeszélő költeménye: La cautiva (A fogolynő) Magyar nyelven Megjelenik az Aurora című évkönyvben Vörösmarty Mihály költeménye, a Szózat Az Athenaeum első évfolyama közli Kölcsey Ferenc írását: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz Vajda Péter regénye („román”-ja): Tárcsai Bende ( három kötet) Gaal József történelmi vígjátéka: A király Ludason Születések január 31. – Tolnai Lajos író, publicista, a modern magyar irodalom egyik előhírnöke († 1902 ) március 1. – Ion Creangă román mesemondó, író, a román irodalom klasszikusa († 1889 ) április 5. – Algernon Charles Swinburne angol költő († 1909 ) november 8. – Ilia Csavcsavadze grúz költő, író, a nemzeti nyelv és kultúra védelmezője († 1907 ) Chitry Chitry település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 356 fő (2015). Chitry Beine, Courgis, Quenne, Saint-Bris-le-Vineux, Saint-Cyr-les-Colons és Venoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kelementelke Kelementelke (románul Călimănești) falu Romániában Maros megyében, Marosvásárhelytől 23 km-re délkeletre, Segesvártól 36 km-re, a Kis-Küküllő jobb partján, Szövérd és Gyulakuta szomszédságában. A hagyomány szerint egy Botos Kelemen nevű gazda alapította, aki a dombon levő telkét kerítéssel vette körül. Története 1498-ban már a mai nevén említik. 1605-ben az itt tartott székely gyűlésen mondták ki a Bocskaihoz való csatlakozást. 1910-ben 740 lakosából 733 magyar és 5 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1944 szeptemberében között hadszíntér volt a falu területe, 87 román katona sírja van a Szőllőskertben. 1992-ben 925 lakosából 903 magyar, 19 cigány és 3 román volt. Látnivalók Református temploma 1792 -ben épült neo barokk stílusban . Római katolikus kápolnáját a báró Szentkereszty család építtette a 18. században . A Simén család udvarházában Petőfi és Jókai is vendégeskedett. Petőfi itt reggelizett 1849 . július 30 -án Székelykeresztúr felé utaztában. A Henter-kúriát 1919 -ben bontották le. Borospince Híres emberek Itt született 1852 -ben Gönczy Lajos botanikus, a székelyudvarhelyi református kollégium igazgatója. A temetőben nyugszik Lázár Kálmán (1827–1874) ornitológus. A ''Jessie'' epizódjainak listája Ez a lap a Jessie című amerikai televíziós sorozat epizódjait tartalmazza. Spouge-formula A Spouge-formula egy közelítő képlet a Gamma-függvényre, amit John L. Spouge fejlesztett ki. Tulajdonképpen a Stirling-formula egy javított változata: ahol a egy megfelelően választott pozitív egész. Az együtthatók a következőképpen számíthatóak: Spouge bizonyította, hogy ha Re(z) > 0 és a > 2, a relatív hiba a következőképpen becsülhető A képlet hasonló, mint a Lánczos-formula, de vannak előnyei vele szemben. A Lánczos-formula gyorsabban konvergál ugyan, de a Spouge-féle együtthatók kiszámítása sokkal egyszerűbb, és a relatív hiba tetszőleges kicsinnyé tehető. A képlet tehát alkalmas a Gamma-függvény értékeinek tetszőleges pontosságú meghatározására. Savignac (Aveyron) Savignac település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 711 fő (2015). Savignac Martiel, La Rouquette, Sainte-Croix, Toulonjac, Vailhourles és Villefranche-de-Rouergue községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Juhász Illés Juhász Illés (Szeged, 1968. május 22. –) magyar színész. Életpályája 1986-ban érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1986–1988 között az Arany János Színház Stúdiójának tagja volt. 1988–1989-ben a Gór Nagy Mária Színitanoda tagjaként kapta meg a Magyar Színészkamara Színész I. minősítését. 1988/89-ben játszott az Angyalbőrben című magyar sorozatban. 1991–1998 az első magyar szappanopera, a Família Kft. főszereplője. (Vili szerepében), 1999 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. Családja Első házasságában két lánya született: Janka (1995) és Johanna (1997). 2001-ben elvált. 2003-ban újra házasságot kötött. Felesége Szabó Judit színésznő. Közös gyermekük: Eszter 2006. október 12-én született. Színházi szerepei Hair – GNM Színitanoda Grease – GNM Színitanoda Família-musical Pinter: Étellift (Ben) rendezte: Neuman Péter Verebes: Üzenet (Szabó) rendezte: Kolos István Egressy: Sóska, sültkrumpli (Bíró) rendezte: Koleszár Bazil Péter Teaház az augusztusi holdhoz (Sakini) rendezte: Galambos Zoltán A székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszott szerepek: Kosztolányi Dezső: Édes Anna (Druma) rendezte: Guelmino Sándor 1999/2000 Fejes-Presser-Sztevanovity: Jó estét nyár, jó estét szerelem (Orvos) rendezte:Kerényi Miklós Gábor Korniss Mihály: Körmagyar (Fiatal elvtárs) rendezte: Horváth Péter Dés-Nemes-Böhm-Korcsmáros-Horváth: Valahol Európában (Leventeoktató) rendezte:Varsányi Anikó Purzsinszky: Fekete király (Somogyi tanácsnok) rendezte: Salamon Suba László Szigligeti: Liliomfi (Ifjú Swartz) rendezte: Szilágyi Tibor Kiss Anna: Basarózsák (Török) rendezte: Horváth Péter Feydeau-Schwajda-Fekete: Egy hölgy a Maximból (Monsieur Courtoise) rendezte: Iglódi István 2000/2001 Szabó Magda: Sziluett (Hunzmayer, Fáy) rendezte: Varsányi Anikó Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (Idomeneus, krétai fejedelem) rendezte: Kőváry Katalin Shakespeare: Lóvátett lovagok (Longaville) rendezte: Kozák András Balogh-Kerényi-Lázár-Ferencz: Csíksomlyói passió (Bélpoklos, Leprás, Pásztor, 3. Sátány ) rendezte: Szélyes Imre Andersen-Adorján Viktor: A császár új ruhája (III. Fényeskedő Balambér Császár) rendezte: Adorján Viktor Szirmai-Bakonyi-Gábor: Mágnás Miska (Gusztáv) rendezte: Iglódi István 2001/2002 Stein-Bock-Harnick: Hegedűs a háztetőn ( Mendel, a rabbi fia) rendezte: Balázs Péter Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok (Parancsnok) rendezte: Szélyes Imre Csehov: Sirály (Medvegyenko) rendezte: Kozák András Eisemann-Szilágyi: Tokaji aszú (Devernyák) rendezte: Kozák András Lázár Ervin: Bikfi-bukfi bukferenc (Dömdödöm) rendezte: Adorján Viktor Bakonyi-Heltai-Kacsóh: János vitéz (Gazda I., Szellem I., Tábornok) rendezte: Balikó Tamás 2002/2003 Békeffi-Kellér-Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Mérő) rendezte: Kozák András Csiky Gergely: A nagymama (Pincér) – szerepátvétel rendezte: Balázs Péter Frank-Pozsgai-Walla: Jézus tanítványai (Martin) rendezte: Félix László Goldman: Az oroszlán télen (Gottfried) rendezte: Esztergályos Károly Jókai-Földes: A kőszívű ember fiai ( Pallwitz Ottó) rendezte: Kozák András Rejtő-Nádassy-Eisemann-Nóti- Nemlaha : Kabaré kávéház Kodály: Háry János (Napóleon) rendezte: Balikó Tamás 2003/2004 C.Schittenhelm-Pozsgai: Az éjszaka lánya (Öregember, Strici, Rendőr) rendezte: Pozsgai Zsolt Exupery: A kis herceg (Pilóta) rendezte: Nagy Katalin Shakespeare: Szeget szeggel (Őrmester) rendezte: Galambos Péter Hellstenius: Bolondok háza (Frank) rendezte: Telihay Péter Müller Péter:A vihar kapujában (Pap) rendezte: Kolos István Heltai: A Tündérlaki lányok (Petrencey Gáspár) rendezte: Kolos István Kander-Ebb-Fosse: Chicago (Amos Hart) rendezte: Szurdi Miklós 2004/2005 Shakespeare: Szentivánéji álom (Vackor) rendezte: Galambos Péter Moravetz: Házastársat adok-veszek /rádiójáték/ (Rezsőke) rendezte: Szurdi Miklós Kosztolányi: Édes Anna (Druma) rendezte: Guelmino Sándor Verne: 80 nap alatt a Föld körül (Több szerepben) rendezte: Lendvay Zoltán Bernstein: A csodák városa (Lonigan rendőr) rendezte: Szurdi Miklós 2005/2006 Vörösmarty: Csongor és Tünde (Balga) rendezte: Vladislav Troitskij Terje Nordby: Jégszirom (Andreas) rendezte: Valló Péter Szomor-Szurdi-Valla:Diótörő és egérkirály(Apa és Király, Pantalone) rendezte:Szurdi Miklós 2006/2007 Ábrahám-Földes-Harmath: Viktória (Állatorvos) rendezte: Moravetz Levente és Szurdi Miklós Moldova György: Malom a pokolban (Deseő) rendezte: Kolos István Döme Zsolt - Szurdi András - Szakál Attila: Kísértet tangó (Dedi) rendezte: Szurdi Miklós Shakespeare: III.Richárd (Clarence gyilkosa 2) rendezte: Szurdi Miklós 2007/2008 Turgenyev: Egy hónap falun (Golubov) rendezte: Kolos István Feydeau: Bolha a fülbe (Finache doktor) rendezte: Réczei Tamás Elton John-Tim Rice: Aida (Amonasro) rendezte: Szurdi Miklós és Szomor György David Gieselmann: Kolpert úr (Bastian Mole) rendezte: Csiszár Imre 2008/2009 Dickens: Copperfield David (Dr. Chilip) rendezte: Kolos István Gogol: A revizor (Dobcsinszkij) rendezte: Koltai Róbert Schiller: Stuart Mária (Amias Paulet) rendezte: Szűcs Gábor Televízió- és filmszerepei 1988-1989 Angyalbőrben (Klammer Péter) rendezte: Szurdi Miklós és Gát György 1991 Hamis a baba (rendőr) rendezte: Bujtor István 1991-1998 Família Kft. (Vili) rendezte: Szurdi Miklós Díjak, kitüntetések Társulati díj - Vörösmarty Színház , az évad legjobb alakításáért – 2006. Aranyalma díj (Fejér Megyei Hírlap) – 2006. év legjobb színésze (2007) Montréal-les-Sources Montréal-les-Sources település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 26 fő (2015). Montréal-les-Sources Arpavon, Le Poët-Sigillat, Sahune és Saint-May községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Germain-du-Crioult Saint-Germain-du-Crioult település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 957 fő (2015). Saint-Germain-du-Crioult La Chapelle-Engerbold, Condé-sur-Noireau, Pontécoulant, Proussy, Vassy, Caligny, Moncy, Montilly-sur-Noireau, Condé-en-Normandie és Valdallière községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: KPMG-BME Akadémia A KPMG-BME Akadémia ma Magyarország egyik legelismertebb menedzsmentiskolája. A képzéseken „egy padban” ülő szakemberek közül nagyon sokan a programok gyakorlatias tematikája és feldolgozási módja miatt lettek visszatérő résztvevők. A KPMG-BME Akadémia ugyanis elkötelezett a mellett, hogy a legfrissebb stratégiai, elméleti ismeretek mellett a mindennapi munkában azonnal hasznosítható gyakorlati tapasztalatokat, megoldásokat is megossza a résztvevőkkel. Az oktatók egyöntetűen vallják: napjainkban a menedzsmentképzés során olyan tudást kell átadni, amiből a részt vevő és a delegáló szervezet is a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbbet profitál. Az alapítók A KPMG-BME Akadémiát 2001-ben hozta létre a KPMG és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) azzal a céllal, hogy az üzleti iskola állandó, szervezett továbbképzési keretet biztosítson ügyfeleinek, illetve feltérképezze a gazdaság folyamatosan változó oktatási igényeit, és kidolgozza a megfelelő képzési programokat. A KPMG, a világ egyik vezető könyvvizsgáló és tanácsadó társasága által megfogalmazott „Értéket teremtünk a tudásból” gondolat jól illeszkedik a Műegyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Karának meggyőződéséhez, amely szerint a modern gazdaság a műszaki, a gaózdálkodási és a vezetési ismeretek egységét várja el a vezetőktől. Az Akadémia így épít az alapítók hagyományaiból fakadó egyedi értékekre, ugyanakkor folyamatosan bővíti, aktualizálja oktatási kínálatát. Szakmai háttér A színvonal és az eredményesség garanciája a biztos alapokra építkező és naprakész szakmai háttér, a kiváló oktatók, a nemzetközi szakmai műhelyekkel való együttműködés, az elkötelezett munkatársi kör és az elismert szakemberekből álló Szakmai Tanácsadó Testület. A programok során az Akadémia az igényeiket és visszajelzéseiket megfogalmazó partnerek és a gyakorlati tapasztalatokat, problémákat és megoldásokat a képzések során egymással megosztó résztvevők együttműködésével teremt értéket. Képzési témakörök Felső vezetői programok Komplex, hosszú távú fejlesztési programok Nemzetközi számvitel Vállalati pénzügyek Pénz- és tőkepiac Adózás Vezetési ismeretek és emberi erőforrás menedzsment Döntéshozatal Menedzsment a tudásszervezetekben Projektmenedzsment Üzleti kommunikáció Forrás KPMG-BME Akadémia Képzési portfólió 2010 Mojo (magazin) A Mojo havonta megjelenő brit zenei magazin, a nemzetközi azonosítója: ISSN 1351-0193, a főszerkesztője Phil Alexander. A magazint az EMAP kiadó indította útjára, miután látták, hogy az 1986-ban alapított Q magazin milyen sikert ért el, köszönhetően az újraéledt érdeklődésnek a klasszikus rock iránt. Az első szám 1993. október 15-én jelent meg, a címlapján Bob Dylan és John Lennon voltak. Gyakran kritizálják, amiért oly nagy figyelmet szentel a klasszikus rock előadók iránt – a kritizálók szerint a fiatal előadók kárára. 2010 körül havi 94 ezer példányszámban jelent meg. Minden második hónapban a Q magazinnal közösen kiadnak egy speciális kiadványt, amely a zenetörténet egyes időszakaira, stílusaira, vagy lényegesebb zenészeire fókuszál. Több elismert zenei kritikus és újságíró volt a munkatársa az évek során: Simon Reynolds, Jon Savage, Mark Blake, vagy Greil Marcus. Wielen Wielen község Németországban, Alsó-Szászországban, Bentheim-Grafschaft járásban. Lakosainak száma 534 fő (2016. december 31.). Földrajza Wielen Twenterand és Hardenberg községekkel határos. A Jimmy-Timmy ErőÓra A Jimmy-Timmy ErőÓra (eredeti cím: The Jimmy Timmy Power Hour) 2004-ben és 2006-ban bemutatott televíziós filmtrilógia. A műsor 3 epizódból álló crossover, amelyben a Butch Hartman által alkotott Tündéri keresztszülők és a John A. Davis által készített Jimmy Neutron kalandjai című sorozatok szereplői kerülnek közös kalandba. A crossover első részét, A Jimmy-Timmy Erőórát (Jimmy Timmy Power Hour) 2004. május 5-én, a második részt, a Jimmy és Timmy nagy pillanatai 2: A két tökfej összevészet (When Nerds Collide!) 2006. január 16-án, a harmadik részt, a Jimmy és Timmy nagy pillanatai 3: Csínytevőpárost (The Jerkinators!) pedig 2006. július 21-én mutatta be az Amerikai Egyesült Államokban a Nickelodeon a két sorozat epizódjaiként. Magyarországon szintén a Nickelodeon mutatta be mindhárom részt. Cselekménye A Jimmy Timmy Erőóra A történetben Timmy Turner iskolájában tudományos kiállítás készül, ám ő nem tud semmit felmutatni, ezért tündéreivel a világ legokosabb emberének laborjába kívánja magát. A kívánság hatására Timmy egy másik világba kerül, Jimmy Neutronéba, akinek robotkutyáját, Goddardot véletlenül egy óriási szörnykutyává változtatja. Kettejüknek kell megállítaniuk őt és Timmy gonosz tanárát, Dr. Crockert is, aki Jimmy egyik találmányával eljut Tündérországba, hogy megszerezze az összes tündér erejét. A két tökfej összevész Timmy ismét ellátogat Jimmy világába, hogy elhívja annak szerelmét, Cindy-t a péntek 13-án tartandó sulibálba, ám Jimmy és barátai ezt próbálják megakadályozni. Ezalatt Jimmy ősellensége, Calamitous professzor szövetkezik Anti-Cosmóval és az antitündérekkel, akik a Föld mozgását megállítva minden napot péntek 13-ává változtatnának, ezzel pedig övék lenne a világ. A két srácnak végül össze kell dolgoznia, hogy mindkettejüket megállítsák. Csínytevőpáros Timmy újfent Jimmy világába kerül, hogy találkozzon Cindyvel, aki viszont épp elutazott. A két srác emiatt közös időtöltés után néz, mely során jóbarátokká válnak, ám saját barátaikat elhanyagolják. Mókázásuk során létrehoznak egy gonosztevőt, Shirleyt, aki viszont túl gyerekesre sikerült, ezért próbálják őt lerázni. Shirley azonban megsértődik ezen és ténylegesen elkezd gonosszá válni, mely során összeolvasztja Jimmy és Timmy világát egy olyanba, ahol mindent ő irányít. A legyőzése érdekében Timmynek és Jimmynek össze kell fognia, ám a barátaik segítségére is szükségük van. Fogadtatás A crossover viszonylag jó nézettséggel futott, az első rész a Variety szerint 5 milliós, míg a második rész a The New York Times szerint 5,5 milliós nézettséget produkált. Terry Kelleher, a People magazin írója az első résznek négy csillagot adott a háromból, de a részt a The Washington Post is dicsérte. Szeged pályaudvar A szegedi pályaudvar (gyakran nagyállomás) a város legfontosabb vasútállomása. Az Indóház téren áll. Funkciója A nagyállomás Szeged legfőbb kapuja a városba vasúton érkezők számára. Ide futnak be a Budapestről, Békéscsabáról érkező vonatok, illetve korábban ide érkeztek az azóta megszűnt útirányok (Röszke; Szabadka, Pécs, Makó, Temesvár, Nagyvárad) járatai is. Az állomás az utasszámokat tekintve Csongrád megye legforgalmasabb vasútállomása. A létesítmény főként a távolsági szegmensbe tartozó vonatok esetében (főként InterCity forgalomban) bonyolít nagy forgalmat, de jelentős a regionális és elővárosi utasok száma is. Földrajzi elhelyezkedés A nagyállomás a szegedi belvárostól délre, Alsóváros északi peremén fekszik. Az állomás homlokzatával a tőle mintegy 150 méternyire elhaladó Boldogasszony sugárút irányába fordul. Ettől azonban egy teljes épülettömb elválasztja, tehát az állomás nem fekszik főútvonal mellett. Magának az épületnek a fő homlokzata a Szent Ferenc utca végén helyezkedik el, azonban a vasútállomás tömegének látványa a szűk mellékutca végén nem tud érvényesülni, valójában csak az előtte elterülő kisebb térséget uralja. A vasútállomás vasúton egy sajátos útvonalon közelíthető meg. Az északi irányból, Budapest felől érkező vonatok előbb elhaladnak a város nyugati peremterületei mellett, majd a Tisza folyó előtt egy hatalmas fordulót leírva délnyugati irányból érkeznek be a pályaudvarra. A Hódmezővásárhely felől érkező vonatok teljesen meg kell kerüljék a várost a beépített belterület belsejében fekvő nagyállomás eléréséhez. Az állomás vágányai egy környezetéből 7 méter magasra kiemelkedő földmű tetején nyugszanak. A kiemelt helyzet oka, hogy építésekor a vasútvonal itt már a Tisza folyó hídjára felvezető töltésen halad. A híd a második világháború idején megsemmisült és az oda vezető töltést is elbontották, de a pályaudvar kiemelt helyzete megmaradt. A nagyállomás földrajzi elhelyezkedése hosszú évtizedek óta heves vitákat generál a szegedi városfejlesztők között. Az állomás egy magas töltés tetejét megülve mélyen a város belterületének belsejében fekszik. Tőle nyugatra sűrűn lakott falusias és kertvárosias lakóterületek helyezkednek el, tőle keletre és északra viszont rossz műszaki állapotú, évtizedek óta kihasználatlan ipari és logisztikai területek. A vita hangadói szerint a nagyállomás és az átjárási lehetőség (aluljárók) nélküli magastöltés elszigeteli és depresszióra kárhoztatja a pályaudvar és a Tisza közötti negyedet, amely a vasúti létesítmények ottléte nélkül Szeged legjelentősebb belterületi fejlesztési célterülete lehetne. A pályaudvar és a Tisza közé szorult depressziós terület újraélesztésének kulcsa ezen vélemény szerint a nagyállomás megszüntetése, a vasúti forgalom városperemre történő kiszervezése. Szeged pályaudvar megszüntetésének lehetősége többször felvetődött, legnagyobb hangerővel az 1980-as években. A nagyállomás létét támogatók szerint a Belváros peremi vasútállomás nagyszerű adottság, páratlan térszervező hatású létesítmény, amelyet nem szabad a városból kiszorítani. A pályaudvar mögötti terület állapotáért ez az álláspont nem a vasutat, hanem a város iparának 1990-es években bekövetkezett pusztulását kárhoztatja, illetve felveti, hogy hasonlóan néznek ki a városnak azon volt ipari területei is, ahol nyoma sincs a vasútnak. A város fejlesztési dokumentumaiban maga is elismeri, hogy a tiszaparti ipari terület fejlődése ott sem következett be, ahol a pályaudvar árnyékoló hatását már megszüntették (Oldal utcai feltáró út). A nagyállomás hosszú távú megmaradása a 2010-es években egyre biztosabbnak látszik. Az új közös vasúti-közúti Tisza-híd tervezett felépítése révén Szeged pályaudvar újra átmenőállomássá válik majd, miközben a pályaudvar mögötti terület feltárását a híd építésével egy időben megoldják. A tervek szerint a nagyállomás mögé költözik a térségi buszállomás is, amellyel közösen Szeged állomás a város leghangsúlyosabb közlekedési csomópontjává, intermodális terminállá válik majd. Története Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, de érdemleges állomásépületet csak négy évvel később emeltek, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbépítették. 1902-ben a megnövekedett forgalomhoz és a városhoz immár jobban illő középületként Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. Az épület a kor ízlését követő historizáló stílusban épült. Ez az egyetlen nagy állomásépület, ahol az előtér és a vágányok között emeletnyi szintkülönbség van, mégis érdekes, hogy nem vállalták a kézenfekvő szigetperonos megoldást, viszont hatásos lépcsőfeljárót építettek az előcsarnokhoz. A bejárat feletti három, íves záradékú hatalmas ablakot kétoldalt kissé „nyomottabb” tornyok szegélyezik. Pfaff Ferenc sohasem ismételte magát mindig újat alkotott. Felújítás 1964 -ben Ekkor épült a felvételi és a postaépület közötti üzemi konyha - étterem, és több belső szolgálati lépcsőház, ill. a földszinti galériaszintek. Felújítás 2006 -ban Az épületet eredeti formájában felújították. Megközelítése szegedi közösségi közlekedéssel 1 , 2 20 , 21 , 77 , 90 Műszaki jellemzők Vágányok száma: 5 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására. Vasúti Tisza-híd A Szegedi vasúti Tisza-híd egy egykori szegedi híd, amely 1944-ig bonyolította a Szegedet Temesvárral és a szomszédos Bánáttal összekötő vasútvonalak forgalmát. Magyarország második vasúti Tisza-hídját eredetileg két vágány számára tervezték, ám 1920 után a hídon csak egy sínpár futott. A trianoni döntéssel jelentőségét veszítő létesítményt a második világháborús pusztítások után már nem állították helyre. Csak Magyarország és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása után vetődött fel az átkelőhely újbóli felépítése. Lépések az új híd érdekében Magyarország és Románia EU-csatlakozása után mindkét országban egyre többen ismerték fel a Temesvár–Szeged–Budapest kapcsolat helyreállításának fontosságát. Az érdekelt térségek képviselői, területi és települési önkormányzatai lobbitevékenységbe kezdtek a vasúti kapcsolat helyreállítása érdekében. Az új híd kérdése felvetődött a magyar és a román kormány, illetve Csongrád és Temes megye közgyűléseinek 2008-as közös ülésein is. A magyar és a román közlekedési tárca közös feladatul kapta a híd felépítésének előkészítését. A vasúti kapcsolat helyreállításának kulcsszerep jut a „Szegedi Biopolisz” programban is. Az új vasúti híd valószínűleg már nem valósulhat meg a régi helyen, mivel a jobbparti oldalon a korábbi felvezető töltés helyén ma már épületek állnak. További hátrány, hogy a vágányoknak igen kis sugarú ívben kellene rákanyarodniuk a Tisza fölötti hídra. Az új átkelőhely megépítését Szeged déli határában tervezik. Érdekességek A lépcsőket épen hagyták a felújításokkor - így azok eredeti állapotukban maradtak 1902 óta. Források és jegyzetek Fekete Klára: A nagyállomás mellett lesz az új buszpályaudvar (magyar nyelven). Délmagyarország, 2014. október 2. (Hozzáférés: 2017. április 7.) Szeged elérve: 2012-01-21 Ambrus Réka: Az első lépés a szegedi vasúti híd helyreállítása (magyar nyelven). Promenád, 2008. december 14. (Hozzáférés: 2009. január 28.) R. Tóth Gábor: Régi álmokat váltana valóra a tiszai vasúti híd (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. október 16. (Hozzáférés: 2009. január 28.) Az érték mértéke: teljesítmény és minőség (magyar nyelven). Szegedi Tükör, 2008. 12. (Hozzáférés: 2009. január 28.) A BIOPOLISZ PROGRAM ÉS A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETE (magyar nyelven) (PDF). Szeged Város. (Hozzáférés: 2008. január 28.) Varga Iván: Szeged a régió vasúti központjává válhat (magyar nyelven). Szeged Ma, 2008. június 23. (Hozzáférés: 2009. január 28.) Ál/Arc Az Ál/Arc (angolul Face/Off) című film egy 1997-es Oscar-díjra jelölt amerikai akciófilm, amit John Woo rendezett. A főszerepben John Travolta és Nicolas Cage látható mint Sean Archer és Castor Troy. Olyan örök riválisokat játszanak, akik egymás arcát öltik magukra. A filmet a közönség és a kritika is Woo legsikeresebb alkotásának értékelte. Tartalmazza Woo stílusjegyeit, mint például a lassítások és az általa kitalált hősies vérontás. Ez volt Woo első olyan hollywoodi filmje, amiben teljes szabadságot adtak neki a megvalósításhoz, és melyet a kritikusok és a közönség is jól fogadott. Az Ál/Arc világszerte 245 millió dolláros bevételt hozott. Cselekmény A film elején Sean Archer, a terrorista-elhárítás egyik ügynöke éppen 5 éves kisfiával, Michaellel ül egy körhintán és nagyon jól érzik magukat. Nem messze tőlük a hírhedt alvilági bűnöző, Castor Troy előkészíti mesterlövész-puskáját, célba veszi Archert, és rálő (Seant bízták meg a gengszter elkapásával, ezért akarja az eltenni láb alól). A merénylet azonban nem a tervezett módon sül el: Archer egy könnyebb sérülést szerez a mellkasán (a szíve mellett), fiának viszont a fejét éri a golyó, így a kis Michael a helyszínen azonnal meghal. 6 évvel később Archer ügynök még mindig elkeseredetten nyomoz a fia gyilkosa után, aki jelenleg titokban egy bombával fenyegeti Los Angeles városát. Egy nyomasztó reggelen azonban váratlan dolog történik. Archer munkatársa, Tito ront be hozzá, és meglepő hírt közöl: sikerült Castor Troy és az öccse, Pollux nyomára akadni, méghozzá egy repülőtéren. A fejleményeket hallva Sean nem sokat tétovázik: FBI-ügynökök és rendőrök tucatjaival az oldalán indul a helyszínre. Mikor a repülőtérre érnek, Castor és Pollux éppen egy magánrepülővel próbálnak elmenekülni, ám Archer vakmerő közbelépésével a földön ragadnak (egy helikopterrel ránehezedik a repülő szárnyára, így az képtelen fölszállni). Miután Sean kilövi a gép egyik motorját is, a jármű irányíthatatlanná válik, és végül egy közeli raktár falába ütközik. A rendőrök bekerítik őket, ám Castor és öccse kirontanak a gépből, majd pisztollyal a kezükben rengeteg ügynököt és rendőrt megölnek vagy megsebesítenek. Polluxot hamar elfogják, bátyja viszont elszánt harcba kezd Archerrel a raktárban. A pisztolypárbaj meglepő módon ér véget: Castort beszívja egy repülőgép turbinája, és fejsérülése miatt látszólag életét veszti. A történtek után Seant odahaza mindenki hősként ünnepli, ám ő maga nem kér a dicsőségből, hisz elesett bajtársait gyászolja. Archert és Titot ezután felkeresi a Különleges Ügyosztály egyik ügynöke, Hollis Miller, és átad nekik egy lemezt, amit Pollux Troy táskájában találtak. A lemezen egy nagy hatóerejű biológiai fegyver műszaki leírása látható, ami nem más mint a Castor által beindított bomba. Sean azonnal kihallgattatja Polluxot a bomba hollétéről, mivel ő az egyetlen, aki tudhatja, hol van elrejtve, ám az nem hajlandó beszélni. Miller ezután megemlíti, hogy lenne egy másik megoldás is, majd elviszi Archert Titoval együtt a munkahelyére. Itt elmondja nekik, hogy Castor Troy nem halt meg, csupán kómába esett, és megmutatja nekik annak testét. Ekkor toppan be egy profi plasztikai sebész, Dr. Malcolm Walsh is, aki Millerrel együtt lehetetlennek tűnő tervet eszelt ki: ha Archer beleegyezne, akkor egy rendkívül modern eljárással leoperálnák a férfi arcát, és a helyébe Castor Troy-é kerülne, valamint a testén is megváltoztatnának néhány dolgot. Így a börtönbe bejutva megtudhatná Polluxtól, hogy hol van a várost fenyegető bomba, majd visszacsinálnák az egészet. Sean először hevesen tiltakozik, ám végül mégis belátja, hogy ez az egyetlen megoldás. Bár Sean nem árulhatja el a családjának, hogy mire készül, este elbúcsúzik tőlük: tinédzser lányától, Jamie-től, és feleségétől, Eve-től. Másnap Sean, a nagy esemény előtt legjobb barátjára, Titóra bízza a jegygyűrűjét, hogy vigyázzon rá, és megkéri Dr. Walsht, hogy majd a küldetés után varrja vissza mellkasára azt a bizonyos sebhelyet, amit 6 éve, a fia meggyilkolásakor kapott. A műtét elkezdődik… Néhány óra múlva amikor Sean fölébred az altatásból és tükörbe néz, megdöbbenten látja, hogy teljesen úgy néz ki, mint Castor Troy, csak a hangja az eredeti, ami alaposan feldühíti. Később a hangját is megváltoztatják, majd egy helikopterrel abba a börtönbe szállítják, amelyben Pollux Troy is raboskodik. Érkezésekor az őrök egy speciális, mágneses, nyomkövetővel felszerelt vascsizmát szerelnek Sean lábára, majd berakják a többi fogoly közé. A börtön csarnokában Sean belebotlik Castor néhány régi riválisába, akik rövidesen verekedésbe bonyolódnak vele, de Sean egymaga intézi el ellenfeleit. Másnap végre sikerül beszélnie Polluxszal, és megtudja, hogy a bomba a Kongresszusi Központban van elrejtve, majd a szükséges információval a birtokában visszavonul a cellájába. Megkönnyebbülése azonban nem tart sokáig, mivel hamarosan váratlan látogatója érkezik: a Sean Archer bőrébe bújt Castor Troy. Castor elmondja, hogy felébredt a kómából, magára operáltatta Archer arcát, és megölt minden embert, aki tudott erről a bizonyos akcióról. Ezenkívül pedig átvette Archer helyét a munkahelyén és a családjában is. Seant sokkolóan éri a tény, miszerint soha nem fogják megtudni, hogy ő nem az akinek látszik és börtönben fog raboskodni élete végéig, ezért elhatározza, hogy megszökik. Első lépésnek azt tervezi, hogy megszabadul a mágneses csizmájától, amit azonban csak az elektrosokk-terápiás helyiségben vesznek le. Seannak feltett szándéka oda bejutni, ezért az egyik őrnél kiprovokálja magának azt, egy kis erőszakos jelenettel. A borzalmas légkörű helyiségben megvárja amíg leveszik róla a csizmát, majd mielőtt rákötnék a gépekre, egy rögtönzött manőverrel sikerül kivágnia magát a szorult helyzetből. A börtönben ezt követően hatalmas zűrzavar lesz úrrá, miközben az őrök Seant próbálják elkapni. Archernek az egyik rabtársa, Dubov segítségével sikerül megszöknie, de ahhoz kénytelen több őrt is megsebesíteni. Egy vészkijáraton át sikerül távoznia, ami a tetőre nyílik, ám ekkor olyasmit vesz észre amire semmiképp sem számított: a börtön a tengerre épült, ezért kénytelen úszva visszatérni Los Angelesbe. Mindeközben persze Castor sem tétlenkedik: kihozatja öccsét a börtönből, majd eljátsszák a saját bombájuknak megtalálását. Troy sikert sikerre halmoz az új munkájában, valamint elmélyíti kapcsolatát Archer feleségével és lányával. Az utóbbinak egy tőrt ajándékoz és annak használatára is megtanítja. Mikor értesül róla, hogy Archer kiszabadult a börtönből, és visszatért a városba, a hatóságokkal és Pollux-szal a nyomába ered. Sean eközben kénytelen meglátogatnia Castor egyik legjobb barátját, Dietrich Hasslert és annak bűnbandáját, ahol szállást is kap estére. Mikor a helyszínen éjszaka találkozik Dietrich húgával, Sashával (aki Castor barátnője) és annak 5 éves kisfiával, Adammel, kísérteties hasonlóságot fedez fel a gyermek és az ő meggyilkolt fia között. Ekkor váratlanul kommandósok törnek be a házba Castor vezetésével, és hatalmas lövöldözés, valamint vérfürdő veszi kezdetét. A hosszasan elhúzódó tűzharcban Dietrich és bandájának tagjai meghalnak a kommandósok többségével együtt. Sasha és fia elmenekülnek, Sean pedig Castorral kezd ismét pisztolypárbajba. Végül Archer futni kényszerül, és a tetőn át sikerül is kereket oldania, ám előtte még lelöki onnan Pollux-ot, aki a zuhanástól szörnyethal. Másnap Castor Archer irodájában gyászolja öccsét, amikor a főnök, Victor Lazzaro lép be hozzá, és kritizálni kezdi. Amikor Castor már nem bírja idegekkel a dolgot föláll, és Lazarro fülébe súgja valódi kilétét, majd a földhöz löki a rendőrfőnököt, aki ekkor szívrohamot kap és rövidesen meg is hal. Ezalatt Sean felkeresi otthonában feleségét, Eve-et, és elmondja neki, mi történt vele az elmúlt néhány napban. Eve először nem akar hinni neki, viszont Sean megkéri, hogy vizsgálja meg a férjének hitt Castor vércsoportját, hiszen az nem egyezik az övével. A megérzésére hallgatva este Eve egy tűvel mintát vesz Castor véréből, és munkahelyére, a kórházba megy, ahol megvizsgálja azt. Az eredményt látva a nő most már mindent elhisz amit a férje mond, ám egyelőre nem mer nyíltan fellépni Castor ellen. Másnap elérkezik a végső megütközés órája, méghozzá Victor Lazarro temetésének napján. A gyászszertartáson Archer és Castor is részt vesz, majd esemény után a két fél ismét szemtől szembe találja magát egymással, és immár harmadszor kezdenek heves tűzharcba. Hirtelen azonban megjelenik a helyszínen Sasha Hassler, és Castor két cinkosa is, akik Archer feleségét és lányát hozzák túszként. Sasha bosszút akar állni az Archernek hitt Castoron a bátyja haláláért, ezért tűzharcot kezdeményez. A felek közti újabb lövöldözés végére azonban Sasha és a két bűnöző életét veszti, Castor pedig megpróbál elmenekülni, de Sean elszántan üldözni kezdi a temetőben. Mikor kettejük harcába Archer lánya, Jamie is véletlenül beleavatkozik, Castor elfogja, de Jamie a még tőle kapott tőrrel súlyos lábsérülést okoz Castornak, és kiszabadul. A hajsza ezután a temető kapuin kívül folytatódik hosszas, motorcsónakokos üldözéssel a tengeren, majd a végső leszámolásra egy kikötőben kerül sor: Sean és Castor itt kézitusába kezdenek, amiben aztán Sean kerekedik felül és sarokba szorítja ellenfelét. Castor ekkor kénytelen belátni, hogy veszített, de az utolsó erejéből még megpróbálja elcsúfítani Archer arcát egy éles fémdarabbal, ám nem sikerül neki, mert Sean egy szigonypuskával végez vele. A történtek után Sean visszakapja régi arcát és életét, és Sasha végakarata szerint családjával örökbe fogadja annak kisfiát. Karakterek Sean Archer: FBI ügynök, akinek csak az a cél lebeg a szeme előtt, hogy elkapja fia gyilkosát, Castor Troy-t. Miután Castor kómába esik egy sikeres akció végén, Sean egy műtét segítségével magára ölti ősellensége arcát, hogy egy létfontosságú információt megtudhasson Castor öccsétől. A dolgok azonban máshogy alakulnak, Seannak pedig utána már azért kell küzdenie, hogy megvédje a becsületét, és visszavegye az életét a kómából felébredt Castortól, aki Archer arcával szabadlábon jár. Castor Troy: Hírhedt terrorista, aki évekkel ezelőtt megölte Sean fiát, most pedig egy bombával fenyegeti a várost. Amikor kómába esik egy baleset következtében, Archer átmenetileg "kölcsönveszi" az arcát. Troy azonban felébred a kómából, és követelné vissza az arcát, ám inkább Seanét ölti magára, és átveszi gyűlölője szerepét annak életében. Dr. Eve Archer: Doktornő, Sean felesége. Ő is legalább annyira nehezen viseli a fia elvesztését, mint a férje. Mivel Sean nem avatja be az arcátültetős akciójába, ezért Eve nem is sejti hogy amíg az igazi férje börtönben raboskodik, addig ő valójában a fia gyilkosával fekszik egy ágyban. Ezért is éri olyan sokkolóan, amikor az igazi Sean titokban felkeresi és vérvizsgálattal bebizonyítja, hogy egyikük sem az, akinek látszik. Pollux Troy: Castor öccse, paranoid személyiségzavarban szenved: senkiben sem bízik, a bátyján kívül. A betegségéből adódóan zárkózottabb természetű, mint Castor, de a bűnre ugyanolyan fogékony. Sean tőle tudja meg, hogy hol van elrejtve a várost fenyegető bomba. Polluxot azonban kihozza az igazi bátyja a börtönből, majd ketten eljátsszák a saját ördögi tervük meghiúsítását. Pollux Castor egyik magánakciója során veszti életét, amikor Sean lelöki egy háztetőről. Sasha Hassler: Castor volt barátnője. A kisfia, Adam, akinek Castor az apja, megszólalásig hasonlít Sean elhunyt fiára. Amikor Sasha a Sean és Castor közti végső összecsapás során meghal, a fiát a végakarata szerint Seanra bízza, mivel ő sincs tisztában a két ellenség valódi kilétével. Produkció Az Ál/Arc legelső forgatókönyv-vázlatával Mike Werb és Michael Colleary már 1990-ben házalt a stúdióknál, mielőtt a hongkongi rendezőt, John Woo-t bevonták volna a projektbe. Eredetileg a film a távoli jövőben játszódott volna, a két főszerepet pedig Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone játszotta volna. Ezután Harrison Ford-ra és Michael Douglas-re gondoltak a producerek, majd mikor a forgatás elkezdődött, Michael Douglas volt a film executive producere. A két író, Werb és Colleary a Megszállottság (1949) és a Második lehetőség (1966) című filmeket használták inspirációnak. Mikor szóba került a rendező személye, azonnal Woo-t keresték meg, ő azonban először visszautasította a felkérést, mivel nem adtak neki elég szabadságot és kreativitást a film elkészítéséhez. Később, mikor a stúdió mégis beleegyezett, Woo az egyik szerepre John Travoltát jelölte ki, aki korábbi filmjében, a Rés a pajzsonban szerepelt (később Cage szintén játszott Woo másik filmjében, A fegyverek szavában). Mivel a rendező szabad kezet kapott, lehetősége nyílott kitérni a pszichológiai elemekre, melyek a két ellenfél, valamint „Archer” és családja közötti viszonyt befolyásolják. A gyártási költség 80 millió dollár volt, így a koordinátoroknak és a speciális effektusok csoportjának lehetősége nyílt kemény, látványos és véres jeleneteket csinálni. A film egészét Los Angelesben forgatták. A jelenetekben feltűnnek Woo gyakran használt stílusjegyei, mint például az akciók közbeni lassított felvételek. A filmbeli terrorista testvérek, Castor és Pollux a görög mitológiában Kasztór és Polüdeukész, az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga, Zeusz és Léda közös gyermeke. A fivérek együtt küzdöttek a trójai háborúban (ld.: Troy vezetéknév). Anyjuk, Léda a trójai Heléna anyja volt. Polüdeukész halhatatlan volt, Kasztór halandó. Az apjuk megengedte nekik, hogy napokat töltsenek az alvilág és az Olümposz között, mert megsajnálta őket, emellett Zeusz Kasztórnak adta fivére fél halhatatlanságát, mert tudta, hogy a fivérek nem viselik el, ha a halál elválasztja őket. A film végénél látható lövöldözés a templomban Woo korábbi filmjéhez, az 1989-es A bérgyilkoshoz hasonlítható, a fehér galambokkal együtt. A fehér galambok a béke szimbólumai. Szintén a film végén látható motorcsónakos üldözés eredetileg Woo első amerikai filmjében, a Tökéletes célpontban lett volna látható. Az ál/arcot viselő Archer és felesége közötti kórházi dialógus is sokat változott a forgatókönyvhöz képest. Cage eredetileg érzelemmentesen adta elő a jelenetet, de Woo azt mondta neki: Szeretném, ha sírnál., így másodjára Cage sírni kezdett. Abban a jelenetben, mikor Archer arcáról lekerül a kötés, és meglátja ellensége arcát a tükörben, a forgatókönyv szerint Nicolas Cage-nek csak dühösen be kell volna hajtania a tükröt. Leforgatták ezt a változatot, de Cage-nek nem tetszett, ezért megkérdezte John Woo-tól, hogy kimondhatja-e, Basszátok meg!. A rendező beleegyezett, mire Cage üvöltözni kezdett, és ahogy a filmben látjuk, egy ruhafogassal betörte a tükröt. Az alakítás után Woo közölte Cage-dzsel, hogy elfelejtette bekapcsolni a kamerát. Cage nem bánta, ezért ismét megcsinálta a jelenetet. A filmben 63 ember hal meg. Megjelenés Az Ál/Arc bemutatója 1997. június 27-én volt és a nyitóhétvégén rögtön 23 millió dolláros bevételt hozott, majd az 1997-es év 11. legtöbbet hozó filmje volt az USA-ban és 14. az egész világon. Az Amerikai Egyesült Államokban 112 276 146 dollárt hozott, világszerte pedig 245 676 146 dollárt szedett össze. Az Régió 1-es DVD-t 1998. október 7-én adták ki, ez volt az első filmek egyike, ami DVD-re jelent meg. A Tizedik Jubileumi Kiadást 2007. szeptember 11-én adták ki, szintén DVD-n, október 30-án pedig az Egyesült Államokban, HD-DVD-n. Az új DVD-s kiadás 7 kimaradt jelenetet, egy alternatív befejezést és több tucat extrát is tartalmaz. A Blu-Ray változatot 2007-ben adták ki az Egyesült Királyságban, majd a következő évben az USA-ban, a Paramount Pictures forgalmazásában. Fogadtatás A filmet szinte csak pozitívan értékelték a kritikusok, dicsérték a szerepcserés megoldást, valamint Travolta és Cage alakítását. Az Internet Movie Database-on 7,2 ponton áll, így jóval a középmezőny felett teljesített, a Rotten Tomatoes honlapon 93%-os "friss" értékelést kapott. A filmet jelölték a Oscar-on a Legjobb hang kategóriában, de a Titanic című film nyerte meg ezt a díjat, az Ál/Arc a Legjobb hangvágás kategóriában kapta meg. Szaturnusz-díjra jelölték a Legjobb rendezés és forgatókönyv kategóriában, amit meg is nyert, valamint az MTV Movie Awards-on a Legjobb jelenet (a motorcsónakos üldözés) és a Legjobb páros (Travolta és Cage) kategóriában. New Hampshire kormányzóinak listája Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok New Hampshire államának kormányzóit sorolja föl. A nevét az angol Hampshire megyéről kapta. Az állam a lakosság száma szerint a 41. a sorban. Egyike volt az eredeti tizenhárom amerikai brit gyarmatnak, és 1788. június 21-én, sorrendben kilencedikként írta alá az Egyesült Államok alkotmányát. New Hampshire volt az első tagállam, amelynek saját alkotmánya lett. A kormányzói széket két évre lehet elnyerni, de nincs meghatározva, hogy egy adott személy hányszor választható meg. Jelenleg hivatalban a 92. kormányzó a Republikánus Párthoz tartozó Chris Sununu tölti be a kormányzói tisztséget 2017. január 5-től. New Hampshireben nem választanak kormányzóhelyettest. A pártmegoszlás az alábbi volt: Demokrata : 20 Republikánus : 51 Demokrata-republikánus: 10 Föderalista: 5 Whig Párt: 1 Amerika-párt: 1 Jackson ellenes: 1 Független: 2 A New Hampshire-i szenátus elnökei New Hampshireben nem választanak kormányzóhelyettest, hanem feladatát a helyi szenátus elnöke látja el. Rigny-Ussé Rigny-Ussé település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 494 fő (2015). Rigny-Ussé Bréhémont, La Chapelle-sur-Loire, Huismes, Rivarennes, Saint-Benoît-la-Forêt és Saint-Patrice községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2904 Millman A 2904 Millman (ideiglenes jelöléssel 1981 YB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1981. december 20-án. Bakó Pál Bakó Pál (Budapest, 1946. június 8. –) világbajnok és olimpiai ezüstérmes öttusázó, edző. Életpályája 1962-ben az Újpesti Dózsában kezdett háromtusázni. 1965-től a Bp. Honvéd háromtusázója, illetve öttusázója lett. A junior világbajnokságokon 1965-ben és 1966-ban csapatban aranyérmes, 1966-ban egyéniben második, 1967-ben csapatban harmadik volt. 1964-től 1977-ig szerepelt a magyar öttusa-válogatottban. Az 1969-es budapesti világbajnokságon ezüstérmes volt csapatban, negyedik egyéniben. A következő évben csapatban világbajnok, egyéniben ismét negyedik volt. Az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a Bakó Pál, Balczó András, Villányi Zsigmond összeállítású magyar csapat tagjaként a 2. helyen végzett. Legközelebb csak 1977-ben tudott a világbajnokságra kijutni. Ekkor csapatban harmadik, egyéniben 12. volt. 1978-ban történt visszavonulása után a Testnevelési Főiskolán öttusa szakedzői oklevelet szerzett és a Budapesti Honvéd öttusaszakosztályának vezetője, edzője lett. Majd egy magyar-kanadai kereskedelmi cégnél dolgozott. Az 1999-es öttusa-világbajnokság egyik szervezője volt. Később a Magyar Vízilabda Szövetség logisztikai munkatársa lett. Több hazai úszó és vízilabda esemény lebonyolításában működött közre. Sporteredményei olimpiai 2. helyezett (csapat: 1972) világbajnoki 1. helyezett (csapat: 1970) világbajnoki 2. helyezett (csapat: 1969) világbajnoki 3. helyezett (csapat: 1977) kétszeres világbajnoki 4. helyezett (egyéni: 1969, 1970) Locorotondo Locorotondo község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Bari megyében. Fekvése A Murgia-fennsíkon fekszik, Baritól délkeletre. A Valle d’Itria egyik legjelentősebb települése. Története A település a 12. század elején alakult ki. Népessége A lakosság számának alakulása: Főbb látnivalói San Giorgio Martire-templom - a 18. században épült. Trullo di Marziolla - Puglia legöregebb trullója (1509) Kiszombor KSK A Kiszombori KSK kiszombori labdarúgócsapat. A csapat hivatalos mezszíne kék-sárga. A csapat 2012 nyarán pénzügyi nehézségek miatt megszűnt. Története A csapat az egyik legemlékezetesebb mérkőzését a Magyar labdarúgókupában vívta, amikor is a megye egyes hazaiak az élvonalbeli Videoton FCt fogadták. Hatalmas meglepetésre 1-1 lett a találkozó vége. A mérkőzésre 2000. július 26-án került sor. Kiszombor-Videoton FC 1-1 (0-1) Kiszombor, 800 néző. V: Ábrahám Attila . (Balajti, Georgiu) KISZOMBOR: Csehó - Fancsali (Gera, a szünetben), Lehota István, Simon Sz., Szûcs K. - Varga S., Szebehelyi (Rau S., a szünetben), Miklós Z., Papp J. - Szentmártoni, Horváth L. Edző: Kutasi László VIDEOTON: Bíró - Csordás, Szalai Cs., Lévai (Boda, a szünetben) - Szalai Tamás (Hosnyánszki, a szünetben), Lendvai, Csillag Krisztián (Havrán, 75. p.), Zombori András, Bány - Földes, Gyurováth. Edző: Csongrádi Ferenc Gólszerző: Miklós Z. (11-esből), ill. Szalai T. Székely Zoltán (régész) Székely Zoltán (Dés, 1912. november 18. – Sepsiszentgyörgy, 2000. szeptember 1.) romániai magyar történész, régész, muzeológus a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Életpályája 1912-ben Désen született a rétyi Székely család leszármazottjaként. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1930-ban. Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Tudományegyetemen végezve latin-görög és történelem szakon diplomázott. Doktori értekezését 1943-ban a komollói római táborról írta. Pályafutását Zilahon kezdte, majd 1944-től a Székely Mikó Kollégium tanára. Ugyanattól az évtől 42 éven át, az 1990-es nyugdíjazásáig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Ebben a minőségében sokat tett a múzeum kincseinek megőrzéséért és gyarapításáért. Régészeti munkássága elsősorban az erdélyi településeknek az őskortól a középkorig terjedő időszakának kutatására irányult. A Kolozsvárott 1973-ban publikált Kora középkori temetők Délkelet-Erdélyben című régészeti beszámolóját bezúzták. A zabolai és petőfalvi kutatási eredményeit csak a rendszerváltás után tudta közzétenni a Veszprémi Múzeum közleményeiben. Ezután még számos tudományos közleménye jelent meg. Munkái A komollói erődített római tábor (Kolozsvár, 1943); Adatok a Székelyföld népvándorlás-korához (Sepsiszentgyörgy 1945); Bronzkori telep Alsócsernátonban (Erdélyi Múzeum 1946/1); Jegyzetek Dácia történetéhez (Sepsiszentgyörgy 1946); Aşezări din prima vîrstă a fierului în sud-estul Transilvaniei (Brassó 1966); *Korai középkori temetők Délkelet-Erdélyben (in: Korunk Évkönyv 1973); Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. század) (in: Veszprémi Történeti Tár 1990); Az oltszemi (Olteni) római tábor (Háromszék-Kovászna megye). 1987–1988. évi ásatások (in: Communicationes Archaeologiae Hungariae. Budapest, 1993); A zabolai (Zăbala, Románia) kora középkori temető (in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–94); Két székely lófő levél (XVI–XVII. sz.) és egy nemesítési levél hátlapjára írt feljegyzéssel kapcsolatos megjegyzések (Turul 1995/1–2); Adatok Kovászna (Háromszék) megye római és népvándorlás korához (Acta 1996); *Az árkosi éremlelet (Acta 1997/1); Mikor és kiktől foglalták el a honfoglaló magyarok a Székelyföldet? (Turán 1999/2); Árpád-kori nyílhegyek Kovászna megyében (Acta 2000/1); A petőfalvi (Székelypetőfalva/Peteni, Románia) korai középkori temető (Tisicum, Szolnok 2001); Kora középkori temetők Délkelet-Erdélyben (in: Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek. Stockholm, 2002). Válogatott művei a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában jelentek meg. Díjak, elismerések Múzeumigazgatói és közéleti munkásságát Sepsiszentgyörgy városa 1998-ban Pro Urbe-díjjal és díszpolgárrá avatásával ismerte el. Bergendy István Bergendy István (Szolnok, 1939. október 8. –) Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, szaxofonos, énekes, a Bergendy-együttes zenekarvezetője, Bergendy Péter testvére. Élete Szülei: Bergendy István és Patai Julianna. 2008-ban, az M1 Rocklexikon c. műsorának adásában elmondta, hogy ősei Franciaországból vándoroltak a forradalom elől Lengyelországba, majd amikor Napóleon elfoglalta Lengyelországot is, onnan a Felvidékre költöztek. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. 1958–1961 között a BME-n tanult autómérnöknek. Első hangszerének a harmonikát választotta. A Bartók Béla Konzervatóriumban tanult klarinétozni 1961–1964 között Meizl Ferenc tanítványaként. Az 1950-es években a Szolnoki Dózsa csapatában vízilabdázott. Fellépett a Műegyetem Szimfonikus Zenekarában, Tóth Zoltán big bandjében, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ifjúsági dzsesszegyüttesében. Testvérével, Bergendy Péterrel 1958-ban alapították a Bergendy-együttest a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában. 1959-ben először játszott Gonda Jánossal a Kelényi-zenekarban, majd mint blattoló muzsikus Holéczy zenekarában külföldön turnézott, Chappy utolsó big bandjében, illetve a Magyar Állami Hangversenyzenekarban, az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarában klasszikus szaxofonszólókat játszott. 1970-ben újjáalakították a zenekart. Mivel különbözni akart zenésztársaitól, 1971. június 5-én teljesen levágatta a haját, azóta kopasz. Az 1980-as évek elején alakította meg a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, akkor 12 taggal, ez a formáció 2009 októberétől kisebb létszámmal működik. Magánélete 1966-ban házasságot kötött Váradi Judittal. Két gyermekük született; István (1971) és Barbara (1976). Lemezei Lásd: Bergendy-diszkográfia Filmjei Színészként Kémeri (1985) Zeneszerzőként Süsü, a sárkány kalandjai (1976–1984) Futrinka utca (1980) Mentsük meg Bundert Boglárkától (1984) Lutra (1986) Már megint a 7.B! (1986) Zenés TV színház (1987) A világ legrosszabb gyereke (1987) A napfény íze (1999) Süsüke, a sárkánygyerek (2001) Virágos kedvemért Díjai, elismerései Aranygitár (1963) eMeRTon-díj (1993) MSZOSZ-díj (1996) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997) Inter-Lyra-díj (1997) eMeRTon-díj (2000) Hungaroton életműdíj (2001) Aranyalma díj (2004) Artisjus Életmű-díj (2005) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009) Liszt Ferenc-díj (2011) Titel község Titel község (szerbül Општина Тител / Opština Titel) egy vajdasági község a Dél-bácskai körzetben. A község központja Titel. Lakossága 2002-ben 17 050 fő volt. Földrajz Bácska délkeleti csücskében, a Sajkásvidéken fekszik. A község jelentős része a Titeli-fennsíkon van. A községet északon Zsablya község, nyugaton Újvidék község, délen a Duna illetve India község, keleten pedig a Tisza illetve Nagybecskerek község határolja. Települések A község hat településből áll: Népesség A község népessége 2002-ben 17 050 fő volt, ebből 14 482 (84,9%) volt szerb nemzetiségű. A magyarok száma 902 volt (5,3%), akik főleg Titel városában és Sajkáslakon élnek. Az összes település szerb többségű. Sajkásszentivánnak a második világháború végéig jelentős német lakossága volt. Abafi Lajos Abafi Lajos (születési neve Aigner Lajos) (Nagyjécsa, 1840. február 11. – Budapest, 1909. június 19.) magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész, a magyarországi szabadkőművesség történetírója. Életpályája 1850-1853 között a Stieber-féle kereskedelmi iskola tanulója volt Temesváron. 1854-1868 között könyvkereskedő-segéd Temesváron, Pozsonyban, Pesten és több német városban. 1868-1896 között Pesten önálló üzlete volt. 1859-től számos történeti, irodalomtörténeti és könyvészeti munkát írt. A Kisfaludy Társasághoz külföldről benyújtott pályamunkája, amely a ballada elméletéről szólt, dicséretben részesült. 1869-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán díjat nyert Az elégiáról című művével. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja. 1878-ban az egyik alapítója volt a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületének, amelynek alelnöke, elnöke és hivatalos lapjának szerkesztője lett. Szerkesztette a Magyar Könyvészetet (1869–1870), a Magyar Könyvesházat (1875–1890), kiadta a Nemzeti Könyvtár (1878–1890) sorozatot. A Figyelő (1876–1890), a Corvina (1878–1894), a Rovartani Lapok (1895–1899) szerkesztője, 1884-ben megindította a Hazánk című történelmi folyóiratot. Széles körű tevékenységére és munkabírására jellemző, hogy saját művein kívül kb. 3500 ívnyi kéziratot szerkesztett. Munkásságával hozzájárult az irodalmi és művelődési élet lényeges anyagának megőrzéséhez. Egész vagyonát az irodalomra áldozta. 1890-től főként entomológiai tevékenységet folytatott. 1896-ban feladta üzletét, 1901-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályán vállalt laboránsi állást. A lepkészet története Magyarországon című munkája az egyetlen, az addig ismert magyar vonatkozású lepkészeti tevékenységeket összefoglaló mű. 1905-től egyre inkább betegeskedett, ismétlődő agyvérzés miatt elveszítette beszélő-, majd látóképességét; 1909-ben meghalt. A halotti anyakönyvbe állami tisztviselőként jegyezték be. Szabadkőműves pályafutása Abafi (családi nevén Aigner) Lajost 1870-ben vették fel a Corvin Mátyás páholyba, s még ugyanabban az évben legény, majd mester fokra emelték. Páholyában a könyvtárnok, titkár majd a főmesteri posztot is betöltötte, 1896-ban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szövetségtanácsának tagja lett. 1900-ban fedezett (kilépett) a páholyból. Legnagyobb teljesítménye a magyarországi szabadkőművesség történetének feldolgozása volt, amelyet a Festetics család dégi kastélyában őrzött dokumentumok alapján végzett el és írt meg németül és magyarul, s amely mű ma alapvető forrásmunka ezen a területen. Jegyzetek Abafi 1869 MÉL 1967 ; Más források szerint múzeumi segédőr volt: Bálint 2011 Abafi 1898 20. századi folytatását ugyanezzel a címmel Szabóky Csaba írta meg (Budapest, 2007) Varga 1980 Palatinus 1939 Berényi 2005 Abafi 1899 Abafi 1900 Főbb művei ↑ Abafi 1869: Az elégiáról. Pest: Aigner és Rautmann. 1869. A magyar népdalról. Pest: Aigner Lajos. 1872. Mikes Kelemen. Pest: Aigner Lajos. [1878]. = Magyar könyvesház: 5. folyam, 48. Fessler Ignácz Aurél . Századok, XII. évf. 7. sz. (1878) 618–645. o. Kazinczy Ferencz mint szabadkőmíves. Budapest: Weiszmann. [1878]. Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században: Első közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 3. sz. (1884) 513–524. o. Titkos társulatok [[Temesvár]]ott a mult században: Második és befejező közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 4. sz. (1884) 730–739. o. ↑ Abafi 1898: A lepkészet története Magyarországon. Budapest: Kir. Magyar Természettudományi Társulat. 1898. ↑ Abafi 1899: Geschichte der Freimaurerei in Österreich-Ungarn. I-V. Budapest: Ludwig Aigner (I-IV), Bagó (V). 1890–1899. reprint Adamant Media Corporation 2001 A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Schmidl H. Könyvnyomdája. 1900. reprint Budapest Akadémiai Kiadó 1993, reprint Tarandus 2012 A [[szabadkőművesség]] és az uralkodóház. Budapest: Aigner Lajos. 1896. reprint [Miskolc] Hermit, [2011] Az olaszország i magyar légió történetéhez Magyarország lepkéi, tekintettel Európa többi országainak lepkefaunájára: A Berge-féle lepkekönyv képeivel. A Berge-féle lepkekönyv nyolczadik kiadása alapján írta Abafi Aigner Lajos. Budapest: Természettudományi Könyvkiadó Váll. 1907. reprint [Budapest] Műszaki Kiadó [2000] Fordításai Vetter Antal emlékiratai (Országos Széchényi Könyvtár kézirattára. Quart. Hung 3030) (A német eredetiből fordította Abafi-Aigner Lajos) Chailley Chailley település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 545 fő (2015). Chailley Bœurs-en-Othe, Turny és Venizy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. Johanna navarrai királynő I. Johanna (1271. január 14. – 1305. április 4.) navarrai királynő, aki 1274-től 1305-ig uralkodott (egyidejűleg I. Johanna néven Champagne grófnője is), a Navarrai Királyság utolsó uralkodója volt a Champagne-i házból, I. (Kövér) Henrik (1249–1274) király leánya és utódja. Életrajza Az apja halálakor zavargások törtek ki a királyságban, és fenyegetően lépett fel Navarra két hatalmas szomszédja, Kasztília és León és Aragónia is. I. Johanna édesanyja, a Capeting-dinasztiából származó Artois-i Blanka navarrai királyné (1248–1302), a gyermekével együtt, a francia királyi udvarban keresett menedéket. Joggal remélt segítséget, hiszen rokona volt a francia király, III. (Merész) Fülöp (1245–1285), aki szintén a Capet-házból származott, IX. (Szent) Lajos (1214–1270) királynak a fia. III. Fülöp hadsereget küldve Navarrába, helyreállítatta a rendet a királyságban. (Egyes források a Capet-házat Capeting-házként is említik.) 1284-ben I. Johanna feleségül ment III. Fülöp fiához, Fülöp herceghez (1268–1314), aki a házasságkötéssel 1284-től a felesége haláláig, 1305-ig, I. Fülöp néven Navarra királya lett. A következő évben meghalt III. Fülöp és a fia IV. (Szép) Fülöp néven Franciaország királya (1285–1314) lett. IV. Fülöp a francia történelem egyik legjelentősebb uralkodója. I. Johanna királynő művészetet és irodalmat kedvelő asszony volt, ő alapította a híres párizsi Collège de Navarre-t, a Navarrai Kollégiumot, de az államügyek intézéséből is kivette részét. 1297-ben kiűzte a Navarrát átmenetileg megszálló kasztíliai és aragóniai sereget, biztosította a királyságnak a belső és a külső békét. Halála után I. Johanna halálakor Johanna és IV. Fülöp legidősebb fia, I. Lajos (1289–1316) lett Navarra királya, aki 1305-től 1316-ig uralkodott (egyidejűleg I. Lajos néven Champagne grófja is.) IV. Fülöp halálakor Franciaország királya lett, ő X. (Civakodó) Lajos király (1314–1316). (Az uralkodó halálakor a champagne-i grófság egyesült Franciaországgal.) I. (X.) Lajos fiát, a pár napot élt csecsemőt a történetírás I. (Utószülött) János francia királyként (1316) és I. János navarrai királyként (1316) tartja számon. Franciaországban a frank eredetű örökösödési szabály, a száli törvény, nem tette lehetővé a leányági trónutódlást. X. Lajos király utóda így az öccse lett, V. (Hosszú) Fülöp (1294–1322), francia király (1316–1322), egyidejűleg II. Fülöp navarrai király. Azonban fiúgyermeket ő sem hagyott maga után, ezért az ő utóda is a testvére lett, az öccse, IV. (Szép) Károly (1294–1328), francia király (1322–1328), egyidejűleg I. Károly néven navarrai király is, vele a Capet–ház főága kihalt. Ekkor léphetett Navarra trónjára I. (X.) Lajos király leánya, Johanna (1311–1349), I. János féltestvér nővére, II. Johanna navarrai királynő (1328–1349). Egyes források I. Fülöp, I. Lajos, I. János, II. Fülöp, I. Károly és II. Johanna navarrai uralkodókat mint Franciaországi – házi, avagy Francia – házi uralkodókat jelöli. A tény az, hogy ők – I. Lajost és II. Johannát kivéve – kormányzók (helytartók) útján gyakorolták Navarrában az uralmukat, nem látogattak el a királyságba. Locsi-fecsi Márta A Locsi-fecsi Márta (eredeti cím: Martha Speaks) amerikai–kanadai televíziós flash animációs sorozat, amelynek alkotója Susan Meddaugh volt. Amerikában a PBS vetítette, Magyarországon a Minimax sugározta. Ismertető A főszereplő, Márta, aki egy beszélő kutya. Egy elfogyasztott konzerv betűleves hatására tanult meg beszélni. Azóta ez a beszélő kutya bárkinek szívesen beszél, szinte megállás nélkül – még neked is. Szereplők Kutyák Márta ( Martha Lorraine ) – A főszereplő, aki egy cserfes eb. Elfogyasztotta a betűleveses konzervben levő betűlevest, amitől megtanult beszélni. Magyar hangja: Bodor Böbe (1–2–3. évadban), Vándor Éva (4. évadban) Skicc / Parádé ( Skits Lorraine ) Emberek Helén (Helen Lorraine) – Barnásvörös hajú lány, aki a lánygyerek a családban, és a gazdája Mártának.Néha elfelejt gondoskodni Kutyájáról. Magyar hangja: Molnár Ilona Tibi (Tyrone Daniel "T.D." Kennelly) – Mindig UFO-s dolgokat talál ki. Magyar hangja: Timon Barnabás Alice Boxwood – Balettozni tanul, kissé ügyetlen. Magyar hangja: Kántor Kitty Carolina – Helén Rokona. Magyar hangja: Dögei Éva Truman Oatley – Szeret tudományos dolgokról beszélni. Milo Lee Tifani ( Tiffany Blatsky ) – Szőke hajú lány, aki Carolina barátnője, de néha vetélytársak is. Mariela Lorraine – Helén anyukája, aki egy virágüzletben dolgozik. Magyar hangja: Makay Andrea Daniel "Danny" Lorraine – Helén apukája, aki buszsofőr, Kanadaban Winnipegben született. Magyar hangja: Dányi Krisztián Demson Néni (Mrs. Eulah Demson) – Zsémbes, önző, hipohonder, rosszindulatú öreglány a szomszédból, akivel a szereplőknek gyakran meggyűlik a baja. Magyar hangja: Kassai Ilona Kasuo – Az állatmenhely vezetője, aki szeret rockzenét hallgatni. További magyar hangok: Berzsenyi Benedek, Adamik Viktória, Kardos Bence, Pekár Adrienn, Sági Tímea, Téglás Judit Epizódok 1. évad Márta és a betűleves / Márta tanácsai (Martha Speaks / Martha Gives Advice) A frizbivadász / Helén első színházi szerepe (Martha and Skits / Martha Plays a Part) Márta és a tortatolvaj / A fedőneve: Márta (Martha Takes the Cake / Codename: Martha) Márta a hős / A nagy láb (Martha to the Rescue / Martha Camps Out) Márta vidéki kalandja / Márta világgá megy (Down on the Farm / Martha Runs Away) Márta halandzsázik / Illemóra (Martha Blah Blah / Skits Behaves) Márta és a tolvajok / A tökéletes kutya (Martha and the Canine Caper / Perfectly Martha) Tűzoltó Márta / Az uborka támadás (Firedog Martha / Martha's Pickle) A titkos kis vendég / Kutyáknak tilos (a szinkron szerint, de valószínűleg hibás fordítás / szinkronhiba) (The Dog Who Came to Dinner / Martha Calling) Leves a pácban / Viszlát, Márta! (Oh, Nooo! / Bye Martha) Márta kutyát oktat / Márta híres lesz! (Martha Walks the Dog / Martha's Got Talent) Márta hőstörténete / Márta a Rajongó (Martha the Hero Maker / Starstruck Martha) Márta beteget ápol / Truman és a mélykék tenger (Martha in Charge / Truman and the Deep Blue Sea) Menekülés a bolha szigetről / Kutyáknak tilos! (Escape from Flea Island / No Dogs Allowed) Márta a menhelyen, 1–2. rész (Ain't Nothin' But a Pound Dog, Part 1–2) Az elveszett rajz nyomában / A tökéletes ajándék (Raiders of the Lost Art / Martha Says it with Flowers) Majom a pácban / A kis nyomkeresők (Martha Doesn't Speak Monkey! / Martha and Truman Get Lost) A kutyaverseny / Truman a fogó (Best in Show / Truman on the Ball) A kísértetház / A szerencse forgandó (Martha Gets Spooked / Martha Changes Her Luck) Márta az áruházban, 1–2. rész (Martha Runs the Store, Part 1–2) Márta viszket / Márta és a szívrablók (Itchy Martha / Martha and the Thief of Hearts) Az új szomszéd / Fagylalt (There Goes the Neighborhood / Ice Scream) Márta nővér / Tibi nagy fogása (Nurse Martha / T.D. Gets the Scoop) Alice balettozik / Márta és az ügyességi pálya (Alice Twinkle Toes / Martha Fails the Course) Márta énekel / Tibi bandája (Martha Sings / T.D. Makes the Band) Parádé A Viharban / Időjós Márta (Skits Under the Weather / Martha the Weather Dog) Márta a kutyaházban / Márta a kifutón (Martha in the Doghouse / Martha Models) Tibi, Márta és az ürgék / Tibi és a hús-fa (T.D. and Martha Gopher Broke / T.D. and the Steak Tree) Márta kontra robot / Virtuális Márta (Martha vs. Robot / Virtually Martha) Helén eltévelyedése / Márta rossz szokása (Helen's All Thumbs / Martha's Dirty Habit) Márta tortája / Márta és a parfüm (Martha Bakes / Martha Makes Scents) Márta a bíróságon / A szaghoz való jog (Martha the Witness / Martha Takes a Stand) Márta az iskolában / Tibi és a villanykörte (Martha Goes to School / T.D. and the Light Bulb of Doom) Márta, a bika / Márta falkája (Martha Treads the Boards / Martha's Pack) Márta szaglása / Márta hallása (Martha Smells / Martha Hears) Márta legjobb rossz napja / Truman tesója (Martha's Worst Best Day / Truman's Brother) Márta megoldja / Kutya-harc (Here's Martha! / Dog Fight) A terapeuta kutya / Kacsa baj (Therapy Dog / Martha's Duck Trouble) Truman titka / Majom Parádé (Truman's Secret / Skits Monkeys Around) Mi a baj, Bob? / Márta meséje (What's Bothering Bob? / Martha Spins a Tale) 2. évad Márta fotelja / TD a gyűjtögető (Martha's Chair / T.D. the Pack Rat) Fess mogyoróért / Márta a fabábu (Painting for Peanuts / Martha's No Dummy) Márta kioltja a fényeket 1. rész / Márta kioltja a fényeket 2. rész (Martha Puts Out the Lights part 1. / Martha Puts Out the Lights part 2.) A pingvin mindig kétszer csenget / A Márta-kód (The Penguin Always Rings Twice / The Martha Code) Márta a csomagtérben / Prérikutya (Martha in the Hold / Get Along, Little Dogies!) Márta a fehér házban 1. rész / Márta a fehér házban 2. rész (Martha in the White House Part 1. / Martha in the White House Part 2.) A jakey expressz / Márta a szánhúzó (The Jakey Express / Martha, Sled Dog) Mancsok és mancsokozatok / Teddy bajba kerül (Paws and Effect / The Trouble with Teddy) ¿Qué Pasa, Márta? / Kutyanyelv (¿Qué Pasa, Martha? / T.D. Is Talking Dog) Kutyák az űrben / Kutyák az űrből (Dogs in Space / Dogs from Space) Egy bűnösélet 1. rész / Egy bűnösélet 2. rész (Martha's Life in Crime part 1. / Martha's Life in Crime part 2.) Márta kivételezik / Márta és a kutyarajongó (Martha Plays Favorites / Martha and the Doggie Lover) Skits a jégen / Kutya meleg (Skits on Ice / Martha's Steamed!) Márta és az ezer bolhatálca / Mézesmázos szipirtyó (Martha and the One Thousand Fleas / Nice and Crabby) A titkosügynök kutya 1. rész / A titkosügynök kutya 2. rész (Martha: Secret Agent Dog part 1. / Martha: Secret Agent Dog part 2.) 3. évad A Márta show 1. rész / A Márta show 2. rész (The Martha Show part 1. / The Martha Show part 2.) Márta Milliója / Caroline ajándéka (Martha's Millions / Carolina's Gifted) Turman az őrült tudós / Kutyaélet (Truman's Mad / Dog for a Day) Márta és a határidő / Márta és az óriástök (Martha: Deadline Doggie / It's the Giant Pumpkin, Martha) Hála a kutyáknak*** / Vadnyugati Márta*** (The Dog Did It / Martha Out West) T.D. a varázsló / A rémtörténetek (T.D.'s Magic / Scaredy Cat) Az operakoncert / Márta a Maestro (The Opera Contest / Maestro Martha) Skits és Grabanc bácsi / Turman a bátor (Skits and Mr. Scruffles / Brave Truman) Márta a színpadon / Ronald pszichológiája (Martha Acts Up / Ronald is In) *** / *** (Patrol Dog Martha / The Crooning Crook Caper) Mítosz vadászat / TD király és Medúzka (Myth Me? / TD's Myth Take) Zöld gokart verseny / Az eltűnt fémhulladék rejtélye (Wagstaff Races / The Missing Metal Mystery) Márta és a furcsa sátorozás / Márta és a furcsa sátorozás folytatódik (Martha's Slumber Party of the Weird / Return to Martha's Slumber Party of the Weird) A hosszú, unalmas nyár / Az eltört váza esete (The Long, Rotten Summer / The Case of the Shattered Vase) Alice álcája / Caroline esete Lilivel (Alice Covers Up / Carolina Picks A Lily) 4. évad Cora! Cora! Cora! / Vissza Cora! (Cora! Cora! Cora! / Cora Encore!) Locsi-fecsi Billy Collins / Milo olvasó pajtása (Billy Collins Speaks) / (Milo's Reading Buddy) Igen, mikor cselekedni kell! / Márta határozó szókalandja (Verb Dog, When Action Calls! / Martha's Adverb Adventure) A könyvbotok visszatérése: Az eltűnt szavak esete 1. rész / A könyvbotok visszatérése: Az eltűnt szavak esete 2. rész (Return of the Bookbots: The Case of the Missing Words part 1. / Return of the Bookbots: The Case of the Missing Words part 2.) Nézz az ég felé / Truman tábor (Eyes on the Skies / Camp Truman) Ebadta Márta / Egyik kutya, másik eb (Monkeyshines Martha / Dog Daze) Márta és a hálaadás 1. rész / Márta és a hálaadás 2. rész (Martha's Thanksgiving part 1. / Martha's Thanksgiving part 2.) Buldózer kontra dinoszaurusz! / Carolina legyűri a focit (Bulldozer Versus Dinosaur! / Carolina Tackles Football) Túl sok Márta / Túl nagy Márta (Too Many Marthas / Too Much Martha) Márta boltja / Viszlát Burgerház (Martha's Market / Bye Bye Burger Boy) 5. évad *** Hiányzó epizódok 6. évad *** Hiányzó epizódok Erzsébethely Erzsébethely, ismertebb és többet használtabb nevén Jamina Békéscsaba nyugati városrésze, kertvárosi jellegű, szinte teljesen beépített, zömében földszintes családi házakból álló, önálló kerület (V.). Fekvése Lehatárolása meglehetősen egyértelmű, a Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-vasútvonal Békéscsabán keresztül húzódó részétől nyugatra húzódó terület. Északról a Békéscsaba-Orosháza-Szeged-vasútvonal határolja. Délen a Téglagyári-bányatavak zárják Jamina végét. Meglehetősen nagy kiterjedésű terület, nagyjából négyszögletes alakban terül el. A város beépített területének mintegy 30-40%-át foglalja el, 1020 hektár. A város alacsonyabbnak számító területeinek számít, tengerszint feletti magassága 83 métertől 87 méterig terjed. Története 1769-ben osztották ki a jaminai szőlőket, s attól kezdve e területen intenzív kertművelés folyt, ezt számíthatjuk Jamina kezdetének. 1831-ben kolerajárvány dúlt Békéscsabán és Jaminában is. Ennek emlékére emlékhelyet állítottak az itt élők. 1876-ban, advent első vasárnapján felszentelték a jaminai evangélikus templomot. 1891-ben Such és Wagner téglagyárat alapítottak Jaminában, ami ma már nem üzemel. 1898-tól nevezték a jaminai szőlőket Erzsébethelynek, melynek oka: 1897-ben meggyilkolták I. Ferenc József magyar király feleségét, Erzsébet királynét, aki Andrássy Gyula gróf révén erősen kötődött a magyarokhoz. A város vezetése a jaminaiak kérésére hálából adta ezt a nevet Jaminának. 1908-ban Építeni kezdték a Bohn téglagyárat, ami manapság Jamina-Tondach néven Magyarország egyik legkorszerűbb ilyen jellegű ipari létesítménye. 1910-ben Békéscsabához csatolták a területet. 1923-ban A Schneider-féle baromfifeldolgozó vállalat megkezdte működését, amely az államosítás után a Bábolna nevet vette fel. 2007-ben csődbe ment az üzem, épülete még ma is áll. 1926-ban ártézi kutat fúrtak Jaminában. 1928-ban átadták használatra az Ihász utcai gyalogos felüljárót (Repülőhidat). 1944-ben szövetséges bombatámadás érte Jaminát. Az amerikai B-24-es Liberátorok szőnyegbombázásának több tucat halálos áldozata volt. Az eredeti célpont a vasútállomás volt, viszont a bombaszőnyeg „félrecsúszott”. 1986-ban az I-es téglagyárban megszűnt a gyártás. 1993-ban új iskola létesült, amit mára már beintegráltak Erzsébethelyi Általános Iskola néven. Még ebben az évben felavatták a Jézus Szíve római katolikus templomot. Lakossága Békéscsaba vallási képe abban különbözött az országostól, hogy itt évszázadokon át az ország lakosságának 4-5 százaléknyi töredékét jelentő evangélikusság jelentette a meghatározó többséget. Jaminában, ma Erzsébethelynek, régebben Szőllőknek (Vinice) nevezett részén az 1845. évi örökváltság után egyre több lakóház épült, gyorsan nőtt az állandó jelleggel megtelepedett evangélikusok száma. Közlekedése Jaminától északra halad el a Békéscsaba-Szeged vasútvonal és a 47-es számú főútvonal. Keleten a MÁV állomása található, míg nagyjából a városrész tengelyén húzódik a Békéscsaba-Csanádapáca-Kaszaper-Tótkomlós-Makó alsóbbrendű út, amely a belterületen Orosházi út néven fut, mint Békéscsaba leghosszabb útja. A városrészt több autóbuszjárat szolgálja ki, többek között erre közlekedik az 1-es, 3-as, 3M, 3V és 4-es járatok. A forgalom oroszlánrésze az előbb már említett négysávos Orosházi úton zajlik, illetve nagy forgalmú utcák még a Kolozsvári, Madách, Veres Péter és Franklin utcák is. Körforgalom egy épült, az Orosházi úti vasúti felüljáró levezetőjénél, a Gyár utcánál, az egykori Bábolna üzem előtt. Itt található kerékpárút is, amely végighúzódik a városhatárig. Forgalmi jelzőlámpa az Orosházi út - Madách utca csomópontban és az Orosházi út - Bessenyei utcai kereszteződésben található az V. kerületben. Ez utóbbi a gyalogosok biztonságos átkelésében segít. Főként a nyári félévben jellemző a sok kerékpáros. A vasútvonalat keresztező, immár négysávos Orosházi úti felüljárón, lehet a vasúti forgalomtól függetlenül bejutni a városrészbe. Észak felé a Sziklai utat keresztezi a Szeged felé vezető vasútvonal, itt egy sorompóval és fénysorompóval felszerelt vasúti átjáró biztosítja a közlekedést. Kelet felé az állomásról kifutó vonalak miatt korábban gépkocsival nehézkes volt az átkelés, viszont mióta átadták a Franklin - Szerdahelyi utcák közötti aluljárót, nem csak a gyalogos- és kerékpáros forgalom, de a gépjármű forgalom is akadálymentesen folyhat keresztül. Délen a Kereki úton található fénysorompóval ellátott vasúti átjáró. Létezik még egy, a gyalogosok számára szolgáló felüljáró is, amely a „Repülőhíd” nevet viseli, melyet a vasúti beruházás keretein belül teljes egészében lebontottak, s újat, korszerűbbet építettek a helyére. Az erzsébethelyi utak és utcák 99%-ban aszfaltozottak. A városrész szinte teljes mértékben csatornázott. Intézményhálózat A városrészben működik az Erzsébethelyi Általános Iskola, korábbi két alapfokú intézmény összevonása után. Ezen kívül találunk itt óvodákat, gyógyszertárakat, postahivatalt valamint idősek otthonát is. Jamina 15 ezer lakosát – a megyeszékhely lakosságának közel egynegyed részét – ellátó Kolozsvári úti rendelőintézetben többek között körzeti orvosok, fogászok, gyermekorvosok is praktizálnak. Látnivalók Evangélikus templom Jézus Szíve katolikus templom Kútház Bányatavak Az egykor agyagbányászásra használt gödrök feltöltődtek talaj- és csapadékvízzel, s így mély vizű mesterséges tavak jöttek létre. A tavakat jellemzően horgászatra használják. A város távlati terveiben az szerepel, hogy egy olyan zöldövezeti területet építenének itt ki, amely lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, vitorlázásra és horgászásra egyaránt. A tavak közül a legnagyobb a Csaba-tó, amely 25 hektáros vízfelülettel rendelkezik (1250 x 200 méter) a víz mélysége átlagosan 6 méter, legmélyebb pontján 9 méter. Sport Az Erzsébethelyi SE a Békés Megyei Futballszövetség első osztályában futballozik. Sokáig NB III-ban szerepeltek, de mikor a Békéscsabai Előre FC 2005-ben csődbe ment, akkor az akkori városvezetés úgy tudta biztosítani a fennmaradást, hogy alapított egy új klubot Békéscsaba 1912 Előre SE néven, és ez a klub indult el az NB III Alföld Csoportjában. Az általános iskolában kézilabdaoktatás is folyik. 291 Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek – 310-es évek – 320-as évek – 330-as évek – 340-es évek Évek: 286 – 287 – 288 – 289 – 290 – 291 – 292 – 293 – 294 – 295 – 296 Galvez EC A Galvez Esporte Clube, röviden Galvez labdarúgó csapatát 2011-ben Rio Branco városában alapították. A brazil együttes Acre állam első osztályú bajnokságának tagja. Története A egyesületet 2011-ben, a Rio Branco katonai rendőrségének alkalmazottjai hozták létre. Még ebben az évben indultak először az állami bajnokság második vonalában, ahol egészen a döntőig meneteltek, de az Andirá jobbnak bizonyult náluk. A következő, 2012-es évben veretlenül nyerték a másodosztály küzdelmeit. Sikerlista Állami 1-szeres Segunda Divisão bajnok: 2012 Játékoskeret 2015-től New Jersey zászlaja A barnássárga a New Jersey Continental Line ezredszíne, amelyet még George Washington tábornok határozott meg 1779-ben. 1780-ban azután ez lett a színe az állam ezredlobogójának is. A címer főmotívuma a három eke (New Jersey volt az Unióba felvett 3. állam). A Szabadság és Ceres (a földművelés istenasszonya) alakja fogja a pajzsot. A lófej az életerő szimbóluma. Aquila d’Arroscia Aquila d’Arroscia (ligur nyelven Àquila) egy olasz község a Liguria régióban, Imperia megyében. Földrajz Imperiától 37 km-re fekszik az Arroscia-völgyben. Története A település neve 1862-ig Aquila. A völgy után, amelyben fekszik, felvette a „di Arroscia” jelzőt, megkülönböztetésképpen Olaszország más hasonló nevű településétől. A település erődje egy vár volt, az úgynevezett Castello di Clavesana, amelyet a barbár betörések elleni védelem céljából emeltek. A hagyományok szerint a vár felett rendszerint sasok (olaszul: aquila) köröztek, s innen származtatják a település nevét is. A régészeti leletek alapján nem sikerült pontosan megállapítani alapításának idejét. A település a rossz közúti kapcsolatai miatt kimaradt a történelem nagy eseményeiből. A lakosság nagy része napjainkban is állattartásból, pásztorkodásból tartja fenn magát. Látnivalók Madonna della Neve-templom San Sebastiano-oratórium Santa Reparata-plébániatemplom Gazdaság A település elsősorban olivaolaj-termelésből valamint borászatból él. A helyi borok közül a legismertebbek az Ormeasco és a Pigato. Saint-Germain-en-Laye Saint-Germain-en-Laye (ejtsd: szen zsermen an lé) város Franciaországban. Fekvése 19 km-re Párizstól, a Szajna bal partján helyezkedik el. Története Saint-Germain-en-Laye már a középkorban erődített királyi kastély volt, amelyből máig is fennmaradt a Szent Lajos által építtetett kápolna. A kastélyt a százéves háborúban feldúlták, de V. Károly azt újra felépítette, I. Ferenc pedig a mostanit állíttatta fel. 1570-ben itt kötöttek a hugenottáknak kedvező békeszerződést. Az 1679. június 29-i egyezményben XIV. Lajos francia király Frigyes Vilmost, Brandenburg „nagy választófejedelmét” arra kényszerítette, hogy Pomerániában megejtett foglalásairól mondjon le Lajos szövetségese, Svédország javára. Látnivalók A város legszebb épülete az egykori királyi kastély, amelyet I. Ferenc műépítészének, du Cerceau-nak rajzai alapján restauráltak, miután a nagy francia forradalom alatt kaszárnyául, majd I. Napóleon alatt lovastiszti iskolául szolgált. A városházán őrzik a könyv- és képgyűjteményt. Egy domb lejtőjén látható IV. Henrik pavilonja, Henrik azon új kastélyának maradványa, amely XIV. Lajosig – aki székhelyét a versailles-i kastélyba tette át – királyi lakóhely volt és azután 12 éven át II. Jakab angol király lakott benne. Ezen pavilonhoz csatlakozik észak felől a 2,4 km hosszú és 35 m széles terasz, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a Szajnára. A várostól északra terül el a 4400 hektárnyi erdő, amelyben az Ausztriai Anna által épített nyaraló (Les Loges) látható, ennek közelében tartják évenként szeptember elején a búcsút (La Fête des Loges). A város szülöttei Claude Debussy Az égig érő fa Az égig érő fa 1962-ben bemutatott magyar rajzfilm, amelynek rendezője és írója Csermák Tibor. A zeneszerzője Szokolay Sándor. A rövidfilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült. Műfaját tekintve mesefilm. Rövid történet Jánoska, az egyszerű kanászgyerek kimenti az égigérő fa tetején raboskodó királykisasszonyt, ezzel elnyerve annak kezét és természetesen a vele ígért fele királyságot is. Alkotók Írta, tervezte és rendezte : Csermák Tibor Zenéjét szerezte : Szokolay Sándor Operatőr : Harsági István, Henrik Irén Hangmérnök : Bélai István Vágó : Czipauer János Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Gyártásvezető : Bártfai Miklós Készítette a Pannónia Filmstúdió Stazione di Montecalvo-Buonalbergo-Casalbore Stazione di Prata-Pratola vasútállomás Olaszországban, Montecalvo Irpino településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nápoly–Foggia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Castelfranco in Miscano railway station (Stazione di Foggia, Nápoly–Foggia-vasútvonal) Corsano railway station (Stazione di Napoli Centrale, Nápoly–Foggia-vasútvonal) 2001–2002-es EHF-bajnokok ligája (egyenes kieséses szakasz) Ez a cikk ismerteti a 2001–2002-es EHF-bajnokok ligája egyenes kieséses szakaszának eredményeit. Violaszín gyászruhába A Violaszín gyászruhába magyar egyházi népének. Dallama a Bozóki énekeskönyvből való, szövegét Harsányi Lajos írta. A régi magyarságnál a viola volt a gyász, a fekete az öröm színe. Ugyanezt a dallamot Menny, föld, tűz kezdetű szöveggel is éneklik. Ez Szentmihályi Mihály költeménye, melyet Tárkányi Béla dolgozott át. Kotta és dallam Violaszín gyászruhába öltözik fel a lelkünk. Oltárodnak zsámolyánál bűnbánóan térdelünk. Szent Fiadnak értünk hullott drágalátos szent vére, Jámbor atyák intelme, szent beszédek kegyelme Váljék lelkünk üdvére. Szentmihályi Mihály szövege: Jegyzetek Bozóky Mihály: Katholikus karbeli kótás énekeskönyv. Vác: (kiadó nélkül). 1797. 274. o. Források SZVU/47: Violaszín gyászruhába (Missióra, lelkigyakorlatokra). andre.lapok.hu (Hozzáférés: 2017. jan. 30.) (szöveg) Szent vagy, Uram!. Szerkesztette Harmat Artúr és Sík Sándor . Budapest: Szent István Társulat . 1974. ISBN 963-360-015-4 47. és 265. ének Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 47. és 265. ének Felvételek Menny föld tűz víz levegő ég gyöngy arány és minden kincs. YouTube (2010. okt. 22.) (Hozzáférés: 2017. jan. 30.) (videó) Rigómezei csata (1448) A második rigómezei csata (gyakran csak rigómezei csata) 1448. október 17–20-án a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el. (Az „első” rigómezei csatát 1389-ben vívták.) Előzménye Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért. Hunyadi stratégiája a meglepetésen, valamint a Balkán népeinek felkelésén alapult, valamint azon, hogy a török fősereget egyetlen döntő ütközetben képes lesz felmorzsolni. Hunyadi elbizakodott volt, s seregeit úgy vezényelte egyre mélyebbre az ellenséges területekre, hogy nem biztosította a kellő védelmet egy esetleges visszavonuláshoz. Még a támadást megelőzően Hunyadi megállapodott Szkander béggel (azaz Kasztrióta Györggyel), hogy egyesítik seregeiket, s együtt fogják kiűzni a törököt a Balkánról. Ezen egyezség értelmében Kasztrióta György Hunyadi közeledésének hírére megindította csapatait, hogy egyesüljenek, de ebben a szándékában megakadályozta Brankovics György szerb despota, aki csapataival útját állta, valamint tájékoztatta a szultánt a magyar seregek helyéről, hadmozdulatairól, s így a törökök a magyar sereget – még az albánokkal való egyesülés előtt – döntő csatára kényszerítették. Lefolyása Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án mentek végbe, ekkor sorakoztak fel a szemben álló felek, a török sereg körülbelül 60 000, míg a Hunyadi vezette keresztes hadak 24 000 főt számláltak. Október 16-án az akindzsik és a ruméliai szpáhik vették fel a harcot Hunyadival, de nem jártak sikerrel. Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás. A keresztes hadak veszteségeit tovább tetézte, hogy mélyen ellenséges területen voltak, ahol mind a szerb, mind a török csapatok vadásztak rájuk, így sokan menekülés közben lelték halálukat, vagy estek fogságba. Például a Szerbián át menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése miatt nem adta ki Murád szultánnak. Hatásai Ezután Rigómező oly mértékben meg volt pestissel fertőzve, hogy évekig nem lehetett élni az amúgy igen termékeny területen. A későbbiekben Koszovó területét szerb lakossága elhagyta, helyükre rengeteg albán települt be (ezzel egyidejűleg Macedónia északi felébe is), akik ma is ott élnek. Bár a második rigómezei csatában a szerbek nem vettek részt, valószínűleg ez a csata szintén hozzájárult a Rigómezővel kapcsolatos szerb nemzeti legenda kialakulásához. Laulne Laulne település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 174 fő (2015). Laulne Le Plessis-Lastelle, Gorges, Saint-Patrice-de-Claids és Vesly községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2001–2002-es UEFA-bajnokok ligája (egyenes kieséses szakasz) A 2001–2002-es UEFA-bajnokok ligája egyenes kieséses szakasza 2002. április 2-án kezdődött, és május 15-én ért véget az glasgowi Hampden Parkban rendezett döntővel. Az egyenes kieséses szakaszban az a 8 csapat vett részt, amelyek a második csoportkörben a saját csoportjuk első két helyének valamelyikén végeztek. Lebonyolítás A döntő kivételével mindegyik mérkőzés oda-visszavágós rendszerben zajlott. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutottak tovább a következő körbe. Ha az összesítésnél az eredmény döntetlen volt, akkor az idegenben több gólt szerző csapat jutott tovább. Amennyiben az idegenben lőtt gólok száma is azonos volt, akkor 30 perces hosszabbítást rendeztek a visszavágó rendes játékidejének lejárta után. Ha a 2×15 perces hosszabbításban gólt/gólokat szerzett mindkét együttes, és az összesített állás egyenlő volt, akkor a vendég csapat jutott tovább idegenben szerzett góllal/gólokkal. Gólnélküli hosszabbítás esetén büntetőpárbajra került sor. A döntőt egy mérkőzés keretében rendezték meg. Negyeddöntők 1. mérkőzések Az időpontok közép-európai nyári idő szerint értendők. Bohinjska Bistrica Bohinjska Bistrica, Beszterce vagy Bohinjbeszterce (németül: Wochein Feistritz) település Szlovéniában, Bohinjban. Bohinj község központi települése. Földrajz A településen átfolyik a Sava Bohinjka folyó, melybe itt torkollik bele a Bistrica patak. Közlekedés A települést érinti a Bohinji vasútvonal. Abano Terme Abano Terme település Olaszországban, Veneto régióban, Padova megyében. Lakosainak száma 9950 fő (2015. december 31.). Abano Terme Albignasego, Due Carrare, Montegrotto Terme, Padova, Selvazzano Dentro, Teolo, Torreglia és Maserà di Padova községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Frambouhans Frambouhans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 881 fő (2015). Frambouhans Maîche és Saint-Julien-lès-Russey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Galzignano Terme Galzignano Terme település Olaszországban, Veneto régióban, Padova megyében. Lakosainak száma 4329 fő (2017. január 1.). Galzignano Terme Arquà Petrarca, Battaglia Terme, Monselice, Teolo, Torreglia, Baone, Cinto Euganeo, Montegrotto Terme és Vo’ községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: 5777 Hanaki Az 5777 Hanaki (ideiglenes jelöléssel 1989 XF) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Mizuno Josikane és Furuta Tosimasza fedezte fel 1989. december 3-án. Sillamäe Sillamäe (németül: Sillamäggi vagy Sillamägi) város Észtország északkeleti részén, Ida-Viru megyében, a Finn-öböl déli partján, a Sõtke-folyó mentén. Lakossága 2010. január 1-jén 16 183 fő volt. A 20. század elejéig jelentős üdülőtelep volt. Kereskedelmi kikötővel rendelkezik és ipara is jelentős, legfontosabb iparága a vegyipar. Fekvése Észtország északkeleti partvidékén, közvetlenül a Finn-öböl partján, a Sõtke-folyó torkolatában terül el. Az észt–orosz határ közelében, Narva határvárostól 25 km-re található. Távolsága a fővárostól, Tallinntól 186 km, Szentpétervártól 170 km. A váráson halad keresztül a Szentpétervár felé vezető Tallinn–Narva 1. sz. főút. A városhoz legközelebb fekvő vasútállomás Vaivara faluban található. Története A település első írásos említése 1502-ből való, ahol egy kocsmáról írnak. Abban az időben a terület a Livóniai rend fennhatósága alatt volt. A 16. században a területen jött létre a Türsamäe uradalom (németül: Türsel), erről 1520-ból van írásos emlék. 1700-ba a Sõtke-folyón híd, valamint a területen malom épült. A tengerparton egy halászfalú jött létre. A mai város területének földjei abban az időben Vaivarához tartoztak. A Türsamäe uradalomnak híres udvarháza volt. Az uradalom a Seidlitz család birtokában volt, később Tõnu Walk, az első észt származású nagybirtokos vásárolta meg. Sillamäe 1849-ben különült el a Türsamäe uradalomtól és lett önálló település. A 19. században Sillamäe kedvelt nyári üdülőhely lett, amely népszerű volt a pétervári értelmiség és polgárság körében. 1869-ben megfordult ott Pjotr Csajkovszkij is. Ivan Pavlov pszichológusnak nyaralója volt ott és 1891-től 25 éven keresztül minden nyáron ott üdült. Az első világháború előtti években mintegy 100 üdülőépület volt a településen, több ezer szálláshellyel. Az idegenforgalomnak az ipari fejlesztés vetett véget. Az 1920–30-as években indult el a település környékén az olajpala kitermelése. 1928-ban pedig egy svéd tőkével létrehozott cég olajpala-feldolgozó üzemet épített. Később egy hőerőművet és egy kisebb kikötőt is építettek. Az Eestimaa Õlikonsortsium az 1939-es évben 36 944 tonna palaolajat állított elő. Az 1940-es szovjet megszállás évében már 2600 fő volt a település lakossága. Az 1941–1944 közötti német megszállás alatt koncentrációs táborok működtek a település környékén. A táborokban fogva tartottakat a bányákban dolgoztatták. 1944-ben a Narvai csata idején Sillamäe a német védelmi vonalak rész volt. 1944 nyarán a Narváért vívott csatában a német és szovjet csapatok több hónapos kemény harcokat vívtak a térségben. Ekkor az olajpala-feldolgozó üzem, a kikötő, és az épületek többsége megsemmisült. 1944 végén kezdett érdeklődni a szovjet vezetés a terület iránt. 1944–1945 telén szovjet geológusok végeztek vizsgálatokat, ennek során az ott található ásványok urántartalmát vizsgálták. 1946-ban döntés született a régi olajpala-feldolgozó helyén egy új uránérc-feldolgozó üzem létesítéséről. Az üzem építésén és a bányában is dolgoztattak foglyokat. 1946-ban rendelték el Gulag-táborok létesítését. Ezekbe először 1946 őszétől mozgósításra berendelt, de valójában a fogolytáborokba küldött letteket, litvánokat és észteket zártak. Később német hadifoglyokat is szállítottak ezekbe a táborokba. Összesen mintegy 4000 foglyot dolgoztattak ott. 1947-ben adták át a helybeleiknek csak „festékgyárként” emlegetett 7. számú kombinátot, amely a kitermelt ércből vegyi dúsítással urán-oxidot, döntően triurán-oktaoxidot (U3O8) állított elő. Ennek a további feldolgozása Narvában történt. 1952-ig a helyben kitermelt ércet dolgozták fel. A gyenge technológia miatt az urán nagy része a meddőben maradt. Az 1960-as évektől az alapanyag többségét már a Közép-Európa szovjet befolyás alatt lévő országaiban (Csehszlovákia, NDK, Magyarország, Lengyelország, Románia) kitermelt és odaszállított érc adta. 1970-től az urán mellett más ércek feldolgozása is elkezdődött. Loparitból tantált és nióbiumot állítottak elő. Később egyes ritkaföldfémek előállítása is elkezdődött. 1982-től az üzem 2–4,4%-nyi U235 izotópot tartalmazó dúsított uránt is gyártott. 1950–1989 között az üzem 98 681 tonna triurán-oktaoxidot (U3O8) és 1354,7 t dúsított uránt állított elő. A szovjet időszakban végzett uránfeldolgozás jelentős környezeti károkat okozott. A feldolgozás során keletkezett, radioaktív anyagokat és egyéb mérgező anyagokat (pl. nehézfémeket) tartalmazó meddőt a tenger partján halmozták fel. Ezek ártalmatlanítására nemzetközi projekt indult. A kb. 6 millió tonna mérgező anyagok napjainkra sikerült elzárni a környezettől. 1990-ben teljesen felhagytak az uránfeldolgozással, helyette az üzem kizárólag ritkaföldfémek feldolgozására állt át. A település 1957-ben kapott városi rangot. Lakossága 1976-ban már meghaladta a 16 ezer főt. A település jelentősen túlnőtte a korábbi határait. A környező kisebb települések, mint pl. Kannuka és Türsamäe is beolvadtak. Ebben az időszakban sok munkáscsaládot telepítettek be Oroszországból, Ukrajnából, illetve a Szovjetunió más régióiból. Sillamäe 1947–1991 között zárt város volt és Narva–10 néven volt ismert. A szovjet időszak betelepítései nyomán a nemzetiségi összetétel eltorzult, az észtek napjainkban is csak a lakosság kb. 4%-át teszik ki, a népesség többségét oroszok nemzetiségűek alkotják. A lakosságszám az 1940-es 2600 főről 1989-re több mint 20 ezerre nőtt, a 2000-es években 15–16 ezer fő között alakul, napjainkban 14 ezer fő alatt van. Gazdasága A gazdaság fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor Sillamäe üdülőfaluvá vált. A szovjet időszakban megépített ércfeldolgozó üzem volt a fő településképző erő. Napjainkban is a ma már ritkaföldfémeket előállító üzem, a Silmet a város legfontosabb ipari létesítménye. A céget 1997-ben privatizálták, 2011-ben két részletben az amerikai Molycorp vállalat vásárolta meg 89 millió USD-ért. Sillamäe napjainkban kikötővárosként is jelentős. Kereskedelmi kikötőjét 2005-ben nyitották meg és az áruforgalma 2011-re már elérte az évi 4,9 millió tonnát. A forgalom felfutásában szerepet játszott az, hogy ez az Oroszországhoz legközelebb fekvő EU-s kikötő. A kikötőben vegyianyagok továbbítására alkalmas terminálok is vannak. 2006–2007 között kompforgalom volt Sillamäe és a finnországi Kotka között, de ez az alacsony kihasználtság miatt megszűnt. Napjainkban Sillamäe – Tallinn, Riga, Klaipeda és Ventspils után – az ötödik legnagyobb forgalmú kereskedelmi kikötő a Baltikumban. Partnertelepülések Nokia Kotka Havre de Grace ( Maryland ) Bützow Brovari Mszciszlav Nyekraszovszkojei járás, Jaroszlavli terület Kingiszepp From the Bottom of My Broken Heart A From the Bottom of My Broken Heart (magyarul: Az összetört szívem mélyéről) egy dal Britney Spears 1999-ben kiadott …Baby One More Time című debütáló albumáról. 1999. december 15-én jelent meg a Jive Records gondozásában az album ötödik és egyben utolsó kislemezeként. Larry Rudolph több kiadónak elküldött egy Spears által énekelt dalt, végül a Jive Records fedezte fel őt, hiszen szerintük érzelmeket közvetített és megjelenése is eladhatóvá tette. Az énekesnő lehetőséget kapott, hogy Eric Foster White producerrel dolgozhasson. A balladát ő szerezte, és a produceri munkát is ő végezte. A szám egy tinipop stílusú felvétel, ami szerelemről, illetve a szakítás utáni érzelmekről szól. A dal nagyrészt pozitív visszajelzéseket kapott a zenekritikusoktól; klasszikus slágernek titulálták, ugyanakkor megjegyezték, a szám korántsem figyelemreméltó, és a csókon kívül semmire sem utal. Mérsékelt sikereket ért el kereskedelmileg is: 37. lett Ausztráliában, 23. Új-Zélandon. Európában nem jelent meg, de sikerült a 174. helyre kerülnie az Egyesült Királyságban. Az Egyesül Államokban 14. lett a Billboard Hot 100 listán, 17. helyezésig pedig a Pop Songs listán jutott el. 2000. március 28-án platina minősítést kapott a Recording Industry Association of America (RIAA) jóvoltából 1 millió eladott példány után. A dalhoz tartozó videoklipet Gregory Dark rendezte, és 1999. december 17-én jelent meg. A klip története szerint Spears elutazik otthonából szomorúan, mivel tudja, hogy hiányozni fog neki a szerelme. A videó nagy botrányt keltett a sajtóban, mivel Gregory Dark "felnőtt" filmeket szokott készíteni. Az énekesnő egyik szóvivője elmondta, hogy amikor felkérték a klip rendezésére Darkot, tudták, hogy milyen filmeket rendezett. Az énekesnő a 42. Grammy Awards-on adta elő a számot a …Baby One More Time mellett egyvelegben. Három koncertkörúton volt továbbá hallható a sláger. Háttér 1997 júniusában Britney Lou Pearlman menedzserrel tárgyalt arról, hogy csatlakozzon-e az Innosense nevű női popegyütteshez. Lynne Spears megkérdezte egyik családi barátját, Larry Rudolphot, hogy mi a véleménye egy felvételről, melyen Spears Whitney Houston számot ad elő. Rudolph úgy döntött, egy professzionálisabb demót küld el több kiadónak is. Toni Braxton egy stúdióban átdolgozta a demót és tökéletesítette. Spears New Yorkba utazott, hogy kiadók vezetőivel találkozzon. Négyből három elutasította, azzal az érvvel, hogy ők popegyütteseket akarnak, mint a Backstreet Boys és a Spice Girls, és „nem volt szükség még egy Madonnára, Debbie Gibsonra vagy Tiffanyra.” Két héttel később a Jive Records visszahívta őket. Jeff Fenster így nyilatkozott Spears-ről: „Nagyon ritka valakit hallani, aki érzelmes tartalmat tud közvetíteni, ugyanakkor van kereskedelmi vonzereje…” Eric Foster White producerrel dolgozhatott egy hónapig, aki élesített az énekesnő hangján. Miután hallotta a felvett anyagot, Clive Calder megrendelte az albumot. A dalt Eric Foster White szerezte Spears debütáló, …Baby One More Time című albumára. Spears 1997-ben vette fel a számot New Jerseyben és New Yorkban. Dan Petty gitáron játszott, Andy Hess basszusgitározott, White és Chris Trevett keverte a felvételt, a háttérvokált Spears, Angie Simmons, Don Philip és Andrew Fromm biztosította. 1999. december 15-én jelent meg a szám az album ötödik, egyben utolsó kislemezeként. Viszont ismeretlen okokból nem került fel az énekesnő Greatest Hits: My Prerogative című válogatásalbumára. Kompozíció From the Bottom of My Broken Heart A From the Bottom of My Broken Heartot Eric Foster White szerezte és ő volt a producere is. Spears "érzelmekkel teli" balladának nevezte. A tinipop jellemzőit képviseli. 5 perc és 10 másodperc hosszú. Chuck Taylor a Billboardtól megjegyezte, hogy a dallal Spears megmutatja a szomorúbb oldalát és a dalszöveg is a szakításról szól. Taylor a dal elejét emelte ki: „Never look back, we said/How was I to know I'd miss you so?/Loneliness up ahead, emptiness behind/Where do I go?” (magyarul: „Sose nézz vissza, mondtuk/Honnan tudhattam volna, hogy ennyire hiányozni fogsz?/Hova induljak?”) Miközben énekel a kórus, Spears rájön, hogy elvesztette a szerelmét: "From the bottom of my broken heart, even though time may find me somebody new/You were my real love, I never knew love, till there was you." (magyarul: „Összetört szívem mélyéből/Bár az idő hozhat nekem valaki mást//Te voltál az igazi szerelmem, nem tudtam mi az a szerelem, amíg meg nem jelentél") A kotta szerint, amit az Universal Music Publishing Group tett közzé, a dal G-dúrban íródott, lassú tempójú és 76 percenkénti leütésszámmal rendelkezik. Thinkin' About You A kislemez B-oldalán a Thinkin' About You című dal található, ami szintén a tinipop jellemzőit viseli. G-dúrban íródott, mérsékelt tempójú és 96 percenkénti leütésszámmal rendelkezik. Spears hangterjedelme D3-tól G5-ig terjed. Craig McDennis a The Hamilton Spectator-tól megjegyezte, hogy a Thinkin' About You szövege hasonlít Spears Born to Make You Happy című slágeréhez. Jane Stevenson a Toronto Sun-tól a dalról azt mondta, hogy felnőttesebbé-nőiesebbé teszt Britneyt. Kritikai fogadtatás A From the Bottom of My Broken Heart vegyes, illetve pozitív visszajelzéseket kapott a zenekritikusoktól. Amanda Murray, a Sputnikmusic egyik kritikusa ügyes-erős dalnak nevezte, de kislemezként jelentéktelennek vélte. Az MTV-től Kyle Anderson kritizálta a szövegét, azt állítva, hogy csak egy csókra utal, semmi másra. A Rolling Stone „újabb slágernek” titulálta a …Baby One More Time, a Sometimes és a (You Drive Me) Crazy mellett. Stephen Thomas Erlewine az Allmusictól dicsérte a többi kislemezzel együtt. Chuck Taylor, a Billboard kritikusa is dicséretben részesítette. Ezenkívül a következőt nyilatkozta: Kereskedelmi fogadtatás 2000. február 19-én a From the Bottom of My Broken Heart a Billboard Hot 100 lista 52. helyén debütált. Ezt követően a 14. helyezést érte el, 78 000 eladott példány után. Azon a héten a legtöbbet eladott kislemez lett. A Hot Singles Sales listán a 73. helyről a 3.-ra, majd a 2. helyig jutott a szám 2000. március 5. A szám megjelent a Billboard más listáin is: a Top 40 Tracks (24. hely), Pop Songs (17. hely) és Radio Songs (53. hely) listákon. 2000. március 28-án a Recording Industry Association of America (RIAA) platina minősítést ítélt a felvételnek 1 millió fizikai eladott példány után. 2000 végén a 77. helyen végzett a Billboard Hot 100 év végi listáján. A From the Bottom of My Broken Heart a Nielsen SoundScan szerint a 2000-es évek 8. legsikeresebb kislemeze volt. 2012 júniusára 778 000 CD formátumú és 33 000 digitális példány kelt el belőle az Egyesült Államokban. Második legsikeresebb fizikai kislemeze lett ott. Ausztráliában 47. helyen debütált, majd 37. pozícióig jutott. Öt hetet töltött a slágerlistán. Új-Zélandon jobban teljesített, 23. helyezést ért el a szám. Bár Európában nem jelent meg a dal, a brit kislemezlistán 174. helyezésig jutott, Kanadában öt hétig maradt a listán, a 25. helyezésig jutott, melyet 2000. február 28-án ért el. Videoklip Háttér A Jive Records Gregory Darkot bízta meg a videoklip rendezésével. Dark elmondta, hogy olyan klipet akart, ami egy új képet alkot Spearsről, miután a …Baby One More Time-al létrehozta a csintalan iskoláslány képet. Ezenkívül megjegyezte:„ Most lesz egy története a klipnek és nem lesz benne tánc, inkább komoly és érzelmes Britneyt fogunk látni.” Miután befejezték a klip forgatását Dark a következőt nyilatkozta: „Sokat mosolyogtam, mert Britney lazításnak vélte a forgatást és nagyon jól érezte magát.” A klip producere a FM Rocks Production Company szervezet volt. Az MTV Total Request Live című műsorában debütált a klip 1999. december 17-én. Áttekintés A klipben Spears csomagolja a holmiját és készül, hogy elutazzon otthonról. Ideges, mert tudja, hogy hiányozni fog neki első szerelme. Visszaemlékezik arra, amikor még a barátjával felmásztak egy szélmalomra és ott múlatták az időt. A klip vége előtt Spears vár egy buszmegállóban, hogy elutazzon egy busszal, miközben a szerelme siet, hogy még utoljára lássa a lányt. Mire viszont odaér, Spears már elindult a busszal egy ismeretlen helyre. Kritikusi fogadtatás Linda Ruth Williams író szerint a videó felkeltette a sajtó figyelmét, mivel Dark pornófilmeket forgatott korábban és Spears még épp hogy elmúlt tizennyolc éves akkor. Spears képviselője a következőt válaszolta egy Sunday Sportnak adott interjú során: „Én úgy tudom, hogy Dark rendezett már videoklipeket is. Mellesleg ez a klip nem tartalmaz semmi felnőtt tartalmat.” Dark reagált a negatív véleményekre: „Én nem tagadom, rendeztem már felnőtt filmet és ezt nem szeretném titkolni.” A Billboard riportere, Carla Hay elmondta, hogy a klip rendezője nem nagyon folyásólja be a kislemez értékesítését. A She Bop II: The Definitive History of Women in Rock, Pop and Soul szerzője, Lucy O'Brien szerint az, hogy Dark rendezte a videót azt sugallja, hogy Spears nem is olyan ártatlan. A Time brit újságírói, Hadden és Henry Robinson Luce azt mondta, hogy a klip teljesen normálisra sikeredett. A klip felkerült az MTV 2000-es évkönyvének egyik listájára, amiben a legjobb, legnagyobb, legemlékezetesebb klipeket összegezték. Alec Hanley Bemis a LA Weeklytől nagyon kritizálta Britneyt és a klipet. Úgy gondolta, hogy Spears „zenei tehetségének hiánya” kezdi befolyásolni a karrierjét, miután Darkot kérték fel a klip rendezésére. Megjegyezte azonban, hogy Spears már hozott megkérdőjelezhető döntést. Példaként az 1999 elején tartott fotózást hozta fel, amikor felkerült a Rolling Stone címlapjára. Továbbá kijelentette, hogy Spears próbál gyorsan felnőni és megkérdezte, hogy „Ki van ágyban Britneyvel most? Egy TV bulvárlapban kiderült, hogy Spears anyja messze van otthonától. Ezt a hírt Spears is megerősítette. A rajongók nyilván örülnének, ha Spears az 'N Sync vagy a Backstreet Boys egy tagjával lenne a házukban. De az egyetlen ellenőrizhető tény nekünk, hogy Spears elkezdett rosszabb emberekkel dolgozni.” Élő előadások Spears először első turnéján, a …Baby One More Time Tour-on adta elő. Miután kislemezként is megjelent, a …Baby One More Time mellett egy egyveleg részeként adta elő a 42. Grammy Awards-on. Spears egy hosszú nyakú pulóvert és egy szoknyát viselt az előadás elején, míg a táncosok körülvették legyezőkkel. Miután elénekelte a dal egy rövidített változatát, levette a pulóvert és egy másik ruhában kezdte el énekelni a …Baby One More Time-ot. Jocelyn Vena Spears 10 legjobb TV-s előadása közé sorolta. Spears 2000-ben, a Crazy 2k Tour-on is előadta dalt. A táncosok felhoztak a közönségről a színpadra a fiút és a dal előadása közben adott Spears egy autogramot a fiúnak. Később az Oops! … I Did It Again World Tour állomásain is hallható volt a szám. Csillogó farmerban és nyakba akasztós felsőben adta elő egy akusztikus változatát a dalnak. Egy gitáros segítette előadását. Az 1999-es Disney Channel in Concert-en is elénekelte a számot, majd Time Out with Britney Spears című kiadványában is helyet kaptak az előadások. Tuning A tuning a gépjárművek gyári kivitelének átalakítását, átépítését jelöli. A szó eredeti jelentése: hangolás, finomítás. A tuningolási területei a műszaki és az optikai átalakítások, amelyek általában kiegészítik egymást. A tuning fajtái A tuning érintheti a kocsi meghajtását, ekkor motortuningról beszélünk, vagy a külsejét, ilyenkor optikai tuningról van szó. Leggyakrabban a kettő együtt fordul elő. A tuningolás történhet magánúton, az autó tulajdonosának szakértelme, ízlése és pillanatnyi anyagi lehetőségei fényében, ehhez rengeteg cég gyárt különböző alkatrészeket, amik között vannak univerzálisan, több autóhoz használható alkatrészek és vannak meghatározott típushoz készült alkatrészek is, vagy erre szakosodott cégek komplett autóátépítésével, akik egy vagy több márka típusait szakértelemmel, professzionális módon tuningolnak fel, ez viszont sokkal drágább lehetőség. A magántuningolás esetében a sokféle alkatrész és egyéb olcsóbb kiegészítők az átalakítást könnyen el tudják téríteni az ízlésességtől. A tuningolás általában olyan kommersz, gyakran régebbi autók átalakítását jelentik, amelyek gyárilag nem, vagy már nem rendelkeznek kellő teljesítménnyel vagy presztízzsel, ezért olcsóbban hozzájuk lehet jutni alapjárműként, viszont olyan „jobb” márkák is gyakran tuningolásra kerülnek, mint a BMW, a Mercedes, vagy az Audi. Ugyanakkor olyan sport vagy luxusmárkából is készül időről időre tuningváltozat, mint a Porsche, a Ferrari, vagy a Rolls-Royce. A nagy, minőségi gyártók korszerű típusait szakavatott vagy márkaspecifikus cégek tuningolják fel, az ilyen kocsik árának akár a felét is meghaladhatják a tuningolás költségei az alaptípus árához képest. Motortuning Célja a motor teljesítményének növelése; ami majdnem minden esetben a motor várható élettartamának csökkenésével jár együtt. Kivételt képez ez alól az úgynevezett optimalizáló tuning, mellyel a gyári alkatrészeket, elektronikát hangolják össze úgy, hogy az optimális legyen, mely csak kis mértékű teljesítménynövekedést eredményez. A motor tuningolásának több módja ismeretes: A motor lökettérfogatának és sűrítésének növelése (például: „felfúrás”, égéstér tágítás, dugattyúk cseréje) A motor áramlási veszteségeinek csökkentése A szívó sor tuningolás. (például: direktszürő beépítése) A kipufogó sor tuningolása.(például: nagyobb keresztmetszetű kipufogó rendszerek) A meglévőnél erősebb, könnyebb alkatrészek beépítése (például: könnyített főtengely és lendkerék) A motor vezérlés megváltoztatása, például: vezérműtengely csere) Nem feltöltős motorok esetében feltöltővel való ellátása, feltöltős motorok esetében ezek nagyobbra cserélése (lásd: turbó , kompresszor , +intercooler.) A motortuning általában maga után vonja az optikai tuning alapvető változatait is, ahol a megnövelt teljesítmény biztonságosabb használata szükségessé teszi az olyan külső alkatrészek felszerelését is, mint például a spoilerek vagy a szélesebb, jobb tapadású gumik. Optikai tuning Optikai tuning az autó olyan jellegű módosítása, amellyel az alakja, megjelenése változik, látványosabb, tetszetősebbé válik. Ilyenkor nem feltétlenül történik meg a motor átépítése. Az optikai tuningot két részre bonthatjuk: Belső optikai tuning: Az autó belterének megjelenésén történő módosítás (utastér, csomagtartó és motortér). Külső optikai tuning: Az autó külső megjelenésén történő módosítás ( karosszéria elemek, ablakok, kerekek, lámpák ). A tuningolások történhetnek az egyes elemek cseréjével, vagy átalakításával, továbbá új termékek behelyezésével. A belső tuning lehet a kárpitok, vagy a műszerfal átalakítása, a különböző mérőműszerek beszerelése, sportosabb megjelenésű váltógomb/pedálszett beépítése, az ülések cseréje, a különböző fénytechnikai eszközök felhelyezése. A külső tuningolás lehet az alufelni felszerelése, az ablakok lesötétítése, a különböző külső spoilerek, és szintén a különböző fénytechnikai eszközök felhelyezése. Beltér átépítés A belső kárpitok kicserélése (flokkolás, bőrözés) és az utastér egyéb szépítései tartoznak ide. Gyakori a „Sport” pedálsor beépítése; valamint a váltógomb és kézifékkar (és „szoknyá”juk) lecserélése. Ezen kívül beltér módosításhoz tartozik, a hangrendszer. Nem ritka az sem amikor már a csomagtérben is megjelennek a 15 colos mélynyomók és egyéb erősítők. Beltérmódosításhoz tartozik a Nitrópalack is (NOS, NX), ám a funkciója már teljesítmény tuninghoz tartozik. Sokan kidíszítik még az autó belsejét úgynevezett Neon csövekkel mely egyedi design-t ad az autónak. Nem ritkán használják külső (optikai) tuningelemnek is. Gyakorta előfordul még motortérben és csomagtartóban is az egyedi hangrendszer mellett Hangrendszer átalakítása Ide tartozik a gyári fejegység, és hangszórók cseréje és csomagtartóba mélynyomó elhelyezése. Gyakran komplett multimédiás rendszerek kerülnek beépítésére. Dacian Cioloș Dacian Julien Cioloș (ejtsd: dácsián csjolos, Zilah, 1969. július 27. –) román agrármérnök és politikus, Románia miniszterelnöke (2015–2017). Előzőleg a Popescu-Tăriceanu-kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere (2007–2008) volt, majd a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosi funkcióját töltötte be (2010–2014). Élete Háttér és kormányzati pálya Zilahon született, de gyermekkorának nagyobb részét édesanyja szülőfalujában, Szilágyperecsen töltötte, itt szerette meg a gazdálkodást és a földművelést is. A szilágysomlyói agráripari szakközépiskola elvégzése után kertészmérnöki diplomát szerzett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kertészeti karán (1994). Tanulmányait folytatva képzettséget szerzett a mezőgazdasági fejlesztés gazdaságtanában a rennes-i École Nationale Supérieure Agronomique-on és a Montpellier 1 Egyetemen, ahol 1997-ben mesterfokozatot, 2006-ban pedig doktori címet szerzett. 2000 óta a Groupe de Bruges mezőgazdasági agytrösztjének tagja. Felesége, Valérie francia. 2002 és 2003 között dolgozott az Európai Bizottság Romániába delegált küldöttsége mellett, amely a SAPARD program országos beindítását készítette elő, majd minisztériumi tanácsosi pozíciót töltött be a mezőgazdasági miniszter mellett (2005–2007), és képviselte hazáját az Európa Tanács Mezőgazdasági Bizottságában. 2007 októberétől 2008 decemberéig a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kabinetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszteri tárcát vezette, mindvégig megőrizve szakértői hírnevét. Bár Romániában Cioloș politikailag független, de európai szinten az Európai Néppárt tagja. 2009-ben a José Manuel Barroso az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosának jelölte, és hivatalát 2010 februárjától mandátuma lejártáig, 2014 novemberéig töltötte be. 2015 júliusában az új EB-elnök, Jean-Claude Juncker tanácsadójának nevezte ki a nemzetközi élelmiszer-biztonságot érintő kérdésekben. Még ugyanezen év novemberének elején, a bukaresti Colectiv szórakozóhelyen történt tömegkatasztrófa miatt – az utcára vonuló tüntetők nyomására – bejelentette lemondását Victor Ponta kormányfő. Klaus Johannis államfő november 10-én – a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetést követően – felkérte egy szakértői kormány megalakításra. 2015. november 17-én a képviselőház és a szenátus együttes ülésén bizalmat kapott az általa összeállított technokrata kormány. A kabinet még aznap letette a hivatali esküt, Cioloș pedig átvette a miniszterelnöki széket a leköszönő Sorin Cîmpeanu ügyvezető kormányfőtől. Solemyoida A Solemyoida a kagylók osztályába tartozó egyik rend. Rendszerezés A rendbe az alábbi családok tartoznak: Manzanellidae Solemyidae Forrás Encyclopedia of life Plectrohyla hartwegi A Plectrohyla hartwegi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Guatemalában és Mexikóban él. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidéki erdők és folyók. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Amour Éternel Az Amour Éternel Bonnie Tyler brit rockénekesnő és Laura Zen francia énekesnő közös, félig angol, félig francia nyelvű dala amely 2011-ben jelent meg Bonnie Tyler Best Of 3CD című kiadványán, a Sony Music kiadásában. A dal eredetije 1989. január 20-án jelent meg Eternal Flame címmel a The Bangles együttestől. Akkor Belgium, Új-Zéland és az Egyesült Királyság toplistájának első helyén szerepelt. A dal francia változatát 2011-ben Dominique Gorse szerezte. Bonnie Tyler és Laura Zen a dalt nyilvánosan először a francia TF1 Televízió Géneration 90 című műsorában adták elő 2011. szeptember 21-én. Forrás Bonnie Tyler - Purecharts.fr http://www.chartsinfrance.net/Bonnie-Tyler/Best-Of-3-Cd-a112177356.html, Chartsinfrance.fe, Best Of 3CD, 2011 október. http://www.tf1.fr/generation-90/, TF1 Géneration 90, YouTube, 2011 szeptember. Kill Bill 2. A Kill Bill 2. (Kill Bill: Vol. 2.) egy 2004-ben bemutatott amerikai akciófilm Quentin Tarantino rendezésében, mely a Kill Bill című, 2003-as film második része, annak közvetlen folytatása. Történet Miután végzett Vernita Greennel (Vivica A. Fox) és O-Ren Ishiivel (Lucy Liu) Beatrix a bérgyilkoskommandó megmaradt tagjait akarja elintézni: Buddot, Elle Drivert és persze magát Billt. A terv kivitelezését azonban számos nem várt történés akadályozza, de Beatrixet ezek sem tántoríthatják el attól, hogy beteljesítse küldetését... Fontosabb elismerések Grammy-díj - Az év legjobb filmzenei albuma jelölés Szaturnusz-díj - Legjobb film díj, Thriller/Akció/Kaland kategória Szaturnusz-díj - Legjobb férfi mellékszereplő díj: David Carradine Szaturnusz-díj - Legjobb női mellékszereplő díj: Daryl Hannah Szaturnusz-díj - Legjobb színésznő jelölés: Uma Thurman Szaturnusz-díj - Legjobb rendező jelölés: Quentin Tarantino Golden Globe-díj - Legjobb színésznő jelölés: Uma Thurman Golden Globe-díj - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: David Carradine Érdekességek • Habár az első részben negyvennégy ember hal meg, itt "mindössze" három. • Készült egy rész a filmhez, amiben Bill Kínában számol le néhány ellenségével, de a moziváltozatból ezt kivágták. A bővített DVD kiadáson azonban rajta van. • Az az 1980-as Pontiac Trans Am, amit Elle vezet az őt alakító Daryl Hannah saját kocsija. • Tarantino eredetileg saját maga szinkronizálni akarta Pai Meit miközben az kantoniul beszél, de végül elvetette az ötletet. A menyasszony kislányának neve BB. lett, ami a két főszereplő Bill és Beatrix nevének a kezdő betűje. Kill Bill Volume 1 (filmzene) A Kill Bill: Volume 1 OST Quentin Tarantino filmjének, a Kill Bill első részének a Kill Bill 1.-nek a filmzenéjét tartalmazza. Számok "Bang Bang (My Baby Shot Me Down)" by Nancy Sinatra – 2:40 "That Certain Female" by Charlie Feathers – 3:02 "The Grand Duel (Parte Prima)" by Luis Bacalov – 3:24 "Twisted Nerve" by Bernard Hermann – 1:27 "Queen of the Crime Council" by Lucy Liu and Julie Dreyfus – 0:56 "Ode To Oren Ishii" by The RZA – 2:05 "Run Fay Run" by Isaac Hayes – 2:46 "Green Hornet Theme" by Al Hirt – 2:18 "Battle Without Honor or Humanity" by Tomoyasu Hotei – 2:28 "Don't Let Me Be Misunderstood" by Santa Esmeralda – 10:29 "Woo Hoo" (cover The Rock-A-Teens) by The 5.6.7.8's – 1:59 "Crane/White Lightning" by The RZA and Charles Bernstein – 1:37 "The Flower of Carnage" by Meiko Kaji – 3:52 "The Lonely Shepherd" by Gheorghe Zamfir and James Last – 4:20 "You're My Wicked Life" by David Carradine , Julie Dreyfus and Uma Thurman – 1:14 "Ironside" (excerpt) by Quincy Jones – 0:16 "Super 16" (excerpt) by NEU! – 1:06 "Yakuza Oren 1" by The RZA – 0:22 "Banister Fight" by The RZA – 0:21 "Flip Sting" (SFX) – 0:04 "Sword Swings" (SFX) – 0:05 "Axe Throws" (SFX) – 0:11 Az élelmes gyerekek Az élelmes gyerekek a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozat harmadik évadának harmadik epizódja. A forgatókönyvet Kertész György írta. Cselekmény A vízicsigák segítséget kérnek Vízipóktól egy szegény árva halacskán. Vízipók meg is teszi, a víz felszínén tartja meg a halat, aki magához tér. Mindet elmondja, hogy: Azért maradt egyedül, mert tudta a többieket utolérni. Vízipók megvigasztalja, de a halacska nem is köszönti, elmegy tőle. Keresztespók a Nünükén gondolkodik, mert most látta egy méhecskét, akinek a vödrében egy apró háromkarmú nünükelárva bújik ki, de szólt bele neki. Hálás lett a kis Nünüke. Ezt Vízipóknak is elmeséli. Mind a ketten megtanultak, hogy az élelmes gyerekek, nem is hálás gyerekek. Alkotók Rendezte : Szabó Szabolcs , Haui József Írta : Kertész György Dramaturg : Szentistványi Rita Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Főcímdalszöveg : Bálint Ágnes Ének : ? Operatőr : Magyar Gyöngyi, Pugner Edit Hangmérnök : Bársony Péter Hangasszisztens : Zsebényi Béla Effekt : Boros József Vágó : Czipauer János , Völler Ágnes Háttér : N. Csathó Gizella Rajzolták : Kricskovics Zsuzsa, Újváry László, Vágó Sándor Kihúzók és kifestők : Jankovics Ilona, Kiss Mária, Széchenyi Istvánné Asszisztens : Hajdu Mariann, Halasi Éva, Varró Lászlóné Színes technika : Szabó László Felvételvezető : Gödl Beáta Gyártásvezető : Vécsy Veronika Produkciós vezető : Mikulás Ferenc A laboratóriumi munkák a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál készültek Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió Szereplők Vízipók : Pathó István Keresztespók : Harkányi Endre Fülescsiga : Móricz Ildikó Rózsaszín vízicsiga : Géczy Dorottya Kék vízicsiga : Benkő Márta Méhecske : Halász Judit Halacska : Csala Zsuzsa Portland (Oregon) Portland az Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Multnomah megyéjében helyezkedik el. A 2014. évi népszámlálás szerint lakosainak száma 619 360 fő volt. Úgy is emlegetik Portlandot, mint „a legzöldebb város”-t az Egyesült Államokban. Portland Oregon legnépesebb városa, a népességi listán harmadik a Csendes-óceán északnyugati részén, Vancouver és Seattle után. A 2006. évi felmérések szerint Portland körzet lakosainak száma több mint kétmillió volt. Története Portland csak egy kis pont volt, melyet úgy ismertek, hogy "the clearing,", mely a Willamette folyó torkolatánál félúton volt Oregon város és Fort Vancouver között. A város nem fekszik ugyan közvetlenül az óceán partján, de a Columbia folyó itt olyan széles, hogy a tengerjáró hajók felhajózhatnak eddig. 1843-ban William Overton felismerte a fekvési helyzet hatalmas kereskedelmi lehetőségeit. 1851-ben alapították a várost, s Multnomah megye székhelye lett. A város kissé átnyúlik nyugaton Washington megyébe, délen pedig Clackamas megyébe. Portland a megalapításakor, 1851. február 8-án összesen 800 lakost számlált. Ekkor már volt egy gőzmalma, egy fából épült hotelje, és egy újságja a Weekly Oregonian. 1879-ben a lakosság száma már 17 500 fő volt. Portland kiváló fekvése lehetővé teszi, hogy a Willamette és a Columbia folyón keresztül elérje a gazdag mezőgazdasági területet, a Tualatin Valley-t, s a kanyonon keresztül pedig a nyugati dombokat. A 19. század folyamán a legfontosabb kikötő volt, s az is maradt egészen az 1890-es évekig, amikor is Seattle mély tengeri kikötője a vasútvonalak segítségével elérte a szárazföldi területeket. A vasúton való szállítás kevesebb kockázattal járt, mint a veszélyes Columbia folyón navigálni. A város legismertebb beceneve a "The Rose City" (a rózsaváros). A rózsaváros kifejezés először az 1888-as Episcopal Church gyülekezetén hangzott el, s olyan népszerű lett, hogy 1905-ben Lewis és Clack az évfordulós ünnepségek előtt javasolta Harry Lane polgármesternek a rózsafesztivál megrendezését. A város klímája kedvez a rózsa termesztésének. A belvárosban találhatjuk az "International Rose Test Garden"-t, ahol a rózsák különböző fajtáit nemesítik. Azóta egy évszázad telt el, s a fesztiválokat ma is nagy előszeretettel rendezik meg. Másik ismert neve a "Stumptown" (stump=lecsonkol), mivel a korai település építéséhez ki kellett tisztítani területeket. Ismert még a "Bridgetown", mert számos hídja van a városnak Jól menő sörgyárai után pedig a "Beervana" és "Brewtopia" George H. W. Bush úgy keresztelte át a várost, hogy "Little Beirut", mivel látogatása idején tiltakozó gyűlések voltak. Földrajz Portland Oregon északi részén helyezkedik el, a Willamette Valley-ben, amely a legsűrűbben lakott területe. A város legnagyobb része Multnomah megyében van, de kis része átnyúlik Clackamas és Washington megyékbe. Az amerikai Népszámlálási Hivatal (U.S. Census) adatai szerint a város teljes területe 376,5 km², ebből 347,9 km² szárazföld és 7,6%-át, azaz 28,6 km²-t víz borítja. A Willamette folyó kettéválasztja a város keleti és nyugati oldalát; északról folyik a város központjába, ahol a Columbia folyóba ömlik. Portland egy pleisztocén kori kialudt vulkanikus területen fekszik. Az ún. "Boring Lava Field" 32 kialudt vulkáni kúp legnagyobbika a "Mount Tabor", melynek középpontja délkelet-Portland területén van. [ A szunnyadó, de még aktív vulkán, a Mount Hood Portlandtól keletre fekszik, de a város majdnem minden területéről látható. A másik aktív vulkán Washingtontól északra a Mount Saint Helens a város magas pontjairól a távolban szintén látható. A vulkán az 1980. július 12-i kitörése alkalmával a várost vulkáni hamuval szórta be. Éghajlat Portland a nyugati tengerpart éghajlati zónájában fekszik, melynek jellemzője a mediterrán éghajlat. A nyár meleg és viszonylagosan száraz, s a legmagasabb nappali átlagos hőmérséklet 27 °C, s a legalacsonyabb 14 °C körül van. A tél mérsékelten hűvös és nedves. A januári átlagos legmagasabb nappali hőmérséklet 8 °C, s a legalacsonyabb 3 °C körül mozog. Az évi átlagos csapadék mennyisége 920 mm. Az év folyamán átlagosan 155 napon esik mérhető mennyiségű eső. Hó csak ritkán esik, egy-két alkalommal a tél folyamán. Jelentős hóesés csak akkor tapasztalható, ha a hidegfront betör a Columbia folyó hegyszorosán. Az 1892-93-as években 154,7 cm havat mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet valaha jelentettek, −19 °C volt 1950. február 2-án. A legmagasabb hőmérsékletet, 42 °C-ot, 1965. július 30-án mérték. Részei Délnyugat A Willamette folyó nyugati partján fekszik Portland belvárosa. Többemeletes irodaházak, áruházak, szállodák vannak itt. Portland legtöbb kikapcsolódási kulturális, oktatási és közigazgatási központja a belvárosban van, mint pl.: South Park Blocks , Pettygrove és Lovejoy Parks, és Tom McCall Waterfront Park Arlene Schnitzer Concert Hall, Portland Art Museum, és Oregon Historical Society, Oregon Historical Society Museum (helytörténeti múzeum) Portland City Hall, Multnomah County Courthouse, a Portland Public Service Building, Pioneer Courthouse, és Mark O. Hatfield United States Courthouse Portland State University, Oregon legtöbb diákja tanul itt. a Meier & Frank Building és Pioneer Place bevásárló központ Wells Fargo Center, a legmagasabb épület Oregonban 166 méter magas. Északnyugat A NW 21st Avenue-n található a "Pearl District" (gyöngy negyed) és az "Old Town Chinatown" (öreg kinai negyed), különböző lakóházak, s a szomszédságban ipari körzet. Az utcaneveket az ABC sorrendjében nevezték el Aneky-tól Wilson-ig. A Pearl District különböző vendéglőkkel, butikokkal, művészeti galériákkal vonzza az embereket. A Pearl District és a Willamette között van az Old Town Chinatown, melynek kezdetét két oroszlán jelzi. A második világháború előtt ez volt a japán negyed vagy Little Tokyo (kis Tokyo), s a kinai negyed a W. Burnsiede Street-től délre volt a folyó mentén. Észak A város északi része a lakossági épületek kereskedelmi és ipari területek keveréke. Itt található a Portland International Raceway, és a University of Portland. Észak Portland-ot és Északnyugat Portland-ot a St. Johns Bridge köti össze. A híd 630 méter hosszú, melynek építését 1931-ben fejezték be, s 2003-2005 komoly karbantartási munkálatokat végeztek rajta. A Columbia Villát, ahol a második világháború folyamán lakossági épületek voltak, újjáépítették, s ma New Columbia néven kinál berelhető otthonokat a lakosságnak. Északkelet A Willamette folyó keleti partján többnyire kereskedelmi és ipari negyedek, valamint lakónegyedek találhatók, amelyet a modern bevásárló központ, a Lloyd Center lát el. Portlandben játszódó sorozat Derült égből család Grimm Testvértelepülései Askelón , Izrael Bologna , Olaszország Corinto, Nicaragua Guadalajara , Mexikó Kaohsziung , Tajvan Khabarovsk, Oroszország Mutare, Zimbabwe San Pedro Sula , Honduras Szapporo , Japán Szucsou , Kína Ulszan , Dél-Korea Felsőszil Felsőszil (1899-ig Nagy-Bresztovány, szlovákul Brestovany) Bresztovány településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. 2001-ben Bresztovány 1961 lakosából 1945 szlovák volt. Fekvése Nagyszombattól 8 km-re keletre fekszik. Története 1113-ban a zobori apátság oklevelében a korábbi Felsőszilt villa Bristem néven említik először. Neve a szláv brest (= szilfa) főnévből származik. 1241-ben a tatárok a települést elpusztították. 1271-ben a magyar-cseh harcok színtere volt. Egy 1280-as oklevél szerint Bresztovány a nagyszombati királyi uradalomhoz tartozó jobbágyfalu. Nagyszombat bírája arra kéri IV. László királyt, hogy a települést a városnak adja. A gyakori háborúk ellenére a település a 14. században is tovább fejlődött. 1533-ban a környező településekhez hasonlóan a török fosztotta ki és égette fel a falut. 1811-ben hatalmas tűzvész pusztított. Vályi András szerint "Nagy Bresztovány. Tót falu Posony Vármegyében, birtokosa Nagy Szombat Városa, lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombat Galgótz, Karkócz, és Bucsán között, Vág vizétől, ’s Galgótztól nem messze, gyönyörű ’s termékeny völgyben. Fája keves, egyébbel bővelkedik. Határja, ’s vagyonnyai is az előbbeni falujéhoz hasonlítók, ’s ez is első Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Nagy-Bresztovány, tót falu, Pozson vgyében, Nyitra vármegye 432 kath., 6 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. N.-Szombat városa." 1910-ben 645, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Tentamon A Tentamon (t3-n.t-�mn; „Ámonhoz tartozó”) ókori egyiptomi női név. Férfi változata: Penamon. Híres viselői: Tentamon hercegnő, XVIII. dinasztia; IV. Thotmesz lánya Tentamon királyné, XX. dinasztia; valószínűleg XI. Ramszesz felesége Tentamon hercegnő-királyné, XXI. dinasztia; Neszubanebdzsed felesége, valószínűleg XI. Ramszesz lánya I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek Kelemen Ágost bajor herceg (Clemens August Ferdinand Maria Hyazinth von Bayern) (Brüsszel, 1700. augusztus 16. – Koblenz, 1761. február 6.), a Wittelsbach-házból származó bajor választófejedelmi herceg (Kurprinz von Bayern), 1723–61-ig I. Kelemen Ágost néven Köln hercegérseke, és választófejedelme (Fürsterzbischof von Köln), a kölni fejedelemség világi birtokosa (Landesherr), a római Szentszék legátusa (legatus natus), a Német Lovagrend nagymestere (Hoch- und Deutschmeister des Deutschen Ordens), továbbá Regensburg, Münster, Osnabrück, Paderborn és Hildesheim hercegi rangú püspöke, Altötting prépostja. Élete Származása, testvérei Kelemen Ágost Brüsszelben született 1700-ban. Édesapja II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (1662–1726) volt, császári tábornagy, sikeres hadvezér, aki 1683-ban részt vett a törököktől ostromolt Bécs felmentésében, majd főhadparancsokként a török ellen vezetett hadjáratokat Magyarországon. A császáriak 1688-ban az ő vezetésével foglalták el Nándorfehérvárt. 1692–1706 között a Spanyol Németalföld királyi kormányzója volt. Édesanyja Terézia Kinga lengyel királyi hercegnő (1676–1730) volt, Miksa Emánuel második felesége, III. (Sobieski) János lengyel király és Mária Kazimira királyné (született Marie Casimire Louise de La Grange d’Arquien francia grófnő) leánya. Tíz gyermekük született, hatan érték meg a felnőttkort: Egy halva született fiú (1695). Maria Anna Karoline hercegnő (1696–1750), aki 1720 -ban Therese Emanuele de corde Jesu néven belépett a klarissza apácák müncheni kolostorába. Károly Albert herceg (1697–1745), 1742-től német-római császár . Fülöp Móric Mária herceg (1698–1719), Paderborn és Münster posztumusz kinevezett püspöke (elhunytának híre még nem tudódott ki). Ferdinánd Mária Ince (1699–1738) császári tábornagy. Kelemen Ágost herceg (1700–1761), Köln hercegérseke és választófejedelme , a Német Lovagrend nagymestere. Vilmos herceg (1701–1704), kisgyermekként meghalt. Alajos János Adolf herceg (1702–1705), kisgyermekként meghalt. János Tivadar herceg (1703–1763) bíboros , Regensburg , Freising és Liège (Lüttich) hercegérseke. Miksa Emánuel Tamás herceg (1704–1709), kisgyermekként meghalt. Volt még egy elhunyt féltestvére, József Ferdinánd Lipót herceg (1692–1699), Asztúria hercege, a spanyol trón örököse, apja első házasságából, Mária Antónia osztrák főhercegnővel (1669–1692), I. Lipót német-római császár és Margit Terézia császárné leányával. József Ferdinánd egy évvel Kelemen Ágost születése előtt halt meg, hatéves korában. Ifjúsága Kelemen Ágost apja, Miksa Emánuel választófejedelem 1692–1706 között a Spanyol Németalföld császári kormányzójaként Brüsszelben élt, első gyermekei is itt születtek. Az utolsó spanyol Habsburg, a gyermektelen II. Károly spanyol király Miksa Emánuel legidősebb élő fiát, József Ferdinándot tette meg saját általános örökösévé. Az ő hirtelen halála 1699-ben, mindössze hatévesen (amelyet a francia udvar véleménye szerint Bécsből küldött méreg okozott) katasztrófát jelentett a Wittelsbachok nagyhatalmi terveinek. Miksa Emánuel 1701-ben egész családjával és helytartói udvartartásával együtt visszatért Brüsszelből Münchenbe, és a Franciaország oldalán belépett a spanyol örökösödési háborúba. A bajor hadsereg az angol–holland–osztrák szövetség ellen harcolt a spanyol örökségéért. Közben Miksa Emánuel továbbra is a Spanyol-Németalföld Habsburg királyi helytartója maradt. 1704-ben a második höchstädti csatában Miksa Emánuel hadserege súlyos vereséget szenvedett egykori magyarországi harcostársától, Savoyai Jenő hercegtől. Bajorországot Miksa Emánuel apósának, I. Lipót császárnak csapatai szállták meg tíz évre. A választófejedelem Brüsszelbe menekült, csapataival és öccsével, József Kelemen herceggel, Köln hercegérsekével és választófejedelmével együtt. A Német-Római Birodalomban törvényen kívülinek nyilvánították, ezért Párizsba ment, és 1715-ig XIV. Lajos francia király védőszárnyai alatt élt. Bajorország régensi teendőit felesége, Terézia Kinga látta el, de 1705-ben az osztrák megszállók elől Velencébe menekült. Miksa gyermekei, köztük Kelemen Ágost is Münchenben maradtak. 1706-ban I. József császár utasítására Kelemen Ágostot és fivéreit Klagenfurtba, majd 1712-ben Grazba vitték, ahol a császár felügyelete alatt komoly oktatásra és nevelésre fogták őket. Kelemen Ágost a jezsuitáknál kapott szigorú és alapos nevelést. József császár utódja, VI. Károly császár is fenntartotta ezt a rendekezést. A bajor választófejelemi család tagjai csak 1715 áprilisában, a háború végeztével térhettek haza Münchenbe. Egyházfejedelmi pályája Apja, Miksa Emánuel lankadatlanul igyekezett részt venni az európai nagyhatalmi játszmában. Fiait ennek megfelelően oktatta, pályájukat, házastársukat eszerint választotta. Kelemen Ágostot apja egyházfejedelmi pályára szánta, bátyjához, Fülöp Mórichoz és öccséhez, János Tivadarhoz hasonlóan. Feladatuk a Wittelsbach család hatalmának növelése, és birodalmi egyházi földterületek megszerzése volt. Apjuk Kelemen Ágostnak Freising, Regensburg és Speyer püspöki székét szánta. Bátyja, Fülöp Móric herceget Németország északnyugati vidékén kívánta magas egyházi méltóságokba segíteni. 1715-ben Kelemen Ágost felvette a tonzúrát, és Regensburg püspökének koadjutora lett. 1716–19 között Regensburg püspökeként működött. 1717–19 között bátyjával, Fülöp Móriccal együtt Rómába utazott teológiai tanulmányok folytatása céljából. Apja eközben mindkét fia számára szorgalmasan szervezte a további kinevezéseket egyházi hivatalokba és méltóságokba. 1719-ben Fülöp Móric herceg Rómában megkapta a himlőt és meghalt. Helyette öccse, Kelemen Ágost kapta meg Münster és Paderborn püspök-fejedelmének (Fürstbischof) méltóságát. A regensburgi püspöki helyet öccsének, János Tivadar hercegnek adta át. 1722-ben kinevezték a kölni hercegérsek koadjutorának, ezzel ő lett az érsek kijelölt utódja. A hivatalban lévő kölni érsek-fejedelem, József Kelemen herceg (II. Miksa Emánuel választófejedelem öccse) 1723-ban elhunyt, Kelemen Ágost megörökölte nagybátyjának érseki és választófejedelmi méltóságát. Ehhez 1724-ben megkapta Hildesheim püspökének címét, 1728-ban Osnabrück püspöke lett. Évtizedeken át egyszemélyben uralkodott öt egyházfejedelemségében, melyeket gyakorlatilag perszonálunióba foglalt. Birtokai után a köznyelv a Herr von Fünfkirchen (kb. „Öt templom Ura” melléknevet ragasztotta rá. A kormányzati munka legnagyobb részét főminiszterére, Caspar Anton von Belderbuschra bízta, aki Kölnből igazgatta az öt fejedelemséget. Püspöki kinevezésének megerősítését XIII. Benedek pápa mindezek ellenére sokáig megtagadta, mert Kelemen Ágost hosszú időt át sem tett eleget nyomatékos felhívásának, és nem szenteltette magát pappá. Az érsekfejedelem végül 1725-ben szánta rá magát erre. A pappá szentelés szertartását München mellett, a schwabeni kastélyban ejtették meg. Apja, II. Miksa Emánuel választófejedelem 1726-ban elhunyt. A rákövetkező évben, 1727-ben Kelemen Ágostot püspökké szentelték, a szertartást maga XIII. Benedek pápa személyesen végezte. 1732-ben, amikor a Német Lovagrend nagymestere, Lajos Ferenc pfalz-neuburgi herceg elhunyt, utódjául Kelemen Ágostot választották (ő lett a Rend 51. nagymestere). A Német-római Birodalom történelmének alakulása révén Kelemen Ágostnak birodalmi hercegi jogállást (Reichsfürstenstand) is kapott, egyrészt mint világi uralkodó (választófejedelem), másrészt mint több egyházmegye püspöke. Ennek alapján tartományúri (Landesherr) hatalma volt, és a Birodalmi Gyűlésben több helyet birtokolt, több szavazat leadására volt joga. A Habsburg-házi VI. Károly császár halála után kitört osztrák örökösödési háború során bátyját, Károly Albert bajor választófejedelmet támogatta, aki (apjához hasonlóan) ismét Franciaország oldalára állt, a Habsburg Birodalom ellen fordult, és lankadatlanul küzdött a német-római császári trónért. Átmeneti hadisikereinek csúcspontján, 1742-ben a frankfurti Birodalmi Gyűlés (Kelemen Ágost szavazatával) császárrá választotta Károly Albertet. Kelemen Ágost hercegérsek 1742. február 12-én Frankfurtban ünnepélyes keretek közt császárrá koronázta bátyját, VII. Károly néven. Császári bátyjának halála (1745) után Kelemen Ágost ismét Ausztria felé fordult, és igyekezett megjavítani kapcsolatait a Habsburgokkal. A hétéves háborúban (1756-tól) Kelemen Ágost már az osztrák oldalt támogatta, maga az osnabrücki püspökség lakossága inkább a porosz–hannoveri oldalhoz húzott. Magánélete, személyisége Mechthilde Brion polgárleánnyal létesített titkos kapcsolatából egy törvénytelen leánya született, Anna Maria (1735–1783), akit később nemesi rangra emeltek, és Anna Marie zu Löwenfeld grófnő néven 1757-ben feleségül ment saját unokatestvéréhez, Franz Ludwig von Holnstein grófhoz (1723–1780), aki Kelemen Ágost bátyjának, Károly Albert hercegnek házasságon kívüli, de szintén grófi rangra emelt fia volt. 12 gyermekük született. Kelemen Ágost herceget a ránk maradt források szerint szélsőséges érzelmi hullámzások jellemezték. Kétségbeesés és eufóriás rajongás között ingadozott. Rendtársát és barátját, Johann Baptist von Roll bárót, a Német Lovagrend tagját párbajban leszúrták. Kelemen Ágostot megviselte barátja halála, kedélyállapota ettől kezdve egyre romlott. Halála, utódai A kölni választófejedelem 1761-ben hunyt el az ehrenbreitsteini Philippsburg Kastélyban (ma Koblenz város része). A kölni dómban temették el, síremléke ma is itt látható a Háromkirályok Kápolnája (Dreikönigenkapelle) előtt. A korban szokásos módon az uralkodók testének részeit többfelé bontva, több helyre temették, így szívét az altöttingi kegykápolnába vitték, belső részeit a bonni Szent Remigius templomba, agyát, szemeit és nyelvét a bonni kapucinusok bonni templomának kriptájába helyezték. Utódja a kölni választófejedelmi és hercegérseki méltóságban Maximilian Friedrich von Königsegg-Rothenfels birodalmi gróf (1708–1784) lett, aki egyben megkapta Münster püspökének tisztségét is. A Német Lovagrend nagymesteri székében Lotaringiai Károly Sándor herceg (1712–1780), Lotaringiai Ferenc István hercegnek, a későbbi I. Ferenc német-római császárnak (1708–1765) öccse követte. Az osnabrücki püspöki szék 1764-ig betöltetlen maradt, a főpapi testület és III. György angol király keletkezett viták miatt. Három évig György király közvetlenül Londonból irányította az osnabrücki egyházmegyét, 1764-ben végül fiát, Frigyes Ágost yorki herceget nevezte ki püspöknek. A paderborni püspökségre Wilhelm Anton von der Asseburg herceget (1707–1782) nevezték ki. Építészeti és kulturális hagyatéka Kelemen Ágost herceg széles látókörű, magasan képzett és művelt férfiú volt. Kifinomult érzéke volt a magas művészetek iránt. Apjának, Miksa Emánuelnek és uralkodó bátyjának, Károly Albertnek udvarában megismerhette a kor jónevű építő- és képzőművészeit. Vagyona és jövedelme módot adott rá, hogy meghívja őket saját udvarába és különleges feladatokkal bízza meg őket. Az utókor Kelemen Ákos herceget nem a nagy politikusok, hanem a nagyvonalú építtetők, művészetpártolók és műgyűjtők között tartja számon. Az uralkodása során készült épületek és képzőművészeti műtárgyak arról tanúskodnak, hogy szívesen költötte rájuk a pénzt, könnyed stílusuk életvidámságot és bizonyos léhaságot tükröz, ami olyan életszemléletre enged következtetni, ami egyházi személyhez kevéssé illő. Kelemen Ágost rendszeresen felhasználta politikai befolyását, hogy vagyonos köröktől is szerezzen adományokat. Ezeket gyakran az adományozók szándékával, a szerződésekkel ellentétesen, saját személyes szenvedélye szerint költötte el: drága bútorokat, műtárgyakat, a nagyúri pompa kellékeit vásárolta meg, kéjutazásokat tett. Politikai tevékenységét nem a Birodalom vagy saját tartományainak érdekei szerint folytatta, hanem azt nézte, honnan lehet újabb pénzeket felhajtani saját nagyúri passzióinak finanszírozására. Ennek mellékhatásaként a tartományaiban élő lakosság igen nagy részének életkörülményei jelentősen javultak. 1754-ben a választófejedelem csak Bonnban 1400 iparost foglalkoztatott. A választófejedelem számos palota és kastély fölött rendelkezett, és uralkodása alatt újakat is épített. Ezek közé tartoznak az Augustusburg és Falkenlust kastélyok a Rajna-vidéki Brühl-ben. a Clemenswerth vadászkastély a münsterlandi Sögelben, az azóta elpusztult Herzogsfreude vadászkastély a Bonn melletti Kottenforstban. (Kelemen Ágost szenvedélyes vadász is volt). Uralkodása alatt épült a Szent Mihály-templom Berg am Laim-ban (ma München része). Kibővíttette és átépíttette a bonni Választófejedelmi Palotát (Bonner Residenz) és a Clemensruhe pihenőkastélyt (Poppelsdorfer Schloss), amelyeket elődjétől és nagybátyjától, József Kelemen hercegérsektől örökölt. Ugyanitt kiépítette a Poppelsdorfer Allee-t. Saját lakóhelyét a választófejedelemségéhez tartozó Vesztfáliai Hercegségben, az Arnsberg Kastélyban rendezte be, ezt 1729–30 között Johann Conrad Schlaun építőmesterrel reprezentatív uralkodói palotává alakíttatta át. Kelemen Ágost kezdeményezésére épült meg 1724–30 között a Münster-csatorna (ma: Max-Clemens-Kanal) első szakasza, amely Münster városát Németalfölddel volt hivatva összekötni. Pártos és Társa A Pártos és Társa cég megalakulásáról annyi ismeretes, hogy 1918-ban telepítette át a Budapest VII. kerület József főherceg utcai műhelyét Kispestre az Üllői út 78. szám alá. Pártos felismerte a feszmérők gyártásában rejlő üzleti lehetőségeket, de pénz hiányában nem tudott elsőként megjelenni termékeivel a piacon. Mivel nem rendelkezett kellő tőkével, így licencvásárlásra nem gondolhatott, mint például az EKA. Az új Üllői úti műhely 1000 négyszögöles területe biztosította a későbbi bővítések lehetőségét. A bejárati, utcai fronton helyezték el az irodákat, az udvar egyik szárnyán állt a műhely, míg az árukat fészerben tárolták. A második műhelyt az 1930-as években építették meg. Gyártmányok A gyártmányválaszték jelentősen kibővült. Gyártottak különféle ipari hőmérőket, (a lázmérők kivételével) oxigénpalackok mérőműszereit, szénsav- és oxigénhez való reduktorokat, vágó- és hegesztő pisztolyokat. Ezen túlmenően vízórák javításával is foglalkoztak. Szállítottak a Röck Gépgyárnak, az Oxygén és Dissous Gyárnak, a Ganznak, a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-nek, az Egyesült Izzónak, likőr és szeszgyáraknak, textilgyáraknak stb. Fejlődése és megszűnése A vállalkozás létszáma lassan, de folyamatosan bővült. A II. világháború éveiben már elérte az 50-52 főt. A munkások zöme kispesti volt zömében saját nevelésű. A háború éveiben a családi üzemet is bekapcsolták a haditermelésbe. Alvállalkozóként ugyanazokat a termékeket gyártották, lényegesen nagyobb mennyiségben. A fővállalkozó a Weiss Manfréd és a Dunai Repülőgépgyár volt. A nyilas hatalomátvétel után a gyártulajdonost Auschwitzba deportálták. A cég 1949-ben, annak államosításakor beolvadt a Mechanikai Mérőműszerek Gyárába Forrás Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Ganz M. M. 1975) Csehország a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Csehország a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 20 sportágban 142 sportoló képviselte, akik összesen 9 érmet szereztek. Asztalitenisz Férfi Női Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt/eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Birkózás Férfi Kötöttfogású Cselgáncs Női Evezés Férfi Női Kajak-kenu Síkvízi Férfi Női Szlalom Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Kerékpározás Országúti kerékpározás Férfi Női Pálya-kerékpározás Sprintversenyek Üldözőversenyek Időfutam Keirin Pontversenyek Lovaglás Lovastusa * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Öttusa * - három másik versenyzővel azonos időt ért el ** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Sportlövészet Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - hat másik versenyzővel azonos eredményt ért el ***** - hét másik versenyzővel azonos eredményt ért el Súlyemelés Férfi * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Szinkronúszás * - egy másik párossal azonos eredményt értek el Tenisz Férfi Női Torna Női Ritmikus gimnasztika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Triatlon * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Úszás Férfi Női Vitorlázás Férfi Női Nyílt Jakó Zsigmond Pál Jakó Zsigmond Pál (Jakó Zsigmond, román nyelvű publikációiban Sigismund Jakó); (Biharfélegyháza, 1916. szeptember 2. – Kolozsvár, 2008. október 26.) Széchenyi-díjas romániai magyar történész, művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1988). Az erdélyi magyar történettudomány egyik legmeghatározóbb alakja volt a 20. század második felében, levéltári kutatásain alapuló nagyszabású forrásgyűjteményei és ‑közlései, valamint Erdély történetére, művelődéstörténetére vonatkozó munkái hiánypótló jelentőségűek. Életútja Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, történelem–latin nyelv és irodalom szakos tanári oklevelét 1939-ben szerezte meg. 1939–1941-ben a budapesti egyetem Mályusz Elemér vezette Magyar Népiség- és Településtörténeti Intézetében dolgozott, majd 1940–1941-ben a Magyar Országos Levéltár gyakornoka volt. 1941-ben Kolozsvárra költözött, s az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárának munkatársa lett, 1945–1950 között pedig igazgatóként irányította az archívum munkáját. Ezzel párhuzamosan 1942-től a kolozsvári tudományegyetemen oktatott tanársegédként, 1945-től előadótanárként, 1947-től nyilvános rendes tanárként egészen 1981. évi nyugdíjazásáig. Mindeközben 1949 és 1968 között a Román Akadémia kolozsvári George Bariţiu Történelmi Intézetének munkatársaként is tevékenykedett. 1990 és 2002 között az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt. Munkássága Tudományos érdeklődése elsősorban Erdély középkori és újkori történetére és művelődéstörténetére irányult, ezen belül behatóan vizsgálta az erdélyi magyarság népesedés-, település-, művelődés- és gazdaságtörténetét. Munkássága a történeti segédtudományok terén is kimagasló volt, az ő nevéhez fűződik az Erdély történelmére vonatkozó levéltári iratanyag tudományos igényű feldolgozásának és regesztázásának elindítása, az ezzel foglalkozó levéltári kutatók kinevelése is. Erdélyi és magyarországi levéltárak anyaga alapján páratlan részletességgel tárta fel, dolgozta fel és adta közre a régió történetére vonatkozó forrásokat, okleveleket és egyéb iratokat. Összeállította az 1542 előtti erdélyi okleveleknek, az erdélyi fejedelmek Liber Regiusainak, a kolozsmonostori káptalan és hiteleshely jegyzőkönyveinek, az erdélyi vármegyék és városok 17. századi protokollumainak (tanácsülési jegyzőkönyveinek) tudományos igényű regesztáját. Élete legnagyobb – egyben utolsó – vállalkozása az Erdély középkori történelmére vonatkozó iratanyag teljes körű közreadása, az Erdélyi okmánytár megjelentetése volt. Ugyancsak levéltári kutatásain alapuló művelődéstörténeti vizsgálódásain belül különösen fontos szerepet kaptak az íráskultúra történeti áttekintésére, a középkori latin írásbeliségre vonatkozó paleográfiai kutatásai. A második világháború és a társadalmi-politikai átalakulás árnyékában hathatósan közreműködött az erdélyi magyar magánlevéltárak anyagának megmentéséért. A Századok című történelmi szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Társasági tagságai és elismerései Jakó aktív szerepet vállalat a tudományos közéletben, amit számos hazai és magyarországi társasági tagsága tanúsít. Tudományos eredményei elismeréseként 1970-ben a Román Társadalomtudományi Akadémia rendes, 1988. május 9-én a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, s 1996-tól ugyancsak tiszteletbeli tagja volt a Román Akadémiának. 1937-től részt vett az Erdélyi Múzeum-Egyesület munkájában, amelynek 1990 körüli újjászervezésében aktívan részt vett, s 1990–1994 között az egyesület elnöke volt, 1995-ben pedig tiszteletbeli tagja lett. Tagja volt a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak, 1986-ban a Magyar Történelmi Társulat tiszteletbeli tagjai közé választották, 1990-től pedig a Magyar Történészek Világszövetségének társelnökeként tevékenykedett. Számos díjjal és címmel ismerték el munkásságát Magyarországon és Romániában egyaránt: az MTA Kőrössy Flóra-jutalomdíja (1942), a Lotz János-emlékérem (1991), a Pro Cultura Hungarica díj (1991), a Kemény Zsigmond-díj (1995), a Kriterion-koszorú (1995), a Széchenyi-díj (1996, a romániai magyar történetírás terén végzett kiemelkedő tudományos munkásságáért, az erdélyi magyarság társadalom- és művelődéstörténetét feldolgozó tevékenységéért), az MTA Pro Scientia Hungarica (1996) és Arany János-érme (2003), valamint a Magyar Örökség díj (2005) birtokosa volt. 1990-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémia, 1991-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Főbb művei Bihar megye a török pusztítás előtt, Budapest, 1940 A gyalui vártartomány urbáriumai, Kolozsvár, 1944 Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához ; bev., jegyz. Jakó Zsigmond; Erdélyi-Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1945 ( Erdélyi történelmi adatok ) Istoricul manufacturilor de potasă din Valea Ungurului şi Călin, Cluj, 1953. A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története: Adatok az erdélyi kapitalista erdőgazdálkodásnak és a nagybirtok ipari vállalkozásainak a kezdeteiről, Bukarest, 1956. Az otthon és művészete a XVI–XVII. századi Kolozsváron: Szempontok reneszánszkori művelődésünk kutatásához, Kolozsvár, 1958. Instruciuni arhivistice ale oficiilor din Transilvania 1575–1841: Problema reorganizării arhivelor vechi din Transilvania, Bucureşti, 1958. Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata, Kolozsvár, 1964. Ismeretlen magyar drámai emlék a XVI. századból, Bukarest, 1965. Scrierea latină în evul mediu, Bucureşti, 1971 (Radu Manolescuval). Írás, könyv, értelmiség: Tanulmányok Erdély történelméhez, Bukarest, 1976. Philobiblon Transilvan, Bucureşti, 1977. Nagyenyedi diákok 1662–1848, Bukarest, 1979 (Juhász Istvánnal). A latin írás története, Budapest, 1987 (R. Manolescuval). A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei 1289–1556, I–II. köt., Budapest, 1990 Ezerszáz esztendő. Elhangzott az EME 1996. évi ünnepi közgyűlésén ; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996 ( Erdélyi tudományos füzetek ) Erdélyi okmánytár: Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez I.: 1023–1300, Budapest, 1997 Társadalom, egyház, művelődés: Tanulmányok Erdély történelméhez, Budapest, 1997 Köleséri Sámuel tudományos levelezése, 1709-1732 ; összegyűjt. Jakó Zsigmond, szerk. Font Zsuzsa; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2012 ( Kölesériana ) Írás, levéltár, társadalom. Tanulmányok és források Erdély történelméhez ; szerk. Dáné Veronka, Fejér Tamás, Jakó Klára; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2016 ( Magyar történelmi emlékek Értekezések ) Emlékezete 2009-ben emléktáblát helyeztek el szülőfaluja református templomának falán. Agnetz (Oise) Agnetz település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 3073 fő (2015). Agnetz Airion, Ansacq, Clermont, Étouy, Fitz-James, Neuilly-sous-Clermont és La Neuville-en-Hez községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nánási Lovász József Nánási Lovász József (Máramarossziget, 1710 körül – Rácböszörmény, 1757. december 20.) református lelkész. Élete Nánási József máramarosszigeti református lelkész fia és Nánási István szintén lelkész és író unokája. 1730-tól Zürichben két évig tanult. Hazaérkezvén 1733. február 17-én Rácböszörményben (ma Hajdúböszörmény) lett lelkész és ott is halt meg. Munkái Diascepsis theologica textualis, de novo foedere, in illustrem Jeremiae XXXI. v. 33. 34. prophetiam… Quam praeside… Joh. Jac. Hottingero… in illustri lyceo Tigurino sicut publice ventillandam, placidae eruditorum disquisitioni… subjicit, ita defendendam suscipit… auctor. Tiguri, 1732. Az imádságok imádságának az az: a szent mi atyánknak avagy az uri imádságnak titka. Mellyet egynéhány prédikátziókban felfedezgetett, a leg-böltsebb, leg-szentségesebb, leg-tökéletesebb készületű imádságnak nagy mesterének, az áldott Jésusnak ditsőségére, a forró és értelemmel buzgó imádkozóknak segítségekre, egy néhai valóban kegyes professor Huldrik Jakab János után, annak prédikátzióiból világosított, a magyar nyelven nemzete hasznára kibotsátott… maga költségével. Kolosvár, 1761. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Wagenfeld Wagenfeld község Németországban, Alsó-Szászországban, a Diepholzi járásban. Lakosainak száma 7100 fő (2016. december 31.). Sín A sín a vasúti felépítmény legfontosabb eleme. A vasúti járművek hordozására, vezetésére és minél kisebb gördülési ellenállás mellett a terhelés átvitelére szolgáló rugalmasan alátámasztott tartó. A korunkbeli sín kialakulása 1767 óta tartó fejlődési folyamat eredménye. Ez idő alatt nemcsak a sín alakja, hanem gyártási eljárása is fejlődött. A síneket először a bányavasutaknál öntöttvasból, majd lágyacélból gyártották, ma már minden sín hengerelt acélból készül. Az idők során egyre hosszabb sínszálakat voltak képesek legyártani, így egyre kevesebb mennyiségben kellett hevederes sínillesztést, illetve később hegesztést alkalmazni. Feladata Elsődleges feladatok Tartószerkezet: a sín elsődleges feladata a rajta haladó járművek alátámasztása, az így rá háruló terhelés minél több aljon történő elosztása. Vezetőszerkezet: a sínek feladata, hogy folyamatosan vezesse a rajtuk haladó járműveket, az általuk meghatározott kényszerpályán. A vezetésből származó erőket a vasúti járművek kerekén található nyomkarima adja át a síneknek, amelyek azt továbbadják a lekötéseken keresztül az aljaknak. Másodlagos feladatok Vonóerő-átadás biztosítása: adhéziós vontatás esetén átveszik a gyorsulás és fékezés során fellépő erőket, egyben sima felületet biztosítanak a kerekek számára. Elektromos vezető: villamosított vonalakon elektromos vezetőként játszik szerepet, és biztosító berendezések jeltovábbító közegeként is szolgál. Története A vasúti sín a fa nyompályákból fejlődött ki, amelyeket a XVI. században a bányákban létesítettek. A fa nyompálya fagerendákból kialakított pálya volt, amin a bányakocsikat (csilléket) jóval könnyebben lehetett kézi erővel mozgatni a bányavágatok sokszor felnedvesedett talaján. A járművek leesését a nyompályájáról a jármű aljára erősített vezetőszegek akadályozták meg. A bányákból kitermelt szenet a XVI. századtól gyakran vízi úton szállították a felhasználás helyére, a vízi utakhoz lovaskocsikkal vitték a szenet. A bányavágatokban használt nyompálya előnyét hamar felismerték, így az utakon is fagerendákat fektettek, a lovaskocsik kerekeinek megfelelő nyomtávolságra. A kerekek vezetését a hosszgerendák külső széleire szegezett falécekkel oldották meg. A bányák termelésének felfutásával a fa nyompályák elhasználódása is felgyorsult. 1767-ben Richard Reynolds, aki az egyik coalbrookdale-i vasmű tulajdonosa volt, a fa nyompályákra kétoldalt peremes, lapos vasakat erősített fel, süllyesztett szegekkel. A vaslemezek nemcsak a gerendák élettartamát növelték meg, hanem a mozgási ellenállás is lecsökkent, jóval nagyobb terheket tudtak vontatni ugyanazzal az erővel, nagyobb sebességgel. Az alacsony peremmel ellátott vaslemezekről a kocsik kerekei gyakran leestek, ezért John Curr 1776-tól szögacél keresztmetszetű síneket alkalmazott, ahol a függőleges szár vezette meg a kerekeket. A még mindig hosszgerendás pályákban az elhasználódott gerendákat keresztaljakkal pótolták, így kialakult a keresztaljas vágány. A keresztaljas vágány nyomtávtartása biztosabb, illetve a vízelvezetés is hatásosabb lett. A Curr-féle sínek keresztmetszete erőtani szempontból nem volt megfelelő a keresztaljas pályákra, ezért gyakran törtek. 1789-ben William Jessop kifejlesztette a kedvezőbb sínszelvényt, az úgynevezett gombafejű sínt. A Jessop-féle síneken már csak olyan jármű közlekedhetett, amelynek a kerekén nyomkarimát képeztek ki, innét vált szét külön pályára a közúti és vasúti közlekedés. A első Jessop-féle sínek végein tartófülek voltak, amivel a keresztaljakhoz erősíthették, később a fülek helyett a síneket saruk támasztották alá. A sarukat a keresztaljakhoz szögekkel, a 0,9-1,2 m hosszú síneket a sarukban ékekkel rögzítették. Benjamin Outram rájött, hogy a sín kéttámaszú tartóként viselkedik, a legnagyobb igénybevétele középen van. A középen, alul kiszélesedő, halhas alakú öntöttvas síneket 1799-től alkalmazták. John Birkinshaw 1820-tól a síneket hengerléssel állította elő. A nagyobb szilárdságú, szívósabb síneket 4–5 m hosszúságban hengerelték. A síneket azonban, hosszú ideig, a régi gyakorlatot követve, kézi munkával halhas alakúra alakították, ezzel a gyakorlattal 1824-re hagytak fel. Joseph Locke, George Stephenson üzlettársa 1835-ben a hengerelt sínt továbbfejlesztette, kettős fejű sínt képezett. Az új sínről azt gondolta, hogy az egyik fej kopása után megfordítva újra használható, a gyakorlatban azonban a saruknál az alsó sínfej berágódott. Az akkori sínszelvényekhez képest az új szelvény tehetetlenségi nyomatéka kiváló volt, azért az alsó sínfejet kisebbre kiképezve az 1850-es évekig alkalmazták. William Henry Barlow 1849-ben kifejlesztette a keresztalj és kapcsolószer nélküli, közvetlenül az ágyazatba fektetett sínes pályát. A mai napig általánosan használt, úgynevezett szélestalpú sínszelvényt az amerikai Robert Livingston Stevens fejlesztette ki 1830-ban, ám az Egyesült Államokban a hengerléshez nem volt megfelelő acélmű, ezért Angliában gyártatta le őket. A szélestalpú sínszelvényt azonban mégis inkább Charles Blacker Vignoleshoz kötik, ő 1836-ban javasolta, hogy a síneket szélesebb talppal gyártsák, hogy a forgalom kímélje az alátámasztó elemeket. A világ vasútjai szinte kizárólag a Charles B. Vignolesról elnevezett, szélestalpú sínt alkalmazzák. Sínszelvénytípusok Szélestalpú szelvény (Vignoles-sín) A szélestalpú sín lényegében egy továbbfejlesztett I tartó, amelynek felső része speciális kiképzésű: sínfejjé van alakítva. A vasúti jármű kereke a sínfej felső felületével, az úgynevezett futófelülettel érintkezik. A futófelületet úgy képezik ki, hogy jól illeszkedjen a kerékprofillal, vonala a természetes kopásnak megfelelő kosárgörbe legyen. A síngerinc a sínfej és a síntalp összeköttetése, vastagsága alapvetően meghatározza a sín teherbírását és hajlítási merevségét. Vastagságának tartalékot kell tartalmaznia rozsdásodás esetén is. A napjainkban hengerelt sínek síngerince íves kialakítású a kedvezőbb erőátadás, fáradási ellenállás, valamint az előnyösebb hengerelhetőség miatt. A sínfej, a síngerinc és a síntalp közötti átmeneteket lekerekítő sugárral hengerlik a feszültségcsúcsok elkerülésére. A sín alsó része a síntalp, szélessége biztosítja, hogy a sín stabilan álljon. Teherelosztó elemként a sínfej tetején keletkező igénybevételnek a töredékét adja át az alátétlemeznek, illetve az aljnak. Nyomcsatornás szelvény (Phoenix sín) Elsősorban városi vasutak, közúti vasutak (villamosok) burkolt vágányaiban alkalmazzák a Phoenix síneket, melyek nyomcsatornával vannak ellátva. Speciális szelvények Mindenekelőtt a vasúti pályák nem folyópálya jellegű részeiben fordulnak elő, mint például kitérők alkatrészei. Speciális szelvények a nem vasúti közlekedésben használt sínek, például darupályák sínjei. Különleges szelvény a hazai villamos vágányokban, az úgynevezett nagypaneles felépítményben korábban alkalmazott vályús tömbsín. Haarmann sín, Kiscsatorna sín, Fogaskerekű fogasléc, Metro 3. áramvezető sínszál. Sínrendszerek A sínrendszer a sínszelvények osztályba sorolása, régebben Osztrák császárság: római számmal, Magyar Királyság kisbetűk, nagybetűk, keskeny nyomtávolságú vasutak sínjei kg/fm.-ben voltak jelölve és megnevezve, napjainkban általában a folyóméter tömegükkel (kg/fm) jelölik. Az EU szabványosította a sínek jelölését EN 13674 számú szabványban. Pl.: 54E1 =UIC 54; 54 E2; 60 E1; 60 E2; Egy-egy sínrendszer szabványa kitér a sínekhez alkalmazott hevederekre, ugyanis a síngerinc magassága és lekerekítő sugarai meghatározzák a heveder méreteit, alakját. Ezen felül a sínrendszer szabványa kitér az alkalmazott alátétlemezekre is, hiszen a síntalp szélessége megszabja az alátétlemez lyuktávolságát, amelybe az azt leerősítő síncsavarok kerülnek, illetve, ha van, az alátétlemez bordatávolságát. A sínrendszer választását alapvetően az alkalmazni kívánt sebesség és a vonal terhelése határozza meg. Az elmúlt évtizedek során megfigyelhető volt, hogy a tengelyterhelés és a pályasebességek növekedésével egyre nehezebb sínek kerülnek a vasútvonalakba. A sínfej zömökebb, a síngerinc magasabb, a síntalp szélesebb lett. A régebben fővonalinak számító sínrendszerek fokozatosan a mellékvonalakra kerültek. Felújítások során a fővonalakból kikerült, még használható síneket rendszerint mellékvonalakba építik be, a mellékvonalakból kikerülő sínek pedig átkerülhetnek kisvasutakba. Hazai sínrendszerek A magyarországi vasutaknál alkalmazott Vignoles-szelvényű sínrendszerek, amelyek jelentős hosszban fekszenek a hazai pályákban: Keskeny nyomközű vasutak sínrendszerei Keskeny nyomközű vasutakon jelentős mennyiségben találhatók mai is a fentieknél jóval kisebb keresztmetszetű sínek (3.9, 4.6, 5, 5.2, 5.25, 5.5, 6, 6.4, 6.5, 6.75, 7, 8, 9, 9.25, 9.3, 10, 10.3, 10.9, 11.7, 12, 12.3, 12.6, 12.3, 12.6, 12.75, 13, 13.75, 14, 14.25, 15, 15.2, 15.7, 15.8, 17.4, 17.6, 17.7, 18, 18.5, 20, 21.8, 22.1, 23.6, kg/fm tömegűek is), azonban a felújítások már zömmel nagyvasútról visszanyert "e", "eII", "i", "c", "I", "j", "k", "m", "n", 48-as sínekkel történnek. Loděnice (Brno-vidéki járás) Loděnice település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Loděnice Jezeřany-Maršovice, Cvrčovice, Kubšice, Šumice, Malešovice, Kupařovice és Odrovice településekkel határos. Lakosainak száma 530 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: New York-i afférok A New York-i afférok (eredeti cím: The Only Living Boy in New York) 2017-ben bemutatott amerikai film, amelyet Marc Webb rendezett. A forgatókönyvet Allan Loeb írta. A producerei Albert Berger és Ron Yerxa. A főszerepekben Callum Turner, Kate Beckinsale, Pierce Brosnan, Cynthia Nixon, Kiersey Clemons és Jeff Bridges láthatóak. A zeneszerzője Rob Simonsen. A tévéfilm gyártója az Amazon Studios, a Big Indie Pictures és a Bona Fide Productions, forgalmazója a Roadside Attractions és az Amazon Studios. Műfaja filmdráma. Amerikában 2017. augusztus 11-én, Magyarországon 2017. szeptember 28-án mutatták be a mozikban. Evol Az 1986-os Evol a Sonic Youth harmadik nagylemeze. A borítókép Lung Leget ábrázolja egy, a Submit to Me Richard Kern-filmből vett kockán. Ez az első album az új dobossal, Steve Shelley-vel, aki Bob Bertet váltotta. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Briceni járás A Briceni járás (oroszul: Бричанский район, ukránul: Бричанський район) közigazgatási egység Moldovában. Közigazgatási központja Briceni város. Fekvése Az ország északi részén, a Prut folyó bal partján helyezkedik el. Északról az ukrán Csernyivci terület, nyugatról a román Botoșani megye, délről Edineț, keletről pedig Ocnița járások határolják. Földrajz A legnagyobb tengerszint feletti magasság 260 méter, Bălcăuți község közelében található. A járáson haladnak keresztül a Vilia, Larga, Lopatnic (hosszúsága 57 km), a Racovăț (68 km) és a Draghiste (67 km) folyók. A tavak többsége mesterséges. A járás 10%-át borítják erdők, a fő fafajták a juhar, a tölgy és a nyír. Védett területek: Emil Racovita barlang Rososeni természetvédelmi terület Tețcani tájvédelmi körzet Éghajlat Kontinentális éghajlat jellemzi, az évi csapadékmennyiség 600–650 mm közötti, az évi középhőmérséklet pedig 8 °C. A januári középhőmérséklet -5,5 °C a júliusi 19,5 °C. Történelem A járásban településeit először egy 1429. június 17-ei keltezésű okirat említi. Lipcani, Larga, Mihăileni, Șirăuți először 1429 és 1433 között volt megnevezve. Az itt élő tatárokat 1699-ben a lengyelországi Kamjanec-Pogyilszkijba telepítették. 1788-ban, egy osztrák katonai jelentés szerint 56 ház volt a járásban. 1812-1918 között a terület orosz igazgatás alatt állt. 1897-ben Briceni népessége 7446 fő volt, amelynek 96,5% zsidó nemzetiségű volt. Közigazgatási beosztás A Briceni járás 2 városból, 26 községből és 11 faluból áll. Városok Briceni, Lipcani Községek Balasinești, Beleavinți, Bălcăuți, Berlinți, Bogdănești, Bulboaca, Caracușenii Vechi, Colicăuți, Corjeuți, Coteala, Cotiujeni, Criva, Drepcăuți, Grimăncăuți, Halahora de Sus, Hlina, Larga, Mărcăuți, Medveja, Mihăileni, Pererita, Șirăuți, Slobozia-Șirăuți, Tabani, Tețcani, Trebisăuți. Falvak Bocicăuți, Caracușenii Noi, Bezeda, Grimești, Trestieni, Chirilovca, Halahora de Jos, Pavlovca, Mărcăuții Noi, Slobozia-Medveja, Groznița. Lakosság A járás lakossága, a 2004-es népszámlálási adatok alapján, 78 027 fő. Vallási megoszlás: keresztény 83,8% (ebből ortodox keresztény 79,7%, protestáns 4,1%) más vallású 11,6%, nem vallásos 4,2%, ateista 0,4%. Gazdaság A 2004-ben 20000 embert foglalkoztató mezőgazdaság a fő gazdasági ágazat, a fő termények a cukorrépa, a rozs, a búza és az árpa. A gyümölcsöskertekben almát, cseresznyét, szilvát és egyéb gyümölcsöket termesztenek. Kultúra A járásban 31 művelődési ház és 32 nyilvános könyvtár van. Ezenkívül 9 művészeti iskola is működik, amely 154 főt foglalkoztat. A legtöbb kulturális eseményt Larga községben rendezik. Sport 196 sportlétesítmény és 2 stadion található (Larga és Drepcăuți községben). Híres a Grimăncăuți olimpiai bokszközpont és a Medveja iskola, ahol kiváló bokszolók tanultak. Az iskola leghíresebb tanítványa Vitalie Grușac, aki bronzérmet nyert a 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Sydneyben. Porto Novo Porto Novo (vagy Hogbonou és Adjacé) Benin hivatalos fővárosa, melynek lakossága 2002-ben 223 552 fő volt. Porto Novo az ország második legnagyobb városa és legjelentősebb kikötője, de Cotonou jelentősebb kulturális és politikai központ. Ouémé tartományban található. Fekvése A település a Guineai-öböl partján fekszik, az ország délkeleti részében. Éghajlat Porto Novo éghajlatát a nagy forróság, a bőséges csapadék és magas relatív páratartalom jellemzi. A város évi középhőmérséklete 26 °C, melytől a legmelegebb és a leghűvösebb hónapok mindössze egy Celsius-fokkal térnek el. A csapadékmennyiség - mely évi 1500 milliméter - fele április és június, negyedrésze szeptember és november között hullik le, de kisebb esőzések előfordulnak a szárazabb időszakokban is. Nevezetességek Botanikus kert Elnöki palota Testvérvárosa Accra , Ghána Férfi korlátgyakorlat az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon az torna férfi korlátgyakorlat versenyszámának selejtezőit és döntőjét július 29. és augusztus 2. között rendezték a Palau Sant Jordiban. Eredmények Az eredmények pontban értendők. A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás helyezés alapján Selejtező A selejtező első nyolc helyezettje jutott a döntőbe, egy nemzetből csak két tornász juthatott tovább. Liechtenstein a 2016. évi nyári olimpiai játékokon Liechteinstein a brazíliai Rio de Janeiroban megrendezett 2016. évi nyári olimpiai játékok egyik résztvevő nemzete. Képpont A digitális képfeldolgozásban a képpont (angolul pixel) egy pont egy rasztergrafikus (vagy pixelgrafikus) képen. Általános esetben ezek egy kétdimenziós négyzetrács mentén helyezkednek el és mint négyzetlapok vagy pontok jelennek meg. A képpont a legkisebb megcímezhető illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek. Minden képpont egy minta az eredeti (a modell kedvéért végtelen felbontású) képből. Minél sűrűbb a mintavételezés, annál több képpontunk lesz, annál nagyobb lesz a kép felbontása illetve pontossága. A képpont információtartalmát a színe adja. Színes képekben minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green) és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín additív színkeveréssel jön létre. Nyomtatásban szubtraktív színkeverést szoktak használni, melynek alapját a türkizkék (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow) és Key (azaz kulcsszín) színek képezik (röviden CMYK). A kulcsszín csaknem mindig fekete, hiszen így a leggyakrabban használt színként nem kell a többiből kikeverni; ez egyrészt drága, másrészt körülményes lenne. Előfordul, hogy a kulcsszín nem fekete, pl. ha a nyomtatvány alapszíne (betűszín) más. Fekete-fehér képekben minden képpontnak egyetlen fényerősség-jellemzője van. A szó az angol picture element (kb. képelem) kifejezésből származik, ahol a picture szó a pix rövidített alakban szerepel. A képpont absztrakciója az eszközfüggetlen pixel vagy sűrűségfüggetlen pixel (device independent pixel vagy density-independent pixel). Ez olyan virtuális pixelegység, ami egy 160 dpi-s képernyőn egy fizikai képpontnak felel meg; többnyire mobil alkalmazások fejlesztői használják, hogy különböző méretű, illetve DPI-jű eszközökön is megjelenhessen a felhasználói felület. Szabványos képernyőfelbontások Néhány szabványos képernyőfelbontás: Képpontok címzése A számítástechnikában a képek képpontjait általában a bal felső sarokba helyezett koordináta-rendszerrel szokták címezni. Az első koordináta az X tengely mentén jobbra, a második koordináta az Y tengely mentén lefelé mondja meg, hogy a képpont hányadik oszlopban illetve sorban helyezkedik el. A bal felső képpont koordinátái (0,0), a jobb alsóé pedig (szélesség−1, magasság−1). A memóriában a képpontok sorfolytonosan szoktak elhelyezkedni. A bal felső képpont a nulladik, a tőle jobbra lévő címe 1, az alatta lévő címe egyenlő a szélességgel, a jobb alsó képpont címe pedig szélesség × magasság − 1. A div az osztás hányadosa, a mod az osztás maradéka. Képpontok színe A számítástechnikában a képpontok színét egész számokkal írják le az alábbi elvek szerint. A VGA és MCGA paletta alapú megoldásban a paletta elemeit 6-6-6 biten lehetett meghatározni (összesen 262 144 szín). A 8-8-8 osztásos módot truecolor-nak nevezik. Az ilyen képeknél a címzés könnyedsége miatt 4 bájtot szoktak használni képpontonként, amelyekből az egyiket figyelmen kívül hagyják. Egy szám négyszerese könnyen megkapható, ha két bittel eltoljuk balra. Képek ábrázolásánál a nem használt bájt ideális hely az alfa csatornának (alpha channel), amely a képpont átlátszatlanságát, azaz elfedő képességét határozza meg. CGA, EGA, VGA színek Az EGA monitorok, illetve videokártyák 64 darab gyárilag beállított színnel álltak rendelkezésre, amelyekből egyszerre 16-ot lehetett használni. Ezek a színek az RGB színelőállítási módszerhez hasonlóan voltak sorszámozva. Harlan Ellison Harlan Ellison (Cleveland, 1934. május 27. – Los Angeles, 2018. június 28.) amerikai sci-fi-szerző. Életpályája Louis Ellison és Serita Rosenthal második gyermekeként született 1934-ben. Testvére, Beverly 1928-ban látta meg a napvilágot. Az egyetlen zsidó család volt a környéken, ezért gyerekkorában sok megaláztatást kellett elviselnie. Harlan tizenhárom éves korában megszökött otthonról, és egy utazócirkuszhoz csatlakozott. A következő hat évben volt favágó, halász, színész, sőt még dinamitszállító teherautó vezetője is. Később az Ohiói Egyetem hallgatója lett, amit ott kellett hagynia – mert megütötte egy tanárát, aki azt mondta róla, hogy tehetségtelen –, New Yorkba költözött, hogy író legyen. Besorozták és a seregben fejezte be első regényét, a Web of the Cityt. Munkássága Disszonáns erőszakos írások születtek tollából. Ez a stílus az 1969-ben írt A fiú és kutyája (A Boy and His Dog) című novellájában csúcsosodott ki. Igen termékeny író – több mint 1000 novellát írt. Ezenkívül számtalan esszé és jó pár forgatókönyv is fűződik a nevéhez. Nyolc Hugo-díjat nyert sci-fi regényeiért, két Nebulát, egy Edgart az Amerikai Horrorírók Szövetségétől és háromszor nyerte el a legjobb tévé-forgatókönyvért járó Writers Guild of America-díjat. Valea (Hunyad megye) Valea románul: Valea, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Brassó mellett fekvő település. Története Valea korábban Brassó része volt. 1956-ban vált külön településsé 183 lakossal. 1966-ban 154, 1977-ben 115, 1992-ben 45 román lakosa volt. Külső-London Külső-London (angolul Outer London) azoknak a kerületeknek az összefoglaló neve, melyek körülfogják a város belső részét. Ezek olyan területek, melyek nem tartoztak a londoni tanács területéhez, s csak 1965-ben, Nagy-London létrejöttével lettek a főváros kerületei. Az egyetlen kivétel North Woolwich, amit 1965-ben Newhamhez csatoltak. Jelenleg többféle definíció létezik a városrészek szétválasztására. Ennek legfőbb oka az, hogy Newham és Haringey belső tipusú külső, míg Greenwich külső tipusú belső kerület. Külső-London pontosan a következő részekből áll: Barking and Dagenham Barnet Bexley Brent Bromley Croydon Ealing Enfield Haringey Harrow Havering Hillingdon Hounslow Kingston upon Thames Merton Newham Redbridge Richmond upon Thames Sutton Waltham Forest Egyéb definíciók A Nemzeti Statisztikai Hivatal megfogalmazása szerint ebbe a területbe nem tartozik bele Newham és Harringey, de beletartozik Greenwich. Ez tükröződik a NUTS-besorolásban is. 1990 és 2000 között Londonnak két telefonos területkódja volt. Eszerint Külső-Londot a fentiektől teljesen eltérő logikával hozták létre. Passandridae A Passandridae a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Masat–1 A Masat–1 MO–72 (a magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kg tömegű, 10 cm élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. Magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak, több más műhold társaságában, az ESA új Vega hordozórakétájának első küldetésén, a Francia Guyana-i Kourou melletti űrközpontból. A műholdon helyet kapott egy VGA-felbontású kamera is. A BME 2015. január 8-án bejelentette, hogy előzetes kalkulációjuk szerint valamikor január 10-e körül, a folyamatosan süllyedő pályamagasságú Masat−1 visszatér a légkörbe és megsemmisül, ami végül is valamikor január 9-én 23.15 és január 10-én 0.45 közt történt meg. Előzmények CubeSat Projekt A CubeSat Projectet a California Polytechnic State University és a San Luis Obispo and Stanford University's Space Systems Development Lab dolgozta ki. Célja, hogy a bekapcsolódó egyetemek 10×10×10 cm méretű, legfeljebb 1 kg tömegű, működő pikoműholdakat fejlesszenek ki. A programhoz már több mint 60 felsőoktatási intézmény csatlakozott; például Románia a Goliat, valamint Lengyelország a PW-Sat elnevezésű műholdjával. Hazai előzmények A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar Űrkutatási Konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre. Cél A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással. Az utolsó pillanatban kiderült, hogy még van hely egy kis tömegű kamera elhelyezésére is a műholdban (VGA érzékelőlap, 640*480 pixel). Az első képek nem sikerültek, de miután a műhold elvégezte alapfeladatait és sikerrel átvészelte a 2012. március eleji napvihart, az üzemelő csapat elkészítette az első sikeres képeket a Földről. Összefogás A 30 millió forintos anyagköltségű projekt megvalósításába az egyetem Űrkutató Csoportja, több tanszéke (Elektronikus Eszközök Tanszéke, Széles sávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék), valamint számos külső cég bekapcsolódott. A Masat–1 kifejlesztése megközelítőleg 56 000 mérnökórát vett igénybe. Technikai specifikáció Műhold osztály: 1U CubeSat Méretek: 10 cm × 10 cm ×10 cm Tömeg: 985 g Meghajtás: nincs Várható élettartam: minimum 3 hónap Bemeneti teljesítmény: 1,2 – 2,2 W Kommunikáció típusa: Half-duplex Frekvencia: 437,345 MHz Adatsebesség: 625/1250 bps Moduláció: 2-GFSK Adóteljesítmény: 100/400 mW Telemetria protokoll: módosított ESA PUS v1 Hívójele: HA5MASAT Digitális kamera: VGA érzékelőlap, 640*480 pixel A műhold rendszerei Nagy megbízhatóságú energiaellátó rendszer: MPPT (Maximum Power-Point Tracker). Az ezzel kapcsolatos kutatási feladat: a lítium-ion polimer akkumulátorok in-situ tesztje. Kommunikációs egység: kis fogyasztású rádiós alrendszer. Kutatási feladat: ESA ajánlású kommunikációs adatformátumok kipróbálása. Redundáns fedélzeti számítógép és adatgyűjtő rendszer. A műhold orientációját monitorozó és vezérlő rendszer: fél-aktív elektromágneses stabilizáló berendezés. VGA-kamera. Feladat: Közel meteorológiai minőségű fotók készítése a Földről. Története A startra 2012. február 13-án, magyar idő szerint 11 órakor került sor. Egy Vega hordozórakéta juttatta a világűrbe a Kourouban levő Guyana Űrközpontból. A felbocsátás költsége kb. 20 millió forint volt. A Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki, a Magyar Nemzeti Bank pedig kupronikkel emlékérmet adott ki a felbocsátás alkalmából. 2012. február 16-án a Masat–1 megkapta William (Bill) Tynan W3XO OSCAR Number Administratortól az MO−72 nevet és besorolást. A betűk jelentése: M-Magyar, O-Orbiting satellite carrying amateur radio. A 72 jelentése, hogy a Masat–1 a 72. üzembe lépett műhold a rádióamatőr-műholdak sorában. 2014. november 10-én, a műhold keringésének ezredik napján a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki a másolatát. A Budapesti Műszaki Egyetem 2015. január 8-án bejelentette, hogy a már megsemmisült spanyol, lengyel és román műholdak adatai alapján várhatóan valamikor január 9. este tíz és január 10. délután három között a folyamatosan süllyedő pályamagasságú Masat−1 visszatér a légkörbe és megsemmisül. A műholdról származó utolsó adatcsomagot közép-európai idő szerint 2015. január 9-én 21.21-kor vették. A telemetria vétele A rádió a 70 centiméteres amatőr sávon működik, így bármely rádióamatőr veheti a telemetriai adatokat a pálya ismeretében, a műhold honlapjáról letölthető dekódoló szoftver segítségével, és visszaküldheti a vett adatokat a fejlesztőknek. Így arról az időszakról is lesznek adatok, amikor a műhold nem látszik a BME földi állomásáról. A műhold a digitális telemetria mellett a HA5MASAT hívójelet is leküldi morzekódban. 2009. március végén sikeresen tesztelték a műholdhoz tartozó földi adóvevőrendszert, a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Charles Simonyival léptek kapcsolatba. 2009 őszén sikeres magaslégköri tesztet hajtottak végre vele. Egy meteorológiai ballonnal 2 óra alatt 32 km magasba emelték, eközben a földről kamerával és rádióval is követték. A −60 °C hőmérsékleten a majdnem teljes vákuumban a fedélzeti rendszerek jól működtek és a földi rádióállomás is jól vizsgázott. Működése A repülés első hetében megfigyelik a műhold rendszereinek működését és tesztelik a kétirányú kommunikációt. A második héten kezdődnek az intenzív kísérletek. A legfontosabb feladat a fél-aktív elektromágneses stabilizáló rendszer beindítása és kipróbálása. Ezután a műhold hosszabb ideig árnyékos pályán fog haladni, így energiakészlete csak az alapfeladatok ellátására lesz elegendő. A tervek szerint a műhold 3 hónapig működik majd, és 3 − 4 év múlva fékeződik le annyira, hogy belépjen a Föld légterébe és elégjen. Küldetése első két hetében a műhold 200 keringést tett a Föld körül, az irányítóközpont és a rádióamatőrök 200 000 adatcsomagját rögzítették, ami 12 megabájt adatmennyiséget jelent. 2012. március 8-án elkészülnek az első képek a Földről. Később több kép is készült, amely a kategóriában kiemelkedő minőségű. A kísérlet eredménye a jövőbeli lehetőségek szempontjából iparági jelentőségű lehet. További tervek Masat–2: A tervek szerint 2012 végén kezdik meg a fejlesztését. Mérete két-, háromszorosa lesz elődjének (2 − 3U CubeSat). Masat–3: Már egy igazi, nagy műhold lehetne (nem CubeSat szabványos), és az ESA-val való együttműködés keretében készülne el. Smog − 1: kisméretű (5×5×5 centiméteres) műhold az ember keltette elektromágneses szennyezés mérésére a Föld körül. Ilyen méretű világűrben működő műhold eddig még nem készült. Díjak Pro Urbe Budapest-díj (2012) Laura Prepon Laura H. Prepon (Watchung, New Jersey, 1980. március 7. –) amerikai színésznő, legismertebb szerepe Donna Pinciotti volt a sokáig futó That '70s Show-ban. További ismert szerepe még Hannah Jane Daniels, az amerikai ABC tv-csatorna October Road című sorozatában. Vendégszerepelt a Castle című sorozatban mint Natalie Rhodes aki Castle könyve alapján készülő filmben Nikki Heatet játssza. Élete Négy testvére van, egy bátyja és három nővére. A Watchung Hills Regional High Schoolra járt. Tanult a Total Theater Labnál New York Cityben, 15 éves korában kezdett el színjátszást tanulni, emellett táncot is tanult, balettet, jazzt, és modern táncot is. Színészi pályafutása előtt modellkedett Európa divatfővárosaiban, Párizsban és Milánóban. 2000-ben a #36 lett a Maxim magazin a világ 100 legszexisebb nője listán. Kukorica (növénynemzetség) A kukorica (Zea) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó fenyérfüvek (Andropogoneae) nemzetségcsoportjába tartozó nemzetség. Öt faj tartozik ide: Zea diploperennis Zea luxurians Zea mays Zea mexicana Zea nicaraguensis Zea perennis amik közül messze a legismertebb a gazdaságilag igen jelentős kukorica (Zea mays). Képregényszereplők szuperképességeinek listája Ez a lista a képregények szereplői által birtokolt szuperképességeket tartalmazza. Tudathoz köthető és tudás-típusú képességek Akaratátvitel és tudatkontroll Asztrálcsapda A szereplő képes az asztrális kivetüléseket az asztrálsíkon tartani. Példa: Prue Halliwell (Charmed) Helymeghatározás A szereplő képes megérezni más mutánsok jelenlétét, és tartózkodási helyét. Példák: Kaliban (X-men evolution), Molly Walker Emlékezet-manipuláció A szereplő képes kitörölni, felszínre hozni vagy megváltoztatni emlékeket mások agyában. Példák: X Professzor , Zatanna, A Haiti Megszállás A szereplő képes asztráltestével megszállni és irányítani mások testét. Példák: Prue Halliwell (Charmed) Pszichikai csapás A szereplő képes fájdalmat, eszméletvesztést, kómás állapotot vagy akár halált is okozni tudatának erejével. Példák: Barbas (Charmed), ő az emberek legbelső félelmét használja fel a gyilkolásra, amit illúziókeltés formájában valósít meg. Ezzel az alany akár azonnali halálát is okozhatja; Emma DeLauro (X-csapat) Pszichikai fegyver A szereplő képes pszichikai erejét úgy összpontosítani, hogy az egy fegyverben, általában kardban, öltsön testet. Ez a fegyver nem fizikai, hanem mentális sérüléseket okoz. Példák: Psziché Telekinézis A szereplő képes elméjével tárgyakat mozgatni. Példák: Brian Davis (Heroes), Prue Halliwell (Charmed) Jean Grey/Phoenix (X Men), Carrie White (Carrie) Tudatkontroll A szereplő képes mások tetteit irányítani pusztán az akaraterejével. Példák: Rex Buckland (Charmed), Eden Mccain, X professzor Egyetemleges nyelvtudás A szereplő képes bármilyen nyelvet megérteni és/vagy azt gyorsan elsajátítani. Példák: Az ötös robot. Egyetemleges tudás A szereplő mindent tud. Példák: John Doe Emberfeletti intelligencia A szereplő intelligenciája messze túlszárnyalja a legintelligensebb közönséges emberét is. Példák: Mr. Fantastic , X professzor ÉTÉ Az érzéken túli észlelés és kommunikáció képessége. Asztrálkivetítés A szereplő képes elkülöníteni tudatát és fizikai testét, majd tudatát egy asztráltestbe (nem fizikai test) kivetíteni. Példák: Prue Halliwell Dimenzióközi észlelés A szereplő képes észlelni egy másik dimenzióban történő eseményeket. Példák:Griffin(Man in Black3), Heimdal (Thor-franchise) Empátia A szereplő képes érzékelni mások és/vagy befolyásolni mások érzelmeit. Példák: Phoebe Halliwell; Emma DeLauro (X-csapat) Jövőbe látás (prekogníció) A szereplő képes előre megjósolni a jövő eseményeit. Ez történhet tudatosan, vagyis akaratlagosan befolyásolható képesség is, de gyakrabban inkább álmok vagy víziók formájában, tudatalatti megérzésként tör rá a szereplőre. Példák: Sors , Phoebe Halliwell, Isaac Mendez Médium A szereplő képes kapcsolatot teremteni és kommunikálni a holtak szellemével. Példák: Alison Dubois (A médium), Melinda Gordon (Szellemekkel Suttogó) Pszichometria A szereplő képes információkat megtudni egy tárgy, hely, vagy személy múlt- vagy jövőbéli szerepéről, történetéről azzal, hogy megérinti azt, vagy egyszerűen csak a közelében tartózkodik. Példák: Bridget Bailey (Hősök) Telepátia A szereplő képes mások gondolataiban olvasni és/vagy gondolatátvitel útján kommunikálni. Példák: Jean Grey , Matt Parkman , Maury Parkman, Edward Cullen, X Professzor Ösztönös tudás és készségek A szereplő képes gyorsan elsajátítani bizonyos készségeket illetve ösztönösen ráérezni azokra. Példák: Gabriel Grey ( Sylar ) (intuíciós beleérzőképesség, vagyis bonyolult rendszerek gyors áttekintése és megértése) Alapvető fizikai tényezők és a valóság manipulálása A „klasszikus” elemek manipulációja Elektromosságmanipuláció A szereplő képes elektromosságot és elektromos mezőt gerjeszteni és irányítani. Példák: Leo Wyatt (Charmed), Elle Bishop (Heroes), Sidious (Nagyon erős sith a Star Warsból); Brennan Mulwray (X-csapat), Thor Föld- és talajmanipuláció A szereplő képes irányítani a földet és a talajt. Példák: Lavina, Cornelia (W.I.T.C.H.) Samuel Sullivan (Hősök 4. évad) Hideg- és jégmanipuláció (kriokinézis) A szereplő képes csökkenteni saját és környezete hőmérsékletét, esetenként jég-struktúrákat létrehozni. Példák: Jégember , Tracey Strauss(Hősök), Gray Fullbuster (Fairy Tail) Időjárás-manipuláció A szereplő képes irányítani az időjárást, ezen belül irányítani a szelet, a villámokat, az esőt és más időjárási jelenségeket. Példák: Vihar , Alice Shaw(Hősök) Levegő- és szélmanipuláció A szereplő képes szelet kelteni és irányítani. Példák: Hay-Lin (W.I.T.C.H.) Aang Növénymanipuláció A szereplő képes a növények növekedését befolyásolni és irányítani. Példák:Corneelia (W.I.T.C.H) Tűz- és hőmanipuláció (pirokinézis) A szereplő képes tűzet éleszteni és irányítani azt. Példák: Meredith Gordon, Flint Gordon, Hannah Webster, Charlie McGee (A Tűzgyújtó), Taranee (W.I.T.C.H.), Natsu Dragneel (Fairy Tail) Víz- és páramanipuláció (hidrokinézis) A szereplő képes vizet fakasztani és irányítani. Példák: Irma (W.I.T.C.H.) Anyagtalanság és fáziseltolódás, „faljárás” A szereplő képes saját és/vagy mások testét atomjaira bontani, és így közlekedni szilárd tárgyakon keresztül. Példa: Árnymacska; DL Hawkins ( Heroes); Jesse Kilmartin (X-csapat, Át tud menni szilárd tárgyakon, falakon, ajtókon, és másokat is át tud változtatni érintésével. Emellett "pajzzsá" is tudja változtatni magát és mást.) Energiasemlegesítés A szereplő képes bármilyen energia formát semlegesíteni. (Ezzel együtt például a mutánsok erejét is!) Példa: Dorian Leech (pióca) Energiamanipuláció A szereplő képes az energia irányítására. Példák: Erőtér A szereplő erőteret képes létrehozni egy bizonyos tárgy körül. Példák: Bella Swan (Bella Cullen) Lana, Hihetetlen család. Gyógyítás A szereplő képes meggyógyítani az élőlényeket. Példák: Mr. Linderman , Leo Wyatt (és a többi fényőr) Életre keltés A szereplő képes élettelen tárgyaknak életet adni: Fény manipuláció (fotokinézis) A szereplő képes kelteni, vagy irányítása alá vonni a fényt. Gravitációmanipuláció A szereplő képes a gravitációs mezőt manipulálni, ezáltal bármit képes mozgatni, a telekinézishez hasonlóan, csak a képesség a gravitációs mezőre van lekorlátozva. Elméletileg gravitáció mentes térben lehetetlen használni ezt a képességet. (viszont gravitáció-mentes terület nem létezik, mert a világűrben is van) Halhatatlanság A szereplő örök életet él. Superman Hangmanipuláció A szereplő képes kelteni, vagy irányítása alá vonni a hangot. Példák: Vészmadár Idő manipuláció Képes az időt megállítani, visszatekerni, akár lelassítani vagy az időben utazni. Példák: Hiro Nakamura , Piper Halliwell Mágneses manipuláció A szereplő képes fém tárgyakat, vagy fémet tartalmazó tárgyakat mozgatni. Példák: Magneto , A Német Molekuláris manipuláció A szereplő képes átalakítani egy adott tárgy molekulaszerkezetét. Példák: Zane Taylor Sugárzásmanipuláció A szereplő rendelkezik egyes sugárzások irányításának (pl.radioaktívsugárzás-manipuláció) képességével. Példa: Theodore Sprague (aki 1800 Currie-s sugárzást bocsát ki testéből anélkül, hogy bármiféle radioaktív anyaggal kapcsolatba került volna.) Teleportáció és utazás A szereplő képes utazni a térben egyik helyről a másikra. Példák: Árnyék, Hiro Nakamura, Leo Wyatt (Charmed), Paige Matthew (Charmed), Wyatt Matthew Halliwell (Charmed), Fényőrök (Charmed) Dimenzióközi teleportáció A szereplő képes a dimenzióközi utazásra. Példák: Elektromos úton történő utazás A szereplő képes elektromos hálózatokon keresztüli utazásra (elektromos távvezetékek vagy telefonkábel segítségével). Példák: Emberfeletti gyorsaság A szereplő képes emberfeletti sebességgel mozogni. Példák: Flash, Daphne Millbrook, Superman , Higanyszál , Will (Hihetetlen család) Idézés, megidézés A szereplő képes megidézni lényeket vagy tárgyakat. Példák: Wyatt Matthew Halliwell Telekinézis A szereplő képes az akaratával tárgyakat, élőlényeket mozgatni. Példák: Brian Davis, Sylar , Peter Petrelli , Prue Halliwell, Max Miller (Odaát), Wanda Maximoff Időutazás A szereplő képes előre illetve hátrafelé utazni az időben. Példák: Hiro Nakamura Mindenütt jelenlevőség A szereplő mindenhol és mindenütt jelen van. Példák: Teleportáció, anyagátvitel A szereplő képes magát és/vagy másokat áthelyezni a tér egy másik pontjára anélkül, hogy megtenné a kiindulási és érkezési hely közötti távot. Példák: Hiro Nakamura , Paige Matthew (Charmed/Bűbájos boszorkák) Valószínűségmanipuláció A szuperhős képes előidézni a valószínűtlent, egymással kapcsolatba nem hozható eseményeket, vagy akár a szerencsét is befolyásolhatja. Példák: Skarlát boszorkány, Jynx, Domino Aruitemo aruitemo Az Aruitemo aruitemo (japán írással ���� ����, körülbelüli jelentése: csak megyek és megyek) egy 2008-ban bemutatott japán film Koreeda Hirokazu rendezésében. Egy családi összejövetelen történő beszélgetéseket, visszaemlékezéseket mutat be. Címe Isida Ajumi egy régi zeneszámából, a filmben is elhangzó, bár különösebben fontos szerepet nem játszó Burú raito Jokohamából származó idézet. Cselekmény A filmnek rendkívül kevés cselekménye van, lényegét a beszélgetések és az apró jelenetek sokasága adja. Az idős házaspár, Jokojama Kjóhei és Tosiko otthonában összegyűlik a család, hogy megemlékezzenek az évekkel ezelőtt elhunyt egyik gyermekről, Dzsunpeiről. Megérkezik Rjóta fiuk feleségével és annak előző (elhunyt) férjétől származó gyermekével, Acusival, valamint Csinami lányuk férjével és két gyermekével. Kjóhei, a mogorva orvos keveset vesz részt a beszélgetésekben, de az kiderül, azt szerette volna, ha fia is orvos lesz, és Acusit is erre próbálja meg rábeszélni. A családtagok visszaemlékeznek a múltra, néha viccelődnek egy kicsit, máskor nem annyira kedvesek egymással, végül eltelik a nap. Csinamiék este utaznak haza, Rjótáék másnap reggel. A film végén kiderül, hogy néhány évvel később az idős szülők meghaltak, és láthatjuk, amint Rjóta és felesége, valamint Acusi és az időközben született közös lányuk Dzsunpei sírjánál emlékezik. Szereplők Harada Josio ... Jokojama Kjóhei, a családfő Kiki Kirin ... Jokojama Tosiko, az anya Abe Hirosi ... Jokojama Rjóta, az egyik felnőtt gyermek Nacukava Jui ... Rjóta felesége You ... Csinami, a felnőtt lánygyermek Takahasi Kazuja ... Csinami férje Tanaka Sóhei ... Acusi, Rjóta nevelt gyermeke Ara (papagáj) Az Ara vagy arara, illetve valódi ara a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék (Psittacidae) családjába sorolt madárnem. Egyes rendszertanászok szerint az újvilági papagájformák (Arinae), mások szerint a valódi papagájformák (Psittacinae) alcsaládjába tartozik – a kérdés még eldöntetlen. Származása, elterjedése Amint erre besorolásuk bizonytalansága is utal, valamennyi faj újvilági: a kontinensen Közép-Argentínától Mexikóig élnek, és benépesítették az Antillák szigeteit is, a szigeti fajok legtöbbje azonban mára kipusztult. Megjelenése, felépítése A legtarkább és éppen ezért legismertebb papagájok közé tartoznak. Ebből a nemből kerülnek ki a papagájalakúak (Psittaciformes) egész rendjének legnagyobb testű képviselői: a sárga-kék ara (Ara ararauna) és a arakanga (Ara macao) teste egyaránt mintegy 80 cm hosszú. Farkuk hosszú. Életmódja, élőhelye A fajok többsége a trópusi esőerdő lombkoronájában él, és – mint minden papagáj – szigorúan növényevő. Fajok A nembe az alábbi 8 ma élő, 1 közelmúltban kihalt (13+1) faj tartozik: sárga-kék ara (Ara ararauna) kéktorkú ara (Ara glaucogularis) kubai ara (Ara tricolor) - kihalt kis katonaara (Ara militaris) nagy katonaara (Ara ambigua) arakanga (sárgaszárnyú ara, Ara macao ) zöldszárnyú ara (Ara chloropterus vagy Ara chloroptera) vörösfülű ara (Ara rubrogenys) vörösszárnyélű ara (Ara severa) Régebben vagy egyes rendszerekben ide sorolt fajok: kékhomlokú törpeara (Diopsittaca nobilis) hegyi ara vagy kékfejű ara (Primolius couloni) aranyörves ara (Primolius auricollis) vöröshátú ara vagy marakánaara (Primolius maracana) vöröshasú ara (Orthopsittaca manilata) Kihalt fajok Az Ara nembe az ismert 8 élő és 1 kihalt (de kitömött példányok és szakszerű leírások alapján ismert) fajon kívül további fajok is tartoztak, melyek valamennyien a Karibi-szigetvilágban éltek. Ezek többsége kihalt, mielőtt tudományosan pontosan meghatározhatták volna őket, emiatt eléggé rejtélyes madaraknak számítanak. Egyes fajokat a szigeteikre betelepülő indiánok irtottak ki még jóval Amerika felfedezése előtt. Néhány faj még életben volt, amikor az első európaik megérkeztek az Antillákra, egyikükről-másikukról feljegyzések is maradtak fenn. Később megtalálták csontmaradványaikat minden olyan szigeten, ahol valaha éltek. Ma már nem állapítható meg egyértelműen, hogy viszonylag sok, egymástól jól elkülönült faj élt-e ott, vagy csak egy-két faj alfajai. A legtöbb rendszertani munka az alábbi, kihalt fajokat sorolja fel: dominikai ara (Ara atwoodi) - Dominika szigetén élt. St.-Croix ara (Ara autocthones) - Saint Croix szigete, Amerikai Virgin-szigetek sárgáskék ara (Ara erythrura) - karib-szigetek vörösfejű ara (Ara erythrocephala) - Jamaica sárgahomlokú ara (Ara gossei) - Jamaica Guadeloupe-i ara (Ara guadeloupensis) - Guadeloupe Martinique ara (Ara martinica) - Martinique Fassa-völgy A Fassa-völgy (olaszul: Val di Fassa, ladin nyelven Fascia [ˈfa�a]), németül: Fassatal, régi német nevén Eveistal) egy jelentős völgy a Dolomitok délnyugati részén, az Avisio folyó felső folyásánál, Trentino-Alto Adige régió Trento megyéjében (Trentino), Észak-Olaszországban. Lakossága túlnyomórészt ladin nyelvű. A völgy területe közigazgatási kistérséget (olaszul: Comunità di valle, németül: Talgemeinschaft) képez, neve Comun General de Fascia. Területe megegyezik elődjével, a 2006-ban feloszlatott Ladino di Fassa kistérséggel. Fekvése A Fedaia-tóból eredő Avisio patak völgye elvileg teljes hosszában egyetlen összefüggő völgynek tekinthető, szakaszai azonban eltérő nevet viselnek. A völgy felső, északkeleti szakaszának neve Fassa-völgy, a Sella hegycsoporttól (Canazei városától) (ahol a San Pellegrino patak az Avisióba torkollik), le délnyugati irányban Moena község központjáig. A következő községtől, Predazzótól kezdődő alsó völgyszakasz neve Fiemme-völgy (olaszul: Val di Fiemme, németül: Fleimstal), amely kelet-nyugati irányban lejt az Etsch (Adige) folyó völgye felé, utolsó községe Anterivo (németül: Altrei), amely már Dél-Tirolhoz tartozik. Az Avisio egybefüggő folyóvölgye két részének eltérő elnevezése a középkori földbirtokviszonyokból maradt ránk: Az Avisio felső folyása, a Fassa-völgy évszázadokon át a Brixeni Hercegpüspökség birtoka volt, az alsó folyószakasz, a Fleims-völgy (olaszul Fiemme-völgy) pedig a Tridenti Hercegérsekséghez tartozott. A Fassa-völgyet a Dolomitok legmarkánsabb hegycsoportjai, a Monti Pallidi-nak („halovány hegyek”-nek) nevezett masszívumok övezik. Keleten a Marmolada tömbje határolja, északon a Sella-csoport, északnyugaton a Langkofel-csoport, nyugaton a Rosengarten (Catinaccio) hegycsoportja, végül délen a Buffaure-csoport, a Marmolada nyugati előterében. Lakossága A Fassa-völgyet alkotó hét község (zárójelben a ladin nyelvű településnév): Canazei (Cianacèi), részei Alba (Delba), Gries (Gries) és Penia (Penia) Campitello di Fassa (Ciampedèl) Mazzin (Mazin) Moena Pozza di Fassa (Poza) Soraga (Sorèga) Vigo di Fassa (Vich) A völgy lakosságának túlnyomó többsége (kb. 67%-a) ladin anyanyelvű. Trentinóban ez az egyetlen völgy, amelynek lakossága a ladin nyelv dolomiti változatát hivatalos nyelvként használja. Ezt a nyelvet – a Fassa-völgyön kívül – még a dél-tiroli Grödner- (Gardena) és Abtei- (Badia) völgyekben, a venetói Buchenstein (Livinallongo) völgyben, és a venetói Ampezzo-völgy egy részén élők használják. Közlekedése A Fiemme-völgy és a Fassa-völgy völgy teljes hosszában az SS48 olasz állami főútvonal, a Strada statale 48 delle Dolomiti fut végig, amely nyugaton az Etsch (Adige) folyó völgyében futó A22-es autópálya Auer-i csomópontjánál indul, Altreinél (Anterivo) belép a Fiemme-völgybe, ezen végig haladva Predazzónál keresztezi az SS50-es utat, Moenánál belép a Fassa-völgybe. Canazeinél kelet felé kiágazik belőle a Fedaia-hágóra vívő SP 641-es út. Canazei után észak felé kiágazik belőle a Sella-hágóra vezető SS242, maga az SS-48-as felvisz a Pordoi-hágóba, innen le a Buchenstein (Livinallongo) völgybe, onnan tovább keletnek a Falzarego-hágón át Cortina d’Ampezzo felé. Történelme A völgy lakosságának eredete vitatott. A bronzkorban már lakták. 1968-ban Mazzin közelben egy rét (reticus) vár maradványait találták. Az i. e. 1. század végétől a római hódítók a térségben a latin nyelvet terjesztették el. Úgy vélik, a rét és a latin nyelv kölcsönhatásából keletkezhetett a mai ladin nyelv, a rétoromán nyelvek egyike. A középkorban a Fassa-völgy a brixeni központú Brixeni Hercegpüspökség (Fürstbistum Brixen) hatalmába jutott, míg a völgy déli szakasza, a Fiemme-völgy a Tridenti Hercegérsekség (Erzbistum Trident) került, Trento központtal. Mindkét egyházfejedelemség a Német-római Birodalom hűbérese volt. A 12. század végére a völgy népe szabadságjogokat vívott ki, és Comunità di Fassa néven önkormányzatot hozott létre, mely a termőterület (az erdők és alpesi legelők) közbirtoklásán alapult. E rendszer a napóleoni háborúk idejéig működött. A ladinok fegyveresekkel is támogatták a tiroli Andreas Hofer népi felkelését. A bécsi kongresszus után mindkét völgyet (az egész Dolomitokkal, Trentinóval és Venetóval együtt) a Habsburg Birodalom kapta meg. A 19. század végén itt is megindult az alpesi turizmus. Az első világháborúban a Fassa-völgy a frontvonal osztrák-magyar felén volt. Canazei és a Pordoi-hágó szilárdan osztrák–magyar kézen volt, az olaszok keletről, a Buchenstein (Livinallongo) völgyéből és délkeletről, a Marmolada gleccserén át támadták a frontszakaszt. Messzebb délnyugaton a Fiemme-völgyet délről határoló Lagorai hegycsoportba is betörtek. A közeli hegyoldalakban a háború sok emléke fennmaradt, hegyi állások maradványai, helyreállított katonai vasalt mászóutak, köztük a legismertebb a Ferrata delle Trincee. A Marmolada gleccserének jégtömegébe az osztrák–magyar védők egész alagútrendszert vágtak, ágyúállásokkal, raktárakkal, legénységi szállásokkal. A Jégváros (Eisstadt / città di ghiaccio) villanyvilágítással, fűtéssel, telefonhálózattal is fel volt szerelve. 1917 novemberében, a caporettói áttörés után az olaszok visszavonultak Veneto felé, a havasokra ismét csend borult. Az 1918 novemberi összeomlás után Tirol legnagyobb része, Dél-Tirol és az egész Trentino az Olasz Királyság hatalmába került. A ladin etnikum önrendelkezését felszámolták, az egybefüggő ladin nyelvterületet szétszabdalták, olasz nyelvű közigazgatási egységekhez csatolták. A római kormány csak a második világháborút követően, az Európai Unió megalakulásának küszöbén engedte helyreállítani a Trentino-Alto Adige régión belül Fassa-völgyi Ladin Völgyközösséget (Comprensorio Ladino di Fassa), melynek autonóm önkormányzata (Comun General de Fascia) még küzd a teljes jogú elismerésért. A völgy legendái A Fassa-völgy népvándorláskori történelmét számos monda és legenda övezi, írott formában is. A Fassa-völgy hét ladin települését, a „Regoles”-t (németül „Riegel”-t) a hegyeken túlról, Treviso grófságából, a „Marca Trevignana”-ból, a Fedaia-hágón át érkező rablócsapatok fosztogatták. A Fassa-völgy lakói állandó harcban álltak a „trevisóiakkal”, vagy „trusaner”-ekkel. Végül felbéreltek egy „arimann”-okból álló zsoldoscsapatot. A germán Heermann szó harcost jelent, és longobárdokra utal. Az „arimann”-ok csatában legyőzték a trevisóiakat, a mai Canazei várostól keletre, Penia községből a Fedaia-hágóra felvezető hegyi út jobb (déli) oldalán fekvő mezőn. Ennek neve ma is a „trevisóiak síkja” (Pian Trevisan vagy „Cian Trujan”). Az „arimann”-ok ezután fatornyokból (ciasteles, Kastell) vigyázták a Fassa-völgy bejáratait. Veszély esetén a völgyben fekvő falvak lakosságát a fennsíkon gyújtott jelzőtüzekkel riasztották. Hosszabb békés időszakokban azonban az „arimann”-ok is a falvakat kezdték fosztogatni. Egy idő után latroknak (latrones) kezdték nevezni őket. A korai középkorban, amikor a völgyet a Brixeni Püspökséghez csatolták, az „arimann”-ok jelenléte teherré vált. A trevisóiak a Fedaia-hágóban rajtuk ütöttek, és lemészárolták őket. Az „arimann”-ok segélykérő jelzőtüzeit a völgyben élők „nem látták meg”, nem küldtek nekik erősítést. Mondják, a fennsíkon azóta is időről időre kigyullad a „lum de morc”, a „halál fénye”… A dél-tiroli Karl Felix Wolff (1879–1966), a tiroli és dolomiti mondák kutatója beszámolt egy kora középkorból származó dokumentumról, melyben leírják az „arimannok” itteni tettet. Ez azonban úgymond „elveszett”, további írott forrás nem ismert, emiatt Wolff írásait sokan bírálják. Turizmus, sport A völgy sípályái és felvonói a Dolomiti Superski regionális télisport-szövetség tagjai. A völgy körzetében számos kiváló alpesi síterep fekszik: Catinaccio / Rosengarten (Vigo di Fassa és Pera di Fassa környéke) Buffaure ( Pozza di Fassa , Ciampac, Alba di Canazei) Belvedere / Col Rodella (a Pordoi-hágó lejtőin, Canazei és Campitello körül. Ezek a terepek összeérnek a szomszédos Superski-zónákkal, a dél-tiroli Grödner-völggyel (Gardena) és a venetói Arabba- Marmolada zónával. Rá lehet kapcsolódni a Sella-csoport körül kiépített körkörös Sellaronda sítúra útvonalába. Tre Valli ( Moena , San Pellegrino-hágó , Falcade ) Arunasz Arunasz (���� hettita [d]a-ru-na-aš, normalizált alakja Arunāš) a hettita és hurri mitológia tengeristene vagy maga a megszemélyesített tenger. A bizonytalanság abból ered, hogy a neve elé általában nem írták ki az istenre utaló determinatívumot (dingir �), viszont a Hedammu-mítoszban, az Ullikummi-történetben és a Telipinusz és a Tengeristen leánya című eposzban isteni szerepkörben tűnik fel az elmaradó jelző ellenére. Egyes töredékek alapján Kamruszepa fiának tartják. A hurrik és hettiták is szárazföldi népek voltak, a tengerrel nem nagyon kerültek kapcsolatba, így a tengert jelképező istenség mitológiája kiforratlan, bizonytalan. A mítoszok többségében nincs szerepe, a néhány említése alkalmával is másodlagos. Ez alól talán a Telipinusz-legendakörbe tartozó fentebb említett rege kivétel, de még itt sem karakterisztikus és sokféle értelmezése lehetséges. Nevének eredete vitatott, legtöbbször felszínes hasonlóságokra alapozott, mint az indoeurópai mori (= tenger), a görög μόρυχος (Morükhosz, a Fekete-tenger eredeti görög neve, bár ez esetben a reláció fordított is lehet) vagy Arinna város neve. De szóba került hurri közvetítéssel a szanszkrit Aruna is. Kelet-timori centavoérmék Kelet-Timorban 2003-ban és 2004-ben (bár amerikai dollárt használnak) centavoérméket vertek. Egy centavo egy centnek felel meg, és előszeretettel használják őket. 1985-ös úszó-Európa-bajnokság Az 1985-ös úszó-Európa-bajnokságot Szófiában, Bulgáriában rendezték augusztus 4. és augusztus 11. között. Az Eb-n 39 versenyszámot rendeztek. 30-at úszásban, 4-et műugrásban, 3-at szinkronúszásban és 2-t vízilabdában. Először rendeztek női vízilabdatornát, amelyet nem Szófiában, hanem a norvégiai Oslóban tartottak. Éremtáblázat (A táblázatban Magyarország és a rendező nemzet eltérő háttérszínnel kiemelve.) Erősen kotóciens számok A matematika, azon belül a számelmélet területén egy erősen kotóciens szám (highly cototient number) olyan k>1 egész szám, amire több megoldása van a következő egyenletnek: mint bármely 1 jel gyakran jelöli a veláris, zöngés zárhang palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos. Jellemzői A palatális, zöngés zárhang jellemzői: Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan). Képzéshelye palatális , vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre. Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok. Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket. Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél. Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang. Kael Anna Kael Anna, Balogh Lajosné (Újpest, 1908. február 2. – Budapest, 1985. február 24.) magyar olimpikon tornász, atléta, kosárlabda sportoló, egyetemi tanár. Pályafutása A Testnevelési Főiskola SE (TFSE) sportolajaként 1926-1944 között atléta, magasugró, távolugró, súlylökő, diszkoszvető, rövidtávfutó; tornász és kosárlabdázó. Sportpályafutását tornászként kezdte. 1929-ben a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán testnevelő tanár diplomát szerzett. A főiskolán előbb 1929-1932 között oktató (az atlétika mozgásanyagát tanította), 1932-1941 között tanársegéd, segédoktató, helyettes tanár, rendes tanár, majd 1941-1950 között egyetemi tanár. Docensként 1950-1952 között az atlétikai kar tanszékvezetője. 1938-ban a tornász-világbajnokságot Budapesten, a Beszkárt pályán rendezték, ahol csapatban ezüstérmes, egyéniben a 4. helyen végzett. 1928-1934 között 2-szeres magyar válogatott. 1932-től atlétikában 8 egyéni bajnoki címer szerzett. 1932-ben első bajnokként megnyerte a női magasugrás (1,45 m) és a távolugrás (4,92 m) versenyszámát. Diszkoszvetésben 5-szörös (1934, 1936, 1937, 1939, 1944) magyar bajnok. 1936-ban a diszkoszvetés mellett távolugrásban is győzött. 1932-ben és 1936-ban a 4x100 m-es bajnok csapat tagja. 1943-ban és 1944-ben magyar csapatbajnok. 1930-1935 között 5-szörös magyar válogatott. A TFSE kosárlabda csapatának tagjaként 3-szoros (1933, 1939. 1942) bajnoki címmel rendelkezik. 1933-ban az első bajnoki cím részese. 1928-1934 között a kosárlabda válogatott tagja. Országos csúcsok 1930-ban magasugrásban - 1,45 m 1934-ben súlylökésben - 11,20 m Olimpiai játékok Ezen az olimpián szerepelt először a női torna. Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon torna, összetett csapat sportágban, csapattársaival (Hámos Mária, Hennyey Aranka, Herpich Rudolfné, Kael Anna, Kövessy Margit, Pályi Margit, Rudas Irén, Szeiler Aranka (Nándorné), Szöllősi Ilona, Tóth Judit) a 4. helyen végzett. Női tornászcsapatunk az első nap után vezetett, a másodikon azonban a pontozók tevékenységének eredményeként a negyedik helyre esett vissza. A Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) igazgató tanácsa 1932. novemberében a tornászcsapat tagjainak a pontozás miatti sérelem elégtételeként a MOTESZ nagy bronzérmét adományozta, zománcozott öt karikával, „Emlékül és elégtételül – 1928” bevésett felirattal. Írásai Részt vett a tankönyv szerkesztőbizottságának munkájában, új tantervek, tanmenetek és főiskolai jegyzetek, valamint egyéb segédkönyvek szerkesztésében. Írásaiban elsősorban a női atléták és általában a nők sportfejlődésével, edzésmódszereinek összehasonlításával foglalkozott. Atlétikai képesség fejlődése és változása nem és kor szerint. 1–2. (Testnevelés, 1930), A mindent tudó nő. Többekkel. (Családi kislexikon. Szerk. Kőhalmi Béla. Budapest, 1943), Az atlétika oktatásának módszere ( Bácsalmási Péterrel , TF tankönyv, Budapest, 1953). Hellmich Ottó Hellmich Ottó (Berlin, 1874. április 6. – Budapest, 1937. július 4.) pénztári aligazgató, olimpiai ezüstérmes magyar tornász. Hellmich János József és Rammlow Auguszta gyermekeként született Berlinben, evangélikus vallású volt. 1900. november 18-án Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Knócz Terézzel, Knócz Béla és Glasz Adél gyermekével. Részt vett az 1912. évi nyári olimpiai játékokon Stockholmban. Egy torna versenyszámban indult, a csapatverseny meghatározott szereken. Ebben a számban ezüstérmes lett 15 csapattársával együtt. Klubcsapata a Óbudai Torna Egylet volt. A MacLean család A MacLean család (eredeti cím: Pit Pony) kanadai televíziós filmsorozat, amelyet Phil Comeau, Stephen Reynolds és Mike Clattenburg rendezett. A forgatókönyvet Paul Ledoux és Heather Conkie írta, a producer Andrew Cochran, a főszerepekben Alex Wrathell, Shaun Smyth és Jennie Raymond látható. Kanadában a CBC vetítette, Magyarországon az M2 sugározta. Szereplők További magyar hangok: Barbinek Péter, Zsigmond Tamara, Farkasinzky Edit, Rosta Sándor, Seszták Szabolcs, Faragó András, Bálint Adrienn, Hermann Lilla, Boldog Emese, Gerő Bence, Györke Laura, Boldog Gábor, Nagy Gereben, Seder Gábor Will Stevens William Stevens becenevén Will Stevens (Rochford, Essex, 1991. június 28. –) brit autóversenyző, aki 2014-ben debütált a Formula–1-ben, a maláj Caterham pilótájaként a szezonzáró abu-dzabi nagydíjon. 2015-ben a Manor-Marussia pilótája. Pályafutása kezdete Will Stevens 2003-ban, 12 évesen kezdte versenyzői karrierjét gokartozással, egy évvel később a brit gokart-bajnokságban, majd az ázsiai gokart-bajnokságban is elindult, utóbbiban bajnoki címet nyert 2007-ben. Formulaautós karrierje 2009-ben a brit Formula-Renault sorozatban indult, ahol első idényében a 9. helyen zárt, 2010-ben pedig a 4. helyen végzett az összetett táblázaton, 2011-ben átment a brit Formula-Renault 2.0 sorozatba, ahol két futamgyőzelemmel a 4. lett, 2012-ben a Formula-Renault 3.5 kategóriájában induló Carlin csapathoz szerződött, ami nem volt valami sikeres, hiszen egyetlen dobogós helyezéssel a 12. lett, 59 ponttal, 2013-ban átigazolt a P1 Motorsporthoz, ami jóval sikeresebb szezont hozott neki, ugyanis öt dobogós eredménnyel a 4. lett, 148 ponttal, szezon közben pedig a Caterham F1-es csapatánál lett tesztpilóta, 2014-ben a Strakka Racing pilótája lett, két futamgyőzelemmel és két további dobogós pozícióval 122 ponttal a 6. lett. A Formula-1-ben A 2014-es F1 szezon utolsó futamán kapott lehetőséget a szezon végén megszűnő Caterham F1 Team-nél, Abu-Dzabi-ban az időmérő edzésen a 18. helyre kvalifikálta magát, miután a két Red Bullt kizárták szabálytalan első szárnyak miatt, a futamon a három kieső miatt az utolsó, 17. helyen intették le egy kör hátránnyal. A 2015-ös idényre állandó versenyzői ülést kapott a Marussia helyébe lépő Manor csapatától, ahol csapattársa Roberto Merhi lett, ebben a kiírásban 11 futamból 9-szer állt rajthoz, Ausztráliában a Manor nem is indult a versenyen, Malajziában pedig műszaki gondok miatt Stevens nem állt rajthoz, eddigi legjobb eredménye a Brit Nagydíjon elért 13. hely. Doneck Doneck (ukránul: Донецьк), vagy régebbi, oroszos formában Donyeck (oroszul: Донецк) nagyváros Ukrajna keleti részében, a Kalmiusz mentén. A Donecki terület közigazgatási központja, de történelmileg a Donyec-medence alkotta régió kulturális és gazdasági központja. Ukrajna ötödik legnagyobb városa. Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás idején 1 millió 16 ezer fő volt. 2011-es becslés szerint lakossága kb. 975 ezer fő. Nevét a Donyecről, a Don mellékfolyójáról kapta. A település neve 1924-ig, majd 1941–1943 között Juzovka (ukrán nevén Juzivka), 1924–1941 között, valamint 1943-tól 1961-ig Sztalino (ukrán nevén Sztaline) volt. Története A települést 1869-ben, – Juzovka névadója, – John Hughes walesi üzletember alapította, aki acélgyárat épített itt, és akinek több szénbányája volt a régióban. 1917-ben városi rangot kapott. 1924-ben a nevét Sztálinra változtatták, ez a 20-as évek végétől Sztalinóra módosult. A második világháborúban a várost 1941. október 28-án a németek lerombolták. 1943. szeptember 5-én foglalták vissza a szovjet csapatok. 1961-ben kapta mai nevét. A város ma is fontos szénbányászati központ, és az 1998-ban létrehozott 466 hektáros „Doneck” különleges gazdasági övezet otthona. A 2013 végén kirobbant ukrán válság és a kijevi kormányváltás után nem sokkal Kelet-Ukrajnában, így Doneckben is széles körű megmozdulások vették kezdetüket. A helyi oroszok és oroszbarát ukránok a terület Oroszországhoz való csatolását követelik, és nem ismerik el a kijevi kormányváltást. 2014. április 7-én a városban kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot is. Lakosság A város lakosainak száma 2011-ben 975,959 fő volt, a hozzá csatlakozó nagyvárosi övezettel együtt 2,009,700 (2011). A 2001-es ukrán népszámlálás az ország ötödik legnagyobb lélekszámú városaként regisztrálta Donyecket. Kultúra A városban egy operaház, egy kis színház és egy filmharmónia is van. Sport rúdugrás : Szerhij Bubka labdarúgás : Sahtar Doneck , Metalurh Doneck Oktatás Donyeckben több egyetem és főiskola is van. Nemzeti Műszaki Egyetem Nemzeti Orvostudományi Egyetem Nemzeti Egyetem Iszlám Egyetem Testvértelepülések Németország Magdeburg Németország Bochum 1987 Barry Robson Barry Robson (Inverurie, 1978. november 7. –) skót labdarúgó, a Celtic ballábas skót válogatott középpályása. Klubkarrier A kezdetek Robson a Rangers csapatában kezdte karrierjét, de nem volt esélye az első csapatba kerülésre, így 2007 októberében aláírt az Inverness-hez. Bár itt sem volt meghatározó játékos, hozzásegítette csapatát 1999-ben a másodosztály megnyeréséhez, ami az élvonalba való feljutást eredményezte. A Dundee Unitedben 2003 májusában a Dundee United 50 000 és 100 000 font közötti összeg ellenében leigazolta Robsont. Noha bemutatkozó mérkőzésén kiállították, a alapember lett új csapatában, a 2004–2005-ös szezonban mindössze kétszer nem lépett pályára. Csapata házi góllövőlistáján a második helyen végzett 9 góllal, s az ő találatával maradt benn a csapat, amit az utolsó fordulóban régi klubja, az Inverness ellen szerzett. 2005 decemberében meghívták a skót B válogatottba. A 2006–2007-es szezont már csapatkapitányként kezdte, és már az első fordulóban, a Falkirk ellen gólt lőtt. Még augusztusban lejátszotta 100. bajnokiját a Dundee United-ben, két gólt szerzett e találkozón a St. Mirren ellen, igaz, a mérkőzés végén kiállították. 2007 februárjában 2011-ig meghosszabbította szerződését, amit márciusban a Hearts idegenbeli 4:0-s legyőzésekor élete első mesterhármasával ünnepelt meg. 11 góljával ő lett a liga leggólerősebb középpályása. Sőt, ha a meccsenkénti gólátlagot nézzük, csak a gólkirály, a Rangers csatára, Kris Boyd volt nála eredményesebb. A következő idényben Robson még jobb átlagot tudhatott magáénak, hiszen mielőtt távozott volna a Celticbe, 24 tétmérkőzésen 12-szer talált be az ellenfelek kapujába. Ebből 11-et a bajnokságban lőtt, így csapattársa, Noel Hunt mögött a liga góllövőlistájának második helyén állt. A góljai közül hatot 2008 januárjában szerzett, a Hearts ellen például egy év alatt másodszor is mesterhármast ért el. A Celticben A januári átigazolási időszak utolsó napjának estéjén Robson aláírt a Celtichez. 2008. február 10-én mutatkozott be új csapatában az Aberdeen ellen, és mindjárt első labdaérintéséből gólt szerzett, a kapuba csavarva egy szabadrúgást. Második találatát a Celticben Bajnokok Ligája-bemutatkozásán szerezte, amikor a Barcelona ellenében Aiden McGeady beadását a tizenhatosról átfejelte Víctor Valdes fölött; végül a katalán csapat 3:2-re győzött a Celtic Parkban. Első Old Firm-gólját Robson április 27-én szerezte, amikor tizenegyesből győztes gólt lőtt a Rangers ellen 3:2-re megnyert rangadón. Szintén tizenegyesből szerzett győztes gólt a 2008–2009-es szezon nyitófordulójában, a St. Mirren ellen - ekkor 1:0-ra győzött csapata. A válogatottakban Robson 2006 márciusában pályára lépett a skót B válogatottban. Az első csapatban 2007 augusztusában mutatkozott be Dél-Afrika ellen, a második félidőben állt be csereként. Első válogatottbeli góljára 2008 szeptemberéig kellett várnia, akkor az Izland elleni vb-selejtezőn volt eredményes. Sikerei, díjai Skót Kupa -második: 2004–2005 Scottish Premier League -győztes: 2007–2008 Szeleta-kultúra A tízkötetes Magyarország története első kötetének 2. fejezetében Gábori Miklós a nemzetközi őstörténet által egyetlen magyarországi lelőhelyről elnevezett kultúraként említi a szeleta-kultúrát. A szeleta-kultúra a magyarországi Északi-középhegységhez tartozó Bükk-vidék területén alakult ki. A műveltség legjellemzőbb eszközei a kétoldali megmunkálású hegyek, – a fiatal fázisban – babérlevél alakú lándzsahegyek. Az alsó-kultúrréteg radiokarbon vizsgálattal megállapított dátuma 41 700 évvel ezelőtti. Gábori Miklós jelzi, hogy az alsó réteg még középső-paleolitikumi is lehet. A jellegzetes babérlevél alakú lándzsahegyeket a felső rétegben találták. A felső réteg radiokarbon dátuma: 32 580 év. A kultúra lelőhelyei a Bükk hegység keleti részén találhatók (a Balla-barlang és a Diósgyőrtapolcai-barlang). A típuslelőhely a Miskolc város határában található Szeleta-barlang. 30. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia A 30. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (1989) az NSZK-ban, Braunschweigben – Gauss szülővárosában – rendezték. Ötven ország kétszázkilencvenegy versenyzője vett részt az olimpián. A magyar csapat négy ezüst- és egy bronzérmet szerzett, ezzel 10. lett az országok közötti pontversenyben. (Az elérhető maximális pontszám: 6×42=252 pont volt) A magyar csapat A magyar csapat tagjai voltak: A csapat vezetője Pataki János volt. Forrás Reiman István – Dobos Sándor: Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák 1959-2003 Typotex 2003, Budapest (ISBN 963-9548-04-9) Lőwy Mór (főrabbi) Lőwy Mór (Mosdós, Somogy vármegye, 1854. – Abbázia, 1908. április 25.) temesvári főrabbi. Életútja A gimnáziumot Kaposváron és Nagyváradon végezte és az utóbbi helyen rendszeres talmudtanulmányokat is folytatott, majd a berlini teológiai főiskolára és az egyetemre ment. Filozófiai doktorátusát a lipcsei egyetemen szerezte. 1879-től haláláig Temesvár-belvárosi főrabbi volt és mint kitűnő egyházi szónok és jelentékeny tudós nagy tiszteletnek örvendett, gyülekezetének magyarosításával nagy érdemeket szerzett. Főképpen arameus filológiával foglalkozott és enemű tanulmányai német folyóiratokban jelentek meg, míg más teológiai, archeológiái és filológiai értekezései a Magyar Zsidó Szemlében, az IMIT Évkönyvében, a Temesvári Történeti és Régészeti Értesítőben, a Jüdisches Literaturblattban, a Monatschrift f. Geschichte u. Wissenschaft d. Judentums és a Magyar Zsinagóga c. folyóiratokban láttak napvilágot. Fiai: Ernő és László publicisták. Művei Drei Abhandlungen von Josef b. Jehuda (ibn Aknin). Berlin, 1879. (Bölcseletdoktori értekezés.) Ünnepi beszéd. I. Ferencz József király ő felsége 50 éves jubileumára; tartatott aug. 18. 1880. Temesvár, 1880. Gyászbeszéd bold. emlékezetű Rudolf trónörökös fölött a temesvári izr. hitközség zsinagógájában 1889. febr. 11. tartott gyász istentisztelet alkalmával. U. ott. Skizzen zur Geschichte der Juden in Temesvár. Szegedin, 1890. Über das Buch Jóna. Exegetisch-kritischer Versuch U. ott, 1892. (Ism. M. Zsidó Szemle). A Madagaszkár pingvinjei (1. évad) A Madagaszkár pingvinjei első évada 26 epizódból áll. A hivatalos premier 2009. március 28-án volt, de 2008. november 29-én a Nickelodeon a Maurice villant epizódot előnézetként leadták. Az utolsó rész a Parancs krízis/Az igazság fáj volt. Magyarországon A pingvin képben marad/Vészes vészmadár volt. Kemeneshőgyész Kemeneshőgyész község Veszprém megyében, a Pápai járásban. Fekvése A Marcal folyó bal partján, Magyargencs és Szergény közt fekvő település. Története Kemeneshőgyész és környéke már a középkor előtt is lakott hely volt. Az itt folyó régészeti ásatások a falu külterületén még a középkorban elpusztult két település: Kagymat és Berhénd nyomait azonosították, de a külterületen számos, még fel nem tárt halomsír helyét is azonosította. nevét 1272-ben említette először oklevél. 1290-ben Erzsébet királyné adománylevele említette a falu nevét Hyulgyz néven. A Kemeneshőgyész a középkor folyamán ugyancsak elpusztult, csak a 18. század közepén települt újra a régi helyén. 1910-ben 1296 magyar lakosa volt. Ebből 328 római katolikus, 924 evangélikus, 40 izraelita volt. A 20. század elején Vas vármegye Celdömölki járásához tartozott. 1950-es megyerendezéstől Veszprém megyéhez tartozik. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,6%, református 2,9%, evangélikus 56,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (13,1% nem nyilatkozott). Nevezetességei Római katolikus templom Evangélikus templom Radó-kastély Hajnalnegyed Koordináták: é. sz. 46° 45′ 05″, k. h. 23° 35′ 08″46.751388888889, 23.585555555556 A Hajnalnegyed (vagy Hajnal negyed, románul: Cartierul Zorilor) Kolozsvár déli részén elterülő városnegyed. Nagyrészt 4, 8 és 10 emeletes tömbházakból áll, amelyek 1980 után épültek. Utcák A negyed legfontosabb útjai: Tordai út Csillagvizsgáló út Hajnal utca Gheorghe Dima utca Pasteur (Kert) utca Középületek Szakmai betegségek klinikája (Clinica de Boli Profesionale) Fertőző betegségek klinikája (Clinica de Boli Infecțioase) Rehabilitációs kórház (Spitalul de Recuperare) Mozgássérültek Szent Kamill Otthona (2000) Sigma Center bevásárlóközpont (2006) Piaccsarnok (2007) Parkok 2012-ben a negyed északi részében, a Dima utca melletti kis erdőben közparkot létesítettek játszószerekkel, amelyet később botanikus kertté szeretnének fejleszteni. A parkot Iuliu Prodan román botanikusról nevezték el. Prónay Sándor Báró tótprónai és blatnicai Prónay Sándor (Acsa, 1760. április 7. – Acsa, 1839. február 5.) aranysarkantyús vitéz, királyi kamarás, a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelője. Élete Prónay László gyermeke. 1790-től az evangélikus egyház felügyelője, s az 1791. évi zsinat alelnöke. Szintén 1791-ben aranysarkantyús vitézi kitüntetést kapott, és királyi kamarássá választották. 1819-ben a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelőjévé választották. Ezt a tisztségét húsz éven keresztül, egészen haláláig betöltötte. A főrendiház örökös, az országos küldöttség állandó tagja. A tudósok és írók pártfogója volt, s ezzel hírt is szerzett magának. Az akadémia igazgatóságának tagja volt haláláig. 1840-ben Székács József tartott halála miatt emlékbeszédet az akadémián. Családja Gyermeke nem volt, s így unokaöccsét, Prónay Albertet fiává és örökösévé fogadta. Művei Az országgyűlés elrendezéséről ( Pest , 1830 .) Emlékezete A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma Prónay Sándor-díjat alapított, melynek első átadására 2008-ban került sor. Dimonce Dimonce (macedónul: Димонце) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Kratovo községben. Népesség 2002-ben 51 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Malbo Malbo település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 103 fő (2015). Malbo Thérondels, Brezons, Lacapelle-Barrès, Narnhac, Pailherols és Saint-Martin-sous-Vigouroux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Musznya Musznya (szlovénül: Moščanci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik. Fekvése Muraszombattól 11 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Macskóc-patak partján fekszik. Története 1405-ben "Muzna" alakban említik először. 1429-ben "Kysmuzna", 1464-ben "Mwzna", 1496-ban "Muzna" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Közbirtokosoké, többek között a Musznai, kustanolczi Szabó stb. családoké volt. A Keresztúri család 1405-ben Keresztur, Muszna és Kis-Korog, 1429-ben Keresztur, Barkócz és Kis-Muszna helységben birtokos. Később az egervári uradalomhoz tartozott, a Szécsényiek, a Nádasdyak és Szapáryak voltak főbb birtokosai. Egyházilag Szentsebestyén plébániájának filiája volt. Vályi András szerint " MUZNA. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai G. Nádasdi, és G. Szapári Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz közel, és annak filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai." Fényes Elek szerint " Musznya, vindus falu, Vas vármegyében, 173 evang. lak. Közbirtokosoké." Vas vármegye monográfiája szerint " Musznya. Házszám 52, lélekszám 203. Lakosai vendek; vallásuk ág. ev. Postája Battyánd, távírója Mura-Szombat." 1910-ben 348, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 275 lakosa volt. Nevezetességei Kulturális emlék a 20. század elején épült Zrinski-ház. Ronald Sukenick Ronald Sukenick (Brooklyn, New York, 1932. július 14. – 2004. július 22.) amerikai író és irodalomteoretikus. Élete A Cornell Egyetemen tanult. Doktori értekezését Wallace Stevens-ről írta 1962-ben a Brandeis Egyetemen. Alapítója és kiadója az American Book Review-nak és alapítója a posztmodern írókat tömörítő a The Fiction Collective-nek (1974). Első felesége Lynn Luria Sukenick költő volt, akitől 1984-ben elvált. Második feleségével Julia Frey-jel több évnyi együttélés után házasodott össze. Művészete Sukenick az 1950-es években kezdett el írni. Művei a "mimetikus irodalom" által kiépített, már-már kikényszerített, hamis világképpel helyezkednek szembe azáltal, hogy az író/a mű lépten-nyomon felhívja az olvasó figyelmét, tartalmi és vizuális elemekkel egyaránt arra, hogy az irodalmi mű mesterséges konstrukció. Sukenick 1969-ben, a The Death of the Novel and Other Stories-ban hívja fel a figyelmet arra, hogy a realista regény olyan abszolútumai, mint a kronologikus idő létezése, a jellemábrázolás, valamint a konkrét valóság a posztrealizmus világában kérdésessé váltak, így az írónak a semmiből kell kezdenie, mivel "számára nem létezik sem a realitás, sem az idő, sem pedig a személyiség". Abádi Nagy Zoltán a következőket írta Sukenickről: "Sukenick nem formalista, hisz megszünteti a hagyományos formát. Nem posztformalista, mert nem vet el minden formát, hanem újakat hoz létre. Egyszerűen tehát formaújító." Ez a formaújítás tetten érhető az Entrópia kötetben közölt Sodrás című elbeszélésben is, ahol a két hasábra tagolt szöveg egyik felében az elbeszélés olvasható, míg mellette, mintegy a margón, pedig reflexiók. Sukenick második regényében a Kifelé címűben (Out) a fejezetek száma tíztől csökken egészen nulláig, ahol az utolsó fejezet "az elfogyó logika szerint" már egy szót sem tartalmaz, csak 11 üres oldalt, annyit, ahány fejezet maga a regény. Sukenick sokfelé utazott. 1982-ben Magyarországon is járt. Abádi Nagy Zoltán ekkor készített vele interjút, mely a Filológiai Közlönyben jelent meg. Műveinek archívuma a Harry Ransom Centerben található az austini Texasi Egyetem. Fontosabb kötetei A Wallace Stevens Handbook (1962) Wallace Stevens: Musing the Obscure (1967) Up ( Felfelé ; regény, 1968) The Death of the Novel and Other Stories ( A regény halála és más történetek; elbeszélések , 1969) Out ( Kifelé ; regény, 1973) 98,6 Fahrenheit (regény, 1975) Long Talking Bad Conditions Blues ( Hosszan szóló szomorú világ blues ; regény, 1979) In Form: Digressions on the Act of Fiction (esszék, 1985) The Endless Short Story ( A végtelen elbeszélés ; regény, 1986) Askelón Askelón (héberül: ������ arabul: ������ Aszkalán) bibliai város Izraelben, az öt filiszteus város egyike. Fontos régészeti lelőhely, feltehetőleg az első szentföldi ásatás helyszíne. A modern Askelón az ókoritól 3,5 km-re található turisztikai központ és iparváros.város a Földközi-tenger partján, Tel-Avivtól kb. 50 km-re délre. A modern Askelón város lakossága 117 ezer fő volt 2011-ben. A város elhelyezkedése, alapadatok A történelmi Askelón romjai a mai Izrael területén, a Földközi-tenger partján helyezkednek el Gáza és Asdód között. A modern település, amely ugyanezt a nevet viseli, az ásatástól kb. 3,5 km távolságra fekszik. Az Askelón név etimológiája Az Askelón név valószínűleg a Nyugat-Sémi š-q-l (súlyt mérni) tőből ered, utalva a város egykori kereskedelmi jelentőségére. Az antikvitásban a térség a hagymatermesztésről volt híres; a scallion(zöldhagyma) szó is feltehetőleg az Ascalon névből ered. Askelón az ókori Kánaán legrégebbi és legnagyobb kikötővárosa lehetett. Története Az első régészeti leletek a Neolitikum (kőkorszak, kb. i. e. 8000–4200) végéről valók, de az első jelentősebb város csak a kora bronzkorban alakult ki (i. e. 3300–2200). Az akkori város kikötőként és szárazföldi kereskedelmi csomópontként is funkcionálhatott, majd az i. e. III. évezred végén, s a kb. i. e. 2200–2000-ig tartó rövid hiátust követően a II. évezred elején egy nagy, erődített kánaánita várossá bővült. A masszív sáncfal 150 holdnyi (kb. 0,6 km2) területet fogott közre. Ekkortájt csak egyetlen nagyobb város volt a térségben, Hácór, amely kb. 0.8 km2-nyi területen helyezkedett el. A tudósok erre a korszakra datálnak egy szenzációs régészeti leletet, amelyet az ókori Askelón helyén tártak fel. E híres tárgyi emlék egy ezüst bikaborjú, melynek mérete kb. 10,2 cm*11,5 cm, s amely feltehetőleg Élt vagy Baált reprezentálja. Az egyiptomiak fennhatósága Askelónban i. e. 1550 körül vette kezdetét, és a késő bronzkorig tartott. A városban ekkor az egyiptomi isten, Ptah temploma volt használatban. Az ásatások során arra még nem derült fény, hogy a város ebben az időszakban is körbe volt-e sáncolva. Az i. e. 12. században (i. e. 1180 körül) Askelónt a filiszteusok uralták, az öt nagy filiszteus város egyike volt ekkor, amíg le nem rombolták i. e. 604-ben a babilóniaiak. Ezt követte a perzsa uralom, amely megközelítőleg i. e. 540–300-ra tehető. Ez régészetileg az egyik leggazdagabb időszaka a területnek, a perzsa korszak emlékeit néhol akár két és fél méter vastagságú rétegben is megtalálni. Az i. e. 3–2. sz.-ban görög politikai és kulturális befolyás alá került a város, később pedig egy jelentős római települést építettek fel a helyén. Askelón történelmének középkori fejezetét az arab-keresztes időszakok alakították. A város az i. sz. 7. sz.-ban került arab-kézre, s az arab-éra első századai alatt jelentős fejlődésen esett át. Majd a 12. sz. közepén a keresztesek foglalták el, egészen a település 1191-es, Szaladin általi lerombolásáig. 1240-ben újjáépítették, de 1270-ben Bajbarsz szultán ismét lerombolta. Az oszmán uralom ideje alatt Askelón egy kis település volt, ahol főként csak kereskedők éltek. A modern Askelón a történelmi Askelóntól 3,5 km távolságban északkeletre található. Az egyiptomi államfő, Ibrahim Pasa 1830 körül alapította meg Majdal néven, és egyiptomi takácsokat telepített be a városba. Az izraeli függetlenségi háború alatt (1948) a megszálló egyiptomi hadsereg elfoglalta Majdalt, és a tengeren keresztül menekítette ki a lakóit, amikor az izraeli erők körülvették 1948 októberében. Nem sokkal a háború után a városban rekedt lakosok is végleg elhagyták Majdalt, és Gázába települtek. Ezután egy zsidó település alakult ki Migdal-Askelón néven, amelyben 1949-től zsidó bevándorlók telepedtek le. 1955-ben Askelónt várossá nyilvánították. Az akkori 43 km2-es területe azóta 55 km2-re bővült. Ma fő bevételi forrásai az ipar és a turizmus. Napjainkban a város ipari negyedek, modern lakótornyok és kellemes strandok elegye, mintegy 117 ezer fő (2011.) lakossal. Ásatások Askelónt Lady Hester Stanhope kezdte el feltárni 1815-ben, ezt tartják az első modern szentföldi ásatásnak. Az első tudományos kutatás John Garstang brit régész nevéhez köthető, aki W. J. Pythian-Adams segítségével 1921–1922 között dolgozott a helyszínen. Jelentős leleteket találtak a bronz- és vaskorszakból, valamint a római korból. Az 1930-as években több ásatást is koordinált Mandátumi Régészeti Hivatal. Sok más mellett két bazilikális templomot találtak, melyek közül egyet Vassilios Tzaferis tárt fel 1966 és 1967 között. A Leon Levy Expedíció A Leon Levy Expedíció volt az első átfogó ásatás, melyet Lawrence E. Stager vezetésével kezdtek el 1985-ben. Az ásatást Leon Levy és Shelby White finanszírozta és Benjamin Mazar segítségével kezdték el a munkálatokat. A feltárás első szakasza tizenhét szezonból állt, melyek hivatalos szponzora a Harvard Egyetem Sémi Múzeuma volt. Ez tizenhat egymást követő, nagyszabású ásatást jelentett 1985-től 2000-ig, illetve egy kisebbet 2004-ben. Emellett voltak tanulmányi időszakok is, amikor feldolgozták a kiásott leleteket. Valamennyi évben 1985 és 2000 között az ásatások hét hétig tartottak, június közepétől július végéig. Néhány évben azonban ezt megtoldották egy újabb, öt-öt hetes periódussal is, májustól június elejéig. 2007 nyarán kezdődött egy második szakasz Daniel Master vezetésével, melyet Shelby White és a Leon Levy Alapítvány támogatott. Az ásatáson hivatásos régészek mellett önkéntesek is részt vesznek. Az expedíciónak a 2016-os év lesz az utolsó szezonja. Bibliai, Bibliatörténeti szerep Korai, filiszteus korszak A Bibliában először Józsué könyvében találkozunk Askelónnal, mint a még elfoglalásra váró városok egyikével „…pedig még igen sok birtokba veendő maradt az országban […] a filiszteusok öt fejedelme: a gázai, asdódi, askelóni, gáti és ekróni…”. A Bírák könyvében már arról olvashatunk, hogy „…elfoglalta Júda Gázát határával együtt, Askelónt határával együtt és Ekrónt határával együtt.”. Majd pár fejezettel később Sámson házassága kapcsán jelenik meg újra Askelón városa; Sámson szerelmét filiszteus felesége elárulta, ezért Sámsont „…megszállta az Úr lelke, lement Askelónba, és megölt ott harminc férfit…”. Későbbi, prófétai megjelenés Jeremiás könyvében a harag serlege kapcsán kerül elő Askelón. Sok nép, köztük a filiszteusok felett is ítéletet mondott az Úr; az elpusztult városoknak pedig gúnnyá és átokká kell válniuk, hogy a nevüket átkozódásra használják majd. Ámósz könyvében vétkek metaforája az öt filiszteus város közül valamennyi; Zakariás könyvében pedig az áll, hogy Askelón lakatlan marad, mert a filiszteusok elmenekülnek, s Zofóriás könyvében „Ez a vidék Júda házának maradékáé lesz, ők legeltetnek majd rajta, és Askelón házaiban heverésznek esténként, mert gondot visel róluk Istenük, az Úr, és jóra fordítja sorsukat.” Látnivalók Nemzeti Park. Itt a tengerparton ókori romokat, zsinagógát, római főutcát, amfiteátrumot láthatunk. Testvérvárosok Szentes , Magyarország Iquique , Chile Aix-en-Provence , Franciaország Kutaiszi , Grúzia Entebbe , Uganda Berlin , Németország Sacramento , Amerikai Egyesült Államok Baltimore , Amerikai Egyesült Államok Portland , Amerikai Egyesült Államok Novaki (Dubrava) Novaki falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Dubravához tartozik. Fekvése Zágrábtól 45 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, a megye keleti részén fekszik. Története 1857-ben 146, 1910-ben 657 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. 2001-ben 232 lakosa volt. Vámpírnaplók (1. évad) Jelen szócikk a Vámpírnaplók című amerikai fantasty sorozat első évadjának adatlapja. Az évad 2009. szeptember 10. és 2010. május 25. között került adásba az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon, országos televíziós csatornán (RTL Klub) 2010. június 25-én láthattuk először. 2009. február 6-án, a Variety bejelenetette hogy Kevin Williamson és Julie Plec közreműködésével a The CW csatornán egy új sorozatot fognak vetíteni, nem mást mint a The Vampire Diaries-t. 2009. május 19-én a sorozat már hivatalosan is szerepelt a hamarosan debütálók között. Az első részt eredetileg Vancouverben vették volna fel, de mégis áthelyezték Covingtone-ba és Monroe-ba, hogy minél jobban kihasználják a teret. A pozitív kritikák miatt a tervezett 13 epizód helyett az az első évad 22 részt fog tartalmazni. 2009. október 21-én Williamson bejelenetette, hogy a sorozat kevesebb energiát fog fordítani az iskolára és annál többet Mystic Falls-ra. Harry Potter és a Főnix Rendje (videojáték) A Harry Potter és a Főnix Rendje (Harry Potter and the Order of the Phoenix) J. K. Rowling Harry Potter című regénysorozatának ötödik kötete, melyből 2007 nyarán filmfeldolgozás készült, a játék pedig a főként a filmet veszi alapul. Történet A játék elején a Privet Drive-on kell a főhősnek meg kell küzdeni két dementorral. Egy patrónusbűbájjal (Expecto patronum) elkergeti a dementorokat, ezt követően pedig a játék a Főnix rendjének főhadiszállásán folytatódik, ahol Harry segít a tárgyak pakolásában és javításában különböző varázslatok segítségével. (Vingardium leviosa, Invito, Depulso, Reparo). Ezen feladatok megoldása után a játékos elindulhat a Roxfortba. A varázslóiskolában Ronnak és Harrynek fel kell menniük a klubhelyiségükbe, ahol Hermione türelmetlenül várja őket. Itt azt feladatot kapják, hogy találják meg a Sötét Varázslatok Kivédése tantermet, ahol órájuk lesz. Az órán szembesülniük kell azzal, hogy ebben az évben a minisztérium által megbízott tanár, Umbridge miatt nem tanulhatnak gyakorlati defenzív mágiát. Ezért a három jó barát Fred és George Weasleyhez, Ron bátyjaihoz megy, ahol a két felsőéves megtanít nekik néhány hasznos bűbájt (Capitulatus, Stupor). Ezután hirtelen néhány mardekáros tanuló támadja meg Harryt és barátait, így rögtön képesek éles helyzetben is alkalmazni a tanultakat. Harryt a mardekárosok legyőzése miatt büntetőmunkára küldik, innen pedig a könyvtárba megy barátaihoz. Ezután Neville Longbottomhoz küldik, ahol Harrynek segítenie kell kitakarítania a gyógynövényes melegházat. Neville cserébe elvezeti Harryt a Szükség Szobájába, ahol megkezdődik Dumbledore Seregének megszervezése. Itt számos különféle feladatot kell végrehajtania a játékosnak, hogy újabb tagok csatlakozzanak hozzá. Ekkor Harry egy Mr. Weasleyt megtámadó kígyóról álmodik, ezért később legilimenciát kell tanulnunk Piton professzortól. Harry ezt követően az ünnepeket a rend főhadiszállásán tölti. A Roxfortba való visszatérés után Harry újabb varázsigéket tanít meg a sereg tagjainak. Az Expecto patronum bűbáj megtanítása csak akkor lehetséges, ha minden diák jelen van. Az illegálisan működő sereg azonban lelepleződik, így Dumbledore elmenekül a Roxfortból, ugyanis ne kíván az Azkabanba menni. Az igazgató távozását követően Umbridge professzort nevezik ki a Roxfort főinspektorává, így senki sem akadályozhatja meg őt abban, hogy valamennyi ellenszegülő diákot büntetőmunkára fogja. A tanulók elkeseredett módszerekkel szabotálni próbálják a főinspektor intézkedéseit, ezekben a játékosnak is segédkeznie kell, például a hangosbemondók megrongálásával. Harrynek ismét látomása támad, most éppen Sirius Blackről, a keresztapjáról álmodik, akit álmában Voldemort megkínoz. Harry elhatározza, hogy enged az álomnak és kiszabadítja még egyetlen élő családtagját Voldemort karmai közül, ám Harryt és társait tetten érik, miközben épp Londonba próbálnak utazni. Számos viszontagságot követően a csapat végül sikeresen eljut a Mágaiaügyi Minisztériumba és megkezdődik a játék nagy csatája. Először Harry, majd Sirius Black és Dumbledore professzor karakterét irányítva kell a játékosnak megküzdenie a halálfalók és Voldemort ellen. A halálfalók vesztésre állnak, ám Voldemort még egy utolsó kísérletet tesz a Harry tudatába való behatolásra, amelyet a fiú legilimenciával végül magakadályoz. Ezután visszatér a Roxfortba, ahol még néhány kisebb feladatot végezhet el a játék maximális teljesítése érdekében. Gare de Souillac Gare de Souillac vasútállomás Franciaországban, Souillac településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Orléans–Montauban-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Gourdon (Gare de Montauban-Ville-Bourbon, Orléans–Montauban-vasútvonal) Gare de Gignac-Cressensac (Gare des Aubrais - Orléans, Orléans–Montauban-vasútvonal) Bottineau megye Bottineau megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Észak-Dakota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Bottineau. Lakosainak száma 6736 fő (2013. július 1.). Bottineau megye Argyle No. 1, Saskatchewan, Edward, Arthur, Brenda, Winchester, Morton, Rolette, Pierce, McHenry és Renville megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: James Earl Ray James Earl Ray (Alton, Illinois, Amerikai Egyesült Államok, 1928. március 10. – Nashville, Tennessee, 1998. április 23.) Martin Luther King meggyilkolásáért elítélt amerikai bűnöző. Német Demokratikus Köztársaság A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. A Német Demokratikus Köztársaság története Az NDK létrejötte A Szovjetunió és a nyugati szövetségesek 1945 májusában győzelmet arattak a Harmadik Birodalom fölött. Németország �-a nyugati, �-a szovjet ellenőrzés alá került, az országot a négy szövetséges nagyhatalom megszállási övezetekre osztotta. A szovjetek átadták az ellenőrzést a nyugati szövetségeseknek Berlin nyugati városrészei fölött, míg az amerikai és brit csapatokat Türingiában és Osztfáliában váltották fel a szovjetek. 1946-ban a keleti szektorban szovjet nyomásra Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) és Németország Kommunista Pártja (KPD) kimondta az egyesülést. Megalakult a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP), melynek vezetéséből kiszorították a nyugati szemléletű baloldaliakat. A párt teljes egészében a szovjetekhez hű kommunisták befolyása alá került. 1947-ig a nyugati szövetségesek fokozatosan egységesítették saját megszállási övezeteiket. A Szovjetuniónak azonban nem volt érdeke, hogy Európában újból egy egységes – immáron a nyugati szövetségi rendszerhez tartozó – Németország jelenjen meg, ezért saját megszállási övezetét elzárta a nyugati típusú változások elől. A belnémet határon fokozatosan kiépült a műszaki zár, a vasfüggöny. 1948. június 2-án nyugati megszállási övezeteikben valutareformot vezettek be (német márka; DM). A szovjetek erre való válaszként keleten saját valutát adtak ki. (keleti márka; OM). Június 24-én Nyugat-Berlinben is bevezették a német márkát, mire válaszul a szovjet hatóságok blokád alá vették Nyugat-Berlin szárazföldi határait. Céljuk az volt, hogy a nyugati hatalmakat rábírják a Berlinből való kivonulásra. A szovjetek végül 1949 májusában oldották fel Nyugat-Berlin blokádját. A keleti blokkban összeült a 3. Német Népi Kongresszus, amely elfogadta a szovjet mintára készült „népi demokratikus” német alkotmányt. Ezzel párhuzamosan Nyugat-Németországban megalakult a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK). Kelet-Berlinben 1949. október 7-én a szocialista országok diplomáciai testületei és újságírók előtt egy rendkívül visszafogott ceremónia keretében bemutatták az új állam nevét, alkotmányát, zászlaját és címerét. Az új állam fővárosaként Kelet-Berlint jelölték ki. Ezzel az aktussal a Német Demokratikus Köztársaság megalapíttatott, Németországot hivatalosan is két elkülönült államra osztották. A hidegháború kezdetétől a falig 1950-ben Walter Ulbricht lett az NSZEP első titkára. Megalapították az Állambiztonsági Minisztériumot („Ministerium für Staatssicherheit”, a köznyelvben elterjedő neve „Stasi”), mely a külföldi hírszerzés és kémelhárítás mellett a „belső ellenség” elleni harcot is feladatául kapta. Október 15-én választásokat tartottak. A választásokon csak az ún. „egységlistára” lehetett szavazni, melyen az NSZEP jelöltjei mellett más pártok jelöltjei is szerepeltek. (Az NDK-ban a náci párton kívül egyetlen más pártot sem tiltottak be. A jobboldali pártok működését engedélyezték, de természetesen erős kontroll alatt álltak.) A választásokon az egységlista 99,3%-os győzelmet aratott. A következő évben szovjet mintára elindult az első ötéves terv. A tervben nagy hangsúlyt fektettek a háborúban elpusztult nehézipari termelés újraindítására és dinamizálására. 1952-ben Sztálin felajánlotta a két Németország egyesítését, azzal a feltétellel, hogy az egyesített Németország független lesz. Ám az ajánlatot a nyugati hatalmak taktikusan elutasították, főként amiatt, mivel a Szovjetunió nem volt hajlandó beleegyezni egy szabad "össznémet" választásba. Ez évben kezdődtek az államosítások. Az ipari üzemek mindegyike ún. népi tulajdonba került. Júniusban elkezdődött a mezőgazdasági üzemek kollektivizálása, a helyi parasztság sok helyütt erőszakos megfélemlítése. A két folyamat eredményeként minden addiginál több menekült özönlött át a még nyitott berlini belnémet határon. Sztálin halála után az NDK lakossága enyhülést és politikai nyitást várt. 1953 májusában azonban a szocialista üzemekben emelték a munkanormát. A túlhajszolt iram, kevés szabadidő, rendkívül rossz élet- és munkakörülmények miatt ez társadalmi robbanáshoz vezetett. Az NDK nagyvárosaiban felkelések törtek ki, melyet csak a szovjet Vörös Hadsereg segítségével tudtak leverni. Az eset után az NSZEP látszólagos önkritikát gyakorolt és az életszínvonal emelését igyekezett elérni. Miután 1955. május 9-én az NSZK tagja lett a NATO-nak, a Szovjetunió és az európai szocialista országok május 14-én aláírták a Varsói Szerződést, amelynek az NDK is tagja lett. A Német Népi Kamara második választásán az egységlista 99,46%-os győzelmet aratott. Egy év múlva Szovjetunió elismerte az NDK önállóságát és jelképesen megszüntette az NDK-ban a megszálló hatóság szerepét betöltő legfelsőbb komisszári posztot. A keletnémet televízió rendszeres adása 1955-ben kezdődött. Az NDK a lakosság egyre növekvő nyugatra vándorlása ellen új utazási törvényt vezetett be. 1956-ban az SZKP XX. kongresszusán elhangzottaknak megfelelően az NDK-ban is elkezdődik a sztálinisták háttérbe szorítása. Stalinstadtot (~„Sztálinváros”) átkeresztelték Eisenhüttenstadttá (~„Vaskohóváros”). Még ebben az évben, 1956. március 1-jén megalakult a Nemzeti Néphadsereg (Nationale Volksarmee, NVA), amely az ország területi épségét volt hivatott védeni és érdekeit szolgálni. A berlini belnémet határ kérdése egyre súlyosabb feszültségeket szült a keleti és a nyugati világ között. Hruscsov megfenyegette a nyugati blokkot, hogy a berlini belnémet határ ellenőrzését a Berlin-kérdésben radikális álláspontot képviselő NDK-vezetésre ruházza át. 1958 októberében a Német Népi Kamara harmadik választásán az egységlista 99,71%-os győzelmet aratott. A választások után a mezőgazdasági kollektivizálás újabb hulláma indult el. 1961. augusztus 13-án az NDK kormányának utasítására Nyugat-Berlint műszaki zárral vették körül, hogy az NDK lakosságának nyugatra szökését megakadályozzák. A köznyelvben a létesítmény a berlini fal („Berliner Mauer”) néven vált ismertté, hivatalos neve Antifasiszta Védősánc („Antifaschistischer Schutzwall”) volt. A Fal megépítését az NDK a nyugati kémtevékenység megélénkülésével indokolta. A belnémet határon a keletnémet határőrség lőparancsot kapott („Schussbefehl”), ami határvillongásokhoz és halálos áldozatokhoz vezetett. Az országból történő elszökést vagy annak kísérletét külön büntetőjogi kategóriaként kriminalizálták („Republikflucht”), ami az érintettekre nézve súlyos későbbi joghátrányokkal is járt. Stabilizáció és enyhülés A hatvanas évek az NDK konszolidációjának évtizede. A lakosság életszínvonala lassan javulni kezdett és hozzáláttak a városokban még mindig éktelenkedő háborús romok eltakarításához is. A zaklatott ötvenes évek utáni két évtized a lassú enyhülés időszaka. Fokozatosan enyhült a szomszédos országok németellenes érzülete is és az NDK a Szovjetunió alárendelt szövetségeseként betagozódott a hidegháborús világrendbe. 1964-ben a szovjet vezetés rávette az NSZEP-et, hogy enyhítsenek az üzemek központi ellenőrzésén. Az üzemek nagyobb önállósága javított az ellátáson és az életszínvonal emelkedését hozta, ami azonban még így is jócskán elmaradt a nyugatitól. Az evangélikus egyház és a kommunista párt közötti enyhülés jeleként 1964-től lehetségessé vált a fegyver nélküli katonai szolgálat. Rheinsbergben 1965-ben megkezdte működését az első atomerőmű. Új állampolgársági törvény lépett életbe 1967-ben. Az NDK többé nem ismerte el a német állampolgárság létét, csak az NDK-állampolgárságot. 1968. áprilisban az NDK polgárainak 94,5%-a szavazta meg az új alkotmányt, melyben kimondatott az NSZEP vezető szerepe és az NDK-t a „német nemzet szocialista államaként” határozták meg. 1970-ben Walter Ulbricht, az NSZEP vezetője „egészségügyi okokból” bejelentette visszavonulását a politikától. Az új vezető Erich Honecker lett. 1971-re enyhült a Berlin körüli fagyos hangulat is. A négy megszálló hatalom szerződést kötött Nyugat-Berlin szárazföldi megközelítéséről. A Hamburg és a Hannover felé vezető autópályákat tranzitútnak nevezték ki, melyen keresztül a nyugati hatalmak konvojai az NDK-n keresztülhajtva érhették el Nyugat-Berlint. Cserébe a nyugati hatalmak elismerték az NDK szuverenitását saját határai fölött. A szerződés után az NDK csökkentette a határzóna szélességét de a szökevényeket automatikusan lelövő berendezéseket telepített. A hetvenes évek elejétől kezdődően az NDK egyre nagyobb figyelmet fordított polgárainak életszínvonal-emelésére. Ennek jegyében nagyszabású lakásépítési programok indultak, míg a belvárosokból eltakarították a még meglévő háborús maradványokat. 1972-ben az elszigeteltségből való kitörés érdekében az NDK 20 nem szocialista országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatokat (közöttük Iránnal, Ausztriával, Svédországgal és az Egyesült Államokkal). 1973-ban az NDK az ENSZ tagja lesz és először érkezhetnek nyugatnémet újságírók az NDK-ba. 1975-ben barátsági szerződés született a Szovjetunió és az NDK között, amely a szovjet függés megszilárdításához vezetett. Egy évvel később Wolf Biermannt, az NDK egyik legnépszerűbb könnyűzenészét megfosztották állampolgárságától. Biermann nyugati előadókörúton volt, de művészetét károsnak ítélte meg a politika. Biermann – állampolgárság híján – nem tudott hazatérni, ami hatalmas felháborodást váltott ki az NDK közvéleményében. 1970-től az NDK számos nyugati kereskedelmi banktól vett fel hiteleket, hogy polgárai számára nehezen előállítható cikkeket vásároljon. Ez a folyamat az NDK pénzügyi kiürülésének kezdete. Mélyülő válság 1980-tól kezdve az NDK súlyos pénzügyi válsága egyre többször hiúsította meg a nagyberuházásokat. 1981-ben az NDK először vett fel hitelt hitelkamatainak fedezésére. 1983-ban Bajorország nyújtott óriáskölcsönt az NDK-nak. Cserébe az NDK eltávolította a belnémet határon a menekülőket lelövő berendezéseit és megkönnyítette az NSZK-polgárok keletre utazását. 1984-ben 40 000(!) NDK polgár települt át nyugatra. Nagy többségük idős ember, akiknek a nyugdíját nem tudta/akarta kifizetni a keletnémet rendszer, ezért engedélyezték a kivándorlásukat. 1985-től kezdődően az NDK politikai vezetése egyre inkább elszigetelődött a keleti blokkon belül is, mivel a Szovjetunióban hatalomra került Mihail Gorbacsov. A peresztrojka és glasznoszty jelszavak felrázták az NDK fásult közvéleményét, de az NDK pártvezetésében szkeptikusan fogadták Gorbacsov reformlépéseit. 1985 és '89 között igen hűvössé vált a viszony a reformpárti szovjet és a konzervatív kommunista NDK-vezetés között. 1988-ban Honecker maga nyilvánította ki, hogy ellenzi és ezért nem is követi a Szovjetunió reformpolitikáját. 1988. január 17-én a Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht emlékére rendezett gyűlésen a tüntetők a baloldali gondolkodók egy idézetét tartották magasba („A szabadság mindig a másként gondolkodók szabadsága”), mire a biztonsági erők beavatkoztak és nyugati TV-stábok kamerái előtt több tüntetőt összevertek. Az eset nagy felháborodást váltott ki nyugaton. Az NDK összeomlása 1989-re az NDK a teljes pénzügyi összeomlás küszöbére került. Ez év májusában az NDK polgárai bemásztak az NSZK budapesti, prágai és varsói nagykövetségeire, ott menekültstátuszért folyamodnak. Eközben a helyhatósági választásokon az egységes lista 98,85%-os győzelmet aratott. A rendszer bírálói az eredmény meghamisításáról beszéltek. Több városban a rendőrség oszlatta fel a választások meghamisítása ellen demonstrálókat. Gorbacsov megtiltotta, hogy a Szovjet Hadsereg egységei a rend helyreállításában részt vegyenek. 1989. augusztus 19-én, az osztrák-magyar határon megrendezték a páneurópai pikniket. Az eseményt kihasználva sok Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Augusztus 23-án a budapesti NSZK-nagykövetségre menekült NDK-polgárok szabadon elutazhattak az NSZK-ba. Szeptember 4-én Lipcsében tömegtüntetések kezdődtek. Szeptember 10-én, vasárnap este Horn Gyula magyar külügyminiszter A Hét című tévéműsorban bejelentette: „Az itt-tartózkodó NDK állampolgárok saját, tehát NDK úti okmánnyal eltávozhatnak abba az országba, amely befogadja őket. Ez 0 órától lép érvénybe.” Már éjfélkor több ezer NDK-polgár hagyta el Magyarországot a hegyeshalmi határátkelőnél. A magyar politikai vezetés az NDK-vezetéssel való egyeztetés nélkül hozta meg döntését. 1989. szeptember 30-án a varsói NSZK-követségre bejutott keletnémet polgárok szintén szabadon elutazhattak nyugatra. Október 1-jén háromoldalú egyeztetések után a prágai NSZK-követségekre bejutott keletnémet állampolgárok az NDK-n keresztül utazhattak nyugatra. Számukra az NDK vonatszerelvényt küldött Prágába, amely Drezdán és Lipcsén keresztül az NSZK-ba vitte a kivándorlókat. A vonatra Drezdában több ezer NDK-polgár akar feljutni, amit a biztonsági erők megakadályoznak. A drezdai pályaudvar környékén súlyos zavargások törtek ki. Október 7-én Gorbacsov az NDK 40. születésnapján Berlinbe látogatott. Nyitott autóját óriási tömeg kísérte az utcán. Gorbacsov a tömeg felbuzdulásától áthatva eltette előre megírt szónoklatát és rögtönzött beszédben arra ösztönözte az NSZEP vezetését, hogy tegye meg a szükséges reformlépéseket. 1989. október 9-én 70 000 ember reformokért tüntetett Lipcsében. A demonstrációk követelései között már nem az utazási reform sürgetése, hanem a kommunista rendszer reformja volt a leghangsúlyosabb. Október 18-án Erich Honecker minden hivataláról lemondott és visszavonult a politikától. Az NDK vezetője Egon Krenz lett. November 4-én Kelet-Berlinben egymillió ember részvételével utazási szabadságért és az NDK berendezkedésének reformjáért tüntettek. Az NDK pártvezetése a diplomáciai és tömegnyomás hatására utazási könnyítésekről döntött november 9-én. A döntést este egy élőben közvetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski ismertette. A sajtótájékoztató után egy olasz újságíró még futó kamerák előtt megkérdezte, hogy mikortól érvényes a döntés. Schabowski azonban ekkorra már eltette a szemüvegét. Pár másodpercig tanácstalanul forgatta papírjait, majd a következő választ adta: „Nos… Szerintem azonnal hatályba lép… Igen, azonnal.” A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. Mivel a határozat elvileg csak éjféltől lépett életbe, a határőrséget még nem tájékoztatták. A határátkelőknél a feszültség egyre nőtt, a nép a „visszajövünk, visszajövünk” skandálása mellett követelte az átkelők megnyitását. A határállomások parancsnokait utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek a visszatérésüket megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy 23 órakor a Bornholmer Strasse átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget. A mindkét oldalról érkező németek vésőkkel, csákányokkal, markológépekkel és puszta kézzel kezdtek hozzá a Fal lerombolásához. Út az egységes Németországig 1989. november 13-án Hans Modrowot választották az NDK miniszterelnökévé. Gorbacsov ugyanezen a napon kijelentette, hogy az egységes Németország létrejötte német belügy. November 23-án Helmut Kohl nyugatnémet kancellár javaslatot tett egy NDK-NSZK konföderáció megalapítására. Beszédében a két állam egyesülését az európai integráción belül képzelte el. 1989 decemberében törölték az NDK alkotmányából az NSZEP vezető szerepét. Egon Krenz megvált minden hivatalától. Az NDK új vezetője Manfred Gerlach lett. December 7-én elkezdődtek a kerekasztal-egyeztetések az NSZEP és az ellenzék között. Az ellenzék demokratikus választásokat követelt. December 11-én Gregor Gysi lett az NSZEP vezetője. Az NSZEP nevet változtatott, új neve Demokratikus Szocializmus Pártja lett. 1990 januárjától kezdve a még zajló tüntetések fő jelszava már a „Wir sind ein Volk!” (Egy nép vagyunk!) és a „Deutschland einig Vaterland” (Németország egységes haza – idézet az NDK himnuszából) volt. Az állambiztonsági szolgálat (Stasi) kelet-berlini központja előtt tüntettek január 15-én. 1990. február 14-én elkezdődtek a 4+2 egyeztetések. A két német állam, illetve a 2. világháború győztes hatalmainak vezetői egyeztették a német újraegyesítés feltételeit. A tárgyalások nehezen haladtak, mivel Franciaország nehezményezte egy nálánál nagyobb gazdaságú, népességű és „rovott múltú” állam megjelenését a Rajna túloldalán. 1990. március 18-án megrendezték az első demokratikus, valóban többpárti választásokat az NDK-ban. A választások a keletnémet CDU győzelmével végződtek. Lothar de Maiziére (CDU) kormányába belépett a keletnémet SPD is. 1990. március 18-án megkezdődtek a tárgyalások egy NSZK és NDK között létrejövő gazdasági, pénzügyi és szociális unióról. 1990. július 1-jén életbe lépett a gazdasági és pénzügyi unió a két német állam között. Megalakult a kárpótlási hivatal, melynek feladata, hogy az államosítások kárvallottjait kárpótolja és a még működő állami cégeket magánosítsa. 1990. augusztus 31-én megkötötték a szerződést a két német állam egyesüléséről. A szerződést mindkét állam parlamentje nagy többséggel fogadta el. 1990. október 3-án az NDK parlamentjének utolsó ülése, melyen összegezték az állam létezésének 40 évét, majd a keletnémet himnusz hangjaira bevonták az NDK zászlaját. Az NDK a Német Egység Napján 24:00 órakor megszűnt létezni, beolvadásával létrejött az egységes Németország válaszfalak nélkül. Közigazgatás A központi államhatalmat az NDK-ban már annak megalakulásától erős központosítás jellemezte. Az első, 1949-es alkotmány a közigazgatásban mégis egyfajta föderális rendszert alakított ki a következő egységekkel: Mecklenburg, Brandenburg, Szász-Anhalt, Türingia és Szászország. Az 1952-es közigazgatási reform azonban megszüntette ezeket az egységeket és 14 kerületet alakított ki. A városi és tartományi körzetek számát is megnövelték. 1958-ban a korábbi tartományokat formálisan is megszüntették. Kelet-Berlint 1961-ben a kerületi joggal ruházták fel. Az NDK megszűnéséig a következő kerületek álltak fenn: 443-as főút (Magyarország) A 443-as számú főút egy Békés megyében található másodrendű főútvonal. A 46-os főutat kapcsolja össze a 44-es főúttal, az út kezdőpontja Endrőd (Gyomaendrőd), a végpontja Szarvas. Hossza 19 km. A főút kezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés Megyei Igazgatósága. Fekvése A főút Gyomaendrődön, az Endrődi városrészben, 46-os főút 41,5 km-nél ágazik el, először mintegy 3,5 km-t halad déli irányban, nagyjából párhuzamosan a 4642-es Gyomaendrőd-Nagyszénás-Szentes összekötő úttal. Ezután egy éles kanyarral határozott nyugati irányt vesz fel 12 km-en át, majd az utolsó 4 km-en Szarvas-Érparti szőlők településrésznél egy újabb kanyarral szilárdan délnyugati irányba fordul. A főút 19. kilométerkövénél a 4641-es számú Mezőberény-Szarvas összekötőút végződik, majd innen 300 méterre végződik az út a 44-es főútba való becsatlakozásánál, annak 77. kilométerénél. A főút mindössze két települést érint, a 11,4 kilométernél van Gyomaendrőd és Szarvas városának közigazgatási határa. Az úton nagyobb műtárgyak nem épültek, a belvízelvezető csatornákon hidak, illetve Szarvas-Érparti szőlőktől kerékpárút halad párhuzamosan a főúttal. Belgium a 2011-es úszó-világbajnokságon Belgium a 2011-es úszó-világbajnokságon 10 úszóval vett részt. Novaki Ozaljski Novaki Ozaljski falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 17 km-re, községközpontjától 3 km-re nyugatra fekszik. Története 1857-ben 154, 1910-ben 105 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 62 lakosa volt. Belgium a 2012. évi nyári olimpiai játékokon Belgium a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 16 sportágban 113 sportoló képviselte, akik összesen 3 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - hat másik versenyzővel azonos eredményt ért el Torna * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Béta Centauri A Béta Centauri (β Cen, β Centauri, Beta Centauri, Hadar) a Kentaur csillagképben található, az égbolt tizenegyedik legfényesebb csillaga. Magyarországról nem látható. Leírása A Béta Centauri vizuális kettős. Párja, amit Hadar B-nek nevezhetünk, 3,9 magnitúdós, és mindössze 0,5 szögmásodpercre van a fő csillagtól (2009), ezért nehéz megpillantani. A Hadar B 250 év alatt tesz egy keringést a fő csillag körül, legkisebb távolsága 110 CsE. A Napunknál több százszor fényesebb, forró, B8 színképosztályú. A Béta Centauri azonban önmaga is kettőscsillag, ezt interferometriai mérésekkel mutatták ki. A Hadar A két, egymáshoz nagyon hasonló csillagból áll (RBT 1 Aa,Ab (WDS), melyek egymás körül 357 napos keringési idővel keringenek. Átlagos távolságuk egymástól 2,59 CsE, de a pálya erősen elliptikus. A legközelebbi pontnál 0,46 CsE távolságra vannak egymástól (ez annyi, mint a Nap-Merkúr távolság), a legtávolabbi ponton pedig 4,72 CsE távolságra (ez a Nap-Jupiter távolságnak felel meg). A csillagok tömege 10,7, illetve 10,3 naptömeg. Abszolút fényességük –3,85, illetve –3,70. Átmérőjük a Napénak 8-szorosa. A pár legalább egyik tagja (de lehet, hogy mindkettő) Béta Cephei típusú változócsillag. Fényességük kevéssé változik, ennek periódusideje 4 óra. Mindkettő fényességi osztálya III, B1 színképű óriás. Felszíni hőmérsékletük 22 000-25 000 K között lehet. A távoli jövőben a Hadar A csillagai vörös óriássá válnak. Egyikük vagy mindkettő szupernovává válhat, vagy fehér törpék lesznek. Történetei Az Afrika déli részén élő busmanok szerint az Alpha Centauri és Béta Centauri „olyan férfiak, akik valamikor oroszlánok voltak”. Nevének eredete Az ókori Kínában a neve „Mah Fuh”, aminek jelentése R. H. Allen szerint „a ló hasa”. Gyakori név a Hadar és az Agena. Az Agena modern név, először a 19. században alkalmazták. Bár R. H. Allen nem közli a jelentését, más tudósok szerint a név a görög alfa és a latin genu kombinációja (=térd). A „térd” vonatkozás onnan ered, hogy Klaudiosz Ptolemaiosz a Béta Centaurira úgy tekintett, mint ami a Kentaur első bal lábát jelzi. A kezdőbetű azonban, ami az alfa betűből származik, téves, hiszen abban a csillagképben nem ez a legfényesebb csillag. A Hadar gyakrabban használt név a Béta Centaurira, mint az Agena. Paul Kunitzsch szerint a régi arabok adták a hadari és al-wazn neveket egy csillagpárnak, de a későbbi, tudós arabok a késő középkorban ezeket a csillagokat az Alfa/Béta Centauri, vagy az Alfa/Béta Leporis nevekkel illették (Lepus - nyúl). Jóval később (és „önhatalmúlag”, teszi hozzá Kuntizsch) a Hadar nevet kezdték alkalmazni a Béta Centaurira. Kunitzsch szerint a hadari egy tulajdonnév, aminek nem ismert a jelentése. R. H. Allen fordítása szerint: „talaj” (vagy „föld”). Ez abból eredhetett, hogy az arab megfigyelők számára nem sokkal a talaj fölött volt látható. Guy Ottewell művében („Astronomical Companion”) a Hadar nevet az arab al-Hadar szóból származtatja, aminek jelentése: „benépesített föld” (szemben a sivataggal - jegyzi meg Ottewell). Megfigyelése Csak a déli féltekéről látható, a Dél Keresztje csillagképtől keletre található (a közelebbi csillag). Jegyzetek SIMBAD lekérdezés: Beta Cen Forrás Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars , 2008, ISBN 978-0-471-70410-2 Kovács József (politikus, 1922–2004) Kovács József (Bögöte, 1922., április 4. - Keszthely, 2004. január 31.) gépésztechnikus, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője. Élete Gyermek- és ifjúkora A géplakatos és gazdálkodó Kovács József és Stahl Anna első gyermeke, még három húga született. Római katolikus vallásban nevelkedett. Az elemi iskolát szülőfalujában, Bögötén végezte, majd a szombathelyi premontrei gimnáziumban tanult, ahol 1940-ben tette le az érettségi vizsgáját. Később 1964-ben a székesfehérvári Gépipari Technikumban gépésztechnikusi képesítést szerzett. 1947-től a Vas megyei törvényhatóságnál mint vármegyei tisztviselő dolgozott. Politikai pályája és a kiépülő diktatúra 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba. 1947 áprilisáig, a pártból való kilépéséig az FKGP Szentgotthárd járási titkára volt. Kilépése után a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon Vas megyében szerzett mandátumot. Mikor a kiépülő diktatúrában a DNP frakciója megszűnt, és a párt beszüntette működését, több képviselő társát követve maga is megkísérelte elhagyni az országot. Sopronnál azonban az ÁVH letartóztatta. Mentelmi jogát felfüggesztve "hűtlenséggel és külföldi fizetési eszközökkel elkövetett többrendbeli bűncselekménnyel" vádolták meg. 1949 májusában a bíróság "hazaárulás" vádjával tíz és fél éves büntetésre ítélték. Több helyszínen, a hírhedt Andrássy út 60. szám alatt, a Markó utcai fogházban, a Gyűjtőfogházban és Márianosztrán raboskodott valamint KÖMI-munkatáborban dolgoztatták. 1954-ben szabadult. Az 1956-os forradalom idején a Demokrata Néppárt újjászervezési kísérletében nem vett részt. Szabadulása után 1955-1969 között segédmunkás, majd egy budapesti gyár gépésztechnikusa lett. Később 1975-ig Keszthelyen a Vendéglátóipari Szakközépiskola, 1982-es nyugdíjazásáig pedig a Tatabányai Szénbányák balatongyöröki üdülőjének műszaki vezetőjeként dolgozott. A rendszerváltás után 1989. szeptember 30-án a Demokrata Néppárt, Kereszténydemokrata Néppárt néven újjáalakult. Mint régi DNP-s képviselő az Intézőbizottság tagja lett. Az első szabad parlamenti választáson a párt Zala megyei listájának első helyén indult, mandátumhoz azonban nem jutott. Az 1949-es ítéletet a Fővárosi Bíróság 1991-ben semmisnek nyilvánította. 2004-ben hunyt el. Ahlbeck (bei Ueckermünde) Ahlbeck település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 700 fő (2012. december 31.). Népesség A település népességének változása: Lawrence Beesley Lawrence Beesley (1877. december 31. – 1967. február 14.) a Duwley College fizikatanára, a Titanic egyik másodosztályú utasa, író. Élete Derbyshire-ban született, a Derby iskolában tanítóként kezdte, majd 1903-ban első-osztályú diplomát szerzett. Első feleségétől két gyereke volt. A Titanicon Mr. Beesley a Titanicon a másodosztályra szerzett jegyet, Southamptonban szállt fel, a D fedélzeten kapott helyet. Amikor a hajó összeütközött a jégheggyel, érezte a reccsenést. Pár perccel később megállított egy stewardot, hogy megkérdezze, mi történt, de az csak annyit válaszolt, hogy semmi. Lawrence a 13-as csónakban menekült meg, emlékezete szerint a csónakra majdnem rádőlt a szomszédos, 15-ös csónak, amelyet ugyanakkor eresztettek le. Későbbiekben Beesley néhány hónappal később egy sikeres könyvet adott ki, Loss of Titanic néven. A könyvben beszámol a hajóról szerzett tapasztalataival. 1957-ben Beesley részt vett a Night To Remember előkészületén, egy Titanicról szóló filmben. Lawrence 1967-ben halt meg, 89 esztendősen. Kemmenau Kemmenau település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Induktív dimenzió Az induktív dimenzió a topológiában használatos dimenziófogalmak egyike, amely egy alakzat dimenzióját teljes indukcióval definiálja azt kihasználva, hogy egy test határa általában eggyel kisebb dimenziójú, mint maga a test. Attól függően, pontosan hogyan definiáljuk az eljárást, két némileg különböző fogalomhoz jutunk: a kis induktív dimenzióhoz (ind(X)) illetve a nagy induktív dimenzióhoz (Ind(X)). Definíció Kis induktív dimenzió Az topologikus tér kis induktív dimenziója így definiálható: , ha minden pontra és minden nyílt környezetéhez van -nek nyílt környezete, hogy , és . , ha és nem , ha nincs , amire az egyenlőtlenség fennáll. Nagy induktív dimenzió Ha a kis induktív dimenzió definíciójában az pontot egy tetszőleges zárt halmazzal helyettesítjük, akkor a nagy induktív dimenzió fogalmához jutunk. Pontosabban: az topolgikus tér nagy induktív dimenziója így definiálható: , ha minden halmazhoz, és minden környezetéhez van -nak egy nyílt környezete, hogy és . , ha és nem , ha nincs , amire az egyenlőtlenség teljesül. Megfigyelések Az állítás formálisan így írható fel: minden pontnak van olyan környezetbázisa, ami kis induktív dimenziós határú zárt halmazokból áll. Mivel minden pontnak kell, hogy zárt környezetekből álló környezetbázisa van, ezért a fogalomnak csak reguláris terekben van értelme. Az állítás így formalizálható: minden diszjunkt zárt halmaznak van és nyílt környezete, hogy , és . Mivel ez az állítás felteszi, hogy teljesül az elválasztási axióma, ezért a fogalomnak csak normális terekben van értelme. Míg a kis induktív dimenzió a tér pontjaira is értelmes, addig a nagy induktív dimenzió csak az egész térre vonatkoztatható, a pontokra nem. Tételek Egyenlőtlenségek Ha metrikus tér, akkor M. Katětov tétele szerint . P. S. Alexandrov egy tétele miatt a kompakt Hausdorff-tereken: . Szeparábilis (megszámlálható bázisú) metrikus terekre egyenlőség áll fenn: . K. Nagami konstruált egy normális teret, amire , és . Kompaktifikáció Jelölje azt a legbővebb kompakt Hausdorff-teret, ami -et sűrű altérként tartalmazza (Stone-Čech-kompaktifikáció). Ekkor N. Wendenisow: Ha normális, akkor . J. R. Isbell: Ha normális, akkor . A kis indukcióra nem teljesülnek a fentiekkel analóg állítások. Részhalmaztétel és teljesítik a teljes metrikus terek részhalmaztételét: Ha teljes normális tér, és , akkor , és . Összegtétel Ind eleget tesz a teljes normális terek összegtételének: C. H. Dowker: Ha teljes normális tér, és zárt halmazok sorozata, hogy , akkor . Nem teljes normális terekre a tétel állítása nem teljesül sem a kis, sem a nagy induktív dimenzióra, még a kompakt Hausdorff-terekre sem. Szorzattétel Akkor mondjuk, hogy egy dimenziófogalom eleget tesz a szorzattételnek, ha két tér szorzatterének dimenziója becsülhető a tényezők dimenzióinak összegével: . Ha és nem üres reguláris Hausdorf-tér, akkor . Egy normális tér perfekt, ha bármely két disjunkten diszjunkt zárt halmazhoz van egy folytonos függvény, hogy és . Ha perfekt normális tér, metrizálható és egyik sem üres, akkor . A dimenzióra hasonlóak igazak: ha és is metrizálható, vagy ha parakompakt, és kompakt. Forrás Keiô Nagami: Dimension Theory , Academic Press (1970) 3014 Huangsushu A 3014 Huangsushu (ideiglenes jelöléssel 1979 TM) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1979. október 11-én. Férfi vízilabdatorna a 2016. évi nyári olimpiai játékokon A 2016. évi nyári olimpiai játékokon a férfi vízilabdatornát augusztus 6. és 20. között rendezték. A tornán 12 nemzet csapata vett részt. A címvédő a horvát válogatott. Az olimpiai bajnok csapat a szerb válogatott lett, története során először. Sorsolás Az olimpia csoportbeosztását 2016. április 10-én sorsolták Triesztben, a férfi olimpiai selejtező utolsó napján. A 12 csapatot 6 kalapban helyezték el. Eredmények A mérkőzések kezdési időpontjai helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint olvashatóak. Díjak Az olimpia után a következő díjakat osztották ki: Georg Franz Hoffmann Georg Franz Hoffmann német botanikus és lichenológus, 1760 január 13-án született Marktbreitben, Németországban, elhunyt 1826 március 17-én Moszkvában, Oroszországban. A szabványos szerzői rövidítése botanikai munkákban: Hoffm. Pályafutása Miután 1786-ban befejezte tanulmányait az erlangen-nürnberg egyetemen, 1787 és 1792 között ugyanitt dolgozott a növénytani tanszék professzoraként. 1792-től már mint a tanszék vezetője tevékenykedett 1803-ig. Ugyanebben az időszakban a göttingeni egyetem botanikai kertjének igazgatója. 1804-ben telepedett le Moszkvában és vezetője lett a Moszkavai Egyetem újonnan indított Növénytani tanszékének és botanikus kertjének. Ekkorra már elismert botanikus és kiemelkedő eredményeket ért el a zuzmók kutatása terén. Több könyve jelent meg zúzmók és a fűzek taxonómiájáról, melyekhez igen tehetségesen saját maga készített növényillusztrációkat. 1787-ben Olof Peter Swartz (1760–1818), Georg Franz Hoffmannról nevezett el egy nemzetséget Hoffmannia-nak (9 fajt foglal magába) amely a Buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozik. Munkái Descriptio et adumbratio plantarum e classe cryptogámica Linnaei qua lichenes dicuntur... (1789-1801) Vegetabilia cryptogama . (1790, Erlangen) Nomenclator Fungorum . (1789-1790, two volumes, Berlin) Historia salicum, iconibus illustrata . (1785-1787, Leipzig) Deutschlands Flora, oder, Botanisches Taschenbuch (1791, 1795, 1800, and 1804, Erlangen) Enumeratio plantarum et seminum hort botanici mosquensis . (1808, Moscow) Genera Plantarum Umbelliferarum (1814, 1816, Moscow) Herbarium vivum, sive collectio plantarum siccarun, Caesareae Universitatis Mosquensis. Pars secunda, continents . . . (1825) Termőföld A termőföld, mint jogi fogalom olyan földrészletet jelent, amelyet az ingatlan-nyilvántartások valamely település külterületén fekvő, szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágba besorolt területként tartanak nyilván, kivéve, ha a földrészlet az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőnek minősül. A nyilvántartás alapjának hazánkban a rendszeres földhasznosítási mód és a természeti állapot tekintendő. A termőföld védelméről Magyarországon a 2007. évi CXXIX. törvény, illetve az azt módosító 2013. évi CLXIX. törvény rendelkezik. E törvények magának a termőföldnek a fogalmát is rögzítik, meghatározzák továbbá az átlagos minőségű termőföld fogalmát is, amely az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföldet jelenti. Balinger A balinger vagy ballinger egy kis tengerjáró hajó volt a 15. században és a 16. században. Nem volt első bástyája, egyetlen árbócán négyszögvitorlát használtak. Súlya 100 tonna alatt maradt, merülése kicsi volt, korai példányait legalább 30 evezős mozgatta a sekély vízben vagy a közelharcban. Főleg a partmenti kereskedelemben használták, de mint szállítóhajó is szóba jöhetett, 40 harcossal a fedélzetén. A korai Brit Királyi Haditengerészetben is számos példánya állt hadrendben. Bart (Doubs) Bart település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 2022 fő (2015). Bart Présentevillers, Sainte-Suzanne és Voujeaucourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Helmenzen Helmenzen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Patkó Ferenc (biológus) Patkó Ferenc (Déva, 1952. április 21. –) erdélyi magyar biológus. Életútja Középiskoláit Déván végezte (1971). A kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen, a Földrajz-Biológia-Geológia Karon 1975-ben főiskolai oklevelet, 1980-ban biológiából egyetemi diplomát szerzett. 1975 óta tanít; jelenleg a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolában. A biológiai tudományok doktora (1998). Munkássága Kutatási területe a talajfaunisztika és a rovartan; ezek mellett környezettannal is foglalkozik. Első írása a TETT-ben jelent meg (Altruizmus az állatvilágban. 1982/2). Román nyelvű szaktanulmányai a holyvafélékről (Staphylinidae), a futrinkafélékről (Carabidae) és a fülescsápúbogár-félékről (Dryopidae), azok Keleti-Kárpátok-beli és hargitai előfordulási helyeiről a Studii și comunicări című szászrégeni kiadványban (1982/1. 311-312), az Analele Banatului 1990-es kötetében (1990/1. 36-41. és 48-52), a Buletinul Informativ al Societății de Lepidopterologie Română 1994-es kötetében (5/1. 70-80) jelentek meg. Az EME Múzeumi Füzetek című kiadványában (1994/3. 151-157) ismertette a székelyudvarhelyi volt Római Katolikus Főgimnázium természetrajzi szertárának állatgyűjteményét, ugyanott (1996/5) az üregi mohaholyváról a vargyasi barlangrendszerben és a Keleti-Kárpátok holyvafaunájáról közölt tanulmányt. Kötete: Alfred Edmund Brehm: Az Északi-sarktól az Egyenlítőig (szövegválogatás és bevezető tanulmány. 1988 = Téka). Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 Velika Rakovica Velika Rakovica falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 20 km-re nyugatra, községközpontjától 2 km-re délkeletre a Zsumberk-Szamobori-hegység lábánál fekszik. Története A falunak 1857-ben 154, 1910-ben 289 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. A falunak 2011-ben 504 lakosa volt. Asnan Asnan település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 129 fő (2015). Asnan Challement, Germenay, Grenois, Moraches és Talon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Francis Charles Fraser Francis Charles Fraser FRS-tag (1903. június 16. – 1978. október 21.) brit zoológus, a cetek kutatásának egyik vezéralakja. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Fraser”. Élete és munkássága Fraser 1933 és 1969 között a londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) dolgozója volt. 1966-ban megválasztották a Royal Society tagjának. A Fraser-delfint (Lagenodelphis hosei) az ő tiszteletére nevezték el. Francis Charles Fraser által alkotott és/vagy megnevezett taxonok Azok a taxon nevek, amelyek nincsenek belinkelve, manapság csak szinonimák (az alábbi lista talán nem teljes). Lagenodelphis Fraser, 1956 Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei) Fraser, 1956 Stenidae Fraser & Purves, 1960 - delfinfélék Orcinae Fraser & Purves, 1960 Lissodelphinae Fraser & Purves, 1960 Cephalorhynchinae Fraser & Purves, 1960 - delfinfélék Azim Az Azim arab eredetű férfinév, jelentése: szeretteim, erős, nagy teljesítményű. Gyakorisága Az 1990-es és a 2000-es években nem volt anyakönyvezhető. Névnapok nincs hivatalos 1899 a jogalkotásban 1899-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg: Magyarország Törvények 1899. évi I. törvénycikk Az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról 1899. évi II. törvénycikk Az 1889. évi VI. törvénycikk 14., valamint az 1890. évi V. törvénycikk 3. szakasza rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének 1899. év végéig való fentartása tárgyában 1899. évi III. törvénycikk Az 1899. évben kiállitandó ujonczok megajánlásáról 1899. évi IV. törvénycikk Az 1898. évi I. és XV. törvénycikkek némely intézkedései hatályának fentartásáról 1899. évi V. törvénycikk A Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1889:XL. törvénycikk határozatainak érvényben tartásáról 1899. évi VI. törvénycikk A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetü jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről 1899. évi VII. törvénycikk A székes fővárosi Margithidnak a Margitszigettel való összekötéséről 1899. évi VIII. törvénycikk Az 1899. évi állami költségvetésről 1899. évi IX. törvénycikk A felállitandó honvéd főreáliskola és két hadapród-iskola czéljaira szolgáló épitkezések költségeinek fedezésére szükséges póthitelről 1899. évi X. törvénycikk A kovácsháza-csabai keskenyvágányu helyi érdekü vasut engedélyezése tárgyában 1899. évi XI. törvénycikk A belovár-verőczei helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában 1899. évi XII. törvénycikk A budapest-szentlőrinczi keskenyvágányu gőzmozdonyu helyi érdekü vasutnak szabványos kettős vágányra és villamos üzemre leendő átalakítása, folytatólagos kiépitése és a kapcsolatosan tervezett szárnyvonalnak engedélyezése tárgyában 1899. évi XIII. törvénycikk A polgári jogsegély tárgyában Haagában létrejött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről 1899. évi XIV. törvénycikk Az állami elemi népiskolák megfelelő elhelyezésével felmerülő kiadások fedezéséről 1899. évi XV. törvénycikk Az országgyűlési képviselő-választások feletti bíráskodásról 1899. évi XVI. törvénycikk Az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájának módositásáról 1899. évi XVII. törvénycikk A sör-, az ásványolaj- és a czukoradónak a fogyasztási terület részére való biztositása, valamint a szeszadónak a fogyasztási terület részére való biztositásáról szóló 1894:XV. tc. némely határozmányainak módositása tárgyában 1899. évi XVIII. törvénycikk A czukoradóról és az 1898:XVII. törvénycikknek a czukorfogyasztási adóra vonatkozó határozmányainak megszüntetéséről 1899. évi XIX. törvénycikk A söradóról 1899. évi XX. törvénycikk A szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról 1899. évi XXI. törvénycikk A kivitelre szánt czukor- és alkoholtartalmu gyártmányok készitéséhez felhasznált répaczukor és szesz adómentessége, valamint a czukor- vagy alkoholtartalom, illetőleg olyan czikkek után, a melyek készitéséhez czukor vagy alkohol használtatott fel, külföldről való behozatal esetében szedendő vámpótlék tárgyában 1899. évi XXII. törvénycikk A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról 1899. évi XXIII. törvénycikk A sörfogyasztási adó eltörlése mellett behozandó söradópótlékról 1899. évi XXIV. törvénycikk Az égetett szeszes folyadékok után fizetendő szeszadópótlékról és a szeszforgalmi adó megszüntetéséről 1899. évi XXV. törvénycikk Az állami italmérési jövedékről 1899. évi XXVI. törvénycikk Az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről szóló 1893:XIII. törvénycikk módositása tárgyában 1899. évi XXVII. törvénycikk A nagytapolcsány-bossány-trencséni helyi érdekü vasut engedélyezése tárgyában 1899. évi XXVIII. törvénycikk A honvéd-menház kibővitéséből felmerülő költségek engedélyezéséről 1899. évi XXIX. törvénycikk A budapesti m. kir. csendőrség egy részének elhelyezése czéljából létesitendő laktanya és lovarda épitési költségeinek fedezéséről 1899. évi XXX. törvénycikk A vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről 1899. évi XXXI. törvénycikk Az államjegyekből álló függő adósság teljes beváltásáról 1899. évi XXXII. törvénycikk A koronaérték megállapitásáról szóló 1892:XVII. tc. kiegészitéséről 1899. évi XXXIII. törvénycikk Az 1892:XVIII. tc. alapján a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészitő pótszerződésről 1899. évi XXXIV. törvénycikk Az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyekről 1899. évi XXXV. törvénycikk A magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között a m. kir. pénzügyministerium és a csász. kir. pénzügyministerium által az Osztrák-magyar banknál arany értékérmékben teljesitett, illetőleg teljesitendő lefizetések tárgyában kötendő egyezményről 1899. évi XXXVI. törvénycikk A koronaértékben való közkötelező számitás behozataláról, az általános érmeforgalom rendezéséről és a koronaértéknek a jogviszonyra való alkalmazásáról 1899. évi XXXVII. törvénycikk Az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról 1899. évi XXXVIII. törvénycikk Az Osztrák-magyar bankot cselekvőleg illető, eredetileg 80 millió a. é. forintot tevő államadósság tárgyában kötendő uj egyezményről 1899. évi XXXIX. törvénycikk A magyar korona országainak és Ő felsége többi királyságainak és országainak kormányai közt a részvénytársaságok, biztositó társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött, és az 1878:XXII. törvénycikkbe iktatott egyezmény 8. §-ának módositásáról 1899. évi XL. törvénycikk Az 1900. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról 1899. évi XLI. törvénycikk A vizimunkálatoknál, az ut- és vasutépitésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról 1899. évi XLII. törvénycikk A gazdasági munkavállalókról és segédmunkásokról 1899. évi XLIII. törvénycikk Az 1900. évi népszámlálásról 1899. évi XLIV. törvénycikk A m. kir. postatakarékpénztár elhelyezése czéljából emelendő épületről 1899. évi XLV. törvénycikk A szigetvár-kaposvári helyi érdekü vasut engedélyezése tárgyában 1899. évi XLVI. törvénycikk A magyar korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a bélyeg- és közvetlen illetékek, fogyasztási bélyeg és dijak iránt létrejött egyezményről 1899. évi XLVII. törvénycikk A Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1889:XL. törvénycikk hatályának ujabbi meghosszabbitásáról 1899. évi XLVIII. törvénycikk A királyi biróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministeriumban való ideiglenes alkalmazhatásáról 1899. évi XLIX. törvénycikk A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesitéséről 1899. évi L. törvénycikk A szatmár-erdődi helyi érdekü vasut engedélyezése tárgyában Forrás Corpus Juris Hungarici Az 1899-ben hozott törvények (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu Stazione di Poggiomarino Stazione di Poggiomarino vasútállomás Olaszországban, Poggiomarino településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nápoly–Ottaviano–Sarno-vasútvonal Napoli-Pompei-Poggiomarino-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Striano Stazione di Flocco Stazione di Cangiani Enicurus Az Enicurus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 7 faj tartozik: csutkafarkú rigó (Enicurus scouleri) törpevillásrigó (Enicurus velatus) rozsdásfejű villásrigó (Enicurus ruficapillus) feketehátú villásrigó (Enicurus immaculatus) szürkehátú villásrigó (Enicurus schistaceus) fehérfejű villásrigó (Enicurus leschenaulti) foltos villásrigó (Enicurus maculatus) Scharrachbergheim-Irmstett Scharrachbergheim-Irmstett település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 1192 fő (2015). Scharrachbergheim-Irmstett Bergbieten, Dahlenheim, Odratzheim, Soultz-les-Bains és Traenheim községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Britannicus (Racine) Britannicus Jean Racine drámája, bemutatva 1669. december 14., Bourgogne-palota, Párizs. A drámáról Racine saját költői vallomása szerint Britannicus c. drámájához legtöbbet Tacitus műveiből merített, Tacitus Nero ábrázolásából, Tacitust követi abban is, hogy Narcissust, a gonosz hajlamokkal bíró felszabadított rabszolgát teszi meg darabjában Nero császár bizalmasának, s Britannicus nevelőjének. Drámájában érzékelteti, hogy Nero már ifjú korában is gonosz hajlamokkal bírt, de akkor még leplezni tudta azokat. Nero, a születő szörnyeteg becsületes ellentét párja Burrhus, Nero katonai nevelője, aki a hadtudományokba és a fegyverforgatásba vezette be Nérót, s híres volt erényességéről. Nero császár szerelemre gyullad Junia iránt. Junia már Nero mostohatestvérének, Britannicusnak a kedvese, szerelmüket látva sem habozik a császár, Narcissus által megöleti Britannicust. Junia a nép segítségével a Vesta-szüzek közé menekül, Narcissus meg akarja ebben akadályozni, de a nép haragja lesújt rá. Erős hangsúlyt kap a darabban Nero császár és anyja, Agrippina hatalmi vetélkedése, Agrippina hatalmi pozíciója nevelt fiának halála után meggyengül, kegyvesztetté válik saját idősebb fiánál, Nero császárnál, mintegy előre vetül a bekövetkező események sötét árnyéka. A darab itt fejeződik be. 1669. december 14-én már bemutatták, s sokszor játszották. Racine így vall Britannicus c. drámájáról és annak kezdeti sikereiről: "Erről a tragédiámról elmondhatom: ezen dolgoztam legtöbbet. Mégis bevallom, hogy a siker kezdetben nem felelt meg várakozásomnak. Alig került színre, máris számos bírálat érte, melynek támadása alatt össze kellett volna omolnia. Magam is azt hittem, hogy jövendő sorsa nem lesz olyan szerencsés, mint többi tragédiámé. De végül az történt ezzel a darabbal is, ami mindig megtörténik azokkal a művekkel, amelyekben van valami jó. A bírálatok feledésbe mentek, a darab megmaradt. Darabjaim közül jelenleg ezt fogadja legszívesebben az Udvar és a közönség, és ha alkottam valami maradandót és némi dicséretre méltót, a hozzáértők nagy része egyetért abban, hogy az a Britannicus." Karla Álvarez Karla Álvarez (Mexikóváros, 1972. október 15. – Mexikóváros, 2013. november 15.) mexikói színésznő. Élete Karla Álvarez 1972. október 15-én született. 1992-ben szerepet kapott a María Mercedes című telenovellában. 1998-ban megkapta Virginia Fernández-Negrete szerepét A vipera című sorozatban. 2001-ben Violeta Junquera szerepét játszotta A betolakodó című telenovellában Gabriela Spanic és Arturo Peniche mellett. 2008-ban megkapta Paulina szerepét a Candy című telenovellában. 2013. november 16-án holtan találták lakásában Mexikóvárosban, halálhíréről testvére számolt be, halálának hivatalos oka légzéskimaradás. Harry Winks Harry Winks (Hemel Hempstead, 1996. február 2. –) angol válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Tottenham Hotspur játékosa. Pályafutása Klubcsapatban Winks a Tottenham Hotspur ifjúsági akadémiájának növendéke. A 2013-14-es szezonban rendszeresen edzéslehetőséget kapott az első csapat kereténél, majd 2014. március 30-án a Liverpool ellen először nevezték a meccskeretbe. 2014. július 27-én aláírta első profi szerződését. 2014. november 27-én debütált az Európa-liga csoportkörében, miután az FK Partizan ellen a 87. percben csereként váltotta Paulinhót. 2015. július 6-án új megállapodást kötött a Tottenhammel 2018 nyaráig, amely szerződés egy éves hosszabbítási opciót is tartalmazott. Mezszáma a 29-es lett. 2016. augusztus 27-én debütált Premier League-ben; a Liverpool elleni bajnokin Christian Eriksent váltotta a találkozó utolsó perceiben. 2016. november 19-én először volt a kezdőcsapat tagja. A Tottenham a White Hart Laneen 3-2-re nyerte a West ham United elleni mérkőzést. 2017. február 14-én 2022 nyaráig meghosszabbította a szerződését. A 2017. április 1-jei, Burnley elleni mérkőzésen megsérült, a szezon hátralevő részét bokasérülés miatt ki kellett hagynia. A 2017-18-as szezonban a Ligakupában, a Burnley elleni találkozón játszott újra, majd pályára lépett a Bajnokok Ligájában a ciprusi APÓ Ellínon ellen. Teljesítményét Mauricio Pochettino dicsérte, mondván ő a "tökéletes középpályás". A válogatottban 2017. október 2-án hívták meg először az angol válogatott keretébe. Litvánia ellen mutatkozott be a nemzeti csapatban, a mérkőzés után a BBC elismerően szólt a teljesítményéről. KkStB 71 sorozat A kkStB 72 sorozat egy tehervonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt az osztrák cs. kir. Államvasutaknál (k.k. österreichishe Staatsbahnen, kkStB), amely mozdonyok eredetileg a Eisenbahn Pilsen-Priesen(-Komotau)-tól (EPPK) származtak. Az EPPK-nak a hegyi pályaviszonyok miatt tehervonati mozdonyállományát négycsatlós mozdonyokkal kellett fejlesztenie. A nyolc mozdonyból hat db a Floridsdorfi Mozdonygyárban készült 1876-ban, kettő pedig a bécsújhelyiben 1881-ben. 1888-ban a mozdonyok új kazánt kaptak. A vasút 1884-es államosítása után a kkStB a mozdonyokat a kkStB 71 sorozatba osztotta be. Az első világháború után hat mozdony a Csehszlovák Államvasutakhoz került ČSD 401.1 sorozatba, kettő pedig a régi pályaszámával a Lengyel Államvasutakhoz (PKP). A ČSD a sorozat mozdonyait 1950-ig selejtezte. Asnières-sur-Oise Asnières-sur-Oise egy község Franciaországban. Lakosainak száma 2662 fő (2015). Földrajza Asnières-sur-Oise Boran-sur-Oise, Coye-la-Forêt, Lamorlaye, Bruyères-sur-Oise, Luzarches, Noisy-sur-Oise, Saint-Martin-du-Tertre és Viarmes községekkel határos. Lukács József (filozófus) Lukács József (Budapest, 1922. december 16. – Budapest, 1987. január 7.) magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1978), majd rendes (1983) tagja. Életpályája A második világháború idején munkaszolgálatos volt. 1945-től a MADISZ országos, majd budapesti központjában dolgozott. 1947-től a MEFESZ propagandaosztályának titkára volt. 1948-tól a Fiatal Magyarország szerkesztője lett. Egyetemi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte el. 1949-ben filozófiai pártiskolát végzett, majd a Népművelési Minisztérium Irodalmi Főosztályára került. 1951-től a Természet és Technika című lap szerkesztője volt. 1952-1953 között a Külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának rádiócsoportját vezette. 1958-tól a Valóság, majd 1959-től a Világosság felelős szerkesztője, 1967-től főszerkesztője volt. 1959-től az ELTE filozófiai tanszékén adjunktus, később a valláskritikai kutatócsoport vezetője. 1973-tól tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1978-tól a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatója volt. Sírja a Farkasréti temetőben található. Magánélete Felesége, Kindler Magda volt. Egy fiuk született: Lukács Gábor. Művei Bevezetés a valláskritikába ( Gecse Gusztávval és Pogány Róberttel, 1970) Igent mondani az emberre (valláselméleti, valláskritikai tanulmányok, 1973) Istenek útjai. A kereszténység előzményeinek tipológiájához (1973) Történelem, filozófia, vallásosság (tanulmányok, 1979) Egyházak és vallásosság a szocialista Magyarországon (szerkesztette, 1979) Eszmék és választások (1983) A mítosz ideje (akadémiai székfoglaló, 1985) A párbeszéd néhány kérdése és az erkölcs (1987) Vallás és vallásosság a mai Magyarországon. A hazai tudományos kutatások néhány eredménye (1987) Élő múlt. Előadások, cikkek, tanulmányok (1988) Díjai, kitüntetései Szocialista Munkáért Érdemérem (1960) Rózsa Ferenc-díj (1963) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1968) Munka Érdemrend arany fokozata (1970) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1982) Dinamit A dinamit egy robbanóanyag, amelyet nitroglicerinből és abszorbensként kovaföldből (szilikagél, infuzóriaföld) készítenek. A görög dynamisz (δύναμις) szóból származik, jelentése: erő. Története A dinamitot Alfred Nobel svéd mérnök-vegyész találta fel 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben, és 1867-ben szabadalmaztatta. Kezdetek Nobel már 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel. 1864-ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a svédországi Heleneborgban. Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt. 1864-ben egy ilyen balesetben elveszítette Emil nevű testvérét. Dinamit Nobel kísérletekbe kezdett, hogyan tudná a nitroglicerin előállításának veszélyeit csökkenteni. Arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje. A gyártást a németországi Krümmelben, (ma Geesthacht része) a kovaföldbányák közelében kezdték el, ez volt Nobel első külföldi gyára. Gyártás A dinamit gyártására Nobel egész gyárhálózatot épített ki főleg Európában. 1885-ben az Egyesült Államokban, Russell S. Penniman kémikus kifejlesztette az ammóniumos dinamitot, vagyis ammónium-nitrátot adott a nitroglicerinhez. Ezzel a hagyományos dinamit energiájához képest 85%-kal erősebb robbanóanyagot hozott létre. Ennek a terméknek a kereskedelmi neve egyszerűen csak "Extra" volt. Használat A dinamitot túlnyomó részben a bányászatban, kőzetfejtésre használják, de az építőipar is alkalmazza. Katonai felhasználása ma már nem jellemző, kiszorították a sokkal stabilabb, jobban formázható (alakítható) robbanóanyagok, mint például az RDX. Korábban a katonai és a civil szféra céljára készített dinamit között különbség volt, mivel a polgári használatra készített dinamit teljesítménye 60%-a volt a katonainak. A sokáig tárolt dinamit instabillá, ezáltal veszélyessé válik, hőre, ütésre könnyen robban. Formái Általában 20 cm (kb. 8") hosszú és 2,54 cm (1") átmérőjű rudak formájában gyártják, de vannak más méretek is. A dinamit egy brizáns robbanóanyag, vagyis nem ég, hanem hő hatására hirtelen, átmenet nélkül robban, ütésre, rálövésre is beindul. A dinamit speciális változata a dinamitgél (zselatindinamit), az első plasztikus robbanóanyag. Tévhitek Sokan a dinamitot és TNT-t azonosnak vélik, pedig a TNT kémiai vegyület, míg a dinamit egy keverék. Auve Auve település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 290 fő (2015). Auve La Croix-en-Champagne, Herpont, Saint-Mard-sur-Auve, Somme-Vesle, Tilloy-et-Bellay és Valmy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mezős Tamás Mezős Tamás (Baja, 1951. december 17.) okleveles építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi tanár. Pályafutása Tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett a III. Béla Gimnáziumban. Előfelvételis katonai szolgálatát követően egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1971-76 között folytatta. Első munkahelye az Építéstudományi Intézet volt. 1983-ban előbb levelező, majd 1984 februárjától Hajnóczi Gyula professzor irányításával ösztöndíjas tanulmányokat folytatott a BME Építészettörténeti és Elméleti Intézetében. Ugyanebben az évben lett műemlékvédelmi szakmérnök, majd 1983-ban megszerezte az egyetemi doktori (dr. techn) címet, 1996-ban a műszaki tudomány kandidátusa (PhD) fokozatot nyert, 2002-ben habilitált, és 2008-ban megkapta a DLA címet. 1990-től a BME-n tanít, 2003-tól egyetemi tanár. 2007 és 2010 júniusa között elnöke volt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak. Kutatási területei a klasszikus és 19. századi egyetemes és magyarországi építészettörténet, valamint az építészetelmélet története és a műemlékvédelem elmélete és története. Jelentősebb publikációi T. Mezős - C. Wagenaar: Story within a story - Recent developments in Budapest; archis - Architecture, City, Visual Culture, Nederlands Architectuurinstituut, Elsevier archis 5. 2000/3. pp. 8–19. Mezős Tamás: A magyar műemlékvédelem elmúlt 50 éve – Tézisek a műemlékvédelem elméletének és gyakorlatának értékeléséhez. – Építés- Építészettudomány 2002. 1-2 p. 173-203. Mezős Tamás: A szombathelyi Iseum helyreállítás-története és új elvi rekonstrukciója. Építés- Építészettudomány 2005. 33 (3-4) p. 245-287. Mezős Tamás: Bauforschung – Building archaeology – Archéology du bâti. Műemlékvédelem LII. évf. 2008. 6. számában p. 376-388 T. Mezős: Preliminary Research Report on Saint Michael’s Parish Church in Cluj-Napoca Transsylvania Nostra VIII. évf. 2014/2. p. 46-50. Fontosabb megvalósult műemléki helyreállításai Hajnóczi Gy. - Mezős T.: Aquincum polgárvárosi amphitheatrum műemléki bemutatása - 1986-91 Gelesz A. - Lenzsér Á. - Mezős T.: A százhalombattai 115. sz. halomsír műemléki bemutatása - 1996-1998 Mezős T.: Pfullingen (Németország) Villa Burghardt állapotfelvétel és műemléki helyreállítás terve - 1998 Mezős T. et al: Budapest II. ker. Napraforgó u. 20. sz. alatti Fischer József által tervezett műemléki lakóház helyreállítása - 1999-2000 Mezős T. et al: Szombathely Isis szentély és fogadó épület rekonstruktív bemutatása - 2006-2010 Mezős T. et al: Esztergom Berényi Zsigmond u. török kori dzsámi helyreállítása - 2007-2009 Mezős T. - Bodó B.: Kaposszentjakab egykori bencés apátság műemléki bemutatásának revitalizációja. 2013-2014 2004-es U19-es női labdarúgó-világbajnokság A 2004-es U19-es női labdarúgó-világbajnokság a második ilyen jellegű torna volt. A tornát 12 válogatott részvételével november 10-e és 27-e között rendezték Thaiföldön. A vb-t a német válogatott nyerte. Eredmények A 12 csapatot három csoportba sorsolták. A csoportokban körmérkőzéseket játszottak a csapatok. A csoportokból az első két helyezett és a két legjobb harmadik helyezett jutott a negyeddöntőbe. A negyeddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. Minden időpont helyi idő szerint (UTC+7) van feltüntetve. Gólszerzők Brittany Timko Anja Mittag Annike Krahn (Egyesült Államok ellen) Fabiana Costi (Brazília ellen) Zurine Gil Garcia (Oroszország ellen) Thidarat Wiwasukhu (Ausztrália ellen) Lentipes A Lentipes a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Sicydiinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 18 faj tartozik: Lentipes adelphizonus Watson & Kottelat, 2006 Lentipes andamanicus (Mukerji, 1935) Lentipes argenteus Keith, Hadiaty & Lord, 2014 Lentipes armatus Sakai & Nakamura, 1979 Lentipes caroline Lynch, Keith & Pezold, 2013 Lentipes concolor (Gill, 1860) Lentipes crittersius Watson & Allen, 1999 Lentipes dimetrodon Watson & Allen, 1999 Lentipes ikeae Keith, Hubert, Busson & Hadiaty, 2014 Lentipes kaaea Watson, Keith & Marquet, 2002 Lentipes mekonggaensis Keith & Hadiaty, 2014 Lentipes mindanaoensis Chen, 2004 Lentipes multiradiatus Allen, 2001 Lentipes rubrofasciatus Maugé, Marquet & Laboute, 1992 Lentipes solomonensis Jenkins, Allen & Boseto, 2008 Lentipes venustus Allen, 2004 Lentipes watsoni Allen, 1997 Lentipes whittenorum Watson & Kottelat, 1994 Alegría-Dulantzi Alegría-Dulantzi község Spanyolországban, Arabában. Lakosainak száma 2913 fő (2017). Földrajza Alegría-Dulantzi Arraia-Maeztu, Barrundia, Bernedo, Elburgo/Burgelu, San Millán/Donemiliaga és Iruraiz-Gauna községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Vigodarzere Vigodarzere település Olaszországban, Veneto régióban, Padova megyében. Lakosainak száma 13 056 fő (2017. január 1.). Vigodarzere Campodarsego, Padova, San Giorgio delle Pertiche, Cadoneghe, Curtarolo és Limena községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Grabušić Grabušić falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik. Fekvése Korenicától légvonalban 6 km-re, közúton 11 km-re délre, községközpontjától légvonalban 18 km-re, közúton 25 km-re északra, a Korbava mező északkeleti szélén, az 1-es számú főúttól nyugatra fekszik. A főúttól egy 3 km-es bekötőúton közelíthető meg. Története 1857-ben 389, 1910-ben 590 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a bjelopoljei parókiához tartoztak. A falunak 2011-ben 66 lakosa volt. Todtmoos Todtmoos egy helység Németországban Baden-Württemberg szövetségi tartományban. Ez a kis üdülőfalu nagyon szép hely, tele szép fákkal, kis állatokkal és mindenféle szépségekkel. Ezen kívül a falu kb. 60%-a étteremből és kis ajándékboltból áll. Lakosainak száma 1852 fő (2014). Látnivalók Heimatsmuseum Római katolikus templom Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hillegom vasútállomás Hillegom vasútállomás egy vasútállomás Hollandiában, Hillegom településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Amsterdam–Rotterdam-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Heemstede-Aerdenhout vasútállomás Voorhout vasútállomás Ansauville Ansauville település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 84 fő (2015). Ansauville Grosrouvres, Hamonville, Minorville és Royaumeix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 20288 Nachbaur A 20288 Nachbaur (ideiglenes jelöléssel 1998 FR62) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Kairpur (hercegi állam) Kairpur állam (szindhi: ������ �����,� urdu:����� ������), melyet nyugati átírással egyaránt írnak Khairpurnak , vagy Khayrpurnak, egy hercegi állam volt az Indus-Folyó mentén a mai Szindh tartományban, Pakisztánban, fővárosa Kairpur volt. Az államot a rádzsput államok közé sorolták (ma Rádzsasztán, India), amelyek tőle keletre helyezkedett el. Uralkodóit tiszteletből 17 ágyúlövés illette. Az ország területe 15 730 km² volt, lakosainak száma pedig 1901-ben 199 313 fő. Pakisztán hercegi állama volt 1947-től, míg meg nem szűnt 1955-ben. Történelem Kairpur állam történelme szorosan kapcsolódik a Talpur klánhoz, amely Szind felett uralkodott. Az állam eredetének időpontja vitatott és visszanyúlik 1775-be, amikor a klán vezetőjét, Mir Bahrám kánt meggyilkolták. A klán akkor fellázadt a Szindhet uraló Kalhora-dinasztia ellen és átvette az irányítást a királyság egyes részei felett, majd fokozatosan az egész királyság felett. 1783-ig Mir Szórab kán Talpur megalapozta hatalmát Felső Sind felett. Létrehozta Burahánban fővárosát, ami átneveztek Kairpurnak 1786-ban, majd nagy kiterjedésű területekre terjesztette ki hatalmát, amiben hiderábádi rokonai segítették, hogy ki tudja űzni az afgánokat a tartományból 1823-ban. Már 1811-ben felosztotta uradalmát három fia között három emírséget alapítva, de a legidősebbet meghagyta fő emírnek. Rájuk hagyta a közigazgatás mindennapi ügyeit, míg ő maga visszavonult a Kot Didzsi erődbe (akkor Ahmadábád erőd néven működött Szindhben). Ott új nőt vett feleségül és családot nevelt, akinek szintén egy darabot örökbe akart hagyni országából. Ez irigységet szült felnőtt utódai körében, különösen a második fiában, Mubarak 'Aliban. Szórab halála után 1830-ban a legidősebb fiára, Mir Rusztám 'Ali kánra, hagyta ingatag hatalmát Felső Szindh felett. Míg apja élt befolyása csak egy kicsivel volt nagyobb, mint egy régenssé és ez nem is változott míg a fiatalabb féltestvére, 'Ali Murad, nagykorú nem lett. Mivel hatalmáról nem akart lemondani féltestvére javára, Rusztám, hogy megerősítse helyzetét, szövetségre lépett a britekkel 1832-ben. Biztosította, hogy ismerjék el független uralkodónak, de a külügyek ellenőrzését átengedte nekik 1838 áprilisában, amit még abban az évben teljes körű brit védnökség követett. Ám ez nem óvta őt meg a családi viszályoktól amelyekbe a britek eleinte nem kívántak beavatkozni. Azonban a versengés, 'Ali Murád, a legfiatalabb testvér és Mir Mubarak 'Ali fiai között kiéleződött és az utóbbiak győzelmével végződött. A békét végül is 1842-ben szentesítették, amelynek értelmében Rusztám lemondott legifjabb öccse javára. A Brit Kelet-indiai Társaság Szindh felett az ellenőrzést két véres csatával szerezte meg. Az első a miani csata volt 1843. február 17-én, amelyben Charles Napier vezette britek lemészárolták Mir Naszír Talpur kán seregét, majd a hiderábádi csata 1843. március 24-én, amelyben szintén Napier vezette a briteket Mir Shér Mohamed Talpur ellen egy nem kevésbé véres csatában. Mir Ali Murád erélyes személyiség volt, aki nem bízott a britekben, mivel azok legidősebb féltestvére pártját fogták 1832-ben. Ennek ellenére, volt realitásérzéke és megpróbált együttműködni velük amikor az érdekei megkívánták, vagy nem volt nagyon ellenére. A brit szövetségért cserébe segítette a Brit Kelet-indiai Társaságot a Turki hadjárat során 1847-ben, de 1851-1852-ben cselt szőtt ellenük és elrontotta a nevét. Megtévesztéssel és csalással vádolták meg és megfosztották területeinek java részétől Felső Szindhben 1852-ben, alig valamivel több maradt meg neki, mint az eredeti emirátus beleértve Kairpurt és a környező földeket. Kudarca ellenére hűen együttműködött a britekkel az 1857-es Szipojlázadás során öt évvel később, ügyelve arra, hogy országában semmilyen lázadás ne forduljon elő. 1894-es halálakor a birodalom egyik megbecsült uralkodója volt ötvenkét éves kormányzása után. Legidősebb fia, Ali Murád, korábban elhalálozott, így második fia, Mir Faiz Mohamed kán követte a trónon. Uralkodása, akárcsak fia és unokája uralma viszonylag rövid volt és eseménytelen. A legutóbbi 1935-ben halt meg és csak egy fia volt, II. Mir Faiz Mohamed kán, aki évekig pszichikai betegségben szenvedett, instabil és ideges volt olyannyira, hogy nem lehetett az állam ügyeit rábízni. A kormány elrendelte egy régenstanács felállítását a helyi miniszterek vezetése alatt, és hogy a mir az államon kívül éljen. Tizenkét év után, röviddel azelőtt, hogy hatalomátadásra került volna sor, lemondott kiskorú fia javára 1947 júliusában. Az állam csatlakozott a Pakisztáni domíniumhoz ugyanazon év októberében, majd beolvadt Nyugat-Pakisztánba 1955-ben. A mir csak négy évvel korábban érte el nagykorúságát és kapott teljhatalmat. Az állam volt az első a szubkontinensen, amely bevezette a teljes felnőtt választójogot. Állampolgárai ingyenes oktatásban részesültek érettségiig és ingyenes egészségügyi ellátásban, nem voltak vámok és vámkezelési illetékek, tulajdon, jövedelem vagy vagyon adók. Mindez megváltozott, miután az állam csatlakozott Pakisztánhoz és a gyerekek az iskolapadot felcserélték munkahelyre. A bűnözési ráta elhanyagolható volt és a könnyűipar virágzott. II. Mir Ali kán Murád azon kevés túlélő első osztályú uralkodó közé tartozik a régi Indiai Birodalomból, aki mindmáig nyilvános eseményeken szerepel fényűző palotájában, Faiz Mahalban. Régóta érdeklődött az állatok és a természetvédelem iránt, miután megalapította az egyik legnagyobb magánkézben lévő élővilág menedékhelyet a szubkontinensen. Fiatalabb fia, Mehdi Raza kán herceg, apja nyomdokaiba lépett, folytatta apja szenvedélyét és felügyeli a természetvédelem érdekeit mióta apja nyugalomba vonult. Adminisztráció A kormányzás formája hagyományos monarchia volt. Az uralkodó a "Mir" címet viselte és diván vagy vezír segítségével kormányzott, akit időnként a Birodalmi civil szolgálattól hivatalosan bérbe vettek. Az állam öt talukra oszlott, amelyek két alegységbe csoportosultak. Ezek voltak a Kairpuri alegység amit a Kairpuri és Gambati talukok alkottak és a Mir Vahi alegység, amit Mir Vahi, Faiz Gandzsi és Naro talukok hoztak létre. A két alegységet egy-egy naib-vezír igazgatta míg a talukok élén muktiárkárok álltak. Az állam külkapcsolatait egy politikai ügynök ellenőrizte, aki általában a szukkuri körzeti adószedő volt. Garbage (album) Az 1995-ös Garbage a Garbage zenekar debütáló nagylemeze. A kritikusok dicsérték, és a Vow kislemez sikere után az album sikere is várható volt. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. A Garbage végül több mint egy évet töltött a brit és amerikai listákon, több országban top 20-as és multi platina lett. Az album sikerét elősegítette az egyéves világ körüli koncertturné, csakúgy, mint az elképesztően sikeres Stupid Girl kislemez, amely két Grammy-jelölést kapott: legjobb rockdal és a legjobb rockduó vagy -együttes teljesítményért. Német euróérmék Németországban numizmatikusok és állami tisztségviselők választották ki, hogy mely német jelképeknek kell a német eurók nemzeti oldalán megjelennie. Állatok (heraldika) Az állatok a leggyakoribb heraldikai címerképek. Az állatok osztályozása A címertanban elvileg az összes állatfaj előfordulhat és ez a címergyakorlatra is érvényes. Alig van olyan állatcsoport, az egysejtűektől a férgeken és az őslényeken át a főemlősökig, melyek ne szerepelnének a címereken. Nemcsak az emberi képzeletvilágban pozitív tulajdonságokkal felruházott állatok fordulnak tehát elő, hanem a kevésbé ismert vagy kedvelt állatok is. Ez megköveteli az állatok rendszerezését a címertanon belül, hogy az egyes állatcsoportokat külön-külön lehessen tárgyalni, csoportosítani és esetlegesen a címereket is meghatározni ezen az alapon. Az állatok heraldikai rendszerezésére több kísérlet is történt. A klasszifikáció alapja lehet filetikai, az életforma szerinti csoportosítás, mely a taxonómiai rendszerek előtt általános volt vagy az állatcsoportok rendszertani kategóriái szerint. Ragadozók A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk. Patások Ide tartoznak a páros- és paratlanujjú patások. Egyéb emlősök Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb. Hüllők és kétéltűek Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok). Halak A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illeteve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal. Gerinctelenek Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb. Egysejtűek Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok. Az állatok megrajzolása és leírása A legtöbb (négylábú) állatot profilból és jobbra fordulóan, álló helyzetben ábrázolják. Ezenkívül számtalan más helyzet is előfordulhat. A madarakat (a sast stb.) általában kiterjesztett szárnyakkal és jobbra néző fejjel rajzolják meg. Ez a szokásos helyzet, amit a címerleírásban nem szükséges külön megemlíteni, csak a szokványostól eltérő pózt kell leírni. Az állatok különféle tárgyakat vagy címerképeket viselhetnek vagy tarthatnak (korona (heraldika), kard (heraldika), növény stb.). A fő címerkép ilyenkor az állat, a vele együtt szereplő címerábra mellék-címerábrának számít. A heraldikában kerülni kell a természetben előforduló állatok ábrázolását. A címerállatot stilizáltan, az adott kor stílusjegyeinek megflelően, a jellegzetes tulajdonságainak a kiemelésével kell ábrázolni. Pl. az angol heraldikában a leggyakoribb oroszlán-ábrázolás a felegyenesedett, kinyújtott mancsú, támadó helyzetű oroszlán (en: lion rampant), melyet a régebbi heraldikai irodalom találóan a „ragadmány után készülő” kifejezéssel írt le. Ez a póz fejezi ki legjobban az oroszlánhoz kapcsolódó hiedelmeket és pozitív tulajdonságokat, a bátorságot, erőt, harciasságot, férfiasságot (a hímivarszerveket is ábrázolják) stb., mely egyben a címerviselő tulajdonságaira is utal. Ezért a címerállat áttételesen magára a címertulajdonosra utal, mivel ezen címerképek eredeti rendeltetése az ellenfél elrettentése volt, később az erő és hatalom demonstrálására is szolgáltak. Általában az állat színe is olyan, amilyen nem látható a természetben (pl. kék oroszlán, ezüst sas). Az állatok ábrázolásmódjának másik fontos követelménye, hogy egyszerűnek és távolról is jól láthatónak kell lennie. Ez a jelleg az élő heraldika korából származik, amikor a címert még ténylegesen is viselték a csatában, ami visszahatott a címertan esztétikájára is. Bartolo de Sassoferrato ezért külön is kikötötte, hogy az állatoknak a pajzsmező minél nagyobb felületét ki kell töltenie. Ezért az állatok egészen a pajzs széléig elérnek, de nem érinthetik azt, kivéve, az olyan eseteket, amikor pl. az állat hármas halmon áll. Az állatok karmai, nyelve stb. általában másféle színű, mint a testé. Ezek hangsúlyozása az állat erejének és a címerviselő hatalmának kifejezésére is szolgált. Ezért nagy hangsúlyt fektettek a fegyverzetre, melyet az állat a harcban használ. Az ilyen állatot fegyverzettnek nevezzük. A fegyverzethez tartozhatnak a szarvak, a csőr, az agancsok, agyarak, fogak, metszőfogak, paták, a halaknál az uszonyok, a lovaknál a sörény stb. Fuente Álamo de Murcia Fuente Álamo de Murcia település Spanyolországban, Murciában. Fuente Álamo de Murcia Murcia, Cartagena, Alhama de Murcia, Mazarrón és Torre-Pacheco községekkel határos. Lakosainak száma 16 180 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Stazione di Pontebba Stazione di Pontebba vasútállomás Olaszországban, Pontebba településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: K.k. Staatsbahn Tarvis–Pontafel Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Carnia Stazione di Ugovizza-Valbruna Stazione di Tarvisio Città Aspen Aspen Pitkin megye (Colorado, USA) egyik városa. Bányászvárosként alapították a coloradói aranyláz idején, nevét a nyárfák gyakorisága miatt kapta. A város jelenleg egy síparadicsom és a turizmus egy központja. Népszerű úticélja olyan hírsségeknek is, mint Charlie Sheen, Elvis Presley, Hunter S. Thompson vagy John Denver, ez utóbbi több dalt is írt a városról („Aspenglow”, „Starwood in Aspen”). Történet A téli üdülőcentrum kialakítása 1936-ban kezdődött meg annak ellenére, hogy már az 1870-es években is népszerű volt a síelést kedvelők között. Walter Paepcke 1946-ban alapította meg az Aspen Skiing Corporationt, amely négy síterületet foglal magába a város közelében. (Aspen Highland - 110 km sípálya, Aspen Mountain - 105 km sípálya, Buttermilk - 35 km sípálya, Snowmass - 220 km sípálya) Az alapításig folyamatosan felvásárolták az akkor értéktelennek tűnő telkeket. A tehetős tulajdonos kapcsolataival és a kultúra támogatásával számos befolyásos embert tudott a síparadicsomba vonzani, mint például Albert Schweitzer vagy Arthur Rubinstein. Aspenben és környékén 48 lift és 470 km sípálya van. A leghosszabb pálya 8,5 km-es, ezen kívül még 335 pálya közül választhatnak a téli sportok szerelmesei. 1950-ben az első Amerikában rendezett nemzetközi síversenyt Aspenben tartották. A négy síterepet magában foglaló aspeni síközpont ma is sztárok, milliomosok és közéleti személyiségek kedvelt üdülőhelye. Többek között Mariah Carey, Kevin Costner, Kurt Russell és Antonio Banderas saját házzal is rendelkeznek itt.[forrás?] Súlyemelés az 1906. évi nyári olimpiai játékokon Az 1906-os pánhellén olimpián a súlyemelésben két számban avattak olimpiai bajnokot. Résztvevő nemzetek Ezt a sportágat 7 nemzet összesen 13 versenyzőjének részvételével rendezték meg. Ausztria (AUT) (1) Belgium (BEL) (1) Franciaország (FRA) (1) Görögország (GRE) (6) Németország (GER) (2) Olaszország (ITA) (1) Svédország (SWE) (1) Éremtáblázat A táblázatokban a rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve. Novell eDirectory Novell eDirectory (korábban Novell Directory szolgáltatások, néha Netware Directory szolgáltatásként említik) egy X.500-kompatibilis könyvtárszolgáltatási szoftver, 1993-ban jelentette meg a Novell. Forrásokhoz több szerveren és számítógépeken keresztül hozzá lehet férni egy adott hálózaton belül. Az eDirectory egy hierarchikus, tárgyorientált adatbázis, amit különböző eszközök bemutatására használnak egy szervezeten belül egy logikai címtárfában, beleértve többek között a szervezeteket, szervezeti egységeket, embereket, pozíciókat, szervereket, köteteket, munkaállomásokat, alkalmazásokat, nyomtatókat, szolgáltatásokat és csoportokat. Jellemzői Az eDirectory dinamikus jogöröklődést használ, amely globális és specifikus hozzáférési irányítást is megengedi . A hozzáférési jogokat az objektumokhoz a címtárfában, a kérelem időpontja és az objektumokhoz társított jogok - a fában való elhelyezkedésük alapján – határozzák meg, bármely biztonsági egyenértékűségeket, és az egyéni feladatokat. A szoftver támogatja a partícionálást a fa, bármely pontjában, valamint a partíció bárminemű másolatát , bármilyen számú szerverre. A szerverek között időszakosan előfordul, hogy másolat részeket használnak az objektumokból . Minden szerver működhet fő szerverként az általa tartalmazott információ alapján (feltéve, hogy a másolat nem csupán olvasható). Továbbá a másolatok szűrhetőek, hogy kizárólag a meghatározott attribútumokat tartalmazzál, a sebességnövelés érdekében (például a másolatot be lehet állítani, hogy kizárólag csak egy nevet és telefonszámot tartalmazzon, vállalati címjegyzékként használva, a teljes felhasználói profillal szemben). A szoftver támogatja a hivatkozási integritást, multi-master replikációt, és a moduláris hitelesítési architektúrát. Az információk hozzáférhetők LDAP-on, DSML-en, SOAP-on, ODBC-en, JDBC-n, JNDI-n, és ADSI-n keresztül. Támogatott rendszerek Windows 2000 Windows Server 2003 SUSE Linux Enterprise Server Red Hat Enterprise Linux Novell NetWare Sun Solaris IBM AIX HP-UX Hálózati címtár beállítások Amikor a Novell megtervezte az első könyvtárstruktúrát, úgy döntöttek, hogy nagy mennyiségű szerver működési adatokat tárolnak a könyvtáron belül és emellett csak a felhasználói fiók adatokat. Ennek eredményeként egy tipikus Novell könyvtár egy nagy halom további objektumot tartalmaz, bemutatván magukat a szervereket és a szoftverszolgáltatásokat, ahogy ezeken a szervereken futnak, mint egy LDAP vagy egy e-mail szoftver. Összehasonlításképpen a Microsoft Active Directory címtára rendkívül egyszerű, alapvetően csak gépi és felhasználói adatokat tárol a könyvtárában. Más Windows hálózati konfigurációs információ más adatbázisokon keresztül van szétszórva, mint például a Windows rendszerleíró adatbázisban, a domain név szerver és speciális szolgáltatások, mint mondjuk a globális katalógus. A Netware mindezeket a funkciókat integrálta az eDirectoryba. Még a fájl rendszer információ is tárolva van a könyvtárban, mint kötet objektum. Tároló Az eDirectory 8-as verzió előtti kiadásai (akkori nevén Novell Könyvtár Szolgáltatások) egy felvétel alapú adatbázis kezelő motort használtak, amit Recmannak neveznek, amely a NetWare operációs rendszerbe beépített „Transaction Tracking System”-re hivatkozott. A 8-as verzió óta az eDirectory (együtt a GroupWisecollaboration suit-el, kezdve az ötös verzióval) FLAIM (FLexible Adaptable Information Management) adatbázis motort használnak. A FLAIM egy nyílt forráskódú, beágyazható adatbázis motor, melyet a Novell fejlesztett és GPL licenc alatt jelentetett meg 2006-ban. Ez a változtatás lehetővé tette más platformokra való átportolását , mint például a Windows, Linux és Unix. Ebenshausen Ebenshausen település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Fuentecambrón Fuentecambrón település Spanyolországban, Soria tartományban. Fuentecambrón Langa de Duero, Miño de San Esteban, San Esteban de Gormaz, Ayllón és Languilla községekkel határos. Lakosainak száma 37 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 151 Abundantia A 151 Abundantia a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Johann Palisa fedezte fel 1875. november 1-jén. William Adams William Adams (japán elnevezésével ���� Miura andzsin, a miurai kormányos; 1564. szeptember 24. – 1620. május 16.) angol hajós, feltehetően az első angol, aki elérte Japánt. Megérkezése után Tokugava Iejaszu sógun tanácsadója lett, és nyugati típusú vitorláshajókat épített a számára. Fontos szerepet játszott az első angol és holland kereskedőállomások létesítésében, és maga is kereskedőflottákat vezetett Délkelet-Ázsiába. James Clavell róla mintázta bestseller regényének, A sógun-nak főszereplőjét, John Blackthorne-t. Ifjúsága William Adams a kenti Gillingham városában született 1564. szeptember 24-én. Tizenkét évesen elvesztette apját, őt pedig a londoni Nicholas Diggins hajóépítőhöz küldték inasnak. A következő tizenkét év alatt kitanulta a hajóépítést, navigációt és csillagászatot, majd a Királyi Haditengerészet szolgálatába lépett. Adams egy darabig Francis Drake parancsnoksága alatt szolgált, 1588-ban a spanyol armada elleni harcokban egy utánpótlást szállító hajót, a Richarde Dyffylde-t kormányozta. Ezután a királynő marokkói kereskedelmi vállalkozásánál, a Berber Társaságnál vállalt munkát. Ez idő alatt a jezsuita források szerint részt vett egy kétéves sarkvidéki expedícióban, az Északnyugati átjárót keresve. Távol-keleti utazás A 34 éves Adams 1598-ban elszegődött egy öt hajóból álló holland flotta vezérkormányosának, amely rotterdami kereskedők megbízásából indult Texelből a Távol-Keletre a kereskedelmi lehetőségek felderítése céljából. Adams 1598 júniusában a Hoop fedélzetén indult el Rotterdamból, és június 24-én csatlakozott a többi hajóhoz. A flotta a következő hajókból állt: Hoop (Remény), előbb Jacques Mahu (az egész expedíció vezetője, †1598), majd Simon de Cordes (†1599), végül Jan Huidekoper parancsnoksága alatt Liefde (Szeretet), Simon de Cordes, majd Gerrit van Beuningen, végül Jacob Kwakernaak parancsnoksága alatt Geloof (Hit), Gerrit van Beuningen, majd Sebald de Weert vezetésével Trouw (Hűség), Jurriaan van Boekhout (†1599), majd Baltazar de Cordes vezetésével Blijde Boodschap (Jó Hír vagy Evangélium), előbb Sebald de Weert, majd Dirck Gerritz kapitányságával. A flotta feladata az volt, hogy hajózzanak Dél-Amerika nyugati partjaihoz, és rakományukat ezüstre cseréljék. Sikertelenség esetén Japánban kellett ezüstöt szerezniük, amin a Kelet-Indiákon fűszert vásárolnak, aztán hazatérnek Európába. A 75-250 tonnás hajók délnek tartottak a nyugat-afrikai Guineába, ahol Annobón szigetén készleteket raboltak, majd folytatták útjukat a Magellán-szoros irányába. A viharos időjárás szétszórta a hajókat, és azok komoly károkat szenvedtek. Csak három hajó jutott át a szoroson, a kormányozhatatlanul sodródó Blijde Boodschapot elfogták a spanyolok, a Geloof pedig 1600 júliusára visszatért Rotterdamba, de az eredeti 109 fős legénysége 36 emberre csökkent. Az út során Adams átköltözött a Liefdére (amelyet eredetileg Erasmusnak hívtak, és tatját a híres tudós fából készült szobra ékesítette). A Liefde a Galápagos-szigetekhez tartozó Floreana-szigetnél várt a többi hajóra, de egyedül a Hoop bukkant fel végül 1599 tavaszán. A sziget bennszülötteivel való csatában mindkét hajó kapitánya, Adams fivére, Thomas és még húsz másik ember életét vesztette. A harmadik hajó, a Trouw 1601 januárjában bukkant fel az indonéziai Tidore szigeténél, miután egyedül átszelte a Csendes-óceánt; ott azonban a portugálok megölték a legénységet. Mivel tartottak a spanyoloktól, a két hajó 1599 novemberében Japán felé indult. Útközben kikötöttek bizonyos szigeteken (feltehetően Hawaiin), ahol nyolc tengerész dezertált. 1600 februárjában egy tájfunban a Hoop teljes legénységével együtt elsüllyedt. Megérkezés Japánba A Liefde 1600 áprilisában, több mint tizenkilenc tengeren töltött hónap után vetett horgonyt Kjúsú partjainál; eredeti százfős legénységéből alig húsz beteg vagy haldokló tengerész maradt. Rakománya tizenegy láda durva gyapjúszövetből, üveggyöngyökből, tükrökből, távcsövekből, szögekből és kalapácsokból, valamint 19 bronzágyúból, 5000 ágyúgolyóból, 500 muskétából, 300 láncos golyóból és három ládányi páncélból állt. Mikor kilenc tengerész összeszedte magát annyira, hogy járni tudjon, április 19-én kieveztek a legközelebbi településhez (akkor Bungo, ma Uszuki, Óita prefektúra). Itt a helybelieken kívül egy portugál jezsuita pappal találkoztak, aki azzal vádolta őket, hogy kalózok, és megfenyegette Adamsékat, hogy a helyi szokás szerint keresztre feszítik őket. A hajót Tokugava Iejaszu, Edo tartomány daimjója és a leendő sógun elkobozta, a beteg legénységet pedig Oszaka várában bebörtönözte. A spanyol források szerint a 19 ágyút később a döntő szekigaharai csatában is felhasználták ezen év október 21-én. Iejaszu ekkor a nemrég meghalt Tojotomi Hidejosi kiskorú fiának nevében uralkodó régenstanács vezetője volt. Május és június között háromszor hallgatta ki Adams-et, aki erről így írt a feleségének: A király elé járultam, aki alaposan megnézett és csodálatosan előzékenynek mutatkozott. Sokfajta jeleket mutatott nekem, melyekből némelyeket megértettem, másokat nem. Végül jött valaki, aki tudott beszélni portugálul. Őrajta keresztül a király kikérdezett, hogy mely országbeli vagyok, és mi vitt arra, hogy az ő, ennyire távoli országába jöjjek. Én elétártam országunk nevét, és hogy régóta keressük az utat a Kelet-Indiákra, és hogy minden királlyal és potentáttal barátságot keresünk, hogy kereskedhessünk olyan árukkal, amelyekben a mi országunk bővelkedik, az övék pedig nem.. Ezután megkérdezte, hogy országunk háborúzik-e? Válaszoltam neki, hogy igen, a spanyolokkal és portugálokkal, és az összes többi országgal békében vagyunk. Ezután azt kérdezte, hogy miben hiszek? Mondtam, hogy Istenben, aki a mennyet és a földet teremtette. Különféle egyéb kérdéseket is feltett vallási dolgokról és sok egyéb dologról, mint hogy milyen úton érkeztem országába. Az egész világ térképén megmutattam neki, hogy a Magellán-szoroson keresztül. Ezen elcsodálkozott, és azt hitte, hogy hazudok. Így követte egyik dolog a másikat, és egészen éjfélig nála maradtam. Iejaszu a kihallgatások után megtagadta a jezsuiták kérését, hogy a holland hajó legénységét kalózkodásért elítéljék. Parancsára Adams és a többi európai átvitorlázott a Liefdével Bungóból Edo kikötőjébe, ahol a javíthatatlan állapotban levő hajó elsüllyedt. Hajóépítés 1604-ben a sógun utasítására Adams és társai segítséget nyújtottak a flottaparancsnok Mukai Sogennek egy nyugati típusú vitorláshajó megépítésében. A 80 tonnás hajót az Izu-félszigeten fekvő Itó kikötőjében építették. A tapasztalatokat felhasználva a következő évben egy nagyobb, 120 tonnás hajó is elkészült, ami azonban még mindig jelentősen kisebb volt a 150 tonnás Liefdénél. Adams levele szerint Tokugava „a fedélzetre jött, hogy megszemlélje, és a látvány nagy megelégedettséggel töltötte el.” 1610-ben a hajót kölcsönadták a japán partokon hajótörést szenvedő spanyoloknak, akik egy japán küldöttséget is magukkal vittek Mexikóba. A mexikói alkirály elkobozta a hajót, és San Buena Venturának nevezte át. A hajók elkészülte után Tokugava nagy becsben tartotta az angolt, és megengedte neki, hogy bármikor meglátogathassa a palotájában. A többi hollandot is gazdagon megjutalmazták, és 1605 után engedélyt kaptak, hogy elhagyhassák Japánt, és a környező országokkal kereskedhessenek. Maga Adams csak 1613-ban kapott ilyen engedélyt. A legénység tagjai közül Melchior van Santvoort és Jan Joosten van Lodensteijn Japán és Délkelet-Ázsia között szállítottak árucikkeket, és nagy vagyonra tettek szert. 1608 körül Adams a sógun megbízásából felvette a kapcsolatot a Fülöp-szigetek ideiglenes kormányzójával, Rodrigo de Vivero y Velascóval. Barátságos hangvételű leveleket váltottak egymással, és felmerült a kereskedelem megindítása a spanyol gyarmattal. Adams karrierje Japánban Iejaszu megkedvelte Adamst, akiből a sógun legfontosabb európai kereskedelmi és diplomáciai tanácsadója vált. Néhány év elteltével átvette a jezsuita João Rodriguestől a hivatalos tolmácsi teendőket is. Valentim Carvalho atya így írt róla: „Miután megtanulta a nyelvet, bejárása lett Iejaszuhoz, és bármikor beléphetett a palotába”, valamint „kiváló mérnök és matematikus”. Bár Adams feleséget és gyermekeket hagyott hátra Angliában, a sógun megtiltotta neki, hogy elhagyja Japánt. Úgy rendelkezett, hogy William Adams halottnak tekintendő, és helyette megszületett Miura Andzsin (����) szamuráj, aki a rangját jelképező két kardot is megkapta. Így Adams angol felesége formálisan özvegy lett, bár férje továbbra is rendszeresen küldött neki pénzt és leveleket. Adams tekintélyes hatamotói rangot és 250 kokut (az egy koku egy ember egyéves rizsfogyasztását fedező mennyiség) jövedelmező birtokot kapott Tokugavától. „Isten megsegített a nagy nyomorúságom után” írta, katasztrofális tengeri utazására utalva. Birtoka az Edói-öböl bejáratánál, Uraga kikötőjénél feküdt. A Japánba látogató angol John Saris 1613-ban azt írta, hogy Adamsé volt az Uragában horgonyzó spanyol hajó rakományának viszonteladási joga. William Adams Japánban is megházasodott, egy hivatalnok (Magome Kageju, aki az edói országút teherhordó lovainak váltását felügyelte) lányát, Ojukit vette el, feltehetően szerelemből, mivel sem szamuráj családból való, sem különösebben gazdag nem volt. Egy fiuk, Joseph és egy lányuk, Susanna született. Adams azonban nem vált otthonülő alkattá, megpróbálkozott összeállítani egy expedíciót az Északnyugati átjáró keresésére, a későbbiekben pedig több kereskedőutat szervezett Délkelet-Ázsiába. Adams nagyra tartotta Japánt és lakosait. Így írt róluk 1612-ben: „A japán föld lakói jó természetűek, mérhetetlenül udvariasak, a háborúban pedig vitézek; a törvényszegőket mindenféle részrehajlás nélkül szigorúan megbüntetik.” Adams nemcsak a nemzetisége, hanem protestáns vallása miatt is problémát jelentett a portugáloknak és a jezsuita misszionáriusoknak. Megpróbálták megtéríteni, majd a sógun rendelete ellenére titokban felajánlották neki, hogy egy portugál hajón hazautazhat. A portugál források szerint Adams a katolikus egyház ellen hangolta Iejaszut, aki értesülve a spanyolok hódításairól és a Japánban terjedő vallás okozta feszültségek miatt 1614-ben kiűzte az országból a jezsuitákat, és keresztényellenes ediktumokat léptetett életbe. A holland és angol kereskedelmi állomás létesítése Tokugava Iejaszu 1604-ben elküldte a Liefde kapitányát és pénztárosát, Jacob Quaeckernaecket és Melchior van Santvoort-t, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Patanin 1602-ben létesített holland kereskedőállomással, és megtörhessék a Japánnal való kereskedelem portugál monopóliumát. A sógun 1605-ben formális engedélyt is adott a hollandoknak a kereskedelemre, amit azok a hajóhiány és az ellenséges portugálok miatt csak 1609-ben tudtak kihasználni. Ekkor két hajó, a 19-ágyús De Griffioen (Griff) és a 26 ágyús Roode Leeuw met Pijlen (Vörös oroszlán nyilakkal) érkezett Japánba. A holland követek Nassaui Móric levelét hozták az uralkodónak. Országuk egész Japánra kiterjedő kereskedelmi jogokat kapott (szemben a portugálokkal, akik csak Nagaszakiban kereskedhettek szabott árakon), és Hirado szigetén kereskedőállomást, akkori kifejezéssel faktóriát létesíthettek. 1611-ben Adams hírét vette, hogy Banten szigetén angol támaszpont létesült, és levelet küldött nekik, melyben kérte őket, hogy adjanak hírt róla otthon maradt családjának és barátainak, valamint felhívta figyelmüket a Japánnal való kereskedelem lehetőségére. 1613-ban egy angol hajó, a John Saris kapitány vezette Clove érkezett a Hirado-szigeti holland telepre, ahol Adams találkozhatott honfitársaival. Meghívásuk ellenére nem az angolok szállásán lakott, hanem a japán elöljárónál, és feljegyezték róla, hogy japán ruhákat hordott, és hogy folyékonyan beszélte a nyelvet. Kiderült, hogy a Clove rakományának - gyapjúszövet, ón és szegfűszeg - Japánban nincs nagy piaca. Adams és Saris meglátogatta Iejaszut annak sizuokai rezidenciáján, majd a kamakurai híres Buddha-szobor érintésével Edóba utaztak Iejaszu fiához, Tokugava Hidetadához, aki formálisan ekkor már sógun volt, bár apja a hatalom jelentős részét megtartotta. Hidetada két lakkozott szamurájvértet adott át Sarisnak, mint I. Jakab királynak szánt ajándékot. A páncélok ma is megtekinthetők a londoni Towerban. Visszaúton ismét meglátogatták Iejaszut, aki sóguni vöröspecsétes engedélyt adott az angoloknak a Japánnal való kereskedelemre, valamint engedélyezte, hogy Adams Angliába látogasson. Saris felajánlotta, hogy magával viszi, de Adams végül visszautasította, feltehetően azért, mert az angol kapitány ellenszenves volt a számára. Délkelet-ázsiai utazásai A Hirado szigetén létesített angol faktória vezető kereskedői állást adott William Adamsnak és évi 100 font fizetést (a többiek csak 40 fontot kerestek). Eredetileg ő nem Hiradót javasolta, mert messze volt Oszaka és Edo nyüzsgő piacaitól, hanem inkább a birtokánál fekvő Uraga kikötőjét, de tanácsát nem fogadták meg. Az állomás tízéves fennállása alatt a Clove-on kívül mindössze három hajó hozott angliai árukat Japánba, és rakományuk iránt nem volt nagy kereslet. A faktóriát leginkább Adams Délkelet-Ázsiából hozott kínai árui tartották fenn. Összesen hét utat szervezett, négy esetében ő maga volt a hajó kapitánya. 1614-ben egy 200 tonnás dzsunkát vásárolt a faktória számára, átnevezte Sea Adventure-nak (Tengeri kaland), felbérelt 120 japán tengerészt és kereskedőt, és néhány kínai, egy spanyol egy olasz kereskedővel, valamint az állomásról Richard Wickhammal és Edmund Sayersszel a fedélzeten 1614 novemberében elindult Sziámba. A rakománya 1250 angol fontnyi ezüst és 175 fontnyi japán fegyver és lakkáru volt, amit nyersselyemre, kínai árukra, vörös festékanyagáról híres Caesalpinia sappanra és kardmarkolatoknál felhasznált rájabőrre akart cserélni. December végén a Rjúkjú-szigeteknél lecsapott rájuk egy tájfun, és kénytelenek voltak kikötni, és egészen májusig a hajót javították, aztán visszatértek Japánba. Novemberre a hajót újra felszerelték, és Adams újabb útra indult a sziámi Ajutthajába. Ezúttal sikerrel járt, sőt Sziámban még két hajót kellett bérelnie, hogy minden áruját elszállíthassa. Saját hajóját 130 tonnányi Caesalpiniával és 3700 szarvasbőrrel rakta meg, és a visszaúton 47 nap alatt, 1616. július 22-re elérte Japánt. Edmund Sayers a bérelt kínai dzsunkán októberre érkezett meg 44 tonna Caesalpiniával. A harmadik hajó, miután lekéste a kedvező déli szelet hozó monszunidőszakot, csak 1617 júniusában futott be Hiradóra, 4560 szarvasbőrrel a rakterében. Adams néhány nappal Iejaszu halála után futott be a kikötőbe. Az új sógunnál, Tokugava Hidetadánál korántsem volt akkora befolyása mint azelőtt, de az megújította az angolok kereskedelmi jogait, és Adamsnak is megmaradt hatamotói rangja és vöröspecsétes kereskedelmi engedélye. 1617 márciusában Adams megvásárolta a Sayers által hozott kínai dzsunkát, átkeresztelte Gift of God-ra (Isten ajándéka), és Kokinkínába hajózott, egyrészt árucsere, másrészt annak a céljából, hogy megtudja mi lett a két évvel azelőtt ide induló két hiradói angol kereskedő, Tempest Peacock és Walter Carwarden sorsa. Kiderítette, hogy Peacockot leitatták, és megölték a pénzéért. Carwarden egy csónakban várt a társára a folyón, és amikor rájött, hogy mi történt vele, menekülni próbált, de csónakja felborult, ő pedig megfulladt. Adams ezen útjának bevétele 351 fontot tett ki. 1618-ban újabb expedíciót szervezett Kokinkínába és Tonkinba, ez volt az ő, és a hiradói angol kereskedőállomás utolsó útja. Bérelt kínai dzsunkájuk márciusban hagyta el a kikötőt, de a rossz idő miatt meg kellett állnia a Rjúkjú-szigeteknél, és májusra visszatértek Japánba. Az angol faktóriát ezek az utak tartották fent, a Caesalpiniát 200%-os profittal tudták eladni. Mikor Adams nem indított több hajót, az állomás csődbe ment. Halála Adams 1620. május 16-án halt meg Hirado szigetén, 55 éves korában. Sírja a mai napig megtekinthető Xavéri Szent Ferenc emlékműve mellett. Halála után az angol kereskedőállomás tönkrement, és bezárták. Végakaratában vagyonát két egyenlő részre osztotta japán és angol családja között. A faktória vezetője, Richard Cocks a tőle telhető módon igyekezett gondoskodni Adams családjáról. Ő adta át William fiának, Josephnek apja kardjait, és gondoskodott róla, hogy az Adamsnak adott kereskedőjog profitjából (amit akkor a hollandok használtak) a gyerekek is részesüljenek. Joseph megtartotta apja címét, a Miura Andzsint, és maga is sikeres kereskedelmi tevékenységet folytatott egészen 1635-ig, amikor Tokugava Iemicu elzárta az országot a külföldtől. Emlékezete Adams nevét őrzi az Edo ( a mai Tokió) melletti Andzsin-csó városa , ahol valamikor háza állt, és ahol minden június 15-én megemlékeznek róla. A mai Jokoszukában, valamikori birtokán egy falu és egy vasútállomás viseli az Andzsinzuka (���, "A kormányos sírdombja") nevet. A sizoukai Itó városában minden évben augusztus 10-én tartják a Miura Andzsin fesztivált. 2000 óta Gillingham is évente fesztivállal emlékezik meg híres szülöttéről. William Adams a médiában William Adams kalandos élete több írót is megihletett. Az első könyvet William Dalton adta ki 1861-ben Will Adams, az első angol Japánban (Will Adams, The First Englishman is Japan: a Romantic Biography) címmel. Dalton soha nem járt Japánban, és regénye a viktoriánus Anglia romantikus elképzeléseit tükrözi az egzotikus Távol-Keletről. Richard Blaker 1932-es A tűfigyelő-je (The Needlewatcher) nem regény, hanem történelmileg hiteles életrajz. James Scherer Kormányos és Sógun, Robert Lund Daisi-szan (New York, 1960), Christopher Nicole pedig Az aranylegyező ura ( Lord of the Golden Fan, 1973) címmel írt róla meglehetősen pornográf könyvet. Életének az egyik legújabb összefoglalása Tames, Richard: A sógun szolgája (The Servant of the Shogun, 1987) című könyve. A legnagyobb sikert azonban egyértelműen James Clavell 1975-ben megjelentetett A sógun (Shōgun) című regénye aratta. A könyv alapján 1980-ban népszerű ötrészes tévésorozatot, 1989-ben videojátékot, 1990-ben pedig musicalt is készítettek. 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság, vagy egyszerűen csak az EURO 2004 volt a 12. a labdarúgó-Európa-bajnokságok történetében, melyet Portugáliában rendeztek 2004. június 12. és július 4. között. Portugália a spanyol és az osztrák-magyar közös pályázatot megelőzve nyerte el a rendezés jogát 1999. október 12-én. A mérkőzések helyszínének 8 város 10 stadionja adott otthont. Ahogyan az ezt megelőző két tornán ezen is 16 csapat vett részt. A rendező mellé a selejtezők után csatalakozott a maradék 15 válogatott. Lettország története során először jutott ki az Európa-bajnokságra, míg Görögország 24 év után vett részt ismét. A torna nem kevés meglepetést hozott, többek között a végső győzelemre is esélyesnek tartott válogatottak közül Németország, Spanyolország, Olaszország már a csoportkör után búcsúzni kényszerült, a címvédő Franciaország pedig a negyeddöntőben esett ki. Először fordult elő az Európa-bajnokságok történetében, hogy a finálét ugyanaz a két együttes játszotta, akik a torna nyitómérkőzést. A döntőt 2004. július 4-én rendezték és majdnem megismétlődött a nyitómérkőzés eredménye, amelyen a házigazda portugálok játszottak a görögökkel. A döntő 57. percében Baszinász szögletét Harisztéasz fejelte a kapuba és így Görögország 1–0-ra győzött. A hellének győzelme – akik még soha nem nyertek rangos tornát – óriási meglepetés volt (a legnagyobbnak számító angliai bukméker irodák az Európa-bajnokság előtt 100:1-re taksálták az arányszámot egy esetleges görög győzelemre). A sportszakértők, kommentátorok és a közvélemény szerint soha még ennyire esélytelennek tartott csapat nem nyert rangos tornát. Selejtezők Az Európa-bajnokság selejtező mérkőzéseit 2002 szeptembere és 2003 novembere között játszották le. Ötven csapatot osztottak összesen tíz csoportba. Minden válogatott kétszer játszott a saját csoportjában lévő csapatokkal, egyet hazai pályán és egyet idegenben. A csoportgyőztesek automatikusan kijutottak a tornára, a második helyezettek oda-visszavágós párharcban pót selejtezők keretében döntötték el a további öt szabad hely sorsát. A rendező ország válogatottjának nem kellett selejtezőt játszania, mivel az automatikus résztvevőnek számított. A 10 csoportelső plusz a rájátszást megnyerő -csoport második- 5 csapat és a rendező ország válogatottja alkotta a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság 16 résztvevőjét. Résztvevők A 16 részt vevő válogatott közül 10 az előző 2000-es Eb-n is a mezőny tagjai volt. Lettország első alkalommal jutott ki, míg Görögország 24 év után vett részt ismét a tornán. Bulgária, Horvátország, Oroszország és Svájc az 1996-os debütálása óta másodjára jutott ki az Európa-bajnokságra. Játékvezetők Az UEFA 2003. december 4-én nevezte meg a tornán tevékenykedő 12 játékvezetőt és a 4 negyedik számú játékvezetőt. Csoportkör Az időpontok helyi idő szerint (UTC+1), zárójelben magyar idő szerint (UTC+2) olvashatók. Az Európa-bajnokság csoportjaiban ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal állt, a következő pontok alapján kellett megállapítani a sorrendet: több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken (ha kettőnél több csapat áll azonos pontszámmal) több szerzett gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken (ha kettőnél több csapat áll azonos pontszámmal) jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen jobb együttható a 2004-es Eb-selejtezők és a 2002-es vb-selejtezők alapján jobb Fair Play pontszám sorsolás Ha két csapat holtversenyben állt úgy, hogy az utolsó csoportmérkőzést egymás ellen játszották (azaz az utolsó csoportmérkőzés, amelyet egymás ellen lejátszottak, döntetlen lett, és a pontszámuk, összesített gólkülönbségük, az összes szerzett góljuk száma is azonos) és nincs harmadik csapat, amely velük azonos pontszámmal áll, akkor közöttük büntetőrúgások döntöttek a sorrendről. Erre a pontra azonban nem volt szükség. C csoport Az első három helyen álló csapat között az egymás elleni eredmények döntöttek. Gólszerzők Milan Baroš Wayne Rooney Ruud van Nistelrooy Jon Dahl Tomasson Frank Lampard Zinédine Zidane Ángelosz Harisztéasz Henrik Larsson Igor Tudor (Franciaország ellen) Jorge Andrade (Hollandia ellen) Díjak Az Eb legjobb játékosa Theódorosz Zagorákisz Végeredmény Az első két helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározásához az alábbiak lettek figyelembe véve: több szerzett pont (a 11-esekkel eldöntött találkozók a hosszabbítást követő eredménnyel, döntetlenként vannak feltüntetve) jobb gólkülönbség több szerzett gól A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Közvetítések Az addigi Európa-bajnokságokhoz hasonlóan Magyarországon az MTV rendelkezett a közvetítési jogokkal. Az összes mérkőzést élőben, helyszínről kommentálva sugározták, többnyire az M1-en, az utolsó csoportkör párhuzamos mérkőzéseit az M2-n. A kommentátorok a csoportmérkőzések során Faragó Richard, Egri Viktor és Matuz Krisztián voltak, az egyenes kieséses szakaszra Faragó maradt kint. Horst Wolter Horst Wolter (Berlin, 1942. június 8. –) világbajnoki bronzérmes nyugatnémet válogatott német labdarúgó, kapus. Pályafutása Klubcsapatban Az SC Charlottenburg csapatában kezdte a labdarúgást. 1961 és 1972 között az Eintracht Braunschweig labdarúgója volt. 1972-ben visszatért Berlinbe és a Hertha együttesében védett 1977-es visszavonulásáig. A válogatottban 1967 és 1970 között 13 alkalommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban. Tagja volt 1970-es világbajnoki bronzérmes csapatnak. Az Uruguay elleni bronzmérkőzésen ő védte a csapat kapuját. Sikerei, díjai Világbajnokság bronzérmes: 1970, Mexikó 4465 Rodita A 4465 Rodita (ideiglenes jelöléssel 1969 TD5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Bella Burnaseva fedezte fel 1969. október 14-én. Hajós György (matematikus) Hajós György (Budapest, 1912. február 21. – Budapest, 1972. március 17.) magyar matematikus, a geometria világhírű tudósa, kiváló előadó, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1962). Legfontosabb munkája Minkowski német matematikus sejtésének a bizonyítása, melyet csoportelméleti eszközökkel végzett el 1941-ben (Minkowski–Hajós-tétel). Jelentős munkái voltak diszkrét geometriában, a gráfelméletben, a Bolyai–Lobacsevszkij geometriában és a numerikus analízisben is. Egész életében foglalkoztatta a négyszínsejtés bizonyítása. Nevéhez fűződik a Hajós-sejtés és a Hajós-konstrukció is. Család Budapesten született 1912. február 21-én második gyerekként. Apja Hajós Géza táblabíró, majd ügyvéd, anyja Clark Nelly, a budapesti Lánchidat építő Clark Ádám unokája. 1945-ben házasodott, felesége Vajda Márta, gyerekei György (1946), Tamás (1947), Pál (1948), Katalin (1950), Márta (1954). 1972. március 17-én halt meg Budapesten. Tanulmányok, fokozatok Már kora gyermekkorában határozott matematikai hajlamot és képességet mutatott. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Kegyesrendi Gimnáziumban 1921-től 1929-ig végezte. Matematikát tudatosan 13 éves korában kezdte ápolni s ebben segítségére jött a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok újság feladatrovata. Már ötödikes korában megoldotta a legnehezebb közölt feladatokat is. 1929-ben matematikából az első díjat nyerte az országos középiskolai matematikai versenyen. 1929-ben a kegyesrendi tanári pályát választotta, ezért jelentkezett a Magyar Kegyestanítórendbe. A noviciátus időszakában, szabad idejében intenzíven foglalkozott matematikával. 1932-ben kérte a rendből való elbocsátást. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be. A kötelező tanulmányokon kívül is foglalkozott tudományos munkával, melynek eredményeként tudományos publikációk születtek. Gyakorló tanári évei elteltével 1936-ban szerzett tanári oklevelet. 1929, Budapesti. Kegyesrendi Gimnázium érettségi 1935, Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kar, mat-fiz. szak 1936, tanári oklevél 1938, doktori szigorlat matematika (Fejér Lipót), kísérleti és elméleti fizika (Tangl, Ortvay) 1946, Magántanári képesítés, „Közelítő és alkalmazott matematika” tárgykörből 1948, MTA levelező tag 1953, MTA rendes tag Munkahelyek, alkalmazások 1935–1936, József Nádor Műegyetem , megbízott tanársegéd 1936–1938, József Nádor Műegyetem , tanársegéd 1938–1949, József Nádor Műegyetem , adjunktus 1945–1949, József Nádor Műegyetem , meghívott előadó 1945–1950, Eötvös Kollégium meghívott előadója, matematikai szakvezetője 1947–1950, Állami Műszaki Főiskola tanára (rádió-telefon, erősáramú tagozat) 1949–1972, Pázmány Péter Tudományegyetem (1950. szept. 15-től Eötvös Loránd Tudományegyetem), tanár, a geometria tsz. vezetője 1949–1965, MTA Alkalmazott Matematikai Intézet, , Numerikus és Grafikus módszerek osztálya vezetője 1962–1965, MTA Alkalmazott Matematikai Intézet, , Geometriai osztálya vezetője Egyetemi előadások 1946/47, Műegyetem , Differenciálegyenletek közelítő megoldása 1947/48, Műegyetem , Nomográfia 1948, Műegyetem , Összetett nomogrammok 1949–1972, ELTE TTK, Bevezetés a geometriába 1949–1972, ELTE TTK, Differenciálgeometria 1949–1972, ELTE TTK, Numerikus és grafikus módszerek I. 1950–1972, ELTE TTK, Numerikus és grafikus módszerek II. Tudományos előadások (1949-ig) 1934, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Menger graph-tételéről 1938, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, A többméretű tér befedése kockaráccsal 1940, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Egy Minkowski-féle sejtés igazolása 1942, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Hibabecslés táblázattal végzett számításoknál 1944, Szabadegyetem, Az újabb matematika gyakorlati alkalmazásai, 8 előadás 1946, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Leibniz élete és munkássága 1946-7, Ipari Termelési Tanács, tanfolyam, Matematikai statisztika és monográfia, 5 előadássorozat 1947, Szabadegyetem, Művészet a matematikában 1947, Bp. tankerületi főigazgatóság, Nevelők továbbképző tanfolyama, 3 előadássorozat 1947, Petőfi Diákkör, Matematikai esztétikum 1949, Természettudományi Társaság Matematikai Osztály, Hogyan számolhatunk ábrákkal? Publikációk 1934; Acta Mathematika; Szeged; VI; Ein neuer Beweis eines Satzes von Minkowski 1934; MTA Mat. és Term. Értesítő; Egy determinánstétel 1934; Acta Mathematika, Szeged; VII; Zum Mengerschen Graphensatz 1938; Mat. és Fiz. Lapok; XLV; Többméretű terek befedése kockaráccsal (doktori értekezés) 1941; Mat. és Fiz. Lapok; XLVIII; Többméretű terek egyszeres befedése kockaráccsal 1941; Mathematische Zeitschr.; 47; Über einfache und mehrfache Bedeckunk n-dimensionaler Räume mit einem Würfelgitter 1941; Mat. és Fiz. Lapok; XLVIII; A rácsparallelogrammákról 1942; Mat. és Fiz. Lapok; XLIX; A hibabecslés alapjai 1943; Mat. Term. Did. Lapok; 1; Néhány szó a geometriai szerkesztésekről 1943; Mat. Term. Did. Lapok; 1; A számítások pontosságáról 1948; Munkatud. Racion. Intézet; A munka- és időelemzés matematikai segédeszközei 1950; Acta Mathematika, Szeged; XII; Translation of figures between lattice points 1950; Časopis pro pést. mat. fis.; 74; Sur la factorisation des groupes abéliens 1950; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 1; Sur le probléme de factorisation des cycliques 1951; MTA III. oszt. Közl.; 1; A nomográfia alkalmazhatóságának határairól 1951; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 2; Über die Feuerbachschen Kugeln mehrdimensionaler orthozentrischer Simplexe 1952; MTA III. oszt. Közl.; 2; Újabb eredmények a geometria területén 1953; MTA III. oszt. Közl.; 3; A ciklikus csoportok faktorizációjának problémájához 1953; MTA III. oszt. Közl.; 3; A hazai alkalmazott matematikai kutatások helyzetéről 1954; MTA III. oszt. Közl.; 4; Hajós, Rényi; Elemi bizonyítások a rendezett minták elméletének néhány alapvető összefüggésére 1954; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 5; Hajós, Rényi; Elementary proofs of some basic facts concerning order statistics 1955; MTA; Alexits, Hajós, Rényi; A matematikai kutatásokról, Magyar Tudomány tíz éve 1956, 1965; Tankönyvkiadó; Hajós-Neukomm-Surányi: Matematikai versenytételek I-II. 1960; Aarhus Univ.; Über die Präzision im Geometrieunterricht 1961; Wiss. Zeitschr. Univ. Halle; 10; Über eine Konstruktion nicht n-färbbarer Graphen 1963; Random House; Hajós-Neukomm-Surányi; Hungarian Problem Book I-II. 1964; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Über Kreiswolken 1964; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Hajós, Szász P.: On a new presentation of the hyperbolic trigonometry aid of Poincaré model 1964; MTA Mat. Kut. Int. Közl.; 8; Über eine Extremaleigenschaft der affin-regulären Polygone 1965; Magyar Tudomány; 10; Matematika szerepe a többi tudományban 1965; Fizikai Szemle; 15; Matematika szerepe a többi tudományban (átdolgozva) 1966; Diamond; Hungarian Problem Book I-II. japán fordítása 1968; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Über den Durchschnitt eines Kreises und eines Polygones 1970; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 21; Hajós-Heppes: On a special kind of Polyedra 1968; ELTE; A matematikai tanszékek működése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán az ország felszabadulását követő huszonöt évben Tankönyv 1960; Tankönyvkiadó; Bevezetés a geometriába (1: 1960; 2: 1962; 3: 1964; 4: 1966; 5: 1972; 6: 1979; 7: 1984; 8: 1987; 9: 1991; 10: 1994; 11: 1995; 12: 1999, 13: …) 1969; Akadémiai Kiadó; Einführung in die Geometrie (fordítás) Jegyzetek 1948; Állami Műszaki Főiskola; Matematika 1954; Felsőoktatási jegyzetellátó; ELTE Mat-Fiz-Kém kar; Numerikus és grafikus módszerek 1964; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; Differenciálgeometria I. 1965; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; Differenciálgeometria II. 1968; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; A geometria alapjai Kitüntetések 1929, Országos Tanulmányi Verseny, matematika I. díj 1942, Bolyai János Matematikai és Fizikai Társulat König Gyula jutalom 1948, Magyar Tudományos Akadémia Bolyai érem 1951, Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat 1951, Kossuth díj, II. fokozat 1953, Felsőoktatás kiváló dolgozója 1954, Munka Érdemrend 1960, Munka Érdemrend 1965, Román Tudományos Akadémia levelező tagja 1961, Kossuth díj, II. fokozat 1967, Karolina Német Természettudományos Akadémia tagja 1969, Finn Oroszlán Parancsnoki Érdemrend 1970, Budapesti Műszaki Egyetem Törzsgárda I. fokozat 1972, Munka Érdemrend arany fokozat Emlékezete Nevét viseli a műszaki és gazdasági tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók számára rendezett Hajós György Matematikaverseny. Vápenná Vápenná település Csehországban, a Jeseníki járásban. Vápenná Skorošice, Lipová-lázně, Žulová, Česká Ves, Stará Červená Voda és Černá Voda településekkel határos. Lakosainak száma 1329 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Valle-di-Mezzana Valle-di-Mezzana település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 384 fő (2015). Valle-di-Mezzana Appietto, Calcatoggio, Cannelle, Sarrola-Carcopino és Sant'Andréa-d'Orcino községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Jores Saint-Jores település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 363 fő (2015). Saint-Jores Coigny, Auvers, Baupte, Gorges, Le Plessis-Lastelle és Prétot-Sainte-Suzanne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Wallon-Cappel Wallon-Cappel település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 839 fő (2015). Wallon-Cappel Hondeghem, Hazebrouck, Lynde, Morbecque, Sercus és Staple községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: James J. Couzens James J. Couzens (Chatham-Kent, 1872. augusztus 26. – Detroit, 1936. október 22.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Michigan, 1922–1936). Szép új világ A Szép új világ (Brave New World) egy regény, melyet Aldous Huxley írt 1931-ben és egy évvel később jelent meg először. A mű Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotása. A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, és ezek együtt teljesen megváltoztatják az emberi társadalmat, amit kasztokra osztanak fel, rang szerint csökkenő sorrendben: Alfa, Béta, Gamma, Delta, illetve Epszilon. Ezen kasztok mindegyike rendelkezik egy színnel is: az alfák szürke, a béták bordó, a gammák zöld, a delták khaki, az epszilonok fekete színű ruhát viselnek. A leírt társadalom felfogható utópiának is, nagyon ironikus formában: az emberiség gondtalan, egészséges és technológiailag fejlett. Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből, egyben számos dolgot elveszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát. Ez a társadalom hedonisztikus: a korlátlan szexualitásból és drogokból nyert örömre koncentrál. A cím eredete A regény a Szép új világ címet William Shakespeare „A vihar” (The Tempest) című komédiájából kapta, ahol az 5. felvonás 1. színében Miranda azt mondja: Szereplők Megjelenési sorrendben Thomas ("Tomakin") , Alfa, A Belső-Londoni Keltető- és Kondicionáló Központ igazgatója; mint később kiderül, John, a Vadember apja. Henry Foster , Alfa, a Keltető adminisztrátora és Lenina aktuális partnerte. Lenina Crowne , Béta-Plusz, zöldet hord, ugyanakkor örül, hogy Gamma fölötti kasztba tartozik; a Keltetőben, nővérként dolgozik; John, a Vadember szerelme. Mustapha Mond , Alfa-Dupla Plusz, Nyugat-Európa Világellenőre (kilenc másik ellenőr van még, valószínűleg a világ többi részét felügyelik). Bernard Marx , Alfa-Plusz, pszichológus, hipnopédia-specialista. Fanny Crowne , Béta, embriókkal foglalkozik; Lenina barátja. Benito Hoover , Alfa, Lenina barátja; Bernard nem kedveli. Helmholtz Watson , Alfa-Plusz, az Érzelmi Manipulációs Központ előadója (az Írási Részlegen), Bernard Marx és John, a Vadember barátja és bizalmasa. John, a Vadember ("Vadember úr") , Linda és Thomas fia (Tomakin/Az Igazgató), számkivetett mind a primitív, mind a modern társadalomban. Linda , Béta-Mínusz. John, a Vadember anyja, és Thomas elvesztett partnere. Angliából érkezett és állapotos volt, mikor elszakadt Thomastól az új-mexikói kiránduláson. A vademberek és a civilizáltak egyaránt nem kedvelték, előbbiek a "civilizált" viselkedése (promiszkuitása) miatt, utóbbiak pedig azért, mert öregnek és kövérnek nézett ki. Popé , Malpais-i őslakos. Annak ellenére, hogy megerősíti Lindának azt a viselkedését, ami miatt közutálatnak örvend a faluban (lefekszik vele és visz neki meszkált), továbbra is a törzse szokásai szerint él. John meg akarta ölni, mikor gyerek volt. Történelmi személyek Henry Ford Sigmund Freud Szinopszis Ford után 632-ben járunk, azaz valamikor a harmadik évezred derekán, egy minden ízében „tökéletesen” megtervezett és megszervezett társadalomban. A magas fokú gépesítésnek csak az szab határt, hogy az embereknek nem tesz jót a túl sok szabad idő (azért tartják fenn például a mezőgazdaságot, mert munkaidőigényes, az élelmiszereket különben szintetikusan is elő tudnák állítani), az égen helikopterek és menetrendszerű rakétajáratok röpködnek, az embereknek nagyszerű szórakozásokban van részük, ott a televízió, a „tapi” (a színes, hangos, szélesvásznú, illatos és taktilis ingereket is közvetítő film), a korlátlan szabad szerelem, a szabadtéri szupersportok. A munkájával mindenki meg van elégedve - az emberiség, a történelemben először boldog s ha mégse egészen, ott van a „szóma”, a tökéletes kábítószer, az idegcsillapító és az alkohol csodálatos pótléka, azok minden káros hatása nélkül. Az össznépi boldogság az emberi tényező megtervezésén alapul: nemcsak hogy futószalagon állítják elő az öt kasztba osztott emberutánpótlást (az alacsonyabb kasztok tagjait eleve csökkentett szellemi képességekkel, „bokanovszkizált”, mai szóval: klónozott sok-sok egypetéjű ikerből, akik egymás ideális munkatársai a lélektelen gyári munkában), hanem csecsemő koruktól hipnopédiával kondicionálják őket a fennálló állapotok igenlésére, minden kellemetlenség (öregedés, halál) elfelejtésére, a társadalmilag hasznos és helyes álláspontok elfogadására. Ebben a társadalomban nincsenek többé konfliktusok, ezért persze nincs helye többé sem a régi értelemben vett vallásnak, sem a művészetnek, de még a mélyebb emberi érzéseknek sem. Ebbe a „szép, új világba” csöppen bele John, egy hagyományos törzsi társadalomban, indián rezervátumban született „vadember”, hóna alatt Shakespeare összes műveivel. A kezdeti ámuldozás után John gyorsan kiábrándul, előbb szembeszegül, majd kivonul az elidegenedett társadalomból, de a konfrontáció kimenetele nem lehet kétséges: az őszinte, mély emberi érzéseknek és az igazi művészetnek itt nincs semmi keresnivalójuk, és nem is segíthetnek az egyénen, ezért John öngyilkosságba menekül. Viták a könyv körül 1980-ban Missouri államban távolították el az osztályokból 1993-ban ki akarták vonni a könyvet egy kaliforniai iskola kötelező olvasmányai közül, mivel „a negatív tevékenységeket helyezi a középpontba” az Amerikai Könyvtárszövetség 52-ik helyen szerepelteti a „The 100 Most Frequently Challenged Books of 1990–2000]” kiadványában A mű magyar kiadásai Szép új világ ; ford. Szinnai Tivadar ; Pantheon, Bp., 1934 ( Jó könyvek ) Szép új világ ; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1946 Szép új világ. Tudományos fantasztikus regény ; ford. Szentmihályi Szabó Péter , utószó Nagy Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1982 ( Kozmosz Fantasztikus Könyvek ) ISBN 9632115260 1996 Fiksz (Szentmihályi Szabó Péter fordítása) ISBN 9638560703 2003 Konkrét Könyvek (Szentmihályi Szabó Péter fordítása) ISBN 9632100867 Szép új világ ; ford. Totth Benedek; Cartaphilus, Bp., 2008 ISBN 9789632660196 Infected Mushroom Az Infected Mushroom egy izraeli elektronikus zenei/pszichedelikus rockzenekar, tagjai: Amit Duvdevani, Erez Eisen, Erez Netz, Rogério Jardim és Thomas Cunningham. 1996-ban alakultak meg Kiryat Yam-ban. Fennállásuk alatt 11 nagylemezt jelentettek meg. Egészen a mai napig működnek. Zenéjükben leginkább a Shpongle-hoz, a The Orb-hoz és az Ozric Tentacleshöz hasonlítanak. Magyarországon is felléptek már, többször is. Először 2000-ben koncerteztek nálunk, ekkor Etyeken játszottak. Azonban egy kis "galiba" támadt közben: a zenekar koncertjéről hiányoztak a hangszerek, ugyanis a szervező elfelejtette beszervezni őket. Végül a probléma megoldódott azzal, hogy az egyik tag egy CD-ről játszotta le a számokat. 2003-ban másodszor is megjárták Magyarországot, ez alkalommal a szentendrei Complexben játszottak. Harmadszor 2009 novemberében tették tiszteletüket nálunk, a Club Play klubban. Negyedszer 2010-ben léptek fel nálunk, a Sziget Fesztiválon. Ötödször 2011-ben tették tiszteletüket nálunk, a Fridge Festival keretein belül. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben szintén játszottak itthon, a Budapest Parkban. 2015-ben szintén a Sziget Fesztiválon léptek fel. A sorozatos koncertezésnek köszönhetően a hazai pszichedelikus zene/trance rajongók között is kultikus státuszt ért el a zenekar. Diszkográfia The Gathering (1999) Classical Mushroom (2000) B.P. Empire (2001) Converting Vegetarians (2003) IM the Supervisor (2004) Vicious Delicious (2007) Legend of the Black Shawarma (2009) Army of Mushrooms (2012) Friends on Mushrooms (2015) Converting Vegetarians II (2015) Return to the Sauce (2017) Stafford Smythe-emlékkupa A Stafford Smythe Emlékkupa egy trófea, melyet a Memorial-kupa legértékesebb játékosa kap. A díjat Stafford Smythe-ről nevezték el. 1520 Imatra Az 1520 Imatra (ideiglenes jelöléssel 1938 UY) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Yrjö Väisälä fedezte fel 1938. október 22-én, Turkuban. Camillo Benso di Cavour Camillo Benso di Cavour, gróf (tulajdonképpen Camillo Benso, Cavour grófja; magyar források gyakran említik Cavourként) (Torino, 1810. augusztus 10. – Torino, 1861. június 6.); olasz politikus. A Szárd–Piemonti Királyság miniszterelnökeként jelentős szerepet játszott az egységes Olaszország létrehozásában. A III. Napóleon francia császárral kötött katonai megállapodása alapján kirobbantotta az 1859. évi piemonti–francia–osztrák háborút, amelynek kimenetele megtörte a Habsburg Birodalom észak-itáliai főhatalmát, és 1860-ra elvezetett Itália államainak a Savoyai-ház koronája alatt történő egyesítéséhez (Veneto, Róma és a Pápai állam maradványának kivételével). Az egyesült Olasz Királyság első miniszterelnöke, külügyminisztere és tengerészeti minisztere lett, 1861-ben bekövetkezett haláláig. Életpályája Származása Előkelő és jómódú főúri családnak volt ivadéka és meglehetős zajos ifjúság után egészen az olasz nemzeti eszmének szentelte erejét. Mint katona a mérnöki karnál szolgált és ez időtől fogva a leginkább a praktikus tudományok iránt érdeklődött. Utazásai Franciaországban és Angliában megismertették a nagy nemzetek segédeszközeivel és még jobban éreztették vele hazája elmaradottságát és szétdaraboltságának átkát. Úgy politikai, mint társadalmi tekintetben Anglia volt ideálja; különösen nagy tisztelettel viseltetett Robert Peel, a konzervatív reformer iránt. Szabadabb gondolkodása nem engedte, hogy az akkor még abszolút szardíniai kormány alatt hivatalt vállaljon. Másrészt arisztokrata hajlamai és családi összeköttetései - atyja Torino városának gyűlölt rendőrfőnöke volt - népszerűtlenné tették őt a nemzeti párt és a demokraták előtt, bár az osztrákok már 1833 óta egyikét látták benne olasz uralmuk legveszélyesebb ellenfelének. Ilyen viszonyok közt tevékenysége ősi birtokainak kezelésére és jó karban tartására, gazdasági és pénzügyi érdekű cikkek írására, gazdasági egyesületek és kisdedóvók alapítására szorítkozott. Különösen a vasúti hálózat megteremtésére helyezett nagy súlyt mint a nemzet egyesítésének egyik legfontosabb eszközére. Belső küzdelmektől nem igen gátolva, eszének egész tisztaságát, akaratának egész erejét eszméi szolgálatára fordíthatta. Olaszország leendő egyesítőjét ö a szardíniai királyságban látta, nem pedig valami ideális köztársaságban, vagy a pápaságban. De e célból előbb közelebb kellett hozni e királyságot a nemzethez, alkotmányossá kellett azt tenni. Amikor mindenfelé dúlt a forradalom vihara, ő adott annak irányt, amikor a nép minden követelését elégtelennek nyilvánította, mindaddig, amíg nincs alkotmány és parlamentáris élet (1848 elején). Véleményei terjesztésére hírlapot alapított, majd az alkotmány megadása után vezére lett a hazafias, de éppen nem demokratikus többségnek, amely d’Azeglio miniszterelnököt támogatta. Az 1848–49-es hadjáratok után Az 1848–49. évi szerencsétlen, vesztes hadjáratok után, amelyek az országot egészen kimerítették, csak gyökeres reformoktól és a nemzeti szellem folytonos ápolásától és ébren tartásától várta hazája fölemelkedését. Viktor Emánuel király, ki őt személyesen éppen nem kedvelte már 1850-ben kénytelen volt őt bevenni a kabinetbe. Mint kereskedelmi, majd mint pénzügyminiszter nagy érdemeket szerzett az anyagi jólét előmozdítása körül, vasutak építése, a szabad kereskedés elvének keresztülvitele, valamint a nemzeti bank alapítása által. Midőn a király és d’Azeglio miniszterelnök késtek a polgári házasság behozatalával, hogy a Szentszékhez való viszonyon ne változtassanak, Cavour 1852-ben kilépett a kormányból. Nemsokára azonban sikerült meggyőznie a királyt a reform szükségéről, és ugyanezen év végén már miniszterelnökként vette kezébe az ügyek vezetését. A többség konzervatív része elhagyta régi vezérét ki most a Rattazzi által vezetett balközépnél keresett és talált támogatást. A Szárd Királyság ügyét egészen azonosította az egységes Itália megszerzésének ügyével, de a legnagyobb óvatossággal járt el, hogy a túl hatalmas Ausztriát idő előtt háborúra ne ingerelje. Szövetséges nagyhatalom kerestetik Az 1854. évi Krími háború alkalmat nyújtott azon szövetségek megszerzésére miket ő már 1848-ban nélkülözhetetlennek tartott. Az brit-francia szövetség nagy áldozatokat rótt az országra minden közvetlen haszon nélkül, amikor a külügyminiszter ellenezte azt, de Cavour a maga felelősségére mégis aláírta (1855 január 10). Kossuth szerint is „merész kockáztatott játékra határozta el magát Cavour.” Annál nagyobb volt a morális diadala, amikor a nagyhatalmak követeivel együtt részt vehetett az 1856. évi párizsi kongresszuson s szóba hozhatta Itália ügyét. Ezóta nyilvánvaló volt, hogy a nyugati nagyhatalmak Ausztria ellenében Szardíniának fogják pártját. III. Napóleon császár megnyerésére, aki nélkül semmit sem lehetett tenni, Cavour mindent felhasznált, még a női befolyást is. A savoyai Plombières-ben 1858. július 21-én, titkos találkozójukon, Cavour hosszan tárgyalt a császárral. Nemcsak a katonai szövetségről állapodott meg, hanem afelől is, hogy a szövetség célja egész Észak-Itália egyesítése a szárd király főhatalma alatt. A szövetség és a katonai segítség ára a Savoyai Hercegség (a Savoyai királyi ház törzsbirtoka) és a Nizzai Grófság átengedése volt, továbbá családi összeköttetés: Viktor Emánuel király leányának, Mária Klotild hercegnőnek eljegyzése Napoléon Joseph Bonapartéval, Montfort hercegével, akit „Napóleon hercegnek” (Prince Napoléon-nak) neveztek, és a krími háborúban nyújtott szánalmas parancsnoki működése miatt „Plon-Plon”-nak csúfoltak. Cavournak sikerült meggyőznie a királyt, aki ellenezte a házasságot. Mind az országon belül, mind a külföldi diplomáciai úton mindent előkészített, hogy a megfelelő pillanatban a Szárd–Piemonti Királyság a lehető legnagyobb katonai erővel jelenhessen meg a csatatéren. Nagy mestere volt a sajtó felhasználásának, és különösen a brit közvéleményre tudott hatott olymódon, hogy az ellensúlyozni tudta a hivatalosan osztrákbarát tory kormányt. Az Ausztria elleni háború előkészítése A fegyverkezés lázasan folyt, mindenfelől, különösen Lombardiából tódultak az önkéntesek a nemzeti zászló alá. Torinó számos intézkedésével folyamatosan provokálta Ausztriát, mivel a francia katonai segítséget csak mint „megtámadott ország” kaphatta meg, ő maga nem üzenhetett háborút. Anglia kongresszust javasolt a vitás kérdés elintézésére, ami ellentétben állt Viktor Emánuel és Cavour expanziós terveivel. Ha Ausztria beleegyezett volna a tárgyalásos rendezésbe, vagy továbbra sem üzem hadat, Cavour egész politikája kudarcot vallott volna. Maga Cavour, akit a folytonos munka elcsigázott, e válságos napokban, 1859 április 20-a körül öngyilkosságra gondolt, vagy végső menekvés gyanánt arra, hogy Szardínia ismét csak saját erejével próbáljon megvívni Ausztriával. A Szárd–Piemonti Királyságot e válságos helyzetből végül a III. Napóleon által sikeresen kiprovokált, április 23-i osztrák ultimátum mentette meg. Most már Szardínia volt a megtámadott fél, és a katonai szerződés értelmében Cavour biztosan számíthatott a francia haderő segítségére. Mindenfelé megindult az olasz nemzeti mozgalom, melynek szálait Cavour tartotta a kezében. Összeköttetésbe lépett a magyar emigrációval, sőt a délszlávokkal is, hogy Oroszországot is megnyerje ügyének. De csakhamar tapasztalnia kellett, mekkora veszedelem a túl hatalmas szövetséges. A megindult háború során, a francia császári haderő, árnyékában a kis piemonti hadsereggel, több nagy ütközetben vereséget mért az osztrák császári hadseregre (magentai csata, solferinói csata). Megsemmisítő győzelme ellenére azonban III. Napóleon császár – aki nem akarta meggyengíteni az Osztrák Császárságot – 1859. július 11-én sietve megkötötte Ferenc Józseffel a villafrancai fegyverszünetet, amelynek értelmében Ausztria csak Lombardiáról mondott le III. Napóleon javára, (aki átengedte Viktor Emánuelnek), de Venetót megtarthatta, a többi észak-itáliai fejedelemségekben pedig – a két császár megegyezése szerint – változatlan maradt volna a Habsburg-hű, monarchikus politikai berendezkedés. Észak-Itália bekebelezése Az előre nem látott különbéke hírére Cavour összeomlott, és lemondott a miniszterelnökségről. Még a királya iránti kötelező tiszteletről is megfeledkezett. A szintén mélyen lesújtott Kossuth Lajoshoz így szólt: „összeesküvő leszek, forradalmár leszek, de ez a béke nem lesz meg.” A béketárgyalások alatt és a zürichi békekötés után Cavour és elvbarátai keresztülvitték a közép-itáliai kis államok elégedetlenkedőinek felfegyverezését. A nemzeti liberális tömegmozgalmak megdöntötték a Habsburg-hű monarchiákat, és a Cavour által megszervezett népszavazások – kevéssé meglepő módon – megerősítették a fejedelemségek beolvasztását a Szárd–Piemonti Királyságba. Viktor Emánuel király, tekintettel konzervatív szövetségesére, III. Napóleonra, kénytelen volt formálisan visszautasítani az észak-itáliai államok annektálását, de miután átadta a császárnak a szerződésben kikötött Savoyát és Nizzát, és beleegyezett e tartományok (természetesen ezúttal a francia kormány által szervezett népszavazás útján a Francia Császárságba történő) bekebelezésébe, III. Napóleon érzékenysége az észak-itáliai monarchiák önállóságának tárgyában alább hagyott. 1860 elején a király ismét kormányfővé nevezte ki Cavour grófot, aki néhány hét alatt végrehajtotta az itáliai államok tervezett egyesítését. 1860. április 2-án Torinóban, a Szárd–Piemonti Királyság fővárosában összeülhetett az első olasz parlament. Dél-Itália megszerzése Röviddel ezután Giuseppe Garibaldi merész vállalkozása, amelyet Cavour titokban mindenképpen elősegített, a Nápoly–Szicíliai Királyságban is túlsúlyra juttatta a forradalmat. Egyúttal az Pápai állam már elszakadt részeinek, Romagna és Marche tartományoknak elfoglalására is sereget indított, amely a pápai csapatok legyőzése után befejezte Nápoly meghódítását és véget vetett ott Garibaldi diktátori működésének. Róma városát és a „patrimonium Petri”-t (Szent Péter örökségét) még védelmezte a III. Napóleon által odarendelt és fegyverben tartott „francia őrség”, ezért oda Cavour is csak nagyon óvatosan közeledhetett. Emiatt, továbbá Savoya és Nizza átengedése miatt, és mert Cavour különben is mindenben útját állta a radikális izgatásnak, amelynek addig annyi hasznát vette, Garibaldi és hívei szenvedélyes harcba kezdtek ellene. Róma sorsának terve E nagy parlamentáris csatában Cavour meghatározta, milyen feltételektől függ a hőn óhajtott főváros tényleges megszállása. Magát az eszmét illetőleg egyetértett Garibaldival: Rómát, a 25 évszázad dicsőségével övezett várost az egységes Itália királyi fővárosává kell tenni. Cavour nézete szerint „huszonkét millió olasz szeretete és tisztelete nagyobb oltalmat jelent majd az egyház élén álló felséges főpapnak, mint 25 000 francia szurony.” De a pápai székhely elfoglaláshoz szükséges volt Franciaország beleegyezése, és el kellett kerülni, hogy az új állam elnyomja az egyházat. (1861. március 28.) Halála Cavour bölcs és szabadelvű nyilatkozatai nem fegyverezték le az ellenpártot. A radikális Garibaldi azzal vádolta Cavourt, hogy eladta az ő szülővárosát, Nizzát a franciáknak. Ez a durva politikai harc végleg aláásta Cavour egészségét. Néhány héttel később a szüntelen gond és munka kimerítette Cavour életerejét. Gyóntatójához, Jakab szerzeteshez, aki az egyházból kiközösített haldoklót gondozta, végrendelet gyanánt e szavakat intézte: „Testvér! Szabad egyházat a szabad államban.” Emlékezete Majdnem minden olasz városnak van róla elnevezett tere vagy utcája, majd mindegyik állított neki szobrot. Ezek közt különösen a torinói, Duprétől, nagy művészi értékű. Cavour leveleit kiadta Luigi Chiaja 4 kötetben. Parlamenti beszédeinek gyűjteményét Massari bocsátotta közzé 12 kötetben. Külügyi kormányára teljes fényt derít Bianchi Nicomede munkája. Storia documentata della diplomazia Europea in Italia 1814-1861. Igen becses adatokat szolgáltat Kossuth Lajos : Irataim az emigrációból és Pulszky Ferenc : Életem és korom 4. k. Állatútlevél Az Európai Uniós állatútlevél egy ezzel megbízott állatorvosnál beszerezhető, sorszámozott, kétnyelvű okirat. Célja, hogy a kedvtelésből tartott állatot (kutyát, macskát vagy vadászgörényt) gazdája karantén nélkül is átvihesse az egyik EU-országból a másikba. Az igazolvány tartalmazza a kedvtelésből tartott állat és tulajdonosa azonosító adatait, az állat védőoltásait, egyéb kezelését és minden, az állat egészségére vonatkozó lényeges információt. Az igazolvány elsősorban az EU egész területén előírt veszettség elleni oltás megtörténtét bizonyítja: tartalmazza az utolsó veszettség elleni védőoltás dátumát, az oltóanyag számát, lejáratának idejét, gyártási számát. Ezen kívül az egyéb oltások igazolásai is benne vannak, továbbá van egy, a klinikai vizsgálattal és hitelesítéssel kapcsolatos rovata is, így alkalmas arra, hogy az állatútlevelet az olyan országokban, ahol az előírások szigorúbbak, sőt az Unión kívüli is felhasználjuk. Kiállítása Magyarországon az állatútlevél kiállítására minden olyan állatorvos jogosult, aki rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóságtól az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére vonatkozó engedéllyel. (2008. szeptember 1-jétől minden magán-állatorvos alanyi jogon jogosult erre.) Az állatútlevél egy sorszámozott, szigorú számadású okirat, melyet a jogosult állatorvosok a Magyar Állatorvosi Kamarától szereznek be. Kiállításakor egy adatlapot is ki kell tölteni. Az adatlapon szereplő adatokat az útlevelet kiadó állatorvosnak 10 napon belül kötelező bevinnie a Magyar Állatorvosi Kamara internetes kisállat-nyilvántartó programjába (www.petvetdata.hu) Oldalai Az állatútlevél 24 oldalas és a következő 11 rovattal rendelkezik : Érvényessége Addig érvényes, amíg a benne igazoltak érvényessége a származási tagország nemzeti szabályozásának megfelelően tart. Egyes országok és oltóanyagok esetén ez három évet is jelenthet. A veszettség elleni oltás Magyarországon évente kötelező, így a magyar útlevelet 365 nap letelte után csak akkor lehet használni, ha az állatot újraoltattuk, és ezt az útlevelében az állatorvos igazolta. Egy 3 hónapos, először oltott kölyök esetében csak 6 hónapig érvényes az oltás, és így az útlevél is. A veszettség elleni védőoltást az uniós irányelvek szerint csak a vakcinálástól számított 21 nap elteltével lehet érvényesnek tekinteni, addig tehát az útlevél sem érvényes. A folyamatos, a mindenkori 365 napon belüli újraoltás esetén azonban nem előírás a 21 napos várakozási idő. Az állat azonosítása Az útlevél használata megkívánja, hogy az állat azonosítható legyen: 2011. július 3. napjáig történhet ez egy tisztán, egyértelműen olvasható tetoválással is, de már folyamatban van az áttérés microchip-implantátummal való azonosításra. A chip vagy a tetoválás számán és elhelyezkedésén túl az igazolvány egy leírást is megad az állatról, továbbá (nem kötelező jelleggel) tartalmazhat egy fényképet is. Ha az állat mikrochipje nem felel meg az ISO 11784, illetve ISO 11785 szabványoknak (régebbi chipek), akkor az útlevél csak a megfelelő leolvasókészülékkel együtt érvényes. Eltérő EU beutazási feltételek A három hónaposnál idősebb állatoknak az EU-ban általánosan előírt veszettség elleni védőoltásán túl egyes EU országokban további megkötöttségek is vannak. A veszettségmentes országok megkívánják, hogy az állatútlevél tartalmazza a vakcinázás hatékonysági vizsgálatának eredményét is (szerológiai vizsgálat). Egyes országok a veszettség elleni oltás nélkül még a három hónapnál fiatalabb állatokat sem engedik be, mások csak bizonyos esetekben, vagy egyáltalán nem engednek be kölyökállatot. Van ahol előírás a beutazás előtti Echinococcus elleni kezelés valamint a széles spektrumú szerrel történt féregtelenítés, van ahol egy célzott, galandférgek és kullancsok elleni kezelést kívánnak meg, vagy hogy az állat élősködőmentessége szigorúan 24-48 órával a beutazás előtt legyen ellenőrizve. Az Egyesült Királyságban, Írországban és Máltán nem fogadják el a tetoválást, máris kötelező a mikrochip. Ha egy nem EU-ország meglátogatása után valaki kedvencével visszatér egy EU-országba, akkor nem elégséges az EU állatútlevél megléte, hanem további előírásoknak is eleget kell tenni. További információk Magyar Állatorvosi Kamara - Állatútlevél Letöltve: 2008. november 8. Málta - Ministry for Rural Affairs and the Environment Letöltve: 2008. november 8. Svédország - Swedish Board of Agriculture Írország - Department of Agriculture and Food Egyesült Királyság - Department for Environment, Food and Rural Affairs Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi Világszervezet - World Organisation for Animal Health Der neue EU-Tierpass Az EU és a németországi előírások (németül) National Rules Applying To Entry Of Pet Dogs Cats And Ferrets Of Less Than 3 Months (Non-Vaccinated Against Rabies) 3 hónapnál fiatalabb állatok bevitele – az egyes tagállamok vonatkozó honlapjainak címlistája (angolul) Az állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó uniós jog rövid összefoglalása (angol, német, francia stb.) FVM::Útmutató a kedvtelésből tartott állatok mozgásának hatósági ellenőrzéséhez Mellékletben: KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLAT ÚTLEVELE - minta Források Magyar Állatorvosi Kamara::Kedvtelésből tartott állatok szállítása és mozgása Letöltve: 2008. november 8. petpassport.hu Magyar Állatorvosi Kamara::Állatútlevél Letöltve: 2008. november 8. net.jogtar.hu::A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állategészségügyi szabályairól szóló FVM rendelete Kutyavári.hu::Állatorvosi Rendelő::EU-s állatútlevél Források és lábjegyzetek Az Európai Parlament és a Tanács 998/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról 5. cikk (1) bekezdés b) pont Útlevélminta Letöltve: 2008. november 8. Mikrochip: elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas. Általában az állat nyakbőre alatt helyezik el. Országonkénti sajátosságok, szabályok a Magyar Állatorvosi Kamara honlapján EUvonal::Háziállatok::Állatútlevél::Gyakori kérdések Letöltve: 2008. november 9. Német labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A 2. Bundesliga a német labdarúgó-bajnokság másodosztálya, melyben 18 csapat vesz részt. A német bajnoki rendszerben a liga közvetlen a Bundesligát követő szinten helyezkedik el. Története 1974-ben megalapították a Bundesliga második vonalát. A teljes mezőnyt 40 klub alkotta, melyeket két osztályba soroltak (Nord és Süd, azaz északi és déli csoportba). Ezen csapatok a Bundesligába való felkerülésért versengtek egymással. 1981-ben átszervezték a bajnokságot, és létrehoztak egy 20 csapatos, egységes Bundesliga 2-t. Az 1991–1992-es szezonban a korábbi NDK klubjai is részt vehettek a ligában. Emiatt kibővítették a pontvadászatot, és visszatértek a két csoportra osztott lebonyolítási rendszerhez, melyben mindkét osztály egyaránt 12 csapatos volt. Az 1992–1993-as idény jelentős szezonnak minősült, mivel innentől ismét csak egy csoportból állt a bajnokság, 24 részt vevő csapattal működve. 1994–1995 óta a másodosztály küzdelmei mindössze 18 csapat részvételével zajlanak. A 2004–2005-ös idény alatt robbant ki a 2005-ös német bundabotrány, melyben a Regionalliga mellett számos Bundesliga 2-es mérkőzés is érintett volt, amiket Robert Hoyzer játékvezetése mellett rendeztek meg. Emiatt az LR Ahlen és az SV Wacker Burghausen közötti mérkőzés újrajátszását rendelték el, melyet 2005. április 27-én játszottak le ismét. A 2009–2010-es szezon megkezdése előtt a bajnokság legsikeresebb csapata a Fortuna Köln volt, amely a lehetséges megszerezhető 2 910 pontjából 1 376-ot gyűjtött be (jelenleg az Alemannia Aachen vezet 1381 ponttal). A Fortuna Köln egy másik rekordot is magáénak tudhat. A Bundesliga 2 1974-es megalakulásától kezdve 2000-ig összesen 26 egymást követő idényt töltött a másodosztályban, amely ebben a tekintetben a leghosszabb sorozatnak számít. Egyéb rekordok Az SC Fortuna Köln töltötte el a leghosszabb időszakot a 2. Bundesligában. 2000-ig 26 éven át szerepelt a másodosztályban anélkül, hogy egyszer is kiesett volna. A jelenlegi csúcstartó az SpVgg Greuther Fürth , amely az 1997–1998-as idény óta már 13 éve játszik a második vonalban megszakítás nélkül. Az Alemannia Aachen gyűjtötte a legtöbb pontot. 1974 óta 1381 pontot szerzett 963 másodosztályú mérkőzésen. Őt követi a Fortuna Köln a 970 mérkőzés alatt megszerzett 1376 egységgel, valamint a Stuttgarter Kickers a 864 találkozón elért 1264 pontjával. A legjobb teljesítményt a Hannover 96 tudhatja magáénak a 2001–2002-es szezonban elért 22 győzelmével, 9 döntetlenjével és mindössze 3 vereségével. Az egy idény alatt szerzett legtöbb gól Horst Hrubesch nevéhez fűződik, aki a Rot-Weiß Essen labdarúgójaként 42 találattal lett gólkirály az 1977–1978-as bajnokságban. A Hertha BSC szerezte a legtöbb gól egy szezonon belül (1980–1981-ben 123 gólt értek el). A Karlsruher SC a 2006–2007-es idényben mind a 34 fordulóban feljutó helyen szerepelt. A 2. Bundesligában legtöbbször szerepelt játékos Willi Landgraf, aki 508 mérkőzésen lépett pályára a Rot-Weiß Essen (119), az FC 08 Homburg (107), az FC Gütersloh (94) és az Alemannia Aachen (188) színeiben. Landgraf soha sem játszott a Bundesliga 1-ben, azonban másodosztályú játékosként mégis szerepelt az UEFA-kupában a 2004–2005-ös kiírásban . A legnagyobb arányú győzelmet a Bundesliga 2-ben az Arminia Bielefeld érte el, amikor az 1979–1980-as szezonban 11–0-ra győzte le az Arminia Hannovert. További négy olyan másodosztályú mérkőzés van, amelynél szintén kétszámjegyű gólt ért el az egyik csapat. 1974–1975-ben az FC St. Pauli 10–2-re verte a VfL Wolfsburgot , míg 1979–1980-ban a Freiburger FC szintén 10–2 arányban nyert az FV 04 Würzburg ellen. 10–1-es végerdményt hozott az FC Bayern Hof és a BSV 07 Schwenningen találkozása (1976–1977). 10–0-s győzelmet aratott a Karlsruher SC az ESV Ingolstadt elleni bajnokin (1979–1980). A Bundesliga 2 1981-es egyesítése óta a legnagyobb arányú győzelmet a Hansa Rostock aratta a 2008–2009-es szezonban a TuS Koblenz 9–0-s legyőzésével. Öt alkalommal született 8–0-s végeredmény, az SV Waldhof Mannheim a BV Lüttringhausen (1982–1983) ellen, a Hannover 96 a Karlsruher SC (1986–1987) ellen, az SV Darmstadt 98 az FSV Salmrohr (1986–1987) ellen, a Stuttgarter Kickers az SSV Ulm 1846 (1987–1988) ellen és az SpVgg Unterhaching az 1. FC Saarbrücken (2000–2001) ellen nyert ilyen arányban. A legtöbb gólt hozó mérkőzést az 1. FC Kaiserslautern játszotta az SV Meppen ellen az 1996–1997-es idény 34. fordulójában. A találkozó 7–6-os eredménnyel ért véget. A 2. Bundesliga csapatainak európai kupaszereplése 5 alkalommal szerepeltek a Bundesliga 2 csapatai az európai kupaporondon. A DFV 1991-es DFB -be való beolvadása után 1991–1992 -ben a korábbi DDR-Oberligás FC Rot-Weiß Erfurt és Hallescher FC vett részt az UEFA-kupában. A Halle az első fordulóban a Torpedo Moszkva ellen mérkőzött, míg az Erfurt a második körig jutott, ahol az AFC Ajax csapatával találkozott. 1992–1993 -ban a Hannover 96 a DFB-Pokal címvédőjeként indulhatott a kupagyőztesek Európa-kupájában . Ott rögtön a címvédő német Werder Bremen ellen játszott az első körben, előbb 3–1-re kapott ki, majd 2–1-re nyert. 1996–1997 -ben a német kupagyőztes 1. FC Kaiserslautern a kupagyőztesek Európa-kupájában indulhatott. A második fordulóban az FK Crvena zvezda ellen 1–0-s és 0–4-es eredményt ért el. 2001–2002 -ben az UEFA-kupába kvalifikálta magát a másodosztályú 1. FC Union Berlin , amely a kupadöntőben a Schalke 04 ellen játszott, s mivel a Schalke a bajnokságban kiharcolta az UEFA-bajnokok ligája indulást, így a kupagyőztes jogán szerepelhettek. Az első fordulóban a finn Valkeakosken Haka ellen továbbjutott, majd a második körben a bolgár Litex Lovecs ellen esett ki. 2004–2005 -ben az Alemannia Aachen szintén alsóbb osztályú csapatként vett részt az UEFA-kupában, miután a német kupafináléban a Werder Bremen ellen játszott, amely bajnokként indulási jogot szerzett a bajnokok ligájában. Az Aachen az FH Hafnarfjörður ellen játszott az első körben, majd onnan továbbjutva a csoportkörben a Lille OSC és az AÉK legyőzésével bejutott a legjobb 32 csapat közé. Az AZ Alkmaar ellen 0–0 és 1–2 után esett ki. Chris Kirkland Chris Kirkland vagy teljes nevén Christopher Edmund Kirkland (Barwell, 1981. május 2. –) egyszeres angol válogatott labdarúgó. Kirkland karrierjét a Coventry Cityben kezdte, az angolok egyik legígéretesebb fiatal kapusának tartották. 2001-ben aláírt a Premier League-szereplő Liverpoolhoz, ahol nyert Ligakupát, Community Shieldet, elhódította az UEFA Szuperkupát és a Bajnokok Ligáját is. Azonban a gyakori sérülései hátráltatták őt, már a visszavonuláson gondolkodott, végül 2006-ban kölcsönben, majd végleg a Wiganhez került. Kölcsönben védett a Leicester Cityben és a Doncaster Roversban, végül 2012-ben leigazolta őt a Sheffield Wednesday. Egyszer szerepelt az angol válogatottban. Pályafutása A kezdetek Barwellben (Leicestershire) született, ahol a szülei (Marie és Eddie) nevelték fel, és a Heathfield Általános Iskolában tanult. Tinédzserként a Coventry Cityvel és a Leicester Cityvel is edzett. A Blackburn Rovers is le akarta őt igazolni, de végül a Coventry Citybe került 1998 júliusában. Korai évek Coventry City Kirkland 1999. szeptember 22-én debütált a Ligakupában a Tranmere Rovers ellen. A legígéretesebb angol kapusok között tartották számon, amikor a 2000–01-es szezonban leigazolták a svéd válogatott Magnus Hedmant első számú kapusnak. Kirkland a teljesítménye miatt bekerült az angol U21-es csapatba, és a Coventry City szurkolói megválasztották őt az év legjobb fiatal játékosának. A kapust viszonylag kevés tapasztalata ellenére szóba hozták az Arsenallal és a Liverpoolal, végül a Liverpool a 2001–02-es szezon kezdetén 6 millió font ellenében megvette őt. Abban az időben ő volt a legdrágább angol kapus és mindössze 20 éves volt. Liverpool 2001 októberében debütált, de első szezonjában inkább csak másodszámú kapus volt Jerzy Dudek miatt. A következő szezonban Dudek hibái miatt a Manchester United ellen ő állhatott a kapuba. 14 mérkőzésen védett zsinórban, 6 meccsen nem kapott gólt, de 2003 januárjában bokasérülést szenvedett, emiatt nem játszhatott már ebben a szezonban. Az rendszeres sérülései megakadályozták abban, hogy első számú kapus lehessen. A 2004–05-ös szezon kezdetén megkapta az esélyt, hogy újra kezdő lehessen, miután barátját, Dudeket, "kiűzték" a kapuból. Jó formában volt és a sérülések is egy ideig elkerülték, ami örömmel töltötte el a Liverpool és a válogatott szurkolóit. 2005-öt azonban nem kezdte jól újra megsérült. Anglia jövőbeli elsőszámú kapusaként igazolt az Anfieldre, azonban a sérülései és a 'Pool rossz teljesítménye miatt leigazolták Scott Carson-t, és Dudek is elé került a sorban. 4-szer szerepelt a Bajnokok Ligája csoportkörében, azonban a későbbiekben már nem játszott. Nélküle nyerték meg a kupát. West Bromwich Albion 2005 nyarán kölcsönbe a West Bromwich-hoz került, hogy újra elindítsák a karrierjét, mert José Reina, Jerzy Dudek és Scott Carson miatt csak negyedik számú kapus volt. A Manchester City ellen debütált, 0-0 lett a végeredmény, tehát az első meccsét gól nélkül zárta. A West Bromwichban újra magára talált, emiatt bekerült az angol válogatott keretébe David James (Manchester City) mögé másodszámú kapusnak. A szezon első felében újra lesérült, a lengyel Tomasz Kuszczak helyettesítette, de a második felében újra ő lett a kezdőkapus. Wigan Athletic 2006 júliusában érkezett 6 hónapra, kölcsönben a Wiganhez. A Latics 2006. október 27-én véglegesen le is igazolta őt, miután kompromisszumra jutott a játékos előző klubjával, és a kapussal. 3 évre szóló szerződést kapott, ami a 2008-09-es szezon végéig szólt. Ő kapta az 1-es számú mezt a 2007-08-as évadra, és ő volt az elsőszámú kapus a csapatban, Steve Brucenál. Kirklandet választották a szezon legjobbjának a csapatában. 2008 májusában újabb szerződést kötöttek, ami 2012-ig szólt. Kirkland a 2009–10-es szezonban rögtön egy gólnélküli meccsel kezdett az Aston Villa ellen idegenben, viszont később a Manchester United elleni hazai találkozón 5-öt kapott a második félidőben. 2009. október 18-án sérülten játszotta végig a Manchester City elleni meccset, a játékvezető megállította óráját, míg a játékos törött ujját "visszapattintották" a helyére. November 22-én 9 gólt kapott a Tottenham Hotspur ellen. A 2010–11-es szezon elején nagymértékű vereséget szenvedtek a Blackpool és a Chelsea ellen, ezért a kezdőkapus Ali al-Habszi lett. November 25-én januárig kölcsönbe került lakóhelye klubjához, a Leicester City-hez. December elején rögtön sérülést szenvedett (egy edzésen hátgörcsöt kapott), amely majdnem véget vetett leicesteri karrierjének, de hamar visszatérhetett. Az Ipswich Town elleni 3-0-s vereséggel debütált 2010. december 19-én. Kirkland hátsérülésével bajlódva visszatért a Wiganhez, 3 mérkőzésen játszhatott a Leicester Cityben. 2011. január 5-én ő védhetett a Bolton Wanderers elleni 1-1-es döntetlennel végződő meccsen, ugyanis al-Habszi nem játszhatott gazdaklubja ellen, de a mérkőzésen Kirklandet le kellett cserélni, miután ütközött Johan Elmanderrel. Kirkland 2011. februárjában vészkölcsönként csatlakozott volna a Cardiff Cityhez Tom Heaton helyettesítésére, de az üzlet meghiúsult. 2011. október 12-én januárig kölcsönbe került a Doncaster Rovershez a klub új menedzsere, Dean Saunders kérésére. Kirkland alig lehetett a csapatban pár napig, ugyanis hátsérülése miatt visszaküldték őt a Wiganhez. Sheffield Wednesday 2012. május 23-án leigazolta őt a másodosztályú Sheffield Wednesday. Dave Jones menedzser első számú kapusként számolt vele. 2012. augusztus 13-án debütált egy 4-2-es Ligakupa-meccs-győzelemmel az Oldham Athletic ellen. 2012. október 19-én egy Leeds United elleni meccsen egy szurkoló beszaladt a pályára és arcon ütötte Kirklandet. A kapust ápolni kellett a televíziós kamerák által is rögzített eset után, amely nem sokkal egy Leeds-gól után történt. Válogatottban 8 mérkőzésen játszott Anglia U21-es válogatottjában és 2003-ban behívták a felnőttkeretbe is, de nem lépett pályára a 2006. augusztusában rendezett Görögország elleni mérkőzés 2. félidejéig. Kirkland 11 éves korában apja, és a család néhány barátja egyenként 100 fontot tett fel arra, hogy a kapus 30 éves kora előtt be fog mutatkozni a válogatottban, az odds 100 az egyhez volt. Tehát Kirkland játéka egyenként 10 000 fontot jelentett nekik. Magánélete 2006. november 14-én feleségétől, Leeonától megszületett egyetlen lánya, Lucy, emiatt a kapus kihagyta a másnap rendezett Hollandia elleni barátságos meccset. 2008 áprilisában Kirkland szintén profi társaival, Kevin Daviessel és Brett Emertonnal együtt csatlakozott a Get Started programhoz, amely a bűnismétlés megelőzését tűzte ki céljául. Meglátogatta a Hindleyben található fiatalkorú bűnelkövetők nevelőintézetét, amelyet a Prince's Trust alapítvány hozott létre, együttműködve többek közt a Premier League-gel, a PFA-val, és a Football Foundinationnal. Aktív pályafutása befejezése után tűzoltó szeretne lenni. Sikerei, díjai Klubcsapatban Junior FA-kupa (1): 1998–99 Ligakupa (1): 2002–03 FA Community Shield (1): 2006 Bajnokok Ligája (1): 2004–05 UEFA-szuperkupa (1): 2005 Tramita Mária Tramita Mária (Bánhida, 1935. szeptember 3. – 2014. november 20.) magyar válogatott kézilabdázó. Életútja Dorogon nőtt fel és a Dorogi AC-nál kezdte sportpályafutását. A dorogi Petőfi Sándor általános iskola növendéke volt, majd az érettségit követően mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett. Dolgozott a Budapesti Postaigazgatóságon és az Autokernél. A Bp. Postás kézilabda csapatának játékosaként lett élvonalbeli sportoló és került a magyar válogatottba. A Német Szövetségi Köztársaságban rendezett nagypályás női kézilabda-világbajnokságon a bronzérmet nyert magyar csapat tagja volt 1956-ban. Jelenleg Budapesten él. Tagja a Dorogról Elszármazottak Klubjának, és annak Dorogon rendezett éves rendezvényeinek rendszeres résztvevője. SPECT A SPECT vagy SPET (Single photon emission computed tomography) gamma-sugarakat használó non-invazív, vagyis beavatkozást nem igényelő orvosi képalkotó eljárás. A funkcionális képalkotó eljárások körébe tartozik, vagyis nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek, szövetek különböző funkcionális jellemzőjét (pl. véráramlás, anyagcsere) jeleníti meg egy adott időintervallumban. A különböző elváltozások kialakulása először a humán szövetek funkcionális jellemzőiben okoz elváltozást és ezt a folyamatot másodlagosan kíséri a szervek anatómiai degenerációja. Ennek következtében a funkcionális képalkotó eljárások a betegségek kiszűrésében és prevenciójában rendkívül hatékonyak. A SPECT gamma kamerát használ a képalkotáshoz, amely többféle szögből sokrétű kétdimenziós képeket készít az agyról, majd ezeket a kétdimenziós vetületeket számítógépes eljárással (tomográfiás rekonstrukció) alakítják háromdimenziós adathalmazzá. Más tomográfiás technikákhoz hasonlóan, mint például az MRI, a CT vagy a PET, ebből az adathalmazból alakíthatók ki az agyról vagy a test egyéb szöveteiről kapott háromdimenziós metszetek, amelyek a vizsgálat során manipulálhatók és újraalakíthatók. Agyi képalkotás A felvételek elkészítéséhez gamma-sugárzású radioizotópok bejuttatására van szükség a páciens vérkeringésébe. A 99mTc metastabil magizomer (fotonemittáló radionuklid), amely a gamma kamera által érzékelhető gamma-sugarakat bocsát ki. Amikor a vegyület a HMPAO-hoz kapcsolódik, 99mTc-HMPAO (hexametilpropilénamin-oxim) jön létre, és ez lehetővé teszi, hogy 99mTc izomert az agyi szövetek felvegyék és az agyi véráramlás mértéke a gamma-sugárzás alapján az adott területen megfigyelhető legyen. Az agy vérellátása követi az aktivitás változásait, így azokon a területeken, ahol a sejtek aktívabbak, megnő a véráramlás nagysága. A bejuttatott radiofarmakon eloszlása a különböző funkcionális állapotokban eltérő képet mutat (más az anyagcseréje az ép, fiziológiás szövetnek és más a kóros szöveté), így a patológiás folyamatok könnyen detektálhatók és lokalizálhatók. Mivel az agyi véráramlás szorosan kapcsolódik az agy helyi metabolizmusához és így az energiafelhasználás mértékéhez, ezért 99mTc-HMPAO lehetővé teszi az agy adott területre lokalizálódó metabolizmusának feltérképezését és a demencia különböző okainak megkülönböztetését és diagnosztizálását. A legújabb metaanalízisek a SPECT eredményességét támasztják alá az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demenciák megkülönböztetésében 91 százalék hatékonysággal, szemben a klinikai tesztek 70 százalékos eredményességével Ezek az új eredmények annak köszönhetők, hogy a SPECT képalkotó eljárás során készített felvételeken a különböző típusú stroke-ok által okozott speciális kortikális metabolizmus foltokban jelentkező sérülése könnyen megkülönböztethető az Alzheimer-kór tipikus, lassabban és progresszívebben jelentkező elváltozásaitól az agyi anyagcsere területén. A 99mTc-HMPAO radioizotópot felhasználó SPECT tomográfiás módszert gyakran összehasonlítják a 18F-fluor-dezoxi-glükóz (röviden FDG) felhasználásával agyi képeket készítő PET (pozitronemissziós tomográfia) képalkotó eljárással. Az FDG radiofarmakonnal a PET az agy lokális glükózfelhasználását monitorozza, így nagyon hasonló eredményeket nyújt a helyi degenerációk vizsgálatában, mint a SPECT. Ugyanakkor a SPECT sokkal szélesebb körben elérhető, annak köszönhetően, hogy a SPECT esetében a radioizotópok gyártásának, valamint a gamma kamera beszerzésének sokkal alacsonyabb a költsége. A 99mTc gamma-sugárzású izotópot a 99Mo radioaktív izotópból állítják elő egy technécium-generátorban, amelyet rendszeresen szállítanak kórházakba az általánosan felhasznált radioizotópok pótlására, míg az FDG bonyolult és költséges eljárással csak ciklotron berendezésben és automatizált, radiofarmakonok előállítására specializált kémiai laborokban állítható elő. Emellett az előállított izotóp felezési ideje nagyon alacsony (2 óra), így gyorsan és közvetlenül a felhasználás helyszínére kell juttatni, vagy helyben kell előállítani közvetlenül a felhasználás előtt. Myocardiális perfúzió vizsgálata A myocardiális perfúziós képalkotás (Myocardial perfusion imaging, röviden MPI) olyan funkcionális kardiális képalkotó eljárás, amelyet az ischaemiás szívbetegségek diagnosztizálásában használnak fel. Magas stressz-szint alatt a sérült szív myocardiuma kevesebb vért áramoltat át, mint a normál szívizom. A szívizom anyagcseréjének mérésére speciális radiofarmakonokat használnak, mint például a 99mTc-tetrofosmin vagy a 99mTc-sestamibi izotópok. A szívverés ritmusa is jól jelzi a myocardiális stresszt, amely emelhető akár fizikai feladatok végzésével vagy gyógyszeres úton, például adenozin, dobutamin vagy dipyridamole adagolásával. A szívizmok vizsgálata az agyi szövetek vizsgálatának elvéhez hasonló: az izotópok által mért gamma-sugarak alapján a radiofarmakonok eloszlása a szívizomban, illetve a myocardiumon átáramoltatott vér relatív mennyisége is jól nyomon követhető. A szívizom esetében két szkennelés követi egymást, az első a stresszállapotban produkált szívműködés vizsgálatára szolgál, a második a nyugalmi állapotot rögzíti, a végső eredményt a két szkennelés összehasonlítása adja. Az MPI 83 százalékos eredményességgel képes az ischaemiás szívbetegségek diagnosztizálására, ami meghatározó helyet biztosít a SPECT-nek a non-invazív tesztek körében. Adatfelvétel A szkennelés folyamata időigényes, a tipikus adatgyűjtési idő átlagosan 15 perc. Ez alatt az idő alatt a páciensnek szigorúan mozdulatlanul kell feküdnie, mivel a rekonstrukció során a mozgások egy részét számítógépes eljárással szűrik ugyan, de a szkennelés alatti mozgás a képek minőségét jelentősen leronthatja. A SPECT képek elkészítéséhez a gamma kamera a páciens körül forog. A vetületeket meghatározott területeken rögzíti a kamera, jellemzően 3-6 fokonként a test körül. A legtöbb esetben a teljes 360 fokos kör megtétele és a rotáció során elkészült összes vetület felhasználása szükséges az optimális rekonstrukcióhoz. Habár a vetületek elkészítésének ideje változhat, jellemzően 15-20 másodpercig tart rögzítésük, így tart a teljes vizsgálat ideje 15-20 percig. A több fejjel rendelkező (multi-headed) gamma kamera gyorsabb rögzítésre képes. Például, a két fejjel rendelkező kamera fejei egymással 180 fokot zárnak be, így egy időben két kép készítését teszik lehetővé, mivel egymással szemben forognak a páciens teste körül. A három fejjel rendelkező gamma kamera fejei értelemszerűen egymással 120 fokos szöget zárnak be, így a vizsgálat ideje egyharmadára csökken az egy felvevő fejjel rendelkező gamma kamerákhoz képest. Rekonstrukciós eljárás A vetületek jellemzően 64x64 vagy 128x128 pixeles felbontásban készülnek, ahol a pixelek nagysága 3-6mm. A háromdimenziós képekhez szükséges vetületek száma nagyjából megegyezik a végső kép szélességével pixelekben. A rekonstruált képek felbontása rosszabb a vetületeknél, a SPECT technikával elérhető legjobb térbeli feloldás 4–5 mm. Maga a rekonstrukciós eljárás is sok zajt, inadekvát adatot ad az eljárás során a gamma kamera által rögzített vetületekhez, így a végső, háromdimenziós képek bizonyos esetekben műtermékeknek is tekinthetők. A radiofarmakonok egyenetlen eloszlása szintén műtermékek létrehozásához vezethet. A nagyon intenzív anyagcseréjű területek SPECT-tel történő vizsgálata során a magas metabolizmusú területek elhomályosítják a környező szövetek anyagcseréjét, így ezek pontos feltérképezésére az eljárás nem alkalmas. Ennek ellensúlyozására a rekonstrukció során olyan szűrési algoritmust alkalmaznak, amely a fenti mechanizmus hatásait csökkenti. Az iteratív rekonstrukció szintén olyan alternatív számítógépes algoritmus, amely egyre növekvő jelentőségre tesz szert, mivel kevésbé érzékeny a fent említett műtermékekre és korrigálja az intenzív véráramlású területeken a radioizotópok hígulását. A gamma-sugarak hígulása a test mélyen fekvő szöveteiben a metabolizmus mértékének alábecslésével fenyeget szemben a felszíni szövetek anyagcseréjével. A rekonstrukció során alkalmazható olyan eljárás, amely az aktivitás helyének relatív pozíciójával korrigálja a kapott értékeket. A fenti problémák megelőzésére a modern SPECT gépeket beépített CT szkennerrel integrálják. A CT berendezés röntgenképei a test szöveteiről és a SPECT funkcionális működésről alkotott képei így egymást kiegészítve pontosítják a kapott eredményeket a rekonstrukciós eljárás során. Fontos megjegyezni, hogy a SPECT anyagcseréről szerzett információinak hatékony értelmezését segítik elő a CT által készített anatómiai felvételek. Alkalmazási lehetőségek A SPECT tomográfiás eljárás bármilyen gamma-sugárzáson alapuló képalkotás esetén bevethető, ahol háromdimenziós reprezentációk kialakítására van szükség (daganatképződés, leukocita áramlás, pajzsmirigy, szív, agy vagy csontok képalkotó vizsgálata). Bernareggio Bernareggio település Olaszországban, Lombardia régióban, Monza e Brianca megyében. Lakosainak száma 11 050 fő (2017. január 1.). Bernareggio Aicurzio, Carnate, Ronco Briantino, Sulbiate, Verderio Inferiore és Vimercate községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tramont-Saint-André Tramont-Saint-André település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 58 fő (2015). Tramont-Saint-André Soncourt, Vicherey, Favières, Tramont-Émy és Aroffe községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A Maldív-szigetek az 1988. évi nyári olimpiai játékokon A Maldív-szigetek a dél-koreai Szöulban megrendezett 1988. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. A Maldív-szigetek első alkalommal vett részt az olimpiai játékokon. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Kinorány Kinorány (szlovákul Chynorany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Fekvése Simonytól 8 km-re nyugatra fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az i. e. 6000 körüli időben is éltek emberek. Az i. e. 2900-ig terjedő időből számos cserépmaradvány került elő. A 11. században szláv település állt ezen a helyen, mely a nyitrai várhoz tartozott. 1243-ban a településen lévő birtokaikat 4 személy elcseréli. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében még "Heren" alakban említik. 1395-ben "Hynyeren", "Henyeren" alakban szerepel a király oklevelében. 1396-ban "Hemerien" néven említik. Mai nevén csak 1773-ban bukkan fel az írott forrásokban "Chinoran" alakban. 1395-től az esztergomi érsekség birtoka. 1446-ban és 1447-ben, a huszita háborúk során többször kirabolták. 1531-ben 33 adózó porta állt a községben, 6 ház lakatlan volt. 1553-ban malma és 35 portája létezett. 1598-ban az összeírás szerint 62 háza állt. 1640-ben feldúlta a török, két temploma ekkor pusztult el. 1663-ban a töröknek adózott Érsekújvárra. 1715-ben 73, 1720-ban 61 háztartása volt. 1787-ben az első népszámlálás szerint 107 lakóház található Kinorányban, melyben 205 család élt, a lakosok száma 1117 volt. A 18. században sóraktár, malom és sörfőzde működött a területén. Több kézműves is élt a településen, 3 szabó, 3 bognár, 3 csizmadia, 2 szűcs, 2 mészáros és egy kovács. 1828-ban 181 házában 1272 lakos élt, akik földművesek, fuvarosok voltak. 1840-ben és 1863-ban az egész falu leégett. 1894-ben alapították takarékszövetkezetét, 1905-ben pedig gazdaszövetkezete alakult meg. 1906-ban lengyár kezdte meg működését. Téglagyár is üzemelt a településen. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. Népessége 1910-ben 2147, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 2720 lakosából 2684 szlovák volt. 2011-ben 2754 lakosából 2580 szlovák. Híres emberek Itt született 1862 -ben Molnár Vince tanár. A vakok oktatásában folytatott jeles tevékenységet. Itt született 1894 -ben Valentín Beniak szlovák költő, műfordító. Itt született 1921 -ben František Púchovský szlovák matematikus. Itt született 1943 -ban Ivan Korec szlovák matematikus, pedagógus. Nevezetességei A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789 -ben épült. A Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1936 -ban épült. Belgrád Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd ejtése) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Először az i. e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt római kolóniává vált mint Singidunum. Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt, majd 2006-tól ismét csak Szerbia fővárosa. A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Belgrád városmegye lakossága 2011-ben hivatalosan 1 659 440 fő, amíg maga a városé 1 166 763 fő. Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa. Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a Vinča–tordosi kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, ezt a szlávok betelepülése követte, a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, amíg az oszmán törökök el nem foglalták, 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig, amikor is Magyarországhoz került). Ezen státusát 1841-ben visszanyerte, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el. A 20. században a sokféle változáson átment Jugoszlávia fővárosa lett, egészen 2006-ig, amikortól Szerbia ismét független állam. Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van, mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-án fekszik, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban. A várost és várát számos alkalommal ostromolták. 1456. július 4–22. között a nándorfehérvári csatában Szilágyi Mihály és Hunyadi János fontos győzelmet arattak II. Mehmed oszmán szultán ostromló hadereje fölött, több évtizedre visszavetve a török hatalom balkáni terjeszkedését. Földrajza Belgrád átlagos tengerszint feletti magassága 132 m; legmélyebben fekvő része 70,15 méteren, míg legmagasabb pontja 303,1 méteren van. A város a Pannon-síkság és a Dinári-hegység találkozásánál, valamint a Duna és a Száva összefolyásánál terül el. Az északi szélesség 44° 49' 14" és keleti hosszúság 20° 27' 44" koordinátákon helyezkedik el. Belgrád történelmi magja (az egykori Nándorfehérvár) a Kalemegdán-hegyfokra épült a Száva folyó jobb partján. Körülötte a Šumadijai-hátság 200-300 méteres dombjai közül az 511 méter magas Avala és a 628 méter magas Kosmaj emelkednek ki, de a 198 méteres Dedinje már betagozódik a dombvidékbe. A Belgrádtól északra fekvő területek közül a Száva túlpartján a zimonyi löszfennsík, míg a Duna túlpartján a pancsovai rét található. A 19. századtól a város kiterjedt délre és keletre, a második világháború után Belgrád a Száva bal partján terjeszkedett és így magába olvasztotta Zimony városát. A város területe 360 km², elővárosokkal együtt 3223 km². Éghajlata Belgrádnak mérsékelt kontinentális éghajlata van. Az évi átlagos középhőmérséklet 12,5 °C, a legmelegebb hónap a július, amelynek átlaghőmérséklete 23,0 °C. Ugyanakkor az év 95 napján a napi legmagasabb hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, 31 napján pedig a 30 °C-ot is. Az évi átlagos csapadék 700 mm körül alakul. A napsütéses órák száma sokéves átlagban 2096. A nap a legtöbbet júliusban és augusztusban süt, egy nap általában 10 órát; míg decemberben 2-2,3 órás napsütéssel lehet számolni naponta. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 43,6 °C volt (2007. július 24.), a legalacsonyabb pedig –26,2 °C (1893. január 10.). Történelme Ókor 7000 évvel ezelőtt a Körös- és a Starčevo-kultúra népe, később pedig a tiszai és a Vinča–tordosi kultúra népe élt ezen a területen. A kelta törzsek közül a Scordisci telepedett le itt a Kr. e. 3. században, ők nevezték el Singidunumnak, ami Belgrád első ismert neve. Ezt az elnevezést a Kr. e. 1. században megjelenő római hódítók is megtartották. A hódítással Singidunum Moesia Superior tartomány része lett. A Kr. u. 2. század közepétől már teljes jogú várossá vált. Iulianus császár alatt a Római Birodalomban rövid időre újraéledt a hellenizmus kultúrája; a trónon őt követő Iovianus császár, aki visszaállította a kereszténységet, Singidunumban látta meg a napvilágot 331-ben. Belgrád 395-ben, a Római Birodalom kettéosztásakor a Bizánci Birodalomhoz került. A Száva túlpartján feküdt Taurunum (ma Zimony) kelta város; a két város a római és bizánci időkben szerves összeköttetésben állt egymással (híd ívelt közöttük). A következő időszakban (a 6. századtól a 20. század elejéig) azonban a városok nagyrészt egymástól függetlenül fejlődtek, mert két különböző államhoz tartoztak. Középkor A várost elfoglalták, illetve többször lerombolták a hunok, a szarmaták, a gótok és az avarok is, mielőtt a szlávok 630 körül megérkeztek volna. Az avarokat végül a 9. században a Frank Birodalom győzte le, amely Taurunumot Malevilla néven magához csatolta. Ekkorra (878 körülre) tehető Belgrád első szláv alakjának (Bjelgrad - Бјелград) írásos említése az első dunai bolgár birodalom idejéből. A város négy évszázadon keresztül a Bizánci Birodalom, a Magyar Királyság és az első Bolgár Királyság csatatere volt. A 9. században a Bizánci Császárság határvárosa lett. A város kvártélyozta az első, majd a második keresztes hadjáratba vonuló seregeket, míg a harmadik keresztes hadjárat során a vidéken 190 000 lovagjával elhaladó Rőtszakállú Frigyes a várost romokban találta. A város 1284-ben a IV. Dragutin István szerb király és Katalin magyar királyi hercegnő, V. István magyar király leánya között kötött házasság következtében jegyajándékként került a szerbekhez; Dragutin innen irányította aztán országát. Halálával egy időre ismét magyar fennhatóság alá került. A szerb és bolgár seregek 1371-es Marica menti csatavesztése és a rigómezei vereség (1389) után a szerb birodalom omladozni kezdett, minthogy az Oszmán Birodalom meghódította déli területeit. Az északi részek azonban ellenálltak, s 1403-ban Lazarevics István despota a Szerb Despotátus fővárosává tette, miután Zsigmond magyar király hűbérbirtokként neki adományozta. Ebben az időszakban a város aranykorát élte. Lazarevics citadellás-tornyos várat építtetett, melyből mára csak az István despota tornya és a nyugati fal maradtak fenn. Újjáépíttette és megerősíttette a város falait és bástyáit, és ezzel hozzájárult, hogy a város közel további hetven évig ellenállt a török támadásoknak. A város menedékként szolgált a török hódítás elől menekülő balkáni népeknek, becslések szerint lélekszáma negyvenezer és ötvenezer között lehetett. 1427-ben Lazarevics István utóda, Brankovics György vissza kellett adja az akkori Nándorfehérvárt a magyaroknak, s a fővárost Szendrőbe költöztette. Uralkodása idején II. Mehmed török szultán Szerbia legnagyobb részét elfoglalta, de Nándorfehérvárt kétszer is sikertelenül ostromolta meg, először 1440-ben, majd 1456-ban. Ez utóbbi ostrom volt a nándorfehérvári diadal. A várat a százezer fős oszmán török sereg nem tudta elfoglalni, pedig az fontos lett volna a birodalom Közép-Európa felé való további terjeszkedéséhez. Szilágyi Mihály, a vár parancsnoka, mindaddig derekasan ellenállott, míg a keresztény várvédők kapitánya Hunyadi János és Kapisztrán János gyakorlatlan, de lelkes keresztes vitézeikkel a város felmentésére megérkeztek. Hunyadi előbb a török gályahajók során át tört magának utat a várba, majd július 21-én visszaverte a szultán rohamát és másnap maga támadta meg a törököket, akiket fényesen legyőzött. Az ostrom során II. Mehmed maga is megsérült. A győzelem híre bejárta egész Európát, a III. Kallixtusz pápa által elrendelt déli harangszó mind a mai napig a nándorfehérvári diadalra emlékeztet a keresztény világban. Ugyancsak a felmentett várban folyt le az jelenet, melynek a cselszövő Cillei Ulrik esett áldozatul 1456. november 9-én, amikor Hunyadi László és Szilágyi Mihály vitézei heves szóváltás után összekaszabolták. Török hódoltság A 250 000 főnyi oszmán hadsereg I. Szulejmán vezetése alatt 1521. augusztus 29-én, hét évtizeddel később végül elfoglalta a várost, nagy részét a földig rombolta, és teljes keresztény lakosságát Isztambulba deportálta. Ezzel hosszú időre az Oszmán Birodalom részévé tette (1521–1688, 1690–1717, 1738–1789, 1792–1867), és megnyitotta az utat Nyugat-Európa felé. Belgrádot a környező szandzsák székhelyévé tették, s új lakosok – törökök, örmények, görögök, raguzai kereskedők és mások – települtek be, így az elkövetkező 150 év békét és fellendülést hozott; távol a harcoktól az egyik legfontosabb hadi utánpótlási és kereskedelmi központtá építették ki. A város közel 100 000 lakosával Konstantinápoly után a második legnagyobb oszmán város volt Európában. A hódoltság rányomta bélyegét az építészetre, a mecsetek, fürdők és törökös stílusú házak sajátos hangulatot adtak a városnak. A szerbek 1594-ben kitört bánáti felkelését a törökök leverték, és az albániai születésű Szinán pasa nagyvezír parancsára Szent Száva ereklyéit nyilvánosan felgyújtották a Vračar-fennsíkon; ennek emlékére később itt építették fel a Szent Száva-templomot. Megtorlásul a lázadásért, a város lakosságának legnagyobb részét deportálták Isztambulba. A Habsburgok többször is próbálták a várost felszabadítani (1688–1690, 1717–1739, 1789–1791), de a törökök mindannyiszor hamar visszafoglalták és keményen megtorolták a próbálkozást. Ezen időszak alatt a város átélte a két nagy szerb kivándorlást, melynek során egy-egy pátriárka vezetésével több százezer szerb vonult az osztrákokkal a Habsburg Birodalom felé, először 1690-ben, majd 1737-39-ben. Többek között a Vajdaságban, Szlavóniában, a Dunakanyarban és a Csepel-szigeten telepedtek le. 1688-ban a szövetséges felmentő hadak Miksa bajor választófejedelem, Friedrich Siegmund Schärffenberg tábornok, Fürstenberg ezredes, Starhemberg Guidó és a fiatal Savoyai Jenő vezérlete alatt hozzáfogtak Belgrád visszavívásához, mely Ibrahim pasa és 4000 emberének bátor ellenállása dacára célhoz is vezetett. A vár átadása után a török lakosok szerződést kötöttek a császári parancsnokkal, hogy 200 000 forint megfizetése után családostól, jószágostól hajón elköltözhessenek a városból. Éppen hozzáfogtak a pénz megszámlálásához, mikor a dologról értesült Thököly Imre néhány török lovassal közöttük termett, a pénzt lefoglalta, a császári biztosokat és a törököket pedig elkergette. A törökök a készen álló hajókra menekültek, melyek új hazájukba, Bulgáriába vitték öket. Belgrádban, mely az ostrom következtében sokat szenvedett, ezekben az években jóformán csak a katonai őrség élt, a többi lakos szétszéledt. A császáriak diadala azonban nem volt tartós. Köprülü Musztafa már 1690-ben megjelent hatvanezer emberrel Belgrád előtt, melyet az Aspremont parancsnok helyébe küldött Croy herceg 5 ezer katonával védelmezett. Augusztus 8-án szerencsétlenség történt: a lőporraktár levegőbe repült, minek következtében az őrség legnagyobb része meghalt, maga a vár és város pedig teljesen romba dőlt. Croy herceg, aki vagy 500 katonával a Dunán keresett menedéket, kénytelen volt átengedni a füstölgő romokat Köprülünek. Mikor Musztafa nagyvezír 1693-ban Thököly nógatására Erdélybe készült, a bécsi udvar mindenáron igyekezett távol tartani a nagyvezírt Erdélytől. E cél elérésére Croy herceget Nándorfehérvár alá küldte. Ez ugyan csak katonai tüntetés számba ment, de mégis meglett a kívánt eredmény: a nagyvezír Erdély határáról Belgrád felé sietett, mire Croy elmenekült a vár alól. Az 1699-es karlócai béke értelmében Belgrád török kézben maradt. Csak 18 évvel később sikerült a császáriaknak a fontos végvárat ismét hatalmukba venni. 1717-ben Savoyai Jenő herceg (vezetése alatt Pálffy Jánossal, Starhemberggel, Mercyvel és Nádasdyval) hozzáfogott Belgrád visszafoglalásához. Először is átszállította hadának egy részét a Dunán, minden oldal felől elzárta a várost és csak ezután kezdte meg a várat erősen lövetni. Musztafa várparancsnok 30 ezer emberrel vitézül ellenállt, annál is inkább, mert tudta, hogy Chalil nagyvezér felmentésére közeleg. Chalil július 30-án csakugyan meg is érkezett és Savoyai táborát úgy vette körül, hogy az két tűz közé szorult. Savoyai, hogy a kettős támadás elől meneküljön, arra határozta el magát, hogy megelőzi a nagyvezér támadását. A szerencse kedvezett tervének. Vékony János egykori kuruc vezér, akit Chalil titkon a várba küldött, a Musztafa pasának szánt levéllel Pálffy Jánoshoz ment, aki a levelet tüstént eljuttatta Savoyainak. A levélből megtudták a támadás napját. Ezt megelőzendő, Savoyai augusztus 15-én hajnalban, a sűrű köd dacára megtámadta Chalil alvó hadát. A sereg ugyan gyorsan tudatára ébredt a veszélynek és hősiesen ellenállt, de így is teljes vereséget szenvedett. A győzelem láttára Belgrád parancsnoka másnap késznek nyilatkozott a vár feladására, augusztus 22-én pedig az őrség és lakosság kíséretében a városból elvonult. A Habsburg hatalom azonban nem tudta tartósan megtartani Belgrádot. 1739-ben, az orosz–Habsburg–török háború során a császári haderő az orosz győzelmek ellenére súlyos vereségeket szenvedett, és a belgrádi békeszerződésben át kellett engednie a várat és a várost az Oszmán Birodalomnak. Fél évszázaddal később, II. József császár uralkodásának végén – az 1787–1791-es Habsburg-török háború kezdetén, 1789. október 8-án – a császári hadsereg csak igen nehéz ostrommal tudta ismét elfoglalni, Laudon tábornagy irányításával, de már 1791-ben, az utolsó Habsburg–török háborút lezáró szvisovi (sistowai) békeszerződésben ismét vissza kellett adniuk az oszmánoknak. A szerb főváros Az első szerb felkelés idején a szerb forradalmárok 1806. január 8-ától 1813-ig tartották a várost, majd visszafoglalták a törökök. A második szerb felkelés után 1817-ben Szerbia részleges függetlenséget ért el, amit a török porta hivatalosan 1830-ban ismert el. Mihály szerb fejedelem 1841-ben az ország fővárosát Kragujevacból Belgrádba helyezte át. 1862-ben a fellegvár parancsnoka a megfélemlített török lakosság védelmére bombáztatta a várost, ekkor azonban a nagyhatalmak közbeléptek, és nekik köszönhették a szerbek, hogy 1867-ben a török katonaság átadta a fellegvárat, a félhold eltűnt a vár falairól. A török csapatok ekkor hagyták el végérvényesen Belgrádot. A fejedelemség teljes függetlenségét 1878-ban kiáltották ki. 1882. március 6-án megalakult a Szerb Királyság, mikor Milán fejedelem kikiáltatta magát szerb királlyá. Ezt követően Belgrád újra a Balkán kulcsfontosságú településévé vált, s gyors fejlődésnek indult. A kézművességet felváltotta az ipar, a kereskedelmet és forgalmat 1884-ben növelte a Belgrád–Niš vasútvonal kiépülése. A város elektromosságot, villamosokat, egy gőzhajótársaságot és fontos tudományos és kulturális intézményeket kapott (például az úgynevezett Nagy iskolát 1863-ban); azonban Szerbia egészében inkább agrár jellegű ország maradt, s a fővárosnak a 19. és 20. század fordulóján csak 69 100 lakosa volt. A népesség ugyanakkor 1905-re már meghaladta a nyolcvanezer főt, s az első világháború kitörésekor Belgrádnak már több mint százezer lakosa volt, nem számítva hozzá Zimonyt, mely akkoriban még az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A város mindössze néhány kilométerre volt a magyar határtól, és az újvidéki szerb kisebbség jelentős hatással volt rá (például a belgrádi Szerb Nemzeti Színházat az újvidéki színház filiáléjaként alapították magyarországi szerb színészek 1869-ben). Az I. világháború. Az egyesített város A szarajevói merénylet után az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intézett Szerbiához, amelynek egyes pontjai az állami szuverenitást sértették, így Szerbia nem fogadta el. Ezt követően 1914. július 28-án a monarchia hadat üzent Szerbiának, ami az első világháború kezdetét jelentette. Az ezt követő balkáni hadi események nagyja Belgrád közelében történt. 1914. július 29-én osztrák–magyar monitorok gránátokkal lőtték, majd november 30-án az osztrák-magyar hadsereg Oskar Potiorek tábornok vezetésével elfoglalta a várost. December 15-én a szerb csapatok Radomir Putnik tábornagy vezetésével visszafoglalták. 1915. október 6-a és 9-e között, egy, a város nagy részének pusztulásával járó elhúzódó csata során a német és osztrák-magyar csapatok August von Mackensen vezértábornagy vezetésével újra elfoglalták Belgrádot (1915. október–novemberben egész Szerbiát). A várost szerb és francia csapatok szabadították fel 1918. november 5-én Louis Franchet d’Espèrey tábornok és Sándor szerb koronaherceg parancsnoksága alatt. Mivel a háború során a frontvonalon feküdt, Belgrád városa igencsak megszenvedte a harcokat, és egy ideig Szabadka volt a királyság legnagyobb városa; de gyorsan növekedvén, az 1920-as évek elejére visszaszerezte pozícióját. Az első világháború után létrejött a délszláv állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, amelynek területéhez jelentős részt csatoltak Magyarország területéből. A királyságot bánságokra hasították, és Belgrád Zimonnyal és Pancsovával együtt alakított egy különálló adminisztrációs egységet. Az új állam szinte megalakulásának pillanatától ellentmondásokkal volt terhes, végül 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. Ezalatt az időszak alatt a város gyorsabb növekedést és jelentős korszerűsödést élt meg. Belgrád lakossága 1931-re 239 000-re nőtt (összeolvadva Zimony városával, amely azelőtt az Osztrák–Magyar Monarchia része volt), és 1940-ben már elérte a 320 000-et. A népesség növekedési aránya 1921 és 1948 között átlagosan 4,08 százalék volt évente. 1927-ben megnyitották Belgrád első repülőterét, és 1929-ben az első rádióállomása is megkezdte a sugárzást. A Duna felett átívelő Pancsovai hidat 1935-ben adták át. A második világháború és a kommunizmus A Milan Stojadinović vezette kormány, látva Németország erősödését, közeledni kezdett a tengelyhatalmakhoz. Ezt a politikát folytatta a Cvetković-kormány is (1939-1941), amely 1941. március 25-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A paktum aláírásának hírére az ország számos városában tüntetésekre került sor. Kihasználva a tömegek antifasiszta fellépését, a tisztek egy csoportja, Dušan Simović repülőtábornokkal az élen március 27-én államcsínyt hajtott végre. A kormányt és Pál régensherceget eltávolították, II. Pétert nagykorúvá nyilvánították, és új kormányt alakítottak. 1941. április 6-án a német légierő bombázta Belgrádot, és majdnem 17 000-en meghaltak; az ezzel kezdődő hadjárathoz csatlakozott Olaszország, Magyarország és Bulgária. A háború két hétig sem tartott: április 17-én a jugoszláv hadsereg kapitulált, a király és a kormány tagjai Londonba emigráltak. A győztesek Jugoszláviát felosztották maguk között. Egyes területeit megszállási övezetekké nyilvánították, másutt pedig bábállamokat hoztak létre. A kapituláció után azonban nem minden tiszt és katona tette le a fegyvert, és elkezdődött az ellenállás megszervezése. Szerbia területén a német hadvezetés Franz Böhme tábornokkal az élen úgy akarta megtörni a partizánokat, hogy minden megölt német katonáért száz civilt – szerbet vagy zsidót – végeztetett ki. Így került sor a hírhedt kragujevaci vérengzésre, amikor egyetlen nap alatt hétezer embert mészároltak le. 1944. április 16-án a szövetséges hatalmak bombázták a várost, 1600 fő esett a bombák áldozatául. Ez és a korábbi német bombázás is az ortodox húsvétra esett. A legtöbb szerb város 1944. október 20-ig már felszabadult, amikor a Josip Broz Tito vezette Népi Felszabadító Hadsereg és a Vörös Hadsereg felszabadította Belgrádot. Josip Broz Tito vezetésével már márciusban megalakult az ún. népfront-kormány, és november 29-én kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot (amely 1967. április 7-től a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevet kapta). A háború utáni időszakban Belgrád, mint a megújult Jugoszlávia fővárosa gyorsan fejlődött, és fontos ipari központtá nőtte ki magát. 1958-ban megkezdte közvetítéseit az első belgrádi televízióállomás. 1961-ben itt tartották meg az el nem kötelezett országok mozgalmának első konferenciáját, Tito elnökletével. Később az 1968-as diáktüntetések Belgrádot sem kerülték el. Tito a zavargások után politikai és társadalmi reformokat ígért. Az utolsó nagy európai himlőjárvány központja volt Belgrád 1972-ben; a betegség megfékezésében segített a titói diktatúra, s a katonai karantén és a védőoltás május végére megfékezte a vírust. 1980 májusában meghalt Josip Broz Tito. Temetése a részt vevő politikusok és külföldi delegációk száma alapján a világ addigi legnagyobb szabású gyászszertartása volt. Az 1990-es évektől napjainkig Slobodan Milošević ellen 1991. március 9-én Vuk Drašković vezette hatalmas demonstrációkat tartottak. A különböző hírszolgáltatók a résztvevők számát százezer és százötvenezer közé tették. Az akkori rendszer fegyveres rendőrséget, csapatszállítókat, harckocsikat küldött a tüntetők ellen; két embert megöltek, 203-an megsérültek és 108 főt letartóztattak. További tiltakozás robbant ki Belgrádban 1996 novemberétől 1997 februárjáig ugyanez a kormány ellen. A tüntetéssorozat kiváltó oka az volt, hogy a helyhatósági választások eredményeit Slobodan Milošević semmissé nyilvánította tizennégy szerbiai városban, köztük Belgrádban. A megmozdulások után Zoran Đinđić lett a város polgármestere, és személyében a második világháború óta először került olyan betöltője a posztnak, akit nem a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vagy utódja, a Szerb Szocialista Párt jelölt. Szerbia 1999-es NATO-bombázása komoly károkat okozott a városnak. Találat ért számos minisztériumot, a szerb rádió és televízió épületét, 16 technikus halálát okozva, gazdasági létesítményeket, iskolákat és kórházakat, a Jugoslavija Hotelt, a központi bizottság épületét, az Avalai tévétornyot és a kínai nagykövetséget. A 2000-ben tartott választások után ismét tüntetés rázta meg a várost (becslések szerint a tiltakozók száma elérhette az egymillió főt), ami Milošević rezsimjének bukásához vezetett. 2003-ban az addigi szövetségi köztársaságból laza államszövetség alakult, amelynek neve Szerbia és Montenegró lett, változatlan fővárossal. 2006 áprilisában megszűnt az államszövetség, és Montenegró teljesen függetlenné vált. Szerbia legnagyobb városa, Belgrád maradt a főváros továbbra is. Népesség A 2002-es népszámlálás adatai szerint Belgrád népessége 1 670 000 fő. A legfőbb etnikai csoportokat a szerbek (1 417 187), egyéb jugoszlávok (22 161), a montenegróiak (21 190), a romák (19 191), a horvátok (10 381), a macedónok (8272), a muszlim nemzetiség (bosnyákok) (4617), a magyarok (2080) alkotják. 2007-es kutatások azt mutatják, hogy Belgrád népessége 400 000 fővel emelkedett a népszámlálás óta eltelt öt évben. 2009. szeptember 30-i állás szerint a város Informatikai és Statisztikai Intézeténél 1 544 930 választókorú szavazó van regisztrálva, ami igazolja, hogy a Belgrád népessége valóban meredeken növekszik a 2002-es népszámlálás óta, tekintve, hogy csak a regisztrált szavazók száma majdnem meghaladja a hat évvel ezelőtti teljes népességet. A Differentia nevű civil szervezet szerint Belgrád népessége 2007-re elérte a kétmillió főt. Majd a következő népszámlálás adatai várhatóan tisztább képet adnak. Belgrádban számos, a korábbi Jugoszlávia területén élő etnikai csoport képviselői találtak otthonra, lévén ez volt a főváros. Sokan egy jobb élet reményében, vagy háború és etnikai tisztogatás elől menekülve érkeztek ide. Becslések szerint több ezer kínai él Belgrádban, ők az 1990-es évek közepén kezdtek bevándorolni. Novi Beograd kerületének egy részterületét (Blok 70) tartják a helyiek Belgrád kínai negyedének. Sok közel-keleti, főleg szíriaiak, irániak, jordániaiak és irakiak érkeztek az 1970-es és '80-as években, hogy felsőfokú tanulmányaikat folytassák, és volt, aki letelepedett és családot alapított. Viszonylag újabban érkeztek a Közel-Keletről az afgánok és az iraki kurdok. Bár több történelmi vallási közösség is van Belgrádban, a város vallási szempontból meglehetősen homogén. A szerb ortodox egyház híveinek a száma messze a legnagyobb (90,68%). Jelen vannak még muzulmán (1,29%), a római katolikus (1,3%) és a protestáns (0,24%) közösségek is. Egykor jelentős volt a zsidó közösség lélekszáma is, de a német megszállás és az azt követő, Izraelbe irányuló kivándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott (ma 515 fő). Kevéssé ismert, hogy a város tőszomszédságában, már a Vajdaság részeként húzódik a legdélibb magyar nyelvsziget, a (részben) aldunai székelyek által lakott Hertelendyfalva (Vojlovica), Sándoregyháza (Ivanovo) és Székelykeve (Skorenovac). Kormányzat és politika Belgrád saját autonóm városi önkormányzatával különálló területi egysége Szerbiának. A második világháború utáni első demokratikus polgármester választás 1996-ban volt, a megválasztott városvezető a Milošević ellenzékéhez tartozó Zoran Đinđić lett. (Később, a rendszerváltás után miniszterelnök volt, majd 2003-ban meggyilkolták.) Belgád városi közgyűlésébe 90 tanácsost választanak négyéves terminusokra. Kerületei A városnak 17 kerülete van, ebből tíznek belvárosi és hétnek elővárosi a státusza. Noha mindegyiknek van saját helyi tanácsa, az elővárosi önkormányzatok kissé nagyobb hatalommal bírnak, különösen várostervezés, építésügy és közműellátás tekintetében. A legtöbb kerület a Dunától és a Szávától délre található, a Šumadija régióban. Három kerület (Zimony (Zemun, Székelytelek), Szurcsin (Surčin, Becsmen, Petróc, Progár) és Újbelgrád (Novi Beograd, Bezsánia)) a Száva folyótól északra, a Szerémségben terül el, míg Palilulát átszeli a Duna, így déli része még Šumadijában fekszik, míg a folyótól északra már a Bánságba nyúlik át (Óborcsa, Galagonyásrét, Almásrét, Újborcsa, Bárányos). Gazdaság Belgrád Szerbia gazdaságilag legfejlettebb része, és otthont nyújt az ország Nemzeti Bankjának. Több nagy vállalatnak is itt van a központja, ezek közé tartozik többek között a Jat Airways (a szerb nemzeti légitársaság), a Telekom Srbija, a Telenor Serbia, a Delta Holding, illetve olyan cégek regionális központjai, mint a Société Générale, az Intel, a Motorola, a Kraft Foods, a Carlsberg Csoport, a Microsoft, a Zepter, a Japan Tobacco és így tovább. Mivel a volt Jugoszláviából elég zavaros körülmények között (lásd délszláv háború) alakult ki az utóbb tovább darabolódó Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Belgrádot és egész Szerbiát is erősen sújtó nemzetközi embargó jött létre az ország ellen a kilencvenes évek elején. Következményeképpen a jugoszláv dinár hiperinflációja a világ eddigi legnagyobb inflációját hozta, s a város gazdasága megrokkant. Jugoszlávia aztán a kilencvenes évek közepén legyőzte az inflációt, és Belgrád gazdasága azóta is komoly növekedési pályán van. Jelenleg Belgrád a szerbiai bruttó hazai termék több mint 30%-át termeli, és ugyanígy, Szerbia foglalkoztatott munkaerejének több mint 30%-a itt dolgozik. Az egy főre jutó havi átlagkereset 47 500 szerb dinár (572 euró, 903 amerikai dollár). Ez egy évre számítva 6864 euró vagy 10 843 amerikai dollár. A város fontos szerepet játszik a nemzetközi közlekedésben, fontos közúti, vasúti és vízi közlekedési csomópont, a Transzeurópai Közlekedési Hálózat része. Az Eurostat elemzése szerint a háztartások 45,4%-ban van személyi számítógép, és a háztartások 39,1%-a rendelkezik internethozzáféréssel, ezzel megelőzi a környező országok fővárosait, Szófiát, Bukarestet, Athént. Kultúra Belgrád a házigazdája több, évente megrendezendő kulturális eseménynek, ezek közé tartozik a FEST (a belgrádi filmfesztivál), a BITEF (a belgrádi nemzetközi színházfesztivál), a BELEF (a belgrádi nyári fesztivál), a BEMUS (a belgrádi zenei fesztivál), a belgrádi könyvvásár és a belgrádi sörfesztivál. A Nobel-díjas író, Ivo Andrić itt írta meg híres művét, a Híd a Drinánt. Több kiemelkedő szerb származású író élt és dolgozott itt: Branislav Nušić, Miloš Crnjanski, Borislav Pekić, Milorad Pavić, Meša Selimović és még sokan mások. Több filmstúdió is tevékenykedik Belgrádban, Emir Kusturica 1995-ben a 48. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Pálma díjjal jutalmazott Underground című filmjének munkálatai is itt zajlottak. A város az 1980-as évek rockzenei jugoszláviai új hullámának egyik központja volt. Idevalósi jó néhány ismertebb rockegyüttes, köztük a VIS Idoli, az Ekatarina Velika és a Šarlo Akrobata, továbbá a Riblja Čorba, a Bajaga i Instruktori és mások. Az 1990-es években a város az új zenei irányzat, a Turbofolk központja volt, ennek legismertebb képviselője Ceca Ražnatović. Ma a szerbiai hiphop központja, a szcéna ismertebb képviselői a Beogradski Sindikat, a Škabo és a Marčelo. A város több jelentősebb színháznak is otthont ad, úgy mint a Nemzeti Színház, a Jugoszláv Dráma Színház, a Zvezdara színház vagy az Atelje 212. Két operaháza van: a Nemzeti Színház és a Madlenijanum operaház. Itt található a Szerb Tudományos Akadémia, a nemzeti könyvtár és a belgrádi történelmi archívum. Sok külföldi kulturális intézmény is található Belgrádban, köztük a Cervantes Intézet, a Goethe Intézet és a Francia Kulturális Központ mind a Mihailova fejedelem útján találhatóak. További kulturális centrumok az örmény sarok, az osztrák kulturális fórum (Österreichischen Kulturforums), a British Council, az orosz tudományos és kulturális központ (Российский центр науки и культуры), a Konfuciusz Intézet, a kanadai kulturális központ, az olasz kulturális központ (Istituto Italiano di Cultura), és az Iráni Iszlám Köztársaság Kulturális Központja. Az Eurovíziós Dalfesztiválon Szerbiát képviselő Marija Šerifović 2007-es győzelme után a 2008-as fesztivál házigazdája Belgrád. Építészet A város különböző részei egészen változatos építészeti stílusokban épültek, a középkori hangulatot idéző Zimonytól a rengeteg török stílusban épült épületen keresztül Új Belgrád modern és szellős épületegyütteseiig. A legöregebb épületek is már a 19. században épültek, mivel a város földrajzi helyzete miatt folyamatos háborúknak és pusztításnak volt kitéve. A legrégibb nyilvános épület egy jellegtelen török türbe (ilyen Budapesten Gül Baba türbéje), míg a legöregebb ház a Dorćolon található, 18. századvégi szerény agyagház. A nyugati építészeti irányzatok a 19. században kezdték éreztetni hatásukat, amikor az addig keleties arculatú város kortárs klasszicista, romantikus és akadémista szellemben épült újjá. A 19. század végén a város fejlesztését a szerb építészek vették át a külföldi építészektől, és ők álmodták meg a Nemzeti Színházat, a Ódon-palotát (a jelenlegi kormányépületet), a Saborna Crkva székesegyházat, a 20. elején pedig, már a szecesszió befolyása alatt, a Nemzetgyűlés épületét és a Nemzeti Múzeumot. A neobizánci építészet elemei jelennek meg olyan épületekben, mint a Vuk kulturális alapítvány épülete, a központi postahivatal épülete, a szakrális építészetet pedig a Gračanica kolostor mintájára épült Szent Márk templom, illetve a Szent Száva templom képviseli. A kommunista időkben sokat és olcsón akartak építeni, hogy a második világháború után vidékről beáramló tömegeknek otthont tudjanak nyújtani, eme, az esztétikai hatásra keveset adó építészetet jól példázza az Új Belgrád-i panelrengeteg. A szocialista realizmus csak rövid ideig volt jelen (ennek eredménye szakszervezeti épület), az 1950-es években már a modernista irányzat bontakozott ki, és ma is ez uralja a belgrádi építészetet. Múzeumok Belgrád legismertebb múzeuma az 1844-ben alapított Nemzeti Múzeum. Több mint 400.000 kiállítási darabbal rendelkezik (köztük 5600 festménnyel és 8400 rajzzal és nyomattal), köztük számos külföldi mestermunkával, és itt található a híres Miroslav-evangélium is (egyike a legrégibben megőrzött illuminált kéziratoknak, a 12. századból). A hadtörténeti múzeumban egészen a Római Birodalom koráig visszamenőleg találunk kiállítási tárgyakat, összesen több mint huszonötezret. A múzeum különösen a külföldi turisták előtt népszerű, mert megtekinthetők a NATO bombázás idején a jugoszláv hadsereg által lelőtt F-117-es lopakodó repülőgép darabjai is. A repüléstörténeti múzeum több mint 200 repülőjéből 50 darab van állandó kiállításon, néhány olyan is, amelyek típusuk utolsó fennmaradt példányai (például a Fiat G.50-es); itt is látható a lelőtt amerikai és NATO-repülőgépek maradványai közül néhány. Az 1901-ben alapított Néprajzi Múzeum gyűjteménye 150 000-nél is több tételt tartalmaz, a balkáni országok (különösen a volt Jugoszlávia országainak) vidéki és városi kultúráját mutatja be. A kortárs művészetek múzeuma 8450 darabos gyűjteménnyel rendelkezik, a bemutatott délszláv képzőművészeti alkotások az 1900-as évek kezdetétől datálódnak. Az 1952-ben alapított Nikola Tesla Múzeum a feltaláló személyes tárgyait őrzi. A gyűjtemény körülbelül 160 000 eredeti dokumentumot és 5700 egyéb tételt tartalmaz. A belgrádi múzeumok közül még jelentős Vuk és Dositej Múzeuma, amely Vuk Stefanović Karadžićnak, a szerb irodalmi nyelv 19. századi megújítójának és Dositej Obradovićnak, az első szerb oktatásügyi miniszternek életét, munkáját és hagyatékát mutatja be. A szokatlanabb múzeumok egyike az afrikai művészetek múzeuma, amelyet a harmadik világ kevéssé fejlett országaival való szolidaritás jegyében alapítottak annak idején. A nemzeti és nemzetközi filmek körülbelül 95 000 másolatával a jugoszláv filmarchívum a legnagyobb a régióban, és a világ legnagyobb archívumai között is az első tízben van. Az intézmény ad otthont a jugoszláv filmarchívum múzeumának is, filmszínházzal és kiállítóteremmel. Az archívum hosszú ideje húzódó, helyszűkéből adódó gondjai 2007-ben megoldódtak, amikor új raktárhelyiséget bocsátottak a rendelkezésére. A városi múzeum hamarosan új épületbe költözik. Kiállítási tárgyai között van a Belgrád-evangélium 1503-ból, egy teljes, a rigómezei csata idejéből származó vértezet, és számos festmény és grafika. Az új Tudomány és Technológia Múzeumának építését 2008 végén kezdik majd el. Turizmus Belgrád történelmi városrészei és épületei a legnagyobb turistalátványosságok. Közéjük tartozik a Skadarlija, Belgrád bohémnegyede, a Nemzeti Múzeum és közvetlenül mellette a Nemzeti Színház, Zimony (Óváros), a Nikola Pašić tér, a Terazije, Belgrád egyik központi, modern belvárosi környezetben lévő tere, a diáknegyed, Nándorfehérvár vára és az azt övező belvárosi park (a Kalemegdan), Mihály fejedelem utcája, a Parlament, a Szent Száva templom és az Ódon-palota. Ezeken túl természetesen parkok, szobrok, múzeumok (Freskómúzeum), kávézók, éttermek és boltok várják az odalátogatót a folyó mindkét partján. Az Avala-hegy tetejéről, az ismeretlen katona emlékművének tövéből jó kilátás nyílik a városra. Josip Broz Tito mauzóleuma, vagy más néven a Virágok Háza, illetve a környező Topčider és Košutnjak park különösen a korábbi Jugoszlávia területéről érkező turisták kedvelt úticélja. Említést érdemel még a Fehér Palota, a Karađorđević királyi család otthona, amely nyitva áll a látogatók előtt is. A palotában Rembrandt, Nicolas Poussin, Sebastien Bourdon, Paolo Veronese, Antonio Canaletto, Ivan Mestrovic és mások munkái lelhetők fel. Az Ada Ciganlija a Száva egy valaha különálló szigete volt, amire Belgrád legnagyobb sport-rekreációs központja épült. A szigetet összekapcsolták a parttal, új, 7 km hosszú partszakaszt és mesterséges tavat alakítván ki; ez nyáron a belgrádiak egyik kedvenc úticélja. Csak néhány a centrum területén űzhető tevékenységek közül: golf, rögbi, labdarúgás, kosárlabda, röplabda, baseball, tenisz, evezés és sok más. Nyáron naponta két-háromszázezer fürdőző látogat ide. A klubok a nap 24 órájában nyitva tartanak, élőzene és éjszakai strandpartik várják a szórakozni vágyókat. Bungee jumpingozni, vízisielni és paintballozni is lehet. Adán kívül Belgrád belterületén a Dunában és a Szávában összesen 16 sziget van, sok közülük máig beépítetlen; közülük a Nagy Háború-szigeten, a két folyó összefolyásánál háborítatlanul élnek az állatok (főleg a madarak). A sziget egyes részeit, akárcsak a közeli Kis Háború-szigetet a városi önkormányzat természetvédelmi területnek nyilvánította. Látnivalói Nándorfehérvár vára: alapjait a 11. században rakták le, 1829-ig volt jelentős erődítmény. Részei: Damad Ali pasa, Szelim pasa és Hasszán pasa síremléke, török csörgőkút, VI. Károly diadalkapuja, török fürdő, Nebojsa torony, vártorony, római castrum maradványai, Szent Petka templom, Sztambul-kapu Milos fejedelem kútja Királyi Palota Flögel-gyűjtemény Paja Jovanovic-gyűjtemény Orosz templom Nemzeti Múzeum Freskómúzeum Zsidó negyed Régi Egyetem Néprajzi Múzeum Zimony (Óváros) Éjszakai élet Belgrádot elég sokan vibráló éjszakai életéről ismerik, nem utolsósorban a városszerte hajnalig nyitva tartó klubok révén. Az éjszakai élet szembeötlő letéteményesei a Száva és a Duna partjai mentén sorakozó bulihajók (splavovi). A hétvégi látogatók, akik jellemzően Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Szlovéniából érkeznek, az itteni éjszakai életet részesítik előnyben, köszönhetően a barátságos légkörnek, a nagyszerű kluboknak és bároknak, az olcsó italoknak, a nyelvi korlátok hiányának és a liberális szabályozásnak. A híres alternatív klubok közé tartozik az „Akadémia” és a KST (Klub studenata tehnike), mely utóbbi a Belgrádi Egyetem villamosmérnöki karának alagsorában található. Az alternatív klubesemények legnépszerűbb terepe az SKC (Studentski kulturni centar avagy Hallgatói kulturális központ), ez Belgrád legmagasabb épületével, a Beograđankával szemben található. Az SKC-ben a legkülönfélébb kulturális események kerülnek megrendezésre, így hazai és külföldi együttesek koncertjei, különféle művészeti kiállítások, továbbá nyilvános viták és beszélgetések. Azoknak, akiket a hagyományos szerb éjszaka és az észak-szerbiai városokra jellemző Starogradska („régi városi zene”) érdekel, érdemes a Skadarlijába, a város bohém negyedébe ellátogatniuk, amely Belgrád tizenkilencedik századi és huszadik század eleji költőinek és művészeinek gyűjtőhelye volt. A Skadar utcán (Skadarlija központja) és környékén találhatók meg a város legpatinásabb éttermei és kávéházai (szerbül kafana), amelyek szinte visszarepítik a betérőt azokba a időbe. A negyed egyik végében található Belgrád legrégibb, a tizenkilencedik század első felében alapított sörfőzdéje. A város legrégibb kafanáinak egyike a Znak pitanja. (Vagyis "Kérdőjel", de az épületen csak "?" szerepel.) Sport Belgrádban körülbelül ezer sportlétesítmény található, és ezek között sok olyan van, amely mindenféle szintű sportrendezvényt le tud bonyolítani. A város a közelmúltban több, viszonylag jelentős sportesemény házigazdája volt: a 2005-ös kosárlabda Európa-bajnokságé (Eurobasket 2005), a 2005-ös röplabda Európa-bajnokságé, a vízilabda Európa-bajnokságé 2006-ban és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválé 2007-ben. A városban kerül megrendezésre a 2009-es nyári Universiade, melynek rendezési jogát Monterrey és Poznań elől nyerte el. A városnak eddig két sikertelen pályázata volt a Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok rendezését illetően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a harmadik körben szavazta ki Barcelona ellenében. Az 1996. évi nyári olimpiai játékokat végül Atlanta rendezhette meg. Szerbia két legnagyobb és legsikeresebb focicsapata, az FK Crvena Zvezda és az FK Partizan is belgrádi, akárcsak több más elsőosztályú csapat. Itt található a két legnagyobb focistadion, a Marakana (az FK Crvena Zvezda otthona) és a Stadion Partizan (az FK Partizan otthona). A Belgrád Arénában és a Pionir Hall stadionban rendezik a kosárlabdameccseket, a vízilabdameccseket pedig a Tašmajdan sport centrumban. Közlekedés Belgrádnak kiterjedt tömegközlekedési hálózata van, amely 118 belvárosi és több mint 300 elővárosi buszjáraton, 12 villamosvonalon és 8 trolibuszjáraton alapul. A járatokat és vonalakat a GSP Belgrade (Városi Tömegközlekedési Vállalat) és az SP Lasta működteti; ezek jó néhány buszjárat üzemeltetésében egyéb magáncégekkel működnek együtt. Belgrádnak elővárosi vasútja is van – a Beovoz –, melyet a Szerbiai Vasúttársaság üzemeltet. A főpályaudvarra érkeznek és indulnak Európa fővárosaiba, illetve Szerbia számos városába a vonatok. A távolsági buszközlekedés is népszerű, napi az összeköttetés az ország összes többi városával. Autópályák kötik össze Belgrádot észak felé Újvidékkel és Budapesttel, déli irányba Nišsel és nyugat felé Zágrábbal. Mivel a város két nagy folyó, a Duna és a Száva összefolyásánál fekszik, ezért számos hídja van, a két legjelentősebb a Branko híd és a Gazela híd, amelyek az óvárost a Száva túlpartján fekvő újvárossal kötik össze. A leghosszabb a Pančevo híd, Belgrád egyetlen dunai hídja. A teherforgalmi kikötő a Dunán, a személyforgalmi kikötő a Száva partján található. A város életében fontos szerepet tölt be a Surčin melletti Nikola Tesla nemzetközi repülőtér (IATA:BEG), ez a belvárostól 12 kilométerre délre található. A városközpont és a repülőtér között nincs kiépített gyorsforgalmi vasút, a városba való bejutás autóbusszal vagy taxival lehetséges. A legnagyobb forgalmat 1986-ban bonyolította, amikor az utasszám elérte az a 3 milliót, majd ez a szám az 1990-es években drasztikusan lecsökkent. A forgalom 2000 óta újra növekedési pályán van, 2004-re és 2005-re már elérte a 2 milliót, 2007-ben pedig – 17 év után – ismét elérte 2,5 milliós utasszámot A folyamatos fejlődésnek köszönhető városnövekedés és megsűrűsödött gépjárműfogalom komoly problémát jelent a város vezetésének. A megvalósítandó tervek közt szerepel egy belvárosi félgyűrű, ennek keretében több új híd (egy a Száván, kettő a Dunán), és egy, az E70-es és E75-ös utakat összekötő elkerülő út megépítése. Oktatás Belgrádnak két állami egyeteme és több magánkézben lévő felsőoktatási intézménye van. Az 1808-ban alapított Velika Skola egyike a legrégibb oktatási intézményeknek Szerbiában. A líceum 1841-ben költözött át Belgrádba Kragujevacból, és 1905-ben ez lett a Belgrádi Egyetem. Az egyetemen ma több, mint 70 000 hallgató tanul. A városban 195 általános iskola és 85 középiskola található. Az általános iskolai rendszerben 162 normál, 14 speciális, 15 művészeti és 4 felnőttiskola található. A középiskolai rendszerben 51 szakközépiskola, 21 gimnázium, 8 művészeti és 5 speciális iskola van. A 230 000 tanuló és 22 000 alkalmazott több mint 500 épületben helyezhető el, amelyek összesen 1.100.000 m² területet fednek be. Média Belgrád a szerbiai média központja. Itt található a szerb közszolgálati televízió és rádió, a Radio-televizija Srbije (RTS) székháza, két tévé- és öt rádiócsatorna üzemeltetője. Saját zenei kiadója, a PGP RTS is itt működik. A legnépszerűbb kereskedelmi televíziót az RTV Pink multinacionális médiavállalat üzemelteti, mely populáris-szórakoztató, gyakran szenzációhajhásznak és alacsony színvonalúnak tartott műsorokat sugároz. A másik nagyon népszerű tartalomszolgáltató a B92, saját tévé- és rádiócsatornával, zene- és könyvkiadó részleggel; ez a vállalat működteti a legnépszerűbb szerbiai internetes oldalt is. Belgrádi székhelyű tévécsatornák még a TV Košava, a TV Avala, a Foks televízió, a Stúdió B és a TV Enter, s léteznek további specializált adók: az SOS (sport), a Metropolis (zene), az Art TV (művészet), a Sinemanija (filmek) és a Hepi TV (gyerekprogramok). A legnépszerűbb rádiócsatornák a Radio Beograd 202, a Radio B92, a Radio Indeks, a Radio Novosti, a Radio Nostalgija, a Radio Pingvin, a Radio Top FM, a Radio S és a Radio Studio B. A Belgrádban kiadott magas példányszámú napilapok közé tartozik a Politika, a Večernje novosti, a Blic, a Glas javnosti és a Sportski žurnal. További napilapok: Borba, Danas, Kurir. 2006 óta terjesztik az ingyenes 24 satát. Testvérvárosai Athén , Görögország Banja Luka , Bosznia-Hercegovina Peking , Kína Berlin , Németország Kijev , Ukrajna Ljubljana , Szlovénia Milánó , Olaszország Moszkva , Oroszország Róma , Olaszország Szkopje , Macedónia Zágráb , Horvátország Coventry , Nagy-Britannia Chicago , USA Podgorica , Montenegró Lahor , Pakisztán 2007 Belgrád a számítógépes játékokban Belgrád megjelenik a Battlefied 2142 számítógépes játékban. A szerb parlament épületének hasonmására bukkanhatunk a Half-Life 2 színhelyén, a fiktív City 17-ben; a játékban az épület parancsnoki központ. Galéria További képek Belgrádról: Történelmi galéria (szerbül) Régi képeslapok a városról (angolul) Visit Serbia Official Site- Belgrade] (angolul) (franciául) Belgrád régi fényképeken (szerbül) Belgrád magyar nyelvű útikalauz képgalériával A kék egér A Kék egér 1999-ben futott magyar televíziós papírkivágásos animációs sorozat, amelyet a Stúdió Mikro Rt. készített (befejezési dátum: 1998). A sorozat epizódjait Bálint Ágnes írta, a forgatókönyveket Nagy Gyula készítette és írta, aki egyben a sorozat rendezője is volt, a zenéjét Mericske Zoltán szerezte, a producere Herendi János volt. Magyarországon az M1, az M2, a Duna TV és a Duna World tűzte műsorára. Ismertető A történet egy egérről szól, akit Elemérnek hívnak. Elemér két rosszcsont fiúcska csapdájába esik. A gyerekek elkapták és kékre festették. A macskának akarták adni, de Elemér sikeresen megszökött. Mikor hazaér, nem ismerte fel se anyja sem testvére, ezért kitessékelték az egérlyukból. Nem volt mit ennie, ezért elindult világgá. Azután világjárása során sok barátot gyűjtött, de találkozott sok ellenséges lénnyel is. Egy napon a Csúnya Tündérnél talált menedéket. Ez vetett véget a vándorlásának. Végül az idők folyamán sok eső után leázott róla a festék. A történet szerint végül összeházasodott Elluskával, a mezei egérlánnyal, de a sorozatban ez már nem látható. Alkotók Rendezte és tervezte : Nagy Gyula Író : Bálint Ágnes Forgatókönyvíró : Nagy Gyula Dramaturg : Gál Mihály Zenéjét szerezte : Mericske Zoltán Operatőr : Bayer Ottmár Hangmérnök : Solymosi Ákos, Zsebényi Béla Zörej : Mericske Zoltán , Hortay Tamás, Schwimmer János Vágó : Völler Ágnes Figuratervező : Nagy Gyula Figura-kivitelezők : Kádár Kálmán, Falvai Andrea, Gősi Adrienne, Krakovszky Mária, Pintér Csilla Háttértervező : Nagy Gyula Háttérfestők : Kozma Tibor, Mike Tamás, Rétháti László Animátor : Zoltán Annamária, Kovács Mihály, Pintér Csilla, Doboki László Fővilágosító : Kazi Antal Munkatársak : Fillenz István, Pethő József Rendezőasszisztens : Jachimek Kriszta Szinkronasszisztens : Zöld Zsófia Fénymegadó : Balog Éva Gyártásvezető : Házkötő Zsuzsa, Kasznárné Nagy Éva Szinkronrendező : Andor Péter Produkciós vezető : Herendi János A Magyar Televízió megbízásából a Stúdió Mikro Rt. készítette. Szereplők Kék egér : Szerednyey Béla Csiga : Szacsvay László Csúnya tündér : Ulmann Zsuzsa Tündérek : Tátrai Zita, Bíró Anikó Béka : Mikó István Miki Manó : Fekete Zoltán Kígyó : Háda János Tüskemanó : Gyabronka József Szarka : Nagy Anna Tücsök : Papp János Mókus : Boros Zoltán Szívtelen egér : Murányi Tünde Kék egér testvére : Madarász Éva Kék egér anyja : Halász Aranka Bőrkerág : ? Bőrkerág anyja : Bakó Márta Gerzson : Rosta Sándor Eugén : Bácskai János Hiú rigó : Zsurzs Kati Kutya : Szabó Sipos Barnabás Lórika : Maros Gábor Falusi macska : Beregi Péter Hernyó : Halmágyi Sándor Pillangó : ? Cickány : Kisfalussy Bálint Hörcsög : Horkai János Rózsa : ? Öreg mókus : Szabó Ottó Varrótündér : Czigány Judit Verebek : Mezei Kitty , Besenczi Árpád , Kocsis Mariann Vakond : ? Nyúl : ? Tüskebokor : ? Gradec Pokupski Gradec Pokupski falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pisarovinához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 30 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re délre a Kulpa bal partján fekszik. Története A falunak 1857-ben 177, 1910-ben 198 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 119 lakosa volt. Nevezetességei Szent Lénárd tiszteletére szentelt fakápolnája 1922-ben épült. Oltárait Szent Lénárd, Szent Miklós püspök és Tavelics Szent Miklós tiszteletére szentelték. Kemény János (matematikus) Kemény János György (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.) zsidó származású matematikus, számítástechnikus. Életpályája Fiatalkora Édesapja, Kemény Tibor fűtermesztéssel, magkereskedéssel, bankszakmával foglalkozott. Édesanyja Fried Lucia volt. Családjával Budapesten élt, elemi iskolába a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Veréb Balázs volt a padtársa. Gimnáziumba a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt. 1940 ben a második zsidótörvény elfogadása után emigrált a Kemény család. Nagyapja azonban nem volt hajlandó elhagyni az országot. Nagyapja, nagynénje és a nagybátyja a holokauszt áldozata lett. Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be, a Princetoni Egyetemen végzett, 1949-ben doktorált logikából. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval. Princetoni időszak 1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá. A Dartmouthi Főiskolán 27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC (Beginner's All Purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált. Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek. 1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. Lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára, amelyen addig a rendkívül konzervatív hagyományok ezt nem engedték meg. Tanítás iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Dartmouthban a rektort a tanítástól eltiltó szabályzat ellen fellázadt, és lemondásáig tartott órákat, nem csak matematikus hallgatóknak. A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére. Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra: egy rövid időre 1964-ben. Főbb művei Introduction to Finite Mathematics (with J. L. SNELLL, G. L. THOMPSON), 1957; A Philosopher Looks at Science, 1959; Finite Markov Chains (with J. L. SNELL), 1960; BASIC Programming (with T. E. KURTZ), 1967; Man and the Computer, 1972 (Magyarul 1978) Guillemont Guillemont település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 140 fő (2015). Guillemont Ginchy, Hardecourt-aux-Bois, Longueval és Maurepas községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ahorn (bei Coburg) Ahorn település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 4262 fő (1987. május 25.). Fekvése Coburg déli szomszédjában fekvő település. Plüssmaci kalandjai A Plüssmaci kalandjai (eredeti cím: The Tangerine Bear: Home in Time for Christmas!) 2000-ben megjelentett amerikai rajzfilm, amely Betty Paraskevas könyve alapján készült. A forgatókönyvet Betty Paraskevas írta, Bert Ring rendezte, a zenéjét Randall Crissman szerezte, a producere Mark McGroarty volt. A Hyperion Pictures és Family Home Entertainment készítette, a Artisan Entertainment forgalmazta. Amerikában 2000. november 1-jén VHS-en, 2003. január 9-én DVD-n adták ki. Gárdonyi Albert Gárdonyi Albert, 1903-ig Grünn (Eperjes, 1874. december 24. – Budapest, 1946. október 23.) főlevéltáros, történész, paleográfus, egyetemi tanár. Élete Az Országos Széchényi Könyvtárban 1899-ben lett könyvtáros, 1904-től fővárosi könyvtáros, 1911-től fogva munkatársa, 1914 és 1935 között vezetője volt a Fővárosi Levéltárnak. 1913-ban a budapesti egyetem magántanárává nevezték ki, 1929-től rendkívüli tanára az egyetemnek. Kutatásai nyomán találták meg 1913-ban a magyar jakobinusok sírját. Családja Szülei Grünn Dániel vasúti hivatalnok és Fallyár Anna. Felesége, Weigl Mária (1880-1969) zongoratanár a budapesti Zeneakadémián Bartók Béla évfolyamtársa volt a Liszt-tanítvány Thomán István osztályában. Gyermekeik: Gárdonyi Zoltán (1906–1986) zeneszerző, zenetudós és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993) irodalomtörténész. Művei Széchényi Ferenc gróf éremgyűjteményének megalapítása. (Numizmatikai Közlöny, 1904) Abafáji Gyulay Pál. (Századok, 1906) I. Károly király nagypecsétei. Részben egy. doktori értek. is. (Turul, 1907) Felsőmagyarország kereskedelmi útjai. a középkorban. (Közgazdasági Szemle, 1908) Könyvtárnoknők német városi könyvtárakban. – Külön villamoskocsik nők részére. – A városok közgazdasági jelentősége. (Városi Szemle, 1908) Könyvtár és városigazgatás. (Városi Szemle, 1909) A péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Összeáll. (Bp., 1909) Léghajózás Buda-Pesten száz évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1910) A telefon közgazdasági jelentőségéről. (Városi Szemle, 1910) Lakásportalanítás községi kezelésben. (Városi Szemle, 1911) Eltűnt Kossuth-érmek. (Századok, 1913) Budapest egyesítésének története. (Városi Szemle, 1913) A Balkánkérdés történeti megvilágításban. (Balkánszövetség és Magyarország. Bp., 1913) A Budapest főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1913) A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon. 1–2. (Századok, 1914) Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi Budán. (Századok, 1915) Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. 1–2. (Századok, 1916) Magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a XVIII. században, különös tekintettel Budára és Pestre. (Könyvtári füzetek. 2. Bp., 1917) A középkori latin írás rövidítési rendszere. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Bp., 1917) Bezerédj István. Bodnár Istvánnal. (Magyar történeti életrajzok. 34. Bp., 1918–1920) A salgótarjáni széntelepek felfedezése 150 évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1919) A magyar jakobinusok története. (A magyar jakobinusok emlékezete. Bp., 1919) Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből. 1873–1923. (Bp., 1925) A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban. (Városi Szemle, 1926) A magyar történettudomány kezdetei. (Protestáns Szemle, 1926) A történelmi segédtudományok története. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1926) Régi pesti könyvkereskedők. 1–7. (Magyar Könyvszemle, 1926–1929; önállóan: 1930) Kisfaludy Sándor és az insurrectio. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927) A királyi magyar egyetemi nyomda története. 1577–1927. Iványi Bélával. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítette Czakó Elemér. (Bp., 1927) Pest város első gyógyfürdője. – Budai középítkezések a XVII. század végén. (Historia, 1928) A Szent Jobb tiszteletének kezdetei Budán. – Az Erzsébet-tér keletkezése. – A budavári domonkosrendi templom pusztulása. (Pestbudai emléklapok, 1929) A pesti városfal. – A királyi udvar Budára költöztetési terve 1741-ben. – A budai színészet kezdetei. – A budai országházi terem múltja. (Historia, 1929) Pest városa és a Nemzeti Színház. – A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. (Városi Szemle, 1929) Pest város kereskedelme a XVIII. században. – Pest város jogi szakiskolája. 1756–1771. – Városszépítési törekvések Pesten, József nádor előtt. (Pestbudai emléklapok, 1930) Budai könyvkiadók a középkor végén. (Pestbudai emléklapok, 1931) Régi pesti utcaelnevezések. – Vidéki birtokosok Pesten, a XVIII. században. (Pestbudai emléklapok, 1932) A ferencvárosi pusztatemplom. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1932) A budai hegyvidék első nyaralótelepei. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1933) Buda középkori levéltáráról. (Levéltári Közlemények, 1934) A Krisztinaváros településtörténete. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1934) Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. – Buda középkori helyrajza. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936) Magyar író és könyvkiadó a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1937) A magyar Monna Vanna. Budai történet az 1541. esztendőből. (Történetírás, 1937) Középkori prépostságok a főváros területén. (Történetírás, 1938) A lőcsei nyomda veszedelme 1717-ben. – Közkönyvtári kézirathasználat a XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1938) Pest városa a középkor alkonyán. – A budai városi tanács árulása 1541-ben. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939) A betűmetszés mesterségének magyar úttörője. (Magyar Könyvszemle, 1939) A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. (Városi Szemle, 1939) A magyar könyvtárpolitika kezdetei. (Magyar Könyvszemle, 1940) Középkori települések Pest határában. – Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1940) A Pressburger Zeitung megindítása. – Karai László és Hess András Budán. (Magyar Könyvszemle, 1941) Buda és Pest a tatárjárás előtt. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941) Karai László óbudai prépost budavári háza. (Magyar Könyvszemle, 1942) Régi budavári házak. (Tanulmányok Budapest múltjából. 1. Bp., 1943) XVIII. századi nyomdáink műhelytitkairól. (Magyar Könyvszemle, 1943) Hazai könyvtermelésünk a Pragmatica Sanctio korában. – Hazai könyvtermelésünk a könyvkereskedés önállósítása korában. (Magyar Könyvszemle, 1944) Magyarország középkori fővárosa. (Századok, 1944) A hétszázéves Budapest. (Bp., 1944) A középkori Buda határai. (Budapest régiségei, 1945) Az óbudai káptalan magánlevéltára. – Vármegyei és városi levéltárak a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1945) Budapest közállapotai a XVIII. század elején. (Városi Szemle, 1945) Óbuda és környéke a középkorban. (Budapest régiségei, 1945) Óbuda kísérlete a szabad királyi városi jog megszerzésére. – Városaink a török hódoltság korában. – Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig. (Városi Szemle, 1946) A hajdani Szent János Kórház Budán. (Budapest régiségei, 1950). Leo Sotorník Leo Sotorník (Csehszlovákia, Vitkovice/Ostrava, 1926. április 11.–Prága, 1998. március 14.) csehszlovák olimpiai bronzérmes tornász. Pályafutása 1954-ben, a Rómában rendezett tornász világbajnokságon a lóugrásban aranyérmes. Olimpiai játékok 1948. évi nyári olimpiai játékok torna, egyéniben a lóugrásban hármas holtversenyben (Pataki Ferenc, Mogyorósi-Klencs János a 3. helyet (38,50) szerezte meg. 1952. évi nyári olimpiai játékok torna sportágában résztvevő. Auxy (Saône-et-Loire) Auxy település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 966 fő (2015). Auxy Sully, Antully, Autun, Curgy, Morlet, Saint-Émiland és Tintry községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Remptendorf Remptendorf település Németországban, azon belül Türingiában. Remptendorf Schleiz községgel határos. Népesség A település népességének változása: Burgaronne Burgaronne település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 98 fő (2015). Burgaronne Andrein, Orion, Salies-de-Béarn és Sauveterre-de-Béarn községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Damiána A damiána (Turnera diffusa) a golgotavirág-félék (Passifloraceae) családjába tartozó növényfaj. Elterjedése Közép-Amerikában a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos (pl. Mexikóban, a Karib-tenger szigetein). Texas déli részén is megtalálható, de ott ritka: a száraz, bozótos (chaparrallal fedett) domboldalakon fordul elő a Rio Grande Plains nyugati részén (rendszerint a Rio Grande folyó mentén). Megjelenése Illatos, kis termetű cserje, ami akár a 2 m-es magasságot is elérheti, de rendszerint ennél sokkal alacsonyabb. Levelei egyszerűek, a száron váltakozó állásúak vagy csomókban csoportosulnak; a levéllemezek alakja hosszúkás-elliptikus vagy elliptikus-visszás lándzsás, a levélszél durván fogas. A levéllemez a színén kopasz és világos olajzöld színű, a fonákán apró szőröktől molyhos és fehéres árnyalatú. A trópusokon és a szubtrópusokon egész évben virágzik; virágai sárgák. Termése kis méretű, háromrekeszű toktermés, magvai íveltek. Felhasználása Gyógynövény: drogja a levele (Damianae folium = Turnerae diffusae folium) és leveles szára (Turnerae diffusae herba). Drogjában 0,5–0,9% illóolaj (1,8-cineol, pinének, p-cimol, timol, kopaen, kadinen, kalamenen), közel 3,5% cserzőanyag, gumianyag, gyanta, keményítő és főleg a levélben arbutin (0,7%) található. Vizelethajtásra (diuretikum), húgyutak fertőtlenítésére (dezinficiens), élénkítő szerként (stimuláns), emésztést segítő szerként (tonikum), enyhe hashajtóként (purgativum) és afrodiziákumként használják. A homeopátiában is alkalmazzák. Ugyancsak szárított levelét és leveles szárát használják fel mexikói likőrök, mint a közel 150 éves Agavero, és az újabb Guaycura Liqueur de Damiana ízesítéséhez. Muzillac Muzillac település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 4988 fő (2015). Muzillac Noyal-Muzillac, Marzan, Arzal, Billiers és Ambon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Auzelles Auzelles település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 354 fő (2015). Auzelles Brousse, Ceilloux, Cunlhat, Échandelys, Saint-Amant-Roche-Savine, Saint-Dier-d’Auvergne, Saint-Éloy-la-Glacière és Saint-Jean-des-Ollières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1964-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) Az 1964-es magyar férfi vízilabda-bajnokság az ötvennyolcadik magyar vízilabda-bajnokság volt. A bajnokságban tíz csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Játékoskeretek Zárójelben a játékos bajnokságban játszott mérkőzéseinek száma szerepel. Palazzo Sormani Andreani A Palazzo Sormani Andreani (Corso di Porta Vittoria 2.) egy milánói palota. Leírása A palota a 16. században épült a Sormani milánói patríciuscsalád számára. A 17. században került az Andreani család tulajdonába. Barokk homlokzatát 1736-ban Francesco Croce építette. A park felé néző szárnyát Benedetto Alfieri építette klasszicizáló stílusban. Belsője gazdagon díszített. A stukkózásokat Agenore Fabbri készítette a 19. században. A második világháborúban bombatámadás érte, de Arrigo Arrighetti vezetésével, az eredeti formájában építették újra. Jelenleg a városi könyvtár otthona. Pottyond Pottyond (románul Potiond) falu Romániában Hargita megyében. A Fiság felső völgyének végső faluja. Eredetileg Ménaság egyik tízese volt. Csíkszeredától 12 km-re keletre fekszik, Csíkszentgyörgyhöz tartozik. A központ a Bükkfalva, a tőle északra levő rész a Lázárfalva nevet viseli. Hozzá tartozik a Vasond-pataka menti Borlokát is, melyet 1705-ben Graven labancai égettek fel. Mellette borvízforrás van. Északi részén 19. századi római katolikus kápolna áll. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 267 lakosából 265 magyar és 2 román volt. Borvízforrások Pottyondi borvízforrás L’Oudon L’Oudon település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 1574 fő (2013). L’Oudon Les Autels-Saint-Bazile, Courcy, Heurtevent, Hiéville, Mittois, Montviette, Les Moutiers-en-Auge, Norrey-en-Auge, Saint-Georges-en-Auge, Saint-Pierre-sur-Dives, Tortisambert, Vaudeloges, Vendeuvre, Le Renouard és Saint-Gervais-des-Sablons községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ahtubinszki járás Az Ahtubinszki járás (oroszul Ахтубинский муниципальный район) Oroszország egyik járása az Asztraháni területen. Székhelye Ahtubinszk. Népesség 1989-ben 37 043 lakosa volt. 2002-ben 31 963 lakosa volt. 2010-ben 71 249 lakosa volt, melyből 52 983 orosz, 11 673 kazah, 1 132 ukrán, 913 csecsen, 830 tatár, 569 koreai, 493 azeri, 261 üzbég, 245 örmény, 239 kumik, 229 fehérorosz, 130 csuvas, 100 tadzsik, 82 mordvin, 73 dargin, 71 lezg, 65 mari, 53 német, 47 baskír, 45 cigány, 41 kalmük, 37 avar, 33 török, 31 oszét, 27 moldáv, 24 lengyel, 22 grúz, 22 tabaszaran, 20 ingus, 12 türkmén, 11 udmurt, 10 észt, 10 karacsáj, 10 lak stb. Lilatorkú hegyikolibri A lilatorkú hegyikolibri (Lampornis calolaemus) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Costa Rica, Nicaragua és Panama területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, valamint erősen leromlott egykori erdők. Alfajai Lampornis calolaemus calolaemus (Salvin, 1865) Lampornis calolaemus homogenes Wetmore, 1967 Lampornis calolaemus pectoralis (Salvin, 1891) Megjelenése Testhossza 10,5 centiméter, testtömege 4.8-6 gramm. Harthof (metróállomás) A Harthof egy metróállomás Németországban, a bajor fővárosban, Münchenben a müncheni metró U2 metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: U2 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Dülferstraße Am Hart 1528 az irodalomban Az 1528. év az irodalomban. Új művek Megjelenik Baldassare Castiglione itáliai író munkája: Az udvari ember (Il Cortegiano). Philippe de Commynes flamand történetíró emlékiratainak befejező, 7–8. része (az 1–6. rész 1524 -ben jelent meg). Bemutatják Sá de Miranda (Francisco de Sá de Miranda) portugál költő antik szabályok szerint írt vígjátékát: Estrangeiros (Külföldiek). Születések november 2. – Petrus Lotichius Secundus (Peter Lotz, Peter Lotich) új-latin költő († 1560 ) 1528 – António Ferreira portugál költő, az első portugál tragédia írója († 1569 ) 1528 – Rémy Belleau francia reneszánsz költő, Pierre de Ronsard mellett a Pléiade költői csoport egyik vezéralakja († 1577 ) 1528 (vagy 1531) – Henri Estienne francia költő, filológus, humanista, tipográfus, az Estienne nyomdász dinasztia tagja († 1598 ) Riupeyrous Riupeyrous település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 192 fő (2015). Riupeyrous Barinque, Escoubès, Higuères-Souye, Monassut-Audiracq és Saint-Laurent-Bretagne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: (5205) 1988 CU7 Az (5205) 1988 CU7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda és Kaneda fedezte fel 1988. február 11-én. Gárdos Mária Gárdos Mária (eredeti neve: Grünfeld Mariska) (Pintér Györgyné) (Nagyberény, 1885. október 1. – Budapest, 1973. január 23.) magyar írónő, újságíró, a szocialista nőmozgalom egyik vezetője. Élete Grünfeld Mór és Müller Janka lánya. Családi hagyomány vitte szinte gyerekként a magyar szociáldemokrácia soraiba. Tizenöt éves korában lett a párt tagja, s ekkor jelent meg első írása a Népszavában. Alapítója, majd vezetőségi tagja a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Alapítója a Nők Asztaltársaságának, majd 1903-ban első elnöke a Magyarországi Nőmunkás Egyesületnek, s alapító szerkesztője az 1905-ben indult Nőmunkásnak. A szociáldemokrata nőmozgalom ekkoriban még határozottan állást foglalt a „szabad szerelem” és a házassági anyakönyvi kivonat nélküli együttélés mellett. Gárdos Mariska „nyíltan és bátran” hirdette a szociáldemokrata nőmunkások 1905. évi országos értekezletén, valamint újságcikkeiben „a szabad szerelem létjogosultságát, sőt fölényét a házasság örve alatt, szemünk előtt folyó erkölcstelenségekkel szemben”. Gárdos alig fogott bele beszédének ebbe a szakaszába, az országos értekezletre kirendelt hivatali biztos a témába vágó minden további megnyilvánulást megakadályozott. Politikai és irodalmi munkássága népszerűvé tette a progresszív közvéleményben. Elismerően írt róla Ady Endre, s barátjának mondhatta többek közt Szabó Ervint. Első férje, Bresztovszky Ernő is kiemelkedő alakja volt a szocialista publicisztikának. Részt vett a haladó magyar irodalom és a szocialista munkásmozgalom kapcsolatát építő Népszava Olvasótár létrehozásában. Mint a párt nőszervező bizottságának titkára és mint szónok, agitátor országosan ismert személyiség volt, és tekintélyes alakja a nemzetközi szocialista nőmozgalomnak. 1912–1913-ban agitációs körúton járt az Egyesült Államokban, s közreműködött az ottani magyar nyelvű szociáldemokrata újság szerkesztésében. Hazatérve némiképp visszavonult a nőmozgalomtól, s inkább újságírói, illetve szakszervezeti tevékenységet folytatott. A forradalmak idején azonban ismét szerepet vállalt a nőmunkás-mozgalomban, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az 500-as Tanács, a Népgazdasági Tanács, a Szellemi Termékek Országos Tanácsának tagja, a Vörös Ujság egyik szerkesztője, a népgyűlések gyakori szónoka. A Tanácsköztársaság megdöntése után egy ideig itthon bujkált, majd Bécsbe emigrált, s egyik vezetője lett a szociáldemokrata emigráció Világosság-csoportjának. A kommunistákhoz való viszonyát feszültté tette az a körülmény, hogy Frida húgát a Szovjetunióban kémkedés gyanújával letartóztatták, majd 1926-ban kivégezték. Mégis vele tartott kapcsolatot Landler Jenő, s az évtized végén vele kereste az együttműködést Garami Ernő. Gárdos Mariska egyre nehezebben viselte el az emigrációt. Mélyen megrendítette Kunfi Zsigmond, majd Kalmár Henrik öngyilkossága, s ezért úgy döntött, hogy 1932-ben minden kockázatot vállalva hazatér. Itthon a Világosság-csoport szellemisége jegyében szigorú kritikusa volt a hazai pártvezetésnek, és az MSZDP propagandabizottságának tagja volt. 1935-ben izgatásért egyévi börtönbüntetésre ítélték. Bár látása egyre gyengült, jelentős irodalmi, műfordítói és publicisztikai tevékenységet folytatott. Az ezekben az években írott munkái közül a legismertebb A nő a történelem sodrában. Népszerű szónoka volt a rendszeres pártnapoknak, és híresek voltak szemináriumai. Radikális antifasiszta megnyilvánulásaiért gyakran indítottak ellene eljárást, s a második világháború éveiben internálták. 1945 februárjában a Magyar Kommunista Párt tagja lett, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége egyik alapítója és első ügyvezető alelnöke, az Asszonyok című lap szerkesztő bizottságának tagja, 1947 és 1949 között a Szövetkezeti Élet főszerkesztője volt. 1949-től szinte megvakult, az aktív munkától visszavonulva csupán előadásokat tartott és önéletrajzának megírásával foglalkozott, amelyeket az 1960-as években két kötetben publikált. 1971-ben a Magyar Nők Országos Tanácsa örökös tiszteletbeli tagjává választották. Jegyzetek Házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 920/1909. folyószám alatt http://resolver.pim.hu/auth/PIM55679, Gárdos Mariska, 2018. szeptember 10. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (Politikatörténeti Intézet Levéltára, PIL) 940 f. 4. ő. e. - Kolozsvári Friss Újság, 1905. 07. 20. Művei Az igaszág, az élet (tanulmány, 1906) Kilenc hónap (elbeszélés, 1919) A jó Lujza (Louise Michele-ről, regény, 1936) Trier legszebb lánya ( Marx Károlyné , Westphallen Jenny, regény, 1938) A nő a történelem sodrában I.-III. 1939-1940 (1942) Szállj gondolat (visszaemlékezések, 1961) Kukoricán térdepelve (visszaemlékezések, 1964) Százarcú élet (visszaemlékezések, 1975) Lilefélék A lilefélék (Charadriidae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család. 2 alcsalád, 11 nem és 66 faj tartozik a családba. Előfordulásuk A világon mindenfelé megtalálhatók, főleg vízközelben tartózkodnak, de akadnak kivételek: a Charadrius australis például az Ausztrália nyugati és középső területein elterülő sivatagok sziklás talaját kedveli. Megjelenésük Méretük a kicsitől a közepesig változhat. Tömött testalkatúak, vastag, rövid nyakuk, és hosszú, hegyes szárnyuk van. Nagyságukat tekintve a Charadrius collaris 26 grammos és 14 centiméteres méretétől, az álarcos bíbic (Vanellus miles) 368 grammos és 34 centiméteres méretéig változnak. Két nagy csoportjukat általában méret szerint különíthetjük el: a nagyobbak többnyire a bíbicekhez, a kisebbek a lilékhez tartoznak. Életmódjuk A táplálékot szemmel keresik meg, nem érzékelik, mint egyes hosszú csőrű társaik (szalonka). Főleg rovarokat, férgeket, gerincteleneket fogyasztanak, előfordulási helyüktől függően. Rendszerezés A család az alábbi nemek és fajok tartoznak:. Erythrogonys (Gould, 1838 ) – 1 faj barátlile (Erythrogonys cinctus) Peltohyas (Sharpe, 1896 ) – 1 faj ékes lile (Peltohyas australis) Anarhynchus (Quoy & Gaimard, 1830 ) – 1 faj ferdecsőrű lile (Anarhynchus frontalis) Vanellus ( Brisson , 1760 ) – 23 faj bíbic (Vanellus vanellus) levéljáró bíbic (Vanellus crassirostris) patkós bíbic (Vanellus armatus) tüskés bíbic (Vanellus spinosus vagy Hoplopterus spinosus) fehérfejű bíbic (Vanellus albiceps) pampabíbic (Vanellus chilensis) szürkefejű bíbic (Vanellus cinereus) koronás bíbic (Vanellus coronatus) fehérfarkú lilebíbic (Vanellus leucurus) szavannabíbic (Vanellus lugubris) malabári bíbic (Vanellus malabaricus) abesszin bíbic (Vanellus melanocephalus) feketeszárnyú bíbic (Vanellus melanopterus) álarcos bíbic (Vanellus miles) andoki bíbic (Vanellus resplendens) csíkosnyakú bíbic (Vanellus senegallus) örvös bíbic (Vanellus tricolor) lilebíbic (Vanellus gregarius) indiai bíbic (Vanellus indicus) rozsdásmellű bíbic (Vanellus superciliosus) sisakos bíbic (Vanellus tectus) tarka bíbic (Vanellus cayanus) Vanellus duvaucelii jávai bíbic (Vanellus macropterus) kihalt Oreopholus (Jardine & Selby, 1835 ) – 1 faj vörösnyakú lile (Oreopholus ruficollis) Phegornis (Fraser, 1845 ) – 1 faj Phegornis mitchellii Eudromias – 1 faj havasi lile (Eudromias morinellus vagy Charadrius morinellus) Elseyornis (Mathews, 1913 ) – 1 faj tavi lile (Elseyornis melanops) Thinornis (Gray, 1845 ) – 2 faj Charadrius ( Linnaeus , 1758 ) – 31 faj parti lile (Charadrius hiaticula) kanadai lile (Charadrius semipalmatus) Charadrius melodus széki lile (Charadrius alexandrinus) tibeti lile (Charadrius mongolus) Wilson-lile (Charadrius wilsonia) ékfarkú lile vagy hosszúfarkú lile (Charadrius vociferus) Charadrius montanus Charadrius alticola sztyeppi lile (Charadrius asiaticus) maori lile (Charadrius bicinctus) Charadrius collaris kis lile (Charadrius dubius) Charadrius falklandicus kongói lile (Charadrius forbesi) sivatagi lile (Charadrius leschenaultii) fehérhomlokú lile (Charadrius marginatus) Charadrius obscurus fokföldi lile (Charadrius pallidus) apró lile (Charadrius pecuarius) pikkelyes lile (Charadrius peronii) hosszúcsőrű lile (Charadrius placidus) vörösfejű lile (Charadrius ruficapillus) madagaszkári lile (Charadrius thoracicus) szalagos lile (Charadrius tricollaris) Charadrius veredus jávai lile (Charadrius javanicus) Charadrius modestus Szent Ilona-szigeti lile (Charadrius sanctaehelenae) Pluvialis ( Brisson , 1760 ) – 4 faj aranylile (Pluvialis apricaria) ázsiai pettyeslile (Pluvialis fulva) amerikai pettyeslile (Pluvialis dominica) ezüstlile (Pluvialis squatarola) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Potyondi-mocsár A Potyondi-mocsár egy Szombathely külterületén fekvő, mintegy 2,75 hektáros természetközeli terület, amely biológiai és természetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. Számos faj számára az ökológiában használatos szakkifejezéssel élve amolyan lépőkő (stepping stone), így szerves része a Szombathely környéki zöld folyosónak. A természetvédelmi szempontból értékes rekettyés-fűzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae) társulás előfordulása miatt 2010-ben országosan védett státuszt nyert (ex lege védettség), 2018-ban pedig Szombathely MJV Települési Értéktárába is felvételre került. Kialakulás A területnek helyet adó mélyedésrendszer, amely mintegy 5 méterrel fekszik a környező területek 217 méteres tengerszint feletti magassága alatt, az 1920-as években folyó kavicstermelés során jött létre. Az élőhely kiterjedése már csak töredéke az akkorinak, hiszen délkeleti részét korábban a Csónakázó-tó mederkotrásából származó anyaggal, míg a megmaradt rész délkeleti szélét az Kámon-Olad összekötő út építése során betontömbökkel, és mindenféle építkezési törmelékkel feltöltötték, így eredeti kiterjedésének csak északi része maradt meg. Ennek középső, legmélyebb részeit egy-két családi háznyi területen állóvíz tölti ki, amely még a legszárazabb nyáridőben sem szárad ki teljesen. A partján és a benyúló földnyelveken álló fűzfák járulékos gyökérzónái alapján megállapítható, hogy nagyobb vízállás esetén akár két méteres víz is lehet benne. Ilyenkor a fővíztesttől nyugatra eső kisebb mélyedések is jelentősebb vízborítást kapnak. A tó általában kb. 1500 m²-es kiterjedéssel bír, ehhez jön még a körülötte lévő kisebb mélyedések további, kb. 250 m2-es vízfelülete. A mélyedés-rendszer vízutánpótlását a csapadékból, a rétegvizekből és talán az időszakosan, áradások alkalmával a vizet északról délre vezető Potyondi-árokból is nyeri. Mind az állóvízben, mind a körül változatos, és a környéken ritka élőhelytípusok vannak jelen, amelyek viszonylag gazdag élővilágnak adnak otthont. Élővilág Növényvilág Az itt élő növényfajok száma meghaladja a százat, amely a mocsár és közvetlen környezetének alaposabb felmérésekor bizonyosan bővülni fog. A vízi növényzetben a lebegő hínárt a felszínen úszó békalencse hínár (Lemnetum), a rögzült hínárt pedig bodros békaszőlő hínár (Potametum crispi) képviseli. A vízpartokat több helyütt széles- (Typhetum latifoliae) és keskenylevelű gyékényesek (Typhetum angustifoliae) és harmatkásások (Glycerietum) alkotta mocsári növényzet (Phragmitetea) szegélyezi, illetve abba jócskán bele is nyúlik. Helyenként kisebb magassásos (Magnocaricion) töredékek is jelen vannak. A csupasznak tűnő partszakaszok iszapnövényzetében (Nanocyperion) palkák és szittyók élnek. A fő tómeder északnyugati szélén a láperdők (Alnetea glutinosae) egyik társulástípusát képviselő rekettyefüzes fűzláp-részletek (Calamagrosti-Salicetum cinereae fragm.) is felismerhetők. Egy kissé magasabb térszínen – majdnem teljes körben – főként fehér fűzfákból álló puhafaliget (Salicetum albae-fragilis) övezi a mocsarat, alatta üde szegélynövényzet (Senecionion fluviatilis) elemeivel. Állatvilág A vízben bőven tenyészik a nagy mocsárcsiga (Lymnaea stagnalis), de csíkbogarak (Dytiscidae) és szitakötők (Odonata) is vannak. A nyári esték békakoncertje a kétéltűek népes seregéről tanúskodik, az egyik leggyakoribb faj az erdei béka (Rana dalmatina). Előfordul a vízi sikló (Natrix natix) és nem messze innét mocsári teknőst (Emys orbicularis) is láttak. A madárvilág is gazdagnak mondható, ritka madárfajok is előfordulnak, mint például a vízityúk (Gallinula chloropus), a jégmadár (Alcedo atthis) a bakcsó (Nycticorax nycticorax) és a szürke gém (Ardea cinerea). Összesen 9 kétéltűfaj (mind védett), 4 hüllőfaj (mind védett), számos védett madárfaj és emlősfaj előfordulása ismeretes innen. Veszélyeztető tényezők Az értékes élőhely-együttes-maradvány megmaradását veszélyeztető tényezők legfontosabbika, az élőhely egy részének megszűnését eredményező mesterséges feltöltés szerencsére abbamaradt. (Létezik ugyanakkor egy természetes szukcessziós, feltöltődési folyamat is, amely azonban csak több évtizedes távon eredményezheti majd a terület szárazodását, élővilágának átalakulását.) A jelenleg legnagyobb veszélyforrást a szemetelés jelenti, amelynek az intenzív horgász-tevékenységgel való összefüggése a hulladékok összetétele alapján valószínűsíthető. A nehézségek sorában a további, a Potyondi-mocsár külső, főként keleti mellékének a törmelék- és szemétlerakások nyomán történő gyomosodása. A romtalajokon előretörő, úgynevezett ruderális gyomnövényzet részben lágyszárú magaskórós növényekből áll, amelyben a nagy csalán (Urtica dioica) és különböző özöngyomok dominálnak, mint például a magas aranyvessző (Solidago gigantea), vagy a kínai karmazsinbogyó (Phytolacca esculenta). Cserjésedés is tapasztalható, amelynek fő alkotója a hamvas szeder (Rubus caesius), de özönfák is terjednek, mint a fehér akác (Robinia pseudacacia) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A 2010-e évek óta a korábban dús hínárnövényzet jelentősen visszaszorult, a kiterjedt gyékényesek eltűntek, a fauna is szegényesebbé vált. Az állatvilág tekintetében leromlást jelez az özönhal ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) inváziója, ami lassan kiszorítja a tóban korábban uralkodó széles kárászt (C. carassius). Mivel az erőteljesen újraképződő szemét rendszeres hivatalos gyűjtése és elszállítása mindeddig nem valósult meg, ezt az alább felsorolt szakirodalmi források első szerzője 2003 óta évszakonként végzett/szervezett hulladékmentesítéssel igyekszik kezelni. A takarításba alkalmanként az oladi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakképző Iskola, és a Kámoni Arborétumért Egyesület és a Szombathelyi Szépítő Egyesület is besegít. A Potyondi-mocsár többször volt helyszíne biológiatanárok továbbképzésének, általános és középiskolai tanulók, egyetemi hallgatók terepi oktatásának. Mindent összevetve, amennyiben a Potyondi-mocsár szemétterhelését sikerülne csökkenteni, a még kisszámú bálványfát eltávolítani, a terület külön beavatkozást a jövőben nem igényel, hiszen az élőhely növény- és állatvilága önszabályozó módon képes működtetni e kis élőkörnyezeti rendszert (ökoszisztémát). A Potyondi-mocsár fennmaradása esetén a megyeszékhely térségében gazdag természetközeli életközösség menedékét biztosíthatja. Látogathatóság A terület szabadon látogatható. Szeróvay Mihály Szeróvay Mihály (Budapest, 1982. május 14. –) magyar labdarúgó. Pnoepyga A Pnoepyga a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Pnoepygidae családba tartozó egyedüli nem. Korábban a timáliafélék (Timaliidae) családjába sorolták. Rendszerezés A nembe az alábbi 5 faj tartozik: Pnoepyga albiventer Pnoepyga formosana Pnoepyga immaculata Pnoepyga pusilla Pnoepyga mutica SS Murata Az SS Murata, teljes nevén Società Sportiva Murata San Marinó-i labdarúgóklub, amelyet 1966-ban alapítottak. Székhelye Murata községben található. Egyike annak a 15 csapatnak, amely a San Marinó-i labdarúgó-bajnokságot alkotja. Saját sportteleppel nem rendelkezik, edzéseit a Campo Sportivo di Montegiardinó-ban tartja, ahol a San Marinó-i labdarúgó-szövetség nem rendez bajnoki mérkőzéseket. Sikerei San Marinó-i labdarúgó-bajnokság ( Campionato Sammarinese di Calcio ) San Marinó-i kupa ( Coppa Titano ) San Marinó-i szuperkupa ( Trofeo Federale ) Eredmények Európaikupa-szereplés Szezonális bontásban Megjegyzés: Az eredmények minden esetben az SS Murata szemszögéből értendőek, a félkövéren jelölt mérkőzéseket pályaválasztóként játszotta. A klub egykori nevesebb labdarúgói Aldair , az 1994-es világbajnok brazil válogatott belső védője Massimo Agostini Guilliers Guilliers település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1342 fő (2015). Guilliers Évriguet, Saint-Brieuc-de-Mauron, Mauron, Néant-sur-Yvel, Loyat, Saint-Malo-des-Trois-Fontaines, Mohon és Ménéac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Molnár Rózsi Molnár Rózsi, Müller Rozina Mária (Budapest, 1876. január 11. – Budapest, Terézváros, 1945. április 28.) színésznő, a Nemzeti Színház tagja, Vidor Dezső felesége. Életútja Müller József és Szedlacsek Jozefa lánya. Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia négy éves tanfolyamának elvégzésével 1895-ben szerzett jeles oklevele révén előbb két éven át Csóka Sándor miskolci, majd 1896-97-ben Komjáthy János debreceni társulatának elsőrendű drámai szendéjeként működött a vidéken. A Vígszínház megnyíltával ennek az intézetnek tagja lett, innen 1899-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. 1924-ben vonult nyugdíjba. Szép csengésű hangja és pompás zenei érzéke révén nagyon sok népszínműben és dalos játékban énekes szerepeket is játszott. Fontosabb szerepei Melinda (Katona J.: Bánk bán) Irén (Csiky G.: A proletárok) Vilma és Domaházyné (Herczeg F.: A dolovai nábob lánya) Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia) Lujza (Schiller: Ármány és szerelem) Boriska és Bátki Tercsi (Tóth E.: A falu rossza) Cherubin és Zsuzsi (Figaro házassága) Grófné (Nők barátja) Cyprienne (Váljunk el) Claire és Susanne (Vasgyáros) Nagy zugpók A nagy zugpók (Eratigena atrica) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és a zugpókfélék (Agelenidae) családjába tartozó faj. Az Eratigena póknem típusfaja. Rendszertani besorolása 2013-ban törzsfejlődéses (philogenesis) kutatást végeztek a Tegenaria póknemben. A kutatásból kitudódott, hogy ez a póknem valójában nem monofiletikus, azaz nem egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét foglalja magába, hanem igen hasonló pókok voltak idegyűjtve. Ennek következtében 2015 novemberében, a genetikailag nem ide tartozó pókokat kivonták a Tegenaria nemből és áthelyezték, a nekik létrehozott Eratigena nevű póknembe;. ahová manapság a nagy zugpók is tartozik. Előfordulása A nagy zugpók elterjedési területe Európa és Szibéria. Rendszeresen előfordul, néha igen gyakori. Meglepően rövid idő alatt tud az újonnan épült házakban megjelenni. Megjelenése A nagy zugpók testnagysága 1-1,8 centiméter, Közép-Európa legnagyobb pókjaihoz tartozik. Közép- vagy sötétbarna színű, erősen szőrös. Az általános félelem e pókkal szemben teljesen megalapozatlan. Csáprágói olyan gyengék, hogy az emberi bőrt nem képesek áthasítani. Életmódja A nagy zugpók épületekben és barlangokban él. Tápláléka szúnyogok és legyek. A nagy zugpókok a falszögletekben 50 centiméter hosszú, háromszög alakú, vízszintes hálókat szőnek, amelyek közepükön vagy egyik oldalukon tölcsérbe torkollnak. A pókok a tölcsérben tartózkodnak. Mikor a háló elporosodik, az állat újat készít a régi fölött. E sajátos hálókészítés a zugpókfélék családjának mindegyik fajára jellemző. Nincs meghatározott párosodási ideje. Ez a pók több évig is elélhet. Jegyzetek Gen. Eratigena Bolzern, Burckhardt & Hänggi, 2013, Natural History Museum Bern, . Hozzáférés ideje: 2015-11-17 Roberts, Michael J.. Spiders of Britain & Northern Europe. HarperCollins, 243–245. o. (1995). ISBN 978-0-00-219981-0 Oxford, G. (2008. október 7.). „Identification of Tegenaria gigantea and T. saeva”. Newsletter of the British Arachnological Society 113, 21–23. o. Bolzern, Angelo (2013). „Phylogeny and taxonomy of European funnel-web spiders of the Tegenaria−Malthonica complex (Araneae: Agelenidae) based upon morphological and molecular data”. Zoological Journal of the Linnean Society 168 (4), 723–848. o. DOI:10.1111/zoj.12040. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Üregkatódlámpa Az üregkatódlámpa (ÜKL), vagy más néven vájtkatódlámpa a fizikában és kémiában használt lámpatípus, melyet vonalas fényforrásként alkalmaznak, vagy fényforrások, például lézerek frekvenciájának hangolására használják. Működése Az üregkatódlámpa rendszerint egy katódot, anódot és töltőgázt (többnyire nemesgázt) tartalmazó üvegcső. Az anód és katód közé kapcsolt nagy feszültség hatására a töltőgáz ionizációja révén plazma keletkezik. A töltőgáz ionjai gyorsulva a katódba csapódnak, aminek hatására a katód falából atomok porlasztódnak le. Ezután mind a töltőgáz atomjai, mind a leporlasztott atomok gerjesztődnek a más atomokkal vagy plazmarészecskékkel történő ütközések során. Amikor a gerjesztett atomok alacsonyabb energiaállapotba térnek vissza, fotonokat bocsátanak ki, melyek detektálhatók, vagy akár a kibocsátott fény spektruma is rögzíthető. Alkalmazástól függően a töltőgáznak, a porlasztott katód anyagának, vagy ezek együttes spektrumát használják fel. Az üregkatódlámpák segítségével megoldható az is, hogy egy fényforrás frekvenciáját egy meghatározott atomi átmenetére hangolják a galvano-optikai hatás felhasználásával, ami a közvetlen vagy közvetett fotoionizáció eredménye. Ha a fényforrással belevilágítanak az ÜKL-be, akkor gerjeszteni tudjuk, vagy akár el is tudjuk távolítani az elektronokat (közvetlen fotoionizáció) a lámpa belsejében levő atomokból. Ennek feltétele, hogy a fényforrás tartalmazzon a megfelelő atomi átmenetnek megfelelő frekvenciájú sugárzást. Közvetett fotoionizáció is történhet, ilyenkor a gerjesztett atomból az elektronokkal való ütközés hatására lép ki egy elektron. A folyamat során keletkezett új ionok hatására megnő az anód és katód közötti áramerősség, ennek eredményeként változik a feszültség is, amit mérni lehet. Ahhoz, hogy a fényforrást egy meghatározott átmenet frekvenciájára hangolják, a fényforrás valamely hangolási paraméterét (gyakran a tápláló áram erősségét) kell változtatni. A feszültség–hangolási paraméter görbén a rezonancia helyét megkeresve a fényforrás a kívánt frekvenciára hangolható. Ezt gyakran lock-in erősítő alkalmazásával is segítik. Hydrochoerus A Hydrochoerus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tengerimalacfélék (Caviidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 élő és 1 kihalt faj tartozik: vízidisznó (Hydrochoerus hydrochaeris) Linnaeus, 1766 – típusfaj kis kapibara (Hydrochoerus isthmius) Goldman, 1912 - korábban azonosnak tartották a Hydrochoerus hydrochaeris -szal † Hydrochoerus gaylordi Jegyzetek MacPhee et al., 2000; Haynes, 2009, table 9.2 for spelling of generic name as Hydrochoerus, not Hydrochaeris as in the original description Forrás Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) Viking kor Feröeren A viking kor Feröeren Grímur Kamban 825 körüli honfoglalásától az utolsó viking főnök, Tróndur í Gøtu 1035-ös haláláig, illetve Leivur Øssursson hatalomátvételéig tartott. Ennek az időszaknak a legnagyobb történelmi változása a kereszténység felvétele volt 999-től kezdve Sigmundur Brestisson hatására, amely a viking kor és a feröeri szabad telepes-köztársaság lezárultát előkészítette. A korszak számos forrásdokumentuma elpusztult az idők folyamán a nekik helyt adó könyvtárakkal és levéltárakkal együtt: 1531-ben leégett a Nidarosi könyvtár; a 18. században két fontos könyvtár Koppenhágában; szintén tűz pusztított a Tinganes félszigeten a 17. században; a Lundban őrzött dokumentumoknak pedig akkor veszett nyoma, amikor III. Keresztély dán király rendeletére Koppenhágába küldték őket. A legfontosabb források a Feröeriek sagája, illetve az ott elmesélteket alátámasztó és időbeliségük meghatározását lehetővé tevő más dokumentumok. Az elmúlt években számos régészeti feltárást végeztek Feröeren, ami nagyban hozzájárult a korszak megértéséhez. A legtöbb régészeti leletet a Føroya Fornminnissavnban mutatják be. Honfoglalás A szigetek első írásos említése Dicuil ír szerzetes 825-ben írt Liber de Mensura orbis Terrae című munkájában található. E szerint a korábban itt élt remetéket a vikingek támadásai űzték el a szigetről. Ugyancsak ő tesz említést arról, hogy az Izlandon 795 körül megtelepedő szerzetesek feltehetőleg a vikingek támadásai elől költöztek a szigetre. A Feröeriek sagája részben ellentmondásos információkat tartalmaz az első viking telepesekre vonatkozóan, de ha igaz, hogy az első telepes, a Funningurban lakó Grímur Kamban unokája részt vett egy izlandi expedíción 874-ben, akkor a honfoglalás mintegy fél évszázaddal korábbra, 825 körülre tehető. A bevándorlás fő időszaka a 9. század volt, amikor Norvégiából érkeztek telepesek. A honfoglalás két fő hullámból állt: először 820-860 körül norvégiai menekülők, majd 880-900 körül írországi és skóciai vikingek érkeztek. A Løgting A feröeri törvénykező gyűlés, a Løgting valószínűleg 900 körültől kezdve ült össze a Tinganes félszigeten. A feröeri vikingek ebben az időben szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Skandinávia más vidékeivel. Ezek a kapcsolatok a középkor végére gyakorlatilag megszűntek. Kajak-kenu az 1956. évi nyári olimpiai játékokon Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon a kajak-kenuban kilenc versenyszámban osztottak érmeket. Éremtáblázat (Magyarország és a rendező ország eltérő háttérszínnel, valamint az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Magyar részvétel Magyarországot kilenc versenyszámban tizenkét férfi és egy női, összesen tizenhárom versenyző képviselte. A magyar sportolók egy arany-, három-három ezüst- és bronzérmet, valamint egy negyedik helyet szereztek, ami harminchét olimpiai pontot jelent. Aichach-Friedberg járás Aichach-Friedberg járás egy járás Bajorországban. Aichach-Friedberg járás Augsburg, Augsburg, Neuburg-Schrobenhausen, Pfaffenhofen an der Ilm, Dachau, Fürstenfeldbruck, Landsberg am Lech és Donau-Ries járásokkal határos. Lakosainak száma 101 792 fő (1987. május 25.). Népesség A járás népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Marienfels Marienfels település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Helyes laboratóriumi gyakorlat A helyes laboratóriumi gyakorlat (angolul Good Laboratory Practice; rövidítve GLP) a laboratóriumok működtetésének alapelveit tartalmazó szabálygyűjtemény. A GLP-alapelvek bevezetése Magyarországon és a laboratóriumi helyiségek A nemzetközi szinten már 1978 óta működő GLP-alapelvek (Good Laboratory Practice, azaz a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat) bevezetésére hazánkban 1999 – ben került sor 31/1999. (VIII.6.) EüM - FVM együttes rendelet (gyógyszerek, növényvédőszerek) hatálybaléptetésével. A laboratóriumi helyiségekről is rendelkező részletes jogszabály a 42/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet "A helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről". A GLP-rendszer az alábbi dolgokra terjed ki: Veszélyes anyagok, készítmények, új anyagok Gyógyszerek (humán, állatgyógyászati készítmények) Növényvédő szerek Ipari/háztartási kemikáliák. A rendelet hatálya kiterjed a forgalmazó, a vizsgálatokat végző intézményekre, vállalkozásokra illetve a felügyeletet ellátó szervekre. Köztudott, hogy az emberektől levett laboratóriumi vizsgálati anyagok (vér, vizelet, széklet, szövetminta stb.) veszélyes anyagoknak minősülnek. A biztonsági vizsgálatok típusai A vizsgálatok csoportosítása erősen kapcsolódik szakmákhoz illetve iparágakhoz, gazdasági ágazatokhoz. Fizikai-kémiai jellemzők vizsgálata Toxikológiai vizsgálatok Mutagenitási vizsgálatok Környezetvédelmi, ökotoxikológiai vizsgálatok vízi és szárazföldi szervezeteken A vízben, a talajban és a levegőben való lebomlás; bioakkumuláció Szermaradvány vizsgálatok (kritikus fázisok: szer kijuttatás, mintavétel, analízis) A mikroklímára és a természetes ökoszisztémára gyakorolt hatások vizsgálata Analitikai és klinikai kémiai vizsgálatok Egyéb (pl. kórszövettan, biztonsági farmakológia, implantátumok biztonsági tesztje, biológiai hatékonyság és szelektivitás vizsgálat, mikrobiológiai analízis, vakcinák biztonsági vizsgálata, in vivo ártalmatlansági vizsgálat, toxiko-/farmakokinetikai és metabolizmus vizsgálatok stb.) Essex Senior Football League Az Essex Senior Football League 1971 óta szerepel az angol labdarúgó-bajnokságok rendszerében. Essex, Hertfordshire és London csapatai versengenek az országosan kilencedik szinten rangsorolt kiírásban. A divizió összesen 21 klub részvételét biztosítja a ligában. Története 1971-ben 9 csapat hozta létre a ligát. A csapatok az alábbi listában vannak feltüntetve. A bajnokság rendszere Mindegyik részt vevő két alkalommal mérkőzik meg ellenfelével.A győztes 3 ponttal lesz gazdagabb, döntetlen esetén 1 pontot kap mindkét csapat, a vereségért nem jár pont. Feljutás A bajnokság első helyezettje a következő évben az Isthmian League Division One North résztvevőjeként szerepelhet. Amennyiben az első helyezett nem képes megfelelni a feljutási követelményeknek, akkor a második vagy harmadik helyezett csapatnak van jogosultsága egy szinttel feljebb lépni. Ebben az esetben az Isthmian League Division One North küzdelmeit kieső helyen záró együttesek közül egy, az Essex Senior Football League tagjává válik. Kiesés A bajnokságnak nincs alsóbb osztálya, ezért kieső csapat sincs. Egy esetleges visszalépés esetén az új résztvevőt a tizenegyedik szinten működő Essex Olympian League pótolja. Patrick J. Sullivan Patrick J. Sullivan (Cork megye, 1865. március 17. – Santa Barbara, 1935. április 8.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Wyoming, 1929–1930). Grafengehaig Grafengehaig település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 958 fő (2010). 45-ös busz (Pécs) A pécsi 45-ös jelzésű autóbusz egy ideiglenes járat volt a Főpályaudvar és Kopács utca között 2003 és 2005 között. Létrehozásának oka, hogy a vasút feletti gyalogos felüljáró veszélyessé vált, és a sínektől délre fekvő területek gyalogosan szabályosan csak nagy kerülővel voltak megközelíthetők. A felújított gyalogos felüljáró átadásával megszűnt a vonal. 45-ös járat korábban Az 1987-es számozási rendszer előtt 45-ös jelzéssel járat közlekedett Főpályaudvar és Széchenyi-akna között (napi 1 pár, az 50-es járat betétjárataként, M45-ös jelzéssel István-akna és Kossuth tér között napi 3 pár járat (mindkettő a mai Hársfa úton közlekedve), és M45Y járat István-akna és Ezeréves között napi 2 pár – mindhárom járat csak munkanapokon közlekedett. Abraham van Beijeren Abraham van Beijeren /névváltozat: Beyeren és Beieren/ (Hága, 1620/21 körül — Overschie, Rotterdam 1690.) az egyik kiemelkedő csendéletfestő a holland aranykorban. Életpályája Hágában, Delftben, Amszterdamban, majd Akmaarban és Goudaban élt. 1947-ben házasodott meg, felesége Anna van den Queborn. 1677-ben Overschie-ben telepedett le, s itt érte a halál 1690-ben. Az 1640-es évek elején tájképeket festett, de hamarosan áttért a csendélet-festésre. Tagja lett a Szent Lukács céhnek. Eleinte halas csendéleteket, majd „életnagyságban” festett pazaron díszített lakoma asztalokat, amelyeket a gazdag holland polgári családok otthonaiban látott. Gyakran festett virágos csendéleteket is, az üveg, kínai porcelán edények és ötvösmunkák és a drága asztalterítők, damaszt, szatén, bársony szintén hangsúlyos szerepet kaptak csendéleteiben. Pazarul bánt a fény-árnyék hatások és a színek alkalmazásával, hozzáfogható más nagy csendéletfestők a holland aranykorban Willem Claesz Heda és Willem Kalf. A világ számos híres múzeumában őrzik műveit, a Rijksmuseum Amszterdamban, az Alte Pinakothek Münchenben, a Puskin Múzeum Moszkvában, a Gemäldegalerie Drezdában, a County Museum of Art Los Angeles-ben, stb. A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle egy tengerképet és két csendéletet. A Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel című, 1654-ben festett képét 2015 decemberében 380 ezer euróért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár programjának keretében. 3088 Jinxiuzhonghua A 3088 Jinxiuzhonghua (ideiglenes jelöléssel 1981 UX9) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1981. október 24-én. Durrës Durrës (ógörögül: Δυρράχιον / Dürrakhion; olaszul: Durazzo; régi magyar neve: Duránc; szerbül: Драч / Drač; törökül: Dıraç, latinul: Dyrrachium) város Albánia középső partvidéki részén, az azonos nevű Durrës kerület székhelye. Római katolikus érseki és ortodox püspöki székhely. Az ország második legnépesebb városa, lakossága mintegy 124 200 fő (2006, becslés). Jelentős ipari központ, tengeri kikötő és üdülőhely. Fekvése Durrës az Adriai-tenger parti síkján fekszik, szemben Olaszország két kikötővárosával, Brindisivel és Barival. Földrajzi környezete rendkívül alkalmassá tette a korai megtelepedésre: sziklapárkányos partvonala a tenger, a körülötte elterülő, s csak a 20. században lecsapolt mocsárvidék pedig a szárazföld felől tették könnyen védhetővé. Története Ókor A várost Sztrabón tanúsága szerint Kr. e. 627-ben korinthoszi és kerkürai telepesek alapították Epidamnosz néven. Jól működő oligarchikus társadalmát Arisztotelész is haladó példaként említette Politikájában, mígnem a Korinthosz és Kerküra között Epidamnosz birtoklása körül Kr. e. 435-ben kialakult viszály polgárháborúhoz (epidamnoszi konfliktus), majd a peloponnészoszi háború kirobbanásához vezetett (Kr. e. 431). Kr. e. 312-ben Glaukiasz illír király vonta fennhatósága alá a várost, majd a rómaiakkal szemben elvesztett első római–illír háború következtében Kr. e. 228-ban a Római Birodalom részévé lett, s Dyrrachium néven fontos hadi és tengerészeti bázissá vált. Pompeius itt állította fel hadiszállását, s innen verte vissza riválisa, Caius Iulius Caesar támadását Kr. e. 48-ban. A római uralom alatt Dyrrachium virágzott: innen indult keletre, Thesszaloniké és Konstantinápoly felé a Via Egnatia, egy másik jelentékeny út pedig a déli Buthrotum felé tartott. Augustus császár az actiumi csatát követően veterán légionáriusokat telepített le a városban. A kereszténység meglehetősen korán megjelent a városban: 58-ban alapították meg a dyrrachiumi püspökséget, amely 449-ben érseki rangra emelkedett. A 4. századra az időközben civitas liberává nyilvánított Dyrrachium Epirus Nova római provincia fővárosa lett. Itt született 430 körül a későbbi bizánci császár, I. Anastasius. A Római Birodalom kettéosztását követően a város bizánci fennhatóság alá került Dürrakhion (Δυρράχιον) néven, de jelentőségét továbbra is őrizte: hídként kötötte össze a birodalmat Nyugat-Európával. Még a 4. században végzetes erejű földrengés rázta meg a vidéket, a földdel téve egyenlővé a város védelmi rendszerét. Anastasius újjáépíttette és megerősíttette szülővárosa védőfalait. A 12 méter magas falaknak köszönhetően Dyrrachium a legvédettebb nyugat-balkáni erődítéssé vált. (A várfalak maradványai ma is megtekinthetőek.) Erre szükség is volt, hiszen a várost környező területre gyakran betörtek fosztogató barbár csapatok. 481-ben maga Nagy Teodorik osztrogót király ostromolta sikertelenül a várost, de Dyrrachium falai a későbbi bolgár betöréseknek is ellenálltak. Középkor és újkor A bolgár állam uralkodója, Nagy Simeon a 10. század elején elfoglalta a várost (a mai Albánia területével együtt), de az évszázad közepén a bizánciak I. Pétertől visszahódították az elveszett területeket. A bolgárok nem sokáig hagyták válasz nélkül ezt a lépést, és Sámuel cársága alatt ismét visszahódították a várost, mely Dracs (Драч) néven 1018-ig a fennhatóságuk alatt állt. Az I. Baszileiosz által újból visszaszerzett bizánci fennhatóság után 1082-ben I. (Komnénosz) Alexiosz elveszítette a város feletti bizánci uralmat, és az Robert Guiscard normann király és fia, Bohemund kezére került. Ez utóbbi halála után, 1107-től 1185-ig a város ismét a Bizánci Birodalom része volt, amikor II. Vilmos szicíliai normann király vette be Dürrakhiont. 1202-ben, a IV. keresztes hadjárat idején a Velencei Köztársaság, kevéssel később, 1268-ban pedig Manfréd szicíliai király, majd 1272-ben Anjou Károly kezére került Durazzo néven. Károly felvette a rex regni Albaniae („Albánia királyságának királya”) címet és megalakította a Durazzói Hercegséget. 1273-ban ismét földrengés pusztította a várost, de hamar újjáépíttette I. Károly unokája, Anjou János. 1333-ban az Akháj Fejedelemség annektálta Durazzót, majd 1336-ban a szerb cár, Dusán István vonult be a városba. 1355-ben bekövetkezett halála után előbb az albán nemzetségfő, Karl Topia, majd 1392-től ismét a velenceiek kezére került a vidék, akik Durazzo életét kormányzóikon keresztül igazgatták (lásd a durazzói kormányzókat itt). 1466-ban az erődítés még ellenállt II. Mehmed szultán ostromának, de 1501-ben, II. Bajazid uralkodása alatt végül oszmán kézre került. A hódoltság kori Durrës (török nevén Dıraç) lakosságának nagy része iszlamizálódott, rengeteg mecset épült, ám a törökök nem fektettek kellő hangsúlyt a város fejlesztésére, így a 19. század közepi tudósítások szerint talán ha 200 házban 1000 ember élhetett Dıraçban. Modern kor Durrës aktív részt vállalt az 1878–1881 közötti albán nemzeti felszabadítási mozgalomban. Ismail Qemali 1912. november 26-án itt tűzte ki először az albán zászlót, útban a vlorai nemzetgyűlésbe, de 30-án a szerbek bevették a várost (lásd első Balkán-háború). 1913-ban egy nemzetközi diplomáciai kongresszuson Albániának ítélték Durrëst, annak ellenére, hogy a görögök is igényt tartottak Dél-Albániára (az ő szóhasználatukban Észak-Épeiroszra), a kikötővárost is beleértve. 1913. március 7-ével Durrës lett hivatalosan is Albánia fővárosa. Az első világháború során előbb 1915-ben Olaszország, majd 1916-1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia annektálta a várost, mígnem 1918-ban a szövetségesek felszabadították. A visszaállt függetlenséggel ismét Durrës lett az ideiglenes főváros, egészen 1920 márciusáig. I. Zogu uralkodása alatt jelentős olasz tőke érkezett Albániába, Durrës felvirágzott. Szükség is volt rá, mert az 1926-os földrengés ismét súlyos károkat okozott az épületekben, és az újjáépült Durrës ekkor nyerte el modern városi arculatát, 1927-ben pedig kikötőjét is modernizálták. Még a második világháború kirobbanása előtt, 1939. április 7-én partra szálltak az olasz csapatok Durrësben, és a második világégést először olasz (1939–1943), majd német megszállás (1944) alatt vészelte át a város. Nem károk nélkül azonban, hiszen a szövetségesek a háború utolsó éveiben gyakran vették szőnyegbombázás alá a várost. A felszabadulás után Enver Hoxha újjáépíttette a várost, nehézipari létesítményeket telepített ide és kibővíttette a kikötőt. Innen, a kikötőtől indult az első albán vasútvonal 1947-ben. A rendszerváltás idején, 1990–1991-ben a durrësi kikötőből indultak veszélyes útjukra azon albánok tízezrei, akik a jobb élet reményében vállalták a tengeren való átkelés kockázatát, és lélekvesztőkre szállva célozták meg az olasz partokat. Csak 1991 augusztusában 20 ezer albán hajózott így Olaszországba. A piramisjáték okozta 1997-es válság erősen megrendítette Albánia gazdaságát, országszerte zavargások törtek ki. Olasz béketeremtő erők érkeztek többek között Durrësba is a rendet helyreállítani (egyes feltételezések szerint igazi céljuk az Olaszország felé tartó újabb menekültáradat megfékezése volt). Az 1999-es koszovói háború során a város közel 110 ezer menekültet fogadott be. Gazdasága Kikötőjének köszönhetően Durrës manapság is fontos hídszerepet tölt be a Balkán-félsziget és Nyugat-Európa között. Ezen felül jelentős hajógyártása, élelmiszer-, bőr-, dohány- és vegyipara (műanyaggyártás). A környező terület gazdagon termő mezőgazdasági-bortermelő vidék, a tenger közelsége pedig a halászatnak kedvez. Látnivalók Durrës legnagyobb látványossága az i. sz. 2. századra datálható római kori amfiteátrum, amelyet a 20. században fedeztek fel teljesen véletlenül, kútásás közben. Az amfiteátrumot részben, a nézőtér alatti, díszes mozaikos kápolnát teljes egészében feltárták. A város jelentősebb kulturális intézményei az Aleksander Moisiu Színház, az Estrada Színház, a Bábszínház, a Régészeti, valamint a Történeti Múzeum. Ahogy Albánia más részein, itt is számtalan betonbunkerral találkozhat a turista. A város több kilométeren át húzódó fövenyes tengerparti strandja évente mintegy 600 ezer látogatót vonz ide, a tiranaiak egyik kiemelt üdülőhelye a mindössze 30 percnyi autózással elérhető Durrës. Testvérvárosok Isztambul (Törökország) Kladská Kladská (németül: Glatzen) Mariánské Lázně településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. A városközponttól 7 km-re északra fekszik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 18 lakóháza és 67 lakosa van. Széthi A Széthi (st��; „Széth embere”) ókori egyiptomi név. Híres viselői: Széth vagy Széthi fáraó (XIII. dinasztia) Széthi parancsnok, I. Széthi nagyapja I. Széthi fáraó (XIX. dinasztia) II. Széthi fáraó (XIX. dinasztia) Széthi herceg (XIX. dinasztia), II. Ramszesz fia, 9. a hercegek listáján Széthi (XIX. dinasztia), II. Ramszesz unokája, Amonherkhopsef herceg és Nofertari fia; említik egy osztrakonon, mely a Louvre -ban van Széthi-Merenptah herceg (XIX. dinasztia), II. Széthi fáraó fia Széthi , Kús alkirálya a XIX. dinasztia végén Forrás Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.104 Dodson–Hilton, op.cit., p.161 Dodson–Hilton, op.cit., p.162 Dodson–Hilton, op.cit., p.176 Dodson–Hilton, op.cit., p.174 Dodson–Hilton, op.cit., p.183 Helyettesítési rugalmasság A mikroökonómiában egy kétváltozós függvény adott pontban értelmezett helyettesítési rugalmassága azt mutatja meg, hogy a függvényérték változatlansága mellett mennyivel kell változtatnunk a két változó értékének arányán, hogy a függvény adott ponton áthaladó szintvonalának meredeksége (abszolútértékben) 1%-kal emelkedjen. A helyettesítési rugalmasság tehát a függvény szintvonalainak „görbültségét” leíró mutatószám. Minél nagyobb egy pontban egy függvény helyettesítési rugalmassága, az adott ponthoz tartozó szintvonal annál inkább „hozzásimul” az egyeneshez, és ennek megfelelően annál nagyobb az 1%-os meredekségnöveléshez szükséges arányváltozás mértéke. Ha a függvény két változója két, valamilyen gazdasági tevékenység során felhasználható jószág mennyiségét szimbolizálja, akkor a rugalmasság növekedésével a két jószágot egyre könnyebb lesz egymással helyettesíteni. A helyettesítési rugalmasság jele a σ (szigma). A helyettesítési rugalmasság matematikailag pontos képlete deriváltakkal írható fel: ahol a szintvonal meredeksége. Belátható, hogy a következő, olykor egyszerűbb képlet az előzővel azonos eredményt ad: A fogyasztáselméletben többnyire a hasznossági függvény, míg a termeléselméletben a termelési függvény helyettesítési rugalmasságát vizsgálják. Tokaji borvidék A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 88 124 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője. Földrajz A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában. A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást, vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinerea-val ellentétben) a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas, 14 térfogatszázalék körüli alkoholtartalma. Elnevezése A Tokaj-Hegyalja elnevezés Tokaj városáról és az eredetileg csak Hegyalja nevű környező vidékről kapta a nevét. A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. A térség latin Districtus Submontaneus, azaz „Hegyaljai Kerület” neve később közigazgatási beosztásként is feltűnt. Tokaj várát a 16-17. században Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedők a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” (latinul: Montium vitiferorum Tokaiensis, németül: Tokayer Gebürg vagy Tokajer Wein-Gebürg) néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. Ez utóbbit csak a 20. század elejétől váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név. Történelem Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés. A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be olasz szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, az olasz vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb kultúrájukat. Bizonyított az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szőlőfajta, a furmint is latin, illetve olasz eredetű („mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula colles” [Horatius]). A tokaji borok Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik. A tokaji bor kitűnőségét a Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elütő volt. Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamat anyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen: A trachyt kőzetekből képződött talajféleségek a növényi tápanyagokon kívül előnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szőlőkultúrát, nagyfokú hőelnyelő képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szőlő érési időszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget. Az éghajlat sajátossága főleg érés tekintetében érvényesül; Forró nyár, szép egyenletes ősz, a nappal gyakori kánikulaszerű hőség, s később - októberben a deres hajnalokat követő verőfényes nappalok, s főleg, ha mindez kellő esőzésekkel váltakozik; beáll az aszúképződés , a hegyaljai szőlőérés koronája. A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek. Tokaji aszú Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét. A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta fel, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett feljegyzésben a történelmi adat forrásául. Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort. Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum régum, réx vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”. A tokaji máslás A tokaji máslás aszú vagy a szamorodninál megmaradt seprőre felöntött mustból készült borféleség. A tokaji bor hírneve Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palack bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmei is. A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Giovanni szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji. A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a Tokajit. Brandler, a dőzsölő alakok egyike ezt mondja: 1815-ben, Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Baumberg bécsi költőnőnek (Batsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján íródott „Lob des Tokayer” (Tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta a fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Gabriele Baumberg költeménye korabeli fordításban így hangzik: Gróf Fáy István zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti Színház részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág.) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyot szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról... Belize-i dollár A dollár Belize hivatalos pénzneme. Árfolyama szigorúan az amerikai dollárhoz kötött, 1978 óta 1 dollár 2 belizei dollárral egyenlő. Valamennyi forgalmi érmén és bankjegyen II. Erzsébetnek, mint Belize királynőjének portréja szerepel fő motívumként. Története Az amerikai dollárral egyenértékű helyi dollár elvileg 1873-ban váltotta fel a font sterlinget Brit Hondurasban. Helyi érmék és bankjegyek azonban csak évekkel később jelentek meg. 1973-ban a gyarmat átkeresztelésével egy időben neve brit hondurasiról belizei dollárra változott. Érmék A forgalmi érmék előoldalán II. Erzsébet királynő portréja szerepel, hátoldalukon pedig értékjelzés látható, kivéve az 1 dollárost, melyen Kolumbusz hajóinak ábrázolása van, előtérben a Santa Maria-val. Érdekesség, hogy a cent érmék hátoldali dizájnja eredetileg 1885-1894 között, Viktória királynő uralkodása idején került bevezetésre, előlapjukon az Imperial State Crown-t viselő ifjú II. Erzsébet ábrázolás 1953-ból származik, s kizárólag az egykori brit koronagyarmatok és Jersey érméin szerepelt. Az 1990-ben bevezetett 1 dollároson ellenben a királynő Raphael Maklouf tervezte, 1985-ből származó, IV. György király koronáját viselő képmása látható. Bankjegyek A belizei, csakúgy, mint a korábbi brit hondurasi dollárjegyek jellegzetessége, hogy 1939 óta az éppen aktuális brit uralkodó portréja szerepel rajtuk fő motívumként. 1894 és 1980 között a gyarmati kormányzóság a Board of Commissioners of Currency-n keresztül hozta forgalomba az egyes papírpénzeket. Government of British Honduras Az 1894-es és 1895-ös szériák 1894-ben 1, 2, 5, 10, 50 és 100 címletértékű jegyek kerültek forgalomba. Azonban ezeket már 1895-től új típusú 1, 2, 5 és 10 dollárosok váltották fel, e sorozatból az utolsó kibocsájtás 1928-as évszámmal történt. Az 1939-es VI. György király sorozat 1939-től akkor modern kivitelű, VI. György király portréját ábrázoló 1, 2, 5 és 10 dollárosok debütáltak, 1947-től ennek a szériának az összes bankjegyét átszínezték. Az 1952-es II. Erzsébet sorozat 1952-től II. Erzsébet Dorothy Wilding által készített portréja váltotta az apjáét, ugyanekkor bevezették a 20-as címletet is. Government of Belize Az 1974-es sorozat 1974-től Government of Belize-re változott a kibocsájtó neve de maga a dizájn változatlan maradt egészen 1980-ig. Monetary Authority of Belize Az 1980-as sorozat 1980-tól a Monetary Authority of Belize vette át a papírpénz kibocsájtás jogát, teljesen új kivitelű 1, 5, 10, 20 és 100 dolláros került forgalomba, az elóoldalon II. Erzsébet Anthony Buckley 1960-as fényképe alapján készült portréjával, a hátoldalon egységesen a belizei parlamenttel. Méretük 158 x 64 mm. Ennél a szériánál a biztonsági elemeket a metszetmélynyomtatás (intaglio technika), a színes ofszet alapnyomat, a vízjel, az illeszkedőjel és a fémszál jelentették. Central Bank of Belize Az 1983-as sorozat 1983-tól a Central Bank of Belize bocsájtja ki a bankjegyeket, 1990-ig továbbra is az 1980-as dizájnt használták. Az 1990-es sorozat 1990-től ismét új széria került forgalomba, 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 dolláros címletek formájában, előoldalukon a királynő Peter Grugeon fényképezte, 1977-es ezüstjubileumi portréjával. A tematikát Belize gazdag állatvilága, kultúrája, történelmi öröksége jelentette. Ennél a címletsornál fordult elő először, hogy az egyes névértékek hátoldala nem azonos, hanem mást-mást ábrázol. Különlegesen szépen sikerültek. Méretük kissé nagyobb lett a korábbinál, 158 x 69 mm. Több, általában kettő, maximum három dátumváltozatuk létezik címletenként. Megjelenésükben nagyon hasonlítanak az 1984-1996 között kibocsájtott bahamai dollárhoz és az 1990-2010 között forgalomban volt kajmán-szigeteki dollárhoz. Ugyanazt a II. Erzsébet portrét használták, ugyanolyan méretűek voltak és ugyanabban a brit pénzjegynyomdában is készültek (De La Rue plc), vélhetően ugyanannak a tervezőnek az alkotásaiként. Ennél a címletsornál a biztonsági elemek a korábbiakhoz képest rejtett képpel, irizáló nyomattal és UV-fényben fluoreszkáló részletekkel egészültek ki, ezeken kívül az 1996-os kiadású 5 és 10 dolláros esetében megjelent a bújtatott fémszál is. 1990-től, még az utolsó ilyen címletű bankjegy forgalomba kerülésének évében az 1 dollárost érmére cserélték. Az 1998-as sorozat 1997-től kezdődően a Central Bank of Belize átterveztette az 1990-es szériát, a bankjegyek ezután két méretben kerültek kibocsájtásra, még a 2, 5, 10 és 20 dollárosok 140 x 70 mm, addig az 50 és a 100 dolláros 150 x 75 mm nagyságú lett. A dizájn csak a méretváltozáshoz lett igazítva, tehát alapvetően megegyezett az 1990-essel. Névértékenként két-két dátumváltozatuk létezik 1997 és 2002 között, kivéve a 100-ast, abból csak egyetlen van. Bár az első bankjegyeken 1997-es évszám szerepelt, a sorozat hivatalos neve mégis 1998-as kibocsájtás. Minden címlet kapott bújtatott fémszálat, az 50 dollárosra trópusi hal alakú fémhatású fólia, a 100 dollárosra pedig tukánt ábrázoló, bonyolult hologram is került a bal felső sarok közelébe az előoldalra. A kisebb címletek esetében a sleeping giant (alvó óriás) maja szobor ábrázolása, még az 50 és a 100 dollárosnál egy jaguárfej szerepel a vízjelben. A 2003-as sorozat A Central Bank of Belize 2003-tól tovább korszerűsítette bankjegyei biztonsági elemeit. Az egyes címletek vastagabb, demetalizált bújtatott fémszálat kaptak, a vízjelet pedig úgynevezett electrotype, betűvel kiírt értékjelzéssel egészítették ki. A 100 dolláros egyedüliként különleges, periwinkle intaglio overprint metszetmélynyomtatással készült felül nyomatot kapott. A bankjegyek külső megjelenése amúgy alapvetően nem változott. Címletenként négy-öt dátumváltozatuk létezik, kivéve a 100 dollárost, abból csak kettő. Emlékbankjegyek 2012. április 30-án egy 20 dolláros emlékbankjegy került kibocsájtásra a Central Bank of Belize fennállásának 30, évfordulója alkalmából. Tulajdonképpen a közönséges forgalmi 20 dolláros kissé módosított változatáról van szó. Az előoldal bal szélén a jaguárt a jabiru gólya (Jabiru mycteria), a jegybank címerállata váltotta. A hátoldalra pedig nyolc Belizben honos emlősállat helyett a Central Bank of Belize 1998-ban átadott székháza került. A 2014. november 1. dátummal megjelent 20 dollárossal 2016 februárjától visszatértek a korábbi forgalmi címlet kibocsájtásához. Ürményháza Ürményháza (szerbül Јерменовци / Jermenovci, németül Ürmenhausen) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben. A Dél-bánsági szórványmagyarság egyik fontos települése. Fekvése Versectől északnyugatra, Zichyfalvától délnyugatra, a Duna–Tisza–Duna-csatorna mellett, Újsándorfalva és Szentjános közt fekvő település. Története Ürményháza helyén a 19. század elején még csak puszta volt, 1838-ban azonban már 674 lakosa volt, akik a kamara földesúri hatósága alá tartoztak. 1848. szeptember 23-án a szerb felkelők megrohanták a helységet és a védelmül egybesereglett 2000 magyar népfelkelőt onnan kiverve, a falut felgyújtották. A magyar lakosság nem érezvén itt magát többé biztonságban, elmenekült és csak 1850-ben tért ismét vissza. 1910-ben 1606 lakosából 1581 magyar, 16 német volt. Ebből 1566 római katolikus, 16 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott. Nevezetességek Római katolikus temploma - 1886 -ban épült. A településen alakult a 3+2 zenekar. Halasi Andor Dr. Halasi Andor Ernő (Nyíregyháza, 1883. március 25. – Budapest, 1969. március 19.) kritikus, műfordító, jogász, Halasi Mária (1931-1978) édesapja. Életpályája Szülei: Halasi Adolf és Edelstein Ferdina voltak. 1906-ban doktorált jogtudományból a budapesti tudományegyetemen. Fiatalkorában is elismerték már, mint színikritikust. 1910-ben Kárpáti Auréllal közösen indította útjára és szerkesztette Kritika című folyóiratot, később pedig az Irodalmi Életet. Bírálatai és irodalomtörténeti írásai realista igényűek voltak, ezeket a Jövendő, A Hét, és a Budapesti Napló c. lapok közölték. Dolgozott a Népszavánál, és a Tettnél. Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Kassák Lajos is elismerően nyilatkoztak Halasi munkásságáról. A Nyugat című laptól távol maradt. A Tanácsköztársaság idején kivette részét az irodalomszervezésből. A Vígszínház műsorra tűzte Az utolsó álom című verses egyfelvonásos darabját. Később már nem kapott helyet a fővárosi irodalmi életben, így vidéki lapoknál dolgozott. 1930-tól Budapesten volt járásbíró. Dolgozott műfordítóként is, elősorban angol szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, Oscar Wilde, Charles Dickens). 1945 és 1947 között ítélőtáblai bíró volt, majd 1950-ben történt nyugdíjazásáig legfelsőbb bírósági tanácselnökként tevékenykedett. Ezt követően újból visszatért az irodalomkritikusi pályára. 1959-ben szerkesztője volt és értékelő tanulmányt is írt bevezető gyanánt a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulójára készült visszaemlékezések antológiájához, mely Pirkadása a magyar égnek cím alatt jelent meg (Bp., 1959). Művei Japánország (tanulmányok, Bp., 1905); Élő irodalom (Írói arcképek, vázlatok, kritikák, 1905-19; Bp., 1920); Irodalom és kritika (válogatott kritikai írások, 1910–19; Hegedűs Géza előszavával, Bp., 1955); A jövő felé (Válogatott kritikai írások, 1905-1963; Bp., 1964) Ken Broderick Kenneth Lorne Broderick (Toronto, Ontario, 1942. február 16. – 2016. március 13.) profi jégkorongozó kapus. Életpályája Komolyabb junior karrierjét a OHA-s Toronto Marlborosban kezdte, ahol három idényt játszott. Még egy évet játszott az OHA-ban a Brampton Seven-Ups csapatába. De ezt megelőzően szerepelt az IHL-es St. Paul Saintsban három mérkőzésen. A 60-as évek közepén leginkább a válogatott színeiben szerepelt. Részt vett az 1965-ös és 1966-os jégkorong-világbajnokságon és az 1964-es és az 1968-as téli olimpián is. 1968-ban kezdett el játszani a Phoenix Roadrunnersben majd az Iowa Starsban. Az 1969–1970-es szezonban bemutatkozott az NHL-ben a Minnesota North Stars színeiben. Összesen hét mérkőzésen lépett jégre. Ezután játszott még a Phoenix Roadrunnersben, a Oakville Oaksban, a Galt Hornetsben és San Diego Gullsban mire ismét fellépehetett az NHL-ben. Ekkor (1973–1974) a Boston Bruins csapatában játszott öt mérkőzésen. Ezután játszott még a Boston Braves és a San Diego Gullsban és így a következő szezonban ismét játszhatott a Bruinsban 15 mérkőzést. Többet már nem játszott az NHL-ben. Szerepet kapott még a Rochester Americansben és a Binghamton Dusters. Játszott az akkor még WHA-as Edmonton Oilersben és a Quebec Nordiquesben. 1978-ban vonult vissza. Díjai Olimpia All-Star Csapat: 1968 Az olimpia legjobb kapusa: 1968 WHL Első All-Star Csapat: 1973 Leading Goaltender Award: 1973 Leader Cup: 1973 Avantasia-diszkográfia Az Avantasia zenei pályafutása 1999-ben indult, amikor Tobias Sammet túllépve zenekara, az Edguy eddigi zenei stílusán, a power metal keretein, úgy döntött, hogy egy sokszereplős, különböző rock és metal stílusokat ötvöző zenei művet alkot. Az első "metal-opera" lemezhez az európai rock-szintér legjavát sikerült megnyernie. Az azóta eltelt évek, az immár öt stúdiólemez és két komoly turné is jelzi a projekt sikerét. Stúdióalbumok The Metal Opera ( EU : 2001. január 21.; USA : 2001. július 10.) The Metal Opera Pt. II. ( USA : 2002. augusztus 26.) The Scarecrow ( USA : 2008. január 25.) The Wicked Symphony ( USA : 2010. április 3.) Angel of Babylon ( USA : 2010. április 3.) Koncertalbumok The Flying Opera ( USA : 2011. október 7.) EP-k Lost in Space Pt. 1. ( USA : 2007. november 16.) Lost in Space Pt. 2. ( USA : 2007. november 16.) Kislemezek Avantasia ( USA : 2000. október 3.) Lost in Space ( USA : 2007. október 21.) Carry Me Over ( USA : 2008. január 17.) Dying for an Angel ( USA : 2010. március 3.) DVD The Flying Opera - Around The World In 20 Days ( USA : 2011. március 18.) Klipek Lost in Space – 2007. a YouTube -on "Carry Me Over" – 2008. a YouTube -on "Dying for an Angel" - 2010. a YouTube -on Londinières Londinières település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 1289 fő (2015). Londinières Croixdalle, Fréauville, Fresnoy-Folny, Sainte-Agathe-d’Aliermont, Saint-Pierre-des-Jonquières és Wanchy-Capval községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Grafométer A Szidnai–Kiss-féle grafométer az írásanalitika alapvető mérési műszere. Az írásanalitika sémája tartalmaz egy specialitások elnevezésű területet, amelybe besorolható a grafométer azon működési elve, miszerint az írásnak van láthatatlan dimenziója is. Az íróeszköz felemelésekor a levegőben egyfajta tudatalatti, agy által vezérelt mozgás történik, amit a grafométer képes „látni”, a szoftver pedig rögzíteni. A mikromotórium regisztrációja komputeres grafometria segítségével történik, online és offline eljárással. Ennek lényege, hogy az írásgörbét szkenner, illetve digitális tábla segítségével digitalizáljuk, majd az írásgörbét a számítógépbe táplálva algoritmizáljuk, melynek eredményeként a görbe olyan fizikai tulajdonságait mérhetjük, mint: a kézírás kiterjedésbeli tulajdonságai (méret, sűrűség, sűrűség eloszlása) a kézírásirány jellemzői (preferált irány, iránytartás, tremor, irányváltás paraméterei) a kézírás dinamikus jellemzői (nyomaték, sebesség, gyorsulás, toll iránytartása). Vallerois-Lorioz Vallerois-Lorioz település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 380 fő (2015). Vallerois-Lorioz La Demie, Andelarrot, Échenoz-la-Méline, Filain, Neurey-lès-la-Demie és Vellefaux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1071 Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század Évtizedek: 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek Évek: 1066 – 1067 – 1068 – 1069 – 1070 – 1071 – 1072 – 1073 – 1074 – 1075 – 1076 Események augusztus 26. – A manzikerti csatában Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán legyőzi a bizánci sereget, a csatában IV. Rómanosz császár is fogságba esik, a szeldzsuk törökök ellenőrzésük alá vonják Kis-Ázsiát . IV. Romanosz helyett felesége Eudokia Dukaina már másodszor lép trónra, de október 24-én fia VII. Mikhaél leteszi. október 24. – VII. Mikhaél bizánci császár trónra lépése ( 1078 -ban lemond). A normannok elfoglalják Barit , az utolsó dél-itáliai bizánci kézen levő várost. A bizánci császár besenyő határőrei betörnek az országba, mire Salamon és a hercegek ostrom alá veszik, majd elfoglalják Belgrádot . A várparancsnok azonban nem Salamonnak, hanem Géza hercegnek adja át a várat. A bizánci császár koronát küld Gézának, mire kiéleződnek az ellentétek a király és a hercegek között. Születések október 22. – IX. Vilmos aquitániai herceg († 1127 ) Meleg-hegy (Keszthelyi-fennsík) A Meleg-hegy 418 méter magas hegy a Keszthelyi-fennsíkon. Nevének magyarázata hasonló lehet a többi azonos nevű hegyével: azzal magyarázható, hogy a hegy fő tömegét olyan kőzet alkotja, amely rossz hővezető, s forró nyári napokon a levegő lehűlése után még sokáig sugározza a felvett meleget. A hirtelen letörő és elkeskenyülő dolomitgerincének a Zalaszántói-medencére néző fokán áll Rezi várának romja. "Amott egy magas szirt fokán / Egy puszta vár dőledez, / Melynek szomorú homlokán / Bús régiség epedez."- írta róla Berzsenyi Dániel. 2004–2005-ös UEFA-kupa A 2004–2005-ös UEFA-kupa a kupa 34. kiírása. A győztes az orosz CSZKA Moszkva lett, miután a döntőben a portugál Sporting Clube de Portugal csapatát győzték le 3–1-re. Ez volt az orosz csapat első diadala európai kupasorozatban. A döntőt a José Alvalade Stadionban, a Sporting otthonában rendezték, a mérkőzést Graham Poll vezette. A lebonyolítási rendszert megváltoztatták: a kétkörös selejtezőt követően 80 csapat kezdte meg a főtábla küzdelmeit. Egy egyenes kieséses forduló után a kupa történetében először csoportkör következett, nyolc ötös csoporttal, egyfordulós körmérkőzéssel (minden csapat két-két hazai és idegenbeli mérkőzést játszott). A csoportokból az első három helyezett jutott tovább (összesen 24 csapat), hozzájuk csatlakoztak a bajnokok ligája csoportkörének harmadik helyezettjei. Selejtezők Második selejtezőkör 2004. augusztus 12. és augusztus 26. Első kör 1 Biztonsági okok miatt az első mérkőzést Izraelben az UEFA törölte. Halasi Tibor (labdarúgó) Halasi Tibor (1939 – 2007. szeptember 27.) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1960 és 1966 között a Pécsi Dózsa labdarúgója volt. Az élvonalban 1961. február 26-án mutatkozott be a Tatabánya ellen, ahol csapata 2–1-es győzelmet aratott. Összesen 117 NB I-es mérkőzésen lépett a pályára. Schiedami vonatbaleset A schiedami vonatbaleset 1976. május 4-én történt a Schiedam Centrum vasútállomás közelében, Schiedam városban, Hollandiában. A nemzetközi Rajna Expressz Hoek van Holland felől érkezett, Münchenből. A vonatot egy NS Class 1300-as mozdony hajtotta. Az 1311 Best néven futó szerelvény összeütközött a Rotterdam felől érkező Stoptrein 4116 számozású helyközi vonattal. A balesetben 24-en vesztették életüket, öten súlyosan megsérültek, míg többen könnyebb sérüléseket szenvedtek. A vonatbaleset már a második súlyosabb vasúti szerencsétlenség volt Schiedam közelében, mert 1856. augusztus 10-én történt itt egy három halálos áldozattal járó vasúti szerencsétlenség. William E. Allen William E. Allen az amerikai Nyomozóirodának (angolul: Bureau of Investigation, röviden: BOI), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) elődjének a megbízott vezetője volt 1919-ben. Allen 1919 február 10-én lett kinevezve a Nyomozóiroda megbízott vezetőjévé és 1919 június 30-án lett vége hivatalának. Elődje A. Bruce Bielaski utódja William J. Flynn volt. 1536 a tudományban Az 1536. év a tudományban és a technikában. Események Buenos Aires alapítása Születések Ignazio Danti csillagász és matematikus ( 1586 ). Esslingen am Neckar Esslingen am Neckar település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 90 378 fő (2014). Urohidrózis Urohidrózisnak nevezik azt a folyamatot, amikor a madarak a párolgás hűtő hatását kihasználva lábukra ürítés útján hűtik testüket. A gólyák számos alfaja és az újvilági keselyűfélék gyakorolják ezt a magatartást. A szót M.P. Kahl alkotta 1963-ban. A "hidrózis" az orvosi megfelelője az izzadás szónak. A megjelölt madarak lábgyűrűjén felgyülemlett ürülék sérülésekhez szokott vezetni. Graham Ash Graham Ashe a Hegylakó című sorozat egyik szereplője. A képernyőn Chris Humphreys alakítja. Élete Graham Ashe születésének pontos helye és időpontja ismeretlen. Kr. e. 1184 körül vált halhatatlanná amikor elesett a trójai háborúban. Legendás kardforgatóként szerzett magának hírnevet és bejárta az egész ókori világot. Kr. e. 851-ben találkozott legnagyobb tanítványával Tak-Nevel, későbbi nevén Juan Ramírezzel. Miután elváltak útjaik Ashe többször bejárta a világot mígnem 1657-ben Itáliában Firenze környékén, amikor egy ifjú skót halhatatlannal, Duncan MacLeoddal, gyakorolt (aki történetesen Juan Ramírez tanítványának, Connor MacLeodnak a tanítványa volt), rátalált nagy ellenfele, a ghánai Haresh Clay és segédje, Carter Wellan. Clay könnyedén legyőzi a nála jóval idősebb, tapasztaltabb és híresebb Ashe-t. A görög származású spanyol halhatatlan végül könyörgött az életéért, ám az arab nem könyörült neki és lecsapta a fejét, ezzel véget vetve nagyjából 2857 éves életének. McLeod megmenekült és 1993-ban megbosszulta a legendás kardforgató halálát. Megölte Haresh Clayt. Ám a történet ezzel nem ér véget. Mert „végül csak egy maradhat”. Roppolo Roppolo település Olaszországban, Piemont régióban, Biella megyében. Lakosainak száma 892 fő (2017. január 1.). Roppolo Alice Castello, Cavaglià, Dorzano, Salussola, Zimone, Cerrione és Viverone községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Pszeudo-Máté evangéliuma Pszeudo-Máté evangéliuma, amelyet néha Máté protoevangeliumának is neveznek, egy újszövetségi apokrif irat, amely Mária születését és Jézus gyermekkorát írja le. Egyike a csecsemőevangéliumoknak, amelyek azt a Jézus születésétől 12 éves koráig tartó időszakot próbálják kitölteni, amelyet Máté és Lukács csak felületesen ír le. Az evangélium tartalma nagyrészt Jakab protoevangéliumán alapul, de kiegészíti azt az Egyiptomba való menekülés leírásával, és Tamás gyermekkor-evangéliumának egy átszerkesztett változatával. Ezen kívül ebben az evangéliumban szerepel először az az állítás, miszerint Jézus születésénél jelen volt egy ökör és egy szamár. Nagy hatással volt a középkori gondolkodásra, részben azért, mert bekerült a Legenda Aureába. Emiatt számos új mű készült belőle, például a Libellus de Nativitate Sanctae Mariae és az arab gyermekségtörténet. Kirchdorf an der Krems-i járás A Kirchdorf an der Krems-i járás Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban található. Marigny-Saint-Marcel Marigny-Saint-Marcel település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 683 fő (2015). Marigny-Saint-Marcel Alby-sur-Chéran, Bloye, Boussy, Rumilly, Saint-Félix és Saint-Sylvestre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1965-ös Tour de France Az 1965-ös Tour de France volt az 52. francia körverseny. 1965. június 22-e és július 14-e között rendezték meg. Kölnben kezdődött a verseny. Ezúttal harmadszor indult Franciaországon kívül, és először Németországból. Az ötszörös bajnok Jacques Anquetil nem vett részt, így az esélyes az előző évi második Raymond Poulidor lett. A mindössze huszonhárom éves olasz versenyző Felice Gimondi már a harmadik szakasz után átvette a vezetői sárga trikót és a verseny végéig meg is őrizte azt. Viktor Fedorovics Janukovics Viktor Fedorovics Janukovics (ukránul: Віктор Федорович Янукович, oroszul: Виктор Фёдорович Янукович; Jenakijeve, Donecki terület, 1950. július 9. –) ukrán politikus, a Régiók Pártja, az ország egyik jelentős pártjának a vezetője. 2006. augusztus 4-étől 2007. november 23-áig Ukrajna miniszterelnöke, 2010. február 25-től 2014. február 22-ig Ukrajna elnöki tisztét látta el. Pályafutása Janukovicsot fiatalkorában kétszer is elítélték, egyszer rablásért, egyszer pedig erőszakos támadásért, mely állítólag nemi erőszak volt. Nem sokkal a kommunista pártba való belépése előtt azonban tisztázták a vádak alól, melyben nagy szerepe volt Georgij Beregovoj egykori űrhajósnak, aki Janukovics pályáját egyengette. Később felmerült, hogy a felmentő ítéletek is meghamisításra kerültek. Az Ukrainian nevű újság szerint 1974-ben részt vett a Monte Carlo-rali-n, ami már csak azért is kétséges, mert abban az évben nem volt ilyen verseny. Jenakijeve városában bányászati technikumot végzett, majd 1980-ban levelezőként gépészmérnöki képesítést szerzett a Donyecki Műszaki Főiskolán. Janukovics aztán villanyszerelőként dolgozott egy busztársaságnál, később pedig különböző vezető tisztségeket töltött be. Aktív politizálásba az 1990-es években kezdett szülőhelyén, a Donecki területen, ahol sikeresen futtatta fel a körzet gazdasági érdekeltségeit, melyben Ukrajna leggazdagabb oligarchája, Rinat Ahmetov volt a partnere. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a hírhedt Donecki oligarcháknak, akiket csak „Donecki klán” néven emlegettek, Janukovics és Ahmetov a vezetője. 1997–2002 között a Donecki terület Megyei Állami Közigazgatási Hivatalának az elnöke volt. Janukovics egyértelműen ennek a vitatható gazdasági társulásnak köszönhette későbbi politikai előmenetelét. A miniszterelnökséget is Ahmetov közreműködésével sikerült elérnie, mely posztot 2002. november 21. és 2004. december 31. között töltötte be első ízben. A 2004-es Narancsos forradalom idején azonban elvesztette a támogatottságát az elcsalt választások miatt, és a megismételt második fordulóban Viktor Juscsenko nyert, akit állítólag Janukovics megbízására próbáltak még évekkel korábban megmérgezni. A Narancsos forradalom után azonban a Juscsenko és Julia Timosenko közti ellentét ismét helyzetbe hozta, és két évre rá sikerült visszatérnie a miniszterelnöki posztra. 2006. augusztus 4-étől lett újra miniszterelnök 2007. november 23-áig, majd december 18-áig az ügyvezető kormány miniszterelnökévé vált. A 2010 évi elnökválasztás második fordulójába Janukovics és Julija Timosenko került be, amelyet Janukovics kb. 3%-kal nyert meg. Ezután azonban önkényesen kezdett intézkedni, és 2011 augusztusában börtönbe juttatta Timosenkót egy állítólagosan szabálytalan és kárt okozó gázszerződés miatt, noha ilyen szerződés miatt Janukovicsot is támadták, ezen kívül 2011-ben még plágiummal is megvádolták. 2012-ben pártja megnyerte ugyan a választásokat, de az ellenzék folyamatos támadása mellett megítélését a börtönben lévő, romló egészségű Timosenko is jelentősen rontotta. A Janukoviccsal szembeni legnagyobb bírálatok a kétezres évek eleje óta az Oroszországgal és Vlagyimir Putyinnal való szoros kötelékek nyílt felvállalása kapcsán fogalmazódtak meg. Bukását az Európai Unióval kötendő társulási szerződés alá nem írása indította el 2013 novemberében, mellyel egyértelművé vált, hogy Janukovics az EU ellenében az oroszokkal kíván szorosabb társulásba kezdeni, mivel Ukrajna gazdaságilag nekik van jobban kiszolgáltatva. Ukrajna lakossága azonban az EU társulási szerződés visszautasításával az ország későbbi uniós tagságát látta veszélyben, ezért országszerte tömegtüntetésekbe kezdtek, legfőképp a fővárosban, Kijevben, követelve Janukovics lemondását. Külföldi diplomaták megpróbáltak közvetíteni Janukovics és a tüntetők között, de csak részsikereket értek el egy megállapodás aláírásával, ami azonban sok tüntető kedvét nem nyerte el, ezért ők támadást indítottak a kormányzati negyed ellen. Janukovics, az ellenzék szerint, legitimációját akkor vesztette el, amikor az általa kivezényelt rohamrendőrök mesterlövészei a tüntetőkre lőttek, s több tucatot megöltek közülük. A helyszínen tartózkodó Észt külügyminiszter telefonbeszélgetésben arról számolt be Catherine Ashtonnak az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, hogy a tüntetőkre és a rendőrökre lövő mesterlövészek, helyi forrásai szerint, a tüntetők soraiból kerültek ki. A támadások után a Janukovics elleni tüntetések még hevesebbek lettek, időközben pedig Janukovics elmenekült Kijevből. Ezután Janukovicsot az ukrán parlament 2014. február 22-i ülésén a jelenlévő 334 képviselőből 328 támogató szavazattal felmentette az elnöki tisztségéből, de Janukovics egy tévényilatkozatban államcsínynek nevezte a történteket, és nem ismerte el az elmozdítását az elnöki székből. A szavazás során nem volt meg az Ukrán alkotmányban előírt háromnegyedes többség, azaz 338 képviselő igen szavazata, valamint az alkotmány által kötelezően előírt alkotmánybírósági vizsgálat is elmaradt, ezért az közjogilag érvénytelen. A leváltása után két nappal elfogatóparancsot adtak ki a volt elnök ellen. Janukovics holléte napokig ismeretlen volt, majd végül február 28-án Oroszországban, Rosztov-na-Donuban bukkant fel ismét, miután állítólag védelmet kért és kapott az oroszoktól. Itt egy sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette, hogy továbbra is magát tartja Ukrajna törvényes elnökének, valamint, hogy a hatalom szerinte egy fasiszta kisebbség kezébe került, akik az erőszakot pártolják, de ő harcolni kíván az országért. Elmondása szerint „biztonsági utasítás” miatt hagyta el Ukrajnát, majd elnézést kért az ukránoktól azért, amiért gyenge volt. Oroszország és Putyin továbbra is Janukovicsot ismerte el Ukrajna legitim elnökének, de szerinte is megbukott az elnöki státuszában, ahogy erről Putyin és az érdekeltségébe tartozó újságírók is megnyilatkoztak. Az EU az erőszakos fellépések és Janukovics elmenekülése után a Janukovics helyére választott ideiglenes elnököt, Olekszandr Turcsinovot ismerte el Ukrajna hivatalos elnökeként. Janukovics elmozdítása után tüntetők és helyi lakosok felkeresték Janukovics hátrahagyott ingatlanjait, ahol mérhetetlen luxussal találkoztak: a volt elnök hatalmas birtokán több rezidencia helyezkedett el, melyben értékes bútorok és berendezési tárgyak, magánállatkert, autó- és motorgyűjtemény, saját benzinkút, szauna, úszómedencék, sportpályák, és egy vízen úszó, pazarul berendezett bárka volt található. Janukovics házát a tüntetők egyszerűen a „Korrupció Múzeuma” névre keresztelték át. Az EU 2014. március 6-án kiadott hivatalos közlönyének értelmében befagyasztották Janukovics és másik tizenhét ukrán vezető, köztük Janukovics két fiának uniós országokban lévő számláit. A zárolás első körben egy évig érvényes, miután „az érintettek emberi jogi jogsértésekért tehetők felelőssé, illetve jogellenesen sajátjukként külföldre menekítettek ukrán állami vagyont.” A tizennyolc személy közül többeknek ugyancsak felhalmozott luxusholmik voltak a birtokában, Janukovics egyik fiának szintén értékes autógyűjteménye, míg Viktor Psonka volt legfőbb ügyésznek Janukovicséhoz hasonló, pazarló és hivalkodó luxusbirtoka volt, ahol festményeken a volt ügyész Cézárnak és Napoleonnak volt megfestve. Újságírói értesülés szerint Janukovicsnak még hat palotája volt Ukrajna szerte. 2014. március 11-én Janukovics újra sajtótájékoztatót tartott, ahol lényegében megismételte a február 28-i sajtótájékoztatón mondottakat: magát tartja Ukrajna törvényes elnökének, az ukrán hadsereg főparancsnokának, és hogy őt illegitim módon menesztették, ezért a májusi elnökválasztást is törvénytelennek tartja, valamint hozzátette, hogy amint lehetséges visszatér Kijevbe. 2015. január 12-én az Interpol elfogatóparancsot adott ki ellene Ukrajna kérésére jogellenes kisajátítás, sikkasztás, hűtlen kezelés és pénzügyi bűncselekmények miatt. A 190 országra érvényes nemzetközi körözés vörös fokozatú, ami azt jelenti, hogy a hatvannégy éves volt elnököt azonnal le kell tartóztatni és kiadni Ukrajnának. 2015. június 22-én adott először interjút nyugati médiának, miután a BBC Newsnight című műsorának nyilatkozott. A volt elnök elmondta, hogy sajnálja a történteket és nem tagadta, hogy van felelőssége abban, hogy az ukrán biztonsági erők lőtték a Majdan téren összegyűlt tüntetőket. Janukovics azt is mondta, hogy ő ellenezte az erőszakot és a fegyverhasználatot, és nem is ő adott erre parancsot. A biztonsági erők azonban a hatályos ukrán jogszabályoknak megfelelően jártak el az elnök szerint, így az ő felelőssége inkább abban van, hogy nem tett eleget a vérfürdő megakadályozásának érdekében. Oroszország krími invázióját és az emiatt kialakult háborút olyan tragédiáknak nevezte, melyek nem történhettek volna meg az ő uralma alatt. Hozzátette, hogy a Krím félsziget visszaszerzése csak háború árán lenne lehetséges, de erre szerinte most senki nem akar sort keríteni. A korrupcióval kapcsolatos vádakat viszont kategorikusan visszautasította, mivel szerinte bár az ő idejében is volt korrupció, ő nem vett el állami pénzt és külföldi számlái sincsenek ezen pénzek rejtegetésére. A luxusingatlanjairól annyit mondott, hogy azok nem személyesen az övéi és hogy az egész korrupciós vád az ellene irányuló politikai lejáratókampány része. A példaként felhozott magánállatkertjében lévő struccokról csak annyit mondott: „Azok épp ott voltak.” Janukovics azt mondta, hálával tartozik Putyinnak, amiért az orosz elnök utasítására az orosz különleges erők 2014. február 23-án kimenekítették Kijevből és Oroszországba szállították, de állítása szerint ő maga erről az akcióról nem tudott és ezt nem is kérte Moszkvától. Szerinte az élete még mindig veszélyben van, de reméli, hogy egyszer még visszatérhet Ukrajnába. Kitért még arra is, hogy Ukrajnának egységesnek kell maradnia, ezért arra kérte a kormányt, hogy tárgyaljanak a szeparatistákkal. Sainte-Opportune-du-Bosc Sainte-Opportune-du-Bosc település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 663 fő (2015). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Patrick Stewart Sir Patrick Hewes Stewart (Mirfield, Yorkshire, 1940. július 13. –) kétszeres Golden Globe-díjra jelölt angol színész, aki a Star Trek: Az új nemzedék Picard kapitányaként és az X-Men-filmek Charles Xavier professzoraként vált világhírűvé. Életrajz Patrick Stewart már tizenegy évesen belekerült a brit színjátszás légkörébe. Tizenhét éves koráig rengeteg színházi darabban játszott, mígnem 1966-ban a Royal Shekaspeare Company tagja lett, ahol többek közt Ben Kingsleyvel és Ian Richardsonnal szerepelt együtt. 1973-tól kezdődően számos tévésprodukcióban szerepelt a BBC-nél, ezekben többek közt Lenint és Clement Attleet is eljátszotta, mígnem egy évvel később megkapta első fontosabb filmes szerepét az Excalibur című filmben. 1984-ben játszott a világhírű Dűne filmváltozatában, majd többnyire ismeretlen filmek következtek. 1987-ben kapta meg Picard kapitány szerepét a Star Trek: Az új nemzedék tévésorozatban, mely 1994-ig futott és azonnali hírnevet hozott Stewart számára. Miután véget ért a sorozat, a későbbi televíziós filmekben is vállata a szereplést. 1997-ben első negatív karakterét formálhatta meg a Mel Gibson és Julia Roberts nevével fémjelzett Összeesküvés-elmélet című filmben. Rá egy évre Herman Melville híres regényének, a Moby Dick-nek tévéfilm-adaptációjában Ahab kapitányt alakította, melyért Golden Globe-díjra jelölték. Érdekesség, hogy az ugyancsak 1997-es Star Trek: Kapcsolatfelvételben – melyben természetesen szintén Picard kapitányt alakította – egy dramaturgiailag fontos beszélgetés része volt a regény, ezért nyilván ennek is köze volt a produkcióhoz. Szintén ebben az évben szinkronszínészként is megmutatkozott az Egyiptom hercege című animációs filmben. 2000-ben kezdődött el az X-Men trilógia sorozata, melyben Stewart a mutánsok jólelkű professzorát, Charles Xaviert formálta meg. Rajta kívül még olyan sztárok szerepeltek a filmben, mint Hugh Jackman, Halle Berry vagy Ian McKellen. 2003-ban újabb Golden Globe-díj jelölés következett, Az oroszlán télen című tévéfilm főszerepéért, melyben Glenn Close partnere volt. Az utóbbi időben inkább szinkronszerepeket vállat animációs filmekben, mint a Csodacsibe és a Bambi 2. 2010 májusában lovaggá ütötték. Díjak és jelölések Golden Globe-díj 2003 jelölés: Legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) , Az oroszlán télen 1999 jelölés: Legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) , Moby Dick Emmy-díj 2006 jelölés: legjobb meghívott színész (vígjáték tévésorozat), Futottak még... 2002 jelölés: legjobb televíziós minisorozat vagy tévéfilm (televíziós minisorozat/tévéfilm), Az oroszlán télen 1996 jelölés: legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) , Moby Dick Thilo Kehrer Thilo Kehrer (Tübingen, 1996. február 11. –) német labdarúgó, aki jelenleg a Paris Saint-Germain játékosa. Statisztika 2016. február 17. szerint. Ingadozó kiejtésű és a kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája Ez a cikk a (köznyelvi) kiejtéstől eltérő írásmódú, ill. ingadozó kiejtésű magyar köznevekkel foglalkozik. Bevezető A magyar helyesírásban a közneveknél általában a kiejtés szerinti írásmód érvényesül: úgy írjuk, ahogy mondjuk, és úgy ejtjük, ahogy le van írva. Fontos azonban tudni, hogy a kiejtésnek saját normái vannak, amelyek nem mindig egyeznek meg a helyesírás normáival. Ha egy szót nem az írott alakjának megfelelően ejtünk, ott nem feltétlenül hibás ejtésről van szó. Vannak ugyanis szavak, amelyeket a magyar helyesírás a hagyomány (pontosabban az ún. hagyományos írásmód elve) miatt a kiejtéstől eltérően jelöl. Ezért is beszél ez a lap „a kiejtéstől eltérő írásmódú” szavakról, nem pedig „az írástól eltérő kiejtésű” szavakról: hogy a látszatát is elkerülje annak, hogy „szabályosan” mindent úgy kéne ejteni, ahogy írjuk (ezt a tévhitet nevezik az írás csapdájának). A nyelv vizsgálatánál mindig a beszélt nyelv az elsődleges (mivel az írásra sok egyéb tényező is kihat, amelyek nem a nyelvészet, hanem például a társadalomtudomány körébe tartoznak), és a beszélt nyelvtől teljesen független – az egyes népek hagyományaitól függően változik –, hogy az írás ezt mennyire pontosan tükrözi. (Az olasz nyelv írott alakja például túlnyomórészt tükrözi a kiejtést, a francia nyelvé azonban nem. A franciák ugyanakkor egy pillanatig sem gondolják, hogy „helyesen” mindent úgy kellene kiejteniük, ahogy írva van.) E szavaknak a magyar helyesírás elsajátításában nagy jelentőségük van, mert számos buktatót rejtenek magukban. Ez a cikk nem foglalkozik a magyar családnevek eltéréseivel, az idegen szavak írásával, valamint a ragozott és összetett alakok írásmódjával sem (amelyek gyakran nem tükrözik a hasonulásokat, rövidüléseket és összeolvadásokat), bár ezeket sok esetben szintén a kiejtéstől eltérően írjuk. ) Mennyiségi eltérések 1. csoport : olyan szavak, amelyeknek az írástól eltérő ejtése a köznyelvben inkább elfogadott , 2. csoport : olyan szavak, amelyeknek az írástól eltérő ejtése a köznyelvben inkább nem elfogadott . E két csoport tagjai között gyakran nem húzható éles határvonal. Az „elfogadott” kategória egyik szélén olyan szavak állnak, amelyeket következetesen, elterjedten és általános jelleggel az írástól eltérően ejtenek (például t[i]zes); másik végén pedig olyanok, ahol az írásnak megfelelő és az írástól eltérő kiejtés egyaránt előfordul, de mindkettő elfogadottnak számít (például küzd vagy k[ű]zd). A „nem elfogadott kategória” legalább ilyen széles sávot ölel fel: egyik végén (ill. a teljes skála közepén) vannak azok az ejtésváltozatok, amelyek a köznyelv beszélőinek körében is előfordulnak, a másik végén pedig olyan ejtésváltozatok szerepelnek, amelyeket társadalmilag a hibás ejtés típuspéldáiként tartanak számon, ezért stigmatizáltnak mondhatók (például [kőrut], [póstás], [ellem], [köppeny]). Kétes esetekben a Magyar kiejtési szótár lehet irányadó (ISBN 9632826450). Az egyes csoportok más-más célból lehetnek hasznosak: a hagyományos írásmód kutatóinak inkább az 1. csoport tagjai lehetnek érdekesek (mivel ezeknél elmondhatjuk, hogy az írás hagyományosan eltérést mutat a többé-kevésbé egységes köznyelvtől); azoknak, akik úgy vélik, hogy a köznyelvet beszélik, de helyesírásukban bizonytalanok, szintén az 1. csoport lehet hasznos, azoknak pedig, akik a köznyelvitől eltérő nyelvváltozatot beszélnek, a 2. csoport tanulmányozásával érdemes kezdeniük, utána pedig az 1. csoportra lehet érdemes áttérni. Magánhangzók időtartama Amint az alábbi listákból is látható, a zárt magánhangzók (i/í, u/ú, ü/ű) hosszúságánál fordul elő a legtöbb eltérés a kiejtés és az írás között. Hosszan írt, röviden ejtett hangok Megjegyzés: a nüansz szót régebben az MHSz., az OH. és a Magyar értelmező kéziszótár (1972) szerint is á-val kell írni, noha jobbára a-val használják. Ma mindkét írásmód elfogadott. Röviden írt, hosszan ejtett hangok Lásd még: A magánhangzóhossz terén eltérő szavak listája Mássalhangzók időtartama Röviden írt, hosszan ejtett hangok Röviden írt, hosszan ejtett [dz] és [dzs] A dz és dzs hangokat magánhangzó után a sztenderd kiejtésben mindig hosszan ejtik, írásban viszont szótőben mindig röviden kell írni. Szótő belsejében hagyományosan a hosszan ejtett dz hangot is röviden írjuk, például bodza, edz(ő), madzag, pedz(i) (AkH.11 88.). A dzs hangot szintén nem kettőzzük szótő belsejében, még ha hosszúnak is hangzik, például bridzs és bridzsel, dodzsem, maharadzsa, menedzser, lodzsa, hodzsa, tádzsik, Tádzsikisztán (AkH.11 88.). (Toldalékhoz kapcsolódva azonban jelöljük a mássalhangzó nyúlását, például briddzsel: a bridzs kártyajátékkal.) Egyéb esetek Hangok nem szokványos jelölése az írásban Ly-nal írt [j] A [j] hangot számos szónál az ly betűvel jelöljük (vö. AkH.11 89.): király, gólya, folyó stb. Ch-val írt [h] A [h] hangot egyes szavakban hagyományosan ch-val írjuk: technika, pszichológia, mechanikus, pech, jacht stb., bővebben l. ch (digráf) ( AkH.11 204. ). Z hang zöngétlen mássalhangzóhoz kapcsolódása Azték, aztán, biztos, biztonság, egyezkedik, kényeztet, központ, neheztel, tartózkodik, stb. Ezeket sz-el ejtjük: aszték, asztán, bisztos, köszpont, stb. X-szel írt [ksz] és [gz] Jövevényszavakban a [ksz] hangkapcsolatot jelölő x betűt túlnyomórészt megőrizzük, például extra, luxus, oxigén, taxi. (Bővebben: az X betű szócikkében.) A [gz] hangkapcsolatot jele ezzel szemben rendszerint gz, például egzakt, egzaltált, egzotikus, egzisztencia. – Kivételek azonban itt is akadnak: exegézis, exogámia, hexameter stb. (AkH.11 204.). Hangok jelöletlensége az írásban Jelöletlen zárt, rövid [ë] hang Bár számos köznyelvi beszélő beszédében él, és olykor jelentést is megkülönböztet (például hegy vs. hëgy, nem vs. nëm), a helyesírás a zárt /e/ hangot is a nyílt /�/ jelével azonos módon, puszta e betűvel jelöli (AkH.11 90.). Jelöletlen rövid [á] hang Egyes szavakban felbukkan a rövid [á] mikrofonéma, amelyet többnyire a betűvel jelölünk: Szecsuan, Thai(föld), kalcium, advent, latens, halló Svájc, Vietnám, páciens Jelöletlen rövid [j] hang A Mária szóban az i gyakran [j]-nek hangzik, a dió, fiú, tea, óriás stb. szavakba (i vagy e + mély magánhangzó) pedig egy [j] toldódik be (hiátustöltő hang), amely írásban nem jelenik meg. Nem ejtett hangok jelölése az írásban Nem ejtett h Egyes szavak írása megőrzi azt a h-t, amelyet szóban nem ejtünk (vö. AkH.11 75.): céh, cseh, düh, juh, méh, oláh, pléh, rüh, Enéh (kilenc darab) (Magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt ezekben is hangzik a [h], például csehek. Hangzik továbbá a h ezekben a szavakban is: bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah.) Egyes (idegen eredetű) szavakban th jelöli a t hangot, például karthauzi, thai, maráthi, illetve kh a k-t pl. a khmer szóban. Minőségi eltérések N + gy/ty szótőn belüli jelöletlen hasonulásai rongy, hangya, angyal, gyöngy, ponty (ejtve ro[ny]gy, ha[ny]gya, a[ny]gyal, gyö[ny]gy, po[ny]ty ), vö. OH. 49. Vegyes esetek Az alábbi esetekben a hosszúnak jelölt mássalhangzó röviden hangzik, a megelőző, röviden írt magánhangzó pedig hosszú formájában hallható: arra [�ːr�], erre [�ːr�] Peszticid A peszticidek, más néven növényvédő szerek olyan anyagok és annak keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyéb ágensek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, és a károsító élőlények távol tartása, terméketlenné tétele és elpusztítása. A peszticid szó a latin pestis (romlás, pusztulás, fertőzés) és az -icid (idium = gyilkos, ölő) összetételéből származik. Csoportosítás Csoportosíthatók felhasználás szerint, vegyi struktúrájuk szerint, fizikai állapotuk szerint és más egyéb szempontok alapján lehetséges. Például lehetnek szervetlenek, szintetikusak és biopeszticidek (mikrobiológiai és biokémiai hatásúak). A biopeszticidek közt megjelentek olyan készítmények, amelyek a kártevők és betegségek természetes ellenségeit tartalmazzák. A felhasználásuk szerint a következő csoportba sorolhatóak: zoocidek (állati kártevők elleni szerek) inszekticidek: rovarirtó szerek aficidek (tetűölők) akaricidok vagy miticidek: atkaölő szerek ovicidek (tojásölők) larvicidek (lárvaölők) rodenticidek: rágcsáló irtók vespacidek: darázsirtók molluszkicidok: csigairtó szerek nematicidek: fonalféreg ölő szerek avicidek: madárirtó szerek vadriasztók repellensek (rovarriasztók) attraktánsok (csalogatók) sterilezők kórokozók elleni szerek fungicidek: gombaölő szerek baktericidek: baktériumok ellen használt vegyszerek viricidek: vírusölők növények elleni szerek herbicidek: gyomirtó szerek defoliánsok: (lombtalanítók), deszikkánsok (szárítószerek) regulátorok (növekedésszabályozók) Használata A növényvédő szerek használata nagy odafigyelést és szakértelmet igényel, mivel az összes peszticid méreg. A környezet szempontjából rendkívül károsak lehetnek, mivel még forgalomban vannak olyan szerek, amelyek lassan és nehezen bomlanak le. Ezért is nagyon fontos, hogy szakemberek által meghatározott útmutatókat a gazdálkodók pontosan betartsák. Bekerülhetnek az élelmiszerláncba, az ökorendszerbe, a talajba és a vizekbe, ahol fel is halmozódhatnak, és komoly pusztítást okozhatnak. Ma már az ilyen vegyszereket a hatóságok fokozatosan kivonják a forgalomból. Új uniós szabályok Az Európai Unió 2009-ben új szabályozást vezetett be. Az új szabályozás szerint a peszticidekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt vagy saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy pedig az ún. kölcsönös elismerés elve alapján. A legtöbb hatóanyag használatát 10 évre lehet majd engedélyezni, bár az alacsony kockázatúak 15 évre szóló engedélyt is kaphatnak. Ezt mindkét esetben további 15 évre lehet majd meghosszabbítani. A betiltott hatóanyagok A rákkeltő (karcinogén), mutagén, reprodukciót károsító, valamint az endokrin-zavarokat okozó, nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező, illetve tartósan le nem bomló kémiai anyagokat az új szabályozás betiltja, kivéve, ha a növényvédő szer az emberi szervezettel csak elhanyagolható mértékben érintkezik. Szigorúbb engedélyeztetési szabályok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési, neurotoxikus (idegrendszerre ható) vagy immunotoxikus (immunrendszerre ható) tulajdonságokat okozhatnak. A háziméhekre káros anyagok nem engedélyeztethetőek. A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket helyettesíteni kell biztonságosabb készítményekkel, ha elérhetőek ilyenek – szól a jogszabály. A szakbizottsági képviselők ennek határidejét öt évről három évre csökkentenék. A DDT-t a világon már nem sok helyen alkalmazhatják, bár annak idején emberek millióit mentette meg a maláriától, búbópestistől és más rovarok útján terjedő betegségektől. Hazánkban 1967. december 31-én betiltották és 1969 végéig volt türelmi idő. Ma már több, igaz, hogy drágább szer létezik, amelyek egyáltalán nem akkumulálódnak a talajban, vízben és a vadállatok, madarak testében. Eddig főként a haszonállatok, a halak és a méhek esetén mutatták ki káros hatásaikat. Valamint az élelmiszerekben is rendszeresen találhatunk vegyszermaradékokat (leggyakrabban salátában, paprikában, paradicsomban). Problémát jelent még az esetükben az is, hogy egyre több rezisztens, azaz ellenálló károsító faj jelenik meg. Nem engedélyezett - betiltott szerek (a lista nem teljes) Aldikarb Champhechlor (Toxaphen) Chlordane Heptachlor Chlordireform DBCP DDT Aldrin Dieldrin Endrin EDB HCH/BHC Lindane -2002. dec. 31-ig volt felhasználható Paraquat - bipiridilium gyomirtószerben, gramoxon Parathion - 2004. május 31-ével vonták vissza az engedélyét az EU-csatlakozás miatt. methylparathion Pentachlorophenol 2,4,5 T, cserjeirtó hatóanyaga volt hosszú ideig megőrzi a kémiai összetételét pl.: talajban perzisztens hatású. A gyártása során dioxin keletkezik, ez hosszú ideig megőrzi a szerkezetét. Hatóanyagok, peszticidek Néhány peszticid: DDT, lindán, antrazin, kaptan, klordán, alaklór, parathion, dalapon. Egy lehetséges megoldást jelent a peszticidek alkalmazásával szemben a biotermesztés és a biopeszticidek alkalmazása, a monokultúrák fokozatos megszüntetése, a vetésforgók alkalmazása, komposztált hulladékkal trágyázás, ragadozó rovarok bevetése, a káros rovarok sterilizálása, baktériumok és vírusok (természetes ellenségek) alkalmazása stb. Vegyszermentes növényvédelem a permakultúrában A növényvédelem a permakultúrás kertben/gazdaságban úgy valósul meg, hogy a növények társítása olyan, hogy az egyrészt kedvező élőhelyet jelent a kártevőket pusztító egyéb rovarok, madarak számára, amelyek így egy elviselhető szinten tartják a különféle kártevő populációkat, másrészt a vegyesen telepített haszonnövények, kevésbé sérülékenyek, mint a monokultúrában termesztett növények. A gyomok elleni védekezés vegyszermentes módja többek között a mulcsozás. A mulcsozás a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél, kaszált fű, stb. Ha a takarás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsozni. A második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a gaz és már 10-15 cm-t nőtt. Következő évre a területen az évelő gazok is eltűnnek, szabadon vethető. A mulcsos takarást a talajnedvesség fenntartása érdekében is érdemes alkalmazni. Christian Cantwell Christian Cantwell (1980. szeptember 30.) világbajnok amerikai atléta. Pályafutása A 2008-as pekingi olimpián 21,09-ot lökött a szám döntőjében, mely az ezüstéremre volt elég a lengyel Tomasz Majewski 21,51-es eredménye mögött. A 2009-es berlini világbajnokságon, 22,03-as lökésével aranyérmes lett az olimpiai bajnok Majewski és a német Ralf Bartels előtt. Ezentúl további két aranyérmet jegyez a fedett pályás világbajnokságról. Egyéni legjobbjai Szabadtér Súlylökés – 22,54 Diszkoszvetés – 59,32 Kalapácsvetés – 54,94 Fedett Súlylökés – 22,18 (5512) 1988 VD7 Az (5512) 1988 VD7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Hioki és Kawasato fedezte fel 1988. november 10-én. Avaslekence Avaskelence (románul: Lechința) település Romániában, Szatmár megyében. Fekvése Szatmár megyében, Avasújvárostól északra, Kányaháza és Bujánháza között fekvő település. Története Avaskelence nevét 1490-ben említették először az oklevelek Lekenche néven. A meggyesi várhoz tartozott, az avasi uradalommal együtt. Sorsa is az uradalom többi birtokával volt egyező. A 18. században a településnek több birtokosa is volt: a gróf teleki, gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Becsky, Geötz, Boross és a Mándy családok szerezték meg. A 19. század derekán rajtuk kívül a Kovács, Nagy, Draskóczy, Szirmay, Helmeczy, Butkay, Kölcsey, Péchy, Luby családoknak is volt itt birtokrésze. A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt, ekkor 514 lakosából 482 görögkatolikus oláh és 32 izraelita volt, akik a Tálna hegyoldalán épült 132 faházban éltek. Avaskelence a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Avasi járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma - 1735 -ben épült. Courchamps (Maine-et-Loire) Courchamps település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 485 fő (2015). Courchamps Cizay-la-Madeleine, Le Coudray-Macouard, Distré és Les Ulmes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Graham megye (Arizona) Graham megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arizona államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Safford. Lakosainak száma 37 482 fő (2013. július 1.). Graham megye Navajo, Cochise, Apache, Greenlee, Gila, Pinal és Pima megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Somogyi hercegség A Somogyi hercegség az egységes Magyarország kialakulása előtt létezett dukátus vagyis önálló igazgatású terület. Somogy megye egyik elnevezése, a "Somogyország" ennek az időszaknak lehet az emléke. Elhelyezkedése A 900-as években a Balaton mocsaras részei és a Dráva ártere között jóval szűkebb volt az állandóan száraz terület, mint napjainkban. Központja Somogyvár volt. A magyarság a Drávánál nem vonult délebbre, de a Száva folyóig elterülő területet is befolyásuk alatt tartották. Déli részén rómaiak által épített hadiút vezetett, amelyet a kalandozások idején a magyar csapatok is előszeretettel használtak. A hercegség kezdetei A Honfoglaló magyarok az egykori Pannonia (provincia) területén lévő szlavóniai hercegséget egykori szövetségesük, Arnulf keleti frank király halála után vették birtokba 900-ban. Ekkor Jutocsa (Árpád fia) a jelenlegi Tolna megye területén rendezte be téli szállását de Jutaspuszta környékére vonult nyáron. A nyugatabbra fekvő Somogy a legidősebb fiának, 947-955-ig nagyfejedelem Falicsi magyar fejedelem szállásterülete volt, majd halálával Tar Zerind kapta Somogyországot. A Dráva mentén élő szlávok menyétprémmel voltak kötelesek adózni. Géza magyar fejedelem az Észak-Dunántúlt uralta. Ezután Szerind fia, Koppány örökölte a területet. Géza nem bízott Koppányban és igyekezett Somogyban tartani a rokont, ezért a zalavári-kis-balatoni átkelőhelynél Kolon, Fehérvárnál a Sárvíz átkelőjénél Úrhida, Pécsnél Váty várát építette fel, valamint besenyő határőröket telepített le a Sárvíz mentén. Koppány lényegében be lett zárva a birtokára. Somogy ez idő tájt nagyobb volt, területe a mai megye területén túl a Dráván is túlnyúlott. A veszprémi csata Géza 997-ben meghalt, az ősi szokás szerint Koppány vezér lett volna a fejedelem. Megkérte Sarolt kezét, aki őt visszautasította. Koppány a harc felvétele mellett döntött. István a vele tartó német lovagok kíséretében fogadalmat tett, hogy az épülő Pannonhalmi monostornak adja Somogy tizedét ha győz. István és német lovagokból álló serege szétverte a Veszprém ostromát abbahagyó somogyi sereget, Koppányt elfogták és kivégezték. A keresztény somogyi hercegség Koppány legyőzése után az Istvánt segítő Orci német lovag kapta meg a hercegséget. Ekkor lett a Somogyi Hercegség központja névleg is Somogyvár. Itt Koppány nemzetségfői várában 1001-ben templomot építettek Szent Apollinaris tiszteletére. Ezenkívül besenyő katonákat hoztak Somogyvár védelmére. Önálló püspökséget nem kapott, hanem a pannonhalmi apátságnak fizettek tizedet, illetve minden család tizedik gyerekét köteles volt szerzetesnek adni, valamint az apátságot bízták meg a Dráván túli területek megtérítésével. Somogy Orci vagy István halála után vagy még István élete alatt a vármegyei rendbe olvadt. I. István magyar király 1008-ban a fekete magyarok ellen viselt hadat. A fekete magyarok feltehetően a Délkelet-Dunántúlon élő idegen etnikumú katonai segédnépekkel, a kavarokkal/kabarokkal azonosak. Az ő területükön alapította meg 1009-ben a pécsi püspökséget, és talán a kalocsai érsekség is ennek a győztes háborúnak köszönheti megalakulását. A fekete magyarok területén alakította ki Baranya és Tolna, valamint Bodrog és Bács megyéket. Cseresznye (faanyag) A cseresznye, cseresznyefa keménylombos faanyag, leginkább az erdőkben növő vadcseresznye, madárcseresznye (Prunus avium) anyaga. Az élő fa 20…26 m magas fa. Kérgének külső része fényes bőrpara, később keresztirányú szalagokban hasad le, idősebb korban a tőnél hosszában repedezett, fekete, durva felületű. Kéregvastagsága 1…3 cm. A faanyag Szíjácsa keskeny, sárgás vagy halvány vöröses, gesztje világos vörösesbarna, barnás-zöldes csíkoltsággal. A csíkok a korai pásztában jelentkeznek. Az edények a korai pásztában sűrűek, likacsgyűrűt alkotnak, de a késői pásztában szórtan helyezkednek el. Bélsugarai kicsik, szabad szemmel csak a sugármetszeten láthatók vékony csíkok formájában. Felhasználása Bútor, furnér, esztergálás céljára használható. Viktor Ivanovics Baloha Viktor Ivanovics Baloha (ukránul: Віктор Іванович Балога; Dávidfalva, 1963. június 15. –) ukrán (ruszin) üzletember és politikus. 1998–1999-ben Munkács polgármestere, 1999–2001 között, valamint 2005-ben a kárpátaljai területi adminisztráció elnöke, 2002–2005 között parlamenti képviselő, 2007 szeptemberétől 2009 májusáig az ukrán Elnöki Titkárság vezetője volt. 2010. november 12-étől a rendkívüli helyzetek minisztere az ukrán kormányban, mely posztot 2005–2006-ban is betöltötte. Az Egységes Közép párt elnöke. Támogatja a ruszin nemzetiség és a ruszin nyelv hivatalos elismerését Ukrajnában. Élete Kárpátalja Munkácsi járásához tartozó Dávidfalván (Zavidovo) született. Apja Ivan Pavlovics Baloha, anyja Marija Vaszilivna Baloha. Szülőfalujában járt nyolcosztályos általános iskolába, melyet 1978-ban fejezett be. 1978–1980 között az Ilosvai járásban található Hátmeg (Zahattya) középiskolájában tanult. 1984-ben fejezte be a Lvivi Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolát. A tanulmányait követően, 1984 júliusa és 1985 novembere között katonai szolgálatot teljesített a Szovjet Hadseregben. Szakmai pályafutása 1986–1987 között a mezőkaszonyi mezőgazdasági szövetkezetben áruszakértő, majd elnökhelyettes volt. 1987-től 1992-ig Munkács fogyasztási és szolgáltató szövetkezetében dolgozott fő áruszakértőként. A Szovjetunió felbomlása után vállalkozóként tevékenykedett, 1992-től 1997-ig a Rej-prominy, majd 1998-ig a Barva Kft. igazgatója volt. Politikai karrierje Politikai karrierje 1997-ben kezdődött, amikor belépett az Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Pártba (SZDPUo). Az 1998-as parlamenti és helyhatósági választások idején az SZDPUo kárpátaljai választási stábját irányította. Az 1998. áprilisi választásokon Munkács polgármesterévé választották, majd 1999 májusában Ukrajna elnöke a Kárpátaljai Területi Állami Közigazgatási Hivatal (területi adminisztráció) elnökévé nevezte ki. 2000-ben megromlott a kapcsolata az egyesített szociáldemokratákkal, illetve a párt mögött álló üzleti körökkel (Viktor Medvedcsukkal és Hrihorij Szurkisszal). Még abban az évben kilépett az SZDPUo-ból is. Ezt követően a területi adminisztráció élén a Kárpátalján erős gazdasági pozíciókat szerzett egyesített szociáldemokraták kiszorítására törekedett. Ebben támogatásra talált Leonyid Kucsma, akkori elnökében, valamint Viktor Juscsenko miniszterelnökben. Ebben az időszakban kezdett szorosabbá válni Baloha és a Mi Ukrajnánk, valamint Juscsenko kapcsolata. 2001 júniusában Viktor Medvedcsuk, az SZDPUo elnöke, az Elnöki Titkárság akkori vezetője közbenjárására Leonyid Kucsma elnök felmentette a területi adminisztráció elnöki posztjáról. A 2000-től leváltásáig tartó időszakot az SZDPUo-hoz tartozó első helyettesével, Ivan Rizakkal való állandósult konfliktusok jellemezték. Balohát Hennagyij Moszkal követte a kárpátaljai területi adminisztráció elnöki posztján. A 2002-es parlamenti választások idején már Viktor Juscsenko szövetségeseként a Mi Ukrajnánk kárpátaljai területi stábját vezette. A 2002. márciusi választásokon a Munkács központú 71. sz. egyéni választókerületből parlamenti képviselővé választották. A Legfelsőbb Tanácsban a Mi Ukrajnánk frakciójához csatlakozott, tagja volt a parlamenti gazdasági bizottságának. Az ukrajnai narancssárga forradalmat követően politikai befolyása tovább nőtt. 2005 februárjában Ivan Rizakot váltotta a Kárpátaljai Területi Állami Közigazgatási Hivatal élén, majd 2005. szeptember 27-én Jurij Jehanurov kormányában a rendkívüli helyzetek miniszterévé nevezték ki. Ezt a posztot később, a Jehanurovot követő Viktor Janukovics kormányában is megőrizte. 2006. szeptember 15-én az Elnöki Titkárság vezetőjévé nevezték ki. Posztjáról saját kérésére mentették fel 2009. május 19-én. Lemondását azzal indokolta, hogy nem értett egyet Viktor Juscsenko újbóli indulásával a 2010-es elnökválasztáson, valamint, hogy javaslatait rendre figyelmen kívül hagyták az elnöki apparátusban. 2008. január 8-án kilépett Juscsenko pártjából, a Mi Ukrajnánk-Nemzeti Önvédelem (NUNSZ) pártszövetségből. 2008 júniusában tagja lett az Egységes Közép pártnak, júliusban bekerült a párt elnökségébe, majd 2010 augusztusában a párt elnökévé választották. 2010-től képviselőként tagja a Kárpátaljai Területi Tanácsnak is. Viktor Janukovics elnök 2010. november 1-jén Mikola Azarov kormányába a rendkívüli helyzetek miniszterévé nevezte ki. A 2012. október 28-i ukrajnai parlamenti választáson a kárpátaljai 69-es egyéni választókerületben az Egységes Közép párt jelöltjeként indult képviselőjelöltként, a szavazatok 52,17%-kával bejutott a parlamentbe. A parlamentben az európai integrációs bizottság tagja. Magánélete Nős. Három gyermeke – két fia és egy lánya – van. Balohának két fiatalabb testvére van: Ivan (sz. 1966) vállalkozó és politikus, aki a kárpátaljai területi politikai életben játszik szerepet, Pavlo (sz. 1977) jogász végzettségű, vállalkozóként tevékenykedik. (5537) 1964 TA2 Az (5537) 1964 TA2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1964. október 9-én. Haruka (Scandal-dal) A Haruka (���, ’Távolság’) a Scandal japán együttes tizedik major kislemeze (összességében a tizenharmadik). A dalok szövegeit Ono Haruna, Tanaka Hidenori, Ogava Tomomi, Dzsunkoo, Acusi és Szaszazaki Mami írta. A korong a harmadik helyen mutatkozott be az Oricon slágerlistáján a 21 974 eladott példányával. A lemezből összesen 31 694 példány kelt el Japánban. A Nielsen SoundScan listáján a tizenegyedik, a Billboard Hot 100 listáján a tizenegyedik, Billboard Hot Animation listáján a harmadik, a Billboard Hot Singles Sales listáján a negyedik, míg a Billboard Hot Top Airplay listáján a negyvenharmadik helyet érte el. Megjelenése a médiában A kislemez címadó dala a Warner Bros. Tofu kozó című animációs filmjének főcímdala volt, míg a Satisfaction című dal a JBV a 2011-es tóhokui földrengés károsultjainak megsegítésére rendezett strandröplabda versenyének főcímdalaként volt hallható. Bíró Gyula (labdarúgó, 1939) Bíró Gyula (1939. február 25. –) labdarúgó, csatár. Pályafutása 1957 és 1967 között a Tatabányai Bányász labdarúgója volt. 1958. július 6-án mutatkozott be az élvonalban a Bp. Honvéd ellen, ahol csapata 2–1-es vereséget szenvedett. Az élvonalban 140 bajnoki mérkőzésen 25 gólt szerzett. Tagja volt az 1964-ben bajnoki bronzérmet szerzett csapatnak. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1964 Miami megye (Ohio) Miami megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Ohio államban található. Megyeszékhelye Troy. Lakosainak száma 103 439 fő (2013. július 1.). Miami megye Shelby, Montgomery, Darke, Champaign és Clark megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Grails A Grails egy nyílt forráskódú webes keretrendszer, ami a Groovy nyelvre, tehát közvetve a Java platformra alapul. A Grails korábbi neve 'Groovy on Rails' volt, de 2006 márciusában megváltak attól a névtől David Heinemeier Hansson, a Ruby on Rails alkotójának kérésére. A fejlesztés 2005 júliusában kezdődött, a 0.1 verzió 2006. március 29-én jelent meg, az 1.0 verzió 2008. február 18-án. Architektúra A Grails keretrendszer a modell-nézet-vezérlő (Model-View-Controller – MVC) mintát használja. Modell (Model) A modell az adatokat reprezentálja. A tartomány-osztályok konvenció szerint a grails-app/domain/ mappában vannak. Egy egyszerű tartományosztály reprezentálhat például teheneket. Nézet (View) A nézetek az adatokat jelenítik meg a felhasználók felé, illetve felhasználói interakciókat fogadnak. Mivel a Grails webes keretrendszer, a nézetek weboldalként jelennek meg. A Grails támogatja a JSP és a GSP formátumokat. Az elnevezési konvenciót követve a grails-app/views/cow/list.gsp fájlban kerül az a nézet, amely a CowController vezérlő list akciójához tartozik. Az elnevezések alapján a keretrendszer automatikusan elvégzi a hozzárendelést. Az alábbi példa egy GSP-ben írt nézetet mutat: Vezérlő (Controller) A vezérlők állítják elő a nézetektől kapott felhasználói inputok alapján a megjelenítendő adatszerkezeteket a nézetek számára. A konvenció szerint a vezérlők a grails-app/controllers/ mappában vannak. Egy jellemző művelet lehet a vezérlőben az összes példány listázása. Perzisztencia A Grails-ben az alkalmazásfejlesztő csak a tartományosztályokat definiálja, a perzisztencia a keretrendszer dolga. A Grails perzisztenciakezelője a GORM (Grails Object Relational Mapping), ami a Hibernate perzisztáló mechanizmusára épít. Minden osztályhoz automatikusan hozzárendeli az id és a version adatmezőket és generálja a perzisztáláshoz szükséges metódusokkal. Osztálymetódusok A GORM által kezelt tartományosztályok rendelkeznek a következő osztályszintű (static) metódusokkal. Példánymetódusok A GORM által kezelt tartományosztályok példányváltozói mindig rendelkeznek a következő perzisztáló metódusokkal: Hemicircus A Hemicircus a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó nem. Előfordulásuk A Hemicircus-fajok Délkelet-Ázsia és az indonéz szigetek harkályai. Csak a Hemicircus canente terjeszkedett nyugatra, egészen Indiáig és a Himalája déli lábáig. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Hemicircus canente (Lesson, 1830) Hemicircus concretus (Temminck, 1821) Hemicircus sordidus (Eyton, 1845) - korábban a H. concretus alfajának vélték A modern DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy ennek a madárnemnek a legközelebbi rokonai, a Meiglyptes-fajok, valamint a Micropternus brachyurus. Kínai Nemzeti Űrügynökség A Kínai Nemzeti Űrügynökség (angolul: China National Space Administration, rövidítve: CNSA) a kínai űrprogram irányítását végzi. Az ügynökséget 1993-ban hozták létre a Légi- és Űripari Minisztérium felosztásából. A végrehajtásért felelős szerv az ugyancsak ebből létrehozott Kínai Légi és Űrhajózási Tanács. 1998-ban egy nagy átalakítás keretében az ügynökséget több kisebb állami vállalatra osztották. A cél az volt, hogy a nyugati hadi beszerzési rendszerekhez hasonlót hozzanak létre, ahol a kormányzati ügynökség más ügynökségeket szerződtet, amelyek állami tulajdonban vannak, de nem közvetlen kormányzati irányítás alatt. Az űrügynökség jelenlegi igazgatója Sun Laiyan. Franck Madou Franck Madou (Marcory, 1987. szeptember 15. –) elefántcsontparti-francia labdarúgócsatár. Forrás Franck Madou adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Estación de Aranjuez Estación de Aranjuez vasútállomás Spanyolországban, Aranjuez városában. Része a nak. Forgalom Az állomás a Cercanías Madrid C3-as vonalának a végállomása. Az elővárosi vonatok óránként-félóránként közlekednek Madridon keresztül egészen Estación de El Escorialig. Az állomás előtti buszmegállót a város mind a négy autóbuszvonala érinti. Nevezetességek a közelben Aranjuez kulturális összképe Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Línea C-3 Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Estación de Ciempozuelos (Estación de El Escorial, Línea C-3) Gare de Beauvoir-sur-Niort Gare de Beauvoir-sur-Niort vasútállomás Franciaországban, Beauvoir-sur-Niort településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Chartres–Bordeaux-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Marigny Gare de Prissé-la-Charrière Harusok Harusok, másik nevükön: charusok vagy harudok ókori germán néptörzs. A mai Jütland területén laktak, ahová talán a mai Norvégia déli részéből kerültek. Iulius Caesar tudósítása szerint egy részük Ariovistus seregéhez csatlakozott. A nevük jelentése Jacob Grimm szerint a „silvicola” (erdő) szóra vezethető vissza. Csörög Csörög község Pest megyében, a Váci járásban található a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal mellett. Története Csörög földrajzi adottságai már az őskori ember számára is vonzóak voltak a letelepedésre. Jellegzetes alakzat a miocén (föld-történeti harmadkori) eredetű csörögi Kígyó-hegy, amely vulkanikus eredetű andezit kőzetből áll. Érdekessége, hogy tulajdonképpen egy tellér része, mely a Keleti-Cserhátból sugárirányban induló „kőzet- folyamok” közül a leghosszabb, 21 km. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló „hasadék vulkán” 221m magas (a Gellért- hegy 235 m). A kúp alakú hegy oldalában a középkortól fogva szőlőt termesztettek. A falunak ezt a részét hívták Nagycsörögnek, a hegy alatti részt pedig az országút másik oldalán Kiscsörögnek. Szintén a korai megtelepedést segítették a környéken folyó patakok, például a Hartyáni- és a Sződrákosi-patak. Csörög neve a csörge, ’csermely’ szóból származik, de van a 19. századból egy népetimológiás névmagyarázat is, mely szerint „ Vácz felöl van a Csörög puszta, jelenleg híres bortermesztő hegy, mely elnevezését onnan vette, hogy tele van apró kövekkel, melyek zivatarkor a hegyen meglódulván csörögve aláhullanak”. (Ezt Volentics Bálint sződi bíró jegyezte le 1865-ben.) A legkorábbi történeti emlék a bronzkorból származik. A csörögi hegy tetején erődítés nyomait találták 1881-ben, s ezt Tragor Ignác neves váci régész is megerősítette, de egy 1984-es régészeti bejárás során már nem találtak erődítésnyomokat.Mivel azonban a magaslati helyek védelmet nyújtottak a korai ember számára, valószínűsíthető, hogy valamilyen sánc-, vagy földvárszerű építmény lehetett ott. A 19. században kő- és cseréptöredékek kerültek elő ezen ősi településről. Az úgynevezett hatvani kultúrához tartozó, valamint kelta cseréptöredékek és edények találtak a régészek a Hartyán-patak feletti dombon (ma téesz-központ), s ugyancsak innen származnak római kori edénytöredékek, amelyek kvád eredetűek. A váci Tragor Ignác Múzeumban a Vác évszázadai c. helytörténeti kiállításon látható ma is egy Csörögből származó kelta edény. A csörögi szőlőknél pedig kelta temetővel számolnak a régészek. A középkori leletanyag szintén gazdag cserép- és edénytöredékekben, például a 8-9. századból barna és fekete, tölcséresen kifelé álló, ferdén levágott szélű fazékperemek kerültek elő. A legjelentősebb Csörögből származó régészeti emlék a honfoglalás korából származó „csörögi kard”, melyet Tragor Ignác a következőképpen ír le: „1896-ban néhai Szekeres István csörögi szöllejében fordítás alkalmával rozsdamarta kettétört kardot találtak a munkások. A jellemző hármas cikkelyre osztott markolatgombnál, a rövid vastag és végén ív alakban metszett keresztvasnál és a mindegyiken lévő ezüstbetétű fonadékos díszítésnél fogva a Karoling-kori típushoz tartozik, mely típus 800-1000 között volt Közép- és Észak-Európában elterjedve. Magyarország területéről a mi kardunkon kívül csak két nagy frank kard ismeretes, ezek a prágai Szent István-kard, és a Turócszentmártonban talált .” Ilyen kardot egyébként a Megyer törzsből származó honfoglaló magyarok használtak. A középkorból több okleveles említése fennmaradt Csörögnek, 1295-ben Churg, 1334-ben Cherg, 1476-86-ban pedig Chereg néven említik, mint Duka birtok szomszédságát. E századokban Csörög a váci püspökség jobbágyfalva lehetett, egész a török időkig. A török uralom 1544-től 1685-ig tartott a környéken, melyet csak Sződ vészelt át 4 lakossal. A török kor elején Csörög, Sződ, Duka, Rátót, Göd még virágzó falvak voltak, de már a 17. század első felére pusztává váltak. Ennek oka a Vác megszerzéséért és megtartásáért vívott gyakori harc volt a török és a császári seregek között. A török közigazgatási beosztás szerint Vác és környéke a budai szandzsákhoz, azon belül a váci náhijéhez ( kerület) tartozott. A korszak elejéről fennmaradtak török adóösszeírások (defterek), melyek szerint a 16. század 90-es évtizedéig Csörög virágzó falu volt, s lakosait, mint a török területek határán lévő falvakat általában, sújtotta a kettős adóztatás, tehát a török birtokosoknak és volt földesuruknak, a váci püspöknek egyaránt adóztak. A törökök 1546-ban 37 főt írtak össze Csörögben. Ezek csak a felnőtt férfiak, hiszen az adózásnál őket vették figyelembe. Ugyanekkor Dukán 16 főt írtak össze, Sződön 57-et. 1590-ben, az utolsó török összeíráskor Csörögöt 94 felnőtt férfi lakta, Duka ekkor már három évtizede puszta volt, Sződön pedig 72 volt a felnőtt férfiak száma. Ezekből az adatokból úgy tűnik, hogy Csörög a török uralom első évtizedeiben gyarapodott, ekkor szerezték meg például lakosai a Guti Főd pusztát szántóföldnek, és ugyancsak a falu szántóföldje volt a Nagy- és Kis- Szór földje. A szőlőterületeket is gyarapították a határban és a Naszály hegyen. Csörögnek voltak török földesurai is, például egy bizonyos Abdurrahman hodzsa. A falu gazdagsága a 15-éves háború idején és után szűnt meg, ekkor vált a terület fokozatosan pusztává. A török uralom végén visszakerült a váci püspökök tulajdonába, akik váci polgároknak adták bérbe szántásra, szőlőtermesztésre és legeltetésre a csörögi területeket. A korszakból Csörögnek a következő említései maradtak fenn: 1628- Czeorg, 1634- Czergeő, 1657-Csőrg, 1678-Csórg, 1723-Csörögh, s ettől kezdve így szerepel a helynévösszeírásokban. A török uralom 1544-től 1685-ig tartott a környéken, melyet csak Sződ vészelt át 4 lakossal. A török kor elején Csörög, Sződ, Duka, Rátót, Göd még virágzó falvak voltak, de már a 17. század első felére pusztává váltak. Ennek oka a Vác megszerzéséért és megtartásáért vívott gyakori harc volt a török és a császári seregek között. A török közigazgatási beosztás szerint Vác és környéke a budai szandzsákhoz, azon belül a váci náhijéhez (kerület) tartozott. A középkorból több okleveles említése fennmaradt Csörögnek, 1295-ben Churg, 1334-ben Cherg, 1476-86-ban pedig Chereg néven említik, mint Duka birtok szomszédságát. E századokban Csörög a váci püspökség jobbágyfalva lehetett, egész a török időkig. Az 1700-as évekből kevés Csörögre vonatkozó említés maradt fenn, melyek közül a jelentősebbek a következők: A század első évtizedeiben Csörög pusztát a váci polgárok bérelték a püspöktől (pl. 1714-es szerződés). 1723-ból fennmaradt egy határjárási jegyzőkönyv, melyben tanúk bizonyítják, hogy Csörög sohasem tartozott Sződhöz, csakis Váchoz. Egy 1742. december 18-án keletkezett oklevél szerint Vácot felosztották Püspökvácra és Káptalanvácra, melyben Csörögöt a püspök kéri magának. 1761-es és 68-as oklevelek szerint is váci lakosok szőlői és szántói voltak Csörög pusztán. 1782-ben azonban már Grassalkovich Antallal egyezkedik (aki a gödi puszta és Sződ földbirtokosa 1736 óta) Vác város a csörögi rét haszonbérletéről. Ettől fogva több évtizedes pereskedésben álltak a sződiek több környékbeli puszta birtoklásáért Vác várossal. Ami bizonyos, 1787 óta szerepel Csörög az anyakönyvekben, tehát már ismét születtek ide emberek, de ekkor már mint Sződhöz tartozó majort tüntették fel (1812-ben 5 római katolikus lakosa volt már), de a Csöröghöz tartozó rétekért még harminc év múlva is pereskedtek a váciak a váci püspökkel. 1796-ban Csörög gazdasági adatai az alábbiak voltak: tulajdonosai a váci püspök és herceg Grassalkovich Antal, s területén 31 hold szántó, 68 hold szőlő és kert, 783 hold rét és legelő, valamint 882 hold erdő volt található. Az 1800-as években Csörög több nemesi lakkal gazdagodott. 1810 körül épült a mai csörögi vasútállomás mellett a Holló-kúria (ma sajtgyár). Az épület klasszicista stílusú, földszintes, alaprajza U-alakú, hátul tornácos. (1945 után tangazdaságként működött, majd a Szobi Szörpgyár egyik üzeme lett, utána az Erdei Termék Vállalat, ma a Romadur kft. tulajdona.) Adataink szerint 1820 körül épült Sződön, illetőleg a hozzá tartozó „Csőreg pusztán” a Várkonyi-kúria. Semmi biztosat nem tudunk róla, talán ez a Csörögi út 5.sz.alatti épület. 1830 körül épült az Árpádmajorban, ma Csörögi utca 8.sz. a Gajári-, később Bornemissza- kúria. A szintén földszintes klasszicista épület téglalap alaprajzú, 424 hold terület tartozott hozzá. A Gajáriak 1888-ban kaptak nemesi címet. Az építtető Gajári Antal fia, Gajári Géza 1890-ben Vác polgármestere, 1896-ban pedig a kerület országgyűlési képviselője lett. Az 1900-as években a kúriát Bornemissza Géza festőművész vette meg, aki később a nagybányai festőiskolához csatlakozott. 1945 után lakásokat alakítottak ki az épületben, ma is lakják, sajnos igen rossz állapotban van. Egy valamikori kúriához tartozhatott az a két díszes kapuoszlop, melyet a Csörögi-hegyen találtunk (Sima utca). Ennek az egykori épületnek nem akadtunk nyomára a szakirodalomban, de a helyiek elmondása szerint itt egy jelentősebb épület állhatott, építtetőjeként egy grófnőt emlegetnek (Grassalkovich?), aki egy kriptát is elkezdett építtetni családjának a szemben lévő dombon . Az ehhez a kriptához vezető útra 8 fenyőfát ültettetett (a mese szerint ennyi helyet képeztek ki a kriptában), melyekből ma már csak 7 áll. A dombon a sírkamra maradványai is megtalálhatók. E feltételezett kastély kertjében állt az az Orbán- szobor, amely ma a sződi katolikus templom mögött látható. A szobrot néhány évvel ezelőtt vitték oda a hegyről. Az 1848-49-es szabadságharc folyamán két váci csatát vívtak, melyeknek csörögi vonatkozásaik is vannak. Az első váci csatát 1849. április 10–én a dicsőséges tavaszi hadjárat egyikeként vívták. Erről a váci ferences barátok így írtak: „A harc délelőtt kb. 11 órától egészen délután fél kettőig tartott. A hadsorok először a Csörög nevű szőlőhegynél csaptak össze .” A második váci csatának, mely 1849. július 15-22-ig tartott, de vesztes volt, egy része szintén a csörögi szőlőknél zajlott. A feljegyzések szerint mindkét hadsereg sok embert veszített ekkor, még évtizedek múlva is kerültek elő emberi csontok a hegy lábánál. 1849 után Csörög területeinek birtokosai voltak Vác városa, a váci püspök és Sződ község. A Grassalkovichok ekkortól már nem tulajdonosok. Azt, hogy Csörög mely területeit birtokolták az egyes tulajdonosok, egyelőre nem tudtuk kideríteni. De egy 1854-55-ös birtokperről az alábbi feljegyzést leltük: „Miután a derecskei és csörögi réteknek újabb elkótyálását elrendelte a t. Tanács (Vác város), a telektulajdonosok a nagyméltóságú Helytartósághoz folyamodtak”. A „kótyálás” a további rendelkezésig elhalasztatott, majd 1855-ben a rétet a városnak ítélték, de nem jogerősen. 1867-ben is vannak Vác birtokában „csörgi cenzuális (bérletbe adott) földek” egy feljegyzés szerint. Matilda-öböl A 'Matilda-öböl (korábbi nevén Crawley-öböl, Sutherland's-öböl vagy Eliza-öböl) a Swan-folyó egyik természetes öble, mely a nyugat-ausztráliai Perth Crawley városrészét határolja. Az öböl a Pelican Point és a Mounts Bay Road között, illetve a Kings Park alatt húzódik. Közvetlenül az öböllel szemben található a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA). A Matilda-öböl további nevezetességei közé tartozik a Matilda-öböl azonos nevű étterme, a Pelican Point Sea Scouts elnevezésű cserkészcsapatának a központja, valamint a Royal Perth és a Mounts Bay jachtklubok. A korábbi crawley-i strand területén jól ismert bronzszobor látható: Eliza közvetlenül a Mounts Bay Road mellett, a part közelében áll, és egy vízbe ugrani készülő női alakot ábrázol. A Matilda-öböl természetvédelmi terület parkosított pihenőövezet a Hackett Drive és a folyó között. Ennek része a védett Pelican Point, ami vándormadarak fontos költőhelye. A Matilda-öblöt feltehetőleg Nyugat-Ausztrália első, brit kormányzati megbízással működő földmérője, John Septimus Roe feleségéről nevezték el (leánykori nevén Matilda Bennett). Történelem Az öböl körüli, mintegy 13 hektáros birtok első európai tulajdonosa, az Ausztrália felfedezésében kulcsszerepet játszó Currie kapitány volt; ebben az időben a területet Eliza-öbölnek hívták. A Pelican Point akkori neve Point Currie volt. A birtokot 1832-ben 100 ₤-ért adták el Henry Sutherland helyettes földmérő és gyarmati kincstárnoknak. Sutherland a földterület nevét édesanyja leánykori neve után Crawley Parkra módosította, így lett az öböl is Crawley-öböl. A birtokot a kormány végül 1910-ben szerezte meg, majd 1922-ben átruházta a Nyugat-Ausztráliai Egyetemre. Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének egy Catalina hidroplánokból álló flottája a második világháború során a Matilda-öbölben állomásozott. 1943-ban a Qantas öt Catalina hidroplánnal repült Ceylon (ma Srí Lanka) és a Matilda-öböl között a Double Sunrise (’’Kettős Napfelkelte’’) repülős szolgálat – a hosszú úton a legénység kétszer látta a Napot felkelni – keretében. A8-as autópálya (Hollandia) Az A8-as autópálya egy 10,8 km hosszú autópálya Hollandiában. Transzantarktiszi-hegység A Transzantarktiszi-hegység egy 3500 km hosszú hegységrendszer, amely a Ross-tenger és a Weddel-tenger között a teljes Antarktiszon végighúzódik és azt Kelet- és Nyugat-Antarktiszra osztja. Földrajza A hegység a teljes antarktiszi kontinensen átvonul, innen kapta nevét is. Egyik vége a Ross-tengernél, a Viktória-földbeli Adare-foknál, míg a másik a Weddel-tengernél, a Coats-földön található. 3500 km-es kiterjedésével a Föld leghosszabb hegységei közé tartozik. A 100–300 km széles hegység a kontinenst Kelet- és Nyugat-Antarktiszra választja ketté. 4500 méteres magasságot is elérő csúcsai (melyek közül legmagasabb a 4528 méteres Mount Kirkpatrick) és ún. szárazvölgyei azon ritka helyek közé tartoznak a déli sarkvidéken amelyet nem borít hó vagy jég. A McMurdo-öbölnél fekvő McMurdo-szárazvölgyek a rendkívül alacsony csapadékmennyiség és az erős szelek miatt hó és jégmentesek. A jéggel körbevett, de jégmentes, izolált hegycsúcsokat eszkimó eredetű szóval nunataknak nevezik. A Viktória-föld tengerpartjánál pingvinek, fókák és tengeri madarak élnek a hegység peremén, de a belföldi szakaszokon az élővilág zuzmókra, gombákra, algákra és baktériumokra korlátozódik. Felfedezése A Transzantarktiszi-hegységet James Ross pillantotta meg először a Ross-tengerről. Mivel a hegység a Ross-jég és a Déli-sark között fekszik, a sarkra igyekvő felfedezőknek át kellett rajta kelniük. 1908-ban Ernest Shackleton csapata elsőként keresztezte a hegyvonulatot a Beardmore-gleccseren át, bár a Déli-sarkot nem sikerült elérniük. 1911-ben Robert Scott ugyanitt kelt át, míg Roald Amundsen csapata az Axel Heiberg-gleccsert választotta a sark felé tartó útján. A hegység nagy része az 1940-es és 50-es évekig felfedezetlen maradt, míg a Highjump-művelet és a nemzetközi geofizikai év keretében légifotózás alkalmazásával elkészítették az egész kontinens részletes térképét. A hegység nevét 1962-ben javasolta az Antarktiszi Elnevezések Tanácsadó Bizottsága. Az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomás szárazföldi utánpótlási útvonala a McMurdo-állomástól kezdődik és a Maud királyné-hegység Leverett-gleccserén halad át. Geológiája A Transzantarktiszi-hegység főleg vulkanikus eredetű és jelentősen öregebb, mint a kontinens egyéb hegységei. Első vonulatai a 65 millió évvel ezelőtt, a kainozoikum elején emelkedtek ki, a Nyugat-antarktiszi árok megnyílásakor. A hegyek gránit és gneisz alapkőzetre rétegződött üledékes kőzetekből állnak. Ezekhez az üledékes kőzetekhez tartozik a Beacon Supergroup homok- és iszapköve és a szilurtól egészen a jura korszakig lerakódó kőszéntelérjei. Az üledékes kőzetekben számos fosszíliát is találtak. A Kelet-Antarktisz jege a Transzantarktiszi-hegységen keresztül számos gleccser formájában folyik át a Nyugat-Antarktisz jégpajzsára, a Ross-jégre és a Ross-tengerbe. Ezek a gleccserek a hegyvonulat irányára merőlegesen haladnak és elválasztják egymástól az egyes hegycsúcsokat és hegycsoportokat. Avebury Avebury a tudományos (régészeti) neve annak a nagy kőgyűrűt és benne két kisebb kőkört magában foglaló őskori, nagyjából kör alakú árokkal és gyűrű alakú sáncra emlékeztető domborulattal határolt henge emlékműnek, ami a dél-angliai Wiltshire megyében (angolul county), Avebury faluban található. A lelőhely korát 5000 évre becsülik, Európának legnagyobb és legszebb történelem előtti (újkőkorszaki) emlékműveinek egyike. Az Avebury emlékművek legnagyobb része ugyanabból a korból származnak, mint a tőle 32 kilométerre délre fekvő Stonehenge, de egyes részei megelőzik Stonehenge megalit-alkotórészeit. Avebury durván egyenlő távolságra fekszik (10–10 km-re) Marlborough és Calne kisvárosoktól. Az világörökségként osztályozott, listázott őskori emlékmű az angol National Trust (Nemzeti Védnökség) tulajdona. Az emlékmű Az emlékmű alkotmánynak a legnagyobb, máig is megmaradt része lényegében egy földmunka, ami egy dykes néven ismert, durván kör alakú árkot és az ezt körülvevő 421 méter átmérőjű és 1,35 km kerületű henge néven ismert, körbefutó sáncra emlékeztető domborulatot foglal magába. Az ilyen, Aveburyhez hasonló és körülbelül azonos korszakból származó emlékművek közül csak Stonehenge és a Dorset megyei Flagstones ismeretes, de ezek kiterjedése nem haladja meg még Avebury negyedét sem. Az árok teljes méretében 21 méter széles és 11 méter mély volt, de építése első szakaszában jóval kisebb. Az első szakasz kiásását radiokarbon kormeghatározással a Kr. e. 3400 és 2600 közötti korszakra becsülik. A henge belsejében van egy nagy állókövekből képzett ú.n. Outer Circle vagyis Külső kör, ami 335 m átmérőjével Európában a legnagyobb. Ezeket vagy a henge építése idején, vagy 500-600 évvel később rakhatták le. Eredetileg a kör 98 ilyen 3,6 m-től 4,2 m-ig terjedő magasságú, álló, úgynevezett sarsen homokkövekből állt, amelyek között van, ami több mint 40 tonnát nyom. A kör készítési idejét Kr. e. 2800 és Kr. e. 2400 közé becsülik. Az emlékmű közepe felé további két kisebb kőkör található. A Northern inner ring, vagyis északi belső kör átmérője 98 m, de ennek négy állóköve közül már csak kettő maradt függőleges helyzetben. A kör közepén három állókőből álló, északra néző cove, ami egy öblös kőalakzat található. A Southern inner ring (déli belső kör) átmérője 108 m volt, de a XVIII. században lerombolták. A kör megmaradt részét ma már a falu épületei takarják. Eredetileg egy magányos 5,5 m magas monolit, vagyis állókő volt a közepén, egy kisebb kövekből álló kősorral együtt. A kör délkeleti részéről vezet egy West Kennet Avenue (Nyugat-kenneti út) nevű kőpárokkal határolt kis útvonal a henge bejáratához, valamint egy másik, a Beckhampton Avenue (Beckhamptoni út) maradványai a kör délnyugati részétől vezetnek a henge délnyugati bejáratához. Aubrey Burl régész elmélete szerint az emlékmű építése a két belső körrel kezdődött Kr. e. 2800 körül, amit 200 évvel később követett a külső kör és a henge építése, majd 200 évvel később a két kősoros úté. Geofizikus régészek véleménye szerint egykor két koncentrikus, ácsolt fából épített oszlopkör állt a külső kör északkeleti szektorában, de ásatások ezt a véleményt eddig nem erősítették meg. Az északnyugati szektorban viszont van egy felszántott barrow (őskori temetkezési domb) ami madártávlatból igen jól megfigyelhető. A henge-nek két bejárata volt, az észak-északnyugati és a dél-délkeleti irányt összekötő vonalon, kettő a kelet-északkeleti és nyugat-délnyugati irányt összekötő vonalon. Az Avebury régészeti helyszín történelme Korai történelem A régészeti emlékműnek és az azt magában foglaló falunak a neve csak a XX. század óta azonos. Az emlékműről a XIII. században tettek először írásos említést Waleditch néven, míg 1696-ban Wallditch néven írtak róla. Mindkét név angolszász eredetű és valószínűleg 'ditch of the wealas' volt a jelentése (magyarra fordítva waelas árok). Az angolszász írók waelasnak nevezték az ősi kelta eredetű Britons (néha Brythons vagy British) néven említett britek beékelt területeit, míg a pogánysággal és istentagadással együtti általános vallásszabadságot követő neo-druidok (vagyis modern druidok) a helyet Caer Abiri-nak nevezik, aminek jelentését nem tudjuk. A kövek elpusztítása A kövek jó részét a XIV. századtól kezdve a keresztény vallás képviseletének kezdeményezésére darabokra törten vagy egészben eltávolították, egyrészt az ősi pogány hitvallás szertartásaival való szellemi kapcsolat megszakítása, másrészt a kövek építkezési anyagként való felhasználása és a hely termőföldgyanánti használata érdekében. Két régész, John Aubrey majd William Stuckley jelentett írásban az emlékműről a rombolás után. Mikor Aubrey 1613-ban odalátogatott a kövekkel határolt Avenue (vagy Nagyút) kövei még jelen voltak, állva vagy ledöntve, de valamivel később már vagy szét voltak zúzva kalapáccsal, vagy tüzet gyújtottak alájuk elpusztításuk céljából. Stuckley, akit a pusztítás igen felháborított, jó időt töltött 1720-ban a helyszínen amikor a környékbeli emlékműveket is leírta és Avebury pusztítás utáni állapotát is. A külső kör köveiből csak 27 maradt meg. Ezek közül Alexander Keiller 1930-ban többet ismét felállíttatott. A hiányzó kövek helyét ma betonoszlopok jelölik. Ásatások Aveburyben nem sok régészeti ásatást hajtottak végre. Egy kisebb ásatás 1894-ben azt jelezte, hogy az őskoriak a földmunkát két szakaszban hajtották végre. 1908 és 1922 között Harold St George Gray irányított egy ásatást, de később ezt kritika érte, mert munkacsoportja tagjainak nem volt semmi szakképzettsége. Az ásatás viszont nem volt eredménytelen, mert kimutatta például, hogy az emlékmű építői gímszarvasagancsot használtak és leástak egészen a természetes mészkőfelületig 11 méter mélységre, amikor az árok kiásásával egyidejűleg a földet mellette 9 méterre húzták fel. Az ásatás nem hozott napvilágra mesterségesen előállított tárgyakat, de emberi csontokat igen, itt is ott is, különösen állkapocs csontokat; 2 méter mélységben pedig egy másfél méter magas nő teljes csontvázára találtak. Mikor a falu új iskoláját építették 1969-ben, a helyszínt ismét megvizsgálták, 1982-ben pedig megmintázták modern radiokarbon kormeghatározás céljából. Később, 2003 áprilisában az egyik kő felegyenesítése közben észrevették, hogy a kő több mint 2 méter mélységre terjedt le a földszín alatt. Ezt, amit a Brit Királyság helyszínein talált kövek között a legnagyobbak egyikeként ismertek el, több mint 100 tonnásra becsülték. Egy későbbi geológiai vizsgálat azt jelezte, hogy legalábbis 15 ilyen megalit fekszik eltemetve a monumentum helyszínén. Elmélkedés A kövek morfológiája nagy érdeklődés tárgya. Ezeket két kategóriába sorolják: vagy magas és karcsú, vagy alacsony kövérkés. Vita tárgya, hogy a magasak nem férfiakat és az alacsonyabb nőket jelképez-e. Egyesek azt vélik, hogy a köveket azok természetes szépsége, gyönyörködtető kinézése alapján választották, mások faragásokat látnak rajtuk. A Grey által talált emberi csontok tanúsítanak valami temetkezési kapcsolatot, amivel van párhuzam egyéb, például neolitikumi, vagyis a kőkorszak utolsó részéből eredő ásatási helyekről származó csontokkal. Egyes elméletek szerint elődimádat lehetett az emlékmű építésének a meghajtóereje és egykori, nő-férfi kapcsolattal összekötött szertartás lehetőségét nem tartják kizártnak. Bár a hatalmas henge nagy benyomást kelt, az valóságban nagy védelmi célt nem szolgáltathatott, különösen azért mert az árok a zárt terület belsején van, ami ismét a szertartás funkció valószínűségét támasztja alá; ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kövek helyezésében van valami csillagászati kapcsolat is. Egyesek kapcsolatba hozzák az Avebury emlékművet a közeli West Kennet Long Barrow temetkezési dombbal, és a kettőt egy szertartás-komplexumnak tekintik. Az Avebury háromszög Avebury falunak jórésze egy útkereszteződéssel együtt az emlékmű területén fekszik és a falu látogatói szabadon sétálhatnak az emlékmű területén. A Kennet Avenue kősorral határolt út, a Beckhampton Avenue, ami kősorhatára már nincs meg, a Sanctuary vagyis szentély és a Windmill Hill, vagyis szélmalomdomb valamint a Silbury Hill és a West Kennet Long Barrow egy háromszöget alkot, amelyet világörökségi helynek osztályoztak. Avebury egy másik szemszögből Aveburyt a pogányság különböző formáit Paganism, Wicca, Druidry, Heathenry valló egyének spirituális központjuknak tekintik és ezek közül sokan nagyobb tekintélyben tartják, mint Stonehenge-et. A pogány ünnepség, különösen a nyári napforduló Summer solstice fesztiválja, nagy tömeget vonz az emlékműhöz. Avebury rajta van az úgynevezett St Michael ley vonalon ami Anglia keleti és nyugati részét köti össze. Az emlékmű tömeges meglátogatása különös alkalmakkor a régészeti helyeket védő National Trust számára sokszor nagy gondot okoz. Szemgyűrűs verébpapagáj A szemgyűrűs verébpapagáj (Forpus conspicillatus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Panama, Kolumbia és Venezuela területén honos. Szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, szubtrópusi vagy trópusi nedves alföldi erdők és irtáserdők lakója. Alfajai Forpus conspicillatus caucae (Chapman, 1915) Forpus conspicillatus conspicillatus (Lafresnaye, 1848) Forpus conspicillatus metae Borrero & Hernandez, 1961 Megjelenése Testhossza 12 centiméter, testtömege 30 gramm. A hím szem körüli gyűrűje kék, a tojóé és a fiataloké smaragdzöld. A tojóról továbbá hiányzik a kék, és a has szürkés árnyalata. Életmódja Költési időszakban párokban, azon kívül 4-10 fős csoportokban él. Röpte gyors és változó irányú. Magvakkal, bogyókkal, gyümölcsökkel, virágokkal táplálkozik. Csicsergő hangja van. Tavaszi hónapokban kaktuszokban, pálmafák hasadékaiban rakja le 4-5 tojását. Kutatásokkal bizonyították, hogy a csapatban mindegyik példánynak saját hívóhangja, tehát neve van. Sümegi Vilmos Sümegi Vilmos, Kohn (Sümeg, 1864. április 4. – Budapest, 1938. november 16.) országgyűlési képviselő és hírlapíró. Élete Szülőhelyén végezte középiskolai tanulmányait. Igen fiatalon a hirlapírói pályára lépett; 1881-ben munkatársa volt a Polónyi Géza főszerkesztése alatt megjelent Nemzeti Ujság című függetlenségi napilapnak. Később egy kőnyomatos szerkesztője volt, majd a Budapesti Hirlap kiadóhivatalában nyert alkalmazást, ahol egy évtizedig dolgozott. 1893-ban Holló Lajossal együtt megalapította a Magyarország című napilapot, melynek vezető igazgatója volt. Megalapítója volt a fővárosi hírlapkiadóhivatali tisztviselők segítő-egyesületének és igazgatósági tagja a Magyar Ujságkiadók Országos Szövetségének. Tanulmányai fejlesztése és tapasztalatai gyarapítása céljából többször beutazta Franciaországot, Belgiumot, Svájcot, Olaszországot és Németországot. Megalapította a Balatonvidéki Kört. 1905-ben megválasztották a Széchenyi Imre gróf elnöklete alatt megalakult Balaton Szövetség igazgatóságába és a Balatonboglári Fürdőegyesület társelnökének. Elnöke a volt budapesti VI. kerületi kültelki polgárok egyesületének és a VI. kerületi kültelki demokrata körnek. Az ő kezdésére létesült a Napközi Otthon intézménye, melynek révén naponta több ezer szegény gyermek táplálékot és gondos felügyeletet nyert a Terézváros kültelkén. Számos jótékonysági egyesület működésében vett részt. Elnöke volt a VI. kerületi II. számú iskolaszéknek és választott rendes tagja Budapest székesfőváros törvényhatóságának. A főváros kulturális, társadalmi és politikai életében fáradhatlanul buzgólkodott a kuruc ellenzéki eszmék terjesztésében. Az 1901. évi képviselőválasztás alkalmával mint a függetlenségi és '48-as párt jelöltje kisebbségben maradt a letenyei választókerületben. Az 1904. november 4-ei időközi választáson a gyergyószentmiklósi kerület első ízben választotta meg függetlenségi és 48-as programmal. 1905-ben és 1906-ban ismét nagy többséggel megválasztották. Az 1905-6-os válság alatt tevékeny részt vett a főváros ellenállásának szervezésében. A képviselőházban a közlekedésügyi bizottság tagja volt. 1918-ig képviselte Gyergyószentmiklóst. Balatonboglár szerelmeseként a település fejlesztését és a templomépítést gyűjtésekkel, rendezvényekkel segítette templomépítést. A Savoy szállodát és a nyugdíjas újságírók üdülőjét is ő építtette. Utóbbi a második világháborúban a lengyel és francia menekülteket fogadta be. A Vízmű Szövetkezet elnöke, a Római Katolikus Egyház egyháztanácsának tagja valamint templomatya is volt. Miután Lajos fia tragikus körülmények között elhunyt, az ő emlékére hatmillió koronás alapítványt tett a szegény sorsú és jó magaviseletű elemi iskolások javára. Sümegit gyakran meglátogatta Móra Ferenc és Móricz Zsigmond is. Miután házukat lebontották, az ott lévő emléktáblát a vasútállomás melletti sétányra helyezték át. Jeruzsálem kormányzóság Jeruzsálem kormányzóság (arabul ������ ����� [Mu�āfa�at al-Quds]) Palesztina tizenhat kormányzóságának egyike. Ciszjordánia középső részén fekszik. Északnyugaton Rámalláh és el-Bíra kormányzóság, északkeleten Jerikó, keleten a Holt-tengeren keresztül Jordánia, délen Betlehem kormányzóság, nyugaton pedig Izrael határolja. Központja Kelet-Jeruzsálem, ami elvileg Palesztina fővárosa is. Területe 345 km², népessége pedig a 2007-es népszámlálás adatai szerint 363 649 fő. Általános Vállalkozási Főiskola Az Általános Vállalkozási Főiskolát a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány alapította, 1995-ben indult az első szak (vállalkozásszervező). Az iskola profilját gazdaságtudományi, illetve társadalomtudományi képzések alkották. 2015. január 1-jén beolvadt az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolába. Elhelyezkedés "A" épület: Budapesten a XI. kerületben a Móricz Zsigmond körtértől pár percnyi járásra, a Villányi úton található "B" épület: a Kosztolányi Dezső térhez közel található Szakok Alapszakok Gazdálkodási és menedzsment (nappali és levelező tagozat) Közszolgálati (nappali és esti tagozat) Nemzetközi gazdálkodás (nappali és levelező tagozat) Nemzetközi tanulmányok (nappali és levelező tagozat) Mesterszakok Vállalkozásfejlesztés (nappali és levelező tagozat) Nemzetközi tanulmányok (nappali és levelező tagozat) Felsőfokú szakképzések (2012-ig) Közösségi-civil szervező Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Üzleti szakmenedzser Felsőoktatási szakképzések (2013-tól) Gazdálkodási és menedzsment (kis- és középvállalkozási, projektmenedzsment) Közszolgálati Nemzetközi gazdálkodás (európai uniós üzleti, külgazdasági, nemzetközi szállítmányozás és logisztika) A főiskola felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára szakirányú továbbképzéseket (Controlling szakközgazdász, E-kereskedelem szakközgazdász, E-közszolgáltatás, Európai integráció, Gazdálkodás, Humán erőforrás, HR menedzser, Non-profit, Politika, Vállalkozásszervező) indít levelező tagozaton. ÁVF Közösségek - ÁVF - ÁVF HÖK Forrás Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226 ÁVF Képzési kínálat 2014 - Általános Vállalkozási Főiskola kiadványa Sens-de-Bretagne Sens-de-Bretagne település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 2544 fő (2015). Sens-de-Bretagne Andouillé-Neuville, Feins, Gahard, Marcillé-Raoul, Rimou, Romazy, Vieux-Vy-sur-Couesnon és Saint-Rémy-du-Plain községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szemiramisz Szemiramisz (görög Σεμίραμις) mitikus asszír–babiloni királynő, akinek a történetét az ókor ismert történetírói, Hérodotosz, Ktésziasz Knidiosz, Diodorosz és Iustinus is ismerték. A görög források Sammuramat asszír királynővel való azonosságát valószínűsítik. Maga a mítosz a babiloni, szíriai és görög mítoszok teljes keveréke. A monda Születése és ifjúkora A legenda szerint Aszkalón város főistennője, Atargatisz – akit félig hal alakjában tiszteltek – volt Szemiramisz anyja, apja pedig egy halandó. Az irigy Istár istennő varázslatára Atargatisz vad szerelembe esett egy szép szíriai ifjúval, aki áldozni jött a tóhoz. E mítosz igen ősi, és első ízben szicíliai Diodórosz helyezte a görög regék közé, ahol Atargatiszt Derketóra, Istárt Aphroditéra cserélte. Szintén Diodórosz említi először, hogy a nászból születő leány, aki Szíria királynője lett, Szemiramisz volt. Szemiramisz megszületése után Derketó mély depresszióba esett, megölte gyermeke apját, a kisleányt pedig egy köves, sivatagos helyre tette ki. Ő maga a tóba vetette magát, ahol sellővé változott. A félig isten gyermeket Aphrodité szent állatai, a galambok takarták be szárnyukkal, hogy megmelegítsék és csőrükben tejet, majd sajtot hoztak neki táplálékul. A pásztorok elcsodálkoztak, hogy a galambok lopják a sajtjukat, követték a madarakat és így találták meg a szép gyermeket. A király gyermektelen főpásztorához, Szimmaszhoz vitték, aki a galambok miatt a Szemiramisz nevet adta neki és felnevelte. A szírek emiatt a galambokat istenként tisztelik – mondja Diodórosz –, valójában Atargatisz szent állatai a galambok. Ifjúkor Mikor Szemiramisz felnőtt, Ninosz király szíriai helytartója, Óannész beleszeretett és feleségül vette. Ktésziosz szerint Menon volt Ninosz szíriai helytartója, és ő figyelt fel az eladósorban lévő Szemiramiszra, amikor a királyi nyájakat ellenőrizte. Feleségül vette és magával vitte a fővárosba, ahol Szemiramisz két gyermeket, Hüapatészt és Hüdaspészt szülte neki. Szemiramisz nemcsak rendkívüli szép volt, hanem okos is, akinek a tanácsait a férje mindenben követte. Amikor Óannész (vagy Menon) Baktria városának ostromában vett részt, s a város már hosszú ideje ellenállt, mivel különösen jól megerősítették, erősen vágyódott a felesége után és magához hívta. Szemiramisz engedelmeskedett és egy olyan ruhában utazott Baktriába, ami megvédte a bőrét a napsütéstől is, és nem lehetett felismerni, hogy a ruha férfit vagy nőt rejt, de ugyanakkor lehetővé tette a fiatal vándornak a szabad mozgást. A médek és a perzsák később átvették ezt a viseletet. Szemiramisz még a Baktriába érkezése előtt megtudta, hogy a város csak a könnyen megközelíthető helyeken van megerősítve, ezért ügyes hadicselt javasolt, gyakorlott hegymászókat gyűjtött maga köré, és egy meredek szurdokon keresztül az asszírok benyomultak a városba, s erre a védők feladták a küzdelmet. Királyné Az öregedő király, Ninosz beleszeretett Szemiramiszba és saját lánya kezét kínálta a férjnek, ha elválik a feleségétől. Amikor Óannész ezt visszautasította, a király megfenyegette, hogy megvakíttatja, erre Óannész felakasztotta magát. Ninosz az özvegyet feleségül vette és királynévá tette. A király meghalt röviddel azután, hogy Szemiramisz szült neki egy fiút, Ninüaszt. A királyné a fővárosban egy temetődombba temettette a királyt. Azután Szemiramisz a férje dicsőségére, és hogy férje korábbi ninivei építkezésein túltegyen, felépítette Babilont. Diodórosz részletesen leírja Babilon 66 km hosszú falait, amelynek tetején hat szekér is haladhatott egymás mellett, valamint 250 tornyát, mint a világ hét csodájának egyikét. A Babilonon keresztül folyó Eufrátesz partja 30 km hosszan mindkét oldalon kövezett volt, hidak íveltek át rajta, és gátak szegélyezték. A város közepére tervezték Bél templomát. Ez azonban Ktésziasz saját véleménye, akinek adataira Diodórosz itt támaszkodott. Királynő A város felépítése után Szemiramisz a médek ellen vonult, ahol felkelés tört ki. Seregével, jól felmálházott teherhordó állatokkal átkelt a Bagisztán-hegységen. Médiában megalapította Ekbatanát a mesés kertekkel, valamint Szemiramakertet a Van-tó mellett és Tarszoszt a Földközi-tengernél. Amerre járt, utakat, alagutakat építettetett, hegyeket hordatott el és sziklákat döntött le. Meghódította Egyiptomot és Aethiopiát, végül Indiába indult. Útközben Szküthiában emlékoszlopokat emeltetett, amiket III. Alexandrosz még látott. Elesett vezérei részére mesterséges magaslatokat emeltetett, melyek mint „Szemiramisz építményei” ismertek. A hadjáratok során a meghódított városokat saját elgondolása szerint bővíttette ki (szökőkutakkal, kertekkel). Indiában azonban vereséget szenvedett Sztrobatésztől, ekkor hazatért és soha többet nem mozdult ki Babilonból. Zeusz jóslatát követve lemondott a trónról, amikor a fia, Ninüasz megkísérelte egy eunuchhal megöletni, és a legenda szerint ekkor galambbá változott és az égbe szállt, ahol istennővé vált. A valóság Akárcsak mondabeli férje, Ninosz, úgy Szemiramisz is mondai alak, de valóságos háttérrel. Történelmi tény, hogy III. Adad-nirári (Ninosz?) néven uralkodott asszír király (i. e. 8. sz.), akinek anyja, Sammuramat több évig (i. e. 811 – i. e. 792) régensként ült trónon akkor még kiskorú fia helyett, és több sikeres hadjárat is fűződött a nevéhez. Többek közt Urartu ellen is hadat viselt, ahol az akkor nemrégiben alapított Tuspa várát később Szemiramakert néven ismerték. A nép istennőként imádta őt (a dicsőség és a szerelmi kéj istennőjeként). Valószínűleg az ő uralkodása alatt alakult ki a mondai anyag alapja, amelyet az ókori görög írók műveiből ismerhettünk meg. Ezek a szerzők azonban fél évezrednél is nagyobb távolságban voltak már írásuk tárgyától, ennyi idő alatt a legendárium nemcsak az asszír történelem legkülönbözőbb eseményei olvadtak össze, de a szíriai, babiloni és asszír istenvilág is összeolvadt a görög panteonnal. Érdekesség Észak Szemiramiszának nevezték II. Katalin orosz cárnőt. Broderstorf Broderstorf település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 3655 fő (2014. január 1.). Broderstorf Bentwisch, Poppendorf, Blankenhagen, Sanitz, Thulendorf, Dummerstorf, Roggentin (bei Rostock) és Rostock községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Enschede Kennispark vasútállomás Enschede Kennispark vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Enschede városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zutphen–Glanerbeek-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hengelo vasútállomás Enschede vasútállomás Franco Forini Franco Forini (1958. szeptember 22.) svájci autóversenyző, az 1985-ös olasz Formula–3-as bajnokság győztese. Pályafutása Pályafutása nagy részét különböző Formula–3-as sorozatokban töltötte. 1983-ban harmadik, 1985-ben pedig első lett az olasz bajnokságban. 1987-ben három világbajnoki Formula–1-es futamon vett részt az Osella-istállóval. Az olasz, valamint a portugál futamokon technikai problémák miatt nem ért célba, a spanyol nagydíjon pedig nem jutott túl a kvalifikáción, így ott nem állhatott rajthoz. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Le Bignon-Mirabeau Le Bignon-Mirabeau település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 324 fő (2015). Le Bignon-Mirabeau Bazoches-sur-le-Betz, Jouy, Chevry-sous-le-Bignon, Pers-en-Gâtinais, Rozoy-le-Vieil és Égreville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szrbjani (Drugovo) Szrbjani (macedónul: Србјани) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Kicsevói járásában, 2013-ig a Drugovói járás része volt, ami teljes egészében beolvadt a Kicsevói járásba. Népesség 2002-ben 495 lakosa volt, akik közül 281 macedón, 164 török, 47 albán és 3 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Jurassic Park: Operation Genesis Jurassic Park: Operation Genesis egy szórakoztató parképítő/menedzselő videojáték, amely a Jurassic Park filmsorozat és Michael Crichton regénye alapján készült. Elérhető PC-n, Xbox-on és Playstation 2-n, ezenkívül az internetről ingyenesen letölthető. A játék lényege létrehozni egy dinoszauruszokkal telis-teli parkot. A játékos építhet utakat, s a látogatók számára fontossággal bíró helyiségeket.(Ilyen például a mellékhelyiség, a büfé stb.) A parkban akár hatvan dinoszauruszt is gondozhatunk, és huszonöt különböző faj áll rendelkezésre. Figyelembe kell venni, hogy a park legyen biztonságos. A játékos a filmhez hasonló látnivalókat építhet, pl. a szafari, de még számtalan egyéb látnivaló is izgalmassá teszik a játékot. (Például léggömb túra, kilátók stb.) Játékmenet A játékos fő célja egyszerű: létrehozni egy parkot, amelyben dinoszauruszokat tenyészthetünk, bővíthetjük a park területét és érdekesebbnél érdekesebb látnivalókat építhetünk a látogatók számára. Eközben minősítést is kapunk (a legjobb minősítés az 5 csillag). A dinoszauruszaink számára építeni kell etetőket (a ragadozókat kecskékkel, tehenekkel; a növényevőket bálatakarmánnyal etetik). A játékos is létrehozhat dinoszauruszokat, ehhez viszont rendelkeznie kell az adott dinoszaurusz DNS-nek jelentős hányadával (min. 50%). Küldetések A játék 10 küldetésből áll. Egyes weboldalak, mint IGN és a GameSpot előzeteseken jelezték, hogy 12 küldetés lesz a játékban. Körülbelül három-négy alaptípusa van a küldetéseknek, beleértve a dinoszauruszfotózást, mely során megpróbál a játékos bizonyos mennyiségű pontot összegyűjteni. Itt megtalálja az összes küldetést: A Picture is Worth a Hunred Points: (Egy kép száz pontot ér) A Jurassic Park-ot azzal vádolják, hogy hamisak a dinoszauruszok így a játékosnak segítenie kell a park munkatársainak és bizonyítani, hogy a kétkedők tévednek, ezért különböző dinoszauruszokról kell meggyőző fényképeket készíteni. When Charnivores Attack: (Amikor a ragadozók támadnak) A park húsevői elszabadultak, a játékos feladata, hogy a helikopter segítségével vadássza le őket. Time to Get Moving: (Ideje indulni) A játékosnak kell a gyülekező Parasaurolophusokat és Edmontosaurusokat a kijelölt területre, a ragadozók elkerülésével eljuttatni. Dinosaurs and Weather: (Dinoszauruszok és időjárás) Az InGen tudósok szeretnének további kutatásokat végezni, hogy hogyan viselkednek a dinoszauruszok az időjárási körülmények között. Rescue The President: (Mentsd meg az elnököt) Dregovia (kitalált ország) elnöke érkezett a Jurassic Park-ba, éppen amikor vihar sújtotta a szigetet. A játékosnak meg kell fékezni a tomboló ragadozókat, és meg kell mentenie az elnököt. Danger Club Safari: (Danger Club szafari) A Danger Club hajlandó nagy mennyiségű pénzt adományozni a Jurassic Park-nak, ha sikerül lefotózni a veszélyes ragadozókat.Például fotókat kell készíteni s Spinosaurus-ról, Velociraptorok-ról, Tyrannosaurus-ról, Carchadontosaurus-ról s egyéb ragadozókról. Erről készíts fotókat: harc, vadászat és táplálkozás. Rescue Hammond: (Hammond mentőakció) Ebben a küldetésben Mr Hammondot kell megmenteni a katasztrófa sújtotta parkból. Cleanup Operation: (Tisztító művelet) A park automata keltetői meghibásodtak, nem lehet ellenőrizni őket, minek folytán ragadozók szabadultak el. Először is az automata keltetők generátorát kell tönkretenni, hogy megszűnjön a ragadozók számának növekedése. Ezután a látogatókat kell megmenteni. Majd egyesével le kell lövöldözni a ragadozókat. The Amazing Maze: (Az elképesztő Labirintus) A játékosnak a gyülekező Ouranosaurus-okat és az Edmontosaurus-okat egy elektromos kerítésekkel, ragadozókkal ellátott labirintuson keresztül kell a gyülekezési területre eljuttatni. Jurassic Park Calendar: (Jurassic Park naptár) Sok Jurassic Park látogató azt mondja, hogy szeretné látni a park összes tulajdonságát a dinoszauruszaival. B Helyszín Miután az összes küldetés befejeződött, a Site B opció a címlapon feloldásra kerül, mely lehetővé teszi a játékos számára egy kerítések, épületek és látogatók nélküli helyszínen a dinoszauruszok szaporítását (vagyis például nincsenek biztonsági épületek és vadőr állomás). Helyszín: Isla Sorna szigete. Nyolc keltetőt kap a játékos ebben a kampányban. Dinoszauruszok születnek meg és élik a szigeten az életüket betegség vagy szabályok nélkül és amíg van elég étel, addig a játékos nyugodtan hátradőlhet és élvezheti a látványt. Dinoszauruszok Ragadozók Nagy ragadozók Tyrannosaurus, Spinosaurus, Acrocanthosaurus, Carcharodontosaurus, Allosaurus Kis ragadozók Velociraptor, Dilophosaurus, Albertosaurus, Ceratosaurus Növényevők Nagy növényevők Triceratops, Ankylosaurus, Parasaurolophus, Corythosaurus, Edmontosaurus, Styracosaurus, Stegosaurus, Brachiosaurus, Camarasaurus, Ouranosaurus, Torosaurus Kis növényevők Gallimimus, Dryosaurus, Pachycephalosaurus, Homalocephale, Kentrosaurus Codex Sinaiticus A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex, egy Kr. u. 4. századi nagybetűs görög nyelvű Biblia-kézirat. A kódex tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiány nélkül. Ezen kívül megtalálható benne két más irat is, melyeket a korai keresztény szerzők előszeretettel idéztek. Ezek: Barnabás levele és Hermasz „Pásztor" című munkájának egy része. A kódex az alexandriai szövegtípushoz tartozik. A Biblia egyik legjobb és legteljesebb szövegtanúja, valamivel fiatalabb, mint a Codex Vaticanus. A kódex jelölése a szakirodalomban: � vagy S, illetve 01. 346 1/2 fólióból (papiruszlapból) áll, melyek mérete 38,1x 33,7-35,6 cm. A betűket barna tintával írták, egy-egy lapra négy oszlopban. Egy oszlopban 48 sor található, általában 12-16 betű soronként. A szöveg írásmódja scriptio continua (folyamatos írás), némi központozással. Tischendorf szerint a szöveg 4 kéz munkája, melyet később 7 korrektor javított. Lapjait Lipcsében, Szentpéterváron és Londonban, a British Museumban őrzik. Története A kódexet Constantin von Tischendorf (1815–1874), a lipcsei egyetem professzora fedezte fel 1844-ben a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban (Egyiptom) a tüzelésre váró papírok között, egy kukában. 43 fóliót tudott megmenteni; ezeket II. Frigyes Ágost szász királynak elvitte ajándékul, majd publikálta is: a Codex Friderico-Augustanus nevet adta neki. Másodszor 1853-ban járt a kolostorban. Ekkor a Genezisből (Mózes első könyve) talált két rövid töredéket. Harmadik alkalommal 1859-ben tért újra vissza a kolostorba kutatni, ekkor II. Sándor cár megbízásából. Távozáskor megmutatta az éppen akkor megjelent Septuaginta-kiadást. A kolostor gondnoka korábban nem közölte, hogy nekik is van Septuagintájuk, de most megmutatta a Codex Sinaiticus addig ismeretlen lapjait. Tischendorf kitartó közbenjárásának köszönhetően került ez a rész II. Sándorhoz ajándékként. Tischendorf 1862-ben fakszimile nyomással megjelentette a kódex teljes szövegét. Az első világháború után a British Museum vásárolta meg 1933-ban 100 000 fontért a kódexet a Szovjetuniótól. 1975-ben egy falomlás során újabb töredékek kerültek elő a kódexből. 2005 tavaszán jelentette be a British Library, hogy digitalizálni kívánják a kódex lapjait. A munka a tervek szerint 2010-ig tart majd. Írország városai Írország legnagyobb városai csökkenő sorrendben: Forrás Írországi Népszámlálás 2006 (angol, pdf) A9-es autópálya (Németország) A németországi A9-es autópálya az ország egyik nagy jelentőségű autópályája, amely Berlint és Lipcsét köti össze a Németország újraegyesítése előtt még Nyugat-Németországhoz tartozó Nürnberggel és Münchennel. Története A mai A9-es autópálya létesítésének ötlete először még az 1920-as években fogalmazódott meg, a Berlint Rómával összekötő úthálózat részeként. Komolyabban 1927-től kezdtek foglalkozni ezzel a projekttel, magát az autópályát pedig 1936-tól kezdték szakaszosan átadni. A második világháborút követően az útszakasz azon kevés útvonal egyike lett, amelyek jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító útvonalakként kötötték össze a "vasfüggöny" két oldalára került területeket. Szfalerit A szfalerit (cink vas szulfid) cinktartalmú szabályos kristályrendszerű a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül az önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A 20%-ot meghaladó vastartalom esetén az elnevezése: marmatit. A legfontosabb cinkércásvány. A kadmium (Cd), gallium (Ga) és indium kinyerése is gyakran szfaleritból történik, mert szennyezőanyagként ezeket az elemet is tartalmazza. Kémiai és fizikai tulajdonságai Képlete: (Zn,Fe)S. Szimmetriája: a köbös kristályrendszerben, több tengely és lapszimmetriája létezik. Sűrűsége: 3,9-4,2 g/cm³. Keménysége: 3,5-4,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: kitűnően hasad a lapok mentén. Színe: sárga, szürkésbarna, vörös, néha fekete, ekkor marmatit nak nevezik. A sárga átlátszó változatot klejofánnak hívják Fénye: gyémánt vagy gyantafényű. Átlátszósága: gyengén áttetsző vagy opak. Pora: világosbarna. Elméleti cinktartalma: 67,0%. Tartalmazhat még: 25,0% Fe (vasat) és 1,7% Cd (kadmiumot). Keletkezése Hidrotermás eredetűen a leggyakoribb, különböző érctelepekben. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Üledékes képződése is előfordul Hasonló ásvány: a fakóércek, tetraedrit. kassziterit, volframit. Előfordulásai Gyakran előforduló cinkércfajta, melynek telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók Jugoszláviában Trepca térségében. Erdélyben Kapnikbányán. Csehországban Pribram környékén. Szlovákiában Banská Stiavnica (Selmecbánya) bányáiban. Ausztria területén Bleibergben és a keleti Alpokban. Olaszországban Szardínia szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben és kelet Szibériában, az Egyesült Államokban Montana, Kansas, Missouri és Oklahoma szövetségi államok területén. Kanadában Sullivan környékén. Bolívia bányáiban találhatóak gazdag érctelepei. Előfordulásai Magyarországon Nagyobb mennyiségben Recsken és Gyöngyösoroszi bányáiban bányászták, Recsken a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul. A Velencei-hegységben ahol az utóvulkanikus környezetben több helyen előfordul, így Nadapon és Pátkán ahol bányászták is, de a bányászat gazdaságtalansága miatt a termelést beszüntették. Telkibánya és Rudabánya bányaüzemeiben is termeltek szfaleritot. Gánton a bauxitban találtak finoman hintve kristályait. De találtak a Börzsönyben is. Kísérő ásványok Pirit, kalkopirit, galenit. Vallères Vallères település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1193 fő (2015). Vallères Azay-le-Rideau, La Chapelle-aux-Naux, Druye, Lignières-de-Touraine és Villandry községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tarrano Tarrano település Franciaországban, Haute-Corse megyében. Lakosainak száma 15 fő (2015). Tarrano Felce, Perelli, Pietricaggio, Piobetta, Valle-d’Alesani és Valle-d’Orezza községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 815 Coppelia A 815 Coppelia (ideiglenes jelöléssel 1916 YU) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Max Wolf fedezte fel 1916. február 2-án. Horváth Barnabás Horváth Barnabás Zoltán ( Budapest, 1965. március 29. –) magyar zeneszerző. Életpályája 1979-83 között a budapesti Bartók Zeneművészeti Szakiskolában Fekete Győr Istvántól, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Soproni Józseftől és Bozay Attilától tanult zeneszerzést. 1990-ben diplomázott. 1991-2006 a Szegedi Konzervatóriumban (Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar) főiskolai adjunktusként tanított zeneelméletet. 2001-től 2010-ig a Győri Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézetében tanított.2008 őszétől a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója Szombathelyen. Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, és az Artisjus Egyesületnek. Díjai 1988 Magyar-Szovjet Baráti Társaság zeneszerző pályázata 1992 Florilège Vocal de Tours (F) 1993 Liberális Szegedért Alapítvány Pályázata 1994 Jihlava (CZ) 1996 I. Budapesti Kórusverseny Zeneszerző Pályázata 1997 Kecskemét 2000 zilahi Szilágy Társaság egyházzeneszerzői versenyén a gyermekkarok kategóriában első díj (A kis Jézus aranyalma c. művéért) 1992 - 1993 - 1994 Kodály Zoltán zenei ösztöndíj. 2013 Erkel Ferenc-díj 2017 KÓTA-díj Főbb művei Ceruzarajzok – Három zongoradarab, Hat bagatell – zongorára, Fekete-piros dal – vegyeskar Petőfi Sándor versére, Vonósnégyes, Sinfonietta – szimfonikus zenekarra, Szomorúk az idők – vegyeskar Petőfi Sándor versére, Szia szerelmem – dalciklus Ugró Béla verseire, Mundi renovatio – nőikar Szentviktori Ádám himnuszára, Négy dal Radnóti Miklós verseire – mezzoszoprán hangra és 2 cimbalomra, Lirai zongoradarabok, Concerto in memoriam A.Vivaldi – két barokkfurulyára és vonószenekarra, 21 gyermekkar Weöres Sándor verseire, Veni Sancte Spiritus - kantáta gyermekkarra, szólóhangokra és kiszenekarra, Két dal Ady Endre verseire, Hat dal magyar költők verseire, Négy nőikar Kovács András Ferenc verseire, Albumlapok – zongorára, Zsoltártöredékek – vegyeskarra, zongorára és ütőhangszerekre. Szent Miklós csudatettei - oratórikus képek 7 tételben (Anthonius Manicellus Veliternus himnusza Péchy Ferenc 1529-es fordításában) Mormota A mormota (Marmota) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem. Ezek a legnagyobb mókusfélék. Tizennégy fajuk közül kettő él Európában: a havasi mormota (Marmota marmota) és a bobak (Marmota bobak). A két faj külleme és életmódja nagyon hasonló (a bobak bundája kevésbé tarka, farka valamivel rövidebb), de nem lehet összetéveszteni őket, mivel elterjedési területeik nem fedik át egymást. Előfordulása A havasi mormota általában a fahatár fölött az Alpokban, a Kárpátokban és a Pireneusokban (betelepített fajként) él a havasi legelőkön (1300–3000 m között). A bobak a kelet-európai-síkság déli sztyeppéin él. A mormoták őse egy, a korai pliocénben – úgy ötmillió évvel ezelőtt – Észak-Amerikában kifejlődött nagy mókusféle volt. Több mormotafaj, így az erdei mormota ma is Észak-Amerika lakója. A késő pliocénben, úgy két millió éve vándoroltak az első példányok a Bering-földhídon Észak-Ázsiába, és onnan terjedtek tovább nyugatnak. A nem legtöbb faja ma is Ázsia területén él, egyes fajok elszigetelten egyes ázsiai hegységekben. Európában a jégkorszakban jelentek meg, amit számos barlangi lelet igazol. Európa nyugati részét mindössze egyetlen fajuk, a havasi mormota érte el. A melegebb időszakokban élőhelyük mindig összezsugorodott, mert afféle sztyeppi állatok lévén nem tudtak alkalmazkodni az erdei körülményekhez. A jégkorszak vége után Közép- és Nyugat-Európában nem maradt más helyük, mint a hegyek „sztyeppéi”. A történelmi Magyarország több hegyvidékén is elterjedt, ám a Szörényi-havasok és a Magas-Tátra kivételével mindenünnen kipusztították. A havasi mormota tátrai alfaját, a Marmota marmota latirostiust ugyancsak erősen megritkították; a déli oldalról gyakorlatilag kipusztult, ide az északi oldalon befogott példányokból telepítették vissza. Életmódja A mormota nappal keresi táplálékát: különféle növényi anyagokat. Telepekben él, kiterjedt kotorékokat ás, ezek bejárata általában délnek néz. Időnként jellegzetes ülő testtartásba egyenesedik fel, és ha ragadozót lát, hangos füttyel figyelmezteti társait, akik veszély esetén gyorsan visszahúzódnak a járatokba. A mormoták füttyjelei nem egyszerűen a veszélyt jelzik, hanem annak fajtáját és mértékét is. Az 1980-as években végzett rendszeres megfigyelések bizonyították, hogy a mormota család több tagja állandóan szolgálatban van, evés és pihenés közben is. A legelésző mormota 5–10 másodpercenként egyenesedik ki, hogy körbepillantson. Téli álmot alszik; előtte befalazzák a kotorék bejáratát, ahová a víz azért befolyik, és alaposan átáztatja, összekoszolja az alvó és közben lesoványodó mormotákat. Hat–hét hónapos álmukból nagyjából áprilisban ébrednek fel; akkor már általában van annyi zöld növény, amennyiből jóllakhatnak. Tavasszal szaporodnak; a nőstény 2–4 kölyköt fial. Rendszertani felosztása A ma élő 14 mormotafajt két alnembe soroljuk: Marmota Blumenbach, 1779 alnem, 10 faj altáj mormota (Marmota baibacina) Kastschenko, 1899 – nem fenyegetett. bobak vagy pusztai mormota (Marmota bobak) Statius Müller, 1776 – Mérsékelten veszélyeztetett, védelemfüggő. alaszkai mormota (Marmota broweri) Hall & Gilmore, 1934 – nem fenyegetett. kamcsatkai mormota (Marmota camtschatica) Pallas, 1811 – nem fenyegetett. hosszúfarkú mormota (Marmota caudata) Geoffroy, 1844 – Mérsékelten veszélyeztetett. himalájai mormota (Marmota himalayana) Hodgson, 1841 – nem fenyegetett. havasi mormota (Marmota marmota) Linnaeus, 1758 – nem fenyegetett. Menzbier-mormota (Marmota menzbieri) Kashkarov, 1925 – Veszélyeztetett, sebezhető erdei mormota (Marmota monax) Linnaeus, 1758 – nem fenyegetett. tarbagán vagy szibériai mormota (Marmota sibirica) Radde, 1862 – nem fenyegetett. Petromarmota Steppan et al., 1999 alnem, 4 faj ezüstös mormota (Marmota caligata) Eschscholtz, 1829 – nem fenyegetett. sárgahasú mormota (Marmota flaviventris) Audubon & Bachman, 1841 – nem fenyegetett. olympic-hegységi mormota (Marmota olympus) Merriam, 1898 – nem fenyegetett. vancouveri mormota (Marmota vancouverensis) Swarth, 1911 – Végveszélyben. Felhasználása A régi magyar konyhában a mormotát vadnak tekintették, és számos ízletes fogást készítettek belőle, különösen Erdélyben. Állományainak szélsőséges megritkításával a mormotahús kiment a divatból. Bundájuk az ún. félnemes szőrmék közé tartozik, de tartósabb a nemes prémeknél. Hőtartó, kopásálló, mindenféle szőrmeipari termék készítésére alkalmas. Földeák János Földeák János (Budapest, 1910. február 20. – Budapest, 1997. október 19.) József Attila-díjas (1958, 1970) magyar író, költő, szerkesztő. Élete 1930-tól a KMP tagja volt. 1930–1944 között könyvkötőként dolgozott. 1933-tól publikált verseket. 1935-től a Népszava állandó munkatársaként működött. 1936-tól szakszervezeti vezetőnek választották. 1945–től szakszervezeti funkcionárius volt. 1948–1950 között a Papíripari Igazgatóság osztályvezetői, valamint a Papírértékesítési Nemzeti Vállalat vezérigazgatói beosztásában dolgozott. 1950–1951 között az Ifjúsági Könyvkiadót igazgatta. 1951–1953 között az Írószövetség nevelési osztályát vezette. 1953–1954 között a Népszava Könyvkiadónál főszerkesztő, 1954–1955 között az Új Hang felelős szerkesztője. 1955–1959 között az Irodalmi Alap igazgatóhelyettese, 1960–1970 között pedig igazgatója volt. 1968–1970 között a Művészeti Alapnál igazgatóhelyettesi beosztásban működött. Művei Felvonulnak, elvonulnak (versek, 1934) Európa közepén (versek, 1940) Kenyérkeresők (kisregények, 1945) Bolsevik honfoglalás (versek, 1952) Műveinkben élünk (versek, 1956) Férfiút (elbeszélések, 1957) Külvárosi kiáltás (versek, 1958) Láttam Lenint (versek, 1959) Tékozlók (regény, 1960) Papírhullámok (versek, 1961) Eszter és Miklós (kisregények, 1963) Felelned kell! (válogatott versek, 1964) Vádlottak (regény, 1965) Apák lánya (regény, 1967) Hetedik hétköznap (regények, 1968) Nők és férfiak (elbeszélések, 1970) Négyszer kopogtak az ajtón (regények, 1972) Nemcsak magánügy (regény, 1976) Lázongók (regények, elbeszélések, 1968) Gyógyüdülés (kisregények, 1979) Hajdani ügyfelek (elbeszélések, 1983) Díjai Magyar Népköztársasági Érdemérem (1948) Baumgarten-díj (1949) József Attila-díj (1958, 1970) SZOT-díj (1959) A Munka Érdemrend arany fokozata (1960, 1965) Szocialista Hazáért Érdemrend (1967) Felszabadulási Emlékérem (1970) a Művészeti Alap irodalmi díja (1977) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1980) A Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje (1991) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996) Nagy Lajos-díj (1997) Palesztin vipera A palesztin vipera (Vipera palestinae) a hüllők (Reptilia) osztályába a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a viperafélék (Viperidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszerbesorolások a Daboia nembe sorolják Daboia palaestinae néven. Elterjedése Szíria, Jordánia, Izrael és Libanon területén él. Megjelenése Robusztus megjelenésű erős vipera. Átlagos testhossza 70-90 centiméter, maximum 130 centiméter. Világos, szürke vagy okker alapon a Russel-vipera (Daboia russeli) mintájára helyezkednek el, sötétebb, barnás-szürkés foltjai, azzal a különbséggel, hogy a palesztin vipera foltjai keresztirányban rendszeresen egybeolvadnak. Védettsége Szerepel az IUCN vörös listáján. A populáció teljes száma ismeretlen. Források és jegyzetek A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) Ütemező programtervezési minta A számítógép-programozásban, az Ütemező (angolul Scheduler) minta egy programtervezési minta. Ez egy párhuzamossági minta, melyet akkor használunk, amikor a szálak egyszálú kódokat hajtanak végre, mint például egy fájlírási művelet. Szálakat, folyamatokat, adatfolyamokat kezel, amelyeket processzorokra, hálózati kapcsolatokra és kiegészítő kártyákra (grafikus kártya, memóriakártya) ütemez. Az ütemező egy objektum, amely szekvenciálisan várakozik a szálakra. Ez mechanizmust biztosít egy ütemezési szabályrendszer implementálására, de független bármilyen más konkrét ütemezési szabálytól – A szabály egységbe van zárva a saját osztályába, és újrafelhasználható. Gyakran úgy van kialakítva, hogy lefoglalja az összes erőforrást. Az ütemező mintával olyan számítógép is működhet virtuálisan párhuzamosan, aminek csak egy processzora van. Az olvas / ír záró (Lock) minta általában az ütemező minta által is megvalósítható, a tisztességes feltételek biztosítása érdekében. Jegyezzük meg, hogy az Ütemező minta jelentősen növeli a feldolgozási időt azontúl, hogy előhívásához szükséges egy szinkronizált metódus. Az Ütemező minta nem teljesen ugyan az, mint a Feladat-ütemező minta, melyet a valós-idejű (Real-Time) rendszereknél használunk. Az ütemezőnek több célja lehet. Maximalizálhatja az időegység alatt elvégzett munkát, minimalizálhatja a látenciát (egy feladat engedélyezése és befejezése közötti időt), minimalizálhatja a válaszidőt, maximalizálhatja a korrektséget. Ezek a célok gyakran ellentmondanak egymásnak, ezért az ütemezőnek a megfelelő egyensúlyt kell megvalósítania. A felhasználó és a rendszer igényeinek és céljainak megfelelően kell dönteni arról, hogy melyik cél a fontosabb. Valós idejű környezetekben az ütemezőnek a határidők betartását is biztosítania kell. Ilyenek a robotok, és az automata vezérlésű beágyazott rendszerek. Erre feltétlenül szükség van a rendszer stabilitásának érdekében. Az ütemező hálózaton keresztül is eloszthatja a feladatokat egy adminisztratív központból. Időzítési algoritmusok Az ütemezési algoritmusok a forrásokat olyan folyamatok között osztják szét, amelyek aszinkron igényelnek néhányat az erőforrások között. Használják a routerekben a csomagok irányításához, operációs rendszerekben a folyamatok időmegosztására, lemezmeghajtókban író-olvasó ütemezésre, nyomtatókhoz, beágyazott rendszerekhez. Az ütemezők fő célja az, hogy megelőzzék a kiéheztetést, és korrektséget biztosítsanak az erőforrások elosztásában. Az ütemező osztja el az erőforrásokat, ő dönt arról, hogy ha több folyamat igényli ugyanazokat az erőforrásokat, akkor melyik kapja meg. Ezekből majd bemutatunk néhányat. Hálózati kommunikációban az ütemező az először be, először ki elvének alternatíváját jelenti. A legegyszerűbb legjobb erőfeszítésű algoritmusok a round robin, a max-min fair sor, az arányos fair időzítés és az időegység alatt elvégzett feladatok maximalizálása. Ha a szolgáltatás minőségét is megkülönböztetik, és szembeállítják a legjobb erőfeszítésű kommunikációval, a súlyozott fair sor ajánlható. A vezeték nélküli rádióhálózatban mint a HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access) 3.5G sejtrendszerben a csatornafüggő ütemezés használható arra, hogy a csatorna állapotáról információhoz jussunk. Megfelelő esetben növelhetjük az időegység alatt elvégzett feladatok számát, és a rendszer spektrális hatékonyságot. Fejlettebb rendszerekben, mint az LTE, az ütemezés kombinálható a csatornafüggő csomagonkénti dinamikus csatornaallokációval, vagy az OFDMA multihordozók allokálásával vagy más frekvenciatartományi kiegyenlítésével, olyan komponensekkel, amiket a felhasználó a legjobban tud hasznosítani. A munkakonzervatív ütemező arra törekszik, hogy a beütemezett folyamatoknak mindig legyen feladatuk. Az ütemező preemptív, ha megszakíthatja az éppen futó folyamatot, és helyette egy másikat indíthat el. Először érkező először Az először érkező először (ismert úgy is, mint FIFO vagy FCFS) egy egyszerű, sort használó ütemezési algoritmus. A szálkészlet programtervezési minta is ezen alapul. Az érkező folyamatokat az ütemező beteszi a várakozási sorba, ha pedig lehet, akkor elindítja a legrégibb feladatot. Mivel kontextusváltás csak akkor történik, amikor véget ér egy feladat, és a folyamatsor nem igényel átrendezést, az ütemezés kevés adminisztrációs költséggel jár. Az egyszerre végzett feladatok száma kevés lehet, mivel a hosszú folyamatok feltarthatják a rövideket. Erre példa az, hogy a teli kosarú vásárló megelőzi azt, aki csak egy cikket akar venni; ez utóbbi több időt veszít, mint amennyit az elöl álló nyer. Ez konvoj hatásként is ismert. Nincs kiéheztetés, mivel a folyamatok meghatározott idő után sorra kerülnek. A teljes végrehajtási idő, a várakozási és a válaszadási idő nagy lehet, függően a beérkező feladatok sorrendjétől. Nincs priorizálás, így ez a módszer nem alkalmas a határidők betartatására. Legkorábbi határidő először A legkorábbi határidő először (EDF) egy dinamikus ütemezési algoritmus, amit valós idejű operációs rendszereken használnak. A folyamatok határidejük alapján prioritási sorba kerülnek, Ütemezési esemény (feladat vége, feladat indítása) esetén az ütemező megkeresi a sorban azt a feladatot, aminek a legközelebbi a határideje. A következő alkalommal ennek kell elindulnia. Legrövidebb hátralevő idejű először Hasonló a legrövidebb feladat először (SJF) ütemezéshez. Az ütemező úgy rendezi a feladatokat, hogy az kerül előre, aminek a legrövidebb a becsült hátralevő ideje. Ez azt igényli, hogy ezt az időt meg lehessen becsülni. Ha a beérkező feladat becsült végrehajtási ideje rövidebb, mint az éppen futó feladat hátralevő ideje, akkor az ütemező megszakítja, és a rövid feladatot indítja el. A kontextusváltás és a sor rendezgetése miatt az adminisztrációs költség nagy. A legtöbb esetben biztosítja, hogy időegység alatt minél több feladat hajtódjon végre. A várakozási és a válaszadási idő együtt nő a folyamat számítási igényével. Mivel a teljes időbe beleszámít a várakozás is, ez megérződik a hosszabb folyamatoknál. Azonban az átlagos várakozási idő rövidebb, mint a FIFO esetén, hiszen nem kell a leghosszabb folyamat befejezésére várni. Magukat a határidőket nem figyeli az ütemező. A programozóknak kell arra ügyelniük, hogy a feladatoknak olyan határidejük legyen, amennyi idő alatt éppen végre tudjanak hajtódni. Az ennél hosszabb határidőket a rendszer bünteti. A módszer használatához különböző prioritású folyamatokra van szükség. Például a rendszerfeladatoknak lehet nagyobb a prioritása. 2014-ben ezt a módszert ritkán használták. Rögzített prioritású preemptív ütemezés A folyamatok ütemezése prioritásukon alapul. Ha nincs prioritás, akkor az FPPS a FIFO algoritmusba megy át. A sorban a feladatokat az ütemező prioritásuk szerint rendezi. Az alacsony prioritású folyamatokat megszakítja a beérkező magas prioritású feladat. Az adminisztrációs költség alacsony. Ha a kiosztható prioritások korlátosak, akkor minden prioritáshoz külön FIFO tartozik. Az alacsonyabb prioritású sorokból akkor jöhet feladat, ha a magasabb prioritású sorok üresek. A FIFO-val szemben nincs időegység alatt elvégzett feladatok számában előnye. A várakozási és a válaszadási idő függ a feladat prioritásától. A nagyobb prioritásúaké kisebb. A prioritás meghatározza, hogy a folyamat be tudja-e tartani a feladat határidejét. Kiéheztetés előfordulhat, ha sorra jönnek a nagy prioritású feladatok. Round-robin ütemezés Az időzítő a CPU-időt szeletekre osztja. A folyamatokat ciklikusan járja végig. Ha egy folyamat véget ért, akkor törli a ciklusból, és az időszeletet a következő folyamat kaphatja meg. Az adminisztrációval töltött idő nagy, különösen, ha az időszeletek rövidek. Az időegység alatt végrehajtott feladatok száma az FCFS/ FIFO és az SJF/SRTF közötti. A rövid folyamatok hamarabb véget érnek, mint a FIFO esetén, és a hosszú folyamatok előbb végeznek, mint SJF esetén. Az átlagos várakozási idő a folyamatok számától függ, hosszuktól nem; az átlagos válaszadási idő kicsi. Nem lehet prioritást használni. Ezért kiéheztetés sincs. Az idő allokálása az érkezési sorrendtől függ. A várakozási idők hosszúak, ezért határidőket nem lehet betartani. Ha az időszelet hosszú, illetve sok a rövid feladat, akkor FCFS /FIFO, ha rövid, akkor SJF/SRTF lesz. Többszintű sor ütemezés A feladatokat és a folyamatokat csoportokra osztják, például előtérben és háttérben futó folyamatok. A különböző csoportokra különböző ütemezési módszereket használnak, mivel mások az elvárások a válaszadási időt illetően. Megosztott memória kezeléséhez hasznos. Kézi ütemezés A kézi ütemezés gyakran alkalmazott módszer, amit például idő-multiplexeléssel érnek el. Néha a kernelt három részre osztják: Kézi ütemezés, preemptív és megszakítási szint. Az ütemezőt gyakran kereskedelmi könyvtár nyújtja. Nincs kiéheztetés Megjósolhatóság: a határidők betarthatók. Nincs adminisztrációs költség. Nem mindig optimális. A hatékonyság az optimalizációtól függ. Az ütemező kiválasztása Ha ütemezőt kell választania, akkor a programozónak mérlegelnie kell, hogy milyen tulajdonságokat tart fontosnak, és melyekről tud lemondani. Sok operációs rendszerben több ütemezési algoritmus keverékét használja. Például a Windows NT/XP/Vista többszintű visszacsatolásos sort használ, ami kombinálja a következőket: rögzített prioritású preemptív ütemezés, round robin, és a FIFO. Ebben a rendszerben a folyamatok prioritása változhat, attól függően, hogy mióta vár, vagy hogy mit végzett eddig. Minden szintet külön sor reprezentál, a magasabb prioritású szálaknál round robin, és az alacsonyabb prioritásúaknál FIFO. Ebben a rendszerben a válaszadási idő a legtöbb folyamatnál alacsony, és a rövid, de kritikus fontosságú rendszerfeladatok hamar véget érhetnek. Azonban a magas prioritású, de hosszú feladatok várakozási ideje hosszú, kiéheztetés előfordulhat. Operációs rendszerek időzítőinek típusai Operációs rendszerekben az időzítő egy rendszermodul, ami kiválasztja a következő feladatot a rendszer számára, és a következő futtatandó folyamatot. Az operációs rendszerek különböző típusú időzítőket támogathatnak, úgy mint hosszú távú, közép távú és rövid távú időzítőket. Az elnevezések arra a gyakoriságra utalnak, amivel hívják őket. A folyamatidőzítő az operációs rendszernek az a része, ami dönt arról, hogy egy adott időpontban mely folyamat fusson. Rendszerint fel is függesztheti egy folyamat futását, hátrateheti a várakozási sorban, és egy másik folyamatot indíthat el. Az ilyen ütemezőket preemptívnek nevezik, szemben a kooperatív ütemezőkkel. Hosszú távú ütemező A hosszú távú ütemező arról dönt, hogy mely folyamatok és feladatok kerülhessenek futásra kész állapotba. Ha egy programot elindítanak, akkor először a hosszú távú ütemező foglalkozik vele, késlelteti vagy feljogosítja a futásra. Ez az ütemező határozza meg, hogy mely folyamatok futhatnak a gépen, és ez dönt arról, hogy mekkora legyen a párhuzamosság, és ez határozza meg a multiprogramozás fokát. További feladata az is, hogy a számításintenzív (inkább számoló) és az I/O-intenzív (inkább írással-olvasással foglalkozó) folyamatok száma körülbelül azonos legyen. Egy programban a kétféle folyamat elkülöníthető a termelő-fogyasztó programtervezési mintával. Általában a kétféle folyamat csak párhuzamosan tud hatékonyan futni, különösen, ha a tervmintából származnak. Az azonos típusú folyamatok akadályozzák egymást. Például, ha I/O folyamatból van sok sok, akkor a futásra kész sor majdnem mindig üres lesz, és a rövid távú ütemezőnek nincs sok tennivalója, pedig jönnek a feladatok. Hasonlóan, ha számításintenzív folyamatokat választ, akkor az I/O ütemezőnek nem lesz sok tennivalója, a perifériák kihasználatlanul maradnak, és a rendszer megint kiegyensúlyozatlan marad. A jó rendszer kombinálja a kétféle típust. Modern operációs rendszerek ezt használják ki, hogy a valós idejű folyamatok elég CPU-időt kapjanak, hogy betarthassák a határidőket. A hosszú távú időzítés különösen fontos nagy skálájú rendszereken, szuperszámítógépeken, klasztereken, batch feldolgozó rendszereken, és render farmokon. Például konkurens rendszereken gyakori elvárás az egymással kommunikáló folyamatok összeidőzítése, hogy a konkurrens program gyorsabban futhasson, és ne kelljen a folyamatoknak várniuk egymásra. Ekkor speciális ütemezőket használnak az operációs rendszer ütemezőjének támogatására. Közepes távú ütemező A közepes távú ütemező ideiglenesen eltávolít folyamatokat a fő memóriából és másodlagos tárba helyezi, vagy megfordítva, amit gyakran úgy neveznek, hogy swap out vagy swap in, vagy inkorrektül kilapozás, belapozás. A közepes távú ütemező kilapozza azt a folyamatot, ami hosszabb ideje inaktív, alacsony prioritású, vagy gondjai támadtak a memóriahasználattal. További ok lehet a memóriafelszabadítás, ha a folyamat sok memóriát foglal. A folyamatot később visszahozza, ha van elég memória, vagy a blokk megszűnt, illetve nem várakozik magasabb prioritású folyamat. [Stallings, 396] [Stallings, 370] Sok modern rendszeren a hosszú és a közepes távú ütemező össze van vonva. Az ütemező a futó binárisokat kilapozottnak tekinti. Kérésre belapozza a következő szakaszt, vagy lustán betölti. Rövid távú ütemező A rövid távú ütemező dönt arról, hogy mely futásra kész, memóriába töltött folyamatok közül melyik fusson. Így a rövid távú ütemezőnek sokkal gyakrabban kell döntenie, mint a hosszú vagy közepes távúnak; minden időszeletben döntést kell hoznia. Lehet preemptív vagy kooperatív. A preemptív ütemező programozható megszakításkezelőt hív, ami kernel módban fut, és megvalósítja az ütemezőfüggvényt. Diszpécser A diszpécser az ütemező rendszer eleme. Ez a modul hajtja végre a rövid távú ütemező döntéseit, utalja ki a processzoridőt. A kontrollt kernel módban végzi, ebbe rendszerhívás vagy megszakítás esetén kapcsol. A diszpécser által végzett feladatok a következők: Kontextusváltás esetén elmenti, hogy melyik program hol tartott, és elmenti az állapotát; ezeket közösen kontextusnak is hívják. Ezután betölti az új program kontextusát. Felhasználói módba vált. A felhasználói programban a megfelelő helyre ugrik, és a megfelelő állapottal újraindítja. A diszpécsernek olyan gyorsnak kell lennie, amennyire lehetséges, mivel minden kontextusváltáskor meghívódik. A kontextusváltás alatt a processzor kihasználatlan, ezért a fölösleges kontextusváltásokat el kell kerülni. Implementációk Az algoritmus lehet olyan egyszerű, mint a round robin, ahol az ütemező ciklikusan kapcsolgat a folyamatok között, és mindegyik ugyanakkora időszeletet kap. Azaz, ha három folyamat van, A, B és C, akkor az A folyamat kap egy időszeletet, majd a B és a C jön, aztán újra az A, és így tovább. Bonyolultabb algoritmusok használhatnak prioritást, vagy fontosságot. A rendszerfolyamatok például mindig fontosabbak a felhasználói folyamatoknál. SMP rendszerekben a processzoraffinitás a teljes rendszer teljesítményét növeli, még ha le is lassítja az adott folyamatot. Ez a cache trashing csökkentésével járul hozzá a rendszer felgyorsításához. Operációk rendszerek ütemezőinek rövid jellemzése A különböző operációs rendszerek ütemezésére a következők jellemzők: IBM OS/360 és utódai Az IBM OS/360 három különböző ütemezővel volt elérhető, amelyek között akkorák voltak a különbségek, hogy gyakran különböző operációs rendszernek tekintették őket: Az egyszerű szekvenciális ütemező, ismert úgy is, mint elsődleges vezérlőprogram (PCP) szekvenciális sort használt. A többszörös szekvenciális ütemező ismert, mint multiprogramozás rögzített számú feladattal (MFT) támogatta több feladat konkurens végrehajtását. A prioritás vagy alapértelmezett volt, vagy be kellett állítani minden feladatra. Az MFT II verzió hozzáadta az alfeladatok támogatását is. Minden folyamatnak memóriát kellett igényelnie, amit a feladatok végrehajtásához használhat. A többszörös prioritású ütemező (MVT) már a kezdetektől támogatta az alfeladatokat; végrehajtása előtt minden feladatnak prioritást és memóriát kellett igényelnie. Az MVS virtuális tár verziói ehhez hozzáadták a workload intézőt, ami a számítógép erőforrásait ütemezi a telepítés alatt megadott részletes beállítások alapján. Windows A korai MS-DOS és Windows rendszerek egyfeladatosak voltak, így nem volt szükségük ütemezőre. A Windows 3.1x kooperatív ütemezőt használt, ami nem szakíthatta meg a programok futását. Arra hagyatkozott, hogy a program mondja meg azt, hogy mikor végzett, és adja vissza az erőforrásokat ahhoz, hogy a következő program futhasson. A Windows 95 ütemezője részben preemptív volt, a 16 bites alkalmazások kompatibilitási okokból kooperatívan futottak. A Windows NT alapú rendszerek többszintű visszacsatolásos sort használnak. A definiált szintek száma 32, 0-tól 31-ig. A normál prioritások 0-tól 15-ig terjednek, a 16-31 valós idejű prioritások, amelyek igényléséhez privilégiumok kellenek. A 0 az operációs rendszernek van fenntartva. A felhasználók öt szintet tudnak megadni az intézőben vagy API-kban ezek közül a prioritások közül. A kernel megváltoztathatja a szál prioritását aszerint, hogy mennyit használja az I/O-t és a processzort, vagy hogy mennyire interaktív. Az I/O intenzív és az interaktív folyamatok prioritását megnöveli, míg a főként számításokat végzőkét csökkenti (ami rossz hír a termelő-fogyasztó tervminta számára). A Windows Vistában módosították az ütemezőt, hogy kihasználja a processzor ciklusszámláló regiszterét. Így az ütemező megtudta, hogy egy szál hány ciklusnál tart, szemben az addig használt intervallum-ütemező megszakítással. A Vista prioritásos ütemezőt használ az I/O sorra, így a töredezettség-mentesítő és más hasonló programok nem zavarják az előtérben futó műveleteket. Klasszikus Mac OS és macOS A Mac OS 9 kooperatív ütemezőt használ a szálakra, ahol egy folyamat kezel több összetartozó szálat, de preemptívet a multiprocesszáló feladatokra. A folyamatintéző folyamat egy speciális multiprocesszáló feladattal fut együtt, ez a kék feladat. Ezeket round-robin ütemezővel kooperatívan ütemezi; a következő szál akkor indul, ha az előző explicit blokkolta magát, például WaitNextEvent hívásával. Minden folyamatnak saját másolata van a szálkezelőből, ami kooperatívan ütemezi a folyamat szálát; egy szál visszaadja a vezérlést az ütemezőnek YieldToAnyThread vagy YieldToThread hívásával. A macOS többszintű visszacsatolásos sort használ, ahol négy különböző prioritás adható meg: normál, magas prioritású rendszer, csak kernel mód, és valós idejű. A szálak ütemezése preemptív; a macOS a kooperatív ütemezést is támogatja a Carbon API-val megvalósított szálkezelőjével. AIX Az AIX 4 verzió három különböző ütemezőt nyújt: FIFO: Ha egy szálat ez ütemez be, akkor végzésig futhat, vagy visszaadhatja az erőforrásokat az ütemezőnek blokkolódással vagy explicit módon. Az ütemező elveszi a vezérlést, ha egy magasabb prioritású folyamat jön. Round robin: priorizált round robin, 10ms-es időszeletekkel. A vezérlés visszavételével a folyamat a prioritásának megfelelő sor végére kerül. OTHER: a folyamat prioritásáa nincs előre megadva, hanem menet közben számolja az ütemező. Egy folyamat elvesztheti a vezuérlést, mert prioritása lecsökkent, így van magasabb prioritású folyamat. Ez az alapértelmezett AIX 3 ütemező viselkedése. Az AIX 5 öt különböző ütemezőt nyújt, ahol a FIFO-nak három különböző implementációja van, FIFO, FIFO2, FIFO3. A round robin elnevezése AIX-ben SCHED_RR, és a fair round robiné SCHED_OTHER. Linux A Linux 2.4 rendszermag O(n) ütemezőt használt több szintű visszacsatolásos sorral. A prioritások 0-tól 140-ig terjedtek; 0-99 a valós idejű feladatoké és a 100-140 a többieké. Valós idejű feladatokra az időszelet 200 ms, a többire 10 ms volt. Az ütemező algoritmus a prioritásos round robin volt, ahol a magasabb prioritású feladatokból indított el egyet, ami az időszelet végéig futott. Ezután a futott feladatok sorába, amit majd az ütemező felcserél a várakozó sorral. Néhány kereskedelmi Linux rendszer, például az SUSE Linux Enterprise Server az Alan Cox által visszaportolt O(1) ütemezővel helyettesítette ezt az ütemezőt. A Linux 2.6.0-tól kezdve a 2.6.22-ig a Linux rendszermag O(1) ütemezőt használt, amit Molnár Ingó és társai fejlesztettek ki a 2.5 alá. Con Kolivas foltokat készített, amelyekkel javította az ütemező interaktivitását. Con Kolivas ütemezője, a Rotating Staircase Deadline (forgó lépcsőház határidő) inspirálta Molnár Ingót a teljesen fair ütemező (CFS) kifejlesztésére, amivel helyettesítette a korábbi O(1) ütemezőjét. Bejelerntésében meg is említette Kolivast. Ez az első fair sort használó folyamatütemező, amit elterjedten használnak operációs rendszerben. A CFS egy jól tanulmányozott, klasszikus ütemező algoritmust használ, a fair sort, amit eredetileg csomagokhoz találtak fel. Korábban stride (nagy lépés) ütemezőnek nevezték. A CFS ütemező bonyolultsága O(log N), ahol N a feladatok száma a futási sorban. A feladat kiválasztása konstans idejű, de futás után visszatenni O(log N), mivel a futási sor piros-fekete faként van implementálva. A CFS alternatívája a szintén Con Kolivas által készített BFS (Brain Fuck Scheduler). FreeBSD A FreeBSD többszintű visszacsatolásos sort használ, ahol a prioritásokat a 0–255 tartományból osztja. 0–63 a megszakításoké, 64–127 a kernel felső szintjéé, 128–159 a valós idejű felhasználói szálaké, 160–223 az időosztásos felhasználói szálaké, és 224–255 az idle (pihenő) felhasználói szálaké. A Linuxhoz hasonlóan aktív sort használ, de használ idle sort is. NetBSD A NetBSD többszintű visszacsatolásos sorában a prioritások 0–tól 223-ig terjednek. 0–63 időosztásos szálaknak (alapértelmezett, SCHED_OTHER), a 64–95 a kerneltérbe lépett felhasználói szálaké, 96-128 a kernel szálaké, 128–191 a felhasználói valós idejű szálaké (SCHED_FIFO és SCHED_RR), és 192–223 a megszakításoké. Solaris A Solaris szintén többszintű visszacsatolásos sorban tartja számon a szálakat, illetve feladatokat. A prioritások 0-tól 169-ig terjednek. 0–59 az időosztásos szálaké, 60–99 a rendszer szálaké, 100–159 a valós idejű szálaké, és 160–169 az alacsony prioritású megszakításoké. A Linuxszal szemben, ha egy szál felhasználta az időszeletét, akkor új prioritást kap, és újra bekerül a sorba. A Solaris 9 ütemezője bevezette a rögzített prioritású és a fair ütemezésű osztályokat. A rögzített prioritású szálak prioritása nem változhat, míg a többié igen. A fair ütemezésű szálak a CPU megosztásait használják a szálak priorizálására az ütemezési döntések meghozásához. Ezek jelzik, hogy milyen és mennyi erőforrást igényelnek az egyes szálak. Folyamatok egy halmazának adják ki, amelyeket együtt projektnek neveznek. Kapcsolódó szócikkek Közvetítő programtervezési minta Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Scheduler pattern című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Mark Grand. Patterns in Java Volume 1: A Catalog of Reusable Design Patterns Illustrated with UML. — Wiley & Sons, 1998. — 480 с. — ISBN 0471258393. Operating Systems: Three Easy Pieces (PDF), 6. o. (2015. január 4.). Hozzáférés ideje: 2015. február 2. Paul Krzyzanowski: Process Scheduling: Who gets to run next?. cs.rutgers.edu , 2014. február 19. (Hozzáférés: 2015. január 11.) Operating System Concepts. John Wiley & Sons,Inc. (2013). ISBN 978-1-118-06333-0 Early Windows a Wayback Machine-ben (archívumok indexe) Sriram Krishnan: A Tale of Two Schedulers Windows NT and Windows CE. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. Windows Administration: Inside the Windows Vista Kernel: Part 1. Technet.microsoft.com , 2016. november 14. (Hozzáférés: 2016. december 9.) Technical Notes. Developer.apple.com . (Hozzáférés: 2016. december 9.) Guides and Sample Code. Developer.apple.com . (Hozzáférés: 2016. december 9.) Molnár, Ingo (2007-04-13), "[patch] Modular Scheduler Core and Completely Fair Scheduler [CFS]", linux-kernel mailing list Efficient and Scalable Multiprocessor Fair Scheduling Using Distributed Weighted Round-Robin (PDF). Happyli.org . (Hozzáférés: 2016. december 9.) Comparison of Solaris, Linux, and FreeBSD Kernels. [2008. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. Klasszikus kínai regényirodalom A klasszikus kínai regényirodalom (Csung-kuo ku-tien csang-pien hsziao-suo (Zhonguo gudian changbian xiaoshuo) �������� / ��������) kezdetei a Szung (Song)-korba nyúlnak vissza, amikor a széppróza nyelvezete kezdett elszakadni ven-jen (wenyan)nek nevezett irodalmi nyelvtől, és egyre inkább a beszélt nyelvhez közelített. Ekkorra tehető az is, hogy az elbeszélés egyre inkább a városi lakosság műfajává válik, megjelennek a hivatásos vásári mesemondók, akiknek ténykedése új irányt ad a kínai elbeszélés fejlődésének. A mongol Jüan (Yuan)-dinasztia idején és a Ming-korban jelenik meg az igazi regény, amely kezdetben a vásári mesemondók lazán kapcsolódó történeteiből állnak össze. Legelőször a történelmi tárgyú regények jelentek meg, majd sorra a legkülönbözőbb témákat feldolgozó regények különböző terjedelemben. A klasszikus kínai regényirodalom második és egyben utolsó jelentős korszak a mandzsuk uralta Csing (Qing)-kor volt, amikorra a regény műfaja bebizonyította értékét és fölényét a hagyományos írástudói ízlés számára is. A klasszikus regény csúcsának a 18. század végén született A vörös szoba álma tekinthető. A klasszikus kínai regényirodalom mintegy hat évszázados történelme alatt több ezer regény íródott, de ezek közül alig néhány tucat az, amely világirodalmi mércével is értékelhető. Kínában ekkor még nem alakult ki az európai regény kritikai-realista formája. A klasszikus kínai regényirodalom korszakát a mandzsu-ház és egyben a császárság bukását követően megjelenő irodalmi reform törekvések, és az 1930-as években megjelenő új, modern regény megszületése zárta le végérvényesen, amely nem csak kritikai realizmusában különbözött elődeitől, hanem nyelvezetében is. A regényirodalom előzményei A novella kezdetei A kínai írásbeliséget az ókortól kezdve erős konfuciánus hatás jellemezte, a hivatalos iratoktól kezdve, a filozófiai műveken, az értekező próza megannyi típusán át, egészen a költeményekig és a elbeszélő irodalom alkotásaiig sokáig minden a hivatalos irodalmi nyelven, az úgy nevezett venjen (wenyan)ben �� íródtak. Írásműveikben azok is a kínai nyelv ezen változatát használták, akik nem kifejezetten konfuciánus tematikát dolgoztak fel, így például a korai taoista szövegek nyelve is a venjen (wenyan).A kínai elbeszélés, a novella kezdeteit az ókori filozófusok anekdotái és hasonlatai jelentették, majd később, az ókor vége felé a történeti művekben megjelenő életrajzok. Az első igazi novellaszerű kezdemények azonban csak a Han-dinasztia bukása után jelennek meg, elsősorban az ekkor megélénkülő taoista legenda-irodalomban, amelynek nagy lendületet adott a szanszkritból és más közép-ázsiai nyelvekből fordított buddhista vallásos könyvek példája, amelyek kerek egészre formált buddhista legendákat és tanmeséket tartalmaztak, színes és hatásos előadásban. A 3-4. századtól fogva buddhista és taoista szellemű művek egész sora gyűjtött össze legendákat és népi történeteket, melyek közül a legsikerültebbek, a zömében fantasztikus történeteket elmesélő darabok váltak a novella közvetlen előzményeivé. Ezt a legenda-irodalmat írástudók művelik, az írástudóknak fenntartott venjen (wenyan) nyelven, és így a célközönsége sem a városi lakosság, hanem az írástudó rétegek. Ezeket nevezik kis beszélgetéseknek, vagy kis történeteknek (hsziao-suo (xiaoshuo) �� / ��), amely máig az elbeszélés kínai megnevezése. A novella megjelenése A megelőző átmeneti korban létrejött kezdetek szerves továbbfejlődéseként a Tang-korban emelkedik először művészi színvonalra az elbeszélés műfaja. Az ekkor kialakuló elbeszélésirodalom művelői a fővárosi hivatalnokok, a vizsgáikra készülő írástudók. A Tang-kori elbeszélések forrásai a népmesék, a taoista és a buddhista mesék, legendák voltak, témáik között pedig megtalálható a szerelmi történet, a történelmi események vagy személyek és a mitológia. A Tang-kori elbeszélések témáit a későbbi időkben újra és újra feldolgozták, s csaknem valamennyi a kínai irodalom, a későbbi dráma- és regényirodalom klasszikus témájává lett. A Tang-kori elbeszélések kínai elnevezése: „különös történetek” (csuan-csi (chuanji) �� / ��). Tőkei szerint: A beszélt nyelvű elbeszélés előzményei A később regények kialakulásának szempontjából jelentős mérföldkőnek számított a klasszikus irodalmi nyelvtől való elszakadás, a beszélt nyelvű (paj-hua (baihua) �� / ��) elbeszélés kialakulás. Ennek gyökerei ugyancsak a Tang-korba nyúlnak vissza. Az egykori nyugati határvárosból, Tunhuang (Dunhuang)ból számos elbeszélést tartalmazó kézirat került elő. Ezeknek a buddhista és világi tárgyú történeteknek a nyelve már a korabeli beszélt nyelv, formájuk pedig a sajátos pien-ven (bianwen) �� / ��-stílus, amelynek lényege a verses és prózai részek váltakozása. A Tang-kori pien-ven (bianwen) elbeszélések többnyire töredékesek és még nem igazán irodalmi értékűek, de mivel ezeket alighanem hangosan felolvasva adhatták elő, s így a népi mesélés termékeinek tekinthetők, amelynek pedig rendkívül nagy jelentősége van az elbeszélés Szung (Song)-kori fejlődésére.A Szung (Song)-kori mesemondókról igen keveset lehet tudni, de az bizonyossággal megállapítható, hogy több típusuk is létezett. A mesélés formái közül különösen fontos a „történet magyarázás” (csiang-si (jiangshi) �� / ��), amelynek művelői valós és legendás történelmi eseményeket adtak elő epizódos formában. A ho-seng (hesheng) �� forma művelői viszont párosával vagy még többen, párbeszédes formában adták elő történeteiket. A mesélést hangszeres kísérettel, általában pengetős hangszerek zenéjével mutatták be. A történeteket bevezető versek alighanem a hallgatóközönség toborzását célozták, míg a történetek közbeszőtt versek a közönség pihenésére szolgáltak. A hivatásos mesemondók részére a Szung (Song)-korban úgy nevezett emlékezet-támogató szövegkönyveket írtak (hua-pen (huaben) �� / ��, melyek a népi mesélés irodalmivá válásának első írott dokumentumai. A regény közvetlen előzményei A fennmaradt Szung (Song)-kori elbeszélő művek közül a későbbi regényirodalom szempontjából különösen jelentős A nagy Tangok korabeli Tripitaka Mesterének szútrakeresése (Ta Tang szan-cang fa-si csü-csing csi (Da Tang sancang fashi qujing ji) ��������� / ���������) című könyv, amelynek fő témája a híres Tang-kori zarándok, Hszüan-cang (Xuanzang) indiai utazása. A könyv szerzője a fő témához még számos kínai és indiai mesét fűzött. Ez az első ismert olyan regényszerű mű, amely már a későbbi regényekhez hasonlóan strukturálódik. Ez válik később, a híres Ming-kori regény, a Nyugati utazás egyik alapjává.Hasonlóan jelentős előzménynek tekinthető Az Öt Dinasztia népszerű története (Vu-taj si ping-hua (Wudai shi pinghua) ����� / �����) címet viselő mű, amit az első hosszú kínai regénynek is szokás nevezni. Valójában azonban még nem regény, de kétségtelen, hogy a regény felé vezető átmeneti alkotások jelentős darabja. Átdolgozott hua-pen (huaben), verses, prózai részek váltakoznak benne. Az elbeszélés cselekménye hivatalos történeti műveken alapszik, melyet a szerző számos népszerű népi legendával tett színesebbé.Már a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia korából származik A nagy Szung (Song)-dinasztia Hszüan-ho (Xuanhe) periódusának viselt dolgai (Ta Szung Hszüan-ho ji-si (Da Song Xuanhe yishi) ������ / ������) című alkotás, amely ugyancsak történelmi tematikájú elbeszélés. Egyes fejezetei még a klasszikus írott nyelven, más fejezetei viszont már beszélt nyelven íródtak. Bizonyos részei az egyik legjelentősebb klasszikus kínai regény, a Vízparti történet alapjául szolgáltak. A klasszikus kínai regények formai sajátosságai A regények elterjedéséhez nagyban hozzájárult a Szung (Song)-korban megjelenő és fejlődésnek induló könyvnyomtatás. Ez tette lehetővé, hogy egy-egy regény egyre nagyobb példányszámban, megfizethető áron jusson el, az elő sorban, értelmiségiekből álló, városi, nagyvárosi olvasóközönséghez. A formai megjelenés A hagyományos kínai könyv formai jellemzői befolyásolták a klasszikus kínai regények struktúráját is. Az egyoldalas nyomtatás, majd az összehajtott lapok cérnafűzésű kötésmódja csak korlátozott terjedelmű lap egybeillesztését tette lehetővé. A puha fedelű, füzetszerű kötetek kínai elnevezése csüan (juan) �, amelyből, egy terjedelmes regény esetében akár 10-20 darabra is szükség volt. Ezeket a köteteke pedig arányosan elosztva úgy nevezett tokokban tárolták. Egy kötetbe általában kb. 10 fejezet terjedelmű szöveg fért. Vagyis egy 10 fejezetes regény általában 1 csüan (juan) (kötet) volt, de egy monumentálisabb regény, mint például A három királyság regényes történetének egyik korai verziója, a maga 240 fejezetével, csak 24 csüan (juan)ba fért el. A szövegstruktúra Cím Kevés olyan regény létezik, amelyiknek csak egyetlen címe lenne. Nem ritka, hogy egy regény akár 3-4 címváltozatban is ismert, ennek oka, hogy a könyvkiadók, a más típusú szövegekkel ellentétben a regényekkel mindig is fesztelenebbül viseltettek, hiszen a regények elsődleges célja a szórakoztatás volt, és nem számítottak kanonizált, a magas irodalom által értékelt és megbecsült műveknek. Épp ezért a kiadó mindig is szabadon dönthetett nem csak a cím megváltoztatásáról, hanem a szöveg átszerkesztéséről is. A regény szövegeiből bármelyik újbóli kiadás alkalmából el lehetett venni, át lehetett írni vagy íratni, illetve hozzá lehetett toldani. Ennek a kiadói gyakorlatnak tudható be, hogy ma számos regény több változatban is, több cím alatt létezik, vagy tudni lehet a változataiknak egykori létezéséről. Előszó A regények általában rövid bevezetővel, vagy előszóval (hszü (xu) �) kezdődnek, amelyben a szerző leírja, hogy miről szól a műve, mi késztette a megírására, mit üzen ezzel az olvasóinak, illetve feltünteti a dátumot és a nevét. A regények esetében az írástudók nem szívesen fedték fel igazi kilétüket, és nem csak akkor, ha művük politikai vagy erkölcsi okokból kifogásolható lehetett. Mivel a regények szerzői sok esetben gyakorló hivatalnokok, vagy egyéb társadalmilag megbecsült írástudó értelmiségiek voltak, jobbnak látták, ha valamilyen költői hangzású írói álnév (pi-ming (biming) �� / ��) mögé rejtik valós személyüket. Egy-egy szerző élete során akár több ilyen művésznevet is használhatott. Ez a gyakorlat ugyancsak megnehezíti, hogy ma egy-egy regény szerzőjét pontosan azonosítani lehessen. Előszót azonban nem csak a szerző írhatott a regényéhez, de a kiadó is írhatott vagy írathatott ilyet. Fejezet A klasszikus kínai regények fejezeteinek elnevezésére általában a huj (hui) � „alkalom” jelentésű szót használták, ami egyértelműen utal a hajdani vásártéri mesemondók, történetmesélők alkalmi előadásaira, akiknek elbeszéléseinek laza szerkezetű füzéreiből születettek meg az első regények. Emellett a regények fejezeteinek megnevezésére ritkábban előfordul a cö (ze) � / � „tétel”, „szakasz” vagy a csang (zhang) � „fejezet”, „rész” megnevezés is. A klasszikus kínai regények minden fejezete egy rövid, általában két, 7-8 írásjegyben megfogalmazott tartalmi összefoglalóval kezdődik. Ez helyettesíti a fejezetcímet, amely a klasszikus kínai regényekre egyáltalán nem jellemző. A regényekben nyelvileg és formailag is elkülönülnek a leíró részek, amelyek kötött szótagszámú, ritmikus prózában íródtak, s amelyek egykor, a regények őseinek tekinthető történetek élőszóban történő előadáskor alighanem kántálhattak, és a közönség pihentetésére, vagy az izgalom fokozására szolgálhatott. Mindezek mellett a klasszikus kínai regényekre jellemző a nagyszámú versbetét használata is, amelyek általában a klasszikus nyelvi és a líra formai követelményeinek megfelelőek. A fejezetek végéről pedig nem maradhat el az olvasók buzdítására szolgáló formula, miszerint, ha az olvasó kíváncsi a történet alakulására, akkor azt majd más alkalommal hallgathatja meg, vagy megtudják, ha elolvassák a következő fejezetet. A klasszikus kínai regények nyelvezete A regény kialakulásához vezető úton jelentős mérföldkőnek számított a klasszikus írott nyelvtől történő elválás, az a forradalmi változás, hogy az írott szövegek egy része a korabeli beszélt nyelven kerültek rögzítésre. Ezt az új irodalmi nyelvet nevezik „tiszta beszédnek” (paj-hua (baihua) �� / ��), amely leginkább abban különbözik a klasszikus alapú, standard irodalmi nyelvtől, ven-jen (wenyan)től ��, hogy nagyszámú összetételeivel feloldotta annak szikár tömörségét, egyértelműbbé lett a fogalmazásmód, és a legnagyobb előnye természetesen az volt, hogy felolvasva akár az iskolázatlan, vagy a klasszikus műveltséggel nem rendelkező közönség is értette, ellentétben a magas irodalom, a filozófia és esszék nyelvezetével. A regény közvetlen előzményeinek is épp a paj-hua (baihua) nyelven lejegyzett, úgy nevezett emlékezet-támogató szövegkönyvekek hua-pen (huaben) �� / �� tekinthetők, amelyeket a vásári mesemondók, történetmesélők használtak. A beszélt nyelv írott használata azonban nem száműzte teljesen a regényekből a klasszikus irodalmi nyelvet, a ven-jen (wenyan)t. Leginkább a korai regényekre jellemző, hogy mindkettőt használva, kevert módon íródtak. Később azonban, már a Ming-kor elején szinte egyöntetűen a paj-hua (baihua) vált a regény nyelvévé, a ven-jen (wenyan) csak a ritmikus prózában írt leíró részeknél, illetve a versbetétekben jelent meg. A mandzsu Csing (Qing)-dinaszta korára a szerzők esetenként már a paj-hua (baihua) nyelvet is nehézkesnek, kötöttnek érezték, illetve úgy ítélhették, hogy közelebb kerülhetnek olvasóikhoz, ha a régiójukban aktuálisan használt helyi nyelven, a kínai nyelv különböző dialektusain szólaltatják meg műveiket. Ennek egyik kiemelkedő példája Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) regénye, A vörös szoba álma, amely nem csak hogy a klasszikus kínai regényirodalom fő művének számít, hanem, amiért a korabeli (18. század) pekingi nyelvjárásban íródott, a 20. század elején ezt vették alapul, a modern kínai irodalmi nyelv megalkotásakor. A másik érdekes, említésre méltó példa, az 1894-ben megjelent, Virágok a tengeren (Haj sang hua lie csuan (Hai shang hua lie zhuan) ����� / �����) című regény, melynek szerzője Han Pang-csing (Han Bangqing) ��� / ��� (1856-1894). Ez a regény a sanghaji színészek, kurtizánok világát, mindennapi életét és drámáját mutatja be, s a kínai nyelv ezen régiójában használt és elterjedt vu (wu)-dialektus (vu-jü (wuyu) �� / ��) írott változatában íródott. A klasszikus kínai regények kategorizálása A kínai és így a nyugati irodalomtörténeti is a klasszikus kínai regényeket alapvetően két kategória szerint csoportosítja. Az egyik kategória a témák alapján jelöli ki a regények egy-egy csoportját, míg a másik a keletkezési kora szerint osztályozza a műveket. Ez utóbbi dinasztikus csoportokat határoz meg, mégpedig a klasszikus kínai regény két legfőbb korszaka alapján beszélhetünk Ming-kori (1368-1644) és Csing (Qing)-kori (1644-1911) regényekről. Külön kategóriába szokás sorolni a négy legjelentősebb klasszikus kínai regényt, melynek csoportját kínaiul a sze ta ming csu (si da ming zhu) ����, (szó szerint: „a négy nagy híres mű”). Ide tartozik: Vízparti történet A három királyság regényes története Nyugati utazás A vörös szoba álma Lu Hszün (Lu Xun) (1881-1936) kiegészítette ezt a csoportot még egy regénnyel, véleménye szerint az ötödik legjelentősebb klasszikus kínai regény a Szép asszonyok egy gazdag házban. Tematikák szerint Legelőször alighanem a történelmi tárgyú regények jelentek meg, köztük is a leghíresebb A három királyság rehényes története. A témák közül a legkésőbb a társadalomkritikai regények születtek meg, amelyek közül a legkiemelkedőbb az Írástudók, illetve A hivatalnokok leleplezésének története. Érdekesség, hogy a klasszikus kínai regényirodalomból hiányzik az önéletrajzi regény, bár az önéletrajzi ihletettséget több regényben is kimutatta az irodalomtörténet. Ezek közül az egyik leghíresebb az egyébként mitológiai elemekkel átszőtt, szerelmi történetet elmesélő családregény, A vörös szoba álma, amelyben a szerző, Cao Hszüe-csin (Cao Xueqin) számos önéletrajzi motívumot is felhasznált. A klasszikus kínai regényirodalomban azonban mindvégig nem alakult ki az európai regény kritikai-realista formája. A klasszikus kínai regényekre hosszú évszázadokon keresztül jellemző volt, hogy a teljes mű epizódok, kalandok laza sorozatából áll össze. A hősök nagy vonalakkal felvázolt kész jellemekként lépnek a színre, s a cselekmény csak megtörténik velük, ők maguk viszont a regény folyamán nem fejlődnek, nem alakulnak. A történelmi és kalandregények epizódjainak témája főként a harc, a háborúskodás, az ellenségen erővel vagy fortéllyal történő felülemelkedés. A nyugati irodalomtörténet a kínai regények ezen típusát a pikareszk regényekhez szokta hasonlítani, melyeknek hősei, a nyugati irodalmi rokonsághoz hasonlóan csavargók, haramiák vagy más a társadalom perifériájára szorult, deklasszált személy. A Ming-dinasztia második felében születnek meg az első olyan alkotások, amelyek már képesek szétfeszíteni ezeket a sablonokat, és a regények főhősei esetenként egyfajta fejlődésen is átesnek (lásd A szerelem imaszőnyege), vagy szakítani tudnak a laza szerkezetű, epizodikussággal. A klasszikus regény főbb témái történelmi regény mitológiai regény vallási témájú regény szerelmi történet erotikus regény pornográf regény kalandregény vu-hszia (wuxia) detektívregény kung-an (gong'an) társadalmi regény családregény társadalomkritikai regény Korszakok szerint Az alábbi két, időrendben feltüntetett táblázatban csak töredéke szerepel klasszikus kínai regényeknek. Az összeállítás alapjául a Kínai póza lexikona című gyűjtemény szolgált, amelyben a kínai irodalomtörténet által kiváló, jelentős, illetve említésre méltó művek szerepelnek. A klasszikus kínai regények hatása A klasszikus kínai regényirodalom mintegy hat évszázados történelme során több ezer alkotás született. Jól lehet, a regény műfajának soha nem volt célja, hogy a magas irodalomban olyan előkelő helyet vívjon ki magának, mint például a költészet, és egészen a 20. századig a regényeket megvetendő, vagy megtűrt irodalmi alkotásnak tartották. Ennek ellenére az epika vezető műfajában a régi kínai irodalomban is születtek időtálló, értékes alkotások. Azt a néhány tucat regényt, amelyik témájánál, stílusánál vagy bármi más oknál fogva kitűnt a többi tengernyi alkotás közül, és már saját korában is hatalmas népszerűségnek örvendett, ma is megbecsülés övezi. A modern tudományos irodalomtörténet Kínában is felismerte klasszikus regények értékét, és a nyugati irodalomtudománnyal karöltve megtalálta helyét a világirodalmi regények palettáján. Ezeknek a regényeknek jelentős szerepük volt abban is, hogy a modern kínai regény, nem előzmények nélkül, pusztán nyugati mintát követve születhetett meg a 20. század első felében. Mindezeken túl a klasszikus kínai regények ismerete az alapvető kínai műveltség részét képezik. Kínában különösen nagy megbecsülésnek örvend a már említett négy legjelentősebb klasszikus kínai regény, melynek ismerete minden magát olvasott, műveltnek mondó kínai számára alapvető követelmény. A legnépszerűbb regények feldolgozásai szinte minden formában jelen vannak. Modern kínai nyelvre éppúgy átültették őket, mint ahogy tévé- és mozifilmek, filmsorozatok, rajzfilmek készültek és készülnek belőlük, nem ritkán folytatást is írnak hozzájuk, színpadra állítják őket, vagy egyik-másik regény látványosabb, emlékezetesebb epizódját, karakterét akár videojátékban is szerepeltetik. A regények frappáns szófordulatai (vö. cseng-jü (chengyu) �� / ��) a mai köznyelv szerves részévé váltak, amelyek olyanok mint a nyugati nyelvekben a szólások, közmondások. A klasszikus kínai regények nyugati ismertsége A klasszikus kínai regényekre már a 17-18. században felfigyeltek a kínaiul tudó, Kínában tartózkodó nyugatiak, akiket kezdetben főleg a misszionáriusok képviseltek. Az első fordítások nem is feltétlenül a legjelentősebb regényekből készültek. Ilyen volt például a Virágos gyertyák, avagy egy jó házasság története című regény, amelynek már a 18. században két angol, egy francia és három német fordítása létezett, és az egyike volt a nyugati nyelvekre lefordított legkorábbi kínai regényeknek. Nyugati népszerűségének egyik oka minden bizonnyal az lehetett, hogy a regény tartalmát meghatározó konfuciánus prüdériában rokonlelkűséget érzett a korabeli Nyugat-Európa olvasóközönsége. A kínai irodalomtörténet mind a mai napig kissé értetlen e regény nyugati népszerűsége kapcsán, de nem mulasztják el büszkén megemlíteni, hogy Goethére is hatással volt. A legjelentősebb kínai regényeknek a 19. századtól kezdve sorra születtek az angol, a német, a francia és orosz fordításai. Önálló sinológiával, kínai fordításkultúrával nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkező kisebb nyugati nyelvek általában ezeket a fordításokat vették alapul. A nagyobb nyugati nyelveken egy-egy kínai regénynek mára akár több, nem ritkán három-négy fordítása is létezik. A legtöbb klasszikus kínai regény (nem kínaiul) angolul olvasható (30 körül), de a másik három nagy európai nyelven is szép számban elérhetők. A kisebb nyugati nyelvekre mind a mai napig fordítanak közvetítő nyelekből is, de az utóbbi évtizedekben egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy legalább a legjelentősebb regényeknek eredetiből történjen a fordítása. A klasszikus kínai regények magyarul Magyarul 13 klasszikus kínai regény olvasható, melyek közül 6 kínai eredetiből készült. Az alábbi listában a magyar nyelvű megjelenés időrendjében szerepelnek a művek, zárójelben feltüntetve, hogy milyen nyelvből készült a fordítás. Cao Hszüe-csin, Kao O: A vörös szoba álma (németből fordította: Lázár György) 1959. Virágos gyertyák avagy egy jó házasság története (németből fordította: Varga Ilona) 1959. Si Naj-an: Vízparti történet (kínaiból fordította: Csongor Barnabás ) 1961. Ceng Pu: Virág a bűn tengerében (oroszból fordította: Háy Gyula) 1962. Szép asszonyok egy gazdag házban (németből fordította: Mátrai Tamás) 1964. Virágok árnya a függöny mögött (németből fordította: Mátrai Tamás) 1965. Vu Csing-ce: Írástudók (kínaiból fordította: Polonyi Péter ) 1966. Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a majomkirály története (kínaiból fordította: Csongor Barnabás ) 1969. Tung Jüe: Ami a Nyugati utazásból kimaradt (kínaiból fordította: Csongor Barnabás ) 1980. Liu O: Öreg Can kóborlásai . (kínaiból fordította: Polonyi Péter ) 1985. Li Jü: A szerelem imaszőnyege (angolból fordította: Kiss Imre) 1989. Liu Csang: Csung Kuj, az ördögűző . (kínaiból fordította: Tokaji Zsolt ) 1999. A hét taoista mester (angolból fordította: Kiss Zoltán) 2005. A kínaiak hősi eposzának tartott, az egyik legjelentősebb kínai regénynek, A három királyság regényes történetének csupán az első hat fejezete olvasható, magyarul, ami a teljes regény pontosan egyhuszad része. Ezt Ecsedy Ildikó fordította magyarra még a hatvanas években az Európa Könyvkiadó számára, a kiadást elősegítendő mutatványként. Az Európa Könyvkiadó egyébként a fenti regények közül néhány kivételével valamennyit gondozta és megjelentette, ám ennek fordítására nem adott megrendelést, és azóta sem készült el a regény teljes fordítása. Az Ecsedy-féle első hat fejezet fordítása először 1987-ben jelent meg a nagyközönség számára is elérhető formában. A Szép asszonyok egy gazdag házban és A vörös szoba álma magyar nyelvű fordításai egy drasztikusan rövidített és átszerkesztett német változatból készültek. Újabb, teljes fordításuk azóta sem született, bár mindkét regényt jó néhány alkalommal újból kiadták Magyarországon. Megjegyzések A legkorábbi regényszerű alkotások, már a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia idején is születtek, de gyér számuk, és csekély irodalmi értékük és jelentőségük okán nem képeznek önálló csoportot. Hasonló a helyzet a császárkort (1911-től) követő mintegy két évtizedben is, amikor a regények ugyan még a hagyományos formát követték, de köztük kevés említésre méltó alkotás akad. Az 1930-as években pedig, nyugati mintákat alapul véve megszületik az új, a modern kínai regény típusa. Ez a regény nem szerepel sem a Kínai próza lexikonában, sem pedig Lu Hszün (Lu Xun) irodalomtörténeti monográfiájában. Ewa Wong azonban lefordította angol nyelvre (1990), amiből 2005-ben magyar nyelvű fordítás is készült (lásd. Wong 2005). Ez a regény nem szerepel a Kínai próza lexikonában, de irodalomtörténeti jelentősége, nyugati népszerűsége és magyar fordítása miatt indokolt a feltüntetése. STS–32 Az STS–32 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 33., a Columbia űrrepülőgép 9. repülése. Küldetés A tíznapos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Új, űrrepülőhgépes űrtartózkodási rekordot állítottak fel. Első nap 1990. január 9-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91,1 perces, 28,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 296 kilométer, az apogeuma 361 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 116 117 kilogramm, leszálló tömeg 103 571 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál 12 014 kilogramm Hasznos teher Az út negyedik napján sikerült a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével befogni, majd a repülés végén a Földre visszahozni a 11 tonna tömegű Long Duration Exposure Facility (LDEF) tudományos platformot, amely a Challenger űrrepülőgép 1984 -es STS–41–C küldetése óta keringett orbitális pályán. A Challenger-katasztrófa miatt elhalasztott küldetés nem tudta visszaszállítani. American Flight Echocardiograph (AFE) – echokardiográfia. Kétdimenziós, keresztmetszeti kép készítése szív vagy más lágy szövetekről. Characterization of Neurospora Circadian Rhythms (CNCR) – mikrogravitációs környezet hatása a neurosporára (rózsaszín kenyér penész). Protein Crystal Growth (PCG) – gazdasági felhasználás lehetőségei (gyógyszer, élelmiszer). Fluid Experiment Apparatus (FEA) – mikrogravitációs kémia és a fizika laboratórium (kristály növekedés, kémiai folyadék viselkedése, folyadékok fizikája és a termodinamikája). Latitude/Longitude Locator (L3) – oceanográfiai mérésekhez módszertani kísérlet (kamera és számítógép segítségével). Mesoscale Lightning Experiment(MLE) – villámlások mérése, viharok kialakulásának ellenőrzése. IMAX kamera – később dokumentumfilm-készítés a műveletekről. Air Force Maui Optical Site (AMOS) – jelzőrendszer (elektromos, optikai) a földi vevők segítésére. Műhold A tehertérben rögzített kommunikációs műholdat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályába emelte. Syncom 4 F–5 A Haditengerészeté (US Navy) (a Leasat F–1-et indítása előtt törölték) első bérelt, nagyméretű, katonai kommunikációs műholdja. További négyet rendeltek, ezek közül a Leasat F–1-et az STS–51–A, a Leasat F–3-at az STS–51–D, a Leasat F–4-et az STS–51–I segítségével állították pályára. A Leasat F–4 kiesése miatt a Leasat F–5-öt az STS–32 emelte és állította pályaindítási magasságba, irányba. Négy egysége összefüggően biztosította a globális kommunikációt. A megrendeléshez tartozott a földi állomások kiépítésének biztosítása. Egy példány tartalékként szerepelt. Geostacionárius pályára állítva kifejezetten a űrrepülőgépek kommunikációjának (Föld-űrrepülőgép/űrrepülőgép-Föld) elősegítésére. 1998. május 7-től biztosították az ausztrál hadsereg részére, hogy alkalmazza az adatszolgáltatást. Típusjelölések: Syncom 4 F–5; Syncom IV–5; Leasat–5, kódjele: SSC 20410. Várható élettartama korlátlan (!), 10 év. Súlya 6850 kilogramm. Tizedik nap 1990. január 20-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 10 napot, 21 órát, 00 percet és 36 másodpercet töltött a világűrben. 7 258 096 kilométert (4 509 972 mérföldet) repült, 172 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején január 26-án visszatért kiinduló bázisára. Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–32 jelű küldetéssel együtt) Daniel Brandenstein (3), parancsnok James Wetherbee (1), pilóta Bonnie Dunbar (2), küldetésfelelős David Low (1), küldetésfelelős Marsha Ivins (1), küldetésfelelős Visszatérő személyzet Daniel Charles Brandenstein (3), parancsnok James Wetherbee (1), pilóta Bonnie Jeanne Dunbar (2), küldetésfelelős David Low (1), küldetésfelelős Marsha Ivins (1), küldetésfelelős El Pinell de Brai El Pinell de Brai település Spanyolországban, Tarragona tartományban. El Pinell de Brai Benissanet, Miravet, Benifallet, Prat de Comte és Gandesa községekkel határos. Lakosainak száma 1012 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 3106 Morabito A 3106 Morabito (ideiglenes jelöléssel 1981 EE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1981. március 9-én. Türkmenisztán az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Türkmenisztán az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Türkmenisztán önállóan először vett részt az olimpiai játékokon. Sportlövészet * - nyolc másik versenyzővel azonos eredményt ért el Tokyo Metropolitan Television Koordináták: é. sz. 35° 41′ 05″, k. h. 139° 44′ 38″35.684722222222, 139.74388888889 A Tokyo Metropolitan Television Broadcasting Corporation (�������������������; Tókjó Metoroporitan Terebidzson Kabusikigaisa; Hepburn: Tōkyō Metoroporitan Terebijon Kabushikigaisha; Tokyo MX, hívókódja: JOMX-TV) az egyetlen olyan tokiói székhelyű kereskedelmi televízióadó, mely kizárólag a várost fedi le. A Nippon Televisionnel, a TV Asahival, NHK-val, a Tokyo Broadcasting Systemszel, a TV Tokyóval és a Fuji Televisionnel kell szembenéznie, melyek mindegyike országos hálózatok zászlóshajó-adója. A Tokyo MX-et 1993. április 30-án alapították és 1995. november 1-jén kezdte meg a műsorszórást. A vállalat részvényesei között van Tokió önkormányzata, a Tokyo FM Broadcasting és a Sony is. Az adó minden héten leadja a Tokió kormányzójának sajtótájékoztatóit. A Tokyo MX a független televízióadók japán szövetségének (JAITS) tagja. 2014 áprilisában Tokyo MX2 néven elindult a vállalat második adója. Az adó a Tokyo MX második alcsatornájaként működik és elsősorban az alternatív műsorkiosztásra lett kihegyezve. Adók Analóg: 14. csatorna Digitális: 20. csatorna A93-as autópálya (Németország) Az A93 (németül Bundesautobahn 93, azaz BAB 93 vagy A93) egy autópálya Németországban, amely északnyugat-délkelet irányban szeli ketté az ország déli részét. Hossza: 266 km. Útja Hochfranken - Falkenberg - Regensburg - Holladeu Sávok Az út végig, Hochfrankentől Holladeu-ig 2 sávos. Velpke Velpke település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 4651 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Walter Horstmann Walter Horstmann (Hildesheim, 1935. augusztus 28. – Groß Escherde (Nordstemmen), 2015. augusztus 21.) német nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1964-ben lett hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1982-ben vonult vissza. Vezetett élvonalbeli mérkőzéseinek száma: 144. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Német Kupa A DFB JB elismerve szakmai felkészültségét megbízta a döntő találkozó koordinálásával. Nemzetközi játékvezetés A Német labdarúgó-szövetség (DFB) Játékvezető Bizottsága (JB) 1974-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A német nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 41. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1982-ben vonult vissza. Nemzetközi mérkőzéseinek száma: 36. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Magyar vonatkozás Az UEFA JB a Vásárvárosok kupája (VVK) selejtező körben Magyarországra küldte játékvezetői feladattal. Sportvezetőként 1991-től 2005-ig fontos szerepet, területi elnöki pozíciót töltött be a német labdarúgásban. Sikerei, díjai 1982-ben a DFB JB szakmai munkájának elismeréseként az Év Játékvezetője kitüntető címmel díjazta. I. e. 231 Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek Évek: i. e. 236 – i. e. 235 – i. e. 234 – i. e. 233 – i. e. 232 – i. e. 231 – i. e. 230 – i. e. 229 – i. e. 228 – i. e. 227 – i. e. 226 Események Római consulok : M. Pomponius Matho és C. Papirius Maso római követek tárgyalnak a karthágói Hamilcarral Grallaria hypoleuca A Grallaria hypoleuca a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászpittafélék (Grallariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Ecuador, Kolumbia és Peru területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi hegyvidéki esőerdők Megjelenése Átlagos testhossza 17 centiméter, testtömege 82 gramm. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.) Oszkár Az Oszkár a régi germán Ansgar névből származó angol és skandináv névből ered, jelentése istenség + dárda. Gyakorisága Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok február 3. március 3. július 31. december 1. Híres Oszkárok Asboth Oszkár repülőgépmérnök, feltaláló Csuvik Oszkár vízilabdázó Gáti Oszkár színész Gellért Oszkár költő, újságíró, szerkesztő Gerde Oszkár kétszeres olimpiai bajnok kardvívó Glatz Oszkár festő Jászi Oszkár társadalomtudós, politikus Kinter Oszkár modell, műsorvezető Maleczky Oszkár operaénekes Oscar Peterson kanadai jazz-zongorista Oscar Niemeyer brazil építész Oscar Wilde ír író Oskar Kokoschka , osztrák festő Oskar Pastior erdélyi szász költő, író Oskar Paulini erdélyi szász író Oskar Potiorek osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornok Oskar Schindler szudétanémet gyáros Oskar Schlemmer német festő, díszletkészítő, szcenikai tervező Óscar Arias Sánchez , béke Nobel-díjas Uralkodók I. Oszkár svéd és norvég király II. Oszkár svéd és norvég király Podbrđani Vojakovački Podbrđani Vojakovački falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik. Fekvése Köröstől 8 km-re északkeletre fekszik. Története 1890-ben 86, 1900-ban 107 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 60 lakosa volt. Bernsdorf (Landkreis Zwickau) Bernsdorf település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Népesség A település népességének változása: Földi András (jogász) Földi András (Budapest, 1957. február 11.) jogász, egyetemi tanár, az MTA doktora. Édesapja Földi Tamás közgazdász, az Acta Oeconomica alapító főszerkesztője. Életpályája Brósz Róbert tanítványa, 1981 óta oktat római jogot a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (2003-tól egyetemi tanári beosztásban), 1995-től 2010-ig a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán (2002-től egyetemi tanári beosztásban). 1990-ben szerezte meg Kereskedelmi (rétegspecifikus) jogintézmények a római jogban c. értekezésével az állam- és jogtudomány kandidátusa [CSc] tudományos fokozatot. 2001-ben az ELTE Habilitációs Bizottsága habilitált doktorrá nyilvánította. 2002-ben szerezte meg A másért való felelősség a római jogban c. értekezésével az MTA doktora [DSc] tudományos címet. 2002 óta az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által kiadott Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae felelős szerkesztője. 2008-tól 2010-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatási dékánhelyettese. 2010. szeptember 1-től 2012. június 30-ig az ELTE ÁJTK általános dékánhelyettese. 2011 óta az ELTE ÁJTK Egyetemes Jogtörténeti Tanszékének vezetője. 2013 óta az ELTE ÁJTK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének vezetője. Kutatási területei római jog, újkori magánjogtörténet, összehasonlító polgári jog, jogelmélet Szervezeti tagságai Ókortudományi Társaság Société Internationale pour l’Histoire des Droits de l’Antiquité (SIHDA) Società italiana per la ricerca nel diritto comparato Fundamina. A Journal of Legal History (Pretoria) szerkesztőbizottsága Díjai, elismerései 1997: Pro Universitate érem (ELTE Egyetemi Tanácsa) 2006: ELTE ÁJK Ezüst Eötvös Emlékérem 2008: Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett 2012: ELTE ÁJK Lippay-dij 2013: Peschka Vilmos Emlékérem 2015: Jogász hivatásrendek Deák Ferenc díja Fontosabb publikációk A római jog története és institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, huszadik, átdolgozott és bővített kiadás: 2015. ( Hamza Gábor társszerzővel) Kereskedelmi jogintézmények a római jogban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997. A jóhiszeműség és tisztesség elve. Budapest: ELTE, 2001. Eine alternative Annäherungsweise: Gedanken zum Problem des Handelsrechts in der römischen Welt, Revue internationale des droits de l’antiquité 48 (2001), 65-90. http://www2.ulg.ac.be/vinitor/rida/2001/foldi.pdf A másért való felelősség a római jogban. Budapest: Rejtjel Kiadó, 2004. Adalékok a történeti jogi iskolának a magyar jogi romanisztikára gyakorolt hatása kérdéséhez Monizmus, dualizmus vagy pluralizmus?Összehasonlító-történeti elmélkedések a bona fidesről , Állam- és Jogtudomány 54/3-4 (2013), 25-39. http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/Allam-%20es%20Jogtudomany/2013_3_4/2013-3-4-foldi.pdf Traces of the dualist interpretation of good faith in ‘ius commune’ until the end of the 16th century , Fundamina [Pretoria] 20/1 (2014), 312-32. http://reference.sabinet.co.za/webx/access/electronic_journals/funda/funda_si1_part1_2014_a30.pdf Összehasonlító jogtörténet. Szerk.: Földi András. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012., 2. jav. kiadás 2014. Kendlerstraße (metróállomás) Kendlerstraße egy metróállomás Bécsben a bécsi metró U3 vonalán. Szomszédos állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hütteldorfer Straße Wien Ottakring Hymenochirus A Hymenochirus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a pipabékafélék (Pipidae) családjába tartozó nem. A nembe tartozó fajok Afrika trópusi és szubtrópusi területein, főleg a Kongó-medencében honosak. Jellemzőik A Hymenochirus nembe tartozó fajok teljes életüket a víz alatt töltik, csak levegővétel céljából merülnek fel a felszínre. Testméretük kicsi, testtömegük csupán néhány gramm. Színük változatos, többnyire olajzöldtől barnáig terjed, melyet fekete foltok tarkítanak. Átlagos élettartamuk öt év, de akár húsz évig is élhetnek. Hátsó lábukon apró, fekete karmok találhatók, erről adta nekik egyik felfedezőjük, Oskar Boettger eredetileg a afrikai törpe karmosbéka nevet, bár mivel karmaikat hamar elvesztik a köves folyóágyban, napjainkban már csak afrikai törpebéka néven hivatkoznak rájuk. Rendszerezésük A nembe az alábbi fajok tartoznak: Hymenochirus boettgeri (Tornier, 1896) Hymenochirus boulengeri de Witte, 1930 Törpe karmosbéka (Hymenochirus curtipes) Noble, 1924 Hymenochirus feae Boulenger , 1906 Rosa (Olaszország) Rosa település Olaszországban, Veneto régióban, Vicenza megyében. Lakosainak száma 14 444 fő (2017. január 1.). Rosa Bassano del Grappa, Cartigliano, Cassola, Rossano Veneto és Tezze sul Brenta községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bourbon-ház A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak. Tagjai először Navarrában léptek trónra, 1572-ben, azonban kiterjedt családi kapcsolataiknak köszönhetően több állam élére is állhattak. Leginkább a francia történelemhez kötődnek, hiszen IV. Henrik személyében 1589-ben az első Bourbon foglalhatta el a trónt. Ott 1793-ig, majd a francia forradalom évei után 1814 és 1848 között újra uralkodhattak. A család szempontjából a második legfontosabb trón Spanyolországé, a madridi uralkodói rezidenciát mind a mai napig ők birtokolják (Borbón néven), kisebb kihagyásokkal immár 1700 óta. A jelenlegi király VI. Fülöp. Ezen felül a Bourbonok uralkodtak a Nápoly–Szicíliai Királyság trónján is 1734–1808 valamint 1816 és 1860 között. A napóleoni időkben (ami kissé visszás) ők foglalhatták el az Etruriai Királyság trónját 1801 és 1807 között. Az olasz nyelvű területeken Borbone néven a Parmai és a Luccai Hercegség trónját is elfoglalhatták. A mai Luxemburg nagyhercegi címét 1964 óta szintén ennek a családnak a sarjai viselik. Ezeken felül Bourbon, Montpensier, Vendôme, Orléans, Conti és Condé hercegei is közülük kerültek ki. A dinasztia eredete A Bourbon-család gyökerei visszanyúlnak egészen a 13. századig, amikor elsőként jött létre a bourboni uradalom, amely a francia uralkodó hűbérbirtokává vált. A terület urai sorra követték egymást, és egészen 1268-ig nem sokat lehetett tudni róluk. Ekkor IX. Lajos francia király hatodik gyermeke, Robert de Clermont feleségül vette Bourbon örökösnőjét, Béatrice de Bourgogne-t. Gyermekük, Lajos az 1327-től hercegséggé avanzsált Bourbon ura lett, és az első, aki ezt a családi nevet használta. A Bourbon név évszázadokkal később háttér nélkül maradt, ugyanis III. Károlyt 1523-ban – felségárulás vádjával – megfosztották hercegi rangjától és birtokaitól. Így aztán a Bourbon-család Vendôme-ban uralkodó ága lett az egyetlen túlélő nemesi Bourbon-ház. Ebből a családból származott Henrik is, aki először a Pireneusok láncaitól északra fekvő Navarra uralkodója lett, majd rokoni szálai 1589-ben a francia trónra emelték. Egy szerteágazó dinasztia megalapítója Az első Bourbon, aki trónra léphetett, IV. Henrik volt. 1553. december 13-án látta meg a napvilágot a Navarrai Királyságban. Nem akármilyen családba született, hiszen apja, Antoine de Bourbon IX. (Szent) Lajos francia király leszármazottja volt, így Capeting vér is folyt az ereiben. Anyja, Jeanne d’Albret, III. Johanna néven Navarra királynője volt, és I. Ferenc, francia király unokahúga. Henrik igen korán megtapasztalhatta az uralkodás minden fortélyát, hiszen 1563-ban apja meghalt, ezért ő örökölte a vendôme-i hercegi címet. Mivel mindössze tízéves volt, mellé régensként kinevezték Gaspard de Coligny admirálist. Nem kellett sokáig várnia az újabb magas rangot hozó címre sem, hiszen 1568-ban meghalt nagybátyja, Lajos, Condé hercege, akit nemcsak hercegi címéről ismertek a francia királyi udvarban, hanem úgy is, mint a hugenották vezetőjét. Ez árnyékot vetett rá, és Henrikre is, aki nagybátyja halála után a hugenották élére állt. 1572-ben, anyja halála után III. Henrik néven Navarra uralkodójává vált, és a francia trón környékén is egyre gyakrabban emlegették fel a nevét. Medici Katalin anyakirályné, IX. Károly befolyásos anyja 1572-ben Párizsba hívta Henriket, hogy feleségül adja hozzá Margit nevű leányát. Ezzel a gesztussal végre véget akartak vetni a hugenották és a katolikus udvar ellenségeskedésének. De Katalinnak esze ágában sem volt kibékülni a hugenottákkal, és az augusztus 24-ei fényes esküvő helyett a Szent Bertalan-éjszakai mészárlás tette emlékezetessé a napot. A királyi katonák nem kíméltek egyetlen hugenottát sem, és idővel Párizson kívül is kardélre hányták őket. Henrik megmenekült, mivel élt a felkínált lehetőséggel, és átkeresztelkedett. Miután visszatért dél-franciaországi birtokaira, megtagadta katolikus keresztségét, és folytatta a hugenották szervezését. A véres események után a nyugalmat 1584-ben rázta meg az úgynevezett Három Henrik csatája, amelyben a hugenották utolsó erejüket latba vetve próbáltak visszavágni az udvarnak. A csatában meggyilkolták III. Henrik francia királyt. Mivel a Valois-ház Henrik után nem rendelkezett egyenesági férfi leszármazottal, Henrik foglalhatta el a francia trónt. Azonban Franciaországban erős ellentábor alakult ki Henrik uralma ellen, hiszen protestánsként akarta elfoglalni a trónt. A bíboros megtagadta a koronázást, és egész Párizsban forrt a levegő Henrik ellen. Kitört a polgárháború, amelyet ugyan Henrik megnyert, de az egész ország nyomására végül 1594-ben visszavette a katolikus vallást. Ekkor hangzott el az azóta szállóigévé vált mondata, miszerint: Párizs megér egy misét. A Bourbon Franciaország Richelieu színre lép 1598. április 13-án Henrik kiadta a nantes-i ediktumot, amely Franciaország egyetlen hivatalos vallásának a katolicizmust ismerte el. De az ediktum egyúttal azt is írásba foglalta, hogy a hugenottáknak ugyanolyan jogok járnak, mint a katolikusoknak. Ezzel véget ért az országot már több évtizede nyugtalanságban tartó vallás- és polgárháborúk kora. IV. Henriknek sok dolga akadt a háborúk tépázta országban. Trónra lépése után megkötötte Spanyolországgal a vervins-i békét, amely rögzítette a határokat, és a spanyol fél elismerte Henrik jogát a francia trónra. A béke megteremtése után nekilátott országa fejlesztésének. Ebben nagy segítségére volt képzett államminisztere, Maximilien de Béthune. Békés uralkodása során Henrik lecsökkentette a taille névre keresztelt birtokadót, támogatta a mezőgazdaságot, és a középítkezések fellendítésével több embernek is munkát és fizetést biztosított. Országutakat fektetett le, és megépíttett az első francia csatornát is. Több ipart is meghonosított az országban (ilyen volt a később világhírre szert tett gobelin is), és igyekezett birodalma minden szegletében védelmezni a protestánsokat. Henrik első véres emlékekhez kötődő házassága Margittal, örökös nélkül maradt, így a francia uralkodó hamarosan elvált tőle, és 1599-ben feleségül vette Medici Máriát, akitől két évvel később megszületett Lajos nevű gyermeke. Lajos még csak kilencéves volt, amikor 1610. május 14-én meggyilkolták apját Párizsban, éppen a protestánsok védelmére esküdött politikája miatt. A gyermek XIII. Lajos helyett először anyja kormányozta az országot, aki fia teljes mellőzésével vágott bele az uralkodásba. 1615-ben Lajost III. Fülöp spanyol király leányával, Ausztriai Anna infánsnővel (1601–1666) házasította össze. Lajos egyre nehezebben viselte el anyja uralkodását, aki az udvar anyagi gondjain próbált enyhíteni. Ezért aztán szövetségeseivel megölette anyja kegyelt államminiszterét, Concino Concinit, és ezzel véget vetett a női uralomnak. Lajos igen gyenge kezűnek bizonyult, hiszen helyette hamar felesége ragadta magához a kormányrudat. De Anna sem bizonyult sikeres kormányzónak, így pár év baljós uralkodás után Lajos király Armand Jean du Plessis de Richelieu herceget, ismertebb nevén Richelieu bíborost nevezte ki államminiszterévé. A francia abszolutizmus fénykora XIII. Lajos nem is képzelte, mennyire meghatározó embert választott országa irányítására. Richelieu mindenekelőtt ambiciózus volt. Emellett nagyra becsülte a francia udvar hatalmát. Valójában a gyenge kezű Lajost idővel teljesen kirekesztette az uralomból, és már külföldön is elsőként a bíboros neve hangzott el, ha Franciaország vezetője került szóba. Richelieu bíboros Habsburg-ellenes politikát képviselt Európában. Legfőbb célja az volt, hogy Lajos uralma alá kerüljön az egész kontinens. Ebben saját hatalmának növekedését is látta, ezért nem válogatott azokban az eszközökben, amelyek céljához vezették. 1625-ben Lajos húgát, Henrietta Mária királyi hercegnőt I. Károly angol királyhoz adta feleségül. (Később I. Károlyt egyebek mellett a mélyen katolikus Henrietta Mária miatt űzték el trónjáról.) Ebben az időben alakult ki az abszolút monarchia, amely egészen a forradalomig meghatározta az ország politikai berendezkedését. Mindez Richelieu két legfontosabb törekvésének eredménye volt. A bíboros egyrészt francia hegemóniára törekedett, másrészt arra, hogy az egész országot az uralkodó központi hatalma alatt egyesítse. Ez utóbbit úgy próbálta elérni, hogy létrehozta az intendánsok, a nem nemesi származású hivatalnokok széles rétegét. Az intendánsok az udvartól olyan jogokat és kiváltságokat nyerhettek el, amelyek korábban csak nemeseknek jártak, ezért erősen kötődtek az őket kinevező udvarhoz, feltétlen engedelmességet fogadtak a királynak, kiváltságos helyzetüket kiváló munkával szolgálták meg. A Lajos koronája alatt egyesített ország hatalma nemcsak a hűséges hivatalnokok és besúgók hálózatán, hanem a haderő belföldi akcióin is nyugodott. Idő múltával a bíboros végleg megszüntette a déli hercegségek függetlenségét. A királyi hadsereg nem pihenhetett sokat, ugyanis a törekvő államminiszter a harmincéves háborúba is bevonta országát. A Habsburgok elleni francia törekvések eredményét Richelieu már nem láthatta meg, mert 1642-ben meghalt. Utódjául Jules Mazarin bíborost jelölte. Közben Lajost 23 évnyi házasság után 1638-ban végre fiú gyermekkel ajándékozta meg Anna királyné. A gyermek apja után szintén a Lajos nevet kapta. 1643-ban XIII. Lajos is elhunyt, trónját kiskorú fia örökölte, helyette anyja, Anna anyakirályné kormányzott, régensként. A Napkirály országa Anna szívesen látta a Richelieu által kinevezett Mazarin bíborost államminisztereként, aki elődjének politikáját kiválóan ismerte. Mint később bebizonyosodott, alkalmazni is tudta azt. Franciaország fényes diadalt aratott a harmincéves háborúban, és 1648-ban a vesztfáliai békében olyan feltételeket diktálhatott, amelyek mellett a királyság Európa egyik vezető hatalmává vált. A békeszerződésben a francia politikának sikerült elérnie, hogy a nagy keleti ellenfél, a Német-római Birodalom végleg darabjaira hulljon. A külpolitikai sikerek után Mazarin és az ötévesen trónra került Napkirály, XIV. Lajos abszolutisztikus rendszere ellen polgárháború robbant ki, amelyet a francia nemesség kezdeményezett. A Fronde néven ismert harcokban végül a királyi csapatok kerekedtek felül. A belső gondok megoldása után Mazarin figyelme újra az európai hegemóniára irányult. Már csak egyetlen hatalom maradt, amely veszélyeztette Franciaország hatalmát, a Habsburgok által uralt Spanyol Királyság. A két királyság között háború robbant ki, amely egészen 1659-ig elhúzódott, és amelynek végén ismét Mazarin diadalmaskodott. A pireneusi szerződés garantálta Franciaország elsőségét a kontinensen, és azt is előírta, hogy Lajos feleségül veszi IV. Fülöp spanyol király leányát, Mária Terézia infánsnőt. 1660-ban meg is tartották az esküvőt, és alig egy évvel később megszületett XIV. Lajos első fia, aki szintén a Lajos nevet kapta. Mazarin azonban 1661. március 9-én elhunyt. A franciák legnagyobb meglepetésére XIV. Lajos kijelentette, hogy nem kíván új államminisztert kinevezni, és egyedül fog uralkodni. A Napkirály szeme előtt is birodalmának nagyobb dicsősége lebegett, mindent meg is tett ennek öregbítéséért. Hat évébe került, mire sikerült úgy megreformálnia Franciaország pénzügyeit, hogy fenntarthassa Európa legnagyobb hadseregét. Ezt nem pusztán nagyzási hóbortból tette, hanem a szomszédos birodalmak kárára több háborút is kezdeményezett. Negyven év alatt három nagy háborút vívott meg. Ezek ugyan mind területi gyarapodásokkal jártak, mégsem érték meg a beléjük fektetett pénzt és emberveszteséget. 1683-ban meghalt Mária Terézia királyné, és XIV. Lajos feleségül vette szeretőjét, Françoise d’Aubigné-t, Maintenon márkinőjét, aki – egyéb erényei mellett – mély vallásos hitével is befolyása alá tudta vonni Lajost. A Napkirály 1685-ben visszavonta a nantes-i ediktumot, és megerősítette a katolikus egyház helyzetét. A mindmáig egyedülálló versailles-i palotaegyüttes építtetéséről is rendelkező Lajos 1700-ban kezdett bele utolsó, legnagyobb hadi vállalkozásába, amikor II. Károly spanyol király örökös nélkül meghalt. A francia udvart és a Habsburg-házat is közvetlen rokoni kapcsolatok kötötték a spanyol uralkodókhoz. Az elhunyt Károly unokaöccse, Fülöp, Anjou grófja állt vele a legközelebbi rokonságban. A Habsburgok azonban attól tartottak, hogy a spanyol trón megszerzése után a Bourbon–ház hatalma veszélyesen megnövekszik. Ráadásul Lajos sem rejtette véka alá nagyravágyó terveit. A tengeri hatalmak, Anglia és Hollandia is veszélyeztetve látták érdekeiket, és a Habsburgok oldalára álltak. Ez a szövetség üzent hadat Franciaországnak. 1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború, amely 12 éven át tartott. Befejeztével annak egyenlegét Versailles-ban felemásan lehetett megítélni. Egyfelől Lajos elérte, hogy unokája foglalhassa el a spanyol trónt. Másfelől több megszerzett területet fel kellett adnia, ezekkel a Habsburg Birodalom erősödött. Ezen felül a háborúk hatalmas költségei az államcsőd szélére sodorták Franciaországot. Ennek megoldása már túlnyúlt XIV. Lajos uralkodásának időszakán, aki az európai történelem leghosszabb uralkodása után, 1715. szeptember 1-jén meghalt. A gyengülő abszolutizmus XIV. Lajos olyan hosszú időn át uralkodott, hogy túlélte gyermekeit, és unokáit is. Így dédunokája, a mindössze ötéves XV. Lajos követte a trónon. Az egymást követő Lajosok sorában ő volt harmadik, aki mellé kiskorúsága idejére régenst kellett kinevezni. Ezt a tisztséget most II. Fülöp, Orléans hercege kapta meg, aki XIV. Lajos szigorú fegyelme után léhaságot és erkölcstelenséget hozott a királyi udvarba. Az országot feszítő problémák, és az államcsőd nem különösebben foglalkoztatta Fülöp herceget, inkább bálokat rendezett a versailles-i kastélyban. Fülöp herceg 1723-as halála után Louis IV. Henri de Bourbon-Condé hercege főminiszterként vette át az állam irányítását. Elérte, hogy XV. Lajos nem a spanyol király leányát vette feleségül (akit már eljegyeztek számára), hanem Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnőt, I. Szaniszló király leányát. A főminiszter ugyanis azt akarta, hogy a betegeskedő XV. Lajos korai halála esetén ne legyen trónvitája V. Fülöp spanyol királlyal. Ha ugyanis XV. Lajos özvegye V. Fülöp király leánya lett volna, akkor a francia trónt XV. Lajos halála esetén nem Bourbon-Condé hercege, hanem V. Fülöp örökölte volna. 1725-ben meg is tartották az esküvőt, emiatt a spanyol udvar komolyan megneheztelt Bourbon-Condé hercegre. 1726-ban a gyengélkedő uralkodó államminisztere a spanyol udvar nyomására Fleury bíboros lett, egy végtelenül jámbor és békeszerető ember, aki teljesen elfordult elődeinek hódító politikájától. Minden lehetséges eszközzel megpróbálta elkerülni a háborúkat, de ez éppen az előző uralkodók nagyhatalmi tervei miatt nem mindig sikerült. Első konfliktusát a lengyel trón körüli vitákban kellett megoldania. 1733-ban meghalt II. Erős Ágost lengyel király, trónjára a francia udvar (és főként Mária királyné) nyomására immár másodjára Szaniszlót választották meg. Oroszország és a Habsburg Birodalom katonai erővel beavatkoztak, kitört a lengyel örökösödési háború, amelynek során Szaniszlót elűzték. Ennél jelentősebb volt az 1740-ben kirobbanó osztrák örökösödési háború, amelyben Franciaország II. Frigyes porosz király mellé állt, szemben Mária Teréziával, a Habsburg Birodalom trónjának örökösével. A háború még javában dúlt, amikor 1743-ban Fleury bíboros meghalt. XV. Lajos nagy nehézségek árán lezárta a számára veszteséges háborút, és visszasüppedt a hedonista udvari életbe, amelyet 1745-től kezdve egyik ágyasa, Madame de Pompadour márkiné irányított. Az ő hatására lépett be Franciaország a hétéves háborúba a Habsburg Birodalom oldalán. A poroszok mellől elpártolt francia udvar történetének legnagyobb vereségét szenvedte el ebben a háborúban. Az 1763-ban aláírt párizsi békeszerződés szerint Franciaország összes tengerentúli birtokait Nagy-Britannia szerezte meg, és ezzel a szigetország vált a világ vezető hatalmává. A francia hegemónia kudarcát tetézte, hogy 1765-ben meghalt XV. Lajos egyetlen fia, Lajos Ferdinánd herceg, így unokája lett a trónörökös, a dauphin. 1774. május 10-én pedig meghalt a trón elherdálójaként is jellemzett XV. Lajos is. A forradalom és a Bourbonok A XV. Lajos udvarában divatossá vált dőzsölés folytatódott unokája, XVI. Lajos udvarában is. 1770-ben feleségül vette Mária Terézia császárné legkisebb leányát, Marie Antoinette-et. Lajos 1778-ban minden tőle telhető segítséget megadott az amerikaiaknak a britek ellen vívott függetlenségi háborúban, de ez nem csillapította a hazai elégedetlenséget, amely egyre nőtt, és egyre hangosabb lett. Lajos nem törődött azzal a súlyos problémával, hogy még XIV. Lajos idejében csődközelbe jutott az ország, és a versailles-i kastély csillogó báltermeiből nem látta át azt sem, hogy alattvalói számára az államcsőd éhínséget és gazdasági válságot jelent. Annyira kedvelt asztalosműhelyéből végül elő kellett jönnie, mivel az ország olyan mély válságba került, hogy pénzügyeit gyors reformmal kellett helyreállítani. Az erélytelen uralkodó azonban nem volt képes megoldani a válságot, ezért arra kényszerült, hogy összehívja a rendeket. 1789. május 5-én Versailles-ban ült össze a rendi gyűlés, amely heves vitákban elvetette a király igényeit. Az elégedetlen képviselők alkotmányozó nemzetgyűléssé alakultak, és átvonultak a kastély kertjében álló labdaházba. Lajos képtelen volt megakadályozni a dolgok alakulását, hiszen a rendi gyűlés nemesi küldötteinek nagy része is a polgárságot támogatta. Mindenesetre a király parancsára szoros katonai blokádot vontak Párizs köré. Az alkotmányozó nemzetgyűlés a válságból való kilábalás első lépéseként a király uralkodói jogainak korlátozását határozta el. Ezt Lajos először nem akarta elfogadni, de a városban elterjedt a hír, hogy a Párizs köré vont sereg támadni készül. Erre július 12-én elszabadult a pokol, és július 14-én fegyveres tömeg megostromolta a Bastille-t. Kitört a forradalom. Lajos még aznap kénytelen volt elfogadni jogainak korlátozását. Később 1791 júniusában az éj leple alatt megpróbált külföldre szökni, de elfogták, és családjával együtt börtönbe zárták. 1792. szeptember 21-én kikiáltották a köztársaságot. Capet Lajost, Franciaország királyát halálra ítélték, és 1793. január 21-én lefejezték. Marie Antoinette-et és gyermekeit, Lajos Károly herceget és Mária Terézia hercegnőt börtönbe zárták. A királypártiak következetesen XVII. Lajosként nevezték a fogságban tartott gyermeket. Október 16-án Marie Antoinette-et is vérpadra küldték, és 1795-ben Lajos Károly herceg, a trónörökös is meghalt tuberkulózisban. A Konzulátus utolsó évében, 1804 márciusában Bonaparte tábornok, az Első Konzul – royalista összeesküvés vádjával – külföldről elraboltatta és kivégeztette Enghien hercegét, a Bourbon–Condé ág utolsó férfisarját, ezt követően decemberben a Szenátus már akadálytalanul megszavazta a tábornok császárrá választását. Egy királyság utolsó felvonása 1814. április 11-én Napóleon lemondott a francia császári trónról, azt ismét a Bourbon-ház foglalhatta el. XVI. Lajos öccse, XVIII. Lajos lépett a trónra. 1815 márciusában Napóleon megszökött fogvatartóitól, és száz napos uralma idejére újra elűzte a Bourbonokat. Lajos nemzetközi segítséggel július 18-án győzte le véglegesen a „korzikait” Waterloo-nál. XVIII. Lajos uralkodásának legnagyobb jelentősége az 1814-ben kiadott liberális alkotmány volt, amellyel a francia politikai osztály egyes rétegeit megbékítette, a királypártiakat azonban nem. 1824-ben bekövetkezett halála után a trónt konzervatív öccse, X. Károly foglalta el, aki ott folytatta, ahol XVI. Lajos 1789-ben abbahagyta. Minden liberális vonást száműzött uralkodásából. Úgy gondolta, végre visszaszerezheti mindazt, amit a csőcselék annak idején családjától elvett. Talleyrand megfogalmazása szerint „A Bourbonok semmit sem tanultak, és semmit nem felejtettek.” Károly a forradalom értékeit múló hóbortnak tekintette, ezeket semmibe véve kormányozta országát. Egymás után adta ki új törvényeit, amelyek a felsőház érdekeit képviselték, semmibe véve a forradalom vívmányait és a köznépre támaszkodó, népes alsóházat. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy Károly 1829-ben államminiszterré nevezte ki Jules de Polignacot, akiben az alsóház nem bízott. A parlament alsóháza 1830. március 18-án feliratban bírálta az uralkodó intézkedését, mire Károly július 26-án rendeletet adott ki, amelyben betiltotta a személyét sértő kritikákat. Ez felingerelte az alsóház tagjait. Párizs népe fellázadt X. Károly ellen. Csak a mérsékelt politikai vezetőkön múlt, hogy az 1793-as tragédia nem ismétlődött meg. Károly lemondott trónjáról előbb fia, Lajos Antal herceg, majd unokája Bordeaux hercege javára. A Nemzetgyűlés azonban augusztus 7-én Orléans-i Lajos Fülöp herceget választotta királlyá. A „polgárkirály” liberális uralkodása során súlyos társadalmi feszültségek keletkeztek, az 1848. februári forradalomban a júliusi monarchia is elbukott, kikiáltották a köztársaságot, a Bourbon-ház végleg elveszítette hatalmát Franciaországban. A család főága sohasem ismerte el törvényesnek Orléans-i Lajos Fülöp uralkodását. X. Károly 1836-os halála a francia legitimisták Károly fiát, Lajos Antalt, Angoulême hercegét kiáltották ki királynak, XIX. Lajos néven. Ő azonban sohasem uralkodhatott Franciaországban. Unokaöccsét, X. Károly unokáját, Henrik herceget, Chambord grófját szintén a trón várományosának jelölték. Ő volt az utolsó Bourbon trónkövetelő. A harmadik esély küszöbén 1873-ban, nem sokkal a poroszoktól elszenvedett vereség után Otto von Bismarck támogatta az esetleges harmadik francia Bourbon-restaurációt is, és Henrik herceget, Chambord grófját jelölte a trónra. Azonban Henrik elutasította a jelölést, mivel ő az ancien régime híve volt, zászlóként is az azt jelképező zászlót ismerte el, a forradalom alatt végbement változásokat ellenezte. Inkább a visszaállítandó királyság atyjaként, királyként tekintett magára. Mivel nem voltak gyerekei, vele a francia Bourbon-ág kihalt volna. Örököst is keresett, de az 1715-ös törvények miatt a spanyol ágból nem jöhetett át egy Bourbon sem Franciaországba. Inkább nem erőltette a restaurációt, hiszen 10 évvel később meghalt. Bourbon tollal írt spanyol történelem A Habsburg-örökség Spanyolországban a Bourbon-ház a spanyol örökösödési háború árán kerülhetett hatalomra. Az első Bourbon-ház uralkodó, V. Fülöp lett, XIV. Lajos francia király unokája, apja jogán Anjou grófja. A Habsburg-házból származó utolsó uralkodónak, II. Károly spanyol királynak nem volt férfi örököse. Károly a Bourbon-házból való rokonát, Anjou Fülöp herceget, IV. Fülöp spanyol király dédunokáját jelölte utódjának. Károly döntése azt jelentette, hogy az nagyhatalmi ambíciókra törő Napkirály saját családtagját juttathatja a Spanyol Királyság élére is. A két királyság szövetsége vagy egyesítése az európai hatalmi viszonyok felborulásával fenyegetett, ez sértette a tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) és a Habsburg Birodalom érdekeit. Ezek a hatalmak szövetségbe tömörültek a francia-spanyol érdekszövetség ellen. II. Károly döntését legerősebben a I. Lipót német-római császár ellenezte, aki a Habsburg felmenők jogán éppúgy igényt formált a spanyol trónra, mint a francia király unokája. A franciaellenes szövetséget Lipót császár kovácsolta, Anglia és Hollandia csatlakozásával. 1700-ban meghalt Károly király, egy évvel később a szövetségek között kitört a spanyol örökösödési háború. A tizenkét éven át pusztító háborút 1713. április 11-én az utrechti béke zárta le, amelyben a szövetségesek elismerték V. Fülöpöt Spanyolország királyának, de a Habsburg Birodalom elfoglalhatta a Milánói Hercegséget, a Nápolyi Királyságot és Spanyol-Németalföldet, a Savoyai-ház pedig megkapta Szicíliát. V. Fülöpnek két gyermeke született első házasságából, de miután hamar megözvegyült, 1714-ben feleségül vette Erzsébet hercegnőt, a parmai Farnese herceg leányát. Tőle is két fia született. Az itáliai asszony sugalmazására Fülöp elhatározta, hogy visszahódítja az utrechti békében elveszített itáliai spanyol területeket. Seregei 1717-ben katonai offenzívával elfoglalták Szardíniát és Szicíliát is, de ez utóbbinak elvesztése már sértette Anglia és a Habsburg Birodalom érdekeit. Fülöp 1720-ban tárgyalóasztalhoz kényszerült. A hágai szerződésben lemondott a Szardíniáról (ezt II. Viktor Amadé savoyai herceg kapta meg cserébe az elvesztett Szicíliáért). Fülöp viszont elismertette a négy nagyhatalommal (Anglia, Habsburg Birodalom, Hollandia és Franciaország) a Bourbonok jogát a parmai hercegi trónra. Fülöp 1724-ben lemondott a trónról első házasságából származó fia, Lajos javára. De ő még abban az évben meghalt, ezért Fülöp ismét trónra lépett. 1733-ban, amikor Franciaország belekeveredett a lengyel örökösödési háborúba, XV. Lajos francia királlyal, a nagybátyjával megkötötte a „családi egyezség”-et, amelyben a két király Fülöp fiának, Károly parmai hercegnek juttatta a Nápolyi Királyság trónját. Végül az 1738-as békében a Habsburg Birodalom Parmáért cserébe elismerte Károlyt a Nápolyi Királyság és Szicíliai Királyság uralkodójának. Ezzel kiteljesedett Fülöp itáliai törekvéseinek egy része. 1746-ban bekövetkezett haláláig még az osztrák örökösödési háborút kihasználva is növelte itáliai birtokait. Út a forradalmon át Fülöp halála után annak első házasságából származó második fia, VI. Ferdinánd lépett a spanyol trónra. Ellentétben apja aktív külpolitikájával, Ferdinánd igyekezett békét teremteni országa számára. A békeszerető uralkodó nem kezdett újabb itáliai hódító hadjáratokba, és nem vett részt az európai nagyhatalmi vitákban sem. Uralkodásának idején a belső gondokat próbálta enyhíteni, és a gazdaságot kicsit helyre állítani. Az 1756-ban kezdődő hétéves háborút is elkerülte országával, bár a francia udvar ezt erősen sérelmezte. VI. Ferdinánd 1759-es halála után özvegye, Farnese Erzsébet anyakirályné és Fülöp idősebbik fia, III. Károly foglalhatta el a spanyol trónt. Károly személyében ismét egy energikus uralkodó került a trónra. 1761-ben felújította a családi egyezményt Franciaországgal, a következő évben seregei élén már Anglia ellen ragadott fegyvert. Erejének java részét arra fordította, hogy megakadályozza Anglia térnyerését Európa vezető politikai körében. Ezért a tengerentúlon is mozgósított az angolok ellen, akik az amerikai függetlenségi háborúban az új szabad nemzet kialakulása mellett ragadtak fegyvert London ellenében. 1788-ban hunyt el. A spanyol trónt III. Károly halála után annak fia, IV. Károly foglalta el. Négy évvel trónra lépése után 1792-ben a forradalmi francia köztársaság háborúi elérték Spanyolországot is. Napóleon hadjáratai több Bourbon uralkodót súlyosan érintettek. Bonaparte elűzte IV. Ferdinándot a Nápolyi Királyságból és elűzte a Parmai Hercegség Bourbon uralkodóját is. Az elűzött hercegeket Napóleon a Toszkánai Nagyhercegség területén általa létrehozott csatlós Etruriai Királyság trónjával próbálta kárpótolni, de hamarosan ide is saját családtagjait helyezte. IV. Károly 1793. március 7-én hadat üzent Franciaországnak. 1795-ben békét kötöttek, amely 1796. augusztus 19-ére szövetséggé alakult. Ez Károly államminiszterének, Manuel de Godoynak befolyására történt, aki meggyőzte uralkodóját arról, hogy gyermeke, Ferdinánd az ő trónjára tör. A spanyol államvezetés bizonytalanságát kihasználva Napóleon 1808-ban betört az országba, és március 19-én lemondatta trónjáról Károlyt. A spanyol trón VII. Ferdinándé lett, akit végül Napóleon lemondatott apja javára. Április 30-án megtörtént a személycsere, ezt követően Napóleon „felkérte” IV. Károlyt, hogy az ő javára mondjon le ismét. Napóleon Spanyolország koronáját bátyjának, Bonaparte Józsefnek adta tovább. Ez belső háborúhoz vezetett, a Bourbonok csak 1813-ban tudták visszaszerezni a spanyol trónt. A napóleoni háborúk után A Bourbon-monarchiák közül csak a Spanyol Királyság érte meg a 20. századot. A napóleoni háborúk után a királypártiak restaurálták a Bourbon-házi VII. Ferdinánd uralmát. A francia forradalom vívmányai azonban ide is eljutottak, a spanyol nép 1820-ban fellázadt Ferdinánd uralkodása ellen, és rákényszerítették királyukat arra, hogy alkotmányban korlátozza saját jogait. Az alkotmányos monarchia 1823-ig maradt fenn, amikor a bécsi kongresszus szellemében a francia királyi haderő betört az országba, és Ferdinánd mellé állva érvénytelenítette az alkotmányt. 1829-ben VII. Ferdinánd negyedszer is megnősült, ezúttal Mária Krisztina nápoly–szicíliai királyi hercegnőt vette feleségül. Mégsem született férfi örököse, ezért az örökösödési törvényt megváltoztatva leányát, Izabella infánsnőt jelölte utódjának. A mindössze 3 éves II. Izabella 1833-ban lépett trónra. Régensként anyja, Mária Krisztina anyakirályné irányította az országot. A megváltoztatott örökösödési törvények Ferdinánd öccsét, Károly infánst kizárták az örökösödésből, ez trónviszályokhoz vezetett. Mária Krisztina királyné tudta, hogy leánya uralmának fenntartásához meg kell nyernie a liberálisokat. 1834-ben alkotmányt adott ki, amellyel ellehetetlenítette az abszolút hatalom hívének számító Károlyt. A katalán és baszk területek mégis az infáns mögött sorakoztak fel, mivel az alkotmány a központi hatalmat erősítette, a területi autonómiát elnyomta. A harcok 1839-ig húzódtak, Károly vereséget szenvedett és száműzetésbe kényszerült. II. Izabella 1843-ban vette át az ország irányítását, 1846-ban feleségül ment Francisco de Asíshoz, saját unokatestvéréhez. A katonaság fellázadt uralma ellen, és 1868-ban lemondásra kényszerítették fia, Alfonz infáns javára, a Bourbonokat azonban elűzték Spanyolország trónjáról. A második restauráció A spanyol rendek új uralkodót kerestek, több év múlva II. Viktor Emánuel másodszülött fia, Savoyai Amadé herceg mellett döntöttek. Amadé 1871-ben tette le az esküjét a spanyol alkotmányra Madridban, és akkor még nem is gondolta, mit vesz a nyakába. Amadé király uralkodásának kezdetétől szembe kellett néznie a zavaros belpolitikai helyzettel, a különböző nemzetiségek követeléseivel, merényletekkel, és Kuba függetlenségi mozgalmával. Amadé nem tudta uralni a kialakult helyzetet, 1873-ban kormányozhatatlannak bélyegezte a spanyol népet, és lemondott trónjáról. Még aznap éjjel kikiáltották az első spanyol köztársaságot, amely mindössze két éven át létezett. A parlament, a Cortés 1874-ben a királypártiak nyomására visszahívta a trónra a Bourbonokat. Izabella fia, XII. Alfonz elfogadta a trónt, ezzel másodszor állították vissza visszaállították a Bourbon-ház uralmát. Károly infáns trónkövetelőként lépett fel, de 1876-ban végleg legyőzték, és ismét száműzték a királyságból. Alfonz a cseppet sem enyhült spanyol belpolitikát egy liberális alkotmánnyal próbálta elsimítani, de az eredményeket korai halála miatt már nem láthatta. 1886-ban XIII. Alfonz foglalhatta el a trónt. Helyette anyja, Mária Krisztina osztrák főhercegnő régensként kormányzott. Alfonz 1906-ban feleségül vette Viktória Eugénia Júlia Enát, Viktória brit királynő unokáját. Alfonz igen visszafogott szerepet játszott a kialakult alkotmányos monarchia politikai életében, megőrizte országa semlegességét az első világháborúban. 1930-ban azonban ismét köztársasági irányultságú mozgalmak uralták el a spanyol politikát, és 1931-ben Alfonznak menekülnie kellett az országból. A harmadik restauráció Hivatalosan Alfonz sosem mondott le trónjáról, de Spanyolországban kikiáltották a második köztársaságot, amely a különböző csoportok és nemzetiségek vitája miatt a spanyol polgárháborúba torkollott. 1936-ban a háború kavarodásából Francisco Franco tábornok került ki győztesen, és lassan kialakította diktatúráját, amely 1939-ben nyerte el totális jellegét.A második világháború rémségein átvezető korszak is Franco nevéhez fűződik, akinek irányítási módszerei gyakran ütköztek az ENSZ és más nemzetközi szervezet, vagy ország ellenkezésébe. Nagy meglepetésre Franco tábornok-elnök 1969-ben János Károlyt herceget, a Bourbon-ház tagját nevezte ki utódjává, bár még életben volt János Károly apja, XIII. Alfonz fia is, a trón jogos várományosa. A herceg igen közel állt Francóhoz, és a Cortés arra számított, hogy ő is folytatni fogja Franco politikáját. János Károly azonban, amikor 1975-ben, Franco tábornok halála után elfoglalhatta a spanyol trónt, elfordult a diktatúrától és demokratizálta Spanyolországot. Az 1978-as alkotmánnyal lehetővé tette az ország nyitását Európa felé. János Károly azonban 2014. június 18-án lemondott a trónról egyetlen fia, Fülöp számára. Így már VI. Fülöp a spanyol állam feje, és az egyetlen regnáló Bourbon a világon. A Bourbonok Itáliában A Két Szicília Királysága Napóleon bukása után I. Ferdinánd ismét elfoglalhatta helyét a Két Szicília Királysága trónján. 1820. július 2-án a dél-itáliaiak fellázadtak a Bourbon-uralom ellen, és arra kényszerítették Ferdinándot, hogy adjon alkotmányt népének, és ezzel országa alkotmányos monarchiává alakuljon át. Az alkotmány bő egy hét múlva készen is állt, mivel azonban az 1815-ös bécsi kongresszus résztvevői az abszolút uralom fenntartására esküdtek fel, ezért az Osztrák Császárság csapatai 1821-ben lerohanták Nápolyt és a király visszavonta az alkotmányt. 1825-ben Ferdinánd fia, I. Ferenc léphetett a trónra, de öt év múltán meghalt, trónját az ő fia, II. Ferdinánd örökölte. 1848-ban Európát újra elöntötte a forradalmi eszme, így Ferdinánd abszolút hatalmát is elsöpörte a nép lázadása. Egy liberális alkotmány kiadásával sikerült elkerülnie a trónfosztást, de a reakció túlerejének hatására 1849-ben visszavonta az alkotmányt. A Bourbonokat gyűlölő ország trónjára 1859-ben II. Ferenc király került, aki apja politikáját követve uralkodott királyságán. Északról azonban már trónra lépésének idejében elindultak az Itáliát egyesítő seregek. 1860. szeptember 7-én Giuseppe Garibaldi vezetésével elfoglalták Nápolyt, ennek hatására II. Ferenc júliusban ismét törvényerőre emelte a liberális alkotmányt, hogy megtartsa a még el nem foglalt területeit. De ekkor már késő volt, az egész királyság fellázadt a Bourbon uralom ellen. 1861. március 17-én a Két Szicília Királyságát végleg beolvasztották az újonnan kikiáltott Olasz Királyságba. Parma Miután Napóleon végleg lemondott, az egykor Bourbon uralom alatt álló Parmát Napóleon császár felesége, Mária Lujza kapta meg, élete fogytáig. A Bourbonokat átmenetileg Lucca hercegségével kárpótolták. Amikor Mária Lujza 1847-ben meghalt, a Bourbon-ház ismét elfoglalhatta Parma trónját. II. Károly lett Parma hercege, Lucca területét pedig a Habsburg Birodalom csatlós államává lett Toszkánai Nagyhercegséghez csatolták. Az 1848–49-es forradalmak után II. Károlyt fia, III. Károly követte, akit 1854-ben meggyilkoltak. Hatéves fia, I. Róbert követte, anyja régenssége mellett. A Bourbon-ház uralma azonban itt is véget ért, amikor szárd–francia–osztrák háborúban a II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király erői III. Napóleon katonai segítségével legyőzték az osztrák haderőt, Parmát a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták, majd 1861-ben a Parmai Hercegség végleg megszűnt, beolvasztották az Olasz Királyságba. Bourbon uralkodók névsora Francia Királyság Antoine de Bourbon (1518–1562) ∞ Jeanne d’Albret IV. Henrik francia király (1553–1610) ∞ Maria de’ Medici XIII. Lajos francia király (1601–1643) ∞ Spanyolországi Anna XIV. Lajos francia király (1638–1715.) ∞ Spanyolországi Mária Terézia Bourbon Lajos, „a Nagy dauphin” (1661–1711) ∞ Bajorországi Mária Anna Viktória Bourbon Lajos, „a Kis dauphin” (1682–1712) ∞ Savoyai Mária Adelheid XV. Lajos francia király (1710–1774) ∞ Leszczyńska Mária Bourbon Lajos francia dauphin (1729–1765) ∞ Szászországi Mária Jozefa XVI. Lajos francia király (1754–1793) ∞ Habsburg–Lotaringiai Mária Antónia XVII. Lajos névleges francia király (1785–1795) ∞ nem házasodott meg XVIII. Lajos francia király (1755–1824) ∞ Savoyai Mária Jozefina X. Károly francia király (1757–1836) ∞ Savoyai Mária Terézia XIX. Lajos névleges francia király (1775–1844) ∞ Franciaországi Mária Terézia Bourbon Károly Ferdinánd, Berry hercege (1778–1820) ∞ Bourbon–Szicíliai Mária Karolina V. Henrik névleges francia király (1820–1883) ∞ Habsburg–Estei Mária Terézia Spanyol Királyság Bourbon Lajos francia dauphin (1661–1711) ∞ Bajorországi Mária Anna Viktória V. Fülöp spanyol király (1683–1746) ∞ (1.) Savoyai Mária Lujza (2.) Farnese Erzsébet (1.) I. Lajos spanyol király (1707–1724) ∞ Orléans-i Lujza Erzsébet (1.) VI. Ferdinánd spanyol király (1713–1759) ∞ Bragança Mária Borbála (2.) III. Károly spanyol király (1716–1788) ∞ Szászországi Mária Amália IV. Károly spanyol király (1748–1819) ∞ Bourbon–Parmai Mária Lujza VII. Ferdinánd spanyol király (1784–1833) ∞ Bourbon–Szicíliai Mária Krisztina II. Izabella spanyol királynő (1830–1904) ∞ Bourbon Ferenc cádizi herceg XII. Alfonz spanyol király (1857–1885) ∞ Habsburg–Tescheni Mária Krisztina XIII. Alfonz spanyol király (1886–1941) ∞ Battenbergi Viktória Eugénia Bourbon János barcelonai gróf (1913–1993) ∞ Bourbon–Szicíliai Mária Mercédesz I. János Károly spanyol király (1938–) ∞ Görögországi Zsófia VI. Fülöp spanyol király (1968–) ∞ Letizia Ortiz Rocasolano Nápolyi Királyság V. Fülöp spanyol király (1683–1746) ∞ Farnese Erzsébet VII. Károly spanyol és nápolyi király (1716–1788) ∞ Szászországi Mária Amália IV. Ferdinánd nápolyi király (1751–1825) ∞ Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Szicíliai Királyság V. Fülöp spanyol király (1683–1746) ∞ Farnese Erzsébet V. Károly spanyol, nápolyi és szicíliai király (1716–1788) ∞ Szászországi Mária Amália III. Ferdinánd nápolyi és szicíliai király (1751–1825) ∞ Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Két Szicília Királysága III. Károly spanyol, nápolyi és szicíliai király (1716–1788) ∞ Szászországi Mária Amália I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király (1751–1825) ∞ Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina I. Ferenc nápoly–szicíliai király (1777–1830) ∞ Spanyolországi Mária Izabella II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király (1810–1859) ∞ Savoyai Mária Krisztina II. Ferenc nápoly–szicíliai király (1836–1894) ∞ Bajorországi Mária Zsófia Parmai Hercegség V. Fülöp spanyol király (1683–1746) ∞ Farnese Erzsébet I. Károly spanyol király, parmai herceg (1716–1788) ∞ Szászországi Mária Amália I. Fülöp parmai herceg (1720–1765) ∞ Franciaországi Lujza Erzsébet I. Ferdinánd parmai herceg (1751–1802) ∞ Habsburg–Lotaringiai Mária Amália I. Lajos etruriai király (1773–1803) ∞ Spanyolországi Mária Lujza II. Károly parmai herceg (1799–1883) ∞ Savoyai Mária Terézia III. Károly parmai herceg (1823–1854) ∞ Louise Marie Thérèse d’Artois I. Róbert parmai herceg (1848–1907) ∞ (1.) Bourbon–Szicíliai Mária Pia (2.) Bragança Mária Antónia Stanisław Moniuszko Stanisław Moniuszko (Ubiel, 1819. május 5. – Varsó, 1872. június 4.) lengyel romantikus zeneszerző, zongorista és orgonista. A lengyel nemzeti opera atyja. Magyar zenetörténészek gyakran illetik a „lengyel Erkel” jelzővel. A lengyel zenetörténetben ugyanis nagyjából azt a szerepet töltötte be, mint a magyar zenetörténetben Erkel Ferenc. Élete Moniuszko Ubiel községében, Minszk városától nem messze látta meg a napvilágot. Édesapja Czeslaw Moniuszko, a nápolyi király adjutánsa, majd a lengyel hadsereg kapitánya volt. Édesanyja, Madzarska Elsbieta jól énekelt és zongorázott, elég zenei ismerettel rendelkezett ahhoz, hogy fiát elindítsa a zenei pályán; zongorázni tanította. 1827-ben a család beköltözött Varsóba, ekkor a fiatal Stanisław August Freyer tanítványa lett. Freyer Elsner professzor egykori növendéke, Chopin tanulótársa volt. Aztán a család anyagi helyzete rosszabbra fordult és 1830-ban Minszk városába költöztek. Stanisław itt folytatta zenei tanulmányait, de a falusi zenetanárok nem ütötték meg azt a színvonalat, amit a szülők biztosítani szerettek volna fiuknak, ezért 1837-ben Berlinbe küldték a 18 éves tehetséget. Itt lehetősége volt megismerni a korabeli zeneszerzők legújabb operáit, oratóriumait és szimfóniáit. Ez nagy hatást gyakorolt rá. 1840-ben visszatért Lengyelországba, Wilnó városában telepedett le. Az itteni Szent János-templom orgonistája lett, de zongoraórákat is adott és alkalmanként a városi színház zenekarát is igazgatta, mint karmester. Megismerkedett Jozef Ignacy Kraszewskivel, a korszak híres írójával és levelezett Aleksander Fredróval, a népszerű humoristával is. Még visszatérésének évében megnősült: elvette Aleksandra Müllert. Házasságuk boldog és kiegyensúlyozott volt. Közben előállt első zenedarabjaival is: 1843-ban jelentette meg zongorakíséretes dalait. Moniuszko szép lassan a városka zenei életének a vezetője lett: színvonalas hangversenyeket rendezett, egyre többrétegű kompozíciós tevékenységet fejtett ki. Pedagógusként is nagy hírnévre tett szert. Keze alól olyan kiváló tanítványok kerültek ki, mint Cezar Antonovics Kjui, az orosz ötök csoportosulás egyik vezető egyénisége. Moniuszko kinevelte a közönséget is a lengyel színpadi és szimfonikus zene számára. 1846-ban megismerkedett a forradalmi ifjúság egyik vezérével, Wlodzimierz Wolski költővel, az ő közreműködésével komponálta meg a két évvel később bemutatott Halkát, az első európai színvonalú lengyel operát. Ezzel Moniuszko lett a lengyel nemzeti opera megteremtője. A varsói bemutatóra majd' egy évtizedet kellett válni. Ez azonban előnyére vált az alkotásnak: a szerzőnek így lehetősége nyílt átdolgozni művét. Közben ugyanis több alkalommal koncertezett Szentpéterváron, ahol megismerkedett Mihail Ivanovics Glinka, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij zenéjével, illetve több orosz zeneszerzővel személyesen is találkozott. Az ő hatásukra dolgozta át a Halkát a varsói bemutató előtt. Az opera 1858-ban a fővárosban is nagy sikert aratott. A zeneszerző ekkor európai turnéra indult: Párizsba, majd Berlinben utazott. A Halka meghódította az európai operaszínpadokat. A prágai premieren találkozott Bedřich Smetanával, végül Weimarba utazott, ahol Liszt Ferenc fejezte ki elismerését. A Halka természetesen Moszkvában és Szentpétervárott is színre került. Moniuszko azonban nemsokára visszatért hazájába. Székhelyét ekkor már Varsóba tette át, ahol felajánlották neki a lengyel opera karmesteri állását. Itt is tovább fáradozott a lengyel nemzeti zene ügyén, nemzetközi elismertetésén. Közben folytatta pedagógiai tevékenységét is, a konzervatórium tanára lett. A megfeszített munkatempó, a lengyel zene érdekében folytatott hősies harc végül kimerítették a mestert, felemésztették életerejét. 1872-ben hunyt el a lengyel fővárosban, a Powązki temetőben helyezték örök nyugalomra a Chopin család sírja mellett. Munkássága Moniuszko felismerte, hogy a lengyel műzene megteremtésének alapvető feltétele, a lengyel otthonok zenéjének megújítása. Ezért Házi daloskönyv címen sorozatot indított, amelyben románcait, elégiáit, dalait jelentette meg. Ezek nagyon hamar elterjedtek és népszerűvé váltak Lengyelországban, kiszorították a külföldi dalokat és áriákat. A szerző legnagyobb érdeme, hogy közönséget nevelt a lengyel szimfonikus és színpadi művek számára. Csak ezután vetette bele magát igazán a komponálásba. Megírta az első lengyel szimfonikus költeményt, de legnagyobb érdeme, a lengyel nemzeti opera megteremtése. Sajnos munkássága egyben a lengyel opera csúcspontját, de végpontját is jelentette. Halála után akadt még egy-két szerző, aki sikereket ért el, de vagy csak hazájukban tudtak hírnévre szert tenni, vagy csak rövid ideig szerepeltek az európai operaszínpadokon. A Halkát azonban a mai napig elő szokták venni, nemcsak Varsóban. Érdekes, hogy amíg Erkel vagy Smetana esetében az idegenből átvett formák és a hazai tartalom szerencsés találkozását figyelhetjük meg, addig Moniuszko esetében ez nem így van. A szerző kiválóan ismerte népe muzsikáját és a külföldi operaszerzők remekműveit, de nem tudott olyan jól és könnyeden kiigazodni rajtuk, mint az előbb említettek. A Halka nem tudott tökéletes egységgé ötvöződni. Moniuszko nem volt folklorista sem. A Halka és más operáinak dallamait is saját maga alkotta meg, dús zenei fantáziával, olyan stílusban, hogy azt a lengyel közönség magáénak érezze. A Halka dallamai közül a lassú, bús, melankolikus részek sikerültek a legjobban. Ezek azonban a műfaj természetéből kifolyólag nem lehetnek túl hosszúak. Sajnos erre a szerző esetenként nem érzett rá. Olykor elég terjengős áriákat, együtteseket komponált az operába, amelyeket a mai rendezők meg szoktak rövidíteni. A Halka tulajdonképpen lassított ütemű zenés dráma, amely a maga idejében az egyik legbátrabb újító kísérlet volt az opera műfajában. A darab legfőbb erősségei a tüzes táncok, a lírai áriák, de elnyújtottak és statikus jellegűek a kórusrészletek. Mindjárt a bevezető kórus esetében ezt érezzük. Az opera nem kelti a kiegyensúlyozott kompozíció hatását. A komponista ugyanis engedett a kor ízlésnek, és az alapvetően lengyel zenei alapszövetet helyenként francia és olasz stílusjegyekkel tűzdelte meg. Másik nagy sikert aratott dalműve A kísértetkastély című vígopera. Ez már ritkábban csendül fel külföldi színpadokon, de a lengyelek többsége ezt érzi nemzeti operájának. A szövegkönyv egy prózai vígjátékot dolgozott fel. A történet valósággal megújult és felfrissült Moniuszko zenéje által. Ebben a művében már szerencsésen elegyíti a hazai és a külföldi elemeket, de a lengyel népdalnak feltétlen elsőbbséget biztosított. A vidám cselekmény fordulópontjain pompásan megkomponált polonéz, mazurka vagy dumka áll. A mű szerkezetét és felépítését tekintve a Kísértetkastély a legérettebb alkotása. Dallamvilágára elsősorban az olasz mesterek művei hatottak. Monikuszko ezenkívül még több dalművet, balettet, zenekari darabot is komponált, de ezek Lengyelország határain kívül nem igazán ismertek. Dalai és zongoradarabjai ma is nagy népszerűségnek örvendenek hazájában. Jelentősek szimfonikus művei is. Művei Operák: Halka 1847-1848, átdolgozva 1857 Sielanka 1848? Betty 1852 Flis 1858 Rokiczana 1859 Hrabina 1869 Jawnuta 1860 Verbum nobile 1860 Straszny Dwór 1861-1864 Paria 1859-1869 Trea 1872 Nowy dziedzic ? Sen wieszcza ? Walka muzyków ? Operettek: Biuraliści 1835 Nocleg w Apeninachb 1837-39 Cudowna woda 1840-41 Karmaniol, czyli Francuzi lubią żartować 1840-1841 Deał, czyli Nowe Precjoza 1841 Nowy Don Kichot, czyl Sto szaleństw 1841 Żółta szlafmyca 1841 Pobór rekrutów 1842 Loteria 1842-1843 Cyganie 1852 Beata 1870-71 Balettek: Monte Cristo 1866 Na kwaterunku 1868 Figle szatana 1870 Merry Wives of Windsor 1849 (balett zene Otto Nicolai operájához) Egyéb színpadi művek: Kasper Hauser , melodráma 1843 Sabaudka , melodráma 1845 Hamlet , kísérőzene 1871 Zbojcy , kísérőzene Friedrich Schiller egyik tragédiájához 1870 Karpaccy gorale ? Kantáták: Milda 1848 Nijoła 1848 után Florian Szary 1858-59 Widma 1859 előtt Sonety krymskie 1867 Pani Twardowska 1869 Kurmine 1872? (befejezetlen) Egyházzene: Litanie ostrobramskie no. 1. 1843 a-moll mise 1848 Litanie ostrobramskie no. 2. 1849 d-moll rekviem 1850 Litanie ostrobramskie no. 3. 1854 Litanie ostrobramskie no. 4. 1855 e-moll mise 1855 esz-dúr mise 1865 h-moll mise"Piotrowinska" 1872 Oto drzewo krzyza ( motetta ) 1872 Modlitwa Panska "Ojcze nasz" (kórusmű) ősbemutató 1859 Zsoltár "Ne memineris" ? Zsoltár "Vide humilitatem meam" ? Requiem aeternam ? 300 dal, a legismertebbek (zárójelben a vers költőjének a neve) : Chochlik (A.E. Odyniec) Czaty , ( Adam Mickiewicz ) Dziad i baba (J.I. Kraszewski) Dziadek i babka (P. Jankowski) Entuzjasta (J. Prusinowski) Kozak (?) Kum i kuma (J. Czeczot) Lzy (A.E. Odyniec) Maciek (T. Lenartowicz) Magda karczmarka (E. Sztyrmer) Nad Nida (Włodzimierz Wolski) Panicz i dziewczyna (A.E. Odyniec) Piesn wieczorna (W. Syrokomla) Piosnka zolnierza (J. Korzeniowski) Polnrozyczka (J. Grajnert) Powrot taty (A. Mickiewicz) Przasniczka (J. Czeczot) Rozmowa (A. Mickiewicz) Rybka (A. Mickiewicz) Swierszcz (J.N. Kaminski) Switezianka (A. Mickiewicz) Tren X (J. Kochanowski) Trzech Budrysow (A. Mickiewicz) Trzy spiewy: Niepewnosc, Pieszczotka, Sen (A. Mickiewicz.) Znaszli ten kraj (A. Mickiewicz, Johann Wolfgang von Goethe után) Kamarazene: d-moll vonósnégyes no. 1. 1839 F-dúr vonósnégyes no. 2. 1840 után Zongoraművek: Fraszki két könyvben Vilniusban jelent meg nyomtatásban, 1843-ban asz-moll noktürn , megjelent Vilnius, 1846 D-dúr mazurka megjelent Vilnius, 1846 Hat polonéz , megjelent Vilnius C-dúr polka , megjelent Varsó, 1851 Dániel polka , megjelent Varsó, 1852 Gabriella polka , megjelent Varsó, 1855 Tavasz polka , megjelent Varsó, 1860 b-moll Vilanelle megjelent Varsó, 1851 Három keringő , megjelent Varsó, 1852 Esküvői mazurka , megjelent Varsó, 1872 Kolysanka , megjelent Varsó, 1872 Szimfonikus művek: Bajka (nyitány, az első lengyel szimfonikus költemény) 1848 Kain (nyitány) 1856 Háború-nyitány 1857 a-moll koncert polonéz 1866 F-dúr koncert polonéz 1863 Tündérmese koncertnyitány Baruch Samuel Blumberg Baruch Samuel Blumberg (New York, 1925. július 28. – Mountain View, 2011. április 5.) amerikai orvos, biokémikus. 1976-ban Daniel Gajdusekkel megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a Hepatitis B vírusának felfedezéséért és a fertőzést megakadályozó vakcina kifejlesztéséért. Tanulmányai Baruch S. Blumberg 1925. július 28-án született Brooklynban. Zsidó vallású nagyszülei még a 19. század végén vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Apja Meyer Blumberg jogász, anyja Ida Simonoff volt. Az általános iskolát az ortodox zsidó hitközség iskolájában végezte el, ahol héberül tanult és eredetiben olvasták a Talmudot. Ezután a Far Rockaway High Schoolba járt, de miután 1943-ban belépett a haditengerészethez, a középiskolát már katonai iskolában fejezte be. A második világháborúban partraszálló hajók fedélzeti tisztjeként harcolt és egészen a parancsnokságig vitte, mikor 1946-ban leszerelt. Érdeklődése a tenger iránt továbbra is megmaradt, később szolgált kereskedelmi hajókon és hajóorvosként is, medikusként vitorlásokon is matrózkodott. Miután 1946-ban egy darabig fizikát tanult a New York-i Union College-ben, még ugyanebben az évben beiratkozott a Columbia Egyetem matematika szakára. Apja tanácsára a következő évben átiratkozott az orvosi szakra. Harmadévesen elkísérte parazitológiaprofesszorát egy kis suriname-i bányavárosba, ahol az alapvető orvosi teendők ellátása mellett sokat tanult a trópusi betegségekről, fertőzésekről, valamint a világ minden tájáról származó bányászok betegségrezisztenciájáról. Megfigyelte, hogy a helyi kreol munkások gyakran megbetegednek elefantiázisban, míg a jávai bevándorlók szinte soha. Itteni tapasztalatai alapján írta első tudományos cikkét. Munkahelyei 1951 és 1953 között a New York-i Bellevue Hospital rezidenseként dolgozott. A kórházban igen magas volt a szakmai színvonal, az igazgató Dickinson W. Richards és kollégája, André F. Cournand 1956-ban kardiológiai munkájáért Nobel-díjban részesült. Blumberg a következő két évet a Columbia Presbyterian Medical Center munkatársaként töltötte, 1955-1957 között pedig Oxfordban tanult biokémiát a szintén Nobel-díjas Hans Krebstől. Itt szerezte meg PhD fokozatát is, disszertációjának témája a hialuronsav volt. 1957-ben Afrikába, Nigériába utazott, ahol a helyi törzsektől és háziállataikból vett vér- és tejmintákban a szérumproteinek polimorfizmusát tanulmányozta. A Hepatitis B vírusának felfedezése Ezután visszatért az Egyesült Államokba és egészen 1964-ig a National Institutes of Healthnél dolgozott. Fő kutatási témája a fehérjepolimorfizmus és a parazitákkal szembeni rezisztencia kapcsolata maradt. 1964-ben májbetegek vérmintáit tanulmányozva bukkant rá egy ausztrál őslakos vérében arra az antigénre, amely, mint később kiderült egy májbetegséget (a hepatitis B-t) okozó vírus felszíni fehérjéje volt. Blumberg kifejlesztett egy vírusdetektáló tesztet, hogy a vérátömlesztések előtt szűrhető legyen a donor vérmintája; 1969-ben pedig Irving Millmannal közösen egy vakcinát is. A tudományos közvélemény és a gyógyszergyártó cégek eleinte szkeptikusak voltak és csak lassan reagáltak. A vakcinát csak 1982-ben kezdte el gyártani a Merck, de miután elterjedté vált, Kínában a vírussal fertőzött gyerekek aránya 15%-ról 1% alá csökkent, az Egyesült Államokban pedig gyakorlatilag teljesen megszűnt a vérátömlesztéssel átadott hepatitisz. Baruch S. Blumberg 1976-ban orvostudományi Nobel-díjat kapott (Daniel Gajdusekkel közösen, aki a kuru kórokát tárta fel). Későbbi pályája Blumberg 1964-től a Institute for Cancer Research-ben dolgozott. 1977-ben a Philadelphiai Egyetem orvos és antropológiaprofesszora lett. 1989 és 1994 között (első amerikaiként) ő vezette az Oxfordi Egyetem Balliol College-ét. 1994-ben megválasztották a Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia elnökévé. 1999-től 2002-ig igazgatója volt a NASA Asztrobiológiai Intézetének. 2004 novemberétől egészen haláláig ő volt a United Therapeutics Corporation tudományos tanácsadói testületének elnöke. 2005-től Blumberg volt az elnöke az Amerikai Filozófiai Társaságnak. Családja és személyisége Baruch S. Blumberg 1954-ben vette feleségül Jean Liebesmannt. Négy gyermekük született: Anne, George, Jane és Noah. Tudományos tevékenységén kívül lelkesen sportolt, középtávfutó volt, squasht játszott, sokat evezett és túrázott. Marylandi farmján teheneket tenyésztett. Baruch Samuel Blumberg 2011. április 5-én, 85 évesen hunyt el, nem sokkal azután hogy előadást tartott a NASA Ames Research Centerében, Kaliforniában. Gare de Villars-les-Dombes Gare de Villars-les-Dombes vasútállomás Franciaországban, Villars-les-Dombes településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lyon-Saint-Clair-Bourg-en-Bresse-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saint-Marcel-en-Dombes Gare de Marlieux - Châtillon Hencidai Csere-erdő Természetvédelmi Terület Az erdő a Körösvidék északi szélén, Hencida és Gáborján között, a Berettyó folyó két partján helyezkedik el. A Bihari-síknak ez az északkeleti sarka ma száraz, szikes vagy szikesedő terület. Az itt található különböző sziki társulások ma a természetvédelem legértékesebb kincsei közé tartoznak. Fekvése A védett terület a Hajdú-Bihar megyei Hencida és Gáborján falvak között található, területe 108 hektár. Jellege, jellemzői Az árvizek jellemzőek voltak itt még a múlt században is és különleges kapcsolatot hoztak létre a növényvilágban az erdélyi Meszes- és Réz-hegységgel. Megmaradt a legfőbb érték a "Cserje erdő". Az erdőt 111 hektár kiterjedésben 1990-ben nyilvánították védetté. Növény- és állatvilága A nagyrészt sziki és mocsári kocsányos tölgy ligeterdőben mezei juharral és magyar kőrissel is találkozhatunk. Tavasztól nyár elejéig sárgán virágzik az ország legnagyobb populációjában előforduló magyar zergevirág. Az erdő ritka lelőhelye a réti kardvirágnak, a tarka gyöngyperjének és a kéküstökű csormolyának. A terület igen gazdag és értékes növényvilágát olyan fajok jellemzik, mint a pázsitos nőszirom, az agárkosbor, a réti őszirózsa, a sziki kocsord és a védett buglyos boglárka. Mint az pusztai erdőfoltoknál lenni szokott, igen gazdag az erdő állatvilága is, különösen értékes a terület rovar- és madárvilága. Ritka, védett rovarjaink közül a nagy szarvasbogár és a csőszcincér a kiemelendő. Két védett pillangónk, a fecskefarkú lepke és a kardoslepke is feltűnik alkalmanként. Noha hüllőkben szegény az erdő, vízisiklót és mocsári teknőst még megpillanthatunk a belső mocsárréteken és a Berettyó mentén. Kétéltűi közül említést érdemel az erdei béka. A halak közül a halványfoltú küllőt kellene talán kiemelnünk. A morotvák és az egyéb területek rétjein táplálkozó fehér gólya fészkel a környékbeli falvakban. Nagyon ritkán a nedves belső tisztásokon a fekete gólya is felbukkan. A védett ragadozók közül említést érdemel az itt nem fészkelő kék vércse és a néha költő vörös vércse. Az egerészölyv, a héja és a karvaly csak vadászni jár e vidékre. A környéken fészkel viszont az egyre ritkuló barna kánya és a barna rétihéja. A vadgerle és az örvös galamb még költ az összefüggő erdőrészekben. Ahol fészkelőhelyet talál, odvakban, ott láthatjuk a búbos bankát is. Valószínű a színpompás jégmadár Berettyó parti költése. Fészkel még a zöld küllő és a nagy fakopáncs is. Emlősök közül megtalálták itt a ritka szőröskarú koraidenevért, amely az öreg fák odvában pihen és szaporodik. A rovarevők közül a keleti sün, a törpe cickány és az erdei cickány figyelhető meg. A rágcsálók közül gyakori a pirókegér és előfordul az Alföldön ritka vöröshátú erdeipocok is. Jes Macallan Jes Macallan (Sarasota, Florida, 1982. augusztus 9. - ) amerikai színésznő, legismertebb szerepe Josslyn Carverként volt az ABC TV csatorna 2013-tól 2016-ig futott Misteresses című sorozatában. 2017-ben szerepet kapott a A holnap legendái (Legends of Tomorrow) c. sorozatban, amiben Ava Sharpe karakterét játssza. Életpályája Jes Macallan 1982-ben született augusztus 9. napján a florida-állambeli Sarasotában. 6 testvére van, 3 lány és 3 fiú, akik közül ő a legidősebb. Hároméves korában kezdett táncolni, de az apja azt mondta neki, hogy folytassa a tanulást iskolában, mert ha táncolás közben végzetesen megsérül, akkor nem tudja folytatni. A University of Florida-ban diplomázott, International Business (Nemzetközi üzlet) szakból. Az egyetem alatt Miamiban modelkedett. Színészetet a New York-i Maggie Flanigan Studioban tanult. 2012 márciusában összeházasodott Jason Gray-Stanforddal, de öt évvel később, 2017 júniusában Jes beadta a válókeresetet. 2017-ben szerepet kapott a The CW sorozatában, A holnap legendái (Legends of Tomorrow) című szériában, amiben Ava Sharpe szerepében jelenik meg. Gare de Bischoffsheim Gare de Bischoffsheim vasútállomás Franciaországban, Bischoffsheim településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Sélestat–Saverne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Obernai Gare de Rosheim Bellefontaine (Val-d’Oise) Bellefontaine egy község Franciaországban. Lakosainak száma 482 fő (2015). Földrajza Bellefontaine Luzarches, Le Plessis-Luzarches, Châtenay-en-France, Fosses, Jagny-sous-Bois, Marly-la-Ville és Puiseux-en-France községekkel határos. El Real de San Vicente El Real de San Vicente település Spanyolországban, Toledo tartományban. El Real de San Vicente Almendral de la Cañada, La Iglesuela, Fresnedilla, Higuera de las Dueñas, Pelahustán, Garciotum, Castillo de Bayuela, Hinojosa de San Vicente és Navamorcuende községekkel határos. Lakosainak száma 969 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Burjassot CF A Burjassot CF, teljes nevén Burjassot Club de Fútbol egy spanyol labdarúgócsapat. A klubot 1913-ban alapították, jelenleg a negyedosztályban szerepel. Opel (album) 1988. október 17-én jelent meg Syd Barrett Opel című válogatásalbuma. Az albumon addig még ki nem adott, vagy már megjelent dalok alternatív változatai hallhatóak. A felvételek 1968 és 1970 között készültek. Barrett csak két albumot adott ki (mindkettőt 1970-ben), de a rajongók tudták, hogy sok kiadatlan anyag maradt a felvételekről. Ezek iránt komolyan megnőtt az érdeklődés, néhány év múlva pedig megjelent az album. A pozitív kritikák ellenére nem került fel a listákra. Az album dalai "Opel" – 6:26 Felvétel: 1969. április 11. Producer: Malcolm Jones "Clowns and Jugglers" – 3:27 Felvétel: 1968. július 20. Producer: Peter Jenner "Rats" – 3:12 Felvétel: 1970. június 5. Producer: David Gilmour "Golden Hair" (Syd Barrett – James Joyce ) – 1:44 Felvétel: 1969. június 12. Producer: Syd Barrett, David Gilmour "Dolly Rocker" – 3:01 Felvétel: 1969. április 11. Producer: Malcolm Jones Felvétel: 1970. július 14. Producer: David Gilmour "Word Song" – 3:19 Felvétel: 1970. július 17. Producer: David Gilmour "Wined and Dined" – 3:03 Felvétel: 1970. június 5. Producer: David Gilmour "Swan Lee (Silas Lang)" – 3:13 Felvétel: 1968. május 28., rájátszások: 1968. június 8. Producer: Peter Jenner További rájátszások: 1969. április 25. Producer: Malcolm Jones "Birdie Hop" – 2:30 Felvétel: 1970. június 5. Producer: David Gilmour "Let's Split" – 2:23 Felvétel: 1970. július 14. Producer: David Gilmour "Lanky (Part One) – 5.32 Felvétel: 1968. május 14. Producer: Peter Jenner "Wouldn't You Miss Me (Dark Globe)" – 3:00 Felvétel: 1969. július 26. Producer: David Gilmour, Roger Waters "Milky Way" – 3:07 Felvétel: 1970. június 7. Producer: David Gilmour "Golden Hair" – 1:56 Felvétel: 1968. május 14. Producer: Peter Jenner 1993 -ban a Opel hat, addig kiadatlan dallal újra megjelent. Bővebben lásd a Crazy Diamond lapon. Várkony (Szlovákia) Várkony (szlovákul Vrakúň) Nyékvárkony településrésze, 1940-ig önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben Nyékvárkony 2537 lakosából 2351 magyar, és 180 szlovák volt. Fekvése Dunaszerdahelytől 6 km-re délre fekszik. Története Várkony ősi település, mely már az avar korban is létezett, neve az avar "Oiarchunítani" néppel hozható kapcsolatba. Első írásos említése 1015-ből való. A falu római katolikus temploma középkori eredetű, 1308-ból említik először. Várkony az Amade család ősi fészke, melynek a hagyomány szerint itt várkastélya is volt, de ennek már nyoma sincs. Valószínűleg a 17. században pusztult el, Bél Mátyás még látta és művében említést is tesz róla. A 16. században polgárai városi szabadalmakat kaptak. 1553-ban 15 portát számoltak a községben. A 19. század elején Amade Tádé birtoka, akinek híres tehenészete és fácánosa volt itt. Később a Schmertzig család birtoka, akik 1900 körül eladták, majd ikvai Pfeifer Mátyás vásárolta meg, akinek szeszgyára és gőzmalma is volt a községben. 1904-ben Pfeiffer Mátyás kastélyt is építtetett az Amadék egykori elpusztult kastélya helyén. Vályi András szerint "VÁRKONY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Amade Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyékihez közel; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, legelője, réttye, és erdeje is van; piatza Szerdahelyen, és Somorján." Fényes Elek szerint "Várkony, Poson vm. magyar falu, Bőshöz 3 fertálynyira. Számlál 395 kath., 1 ref., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, tehenészete, fáczános kertje. Fő gazdagsága sok rétjeiben, s legelőjében áll; erdeje is derék. F. u. gr. Amade örök." Pozsony vármegye monográfiája szerint "Várkony, kisközség az Alsó-Csallóközben, 85 házzal és 803, róm. kath. vallású lakossal. Ősi kun telep, mely 1015-ben már említve van. A várkonyi Amade család törzshelye, melynek itt, a hagyomány szerint, várkastélya is volt, de ennek nyoma már végkép eltünt. A XVI. században városi szabadalmai voltak. Az 1553-iki portális összeírásban 15 portája van felvéve. A mult század elején Amade Tádé grófot uralta, kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka, szeszgyára és gőzmalma. A község Malomhely és Kőhíd nevű dűlői azt bizonyítják, hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt; ma ugyanis a község közelében nincs víz. Plébániája 1308-ban már említve van és ebből az időből látszik származni korai gót stilű temploma is. Ide tartoznak Bendő és Malomhely puszták és a Csére major. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája Csallóköz-Nyék, távírója Bős és vasúti állomása Dunaszerdahely." 1910-ben Várkonynak 866, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Nevezetességei Várkonyi Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus templom 14. századi , az idők során többször átépítették. Eredeti gótikus főkapuja a déli bejárat mellett látható. Itt áll a régmúltból fennmaradt pellengér is. Szűz Mária tiszteletére emelt főoltára az 1750-1760-as évekből származik, barokk stílusú . Pfeiffer-kastély ( 19. század ), a kastély ma szociális otthon. Podgorje (Gvozd) Podgorje falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik. Fekvése Sziszektől légvonalban 43, közúton 57 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység keleti lábánál Blatuša és Vrginmost között fekszik. Története A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 468, 1910-ben 659 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek, erdei munkások voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A partizánharcokban 65-en vettek részt a településről, közülük 19-en estek el. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. 1941. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942-ben visszafoglalták. A háború során 124-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 187 fő volt. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 150 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Szabó István (történész) Szabó István (Debrecen, 1898. július 2. – Budapest, 1969. február 19.) posztumusz Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar agrár-, parasztság- és településtörténet jelentős kutatója. Kutatásaiban elsősorban a középkor és a kora újkor időszakát vizsgálta. Agrártörténeti munkássága iskolateremtő. 1949–1950-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja. 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Bizottság társelnöke. Életútja Szabó István szappanos mester és Kertész Julianna fia, vallása református. Iskoláit szülővárosában végezte, majd az első világháború második felében az olasz fronton harcolt. 1921-en levéltárkezelői, 1925-ben pedig levéltári fogalmazói szakvizsgát tett. Ezenkívül 1923-ban államtudományi doktorátust szerzett a szegedi egyetemen, majd 1927-ben jogtudományi, 1928-ban pedig bölcsészdoktori címet. Egyetemi évei alatt a debreceni állampénztár ideiglenes díjnoka (1919–1920), illetve a debreceni levéltárban ideiglenes szakdíjnokként (1920–1924) dolgozott. 1924 és 1925 között a Debrecen című lap szerződéses újságírója és 1927-ig a Debreceni Újság segédszerkesztője volt. 1927-ben a debreceni egyetem történeti intézetében kapott tanársegédi állást, majd egy évre rá a Magyar Országos Levéltár munkatársaként (tisztviselőjeként) dolgozott 1943-ig. 1940-ben a budapesti egyetem magántanárrá avatta, ahol „A magyar nép története a XIV–XV. században” című tárgykört oktatta. 1943–ban visszatért Debrecenbe, ahol az egyetemen a magyar történelem nyilvános rendkívüli, majd 1944-ben nyilvános rendes tanár lett. Az egyetemi rendszer 1949–1950-es átalakítása után a magyar történelem tanszék vezetője lett egyetemi tanári beosztásban. Ezzel együtt az 1949/50-es tanévben az egyetem bölcsészettudományi karának dékánja is volt. Az 1956-os forradalom idején az egyetem forradalmi tanácsának társelnöke volt. Az egyetemen 1959-ig oktatott, majd Budapestre költözött és ott élt 1969-ben bekövetkezett haláláig. 1952-ben addigi tevékenységéért megkapta a történettudomány kandidátusa fokozatot, majd 1957-ben megvédte akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia már 1941-ben levelező tagjává választotta, ám az akadémia 1949-es szocialista átalakítása után tanácskozó taggá minősítették vissza. Tagságát csak halála után, 1989-ben kapta vissza. 1936 és 1941 között a Levéltári Közlemények, 1960-ban pedig az Agrártörténeti tanulmányok szerkesztője volt. Munkássága Fő kutatási területe a magyar agrártörténet, a településtörténet, a parasztság története, illetve a történeti demográfia. Ezeken a területeken iskolateremtő a munkássága. Szabó nevéhez fűződik a középkori magyar mezőgazdaság fejlődését alapjaiban meghatározó tényezők vizsgálatának megkezdése, valamint a parasztság ún. „kapitalizmuskori” történetére vonatkozó kutatások kezdeményezése. A néprajzi források bevonását is fontosnak tartotta a történettudomány számára. A történeti szemléletű magyar néprajzi kutatásnak fontos forrásai azok a tanulmányai, amelyekben a parasztság újkori társadalmi szerkezetét, a tanyarendszer eredetét, a középkori településrendszer felbomlását, a Kárpát-medencei népességi viszonyok átalakulását és más aspektusait vizsgálta. Számos város, illetve megye történetéről írt tanulmányokat. Élete utolsó, Budapesten töltött éveiben is aktív volt, több könyvet adott ki, még halála után több évvel is jelentek meg munkái. 1967-ben Akadémiai Díjban részesült. Halála után, a rendszerváltást követően Széchenyi-díjat kapott a középkori és újkori agrártörténeti és parasztságtörténeti kutatásaiért. 1998-ban emlékkönyvet adtak ki a tiszteletére. Főbb munkái Debrecen 1848–49-ben (Debrecen, 1920) A debreceni tanyarendszer kialakulása (Debrecen, 1929) A magyar levéltárvédelem kérdése (1931) A debreceni uradalom a mohácsi vész korában (Debrecen, 1934) Ugocsa vármegye (1937, 2. kiad. 1994) A magyar parasztság története (1940) A magyarság életrajza (1941, németül 1944) Levéltári útmutató (1941) A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában (1947) A szabadságharc fővárosa Debrecen, 1849. január–május (társszerk., 1948) Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (1948) Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből (1954) Magyarország népessége az 1330. és 1526. évek között (1963) A parasztság Magyarországon, a kapitalizmus korában 1848–1914 (1965, 2. kiad. 1972) A falurendszer kialakulása Magyarországon (1966) A középkori magyar falu (1949) A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig (1975) Jobbágyok – parasztok (1976) Cserkészház (Szolnok) Koordináták: é. sz. 47° 10′ 16″, k. h. 20° 11′ 21″47.171111111111, 20.189166666667 Cserkészház (Ferences gimnázium) Szolnokon a Templom utca 10. alatt található. A klasszicista stílusú épület szerves része a 100 évvel régebbi volt ferences templom (Belvárosi templom) és kolostor barokk együttesének. 1835-ben építette Szvitek Márton ácsmester. Valamikor ferences gimnázium volt, de az épület a Verseghy Ferenc gimnázium elődjének is számít. Az épület szabadon álló. Egyemeletes, a főhomlokzaton az ablakok 3-3-3-as elosztásúak, tömör, robusztus hatást kelt. Ma cserkészház de az 1970-es években volt kollégium, kultúrház is. A szabadon álló épület egyemeletes, alápincézett, a főhomlokzat középrizalitján az egész épület magasságáig felfutó falpillérek láthatók. Ablakai egyenes záródásúak, kivéve a középső hármat, melyek félkörívesek. A bejárati ajtó felett vörös márvány tábla áll, rajta évszámrejtő felirat. Schirrhein Schirrhein település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 2207 fő (2015). Schirrhein Drusenheim, Haguenau, Oberhoffen-sur-Moder, Schirrhoffen és Soufflenheim községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ízek, imák, szerelmek (film) Az Ízek, imák, szerelmek (eredeti címe: Eat Pray Love) 2010-es amerikai romantikus dráma. Rendezője Ryan Murphy, főszereplői Julia Roberts, James Franco és Javier Bardem. Elizabeth Gilbertnek (a filmben Julia Roberts) mindene megvolt, férje, karrierje, szép lakása. Egy napon azonban rádöbbent, hogy nem boldog. Azt nem tudta mire vágyik igazán, csak azt, hogy mindezekre nem. Férjétől való válása után úgy dönt, egy évet szán arra, hogy megtalálja önmagát. Több hónapot tölt el Olaszországban, ahol kiélvezi a gasztronómia által nyújtott örömöket. Indiában próbálja megtalálni belső harmóniáját az ima segítségével. Balin végül rátalál az igaz szerelem, ami meghozza számára a rég áhított kiegyensúlyozottságot. A film Elizabeth Gilbert önéletrajzi ihletésű, azonos című regénye alapján készült. Az Egyesült Államokban 2010. augusztus 13-án mutatták be a nagyközönség előtt. A mozi 60 millió dollár költségvetéssel készült. A forgatások New Yorkban, Olaszországban, Indiában és Indonéziában folytak. Cselekmény Elizabeth, azaz Liz férjével, Stephennel Balin töltenek egy kis időt. Liz meglátogat egy bölcs öreg gyógyítót, Ketutot. A magánéletéről érdeklődik. A nő tenyeréből Ketut azt olvassa ki, hogy Liz világutazó, két házassága lesz, egy rövid és egy hosszú, de azt nem tudni, hogy a jelenlegi melyik. Azt is mondja neki, hogy rövid időn belül el fogja elveszíti az összes vagyonát, de idővel mindent visszaszerez és visszatér Balira. Hat hónappal később Elizabeth és férje újra New Yorkban vannak. Liz útikönyveket ír. Azt tervezi, hogy elutazik Arubára, hogy elkészítse következő útikalauzát. Férje bejelenti, hogy ő újból tanulni szeretne. A nő ekkor kezd rádöbbenni, hogy habár minden korábbi vágya teljesült, mégsem boldog az életével. Azon kezd tűnődni, hogy vajon Ketut jövendölései valóra válnak-e és hogy ez lesz-e a rövid házassága. Éjszaka nem tud aludni és életében először Istenhez imádkozik, hogy mutasson neki utat. Az ágyban fekvő férjéhez visszatérve bejelenti, hogy el akar válni. Egy saját könyvéből készült színi előadáson ismerkedik meg a fiatal és vonzó Daviddel (a filmben James Franco), akivel alig néhány nap elteltével össze is költözik, a fiú lakásában. David bevezeti őt a hindu vallás rejtelmeibe. Liz barátai hívják fel a nő figyelmét, hogy még mindig nem önmaga. Korábban olyan volt, mint Stephen, most pedig olyan, mint David. A fiú sokallni kezdi az együtt töltött időt, zavarja, hogy Liz mindig ott van és sosem lehet egyedül. Egy veszekedéssel töltött nap után, Elizabeth kiönti lelkét a barátnőjének. Úgy érzi nem él, nem érez semmit. Ekkor dönti el, hogy az elkövetkező egy évet utazással és önmaga keresésével fogja tölteni. Az első állomása Olaszország. Négy hónapra kibérel egy szobát Rómában. Az első heteket egyedül tölti, majd egy kávézóban megismerkedik a svéd Sofi-val. A lány felajánlja neki, hogy összeismerteti barátjával, aki elkezdi Lizt olaszul tanítani. A Rómában töltött idő alatt étteremről, étteremre járnak, kiélvezik a finom ételek nyújtotta örömöket. Új barátai bevezetik „az édes semmittevés” érzésébe. Giovanni családjánál búcsúvacsorát adnak Liznek. A következő úti cél India. Itt néhány hónapra beköltözik egy ashramba, egy hindu remetelakba, ahol a zarándokok közmunkáért cserébe ellátásban részesülnek. Liz szeretne megtanulni meditálni, hogy rálelhessen az áhított lelki békére. A meditációhoz szükséges mentális állapotot azonban az elején nem képes elérni, nem tud koncentrálni, mert mindig a jövőjével kapcsolatos kérdéseken gondolkodik. Megismerkedik egy fiatal, indiai lánnyal, akinek szülei szintén az ashramban élnek. A lányt családja férjhez akarja adni egy fiúhoz, akivel még soha nem is találkozott. Tulsi nem akar férjhez menni, inkább pszichológiát szeretne tanulni. Liz újabb ismerősre tesz szert a texasi Richard személyében, akit először tolakodónak és túl nyersnek tart. A férfival egyre közelebb kerülnek egymáshoz és jó barátok lesznek. Richard tanácsainak hatására Liz lassan megbocsátja magának, hogy elhagyta férjét. Az utolsó hónapokra visszatér Balira és újra felkeresi Ketutot. A férfi először nem ismeri fel Lizt, ezért a nő nagyon csalódott. Végül, mikor Elizabeth megmutatja neki a tőle kapott képet, az idős gyógyítónak minden eszébe jut. Elmeséli neki, hogy jóslatai valóra váltak. Angol-leckékért cserébe az idős jós segít Liznek megtalálni a belső harmóniát. Miközben a nő hazafelé tart egy férfi elsodorja őt az autójával. Liz lába megsérül, ezért felkeres egy falubeli hölgyet, aki népi gyógymódokat alkalmaz. A nő egyik barátnője meghívja Lizt egy esti, tengerparti mulatságba. A buliban feltűnik az őt elgázoló férfi. Felipe (a filmben Javier Bardem) először nem kelti fel Liz érdeklődését, de mikor az átmulatott éjszaka után az hazaviszi őt, majd később egy kijózanító gyógy-koktéllal látogatja meg felajánlja, hogy idegenvezetőként szívesen megismerteti vele a környéket. Szerelem alakul köztük, ami hosszú időn keresztül csak plátói marad. Mindketten túl vannak nagy csalódásokon és nem könnyen nyitják meg magukat egymás előtt. Szerelmük végül beteljesül. Csodás heteket töltenek el együtt, amíg Felipe el nem mondja Liznek, hogy a nő hazatérése után is szeretné folytatni a kapcsolatukat. Elizabeth ekkor bepánikol, mert újra úgy érzi, hogy most, mikor végre jó úton halad, hogy megtalálja önmagát, újból feladja valaki más miatt. Végül rádöbben, attól, hogy teljes mértékben átadja magát a szerelemnek, önmagát nem veszti el és visszamegy a férfihoz. Szereplők Julia Roberts - Elizabeth Gilbert Javier Bardem - Felipe Billy Crudup - Steven, Liz volt férje Richard Jenkins - Richard, a texasi férfi, akit Liz az indiai ashramban ismer meg Viola Davis - Delia Shiraz, Liz legjobb barátnője James Franco - David Hadi Subiyanto - Ketut Tuva Novotny - Sofi, a svéd lány, akivel Liz Rómában találkozott Luca Argentero - Giovanni, Sofi szerelme, Liz nyelvtanára Giuseppe Gandini - Luca Spaghetti Rushita Singh - Tulsi Gyártás A filmet 2009 augusztusában kezdték el forgatni New Yorkban, Rómában, Pataudi-ban és Bali szigetén. A hindu vallási vezetők nemtetszésének adtak hangot a gyártás megkezdésekor és kérték a készítőket, hogy tanácsokkal láthassák el őket, annak érdekében, hogy a film hitelesen adhassa vissza az ashrambeli életet és szokásokat. Bevételek A mozi 60 millió dollárból készült. A nyitó hétvégén 23 millió $ bevételt hozott. Az összbevétel jelenleg 200 millió $ felett van. Marketing Abban a reményben, hogy a film sikeres lesz, megjelenésével egy időben a marketingesek Ízek, imák, szerelmek témájú ékszereket, teákat, parfümöket, fagylalt gépeket, imagyöngyöket és még sok, ehhez hasonló tárgyat dobtak piacra. Fogadtatás A filmet a szakértők igen negatív kritikákkal illeték. A nagyközönség előtt is a vártnál kisebb sikert aratott. 619 Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 560-as évek – 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek Évek: 614 – 615 – 616 – 617 – 618 – 619 – 620 – 621 – 622 – 623 – 624 Flóbert A flóbert pisztoly peremgyújtású, 4, 6 vagy 9 mm kaliberű egybeszerelt tölténnyel tüzel, amelynek hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 mm-t. A flóbert töltények közös jellemzője, hogy nem tartalmaznak lőport, tehát nem minősülnek lőszernek. Egy flóbert töltény önmagában akár 25-30 joule csőtorkolati energiára is képes, de a hazai jogi szabályozás csak olyan flóbert fegyver forgalmazását engedélyezi, amelynek csőtorkolati energiáját 7,5 joule alá csökkentették. A legálisan megvásárolható flóbert fegyverek tehát mind ilyenek. Tulajdonságai A 7,5 joule-nál kisebb energiájú lövedéknek stophatása nincsen, ezért csak cél-, hobbi- és sportlövészetre alkalmas, önvédelemre alkalmatlan, erre használni tilos. Viselésére nem kérhető engedély. 2004. szeptember 3-tól „B” engedélyköteles kategóriába tartozó tűzfegyverként kérhető rá tartási engedély. A szabályok megszegése súlyos jogi következményekkel járhat. A használatával kapcsolatos előírások A fegyvert a hozzá való lőszertől elkülönítve, jól zárható helyen kell tartani, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá. A fegyveren olyan átalakítás, amely a csőtorkolati energiáját növelné, nem végezhető. A fegyver kizárólag a vonatkozó szabályok betartásával céllövészetre használható, lőtéren, vagy bekerített területen. A fegyvert kizárólag becsomagolt állapotban, töltetlenül szabad szállítani. A tartási engedélyt a tulajdonosnak magánál kell tartania. A fegyver eladását, vagy a tulajdonos adatainak megváltozását be kell jelenteni. Az engedélyeztetés menete A lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályára kell elmenni, személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával. Ki kell tölteni az ott kapott igénylő űrlapot, és a szintén ott kapott csekken, befizetni a nyilvántartásba vétel díját, amely 2012-ben 2000 Ft. Pozitív elbírálás esetén értesítenek, hogy átvehető a megszerzési engedély. Meg lehet vásárolni a kiszemelt fegyvert. A fegyvert el kell vinni bevizsgáltatni az MKH-ba, ahol próbalövéseket adnak le vele, és ha megfelel, kiállítják a bizonylatot. Ez az eljárás 2500 Ft-ba kerül. (A fegyvert csak töltetlenül, becsomagolva szabad szállítani, az előírásoknak megfelelően) A MKH-bizonylatot be kell mutatni a rendőrségen, ennek alapján állítják ki a tartási engedélyt. Érdekességek 2003-ban a Flóbert tartók szövetsége kérte a Belügyminisztériumot, hogy a már magántulajdonban levő flóbert fegyvereket (kb. 200 000-300 000 db) ne kelljen regisztrálni, mivel ezek az eszközök olyan anyagokból készülnek, amik 10 év használat után úgyis tönkremennek. Rjúkjú-szigeteki sáfránymadár A Rjúkjú-szigeteki sáfránymadár (Pericrocotus tegimae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tüskésfarúfélék (Campephagidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása A faj kizárólag a Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigeteken fordul elő. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. október 1.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 5.) ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 5.) Donát-hegyi-barlang A Donát-hegyi-barlang egy barlang nevű, mesterséges üreg. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Tétényi-fennsíkon található. Leírása A Donát-hegyi-barlang Budapest XXII. kerületében, a Donát-hegy oldalában helyezkedik el. Egy néhány méter magas sziklafal tövében nyílik a fő bejárata. Van még egy bejárata, amely a fő bejárat felett, egy magánterületen, letakarva található meg. A Mária utca végéből lehet a legegyszerűbben eljutni az üreghez. Középső miocén, szarmata mészkő a befoglaló kőzete. A mesterségesen létrehozott üreget a kifagyásos kőzetaprózódás és az omlás alakította át. Egyszerű, többszintes üreg. Az egyik járata el van falazva. Az üreg járatainak a falán ősmaradványok figyelhetők meg. Az üreg 60 méter hosszú, nyolc méter magas, nyolc méter mély, 16 méter függőleges kiterjedésű és 25 méter vízszintes kiterjedésű. A méretadatok becsléssel lettek megállapítva. Barlangjáró alapfelszereléssel, engedély nélkül megtekinthető. Kutatástörténete 2005-ben Gazda Attila töltötte ki az üreg nyilvántartólapját. 2009. január 22-én Kovács Richárd és Reszegi Attila készítette el a fénykép-dokumentációját. Kurkumin A kurkumin sárgásvörös kristályos anyag. A kurkuma fűszerben fordul elő a természetben; a növény latin nevéből (Curcuma longa) kapta a nevét. A kurkuma név az arab kurkum ill. a perzsa karkam szóból származik, mindkettő sáfrányt jelent. A kurkuminoidok polifenol vegyületek és ezek adják a kurkuma sárga színét. Két tautomer formában létezik, a keto és az enol formában. Az enolforma energatikailag stabilabb mind szilárd, mind oldott állapotban. A kurkumin pH-indikátorként is működik, 8-9 pH-nál átcsap sárgából (savas) vörösbe (lúgos). A bórsavval vörös rozocianint képezve reakcióba lép, amely lúgos közegben kék színreakciót ad. A kurkumapapír hatóanyaga. Mivel erős színe van, ételfestéknek is használják, E100 kóddal. Valon Berisha Valon Berisha (Malmö, Svédország, 1993. február 7. –) koszovói származású norvég labdarúgó, a Lazio középpályása. Öccse a szintén labdarúgó Veton Berisha. Pályafutása A norvég U21-es válogatott tagjaként részt vett a 2013-as U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Red Bull Salzburg : Osztrák Bundesliga : 2013–14 , 2014–15 , 2015–16 Osztrák kupa : 2014, 2015, 2016 Jegyzet Lumi, Alban. „Valon Berisha mund t’i bashkohet Granit Xhakës te Gladbach”, 2012. október 11. (Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 11.) „Sulmuesi shqiptar, që është zhvilluar në futbollin norvegjez” Forrás Valon Berisha adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Ailoche Ailoche település Olaszországban, Piemont régióban, Biella megyében. Lakosainak száma 341 fő (2017. január 1.). Ailoche Coggiola, Crevacuore, Guardabosone, Postua és Caprile községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bellegarde (Loiret) Bellegarde település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 1725 fő (2015). Bellegarde Quiers-sur-Bézonde, Nesploy, Ouzouer-sous-Bellegarde és Sury-aux-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Morphinae A Morphinae a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó alcsalád. Három legismertebb neme az Antirrhea, a Caerois és a Morpho. Mindhárom Közép- és Dél-Amerikában honos, a legfajgazdagabb terület az Amazonas vidéke. Rendszerezésük Az alcsaládba az alábbi nemzetségek, alnemzetségek és nemek tartoznak: Amathusiini nemzetség (15 nem, alnemzetség nincs) Aemona Amathusia Amathuxidia Discophora Enispe Faunis Hyantis Melanocyma Morphopsis Stichophthalma Taenaris Thaumantis Thauria Xanthotaenia Zeuxidia Brassolini nemzetség Biina alnemzetség Bia Brassolina alnemzetség Blepolenis Brassolis Caligo Caligopsis Catoblepia Dasyophthalma Dynastor Eryphanis Mielkella Mimoblepia Opoptera Opsiphanes Orobrassolis Penetes Selenophanes Naropina alnemzetség Aponarope Narope Morphini nemzetség Antirrheina alnemzetség Antirrhea Caerois Morphina alnemzetség Morpho (pl. azúrlepke faj (Morpho peleides) ) Forrás Wikispecies Cournanel Cournanel település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 686 fő (2015). Cournanel Alet-les-Bains, Limoux és Magrie községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Leoninus (zeneszerző) Leoninus (1135 körül – 1190 körül) zeneszerző. A Notre-Dame-korszak meghatározó alakja, Perotinust megelőzően dolgozott a párizsi Notre-Dame székesegyházban. Nevét – akárcsak Perotinusét – Anonymus IV említi kódexében. Kétszólamú organumokat szerkesztett, melyek alsó szólamában a responzoriális ének szóló szakaszainak dallama található elnyújtott hangokkal, míg a fölső szólam a tulajdonképpeni Leoninus-kompozíció változatos és élénk ritmusú szólam. Ezekben a komponált szólamokban a ritmikának már meghatározott jellege, rendje (ordója) van. Zornheim Zornheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Stazione di Roma Laziali Stazione di Roma Laziali vasútállomás Olaszországban, Róma településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Róma–Giardinetti-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Frangipánifajok listája A frangipáni (Plumeria) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 10 faj tartozik: fehér frangipáni (Plumeria alba) L. Plumeria filifolia Griseb. Plumeria inodora Jacq. Plumeria magna Zanoni & M.M.Mejía Plumeria mariaelenae J.F.Gut. & J.Linares törpe hawaii rózsa (Plumeria obtusa) L. Plumeria pudica Jacq. vörös frangipáni (Plumeria rubra) L. - típusfaj Plumeria × stenopetala Urb. Plumeria subsessilis A.DC. Forrás Plumeria The Plant List James W. Wadsworth, Jr. James W. Wadsworth, Jr. (Geneseo, 1877. augusztus 12. – Washington, 1952. június 21.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New York, 1915–1927). Niederhausen (Nahe) Niederhausen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 563 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Burkhard Christoph von Münnich Burkhard Christoph von Münnich, oroszos nevén Христофо́р Анто́нович Ми́них (Hrisztofor Antonovics Minyih) (Neuenhuntorf, Oldenburgi Grófság, 1683. május 9. – Szentpétervár, 1767. október 16.) szász származású hadmérnök, a francia, hesseni, szász majd orosz cári haderő tisztje, tábornagy, az Orosz Birodalom grófja, az orosz cári hadsereg főparancsnoka, több háború sikeres hadvezére. Élete Származása Az Oldenburgi Grófsághoz tartozó Neuenhuntorf faluban született. Szülőhelye ma az alsó-szászországi Berne város része. Ifjú korában a francia, a hesseni, lengyel és a szász hadseregben is szolgált. Hadmérnök, hadszervező Oroszországban 1721-ben lépett az orosz cár szolgálatába. Több nagy feladatot bíztak rá, így a Ladoga-csatorna megépítését (ez valamivel több, mint tíz évig tartott), Kronstadt és Riga kikötőjének megerősítését. 1728-ban II. Péter cár Oroszország grófjává emelte. A Péter halála után trónra lépő Anna cárnő idején afféle másodvonalbeli tanácsadó volt. 1732-ben Anna cárnő tábornaggyá és a haditanács elnökévé nevezte ki. Ebbéli minőségében újjászervezte, a korszerű hadviselésre alkalmasabbá tette az orosz hadsereget. Hadvezér Anna cárnő az 1733–35-ös lengyel örökösödési háborúban, majd az 1735–39-es török háborúban őt nevezte ki az orosz hadak főparancsnokává. Nagy veszteségek árán mindkét háborúban korlátozott sikereket ért el annak dacára, hogy mindkét háború új, oroszellenes szövetségeket hozott létre. 1734-ben hosszú ostrom után bevette Danzig (Gdańsk) városát. (Az orosz seregben egy 1130 fős magyar huszárezred is harcolt Máriássy Ádám kuruc generális és Cserey János óbester vezetésével.) A török háborúban mutatott teljesítménye alapján kora egyik legjobb hadvezérének ismerték el. A Fekete-tenger partvidékére és a Krím félszigetre vezetett hadjáratokban legyőzte a törököket és a krími tatárokat is. Nagy Péter második azovi hadjárata óta ez volt Oroszország első katonai sikere a török birodalom ellen, és ez volt az első olyan alkalom, amikor Oroszországnak sikerült meghódítania a Krímet. 1736-ban elfoglalta Azov erődjét. Kitartó ostrom után 1737-ben rohammal bevette Ocsakovot (Ukrajnában, a mai Mikolajiv mellett). 1739-ben a sztavucsanyi csatában fényes győzelmet aratott a török hadak felett, és még abban az évben elfoglalta Hotin erődjét, ami lehetővé tette, hogy kiszorítsa a törököket Moldvából. A hatalmas orosz emberveszteség fő okai a seregben pusztító járványok voltak. Jórészt ennek eredményeként a háborút lezáró konstantinápolyi békében Oroszországnak át kellett engednie a Kaszpi-tenger mellett 1722-ben elfoglalt területeit Perzsiának, ki kellett vonulnia Moldvából, és jóformán csak Azovot tarthatta meg. Politikai szerepe A katonai sikerek megnövelték politikai súlyát is, és egyre határozottabban fordult szembe Ernő János kurföldi herceggel, a cárnő kegyencével és annak politikájával. A cárnő 1740-ben gyermektelenül meghalt, és unokahúgának fia, a csecsemő VI. Iván került a trónra (október 17-én), a régens pedig Bühren lett. Münnich szervezte azt a palotaforradalmat, aminek eredményeként (november 8-án) Ernő Jánost letartóztatták és Szibériába száműzték. Az új régens a fiú anyja, Anna Leopoldovna mecklenburg-schwerini hercegnő, a braunschweigi herceg felesége lett, az államügyeket pedig gyakorlatilag Münnich intézte. Egy év múlva, 1741 novemberében a gárda néhány alakulata ismét fellázadt a „német uralom” ellen. Münnichet és Ostermannt elfogták, a csecsemő cárt a Péter-Pál-erődbe zárták, a trónt pedig Nagy Péter lánya, Erzsébet foglalta el. Münnichet halálra ítélték, és a cárnő csak a vesztőhelyen kegyelmezett meg neki. Javait mindazonáltal elkobozták, őt pedig Szibériába száműzték, ahonnan csak 1762-ben, III. Péter trónra lépte után térhetett haza. Ekkor visszakapta régi birtokait és méltóságait is. Hatása Életrajzát megírták: von Halem (Oldenburg 1803, új kiad. 1838), Kosztomarov (oroszul, Szent-Pétervár 1884), Jansen (Berlin 1904). Az ukrajnai Hotin erődjének elfoglalása ihlette az ifjú Lomonoszovot a „Hotyin bevétele” című, forradalmi hatású ódájának megírására. Számos irodalomtörténész ezt a verset tekinti a modern orosz irodalom kezdetének. Szabó Jenő (főrend) Szabó Jenő (Fancsika, 1843. szeptember 30. – Budapest, 1921. augusztus 24.) miniszteri tanácsos, főrendiházi tag, közgazdasági szakember. Élete Az Ugocsa megyei Fancsikán született, édesapja itt volt görögkatolikus pap. A gimnáziumot Ungvárt, a jogi egyetemet Pesten végezte. Egy évi gyakornokoskodás után 1866 júliusában Ürményi József tiszavölgyi királyi biztos mellett mint fogalmazó állami szolgálatba lépett. 1868-ban az akkori közmunka- és közlekedésügyi (később kereskedelmi) minisztériumba lépett át, ahol Gorove István minisztersége alatt mint az elnöki osztály titkára működött, azután pedig a vasúti szakosztályba helyeztetett át, melyben mindvégig megmaradt és 1874-ben osztálytanácsossá, 1887-ben pedig miniszteri tanácsossá neveztetett ki. Mint ilyen a vasúti és gyári szakosztálynak volt a főnöke, egyúttal pedig az államvasúti gépgyár és a diósgyőri acélgyár felügyelő bizottságának elnöki tisztével is megbízatott. A Tisza-kormány megalakulása után a bonyolult kamatbiztosítási és az emlékezetes építési kártalanítási ügyeknek ő volt az előadója, ugyanekkor főleg az ő közreműködésével sikerült az összes magyar vasutak kárbiztosítási szövetkezetét megalakítani, melyhez később az osztrák vasutak is csatlakoztak. 1880-tól 1892-ig, vagyis a tiszai vasút megváltásától az osztrák-magyar államvasút megváltásáig, az összes vasút-államosítási ügyeknek szintén ő volt az előadója. 1892-ben Ő felsége a magyar-román vasúti csatlakozási szerződés megkötésére őt nevezte ki első teljhatalmú megbízottjának, mely megbízatás közjogi fontossággal is bírt annyiban, mert ez volt az első eset, hogy úgy Magyarország, mint Ausztria külön kötötte meg a maga csatlakozási szerződését, s hogy annak a megkötésére a közös külügyi hivatal helyett az illetékes magyar és osztrák szakminisztériumok osztályfőnökei lettek felhatalmazva. A terhes szolgálat által megviselt egészségi állapota miatt 1893 tavaszán 26 évi szolgálat után nyugalomba lépett. A Lipót- és Vaskorona-rend III. osztályú, illetve kiskeresztjével és a román koronarend nagy tiszti jelvényével tüntették ki. A főrendiháznak 1896-ban lett tagja. 1898-ban megalakította a magyar liturgiáért küzdő Görög szertartású katolikus magyarok országos bizottságát. 1905-ben Fejérváry Géza miniszterelnök felajánlotta számára a kereskedelmi, később pedig a pénzügyminiszteri tárcát, Szabó azonban vállalta ezek közül egyiket sem. Csak a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetését fogadta volna el a saját bevallása szerint, ugyanis ennek élén tudott volna meg a görög-katolikus magyarság érdekében működni. Szakczikkeket írt 1877-től fogva a Vasuti- és Közlekedési Közlönybe és a Budapesti Szemlében (1877. Néhány szó a vasutak csoportosításáról, Rectificatio). Munkái Magyar kir. államvasutak jelzési utasítása. Bpest, 1885. (Névtelenül.) Vasúti politikánk. Budapest, 1886. Baross Gábor rendszere és művei. U. ott, 1894. (Különnyomat a Budapesti Szemléből). Vasuti politikánk fejlődéséhez. U. ott, 1895. (Cikkek a Budapesti Szemléből Varró Péter álnév alatt). Emlékkönyv a görög katholikus magyarok római zarándoklásáról. Budapest, 1901. A magyarországi görög-katholikusok nyelvi statisztikája és az ó-hitű magyarság veszedelme. Kéziratképen. u. ott, (1903). A görög-katholikus magyarság utolsó Kálvária-útja 1896-1912. Dolgozataiból és beszédeiből egybeáll., bev. és jegyz. kíséri Sztripszky Hiador. Budapest, 1913. Online Egy bukaresti tanár a hajdúdorogi egyházmegyéről. Budapest, 1913. Pieve Fissiraga Pieve Fissiraga település Olaszországban, Lombardia régióban, Lodi megyében. Lakosainak száma 1789 fő (2017. január 1.). Pieve Fissiraga Cornegliano Laudense, Lodi Vecchio, Massalengo, Villanova del Sillaro, Sant’Angelo Lodigiano, Lodi és Borgo San Giovanni községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kuroki Meisza Kuroki Meisza, (születési nevén ����� ��� Simabukuro Szacuki, ismert nevén Meisa Kuroki; 1988. május 28.) japán színésznő, énekesnő és modell. 2004-ben debütált mint színésznő. 2008 óta már énekesnőként is számon tartják. Ebben az évben jelent meg első klipje, a Like This, ami ismertté tette. Modellkarrierjét a japán divatmagazinban, a JJ-ben való szereplése indította be. Az Emporio Armani és a L’Oréal Paris arca is volt. Pályafutása Édesanyja japán, míg édesapja japán-panamai származású. Négy nővére van. Az okinavai Színművészeti Iskolában tanult, tagja volt az iskola B.B Waves (ifjú előadók) csoportjának. 2007-ben fejezte be a tanulmányait, ettől az évtől kezdve kezdett el foglalkozni a karrierje építésével. Kiribati a 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon Kiribati a Szingapúrban megrendezett 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Sportolói 3 sportágban vettek részt: atlétika, súlyemelés és taekwondo. Atlétika Fiú Lány Súlyemelés Fiú Taekwondo Lány Várkonyi Mihály (író) Várkonyi Mihály (Újpest, 1931. január 25. –) magyar író, forgatókönyvíró. Művei Kenyér és kereszt (elbeszélések, 1961) Legenda a vonaton (filmforgatókönyv, 1962, kisregény, elbeszélések, 1968) Hajnali szerep (elbeszélések, 1964) A tanú (dokumentumregény, 1967) Ne szólj szám? ( levélregény , 1969) Válás (elbeszélések, 1973) A pályán (válogatott elbeszélések, 1976) Robog az úthenger (filmforgatókönyv, 1976) Koszorú a ház falára (két kisregény, 1978) Orosz húsvét (kisregény, 1979) Díjai SZOT-díj (1962) A Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál II. díja (1963) Dioxigén-difluorid A dioxigén-difluorid a fluor és oxigén egyik vegyülete, képlete O2F2. Narancssárga szilárd anyag formájában létezik, mely −163 °C hőmérsékleten megolvadva vörös folyadékká alakul. Rendkívül erős oxidálószer, és már −160 °C-on is naponta 4%-a fluorra és oxigénre bomlik; élettartama szobahőmérsékleten rendkívül rövid. Szinte minden anyaggal reagál, mellyel érintkezésbe kerül – még a vízjéggel is. Gyakorlati alkalmazása nincs, de elméleti szempontból jelentős volt. Egyik laboratórium felhasználása plutónium-hexafluoridnak példátlanul alacsony hőmérsékleten történő szintézise volt, melynek jelentőségét az adta, hogy a korábbi módszerek olyan magas hőmérsékletet igényeltek, amelyen a plutónium-hexafluorid gyorsan elbomlott. Előállítása Előállítható úgy, ha kisnyomású (optimálisan 7–17 mmHg) fluor- és oxigéngáz 1:1 arányú keverékét 25–30 mA erősségű, 2,1–2,4 kV-os elektromos kisülésnek teszik ki. Otto Ruff is hasonló módszert használt 1933-ban a vegyület első szintéziséhez. Egy másik eljárás szerint O2 és F2 keverékét rozsdamentes acél tartályban −196 °C-ra hűtik, majd az elemeket több órán át 3 MeV-os fékezési sugárzásnak teszik ki. Egy harmadik eljárásban fluor és oxigén keverékét 700 °C-ra hevítik, majd folyékony oxigénnel gyorsan lehűtik. Mindegyik szintetikus módszer az alábbi egyenlettel írható le: Az ózon-difluorid hőbomlása során is keletkezik: Szerkezete és tulajdonságai Az oxigén oxidációs száma a legtöbb vegyületben −2, ám az O2F2 molekulában oxidációs száma az igen ritka +1-es érték. A molekula szerkezete – nagy, közelítőleg 90°-os diéderes szöge és C2 szimmetriája miatt – a hidrogén-peroxidra (H2O2) emlékeztet. Ez a geometria összhangban van a VETE elmélet által jósolttal. A molekula kötésrendszere sok találgatásra adott okot, különösen a nagyon rövid O−O és hosszú O−F kötéstávolságok miatt. Az O−O kötéstávolság 2 pm-en belül egyezik a dioxigénben (O2) található O=O kettős kötés 120,7 pm-es értékével. Több kötésrendszert is javasoltak ennek leírására, köztük O−O hármas kötést olyan destabilizált O–F egyszeres kötésekkel, melyek a fluoratomok magányos elektronpárjai és az O−O kötés π-pályái között fellépő taszítás hatására megnyúltak. A fluormolekulában levő hosszú és gyenge kovalens kötésért is a fluor nemkötő elektronpárjai által keltett taszítás felelős. Számítógépes kémiai eredmények szerint a dioxigén-difluoridban az O−O kötés körüli elfordulás energiagátja rendkívül magas, 81,17 kJ/mol (a hidrogén-peroxidban 29,45 kJ/mol), ami közel van az O−F kötés 81,59 kJ/mol-os disszociációs energiájához. A dioxigén-difluoridban a 19F NMR kémiai eltolódása 865 ppm, messze a legnagyobb érték az összes fluorvegyület közül, ami megerősíti ennek a vegyületnek a különleges elektronszerkezeti sajátságait. Istabilitása ellenére a vegyület termokémiai adatai ismertek. Reakciókészsége Könnyen oxigénre és fluorra bomlik. Már −160 °C hőmérsékleten naponta 4%-a elbomlik az alábbi egyenlet szerint: Másik fő tulajdonsága rendkívüli oxidáló ereje, noha minden reakcióját −100 °C körüli hőmérsékleten hajtják végre. Több, ezen vegyülettel végzett kísérletsorozat is tűzeseteket vagy robbanásokat okozott. Néhány vegyület, mely O2F2-vel heves reakcióba lépett: etil-alkohol, metán, ammónia, sőt még a jég is. Bór-trifluoriddal (BF3) és foszfor-pentafluoriddal (PF5) a megfelelő dioxigenil sót adja: James Wellwood James Joseph Wellwood (1892. október 15. – ?) ausztrál ászpilóta. Élete Ifjúkora Wellwood 1892-ben született Ausztrália, Victoria államának Drouin nevezetű városában. Katonai szolgálata Katonai előmenetele és szolgálati idejének kezdete ismeretlen, csupán annyi bizonyos, hogy a légierőhöz kerülése előtt a tüzérségnél szolgált. 1917 végén került a repülőkhöz, s az alapkiképzés elvégzését és a pilótaigazolvány megszerzését követően 1918 nyarán a 2. ausztrál repülőszázad kötelékében a nyugati frontra érkezett. S.E.5a típusú gépével a háború végéig 7 igazolt légi győzelmet szerzett. 1918-ban szolgálataiért megkapta a Kiváló Repülő Keresztet (Distinguished Flying Cross). További életéről nem szól a forrás. Légi győzelmei Itt láthatjuk Wellwood összes első világháborús légi győzelmének adatait: 312 Pierretta A 312 Pierretta a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Auguste Charlois fedezte fel 1891. augusztus 28-án. 1909-es Giro d’Italia Az 1909-es Giro d'Italia volt az 1. olasz kerékpáros körverseny. Május 13-án kezdődött és május 30-án ért véget. A verseny 8 szakaszból állt, ezek össztávja 2448 km volt. 115 biciklista vágott neki a versenynek, ebből 49-en értek célba. A végső győztes az olasz Luigi Ganna lett. Szics–1M Szics–1M (ukránul: Січ-1M; bagoly): az első ukrán földmegfigyelő műhold. Jellemzői A Celina–2 műholdplatformot felhasználva hozták létre az Okean földmegfigyelő műholdat, valamint ezen alapul a Szics–1M műhold is. Radar képei egyedülálló módon mutatta a Föld felszínét. Küldetés A műholdat tervezte a Jangel nevét viselő Állami Tervező Iroda, gyártotta a dnyipropetrovszki Juzsnoje Állami Vállalat. Üzemeltette a Dniprocosmos. Társműholdja a Mikron (ukrán) mikroműhold. Megnevezései: Okean–O1 9 (Океан-О1 9); COSPAR: 2004-052A; SATCAT kódja: 28505. 2004. december 24-én a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC32–2 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Ciklon–3801 hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 98,13 perces, 82,57° hajlásszögű, a geocentrikus pálya perigeuma 283 kilométer, az apogeuma 648 km volt. Az űreszköz az "Option" nemzetközi program keretében tanulmányozta az ionoszférát. Az első nemzetközi kutatási program, amit ukrán szakemberek végeztek. Cél a Föld mágneses mezőjének vizsgálata, az ionoszféra és magnetoszféra tanulmányozása. A mért adatok összehasonlítása érdekében a francia mikroműhold, a Demetr is azonos feladatot látott el. A módszer teljesen új lehetőségeket teremtett a kutatási eredmények megbízhatósága érdekében. Több mint 1000 földi állomás vett részt a programban. Option program videofelvételek készítése (MSU–EU) az ionoszféra felső rétegeiről, a Föld felületéről, mikrohullámú radarképek (RFA) az ionoszféra felső rétegeiről, a Föld felületéről, optikai- és mikrohullámú szkenner (MTVZA s) alkalmazása a jelek átalakítására, földi vevőállomásokra juttatása érdekében, meteorológiai információk szolgáltatása optikai- és radar (RTVK–M) üzemmódokban, Tömege 2223 kilogramm. Szolgálati idejét 3 évre tervezték, de alacsonyabb pályára állt, ezért szolgálatát előbb befejezte. Telemetriai berendezése modernebb képátalakítót kapott. Adatáramlását antennák segítségével biztosította. Folyamatos követésének elősegítésére felszerelték a NAVSTAR navigációs berendezéssel. Az űreszközhöz napelemeket rögzítettek, éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították. Hajtóanyaga és mikrofúvókái segítségével segítette a stabilitást és a pályaelemek tartását. Nemzeti program feladata elősegíteni a gazdasági (földtani szerkezet), katasztrófavédelmi, mezőgazdasági (belvíz, hóállapot, jég), halászati tevékenységet, az ionoszféra és magnetoszféra tanulmányozását, egyszerre végez optikai, infravörös és mikrohullámú (továbbfejlesztett radar ) méréseket, 2006. április 15-én 477 nap után belépett a légkörbe és megsemmisült. Marimbault Marimbault település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 191 fő (2015). Marimbault Bazas, Bernos-Beaulac, Cudos, Lignan-de-Bazas és Pompéjac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bourcq Bourcq település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 53 fő (2015). Bourcq Contreuve, Leffincourt, Mars-sous-Bourcq, Sainte-Marie, Tourcelles-Chaumont és Vouziers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Matszja Matszja (dévanágari: ������, jelentése: "hal"), a hal, a hinduizmus mitikus alakja, Visnu isten első megtestesülése, avatárája. A hinduizmus egyik elképzelése szerint a jó és a rossz egyaránt megtalálható a világban. Amikor a rossz túlsúlyba kerül, Visnu, a megtartó feladattal rendelkező isten valamilyen élőlény formájában megtestesül, és visszaállítja az egyensúlyt. A jelenlegi korszakban, mahájugában hal formájában avatkozik be először, hogy megmentse az élőlényeket, az emberiséget és a tudást, a Védát. Matszja az emberiség aranykorában, a Szatja-jugában jelenik meg, bárkát építtet, ahová a föld élőlényei bemenekülhetnek. A bárkán vannak az ősbölcsek, a risik is. Amíg tart az özönvíz, Matszja az ember kérdéseire válaszol, ennek leírt formája a Matszja-purána. Az özönvíz után az emberek partra szállnak, benépesitik a földet, a risik gondoskodnak a Védák tudásának megőrzéséről. Visnu pedig elmondja, hogy valahányszor a rossz túlsúlyba kerül, újra testet ölt, és visszaállítja az egyensúlyt. A történet egy másik változata: A világegyetem egyik káoszának idején, az alvó Brahma szájából kiemelkedő Védát egy démon, Hajagríva ellopja. Visnu, mint Matszja megszerzi a Védát, megismerteti az emberiséggel, a démont pedig megöli. Matszja özönvízlegendája A hindu időszámítás szerint a világra a teremtés és pusztulás folyamatos ciklusai jellemzők. Egy mahájuga, amely 4 320 000 évet ölel fel, 71 mantavantara (1 Manu élet) időszakból áll. Ezek a korszakok egy-egy manu (bölcs) irányítása alatt állnak. A jelenlegi Manu-korszakot megelőző korszak végén élt Szatjavrata, a Naptól származó bölcs király. Egyszer, amikor a király éppen vízáldozatot végzett a tenger partján, egy kis hal akadt a kezébe. A halacska kérte, hogy ne dobja vissza a tengerbe, védje meg a ragadozó halaktól. A király ekkor egy kisebb edénybe tette a halat. A hal rövid idő alatt hatalmasra nőtt, végül kérte a királyt, vigye vissza a tengerbe. Mielőtt a hal elúszott volna, figyelmeztette a királyt, hogy nemsokára bekövetkezik a következő prajala, a korszak végére jellemző pusztulás. Azt tanácsolja a királynak, építsen bárkát, vigye magával a hét bölcset, minden állatból egy párt és minden növény magjából egyet. Amikor bekövetkezik pusztulás, megérkezik a vízözön, a bárka mellett megjelenik az egyszarvú Matszja, és egy kigyó. A király a bárkát a kígyóval Matszja szarvához kötözi, aki magával vontatva megóvja a bárkát és utasait a pusztulástól. Az özönvíz levonulása után a bárka utasai kiszállnak, újra benépesítik a földet, megkezdődik az új manu-korszak. Matszja az indiai rege- és mondakincsben Az indiai regék és mondák három fő csoportba sorolhatók. A Védák , mely már ie.2.évezredben létezett. Az ősi szanszkrit nyelven keletkezett szent szövegeket, himnuszokat az ie. 2.évezredben északnyugatról bevándorló indoeurópai nép, az árják hozták magukkal. Visnu mint kisebb isten már megjelenik a Rigvédában is, a legősibb védában. Az özönvízhez kapcsolódó legenda is ehhez a körhöz tartozik. Az ie. 1500-500 között rendszerezett brahmanizmus melyben Visnu már a három főistenség, a trimúrti egyike. Már kialakulásától két fő vallási irányzat különböztethető meg, a Siva központú saivizmus és a Visnu központú vaisnavizmus . Visnu a megtartó szerepében vigyáz a világra, így illeszkedik történetébe a szárazföldi élőlények és a tudás megmentése a vízözön idején. A 6. században a hinduizmus az új vallások, a buddhizmus , dzsainizmus és az iszlám nyomására a brahmanizmus gyökerein alakul ki, magába olvasztva helyi vallási elemeket, isteneket is. Megjelenik Visnu tíz avatárája , elsőként Matszja, a hal. A hinduizmusban az irányzatok nem vetélkednek, nem harcolnak egymással. Elismerik egymás szent szövegeit, közös a mondaviláguk is, bár az irányzatok mást tekintenek kiemelkedő fontosságúnak. Az indiaiak számára ősi regéik, mondáik ma is élők, a mindennapi életük részei. A mítosz kialakulása Az India felé vándorló ó-indek, az árják hozták magukkal a történet alapját, mely szerint Visnu bárkát éptítetett az emberekkel, melyet óriás hal formában maga irányít biztos melyre. Az őslakos népek vallásával összeolvadva kialakul az avatára típusú megközelítés, így válik Matszja, a hal Visnu első avatárájává. Matszja-purána A Matszja-purána Visnu kinyilatkoztatásait tartalmazza, párbeszédes formában. Mivel a kinyilatkoztatást Visnu a hal-inkarnáció formájában mondta el, ezért hívják Matszja-puránának. A purána 15.000 verspárból áll, 291 fejezetben. Stördorf Stördorf település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Antennarius commerson Az Antennarius commerson a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának horgászhalalakúak (Lophiiformes) rendjébe, ezen belül a csáposhal-félék (Antennariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Antennarius commerson előfordulási területe a Vörös-tengerben, valamint az Indiai- és a Csendes-óceánban van. A Dél-afrikai Köztársaságtól kezdve, egészen Panamáig fellelhető. Elterjedésének északi határa Japán déli része és Hawaii, míg déli határa a Lord Howe-szigetcsoport és a Társaság-szigetek. Megjelenése Ez a hal elérheti a 45 centiméteres hosszúságot is. A hátúszóján 3 tüske és 12-13 sugár van, míg a farok alatti úszóján nincs tüske, viszont 8 sugár látható. A különböző példányok, változó színűek lehetnek. Míg egyesek vörösek vagy narancssárgák, más fajtársaik zöldek, barnák, vagy akár feketék. A homlokán vagy a feje tetején „csalibot” ül. Nemének az egyik legnagyobb faja. Életmódja Trópusi és tengeri, fenéklakó halfaj, amely a korallzátonyok közelében él. 1-70 méteres mélységekben található meg, azonban a legtöbb példány 20 méter mélyen él. A lagúnákat és korallszirteket kedveli, ahol csalijával magához vonzza táplálékát, a nála kisebb halakat. A magányos állat a szivacsok (Porifera) között is jól érzi magát. Szaporodása Az ikráit hosszúkás, szalagszerű, nyálkás váladékba rakja, amely szabadon lebeg a vízben. Felhasználása Ennek a halfajnak nincs halászati értéke. Stanley Boardman Stanley Boardman (? –?) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Nemzeti labdarúgó-szövetségének megfelelő játékvezető bizottsága minősítése alapján 1934-ben lett az 1. Liga játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1948-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1947-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1948-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 3. Olimpiai játékok Az 1948. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB bírói szolgálatra alkalmazta. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Partbíróként egy mérkőzésre, 2. pozícióban kapott küldést. Limeciklin A limeciklin a tetraciklinek családjába (félszintetikus ciklinek csoportja) tartozó antibiotikum. Farmakodinámiás tulajdonságok Az aknéra kifejtett hatása: A tetraciklineknek az akne vulgaris tüneteit csökkentő hatásának pontos mechanizmusát eddig még nem sikerült teljesen tisztázni; a szerek hatása részben vélhetően antibakteriális aktivitásukban rejlik. Szájon át történő adagolást követően a gyógyszerek gátolják az érzékeny organizmusok (főként a Propionibakterium acnes) növekedését a bőr felszínén és csökkentik a szabad zsírsavak koncentrációját a faggyúban. Lehetséges, hogy a szabad zsírsavak csökkentése a faggyúban a triglicerideket szabad zsírsavakká alakító, lipáztermelő organizmusok gátlásának közvetett következménye, de lehetséges, hogy ezen organizmusok lipáz termelését közvetlenül gátolja. A szabad zsírsavak comedogen hatásúak, és feltételezhetően a gyulladásos tünetek, úgymint az aknés papulák, pusztulák, csomók és ciszták kialakulásában oki szereppel bírnak. Ugyanakkor egyéb mechanizmusok szerepe is feltételezhető, mivel az orális tetraciklin kezelés során az acne vulgaris klinikai javulása nem követi szükségszerűen a bőr bakteriális flórájának vagy a faggyú szabad zsírsavtartalmának a csökkenését. A tetraciklinek az elérhető plazma- és szöveti koncentrációban bakteriosztatikus hatásúak, és mind extracelluláris mind intracellularis kórokozók ellen hatásosak. Hatásmechanizmusuk a riboszómális fehérjeszintézis gátlásán alapul. A tetraciklinek a riboszóma 30S alegységéhez kötődve megakadályozzák a bakteriális aminoacil-tRNS kötődését az mRNS-riboszóma komplexhez és így gátolják a fehérjeszintézis során növekvő peptid-lánchoz újabb aminosav hozzáillesztését. Terápiásan alkalmazott koncentrációkban toxikus hatásuk a bakteriális sejtekre korlátozódik. Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás: felszívódásuk gyors, a hatásos plazmaszintet a gyógyszer bevételét követő első órában eléri. A plazmában mért csúcsszintet a szájon át történő beadást követően 3-4 órával éri el. A limeciklin felszívódását az egyidejű étkezés, főként a tejfogyasztás érdemben nem változtatja meg. Eloszlás: 300 mg szájon át történő bevétele felnőttekben a következő értékeket eredményezi: a plazmában mért csúcsérték 1,6-4 µg/ml, nagymértékban változatos maradvány koncentráció (0,29-2,19 µg/ml) plazma felezési ideje hozzávetőlegesen 10 óra. Ismételt adagolása 2,3 µg/ml és 5,8 µg/ml közötti állandó átlagos plazmakoncentrációt eredményez. Széles intra-és extracellularis diffúziója normál adagolás esetén a legtöbb testszövetben és folyadékban, de főként a tüdőkben, csontokban, izmokban, májban, húgyhólyagban, prosztatában, epehólyagban és a vizeletben hatásos koncentrációt eredményez. Kiválasztás / elimináció: A limeciklin elsősorban a vizelettel, másodsorban az epével választódik ki. A beadott adag kb. 65%-a 48 órán belül kiürül. Antibakteriális aktivitás a limeciklin természetes antibakteriális spektruma a ciklinekével megegyező Érzékeny fajok: Brucella, Pasteurella, Chlamydiák, Propionibakterium acnes, Gonococcusok, Haemophylus, Leptospira, Mycoplasma pneumoniae, Ureaplasma urealyticum, Rickettsiák, Treponema pallidum, Vibrio cholerae. Változékony érzékenységű fajok (10-40% rezisztens törzs): anaerob organizmusok (Clostridium, Bacteroides, Fusobacterium), Escherichia coli, Klebsiella, Legionella pneumophila, Pneumococcusok, Proteus morganii, Shigella, Staphylococcusok, Streptococcusok A, C és G csoportja. Rezisztens fajok (MIC ≥ 16 mg/L): Enterobacter, Mycobacterium tuberculosis, Proteus rettgeri, Providencia, Pseudomonas, Serratia, Streptococcusok B és D csoportja. Készítmények TETRALYSAL 300 mg kapszula Vencellin Géza magyar fejedelem 995-ben kérte meg fia, Vajk számára II. Henrik bajor herceg Gizella nevű lányának kezét. Az esküvőt 996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni dómban. Gizella ezután követte ifjú férjét új hazájába. Kíséretében több bajor lovag érkezett az országba. „Lejött Bajorországból Vencellin is, a wasserburgi, aki Szent Istvánnal Somogyban megölte Koppány vezért; ama napon ugyanis ő volt a sereg kapitánya. Tőle a nemzetség kezdete és eredete” (Képes krónika, fordította: Geréb László) A Gizellával érkező bajor lovagok egyike volt Vencellin wasserburgi gróf (Wasserburgi Vecelin) a latin nyelvű ősforrás szövegében videlicet de Wazunburg , aki Vajk szolgálatába állt, akit Géza az utódjának jelölt ki. Érkezését követően Vajk és Koppány vezér konfliktusa miatt – a szeniorátus öröklési rendje szerint Koppánynak kellett volna előlépni trónörökössé – Géza a nyugaton honos primogenitúra alapján választotta ki utódját, ráadásul a sztyeppei szokásjog (levirátus) szerint Koppány feleségül akarta venni a megözvegyült Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét és Vajk anyját, ezért elkerülhetetlenül kitört a testvérharc, amely Géza fejedelem 997. február elsején bekövetkezett halála után robbanhatott ki. Vencellin lovag az egyik vezére lett a Koppány ellen indított seregnek Hont és Pázmány lovagokkal együtt. Nyugati szokás szerint a hadjárat megkezdése előtt ők hárman ütötték lovaggá Vajkot. A források szerint tehát 998-ban a Veszprém környékén Sóly falu határában vívott csatában a hagyomány szerint Vencellin párbajban megölte Koppányt, akinek a hada szétfutott és Vajk teljes győzelmet aratott. Vencellin dédunokája volt Bátor Opos. Szabó János (játékvezető) Szabó János (Budapest, 1951. március 19. – 2016. november 12. előtt) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása önkormányzati dolgozó, műszaki előadó. Pályafutása Játékvezetésből Budapesten vizsgázott. Vizsgáját követően a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A BLSZ JB felterjesztésével NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró. A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével előbb NB II-es, majd 1988-tól NB I-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. Sportpolitikai okok miatt - belviszály - visszaminősítették a másodosztályba.[forrás?] Pályafutása alatt rendszeres résztvevője a futsal bajnokságoknak, különféle kispályás tornáknak. A nemzeti játékvezetéstől 1996-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14. Sportvezetői pályafutása A Pest Megyei Labdarúgó-szövetség (PLSZ) JB, majd a BLSZ JB elnökségének tagjaként, az utánpótlásért felelős szakember, az MLSZ JB-nél játékvezető ellenőr. Szakmai sikerek 2013-ban 40 éves játékvezetői vizsgája alkalmából az MLSZ JB elnöke Berzi Sándor, ifj. emlékplakettet adott részére. William Lee D. Ewing William Lee D. Ewing (Paris, 1795. augusztus 31. – Springfield, 1846. március 25.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Illinois, 1835–1837). Sing Hallelujah Recall 2004 A Sing Hallelujah Recall 2004 című dal az 1993-ban megjelent Sing Hallelujah című kislemez remixe a nigériai Dr. Alban előadásában. A dal nem szárnyalta túl az eredeti verziót, valamint az 1998-as verziót sem, így slágerlistára sem került. Tracklista "Sing Hallelujah" (sing hallelujah! 2004 recall) (ATM) - 3:44 remix: ATM "Sing Hallelujah" (ATM Sunseeker rmx radio edit) - 3:30 "Sing Hallelujah" (bitcrusher club mix) - 7:17 "Sing Hallelujah" (ATM sunseeker club mix) - 5:16 "Sing Hallelujah" (dub-e-lujah) - 3:52 "Sing Hallelujah" (bitcrusher club mix) - 3:44 "Sing Hallelujah" (ATM sunseeker club mix) - 3:30 Schlagetot farkasfalka A Schlagetot farkasfalka a Kriegsmarine tengeralattjárókból álló, második világháborús támadóegysége volt, amely összehangoltan tevékenykedett 1941. október 20. és 1941. november 1. között az Atlanti-óceán északi részének közepépső területein, Izlandtól délre és a Brit-szigetektől észak-északnyugatra. A Schlagetot (Bérgyilkos) farkasfalka kilenc búvárhajóból állt, amelyek két hajót elsüllyesztettek, egyet megrongáltak. Ezek összesített vízkiszorítása 23 364 brt volt. A tengeralattjárók nem szenvedtek veszteséget. Elsüllyesztett és megrongált hajók * Megrongált hadihajó Kurszkajai járás A Kurszkajai járás (oroszul Курский район) Oroszország egyik járása a Sztavropoli határterületen. Székhelye Kurszkaja. Népesség 1989-ben 43 303 lakosa volt. 2002-ben 52 100 lakosa volt. 2010-ben 54 054 lakosa volt, melyből 26 229 orosz, 7 714 örmény, 6 301 török, 2 526 csecsen, 2 397 dargin, 2 186 kabard, 947 oszét, 916 grúz, 898 avar, 601 kumik, 416 cigány, 308 ukrán, 306 német, 285 azeri, 263 nogaj, 183 kazah, 175 koreai, 151 tabaszaran, 118 ingus, 112 lak, 96 tatár, 86 lezg, 75 rutul, 73 fehérorosz, 56 görög, 48 agul, 45 karacsáj, 41 mordvin, 30 moldáv, 26 tadzsik stb. Sziderofil elemek A sziderofil elemek a Szádeczky-Kardoss-féle geokémiai rendszer első kategóriáját képezik. Ez a geokémiai osztályozás az elemek ionjainak természetes körülmények közti vegyületképző képességén és hajlandóságán alapul. A periódusos rendszer sziderofil elemei a vas, kobalt, nikkel, ruténium, ródium, palládium, ozmium, irídium és a platina. Vannak úgynevezett átfutó (nem jellemzően sziderofil, de itt is megjelenő) és kérdéses elemek, az arany és a rénium. Dúsulásuk a meteorvas fázisban van, de a hidrotermális kristályosodási fázisban újra megjelennek. Főleg semleges fémek tartoznak ide, mint a vas- és platinacsoport tagjai, valamint néha az arany. Rosd nemzetség A Rosd nemzetség A Ruusd, Rusd, Rysd, Rosdo, Rosd nemzetség ősi magyar nemzetségek egyike. A Rosd genust Horváth István (történész) is a honfoglaló 108 ősnemzetség között említette. Története Egykor a Szentendrei-sziget Visegrádtól Békásmegyerig terjedő részét Rosd-nak nevezték, mely valószínűvé teszi, hogy a Rosd nemzetség e szigeten lakhatott, s nevét a nemzetség névadójától vette. A Rosd nemzetség a 13. századra már sok, összeköthetetlen szálra bomlott, melyek közül eddigre már több el is aprózódott. 1237-ben a Szentendrei-szigetet is e nemzetség kapta meg. A területet a Thahiak – a Rosd nemzetség leszármazottai – kihalásával, Albert király 1439-ben Perki vagy Pöröki Franknak adományozta. Kézai Simon krónikája is említi az V. fejezet 2. bekezdésében a nemzetség egyik tagját: "László király másik harczáról a kúnokkal. (...) Ezen ütközetben tehát a kúnok megölik Olivért, Pata fiát, az Aba nemzetségből, Andrást, Lőrincz testvérét, Miklós gróf fiát, a Vigmán nemzetségből, Lászlót, Pannyit gróf fiát, a Miskolcz nemzetségből, és Demetert, Mihálka fiát, a Rosd nemzetségből." A Rosd nemzetség tagjai A nemzetség első, név szerint ismert tagja Acsa nádor (1063 – 1108), akinek testvére Miklós. Domokos - 1221-ben élt és a feljegyzések szerint, mint királyi pristaldus ekkor Thahban lakott. Dénes (1237-1247 - 1237-ben még Tomaj Dénes nádor szolgálatában állt és mint poroszló hajtotta végre annak utasításait a pannonhalmi apátság és szolgálónépei közt folyt perben. Róla a feljegyzések ugyancsak azt írták, hogy a Rosd szigetével szembe eső Tahon lakott, de később Győr- és Komárom megyében is voltak birtokai. Endre - fiai:I. Demeter és Kis I. Mihály a Rosd nemzetség legkiválóbb tagjai voltak és az ország első főurai közé emelkedtek. Endre fiai 1264-ben elhagyva Duna-menti birtokaikat V. István ifjabb királyhoz csatlakoztak. I. Demeter - követve V. István ifjú királyt a feketehalmi várba, magára vállalta az IV. Béla öreg király és V. Istvánhoz való követséget kegyelemnyerés céljából, de utközben Matucsinay Lőrinc elfogta és megkínozta. Nemsokkal ezután felépülve részt vett a Kőszegi Henrik, Ákos Ernye és Matucsinay Lőrinc elleni harcban. I. Mihály - nevű testvére pedig ezalatt a Füzéri és Temetvény nevű várakat védelmezte az ostromlók ellen, majd Isaszegen ismét V. István seregéhez csatlakozott. E tetteikért I. Demeter és I. Mihály Füzér várát és a füzéri uradalmat kapták, és I. Mihály ezen kívül még megkapta Lónya, Szalóka, Bátyu, Bótrágy, Szentmiklós és Szolyva nevű falvakat is. A két testvér; I. Demetert és I. Mihályt V. István királytól Borsmonostor kegyuraságát is elnyerte, valamint I. Demeternek érdemeiért adta a Zemplén megyei Szada falu egy részét is, amit I. Demeter 1278-ban hű szolgáinak adott ajándékba. I. Mihályt nyitrai ispánná is tette, aki az ispánságot 1270-től 1273 augusztusáig, majd 1274 októbertől 1276-ig bírta. A borsmonostori kegyuraságot 1273-ban egy időre elvesztették ugyan, de egy év múlva újra visszakapták. A nemzetség tagjai közül ismertebbek voltak még: - II. Demeter, aki a kunok elleni csatában esett el 1282-ben. - I. Herbort fia: Márk , aki 1277-ben a királynő jegyzője volt az Esztergom megyei Csolnok népei között támadt perben, majd 1285-ben ugyancsak e Márk és testvére Miklós átengedték marosi birtokaikat a visegrádi királyi vár számára, ezért IV. László királytól a Szentendre és Tah között fekvő Bagod (Bagud) földjét kapták. - Elek fia Madocsa is említve volt egy 1320 előtti oklevélben, aki az esztergomi egyház egyik jobbágyát megölte, melyért és még 50 márkáért az esztergomi egyháznak adta csévi birtokát. Települések, amelyek birtokosként említik A Szentendrei-szigeten és környékén Nagymaros Kisoroszi Dunabogdány Tahitótfalu Pócsmegyer Leányfalu Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján: Vilyvitány Kölcsény Szentmiklós Lónya Füzéri vár Szalóka Bátyú Bótrágy Felvidéken: Temetvény A Mátyás-templom orgonája A Mátyás-templom orgonája ötmanuálos, pedálos, 86 regiszteres elektropneumatikus orgona. Története A budavári főtemplom első orgonáiról nincsenek írásos emlékeink. Tudjuk, hogy Mátyás idejében voltak orgonaépítő mesterek Budán, valószínű, hogy a templomot is felszerelték orgonával. A Nagyboldogasszony-templomot a törökök 1541-től mecsetként használták. Amikor Buda 1686-ban felszabadult, az épületet a jezsuiták foglalták el, akik a királyné adományából hamarosan rendbe hozták. A zenészek karzatát is felszerelték, és 1688-ban Széchényi György esztergomi érsek egy száz forint értékű pozitívorgonát adományozott a templomnak. 1695-ben Esterházy Pál nádor kibővíttette a templom kórusát, s arra új, valószínűleg nagyobb orgonát állíttatott, amely közel három évtizeden át működött. Az 1723. évi tűzvész során a templom homlokfala bedőlt és elpusztította a hangszert. A jezsuiták még ugyanabban az évben újraboltoztatták a kórust és hamarosan új, „felette alkalmas” orgonával szerelték fel. A budai rendház a század közepén élte virágkorát, ekkor kötöttek szerződést egy bizonyos Martin orgonaépítő mesterrel, aki 1747-ben két egyforma hangszert készített a Nagyboldogasszony- és a Mária Magdolna-templom részére. Erről saját kezű beírása tanúskodik az utóbbi templom 1934-ben lebontott orgonájának két fasípján. 1768-ban ismét nagyobb hangszer építésébe fogtak, az építőt nem ismerjük. Ez az orgona szólt Liszt Ferenc Koronázási miséjének bemutatásakor is, 1867-ben. 1874-ben, amikor megkezdték a templom újjáépítését, eladás céljából felbecsültették, ennek köszönhetően igen részletes leírás maradt fenn róla. Sorsáról közelebbit nem tudunk, állítólag Dangl Antal aradi orgonaépítő vette át. A csaknem húsz évig tartó restaurálási munkák után megnyitott koronázó templomba ugyancsak Dangl készített új orgonát. Ennek faragott, neogótikus szekrénye, miként az egész templom átépítése, Schulek Frigyes tervei szerint készült. Itt kezdődik a mai orgona története, ugyanis ennek keretéül is az 1893-as szekrény szolgál. Dangl orgonája hárommanuálos, mechanikus, kúpládás hangszer volt. Hamarosan kiderült, hogy ez a hangszer szegényes diszpozíciója valamint szerkezeti hiányosságai miatt a templom zenei és művészi igényeinek nem tud megfelelni. Új hangszert kellett építeni, amelyhez Ferenc József magyar királlyá koronázásának 40. évfordulója alkalmából 50 000 koronát adományozott. A munkával a jägerndorfi Rieger-orgonagyárat bízták meg, amely 1909-ben Sugár Viktor tervei szerint építette fel a késő romantikus stílusú, négymanuálos, 77 regiszteres orgonát. (Op. 1500). Ennek egy részét, a IV. manuál sípjait a kor divatjának megfelelően a templom padlásán helyezték el, hangját egy 14 méter hosszú facsövön, a mennyezeten keresztül vezették a templomhajóba. A hangszert 1931-ben (ismét Sugár tervei szerint) a Rieger-gyár budapesti üzeme bővítette 85 regiszteresre. Az átépítés során a padlásról lehozták a sípokat, és az orgona belső elrendezését rendkívül előnytelen módon megváltoztatták. Az óriási játszóasztalt kisebbre cserélték és – Európában először – amerikai rendszerű Setzer-kombinációval szerelték fel. Ez lehetővé tette különféle hangszín-összeállítások eltárolását, ezáltal nagyban megkönnyítve az orgonista munkáját előadás közben. Az 1944-es szovjet ostrom során erősen megsérült hangszert a háború után ideiglenesen rendbe hozták. Teljesen átintonálták, a szélellátás elégtelensége miatt lefojtották, hangja kifejezéstelen, fakó lett. Állapota egyre romlott, végül elkerülhetetlenné vált az átépítése. Az új orgona tervezésére 1979-ben Gergely Ferenc, Koloss István, Baróti István, és a templom orgonistája, Hock Bertalan közreműködésével bizottság alakult. A sokrétű igényeknek leginkább olyan „szimfonikus” orgona felelt meg, amely felhasználva a régi hangszer értékes és még megmenthető sípjait és szerkezeti elemeit, egyesíti a romantikus és barokk stílusjegyeket. Az újjáépítést ismét a csehországi Krnovban működő Rieger-Kloss-orgonagyár végezte egy év leforgása alatt. Az ő kiváló munkájukat dicséri az 1984 januárjában felavatott új, ötmanuálos, 85 regiszteres, 8 soros (Setzer) kombinációval ellátott, elektropneumatikus traktúrájú RIEGER Op. 3540. A legutóbbi, 1999-ben történt bővítés során a játszóasztal kombinációinak számát az eddigi 8-ról 798-ra emelték egy számítógép beépítésével. Ezzel lehetővé vált akár több orgonakoncert teljes hangszín-összeállításának eltárolása és lemezre mentése. Ekkor építették be – nyolcvanhatodikként – a spanyol trombita regisztert. 1985-ben épült meg a kétmanuálos, 18 regiszteres távmű. A műemlékvédelmi hatóság állásfoglalása nyomán csak az egyik északi oldalkápolnában, III. Béla király sírja mellett kaphatott helyet, ideiglenes jelleggel. Ez a hangszer a nagyorgona játszóasztaláról és önállóan is megszólaltatható volt a liturgia vagy a templomtérben rendezett koncertek kíséretére. A Mátyás-templom általános rekonstrukciója keretében a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. nyert megbízást a nagyorgona generálfelújítására és az új karorgona megépítésére. A munka a nagyorgona lebontásával kezdődött 2009-ben. A hangszer műhelymunkái 2011-ben készültek el, 2012-ben kerül vissza a helyére és a helyszíni munkák után 2015. január 25-én szólalt meg először. A felújítással együtt készült egy, mozgatható, mindkét orgona megszólaltatására alkalmas földszinti játszóasztal is. Az új karorgona 2010-ben épült meg az álkereszthajó északi karzatán, az előnytelenül elhelyezett ideiglenes távművet 2012-ben elbontották. Felépítése Az orgona 111 regiszteres, 5 manuálos. Diszpozíciója (1984-2009) Transzmisszió a Fernwerk I. man-ról A 0 -val jelölt regiszterek nincsenek beépítve. Saint-Laurent-des-Vignes Saint-Laurent-des-Vignes település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 890 fő (2015). Saint-Laurent-des-Vignes Bergerac községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dvéri Zsolt Dvéri Zsolt (Székesfehérvár, 1976. augusztus 12. –) magyar labdarúgó. A Videotontól 2010-ben eligazolt és a Seregélyes SC-ben folytatta pályafutását. A Seregélyesben 2 évig játszott és utána tovább igazolt jelenlegi klubjához, a Sárosdhoz, amely a megye 1-ben szerepel. Pályafutása Dvéri 1982-ben kezdett el focizni a Videoton utánpótlás csapatában. Későbbi éveit a Seregélyes utánpótlásában folytatta 1988-ban, majd 1994-ben 18 éves korában a Videoton FC leigazolta őt. A Videotonban hamar megszerették és a Drazsé becenevet kapta. 1998-ban távozott a Videotonból és a Gázszer FC-hez igazolt. Ott 2 évet töltött és tovább igazolt a lila fehér Újpest FC-hez. Az Újpestnél nem érezte jól magát így visszaigazolt Székesfehérvárra a Videoton FC-hez. A 2004-2005-ös szezonban kölcsönben volt a Seregélyes SC-ben, majd 2006-ban visszatért a vidihez ahol még további 4 évet töltött el. Ez alatt az idő alatt a Videotonnal ezüst érmet szerzett (2010) valamint a Magyar Kupa, Ligakupa győzelem sem maradt el. 2010-ben eligazolt a Viditől és a Seregélyes SC-ben folytatta karrierjét, ahonnan 2012 őszén távozott és a Sárosd-ba igazolt, amely jelenlegi klubja is egyben. Sikerei, díjai Magyar bajnoki ezüstérmes : 2010 Magyar kupa győztes: 2006 Magyar ligakupa győztes: 2008 Kozibrod Kozibrod (1900-ig Kozji Brod) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 38, közúton 51 km-re délre, községközpontjától 12 km-re északkeletre a Báni végvidék déli részén, az Una bal partján, a Dvort Kostajnicával összekötő 47-es számú főút mentén Kuljan és Divuša között fekszik. Története Nevét az Una folyó itteni gázlójáról (brod) kapta, melyen a kecskék (kozi) is át tudtak kelni. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a Kordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Kozibrod benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 159, 1910-ben 253 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991. július 26-án elfoglalta a jugoszláv néphadsereg, majd a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 70 lakosa volt. Niederstedem Niederstedem település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 260 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Bolla Kálmán Dr. Bolla Kálmán (Gérce, 1930. június 1. –) Kazinczy-díjas (2003) magyar nyelvész, fonetikus, egyetemi tanár. Élete Bolla Kálmán 1930. június 1-jén született Gérce városában Bolla Kálmán és Berke Ida gyermekeként. 1936-1942 között szülővárosában járta ki általános iskolai tanulmányait. 1942-1950 között a Nagy Lajos Gimnáziumban tanult. 1950-1954 között az ELTE BTK orosz szakán tanult. 1954-1958 között ugyanitt végzett magyar szakon. 1958-ban doktorált Bárczi Gézánál. 1954-1960 között az ELTE Lenin Intézetének orosz nyelvészeti (1954-1956) majd orosz filológiai (1956-1960) tanszékén tanársegédként működött. 1960-1963 között aspiráns volt a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. 1964-1988 között az ELTE BTK fonetikai tanszékén volt adjunktus valamint docens, 1968-1969 között dékánhelyettes, 1986-1995 között tanszékvezető, 1988-2000 között egyetemi tanár. 1969-1971 között a Művelődési Minisztérium tudományegyetemi osztályát vezette. 1971-ben újjászervezte a Magyar Tudományos Akadémia fonetikai laboratóriumát, megszervezte az ELTE BTK Oktatástechnikai Központját. 1971-től 15 évig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályvezetője volt. 1978-ban elindította és szerkesztette a Magyar Fonetikai Füzetek című kiadványsorozatot. 1988-ban elindította az Egyetemi Fonetikai Füzetek kiadványsorozatot. 1989-1999 között az Anyanyelvápolók Szövetsége ellenőrző bizottságának volt az elnöke, majd 1999-2003 között elnökségi tagja. 1994-ben a Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások című sorozatot szerkesztette. 2000-ben nyugdíjba vonult. A Studia Phonetica Posnaniensis című folyóirat nemzetközi szerkesztőbizottságának tagja. Kutatási területe a beszédfiziológia, beszédakusztika, a mesterséges beszédelőállítás, valamint a russzisztika. Magánélete 1951-ben házasságot kötött Csitos Emíliával. Egy fiuk született; Bolla Kálmán (1953). Művei Orosz nyelvtani gyakorlatok (morfológia, 1964) Orosz intonáció (1966) Bolla Kálmán–Páll Erna– Papp Ferenc : Kursz szovremennogo russzkogo jazika, Egyetemi tankönyv ; Tankönyvkiadó, Bp., 1968 Általános tudnivalók a tudományegyetemekről (1969) A nyelvoktatás egyes kérdései és a nyelvi laboratórium (1969) Orosz nyelv és irodalom (1970) Technikai eszközök alkalmazása az idegen nyelvek oktatásában (1971) A kontrasztív fonetikai vizsgálatok jelentősége a nyelvoktatás számára (1972) A beszéd egyéni jellemzői (1976) A nyelvészeti fonetika szakágazatai (1976) A magyar hangtan válogatott bibliográfiája. –1970 ; szerk. Bolla Kálmán, Molnár József; Akadémiai, Bp., 1977 Fonetika '77. Vizsgálatok a hangtan köréből. Hangadás, hangfejlődés, intonáció, beszédjavítás. Az MTA I. Osztályának Fonetikai Munkabizottsága által szervezett tudományos ülésszak előadásai. Budapest 1977. szeptember 28. ; szerk. Bolla Kálmán; MTA, Bp., 1977 Leíró hangtani tanulmányok ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1978 ( Magyar fonetikai füzetek ) Magyar Fonetikai Füzetek (szerkesztette, 1978) A magyar magánhangzók akusztikai analízise és szintézise (1978) A fonetikus írás (1978) A magyar beszédhangok ajakartikulációjának kísérleti-fonetikai vizsgálata (1978) Hangtani tanulmányok ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1979 ( Magyar fonetikai füzetek ) A beszédintonáció néhány elméleti, módszertani és gyakorlati problémája. Az MTA I. Osztályának Fonetikai Munkabizottsága által szervezett Fonetika '78 tudományos ülésszak előadásai. Budapest, 1978. szeptember 26. ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1979 ( Magyar fonetikai füzetek ) A beszédfolyamat intonációs elemzése és az intonáció fonetikus lejegyzése (1979) Magyar hangalbum. A magyar beszédhangok artikulációs és akusztikus sajátságai ; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1980 (Magyar fonetikai füzetek) Interlingvális hangtani egybevetések. Az MTA Nyelvtudományi Intézete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az MTA I. Osztályának Fonetikai Munkabizottsága által szervezett Fonetika '79 tudományos ülésszak előadásai. Budapest, 1979. szeptember 27. ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1980 ( Magyar fonetikai füzetek ) Az amerikai angol beszédhangok atlasza (1981) Atlasz zvukov russzkoj recsi. A Conspectus of Russian Speech Sounds (1981) A szegmentális hangszerkezet vizsgálata ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1981 ( Magyar fonetikai füzetek ) A beszédhang fonetikai minősége ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1981 ( Magyar fonetikai füzetek ) Orosz hangalbum. A beszédhangok képzési és hangzási sajátságai ; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1982 ( Magyar fonetikai füzetek ) A beszéd akusztikai analízise és szintézise ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1982 ( Magyar fonetikai füzetek ) Dialektológiai tanulmányok. Nyelvjárási és regionális köznyelvi fonetikai elemzések ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1983 ( Magyar fonetikai füzetek ) Az orosz beszéd fonetikai elemzése szintézissel (1983) Kempelen emlékezete. Írások és megemlékezések Kempelen Farkas születésének 250. évfordulójára ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1984 ( Magyar fonetikai füzetek ) A finn beszédhangok atlasza (1985) Német beszédhangok atlasza (Valaczkai Lászlóval, 1986) Hangtani értekezések ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1986 ( Magyar fonetikai füzetek ) A Phonetic Conspectus of Polish. Atlas dzwiekow mowy jezyka polskiego (Földi Évával, 1987) Studies in phonetics. Papers by Hungarian phoneticians submitted for the 11th International Congress of Phonetic Sciences ; szerk. Bolla Kálmán; MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1987 ( Magyar fonetikai füzetek ) Egyetemi Fonetikai Füzetek (szerkesztette, 1988) Szép szóval igazat. Szakmai segédlet és útmutató a pedagógusjelöltek országos Kazinczy-versenyéhez ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1988 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A Phonetic Conspectus of English (1989) Tiszta beszéd ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1990 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A beszédhangok világa (1990) A fonetika műhelyéből (1991) Szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás. A szép magyar beszéd versenyei felsőoktatási intézményekben; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1991 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Szupraszegmentális elemzések (1992) A beszéd és hangzási jellemzői ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1991 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A köznyelviség problémái a magyarban ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1993 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A magyar beszéd szegmentális elemei I.-II. (1993-1994) A beszédhangok fonetikus jelölése ; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1994 Nyelvi norma és kiejtési sztenderd a magyarban ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1994 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A magyar beszédhangok akusztikus jellemzői ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1994 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Szupraszegmentális hangszerkezetek a magyar beszédben ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE, Bp., 1994 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Szöveggyűjtemény a szép magyar beszéd tanulmányozásához ; összeáll. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1995 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Nyelvhasználat és beszédkultúra ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1995 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Magyar fonetikai atlasz. A szegmentális hangszerkezet elemei. Egyetemi tankönyv ; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995 A művészi szövegmondás fonetikai jellemzői ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1996 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A magyar hangtan válogatott bibliográfiája, 1971-1995 ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1996 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Írott szöveg – hangzó forma ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1996 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A fonetikus írás néhány elméleti és gyakorlati problémája (1996) A szép magyar beszédért ersenyek és konferenciák ; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1997 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A beszéd minősége (1997) A szövegfeldolgozás gyakorlata (1998) Beszéd- és íráskultúránk időszerű kérdései ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1998 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A nyelvhasználat erkölcse és nemzeti tudat ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1998 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A szövegfeldolgozás gyakorlata ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1998 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Írásmű és élőszó nyelvhasználati aspektusból ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1999 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Nyelvhasználati sajátságok (1999) Szövegfonetikai elemzések (2000) 10. Egyetemi Anyanyelvi Napok ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 2000 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Gondolatok a magyar helyesbeszédről ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 2001 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Szépen, jól, meggyőzően magyarul 11. Egyetemi Anyanyelvi Napok az ELTE-n; szerk. Bolla Kálmán ; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 2001 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) A magyar helyesbeszédért ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 2002 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) 12. Egyetemi Anyanyelvi Napok ; szerk. Bolla Kálmán; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 2002 ( Egyetemi fonetikai füzetek ) Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások I.-II. (2005-2006) Díjai Magyar felsőoktatásért emlékplakett (2003) Horváth Illés Horváth Illés (Budapest, 1984. április 5. –) magyar színész. 2016 óta rendez is. Ötletgazdája és állandó közreműködője a Pesti Kitérő elnevezésű, 2017-ben a Pesti Magyar Színházban útjára indított kulturális közösségépítő programsorozatnak. Életpályája A Németvölgyi Általános Iskola tanulója volt. Szülei íratták be Földessy Margit stúdiójába. Kilencévesen a Budapesti Kamaraszínházban megkapta Ruszt József rendezésében Marlowe II. Edwardjában a trónörökös fiának szerepét. A királyt játszó Gálffi László 2014-ben így emlékezett vissza a húsz évvel azelőtti szerepre: „megérkezett a kilencéves kisfiú – úgy hívták, Horváth Illés, ma már színész a Pesti Magyar Színházban –, és megszólalt. Abban a pillanatban minden megváltozott, nem lehetett már úgy játszani, mint előtte. Olyan természetesség jött a gyerekből, hogy nekünk is mindent újra kellett fogalmaznunk.” Több, mint százszor játszották ezt a darabot, mellyel Spanyolországba, Sitgesbe is eljutott. Ezt követően a színház rendszeresen alkalmazta, játszott Az állhatatos hercegben, a Bánk bánban, később az Othelloban, majd Zalaegerszegen – már tizenhat-tizenhét évesen ugyancsak Ruszt József rendezésében – a Philoktétészben. Már ifjú korában is közelébe került a filmnek a Kisváros című televíziós sorozatban. Színészi pályafutását 2002-ben a Bárka Színház stúdiósaként kezdte. 2003−2006 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának színész szakán folytatta tanulmányait Babarczy László osztályában. 2006-tól a veszprémi Petőfi Színház, 2007-től a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 2008-tól a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Játszott továbbá a Pécsi Nemzeti Színház, az Aranytíz Kultúrház, a Művészetek Palotája és a kőszegi Várszínház produkcióiban. 2010-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja. Büszke arra, hogy azóta Sinkovits Imre öltözőasztalánál öltözhet. 2011-ben az Ezerrel című, ifj. Gérard Depardieu és Jean-Marc Fogiel beszélgetéseit tartalmazó hangoskönyvben, a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt színésznek kölcsönözte hangját, Sediánszky Nóra rendezésében. Közreműködött a Dirty Flow Club formáció 2014-re elkészült konceptalbumában is. 2016 augusztusában a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison került bemutatásra első rendezése – koprodukcióban, alkalmi társulattal –, Szálinger Balázs Köztársaság című műve. A hajdani rakétabázis szinte egész területét az előadás színtereként használták, a helyszínen installáció és filmelőzetes is készült. Olyan produkciós partnerek és művészek álltak mellé az esemény létrehozásában a színészek mellett, mint többek – összesen több, mint 64 közreműködő – között Sediánszky Nóra, Koleszár Adél, Báthory Orsolya, Floszmann Attila, Orlai Tibor, Koblicska Örs, a The Four divattervező csapat vagy a Volkova Sisters. A darabot újrarendezést követően 2017 februárjában Budapesten a Trafóban is bemutatták, majd augusztusban ismét a rakétasiló autentikus világában élhető újra. Mindvégig fontos szempont volt, hogy a 21. század globális – és nem lokális – problémáira reflektálva az emberi jellemet helyezze középpontba. Munkáját 2017 júniusában Mátyás Irén-emlékdíjjal ismerték el. 2017-ben így fogalmazott: „…kezdtem más szemmel is látni a dolgokat, szerettem volna új impulzusokat kapni, nem akartam megrekedni, fontos volt, hogy fejlődjek, és hogy feszegessem a határaimat. Így jött a rendezés, ami egy új művészeti ág, egy kiaknázatlan terep számomra.” Még abban az évben elindította a kulturális közösségépítő Pesti Kitérő programsorozatot, aminek ötletgazdája és állandó közreműködője is. Színházi munkái mellett szinkronizál és számos filmben is szerepelt. Többek között 2008-ban együtt játszott főszerepet Bereményi Géza Irodalom című filmjében Törőcsik Marival. Első szinkronszerepét Végh Péter ajánlására kapta Aprics Lászlónál a Halálbiztos diagnózis(wd) (Diagnosis Murder) című filmsorozatban. 2016 januárja óta a Drámapedagógiai Nevelést Segítő Alapítvány által működtetett újpesti Őze Lajos Művészeti Iskola színészmesterség tanára, 2016-ban pedig a drámajáték- és színjátszás-kommunikációs képzés középiskolás csoportjának vezetője volt – az alapítvány képviseletét ellátó kuratóriumi elnök, Katona Zsuzsa hívására. Díjai 2009 Szegedi Tudományegyetem közönségdíja 2011 Főnix díj férfi mellékszereplő (Osztrigás Mici, De Valmonté herceg) 2013 Főnix díj férfi főszereplő 2014 Főnix díj közönségdíj 2015 Főnix díj férfi főszereplő 2017 Mátyás Irén-emlékdíj (a 2016-os évad díjazottja a Köztársaság rendezéséért) 2017 Selmeczi Roland Tálentum díj – 1. Szinkronikum-gála Színházi szerepei Jelenleg játszott szerepei Az utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2017. augusztus 25., 12:53 (CEST) A Pesti Magyar Színházban: Berg Judit : Rumini - RUMINI Robert Thoeren (Fordító: Bátki Mihály), Jule Styne, Topolcsányi Laura: Sugar (Van aki forrón szereti) - BIENSTOCK Dobozy Imre : A tizedes meg a többiek - SZIJÁRTÓ Eugene O’Neill : Utazás az éjszakába - EDMUND TYRONE Jon Fosse: Alvás - A MÁSODIK FIATAL FÉRFI Vendégművészként: James Goldman: Az oroszlán télen - Fülöp, francia király ( Belvárosi Színház , 2017) Friedrich Schiller : Don Carlos - Don Carlos ( Móricz Zsigmond Színház , 2017.) Rendezései Szálinger Balázs : Köztársaság (a Köztársulás és a Zsámbéki Színházi Bázis koprodukciója, 2016) Znajkay Zsófia: Rendezői változat (felolvasószínház a Nyílt Fórum keretein belül, Pécsi Országos Színházi Találkozó , 2017) Lőrinczy Attila: Balta a fejbe (Pesti Magyar Színház, 2018) Maurice Hennequin (wd) , Pierre Veber (wd) , Farkas Jenő , Horváth Illés, Horváth János Antal: Folytassa, Cicero! avagy Botrány a törvényszéken (Pesti Magyar Színház, 2018) William Shakespeare , Kállay Géza , Horváth János Antal: Macbeth ( Móricz Zsigmond Színház , 2018) Filmes, televíziós szerepei Kisváros (sorozat, 1993, 2000–2001) − Kormos Karesz Szelídek (tévéfilm, 1996) - Szomszédok (teleregény, 1996) - iskolás Családi nyár (tévéfilm, 1996) - Ferdi Karácsonyi varázslat (magyar-szlovén tévéfilm, 2000) – Sobri (film, 2002) – Recze Marci Régimódi történet (tévéjáték, 2006) – ifj. Jablonczay Kálmán Irodalom (kisjátékfilm, 2008) – Dobrovics Presszó (sorozat, 2008) - Hubi 20 évesek vagyunk (rövidfilm, 2009) – Illés versmob 0411 - a virrasztás (rövidfilm, 2011) - Patrik Munkaügyek (sorozat, 2013) - Kicsita Szabadság – Különjárat (tévéfilm, 2013) - reptéri ÁVÓ-s Az éjszakám a nappalod (magyar fekete komédia, 2015) - Haver Partizánok (rövidfilm, 2016) - pedellus Közös sziget (rövidfilm, 2017) - a lány bátyja Hangjátékok Mikó Csaba: Kövérkirály – király (2016) Rudyard Kipling , Benedek Marcell : Riki-Tiki-Tévi – felolvasó (Rádiós regénytár, 2016) Rudyard Kipling , Benedek Marcell: A fehér fóka, 2 részben – felolvasó (Rádiós regénytár, 2016) Kolozsvári Grandpierre Emil : Mirminyó – felolvasó (magyar népmese, 2015) Berg Judit : Rumini , 10 részben (Varázsdoboz, 2015) Balázs József , Deres Péter: Magyarok , 15 részben – Kondor Ábris (Rádiós regénytár, 2015) Karel Čapek , Zádor András: Ingek, A költő, Az utolsó ítélet, Ítélethozatal – felolvasó (novellák, Páholy és pódium, 2015) Megjegyzések Teljes neve: Horváth Illés András Dancza János Dancza János (Eger, 1899. december 29. – Eger, 1985. október 16.) természetbúvár, barlangkutató, ősemberkutató és muzeológus. Életrajza A hat elemi elvégzése, 1906–1912 után az Egri Lakatos- és Lemezárugyárban lett iparostanuló, ahol lakatos segédlevelet szerzett 1916-ban. 1927-ben belépett a Természetbarátok Turista Egyesületének az egri csoportjába, melynek 1930–1949-ig az elnöke volt. 1933-tól 1942-ig az egri városi múzeumban dolgozott. 1945–1946-ban a Heves Megyei Levéltárban alkalmazták másod-levéltárosként. 1948–1949-ben az Egri Idegenforgalmi Hivatal vezetője volt és közben tevékenyen részt vett az egri múzeum újjászervezésében. 1949-től 1953-ig a Baradla-barlang igazgatója lett. 1954–1955-ben a Heves Megyei Tanács Ipari Osztályán műszaki előadóként, 1955-től 1956 október 27-éig az Egri Lakatos- és Lemezárugyárban, mint igazgató dolgozott. 1957 májusában a BM Heves Megyei Főkapitányságára vezényelték, ahol a Panasziroda vezetője lett. Ebből a beosztásból vonult nyugdíjba 1960. január 5-én. Ezután 1960-tól az egri Dobó István Vármúzeumban félállású történész muzeológus volt és részt vett a legújabb kori történeti gyűjteménynek a kialakításában, valamint a gyarapításában 1981 tavaszáig. Dancza János a második világháború után ugyan kétszer is megnősült, de a házasságaiból nem születtek gyermekei. Egerben hunyt el 1985. október 16-án. A barlang- és ősemberkutató A munkálkodásának fő helyszíne a Bükk, különösen Eger környékének a barlangjai voltak. 1930-ban a bükki Kecske-lyukban és a Büdös-pestben végzett ásatásokat két társával, Kadić Ottokár megbízásából. Ebben az évben 12 barlangot mértek fel a Déli-Bükk területén a Magyar Barlangkutató Társulatnak. 1931-ben öt munkanélküli természetbarát társával a Földtani Intézet ásatásain vett részt. A Büdös-pest és a Felső-forrási-barlang feltárásán dolgoztak, majd bekapcsolódtak a lillafüredi Szent István-barlang feltárási munkáiba. 1932. április 27-én megtalálta a neandervölgyi ember maradványait a Suba-lyukban. 1936-ban feltárta a Ravasz-lyukat. Saját szerkesztésű technikai eszközök segítségével, hallatlan energiával oldotta meg több barlang feltárását. 1937-ben a Nagy-Tölgyesoromi-zsombolyban végzett ásatásokat. 1939-ben a Feneketlen-lyukat kutatta. Később közreműködött a Kecske-lyuk, a Pes-kő-barlang, az Istállós-kői-barlang, a Kis-kőháti-zsomboly és a Vaskapu-barlang feltárásában. 1947-ben Egerben, a Kőporos-tetőn őskori telepet fedezett fel. Az 1950-es évek elején kinevezték az Baradla-barlang igazgatójává. A nevéhez fűződik a Baradla-barlang kitisztítása, a tönkrement berendezések és az épületek kijavítása. Kutatta a barlang élővilágát és a cseppkövek elszíneződéseinek okait. Ő volt az a barlangkutató, aki elsőként foglalkozott a barlangok klimatikus viszonyaival. Dancza János regényt írt az ősemberről és a folytatásokban közreadott művét a Népszava 1940-ben, öt hónapon át, részletekben közölte. Sok írása jelent meg különböző folyóiratokban és szaklapokban. Az utolsó munkája 1984-ben látott napvilágot, melyben a suba-lyuki ősembermaradványok tragikus és elszomorító sorsáról írt leleplező sorokat. Munkái Dancza János: A barlangkutatás. Az ősember lakhelyei a Bükk hegységben. Természetbarát, 1931. (19. évf.) január–február. 5–6. old., március–május. 4–5. old., június–július. 5–6. old., augusztus–szeptember. 3–4. old., október–december. 5–6. old. Dancza János: Beszámoló a Füzérkői-barlangban és a Subalyukban végzett ásatásokról. Barlangvilág , 1932. (2. köt.) 1–2. füz. 19. old. (Előadás.) Dancza János: A Subalyuk ősembere . Természetbarát, 1932. (20. évf.) július–augusztus. 2–3. old. Dancza János: A Subalyuk ősembere . Természetbarát, 1932. (20. évf.) november–december. 2–3. old. Dancza János: A Subalyuk ősembere . Természetbarát, 1933. (21. évf.) január–március. 2. old. Dancza János: Voltak-e a jégkorszak emberének fűtési gondjai? Természetbarát, 1934. (22. évf.) január–februári szám, 3–4. old., március–májusi szám, 3–4. old., június–augusztusi szám, 3. old., szeptember–októberi szám, 5–6. old. (Négy részben.) Dancza János: A Bükkhegység rejtett cseppkőbarlangjai . Természetbarát, 1936. (24. évf.) 1. sz. 2–5. old. Pataki Vidor – Pálosi Ervin – Dancza János: Az ősemberleletek felfedezése. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. 11–20. old. (A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.) Dancza János: Fűtési gondok a jégkorszakban . Búvár, 1939. (5. évf.) 347–351. old. Dancza János: Új eszköz rejtett cseppkőbarlang kutatására . Búvár, 1941. 7. Dancza János: A Nagy Tölgyes-orom víznyelő zsombolya. Barlangkutatás , 1943. (16. köt.) 3. füz. 293–303. old. Érdekesség A neve után nevezték el a Kevély-nyergi-zsombolynak a Dancza-terem nevű részét. Az Aggteleki-karszton található Danca-barlangot nem róla nevezték el. Ptyonoprogne A Ptyonoprogne a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó nem. A régebbi rendszerbesorolások a Hirundo nembe sorolják az ide tartozó fajokat is. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: szirtifecske (Ptyonoprogne rupestris vagy Hirundo rupestris) sivatagi szirtifecske (Ptyonoprogne fuligula vagy Hirundo fuligula) Ptyonoprogne concolor vagy Hirundo concolor Ptyonoprogne obsoleta vagy Hirundo obsoleta Nagycsütörtök Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása. A nagycsütörtök a legtöbb országban nem munkaszüneti nap. Legkorábbi lehetséges dátuma március 19., a legkésőbbi április 22. Katolikus liturgia Krizmamise A római katolikus egyházban ezen a napon a püspök az egyházmegye papjaival közösen mutat be szentmisét, amit krizmamisének neveznek. Ennek keretében kerül sor az olajszentelés szertartására, amikor a püspök 12 áldozópap és 7 szerpap közreműködésével megszentel három szent olajat, a krizmát, a katekumenek (keresztelendők) olaját és a betegek olaját. Ezeket aztán az év során egyes szentségek kiszolgáltatása során, vagy különleges szertartásoknál használnak: így például a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél. Esti mise – az utolsó vacsora emlékmiséje Az esti szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát (azaz tulajdonképpen a szentmisét). Hagyomány, hogy szintén az utolsó vacsorán történtekre emlékezve (amikor Jézus megmosta tanítványai lábát) a pap megmossa több hívő lábát. A misében számos elem a gyászra, a Jézus halálával kialakuló hiányra, csöndre, ürességre utal, illetve a temetési szertartást idézi. Ugyan a misében felhangzó „glória” után a harangok megszólalnak, de azután a gyász jeleként el is némulnak, akárcsak a szertartás során alkalmazott orgonák, és csengők. Helyettük egészen a nagyszombati szertartásban felhangzó glóriáig fakereplőket alkalmaznak. A gyásznak ezt a jelképét a magyar katolikus hagyományban egy jellegzetes szófordulattal fogalmazzák meg: a hívek szerint ezekben a napokban „a harangok Rómába mennek”. A mise végeztével az oltáriszentséget (azaz az Eucharisztia keretében átváltoztatott ostyát) is eltávolítják rendes őrzési helyéről a tabernákulumból, és ünnepélyesen egy másik őrzési helyre – jellemzően a templomban kialakított szent sírhoz – viszik, és az egészen a nagyszombati feltámadási mise áldoztatásáig ott is marad. Ezután az „oltárfosztás” szertartásának keretében, a pap minden díszétől (virág, gyertyák, terítő) megfosztja az oltárt, majd a teljesen üres oltárt vízzel lemossa („oltármosás”). Sötét zsolozsma A nap szertartásához, tartozik a „sötét zsolozsma” elimádkozása is, amire a késő esti órákban kerül sor. A zsolozsma keretében az oltárra helyezett gyertyatartóban minden gyertyát meggyújtanak, majd minden zsoltárvers elimádkozása után eloltanak egyet-egyet, a középsőt kivéve, ami az egyetlen világító gyertya marad a templomban. A gyertyák kioltása azt jelképezi, ahogy a szenvedő Krisztust magára hagyják tanítványai. Az egyetlen égve maradó gyertya Jézus jelképe. A sötét zsolozsmát püspöki székesegyházakban nagypénteken és nagyszombaton is elvégzik. Aston Martin DB4 GT Az Aston Martin DB4 GT egy limitált kadású Aston Martin sportkupé. A DB4 új korszakot nyititt az Aston Martin életében. A megnövelt teljesítményű GT változat igazi ritkaság. Története 1958-ban bocsátotta ki az Aston Martin a DB4-es típust. Az Egyesült Királyságban készült, de a formát az olasz Touring of Milan tervezőiroda alkotta meg. Ezt a típust új 3,7 literes motorral szerelték fel. 1959-ben a kisebb tengelytávolságú, kétüléses DB4 GT a dupla gyújtógyertyák miatt sportosabb és nagyobb teljesítményű lett. 1963-ban a DB5 váltja a DB4-est. Mindössze 75 darab GT változat készült. Jellemzői Olasz Stílus A DB4 típust az olasz Touring of Milan tervezőiroda alkotta meg. Ez a forma apró változtatásokkal 1970-ig, a DB6 gyártásának végéig megmaradt. Erős acél váz A DB4 alváza sajtolt acélból készült, amelyet hegesztett elemek tesznek merevebbé. Ezt a szerkezetet a DB4 típuson vetették be, és alapvetően különbözött a DB Mk II alvázától. Önzáró differenciálmű A hajtott hátsó tengelyre Salisbury Powr-lok önzáró differenciálművet szereltek, hogy a lehető legnagyobb teljesítmény jusson a talajra. Rövid tengelytáv A GT modell tengelytávja 13 cm-rel kisebb mint a DB4 alapváltozaté, ezáltal könnyebb és mozgékonyabb lett az autó. Sajátos GT vonás A plexi fényszóróborítás és a hátsó sárvédőn lévő, versenyautókat idéző tanksapka a GT verzió jellegzetessége. Le Cayrol Le Cayrol település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 256 fő (2015). Le Cayrol Condom-d’Aubrac, Coubisou, Espalion és Montpeyroux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Avialae Az Avialae ('madárszárnyúak') egy klád, amelybe a madarak (Aves) és a legközelebbi dinoszaurusz rokonaik tartoznak. Konkurens definíciók Az Avialae csoporttal kapcsolatos rendszertani tanulmányok eltérő eredményekre vezetnek attól függően, hogy mely fajokra vonatkoznak, illetve hogy mely definíciókat követik. Az Avialae ugyanis az egyes definíciók alapján más-más alcsoportokat tartalmazhat, melyekre nagy hatással van az Archaeopteryx Aves csoportba való besorolása, illetve onnan történő kivétele. Ha az Archaeopteryxet röpképesként definiálják, akkor kevesebb röpképtelen avialae marad. Az elsőként ismertté vált evezőszárnyú repülésre képes theropoda dinoszaurusz a késő jura idején élt Archaeopteryx lehetett, melyet legtöbbször az Avialae legkorábbi ismert tagjának tekintenek. Bár vannak akik úgy vélekednek, hogy a korai madaraknál az Archaeopteryxet is beleértve, hiányzik az a váll mechanizmus, ami a modern madaraknál gyors és erőteljes felfelé irányuló szárnymozgást tesz lehetővé; a leszorító erő hiányában pedig úgy tűnik, hogy ezek az állatok csupán vitorlázásra voltak képesek. Jelleg-alapú definíció Az Avialae csoportot a hagyomány szerint (fizikai jellegzetességeken alapuló) apomorfia-alapú kládként definiálják. Az Avialae kládot Jacques Gauthier nevezte el 1986-ban, és először 2001-ben definiálta úgy, hogy tartalmazzon minden olyan tollas szárnnyal rendelkező dinoszauruszt, amely a szárnyaival csapkodva repült, továbbá minden madár leszármazottjukat. Avialae – Aves Gauthier négyféle módon definiálta az Aves fogalmát, ami problémát jelent, mivel ugyanazt a biológiai nevet négy különböző módon használja. Gauthier a négy alábbi megoldást ajánlja, melyek fenntartják az Aves fogalmát a ma élő madarak és az utolsó közös ősük valamennyi leszármazottja számára. A többi csoporthoz más neveket rendelt. az Aves jelentheti a fejlett, tollas archosaurusokat (más néven Avifilopluma) az Aves jelentheti a röpképeseket (más néven Avialae ) az Aves jelenthet minden olyan hüllőt , amely közelebb áll a madarakhoz, mint a krokodilokhoz (más néven Panaves) az Aves jelentheti a ma élő madarak utolsó közös ősét és annak valamennyi leszármazottját (egy „koronacsoportot”) (más néven Neornithes ). A negyedik definíció szerint az Archaeopteryx egy avialae, és nem tagja az Aves csoportnak. A Gauthier-féle Aves definíciót, amely a modern madarakra korlátozza a csoportot, kevés őslénytani mű vette át. Ág-alapú definíció Egyes szerzők hasonló, de ág-alapú definíciót használnak, ami szerint ide tartozik valamennyi theropoda, amely közelebb áll a madarakhoz, mint a Deinonychushoz. 2002-ben Clarke és Norell ezt a definíciót használták az ismert avialae-k részletes törzsfejlődésének ismertetéséhez. A következtetéseik között (a 26. oldalon) az Avialae az evolúció következő állomásaként szerepel, az egyes tagjai pedig az alábbi listán fentről lefelé a legkezdetlegesebbtől a legfejlettebbig kerültek felsorolásra: Dromaeosauridae – egy külcsoport , de az Avifilopluma tagja Archaeopteryx – a legbazálisabb avialae Confuciusornithidae – a legbazálisabb pygostylia Enantiornithes – az Ornithothoraces legbazálisabb tagjai Vorona Patagopteryx Apsaravis az Ornithurae legbazálisabb tagja Baptornis + Hesperornis Ichthyornis Aves (koronacsoport definíció) Röpképtelen avialae-k Három olyan taxon létezik, amely nem tagja az Avesnek, de az Aviale bármelyik fenti definíciója szerint avialae-nek tekinthető. Senter (2007-ben) az Epidendrosaurust az Archaeopteryx testvércsoportjává tette az Avialae-n belül. Az Epidendrosaurus lelőhelyéül szolgáló Daohugou medence, a középső jura idején keletkezhetett, így ez az állat korábbi az Archaeopteryxnél. Egy (2008-as) tanulmányban Zhang (Csang) és szerzőtársai igazolták, hogy az Epidendrosaurus az Avialae csoportba tartozik egy általuk ide sorolt új taxonnal, az Epidexipteryxszel együtt Xu (Hszü) és szerzőtársai (2008-ban) leírást készítettek egy másik röpképtelen avialae-ről, az Anchiornisról, melyet a kínai Liaoning tartomány nyugati részén fedeztek fel. Úgy ítélték meg, hogy ez a legbazálisabb vagy legkezdetlegesebb, avialae amit valaha leírtak. Az Anchiornis kora bizonytalan, a jura vagy a kréta időszakból származhat. Kapcsolódó szócikkek Madarak Dinoszaurusz–madár kapcsolat Tollas dinoszauruszok Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben az Avialae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Alonso, P. D., Milner, A. C., Ketcham, R. A., Cookson, M. J. & Rowe, T. B. (2004). „The avian nature of the brain and inner ear of Archaeopteryx” (PDF). Nature 430 (7000), 666–669. o. DOI:10.1038/nature02706. PMID 15295597. Supplementary info Senter, P. (2006. október 7.). „Scapular orientation in theropods and basal birds, and the origin of flapping flight”. Acta Palaeontologica Polonica 51 (2), 305–313. o. (Hozzáférés ideje: 2008. október 6.) Gauthier, J..szerk.: K. Padian: Saurischian monophyly and the origin of birds., Mem.Calif.Acad.Sci.. San Francisco: California: Acad.Sci., 1–55.. o. (1986) Gauthier, J., and de Queiroz, K..szerk.: J. A. Gauthier and L. F. Gall: Feathered dinosaurs, flying dinosaurs, crown dinosaurs, and the name Aves. New Haven, Connecticut, U.S.A.: Peabody Museum of Natural History, Yale University, 7–41. o. (2001) szerk.: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; Osmólska, Halszka: The Dinosauria, 2nd edition, University of California Press, 861. o. (2004) Senter, P. (2007). „A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda).”. Journal of Systematic Palaeontology. DOI:10.1017/S1477201907002143. Clarke, J.A. and Norell M.A.. The Morphology and Phylogenetic Position of Apsaravis ukhaana from the Late Cretaceous of Mongolia. New York, NY 10024: American Museum of Natural History (2002) Senter, Phil (2007). „A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria, Theropoda)”. Journal of Systematic Palaeontology 5 (4), 429–463. o. DOI:10.1017/S1477201907002143. Zhang, Zhou, Zhonghe; Xu, Xing; Wang, Xiaolin and Sullivan, Corwin (2008. október 23.). „A bizarre Jurassic maniraptoran from China with elongate ribbon-like feathers”. Nature 455, 1105-1108. o. (Hozzáférés ideje: 2009. március 31.) Xu, X., Zhao, Q., Norell, M., Sullivan, C., Hone, D., Erickson, G., Wang, X., Han, F. and Guo, Y. (2008. november 15.). „A new feathered maniraptoran dinosaur fossil that fills a morphological gap in avian origin”. Chinese Science Bulletin, six pages. o. Gare de Boulogne-Maritime Gare de Boulogne-Maritime vasútállomás Franciaországban, Boulogne-sur-Mer településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Longueau–Boulogne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: (6047) 1991 TB1 A (6047) 1991 TB1 egy földközeli kisbolygó. Perry Rose fedezte fel 1991. október 10-én. Roseburg North Roseburg North az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Douglas megyéjében elhelyezkedő statisztikai település. A 2010. évi népszámláláskor 5912 lakosa volt. Területe 58,8 km2, melyből 1 km2 vízi. Népesség 2010 A 2010-es népszámláláskor 5912 lakója, 2638 háztartása és 1618 családja volt. A népsűrűség 102,2 fő/km2. A lakóegységek száma 2883, sűrűségük 49,9 db/km2. A lakosok 92,4%-a fehér, 0,4%-a afroamerikai, 1,4%-a indián, 1,1%-a ázsiai, 1,6%-a egyéb-, 3%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 5,8% (4,7% mexikói, 0,1% Puerto Ricó-i, 1% pedig egyéb spanyol/latino származású.) A háztartások 23,3%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 43,1% házas, 13,1% egyedülálló nő, 5,1% pedig egyedülálló férfi; 38,7% pedig nem család. 31,9% egyedül élt; 15,2%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,24 személy élt; a családok átlagmérete 2,76 fő. A medián életkor 45,4 év volt. Lakóinak 18,7%-a 18 évesnél fiatalabb, 6% 18 és 24 év közötti, 20,4%-uk 25 és 44 év közötti, 28,7%-uk 45 és 64 év közötti, 21,8%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,2%-a férfi, 51,8%-uk pedig nő. 2000 A 2000-es népszámláláskor 5473 lakója, 2341 háztartása és 1556 családja volt. A népsűrűség 94,7 fő/km2. A lakóegységek száma 2491, sűrűségük 43,1 db/km2. A lakosok 93,97%-a fehér, 0,18%-a afroamerikai, 1,06%-a indián, 0,75%-a ázsiai, 0,02%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 1,21%-a egyéb-, 2,81%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 3,07% (2% mexikói, 0,1% Puerto Ricó-i, 0,9% pedig egyéb spanyol/latino származású.) A háztartások 25,3%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 54,1% házas, 9% egyedülálló nő; 33,5% pedig nem család. 28,2% egyedül élt; 14,4%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,31 személy élt; a családok átlagmérete 2,79 fő. Lakóinak 21,1%-a 18 évesnél fiatalabb, 7,9% 18 és 24 év közötti, 23,8%-uk 25 és 44 év közötti, 26,7%-uk 45 és 64 év közötti, 20,4%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 43 év volt. Minden 100 nőre 93,5 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 90,9. A háztartások medián bevétele 35 684 amerikai dollár, ez az érték családoknál $43 013. A férfiak medián keresete $35 370, míg a nőké $21 953. Az egy főre jutó bevétel (PCI) $17 705. A családok 6,2%-a, a teljes népesség 9,1%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 8,7%, a 65 évnél idősebbeknél pedig 11,6%. Don’t Wanna Do It A Don't Wanna Do It a holland The Shorts együttes első kislemeze, mely 1981-ben jelent meg. Albumra azonban nem került fel, és túlzott sikereket sem értek el vele. Tracklista 7 inch kislemez Hollandia Don't Wanna Do It Hands Off My Baby Kenneth Eriksson Kenneth Eriksson (Äppelbo, 1956. május 13. –) svéd autóversenyző. 138 rali-világbajnoki futamon indult, hat győzelmet szerzett. Háromszor nyerte meg az ázsia–óceániai ralibajnokságot. Pályafutása 1980-ban kezdte világbajnoki karrierjét. Megfordult a Subaru, a Mitsubishi, a Hyundai és a Skoda gyári csapatában. 2002-es búcsújáig 6 győzelmet és 214 szakaszgyőzelmet szerzett. Nem írnek való vidék A Nem írnek való vidék (eredeti cím: Kill the Irishman) 2011-ben bemutatott bűnügyi, életrajzi dráma. A film megtörtént eseményeken alapul. Főszereplője Danny Greene, az ír maffia vezetője. Helyszín: Cleveland, Egyesült Államok. Cselekménye 1960-ban az ír-amerikai származású Danny Greene kikötői rakodómunkás. Egy verekedés után átveszi a helyi szakszervezeti vezető helyét. Több törvénytelen akció után börtönbe kerül, de az FBI kihozza azzal az ígérettel, hogy rendszeresen informálja őket. Danny hamarosan emelkedni kezd a maffia ranglétráján, közben megpróbál saját becsületkódexe szerint élni. A filmben időnként mutatott tévériportok szerint ismerőseinek/ismeretleneknek szívesen segít. Tevékenysége azonban keresztbe tesz az olasz maffiának, akik többször el akarják tenni láb alól, de Danny nyolc merényletkísérletet is túlél (ezek között autóba rejtett bomba és házának felrobbantása is szerepel). Dannyt elhagyja felesége a három gyerekükkel. Danny megismerkedik egy szimpatikus lánnyal, akivel komoly kapcsolata alakul ki, el akarja venni feleségül. Danny szeretne kiszállni a piszkos üzletekből, ezért felajánlja a New York-i maffia fejének, hogy az ő meggyilkoltatása helyett adjanak 2 millió dollárt, amit Texas államban hústermelésbe fektetne be. Az első évben 3 millió lenne a haszon. A maffia feje látszólag meggondolja a dolgot, de elkezdi gyilkoltatni Danny barátait egy profi bérgyilkossal, Ray Ferrittoval. Végül Danny is sorra kerül, amikor fogorvoshoz megy, mert a bérgyilkos lehallgatja a telefonját, és túlbiztosításként a parkolóban nem Danny kocsijába, hanem a mellette állókba tesz bombát. Danny halála pozitív folyamatokat indít el, mert az események után Ferritto túl nagy összeget kér az elvégzett "munkáért", mire a maffia vezetője vérdíjat tűz ki a fejére; a bérgyilkos, hogy életét mentse, kiegyezik az FBI-jal, tanúskodni kezd a többiek ellen, így sorra buknak le a maffia vezetői szerte az Egyesült Államokban. Szereposztás Ray Stevenson - Danny Greene Christopher Walken - Alex Birns / Sándor Birns: zsidó-amerikai uzsorás és éjszakai klub-tulajdonos. Eleinte segít Dannynak, majd meg akarja gyilkoltatni. Val Kilmer - Joe Manditski: clevelandi nyomozó, aki megkedveli Dannyt. Részben egy valóban élt személy, Ed Kovačić clevelandi nyomozó alapján mintázták. Linda Cardellini - Joan Madigan Vincent D’Onofrio - John Nardi: olasz-amerikai, Greene szövetségese Vinnie Jones - Keith Ritson: ír-litván-amerikai, egykori bokszoló, Greene fő verőembere Tony Lo Bianco - Jack Licavoli: a clevelandi bűnszövetkezet feje Paul Sorvino - Anthony Salerno: a genovai származású bűnszervezet feje Fionnula Flanagan - Grace O'Keefe Burt Reynolds - önmaga Laura Ramsey - Ellie O'Hara Mike Starr - Leo Moceri Steve Schirripa - Mike Frato Bob Gunton - Jerry Merke Jason Butler Harner - Art Sneperger Robert Davi - Ray Ferritto Bevételek 2011 júniusáig összbevétele 1 187 711 dollár volt. Fogadtatás A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 62%-ra értékelte 47 vélemény alapján. A film készítése 2009-ben, mindössze egy hónap alatt vették fel. Forgatási helyszínek A történettel szemben nem Cleveland, hanem Detroit (Michigan, USA) volt a forgatások helyszíne, azon belül az azóta lebontott Tiger Stadium (2121 Trumbull Avenue). Érdekesség Danny Greene mítoszának megteremtéséhez több dolog hozzájárul: jelentős összegekkel támogat humanitárius célokat (például árvák taníttatását) hangsúlyosan nem iszik alkoholt (egy alkalmat kivéve, miután a feje fölött felrobbantották a házát) többször emlegeti ír szerencséjét, és a tévében üzenget a maffiának az ír gyökerek mellett kelta ősöktől való származás is felmerül minden reggel a szabadban fut, tornázik vagy fekvőtámaszokat nyom (amikor ez még nem volt divat - senki más nem csinálja) Singleyrac Singleyrac település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 290 fő (2015). Singleyrac Rouffignac-de-Sigoulès községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Niederwiesa Niederwiesa település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Niederwiesa Flöha községgel határos. Népesség A település népességének változása: Miovecz Zoltán Miovecz Zoltán (1967. szeptember 9. –) labdarúgó, középpályás. Pályafutása A Kaposvári Rákóczi csapatában mutatkozott az élvonalban 1987. augusztus 14-én a Rába ETO ellen, ahol csapata 2–1-re kikapott. 1989 és 1993 között az Újpest játékosa volt, ahol egy-egy bajnoki címet és magyar kupa-győzelmet szerzett a csapattal. Az 1993–94-es idény közben szerződött Vácra, ahol így a bajnokcsapat tagja lett. Utolsó élvonalbeli mérkőzésen a Sopron csapatát 2–0-ra győzte le csapata. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1989–90, 1993–94 Magyar kupa győztes: 1992 Magyar szuperkupa győztes: 1992 Iain Turner Iain Robert Turner (Stirling, Skócia, 1984. január 26.) skót labdarúgó, az angol hatodosztályú Southport kapusa. Pályafutása Everton Turner a Stirling Albionban kezdte profi pályafutását, 2002-ben. Tehetségével hamar felhívta magára a figyelmet és 2003 januárjában 50 ezer fontért az Evertonhoz igazolt. A liverpooliakon kívül többek között a Charlton Athletic és a Tottenham Hotspur is érdeklődött iránta. Kölcsönben megfordult a Chester Citynél, Doncaster Roversnél, a Wycombe Wanderersnél és a Crystal Palace-nál. Az Evertonban egy Blackburn Rovers elleni meccsen mutatkozott be, de alig kilenc perc után kiállították, mivel a tizenhatoson kívül fogta meg Alan Stubbs hazafejelt labdáját. 2007 februárjában egy hónapra kölcsönvette a Sheffield Wednesday. Február 24., a Southend United ellen debütált. Érkezése előtt a Wednesday kilenc mérkőzés óta nyeretlen volt, de utána jó formába lendültek. 2009-ben a Nottingham Forest vette kölcsön. Válogatott Turner több alkalommal bekerült a skót válogatott keretébe, de eddig egy alkalommal sem kapott játéklehetőséget. Schleid (bei Bitburg) Schleid település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Rakovszky István (író) Nagy-rákói és nagy-selmeczi Rakovszky István (Pozsony, 1832. június 16. – Pozsony, 1891. december 28.) császári és királyi kamarás, író, a Szent Sír Lovagrend középkeresztese és a pápai Szent Gergely-rend lovagja. Élete Tanulmányai befejezése után lontói (Hont megye) birtokán gazdálkodott. A téli hónapokban Pozsonyban lakott és ideje nagy részét történelmi tanulmányokra, különösen Pozsony történetének megírására fordította. Részt vett a A Pallas nagy lexikona szerkesztésében is. Gazdag könyvtárt és régiséggyűjteményt hagyott hátra. Elhunyt Pozsonyban, 1891. december 28-án délután 3 és fél órakor, életének 60., házasságának 35. évében. Örök nyugalomra helyezték a Szent-András sírkert lévő sírboltba 1891. december 30-án a római katolikus hitvallás szertartásai szerint. Írásai Cikkei a Pressburger Zeitung évfolyamaiban (Alterthümliche Überliefereungen von Pressburg); az Új Magyar Múzeumban (1860. Hont vármegye régi tisztviselőinek emlékezete); a Magyar Sionban (1863. Sághi prépostság emlékezete, 1865. Pozsony egyházai); a Magyar Tudományos Értekezőben (1862. I. Drégely vára emlékezete, Pozsonyiak két régi egyháza: Szent Lőrinczről nevezett egyház és a Szent Mihályról nevezett egyház; II. Torna várának történeti vázlata); a Századokban (1875. Adalékok a magyar ágyúk történetéhez). Munkái Pozsony szabad királyi város rövid története. Pozsony, 1865. (Különnyomat a Pozsony és Környékéből). Das Pressburg Rathhaus und der Stadtrath, dessen Geschichte, Entwickelung und Verhältnisse im Mittelalter. Nach archivalischen Quellen zusammengestellt aus den alterthümlichen Überlieferungen von Pressburg. U. ott, 1872. Kéziratban Diplomatarium Posoniense, ívrét 3 kötet; Das Pressburger Stadtrecht, ívrét 1 kötet; Pozsony sz. kir. város oknyomozó története, 3 kötetre tervezve; Jegyzetek a magyarországi családokra s helyekre nézve a XV. századtól a XVII. század végeig. Bellingen (Westerwald) Bellingen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 618 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Városföld Városföld község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában. Fekvése Városföld Bács-Kiskun megyében, Budapesttől kb. 100, Kecskeméttől 10 km-re délkeleti irányban. Megközelíthetősége nagyon jó, mivel az 5-ös főút mentén fekszik, valamint a falun áthalad a Budapest-Cegléd-Szeged vasúti fővonal. A Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszöshát területén helyezkedik el. A falu szántóföldjének a felszíni talaja, kultúrrétege jó minőségű. A járásban gazdálkodás szempontjából a legjobb földek itt találhatók. Története A falu története szinte elválaszthatatlanul kapcsolódik Kecskemét városéhoz, így a terület akárcsak a mai megyeszékhely hajdan a királyi korona birtokában volt, s a 14. és a 15. század első felében a magyar királynék javadalmához tartozott. Városföld puszta a kezdetektől fogva Kecskemét város örökös tulajdona volt, amelyet a város pénzért el nem adott, csak megfelelő árendáért, művelésre. A „Városföld” elnevezés a 17. század második felében felbukkanó szó a városhatár délkeleti részének megjelölésére szolgált, s a későbbi időben vált általános használatúvá. Városföld pusztán már az 1780-as években – és azt megelőzően is – volt tanyás gazdálkodás. Városföld 1952 óta önálló település, 1983-ig a Kecskeméti járás része, majd ezt követően Kecskemét városkörnyék községeihez tartozott. 1990 óta Városföldnek is önálló önkormányzata van Nevezetességei Szent József római katolikus templom: Városföldön sokáig nem volt templom, a miséket az iskola kistermében tartották. 1981-ben az egyház telket vásárolt a községben. A telekvásárlást 1983 októberében alapkőletétel követte. A templom építése 1984-ben kezdődött, felszentelésére 1987. május 3-án került sor. A templomban elhelyezett oltár Tabajdi István fafaragó, a szentély-bútorok, az ajtók Bodacz Tibor asztalos-fafaragó keze munkáját dicsérik. Leopold Hofmann (labdarúgó) Leopold Hofmann (Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia, 1905. október 31. – 1976. január 9.) osztrák labdarúgófedezet. Miquelon-Langlade Miquelon-Langlade Saint-Pierre és Miquelon két települése közül a kisebb népességű, Miquelon-Langlade földszorosai a három szigetből egyet képeznek. Földrajz A szigetek Új-Fundland déli partjai közelében találhatók, a legközelebbi szárazföldtől 22 km-re nyugatra. A terület három szigetből áll, amiket homokdűnékből álló földszorosok kötnek össze. Saint Pierre, ami különálló terület, függetlenül áll tőlük. Az ide tartozó szigetek: Le Cap, Miquelon, Langlade. A Miquelon-nak nevezett település a Le Cap szigeten van. A középső szigetnek, Miquelonnak a Grand Barachios nevű lagúnája nagy fókanépességnek és egyéb tengeri állatnak szolgál menedékül, sokan odalátogatnak a változatos madárnépesség megfigyelésére is. Demográfia A 2006-os népszámlálás szerint Miquelon (Grande Miquelon) felső csúcsára, Miquelon helységre tömörült lakossága 615 fő volt. Langlade-en csak egyetlen személy lakott. (Az angol Wikipédia adata). A népesség jelentős része baszk és breton származású. Közlekedés A szigetek között van hajóközlekedés is, de a Miquelon repülőtér és Saint-Pierre repülőtere között van rendszeres légiforgalom is. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Miquelon-Langlade című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Avidius Cassius római császár Marcus Aurelius hadjáratai kezdetben nem jártak sikerrel. Az elő hadjáratát meg is kellett szakítania, mert veszélyes felkelés tört ki a Római Birodalom keleti tartományaiban. A felkelés élére Avidius Cassius állt, aki egy szíriai kereskedő fia volt. A mezopotámiai háborúban a hadjáratok során sikeresen vezette csapatait. Ezért 172-ben a keleti provinciák felett különleges hatalommal ruházták fel. Abban a hitben, hogy a távoli Duna-vidéken a császár Marcus Aurelius a hadjáratban elhunyt, magának követelte a császári címet és a trónt. Egyes történészek szerint törekvésében támogatta a császárné Faustina is, aki ugyan együtt volt Marcus Aureliusszal a Duna vidékén és látván elhatalmasodott betegségét, azt hitte, hogy férje a császár meg fog halni. Kappadókia és Bithünia kivételével minden keleti tartomány támogatta Avidius Cassiust. Hamarosan kiderült, hogy Aurelius él, és egészségesen visszaindult Rómába útban a keleti tartományok felé, a felkelés összeomlott. A száz napot sem elérő trónbitorlási időszak azzal zárult, hogy Avidius Cassiust saját katonái meggyilkolták. T. Erdélyi Ilona T. Erdélyi Ilona (Komárom, 1926. december 27.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1975), valamint az irodalomtudományok doktora (1995). Erdélyi Zsuzsanna testvére és Erdélyi János költő unokája. Életpályája 1945-1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-olasz szakos hallgatója volt. 1947-1948 között a Perugiai Római Egyetemen tanult. 1950-1956 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjának munkatársa volt. 1956-1989 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1965 óta a Helikon – Irodalomtudományi Szemle szerkesztő-bizottsági tagja, 1986-1988 között a Bécsi Egyetem vendégtanára volt. 1994 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Kutatási területe a reformkori magyar irodalom és az összehasonlító irodalomtörténet. Családja Szülei: Erdélyi Pál (1864-1936) könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár és Remisovszky Hedvig voltak. 1950-1993 között Török Tamás rendező volt a férje. Két fiuk született; Török Ádám (1952) és Török Attila (1956). Művei Erdélyi János levelezése és művei (sajtó alá rendezte) Az Ifjú Magyarország és Kazinczy Gábor (1965) Irodalom és közönség a reformkorban (1970) Erdélyi János (1981) Politikai restauráció és irodalmi újjászületés. Értékek és eszmények a reformkor hajnalán (1998) Pályák és pálmák (válogatott tanulmányok, 2008) Erdélyi János: Úti levelek, naplók, 1844-45 ; vál., szerk., bev. T. Erdélyi Ilona; Tarandus, Győr, 2012 Erdélyi János, 1814-1868 ; Kalligram, Pozsony, 2015 Díjai, kitüntetései Nagykapos díszpolgára (1994) Eötvös József-koszorú (2001) Pázmány Péter-emlékérem (2002) Gellér díszpolgára (2011) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2011) Tarnai Andor-díj (2016) Jegyzetek Magyar életrajzi lexikon Édesapja gyászjelentése T. Erdélyi Ilona Erdélyi Zsuzsanna és T. Erdélyi Ilona Gelléri díszpolgársága MTA Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Magyar kémikusok listája A magyar kémikusok listája a kémia tudományának jelentősebb magyar vagy magyar származású elméleti és gyakorlati művelőit, kémikusokat és vegyészmérnököket sorol fel betűrendben. A listában megtalálható valamennyi, a Magyar életrajzi lexikon I–IV. köteteiben (1967–1994) szereplő olyan személy, akinek vegyészi életművét vagy tevékenységét a lexikon szócikke tárgyalja. Ezeket az életrajzokat az alábbi listában [MÉL.] jelzettel láttuk el. További forrásjelölések: MNL. – Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7 ÚMÉL. – Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8 A, Á Albert János (1896–1973) agrokémia [MÉL.] Annau Ernő (1901–1967) Arany Sándor (1899–1984) agrokémia [MÉL.] Austerweil Géza (1882–1964) szerves kémia [MÉL.] B Bácskai Gyula (1920–1973) korróziókémia [MÉL.] Baintner Ferenc (1871–1948) agrokémia [MÉL.] Ballenegger Róbert (1882–1969) agrogeokémia, növénykémia [MÉL.] Balló Mátyás (1844–1930) analitikai kémia [MÉL.] Balló Rudolf (1884–1969) ásványgeokémia [MÉL.] Bánfihunyadi János (1576–1646) alkímia [MÉL.] Bányai Éva (1924–1984) analitikai kémia [MÉL.] Barna János (1896–1986) kémiai technológia [MÉL.] Báróczi Sándor (1735–1809) alkímia [MÉL.] Barta Endre (1882–1948) gyógyszerkémia [MÉL.] Bártfay József (1905–1988) élelmiszer-kémia [MÉL.] Bartha Lajos (1902–1971) alumíniumkémia [MÉL.] Bartha Zoltán (1922–1989) gumiipari kémiai technológia [MÉL.] Baskai Ernő (1900–1953) kémiai technológia [MÉL.] Bayer Antal (1893–1945) gyógyszerkémia [MÉL.] Bayer Jenő (1932–1970) gyógyszerkémia [MÉL.] Bereczky Endre ( 1896 – 1973 ) Bél Mátyás ( 1684 – 1749 ) Bittera Gyula ( 1983 – 1970 ) Bognár János ( 1916 – 1972 ) Born Ignác ( 1742 – 1791 ) Bródy Imre ( 1891 – 1944 ) Bruckner Győző ( 1900 – 1980 ) Buchböck Gusztáv ( 1869 – 1935 ) Bugarszky István ( 1868 – 1941 ) Burger Kálmán ( 1929 – 2000 ) Buzágh Aladár ( 1895 – 1962 ) C Cholnoky László ( 1899 – 1967 ) Cs Csermely Péter ( 1958 –) Csizmadia Imre Gyula (1932–) Csűrös Zoltán ( 1901 – 1979 ) E, É Erdey László ( 1910 – 1970 ) Erdey-Grúz Tibor ( 1899 – 1972 ) F Fabinyi Rudolf ( 1849 – 1920 ) Fehér Miklós ( 1960 –) Földi Zoltán ( 1895 – 1987 ) Freund Mihály ( 1889 – 1984 ) Furka Árpád ( 1931 –) G Gál Sándor ( 1933 –) Gerecs Árpád ( 1903 – 1982 ) Görgei Artúr ( 1818 – 1916 ) Grofcsik János ( 1890 – 1977 ) Gráb Gyula ( 1886 – 1952 ) Gráf László ( 1911 – 1968 ) Gróh Gyula ( 1886 – 1952 ) Gsell János ( 1883 – 1958 ) Gy Gyarmati László ( 1921 – 1980 ) Györgydeák Zoltán ( 1942 – 2005 ) Győry István ( 1861 – 1954 ) H Hardy Gyula ( 1928 – 1988 ) Hatvani István ( 1718 – 1786 ) Hága László ( 1920 – 1968 ) Hencsei Pál Hevesy György ( 1885 – 1966 ) Hidvégi Máté ( 1955 –) I, Í Ilosvay Lajos ( 1851 – 1936 ) Imre Lajos ( 1900 – 1974 ) Irinyi János ( 1817 – 1895 ) Inczédy János ( 1923 – 2012 ) vegyészmérnök J Jacquin Miklós József ( 1727 – 1817 ) kémikus Jakobey István (1901–1971) vegyészmérnök Jámbor Béla (1917–1971) biokémikus Jancsó Aranka (1922–1981) farmakológus Jancsó Miklós (1903–1966) farmakológus Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, klinikai kémikus Jordán Károly (1871–1959) matematikus, vegyészmérnök K Kabay János ( 1896 – 1936 ) Kennedy P. József (1928) Kerekes Ferenc ( 1799 – 1850 ) Kerese István ( 1911 – 1981 ) Keresztes Mihály ( 1910 – 1973 ) Kereszty György ( 1885 – 1937 ) Konek Frigyes ( 1867 – 1945 ) Korach Mór ( 1888 – 1975 ) Kosutány Tamás ( 1848 – 1915 ) Kováts Ervin (1927) svájci magyar kémikus, vegyészmérnök, az MTA tagja Kováts Mihály ( 1768 – 1851 ) L Lányi Béla ( 1894 – 1968 ) László Antal ( 1922 – 1982 ) Lengyel Béla ( 1844 – 1913 ) Lengyel Béla ( 1903 – 1990 ) Lengyel Béla ( 1940 – 1990 ) Lipovetz Iván ( 1916 – 1997 ) Loczka Alajos ( 1892 – 1972 ) Loczka József ( 1855 – 1912 ) M Müller Sándor ( 1903 – 1966 ) N Náray-Szabó Gábor ( 1943 –) Náray-Szabó István ( 1899 – 1972 ) Neumann János ( 1903 – 1957 ) Ny Nyulászi László O, Ó Oláh György ( 1927 –) P Pfeifer Ignác ( 1868 – 1941 ) Plank Jenő ( 1890 – 1974 ) Polányi Mihály ( 1891 – 1976 ) Preysz Móricz ( 1829 – 1877 ) Proszt János ( 1892 – 1968 ) Pungor Ernő ( 1923 – 2007 ) Purmann Jenő ( 1911 – 1974 ) Putnoky László ( 1888 – 1948 ) R Rebek Gyula (Julius Rebek 1944 –) S Schay Géza ( 1900 – 1991 ) Schulek Elemér ( 1893 – 1964 ) ’Sigmond Elek ( 1873 – 1939 ) Somorjai Gábor ( 1935 –) Strausz Ármin ( 1918 – 1936 ) Sz Szabadváry Ferenc (1923–2006) vegyészmérnök [MNL.] Szabó Dezső (1917–1987) kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Szabó Gergely (1921–2000) vegyészmérnök, politikus [ÚMÉL., MNL.] Szabó István (1891–1957) vegyészmérnök, borász [ÚMÉL., MÉL.] Szabó János (1926–1998) kémikus [ÚMÉL.] Szabó Kornél (1891–1948) vegyészmérnök [ÚMÉL.] Szabó Zoltán Gábor (1908–1995) fizikokémikus [ÚMÉL., MNL.] Szabolcs István (1924–1997) agrokémikus, talajkutató [ÚMÉL.] Szabolcsi Gertrúd (1923–1993) biokémikus [ÚMÉL., MNL.] Szakál Pál (1918–1997) vegyészmérnök [ÚMÉL.] Szántay Csaba (1928–2016) vegyészmérnök, kémikus [MNL.] Szántó Ferenc (1925–1989) kémikus [ÚMÉL.] Szarvas Pál (1910–1986) kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Szarvasy Imre (1872–1942) kémikus [ÚMÉL., MNL., MÉL.] Szathmáry László (1880–1944) vegyészmérnök, kémikus, tudománytörténész [ÚMÉL., MÉL.] Száva Nándor (1921–1969) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Szebellédy László (1901–1944) kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Szebényi Imre (1930–) vegyészmérnök [MNL.] Szejtli József (1933–2004) vegyészmérnök [MNL.] Székely Salamon (1860–1936) vegyészmérnök, élelmiszervegyész [ÚMÉL., MÉL.] Szekér Gyula (1925–2015) politikus, vegyészmérnök [MNL.] Szekerke Mária (1924–2000) kémikus [ÚMÉL.] Székessy Vilmosné (1910–1992) biokémikus [ÚMÉL.] Széki Pálma (1904–1984) vegyészmérnök [ÚMÉL.] Széki Tibor (1879–1950) gyógyszerész, vegyész [ÚMÉL., MNL., MÉL.] Szelepcsényi Lajos (1902–1962) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Széll László Mór (1872–1946) agrokémikus [ÚMÉL., MÉL.] Szent-Györgyi Albert (1893–1986) biokémikus [ÚMÉL., MNL., MÉL.] Szent-Györgyi, Andrew Gabriel (1924–2015) biokémikus [MNL.] Szilágyi Gyula (1860–1924) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Szilárd Béla (1884–1926) kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Szily Pál (1878–1945) orvos, biokémikus [ÚMÉL., MÉL.] Szőkefalvi-Nagy Zoltán (1916–1980) kémikus, kémiatörténész [ÚMÉL., MNL., MÉL.] Szörényi Imre (1905–1959) biokémikus [ÚMÉL., MNL., MÉL.] Sztankay Aba (1868–1936) gyógyszerész, gyógyszervegyész [ÚMÉL., MÉL.] Szűcs László (1916–1996) agrokémikus, talajkutató [ÚMÉL.] T Takács Imre (1914–1964) vegyészmérnök, élelmiszervegyész [ÚMÉL., MÉL.] Tankó Béla (1905–1974) biokémikus [ÚMÉL., MÉL.] Tarján Ferenc (1885–1956) fizikus, vegyészmérnök, feltaláló, pedagógus [ÚMÉL., MÉL.] Teke László (1930–1981) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Telcs Iván (1920–1974) vegyészmérnök [ÚMÉL.] Telegdy-Kováts László (1902–1987) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Teplán István (1932–) kémikus, biokémikus [MNL.] Téri Tihamér (1888–1964) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Tétényi Pál (1929–) kémikus [MNL.] Tettamanti A. Károly (1912–1983) vegyészmérnök [ÚMÉL.] Than Károly (1834–1908) kémikus, gyógyszervegyész [ÚMÉL., MNL., MÉL.] Toldy Lajos (1921–1996) kémikus [ÚMÉL., MNL.] Tomcsányi László (1942–1999) kémikus, vegyészmérnök [ÚMÉL.] Tomek János (1879–1956) botanikus, kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Tomosovszky Lajos (1869–1944) kohómérnök, kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Tóth Géza (1907–1990) kémikus [ÚMÉL.] Tóth Gyula (1859–1930) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Tóth Kálmán (1932–1986) kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Tóth Klára (1939–2013) kémikus [MNL.] Tőke László (1933–) vegyészmérnök, kémikus [MNL.] Török Ferenc (1929–1981) kémikus [ÚMÉL., MÉL.] Török Gábor (1902–1966) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL.] Török Tibor (1914–1999) kémikus [ÚMÉL., MNL.] V Vajta László ( 1920 – 1979 ) Vágó György ( 1912 – 1971 ) Vámos Endre ( 1921 – 1987 ) Vándor József ( 1897 – 1955 ) Varga József 1891 – 1956 ) Vargha László ( 1903 – 1971 ) Vinkler Elemér ( 1909 – 1996 ) Varsányi György ( 1921 –) W Wágner Dániel ( 1800 – 1890 ) Wartha Vince ( 1844 – 1914 ) Winkler Lajos ( 1863 – 1939 ) Winterl József Jakab ( 1739 – 1809 ) Wolf Emil ( 1886 – 1947 ) Z Zechmeister László ( 1889 – 1972 ) Zemplén Géza ( 1883 – 1956 ) Zrínyi Miklós ( 1949 –) Doom (film) A Doom egy 2005-ös amerikai-angol-cseh-német sci-fi horror film, amely az id Software Doom című számítógépes játéka alapján készült. A filmet Andrzej Bartkowiak rendezte, a főszerepben pedig Karl Urban és The Rock látható. A filmet hosszas szerzői jogi vita után kezdték el folytatni. A megfilmesítés jogáért a Universal Pictures, a Columbia Pictures és a Warner Bros. is versengett. A készítés költségei 60 millió dollárt tettek ki, de a hazai és külföldi bemutatókkal együtt alig 56 millió dollárt hozott a jegypénztáraknál. A játék rajongói számára mélységes csalódást okozott a film, mivel az több ponton eltért a játék eredeti koncepciójától, nem mutattak be minden szörnyet, az akciójelenetekre túl kevés idő jutott és azok sem érték el a kellő hatást. Főszereplők Karl Urban - John " Kaszás " Greene The Rock - Őrmester Raz Adoti - Gregory " Duke " McGreevy Deobia Oparei - Gannon " Pusztító " Roark Yao Chin - Katsuhiko Kumanosuke " Mac " Takahashi Al Weaver " Öcsi/Kölyök " Richard Brake Dean Portman Ben Daniels Eric " Kecske " Fantom Rosamund Pike Dr. Samantha Greene Cselekmény 2046-ot írunk, megszakad a kapcsolat a Marson lévő kutatóállomással. Az ügyben a Gyorsreagálású Taktikai Raj (akiket az Őrmester csak úgy hív, hogy "Marha Fürge Banda") katonáit küldik oda: Őrmestert, Kaszást, Duke-ot, Pusztítót, Mac-et, Öcsit, Portmant és Kecskét. Egy Bárka nevű átjárón keresztül eljutnak a kutatóállomásra, ahol Kaszás találkozik rég nem látott testvérével, Samanthával. Csakhogy érkezésük után egyre több fura dolgot tapasztalnak: egy doktor leszabja a saját fülét, a korábban megtalált holtaknak pedig nyoma veszik. Mikor egy ismeretlen alakot kezd el üldözni a csapat, Kecskét elragadja egy szörnyeteg. A támadóval végeznek a katonák, ám Kecske meghal. Az eset után minden tudóst evakuálnak a Földre, Samantha kivételével, akinek állítása szerint valami titkos feladata van még itt. A nő és Duke felboncolják a szörnyet, amiről kiderül: ő az egyik halottnak vélt tudós. A boncolás után Kecske holtteste is élőhalottként éled fel, ám mivel nem akarja bántani társát, végleg megöli magát. Eközben a többi katona további hasonló lényeket keres, ám az akció balul sül el: Mac fejét valami levágja, Pusztító holttestét egy elektromos cellába találják meg, Portmant pedig az illemhelyen ragadja el egy szörny. Őrmester nagyobb tűzerejű fegyvert szerez magának, (BFG-Bio Force Gun "Bio Erő Fegyver") majd kifaggatja Samanthát, aki végül elárulja: az állomáson egy fegyenccel végeztek kísérleteket, ám egy alkalommal a feldühített alany elszabadult, majd több embert is megfertőzött. A nő szerint az alany a 24 párra növelt kromoszóma miatt lett szörnyeteg, ám ezzel együtt nehezebben sebezhető és erősebb. Egy lény átjut a Földre a Bárkán keresztül, így Őrmester és a többiek utána mennek, ám már késő: az ottani állomáson - néhány embert kivéve - mindenki halott. Mikor Öcsi azt a feladatot kapja, végezzen a túlélőkkel, megtagadja a parancsot, ezért Őrmester lelövi. Zombik serege támad rájuk, Őrmestert elragadják, Duke meghal, Kaszás pedig súlyos sebet kap. A férfi utolsó esélyeként nővére beadja neki a K24-et, kockáztatva ezzel azt, hogy ő maga is szörnyeteg lesz. Csakhogy Kaszásból szuperember válik, fegyverével utat tör magának az élőhalottak és szörnyek között, így ismét találkozik a megfertőzött Őrmesterrel, akiről kiderül, minden embert lemészárolt az állomáson. Egy utolsó harc veszi kezdetét, ami végül meglepően alakul: Kaszás visszaküldi egykori felettesét a Marsra, majd felrobbantja az ottani állomást. Ezután az akció két túlélője, Kaszás és Samantha együtt hagyják el a Bárkát. Magyar kódexek listája A magyar kódexek listája a magyar középkor évszázadaiból épségben vagy töredékesen fennmaradt magyar és latin nyelvű kódexeket tartalmazza. Ezek a kézzel írott, sok esetben jelentéktelen külleműnek számító könyvek – különösen a magyar nyelvűek – a legfontosabb forrásai a magyar nyelv- és irodalomtörténetnek. Nemzeti ereklyéknek számítanak, a magyar könyvtárak féltve őrzött kincsei. A, Á Apor-kódex (15. század vége), a huszita Biblia egyes részeit tartalmazza Apostagi-kódex (XVI.–XVII. sz.) A szent apostoloknak méltóságáról írott könyvecske (1521) B Bakócz-graduále (1500 k. ?) Balassa-kódex (1610) Batthyány-kódex (1550–1560) Bécsi kódex a huszita Biblia egyes részeit tartalmazza (15. század középső harmada) Béldi-kódex (1423) Birk-kódex (1474) Bod-kódex (1520 k.) C Cornides-kódex (1514–1519) Czech-kódex (1513) – a Festetich-kódex kiegészítése Cs Csereyné-kódex (1565 k.) D Debreceni kódex (1519) Decsi-kódex (XVII. sz. eleje) Domonkos kódex (1517) Döbrentei-kódex (1508) E, É Ehrenfeld-kódex → lásd Jókai-kódex Érdy-kódex (1524–1527) Érsekújvári kódex (1529–1531) F Festetich-kódex , Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságos könyve (1493) G Gesta Hungarorum (1200-as évek közepe) Gömöry-kódex (1516) Guary-kódex Gy Gyöngyösi kódex (16. század első negyede) Gyulafehérvári kódex (1320 körül) H Hahóti kódex (1070–1092 k.) Horvát-kódex (1522) huszita Biblia vagy huszita kódex (1462) J Jordánszky-kódex (1516–1519) Jókai-kódex (1370 után – 1440 körül) K Kájoni-kódex (1634–1671 között) Kálmáncsai graduál (1622–1626) Kazinczy-kódex (1526, 1527, 1541) Keszthelyi kódex (1522) Kriza-kódex (1532) Kuun-kódex (1621–1647 között) L Lányi-kódex (1518–1519) Lázár-kódex (XVI. sz. második negyede) Leuveni kódex (XIII. század második fele) Lobkowitz-kódex (1514) M Müncheni kódex , más néven Tatrosi kódex, a huszita Biblia egyes részeit tartalmazza (1466) N Nádor-kódex (1508) Ny Nagyszombati kódex (1512–1513) P Peer-kódex (XVI. sz. eleje) Példák Könyve (1510) Pray-kódex (1192–1195) latin és magyar nyelvű kódex S Simor-kódex (XVI. sz. eleje) Sz Székelyudvarhelyi kódex (1526–1528) T Teleki-kódex (1525–1531) Thewrewk-kódex (1529–1531) Tihanyi-kódex (1530–1532) V Virginia-kódex (XVI. sz. eleje) Vitkovics-kódex (1525) W Wathay-kódex Weszprémi-kódex (XVI. sz. első negyede) Winkler-kódex (1506) Magyar kökörcsin A magyar kökörcsin újabban önálló fajként (Pulsatilla flavescens, P. hungarica), korábban a réti kökörcsin alfajaként (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica) számon tartott, Magyarországon bennszülött növény. Alig tíz, kisebb-nagyobb különböző helyzetű populációja fordul elő a Nyírségben. Ezen kívül a Pilisben és a Bodrogközben is előfordul. Fokozottan védett. A faj szerepel az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének II. mellékletében. Élőhelye Homoki gyepek és homoki tölgyesek. Termőhelyeit a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedében a gazdasági tevékenység súlyosan károsította. A beszántás, az inváziós fajok előretörése, az erdőtelepítés, a helytelen gyep- és erdőgazdálkodás miatt sok régebb óta ismert állománya csökkent vagy kipusztult. A növény bennszülött volta miatt fennmaradása a magyar természetvédelmen múlik; a rá vonatkozó fajmegőrzési terv, és a fennmaradása érdekében eddig is végzett munkák a kiemelkedően fontos feladatok közé tartoznak. A fő veszélyek az élőhelyek átalakulása, megszűnése, néhol a beltenyészet. Forrás Lesku Balázs: Magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) (pdf). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal. (Hozzáférés: 2013. június 17.) A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.) Tuba Zoltán a botanikus (1951–2009). kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.) Delfines FC A Delfines Fútbol Club vagy Delfines del Carmen a Mexikó Campeche államában található Ciudad del Carmen város labdarúgócsapata volt, mely utoljára a másodosztályú bajnokságban szerepelt. Története Ciudad del Carmenben korábban is működött már egy baseballegyüttes Delfines del Carmen néven, de 2012-ben megszületett az ugyanilyen nevű labdarúgóklub is. A másodosztályú bajnokságba a Toros Neza csapat megvásárlásával kerültek be, szereplésüket 2013 nyarán az Apertura bajnokságban kezdték meg. Első mérkőzésüket a Mérida ellen játszották, és hazai pályán 0–1-es vereséget szenvedtek. 2014-ben pénzügyi problémáik támadtak, a játékosok sem kapták meg fizetésüket, ezért május végén a klub megszűnt. A másodosztályú bajnokság így 15-ről 14 csapatosra csökkent. Stadion A csapat másodosztályú szereplését 2013-ban az Estadio Delfínben kezdte meg, de még ugyanebben az évben megkapták az engedélyt a város északi részén, a tengerpart közelében egy új, modern stadion, az Estadio del Mar építésére, mely valamivel több mint 26 000 férőhelyes lesz. Fodor Ferenc (tanár) Fodor Ferenc (1858 körül – Szászfenes, 1885. november 7.) magyar bölcsészdoktor, okleveles tanár. Élete Az 51. gyalogezred tartalékos hadnagya; 1883–1884-ben a kolozsvári egyetemen a természettani tanszék tanársegéde volt; 1884-től a debreceni református tanítóképzőhöz nevezték ki helyettes tanárnak. Elhunyt 1885-ben, 27. évében. Munkái Néhány szilárd test és folyadék hőátbocsátásáról. Tudori értekezésűl. Kolozsvár, 1881. Vezérkönyv a természettan népiskolai tanításához. Átdolgozta Somogyi Pál. Debreczen, 1888. (Jutalmazott pályamű. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 49. sz.) Cikkeket írt a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítőbe (1881–82.), a Természettudományi Közlönybe (1883. Az elektromos szélről) és az Országos Tanáregylet Közlönyébe (XVI. 1882–83. Könyvismertetés.) Traubach-le-Haut Traubach-le-Haut település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 609 fő (2015). Traubach-le-Haut Hecken, Falkwiller, Buethwiller, Traubach-le-Bas, Bréchaumont és Guevenatten községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pihovec Pihovec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Jalžabethez tartozik. Fekvése Varasdtól 12 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra fekszik. Története 1857-ben 53, 1910-ben 96 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 13 háza és 36 lakosa volt. Piiri (Tõrva) Piiri falu Észtország déli részén, Valga megyében. Közigazgatásilag Tõrva községhez tartozik. Lakossága 2011-ben 92 fő volt. A 2017. október 21-i közigazgatási reformig Hummuli községhez tartozott, utána került át Tõrva községhez. Ctidružice Ctidružice település Csehországban, a Znojmói járásban. Ctidružice Štítary, Blížkovice, Zálesí, Grešlové Mýto és Pavlice településekkel határos. Lakosainak száma 304 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Koppenhágai metró A koppenhágai metró a dán főváros metróhálózata, amely jelenleg Koppenhágát, Frederiksberget és Tårnbyt szolgálja ki. A 2002 októberében átadott rendszernek ma két vonala és 22 állomása van; a koppenhágai repülőteret bekötő szakaszt 2007 szeptemberében adták át. A kezdeti nehézségek megoldása óta a metró több, mint 98%-os pontossággal működik, és 2008-ban 46 millió utast szállított. Az utasszámok azonban lényegesen elmaradnak a metróépítésről szóló döntés idején készített előrejelzésektől. Ennek részben az az oka, hogy számos többé-kevésbé párhuzamos buszjárat közlekedik, amelyek ugyan lassabbak a metrónál, de a jobb hálózati lefedettség miatt ez a teljes utazási időben nem feltétlenül jelentkezik. Történelem Az első szakaszt – Nørreport és Vestamager, illetve Lergravsparken között – 2002 októberében adták át. 2003 májusában készült el a Nørreport és Frederiksberg közötti szakasz, októbertől pedig már egészen Vanløséig lehetett használni. Abban az évben elkezdték a repülőtérig tartó harmadik szakasz építését, amit 2007. szeptember 28-án adtak át a forgalomnak. 1992-ben konzorciumot hoztak létre az új Ørestad városrész fejlesztésére, amelynek az is feladata volt, hogy fejlesztési területek értékesítésével teremtse meg a metró finanszírozásának alapjait. A konzorciumban a koppenhágai önkormányzat 55%-os, a dán állam 45%-os részt birtokolt. 2007-ben az Ørestad konzorciumot a hasonló tulajdoni háttérrel rendelkező metró konzorcium váltotta fel. A metrót a telekértékesítések bevételeiből finanszírozták, de a konzorcium hitelt is felvehetett, amelyet az állam és az önkormányzat garantált. A modell sikeresnek bizonyult, mivel a területek a vártnál gyorsabban és magasabb áron keltek el, a piacon pedig olcsóbban lehetett hitelhez jutni. Vonalak A koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett. Öt helyen – Vanløse, Flintholm, Nørreport, Ørestad és Lufthavnen – van a metrónak S-tog- vagy regionális vasúti csatlakozása. Tervezett vonalak Koppenhága és Frederiksberg község, valamint a dán kormány megállapodott a metró negyedik szakaszának – egy gyűrűirányú vonalnak – a megépítéséről. A vonal mintegy 15 km hosszú lesz, és 17 állomást terveznek rá. Az új vonal a belváros, Østerbro, Nørrebro, Frederiksberg és Vesterbro olyan részeit is feltárja majd, amelyeket jelenleg nem kötnek össze metró- vagy S-tog-vonalak. A végleges nyomvonalról még nem született döntés. Ha a nyitott kérdéseket sikerül lezárni, a vonal építése 2018-ra készülhet el. A kész vonalon egy teljes körutazás 23-25 percet vesz majd igénybe. Állomások A metróállomások tervezésénél a kényelmes és egyszerű eljutást tartották szem előtt, ezért a klasszikus, funkcionális skandináv dizájnt választották. A föld alatti szakaszokon kilenc állomás működik, de a felszíni állomásokat is hasonló szellemben és formatervezéssel alakították ki. Szerelvények A két metróvonalat összesen 34 vonat szolgálja ki. A háromkocsis szerelvények hosszában teljesen átjárhatók. Vezető nélkül, teljesen automatizáltan működnek, de vonatkísérő tartózkodik a szerelvényeken. A vonatok 300 fős kapacitásából nagyjából 100 ülőhely; a gyors utascserét oldalanként hat széles ajtó szolgálja. Az ülések a menetiránnyal párhuzamosak a vonat két szélén, kivéve a vonat elejét, ahol az előre néző ülésekről a nagy szélvédőn át ki lehet látni. Négy helyen felhajtható üléseket szereltek be, hogy kerekesszékkel, babakocsival vagy kerékpárral is fel lehessen szállni. Minden kocsiban két elektronikus utastájékoztató található. A vonatok és az állomások biztonságát térfigyelő kamerák is biztosítják. Bisztritsányi Dávid Bisztritsányi Dávid (Budapest, 1987. június 7. –) Európa-bajnoki bronzérmes, kétszeres Universiade-győztes magyar vízilabdázó. Eddigi eredményei Utánpótlás egyszeres Gyerek bajnok kétszeres Serdülő bajnok kétszeres Ifi bajnok egyszeres Ifi kupa győztes egyszeres Komjádi-kupa győztes Felnőtt Szuper Kupa győztes (2007) Magyar bajnokság 2. hely (2012 - Eger) Magyar bajnokság 3. hely (2008 - Honvéd) Válogatott Ifi Eb 3. hely (2005) Junior Eb 2. hely (2006) - legjobb kapus Junior Eb 3. hely (2004) Junior vb győztes (2007) - legjobb kapus Díjai, elismerései Év magyar egyetemi sportolója (2015) Dangerous (Cascada-dal) A Dangerous a Cascada harmadik és egyben utolsó kislemeze az Evacuate the Dancefloor-ról Dallista UK CD single "Dangerous" (Radio Edit) "Dangerous" (Cahill Radio Edit) UK iTunes Pre-Order EP "Dangerous" (Radio Edit) "Dangerous" (Cahill Radio Edit) "Dangerous" (Wideboys Remix) "Dangerous" (Original Mix) "Evacuate The Dancefloor" (Unplugged Acoustic Mix) UK digital download release "Dangerous" (Radio Edit) "Dangerous" (Cahill Radio Edit) "Dangerous" (Original Mix) "Dangerous" (Wideboys Remix) "Dangerous" (N-Force Remix) "Dangerous" (Immerze Remix) "Dangerous" (Cahill Remix) UK club promo CD single "Dangerous" (Cahill Mix) "Dangerous" (Original) "Dangerous" (Darren Styles Mix) "Dangerous" (N-Force Mix) "Dangerous" (Wideboys Stadium Mix) "Dangerous" (Immerze Mix) "Dangerous" (Fugitives Special Dance Mix) "Dangerous" (Wideboys Stadium Dub) ' Dutch iTunes EP "Dangerous" (Radio Mix) "Dangerous" (Cahill Radio Edit) "Dangerous" (Wideboys Radio Edit) "Dangerous" (Fugitive Radio Edit) "Dangerous" (Original Mix) Dutch Extended Mixes "Dangerous" (Cahill Remix) "Dangerous" (Wideboys Remix) "Dangerous" (Wideboys Dub Remix) "Dangerous" (Fugitive Remix) "Dangerous" (N-Force Remix) "Dangerous" (Darren Styles Remix) "Dangerous" (Immerze Remix) "Dangerous" (Westend DJs Remix) "Dangerous" (Technikore Remix) Forrás Ez a szócikk az angol wikipedia angol tartalmának egy része. Monaco a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Monaco a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 5 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Cselgáncs Férfi Evezés Férfi Sportlövészet Női Súlyemelés Férfi Schloen-Dratow Schloen-Dratow település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 847 fő (2014. december 31.). Népesség A település népességének változása: I. e. 318 Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek Évek: i. e. 323 – i. e. 322 – i. e. 321 – i. e. 320 – i. e. 319 – i. e. 318 – i. e. 317 – i. e. 316 – i. e. 315 – i. e. 314 – i. e. 313 Események Római consulok : L. Plautius Venno (Venox) és M. Folius Flaccinator Két új római tribus Észak-Campaniában : Falerna , Oufentina Gare de Wingen-sur-Moder Gare de Wingen-sur-Moder vasútállomás Franciaországban, Wingen-sur-Moder településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Mommenheim-Sarreguemines-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Tieffenbach-Struth Gare d’Ingwiller Rádió-vevőkészülék A rádió-vevőkészülék a rádió-adóállomások által kisugárzott rádióhullámokat szelektálja és visszaalakítja hallható hanggá vagy digitális adattá. A rádiós műsorszolgáltatók adásainak vételére alkalmas rádióvevőkészüléket a köznyelv gyakran rádióvevőnek, vagy egyszerűen rádiónak nevezi. A rádióamatőr gyakorlatban használják a vevő kifejezést is, a rádióadótól való megkülönböztetésül. A rádióvevőkészülék egyirányú kommunikációra képes. Rádióvevők fajtái A technikatörténet szerint az 1900-as évek elején még csak a szikratávírót ismerték. Ez a szerkezet információ továbbításra alkalmas volt, de emberi hangot nem továbbított, ezáltal a közember számára élvezhetetlen volt. Az amplitúdómodulációt első ízben 1906-ban alkalmazták, mikor Reginald Fessenden több mint 300 kilométerre küldött vele zenét. Az 1920-as évek nagy áttörése az amplitúdómoduláció (AM) üzemmód, amelyet kezdetben detektoros rádió segítségével vettek, majd később 2-5 elektroncsövet („lámpát”) tartalmazó vevővel. A detektoros készülék előnye, hogy semmilyen erősítő elemet nem tartalmazott (antenna, egyenirányító, rezgőkör, fülhallgató), ráadásul külső tápfeszültséget sem igényelt. Hátránya, hogy nagyméretű antennával is csak nagy térerősség mellett volt „élvezhető”, valamint igen csekély hangerőt adott, továbbá a szelektivitása igen rossz volt. Ebben az időszakban ez utóbbi problémát az adók egymástól távol helyezésével, illetve irányított antennákkal (tekercsantenna, ahol a rezgőköri tekercs egyben antennaként is üzemelt) próbálták orvosolni. Tehették, mert igen kevés rádióadás volt ekkoriban. Ahogy nőtt a rádió műsorvételre az igény, egyre inkább megnőtt az igény a már élvezhető hangerő, továbbá a több adó miatt a jobb szelektivitású rádió vevőkészülékek kifejlesztése iránt. Hamar be is vezette az ipar (a korábbi „egyenes”, és „visszacsatolt” készülékek után) a szuperheterodin vevőkészülékeket, a „szupervevőket”, amelyek működése jó minőségű, állandó frekvenciára hangolt szűrőkörön alapult, amelyek frekvenciájára, a középfrekvenciára a rádió első fokozata keverte le a jelet. Ilyen készülékek már 2-5 elektroncsővel épültek fel, amelyeket később (1950-től kezdve) sokkal kisebb méretű és egyre olcsóbb tranzisztorokkal helyettesítettek. Napjainkban a méret, fogyasztás és árcsökkentés miatt integrált áramkörös vevőkészülékeket gyártanak. Ahogy a félvezetők ára csökkent, úgy foglalkoztak alkatrészigényesebb, de jobb minőséget kínáló eljárások bevezetésével. Gyakorlatilag a tranzisztoros korszak beköszöntével terjedt el az FM üzemmód. A frekvenciamoduláció az amerikai Edwin Armstrong nevéhez fűződik (1939). A módszer a második világháború után vált népszerűvé. Ez sokkal jobb minőséget kínált, mint az AM. Az FM rendszerben (az amplitúdómodulációval ellentétben) a vivőfrekvencia nem marad állandó, hanem a moduláló frekvencia Y amplitúdójának megfelelően változik. Ez nem okoz gondot, feltéve, hogy a vivőfrekvencia elegendően nagy, és a változás (frekvencialöket) nem haladja meg a 10 milliomod részt. (Ez az oka annak, hogy az FM adók 100 MHz környékén, vagy a fölött működnek.) Ebből következően az FM sávszélességigénye sokkal nagyobb, ezért magasabb frekvenciasávot, az URH-sávot osztották ki erre a célra. A rádió műsorszórásban a hosszú-, közép- és rövidhullámú sávokban az AM rendszerű, míg az ultrarövidhullámú – 64-73 MHz-es (OIRT vagy „keleti” norma, Magyarországon 2007. február 1. óta nem használatos) illetve a 87,5-108 MHz-es (CCIR vagy „nyugati” norma) – sávokban az FM rendszerű adásmód vált szabványossá. Az integrált áramkörös rádióvevőkben az 1980-as évek végétől megjelent az RDS szolgáltatás, amely az FM rendszerű készülékeknél automatikus állomáskeresést és néhány egyéb járulékos szolgáltatást – például közlekedési információk, telefonszámok, alternatív frekvenciák megjelenítése – tett lehetővé. Egy mai modern rádióvevő készülék alkalmas mind az AM, mind az FM rendszerű rádióadások vételére, az RDS bár gyakori, de sok olcsóbb készülék még nem tudja venni. Tuner az a rádió, amiben nincs hangszóró és hangfrekvenciás végerősítő. Rádióvevők vannak a mobiltelefonokban, személyhívó, modell-távirányító rendszerekben, vezeték nélküli kapunyitókban, csengőkben, GPS-vevőkben és még nagyon sok helyen. Elvi felépítése A legrégebbi változat a 2+1-es, amely csak nagyfrekvenciás erősítőt és hangerősítőt tartalmazott. A jelölésrendszerben a +1 mindig az egyenirányító csövet jelzi. A rádióvevők struktúrája most is ugyanez, akár tranzisztoros, akár integrált áramkörös a készülék. Az alábbi felsorolás tagjai önálló elektronikai elemek is lehetnek. Hangolt előkör – a szelektivitás javítása érdekében Nagyfrekvenciás előerősítő – a jel szintre hozása és az erősítésszabályozás érdekében Szuperheterodin vevőnél: Oszcillátor Keverőcső Középfrekvenciás erősítő Demodulátor Hangfrekvenciás előerősítő (hangszínszabályozóval) Végerősítő (teljesítményerősítő) Előnyök és hátrányok A hangolt előkör, vagy előerősítő az elektroncsövek korában precízen együttfutó hármas forgókondenzátort igényelt (a harmadik az oszcillátor frekvenciát szabályozta). Az antennajel sávszélességének szűkítése a vételi zaj csökkenését is eredményezte. A forgókondenzátoros megoldást a változtatható kapacitású (varicap) elemek követték. Ezeknél könnyebb volt az együttfutás megvalósítása. Még újabb megoldásként aktív elemekkel (analóg erősítőkkel) lehetett reaktív (kapacitív, vagy induktív) elemeket létrehozni. Ezt követte a digitálisan vezérelt oszcillátorok és sávszűrők alkalmazása. A szuperheterodin elv lehetővé tette, hogy a nagyfrekvenciás jelet akár több fokozatban is erősíteni lehessen, és ezek a fokozatok nem igényeltek frekvencia szerinti hangolást. A középfrekvenciás transzformátorokat helyettesíteni lehetett elektromechanikus, sávszűrőkkel. Nem terjedt el, de jelentős a szinkrodin vevő alkalmazása, amelynél az oszcillátor és a vételi frekvencia megegyezik, ezért a kimeneten maga a demodulált hangjel jelenik meg. Az elektroncsövek jellegzetessége, hogy több funkciót lehetett egyetlen üvegbúrában kiépíteni. Ilyen volt a keverő és az oszcillátor, illetve a demodulátor dióda és a hangfrekvenciás erősítő egybeépítése. Jellemzői Vett frekvenciasávok, például hosszúhullám , középhullám , rövidhullám , ultrarövidhullám Modulációs módok, például AM, FM, SSB Sávszélesség, például 10 kHz, 50 kHz. A vevők sávszélessége az adókénál szélesebb is lehet. Középhullámon az adók frekvenciatávolsága 9 kHz, ezért az engedélyezett legmagasabb átvihető frekvencia 4,5 kHz Érzékenység, például 0,16 μV, térerősség formájában pl. 0,3μV/m Hálózati vagy telepes táplálás Beépített vagy külső antenna Asztali, kézi, járműbe építhető változat Hangfrekvenciás kimenő teljesítmény, például 0,5 W Hang- vagy adatrádió. Morze üzemmód (CW, Continuous Wave) Monó vagy sztereó Egyéb szolgáltatások, például RDS Egyéb rádiós adásmódok A fentiekben az amplitúdómodulált AM és frekvenciamodulált FM rendszerű műsorszórásról esett szó, azonban egyéb területeken, például a rádióamatőrök esetében elterjedt üzemmód az 1960-as évektől alkalmazott amplitúdómodulált, egy oldalsávos, elnyomott vivőjű (AM-SSB/SC - Amplitude Modulation - Single Side Band / Suppressed Carrier) röviden SSB és DSB (Double Side Band; kétoldalsávos) üzemmód, illetve a digitális és szórt spektrumú üzemmódok, például QPSK, 8PSK stb. Mindeközben az ősi morze távíró CW módról sem feledkeznek el. Az elnyomott vivővel történő adás során csak az oldalsávokat viszik át, a vivőt nem, ilyenkor a vivőjelet a vevőben ismét elő kell állítani. Előnye, hogy kisebb teljesítménnyel lehet azonos távolságot áthidalni, azonban a vevő bonyolultabb. A rádióműsorvevők jövője Az 1990-es évek elejétől egyre erősebben érződnek a digitális világ előnyei, ugyanakkor a digitális jelfeldolgozás technológiája sokat fejlődött, olcsó lett. Ezáltal két érdekes megoldás jelent meg az analóg rádiózás leváltására: Digital Audio Broadcasting (DAB) – CD minőségű hangtovábbítással az FM rendszerű műsorszórást próbálják leváltani vele. Budapesten 1995 december elsejétől DAB, 2009 január 23-tól DAB+ rendszerű sugárzás folyik a 11D csatornán (222,064 MHz-es frekvencia). A DAB rendszerű készülékekkel nem fogható a DAB+ rendszerű adás. Digital Radio Mondiale (DRM) – „FM-szerű” minőségben, nagy távolságból vehető AM rendszerű műsorsugárzás leváltása a cél. Középhullámon és rövidhullámon is használható, anélkül, hogy a hagyományos műsorszórást zavarná. Magyarországon egy DRM+ rendszerű, 100 W-os adóval 2010. február 1. óta folynak kísérletek. Európában a legalacsonyabb frekvenciájú DRM-adó 177 kHz-es (hosszúhullám) Oranienburgban; a legmagasabb 20 060 kHz-es, amely a Vatikánban működik. A DRM-vétel lehetőségeiről a Műegyetemi Rádióklub tett közzé ismertetőt. Romániában az Ilfov megyei Țigănești-i rádióadó sugároz DRM módban a rövidhullámú tartományban 250 kW teljesítménnyel kínaiul, oroszul, németül, angolul, olaszul. Galbeni-ben szintén rövidhullámú műsorszórás folyik 300 kW teljesítménnyel angolul és franciául. Németország (Erlangen) és Bulgária (Kostinbrod) is a rövidhullámű sávot használja. Középhullámon Olaszország sugároz viszonylag nagy teljesítménnyel (50 kW) Milánóból. Andelain Andelain település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 225 fő (2015). Andelain Beautor, Bertaucourt-Epourdon, Charmes, Deuillet és La Fère községekkel határos. Népesség A település népességének változása: T4-es busz (Budapest) A budapesti T4-es (gyors T4-es) jelzésű autóbusz a Móricz Zsigmond körtér (Karinthy Frigyes út) és Diósd, Csapágygyár között közlekedett az 1980-as években, tavasztól őszig, a diósdi telektulajdonosokat kiszolgáló gyorsjáratként. A járat hét évet ért meg, majd 1989-ben, kihasználatlanság miatt megszüntették. Története Az 1980-as években a Budapesti Közlekedési Vállalat még elég jó anyagi körülmények között gazdálkodhatott, így a menetrendi járatok mellett speciális igényeket kielégítő járatok indítására is vállalkozott. Ezek kapcsán merült fel az a javaslat, hogy indítson a társaság a budai agglomerációba idényjellegű, gyors buszjáratokat, úgynevezett telkesjáratokat is, a hétvégiház-tulajdonosok kiszolgálására. A T4-es a négy ilyen új buszjárat egyike volt, amely a három másikkal (T1, T2, T3) együtt 1982. március 20-án indult el, akkor még Budafoki tér (Varga Jenő tér) és Diósd, Csapággyár között. A belső végállomást 1984. március 3-án áthelyezték a Móricz Zsigmond körtérre. A járat a többi telkesjárattal egyezően csak hétvégi napokon közlekedett tavasztól őszig, átlagosan húsz perces követési idővel, de megszűnésének évében irányonként csak három indulása volt. Viteldíjrendszere is azokéval egyező, speciális volt, bérlettel ugyanis nem lehetett utazni rajta, csak két vonaljegy érvényesítésével, ily módon a viteldíj eleinte 3 forint, majd egy díjemelés után 1985-től 6 forint, megszűnésének évében pedig 12 forint lett. A többi telkesjárathoz hasonlóan, itt is okozhatott bonyodalmat, hogy a vonalra beosztott sofőrök hétköznapokon a város más részein dolgoztak, így a vonalvezetést nem feltétlenül ismerték pontosan, ami miatt olykor az utasok segítségére szorultak. A telkes járatok utoljára 1989. november 4-én jártak. Myke Bouard Ramos Myke Bouard Ramos (Curitiba, 1992. október 30. –) brazil labdarúgó, jelenleg az Al-Ittihad Kalba játékosa kölcsönben az MTK Budapest csapatától. Oddur Gottskálksson Oddur Gottskálksson (Norvégia ?, 1500 vagy 1515 – Reynistaðir, Délnyugat-Izland, 1566 tavaszán) izlandi műfordító. Élete és munkássága Apja norvég származású katolikus püspök, anyja neves izlandi családból származó nő volt. Tanulmányait Norvégiában, Dániában és Németországban folytatta, ahol megismerte Luther tanait, ám ezeket hazájában csak titokban vallhatta. Ez ösztönözte arra is, hogy elkészítse Újszövetség-fordítását (Hið nýja testamentið…, 1540) Luther fordítása, a Vulgata és a svéd fordítás segítségével, miközben püspöki írnokként tevékenykedett. Munkája szép nyelvezetű és pontos, kimutatták, hogy az 1908-as sokszorosan átdolgozott izlandi kiadásban még sokkal több részlet volt Oddur eredeti fordítása, mint az egykorú német kiadásban Lutheréből. Fordítása abból a szempontból is nevezetes, hogy ez a legkorábbi nyomtatott izlandi könyv, amely a mai napig fennmaradt. Hatása az izlandi irodalomra lényegesen kisebb volt, mint más bibliafordításoké az európai nemzeti irodalmakra, hiszen hazájában már három-négy évszázada virágzott a magas szintű, anyanyelvi prózairodalom. Kozma Mária Kozma Mária (Karcfalva, 1948. augusztus 18. –) erdélyi magyar író, szerkesztő, újságíró, 1994 óta a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője, a román és magyar írószövetség tagja. Életútja Tanulmányai 1948. augusztus 18-án született Csíkkarcfalván (Hargita megye, Románia). Középiskolai tanulmányokat Csíkszeredában folytatott, 1966-ban érettségizett, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem filológiai fakultásán magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott 1971-ben. Középiskolás korában a helyi önképzőkör, majd kolozsvári egyetemi évei alatt a Gaál Gábor Irodalmi Kör aktív tagja volt. 1981-ben ment férjhez, férje Tőzsér József Gyula, aki 1993-tól könyvkiadó vállalkozó. 1990-ben néhány hónapig a csíkszeredai Irodalmi Kör vezetőjeként működött. Munkahelyei 1970-es évek első felében szabadfoglalkozású író, az 1970-es évek közepétől előbb a csíkszeredai Városi Múzeum muzeográfusaként, majd a Megyei Könyvtár Dokumentációs Részlegén könyvtárosként dolgozott régi könyvekkel. 1991-1994 között a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója volt. 1994 óta a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője, ebben a minőségében hallatlan mennyiségű szerkesztői munkát végez a kiadó által közreadott köteteken, szerkesztői munkásságát és egyéni alkotói tevékenységét nem könnyű összeegyeztetni. Művei Az író több mint 20 kötet szerzője, többek közt történelmi regényeket, novellákat, meséket és színpadi mesejátékokat írt és számos cikket. Fontosabb művei: Első írását az Utunk közölte 1967-ben. Az Utunk, Művelődés, Igaz Szó, Hargita munkatársa volt. A könyv élete című szaktanulmányát a Művelődés sorozatban közölte 1982-ben, Könyvtárnyi sztereotípia könyvtárban cím alatt a Korunkban (1987/4) a könyvtár és az olvasó viszonyáról értekezett. Kötetek Festett káposztalepke (elbeszélések) Bukarest , Kriterion , 1970. Forrás-sorozat Köznapi irgalom (elbeszélések) Kolozsvár , Dacia Könyvkiadó , 1980 Idővallató (történelmi elbeszélések) Bukarest, Kriterion, 1983 Kő, ha ütik. A játék (két kisregény) Kolozsvár, Dacia Könyvkiadó, 1984 Az ember bolond természete (történelmi regény) Bukarest, Kriterion, 1987, 2. kiadás Szekszárd , Babits Könyvkiadó, 1995 Rövidfilm esőben (elbeszélés) Kolozsvár, Dacia, 1988 Lidérczöld csapda (regény) Bukarest, Kriterion, 1989 Borsosméz (történelmi regény) Szekszárd, Babits Könyvkiadó, 1991 Idővallató. Az ember bolond természete. Budapest , Szépirodalmi Könyvkiadó , 1992 Sárkányfogvetés (regény) Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1993; 2. kiadás Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2003. A jóság síró vágya I–II. , 1994, Csíkszereda Márványkáosz , 1996, Csíkszereda Kleopátra bora és más receptek , 1998, Csíkszereda Partomlás , 2000, Csíkszereda A másik táj , 2002, Csíkszereda Asszonyfa , 2003, Csíkszereda Vérkápolna , 2004, Csíkszereda Szarvassá vált... , 2006, Csíkszereda Nők (is) az időben , 2008, Csíkszereda Régiségek Csíkországból. Történelmi regék ; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2011 Régiségek Gyergyóból. Történelmi regék ; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2012 ( Történelmi regék ) Írd le, hogy megmaradjon. Szemelgetés az írás és a könyv történetéből ; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2014 Gyermekirodalom Csillala mester, avagy a csodálatos köpeny története. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2001 Csillala mester, avagy a csodálatos köpeny története. Mesejáték kisiskolásoknak. Bemutató: Kolozsvári Magyar Színház , 2009 Marcika-mesék. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2010 Régiségek Csíkországból. Történelmi regék. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2011 Marcika és a kóborok ; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2013 ( Mesevonat ) Társasági tagság A Romániai Írók Szövetsége tagja (1985 óta); Magyar Írószövetség tagja (1990 óta) Díjak, elismerések 2008-ban Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma. A kitüntetést Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja adta át. 2010. Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szolnay Sándor-díjjal tüntette ki ( Tőzsér Józseffel közösen) 830-as évek Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 780-as évek – 790-es évek – 800-as évek – 810-es évek – 820-as évek – 830-as évek – 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek Évek: 830 831 832 833 834 835 836 837 838 839 Zrínyi Miklós (kémikus) Zrínyi Miklós (Jákó, 1949. május 22.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kolloidkémia, ezen belül a nanorendszerek fizikai kémiája, valamint a funkcionális lágy anyagok, a polimergélek mechanikai, orvosbiológiai és termodinamikai szempontú vizsgálata. Ezenkívül publikált a szabályozott hatóanyag-leadás kérdéskörében is. 2004 és 2008 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese. Életpályája Kaposvárott végezte iskolai tanulmányait, a városi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1968-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakára vették fel, ahol 1974-ben diplomázott. Ezt követően az egyetem kolloidkémiai és kolloidtechnológiai tanszékén kapott állást. 1977-ben tanársegédi, 1981-ben adjunktusi beosztásba került. 1988-tól egyetemi docens. 1991-ben távozott az ELTE-ről és a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán kezdett el oktatni a fizikai kémiai tanszéken. 1993-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1994-ben megbízták a tanszék vezetésével is. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet felvett egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának tudományos bizottságának elnöke lett, majd 2004-ben az egyetem tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesévé választották. Tisztségét négy éven át töltötte be, amikor a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi tanára lett. Két évvel később az egyetem Általános Orvosi Kar Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetébe került át, ahol a nanokémiai kutatócsoport vezetésével bízták meg. Magyarországi munkája mellett 1987 és 1989 között az Ulmi Egyetemen kutatott Humboldt-ösztöndíjjal, valamint 1996 és 2000 között három alkalommal különböző japán egyetemen volt vendégkutató. 1985-ben védte meg a kémiai tudomány kandidátusi, 1993-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Fizikai Kémiai Bizottságának lett tagja. 1997 és 2004 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének képviselője volt, majd 2007-ben az MTA levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. Ezenkívül a Magyar Kémikusok Egyesülete tevékenységében is aktív volt, 1995 és 2003 között a kolloidkémiai, reológiai és tribokémiai szakosztályának elnöke volt. 2010 és 2012 között a Magyar Akkreditációs Bizottság felügyelőbizottságának elnökeként is dolgozott. Nemzetközi téren az International Polymer Network Group tudományos bizottságának (1990–1994). Számos tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: Polymer Gels and Networks, Magyar Kémiai Folyóirat, Journal of Materials. Közel kétszáz tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője és több mint tíz szabadalom birtokosa. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre. Díjai, elismerései Buzágh Aladár-díj (1981) Erdey László-díj (1998) Szent-Györgyi Albert-díj (1999) Görög Jenő-díj (2000) Kruspér István-emlékérem (2002) Jedlik Ányos-díj (2003) Náray-Szabó István-díj (2004) Proszt János-díj (2005) Főbb publikációi Studies on mechanical and swelling behavior of polymer networks on the basis of the scaling concept 1–7 (Horkay Ferenccel, 1980–1988) Compressional modulus of swollen polyacrylamide networks (társszerző, 1988) Elastic free-energy in swollen polymer networks (társszerző, 1989) Bevezetés a polimerfizikába (Halász Lászlóval, 1989) Direct observation of a crossover from heterogenous traveling wave to Liesegang pattern formation (társszerző, 1991) Nem-gaussi tényezők hatása térhálós polimerek mechanikai és duzzadási tulajdonságaira (1992) On the universal growth of 2-dimensional aggregates of hydrophobed glass-beads formed at the (aqueous-solution of electrolyte)-air interfaces (társszerző, 1994) Computer-simulation of regular Liesegang structures (társszerző, 1995) Deformation of ferrogels induced by nonuniform magnetic fields (társszerző, 1996) Direct observation of abrupt shape transition in ferrogels induced by nonuniform magnetic field (társszerző, 1997) Ferrogel: a new magneto-controlled elastic medium (társszerző, 1997) A dynamic light scattering study on aggregation of rodlike colloidal particles (társszerző, 1997) Shape transition of magnetic field sensitive polymer gels (társszerző, 1998) Derivation of the Matalon-Packter law for Liesegang patterns (társszerző, 1998) Magnetism and compressive modulus of magnetic fluid containing gels (társszerző, 1999) Intelligent polymer gels controlled by magnetic fields (társszerző, 2000) Preparation and responsive properties of magnetically soft poly(N-isopropylacrylamide) gels (társszerző, 2000) Effect of cross-link density on the internal structure of Poly(N-isopropylacrylamide) microgels (társszerző, 2001) Blood pressure distribution in a Hungarian adolescent population: comparison with normal values in the USA (társszerző, 2003) Preparation of magnetic polystyrene latex via the miniemulsion polmerization technique (társszerző, 2004) A fizikai kémia alapjai I–II. (egyetemi tankönyv, 2004–2006) Magnetic field sensitive functional elastomers with tuneable elastic modulus (társszerző, 2006) Magnetic Field-Responsive Smart Polymer Composites (társszerző, 2007) Synthesis and swelling properties of novel pH-sensitive poly(aspartic acid) gels (társszerző, 2008) Liquid-Phase Synthesis of Cobalt Oxide Nanoparticles (társszerző, 2011) Ecuador vasúti közlekedése Ecuador nemzeti vasúttársasága a Empresa de Ferrocarriles Ecuatorianos. A vasútvonalak teljes hossza 812 km, nyomtávja 1067 mm. Vasúti kapcsolata más országokkal Peru - nincs Kolumbia - tervezés alatt Bersac-sur-Rivalier Bersac-sur-Rivalier település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 606 fő (2015). Bersac-sur-Rivalier Folles, Bessines-sur-Gartempe, Laurière, Razès, Saint-Léger-la-Montagne és Saint-Sulpice-Laurière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kirschkau Kirschkau település Németországban, azon belül Türingiában. Kirschkau Schleiz községgel határos. Népesség A település népességének változása: LMBT kronológia (2000-es évek) Ez az oldal a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek jogainak történetében bekövetkezett fontosabb eseményeket tartalmazza. 2000 2000 – Skócia hatályon kívül helyezi a homoszexualitás propagálást tiltó ún. 2A záradékot. 2000 – Az Egyesült Királyság azonos beleegyezési korhatárt ír elő az azonos és különböző neműek közti szexuális kapcsolatok esetében. 2000 – A német törvényhozás ( Bundestag ) hivatalosan is elnézést kér a melegek és leszbikus náci rendszer alatti üldözéséért. 2000 – Vermont állam az Egyesült Államokban elsőként bevezeti a regisztrált partnerkapcsolat intézményét. 2000 – Izrael a bevándorlási szabályok tekintetében elismeri az izraeli lakosok külföldi azonos nemű partnerét. 2001 2001 – Hollandia a világon elsőként engedélyezi az azonos neműek házasságát . 2001 – Romániában törlik a büntetőtörvénykönyvből azt a cikkelyt, amely öt évig terjedő börtönnel sújtotta a „nyilvánosság előtt mutatkozó, botrányt okozó” homoszexuális párokat. 2002 2002 – Zürich házassághoz hasonló jogokat biztosít az azonos nemű pároknak. 2003 2003 – Az Egyesült Királyság hatályon kívül helyezi a "homoszexuális propagandát" tiltó ún. 28-as szakaszt. 2003 – Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Lawrence v. Texas ügyben alkotmányellenesnek nyilvánítja az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot büntetőjogilag szankcionáló, az ún. szodómiát büntető törvényeket. 2003 – Kanada néhány tartománya és Belgium megnyitja a házasságot az azonos nemű párok számára. 2003 – A német Alkotmánybíróság jóváhagyja az azonos nemű párok számára a házassághoz hasonló intézményt bevezető törvényt. 2003 – Massachusetts állam legfelsőbb bírósága a Goodridge v. Department of Public Health ügyben alkotmányellenesnek nyilvánította az azonos neműek kizárását a házasság jogintézményéből és felszólította az állam törvényhozását, hogy 180 napon belül orvosolja az alkotmányellenes helyzetet. 2004 2004 – Az állami törvényhozás kérésére Massachusetts állam legfelsőbb bírósága egyértelművé tette, hogy a törvényhozó csak és kizárólag a házasság jogintézményének azonos nemű párok előtti megnyitásával tesz eleget az alkotmányellenes helyzet felszámolására vonatkozó kötelezettségének, még egy, a házassággal teljesen azonos jogokat biztosító élettársi viszony (civil union) is diszkriminációnak minősül, amely a meleg állampolgárokat másodrendű polgárokként kezelné. 2004. május 17-e óta az azonos nemű párok házasságot köthetnek Massachusetts államban. 2004 – A novemberi amerikai választások alkalmával 11 államban népszavazást tartanak, mindenütt a melegházasságok hívei kerülnek kisebbségbe. 2004 – Brazíliában elsőként Rio Grande do Sul -ban vezetik be a regisztrált partnerkapcsolat intézményét. 2004 – New Jersey törvényt fogad el az azonos nemű párokról. 2004 – Ausztrália betiltja az azonos neműek házasságát. 2004 – Új-Zéland bevezeti a regisztrált partnerkapcsolat intézményét. 2005 2005 – Kanada és Spanyolország – előbbi a Civil Marriage Act elfogadásával, utóbbi a spanyol polgári törvénykönyv (Código civil) módosításával – megnyitja a házasság jogintézményét az azonos nemű párok előtt. (Kanada legtöbb tartománya már 2003 vagy 2004 óta lehetővé tette az azonos neműek közötti házasságot .) 2005 – Iránban kivégzik Mahmoud Asgarit és Ayaz Marhonizt, két meleg tizenévest. 2005 – Svájcban sikeres népszavazást tartanak az azonos nemű párok jogainak kiterjesztéséről. 2005 – A dél-afrikai Legfelsőbb Bíróság döntésében alkotmányellenesnek ítéli, hogy az azonos nemű párok nem házasodhatnak. 2005 – André Boisclair személyében elsőként választanak egy nyíltan meleg politikust egy jelentős észak-amerikai párt, a Parti Québécois, élére. 2005 – Az Egyesült Királyság bevezeti a regisztrált partnerkapcsolat intézményét. 2005 – Maine állam kiegészíti a létező diszkriminációt tiltó törvényét, így az már a szexuális orientáció és a nemi identitás alapján történő diszkriminációt is tiltja. 2005 – Szlovéniában elfogadják a regisztrált élettársi kapcsolatot lehetővé tévő törvényt. 2006 2006 – Az Európai Parlament – előbb januárban, majd júniusban – a homofóbiát elítélő és tagállamait az azonos nemű párok jogegyenlőségének megteremtésére felszólító – nem kötelező erejű – határozatot fogad el. 2006 – Illinois és Washington állam a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációt tiltó a törvényt fogad el. 2006 – Csehországban elfogadják a regisztrált élettársi kapcsolatot lehetővé tevő törvényt. 2006 – Belgium kiterjeszti az örökbefogadás jogát az azonos nemű házastársakra is. 2006 – Az Egyesült Államok Szenátusában megbukik az a republikánus előterjesztés, amely arra irányult, hogy a szövetségi alkotmány kimondja, hogy házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. 2006 – New York állam legfelsőbb bírósága 4-2 arányban úgy dönt, hogy nem alkotmányellenes a házasság intézményének a különböző nemű párokra való korlátozása. Ugyanazon a napon Georgia állam legfelsőbb bírósága úgy dönt, hogy jogszerű volt az a 2004-es népszavazás, amelynek alapján módosították a szövetségi állam alkotmányát, alkotmányos szintre emelve az azonos neműek házasságának tilalmát. Szendrey Júlia Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége. Élete Szendrey Júlia Keszthelyen, az Újmajorban született. Katolikus vallás szerint keresztelték 1829. január 1-jén. Apja, az aszalói születésű Szendrey Ignác (1800–1895) gazdatiszt volt, aki előbb a Festetics-birtokon, utóbb a Károlyi család erdődi uradalmában szolgált. Édesanyja Gálovics Anna. 1838 és 1840 között Mezőberényben, a Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő intézet tanulója volt, 1840 és 1844 között Pesten, a Lejtei-féle nevelőintézetben folytatta tanulmányait, ahol a jobb módú magyar nemesi családok neveltették leánygyermekeiket. Ezután ismét a mezőberényi kastélyban működő leánynevelő intézet tanulója lett (az épület később Fehérváry Celestina otthonául szolgált, 1896-tól haláláig). Az erdődi uradalmi felügyelő leányának már korán alkalma nyílt megismerkedni mindazokkal az úrias vágyakkal és hajlamokkal, melyek először rendszerint az ilyen leánynevelő-intézetekben támadnak. Amikor szüleihez Erdődre visszakerült, ábrándjait a vadregényes vidék is nagyban ápolta. Júlia már kora ifjúságában sejteni engedte, hogy egykor kivételes különc teremtés válik belőle. Szülei mindazzal elhalmozták, ami után egy ártatlan lélek vágyódhat. Már férjhez menetele előtt kitűnően zongorázott, beszélt idegen nyelveket és jól táncolt, tehát minden tulajdonság meg volt benne, hogy társaságban szerepelhessen. Ő mégis kerülte az embereket, és legboldogabbnak akkor érezte magát, ha a zongorája mellé ülhetett, vagy a fák árnyékában Heinrich Heine verseit és George Sand regényeit olvashatta. Unalmasnak találta az uradalmi kört, a gazdaéletet pedig nyomorúságosnak vagy legalábbis nyárspolgáriasnak. Legmeghittebb barátnője Térei (Fleckl) Gábor uradalmi inspektor leánya, Mari volt, akivel kellemes órákat töltött. 1846. szeptember 8-án találkozott először az akkor már ismert és elismert alkotónak számító Petőfi Sándorral, Nagykárolyban. A költő legfontosabb múzsája lett, hozzá írta többek között a Nem csoda, ha újra élek, később a Reszket a bokor, mert…, a Szeptember végén, a Minek nevezzelek? és az Itt van az ősz, itt van újra… című verseit. Ezt az ismeretséget apja nem nézte jó szemmel, hiszen számára az akkori alszolgabíró, Uray Endre megfelelőbb vő lett volna. Hogy miért is egyezett bele Petőfivel kötendő házasságába? Ady Endre írása szerint: 1847. szeptember 8-án, egy évvel megismerkedésük után összeházasodtak Erdődön. Az ifjú pár a szülőktől semmilyen támogatást, hozományt nem kapott, ennek ellenére meg tudták teremteni saját otthonukat. Petőfi tisztelte és becsülte George Sandot, a különc írónőt, aki Júliára is nagy hatással volt. A fiatalasszony egyike volt azon kevés nőknek, akik abban az időben szoknya helyett rendszeresen nadrágot viseltek és szivaroztak. A pár mézesheteit Koltón, a Teleki-kastélyban töltötte el. Szendrey Júlia 1848 márciusában lett állapotos. Március 15-én ő varrta és tűzte Petőfi Sándor mellére a később ismertté vált kokárda első példányát (ezt a párizsi trikolór mintájára készítette). Petőfi naplójában olvasható, hogy felesége ezen a napon piros-fehér-zöld főkötőt varrt magának, miközben ő a Nemzeti dalt írta. Állapotossága miatt azonban később nehezen viselte az egyedüllétet. Zoltán fiuk december 15-én született meg. Férjét a 1849. július 20-án Tordán látta utoljára. Petőfi még két levelet írt nejének, azután halálhírét hozták. Petőfiné ekkor kisfiával Kolozsvárra utazott. Azt hitte, hogy férje, aki Erdélyben tűnt el, ott is kerülhet elő leghamarabb. Hiába várt, hiába remélt. Atyja írta, hogy nyugalmas otthon, s ölelő karok várják. 1850 februárjában elhagyta Kolozsvárt, és Erdődre ment. Zoltán fiát otthagyta, s ő Pestre utazott egyedül. Ezt az utat megelőzően pár napot Székelyudvarhelyt is töltött, és meglátogatta azt a helyet, ahol a férje vélhetőleg elesett. 1850. április 24-én érkezett Pestre; először a Mátyás-szállóban vett ki lakást, majd Garayéknál húzódott meg, akik ekkor a barátok épületében laktak. Vigasztalódni azonban sehogyan sem tudott. Elhatározta, hogy Törökországba megy, ott keresi tovább a férjét; Haynau azonban visszautasította útlevélkérelmét. Lichtenstein Ferenc herceghez, Haynau bizalmas emberéhez fordult ekkor, aki vigasztalta, várakozásra intette, sőt lakásán meg is látogatta. Ez akkor a lapokban és az ismerősei körében is sok pletykára adott alkalmat. A valóság azonban az volt, hogy a herceg végül választás elé állította Júliát: vagy elmegy vele szeretőjeként Bécsbe, vagy elintézi, hogy kiutasítsák és meghurcolják. 1850. július 20-án végső kétségbeesésében Horvát Árpád történész, egyetemi tanárhoz írt levelet, akit legtöbbre becsült, s aki iránt bizalommal viseltetett, hogy látogassa meg. Amikor a férfi megjelent, egy csomagot akart neki átadni, hogy azt, ha két hét múlva se térne vissza Pestre, elégesse. Horvát Árpád a fiatal nőt igyekezett lebeszélni a szándékáról, de mivel ez nem sikerült, hajfürtöt kért tőle örök emlék gyanánt. „Azt nem teszem, mert ilyen emléket osztogatni sohasem volt szokásom. Hanem ha akarja, ez mind az öné lehet” – mondta Szendrey Júlia, s ekkor ujjaival rövidre vágott hajába markolt. Másnap, július 21-én titokban megesküdtek. Az eskető pap – gondolva a jövőben történő lehetséges nyomozásokra, kutatásokra – nem tüntette fel Szendrey Júlia első asszonynevét, hanem lánykori nevén lett bejegyezve. Ezt az eseményt a lapok elég későn és pár hideg szóban, illetve gúnnyal említették. Második házasságát országos felháborodás kísérte, Arany János ezek után írta meg A honvéd özvegye című művét, de ezt csak jóval később, 1888-ban adták ki. Júlia azonban – mint leveleiből kitűnik – először boldognak érezte magát új családi körében. Új házasságában négy gyermeke született: Attila, Árpád, Viola és Ilona. A Petőfivel kötött házasságából született Zoltánnal is törődött, bár a fiú eléggé megbízhatatlannak és bárminémű iskola elvégzésére alkalmatlannak bizonyult a magatartása miatt. A garabonciás fiú vándorszínésznek állt, verseket írt (ezeket aztán korai halála után Déri Gyula jelentette meg). 1856-ban Magyarországon Hans Christian Andersen meséi először nyomtatásban Szendrey Júlia fordításában jelentek meg, olyan mesékkel, mint A császár új ruhája vagy a Rendíthetetlen ólomkatona. Ezekben a fordításokban bátran használta a korabeli magyar gyermekfolklór elemeit is. 1867-ben megfogamzott benne az az akkoriban különösnek tűnő elhatározás, hogy elköltözik a férjétől. Ismerősei hiába figyelmeztették a külvilág ítéletére és egyre súlyosbodó betegségére – méhrákot diagnosztizáltak nála –, nem voltak képesek őt lebeszélni szándékáról. Csakugyan elköltözött a Zerge (ma Horánszky) utcai külön lakásba, ahol 1868. szeptember 6-án hosszú szenvedés után meghalt. Különköltözését a közvélemény valóban nem nézte jó szemmel, de a titokról csak az utókor szerezhetett tudomást, hogy miért történt. Júlia előkerült naplójából, feljegyzéseiből kiderült, hogy férjével megromlott a házasságuk, amely amúgy is nélkülözte a szerelmet, és csak barátságon alapult. A végső lökést az adta Szendreynek, amikor kiderült, hogy férje egyéb viszonyai mellett pornóújságokkal töltötte idejének nagy részét. Férje egyébként nem volt mellette sem betegségében, sem halálos ágyánál, így értékes iratait is Tóth Józsefre bízta Júlia, aki ekkor már teljesen elutasította férjét annak viselkedése, megváltozott magatartása miatt, és válni akart. Temetéséről atyja, a matuzsálemi kort, 95 évet megélt Szendrey Ignác gondoskodott, eredeti sírján leánykori neve szerepelt. Jelenleg közös koporsóban nyugszik Zoltán fiával a Kerepesi úti temetőben, egy sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével. A Kerepesi úti temetőben sírjára – annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg – ez áll felvésve: Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet. Az utókor is vegyesen ítélte meg Petőfihez fűződő kapcsolatát és második házasságát. Szendrey Júlia érzéseiről így vallott halálos ágyán atyjának írt levelében: Mikes Lajos és Dernői Kocsis László feldolgozták Szendrey Júlia előkerült naplóját, leveleit és halálos ágyán tett vallomását, Bethlen Margit grófnő pedig előszót írt hozzá. A személyével kapcsolatos negatív megítélés megváltozását tették ezzel lehetővé, amely sok esetben megbízhatatlan tanúvallomások elterjedése, hitelesnek nem mondható színdarabok előadása, illetve rosszindulatú pletykák nyomán született. Művei Andersen meséi ; ford. Szendrey Júlia; Lampel, Pest, 1858 Andersen meséi ; ford. Szendrey Julia; 2. kiad.; Lampel, Bp., 1874 Petőfi és Juliskája. Szendrey Júlia naplója és levelei Térey Marihoz ; előszó Jókai Mór, bev. Róna Béla; Magyar Nők Lapja, Bp., 1894 Petőfiné Szendrey Júlia naplója és levelei Térey Marihoz ; előszó Jókai Mór; Lampel, Bp., 1898 ( Magyar könyvtár ) Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései ; összegyűjt., jegyz. Bihari Mór, ill. Mühlbeck Károly; Kunossy-Szilágyi, Bp., 1909 ( Petőfi-könyvtár ) Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplója ; összegyűjt., bev., jegyz. Bihari Mór; Kunossy-Szilágyi, Bp., 1909 ( Petőfi-könyvtár ) Szendrey Júlia levelesládájának kincsei / Arany János elveszett kéziratai. Petőfi Sándor ismeretlen kéziratai ; bev., jegyz. Mikes Lajos; Lantos, Bp., 1928 Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása ; előszó Bethlen Margit, sajtó alá rend. Mikes Lajos, Dernői Kocsis László; Genius, Bp., 1930 Online változat Petőfi Sándorné Szendrey Júlia naplója és levelei Térey Marihoz ; előszó Jókai Mór; Lampel-Wodianer, Bp., 1946 ( Magyar dolgozók könyvtára ) "Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt...". Szendrey Júlia naplója, levelezése barátnőjével és vallomása halottas ágyán ; szerk. Szathmáry Éva, Ciceró, Bp., 1999 Andersen meséi ; ford. Szendrey Julia; Dán Kulturális Intézet Egyesület, Kecskemét, 2000 ( A Dán Kulturális Intézet Egyesületének kiadványai ) "Naponként árvább". Szendrey Júlia naplója ; sajtó alá rend. Ajkay Alinka, Szentes Éva; EditioPrinceps, Bp., 2015 ( Női tükörben ) "Naponként árvább". Szendrey Júlia naplója ; sajtó alá rend. Ajkay Alinka, Szentes Éva; 2. átdolg. kiad.; EditioPrinceps, Bp., 2016 ( Női tükörben ) Családi levelek. Szendrey Júlia élete, pályája és levelezése Szendrey Máriával ; sajtó alá rend., jegyz. Ratzky Rita; Szépmíves, Bp., 2018 Emlékezete Kiskőrösön szobor: Mezőberényben szobor: Keszthelyen utca, iskola is viseli nevét. Pécsett utca viseli nevét. Szeged-Tápén utca viseli nevét A Keszthelyi Művelődési Ház előcsarnokában 1983-ban helyezték el az emléktábláját. Szülőhelye, az Újmajor ma Szendrey Julianna nevét viseli, szülőházára emléktábla került, 1923-ban. Itt 2009. március 13-án a Pannon Egyetem Georgikon Kar és Keszthely Város Önkormányzat emlékszobát adott át. Kertész Erzsébet : Szendrey Júlia című könyve Szépirodalmi feldolgozások Herczeg Ferenc : Szendrey Júlia. Színmű ; Singer-Wolfner, Bp., 1925 ( Herczeg Ferenc munkái ) Kertész Erzsébet : Szendrey Júlia. Életrajzi regény ; Móra, Bp., 1969 ( Csíkos könyvek ) Pethő György: Közelről. Irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből, 1850-1870 ; Magvető, Bp., 1984 ( Nemzet és emlékezet ) Désaknai Mária: Petőfiné Szendrey Júlia. Életregény ; Désaknai Mária, Bp., 1989 Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia ; 2. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 1988 Vityegrai járás A Vityegrai járás (oroszul Вытегорский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Vologdai területen. Székhelye Vityegra. Népesség 1989-ben 37 792 lakosa volt. 2002-ben 31 757 lakosa volt, akik főleg oroszok. 2010-ben 27 139 lakosa volt, melyből 26 034 orosz, 228 ukrán, 86 fehérorosz, 60 cigány, 31 tatár, 14 azeri, 14 örmény, 6 üzbég stb. William Powell William Powell (Pittsburgh, 1892. július 29. – Palm Springs, 1984. március 5.) amerikai színész. A Metro-Goldwyn-Mayer egyik legnagyobb férfi sztárja volt a '30-as években. Híres párt alkotott Myrna Loyjal, akivel összesen 14 filmben szerepelt együtt. Powelt háromszor jelölték Oscar-díjra pályafutása során. Fiatalkora 1892. július 29-én született Pittsburghben Horatio Warren Powell és az ír származású Nettie Manila Brady egyetlen fiaként. 1907-ben a családjával Kansas Citybe költözött, ahol az érettségijét is szerezte 1912-ben. A Powell család csak néhány háztömbnyire lakott a Carpenter családtól - akiknek lánya Jean Harlow néven vált világhírűvé - habár nem találkoztak egymással csak, amíg mindketten színészekké váltak. Karrierje A középiskola elvégzése után New Yorkba költözött, hogy az American Academy of Dramatic Arts nevű színiskola hallgatója legyen. Később több évi sikeres broadwayi fellépés után 1922-ben elkezdődött a hollywoodi pályafutása a John Barrymore főszereplésével készült Sherlock Holmesban, melyben a gonosz Moriarty professzor egyik emberét alakította. Legemlékezetesebb némafilmes alakítása az első "legjobb férfi főszereplő" Oscar-díjával jutalmazott Emil Jannings oldalán volt A hontalan hősben (1928), melynek eredményeképpen megkapta élete első főszerepét a The Canary Murder Case (1929) című krimiben. Powell leghíresebb szerepe Nick Charles figurája volt, akit hat filmben játszott el, elsőnek az 1934-ben bemutatott A cingár férfiben. A szerep remek lehetőséget nyújtott számára, hogy megmutassa zengő hangú beszédét kifinomult sármmal és szellemes humorral párosítva. A produkció el is hozta számára élete első Oscar-jelölését. Filmbeli feleségét Myrna Loy alakította a sorozat mind a hat részében. Ez a párosítás Hollywood egyik legtöbbet együtt dolgozó duóját teremtette meg, Powell és Loy összesen 14 produkcióban játszott együtt. Szintén együtt játszott Loyjal az Amerikai Filmakadémia 1936-ban a "legjobb film" díjával jutalmazott A nagy Ziegfeldben. Powell a főszereplő Florenz Ziegfeldet játszotta, míg Loy a feleségét, Billie Burkeöt. Szintén abban az évben Powell megkapta második Oscar-jelölését a My Man Godfreyért. 1935-ben Jean Harlow partnere volt a Recklesssben. Hamarosan komoly kapcsolat is alakult ki kettőjük között, de Harlow 1937. június 26-án elhalálozott, mielőtt összeházasodhattak volna. Szerelme halála miatt érzett fájdalom és akkoriban kialakult végbélrákja miatt csak kevesebb felkérést fogadott el a jövőben. A karrierje jelentősen lelassult a '40-es években, habár 1947-ben ismételten Oscarra jelölték az Élet apával című Kertész Mihály rendezte vígjátékban nyújtott alakításáért. Utolsó filmje az 1955-ben bemutatott Mr. Roberts volt, melyben a partnerei Henry Fonda, James Cagney és Jack Lemmon voltak. Annak ellenére, hogy a későbbiekben számosan próbálták visszacsábítani a mozivászonra, Powell visszautasított minden ajánlatot, és boldogan élte életét tovább. Magánélete 1915-ben feleségül vette Eileen Wilsont, házasságuk 15 évig tartott. 1925-ben született fiúk William David, aki egyben Powell egyetlen gyermeke is volt. (Powell fia később televíziós producer és író lett, de rossz egészségi állapota és depressziója miatt 1968-ban öngyilkosságot követett el). Második felesége a filmcsillag Carole Lombard volt. A házasság két év után 1933-ban válással végződött, de a kapcsolatuk a továbbiakban is baráti maradt. Három évvel később ők voltak a főszereplői My Man Godfrey című nagy sikerű vígjátéknak. 1935-ben szoros kapcsolatba került Jean Harlowval, de ez rövid életűnek bizonyult a színésznő 1937-es halála miatt. Harlow kezében - mielőtt eltemették volna - egy szál fehér gardénia és egy aláíratlan üzenet volt elhelyezve valószínűleg Powelltől. Az üzenet szövege: "Jó éjt, drága kedvesem" volt. Powell fizetett Harlow végső nyughelyéért is a glendale-i Forest Lawn Memorial Parkban. 1940. január 6-án feleségül vette a nála 27 évvel fiatalabb Diana Lewis színésznőt háromheti ismeretség után. A házasság tartósnak bizonyult, egészen Powell haláláig tartott. Halála A színészkedéstől közel 30 évnyi visszavonulása után, 1984. március 5-én hunyt el Palm Springsben 91 éves korában szívinfarktus következményében. A kaliforniai Cathedral City Desert Memorial Parkjában helyezték örök nyugalomra. Oscar-díj Oscar-díj jelölés: legjobb férfi főszereplő - Élet apával (1948) jelölés: legjobb férfi főszereplő - My Man Godfrey (1937) jelölés: legjobb férfi főszereplő - A cingár férfi (1935) Lupșeni Lupșeni falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Alsógáld községhez tartozik. Fekvése Felsőgáld közelében fekvő település. Története Lupşeni korábban Felsőgáld része volt, 1956 körül vált külön 114 lakossal. 1966-ban 115, 1977-ben 87, 1992-ben 54, 2002-ben pedig 37 román lakosa volt. Tolnai Máté Tolnai Máté, (Szekszárd, 1460. körül – Pannonhalma, 1535.) pannonhalmi főapát. Élete A pécsi egyházmegye klerikusaként tanulmányait feltehetően Itáliában végezte, hazatérve a királyi kancellária szolgálatába állt, ahol utóbb jegyző lett. A velencei domonkosok 1493-ban confraterré választották, majd II. Ulászló érdemei elismeréseként a pannonhalmi apátságot adományozta neki, amit a bencés konvent utólag kánoni választással is megerősített. VI. Sándor pápa a választás eredményét azzal a kikötéssel hagyta jóvá, ha Tolnai belép a bencés rendbe. 1501-ben a Budán tartózkodó pápai követtel megerősítette monostora kiváltságait, egyúttal arra is jogot szerzett, hogy más bencés apátságokat is vizitáljon. Az uralkodó és a pápa támogatásával reformálta meg a magyar bencések kolostorait és igyekezett helyreállítani a szerzetesi fegyelmet. 1510-ben a magyar király is elismerte az összes magyar bencés monostor főapátjának, amit 1514-ben X. Leó pápa is megerősített. Ezt az időpontot tekintjük a magyar kongregáció megalakulásnak, Tolnai Mátét pedig az első pannonhalmi főapátnak. II. Lajos már 1521-ben felmentett az idős főapátot a török elleni személyes hadba vonulástól, így a mohácsi csatában sem vett részt. A katonai események miatt katonaság került Pannonhalma megerősített kolostorába is, de a szerzetesek és a főapát nem hagyták el székhelyüket. A beteges Tolnai Máté 1535-ben még uralkodói engedéllyel megválaszthatta utódját, és még ebben az évben elhunyt. Klein György Klein György vagy Georg Klein (Budapest, 1925. július 28. – 2016. december 10.) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. 1957 és 1993 között a stockholmi Karolinska Intézet daganatbiológiai tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 1947-től haláláig Klein Éva (1925) immunológus, onkológus férje. Életútja Középiskoláit a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte, majd 1944-ben jogi tanulmányokba kezdett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Zsidó származása miatt 1944-ben a pesti gettóba került, s miután megszökött egy munkatáborba tartó transzportból, álnéven bujkált a második világháború lezárultáig. 1945-ben egy féléven keresztül a Szegedi Tudományegyetem orvosi karán, ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán folytatott tanulmányokat. Tanulmányaival párhuzamosan 1945–1946-ban szövettani, 1946–1947-ben pedig patológiai demonstrátor volt a fővárosi egyetemen. 1947-ben a stockholmi Karolinska Intézet tumorbiológiai osztályának ösztöndíjas kutatója lett, s 1948 elején végleg Svédországban telepedett le. 1950-ben a philadelphiai Rákkutató Intézetben (Institute for Cancer Research) folytatott kutatásokat. 1951-ben a Karolinska Intézetben szerezte meg orvostudományi oklevelét, 1952-ben pedig a biológiai tudomány doktora címet is megvédte. 1951-től a Karolinska Intézet citológiai tanszékén oktatott docensként Torbjörn Caspersson mellett, 1957-től 1993-ig az intézet daganatbiológiai tanszékének volt tanszékvezető professzora. Közben 1961-ben a Stanford Egyetem vendégtanára, 1972-ben a washingtoni Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health, NIH) Fogarty-ösztöndíjasa volt, 1973 és 1993 között pedig a jeruzsálemi Héber Egyetemen oktatott vendégprofesszorként. 1993-tól a Karolinska Intézet Mikrobiológiai és Daganatbiológiai Központjában dolgozott kutatócsoport-vezetőként, professor emeritusi címmel. Munkássága Fő kutatási területe a rákos megbetegedések kialakulásának sejtbiológiai, sejtgenetikai, virológiai és immunológiai vonatkozásai, a rákos sejtek, daganatok által kiváltott immunválaszok sajátosságai. A Karolinska Intézet kutatójaként 1948-tól élete végéig felesége, Klein Éva számított legközelebbi munkatársának, több sejtbiológiai kérdést közös erőfeszítéssel tisztáztak. A sejtek rosszindulatú elváltozásait, a daganatképződést (karcinogenezis) tanulmányozva már pályája korai szakaszában felismerte a daganatsejtek populációdinamikájának szelekciós mechanizmusait. Részletesen feltárta a mutálódott beteg sejtek osztódását, a szövetburjánzást stimuláló onkogének szerepét, valamint a daganatképződés folyamatát gátló szuppresszió folyamatát, és az abban részt vevő szuppresszorgének működését. Behatóan vizsgálta több DNS-vírus daganatképző képességét, így többek között foglalkozott a bőr- és méhnyakrákot előidéző humán papillomavírusokkal, a nyirokszövetrákot okozó Epstein–Barr-vírussal, illetve a Kaposi-szarkóma kialakulásában közrejátszó herpeszvírusokkal. Tumorimmunológiai kutatásai során az immunrendszer azon – immunsurveillance néven ismert – képességét vizsgálta, amellyel felismeri a nem saját antigéneket, ezen keresztül a szervezetben kifejlődött kóros, daganatos sejteket, és felveszi ellenük a harcot. Kutatásai kiterjedtek az immunválaszt kiváltó transzplantációs tumorantigének szerepére, behatóan vizsgálta a csontvelőben termelődő B-limfocitáknak és a csecsemőmirigyben differenciálódó T-limfocitáknak az immunreakciókban játszott szerepét, antigénfelismerő képességét, illetve az idegen antigént hordozó sejt károsításához vagy elpusztításához vezető immunfolyamatokat. Klein Évával elsőként mutattak rá a Burkitt-tumor vizsgálata kapcsán a limfóma (nyirokrendszeri daganat) és a limfociták kromoszómatranszlokációra, s bebizonyították, hogy a transzlokáció aktiválja a celluláris onkogéneket, ezzel megindítja a sejtek rákos átalakulását. Jelentős tudományos közleményeinek száma meghaladja a háromszázat, az Advances in Cancer Research és az Advances in Viral Oncology szerkesztője volt. Az 1980-as évektől több memoárkötete, önéletrajza és tudományfilozófiai esszéje jelent meg könyv alakban svédül, némelyiknek magyar fordítását is közreadták. Társasági tagságai és elismerései 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, emellett részt vett a Nyugati Magyar Tudományos Tanács munkájában is. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia rendes tagja, a Finn Tudományos Társaság, az Amerikai Egyesült Államokbeli Nemzeti Tudományos Akadémia és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia külső tagja, 1999-től a liège-i székhelyű Európai Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Számos más nemzetközi tudományos szervezet munkájában részt vett: tiszteleti tagja volt az Immunológusok Amerikai Egyesületének (American Association of Immunologists), 1989-től az Amerikai Rákkutatási Egyesületnek (American Association for Cancer Research), a Francia Immunológiai Társaságnak (Société française d’immunologie), külső tagja az Amerikai Filozófiai Társaságnak (American Philosophical Society). 1999-től a New York-i Daganatimmunológiai Akadémia (Academy of Cancer Immunology) alapító tagja, 2002-től az Európai Rákkutatási Egyesület (European Association for Cancer Research) tiszteleti tagja volt. 1957 és 1993 között a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj-bizottság tagjaként tevékenykedett. 1960-ban feleségével, Klein Évával megosztva Bertha Goldblatt Teplitz-díjat, 1967-ben Clowes-emlékérmet, a Dán Patológiai Társaság díját és Lennander-emlékérmet, 1972-ben Shai Shacknai-, 1973-ban Bertner-, 1974-ben Griffuel-, 1975-ben Harvey-, 1976-ban Gardner-, 1977-ben Behring-, 1978-ban Björken-, 1979-ben a General Motors rákkutatási alapítványának Sloan-díját és a Santa Chiara Academy díját, 1983-ban Klein Évával megosztva Erik Fernström-, 1989-ben Letterstedt-, 1990-ben a Svéd Irodalmi Akadémia Dobloug-, valamint az Oslói Egyetem Lisl és Leo Eitinger-díját, 1991-ben az Arizonai Egyetem Donald Wae Waddel-emlékérmét, 1995-ben a Ramat Gan-i Bar-Ilan Egyetem Tovi Comel-Walerstein-díját, 1996-ban Thomas P. Infusino- és Kaposi-díjat, 1997-ben Chester Stock-díjat, 1998-ban Robert Koch-aranyérmet, a Kolumbiai Köztársaság Nemzeti Érdemrendjét és a baltimore-i Humánvirológiai Intézet életműdíját, 2001-ben Paracelsus-érmet és Wick R. Williams-emlékérmet, 2002-ben Ingemar Hedenius-díjat kapott. 2005-ben humánbiológiai kutatásaiért a Cseh Tudományos Akadémia Mendel-érdemérmét, 2006-ban a Rákregiszterek Nemzetközi Egyesületének (International Association of Cancer Registries, IACR) érdemérmét vehette át. 1966-ban a Chicagói Egyetem, 1988-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1989-ben a jeruzsálemi Héber Egyetem, 1991-ben a Nebraskai Egyetem, 1994-ben a Tel-avivi Egyetem, 2001-ben pedig az Oszakai Egyetem díszdoktorává avatták. Főbb művei Histocompatibility changes in tumors. in: Journal of Cellular and Comparative Physiology 1958. 52:125–168. ( Klein Évával ) Antigenic properties of lymphomas induced by the Moloney agent. in: Journal of the National Cancer Institute 1964. 32:547–568. (Klein Évával) Genetic determinants of morphological differentiation in hybrid tumors. in: Journal of the National Cancer Institute 1972. 48:465–486. (Többekkel) Cellular localization of an Epstein-Barr virus (EBV)-associated complement fixing antigen in producer and non-producer lymphoblastoid cell lines. in: International Journal of Cancer 1973. 11:499–520. (B. M. Reedmannel) Human leukemia-associated anti-nuclear activity. in: Proceedings of the National Academy of Sciences 1974. 71:685–862. (Többekkel) Immunological surveillance against neoplasia. in: The Harvey Lectures 1975. 69:71–102. Characteristic chromosomal abnormalities in biopsies and lymphoid-cell lines from patients with Burkitt and non-Burkitt lymphomas. in: International Journal of Cancer 1976. 17:7–56. (Többekkel) Phenotypic and cytogenetic characteristics of human B-lymphoma cell lines and their relevance for the etiology of Burkitt´s lymphoma. in: Advances in Cancer Research 1982. 37:319–380. (Kenneth Nilssonnal) Viruses as the causative agents of naturally occurring tumors. Ed. by Georg Klein. New York, Raven, 1985, 263 p. Do human renal cell carcinomas arise by a double-loss mechanism? in: Cancer Genetics and Cytogenetics 1988. 36:197–292. (Többekkel) How one thing has led to another. in: Annual Review of Immunology 1989. 7:1–33. (Klein Évával) Memoár- és esszékötetei ... i stället för hemland: Memoarer. Stockholm, Bonnier, 1984, 234 p. Ateisten och den heliga staden: Möten och tankar. Stockholm, Bonnier, 1987, 249 p. Angolul: The atheist and the Holy City: Encounters and reflections. Cambridge, MIT Press, 1990, 223 p. Pietà. Stockholm, Bonnier, 1989, 297 p. Angolul: Pietà. Cambridge, MIT Press, 1992, 297 p. Motståndet: Arton brev om död och liv. Stockholm, Bonnier, 1991, 262 p. (Per Ahlmarkkal) Utvägen: En familjeberättelse. Stockholm, Bonnier, 1992, 313 p. Angolul: Live now: Inspiring accounts of overcoming adversity. Amherst, Prometheus Book, 1997, 311 p. Hack i häl på Minerva: Ett brevsamtal om vetenskap, dikt och moral. Stockholm, Bonnier, 1993, 316 p. (Lars Gyllenstennel) Den sjunde djävulen. Stockholm, Bonnier, 1995, 319 p. A tudomány körül. Budapest, Gondolat, 1995, 145 p. Korpens blick: Essäer om vetenskap och moral. Stockholm, Bonnier, 1998, 331 p. Norvégül: Ravnens blikk: Essays om vitenskap og moral. Oslo, Humanist, 2003, 408 p. Vak akarat és önző DNS: Válogatott esszék. Budapest, Magvető, 2001, 397 p. Så jag kan svara döden, när den kommer: Essäer. Stockholm, Bonnier, 2001, 291 p. Skapelsens fullkomlighet och livets tragik: Essäer. Stockholm, Bonnier, 2005, 242 p. Péters Europa: En korrespondens mellan vänner. Stockholm, Carlsson, 2005, 240 p. (Eva Dicksonnal és Fenyő Egonnal) Szilárd Leó tízparancsolata. Budapest, Corvina, 2008, 91 p. = Corvina Tudástár. Meteorer: Tre lysande särlingar. Stockholm, Bonnier, 2008, 265 p. Tolnai Világtörténelme A Tolnai Világtörténelme egy első kiadásában (1908–1912) 10, második kiadásában (1926–1931) 20 kötetes magyar nyelvű világtörténeti mű. Leírás A Tolnai Világlapja az 1900-as évek elején kezdett el foglalkozni egy nagyobb terjedelmű, önálló, magyar, sok illusztrációval ellátott, kifejezetten a nagyközönség számára készítendő világtörténelem tervével. Az ötletet 1908 és 1912 között kivitelezés követte, és így született meg a Tolnai Világtörténelme Mangold Lajos és Horváth Cyril szerkesztésében. A kötetek szerzői a szerkesztőn kívül a következő személyek voltak: Balla Károly, Bányai Elemér, Cholnoky Viktor, Ferenczy Zoltán, Londesz Elek, Mikes Lajos, Palágyi Menyhért, Radisich Jenő, Seress Imre, Timon Ákos, Vámbéry Ármin, és Zilahi Kiss Béla. Az átlagosan 400 oldalas, nagy alakú kötetek, 2–2 kötetben tárgyalták az ókor, a középkor, és az újkor történetét, illetve 3 kötetben a nagy francia forradalomtól számított legújabb kor történetét, amely – adódóan a kötetek múlt század eleji megírásából – a századfordulóig terjed. Ehhez járult egy művelődéstörténeti 10. kötet. A középkortól kezdve a magyar történelem eseményei is helyet kaptak a kötetekben. A mű kiadását a Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat intézte. Az egyes kötetek nem időrendi sorrendben jelentek meg, és nem jelölték bennük a kiadási éveket. A gazdagon, több száz képpel illusztrált kötetek olvasmányos, regényes stílusban, de a tudományos szempontokat szigorúan szem előtt tartva íródtak, és hatvan-, majd az utolsó kötetek esetén nyolcvanezernél nagyobb (ǃ) példányszámban kerültek kiadásra. Nem sokkal a kötetek megjelenése után készült, a sorozat folytatásának tekinthető Zigány Árpád szerkesztésével az 5 kötetből álló A világháború története című munka. Az 1920-as években (1926–1931 között) ismét kiadták a Tolnai Világtörténelmét, ezúttal azonban a 10 nagy helyett 20 kisebb kötetben. Az 1990-es években a Kassák Kiadó gondozásában reprint kiadás készült a 10, nagy kötetes változatról felújított borítóval. Készült egy 11., kiegészítő kötet is Pók Lajos szerkesztésében a 20. század történetéről (Mi történt a XX. században?, 1997). Jegyzetek Eredeti helyesírással. Forrás Tolnai Világtörténelme I–X. (szerk. Mangold Lajos, Horváth Cyril), Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest (reprint kiadása: Kassák Kiadó) Jan-Hendrik Hintz Jan-Hendrik Hintz (Auckland, 1976. június 24. –) új-zélandi nemzetközi labdarúgó-partbíró. Egyéb foglalkozása: kereskedelmi menedzser. Pályafutása Nemzetközi partbíráskodás Az Új-zélandi labdarúgó-szövetség (NZFC) Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi partbírónak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2008-tól tartotta nyilván partbírói keretében. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzésen szolgálta a labdarúgást partbíróként. Michael Hester játékvezető állandó asszisztense. Világbajnokság U17-es labdarúgó-világbajnokság Nigéria rendezte a 13., a 2009-es U17-es labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB asszisztensként foglalkoztatta. 2009-es U17-es labdarúgó-világbajnokság --- 2008-ban a FIFA JB bejelentette, hogy a 2010-es Dél-afrikai rendezésű labdarúgó-világbajnokság]]ra, az Óceániai zónából a lehetséges játékvezetők átmeneti listájára jelölte. A FIFA JB 2010. február 5-én kijelölte a (június 11.-július 11.) közötti közreműködő 30 játékvezetőt, akik Kassai Viktor és 28 társa között ott lehetett a világtornán. Az érintettek március 2-6. között a Kanári-szigeteken vettek részt szemináriumon, ezt megelőzően február 26-án Zürichben orvosi vizsgálaton. A világbajnoki döntőkhöz vezető úton Dél-Afrikába a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra illetve Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB 2010-ben Michael Hester, 2014-ben Peter O’Leary asszisztenseként foglalkoztatta. Partbírói mérkőzéseinek száma világbajnokságon:2. Konföderációs kupa A 2010-es világbajnokság főpróbájaként Dél-Afrika rendezte a 2009-es konföderációs kupát, ahol a FIFA JB Michael Hester segítő hivatalnokaként alkalmazta. Dirichlet-féle magfüggvény A Dirichlet-féle magfüggvény a Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet által vizsgált függvénysorozatok egyike. Az analízisben, közelebbről a Fourier-sorok elméletében alkalmazzák. Dirichlet 1829-ben bizonyította egy periodikus, szakaszonként folytonos és szakaszonként monoton függvény Fourier-sorának konvergenciáját. Ezt a témát még Leonhard Euler vetette fel, és Dirichlet bizonyítása volt az első. A Dirichlet által talált sorozat fontos szerephez jut ebben a bizonyításban, ahol magfüggvényként szerepel. Ezért nevezik Dirichlet-féle magfüggvénynek. Definíció Dirichlet-féle magfüggvénynek nevezik a függvénysorozatot. Jelentése összefügg a Fourier-sorokkal. A Fourier-sor n-edik közelítő tagja a Dn(x) és az f 2π szerint periodikus függvény konvolúciója. Példa: ahol f k-adik Fourier-együtthatója. Ebből következik, hogy a Fourier-sorok konvergenciájának vizsgálatához elegendő a Dirichlet-féle magfüggvény tulajdonságait tanulmányozni. Dn L1-normája logaritmikusan tart -be, ha , így vannak folytonos függvények, amik nem állíthatók elő Fourier-sorokkal. Ugyanis ahol a Landau-féle ordo jelölés. Kapcsolat a delta-disztribúcióval A periodikus delta-disztribúció egységelem a 2π szerint periodikus függvények konvolúciócsoportjában: minden 2π szerint periodikus f függvényre. A Fourier-sort a következő „függvény” reprezentálja: A trigonometrikus azonosság bizonyítása Adott szerint periodikus függvény Fourier-sora konvergenciájának a vizsgálatához a sor részletösszegeit kell tekintenünk. Ezek vizsgálatát az teszi "kényelmesebbé", hogy zárt alakban, az ún. Dirichlet-féle formulával is kifejezhetők. Vizsgáljuk -et: ahol az ún. n-edik Dirichlet-féle magfüggvény. Mivel ezért a Dirichlet-féle magfüggvényre a következő egyszerű kifejezést kapjuk: A függvény nyilván páros, és így A Dirichlet-féle magfüggvény tagonkénti integrálásával kapjuk: Az előző 2 egyenlőség alapján: speciálisan: ahol A fenti képleteket Dirichlet-féle képleteknek nevezzük. Fontos még megemlíteni a Dirichlet-függvény következő tulajdonságát: Ha tetszés szerinti kis pozitív szám, akkor Broumov (Tachov járás) Broumov település Csehországban, Tachovi járásban. Broumov Tři Sekery, Chodský Újezd, Zadní Chodov és Mähring településekkel határos. Lakosainak száma 137 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Renner Péter Renner Péter (Brno, 1933. – Budapest, 1958. február 3.) magyar forradalmár, az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozata. Élete Édesanyja zsidó származású volt, emiatt a második világháború alatt családját elhurcolták a németek, de sikerült túlélniük a deportálást. 1945-ben a Beneš-dekrétumok miatt Magyarországra menekültek, Renner Péter Esztergomban érettségizett és két évig térképészetet tanult. 1953-ban besorozták katonai szolgálatra, egy év múlva azonban a katonai bíróság fél évi börtönre ítélte titoksértésért. A büntetés letöltése után, 1955-ben szabadult, ekkor azonban újabb fél évre ítélték devizabűntett miatt. 1956. október 23-án ott volt a tüntetők közt, valamint jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél is. Csepelen röpcédulákat osztogatott, emiatt másnap, október 24-én az ÁVH őrizetbe vette. 5 napig tartották fogva, rendszeresen bántalmazták, végül aztán október 29-én szabadon engedték. Szabadulása után a Kilián-laktanyához indult, de a Práter utcai ellenállók feltartóztatták és igazoltatták. Miután igazolta magát, velük maradt és az ő oldalukon vett részt a harcokban. Hamarosan Pongrátz Gergely, a Corvin közi ellenállók főparancsnoka rajparancsnoknak nevezte ki, ő lett a Corvin közi ellenállók és a Nemzetőrség parancsnoksága között az összekötő. November 9-ig vett részt a harcokban, majd november 26-án Ausztriába menekült. Itt felvette a kapcsolatot a bécsi, emigráns Magyar Forradalmi Tanáccsal. A Tanács célja volt a forradalom eszméjét fenntartani, valamint az illegalitásban élőket és a letartóztatottak családjait segíteni. 1957. február 9-én hazatért, felvette a kapcsolatot a hazai munkástanácsokkal, majd mikor már eleget tájékozódott, vissza akart utazni, de Szabó Miklós kisgazdapárti politikusnak köszönhetően a belügyi szervek tudomást szereztek céljairól és február 27-én, egy nappal tervezett visszautazása előtt letartóztatták. A bíróság államellenes szervezkedés vezetésének vádjával halálra ítélte és kötél által kivégezték. Forrás Életrajza Brouvelieures Brouvelieures település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 440 fő (2015). Brouvelieures Bois-de-Champ, Mortagne, Vervezelle, Bruyères, Domfaing, Fremifontaine és Grandvillers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cserny Miklós Cserny Miklós (Balatonszentgyörgy, 1921. december 6. – 2007. október 7.) második világháborús magyar vadászpilóta. A Magyar Királyi Honvéd Légierő pilótájaként két Jak–9-es szovjet gépet lőtt le. Élete 1921. december 6-án született Balatonszentgyörgyön. Iskoláit Szegeden végezte. Korán vonzódni kezdett a repüléshez. A középiskola hetedik osztályában sikerült letennie a vitorlázórepülő B-vizsgát. 1940-ben került a Nemzeti Repülőalaphoz, majd az Akadémiára. Előnyt jelentett számára a vitorlázórepülő múlt. Elsőként őt engedték el egyedül Bückerrel (német repülőgépmárka). Az Akadémián találkozott Tobak Tiborral (Cica), és örök barátságot kötöttek. 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Először Mátyásföldre helyezték, legjobb barátjával, Tobak Tiborral együtt, az 5/I. Vadászrepülő pót-osztályhoz. Csak CR.42-vel repülhettek valamennyit. 1944 áprilisában Kolozsvárra helyezték őket futár-repülőnek, és az ottani vadászszázad parancsnoka, Pottyondy László jóindulatból segítette őket a Héja-kiképzésben. Júniusban végre sikerült áthelyeztetniük magukat „Messzer” (Messerschmitt)-tanfolyamra (ugyancsak Pottyondy segítségével) Pápára. A Pumák között Július 27-én jelentkeztek a 101. Puma vadászrepülő osztálynál, a „Pumaszálláson”, Veszprémben. Cserny hadnagy a 101/1. Zongora-századhoz került. Repült az amerikaiak ellen, és több ízben harcba is keveredett velük, győzelmet ekkor nem ért el. Légi győzelmeit szovjet gépekkel szemben aratta. Háromszor lőtték le gépét. Első alkalommal megúszta sebesülés nélkül, a gépe viszont kettészakadt a kényszerleszállásnál. Nem sokkal később egy alacsony támadás során megsérült a gép motorja, megpróbált eljutni Veszprémbe, de kigyulladt a motor. Sikerült kényszerleszállnia, de az arca megégett. Következő sebesülése egyben az utolsó bevetést is jelentette számára. 1945. március 17-én Il-2-esek ellen riasztották a készültségi rajt. Cserny hadnagy motorja nem indult, a többiek nélküle szálltak fel. Mivel csak később indult, Buday Lajos őrmester vezette a rajt. Elég alacsonyan jártak, amikor Cserny átvette a parancsnokságot, ebben a pillanatban támadták meg őket a La-7-esek. Ezt a támadást még sikerült kivédeni, de a következőt már nem. Egy nagy durranás után a motor balra kibicsaklott, képtelen volt felvenni a gépet zuhanásból, ugrania kellett. Ugrás közben jobb lába a vezérsíknak ütődött, és térdből leszakadt. Német katonák találták meg, a kórházban azonnal megműtötték. A tábori kórházból Németországba vitték egy civil kórházba. (Buday Lajos őrmester hősi repülőhalált halt Úrhidánál, 9 légigyőzelmet aratott az amerikai és a szovjet légierő gépeivel szemben.) A háború után A háború vége Prágában érte. 1945 őszén jött haza. Újabb operáció, a műláb helyett kényelmi szempontok miatt inkább a mankót választotta. Megnősült, és feleségével Balatonszentgyörgyre költöztek. Sebesülése miatt hadirokkant nyugdíjas státuszba került, de nemsokára az IBUSZ-nál kapott munkát. 1951-ben őt is letartóztatták, 45 hónapot raboskodott. A börtön után sok mindennel próbálkozott, végül 1959-ben a Csepel Autógyárban tudott elhelyezkedni mint grafikus. Többek között a gyár logója is az ő munkája. 10 évig dolgozott itt, majd a Méréstechnikai Központi Kutatólaboratóriumban újabb 10 évig. 1979-ben innen ment nyugdíjba. Ezután már csak fordítóként dolgozott. 2007. október 18-án hunyt el. Forrás Cserny Miklós életrajza a Pumaszálláson. Pumaszallas.hu. (Hozzáférés: 2011. február 4.) Traves (Torino) Traves (piemonti nyelven és frankoprovanszálul Tràves) egy olasz község a Piemont régióban, Torino megyében. Földrajz A Lanzo-völgyben található, átfolyik rajta a Stura di Lanzo és Rio d'Ordagno. A vele szomszédos települések: Germagnano, Mezzenile, Pessinetto és Viù. Zsadány Zsadány község Békés megyében, a Sarkadi járásban. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott. Etimológia Zsadány neve először dokumentáltan II. András idején Sadan alakban kerül említésre. A szó etimológiája vitatott. Az etimológiai szótár szláv eredetűnek határozza, a Sadan, Zwdan (=Zudan) alakokból, melynek jelentése személynévként "hatalmas" - ezt azonban nem támasztja alá helyi szláv hatalmasságokról megemlékező semmilyen adat. Helytörténeti kutatók szerint nevét az avar korban nyerte el - 796-ban Nagy Károlynak Zadan vagy Zotan nevű avar kagán hódolt be - e név jelentése szintén "hatalmas uralkodó". Finnugor etimológiai szótárak szerint a sadan a proto-finn *sota, illetve a proto-urali *śoďa kifejezésre megy vissza, melynek párhuzama az észt "sada" és a magyar "száz" szavak. Perzsa, illetve iráni párhuzam is szóba jöhet - az észak-iráni Golestan tartomány Gorgan megyéjében található Sadan nevű település - a régészeti kutatások szerint a Kárpát-medence folyamatos iráni bevándorlás helyszíne volt i.e. 7-5000 között és a történelem kezdetén első lakói is irániak voltak. Emellett Azerbajdzsánban - melyhez a magyar őstörténetben ismert szerepe adhat kapcsolatot - szintén található hasonló nevű település S�dan néven. Története Zsadány környékének őslakói a géták vagy a szarmaták voltak, de a hunok és az avarok is éltek ezen a környéken. A honfoglaló törzsek az itt talált bihari Földvár elfoglalásával telepedtek meg a vidéken. 1219-ben említik először a községet a Regestrum Varadiense-ben: "midőn lakosa Mikola tizennyocad magával gyilkossággal vádoltatott…". A 13. században a Geregye nemzetségbeli Pál országbírónak adományozott falvak között szerepel, helyébe később a Borsák léptek. A 14. században László aradi, Tatamér alba regiai prépost birtokolja. Ekkor 8 garas pápai tizedet is fizetett a község. A 15. században a Bacsók, a Bajomiak, majd később a Thurzók és Bocskai is birtokosa a településnek. A tatárok és a törökök többször elpusztították a települést, mivel Zsadány fontos hadiútvonal mellett fekszik. A 17. században veszi kezdetét a szervezett református hitélet, ezt követi a 18. század végén a templom és torony építése, amely ma is áll. A 18. században a települést herceg Esterházy Pál nádor kapja másik 15 hajdútelepüléssel együtt. Ebből a derecskei uradalom alakult ki és fejlett társadalmi, gazdasági élet alakult ki. A fancsikapusztai zsidók története Zsadányban az 1800-as évek második felében telepedtek le az első zsidók. A zsidó közösség lélekszáma állandóan 40-50 fő között mozgott. A közösség tagjainak egy része kereskedelemmel foglalkozott, a többiek az uradalomban éltek, ők voltak a Fried család uradalmi intézői, tiszttartói. Az 1890-1900-as évektől kezdve már csak az uradalomban laktak zsidók. A Fried család Nagyváradon élt, az 1800-as évek második felében került birtokukba a fancsikai birtok a kastéllyal, amelyet a kor ízlésének megfelelően építettek, bővítettek tovább. 1941-ben összesen 12 zsidónak minősülő személy élt Zsadány-Fancsikapusztán. 1944. június 6-án egy zsadányi csendőr gyalog kísérte be a zsidókat a faluba, ahonnan szekéren vitték be őket Sarkadra, onnan Nagyváradra, majd Auschwitzba kerültek. A Fried családnak Budapesten sikerült átvészelnie a holokausztot. Az oroszok bejövetele után a kastély teljes berendezését széthordták. A deportálásból ketten tértek haza, Blau Jenő és Weisz Dezsőné akik azonban rövidesen elhagyták Fancsikapusztát. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: Címerleírás "Álló, halfarkú, zölddel és kékkel hasított, alulról vörössel ékelt reneszánsz pajzs. A jobb oldali zöld mezőben, két levéllel arany búzakalász lebeg, a bal oldali kék mezőben ezüst hal úszik a pajzs felső éle felé, az alsó vörös ékben pedig arany szertartás-kehely lebeg. A pajzs felső élén természetes színű sisak, vörös béléssel, aranyos pántozattal helyezkedik el. Nyakában arany szalagon arany medál. A sisakkorona ötágú, három levél között két gyönggyel; zafírral és smaragddal díszített. A sisakdísz: növekvő, jobbra forduló ezüst farkas, amely sást tart buzogánnyal a kezében. A foszlányok kék-ezüst illetve arany-zöld. Az arany búzakalász a mezőgazdasági termelésre, a megélhetésre, míg az ezüst hal a halászatra, az egykori vízjárta területre, annak élővilágára utal. Az arany áldozó kehely, a református falut, a református lakosságot és egyházat örökíti meg. A sást tartó ezüst farkas a mocsaras, nádas tájat, annak gazdag állatvilágát jellemzi, mint Arany J. költészetében ezt többször le is írja." Az önkormányzat címere(heraldikai leírás: készítette Kovács Ferenc grafikus, Komló) Pajzs: csücsköstalpú tárcsapajzs zölddel és kékkel hasított mezejében alulról a pajzsderékig feltolt vörös ék. A vörös mezıben lebegı helyzetű arany áldozókehely. A jobb oldali, zöld mezőben lebegı helyzető leveles arany búzakalász. A bal oldali, kék mezőben cölöpösen állított lebegő ezüst hal. Sisak: jobbra fordult, arannyal ékített, vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő helyzetű, jobbra fordult, ágaskodó ezüst farkas mellsőlábaival arany nádszálat tart. Takarók: kék-ezüst, zöld-arany. Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű, íves arany szalagon feketével nagybetűs ZSADÁNY felirat. A település név elıtt és után egy-egy díszpont. Nevezetességei Fancsikapusztán található az egykori Schwartz-Fried kúria és a hozzá tartozó uradalom. A már több mint 100 éves kastély állapota nagyon rossz. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek, az udvar és az egykoron gondozott nagy kert helyén embermagasságú gaz van. Az ötvenes években történt átépítések nem rombolták teljesen szét az épületet mert még ezekben az időkben iskolaként is működött, később tsz iroda is volt, mozi is működött benne. Az épület akkor indult igazából hanyatlásnak amikor is " így mesélték " valaki átvette az épületet és felvette rá a támogatást ami alapján helyreállította volna de a pénz eltűnt, a tető beomlott a födémet egy részen javították és azóta az idő marja szét az egészet. Másik nevezetessége: A honfoglalás után önálló Fancsika település, itt találhatók a feltételezett királysírok, korhányok. Elnevezése a néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszélő kémje, követe volt. Még két Fancsika van. Egy Debrecen közelében, egy pedig Ukrajnában Nagyszőlős mellett. Ismert emberek Itt született és itt hunyt el Almásy Ernő (1818-1849) magyar honvédőrnagy. MAT 49 A MAT 49 (franciául: Pistolet mitrailleur de 9 mm modèle 1949) a francia Manufacture Nationale d'Armes de Tulle (MAT) által kifejlesztett és gyártott 9 mm-es géppisztoly. Története A második világháború után újraszervezett francia hadsereg korszerű fegyverek hiányában csak elavult MAS 36 puskákkal és MAS 38 géppisztolyokkal rendelkezett. A sorozatlövő fegyverre kiírt pályázatra a Chatellerault (MAC), a Saint-Etienne (MAS) és a Tulle (MAT) fegyvergyárak készítettek prototípusokat, a lőtéri próbák után a Tulle fegyvergyár MAT 1948 prototípus gyártása mellett döntöttek. A géppisztoly sorozatgyártása 1949-ben kezdődött meg, a francia hadseregben 1949 júniusában, a Francia Idegenlégiónál, a francia csendőrségnél és a francia gyarmati hadseregnél az 1950-es évek elején rendszeresítették MAT 49 néven. A második világháború befejezése után a francia gyarmatokon felerősödtek a függetlenedési törekvések, gerillacsoportok alakultak meg (például Viet Minh), meglepetésszerű támadásokat indítottak a francia csapatok ellen. A MAT 49 géppisztolyt elsőként az első indokínai háborúban vetették be a francia gyarmati hadsereg oldalán. Kis mérete és megbízhatósága miatt kedvelt fegyver volt a katonák körében. Az első indokínai háború során, valamint a francia kivonulás után a kommunista erők által zsákmányolt MAT 49 géppisztolyok egy részét átalakították a 7,62 × 25 mm TT lőszer használatára, emellett a 600 lövés/perces tűzgyorsaságot 900 lövés/percre növelték. A fegyver algériai háború során mind a francia hadsereg, mind a felkelők oldalán is megjelent, a szuezi válság alatt a deszantos alakulatok és a harcjárművek kezelőszemélyzete használta. A vietnámi háború kezdeti szakaszában a Vietkong és a Vietnámi Néphadsereg szolgálatában bukkant fel, ám a Szovjetunióból és Kínából nagy mennyiségben érkező AK–47 és annak kínai változata, az 56-os típusú gépkarabélyok hadrendbe állítását követően alkalmazása egyre inkább háttérbe szorult. Franciaország több mint 1 000 000 db MAT 49-t exportált a harmadik világ országaiba, főleg a volt francia gyarmatoknak. A MAT 49 gyártását 1949-től az 1960-as évek közepéig a Tulle-i fegyvergyár végezte, ekkor a géppisztoly előállítását a Saint-Etienne-i fegyvergyárba telepítették át. A gépkarabélyok hatékonysága következtében Franciaország az 1970-es évek végén leállította az addig rendszerben lévő MAS 49/56 félautomata puska és a MAT 49 gyártását. A MAS 49/56 és MAT 49 leváltására készült FAMAS gépkarabélyt 1979-ben rendszeresítették a francia haderőnél. Műszaki jellemzők A MAT 49 tömegzáras rendszerű, automata sorozatlövő fegyver. A tok, a pisztolymarkolat és a tárfészek préselt acéllemezből készült, az egyszerűsített előállítás a nyersanyagigény csökkenését és a gyártási idő lerövidülését eredményezte. A 260 mm hosszúságú, fémből gyártott tusa szállításkor a fegyvercső végéig előretolható, emellett a tárfészek 90° szögben előre fordítható. A hadsereg által rendszeresített MAT 49-ek kizárólag automata üzemmódban használhatók, a francia csendőrség számára speciális, tűzváltókarral felszerelt, fatusájú változatot is gyártottak. A fegyver a 9×19 mm Parabellum lőszert használja, a lőszerellátást a 20 vagy 32 db lőszert befogadó tár biztosítja. A zár felhúzó karja a bal oldalon található. Irányzéka nyílt, a nézőke 50 és 100 m között állítható. Változatok MAT 49 – alapváltozat MAT 49/54 – A francia csendőrség részére tervezett, hosszabb csővel, tűzváltókarral és rögzített fatusával ellátott változat. A fegyver félautomata és automata üzemmódban is használható. Rendszeresítő államok Algéria Benin Bissau-Guinea Bolívia Burundi Csád Comore-szigetek Dzsibuti Elefántcsontpart Franciaország Gabon Guinea Kambodzsa Kamerun Kongói Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság Laosz Libanon Madagaszkár Marokkó Mauritánia Niger Seychelle-szigetek Szenegál Vietnám Deli Anikó Deli Anikó (Baja, 1979. augusztus 13. –) magyar válogatott labdarúgó, középpályás poszton, futsal játékos és labdarúgó edző. Sportpályafutása Klubcsapatban 2005-ig az MTK labdarúgója volt. Itt mutatkozott be az élvonalban és egy bajnoki címet és kupa győzelmet szerzett az együttessel. 2005-ben a Ferencváros női csapatának alapító tagja volt. 2009-ig szerepelt a zöld-fehéreknél. Labdarúgó edzőként a legkisebbekkel kezdett foglalkozni és az FTC junior csapatainál dolgozik. Továbbá 2012 óta szövetségi edző az U17-es magyar női labdarúgó-válogatott mellett. A válogatottban 2005 és 2006 között négy alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 2004–05 2.: 1999–00 3.: 2008–09 Magyar kupa győztes: 2005 NB II bajnok: 2001–02 gólkirály: 2001–02 (21 gól) Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Roseto Valfortore Roseto Valfortore község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében. Fekvése Nevét a településen áthaladó Fortore folyó után kapta. Története A település az ókori római város Rositum helyén alakult ki. A bizánciak erősítették meg, hogy feltartóztassák az Apuliában előrenyomuló longobárdokat. A 19. század elejéig nemesi családok birtokolták, ezt követően önálló községgé vált. Népessége A lakosság számának alakulása: Főbb látnivalói Fő látnivalója a óváros, számos középkori épületével, valamint a Fortore folyóra épült vízimalom. 1990–1991-es kupagyőztesek Európa-kupája A KEK 1990–1991-es szezonja volt a kupa 31. kiírása. A győztes a Manchester United FC lett, miután a döntőben 2–1-re legyőzte az FC Barcelona együttesét. 1913-as Grand Prix-szezon Az 1913-as Grand Prix-szezon volt a Grand Prix-versenyzés nyolcadik idénye. Ebben az évben két francia nagydíj volt, az eredeti mellett a Grand Prix de France néven futó verseny, amelyet az Automobile Club de l'Ouest szervezett. Ezt a versenyt azonban hivatalosan nem tekintik francia nagydíjnak. Bournazel (Aveyron) Bournazel település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 336 fő (2015). Bournazel Auzits, Escandolières, Goutrens, Lugan, Rignac és Roussennac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: LOGI-VÁR Logikai Várépítő Játék A LOGI-VÁR Logikai Várépítő Játék fa építőjáték, magyar fejlesztésű és gyártású, védjeggyel rendelkező képességfejlesztő eszköz. A natúr játékszer gyártása 1999-ben kezdődött Hajdúböszörményben. Egyedi tulajdonságok A játék sajátossága, hogy mindössze 5 alkatrész típust tartalmaz: három különböző hosszúságú gerenda méretet, valamint kisebb és nagyobb tűzfalelemeket. Az építőelemek speciális kialakításuknak köszönhetően könnyen egymásba illeszthetőek, nincs szükség az építkezést lassító és nehézkessé tévő ajtó-, ablak-, tetőelemekre, vagy más összekötő alkatrészre. A gerendák elmozdulását csapolás akadályozza meg, így a gyerekek stabil, öntartó konstrukciókat tudnak összeállítani. Egységcsomag A játék 86 darabos egységcsomagokból áll. Az egységcsomagok tetszőlegesen összeépíthetőek, többszörözhetőek, ezáltal megtöbbszörözik az építési variációkat. Minden garnitúra tartalmaz 12 darab 26 centiméteres, 35 darab 14,5 centiméteres és 35 darab 9 centiméteres építőelemet, valamint csomagonként 2 darab kisebb, és 2 darab nagyobb háromszög alakú egységet. A mindössze 5 építőelem-típusból a gyerekek a kézügyességük és kreativitásuk fejlődésével párhuzamosan egyre látványosabb térbeli struktúrákat képesek alkotni. Felhasználási terület, ajánlott korosztály A konstrukciós játék egyaránt felhasználható oktatási intézményekben taneszközként és otthoni játékra is. Óvodás- és iskoláskorú gyerekeknek való. Az egyszerű, egymáshoz kapcsolható építő elemekből óvodások által is könnyen és gyorsan megépíthető építményektől (karám, őrtorony, házikó) a legbonyolultabb (harci helikopter, gőzmozdony, katedrális makett) szerkezetekig szinte bármilyen térbeli struktúra megalkotható. A természetes anyagból készült építőjáték szórakoztatva fejleszti a gyermekek kreativitását, találékonyságát, térlátását és mozgáskoordinációját. Jegyzetek logivar-fajatek.hu Kreatív játék iskolás gyerekeknek Források A LOGI-VÁR weboldala Az MTRO (Magyar Termék rajongói oldal) cikke a fajátékról A LOGI-VÁR fajáték lett a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár 2012. június hónap nyertes terméke fa építőjátékok kategóriájában. KateTéka Hitoktatói TudásTár 2012. Egy építő fajáték bibliai foglalkozásokon. Fotógaléria LOGI-VÁR fajátékfilm Film a LOGI-VÁR fajátékról Serenno A Serenno egy bolygó a Csillagok háborúja univerzumában. A Serennon jött világra Dooku gróf. Leírás A Serenno a Külső Peremvidéken helyezkedik el. Ismert volt az arisztokrata grófjairól. A Serennot erdők, mezők, hegyek és kisebb tavak és tengerek borítják. A légköre ember által lélegezhető. Kisebb városok is találhatók a bolygón. Történelme Ezer évvel a yavini csata előtt a hat Nagy Ház irányította, amelyekhez a Serenno grófjai tartoztak. A grófok a galaxis leggazdagabb lényei voltak és a nemesi kötelezettségben és önrendelkezésben hittek. A hat Nagy Ház közül kettő a Nalju és a Demici voltak. A kisebb nemesi családok a hatok egyikével szövetkeztek vagy távoli rokonok voltak. A serennoi vezetés támogatta a Galaktikus Köztársaság több projektjét, aminek a bolygó megbesült tagja volt, annak ellenére, hogy a bolygó gyakran a zendülések melegágya volt. A bolygót legalább YE 1049 óta lakták, és Hetton is itt született. YE 990-ben a bolygó egy anti-köztársasági agitáció helyszíne volt, és egy kudarcba fulladt kísérleté, hogy foglyul ejtsék Tarsus Valorum főkancellárt, amelyek Darth Zannah manipulációinak köszönhetően buktak el. Miután a túszejtés több szolgálot is besározott és a célpont Nalju gróf védelme alatt állt, a Nagy Házak lépéseket tettek az ellenálló csoportok eliminálására. Közel egy évezreddel később a Serennon még ennél is veszélyesebb lázadó demagóg született. Dooku a Serennon jött világra YE 102-ben. A családja grófi címet viselt és egy nagy házban lakott rózsabokrokkal. Dooku gyerekként egyszer meglátogatta egy serennoi óceán tengerikagylókkal díszitett paratjait. Miután elhagyta a Jedi Rendet a galidraani csata következtében, Dooku visszatért a Serennora, és átvette az örökségét a grófi címmel együtt, ami rendeteg vagyont adott neki a családján keresztül. A bolygó a klónok háborúja egyik erődje volt. Miután meggyilkolta Sifo-Dyas jedi mestert, Dooku a fagyasztott testét a bolygón tartotta, hogy azt évekkel később a Geonosisra szállítsa, ahol a halott jediből Qymaen jai Sheelal testébe transzfundálták a vérét. Ahogy a klónok háborúja terjedt, Dooku megtartotta a kastélyát a Serennon, és időről időre a műveletei központjaként használta. Az egyik eset során, Darth Sidious felvette a kapcsolatot Dookuval a kastélyban, és megparancsolta, hogy ölje meg Asajj Ventresst, aki túl erőssé nőtte magát, és veszélyt jelentett a sithek számára. Ventress túlélte a támadást, és viszonzásul a dathomiri éjnővér Karist és Naa'lethet vezetve rátámadt Dookura a palotájában, hogy megöljék őt. A képességeik ellenerére, Ventress és két szövetségese nem volt egy súlycsoportban Dookuval, aki az Erő segítségével kirepítette a három merénylőt a palotából, amely zuhanást alig élték túl. Megjelenése filmekben A Serenno a Klónok háborúja néhány részében jelenik meg. William S. Johnson William S. Johnson (Stratford, 1727. október 7. – Stratford, 1819. november 14.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Connecticut, 1789–1791). Hájos István Gáspár Hájos István Gáspár (Jászberény (Pest megye), 1724. május 1. – Szeged, 1785. szeptember 24.) kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, nyelvész. Élete 1743. október 21-én Nagykárolyban lépett a rendbe és 1753. május 3-án miséspappá szenteltetett föl; tanított Nyitrán (1745-47), Vácott (1748-49); bölcselethallgató volt 1750-51-ben Kecskeméten és Nagykárolyban; 1752-53-ban teológus Debrecenben; gimnáziumi tanár volt Tokajban (1754-56), Debrecenben (1757), Szegeden (1758), ugyanott a plébánia vikáriusa (1759) és tanár (1760-61), Nagykárolyban (1762-63), Kecskeméten (1764-65), Tokajban (1766-67), Nagykárolyban (1768), Szegeden (1769), Kecskeméten tanár és vicerektor (1770-84). Tanítványa volt Szegeden Révai Miklós. Kézirati munkái Speculum linguae Scythico-Hungarico-Magyarico-Székhelico-Hungaricae. Monumentum Literarium Hunno–Scythicum Venezuelai bolívar (2018) A bolívar (spanyolul: bolívar soberano) Venezuela törvényes pénzneme 2018. augusztus 20-a óta, nevét Simón Bolívarról kapta. Váltópénze a céntimo (1 bolívar = 100 céntimo). Az elinflálódott erős bolívart váltotta föl 1:100 000 arányban. Bournois Bournois település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 193 fő (2015). Bournois Accolans, Soye, Uzelle, Fallon és Grammont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: FC Bayern München (asztalitenisz) Az FC Bayern München sportegyesületének az asztalitenisz osztálya 1946-ban alakult meg. Történelem A megalakulást követően az asztalitenisz osztály 104 tagot számlált. Jelenleg a sportosztály 8 férfi, 3 ifjúsági és 1 női csapattal rendelkezik. A férfiak legjobbjai Németország harmadik vonalában játszanak, míg a női csapat a délkeletnémet bajnokságban tevékenykedik. Az egyesület nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás nevelésre. 2014-es statisztikák szerint a sportosztály 220 taggal rendelkezik. Star Wars: Családi kötelékek Családi kötelékek (Blood Ties): A Star Wars univerzumban játszódó, két történetből álló képregénysorozatot Tom Taylor írta. 2010. augusztus és 2012. július között képregényfüzetekben, 2011. május és 2013. január között gyűjteményes képregényekben (TPB) jelent meg a Dark Horse Comics kiadásában. A Családi kötelékek történetei 22 évvel ezelőtt, 2 és 1 évek között játszódnak az Új remény eseménye előtt. Kalandos nyár A Kalandos nyár (Les Vacances de l'amour) egy 160 epizódból álló francia sorozat mely Jean-François Porry alapötletéből készült, Pat Leguen-Ténot, Olivier Altman, Philippe Layani, és Emmanuel Fonlladosa rendezésében.Először a francia TF1 kábelcsatorna mutatta be 1996 augusztusa és 2007 márciusa közt. Ezen sorozat, melynek helyszínéül egy karibi sziget szolgált, az előzmény sorozatokból (Helene és a fiúk és a Magyarországon eddig be nem mutatott Le Miracle de l'amour) korábban megismert szereplők ballépéseit és szerelmi csalódásait mutatja be. Történet Miután egy nagy közös házba költöztek a the Miracle of Love-ban ,,, Jose, Benedict,,, Jimmy, Cynthia Oliver,,, Nathan, Laly és Manuela a napfényes Karib szigetekre megy vakációzni. Oda,,, ahol Nicolas él,.. régi szerelmétől Helenetől távol az öböl egyik kunyhójában. A második évadban,,, a banda végre letelepszik a szigeten. Benedict és régi barátnője Johanna (a csapatba egy autóbaleset során botlik bele) egy bárt vezetnek,,, és Jose és Nicolas,,, Oliver kapitány parancsnoksága alatt kapitányoká válnak míg Jimmy sportoktató lesz. Olyan kalandokban vesznek részt melyekkel a rendőrség is gyakorta foglalkozik a szigeten . Mindemellett,,, Benedict megnyitja saját galériáját mialatt illetve Laly és Johanna beindítják ingatlanügynökségüket ahol villákat ajánlanak a szigetre érkező gazdag turistáknak. Ugyancsak a második évadban Joan karaktere bukkan fel: először bonyolult kapcsolatba kerül Nicolassal majd Joseval keveredik szerelmi kalandba. A negyedik évadra visszatér Helen,,, aki élettársa,,, Dr. Blake halála után,,, úgy dönt beutazza a fél világot hogy újra megtalálja barátait,,, többek közt Nicolast, akihez még mindig erős érzelmi szálak fűzik. Két nő között örlődve,,, Nicolas egyre távolabb kerül a kínálkozó lehetőségtől. Az ötödik évad végén egy régi ismerős érkezik a szigetre Christian személyében,,, akit az elődszériából a Helene és a fiúkból ismerhettünk meg,,, hogy megtalálja Johannat. (aki időközben már Joseval él). A fiú elhatározza,,, hogy megpróbálja visszaszerezni rég nem látott szerelmét. Szereplők Laure Guibert : Bénédicte Patrick Puydebat : Nicolas Vernier Laly Meignan : Laly Tom Schacht: Jimmy Philippe Vasseur : José Rochelle Redfield : Johanna (évad 2-5) Isabelle Bouysse : Jeanne Garnier Hélène Rolles : Hélène Girard (évad 4-5) Annette Schreiber : Cynthia (évad 1-2, 4) Audrey Moore : Audrey McAllister (évad 4-5) Ludovic Van Dorm : Stéphane (évad 1-2, 4-5) Ève Peyrieux : Ève Watson (évad 4-5) Éric Dietrich : Bruno (évad 3) Lakshantha Abenayake : Rudy (évad 4-5) Manuela Lopez: Manuela (évad 1) Michel Robbe : Jean-Paul (évad 4) Karine Lollichon : Nathalie (évad 1-3) Serge Gisquière : Peter Watson (évad 4) Donat Guibert : Mathieu (évad 4) Lynda Lacoste : Linda (évad 1) Fabrice Deville : Arnaud (évad 4) Mike Marshall : Capitaine Oliver (évad 3) Olivier Casadesus : Olivier (évad 1-3) Claude Sese : Capitaine Le Guennec (évad 3) Gregori Baquet : Christian (évad 4) Sébastien Roch : Christian (évad 5) Boris de Mourzitch : Hugo (évad 5) Virginie Desarnauts : Virginie (évad 4) Benoît Soles : David Lenoir (évad 4) Bradley Cole : Brad Murray (évad 4) Agnès Dhaussy : Véra Lenoir (évad 4) Célia Charpentier : Sabine (évad 4) Rody Benghezala : Lieutenant Boudarou (évad 3) Thierry Liagre : Capitaine Garcia (évad 3) Olivier Pagès : Marc (évad 4) Macha Polikarpova : Olga (évad 4) Manon Saidani : Ninon (évad 4) Christian Sinniger : Capitaine Derek (évad 3) Vincent Faraggi : Richard Mareuil (évad 2) Alain Flick : Robert Galfi (évad 1-2) Megjegyzések Ezen sorozat a harmadik a tetralógiában amely 1992-ben induló Helen és a fiúk karaktereire épít,,, majd az 1995-ös Miracle of Love-al folytatódott . Az előző két sorozattal ellentétben,,, A Kalandos nyár nem követi a szitkomok jellegzetes sémáját (epizódonként ötven perces játékidővel és több külső helyszínen forgattak) emellett sokkal drámaibb töltete van,,, nem a humorra koncentrál. A megszokott konzervnevetés hangsáv sincs jelen. A három sorozat közül,,, a Kalandos nyár volt leghosszabban a képernyőn látható (az anyaországban több mint tíz éven át,,,az ismétléseken kívül, míg a Helene és a fiúk csak két évig),,, mindezek ellenére nem ez a leghosszabb a cég sorozatai közül (A kalandos nyárból 160 ,,,míg a Helene és a fiúkból 280 epizódot készítettek). A negyedik sorozat szintén az eddig megismert karakterekre épít,,, melynek angol címe: The Mysteries of Love (magyarul Kalandos nyár - Párizs), és 2011-ben kerül a francia TMC csatornán bemutatásra. Love Island,,, a sorozat fiktív helyszíne,,, valójában Saint-Martin szigete a Francia Antillákon. Bitskey Tibor Bitskey Tibor (Rákoskeresztúr, 1929. szeptember 20. – Budapest, 2015. február 2.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész Életpályája Bitskey Lajos és Altziebler Erzsébet gyermekeként született, és Rákoskeresztúron élt 12 éves koráig (1941). A Bulyovszky utcai elemi iskolában fedezték fel kiváló versmondási képességét. Nagybátyja Altziebler Pál zeneszerző, karmester és hegedűművész által vezetett kis színházi társulatban ismerkedhetett meg a színjátszással. A Színművészeti Akadémiát 1953-ban végezte el, de már 1951-től a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa, 1959–1964 között a Nemzeti Színház, 1964–1974 között a Vígszínház tagja volt. 1974–1996 között a Thália, illetve az Arizona Színház vezető művészeként szerepelt. Megjelenése, szép orgánuma a hősszerepek megformálására tették alkalmassá. Számos filmszerep és televíziós alakítás is sorakozik színházi szerepei mellé. Filmjei közül a három, Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-filmre, A kőszívű ember fiai (1965), az Egy magyar nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) című alkotásra emlékezett szívesen. 2007-ben megkapta a Budapest XVII. kerülete díszpolgára címet. 2012. január 22-én Hódmezővásárhelyen átvehette a Bessenyei-díjat. 2013. március 15-én megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét. 2014. szeptember 29-én a Nemzet Színésze lett. 2015. február 2-án rövid betegség után elhunyt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Színház, a Szolnoki Szigligeti Színház és Budapest II. kerülete saját halottjának tekinti. 2015. február 27-én szűk családi körben evangélikus szertartás keretében búcsúztatták a Zugligeti Szent Család Plébániatemplomban. A szertartáson a legközelebbi barátai, pályatársai Balázs Péter és Mécs Károly is részt vettek. Filmjei Szinkron Kockázat (Stawka wieksza niz zycie): Kloss kapitány - Stanisław Mikulski (1968) MTV féle szinkron Tanár úrnak szeretettel (To Sir, with Love): Mark Thackeray - Sidney Poitier (1969) A szerelem hálójában: Schuyler Fox - John Randolph A tavasz tizenhét pillanata : Max Otto von Stirlitz - Vyacheslav Tikhonov Az ifjú Indiana Jones: Albert Schweitzer - Friedrich von Thurn Bangkok Hilton: Hal Stanton - Denholm Elliott Porunk hőse : Felix Happer - Burt Lancaster Bosszúállók : Sir August de Wynter - Sean Connery Értelem és érzelem : Mr. Dashwood - Tom Wilkinson Forrongó világ : Victor "Pug" Henry - Robert Mitchum A Guldenburgok öröksége : Martin Johannes von Guldenburg - Karl Heinz Vosgerau Közönséges bűnözők : Daniel Metzheiser - Ron Gilbert Titanic : Edward J. Smith kapitány - Bernard Hill Bosszúállók : Sir August de Wynter - Sean Connery Végképp eltörölni : Beller - James Coburn Visszavágó : Justin Fairfax - James Coburn A hó hatalma: Tork - Richard Harris Századvég: Ludovico Rinaldi - Sergio Fantoni Torrente, a törvény két balkeze : Mendoza - Espartaco Santoni A majmok bolygója : Karubi - Kris Kristofferson A Bourne-rejtély : Abbott - Brian Cox A Bourne-csapda : Abbott - Brian Cox A csendes amerikai: Thomas Fowler - Michael Caine Különvélemény : Lamar Burgess - Max von Sydow Magnolia: Earl Partridge - Jason Robards Üzenet a palackban : Dodge Blake - Paul Newman Star Trek – Nemezis : Hiren prétor - Alan Dale Hatalom és szenvedély : Andrew Edmonds – Alan Cassel CD-k és hangoskönyvek Gárdonyi Géza: Egri csillagok Díjak, kitüntetések Jászai Mari-díj (1959, 1963) Érdemes művész (1984) Kossuth-díj (2000) XVII. kerület díszpolgára (2007) Bessenyei-díj (2012) II. kerület díszpolgára (2012) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013) A Nemzet Színésze (2014) Vensang megye Vensang (Wenshang) (egyszerűsített kínai: ���; hagyományos kínai: ���, Wénshàng Xiàn) egy megye a kínai Santung (Shandong) tartományának délnyugati részén. A megye Csining (Jining) prefektúra szintű város adminisztrációs körzetébe tartozik. Szomszédai délnyugatról Csinhsziang, délkeletről Jancsou város, északról Tajsan, északnyugatról Liangsan és délről Zsencseng. Vensang (Wenshang) felszíne lapos. Vensang (Wenshang)ban a Csining dialektust beszélik, amely a Santung dialektushoz tartozik, amely az északi dialektus egyik ága. Még a mandarin anyanyelvűek számára sem egyszerű megérteni. Vensang megyét az ókorban Csongtunak is nevezték. Hosszú és gazdag történelme és kultúrája van. Híres szenthely a buddhisták számára. Úgy tartják, hogy a történelmi buddhától csupán két fog maradt fent: az egyiket egy Srí Lanka-i faluban őrzik, a másikat pedig Vensang (Wenshang)ban, a Tajce Lingcong torony alatti múzeumban. 1994-ben 141 darab relikviát tártak fel a helyszínen, amely az egész világon hatalmas érdeklődést váltott ki. A tornyot a Szung-dinasztia (Szong-dinasztia) (960-1279) idejében építették. A Paohsziang templomban található építmény 13 emeletes és 41,74 méter magas. A megye nyugati részén található a Csongtu buddhista központ, egyéb látványos helyszín mellett. Található itt egy hatalmas buddhista kulturális park, amely közel 1000 négyzetméteres területű. A fő látványosság, a Paohsziang templom mellett megtekinthető még a Tajci Lingcong torony, a Hszümi szenthegy, a Kungfeng terem, a Világ tér és a megyei buddhista kulturális múzeum. A létesítmények látogathatóak mindenki számára, de nem ingyenesek. Története A város területén már öt-hatezer évvel ezelőtt megjelentek a kezdetleges települések. Még azelőtt létrejött Zsecseng megye, hogy a Csin-dinasztia (i.e.221 - i.e.206) egyesítette Kínát. A megye a nevét a Ven-folyóról (��, pinying: Wen He) kapta. A Ming-dinasztia idejében a Ven-folyóra gátat építettek és vízének 60%-át elterelték, hogy felduzzasszák a kínai nagy-csatornát. Vensang csak a 21. században kezdett modernizálódni. A megyébe egyelőre nem vezet vasút és nincs például uszodája sem (2014-es adat). Éghajlata Mérsékelt monszun éghajlata miatt a térségben erőteljesen elterjedt a napelem használata. A nyár forró és csapadékos, a tél száraz és fagyos. Az évi átlaghőmérséklet 13.3℃ és 14.1℃ között alakul. Részei Csongtu alkörzet (����) Jicsiao város (���) Jüancsuang város (���) Kangji város (���) Kuolou város (���) Jinszi város (���) Cicsiu város (���) Nanvang város (���) Nancsan város (���) Pajse város (���) Gazdasága Vensang egy szénbányászati területen fekszik Santung tartomány délnyugati részén. Vensang igazi iparvárosként szénnel fűtött erőművel rendelkezik. A mezőgazdaság szintén fontos iparágazat Vensangban. A legfőbb termények a búza, rizs, kukorica, édesburgonya, gyapot, stb. A város termel élelmiszert és pamutot. Vensangban sok hotel található, ám külföldi turizmusról gyakorlatilag nem beszélhetünk. A helyiek többsége nem-igen látott még fehér embert (2012 nyár). Hatalmas beruházásnak számít a Csongdu Buddha kert turisztikai zóna építése. A 800 000m2-es kert a tervek szerint három területre lesz osztva. Az egyik a Csongdu Buddha kertre és két központ (a 108 méter magas Tajcilingcong torony és az üveg fekvő Buddha). A második részen készül egy Buddha életét felidéző terület. A harmadik részen a különböző buddhista kultúrák épületeit mutatják be Tibetből, Dél-Ázsiából, Japánból. A több mint 80 millió dolláros beruházás részeként épül még egy buddhista szórakoztató kulturális zóna is. Látnivalók Paohsziang templom - egy nagyon jó állapotban megőrzött, ezeréves buddhista templom, ahol 1994 -ben több Buddha relikviát tártak fel. Ebben a templomban tartják évente a Buddha fény fesztivált (Fo Kuang Csie). A templom 4A jelzést kapott a Turistalátványosságok besorolási kategóriáiban , amely a második legnagyobb jelzés (a legmagasabb szint az 5A). Tajce Lingcong torony (pagoda) - a Buddha fog relikviát a 13 emeletes 41.74 méter magas pagoda alatti múzeumban tárolják. Bódhiszatva tér Tungcsiapaj terület Lótusz-tó - 2009-ben kezdődött a félig mesterséges, 8km2-es tó kialakítása. A víz fölött hidak ívelnek és található a központi részen mesterségesen kialakított vízesés, szökőkút, hang- és fényjáték. Kuo Lin kőpark (����� - Guo Lin) Várostervezési múzeum (������� - Sunset Planning Exhibition Hall) Közlekedés A vensangi tömegközlekedés a fejletlenebb ázsiai városokra jellemző kaotikusságot mutat. A bicikli mellett a legjellemzőbb jármű az elektromos kerékpár. Az európai jogosítvány Kínában nem elég, ezért kínai jogosítvány nélkül nem lehet vezetni az országban. A táblák többnyire kétnyelvűek városon kívül. A vensangi buszpályaudvar a település északi részén található. A belföldi turisták elsősorban Csining és Csinan felől közelítik meg a megyét busszal. Előfordul, hogy a Vensangba érkező késő esti buszok a pályaudvarig nem mennek be, helyette a mellette lévő körforgalomnál szállítják le az utasokat a buszról (2012. augusztus). A megyében nincs vasúti közlekedés. SZK Bordzsomi Az SZK Bordzsomi (grúzul: ���������� ����� �������, magyar átírásban: Szapehburto Klubi Bordzsomi) egy grúz labdarúgócsapat Bordzsomi városából, jelenleg a grúz másodosztályban szerepel. Története Az élvonalba 2005-ben jutott fel először. Legjobb eredményét a 2005–2006-os szezonban érte el, mikoris az 5. helyen zárt. A 2007–2008-as szezonban a grúz kupa elődöntőjéig menetelt. Az élvonaltól 2009-ben a 11., utolsó helyen búcsúzott. Fehér pokol Fehér pokol (The Grey) egy 2012-es amerikai thriller-kalandfilm, melyet Joe Carnahan írt és rendezett. A főszereplők Liam Neeson, Frank Grillo, Dermot Mulroney és James Badge Dale. Ian MacKenzie Jeffers - "Ghost Walkers" novellái alapján készült a film, aki Carnahannal együtt írta meg a forgatókönyvet. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2012. január 17-én mutatták be, Magyarországon két hónappal később, március 22-én. A film pozitív értékeléseket szerzett a kritikusoktól, emellett külön megdicsérték Neeson filmbeli teljesítményét, valamint Carnahan általi filmmegrendezést. A Metacritic oldalán a film értékelése 64% a 100-ból, ami 35 véleményen alapul. A Rotten Tomatoeson a Fehér pokol. 79%-os minősítést kapott, 190 értékelés alapján. A film 10-ből 6,9-es pontszámot gyűjtött be . A Fehér pokol Észak-Amerikában 2012. január 27-én 3185 színházban bruttó 19,6 millió dollárt gyűjtött be, így átlagosan 6174 $/ színház. A film végül megszerezte az 51,5 millió dolláros bevételt belföldön, valamint 25,7 millió dollárt nemzetközileg, így összesen 77,2 millió dollárt termelt, ami jóval meghaladja a gyártási költségvetését. John Ottway (Neeson) Alaszkában dolgozik, farkasok megölésével foglalkozik, feladata hogy meg kell védenie egy olajfúró csapatot a vadállatoktól. Az utolsó nap a munkában, Ottway-nek írt egy levelet a felesége, Ana (Openshaw), melyben elmondja az öngyilkosságának okát. A következő napon, egy szabadságra induló munkásokkal utazik a repülőgépen, majd egy hóvihar közepette lezuhan a gép. A katasztrófát 8-an élték túl. Ottway-nek és az életben maradt csapatnak nem csak a kegyetlenül hideg időjárást kell túlélnie, hanem a rájuk váró vérszomjas farkasokat is. Cselekménye John Ottway (Liam Neeson) Alaszkában dolgozik; foglalkozása a farkasok megölése, amelyek veszélyeztetik az olajfúró csapatot. A munka utolsó napján lelő egy farkast. Aznap este, Ottwaynek ír egy "céltalan" levelet a felesége, Ana (Anne Openshaw), melyben elmagyarázza terveit, többek között azt, hogy hamarosan öngyilkosságot fog elkövetni. A férfi is követni akarja őt a halálba, de az utolsó pillanatban egy távoli farkasüvöltés hallatán nem húzza meg a ravaszt. A következő napon, Ottway és sok más olajfúró munkás felszáll a repülőgép fedélzetére. Repülés közben, Ottway a feleségről álmodik, hogy az ágyukban fekszenek, ám hirtelen felébreszti egy nagy légörvény. Ő a félelem miatt, azonnal becsatolja magát, mert úgy érzi, hogy esetleges repülőgép-szerencsétlenség következik be. Nem sokkal később látható, ahogy leszakad a gép oldala, és egyre nagyobb a légörvény keletkezik a gép belsejében, ami sok embert ki szív. Ezután a gép fejjel-lefelé halad a talaj felé, majd a tető is leszakad. Ottway lefekszik az ülésre, mielőtt végleg lezuhanna a gép. Nyolc ember éli túl a balesetet, köztük ő is. A csapat egyike, Lewenden (James Badge Dale) halálosan megsérült. Később meg is hal. Ottway a túlélés érdekében mindenkinek elmondja, hogy gyűjtsenek össze minden éghetőt az életben maradás érdekében, mivel fagyosan hideg van és hatalmas a hó. Az éjszaka folyamán felfedez egy holttestet és látja, hogy egy szürke farkas falja, majd őt is megtámadja. A csapat Ottway megmentésére igyekszik, és rájönnek, hogy a farkasok vadászterületén tartózkodnak. A biztonságuk megóvása érdekében, úgy döntenek, hogy felváltva alszanak. Később, Hernandezt (Ben Bray) megöli két farkas. Ottway azt javasolja, hogy hagyják el a roncsot, de Diaz (Frank Grillo) megkérdőjelezi az ő csapatvezetését. Miközben szedegetik össze az elhunyt kollégáik pénztárcájukat a családjai miatt, Diaz talál egy vészhelyzet esetére való rádiós jeladót. A csoport ezután elhagyja a repülőgép roncsait. A nagy hóban sétálva, Flannery (Joe Anderson) lemarad a csoporttól és végeznek vele a farkasok. Hamarosan az egyikőjük meglát egy falkát közeledni feléjük, ezért elkezdenek az erdőbe futni a fák közé, és megpróbálnak tűzet gyújtani, hogy a fény érdekébe megvédjék magukat a támadástól. A banda nekilát rögtönzött fegyvereket csinálni. Diaz megfenyegeti Ottwayt egy késsel, de sikerül neki lefegyverezni és végső soron Diaz megbánja tetteit. Az alfa farkas küld egy kitaszított omega farkast feléjük, amit megölnek az eszkábált szuronyokkal. A végzett farkast megsütik és megeszik. Diaz a holttestet lefejezi és a fejét eldobja, ezzel jelezve az alfának, hogy bosszút fognak állni. Ülve a tűz körül, Diaz elkezd mesélni az ő ateista hiedelmeiről, valamint Talget elmondja (Dermot Mulroney) hogy ő hisz istenben. Ottwan kimondja az istenben való hitét, de szeretné tudni, hogy hisz. Ezt követően elmond egy egyszerű verset, amint az apja költött. Közeledik a hóvihar, és a túlélők végül a tűz mellett töltik az éjszakát. A következő reggelen Burket (Nonso Anozie) holtan találják, mert a férfi Hipoxiában szenvedett. Az utolsónak életben maradtak elhagyják a tábort, és egy meredek kanyon széléhez jutnak. Hendrick (Dallas Roberts) átugrik a szikláról egy magas fára, és biztosítja a kötelet, majd Diaz és Ottway átmásznak rajta. Talget azonban fél a magasságtól, ám félúton a lába beleakad a kötélbe, és elszakítja. Ő hatalmasat zuhan a földre, majd a farkasok elviszik. Diaz, Ottway és Hendrick megpróbálja megmenti őt, de nem járnak sikerrel. Az eset során Diaz leesik a fáról és súlyosan megsérül a térde. A három túlélő tovább folytatják utukat, míg megnem érkeznek egy folyóhoz. Diaz megáll és elmondja, hogy ő már ezt nem bírja tovább, mert túl fáradt és gyenge. A társasága nélkül Ottway és Hendrick tovább tartanak. A folyó mentén haladván Ottwaynek és Hendricknek nekiesnek a farkasok. Arra törekednek, hogy mihamarabb megmeneküljenek, így Hendrick a folyóba zuhan és csapdába esik a víz felszíne alatt. Ottway megpróbálja őt megmenteni, de Hendrick megfullad, mivel a lába két szikla közé szorult. Ottway fázva és vizesen folytatja tovább az utat. Gyenge és kimerült; ezért megáll és előveszi az összegyűjtött pénztárcákat, és egyesével megnézi mindet. Ottway majd észreveszi jobbról a farkasokat, köztük az alfát. A falka folyamatosan figyeli őt, de a férfi tudja, hogy közel van a veszély forrása. Előveszi a felesége levelét és még utoljára egyszer elolvassa, amiből kiderül, hogy halálos betegség miatt haldoklott. A pénztárcájából kiveszi a fotóját és vet rá egy utolsó pillantást. Mivel az alfa farkas odamegy hozzá, Ottway kénytelen szembeszállni vele; ezért egy kést, valamint törött kis italos üvegeket ragaszt a kezére. Ahogy elmondja az apja versét még egyszer, megkezdi az ő labdájáért vívott küzdelmét a farkassal. A stáblista leforgása után látható egy rövid jelenet, melyben a farkast mutatják a földön fekve megsérülten, halkan lélegezve, valamint a hátán Ottway feje, miközben ő is lélegzik. Azt már nem teszik egyértelművé, hogy halálosan megsebesült, vagy túlélte-e. Canaima Nemzeti Park A Canaima Nemzeti Park Venezuela egyik nemzeti parkja, 1994 óta a világörökség részét képezi. Látogatása ingyenes, 3 napnál hosszabb tartózkodás esetén célszerű malária elleni gyógyszert magunkkal tartani. Elhelyezkedése A nemzeti park 30 000 km²-es területen helyezkedik el Venezuela délkeleti részén, Bolívar állam területén, Brazília és Guyana határán. Ciudad Guayana határvárosból délkelet–dél felé haladva közelíthető meg a 10-es főúton, illetve elérhető légi úton is. Leírás, látnivalók Az 1962-ben alapított park felszíne rendkívül változatos, legalacsonyabb pontja 450, legmagasabb pontja 2810 méterrel fekszik a tenger szintje felett. Területének 65%-át tepuik borítják, itt található például a Roraima-hegy és a Kukenán-tepui is, kőzeteiket 3400 millió évesre, a prekambrium időből származónak becsülik. A meredek hegyoldalakon számos rendkívül magas vízesés található, köztük a Föld legmagasabbja, az Ángel-vízesés. A Sierra Lema hegységben hull Venezuelában a legtöbb eső: évente 3400 mm, míg a teljes terület átlagos csapadékmennyisége 1200–1600 mm. A lehulló vízmennyiséget a Caroní folyó vezeti le. A parkban az átlagos hőmérséklet 20–30 °C, az alacsonyabban fekvő, szavannás területeken (Gran Sabana) az éghaljat trópusi, a hegyeken mérsékelt. Az északról érkező turisták számára az egyik első látványosság az El Danto-vízesés, ennek közelében egy emlékmű is áll az útépítésben résztvevő katonák emlékére. Az Aponwao I vize sötét színű a magas csersavtartalom miatt, az Aponwao vízesés (helyi indián nyelven Chinak Merú) közelében pedig egy kis turistacentrumot alakítottak ki vendéglőkkel. További nevezetes vízesések a parkban a Tarotá, a Toron, a Toroncito és a Kamarata. A nemzeti park nem csak a turisták számára érdekes helyszín: itt működik a Parupa nevű tudományos kutatóközpont is. Élővilág A nemzeti park egyik legfőbb értéke a változatos élővilág. Több mint 300 endemikus növényfaj található meg a területen, sőt, hat teljes nemzetség is endemikus: az Achnopogon, a Chimantaea, a Quelchia, a Tepuia, a Mallophyton és az Adenanthe. Megtalálhatók itt a Bromelia, a harmatfű, a Heliamphora és az Utricularia nemzetség rovaremésztő fajai is. Állatfajai közül a legfontosabbak: 8 erszényesfaj (köztük a vízioposszum), a háromujjú lajhár, a dolmányos hangyász, három övesállatfaj (köztük a kipusztulás szélén álló óriástatu), több mint 50 denevérfaj, a jaguár, a nagy grizon, az amazóniai bűzösborz, a farksodró, a hárpia, a sisakos hokkó és a tűzcsíz mellett még legalább 10 endemikus vagy kis területen elterjedt faj. 1913 a filmművészetben Események január 13. – X. Piusz pápa betiltja a templomokban tartott filmvetítéseket. The Squaw Man címmel elkészül az első hollywoodi játékfilm. Elkészül az első Charles Chaplin film. D. W. Griffith befejezi Biograph Shorts sorozatát, amit 1909 -ben kezdett el, és otthagyja az American Mutoscope and Biograph Company-t New Yorkban , hogy elkészítse saját nagyjátékfilmjeit. Sidney Olcott megrendezi a From the Manger to the Cross című filmjét. Sikerfilmek Traffic in Souls – rendező George Loane Tucker Filmbemutatók Bangville Police – rendező Henry Lehrman Der Student von Prag – rendező Stellan Rye és Paul Wegener Fantômas – À l'ombre de la guillotine – rendező Louis Feuillade Gli Ultimi giorni di Pompeii – rendező Mario Caserini és Eleuterio Rodolfi Ingeborg Holm – rendező Victor Sjöström Juve contre Fantômas – rendező Louis Feuillade Le Mort qui tue – rendező Louis Feuillade Les Miserables (Nyomorultak) – rendező Albert Capellani Nursery Favorites – rendező Allen Ramsey The Battle at Elderbush Gulch – rendező D. W. Griffith The Sea Wolf , Jack London regénye alapján – rendező Hobart Bosworth The Squaw Man – rendező Oscar Apfel és Cecil B. DeMille (nem szerepelnek a stáblistán) Traffic in Souls – rendező George Loane Tucker Der andere (A másik) – rendező Max Mack Magyar filmek A csikós – rendező Góth Sándor A dollárkirálynő leánya – rendező Janovics Jenő Ali rózsakertje – rendező Damó Oszkár Az apacsnő szerelme – rendező báró Bornemissza Elemérné Göre Gábor Bíró úr kalandjai Budapesten – rendező Damó Oszkár Házasodik az uram – rendező Kertész Mihály A marhakereskedő – rendező Góth Sándor Mozikirály – Szirmai Albert operettje Márta – rendező ifj. Uher Ödön A papagáj – rendező Góth Sándor Rablélek – rendező Kertész Mihály Sárga csikó – rendező Félix Vanyl A végzetes nyakék – rendező ifj. Uher Ödön Rövidfilm-sorozatok Harold Lloyd ( 1913 – 1921 ) Születések január 2. – Anna Lee, színésznő († 2004 ) január 6. – Loretta Young , színésznő († 2000 ) január 15. – Lloyd Bridges, színész († 1998 ) január 18. – Danny Kaye , színész († 1987 ) február 8. – Betty Field, színésznő († 1973 ) február 25. – Jim Backus, színész († 1989 ) február 25. – Gert Fröbe , színész († 1988 ) március 3. – Charlotte Henry, színésznő († 1980 ) március 4. – John Garfield, színész († 1952 ) március 15. – MacDonald Carey, színész († 1994 ) március 18. – René Clément , rendező († 1996 ) május 5. – Tyrone Power, színész († 1958 ) május 6. – Stewart Granger, színész († 1993 ) május 26. – Peter Cushing, színész († 1994 ) május 27. – Linden Travers, színésznő († 2001 ) június 6. – Gobbi Hilda , színésznő († 1988 ) július 7. – Simor Erzsi , színésznő († 1977 ) július 10. – Joan Marsh, színésznő († 2000 ) július 29. – Gale Page, színésznő († 1983 ) július 18. – Red Skelton, színész, komédiás († 1997 ) augusztus 10. – Noah Beery Jr., színész († 1994 ) augusztus 13. – Rita Johnson, színésznő († 1965 ) augusztus 24. – Dorothy Comingore, színésznő († 1971 ) augusztus 26. – Bulla Elma , színésznő († 1980 ) szeptember 3. – Alan Ladd, színész († 1964 ) szeptember 4. – Renato Castellani , forgatókönyvíró, rendező († 1985 ) szeptember 7. – Anthony Quayle, színész († 1989 ) szeptember 19. – Frances Farmer, színésznő († 1970 ) szeptember 29. – Trevor Howard, színész († 1988 ) szeptember 29. – Stanley Kramer, producer, rendező († 2001 ) szeptember 30. – Bill Walsh, producer, forgatókönyvíró († 1975 ) november 2. – Burt Lancaster , színész († 1994 ) november 3. – Rökk Marika , színész, primadonna († 2004 ) november 4. – Gig Young, színész († 1978 ) november 5. – Vivien Leigh , színésznő († 1967 ) november 6. – id. Kollányi Ágoston filmrendező, tudományos- és természetfilm-készítő († 1988 ) november 9. – Hedy Lamarr , színésznő († 2000 ) november 20. – Judy Canova, színésznő († 1983 ) november 24. – Howard Duff, színész († 1990 ) november 24. – Geraldine Fitzgerald, színésznő († 2005 ) december 1. – Mary Martin, színésznő († 1990 ) december 12. – Jean Marais , színész († 1998 ) december 14. – Dan Dailey, színész († 1978 ) december 18. – Lynn Bari, színésznő († 1989 ) SZK Gagra Az SZK Gagra (grúz betűkkel ���������� ����� �����, magyar átírásban Szapehburto Klubi Gagra) grúz labdarúgócsapat Gagra városából, Abháziából. A klub székhelye jelenleg – a grúz és az abház kormány közötti politikai feszültség miatt – Tbilisziben található, hazai mérkőzéseit a Ameri Stadionban játssza. Jelenleg a grúz élvonalban szerepel. A klub története legnagyobb sikerét a 2010–11-es szezonban jegyezte, mikor a másodosztály bajnokaként megnyerte a grúz kupát. Edda Művek 2. Az Edda Művek 2. az Edda Művek második nagylemeze, mely 1981-ben jelent meg. A lemezen megtalálhatóak olyan számok, melyek Almási Tamás "Ballagás" című filmjében is hallhatóak. Akárcsak elődje, ez a lemez is platinalemez lett. 1995-ben megjelent CD-n, majd azóta digitális formátumokban is. Áttekintés Az első lemez átütő sikere nyomán nem is volt kérdés, hogy lesz második is. Ennek az albumnak néhány száma a már említett Ballagás című filmben is hallható. A zavartalan munkát némiképp akadályozta, hogy Barta Alfonznak épp ekkor kellett bevonulnia katonának, és csak a szovjet turnéra, a filmforgatásra, és a lemezfelvételre engedték el. Új show-elemként jelent meg, amikor a tagok kopaszra nyírt fejjel jelentek meg, mint a hadseregbe frissen besorozott katonák. Ez tulajdonképpen a fegyverek ellen szólt, mint a lemez több nagy slágere is: a Keselyű, a Torony, és az Ítélet. Az albumra rögzítették az Engedjetek saját utamon című dalt is, azonban a cenzúra miatt nem kerülhetett fel (akárcsak az előzőre és a következőre sem, emiatt egy idő után úgy konferálták a koncerteken, mint „a dal, amely minden lemezről lemarad”). Érdekesség, hogy a "Kék sugár", azért kerülhetett fel a lemezre, mert azon a körülmények miatt még volt annyi szabad hely, hogy feljátsszanak egy számot. Mivel éppen nem volt más olyan szerzemény, amit különösebb aggályok nélkül választhattak volna, villámgyorsan megírták ezt. További érdekesség, hogy a "Torony" című szám bizonyos részleteit a "Rég vége" című számukból emelték át, amelyet a hetvenes évek végéig játszottak, és lemezre sosem került. Számok listája Kölyköd voltam (Slamovits I. - Pataky A. ) (ének: Slamovits és Pataky) A hűtlen (Pataky A. - Zselencz L.) Kínoz egy ének (Slamovits T. - Slamovits I.) Kék sugár (Zselencz L. - Barta A.) A keselyű (Slamovits I. - Pataky A.) Torony (Slamovits T. - Slamovits I.) Az ítélet! (Pataky A. - Zselencz L.) Néma völgy (Slamovits I. - Slamovits T.) (ének: Slamovits) Az együttes felállása Barta Alfonz - billentyűs hangszerek Csapó György - dob, ütőhangszerek Pataky Attila - ének Slamovits István - gitár, ének Zselencz László - basszusgitár Kapcsolódó kislemezek Ballagás (kislemez) ( 1981 ) Bad / The Roamer ( 1982 ) Forrás A szerzőségek listája a borító alapján Matthias Grünewald Matthias Grünewald, neve eredetileg valószínűleg Mathis Gothardt Joachim von Sandrart volt (1470/1483 között – 1529 körül), kora reneszánsz német festő, aki azonban képi világában inkább a gótika képviselője. Dürer kortársa volt. Élete Miután megházasodott, azt követően felesége nevét is (Neithardt) felvette. Egy lelkes rajongója írta dolgozatában nevét Grünewaldnak, e helytelenül leírt név ment át a köztudatba és átvette a szakirodalom is. Dürerrel ellentétben, aki rendszeresen dokumentálta munkáit, igen keveset lehet tudni róla. Joachim von Sandrart ír a 17. században egy bizonyos aschaffenburgi festőről, aki a majna-vidéki városokban dolgozott, és idősebb korában udvari festője volt Albrecht mainzi érseknek. Valószínűleg Würzburgban született az 1470-es években. Lehetséges, hogy az idősebb Hans Holbein tanítványa volt. Munkái Kevés munkája ismert. A mesternek tulajdonított néhány kép az M. G. N. kezdőbetűket viseli magán. Ezek leginkább kisebb-nagyobb vidéki templomokban szétszórva található oltárképek. Grünewald valószínűleg ismerte a reneszánsz több vívmányát, ezek azonban nemigen hatottak rá. A késő gótikus stílus vallásos művészetének merev szabályait nem tekintette béklyóknak. Számára a művészet nem a szépség rejtett törvényeinek kutatását jelentette, hanem az volt a célja, hogy festményei által prédikáljon. Az isenheimi oltár Grünewald fő műve eredetileg az issenheimi antonita kolostor kórházának templomában volt, ma a közeli Colmar város Unterlinden Múzeumában van (Musée d'Unterlinden), ami szintén kolostor volt egykor. Az antonita rend Remete Szent Antalról kapta a nevét, a kórházban a bélpoklosok szenvedéseit enyhítették. Az oltárt a zárda utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. Az 1512 és 1516 között megfestett oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Az első látvány a Keresztrefeszítés jelenete, vagy Golgota. Az itáliai művészek fogalmai szerint nem sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye a szenvedés borzalmait: Krisztus haldokló testét eltorzítják a kereszt kínjai; ostor hasította gennyes sebek borítják egész alakját. A sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek Jézus testének beteges, zöld árnyalatával. Ujjai merev görcsbe rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát. Tőle jobbra Keresztelő Szent János áll (aki jelképként van jelen, hiszen az esemény idején ő már halott), vele a keresztet hordozó bárány ősi szimbóluma, melynek vére az áldoztatókehelybe hullik. Szent János komor, határozott mozdulattal mutat a Megváltóra, míg föléje piros betűkkel írva olvashatjuk szavait: illum oportet crescere, me autem minui (annak növekedni kell, és nékem alászállnom kell). A kereszt bal oldalán Szűz Mária látható az özvegyi fátyolban, akit János apostol tart, mellettük a térdelő, rimánkodó Mária Magdolna. A Golgota alatti részen a Sírbatétel látható, ez már nem olyan drámai, mint a Golgota. A nagy képtől balra pedig Remete Szent Antal, egy talapzaton áll. Arca a kolostor apátjának arcmása. Az oltárkép tábláinak kihajtása után további részletek fedezhetők fel a szentek életéből. Feresd Feresd románul: Feregi, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Vajdahunyadtól nyugatra, a hegyek közt fekvő település. Története Feresd, Ferecse nevét 1482-ben p. Ferech néven említette először oklevél. 1506-ban v. Ferecze, 1506-ban Koszta kenéz, 1733-ban Feress, 1750-ben Feresd, 1805-ben Feleds, 1808-ban Feredz, Ferez, 1861-ben Feresd, 1913-ban Feresd néven írták. 1510-ben v. Fereche Hunyadvár tartozékai közé tartozott. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásához tartozott. 1909 és 1919 között 257 lakosából 254 román volt. Tetraciklin A tetraciklin egy széles spektrumú poliketid típusú természetes antibiotikum, amelyet Streptomyces baktériumtörzsek termelnek, a terápiában számos bakteriális fertőzés ellen használják. Mario Fucini Mario Fucini (Olaszország, Empoli, 1891. február 1. - †Olaszország, Róma, 1977. szeptember 1.) egy olasz ászpilóta volt, aki az első világháború során mérnökként, majd katonai pilótaként tevékenykedett. Pilótaként igen sikeresnek mondható volt, hiszen 7 igazolt légi győzelmet szerzett. Élete Fucini 1891-ben született egy Empoli nevű városban. Katonai szolgálata Fucini a források szerint már Olaszország hadba lépése előtt katona volt, pontosabban hadmérnök. Egy évet szolgált a háborúban mint hadmérnök, majd 1916. március 13-án helyezték a légierőhöz, de nem ismert, hogy pontosan melyik századhoz. Első légi győzelmét 1917. november 13-án szerezte meg egy kétüléses gép (Two-Seater) ellenében. 1917. december 26-án és 1918. január 28-án újabb két légi győzelmet aratott. Sikerei miatt a Squadriglia 76-ból a legendásSquadriglia 78 repülőszázadba helyezték át. 1918 májusában szerezte meg negyedik légi győzelmét, de a gép típusa és a győzelem helye nem maradt fenn az utókor számára. 1918. június 16-án két légi győzelmet is szerzett, mindkettőt osztrák-magyar Hansa-Brandenburg C.I típusú vadászgépek ellenében. Utolsó első világháborús légi győzelmét 1918. október 27-én szerezte meg, egy Pfalz D.III-al szemben. Az első világháborút követő években több kisebb-nagyobb katonai konfliktus is lezajlott Európában, Fucini pedig (nem tudni pontosan melyikben vett részt) szolgálatot teljesített egyikben, és 7 légi győzelmet szerzett. Összesítve tehát 13 légi győzelmet szerzett. Lásd még Első világháború Olaszok Róma Forrás Fucini hadnagy életrajza és légi győzelmei (angol nyelven). The Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.) LVCI 131–150 Az LVCI 131–150 egy szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Lombardisch-venetianischen und central-italienischen Eisenbahn-Gesellschaft-nál (LVCI), mely egy osztrák-magyar magánvasút-társaság volt. A 20 mozdonyt a Schneider Le Creusot szállította 1858-ban a LVCI-nek. A mozdonyok 131-150 pályaszámokat kaptak. A Déli Vasúttársaság (SB) megvett tíz mozdonyt közülük (141-150), és besorolta saját számozási rendszerében a 20 sorozat SB 101-110 pályaszámok alá. 1867 a tíz mozdony az Olasz Államvasutak (Strade Ferrate Alta Italia, SFAI) állományába került, amely az LVCI mozdonyokkal együtt a 738-757 pályaszámokat adta nekik. A Rete Adriatica felülszámozta őket saját rendszerében 3016-3035 pályaszámúakká, 1905-ben közülük még kettő a 3953-3954 került az FS-hez, a többi 18 mozdonyt az RA 1898-1905 között selejtezte. Burst of Joy A Burst of Joy (magyarul: „Örömkitörés”) című kép Pulitzer-díjas fénykép, melyet az Associated Press (AP) fényképésze, Slava „Sal” Veder készített 1973. március 17-én a kaliforniai Travis Légierő-támaszponton (Travis Air Force Base). A kép a Feature Photography kategóriában lett díjnyertes 1974-ben, „amely illusztrálja egy amerikai hadifogoly visszatérését az észak-vietnámi fogságból”, ezzel az ajánlással. A kép az Egyesült Államok vietnámi háborút befejező időszakát szimbolizálja, amikor az uralkodó felfogás szerint a hazatért katonák és családtagjaik megkezdhették a gyógyulás folyamatát a háború borzalmainak befejeztével. A Travis-i események Az amerikai hadifoglyok egy erre kijelölt C–141A Starlifter teherszállító repülőgépen hagyták el az északi-vietnámi transzferrepülőteret, a gép ekkor a Hanoi Taxi becenevet kapta. Március 17-én a C–141 a Travis támaszponton szállt le, Kaliforniában. Attól függetlenül, hogy mindössze 20 volt hadifoglyot szállított haza a repülőgép, mégis közel 400 hozzátartozó várta hazaérkezésüket a repülőtéren. Robert L. Stirm alezredes beszédet mondott, „a magam és más hadifoglyok nevében, akik már hazaérkeztek a Homecoming hadművelet keretében” A Smithsonian Magazine ezt írta a képről: „Veder, aki már állt egy újságírókkal zsúfolásig megtelt irodában, észrevette a futó családot és akkor kezdett el fotózni. „Szinte érzed az energiát és a nyers érzelmeket a levegőben” mondta az akkor 46 éves Veder”. A későbbi fénykép létrejötte Veder ezt követően elrohant a támaszpont mosórészlegének egyik női vécéjébe, ahol az AP egy rögtönzött filmelőhívót épített ki a 35 mm-es filmeknek, miközben a United Press International fotósai a férfi vécében tevékenykedtek ugyanígy. A Smithsonian Magazine szerint „kevesebb mint fél óra alatt Veder és AP-s kollégája, Walt Zeboski hat figyelemre méltó negatív képet állított elő erről az egy eseményről. Veder kiválasztotta ezt a képet, aminek a Burst of Joy nevet adta, és elküldette az AP hírügynökségnek.” A megörökített személyek A fénykép az Amerikai Légierő egyik alezredesét, Robert L. Stirmet mutatja, aki háttal állt a fotósnak, miközben családjával ismét egyesül, több mint öt évnyi észak-vietnámi hadifogság után. Stirmet, akkor még őrnagyi rendfokozatban, 1967. október 27-én lőtték le Hanoi felett, miközben bombázó bevetést hajtott végre egy F–105D-vel, több helyen megsebesült. Táborból-táborba szállították, köztük a hírhedt Hanoi Hiltonban is fogva tartották, majd 39 évesen, 1973. március 14-én szabadult a hadifogságból, új egyenruhában. A kép központi eleme az apa és tizenöt éves lánya Lorrie, aki izgatottan üdvözli apját széttárt karokkal, miközben a család többi tagja a háta mögött közelít. A külsők ellenére az egyesülés nem volt maradéktalanul örömteli Stirm számára. Három nappal korábban, mielőtt az Államokba érkezett volna, szabadulásának napján Stirm, egy tábori lelkésztől, kézhez kapott egy úgynevezett „Kedves John-levelet” (Dear John letter) feleségétől, Loretta-tól, melyben közölte, hogy kapcsolatuk véget ért és válni akar. A következő évben, 1974-ben Stirmék elváltak és Loretta újraházasodott. A Burst of Joy kép Pulitzer-díjazása után minden családtag kapott belőle egy másolatot. Mindegyikük otthonában kiemelt helyet foglal el ez a kép, kivéve Stirmét, aki nem tudta magát rávenni, hogy mutogassa magát egy képen. A rarehistoricalphotos.com Burst of Joy, 1973 című cikke szerint Loretta Stirm férje hadifogsága idején 140 000 USD-t kapott annak fizetéséből. Válásuk után a bíróság két legkisebb gyermeküket a nőnek ítélte, utánuk a házukat, autót, a férje későbbi nyugdíjának a 40%-át és havi 300 dollárnyi gyermektámogatást (child support). Válásuk után Lorettának 1500 dollárt vissza kellett fizetnie volt férje jövedelméből, abból az időszakból, ami alatt más férfiakkal élt. Stirm bírósági pert indított volt felesége ellen, de a pert elvesztette. Ezt követően Robert anyjánál lakott San Franciscóban, ahol két idősebb gyerekével költözött. Felesége „fogságába esett” (angol szójáték a Prisoner of War és a Prisoner of Wife között (POW)). Carolyn Kleiner Butler 2005-ös cikkében említi, melynek riportalanya Stirm idősebb lánya, hogy az események után Loretta új férjével Texas-ba költözött, Robert pedig 1977-ben ezredesi rendfokozatban leszerelt a Légierőtől, majd vállalati pilóta lett és üzletember. Újraházasodott, de ismét elvált. A 2005-ben 72 éves Robert a kaliforniai Foster City-ben lakik. Idősebbik fia fogász lett, feleségével és négy gyerekükkel a kaliforniai Walnut Creekben telepedtek le (a legidősebb tengerészgyalogos lett). Kisebbik fia is, apja nyomán, pilóta lett a Légierőnél, őrnagyi rendfokozatban, Seattle-ben él. Kisebbik lánya Cindy Pierson pincérnő, férjével és két gyerekével szintén Walnut Creekben laknak, nagyobbik lánya, a 47 éves Lorrie férjével és két lányával Mountain View-ban laknak. A legkisebbet, a szintén pilótává lett Rogert kivéve mindhárman apja közelében élnek, San Francisco térségében. Még három évtizeddel a Stirm-család újraegyesülése után is ez a fénykép, amely számtalan könyvben, antológiában és kiállításon lett publikálva, megmaradt a nemzet kollektív tudatában. Ez a sors gyakran felmerül mint egy utóirat az ország vietnámi szerepvállalása kapcsán. Reakciók A képről Robert nagyobbik lánya, Lorrie Stirm Kitching Butler 2005-ös cikkében megjegyezte, „Ez egy nagyon kedves képünk egy nagyon boldog percünkről, de mindig, amikor ránézek, eszembe jutnak azok a családok, amelyek nem egyesültek újra és azok, amelyek nem tudtak a mai napig sem újraegyesülni – sok-sok család – és én úgy hiszem, hogy én a nagyon szerencsések közé tartozom” Donald Goldstein, a Légierő egyik nyugalmazott ezredese, és társszerzője egy prominens, vietnámi háborúról szóló fotóújságírói könyvnek, a The Vietnam War: The Stories and The Photographs-nak, mondta a Burst of Joy képről, „Évekkel egy háború megvívása után sem tudtunk győzni, egy háború, ami elszakított minket egymástól, véget ért és az országnak el kell kezdenie gyógyulni.” Rent: Bohém élet – Utoljára a Broadwayn A Rent: Bohém élet – Utoljára a Broadwayn (angolul: Rent: Filmed Live on Broadway, azaz Rent: élő felvétel a Broadwayről) a Rent című musical 2008-as Sony Pictures Entertainment filmfelvétle. A felvételek a darab utolsó Nederlander Theatre-beli előadásán, 2008. szeptember 7-én, illetve egy korábbi, augusztus 20-i előadáson készültek. A filmet az amerikai és kanadai filmszínházak vetítették HD-felbontásban 2008. szeptember 24. és 28. között. A Sony Pictures Releasing elnökének, Rory Buernek közleménye szerint ez volt az első Broadway-darab, melyet a legfontosabb Észak-Amerikai mozik is műsorukra tűztek. A film 2009. február 3-án jelent meg DVD-n és blu-rayen. A Rent tizenkét évig futott a Broadwayen, mikor a Sony Pictures Releasing úgy döntött, hogy rögzítik az utolsó előadást. A film végén megjelenik a musical eredeti szereposztása is, akik a záróest résztvevőivel közösen éneklik el a musical egyik legsikeresebb dalát, a Seasons of Love-t (A szerelem évszakai). Magyarországon az HBO televíziós csatorna mutatta be először, 2010. május 27-én. A film hivatalos leírásában szereplő ’bohemians’, azaz ’bohémek’ szót tévesen ’cseh bevándorlók’-nak fordították magyarra. Fogadtatása A Rolling Stone újságírója, Peter Travers írta, hogy „semmi sem hasonlítható ahhoz, amikor egy színpadra szánt művet élőben látunk. Azonban a Rent filmfelvétele – melyet Michael Grief rendezett a színpadon és Michael Warren a kamerák mögött – még közelebb hozza a történetet. Egyszerűen felvillanyozó. Jon Kamen és a radical.media varázslói a lehető legjobban aknázták ki a nagy felbontású video- és digitális hangtechnikák adta lehetőségeket, hogy még élőbbé tegyék a darabot. Hála a tehetséges operatőrnek, Declan Quinn-nek (Las Vegas, végállomás, Esküvő monszun idején) gyakorlatilag majd’ kiugrik a vászonból… Most először szerte az országban azok, akik eddig nem láthatták a Rentet, és nem láthatták az eredeti szereposztást csatlakozni az újhoz, hogy még egyszer utoljára elénekeljék a színpadon a Seasons of Love-t, most részesülhetnek az élményben.” A Broadway World szerint „a film kellően dinamikus módszer ahhoz, hogy még egy utolsó alkalommal eljuttassák az előadást a közönséghez, szerte az országban.” Kiadása Egyes régiókódú DVD-n és blu-rayen 2009. február 3-án adták ki a Rentet, míg a második régióban február 21-én. Mindkét formátumú lemezen megtalálható a RENT: The Final Days on Broadway című extra videó, mely stáb forgatás előtti napjait és a forgatást mutatja be, a The Final Curtain Call, mely a Seasons of Love utolsó előadásával foglalkozik, a The Wall, mely a színpad híres hátsó faláról szól, melyen több száz üzenetet hagytak és a The Final Lottery, melyben az utolsó jegyek kisorsolásába tekinthetünk be. A bevételek egy részét a National Marfan Foundationnek ajánlották fel. A blu-ray lemezen számos további extra található. A Home című abba enged bepillantást, hogy alakították át a Nederlander Theatre-t a Rent otthonává, a Castingban pedig Bernard Telsey beszél arról, hogy válogatták ki a színészeket az elmúlt tizenkét évben. Szereposztás Will Chase mint Roger Davis Adam Kantor mint Mark Cohen Michael McElroy mint Thomas B. Collins Rodney Hicks mint Benjamin Coffin III Tracie Thoms mint Joanne Jefferson Justin Johnston mint Angel Dumott-Schunard Renee Elise Goldsberry mint Mimi Marquez Eden Espinosa mint Maureen Johnson Tracy McDowell mint Mark anyja és mások Marcus Paul James mint betlehemes, Mr. Jefferson, lelkipásztor és mások Gwen Stewart mint Mrs. Jefferson, a nő szatyrokkal és mások Jay Wilkison mint Gordon, a férfi, Mr. Gray és mások Telly Leung mint Steve, a férfi az ablaktörlővel, a pincér és mások Shaun Earl mint Paul, a zsaru és mások Andrea Goss mint Alexi Darling, Roger anyja és mások Az eredeti Broadway-szereposztásból csak Rodney Hicks és Gwen Stewart szerepeltek ebben a változatban, és csak Stewart a saját szerepében (bár Hicks eredetileg is játszotta Bennyt, másodszereposztásban). A filmváltozatból Tracie Thoms és Shaun Earl játszotta el újra szerepét. Ebben a változatban az életvédő csoport „Sue”-ját „Lisa”-nak nevezik. Ferge József Ferge József (Pazony, 1830. március 27. – Nagybereg, 1891. június 19.) református lelkész. Élete Nemesi család sarja volt, 1836–1843-ban Sárospatakon tanult; azután több évig nevelő, 1849-ben marokpapi tanító volt, 1850-ben visszament Sárospatakra és jogot, később teológiát tanult. 1852. április 22.-én Nagyberegre ment akadémiai promócióra. 1855. május 1.-jén letette Debrecenben a kápláni vizsgát és Beregen lett káplán, 1858. május 4.-étől Kigyóson rendes lelkész. 1865 márciusától nagyberegi társlelkész apósa, Bereczky József mellett; ennek halála (1869) után rendes lelkész és 1870-ben tanácsbíró. Munkái Kigyós falu községi törvényeit közölte a Vasárnapi Ujságban (1865. 10. sz.). Önéletrajzát és a nagyberegi egyházról irt följegyzését a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1891. 30. sz.) hozta. Tetraedritcsoport A tetraedritcsoport (fakóércek csoportja) a szabályos kristályrendszerbem, tetraéder-termetű kristályokban vagy tömeges halmazokban fordul elő. Gyakori a csoportban az ikerkristályosodás. Fontos vegyesérc forrás, telérekben gyakori. A tetraedritcsoport önálló ásványcsoportot alkot a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül. Kémiai és fizikai tulajdonságai Általános képlete: A 12 B 4 X 13 : ahol A= Ag, Cu, Fe, Hg; a B=As. Sb; a X= S, Se, Te. Szimmetriája: a szabályos kristályrendszerben, kristályai több szimmetria elemet, centrumot, síkokat és szimmetrialapokat tartalmaznak. Sűrűsége: 4,4-5,1 g/cm³. Keménysége: 3,0-4,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: nincs. Törése: egyenetlen, törési felületük általában fényes Színe: acélszürke, vasfekete. Fénye: fémes vagy féligfényes. Átlátszóság: opak. Por színe: szürke vagy vörösesfekete. Elméleti réz tartalom: Cu= 22-53%. ( a változattól függően). Elméleti ezüst tartalom: Ag= max. 18,0% a freibergitben. Elméleti arzén tartalom: As= max. 20% a tennantitban. Elméleti antimon tartalom: Sb= max. 29% a tetraedritben. Elméleti bizmut tartalom: Bi= max. 13% az annivitben. Elméleti higany tartalom: Hg= max 17% a schwazitban. Különleges tulajdonsága: gyengén vezeti az elektromosságot. Elnevezése és keletkezése Elnevezése, a tarkaérc megjelenési sokféleségéből, tarkaságából ered. Keletkezése hidrotermás, a magas hőmérsékletű felnyomolú folydékok átitató hatására különböző alapkőzetekhez kapcsolódva keletkezik. Hasonló ásványok: szfalerit, bournonit. A tetraedritcsoport fontosabb tagjai Annivit (Bi,Cu) 12 As 4 S 13 Freibergit (ezüst-fakóérc) (,Cu,Ag) 12 (Sb,As) 4 S 13 Goldfieldit Cu 12 (As,Sb) 4 (Te,S) 13 Hakit (Ag,Cu,Hg)